Upload
bell-roberson
View
59
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Megújuló Energiahordozók. Hagyományos energiahordozók szerepe régen és ma a Földön. Megújuló energiahordozók gyorsabb elterjedésének okai. Van-e a Földön energiaválság?. Előadó: Bölcsföldi Árpád épületgépész mérnök. A Naprendszer. Neptunusz. Szaturnusz. Jupiter. Plutó - törpebolygó - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Megújuló Energiahordozók
Hagyományos energiahordozók szerepe régen és ma a Földön.Megújuló energiahordozók gyorsabb elterjedésének okai.Van-e a Földön energiaválság?
Előadó: Bölcsföldi Árpádépületgépész mérnök
A Naprendszer
NAP
MerkúrVénusz
Föld
Mars
Plutó- törpebolygó- Kuiper-öv határa
Jupiter
Szaturnusz
Uránusz
Neptunusz
Kisbolygó-övezet
A Nap
A Nap
Alapadatok:Átmérő: 1,392 x 106 km (109 Földnyi)Kerület: 4,373 x 106 km(109 Földnyi)Lapultság: 9 x 106 Felszín: 6,09·1012 km2 (11 900 Földnyi)Térfogat: 1,41·1018 km3 (1 300 000 Földnyi)Tömeg: 1,9891·1030 kg (332 950 Földnyi)Sűrűség: 1,408 g/cm3
Felszíni gravitáció: 273,95 m/s2 (27,9 g)
• Naprendszer központi csillaga.
• A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99.8%-át.
• Óriási tömege révén a Nap hatalmas gravitációs erőt fejt ki. Ez az erő tartja együtt a naprendszert, és irányítja valamennyi bolygó és kisebb égitest mozgását is.
• 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul.
• A magfúzió során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja.
• Anyagát képlékeny plazma alkotja, ezért a különböző szélességi körön lévő területei eltérő sebességgel forognak. Az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe.
• Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és napfoltok kialakulásához vezetnek, amelyek száma jelentősen megnő a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején.
Jelenleg a legjellemzőbb a proton-proton reakció
4 protonból lesz 1 Hélium
A NapKibocsátott energia
• A Nap középpontjában a sűrűség eléri a 1,5 x 105 kg/m3, a hőmérséklet pedig a 15 x 106 kelvin értéket. A rendkívül magas hőmérséklet és nagy sűrűség hatására termonukleáris reakció (atommagfúzió) jön létre, melynek során minden négy hidrogénatom egyesüléséből egy héliumatom keletkezik, miközben energia szabadul fel. Másodpercenként átlagosan 8,9 x 1037 hidrogénatom (5 millió tonna hidrogén) egyesül, ami 3,86 x 1026 Watt energia keletkezésével jár.
• A Nap energiája elsősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett a Nap kisebb mennyiségben mindenféle más sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól egészen a rádióhullámokig.
• A Nap elemi részecskéket is kisugároz, amelyet napszélnek nevezünk. • A Napból másodpercenként kisugárzott energia teljes mennyiségét
a Nap sugárzási teljesítményének nevezzük. Az értéke 3,86 x1026 Watt. A földi légkör 1 m2 merőlegesen beeső teljesítménye átlagosan 1353 W. Ez a mennyiség a napállandó.
• Hazánk területén a napfénytartam éves összege átlagosan 1750 és 2050 óra között alakul.
A FöldAlapadatok:Átlagos sugár: 6 372,797 kmEgyenlítői kerület: 40 075,02 kmFelszín: 5,10·108 km2
Térfogat: 1,083·1010 km3
Tömeg: 5,9742·1024 kgSűrűség: 5 515,3 kg/m3
Felszíni gravitáció: 9,78 m/s2
Szárazföld részaránya: 29,2 %Víz területek részaránya: 70,8 %Legmagasabb pont: Mount Everest (8 848 m)Legmélyebb pont: Mariana-árok (11 034 m)
Magyarországon a nulla pont magasságát a Balti tenger középvízszintjéhez képest adják meg.
A Föld Szerkezeti felépítése
Kéreg: 35 km-ig
Felső köpenyKöpeny
35 – 2 900 km
Külső magBelső mag
2900 km-től
Troposzféra ~ 14 km-ig
Sztratoszféra 14 - 50 km
Mezoszféra 50 - 85 km
Termoszféra 85 - 500 km
Exoszféra 500 km-től
A Földünk Troposzféra felépítése
• a Föld légkörének legalsó rétege• az atmoszféra tömegének 80 %-át tartalmazza• trópusi területeken 16-18 km magasságig, míg a sarkoknál 10 km magasságig terjed• időjárási jelenségek nagy része ezen a szinten zajlik• üvegházhatás szintén ebben a rétegben játszódik le• 6 áramlási zónára oszthatjuk, amiket cellának neveznek, ezek felelősek a légkörzésért, és okozzák az
uralkodó szeleket
• Száraz levegő összetétele:• ~ 78 % Nitrogén• ~ 21 % Oxigén• ~ 1 % Argon
• A Fő gázok közel 100 %-t adják a száraz levegőnek, csak néhány nyomgáz marad még (pl.: a legfontosabb a CO2 0,037%, de említésre méltó még: NOx-ok, SO2 és az O3)
• A légköri nyomgázok sok éghajlati folyamatot meghatároznak• Száraz levegő csak elméletileg van, hiszen a levegőben sok egyéb részecske illetve vízgőz is található• A részecskék fontosak, hiszen szükségesek a felhőképződéshez és képesek leárnyékolni a Föld felszínét
a napsugárzástól• A részecskék kialakulhatnak kénsavból vagy vízpárából, esetleg más összetevőből, melyek a gázfázisból
kondenzálódnak ki, hacsak nem közvetlenül történt a kibocsátásuk.
• Nyomás tengerszinten: 105 KPa (760 hgmm)• Levegő relatív sűrűsége:
• tengerszinten: 1,293 kg/m3
• 8 km magsságban: ~0,905 kg/m3 (~70%)
A Földünk Vízkészletei
• A víz (H2O) az egyik legfontosabb anyag a Földön.
• Az élethez is nélkülözhetetlen.
• A földi vízkészlet bolygónk belső anyagainak kipárolgása, kigázosodása révén keletkezett,
• Az őslégkörből lecsapódva felgyűlt a földfelszín mélyedéseiben, és ott folyékony halmazállapotban tartósan megmaradt
• Föld vízkészletén alapvetően két dolgot érthetünk
•becslések szerint a litoszférában rejlő víz a felszíni vízkészlet 15–50%
•a felszíni vízkészlet: 384 000 000 km3
megoszlása az alábbi:
•óceánok és tengerek (világtenger): 97,4%
•magashegységi és sarkvidéki jégkészletek: 2%
•a felszín alatt –4000 méterig előforduló szabad vizek (talajvíz, rétegvíz stb.): 0,58%
•folyók, tavak, légkör, élőlények: 0,02%
• Édesvízkészletünk 90%-a a hó- és jégtakarókban van
A Földünk Ivóvízkészletei
• A rendelkezésre álló, felhasználható készletek mennyisége egyre kevesebb annak ellenére, hogy a Föld vízkészlete évmilliók óta állandó
• A fogyasztásra alkalmas készletek erősen korlátozottak viszont a fogyasztási igények fokozatos növekedése tapasztalható
• A lakosság, az ipar és a mezőgazdaság számára szükséges, megfelelő minőségű készletek biztosítása egyre nehezebb feladat
• A rendelkezésre álló vízkészletek minősége folyamatosan romlik világszerte (ipari-kommunális vízszennyezés, nagyüzemi mezőgazdaság)
• A 21. században világméretű vízetikára lesz szükség, mert ha időben nem lépünk, kevés lesz a fogyasztásra alkalmas ivóvíz, és ez gazdasági, társadalmi feszültségekhez vezethet
• Magyarországon az előző évtizedek környezetvédelmi hiányosságai miatt különösen fontos és nagy feladat a megfelelő minőségű ivóvíz előállítása.
• Vízügyileg világviszonylatban nem állunk rosszul, nem fenyeget bennünket pillanatnyilag vízhiány.
• Hazánk vízkészleteinek 90%-a az országhatárokon túlról származik a Kárpát-medence vízgyűjtő szerepének és csekély kiterjedésének következtében.
A FöldünkIvóvíz-ellátás
Hazánkban ivóvíz-ellátási célokra különböző vízkészleteket használnak fel:
• Talajvíz vagy felszínközeli víz: az első vízzáró réteg felett található vízkészlet, amelynek minőségét a mezőgazdasági tevékenység közvetlenül befolyásolja
• Rétegvíz: az első vízzáró réteg alatt, általában két vízzáró réteg között helyezkedik el. Védett rétegvíznek is nevezték, de a szennyeződés terjedése ezt megcáfolta
• Karsztvíz: mészkő- és dolomithegységek repedéshálózatában található, igen jó minőségű vízkészlet (kiváló ivóvíz)
• Felszíni víz: folyók, tavak, tározók vízkészlete, amely közvetlenül ki van téve minden szennyeződésnek (csak bonyolult fizikai-kémiai eljárások után alkalmas ivóvíznek)
• Parti szűrésű víz: folyók melletti ún. kavicsteraszból nyerhető víz, melynek állapotát a folyóvíz minősége és a talaj szűrőképessége határozza meg (ez adja a főváros ivóvizét)
A Földünkátlaghőmérséklet változása 1880–2006között, a 20. század átlagához képest
A Földünk Népességszámának alakulása
Időpont Népesség (millió fő)
Népesség növekedés
éves átlaga (%)
Várható élettartam
(év)
Népesség megkétszereződés (években)
Kr. e. 10 000 körül 6 0,008 20 8369
Kr. e. 10 000 és Kr. sz. között
252 0,037 22 1854
Kr. u. és 1750 között
771 0,064 27 1083
Kr. u. 1750 és 1950 között
2530 0,596 35 116
Kr. u. 1950 és 1990 között
5292 1,845 55 38
A világ népességégének és néhány jellemzőjének alakulása Kr. e. 10 000–Kr. u. 1990 között
Az emberHőérzete
• A hőmérsékletátadás egyik lehetséges módja a hőáramlás.
• A hőérzet hőmérséklet (WCT) a nyugvó levegő azon hőmérséklete, amelynek ugyanolyan hűtő hatása van a fedetlen emberi testre, mint az adott szélsebesség és hőmérséklet mellett (angolul windchill-nek nevezik). Ennek a mértékegysége ugyan hőmérséklet, de értelmezése szerint kevésbé hőmérséklet, mint inkább egy index, ami a szél hűtő hatását segíti viszonyítani a szélcsendes körülmények léghőmérsékletéhez.
• Az emberi test a hőveszteségét a vérkeringés gyorsaságának és a felszíntől való távolságának szabályozásával és vízveszteséggel éri el.
• A hűtéshez a szív elkezd több vért pumpálni, a vérerek kitágulnak, hogy befogadják a megnövekedett áramlást, a vékony vérerek kötegei, amelyek a bőr külső rétegeiben vannak, működésbe lépnek. A vér a bőr felszínéhez közelebb kezd keringeni, és ezáltal kivezeti a meleged a hidegebb légkörbe. Ugyanekkor, a víz átdiffundál a bőrön mint izzadtság. A testből disszipálódó hő mintegy 90 %-át a bőr kezeli.
• Az izzadás magában véve még nem hűti a testet, amíg a víz el nem tud párologni, és a magas légnedvesség hátráltatja a párolgást.
EnergiafelhasználásokPrimerenergia felhasználás 1985-től 2010-ig
EnergiafelhasználásokPrimerenergia felhasználás várható változása
EnergiafelhasználásokVárható primerenergia felhasználások 2060-ig
EnergiafelhasználásokVillamos energia felhasználás várható változása
Hagyományos energiahordozók• Fa:
• Megkülönböztetünk kemény- és puhafát (pl.: keményfa az akác, puhafa a fenyő)• Az élő fa nedvességtartalma 40% körüli. (roston belül 10%, rostközi 30%)
• Kőszén:• hőmérséklet- és nyomásnövekedés hatására átalakult, betemetett növényi anyag• felhasználás alapja: elégetésekor az az energia szabadul fel, amit a növény fejlődése során a
napenergiából elraktároz• Ismertebb fajtái: lignit, barnaszén, feketeszén
• Kőolaj • a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával,
átalakulásával keletkezett, ásványi termék• fő összetevője: folyékony halmazállapotú szénhidrogének• kőolaj feldolgozásával nyert anyagok: benzin (kerozin), olajszármazékok (tüzelő-, fűtőolaj),
bitumen
Hagyományos energiahordozók• Földgáz
• a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett, ásványi termék
• A kőzetek repedésein keresztül fedőkőzetek által határolt mezőkbe vándorolt. Ezek a nagykiterjedésű porózus kőzetekből álló – homokkő, laza szerkezetű mészkő – mezők a földfelszín alatt néhány métertől több mint 5.000 méteres mélységig találhatók. A nyomás elérheti a 300 bart, a hőmérséklet a 180°C-ot is
A földgáz tipikus összetétele:
Metán (CH4) 97%
Etán (C2H6) 0,919%
Propán (C3H8) 0,363%
Bután (C4H10) 0,162%
Szén-dioxid (CO2) 0,527%
Oxigén (O2) 0-0,08%
Nitrogén (N2) 0,936%
Nemesgázok (A, He, Ne, Xe) nyomelemként
Hagyományos energiahordozókKőszéntermelés a világon
Hagyományos energiahordozókBizonyított szénkészletek a világon
Ezer millió tonna (zárójelben a legjobb fűtőértékű energetikai szenek)
Hagyományos energiahordozókKőolajtermelés a világon
Hagyományos energiahordozókBizonyított kőolajkészletek a világon
Milliard barrel -> 1 barrel(hordó) = 117,347765 liter
Hagyományos energiahordozókNyersolajárak alakulása 1861 és 2010 között
Hagyományos energiahordozókFöldgáztermelés a világon
Nukleáris energiaÁltalános ismeretek
• a Nukleáris energia előállítása során ma a fissziós erőművekben a maghasadás során keletkező energiát használják fel (az Urán 235 és 238 számú izotópjának felhasználásával)
• Általános tudnivalók:• az első közüzemi villamosenergia-termelésre készült blokkot 1954-ben helyezték üzembe • Jelenleg a 3. generációs erőművek épülhetnek• A tervezett 4. generációs erőművek jelenleg tervezés alatt állnak, számos területen teljesen új vagy
megváltozott alapelveket, biztonsági követelményeket kell kielégíteniük. Legfontosabb a zárt üzemanyagciklus kialakítása (teljes elhasználódás után szinte nem marad
semmilyen radioaktív anyag) Legkorábban 2020-2025 körül épülhetnek.• A jelenlegi kutatások szerint hatféle reaktor jöhet számításba.
• nátriumhűtéses gyorsreaktor• gyorsneutron-spektrumú• nagyon magas hőmérsékletű gázhűtéses termikus reaktor• szuperkritikus nyomású vízzel hűtött reaktor
Nukleáris energiaÁltalános ismeretek
Az atomerőmű előnyei a többi hőerőművel szemben:
• nem bocsát ki káros gázokat
• kis mennyiségű hulladék
• olcsóbb a tüzelőanyag
• a tüzelőanyagot könnyen lehet tárolni és szállítani
Az atomerőmű hátrányai a többi hőerőművel szemben:
• a radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes
• napjainkban csak nagyteljesítményű erőműtervek léteznek
Vázlat egy nyomottvizes reaktorrólPakson 4 db üzemel ezen fajtából
Eredetileg 4 x 440 MW = 1760 MW volt a villamos telj.Az első blokkot 1978-ban adták át.Tervezett élettartam 30 év volt.
(Millió tonna olajegyenérték = Mtoe)
Nukleáris energiatermelésének megoszlása a világon
Megújuló energiák• a N A P e n e r g i a• a V Í Z e n e r g i a• a S Z É L e n e r g i a • a G E O t e r m á l i s e n e r g i a• a B I O M A S S Z A
• Fatüzelés / Rönk , ág , hasított és aprított , pellet stb. /• Energetikai növények / Energiafű , energianád stb. / • Mezőgazdasági melléktermékek / Szalma , Kukorica- és napraforgó-szár stb./ • Biogáz / állattartó telepek trágyájából , szennyvíztelepek , szeméttelepek /
• az Á R – A P Á L Y energia• a H U L L Á M – energia
Ezen részben érdemes foglalkozni az egyre többször szóba kerülő H Ő S Z I V A T T Y Ú -val, amelyet sokan – igaz tévesen – a megújuló energetika lehetőségei közé sorolnak !
Megújuló energiaforrásokrészaránya az összes energiaforrásból
Megújuló energiák
Néhány ország kiemelkedő arányban használja a megújuló energiaforrásokat:
Norvégia jelenti Európában az egyetlen olyan kivételt, amely ország a fűtési és HMV hőigényének döntő részét, kiegészítve a villamos energia előállítással, vízenergiával állítja elő.
Energiafelhasználás 2000-ben Energiafelhasználás 2007-ben
összes megújuló összes megújuló
Ausztria 1 164 PJ 288 PJ 24,8 % 1 282 PJ 376 PJ 29,3 %
Finnország 1 300 PJ 260 PJ 20,0 % 1 386 PJ 298 PJ 21,5 %
Svédország 2 100 PJ 588 PJ 28,0 % 2 194 PJ 692 PJ 31,5 %
Megújuló energiák Napsugárzás
A Napsugárzás beesési szöge egy év folyamán a Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen lesz mindig 90° az évszakok változása szerint.
Megújuló energiákNapenergia
Beérkező Napsugárzás teljesítményének megoszlása (W/m2)
Megújuló energiákNapenergia
Megújuló energiákNapenergia
A Napból érkező napenergia közvetlen hasznosításának több módja létezik.
• Napelemek: napelem olyan fotovillamos elem, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává.
• Napkollektorok: a Nap sugárzási energiáját nyelik el (visszasugárzás 5 – 40 %)
• Egyéb:
• Parabolatükrök
• Napenergia-gyűjtő léggömbök
Megújuló energiákNapenergia
Napelemek:• Azt az energiát, amely az összes Földön
található és kitermelhető kőolaj-készletekben rejlik a Nap 1,5 (azaz másfél) nap alatt sugározza a Földre. Az emberiség évi energiafogyasztása megfelel 1 (egy) óra alatt kibocsátott napsugárzásnak.
• A szilicium alapanyag megjelenése, a félvezető eszközök térhódítása új irányt adott a fotovillamos eszközök fejlődésének.
• A fotovoltaikus elemek abban különböznek a napelemektől, hogy árnyékban is képesek áramot termelni, nem csak napsütésben.
Megújuló energiákNapenergia
Napkollektorok:
Megújuló energiákNapenergia
Egyéb:
• Parabolatükrök
• A parabolatükrök egy pontba fókuszálják a napsugarakat, hogy aztán abban a pontban megfelelően előkészített folyadékot melegítsenek fel, és végül gőzt állítsanak elő belőle. A gőzenergia turbinákat hajt meg, amelyek segítségével így közvetlenül előállítható az elektromos áram.
• Napenergia-gyűjtő léggömbök
• Keresztezte a léggömböket a napelemekkel, megalkotva a különleges hibrideket, amelyeket ugyanúgy héliummal töltenek fel, mint a hagyományos léggömböket, viszont a "héjuk" fotovoltaikus szövetből készül
Megújuló energiákSzélenergia
• A szél abból keletkezik, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hője. A pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.
• A szelek mozgását sok tényező befolyásolja, mint az évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis-erő, a föld és a víz fényvisszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei
• Felhasználása
• Régi formája: a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett
• Modern formája: a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá
Megújuló energiákSzélenergia
• A szélturbinák sorozatgyártása 1979-ben, Dániában kezdődött
• A korai turbinák sokkal kisebb teljesítményűek voltak - 20-30 kW, minta a mostaniak
• Nálunk 1970-es évek végén a Bakonyban állítottak fel egy 50 KW-os szélturbinát.
• Az E.ON által Kulcs községnél került telepítésre egy 680 KW-os szélturbina.
• Manapság már több országban gyártanak szélturbinákat és több ezer turbina üzemel világszerte. Jelenleg az összteljesítményük: 93,8 GW
• 2007-ben 19,7 GW-tal növekedett a teljes kapacitás
• 2006-ban a teljes teljesítmény kb. 65%-át Európában állították elő
• 2007-ben a legnagyobb szélenergia-kapacitással Németország, Spanyolország, az USA, India és Dánia rendelkezett
• Dánia energiaszükséglete közel egyötödét szélerőművekkel fedezi, ami a legmagasabb arány világszerte. Élen jár a szélturbinák gyártásban és használatban egyaránt, és arra törekednek, hogy ezt az arányt 50%-ra növeljék.
• Magyarországon 2005-től „gyorsult fel” a telepítésük.
Megújuló energiákSzélenergia - szélerőművek
Megújuló energiákSzélenergia - szélerőművek
Megújuló energiatechnológiákfajlagos befektetési költségének jövőbeni alakulása
ÖsszefoglalásA világ primerenergia termelésének alakulása
(Millió tonna olajegyenérték = Mtoe)
ÖsszefoglalásAz üvegházgáz – kibocsátások 2000-ben (eredetük szerint)
ÖsszefoglalásA világ primerenergia termelésének tervezett alakulása energiafogyasztás függvényében
Hőveszteségekegységházon levezetve
Hőveszteségek
Szellőzés – levegő áramlása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket !