A MAgyAr OliMpiAi B izOt tságspOrt fe jlesz t ési ir ányAi és t erüle t ei

2012

1. Bevezetés 4

2. A MOB szakmai tagozatainak fejlesztési elképzelései 12

2.1. Az olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat 13

2.2. A nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat 20

2.3. A diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat 24

2.4. A fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat 32

2.5. A szabadidő sportért felelős szakmai tagozat 36

3. Az utánpótlás-nevelési programok fejlesztési irányai 42

3.1. A Sport XXI. utánpótlás-nevelési program 43

3.2. A Héraklész programok 46

3.3. A Sportiskolai program 52

4. A látvány-csapatsportágak támogatásának lehetséges fejlesztési irányai (TAO) 58

4.1. Javaslat a látvány-csapatsportágak 2011-2012. szezonban fel nem használt

támogatási összegeire 59

4.2. A látványcsapatsport-támogatás felhasználási lehetőségei a MOB-ra vonatkozóan 64

4.3. A „TAO-törvény” rendszerének közép- és hosszú távú átgondolása 66

5. További fontos sportszakmai fejlesztési területek 70

5.1. Sportinfrastruktúra 72

5.2. Sportegészségügy 76

5.3. Sportszakemberképzés és -továbbképzés 79

5.4. A MOB sporttudományos kapcsolatrendszere 82

5.5. Iskolai testnevelés és sport 84

5.6. Az olimpizmus eszmeisége, Fair play, antidopping 90

5.7. A Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) 94

5.8. A MOB kommunikációja és marketingtevékenysége 96

5.9. A MOB nemzetközi tevékenysége 98

Ta

rT

al

om

jeg

yz

ék

a magyar olimpiai B izoT TságsporT fe jlesz T ési ir ányai és T erüle T ei

54

A 2011 decemberében módosított

Sporttörvény átrendezte a magyar

sport irányító rendszerét. A módosítás

változtat a 2004-ben elfogadott sport-

törvény előszaván is, kimondva, hogy

Magyarország sportnemzet, valamint

hogy „minden embernek alapvető

joga van a sporthoz, és e jogát az

állam biztosítja, függetlenül attól, hogy

versenysportról, a szabadidő eltöltésé-

ről, a diák-, főiskolai-egyetemi sportról,

a fogyatékkal élők sportjáról vagy az

egészség megőrzéséről van szó”.

További változás a hazai sportéletben,

hogy az eddigi öt helyett egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság vette át az irányító szerepet, állami feladatokat ellátó civil szervezetként. Megszűnt az

eddigiekben köztestületként műkö-

dő Magyar Paralimpiai Bizottság, a

Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti

Szabadidősport Szövetség és a Fogya-

tékosok Nemzeti Sportszövetsége. A

megszűnő köztestületek feladatait úgy

vette át a MOB, hogy ezen területek a

MOB szakmai tagozataiként működ-

nek tovább, vezetőik pedig az olimpiai

bizottság alelnökei lettek. A MOB

kompetenciája lett a továbbiakban az

is, hogy a szakmai tagozatok működé-

sére és feladataira tekintettel döntsön az állami támogatás elosztásáról.

A MOB strukturális átalakításáról

hazánk sportvezetői a következőket

mondták: Schmitt Pál, a MOB tiszte-

letbeli elnöke szerint „az átalakulás

olyan fontos pont a MOB életében,

mint amilyen az 1989-es önállóvá

válás volt”. Czene Attila, az Emberi

Erőforrások Minisztérium sportpoliti-

káért felelős államtitkára azt emelte ki,

hogy „a sporttörvény előírása alapján

a MOB kibővült, s a szervezet egyedüli

köztestületként most már a magyar

sport egészéért felel, s nemcsak

sportszakmai, hanem forráselosztási

feladatokat is el kell látnia. A kormány

ezzel úgymond „letisztázta” az állami

és a civil feladatokat. Visszaadta a

sportszakmai döntések meghozatalá-

nak jogosítványait oda, ahová az való,

a sportszakma kezébe, s a kormány-

zati szintérre, az állami sportirányítás

kezébe a valós és elidegeníthetetlen

állami feladatokat koncentrálta.” Borkai

Zsolt, a MOB elnöke úgy fogalmazott,

hogy ezentúl „a szervezet tulajdonkép-

pen a sport parlamentje lesz, hiszen a

sportélet minden területe megfelelő

képviseletet kap”.

A feladatokból fakadóan most már

nem „csak” az olimpiai sportágak,

illetve az olimpia jelenti az egyetlen

célkitűzést, hanem a fő cél tulajdon-

képpen az, hogy a hétköznapi embe-

rek felé szimpatikus, a sportpolitika felé

kiszámíthatóbb, a Magyar Kormány

célkitűzéseivel azonosuló, a sportvilág

számára pedig eredményes sportirá-

nyítással álljon elő a MOB. A Magyar

Kormány részéről történt „felhatal-

mazás” a MOB részére egyúttal óriási

felelősséggel is jár.

A MOB jelenlegi működését a sportról

szóló többször módosított 2004. évi

I. törvény szabályozza, továbbá mű-

ködéséhez alapot biztosít a 2007-ben

elfogadott Nemzeti Sportstratégia és a

MOB alapszabálya.

„A MOB tulajdonképpen a magyar sport parlamentje lesz, hiszen a szervezetben a hazai sportélet minden területe megfelelő képviseletet kap.”

Borkai Zsolt olimpiai bajnok, MOB elnök

1. Be v eze T és

6 7

A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló országgyű-

lési határozatot 2007-ben fogadta el a parlament ötpárti

egyetértéssel. A sportstratégia preambuluma a következő-

képpen fogalmaz: „Az Országgyűlés figyelemmel arra, hogy

a sportolás kiemelkedően hozzájárul a népesség mentális és

fizikai egészségi állapotának javításához, és sajátos funkciói

révén eszköz az egészséges társadalom megteremtésé-

hez, a közösségi kapcsolatok fejlesztéséhez, a népesség

gazdasági aktivitásának előmozdításához, a nemzeti értékek,

és az önbecsülés erősítéséhez, valamint az esélyegyenlőség

megteremtéséhez és javításához…”.

A kormányváltást követően hangsúlyossá vált az a kormány-

zati szándék, hogy a sport stratégiai ágazattá váljon.

Átalakult a sport kormányzati és szakmai irányítási rendszere,

és a sportfinanszírozásban a programfinanszírozás irányába

történtek változások. A módosított sporttörvény és az új

sportstratégia, továbbá az EU sportpolitikai irányvonal-válto-

zásai szükségessé teszik a bátrabb és tudatosabb stratégiai

tervezést, és az átláthatóbb és ellenőrizhetőbb megvalósítást.

A Sportstratégia strukturált formában vázolja fel a magyar

sport fejlesztési irányait és területeit 2007-2020-ig terjedő

időszakra vonatkozóan. Főbb pontjai a következők:

• Sport és életminőség – paradigmaváltás

• Helyzetértékelés

• Jövőkép és célrendszer

• A megvalósítás koncepciója, a fejlesztés irányai

• A sport és a környezetvédelem kapcsolata

Sajnos a stratégiában megfogalmazott célok megvalósításá-

ra szinte alig került sor. Ennek legfőbb oka valószínűsíthető-

en a forráshiány volt. A Sportstratégia egyik legjelentősebb

gondolata a sportoló nemzet és sportnemzet fogalom-pár összekapcsolása volt. A Magyar Olimpiai Bizottság új

szerepében megtestesíti ezt az eszményt, hiszen a MOB,

mint a magyar sport parlamentje helyet ad és képviseli a

sport szinte minden területét és szintjét.

A hatályos sporttörvény előszava szerint: „Magyarország

Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test

művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos

célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport

által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közös-

séget erősítő értékeit. Magyarország sportnemzet, amely

e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenysé-

gükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek

hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megva-

lósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló

nemzetté is váljék.”

A törvény felsorolja a sportcélú állami támogatásban része-

síthető szervezetek körét. A jövőben a működési alaptá-

mogatást egy – a MOB javaslatára miniszteri rendeletben

meghatározott – pontértéktáblázat alapján állapítják meg.

Ezen felül támogatás csak programfinanszírozással tör-ténhet. Állami sportcélú támogatást csak olyan sportszö-

vetségek kaphatnak, amelyek többek között rendelkeznek

stratégiai fejlesztési koncepcióval, teljesítik doppingellenes

feladataikat, és eleget tesznek a jogszabályban meghatáro-

zott képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel összefüggő

kötelezettségeiknek.

Bekerült a törvénybe az is, hogy meghatározott állami

tulajdonban lévő sportcélú ingatlanok vagyonkezelői joga

az önkormányzatok, illetve az olimpiai bizottság számára

átruházható.

A jogszabály a versenyzők kötelezettségei között nevesíti a

doppingellenes és a fogadási csalás elleni küzdelmet, továb-

bá az olyan magatartástól való tartózkodást, amely előidézi

a nézők sportrendezvények biztonságos megrendezését

veszélyeztető viselkedését. A törvénymódosítás fenntartja a

lehetőséget, hogy a 14 éven felüli fiatal sportolókkal amatőr

szerződést kössenek, azok időtartamát azonban egy évben

maximálják.

A MOB szerepéről a következőképpen fogalmaz a törvény:

„A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kizárólagos

nemzeti olimpiai bizottságként elismert, a sporttal összefüg-

gő – e törvényben meghatározott – országos közfeladatokat

ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba

vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB jogo-

sult Magyarország címerének és zászlajának használatára. A

MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván”.

A n emze t i spo r t s t r At ég iA

A m ó d osí tot t spo r t tö rv ény

K i ss é s K á sá s tA m á s

8 9

A MOB kibővített cél- és feladat-rendszere a szervezet Alapszabályá-ban részletesen kifejtésre került. Az alábbiakban – annak igazolására, hogy a MOB csakugyan a hazai sport par-lamentjeként működik – általánosan és tagozatonként kiemeltünk néhány célmegfogalmazást.

A m Ag yA r o l i m pi A i

B i zot t ság c é l jA :

• „az Olimpiai Mozgalom és az egye-

temes magyar sport fejlesztése, elő-

mozdítása és védelme az Olimpiai

Chartával és a magyar törvényekkel

összhangban;

• az olimpiai eszme ápolása és nép-

szerűsítése, az Olimpiai Mozgalom

erősítése, különösen a fiatalok

körében;

• a sport sajátos eszközeivel hozzá-

járulni a fiatal nemzedékek fizikai,

szellemi és erkölcsi neveléséhez, a

környezetvédelem, a fenntartható

fejlődés, a környezettudatos ma-

gatartás elsajátításához, elősegítve

ezzel egy békés, jobb világ és egész-

séges társadalom megteremtését, a

kölcsönös tisztelet, a szolidaritás és

a becsületes játék szellemében;

• ösztönözni a versenysport, a

szabadidősport, a fogyatékkal élők

sportjának, a diáksport fejlesztését;

• elősegíteni az állami sportirányí-

tással, országos sportági szakszö-

vetségekkel és országos sportági

szövetségekkel (a továbbiakban

együtt: sportszövetség), sport-

szervezetekkel, önkormányzatok-

kal együttműködve a sportolók

Olimpiai Játékokra és a Nemzetközi

Olimpiai Bizottság által elismert

sporteseményekre való felkészülését

és azokon való részvételt”.

A m o B fe l A dAtA i

A z o l i m pi A i m ozg A lo m

t e r ü l e t é n :

• „végrehajtja az Olimpiai Chartában

és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság

szabályzataiban és határozataiban

a nemzeti olimpiai bizottságok

részére megállapított irányelveket,

célkitűzéseket és feladatokat;

• biztosítja az Olimpiai Charta, a

Nemzetközi Olimpiai Bizottság sza-

bályzatainak, határozatainak, illetve

a WADA Doppingellenes Szabályza-

tának betartását és érvényesülését

Magyarországon;

• az állami sportirányítással és az olim-

piai sportszövetségekkel együtt-

működve elősegíti a versenyzők

Olimpiai Játékokra, Ifjúsági Olimpiai

Játékokra és az Európai Ifjúsági Olim-

piai Fesztiválra való felkészülését,

illetve részvételét”.

A m o B fe l A dAtA i

A n e m o l i m pi A i s p o r tág A K

t e r ü l e t é n :

• „szervezi a Világjátékok Nemzetközi

Szövetsége (IWGA) Világjátékain

és a Nemzetközi Sportszövetségek

Szövetségének (SportAccord) Vi-

lágjátékain (a továbbiakban együtt:

Világjátékok) való magyar részvételt

és az arra való felkészülés szakmai

feladatait;

• részt vesz a nem kormányzati nem-

zetközi sportszervezetek, különösen

az Európai Nem Kormányzati Sport-

szervezetek Szövetségének (ENGSO)

tevékenységében;

• fejleszti a nem olimpiai sportágakat

a SportAccord célkitűzéseit szem

előtt tartva”.

„A MOB most már nem csak a magyar olimpiai mozgalom, hanem az egész magyar sport irányításáért

felelős, ezért annak minden területére oda kell figyelnie”

Schmitt Pál

olimpiai bajnok, MOB tiszteletbeli elnök

A m o B h e lye é s s z e r e p e A z ú j s p o r t s t r u K t ú r á B A n

10 11

• támogatja a sportolói kettős karrier

(életút) program működését a

Magyar Olimpiai Bizottság Életút

programján keresztül”.

A m o B fe l A dAtA i A f o g yAt é -

Ko s o K s p o r tjA t e r ü l e t é n

A m Ag yA r pA r A l i m pi A i

B i zot t ság g A l (m pB) e g y ü t t-

m ű Kö dv e :

• „a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság

magyarországi tagszervezeteként

működő MPB útján végrehajtja a

Nemzetközi Paralimpiai Bizottság

Alapszabályában és szabályzataiban

a nemzeti paralimpiai bizottságok

és tagszervezetei részére megállapí-

tott célkitűzéseket és feladatokat;

• a szakszövetségekkel, sportszövet-

ségekkel együttműködve elősegíti

a sportolók nyári és téli paralimpiai

játékokra, és egyéb nemzetközi

versenyekre történő felkészülését,

illetve részvételét;

A m o B fe l A dAtA i

A z u tá n p ót l á s - n e v e l é s

t e r ü l e t é n :

• „elkészíti a magyar sport utánpótlás-

nevelési koncepcióját;

• irányítja, felügyeli és működteti a

tehetséggondozó, élutánpótlás-

nevelő programokat és a sportis-

kolai programot, együttműködik a

programokban szereplő országos

sportági szakszövetségekkel;

• az utánpótlás-nevelési források

hatékony felhasználása érdekében

szakmai fejlesztési és támogatási

rendszert működtet”.

A m o B fe l A dAtA i

A d i á K- h A l lg Ató i s p o r t

t e r ü l e t é n :

• „a sportszövetségi integrált

működés keretében a diák- és

főiskolai-egyetemi sport országos

sportszövetségével együttműködve

biztosítja a sportszövetségek és a

diák- és főiskolai-egyetemi sport-

szövetségek, valamint a diák- és

főiskolai-egyetemi sport területén

működő sportszervezetek közötti

szakmai feladatok összehangolt

ellátását;

• a Siketek Nemzetközi Sportbizottsá-

ga hazai tagszervezetével együtt-

működve elősegíti a sportolók

nyári és téli siketlimpiai játékokra,

és egyéb nemzetközi versenyekre

történő felkészülését, illetve részvé-

telét;

• végrehajtja a Nemzetközi Speci-

ális Olimpia, a Szervátültetettek

Világjátékainak Szövetsége, a Siketek

Nemzetközi Sportbizottsága Alap-

szabályában és egyéb szabályzata-

iban a nemzeti speciális világjáték

szervezetek részére megállapított

célkitűzéseket és feladatokat, az

érintett sportszövetségekkel együtt-

működve elősegíti és koordinálja a

magyar sportolók speciális világjáté-

kokon való részvételét;

• a fogyatékosok diák- és szabad-

idősportja területén népszerűsíti

a fogyatékosok sportját, aminek

keretén belül a fogyatékosok diák-

és szabadidősportjával foglalkozó

sportszervezetek programjainak

megvalósításával szélesíti a sport

tömegbázisát”.

A m o B fe l A dAtA i

A s z A BA d i d ő s p o r t

t e r ü l e t é n :

• „a szabadidősportot népszerűsítő

tevékenységet végez, aminek kere-

tében a szabadidősporttal foglalko-

zó integrált sportszövetségi és diák-,

főiskolai-egyetemi sportprogramok

megvalósításán, valamint elsődle-

gesen szabadidősport-tevékenység

szervezésére létrehozott sport-

szervezetek támogatásán keresztül

szélesíti a sport tömegbázisát, a

testmozgás, egészséges életmód

népszerűsítésére vonatkozó prog-

ramok támogatásával hozzájárul a

sport kedvező hatásainak, értékei-

nek elterjesztéséhez”.

12 13

„A MOB-nak meg kell majd jelölnie akár ebben az évben, az olimpia után, azokat a sportágakat, amiket hasonló rendszerben kellene majd működtetni.

Mert nyilván nem lehet minden sportágat finanszírozni és támogatni.”

Borkai Zsolt olimpiai bajnok, MOB elnök

2. a moB sz ak mai Tagoz aTainak fe jlesz T ési elk épzelései

„…Rendkívül magas – megközelíti a 90 százalékot – azok

aránya, akik büszkék a magyar sportolók sikereire…” (Népsza-

badság, 2005. március 11.) Az olimpiai versenysport általá-

nos megítélése hazánkban pozitív. A társadalmat büszkeség-

gel tölti el az élsport eredményessége. A versenysportban

elért eredményességünk fontos az ország számára, pozitív

hatással van a nemzeti identitásra. Az eredményes verseny-

sport elsősorban a nemzeti öntudat erősítése és a példa-

mutatás szempontjából fontos, továbbá a látványsportágak

esetében a szórakoztató és üzleti funkciója miatt.

A sportban a legjelentősebb világesemény az Olimpia, me-

lyen rendszeresen több mint 200 ország versenyzői vesznek

részt. Ezt alátámasztja a világszerte megnyilvánuló óriási

médiaérdeklődés is. Az Olimpia programja és annak válto-

zása pedig szoros összefüggésben van az egyes sportágak

fejlődésével. Hazánk versenysportját a XIX. század végétől, a

NOB megalakulásától alapvetően meghatározza az olimpiai

mozgalom. Magyarország az olimpiai sportágakat tekintve

egyre kevésbé tudott megfelelni az elmúlt évtizedben

az eredményességi elvárásoknak. Jelentősen csökkenő

tendenciát mutat az eredményességünk az olimpiákon és

világbajnokságokon is.

Az Európa-bajnokságok eredményessége egyre kevésbé

meghatározó az olimpiai, világbajnoki eredmények, illetve az

olimpiai kvalifikáció vonatkozásában, ezért ezek eredménye-

it nem veszi figyelembe a lenti statisztika. Olimpiákon és vi-

lágbajnokságokon 2000-2011. között a 42 olimpiai sportági

szövetség közül csak 18-nak sikerült 1-6. helyezést szerezni.

2.1. A z o lim piAi spo r tágAK

v er senyspo r tjáér t felelős

sz AK mAi tAgoz At

180

OLIMPIAI ÉS VB PONTOK 2000–2011.

160

140

120

100

80

60

40

20

02000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

14 15

ssz SPORTÁG OLIMPIA2000.

VB2001.

VB2002.

VB2003.

OLIMPIA2004.

VB2005.

VB2006.

VB2007.

OLIMPIA2008.

VB2009.

VB2010.

VB2011.

OLIMPIA2012.

ÖSSZESPONT % 2001-2004.

PONT2005-2008.

PONT2009-2012.

PONT

1. Kajak-kenu 48 52 37 32 39 40 55 45 35 35 40 23 481 31,21 160 175 98

2. Vívás 16 17 18 18 28 12 27 25 14 17 10 5 207 13,43 81 78 32

3. Úszás 14 17 - 23 21 16 - 9 19 35 - 24 178 11,55 61 44 59

4. Birkózás 5 14 10 9 7 29 4 4 7 9 12 9 119 7,72 40 44 30

5. Öttusa 5 12 12 8 7 5 6 11 0 10 0 10 88 5,71 39 22 22

6. Vízilabda 7 7 - 9 8 12 - 8 10 2 - 3 66 4,28 24 30 5

7. Súlyemelés 8 17 14 9 11 0 0 0 0 0 0 0 59 3,83 51 0 0

8. Judo 0 5 - 0 0 11 - 16 0 13 5 8 58 3,76 5 27 26

9. Torna 8 5 7 3 1 7 0 5 0 5 7 10 58 3,76 16 12 22

10. Sportlövészet 6 5 11 4 7 0 4 0 1 0 17 0 55 3,57 27 5 17

11. Atlétika 0 7 - 11 8 4 - 4 3 4 - 5 46 2,99 26 11 9

12. Ökölvívás 4 2 - 4 0 7 - 4 2 4 6 4 37 2,40 6 13 14

13. Evezés 2 7 7 1 2 7 0 0 0 0 0 0 26 1,69 17 7 0

14 Kézilabda 5 1 - 6 5 4 - 0 3 1 - 0 25 1,62 12 7 1

15. Kerékpár 2 3 4 0 0 0 0 5 0 0 0 0 14 0,91 7 5 0

16. Korcsolya 0 0 0 0 1 0 5 0 0 1 2 0 10 0,65 1 5 4

17. Taekwondo 2 2 0 0 0 0 0 4 0 4 0 0 10 0,65 0 4 4

18. Asztalitenisz 3 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 4 0,26 0 1 0

135 171 120 137 145 154 102 140 94 140 99 103 1541 100 573 490 343

olimpiai és v il ágBa jnok i pon Tszer zések 2000 -2011. é v kÖzÖT T

16 17

A táblázatból kitűnik, hogy négy sportág a kerékpár, a

korcsolya, a taekwondo és az asztalitenisz 1% alatt járult

hozzá az eredményekhez, a korábban eredményes evezés

pedig a 2008-as olimpiai játékokon és azt követő három év

világbajnokságain eredménytelenül zárt. Gyakorlatilag 11 egyéni- és két csapatsportág (vízilabda, kézilabda) ha-tározta meg a magyar sport eredményességét az elmúlt évtizedben. Az eredményes sportágakat azon 15 sportág

követi, melyek kvalifikációt szereztek az utolsó négy olimpián.

Róluk elmondható, hogy sportágukban a világ élmezőnyé-

nek második vonalába tartoznak. 11 sportágnak nem volt

jelentős nemzetközi eredménye 2000 óta.

A sportágak csoportosításánál nagyon sok más szempontot

is figyelembe lehetne venni, melyre több sikertelen kísérlet

is volt az elmúlt két évtizedben. A sportban azonban az ered-

mény számít. Az eredményeket mindenki elfogadja. Ebből

következően nem lenne szerencsés és komoly feszültségeket

okozna, ha más szempontok alapján történne az eredmé-

nyességi alapon nyugvó csoportosítás.

Ezeknek a sportágaknak a fejlesztése nem öncélúan kizárólag

az olimpia versenysportot érintené. Országszerte több tízezer

fiatal rendszeresen űzi ezt a 11 sportágat, akik többségéből

ugyan nem lesz élsportoló, de egészséges életmódot folyta-

tó, fizikailag edzett állampolgárok lesznek, aminek felbecsül-

hetetlen a haszna. Az olimpiai sportágak 42 szövetsége az

elmúlt 11 év felnőtt eredményessége alapján négy csoport-

ba sorolható:

I. csoport II. csoport III. csoport IV. csoport

1. Atlétika 1. Asztalitenisz 1. Curling 1. Jégkorong

2. Birkózás 2. Evezés 2. BMX 2. Kézilabda

3. Judo 3. Hosszútávúszás 3. Golf 3. Kosárlabda

4. Kajak-kenu 4. Kerékpár 4. Gyeplabda 4. Labdarúgás

5. Ökölvívás 5. Mountain bike 5. Íjászat 5. Vízilabda

6. Öttusa 6. Műugrás 6. Lovaglás

7. Sportlövészet 7. Ritmikus gimnasztika 7. Rögbi

8. Torna 8. Sí-biatlon 8. Röplabda

9. Úszás 9. Súlyemelés 9. Snowboard

10. Vívás 10. Szinkronúszás 10. Szánkó

11. Korcsolya 11. Szörf 11. Tollaslabda

12. Taekwondo

13. Tenisz

14. Triatlon

15. Vitorlázás

Az eredményeket elemezve megállapítható, hogy a magyar

sport nem igazán tudott megfelelni a globalizált nemzet-

közi versenysport XXI. századi kihívásainak. Természetesen

ennek az okai összetettek, társadalmi, gazdasági és szakmai

összetevői vannak. A rendszerváltozás óta jelentős társadalmi

és gazdasági változások történtek Magyarországon, melyek

természetesen jelentős hatást gyakoroltak a sportra és

ezen belül az olimpiai versenysportra. A leghátrányosabb helyzetbe az egyesületek kerültek. Kevés kivételtől elte-

kintve megszűnt a bázisintézményeik támogatása, melynek

megoldására a mai napig nem sikerült megfelelő választ adni.

„Források hiányoznak, a működés kapcsán is vannak gondok,

de nem mondom, hogy ez egyedüli Honvéd-probléma.

A magyar klubok nagyon nehéz helyzetben vannak, különö-

sen a több szakosztályt fenntartó klubok. Az elmúlt években

nem kapták meg azt a támogatást, amire szükségük lett

volna” – Molnár Zoltán.

Az olimpia versenysport globalizálódott, melynek következté-

ben a legtöbb sportágban valamennyi földrészen rendezett

sorozatversenyeken kell kiharcolni az olimpiai részvételt.

Ez jelentősen megnövelte a sportágak költségvetésigényét,

aminek egyre nehezebb megfelelni.

A sportszakmai munka színvonala több sportágban is

elmarad a világszinttől elsősorban a feltételrendszerek hiá-nyosságai miatt. A létesítmények kevés kivételtől eltekintve

lepusztultak. Megszűntek – elsősorban egyéni sportágakban

– az egyesületi főfoglalkozású edzői státuszok. Megszűnt az

edzők szakmai munkáját ellenőrző módszertani munka az

egyesületekben, ahol kevés kivételtől eltekintve nem tudják

biztosítani a nemzetközi szintű felkészüléshez az edzőpartne-

reket sem. A szövetségek nem tudják finanszírozni a szakmai-

lag indokolt edzőtáboroztatások és versenyek nagy részét.

A sportszövetségek számára az olimpiai felkészülésre biztosított állami támogatások az elmúlt öt évben

A MOB feladata, hogy az olimpiai felkészülésre biztosított

állami támogatásokat sportszakmailag a legcélirányosab-

ban használja fel az eredményesség érdekében, és azok

felhasználását szigorúan ellenőrizze. Az olimpiai sportágak

finanszírozásának mértéke jelentősen nem változott a koráb-

bi években. Gyakorlatilag még az infláció mértékével sem

tartott lépést. Elkerülhetetlenné vált a sportágak eddiginél sokkal differenciáltabb és ellenőrzöttebb támogatása

a rendelkezésre álló forrásokból. E sportágak megkülönböz-

tetett kezelése az utánpótlás-nevelési programok és a léte-

sítmények terén is megfigyelhető. Új támogatási rendszert

kell kialakítani az egyesületi műhelyeknek. Ehhez döntéseket

kell meghozni, hogy az eddig elért pozíciók megtarthatók

legyenek, illetve hogy az eredményes sportágakban további

előrelépés valósuljon meg.

Első lépésként a hazai szövetségi struktúrát a nemzetkö-zihez kell igazítani. Lehetetlen helyzet, hogy egy helyett a

nemzetközi szövetséghez tartozó sportágak, szakágak hazai

szinten önálló szövetségként működnek, többségükben

eladósodva. Például kerékpár sportágban a BMX, Kerékpáros

és a Mountain Bike Szövetség; síben a Snowboard Szövet-

ség; tornában a Ritmikus Gimnasztika Szövetség; úszásban

a Hosszútávúszó- a Műugró, a Szinkronúszó és a Vízilabda

Szövetség; vitorlázásban a Szörf Szövetség. A külön-külön

történő működés jelentős plusz költségekkel jár, mint pél-

dául az önálló irodák, könyvelők, stb. feltételeinek biztosítása.

A szövetségi összevonás alól egyedül a vízilabda jelenthet

kivételt a tradíciói és az eredményessége alapján.

i . spor Tágcsopor T:

Azok az egyéni sportágak sorolhatók

ebbe a csoportba, melyek meghatá-

rozták a magyar versenysport eredmé-

nyességét az elmúlt 12 év olimpiáin és

világbajnokságain.

i i . spor Tágcsopor T:

Azok az egyéni sportágak alkotják, akik

2000-2012. év között részt vettek az

olimpiai játékokon, és egy-egy alkal-

mon kívül nem tudtak eredményesen

szerepelni.

i i i . spor Tágcsopor T:

Azok a sportágak találhatók itt, akik

2000. év óta nem tudtak kvalifikálni ver-

senyzőt, csapatot az olimpiai játékokra,

és a világbajnokságokon sem értek el

eredményt.

i v. spor Tágcsopor T:

Ebben a csoportban az állam által

TAO kedvezménnyel támogatott

csapatsportágak vannak. Ezek közül

a kézilabda és a vízilabda szerepelt

eredményesen az olimpiai játékokon

és a világbajnokságokon a vizsgált

időszakban. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

Olimpiai 1 340 000 e Ft 1 710 000 e Ft 1 810 000 e Ft 1 068 000 e Ft 1 157 000 e Ft 2 107 100 e Ft

sportágak + 700 000 e Ft

18 19

i. sporTágcsoporT

Sportági edzésközpontok létrehozásaE sportágak szövetségeinek működését, az eddigi ered-

ményeik alapján, sportági szinten kiemelten kell támogatni.

Létesítmények vonatkozásában ennek a 11 sportág váloga-

tottjainak – első lépésként – önálló felkészülési lehetőséget

kell biztosítani valamelyik központi létesítményben, a kor

követelményeinek megfelelően. Jelenleg a judónak, az ökölví-

vásnak, az öttusának és a sportlövészetnek nincsen központi

létesítménye, ahol a válogatottak megfelelő körülmények

között tudnának felkészülni. A többi sportágnak – a kajak-kenu

szegedi létesítményét kivéve – lepusztult, korszerűtlen, sok

esetben egészségtelen körülmények között kell világszín-

vonalon edzenie (pl.: a Sportcsarnok birkózó- és vívóterme,

a Tornacsarnok stb.). Ezeknek a sportágaknak a központi

létesítményeinek biztosításához egyszeri kiemelt támogatásra

lenne szükség. Korszerű körülmények (létesítmények és a

hozzájuk tartozó sporteszközök) nélkül nem lehet verseny-be szállni a világgal.

Állami edzők rendszereA sportszakmai támogatások területén mind felnőtt, mind

utánpótlásszinten – az utánpótlás-programok közül különö-

sen a Héraklész programokkal – összehangolva, kiemelten kell

kezelni az I. csoportba tartozó sportági kört. Ez a 11 sportág

még rendelkezik azzal az edzői állománnyal, akik nemzetközi

szinten versenyképessé tudják tenni a sportágat. Az edzők

támogatása jelenleg a „Gerevich Aladár” sportösztöndíj

keretében történik. Ez az edzők számára pillanatnyi megoldást

jelent, mert az ösztöndíj adómentes, és nem fizetnek utánuk

nyugdíjjárulékot. Egyesületükben viszont nagy többségüket

minimálbér körüli összegért alkalmazzák.

Ennél a sportági körnél nem lehet az egyesületekre hagyni a

nemzetközi eredményességi szinten dolgozó felnőtt- és után-

pótlás-edzőik megfelelő szintű bérezését. Számukra a MOB

szervezeti keretei között központi edzői státuszt kellene

biztosítani felnőtt és utánpótlás kategóriában, kizárólag az

eredményesség alapján. Ezeket az edzőket szövetségekhez,

egyesületekhez lehetne „vezényelni” munkavégzésre. Ez a stá-

tusz jelentősen könnyítene az egyesületek helyzetén, és egy

edzői életpályamodell alapját is képezhetné. Nagymértékben

segítené a válogatott keretek programjának végrehajtását is,

mert a MOB központi állományában lévő edzőket szerződé-

sük kötelezné a sportág egységes elvei alapján végzett tevé-

kenységre, a szövetségi programok végrehajtására. Bérezésük

alapját az edzői sportösztöndíjak, valamint a Héraklész prog-

ram edzőinek bérei képeznék. A központilag bérezett edzők

teljesítményét rendszeresen értékelnék – az általuk felkészített

versenyzők teljesítményének függvényében.

A „Gerevich Aladár” ösztöndíjrendszer gyakorlatát az

elmúlt évek tapasztalatai alapján át kell gondolni, és ahol

szükséges, változtatásokat is célszerű eszközölni. Sajnos

a szövetségek ösztöndíj előterjesztéseiben egyre több sze-

mélyes indíttatású javaslat kerül. Ezért mindenképpen szük-

séges egzakt módon meghatározni az ösztöndíjra jogosult

versenyzők és edzők körét. Kiemelten kell kezelni sportágan-

ként a fiatal tehetségek menedzselését. Az edzőket arra kell

ösztönözni, hogy élversenyzőik mellett fiatal tehetségekkel is

foglalkozzanak.

A II. csoportba sorolt sportágak résztvevői voltak az olimpiai

játékoknak, de sem olimpián, sem világbajnokságon nem ér-

tek el eredményt az elmúlt években. Sportszakmailag a világ

élmezőnyének második vonalába tartoznak. Továbbra sem

lehet lemondani az olimpiai és világbajnoki szereplésükről.

Számukra körülbelül az eddigi támogatás mértékét célszerű

megtartani.

A III. csoport sportágai nem tudtak, csak elvétve részt ven-

ni az olimpiai játékokon. Számukra alaptámogatást célszerű

biztosítani körülbelül az eddigi mértékben.

A IV. csoportba a csapatsportágak (jégkorong, kézilabda,

kosárlabda, labdarúgás, vízilabda) utánpótlás- és létesítmény-

helyzetét rendezte az állam a TAO-s kedvezménnyel. A média

szempontjából ők vannak a legkedvezőbb helyzetben.

Az élvonalban profi bajnokságokat működtetnek, melyek

révén jelentős szponzori bevételekhez is hozzájuthatnak.

A négy sportágcsoport támogatása (sportszakmai, ösztöndíj,

Héraklész, ORV, Sport XXI., működési, kiemelt esemény, TAO)

2012. évben a következőképpen alakult:

I. csoport 3 190 153 000 Ft

II. csoport 624 187 000 Ft

III. csoport 69 088 000 Ft

IV. csoport 42 628 826 000 Ft

A világ élsportja – az egyéni sportágakban különösen – évről

évre fejlődik. Amennyiben Magyarország lépést akar tartani

a világgal, jelentősen meg kell növelni a támogatást, és meg

kell teremteni az ehhez tartozó korszerű feltételrendszereket.

Ezt egyszerre, valamennyi sportágban nem lehet megvaló-

sítani. Az állam megtette az első lépést a csapatsportágak

vonatkozásában a 2011. évben, a számukra biztosított TAO-

kedvezménnyel. Az elkövetkező időszakban a magyar sport eredményességét meghatározó 11 egyéni sportág helyzetét kell megoldani. A II. és III. sportági csoportnak a

működéséhez és szakmai munkájához az eddigi mértékben

érdemes biztosítani a támogatást, ami körülbelül évi 650-700

millió forintból megoldható.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a látvány-csapatsportágak – a

szigorú szabályozások mellett – nem tudják teljes mértékben

felhasználni a számukra jóváhagyott összegeket. Támogató

hiányában vagy le sem tudták hívni, vagy különböző okok

miatt, nem tudták elkölteni a támogatásukat. Ezek a maradvá-

nyok – az állam által egyébként is sportra szánt pénzeszközök

– lehetnének az I. csoportba tartozó sportágak támogatási

forrásai.

Sajnos megállapítható, az európai országokkal ellentétben,

hogy hazánkban a sport méltánytalanul mellőzve van a

sportfogadások bevételeinek elosztásakor. Forrást képezhet-

ne az egyéni sportágak számára a sportfogadásokból szabá-

lyozott módon történő részesedés, amely fedezetül szolgálna

a fejlesztésekhez. Ez a sporttámogatási forma az európai

országokban már bevált és teljesen elfogadott.

20 21

2.2. A nem olimpiAi sportágAK

versenysportjáért

felelős szAKmAi tAgozAt

Sportnemzet-rangunkhoz a nem olimpiai sportágak értékei is hozzájárulnak. A nem olimpiai sportágak ismertségének emelése:

• a tömegbázis szélesítése – Sportoló nemzet;

• Magyarország hírnevének öregbítése, országimázs erősítése;

• a sport eszközrendszerével megvalósított integráció – nevelési funkció.

A nem olimpiai sportágak központi/állami finanszírozása 2000. év után

dinamikusan emelkedett, de 2004-2005. év óta stagnál.

Eredményességben három sportág rendkívül kiemelkedik

– Magyar Búvár Szakszövetség, Magyar Kick-box Szakszövet-

ség, Magyar Karate Szakszövetség –, de a második csoportba

tartozó sportágak eredményessége is jelentős. Az eredmé-

nyesség vizsgálatánál elmondható, hogy a nem olimpiai sportágak kiválóan szerepelnek a nemzetközi össze-vetésekben, öregbítik hazánk hírnevét, növelik országunk

imázsát. 2010-ben 24 EB-aranyhoz és 12 VB-aranyhoz képest

2011-ben 35 EB-aranyat és 32 VB-aranyat szereztek verseny-

zőink

A L É T E S í T M É N y E L L ÁTOT T S Á G J E L L E M Ző I ,

F E J L E S Z T É S I E L K É PZ E L É S E K

A nem olimpiai sportágak többségének döntően nincs elté-

rő sportinfrastruktúra-igénye (néhány sportág kivételével, de

ott külön szabályzás vonatkozik a létesítményekre, pályákra).

A sportterek megosztása sokkal problémásabb kérdés, hi-

szen a lokális szokásoktól, eredményességtől döntően függ

a nem olimpiai sportágak támogatása. A sportágak számára

nagyon nagy jelentősége van az ingyenes, vagy kedvezmé-

nyes sportolásra alkalmas sporttérhez jutásnak. Az is nagy

vívmány lenne, ha a sportterekhez való hozzájutásban javul-

nának az esélyek. Közös erőfeszítéssel el lehetne érni, hogy a

nem olimpiai sportágak is kapjanak egy felismerhető térrészt

a nagyobb sportkomplexumokban.

A válogatottak az olimpiai sportágakhoz képest csak

elenyésző mértékben használhatják az állami kezelésben

lévő központi intézményeket (néhány kivétel például a

karate). Jelentős előrelépést lehetne tenni a sportlétesítmé-

nyek kihasználtságának növelésére úgy, hogy a sportágak kedvezményes létesítményhasználatának lehetőségeit jobban kihasználnák. Az üzleti szempontok figyelembe-

vételével szükséges lenne bekapcsolni a bevételt termelő

sportágakat a sport nehezen eltartható nagy központjainak

életébe. Ennek az összekapcsolásnak kölcsönös előnyei

lehetnek. A dinamikusan fejlődő sportágakat, amiknek nagy

az önfenntartó képessége, nem szabad hagyni, eltávolodni a

sport világától.

N E M O L I M P I A I S P O R TÁ G A K

2000. 86 127 e Ft

2001. 77 700 e Ft

2002. 131 484 e Ft

2003. 192 371 e Ft

2004. 225 634 e Ft

2005. 158 621 e Ft

2006. 182 647 e Ft

2007. 174 722 e Ft

2008. 179 837 e Ft

2009. 175 871 e Ft

2010. 176 634 e Ft

2011. 185 666 e Ft

2012. 187 715 e Ft

A nem olimpiai sportágaknak nincs egy központi sportlé-

tesítménye sem, amiben a sportági versenyek mellett fesz-

tiválokat, népszerűsítő és bevételt termelő programokat is

tarthatnának. Korábban, a sportkormányzat által kidolgozott

„Varázskapu” projekt kísérleti megvalósítása egy fenntartható/

önfenntartó modell kialakítását célozta meg. A modell kísér-

leti megvalósítása nagy lendületet adhatna a nem olimpiai

sportágak fejlődésének.

A TA G O Z AT K É P V I S E L E T I S T R U K T Ú R Á J A

A tagozat tagja valamennyi Országos Sportági Szakszövet-

ség, illetve szakszövetségi feladatokat ellátó Országos Sport-

szövetség, amely a MOB-ba történő felvételét kezdeményezi,

a Tagozaton keresztül válik a MOB tagjává, és tagsági jogait

a Tagozat útján gyakorolja. A Tagozat MOB Közgyűlésébe

delegált tagjai – beleértve a MOB alelnökét is – jogosultak

a MOB Közgyűlésébe 10 fő MOB tag delegálására, akik a

MOB Közgyűlésén szavazati joggal rendelkeznek. A Tagozat

delegált tagjainak megbízatása visszavonásig szól.

Regisztrált taglétszám a nem olimpiai sportágakban 40 243

fő, a tagszervezetek száma 2 403. A 38 szövetség közül

8 országos feladatokat ellátó sportszövetség, a többi szak-

szövetségként működik.

A S ZA K E M B E R E L L ÁTOT TS ÁG H E Ly Z E T E , A K É PZ É S

É S TO VÁ B B K É PZ É S F E J L E S Z T É S I E L K É PZ E L É S E I

Alapvető hiány mutatkozik az edzőképzés minden szintjén, hiszen a létszámban kisebb sportágak edzőinek –

gazdaságossági okok miatt – a sportszakember képzéssel

foglalkozó intézmények nem tartják érdemesnek képzés

indítását, pedig a munkavégzéshez elismert képzésekre van

szükség. A nem olimpiai sportágaknak alig van esélyük a

legmagasabb képzettség megszerzésére, így összehasonlítá-

soknál hátrányba kerülnek a képzett szakemberek számában.

Az igények kielégítése érdekében egy kiváló lehetőségen

22 23

dolgoznak a MOB és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és

Sporttudományi Karának (TF) munkatársai. A Felnőttképzési

csoporttal szorosan együttműködve egy óraszámban meg-

egyező, de intenzívebb OKJ-s képzés keretében, olyan

sportágak szakembereit is képzésben lehetne részesíteni – a

sportágak szakszövetségeivel szoros együttműködésben

–, akik eddig létszámuk miatt nem kaphattak képzést. Az

elméleti tantárgyakat közösen tudják hallgatni az egyetem

oktatóitól, és a sportspecifikus képzést pedig a sportágak

legjobbjainak irányításával sajátíthatják el a hallgatók. A költ-

séghatékonyság érdekében a legmodernebb módszereket is

alkalmazni kívánja ez a modell (pl. e-learning).

A T E R ü L E T S P O R T E G É S Z S É G ü G y I

É S S P O R T T U D O MÁ N yO S E L L ÁTOT T S Á G A

A sportegészségügyi lehetőségek erősen korlátozottak. Az általános helyzetből következően sportorvoshoz történő

bekerülés hosszabb időt igényel, speciális felmérésekre a

nem olimpiai sportágak esetében elenyésző mértékben

került sor. A világjátékos felkészülések során, a Világjáté-

kokon szereplő sportolókat mérték sportegészségügyi

szempontból, de plusz lehetőség ezen a területen nem volt.

A dopping szabályozás követelményrendszerének a nem

olimpiai sportágak is meg kívánnak felelni, de forráshiány

miatt a vizsgálatokra korlátozott lehetőségeik vannak. Ezen

a területen a felvilágosító munka mellett a rendszeres és

visszatérő vizsgálatok jelentik az egyetlen biztosítékot.

A sportorvosi rendszerben is vannak tökéletesítésre meg-

érett elemek. Példa egy javaslatra: Első vizsgálatra kapja meg

a kezdő az „alkalmas” engedélyt, 6 hónap eltelte után viszont

kérjük, hogy a sportoló kaphassa meg a „versenyezhet” pe-

csétet, s ez vonatkozzon a 18 évnél idősebbekre is.

Sporttudományi kapcsolatrendszere a nem olimpiai sport-

ágaknak gyenge, nem rendszerszintű. A világ sportjában

a sporthoz szervesen hozzákapcsolódnak a sporttudomá-

nyos felmérő teamek. Fel kellene állítani sporttudományos

csoportokat, és standardméréseket bevezetni a sportágak

teljesítményének növekedése érdekében.

V I L Á G J ÁT É K O K

A SportAccordon kívül a Világjátékok Nemzetközi Szövetsé-

ge (IWGA) a Világjátékok jogtulajdonosa. Az IWGA-nak 33

nemzetközi sportági tagszervezete van. Az olimpiai játékok

programján nem szereplő sportágak közül a legmagasabb

színvonalú, népszerű és látványos sportágakban megrende-

zett versenyek szerepelnek a Világjátékok programján. A ma-

gyar résztvevők a világjátékok történetében eddig 6 arany-,

11 ezüst- és 14 bronzérmet szereztek. Legeredményesebben

az 1985-ös londoni viadalon szerepeltek, amelyen 4 arany-, 5

ezüst- és 5 bronzérem lett a magyar indulóké.

A SportAccord Világjátékai 105 taggal rendelkező nemzetkö-

zi szervezet (90 nemzetközi sportági szövetség és 15 társult

tagviszonyban lévő nemzetközi szervezet-szövetség). Ennek

tagja az IWGA. A SportAccord 4 különböző típusú Világjáté-

kot működtet:

- Küzdősportok Világjátéka

- Szellemi sportok Világjátéka

- Strandsportágak Világjátéka

- Művészi sportágak Világjátéka

A nem olimpiai sportágak világjátékain 1981-től folyamatosan

növekszik mind a sportágak, mind pedig a résztvevők száma.

24 25

2. 3. A d iáK- és fő isKo l Ai - egye t em i

spo r t ér t felelős sz AK mAi tAgoz At

„A MEFS-nek a jövőben hatékonyan kell képviselnie a felsőoktatás sportját, ezért meg kell teremteni az elmozdulás lehetőségét is a normatív jellegű felsőoktatási sportfinanszírozás irányába, a programfinanszírozás lehetőségeinek egyidejű kihasználása mellett.”

Czene Attila olimpiai bajnok, sportpolitikáért felelős államtitkár

S T R AT é G I A I I R Á n y O K

A Magyar Diáksport Szövetség tevé-

kenységi körét és feladatait 2012-től az

alábbi három stratégiai tématerület (a

diáksport dimenziói) mentén határoz-

za meg:

• diák-szabadidősport,

• iskolai testnevelés,

• diákolimpia.

A három tématerület a szervezet

hosszú távú stratégiája mentén került

kialakításra. Az MDSZ elsődleges straté-

giai célként fogalmazta meg, hogy

a diákolimpiai versenyrendszer

működtetésén túl, hangsúlyos módon

felvállalja és koordinálja az egészség-fejlesztő testmozgás és a korszerű testnevelés hazai terjesztését és erősí-

tését a köznevelési alrendszerekben.

A fentieken túlmenően – hosszú távon

– az MDSZ-stratégia meghatározó

szakmapolitikai fókuszát az európai

szakpolitikák, az aktuális módszer-

tani megközelítések felé való nyitás

határozza meg. A testnevelés, a fizikai

aktivitás és sport európai dimenzióit

a módosított alapszabály nevesítve

is tartalmazza, az e szerepkörökhöz

kapcsolódó együttműködés biztosítása

markáns célkitűzése a szervezetnek.

Az elkészült részstratégiákat, stratégiát

és az éves programokat az elnök-

ség hagyja jóvá. A munkaszervezet

feladata, hogy a programok megva-

lósításához szükséges finanszírozási

források körét bővítse, a rendelkezésre

álló erőforrások felhasználásával pedig

a minőségileg és szerkezetében is

megújított programokat végrehajtsa,

végrehajtassa.

A működési és feladatfinanszírozási

struktúra annak mentén kerül megre-

formálásra, hogy a helyi, így különösen

a megyei önkormányzatok feladatvál-

lalásai a diáksport dimenziói területén

2012-re gyakorlatilag megszűntek.

Jelenleg az MDSZ egységei, közre-

működő szervezetei és szakemberei

– hálózata – lehet(nek) az egyetlen

alternatíva arra, hogy a területi iskolai

és diáksport tudatosan legyen meg-

szervezve.

Diák sporT (magyar Diák sporT szÖv e Tség)

26 27

D I Á K - S z A B A D I D ő S P O R T

Program: Az MDSZ tevékenységének

legfőbb prioritása, hogy az egészség-

fejlesztő testmozgás a gyermekek,

tanulók viselkedésébe épüljön, élet-

viteli kompetenciáik a fizikai aktivitás

révén fejlődjenek. Ennek érdekében

olyan, hangsúlyosan az aktivitási szint

fokozását célzó diák-szabadidősport

protokollrendszert szükséges kialakítani,

amelynek célja, hogy

• minden gyermek és tanuló minden

nap részt vegyen szabadidős jellegű,

tanórai kereteken kívüli testmozgá-

sos programokban;

• a testmozgásprogramok, foglalko-

zások teljes időtartamának legalább

felét közepes és nagy intenzitású

fizikai aktivitástípusok tegyék ki;

• a testmozgásprogramokban

rendszeresen és tervezetten –

lehetőleg valamilyen formában

minden alkalommal – jelenjen meg

a biomechanikailag helyes testtartás

kialakítását és fenntartását szolgáló

gyakorlatanyag és a légzőtorna;

• a testmozgásprogramokban

elvárásként jelenjen meg a ge-

rinc- és ízületvédelem szabályainak

betartása, külön figyelemmel a fizikai

állapotfelmérések és az izomerősíté-

sek különböző testhelyzeteire;

• a testmozgásprogramokat, foglalko-

zásokat testileg és érzelmileg bizton-

ságos tanulási környezet jellemezze;

• személyiségfejlesztő hatások

érvényesüljenek a testmozgás-

programokban, melyek elősegítik

a résztvevők mozgással szembeni

kedvező attitűdjeinek formálódását,

kialakulását;

• a gyermekek és tanulók mérhe-

tő kognitív tudást szerezzenek a

rendszeres testmozgás egészségben

betöltött szerepéről;

• a testmozgásprogramok életmódot

és életminőséget fejlesztő sporttevé-

kenységeket és mozgásformákat is

tartalmazzanak;

• válaszokat adjon a testmozgással

kapcsolatos egyenlő esélyű hozzá-

férésre, az adaptált fizikai aktivitás

kihívásaira;

• képessé tegye a gyermekeket,

tanulókat az önálló mozgásprog-

ram-tervezésre, a szabadidő hasznos

eltöltésének érdekében.

Az MDSZ célja, hogy olyan komplex

intézményi és intézményi kereteken

átívelő mozgásprogramokat dolgoz-

zon ki, támogasson és valósítson meg,

amely elősegíti

• az aktív, testmozgásban gazdag

közlekedési formák fejlődését és fej-

lesztését a köznevelési intézmények

látogatása során;

• a tanítási napokon órarendileg

meghatározott pihenőidő (tanórai

szünet), valamint a kötelező tanórai

foglalkozások utáni pihenőidő,

szabadidő testmozgásban gazdag

eltöltését;

• a délutáni tanítási, illetve foglalkoz-

tatási időszakon túl a szabadidős

jellegű sport- és mozgásprogramok,

sportrendezvények szervezését és

megvalósítását;

• közösségi sport- és mozgásprog-

ramok, különösen tanulmányi

kirándulások, táborok szervezését és

megvalósítását a köznevelési intéz-

mények bevonásával a tanítás, illetve

foglalkoztatás nélküli pihenőnapo-

kon, tanítási, illetve foglalkoztatási

szünetekben.

Finanszírozási kérdések: Az MDSZ e

területtel kapcsolatos feladatai a fenti

stratégiai irányok mentén jelentősen

bővültek. Az új feladatok és kihívá-

sok teljesítéséhez elengedhetetlen a

kiszámítható biztos finanszírozási háttér

megteremtése. Tekintettel arra, hogy

a diáksport e dimenziója az EU vagy

más nemzetközi alapokból is finanszí-

rozható, elsősorban e források kerülnek

felhasználásra az egyes programok,

rendezvények finanszírozására.

I S K O L A I T E S T n E V E L é S

Program: Cél egy olyan testnevelés-

tanítási stratégia és program kialakítása,

amely a gyermekek és tanulók aktivitási

szintjének fokozására fókuszáltan:

• válaszokat ad a 2012-2013. tanévtől

bevezetésre kerülő mindennapos

testnevelés korszerű szakmai tartal-

mára;

• kidolgozza azt az oktatási, képzési

és képesítési keret- és követel-

ményrendszert, amely a nem iskolai

kereteken belül működő szervezetek

és sportszakemberek tanórai kereten

belüli, illetve azon túli részvételének

lehetőségeit meghatározza;

• olyan – a sport európai dimenzióihoz

is illeszkedő – kérdésekre is válaszo-

kat ad, mint az egészségfejlesztés

a sport által, a társadalmi és egyéni

felzárkóztatás, így különösen alter-

natívát kínál az adaptált testnevelés

bevezetésének és a kudarcok, a

lemorzsolódás kezelésének korszerű

szakmai tartalmára.

Az MDSZ stratégiai célja ezen túlme-

nően e dimenzió tekintetében, hogy

kidolgozza és koordinálja a gyermekek,

tanulók fizikai állapotának mérését

és értékelését, továbbá az országos

pedagógiai-szakmai ellenőrzés kereté-

ben a testnevelés műveltségterületen

dolgozó pedagógusok munkájának

külső, egységes kritériumok szerinti

ellenőrzését és értékelését szolgáló

minőségileg új tesztrendszereket.

Az MDSZ küldetésének tekinti, hogy

összefogva az érintett intézményekkel,

szakszövetségekkel, állami és civil sze-

replőkkel – ezen a területen – hatékony

megoldási javaslatokat dolgozzon ki és

vigyen véghez.

Finanszírozási kérdések: Az Iskolai

testnevelés tématerület teljesen új di-

menziót jelent az MDSZ működésében,

így az eddigiekben nem kapott hozzá

támogatást. Ugyanakkor az oktatási kor-

mányzat írásban hatalmazta fel a fenti

feladatok ellátására. Ahhoz, hogy az ál-

lamigazgatás által megrendelt munkát

megfelelő minőségben és határidőben

(a 2013-14. tanévkezdésre) teljesíthesse

a szervezet, az igénybe kívánt venni

szakértők közreműködésének finanszí-

rozását meg kell oldani.

28 29

D I Á K O L I M P I A

Program: Cél egy olyan országos diák-

olimpiai rendszer kialakítása, amely

• profilját – a versenyrendszerbe in-

tegrált sporttevékenységek körét –

tekintve tiszta, átlátható, a program

összetétele a sportági fejlesztési

programok tartalmán alapul;

• lebonyolítási rendszere strukturált,

egyszerű és költséghatékony;

• szolgálja a tehetséggondozást, a

sportági igényeket, illeszkedik a

sportági szövetségi versenyrendsze-

rekhez;

• szolgálja a társadalmi felzárkóztatást,

a szociális integrációt, illeszkedik az

ezt szolgáló köznevelési intézkedé-

sekhez;

• támogatja a sportolói karrierutak

fejlesztését, az utánpótlás-bázis

bővítését;

• támogatja a civil karrierutak fejlesz-

tését, így különösen az iskolarend-

szerű vagy azon kívüli tanulmányok

folytatását és a szakmaszerzést;

• egyenlő esélyt biztosít a fogyatékos-

sággal élők sportja tekintetében;

• alkalmas a forprofit szektorból

érkező alternatív források bevoná-

sára, így például a szponzoráció

fokozására;

• hosszú távon fenntartható.

A C É L E L É R É S É H E Z S Z ü K S É G E S

R ö V I D TÁV Ú, O P E R AT í V

T E E N D ő K :

1. Teljes pénzügyi és versenyszer-

vezési típusú átvilágítás a szüksé-

ges forrásmennyiség tervezése

érdekében.

2. A sportági szövetségek felhívása a

diáksport diákolimpia dimenzióját

érintő stratégiai elképzelések be-

mutatására, a beérkezett javaslatok

értékelése.

3. A sportági profil stratégiai tervezé-

se, a versenyrendszer szerkezeté-

nek rövid távú véglegesítése.

4. Ajánlásrendszer kidolgozása a

sportági szövetségek számára a

diáksport diákolimpiai dimenzi-

óját érintő szövetségi stratégiák

tartalmára és a sportszakember

képesítési követelményrendszerre

vonatkozóan.

5. A lebonyolítási rendszer reformja a

sportági igények és a piaci források

függvényében.

6. A lebonyolítást végző munkaszer-

vezet átalakítása.

7. A lebonyolítás finanszírozási struk-

túrájának átalakítása.

K ö Z É P TÁV Ú T E E N D ő K :

1. A diáksport diákolimpia dimen-

zióját érintő sportági szövetségi

stratégiák időszakos felülvizsgálata.

2. Döntés a sportági profil módosí-

tásáról.

3. Döntés a lebonyolítási rendszer

módosításáról.

4. Döntés a finanszírozási struktúra

módosításáról.

F I N A N S Z í R O Z Á S I K É R D É S E K :

A diákolimpiai versenyrendszer eddigi

működésének költségszintje eléri az

évi 130 millió forintot. Hosszú távon

a forprofit források bevonásával a

rendszer önfenntartóvá tétele a cél,

azonban a következő évek fejlesztési

fázisaiban a forrásigény fokozódása

prognosztizálható.

S z E R V E z E T I K é R D é S E K

Lényeges körülmény, hogy az MDSZ

2012-ben átvett szervezeti struktú-

rája alkalmatlan a források hatékony

felhasználására. Tekintettel arra, hogy

az EU alapjai működést, szervezetfej-

lesztést önmagában nem finanszíroz-

nak, 2012-től elengedhetetlen az új

stratégiai célokhoz illeszkedő átállás

érdekében a kapacitások fejlesztését a

központi költségvetési források segítsé-

gével végrehajtani.

A diáksport irányításának, koordi-nációjának átalakítása, valamint a finanszírozási kérdések rendezése,

a források bővítése, kulcsfeltétele egy

újfajta, professzionális menedzsment

alapokon nyugvó, fenntartható diák-

sport rendszer kialakításának.

A területi sportigazgatási feladatok

ellátatlanul maradása azt eredményez-

te, hogy mára a megyei diáksport-szö-

vetségek és sporttanácsok is csak egy

szervezetet jelentenek a potenciális

megyei szolgáltatók közül. Jelenleg

Magyarországon minden megyében

létezik megyei diáksport szövetségként

vagy megyei diáksport tanácsként nyil-

vántartásba vett civil szervezet. A cél

az, hogy a potenciális szolgáltatókkal

stratégiai együttműködések jöjjenek

létre, hogy minél több tanulóhoz jussa-

nak el az MDSZ programcsomagjai.

Az MDSZ minden közreműködő szer-

vezettel szolgáltatási színvonalalapú

szerződést köt a feladatok ellátására.

A finanszírozás előre tervezett átlát-

ható időszaki munkatervek mentén

valósul meg.

30 31

HallgaTói sporT

(magyar egye T emi -főiskol ai

sporTszÖv e Tség)

„Egy egészséges és sportos értelmiséggel rendelkező társadalom polgárai egészségesebbek és sikeresebbek.”

(MEFS)

F E J L E S z T é S I P R O G R A M T E R V

Az új Nemzeti felsőoktatási törvény és a módosított

Sporttörvény az egyetemi sport feladatait és felelősségét a

MOB-ra és az egyetemekre bízta. A koordinációt a megújult

Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség látja el.

A programterv célja, hogy a legtehetségesebb, a világ legjobbjai közé tartó sportolók stabil egyetemi-főisko-lai háttérrel rendelkezzenek. Ezzel egy időben a hallgatók

tömegei számára elérhetővé és kívánatossá kell tenni a rend-

szeres sportolást. Ennek érdekében a látványcsapat-sport-

ágak vezetésével az egyetemi bajnokságok rendszerének

megreformálása, valamint a szadadidősport tömegesítésé-

hez szükséges előfeltételek megteremtése a kiemelt feladat.

Az Olimpia előcsarnokának tekintett Universiade megpá-

lyázása és megrendezése pedig nem csak a felsőoktatási

sportnak, de az egész magyar sportéletnek felbecsülhetetlen

lökést adhat.

K I H í VÁ S O K :

Jelenleg nem csak társadalmi szinten, hanem a magyar

felsőoktatásban is nagyon alacsony a rendszeresen sporto-

lók aránya. Középiskolából kikerülve a fiatalok kiszakadnak

megszokott környezetükből. így rendszeres sportolásuk-

ról nagyrészt önmaguknak kellene gondoskodniuk, de

legtöbbször éppen az egészséges életmód szorul háttérbe

az egyetemi évek alatt. E mellett a felsőoktatási intézmé-

nyek – megfelelő forrás és infrastrukturális háttér hiányában

– jelenleg csak korlátozottan tudják biztosítani a tömeges

sportolás alapvető feltételeit. A nagy múltú egyetemi-főisko-

lai sportegyesületek többsége kedvezőtlen anyagi körül-

mények között kénytelenek tevékenykedni, így az egyetemi

élsport újjáélesztéséhez és a hallgatók megmozgatásához

az egyetemi sportélet minden szereplőjének összefogására

van szükség.

A Z E G y E T E M I S P O R T J ö V ő K É P E :

A 105 évvel ezelőtt a világon másodikként megalapított, és

idén újjászervezett MEFS jövőképe egy olyan Magyarország,

ahol a felsőoktatásban részt vevő hallgatók mindegyike talál-

kozik a sporttal, 50%-uk rendszeresen mozog hobbiszinten,

és sokan közülük amatőr versenyzők is. E széles tömegbázis

megteremti az egyetemi sport presztízsét az intézményeken

belül. Forrásokat vonz be a rendszerbe, és lehetővé teszi,

hogy a jóval kisebb létszámú egyetemi élsport anyagi és

szakmai háttérbázisát is megteremtse. Az egyetemi tömeg-

sport és élsport – a nyugat-európai és amerikai trendhez

hasonlóan – PR-értékké és presztízskérdéssé válik majd az

egyetemek számára. Az ismert egyetemi élsportolók példa-

képekként népszerűsítik a sportot felsőoktatási körökben.

Az egyetemekről kikerülő fiatal értelmiségiek véleményfor-

málókként, vezetőkként, döntéshozókként támogathatják

tovább az egészséges és sportos életmód népszerűsítését,

így az egyetemi sport fejlődésének pozitív hatása össztársa-

dalmi szinten is megjelenik.

F E J L E S Z T É S E K :

A 2012-2013-as tanévtől a MEFS a szabadidősport (tömeg-

sport) és az egyetemi versenysport területen egyaránt

jelentős fejlesztéseket kíván elindítani. A programok megva-

lósításához a meglévő szűkös források átstrukturálásán kívül

bevonja a piaci szereplők támogatását a TAO kedvezményen

és szponzoráción keresztül. Az egyetemeken népszerű

látvány-csapatsportágak esetében kezdeményezi az egész-

séges életmódhoz köthető intézményi szintű szabadidős

sportolás és infrastruktúra-fejlesztés pályázati támogatását.

S Z A B A D I D ő S P O R T É S S P O R T I N F R A S T R U K T Ú R A : Kiemelt feladat a jelenleg még nem sportoló hallgatói töme-

gek elérése és megmozgatása. Ennek érdekében a MEFS ki-

emelten támogatja a testnevelés kritériumtárgyként történő

bevezetését a felsőoktatási intézményekben. így biztosítha-

tó, hogy minden hallgató találkozzon a sporttal, a sportos és

egészséges életmód előnyeivel, továbbá lehetősége legyen

legalább a rekreáció szintű testmozgásra.

A hallgatói sport hátterének biztosítása érdekében egyez-

tetéseket kezdeményeznek az önálló hallgatói sport

normatíva bevezetéséről, valamint az egyetemi-főiskolai

sporthoz szükséges infrastruktúra-fejlesztésről. Ez utóbbi

területen első sikerként elkönyvelhető el, hogy az újbudai

sportkomplexum, a Tüskecsarnok befejezéséről és 2014-es

megnyitásáról már kormányhatározat született. Távlati cél,

hogy az egyetemi sportrendszer TAO-projekthez illeszthető

része önállóan is részt vegyen a támogatási lehetőségek

kihasználásában. A tervek szerint szükséges a közreműködés

az egyetemeket, főiskolákat, sportegyesületüket összekötő,

valamint a felsőoktatási sportot összefogó és koordináló

sportiroda-hálózat kialakításában. Pályázati rendszer kerül ki-

alakításra és működtetésre a fenntartható módon megterve-

zett, nagy tömegeket megmozgató, presztízsértékkel is bíró

szabadidős programok beindítására és fejlesztésére. Jelentős

figyelmet kell fordítani a felsőoktatási sportoláson belül a

fogyatékkal élő hallgatók bekapcsolódásához szükséges

fejlesztések támogatására. Fontos azon sportágak kiemelt

kezelése, melyek népszerűek és nagy tömegek megmozga-

tására alkalmasak (pl.: kispályás labdarúgás, aerobic, kocogás,

kerékpározás, úszás).

H A Z A I É S N E M Z E T K ö Z I V E R S E N y S P O R T:

A sportági szakszövetségekkel együttműködésben a Magyar

Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) szín-

vonalának és a résztvevők számának emelésével elérhető,

hogy az intézmények számára a MEFOB-nak legyen tétje,

presztízse, érdekelje az egyetemi vezetőket. Az a cél, hogy

hogy a MEFOB a magyar élsport kiemelkedő része legyen.

A legsikeresebb és legnépszerűbb 10-15 sportág kiemelé-

sével, a támogatások koncentrálásával a versenyrendszer

színvonala és hatékonysága egyaránt növelhető. A kettős életpályamodell kidolgozásával és bevezetésének támoga-

tásával – mely magába foglalja a sportösztöndíjat, a felvételi

többletpontrendszert, valamint az egyéni és mentorált

tanmenetek kidolgozását – a versenysportolók egyetemi

környezetbe történő beilleszkedését elő lehet segíteni. A cél

az, hogy ne kelljen választaniuk a magas szintű sportolás és a

tanulás között, és sportkarrierjük befejezése után elkezdhes-

sék civil hivatásukat. A magyar egyetemi sport hagyományo-

san legsikeresebb területe a világversenyeken való részvétel.

Mára az Universiade a világ egyik legnagyobb sportesemé-

nyévé vált. Az egyetemi sport példamutató erejét célozza,

hogy az elkövetkező években újabb világversenyek lesznek

Magyarországon (Egyetemi Karate EB, Egyetemi Birkózó VB).

Ezáltal úgy növelhető a magyar felsőoktatási sport presz-

tízse, hogy a múlt hagyományaiból táplálkozva – alapos

előkésztő munkát követően – felvethető egy 2019-es Nyári

Universiade megpályázása. Egy méreteit és szakmai súlyát

tekintve jelentős sportvilágesemény felbecsülhetetlenül

nagy lökést adna a hazai sportéletnek.

32 33

S T R AT é G I A I c é LO K

A fogyatékossággal élők sportterülete egy speciális szakterület, amit

több évtizedes gyakorlattal rendelkező sportvezetők is csak felszíne-

sen ismernek. A területet érintő döntések többnyire szociális alapon

vagy kötelezettség jelleggel születtek. A világ egyik legnagyobb

sporteseménye a paralimpia.

PA R A L I M P I A I J ÁT é KO K

A Magyar Paralimpiai Bizottság legfőbb feladata a mindenkori

Nyári- és Téli Paralimpiai Játékokra történő felkészülés és részvétel

szervezése és biztosítása. A sportági programtervek elfogadása, a

válogatott kerettagok, szövetségi kapitányok kijelölése az alapja a

nemzetközi versenyeken történő részvételnek. Ehhez kapcsolódik a

válogatott részére a sportfelszerelések beszerzése, központi edzőtá-

borok biztosítása, sportági műhelyek támogatása.

U TÁ n P óT L Á S - G O n D O z Á S

Az MPB célja, hogy kapcsolódhasson a Héraklész-, a Sport XXI. és a Sportiskolai programokhoz. Szakmai szempontok alapján

az utánpótlás támogatása érdekében folytatták a saját bevételi

forrásból fedezett „Paralimpiai Reménységek” pályázatot. A további-

akban kiemelt fontosságú lehet a Fogyatékosok Országos Diák- és

Szabadidősport Szövetséggel történő szorosabb együttműködés.

Ugyanitt kell megemlíteni azokat az együttműködési szerződése-

ket, melyeket a két legnagyobb fogyatékosokat tömörítő országos

érdekvédelmi szervezettel szabadidő sportprogramjaik érdekében

(MEOSZ, MVGyOSZ) kötöttek.

A T E r ü l E T f i N A N S Z í r O Z á S i f ő Ö S S Z E g E i T A kÖ V E T k E Ző Tá B l á Z AT m u TATj A ( e ft-ban)

2.4. A fo gyAt éKoso K spo r tjáér t felelős sz AK mAi tAgoz At

MAGYARPARALIMPIAI

BIZOTTSÁG

MAGYARPARALIMPIAI

BIZOTTSÁG

HUNGARIANPARALYMPICCOMMITTEE

n E M z E T KÖ z I V E R S E n y E K

Elsődleges cél a paralimpiai kvalifikációs versenyeken történő

részvétel, illetve a nemzetközi ranglistákon való minél jobb helyezés

megszerzése. 2010-ben állami támogatások, illetve egyesületi,

egyéni befizetések terhére összesen 15 sportágban, a 49 esemény-

ből 27 nemzetközi versenyen vettek részt sportolóink. Az év fő

versenyein, melyek világbajnokságok voltak, összesen 1 arany-, 4

ezüst- és 3 bronzérmet szereztek versenyzőink, az egyéb fontosabb

versenyeken, világkupákon pedig 4 aranyat, 9 ezüstöt és 8 bronzot.

2011-ben állami támogatások, illetve egyesületi, egyéni befizetések

terhére összesen 12 sportágban, 42 nemzetközi versenyen vettek

részt sportolóink. A világbajnokságokon és az Eb-n összesen 13

arany-, 12 ezüst- és 19 bronzérmet, és egyéb fontosabb nemzetközi

ranglistás versenyeken további 65 érmet szereztek. összesen 109

érem. Több mint 70 sportoló utazása volt biztosított.

H A z A I R E n D E z é S ű n E M z E T KÖ z I E S E M é n y E K

Mind rövid-, mind középtávon az a cél, hogy minél több nemzet-

közi esemény kerüljön megrendezésre Magyarországon. Eddig

asztalitenisz, cselgáncs, csörgőlabda, vívás, erőemelés sportágakban

sikerült sikerült VB-t, EB-t, VK-t rendeznie hazánknak.

H A z A I V E R S E n y R E n D S z E R E K

Sportágak: asztalitenisz, atlétika, boccia, csörgőlabda, erőemelés,

evezés, íjászat, judo, lovaglás, lövészet, sí, tenisz, úszás, ülőröplabda,

vitorlázás, vívás, triatlon és teke. Elsődleges cél a paralimpiához

szükséges hazai versenyrendszerek működtetése. Stratégiai fontos-

ságú e területen is a fogyatékosok országos sportszövetségeivel, a

Fogyatékkal Élők Sportszervezeteinek Magyarországi Szövetségével,

a Magyar Hallássérültek Sportszövetségével és a Fogyatékosok Or-

szágos Diák- és Szabadidősport Szövetségével, továbbá a sportági

szakszövetségekkel, valamint a már említett két érdekvédelmi szer-

vezettel (MEOSZ, MVGyOSZ) történő szorosabb együttműködés.

I n T E G R Ác I ó S TÖ R E K V é S

A 2007-ben megkezdett integrációs tevékenység folytatásaként,

a nemzetközi elvárásoknak megfelelően a Nemzetközi Paralimpiai

Bizottság (IPC) által meghatározott irányvonalakat követi a szerve-

zet. E téren kettős a cél, egyfelől a paralimpián szereplő sportágak-

ban működő vagy azokat befogadó sportági szakszövetségeket

kell minél nagyobb számban bevonni, továbbá nagy hangsúlyt

szükséges fektetni a fogyatékkal élők sérülésspecifikus sportszerve-

zeteinek integrációjára.

feladat 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

mPB paralimpiai felkészülés 52 60 58 77,3 70 66

mPB paralimpiai részvétel 3 70 12 0 0 74

mPB tagszervezetei (mmS, mlS, mPSZ, mHSSZ) 67,86 51,12 63,44 54,97 90,3 100

mPB működési támogatása 16 16 16 15,4 18 45

Tény összesen: 138,86 187,12 149,44 147,67 178,3 285

Annak ellenére, hogy az „MPB paralimpiai részvétel” elneve-

zésű tétel évenkénti növekedést mutat, ez nem jelenti az

előző év bázisösszegének növekedését. 2010-től már két

új (MLMS, MPSZ), majd 2011-től még egy újabb szövetség

(MHSSZ) teljes tevékenységét koordinálta az MPB, ami addig

a FONESZ feladata és költségviselése volt. Ezzel együtt a

2010. évi állami támogatás mértéke a szükséges összeg felét

sem érte el. 2011. évtől az MPB sportszakmai feladatokra

kapott támogatásából a paralimpiai sportágak mellett része-

sültek a nem paralimpiai sportágak is. E források felhaszná-

lása a hazai és nemzetközi versenyeket, központi felkészülé-

seket szolgálta. A táblázatban nem szerepel a parasportolók

ösztöndíjainak mértéke, mely a nyolc évvel ezelőtti 21,5

millió forint bázisösszegen áll. Ahhoz, hogy a paralimpiai

felkészülés folyamatos lehessen, legalább évi 70 millió forint

ösztöndíj támogatási összegre lenne szükség.

„A paralimpián szurkolni kell és nem szánakozni!”

Gömöri Zsolt, MPB elnök

34 35

A L é T E S í T M é n y E L L ÁTOT T S ÁG J E L L E M ző I , F E J L E S z T é S I E L K é P z E L é S E K

Jelenleg kifejezetten akadálymentes sportolási lehetősé-geket tartalmazó létesítménylista nem áll rendelkezésre.

A sportolói és az egyesületi visszajelzések alapján, e téren sok

a lemaradás. A Magyar Paralimpiai Bizottságnak e tevékeny-

ségre nincs saját forrás betervezve. Elsődleges cél az, hogy

bármely új építésű és felújítandó létesítményre vonatkozóan

betartsák „az épített környezet alakításáról és védelméről”

szóló törvény előírásait, továbbá a létesítmény fejlesztési

pályázatokban követelményként szerepeljen az akadálymen-

tesítés megvalósítása.

A M O B TAG O z AT K é P V I S E L E T I S T R U K T Ú R Á J A , S z E R V E z E T é S I R Á n y í TÁ S A

A MOB fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat 2012.

március 9-i ülésén megválasztásra került a Tagozat (10 fő),

melyet a MOB Elnöksége, majd a Közgyűlése is név szerint

elfogadott. Ugyanezen az ülésen elfogadásra került a Tagozat

ügyrendje is.

A T E R ü L E T S z E R V E z E T I é S I R Á n y í TÁ S I R E n D S z E R E é S S P O R T S z E R V E z E T E I

A tagszervezeti struktúrát illetően a következő a felépítés:

• MPB – tagszervezetei a paralimpiai sportágakat működtető

országos szövetségek: FMSZ, MHSSZ, továbbá az adaptált

sportágak esetében az „épek” sportági szakszövetségei (13

sportági szakszövetség)

• FMSZ – tagszervezeti egyesületek 105 db,

• MHSSZ – tagszervezeti egyesületek 37 db,

• MSOSZ – tagszervezeti egyesületek és intézmények 134 db,

• MSZSZ – tagszervezeti egyesületek 24 db,

• FODISZ – tagszervezeti megyei sportszövetségek, országos

hatáskörű egyesületek 22 db, további a megyei alrendszer

egyesületei és intézményei 420 db.

A F O G L A L KO z TATÁ S I é S V E R S E n y R E n D S z E -R E K B E n M E G J E L E n ő S P O R TO Ló K S z Á M A

A tagszervezeti struktúrát illetően a következő a felépítés:

• MPB – nincs közvetlen sportolói tagság, ernyőszervezet-

ként működik,

• FMSZ – 2600 fő sportoló,

• MHSSZ – 400 fő sportoló,

• MSOSZ – 3300 fő sportoló,

• MSZSZ – 200 fő sportoló,

• FODISZ – nincs közvetlen sportolói tagság, a megyei

alrendszerben található sportolók száma 13 450 fő.

A Sporttörvény módosítása során kialakult helyzetben a

MOB-FST vizsgálja annak lehetőségét, hogy a sportolói

létszám bővítésében a fogyatékosok sportjában elsődleges

szerepet kaphasson a FODISZ. Ehhez azonban szükséges

a FODISZ korábbi feladatrendszerének kibővítése, hiszen

annak legnagyobb részét csak a tanulásban akadályozott

tanulók felmenő diáksport versenyei adták.

A T E R ü L E T S P O R T E G é S z S é G ü G y I é S S P O R T T U D O M Á n yO S E L L ÁTOT T S ÁG A

A sportolóink egészségét és felkészülésük doppingmentes-

ségét biztosító, szerződéses jogviszonyban lévő sportorvos

felügyelete, sajnos forráshiány miatt 2010-ben megszűnt.

A nehézségek ellenére a szűrővizsgálatot sikerült megszer-

vezni a Semmelweis Egyetem TSK-n (TF), és folyamatosan

biztosítva van a lehetőség a sportolók orvosi ellenőrzésére is.

Az a cél, hogy a sportorvosi ellátás az ország egész terü-letén elérhető legyen a parasportolók számára. Az MPB a

TF-n vérképelemző berendezést helyezett ki, amely két-három

perc alatt pontos képet tud adni a levett vérminta alapján a

sportolók egészségügyi és edzettségi állapotáról.

A S z A K E M B E R E L L ÁTOT T S ÁG H E Ly z E T E , A K é P z é S é S TO VÁ B B K é P z é S I R Á n yA I

Jelenleg nem jellemző, hogy a felsőoktatás többciklusú, line-

áris képzési rendszerében a sporttudományi képzési terület,

sport és testkultúra képzés ág alapszakjaiban (BSc és MSc),

valamint a sportági képzések során megfelelő óraszámban

jelenne meg a fogyatékos tanulók iskolai testnevelésére

és sportoktatására, valamint a felnőtt fogyatékos emberek

sportjának vezetésére, végzésére való felkészítés. A sportági szakképzettségek alap- és továbbképzési rendszerében sincs felkészítés a fogyatékos gyermekek, tanulók, fiata-lok és felnőttek fogadására a saját kompetencia területen

és tevékenységformákon belül.

Sporttudományi képzési terület, sport és testkultúra

képzési ág alapszakjainak képzési tartalmában megjelenő

szaktudás nem ad egyértelmű felkészítést a fogyatékos

emberek fogadására és szakszerű foglalkoztatására, nem

integrálódnak a fogyatékosság okozta specifikus ismeretek.

Az egyes felsőfokú testkulturális képző intézményekben

részlegesen – alacsony óraszámban, tájékoztatás szintjén

– történik a fogyatékos emberek sportjának bemutatása,

a rekreációszervezés szakirány nevesíti (testkultúra alap-

képzési szak) a „fogyatékkal élők rekreációja” ismeretet. Az

MSc gyógytestnevelő tanári képzettség sem integrálja kellő

óraszámban a fogyatékos iskolai tanulók adaptált testneve-

lés-tanítását és sportági felkészítésének elméleti és gyakorlati

ismereteit. A képzés kitér „gyógypedagógiai ismeretekre” és

„gyógyító” sportági ismeretek oktatására. Ezek az ismeretek

nem adnak elegendő felkészítést a fogyatékos gyermekek

és tanulók gyógypedagógiai intézményeiben, valamint a

fogyatékos gyermekek és tanulók integrált nevelésében a

testnevelés oktatására, vagy a szabadidő és versenysportra

történő felkészítésre.

Továbbképzés formájában létezik az ELTE Bárczi Gusztáv

Gyógypedagógia Kar Továbbképző Intézetében 3 féléves

akkreditált szakirányú továbbképzési szak a testkulturális

képzésben részt vett diplomások, valamint a gyógytorná-

szok, gyógypedagógusok részére, továbbá a SE Egyetem

Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) is megtette az első

lépéseket ezen az úton.

36 37

2. 5. A sz ABAd id ő spo r t ér t felelős

sz AK mAi tAgoz AtS T R AT é G I A I c é LO K é S M E G VA Ló S í TÁ S U K

S T R AT É G I A I C É L

A lakosság mind szélesebb körében kialakuljon a testmoz-

gásban gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté

váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. Ezért növelni szükséges az

egész népesség körében azok számát, akik élettani szem-

pontból kellő gyakorisággal, időtartamban és intenzitással

sportolnak. Fontos azon emberek számának is a növelése,

akiknek a testedzése a kellő élettani hatást ugyan nem éri el,

de mégis testmozgásban gazdagabb az életmódjuk. Ezen kí-

vül elengedhetetlen az önkormányzatok fokozatos bevonása

a helyi szabadidősport alakításába.A sportra fordított forrá-

sok jelentős növelése esetén, középtávú cél lehet, hogy a

mindenki sportja és az élsport fele-fele arányban részesüljön

az önkormányzati támogatásokból. Hosszú távú cél, hogy ez

az arány 70-30% legyen a mindenki sportja javára.

KÖ z é P TÁV Ú c é LO K

• A területtel foglalkozó szakemberképzés – sportvezető,

edző, sportorvos, média stb. – mennyiségi/minőségi növelése.

• Az integrált sportmodell kialakítása.

• A szabadidősport kommunikációjának megreformálása.

• A szabadidőben történő sportolás feltételrendszerének

szélesítése, népszerűsítése.

• Részvétel a nemzetközi szabadidősport életben

„Sport for All”.

• 2015-ben a TAFISA Világkongresszus rendezése

Magyarországon.

• A szabadidősportra fordítható források bővítése.

A szabadidősport bármely korosztály és valamennyi társadal-

mi réteg számára legyen elérhető az országosan megfelelő

számú és minőségű sportlétesítményekben.

R Ö V I D TÁV Ú c é LO K

• Magas szintű tárcaközi együttműködés megvalósítása az

egészség és a szabadidősport témakörben.

• A szabadidősport-szakterület ismertségének és elismert-

ségének növelése.

• A szabadidősport-rendezvények színvonalának fejlesztése.

• A saját érdekérvényesítő tevékenység javítása.

• Az esélyegyenlőség megfelelő biztosítása a szabadidő-

sport-eseményeken, versenyeken.

• A rendelkezésre álló források hatékonyságának növelése.

„Szükség van a viszonylag olcsó szabadidősport lehetőségekre is,

és a sportos közösségekre. Hiszen a sport mindenkié!”

Monspart Sarolta világbajnok, MOB alelnök

38 39

A T E R ü L E T F I n A n S z í R O z Á S I H E Ly z E T E , A F O R R Á S O K n AG yS ÁG R E n D J E , A z E Lő R E -L é P é S I R Á n yA I

A terület elsődleges finanszírozója maga az egyén, a család. A források nagysága nem ismerhető pontosan. A

sportegyesületeknek csak kis része vállalja fel az átlagem-

berek testedzését, sportoltatását. Jelentős többségük a

végesen kevés, igazolt versenyzővel űzött élsport verseny-

sportjával/utánpótlásával kíván foglalkozni. Nem ritka az

egyszakosztályos futballegyesület az országban, amelyek

diszkriminatívan csak egyneműek. A nem szegényes finan-

szírozású labdarúgás hazánkban csak a fele lakosság számára

kínál testedzési lehetőséget. A vállalkozási céllal, szolgáltató

és jól működő sportszervezetek száma még nem jelentős

hazánkban, a ráfordításaikat üzleti titokként kezelik. Gyak-

rabban a szabadidősport nagyobb hasznot nyújtó területein

működnek.

Az önkormányzatok annak ellenére, hogy nem alapfeladatuk

a sport támogatása, esetenként áldoznak erre a területre

is, a helyi élsport mellett. Nincs ismeret arról, hogy a sport

össztámogatásán belül, arányaiban a lakosság rendszeres

testedzésére mennyit áldoznak. Napjainkban az önkormány-

zatok nagy része forráshiányra hivatkozva kivonul a sport

finanszírozásából.

A szabadidősport jelenlegi és közelmúltbeli állami finanszírozása sajnos forráshiányos. Az elmúlt több mint

hatvan évben alig történt változás a szabadidősport támoga-

tását illetően. Elviekben és stratégiákban, tervekben minden

sportdöntéshozó elsődlegesnek, elengedhetetlennek tartotta

a lakosság sportjának támogatását, de a szabadidősport

finanszírozására általában mindig kevés pénz jutott. Ahhoz,

hogy a lakosság fizikailag aktívabb életmódot folytathasson,

további forrásokra lenne szükség. Mind a központi, mind az

önkormányzati, mind a családi-egyéni források növelésére

szükség lenne, hogy igazi lehetőségeket kínáljon, és motiválja

az érintetteket.

Fontos lenne az interszektorális összefogás a tárcák részéről

a szabadidősport területén - példamutatásként csak az EMMI 5

államtitkársága – és a sportolás gyakoribb, integrált kezelése

az élsporttól a szabadidősportig különösen az életmódsport-

ágak esetében.

A 2012. évben a MOB fejezeti kezelésű előirányzata 3,4%-át

teszi ki a szabadidősportra fordítható 350 millió Ft. Ha az egész

állami sportköltségvetéshez (21 151 800 000 Ft) viszonyítjuk

a teljes szabadidősportos forrást, akkor ez az arány a sport-

kormányzatnál maradt forrással (63 300 000 Ft) bővítve is

csak 1,9%. A 350 milliós ez évi forrásból – 2012 júniusában –

kormányzati zárolás következtében 200 millió forintot zároltak,

amit a MOB saját erőforrásaiból igyekszik jelentős részben

visszapótolni. Csak így van lehetőség a 2012. évi szabadidő-

sportos pályázatok kiírására.

az elmúlT 10 év szaBaDiDőspor Tos állami ráforDíTásai (mill ió ft-ban) :

2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

3 226,6 397,9 1838,9 701,4 580,9 605 686 639,5 662,45 413,3

40 41

A L é T E S í T M é n y E L L ÁTOT T S ÁG J E L L E M ző I , F E J L E S z T é S I E L K é P z E L é S E K

J E L E N :

• Sportlétesítményként a természet, mint a világ legtökéle-

tesebb stadionja elfogadott, valamint ez életmód-színtér

is minden korosztály számára.

• Helyi sportlétesítmények használata (önkormányzat, helyi

támogató, adakozás).

• A sportszolgáltató által – fizetés ellenében – biztosított,

szabadidősportra is alkalmas létesítmény-igénybevétel.

J ö V ő :

• TAO-s sportlétesítmények használata.

• Futókör, gyaloglókör, Nordic Walking-kör kiépítése a tele-

pülések zöldterületeiben – esetleg parkolóval, mellékhe-

lyiséggel, világítással stb.

• Lakóterületi sportpályák, komplex sportparkok, játszópar-

kok létrehozása.

• Kerékpárút-hálózat létrehozása nagyobb városok környé-

kén, szomszéd településekkel összekötve.

• Labdarúgó pályák építése (kisleányok sportolására is).

• Turizmus – a „zöld sportok” létesítményfeltételeinek meg-

teremtése, gyalogos-, kerékpár- és vízi turizmust szolgáló

infrastruktúra.

• Extrém sportparkok létesítése.

• Munkahelyi létesítményfejlesztés állami ösztönzése (adó,

pályázat).

• Meglévő létesítmények (pl.: Olimpiai Központok, Maty-

ér, Dunavarsány, BOK stb.) rekreációs célú (EU-pénzből)

fejlesztése, használatba bocsátása.

A M O B - TAG O z AT K é P V I S E L E T I S T R U K T Ú R Á -J A , S z E R V E z E T I é S I R Á n y í TÁ S I R E n D S z E R E , A S P O R T S z E R V E z E T E K S T R U K T Ú R Á J A

A tagozatot 10 fő képviseli (a MOB alelnökkel együtt) a MOB

Közgyűlésben, akik szavazati joggal rendelkeznek. A Nemzeti

Szabadidősport Szövetség megszűnése egyfajta profiltisz-

tulást eredményezett. A ténylegesen szabadidősporttal

foglalkozó két nagy szervezet: a Magyar Szabadidősport Szö-

vetség és a Magyar Természetjáró Szövetség. ők tömörítik

a legtöbb szabadidősporttal foglalkozó sportszervezetet. A

hatályos sporttörvényi besorolás szerint jelenleg ők minő-

sülnek országos szabadidősport szövetségnek. Rajtuk kívül

is vannak jelentős és kevésbé jelentős szervezetek, melyek

szabadidősporttal (is) foglalkoznak. Egy részük vállalkozási

jelleggel működik, mások egy-egy sportággal, vagy részben

szabadidősporttal, részben élsporttal foglalkoznak. Mielőbbi

integrált sportmodell kidolgozása szükséges a különböző

életmódsportágak szövetségeivel. A szabadidőben sporto-

lók számát szinte lehetetlen pontosan meghatározni.

A T E R ü L E T E n M ű KÖ D ő F O G L A L KO z TATÁ S I é S V E R S E n y R E n D S z E R E K B E n M E G J E L E n ő S P O R TO Ló K S z Á M A , A B ő V í T é S L E H E Tő S é -G E I

Megyei Szabadidősport- és Természetjáró Szövetségek még

tagjai az országos szövetségeknek. A korábban jól működő

hálózatukat most még meg lehetne menteni. Működési- és

programpénzt nem kapnak, a pályázatokra várnak. Szüksé-

ges lenne egy-egy személy a Megyei Kormányhivatalokba,

akik a lakosság szabadidősportjáért felelnek. Fontos tudni,

hogy a szabadidő-sportoló is lehet versenyző, például

futás, kerékpározás, triatlon sportokban. Az is igaz, hogy sok

leigazolt versenyző valójában szabadidő-sportolóként készül

és versenyez.

A S z A K E M B E R E L L ÁTOT T S ÁG , A K é P z é S é S TO VÁ B B K é P z é S F E J L E S z T é S I E L K é P z E L é S E I

A szabadidősport szakemberképzésének hazánkban nincs

nagy múltja. A felsőoktatás terén elsősorban az élsport

számára képeznek szakembereket. örvendetes, hogy az elmúlt évtizedekben már a szabadidősporttal foglalko-zó szakemberképzés is megjelent a felsőoktatásban. Az

OKJ-s képzésben – szerencsére – egyre inkább népszerű a

szabadidősport terén alkalmazható szakemberek képzése.

Esetükben a felvevő piac korlátai gondot jelentenek.

A T E R ü L E T S P O R T E G é S z S é G ü G y I é S S P O R T -T U D O M Á n yO S E L L ÁTOT T S ÁG A

Szinte teljesen megoldatlan a szabadidősport sport-egészségügyi és sporttudományos ellátottsága.

A szabadidő-sportoló sportorvosi engedélyeztetése, orvosi

ellátása rendezetlen, csak a családorvosi hálózat nyújt némi

segítséget. A családorvosok egyedi felkészültsége, egyéni

motiváltsága heterogén. Szükséges lenne – egyéni hozzájá-

rulással – az amatőrök sportorvosi vizsgálatának megoldása.

A szabadidősport tudományos kutatása nem rendszerszerű,

sokszor egyéni érdekektől vezérelt, ahogy a támogatáselosz-

tás is (TF, vidéki egyetemek, egyének).

„Ha a jelenleg nem sportoló, inaktív lakosság aránya 77%-ról 10%-ot csökkenne akkor, csak a táppénzes napok számának csökkenésével 1,8 milliárd forint megtakarítást lehetne elérni. (16,04 milliárd Ft helyett 14,24 milliárd Ft.)”

dr. Ács Pongrác

42 43

3. a z u TánpóT l ás-ne v elési progr amok fe jlesz T ési ir ányai

H E Ly Z E T E L E M Z É S

Sport XXI. utánpótlás-nevelési prog-

ram – az utánpótlás-nevelés állami

támogatásának részeként - a Héraklész

bajnokprogram alatti korosztályokat

vagy a bajnokprogramban nem re-

gisztrált sportolókat – maximum 14-15

éves korig – érinti. A program a tehet-ségek felismerését, kiválasztását, képzését és fokozott gondozását teszi lehetővé. A Sport XXI. program a

minőségi képzés alapjait adó szerve-

zetek, feladatok, szakmai programok tá-

mogatását helyezi előtérbe a sportági

specialitások, profilok figyelembevé-

telével. A program támogatási formái

egyesületi támogatások, kiválasztó-,

tehetséggondozó- és edzőtáborok és

versenyek, továbbképzések, eszköz- és

felszerelésbeszerzések. 2011-es adatok

alapján 19 sportágban közvetlenül 20-25 ezer – döntő többségében

igazolt – fiatal sportoló érintett a

programfinanszírozásban egyesületi

vagy versenyrendszer támogatás útján.

Az eredeti kormányzati szándék nehe-

zen megvalósítható, hiszen a kitűzött kettős cél, a tömegesítés és a minő-ségi, elit sport utánpótlás-nevelés, kiválasztás működtetése egyszerre nem megoldható.

A problémát felismerve a hatékonyság

és magyar sport érdekeit szolgálva

tudatosan a minőségi képzés alapjai-

nak lerakását és működtetését vállalja

fel a program. Figyelembe kell venni

és össze kell hangolni egyes sportágak

profilját és speciális igényeit, tradícióit.

Sajnos, a sportágak bekapcsolódása a

rendszerbe nem volt egységes, és nem

egy időben történt. Ezt a problémát

azonban 2011-re és 2012-re sikerült

megoldani. Több sportág komolyan és

tudatosan élt a lehetőséggel, melyek

alapján elmondható; vannak figyelem-

re méltó eredmények, előrelépések.

Ezekben a sportágakban a minőségi

képzés alapjainak a lefektetése, a spor-

tolói és edzői képzés, foglalkoztatás

egységes rendszerben folyik, elősegít-

ve a sportolók Héraklész programba

való feljutását, illetve a sportágak,

edzők részére korosztályos utánpótlás

elit kiválasztását.

Probléma, hogy a legtöbb sportágnak

nincs legalább középtávú stratégiája

és következetes, éves cselekvési terve

a program működtetése érdekében.

Sokszor ad hoc, aktuális szövetségi

pénzügyi helyzet befolyásolja a finan-

szírozást, működtetést. Ezzel össze-

függésben további problémát jelent,

hogy a versenyek, versenyrendszerek,

korosztályos bajnokságok, (diákolim-

pia) egyre erőteljesebben jelennek

meg valamilyen formában, és nagyobb

mennyiségben a programban.

A szövetségekben alig van gazdája

az alsóbb korosztályok utánpótlás fel-

adatainak, nincs olyan szakember, aki

a szakmai, szervezési és adminisztratív

munkát ellátná. Egyre nagyobb harc

folyik a sportágak között a gyerme-

kekért, ezért egyre fiatalabb korban

indulnak komoly országos verseny-

rendszerek, egyre hamarabb indítják

a sportági képzést az egyesületek.

A tendenciák alapján aggodalmas, hogy a sportágak felélik a jövőt, ha

az alapok nem rendezettek, és nem

rendszerben működnek. A tudatos

kiválasztás helyett a kiválasztódás

fokozódik még jobban.

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

53,2%

25,6%

21,2%

11,3%

2004 év 2005 év 2006 év 2007 év 2008 év 2009 év 2010 év 2011 év

Egyesületi támogatás Iskolai támogatás UP Közp. / Régió Közp támogatás Központi költségek

7,6%

8,1% 6,5%

32,3%28,5% 28,4% 29,8%

32,5%

37,4%

55,4%

63,9%65,9% 65,1%

60,7%

54,1%50,3%

42,9%

„Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre; és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira.”

Dr. Szent-Györgyi Albert

3.1. A spo r t X Xi . u tánpót l á s- ne v elési pro g r Am

Az alábbi ábra a Sport XXI. program 2004-2011-ig tartózó időszakára

vonatkozón mutatja be a sportági szakmai programok megvalósulását

és felhasználását (labdarúgás nélkül).

44 45

F E J L E S Z T É S I T E R V E K , A ZO K

I R Á N yA I É S T E R ü L E T E I : L E H E T -

S É G E S É S M E G VA Ló S í T H ATó

K ö Z É P TÁV Ú É S O P E R AT í V

( R ö V I D TÁV Ú ) I N T É Z K E D É S E K

Sportágak problémái és tradíciói szer-

teágazóak, a képzések nem egysége-

sek, így nehezen lehet egy mederbe

terelni a szakmai programokat. A

sportági sajátosságokat és speciali-

tásokat tiszteletben tartva alapvető profiltisztítás szükséges. A prioritá-

sokat és finanszírozási arányokat meg

kell határozni az éves programokban.

Sportági körök differenciálását együtt

kell kezelni a Héraklész- és Sportiskolai

programmal, továbbá a felnőtt sporttal,

azonban nem lehet csak eredményes-

ségi alapon különbséget tenni.

• Korosztályi korlátok szűkítése, kon-

centrálása 11/12-14/15 éves kor közé.

Héraklész program alatt maximum 2-3

sportági korosztályt érintsen a prog-

ram, a kiválasztás, a tehetséggondozás,

a minőségi alapok megteremtése

érdekében.

• Az utánpótlás-nevelés egy hosszú

sportszakmai és pedagógiai folyamat.

Egy sportági képzés minimum 8-10

évre tehető, ennek érdekében minél

több testnevelő, testnevelő-edző

bevonása szükséges a képzésbe, felké-

szítésbe.

• Egyesületek helyzetének rendezése

(humán, financiális és létesítmény).

• Sportágspecifikus és általános fizikai,

pszichológiai alaptesztek alkalmazása,

és az ehhez illeszkedő sportági mini-

mum tesztek kialakítása.

• A hatékonyság növelése érdekében

kiemelt sportági UP-centrumok, regio-

nális központok, műhelyek támogatása.

Célszerű lenne a centrumokat mind a

19 megyeszékhelyen kialakítani a helyi

sportági hagyományokat figyelembe

véve. Ezeken a településeken egyszer-

re állnak rendelkezésre a különböző

feltételrendszerek: közoktatási és fel-

sőoktatási intézmények, kollégiumok,

sportlétesítmények és szakemberek.

• Szövetségi utánpótlás-versenyrend-

szerek összehangolása a diáksport,

iskolai sport versenyeivel. Állandó és

kiszámítható versenynaptár szükséges-

sége nélkülözhetetlen. Továbbá a korai

specializálódást és korai kiégést csök-

kentve az egyéni sportágakban több

csapatversenyt indokolt bevezetni,

mely pedagógiai és közösségi célokat

is szolgál.

• A középfokú szakképzésben és a

felsőoktatásban alkalmazott moduláris

oktatás szervezeti kereteinek és tartal-

mi követelményeinek újragondolása

szükséges. Fontos lenne a kötelező akk-

reditált edző-továbbképzési rendszer

bevezetése, például a pedagóguskép-

zés mintájára. Az aktuális nemzetközi

tendenciák, szellemi értékek, és szak-

mai anyagok beépítése a hazai tovább-

képzési programokba és fejlesztésekbe.

A ’best practice’ átadása folyamatosan

az edzőképzések keretében.

• Felelős személyek, szakemberek,

úgynevezett UP-sportágvezetők kine-

vezése és dotálása központi formában,

akik mindhárom állami utánpótlás-

programért felelősek.

A sportági program szakmai, szervezési

és adminisztratív feladatainak ellátása

csak ebben a formában kivitelezhető.

A szövetségekben általában nincs gaz-

dája az alsóbb korosztályok sportjának.

• Sportágon belül minél szélesebb

körben – szinte kötelező jelleggel –

egységes sportági stratégia, koncep-

ció, éves szakmai program követése,

alkalmazása.

• Egységes informatikai, sportinformá-

ciós rendszer működtetése – bizonyos

szintű standardizálás alkalmazása – az

ellenőrzés, a monitoring, és a minőség-

biztosítás érdekében.

• Sportiskolai- és Héraklész prog-

rammal kialakított kapcsolatrendszer

erősítése.

46 47

3. 2. A hér AK lész pro g r Amo K

„Szerintem a múltbeli eredmények alapján mindenképpen sportnemzet vagyunk. És ezt külföldön is így látják.

Borkai Zsolt

olimpiai bajnok, MOB elnök

A k é t p r o g r A m l é n y e g i e l e m e i n e k ö s s z e f o g l A l á s A :

EB, VB 1-8 HELyEZÉSEK SZÁMA, EGyÉNI SPORTÁGAK (2003-2010.)

A programok tíz éves működése igényli, a Héraklész Informatikai Rendszer pedig

lehetővé teszi a sportágak teljesítményének részletes, mélyreható elemzését.

A fenti táblázatban a sportágak által a világversenyeken évente megszerzett

valamennyi 1-8 helyezést összegeztük, vagyis az összesen oszlopban a sportágak

kilenc éves abszolút eredményessége szerepel. Valamennyi helyezés, így például

az első és a nyolcadik is, egy egységnek számít, vagyis azonos értékű. Termé-

szetesen a sportágak abszolút eredményét befolyásolja az a tény, hogy az adott

sportágnak mennyi versenylehetősége van egy adott időszakban.

Ebből a szempontból hátrányos helyzetben van például az evezés és a torna.

A H É R A K L É S Z B A J N O K P R O G R A M 2001 - Tő L S I K E R E S E N TÁ M O G ATJ A

A F I ATA L S P O R TO Ló K F O LyA MATO S F E L K É S Z í T É S É T. A B A J N O K -

P R O G R A M B ó L K I K E R ü Lő S P O R TO Ló K TO VÁ B B I F O G L A L K O Z TATÁ S ÁT

2006 - Tó L A H É R A K L É S Z C S I L L A G P R O G R A M B I Z TO S í TJ A .

B A j n o k p r o g r A m

• 2001-től

• 14, majd 20 sportág

• 14-18 éves sportolók

• Cél:

A sportolók kiválasztása, képzése.

A felnőtt kor küszöbére a korosztályos

nemzetközi színvonalat elérő

versenyzők felnevelése.

• Támogatott feladat:

Rendszeres folyamatos képzés,

edzőtáborok, válogatott keretedzések,

edzők díjazása.

• Átlagos támogatás:

450-500 e Ft/fő/év

C s i l l A g p r o g r A m

• 2006-tól

• 20 sportág

• 19-23 éves sportolók

• Cél:

A legtehetségesebb sportolók pályán tar-

tása, egyéni menedzselése, eredményes,

hosszú távú pályafutás megalapozása.

• Támogatott feladat:

Rugalmas, széles körű felhasználás, edző-

táborok, versenyek, orvosi-tudományos

háttér, táplálék kiegészítők, felszerelés.

• Átlagos támogatás:

800 e Ft/fő/év

Sportág 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. össz. Kat.

Asztalitenisz 14 13 10 17 11 6 11 12 13 107 4

Atlétika 13 5 14a 3 18 9 19 8 20 109 4

Birkózás 14 14 13 38 20 17 16 27 30 189 2

Evezés 2 4 3 5 9 7 9 11 15 65 5

Judo 15 21 17 35 20 25 33 26 20 212 2

Kajak-kenu 30 23 34 33 51 49 61 66 77 424 1

ökölvívás 20 18 15 13 15 10 8 11 14 124 3

öttusa 27 24 23 32 34 39 42 34 43 298 1

Sportlövészet 17 9 23 19 10 19 7 13 11 128 3

Súlyemelés 11 12 3 15 4 11 8 10 10 84 5

Tenisz 7 2 5 6 5 9 13 11 1 59 5

Torna 0 4 0 4 3 4 2 6 3 26 5

Triatlon 8 17 8 15 16 14 6 9 11 104 4

Úszás 33 21 37 45 39 18 38 23 35 289 1

Vívás 25 16 16 20 34 42 44 39 34 270 1

48 49

A sportágak jelentős része növelte vagy szinten tudta tartani ered-ményességét. Egyes sportágakban

időszakosan, periodikusan kisebb csök-

kenés ugyan tapasztalható, de alapve-

tően minden sportágról elmondható,

hogy jól sáfárkodott a Héraklész prog-

ram adta lehetőséggel. Kiemelkedő a

kajak-kenu és a vívás szereplése, akik

a kezdeti magas eredményességet

lényegesen növelni is tudták. Jellemző,

hogy az abszolút számok tekintetében

legkevésbé eredményes sportágak

(tenisz, evezés, torna) évenkénti ered-

ményessége is növekvő tendenciát

mutat. Az eredményesség irányának,

trendjének vizsgálata azt igazolja, hogy

az évenkénti természetes hullámzást

is figyelembe véve, a korosztályos

nemzetközi eredményesség megköze-

lítette a magyar sport jelenlegi bázisán

elérhető maximumot. A jövőben a je-

lenlegi eredményesség szinten tartása

lehet a reális célkitűzés.

A világversenyeken mutatott eredmé-

nyességen túl az egyéni sportágaknál

az EB-, VB-helyezések 2003-2011.

közötti fajlagos költségét is értékeltük,

melynek során a sportágak évenkénti

összes támogatása került összevetésre

az adott évben megszerzett helyezé-

seik számával. A sportágaknál szereplő

összegek tehát az egy pontra eső

támogatási összeget, ha úgy tetszik,

egy pont bekerülési-, fajlagos költségét

mutatják.

A sportágak négy szempont szerinti

kategóriába sorolása

Sportág Helyezések száma

2003-2011.

Fajlagos költség

2003-2010.

Helyezések száma változás

2003-2006/2007-2010.

Fajlagos költség változás

2003-2006/2007-2010.

Súlyozott

értékelés

Pontszám Kategória I. Átlag Kategória II. Százalék Kategória III. Százalék Kategória IV.

Vívás 270 1 1 672 1 206,50% 1 78,30% 1 3

Kajak-kenu 424 1 1 649 1 189,20% 2 104,10% 2 4

öttusa 298 1 1 268 1 140,60% 3 103,40% 2 4,5

Judo 212 2 1 793 1 118,20% 4 128,80% 3 6,5

Úszás 289 1 2 559 2 86,80% 5 171,10% 4 7,5

Birkózás 189 2 2 941 3 101,30% 4 137,30% 3 8,5

Sportlövészet 128 3 2 203 2 72,10% 5 232,00% 5 10

Triatlon 104 4 2 417 2 93,80% 4 188,30% 4 10

Asztalitenisz 107 4 2 462 2 74,10% 5 224,50% 4 10,5

Tenisz 59 5 4 073 4 190,00% 2 75,40% 1 10,5

Atlétika 109 4 5 769 5 154,30% 3 67,40% 1 11

Evezés 65 5 5 856 5 257,10% 1 55,30% 1 11

ökölvívás 124 3 2 829 3 66,70% 5 243,30% 5 11

Torna 26 5 20 237 5 187,50% 2 62,80% 1 11,5

Súlyemelés 84 5 3 232 4 80,50% 5 142,50% 3 13

375%

320%

350%

300%

275%

250%

225%

200%

175%

150%

EB, VB1-8. helyezések

száma

Év2002% 2003% 2004% 2005% 2006% 2007% 2008% 2009% 2010% 2011%

169

244

208

233

321

298288

323

309

342

Az egyéni és a csapatsportágak együttes eredményei

A sportágak összevetését bemuta-

tó első két szempont mellett a két

további szempontként a sportágak

első négy éves (2003-2006.) teljesítmé-

nyéhez viszonyítva mutatja a táblázat

a második négy éves (2007-2010.)

teljesítmény változását. így a sportági

koordináta rendszeren belül marad-

va reálisabb kép kapható a sportági

teljesítményekről. A két értékelésben a

sportágak által világversenyeken a két

egymást követő négy éves ciklusban

megszerzett valamennyi 1-8. helyezés

számának alakulása, illetve a világver-

senyeken megszerzett pontokra eső

évenkénti fajlagos költségek négy éves

ciklusokra kiszámított átlaga került

vizsgálat alá.

50 51

Az I. és a II. kategória a sportágak

kilenc éves összesített teljesítményét

egymáshoz viszonyítva értékeli. A III. és

a IV. kategória a sportágak első négy

évben mutatott átlagos teljesítményét

a saját második négy évben mutatott

teljesítményével veti össze. Az első két

kategóriát kétszeres súllyal célsze-

rű figyelembe venni, hisz abszolút

értékelést, sorrendeket tartalmaz, míg a

III. és IV. kategória a sportágak saját tel-

jesítményük változásának értékelésével

árnyalni, finomítani tudja az összképet.

Az utolsó oszlop ennek megfelelő-

en mutatja be az egyéni sportágak

összegzett, végső értékelési sorrendjét

(Súlyozott értékelés).

A legmeghatározóbb mutató, a kilenc

év során korosztályos Eb-n, vb-n meg-

nyert valamennyi 1-8. helyezés száma

alapján kiemelkedő a kajak-kenu és a

vívás szereplése, akik a kezdeti magas

eredményességet lényegesen növelni

is tudták. Jellemző, hogy az abszolút

számok tekintetében legkevésbé

eredményes sportágak (tenisz, evezés,

torna) évenkénti eredményessége

is növekvő tendenciát mutat. 2003-

2011. között a sportágankénti átlagos

fajlagos költségek tekintetében az

öttusa sportág rendelkezik a legjobb

mutatókkal, a második és harmadik

szinte azonos eredménnyel a kajak-

kenu és a vívás. Kiemelkedően jó még

a judo hatékonysága. A sportlövészet

és a triatlon meglepően jól teljesített

a fajlagos költségek tekintetében, ami

mögött egy viszonylag alacsony, de

egyenletes eredményességhez kapcso-

lódó alacsonyabb támogatási összegek

húzódnak meg.

A helyezések számának változását

vizsgálva szembetűnő, hogy itt az ered-

ményességet mutató táblázat utolsó

helyezettjei közül az evezés, a tenisz és

a torna sportág az eredményes sport-

ágakhoz képest még mindig alacsony

eredményességgel ugyan, de saját első

négy éves teljesítményüket a második

négy évben erőteljesen megjavítva az

élbolyban végeztek. Itt is kiemelkedő

a kajak-kenu sportág és a vívás. Előbbi

mindkét ciklus eredményességét

vezeti, ráadásul a második ciklusban a

legnagyobb növekedést (107 helyezés)

produkálta. A vívás sportág az első

ciklus magas eredményességéhez

képest is mind relatíve, mind pedig

abszolút mértékben a második legna-

gyobb mértékű növekedést tudhatja

magáénak. Az első négy évhez képest

a második ciklusban összesen hat

sportág eredményessége csökkent.

Külön kell azonban értékelni az úszás

sportágat, ahol a csökkenés ellenére

is kiemelkedő az abszolút eredmé-

nyesség, továbbá a sportág fiatalodása

okán a héraklészes sportolók a felnőtt

világversenyeken is egyre eredménye-

sebben szerepeltek, ami viszont a kor-

osztályos versenyeken való szereplésük

eredményességét csökkentette.

Az EB-, VB-helyezések fajlagos költ-

ségének alakulását vizsgálva pozitív

példaként az atlétikát, a teniszt és az

evezést emelhetjük ki, akik a nyolc év

átlagában gyenge vagy közepes mu-

tatókat produkáltak ugyan, de az első

négy évhez viszonyítva a második négy

évben a legnagyobb arányú javulást

érték el. A kiemelkedően eredményes

sportágak közül a második ciklusban a

fajlagos költségek tekintetében a vívás

érte el a legnagyobb mértékű javulást.

A két négy éves ciklus összevetésében

stagnáló eredményt mutat az öttusa és

a kajak-kenu, ami nyolc éves egyenle-

tes, jó teljesítményt mutat. Szembetű-

nő, hogy itt látható a legtöbb romló

mutatóval rendelkező sportág. A 15

sportágból 7 sportág fajlagos költségei

jelentősen romlottak a második négy

éves ciklusban. Külön kategóriát képez

a torna sportág, mely mindkét ciklus-

ban messze a legrosszabb értékkel

rendelkezik, ugyanakkor a második

ciklusban lényeges javulást mutatott.

A H É R A K L É SZ PR O G R A M O K

TO VÁ B B FE J L E SZ T É SÉ N E K

L E H E Tő SÉ G E I

Az eddigi tapasztalatokat elemezve

megállapítható, hogy változó mérték-

ben és hullámzó teljesítményt mutat-

va ugyan, de valamennyi sportág élni tudott a Bajnokprogram (14-18

éves) kínálta lehetőséggel. Ezért

a korrekció során nem indokolt a Bajnokprogramban eddig támoga-tott sportágak korábbi kedvezmé-nyezettségének megvonása vagy csökkentése. Ezt támasztja alá az is,

hogy a program támogatása nélkül a

sportágak jelentős része már nem tud-

ná az utánpótlás-nevelési rendszerét

az eddigi színvonalon működtetni, így

a sportágak gyors, visszafordíthatatlan

eróziója következne be. A Héraklész

csillagprogramban a korosztályos

(19-23 éves) sportolók támogatá-sának jelenlegi formája szintén bevált, jelentős beavatkozást a

rendszer nem igényel. Ebben a korosz-

tályban azonban a sportágak tíz éves

teljesítményének elemzése alapján

felvethető a sportágankénti sportolói

létszámok és támogatási összegek

felülvizsgálata.

A programok központi eleme, az

eddigi eredményesség legfontosabb

záloga, a 14 éves kortól megvalósított

központi felkészítés, melynek révén

esély nyílt a nemzetközi követelmé-

nyeknek megfelelő színvonalú munka

feltételeinek biztosítására. A Héraklész

programok által finanszírozott központi

edzőtáborok és válogatott edzések

azonban, csak korlátozott időtartam-

ban teszik lehetővé a sportolók

központi felkészítését.

A továbblépéshez elengedhetetlen a központi felkészítés arányának további jelentős bővítése, a tanul-mányi és sportfeladatok legtelje-sebb összehangolása, a megfelelő, sportáganként differenciált kortól a napi kettő edzés biztosítása. Ezért

olyan központi utánpótlásműhelyek

létrehozására van szükség, melyek

mindezt biztosítani tudják.

A létrehozandó műhelyek lehetnek a

korosztályos elit képzés színtereiként

működő utánpótláscentrumok, melyek

regionális jelleggel több sportág

magas szintű feltételrendszerét tudják

biztosítani (az utánpótlásképzést szolgáló „kis Taták”). Lehetnek a

labdarúgó „akadémiákhoz” hasonló

sportági bázisok, és ilyenekké alakít-

hatók a jelenleg is működő egyesületi

jellegű önkormányzati (városi) sportis-

kolák egy része is. Mindhárom esetben

sportáganként kell megvizsgálni az

alábbi szempontokat:

• az eredményes működéshez nélkü-

lözhetetlen feltételrendszer kialakításá-

nak esélye;

• a sportág helyi hagyományai;

• a sportági szövetség és az érintett

helyi önkormányzat koncepciói, tervei;

• a helyben működő egyesület(ek)

eredményessége az elmúlt években;

• a helyben működő iskolák és egye-

sületek részvétele az állami utánpótlás-

nevelési programokban;

• az egyesület és iskolai együttműkö-

dés hálózatának kialakítási hagyomá-

nyai, lehetőségei.

A Z U TÁ N P óT L Á S C E N T R U M O K

FU N KC I ó I

Szükségesnek látszik olyan infrastruktú-

ra kialakítása, amely szinte valamennyi

sportágat kiszolgálna, mint például

egy versenyek rendezésére is alkal-

mas csarnok, atlétikapálya, labdarúgó

pálya, esetleg 25 méteres uszoda és

egy legalább 50 fős szálloda. A területi

centrumok a Sport XXI. program kime-

netének biztosítékaként folyamatosan

megoldanák a kiválogatott, legtehet-

ségesebb fiatalok időnkénti foglal-

koztatását, felmérését. A centrumok alkalmasak lehetnének az edzőto-vábbképzés speciális, utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatainak ellátására, a civil szféra szabadidős sportjának biztosítására is, és nem utolsósorban a Héraklész prog-ramok, a korosztályos válogatott keretek felkészítésének bázisaivá válhatnának.

A SP O R TÁG I M ű H E Ly E K ,

„ A K A D É M I Á K” FU N KC I ó I

A hazai és a külföldi tapasztalatok egy-

aránt azt mutatják, hogy a nemzetközi

versenyképesség eléréséhez és fenn-

tartásához új szervezeti megoldásokra

van szükség. Sportáganként differen-

ciált korosztálytól, de általában 14 éves

kortól olyan bentlakásos műhelyek

létrehozása indokolt, ahol a tanulási és

sportfeladatok a legteljesebb mér-

tékben összehangolhatók, illetve a

sportolói felkészítés és versenyeztetés

személyi, tárgyi, sportegészségügyi és

sporttudományos feltételei egyaránt

biztosíthatók. Az első időszakban már

az is jelentős előrelépést jelentene, ha

a felnőtt és utánpótlás szinten egy-

aránt eredményes egyéni sportágan-

ként (kajak-kenu, úszás, öttusa, judo,

vívás) egy-két ilyen műhely létrehozá-

sához, illetve működéséhez lehetne

támogatást biztosítani.

Az utánpótláscentrumok és a sportági

akadémiák rendszere jól kézben tartha-

tó, irányítható, kontrollálható, az állam-

igazgatási és szakmai hierarchiában jól

elhelyezhető. A műhelyek hálózatának

létrehozása mellett a héraklészes

sportolókkal foglalkozó edzők számá-

nak és javadalmazásának növelése

azonnali, gyors és hatékony előrelépést

jelentene. Túlzás nélkül állítható, hogy

a magyar sport egészében esetlegesen

bevezetésre kerülő „állami edzők” rend-

szerén belül az utánpótlás-nevelésben

legeredményesebb 8-10 sportágban,

sportáganként 4-6 edző foglalkoztatá-

sával új fejlődési pályára állítható ez a

terület.

52 53

3.3. a sporT iskol ai renDszer és a sporT iskol ai progr am

Följebb kellene jutnunk…, mert ez nemcsak az élsportról szól, sok kapcsolódási pont van: az egészséges életmód vagy a mindennapos testnevelés. Jó szakemberekkel, testnevelőkkel és edzőkkel ezt a rendszert nagyon szépen fel lehet építeni újra.”

Borkai Zsolt

olimpiai bajnok, MOB elnök

A S P O R T I S K O L A I P R O G R A M R E N D S Z E R E

A sportiskolai kerettanterv adja meg a sportiskolai rendszer,

azon belül konkrétan a közoktatási típusú sportiskolák jogi

és tartalmi szabályozó keretét. A következő ábra a sportisko-

lai kerettantervet mutatja be.

J E L E N L E G I H E Ly Z E T

Az utánpótlás-nevelés szerves részét képezi a sportiskolai rendszer. Az elmúlt

évek alatt világossá vált, hogy a sportiskolát, sportiskolai rendszerként – az

utánpótlás-nevelés szempontjából – önálló célterületként szükséges értel-mezni. A jelenlegi helyzet bemutatása előtt tisztázni szükséges a sportiskolai

rendszer, a sportiskolai program és a sportiskolai kerettantervek fogalmait és

viszonyrendszerüket

A sportiskolai rendszer magába foglalja a közoktatási típusú sportiskolákat, az

egyesületi jellegű sportiskolákat és az egész sportiskolai rendszer működését

irányító és segítő szervezetek rendszerét, továbbá a teljes működési feltétel-

rendszert (jogi és tartalmi szabályozás, humánerőforrás biztosítása, szakmai

irányítási és kapcsolatrendszer működtetése, infrastrukturális és tárgyieszköz-

feltételrendszer megteremtése stb.). A sportiskolai rendszert az alábbi ábra

szemlélteti.

A sportiskolai program a közoktatási típusú sportiskolákat, továbbá ezek jogi

és tartalmi szabályozását jelentő sportiskolai kerettantervet foglalja magá-

ban, továbbá a program szakmai irányítását és pénzügyi felügyeletét, amit a

sportcélú állami támogatás felhasználásának ellenőrzése érdekében jelenleg a

MOB végez.S P O R T I S K O L A I P R O G R A M

Központi irányítás és felügyelet

(MOB)

Jogi és tartalmiszabályozó keret:

sportiskolaikerettanterv

Szervezetiés formai keretek:

közoktatási típusúsportiskolák

S P O R T I S K O L A I R E N D S Z E R

SPOR TISKOL ÁK

KÖZNEVELÉSI JELLEGŰSPORTISKOLÁK

Iskolai sportiskola

Egyesületi sportiskola

Sportszakember-képző és továbbképző

intézmények

Sport-egészségügyi

háttér

Sport-kormányzat

Sportszakmaiés társadalmiszervezetek

Sportági szövetségekés szakszövetségek

Oktatási kormányzat

Diáksportegyesületek

Sportegyesületek

Sportkormányzatiutánpótlás-neveléssel foglalkozó

háttérintézménye(jelenleg NSI)

Sportakadémia

Önkormányzati sportiskola

UP-centrum

Sport kollégium

Alapfokú sportiskola

Sport szakközépiskola

Sportiskolaimódszertani

központ

Sportiskolaikövető

központ

EGYESÜLETI JELLEGŰSPORTISKOLÁK

54 55

a f e j l e s z T é s i r á n ya i

Az alábbi rész a sportiskolai rendszer fejlesztési irányait és

időbeni megvalósításukat mutatja be. E szakmai anyag fő

célja a sportiskolai rendszer fejlesztési koncepciójának fel-

vázolása. A munka kísérletet tesz a sportiskolai rendszer –

és benne a sportiskolai program – stratégiai (hosszú távú),

középtávú és operatív fejlesztési tervének koncepció szerű

bemutatására.

A tervtípusok időtávlatainak és a rendszer fejlesztési

irányainak és területeinek összehangolását igyekszik

érzékeltetni az alábbi táblázat.

A Sportiskolai rendszer és a Sportiskolai program országos szintű működtetése

három szervezet nagyon szoros együttműködésén alapszik. A legfontosabb a

MOB, ahol a Sportiskolai programigazgatóság koordinálja az egész országos

rendszert, a következő a Csanádi iskola, akik gondozzák a sportiskolai kerettan-

tervet, továbbá pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenységet kínálnak föl a

sportiskolák számára, végül a Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ), akik a

sportiskolák országos szakmai érdekvédelmi tevékenységét látják el.

S P O R T I S K O L A I K E R E T TA N T E R V

Alapelvek, általános cél- és feladatrendszer:

Például: „Tudatos sportolóvá, sportemberré nevelés.”

Közismereti blokk:

A közismereti tudástartalmak (cél-, tananyag- és követelményrendszer)

műveltségterületenként és/vagy tantárgyanként, évfolyamos bontásban

Sportági blokk:

A testnevelés tantárgy, a sportelméleti modulok és a sportági tantervek

évfolyamos és/vagy korcsoportos formában (cél-, tananyag- és követelményrendszer)

a s p o r T i s k o l a i k e r e T Ta n T e r v f e l é p í T é s e

Jelenleg a sportiskolai program keretében 55, ún. közoktatási típusú sportiskola

(általános és középiskola) részesül állami sportcélú támogatásban. Több mint 20

ún. sportiskolai követő iskola alkalmazza a sportiskolai kerettantervet, de ezek a

közoktatási intézmények nem részesülnek állami támogatásban. A 2012-13. tanévtől

körülbelül 10 újabb közoktatási típusú sportiskola kezdi meg működését (állami tá-

mogatás nélkül) szerte az országban. A közoktatási típusú sportiskolákban jelenleg

is több mint 12 ezer gyermek és fiatal tanul és sportol. A közoktatási típusú sport-

iskolák mellett 18 ún. egyesületi jellegű (önkormányzati) sportiskola is működik az

országban. Ezekben a típusú sportiskolákban több mint 12 ezren sportolnak. Tehát

a sportiskolai rendszerben összesen több mint 100 sportiskolában közel 25 ezer

gyerek és fiatal sportol.

Település Közoktatási(támogatott)

Közoktatási(nem támoga-

tott)Egyesületi

1 Budapest2 Hódmezővásárhely3 Zalaegerszeg4 Szekszárd5 Debrecen6 Dunaújváros7 Eger8 Gyöngyös9 Gyula

10 Kaposvár11 Kazincbarcika12 Kecskemét13 Nyíregyháza14 Pécs15 Szolnok16 Szombathely17 Baja18 Balassagyarmat19 Balatonfűzfő20 Békéscsaba21 Dunakeszi22 Győr23 Keszthely24 Nagyatád25 Orosháza26 Salgótarján27 Szeged28 Székesfehérvár29 Tapolca30 Tata31 Tatabánya32 Vác33 Veszprém34 Dorog35 Érd36 Hatvan37 Jászberény38 Kozármisleny39 Szentgotthárd40 Szőcsénypuszta41 Tarnaméra42 Várpalota43 Nagykanizsa44 Agárd45 Hajdúböszörmény46 Mezőtúr47 Miskolc48 Sárospatak

s p o r T i s k o l a i r e n D s z e r m a g ya r o s z á g o n 2 0 1 1

Szombathely

Zalaegerszeg

Kaposvár

Közoktatási típusú sportiskolák: iskolai sportiskolai formáció (módszertani központok)

Közoktatási típusú sportiskolák: iskolai sportiskolai formáció (követő iskola)

Nem közoktatási típusú sportiskolák: önkormányzati sportiskolai formáció

Pécs

Szekszárd

Dunaújváros

Budapest

Kecskemét

Hódmezővásárhely

Gyula

Debrecen

Szolnok

Gyöngyös

Eger

Kazincbarcika

Nyíregyháza

56 57

*MEGJEGyZÉS:

A 15 000 Ft feletti részt az iskolákkal együttműködő sportegyesüle-

tek számára kellene biztosítani a sportági képzés érdekében. Ezzel

„bújtatottan” a sportegyesületeket is tudnánk támogatni.

egyéB fejleszTési felaDaTok:

• A sportiskolai kerettanterv átdolgozása az új köznevelési

törvény és az új Nemzeti alaptanterv alapján.

• A sportiskolai program minőségi fejlesztésében közreműkö-

dő szakértői hálózat kiépítése.

• A sportiskolai programban közreműködő intézmények és

szakemberek számára továbbképzési rendszer működtetése.

• A testnevelés és sport tanításának hatékonyságellenőrzése

érdekében egységes motoros próbarendszer kidolgozása és

alkalmazása a módszertani központokban.

• Az emelt szintű testnevelés tanításának formai és tartalmi

követelményrendszerének megújítása.

• A sportiskolai rendszert és programot is ismerő ún. utánpót-

lás-koordinátor szakemberek alkalmazása a sportági (szak)

szövetségeknél.

• A Sportiskolai program összehangolása a másik két up-

programmal.

• A törvényileg legitim, de egyelőre nem működő sportisko-

lai formációk beindításának ösztönzése (sport-szakközépis-

kola, sportkollégium).

• Az up-centrumok és a sportági akadémiai rendszer kiépíté-

sének segítése a közoktatási és egyesületi típusú sportisko-

lák közreműködésével.

f e j l e s z T é s i i r á n y o k é s T e r ü l e T e k

a f e j l e s z T é s i D ő s í k j a i

Stratégiai tervek (5-10 év) Középtávú tervek (2-5 év) Operatív tervek (0-2 év)

Területi lefedettségA közoktatási intézmények legalább 5%-a

sportiskolaként is működjön (kb. 250 iskola).

Minden megyei jogú városban legyen közokta-

tási és egyesületi sportiskola.Területi korrekció – minőségi cserék.

Finanszírozási rendszer

Egységes finanszírozási rendszer bevezetése

a közoktatási és az egyesületi sportiskolákra

vonatkozóan (létszám- és sportteljesítmény

alapján).

Az egyesületi sportiskolák támogatási rendszeré-

nek kidolgozása. (A terv az lenne, hogy annyit

kapjanak, mint a közoktatási típusúak a sportági

oktatásért, 15 000–30 000 Ft/fő/év.)

Jelenleg: Egységesen 30 000 Ft/fő/tanév

Terv: 1-4. évfolyam 15 000 Ft/fő/tanév,

5-8. évfolyam

30 000 Ft/fő/tanév,

9-13. évfolyam

45 000 Ft/fő/tanév*.

Tartalmi fejlesztésekAz alapfokú sportiskola (ASI-rendszer) beindí-

tása.

A sportiskolai rendszer monitoringjának folyama-

tos működtetése.

A teljes sportszakmai és pedagógiai szolgáltató

rendszer kiépítése és működtetése (Csanádi és

KSI).

A sportági szakszövetségek bekapcsolása a sportiskolai

monitoring rendszerébe.

TAO-s elképzelésekEgyelőre nem tudni mi várható a 2015. év

után.

A mindenkori TAO-s „pénzmaradvány” pá-

lyázati felhasználási rendszerének kidolgozása

az egyesületi és a nem támogatott közoktatási

sportiskolák részére.

A 2012-es „pénzmaradvány” pályázati felhasználási

lehetőségének kidolgozása az egyesületi sportiskolák

részére.

58 59

4. a l áT ványcsapaT-sporTágak TámogaTása ( Tao) 4.1. javasl aT a l áT vány- csapaTsporTágak

2011-2012. szezonBan fel nem HasználT TámogaTási Összegeire „A sportgazdaság komoly húzóerő lehet Magyarországon”.

Orbán Viktor

miniszterelnök

A látványcsapatsport-támogatások kedvezményezett szervezetei által lehívott, de

fel nem használt támogatást a támogatott szervezetek – a támogatás elszámolá-

sával egy időben vagy azt követően – a Nemzeti Sport Intézet felé befizetik. A be-

folyt összeget a sportpolitikáért felelős miniszter az utánpótlás-nevelés központi

költségvetési támogatására fordítja. Jelenleg a fel nem használt támogatások mér-

téke még nem ismert, felhasználásukra azonban már születtek elképzelések. Az

„utánpótlás-nevelési feladatok” elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatról a 2012.

évben kormányzati zárolás történik, így a látványcsapatsport-támogatás rendsze-

rében fel nem használt támogatásként megjelenő összeget elsődlegesen a már

kialakult és jól működő utánpótlás-nevelési programok (Sport XXI.-, Héraklész- és

Sportiskolai program) működtetésére, azok bővítésére kell fordítani. A meglévő

programokon túl, a fel nem használt támogatásokból még néhány programot

érdemes a döntéshozók figyelmébe ajánlani. Ezek:

1. A nem olimpiai sportágak utánpótlás sportolóinak edzőtáboroztatása.

2. Egyesületi jellegű sportiskolák támogatása.

3. Kiemelkedő munkát végző utánpótlás-műhelyek támogatása.

4. Fiatal felnőtt sportolók duális karrierjének támogatása.

60 61

1. a n e m o l i m p i a i s p o r Tá g a k u Tá n p ó T-

l á s s p o r T o ló i n a k e Dző Tá B o r oz TaTá s a

c é l : A nem olimpiai sportágak utánpótlás-nevelési

rendszerén belül a legtehetségesebb sportolók központi

felkészítésének támogatása a 2013-as évben.

T e r v e z e T T Ö s s z e g : 50-70 millió Ft.

s z a k m a i Ta r Ta l o m :

• A szakszövetségként működő nem olimpiai sportágak

közül a korosztályos és felnőtt világversenyeken az utóbbi

négy évben legeredményesebben szereplő 10-12 sportág

részesülhet a támogatásban.

• A sportágakon belül az eredményesség és a sportág jellege

(egyéni vagy csapat, illetve a versenyszámok száma stb.)

alapján a sportolói létszám meghatározása (sportáganként

10-40 sportoló).

• Sportolónként és éves viszonylatban átlagosan 20-30

edzőtábori nap támogatása a Tatai Edzőtáborban utánpót-

lás-sportolókra vonatkozó 8 200 Ft/fő/nap áron.

• A fentiek alapján átlagosan 11 sportágat, sportáganként

25 sportolót, sportolónként 25-30 edzőtábori napot és na-

ponként 8 200 Ft összköltséget figyelembe véve az igényelt

támogatás 56,4-67,6 millió Ft.

f e l H a s z n á l á s j o g c í m e :

Edzőtábori szolgáltatás (szállás, étkezés, sportlétesítmény

használat, utazás).

v á r H aT ó e r e D m é n y: Az olimpia sportágakban

működő Héraklész program hasonló jellegű támogatásának

mintájára várható, hogy a legtehetségesebb sportolók a

korábbiaknál fiatalabb korban, nagyobb létszámmal és hosz-

szabb időtartammal vesznek részt a központi felkészülésben,

ami a képességeik fejlődése révén a sportági eredmé-

nyesség emelkedését, az eredményes sportolói pályafutás

megalapozását vonhatja magával.

2 . e g y e s ü l e T i j e l l e g ű s p o r T i s k o l á k

Tá m o g aTá s a

c é l : Az egyesületi jellegű sportiskolai funkciót ellátó

sportszervezetekben folyó sportági oktatás, eseti jelleggel

történő segítése, konkrétan a sportági oktatással össze-

függő eszközbeszerzés, létesítménybérlet, edzőtáborozás

és versenyeztetés támogatása, annak érdekében, hogy a

sportági képzés minél hatékonyabb legyen.

T e r v e z e T T Ö s s z e g :

A rendelkezésre álló keretösszeg 120 000 000 Ft (illetve a

rendelkezésre álló forrásnak megfelelően). A pályázaton

pályázónként elnyerhető összeg 1 000 000–10 000 000 Ft.

s z a k m a i Ta r Ta l o m :

• Az egyesületi jellegű sportiskolákban folyó sportszak-

mai, fejlesztési munka hatékonyságát segíthetjük ezzel a

támogatással, melyből eszközbeszerzés, létesítménybérlet

és a versenyeztetéssel összefüggő kiadások támogathatók.

A támogatás nyújtása során figyelemmel kell lenni annak

eseti jellegére, így rendszeres kiadásokat a program nem

támogat.

f e l H a s z n á l á s j o g c í m e i :

• A sportági oktatáshoz és képzéshez szorosan kapcsolható,

az országos sportági szakszövetség által elismert edző-to-

vábbképzési programon való részvétel költségei.

• A sportiskola szakmai programjának megvalósítását segítő

sporteszköz- és felszerelés-beszerzés.

• A sportolók egyéni jutalmazása (sportfelszerelés, kupa,

sporttémájú könyvjutalom).

• A sportiskola szakmai programjának megvalósításához

szükséges terem, sportpálya, uszoda és egyéb sportlétesít-

mény karbantartás-jellegű (nem beruházásnak minősülő)

költségei.

• A sportiskola versenyzőinek más egyesületi jellegű

sportiskolával közös, hazai és határon túli sportversenyekre

vonatkozó szervezési költségei (bérleti díj, versenybírói díj,

sportorvosi díj, étkezési és szállásköltség, érem, kupa, oklevél,

továbbá a versenyrendezéshez szorosan kapcsolódó egyéb

költségek).

A pályázó sportiskola versenyzőinek más egyesületi jellegű

sportiskolával közös, hazai és határon túli edzőtáborozási

költségei (utazás, szállás, étkezés, létesítménybérlet stb.).

62 63

3 . u Tá n p ó T l á s - n e v e l é s s e l f o g l a l k ozó

s p o r Tá g i m ű H e ly e k ( s p o r T s z e r v e z e T e k )

Tá m o g aTá s á r a

c é l : Az utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportági mű-

helyek (sportszervezetek) számára a sportági oktatással és

korosztályos sportági képzéssel összefüggő eszközbeszerzés,

létesítménybérlet és versenyeztetés támogatása, annak

érdekében, hogy a sportági műhely utánpótlás-nevelési

tevékenysége minél hatékonyabb és korszerűbb legyen.

T e r v e z e T T Ö s s z e g : A rendelkezésre álló keretösz-

szeg 120 000 000 Ft (illetve a rendelkezésre álló forrásnak

megfelelően). A pályázaton pályázónként elnyerhető összeg

1 000 000–10 000 000 Ft.

s z a k m a i Ta r Ta l o m : A sportági utánpótlás műhe-

lyek esetében a sportági fejlesztőmunka eredményessége

és egységessége a fő szempont, ezért fontos, hogy a sport-

szervezet fejlesztési koncepciója illeszkedjen az országos

sportági szakszövetség utánpótlás-nevelési koncepciójához

vagy stratégiájához. A kiemelt sportági műhelyeknek terüle-

ti és regionális fejlesztő hatása van (versenyek, edzőtáborok,

szakmai továbbképzések stb.), így hatékony működésük

elemi érdeke a sportáguknak.

f e l H a s z n á l á s j o g c í m e i :

• A sportági oktatáshoz és képzéshez szorosan kapcsolható,

az országos sportági szakszövetség által elismert edző-to-

vábbképzési programon való részvétel költségei.

• A sportszervezet szakmai programjának megvalósítását

segítő sporteszköz- és felszerelés-beszerzés.

• A sportolók egyéni jutalmazása (sportfelszerelés, kupa,

sporttémájú könyvjutalom).

• A sportági oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó edzé-

sek és sportfoglalkozások megtartásának nem tartós

kötelezettség vállalást jelentő (nem rendszeres személyi

juttatásnak minősülő) kifizetései.

• A pályázó sportszervezet szakmai programjának megva-

lósításához szükséges terem, sportpálya, uszoda és egyéb

sportlétesítmény karbantartás-jellegű (nem beruházásnak

minősülő) költségei.

• A pályázó sportszervezet versenyzőinek más egyesületekkel

közös, területi és regionális hatását erősítő sportversenyekre

vonatkozó szervezési költségei (bérleti díj, versenybírói díj,

sportorvosi díj, étkezési és szállásköltség, érem, kupa, oklevél,

továbbá a versenyrendezéshez szorosan kapcsolódó egyéb

költségek).

• A pályázó sportszervezet versenyzőinek más egyesületek-

kel közös, területi és regionális hatását erősítő edzőtáborozá-

si költségei (utazás, szállás, étkezés, létesítménybérlet stb.).

4 . f i aTa l f e l n ő T T s p o r T o ló k D uá l i s

k a r r i e r j é n e k Tá m o g aTá s a

c é l : A fiatal felnőtt sportolók a sporttevékenységükért

ebben az életkorban még nem kapnak díjazást, vagy olyan

csekély mértékben, amely a sporttevékenységgel, pálya-

kezdésükkel, illetve a tanulásukkal járó alapvető költségeiket

sem fedezi. A támogatási program segítséget szeretne

nyújtani a szakképzésben vagy a felsőoktatásban résztvevő

vagy az előző tanulmányait befejező fiatal tehetségeknek

a professzionális sportolói pályakezdéshez. A programot az

olimpiai, nem olimpiai sportágak és a parasport területén is

szükséges működtetni.

T e r v e z e T T Ö s s z e g : 80 millió Ft.

Szakmai tartalom: Személyenként éves viszonylatban

átlagosan 1-2 millió forintnyi támogatást vehetnek igénybe

a pályázati úton kiválasztott fiatal sportolók különféle, a

duális karrierjükkel összefüggő kiadásaikra. Ez a támogatás

a MOB életút programjának segítő gondolatán alapul, annál

azonban szélesebb körű mind a támogatott sportolók, mind

a támogatás összegét és a felhasználást illetően.

f e l H a s z n á l á s j o g c í m e i :

• taneszközök (tankönyvek, a tanulást segítő eszközök) be-

szerzésének kiadásai,

• sporteszközök beszerzésének kiadásai,

• a sporttevékenységhez szükséges utazási költségek,

• tandíj, tanfolyami díj,

• a tanintézmény követelményeinek teljesítéséhez szükséges

korrepetitor díja,

• táplálék-kiegészítők, étkezés kiadásai,

• magas szintű sporttevékenységgel összefüggő szolgáltatá-

sok díja (sportpszichológus, dietetikus, gyógytornász stb.).

vá r H aT ó e r e D m é n y:

A támogatás eredményeként várható, hogy a legtehetsége-

sebb sportolók a korábbiaknál nagyobb létszámmal és szé-

lesebb körben alapozhatják meg sportolói pályafutásukat.

64 65

4.2. a l áT ványcsapaTsporT-TámogaTás

felHasznál ási leHe Tőségei

a moB-r a vonaT kozóan

A MOB által felhasználható látványcsapatsport-támogatás bővítése a sportszak-

mai fejlesztés igénye miatt fogalmazódott meg. Molnár Zoltán a MOB főtitkára

szerint: „Az öt látványsport mellett a kibővült hatáskörrel rendelkező Magyar Olim-

piai Bizottság (MOB) is gazdálkodhat a társaságiadó-kedvezményből (TAO) kapott

pénzből. A MOB emellett szeretné az utánpótlásprogramokra szánt összegeket

átcsoportosítani, hogy a többi sportág is plusz bevételekhez jusson. Az első az

érintett területeken dolgozó szakemberek képzése és továbbképzése, a második

a szintén ezen a területen dolgozók Gerevich-ösztöndíja, a harmadik pedig egy

szerényebb összeg, a MOB-irodában a fenti területekkel foglalkozók számára”.

A Magyar Olimpiai Bizottság a

látványcsapatsport-támogatás rend-

szerében támogatott szervezetként

vesz részt. Jelenleg a jogszabály a

személyi jellegű ráfordítás és a képzés-

sel összefüggő feladatok támogatása

jogcímen biztosít lehetőséget a tá-

mogatásra. A MOB az első támogatási

időszakban mindkét jogcímen igényelt

és kapott támogatást. A kezdeti óvatos

lépéseket azonban határozottabb

fejlesztési elképzelések követik, így a

jövőben a képzés, illetve a továbbkép-

zés terén hatékonyabban kell kihasz-

nálni a lehetőségeket. A tervek szerint,

összefogva a testkulturális felsőoktatás

hazai intézményeivel, meghirdetésre

kerül „a Sport Szabadegyeteme”,

melyen a sporttudomány és edzéstu-

domány legkiemelkedőbb külföldi és

hazai szakembereinek előadásait, kur-

zusait lehetne látogatni. Az előadások

és kurzusok a MOB által foglalkoztatott

(vagy a Gerevich sportösztöndíj rend-

szerében díjazott) sportszakemberek

számára díjmentesen és kötelezően,

a többi sportszakember számára

alacsony részvételi díj megfizetése

ellenében hallgathatók. A szabadegye-

temre érkező neves külföldi előadók

egyben a hazai képzőintézmények

által is elérhető távolságba kerülnek

egy-egy vendégelőadás megtartására,

és a személyes kapcsolatfelvételre is

lehetőség nyílik. Ily módon tudná a

Magyar Olimpiai Bizottság a korábbi-

aknál hatékonyabban segíteni a sport-

szakmai tudás és ismeretek „importját”.

A látványcsapatsport-támogatások újszerű sportfinanszírozási rend-szerként működnek. A rendszer

erőssége, hogy a sportfejlesztési prog-

ramok szakszerű és körültekintő terve-

zést igényelnek, illetve a programok

megvalósítása során a támogatottak-

nak fokozottan ügyelniük kell a számvi-

teli és pénzügyi szabályok betartására.

A támogatási rendszerben megjelenő

jelentős mértékű pénzeszközök ideális

felkészülési körülményeket teremt-

hetnek a támogatott sportágakban a

sportcélú infrastruktúra, az eszköz- és

szakember-ellátottságban egyaránt.

A látványcsapatsport-támogatás rend-

szere kétségtelenül elősegíti a támoga-

tott sportágakban a működési és a

finanszírozási források felhasználásának

szabályszerűségét. A látvány-csapat-

sportágak élni tudnak a lehetőséggel

és mind létszámukban, mind pedig

eredményeikben javulni tudnak. A

látványcsapatsport-támogatások

sikerei mellett azonban látni kell, hogy

a rendszer bevezetése feszültséget

teremtett támogatott és nem támo-

gatott sportágak között, így közép-,

illetve hosszú távon meg kell találni

azokat a lehetőségeket, amelyekkel a

nem támogatott sportágak helyzetén

javítani lehet, az egyenlőtlenségek

mérsékelhetők.

Középtávon ilyen megoldás lehet, ha a Magyar Olimpiai Bizottság számára a tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímen is elérhetővé válna a támogatás. A támogatott

sportágak mindegyike rendelkezik

ilyen lehetőséggel, így ezeknek a

sportágaknak a speciális eszköz-, illetve

infrastrukturális igényeit a sportági

támogatott szervezetek kielégíthetik.

A MOB támogatása e jogcímen két

esetben indokolt:

1. amennyiben a sportcélú infrastruk-

túra fejlesztése az olimpiai közpon-

tokról szóló kormányrendeletben

meghatározott, állami tulajdonban álló

sportlétesítményt érint, vagy

2. amennyiben a beruházás nyo-

mán több sportágat kiszolgáló,

multifunkciós sportlétesítmény jön

létre.

Ezekben az esetekben a MOB, mint

támogatott szervezet, beruházóként

léphetne fel, és hozhatna létre olyan

– állami vagy önkormányzati tulajdo-

nú – sportlétesítményeket, amelyek

nem kizárólag a támogatott sportágak

fejlődését szolgálják. A beruházások-

hoz elengedhetetlen önrészt a MOB,

az e célra biztosított költségvetési

támogatásából fedezné. A beruházás

nyomán létrejövő modern edzőtermek

és küzdőterek a későbbiekben más

sportágaknak is felkészülési lehető-

séget nyújthatnak, mérsékelve ezzel

a látványcsapatsportok és a többi

sportág felkészülési lehetőségeinek

egyenlőtlenségét.

66 67

4.3. a „Tao -TÖrv ény ” renDszerének

kÖzép- és Hosszú Táv ú áTgonDol ása

A társasági adóval kapcsolatos elképzeléseket Borkai Zsolt, Mob elnők gondolatai

jól kifejezik: „Azt gondolom, nagyon jó, hogy 5 látványsportág ilyen támogatási

rendszerben működhet. Ez itt főleg az utánpótlásról szól, ezekben a sportágakban

van a legtöbb igazolt sportolónk. És nem ennek a kárára, hanem emellett kell

a többit felépíteni. Hiszen az a kérdés, hogy mit tegyünk a többi sportággal. A

MOB-nak meg kell majd jelölnie akár ebben az évben, az olimpia után, azokat a

sportágakat, amiket hasonló rendszerben kellene majd működtetni. Mert nyilván

nem lehet minden sportágat finanszírozni és támogatni”.

s z a k s z Ö v e T s é g e k s p o r T f i n a n s z í r o z á s a

m a g ya r o r s z á g o n 2 012 - B e n

A látványcsapat-sportágak támogatási rendeletének jóváhagyása új, nagymérté-

kű pénzügyi forrás beáramlását eredményezte a magyar sportba, a támogatott

5 sportág vonatkozásában. Ez a pénzügyi forrás kedvező helyzetet teremtett az

érintett sportágak számára, amely azonban hátrányosan érintett sikeres, kiemel-

kedő eredményességű olimpiai egyéni sportágakat. A közelmúltban több példa

hangzott el, hogy milyen problémákat okoz ez a helyzet:

• A szakemberek bérkülönbsége aránytalanul magasabb a látványcsapat-sport-

ágaknál, melyek feszültséget generálnak a sportágak között.

• Egyenlőtlen feltételek a sportlétesítmény bérléséért folytatott tárgyalásoknál,

ezáltal a nem támogatott sportágak kiszorulnak a létesítményekből, hiszen hátrá-

nyos helyzetből indulva a magas költségeket nem tudják vállalni. így a sportléte-

sítmények bérleti díjai növekednek, mely a lakosságra, az iskolai foglalkoztatásra,

továbbá a tömegsportra is negatív hatással van.

• A nem támogatott sportágaknál a szponzorok átpártolása a támogatott sport-

ágakhoz, hiszen a támogatóknak érdekében áll, hogy adókedvezményt kapjanak.

A 2012. évben a szakszövetségek finanszírozására több mint 47 milliárd forintot

(47 137 711 000 Ft) terveztek. Az összeg nem pontos, hiszen a látványcsapat-

sportágak támogatási jóváhagyása nem egyenlő a tényleges támogatás nyújtás-

sal, illetve támogatás felhasználásával (sportszakmai támogatások, ösztöndíjak,

Héraklész program, Sport XXI. program stb.). Az öt TAO-sportág 2011-2012-ben

elfogadott kérelmeinek összege 42 628 826 000 Ft, vagyis az 5 sportág szakszö-

vetségei, sportvállalkozásai, egyesületei, alapítványai stb. ekkora összegre kaptak

sportfejlesztési program jóváhagyást a sportágfejlesztési programokon keresztül.

Konkrétan: - kézilabda: 7 Mrd Ft egyesületi, 484 M Ft szövetségi;

- kosárlabda: 3,5 Mrd Ft egyesületi, 688 M Ft szövetségi;

- jégkorong: 2,1 Mrd Ft egyesületi, 387 M Ft szövetségi;

- vízilabda: 2,3 Mrd Ft egyesületi, 196 M Ft szövetségi;

- labdarúgás: 20,9 Mrd Ft egyesületi, 4,2 Mrd Ft szövetségi.

2012 júniusában világosan látszik, hogy az 5 kiemelt sportág nem volt, és a közel-

jövőben nem is lesz berendezkedve ennek a 42,6 Mrd Ft hatékony felhasználására

(min. 10-15 Mrd Ft nem lesz felhasználva, mert nincs önerő, illetve nem volt meg-

felelő a menedzsment munkája). Az összes többi olimpiai és nem olimpia sportág

(kb. 70-75) éves támogatása közel 4,2 Mrd Ft (4 194 265 000 Ft).

a z e l m ú lT é v e k g D p é s á l l a m i k Ö lT s é g v e T é s i a D aTa i

5 000

-

10 000

15 000

20 000

25 000

2008.

2009.2010.

2011.

GDP (Mrd Ft)

kp. ktgvetés bevételifőösszeg (Mrd Ft)

2008.2009.

2010. 2011.2012.

30 000

68 69

K é r d é s e K é s v á l A s z o K A s tAt i s z t i K A i

A d At o K t ü K r é B e n

1. A gdp hány %-át költjük a szakszövetségek és tagszervezeteik támo-

gatására tAo nélkül 2012-ben? - 0,0155% - ami rendkívül alulfinanszíro-

zott sporttámogatást jelent.

2. A gdp hány %-át költjük a szakszövetségek és tagszervezeteik támo-

gatására a tAo-val 2012-ben? - 0,151% - ugyancsak alulfinanszírozott,

mert a vezető sportnagyhatalmak ennek kb. 10-szeresét költik a saját

gdp-ből a sportra.

3. Az állami költségvetés hány %-át költjük a szakszövetségek és tag-

szervezeteik támogatására tAo nélkül 2012-ben? - 0,0304% - ami szintén

alulfinanszírozott sporttámogatást jelent.

4. Az állami költségvetés hány %-át költjük a szakszövetségek és

tagszervezeteik támogatására tAo-val 2012-ben? - 0,306% - kiugróan

magasnak számít európában!

A 2012-es év sportfinanszírozása a Kormány részéről a jelenlegi gazdasá-

gi helyzetben kiemelkedő, hiszen több mint 47 mrd ft jut(hat) közvetle-

nül a sportszövetségek, illetve a sport területeinek támogatására.

a Ta o -T Ö r v é n y ú j r a g o n D o l á s a

Feltételezzük,

• hogy a Magyar Kormány az első támogatási időszak előtt jóváhagyott kb.

42,6 Mrd Ft-ot több éven keresztül (2015 után is) tudja biztosítani - a TAO-törvény

jóvoltából;

• hogy a legnépszerűbb és legtöbb játékost foglalkoztató sportág – labdarúgás –

a jövőben is minden évre 25 Mrd Ft TAO-s támogatást (lehetőséget) kap;

• hogy a MOB TAO támogatási körébe bekerül a tárgyi eszköz beruházás, felújítás,

és az utánpótlás területe is;

• hogy a MOB elképzelése, az olimpiai sportágak támogatási rendszerének

racionalizálására vonatkozóan megvalósul.

Az újragondolt támogatási rendszer valójában azt jelenti, hogy a látványcsapat-

sportágak rendszerében ez idáig nem támogatott, de a MOB sportági racionalizá-

lása során kialakított I. kategóriás besorolású sportágak is hasonló támoga-tásban részesüljenek 2015. év után. Ezzel a hosszú távú stratégiai döntéssel a sportágak 3-10-szer nagyobb pénzbeli támogatáshoz juthatnak, ráadásul legalább 15-16 sportágra bővülhet a támogatási kör. A sporttörvény módosítása során kialakult új MOB struktúra, a tagozatok felé is

külön forrásokat tudna biztosítani, amely a magyar sport teljes vertikumát lefedi.

Ezekkel a feltételekkel valóban megvalósulhat a sportágak finanszírozásának

racionalizálása.

k Ö v e T k e z T e T é s e k

A változtatás pozitív hatásai:

• Magyarország ezzel az állami sportfinanszírozással valóban sportoló nemzetté

válhat, hiszen ez a finanszírozási arány kimagasló az Európai Unióban, csupán

néhány Skandináv ország tudna vele lépést tartani.

• A sport preventív hatásának népszerűsítése „tettekkel” is mérhetővé válhat.

• A szakszövetségek finanszírozása valóban programfinanszírozásos formában

történhetne.

• A sport minden területe (olimpiai és nem olimpiai sportágak; szabadidősport;

diák, egyetemi-főiskolai sport; fogyatékosok sportja; sportpiac; sporttudomány)

pozitív irányt vehet a gazdasági nehézségek ellenére is.

70 71

5. TováBBi fon Tos fe jlesz T ési T erüle T ek

„A módosítások hozzájárulnak a sportszakmai érdekek erőteljesebb érdekérvényesítéséhez és áttekinthetőbbé teszik a sport finanszírozási rendszerét is. Az új dokumentum eredményeképp a jövőben követhetőbbé válik a sport támogatási és finanszírozási rendszere, a sportingatlan- és infrastruktúra területe, a sporttudo-mány, a sportegészségügy, a doppingellenes küzdelem. Európai Uniós tagállam lévén pedig a képviseleti és diplomáciai feladatcsoport és a sport kommunikációja is teret kaphat”.

Szekeres Pál

paralimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes, sportért felelős helyettes-államtitkár

Az alábbi fejezetben további nagyon fontos, a sport világával kapcsolatos fejlesztési területek

kerülnek bemutatásra. Ezek a területek a sportinfrastruktúra-fejlesztés, a sportegészségügy, a

sportszakemberképzés és –továbbképzés, a sporttudomány, az iskolai testnevelés és sport, a fair play, az

antidopping és az olimpizmus eszmeisége, a sportinformációs rendszer és végül a MOB kommunikáci-

ója, valamint marketing- és nemzetközi tevékenysége.

72 73

A sportlétesítmény-fejlesztés céljainak meghatározásánál a jelenlegi nemzetközi trendnek és legjobb

gyakorlatoknak megfelelően a fenntartható működtetésnek, a szakmai magánbefektetők bevonásának,

a sportlétesítmények többcélú hasznosíthatóságának, az esélyegyenlőségnek, az egyenlő esélyű hozzá-

férésnek és a fejlesztések hosszú távú környezeti hatásainak kell középpontba kerülnie.

A sportcélú létesítmények/ingatlanok fenntartása és fejlesztése szempontjából alapvető fontosságú

a Sportstratégia által lefedett időszak számszerűsíthető mutatóinak – indikátorainak –, valamint az

azokhoz kapcsolódó bázis- és célértékeinek meghatározása. Jelenleg a sportlétesítményekre vonatkozó

adatok a KSH által végzett országos statisztikai adatgyűjtés keretében csak részben, valamint nem a

szükséges bontásban állnak rendelkezésre. E hiányosság orvoslása céljából megkezdődött az állami,

önkormányzati sportlétesítmények adatainak teljes körű, komplex felmérése. Ennek lezárását követően

egy online (web-alapú) adatbázist – sportlétesítmény katasztert – szükséges létrehozni, amely

megalapozza a fejlesztési döntéseket, azok előkészítése során támpontként, információs adatbázisként

szolgál.

A fejlesztések megvalósításánál az európai uniós elvárásoknak megfelelően integrált fejlesztési prog-

ramok kialakítása szükséges, amelyek alkalmasak az egyes sportpolitikai szempontból is jelentős célok

elérésére. Az állami támogatás feltételeként elvárás, hogy a potenciális projektgazdák:

- prevenciós egészségfejlesztési terveket, programokat készítsenek;

- együttműködési rendszereket – konzorciumokat – alkossanak a fejlesztéssel érintett településeken,

térségekben;

- adatokat szolgáltassanak azért, hogy fejlesztési forrásokhoz jussanak.

5.1. sporT infr as T ruk T úr a-fe jlesz T és

„A magyar sport két sarkalatos problémája jelenleg a klubok és a létesítmények hely-zete. A létesítmények minőségileg és mennyiségileg sem megfelelőek, fejlesztésekre lenne szükség”.

Szabó Bence

olimpiai bajnok, MOB sportigazgató

a z á l l a m i T u l a j D o n B a n l é v ő s p o r T l é T e s í T m é n y e k f e n n Ta r Tá s a

é s f e j l e s z T é s e

A Sportstratégia, illetve annak felülvizsgálata során a sporttörvényben foglalt állami feladatok között

különösen hangsúlyos prioritásként szerepel a tartósan állami tulajdonban tartandó, ún. stratégiai

sportlétesítmények (olimpiai központok, valamint egyéb kiemelt sportfeladatot ellátó sportlétesítmé-

nyek) fenntartása és fejlesztése.

o l i m p i a i k Ö z p o n T o k

Az Olimpiai Központok fenntartása és működtetése a magyar sporthagyományok megőrzése és a

jövőbeli versenysport – elsősorban olimpiai – sikerek szempontjából alapvető fontosságú. E létesítmé-

nyeknek a XXI. századi sportszakmai és műszaki követelményeknek (különösen a fenntartható üzemel-

tetés) kell megfelelnie. Hátteret kell nyújtaniuk a hazai és nemzetközi versenyekre való felkészüléshez,

valamint azok megrendezéséhez is.

Jelenleg az Olimpiai Központok állapota nem felel meg az élsport által megkövetelt feltéte-leknek, sőt, több esetben egyes ingatlanok műszaki állapota a balesetmentes sportolást sem teszi

lehetővé.

Ehhez hozzátartozik, hogy az Olimpiai Sportközpontokban még a kötelezően előírt egészségügyi és

szociális feltételek biztosítása sincs megoldva (pl. doppingvizsgálatok végzése). A folyamatos állagrom-

lás miatt az Olimpiai Központok csak részlegesen tudják kiszolgálni az élsport igényeit. Ennek következ-

tében egyre több sportági szakszövetség tervezi külföldi létesítményekben a felkészüléseit.

A sport szereplőinek egyetértésével találkozott az, hogy a fejlesztési prioritások között első helyen

szerepel a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója. Az egyéb állami sportlétesítmények

további sportcélú hasznosításánál az érintett országos sportági szakszövetség(ek) bevonásával célszerű

döntést hozni.

74 75

Ö n k o r m á n y z aT i f e n n Ta r Tá s ú s p o r T i n g aT l a n o k

f e n n Ta r Tá s a é s f e j l e s z T é s e

A körülbelül 8 000 hazai sportlétesítmény túlnyomó többsége helyi önkormányzati tulajdonban van, ám állapotuk egyre rosszabb. Az általuk kínált szolgáltatások színvonala – az önkormányzatok

szűkülő forrásai miatt, néhány kivételtől eltekintve – pedig egyre alacsonyabb. Ugyanakkor a lakosság

egészségmegőrzése és a helyi közösség összekovácsolásának szempontjából ezek fejlesztése stratégiai

kérdés. Az önkormányzati sportlétesítmények tekintetében mindenképpen indokolt a fejlesztésüket

részben központi költségvetési támogatásból is finanszírozni, hiszen ezek a sportlétesítmények bizto-

sítják jellemzően a testnevelés, a sportági utánpótlás-nevelés, illetve a diáksport és az egészséges aktív

életmód kialakítását elősegítő szabadidősport-tevékenység kereteit is.

E körben különösképpen hangsúlyozandó – a Sportstratégia megvalósítása szempontjából is kiemelt

– prioritás: a közoktatási sportcélú építmények fejlesztésének jelentősége. Tekintettel arra, hogy a

mindennapos testnevelés a 2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerül. A sportlétesít-

mény-fejlesztéseken belül kiemelt figyelmet kell fordítani a közoktatási intézmények sportcélú épít-ményeinek – sportudvarok, tornaszobák, tornatermek, tanuszodák – fejlesztésére, elsősorban

az európai uniós források bevonásával. Fentiek keretében az alábbi fejlesztési kategóriákat szükséges

kialakítani:

• óvodai tornaszobák,

• általános és középiskolai tornatermek,

• közoktatási uszoda-infrastruktúrák.

A közoktatási sportcélú építmények esetében fejlesztési szempontból az alábbi irányokat

célszerű meghatározni:

• teljes adatkört lefedő közoktatási sportcélú építmény katasztert és ezzel párhuzamosan közoktatási

sportszakember nyilvántartást kell kialakítani;

• olyan közoktatási sportcélú építmény-fejlesztési programot kell alkotni, amely bármely európai uniós

vagy egyéb fejlesztési forrás e célra történő felhasználhatósága esetén azonnal indítható.

Az infrastruktúra-fejlesztés mellett a tartalmi fejlesztések is (az infrastruktúra használatához kapcsolódó

szervezési, és humán-erőforrás fejlesztési feladatok) legalább ilyen jelentőségűek. Amikor a közoktatási

intézmények sportcélú építményeinek fejlesztéséről beszélünk, nem lehet megfeledkezni arról, hogy

a magyarországi településszerkezet sajátosságaiból is adódóan legtöbb esetben ezek az építmények

azok, melyek közösségi (kulturális), szabadidő(sport) vagy utánpótlás- és versenysport (hivatásos vagy

amatőr) funkciókat látnak el.

S Z A B A d i d ő - é S A l T E r N A T í V S P O r T P á ly á k f E j l E S Z T é S E

A szabadidősportra alkalmas helyszínek fejlesztése, illetőleg az ahhoz történő szakmai és pénz-ügyi segítségnyújtás az állami sportirányítás kiemelt feladata. A rendszeres testmozgásra (fizikai aktivitásra) ösztönzés a fedett létesítmények fejlesztésén túl a szabadtéri közösségi terek és sport-helyszínek integrált fejlesztésével is megvalósítható. Sőt, ha figyelembe vesszük az Eurobarométer jelentésben foglaltakat, e helyiségek, terek, parkok, ligetek fejlesztése, területrendezése prioritást kell, hogy élvezzen. A család vagy baráti csoportok szabadidő-eltöltéséhez, közösségformálásához elengedhetetlen, hogy a fejlesztések más ágazati fejlesztésekkel ötvözve valósuljanak meg. Olyan infrastrukturális fejlesztéseket célszerű tehát támogatni és megvalósítani, amelyek egyidejűleg több generációt szólítanak meg, és a szabadidősporton túl egyéb szabadidős elfoglaltságoknak is teret biztosítanak. ilyenek például a játszótér-fejlesztéssel vegyes, vagy az alternatív (pl. extrém) sporttevékenységeknek teret adó sportlétesítmény-fejlesztési konstrukciók. de a nyári strand-szabadidő vagy a téli szabadidő sportágaknak helyt adó létesítmények fejlesztésének ösztönzése is indokolt.

S P O r T á g i S Z A k S Z Ö V E T S é g E k S P O r T l é T E S í T m é N y f E N N T A r T ó S Z E r E P E

A mOB integráló és érdekegyeztető szerepe mellett, az egyes sportágak közül az ún. látványcsapatsportok körében a 2010. évi lXXXiii. törvény adókedvezmények biztosításával lehe-tővé teszi a sportszakmai befektetők hangsúlyos szerepvállalását. Ennek megfelelően elsősorban a látvány-csapatsportágakat irányító szakszövetségeknek kell elkészíteniük a saját sportlétesítmény-fejlesztési koncepciójukat (hosszú-, közép- és rövid távú célkitűzésekkel). A cél az, hogy a szakmai befektetők bevonásával olyan, az utánpótlás-nevelést fellendítő országos edzőközpontok jöjjenek létre, amelyek egyúttal több sportág igényeinek kielégítésére is alkalmasak. A sportági szakszövet-ségeknek – az utánpótlás-nevelés és a versenysport támogatása érdekében – a sportágspecifikus létesítmények létrehozásában fokozottan együtt kell működniük az állammal és az önkormányza-tokkal is. Olyan komplex támogatási formát kell kialakítani, amely a pályázó önkormányzatoktól, valamint a sportági szakszövetségek önerejétől függően lehetőséget nyújt a diáksport- és az egészséges aktív életmód kialakítását elősegítő szabadidősport tevékenység, a sportági utánpót-lás-nevelés és a versenysport megfelelő létesítmény-feltételeinek megteremtéséhez.

76 77

5.2. sporT egészségügy

„Pedig az életminőségünket jelentősen befolyásolja, hogy milyen az életmódunk, eltaláljuk-e a helyes arányokat a munka, a sport, család vagy a táplálkozás témakörében.”

Szekeres Pál

paralimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes, sportért felelős helyettes-államtitkár

A sportegészségügy, ezen belül a sportorvoslás a fizikai

aktivitás és sport tudományos és gyakorló orvosi vonatko-

zásait jelenti. Az országos sportegészségügyi hálózat és központi intézetének növekvő igény szerinti bőví-tése szükségszerűvé vált. A szakmai színvonal további

fejlesztése elsősorban centralizált szervezési és irányítási

rendszerben lehetséges. Az elmúlt évben jelentős ráfordí-

tással megkezdődött a regionális centrumok létrehozása,

melyek folyamatos működtetése forrásra vár. A sport-

egészségügy nemcsak az élsport egészségügyi hátterének

ellátásában, eredmények elérésében kap egyre nagyobb

szerepet, hanem az egészséges életmód elterjesztéséhez

szükséges szakorvosi háttér biztosítása éppúgy feladata,

mint a különböző népbetegségek rendszeres fizikai aktivitás

alkalmazásával történő gyógyítása is. A sportegészségügy

további feladatai közé tartozik, hogy bármilyen szinten

végzett sporttevékenység kapcsán biztosítsa az egészség-

ügyi szempontok érvényesítését, tehát segítsen abban,

hogy semmilyen sporttevékenység végzése ne okozhasson

egészségkárosodást.

O R S Z Á G O S S P O R T E G É S Z S É G ü G y I I N T É Z E T

( O S E I – S P O R T K ó R H Á Z )

A sportegészségügy hazai bázisa a Sportkórház, mely

ezen a területen a mindenkori egészségügyi kormányzat

gyógyító-megelőző, szervezési, módszertani, irányító, to-

vábbképző és tudományos kutató alapintézménye. Oktató-

és tudományos tevékenysége jelentős, hiszen ez az egyetlen

hazai intézmény, amely alkalmas a sportszakorvosképzés

és -továbbképzés rendszerének működtetésére. Az Intézet

három fekvőbeteg osztálya évente mintegy 6 000, míg 23

szakrendelése 400 000 esetet lát el, mely tevékenységet a

tb finanszíroz, képezve az Intézet éves bevételének mintegy

60%-át.

Az Intézet feladatai az élsport és az élsportolók (ép és

fogyatékkal élő) ellátásán túl, az olimpiai felkészülés

sportegészségügyi hátterének biztosítása. Ezen belül több

szakkonzíliumból álló emelt szintű alkalmassági vizsgálat,

terhelhetőséget megállapító élettani vizsgálat, táplálkozási

szaktanácsadás, sportpszichológiai vizsgálat, a teljesítmény

optimalizálására és a tehetségek kiválasztására vonatkozó

kutatási tevékenység, a nemzeti válogatottak keretorvosi

hálózata szakmai tevékenységének összehangolása, edző-

táborok és az olimpiai központok sportorvosi ellátásának

biztosítása.

A felsorolt feladatok a mindenkori sportkormányzat és a

MOB támogatási szerződése alapján, az Intézet járóbeteg- és

diagnosztikai szakrendelésein, illetve kutató osztályán való-

sul meg. Minden itt említett terület fejlesztésre szorul. A járóbeteg-szakellátáson belül a jelenlegi szűk keresztmet-

szetet egyebek mellett a kardiológiai, illetve az allergológiai,

pulmonológiai szakellátás jelenti. A fogyatékkal élő élsporto-

lók ellátásához az akadálymentesítés nem biztosított.

A diagnosztikai háttér bővítése MR-rel, CT-vel,

thermovízióval lényegesen javítaná a lehetőségeket.

A kiemelt edzőtáborok ellátását illetően jelenleg csak a tatai

és dunavarsányi felel meg a kívánalmaknak, a többi olimpiai

központ egészségügyi ellátása megoldatlan.

78 79

o k TaT ó i T e v é k e n y s é g

Jelenleg az Intézet az egyetlen hazai intézmény, amely

működtetni tudja a sportszakorvosképzés és -továbbképzés

rendszerét. A sportorvostan nem része a graduális képzésnek, ugyanakkor az EU megfontolásra érdemesnek

tartja a sportorvosi szakvizsga EU-s szakvizsgák közé történő

felvételét. Az egyes társszakmák képzési rendszerébe

kapcsolódva, a fizikai aktivitás prevenciós és terápiás alkal-

mazásának módszertanát elterjesztve jelentősen bővítené a

terápiás fegyvertárat. Az intézet részt vesz a SE Testnevelési

és Sporttudományi Karának (TF) oktató tevékenységében,

gyógytornászok, dietetikus szakemberek oktatásában és

PhD-hallgatók képzésében. Nemzetközi elismertségének

köszönhetően évről évre nő azon sportszakemberek száma,

akik az Intézetben kívánják elmélyíteni tudásukat.

o r s z ág o s s p o r T e g é s z s é g ü g y i H á lóz aT

A progresszív betegellátási modell szerint kiépített országos

sportegészségügyi hálózat alapvető feladata az ország területét lefedve meghatározott körben a kötelező sportorvosi alkalmassági- és szűrővizsgálatok végzése.

(Évi 300-350 ezer vizsgálatot végeznek, a kb. 200 ezer igazolt

sportolón). A hálózat 1996-ban megtörtént intézeti integrá-

ciója jó döntésnek bizonyult, azóta jelentős szakmai fejlődés

következett be, melynek alapja a minden szintű rendelőre

kidolgozott egységes, a minőségbiztosítási elveknek megfe-

lelő szakmai protokoll, a 19 megyei rendelő egymással és az

Intézettel történő számítógépes összekapcsolása.

Ez alatt az idő alatt ugrásszerűen megnőtt a sportorvosi

szakképesítést megszerzettek száma. Az ország 155 sport-

orvosi rendelőjében dolgozó 191 orvos közül 15% végzi

főállásban a sportorvoslást, a többiek napi 1-2 órában. A

hálózatból jelenleg 88 orvos rendelkezik sportorvosi szak-

vizsgával. A sportorvosi hálózat működtetését az egészség-

ügyi kormányzat finanszírozza, egy sportolóra éves szinten

mindössze 1 000 Ft jut. A rendelők felszereltsége heterogén.

Korszerű terhelésdiagnosztikai eszköz hat megyei rende-

lőben biztosított. A tárgyi feltételek többségükben csak a

sportorvosi alkalmassági- és szűrővizsgálat elvégzését teszik

lehetővé. Számos helyen a rendelésre szolgáló helységek

mérete, száma, állapota sem megfelelő. A rendelésnek

jelentős többségükben helyet adó szakrendelők maguk is

helységgondokkal küzdenek. Sajnos csak jelentős bérleti díj

fejében lehet ma már az ország egész területén a szakmai

elvárásoknak megfelelő körülményeket biztosítani.

A szakmai színvonal további fejlesztése elsősorban cent-

ralizált irányítási és szervezési rendszerben lehetséges.

Felmerül a regionalizálás lehetősége megfelelő személyi

és tárgyi feltételek kialakításával. Ennek előnye, hogy a

jelenleginél jóval magasabb szintű ellátás valósítható meg

mind a sportolóspecifikus sportegészségügyi ellátás, mind

a lakosság prevenciós és terápiás mozgásprogramjához

történő konzultatív háttér biztosítása terén. Az elmúlt évben

jelentős anyagi ráfordítással az Intézet megkezdte a regio-

nális centrumok létrehozását, de folyamatos működtetésük

forráshiány miatt nem megoldható.

5.3. sz ak emBerk épzés

és -TováBBk épzés

s p o r T s z a k e m B e r k é p z é s

A sportszakemberképzés jelenlegi rendszere újragondolásra szorul:

• alapfokú – általános iskola elvégzésére épülő – OKJ-s szakképzettséget jelentő

sportoktatóról (sportág feltüntetésével);

• középfokú – érettségire épülő – OKJ-s szakképzettségről: sportedző (sportág

feltüntetésével) vagy sportszervező, -menedzser stb.;

• felsőfokú szakképzettségről: a régi rendszerben szerzett főiskolai szintű végzett-

séget biztosító tanító (testnevelés műveltségterületen), főiskolai szintű általános

iskolai és egyetemi szintű középiskolai testnevelő tanári végzettségről, főiskolai

szintű szakedzői végzettségről (sportág feltüntetésével) és főiskolai szintű sport-

menedzseri szakképesítésről. Van még néhány egyéb szakképzettség is a közép-

és a felsőfokú szinten, de ezek most nem relevánsak. Az új rendszerű – Bolognai

modell szerinti – képzés az alap- és a középfokú szakképesítés rendszerét nem

érinti. A felsőfokú szakképesítések rendszere részben megváltozott. A tanítók

képzési rendszere lényegében nem változott. Megszűnt a főiskolai szintű testne-

velésszakos tanárképzés, ahogy a főiskolai szintű szakedzőképzés is.

A Bolognai rendszerre épülő új típusú sportszakember-képzés megértéséhez a

Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának jelenlegi képzési

struktúrája ad alapot, amit a következő ábra szemléltet:

80 81

TováB B k épzé s

Jelenleg – központi jogszabályban rögzített, és a tevékenység végzésének feltéte-

leként megfogalmazott – kötelező sportszakember-továbbképzési rendszer nincs

Magyarországon. Van az orvosoknál, a mérnökök egy körénél, a pedagógusoknál

stb. A fentebb említett szakmákban a tevékenység végzésének feltétele a szak-

mára vonatkozó – jogszabályokban pontosan rögzített – kötelező továbbképzési

rendszerben történő részvétel. Egyes sportágak szövetségei belső továbbképzési

rendszereket dolgoztak ki, és tettek kötelezővé a sportszakembereiknek. Van

olyan sportági szövetség, ahol valamilyen „licenchez” kötötték a sporttevékeny-

ség végzését. Az előző megoldások összességében eléggé ad hoc jellegűek.

java sl aTo k :

• Ki kell dolgozni – elsősorban a pedagógus-továbbképzési rendszer analógiá-

jára – egy központi szabályozásra épülő sportszakember-továbbképzési modellt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos sportmunkaköröket csak akkor láthat el az

adott sportszakember, ha meghatározott rendszerességgel részt vesz akkreditált

sporttovábbképzéséken, és az ottani követelményeket teljesíti.

• Szükséges lenne újragondolni az államilag elismert sportszakmai képesítési követelményeket és az egyes szövetségek által preferált ún. sportági licen-cek kérdését, viszonyrendszerét. Meggyőződésünk, hogy (szak)szövetségek

nem írhatják felül az állam által megállapított és szakmailag, továbbá jogilag

szabályozott szakképzési rendszert, jelen esetben a sportszakember-képzést.

Ezért azt javasoljuk, hogy ha egy szövetségnek fontos a sportágára vonatkozó

bármilyen licenc, akkor azt építsék be az állami szakképzés rendszerébe. Tehát, ha

valaki, valamilyen sportágból, bármilyen szintű edző képesítést szerez, akkor ne

kelljen neki – néha rendkívül komoly összegekért – még külön licencet szereznie,

hogy az államilag elismert szakképesítésével egyáltalán dolgozhasson az adott

sportágban. Ennek a problémának a részbeni megoldásában segíthetne a köz-

pontilag szabályozott sportszakember-továbbképzési rendszer.

SZAKOK/PROGRAMOKKÉPZÉSI SZINTEK

OKJSZAKOK/PROGRAMOK

KÉPZÉSI SZINTEK

FSZT

2 félév

2 félév

2 félév

2 félév

2 félév

FSZ

4 félév

BSc

6 félév

6 félév

6 félév

6 félév

MA/MSc

2, 3 félév

3 félév

3, 5 félév

4 félév

4 félév

4 félév

4 félév

PhD

6 félévSporttudományi Doktori Iskola 3 alprogrambanPhD

Testnevelő tanár

Testnevelő tanár – egészségfejleszté-tanár

Testnevelő tanár – gyógytestnevelő tanár

Humánkineziológia

Rekreáció

Sportmenedzser

Szakedző

MA

Lovaskultúra oktató

Sportpszichológus

Preventív mozgásterapeuta

4 félév

4 félév

2 félév

FSZT

MSc

Humánkineziológia

Rekreációszervezés és egészségfejlesztés

Sportszervező

Testnevelő-edző

BSc

Sportszervező-, menedzser

Rekreációs mozgásprogram-vezető

Sportmasszőr

Sportedző

Sportoktató

OK

J

Edző-menedzser (előkészítés alatt)FSZ

SZAKOK/PROGRAMOKKÉPZÉSI SZINTEK

OKJSZAKOK/PROGRAMOK

KÉPZÉSI SZINTEK

FSZT

2 félév

2 félév

2 félév

2 félév

2 félév

FSZ

4 félév

BSc

6 félév

6 félév

6 félév

6 félév

MA/MSc

2, 3 félév

3 félév

3, 5 félév

4 félév

4 félév

4 félév

4 félév

PhD

6 félévSporttudományi Doktori Iskola 3 alprogrambanPhD

Testnevelő tanár

Testnevelő tanár – egészségfejleszté-tanár

Testnevelő tanár – gyógytestnevelő tanár

Humánkineziológia

Rekreáció

Sportmenedzser

Szakedző

MA

Lovaskultúra oktató

Sportpszichológus

Preventív mozgásterapeuta

4 félév

4 félév

2 félév

FSZT

MSc

Humánkineziológia

Rekreációszervezés és egészségfejlesztés

Sportszervező

Testnevelő-edző

BSc

Sportszervező-, menedzser

Rekreációs mozgásprogram-vezető

Sportmasszőr

Sportedző

Sportoktató

OK

J

Edző-menedzser (előkészítés alatt)FSZ

A fenti ábrából kiolvasható e képzési modell kritikája is. A TF egy korábbi dékánja

következőképpen fogalmazott: „Ebben a formában megbukott a Bolognai modell

Magyarországon”. Sajnos érdemi változtatás és változás azóta sem történt.

java sl aTo k :

• Meg kell szüntetni az általános iskolai végbizonyítványra épülő alapfokú OKJ-s sportoktatói sportszakmai képzettséget. Ez a nagyon alacsony iskolai

végzettségű sportszakemberképzés nem méltó a testnevelési és sporttudomá-

nyokhoz.

• A Bolognai rendszerű szakképzés egyik zsákutcája az, hogy a BSc-szint (alapkép-

zés) végén csak iskolai végzettséget, de semmilyen szakképzettséget nem kapnak

a hallgatók. Ki kell találni azt a speciális magyarországi Bolognai modellt, ahol a BSc-szint végén szakképzettséget is kaphatnának a végzettek. Ezek

a megoldások – a sportszakember képzés tekintetében – részben kisakkozhatók a

fenti ábrából. Természetesen ennek törvényi szabályozását és akkreditációs rend-

jét is ki kell dolgozni, ami nagyon komoly szakmai és jogharmonizációs munka.

 

82 83

5.4. a moB sporT T uDományos k apcsol aT renDszere

A magyar sport nem lehet erős megfelelő sporttudományos

háttér nélkül. A Magyar Olimpiai Bizottság szervezetén

belül két állandó bizottság foglalkozik a sporttudományok

bizonyos területeivel. Az egyik az Orvos Bizottság, a másik

a Sportszakmai, Utánpótlás és Tudományos Bizottság. Az

Orvos Bizottság feladatrendszere koncentrálódik a sport és

az orvostudomány kapcsolatára, arra, miként tudja szolgálni

az orvostudomány a sportot. A Sportszakmai, Utánpótlás

és Tudományos Bizottság tevékenységi köre sokkal össze-

tettebb. Ide tartozik minden olyan sportszakmai és sport-

tudományos kérdés, ami nem tartozik az Orvos Bizottság

„hatáskörébe”.

A MOB tudományos kapcsolatrendszerének fejlesztése négy

fő irányba képzelhető el, négy fő területre koncentrál:

1. Sporttudományos kutatásokkal és szolgáltatásokkal is

foglalkozó intézmények, szervezetek, szakemberek (pl.: Or-

szágos Sportegészségügyi Intézet /Sportkórház/, Országos

Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Nemzeti Sport-

központok Diagnosztikai Labor, szerződő kórházak és orvosi

rendelők, szerződő sportpszichológusok stb.).

2. A sportszakemberképzéssel és sporttudományos kutatá-

sokkal foglalkozó (testnevelő, edző, sportszervező, rekreációs

szakember stb.) felsőoktatási intézmények (pl.: Semmelweis

Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar /TF/, ELTE,

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem,

Nyugat-magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola,

Nyíregyházi Főiskola stb.).

3. Sportmúzeumi „hálózat” (NSK Magyar Sportmúzeum, Egri

Sportmúzeum, Somogyi Sportmúzeum, Ceglédi Sportmú-

zeum stb.).

4. Sporttudományos és sportszakmai szervezetek (pl.:

Magyar Sporttudományi Társaság, Magyar Edzők Társasága,

Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete, Magyar

Tudományos Akadémia szakbizottsága stb.).

Sajnos jelenleg – a Nemzeti Sport Intézet átalakulásával

– megszűntek azok a sporttal foglakozó, elsősorban társada-

lomtudományi kutatások (sportszociológiai, sportpolitikai,

sportjogi, sportgazdaságtani, sportpedagógiai, sportpszi-

chológiai kutatások), amelyek a sportkormányzat számára

háttérintézeti kutatási eredményeket tudnának produkálni.

Az előbb felsorolt kutatási területekkel jelenleg csak a

sportszakemberképzést folytató felsőoktatási intézmények

oktatói-kutatói foglalkoznak.

A Magyar Sportmúzeum jellege szerint országos gyűjtőkörű

szakmúzeum, országos hálózati központ. Tevékenysége

kiterjed a testnevelés és sport területén a hazai és nemzet-

közi jelentőségű muzeális tárgyi és dokumentációs anyagok

felkutatására, gyűjtésére, őrzésére és védelmére, az anyagok

rendszerezésére, nyilvántartására, tudományos feldolgozá-

sára és közlésére, továbbá a tudományos eredményeknek

ismeretterjesztő előadások, közlemények, kiadványok és

kiállítások útján való hasznosítására. A Sportmúzeum kezel

állandó-, időszaki- és vándorkiállításokat. A MOB és a Sport-

múzeum kapcsolatának fejlesztése érdekében – a nem-

zetközi példák alapján – célszerű lenne megfontolni, hogy

a Sportmúzeum a MOB keretein belül működjön. További

együttműködési terület lehetne az országban működő más

sportmúzeumokkal való szakmai és szervezési kapcsolatok

megerősítése, a hálózati jelleg fejlesztése. Előrelépést jelen-

tene, ha rendszeres és szervezett keretek között az iskolásko-

rú fiatal sportolók sportnevelését és –oktatását támogatni

tudná a Sportmúzeum, a MOA feladatait kiegészítve és

összekapcsolva. A Sportmúzeum nem rendelkezik állandó

kiállítási térrel, épülettel és a műtárgyak és raktározása sem

megoldott. A múzeum sokszor költözött az elmúlt években.

Az állandó elhelyezés és raktározás megoldása komoly

előrelépés lenne a közgyűjtemény életében.

A sporttudományos és sportszakmai szervezetekkel történő

együttműködés a MOB új szervezeti felállásában (szakmai

tagozatok képviselői, delegáltjai) jobban megoldott, mint

korábban. A MOB, mint a magyar sport parlamentje, csak-

ugyan biztosítja minden sporttal foglalkozó tudományos in-

tézmény és szakmai szervezet számára az együttműködést

és a képviseletet. Ennek tartalmi megvalósulása az egyre

erősödő szakmai tagozatok munkájában lesz tetten érhető.

„…Oxford és Cambridge titka az…, munkájuknál legfontosabb eszközük a sport, mely nem a szellem útján nyomja el a testet, hanem a test útján nyitja meg a lelket”

Dr. Szent-Györgyi Albert

84 85

5.5. iskol ai T es T ne v elés és sporT

„Amellett, hogy legyenek sportsikerek, minél több gyermekkel meg kell ismertetni a sport csodálatos világát, a testnevelők presztízsét pedig vissza kell szerezni.”

Molnár Zoltán

MOB főtitkár

Testnevelés alatt azt az iskolai tantervben rögzített tevékeny-

ségrendszert értjük, melynek fő célja a tanulók szomatikus

kultúrájának (fizikai kompetenciáinak) fejlesztése. A testne-

velés célja a kondicionális és koordinációs képességek fej-

lesztése, a fizikai tevékenységekben való részvételhez szük-

séges megfelelő mentális kondíció és elméleti felkészültség

biztosítása, továbbá a testmozgáshoz és az egész életen át

tartó, egészségmegőrzést szolgáló sporttevékenységekhez

szükséges mozgáskultúra és állóképesség kialakítása.

Az iskolai testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amelynek célja az egészséges életmódra történő felkészítés. A középpontjában a gyermekek teljes körű,

testi, szellemi fejlesztése áll, valamint olyan fontos társadalmi

értékeket közvetít, mint az önfegyelem, a szolidaritás, a

csapatszellem, a tolerancia és a becsületes játék.

k Ö T e l e z ő Ta n ó r a i T e s T n e v e l é s

Az iskolai testnevelésnek és sportnak csakugyan aktív részt kell vállalnia a tömegesítésben. Ez reális célként

meg is fogalmazható, hiszen a közoktatásban jelenleg benn-

lévő körülbelül 1,3 millió gyerek és fiatal a legjobban a köz-

oktatási intézményekben érhető el, és ott „mozgósítható”.

Az utánpótlás-nevelés szempontjából az iskolai testnevelés

és sport tehát a tömegesítésben játszhat kulcsszerepet. A

közoktatás intézményrendszere azonban kevésbé alkalmas

a tömegesítésre épülő, abból „kinövő” sportutánpótlás-ki-

választásra. Ezt a „feladatot” az iskolák csak egyesületekkel

vagy egyesületi formában működő egyesületi jellegű sport-

iskolákkal együttműködve tudja megoldani. Ezért kiemelt

cél kell, hogy legyen a közoktatási intézmények egyesületi

(vagy egyesületi jellegű sportiskolák) kapcsolatának kiépíté-

se és folyamatos erősítése.

Az iskolai testnevelés hosszú évek óta tartó problémája

megoldódni látszik. A jelenlegi sport- és oktatási kormány-

zat együttműködésének eredményeként 2012 szeptem-

berétől bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés az

1., az 5. és a 9. évfolyamon, 2013 szeptemberétől a teljes

alsó tagozatban, további évfolyamokon pedig felmenő

rendszerben valósítják meg. A cél eléréséhez két alapvető

feltételrendszert célszerű megvizsgálni. Az egyik a maga-

sabb heti óraszámú testnevelés megtartásához szükséges

sportinfrstruktúra és tárgyieszköz-feltételrendszer, a másik

humánerőforrás (felkészült testnevelők) biztosítása. Mindkét

szempontot vizsgálva megállapítható, hogy egyelőre nem

teljesen adottak a feltételek.

86 87

e m e lT s z i n T ű T e s T n e v e l é s

A jelenlegi emelt szintű testnevelés-oktatást szabá-lyozó előírások nem alkalmasak arra, hogy a régebben

működő tagozatok színvonalát, minőségét tovább bizto-

sítsák. (A tagozat fogalmát az 1993. évi LXXIX. törvény a

közoktatásról megváltoztatta, és helyette az emelt szintű

oktatást használja.) Ahhoz, hogy az emelt szintű testnevelés

potenciálisan segítse a hazai utánpótlás-nevelést, újra kelle-

ne szabályozni a rendszert. Mind formailag, mind tartalmilag

szigorúbb követelményeket kellene – jogszabályi szinten –

előírni az emelt szintű oktatás feltételeként. A javasolt formai

és tartalmi követelmények a következők:

• Formai követelmények: o Az emelt szintű oktatás heti kötelező tantárgyi óraszáma a

tantárgy heti alapóraszámánál legalább kettő órával több le-

gyen, de testnevelésből nem lehet kevesebb heti hat óránál.

o Az adott közoktatási intézménytípus minden évfolyamán

alkalmazni kell az emelt szintű oktatási programot.

o Az emelt szintű testnevelést csak főiskolai vagy egyetemi

szintű testnevelés szakos tanári végzettséggel lehessen

tanítani.

o Az emelt szintű oktatást folytató közoktatási intézmény

hozzon létre „saját” diáksport-egyesületet.

o Az emelt szintű testnevelési program szerint tanuló

gyerekek és fiatalok leigazolt sportolók legyenek. A konkrét

sportágválasztásig (elsősorban az alsó tagozaton) az intéz-

mény diáksport-egyesületének, a sportágválasztás után – a

sportágtól függően – a saját diáksport-egyesületének

vagy a megfelelő sportegyesületnek legyenek a leigazolt

versenyzői.

o Az emelt szintű oktatásban résztvevő tanulók számára elő

kell írni a testnevelés órákon kívüli kötelező edzéslátogatást,

minimum heti két alkalommal.

• Tartalmi követelmények: o Az emelt szintű testnevelés tantervét be kell építeni a

közoktatási intézmény Helyi pedagógiai programjának helyi

tantervi részébe.

o Az emelt szintű testnevelési programot alkalmazó isko-

láknak legalább egy sportágat fel kell kínálniuk a tanulók

számára, aminek cél, tananyag és követelményrendszere

beépül az intézmény Helyi pedagógiai programjába.

o Az emelt szintű testnevelés tantervének szélesebb

szemléletű célrendszert, bővebb tevékenység- és képesség-

rendszert magába foglaló tananyagrendszert és magasabb

szintű követelményeket kell tartalmaznia, mint a normál

testnevelési tantervnek.

o A testnevelés tantárgyból évenként jelenleg is kötelező

motoros próbák standardizált követelményrendszerének

rögzítése az intézmény helyi pedagógiai programjába.

o Az őszi és tavaszi motoros próbák felvételének, rögzítésé-

nek és kiértékelésének folyamatos biztosítása.

o Az emelt szintű testnevelési programba bekapcsolódó

tanulók kötelező sportegészségügyi alkalmassági és fizikai

képességfelmérő vizsgálaton történő részvétele, illetve azon

történő megfelelés.

88 89

Az ebben a szakmai anyagban röviden bemutatott

testnevelési és sportfoglalkozási „formák” és lehetőségek

tartalmilag összefüggnek. A mindennapos testnevelés

felmenő rendszerben történő bevezetése új lehetőségeket

teremt, perspektívát ad a testnevelés és sport műveltségte-

rület közoktatási rendszerben történő újraértelmezéséhez,

presztízsnöveléséhez. A mindennapos testnevelés szilárd

beépítése a közoktatás rendszerébe nem csak esélyt ad a

felnövekvő generációk egészségesebb életszemléletének és

egészségtudatosabb magatartásformáinak kialakulásához,

hanem járulékos módon szolgálja az utánpótlás-nevelés

rendszerét is. Így megvalósulhat végre a „sportoló nemzet –

sportnemzet” ideálja.

Ta n ó r á n k í v ü l i T e s T n e v e l é s

A tanórán kívüli iskolai sport jelenlegi szabályozásának

újbóli végiggondolása szükséges, hiszen a jelenlegi ún.

délutáni sportfoglalkozások ugyan olyan formában nem

alkalmazhatóak a mindennapos testnevelés bevezetésével.

A tanórán kívüli iskolai sportnak kiegészítő funkciója van: szabadidős sporttevékenység, amatőr sportte-vékenység, utánpótlás-jellegű sporttevékenység stb.

A közoktatási intézményekben kötelezően működő iskolai

sportkörök (ISK) vagy diáksport-egyesületek (DSE) szakmai

munkáját jobban össze kellene hangolni az intézményben

folyó iskolai testneveléssel és a környező sportegyesületek

sporttevékenységével.

A mindennapos testnevelés, az emelt szintű testnevelés

oktatás, a közoktatási típusú sportiskola és sportszakközép-

iskola, továbbá az alapfokú sportoktatási intézmény egymás-

ra épülését az alábbi ábra érzékelteti:

Mindennapos testnevelés(magasabb testnevelés óraszám biztosításával általános testnevelés-oktatás – széles

tömegbázis biztosítása, szabadidősport erősítése)

Emelt szintű testnevelés oktatása(emelt testnevelés óraszám keretében sportági előképzés –

iskolai diák- és versenysport erősítése)

Közoktatási típusú sportiskola (sportági oktatás – utánpótlás-nevelés)

ASISzki

90 91

5.6. a z olimpizmus eszmeisége, fair pl ay, an T iDopping

„Bármilyen eredményesek lehetünk, bármennyi aranyérmet szerezhetünk, ha dop-pingoláson érik bármelyik sportolónkat, akkor az egész nem ér semmit. Ezt minden sportolónknak elmondtam, mindegyiküket arra kértem, tiszta körülmények között készüljenek és úgy is versenyezzenek, mert akkor leszünk boldogok az érmektől”

Borkai Zsolt

olimpiai bajnok, MOB elnök

a z o l i m p i z m u s e s z m e i s é g e

A Magyar Olimpiai Akadémia tevékenységének kö-

zéppontjában 2011-ben is az állt, hogy hozzájáruljunk az

olimpiai eszme nevelési eszközként történő felhasz-nálásához. Igyekeztünk egyöntetű felfogást kialakítani

az olimpizmus sokoldalú nevelési rendszerében. Sajátos

eszközeinkkel és a MOB irányításával részt veszünk az

egyetemes és a magyarországi olimpizmus fejlesztésében,

az olimpiai eszme őrzésében, ápolásában és terjesztésében.

Figyelemmel kísérjük a Nemzetközi Olimpiai Akadémia és a

szomszédos olimpiai akadémiák tevékenységét, együttmű-

ködünk azokkal.

A Magyar Diáksport Szövetséggel karöltve lehetőséget kíná-

lunk az olimpiai mozgalom iránt érdeklődők önkéntes kép-

zésére szellemi vetélkedők szervezésével. Szakembereink

kutatják az olimpiai mozgalom, a gazdaság és a művelődés

összefüggéseit.

A MOA tevékenységének fejlesztése folyamatos, az anyagi-

pénzügyi feltételek stabil kialakítása biztosítja ezt.

A MOA 1985-től a MOB önálló munkán alapuló szervezeti

egységeként működik. Soha nem törekedtünk az önálló

jogi státuszra, akadémiánknak sokkal többet jelent a MOB

közgyűlésével, elnökségével és irodájával való harmonikus

és rendezett együttes munka. így tudjuk egyértelműen elő-

segíteni a saját tevékenységünkkel a MOB irányító szerepét a

magyar olimpiai mozgalomban, tevékenységének célirányos

kiegészítését speciális és önálló feladataink elvégzésével.

Az olimpiai nevelés terén 2012. évre vonatkozóan legfonto-

sabb cél, hogy a Mező Ferenc szellemi diákolimpia verseny-

rendszere elektronikus formában elérhető legyen a MOB

honlapján. A jövő stratégiáját és szemléletmódját a digitális

forradalom által hozott számos új lehetőséghez és változás-

hoz kell adaptálni. Elengedhetetlen az olimpizmus alap-elveinek és értékeinek hatékony közvetítése a fiatalok felé, melynek haszna rendkívüli. Az olimpiai mozgalomnak

olyan programokat kell alkotnia és alkalmaznia, melyek utat

mutatnak a családoknak, a szülőknek, miként segíthetik

elő, hogy gyermekük megfelelő karrierútvonalat válasszon

a versenysporton belül, ami egyszersmind garancia lehet

általános fejlődésére és egészségének megóvására.

Az olimpiai mozgalom kihasználja az Ifjúsági olimpia adta

lehetőségeket, terjeszti a világ ifjúságát ösztönző oktató és

kulturális programokat, információkat a nemzetközi sport-

szövetségek és az olimpiai mozgalom többi résztvevői szá-

mára. Az olimpiai mozgalom életre hív és olyan programo-

kat alkalmaz, melyek nem csupán a fiatalok versenysportra

való ösztönzését segítik elő, de azt is lehetővé teszik, hogy

a sport- és szabadidős tevékenységeket mind szélesebb

körben gyakorolják.

A sport a társadalom tükre, melyben az olimpiai mozgalom

küldetésének tisztán kell látszania. Fel kell ismerni, hogy

a sport is globalizálódott. Ezt kell alapul venni az olimpiai

mozgalom jövőbeni szervezésénél, hogy a sikeres fejlesztési

stratégiákat és oktatási kezdeményezéseket integrálhas-

sa fő tevékenységi köreibe. Ezzel lehetővé válik, hogy az

olimpiai mozgalom közelebb kerüljön végső céljához, amely

egy egészségesebb, egyenlőbb és sokkal toleránsabb

társadalom, előítéletek és megosztottság nélkül, és amelyre

nem vet árnyékot a diszkrimináció vagy igazságtalanság

semmilyen formája.

fa i r p l ay

„A Fair Play-jel mindenki nyer!”

dr. Kamuti Jenő

olimpiai ezüstérmes, NOB Fair Play Bizottság elnök

Napjainkban ismét előtérbe került az az antik korból szárma-

zó felismerés, hogy „Ép testben ép lélek”, kiegészítve azzal a

gondolattal, hogy a testet azért kell edzeni, hogy elviselje a

lélek, az erkölcsös magatartás nehézségeit. A Fair Play ezt a

célt szolgálja. A globalizáció melléktermékeként a világban

tapasztalható gazdasági, ideológiai, morális válság a sport

és ezen belül a Fair Play szerepét és fontosságát helyezi

előtérbe. Sokan mondják, hogy ma egyetlen elfogadott

filozófia létezik, és ez így szól: Győzni minden áron! Mi, a Fair Play elkötelezettjei valljuk, hogy a tisztesség, a Fair Play több mint egy győzelem. Ha ezt az elvet elfogadnák

a társadalom minden szegmensében, akkor a világ biztosan

boldogabb lenne.

A Magyar Olimpiai Bizottság a Nemzetközi Olimpiai Bizott-

ság, az UNESCO és a Nemzetközi Fair Play Bizottság javaslatai

alapján beépítette és a jövőben továbbfejleszti a program-

jában, hogy rendszeres oktatás keretén belül – iskolákban és

edzőtermekben – terjeszteni fogja a Fair Play eszmeiségét

különböző módszerekkel. így kötelező tananyag a testneve-

lő tanárok képzésében, az edzőképzésben. Továbbiakban a

fiatalok sporttevékenysége során etikai és fair play képzést

is tervezünk Fair Play-re utaló internetes játékokkal, kiadvá-

nyokkal és filmekkel. A Nemzetközi Fair Play Bizottság nagy

sikerű programot bonyolított le a Nemzetközi Olimpiai

Bizottság kérésére a Szingapúri Nyári, illetve Innsbrucki Téli

Ifjúsági Olimpiákon, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság be

kíván építeni saját oktatási programjába.

A Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlése elfogadta Etikai

és Fair Play kódexét, amelyet valamennyi sportszövetség is

magáévá tett és terjeszt. A Magyar Olimpiai Bizottság fontos

feladata, hogy folyamatosan ébren tartsa a Fair Play szelle-

mét. Ezt segíti elő, hogy évente ünnepélyes gála keretében

ismerjük el három kategóriában a Fair Play példaképeit.

92 93

a n T i D o p p i n g

A MOB kiemelt feladatának tekinti a doppingellenes küzdel-

met. Elkötelezett a tiszta sport mellett, és mindent elkövet

a doppingmentes, fegyelmezett versenyzés érdekében.

A MOB jelmondata is kifejezi a tiszta játékba vetett hitet:

„A becsületes játék az egyetlen út.”

A sporttörvény alapján a MOB a doppingellenes tevékeny-

ség szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Kormányrendeletben

meghatározottak szerint ellátja a doppingellenes tevékeny-

séggel összefüggő sportszakmai feladatait. A MOB dönt a

doppingellenes tevékenység sportszakmai feladataira bizto-

sított állami támogatás felhasználásáról, és folyósítja azt.

A MOB a 2011. évben közbeszerzési eljárást folytatott le a

nemzeti doppingellenes szervezet teljes körű feladatainak

ellátása tárgyában. A közbeszerzési eljárás eredményekép-

pen a Magyar Antidopping Csoport Kft.-vel 2015. december

31-ig hatályos közhasznú megállapodás került megkötésre.

A MOB a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló

Kormányrendeletben a nemzeti doppingellenes szervezet

részére meghatározott feladatok teljes körű ellátásával bízta

meg a Magyar Antidopping Csoportot. A MACS látja el a

doppingellenőrzések végrehajtásával és a doppingellenes

neveléssel, felvilágosítással kapcsolatos feladatokat, valamint

a Kormányrendeletben és a nemzetközi követelményekben

a nemzeti doppingellenes szervezet részére előírt további

feladatokat.

A MOB kiemelt feladatként tekint a felvilágosító és megelőző tevékenységre, melynek során fontosnak tartja

a sport tisztaságához szükséges információkról, doppinggal

kapcsolatos jogszabályokról és az aktuális tiltólistáról a

sportolók és sportszakemberek – különös tekintettel a sport-

egészségügyi személyzet – tájékoztatását. A MOB céljának

tekinti a felvilágosító tevékenység minél szélesebb körre

való kiterjesztését. Az egyre fiatalabb korban megjelenő

tiltott teljesítményfokozás ellen hatékonyan fel kell lépni, a

tiltott szerek egészségre káros hatásairól a fiatalokat minél

korábban fel kell világosítani. Nemcsak a versenysportban,

hanem a szabadidősportban is jelen vannak a dopping-

szerek. A fitnesztermekben tömegesen jelenlévő, számos

mellékhatást kiváltó és egészségkárosodást okozó szerekre

minden sportoló figyelmét fel kell hívni. A doppingellenes

tevékenység kiemelkedő fontosságát mutatja, hogy a

Büntető Törvénykönyv 2013 júliusától büntetni rendeli a

teljesítményfokozó szerrel való visszaélés körében a tiltott

szerek előállítását, forgalmazását, terjesztését.

A MOB a látványcsapatsportok támogatása keretében

jóváhagyott sportfejlesztési programjában képzési feladatok

megvalósítása is helyet kapott. A képzési programokon

belül doppingellenes előadások megtartására is sor kerül.

A doppingellenes képzések témái között a tiltott teljesít-

ményfokozás elleni harc aktuális információi és a nemzetközi

doppingellenes tevékenységre való kitekintés szerepelnek.

A doppingellenes küzdelem hatékonyságához az abban

résztvevők szoros összefogása szükséges. Ennek érdekében

a MOB a doppingellenes harcban együttműködik a Magyar

Antidopping Csoporttal, a Sportért Felelős Államtitkárság-

gal, a sportszövetségekkel és a nemzetközi doppingellenes

küzdelem szereplőivel. A MOB fontosnak tartja a nemzetközi

szabályokkal összhangban álló saját doppingellenes sza-

bályzat alkalmazását, a WADA-szabályzatban és a nemzet-

közi követelményekben megjelenő módosításokhoz való

folyamatos alkalmazkodást. Az olimpia évében a kiutazást

megelőzően minden olimpiára kvalifikált versenyző 3-szor

ellenőrzésre kerül, és kötelezően doppingellenes tájékoztató

előadáson kell részt vennie.

94 95

5.7. a nemze T i sporT információs renDszer

(nsr)

„Mindemellett fontos feladat, hogy a sport támogatási rendszere átlátható legyen, ezért szintén kiemelt téma a Nemzeti Sportinfor-mációs Rendszer felépítése.”

Balogh Zoltán

miniszter

e l ő z m é n y e k

A 2000. évi sporttörvény előírta egy központi versenyzői

adatbázis létrehozását, amely alapján a szövetségek az

állami támogatást kapták, illetve amely besorolás alapján

a versenyengedélyeket kiadták. Ez a központi adatbázis a

Sportinformációs Rendszer (SIR), amelynek kezelésével akkor

a Nemzeti Sportszövetséget bízták meg. Ez az adatbázis a

mai napig működik, és jelenleg több mint tíz év sportadatai

találhatóak meg benne.

A 2004. évi I. törvény a sportról eltörölte a SIR kötelező

használatát. Ennek ellenére nagyon sok szövetség, pontosan

saját adatbázishiánya, illetve annak költséges kifejlesztése

miatt, továbbra is a SIR-t használja a versenyengedélyek

kiadására. A SIR-rendszerbe regisztráltak létszáma (2011):

70 664 fő, ebből 36 713 fő 18 év alatti sportoló.

A sportközigazgatás felé történő kötelező adatszolgáltatást

a 166/2004. Kormányrendelet szabályozta, de a papíralapon

működtetett rendszer nem tudta ellátni hatékonyan a

döntéselőkészítést, és nem tette lehetővé a sport egész

területének egyidejű áttekintését. A szolgáltatott adatok

elektronikus feldolgozása csak bizonyos kormányzati perió-

dusokban valósult meg.

v e r s e n y e n g e D é ly - k á r T ya

m o D e r n i z á c i ó j á n a k e l m a r a D á s a

A versenyengedély-kártya egy nemzeti színű, szabvány

méretű plasztik kártya. Ez a kártya a lejárati időt (1 év)

követően nem használható, évről évre meg kell újítani. A

kártyán minimális személyes adat és az egyéb információk

találhatók. A Nemzeti Sportszövetség a kártya modernizá-

lását előkészítette, de a sportközigazgatástól pluszforrást

– korszerűsítési célra - nem kapott, ezért a kártyakiadás ma is

a korábbi formában történik.

Az állami sportvezetés 2006-ban kezdte el az átfogó és

egységes adatbáziskezelő szoftver kialakítását. Ennek a

rendszernek a neve a Nemzeti Sportinformációs Rendszer

(továbbiakban NSR). Célja az volt, hogy a sport minden terü-

letére vonatkozóan az alapvető információkat gyűjtse össze.

A rendszer továbbfejlesztésére, tesztelésére és a bevezetésé-

nek előkészítésére 2011-ben került sor. A sportszövetségek-

nél a felelős személyek (adminok) kiképzése megtörtént.

a n e m z e T i s p o r T i n f o r m á c i ó s

r e n D s z e r l é T r e H o z á s á n a k c é l j a :

1. A sportirányítás stratégiai tervezéséhez, döntései meg-

hozatalához, a költségvetési tervezéséhez, végrehajtásához,

valamint ellenőrzéséhez szükséges adatok gyűjtése:

• központi költségvetés felhasználásának, állami források

kifizetésének, megoszlásának nyomon követése;

• sportszféra szereplőinek nyilvántartása (szervezetek száma,

formája, tevékenysége, területi megoszlása, sportolóikra

vonatkozó adatok stb.);

• sportszféra szereplőinek gazdálkodási adatai;

• létesítmények nyilvántartása, megoszlása, kihasználtsága,

üzemeltetése.

2. Sportorvosi engedély (igen – nem, dátum) meglétének

ellenőrizhetősége.

3. Korlátozott hozzáférés: az adatszolgáltatók és adatkezelő

szervek részére, saját és hatáskörükbe/illetékességi körükbe

tartozók adatainak kezelése, a döntéseik tervezéséhez,

meghozatalához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez, illetve

megjelenítéséhez.

• Adatszolgáltatók NSR-ben lévő saját adatainak kezelése,

folyamatos karbantartása, rendszerben történő frissítése,

aktualizálása.

• Jogosult adatkezelő szervek (önkormányzatok, országos

sportszövetségek) hozzáférése döntéshozatali céllal a hatás-

körükbe, illetékességi körükbe tartozók adataihoz.

4. Egy nyilvános (Internetes) információs adatbázis, közhasz-

nú és közérdekű információkkal.

• Keresőrendszer szervezetre, sportolási lehetőségekre,

programokra vonatkozó információk (megjelenési felület

biztosítása a szervezetek részére);

• Szaktanácsadás, általános információk;

• Tudományos adatbázis, könyvtár.

k a p c s o l ó D ó k Ö T e l e z ő a l a p B i z T o s í -

Tá s i k o n s T r u k c i ó m o D e r n i z á l á s á n a k

s z ü k s é g e s s é g e

A kártya évek óta változatlan bekerülési árába (500 Ft) benne

foglaltatott egy alapbiztosítási szolgáltatás (215 Ft) is. Ez az

alapbiztosítás évek óta elavult, megérett a korszerűsítésre,

modernizálásra. Ezért az új biztosítási partnerektől ma-

gasabb kötelező alapösszeg mellett, javuló alapszolgál-

tatásra és választható csomagok ajánlatbekérésére került

sor. Természetesen az alapbiztosítás modernizált formája,

felnőtt és profi játékosokat érintő választható csomagokkal

„korlátlanul” kiegészíthetők. A sportolók nagyobb biztonsága

érdekében a biztosítási konstrukció modernizálása tovább

nem halogatható.

Ö n f e n n Ta r T ó m ű k Ö D é s

Az NSR, mint a teljes sportot átfogó információs rendszer,

nagyobb léptékű eszköz az eddigieknél. A személyes infor-

mációkon túl (itt már nem csak a sportolói, hanem a sport-

ban közreműködő egyéb személyek adatai is bekerülnének),

a szervezeti és a létesítményi információk is potenciálisan

megtalálhatóak. Várhatóan a versenyengedély-kiadás üze-

meltetési költségei megnövekednek (növekvő alapbiztosítá-

si díj, modernebb chipkártya). A növekedés következtében

a rendszer továbbra is önfenntartó tud maradni. A SIR-t a

Nemzeti Sportszövetség – a partnerek megelégedésé-

re – több mint 10 éve sikeresen üzemeltette. A MOB, mint

az NSSZ általános jogutódja, ennek a fontos feladatnak a

végrehajtását és fejlesztését tovább kívánja folytatni.

m i n ő s é g i u g r á s

a D Ö n T é s H o z aTa l B a n

Az új rendszer beindításával és működtetésével egy új

dimenzióba kerülhet a sport döntéshozatali rendszere.

Rendszeres formában, lekérdezhető módon, objektív

adatokra támaszkodva lehet meghozni a sport világát érintő

döntéseket. A gazdaság szereplőivel, a potenciális támo-

gatókkal teljesen új alapokra támaszkodva lehet a jövőben

tárgyalni. Közeledhet a sport és gazdaság érdekterülete.

A sport pontos adatokat tud szolgáltatni mind az európai,

mind a hazai statisztikai szervezeteknek.

96 97

5.8 . a moB kommunik ációja és mark e T ing T e v ék enysége

„A siker kulcsa az lehet, ha a MOB nagy hangsúlyt fektet a civil szakmai szervezetekkel és az állami sportirányítással történő együtt-működésre.”

Molnár Zoltán

MOB főtitkár

2012 az olimpia éve, július 27-én fel-

lobban az olimpiai láng, elkezdődik a

XXX. Londoni Nyári Olimpia. A Magyar

Olimpiai Bizottság kommunikációját és

marketingtevékenységét 2012-ben e

két jelentős terület határozza meg.

A MOB az ország teljes lakosságát el kívánja érni; cél, hogy a nemzetkö-

zi sportsikerek, olimpiai eredmények

mellett minél többen sportoljanak és

egészségtudatosan gondolkodjanak.

A kommunikáció támogatásával

marketingstratégiánk célja annak ki-

alakítása és megalapozása, hogy a ver-

senyszféra szereplői számára a magyar

olimpiai mozgalom, az olimpikonok

támogatása fontos értéket jelentsen.

A MOB kiváló kapcsolatokat ápol az

írott és online médiumok szerkesz-

tőségeivel. Rendszeresek a sajtótájé-

koztatók, sajtónyilvános események;

sikeresen működik a támogatók

részére létrehozott Szponzorok Klubja,

melynek fő célja, hogy a támogatói kör

üzletileg is egymásra találjon. A szpon-

zorok számára nyújtott szolgáltatások

sokrétűek, ls az egyedileg kidolgozott

stratégiák igazodnak az általuk kép-

viselt szektorok elvárásaihoz. Az a cél,

hogy a belső és külső kommunikáció-

jukban is hatékonyan tudjanak élni a

támogatásukkal.

A MOB vezetőinek munkáját interjúk

szervezésével, sajtóközlemények

kiadásával népszerűsítik. Jelentős hazai

sajtóorgánumokkal van médiapartneri

megállapodása a szervezetnek.

A Médiaunió Alapítvány 2012-évi kommunikációs kampányának egyik főtámogatójaként idén a sportolás fontosságára hívják fel a figyelmet a „Sport mindenkié” kampányban. A hatékony kommuni-

káció érdekében civil szervezetekkel

is együttműködnek (Magyar Vöröske-

reszt és az SOS Gyermekfalu Magyar-

országi Alapítvány). A MOB szponzorai

által támogatott sporteseményeken

a szervezet vezetői, munkatársai és az

olimpikonok is aktívan részt vesznek.

A Magyar Olimpiai Bizottság sport-

szakmai konferenciák szervezésében,

támogatásában is aktív szerepet vállal.

A MOB április végén főszervezője,

házigazdája volt az Európai Olimpiai

Bizottságok 33. szakmai konferenciájá-

nak, a Magyar Edzők Társaságával és a

Magyar Sporttudományi Társasággal

karöltve támogatója, társszervezője

volt a IX. Sporttudományi Kongresz-

szusnak, a látvány-csapatsportágak

képviselőinek meghirdetett edzőképző,

dopping és sportbiztonsági témájú

tanácskozásának, de említhetők a

Magyar Olimpiai Akadémia vándor-

gyűlései és a SPORTJUS sportjogi

konferencia – mind-mind jelentős

kommunikációs lehetőséget adva a

szervezetnek.

Májusban új elemekkel bővült a MOB külső kommunikációja: új arculattal, a mai kor igényeit szem előtt tartva,

valamennyi tagozat híreit befogadva

és megjelentetve működik a szervezet

hivatalos honlapja, a mob.hu. A

weboldal híreiből naponta jelenik meg

elektronikus hírlevél, melyre a honlap

főoldalán lehet feliratkozni. A májusi

számmal, megújult külsővel újra indult

a MOB Hírlevél, mely a sportági

szakszövetségek mellett többek közt

a sportirányításban résztvevőknek,

a média munkatársainak és a MOB

támogatóinak havonta, nyomtatott

formában ad tájékoztatást a bizottság

munkájáról.

Június végén megalakult a MOB 12

fős médiabizottsága, melynek célja az

olimpiai mozgalom szolgálata mellett

a kibővült MOB tevékenységének,

munkájának megismertetése, ideértve

a paralimpiai sportot, a szabadidő-

sportot és a nem olimpiai sportágakat;

az utánpótlás-nevelést, továbbá a

főiskolai-egyetemi és diáksportot. Ezt

a célt tükrözi a bizottság összetétele is,

amelyben a vezető hazai sportorgánu-

mok mellett helyet kaptak a területek

képviselői is.

A már jól működő kommunikációs

csatornák mellett kialakítás alatt

van a MOB, mai trendnek megfelelő

social media felülete. A közösségi

oldal – Facebook – alkalmazásai újabb

lehetőségeket hoznak mind a szöve-

ges, mind pedig a képi kommunikáció

terén. Az alternatíva interaktív módon

tudja bekapcsolni a számítógépes és

mobil technikát kiválóan alkalmazó

fiatal közösségeket. Az internetes

lehetőség marketing szempontból is

jelentős: újabb támogatók bevonására,

a meglévők számára pedig újabb

megjelenésre ad lehetőséget.

A sportirányítás átalakulását követően,

a MOB keretein belül létrejövő tagoza-

tok új lehetőségeket kínálnak a Magyar

Olimpiai Bizottság kommunikációjá-

nak tekintetében. Az új területeken

keresztül újabb rétegeket – diákokat,

egyetemistákat, fogyatékkal élő

sportolókat, nem olimpiai sportágakat

képviselőket és szabadidő-sportoló-

kat –, támogatókat és szakembereket

lehet megszólítani. Az új területek új

alternatívákat eredményezhetnek;

egységes arculattal új kommunikációs

csatornákat, új elemeket, új rendez-

vénytípusokat, újonnan megjelenő

médiumokat feltételeznek, melyek

mind-mind szélesíthetik, színesíthetik

a MOB kommunikációs és marketing-

tevékenységét.

98 99

5.9. a moB nemze T kÖzi T e v ék enysége

MOB érdekképviseleti szervként jár el a magyar sport nevében mind nemzetközi,

mind hazai szervezetek és fórumok előtt. A Samaranch-i tételnek megfelelő

működés, miszerint a mindenkori politikai vezetéssel a jó kapcsolat ápolása szük-

séges, és elengedhetetlen egy Nemzeti Olimpiai Bizottság számára. A „Becsületes

játék az egyetlen út” alapgondolat vezérli a MOB döntéseit és működését, fenn-

tartva a folytonosságot, és hidat képezve a múlt sikerei és jövő tehetségei között.

A MOB nemzetközi feladatai szoros kapcsolatot mutatnak a MOB jogi kötelezett-

ségeivel és jogosítványaival, így pl. a MOB jogállását, feladatait és jogait is a nem-

zetközi szabályok írják elő, amelyeket a belső jog csupán követ és átvesz. A sport

szabályozását nemzetközi szintéren határozzák meg és a hazai jogrendnek csupán

alávetéses elismerésre van lehetősége. A magyar sporttörvény, doppingellenes

szabályok, sportág specifikus szabályok követik a nemzetközi szabályozást, kevés

illetve semmilyen mozgásteret sem biztosítva a belsőjog számára a diszkrecionális

jogalkotás terén. A nemzetközi jognak történő megfelelés és jogharmonizáció a

MOB rendkívüli fontosságú feladata és jogi kötelezettsége.

A Magyar Olimpiai Bizottság, mint Magyarország nemzeti olimpiai bizottsága, az

olimpiai mozgalom szempontjából és annak tradíciói alapján hármas funkciót lát

el, így a Magyar Olimpiai Bizottság

• hazánk sportéletét irányítja,

• képviseli hazánkat nemzetközi sportszervezetek előtt, valamint

• képviseli a nemzetközi sportszervezetek hazai szintéren.

A Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi tevékenységének célja, hogy elősegítse

a MOB, valamint a magyar sport hatékony és sikeres nemzetközi képviseleti tevé-

kenységét, ideértve a magyar sportdiplomácia megerősödését.

m o B – n o B – a n o c r e l á c i ó

Az Olimpiai Mozgalom három legfőbb jogalanya a Nemzetközi Olimpiai Bizottság,

a Nemzetközi Sportági Szakszövetségek és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok. A

három legfőbb jogalanyon felül az Olimpiai Mozgalom szintén felöleli az Olimpiai

Játékok Szervezőbizottságait, a Nemzeti Sportági Szakszövetségeket, egyesü-

leteket és természetes illetve jogi személyeket, amelyek a Nemzetközi Sportági

Szakszövetségekhez és a Nemzeti Olimpiai Bizottságokhoz tartoznak, különös

tekintettel a sportolókra, akiknek az érdeke az Olimpiai Mozgalom működésének

alapvető elemét képezi beleértve a bírókat, játékvezetőket, edzőket, egyéb sport-

vezetőket és műszaki személyzetet. Az Olimpiai Mozgalom magába foglalja a NOB

által elismert szervezeteket és intézményeket is.

A Nemzeti Olimpiai Bizottságok Világszövetsége (ANOC) fogja össze és képviseli a

205 tagország nemzeti olimpiai bizottságát az olimpiai szervezetek előtt. Az ANOC

a nemzeti olimpiai bizottságok legfőbb képviseleti és globális szervezete, amely

leghatékonyabban és közvetlenül képes a nemzeti olimpiai bizottságok érdekeit

képviselni, illetve a szükség szerint nevükben eljárni. Az idézetekkel összhangban

a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert, és

mint ilyen nemzeti olimpiai bizottsági jogállással rendelkező sportszervezet, a

Nemzetközi Olimpiai Mozgalom jogalanya és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságok

Világszövetségének tagja. Mint az Olimpiai Mozgalom jogalanya a Magyar Olim-

piai Bizottság kizárólagos illetékességgel és hatáskörrel képviseli Magyarországot

a nemzetközi olimpiai fórumokon és sportszervezetek előtt, így az ANOC testüle-

tei előtt is.

100 101

A magyar sportági szakszövetségek szolgálatában és a fentiek alapján a Magyar

Olimpiai Bizottság, mint olimpiai jogalany törekszik arra, hogy:

1. elősegítse a nemzetközi sportági szakszövetségek szabályainak érvényesülését

Magyarországon;

2. elősegítse a nemzeti sportági szakszövetségek kapcsolatainak erősödését a

világszervezetekkel;

3. elősegítse a nemzeti sportági szakszövetségek nemzetközi érdekképviseletét;

4. elősegítse a nemzeti sportági szakszövetségek sikeres nemzetközi pályázatait;

5. támogassa magyar sportvezetők nemzetközi sportági szakszövetségekben

történő vezetőtisztség vállalását;

6. együttműködjön a nemzetközi sportági szakszövetségekkel.

m o B é s a z e u r ó pa i u n i ó r e l á c i ó j a

Alapelvi szinten és főszabály szerint az EU közvetlenül nem támogatja az él-

sportot és a sportversenyek rendezését, ennek ellenére a Lisszaboni Szerződés

megteremtette a jogalapját a sport támogatására és az EU által megfogalmazott

társadalmi célok elérése érdekében. Tárgyilagosan megállapítható, hogy jelentős

pénzügyi eszközök állhatnak rendelkezésre a nemzeti olimpiai bizottságok

számára, amellyel nemcsak a bevételeleiket tudják növelni, de újabb forrást is

tudnak céljaik szolgálatába állítani. E megállapítás mentén és összhangban az

olimpiai eszme céljainak kiterjesztett értelmezése alapján meggondolásra ajánlott

a Magyar Olimpiai Bizottság számára az alábbiak:

1. MOB részvétele közös európai uniós projektekben a nem-kormányzati szervek-

kel együttműködve,

2. MOB csatlakozás partneri jogállással az EOC Európai Uniós Képviseletéhez,

3. MOB Európai Unió Bizottság létrehozása.

A fentiek azzal a céllal javasoltak, hogy a MOB jelentős európai uniós forrásokhoz

juthasson hozzá a magyar sport támogatása és fejlesztése, valamint a MOB a

magyar sportban betöltött vezető szerepének erősítése érdekében.

e u r ó pa i i fj ú s á g i o l i m p i a i f e s z T i v á l

Mind a Nemzetközi, mind az Európai, mind az óceániai Olimpiai Bizottság a

tevőleges utat választotta akkor, amikor megalkották először az Európai Ifjúsági

Olimpiai Fesztivál, majd az Ausztrál Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, majd az Ifjúsági

Olimpiai Játékok sorozatát. A 14-18 éves korosztályok számára életre hívott sport-

események azonban nemcsak a sportot kívánják vonzóvá tenni a fiatalok számára,

de nevelési és kulturális értékek közvetítésére is vállalkoznak. Sem az európai, sem

az ausztrál kontinentális esemény nem versenytársa a globális ifjúsági olimpiának,

hanem komplementerként kiegészítője annak, bár céljaiban jelentős hasonlatos-

ságot mutat a három esemény. Mind az európai, mind az ausztrál, mind a globális

eseménysorozat a tizenévesek korosztályát szándékozik elérni és a határokon,

kultúrákon, vallásokon átívelő olimpiai eszmeiséggel, alapelvekkel megismertetni

a felnövekvő sportolókat, mint a modernkor követeit.

A 2017-ben megrendezésre kerülő nyári EyOF versenyek megrendezésére Győr

városa pályázatot nyújtott be.

o l i m p i a i pa r T n e r s é g

A Magyar Olimpiai Bizottság az olimpiai jogalanyokkal, elsősorban a nemzeti

olimpiai bizottságokkal együttműködési megállapodásokra, azaz jogi alapokon

nyugvó partneri viszony kialakítására törekszik.

A partneri viszony kialakítása és a nemzetközi kapcsolatok erősítésének céljával a

Magyar Olimpiai Bizottság és a résztvevő Fél (Felek) kifejezik kölcsönös akaratukat

az Olimpiai Chartában megfogalmazott alapelvek végrehajtására, valamint az

olimpiai és nem-olimpiai sportágak fejlődése érdekében ezért egybehangzóan

kinyilvánítják, hogy

1. kölcsönösen elismerik egymás szervezeteit;

2. hatékonyan elősegítik és terjesztik az olimpiai eszmét egymás tagállamaiban;

3. hozzájárulnak tagállamaik sportjának fejlődéséhez mind a gyakorlat, mind az

elmélet területén;

4. kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak igény szerint a sport és az

Olimpizmus terén;

5. közös sporttudományi eseményeket szerveznek;

6. kérelemre sportszakmai információt és szakembert cserélnek;

7. elősegítik nemzeti válogatottjainak hazai edzőtáborozását egymás országában;

és

8. tájékoztatják egymást a hazai és nemzetközi eseményeikről, rendezvényeikről.

m O B – E O C r E l á C i ó

Az Európai Olimpiai Bizottság (a továbbiakban, mint EOC) a nemzetközi olim-piai mozgalom európai kontinentális vezetője, és mint ilyen az európai olim-piai mozgalom irányítója. magyarország európai országként és európai uniós tagállamként teljes jogú tagja az EOC szervezetének. E tagságból fakadóan a magyar Olimpiai Bizottságot jogok illetik meg és kötelességek terhelik.

m O B – O l i m P i A i S Z E r V E Z ő B i Z O T T S á g O k r E l á C i ó j A

A magyar Olimpiai Bizottság a magyarországi olimpiai felkészülést és rész-vételt irányítja és bonyolítja. A magyar Olimpiai Bizottság kizárólagos joggal rendelkezik sportolókat, hivatalos csapatkísérőket és egyéb személyzetet az Olimpiai játékokra nevezni és akkreditálni az Olimpiai Chartával összhangban. E szabály alapján a magyar Olimpiai Bizottság a fő- és egycsatornás kapcsola-tot tartó az Olimpiai Szervezőbizottságok és magyarország között az Olimpiai játékokkal kapcsolatos összes kérdésben és az összes úgynevezett funkcio-nális területet illetően. A magyar olimpiai csapat zavartalan és eredményes felkészülése a magyar Olimpiai Bizottság sportszakmai feladata. A magyar olimpiai csapat zavartalan és eredményes részvételét szintén a magyar Olimpiai Bizottság kötelessége biztosítani. Ezt a feladatot a magyar Olimpiai Bizottság elsősorban a Szervezőbizottsággal illetékes részlegével szorosan együttműködve, napi munkakapcsolatot tartva fenn teljesíti, amely valójában nevezhető projekt menedzsmentnek is tekintettel a szigorú határidőkre és részfeladatokra.

m O B – N E m Z E T k Ö Z i S P O r T á g i S Z A k S Z Ö V E T S é g E k é S S P O r T S Z E r V E Z E T E k r E l á C i ó j A

A nemzetközi sportágai szakszövetségekkel történő kapcsolattartás elsősor-ban a nemzeti sportági szakszövetségek, illetve az olimpiai kvalifikációs rend kialakítása és végrehajtása érdekében történik, amely megvalósul közvetlen és közvetett formában. A magyar Olimpiai Bizottság számára legkiválóbb alkalom a nemzetközi sportági szakszövetségekkel való találkozásra a SportAccord rendezvényen való részvétel, ahol mind a téli, mind a nyári sport-ágak megjelennek és bemutatják magukat.

102 103

F O R R Á S O K :

1. 2004. évi I. törvény a sportról

2. 65/2007. (VI. 27.) OGy határozat a Sport XXI. Nemzeti Sport-

stratégiáról

3. A 107/2011. (VI.30.) végrehajtási kormányrendelet a lát-

vány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás

kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és

ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól

4. A 166/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az állami sportinfor-

mációs rendszerről

5. A 2010. évi LXXXIII. törvény a sporttal összefüggő egyes

törvények módosításáról

6. A 2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával össze-

függő egyes törvények módosításáról

7. A 215/2004. (VIi.13.) Kormányrendelet a sportorvoslás

szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról

8. A 39/2011. (VI.30.) NEFMI rendelete a látvány-csapatspor-

tok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program

jóváhagyására és a támogatási igazolás kiadására irányuló

hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

9. A Magyar Antidopping csoport szakmai anyagai

10. A Magyar Olimpiai Akadémia szakmai anyagai

11. A Magyar Olimpiai Bizottság alapszabálya

12. A Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi stratégiája 2011.

és 2016. közötti olimpiai időszakra (2011. április 30., MOB

elnökségi előterjesztés)

13. A magyar utánpótlás-nevelés rendszerének átfogó

fejlesztési koncepciója (2011)

14. A MOB diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szak-

mai tagozat szakmai anyagai

15. A MOB Fair Play bizottságának szakmai anyagai

16. A MOB fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat

szakmai anyagai

17. A MOB Héraklész program szakmai anyagai

18. a MOB kommunikációs stratégiája

19. A MOB marketingstratégiája

20. A MOB nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős

szakmai tagozat szakmai anyagai

21. A MOB olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szak-

mai tagozat szakmai anyagai

22. A MOB Sport XXI. utánpótlás-nevelési program szakmai

anyagai

23. A MOB sportiskolai rendszer és a Sportiskolai program

szakmai anyagai

24. A MOB szabadidősportért felelős szakmai tagozat szak-

mai anyagai

25. Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az

osztalék adóról

26. Előterjesztés tervezet a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégi-

áról szóló 65/2007. (VI.27.) OGy határozat módosításáról

27. Nemzetközi Olimpiai Bizottság – Olimpiai Charta

INTERNETES HIVATKOZÁSOK:

1. http://hvg.hu/sport/20111205_sporttorveny_mob_olimpia

2. http://hvg.hu/sport/20111205_sporttorveny_mob_olimpia

3. http://hvg.hu/sport/20120223_mob_mlsz_kivetel

4. http://hvg.hu/sport/20120226_schmitt_pal_magyar_sport

5. http://hvg.hu/sport/20120226_schmitt_pal_magyar_sport

6. http://hvg.hu/sport/20120307_tamogatas_sport

7. http://hvg.hu/sport/20120322_czene_tao

8. http://hvg.hu/sport/20120322_czene_tao

9. http://hvg.hu/sport/20120416_Borkai_Zsolt_MOB_Lon-

don_olimpia_Schmitt_P

10. http://hvg.hu/sport/20120416_Borkai_Zsolt_MOB_Lon-

don_olimpia_Schmitt_P

11. http://hvg.hu/sport/20120416_Borkai_Zsolt_MOB_Lon-

don_olimpia_Schmitt_P

12. http://mob.hu/elkezdodott-a-sporttudosok-9-

kongresszusa-szegeden.

13. http://mob.hu/hatvanotezres-lesz-a-puskas-stadion

14. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.

cgi?docid=A0800102.TV

15. http://sport.hir24.hu/olimpia/2012/04/17/borkai-zsolt-

egyszerre-vagyok-realista-es-optimista/ http://hvg.hu/

sport/20120226_schmitt_pal_magyar_sport

16. http://sportgeza.hu/2012/london/szabo_bence_a_pekin-

gi_eredmenyt_tul_kell_szarnyalni/

17. http://sportgeza.hu/sport/hirek/2011/11/09/mob_tobb_

szazmillio_forint_jovore_a_nagy_egyesuleteknek/

18. http://sportgeza.hu/sport/hirek/2011/12/10/schmitt_

oriasi_a_mob_felelossege/

19. http://sportgeza.hu/sport/hirek/2012/04/02/monspart_

szukseg_van_a_sportos_kozossegekre/

20. http://tf.hu/oktatas/

21. http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/

Dokumente/Wirtschaftsinfos/HU/Statistik/Konjunkturdaten_

hu.pdf

22. http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.

cgi?docid=A0900130.TV

23. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-

miniszteriuma/sportert-elelos-allamtitkarsag/hirek/

kozgyulest-tartott-a-mob-schmitt-pal-es-czene-attila-

reszvetelevel

24. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-

miniszteriuma/sportert-elelos-allamtitkarsag/hirek/

budapesten-tartjak-a-londoni-olimpia-elotti-utolso-europai-

szintu-szakmai-konferencia

25. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-

miniszteriuma/sportert-elelos-allamtitkarsag/hirek/

kozgyulest-tartott-a-mob-schmitt-pal-es-czene-attila-

reszvetelevel

26. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-

miniszteriuma/sportert-elelos-allamtitkarsag/hirek/modosult-

a-mefs-alapszabalya-es-elnoksege

27. http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/mob-

a-fotitkar-furcsanak-tartja-a-vivok-es-kezisek-szemelyi-

donteset-2119339

28. http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/

mob-schmitt-pal-szerint-az-uj-sporttorveny-merfoldko-

lehet-2108525

29. http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/

mob-uj-alapszabalyt-fogadnak-el-es-uj-vezetoseget-

valasztanak-2118758

30. http://www.parlament.hu/irom39/04365/adatok/norma.

pdf

31. http://www.pkmkft.hu/files/koltsegvetesi_trv.pdf

104 105

A S Z A K M A I A N yA G ö S S Z E Á L L í TÁ S Á B A N

K ö Z R E M ű K ö D T E K

Felelős kiadó:

• Borkai Zsolt MOB elnök

• Molnár Zoltán MOB főtitkár

Szakmai vezető:

• Szabó Bence MOB sportigazgató

Szerkesztette:

• Dr. Bartha Csaba MOB sportszakmai főmunkatárs

• Lehmann László MOB sportiskolai programigazgató

Készítette:

• Ali Csilla MOB főmunkatárs

• Dr. Bartha Csaba MOB sportszakmai főmunkatárs

• Dr. Géczi Marianna MOB utánpótlás-igazgatási főmunkatárs

• Gömöri Zsolt MPB elnök

• Győrfi János MOB szakmai tagozatok koordinációjáért

felelős főmunkatárs

• Jakabháziné Mező Mária MOA főtitkár

• Dr. Kamuti Jenő MOB elnökségi tag

• Lehmann László MOB sportiskolai programigazgató

• Medvegy Iván MOB sportszakmai főmunkatárs

• Mihók Ildikó MOB marketingigazgató

• Monspart Sarolta MOB alelnök

• Dr. Nagy Zsigmond MOB nemzetközi igazgató

• Pignitzky Dorottya MOB sport XXI. programigazgató

• Rádics Balázs MDSZ ügyvezető

• Szlatényi György MDSZ főtitkár

• Tóth József MOB Héraklész programigazgató

• Tóth Zoltán MDSZ stratégiai alelnök

• Török Olivér MOB sajtóreferens

• Dr. Vaska Ottília MOB jogi-igazgatási munkatárs

• Vasvári Ferenc MOB sajtómunkatárs

Közreműködő szervezetek és tagszervezetek:

• A MOB olimpiai sportágak versenysportjáért felelős

szakmai tagozat

• A MOB nem olimpiai sportágak sportjáért felelős

szakmai tagozat

• A MOB diák és egyetemi-főiskolai sportért felelős szakmai

tagozat

• A MOB fogyatékosok sportjáért felelős szakmai tagozat

• A MOB szabadidősportért felelős szakmai tagozat

• Magyar Diáksport Szövetség

• Magyar Egyetemi-főiskolai Sportszövetség

• Magyar Paralimpiai Bizottság

• Magyar Szabadidősport Szövetség

• Sportiskolák Országos Szövetsége

Fotók:

Magyar Távirati Iroda, MOB archívum, MOB tagozatok

Borkai Zsolt elnök

Schmitt Pál tiszteletbeli elnök

Molnár Zoltán főtitkár

Dr. Magyar Zoltán alelnök, az olimpiai sportágak verseny-sportjáért felelős szakmai tagozat elnöke

Dr. Tóth Miklós alelnök, a diák- és főiskolai-egyetemi sportért felelős szakmai tagozat elnöke

Gyulay Zsolt elnökségi tag

Dr. Gémesi György elnökségi tag

Dr. Kovács Antal elnökségi tag

Dr. Sipos Gertrúdelnöki tanácsadó

Szabó Bencesportigazgató

Regőczy Krisztina elnökségi tag

Dr. Szabó Tünde elnökségi tag

Dr. Aján Tamás elnökségi tag

Dr. Kamuti Jenő elnökségi tag

Dávid Imre FB elnök

Dr. Csötönyi Sándor FB tag

Dr. Pakucs János FB tag

Mihók Ildikó marketingigazgató

Dr. Nagy Zsigmond nemzetközi igazgató

Dr. Leyrer Richárd alelnök, a nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat elnöke

Dr. Deutsch Tamás alelnök, a fogya-tékosok sportjáért felelős szakmai tagozat elnöke

Monspart Sarolta alelnök, a szabad-idősportért felelős szakmai tagozat elnöke

m o B e l n Ö k s é g

m o B T o vá B B i v e z e T ő i

106 107

Gyémánt fokoz atú főtámo gató:

Arany fokoz atú főtámo gatók :

Arany fokoz atú támo gatók :

Támo gatók :

Gyémánt fokoz atú támo gatók :

Gyémánt fokoz atú főtámo gatója :

A MOB mé diatámo gató i :

Mé diapar tnerek

A S P O R T M I N D E N K I É !

Arany fokoz atú támo gatója :

Támo gatója :

M O B O l i m p i ko n É l e tú t Pr o g r a m E g y ü t tmű kö d ő f e ls ő o k t at ás i i nté z m é nye k :

a magyar olimpiai B izoT Tság TámogaTói

D I AMOND Ê P R O J E C T Ê H O L D I N G

K iemelt par tnerek :