T. G. G ilberg, T. V. S zak

■üM^ÉK@iFK£^OZTankönyv az álta lános ok ta tási rendszerű

tan in téze tek 4. osztálya szám ára

Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma

Львів Видавництво „Свї

2015

У К Р А Ї Н А

УЖГОРОДСЬКА РАЙОННА РАДА ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІ

ССЕЯСЬКА ЗАГАЛЬНООСВІТНЯ

ШКОЛА 1-ІП СТУПЕНІВ УЖГОРОДСЬКОЇ РАЙОННОЇ РАДИ

ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІІмиауіійліііііиий (М 77110373

УДК 57.081.1(075.2)ББК 20я71

Г 47

Перекладено за виданням:Гільберг Т. Г. Природознавство : підруч. для 4-го кл. загальноосвіт. навч. закл. / Т. Г. Гільберг, Т. В. Сак. - Київ : Генеза, 2015

Рекомендовано Міністерством освіти і науки України (наказ МОН України від 20.07.2015 № 777)

Видано за рахунок державних коштів.Продаж заборонено

EGYEZMÉNYES JELEK:

- munka a szöveggel

- foglalkozás párban

г а^ - összegezés

Ь > - gyakorlati feladatok

Гільберг Т.Г.Г 47 Природознавство : підруч. для 4 кл. загальноосвіт. навч.

закл. з навч. угорською мовою / Т. Г. Гільберг, Т. В. Сак ; пер. С. А. Варга, Ю. І. Гадар, М. О. Балог. - Львів : Світ, 2015. - 176 с. : іл.

ISBN 978-966-603-967-8УДК 57.081.1(075.2)Б Б К 20я71

О - végezz kísérletet

- oktatási projekt

- alkotói feladat

ISBN 978-966-603-967-8 (угорськ.) ISBN 978-966-11-0607-8 (укр.)

© Гільберг Т. Г., Сак Т. В., 2015 © Видавництво „Генеза”,

оригінал-макет, 2015 © Варга С. А., Гадар Ю. І., Балог М. О.,

переклад угорською мовою, 2015

Kedves barátom!

Újabb tanévet kezdesz az iskolában. A 4. osztályban új ism ereteket szerzel a világm indenségről. M egtanulsz tájéko­zódni a terepen a Nap, az irán y tű és te rep tárgyak segítségé­vel. A tereprajz és a térkép segítségével különböző élethelyze­teket fogsz megoldani. M egismerkedsz a kontinensek és óceá­nok term észetvilágával. Még több ism eretet szerzel U krajna term észeti kincseiről - ásványi anyagokról, kőzetekről, vizekről - , megismerkedsz a term észeti övezetekkel (zónák­kal).

A tankönyv segít abban, hogy még többet megtudj a te s ­tekről, anyagokról és jellem zőikről, az anyagok változatossá­gáról és az em berek á lta li alkalm azásáró l.

A term észet m egism erésében elért tanu lm ány i sikereid feltétele, hogy m ennyire tanulod meg a tankönyv helyes használatá t. Nézd meg az egyezményes jeleketl A tankönyv témákra, a tém ák paragrafusokra van n ak felosztva. A parag ­rafusok kezdetén ta lá lh a tó kérdések segítenek felidézni a korábban tan u ltak a t. Az új szakkifejezések és fogalm ak ki vannak emelve a szövegben. M inden p arag rafus végén önel­lenőrző kérdések és összegezés ta lá lható , am i segít logikusan átlá tn i a p arag rafus fő részeit, valam in t összegezni a ta n u l­takat. A könyv h aszn á la ta során figyeld meg a rajzokat, fény­képeket. Ezek fontos információforrások.

A természetkutató kiskönyvtára ru b rik a bővíti tudásodat a term észetről. A Gyakorlati feladatok segítenek az egyes term észeti jelenségek lefolyásának ellenőrzésében, m agyará­zásában és m egértésében, logikus következtetések levonásá­ban. Az oktatási projektek kidolgozása során m egtanulod a különböző inform ációforrások h asznála tá t, prezentációk (bemutatók) készítését, saját tevékenységed értékelését, a kis csoportokban való m unkát.

Reméljük, hogy a term észetrajz tan u lása érdekes lesz szá­modra, és a m egszerzett tu d ást fel tudod majd h asználn i a következő osztályokban és az életben.

Sok sikert k ívánunk a term észet megismeréséhez!A szerzők

3

1. §. K Ö L C S Ö N Ö S K A P C S O L A T O K A T E R M É S Z E T B E N

Az élőlények mely ismérvei jellemzőek az emberre? Milyen kapcsolatban áll az ember a természettel?

A term észetrő l m ár sokat tudsz.Nézd meg az 1. ábrát! Hogyan sorolhatók be két nagy cso­portba az ábrán látható természeti objektumok?

1. ábra. Az élő (1) és élettelen (2) természet objektumai

A term észetvilágot élő és élettelen term észetre osztjuk.

4

r - j idézd fel, miben különböznek az élőlények az élettelen objek­tumoktól!

Bárm ilyen élőlény szervezet, am elyre jellemző, hogy tá p ­lálkozik, lélegzik, növekszik, fejlődik, szaporodik és elhal. M iért csökevényesedik el a növény, h a megvonják tőle a n ap ­fényt és a vizet? M iért érez szomjúságot az állat, h a nem ju t vízhez? Ebből is látható , hogy a term észetben az élő és élet­telen szoros kapcsolatban áll egym ással.

Az ember, ak árcsak a növények és az állatok, az élő te r ­mészet része. Az élőlények többségéhez hasonlóan az em ber­nek is szüksége van a levegő egyik összetevőjét képező oxi­génre és az iváshoz, valam in t főzéshez nélkülözhetetlen víz­re. Víz nélkül elképzelhetetlen a m ezőgazdaság és az á lla tte ­nyésztés fejlesztése.

Az ember létezésének kezdete óta használja a term észet kincseit: gyökerekkel, m agvakkal, gyümölcsökkel, állatok húsával táplálkozott. M a is a föld táp lá l m inket, hiszen az összes élelm iszert az anyaterm észettő l kapjuk. Elődeink különböző vad növényekből te rm eszte tték ki a m ai k u ltú rn ö ­vényeket: búzát, rozst, rizst, kukoricát. M a ezek képezik tá p ­lálkozásunk alapjait. É trendünkből k ihagyhatatlanok a zöldségek, gyümölcsök, bogyók.

Az ember sok vadállato t m egszelídített. H áziasíto tta a tehenet, bárány t, kecskét, tyúkot (folytasd a felsorolást). Ezek az állatok hússal, tejjel, to jással lá tn ak el bennünket, bőrüket és prém jüket is használjuk . Egyes álla tokat igavo­násra és teherhordásra h asználunk (idézd fel, melyeket).

A növények és az állatok a term észetes anyagok fő forrásai.y Idézd fel, milyen növényekből készül a szövet? Milyen termé­

szetes anyagból készül a felső ruházat és a lábbeli?

Az ember á ta lak ítja a term észetet, miközben m indent megkap tőle, am i az életéhez szükséges. A zonban a te rm é­szetben végbemenő változások m agára az em berre is h a tá s ­sal vannak. A környezet szennyezése az em ber term észetre gyakorolt h a tá sán ak egyik következménye. A városok levegő­je az u tak , autópályák m ellett az em berek egészségét veszé­lyeztető sok gázt ta rta lm azn ak .

5

Ilyen káros h a tású füsttel, ham uval, anyagokkal szennye­zik a levegőt a gyárak és üzem ek kéményei, amelyek nincse­nek ellátva speciális szűrőberendezésekkel.

A m ezőgazdaságban használt m űtrágyák és kem ikáliák felhalm ozódnak a ta lajban , majd felszívódnak a növényekbe, és beju tnak az állatok szervezetébe. Ezeket az anyagokat a talajból kim ossa az eső, és bekerülnek a tavakba, folyókba. A tápanyagok felhalm ozódása következtében a vizekben gyors fejlődésnek indu lnak az algák, és elpusztu lnak a növények és az állatok. Az ilyen víz az em berre is veszélyes.

A járm űvek, a h á z ta r tá s i gépek, különböző m űszaki berendezések jelentős zaj forrásai, am i negatívan h a t az emberre: halláskárosodást, alvászavart, idegrendszeri k á ro ­sodást okoz. Az elektromos távvezetékek, a rádió, televízió, egyes ipari létesítm ények befolyásolhatják szervezetünk m űködését, és különböző megbetegedéseket okozhatnak.

Az em bernek m indig tek in te tte l kell lennie a rra , hogy szorosan kötődik a term észethez, am i h a tássa l van a gazda­sági tevékenységére is.Ellenőrizd magad!

1. Bizonyítsd be, vagy cáfold, hogy az ember az élő természet része!

2. Mi bizonyítja, hogy az ember kölcsönös kapcsolatban áll az élettelen természettel? Feleletedet támaszd alá példákkal!

3. Hogyan kapcsolódik az ember élete az élettelen természet­hez? Mondj példákat!

4. Mi okozza a környezetszennyezést?Bizonyítsd be, hogy a természet és az ember kölcsönös hatás­sal vannak egymásra! Mondj példákat arra, milyen hatással van az ember a természetre, és a természet az emberre!

Ö sszeg ezésAz em ber az élő term észet része. Az em ber és a term észet

kölcsönösen kapcsolódik egymáshoz. Az em ber tevékenységé­vel változtatja a term észetet. A term észetben végbemenő vál­tozások h a tássa l v an n ak az em berre. Az em bernek nem sza­bad megfeledkeznie arról, milyen lehetséges következményei lehetnek a term észetre gyakorolt h a tásán ak .

6

VII ÁGEGYETEM ÉS NAPRENDSZER

2. §. A Z Ó K O R E M B E R É N E K E L K É P Z E L É S E I A F Ö L D R Ő L É S A V IL Á G E G Y E T E M R Ő L

A V ilá g eg y etem foga lm a. V ilágegyetem en rendszerint a v ilágűrt értjük, beleértve mindent, am i betölti: égitesteket, gázokat és kozmikus port. A Világegyetem a galak tikák és a közöttük lévő ű r összessége. Bolygónk, a Föld, a Világegyetem része. Egész sor elmélet létezik arról, m ikor keletkezett a Világegyetem. A tudósok megfigyelésekkel m egállapították, hogy a Világegyetem kora m integy 14 m illiárd év.

H ogyan k ép ze lte e l az ókor em b ere a F ö ld et é s a V ilágegyetem et? A V ilágegyetem ­ről való elképzelések fokozatosan fejlődtek ki. Az ókorban a V ilágegye­tem központjának a Földet te k in te t­ték. Az ókori Ind ia lakói úgy képzel­ték, a Föld — félgömb, am elyet egy hatalm as teknős h á tán álló óriási elefántok ta r ta n a k a hátukon. A teknős egy óriási kígyón fekszik, 2. ábra. A Földamely az eget testesíti meg, és kör- az ókori indiaiakbezárja a Föld körüli te re t (2. ábra). elképzelése szerint

M ásként képzelték el a Világ- egyetemet a T igris és E ufrátesz m elletti népek N yugat-Á zsiá­ban. Az elképzelésük szerin t a Föld egy tengerrel körülvett hegység, amely fölött a csillagos ég m agaslik.

Elsőként P ithagorasz kiemelkedő ókori görög tudós felté­telezte, hogy a Föld nem lapos, hanem gömb alakú. Ezt meg­erősítette és bizonyította egy m ásik görög tudós, A riszto te­lész, ak i a Világegyetem felépítésének saját modelljét javasol- a Ennek értelm ében a Világegyetem középpontjában a Föld

helyezkedik el, körülötte az égitestekkel. A risztotelész elm é­letet m ás tudósok fejlesztették tovább.

7

K isszótár: Világegyetem.

Ellenőrizd magad!

1. Mi a Világegyetem? Mi tartozik hozzá?2. Hogyan képzelték el az ókorban az emberek a Földet és a

Világegyetemet?3. Ki feltételezte először, hogy a Föld gömb alakú?

*4»!* Ö sszegezés:

A Világegyetem a galak tik ák és a közöttük lévő té r h a l­m aza. A Föld égitest a Világegyetem része. A Világegyetem felépítéséről szóló elméletek fokozatosan a laku ltak .

3. §. A N A P R E N D S Z E R É S Ö S S Z E T É T E L E

Idézd fel, milyen mozgásokat végez bolygónk, a Föld!

A N ap ren d szer ö ssz e té te le . A Nap körül 8 égitest kering. M indegyikük kisebb a N apnál, és nem sugároznak ki fényt. Ezeket a testeke t bo lygókn ak nevezzük. Figyeld meg a bolygókat a 3. ábrán!

Vénusz

• *\

Merkúr

FöldI

íMars

Jupiter Neptu­nusz

3. ábra. A Naprendszer

A Nap a körülötte keringő M erkúrral, Vénusszal, Földdel, M arssal, Jup iterre l, Szaturnusszal, U ránusszal és Neptu- nusszal együtt alkotja a N a p re n d sze r t .

M inden egyes bolygó a saját pályáján kering a Nap körül. A legnagyobb égitest, amely jól lá tható a Földről, a H o ld - a

8

Föld term észetes kísérője. A Föld körül keringve a Hold a Földdel együtt kering a Nap körül. M éreteit tek in tve a Hold négyszer kisebb a Földnél. A Holdon nincs levegő, és n incse­nek az életnek nyomai. M ás bolygóknak is v an n ak holdjaik.

A Naprendszerhez ta rto z n ak még az úgynevezett tö rpe- bolygók, többek között a Plútó.

M ik az asztero id ák ? A Nap körül nem csak bolygók keringenek, hanem nagyszám ú kisbolygó - a s z te r o id a - is. Jelenleg több m int 5000 aszteroida ism eretes. Közülük egye­sek összeütköznek, m egváltozik a pályájuk, és szám talan apró darabra hullnak.

Ü stök ösök , m eteo ro k és m eteo r ito k . A Nap körül üstökösök is keringenek. Az ü stö k ö s nagyon hideg, k ism ére­tű égitest, amely fagyott gázokból, vízből és szilárd részecs­kékből áll. Az üstökös közepén jégből, megfagyott gázból és porszemcsékből álló m ag ta lá lható . Az átm érője rendszerin t több kilométer. A napsugarak h a tá sá ra a m ag fokozatosan bomlik, és óriási, porból és gázból álló csóvát képez. H a az üstökös nagy, néha jól lá tható az éjjeli égbolton (4. ábra). Ism eretesek esetek, am ikor olyan üstökösök tű n tek fel, am e­lyeknek a csóvája bevilágíto tta a fél égboltot.

Az ember évezredek óta figyeli a hullócsillagokat. Ezek a m eteorok. A széthullott üstökösök és aszteroidák törmelékei néha óriási sebességgel hato lnak be a Földet övező légkörbe. A levegő ellenállásába ütközve nagyon felhevülnek. H a a tö r­melékek m érete nagy, nem érkeznek elégni a levegőben, és a Föld felszínére hu llanak . Ezeket a testeket m e te o r i to k n a k nevezzük. Á llha tnak kőből vagy fémből. A világ sok m úzeu­m ában lá thatók m eteoritgyűjtem ények (5. ábra).

4. ábra. Üstökös 5. ábra. A Hóba meteorit

9

K isszótár: bolygók; Naprendszer; aszteroida; üstökös; meteor; meteorit.

Ellenőrizd magad!

1. Mi a Naprendszer?2. Nevezd meg a Naprendszer égitesteit!3. Rajzold be a füzetedbe vázlatosan a Naprendszert, vagy ké­

szítsd el gyurmából a modelljét!4. Hogyan képződik az üstökös csóvája?5. Mik a hullócsillagok? Láttál-e már hasonló jelenséget?

Különböző információs források felhasználásával tudd meg, miért kapta a Halley-üstökös ezt a nevet! Miért érdekli a kuta­tókat?

A természetkutató kiskönyvtára

Egy év alatt közel 2000 meteorit hull a Földre. A meteoritok óriási erővel zuhannak a Föld felszínére, ami robbanással jár. Ha a meteorit nagy, a becsapódás helyén tölcsér alakú bemélyedés keletkezik.

S r Ö sszeg ezésA N aprendszer magából a Napból és a körülötte keringő

8 bolygóból - a M erkúrból, Vénuszból, Földből, M arsból, Ju p i­terből, Szaturnuszból, U ránuszból és N eptunuszból - , va la­m int term észetes holdakból, aszteroidákból (kisbolygókból), nagyszám ú meteoritből és üstökösből áll.

4. §. A N A P M IN T C SIL L A G A N A P R E N D S Z E R K Ö Z P O N T I É G IT E S T E

Mit tudsz a Napról? Mért nevezik csillagnak?

A N ap je len tő ség e . A Nap - a nappali világosság, am ely­tő l az élet függ a Földön. A lé tünk szorosan összefügg a n ap ­energiával. Nem csak napozásra használjuk, hanem akkor is, am ikor eszünk, fű tünk , mivel az élelm iszerekben és a

10

t ü z e l ő a n y a g o k term észetes fajtáiban koncentráltan jelen van a Nap á ta lak u lt energiája.

r— 7 Milyen jelentősége van még a Napnak a földi élet szempont­t á jából?

A Naptól való függőségüknek az em berek nagyon régen tudatában vannak . Nem é rte tték a term észetét, de tud ták , hogy nélküle nincs élet.

A N ap a F öldhöz legk özeleb b i c s illa g . A Nap a N ap­rendszer központja. Az égen alig tű n ik nagyobbnak a te li­holdnál. Pedig a valóságban az átm érője körülbelül 400-szor nagyobb, m in t a Holdé, és 109-szer nagyobb, m in t a Földé. A Nap tömege 750-szer nagyobb a körülötte keringő bolygók össztömegénél.

A Nap hata lm as, sárga színű, felizzot gázgömb. A felüle­tén a hőm érséklet eléri a 6000 °C-ot, a középpontjában pedig a 15 millió °C-ot. Valószínűleg tudod, hogy bárm ilyen felheví­te tt te s t világít, és hőt sugároz ki. Ez jellemző a N apra is. Sugarai m inden irányban szétterjednek, m egvilágítják és felmelegítik az égitesteket. A Földre a n ap su g arak n ak csak jelentéktelen része ju t el, a többi szétterjed a v ilágűrben. Azonban ez is elegendő ahhoz, hogy a Földön olyan bonyolult folyamatok menjenek végbe, m in t a víz körforgása a te rm é­szetben, a levegő mozgása, v iharok és orkánok keletkezése. A legfontosabb, hogy napfény és a Nap melege nélkül nem létez­hetne egyetlen élőlény sem.

A Nap a Földtől óriási távolságra van. A napfény a Földet 8 perc 19 másodperc a la tt éri el.

A N ap szerk ezete . A Nap n é­hány rétegből tevődik össze. Nincs szilárd felülete. Napfogyatkozás ide­jén, vagyis am ikor a Hold részben vagy teljesen e ltak arja a Napot a Földön lévő megfigyelő elől, jól lá th a ­tó a Nap külső része, a n a p k o ro n a (6. ábra). Évente a Földről 2 -5 nap- fogyatkozás figyelhető meg. 6. ábra. Napkorona

11

A Nap felületén gyakran lá thatók sötét terü letek . Ezek a napfo ltok . Szám uk időről időre változik: hol növekszik, hol csökken. Az ilyen változások körülbelül 11 évenként ism ét­lődnek.

A Nap, a Földhöz hasonlóan, nyugat-keleti irányban forog a tengelye körül. A tudósok ezt behatóan tanulm ányozzák. Ezek az ism eretek lehetővé teszik a távoli csillagok term észe­tének m egértését. U gyancsak segítenek a Nap Földre és élő­lényekre gyakorolt h a tá sá n ak az alaposabb m egértését.

K isszótár: napkorona; napfoltok.

Ellenőrizd magad!

1. Magyarázd meg, miért tartják a Napot a földi élet alapjának!

2. Mekkora a Nap mérete?Hogy szemléltető összehasonlító képet kapj a Föld és a Nap méreteiről, rajzold le a Földet 1 mm-es átmérőjű pont formájá­ban! Ebben az esetben a Napot ábrázold 109 mm-es körként! Hasonlítsd össze őket, és írd alá a megnevezésüket!

A természetkutató kiskönyvtára

A tudósok régen nem ismerték a napfoltok megjelenésének az okát. A napfoltok rendszerint csoportosan képződnek, és néhány hónapig észlelhetők. Sötétebbeknek látszanak, mivel a hőmérsék­letük alacsonyabb, mint a környezeté. A napkorongon feltűnhet több napfolt is, de előfordul, hogy egy sincs.

1 ••**r Ö sszeg ezés

A Nap a hozzánk legközelebbi csillag. Nagyon távol van a Földtől, és 109-szer nagyobb nála. A Nap fényesen világító, hőt sugárzó izzó test.

5. §. F Ö L D -T ÍP U S Ú B O L Y G Ó K

Mi a Naprendszer?

A N ap ren d szer nagy bolygóit két cso­portra osztják: Föld-típusú bolygókra és óriásbolygókra (Jupiter-típusú bolygókra).

A Föld-típusú bolygók v an n ak legköze­lebb a Naphoz. Ezek a M erkúr, Vénusz,Föld, M ars (7. ábra).

A M erk ú r a N aprendszer legkisebb bolygója, és legközelebb van a Naphoz.Ezért a Nap 7-szer erősebben melegíti, m int a Földet. M éreteit tek in tve kisebb a Földnél. A M erkúr nagyon lassan forog a tengelye körül. H árom hónapon keresztü l világít a Nap, s ennyi ideig ta r t az éjszaka.A nappali hőm érséklet eléri a +430 °C-ot.A három hónapig ta r tó éjszaka folyamán a bolygó felülete nagyon lehűl, a hőm érséklet -170 °C-ra esik vissza.

A Vénusz a Naphoz m ásodik legköze­lebbi bolygó a Naprendszerben.

Ennek a bolygónak a népi elnevezése Esthajnalcsillag, mivel elsőként jelenik meg az égbolton, és utolsónak tű n ik el reg­gel. Néha még nappal is szabad szemmel látható. A Vénuszt ta r tjá k a legforróbb bolygónak. Felületén a hőm érséklet eléri a +460 °C-ot. A V énusznak nincs holdja.

A Föld, a jelenlegi tu d ásu n k szerint, az egyedüli bolygó, amelyen élet van. A Föld a legnagyobb m éretű Föld-típusú bolygó.

A Földet körülvevő levegőburokban, a többi bolygótól e lté­rően, élő szervezetek ta lá lhatók . Idézd fel, milyen a levegő összetétele! A levegő óvja a Földet a tú lzo tt lehűléstől és fel- melegedéstől. A Föld felszínének nagy részét víz borítja, am i hiányzik a többi bolygóról.

A H o ld a Föld term észetes k ísérő bolygója. A Föld-típusú bolygók legnagyobb holdja. Az égbolton megfigyelhetőek a

7. ábra. Föld-típusú

bolygók

13

iiuiu KuictiaKjanaK vaitozasai. Hiz an n ak az eredménye, hogy a Hold világít a róla visszaverődő' napsug arak n ak köszönhe­tően. Föld körüli keringése közben a Hold különböző helyze­tekbe kerü l a Naphoz és bolygónkhoz viszonyítva. E zért lá t­juk a különböző részeit.

A Hold felszínén szabad szemmel is lá tha tóak a sötét fol­tok, am elyeket tengereknek neveznek, jóllehet víz egyáltalán nincs bennük.

A M a rs a Naptól szám ítva a negyedik bolygó. T alajának m agas v as ta rta lm a m ia tt vörös bolygónak is nevezik. Felszí­nének átlaghőm érséklete -6 0 °C. A bolygónak két holdja van.

A M ars felületén völgyek és sivatagok, sark i jégsapkák is ta lá lhatók , am i víz jelenlétéről tanúskodik. A M arson van a N aprendszer legm agasabb hegysége, melynek a m agassága 27 km.

K isszótár: Merkúr; Vénusz; Föld; Hold; Mars.

Ellenőrizd magad!

1. Nevezd meg a Föld-típusú bolygókat!2. Gondolkodj el azon, miért létezik élet a Földön!

Párban végzett munka. Készítsetek beszámolót egy boly­góról a paragrafus tananyagának és más forrásból szerzett ismereteknek a felhasználásával! Beszámolótokat olvassátok fel egymásnak!

P jy Különböző ismeretforrások felhasználásával készíts beszá- Sfe-I mólót a Holdról, a Föld kísérő bolygójáról!

A természetkutató kiskönyvtára

A tudósok feltételezik, hogy a Marson sok víz volt, a felszínén nagy folyók folytak.

Ö sszeg ezés

A N aprendszer nagy bolygóit két csoportra osztják: Föld-tí- pu sú ak ra és óriásbolygókra (Jupiter-típusú bolygókra).

14

Föld-típusú bolygók: M erkúr, Vénusz, Föld, M ars. A Föld az egyetlen bolygó, am elyen élet van. A Hold a Föld term észetes kísérő bolygója.

6. §. ÓRIÁSBOLYGÓK

Az óriásb o lygók vagy Jupiter-típu- sú bolygók tömege jóval felülm úlja a Föld-típusú bolygók tömegét. Ezek a Jup i­ter, Szaturnusz, U ránusz, N eptunusz (8. ábra).

A J u p i te r a N aprendszer legnagyobb bolygója, 318-szor nehezebb a Földnél, és körülbelül két és félszer nagyobb a töm e­ge, m int a N aprendszer többi bolygójáé- j nak összesen. A Jup iter h a ta lm as gömb, amely gyorsan forog. A tm oszférájában szalagszerűen húzódnak a hosszú felhő­rétegek, amelyeken keresztü l a bolygó csíkozottnak tűn ik .

A Jup iter g y ű rű i apró porszemekből állnak. Felső rétege gáznem ű halm azállapotban van, a középpontjában kemény m ag ta lálható . A Jup iternek 67 hold­ja van.

A S z a tu r n u s z - m éreteit tek in tve - a N aprendszer m áso­dik bolygója. A bolygó jellegzetessége a különböző m éretű jég- és kőzetdarabokból, valam in t porból álló gyűrűrendszere. A gyűrűk vastagsága nem haladja meg az egy kilom étert. A bolygón a hőm érséklet -170 °C. A S zatu rnusznak 62 holdja van.

Az U rá n u sz az első bolygó, am elyet teleszkóppal fedeztek fel, 27 holdja van. A bolygó összetétele abban különbözik a gáznemű óriásoktól, hogy jeget ta rta lm az . E zért a tudósok a „jégóriások” közé sorolják. Ez a leghidegebb bolygó, legalacso­nyabb hőm érséklete eléri a -2 2 4 °C-ot. Az U ránusz közép­pontjában kőből és vasból álló m ag ta lálható .

f f 'Szatur­

nusz

Urá- nusz H

Neptu- ék—fc, nusz

8. ábra. Óriásbolygók

15

A N e p tu n u sz a N aprendszer középpontjától legtávolabb­ra lévő bolygó. A jelenlegi ism eretek szerin t 14 holdja van. Ö sszetételét tek in tve nagyon hasonlít az U ránuszra, ezért m ásodik „jégóriásnak” nevezik.

K isszótár: Jupiter; Szaturnusz; Uránusz; Neptunusz.

Ellenőrizd magad!

1. Nevezd meg az óriásbolygókat!2. Mondd el, melyek az óriásbolygók sajátosságai! Miben külön­

böznek a Föld-típusú bolygóktól?3. Mely bolygókat nevezik „jégóriásoknak”?

Különböző ismeretforrások felhasználásával készíts beszá­molót valamelyik óriásbolygóról!

A természetkutató kiskönyvtára

Régen az emberek csak öt bolygót ismertek: a Merkúrt, Vénuszt, Jupitert, Marsot és a Szaturnuszt, mert ezek szabad szemmel is láthatóak voltak. Az Uránuszt és Neptunuszt teleszkóppal fedezték fel. A tudósok hosszú ideig a Földről megfigyeléssel vizsgálták a bolygókat. Megállapították, hogy minden bolygó körpályáján kering. Kiszámították a bolygók méreteit és a Naptól való távolságukat.

Ö sszeg ezésAz óriásbolygók: Jupiter, Szaturnusz, U ránusz, N eptu­

nusz. H ata lm asak a m éreteik, nincs szilárd felszínük, gyor­san forognak a tengelyük körül, és számos holdjuk van.

7. §. A F Ö L D É G H A JL A T I Ö V E Z E T E I É S H A T Á S U K A T E R M É S Z E T R E

Idézd fel, milyen a Föld alakja! Milyen jelentősége van a Napnak a földi élet tekintetében?

H ogyan m eleg sz ik fel a Föld felszíne? M ár tudod, hogy a Nap a hő és a fény forrása a Földön m inden élőlény szám á­ra. Mivel bolygónk gömb alakú, ezért a Nap sugarai különbö­ző szögben világítják meg különböző részeit, vagyis egyenlőt­

16

len ü l melegítik fel a Föld felszínét. Az egyenlítő környékén a napsugarak majdnem m erőlegesen esnek a Földre, míg a sarkvidékeken alig érin tik a felszínt. A napsugarak legna­gyobb szög a la tt az egyenlítő m ellett esnek a Földre. E zért a Föld itt jóval több meleget és fényt kap, m int a sarkvidékeken.

A n ap sugaraknak az egyenlítőn legnagyobb a beesési szö­gük. E zért a Föld itt jóval több meleget és fényt kap, m in t asarkvidékeken.

A Föld égh ajla ti ö v eze te i. Földünk felszínén öt ég h a j­la ti ö ve ze te t k ü lö n b ö z te tü n k m eg: egy trópusit, két m ér­sékelt és két hideg (sarkvidéki) övezetet.

P\ Figyeld meg a 9. ábrát, és keresd meg rajta a Föld éghajlati övezeteit!

Az egyenlítő két oldalán helyez­kedik el a trópusi égöv, am elynek a h a tá ra i a R ák térítő és B ak térítő (ikeresd meg őket a földgömbön és a féltekék térképén). A h id e g é g h a jla ­ti ö ve ze tek az É szaki-sark és a Déli-sark sarkkörök á lta l ha táro lt térségében te rü lnek el {találd meg őket a földgömbön és a féltekék tér­képén). A m é r s é k e lt é g h a jla ti öve­z e te k köztes te rü le teke t foglalnak 9. ábra. A Föld éghajlati el m indkét félgömbön a sarkkörök övezetei

Északisarkkör

Ráktérítő Északi1 mérsékelt/

Egyenlítő ff Trópusi

\Baktérítő A Déli

mérsékeltDeli sarkkör

10. ábra. A Föld melegedése a napsugarak beesési szögétől függően: § - erősen felmelegített terület; - gyengén felmelegített terület;

0 - alig melegített terület

17

és a R áktérítő , valam in t a B ak térítő között. Vagyis a R ák té ­rítő és a B aktérítő , valam in t a sarkkörök az éghajlati öveze­tek h a tá ra i, amelyek a napsugarak beesési szögének nagysá­gában, a m egvilágítás ta rta m á b a n és a levegő hőm érsékleté­ben különböznek egym ástól (10. ábra).

A z égh ajla ti ö v eze tek sa já to ssá g a i. A legforróbb a tró ­pusi éghajlati övezet. Évente két alkalom m al (december 22-én és jún ius 22-én) délben a napsugarak majdnem merőlegesen (90°-os szögben) esnek a Föld felszínére. A földfelszín jól melegszik, ezért egész évben - télen és nyáron egyarán t - m agas a levegő hőm érséklete. A trópusi éghajlati övezetben a nappal és az éjszaka ta r ta m a körülbelül 12 óra.

A hideg éghajlati övezet term észeti feltételei nagyon zor­dak. Az év nagyobb részében tél van, a Nap több hónapig nem jelenik meg az égbolton, kemények a fagyok és erős sze­lek uralkodnak . N yáron ugyan a Nap soha nem bukik le a lá th a tá r mögé, a sugara i mégsem m elegítik a felszínt, mivel csak elsik lanak fölötte. Ennek az övezetnek a jelensége a sarki nappal és a sarki éjszaka.

A m érsékelt éghajlati övezet term észeti viszonyai jóval melegebbek. A tél rövidebb, de fagyos és havas. A nyár meleg, nagy a forró napok szám a. A m érsékelt éghajlati övezet időjá­rá sa a négy évszak - tél, tavasz, nyár, ősz — pontos váltako­zása szerin t alakul.

K isszótár: égövek (szélességi körök); trópusi, hideg (sarki), mérsékelt; sarki

Ellenőrizd magad!

1. Miért nem egyformák a természeti feltételek a földgolyó kü­lönböző helyein?

2. Nevezd meg, és mutasd meg a térképen a Föld éghajlati öve­zeteit!

3. Mivel magyarázható, hogy a hideg övezetek a Föld sarkai közelében vannak?

4. Melyik éghajlati övezetben figyelhetők meg évszakok?

18

5 Az éghajlati övezetek térképe segítségével állapítsd meg, melyik éghajlati övezetben terül el Ukrajna!

^ Ö sszegezés

Minél közelebb ta lá lh a tó a fölgolyó valam ely térsége az egyenlítőhöz, an n á l több hőt kap. A Napból a Föld felszínére jutó hőmennyiség szerin t öt éghajlati övezetet különbözte­tünk meg: egy trópusit, két m érsékeltet és két hideget.

8. §. A F Ö L D . A F Ö L D N A P I É S É V I M O Z G Á SA

Idézd fel, m i a Fö ld tengelye! M i a gnőm ön?

M iért v a n n a k éjjelek és n ap p a­lok? A Föld a N aprendszer bolygója. A Naprendszer többi bolygójához hason­lóan kering a Nap körül, és forog a saját tengelye körül. A F öld tengelye képzelt vonal, amely körül bolygónk forog. A Földnek a saját tengelye körüli forgása okozza a nappalok és éjszakák váltako­zását (11. ábra). A Föld egyenletesen forog nyugat-keleti irányban, és a Nap hol az egyik, hol a m ásik oldalát v ilág ít­ja meg. Vele együtt forog m inden, am i a felszínen van, ezért nem észleljük a forgást. A Föld egy teljes fordulatot saját te n ­gelye körül 24 óra, azaz egy teljes nap a la tt tesz meg.

M iért v á lto zn a k az év sza k o k a Földön? A zt az elkép­zelt vonalat, am elyet az égitest leír mozgása közben a Nap körül, a F öld k er in g é s i p á ly á já n a k nevezzük. A Nap körü­li keringés következtében a Föld egyes részein változnak az évszakok (12. ábra).

Milyen évszakokat ismersz? Milyen évszak van most?

A 12. áb rán a Föld négy különböző helyzetben van áb rá­zolva a pályáján való keringés közben. Látható, hogy a Föld

11. ábra. A Föld forgása saját tengelye

körül

19

12. ábra. A Föld keringése a Nap körül

tengelye dőlt helyzetű, ezért a bolygó felszíne különböző m ennyiségű napfényt és hőt kap.

A ttól függően, hogy a Föld milyen helyzetben van a pályá­ján, a Nap sugara i különböző m értékben m elegítik fel. Nézd meg a 12. ábrát! Figyeld meg, hogy a Föld tengelye meg van dőlve a pályához viszonyítva. E nnek folytán ferde helyzetűaz egyenlítő is.

Nyilvánvaló, hogy a 12. áb rán a Naptól jobbra lévő földgömb déli féltekéje jobban meg van világítva, m in t az északi, így több hőt kap. E zért a déli féltekén nyár van, az észak in pedig tél. Azonban fél év elteltével a Föld keringési pályájának ellenkező o ldalára helyeződik át. Ekkor az északi félteke melegszik erősebben, m in t a déli. M ost az északi fél­tekén lesz nyár, a délin pedig tél. így tö rtén ik a Földön azévszakok váltakozása.

A Föld egy év a la tt tesz meg egy teljes fordulatot a Napkörül.

ő Idézd fel, hány napból áll egy év a Földön!

M egfigyelted, hogy milyen m agasan van a Nap a lá tóha­tá r (horizont) fölött, és hogy milyen a nappalok és éjszakák hossza a különböző évszakokban.

Legm agasabban a horizont fölött a Nap nyáron, június 22-én délben van (13. ábra). Ez idő tá jt vidékünkön a nappal hosszabb, az éjszaka rövidebb. A Nap m ajdnem merőleges

20

L

sugarai jól m egvilágítják és melegí­tik a Föld felszínét. E zért a nyár n á ­lunk meleg. A Nap fokozatosan lej­jebb ereszkedik a horizonthoz viszo­nyítva, ezért a nappalok rövidülnek, az éjszakák hosszabbodnak. A leve­gő egyre hűvösebb lesz. Beköszönt az ősz. Szeptember 23-án a nappal és az éjszaka egyenlő - 12 óra. Télen a Nap délben alacsonyan van a hori­zont felett. Ferde sugarai gyengén melegítik fel a Föld felszínét. Decem­ber 22-én nálunk legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka. A Nap fokozatosan feljebb em elkedik a horizont fölé, a nappalok hosszabbodnak, az éjszakák rövidülnek. M árcius 21-én a nappal és az éjszaka egyarán t 12 órán át ta r t. Meleg­szik az időjárás, éledezik a term észet. Beköszönt a tavasz. Tehát az évszakok a Nap lá th a tá r fölötti m agasságától, vala­m int a nappalok és éjszakák ta rtam átó l függenek.

K isszótár: a Föld tengelye; a Föld forgástengelye.

Ellenőrizd magad!1. Magyarázd meg a nappalok és éjszakák váltakozásának okát!2. Meddig tart egy teljes nap?3. Magyarázd meg az évszakok váltakozásának az okát a Földön!4. Miért nem észleljük a Föld mozgását?

Különböző ismeretforrások felhasználásával magyarázd meg, miért szökőév minden negyedik év?

f y Végezz vizsgálatot! Vedd a kezedbe a földgömböt, és kérd . ,m®9 e9yik osztálytársadat, hogy világítsa meg zseblámpával!

eglatjátok, hogy a zseblámpa fénye a földgömb egyik felét világít­ja meg, a másik árnyékban marad. Most lassan forgasd a földgöm- pot a tengelye körül! (A kísérletet jobb elsötétített szobában letolytatni.) Vonj le következtetést!

A természetkutató kiskönyvtáraA naptár időszámítási rendszere, amely a természeti jelensé­

gek ismétlődésén és az égitestek - Nap, Föld és Hold - mozgásán

június 22március 21 szeptember

december 22

Észak , _t— Kee=

Dél

13. ábra. A Nap helyzete az égbolton

délben

21

alapul, 12 hónapból vagy 365 napból (szökőévben 366 napból) áll. A naptár másik magyar neve, a „kalendárium” a latin calendarium - adóskönyv - szóból ered.

1 . Ö sszeg ezésA Föld saját tengelye körül forog, és a Nap körül kering.

Egy teljes fordulatot a Föld saját tengelye körül 24 óra, vagy­is egy nap a la tt tesz meg. A Föld saját tengelye körüli forgása idézi elő a nappalok és éjszakák váltakozását. A zt a képzelet­beli vonalat, am elyet a Föld ír le Nap körüli keringése köz­ben, a Föld keringési pályájának nevezzük. A Föld Nap körü­li keringése és tengelyének a keringési pályához viszonyított ferdesége idézi elő az évszakok váltakozását. Az év az az idő tartam , amely a la tt a Föld egy teljes fordulatot tesz meg a Nap körül.

9. §. C SIL L A G O K . C SIL L A G K É P E K . N A G Y M E D V E É S K IS M E D V E . S A R K C S IL L A G

M egfigyelted-e m ár va lam ikor az es ti égbo lto t? Ha igen, m ive l ragadott meg?

M ik a csillagok ? Az éjszakai égbolton lá tható cs il la g o k hata lm as, izzó gázgömbök. Apró, villogó pettyeknek lá tsza­nak, m ert óriási távolságra vannak a Földtől.

A csillagok világa nagyon sokszínű. Egym ástól m éreteik­ben különböznek, vannak , amelyek a k á r ezerszer nagyobbak a N apnál, mások pedig sokszor kisebbek nála.

Színük szerin t m egkülönböztetnek fehér, kék, sárga és vörös csillagokat. A hozzánk legközelebbi csillag, a Nap sárga színű. A csillagok hőm érséklete szintén különböző.

Az em berek régóta figyelik a csillagos eget, m ert jelezte az évszakok változását, az u tazóknak az irány t, seg ített az idő szám ításában.

C sillagk ép ek . A csillagok megfigyelése közben az em be­rek észrevették, hogy a csillagok csoportokat és a lakzatokat képeznek. A ragyogó csillagok á lta l képezett alakzatokat, pontosabban a csillagos ég világosan körü lhatáro lt részeit

22

cSil la g k ép e k n e k nevezzük. Az egész égbolt 88 csillagképre van felosztva. Legtöbbjük elnevezése az ókori Görögországból szárm azik, és mítoszok, legendák hőseihez kötődnek.

Figyeld meg a csillagos ég térképatlaszát! Keresd meg a Nagymedve csillagképet! Mire emlékeztet?

A csillaghalm azok megfigyelésekor az em berek különböző alakokat képzeltek el, és a csillagképeknek megfelelő neveket ta lá ltak ki (14. ábra).

£ Figyeld meg a csillagos ég térképatlaszát, és keress más csil- 1 lagrendszereket! Nevezd meg őket!

M ozogn ak -e a csilla g o k ? Aterm észetben m inden m ozgásban van. A csillagok is vá ltoz ta tják a helyzetüket, azaz m ozgásban v an ­nak. Figyeld meg a 15. ábrát! A N a g ym e d ve c s i l la g k é p 7 csillagá­nak helyzetét ábrázolja. E csillag- rendszer népi elnevezése: Gön-cölszekér.

Az évezredek folyamán a csilla- 14. ábra. A Nagymedve gok helye a csillagképben változott. CSI epA változás jelenleg is folytatódik. Létezik egy m ásik csillag- rendszer, a K ism e d v e vagy Kisgöncöl.

* - * - * ................... *

* * * - *

100 000 ezer év múlva

Jelenlegi kép

15. ábra. A csillagok helyzetváltozása a Nagymedve csillagképben

S a rk csilla g . A Nagymedve csillagkép szerin t könnyű a S a r k c s i l la g m egkeresése (16. ábra). M indig a lá tó h atár része fölött ragyog. A Sarkcsillag alapján m eghatározhatók az égtájaik. H a arccal a Sarkcsillag felé fordulunk, akkor elő ttünk lesz észak, h á tu n k mögött dél, jobbra kelet, ba lra pedig nyugat.

16. ábra. A Sarkcsillag

K isszótár: csillagok; Nagym edve csillagkép (Göncölsze- kér); K ism edve (Kisgöncöl); Sarkcsillag.

Ellenőrizd magad!1. Mik a csillagok? Hogyan használja fel az ember a csillagokról

szóló ismereteit?2. Miért nem vesszük észre, hogy a csillagok mozgásban vannak?3. Melyik csillag van legközelebb a Földhöz?4. Hogyan különböztetik meg a csillagokat a színük szerint? Mi

a csillagkép?Tiszta időben, késő este felnőttekkel közösen figyeld meg az égboltot! Elsősorban azokra a csillagokra összpontosíts, ame­lyek fényesen ragyognak! Keresd meg a Nagymedvét, a Sark­csillagot! Jelöld meg az északi irányt!

^ Ö sszeg ezésA csillagok nagy izzó gömbök, amelyek m éreteikben,

színükben, hőm érsékletükben különböznek egymástól. Állandó m ozgásban vannak . A csillagok csillagképeket alkot­nak. Az egész égbolt 88 csillagképre osztható. A Sarkcsillag alapján m eghatározhatók az égtájak.

24

10. §. A T E J Ú T - A G A L A K T IK Á N K .A V IL Á G E G Y E T E M R Ő L A L K O T O T T M O D E R N

E L K É P Z E L É S

Mik a csillagképek? Nevezd meg őket!

M ik a g a lak tik ák ? A csillagok a Világegyetemben egyenlőtlenül oszlanak meg. H ata lm as csillagrendszerekbe, g a l a k t i k á k b a töm örülnek, amelyek több millió, sőt több százmillió csillagból állnak .

Mi a Tejút? Az em berek még a nagyon régi időkben ész­revették a sötét égbolton a halványan világító sávot, amely szétöntött tejre, vagy szétszórt sóra em lékeztet. Innen kap ta galak tikánk a Tejút nevet. U kra jnában több m ás néven ismert, legelterjedtebb a S ó szá l l í tó út.

A Tejutat képező csillagok m illiárdjai alkotják a G a la k ti- ka csillagrendszert. C sillagjainak egyike a Nap. G alak ti­kánk m éretei nehezen elképzelhetők.

A G alak tika m inden csillaga saját m agja körül forog. Minden csillagnak m egvan a m aga forgási sebessége. A Nap egy fordulatot 230 millió év a la tt tesz meg 250 km /s sebes­séggel. N aprendszerünk a Tejút parány i része.

M ikor k ell m eg fig y e ln i a Tejutat? Az északi féltekén a Tejút legjobban júliustól szeptem be­rig észlelhető. Még sötét té li éjsza­kákon is elég jól lá tható (17. ábra). A déli féltekén a mi G alak tikánkban október—december folyamán észlel­hető legjobban.

M ai e lk ép ze lé sek a V ilá g eg y e- 11. ábra. A Tejúttem ről. A Világegyetem k u ta tásakülönös helyet foglal el nem csak a term észettudom ányban, de a z em beriség történetében is. Az első műhold fellövése u tán újabb lehetőségek ny íltak a v ilágűr k u ta tá sá ra . Azon­ban még sok kérdés m arad válasz nélkül. Például az, hogy tovább tágul-e a Világegyetem, vagy elkezd összeszűkülni kezdeti állapotába.

Jelenleg meggyőződéssel állítható , hogy a V ilágegyetem ­ről alkoto tt elképzeléseink állandóan változnak.

K isszótár: Tejút; Galaktika.

Ellenőrizd magad!

1. Mi a Galaktika?2. Milyen alakja van a Tejútnak?3. Mondd el, mikor legjobb a Tejutat megfigyelni?4. Keresd fel a Kijevi Planetárium http://planet.org.ua/planata-

rium_about internetes oldalát! (Melyik információ váltotta ki leg­inkább az érdeklődésedet?)

Különböző forrásokat felhasználva készíts beszámolót (vá­lasztásod szerint) az ukrán űrhajósokról (feltalálókról, rakéta­tervezőkről), a Világegyetem korszerű kutatásairól! Tarts beszámolót osztálytársaidnak!

Ö sszeg ezés

G alak tikák - g igantikus csillagrendszerek, am elyekben a csillagok szám a több milliótól több százmillióig terjed. N ap­rendszerünk a Tejút G alak tika parány i része.

Oktatási projekt

UTAZÁS A VILÁGEGYETEM TÉRSÉGEIBE,AMIRŐL ÁBRÁNDOZOL

(VÁLASZTÁSOD SZERINT)

Különböző információforrások - internet, videók, képek - fel- használásával tegyél virtuális kirándulást a Naprendszer valame­lyik bolygójára! Készíts beszámolót (előadást, rajzot) a látottakról! Oszd meg tapasztalataidat és benyomásaidat osztálytársaiddal! Figyeld meg az adott bolygó sajátosságait! Tisztázd, miben külön­bözik bolygónktól, a Földtől! Miért éppen ezt a bolygót szeretnéd felkeresni? Magyarázd meg a választásodat!

26

11. §. H O R IZ O N T . É G T Á JA K

Nevezd meg az égtájakat!

Mi a h o rizo n t (látóhatár)? Menj k i nyílt terepre a falud­ból vagy városodból. Olyan érzésed tám ad, m in tha a földfel­szín a lko tta nagy kör közepén állnál, melynek perem e m in t­ha egybeolvadna az égbolttal.

A földfelszín tek in te tünkkel átfogható térségét h o r izo n t­nak vagy lá tó h a tá r n a k nevezzük. A zt a vonalat, amelyen az égbolt a földfelszínnel érintkezik, h o r izo n tv o n a ln a k nevezzük.

L átható h orizon t. A földfelszín belátható nyílt részét, ahol szabad szemmel jól lá tható a horizont, n y ílt te repnek , a horizontot pedig lá th a tó n a k nevezzük (18. ábra). M inél m agasabban van a megfigyelési pont, an n á l kiterjedtebb lesz a lá tható horizont. Ez is az t bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű.

18. ábra. Nyílt terep: szárazföldön (1), vízen (2)

Egyenletes terepen az em ber 4 -5 km-re, 20 m magasból 16 km-re, 100 m-es m agasságból a k á r 36 km -re is ellát. Egyenletes és m inden oldalról nyílt terepen a horizontvonal kör alakú.

27

Városban, erdőben vagy hegyekben nehéz a horizontvonal megfigyelése, m ert a városban az épületek, az erdőben a fák, hegyi terepen pedig a m agas hegyek akadályozzák a k ilá tást.

Az olyan terepet, ahonnan nem lá tható a horizontvonal, z á r tn a k nevezzük (19. ábra).

19. ábra. Zárt terep 20. ábra.Fő és köztes égtájak

É gtájak . Négy fő égtájat különböztetünk meg: észak (E), kelet (K), dél (D), nyugat(N y). Ezek között ta lá lh a tó ak a köz­tes égtájak: északkelet (ÉK), délkelet (DK), délnyugat (DNy), északnyugat (ÉNy).

H a valak i jól meg tudja határozni, hogy m erre van n ak az egyes égtájak, akkor jól tud tájékozódni a terepen.

Szótár: horizont; horizontvonal; nyílt és zár terep; látóhatár.

Ellenőrizd magad!

1. Mit nevezünk horizontnak?2. A 18. és 19. ábrán mutasd meg a horizontvonalat!3. Melyik ábrán látható nyílt terep, és melyiken zárt? Magyarázd

meg!4. Nevezd meg a fő és a köztes égtájakat!

5 . Miért kell ismernünk az égtájakat?6. Mely foglalkozások képviselőinek kell legjobban tudniuk az

égtájak meghatározását?

# A rajziskola tanulói tájképet festenek az iskolához közeli he­lyekről. Jenő egy parkban állította fel a festőállványát, Bogi egy mező szélén. Melyikük festményén lesz jól látható a hori­zontvonal? Miért?

^ Ö sszegezésA horizont a földfelszínnek az a térsége, amely befogható

a tek in tetünkkel. A vonalat, am elyen az égbolt összeér a föld­felszínnel, horizontvonalnak nevezzük. A földfelszín be lá tha­tó nyílt részét, ahol szabad szemmel jól lá tható a horizont, nyílt te re p n e k , a horizontot pedig lá th a tó n a k nevezzük Az olyan terü le tet, ahol nem lá tható a horizontvonal, z á rt te rep ­nek mondjuk. M egkülönböztetünk fő és köztes égtájakat.

Ha valaki jól meg tudja határozni, hogy m erre v an n ak az egyes égtájak, akkor jól tud tájékozódni a terepen.

12. §. T Á JÉ K O Z Ó D Á S A T E R E P E N A N A P , IR Á N Y T Ű

É S H E L Y I J E L E K A L A P J Á N

Idézd fel, mivel határozhatók meg az égtájak!

M it je len t a terep en v a ló tájékozódás? A terepen való tájékozódás az égtájak irányának , vagyis an n ak m eghatáro­zását jelenti, hogy m erre van észak, kelet, dél és nyugat. A tájékozódás fő iránya az észak-dél vonal.

H ogyan tá jék ozód ju n k a N ap szerin t? Figyeld meg az árnyék hosszának változásait gnómon segítségével. Legrövi­debb az árnyék délben lesz, am ikor a Nap a legm agasabban van a horizont felett. Állj arccal a legrövidebb árnyék irányá­ba. Ekkor előtted lesz észak, a há tad mögött dél. N yújtsd ki oldalra a karja idat, a jobb kezed keletre, a bal nyugatra fog m utatni. így állap íthatod meg az égtájak irányát a Nap segít­ségével (21. ábra).

21. ábra. Az égtájak meghatározása a Nap szerint

T ájék ozód ás ir á n y tű se g íts é g é v e l. A terepen legjobb i r á n y tű v e l tá jékozódni (22. ábra). F igyeld m eg ezt a m űszert! A kör a lak ú to k b an szabadon elforduló m ágneses

nyíl ta lá lh a tó , am it speciális rugó feszít a fedóuveghez. A tok a lján b e tű k jelö lik az ég tá jak a t. A m ikor az irá n y tű t h aszn á ln i ak a rják , a ru g ó t v isszahúzzák . A nyíl az a la t­ta lévő tű hegyére ereszkedik , és a kék vége északi, a vörös pedig déli irán y b a áll be. T a rtsd az irá n y tű t v ízszin tesen , és fo rd ítsd úgy, hogy a nyíl kék hegye ta k a r ja az E b e tű t. E kkor a D b e tű délre, az Ny n y u ­

g a tra , a K pedig k e le tre fog m u ta tn i. E nnek ism ere téb en b árm ely ik ég tá ja t m eg tudod h a tá ro zn i.

T á jék o zó d á s h e ly i je le k szer in t. H ogyan tájékozód­ju n k a te rep en ködös idődben, am ikor például erdőben délnek kell m enned? H ogyan határozod meg a haladásod irányát? Ebben az esetben a fák, sziklák, kövek szerin t tájékozód­hatsz .

22. ábra. Iránytű

r " -a Nevezd meg a terepen való tájékozódás módszereit!A fák, sziklák, kövek északi oldalán moha és zuzmó

no Az erdei tisztáson egyesével növő fák lombozata a déli oldalon sűrűbb, m in t az északi oldalon, m ert több napfényt kap. A hangyabolyok á lta lában a fák vagy tönkök déli olda­lán ta lálhatók , mivel o tt melegebb van. A dombok, vízm osá­sok déli oldalán ham arabb kezd olvadni a hó.

K isszótár: tájékozódás terepen; iránytű.

Ellenőrizd magad!1. Mit jelent a terepen való tájékozódás?2. Hogyan határozhatók meg az égtájak a Nap szerint?3. Hogyan állapíthatók meg az égtájak borús időben? Mivel he­

lyettesíthető az erdőben az iránytű?4. Milyen az iránytű szerkezete?

Foglalkozás párban. Iránytű segítségével határozzátok meg az osztályban, hogy merre van észak, dél, kelet, és nyugat! Milyen égtáj irányában van az ablak, tábla, ajtó? Állapítsátok meg az osztályban a köztes égtájakat!

Különböző ismeretforrások felhasználásával készíts beszá­molót a méhek tájékozódásáról!

G yakorlati feladat. Karóra segítségével határozd meg a szü- ® leiddel közösen az égtájakat! (Ez a módszer segítségedre lesz

a tájékozódásban, ha nincs kéznél iránytű!)

1) Helyezd a karórát vízszintes helyzetbe úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson!

2) Képzeletben oszd kétfelé az óra számlapját a kismutató és az 1-es szám között! A szögfelező vonal dél (D) felé fog mutatni. Következésképpen az ellenkező oldalon lesz észak (É).

A természetkutató kiskönyvtáraA hangyák úgy jelölik meg útvonalukat, hogy potrohúk alját a

talajhoz szorítva illatanyag-cseppeket hagynak maguk mögött. Vannak hangyák, amelyek nem az illatcsíkon haladnak, hanem kellette, ha elég erős az illat.

Ha elvesztik a nyomot, újra megkeresik, hiszen ezek az „útvo­nalak” mindössze néhány méter hosszúak.

y Ö sszeg ezés

A te repen való tájékozódás az ég tájak m eghatározásá­n ak a tu d á sá t je len ti. A fő tájékozódási irán y az észak-dél vonal. T erepen a tájékozódás legmegfelelőbb eszköze az irán y tű , de h a nincs kéznél, akkor a környezeti jelek, te r ­m észeti objektum ok is használhatók .

13. §. T E R E P R A J Z

Idézd fel, miért van szükség térképekre!

M iért v a n sz ü k sé g terep ra jzra? A m ai kor em berének élete nehezen képzelhető el te rep ra jz nélkül. Sok foglalko­zás szakem berei használják . Példáu l az építészek, am ikor városokat terveznek, részletes te rep ra jzo t készítenek, am e­lyen bejelölik az u tcák a t, parkokat, házak a t, isko lákat, kór­h ázak a t, h idakat. A geológusok is tereprajzokon jelölik be az ásványkincsek lelőhelyeit és a hozzájuk vezető ú tv o n a la­kat. T ereprajzo t h aszn á ln ak a k a to n ák is a hadm űveletek tervezésekor. F aluhelyen a gazdák te rep ra jzo t kész ítte tnek a földjeikről.

A te rep ra jz h aszn á la tá n ak ism erete m inden em bernek h aszn á ra lehet. A város vagy falu te rep ra jza a lap ján köny- nyen m eg talá lha tók az u tcák , épületek, iskolák, k iránduló ú tvonalak .

A m ikor az em ber ism eretlen helyre téved, jól jön a te rv ­rajz, hogy m inél egyszerűbben, m inél rövidebb ú ton ju th a s ­son el a céljához.

M indenekelő tt el kell sa já títan i a te rep ra jz o lvasását, vagyis é rten i és érte lm ezni kell az egyezm ényes jeleit. Az olyan em ber, ak i eligazodik a tereprajzon , jellem ezni tud ja azokat a helyeket is, ahol még nem já rt.

Mi a terep rajz? A 23. 1 áb rán egy helyszín lá tható . Meg tud juk-e h a tá ro zn i az ég tá jakat, a tá rg y ak közötti távo lsá­got? Nem, m ert nehéz ra jta a tájékozódás. Sokkal egysze­rűbb. h a ehhez te ren ra izo t használunk .

23. ábra. Rajz (1) és tereprajz (2)

A t e r e p r a jz a földfelszín kis részének k icsiny ített, á l ta ­lánosíto tt ábrázolása.

Miben különbözik a tereprajz a rajztól? A rajzon a helyet különbözőképpen ábrázolhatják: oldalról vagy felülről. A tereprajzon a helyszín felülnézetből van ábrázolva (23. 2. áb ­ra). A terepra jzon az objektum okat egyezm ényes jelekkel ábrázolják. P éldáu l a h áz ak a t tég lalap , a fák a t körök, a folyókat hu llám vonal jelöli.

24. ábra. Tárgyak ábrázolása 25. ábra. Tereprajza tereprajzon

A tájékozódás m egkönnyítése végett o ldalt a tereprajzon nyíl m u ta tja az É -D irán y t (25. ábra). H a nincs ilyen nyíl, akkor a te rep ra jz felső részét tek in tik északnak , a len tit pedig délnek.

E g y e zm én y es je le k a terep ra jzo n . A tereprajzon ren d szerin t kevés a felirat. C sak egyes városok, te lepü lé­sek, folyók, tav ak nevei v an n ak fe ltün tetve . U gyanakkor sok eg yezm én yes j e l ta lá lh a tó ra jta , am elyekből m egtud­h a tjuk , m ilyen u ta k ta lá lh a tó k és m ilyen irán y b an h a lad ­n ak a te repen , hol v an n ak fenyvesek, lom blevelű erdők, és m ekkora a te rü le tü k , hol te rü ln ek el mezők, ré tek , gyüm öl­csösök, m erre v an n ak lápok, vízm osások, hol v an n ak h idak a folyókon.

A legtöbb esetben az egyezm ényes je lek ra jza és színe is u ta l a te rep ra jzon ábrázo lt objektum sa já tossága ira . Pél­dáu l a különálló fák, szélm alm ok és m ás objektum ok jelei em lékezte tnek azok a lak já ra . Az egym áshoz szorosan k ap ­csolódó és egym ás m elle tt lévő objektum ok egyezm ényes je le it egyform ára színezik. így a vizet kékre, az erdőt zöldre, a cserjés te rü le te t világoszöldre.

Figyeld meg, és jegyezd meg a könyv első előzékén található egyezményes jeleket!

K isszótár: tereprajz; égtájak; egyezményes jelek.

Ellenőrizd magad!

1. Miért van szükség tereprajzra?2. Használnak-e tereprajzot a családodban? Milyen célból?3. Miben különbözik a tereprajz a rajztól?4. Minden épületnek van tervrajza. E nélkül elképzelhetetlen

lenne az építkezés. Kérd meg szüléidét, mutassák meg a házatok vagy lakásotok tervrajzát! Mit látsz rajta?

5 . Állapítsd meg a megfelelést az egyezményes jel száma ésmeghatározása között!

1 2 3 4 5

A) szakadék; B) forrás; C) kút; D) cserjés; E) rét

G yakorlati feladat. Nézd meg a 25. ábrán látható tereprajzot! Padtársaddal közösen nézzétek meg az egyezményes jeleit!

Keressétek meg rajta a települést, gyümölcsöst, cserjést, hidat!A településtől milyen irányban van a gyümölcsös? A forrás? Mi

található a forrástól északkeletre?

A természetkutató kiskönyvtára

AXII. század első felében Szicília királya magához hívatta Abu Abdallah al-ldrisi arab utazót, és felkérte egy részletes világtérkép megrajzolására. Amikor elkészült a térképvázlattal, kijelentette, hogy a papír nem méltó erre a mesterműre. Erre a király elrendelte összes ezüstjének a beolvasztását és belőle lemez készítését. Az utazó 15 éven át metszette erre a lemezre a kontinensek és óceá­nok ábrázolását. Azonban a térkép nem sokáig létezett. A király utódai nem értékelték méltóképpen az alkotást, és amikor sürgősen pénzre volt szükségük, elrendelték pénzérmék verését a térképből. ÍQaz, a papírra készült másolatai fennmaradtak, és jó szolgálatot tettek az emberiségnek.

Ö sszegezés

Tereprajz — a földfelszín kis részének k icsiny ített, á l ta lá ­nosíto tt ábrázolása. A terepra jzok fontos szerepet tö ltenek

® az em ber életében és gazdasági tevékenységében. Az °ojektum ok áb rázo lására a tereprajzokon egyezm ényes Joleket használnak .

14. §. M É R E T A R Á N Y

Idézd fel, m iben kü lönböz ik a rajz a terepra jztó l!

A te rep ra jz abban is különbözik a rajztól, hogy m ére t­arányosan készül. H a cen tim éteres és m illim éteres beosztá­sú vonalzót helyezel a te rep ra jz ra , pontosan meg tudod h a tá ro zn i a te lepülések , az erdő, ré t eleje és vége közötti távolságot. Rajz a lap ján ez nem lehetséges, m ivel nem m ére tarán y o san készül.

Mi a m ére ta r á n y (lép ték )? A m ikor te rep ra jzon te rü le ­te t ábrázolunk, ezt m ére ta rán y segítségével tesszük . A m é r e ta r á n y - szám , am ely az t m u ta tja , hogy a tereprajzon lévő szakasz hossza hányszor kisebb a te rep en lévő megfe­lelő szakasz hosszánál.

Hogy te rep ra jzon ábrázoljuk az iskolai sportpályát, am elynek hossza 42 m, szélessége pedig 22 m, m ére te it fel­té te lesen csökkentjük. Ehhez meg kell v á la sz tan u n k a meg­felelő m ére ta rán y t.

Példáu l a te rep ra jz 1 cm szakasza 1 m valóságos sza­k aszn ak felel meg. E kkor a te rep ra jzon a sportpálya hossza 42 cm, szélessége 22 cm lesz. A sportpálya m érete inek kicsi­n y ítésé t a te rep ra jzon a m ére ta rán y fe ltün tetéséve l jelöljük: 1 cm = lm .

Figyeld meg a könyv első előzékén az iskola m elletti te rü ­let tereprajzát! Lent ezt a bejegyzést láthatod: 1 cm = 100 m. Ez az t jelenti, hogy a tereprajz 1 cm-e a terepen 100 m-nek felel meg.

M ére ta rán y t nem csak terep ra jzok készítésénél a lk a l­m aznak. A m ére ta rán y ism eretében k iszám ítható a váro­sok, a város és a falu, a falu és a folyó, a lakóház és az isko­la közötti távolság.

H a meg szere tnénk h a tá ro zn i az iskola és az erdészház közötti távolságot, akkor a vonalzót úgy helyezzük a te re p ­ra jz ra , hogy a n u lla beosztása az iskola m elle tt legyen, majd lem érjük a távolságot az erdészházig. L á th a tju k , hogy az iskola és erdészház közötti távo lság a te rep ra jzon 8 cm. A te rep ra jz m ére ta rán y a 1 cm = 200 m (26. ábra). T ehát a

M é re ta rá n y : 1 cm = 200 m

26. ábra. Tereprajz

tereprajzon az iskola és az erdészház közötti távolság: 8 x 200 = 1600 (m).

K isszótár: méretarány (lépték).

Ellenőrizd magad!1. Mi a méretarány?2. Kérdezd meg a szüléidét, használtak-e valamikor méret­

arányt? Milyen célból?3. Határozd meg a városok közötti távolságot, ha a tereprajzon

az 6 cm! A tereprajz méretaránya: 1 cm = 1 km.4. Hogyan ábrázolható a tereprajzon a játszótér, amelyik

500 m-re húzódik nyugat-keleti és 900 m-re észak-dél irányban? Válassz olyan méretarányt, hogy ez a tereprajz elkészíthető legyen a füzetlapon!

Gyakorlati feladat. Szerkeszd meg szobád tereprajzát 1 cm = 1 m méretarányban!

Kérd meg padtársadat, hogy az általad készített tereprajz alapján határozza meg a szobád hosszát és szélességét mé­retarány alkalmazásával! Majd te határozd meg az ő szobájá­nak a méreteit az általa szerkesztett tereprajz alapján!

m Ö sszeg ezés

V alam ely te rü le t te rep ra jzon való ábrázolásához m éret­a rán y t használnak . A m ére ta rán y vagy lép ték — szám, am ely az t m u ta tja , hogy a te rep ra jzon vagy té rk ép en hány- szoros a távo lság kicsinyítése.

15. §. F Ö L D R A JZ I T É R K É P . E G Y E Z M É N Y E S J E L E K A T É R K É P E N

Már többször használtá l térképet. Idézd fel, m ilyen térké­pekke l vo lt do lgod az 1-3. osztá lyban! M i a je len tőségük a tér­képeknek az em ber életében?

Mi a térk ép ? Az o rszágunkban te t t u tazása id során a té rkép m egbízható vezetőd lesz.

A té rkép - dokum entum , am ely lehetővé teszi a földfel­szín nagy te rü le tén ek te k in te tte l való átfogását.

A té rképek különbözők. M ár h aszn á ltad a féltekék té r ­képét.

A Figyeld meg a féltekék térképét az iskolai atlaszban! Mi van ábrázolva rajta?

A féltekék térképe F ö ldünket ábrázolja ké t részben: nyu ­gati és keleti fé ltekékként. U k ra jn a a keleti fé ltekén ta lá l­ható.

A földfelszín m ére ta rán y o san k icsiny íte tt s íkábrázo lá­sát, am elyen a földrajzi ob jektum okat (tengereket, folyókat, tav ak a t, hegyeket, városokat) egyezm ényes je lekkel tü n te ­tik fel, f ö ld r a j z i té r k é p n e k nevezzük. A távolságot a té r ­képeken százszorosán, sőt m illiószorosan kicsinyítik . E zért nem ábrázo lható ra jta rész le tesen a terep .

A té rképen feltételes vonalak - h o ss z ú s á g i k ö rö k (meri­diánok) és s zé le s ség i k ö rö k — v an n ak m eghúzva. A hosz- szúsági körök északról délre, a szélességi körök nyugatró l ke le tre m u ta tják az irány t.

A tér k ép e g y e z m é n y e s je le i. A té rképen a földfelszín áb rázo lására eg yezm én yes j e l e k e t használnak . A száraz­

földet különböző színekkel ábrázolják: az alföldeket zölddel, a sivatagokat sárgával, a hegyeket b a rn áv a l jelölik. A vize­ket (folyókat, tav ak a t, tengereket, óceánokat) kék színnel ábrázolják. A nagyvárosokat körökkel vagy csillaggal tü n ­tetik fel.

A térképeknek nagyon sok típ u su k van. A zokat a té rk é ­peket, am elyeken fel v an n ak tü n te tv e a kon tinensek körvo­nalai, a szárazu la tok m agassága, a tengerek , tavak , óceá­nok mélysége, hegy- és v í z r a j z i té rképeknek nevezzük.

Ezek a lap ján készü lnek a t e m a t ik u s térképek , am elyek a növényvilágot, a ta la jokat, a népesség eloszlását, az időjá­rást, a tö rténelm i helyzeteket ábrázolják. A politikai té rk é ­peken az országokat különböző színekkel tü n te tik fel. A történelm i té rképeken a tö rténe lm i esem ények helyszíneit ábrázolják. L éteznek térképek , am elyek nem az egész föld­felszínt m u ta tják , hanem an n ak egy részét, például egy-egy kontinenst, országot, egy régiót.' A Hogy nevezik azt az atlaszt, amit az iskolában használsz? Mi-l— lyen térképekből áll?

A könyv a lak ú térképgyűjtem ényeket a t la s z o k n a k nevezzük.

K isszótár: földrajzi térkép; szélességi körök; hosszúsági körök; hegy- és vízrajzi térkép; tem atikus térképek.

Ellenőrizd magad!

1. Mi a térkép?2. Hogyan jelölik a térképen a városokat, vizeket, hegyeket?3. Használt-e valaki a családodból térképet? Milyen célból?4. Mi mutatja a térképen az észak-déli, nyugat-keleti irányt?

Nézd meg Ukrajna hegy- és vízrajzi térképét! Keresd meg rajta azt a régiót, amelyben élsz! Az egyezményes jelek alapján jellemezd a felszínét, nevezd meg a megjelölt objektumokat!

G yakorlati feladat. Tereprajz és térkép olvasása egyezmé- nyes jelek és mértékarány használatával.

Munka tereprajzzal terepen

Figyeld meg a terep tereprajzát (a könyv 1. előzéke)! Az egyezmé­nyes jelek alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Az erdészháztól milyen irányban található a kút? A forrás?2. Az iskolától milyen irányban található a stadion? A gyümöl­

csös?3. Vonalzóval mérd meg a kút és a híd közötti távolságot! A

méretarány szerint határozd meg, milyen távolságnak felel meg a szakasz a terepen!

Munka a féltekék térképével1. Az atlaszban keresd meg a féltekék térképét! Figyeld meg az

egyezményes jeleket! Mit jelölnek?2. Keresd meg, és mutasd meg a térképen a szélességi és a

hosszúsági köröket!3. Hogyan jelölik a térképeken a tengereket és óceánokat?4. Keresd meg a térképen a Himalája-hegységet! Mutasd meg

a legmagasabb csúcsát!5. Keresd meg a térképen Kijevet és a Mont Blanc-hegyet

(4087 m)! Vonalzóval mérd meg a köztük lévő távolságot! A méretarány szerint határozd meg, milyen távolságnak felel meg a szakasz a terepen!

6. Határozd meg a térképen, milyen tengerek mossák Ausztrá­lia partjait!

Kirándulás. Égtájak meghatározása a Nap szerint, iránytűvel és helyi jelek alapján.

Ö sszeg ezésA földfelszín m ére tarán y o san k icsiny íte tt s íkábrázo lá­

sát, am elyen a földrajzi ob jektum okat (tengereket, folyókat, tav ak a t, hegyeket, városokat) egyezm ényes jelekkel tü n te ­tik fel, f ö ld r a j z i té rk é p n e k nevezzük. A távolságot a té r ­képeken százszorosán, só't m illiószorosan kicsinyítik . A té r ­képen felté teles vonalak — hosszúsági és szélességi körök — v an n ak m eghúzva: a hosszúsági körök északról délre, a szélességi körök nyugatró l kele tre m u ta tják az irány t.

16. §. A F Ö L D N É P E S S É G É N E K E L H E L Y E Z K E D É S E É S SZ Á M Á N A K

V Á L T O Z Á SA

M it gondolsz, ho l él több ember, a szárazulatok sík­vagy hegyvidéki részein? M iért?

Az em b erek s z é t te le p ü lé se a F ö ld ön . Az ő sem b erekelőször o tt éltek, ahol legkedvezőbbek voltak a lé tfelté telek. Az élelem beszerzése és a k lím aváltozások a r ra k ész te tték őket, hogy újabb és újabb helyeket h ó d ítsan ak meg, m ind­jobban benépesítve a Földet.

M ire az em ber m eg tan u lt kőszerszám okat készíteni, az A ntark tiszon kívül m inden földrészt benépesíte tt. T er­m észetesen a népsűrűség nem volt olyan nagy, m in t ma. Az em berek kis csoportokban vándoro ltak az erdőkben és sztyeppéken jobb lé tfe lté teleket, élelm et és vizet keresve.

Az em berek többsége folyók m elle tt él, olyan te rü le te ­ken, am elyeknek te rm ékeny a ta la ja , ahol megfelelő meny- nyiségű csapadék hu ll és m eleg van. A legtöbb em ber Á zsiá­ban és E urópában él.

^ Idézd fel, Ukrajna melyik részén élnek a legtöbben! Miért?

A F öld la k o ssá g á n a k szá m a és a n n a k v á lto z á ­sa. Hosszú ideig a la k o s s á g s z á m a nagyon la ssan növeke­dett. Ez azzal m agyarázható , hogy az em berek a te rm észe t­től függtek, nehezen küzdö ttek meg a já rványokkal és éhséggel. V eszélyeztették az em bereket a vadálla tok és a mérges kígyók. U gyancsak veszélyesek voltak a különböző term észeti ka tasz tró fák .

A lakosság szám a az utóbbi évezredekben in d u lt erős növekedésnek. Az orvostudom ány és a techn ika fejlődése, a

halandóság csökkenése elősegítette a népességszám nőve- kedését. A lakosság zöme K ínában, Ind iában , az USA-ban, O roszországban és B razíliában él (27. ábra).

Oroszország

1 sBrazília

Ausztrál Államszövetség

F ő / km 2

0-70 70-130 130-520 520-1500 1500-2600+

27. ábra. A lakosság elhelyezkedése a Földön

Keresd meg ezeket az országokat az atlasz térképén vagy a 21. ábrán!

A Földet az em berek nem egyenletesen népesítik be. A tudósok az t jósolják, hogy tovább fog nőni a lakosság szám a bolygónkon. Ez az t je len ti, hogy nő m ajd az élelm iszerek, víz és energ ia irá n ti szükséglet. E zért nagyon fontos a te r ­m észeti kincsek, erőforrások ésszerű fe lhasználása , a kör­nyezet következő nem zedékek szám ára tö rténő megóvása.

K isszótár: ősemberek; lakosságszám.

Ellenőrizd magad!1. Mi okozta az emberek széttelepülését a Földön?2. Magyarázd meg, miért nő folyamatosan a lakosság száma?3. Miért nem egyenletes a lakosság széttelepülése a Földön?

42

v^ l Különböző információs források felhasználásával tudd meg, J mekkora Ukrajna lakosságának a száma! Gondolkodj el azon, hogyan változhat országunk lakosságának száma! Miért?

A term észetkutató kiskönyvtára

Egyes tudósok szerint az ősembernek oroszlánok és leopárdok segítettek” az élelemszerzésben. A vadállatok zsákmányából

általában csak csontok maradtak. De ezek nagyon tápláló csont­velőt tartalmaztak. Hogy hozzájusson az értékes tápanyaghoz, az ősember nagy kődarabra helyezte a csontot, és egy másik kővel ütéseket mért rá. Eközben a csont apró darabokra tört. Az ütéstől néha a nagy kődarab is kettéhasadt. Lehetséges, hogy így jött rá az ősember, miként lehet kőszerszámokat készíteni.

y . Ö sszegezésAz ősemberek kezdetben ott éltek, ahol legkedvezőbbek

voltak a létfeltételek. Az élelemszerzés m ia tt és a k lím aválto­zás következtében később az em ber m inden földrészt benépe­sített. Csak az A n tark tiszn ak nincsenek állandó lakói. A Föld lakossága folyam atosan növekszik. Fontos a te rm é­szeti kincsek, erőforrások ésszerű felhasználása, a környezet következő nem zedékek szám ára tö rténő megóvása.

17. §. K O N T IN E N S E K , Ó C E Á N O K É S V IL Á G R É S Z E K

A F Ö L D R A JZ I T É R K É P E K E NIdézd fel, mi bizonyítja, hogy a Föld gömb alakú? Mi a gló­

busz?

F é ltek ék térk ép e . A glóbusz (föld- gömb) form ája megegyezik a Föld a lak já ­val (28. ábra). A zonban a glóbusz nem mindig használható , példáu l nem te rvez­hető meg vele u ta zás részletes terve.

H a rán ézü n k a glóbuszra, felü letének csak a felét lá tjuk . A Föld pap íron való ábrázolásához, a fe lü le té t k é t egyenlő részre kell „vágni”.

a a

28. ábra. Glóbusz

A térképész tudósok két részre bonto tták a földgömböt. A felületét egyezményesen nyugati és keleti féltekére osztották (29. ábra). Glóbusz részeinek papíron való ilyen ábrázolását félteketérképnek nevezzük. A földgömb egyik részét a nyugati félteke, a m ásikat a keleti félteke térképén ábrázolják.

29. ábra. A féltekék térképe

AA földgömb legészakibb pon tjá t É s z a k i - s a r k n a k nevez­

zük, a legdélibbet pedig D é li - s a r k n a k . A Földet a sarkok­tól egyenlő távo lság ra lévő képzelt vonal m en tén északi és déli féltekére is osztják. Ez a vonal az eg yen lítő . A Földnek az egyenlítő m entén tö rtén ő körbeu tazásához 40 000 km -t kellene m egtenni.

K o n tin e n se k (fö ld részek ). M ivel Földünk felülete nem egyenletes, egyes te rü le te i az óceán vízszintje fölé em elkednek. E zeket a te rü le tek e t s z á r a z fö ld n e k vagy s z á r a z u l a to k n a k nevezzük. A szárazföld a földfelszín egy- h a rm a d á t foglalja el. A szárazföld részei nagyon változato ­sak. A legnagyobbakat k o n t in e n s e k n e k vagy fö ld r é s z e k ­n ek nevezzük. E zeket m inden oldalról tengerek és óceánok veszik körül. Bolygónkon h a t kon tinens van: E urázsia , A fri­ka, Eszak-A m erika, D él-Am erika, A usztrá lia és A ntark tisz . Figyeld meg az elhelyezkedésüket a 30. ábrán!

A A

30. ábra. Óceánok és kontinensek

Ó ceánok . H a a földgömbre vagy té rk ép re nézünk, lá t ­hatjuk, hogy nagyobb részük kék vagy égszínkék színű. M ár tudod, hogy ezzel a színnel ábrázolják a vizeket. K özülük a legnagyobbakat ó c e á n o k n a k nevezzük. Az óceán h a ta lm as víztérség, am ely a földfelszín je lentős részé t elfoglalja.

^ A 30. ábra felhasználásával ismerd meg az óceánokat!

Négy óceánt kü lönböztetnek meg: a Csendes-óceánt, Atlanti-óceánt, Indiai-óceánt, Északi-sarki-óceánt. Ezeknek a vizei összeköttetésben v an n ak egym ással, és együ ttesen a világóceánt alkotják . Az óceánok vize kesernyés sós ízű a benne oldott sók m iatt.

V ilá g részek . A földfelszíni szárazfö ldet nem csak k on ti­nensekre, hanem világrészekre is osztják. A k é t fogalm at gyakran tévesztik . V alószínűleg ennek az az oka, hogy m ind kontinensekből, m ind világrészekből h a t van. A zonban a „kontinens” és „világrész” fogalm ak nem csak ta rta lm ilag különböznek abszolút m értékben egym ástól, hanem a k e le t­kezésük idejét tek in tve is.

Az em berek sokkal h am arab b kezdték világrészekre osz­tan i a szárazföldet, m in t kon tinensekre. A v ilágrészeket — a szárazföld egyes részeit — a tudósok a Föld ado tt té rségeinek

tö rténelm ét, k u ltú rá já t és fö ldrajzát a lapu l véve k ü lö n íte t­ték el. A világrészek szám a an n ak függvényében változott, ahogy az em ber, a bolygót k u ta tv a , újabb és újabb földeket fedezett fel. Je len leg h a t földrészt különböztetnek meg; E urópát, Á zsiát, A frikát, A m erikát, A u sz trá liá t és A n tark ­tisz t (31. ábra). A v ilágrészek h a tá ra it úgy húzzák meg, hogy azok m agukban foglalják a kon tinenseket vagy az o k részeit és a hozzájuk közeli szigeteket.

31. ábra. Világrészek

/K isszótár: féltekék térképe; Eszaki-sark; Déli-sark; egyen­lítő; szárazföld; kontinens (földrész); óceán; világrész.

Ellenőrizd magad!1. Mit nevezünk egyenlítőnek? Miért ez az elnevezése?2. Mit nevezünk kontinensnek? Hány kontinens van bolygónkon?3. Mely földrészek találhatóak a keleti, és melyek a nyugati fél­

tekén?4. Mit nevezünk óceánnak? Hány óceán van a Földön? Mutasd

meg a térképen!5. Magyarázd meg, mi a különbség a világrészek és a kontinen­

sek között!

46

t J Gyakorlctti feladat. A kontinensek és óceánok neveinek jelö- p í lése vaktérképen.

1 írd fel a vaktérképre a világrészek és kontinensek neveit!2 írd be a partjaikat mosó óceánok neveit!

A term észetkutató kiskönyvtára

Hogyan keletkeztek az óceánok? Nehéz kimerítő választ adni erre a kérdése. Egyes tudósok úgy vélik, a Földet létrejöttét követően sűrű felhőréteg vette körül. Miközben fokozatosan hűlt, a felszínére tartósan eső esett, és a víz kitöltötte a mélyedéseit. így alakultak ki az óceánok.

y Ö sszegezésA glóbusz a Föld modellje. A féltekék térképe a nyugati

és a keleti fé ltekéket ábrázolja. A földgömb legészakibb pontját É szak i-sarknak , a legdélibbet D éli-sarknak neve­zik. A sarkoktól egyenlő távo lság ra húzódó képzeletbeli vonalat egyenlítőnek nevezzük. A szárazföldnek azokat a részeit, am elyeket m inden oldalról tengerek és óceánok vesznek körül, kon tinenseknek vagy földrészeknek nevez­zük. H at földrész van: E urázsia , A frika, Eszak-A m erika, Dél-Amerika, A usztrá lia , A n tark tisz . Az óceán h a ta lm as víztérség, am ely a földfelszín je lentős részét elfoglalja. Négy óceánt kü lön ítenek el: a Csendes-óceánt, A tlanti-óceánt, Indiai-óceánt és É szaki-sarki-óceánt. H a t v ilágrész ism ere­tes: Európa, Ázsia, A frika, A m erika, A usztrá lia és A n ta rk ­tisz.

18. §. AZ Ó C E Á N O K T E R M É SZ E T V IL Á G A . C S E N D E S -Ó C E Á N

Milyen óceánokat ismersz? Keresd meg őket a hegy- és vízrajzi térképen!

Az ó ce á n o k te r m é sz e tv ilá g a nagyon változatos. A tudósok szerin t az élet a vízben keletkezett. Az óceán m a is tele van élettel. A világóceánt szám ta lan állat, növény és baktérium népesíti be. A szárazföldtől eltérően, am elyen a

47

növények dom inálnak, az óceánban a? álla tok van n ak tú lsú lyban (32. ábra).

Az óceánokban az élőlények 100 m éter m élységig élnek, ahová még elegendő m ennyiségű napfény ju t. I t t sok apró növényi és á lla ti szervezet található . Ezek élelem ül szolgálnak a nagyobb ten ­geri élőlények szám ára . Az óceánok vizé­ben különféle p u h atestű ek , teknősök, halak , tengeri kígyók és vízi emlősök - delfinek, bálnák , fókák - élnek. Az a k t í ­v a n ú szó s z e r v e z e te k h e z ta rto zn ak a halak , b á lnák és delfinek.

A m élység növekedésével egyre söté- tebb van, és m ind kevesebb a növény. Az óceánokban 200 m éter a la tt félhomály, lejjebb pedig örök sötétség uralkodik. Ilyen m élységben csak á lla tok élnek (33. ábra). Ezek különböző tengeri szer­vezetek e lha lt m aradványaival táp lá l­

koznak. Az ilyen á lla to k a t - férgeket, p u h a tes tű ek e t, ráko­k a t - f e n é k la k ó s z e r v e z e te k n e k nevezik.

33. ábra. Ördöghal (1), tengeri csillag (2), kagyló (3), mélytengeri garnélarák (4)

Az élet a v ilágóceánban a felü letére eső napfény m ennyi­ségétől, a víz só ta rta lm átó l és hőm érsékletétő l függ.

48

OCEAN

SZÁRAZFÖLD

32. ábra.Az óceánok

természetvilága

C sen d es-ó ceá n . Földünk leg­mélyebb és legnagyobb óceánja a Csendes-óceán. Növény- és á lla tv i­lága nagyon változatos. Észak-Ame- rika partv idéke m entén az óceán vizében olyan óriásm oszatok ta lá l­hatók, am elyek n apon ta 30-60 cm -t nőnek (34. ábra). A Csendes-óceán északi és déli részén honos barna- és vörösm oszatok gyakran valósá­gos víz a la tti „erdőket” alko tnak . I t t nő a köznyelvben tengeri káp o sz tá­nak nevezett lam inaria .

A különböző p u h a te s tű fajok - osztrigák, kékkagylók, fésűkagylók, kalm árok, tin ta h a la k - élnek (35. ábra).

Az óceán vizében olyan h a lak honosak, m in t a tonhal, m akréla, tőkehal, lepényhal, laposhal és cápák (36. ábra). A cápák közül m egtalálható i t t a törpecápa, am ely alig hosszabb egy ceruzánál, testtö- 35. ábra. Puhatestűek: mege pedig m indössze 200 gram m , fésűkagyló (1), kalmár (2),De van n ak ó riáscápák is, m elyek tintahal (3)hossza eléri a 20 m étert, testtöm ege pedig a 20 tonná t. Ezek a cápák á lta láb an nagy m élységekben tartózkodnak . Táp-

36. ábra. Cápák: cetcápa (1), kékcápa (2), óriáscápa (3)

34. ábra. Laminaria-telepek

lá lkozásuk passzív: szélesre ny ito tt szájjal ú sznak a vízben, m integy á tszű rve az apró p u h a tes tű ek e t, rákokat, néha apró h a la k a t ta rta lm azó vizet. L assan úsznak.

A C sendes-óceánban nagy szám ban élnek tengeri emlő- sök: delfinek, fókák, rozm árok, elefántfókák (37. ábra). H onosak b á ln ák is, köztük a leghata lm asabb , a kék bálna m elynek hossza eléri a 33 m étert, te s tén ek töm ege pedig m eghaladhatja a 150 tonná t. E lőfordulnak i t t ám bráscetek, am elyek kis csoportokban úsznak . A csoport élén a legna­gyobb hím egyed úszik.

37. ábra. Tengeri emlősök: delfinek (1), rozmár (2), elefántfóka (3)

A Csendes-óceánból fogják ki a legtöbb h a la t és m ás ten ­geri élőlényeket: ka lm árt, g arnélaráko t, ta risznyaráko t, osztrigát. Speciális tengeri farm okon m oszatokat te rm esz­tenek. Ezekből gyógyszereket, ház iá lla tok szám ára ta k a r ­m ányt, fű tőanyagot á llíta n ak elő. A barna- és vörösmoszat- ból trá g y á k a t á llítan ak elő.

K isszótár: aktívan úszó élőlények; fenéklakó élőlények;Csendes-óceán.

Ellenőrizd magad!1. Milyen körülmények hatnak az óceánok élővilágára?2. Milyen növények honosak a Csendes-óceánban?3. Milyen állatok élnek a Csendes-óceánban?4. Milyen gazdasági jelentősége van a Csendes-óceán termé­

szetvilágának?^ Különböző információs források felhasználásával készíts be­

li ; számolót a Csendes-óceánban honos valamely állatról! A be­számolódat tarts meg az osztályodban!

^ term észetkutató kiskönyvtára

/\ Csendes-óceánban él a repülőhal (38. ábra). Ez a hal rendkí- Ül jól fejlett melluszonyokkal rendelkezik. Megjelenik a víz felszíne

fölött, teste a levegőben van, melluszonyai szét vannak tárva, farok­uszonyának az alsó része ugyanakkor a vízben maradva oldal­irányban ide-oda mozog. így veszi fel a sebességet, hogy el tudjon szakadni a víztől. A repülőhal mintegy 10 másodpercig tartózkodik a levegőben, és ezalatt 100 m-t repül, majd visszazu­han a vízbe.

Mi készteti a halat, hogy a levegőbe emelkedjen? Kiderül, hogy a ragadozók, amelyek üldözik. Előlük menekülve ugrik ki a vízből, és repül a felszíne fölött. A ra­gadozók is kiugranak utána a felszínre, de nem tudják utolérni. 38 . ábra. Repülő hal

^ Ö sszeg ezés

Az élet a világóceánban a felü le tére esó' napfény m ennyi­ségétől, a víz só ta rta lm átó l és hó 'm érsékletétól függ. A jól m egvilágított felszíni v ízrétegben apró növényi és á lla ti szervezetek élnek. V annak i t t ak tív an úszó és fenéklakó élőlények is. A Föld legnagyobb és legm élyebb óceánja a Csendes-óceán. Növény- és á lla tv ilága rendk ívü l változatos. Az em ber sa já t szükségleteinek k ie lég ítésére h aszn á lja a Csendes-óceán te rm észetv ilágát.

19. §. A T L A N T I-, É SZ A K I-S A R K I- É S IN D IA I-Ó C E Á N

Hány óceán van a Földön? Mutasd meg őket a földrajzi térképen!

Az em ber régó ta tö rekszik az A tla n t i -ó c e á n m eghódítá­sára. V alam ikor a Föld legfontosabb ú tvonala volt. Az A tlanti-óceán ké tsze r kisebb a C sendes-óceánnál. E urázsia , Afrika, Észak- és D él-A m erika p a r tja it m ossa.

Az A tlanti-óceán á lla tv ilága a Csendes-óceánénál kevés­bé változatos. Sok különböző halfaj él benne: sallangos lazac, m akréla , tókehal, hering, tengeri sügér, kardhal (39. ábra). É szaki vizeiben b á ln ák és fókák, míg a meleg vízében szard ín ia , tonhal, p u h a te s tű ek ta lá lhatók .

39. ábra. Tőkehal (1), hering (2), tengeri sügér (3), makréla (4)

Az A tlanti-óceánon á t szám os tengeri ú tvonal vezet. Alegfontosabb közülük E urázsia és Eszak-A m erika országaitkötik össze.*

Az E s za k i- sa rk i-ó c e á n m ére te it tek in tve a legkisebb. Vize E u rázsia és Eszak-A m erika p a r tja it m ossa. Az óceán egész té rség é t a tengerekkel együ tt A r k t i s z n a k vagy É s z a k i- s a r k v id é k n e k nevezik.

Az óceán felszínét vas tag jég réteg borítja. Télen itt kem ény fagyok u ra lk o d n ak és v iharok tom bolnak. A Nap több hónapig nem je len ik a horizont fölött. C sak a Hold és a csillagok fénye v ilág ítja meg a jégsivatagot. A tél 9 -10 hóna­pig ta r t . N yáron van olyan idó'szak, am ikor a N ap nem bukik a lá tó h a tá r alá. O lyan alacsonyan tartózkodik a horizont fölött, m in t n á lu n k reggel. M ivel a su g ara i alig é rin tik a vízfelületet, csak gyengén m elegítik fel. A n y ár hideg, a jég csak a p a r t m en tén olvad el a víz felületéről.

Az E szaki-sarki-óceán észak-am erikai partv idékén fókákra és rozm árokra vadászó jegesm edvék élnek.

Az In d ia i-ó c e á n m ére té t tek in tve a h arm ad ik az óceá­nok között. Vize m ajdnem m indig meleg, a só ta rta lm a pedig nagyobb, m in t a többi óceáné.

Ő2

Az iskolai atlasz félteketérképén mutasd meg, mely kontinen­sek partjait mossa az Indiai-óceán!

Az Ind iai-óceánban burjánzó élet van. É szak i részében szardinella, m ak ré la , cápa, m íg déli részében fehérvérű halak, köztük a jég h al honos. K ülönösen gazdag a k o ra ll­zátonyok sekély v izeinek élővilága. E u rázsia , A frika és A usztrá lia p a rtv id ék e in nagy m ennyiségben fo rdu lnak elő rákfélék, p u h a te s tű e k , így t in ta h a la k és kalm árok . Az óceán déli v izeiben sok az egysejtű m oszat, a p u h a te s tű , m edúza és egyes rákfélék . Ezek a h a lak , a ten g eri kígyók és az óriási e lefán tteknősök szám ára szo lgálnak tá p lá lé ­kul (40. ábra).

Az Indiai-óceánon kevésbé fejle tt a h a lásza t, m in t a töb­bi óceánon. A b á ln ah a lá sz a t az óceán déli részén gyakorla­tilag m egszűnt. A tőkebálna és az ám bráscet nem zetközi védelem a la tt áll (41. ábra).

Régebben az Indiai-óceán p a rtja in e lterjed t volt a gyöngy­halászat.

40. ábra. Tengeri kígyó (1) 41. ábra. Bálnák: tőkebálna (1)és óriási és ámbráscet (2)

elefántteknős (2)

Az em ber in tenzív gazdasági tevékenysége a tengerek és óceánok te rm észe ti környezetének a rom lásához vezetett. A legnagyobb veszélyt a tengerek lakó ira a víz szennyeződése és a m érték te len h a lá sza t jelenti.

K isszótár: Atlanti-óceán; Északi-sarki-óceán; Arktisz;Indiai-óceán.

Ellenőrizd magad!

1. Mutasd meg a térképen az Atlanti- és az Indiai-óceánt! Ha­sonlítsd össze őket! Miben különböznek egymástól?

2. Miért olyan változatos az Atlanti-óceán éghajlata?3. Melyik óceán a legkisebb és a leghidegebb?4. Mit nevezünk Arktisznak? Ismertesd természetvilágának a

jellegzetességeit!5. Miért szorul védelemre a világóceán?

\ « Különböző információs források felhasználásával készíts be­számolót a jegesmedvékről!

A természetkutató kiskönyvtáraA kék bálna bolygónk legnagyobb

állata (42. ábra). Egy nap alatt több tonna apró rákot is képes megenni. Amikor a kék bálna lebukik a zsákmány után, a torka szokásos méretének a négyszeresére tágul. Bezárja a szá­ját, kiengedi a vizet, és lenyeli a belőle kiszűrt zsákmányt. Télen a kék bálnák meleg vizekben élnek, ahol a nőstények világra hozzák kicsinyeiket.

Az állatvilágban a kék bálna adja ki a leghangosabb hangokat.

Az A tlanti-óceán észak-déli irányban nagy kiterjedésű. Term észetvilága rendkívül változatos. Gazdag halban. Leg­kisebb és leghidegebb az Eszaki-sarki-óceán. Egész terü le té t a tengerekkel együtt A rk tisznak nevezzük. A legmelegebb és

54

i g s ó s a b b vizű az Indiai-óceán. Az em ber gazdasági tevékeny­ege következtében rom lott a tengerek és óceánok élővilágá­

nak állapota. Az óceánok ezért védelemre szorulnak!

20. §. E U R Á Z S IA - A L E G N A G Y O B B K O N T IN E N S

Hány kontinenst ismertek? Mutasd meg őket a világtérké­pen! Melyik a legnagyobb területű kontinens?

E u r á z s ia a Föld legnagyobb kontinense. T erü le tén helyezkedik el országunk, U krajna. Az E urázsiához legkö­zelebbi kon tinens A frika. E h a ta lm as földrész p a r tja it m ind a négy óceán vize mossa.r— £ Keresd meg az iskolai atlasz térképén Eurázsiát, és mutasd [_' meg, mely óceánok mossák a partjait!

43. ábra. Eurázsia

, M ár tudod, hogy E u rázsia k é t részből - E u ró p á b ó l és Á zs iá b ó l áll (43. ábra). K özöttük a felté teles h a tá r a Kasz- pi-tengeren, az U rál-hegység m en tén és a K aukázus északi lejtőinek láb án ál húzódik.

E urópában nagy te rü le te t foglal el a Kelet-európai-síkság. A hegyek Európa terü le tének csak 1,5%-át teszik ki. A legna­gyobb hegyrendszerek Á zsiában ta lá lhatók . E urázsia az egyetlen földrész, ahol a hegycsúcsok m agassága m eghaladja

55

a 7000 m étert. A Föld legm agasabb hegycsúcsa a Him alája-hegységben ta lá lható , 8848 m m agas M ount E vere s t (C so m o lu n g m a ) (44. ábra).r~r Idézd fel, melyik Ukrajna legmaga- I sabb hegycsúcsa!

E urázsia te rü le te gazdag ásv á ­nyi kincsekben, kőszénben, kőolaj­ban, földgázban, sókban, vasércben, építőanyagokban, aranyban .

E urázsia — az egyetlen földrész, m ely valam ennyi te r ­m észeti övezetre k ite rjed a sa rk i jégsivatagoktó l a trópusi erdőkig. I t t m egtalá lható a Földön létező szinte az összes növényfaj, ta la jtíp u s. Ez a változatosság a kon tinens h a ta l­m as észak-déli és nyugat-keleti irán y ú k iterjedtségével m agyarázható .

E urázsiában ta lá lh a tó a világ legnagyobb te rü le tű tava, a K a s zp i- te n g e r (376 000 km 2). A legmélyebb tó a B a jk á l- tó (1642 m).

A féltekék hegy- és vízrajzi térképén keresd meg Eurázsia fo- lyóit! Nevezd meg a legnagyobbakat!

E urázsia a legnépesebb kontinens. I tt ta lá lh a tó a világ legnagyobb te rü le tű országa (Oroszország) és legnépesebb országa (Kína). E urázsiában nagyon sok állam ta lálható , melyeknek a lakossága különböző nyelveken beszél.

/K isszótár: Eurázsia; Európa; Á zsia; M ount Everest;Kaszpi-tenger, Bajkál-tó.

Ellenőrizd magad!1. A féltekék hegy- és vízrajzi térképén keresd meg Eurázsiát,

és határozd meg, melyik kontinens a legközelebbi szomszédja!2. Miért olyan változatos Eurázsia természetvilága?3. A vaktérképen jelöld be az Urál-hegységet, a Kaszpi-tengert

és a Bajkál-tavat!4. Milyen ásványi kincsekben gazdag Eurázsia?5. A féltekék hegy- és vízrajzi térképe alapján jellemezd

Eurázsia felszínét!

56

Keresd meg a térképen Eurázsia legnagyobb területű államát! É Y j Jelöld be a vaktérképen Ukrajnát és Kínát!

A term észetkutató kiskönyvtáraA Bajkál-tó bolygónk legmélyebb tava. A benne lévő vízmeny-

nyiséget tekintve csak a Kaszpi-tenger előzi meg. A tó a földkéreg hatalmas hasadékában jött létre, amelynek mélysége elérte az 1940 métert. A Bajkált festői szépségű magas hegyek ölelik körbe, amelyekben gazdag vasérc-, színesfém-, márvány-, kőolajkészle­tek vannak.

A tó vize édes, nagyon átlátszó és hideg. Állatvilága rendkívül változatos. Nemcsak édesvízi halak találhatók benne, hanem ten­geri állatok is (fókák, szivacsok).

^ Ö sszegezésE urázsia - a Föld legnagyobb kontinense, mely két részre,

Európára és Á zsiára oszlik. A te rü le tén helyezkedik el á lla ­munk, U krajna is. E urázsia p artja it négy óceán vize mossa. A kontinens te rü le te gazdag ásványi kincsekben. E urázsia term észetvilága rendkívül változatos. Ez az egyetlen földrész a világon, melyen az összes term észeti övezet m egtalálható, és a legnagyobb népsűrűséggel rendelkezik.

21. §. E U R Á Z S IA N Ö V É N Y - É S Á L L A T V IL Á G AA hegy- és vízrajzi térképen mutasd meg Eurázsiát!

E urázsia te ljes egészében az északi féltekén te rü l el. A Észa- ki-sarki-óceán szigeteit és a k o n ti­nens partv idékét jégpáncél borítja.Azokon a helyeken, ahol nyáron a kövekről elolvad a jég, zuzmó, m oha es egyes virágos növények - sark i mák, nefelejcs, törpe kőtörőfű - nő (45. ábra). N yáron a szigetek szik­lás p a rtja in sirályok, lum m ák, kor- m oránok fészkelnek. A m ad arak fő eledele a hal, am elyhez az óceánból ju tnak . I t t él a jegesm edve, am ely

45. ábra. Sarki mák

57

h a lak ra , tengeri em lősökre - fókákra, rozm árokra - vadá- 1 szik.

T undra. A tu n d r á b a n a té l 8 -9 hónapig ta r t. A fagyok elérik a -5 0 °C-ot. A ta la j á t van fagyva. A rövid és hűvös n yár so rán alig olvad fel.

A tu n d ra leggyakoribb növényei a m ohák, a zuzm ók és a vörös áfonya. H elyenként a földhöz lapulva törpe ny ír és fűz nő, így védekezve az erős szelek és kem ény fagyok ellen. A tu n d rá i körülm ényekhez jól a lkalm azkod tak a rén szarv a­sok, m elyeknek sű rű p rém ük és széles p a tá ik vannak , am e­lyek fen n ta rtják őket a havon. É lnek i t t lem m ingek, sarki rókák (46. 1. és 2. ábra), előfordul sa rk i farkas. A tu n d ra m adárv ilága változatos. Honos a hóbagoly (46. 3. ábra), am ely lem m ingekre és egerekre, va lam in t a n y a ran ta a tav ak p a rtjá n fészkelő vadlibákra, vadkacsákra , pehelyré- cékre vadászik(46. 4. ábra).

%

46. ábra. Lemming (1), sarki róka (2), hóbagoly (3), pehelyréce (4)

Tajga. A tu n d rá t a ta jg a h a ta lm as térsége, a tűlevelű fák — erdeifenyő, lucfenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő, szibériai fenyő - b irodalm a követi. A tajga á lla tv ilága rendkívül válto­zatos. Honos itt a jávorszarvas (47. 1. ábra), róka, hiúz, nyuszt (47. 2. és 3. ábra), menyét. Az erdők sűrűjében él a b arnam ed­ve, a farkas (47. 4. és 5. ábra), a m adarak közül a fenyőszajkó, siketfajd, nyírfajd.

58

r

47. ábra. Jávorszarvas (1), hiúz (2), nyuszt (3), barnamedve (4), farkas (5)

Az erdei bozótosban barnam edvék és farkasok ta lá lh a ­tóak. A ta jg áb an sok m adár él.

A ta jga u tá n következnek a vegyes és a lo m b le v e lű erdők. A la ttu k következnek az erdős sztyeppe és a sztyep­pe nagy te rü le te i. Ezek m eg ta lá lha tók U k ra jn áb an is.

S iv a ta g o k . E u rázsia te rü le tén ek egy részét s iv a ta g o k foglalják el. Ezekben a térségekben nagyon kevés a csapa­dék. A levegő hőm érséklete eléri a +50 °C-ot. A sivatagok növényzete szegényes.

A növények alkalm azkod tak a m ostoha körü lm ények­hez: a tevetövisnek és a levél nélkü li fá ra em lékeztető szak- szaulnak hosszú gyökerei vannak ; a sziki ballagófű levelei fonalakra em lékeztetnek; az üröm leveleit apró szőrszálak borítják.

Az állatok, a növényekhez hasonlóan, k itűnően a lk a l­m azkodtak a siva tag i feltételekhez. A patások közül a ku lánnak nevezett v adszam ár nagyon k ita rtó á lla t, a goly- vás gazella élelm et keresve h a ta lm as távo lságokat képes

59

I

48. ábra. A sivatagok állatai: kulán (7), golyvás gazella (2)

/m egtenni, és a sós vizet is m egissza (48. ábra). É lnek itt k é tpúpú tevék, a rágcsálók közül ugróegerek, ürgék, am e­lyekre p u sz ta i rókák és sakálok vadásznak . S ivataglakók a m érges kígyók, pókszabásúak (skorpiók, karaku rtok ).

T ró p u si e ső erd ő k . E u rázsián ak azokban a térségeiben leggazdagabb a növény- és állatv ilág , am elyek közel esnek az egyenlítőhöz. A t r ó p u s i e ső erd ő k b e n m angófa, d innye­fa (papaja), kenyérfa, m ahagóni fa és ébenfa nő. E lte rjed t a szegfűszegfa, a szerecsendiófa. N őnek i t t olyan ha ta lm as évelő fűfélék, m in t a banán , m elynek a m agassága eléri a 15 m-t. Szokványos növény i t t a nagyon gyorsan növő, fa a lakú fűnem ű bam busz.

Az á lla tv ilág rendkívül változatos. E lterjedtek az olyan majmok, m int a m akákók, gibbonok, cerkófok, páviánok. A trópusi erdők sűrűjében a fák felső szintjein élnek az orangu­tánok (49. 1. ábra), csak néha ereszkednek le a földre. É jsza­k á ra lombokból ép ítenek fészket m aguknak , m inden nap ú ja t. A h ím m agassága eléri a 130 cm-t, a testtöm ege a 100 kg-ot. Az o rangu tánok gyümölcsökkel, levelekkel, kisebb m adarakkal, to jásokkal táp lálkoznak .

A ragadozók közül em lítést érdemel a leopárd, tigris, maláj medve (49. 2. és 3. ábra). R itkaságnak szám ít a tulok, o rrszar­vú és elefánt. A m adárvilág jellegzetes képviselői: az o rrszar­vúm adár, a páva, a nek tárm adár. Rengeteg a mérges kígyó, közülük a legerősebb mérge a királykobrának van (49. 4. ábra). Hossza elérheti az 5 m-t. Jól kúszik a fák törzsén, kiválóan

60

49. ábra. Orángután (7), tigris (2), maláj medve (3), királykobra (4), óriáspanda (5)

úszik, nappali életmódot folytat. Tojásokkal, békákkal, apró m adarakkal táplálkozik. E lterjedt a krokodil, a gyíkok és békák. Az erdő rengeteg rovarnak ad otthont.

K ína trópusi erdeiben él az óriáspanda (49. 5. ábra). B am ­buszmedvének is nevezik, mivel k izárólag bam buszhajtások­kal táplálkozik.

E urázsia te rü le tén az élővilág megóvása érdekében szá­mos term észetvédelm i te rü le te t és nem zeti parkot hoztak létre. Ilyen a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa, ahol a bölényeket, a tü rkm en isz tán i badhizi védett te rü le t, ahol a kulánokat óvják. Ind ia egyik legrégibb term észetvédelm i területén, a K aziranga Nemzeti Parkban az indiai orrszarvút, a bengáli tig rist, az indiai elefántot, a leopárdot, r itk a m ada­raka t és hüllőket védik a kipusztulástól.

A Nemzetközi Vörös Könyvbe bejegyzett állatok és növé­nyek legtöbbje E urázsiában honos.

K isszótár: tundra; tajga; sivatagok; trópusi esőerdők.

Ellenőrizd magad!Miért rendkívül változatos Eurázsia növény- és állatvilága?

y # Készíts beszámolót egy olyan növényről vagy állatról, mely ® csak Eurázsiában él!

61

A természetkutató kiskönyvtáraaAz Indonéziához tartozó Kalimantán- és

Szumátra-szigeteken nő a földkerekség legnagyobb virága, a raflézia (óriás bűzvi­rág) (50. ábra). Parazita növény, liángyöke­reken élősködik. A hajtásai belenőnek a lián szárába, és abból táplálkoznak. Fokozato­san bimbót növeszt, amely futball-labda nagyságot ér el. Ezt követően megreped, és hatalmas, öt vörös-fehér sziromlevéllel rendelkező virággá nyílik szét. A virág átmérője eléri az 1 m-t, tö­mege a 10 kg-ot.

B Ö sszeg ezésE u rázsiáb an van n ak jég takaróval bo ríto tt te rü le tek , van

tu n d ra , ta jga, vegyes erdők, erdős sztyepp, sztyepp, s iv a ta ­gok, trópusi esőerdők. A földrész növény- és állatv ilága rendkívül változatos. E u rázsiáb an olyan növény- és á lla tfa ­jok élnek, m elyek m ás kon tinenseken nem ta lá lh a tó k meg. Az em beriségnek óvnia kell E u rázsia term észetv ilágát.

22. §. A F R IK A - A F Ö L D L E G F O R R Ó B B K O N T IN E N S E

Mutasd meg a térképen Afrikát! Melyik a hozzá legköze­lebb fekvő földrész?

A fr ik a a te rü le té t tek in tve a m ásodik legnagyobb föld­rész E urázsia u tán . Mivel az egyenlítő csaknem középen sze­li á t (51. ábra), ez az elhelyezkedés kedvez annak , hogy egész évben m agas a hőm érséklet a kontinensen. E zért A frika a legforróbb kontinens. A kontinens délkeleti részénél helyez­kedik el egy nagy sziget - M a d a g a szk á r .

A fr ik a te rm észe tv ilá g a . A frikában a síkságok dom inálnak.

V annak hegyek is. K eresd meg őket a térképen! A kon­tin en s legm agasabb csúcsa a K ilim andzsáró (5895 m).

50. ábra. Raflézia

62

52. ábra. Szahara

Közel a trópusokhoz nyáron a levegő hőm érséklete +32 °C, télen +24 °C. A R ák térítő közelében kevés a csapadék, it t húzódik nem csak A frika, hanem az egész bolygó leg szára­zabb és legforróbb térsége, a legnagyobb földi sivatag, a S zahara (52. ábra).

A nyár a S zaharában h ihetetlenül forró, az égbolton alig van felhő. A nap +70 °C-ra melegíti a kövek és a homok felszí­nét, a levegő hőm érséklete pedig eléri, sőt meg is haladja a +40 °C-ot. Napközben nehéz lélegezni, m ert forró és száraz a levegő. M inden élőlény igyekszik m enedéket keresni a kövek repedéseiben és a száraz növényzet gyökerei között. A sivatag k ih a lt tá j­nak tűn ik . N yáron gyakoriak a homokviharok. A homokfelhő e lta­karja a napot. Az em berek és állatok száját, orrát, szem ét eltörni a por, nehézzé válik a levegővétel. Jaj annak, ak i nem tud idejében elrej­tőzni a hom okvihar elől.

A frika középső részén, az egyen­lítő m ellett egész évben sok csapa­dék hullik. Az egyenlítőtől északra es délre helyezkednek el a trópusok.Itt ta lá lh a tó a szavannák övezete, melyet a sivatag vált fel (53. ábra).

Szavannák

53. ábra. Afrika természeti övezetei

63

A kontinensen nincsenek hideg telek. A hó itt nagyon rit­ka jelenség. A kárm ilyen hihetetlen , havat csak az egyenlítő m elletti, 5000 m éternél m agasabb hegycsúcsokon lehet látni

A frika gazdag hasznos ásványokban. I tt nagy arany-, pla tina-, gyémánt-, uránérc-, kőolaj- és földgázlelőhelyek talál hatók.

A frik a v ize i. A frika p artja it m inden oldalról az Atlanti- és Indiai-óceán, valam in t a Földközi-tenger vize mossa. Ezek ugyancsak h a tássa l van n ak A frika term észetvilágára.

A frikának vannak folyói. Keresd meg őket az iskolai atlasz féltekék hegy- és vízrajzi térképén!

A N ílu s a világ egyik leghosszabb folyója. Az egyenlítő m ellett ta lá lha­tó a bővizű Kongó. A frika folyóinak többsége gyors folyású, sok rajtuk a vízesés. A tavak a kontinens keleti részében összpontosulnak, ahol a víz a földkéreg tö résárkait tölti ki.

A frika legnagyobb édesvizű tava54. ábra. Viktória-tó a V ik tó r ia ~tó (54. old). A mélysége

nem nagy. Keresd meg az iskolai atlasz féltekék hegy- és vízrajzi térképén!

A fr ik a n ép esség e . A frika lakosságának jelentős része sötét bőrű. A kontinens északi részén világosbarna bőrű népek élnek. A népesség nagyobb része falvakban él, és mező- gazdasággal foglalkozik. A meleg éghajlatnak köszönhetően A frikában főként kávét, kakaót, datolyát, an an ász t és banánt term esztenek.

A frika te rü le tén több m int 50 állam ta lálható .

K isszótár: A frika; Szahara; M adagaszkár; N ílus; Kongó; Viktória-tó.

Ellenőrizd magad!1. A féltekék hegy- és vízrajzi térképén mutasd meg Afrikát! Ne­

vezd meg a hozzá legközelebb fekvő földrészeket!2. Képzeld el, hogy a szüléiddel kirándulásra utazol Afrikába.

Mondd el nekik, milyen időjárásra számíthatnak. Milyen dolgokat kell magatokkal vinnetek az útra? Magyarázd meg, miért!

64

3 . Van-e Afrikában tél? Hol látható hó?4 . Nevezd meg Afrika legnagyobb folyóit és legnagyobb tavát!

jelöld be őket a vaktérképen!

g^ l Különböző információs források felhasználásával készíts be- számolót Madagaszkárról!

Mit tudsz Afrika népességéről?

A természetkutató kiskönyvtáraAfrikát gyakran fekete kontinensként emlegetik lakóinak bőrszí­

ne miatt. Ez azonban nem vonatkozik a kontinens északi részére, ahol arab népek élnek. A földrészen, a hozzá tartozó szigetekkel együtt, a népesség száma 600 millió főt tesz ki, és évről évre növek­szik. Afrika népeinek nagyobb része éhezik, és szegénységben él.

^ Ö sszeg ezésA frika a Föld m ásodik legnagyobb földrésze. Az egyenlí­

tő csaknem középen szeli át, ezért ez a legforróbb földrész. Afrika p a r tja it az A tlanti- és az Indiai-óceán, v a lam in t a Földközi-tenger vize m ossa. A frika te rü le tén ta lá lh a tó Föl­dünk legnagyobb sivataga, a S zahara . A kon tinens gazdag ásványi kincsekben: aranyban , p la tin áb an , gyém ántban, uránércben, kőolajban, földgázban. A frika lakosságának nagyobbik része sö té t bőrű. É szaki te rü le te it v ilágosbarna bőrű népek lak ják .

23. §. A F R IK A N Ö V É N Y - E S Á L L A T V IL Á G A

Mit tudsz Afrikáról? Mutasd meg a kontinenst a hegy- és vízrajzi térképen!

A frika te rü le tén v an n ak sivatagok, trópusi esőerdők, sza­vannák. A frika term észetv ilága rendkívül változatos.

S z a h a ra . A frika északi részén húzódik bolygónk legna­gyobb sivataga, a Szahara. M utasd meg a térképen! M ár tudod, hogy ez a Föld legforróbb és legszárazabb terü lete. Nyáron a levegő hőm érséklete árnyékban eléri a +40 °C-ot. Itt előfordul, hogy évekig nem hull csapadék.

65

A S zahara növényvilága rendkívül gyér, sok helyen telje­sen hiányzik. Itt-o tt fűcsomók és tüskés cserjék nőnek. Fór. rások közelében és folyóvölgyekben, ahol a talajvíz közel van a felszínhez, gazdag a növényzet. Ezeket a helyeket o á z iso k ­n a k nevezzük (55. ábra). Az oázisok legelterjedtebb növénye a datolyapálm a.

A S zahara á lla ta i alkalm azkod­ta k a sivatagi életmódhoz. Az anti­lopok vizet és élelmet keresve nagy távolságok m egtételére képesek. A teknősbékák, gyíkok és kígyók huzam os ideig élhetnek víz nélkül. E lterjedtek a bogarak, sáskák, skor­piók. A sivatag perem én előfordul- n ak h iénák és oroszlánok.

T rópu si esőerd ők . Az egyenlí­tő két oldalán helyezkednek el. Afri­ka trópusi esőerdeiben nincsenek

évszakok: m ind a tél, m ind a nyár egyarán t meleg. Nem m ülik el nap eső nélkül. Az erdei talajok tápanyagokban sze­gények. Az élőlények elhalt m aradványait a meleg és a ned­ves ta la jban a m ikroorganizm usok gyorsan lebontják, a növények pedig azonnal felszívják a keletkező tápanyagokat.

A megfelelő m ennyiségű meleg és nedvesség kedvező fel­té teleket biztosít a trópusi esőerdők növényei szám ára (56. ábra). I tt csaknem 25 ezer növényfaj ta lá lható , köztük közel ezer fafajt ta r ta n a k számon. Az erdők örökzöldek, a növények fokozatosan, 2 -3 év a la tt v á ltan ak lombozatot.

55. ábra. Oázis a Szaharában

56. ábra. A trópusi esőerdő növényzete

66

Az erdők nagyon sűrűek . G yakori növények a fikuszok, különböző pálm afajok, ébenfa, m ahagónifa, a szantálfa , vaSfa, kenyérfa, kávécserje, szerecsendió, a kakaófa. A fák alatt fa a lakú páfrányok, cserjék, lágyszárú kúszónövények és m ohák nőnek.

A trópusi erdők á lla tv ilága nagyon változatos. Az állatok többsége fákon él. K öztük van a cerkófmajom, páv ián és csimpánz. Ezek term ésekkel, fia ta l hajtásokkal, rovarokkal és m adárto jással táp lálkoznak . G yakoriak a különböző papagájfajok, harkályok, tu rákók , (57. 1-3. ábra), gyü­mölcsgalambok.

A ta la j sz in ten bojtosfülű disznók, afrikai szarvasok élnek. Az erdőszélen és v ízparton okapi, 80 cm m agas tö rp e­víziló fordul elő (57. 4. és 5. ábra). I t t él a trópusi erdők ragadozója, a leopárd. Az erdő nehezen m egközelíthető sűrűjében gorillák ta lá lh a tó k (57. 6. ábra). A hím m ag assá­ga eléri a 180 cm-t, testtöm ege pedig a 250 kg-ot.

57. ábra. Papagájok (1), afrikai harkály (2), turákók (3), okapi (4), törpe víziló (5), gorilla (6)

67

Az erdőben nagyon sok a rovar. A vándorhangyák h o s z - 'x szú sorban vonulnak, és m inden t e lpusztítanak , am i az ú tju k b a kerül. A fákon és a ta la jb an növényi m aradványok­kal táplálkozó term eszek élnek.

T alá lhatók it t kígyók, vakondok, különböző gyíkok.A sza v a n n á k . A s z a v a n n á k A frika te rü le tén ek jelen­

tős részét (közel 40%-át) foglalják el. Ezek a mi sztyeppéink- re em lékezető v ég e lá th a ta tlan füves te rü le tek . I t t két évszak — az esős n yár és a száraz té l — váltja egym ást.

A szavannákon h a ta lm as baobabfák és ernyőakácok nőnek, am elyeknek a koronája h a ta lm as esernyőre hasonlít (58. ábra). E lőfordulnak m im ózák és egyes pálm afajok is. A legszárazabb helyeken nő a fa a lakú , levél nélküli, tüskés, húsos szárú aloé és ku tyatej.

58. ábra. Afrikai szavanna: baobab (1), ernyőakác (2)

Az esős évszakban a növényzet nagyon gazdag, ezért a szavannákon sok nagy testű fűevő á lla t él: antilopok, zebrák, a fák leveleivel táplálkozó zsiráfok (59. 1. ábra). M ás nagy tes­tű fűevő állatok - elefántok, bivalyok, o rrszarvúk - is előfor­dulnak. A folyók és tavak p a rtján vízilovak tanyáznak.

A fűevő álla tokkal táp lálkoznak a ragadozók. Közülük legerősebb és legfélelmetesebb az oroszlán és a gepárd (59. 2. ábra). V annak itt sakálok és h iénák is. Az állatok és em berek szám ára egyarán t veszélyt jelentenek a krokodilok. A nílusi krokodil a legnagyobb, hossza eléri az 5 -6 m étert.

68

59. ábra. Zsiráf (f), gepárd (2), kígyászkeselyű (3), flamingók (4), marabu (5)

A szavanna m adárv ilága nagyon változatos. A Föld leg­nagyobb m adara az a frik a i strucc, amely nem tud repülni. M agassága eléri a 270 cm-t, testtöm ege a 7 0 -9 0 kg-ot. Veszélyt esetén óriási léptekkel (4 -5 m-es), 70 km /h sebes­séggel fut.

A ragadozó m adarak közül m ind kinézetével, m ind szoká­saival figyelemre méltó a hosszú lábú kígyászkeselyű (59. 3. ábra). Apró rágcsálókra, csúszóm ászókra, elsősorban kígyókra vadászik. A m adár a lábával öli meg az üldözőbe vett és u to lért kígyót. A folyó- és tó p arti nádasokban nagy­testű m adarak - Íbiszek, gólyák, flamingók és m arabuk - élnek (59. 4. és 5. ábra).

Még 100 évvel ezelőtt A frika term észetv ilágát é rin te tlen ­nek tek in te tték . Azonban az em ber gazdasági tevékenységé­vel m ár akkor jelentős m értékben m egváltoztatta a kontinens term észetvilágát. N apjainkra a term észet- és környezetvéde­lem problém ái nagyon kiéleződtek.

A trópusok örökzöld erdő it régóta ir tják az értékes faanyag m ia tt és legelők, szán tók nyerése végett. M ostanra

69

A frika erdeinek 70%-a te ljesen m e g s e m m is ü lt . A k iirto tt erdők helyén kakaó-, olajpálm a-, banán- és földimogyoró-ül­te tvényeket lé tesítenek .

A szavannák term észetv ilága is je len tősen m egváltozott. H ata lm as te rü le tek e t h aszn á ln ak legelőkként. A szarvas- m arhák , b irk ák és tevék m érték te len legeltetése, a fák, cserjék k ivágása következtében a szavannák m indinkább elsivatagosodnak. Az o tt lakó em berek küzdenek a sivatag terjedése ellen: erdősávokat ü lte tn ek a siva tag szélén, kor­látozzák az álla tok legelte tését ott, ahol gyér a növényzet. A frika te rü le tén szám os nem zeti p a rk ta lá lh a tó , m elyekben óvják a földrész különleges term észetv ilágát.

K isszótár: oázis; trópusi esőerdők; szavanna.

Ellenőrizd magad!1. Miért nagyon változatos Afrika természetvilága?2. Hogyan alkalmazkodtak a növények és állatok a sivatagi élet­

módhoz?3. Milyen növények honosak Afrika trópusi esőerdeiben?4. Nevezd meg a trópusi esőerdők állatait!5. Milyen növények nőnek az afrikai szavannán?6 . Milyen állatok élnek a szavannán?7. Mi a helyzet Afrika természetvilágának a megóvását illetően?

Különböző információs forrásokat felhasználva készíts beszá­molót egy kizárólag Afrikában honos növényről vagy állatról!

A természetkutató kiskönyvtáraA dél-afrikai Namíb-sivatagban nő egy érdekes növény, a vel-

vícsia. Száraz tönkre emlékeztető rövid törzse van, amelyen két félszáraz levél található. A levelek hossza közel 2 m. Évszázado­kon át nőnek, és egy idő után csíkokra hasadnak szét. Egyes vel- vícsia növények kora meghaladja a 2000 évet. A velvícsia képes átvészelni a pokoli hőséget annak köszönhetően, hogy a levelei képesek kivonni a nedvességet a levegőből, amikor reggelente köd ereszkedik a sivatagra.

*4Ö sszeg ezés

Az afrik a i kontinensen sivatagok, trópusi esőerdők, sza­vannák ta lá lhatók . A földrész term észetvilága nagyon válto-

70

«.fos. A frikában olyan növények és állatok elnek, am e ye földrészeken nem honosak. A frika term eszetvi agana

védelméről az egész em beriségnek kell gondoskodnia.

24. §. É SZ A K -A M E R IK A Keresd meg a térképen Észak-Amerikát! Melyik földrészt

tekinthetjük legközelebbi szomszédjának?

É s z a k - A m e r i k a a te rü le té t tek in tve a h arm ad ik helyen áll bolygónk kon tinensei között E u rázsia es A frika u tán . földrész teljes egészében az északi félteken te rü l el. Del-Ame-rikával együ tt egy v ilág részt - A m erikát alkotják. ^

A kon tinens p a r tja it északon az Eszaki-sarki-ocean hideg vizei m ossák, ke le ten az A tlanti- nyugaton a C sen­des-Óceán vizei h a táro lják . D él-A m erikatol a P an am a-csa­to rna válasz tja el.r- z Keresd meg a 60. ábrán az Észak-Amerika partjait mosó L _ óceánokat és a Panama-csatornát!

'«■31*É S Z A K I -S A R K I - Ó C E Á N

í r j S j S .t. v g X í

New York

Washington

O'o

60. ábra. Észak-Amerika

HiSzaK-Amerika nagyon gazdag ásványi kincsekben. E le­gendő készletekkel rendelkezik földgázból, kőszénből és cinkből. Je len tő s vas-, réz- és ólomérc, va lam in t kőolajlelő­helyek ta lá lh a tó k a földrészen.

A k o n tin e n s te r m é sz e tv ilá g a . É szak-A m erika dom­borzata változatos, és kele t-nyugati irán y b an változik. A nyugati partv idék hosszában húzódnak a K o r d i l le r á k m agas hegyei. Legm agasabb csúcsa a M cKinley. A kon ti­nens központi részén síkságok te rü ln ek el, am elyeket kele­ten az A ppalache alacsony hegyei v á ltan a k fel.

A féltekék hegy- és vízrajzi térképén keresd meg az Appala­che - hegység legmagasabb csúcsát!

A kontinens te rm észe ti viszonyai nagyon változatosak, mivel nagy az észak-déli irán y ú k iterjed tsége. Északon zord körülm ények uralkodnak , té len a hőm érsék let -4 5 °C-ig süllyed, míg délen hőség van. A kon tinensen m ajdnem m in­den te rm észe ti övezet m egtalálható .

F e lsz ín i v izek . Észak-A m erika gazdag édesvízben. A földrészen sok folyó és nagy tó ta lá lh a tó . Észak-A m erika legnagyobb folyója a M is s is s ip p i mellékfolyójával, a M is­sourival együtt. A kon tinens folyói bővizűek.

A földrész északi részén ta lá lh a tó k a N a g y - ta v a k . Keresd meg őket a térképen! A N iagara folyón ta lá lh a tó a ha ta lm as, m integy 50 m m agas N ia g a ra -v íz e sé s . Az a lázú ­duló víz m orajlása 20 km -es körzetben halla tsz ik .

É szak -A m erik a la k o ssá g a . A kontinens őslakosai, az in d iá n o k (61. ábra) és az e s zk im ó k Ázsiából te leped tek á t É szak-A m erikába. Az ind iánok többsége M exikóban él.

Az eszkim ók a kon tinens északi részén élnek. Fő táp lá lék fo rrásu k a fókák, rozm árok, halak . V ad ásza tra és h a lá sz a tra k a jak n ak nevezett

61. ábra. Indián könnyű bőrcsónakjukkal indu lnak

72

(62. ábra). N yáron az eszkim ók vízi- m adarakra és k arib u szarv asra vadásznak. Asszonyaik ezala tt sóskát, angyalgyökeret, különféle m ohákat gyűjtenek és készleteznek télire.

Eszak-A m erika jelenlegi lakossá­gának nagyobb részét az Európából bevándoroltak u tódai képezik. Az utóbbi száz évben sok u k rán em igrált Észak-A m erikába.

K isszótár: Kordillerák; M ississippi; Nagy-tavak; Niaga- ra-vízesés; indiánok; eszkimók.

Ellenőrizd magad!1. Milyen világrészhez tartozik Észak-Amerika?2. Miért változatos a kontinens természetvilága?3. Melyik földrész természeti viszonyai hasonlítanak Észak-Ame-

rikáéra? Miért?4. Hogy nevezik Észak-Amerika őslakosait? Mivel foglalkoznak?

| ^ # j A világ politikai térképén határozd meg, milyen nagy országok K _ \ találhatók az észak-amerikai kontinensen?

A természetkutató kiskönyvtáraA Niagara-vízesés (63. ábra) a Niagara folyó középső részén

található. A vízesés két részből, az amerikai oldalon található Amerikai-zuhatagból és a határ kanadai oldalán lévő Patkó-zu- hatagból áll. Ezeket a fákkal borított Kecske-sziget választja el egymástól.

62. ábra. Eszkimó kajak

63. ábra. Niagara-vízesés

;,C Ö sszeg ezés

É szak-A m erika bolygónk h arm ad ik legnagyobb kon ti­nense, m elynek p a r tja it három óceán vize mossa. A földrész teljes egészében az északi féltekén helyezkedik el. Dél-Ame- rikáva l együ tt alkotja A m erikát m in t világrészt. A kon ti­nens nyugati részén a K ordillerák m agas hegyei húzódnak. A te rm észe ti viszonyai nagyon változatosak , m ert nagy a földrész észak-déli irán y ú k iterjedése. A földrész gazdag ásványi kincsekben. É szak-A m erika őslakosai az indiánok és az eszkim ók.

25. §. É SZ A K -A M E R IK A N Ö V É N Y - É S Á L L A T V IL Á G A

A hegy- és vízrajzi térképen mutasd meg Észak-Amerikát! Mit tudsz erről a földrészről?

/Eszak-A m erika te rü le tén ta lá l­

hatók sa rk i jégsivatagok, tund ra , ta jga, vegyes és lombos erdők, erdős sztyepp, sztyepp és sivatagok. A kon tinens term észetv ilága gazdag és változatos (64. ábra).

Észak-A m erika sa rk i jég siv a ta ­gainak övezetében zord időjárási

64. ábra. Észak-Amerika viszonyok uralkodnak . Egész évbenÉszaki-sarki-óceáni hideg szelek fújnak, hóviharok tom-

partvidéke bolnak, té len a hőm érsék let eléri a-6 0 °C-ot. N yáron a jégm entes

helyeken csak m oha és zuzmó nő.

Idézd fel, milyen állatok élnek az Északi-sarki-óceán partvidé­kén!

I t t fókákra és rozm árokra vadászó jegesm edvék élnek. A szárazföldön honos a lem m ing. Ez a sű rű p rém ű kis rágcsáló a hó a la tt telel. A sa rk i fa rk as és sa rk i róka v ad á­szik rá.

74

T u n d ra . Idézd fel, milyen növények nőnek a tundrában Eurázsia területén! gszak-A m erika tu n d rá ja nyáron kissé felolvad. E kkor m inden t m oha, vörös és ham vas áfonya cserjéje, törpe nyír és fűz borít.

A tu n d rá b a n él a karib u szarvas (65. 1. ábra). R itkán előfordul itt a pézs- m atulok (65. 2. ábra). T esté t hosszú, sűrű feketés b a rn a gyapjú védi a fagyoktól. Növényekkel, m ohával, a törpe nyír és fűz ágaival táp lá lk o ­zik.

N yáron a tavakon és lápokon ide érkező v íz im adarak fészkelnek. Télire helyben m arad a hóbagoly, tu n d rá i fogoly, sa rk i hófajd, hósárm ány.

Tajga. A ta jg áb an lucfenyő, jege­nyefenyő, erdeifenyő, nő. Idézd fel, milyen tűlevelű növények nőnek a tajgában Eurázsia területén!

A csendes-óceáni partv idéken , ahol elegendő a csapadék és a meleg, tu ják- ból Douglas-fenyőből álló tű levelű erdők nőnek (66. ábra). A Douglas-fe- nyő 80 m m agasra megnövő, 1000 évig élő fa.

Az észak-am erikai ta jg áb an fekete- medve, grizzly medve, farkas, hiúz, róka, vap iti szarvas, jávorszarvas, nyúl tenyészik. A m ad arak közül i t t harkályok, keresztcsőrűek, fehérfejű rétisasok, csonttollúfélék honosak.

V eg y es és lo m b lev e lű erd ők . A vegyes és lom blevelű erdőkben tölgy, bükk, h árs , rezgőnyár, ny ír nő. Sok a

75

65. ábra. Az észak-amerikai tundra állatai: karibu szarvas (1), pézsmatulok (2)

66. ábra. Tuja (1) és Douglas-fenyő

juharfa j, közte a cukorjuhar, vörös és ezüst ju h a r.

V áltozatos az erdők állatvilága. Honos i t t az oposszum, am i erszé­nyes álla t. E lte rjed t a ta rk a tü s ­kékkel bo ríto tt te s tű ta ra jo s sül (67. 1. ábra). Az á lla tn ak m integy 30 000 tüskéje van, m indegyiken sö té t és világos sávok vannak . A tüskéivel, am elyeknek köszönhe­tően fennm arad a víz felszínén, vé­dekezik az ellenségeivel szemben. H osszú karm aival ügyesen m ászik a fán. Fakéreggel, gyökerekkel és te rm ésekkel táplálkozik.

Előfordul az erdőkben a bozontos farkú csíkos bűzösborz (67. 2. áb­

ra). Az á lla t fa rk a a la tt speciális m irigy ta lá lh a tó , amely igen kellem etlen szagu folyadékot v á lasz t el. Veszély esetén a kilövellő folyadékcseppekkel 2—3 m éterrő l pontosan e lta ­lá lja a célpontját.

Az erd ő s sz ty ep p és sz ty ep p növényzete gazdag. M ára az erdős sztyepp és sztyepp egész te rü le té t fe lszán to tták ,

b ú zá t és kukoricá t te rm esztenek ra jta .

A term észetvédelm i te rü le teken lá th a tó k az am erikai bölények. Ezek h a ta lm as állatok, testtöm egük eléri az 1,5 to n n á t (68. ábra). Nagy te s tü k ellenére gyorsan fu tn ak és

68. ábra. Amerikai bölény kÜ zdik ,le az akadályokat, ügyesen , ug ranak , u sszák á t a folyókat.

• lv a ^a S °k . Eszak-A m erika s iv a tag a in ak e lterjed t növé­nyei a kökény, k ak tu sz és agávé. Az á lla tok közül sok a rág ­csáló: hörcsögök, ürgék, nyulak. A csúszóm ászókat gyíkok, csörgőkígyók képviselik. E lőfordulnak v illásszarvú an tilo ­pok, p rérifarkasok , pum ák.

67. ábra. Tarajos sül (1), csíkos bűzösborz (2)

76

É szak-A m erika o rszágaiban törvények rendelkeznek a term észet védelm éről. E nnek érte lm ében term észetvédelm i te rü le teke t és nem zeti p a rk o k at hoztak lé tre . Észak-A m eri­kában ta lá lh a tó a Yellowstone N em zeti P ark , am elyet 1872- ben lé tesíte ttek . A K ordillerákban ta lá lh a tó , hév ízforrása i­ról, gejzírjeiről, m egkövült fáiról híres.

rK isszótár: sarki jégsivatagok; Douglas-fenyő.

Ellenőrizd magad!1 . Miért változatos Észak-Amerika növény- és állatvilága?2. Milyen a tundra természetvilága Észak-Amerika területén?3. Milyen növények elterjedtek az észak-amerikai tajgában?4. Nevezd meg az észak-amerikai tajgában élő állatokat!5. Milyen állatok élnek Észak-Amerika vegyes és lombos erdei­

ben?6 . Mit tudsz Észak-Amerika sztyeppéinek és sivatagainak ter­

mészetvilágáról?7. Hogyan óvják Észak-Amerika természetvilágát?

Különböző információs források segítségével készíts beszá­molót olyan állatról, mely csak Észak-Amerikában honos!

A természetkutató kiskönyvtáraA Kaliforniában honos óriás mamutfenyő a Föld legnagyobb -

örökzöld tűlevelű - fáinak egyike. Magassága elérheti a 120 métert. Az amerikaiak által Sherman tábornok fájának elnevezett hatalmas mamutfenyő törzsének átmérője a földfelszíntől másfél méter ma­gasságban 24 m. A mamutfenyő több mint 3000 évig él.

*4

%>,. Összegezés

Eszak-A m erika term észetv ilága nagyon változatos. A sark i jégsivatagokban, tu n d ráb an , ta jgában , a vegyes és lomblevelű erdőkben, az erdős sztyeppéken és sztyeppéken a helyi te rm észe ti viszonyokhoz alkalm azkodott növények és álla tok élnek. É szak-A m erikában előfordulnak olyan növények és állatok, am elyek m ás földrészeken nem hono­sak. Észak-A m erika élővilágának védelm ére nagy gondot ford ítanak.

77

26. §. D É L -A M E R IK A

D él-A m erih a teljes egészében a nyugati féltekén helyezkedik el. K örvonalai három szögre em lékez­te tn ek (69. ábra). A kontinens nagyobb része az egyenlítőtől délre helyezkedik el. M érete it tek in tve a negyedik bolygónk kontinensei között. D él-A m erika p a rtja it az A tlanti- és a Csendes-óceán vizei m ossák.

Felszíni sa já to ssága it tek in tve a kon tinens felté telesen két részre osztható: hegyekkel tago lt n yugati­ra , ahol keskeny sávkén t húzódik az A n d o k hegység és nagy k ite rje ­désű síkságokra. Az Andok hegyei

h a ta lm as fa lkén t h a tá ro lják el a k o n tinenst a C sendes­óceántól. Az Andok legm agasabb csúcsa az A co n c a g u a .

Keresd meg az atlasz féltekék hegy- és vízrajzi térképén az Andok hegységet és legmagasabb csúcsát! Mekkora a ma­gassága?

Dél-A m erika nagyon gazdag ásványi kincsekben: kőolaj­ban, földgázban, vasércben, színesfém ben, ércekben, a ra n y ­ban, gyém ántban.

A k o n tin e n s term é sze tv ilá g a . D él-A m erika a legcsa­padékosabb földrész, mivel te rü le tén ek je lentős része az egyenlítő közelében helyezkedik el. Ez a világ legnedvesebb helye. D él-A m erikát a kontrasztok , azaz e llen té tek földré­szének nevezik, mivel északnyugati részén ta lá lh a tó az A ta c a m a -s iv a ta g . Ez a Föld egyik legaszályosabb vidéke, ahol a k á r évekig nem esik egy csepp eső sem.

D él-A m erik a v iz e i. D él-A m erika te rü le tén folyik boly­gónk legnagyobb folyója, az A m a zo n a s . A kon tinens m áso­dik legnagyobb folyója a P a ran a , am elyen az Ig u a zú -v íz -

78

eSés ta lá lh a tó (70. ábra). Dél-Ame­rika folyóin sok a vízesés. I t t van a világ legm agasabb vízesése, az Angel. A folyók m agasból lezúduló vize felhasználható villam os en e r­gia term elésére.

A kontinens tav ak b an gazdag.L e g n a g y o b b tav a a M a ra c a ib o - tó .A világ legnagyobb m agashegyi tava, a T it ic a c a - tó is az A ndokban található . A tóban több só van, m in t a többi édesvizű tóban. Vízhőmér- séklete állandóan +14 °C.

Keresd meg az iskolai atlasz féltekék hegy- és vízrajzi térké- I pén az Amazonas folyót és a Titicaca-tavat!

70. ábra. Iguazú-vízesés

Az erdők te rü le tén ek nagysága és a fafajok változa to ssá­ga m ia tt D él-A m erikát a Föld „tüdejének” is nevezik.

D é l-A m e rik a la k o s s á g a in d iá ­nokból, afrikai négerekből és eu ró ­paiakból áll. A népsűrűség az óceá­nok partv idékén a legnagyobb. A lakosság jelentős része a b án y ásza t­ban dolgozik. A kedvező term észeti adottságoknak köszönhetően Dél- A m erikában b an án t, kávét (71. áb ­ra), m ezőgazdasági k u ltú rák a t, főként gabonát te rm esztenek ésálla ttenyésztésse l foglalkoznak. 71 ábra Kávészüret

K issz ó tá r : Dél-Amerika; Andok; Aconcagua-hegycsúcs; Atacama-sivatag; Amazonas; Iguazú-vízesés; Angel-víz- esés; Maracaibo-tó; Titicaca-tó.

Ellenőrizd m agad!1. Mutasd meg az atlasz féltekék hegy- és vízrajzi térképén

Dél-Amerikát! Mely óceánok vizei mossák a partjait?

79

z. Miért nevezik üél-Amerikát az ellentétek földrészének?3. Sorold fel Dél-Amerika természeti kincseit!4. Mit tudsz a kontinens népességéről?

r j í * Különböző információs források segítségével készíts beszá- F \ J mólót Dél-Amerika erdeiről!

A természetkutató kiskönyvtáraAz Angel-vízesés a világ legmagasabb zuhataga (979 m). Ve­

nezuela trópusi erdeiben található, a Canaima Nemzeti Park terüle­tén. A vízesés az Auyán-Tepui hegyről zuhan alá. Nevét a felfedező­jéről, James Angel amerikai pilótáról kapta. A felfedező Flamingó elnevezésű repülőgépével 1935-ben elakadt a mocsaras dzsungel magaslatán, ahol megpillantotta a vízesést. Röviddel ezután az egész világ tudomást szerzett a természetnek erről a csodájáról.

Ö sszeg ezésD él-A m erika a nyugati féltekén helyezkedik el. P artja it

az A tlanti- és a Csendes-óceán vizei m ossák. Az egyenlítő a kon tinens északi részén h a lad át. D él-A m erikát az ellen té­tek földrészének nevezik. V annak i t t m agas hegyek, h a ta l­m as síkságok, és i t t v an n ak a Föld legnedvesebb és legszá­razabb helyei. A földrész gazdag ásványi kincsekben, erdők­ben és vízenergiában.

Mutasd meg Dél-Amerikát a hegy- és vízrajzi térképen! Mit tudsz erről a földrészről?

D él-A m erika te rü le tén trópusi esőerdők, szavannák, sztyeppék, sivatagok ta lá lhatók .

Idézd fel, hol helyezkednek el Afrikában a trópusi erdők! Mi­lyenek ott a természeti viszonyok?

T ró p u si eső erd ő k . D él-A m erikában az egyenlítő két o ldalán trópusi esőerdők ta lá lh a tó k . Nagyobb te rü le te t fog­la ln ak el, m in t a hasonló erdők az afrikai kontinensen . Az esős évszak i t t egész évben ta r t , ezért nevezik az itten i

27. §. D É L -A M E R IK A N Ö V É N Y - É S Á L L A T V IL Á G A

80

erd ő k é e ső erd ő k n ek . Ezek az erdők nedvesebbek, m in t az frikaiak. Az egyenlítői fo rróságnak és nedvességnek

köszönhetően nagyon változatos a kon tinens növény- és állatvilága.

A dél-am erikai erdőkben a növényfajok szám a m integy 40 ezer, több, m in t bolygónk bárm ely ik erdőiben. I t t értékes fafajták nőnek: kaucsukfa, am elynek nedvéből a kaucsukot nyerik; a kakaófa, am elynek a term éséből a csokoládét készítik; a dinnyefa vagy papaja, am elynek ehető term ése a dinnyére hason lít (72. 1. ábra); a k ínafa, am elynek kérgéből a m alária gyógyszerét, a k in in t á llítják elő. A fűnem ű a n a ­nász is i t t te rem (72 .2. ábra). Az erdő alsó sz in tjé t liánokból, f a á g a k b ó l álló á th a to lh a ta tla n bozót képezi. A vizes te rü le ­teken nő az am azonasi ó riás-tündérrózsa , a V ictoria regia. Leveleinek átm érője eléri a 2 m étert, és 50 kg-os te rh e t is elbír (72. 3. ábra).

72. ábra. Dinnyefa (1), ananász (2), amazonasi óriás-tündérrózsa (3)

Az álla tv ilág rendk ívü l változatos. Sok á lla t a fákon él, köztük a k u ty a nagyságú vörös bőgőmajmok, az ágakon h á tta l lefelé órákig m ozdulatlanu l csüggő la jhárok (73. 1. és2. ábra), am elyek levelekkel és fia ta l h a jtáso k k a l táp lá lkoz­nak.

Az erdő uralkodója a veszélyes ragadozónak szám ító ja g u á r . Foltokkal ta rk íto tt bundájával jól álcázza m agát az erdő zöld sűrű jében. Z sákm ányra vadászva rendkívül gyorsan fut, ügyesen m ászik a fán, és jól úszik

81

73. ábra. Vörös bőgőmajom (7), lajhár (2), hárpia (3), keselyű (4), tukán (5), kolibri (6)

G azdag és változatos a m adárvilág , am elynek a képvise­lői a hárp ia , a keselyű, a tu k án , a kolibri (73. 3-6. ábra), különböző papagájok, darvak és íbiszek.

A fákon békák és kígyók is élnek. A fán élő békák a láb u ­kon lévő tapadókorongokkal ak ad á ly ta lan u l közlekednek a fatörzseken, ágakon és a sim a leveleken is. Előfordul i t t az em berre és á lla tra eg y arán t halálos fenyegetést je len tő vipera (74. 1. ábra). Az A m azonas vizeiben él a világ leg­hosszabb kígyója, az óriás a n a k o n d a (74. 2. ábra).

Az A m azonasban és m ellékfolyóiban bu rjánz ik az élet. A sekély vízben teknősbékák sü tkéreznek , a p a rttó l távolabb aligátorok és folyam i delfinek úsznak . I t t honos a pontyra em lékeztető p iran h a . R endkívül élesek a fogai. A p iran h a halraj percek a la tt lerág ja egy tehénrő l a h ú st, a csontvázat hagyva vissza.

Az erdőben rovarfajok ezrei élnek. E lőfordulnak 30 cm szárnyfesztávo lságú p illangók. A földön és a fákon ren g e­teg pókfaj él, köztük em lítésre m éltó a 10-12 cm -es m adár- pók.

A s z a v a n n á k D él-A m erika északi és déli részén ta lá l­hatók. A növényviláguk szegényes. H elyenként pálm ák, fa alakú kak tuszok és cserjék nőnek.

Sajátságos a szavannák álla tv ilága , honos i t t a ta p ír (75.1. ábra) és a kis te rm e tű p ek ari vaddisznó. A ragadozók közül a jag u á r és a pum a em lítésre méltó.

A szavannák lakója a ta tu . A h á tá t kis lem ezekből álló páncél borítja . Rövid, m asszív lábain ívelt karm ok vannak (75. 2. ábra).

I t t él a hangyászsün (75. 3. ábra). T erm eszhangyákkal táplálkozik. A hangyászsün erős k a rm a i és hosszú, ragadós nyelve segítségével ügyesen hato l be a te rm eszvárba .

75. ábra. A dél-amerikai szavanna állatai: tapír (1), tatu (2 ), hangyászsün (3)

83

D él-A m erika füves sz ty e p p é in él a s tru cca lak ú ak ren d ­jébe tartozó nandu . A ragadozók közül a csíkos pam pam acs­ka elterjed t.

S iv a ta g o k . A sivatagok élővilága szegényes. I tt-o tt k ak tu szo k és cserjék nőnek. Az á lla to k közül legtöbb a gyík és a kígyó. D él-A m erika sok té rség éb en az em berek nagy fö ld te rü le tek e t vonnak m ezőgazdasági m űvelés alá . F e ltű ­nően csökken az am azón iai őserdők te rü le te (évente k ö rü l­belül 100 000 km 2-rel). H a ta lm as te rü le te n ir tjá k és égetik fel az őserdőket. Ez nem csak az esőerdőket, h an em a kö r­nyező te rü le te k e t is k áro sítja . C sökken a csapadék meny- nyisége, e lsekélyesednek a folyók, gyérül a növény- és álla tv ilág .

D él-A m erika term észetvédelm ének a fontosságával elő­ször a XX. század elején kezdtek foglalkozni, azonban csak a közelm últban ju to tta k el odáig, hogy összeállítsák a veszé­ly ez te te tt állatfajok lis tá já t. A zonban a védelm et csak a te rü le t 11% -ára te rje sz te tték ki. N ap ja in k ra közel 200 te r ­m észetvédelm i te rü le te t és nem zeti park o t lé tesíte ttek . Dél-A m erika te rm észe tv ilágának védelm e az egész em beri­ség feladata .

K isszótár: esőerdők; Victoria regia; jaguár; ana- konda.

Ellenőrizd magad!

1. Miért gazdag és változatos Dél-Amerika esőerdőinek termé­szetvilága?

2. Milyen növények nőnek Dél-Amerika esőerdeiben?3 Nevezd meg a trópusi esőerdők állatait!4. Milyen a dél-amerikai szavannák növény- és állatvilága? Ha­

sonlítsd össze az afrikai szavannák növény- és állatvilágával!

mKülönböző információs források felhasználásával készíts beszámolót egy ritka dél-amerikai növényről vagy állatról!

84

£ természetkutató kiskönyvtára

Mexikó sivatagaiban nő a legnagyobb kaktusz, az orgonakaktu­szo k képviselője, a kandeláberkaktusz. Törzsének átmérője megha­ladhatja az 1,5 métert, oldalágai elérik a 20 métert. Ezek az óriások valóságos erdőt alkotnak. Legidősebb példányaik 300 évesek, a tömegük több mint 10 tonna. A kaktusz gyökereinek a hosszúsága eléri a 15 métert, akár 10 tonna vizet tárolhat, ami több évre ele­gendő.

B Ö sszeg ezés

D él-A m erika növény- és á lla tv ilága a leggazdagabb és a legváltozatosabb a bolygónkon. A trópusi esőerdőit különbö­ző szin tje in szám os növény- és állatfaj él. D él-A m erika sza­vannáin olyan növény és álla tfajok élnek, am elyek m ás kontinenseken nem ta lá lh a tó k meg. D él-A m erika te rm é­szetvilága veszélyeztetett, és védelem re szorul.

28. §. A U S Z T R Á L IA - A L E G S Z Á R A Z A B BK O N T IN E N S

Keresd meg, és mutasd meg a térképen Ausztráliát! Miben különbözik a többi kontinenstől?

A u sztrá lia a Föld legkisebb kontinense (76. ábra). K eletről a Csendes-óceán, délről, nyugatró l és északról pedig az Indiai-óceán m ossa a p a rtja it. A u sz trá lia távol van a többi kontinenstő l. Ezen a földrészen csak egy állam van, az A u s z t r á l Á l la m szö v e tsé g .

A kontinenstő l észak ra U j-G ui- nea, délen pedig T a sm a n ia szige­tek ta lá lhatók .

Találd meg a féltekék hegy- és vízrajzi térképen Új-Guinea ésTasmania szigeteket!

76. old. Ausztrália

85

A k o n tin e n s te r m é sz e tv ilá g a . A kontinens többnyire sivatagokból, m ély kanyonokból és trop ikus erdőkből áll. A u sz trá liá ra a sík terep jellemzó'. K eleten ta lá lh a tó a Kék-hegység. A usztrá lia legm agasabb pontja a Kosciusz- ko-hegy.

A kon tinens jellegzetessége a N a g y -k o ra l lz á to n y . Keresd meg a féltekék hegy- és vízrajzi térképén!Ez a Föld élő szervezetek á lta l képezett legnagyobb objektum a. A zátony apró korallpolipok m illiói­nak vázából áll (77. ábra). Délről északra húzódik. A zátony nagyobb része a víz a la tt van.

A kon tinens gazdag ásványi kincsekben: kőszénben, kőolajban, földgázban, különböző ércekben.

A u sz trá lia a legszárazabb k o n tin en s a Földön. I t t ötször kevesebb csapadék hull, m in t A frikában . A forró trópusi

nap h a tá s á ra te rjedelm es s iv a ta ­gok jö ttek lé tre . N yáron a k o n ti­nens nagyon felm elegszik. A hőm érsék le t n ap p a l +35 °C, egyes napokon több m in t +40 °C. T é­len n ap p a l +20 °C a h ő m érsék ­let, a N agy-V ik tó ria-siva tagban (78. ábra) +10 °C-ot m érnek.

A u sz trá liáb an kevés a folyó. A legnagyobb folyó a M urray, a leg­nagyobb tó az E yre. Az Eyre-tó sekély és sós. Keresd meg a féltekék hegy- és vízrajzi térképén!

A u sztrá lia la k o ssá g a . A u sztrá lia őslakosai a sötét bőrű b e n n s z ü lö t te k (79. ábra). A kon tinensen zömmel európai és angol-ausztrálok élnek.

78. ábra. Nagy-Viktória- sivatag

77. ábra. Koraitok

A u sz trá liáb an juho t, se rté s t, baromfit, m éhet, lovat és tevét tenyésztenek. A növények közül búzát, rozst, zabot, á rp á t és kuko­ricát te rm esz ten ek . A k ertek b en ananász, b an án , m angó, papaja , narancs, sá rg ab arack , őszibarack, szilva terem . Az itte n i k u ltú rn ö v é ­nyeket m ás k on tinensek rő l h o z ták jg ábm Ausztrá| benn_ be. szülött

/ / K isszótár: Ausztrália; A usztrá l Államszövetség; Uj-Gui­nea és Tasm ania; Nagy-korallzátony; M urray folyó; Eyre- tó; bennszülöttek.

Ellenőrizd magad!

1. Keresd meg a térképen Ausztráliát! Milyen óceánok mossák a partjait? Jelöld meg a vaktérképen a kontinens nevét és a partjait mosó óceánok nevét!

2. Hasonlítsd össze Ausztráliát a többi kontinenssel! Miben kü­lönbözik a többiektől?

3. Nevezd meg Ausztrália legjellegzetesebb tulajdonságait!4. Milyen Ausztrália lakossága? Mivel foglalkozik?

Különböző információforrások beszámolót Tasmania szigetről!

A természetkutató kiskönyvtára

Új-Guinea szigetét trópusi erdők bo­rítják. Ezekben különböző állatok élnek. Különösen szépek a madarak. Annyira lenyűgözték az európaiakat, hogy para­dicsommadaraknak nevezték el őket (80. ábra). A védelmükre törvényt hoztak, mert kihalás fenyegeti őket.

felhasználásával készíts

80. ábra. Paradicsom- madár

87

/-v t\uicuui\ leiieaezieK itt rózsaszín szemű élénkzöld szöcskét hosszú orrú körömnyi békát, és több mint 100 rovarfajról (hangyák’ szitakötők) és több növényről gyűjtöttek adatokat.

^ Ö sszeg ezés

A usztrá lia a legkisebb és legszárazabb kontinens, gaz- dag kőszénben, kőolajban, földgázban és különféle ércek­ben. A kon tinensen kevés a folyó. A legnagyobb folyó a Mur- ray. Az őslakosok a bennszülö ttek . Az ausz trá lok juhot se rtést, barom fit, m éhet, lovat és tevét tenyésztenek , búzát, rozst, zabot, á rp á t és kukoricá t te rm esztenek . E zeket más kontinensekrő l v itték be A usztrá liába.

29. §. AUSZTRÁLIA NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁGA

Mit tudsz Ausztráliáról? Mutasd meg a kontinenst a hegy- és vízrajzi térképen!

M ivel A usztrá lia a legszárazabb kon tinens a Földön, a növényvilága is ennek megfelelő. I t t trópusi erdők, szavan­nák és p u sz ták ta lá lh a tó k .

A t r ó p u s i e r d ő k keskeny sávban nőnek K elet-A usztrá­liában. A kon tinens 2% -át foglalják el. A nedves, forró nya­rak három -négy hónapig ta r ta n a k (október-decem ber), ebben az időszakban nagy esőzések vannak . N őnek itt eukalip tuszok, délfenyők, különböző pálm afajok, fa alakú páfrányok, bam busz, nagyon sok orchideafaj.

Mivel A u sz trá liá t nagyon régóta ten g er vá lasz tja el a többi világrésztől, i t t fen n m arad tak azok az állatok, am e­lyek m ás kon tinenseken nem fordulnak elő. K özöttük sok az erszén ye s emlős. Ezeknek az á lla to k n ak a kölykei nagyon kicsik és fejletlenek, am ikor v ilágra jönnek, és az anya addig hordja őket az erszényébe, am íg meg nem nőnek.

A trópusi erdőben él a koala, am elyet erszényes m edvé­nek is h ívnak, jó llehet nem rokona az európai m edvéknek.

88

81. ábra. Tasmán ördög (1), kacsacsőrű emlős (2), hangyászsün(3)

A koala egész idejét eukalip tu szfán tölti, an n ak leveleivel táplálkozik, és o tt alszik.

Az au sz trá l kon tinensen élnek falakó erszényes k engu­ruk, am elyek nagyon jól m ásznak a fákon, és levelekkel táp lálkoznak. T asm an iában ta lá lh a tó egy r itk a helyi ra g a ­dozó, a ta sm an ia i ördög, am elynek sű rű fekete prém je, erős lábai és rövid fa rk a van. (81. 1. ábra). M ás á lla tok m arad v á­nyaival táplálkozik .

A vizek m elle tt ősi to jásrakó em lősök élnek: a kacsacső­rű emlős és a hangyászsün (82, 2. és 3. ábra). Ezek m ás kon tinenseken több millió éve k iha ltak .

Az erdőkben sok r itk a m adár van (82. ábra). K özülük a legnagyobb a sisakos k azuár. Nem tu d repüln i, a földről fel­szedett m agokkal és gyüm ölcsökkel táplálkozik . I t t él a lan tfa rk ú m adár. A nevét la n tra em lékeztető fa rk to llaza tá ­ról kap ta . A vízpartokon fekete h a tty ú k és koronás daruk fészkelnek.

A folyók p a r tjá n krokodilok és békák élnek. Az erdőkben nagyon sok a rovar. K itűnnek közülük nagyságukkal a pillangók. N ém elyikük szárn y án ak fesztávolsága eléri a 14 cm-t.

89

1

82. ábra. Sisakos kazuár (1), lantfarkú madár (2), koronás daru (3)

S z a v a n n á k . A kon tinensen dél felé h a ladva csökken a csapadék m ennyisége, változik a növényzet, egyre ritkásab- bak az erdők. E lte rjed tek az eukalip tusz erdők. Az e u k a ­l ip tu s z au sz trá lia i fa (83. ábra). A gyökereivel sok vizet szív fel a talajból, am it a leveleivel páro log ta t el. A fa levelei élükkel fo rdu lnak a napfény felé, ezért a koronája nem ad árnyékot.

Az au sz trá lia i szavannákon akácok és palackfák nőnek. Az u tóbbiak föld fölötti széles törzse felfelé erősen keske- nyedik. A palackfa a törzsében vizet rak tá ro z a száraz té li időszakra.

A szav an n áb an nagyon sok á lla t­faj él. Legelterjedtebb a kenguru , amely az erszényesekhez tartozik .Nagyon hosszú és erős a hátsó lábuk, hosszú, m asszív a farkuk, amely az ug rás közbeni egyensúly m egtartásához szükséges. T a lá lh a ­tó még i t t 30 cm hosszú tö rpe k en ­guru (84. 1. ábra).

A szavannákon honosak a mi íörcsögünkre em lékeztető vomba-ok (84. 2. ábra). Ó riáskenguruból 93. ábra. Eukaliptuszok

90

84. ábra. Törpe kenguru (1), vombat (2), emu (3)

és vom batból kevés m arad t, m ert a p rém jük m ia tt vadász­tak rájuk .

A szavannák m ad ara az em u (84. 3. ábra). Nem tu d repülni, de egy óra a la tt képes 50 km futni.

E lte rjed tek a ragadozó gyíkok, am elyek hossza elérheti a 2,5 m-t. Sok a kígyó, i t t honos a legnagyobb pitonok egyi­ke, az am etiszpiton , m ás néven bozótpiton.

A szavannákon sok a term esz.S iv a ta g o k . A usztrá lia te rü le tén ek legnagyobb része

sivatag (85. 1. ábra). A usz trá lia vörös szívének is nevezik a N a g y -V ik tó r ia - s iv a ta g o t és a N a g y -h o m o k s iv a ta g o t . Keresd meg őket a térképen! E zt a nevet a hom ok vörös szí­néről kap ták . A usztrá lia nem szokványos siva tag ja iban tüskés cserjék, alacsony növésű eukalip tuszok, akácok nőnek, am elyek sok helyen á th a to lh a ta tla n bozótot a lk o t­nak. A sivatagokat legelőként használják .

A siva tagban erszényes álla tok - vakondok, ugróegerek, egerek, patkányok, vörös ken g u ru k — élnek (85. 2. ábra). M adarak is előfordulnak. Az éjszakai papagáj a nappali hőségben a tü sk és bokrok között rejtőzködik, csak éjszaka indul élelem u tá n a földön.

91

'

85. ábra. Ausztrál sivatag (1), vörös kenguru (2), tüskés ördög (3),galléros gyík (4)

I t t él a sivatag i tü sk és gyík, am elynek te s tén az orrától a farkáig nagy hegyes tü sk ék m eredeznek (85. 3 ábra). H an ­gyákkal táp lálkozik . A gyík bőrének egész felületével képes vizet felvenni. A m ikor esőbe kerül, a bőre m egduzzad.

E lőfordulnak galléros gyíkok is (85. 4. ábra). Veszély- helyzetben a fejüknél felfújják a bőrt, am i ezálta l esernyőre em lékeztet. G yorsan fu tn ak a k é t há tsó lábukon, és kis d inoszauruszokra hason lítanak .

Az A usztrá lia te rü le tén fo ly tato tt gazdasági tevékeny­ség, az erdők és cserjések ir tá sa , a b irkalegelte tés, az ipar és a tu rizm u s fejlődése eg y arán t fenyegeti a kontinens különleges te rm észetv ilágát. E nnek m egóvása érdekében term észetvédelm i te rü le tek e t lé tes íte ttek . Legnagyobb közülük a K o s c iu s zk o N e m z e t i P a r k , am elyen belül nagy te rü le tek e t óvnak te rm észe tes á llapo tukban az euka lip ­tusz-erdőktől az alpesi rétekig . Valóságos csoda a N agy-ko­rallzátony víz a la tt i park ja , ahol a korallokat óvják.

A tudósok k u ta tjá k A usz trá lia különleges term észetv ilá- *át, és te rveket dolgoznak ki a m egőrzésére.

K is s z ó tá r : trópusi erdők; erszényesek; eukaliptusz;Nagy-Viktória-sivatag és a Nagy-homoksivatag; Kosciusz­ko Nemzeti Park.

QO

Ellenőrizd magad!1. Milyen természeti területek vannak Ausztráliában?2. Milyen különleges növények találhatók ezen a kontinensen?3. Milyen különleges állatok élnek Ausztráliában? Melyek azok

az állatok, amelyek csak itt élnek?Különböző információs források felhasználásával készíts be­számolót egy olyan növényről vagy állatról, amelyik csak Ausztráliában fordul elő!

A természetkutató kiskönyvtáraAz A usztrá lia északkeleti p a r t­

ja it mosó K orall-tengerben van a N agy-korallzátony (86. ábra), am it felvettek a világ te rm észe ti öröksé­gének a lis tá já ra az o tt ta lá lh a tó több m in t 400 korallfaj m ia tt. E zek­nek a legváltozatosabbak a form ái, v an n ak közöttük sű rű faágakra , szarvak ra , tán y érra , hömpölykőre hasonlítók. A színük is sokféle, a sárgátó l a piros különböző á rn y a la ­ta in á t a narancssárgá ig , barnáig , bíborig és fehérig változik.

A korallok között m integy 1500 tengeri halfaj képviselői - cetcápák, p apagájhalak , p illangóhalak , m uré- n ák - élnek.

86. ábra. Nagy­korallzátony

ÖsszegezésA usztrá lia te rm észetv ilága változatos. A kon tinensen

m egtalálhatók a trópusi erdők, szavannák , sivatagok. A növényvilág gazdagsága a csapadék m ennyiségétől függ. A usztrá liában sok olyan állatfaj él, am elyek m ás földrésze­ken nem ta lá lh a tó k meg: koala, falakó kenguru , ta sm an ia i ördög, kacsacsőrű emlős, hangyászsün . A usztrá lia lakói jelentős erőfeszítéseket tesznek a kon tinens különleges te r ­m észetv ilágának a m egóvása érdekében.

30. §. A N T A R K T IS Z - A L E G H ID E G E B B K O N T IN E N S

Keresd meg a térképen Antarktiszt! Mit tudsz róla?

A n ta r k t i s z a Föld legdélebbi kontinense. Jégsivatagnak is nevezik (87. ábra). A n tark tisz felü le tének m ajdnem 100%-át jég fedi.

D é li- s a rk v id é k . A n tark tisz az A tlanti-, Indiai- és Csen­des-óceán vele h a tá ro s részeivel együ tt a D éli-sarkvidéket alkotja (88. ábra).

87. ábra. Antarktisz, 88. ábra. Déli-sarkvidéka jégsivatag

A ntark tisz felfedezésének a napja 1820. ja n u á r 28. Fabian G ottlieb von B ellingshausen az expedíciójával együ tt ezen a napon p illan to tta meg a jégsivatagot. E ttó l az időtől kezdve keresik fel a különböző országok ku ta tóhajó i A n ta rk ­tiszt. A kon tinensen m integy 40 ku ta tóállom áson folytat tudom ányos v izsgála tokat 2—3 ezer ku ta tó . K özöttük van a V ernadszkij akadém ikus nevét viselő u k rán tudom ányos ku tatóállom ás. Keresd meg ezt az á llom ást az iskolai a tlasz féltekék hegy- és vízrajzi térképén!

A n ta r k t i s z te rm é s z e tv i lá g a . A kon tinensnek nincs pontosan m eghúzható h a tá ra , mivel vas tag jég takaróval van borítva, am i egybeolvad az óceán jegével.

94

A jég takaró vastagsága közel 2000 m, egyes helyeken pedig m eghalad ja a 4000 m -t (89. ábra). E zért A n tark tisz szám ít a legm agasabb kon tinensnek . I t t ta lá lh a tó a Föld édesv íz tarta lékának a 80%-a.

A vastag jég takaró ellenére A ntarktiszon v an n ak tavak , n y á ­ron pedig folyók is. Földjének m éhében ásványi k incsek ta lá lh a ­tók: kőszén, vasérc, csillám , réz, ólom, cink, grafit. A kon tinensen tilto tt a gazdasági tevékenység és a bányászat. A n tark tisz nem ta r ­tozik a világ egyik á llam án ak a fennhatósága a lá sem.

A n tark tisz idő járása rendkívül zord. I t t jegyezték fel a legalacsonyabb levegőhőm érsékletet (-89,2 °C) a Földön. A régiót ezért a Föld hideg pólusának is nevezik. A legm agasabb hőm érsék let a p a r t m enti övezet­ben -1 1 ,6 °C. A -4 0 °C hőm érsék let egész évben fennm a­radhat. C sapadék csak hó form ájában esik. Az eső rendkívül ritk a jelenség. A n ta rk tisz ra jellem zők az orkánszerű , 80-90 m/s sebességű szelek.

A kon tinensnek nincs állandó népessége. Gondolkozz el azon, hogy miért! A n ta rk tisz t csak tu r is tá k és tudom ányos expedíciók résztvevői lá togatják .

K is sz ó tá r : Antarktisz; Déli-sarkvidék.

Ellenőrizd magad!

1. Bizonyítsd be, hogy Antarktisz valóban jégsivatag!2. írd le Antarktisz éghajlatát! Mit gondolsz, van ott élet?3. Milyen területet neveznek Déli-sarkvidéknek? Antarktisznak

vagy a Déli-sarkvidéknek nagyobb a területe?4. Van-e Antarktisznak állandó lakossága?

89. ábra. Antarktiszi táj

95

v o n II i a r \ - c u u > z .c iy < J IS . MMiarKIISZOn?6. Szeretnél-e Antarktiszon élni? Mi vonz ott téged a legjobban?

Wmn Foglalkozás párban. írjatok Antarktiszt jellemző, „leg”-ge| kezdődő szavakat! Versenyezzetek, ki tud több ilyen szót!

A természetkutató kiskönyvtáraA legszárazabb hely a Földön nem a Szahara vagy más siva­

tag, hanem Antarktisz Száraz-völgyek elnevezésű területe. Eze­ket a völgyeket nem fedi jég vagy hó, mert a nedvesség elpárolog a nagyon erős, 320 km/h sebességet is elérő szél hatására. A tudósok úgy vélik, hogy hasonló természeti viszonyok uralkodnak a Marson. Ezért a Száraz-völgyek megfelelő hely az űrhajósok kiképzésére.

Ö sszeg ezésA n tark tisz a leghidegebb hely a Földön. Az A tlanti-,

Indiai- és Csendes-óceán vele h a tá ro s részeivel együ tt alko t­ja a D éli-sarkvidéket. A n ta rk tisz t v as tag jég takaró borítja. A kon tinens hőm érséklete nem em elkedik 0 °C fölé. A n ta rk ­tisz nem ta rto z ik egy állam fennhatósága a lá sem. Nincs állandó népessége.

31. §. ANTARKTISZ NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁGA

Keresd meg a térképen A n ta rk tisz t! Van-e o tt élet?

Tudod, hogy A n tark tisz a Föld leghidegebb kontinense. Túlnyom ó része jégsivatag. N incs növényvilága és nem élnek ra jta állatok. N yáron a partok közelében a m agasabb helyeken kissé felm elegszik a felszín, és elolvad róla a hó. Ezeket a te rü le tek e t o á z is o k n a k nevezik. A n tark tisz oázi­sai száraz és hideg kősivatagok. Ilyen helyeken előfordul m oha és zuzmó.

Az állatok zöme a partv idéken és az óceánban él. Az óceán felszíni vizeiben sok apró világító rá k úszik. Sok h a l­fajnak, m a d árn ak és em lősnek ez a fő táp lá léka .

96

90. ábra. Hóhojsza (1), halfarkas (2), kormorán (3)

A partok m en tén több m in t 44 m adárfaj él, köztük k irá ly ­albatroszok, récék, hóhojszák. N yáron a p a r t m enti sz ik­lákon halfa rkasok és korm oránok fészkelnek (90. ábra). Ezek a m ad arak halla l, apró rákokkal és p u h a testű ek k e l táplálkoznak.

N ehéz elképzelni A n tark tisz m adárv ilágá t p ingvinek nélkül. L egelterjed tebbek az A delie - és c s á s z á r p in g v i ­nek. Az A delie-pingvinek közepes m ére tű m adarak , felül feketék, h asu k fehér (91. 1. ábra). A szem ük körül fehér gyűrű ta lá lh a tó . Apró rákokkal és h a lak k a l táp lálkoznak . Ü gyetlenül, tipegve já rn ak . U gyanakkor csodálatosan ú sz­nak. K épesek függőlegesen k iu g ran i a vízből a p a r tra . A nőstények m indig két to jást rak n ak , és költenek. Ehhez apró kövekből készítenek fészket.

97

91. ábra. Adelie-pingvin (1), császárpingvin (2)

A császárp ingvinek nagy m adarak , több m in t 1 m m agas­ra m egnőnek, a testtöm egük 50 kg (91. 2. ábra). A lábát v as tag bőr fedi, a lkalm azkodott az éles jégen és hóbuckákon való járáshoz. A császárp ingvinek halla l, ka lm árokkal és apró rákokkal táp lálkoznak . C sapatban vadásznak .

A császárp ingvin nősténye té len egy to jást rak , ennek töm ege közel 500 g. A hím , hogy megóvja a to jást a hidegtől, ké t lába közé fogja, és h asa pihével bo ríto tt redőjével fedi be. A fiókák a k ikelésükkor lá tn ak , és nagyon meleg, p rém ­re em lékeztető pihe borítja őket. G yorsan nőnek, de lassan to llasodnak, és csak a n y ár végén m ennek vízbe.

Az an ta rk tisz i vizek különleges lakója a csíkos jéghal (92. ábra). Ez a ha l bolygónk ökológiailag legtisztább helyein él.

A n tark tisz p a r t m enti vizeiben em lősök - fókák és b á l­n ák — élnek. Ezek jól a lkalm azkod tak az úszáshoz és a jeges vízben való hosszas tartózkodáshoz.

A fókáknak úszólábuk, a b á ln ák n ak uszonyuk van. Fokozza az úszóképességüket a bőrük a la tt lévő vastag zsír-

98

92. ábra. Csíkos jéghal

réteg, am i a hidegtől is védi őket. A fókák ha lla l és k a lm á­rokkal táp lálkoznak .

Az an ta rk tisz i vizekben sok a bálna, m indenekelő tt kék bálna és ám bráscet. Ezek világító rákokkal táp lálkoznak .

A nnak ellenére, hogy a kon tinensnek nincs állandó lakossága, az A n tark tisz te rm észetv ilága védelem re szorul. A tú lzo tt h a lá sza t és v ad ásza t következtében je len tősen csökkent a tengeri em lősök szám a a kon tinens p a r t m enti vizeiben. Az A n tark tisz közelében bekövetkező hajóbalese­tek következtében a vízbe több ezer to n n a üzem anyag kerül. A víz felszínén h a ta lm as k iterjedésű kőolajfoltok képződ­nek. A zord éghajla t m ia tt ezek a foltok sajnos évekig nem tű n n ek el. A szennyezéstől elsősorban a rákok pusz tu lnak , tonnaszám sodorja őket p a r tra a víz. De p u sz tu ln ak a fókák és a b á ln ák is.

Azok az országok, am elyek k u ta tá so k a t végeznek A ntark tiszon , m egállapodást k ö tö ttek a te rm észe t védel­méről. Az a n ta rk tisz i v izeken k o rlá to z ták a h a lá sz a to t és a vadásza to t.

99

1972-ben 80 állam képviselői úgy döntöttek , hogy A n ta rk ­tisz t nem zetközi term észetvédelm i te rü le tté nyilvánítják .

K is s z ó tá r : oázisok; Adelie-pingvin; császár pingvin.

Ellenőrizd magad!

1. Milyen természeti tényezők hatnak Antarktisz élő természe-

2. Milyen állatok élnek Antarktiszon? Hogyan alkalmazkodnak a zord természeti viszonyokhoz? A válaszodat illusztráld példákkal!

3. Miért szorul védelemre Antarktisz természetvilága?4. Vázold fel az Antarktiszon élő állatok táplálkozási láncát!

Különböző információs források felhasználásával készíts be­számolót egy olyan állatról, amelyik Antarktiszon vagy a part menti vizekben él!

Összegezés

A n tark tisz legnagyobb része növények és á lla tok nélküli sa rk i jégsivatag. A legtöbb á lla t a kon tinens partv idéke m en tén és az óceánban él, és a lkalm azkodott a kontinens zord te rm észe ti viszonyaihoz. A föld m inden lakó jának gon­doskodnia kell arról, hogy A n tark tisz m egm aradjon eredeti, é rin te tlen állapotában .

Különböző információforrások - fényképek, rajzok, internet - felhasználásával tegyél virtuális utazástarra a kontinensre, amelyre el szeretnél jutni! Készíts beszámolót (prezentációt, rajzot, pros­pektust) a látottakról! Oszd meg az információdat és az élményei­det az osztálytársaiddal! Figyelj a legérdekesebb objektumokra, jelenségekre, helyekre!

téré?

Oktatási projekt

A KONTINENS ÉRDEKES VILÁGA, AHOVÁ EL SZERETNÉK JUTNI

100

32. §. UK RAJN A A VILÁG TÉRK ÉPÉN. U K RAJN A TÉRK ÉPE

U k ra jn a a v i lá g té r k é p é n . U k ra jn a független állam , te rü le té t tek in tve a legnagyobb a teljes egészében E urópa te rü le tén elhelyezkedő országok között.

U k ra jn a az északi féltekén ta lá lh a tó . N yugat-keleti irányban 1316 km -en, észak-déli irán y b an 893 km -en húzó­dik. Több európai országgal ha táros.

r— a Nézd meg Ukrajna térképét és az egyezményes je le it (I. a tan- \ _ könyv első előzékét)! Közülük melyeket ismered? Mesélj or­

szágunkról a hegy- és vízrajzi térkép alapján!A térkép alapján nevezd meg Ukrajna szomszédait!

U k ra jn a fő vízi a rté riá ja , a D nyeper folyó U k ra jn a te rü ­le té t Fehéroroszországgal és O roszországgal köti össze, míg a D una sok európai országgal teszi ugyanezt. U k ra jn a te rü ­letén húzódik a K rím i-hegység és a K árpátok . Keresd meg őket a térképen!

O rszágunk term észetv ilága változatos: északon sű rű erdők, délen sztyeppék dom inálnak.

U k ra jn a p a r tja it a Fekete- és az A zovi-tenger m ossa. A jégm entes tengerekrő l k iindulva Európa, Á zsia és A frika országaiba lehet elju tni. A nem tú l m agas hegyeken keresz­tü l v asu tak , au tó u tak , földgáz- és kőolajvezetékek irán y u l­n ak E urópa egyik részéből a m ásikba. A zonban U kra jna legjobban a tehetséges, m unkaszere tő és békés lakóival büszkélkedhet. O rszágunk E urópa közepén való előnyös elhelyezkedése kedvez a fejlődésnek.

A Idézd fel, melyik város Ukrajna fővárosa! Mit tudsz róla?

m i

, U k ra jn a té rk é p e . A világ té rképén és a kon tinensek té rképén kívül lé teznek a különböző országok térképei. U k ra jn a hegy- és vízrajzi té rképén rész le tesen be van m u ta tv a a dom borzat, a folyók, tavak , tengerek , az ásványi k incsek lelőhelyei, a lako tt te rü le tek , ú tvonalak , o rszágha­tárok . U k ra jn a hegy- és vízrajzi té rképe m eg talá lható az iskolai a tlaszban . Az egyezm ényes jelek lehetővé teszik hogy m egism erjük az ország egyes te rü le te in ek term észeti sa já tosságait, és jellem ezni tu d ju k őket. U kra jna hegy- és vízrajzi té rk ép én kívül v an n ak közigazgatási té rképek is Ezeken különböző színekkel v an n ak jelölve a különböző közigazgatási egységek.

Az iskolai atlaszban Ukrajna közigazgatási térképén keresd meg azt a megyét, amelyikben élsz! Milyen színnel van je lö l­ve? Melyik város a központja?

Az iskolai a tla sz t használva észreveszed, hogy külön té r ­képe van a ta lajoknak , a te rm észe ti övezeteknek, a növény- és álla tv ilágnak , az ország gazdaságának .

1

K is s z ó tá r : Ukrajna térképe; közigazgatási térkép.

Ellenőrizd magad!1. Nevezd meg, és mutasd meg az ország közigazgatási térké­

pén Ukrajna határait!2. Mutasd meg Ukrajna földrajzi térképén a Kárpátokat, a

Krími-hegységet, a Fekete- és az Azovi-tengert!3. Milyen információkat kaphatunk Ukrajna földrajzi térképéről?4. Mit ábrázolnak a közigazgatási térképeken? Mutasd meg a

közigazgatási térképen Ukrajna fővárosát és megyéd központját!5. Mely megyékkel szomszédos a megyéd?

Gyakorlati feladat

Munka Ukrajna hegy- és vízrajzi, valamint közigazgatási térképével

1. Figyeld meg az egyezményes jeleket Ukrajna térképén!2. Az ország határait vastag, piros vonal jelöli. Keresd meg a

térképen, és mutasd meg Ukrajna határait!3. Nevezd meg az Ukrajnával határos országokat! Melyik or­

szággal leghosszabb a közös határa?

102

4. Mi jellemzi Ukrajna déli határát?5. A térképen a városokat piros vagy fekete körökkel jelölik. Ke­

resd meg a térképen Ukrajna fővárosát és megyéd központját!6. Ukrajna területe megyékre oszlik. Ezek határai vörös vonallal

vannak jelölve, ami vékonyabb, mint az országhatárt mutató vonal. Keresd meg a térképen saját megyédet! Mutasd meg a határait!

7. Keresd meg a térképen a Dnyepert!8. Hogyan ábrázolják a hegyeket a térképen? Mutasd meg a

Kárpátokat és a Krími-hegységet!

f "3 G yakorlati fe la d a t Jelöld meg a vaktérképen Ukrajna fővá- rosát és nagyobb városait!

A természetkutató kiskönyvtáraA Duna Európa egyik leghosszabb folyója. Több mint 15 országon

folyik át, ezekben több mint 80 millió ember él. Számukra a Duna a víz forrása és fontos szállítási útvonal.

A Duna gazdag halban. Megtalálható benne a viza, kecsege, har­csa, compó, ponty, csuka, hering. A Dunának fontos szerepe van, mint a vízenergia forrásának.

ÖsszefoglalásU k ra jn a független állam , te rü le té t tek in tve E urópa

egyik legnagyobb országa. T erü le tén húzódik a K rím i-hegy­ség és a K árpátok . D élen p a r tja it a Fekete- és az Azovi-ten- ger m eleg vize mossa. H azánk te rm észe ti jellege változatos, északon leginkább sű rű erdők, délen sztyeppék húzódnak. U kra jna term észetével az iskolai a tlasz segítségével ism er­kedh e tü n k meg.

33. §. UK RAJN A FELSZÍNI FORMÁIIdézd fel, hogyan ábrázolják a térképen a hegyeket és a fo ­

lyókat!

Földünk felszíne rendk ívü l változatos. Egyes helyeken síkságok, m áshol h a ta lm as hegyek tö rnek az ég felé. A síkságok és a hegyek fő szárazföldi dom borzatform ák(93. ábra).

103

A földfelszín formái

Lapos vagy dombos síkságok

Hegyek

Hátságok Alföldek

93. ábra. A földfelszín formái

S ík s á g o k . A Föld felszínének legnagyobb részét s ík s á ­g o k teszik ki. Ezek h a ta lm as k ite rjedésű te rü le tek , am elye­ken n incsenek hegyek. A síkságok különbözőek lehetnek. V annak közöttük olyan nagyok, hogy körben jól lá tsz ik a horizont. E zeket lapos s íkságoknak nevezzük.

L éteznek síkságok, am elyeken m agasla tok - d o m b o k - ta lá lh a tó k . E zeket dombos s íkságoknak nevezzük. A dom­bok különböző m ére tűek lehetnek . S zerkezetük a követke­ző: dombláb, lejtő és te tő (94. ábra). A lejtők lehetnek enyhék és m eredekek.

f i Nézd meg a 94. ábrát! Állapítsd meg, milyen a lejtő típusa: enyhe vagy meredek!.

V annak olyan síkságok, am elye­ken a lapos és dombos te rü le tek v á ltják egym ást. Ezek a hullámos síkságok. A felszínük rendszerin t lejtős. A ra jtu k lévő folyók a lejtés irán y áb an folynak. A síkságokat m ég alföldekre és h á tság o k ra is osztják. H á ts á g n a k nevezik a m agasla ti síkságot. R endszerin t dombos vagy hullám os felszínük van. Ilyen a Podóliai-hátság. A té r ­képen a h á tság o k a t sárga színnel

jelölik. M inél m agasabb egy hátság , an n á l te líte tteb b (vilá­gosbarna) a színe.

f i Keresd meg Ukrajna térképén a Podóliai-hátságot! Állapítsd meg, milyen hátságok vannak még országunk területén!

Tető

mbláb

94. ábra. A domb szerkezete

104

m Az a lfö ld e k felszíne á lta láb an egyenletes, lapos, m in t például a Fekete-tengerm elléki- és a Polisszjai-alföld. A té r ­képen ezeket zöld színnel jelölik.

Keresd meg Ukrajna térképén a Fekete-tengermelléki- és a L . Polisszjai-alföldet!

Az em berek te lepüléseik szám ára á lta láb an m indig a síkságot vá lasz to tták . Az ilyen te rep en könnyebb h ázak a t építeni, szántóföldeket m űvelni, u ta k a t építeni, m in t a hegyekben. Je len leg a Föld lakosságának nagyobb része síkságokon él.

M ilyen ek a h egyek? A h egyek jóval nagyobbak a domboknál.N ém elyikük m agassága m eghalad ­ja a 8000 m-t. A hegynek, ahogyan a dom bnak is, van csúcsa, lejtője és lába (95. ábra). A lejtői többnyire m eredekek. A hegycsúcs lehet hegyes, lap íto tt vagy k erek íte tt.

R itkán előfordulnak különálló hegyek, de leggyakrabban vonu la­tokat képeznek. A vonu la tokat h eg yg e r in ce k n e k nevezik. Közöt­tük vö lgyek ta lá lhatók .

A hegyek közötti völgyekben és a lan k ás lejtőkön építik az u ta k a t, lé tes ítik a te lepü léseket, és v an n ak i t t mezők, kertek , szőlőültetvények is. Előfordul, hogy a hegyeken á t a lag u tak a t fú rn ak (96. ábra).

A hegyek leh e tn ek a lacso­nyak, középm agasak és m ag asak (97. ábra). A té rk ép en a hegyeket b a rn a sz ínnel jelölik. M inél m ag a­sabb a hegy, a n n á l sö tétebb á rn y a ­la tú az áb rázo lása . U k ra jn a te rü le ­tén középm agas hegyek ta lá lh a ­tóak. Ezek az U k rán -K árp á to k és a K rím i-hegység. A hegyek m a g assá ­gát szám okkal jelö lik a té rk ép en . g6 ébrQ A|agút

95. ábra. A hegy szerkezete

105

Hegyek

^ > [

Alacsonyak ( 1 0 0 0 m - ig )

97. ábra. Hegytípusok

Keresd meg a térképen az Ukrán-Kárpátokat és a Krími-hegy- I i séget! Állapítsd meg, melyik a legmagasabb csúcsuk!

K issz ó tá r : síkság; alföld, hátság; domb; hegy; hegygerinc; völgy.

Ellenőrizd magad!1. Miben hasonlítanak a hegyek és a dombok? Miben különböz­

nek?2. Milyen színnel jelölik a hegyeket a térképen?3. Milyenek lehetnek a síkságok? Nevezd meg a síkságok fel­

színi formáit! Mondj példákat!4. Milyen felszíni formák találhatók lakóhelyed környékén?

G yakorla ti feladat. Jelöld meg a vaktérképen Ukrajna alap­vető felszíni formáit!

A természetkutató kiskönyvtáraUkrajna legnagyobb síksága a Polisszjai-alföld, amely magában

foglalja Ukrajna északnyugati és északi területeit, és a Pilisszjai-sík- ság részét képezi. Az Ukrán-Polisszja nyugaton a legmocsarasabb, ez a Volhíniai-Polisszja és a Rivnei-Polisszja. Ennek a területnek a magaslatai nem haladják meg a 150-200 m-t.

4Összegezés

Földünk felszíne rendk ívü l változatos. Jó l elkülönülnek ra jta a hegyek és a síkságok. U k ra jn a legnagyobb részét síkságok képezik, am elyek alföldekre (Fekete-tengerm ellé- ú- és Polisszjai-alföld) és h á tság o k ra (Podóliai-hátság) osz- anak . U k ra jn a te rü le tén középm agas hegyek ta lá lhatók : í z U krán -K árpátok és a Krím i-hegység.

Középmagasak( 1 0 0 0 - t ő l 2 0 0 0 m - ig )

Magasak ( 2 0 0 0 m - n é l m a g a s a b b a k )

106

34. §. Á S V Á N Y I K IN C S E K É S F A J T Á IK

M ondj pé ldákat ásványi k incsekre! Hogyan hasznosítják gZ ásványi k incseket?

Az á s v á n y i k in c s e k je le n tő s é g e . A Föld különböző mélységeiben különféle ásványi kincsek ta lá lh a tó k . A bányásza tukkal régóta foglalkozik az em ber. O rszágunk te rü le tén sok külszín i és föld a la tti bánya ta lá lh a tó . E zek­ből szilárd ásványi anyagokat te rm elnek ki, am elyek elen­gedhetetlenül fontosak a m odern gazdaság szám ára . H asz­nos ásványokat h aszn á ln ak a h idak, u tak , épületek ép ítésé­hez. F elhaszná lják őket tüzelőanyagkén t és üveg, festék, fém, m ű trágya a lap an y ag ak én t is.

L3Idézd fel, milyen csoportokra osztják a hasznos ásványokat!

Az á s v á n y o k f a j tá i . Az első csoportot az ércek alko tják (98. ábra). E zeket még fémérceknek is nevezik, m ert m ind­egyikük fém et - v a sa t és keverékanyagokat - ta rta lm az . Az ércek sö té tb arn a színűek, ezért nehéz őket egym ástól m eg­különböztetni. Ilyen ércekből nyerik a feketefém eknek nevezett v asa t és az ötvözeteit: az ö n tö ttv asa t és az acélt.

Hasznos ásványok

Ércek vagy fémércek

VasércekI------

f f

Y

Tüzelőanyagok(üzemanyagok) Építőanyagok

Színesfémércek

98. ábra. A hasznos ásványok fajtái

A va sérc ek nagy készleteket, azaz lelőhelyeket a lko tnak a term észetben. A legszebb és a legjobb m inőségű vasérc a mágnesvasérc vagy magnetit (99. 1. ábra). Fémes a csillogása és m ágneses tulajdonságokkal rendelkezik. A vörös- és a

1 07

99. ábra. Vasércek: magnetit (1), vörösvasérc (2), barnavasérc (3)

barnavasércnek (99. 2. és 3. ábra) nincsenek m ágneses tu la j­donságai. A m agnetit a legkeményebb vasérc. U krajnában legtöbb vasércet Krivij R ih környékén bányásznak.r-7> Az atlasz hegy- és vízrajzi térképén keresd meg a vasérc

egyezményes jelét! Mutasd meg, hol találhatók az országban érclelőhelyek!

A vasércen kívül U k ra jn áb an színesfém érc-lelőhelyek is vannak . Ezekből az ércekből színesfém eket - rezet, a lum í­nium ot, cinket, ólmot, ezüstö t és a ra n y a t - nyernek. Ezeket színesfémeknek nevezzük, m ert különböző a színük, és nem ta rta lm a z n a k vasat.

Nézd meg a 100. ábrát! Nevezd meg a színesfémeket!I I

100. ábra. Színesfémek: bauxit (1), rézérc (rézkovand) (2), ólomérc(galenit) (3)

A legtöbb alum ín ium ot bauxitnak nevezett a lum ín ium ­ércből olvasztják. Ez hason lít az agyagra, de vízre nem lágyul. U k ra jn áb an D nyipropetrovszk m egyében b ányász­n ak alum ínium ércet.

Fontos érc a rézkovandnak nevezett rézérc, am elyből rezet o lvasztanak . Ez az érc fém es csillogásáról és zöldes

108

gy vöröses á rn y a la tb a á tm enő sárgás szm eroi ism ern e iu fel. Rézérceket Rivne m egyében te rm elnek ki.

Az ólmot, ó lom tarta lm ú ércásványból, a galenitből állít-

nak. G yakran ta lá ln ak tisz ta a ran y a t, ezüstöt, reze t és m ás fémet a hegyek ásványi lelőhelyein. Á lta lában az ércek többféle fém et ta rta lm a zn a k . U k ra jn áb an jelentős arany-, rézérc-, ólomérc, cinkérc- és higanyérc-lelőhelyek vannak .

K isszótár: ércek; vasércek; színesfémércek.

Ellenőrizd magad!

1. Hogyan nevezzük azt a hasznos ásványt, amelyből fémet nyernek?

2. Nevezd meg a feketefémeket! Milyen ércből nyerik őket?3. Mondj példákat színesfémekre! Milyen ércekből nyerik őket?

Különböző információforrások felhasználásával készíts beszá­molót a színesfémek alkalmazásáról!

A természetkutató kiskönyvtáraUkrajna mely vidékein bányásznak aranyat? Ezek a Kárpátok,

Dnyeper-melléke, Donyec-medence, Krími-hegység. Egyes föld­rajzi nevek utalhatnak például aranylelőhelyekre. Ez a nemesfém nyomokban megtalálható Kárpátalján, a Zolotij Potyik (Arany Patak) medrében, nem messze a Zolotuha hegy közelében, Jablunyeva község határában.

Az ásványi k incseket a következő csoportokra osztják:

cek összetételében vas van. A színesfém ércekből rezet, a lu ­m ínium ot, cinket, ólmot, ezüstöt, a ra n y a t és m ás fém eket nyernek.

ércek, tüzelőanyagok (üzem anyagok) és építőanyagok. Az ércekhez ta rto z n ak a vasércek és a színesfém ércek. A vasér-

109

35. §. TERM ÉSZETES FŰTŐANYAGOK ÉS KÉSZLETEIK UK RAJNÁBAN

Idézd fel, milyen fűtőanyagokat ismersz!

U k ra jn a gazdag term észetes fűtőanyagokban. Ilyen a tőzeg, a kőszén, a kőolaj és a földgáz. Égé­sükkor ezek a fűtőanyagok sok hőt és m eleget bocsátanak ki, ezért fű tésre haszn á lják őket.

T ő zeg . É szak-U krajnában b a r ­na- és feketetőzeg-lelőhelyek van- ábra. Tőzegn ak (101. ábra). Nagyon laza az készletezéseállaga, és félig elbom lott növénym a­radványokat is ta rta lm a zh a t. A tőzeg könnyebb a víznél, és nem oldódik benne. Fő h iányossága, hogy sok nedvességet ta rta lm az , és égéskor a szénnél kevesebb hőt term el, erről tanúskod ik a nagy füst és a korom. A tőzegkiterm elést gépe­síte tték . Nagy tőzegkészletek ta lá lh a tó k Voliny és Rivne megyék te rü le tén .

A tőzeget régen h ázak és villanyerőm űvek fű tésére h asz­n álták . M a m ár a tőzeget csak a m ezőgazdaságban a lk a l­m azzák trág y ázásra , tak a rm án y ad a lék k én t és alom ként. P a lá n ta és facsem ete neveléséhez a m elegházakban tőzeg és trág y a keverékéből virágcserép a lak ú speciális töm böket készítenek.

A k ő s z é n fényes, fekete, sz ilárd kőzet (102. ábra), am ely nehezebb a víznél. N em oldódik. A legtöbb szénlelőhely L u h an szk m egyében ta lá lh a tó . Je len tő s szénkészle tek ta lá lh a tó k Donyeck és D nyipropet- rovszk m egyék te rü le tén . A kősze­n e t nagyon m élyről te rm e lik ki

102. ábra. Szénszállítás b án y ászássa l. vasúton

110

- t? Ukrajna hegy- és vízrajzi térképén keresd meg a kőszénlelő- ^ j helyeket! Milyen egyezményes je lle l ábrázolják?

A kőszenet tüzelőanyagkén t használják . Fontos a feldol­gozása is, am elynek eredm ényekén t értékes anyagokat - gyantákat, színezékeket, gyógyászati készítm ényeket, növényvédelm i és robbanószereket - kapnak . E zért a kősze­net érdem esebb feldolgozni, m in t eltüzelni.

K őo la j. Idézd fel, miben különbözik a kőolaj a kőszéntől! A kőolaj jól ég. Égéskor több hőt ad, m in t a kőszén vagy a tőzeg. A kőolajat fekete aranynak is nevezik. P ak u rá t, paraffint, vazelin t, parfüm öket, gum it és benzin t á llítan ak elő belőle.

A fö ld g á z könnyebb a levegőnél, fü st nélkül, kékes lán g ­gal ég, és hőt fejleszt. N agyon m érgező és robbanásveszé­lyes.

U k ra jn áb an a legnagyobb gázlelőhelyek C sernyihiv, H arkiv, Poltava, Szúrni és Ivano-Frankivszk m egyék te rü ­letén ta lá lh a tó k . Földgázlelőhelyek u tá n k u ta tn a k a F eke­te- és az Azovi-tengerben. A földgázt leginkább fű tésre és konyhai gáztűzhelyekben h aszn á lják a h áz ta rtá so k b an . De feldolgozzák különböző értékes term ékekké is. A lapanyagul szolgál nyom dafestékek, gum ikészítm ények, m űanyagok és m űtrágyák előállításánál. A fölgázt tengervíz só ta lan ításá- nál is használják .

T ehát a fű tőanyagokként a lkalm azo tt hasznos ásványok fontos szerepet tö ltenek be az em berek életében. N em csak fűtőanyagokként h aszn á lják őket, hanem különböző é r té ­kes, az em beriség szám ára nélkü lözhetetlen te rm ék ek e t is e lőállítanak belőlük.

U kra jna egész te rü le tén je lentős építőanyag-lelőhe­lyek - homok, agyag, mészkő, gipsz, g rán it - ta lá lh a tó k .

■í? Mondj példákat hasznos ásványoknak minősülő építőanyagok I 1 felhasználására!

I K isszó tá r: tőzeg; kőszén; kőolaj; földgáz; építőanyagok.

Ellenőrizd önmagad!«

1. Mondj példákat a természetes tüzelőanyagokra! Melyik talál ható közülük Ukrajna területén?

2. Idézd fel, mire használják a tőzeget fűtésen kívül!3. Hogyan, és milyen módon termelik ki Ukrajnában a kőszenet?4. Milyen tüzelőanyagot és hogyan használ a családod?5. Mutasd meg a térképen, hol bányásznak Ukrajnában kőolajat

és földgázt!6. A hegy- és vízrajzi térképen keresd meg a tőzeglelőhelyeket!

Milyen az egyezményes jele? Magyarázd meg, miért ilyen az alakja!7. Gondolkodj el azon, hogy mely tüzelőanyag szennyezi legke­

vésbé a levegőt: a kőszén, kőolaj, földgáz vagy a tőzeg!

Mutasd meg a vaktérképen a kőszénlelőhelyeket Ukrajna terü­letén!

A természetkutató kiskönyvtára

A kőszén elhalt ősi növények maradványaiból keletkezett, ame­lyek meleg, nedves éghajlaton nőttek több millió évvel ezelőtt. Ami­kor elpusztultak, mocsárba kerültek. A baktériumok a fák anyagát fekete masszává alakították át. Idővel a rá rakódó föld és homokré­teg nagy nyomása kiszorította a folyadékot a fekete növényi masz- szából, amely megkeményedett, és kőszénné alakult.

Összegezés

U k ra jn áb an a következő' te rm észe tes tüzelőanyagok lelőhelyei ta lá lhatók : tőzeg, kőszén, kőolaj és földgáz. A fű tőanyagokat széles körben alkalm azzák a gazdaságban. Égéskor hőt fejleszt, és en erg iá t term el, am elyeket a te rm e­lésben és a h áz ta rtá so k b an használnak . Sok hasznos, az em berek szám ára p ó to lh a ta tlan te rm ék e t á llítan ak elő belőle. E zért a te rm észetes tüzelőanyagokat tak arék o san kell felhasználn i.

112

36. §. UK RAJN A VIZEIIdézd fel, mit nevezünk víztározónak? Milyen vizek találha­

tók Ukrajna területén?

A Föld felszínén nagyon sok víz van óceánok, tengerek , folyók, tavak , m ocsarak, föld a la tti vizek a lak jában .

A folyók és szerkezetük. Eső u tá n a csapadék egy része átszivárog a ta laj- és hom okrétegeken az agyagrétegig, am i nem engedi tovább. I t t föld a la tti pa takok keletkeznek, amelyekben a víz az agyagréteg lejtési irányában folyik. Ahol az agyagréteg megközelíti a felszínt, így m eredek lejtő­kön, m agas partokon, szakadékokban a víz források a lak já ­ban a felszínre tör. A forrásvíz tisz ta , á tlá tszó és hideg.Gondolkozz, m iért!

A fo rrástó l cserm ely ered, am elyhez csa tlak o zh a t több ér vagy p a ta k is. így kele tkezik a folyó. Azt a helyet, ahol k ezd eté t veszi a folyó, e r e d e tn e k nevezzük.A folyó erede te leh e t fo rrás, tó vagy m ocsár. A zt a bem élyedést, am elyben a folyó folyik, m e d e r ­nek nevezzük (103. ábra).

Egyes folyók m edre sekély, m ásoké v iszont tízem ele tes ház m ag asság án ak m egfelelő m élységű. A folyókban a víz olyan gyors folyású, hogy csak kevés sót tu d feloldani. E zért az óceán vizétől e ltérően , nem k esernyés sós ízű, hanem m egm arad édesnek. C sak az ilyen víz a lk a lm as ivásra , é te lk ész ítésre , növények öntözésére.

A folyók sü llyedékekben - fo ly ó v ö lg y e k b e n - folynak (104. ábra). A síkv idéki folyók m edre re n d sz e rin t széles. A D nyeper völgyének szélessége példáu l egyes helyeken eléri a 18 km -t. A zt a h e lyet ahol a folyó tengerbe, tóba vagy m ás folyóba öm lik, to r k o la tn a k nevezzük.

103. ábra. Folyómeder

r

A nagy folyókba kisebb m e llé k fo ly ó k öm lenek. A Dnye­per m ellékfolyója a P rip ja ty és a D eszna. Keresd meg ezeket U krajna hegy- és vízrajzi térképén az iskolai a tlaszban!

Hogy m eghatározzuk, m elyik a folyó bal, és m elyik a jobb partja , arccal a vízfolyás irányába kell állni. E kkor jobb kéz felól a jobb p art, bal kéz felől a bal p a r t lesz. O rszágunk folyóinak nagyobbrészt a jobb p a rtja m agas és m eredek, a bal pedig alacsony és lankás.

$ Nézd meg Ukrajna hegy- és vízrajzi térképét az iskolai atlasz­ban! Határozd meg, melyek a Déli-Bug jobb és bal oldali mel­lékfolyói!

S ík v id é k i é s h e g y v id é k i fo lyók . A folyókat síkvidé­k iekre és hegyvidékiekre osztják. A síkvidéki folyók folyása lassú , nyugodt. A hegyvidéki folyók gyorsak és sebes sodrá­súak. A vizük sekély, a völgyük szűk és mély. Esőzéskor vagy olvadáskor ezek a folyók m egáradnak , k ilépnek a m ed­rükből, köveket sodornak m agukkal. U k ra jn a folyóinak nagy része síkvidéki. Ilyen a D nyeper, D nyeszter, Déli-Bug. Á lla p ítsd meg a hegy- és vízrajzi térképen, még m ilyen folyók síkvidékiek!

A D n y ep er U k ra jn a legnagyobb, E urópa harm ad ik legnagyobb folyója. H árom ország - U krajna, Fehéroroszor­szág és O roszország — te rü le tén folyik keresztü l. A hossza 2201 km . A D nyeper u k ra jn a i szakaszának teljes hossza 1121 km. A D nyeperen sok vízerőm ű épült.

Ukrajna domborzati térképe segítségével, nevezd meg a Dnyeper bal és jobb oldali mellékfolyóit!

A D n y e s z te r U k ra jn a egyik legbővizűbb folyója. A folyó a K árpátokban ered, és a F ekete-tengerbe torkollik. A hosz- gZa 1363 km. U kra jna te rü le tén körülbelül 500 mellékfolyó ömlik bele.

A D éli-B u g a Podóliai-hátságon,Hmelnickij megye te rü le tén ered, és a F ekete-tengerbe torkollik.Nagy folyónak szám ít a Sziverszkij Donyec és a D una. Keresd meg eze­ket a folyókat U krajna hegy- és v íz­rajzi térképén az iskolai a tlaszban!

Az U k rán -K árp á to k ra hegyvidé­ki folyók jellemzőek. Ilyen például a Tisza és a P ru t (105. ábra). Kisebb hegyvidéki folyók v an n ak a K rím i­hegységben is. 105. ábra. A Prut

A folyók U k ra jn á t gazdagítják . a Kárpátokban

K isszótár: eredet; meder; folyóvölgy; torkolat; mellékfo­lyók; Dnyeper; Dnyeszter; Déli-Bug.

Ellenőrizd magad!

1. Mondd el, hogyan keletkezik a folyó!2. Miért édes a folyóvíz?3. Hogy nevezik azt a helyet, ahol a folyó ered?4. Mi a mellékfolyó? Hogyan határozzuk meg a folyó bal és jobb

partját?5. Ábrázold vázlatosan a folyó felépítését! Jelöld meg a részeit!6. Miben különbözik a síkvidéki és a hegyvidéki folyó? Ukrajna

hegy- és vízrajzi térképe segítségével mondj példákat hegyvidéki és síkvidéki folyókra!

7. Melyik folyó szeli át megyéd székhelyét? Nevezd meg, és jelöld meg a vaktérképen!

Különböző információforrások felhasználásával készíts beszá­molót településed folyójárói!

£ 3 Gyakorlati munka. Jelöld meg a vaktérképen Ukrajna követ­kező folyóit: Dnyeper, Dnyeszter, Déli-Bug, Sziverszkij Donyec Duna! ’

A természetkutató kiskönyvtára

A hegyi folyók gyakori lakója a Kessler-géb vagy - közismertebb nevén - a békafejű géb és a sebes pisztráng. A békafejű géb éjjeli életmódot folytat, ideje legnagyobb részét a kövek közé rejtőzve tölti, nem vesztegeti az erejét az árral szembeni úszásra. Szúnyoglárvákkal és apró halakkal táplálkozik.

A patakok vizeinek másik lakója a sebes pisztráng (106. ábra). Minden ősszel az árral szemben úszva elindul, hogy köves fenekű ívási helyet keres­sen. Minden pisztrángnak van saját vadászterülete, amelyet véd a betolako­dóktól.

106. ábra. Sebes pisztráng

Összegezés

A folyó eredete lehet forrás, tó vagy m ocsár. Azt a süllye- déket, am elyben a folyó folyik, m edernek nevezzük. A nagy folyóknak kevés mellékfolyójuk van. A folyók lehetnek sík ­vidéki (Dnyeper, D nyeszter, Déli-Bug) és hegyvidéki folyók (Tisza, P ru t).

37. §. T A V A K É S M O C S A R A K . A V ÍZ G Y Ű JT Ő KV É D E L M E

Voltál már tónál? Idézd fel, milyen tavak vannak Ukrajna területén!

A tó olyan víztároló, am ely a Föld felszínének te rm észe­tes süppedésében keletkezett. U k ra jn áb an több m in t 3000 tó ta lá lh a tó . A tav ak nagyságukban , m élységükben, só ta r­ta lm u k b an és korukban különböznek egym ástól.

U k ra jn a legnagyobb te rü le tű édesvizű tav a a Jalpuh. Az ország nyugati részén ta lá lh a tó a Szvityaz-tó. Á tlagos mély-

g£ge 7 m, legnagyobb m élysége 58 m. A tóban több m in t20 halfaj élőhelye.

Az U krán -K árpátokban sok kis te rü le tű , de mély hegyi ta lá lh a tó . Legism ertebb a Szinevéri-tó. U k ra jn a déli

részén sós tav ak ta lá lh a tó k . L egism ertebb közülük a Szivas-tó (107. ábra), am elyből konyhasót te rm elnek ki.r - 7? Keresd meg az iskolai atlaszban ta- , látható Ukrajna hegy- és vízrajzi tér­

képén a Szinevéri- és a Szivas-tava- kat!

M o c sa ra k . A nem tú l nagy édes­vizű ta v a k a t fokozatosan lágyszárú növények növik be. Az elhaló növé­nyek iszappá a laku lnak , am i az évek folyam án felhalm ozódik a tó fenekén.Ennek következtében a tó fokozato­san sekélyesedik és m ocsárrá válik.V annak tavak , am elyeket a p artju k tó l a közepük felé nő be a moha. N yílt víz csak foltokban m arad , de ezek is fokozato­san benőnek. A m ocsarakat vízelvezető csa to rnák vájásával lecsapolják. A lecsapolt m ocsarak helyén te rm esz te tt növé­nyek jó te rm ést hoznak.

U k ra jn a északi részén sok a m ocsár. Ezek á lta láb an nem nagy k iterjedésűek . Szám os folyó m ocsárból ered és tá p lá l­kozik. Ezek a m ocsarak táp lá lják a föld a la tt i vizeket, am e­lyek a lakossági v ízellátás fontos forrásai.

M ester sé g es v íz tá ro ló k . A Földön — a nedves te rü le te ­ket leszám ítva — a lakosság sok helyen szenved vízhiánytól. I tt m esterséges v íz táro lókat — csa to rn ák a t, m esterséges tav ak at, tá rozókat — lé tesítenek . Ezekhez ta rto z n ak a csa­to rnák , h a las tav ak , m esterséges tavak , víztárolók. A c sa ­to rn a m esterségesen lé trehozo tt folyó, am elyet oda irán y í­tan ak , ahol v ízhiány van, azaz á tvezetik a vizet egyik folyó­ból a m ásikba. U k ra jn áb an a legism ertebb az Eszak-krí- m i-csatorna. A h a l a s ta v a k a t haltenyésztés, szarv asm arh a ita tá sa , m ezőgazdasági növények öntözése, v íz im adarak le telep ítése céljából lé tesítik . A városokban a m esterséges

107. ábra. A Szivas-tó

1 1 n

tav ak k a l parkokat, p ihenőövezeteket d íszítenek. A v í z tá ­ro zó k m ére te ike t tek in tve nagy ta v ak ra vagy a k á r tenge­rek re em lékeztetnek. E zeket többségükben folyókon a lak ít­ják ki. Ilyenek például a D nyeperen k ia lak íto tt Kijevi- és K ahovkai-víztározók.

A v iz e k je le n tő s é g e és v éd e lm e . Nehéz lenne tú lé rté ­kelni a vizek je len tőségét a term észetben . Víz nélkü l elkép­zelhete tlen lenne a Földön az élet. A vizekben él a növény és álla tv ilág képviselőinek zöme.

Fontos szerepe van a vizeknek az em ber életében. Ősidők ó ta haszn á lják hajózási ú tvonalakkén t. A folyókon vízerőm ű­vek épültek.

Az édesvizű víztárolók az ivóvíz forrásai. Az ivóvizet a h áz ta rtá so k b an , gyárakban , üzem ekben h asználják . A vizet először csöveken a tisz tító berendezésekhez vezetik, m ajd a tisz títá s u tá n vezetékeken a fogyasztókhoz ju tta tjá k . A m ezőgazdaságban a vizet öntözésre használják .

A vizek Földünk díszei, és az em ber felüdülésére szolgál­nak.

Az em berek a v ad ásza ti idényben halásznak , v íz im ada­ra k ra és prém es á lla to k ra vadásznak . Hogy a h a lá sza t és a vad ásza t ne vezessen az álla tá llom ány csökkenéséhez, tö r­vényeket fogadtak el a vizek ésszerű fe lhasználásáró l és védelm éről.

A vizek élővilága nagyon érzékeny a szennyezésre. Az ip a ri hu lladékokat a vizekbe ju tta tjá k . Az olvadék- és eső­vízzel növényvédő szerek és m ű trágyák kerü lnek a vizekbe. G yakran h á z ta r tá s i szem ét is szennyezi a vizeket. A szeny- nyezés a vizek élőlényeinek a pusztu lásához vezethetnek.

A vizek tisz ta ság a tőled is függ, a viselkedésedtől a te r ­m észetben. G ondolkodj el azon, m it tehetsz a vizek védelme érdekében!

K isszótár: tó; mocsár; csatorna; halastó; víztározó.

Ellenőrizd magad!1. Mi a tó? Nevezz meg Ukrajnában található tavakat!2. Hogyan keletkeznek a mocsarak?

118

r 3. Mondd el, miért fontos a víz a természetben és az ember életében!

4. Mely folyók és tavak szorulnak védelemre Ukrajnában? Java­solj intézkedéseket a védelmükre!

5 . Mi a vizek szennyezésének az oka, és mik a következményei?6 . A folyók és tavak vizének szennyeződése milyen hatással van

a növény- és állatvilágra?7. Milyen vizek találhatók a településeden? Nevezd meg őket!

Ezek mesterségesek vagy természetesek?Tudd meg, milyen növények és állatok élnek lakóhelyed vizei­ben! Közülük melyek szorulnak védelemre? Készíts beszámo­lót az egyikről!

A természetkutató kiskönyvtáraRudka falu közelében található a Fehér-tó. Ez a második leg­

nagyobb tó Rivne megyében. A vize tartalmaz glicerint, foszfort és kén-hidrogént. Ez az összetétel azt jelzi, hogy a tó vize gyógyhatá­sú. A Fehér-tó közelében ritka növények nőnek. A partján vadkacsa, vadliba fészkel, hódok és pézsmapockok élnek. A tóban 22 halfaj található.

"jjjy Ö sszeg ezés

A term észetes vizekhez ta rto zn ak a folyók, tav ak és m ocsarak. A tó a Föld felszínének te rm észe tes süllyedéké- ben keletkezik. A tav ak vize lehet édes és sós. A lágyszárú növényekkel benő tt tó fokozatosan m ocsárrá alakul.

A m esterséges víztárolókhoz ta rto z n ak a csato rnák (Eszak-krím i-csatorna); h a lastav ak ; víztározók (Kijevi- és Kahovkai-víztározó). Az em ber gazdasági tevékenysége sokszor káros h a tá ssa l van a te rm észe tes vizekre, ezért védelem re szorulnak.

38. §. F E K E T E -T E N G E R

Mely tengerek mossák Ukrajna partjait? Keresd meg őket a térképen!

A F e k e te -te n g e r sa já to ssá g a i. A F ekete-tenger a világ egyik legm élyebb tengere. U k ra jn a déli részén ta lá lható . A lak ját tek in tve oválisra em lékeztet. A legnagyobb széles-

119

sége 580 km. P artv o n a lán ak jelentős része U k ra jn a és Törökország te rü le téh ez ta rto z ik (108. ábra).

& A 108. ábra segítségével állapítsd meg, mely országokkal ha­táros még a Fekete-tenger!

A F ekete-tenger m inden oldalról szárazfölddel van körü l­véve, de így is össze van kötve a világóceánnal. Északon az A zovi-tengerhez, délnyugaton a Földközi-tengerhez kapcso­lódik. A F ekete-tenger p a rtja i hom okosak.

A Fekete-tengerben kevés a sziget. A s z ig e t m inden oldalról vízzel kö rü lvett szárazu la t. A F ekete-tenger legna­gyobb szigetei a D zsarilhacs és a Kígyó-sziget. A szigeteken kívül a tengerben v an n ak félszigetek is. A f é ls z ig e t a szá­razföld víztérségbe benyúló, a kon tinenshez kapcsolódó része. A F ekete-tenger legnagyobb félszigete a Krím-félszi- get, am ely észak felől nyúlik be a tengerbe.

A F ekete-tengerbe nagyon sok folyó ömlik. A vízzel együ tt a folyók iszapot is szá llítanak , am i m ia tt sötétebb a vize, m in t a többi tengeré. A felszíni víz kevésbé sós, a hőm érséklete hasonló a levegő hőm érsékletéhez: nyáron

felm elegszik, té len lehűl. A F ekete-tenger vize 200 m a la tti m élységben nem ta r ta lm a z oxigént, így nem é lhetnek benne növények és állatok , de előfordulnak egyes b a k té r iu ­mok. Ilyen m élységben á víz nagyon sok kén-h id rogén t t a r ­talm az.

i— ,5 Ukrajna hegy- és vízrajzi térképét használva állapítsd meg, [ _ mely folyók ömlenek a Fekete-tengerbe!

N ö v én y - és á lla tv ilá g . A Fekete-tengerben sok moszat- faj él. K özöttük ak ad n ak m ikroszkopikus m éretűek: zöld- moszat, kékes-zöldm oszat, barnam osza t és vörösm oszat. Ezek a fenékhez vagy valam ilyen víz a la tt i tárgyhoz ta p a d ­nak.

A Fekete-tenger á lla tv ilága rendkívül változatos (109. áb­ra). É lnek i t t fü lesm edúzák és gyökérszájú m edúzák. A pu h atestű ek közül leginkább a kékkagyló e lterjed t, de m eg­ta lá lha tó az osztriga és a fésűkagyló is. A rák féléket a ta risznyarákok - a p a rti ta riszn y a rák és szemölcsös ta r is z ­nyarák - , v a lam in t különböző garnélafajok képviselik. A Fekete-tenger vize halfajokban gazdag, közte szardellában , sprotniban, m árnában , m akrélában , tonhalban , lepényhal­ban, rá jában , cápában.

A F ekete-tengerben tokfélék is élnek: vágótok és sőreg- tok. Előfordul viza, a legnagyobb tokféle (tömege m egha­ladhatja az 1 tonnát). Ez a ragadozó kisebb halakkal, puhatestűekkel, rovarokkal, lá rv ák k a l táp lálkozik . A veszé­lyes halakhoz ta rto z ik a tü sk és rája .

A tü skéscápa a ragadozók egyetlen képviselője a F eke­te-tengerben. H osszúsága m eghalad ja a 150 cm-t, súlya közel 14 kg. Ez a cápa nem tám ad em berre, veszélytelennek tek in thető .

A F ekete-tengerben élő értékes halfajokhoz ta rto z ik a lepényhal. Nem hason lít a többi ha lra . T este horizon tá lisan lap íto tt, a fenéken való élethez alkalm azkodott. T estének alsó része fehér, felső része sö té tszü rke színű, csontszem öl­csökkel fedett.

191

109. ábra. A Fekete-tenger lakói: makréla (1),tüskés rája (2), sőregtok (3), tüskésfarkú rája (4), tüskéscápa (5),

tűhal (6), fekete-tengeri lepényhal (7), közönséges delfin (8), mediterrán barátfóka (9)

Am ikor a h a l nem mozog, a színét nehéz m egkülönböz­te tn i a homokos iszaptól.

A F ekete-tengerben olyan érdekes a lak ú h a lak fordul­n ak elő, m in t a csikóhal és a tűha l.

A n ag y testű em lősök közül e lte rjed t a delfin, r itk á n elő­fordul fóka.

A tenger partv idékén nagyszám ú tengeri m ad ár fészkel: v ih a rm ad arak , sirályok, korm oránok, küszvágó csérek (110. ábra). Ezek a tengeren táp lálkoznak , p ihennek és a lszanak , csak fészket rak n i m ennek ki a szárazföldre.

A fekete-tengeri m ad arak többsége — pelikán, kis v ih a r­m adár, tengeri sirály, korm orán, küszvágó csér — h alak k al táp lálkozik . Az olyan kacsák, m in t a pehelyréce és a kerce­réce fenéklakó p u h a testű ek k e l táp lálkozik . A h a tty ú és a szárcsa az öblökben tenyésző m oszatokkal táplálkozik , míg a vöcsök a kisebb h a lak a t, rák o k a t fogyasztja.

122

110. ábra. A Fekete-tenger partvidékén honos madarak: kis viharmadár (1), vékonycsőrű (2) és földközi-tengeri (3) sirály,

nagy kormorán (4), pehelyréce (5), szárcsa (6)

A F e k e te -te n g e r te r m é sz e tv ilá g á n a k v éd e lm e . AF ekete-tenger te rm észe ti á llap o tá ra elsősorban a bele ömlő folyók és a hajóbalesetek , va lam in t a hasznos ásványok k iterm elése so rán a vízbe kerü lő káros anyagok vannak hatássa l. A legtöbb szennyező anyag a D una, a D nyeper és a D nyeszter vizével ju t a Fekete-tengerbe. E nnek következ­tében m egfigyelhető a víz „v irágzása” a tenger északnyuga­ti részén. Az iparválla la tok , kikötők és a városok h á z ta r tá s i hu lladékai is szennyezik a vizet.

A F ekete-tenger és partv idéke élővilágát a F ekete-tenge­ri Bioszféra R ezervátum ban óvják. I t t védelem a la tt áll több vízim adárfaj, am elyek i t t te le lnek vagy p ihennek a költözés közben. A F ekete-tenger p a rtjá n ta lá lh a tó term észetvédel­mi te rü le tek : H a tty ú k szigete, D unai, K aradag i és M ar- tyan-fok.

K isszótár: sziget; félsziget.

123

Ellenőrizd magad!

1. Mely országokkal határos a Fekete-tenger? Mutasd meg őket a térképen!

2. Milyen növények találhatók a Fekete-tengerben?3. Milyen állatok élnek a Fekete-tenger vizében, milyenek a

partvidékén?4. Mitől függ a Fekete-tenger természetvilágának állapota?

Készítsd el néhány táplálkozási láncnak a vázlatát, amelyek a Fekete-tengerben alakultak ki!

A természetkutató kiskönyvtára

A téli időszakban a Fekete-tenger gyakorlatilag nem fagy be, csak egy kis részét borítja jég Odessza közelében. Az egyik bizán­ci krónikában említést tesznek arról, hogy 401-ben és 762-ben a Ponta, azaz a Fekete-tenger teljesen befagyott.

Ö sszeg ezésA F ekete-tenger U k ra jn a déli részén te rü l el. P artvonala

h a t országgal h a táros. Legnagyobb szigetei a D zsarilhacs és a Kígyó-sziget. A szigeteken kívül v an n ak félszigetek is.

A F ekete-tengerben sok m oszatfaj él. Á llatv ilága ren d k í­vül változatos. A F ekete-tenger és partv idéke élővilágát a F ekete-tengeri Bioszféra R ezervátum ban óvják.

39. §. A Z O V I-T E N G E R

Hol található az Azovi-tenger? Melyik tengerhez kapcsoló­dik? Mutasd meg őket a térképen!

Az A zo v i-ten g er sa já to ssá g a i. Az A zovi-tenger a világ egyik legkisebb tengere. T ízszer kisebb a Fekete-tengernél. T erü lete közel 40 000 km 2. Az A zovi-tenger sekély. Á tlagos m élysége 8 m, legm élyebb része csak 14 m. A Kercsi-szoro- son és a F ekete-tengeren keresz tü l kapcsolódik a v ilág­óceánhoz.

Az A zovi-tenger vizének só ta rta lm a sokkal alacsonyabb, m in t a Fekete-tengeré. Ez a kis m élységének és a bele to r­

124

kolló Don, va lam in t K ubany nagy töm egű édesvizénekköszönhető.r" r t Ukrajna térképének felhasználásával, nevezd meg az Azo- ^ vi'-tengerbe torkolló folyókat!

Az édesvízen kívül a folyók az A zovi-tengerbe rengeteg tápanyagot visznek.

Az A zovi-tenger sekély mélysége m ia tt a vize h am ar fel­melegszik. Télen a hőm érsék lete r itk á n esik 0 °C alá, de nyáron +28 °C-ig is felm elegszik, he lyenkén t eléri ak á r a +32 °C-ot is. Az enyhe klím a jó fe lté te leket te rem t az Azo­vi-tenger p a rtjá n való üdüléshez.

Az A zovi-tenger legnagyobb szigetei a P iscsanyi, Birju- csij és C serepaha.

' A* Keresd meg az Azovi-tenger szigeteit az atlasz térképén!

A C serepaha sziget m esterséges eredetű. De az Azovi-tenger fő és legértékesebb sa já tossága a p artró l a vízbe benyúló szám os fö ld n y e lv .Ezek homokból és kavicsból á llnak , am it a v ízsodrás halm oz fel a p a rt m entén (111. ábra).

N ö v én y - é s á lla tv ilá g . Az Azo- vi-tengerben nőnek piros- és zöld- moszatok, virágos vízinövények. A ha lak közül e lte rjed t a fogassülő, szardella, k ilka, vágótok, viza, hering, lepényhal, pérhal. Az Azo­vi-tengerbe ív ásra és táp lá lék k e re ­sése végett ú sznak be a h a lak a Fekete-tengerből. A legtöbb h a l a K ercsi-félsziget közelében ta lá lható .

A kisebb szigetek, félszigetek és földnyelvek sok m adár szám ára szolgálnak fészkelési helyül.

Az A zovi-tenger kedvező te rm észe ti felté telekkel ren d e l­kező p a rtja a homokos s trandokka l az egyik legfontosabb

111. ábra. Homok­kavics földnyelv

1 O K

üdülőkörzet U kra jnában . I t t szám os üdülőhely és szanató ­rium ta lá lható .

Az Azovi-tenger fenekéről kőolajat és földgázt term elnek ki. A Szivas-tó sós iszap já t gyógyító célra haszn á lják fel.

Az A zo v i-ten g er v éd e lm e . Az A zovi-tenger fő szennye­ző fo rrása i az iparvá lla la tok és a M ariupolban lévő kikötők. A tengeri teh erszá llítás és a kikötők m űködése következté­ben a víz kőolajjal és kőolajterm ékekkel szennyeződik. A ten g er vízvédelm i te rü le tén je lentős m ennyiségű ipari és h á z ta r tá s i hu lladék halm ozódott fel. A hulladéktáro lók technológiailag nem megfelelő állapo ta következtében szennyeződnek a felszíni és a föld a la tti vizek, rom lik a köz­egészségügyi és járványhelyzet, veszélybe kerü l a lakosság egészsége, töm eges h a lp u sz tu lás lép fel az oxigénhiány és a káros anyagok á lta li m érgezés m iatt. A m érték te len vadá­szat és h a lásza t, beleértve az orvvadászato t és o rvhalásza­tot, a tokfélék és heringek ívó terü le tének csökkenéséhez és a víz só ta rta lm án ak növekedéséhez vezetett.

Az utóbbi évtizedek során k ip u sz tu ltak az apró vízi élő­lények, am elyek a h a lak táp lá lék áu l szolgáltak. Ennek következtében csökkent a h a lak szám a.

Ezt a je lenséget a közmű- és ipa rvá lla la tok tisz títa tlan u l kibocsáto tt szennyvizének a gyarapodása, a m ezőgazdaság­

ban in tenzíven h aszn á lt növényvé­dő szerek és m ű trágyák víztározók­ba ju tá sa , a hajóbalesetek á lta l okozott környezetszennyezés idézte elő.

A K rím azovi-tengeri p a rtv id é­kén ta lá lh a tó tip ikus és egyedülálló sztyeppéi te rm észe ti kom plexum ok te rm észe tes állapo tban tö rténő m egóvása érdekében 1998-ban lé t­rehozták a K azan tip i T erm észetvé­delm i T erü le te t (112. ábra).

I t t előfordulnak olyan á lla tok és növények, am elyeket bejegyeztek

112. ábra. Kazantipi Természetvédelmi

Terület

{Jkrajna term észetvédelm i Vörös Könyvébe. Különleges értéket képvisel a sztyeppnek az a része, ahol a r itk a gchrenk-tu lipán nő.

Ellenőrizd magad!1 . Mely tengerekkel van kapcsolatban az Azovi-tenger?2. Mik a földnyelvek? Hogyan jönnek létre?3 . Mondj példákat földnyelvekre az atlasz felhasználásával!4 . Gondolkodj, miért melegebb az Azovi-tenger vize, mint a

Fekete-tengeré?5. Jellemezd az Azovi-tenger növény- és állatvilágát! Mond el,

hogyan óvják!

A természetkutató kiskönyvtáraAz Azovi-tengernek a különböző időkben és különböző népek­

nél eltérő nevei voltak. Például az időszámításunkig a partján élő meóták és indik Tamarundának- a Fekete-tenger éléskamrájának - nevezték; az ókori görögök Meótisznak; a rómaiak Meótiszi-mo- csárnak; a szlávok Szurozkének, azaz Kék-tengernek, az arabok Bar-el-Azovnak - Sötétkék-tengernek; a tatárok Azovnak - vég­nek, torkolatnak (a Don torkolata miatt) nevezték.

Ö sszeg ezés

Az A zovi-tenger 10-szer kisebb a F ekete-tengernél. V izé­nek só ta rta lm a sokkal alacsonyabb, m in t a Fekete-tengeré. Legnagyobb szigetei: P iscsani, Birjucsij és C serepaha.

Az A zovi-tenger növény- és á lla tv ilág a nagyon v á lto za­tos. 1998 ó ta m űködik a K azan tip i T erm észetvédelm i T erület.

Oktatási projekt

S z ó t á r : földnyelv.

SZÜLŐFÖLDÜNK VIZEI. ÁLLAPOTUK ÉS VÉDELMÜK

Felnőttekkel közösen szervezzetek kirándulást szülőföldetek vizeihez! Jellemezzétek őket az alábbi kérdések megválaszolá­sával:

• Milyen víztárolók találhatók a vidéketeken?• Melyek a legismertebb folyók vidéketeken? Jellemezd egyj.

küket!• Vannak-e tavak megyétek területén? Ezek milyen - kerek

hosszúkás, sarló - alakúak? Milyen (édes vagy sós) a vizük? Me­lyik az ország legnagyobb tava? Hogyan hasznosítják a gazdasági életben?

• Mesélj a víztározók növény- és állatvilágáról!• Gondoskodnak-e vidéketeken a vizekről? Milyen vízvédelmi

módszereket tudnál javasolni?

40. §. U K R A JN A T A L A JA I É S A V É D E L M Ü K

Idézzétek fel, mi a talaj alapvető tulajdonsága! Mi rombolja a talajokat?

T a la j t íp u s o k . A ta la j a szárazföld felső rétege, amely n éhány cen tim étertő l a k á r 1-3 m éterig terjedhet.

A Föld term észetv ilága változatos, így a ta lajok is külön­bözők, vagyis sokfélék. K irándu lása id során figyeld meg a ta la jo k a t különböző helyeken: erdőben, folyóparton, réten, hétvégi te lken. Ezek m ind különbözők. A változatosságuk sok tényezőtől függ. Példáu l a bennük lévő homok, agyag, hum usz és víz ta rta lm á tó l, a levegő hőm érsékletétől. M inél több a hum usz a ta la jban , an n á l több benne a növények fej­lődéséhez szükséges tápanyag .

A víz, a levegőhöz hasonlóan, m inden ta la jb an m egtalá l­ható , még a legszárazabbnak tűnőben is. A száraz ta la jt öntözni kell a növények növekedése és fejlődése érdekében. M inél m agasabb a levegő hőm érséklete, an n á l több víz páro ­log el a talajból, ezért gyakrabban kell öntözni. H a a ta la j­ban vízfölösleg halm ozódik fel, akkor az elm ocsarasodik.

U k ra jn áb an e lterjed tek a csern o z jo m o s ta la jo k . O tt a lak u ln ak ki, ahol sok lágyszárú növény és cserje nő, ele­gendő m eleg van, és kevés eső esik. Ilyen felté telek m ellett a hum usz felhalm ozódik a ta la jban . A csernozjom talaj (feketeföld) sö té t színét a hum usz adja. Az ilyen ta la j nagyon term ékeny.

128

U krajna északi részén e lterjed tek a p o d z o lo s ta la jo k . ^podzo lta la j világosszürke, ham uszínű . Vegyes és tű levelű erdőkben a lak u l ki, ahol több eső esik, m in t am ennyi e lp á­rolog a ta la j felszínéről. E nnek eredm ényekén t a ta la j tú l nedves, így a lehu llo tt lomb- és tűlevelek, gallyak gyorsan hum uszt hoznak létre. U gyanakkor je lentős m ennyiségű csapadék beszivárog a ta la jba , és feloldja a hum usz részét képező tápanyagokat, kim osva őket a pa takokba és folyók­ba. A podzoltalajok ezért kevéssé term ékenyek , és trá g y á ­zásra szorulnak.

A csernozjom- és podzoltalajokon kívül U k ra jn áb an v an ­nak s z ü r k e e r d ő ta la jo k (113. ábra). Ezek elsősorban lom ­bos erdőkben fordulnak elő. H u m u sz ta rta lm u k alacsony, ezért gyenge a term ékenységük.

Az atlasz talajtérképét használva állapítsd meg, milyen talaj- I I típusok fordulnak még elő Ukrajnában!

' Nézd meg a 113. ábrát! Határozd meg, melyik talaj a legter-L mékenyebb! Miért?

113. ábra. A talajok változatossága

A ta la jo k je le n tő sé g e . A növények gyökerei átszövik a ta la jt, am elyből a növény m egkapja a növekedéséhez és fej­

lődéséhez szükséges tápanyagokat, hot és nedvességed A m ellett, hogy ez a ta la j alapvető funkciója, egyú tta l álla ’ tok élőhelyéül is szolgál. É lnek benne hangyák, bogarak mezei egerek, ürgék, hörcsögök, vakondok. K özülük több állandó talajlakó , m ások csak a té li h ideg vagy a nyári hőség előli m enedékhelyként használják . Az állatokon kívül élnek a ta la jb an szabad szem m el nem lá th a tó m ikroorganizm u­sok, am elyek a növényi és á lla ti m aradványok lebontását végzik, és ezzel hozzájáru lnak a hum uszképződéshez.

A ta la j szerepe nagyon fontos a m ezőgazdaságban. A te r­m ékeny talajokon jó term éshozam m al különböző ku ltú rnö ­vényeket te rm esztenek . A jó ta lajokon az álla tok ta k a rm á­nyozására szolgáló tá p d ú s füvek nőnek. Az em ber mind növényi, m ind á lla ti e rede tű é lelm iszert fogyaszt. T ehát a ta la joknak nagy je len tőségük van a növények, állatok és em berek szám ára.

Az em b er sz e re p e a ta laj m e g ő r z é sé b e n és ja v ítá ­sáb an . A ta la j fontos te rm észe ti erőforrás, am elyet óvni kell. R endkívül fontos a ta la j helyes m egm unkálása. A meg­m unkálás so rán a ta la jt lazítják , szá rítják vagy nedvesítik. A kultú rnövények évente tö rtén ő te rm esztése a ta la jban táp an y ag a in ak csökkenését idézi elő. Ezek pó tlása céljából rendszeresen különböző trág y á k a t - is tá lló trágyát, tőzeget, m ű trág y ák a t - ju t ta tn a k a ta lajba.

A mezővédő erdősávok óvják a ta la jo k a t a széleróziótól, té len v issza ta rtják a havat, így a mező több nedvességhez ju t. É pítkezés elkezdése vagy ásványi lelőhelyek fe ltá rása elő tt e ltávo lítják a ta la j felső, te rm ékeny rétegét, és m ásik helyre szállítják .

K isszótár: csernozjomtalajok, podzoltalajok, szürke erdő­talajok.

Ellenőrizd magad!1. Milyen talajtípusokat ismersz? Melyek a legelterjedtebb ta­

lajtípusok Ukrajnában?2. Miben különbözik a csernozjomtalaj a podzoltalajtól?

3 . Mi a talajok jelentősége a természetben?4 . Magyarázd meg, miért kell a talajokat védeni!5. Javasolj néhány szabályt a talajok védelmével kapcsolatban!6 . Milyen talajok jellemzők vidéketeken?

Különböző információforrások felhasználásával készíts beszá­molót a szikes talajokról vagy tőzegláp-talajokról!

Végezz kísérle te t! Határozd meg, hogyan tartják meg a kü- • 55^ lönböző talajok a vizet!

Két üvegbe tegyél tölcsért! Zárd el vattával a tölcsérek lyukait! Az egyikbe önts homokos talajt, a másikba agyagosat. Önts a töl­csérekbe azonos mennyiségű vizet!

Hasonlítsd össze, melyik talajon folyt át több víz! Melyik talaj tartotta vissza a vizet?

A természetkutató kiskönyvtáraA növényápolás szabályainak megfelelően nem szabad elfelej­

teni, hogy a túlzott mennyiségű műtrágya alkalmazása veszélyes. Az ilyen talajban a víz sóssá válik, és „elégeti” a növények gyöke­reit. A fölös mennyiségű oldott só fehér bevonatot képez a talaj felszínén vagy cserepes növényeknél az edény peremén.

Minél erősebb a növény megvilágítása, annál több tápanyagra van szüksége. A növények növekedése idején a tápanyagot gyak­rabban kell bevinni kis adagokban. Ha a növekedés megáll, akkor csökkenteni kell a tápanyagbevitelt. Télen csökken, nyáron nő a növények tápanyagigénye.

4Ö sszegezés

A talajok különbözősége sok tényezőtói függ: a homok és agyag ta rta lm á tó l; a hum usz és a víz m ennyiségétől; a leve­gő hőm érsékletétől. U k ra jn áb an e lterjed t ta la jtíp u s a cser- nozjom-, podzol- és szürke erdőtalajok. A ta lajok fontos te r ­m észeti erőforrást je len tenek . A ta la jo k a t megfelelően kell m egm unkálni és óvni.

41. §. U K R A J N A T E R M É S Z E T I Ö V E Z E T E I.A T E R M É S Z E T I Ö V E Z E T E K T É R K É P E

Hány éghajlati övezetet tartanak számon a földgolyón?

T erm észe ti ö v ez e tek . M ár tudod, hogy a term észeti viszonyok a Föld különböző pon tja in eltérőek. Az eltérések­ben tö rvényszerűségek fedezhetők fel: a term észeti viszo­nyok fokozatosan változnak az egyenlítőtől a sarkokig.

A szárazföldi élőlények szám ára nagyon fontos a meleg és nedvesség. B ékák nem élnek száraz helyeken, a tevék nedves erdőkben. Pálm afa északon csak szobában, v irág tartóban látható , s a kedvenc fenyőfánk sem nő a trópusokon.

A napfény és a meleg, a csapadék és a szél különleges fe lté te leket hoznak lé tre bolygónk különböző helyein. Föl­dünk nagy te rü le te it, am elyek egym ástól a te rm észe ti viszo­nyokat, ta la jokat, a növény- és álla tv ilágo t illetően külön­böznek, te r m é s z e t i ö v e ze te k n e k nevezzük. A term észeti övezetekben egész évben egyform a az időjárás, hasonló a ta la j, a növényzet és az állatok.’—jpt Figyeld meg a természeti övezetek térképét (114. ábra)! Ne-

J vezd meg a természeti övezeteket elhelyezkedésük sorrend­jében! Mit vettél észre?

A term észe ti övezetek között n incsenek világos, pontos h a tá rok . Az É szaki-sark tó l déli irán y b an megfigyelhető, hogy egyform a term észetv ilággal rendelkező övezetek v á lt­ják egym ást. A te rm észe ti te rü le tek te h á t észak-déli irány ­b an változnak. A folytonos változás oka földfelszínre jutó fény, hő és nedvesség m ennyiségének változása. Minél északabbra haladunk , a N ap an n á l alacsonyabban van a horizont fölött, a n y ár rövidebb és hűvösebb, a té l hosszabb és hidegebb. A N ap legalacsonyabb helyzete az É szak i-sark ­nál van. M inél közelebb vagyunk az egyenlítőhöz, annál m agasabbra em elkedik a N ap a lá tó h a tá r fölé, an n á l hosz- szabb és forróbb a nyár, rövidebb és enyhébb a tél.

U k rajn a te r m é sz e t i ö v e z e te i. U kra jna h a tá ra in belül három te rm észe ti övezet húzódik: a vegyes e r d ő k övezete , az erd ő s s z ty e p p és a s z ty e p p övezete . Ezek szin tén észak-déli irán y b an változnak. Gondolkodj, m iért!

132

EED Arktiszi é s antarktiszi jégsivatagok

H l Tundra és erdős tundra

I____ I V egyes erdők

I I Erdőssztyepp é s sztyepp

1 I Sivatagok

I I Szavannák

Trópusiesőerdők

114. ábra. A világ természeti övezeteinek térképe

A term észe ti övezetek elnevezése a növényzettel kapcso­latos. M inden éghajla ti övezetben egész évben egyform ák az időjárási feltételek, hasonlóak a ta lajok, a növény- és az állatvilág.

A te rm észe ti övezeteket a következő váz la t a lap ján jellemzik!

A te r m é sz e t i ö v e z e te k je lle m z é sé n e k v á z la ta

1. A te rm észe ti övezet elhelyezkedése, h a tá ra i.2. A te rm észe ti övezet dom borzata.3. A te rm észe ti övezet víztárolói.4. A te rm észe ti övezet ta la ja .5. A te rm észe ti övezet növény- és állatv ilága.6. Ökológiai problém ák. Term észetvédelem .7. Az em berek tevékenységének függése a te rm észe ti fel­

tételektől.& Nézd meg Ukrajna természeti övezeteinek térképét a könyv U hátsó előzékén! Határozd meg, melyik természeti övezetben

133

élsz! Milyen szín je lz i ezt a térképen? A térképet használva jellemezd azt a természeti övezetet, amelyikben élsz!

K isszótár: éghajlati övezetek; természeti zónák; vegyes'erdők; erdős sztyepp és sztyepp.

Ellenőrizd magad!1. Mi a természeti övezet? Mi befolyásolja a természeti öveze­

tek észak-déli irányú változását?2 . Nevezd meg Ukrajna természeti övezeteit! Mutasd meq a

térképen! y3. Ukrajna vaktérképén jegyezd be a természeti övezetek nevét!

Különböző információforrások felhasználásával készíts beszá­molót az állatok alkalmazkodásáról a vegyes erdők vaqv sztyeppék övezetében (választásod szerint)!

A természetkutató kiskönyvtáraA természeti viszonyokat az ember a Földön észrevehetően

megváltoztatta. Néhol a természetes növénytakaró szinte telje­sen eltűnt, termesztett kultúrnövények váltották fel. Különösen a sztyepp és az erdős sztepp övezete károsodott. A természetben visszafordíthatatlan változások történtek: kipusztult számos nö­vény- és állatfaj, kimerült a talaj.

A természet megóvása érdekében nemzeti parkokat, rezervátu­mokat és egyéb védett területeket létesítenek.

Ö sszeg ezésA term észeti övezetek a földgolyó hasonló term észeti

viszonyokkal rendelkező területei. A term észeti övezetek észak-déli irányban változnak. U kra jnán belül három te rm é­szeti övezet ta lálható : vegyes erdők, erdős sztyepp és sztyepp.

42. §. V E G Y E S E R D Ő K (P O L IS S Z J A )

Keresd meg Ukrajna természeti övezeteinek a térképen a vegyes erdők övezetét! Milyen a domborzat a vegyes erdők övezetében? Milyen víztárolók találhatók a területén?

A vegyes e rd ő k ö ve ze te U k ra jn a északi részén helyez­kedik el. U k r á n -P o l is s z já n a k is nevezik. A vegyes erdők

134

övezete nyugat-keleti irán y b an 750 km -en, észak-deli irán y ­ban pedig 180 km -en á t húzódik. A felszíne síkvidéki, jól melegíti a N ap. A n y ár hosszú és meleg, a té l havas es nem túl hideg, gyakori olvadásokkal. M ind telen , m ind nyáronp l e g e n d ő csapadék h u l l . .

polisszja legnagyobb folyói a D nyeper, D eszna, P rip jaty , Horiny Keresd meg őket a térképen! Polisszja te rü le tén sok a tó, m ocsaras te rü le t, tőzegláp, nagy föld a la tt i vízkészlet. S o k helyen a föld a la tt i v ízkészletek a felszínhez közel ta lá l­hatók. A ta la jok i t t megfelelő m ennyiségű nedvességet t a r ­ta lm aznak , de tápanyagszegények . ^

A v eg y e s erd ők n övén yei. A vegyes erdők övezeteben az erdeifenyő (115. ábra) és a tölgy-erdeifenyő erdők (116. ábra) dom inálnak. Az erdeifenyő erdőkben közönséges erdeifenyő nő, az a lta la jt moha bontja . A tisztásokon kakukkfű , aranyvessző, sás, fekete és vörös áfonya nő.

115. ábra. Erdeifenyő erdő 116. ábra. Tölgy-erdeifenyő erdő

A tölgy-erdeifenyő erdőkben a fák két szinten helyezked­nek el: a m agyasabb szint az erdeifenyő, az alacsonyabb a tölgy. A fák a la tti aljnövényzet kutyabengéből, kecskerágóból áll. A bokrok a la tt sű rű fű takaró ta lá lható , amely saspáf­rányból, orvosi salam onpecsétből és gyöngyvirágból áll. V an­nak m ohák is.

Kora tavasszal a vegyes erdőben elsőként a hóvirág, tőzi- ke, keltike és szellőrózsa virágzik. Őket követi a gyöngyvirág, kétlevelű árnyékvirág, erdei m adársóska. Az erdőben a fák és cserjék sűrűjében nő a kapotnyak és a csillaghúr. Sok a gomba.

135

A v eg y es erdők á lla ta i. A vegyes erdők övezetének álla t­világa rendkívül változatos (117. ábra). Ennek kedveznek az élettelen term észet tényezői (víz, meleg, fény), elegendő táplá­lék, a növényzet lépcsőzetessége, am i lehetővé teszi az állatok szám ára, hogy elrejtőzzenek az ellenségeik elől.

117. ábra. Vaddisznó (1), vadmacska (2), nutria,(3), pézsmapocok (4)

Honos i t t a m ókus, mezei nyúl, róka, őz. Az erdők sű rű ­jében vaddisznó él, de ak ad európai bölény is. Néhol előfor­dul h iúz és vadm acska. A folyók p a rtjá n n u tr ia és pázsm a- pocok ta lá lh a tó .

A vegyes erdők övezetében 250 m adárfaj él, köztük ny ír­fajd, siketfajd, császárm adár, fogoly, nagy fakopáncs. A m ad arak többsége tav assza l a melegebb tá jak ró l té r vissza. Ilyen a csalogány, kakukk , seregély, légykapó. Ezek az erdei avarban , a fák kérge a la tt és a növényeken ta lá lh a tó rova­rokkal táp lálkoznak .

A lápokra és ta v ak ra h a tty ú k , vad ludak , darvak, fehér gólyák, vadkacsák , szürke gémek, gázlóm adarak (118. ábra) érkeznek. I t t fészkel az U k ra jn áb an r itk á n a k szám ító feke­te gólya.

Az erdőben előfordul közönséges vipera, sikló, fürge gyík. A vízpartokon m ocsári teknősök, békák élnek. Polisszja vizeiben több m in t 30 halfaj él, köztük ponty, keszeg, kárász , csuka, süllő.

Az em berek fe lhasználják a vegyes erdők övezetének te rm észe ti erőforrásait. Az erdőkben fak iterm eléssel foglal-

136

118. ábra. Fehér gólya ()), vadkacsa (2), gázlómadár (3), fekete gólya (4)

koznak. V álla la tokat hoztak lé tre papír, k a rto n és bú to r előállítására. Polisszja alacsony fekvésű te rü le te it tőzeglá­pok, m ocsarak foglalják el. Ezek egy részét speciális gépek segítségével csapolják le. I t t v íz tározókat hoztak lé tre , fej­le tt a tőzegbányászat és a g rán it k iterm elése.

A legelők és kaszálók je len tős te rü le tek e t foglalnak el. A ré teken juhok és tehenek legelnek.

Polisszja term észeti viszonyai kedveznek a burgonya, len, rozs és cékla term esztésének. Fejlett a gyüm ölcskertészet.Ellenőrizd magad!

1. Ukrajnában hol található a vegyes erdők övezete? Hogy nevezik?

2. Jellemezd az egyes évszakok sajátosságait a vegyes erdőkben?3. Milyen fenyő- és lombhullató fafajták nőnek a vegyes erdőkben?4. Milyen cserjék, lágyszárú növények nőnek a vegyes erdőkben?5. Milyen ragadozók, emlősök és madarak élnek a vegyes

erdőkben?6 . Milyen állatok élnek a tavak és víztározók mellett?7. Hogyan hasznosítja az ember a vegyes erdők természeti erőfor­

rásait gazdasági tevékenysége során?8 . Készítsd el a vegyes erdőkben kialakult néhány tápláléklánc

vázlatát!

Készíts szóbeli beszámolót a vegyes erdők övezetében élő valamely állatról!

137

A természetkutató kiskönyvtáraPolisszjában honos egy ritka állat,

a pézsmacickány, amely az emlősök egyik legrégebbi csoportjába tartozik (119. ábra).

A pézsmacickány a vízi életmód­hoz alkalmazkodott. Képes akár 10-12 percig is a víz alatt maradni. Életének nagyobb részét az állat vízben vagy víz parti odúban tölti.

Régebben elég gyakori volt Euró­pában. Ma a Nemzetközi Vörös Könyvbe felvett állatok egyike.

Összegezés

A vegyes erdőit övezete - U krán-Polisszja - U krajna északi részén ta lá lh a tó . A te rm észe ti viszonyok kedvezőek a növények és álla tok szám ára . L egelterjedtebbek az erdei- fenyő- és a tölgy-erdeifenyő erdők. A vegyes erdők övezeté­nek á lla tv ilága változatos. I t t több álla tfaj - vadállatok, m adarak , halak , rovarok — honos. Az em ber a vegyes erdők övezetének te rm észe ti erő fo rrása it felhasználja gazdasági tevékenysége során.

Oktatási projekt

MIÉRT NEVEZIK AZ ERDŐKET „BOLYGÓNK TÜDEJÉNEK”?

Különböző információforrások felhasználásával tudd meg:• A szárazföld hányad részét borítja erdő a Földön!• Hogyan tartja fenn az erdő a légköri levegő összetételét!• Milyen erdők vannak lakóhelyed környékén!• Ezek mekkora területet foglalnak el!• Folyik-e ipari fakitermelés vidéketeken!• Milyen környezetvédelmi intézkedéseket foganatosítanak az

erdők megóvása érdekében!Ha lehetséges, kirándulj felnőttekkel együtt erdőbe! Vigyél ma­

gaddal fényképezőgépet! A túra során készíts fényképeket a tájról, fákról, cserjékről, virágokról és állatokról! A fotókból állíts össze fényképalbumot A mi erdőnk címmel, vagy készíts bemutatót!

119. ábra. Pézsmacickány

138

Tavasszal osztálytársaiddal közösen szervezz környezetvédel­mi akciót Nevelj fel egy zöld barátot elnevezéssel! A „zöld barát” lehet virágpalánta, cserje- vagy facsemete.

43. §. E R D Ő S S Z T Y E P P

Keresd meg Ukrajna térképén az erdős sztyeppét! Milyen nagy folyók szelik át az erdős sztyeppét?

M inél délebbre haladunk a vegyes erdők övezetétől, azaz Ukrán-Polisszjától, an n á l több erdő nélküli, vagyis sztyeppéi terü le tte l ta lálkozunk. A zt a te rü le te t, am elyen egym ást váltják az erdővel boríto tt és a sztyeppéi részek, erdős sztyep­pének nevezzük. Az erdős sztyepp övezete csaknem 1100 km -en á t húzódik. Ez m agában foglalja U krajna egész központi részét. A szélessége a zónában különböző. H luhiv városánál eléri a 330 km-t. A felszíne síkvidéki.

Az erdős sztyeppéi övezetben meleg a nyár és m érsékelten hideg a tél. Az év során elegendő csapadék hull, télen m indent vastag hótakaró borít, nyáron gyakoriak a záporok, néha jég­esővel. A erdős sztyeppéi övezetben a term ékeny feketeföld talaj dominál. Az ilyen term észeti viszonyok kedvezőek az erdei, ré ti és m ezőgazdasági növények term esztése szám ára.

Az erdős sztyep p ék n övén yei és á lla ta i. Az erdős sztyeppén tú lsúlyban vannak a lombos erdők. Ezekben tölgy, kőris, hárs, nyár, ju h a r (120. 1. ábra), vadkörte, vadalm a nő. A fák a la tt bokrok - mogyoró, rózsa, kányafa, feketebodza - találhatók. Színes szőnyegként nőnek a lágyszárú növények: gyöngyvirág, csillaghúr, fürtös salam onpecsét (120. 2-4. ábra).

A kedvező éghajlati viszonyok, az erdő különböző szintjein a fák, bokrok, füvek változatossága, az elegendő táplálék megléte előnyös feltételekhez ju tta tja a különféle álla tokat (121. ábra). Az erdei tisztáson feltűnhet őz. Az erdőben elő­fordulnak ragadozók: fekete görény, herm elin, menyét, nyest és nyuszt. A lejtők közelében borzok élnek. Növényi és á lla ti eredetű táplálékot fogyasztanak. A sű rű bokrok közt vad­disznók rejtőzködnek. Kis fa lkákban já rn ak , és éjszaka ak tí­vak. Az erdőkben elterjedt az erdei egér, pocok, mezei nyúl, róka, farkas.

139

120. ábra. Juharfa (1), gyöngyvirág (2), csillaghúr (3 ), fürtös salamonpecsét (4)

Változatos az erdős sztyepp m adárvilága. A ragadozó m adarak között előfordulj sz irti sas és parlagi sas. Az erdő tavasztól őszig m adardaltó l - a kerti rozsdafarkú, széncinege pinty tengelice, gébics énekétől hangos. Jellem ző m adarak al harkályok (Í22. 1 ábra) és a csuszkák. De ta lá lkozhatunk itt fogollyal es furjjel (122. 2. ábra) is. Az avarban, a növénye­ken sok rovar el. Ezek a m adarak eledeléül szolgálnak

121. ábra. Őz (1), fekete görény (2), nyest (3), borz (4)

umm .

122. ábra. Harkály (1), fürj (2)

140

A folyók á rte réb en pézsm apockok, hódok, vidrák, nyércek honosak. A v íz im adarak közül gyakoriak a v ad k a­csák, vízityúk, haris , szürke daru , vörös gém. A ragadozó m adarak - bagoly és b a rn a ré tih é ja - lesnek a zsákm ányra (123. ábra).

3

123. ábra. Vidra (1), nyérc (2), vízityúk (3), vörös gém (4), barna rétihéja (5), réti fülesbagoly (6)

Az erdős sztyepp term ékeny, fekete földjén gabonafélé­ket term esztenek : búzát, á rp á t, kölest. Nagy te rü le tek e t foglalnak el a kukoricaföldek. A csernozjom ta la j kedvező fe lté teleket b iz tosít a napraforgó, cukorrépa és burgonya term esztéséhez.

Az erdős sztyeppén sok a gyümölcsös. I t t bőven te rem az alm a, körte, szilva, cseresznye, meggy és sárgabarack . E lte rjed t növény a görögdinnye és a sárgadinnye. A sztyep­péi övezetben sok szőlőültetvény ta lá lh a tó .Ellenőrizd magad!

1. Mit nevezünk erdős sztyeppéi övezetnek? Milyen területet foglal el az erdős sztyepp Ukrajnában?

2. Nevezd meg az évszakok jellemző sajátosságait az erdős sztyeppéi övezetben!

3. Milyen az erdős sztyepp övezetének növényzete?4. Milyen állatok honosak az erdős sztyeppén?5. Milyen állatok élnek a tavak és víztározók közelében?

141

<_>. ívmyen gazdasági tevékenységre használja az ember az er­dős sztyepp területét?

7. Miért olyan gazdag az erdős sztyepp övezetének állatvilága?Készítsd el néhány tápláléklánc működésének vázlatát az er­dős sztyepp élővilágára alapozva!Különböző információs források felhasználásával készíts szó­beli beszámolót az erdős sztyepp övezetében élő növényről vagy állatról!

A természetkutató kiskönyvtáraAz erdős sztyeppéi területen sok folyó nevének eredete még

mindig nem tisztázott. így a Szula folyó nevének jelentése való­színűleg „nedves hely”; a Vorszkla „fehér vizet” jelent, mert mere­dek partjait fehér homok és mészkőüledék alkotja; a Pszel jelentése „rétek, nedves hely” lehet; a Rósz - „nedvesség, harmat”; a Tyasz- min - „kő”, mert a folyóból néhol kristályos kőzetek bukkannak elő.

Ö sszeg ezésAz erdős sztyepp K özép-U krajnában helyezkedik el. A

term észeti viszonyok ezen a te rü le ten kedvezőek a növények és állatok szám ára. Az erdős sztyeppén elsősorban lombhul­lató erdő ta lálható . Az erdős sztyepp övezetében az állatokat számos emlős-, m adár-, kétéltű- és rovarfaj képviseli. Az erdős sztyeppéi term ékeny feketeföldön gabonaféléket, gyü­mölcsöt, zöldséget és bogyós növényeket term esztenek.

44. §. SZTYEPPÉKKeresd meg Ukrajna természeti övezeteinek térképen a

sztyeppéi övezetet! Milyen a sztyeppéi övezet domborzata? Mi­lyen folyók találhatók a területén? Mutasd meg őket a térképen!

Az erdős sztyeppéi övezettől délre a Fekete- és az Azovi- tengerig csaknem 500 km -en át s z ty e p p é i ö ve ze t húzódik. A sztyeppék felszíne síkvidéki. Csak itt-o tt ta lá lha tók ra jta dombok, vízmosások és szakadékok.

A sztyeppéi övezeten á t folynak U krajna legnagyobb folyói a tengerek felé: Dnyeper, D una, Dnyeszter, Déli-Bug és a Don legnagyobb jobb oldali mellékfolyója, a Donyec. Az övezet déli "észén nagy öntözőrendszerek ta lálhatók , és sok a tó.

142

A sztyeppéi övezetben a nap m agasabbra em elkedik a lá tóhatár fölé, m int az erdős sztyeppék övezetében, ezért itt több a meleg, de sokkal kevesebb a nedvesség. A napsugarak itt merőlegesebben esnek a felszínre, és jobban felmelegítik a felszínt, éppen ezért nagyobb a forróság és sokkal kevesebb a nedvesség. Legtöbb csapadék az április és október közötti időszakban hull. A sztyeppéken négy évszak váltja egym ást. A nyár a sztyeppéi övezetben forró és aszályos. Kevés csapa­dék hull, és száraz szelek fújnak. Az ősz meleg, de gyakoriak az esők. A tél hideg és kevés hóval jár. N yáron száraz szelek fújnak. Veszélyes időjárási jelenség a sztyeppéi övezetben a homokviharok. Télen az erős szelek a m ezőkről a havat a vízmosásokba, szakadékokba hordják. Előfordul, hogy a szél a talaj felső, term ékeny rétegét több száz kilom éterre elviszi. A sztyeppe ta la ja csernozjom.

A sz ty ep p e n övén yei. A sztyeppéi övezetben lágyszárú növények nőnek (124. ábra). Tavasszal, am ikor a ta la jban elegendő a nedvesség, a sztyeppe színes, virágos szőnyegre em lékeztet a virágzó tu lipánoknak, nefelejcseknek, ibolyák­nak köszönhetően. Később nyílik a ré ti m argitv irág, hérics, bazsarózsa. Ezeket a növényeket a v irágzásban az üröm, zsá­lya, ökörfarkkóró, kígyószisz követik.

Nyáron a hőségtől sok növény kiszárad. Azonban a sztyep­pe ekkor is nagyon szép: növekszik a cickafark, a bókoló zsá­lya, kökény, ördögcérna, törpe m andula és csipkebogyó.

124. ábra. Árvalányhaj (7), pusztai csenkesz (2), üröm (3), tátorján (4), zsálya (5), sáfrányos imola (6)

143

u ssze i a sztyepp szürke és b a rá tság ta lan . A szél felkapja a növények kiszóródó é re tt m agvait, a tá to rján , sáfrányos imola, m acskahere le tö rt részeit, és gom bolyagokként gör­geti a sztyeppén.

A növények a lkalm azkod tak a sztyeppéi létfeltételekhez. Sokuk levelei keskenyek vagy erősen m etszettek , kem ények vagy szőrrel boríto ttak . E zá lta l a növények csökkentik a páro log ta tást. Sok növénynek hosszú gyökereik vannak , így m élyről fel tu d ják szívni a vizet a talajból. M ások tavasszal nőnek, am ikor elegendő a nedvesség. A forró időszak beáll­tá ig a növények elvirágoznak, és m agot hoznak. Föld feletti részük ekkor elhal. A ta la jb an ugyanakkor m egm arad a gyökérgum ójuk, hagym ájuk, gyökértörzsük, am elyekből tavassza l új növény sarjad .

N ap ja inkban a sztyeppék legnagyobb részét mezőgazda- sági te rü le tek foglalják el, ezért a növényzet vá ltoza tossá­gát, am ely m eredek folyópartokon, vízm osásoldalakon m arad t fenn, véde tt te rü le tek en óvják.

A sz ty e p p á lla ta i. A sztyeppéi övezet á lla ta in á l a sá r ­gásszürke szín dom inál, így jól tu d ják álcázni m agukat a m egsárgu lt növények között (125. ábra). Sok á lla t ü regek­ben él. Ezekben rejtőzködnek és hozzák v ilágra u tódaikat. Egyes á lla tok az üregeikben alu sszák té li á lm ukat, m ások i t t rak tá ro zzák az élelm et télire.

125. ábra. Mormota (1), ugróegér (2), menyét (3), ürge (4)

144

A sztyeppén m orm ota, ugróegér, tö ld iku tya él. N éha lá t­ható, m in t á lln ak függőleges te s tta r tá sb a n üregeik m elle tt az ürgék. Jó l a lka lm azkod tak a fe lszán to tt sztyeppén való élethez a m ezei pockok és a mezei nyulak. Előfordul még róka, m enyét, herm elin , görény, n éh a borz.

A kisebb á lla tok üregeiben csúszóm ászók és k é té ltű ek - vipera, fürge gyík és teknősök — telepednek meg (126. 1. és2. ábra)

A sztyeppéi m ad arak - fürjek, pacsirták , foglyok, fekete­szárnyú székicsérek - a földön fészkelnek (126. 3. és 4. ábra). Növényekkel és rovarokkal táp lá lkoznak . A ragadozó m ad a­rak között előfordulnak fakó ré tihé ják , baglyok, kék vércsék (126. 5. ábra). R ágcsálókra és kisebb m a d arak ra vadásznak .

126. ábra. Parlagi vipera (1), fürge gyík (2), pacsirta (3), fogoly (4),kék vércse (5)

A sztyeppéken nagyon sok rovar ta lá lható : pillangók, bogarak, sáskák , szöcskék. Ezek különböző növényekkel táp lálkoznak . A rovarok a m adarak , csúszóm ászók és k é té l­tű ek szám ára szolgálnak táp lá léku l.

Az em berek régóta m egm űvelték a te rm ékeny sztyeppéi földeket. Je len leg csepegtetős öntözési m ódszert a lka lm az­nak, hogy a növények ki ne égjenek az aszály idején. A mezőkön búzát, kukoricát, zöldségeket, ip a ri növényeket, és az öntözésnek köszönhetően rizs t te rm esztenek . Nagy

145

te rü le tek e t foglalnak el a gyümölcsösök, szőlőültetvények, dinnyeföldek.

A sztyepp növényzete megfelelő táp lá lék a háziállatok szám ára . E zért i t t sok farm ergazdaság m űködik, am elyek­ben szarv asm arh á t, se rtést, b irk á t és barom fit, a vizekben h a la t tenyésztenek . M ostan ra U k ra jn a m ajdnem m inden sztyeppéjét m űvelés a lá vonták. Az em ber fe ladata , hogy megóvja az utókor szám ára a sztyeppék é rin te tlen részeit olyan védett te rü le teken , m in t am ilyen Aszkanyija-N ova.

Ellenőrizd magad!

1. Hol helyezkedik el a sztyeppéi övezet Ukrajnában?2. Milyen a sztyeppéi övezet domborzata? Milyen vizek találha­

tók a sztyeppéi övezetben?3. Ismertesd, milyen évszakok váltják egymást a sztyeppén!4. Milyen növények nőnek a sztyeppén? Hogyan alkalmazkod­

tak a sztyeppéi élethez? Feleletedet indokold meg!5. Milyen állatok élnek a sztyeppéi övezetben? Hogyan alkal­

mazkodtak a sztyeppéi élethez? Mondj példákat!6 . Hogyan hasznosítják gazdaságilag az emberek a sztyeppét?7. Milyen kölcsönös kapcsolat van a növények és állatok között?

Készítsd el néhány sztyeppéi tápláléklánc vázlatát!

<■ Ö sszeg ezésA sztyeppéi övezet az erdős sztyeppétől délre, a Fekete- és az

Azovi-tengerig húzódik. A nyár a sztyeppén forró és száraz, a tél hideg, kevés a hó; gyakran vannak erős szelek. A sztyeppéi övezet­ben főleg lágyszárú növények nőnek. Az állatok alkalmazkodtak az itteni létfeltételekhez. Az emberek gazdasági célból használják a sztyeppét.

14fi

45. §. KÁRPÁTOKUkrajna hegy- és vízrajzi térképén keresd meg a Kárpátok

hegyeit! Ukrajna melyik részén találhatók? Milyen folyók ered­nek a Kárpátokban?

A K árpátok U kra jna nyugati részén ta lá lh a tó k . A hegy­ség U k ra jn á ra eső részét U k r á n -K á r p á to k n a k is nevezik (127. ábra). Több, egym ástól völgyekkel e lválasz to tt gerinc­ből állnak . A K árpátok fiata l hegység, a lak u lá su k a m ai napig ta rt.

Az U krán-K árpátok középm agas hegység. Legm agasabb csúcsa a H overla (m agyar neve Hóvár), mely 2061 m. Glecs- cserek a K árpátokban nincsenek, de a hegyekben sokáig m egm arad a hó. G yakoriak a hólavinák, am elyek elzárják a folyókat, le taro lják az ú tju k b a eső fákat. A K árpátokban enyhe a té l és nem forró a nyár. U k ra jn áb an i t t hu ll a leg­több csapadék.

127. ábra. A Kárpátok látképe

A K árpátokban erednek U k ra jn a legnagyobb folyói: a D nyeszter, P ru t, Szeret, Tisza. Közülük egyesek keskeny szurdokokban folynak, és v ízeséseket képeznek (128. ábra). N yár elején, am ikor a hegyekben olvad a hó vagy erős zápo­rok vannak , a folyók m egduzzadnak, k ilépnek m edrükből, és köveket sodornak m agukkal.

128. ábra. Vízesés a Kárpátokban 129. ábra. Szinevéri-tó

V arázsla to san szép a K árpátok tav a in a k környezete. Legnagyobb közülük a Szinevéri-tó. (129. ábra). Ism eretes még a Neszam ovite- és a Lipovecke-tó. A K árpátokban m ocsarak is előfordulnak.

A K árp átok n ö v én y e i. A K árpátok előhegyeiben e lte r­jed t a tölgy, jegenyefenyő, gyertyán, nyár, ju h a r. A fák a la tt cserjék - mogyoró, kutyabenge, bodza, kánya — nőnek. A ta la jon sű rű növényzetet alkot a zsálya és a szagos müge.

M inél feljebb em elkedünk a hegyekben, egyre hűvösebb van. Ezeken a helyeken bükkerdők nőnek, am elyek nagyon sűrűek . Az aljnövényzet ezért gyér. A tisztásokon farkasbo- roszlán, bibircses kecskerágó, fü rtös bodza, a gyógynövé­nyek közül a szagos m üge, csillagvirág, m edvehagym a, fa r­kasszőlő nő.

M ég feljebb a hegyoldalakat m agas fenyvesek borítják. Ezekben félhom ály uralkodik . A napfény csak egyes helye­ken éri el a ta la j szin tet, ahol egy-egy lonc, fü rtös bodza, b e r­kenye, boróka nő. A lágyszárú aljnövényzetet hölgymái, erdei m adársóska és m ohák képezik.

A ten g ersz in t fe le tti 1800 m m agasságban havasi tö rpe­fenyő, éger, boróka honos. I tt-o tt fekete és vörös áfonya nő. Sok a zöld m oha. Még m agasabban h egy i ré te k (po lon i- n á k ) vagy h a v a s i leg e lő k te rü ln ek el. Ez a virágos növé­nyek - harangv irág , nárcisz, á rn ik a - hazája .

A sokkal hidegebb 1800 m fele tti m agasságban a csen- kesz, sás, szittyó és kúszó cserjék nőnek.

148

130. ábra. Tiszafa (1), sárga tárnics (2), liliom (3), havasi gyopár (4)

A K árpátokban sokféle r itk a fa és bokor ta lá lható . Ilyen a tiszafa (130. 1. ábra), a közönséges jegenyefenyő, a havasszépe. A lágyszárú növények közül a sá rga tárn ics, az erdei liliom, a h av asi gyopár (130. 2-4. ábra) védett.

A K árp átok á lla ta i. A K árpátok hegyeiben sok kü lön­böző' á lla t honos. Az erdő sű rű jében őz, szarvas, vaddisznó, nyest él. E lőfordul barnam edve, gyakori a róka, nyúl, görény és borz. Csak a K árpátokban honos a k á rp á ti m ókus és a k á rp á ti gőte (131. ábra).

131. ábra. A Kárpátok állatai: kárpáti mókus (1), kárpáti gőte (2)

149

Az erdőben szám ta lan m adár fészkel: császárm adár, nyírfajd, nagy fakopáncs, széncinege, búbos cinege. N ém e­lyik közülük be van jegyezve U k ra jn a Term észetvédelm i Vörös Könyvébe: kígyászölyv, sz irti sas, nyírfajd, k á rp á ti siketfajd, u rá li bagoly (132. ábra).

132. ábra. A Kárpátok madarai: szirti sas (1), nyírfajd (2), kárpáti siket-fajd (3), uráli bagoly (4)

A K árpátok folyói h a lb an gazdagok. Honos i t t a vágó csík, m enyhal, botos kölönte és m árna . A legértékesebb h a l­faj a sebes p isztráng .

A K árpátok te rm észe ti gazdagságát az em ber sa já t szük­ségleteinek a k ie lég ítéséra használja . A havasi ré teken tavasztó l őszig b irk ák a t és sza rv asm arh ák a t legeltetnek, szénát készleteznek. N yáron a m éhészek ide szállítják a m éheseiket. Az ip a ri szükségletekre fá t készleteznek. A m érték nélkü li fak ivágás m ia tt az erdők te rü le te csökken. A K árpátok term észetv ilága ezért védelem re szorul.

K isszótár: Ukrán-Kárpátok; havasi rétek.

Ellenőrizd magad!1. Jellemezd a Kárpátok természeti viszonyait!

2. Hogyan változik a növényvilág a Kárpátok lábától a csú­csáig?

3. Milyen növények fordulnak elő csak a Kárpátokban?4. Nevezd meg a Kárpátokban élő állatokat? Közülük melyek

honosak kizárólag a Kárpátokban?5. Mivel foglalkozik a lakosság a hegyvidéken?

Készíts beszámolót és bemutatót az osztályban a Kárpátok valamely érdekes természeti objektumáról!

A természetkutató kiskönyvtára

A Hoverla a Kárpátok Csornahora-hegységének legmagasabb csúcsa. Magassága 2061 méter, ez Ukrajna legmagasabb pontja.

A Hoverla jelentése „havas csúcs”. Az éghajlat itt zord, a hó nyár közepén sem megy ritkaságszámba. Itt található a Prut egyik eredetforrása. A Hoverla az egyik legnépszerűbb turisztikai látvá­nyosság.

•?jfr Ö sszeg ezés

Az U krán-K árpátok U k ra jn a nyugati részén te rü l el. A K árpátok fiata l hegységnek szám ítanak , a képződése m a is folytatódik. A K árpátok növényvilága a völgyektől a hegy­csúcsokig változik. Az álla tv ilág nagyon változatos. Egyes állatok csak a K árpátokban honosak. A K árpátok te rm észe­ti erő fo rrása it gazdasági célokból hasznosítják .

46. §. KRÍM I-HEGYSÉG

Keresd meg Ukrajna hegy- és vízrajzi térképén a Krími-hegységet! Hol található? Milyen természeti övezettel határos?

A K r ím i-h e g y sé g U k ra jn a déli részén, a K rím félszige­ten te rü l el (133. ábra).

A K rím i-hegység fiatal. V alam ikor a K rím -félsziget víz a la tt volt. E rrő l tanúskod ik , hogy a K rím i-hegyek egy része mészkőből, agyagból, hom okkőből áll. A hegyképződés foly­ta tód ik , e rre a földrengések em lékeztetnek.

133. ábra. Kilátás a Krími-hegyekre

A K rím i-hegység alacsony, csúcsai laposak, szurdokvöl­gyek választják el őket egym ástól. Az ilyen csúcsokat ja j lá k - n a k nevezik, am i tü rk nyelven „nyári legelőt” je len t (134. ábra). A Krími-hegység legmagasabb csúcsa a Roman- Kos (1545 m), amely a Babugan-jajla m asszívum ban található.

A K rím i-hegység a nedvesség szigete a száraz éghajla tú Krím ben. Télen a hegyekben sok hó esik, és gyakori a hófúvás. T avasszal csen­des esők, nyáron záporok áz ta tják a hegyoldalakat. Az ősz száraz és meleg. K rím folyói a hegyekben erednek. Gyors folyásúak, különö­sen hóolvadáskor. Egyes helyeken a folyók v ízeséseket képeznek. N yá­ron kevés a csapadék, ezért a folyók k iszáradnak .

A K rím i-h eg y ség n ö v én y e i. A K rím i-hegység előhe­gyeiben a lágyszárú növények dom inálnak: perje, bazsaró ­zsa, tavasz i hérics, kakukkfű . M agasabban a hegyekben molyhos tölgy, kocsány ta lan tölgy, boróka, szam ócafa, p isz­tác ia és m andu la nő (135. 1-3. ábra). T alá lható i t t szúrós csodabogyó, szuhar, som, krisztustöv is, sá rga cserszömörce.

Nagy terü le teket foglalnak el a k rím i feketefenyő erdők. Ezeknek a fáknak v ilágosbarna a törzsük, bodros a koroná-

134. ábra. Jajla látképe

152

w

135. ábra. Görög szamócafa (1), pisztácia (2), mandula (3),krími fenyő (4)

juk, hosszúak és puhák az ágaik, 2 0 -25 m a m agasságuk (135. 4. ábra). A nehezen m egközelíthető terü le teken m egm a­rad t a tiszafa és a Sztankevics-fenyő.

A ja jlákon á llandóan fúj a szél, tűz a nap, nagyon kevés a nedvesség, de a növények alkalm azkod tak ezekhez az aszályos körülm ényekhez.

A cserjék i t t többnyire alacsonyak, kúszók, pelyhesek vagy tüskések , apró levelekkel. A lágyszárú növények közül itt búzafű, árvalányhaj, p u sz ta i csenkesz, zsálya nő.

A K rím i-h eg y ség á lla ta i. A hegyek enyhe lejtőinek erdeiben gím szarvas, sz ikaszarvas (136. 1. és 2. ábra), a B abugan-jajla m eredek, köves lejtőin m uflon él (136. 3. áb ­ra). A tölgyesekben előfordul borz és róka, a bokros te rü le ­teken vaddisznó.

136. ábra. Gímszarvas (1), szikaszarvas (2), muflon (3)

153

Az erdő avarjában vakondok és sün él. A K rím i-hegység­ben sok a barlang , am elyekben denevérek élnek.

A hegyekben sok m adár él: cinkék, szajkók, léprigók, kövirigók, hegyi fakúszók, karvalyok.

Találhatók itt békák, gyíkok, kígyók és teknősök. A folyók­ban és tavakban pisztráng, ponty, kárász, süllő, dévérkeszeg honos. A Krím i-hegység sok növény- és állatfaja van beje­gyezve U krajna Term észetvédelm i Vörös Könyvébe.

A K rím i-hegységben m egtalá lható r itk a növények és állatfajok közül egynéhány szerepel U k ra jn a Vörös Könyvé­ben.

A hegyekben sok ásványvízforrás és gyógyvizes tó ta lá l­ható.

A K rím i-hegység te rm észe ti viszonyai kedveznek a sző­lészet és k ertésze t fejlődésének.

K isszótár: Krími-hegység; jajla.

Ellenőrizd magad!

1. Hol terül el a Krími-hegység?2. Mi utal arra, hogy régen a Krím-félsziget víz alatt volt?3. Milyen növények nőnek a Krími-hegységben?4. Milyen állatok népesítik be a Krími-hegységet? Nevezd meg

a ritka állatokat!5. Milyen gazdasági célokra hasznosítják a Krími-hegység ter­

mészetvilágát?6 . Hasonlítsd össze, miként változik a növényzet a Krími-he­

gyek és a Kárpátok lábaitól a csúcsukig!7. Élnek-e ugyanolyan állatfajok a Krími-hegységben és a Kár­

pátokban?

Készíts beszámolót különböző információforrások felhaszná­lásával a Krími-hegység érdekes természeti objektumáról!

* Ö sszeg ezésA K rím i-hegység U kra jna déli részén, a K rím -félszigeten

te rü l el. K rím hegyei alacsonyak, k ia lak u lásu k a m ai napig fo lyam atban van. A K rím i-hegység növényvilága rendkívül

154

gazdag. Szám os növény be van jegyezve U k ra jn a T erm é­szetvédelm i Vörös könyvébe. A Krím á lla tv ilága nagyon változatos. Sok állatfaj az állam védelm e a la tt áll.

47. §. T E R M É S Z E T V É D E L M I T E R Ü L E T E K É S T E R M É S Z E T V É D E L E M A K Á R P Á T O K B A N

É S A K R ÍM I-H E G Y S É G B E N

Idézd fel, mi vezet sok növény és állatfaj kihalásához! Mit tudsz a természetvédelmi területekről?

O rszágunkban term észetvédelm i terü le teket lé tesíte ttek egyes növény- és állatfajok, valam in t azok élőhelyeinek és az élettelen term észet objektum ainak megőrzése érdekében. A te rm é s ze tv é d e lm i te rü le t a szárazföldi vagy vízi terü le t, ahol r itk a és értékes növények és állatok élnek. A term észet- védelmi terü le teken tudom ányos m unkát folytatnak a te rm é­szeti jelenségek vizsgálatával kapcsolatban, intézkedéseket dolgoznak ki a környezet megóvása és a term észeti objektu­mok hatékony felhasználása érdekében.

U krajnában m inden term észeti övezetben - a vegyes erdők övezetében, az erdős sztyeppén, a sztyeppén, az U krán-K árpátokban és a K rím ben is - v an n ak term észetvé­delmi terü letek .

P o lisszja i T erm észetv éd e lm i T erü let. U krajna északi részén, az U krán-Polisszjában hozták létre a Polisszjai Ter­mészetvédelmi Területet. (137. 1. ábra). A te rü le t legnagyobb részét erdeifenyő- és nyírfaerdők foglalják el. A te rü le ten m integy 600 növényfajt ta r ta n a k számon, am iből 40 r itk a ­ságnak m inősül. K özöttük van a súlyom m int védett vízinö­vény, a közepes harm atfű , a vörös áfonya (137. 2-4 . ábra).

A Polisszjai Term észetvédelm i Területen 40 állatfaj honos, ebből 14 fajt bejegyeztek U kra jna Term észetvédelm i Vörös Könyvébe. Az emlősök közül a borzot, menyétet, h iúzt, vid­rá t, mezei nyulat. A m adárvilágot itt a fekete gólya, szürke daru , kígyászölyv (138. ábra) képviseli.

A term észetvédelm i te rü le ten intézkedéseket foganatosí­ta n a k a vegyes erdők övezetének megóvása és ésszerű fel- haszná lása érdekében.

155

137. ábra. A Polisszjai Természetvédelmi Terület látképe (1) és ritka növényei: súlyom (2), közepes harmatfű (3),

vörös áfonya (4)

138. ábra. Hiúz (1), hermelin (2), mezei nyúl (3), szürke daru (4),kígyászölyv (5)

156

K an yiv i T e r m é s z e t v é d e lm i T e r ü le t . Az erdős sztyepp övezetében ta lá lh a tó U krajna egyik legrégebbi term észetvé­delmi terü le te , a Kanyivi Term észetvédelm i Terület (139. ábra). I tt fák, cserjék és az erdős sztyepp övezetére jellemző lágyszárú fűfélék nőnek. Honos itt a szarvas, vaddisznó, róka, nyúl, borz, jávorszarvas. A szigeteken hód, a vizek m ellett v idra és nyérc él.

139. ábra. A Kanyevi Természetvédelmi Terület látképe

Az itt élő állatok közül 83 faj védelem a la tt áll, és be van jegyezve U kra jna Term észetvédelm i Vörös könyvébe. Ezek a ritk a rovarok: szarvasbogár, nagy hőscincér, poszméh, fadon­gó, halálfejes lepke, fecskefarkú pillangó. M inden évben a Dnyeper term észetvédelm i szigeteinek közelében ré ti sasok telelnek. De ta lá lh a tó itt fekete gólya, kígyászölyv, kere­csensólyom.

A term észetvédelm i te rü le t fő feladata az erdős sztyepp növényeinek és á lla ta in ak term észetes környezetükben tö r­ténő megóvása.

A szkanyija-N ova B ioszféra R ezervátu m . U krajnában a sztyeppéi övezetben, Herszon megye terü le tén ta lá lh a tó a világszerte ism ert és U krajna legrégebbi term észetvédelm i területe, az Aszkanyija-Nova Bioszféra Rezervátum . A te rü le ­te több m int 33 000 hektár. A rezervátum ban 482 növényfaj ta lálható , közte a szőrös árvalányhaj, csenkesz, karcsú fény- perje, nőszirom, lucerna, tu lipán , bükköny (140. ábra).

I tt több m in t 800 állatfaj él, leggyakoribb a sün, nyúl, ürge, pocok, a ragadozók közül a róka, menyét, görény. T alál­ható még őz és aszkán iai gím szarvas. A m adarak közül a legism ertebb a pacsirta , sordély, han tm adár, fürj, fogoly, kis sólymok, rétihéja, bagoly.

157

140. ábra. Aszkanyija-Nova sztyeppéje: árvalányhaj (1), lucerna (2)tulipán (3)

141. ábra. Przsevalszkij-féle ló (1), zebra (2), láma (3), zebu (4), jávorantilopok (5), koronás daru (6), kék páva (7)

A rezervátum ba közel 50 állatfajt telepítettek a világ különböző részeiről. V annak itt Przsevalszkij-féle lovak, bölé­nyek, zebrák, lám ák, zebuk, jávorantilopok, gnúk és muflo­nok, struccok, flamingók, koronás daruk , fácánok, kék pávák (141. ábra). Az Aszkanyija-Nova Bioszféra R ezervátum ban a tudósok tudom ányos ku ta tásoka t végeznek a sztyepp te rm é­szetv ilágának megóvása és az akklim atizáció kérdésében.

K á r p á t i B io sz fé ra R e z e rv á tu m . Az U krán-K árpátok­ban hozták létre a K árpáti Bioszféra Rezervátum ot, amely m agában foglalja az egész term észeti komplexumot az előhe- gyi ré tek tő l a tölgyesekkel boríto tt csúcsokig. I tt az U krajna Term észetvédelm i Vörös Könyvébe bejegyzett 64 növényfaj őshonos. Legnagyobb te rü le te t bükk-, tölgy-, luc- és fenyőer­dők foglalnak el.

A K árpáti Bioszféra R ezervátum ban 72 olyan állatfaj sze­repel, am elyeket felvettek U krajna Term észetvédelm i Vörös Könyvébe. Ilyen állatok a Miller-vízicickány, herm elin, vidra, bagoly, fekete gólya, k á rp á ti gőte. A rezervátum te rü le tén sok denevérfaj él, ezek egy része r itk a (142. ábra).

142. ábra. Ritka denevérek: hosszúszárnyú denevér (1), nyugati piszedenevér (2),szőröskarú korai denevér (3)

A rezervátum ban k u ta tá s t folytatnak az U krán-K árpátok növény- és á lla tv ilágának megóvása érdekében.

K rím i T erm észetv éd e lm i T erü let. A K rím i Term é­szetvédelmi Terület 42 000 h ek tá r t tesz ki, és m agában fog­lalja a Krím-félsziget hegyvidéki részét, valam in t a K rím sztyeppéi térségét a Karkinyitszki-öböl vízterületével és a H attyú-szigetekkel együtt.

A term észetvédelm i te rü le ten óvják a K rím legértékesebb fafajait: a tölgy-, bükk-, erdeifenyő erdőket, a tiszafa és boró­ka egyedülálló cserjéseit. I tt tenyészik 100 olyan növény- és gombafaj, melyeket bejegyeztek U krajna Term észetvédelmi Vörös Könyvébe (143. ábra).

1

143. ábra. A Krími Természetvédel- 144. ábra. A Krími Természet­mi Terület növényei: jajlai habszeg- védelmi Terület állatai: füles­

fű {1), aranybrokát krókusz (2), bagoly (1), barátkeselyű (2),krími kökörcsin (3) krími márna (3)

A K rím i T erm észetvédelm i T erü le t nagyon fontos szere­pet já tsz ik a félsziget á lla tv ilágának , különösen a ritk a fajoknak a m egőrzése szem pontjából (144. ábra).

K isszótár: természetvédelmi területek; nem zeti parkok; rezervátumok.

Ellenőrizd magad!1. Milyen céllal hoznak létre természetvédelmi területeket

Ukrajnában?2. Milyen természetvédelmi területek találhatók vidéketeken?

# A paragrafus tananyagában idézett és más forrásokból vett adatok felhasználásával készíts beszámolót Ukrajna egyik ter­mészetvédelmi területéről. Az előkészítése során használj váz­latot: 1. A természetvédelmi terület elhelyezkedése. 2. Milyen növények honosak ott? 3. Közülük melyek veszélyeztetettek?4. Milyen állatok honosak a területen? 5. Melyek vannak közü­lük bejegyezve Ukrajna természetvédelmi Vörös Könyvébe? 6 Milyen kutatómunka folyik a természetvédelmi területen?

160

r C - Gyakorlati feladat. Kérdezd meg a szüléidét, rokonaidat és a környezetedben élő idős embereket a helyi nevek eredetéről,

külön ligetek, parkok, patakok, források nevéről! Kösd össze a ve­lük kapcsolatos legendákat és elbeszéléseket! Oszd meg a meg­szerzett információkat osztálytársaiddal!

A természetkutató kiskönyvtáraUkrajna természeti csodáihoz tartozik a Dnyeszter-kanyon mély

szurdokával és sziklás partjaival. Ukrajnában ez a legnagyobb, Európában az egyik legnagyobb kanyon, 250 km-en át húzódik. Ebben folyik a Dnyeszter, Ukrajna második legnagyobb folyója. A Dnyeszter-kanyont a sziklaképződményei, barlangjai, vízesései, forrásai teszik teszik értékessé.

y Ö sszeg ezésA term észetvédelm i övezeteket a növény- és á lla tv ilág

m egőrzése céljából hozzák lé tre . U k ra jn a legjelentősebb term észetvédelm i terü le te i: a Polisszjai T erm észetvédelm i T erület, K anyivi Term észetvédelm i T erület, az Aszkanyi- ja-N ova B ioszféra R ezervátum , a K árp á ti Bioszféra R ezer­vátum és a K rím i Term észetvédelm i T erület.

Az élővilágot érő negatív hatások fő okai a következők: a környe­zet szennyezése káros anyagokkal, a termelés melléktermékeivel; olyan földek használata - a többi között építkezés céljából - , ame­lyek korábban élő szervezetek élőhelyei voltak; legelők és mezők kialakítása rajtuk; állatok és növények jelentős mértékű tudatos pusztítása a vadászat szabályainak megsértésével, erdőirtással.

A helyi médiából és az internetről információt gyűjtve derítsd ki, az említett károkozó tényezők közül melyek fordulnak elő a vidé­keden! Milyen intézkedéseket foganatosítanak az emberek a termé­szet megóvása érdekében? Hogyan lehet ezeket az intézkedéseket véghez vinni a vidékeden? Te magad és az osztálytársaiddal közö­sen mit tudsz tenni a természeti környezet megóvása érdekében?

Készíts beszámolót az adott problémáról, és közöld azt az iskola faliújságjában, vagy dolgozd ki röplap formájában! Népszerűsítsd a röplapok terjesztésének ügyét az osztálytársaid körében!

Oktatási projektMIT LEHETNE TENNI A TERMÉSZET MEGÓVÁSA

ÉRDEKÉBEN A VIDÉKEMEN?

161 ■

48. §. T E S T E K E S A N Y A G O K

Mit nevezünk testeknek? Mondj példákat az élő és élette­len természet testeiről!

M ár tudod, hogy bárm ilyen tá rg y a t, élő szervezetet te s t­n ek nevezünk. A te rm észé tben nagyon sok a legkülönfélébb test. Ezek az éle tte len és az élő te rm észe t testei. A zokat a te stek e t, am elyeket az em ber k ész íte tt, emberi kézzel alko­tott testeknek nevezzük.

& Figyeld meg az ábrát! Mondj példákat minden csoportba tar­tozó testekre!

TESTEK

T erm észetes te s tek Em beri kézzel a lko to tt testek(term észeti testek) (em ber a lk o tta testek)

Az a n y a g az, am iből a te s t áll. Példáu l egy csom ag cukor- te st, m aga a cukor - anyag. Vasszög - test, m aga a vas - anyag. A 145. áb ra te s tek e t ábrázol, am elyek egy anyagból- üvegből - készültek .

145. ábra. Üveg és a belőle készült testek1 «9

A testek készü lhe tnek egy, több vagy sokféle anyagból. Az élő te rm észe t te s te i nagyszám ú anyagból állnak . P él­dául a növényekben van víz, cukor, kem ényítő és sok m ás anyag. Az em ber és az á lla tok te ste sz in tén sokféle anyagbóláll.

K is sz ó tá r : test; anyag.

Ellenőrizd magad!

1. Mit nevezünk testnek? Sorolj fel példákat!2. Mit nevezünk anyagnak? Sorolj fel példákat!3. Gondold meg, helyesek-e az állítások:• Bármilyen tárgyat vagy élő szervezetet testnek nevezünk.• Anyag - az, amiből a test áll.

Különböző információs forrásokat felhasználva készíts beszá­molót bármilyen anyagról (például a vízről, vasról)!

A természetkutató kiskönyvtára

Volt idő, amikor a cukrot gyógyszernek tartották, és gyógyszer- tárakban árusították. Ez addig tartott, amíg Andreas Sigismund Marggraf német vegyész elő nem állította az első „európai cukrot” cukorrépából. Ez 1747-ben történt. Ma a cukrot a leghozzáférhe- tőbb növényi nyersanyagból állítják elő. Amerika déli részén, Kubá­ban, Afrikában és Ázsiában ez a cukornád, a hűvös Európában - a cukorrépa, Kanadában - az édes juharfalé.

\ Ö sszeg ezésB árm ilyen tá rg y a t, élő szervezetet te s tn ek nevezünk.

M inden te s t anyagból tevődik össze.

49 . §. A Z A N Y A G O K H A L M A Z Á L L A P O T A I É S V Á L T O Z Á S A IK

Mit nevezünk anyagnak?

U gyanaz az anyag előfordulhat különböző — c sep p fo ­lyós, s z i l á r d és g á z n e m ű — állapotokban. E zeket az á lla ­potokat h a lm a z á l la p o tn a k nevezzük.

Hogy jobban m egértsük az anyag halm azállapo tának tém ájá t, végezzünk k ísé rle teke t a vízzel.

1. V izsgáljuk meg a Petri-csészében lévő jégkockákat! Figyeljük meg, m ilyen az alakjuk! H elyezzük á t a jégkocká­k a t a csészéből a pohárba! Vajon m egváltozott-e a jégkockák form ája (146. ábra)?

2. R akjuk á t a jégkockákat tűzálló kémcsőbe, és ta rtsu k szeszégő fölé (ezt a tanár végzi)\ A k ap o tt vizet pohárba ön t­jü k át. M egváltozott-e a víz a lak ja (147. ábra)?

3. V isszaöntjük a vizet a kémcsőbe. A balesetvédelm i szabályok b e ta rtá sá v a l ism ét m elegítjük a kém csövet, amíg a víz m ennyisége kevesebb nem lesz (ezt a tanár végzi). Hová tű n t a víz egy része?

4. Jegyezzük be m egfigyelésünk eredm ényeit a füzetbe!A k ísérle tek arró l tanúskodnak , hogy a víz lehet szilárd,

cseppfolyós és gáznem ű. Szilárd á llapo tában megőrzi a lak ­já t, cseppfolyós á llapo tában nincs állandó alakja , az edény a lak já t veszi fel.

M ás anyagokra is jellem ző a különböző h a lm azállapo t­ban való előfordulás. Ahhoz, hogy az acélból, vasból, a lum í­nium ból gépa lkatrészeket készíthessenek , az anyagokat előbb m egolvasztják, öntőform ákba töltik , ahol lehű lnek és m egszilárdulnak . H a a cseppfolyós anyagokat tovább h ev ít­jük, felforrnak, és gáznem ű halm azállapo tba kerü lnek .

146. ábra. A víz szilárd halmazálla­

pota

L ehűlésükkor a gáznem ű anyagok cseppfolyós, sőt szi­lá rd halm azállapo tba m ehetnek át. Példáu l h a a levegőt nagyon lehű tik és összesűrítik , folyadékká válik. H a még tovább hű tik , m egszilárdul. V alószínű, hogy lá ttá l m ár „szá­raz jeget” fagylaltos ládában . Ez nem m ás, m in t szilárd h a l­m azállapotú szén-dioxid.

K is sz ó tá r : halmazállapot.

Ellenőrizd magad!1. Milyen halmazállapotban lehetnek az anyagok?2. Mondj példákat olyan anyagokra, amelyek leggyakrabban

fordulnak elő három halmazállapotban! Nevezd meg ezeket a hal­mazállapotokat!

Keress a felsorolásban különböző halmazállapotokban lévő egyetlen anyagot: tea, víz, szén-dioxid, jég, üveg, kréta, „szá­raz jég”, levegő, gőz!

S r Ö sszeg ezés

Egy és ugyanazon anyag előfordulhat különböző - szi­lárd , cseppfolyós és gáznem ű - halm azállapotokban .

50. §. AZ A N Y A G O K S Z E R K E Z E T E

Mondj példákat anyagokra!

A tudósok bebizonyíto tták , hogy az anyagok nagyon apró részecskékből állnak , am elyeket szabad szem m el nem lá t­h a tu n k . Hogy győződhetünk meg arról, hogy ezek a részecs­kék léteznek? V égezzünk el egy kísérletet!

V együnk egy te s te t — kockacukrot - , am ely egyféle anyagból tevődik össze (148. ábra). Tegyük egy pohár vízbe, k av arju k el kaná lla l. Először a cukor jól lá tha tó , m ajd lá t­h a ta tla n n á válik. K óstoljuk meg a folyadékot. A víz édes lesz. Vagyis a cukor nem tű n t el. A kkor m iért nem lá tjuk? A kockacukor szétm állo tt nagyon apró részecskékre, am e­lyekből állt. Ezek a részecskék összekeveredtek (feloldód­tak) a víz részecskéivel.

165

4

148. ábra. Kísérlet cukorral

A k ísé rle t az t bizonyítja, hogy az anyagok, és velük együtt a test, nagyon sok apró részecskékből tevődik össze. E zeket m o le k u lá k n a k nevezzük. M éreteik nagyon kicsik. A tudósok csak elektronm ikroszkóppal tu d tá k megfigyelni és lefényképezni a legnagyobb m oleku lákat (149. ábra).

M inden anyag m olekulákból áll, am elyek m éreteikben és a lak jukban különböznek m ás anyagok m olekuláitól. A

tudósok m egállap íto tták , hogy az anyagokban a m olekulák között hézagok vannak . A szilárd an y a­gokban ezek a közök nagyon kicsik, a cseppfolyósakban nagyobbak, a gáznem űekben még nagyobbak. B árm ilyen anyagban a m olekulák állandó m ozgásban vannak .

M ibő l á l ln a k a m o le k u lá k ? Az anyagok molekulái az őket alkotó ré ­szecskéikben, azaz a to m ja ik b a n különböznek egymástól. Az atomok

149. ábra. A molekula olyan apró részecskék, amelyek elekt- elektronmikroszkópban ronm ikroszkópban sem láthatók.

K is s z ó tá r : molekula; atom.

Ellenőrizd magad!1. Miből áll az anyag? Hogyan bizonyítható az összetétele?2. Mi a molekula? Mit tudsz a molekulákról?3. Milyen részecskékből állnak a molekulák?

y . Ö sszegezésAz anyagok szabad szem m el nem lá th a tó igen apró

részecskékből - atom okból és m olekulákból — tevődnek össze.

51. §. A SZ IL Á R D T E S T E K T U L A JD O N S Á G A I

Mondj példákat szilárd testekre! Idézd fel, milyen állapot­ban őrzi meg a víz saját alakját!

M indenki meg tu d nevezni különböző szilárd testeke t. S zilá rd ságukat csak akkor érezhetjük , h a megfogjuk őket. Szilárd te s t példáu l a tányér, csésze, to lltartó , gyurm a, jég­kocka. Ezek egym ástól színűkben, m éretükben , a lak jukban különböznek. Á kezünkbe vehetjük, akárhogyan fo rg a th a t­juk, a sz ta lra helyezhetjük őket, ugyanazok m aradnak . V an egy közös, m indegyikükre vonatkozó tu la jdonságuk: m in ­d en s z i l á r d te s tn e k s a já t a la k ja van .

Egyes szilárd testek alak ja (kő, fémdarab) csak nagy erő­kifejtéssel változtatható meg. A szilárd tes tek lehetnek tö ré­kenyek. Ezek könnyen széttörhe-tőek, m in t az ablaküveg, porcelán- ^ ~ ~csésze, jégkocka. A szilárd testek lehetnek kép léken yek (p lasztiku­sak), m int például a gyurm a, amely­nek az a lak já t te tszés szerin t for­m álhatjuk . A szilárd testek lehetnek továbbá ru g a lm a sa k . Például a gumiból készült játékokat ak á rh o ­gyan nyom kodhatjuk, m indig visz- szanyerik eredeti form ájukat.

M inden szilárd te s t m eghatáro­zott te re t foglal el, azaz m eghatáro­zott térfogata van. Vajon változik-e a szilárd testek térfogata? Végezzünk el egy k ísérletet (150. ábra)! Vegyünk egy darab ólmot, tegyük egy pohárvízbe, és jelöljük meg a víz szintjét! 15 - aöra- Kísérlet

ólommal

Emeljük ki az ólmot a pohárból, és ü ssünk rá kalapáccsal, hogy megváltozzon az alakja! Helyezzük vissza az ólom dara­bot a pohárba, és az t látjuk, hogy a víz szintje nem változik. Vagyis a s z i lá r d te s tek m e g ta r t já k a té rfo g a tu k a t.

M ár tudod, hogy a te s t atom ok­ból és m olekulákból áll. Bárm ely anyagban a m olekulák és atom ok állandó m ozgásban vannak . A szi­lá rd testekben az atom ok és mole­k u lák közötti távolságok nagyon kicsik, ezért a m ozgásuk rezgésre korlátozódik (151. ábra). A részecs­kék rezgőm ozgást végeznek, és szi­lá rd an m egm aradnak a m aguk helyén. E zért ta r tjá k meg a lak ju k a t és té rfo g a tu k a t a sz ilárd testek .

K is sz ó tá r : szilárd testek - törékenyek, képlékenyek, rugal­masak.

Ellenőrizd magad!1. Sorold fel a szilárd testek tulajdonságait!2. Mondj saját példákat törékeny, képlékeny és rugalmas testekre!3. Miért őrzik meg a szilárd testek alakjukat és térfogatukat?

(Szükség esetén használd a tankönyvet!)

A természetkutató kiskönyvtáraA gyémántot tartják a legkeményebb

anyagnak (152. 1. ábra). Az emberek széleskörűen alkalmazzák az anyagnak ezt a tulajdonságát. Gyémántot raknak a kőolajfúró rúd végére. Gyémánttal erősítik a repülőgép-hajtóművek alkat­részeinek megmunkálására szolgáló marókéseket és fúrókat. A villanyégők spirálját úgy készítik, hogy gyémántban lévő apró nyíláson húzzák át a wolfram- szálat. Gyémántporral csiszolják a szu­perkemény ötvözetek felületét.

# <• / - a .

2

152. ábra. Nyers gyémánt (1), drágakő (2)

151. ábra. A molekulák elhelyezkedése a szilárd

testben

A nagy, átlátszó vagy színes gyémántokból csiszolással drága­köveket állítanak elő (152. 2. ábra).

f | Végezz kísérletet! Keress információkat igen nagy kemény- 5 ségű természetes anyagról! Mondd el, hogyan használják fel!

Hol bányásszák? Ismertesd a megszerzett információkat az osztá­lyodban!

•4V Ö sszeg ezésA szilárd te s tek m egőrzik sa já t a lak ju k a t és té rfo g a tu ­

kat. L ehetnek törékenyek, képlékenyek és rugalm asak .

Oktatási projekt

A SZILÁRD TESTEK TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA A GRÁNIT ÉS A KRÉTA PÉLDÁJÁN (A TANÁR VÁLASZTÁSA

SZERINT)A kísérlethez szükséged lesz gránitra, krétára.1. Az iskolai ásványkincs-gyűjtemény felhasználásával hason­

lítsd össze a gránit és a kréta sajátosságait! Ezért vizsgáld meg a testeket, és végezd el a kísérleteket!

1. kísérlet. Vegyél egy darab gránitot, és tedd egy pohár vízbe! Jelöld meg cérnával vagy filctollal a víz szintjét a pohárban! Vedd ki a gránitot a pohárból! Üss rá kalapáccsal! Megváltozott-e az alakja? Helyezd vissza a törött gránit darabjait a pohárba! Megváltozott-e a víz szintje a pohárban? Vond le a következtetéseket, és töltsd ki a táblázatot!

2. kísérlet. Tedd a pohárba a krétadarabot! Kavard a pohár tar­talmát, és figyeld, mi történik! Mit vettél észre? Vond le a következ­tetéseket, az eredményt jegyezd be a táblázatba!

Az anyag jellemzői Gránit KrétaSzilárdság (keménység, törékenység)SzínFényAlakTérfogat (megtartja, nem tartja meg)Oldódik vagy nem oldódik vízben

2. Vonj le következtetést!

169

52. §. A FOLYADÉK É S A GÁZOK TU L A JD O N SÁ G A

Nevezz meg ismert folyadékokat és gázokat!

Vizsgáljuk meg a folyadékok sajátosságait a víz példáján. A 49. §-ban ism erte te tt 2. kísérletből tudod, hogy a víznek cseppfolyós halm azállapotban nincs állandó alakja. A nnak az edénynek az a lak já t veszi fel, amelybe tö ltik (153. ábra). H a a vizet csészébe öntik, a csésze a lak já t veszi fel, h a kém ­csőbe vagy tá lba töltik, azoknak az a lak já t veszi fel. H a más edénybe öntjük, felveszi an n ak az alakját. Ilyen tulajdonsága van az olajnak, benzinnek, tejnek vagy bárm ely m ás folya­déknak. Tehát a fo ly a d é k o k n a k n in cs á l la n d ó a lak ju k , m in d ig a tá ro ló edén y a la k já t v e sz ik fel.

153. ábra. A folyadékok felveszik az edény alakját

A víz, szesz, olaj, tej szétfolyik a felületen, h a k iön tjük az edényből. így is m ondjuk: „folyik a víz”, „ömlik a te j”, „kifo­lyik az üzem anyag”. Ez jelzi a cseppfolyós anyagok tu la j­donságát, am it fo ly é k o n y s á g n a k nevezünk. A folyadékok­n ak ezt a tu la jd o n ság át figyelembe veszik a szállításuknál. P éldáu l a víz csővezetékeken ju t el a lakásokba, m edencék­be, szökőkutakba, a kőolaj és a folyékony üzem anyag kő­olaj- és term ékvezetékekben folyik, a m egolvasztott fém et a kohászok form ákba öntik.

Szívjunk fel injekciós fecskendőbe vizet, zárjuk el nyílását, és nyomjuk a dugattyú­ját! Nem já ru n k sikerrel. B árm ennyire erőlködünk, a vizet nem tudjuk összepré­selni. Ez arró l tanúskodik , hogy a folyadé­kok k evéssé összen yom h atok .

H a a folyadékot bárm ilyen edénybe tö lt­jük, bizonyos te re t fog elfoglalni benne. Ezt a te re t a fo lya d ék té r fo g a tá n a k nevez­zük. Vagyis a fo ly a d é k o k n a k s a já t té r ­fo g a tu k van.

Figyeld meg a 154. áb rán a m olekulák elhelyezkedését a folyadékban. Láthatod, hogy a folyadékok m olekulái nem olyan szorosan helyezkednek el, m in t a szilárd testek atom jai és molekulái. A folyadékot alkotó atomok és m olekulák nincsenek helyhez kötve, képesek egym áshoz képest elmozdulni. M indegyik molekula mozgás­ban van, azonban ez a mozgás korlátozott, m ert a részecskék szorosan egym ás mel­le tt vannak . E zért a folyadékokat nehéz összenyomni.

M ily en tu la jd o n s á g a ik v a n n a k a g á z o k n a k ? Vegyünk egy polietilén zacs­kót. H a levegőt pum pálunk bele, bizonyos alakot vesz fel. H a m egszúrjuk egy tűvel, a levegő gyorsan elszáll belőle. T ehát a g á z o k könnyen v á l to z ta t já k a la k ju k a t és té r fo g a tu k a t.

g Figyeld meg a 155. ábrán a molekulák el­helyezkedését a gázokban!

H a m egtö ltünk egy lom bikot nitro- gén-oxiddal (vöröses-barna színű gáz), lefedjük egy pap írlappal és a ny ílásával lefelé rá te szü n k egy m ásik lom bikot úgy, ahogy a 156. áb rán lá tha tó , m ajd a p ap írt eltávolítjuk, a gáz m egtölti a m ásik lom-

154. ábra. A mole­kulák elhelyezke­

dése a folyadékban

155. ábra. A mole­kulák elhelyezke­dése a gázokban

156. ábra. A gázok az egész szabad térfogatot kitöltik

bikot is. T ehá t a g á z o k k i tö l t ik a r e n d e lk e z é s ü k r e á l ló tere t.

A gázokban a m olekulák közötti távolság jóval nagyobb, m in t a m olekulák m érete. A m olekulák nagy sebességgel mozognak, és r itk á n ü tköznek egym ással. E zért v á lto z ta t­ják a gázok könnyen az a lak juka t, té rfo g a tu k a t és k itö ltik a rendelkezésükre álló te re t.

K is s z ó tá r : a folyadékok folyékonysága; a folyadék térfo­gata.

Ellenőrizd magad!1. Sorold fel a folyadékok tulajdonságait! Ezek mivel kapcsola­

tosak?2. Miért tárolják a folyadékokat edényekben?3. Sorold fel a gázok tulajdonságait! Ezek mivel kapcsolatosak?4. Tárolhatók-e a gázok nyitott edényekben?5. Egy levegővel teli tasakot könnyű összenyomni. Ez miről ta­

núskodik?4

Ö sszeg ezésA folyadékok sa já t té rfo g a tta l rendelkeznek, de nincs

állandó alak juk . A zoknak az edényeknek az a lak já t veszik fel, am elyekbe tö ltik óTtet. A gázok nem rendelkeznek sa já t té rfogatta l, sem sa já t a lakkal. K itöltik a rendelkezésükre álló te re t.

Oktatási projekt

A FOLYADÉKOK TULAJDONSÁGAINAK TANULMÁNYOZÁSA A VÍZ ÉS A TEJ PÉLDÁJÁN

A kísérlethez egy kancsó víz és egy csésze tej szükséges.1. Végezd el a kísérleteket!1. kísérlet. Tölts vizet a kancsóba! Milyen alakja van a víznek?

Tölts vizet egy pohárba! Megváltozott-e a víz alakja? Végezd el ugyanezt a tejjel!

2. kísérlet Töltsd tejet egy műanyag pohárba, és helyezd a hűtőszekrény mélyhűtőjébe! Egy óra múlva vedd ki a poharat! Mit vettél észre?

2. Vond le a következtetéseket!

53. §. A Z A N Y A G O K É S T Á R G Y A K S O K F É L E S É G E É S A Z O K F E L H A S Z N Á L Á S U K

A Z E M B E R Á L T A L

Idézd fel, mit nevezünk testnek és anyagnak!A világon nagyon sokféle anyag létezik. Je len leg több

millió ism eretes. K özülük egyesek a te rm észe tben fordul­n ak elő, m íg v an n ak olyanok, am elyeket m esterségesen á llíto ttak elő. E zeket az anyagokat a k é m ia (v e g y ta n ) tanulm ányozza.

Ism erkedj meg néhány, napon ta h aszn á lt anyaggal. Közéjük ta rto z ik a k o n y h a só (157. ábra). Ez szem csés fehér anyag. A te rm észe tben a föld a la tt kősó form ájában fordul elő. A konyhasó legfontosabb sa já to s­sága a sós íz. E zért ételek ízesítésé­re használják .

A te rm észe tben a konyhasó nem csak a föld m éhében fordul elő, hanem nagy m ennyiségben ta lá l­ható a tengervízben, sós tav ak vízében. M egtalá lható a ta la jb an és az élő szervezetekben is.

A konyhasó a term észetben leg­gyakrabban előforduló ásványi sók egyike. Létezik sok m ás ásványi só is, am elyeket kiterm elnek, és m űtrágyákként használják a nö­vényterm esztésben.

Á c u k o r első lá tá s ra h ason lít a konyhasóra. A zonban ezeknek különböző az ízük. Az édes íz a cukor fő tu la j­donsága, ezért nagyon sok élelm iszerben haszn álják ízesí­tőként.

Idézd fel, milyen növényekből állítható elő a cukor!

A cukron kívül a te rm észe tben lé teznek m ás édes an y a­gok is. P éldáu l a glükóz, am ely a növények különböző részei­ben ta lá lh a tó . K ülönösen sok van belőle a szőlőben. E zért az t szőlőcukornak is nevezik.

157. ábra. Só: kristály (1), konyhasó(2)

173

158. ábra. Mesterséges anyagokból készített termékek/

M ár b iztosan lá ttá l k e m é n y ítő t , am i fehér por. Á lta lá ­ban a kiszel (zselészerű gyüm ölcsital) fűzésekor a lk a lm az­zák. A kem ényítő az em beri szervezet szám ára nélkü lözhe­te tlen egyik tápanyag . N agyon sok növényi eredetű élelm i­szer ta rta lm azza .

Többen k e rü ltü n k m ár kapcso latba olyan anyagokkal, am elyeket s a v a k n a k neveznek. Idézd fel, m ilyen a citrom íze. Belőle készítik a citrom savat. Az a lm ában ta lá lh a tó az alm asav, a sóska levelében a sóskasav. Am ikor savanyodik a tej, te jsav képződik benne. Ezeknek az anyagoknak á l ta ­

174

lános tu la jdonságuk a savanyú íz. J e g y e z d m eg : nem m in­den sava t szabad m egízlelni. Közülük sok veszélyes - szé t­m arják az em ber bőrét, ru h áza tá t, lábbelijét, a pap írt, faanyagot. E zért a savakkal nagyon óvatosan kell bánni. A m indennap i életben h asználjuk az ecetsavat vagy an n ak o ldatát, az ecetet. Ez is veszélyes sav. C sakis h íg ítva szabad használn i. G yerekeknek tilos kézbe venni ecetes üveget!

A levegő szennyeződése következtében savak képződnek a levegőben. G yakran az esővel együ tt a földre kerülnek . Ezt a je lenséget s a v a s e ső k n e k nevezzük. K árosan h a tn a k az élővilágra, rongálják az épületeket, az ép ítészeti és a k u l­tu rá lis örökség em lékm űveit.

A tudom ány és techn ika fejlődéséhez a legkülönfélébb tu la jdonságokkal rendelkező sok új anyag ra van szükség. Különböző m űanyagokat, m esterséges gum it és gyém ántot, tűzálló üveget és m ű szá lak a t á llíto ttak elő. Az utóbbiakból készítik például a tűzoltók ru h á já t, az űrhajósok szkafan ­derét (158. ábra).

A repülőgépek, hajók, gépkocsik, kerékpárok és m ás köz­lekedési eszközök gyártásához új, könnyű és ta rtó s anyago­k a t hoztak lé tre . Az atom reaktorok, gáztu rb inák , su g á rh a j­tóm űvek előállításához olyan erős, hőálló anyagokra van szükség, am elyek ellená llnak az óriási hőm érsék leteknek anélkül, hogy veszítenének tartósságukból.

K is sz ó tá r : kémia; konyhasó; cukor; keményítő; savak; savas esők.

Ellenőrizd magad!1. Nevezd meg a konyhasó és a cukor tulajdonságait!2. Hol található a természetben só és cukor?3. Mit tudsz a keményítőről?4. Milyen savak léteznek a természetben?5. Miért kell óvatosan bánni a savakkal?6. Mondd el, miért ártalmasak a savas esők!7. Mondj példákat mesterséges anyagokra! Hol használják őket?

Foglalkozás párban. Szerintetek szabad-e az iskola kémia rZmÁ szaktantermében megízlelni az anyagokat?

175

£ |# Miért vált szükségessé az ember számára a mesterséges anyagok előállítása?

A természetkutató kiskönyvtára

Egyes állatok és növények savak segítségével védekeznek ellenségeikkel szemben. Savat tartalmaz a méh fullánkja, a csalá­non lévő szőrök. A trópusi pók olyan folyadékot lő ellenségére, ami ecetsavat tartalmaz.

Sóskasav van a sóskában és a csillaggyümölcsben. Citromsa­vat tartalmaznak a citromon kívül más citrusféle gyümölcsök, bo­gyók, tűlevelek.

*4V Ö sszeg ezésA term észe tben nagyon sok anyag ta lá lh a tó . A m estersé­

gesen e lőállíto tt anyagokat a kém ia tanulm ányozza. A h áz ­ta r tá sb a n az em ber napon ta h aszn á l konyhasót, cukrot, kem ényítőt, különböző savakat. Szükségleteinek k ie lég íté­sére az em ber m esterséges anyagok h a ta lm as m ennyiségét á llíto tta elő.

T A R T A L O M

B E V E Z E T É S .......................................................................................... 4V ILÁG EG YETEM ÉS N A P R E N D S Z E R .......................................7TEREPRAJZ ÉS T É R K É P .............................................................27A KONTINENSEK ÉS Ó CEÁNOK TERM ÉSZET VILÁG A . . 41UKRAJNA T E M É S Z E T V IL Á G A .................................................101

TESTEK ÉS A N Y A G O K ............................................................... 162

Навчальне видання

ГІЛЬБЕРТ Тетяна Георгіївна САК Тамара Василівна

П Р И Р О Д О З Н А В С Т В О

Підручник для 4 класу загальноосвітніх навчальних закладів

з навчанням угорською мовоюРекомендовано Міністерством освіти і науки України

Видано за рахунок державних коштів. Продаж заборонено

П е р е к л а д з у к р а їн с ь к о ї м о в иП е р е к л а д а ч і: Варга Саболч Адальбертович, Гадар Юдіта Іванівна,

Балог Маріанна ОлександрівнаУ горською м овою

З а в . р е д а к ц іє ю Адальберт Варга Р е д а к т о р Адальберт Варга

Х у д о ж н ій р е д а к т о р Ігор Шутурма К о р екто р Габріелла Тирканич

О б к л а д и н к а Тетяни Кущ М а к е т , х у д о ж н є о ф о р м л е н н я Людмили Кузнецової

Формат 70х100/іб.Ум. друк. арк. 14,256. Обл.-вид. арк. 12,86.

Тираж 935 прим.Зам. № 76П

Державне підприємство „Всеукраїнське спеціалізоване видавництво „Світ” 79008 м. Львів, вул. Галицька, 21

Свідоцтво суб’єкта видавничої справи ДК № 4826 від 31.12.2014 www.svit.gov.ua, e-mail: office@svit.gov.ua, svit_vydav@ukr.net

Друк ТДВ „Патент , 88006 м. Ужгород, вул. Гагаріна, 101 Свідоцтво суб’єкта видавничої справи ДК № 4078 від 31.05.2011.