mikro_VEGLEGES

1

Mikro tananyag

Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan (kijelölt fejezetek) III – XIV. és a XVII., XIX.; XXXV. fej.

A fejezet a fejezet címe száma III. A kínálat és kereslet alapvető összetevőiIV. A kínálati és keresleti elemzés alkalmazásaiV. Kereslet és fogyasztói magatartásV. függelék A fogyasztói egyensúly geometriai elemzéseVI. Termelés és üzleti szervezetVII. KöltségelemzésVII. függelék Termelés, költségelmélet ….VIII. Tökéletesen versenyző piacok viselkedése

2

IX. Tökéletlen verseny szélsőséges esete: a monopóliumX. Oligopólium és monopolisztikus versenyXI. Bizonytalanság és játékelmélet XVII. A piaci hatalom féken tartása

XII. Tényezőpiacok; Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?XIII. A munkapiacXIV. Föld és tőkeXIX. Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás

XXXV. Komparatív előnyök és protekcionizmus

3

A közgazdaságtantárgya, területei

A közgazdaságtan a döntések/választások szándékolt és nem szándékolt következményeinek az elmélete.

2 fő területe: makroökonómia mikroökonómia

4

A mikroökonómia tárgya Az egyéni gazdasági szereplők –az egyes fogyasztó,

vállalat – gazdasági döntéseit elemzi. A döntések során a várható hasznosságot vetjük

össze a várható költségekkel Alapfeltevés: az emberek racionálisan gazdálkodnak Cél: hasznosság (profit) maximalizálása az áldozat minimalizálása A gazdasági szereplők döntéseiket a piacon hozzák meg.

5

A mikroökonómia szereplői

háztartások(egyének) VÉGSŐ JAVAK KERESLETE

TERMELÉSI TÉNYEZŐK KÍNÁLATA

vállalatok (üzleti cégek) VÉGSŐ JAVAK KÍNÁLATA TERMELÉSI TÉNYEZŐK KERESLETE

6

Végső termékek(fogyasztási javak, szolgáltatások piacai) Termelési tényezők (munka,tőke,föld, vállalkozó) piacai

Az áruk és piacok körforgás-modellje

D Termékpiac S

Fogyasztók Termelők

S Tényezőpiac D

(demand = kereslet; supply = kínálat)

PIACAI

7

A keresleti görbe Miért csökkenő a keresleti görbe?Ár ($/doboz) Kereslet (millió/év)

P QA 5 9B 4 10C 3 12D 2 15E 1 20

A keresleti görbére ható tényezők

A kínálat és kereslet összetev iő

8

A kínálati görbe Miért növekvő a kínálati görbe?Ár ($/doboz) Kínálat (millió/év)

P QA 5 18B 4 16C 3 12D 2 7E 1 0

A kínálati görbére ható tényezők

A kínálat és kereslet összetev iő

9

Marshall-kereszt

Lehetséges ár ($/doboz) Kereslet (millió/év) Kínálat Piaci helyzet Nyomás

A 5 9 18 többlet lefeléB 4 10 16 többlet lefeléC 3 12 12 egyensúly semlegesD 2 15 7 hiány felfeléE 1 20 0 hiány felfeléA kínálat vagy kereslet eltolódásainak hatása

Keresleti/kínálati eltolódás Hatás az árra és mennyiségreKereslet nő Keresleti görbe jobbra, és… ár fel mennyiség felKereslet csökken Keresleti görbe balra, és… ár le mennyiség leKínálat nő Kínálati görbe jobbra, és… ár le mennyiség felKínálat csökken Kínálati görbe balra, és… ár fel mennyiség le

A kereslet és kínálat egyensúlya

10

A kereslet és kínálat rugalmassága (elaszticitása) IV.fejezet.

Vázlat1. A kereslet árrugalmassága 2. A kereslet jövedelemrugalmassága 3. A kereslet keresztár-rugalmassága

4. A kínálat árrugalmassága

11

A kereslet és kínálat rugalmassága

Rugalmassági együttható = függő változó %-os változása független változó %-os változása

Azt mutatja meg, hogy a független változó 1 százalékos változásakor hány százalékkal változik a függő változó! (ceteris paribus)

12

A kereslet árrugalmassága

Q %-os változása Kereslet árrugalmassága= P %-os változása

50 E P = = 2.5 20

15 E P = = 0.75 20

13

Példa:Példa: az ár nő 20%-kal,az ár nő 20%-kal, a keresett mennyiség 50%-kal csökken.a keresett mennyiség 50%-kal csökken.

A fogyasztók viszonylag érzékenyen reagálnak.A fogyasztók viszonylag érzékenyen reagálnak. RugalmasRugalmas

Példa:Példa: az ár 20%-kal csökken,az ár 20%-kal csökken, a keresett mennyiség 15%-kal nő.a keresett mennyiség 15%-kal nő.

A fogyasztók viszonylag érzéketlenek.A fogyasztók viszonylag érzéketlenek.RugalmatlanRugalmatlan


14

Rugalmas kereslet:Rugalmas kereslet: Árrugalmasság > 1Árrugalmasság > 1

Rugalmatlan kereslet:Rugalmatlan kereslet: Árrugalmasság < 1Árrugalmasság < 1

Egységnyi rugalmasság:Egységnyi rugalmasság:Árrugalmasság = 1Árrugalmasság = 1


15

A kereslet árrugalmasságára ható tényezők A termék helyettesíthetősége (minél több

közeli helyettesítője van a terméknek, annál rugalmasabb)

Az idő (minél hosszabb idő áll a fogyasztók rendelkezésére az árváltozás okozta alkalmazkodáshoz, annál rugalmasabbá válik a kereslet)

A fogyasztó költségvetésének az adott jószágra költött hányada. Minél nagyobb ez a hányad, annál árrugalmasabb a jószág.

A létszükségleti cikkek kevésbé rugalmasak, mint a luxuscikkek.

16

Termék vagy szolgáltatás Becsült árrugalmasság

Villamos áram --0,13 (rövid távon)Villamos áram --1,89 (hosszú távon)Víz --0,14 (hosszú távon)Mozilátogatás --3,69 (hosszú távon)Benzin --0,15 (rövid távon)Benzin --0,78 (hosszú távon)Külföldi utazás --4,10 (hosszú távon)


17


„„Ha rugalmas az egyetemi oktatás Ha rugalmas az egyetemi oktatás kereslete, akkor akereslete, akkor az egyetem tandíjakból z egyetem tandíjakból származó összbevétel megnőne, ha 20%-származó összbevétel megnőne, ha 20%-kal csökkennének a tandíjak.”kal csökkennének a tandíjak.”

Az árak 20%-os csökkentésAz árak 20%-os csökkentésee több, mint több, mint 20%-kal eme20%-kal emelli a keresett mennyiséget.i a keresett mennyiséget.

Rugalmas keresletRugalmas keresletAz árak és az összbevétel ellenkező Az árak és az összbevétel ellenkező irányban változnak.irányban változnak.

18

“Furcsa, de igaz. Ha rugalmatlan a búza-kereslet, akkor a búzatermelők több pénzt kapnának, ha összefognának és elégetnék a termés egynegyedét.” A mennyiség 25%-os csökkenése az árak 25%-osnál nagyobb emelkedésével jár együtt. Rugalmatlan kereslet

Az árak és az összbevétel változásának előjele megegyezik.


19

P

Q

Búza keresleterugalmatlan

A piaci ár, ha az egésztermést piacra viszik

Az ár, ha a termés1/4-ét elégetik.


20

Rugalmasság és árbevétel

21

KérdésKérdés Szabhatnak-e bármekkora árat az Szabhatnak-e bármekkora árat az

élelmiszerboltok azért, mert élelmiszert élelmiszerboltok azért, mert élelmiszert árulnak?árulnak?

KérdésKérdés Bölcs dolog volna-e az asztali sóra adót Bölcs dolog volna-e az asztali sóra adót

kivetni?kivetni?KérdésKérdés

A tengeri só kereslete rugalmasabb A tengeri só kereslete rugalmasabb vagy rugalmatlanabb, mint a só vagy rugalmatlanabb, mint a só kereslete?kereslete?


22


P

Q

D

P1

P2

tökéletesen árrugalmatlan keresleti görbe

23

Rugalmas – rugalmatlan?

az inzulin kereslete Ha a só ára megduplázódna, akkor is

ugyanannyit vennék belőle Ha a vevők ugyanannyi pénzt költenek

marhahúsra, függetlenül annak árától, akkor ….

A furgonok kereslete, vagy a piros Ford furgonok kereslete rugalmasabb-e?

24

Lineáris keresleti görbe

A meredekség nem azonos a

rugalmassággal.

Lineáris keresleti görbe mentén a meredekség nem változik, a rugalmasság igen

Qd =4 - 4P

25

Az árrugalmasság alkalmazása gyakorlati problémákra

Agrárgazdaságtan – a rekordtermés paradoxona, vetésterület korlátozások

Adóteher-megoszlás ( az adó átháríthatósága)

Minimálárak és maximált árak (vita a minimálbérről, az energiaárak szabályozása)

26

Az árrugalmasság alkalmazása gyakorlati problémákra

A szenvedélybetegségek gazdaságtana

27

A kereslet jövedelmrugalmasságaE= a keresett mennyiség százalékos változása/a

jövedelem százalékos változása

A termékek csoportosítása jövedelemrugalmasságuk szerint

EI > 1 luxus termék EI > 0 normál termékEI < 0 inferior termék

28

A kereslet keresztár-rugalmassága E = x termék keresett mennyiségének

változása/y termék árának változása A termékek csoportosítása - ha E pozitív szám: a két termék egymás helyettesítője - ha E negatív szám : a két termék egymás kiegészítője - ha E = 0 a két termék kereslete egymástól független

29

A kínálat árrugalmassága

Es = a kínált mennyiség százalékos változása/az ár százalékos változása

30

A kínálat árrugalmasságára ható tényezők

a termeléshez szükséges inputtényezők „beszerezhetősége” , avagy „ korlátozottsága”

az idő: piaci időtáv rövid gazdasági időtáv hosszú gazdasági időtáv

(minél hosszabb idő áll rendelkezésre a termelés bővítéséhez, annál rugalmasabbá válik a kínálat)

31

Hasznosság(Utility) kardinális és ordinális

értelmezése

Összhaszon

Határhaszon = MU = összhaszon változása

elfogyasztott mennyiség változása

Kereslet és fogyasztói magatartás (V. fejezet)

p

32

A határhaszon függvény az összhaszon függvényből vezethető le

Gossen I. törvénye = a csökkenő határhaszon (élvezetek) törvénye

Kereslet és fogyasztói magatartás

33

Előnykiegyenlítődés elve Gossen II. törvénye

MUáru1 = MUáru2 … = egy pénzegységnyi P1 P2 jövedelem határhaszna

Miért csökkenő a keresleti görbe?Fogyasztói többlet

Kereslet és fogyasztói magatartás

34

Kereslet és fogyasztói magatartás Miért negatív meredekségűek a keresleti

görbék? - csökkenő határhaszon elve

- helyettesítési hatás

- jövedelmi hatás

35

Az értékparadoxon

36

Értékparadoxon-fogyasztói többletKérdés: mennyit volna hajlandó évente

fizetni annak fejében, hogy nem kell teljesen lemondania a mozilátogatásról?

Mennyit költ ténylegesen mozira? Adjon hozzávetőleges becslést fogyasztói többletéről!

Mi lenne akkor a válasza, ha a mozilátogatás helyett levegőt Írnánk?

f

37

A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése

Optimalizáció elve: a fogyasztók a számukra:

megfizethető,

legjobb fogyasztói kosarakat (a fogyasztók preferenciarendszere)

választják.

38

Megfizethető: költségvetési halmaz –költségvetési egyenes (korlát)

39

Közömbösségi térkép – közömbösségi görbék

)

A fogyasztók preferenciarendszere

-

=

40

A fogyasztók preferenciarendszere

MRS(marginal rate of substitution) helyettesítési határráta

a közömbösségi görbe meredeksége MUé/MUr megmutatja, hogy mennyi ruházatról hajlandó a fogyasztó lemondani egységnyi élelmiszerért (U változatlansága mellett)

Kérdés: miért csökkenő az MRS?

41

Adott jövedelem és termékárak mellett maximalizálni a hasznosságot

MRS = MUé/MUr=Pé/Pr

MUé/Pé=MUr/Pr

Optimális választás

42

Költségvetési egyenes változásai

4) Jövedelemváltozás5) Az egyik ár megváltozása (az

egyéni keresleti görbe levezetése)Pé = 1,5Péúj = 3

9) Piaci keresleti görbe: az egyéni keresleti görbék horizontális összege

A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése

43

Termelői magatartásA kínálat (VI-XI.; XVII. fejezetek

Vázlat2. A termelési függvények3. A költségfüggvények4. A tökéletesen versenyző

vállalatok; ill. iparágak kínálata5. A tökéletlenül versenyző vállalatok

kínálata6. A tökéletlen verseny szabályozása

44

A termelési függvény a termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális

termékmennyiség közötti összefüggés.

Gazdasági időtáv hosszú Hosszú táv az az időperiódus, amelyen belül a cég valamennyi

termelési tényezőjének mennyisége megváltoztatható.

rövid Rövid táv az a periódus, amelyen belül a vállalat legalább egy termelési tényezője adott, megváltoztathatatlan, miközben legalább egy másik tényező megváltozhat.

Termel i magatartáső(a termelés technológiája)

45

Termelői magatartás(a termelés technológiája)

Rövid távú termelési függvény Q = függ (L)Átlagtermék=Q/L

Határtermék=∆Q/∆L

46

A csökkenő hozadék elve: egy ráfordítás mennyiségének növelésével minden újabb egységének határterméke csökken, a többi ráfordítás változatlansága mellett.

(igaz a tanulásra is??)

A technológiai változás a termelési függvényt felfelé eltolja! (a termelési függvény mentén való elmozdulás és az eltolódás nem

azonos!)

Mérethozadék: megmutatja, hogy hogyan változik a kibocsátás minden tényező arányos változtatásával

Lehet: növekvő, állandó és csökkenő

Termel i magatartáső(a termelés technológiája)

47

Hosszú távú termelési függvény

Mérethozadék

Q = 100√2*L*K

munka

6543210

3463162822452001411

4904484003462822002

6005484904233462453

6926325644904002824

7757056325484483165

8467756926004903466

tőke

48

Hosszú távú termelési függvény(az izokvant-térkép)

Egyenlő termék (izokvant görbék)

meredeksége= technikai helyettesítéshatárrátája=MPLMPk

49

Hosszú távú költségek(Izocost-egyenesek)

Egyenlő költség (izocost egyenesek)

TC = PL * L + PK * K

PL = 2PK = 3

Meredeksége =PL

PK

50

Optimális inputfelhasználás

KöltségminimalizálásHogyan lehet a legolcsóbban 346 egységnyi outputot megtermelni?

Optimális tényező-kombináció MPL = PL

MPK PK

MPL = MPK

PL PK

51

A költségek számviteli értelmezése (számviteli konvenciók)

a) Jövedelemkimutatás (bevétel – számviteli költség) időszakra

b) Vagyonmérleg

időpontra

Költségelemzés

Kötelezettségek Rövid távú Kötelezettségek szállítók felé Rövid lejáratú hitelek Hosszú távú Hosszú lejáratú hitelek

Nettó vagyon Saját tőke

Összesen

Forgóeszközök Pénz Készletek

Állóeszközök Gépek, eszközök Épületek

Összesen

Eszközök Források

52

Gazdasági költség (alternatív költség, opportunity cost)

(minden tényezőt a piaci árán kell számbavenni)

Gazdasági költség: számviteli költség+ saját tulajdonú termelési tényezők elmaradt haszna (normálprofit)

Számviteli profit: bevétel – számviteli költség

Gazdasági profit: bevétel – gazdasági költség

Költségelemzés A költségek gazdasági értelmezése

53

Gazdasági költség

A gazdasági költségek tehát az explicit pénzráfordításokon túl elmaradt alternatív jövedelmeket is tartalmaznak, melyek abból erednek, hogy a szűkös források más módon is felhasználhatók lettek volna.

Jól működő piacokon az ár megfelel a gazdasági költségnek.

ELSÜLLYEDT KÖLTSÉG! (pl. a piacra lépés költségei.) AMI TÖRTÉNT, MEGTÖRTÉNT!

54

Költségfüggvények C=függ (Q)

60480558

52,85370557

9,146,6280225556

1142210155555

1340160105554

18,343,313075553

27,527,55511055552

3055858530551

550550

AVCAFCACMCTCVCFCQ

55

Költségelemzés, költségfüggvények

Rövid távú költségek,költségfüggvények

fix költség (FC) átlagos fix költség (AFC)változó költség (VC) átlagos változó költség (AVC)összköltség (TC) átlagköltség (AC)határköltség (MC)

56

Rövid távú költségfüggvények AC, AVC MC (U alakúak, mert

feltételezzük, hogy kezdetben a határtermék növekvő, majd csökkenő!!)

Az AC és AVC „összetartó” függvények, mert különbségük az AFC csökkenő

Az első egység MC-je és AVC-je azonos Az AVC alacsonyabb Q-nál éri el

minimumpontját, mint az AC Az MC függvény mindkét függvényt azok

minimumpontjában metszi!!Az

57

A termelési és költségfüggvények összefüggése

A költségfüggvények a termelési függvények inverz függvényei.

58

Mérethozadék és a hosszú távú átlagköltségfüggvény (LAC)

LAC (Long-run Average Cost Curve)a rövid távú átlagköltséggörbék burkoló görbéje (rövid táv:

adott az üzemméret)

59

Feltételezés a vállalat célja a profit

maximalizálásakínálat = értékesítés

Gazdasági profit bevétel – gazdasági költség

Bevétel TR = Q * P

Gazdasági költség TC = Q * AC

Összprofit T∏ = TR - TC M∏ = MR – MC

MR = MC

Kínálat Profitmaximalizálás

60

Tökéletesen versenyző cég Tökéletlenül versenyző cég(árelfogadó) (árképző)

Az összbevételi és a határbevételi görbe

61

A tökéletesen versenyző piacok viselkedése (vázlat)

• A tiszta verseny (tökéletes verseny, kompetitív piac) vállalatának kínálata

• A kompetitív iparágak kínálata

• A kompetitív piacok különleges esetei

• Hatékonyság és méltányosság a kompetitív piacokon

62

A kompetitív cég kínálata Cél: a profit maximalizálása

Általános szabály: a profit annál a kibocsátási szintnél maximális, ahol MR=MC

Mivel a kompetitív cég esetében MR=P; ezért a profitmaximalizáló kibocsátási szint ott lesz, ahol P = MC

A tökéletesen versenyző cég kínálati függvénye megegyezik a határköltség függvényével (annak emelkedő szakaszával) Ábrán szemléltetve: a profitmaximalizáló kibocsátás ott van, ahol az emelkedő MC görbe metszi a vízszintes keresleti görbét.

63

A kompetitív cég kínálata

Miért csak az MC emelkedő szakasza?

64


Ha P > ACmin, vagyis TR > TC van gazdasági profit

Ha P = ACmin, vagyis TR = TC a gazdasági profit nulla Fedezeti pont (fedezeti ár)

65


Termeljen –e a vállalat (rövid távon), ha az árbevétel már nem fedezi az összes költségének a megtérülését?

(emlékeztetőül: rövid távon a vállalat fix költségei ugyanakkorák, akár termel, akár nem)

66


Rövid távon veszteséget minimalizál a cég ha termel akkor is amikor

ACmin > P > AVCmin. vagyis TC > TR > VC

(Az árbevételben megtérül az összes változó költsége, és fix költségeinek egy része. Ha nem termelne, vesztesége egyenlő lenne a fix költséggel)

67


Ha P = AVCmin.; vagyis TR = VC veszteség = FC

(Üzembezárási pont)

68

A tökéletes versenyz cég kínálataő

69

A kompetitív cég kínálata(rövid távon)

A tökéletesen versenyző cég kínálati függvénye rövid távon megegyezik a cég határköltség függvényével, ha az ár nagyobb mint az AVC minimuma. Ezen ár (mellett) alatt a vállalat nem termel.

70

A kompetitív iparágak kínálata

Egy termék piaci kínálati görbéjét megkapjuk, ha horizontálisan összegezzük a terméket előállító minden cég kínálati görbéjét.

71


Rövid és hosszú távú egyensúly

(ha rövid távon van gazdasági profit -

belépések – S eltolódik-P csökken (ACmin)

Hosszú távú egyensúlyban a gazdasági profit nulla.

72


Hosszú távú egyensúly kompetitív iparág esetében

Ha egy iparágat azonos költségszerkezettel rendelkező kompetitív vállalatok látnak el, s ha a vállalatok szabadon léphetnek be az iparágba és léphetnek ki onnan , a hosszú távú egyensúlyi feltétel az, hogy az ár egyenlő a határköltséggel, s ez egyenlő a minimális hosszú távú átlagköltséggel.

P = MC = minimális hosszú távú AC = fedezeti ár (zérus profit ár)

Ez a hosszú távú egyensúly zérus profit hipotézise.

73

A kompetitív iparágak kínálata(összefoglalás)

Az egyéni kínálati görbék horizontális összegzése

Hosszú távú egyensúly Zérus profit

P = MC = minimális hosszú távú AC = fedezeti ár (zérus profit ár)

Hosszú távú iparági kínálatfeltétele: konstans költségekmellett legyen bővíthető a kínálat(állandó mérethozadékú

ágazatok)

74

A kompetitív piacok különleges esetei

emelkedő hosszú távú kínálati görbe

függőleges kínálati görbe

visszafelé hajló kínálati görbe

75

Hatékonyság és méltányosság a kompetitív piacokon

Q* piaci egyensúlyban MU = P = MC vagyis MU = MC

P= MU A fogyasztók addig növelik vásárlásukat, míg a határhaszon le nem csökken az ár szintjére.

P = MC Termelőként mindenki addig kínál terméket, amíg a termék árát el nem éri annak határköltsége (határáldozata)

E két egyenlet alapján MU=MC

A hatékonyság fogalma: allokációs hatékonyság akkor van, ha a termelés egyetlen lehetséges újjászervezése réven sem lehet senkit gazdaságilag jobb helyzetbe hozni anélkül, hogy valaki más helyzetén ne rontanánk.

76

77

Hatékonyság és méltányosság a kompetitív piacokon

Allokációs hatékonyság (Pareto-hatékonyság)

P = MUP = MCMU = MC

A kompetitív piac hatékony, de nem feltétlenül méltányos (normatív közgazdaságtan – szavazók)

78

A TÖKÉLETLEN VERSENY 1. Lényege

3. Típusai

5. Okai

7. A tiszta monopólium kínálati magatartása

9. Oligopólium

11. Monopolisztikus verseny

13. A tökéletlen verseny további jellemzői; a profitmaximalizálás akadályai: tulajdon és ellenőrzés elválása korlátozott racionalitásaz információs piacok kudarcai

A tökéletlen verseny gazdasági költségei : holtteher-veszteség

Beavatkozási stratégiák.

79

A tökéletlen verseny meghatározása

A tökéletlen verseny kifejezés azt jelenti, hogy: az egyes vállalatok képesek befolyásolni áraikat, ezért negatív meredekségű keresleti görbével szembesülnek. Eszerint ha egy vállalat többet akar eladni, akkor csökkentenie kell termékének az árát. Ha emeli az árat, akkor kevesebbet tud ugyan eladni, de vevőinek jelentős része megmarad. Az árbefolyásolási lehetőség annál nagyobb, minél inkább monopolizált a piac.

80

A tökéletlen verseny

Tiszta monopólium Oligopólium Monopolisztikus

verseny

Típusai - a termelők száma

és a -termékdifferenciák

mértéke szerint

81

A piaci szerkezet típusai

Autók, cereáliákNéhány termelő; az árucikkek differenciáltak

Reklámozás és a szolgáltatások promóciója

Számottevő, de rendszerint szabályozással korlátozott

Helyi áram- és vízszolgáltatók (természetes monopóliumok)

Egyetlen termelőMonopólium

Acéláruk, vegyipari termékek

Néhány termelő; legfeljebb kis különbség a termékekben

OligopóliumReklámozás és minőségi versengés; merev, rugalmatlan árak

Bizonyos szintű

Kiskereskedelem (pizza, sör …)

Sok termelő; sok valós vagy vélt eltérés a termékek között

Monopolisztikus verseny (sok eladó differenciált termékekkel)

Tökéletlen verseny

Piaci csere vagy aukció

NincsPénzügyi piacok és mezőgazdasági termékek

Sok termelő; azonos termékek

Tökéletes verseny

Alkalmazott marketingmódszerek

Az ár befolyásolásának lehetősége

A gazdaság mely részében meghatározó

A termelők száma és a termék-differenciák mértéke

Szerkezet

82

A piaci szerkezet mérése

n

Koncentrációs ráta: CR = ∑ MS(i)

Koncentrációs görbe i=1

MS(i): az i-edik nagyvállalat piaci részesedésen: azon vállalatok száma, ahány céges koncentrációs rátát számolunk

n 2

Herfindahl-Hirshman index: HHI = ∑ MS(i)

n: a vállalatok száma i=1

Probléma: A releváns piac definiálása.

83

A piaci szerkezet mérésePélda: Tekintsünk két, egyenként 10 cégből álló iparágat.Az A ágazatban a legnagyobb cég piaci részesedése 49 %. A következő három cég egyenként 7 százalékos, a maradék 6 cég egyenként 5 százalékos részesedéssel rendelkezik.

A B ágazatban a négy legnagyobb cég mindegyike 19 százalékos, az utána következő legnagyobb pedig 14 százalékos részesedéssel rendelkezik. A maradék 10 százalékon öt kisebb cég egyenlően osztozik.

Feladat: - határozzuk meg a CR4 és HHI értékét minkét ágazatban. - melyik ágazat áll közelebb a tökéletes versenyzői helyzethez? - melyik mutatóra érdemes alapozni a következtetésünket?

84

A piaci erő mérése

A piaci koncentráció és a piaci magatartás(az összefüggés nem egyértelmű)

Lerner index = LI = P – MC (vagyis 1/Ep) P

LI = 0 ha P = MC (tökéletes verseny)maximális értéke = 1; ha MC = 0 (Mivel a LI a keresleti árrugalmasság reciproka, amiből az következik, hogy a tiszta monopólium soha nem termel a keresleti görbe árrugalmatlan szakaszán!)

85

Koncentrációs mutatók – Lerner index

Iparág CR4 HHI LIreggeli gabonapehely 82.9 2446 élelmiszerek; jellegű.. 0.811textiltermékek 13.8 94 0.214repülőgép 80.9 2562személygépkocsi 79.5 2863Gépjármű 0.433nyomdaipar 0.950kommunikáció 0.972elektromos-gáz-ésközegészségügyi szolg. 0.921

86

A tökéletlen versenyA tökéletlen verseny kialakulásának főbb okai

1. Méretgazdaságossági előnyök („természetes monopólium ill. oligopólium)

2. Belépési korlátok: jogi korlátok magas belépési költségek reklám és termékdifferenciálás

3. Történeti fejlődés során

87

A tökéletes verseny

Méretgazdaságossági előnyök

Az optimális üzemméret kicsi a piacikereslethez képest, ezért ezen a piaconsok vállalat „elfér”, ez a piac versenyzőipiac lesz.

Nincs „méretgazdaságossági” előny.

88



Az optimális üzemméret viszonylag nagy a piaci kereslethez képest, ezen a piacon csak néhány vállalat „fér el”

Oligopolpiac

89



Az optimális üzemméret „lefedi” apiaci keresletet, egyetlen vállalat „fér el” a piacon. Ez azt jelenti, hogyegy cég alacsonyabb átlagköltséggelképes kielégíteni a keresletet, minthatöbb, kisebb cég lenne a piacon. Ez a természetes monopólium esete.

90

A tökéletlen versenyBelépési korlátok

jogi korlátok szabadalmi védelem, importkorlátozás, monopoljog megadása

magas belépési költségek

reklám vagy termékdifferenciálás

91

A tiszta monopólium kínálati magatartása „Mivel állandó áruhiányt idéz elő…a monopolista

áruját jóval a természetes ár felett adja el, s így jövedelmét, legyen az munkabér vagy profit, jelentősen a természetes ráta szerinti szint fölé emeli”

Adam Smith: A nemzetek gazdagsága

92


A tiszta monopólium kínálati magatartása

P = a – bqTR = aq – bq2

MR= a – 2bq

A határbevételi függvény a keresleti függvény alatt van, meredekségekétszerese a keresleti függvény meredekségének.

P > MR

93



A profit annál a kibocsátási szintnél lesz maximális, ahol MR = MC

94


Profitmaximalizálás

maximális profitha MC = MR

95



Az ábrán bevonalkázott téglalapa monopólium gazdasági profitja.

A monopolista rövid és hosszú távon is realizálhat gazdasági profitot, mert az ágazatba kivülállónakszinte lehetetlen belépni.

96

Példa

P = 1000 – 10Q

TC = 500 + 100Q

a) Mekkora a monopolista ár?

b) Mennyi lenne a társadalmilag optimális ár?

c) Mekkora a holtteher-veszteség?

97

Az oligopólium

néhány cég uralja a piacot (vagy egy nagy cég + sok kicsi…)

Termékeik vagy homogének vagy differenciáltak

az egyes cégek üzleti stratégiája kölcsönösen függ egymástól

matematikailag nehezen modellezhető, a stratégiai akciók és reakciók kimenetelének elemzéséhez a játékelmélet nyújt segítséget

98

Oligopólium

Stratégia - kooperatív (összejátszás) a) nyílt (kartell)

b) hallgatólagos - nem kooperatív - árháborúk

- stratégiai interakció – játékelmélet

99

Játékelmélet és oligopol piacok

Két légitársaság (A és B) indít naponta járatokat Bostonból Budapestre. Mindkét cég meghatározta már a jegyárakat,

de a járatok indulási idejét még nem. Ebben a játékban tehát a az indulási idő lesz a döntési változó. Tegyük fel, hogy egy piackutatás szerint, a járatok potenciális ügyfélköréből 70 % este, 30 % reggel szeretne indulni. Mindkét cég ismeri a fenti adatokat, és tudják azt is, hogy amennyiben ugyanazt az indulási időt választják, akkor egyenlő arányban kénytelenek megosztani a piacot. A profit mindkét társaságnál arányos a szállított utasok számával, ezért mindketten maximalizálni szeretnék piaci részesedésüket.

100

Domináns stratégián alapuló egyensúly „B” légitársaság reggel este„A„ reggel (15; 15) (30;70)lég-i

társaság este (70;30) (35;35)

Domináns stratégia: függetlenül a „többiek” stratégiájától, van legjobb stratégiaA játék jóslata: este;este

101

Nash-egyensúly

Két légitársaság indít járatot Bostonból Budapestre. A fogyasztók kizárólag a jegy ára

alapján választanak. Konkrétabban: 60 „utas” 500; 120 „utas” 220 dollárt hajlandó kifizetne a jegyért. Ha a két társaság azonos árat szab meg, a vevők egyenlően oszlanak meg köztük.

Mindkét társaságnál 200 dollár/utas a költség.

Döntési változó: a jegy ára

102

Nash-egyensúly

„B” légitársaság Pm=500 Pa=220

„A„ Pm=500 (9000; 9000) (0; 3600)lég-i

társaság Pa=220 (3600; 0) (1800; 1800)

Nash-egyensúly: a másik fél adott választása melletti optimális választás

103

Játékelmélet

Fogolydilemma Piros fogoly

-6, -60, -9árulkodik (vall)

-9, 0-1, -1kooperál (nem vall)

árulkodik (vall)

kooperál (nem vall)

Kék fogoly

104

Játékelmélet

FogolydilemmaA játékosok tökéletesen racionálisakA játékelmélet jóslata: vall, vall

Pareto-hatékony kimenet: nem vall, nem vall

Társadalmi csapda A „láthatatlan kéz” :az önérdek követése nem segíti elő a

közérdeket.

Kérdés Kialakulhat-e a kooperáció?Véges ismétlésszám Végtelen ismétlésszámnincs kooperáció van (lehet) kooperáció

105

Monopolisztikus verseny

sok cég az ágazatba szabad a be-és a kilépés differenciált termékek, s emiatt negatív

meredekségű a keresleti görbe nem árelfogadó Profitmaximum: MR = MC Hosszú távú egyensúly : P = AC, ezért hosszú

távon a gazdasági profit = 0 Ugyanakkor : P>ACmin

106

Monopolisztikus verseny

107

Elmélet és valóság (a profitmaximalizálás akadályai)

A tulajdon és ellenőrzés szétválása a részvénytársaságoknál és az ebből fakadó érdekösszeütközések

Racionalitás és „hüvelykujjszabályok” a korlátozott racionalitás és informáltság

Az információs piacok kudarcai

108

A tökéletlen verseny mérlege

Ha az ágazat tökéletesen versenyző lenne,a kibocsátás a keresleti görbe (P) és az MCfüggvény metszéspontjában lenne.

A monopolista ennél kevesebbet termel, és magasabb áron és ezzel hatékonyság-veszteséget okoz. Holtteher-veszteség: az elveszett kibocsátásból származó fogyasztói és termelői többlet csökkenés.

• + Schumpeter K+ F tevékeység

2. - holtteher-veszteség

109

A monopóliumok szabályozásaBeavatkozási stratégiák

„Csak három rossz közül választhatunk: - a szabályozatlan magánmonopólium- az állam által szabályozott

magánmonopólium- állami monopólium között” „Milton Friedman” Nobel-díjas közgazdász

110

Beavatkozási stratégiák

Trösztellenes politika (tilt, korlátoz) Szabályozás (reguláció) A verseny elősegítése Államosítás Hatósági ármegállapítás Adóztatás

111

A termelési tényezők piaca (Kinek?)A termelési tényezők piaca (Kinek?)(XII-XIV.fejezetek)(XII-XIV.fejezetek)

A jövedelemelosztás elmélete

Munkapiac

Föld

Tőkepiac

Vállalkozó

BÉR

Földjáradék

Kamat

Profit

112

A jövedelem és a vagyon

Jövedelem időszak; összes bevétel

Vagyon időpont; a vagyonelemek nettó piaci értéke= vagyonelemek értéke – kötelezettségek

A jövedelem és a vagyon összefüggése

piaci (tényezőjövedelem) munka (kb. 75%)tulajdon

személyi jövedelem: piaci jövedelem + transzferek

materiális (reál) eszközökpénzügyi eszközök

113

A határtermelékenységen alapuló jövedelemelosztás elmélete

Alapelv: Minden tényezőtulajdonos kapja meg azt az ellenértéket,

amennyivel hozzájárult a „tortához”.

De a tényezők kereslete származékos kereslet (végtermék) a tényezők kereslete kölcsönösen összefügg egymással a tényezők csak együttesen képesek „termelésre”

114

A TÉNYEZŐKERESLET

- a tényezők kereslete származékos kereslet (végtermék)

115

A TÉNYEZŐKERESLET

116

A profitmaximalizáló vállalatok tényezőkereslete

Az egyes inputtényezők keresleti görbéje megegyezik a határtermék-bevételi görbéjükkel

117

A profitmaximalizáló vállalatok tényezőkereslete

MPinput x Poutput = VMP = MRP határtermékérték = határtermék-bevétel = az a többletbevétel, amely egy

tényező pótlólagos egysége révén érhető el, ha egyéb tényezők változatlanok

(ha az outputpiacon nincs tökéletes verseny, akkor MP input x MR output = MRP = határtemék-bevétel)

118

A termelési tényez k kereslete és őkínálata – a tényez árak (jövedelmek) őmeghatározódása

MPinputtényező * Poutput =MRP(határtermék-bevétel) =

inputtényező ára

119

A profitmaximalizáló vállalatok tényezőkeresleteprofitmaximalizálás = költségminimalizálás

Általános költségminimalizálási szabály: MRP = P input többletbevétel = többletköltség vagyis:

MPmunka x Poutput = munka ára = munkabér MP föld x Poutput = föld „ára” = járadék……

120

A nemzeti jövedelem megoszlása

121


A vagyonból származó jövedelmek különbségei

122


Munkásvezér: „a munka hozzájárulása nélkül nincs termék. Ezért a munkát illeti meg a teljes kibocsátás”

A tőke szószólói : „Vegyük el az összes tőkeeszközt, s a munka legfeljebb csak a föld puszta alamizsnájához jut; a létrehozott össztermék gyakorlatilag a tőkéhez tartozik”

A fenti érvelésekben az a hiba, hogy a kibocsátás 200 – 300 százalékát osztanák el a tényezőtulajdonosok között., holott csak a 100 százalékát lehet elosztani.

123

A nemzeti jövedelem megoszlásaHogyan oldja meg Clark határtermelékenységi elmélete ezt a problémát? Egyszerűsítő feltevések: egyetlen termék ; a termék ára = 1; kibocsátás értéke = Q

- minden munkás az utolsónak felvett dolgozó határtermékének megfelelő bért kap; - az összkibocsátás meghaladja a bérköltséget, hiszen a korábban felvett munkások határterméke magasabb, mint az utolsóé

-a korábbi munkások által megtermelt határterméktöbblet a földtulajdonosé lesz

124

A jövedelemelosztás határtermelékenységi elmélete(összefoglalás)

….azt elemzi, hogyan kerül elosztásra a teljes nemzeti jövedelem a különböző tényezők között. Ez a mechanizmus a megtermelt jövedelemnek 100 százalékát osztja szét. Mivel a változó tényező minden egysége csak az utolsó alkalmazott egységének MP értéke szerinti díjazást kap, a kibocsátásnak lesz egy olyan maradványa, amely megelőző ráfordításegységek nagyobb MP értékei révén keletkezik. Ez a maradvány pontosan egyenlő lesz az összes többi tényező jövedelmével.

125

A munkapiac Általános bérszínvonal = átlagos reálbér (egy órai munkáért kapott bér

vásárlóértéke) Nemzetközi összehasonlításban óriásiak a különbségek az egyes országok

bérszínvonala között. Oka: a munka kereslete saját határtermelékenységét tükrözi

126

A munkapiac Munkakínálat: az az időtartam, amennyit a népesség

dolgozni kívánMeghatározó tényezői

Munkaképes népesség nagysága Aktivitási ráta (foglalkoztatottak/munkaképes korú

népesség) Az egy fő által ledolgozott munkaórák átlagos száma Bevándorlás

A egyéni és a piaci munkakínálati görbe alakja

127

Munkapiac és munkabér

Munkabér (nominál, reál)

Bérkülönbségek okai

eltérő munkafeltételek: kompenzációs bérkülönbségek

eltérő emberek: különbségek a munka minőségében (humán tőke)

különleges képességek (járadék) a munkapiac nem kompetitív piac diszkrimináció (faji, nemi, statisztikai)

128

Bérkülönbségek Év

es jö

vede

lem

A jövedelemtulajdonos életkora

20 30 40 50 60 70 80

Menedzser

Menedzserasszisztens

Az életpályák jövedelemprofilja

129

Föld és földjáradék

Föld: mennyisége (kínálata) adotthasználatának ára = földjáradék/járadék: fix kínálatú tényezők bérleti díja/

Henry George egyetlenadó-mozgalma

Ramsay-féle adók

Föld ára = föld jelenértékeföldjáradék V = N kamatláb i

„A búza ára nem azért magas, mert magas a földjáradék, hanem azért magas a földjáradék, mert magas a búza ára.

D. Ricardo

130

Tőke és kamatA tőkejavak termelésben létrehozott tartós

eszközök, amelyeket később felhasználnak a termelési folyamatban (kerülőutas termelés) A tőkeberuházás elhalasztott fogyasztást jelent. A jelenbeli fogyasztás későbbre halasztásával a társadalom bővíti jövőbeli fogyasztását. Technológiai törvényszerűség, hogy a kerülőutas termelésnek pozitív a megtérülési rátája.

131

Tőke és kamat

132

T ke és kamatő

Tőkejavak: olyan tartós eszközök, melyek a jövőben hozamot eredményeznek /elhalasztott fogyasztás; kerülőutas termelés/

Tőkehozam a tőkejavak nettó éves pénzhozama

Megtérülési ráta tőke nettó éves hozama % / évberuházott összeg

Tőkejavak (vagyonelemek) ára = jelenérték

jelenérték (PV) = N 1 + N 2 + … + N t1+i (1+i)2 (1+i)t

nettó jelenérték (NPV) = PV – C0

N = nettó hozam

i = kamatláb (reál)

t = évek száma

133

Tőke és kamat

Példa: 10 dollárért veszek mustot, s egy évvel később borként eladom 11 dollárért. Ha egyéb kiadásaim nincsenek a beruházás hozamrátája 1/10 = 0.1 = 10 %

Példa:A kertész elültet 100 dollárért egy fenyőcsemetét a kertembe. 25 évvel később a kifejlett fát 430 dollárért lehet eladni. Mennyi az éves hozamráta?

430/ (1+r)25 = 100 (ez kb. évi 6 %-os hozamrátát ad)

134

Tőke és kamat

A tőkejavak általában nem egyszer, hanem több éven keresztül tartós jövedelemáramlást eredményeznek. E jövedelemáramlás értékét a tőkejószág jelenértékének nevezzük.

Jelenérték: egy vagyonelem feltételezett jövőbeni jövedelemáramlásának jelenbeli értéke.

Gyakorlatilag arra a kérdésre válaszolunk, hogy mekkora jelenbeli pénzösszeg nyújtaná a feltételezett jövőbeli jövedelemáramlást, ha ezt a piaci kamatláb mellett fektetnénk be.

135

Tőke és kamat

Példa: valaki egy olyan üveg bort ajánl megvételre, amely pontosan egy év múlva lesz élvezhető, s akkor pontosan 11 dollárért adható el.

Kérdés: mennyi a bor jelenértéke, azaz maximum mennyit fizessünk érte a mai napon?

A válasz a piaci (alternatív) kamatlábtól függ. Ha a piaci kamatláb i = 10 % , akkor V = 11/1+0.1 = 10 dollár

Ha a piaci kamatláb i = 20 %, akkor V = 11/1+0.2 = 9.16 dollár

136

Tőke és kamatPélda: Mennyit ér ma egy olyan gép, amely

20 éven keresztül évi nettó 100 dollár hozamot hoz? I = 6 %

137

Tőke és kamat

A jelenérték általános képlete: V = N1/1+i + N2/(1+i)2 + ……..Nt/(1+i)t

i = éves piaci (alternatív) kamatláb

N1 = a nettó jövedelem (pozitív vagy negatív értéke) az első év végén

N2 = - „ - a második év végén ….

Nt = - „ - a t-edik év végén

138

Örökjáradék jelenértéke

(a jövőbeni pénzhozam állandó „örök” ideig) V = N/i

például ilyen vagyontárgy a föld

V = a föld jelenértéke(ára)

N = állandó évi hozam (földjáradék)

i = piaci (alternatív) kamatláb

139

Tőke és kamat A pénztőke hozama; mértékegysége %/év

Nominális kamatláb: a befektetett pénz pénzhozama

Reálkamatláb: (r) a befektetett pénz reálhozama; termékekben, szolgáltatásokban kifejezve

A reálkamatláb pontos képlete: 1+r = 1+i/1+p (p = inflációs ráta) A reálkamatláb megközelítő képlete: r = i – p (ha az inflációs ráta alacsony)

140

Tőke és kamat

A kamat funkciói: motivációs eszköz – ösztönöz a megtakarításraadagolási eszköz – adagolja a tőkejavak szűkös kínálatát azokra a felhasználási területekre, amelyek várhatóan a legmagasabb megtérülési rátát eredményezik

141

Tőke és kamat

Érvényes-e feltétlenül a csökkenő hozadék a tőkére is?

Az innovációk hogyan hatnak a

tőkepiacra? és egy nagymértékű államadósság?

142

Vállalkozó és profit

Számviteli (üzleti) profit : maradványjövedelem

A profit mint implicit hozam (a cégek tulajdonában lévő tényezők elmaradt haszna)

A profit mint a kockázatvállalás jutalma

A profit mint az innováció jutalma

143

Hatékonyság vagy egyenlőség:a nagy választás (XIX.fejezet)

„Az egyenlőség és a hatékonyság közötti konfliktus a legnagyobb társadalmi-gazdasági problémánk, ez a társadalom-politika több dimenziójában okoz nehézségeket. Nem tehetünk szert a piaci hatékonyság tortájára, ha azt egyenlően próbáljuk elosztani” Arthur Okun (1975)

144

Jövedelemegyenlőtlenség

Vázlat1. A jövedelmi (vagyoni) egyenlőtlenségek

mérése2. Az egyenlőtlenség forrásai - tendenciái3. A szegénység4. A jövedelmek újraelosztása (jóléti állam)

és annak költségei

145

A jövedelmi egyenlőtlenség mérése

Az összjövedelem százalékos meg-oszlása jövedelmi kvintilisek szerint

(családokra számítva)USA-adatok

19501950 19601960 19701970 19801980 19901990 20002000Legalsó ötödLegalsó ötödMásodik ötödMásodik ötödKözépső ötödKözépső ötödNegyedik ötödNegyedik ötödLegfelső ötödLegfelső ötödLegfelsőLegfelső 5% 5%

4,54,5 4,84,8 5,45,4 5,35,3 4,64,6 4,34,312,012,0 12,212,2 12,212,2 11,611,6 10,810,8 9,89,817,417,4 17,817,8 17,617,6 17,617,6 16,616,6 15,515,523,423,4 24,024,0 23,823,8 24,424,4 23,823,8 22,822,842,742,7 41,341,3 40,940,9 41,141,1 44,344,3 47,447,417,317,3 15,915,9 15,615,6 14,614,6 17,417,4 20,820,8

Az is fontos, hogy a legfelső kvintilis családjai

négyszer annyi munkahetetdolgoznak, mint a legalsó

kvintilis családjai,

146

A jövedelmi (vagyoni) egyenlőtlenség mérése

Lorenz-görbe

Gini együttható

147

A szegénység Szegénység

abszolút, ha a jövedelem alacsony, relatív, ha a jövedelem az átlagosnál

(lényegesen) alacsonyabb. Ha változatlan elosztási arányok mellett az

összjövedelem tízszeresére nő, az abszolút szegénység csökken, a relatív szegénység nem változik.

148

A szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése• A szegénység csökkentése és az

egyenlőtlenség csökkentése nem ugyanaz, történhet egyszerre, de külön-külön is.

• A szegénység csökken, ha a jövedelmek emelkednek. A termelés (= makroszintű jövedelem) fellendülésével automatikusan csökken a szegénység. (Ha nagyobb a torta, mindenki kevésbé marad éhes.)

• A jövedelmek egyenlőtlensége a gazdasági növekedéssel („magától”) nem oldódik meg. (Új szeletelési elveket kell alkotni.)

149

A szegénységi küszöb alatti jövedelemből A szegénységi küszöb alatti jövedelemből élő családok százalékos arányaélő családok százalékos aránya

(USA-adatok)(USA-adatok)

20002000 11,311,319901990 10,710,719801980 10,310,319701970 10,110,119651965 13,913,919601960 18,118,1

Szegénység (abszolút)

150

Szegénységi küszöb az a (család méretéhez igazított) jövedelem,

amely a megfelelő élethez minimálisan szükséges;

a megfelelő táplálkozáshoz szükséges jövedelem háromszorosa;

értékét évente kiigazítják.

Szegénység

151

Láttuk: a jövedelem a kereslet és kínálat alakulását tükrözi. A piaci alapon kialakuló elosztás lehet „túlzottan” egyenlőtlen.

• Mi az egyenlőtlenség „optimális” mértéke?• Jó-e, ha mindenkinek pontosan ugyanannyi a jövedelme?• Miért baj, ha szélsőségesen nagyok a különbségek?

Jövedelmi újraelosztás: a játékszabályok megváltoztatása, azaz a magas jövedelmek csökkentése és az alacsony jövedelmek emelése az adók és támogatások rendszerén keresztül.

Az újraelosztás költségei (nehezen számszerűsíthetők) „Okun” lyukas vödre; ld. 19-4 ábra

A jövedelem újraelosztása

152

A magas jövedelmek csökkentésének eszköze: progresszív adórendszer. Nagyobb jövedelem: nagyobb adókulcs.

DE: az emberek úgy módosítják viselkedésüket, hogy a lehető legkevésbé érezzék a jövedelmüket csökkentő szabályok hatását, azaz megkerülik vagy elcsalják az adót.


153

Az alacsony jövedelmek növelésének eszköze: az állami támogatások (segélyek/transzferek) rendszere.

DE: az emberek úgy módosítják viselkedésüket, hogy megfeleljenek a jogosultsági (rászorultsági) szabályoknak. Lásd: a munkanélküli segélyezés különbségei Európában és az USA-ban. (Hol várunk több munkanélkülit: ahol viszonylag nagyvonalú és hosszú ideig jár a segély, vagy ahol szigorú, kemény és fukar a rendszer?)


154

Miért nem változtatjuk folyamatosan a szabályokat a kívánt állapot (jövedelemelosztás) eléréséig?

Az emberek ösztönzőkre, játékszabályokra reagálnak. A folyton változó szabályok aláássák a társadalmi együttműködést.A változtatások költségesek.Mi történne, ha a KRESZ szabályait a pillanatnyi zsúfoltságok, útépítések vagy a Felsőbb Úthatóság elképzelései alapján időről időre újrafogalmaznák?


155

A nemzetközi kereskedelem(XXXV.fejezet)

OkaiA komparatív előnyök tana

42Egységnyi ruházat

31Egységnyi élelmiszer

EurópábanAmerikábanTermékek

A termeléshez szükséges munka (óra)

A termelés munkaráfordításai Amerikában és Európában

156

A nemzetközi kereskedelem

157

Külkereskedelem-politika

Szabadkereskedelem (elméleti alapja, komparatív előnyök)

Nemzetközi szervezetek: IMF, Világbank, 1944 Bretton Woods, WTO

A WTO (World Trade Organization, azaz Kereskedelmi Világszervezet) 1994. április 16-án, Marrakesben, Marokkóban alakult. A világszervezet célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja.

http://hu.wikipedia.org/wiki/1994

http://hu.wikipedia.org/wiki/?prilis_16

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marrakes&action=edit

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marokk?

158

Külkereskedelem-politika

Protekcionizmus export ösztönzéseimport korlátozása

Eszközei:

Vám Szubvenciók Kontingensek, önkéntes exportkorlátozó egyezmények „Vásárolj hazai árut” mozgalom Valutaárfolyam-politika

Documents

mikro_VEGLEGES