MISKOLCI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA 161_2019.pdf · A számviteli politika hozzájárul és megalapozza az Egyetem vezetéséhez, a megfelelő információk előállításához

MISKOLCI EGYETEM

SZÁMVITELI POLITIKA

Miskolc,

2019.

6.5. sz. Egyetemi Szabályzat

MISKOLCI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA

A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 161/2019. SZ. HATÁROZATA

Készült 8 példányban

A/1 sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan Nyomtatás dátuma: 2019.07.03.

Kiadásért felelős: Miskolci Egyetem rektora Kiadja a Miskolci Egyetem ME Sokszorosító Üzeme Nyomdaszám: ……-……ME Miskolc - Egyetemváros, 2019. A szabályzat gondozásáért felelős: gazdasági igazgató

MISKOLCI EGYETEM Számviteli politika Változat száma: A1

Tartalomjegyzék Fejezet-

szám F e j e z e t c í m Oldal szám

Vált. szám

Bevezetés dátuma

I. PREAMBULUM 7 A1 2019.06.01. II SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA 8

III. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 8 A költségvetési szerv bemutatása 8 A számviteli politika elkészítésének felelőssége 9 A számviteli alapelvek 9 Az Egyetem gazdálkodásának jellemzői 10 A számviteli politika tartalma 11

IV. A KÖNYVVEZETÉS MÓDJA, BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 11

A költségvetési könyvvezetés szabályai 12 A pénzügyi könyvvezetés szabályai 15 Könyvviteli számlák 15 A nyitó rendező tételek nyilvántartási szabályai 17 A könyvviteli zárlat szabályai 17

Az egységes számlakeret és a számlarendre vonatkozó szabályok 19

A számviteli bizonylatokkal szemben támasztott követelmények 20

Beszámolási kötelezettség 20 Az éves költségvetési beszámoló részei 20

Az éves költségvetési beszámoló számvitellel kapcsolatos részei 21

A mérleg 21

Beszámolási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó feladatok és hatáskörök 25

V. SZÁMVITELPOLITIKAI DÖNTÉSEK A SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSHOZ A LÉNYEGES, NEM LÉNYEGES, A JELENTŐS ÉS A NEM JELENTŐS SZEMPONTOK

26

A megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges szempontok 26

Jelentős, nem jelentős összegű hiba, lényeges, nem lényeges információk 26

VI. AZ IMMATERIÁLIS JAVAK ÉS A TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉV VÉGI PIACI ÉRTÉKBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE 28

VII. A KISÉRTÉKŰ IMMATERIÁLIS JAVAK ÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK MINŐSÍTÉSE 28

VIII. RAKTÁRI KÉSZLETEK LELTÁROZÁSA SORÁN KELETKEZETT ELTÉRÉSEK ELSZÁMOLÁSA 28

IX. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA 28 X. ÁLTALÁNOS KIADÁSOK MEGOSZTÁSI MÓDSZERE 29 XI. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ NYILVÁNTARTÁSA 29 XII. A KORMÁNYZATI FUNKCIÓK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

MEGHATÁROZÁSA 30 XIII. KÜLÖN SZABÁLYZATOK 30 XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31

MISKOLCI EGYETEM Számviteli politika Oldalszám: 6

Változat száma: A1





I. fejezet PREAMBULUM

1. § (1) A Miskolci Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) az Emberi Erőforrások Minisztériuma

(továbbiakban: EMMI) felügyelete alatt álló, a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) elszámolási körébe tartozó, teljes gazdálkodási jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Az Egyetemnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 14. § (4) és (5) bekezdésében és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 50. § (1) és (7) bekezdésében foglaltak szerint el kell készítenie az adottságainak, és gazdálkodási körülményeinek sajátosságait figyelembe vevő számviteli politikáját.

(2) Az Szt. meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. Az Áhsz. – az Szt. 178. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – szabályozza az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítését, könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat, figyelemmel az államháztartásról szóló törvényben foglaltakra.

(3) A könyvvezetési, periódus, és éves zárlati feladatok gazdasági folyamatai az Egységes Intézmény Irányítási Rendszer (továbbiakban: EiiR) Neptun Gazdálkodási rendszer modul funkciócsoportjainak segítségével kerülnek megvalósításra.




II. fejezet SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA

2. § (1) A számviteli politika célja, hogy az Egyetemen olyan számviteli rendszer (könyvvezetési és az

azt alátámasztó bizonylati rendszer) kerüljön kialakításra, amely alapján összeállított költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújt a gazdálkodásról, illetve a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről és ez feleljen meg mind az Szt., mind az Áhsz., illetve a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(2) A számviteli politikában meghatározásra kerülnek az alkalmazott számviteli rendszer szabályai és működtetésének rendje, amely alapján az Egyetem össze tudja állítani vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós képet bemutató éves költségvetési beszámolót. A számviteli politika hozzájárul és megalapozza az Egyetem vezetéséhez, a megfelelő információk előállításához szükséges belső szabályozási rendet, megfogalmazza azokat az elvárásokat, módszereket, megoldásokat, amelyekre az adott jogszabályi keretek között az Intézménynek lehetősége van.

(3) A szabályzat személyi és tárgyi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi szervezeti egységére, valamint alkalmazottjára, függetlenül attól, hogy az alkalmazás közalkalmazotti, vagy egyéb jogviszonyban történik.

III. fejezet ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

A költségvetési szerv bemutatása

3. § (1) Az Egyetem bemutatása

a) Az Egyetem Alapító Okiratban rögzített elnevezése: Miskolci Egyetem b) Az Egyetem székhelye: 3515 Miskolc-Egyetemváros c) Alapító jogok gyakorlója: Országgyűlés d) Az irányító szerv : Emberi Erőforrások Minisztériuma. e) Az Egyetem gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó

központi költségvetési szerv. f) A Bankszámlák felsorolását a Pénzkezelési szabályzat tartalmazza. g) Az Egyetem gazdálkodási forma kódja: 312 h) Szakágazati besorolása: 854200 felsőfokú oktatás i) Adóigazgatási száma: 15308809-2-05 j) OM azonosítója: FI 87515 k) Államháztartási azonosítója: 037844 l) PIR-száma: 308801

(2) Az Egyetem az Nftv. 2. § (1) bekezdése alapján az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység – mint alaptevékenység – folytatására létesített szervezet. Az Egyetem nem




folytat vállalkozási tevékenységet. (3) Az Egyetem a szakképzés biztosítása érdekében köznevelési intézményt tart fenn és működtet.

Az Egyetem által fenntartott köznevelési intézmény ellátja a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési feladatokat. A köznevelési intézmény a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó önálló jogi személy.

(4) Az Egyetem tevékenységének kormányzati funkciók (KOFOG) szerinti besorolása a mindenkor érvényben lévő Alapító Okiratban kerül rögzítésre.

A számviteli politika elkészítésének felelőssége 4. §

(1) A szabályzat elkészítéséért, módosításáért és végrehajtásáért az Egyetem kancellárja a felelős. Ez a felelősség azonban nem mentesíti a gazdasági igazgatót a számviteli politikával kapcsolatos feladat ellátási kötelezettség alól.

(2) Az Egyetem kancellárjának a számviteli politikával kapcsolatosan a felelősségi jogköréből adódóan vezetői ellenőrzés keretében a számviteli politika kialakítását és gyakorlati érvényesülését kell vizsgálnia.

A számviteli alapelvek

5. § (1) A költségvetési és pénzügyi számvitelben az Szt-ben meghatározott számviteli alapelveket az

Áhsz 4. § (2)-(8) bekezdéseiben meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. Az alkalmazott számviteli alapelvek: a) A vállalkozás folytatásának elve szerint az Egyetem folytatja tevékenységét, vagyonát,

anyagi eszközeit ennek érdekében veszi számba, mérlegeli a vele szemben támasztott követelményeket, tervezi és biztosítja az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket. Az elv alkalmazása során figyelembe kell venni a beszámolással érintett időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez, a működés a jövőben is folytatható legyen. Az Egyetem vállalkozási tevékenységet nem folytat.

b) A teljesség elve szerint el kell számolni a naptári évre szóló költségvetéshez kapcsolódó minden, ebben az időszakban teljesült kiadást és bevételt a költségvetési számvitelben. Az elv érvényesülését a pénzügyi számvitel és a naptári évre készülő költségvetési számvitel biztosítja (könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és forrásokra, illetve a maradványra és az eredményre hatást gyakorolnak.

c) A valódiság elve szerint a könyvvitelben rögzített és a költségvetési beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, leltárral alátámasztottnak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. A valódiság elve a számviteli politikában két területen is érvényesül: ca) az Eszközök és források értékelési szabályzatában, cb) a megbízható és valós összkép kialakítását szolgáló információkon belül az egyes

értékelési eljárások alkalmazásánál. d) A világosság elve alapján a könyvvezetést és a költségvetési beszámolót áttekinthető,




érthető, rendezett formában kell elkészíteni, (a főkönyvi könyvelésnek és a részletező nyilvántartásoknak áttekinthetően kell kapcsolódnia egymáshoz).

e) A folytonosság elve alapján a naptári év nyitó mérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi záró mérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény és a maradvány számbavétele csak a jogszabályokban meghatározottak szerint változhat.

f) A következetesség elve alapján a költségvetési beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvelés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

g) Az összemérés elve alapján a költségvetési és vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni.

h) Az óvatosság elve az eredmény meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységekhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat. Az elv érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak.

i) Az egyedi értékelés elve alapján az eszközöket és forrásokat a könyvvezetés és a költségvetési beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

j) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv alapján, a költségvetési beszámolóban (annak mellékleteiben) és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni.

k) A bruttó elszámolás elve alapján a könyvviteli elszámolásoknál a bevételek és költségek, illetve a követelések és kötelezettségek egymással szemben – az Szt.-ben szabályozott eseteket kivéve – nem számolhatóak el.

l) A lényegesség elve úgy érvényesül a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásánál, hogy be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelyek elhagyása befolyásolja a megbízható és valós összkép kialakítását.

m) A költség-haszon összevetésének elve alkalmazásánál, az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatban felmerült költségek egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának költségeit, amelyeket törvények és kormányrendeletek szabályoznak.

n) Az időbeli elhatárolás elve a költségvetési számvitelben nem alkalmazható. Az elv alapján a pénzügyi számvitelben az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlanak.

Az Egyetem gazdálkodásának jellemzői

6. § (1) Az Egyetem a Magyar Államkincstár elszámolási körébe tartozó, teljes gazdálkodási jogkörrel

rendelkező központi költségvetési szervként működő intézmény. Az Egyetem a vagyoni és pénzügyi helyzetre ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében a 4/2013. (I.11.) kormányrendelet (a továbbiakban: Áhsz.), továbbá a 38/2013. (IX.19.) NGM rendelet előírásai szerint tesz eleget beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének. Az Egyetem a könyvviteli nyilvántartását magyar nyelven, Magyarország pénznemében, forintban vezeti, melyet a naptári év végével lezár.




(2) A könyvvezetéséhez, a részletező nyilvántartásokhoz alkalmazott informatikai programok: a) a könyvviteli és részletező nyilvántartások tekintetében a Neptun Gazdálkodási rendszer

modul, b) a hallgatói befizetések és tanulmányi adatok tekintetében a Neptun Tanulmányi rendszer

modul, c) a humánerőforrás gazdálkodás tekintetében a Neptun HR modul.

A számviteli politika tartalma 7. §

(1) Számviteli politika tartalmazza: a) a könyvvezetés módját és beszámolási kötelezettséget, b) a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából a lényeges, a jelentős, a nem lényeges,

valamint a nem jelentős szempontok meghatározását, c) az immateriális javak és tárgyi eszközök év végi piaci értéken történő értékelésének elveit, d) kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek elszámolási módját, e) raktári készletek leltározása során keletkezett eltérések elszámolási módját, f) rendkívüli események meghatározását, g) az általános kiadások megosztási módszerét, h) az általános forgalmi adó nyilvántartásának szabályait, i) kormányzati funkciók és tevékenységek, meghatározását.

IV. fejezet A KÖNYVVEZETÉS MÓDJA, BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

8. § (1) Az államháztartás számvitele költségvetési számvitelből és pénzügyi számvitelből áll.

a) A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.

b) A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.

(2) Az Áhsz. 17. számú melléklete kötelező egyezőségi szabályokat fogalmaz meg, amelyeknek a) egyrészt a költségvetési számvitel keretein belül, b) másrészt a költségvetési és a pénzügyi számvitel rendszere között kell fennállnia.

(3) A gazdasági eseményeket mind a két számviteli nyilvántartásban rögzíteni kell. Az Egyetem




az Áhsz. által előírt kétféle könyvvezetési kötelezettségének az EiiR Neptun Gazdálkodási rendszer moduljában tesz eleget.

(4) Az Egyetemnek a Számlarendjét és a könyvvezetés megvalósításának informatikai hátteréül szolgáló EiiR rendszert a kötelező egyezőségi szabályok betartása mellett szükséges kialakítania.

A költségvetési könyvvezetés szabályai 9. §

(1) A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zártrendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni.

(2) A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását a) az előirányzatok és a teljesítések tekintetében legkésőbb január 31-éig – az Áht. 34. § (4)

bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig–, b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az

Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig kell elszámolni.

(3) A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-ás számlaosztályán belül a 00. és 03-09. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik.

(4) A költségvetési jelentés és a maradvány kimutatás (2) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákon nem szereplő adatainak, továbbá a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletező nyilvántartások kötelező minimum tartalmát az Áhsz. 14. számú melléklete állapítja meg.

(5) A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését az Áhsz. 15. számú mellékletben meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az egységes rovatrendtől nem lehet eltérni, azonban az egyes rovatok saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatóak.

(6) A költségvetési könyvvezetés során a költségvetési évben nyilvántartásba vett költségvetési kiadásoknak a kifizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését, a kiadások és a kiadáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, költségvetési bevételeknek, a befizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését, a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.

(7) A költségvetési évet követően történő visszatérítést a követelések tekintetében, kiadásként, a kiadások tekintetében bevételként kell elszámolni.

(8) A költségvetési könyvvezetés során a 05. és a 09. számlacsoportot az Áhsz. 15. mellékletében található egységes rovatrend kiadásai szerinti bontásban kell vezetni, ahol a könyvvezetés során elkülönítetten nyilván kell tartani a 16. számú melléklet szerinti egységes számlatükör alapulvételével a) bevételi vagy kiadási előirányzatok nyilvántartási számlára, b) követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási

számlára, valamint,




c) teljesítés nyilvántartási számlára. (9) A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláin a 001. Előirányzat nyilvántartási

ellenszámlával szemben, az eredeti előirányzatot, annak módosításait, átcsoportosításait, zárolásait kell nyilvántartásba venni.

(10) A követelések nyilvántartási számláin a 004. Követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben kell a követelés növekedésének (így különösen annak előírása, vásárlása, átvétele, elszámolt értékvesztés visszaírása, árfolyam-változás miatti növekedéseit) és a teljesítés kivételével csökkenéseit (így különösen annak behajthatatlanná válása, értékesítése, átadása, elengedése, elszámolt értékvesztése, árfolyam-változás miatti csökkenéseit) nyilvántartásba venni, attól függően, hogy az a költségvetési évben esedékes vagy a költségvetési évet követően esedékes követelésnek minősül.

(11) Költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a követelés nyilvántartásba vételének évére esik. Más követelést költségvetési évet követően esedékes követelésként kell nyilvántartani.

(12) Behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.

(13) A behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. Ha a követelésre korábban értékvesztés elszámolása is történt, akkor a követelés nyilvántartott értékét meghaladóan realizált összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni.

(14) A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásba vételét meg kell bontani, költségvetési évben esedékes költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásokra.

(15) Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani az olyan kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartásba vételének évére esik.

(16) Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani azokat a kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítési napja nem az adott gazdasági évre esik.

(17) A teljesítés határnapjára, határidejére tekintettel meg kell osztani költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között azokat a kötelezettségvállalásokat és más fizetési kötelezettségeket, amelyek több gazdasági évet érintenek.

(18) A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláit a 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben kell vezetni.

(19) Ha a korábban nyilvántartásba vett kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség a jogosult számlája vagy más okból, végleges kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségnek minősül, azt át kell vezetni a 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámláról a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlára.

(20) A költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek évek szerinti tagolását részletező nyilvántartásokkal kell alátámasztani.




(21) Amennyiben a bevételek, kiadások teljesítésének nyilvántartási számláin olyan teljesítést kell nyilvántartásba venni, amelyhez nem kapcsolódik korábban nyilvántartásba vett követelés vagy végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség a teljesítéssel egyező összegű követelést vagy végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a teljesítéssel egyidejűleg nyilvántartásba kell venni.

(22) Amennyiben a költségvetési évet követően esedékes követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között nyilvántartott követeléshez vagy kötelezettségvállaláshoz, más fizetési kötelezettséghez tartozó teljesítés rögzítése szükséges, azt előbb át kell vezetni a költségvetési évben esedékes követelések vagy végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közé.

(23) Legkésőbb, vagy csak a teljesítéssel egyidejűleg lehet a követelést nyilvántartani az egységes rovatrend a) B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, b) B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, c) B813. Maradvány igénybevétele, és d) B816. Központi, irányító szervi támogatás, rovatokhoz kapcsolódóan vezetett

nyilvántartási számlákon. (24) A teljesítések nyilvántartási számláit a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a

005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben, kormányzati funkciók szerint tagoltan kell vezetni.

(25) A teljesítések nyilvántartási számláin a pénzügyi teljesítésen kívül teljesítésként kell nyilvántartásba venni a) a kiadások harmadik fél általi olyan finanszírozását, amely során e harmadik fél a

kedvezményezett nevére kiállított számlákat közvetlenül a számlát kiállító számára téríti meg (banki, európai uniós szállítói finanszírozás),

b) az előző évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány, igénybevételét a nyitó rendező tételek elszámolása során,

c) a vásárolt, kapott utalványok, bérletek kiadását a foglalkoztatottak, ellátottak részére. (26) A központosított illetményszámfejtéshez, a K1-2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett

nyilvántartási számlákon, a kiadások teljesítését, a Kincstár által megküldött könyvelési értesítő szerint kell nyilvántartásba venni.

(27) A Kincstárral, a könyvelési értesítő és részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket legalább negyedévente kell egyeztetni.

(28) Külföldi pénzértékre szóló követelést, kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam forintértékén kell nyilvántartásba venni és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során értékelni.

(29) Amennyiben a kapott, fizetett összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai vagy B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni.

(30) Amennyiben a kapott, fizetett összeg kevesebb, mint a könyv szerinti forintérték, a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni.




A pénzügyi könyvvezetés szabályai 10. §

(1) A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zártrendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni.

(2) A pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembe vételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1-9. számlaosztályán belül vezetett számlák (a továbbiakban: könyvviteli számlák) használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik.

(3) A jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról a könyvviteli számlák Áhsz. 51. § (1a) bekezdése szerinti alábontásával, vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletező nyilvántartások kötelező minimum tartalmát az Áhsz. 14. sz. melléklete állapítja meg.

(4) A pénzügyi könyvvezetés során az Áhsz. 40. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseteket nettó módon, a korábban elszámolt eszközzel, eredményszemléletű bevétellel, ráfordítással szemben kell elszámolni.

Könyvviteli számlák 11. §

(1) Az 1-3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazza.

(2) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számlái tartalmazzák.

(3) A 8-as számlaosztályban a ráfordításokat kell vezetni. Ráfordításként az elszámolt anyagjellegű, személyi jellegű, a bérjárulékok, az elszámolt értékcsökkenés, az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai, ezen belül elkülönítetten az általános forgalmi adót, és a különféle egyéb ráfordításokat kell vezetni.

(4) A 9-es számlaosztályban kell vezetni a tevékenység nettó eredményszemléletű bevételeit, az egyéb eredményszemléletű bevételeket, a pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételeit, és a különféle egyéb eredményszemléletű bevételeket.

(5) A mérlegben az egyéb sajátos elszámolások között az Áhsz. 48. § (6) és (9) bekezdése szerinti elszámolásokat kell kimutatni, melyeket az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számláin kell vezetni. Ezen belül el kell különíteni a) a pénzeszközök átvezetéseit, b) az azonosítás alatt álló tételeket, c) az általános forgalmi adó elszámolásait, d) adott és kapott előlegeket, e) a folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat, f) a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközöket (Neptun gyűjtőszámla), g) az egyéb sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolásokat.

(6) A könyvviteli számlákon az elszámolásokat a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, nettó módon kell vezetni.




(7) A pénzeszközök átvezetései között a fizetési számlák egymás közötti pénzforgalmat kell elszámolni.

(8) Az azonosítás alatt álló tételek között az olyan befizetéseket és a fizetési számlák terheléseit kell elszámolni, amelyek a keletkezés pillanatában végleges bevételi vagy kiadási rovaton nem kerülhetnek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt

(9) Az általános forgalmi adó elszámolásai között az előzetesen felszámított fizetendő általános forgalmi adót kell elszámolni.

(10) A mérlegkészítés időpontjáig mind az azonosítás alatt álló tételek, mind az általános forgalmi adó elszámolásokat rendezni kell a megfelelő könyvviteli számlákra. Ezeken a jogcímeken a mérlegben nem mutatható ki tétel.

(11) Az adott előlegek között kell elszámolni a szállítóknak előlegként megfizetett összeget, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegeket, az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előlegeket, valamint az adott előlegek értékvesztését és annak visszaírását. Az adott előlegeket a mérlegben a követelések között elkülönítetten kell kimutatni.

(12) A kapott előlegek között kell elszámolni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközöket, és a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásai megtérítésének elszámolásait. A kapott előlegeket a mérlegben a kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.

(13) Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között az idegen pénzeszközök pénzforgalmát kell elszámolni.

(14) Az idegen pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközeit.

(15) A nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó pénzeszközök év végi egyenlegének a még fel nem használt pénzeszközök értékét kell mutatnia.

(16) Az egyéb sajátos elszámolások között kell elszámolni a) december havi illetmények, munkabérek elszámolásait, b) utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem

minősülő eszközök elszámolásait. (17) A 0. számlaosztály 01. és 02. számlacsoportjában azokat a nyilvántartási számlákat kell

vezetni, amelyeken kimutatott tételek a mérleg szerinti eredményt és a saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 01. és 02. számlacsoport számláinak forgalmát, a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámla számláival szemben kell könyvelni.

(18) A 01. Befektetett eszközök számlacsoporton belül kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközöket, és a 02. Készletek számlacsoportban az olyan értékkel rendelkező forgóeszközöket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben.

(19) A 01-es számlacsoportban kell nyilvántartani a bérbe vett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett, valamint az idegen tulajdonban lévő, a magánszféra együttműködésén alapuló (PPP) konstrukció alapján használt befektetett eszközöket. Továbbá itt kell nyilvántartani azon eszközöket, amelyekre vonatkozóan a tulajdonosa az államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesít, és a vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök, részesedések bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését a vagyonkezelésbe adáskor köteles a könyveiből kivezetni. Ezen eszközök bruttó értékét a 011. számlákon szükséges a továbbiakban nyilvántartani.




(20) A főkönyvi könyvelés teljes egészében, a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus (részletező) nyilvántartások vezetése pedig részben számítógépes rendszereken keresztül történik. A főkönyvi rendszer fogadja a tőle elkülönítetten vezetett analitikus nyilvántartások feladásait, amelyek a főkönyvi számlákra összesített adatokat tartalmaznak. Az informatikai rendszerben vezetett analitikus nyilvántartások adatai gépi úton kerülnek a főkönyvi könyvelésbe. A bérek számfejtése a KIRA rendszerben történik, a hallgatókkal kapcsolatos követelések kimutatását a Neptun Tanulmányi Rendszer modul biztosítja.

(21) A hibák javítását az Áhsz. 54. § szerint kell elvégezni.

A nyitó rendező tételek nyilvántartási szabályai 12. §

(1) A költségvetési év kezdetére el kell végezni az 1-4. számlaosztály könyvviteli számláinak megnyitását a 491. Nyitómérleg számla könyvviteli számlával szemben.

(2) A könyvviteli számlák megnyitását követően haladéktalanul - a folyó könyvelésben - el kell végezni: a) a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számla átvezetését a 414. Felhalmozott

eredmény könyvviteli számlára, b) a befejezetlen termelés költségeinek visszavezetését, c) a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések,

kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt,

d) az éven belüli lejáratú lekötött bankbetétek és az éven túli lejáratú lekötött bankbetétek közötti átvezetéseket a könyvviteli számlákon.

(3) A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláit az elemi költségvetés jóváhagyását követően kell megnyitni.

(4) Az előző évi maradványt bevételként az előző évi beszámoló elkészültét követően kell nyilvántartásba venni.

A könyvviteli zárlat szabályai 13. §

(1) A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait - ha a (4)-(6) bekezdés másként nem rendelkezik - a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni.

(2) A könyvviteli zárlatot a (4)-(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni a) havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és c) évente, a mérlegkészítés időpontjáig.




(3) A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében az Áhsz. 17. számú mellékletében meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését.

(4) A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni: a) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített

követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek egyeztetését a részletező nyilvántartásokkal,

b) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történő feladását a könyvviteli számlákra,

c) az Áhsz. 12. § (6) bekezdése szerinti esetben a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé,

d) az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, ennek során az általános forgalmi adó elszámolásai között nyilvántartott előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó átvezetését a más különféle egyéb ráfordítások közé, és

e) a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal.

(5) A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) az (4) bekezdésben foglalt feladatokat, b) az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak - így különösen

saját előállítás, anyagfelhasználás, selejtezés, hasznosítható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel - elszámolását, ide nem értve az (4) bekezdés c) pontja szerinti átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt,

c) a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését, d) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, e) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés és annak

visszaírása elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon,

f) az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását, g) az (4) bekezdés d) és e) pontja szerinti feladatokat a negyedéves bevallások tekintetében, a

könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával,

h) a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott kiadások, valamint a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott bevételek felosztását,

i) a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenőrzését. (6) Mivel az EiiR alkalmazásából adódóan egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenik meg

mind a könyviteli számlákon, mind a költségvetési számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, ezért nem kötelező a havi és a negyedéves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését ezen számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja.

(7) Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) a leltári különbözetek elszámolását, az eltérések okainak kivizsgálását, b) az eszközök értékelését, a (5) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel az értékvesztés

elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírását, értékhelyesbítés elszámolását,




c) a külföldi pénzeszközre szóló eszközök és források, valamint a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt,

d) a behajthatatlan követelések elszámolását, e) az időbeli elhatárolások elszámolását, f) a záró befejezetlen termelés készletre vételét, g) az 5. számlaosztály 51-56. számlacsoport könyvviteli számláinak átvezetését a 8.

számlaosztály könyvviteli számláira, h) az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása és 572. Saját előállítású eszközök

aktivált értéke könyvviteli számláinak átvezetését a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára,

i) a 8. és 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben,

j) a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára,

k) az 1-4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben, és

l) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla nyilvántartási számlával szemben, valamint a teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását és - ezzel egyező összegben - a követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelő nyilvántartási ellenszámlával szemben.

(8) A könyvviteli zárlat során az elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását és a könyvviteli zárlat alátámasztására - a főkönyvi kivonat elkészítését.

Az egységes számlakeret és a számlarendre vonatkozó szabályok

14. § (1) Az Egyetem főkönyvi és nyilvántartási számláit a Neptun Gazdálkodási rendszer modul

alábontott részletezettségben kell vezetni. Az egységes számlakerettől, melyet az Áhsz. 16. számú melléklete határoz meg, nem lehet eltérni, de az egyes könyvviteli és nyilvántartási számlákat saját hatáskörben, a kötelezettségvállalások más fizetési kötelezettségek, követelések és teljesítések kivételével további részletező számlákra lehet alábontani.

(2) Az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarendben kell szabályozni a) a könyvvezetés részletes szabályait, b) a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és

nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, c) a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett

nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét,




d) az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit.

A számviteli bizonylatokkal szemben támasztott követelmények 15. §

(1) A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni.

(2) A számviteli bizonylatokat legalább 8 évig (főkönyvi kivonat, részletező nyilvántartás stb.) papíralapú és elektronikus adathordozón kell megőrizni.

Beszámolási kötelezettség 16. §

(1) Az Áhsz. 7. § szerinti időszakról a könyvek zárását követően bizonylatokkal, szabályszerű könyvvezetéssel, a rendelet szabályai szerint folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteni.

(2) Az éves költségvetési beszámolót az Áhsz. szerinti formában, magyar nyelven, forintban kell elkészíteni.

Az éves költségvetési beszámoló részei 17. §

(1) Az éves költségvetési beszámolót a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartamra kell elkészíteni.

(2) A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése és a zárszámadás elkészítése érdekében a költségvetési számvitellel biztosító a) költségvetési jelentést, b) maradvány kimutatást, c) a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről szóló

adatszolgáltatást d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások

tervezett összegeiről és teljesítéséről szóló adatszolgáltatást kell készíteni. (3) A vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulásának,

valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítése érdekében a pénzügyi számvitellel biztosítható a) mérleget, b) eredménykimutatást, c) kiegészítő mellékletet kell készíteni.




Az éves költségvetési beszámoló számvitellel kapcsolatos részei 18. §

(1) A költségvetési jelentés: a) az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított előirányzatokat, az

azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését,

b) a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait tartalmazza.

(2) Az Áhsz. 6. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonként kell elkészíteni a költségvetési jelentést. Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az Áhsz. 1. számú melléklete szerinti központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos finanszírozási bevételeket és kiadásokat az Áhsz. 6. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók összevontan mutatják be.

(3) A maradvány kimutatás az Áhsz. 3. számú melléklete szerinti formában az alaptevékenység és az esetleges vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. Az Áhsz. 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban fejezeti kezelésű előirányzatonként kell elkészíteni a maradvány kimutatást.

(4) A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről szóló adatszolgáltatás a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlapon besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban ismerteti a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők létszámát, valamint a számukra kifizetett személyi juttatások munkajogi jogcím szerinti megoszlását.

(5) Az eredménykimutatást, és a mérleg szerinti eredmény megállapítását az 5. a 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számláin lévő záró egyenleg alapján kell elvégezni.

A mérleg 19. §

(1) A mérlegkészítés napja: tárgyévet követő év február hó 25. napja. (2) A mérleg fordulónapja a költségvetési év utolsó napja. (3) A mérleget a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak meghatározottak szerint

kell elkészíteni. (4) A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az előző időszak mérlegének megfelelő adatát. (5) Amennyiben az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(k)

kerültek feltárásra – a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen eset(ek)ben, a mérlegben külön-külön oszlopban kell szerepeltetni az előző mérleg adatait és a módosítások adatait. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók.

(6) A mérlegben a nemzeti vagyont, nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök, és nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök bontásban kell kimutatni.




(7) Az éves költségvetési beszámoló mérlegében a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint a végzett beruházások és felújítások értékét kell kimutatni.

(8) A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között a tevékenységet éven belüli időtartamban szolgáló eszközöket lehet kimutatni.

(9) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, azok besorolását módosítani kell.

(10) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket.

(11) A mérlegben az immateriális javakon belül kell kimutatni a vagyoni értékű jogokat és a szellemi termékeket, és az immateriális javak értékhelyesbítését.

(12) A mérlegben a tárgyi eszközökön belül kell kimutatni: a) az ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, b) gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket, c) a tenyészállatokat, d) beruházásokat, felújításokat, e) a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

(9) A mérlegben a gépek, berendezések, felszerelések, járművek között kell kimutatni a) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet szolgáló – így

különösen, oktatási, kutatási célú informatikai és egyéb – eszközöket, b) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott

közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, c) az eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat, d) az üzembe nem helyezett, használatba nem vett kisértékű tárgyi eszközöket.

(10) A mérlegben a beruházások között kell kimutatni az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése, vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közül a) a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök végleges

kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételárát, b) a tárgyi eszközök bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának,

teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenységek költségeit az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig.

(11) A mérlegben a felújítások között kell kimutatni az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közül a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, tevékenységek költségeit.

(12) A mérlegben a beruházások, felújítások között kell kimutatni a saját előállítású tárgyi eszközöknek és a tárgyi eszközökön, saját kivitelezésben végzett tevékenységeknek megállapított közvetlen önköltségét.




(13) A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközökön belül kell kimutatni a tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.

(14) A mérlegben a tartós részesedések között a gazdasági társaság(ok)ban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést kell kimutatni.

(15) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni a készleteket és az értékpapírokat.

(16) A mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét.

(17) A mérlegben a vásárolt készletek között kell kimutatni az anyagokat és az árukat. (18) A mérlegben az anyagok között kell kimutatni a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgáló,

de még használatba nem vett vásárolt, anyagi eszközöket. (19) A mérlegben az áruk között kell kimutatni az olyan értékesítési céllal beszerzett anyagi

eszközöket – ideértve a betétdíjas göngyölegeket is –, amelyek a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat.

(20) A mérlegben az eszközök között kell kimutatni a pénzeszközöket, a követeléseket, az egyéb sajátos elszámolásokat és az aktív időbeli elhatárolásokat.

(21) A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni: a) a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, b) a forintban és devizában vezetett számlákat, c) az idegen pénzeszközöket.

(22) A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az elektronikus pénzt.

(23) A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell kimutatni a) a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett fizetési számlákat, b) a Kincstár által az Európai Uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási

programokhoz vezetett számlákat is, amelyek változását a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként kell nyilvántartani.

(24) A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték (el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták).

(25) A mérlegben a követeléseket költségvetési évben esedékes követelések és költségvetési évet követően esedékes követelések, ezen belül a költségvetési bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevételek szerinti tagolásban kell kimutatni.

(26) A követelések között kell kimutatni az adott előlegeket is. (27) A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű

bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat.

(28) A mérlegben az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között az olyan járó




eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.

(29) A mérlegben a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el.

(30) A mérlegben a halasztott ráfordítások között az Szt. 33. § (1) bekezdése szerintieket kell kimutatni.

(31) A mérlegben a források között kell kimutatni a) saját tőkét, b) kötelezettségeket, c) a kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat, d) a passzív időbeli elhatárolásokat.

(32) A mérlegben a saját tőkén belül kell kimutatni a) a nemzeti vagyon induláskori értékét, b) a nemzeti vagyon változásait, c) az egyéb eszközök induláskori értékét, értékváltozásait, d) a felhalmozott eredményt, e) az eszközök értékhelyesbítésének forrását f) a mérleg szerinti eredményt.

(33) A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként és az eszközök induláskori értékeként az alapításkor tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba vagy vagyonkezelésbe vett eszközök értékét kell kimutatni. Ezek a mérlegsorok csak átalakításkor vagy jogutód nélküli megszűnéskor változhatnak.

(34) A mérlegben a nemzeti vagyon változásai között az alapítást követően vagyonkezelésbe vett, továbbá a tulajdonosnak – az az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök könyv szerinti értékét kell kimutatni.

(35) A mérlegben felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet.

(36) A mérlegben az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhelyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat.

(37) A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni.

(38) A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték.

(39) A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni.

(40) A kötelezettségek között kell kimutatni a kapott előlegeket is.




(41) A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni: a) az eredményszemléletű bevétele passzív időbeli elhatárolását, b) a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását, c) a halasztott eredményszemléletű bevételeket.

(42) A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt befolyt, a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételeit államháztartáson belülről és B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovat bevételeit is.

(43) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.

(44) A mérlegben a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra.

(45) A mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit kell érteni.

(46) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a különféle egyéb bevételként elszámolt

a) fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét,

b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében),

c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.

Beszámolási kötelezettség teljesítéshez kapcsolódó feladatok és hatáskörök

20. § (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért a kancellár a felelős. Az éves költségvetési

beszámolót a rektor, a kancellár és a gazdasági igazgató a keltezés feltüntetésével írja alá. (2) A költségvetési beszámoló elkészítéséért – a kancellár által – kijelölt felelős személynek

szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és rendelkeznie kell számviteli szolgáltatás ellátására jogosító engedéllyel.

(3) Az éves költségvetési beszámolót december 31. fordulónappal kell a Költségvetési Gazdálkodási Rendszer (KGR) K11 Adatszolgáltató modul internetes felületen elérhető adatszolgáltatással – a vonatkozó jogszabályi előírásokban meghatározottak – szerint




teljesíteni és az irányító szerv felé megküldeni. Az adatszolgáltatás kinyomtatott, aláírt példánya az éves költségvetési beszámoló dokumentuma.

(4) Az éves költségvetési beszámoló az Egyetem honlapján nyilvánosságra kell hozni.

V. fejezet SZÁMVITELPOLITIKAI DÖNTÉSEK

A SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSHOZ A LÉNYEGES, A NEM LÉNYEGES, A JELENTŐS ÉS A NEM JELENTŐS SZEMPONTOK

A megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges szempontok

21. § (1) A lényegesség elvének elsődlegességét figyelembe véve lényeges összképet befolyásoló

információnak minősítjük, ha a) az Egyetem egészét érintő átalakulás, változás történik, b) külső szervezetek integrációjára kerül sor, c) új karok, egyéb szervezeti egységek kerülnek létrehozásra, vagy átalakításra.

Jelentős, nem jelentős összegű hiba, lényeges, nem lényeges információk

22. § (1) Az Egyetem gazdálkodásának, számviteli elszámolásának, a források és eszközök

értékelésének szempontjából, továbbá a gazdaságilag megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében lényegesnek és jelentősnek kell tekinteni – az ésszerűség határain belül – minden olyan információt, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit. a) Lényegesnek minősül a költségvetési beszámoló szempontjából minden olyan információ,

mely az Egyetem vagyoni, pénzügyi helyzetére a számviteli politika 21. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint van befolyással.

b) Nem lényeges információnak tekinthetőek azok az adatok, amelyeknek nincs hatása az Egyetem gazdálkodásának megítélésében, illetve amelyeknek az Egyetem vagyoni, pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása nem éri el a számviteli politika 21. § (2) bekezdésben meghatározott mértéket.

(2) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk körének meghatározása: a) A megbízható, valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információnak kell

tekinteni az Egyetem tevékenységében, szervezetében, vagy költségvetésében bekövetkezett változások tekintetében: aa) azokat a költségvetésben bekövetkezett változásokat, amelynek következtében a költségvetési éven belül összesítve az eredeti költségvetés legalább 20 %-kal módosul, vagy ab) a tevékenységben bekövetkezett olyan változásokat, amelynek révén a tevékenységi kör az alapító okiratban meghatározott olyan feladattal bővül vagy szűkül, amelynek következtében a változás évét megelőző év költségvetési főösszegének 20 %-át




eléri, vagy meghaladja a feladatváltozás költségvetési kihatása, vagy ac) a szervezeti felépítésben bekövetkezett olyan változásokat, amelynek következtében a változás évét megelőző év költségvetési főösszegének 20 %-át eléri, vagy meghaladja a költségvetési kihatása.

b) A gazdálkodásban, a pénzforgalmi és vagyoni adatok vonatkozásában bekövetkezett, a valós összképet befolyásoló lényeges információnak tekintendő: ba) a 100 millió forint egyedi bekerülési értéket meghaladó beruházás, felújítás, bb) a három évet meghaladó időtartamú, évenként egyedileg 100 millió forintot elérő,

vagy a mérlegkészítés időpontjában mindösszesen az 200 millió forintot meghaladó kötelezettségek összege,

bc) a bevételek és kiadások kiemelt előirányzatonkénti teljesítésénél a módosított előirányzattól való eltérés, ha annak egyetemi szinten összesített mértéke eléri/meghaladja a 10 %-ot,

bd) a gazdasági társaságban 5 millió forint összeget meghaladó részesedés szerzése, be) az eszközök és források értékelési módszerének megváltoztatása,

(3) Az a) és b) pontban meghatározott változások figyelésének megszervezése, bekövetkeztének jelzése, a minősítésről szóló döntés meghozatala és az abból következő teendők elvégzése és elvégeztetése a Gazdasági Igazgatóság feladata.

(4) Az a)-b) pontokban nem szabályozott tételek, valamint az a)-b) pontokban felsorolt, de az ott meghatározott értékhatárt el nem érő tételek nem minősülnek a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információknak.

(5) Jelentős összegű a hiba, ha feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon költségvetési évet érintően – megállapított hibák, hibahatások értékének együttes (előjeltől független) összege eléri vagy meghaladja a költségvetési év mérleg főösszegének 2 %-át, vagy ha a mérlegfőösszeg 2 %-a meghaladja a 100millió forintot akkor 100 millió forint.

(6) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha: a) a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, készleteknél és követeléseknél az

értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 20 %-át, vagy a 100 ezer forintot, b) a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi

eszköz, értékpapír és a kötelezettség a mérleg fordulónapjára vonatkozó az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számított forintértéke és az értékelés előtti könyvszerinti érték meghaladja a 200 ezer forintot,

c) az Áhsz. 15. § (1) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képező tételek: az elszámolás időpontjában, az üzembe helyezéskor, a raktárba történő beszállításkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján megállapított bekerülési érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja az eszköz bekerülési összegének 1 %-át, de legalább a 100 ezer forintot.




VI. fejezet AZ IMMATERIÁLIS JAVAK ÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉV VÉGI PIACI ÉRTÉKEN

TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉSE 23. §

(1) A beszerzett immateriális javakat és tárgyi eszközöket az Áhsz.-ben előírt teljes használati idő alatt használni kell, terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz.-ben meghatározott módon és leírási kulcsokat alkalmazva kell elszámolni. Az eszközök piaci érték változása miatt év végi értékelés címén terven felüli értékcsökkenést nem lehet elszámolni.

VII. fejezet A KISÉRTÉKŰ IMMATERIÁLIS JAVAK ÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK MINŐSÍTÉSE

24. § (1) Kisértékű immateriális jószágnak, és tárgyi eszköznek kell minősíteni azokat az eszközöket,

amelyek, tartósan – egy évnél hosszabb ideig – szolgálják a tevékenységeket és egyedi beszerzési értékük, vagy előállítási költségük áfával növelten a 200 ezer forintot nem haladja meg. A beszerzéskori értéket egyszerűsített értékcsökkenési eljárással (azonnali leírással) kell elszámolni.

VIII. fejezet RAKTÁRI KÉSZLETEK LELTÁROZÁSA SORÁN KELETKEZETT ELTÉRÉSEK

ELSZÁMOLÁSA 25. §

(47) A raktári készletek leltározása során keletkezett eltérések elszámolásának és rendezésének módját a Miskolci Egyetem Leltározási és leltárkészítési szabályzata tartalmazza.

IX. fejezet RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA

26. § (1) Számviteli értelemben vett rendkívüli eseménynek minősülnek mindazok a bekövetkezett

események, amelyek az Egyetem alaptevékenységével kapcsolatosan merülnek fel, jelentős kihatással vannak az Egyetem vagyoni, pénzügyi és gazdasági helyzetére, de az „üzemszerű működésnek” nem feltétlenül velejárói. Ezek az események az egyetemi tevékenységgel feltétlenül ok-okozati kapcsolatban állhatnak, de nem törvényszerűen következnek be.

(2) A megbízható, valós összkép kialakítását befolyásoló rendkívüli eseménynek minősül különösen:




a) az elemi csapás (árvíz, belvíz, villámcsapás, földrengés, stb.), b) járvány, természeti kár, c) az 50 millió forint egyedi nettó nyilvántartási értéket meghaladó káresemény, a

megsemmisülés, az eltűnés, d) számítógépes program meghibásodása miatti lényeges adatvesztés, e) a normatív finanszírozás nem tervezhető változása, ha a változások együttes eredő

hatásaként a tárgyévi támogatási érték az előző év támogatási értékéhez viszonyítottan 20 %-kal megváltozik,

f) az 50 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó eszköz térítésmentes átvétele, g) az 5 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó ajándékként, hagyatékként kapott

eszközök átvétele, h) a 10 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó kötbér, kártérítés, i) a 10 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó meg nem térül követelés, j) az 50 millió forint egyedi összeghatárt meghaladó fizetési kötelezettségek, késedelmi

kamatok, kártérítések, bírságok. (3) A (2) bekezdésben meghatározott események figyelése, a rendkívüli esemény

bekövetkeztének kancellár felé történő jelzése, a kancellári döntés szerinti teendők elvégzése a Gazdasági Igazgatóság feladata.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott eseményeken kívüli események szokásos gazdasági eseménynek minősülnek.

X. fejezet AZ ÁLTALÁNOS KIADÁSOK MEGOSZTÁSI MÓDSZERE

27. § (1) Az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál lényeges szempont, hogy a

felosztás alapjaként az adott tevékenységre jellemző olyan naturális mutató kerüljön megállapításra, amely a legjobban kifejezi az ellátott feladatot.

XI. fejezet AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ NYILVÁNTARTÁSÁNAK SZABÁLYAI

28. § (1) Az előzetesen felszámított általános forgalmi adót felmerüléskor, tételesen, a pénzügyi

központokon elkülönítetten kell nyilvántartani. A visszaigénylést az adóköteles tevékenység bevételeire tekintettel tételesen, illetve arányosítottan kell elvégezni.

(2) Az általános forgalmi adó tételes visszaigényelhetősége érdekében biztosítani kell a jogszabályi előírások szerinti bevételek és kiadások elkülönítését.




XII. fejezet A KORMÁNYZATI FUNKCIÓK ÉS TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

29. § (1) Az Egyetem közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet

1. mellékletében foglalt kormányzati funkciókba – funkciószámmal és megnevezéssel – be kell sorolni, és az alapító okiratban – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – fel kell tüntetni.

(2) Az Egyetem alapító okiratában nem kell feltüntetni a) az Egyetem a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (2) és (3) bekezdése szerint más

költségvetési szerv részére végzett tevékenységének megfelelő kormányzati funkciókat, b) a támogatási célok kormányzati funkcióit, c) a technikai funkciókat, d) a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek megfelelő kormányzati funkciókat.

XIII. fejezet KÜLÖN SZABÁLYZATOK

30. §

(1) Az Egyetem Számviteli politikája a tartalmát és formáját (megjelenését) illetően nem egyetlen szabályzat, mert célszerűségi okok miatt nem tartalmazza a külön-külön is írásba foglalható alábbi szabályzatokat: a) Leltározási és leltárkészítési szabályzat, b) Eszközök és források értékelési szabályzata, c) Önköltségszámítási szabályzat, d) Pénzkezelési szabályzat, e) Szabályzat a felesleges vagyontárgyakról, f) Számlarend, g) Bizonylati szabályzat

Documents

MISKOLCI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA 161_2019.pdf · A számviteli politika hozzájárul és megalapozza az Egyetem vezetéséhez, a megfelelő információk előállításához