Mi a Natúrpark?

Natúrpark: A jogszabályi meghatározás alapján az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, fel-üdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, isme-retterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. Miután a Szatmár-Bereg minden tekintetben megfelel ennek az ér-tékek megőrzésén alapuló meghatározásnak, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvé-delmi Alapítvány (Sz-Sz-B Ala-pítvány) kezdeményezésére 2005-2009 között egy széles társadalmi alapokon nyugvó együttműködés jött létre. El-sődleges cél a Szatmár-Bere-gi Natúrpark létrehozása volt, mely eszköze lehet a térség fenntartható használaton ala-puló, sokirányú fejlesztésé-nek. Ennek eredményekéntDr. Sólyom László köztársasá-gi elnök részvételével 2010. január 17-én felavatták a Szatmár-Beregi Natúrparkot.

A Szatmár-Beregi Natúrpark

A Szatmár-Beregi Natúrpark természetföldrajzi megközelítésben a Beregi-sík, valamint a Szatmári-sík hazai részeit fedi le. Kiterjedése 103 802 hektár. A vásárosnaményi (Be-reg) és a fehérgyarmati (Szatmár) kistérség 67 települését: Barabás, Beregdaróc, Be-regsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Köl-cse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Son-kád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Zajta, Zsa-rolyán fogja össze. Az extenzív gazdálkodás itt megőrizte a hagyományos, mozaikos tájszerkezetet. Megmaradtak az évszázados fás legelők, a kiterjedt kaszálók, a vizes és mocsaras élőhelyek. Az erdőket meghatározóan őshonos fa fajok jellemzik. A térség-ben még mindig jelentős az állattartás és a gyümölcstermesztés. A Szatmár-Beregi Na-túrpark természetföldrajzi és társadalmi kapcsolatai révén a jövőben tovább bővülhet Románia és Ukrajna irányába.

3

A Szatmár-Beregi Natúrpark kulturális értékei

A szatmár-beregi táj évszázadok óta az ember és a természet küzdelmének vagy még inkább egymás mellett élésének nyomait viseli. Amióta kialakultak az első falvak, és ahogy változott ezek népessége, a táj folyamatosan átalakult. Évszázadokon keresztül itt nem a (szántó)föld, hanem az ártéri haszonvételek (halászat, vadászat, fakitermelés, gyümölcstermesztés) jelentették a gazdálkodás alapját. A térségnek két, mára háttérbe szorult jellegzetessége is volt, a vidék erdősültsége, illetve a mindent behálózó vízfolyá-sok rendszere.

Szatmár-Bereg első települései már a XII. században kialakultak. Mátyás királysága ide-jén pedig már minden mai falu létezett. A lakosság változó igényeinek kiszolgálására a lakott területek környékén a hátasabb részeken szántók, máshol legelők váltották fel az összefüggő erdőket.

A török hódoltság után újra magukra találtak a falvak. Növekedett a lakosság létszá-ma és egyre nagyobb területet szántottak, legeltettek. Természetesen változtak a folyó menti területek is. A térség végső átalakulását a nagy folyók szabályozása hozta a XIX. században. Mindezzel párhuzamosan az erdők teljesen feldarabolódtak, kiterjedésük lecsökkent, hiszen folyamatosan alapanyagot szolgáltattak az egész Alföld fejlődéséhez.

A Szatmári- és a Beregi-sík kultúrtörténeti szempontból is számtalan kincset őriz. Ha-zánk műemlékekben egyik leggazdagabb térsége. 32 műemlék, illetve 37 műemlék jellegű épület hirdeti az alkotók tehetségét. Köztük 6 Árpád-kori (1301-ig) templomot is megtekinthet a látogató. Emellett jó néhány, kizárólag a térségre jellemző szokással és hagyománnyal találkozhatunk, fi nomságot kóstolhatunk meg.

Szatmár vármegye a XVIII. században

Az építészet remekei Beregben

Barabás

A Szent Barnabás tiszteletére emelt barabási templomot már a XIV. századi feljegyzé-sek említik. A csúcsíves, homlokzati tornyos, keletelt, egyenesen záródó teremtemplom hajója barokk, berendezése XVII–XVIII. századi. Később a reformátusok átalakították. Az eredeti kőépületből valószínűleg csak a hajó nyugati fele és egy kőkeretes, gótikus stílusú kerek ablak maradt meg. A restaurálás során megtalálták annak az építménynek a kőkapuját, amelyet az utolsó Árpád-házi királyok idejében emelhettek.

Beregdaróc

A Daróczi család birtokán álló egyhajós, gótikus templomot az 1333-1334-es pápai tizedjegyzék már említi. A XV. században készült falképek az 1862-es tűzvészt követő helyreállítás során elpusztultak. A támpillérek nélküli, három oldalával záródó szentély megmaradt.

5

Beregsurány

Református temploma a XIV. század második felében épült. A síkmennyezetes hajó és a sokkal alacsonyabb, bordás keresztboltozatú szentély gótikus stílusú. A nyugati hajó-teret fakarzat foglalja el. A csúcsos diadalív fölött az 1715-ös évszám olvasható. Az északi fal meszelése alatt középkori falképek rejtőznek. Az ülőfülke XIV. századi, a berendezés, köztük a kő szószék faragott hangvetővel XVIII. századi, népies barokk díszítésű.

A barokk épületek egyike a beregsurányi Bay-kastély. A manzárdtetős, magas lábazaton álló épületet Bay Ferenc és testvérei építtették a XVIII. században. A barokk kastélyt a XIX. században eklektikus elemekkel átépítették. Ma a közösségi ház működik az épü-letben.

Csaroda

A csarodai körerkélyes, középtornyos templom a XIII. század második felében, késő ro-mán stílusban épült. A hajóban látható alakos falfestés a XIII. század második feléből, a szentélyé a XIV. század végéről származik.

A XVI. században a reformátusoké lett a templom, és a „régi” vallásra emlékeztető freskókat 1642-ben lemeszelték. A templom külsejét és belsejét később népies virágdí-szekkel ékesítették. Ebből az időből származik a hajó nyugati oldalában a festett magyar nyelvű felirattöredék is.

7

Lónya

Román stílusú, festett fameny-nyezetű református templo-ma a XIII. században épült. A templom annak az egykori építőműhelynek az alkotása, amelyhez több környékbe-li műemlék építése köthető (Csaroda, Márokpapi, Vámos-atya).

A szentélyében levő faliképek 1413-ból származnak, leg-szebb a hajó északi oldalán található Köpönyeges Madon-na. A román stílusú templom a tető kivételével máig meg-őrizte az eredeti kialakítását. Erre utalnak a templom déli és keleti oldalán lévő ablakok. Festett famennyezete XVIII. századi. A hatszögletű, csipkeszerűen áttört, többszintes fa szószékkorona kígyós-galambos díszítésű hangvetője a tákosi és a csetfalvai református templomok berendezését is készítő Lándor Ferenc asztalos munkája 1776-ból. A temp-lom nyugati bejáratánál áll a Felső-Tisza-vidék egyik legszebb harangtornya. A 26 méter magas fatornyot 1781-ben építették.

Márokpapi

A torony nélküli, egyhajós, keletelt, kora gótikus temp-lom a XIV. században Szűz Mária tiszteletére épült. A XVII. századtól kálvinis-ták használták. 1775-ben lemeszelték a középkori falképeket, melyek az ez-redfordulón elkezdett res-taurálás során kerültek újra elő.

Nyugati homlokzatának be-járata gótikus. Kőkeretes, szemöldökgyámos ajtó-szárnya a XVIII. században készült. A templom nyugati oldalán áll a XVIII. század-ban épült 15 méter magas harangtorony. Harangját 1791-ben öntötték.

9

Tákos

A „mezítlábas Notre-Dame-nak” is nevezett paticsfalú, zsindelyfedelű református temp-lom a XVIII. században épült. Az épületet 1784-ben bővítették. Berendezése népies barokk.

A templom egyszerű kiképzésű hajójának legnagyobb értéke az 58 különböző virágos kazetta díszítése. Berendezési tárgyai közül legérdekesebb az 1766-67-ben készült csa-ládi és papi szék, valamint a szószék. 16 méteres szoknyás harangtornya is ekkor épült.

Vámosatya

Az Acsa (Athya) család építtette egyhajós, gótikus templom elő-ször egy 1341-ben keltezett ok-levélben szerepel. Szent György tiszteletére szentelték fel. 1640-ben virágos festmények kerültek a falaira, majd az épületet a XVIII. században átalakították. 1769-ben készült a festett famennyezet, a szószék, valamint a korabeli fes-tést őrző padok. Helyi mesterek 1691-ben ácsolták a 26,5 méteres harangtornyot, mely a második legmagasabb ilyen építmény a Fel-ső-Tisza-vidékén.

11

A beregi keresztszemes

A hímzés évszázadok óta az a díszítési mód, mely a szegényebb rétegek számára is el-érhető volt. Leggyakrabban az ünnepi kelméket díszítették. Általában egyházi (húsvét, karácsony) vagy családi események (vendégfogadás, esküvők, temetések) alkalmával használták őket.

Magyarországon a XVIII. századtól terjedt el, amikor Mária Terézia kötelező tantárggyá tette a leányiskolákban. A különböző társadalmi csoportok más-más technikát alkal-maztak, így megkülönböztetünk úri és népi hímzést. Ráadásul ez tájegységenként egye-di formakinccsel is rendelkezik.

Az ország keleti szegletében az ún. keresztszemes hímzés vált elterjedtté. Nevét a min-tákat alkotó, egymást keresztező öltésekről kapta. A beregi tájegység napjainkig meg-őrizte hagyományos formavilágát. Jellemzően fekete-piros, sötétkék-piros és sötétkék-világoskék színeket használ. Állati és növényi motívumokat egyszerre alkalmaz, többek között páva, hernyó, sárkány, galamb, rozmaring, rózsa, tulipán és szegfű ábrázolást.

Az építészet remekei Szatmárban

Cégénydányád

A kastély a Szamos folyó partján épült. Klasszicista stílusban még Kende Zsigmond épít-tette 1833-ban. Földszintes, homlokzati kialakítása különleges.

A homlokzatot Kölcsey Ferenc ide írt epigrammája ékesíti. Az épületet 16 hektáros park öleli körbe, mely Cégénydányádi-park néven országos jelentőségű védett terület.

13

Csengersima

A csengersimai román stílusú templom a XIII. szá-zad második feléből származik. A keleti, félköríves rész a legrégebbi. Az első templom mindössze ek-kora volt. Legfeljebb 15 ember fért el benne, pedig tíz falunak épült. A XV. században a háromszorosá-ra bővítették. A XVIII. század elején a tatárok fel-gyújtották, majd 1729-ben a község új birtokosai Tunyogi Korda Mihály és felesége a régi templom mintájára és egyben a református vallás igényeinek fi gyelembevételével újjáépítette

A szentélyt a XIII. században kupola fedte, melynek nyomai a falakon most is láthatóak. Festett famennyezete 64 fakazettából áll, melyek növényi indá-kat, állati formákat és égitesteket ábrá-zolnak. A templom berendezése a XIX. századból való. A virágmotívumokkal díszített festett fakarzatot, a szószéket, a szószékkoronát, és a padelőket az 1970-es években felújították. A temp-lomhoz fa harangláb tartozik, hiszen a kis gúla-sisakos tornyocska nem bírná el a harangot.

Fehérgyarmat

A szabadon álló, egyhajós, homlok-zat előtti tornyos gótikus templom a XV. századból származik. Építtetője ecsedi Báthori István erdélyi vajda, is-mert katona és kiváló hadvezér. Ő volt az, aki Kinizsi Pállal együtt 1479-ben, a kenyérmezei csatában legyőzte a tö-rököket. A zsákmányolt kincsből épült a templom. A XVIII. század végétől a reformátusok használják.

Nyugati homlokzata előtt a karcsú, négy fi atornyos, fagalériás torony 38 méter magasra emelkedik. A templom eleinte katolikus volt, ám az 1550-es években Fehérgyarmat lakossága is reformátussá lett. A továbbiakban az épület az új vallás híveinek gyülekezeti helyévé vált. 1587-ben öntött harang-ját Báthory István erdélyi vajda és a lengyel király adományozta a település-nek. A toronyba beemelt harang elre-pedt, 1815-ben újraöntötték.

Gacsály

A település temploma a XIV. században gótikus stílusban épült. 1717-ben egy tatárbetö-rés idején elpusztult és negyven évig romosan állt. A régi épületrészek felhasználásával 1759-re újjáépítették. A templom legjelentősebb művészeti emléke az eredetileg 172 kazettából álló, növényi ornamentikával díszített 1759-ből származó famennyezet. Ere-deti tábláiból 1911-ben hetvenkettőt helyeztek vissza. Ezek mindegyikén más és más növényi minta látható.

15

Gyügye

A Szamos jobb partján fekvő Gyügye falu kápolnáját a XIII. században Szűz Mária tiszte-letére szentelték fel, majd gótikus stílusban bővítették. A nyugati homlokzat elé toldott nyeregtetős előcsarnok famennyezete gerendás volt.

1767-ből származó deszkamennyezet ma is le-nyűgöző. A hajó 56 és a szentély 25 kazettája képekben meséli el a Tízparancsolatot. A motí-vumok egyenként is jelentéssel bírnak. Az alma-fa például az élet, valamint a „jó és rossz tudás fája”. Berendezése copf stílusú. A szószék és a padok 1833-ból, a karzat az 1800-as évek máso-dik feléből származik. Eredeti színeit az ezredfor-dulón zajló rekonstrukció során állították vissza, melyért Europa Nostra-díjat kapott.

Jánkmajtis

Jánk műemlék római katolikus temploma a XV. században épült. A nyitott szentélyű, gótikus épület eredetileg pálos templom lehetett. 1538-ban a reformátusoké lett, majd 1751-ben visszakerült a katolikusokhoz. Feljegyzések szerint 1700-ban kettős fatornya volt. A templom belső tere nagy, a szentély csillagboltozata eredeti. A templom beren-dezése barokk stílusú.

Majtison található a Vállyi-kastély. A klasszicista épületet Vállyi Lajos építtette az 1800-as évek elején, majd fi a János 1870 körül megnagyobbíttatta. A kastély eklektikus rész-letekkel gazdagodott, a középső homlokzat is akkor lett emeletes. Központi épületéhez kétoldalt egy-egy félig nyitott oszloptornácos szárny csatlakozott.

17

Kisszekeres

Szabadon álló, keletelt, sok-szögzáródású szentélyű egy-hajós templom. A helyén álló egykori kápolnát egy 1345-ben kibocsátott oklevél már említi. Az épületet a XV. szá-zadban átalakították, 1696-tól a reformátusok használ-ják. Szentélyének délkeleti ablakában eredeti, késő góti-kus mérmű (körívekből alko-tott, áttört geometrikus díszít-mény), az északi falban XV. századi szentségtartó fülke található.

A zsindelyborítású fa haranglábja 1646-ban épült. 1699-ben öntött harangján a Kun és az iktári Bethlen család címere látható.

Kölcse

A támpilléres gótikus templomot a XV. században építették. Déli bejárata és az északi falon lévő díszes, gótikus szentségfülke még a középkorból való.

Kölcsey Boldizsár építtette át és újíttatta fel a berendezését az 1700-as évek második felében, ezért látunk a templomon barokk részleteket is. Szatmár vármegye közgyűlését többször tartották itt, mely jól jelzi a Kölcsey család iránti tiszteletet. A templom nyugati homlokzata közelében népi stílusú fa harangláb áll, amelyet 1794-ben emeltek.

19

Nagyar

A Kende-kúria kertjében álló jelleg-zetesen barokk „kis kastélyt” a 1780 körül Luby János építtette. A XIX. század végétől magtárként használt épületet a közelmúltban gyönyörűen felújították.

Szatmári útjai alkalmával 1846-47-ben Petőfi Sándor több alkalommal is vendégeskedett barátjánál, az ügyvéd és politikus Luby Zsigmond-nál és testvérénél Luby Jánosnál.

Petőfi t nagyari élményei megihlették, és megszületett a Tisza című verse. Ezt 1847 februárjában vetette papír-ra Pesten. Azóta a magyar tájkölté-szet egyik gyöngyszemévé vált.

A Kende-kúriával szemközt klasszi-cista stílusban épült a Luby-kastély 1878-79 között. Később eklektikus stílusban átalakították. Itt született Luby Margit tanár, neves szatmári néprajzkutató, aki a közeli csalá-di kriptában nyugszik. Az épületet 2011-ben újították fel.

Nagyar, Luby-kúria

Nagyar, Luby-kastély

Nagygéc

A településről az első írásos emlék 1280-ból származik. A pápai tizedjegyzékek szerint az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó egyházának Miklós papja 1332-ben 4, 1333-ban 2, 1336-ban 6 garas pápai tizedet fi zetett, tehát a falu az átlagos mére-tű szatmári falvak közé tartozott. A géci nemesek a XV. század elején kihaltak, birtoka-

ikat beházasodás útján elörökölték. Az 1970. május 13-án bekövetkezett, szinte mindent elpusztító árvíz idején a falunak 706 lakosa volt. Újjáépítését nem en-gedélyezték, 1981-ben önállósága is megszűnt, Csen-gersimához csatolták. Mára kihalttá vált.

A román kori templom a XIII. század második felében épült. Ebből a téglából rakott hajó falai maradtak fenn mára, melyek közül a délit három félköríves záródású, keskeny résablak töri át. Egy 1339. évi birtokosztás alkalmával megnevezik a templom titulusát is, misze-rint Géc templomát az egyik apostolfejedelem, Szent Péter tiszteletére szentelték. A templomot a XV. szá-zad végén keleti irányba bővítették. A XVII. század-ban került sor a belső tér kifestésére. A templombelső legnagyobb átalakítását 1765-ben végezték el, ekkor kapta egységes famennyezetét. Valószínű, hogy ekkor készült el a különálló fatornya is, amelyet a jelenlegi 1896-ban váltott fel.

Nagygéc

Nagygéc

21

Nagyszekeres

1351-ben a Szekeresi család engedélyt kapott az erdélyi püspöktől, hogy papot és ká-polnájukban misét tartson. A nagyszekeresi támpillérekkel megerősített gótikus temp-lom a Gőgő-Szenke mesterséges szigetén a XIV. század közepén épült. A természeti csapások és a tatárpusztítás nyomán lepusztult épületet 1771-ben állították helyre. A hangvető díszítésén látható, amint a pelikán saját vérével táplálja utódait, majd a vér-cseppek megfordulva szív alakúak lesznek.

A templomnak a középkorban sem volt falazott tornya. A jelenlegi fatornyot a nyugati oldalán a XVIII. században emelték.

Sonkád

A falusi méretekkel rendelkező sonkádi templomot késő gótikus stílusban a XV. század legvégén építették. A keletelt épületet a XVIII-XIX. században tataroz-ták, ám jórészt ma is eredeti formájában áll. Az 1759-ben készített fa szélfogó a déli, szemöldökgyámos ajtót részben el-takarja.

A hajó nyugati oldalához a XIX. század ele-jén barokk stílusú tornyot emeltek, mely-nek középkori előzményére nincsenek adatok.

Páratlanul szép kazettás deszkamennyeze-tét és a karzatmellvédet 1766-ban készítet-ték. Ugyanekkor készült a templom nyugati karzata is. A szószék 1773-ból származik. A magas színvonalú műemléki helyreállítá-sért 1998-ban Europa Nostra-díjat kapott.

23

Szamostatárfalva

A XIII. században épült szamostatárfalvai templom későromán és koragót stílusjegyű. Vakolatlan falai vörös és fekete mázas téglák-ból épültek. Az épület a középkorra jellemző téglaépítés magas színvonalát mutatja. A sza-badon álló, torony nélküli, keletelt, egyhajós templom, nyugati ablak nélküli oldala orom-falas. Középen nyílik a főbejárat, az északi fal szintén ablak nélküli. A szentélyt 1758-ban fi ókos dongaboltozattal fedték, valószínűleg az eredeti is hasonló lehetett.

A templom a XVII. században lett a reformátusoké. Ekkor készült el a faoszlopokon nyugvó karzat is, melynek keskeny oszlopfejei népies formájúak. A templom belseje nemesen egyszerű. A népi harangtorony a templom kertjében áll. A harangját 1650-ben Eperjesen öntötték.

Szamosújlak

A szamosújlaki Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom először 1329-ben szerepel a leírásokban. 1565-ben kigyulladt a szemben lévő tanító lakás, és lángra ka-pott a templom egy része is. Leégett a homlokzat, a diadalív, a mennyezet és a nyugati homlokzat előtt álló harangtorony. 1567-re állították helyre. A kisméretű, keletelt épület jórészt jelenleg is középkori formájában áll, melyet az 1990-es helyreállítás során nyert vissza.

Külön említést kell tennünk a templom egyedi mennyezetéről. Eredetileg a fedélszék belülről nem volt nyitott, de a felújítás során a szakemberek úgy döntöttek, hogy nem kell elrejteni a szintén kék tetőszerkezetet. Az épület ebből adódó különleges arculata miatt kapott 1997-ben Europa Nostra-díjat. A templomnak már 1857-ben fa harangtor-nya volt, mely a tűzvészben megsemmisült. A felújítás során újjáépítették.

25

Szatmárcseke

A szatmárcsekei „Zsófi néni háza” a XVIII. században épült. A szabadkéményes, patics-falú vályogépület padlója döngölt sár, teteje taposott zsúp. „Felsőszobájában” a XIX. század végéről megmaradt bútorokat és tárgyakat, a konyhai pitvar (vagy előtér) másik oldalából nyíló “alsóházban“ egy fölvetett szövőszék, másként esztováta is látható.

A település református temetőjében több, mint hatszáz, hozzávetőlegesen emberma-gasságú, stilizált emberfejet, illetve csónak-ban fekvő embert szimbolizáló, sötét fejfával benépesített sírkert található.

Kölcsey Csekén írta meg 1823. január 22-én a Hymnust /A magyar nép zivataros századai-ból/. Ádám öccsével kisebb-nagyobb megsza-kításokkal itt kellett élnie haláláig. Síremléke a szatmárcsekei csónakos fejfás temetőben található.

Tiszacsécse

A favázas, szép arányú barokk templom 1820-25 között épült. A belső teret világoskék famennyezet fedi, melyet csillagokkal díszítettek. Az épület íves záródású végétől alig egy méterre emelkedő négyzet alaprajzú fatorony 1822-ben készült. A 24 méter magas, négy fi atornyos, galériás torony és a fazsindelyes templom együttese - a középkori falvak szerkezetét idéző térben - különleges hatású.

Csécsén, a mai Tiszacsécsén, született MóriczZsigmond a XX. századi magyar novellairodalom egyik legnagyobb alakja.

Tiszacsécse, Móricz-ház

27

Túristvándi

A református templomot a XV. század legvégén építhették. Erről tanúskodik a homlokzat déli falát áttörő négy kő-ből faragott gótikus ablak és az erede-ti állapotában megmaradt csúcsíves záródású, gótikus főbejárat. A két fa-oszlopon álló fából épült karzat 1811-ben került a templomba. Miután a fa harangtornyot eladták, 1869-ben két-oldali bővítménnyel falazott tornyot emeltek a templomhajó elé.

Már 1315-ből származó feljegyzések is említik a Túron egy vízimalom meg-létét Istvándiban. A jelenleg is műkö-dőképes Túristvándi malom elődje a XVIII. században már működött. Há-rom alulcsapós kerekével ritkaságnak számít. Kettő a lisztet őrölte, egy pedig a darálót hajtotta. A malomház cölö-pökön álló fatalpas, favázas, deszka-falas, zsindelytetős épület. A malmot 1952-ig használták.

Túrricse

A gótikus templomot valószínűleg a XV. század végén építették. Kisméretű, egyhajós, torony nélküli épület, a nyugati homlokzatánál zsindellyel fedett előtetővel. Bejáratának kőkerete a XVI. században készülhetett.

A teremtemplom sík famennyezetét léckeretekkel táblákra osztotta a korabeli mester, s a léckeretek sarkaiba rozettákat faragott. A mennyezet közepén látható virágdíszes tábla négy sarkában az 1792-es évszám jelzi a készítés idejét. A templom régies copf berendezése közül a szószék 1798-ból való, faragott és festett szószékkoronája feltű-nően szép.

29

Uszka

A legelső adatok a templomról 1696-ból származnak, ekkor már református volt. 1799-ben a régi irományokkal együtt a tűz martalékává vált. 1805-ben – a keleti kar-zat felirata szerint – kezdte az egyház újra építeni a templomot. Az 1886-os felújítás során készült a ma is látható kazetta jelle-gű deszkamennyezete. Az épület késő ba-rokk, kosáríves záródású teremtemplom. Kazettás famennyezete egyszerű festésű, minden kazetta közepén egy-egy arany-csillag található. A templom berendezése copf stílusban 1800 körül készült.

Az előtte látható népi ízlésű fa harangto-rony a templom bejáratához csatlakozik. Szatmárban és Beregben különleges meg-oldásnak számít a templommal így össze-épített torony. A zömök, alul vakolt népi harangtorony deszkamellvédes galériáját kicsipkézték, nyolcszögű sisakját fazsin-dellyel fedték.

Az 1886-os felújítás során készült a ma is látható deszkamennyezete. Az épület késő barokk, kosáríves záródású teremtemplom, kazettás famennyezete egyszerű festésű, minden kazetta közepén egy-egy aranycsillag található. Az 1996-os felújítás 2002-ben fe-jeződött be.

Vámosoroszi

A falu közepén elhelyezkedő késő gótikus stílusú refor-mátus templom, jelentősen eltér a többi szatmári temp-lomtól. A XV. század végén kőből és téglából épült. A Rákóczi-szabadságharc ide-jén elpusztult a falu, ebben az időszakban a templom is kárt szenvedett. Sokáig tető nélkül, fedetlenül állt. 1784-ben újjá-, majd 1823-ban át-építették. A korábbi fatorony helyére kőtorony épült, egyik harangja 1584-es feliratú.

A belső vakolat leszedésekor fedeztek fel egy latin nyelvű írástöredéket 1633-ból: „Aki jól ismeri Krisztust, elég az, ha egyebet nem is tud. Aki Krisztust nem ismeri, semmi az, ha mindent megismer”. A szentély délkeleti ablaka fölött a XVI-XVII. századi dí-szítőfestés töredéke látható. A szentélyrész egyik zárókövén Krisztusfej, a másikon a sárkányos címer látható. A XVIII. században a középkori boltozat alá került a népies ba-rokk fakarzat. A Mózes-szék támlája - két virágdíszítésű kazetta - feltehetően egy korábbi festett famennyezet része. A szószék 1794-ben készült.

31

Az ízek birodalma

A natúrpark területén nemcsak a természeti értékek és a műemlékek, hanem az évszá-zados szokások és az ezekhez kapcsolódó gasztronómiai hagyományok is érdekesség-gel szolgálnak.

A szatmári (és beregi) szilvapálinka igazi hungarikum, amelyet már külföldön is ismer-nek és keresnek. A hagyományos szilvalekvárfőzés és a gyümölcsaszalás is másodvirág-zását éli Szatmár-Beregben.

A lekvárfőzés előtti napon szedik le a szilvát. A szilvafa alá ponyvát terítenek és hosszú rudakkal verik le az érett gyümölcsöt. Ezután következik a tisztítás (palolás), a mosás és a válogatás. A rossz szemeket kiválogatják, a megmosott gyümölcsöt cserépszűrőbe rakják és lecsöpögtetik.

Általában hajnalban kezdődik a ciberézés. A szilvát üstbe töltik, amely alatt már lobog a tűz, és puhára főzik. Közben folyamatosan kavargatják. Amikor teljesen leválik a héj a magról, a forró ciberét fakanállal cserépszűrőn, később pedig rostán áttörik. Ha már langyos, kézzel is dörzsölik.

Ha elkészül a cibere, kezdődik a szaporítás (utántöltés) és az öregítés. Az üstöt alko-nyatkor teletöltik ciberével, és amint az lassan elfő, újra és újra felöntik. Az utolsó adag cibere belerakását követően 8 óra múlva készül el a lekvár. Az öregedő lekvár kavarása nehéz, ezért ilyenkor a férfi ak veszik át a munkát. A lekvár akkor készül el, ha a lefordí-tott kanálról nem esik le. Ez jelenti, hogy már elég sűrű. Amikor a lekvár kifő, melegen cserépszilkébe rakják és beteszik a kemencébe. Ott egy vékony kéreg képződik a tete-jén (bebőröződik), mely megóvja a megromlástól.

Kötött tésztaleves

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 2 db tojás, egy nagy evőka-nál zsír vagy olaj, 1 fej vöröshagyma, pirospaprika, őrölt bors, só, petrezselyem levél, paprika, paradi-csom.

Elkészítése: A lisztből, a tojásból és fél deciliter vízből levestésztát gyúrunk, deszkán nyújtófával kinyújtjuk. A levestésztát megkenjük egy jó evőkanál zsíron vagy olajon fonnyasztott, apróra vágott fej vöröshagyma, kiskanálnyi paprika és őrölt bors keverékével. A tész-tát ujjnyi vastagságban ráhajtjuk kétszer, majd a tész-tacsíkokat elvágjuk, ezekre laza csomókat kötünk, és leszakítjuk. Így folytatjuk, míg a tésztát mind fel nem kötöztük. A zöldségeket a fűszerekkel 3 liter vízben felforraljuk és a tésztát is ebbe tesszük főni. A kötött tészta akkor kész, ha a kanállal kettévágva a belseje puha, nem fehér, nem lisztes.

Aszalt szilvaleves vagy szilvásétel

Hozzávalók: 1 bő összmaréknyi aszalt szilva, 1 evőkanál szilvalekvár, 2 dl tej, cukor, fahéj, 8-10 szem szegfűszeg, fél citrom, a habaráshoz liszt, tej vagy tejföl, tojás.

Elkészítése: A szilvát megmossuk, a fűszerekkel 3 liter vízben főzzük. Míg a szilva fő, egy evőka-nálnyi lekvárt tejben a tűzhely szélén elkeverünk. Hozzáöntjük a leveshez, majd behabarjuk tejjel vagy tejföllel. Ha savanyú az étel, cukrot is tehe-tünk bele. Hidegen tálaljuk.

Káposztás és túrós puliszka

Hozzávalók: 20 dkg kukoricaliszt, 1 l víz, só, savanyú káposzta vagy túró.

Elkészítése: A lobogva fövő sós vízbe lassan csorgatjuk bele a kukoricalisztet. Fakanállal állandóan keverve (különben csomós lesz a puliszka) 10 percig főzzük. Végül lefedve kissé állni hagyjuk. Ezt kö-vetően zsíros kanállal kiszaggatjuk, és közétesszük a savanyú káposztát vagy a túrót.

33

Málékásával (tengerikásával) töltött káposzta

Hozzávalók: 1 kg málékása (kukori-cakása), 1,5 kg füstölt hús, 20 dkg füstölt szalonna, 2 fej vöröshagy-ma, 2 evőkanál sós darált paprika, 2 fej savanyú káposzta, 1 nagy evő-kanál zsír, 2 cikk fokhagyma, só, bors, fűszerpaprika.

Elkészítése: Az összevagdalt hagy-mát zsíron a szalonnával üvegesre pároljuk. A tűzről levéve belerakjuk a darált és a pirospaprikát. A má-lékását alaposan átmossuk. A füs-tölt húst apró darabkákra vágjuk és a kásával, hagymás keverékkel, fűszerekkel jól összedolgozzuk. A savanyú káposztát leveleire szed-jük, a vastag szárrészét levágjuk,

és hideg vízben áztatjuk. Majd jól lecsöpögtetve a nagyobb leveleket 2 darabra tépjük. A levélre egy evőkanálnyi tölteléket teszünk, azt begöngyöljük, majd a végét behajtjuk. A fazék aljára aprókáposztát rakunk és erre helyezzük a töltött káposztákat. Ezt vízzel felöntjük, hogy teljesen ellepje. Végül az egészet lassú tűzön megfőzzük.

Rongyos lapótya

Hozzávalók: 1 kg liszt, 1 evőkanál só, 1 teáskanál szódabikarbóna, 2 dl kefi r,¼ kg zsír, 2 dl langyos víz.

Elkészítése: A lisztbe beletesszük a sót, a szódabikarbónát, a kefi rt, a zsírt és a langyos vizet. Ezeket összegyúr-juk és egy félóráig pihentetjük. Majd ujjnyi vastagra kinyújtjuk, hideg zsír-ral megkenjük és bejgliszerűen felte-kerjük. Ezt követően kétujjnyi szele-tekre vágjuk és fél centiméteres kerek lapokra nyújtjuk. Végül palacsintasü-tőben kevés zsírban mindkét oldalát pirosra sütjük (tejfölösen is fogyaszt-ható).

Kiadja: a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány - www.szatmarbereg.huISBN: 978-963-08-3096-6; Lektorálta: Dr. Horváth Róbert

Címlap: A csengersimai református templom. Hátoldal: a szatmárcsekei temető fejfái.A képeket készítette: Barcánfalvi Péter, Barna Péter, Habarics Béla, Horváth Róbert,

Juhász Júlia, Mócsán András, Sarkadi Nóra, Szabó Tamás, Vadnay Réka.

„A hátáron átnyúló, nemzetközi Szatmár-Beregi Natúrpark előkészítése”című projekt a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló

Együttműködési Program 2007-2013 (www.huskroua-cbc.net) keretében valósul

meg az Európai Unió társfi nanszírozásával.

Partnerség határok nélkül

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Penyige

35