Módosítás időpontja: 2013.03.31.

Érvénybe lépés ideje: 2013.09.01.

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3

1.1. A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér, fenntartói elvárások 3

1.2. Óvodánk bemutatása 5

2. Helyzetkép 7

2.1.Intézményünk adatai, feladatai 7

2.2. Tárgyi és személyi erőforrás 7

3. Az óvoda sajátos pedagógiai arculata, érték és célrendszere 11

3.1. Értékazonosság a csoportokban 11

3.2. Alapelveink 12

3.3. Nevelési célunk 14

3.4. Az óvodai nevelés általános feladata, nevelésünk kerete 14

3.4.1. Egészségmegőrzésre nevelés 14

3.4.2. A környezettudatos magatartás megalapozása 20

3.4.3. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 21

3.4.4. Az anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 22

3.4.5. Az esztétikai érzelmek alakítása 23

3.5. Küldetésnyilatkozat, jövőkép, gyermekkép, óvodakép 24

3.6. Programunk rendszerábrája 28

3.7. Az óvodai élet megszervezése, napirend 29

4. Programunk tevékenységkerete 30

4.1.Hagyományápolás, népszokás, jeles napok 30

5. Programunk tevékenységformái 39

5.1. Játék 39

5.2. A tevékenységben megvalósuló tanulás 45

5.3. Verselés, mesélés 49

5.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, zenehallgatás 54

5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 60

5.6. Mozgás 66

5.7. A külső világ tevékeny megismerése 71

5.8. Munkajellegű tevékenységek 76

6. Speciális feladataink 78

6.1. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk 78

6.2. Szolgáltatásaink 80

7. Kapcsolatrendszerünk 81

8. Speciális, kötelező eszköz és felszerelés jegyzéke 84

9. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése 87

10. Előminősített referencia intézményi feladatok 98

11. Óvodafejlesztési feladatok 99

12. Felhasznált irodalom 103

3

1. BEVEZETÉS

1.1 A program benyújtását meghatározó törvényességi háttér,

fenntartói elvárások.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Kormányrendelet

363/2012. (XII.17.) a kihirdetést követően 2013.09.01.-től hatályba lép

azzal, hogy az intézményeknek a rendeletbe foglaltaknak megfelelően

2013.03.31.-ig felül kell vizsgálniuk helyi nevelési programjukat, melyet

először a 2013/2014-es óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk.

A FELÜLVIZSGÁLATBÓL ADÓDÓ FELADATAINK:

A pedagógiai programunk tartalmi felülvizsgálata, a törvényességi

érvényesítése.

Feladatunk a közös értelmezés, a konstruktív szakmai párbeszéd

keretében történő egyeztetés, a javaslattétel, majd az elfogadott közös

értékekre kialakított folyamatok lépéseit a nevelési rendszerünkbe

beemelni.

Ezek nyomán Magyarország Alaptörvényének értékét figyelembe véve

valósítjuk meg a nevelési gyakorlatunkban a szeretetteljes gondoskodást,

a különleges védelmet, a szükség szerinti hátránycsökkentést. A

rendszeres nevelési munkában egyenlő esélyeket biztosítunk minden

gyermek számára a fejlődéshez, tanuláshoz.

Programunk ösztönzi az innovatív pedagógiai törekvésekre, amelyek a

közös értékrendből táplálkoznak.

A közoktatási intézmények rendszerszerű működését az alábbi törvények

szabályozzák:

4

Szabályozó dokumentumok

Szabályozó tartalma

2011.04.25. Magyarország Alaptörvénye

2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

LXXIX/1993. törvény a közoktatásról Közoktatásról szóló törvény

363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet Óvodai nevelés országos alapprogram

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet

A nevelési-oktatási intézmények

működéséről és köznevelési

intézmények névhasználatáról

1. melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI

rendelet

A Sajátos nevelési igényű gyermek

óvodai nevelésének irányelve

11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D§(4)

LXXIX.1993.törvény a közoktatásról

95.§-a (1) közlemény melléklete

A halmozottan hátrányos helyzetű

gyerekek esélyegyenlőségének

biztosítását szolgáló óvodai integrációs

program

32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai

nevelésének irányelve

2003. évi CXXV. törvény

Az egyenlő bánásmód és az

esélyegyenlőség előmozdításáról szóló

törvény

1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről szóló és

gyámügyi igazgatásról szóló

149/1997. (IX.10.) Kormány Rendelet A gyermekek védelméről szóló és

gyámügyi igazgatás módosításáról szóló

162/2012 (VI.28.) sz. SZMJV

közgyűlési határozat

Több célú intézményi működés

megszüntetése (Pedagógiai

Szakszolgálat), intézményünk nevének

változása (Szolnok Városi Óvodák)

5

1.2. Óvodánk bemutatása

Az 1972-ben óvodai céllal épült 4 csoportos óvodánk a forgalomtól elzárt,

csendes környezetben helyezkedik el, vasúton, közúton könnyen

megközelíthető.

Az épület és az udvarrész folyamatos karbantartása, felújítása a külső és belső

környezet esztétikusságát, kulturáltságát, ápoltságát eredményezi.

Az itt dolgozó óvodapedagógusok, dajkák, fejlesztő pedagógusok

hivatástudatának, gyermekszeretetének, a gyermekek iránti felelősségének

eredménye, hogy óvodánkban alacsony a fluktuáció.

Pedagógiai programunk, Nagy Jenőné: az „Óvodai nevelés a művészetek

eszközeivel” című választható program adaptációja, amely a gyermek

harmonikus fejlődése érdekében valósul meg.

Óvodánk e program gyakorlati kipróbálójaként modellóvoda lett.

A programismertető óvodalátogatások keretében közel 3800 óvónővel osztottuk

meg tapasztalatainkat elméletben, gyakorlatban.

Nevelőtestületünket a szakmai igényesség, az innováció készség, a pedagógiai

optimizmus jellemzi.

1.3. Szakmai mérföldköveink

Évszám Szakmai esemény Dokumentum

2003

Teljes körű

minőségirányítás

bevezetéséért

Oklevél, tábla

2004

Közoktatás Minőségéért

Díj Kiválóság

Kategóriában

Oklevél

2010

Szolgáltató Város szolnoki

mintaprojektben való

részvételéért

Oklevél

2010 TÁMOP 3.4.4.

Országos Tehetségsegítő

„Gyermekvilág”

Tehetséggondozó

6

Hálózat kialakítása,

egységes szemlélet

kialakítása a

tehetséggondozás területén

Program

A programhoz

kapcsolódó akkreditált

képzés

2010

TÁMOP 3.1.7.Referencia

intézmény kiépítése

területen - Előminősített

referencia intézmény a

Művészeti nevelés

műveltségterületen

kompetencia alapú

programot megvalósító

intézmény referencia

területen

Előminősítési

Nyilatkozat

2009/2010 NTP-OKA-II Tehetséggondozó

műhelyek támogatása

2011. október 15.

Tehetségpont akkreditáció

Oklevél

Dísztábla

2011/2012

TÁMOP-3.1.7.

Referencia

intézménnyé válás

segítése, az óvodánk a

„jó gyakorlatait” magas

színvonalon

szolgáltatja. 1.

ZENEVELDE –

Tehetségfejlesztés

Kodály-módszer

szellemében 2. „Életre

kelt képek -

fenntartható

környezettudatos

magatartás alakítása a

dráma eszközeivel”.

2012/2013

TÁMOP-3.1.11-12/2

Óvodafejlesztés – „Út a

Kiváló

gyermekszigetek

felé!”- szakmai

innováció a Szolnok

Városi Óvodákban

2012/2013

TÁMOP-3.1.11-12/2

Óvodafejlesztés –

Titkos úton szakmai

műhelyek működtetése

a zagyvarékasi Móricz

Zsigmond MH-al.

7

2. Helyzetkép az óvodánkról

2.1. Intézményünk adatai, feladatai

Intézményi adatok:

Óvoda címe: Szolnok, Liget út 25.

Az intézmény óvodai csoportjainak száma: 5

Az intézményi pedagógus álláshelyek száma:

10

Az intézményi nem pedagógus álláshelyek száma:

185/2007.(VIII.28.) kr. módosításában

8

Az intézménybe felvehető tényleges maximális

gyermeklétszám:

122

2.2 Tárgyi – személyi erőforrásaink

Intézményünk megalakulása óta egyik kiemelt feladatunknak tekintjük a tárgyi

feltételrendszer folyamatos fejlesztését.

Feltételrendszer bővítését meghatározó jogszabály:

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete

Az óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges

tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvara, kertje, berendezései oly módon

vannak kialakítva, hogy azok szolgálják a gyermek biztonságát, kényelmét,

megfelel a változó testméretüknek, biztosítja az egészség megőrzését, fejlődését.

Az intézmény épületének, berendezésének állagmegóvásával, karbantartásával

biztosítjuk a biztonságos működtetést. A leszabályozott biztonságos intézmény

kialakítása elsősorban a gyermekbalesetek megelőzését szolgálja.

A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések

1. Feltételrendszer bővítését meghatározó jogszabály:

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete

2. Programspecifikus eszközök:

8

Programunk a művészetek eszközeivel kíván erősebben hatni a gyermekek

személyiségére, ezért a következő eszközök, játékok, tárgyak egészítik ki a

meglévő készleteket:

Esztétikus meseszoba (kuckó), puha párnák, meleg szőnyegek,

meseszék, kincsesláda, bábok, könyvek, gyertyák, magnő, albumok a

tanult mondókákról, versekről és a mesékről, kedvenc báb stb.

Hangszerek: furulya, gitár, hegedű, metalofon, dob, ritmusbot, csörgő,

triangulum, cintányér, kisebb-nagyobb csengő, népi hangszerek,

gyermek – óvodapedagógus által barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp

vagy hangvilla, szimbólumok a tanult dalokról.

Képalakításhoz különböző méretű rajzlapok, színes papírok, festékek,

színes ceruzák, zsírkréták, pasztellkréták, filctollak, viaszkréták,

fonalak, anyagok, madzagok, esztétikus eszköztároló lehetőségek, a

rajzos csoportszoba részben a gyermeki munkáknak kialakított polc és

egy táblaszerűség, melyre a gyermekek kitűzhetik a rajzaikat. Ezt

nevezzük mini-galériának.

Plasztikai munkához anyag, gyurma, fadarabok, termések, magok,

kavicsok, szövőkeretek, fonalak, korongozó.

Esztétikus ovi-galéria, ahol maximum hét alkotás kiállítható

évszakonként.(természet kincseiből, természet képeiből, gyermekek

barkács alkotásai stb. kiállítás)

Esztétikus videó szoba, ahol max. 8 – 10 gyermek kényelmesen nézhet

videofelvételeket.

Videokamera és/vagy fényképezőgép, videó- és magnófelvételek

lejátszási lehetőség: a gyermekek önmegismeréséhez, zenei

élményközvetítéshez, vadállatok életének megismertetéséhez, az

óvoda ünnepeinek, hangversenyeinek, ovi-galéria eseményeinek

rögzítéséhez, a felvételek többszöri megtekintéséhez.

9

Esztétikus élősarok a természet kincseinek gyűjteményével, a

gyermekek által készített egyes évszakokat tartalmazó albumaival,

terráriummal vagy akváriummal, vagy flórárummal.

Az erdei óvodai programokhoz hátizsák, nagyítók, esőkabátok,

kulacsok stb.

Az udvaron a zajtól védettebb részen egy pódium-szerű rész, ahol

énekes játékokat, dramatikus játékokat, bábjátékokat játszhatnak a

gyermekek.

Kijelölt futópálya, ahol a gyermekek a napi kocogó-futó edzéseiket

tarthatják.

Különböző kézi szerek a zenés-mozgásos percekhez, pl.: labda,

babzsák, kisebb-nagyobb karika, rövidebb-hosszabb szalag, bot,

különböző színű kendők, zászlók.

Szakkönyvek közül elsősorban a programhoz felhasznált

irodalomjegyzék, amit még gazdagíthatunk módszertani

kiadványokkal.

Az óvoda színvilágának folyamatos biztosítása. Ehhez szükség szerint

festékek, textíliák, díszek.

Esztétikus tájékoztató táblák az évszak projekt bemutatásához, a

program rendszerének ismertetéséhez, a bátorító nevelés 14 elvének

ismertetéséhez, az általános tájékoztatáshoz, valamint a gyermekek

eredményeinek bemutatásához.

2.3. Személyi feltételek

Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az

óvodapedagógus minta a nevelésben, akinek a személyisége meghatározó a

gyermek számára. Jelenléte a nevelés időtartamában fontos feltétele az óvodai

10

nevelésnek. A gyermek számára modellt, mintát jelent a gyermek számára az

óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje.

Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, hogy

milyen értékeket közvetítünk, s azokat milyen tudatosan képviseljük.

Felvállaljuk a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védjük. A

programunkkal dolgozó óvodapedagógusok közvetítik a művészetek

tradicionális értékeit. Felvállaljuk az ízlésformálást az óvoda tágabb

környezetében is.

Minden óvodapedagógus képes énekével, mesemondásával, bábozásával,

alkotásaival esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz egyéni

módszereket alkalmazunk, egyéni fejlesztési programokat úgy, hogy a

gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhat.

Az óvodapedagógusoknak igénye az önművelés, a körülményeinkhez mérten

teremtünk lehetőséget a szakmai tájékozottság, és szaktudás fejlesztéséhez.

Kihasználjuk a szakmai egyesület által nyújtott fejlődési lehetőségeket. Az

óvodánkban dolgozó óvodapedagógusok személyiségvonásaiban megjelenik a

humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteikben érezhető a hitelesség, tapintat

és az empátia.

Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. Fontosnak tartjuk,

hogy az egy csoportban dolgozó párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak

összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni, képesek pedagógiai elveiket,

nevelési gyakorlatukat egyeztetni. (Ehhez szükséges a két óra átfedési idő).

Gondoskodnak a közös tervek elkészítéséről, a gyermekek képességének

felméréséről, az egyéni fejlesztések biztosításáról és az eredmények rögzítéséről.

A szülőket mindezekről folyamatosan tájékoztatjuk a csoportszoba közelében

lévő tájékoztató táblákon keresztül.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem

pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulni az óvodai

nevelés eredményességéhez, ezt munkakörük és napi feladat egyeztetéssel

11

segítjük meg. Bevonjuk a dajkákat az erkölcsi és szociális képességek

fejlesztésébe és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe,

elemzésébe, értékelésébe. A dajkák teljes partnereink az óvoda szépítésében,

higiéniájának megteremtésében.

A közösség tagjaként valamennyien felelősséget vállalunk a közösen kitűzött

célok- és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi

kapcsolatban, döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítjük a

gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását.

A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett

szakemberek közreműködését igényli.

Lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a migráns gyermekek megismerhessék

egymás kultúráját, és anyanyelvét.

3. Az óvodánk sajátos pedagógiai arculata, érték- és célrendszere

3.1. Érték azonosság az óvodai csoportjainkban:

Programunk magában foglalja a hazai óvodai gyakorlat legjobb tapasztalatait

azért, hogy a tradicionális értékeket megőrizze. Ugyanakkor arra késztet

bennünket, hogy az egész napi óvodai életet még differenciáltabban, az egyéni

szükségleteket, képességeket, a hátrányos helyzetű, a kiemelkedő képességű

gyermekek fejlesztési metódusait figyelembe véve szervezzük meg.

Óvodásainkat okos szeretetben, érzelmi biztonságban, humorral teli szabad

légkörben, sok szép művészeti élményt biztosítva neveljük. Akkor tudunk

eredményesen dolgozni e programmal, ha a művészetek eszközeivel gyakran

hatunk a gyermekekre. Felhasználjuk a verset, a mesét, a dramatikus játékokat, a

drámajátékot, az éneket, énekes játékokat, zenehallgatást, a rajzot, mintázást,

kézimunka léleknemesítő erejét, és gyakran eljuttatjuk a gyermekeket az „AH”

élményig.

12

A természeti, tárgyi környezet megismertetését úgy irányítjuk, hogy a

gyermekek a közvetlen környezetükben szerezzenek tapasztalatokat, ismerjék

városunk értékeit. E lehetőségeket gazdagítjuk még az erdei kirándulásokkal,

erdei terepgyakorlatokkal, ahol a rácsodálkozás élményén túl az „AHA” élmény,

a felfedezés során megjelenik.

Tudjuk, hogy az óvodás korosztályra a „mozgáséhség” jellemző. Programunk a

mindennapi szabad mozgáson túl beiktat szervezett mozgásokat is, hogy a

gyermekeknek megfelelően fejlődjön keringési, mozgató- és légzési rendszerük,

valamint a csont- és az izomrendszerük teherbíró képessége.

A népművészet formanyelvén megjelenő vers, mese, énekes játék, vizuális- és

tárgyi környezetet kiemelő programunk tevékenységi keretként építi be a

hagyományőrzést, népszokásokat. Így az évszakokhoz, jeles napokhoz

csoportosítva tervezzük meg az óvodai nevelés tartalmait.

Programunk olyan művészetek iránt érdeklődő szakembereket kíván, akik

legalább egy művészeti ágban képesek magas szinten, kellő kreativitással és

beleélő képességgel közvetíteni az esztétikai értékeket.

3.2. Alapelveink:

Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

Szeretetteljes gondoskodás, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda

megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy

gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges

öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a

gyermeknek.

A gyermeki személyiség fejlesztése az egyéni szükségletek

figyelembevételével a kölcsönös bizalmon, és a másság és az eltérő

13

ütemben fejlődő gyermekek elfogadásán alapuló partneri kapcsolat

kialakításában valósul meg.

A nevelésünk hatékonyságát a támogatói attitűd jegyében a bátorító

pedagógia alapelvei mentén érvényesítjük, külön hangsúlyozva az

emberi méltóság, a gyermeki jogok tiszteletben tartását.

Az egyéni, mikro csoportos szervezeti formában, a tanulási kudarcot

leküzdeni segítő tevékenységekben, a projekt tanulási módszer

alkalmazásával a gyermek fejlődési üteméhez illeszkedő, differenciált

fejlesztés valósul meg.

Gyermekeink eltérő szociokulturális háttérből érkeznek hozzánk, ezt

figyelembe véve, ehhez igazodóan biztosítjuk számukra az óvodai

neveléshez való hozzáférést, esetenként hátránycsökkentést, hogy

minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas

nevelésben.

Az óvodai nevelésben megjelennek az innovatív pedagógiai törekvések,

melyek tükrözik az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek,

értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, mely csak

a gyermek érdekének védelmében valósul meg.

A folyamatos önfejlesztő tevékenység során, a begyűjtött külső és belső

információk elemzési adatainak figyelembevételével, a nevelő munka

során a PDCA logika érvényesül.

Alapelveink kiindulási pontjai:

o Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével

nevelhető, fejleszthető.

o A felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy:

„Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek

Neked, ha szükséged van a segítségemre.”

14

o Minden gyermek megismeri a testi, lelki, szellemi értékeit, érzékeli

hiányosságait, melyekkel lelki feszültség nélkül szembesül.

3.3. Nevelési célunk:

Az óvodások nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének

elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az

életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének

biztosítása, elősegítése.

A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

Az ellenőrzés, értékelés, mérés során feltárt nevelés hiányosságai

javítását szolgáló intézkedési tervek megvalósításával, a szervezet

önfejlesztésével, a gyermekek magasabb színvonalon történő

nevelésének biztosítása.

3.4. Az óvodai nevelés általános feladata, nevelésünk kerete

3.4.1. Egészségmegőrzésére nevelés

Célunk:

A gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük

elősegítése.

Feladatunk:

A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének

kielégítése.

A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése.

A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

15

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a

pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak

alakítása.

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és

biztonságos környezet biztosítása.

A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások

alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.

Megfelelő szakemberek bevonásával, - szülővel, óvodapedagógussal

együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi,

lelki nevelési feladatok ellátása.

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése

Az óvodai felvétel után a gyermekekről anamnézist készítünk, és kitöltjük az

„információ gyűjtése a gyermekek neveléséről” című lapot. Ezzel elindítjuk az

ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására

helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a

gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységéhez szükséges.

A növekedés, a fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért

folyamatos megfigyeléssel, pl. testsúly, testmagasság, szem, hajszín és méret,

láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni jellemzők,

sajátosságok feltárását.

A gyermekek gondozásában feltételnek tekintjük az óvónő és a gyermekek

közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség meglétét. A

gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel,

bizalomkeltő meta jelzésekkel közelednek feléjük és tapintatot, elfogadást

közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetjük a gyermekek igényeit,

családból hozott szokásait.

Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés

pillanatától kezdve biztosítjuk a gyermekeknek. A beszoktatás ideje alatt minden

16

gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezzük a teendőket, hogy a

gyermekek megtanulhassák a testápolási szokások sorrendjét.

A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az

óvodában kapják. Ezért figyelemmel kísérjük a gyermekek étrendjét, hogy

kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési

szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól

szervezetten, a folyamatosság módszerét alkalmazzuk.

A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. Megismerjük a

szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézzük a kezdeti

étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyermekeket, de nem

kényszerítjük az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, a nap bármely szakában a

folyadékbevitelt.

A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A

gyermekek ápolása közben beszélgetünk a gyermekekkel, hogy a kívánságuk,

kérésük alapján tudjunk segíteni. Az óvodai és a családi gondozási szokásokat

igyekszünk összehangolni, ezzel segítjük az azonos elvek betartását. Különös

gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz,

hajápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC – használatához megteremtjük az

intim feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban

végezhessék ezeket a teendőket.

Az időjárásnak megfelelő öltözködéssel védjük a gyermekeket. Következetesen

kérjük a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos

meggyőznünk a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. Türelmes,

meggyőző munkával a szülők jó partnereinkké válnak.

A mindennapi szabad mozgást nélkülözhetetlennek tartjuk az óvodai életben.

Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket

egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön.

17

Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják

a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését.

A gyermekek alvásigényének egy részét az óvodában biztosítjuk. A nyugodt

pihenés feltételének tartjuk a csendet, és a biztonságot. Az elalvás előtti

meséléssel, és az azt követő altatódalok dúdolásával kondicionáló reflexként

hatunk a gyermekekre. Arra törekszünk, hogy minden alakalommal éljék át a

gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. A

gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után

lehetővé tesszük, hogy a nem alvó (5 – 6 – 7 éves) gyermekek felkelhessenek, és

csendes tevékenységet folytathassanak. Májustól kezdve a leendő iskolás

gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy csak akkor pihenjenek, ha

igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolások napirendje

szerinti életre.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve

ápoljuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz,

hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését

gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző

használatával igyekszünk gátolni.

Három – négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt

bevizelnek. Óvodánkban a tapintatos, szeretetteljes bánásmóddal és a szülőkkel

való partneri, jó emberi kapcsolattal elősegítjük a valós okok megszűnését.

A szervezett mozgásos tevékenységekkel, a mozgásigény kielégítését segítjük.

A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását

javítjuk.

18

A gyermekek egészséges életmódját a mindennapos edzési lehetőségekkel

alakítjuk. Erre a legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodással biztosítjuk,

mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése

érdekében napi kocogó-futó lehetőségeket szervezünk. A gyermekek

meghatározott futópályán önmaguk dönthetik el, mennyit futnak. A felnőttekkel

együtt végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és

fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet.

A gyermekekkel a víz, edző hatását is megéreztetjük. Jó idő esetén, az udvaron

pancsolnak, zuhanyoznak. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekeknek uszoda-látogatást

szervezünk.

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet

biztosítása.

Az óvodánk feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges

életmódjának szintjét. A tárgyi környezetünk megfelel az egészségügyi

előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, egyedi, praktikus

megoldásokat tartalmaz, így megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához.

Legfontosabb fejlesztési terünk az óvodaudvar. Az udvaron a különböző korú

gyermekek együtt játszhatnak.

Az udvar esztétikai szépségét a sok virággal, cserjékkel, ízlésesen kialakított

virágoskerttel alakítjuk. Minden gyermeknek lehetősége van homokozni. A

labdajátékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyermekek rendelkezésére. Az

óvoda udvarán van olyan zártabb udvarrész, „pódium-szerű” lehetőség, ahol

énekes játékokat játszhatunk a gyermekekkel.

Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében

esztétikusan, ízlésesen rendezzük be. A több funkciót betöltő csoportszobát

alkalmassá tesszük a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az

alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá

19

tételével biztosítjuk a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is adunk. A

természetes világítás felhasználása céljából az ablakot szabadon hagyjuk, csak

olyan esztétikus kisméretű függönyt használunk, ami nem veszi el a természetes

fényt. Tűző nap esetén biztosítjuk a sötétítő függönyöket.

A művészeti tevékenységekhez elkülönített részeket alakítunk ki a

csoportszobában. Esztétikus, valóságos „mesebirodalmat” teremtünk, ami a

személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásnak a

színtere. Kialakítunk olyan sarkot, vagy részt, ahol a gyermekek nyugodtan

rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek, és mindent

megtalálnak, ami a vizuális, téri alkotáshoz szükséges. Olyan helyet is

kialakítunk, ahol minden eszköz együtt van a zenei készségfejlesztéshez. A

csoportszobában helyet biztosítunk még a mikro csoportos séták alkalmával

talált „kincseknek”, a természeti és társadalmi környezetben szerzett

élményekről készült fotóknak, és a nagymozgásos játékeszköznek. A belső

környezetet szín, forma, alakiság, méretarány szerint alakítjuk, a díszítés

anyagszerűségének tudatos összeválogatásával.

Az öltözők ízléses berendezésével, világításával, fűtésével, szellőzöttségével

biztosítunk minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. A gyermek-

öltöző továbbá a szülők informálásának tere is egyben, ahol tematikusan

elkülönítve tájékoztatjuk a szülőket az évszakprojektekről, a gyermekcsoport

fejlődésének mutatóiról, a partnerközpontú működés eredményeiről, valamint az

általános napi tudnivalókról.

A mosdóban megfelelő méretű eszközökkel segítjük a szükségletek kielégítését.

A fürdőszobai tevékenységek szokásait megjelenítjük képi formában is a

szokások rögzítésének elősegítésére.

Programspecifikus elemünk az ovi-galéria, ahol évszaki tárlatokat rendezünk. A

gyermekek szemmagasságában kiállított művészi alkotások – megfelelő

megvilágításban – a műalkotásokkal történő állandó kapcsolat meglétét, a

gyönyörködést, rácsodálkozást egyaránt szolgálják.

20

A gyermekek önismeretét, én-formálását, az élményközvetítést, az együtt átélt

élmények újbóli átélését segítjük a gyermekekről készült videofelvételek közös

megtekintésével. A szülőkkel a látottak közös értelmezése hozzájárul az

óvodában folyó nevelőmunka megismeréséhez, tudatosításához.

A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelekkel segítjük a szokások

beidegződését.

3.4.2. A környezettudatos magatartás megalapozása

A természeti, társadalmi környezetben megtett élményszerzések, séták, évszaki

kirándulások a gyermeket szüntelen felfedezésre, megismerésre és önfeledt

játékra ösztönzi.

Ráirányítjuk figyelmét a változó természeti, társadalmi környezet szépségeire,

megmutatjuk annak sérülékenységét. Megalapozzuk a környezettudatos

magatartás szokásrendszerét, hogyan lehet tudatosabban, a környezetet kímélve,

védve élni és tevékenykedni, megtanulja ezek szeretetét és védelmét is.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen

önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak,

fésülködnek.

A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat.

Zsebkendőjüket önállóan használják.

Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan vizet

töltenek a kancsóból.

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan

használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan

beszélgetnek.

21

Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket

befűzik, bekötik.

A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik.

A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.

Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre

törekvés.

Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi –

szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának

segítésével. Ezen belül:

3.4.3. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Feladatunk:

Érzelmi biztonságot és állandó értékrendet nyújtó, bizalmas,

közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése.

Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az

óvodai alkalmazottak közötti viszonyában megmutatkozó pozitív

érzelmi töltés kialakulásával segítsük a konstruktív együttműködő,

társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és

önértékelést. A gyermek képessé váljon a környezetében lévő

emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat.

Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítésével

segítsük a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét,

szerepét a csoportban. Segítjük a gyermek erkölcsi, szociális

érzékenységének fejlődését, én tudatának alakítását, önkifejezését.

A szociális érzékenység kialakításával az óvoda nevelje a

gyermeket a másság elfogadására, megértésére, világítson rá, hogy

az emberek különböznek egymástól.

22

A szocializáció szempontjából meghatározó az olyan óvodai élet

megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység.

A közös együttlétekkel, a közösen végzett munka örömével, a

szimbólumokkal, jelekkel olyan erkölcsi tulajdonságok

megerősítése, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség,

őszinteség, önfegyelem pontosság, szorgalom, kitartás,

állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás.

A mindennapi testi – lelki edzés lehetőségével fejlesszük a

gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi

harmóniájának kialakulását.

A gyermek nyitottságára építve segítjük a gyermeket szűkebb és

tágabb környezetének megismerésében, amely a hazaszeretet és a

szülőföldhöz való kötődés alapja.

Az óvodának jelentős szerepe van a kiemelt figyelmet igénylő

gyermekek esetében a speciális felkészültséggel rendelkező

szakemberekkel való szükség szerinti együttműködésben.

3.4.4 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Feladatunk:

Az intellektuális érzelmek megjelenésével elősegítsük az

érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását,

a szűkebb – tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását.

A gyermekek kíváncsiságával, utánzási kedvével fejlesszük a

pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet,

figyelmet, képzeletet, gondolkodást – különös tekintettel a

kreativitás képességének megerősítését.

23

A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok

folyamatos feldolgozásával fejlesszük az egyszerű gondolkodási

műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását.

A meghitt beszélgetésekkel erősítsük a gyermekek kommunikációs

aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag nonverbális képességek

megjelenését.

Az érzelmi alapigények biztosításával – biztonságérzet,

szeretetérzet, védettségérzet – segítsük a gyermekeket abban, hogy

érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel

szabadon kifejezhessék.

Az anyanyelvi nevelésfeladatait minden tevékenységi forma keretében

megvalósítjuk. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció különböző

formáinak alakítása, a nevelőtevékenység egészében jelen van.

Az óvodai nevelés során a gyermekek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára,

meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos

tevékenységeket biztosítunk a természeti és társadalmi környezetről.

Az értelmi nevelés feladata a gyermek a spontán és szervezetten szerzett

tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző

tevékenységekben, élethelyzetekben való gyakorlása, valamint az értelmi

képességek, alkotóképesség fejlesztése.

Feladatunk valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás

fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.

3.4.5. Az esztétikai érzelmek alakítása

Feladatunk:

Az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus

gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének

kialakítása.

24

Harmonikus, összerendezett mozgás indirekt gyakorlásával segítsük

elő az esztétikus, szép mozdulatok kialakulását.

Az egészséges, esztétikus környezet biztosításával segítsük a

szépérzék kialakulását.

Az ízlésformálás jelenjen meg mindennapjainkban, a természetben,

tárgyi és emberi környezetben egyaránt.

A művészeti tevékenységekben biztosítsunk rácsodálkozási

élményeket, hogy a gyermekekben erősödjön az élmény – befogadó

képesség.

A gyermekeket képessé tegyük a tárgyi – emberi – természeti

környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát.

3.5. Küldetésnyilatkozatunk, jövőképünk, gyermekképünk:

Küldetésnyilatkozat

Mi a Liget úti óvoda dolgozói elkötelezettek vagyunk a SZVÓ közös értékrendje

és a művészeti nevelés iránt.

Küldetésünknek tekintjük a szeretet és élménypedagógia erejével a gyermekek

pozitív énképének fejlesztését. Pedagógus közösségünk szakmai felkészültsége,

nevelési attitűdje, biztosítja minden gyermeknek az egyéni fejlődési ütem

figyelembevételével a differenciált fejlesztést. Garanciát vállalunk arra, hogy a

fejlesztés tartalmát „Csak tiszta forrásból” merítjük, amely a magyarságtudat

alakítását, és a lokálpatriotizmust alakítását szolgálják. Modellóvodaként

vállaljuk a művészeti program értékeinek tudatos közvetítését a gyermekek és a

szüleik felé. A SZVÓ és a helyi pedagógiai programunkkal koherens partneri

igényeket kielégítjük. Feladatunknak tekintjük az ÓNME szakmai egyesületünk

országos rendezvényeinek szervezését, lebonyolítását.

25

Jövőkép

A Liget úti óvoda váljék olyan intézménnyé, ahol a dolgozók elhivatottsága,

szakmai felelőssége megalapozza a gyermekek egyéni szerepeinek kialakulását,

a társadalmi értékek mentén.

Referencia intézményi működéssel a jó gyakorlataink, a helyi nevelési

programunk specifikumai váljanak szemléletformáló eszközzé, és értékközvetítő

gyakorlattá országon belül és határainkon túl.

A MI óvodásaink – Gyermekképünk:

A Liget úti óvodás gyermekek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is

egyedi személyiségek, szoros érzelmi kapcsolatban, örömmel töltik napjaikat az

óvodában. Pozitívan viszonyulnak a művészeti területekhez, amelyekben

megnyilvánul alkotó kreativitásuk az önkifejezés eszközeként. Alapvető

tevékenységükben, a játékban kiteljesedik az együttműködési készségük, az

empatikusságuk. Társas kapcsolataikban elfogadják a különbözőségeket,

szolidárisak a társaikkal. A természeti és társadalmi környezetük értékeit

képesek rácsodálkozással felfedezni. Az élmények közös feldolgozását támogató

légkörben az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó és a gyermeki

személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik. Minden gyermek

számára biztosítva, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes

nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek.

26

A MI óvodánk – Óvodakép:

Az óvoda mottója:

„Vannak új utak.

Minden azon múlik,

hogy merjünk járni rajta.”

Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

A Liget úti óvoda minden kisgyermek számára biztonságos, esztétikus, derűs,

harmóniát nyújtó intézmény. Óvodaképünk tükrözi az óvodánk közös

értékrendjét, és az egyéni arculatot biztosító művészeti program specifikumait.

Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a

gyermek fejlődésének és nevelésének feltételeit, amely lehetőséget ad a

gyermekek szabad játékára, a spontán és utánzásos tanulásra, az emberi értékek

közvetítésére.

Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben

megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés

belső pszichikus feltételei.

Óvodai nevelésünk célja, hogy elősegítsük a gyermekek sokoldalú, harmonikus

fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az

életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem

figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását

is).

Óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik az

emberi értékek közvetítéséről.

Szakmailag jól felkészült, innovatív szemléletű kollegák biztosítjuk óvodánkban

az egyéni bánásmód érvényesülését, a gyermekek egyéni szükségleteinek

tiszteletben tartásával.

A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az

önazonosság megőrzését, a multikulturális integrációt. Az integrált

27

környezetben az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő dolgozók, a szülők

és gyermekek számára a másság elfogadása és a társakkal szembeni tolerancia

jellemző. A munkánkat a gyermek fejlődésébe, fejleszthetőségébe vetett

bizalmunk, a pedagógiai optimizmusunk jellemzi. Az óvodánk dolgozói a

gyermeki igényekre, jelzésekre, érzelmi reakciókra diszkrimináció nélkül

fogékonyak, a megoldásban támogató partnerként vesznek részt.

28

3.6. Programunk rendszerábrája

A nevelés keretei

Az egészséges

életmód alakítása

Az érzelmi és szociális nevelés,

társas kapcsolatok

PROGRAMUNK

TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Játék

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Mozgás

A külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű tevékenységek

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

A nevelés célja

Nevelési programunk tevékenységkeretei,

hagyományápolás, népszokások

A nevelés feladata

29

3.7. Az óvodai élet megszervezése (Programunk napirendje)

/A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez,

fejlesztéséhez a feltételeket a napirend és a hetirend biztosítja. A megfelelő

időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a

gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú

(5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak

meg./A napi életritmus kialakítását alapvető feltételnek tekintjük a testi-lelki

harmónia megteremtéséhez. Ezért a családdal közösen alakítjuk ki a gyermekek

napirendjét.

Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteire, esztétikus,

higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az egész nap során

érvényesítjük a folyamatosság, a rugalmasság elvét.

Teljesítjük a gyermekeknek azt az alapvető igényét, hogy személyes kapcsolatot

tudjunk felvenni velük, elegendő figyelmet fordítunk minden gyermekre. A

délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1,5 órára

rövidül, majd a legnagyobbaknál az egy órás pihenés után megszűnhet.

A napirendben külön időpontot jelölünk meg a gyermekek rendszeres edzésére,

mozgásos lehetőségeire.

Az óvodai nevelés tervezését, a gyermekek megismerését és fejlesztését,

fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják.

NAPIREND

IDŐTARTAM TEVÉKENYSÉG

Játék a csoportszobában J

Személyes percek

6.00 – 8.30 Szabad játék

30

8.30 – 10.30

Játéktevékenységben megjelenő tanulási folyamat

egyéni és mikro csoportos tevékenységek Testápolási teendők

Tízórai - Vers – mese – dramatikus játékok

- Rajz, mintázás, kézimunka - Ének – zenei készségek fejlesztése

- Környezet tevékeny megismerése

- Mozgás, mozgásos játékok

Á

T

É

K

Játék a szabadban

10.30 – 12.00 Mikro csoportos tapasztalatszerzések, séták

Énekes játékok az udvaron Edzés: kocogás, futás

Mindennapos testnevelés

12.00 - Ebéd

13.15

13.15 - 15.15

15.15 -

16.15

16.15 - 18.00

Testápolási teendők

Pihenés, altatás mesével, altatódallal

Testápolási tevékenységek

Uzsonna

Játék a csoportszobában

vagy a szabadban

Zenés, mozgásos percek Részképességek fejlesztése egyénenként

J

Á

T

É

K

4. Programunk tevékenységkerete

4.1. Hagyományápolás, népszokások, jeles napok

A hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását feladatunknak tekintjük. Beépítjük a

nevelési folyamatainkba mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött

vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Olyan miliőt

teremtünk, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves

részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve

tovább él népünk kulturális gyökere, s óvodásaink is megismerhetik szépségét,

értékét. Programunk olyan óvónőt igényel, aki ragaszkodik népünk múltjához,

képes azonosulni azzal. Tudjuk a népszokások eredetét, ismerjük azok lényegét,

31

hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasságra tettünk szert a kézművességben, számos

népi játékot, népmesét, népdalt ismerünk. Az óvónőink kórusa a

gyermekeinknek szívesen ad elő az évszaki hangversenyeken, és a jeles

napokon. Olyan zenei anyagot választanak, amelyek a népdalok és a népzenei

értékeket közvetítik a gyermekek felé.

Lakóhelyünk hagyománya szerint tervezzük meg feladatunkat. A

hagyományőrzés úgy marad fent, ha családtól családig, gyermektől gyermekig,

óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik.

Jeles napjaink:

Az ősz jeles napjai:

Mihály nap (szeptember 29.)

Szüret (október 15-től)

A tél jeles napjai:

Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a

negyedik vasárnapig)

Mikulás (december 6.)

Karácsony (december 24 – 25 – 26)

Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)

A tavasz jeles napjai:

Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére

következő vasárnap)

Május elseje

A nyár jeles napjai:

Medárd napja (június 08.)

32

o Medárd napján az időjárást figyelemmel kísérjük. (Ha esik az

eső, 40 napig fog esni a népi hiedelem szerint).

o Az óvodai kiskertben a virágok locsolása, gyomlálása.

o Kísérletezünk vízzel.

Nyári napforduló (június 22.):

o Ekkor leghosszabb a nappal, legrövidebb az éjszaka. Az erős

napsütés ártalmaitól óvjuk a gyerekeket, fedett, árnyékos

helyen biztosítjuk számukra a szabad levegőn a változatos

tevékenységeket.

Péter-Pál napja:

o Az aratás kezdete. A gyermekekkel szalmafonást végzünk,

virágkoszorút készítünk. Kipróbáljuk a különböző méretű

füvekkel a fűsípot.

Óvodánk saját hagyományai:

Anyák napja – Évzáró

Gyermek napi játékos sportnap (Juniális)

Ligeti napok rendezvénysorozat

Nyitott kapu rendezvény hét

Gyermeknapi játékos sportnap

Néphagyományőrző tevékenységünk tartalmai

Minden jeles napot egy hosszabb előkészülettel vezetünk be, amelyhez a

gyermekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan változatos tevékenységet

biztosítunk. A hagyományápolás tartalmát minden esetben a helyi tradícióknak

megfelelően variáljuk.

33

A hagyományok ápolása közben történő együttjátszással, együtt

munkálkodással, a tervezgetést örömtelivé, izgalmassá tesszük a várakozás

időszakában. Maga az ünnep a külsőségeivel együtt sem merev, erőltetett,

hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszást biztosít.

Mihály nap (szeptember 29.)

o A 3 – 4 éves gyerekekkel megfigyeljük a nagyok betakarító

munkáját, őszi tevékenységét. Megtapasztalják a természet

változását (pl.: járnak az avarban). A termések gyűjtését,

irányításunkkal végzik és megfigyelik, hogyan történik tárolásuk,

mit készítünk belőle a Mihály – napi előkészület során. Az

állatokról népmeséket, mondókákat mondunk.

o A 4 – 5 éves gyermekekkel követjük a kalendáriumon a jeles

napokat. Gyűjtjük a természet kincseit, elrendezik és díszítik vele

csoportszobát. Az állatok viselkedését megfigyeljük, betakarítjuk a

termést, befőzést végeznek segítségünkkel. Tanítunk névcsúfolókat,

vásári kikiáltó rigmust. Sütünk perecet, készítünk vásárfiát és

egyszerű népi játékokat, eszközöket.

Minden gyermek kedve szerint vesz részt a vásári forgatagban. A

népi hangszerekkel, népzenével megismertetjük őket.

o A legnagyobb óvódásokkal készítünk kalendáriumot, megfigyeljük

igazak-e a népi jóslások. Megismertetünk néhány találós kérdést,

közmondást, a vásárról mesét, verset. Az óvoda kis kertjében

végzünk őszi munkát, cserépbe ültetjük a fagyot nem tűrő

növényeket. A vásár helyszínét segítségünkkel berendezik a

gyermekek, árulják portékáikat. Népzenére egyszerű lépésekkel,

forgásokkal, térformákkal próbálgatják a táncos mozdulatokat.

34

Énekes népi játékokat játszunk, megismertetünk néhány ügyességi,

illetve sportjátékot (pl.: kakasviadal, zsákban futás stb.).

Szüret (október 15-től)

o A 3 – 4 éves óvódásokkal hallgatunk énekeket, mondókákat a

szüretről és a gyümölcsökről. Szemezzük a szőlőt, mustot

kóstolnak.

o A 4 – 5 éves óvodásokkal megismertetünk egyszerű szüreti énekes

játékokat. Gyűjtjük, válogatjuk az ősz gyümölcseit, játszunk a

nagyokkal népi játékot, lehetőség szerint préselünk mustot,

népzenére próbálhatják a táncos mozdulatokat.

o Az 5 – 6 – 7 éves gyerekek szemezik, préselik a szőlőt. Tanítunk

verset, mondókát, dalos játékot a szőlőről, énekelünk, játszunk

szüreti népi játékot. Segítségünkkel készítenek termésekből

egyszerű hangszereket (pl. dióhéj-pencergető, csutkamuzsika stb.).

35

Mikulás (december 6.)

Borbála nap (december 4.)

Luca nap (december 13.)

Karácsony (december 24 – 26.)

o A legkisebb óvodásokat megismertetjük az advent jelképeivel

(koszorú, naptár). A naptár alapján minden nap készülünk

egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy

verset mondunk a Mikulást és a Karácsonyt várva. A gyermekek

szüleiknek készítenek egyszerű ajándékot. A vízbe tett

cseresznyeágat, az ültetett Luca – búzát folyamatosan figyelemmel

kísérjük. Megismertetjük őket a karácsonyi népszokásokkal,

segítségünkkel készítenek egyszerű fenyődíszeket az otthoni

karácsonyfájukra.

o A nagyobb óvodások az adventi naptár és a koszorú elkészítésében

segítenek. Naponta megnézzük mi a feladatuk az adventi naptár

szerint. Vízbe tesszük a cseresznyeágat, ültetünk Luca búzát,

mártunk gyertyát, fényesítünk almát, festünk az ablakra,

mézeskalácsot készítünk, fenyődíszeket nehezebb technikával. A

Mikulás és a Karácsony előtt tanítunk egy ünnepi köszöntő verset,

mondókát, éneket. A gyermekek esznek almát, mézes diót,

meggyújtják a gyertyát.

o Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek önállóan, segítségüket kérve

készítenek adventi naptárt és koszorút. A kijelölt feladatokból

naponta bontunk ki egyet és megoldják azt. Luca napján kotyolnak

a kisebbek csoportjában, tanítunk kotyoló mondókát, verset a

Mikulásnak és a karácsony köszöntésére. Megfigyeljük az időjárás

változásait.

36

Főzünk szaloncukrot, készítünk asztaldíszeket, öntünk gyertyát. Az

ünnepi készülődés étkezési szokásait megismertetjük: sütünk tököt,

gerezddelünk almát, törünk diót. Gyúrunk, sütünk, díszítünk

mézeskalácsot.

Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) télbúcsúztató népszokás

o A 3 – 4 évesekkel, egyszerű technikával díszítünk papírálarcot, a

gyermekek jelmezbe öltöznek, ha van kedvük, utánozhatják táncos

mozdulatainkat.

o A 4 – 5 éves gyerekekkel díszítünk farsangi álarcot, gyűjtünk tombola

tárgyakat, részt veszünk farsangi játékokban, tanulunk egyszerűbb dalt

vagy mondókát a farsang köszöntésére. Hallgatunk tréfás mesét,

éneket, verseket.

o Az 5 – 6 – 7 éves gyerekekkel tanítunk farsangi éneket, bálba hívogató

mondókát. Segítenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében, a

csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. Részt vesznek a tombola

húzásában, hívogatják a kisebbeket a mulatságba.

Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap)

o A 3 – 4 – 5 éves gyermekekkel tanítunk locsolóverset,

segítségünkkel berzselnek tojást. Locsolkodnak, és részt vesznek a

tojás-játékokban. Fogadják a kiszézőket, sétát tesznek az óvoda

környékén.

37

o Az 5 – 6 – 7 évesekkel nagyobb sétát teszünk a folyópartra, vagy a

ligetbe. Írunk tojást viasszal, díszítjük a csoportszobát. Kiszebábbal

kiszézünk a kisebbek csoportjában. Az ablakot festéssel díszítjük. A

locsoláshoz, komáláshoz, komatál küldéshez tanítunk mondókát. A

fiúk meglocsolják a lányokat és az óvónőket, a lányok tojást

készítenek a fiúknak maratással vagy karcolással. A gyerekekkel

süteményt sütünk a komáláshoz, komálnak a kisebbek csoportjában.

Május elseje

o Az 5 – 6 – 7 éves gyermekekkel, az általuk feldíszített májusfát

körbejárjuk tavaszi dalokat énekelve. A májusfa díszeit minden

csoport közösen készíti el. A fiúk versengést rendeznek: ki tud

felmászni a fára, ki éri el a fára aggatott tárgyakat.

Óvodánk saját hagyományai:

Anyák napja – Évzáró

o A 3 – 4 – 5 – 6 – 7 éves gyermekek csoportonként köszöntik az

édesanyákat. Az év folyamán tanult dalokból, versekből a program

szellemiségének megfelelően készülünk.

o A 6 – 7 éves óvodáséveikből az iskolába átlépő gyermekek

búcsúzására is sor kerül.

38

Gyermeknapi játékos sportnap (Juniális)

o A 3 – 4 éves óvodások megfigyelik a nagyok készülődését. A

vásárról óvodás dalokat, mesét hallgatnak, képeket néznek. A

szüleikkel együtt részt vesznek a tréfás vetélkedőkben, a vásári

forgatagban.

o A nagyobb óvodások segítségünkkel vásárfiát készítenek, tanulnak

vásári kikiáltó rigmusokat, énekes játékot, egyszerű tánclépéseket.

Sütnek perecet vagy mézeskalácsot. Berendezik a vásárt,

portékáikat árulják. A versenyjátékok után segítenek a

nyeremények szétosztásában. Népzenére próbálgatják az egyszerű

táncos lépéseket és felfedezik az esztétikus térformák szépségét.

Ligeti napok rendezvénysorozat

o A gyermekek részt vesznek az évszaki hangversenyen, az évszaki

galéria megnyitón.

o Erre az alkalomra meghirdetett rajzversenyen vesznek részt.

o A tavaszi játszóházon a szüleikkel közösen készíthetnek húsvéti,

illetve tavaszi díszeket.

o A Gézengúz óvodával a nagycsoportosok hagyományos

sportvetélkedőn vesznek részt.

Nyitott kapu heti programsorozat

o A gyermekek délutáni tevékenységébe a szülőket aktív szereplőként

bevonva, vesznek részt a dramatikus játékban, a zenei és vizuális

tevékenységben, a „mozdulj” délutáni programon gyermek-szülő

együtt tornázhat.

39

5. Programunk tevékenységformái

5. 1. Játék

Célunk:

A belülről indított és vezérelt játéktevékenységgel célunk a gyermekek szabad

képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális

tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és

ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb tájékozódó

tevékenységgé váljon a játék, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget

fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. (s a játékba integrált tanulás.?)

A gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását az óvodapedagógus jelenléte

teszi lehetővé. Biztosítja az élményszerű, elmélyült játék kibontakozását.

Mindezt a feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti

együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző, magatartásával, indirekt

reakcióival éri el az óvodapedagógus.

A játék kiemelt jelentőségű az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a

játékos tevékenységszervezésben.

Feladatunk:

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.

A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások

feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált

tanulás során.

A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának,

minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak

figyelembevételével.

A gyermekek beszédkészségnek fejlesztése a játékszituációkban.

Játéksegítő, játékirányító metódusok alkalmazása.

40

A projektrendszerű tanulás feltételeinek megteremtése a társadalmi és

természeti környezetben szerezhető, több irányú tapasztalatok

biztosításával.

A játékhoz szükséges feltételeket biztosítjuk (légkör, hely, idő, eszközök,

tapasztalatszerzés – élmények)

Kreatív, alkotó légkört elsősorban olyan játék biztosításával érünk el, ahol a

gyermekek szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen játékot

választanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközzel jelenítik meg azt,

milyen helyet választanak és mennyi ideig tart a játékuk. Megteremtjük

mindezekhez a feltételeket. Az alkotó légkört tovább fokozzuk a kellő időben

nyújtott segítséggel, megerősítéssel, ötlettel. A csoportban csak annyi szabályt

vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó

cselekvést, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását.

A kreatív légkörrel segítjük az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek

meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során arra

törekszünk, hogy a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy

társaikkal önfeledten játszani.

Őszinte játékunkkal mély átérzésre serkentjük a gyermekeket. Az oldott légkör

megteremtéséhez minél gyakrabban használunk humoros kifejezéseket, tréfás

szavakat, észrevesszük a környezetben spontán megjelenő helyzetkomikumokat.

A különböző típusú játékokhoz szükséges helyet a gyermekek szükség szerint

önállóan, vagy amíg erre nem képesek, segítségünkkel alakítják ki. A

csoportszobákban helye van a többféle állandó és variálható, vagy új elkülönített

„kuckóknak”. Esztétikus és meghitt mesesarkot alakítottunk ki, amely egyúttal a

dramatizálás, bábozás, drámajáték helye. Itt adunk helyet az átváltozáshoz

szükséges kellékek kincses ládájának is.

41

Az intellektuális érzelmeket kiváltó tapasztalatszerzések során összegyűjtött

tárgyak, termések, növények, képek, a kincseket őrző sarokban kapnak helyet,

amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján.

A rajzolásnak, festésnek korongozásnak, szövésnek, tárgykészítő népi

játékoknak is megvan az állandó helye. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok,

eszközök mindegyik játékidőben a gyerekek rendelkezésére állnak.

A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért arra

ösztönözzük őket, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak.

Az időjárás függvényében segítjük az udvari szerepjátékok kibontakozását (pl.

népi játékok, ügyességi és sportjátékok feltételének megteremtésével stb.).

A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől

kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játékhoz szükséges időt a

folyamatos napirenddel, a játékba integrált tanulásfelfogással segítjük. Ezáltal a

gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül több órán keresztül

játszhatnak.

A 3 – 4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett,

néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét.

Az 5 – 6 – 7 éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot,

hogy olyan értékes tulajdonságok, mint az állhatatosság, kitartás képessége

kialakulhasson bennük.

A kreatív kibontakoztató játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek,

amelyekkel gazdagítjuk a gyermekek elképzeléseit. A játékhoz olyan eszközöket

biztosítunk, melyek ízlésesek, praktikusak, alkotó készséget fejlesztik, színesek,

jó minőségűek, egyszerű félkész játékok.

A kisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló

játékhoz, melyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit, másodsorban a

hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek (papár-mamás, fodrászos,

orvosos stb.), amelyek ösztönzik a gyermekeket az élmények, tapasztalatok

42

többszöri átélésére, harmadsorban az esztétikai neveléshez (vers, mese, dráma,

ének, rajzolás) szükséges kellékek.

A nagyobb gyermekeknek bővítjük az eszközválasztékát, elsősorban a

szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész értelem- és képességfejlesztő

játékokkal.

A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal, élményekkel

gazdagítják a játék tartalmát. Lehetővé tesszük, hogy a családban, az óvodában,

a tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a

gyermekek újra és újra a játékban is átélhessék.

Programunkban kiemelt szerepet kapnak a mikrocsoportos séták, erdei óvodai

programok, erdei terepgyakorlatok. Ezek fejlesztő hatása megmutatkozik a

gyermekek tapasztalat-gazdagságában.

A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának,

minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz igazodva

A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a

fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a

gyakorló játék. Ezért lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek arra, hogy

megismerjék az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, mert a véletlen

cselekvéshez kapcsolódó „AHÁ” sokféle felfedezési lehetőséget tartogat

számukra. Ezzel az örömérzéssel adunk alapot a cselekvés többszöri

megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Ezekkel a

tevékenységekkel fejlesztjük a szem – kéz koordinációt, kezesség – szemesség

kialakulását, hatnak a laterális dominancia kialakulására.

Érdeklődéssel kísérjük a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel

elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt.

43

Az udvaron is biztosítjuk a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a

homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, amelyet a gyermek saját

szabályai szerint rakosgat.

Segítjük a gyermekek játékát továbbfejlődni. Már a legkisebbeknél is

megjelenik a szerepjáték. Szervezünk, és szerepeket vállalunk, hogy a

különböző szerepek megformálása minta legyen a közös cselekvésekhez. A

kicsik játékában teret kap a feltételek biztosítása, a papás-mamás játék, a

fodrászos, orvosos, kalauzos játék, ezek mindegyike egyszerű mozzanatokat

jelenít meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek szerepvállalását

indirekt módon segítjük, hogy a szimbólumok, a „mintha” helyzetek minél

gyakrabban megjelenhessenek.

A rendszeres, többször ismétlődő meseélménnyel ösztönözzük őket a

dramatikus játékra, bábozásra. A mesék megelevenítésében résztvevők

vagyunk, modellt adunk egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben minél

több kelléket használunk a képzeleti képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő

képesség, önkifejezés fokozása érdekében.

A bábozás először előadásunkkal jelenik meg. Van a csoportnak kedvenc bábja,

akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. Ezt a bábot is a

többi közé helyezzük, a gyermekek játszhatnak vele, tapogatják, megszeretik.

A drámajáték eszközeivel a gyermekek magasabbrendű érzelmeinek

kibontakoztatását, gazdag személyiségfejlesztő hatását képviseljük. A

drámajáték fajtáit alkalmazzuk a gyermekek társas kapcsolatainak alakításában,

a fantáziavilág megélésével a kreatív, alkalmazkodó attitűd fejlesztésében, a

szorongások feloldódnak, az egyén sikere közös élménnyé válik. A váratlan

események, helyzetek megélése során a gyermekek saját határaikat bemérhetik,

ezzel fejlesztjük önismeretüket.

Arra törekszünk, hogy a gyermek a konstrukciós játékában minél gyakrabban

élje át az „én készítettem” alkotás örömét, mely eredményezi a sokféle formájú

játékelemből kialakított forma-, szín-, térvariált gazdagságot.

44

A konstrukciós játékhoz kapcsolva is megjelenítjük a barkácsolást, elsősorban

az általunk barkácsolt kellékek készítésével, amit a gyermekek aktív

bevonásával hozunk létre. Olyan nyugalmas udvarrészt biztosítunk, ahol

szabadon kezdeményezhetik az egyszerű szabályokhoz kötött népi játékokat,

énekes játékokat, ügyességi játékokat. Felajánlunk szabályjátékot, amit a

gyermekek könnyen betarthatnak és szívesen, önállóan is kezdeményezhetnek.

A szülők, a gyermekek bevonásával is barkácsolunk különböző típusú bábokat,

hogy együttes, cselekvő megjelenítésre ösztönözzük őket.

A szerepjátékot és a dramatikus játékot a gyermekek készítik építő, konstrukciós

játékkal. Később bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hoznak létre.

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban

A játékkal számtalan lehetőséget teremtünk a kommunikációra, a párbeszédek

kialakítására. Beszédünk modellértékű a gyermekeknek a szókapcsolatok, a

kommunikáció, a nonverbális jelzések (mimika, gesztus), a beszéd

hatáselemeinek (hanglejtés, hangsúly, hangerő, ritmus, dallam, szünet)

megfigyelése tekintetében.

A hangszínnel, hangerővel bánni tudást leginkább a dramatikus játékkal segítjük

elő. Az általunk kezdeményezett anyanyelvi játékok adnak mintát az artikuláció,

szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl. hangutánzó játékok, fonémahallás

fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok

stb…).

Játéksegítő, játékirányító metódusaink alkalmazása

A játéksegítő metódusaink szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka

esetében, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak,

irányításunk játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni.

45

A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - játékot kezdeményező,

modellnyújtó játszótársak is vagyunk. Ebben a játékhelyzetben is támogatók,

engedők és elfogadók vagyunk.

Segítünk azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Beavatkozunk

a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás

épségét, nyugodt játékát.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egyazon

játéktémában együttesen részt venni.

Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.

Az ismert meséket többször dramatizálják, bábokkal eljátsszák.

A drámajátékban a gyermekek a legmélyebb érzelmeiket képesek

kifejezni.

Bonyolult építményeket képesek létrehozni.

Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.

Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált

viselkedési szabályok.

Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

5.2 A tevékenységben megvalósuló tanulás

Programunk szélesen értelmezi a tanulást. Az óvodában a tanulás folyamatos és

a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését segíti. Elsődleges célunk a gyermek

képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.

A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermek előzetes

élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő

aktivitása, a tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása és a kreativitás

erősítése.

46

A gyermekek a játékos tevékenységek által szerzett benyomások, tapasztalatok,

élmények alapján során szereznek ismereteket, s a cselekvéses tanulás által

fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az

óvodában felerősítjük. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet.

Valljuk, hogy az óvodás gyermek értelmi képességeit: az érzékelés, észlelés,

emlékezet, figyelem, képzelet, képszerű szemléletes gondolkodás, a játékon

keresztül fejleszthetjük. A gyermekek örömmel és teljesen önként, spontán

tanulnak.

Ehhez társítunk olyan szervezett tanulási lehetőségeket, mint az általunk

irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszokra

épülő ismeretszerzését is magában foglalja, a természetes gyermeki

kíváncsiságot mozgósítja, fenntartja.

Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

folyamatában mindvégig a főszereplők vagyunk, tetteinkkel a legerősebb hatást

gyakoroljuk a gyermekekre. Később felerősödik a társak hatása is.

Programunkban helyet kap az általunk kezdeményezett tevékenységben

megvalósuló tanulás, amellyel számtalan probléma és differenciált

feladatmegoldás lehetőségét adjuk a gyermekeinknek.

A játékba integrált tanulás számunkra azt jelenti, hogy az általunk

kezdeményezett tevékenységek a játékidőbe ékelődnek, tagolódnak, úgy, hogy

nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után

igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy újat kezdhetnek. A

napirend egyetlen egy napon felborul, a szervezett mozgástevékenység miatt.

Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének

kibontakozását.

47

HETIREND

Napszakok Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Délelőtti

játékba

integrált

tanulás

Vers, mese,

dramatikus

játék

Vers, mese,

dramatikus játék

Vers, mese,

dramatikus játék

Vers, mese,

dramatikus

játék

Vers, mese,

dramatikus

játék

Ének - zene

Rajz, mintázás,

kézimunka

Mozgás,

mozgásos

játékok

Udvari

játékba

integrált

tanulás

Énekes

játékok

A környezet

megszerettetése,

megismertetése

A környezet

megszerettetése,

megismertetése

A környezet

megszerettetése,

megismertetése

Délutáni

játékba

integrált

tanulás

Egyéni

fejlesztések

Zenés, mozgásos

percek,

Egyéni

fejlesztések

Egyéni

fejlesztések

Zenés,

mozgásos

percek,

Egyéni

fejlesztések

Egyéni

fejlesztések

A szervezett tanulás formái

KÖTELEZŐ: Mozgás, Mozgásos játékok

Énekes játékok (4 – 5 – 6 – 7 éveseknek)

KÖZVETVE

KÖTELEZŐ: Vers, mese, dramatikus játék

KÖTETLEN: Rajz, mintázás, kézimunka

A környezet megszerettetése, megismertetése

Ének – zene, Énekes játékok (3 – 4 éveseknek)

Egyéni fejlesztések

48

A szervezett tanulás munkaformái

Frontális

Mozgás,

Vers, mese, dramatikus játék

Zenés – mozgásos percek,

Énekes játékok

Futás, kocogás

Mikrocsoportos

Ének – zene, Rajz, mintázás, kézimunka,

A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése

Egyéni Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként

Korosztály

Vers, mese

dramatikus

játék

Ének -

zene

Rajz,

mintázás,

kézimunka

Mozgás,

mozgásos

játék

Zenés,

mozgásos

percek

A környezet

megszerettetése,

megismertetése

3 – 4

évesek

naponta

5 – 10’

heti 1 x

10 – 15’

heti 1 x

10 – 15’

heti 1 x

10 – 15’

heti

2 x 6’

heti 1 x

10 – 15’

4 – 5

évesek

10 – 15’

15 – 20’

15 – 20’

15 – 20’

8’

15 – 20’

5 – 6 – 7

évesek

15 – 20’

30 – 35’

30 – 35’

30 – 35’

10’

30 – 35’

Programunk megvalósításához szükséges tanulási módszerek:

A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki

állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja. Eljárásainkat változatosan,

mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. A játékosság, a

felfedeztetés, ráébredés lehetősége, a közvetlen tapasztalatszerzéshez

kapcsolódó ráhangolódás, bevonás, gyűjtögetés, közvetítés, bátorító

megjegyzés, kétely ébresztése, problémahelyzet teremtés, elemezgetés,

rendszerezés gyakran jelenik meg a tevékenységekben. Törekszünk módszertani

kultúránk kiművelésére.

49

Alapelveink a tanulási folyamatok értékeléséhez

A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok

buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért törekszünk arra, hogy

mindegyik gyermek, mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést.

Kerüljük a sztereotip értékeléseket (ügyes vagy stb.) helyette a gyermekek

konkrét, jó cselekedetét, tettét emeljük ki.

Alkalmazzuk a differenciált, konkrét, árnyalt értékelést.

Alkalmazzuk a jutalmazás sokféle módszerét: simogatást, megerősítő pillantást,

testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést egyénileg, a csoport előtt és a

szülőknek egyaránt.

Kerüljük a tárgyi jutalmak osztogatását, mert az apró jutalmak örömet szereznek

ugyan a gyermeknek, de egyben elveszik a "természetes jutalom" értékét. Ezen

kívül irigységet szítanak a gyermekek között.

A büntetést teljes mértékben kerüljük a tanulási folyamatban, mert a gyermekek

kíváncsiságát, érdeklődését, motivációját visszaszorítja, lefékezi. A tanulási

szokásokat úgy alakítjuk, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés segítsen a

nemkívánatos magatartás megszüntetésében. Arra törekszünk, hogy minden

gyermek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is tudja, hogy

melyek a hiányosságai.

5.3. Verselés, mesélés

Célunk:

A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív

személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli

meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

50

Feladatunk:

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása.

A 3 – 6 – 7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása

(mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok).

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom

eszközeivel.

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása minden óvodapedagógus

feladata. A művek kiválasztásában érvényesítjük a pedagógiai, pszichológiai,

módszertani tudatosságot és a tradicionális értékek továbbéltetését.

A legkisebbek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb

költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze. Olyan meséket

választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések

jellemzik.

Később a gyermekek meséi már többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus

népszokások, novellisztikus – realisztikus mesék. Helyet kapnak a magyar

klasszikusok és a mai magyar írók meséi is. Ebben a korban a népi mondókák,

névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás

anyagát. Szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikusok és mai magyar

költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei.

Az óvodáskort a mesehallgatás igazi idejének tekintjük. Az állatmeséktől kezdve

a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át, építjük

be a klasszikus tündérmeséket, a tréfás meséket és műmeséket a gyermekek

mesetárába. A gyermekek a meseregényeken is szívesen hallgatják, folytatásait

napokon keresztül izgatottan várják. A gyermekek versanyagát gazdagítjuk a

különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismertetünk olyan

51

közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. A nagyobbaknak

lírai műveket is olvasunk, mert a gyermekek már megérzik a költői képek

érzelmet kifejező erejét. A kiválasztott versekkel, mesékkel erősítjük a

környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést, az évszakok szépségét.

A 3 – 6 – 7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása

Az óvodába kerülő 3 – 4 éves gyermekek első igazi versélményét a

mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kötjük. A népi mondókákhoz kapcsolódó

mozdulatokat, játékokat megjelenítjük a gyermekeknek, a felnőtt ölében,

testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai

kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában.

Minél több lehetőséget teremtünk a vidám rigmusok korai megkedveltetésére.

A gyermekek velünk együtt sokszor ismételgetik az állathívogatókat, altatókat,

kiolvasókat, de sohase keltjük bennük a gyakorlás érzetét.

Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a

mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után lesznek

élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Először az óvodapedagógusok, a

nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbáljuk

megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával,

a gyermekekkel megismertetjük a bábokat, a drámajátékok eszközeit.

Bemutatjuk párbeszéd formájában előadott rövid, ötletes jeleneteket, spontán,

mintha szituációs helyzeteket.

A könyvek megszerettetése érdekében a gyermekek lapozgatnak leporellókat,

színes képeskönyveket, s elhozhatják otthonról kedvenc könyveiket, hogy

megmutathassák egymásnak.

A vers, mese, dramatikus játékok, drámajáték illusztrálásához csak olyan

kellékeket használunk, amelyek elősegítik a képzeleti képek előhívását, s a

52

meséhez való erős kötődés kialakulását. Óvakodunk más eszközök

használatától!

A nagycsoportos gyermekek báboznak, dramatizálnak, drámajátékoznak minél

több alkalommal a kisebbeknek. Ez színfoltja ünnepeinknek.

A 3 – 4 éves gyermekekkel megismertetünk 10 – 12 mondókát és 10 – 14 új

mesét egy nevelési év alatt, s ezeket minél többször ismételgetjük.

Szervezünk a gyermekeknek rögtönzött óvodai báb- és dramatikus előadásokat,

amelyeket a nagyobb korú gyermekek meglepetésként, örömmel mutatnak be a

kicsiknek.

A nagyobb gyermekekben kialakítjuk a mese, a vers, a drámajáték és a

dramatizálás szeretetét. Igénylik, izgatottan várják meséinket. Olyan élményt

nyújtunk, hogy a gyermekek arcán megjelenjen a belefeledkező áhítat, figyelő

ámulat. Így játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az

ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek

kapcsolódnak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához.

A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese

mondanivalóját megerősítjük, pl. egy közmondással, amit a szülőkkel is

megbeszél, s jól látható helyen az öltözőben elhelyez. Így a szülők is együtt

tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán, az erkölcsi tulajdonságok

alakításán. Segítségünkkel megjelenítik a meséket, a gyermekek élményeit. A

gyermekek szeretnek bábjátékot rögtönözni, meséket kitalálni, elkezdett mesét a

saját fantáziájuk szerint befejezni. Ehhez minél több lehetőséget teremtünk.

A 4 – 5 éves gyermekekkel 4 – 5 mondókát, 5 – 6 rövid verset és 10 – 14 új

mesét ismertetünk meg.

A nagycsoportos gyermekek körében is minden adandó alkalmat felhasználunk

a kiolvasók, ritmusok ismételgetésére. A gyermekek nagyon élvezik a rímes

találós kérdéseket, rímjátékokat. Lehetőséget adunk az ilyen típusú játékokra is.

A gyermekek ismételgetik az előző években tanult verseket. Az új versek (15-

53

20) bemutatása mindenkor kapcsolódik a gyermekek élményeihez. Nem

szavaltatjuk a gyermekeket kórusban. Kerüljük az éneklő hanglejtést.

Ügyelünk a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra.

(Kivételt képeznek a ritmikus versek, pl. Weöres Sándor: Galagonya)

Olvasunk a gyermekeknek – főleg a délutáni pihenés alatt – folytatásos mesét.

A gyermekek fantáziája gazdag. A gyermeknek próbálkozási alkalmat adunk a

mese önálló befejezésére, mesék kitalálására. A közösen kitalált meséket

elnevezzük a „mi mesénk” – nek.

A gyermekek kifejezik a mese cselekményét mozgással, mimetikus játékkal. A

meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján keresnek olyan közmondásokat,

amelyekkel meg tudjuk erősíteni az erkölcsi tulajdonságokat. A gyermekek

szeretik rajzban is kifejezni vers- és meseélményeiket. Ezekből készítünk

közösen albumot. Az auditív élményhez társuló vizuális élménnyel lehetőséget

adunk az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A nagyobb gyermekeknek 15

– 20 új mesét mondunk a nevelési év folyamán.

E tevékenységet minden nap megjelenítjük. Közvetett módon, zenei szignállal,

mesepárnák elkészítésével, gyertyagyújtással csalogatjuk a gyermekeket a

mesekuckóba. Amikor minden gyermek megérkezik, csak akkor kezdjük el a

mesét, gyertyafénynél vagy lámpagyújtás után. Egy héten keresztül ugyanazt a

mesét hallják a gyermekek, hogy a rákövetkező héten eljátszhassák,

megjeleníthessék különbözőképpen a mesealakokat. A tevékenység befejezését

jelzi a gyertya elfújása vagy énekünk, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése, a versek, mesék, dramatikus

játékok segítségével

A nyelvi képességfejlesztés leghatásosabb eszközének tekintjük a mesét, a

verset, a bábozást és a dramatikus és a drámajáték játékokat. Ezeken keresztül a

54

gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag

helyes beszédet.

Az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására a mese

különösen alkalmas. A népi mondókák segítségével tisztítjuk a magán- és

mássalhangzók helyes ejtését, kialakítjuk a gyermekek megfelelő artikulációját.

A népköltészeti alkotások által a gyermekekkel sok új fogalmat ismertetünk

meg. A bábjátékban, dramatikus játékban, a drámajátékban a gyermekek

kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetekkel

lehetőséget adunk a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.

Várják, igénylik a mesehallgatást.

Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda

kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is.

A drámajáték során szívesen vállalnak szerepet, szívesen játsszák a

szituációs játékokat

Megjegyeznek 10 – 14 gyermekmondókát, 6 – 8 verset és 15 – 20

mesét.

Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban

megjeleníteni.

5.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, zenehallgatás

Célunk:

A közös éneklés, közös énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon

keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A

gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja

55

zenei anyanyelvüket és hozzájárul a gyermek zenei képességeinek (az

egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának

alakításához.

Feladatunk:

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport

képességszintjének megfelelő válogatása.

A 3 – 6 - 7 korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak

biztosítása.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal,

gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal.

A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport

képességszintjének megfelelő válogatása

Az óvodai zenei nevelés során a gyermekekkel mondókákat, énekes játékokat,

komponált gyermekdalokat ismertetünk meg. A mondókák, énekes játékok zenei

anyanyelvünk művészi értékei.

A 3 – 4 éves korú gyermekek nagyon élvezik az ölbeli játékokat, amelyeket

velünk közösen játszhatnak (arc-, kéz-, ujj és lovagoltató játék). A

szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egyik láncszeme a tapintásos

kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsikkel egyszerű, 4 – 5 hangból

álló olyan énekes játékokat tanítunk meg, amelyek álló helyzetben, játékos

mozdulatokkal eljátszhatók. A gyermekek mindössze egy-két komponált

gyermekdalt tanulnak meg az ünnepek köszöntésére.

A nagyobb gyermekeknek is teremtünk továbbra is olyan helyzetet, hogy

minél gyakrabban játszhatnak ölbeli játékokat, mondogathatnak mondókákat.

Ők már képesek arra, hogy nehezebb pentaton jellegű, dúr hexachord

56

hangkészletű énekes játékokat énekeljenek, amelyek mozgásanyaga is

összetettebb. Megismertetjük a csigavonalat, hullámvonalat, szerepcserére épülő

játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenik a szinkópa is.

Igényes műválasztás dominál a néhány alkalmi dal kiválasztásában is,

melyekhez ösztönözzük a gyermekeket a mozdulatok kitalálására.

Az 5 – 6 – 7 éves gyermekeket ösztönözzük „anyáskodó” szerepre, játsszanak

minél több ölbeli játékot a kisebbekkel.

A döntés egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző élethelyzetben is

alkalmazhatnak a gyermekek.

A zenehallgatáshoz olyan műveket válogatunk, amelyek felkeltik a gyermekek

érdeklődését a nemes zene iránt. Élethelyzethez kapcsolva tervezzük meg a

zenei élményközvetítést. Lehetőleg minél többször énekelünk népdalokat, de

megjelennek a zenei repertoárunkban a rokon-, és más népek dalai, a magyar

komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene.

A 3 – 6 – 7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak

biztosítása

A 3 – 4 éves gyermekekkel megismertetünk 6 – 8 mondókát, ölbeli játékot és 10

– 15 énekes játékot. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben

negyed és páros nyolcad ritmusok találhatók.

Ezeken a játékokon keresztül ismertetjük meg közvetve a zenei

alapfogalmakat.

Próbálgat halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni.

Figyelik a csendet, a környezet hangjait, egymás hangját és a dallamjátszó

hangszerek hangszínét, ezekre rácsodálkoznak, és az élmény újra és újra átélése

iránti vágy megjelenik náluk.

57

Érzékeltetik különböző játékos mozdulatokkal az egyenletes lüktetést.

Énekelgetjük a gyermekek nevét, jelét, csalogatjuk őket énekelve a közös

játékba, tevékenységbe.

Felkeltjük a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy a

gyermekekben fokozatosan kialakulhasson az áhítatos zenehallgatás. Minél több

zenei élményt közvetítünk, elsősorban énekes előadásunkkal. A mindennapok

során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsolunk zenei

élmény-kiegészítést. A zene iránt érdeklődő szülőket próbáljuk bevonni a közös

éneklésbe, az évszaki 30 perces rövid hangversenyekben. A gyermekeknek

lehetőséget biztosítunk megtekinteni a 2 – 5 percig tartó hangszeres zenét,

kórusmuzsikát videofelvételen, mikro csoportban.

A nagyobb, fejlettebb gyermekek énekelgetnek 6 – 8 motívumból álló énekes

játékokat, műdalokat. A 4 – 5 új mondóka és a 12 – 15 új gyermekdal

megismerése mellett ismételgetjük a 3 – 4 éves korukban tanult mondókákat,

gyermekdalokat is. A dalok hangterjedelme továbbra is pentaton jellegű dúr

hexacord marad.

Az énekes játékok közül már nehezebbeket is válogatunk, pl. szerepcserés

párválasztó, sorgyarapító játékokat.

A gyermekek minél gyakrabban énekelgetnek önállóan az éneklési készség

fejlesztése és az önálló éneklésnél tapasztalható gátlások leküzdése érdekében.

Énekelgetnek egyénileg, mikro csoportban halkabban – hangosabban,

magasabban, mélyebben. Próbálják a levegőben felvázolni az énekek

dallamvonalát.

Játszunk kérdés-felelet játékokat változatos szövegű és ritmusú motívumokkal.

Mikro csoportban minél többször adunk erre lehetőséget.

Érzékelik minél több alkalommal az egyenletes lüktetést, a motívumok

hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Használnak többféle népi

ritmuseszközt a ritmusérzék fejlesztéséhez. Ezeket a „ritmus-hangszereket”

58

közösen barkácsoljuk, hogy együtt tudjunk mondókázgatni, énekelgetni maguk

és egymás örömére.

A zenei élményközvetítés mindennapos lehetőség, minél többféle

tevékenységhez kapcsoljuk.

Az 5 – 6 – 7 éves gyermekeknek van lehetősége megismerkedni, és sokat

ismételgetni 4 – 7 új mondókát, 15 – 18 új énekes játékot és 3 – 4 alkalomhoz

illő műdalt. A tanult mondókáknak, gyermekjátékoknak kitalálunk szimbólumot,

melyeket elhelyezünk a zenepolcon. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra, és

lehetőséget adnak a felidézésre, ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A

dalok hangkészletére általában a félhang nélküli ötfokúság a jellemző.

Olyan dalokból válogatunk, melyben szünet, szinkópa, triola ritmusjelek is

megtalálhatók.

A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy bonyolultabb

párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékokat tervezzünk, ami ennek a

korosztálynak egyben a néptánca is.

A gyermekekkel együtt variáljuk az énekes játékok mozgásanyagát olyan

egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak

(lásd a táncház).

A gyermekek tiszta éneklését minél gyakoribb egyéni énekléssel segítjük elő. A

hallásfejlesztést segítő fogalompárokat, pl. a halkabb-hangosabb éneklést,

összekapcsoljuk a tempóváltoztatással, dallambújtatással, hangszínfelismeréssel.

A ritmusfejlesztésünk eredményének tekintjük, hogy a gyermekek meg tudják

különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

A gyermekek gyakran játszanak zenei formaérzék-fejlesztő játékokat, hogy

különböző mozgással megérezhessék a motívumok hosszát. Fejlesztjük a

gyermekek alkotókészségét, lehetőséget teremtünk arra, hogy egy-egy zenei

képességfejlesztő játékot többféleképpen lehessen megoldani. Kedvelt

tevékenysége gyermekeinknek, az igényes művészi zenére történő

59

mozgásimprovizáció, e készség fejlesztését, tudatosan, tervezetten támogatjuk

egyéni és társas formában.

Az ügyesebb 5 – 6 – 7 éves gyermekeknek adunk lehetőséget, hogy metalofon

használatával a zenei komplexitás megvalósuljon, játszhassanak és próbálgassák

a néhány hangból álló gyermekdalokat.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

A zenei nevelésünk szervezeti formája is kötetlen és kötött jellegű. A

munkaformái tovább differenciálódnak. Az ének-zenei képességfejlesztő

játékokat kötetlen jelleggel mikro csoportos munkaformában szervezzük meg.

Ezzel a munkaformával a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve

eredményesebben tudjuk fejleszteni. Nagy hatékonyságot mutat ez a

munkaforma a kiemelkedő képességű gyermekeink fejlesztésében is. A kötött

jellegű szervezett énekes játékot, lehetőleg az udvaron tartjuk meg, rossz idő

esetén pedig a csoportszobában a délelőtti levegőzés előtt. Ebben a formában

csak énekes játékokat tervezünk, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt,

élmény teli játékot. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. A

délutáni órákban arra is teremtünk módot, hogy a gyermekek kedvük szerint

megnézhessenek néhány perces kórusművet, hangszerekkel megszólaltatott

klasszikus műzenét. A zenesarokban a színkotta alkalmazásának, a ritmusképek

kirakásának lehetősége a gyermekeink igénye szerint, folyamatosan biztosított.

A programhoz évszaki hangversenyek társulnak, amit elsősorban zeneiskolások,

énektagozatú iskolás tanulók, szülők, nagyszülők, zenetanárok bevonásával

szervezünk meg.

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal,

gyermekdalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal

60

A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított

mondókák, énekek ismételgetésével segítjük a helyes artikulációt, a szavak szép,

pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtésével, hangsúlyával,

ritmusával, hangerejének utánzásával megéreztetjük a nyelv kifejezőerejét,

szépségét.

Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklésével

segítjük a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes

játékkal adunk alkalmat a szókincs bővítésére.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.

A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni.

Élvezettel tudnak zenét hallgatni.

Énekléshez készségek közül a helyes testtartás, a szabályos légzés,

a hangindítás és a megfelelő mozgási készség elsajátítása.

Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.

Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Célunk:

A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A

gyermekek tér, forma, szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük,

szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.

Feladatunk:

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.

61

A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető alkotó – alakító tevékenységek

tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése

A gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszköze a rajzolás, festés,

mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái,

továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi

környezettel való ismerkedés.

Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket

biztosítunk. (alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő

eszközöket biztosítunk.?) Fontos maga a tevékenység, s ennek öröme, valamint

az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai

alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző

anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai

alapelemeivel és eljárásaival.

Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum szem

előtt tartására törekszünk.

Az alkotó-alakító tevékenységekhez az a megfelelő hely, ahol a mozgó

gyermekektől védett az alkotók köre.

A különböző méretű anyagok elhelyezéséhez tároló helyeket biztosítunk. A

munkaasztalt úgy alakítjuk ki, hogy maximum 6 gyermek egyszerre

kényelmesen elférjen, és közel legyenek a tárlóhelyek.

Az alkotó tevékenységhez olyan légkört teremtünk, amelyben a gyermekek

szívesen bekapcsolódnak a munkába, s az elrontott sikertelen lépéseiket minden

lelki feszültség nélkül javítják, vagy elölről kezdik.

62

A tevékenységhez elegendő időt biztosítunk, a gyermekek addig alkothatnak,

ameddig kedvük tartja. A gyermekeknek egyenként tanítjuk meg az eszközök

biztonságos kezelését. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz,

anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, batikoláshoz, origamihoz, építéshez, a

kézimunka egyéb fajtáihoz, a műalkotással való ismerkedéshez végig gondoljuk

a feltételeket, s megteremtjük a mindennapi szabad játékban is. A gyermekek a

festéshez, korongozáshoz köpenyt vagy kötényt használnak, hogy óvják a tiszta

ruhájukat.

A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek

tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése

Az óvodába kerülő 3 – 4 éveseknek lehetővé tesszük, hogy játszva

ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés

módjaival.

A tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré

csoportosíthatók.

Megtervezzük a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. Nem

tervezzük a szándéktalan firkát és a látszólag szándékos forma-firka

időszakában a témajavaslatot. A gyermek az elkészült firkák után

megfogalmazza, hogy mit alkotott. A gyermekeknek később is van lehetősége az

élményeiknek, érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Alkothatnak

a gyermekek képeket festéssel, nyomattal stb. Segítjük a gyermekek képalakító

készségeinek megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák

elemeinek egymáshoz rendezésével.

A gyermekek tetszés szerint vehetnek részt a plasztikai alakításban.

Megismertetjük őket az anyagok alakíthatóságával nyomkodva, ütögetve,

gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, biztosítjuk a mindennapi agyagozás

lehetőségét.

63

A legkisebb óvodásokat megismertetjük az építés során a különböző tárgyak

formáival, alakzataival. Olyan lehetőséget teremtünk, hogy szívesen beszéljenek

alkotásukról, s örüljenek a létrehozott produktumnak. Ezért a rajzos

munkaterületen kialakítunk egy esztétikus polcot, képtároló lehetőséget, hogy

sokáig tudjanak gyönyörködni alkotásaikban.

A gyermekeket az évszakonként megrendezett ovi-galériával is megismertetjük.

Kis csoportokban többször van módjuk megnézni, megcsodálni a kiállított

alkotásokat. A gyermekek a kiállított alkotásokról nyilvánítanak véleményt. Az

óvoda ovi-galériáját az 5 – 6 – 7 évesek ízlésformáló, szemet gyönyörködtető,

helyének tekintjük, ahol a műalkotások hangulati, formai, színbeli hatásáról

ejtünk szót. A gyermekek kis csoportokban személyesen találkoznak a kiállító

iskolásokkal, alkotó rajztanárral, vagy művésszel. Büszkék lesznek óvodájuk

galériájára, invitálják szüleiket, nagyszüleiket is a látvány megtekintésére.

A 4 – 5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét gazdagítjuk, bővítjük

tovább. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet

segítjük élményeikhez kapcsolható témajavaslatokkal, s ezekhez legkifejezőbb,

legmutatósabb technika kapcsolásával. Megjelenik a gyermekek rajzában az

emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján

történő megjelenítése. A gyermekek gyönyörködnek a gazdag formákban, a

színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Használnak ceruzát, krétát, filc- és

rost irónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb

kidolgozásához. Spárgából, fonalakból, textilből, termésekből képeket

komponálnak.

A plasztikai munkák során gyakoroljuk a formák tagolását. Játékukhoz

kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készítünk. Használunk különböző

formájú textilt, bőrdarabot, gallyakat, terméseket a plasztikus formák

létrehozásához.

64

Az építés során segítjük a gyermekek próbálkozásait a tér variálásával, az építés

részletezésével. Ehhez, pl. nagyobb méretű dobozokat, takarókat, térelválasztó

elemeket, berendezési tárgyakat használunk.

A gyermekeket aktivizáljuk az eszközök előkészítésére, tisztán tartására,

elrakására.

Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve

segítjük a képi, a plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés

bővülését.

A képalakító alkotás során a gyermekek minél többször alkothatnak közös

kompozíciót. Gazdagítjuk a technikai megoldásokat és az eszköz-lehetőségeket,

pl. batik, kollázsok, plakettek, domborművek, viaszkarc, lenyomatok stb.

alkalmazásával.

A saját élményeken alapuló cselekményes témában megjelennek a mesék,

versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekeket arra

ösztönözzük, hogy a képalakításhoz alkalmazzanak minél eredetibb

megoldásokat, megjelenítsenek a formákat, színeket egyéni módon.

A gyermekek plasztikai munkájában is megjelenik a közös térbeli, többalakos

kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék, élethelyzet stb. Egyénileg

dolgozhatnak korongozón, kisméretű szövőkereteken.

Az óvoda „legidősebbjei körében” kialakítjuk az ajándékkészítés igényét.

Bíztatjuk őket, hogy az ünnepekre, a vendégek fogadására készítsenek ajándékot

szüleik, vendégeik részére, de gondoljanak az óvoda legkisebbjeire és

felnőttjeire is. Arra törekszünk, hogy éljék át minél gyakrabban az ajándékozás

örömét.

Segítjük a gyermekeket a játékok, bábok, játékkellékek készítésében. Szülők

segítségével gyűjtjük az alkotó-alakító munkához szükséges anyagokat. A

gyermekek megtervezői a környezetalakító, díszítő munkának. Bevonjuk a

szülőket is az óvoda szépítésébe.

65

Segítjük a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből,

térben állítsanak össze, pl.: búvóhelyet, mobil színpadot, drámajátékhoz

szükséges egyszerű díszleteket stb. A térbeli tapasztalattal segítjük az eredeti

megoldások kivitelezését is.

A gyermekek lehetőleg teljesen önállóan készítenek elő, illetve gondoznak

minden anyagot, eszközt, amelyek az alkotó tevékenységhez szükségesek. Több

napon át tartó építés lehetőségét is biztosítjuk a gyermekeknek.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékban egyénileg, párban, kis

csoportokban megjelenő játékfajta. Egy héten egyszer tudatosan irányított mikro

csoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. Az általunk előkészített

eszközök motiválják a gyermekeket az alkotó-alakító tevékenységre. Az egyéni

segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5 – 6 gyermek vesz részt a

tevékenységben. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen

formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi-plasztikai

elképzelését. A gyermekek megjelenítik személyiségük kivetített darabját,

amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk

megmutatkozik.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket,

elképzeléseiket.

A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a

színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket.

Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak.

Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.

66

Téralakításban, építésben közösen vesznek részt.

Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.

Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.

Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat,

kellékeket.

5.6. Mozgás

Célunk:

A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek

fejlesztése játékos formában.

A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a

személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a

gyermekek szabad mozgáskedve.

Feladatunk:

A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok

összeállítása.

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgás-

szükségletének differenciált kielégítése érdekében.

A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása

A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok, feladatok

és a rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a pszicho motoros készségek,

képességek kialakításának, formálásának, fejlesztésének eszközei.

Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros

mozgáskészségek tanulásának, a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének

szakasza, amelyet változatos, örömteli, sokszínű, érzelmi biztonságban zajló

67

játékokkal, gyakorlási formákkal segítünk elő. Ezzel biztosítjuk a mozgás és az

értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását.

A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok, rendszeres alkalmazásával

kedvezően hatunk a kondicionális képességek közül különösen az erő és az

állóképesség fejlődésére. A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly

kialakulásában fontos szerepük van. Felerősítjük, kiegészítjük a gondozás és az

egészséges életmódra nevelés hatásait.

A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket

kiegészítjük az irányított mozgásos tevékenységekkel.

Az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket

figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a mozgásra.

Az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is beépítjük a komplex testmozgásokat,

melyekkel, együtt hatunk a gyermek személyiségének fejlődésére a pozitív

énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, a szabálykövető társas viselkedés, az

együttműködés, a kommunikáció, és a problémamegoldó gondolkodás

fejlesztésére.

Törekszünk arra, hogy a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos

játékokat, széleskörűen alkalmazzuk, a szabad levegő kihasználásával.

A gyermekek nagymozgását (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejlesztjük az

óvoda udvarán, ahol tér és mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre.

A szabad mozgással zavartalan gyakorlási lehetőséget adunk az irányított

mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A

mozgásos tevékenységeket, s azok eszközeit mindenkor a gyermekek

életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezzük.

Az irányított mozgásos játékok során a 3 – 4 éves gyermekek nagymozgásának

fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Megismertetjük őket a

futásgyakorlatokkal, pl. futás különböző irányban, futás feladattal, különböző

68

futásformákkal. Játszanak ugrásgyakorlatokkal, pl. szökdelések,

sorozatugrások, rövid nekifutásból fellépések majd leugrások.

Megismertetjük dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal, pl. hajítás helyből

távolba, hajítás helyből célba, labda feldobás – elkapás, labda leütés – elkapás

stb.

A mozgásos játékokkal adunk teret a támaszgyakorlatok gyakorlására, pl.

csúszások, kúszások, mászások. A talajtorna elemeit is megjelenítjük a

játékokban, pl. gurulás a test hossztengelye körül. A gyermekek játszhatnak

minél több egyensúlyozó játékot. Használunk többféle kézi szert a különböző

típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékok nem túl könnyűek, nem

túl nehezek. A gyermekeket elvárható erőkifejtésre késztetik. Megmutatjuk a

helyes mintát, és igényeljük a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A

csoportteremben van mozgásra késztető eszköz, pl. bordásfal, Tini-kondi,

szivacs-szőnyeg stb.

A 4 – 5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások

fejlesztésére kerül a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban jelenítjük meg a

futásgyakorlatokat, pl. futnak három-négy akadályon át, fel- és lelépéssel,

átbújással, tárgyhordozással stb.

Ugrásgyakorlatokat szervezünk, pl. egy lábon, páros lábon, szökdelésekből,

valamint felugrás két lábra, leugrás két lábra, játékos helyből- távolugró

versenyt stb.

A dobásgyakorlatok során próbálhatjuk a célba dobást egykezes felső dobással,

babzsák távolba hajításával harántterpeszállásból.

A gyermekek játszanak labda-gyakorlatokat, hogy tudják a labdát feldobni és

elkapni, különböző testhelyzetben gurítani.

Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat, pl.

csúszást, kúszást, mászást, talajon és szereken.

69

A talajtorna anyagaként jelenítjük meg a gurulóátfordulás és a kézenállás

előgyakorlatát, „a csikórugdalózást”. Kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék

fejlesztése, a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálódása.

A gyermekek játszanak egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes

és rézsútos szereken. Tervezünk lábboltozat erősítő speciális járás- és

gimnasztikai gyakorlatokat.

Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek mozgása összerendezett, harmonikus ritmusú.

Sokféle mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek játékos formában.

Hangsúlyt fektetünk ennél a korosztálynál a finommotorika fejlesztése és a

szabályjátékok gyakorlati alkalmazására. Gyakran tervezünk kisebb

testrészekkel végzett mozgásokat. Használják a különböző kéziszereket, pl.

szalagokat, rövidebb-hosszabb botokat, kisebb-nagyobb labdákat és kendőket.

A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás

közben gyakorolják a gyermekek. Megismertetjük a fokozódó futást, a

gyorsfutást és a lassú futást.

Végeznek ugrásgyakorlatokat is. Szökdelnek páros és egy lábon haladással.

Végeznek sorozatugrásokat, különböző magasságú és különböző távolságban

elhelyezett tárgyakor át. Néhány lépés nekifutással gyakorolják a magas- és

távolugrásokat.

A gyermekek játszanak dobásgyakorlatokat. Dobnak egykezes, kétkezes, alsó-

és felső dobással célba, 2 m magas kötés felett is. A gyermekek nagyon kedvelik

a labdagyakorlatokat. Vezetik a labdát járás, futás közben. Gyakran

labdázhatnak párokban, kisebb csoportokban.

Végeznek támaszgyakorlatokat, pl. pók, rákjárás, talicskázás. Ismételjük az

óvodában tanult talajtorna elemeket: guruló-átfordulást, a test hossztengelye

körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézenállást.

Egyensúlyoznak padon járással, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve.

70

A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek

mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében

A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és séta során

biztosítjuk.

Az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal

szervezzük meg, különböző időkerettel.

A mindennapi testedzést: a kocogást, futást mindhárom korosztálynak

megszervezzük. A futás mennyiségét a gyermekek szabadon határozhatják meg.

Hetente legalább kétszer „Zenés, mozgásos perceket” szervezünk, ahol a

gyermekek korcsoportonként különböző időkeretben zenére mozoghatnak. Az

utánzáson alapuló mozgás anyagát gimnasztikai elemekből építjük fel, pl.

kartartások, testhelyzetek kar-, törzs-, térd- és lábmozgások, valamint különböző

irányú járásgyakorlatokból. A szabadban szervezett énekes játékok is jól

szolgálják a gyermekek mozgásszükségletének kielégítését.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban.

Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban.

Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan

végezni.

Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni.

Tudnak helyben labdát vezetni.

Célba dobnak egykezes felsődobással.

Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudják.

71

5.7. A külső világ tevékeny megismerése

Célunk:

A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi

viszonyának kialakítása a természeti – emberi - tárgyi világ értékei iránt, ezáltal

a lokálpatriotizmus erősítése. A környezet megismerése során jusson a gyermek

matematikai tartalmú tapasztalatoknak, (mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és

síkbeli) ismereteknek a birtokába és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. A

gyermekek érdeklődésének felkeltése a természet jelenségeinek

tanulmányozására, a motiváltságuk, alkotó kedvük fenntartása, és

elkötelezettségük megalapozása. A környezettudatos magatartásformálás

alapozása, alakítása a gyermekekben a fenntartható fejlődés érdekében.

Feladatunk:

A 3 – 6 – 7 éves korú gyermekeknek érthető helyi környezeti értékek

összehasonlítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése

érdekében.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen

tapasztalat- és ismeretszerzés során.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése.

A lakókörnyezetben lévő természeti és társadalmi értékek iránt az érzelmi

kötődés megalapozása, fejlesztése.

A gyermekek alakuló értéktudatának, személyes és a közösségtudat

alapjainak formálása.

Feladatunk a gyermeket a természethez közel vinni, hogy a mélyebb

érzelmi töltésű élmények befogadása, mint lehetőség kínálva legyen

számára, amely a szemléletük alakításának a későbbiekben alappillérei is

lesznek.

72

A 3 – 6 – 7 éves korú gyermekeknek érthető helyi környezeti értékek

összehasonlítása a környezetük felfedeztetése és megszerettetése érdekében

A 3 – 4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismertetjük

meg közvetlen óvodai környezetünkkel. Megfigyeljük az évszakok szépségét,

színeit, jelenségeit, időjárást, növényeit. Gyűjtünk terméseket, leveleket,

kavicsokat, tollakat, évszakokra jellemző képeket. Meglátogatjuk a közelben

lakó csoporttársaikat, beszélgetünk a család tagjairól. Megismertetjük őket az

óvoda utcájával, épületeivel, boltjaival, fodrászüzletével, az ott található

intézményekkel, az utcában élő állatokkal, növényekkel.

A környezetünkben lévő szobrot gyakorta megnézzük a gyermekekkel.

Beszélgetünk a környezet formáiról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről.

A téli időszakban lehetővé tesszük, hogy a gyermekek vadállatokról készült

videofelvételeket (maximum 5 – 10 perceset) megnézhessenek.

A 4 – 5 éves gyermekek tapasztalat- és élményszerző sétáit az óvoda utcáján

túl, az óvoda közvetlen környezetében szervezzük meg. Törekszünk a

megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására.

A gyermekek az évszakok szépségét, jelenségeit, az időjárás változását

megfigyelésük után jelzik az évszakokat bemutató jeltáblákon.

Tudnak gyönyörködni az évszakok növényeiben. Összefüggéseket keresünk az

időjárás és az emberek tevékenysége között.

Terméseket gyűjtünk, s azokat hasznosítják segítségünkkel. Végzünk

rügyeztetést, magvak csíráztatását, hajtatást. Közösen készítünk albumot az

évszakokról gyűjtött képekből.

Ellátogatunk a családokhoz, nézegetünk családi képeket. A gyermekek

bemutatják a család tagjait, otthonukat.

A gyermekekkel ellátogatunk az óvoda közvetlen környezetében lévő orvosi

rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, intézményekbe. Megcsodáljuk a

73

környezetükben található esztétikai alkotásokat. Gyakoroljuk a gyalogos

közlekedés szabályait. Megismertetjük a személy- és teherszállító járműveket.

Az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat is

megismertetjük.

A téli időszakban levetővé tesszük, hogy a gyermekek vadállatokról szóló

videofelvételeket (10 – 15 perces időtartamút) tekinthessenek meg.

Az 5 – 6 – 7 éves gyermekeket megismertetjük az óvoda tágabb környezetével.

Felfedezik az évszakok szépségét, a színeik árnyalatát, a környezet

szennyeződéseit (víz, levegő, föld), a növények fejlődési feltételeit.

Gondozunk terráriumot vagy flórarumot, csíráztatunk, tőosztással szaporítunk,

ültetünk növényeket. A gyermekek megismerkedhetnek gyógyfüvekkel, mezei

virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel is.

A gyermekek végeznek egyszerű kísérletet a növényekkel, állatokkal (pl. földi

giliszta farm, katicabogár altatása), vízzel, levegővel és a talajjal is.

A gyermekek megismerik a felnőttek munkáját, ellátogatnak többféle

munkahelyre, ahol szüleik dolgoznak.

A természet kincseit őrző sarokban a gyermekek osztályozzák az összegyűjtött

anyagokat, s amit lehet, hasznosítanak. Az évszakokat bemutató tábla mellett

tervezünk napszak-bemutató táblát is, amit a gyermekek önállóan kezelnek.

Ellátogatunk a középületekbe: múzeumba, színházba, kiállító termekbe,

építkezésekhez, bölcsődébe, óvodába, iskolába, vasútállomásra. Sok

ismeretszerzési lehetőséget biztosítunk a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről.

Meglátogatjuk környezetük háziállatait, megfigyelik, hol élnek.

Összehasonlítjuk az ismert állatok környezetét, életmódját.

A gyermekeknek bemutatjuk videofelvételen keresztül a vadon élő állatok

környezetét, életmódját.

A gyermekeknek lehetőséget adunk – érdeklődésük szerint – többször

megtekinteni az állatokról szóló videofelvételeket.

74

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen

tapasztalat- és ismeretszerzés során

A mikro csoportos tapasztalatszerzéssel lehetőséget adunk a gyermek –

óvodapedagógus személyes beszélgetéseire. Minden gyermekre oda tudunk

figyelni, minden kérdésére tudunk válaszolni. Ezzel a szervezeti formával

segítjük a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A

valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek

alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást,

véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés, tudakozódás,

üzenetközvetítés.

A gyermekek között erősödik a tapasztalatok közzététele, a látottak folyamatos

elbeszélése. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően

kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.

A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése

A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban

történik, a közvetlen tapasztalat- és élményszerző séták alkalmával.

Hetente egy természeti – emberi – tárgyi környezeti téma megfigyelését

tervezzük. A délutános óvodapedagógus megérkezése után a délelőttös

óvodapedagógus a hét három délelőttjén maximum 8 – 10 gyermekkel

megfigyelteti a tervezett témát.

Az élmények egyeztetésére az ebéd előtti öltözködésnél, a gyűjtemények

közvetlen megtekintésénél és az évszaki albumok összeállításánál adunk

lehetőséget. Évszakonként egy alkalommal erdei óvodai programot szervezünk.

75

A 3 – 4 éves gyermekek erdei óvodai programja félnapos, az óvoda közelében

található ligetes, fás park ad erre lehetőséget. (A hátizsákokba elkészített tízórai

jelzi a félnapos levegőn tartózkodást.)

A 4 – 5 éves gyermekekkel kétszer fél napot tervezünk a természetben

tartózkodásra.

Az 5 – 6 – 7 éves gyermekekkel két teljes napot is kint tölthetünk, akár távolabbi

erdős-ligetes terepen, ahol az egészséges életmódjuk biztosításához megvannak

a feltételek. Minél több videofelvételt vagy fotót készítünk a közvetlen

tapasztalatokat közvetítő, felfedeztető tevékenységekről, hogy a gyermekek a

felvételek többszöri megtekintése segítségével újra meg újra átélhessék az

élményeiket.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk

nevét.

Tudják saját születési helyüket és idejüket.

Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak

szépségében. Felismerik a napszakokat.

A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket,

szolgáltatókat, üzleteket, esztétikai alkotásokat.

Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik

környezetük növényeit, s azok gondozását.

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a

közlekedési eszközöket.

A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják

hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik a helyeket kifejező

névutókat (pl. alá, fölé, közé stb.).

76

Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz

illeszkedő, jól érthető beszédük.

Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a

magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi

környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Élvezik, és többször megtekintik a tapasztalatszerző sétákon,

kirándulásokon, rendezvényeken készült videofelvételeket, fotókat.

5.8. Munka jellegű tevékenységek

Célunk:

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok

kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek személyiségfejlődését,

közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.

Feladatunk:

A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok

feltételének biztosítása.

A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok

feltételének biztosítása 3 – 6 – 7 éves korban

A gyermekek munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban

önmagukért, majd a közösségért végzik. Kezdetben segítségünkkel, később

teljesen önállóan, öntevékenyen. Mindegyik munkafajtánál adunk mintát az

eszközök, fogások, s azok sorrendiségének megismeréséhez. Úgy segítünk a

gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért

vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. Értékelésünk buzdító, megerősítő,

77

hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres

munkavégzéshez.

A 3 – 4 éves gyermekek bennünket figyelve vesznek részt a növények, állatok

gondozásában, etetésében. A kerti munkában követik a termések, falevelek

elszállítását, a nagycsoportosok veteményezését, a növények locsolását, és

közreműködnek az érett gyümölcsök összeszedésében stb.

A 4 – 5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszthetjük a naposi

munkával, amit akkor tartunk célszerűnek bevezetni, ha a gyermekek

készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. (Az önkiszolgáló

tevékenység ezt jól előkészíti). Programunk megerősíti a naposi munka

fontosságát, amit az étkezési feladatok elvégzéséhez, de egyéb munkafajtákhoz

is felhasználunk.

Megtervezzük az egyéni megbízások lehetőségeit, pl. információk közvetítése,

kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés a kicsiknek, az óvoda

dolgozóinak, a jeles napok, rendezvények előkészítése stb.

A gyermekeknek lehetőséget adunk növény- és állatgondozásra. A gyermekek

közreműködnek az élősarok gondozásában, a szobanövények átültetésében, a

virágoskert megtervezésében és ápolásában, az óvodaudvar tisztántartásában, pl.

a fű gondozásában, az avar összegyűjtésében, öntözésben, a veteményeskerti

munkában.

Segítségünkkel a gyermekeknek lehetősége van az akváriumot, terráriumot és a

madáretetőt gondozni.

Az 5 – 6 – 7 éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát. Közösen eldöntik

a munka megosztását. Ízlésesen, esztétikusan találják fel az ételeket. Étkezés

után a szokásrendnek megfelelően, mindent a helyére tesznek. Fölseprik a

morzsákat, föltörölik az asztal környékét.

Végeznek önállóan környezetszépítő munkát, játéktisztítást, mosást, szárítást,

egyszerű javításokat, polcok lemosását, sütés nélküli édességek, vitaminsaláták

készítését. Segítenek a kicsik öltöztetésében, készítenek nekik meglepetéseket.

78

Úgy irányítjuk a növény- és állatgondozást, hogy a gyermekek minél több

műveletet tudjanak önállóan végezni. A kerti szerszámokat önállóan használják,

gondozzák. Minden évszakban segítenek a járdák, utak tisztításában. A

növények gondozását a magvetéstől a termések összegyűjtéséig együtt tervezik

és végzik a felnőttekkel.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni.

Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik.

Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát.

Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére.

Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában.

6. Speciális feladataink:

6.1. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk

A veszélyeztetett és hátrányos helyzet kialakulásának okai:

szociális helyzet, munkanélküliség,

elhanyagoló nevelés,

szülők alacsony iskolai végzettsége,

devianciák a családban,

családotthoni nevelés.

A gyermekeknél felismerhető tünetek:

szocializációs nehézségek,

kommunikációs zavarok,

beszédhibák,

erős hangulatváltások,

79

pótcselekvés,

képességbeli elmaradottság.

Gyermekvédelmi munkánk célja:

A gyermekek családi helyzetének megismerése.

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrése.

A veszélyeztetettség elhárítása.

A gyermekvédelmi program hatékony működtetése.

A cél elérése érdekében feladataink:

A megelőzés feladatai:

A gyermeki és szülői jogok érvényesítése.

Rendszeres kapcsolattartás a gyermekek szüleivel.

Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése.

Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervekkel.

Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása.

A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való

hozzájárulás elősegítése.

A feltárás feladatai:

Tünetfelismerés – probléma jelzése a gyermekvédelmi felelősnek.

Ok feltárás – a tünetek okainak felderítése, megkeresése.

A veszélyeztetettség és a hátrányosság megkülönböztetése.

Kompenzáció feladatai:

Ingyenes étkeztetés biztosítása.

Pedagógiai eszközökkel történő felzárkóztatás.

A szülői szerep erősítése a szülőkkel (szülői fórum).

80

A gyermekek számára különböző szociális szolgáltatások nyújtása

(segélyjavaslatok, ruha- és játéksegélyezés).

Egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése

(egészségügyi nap, „zöld nap”, drámajáték).

Külső szakmai segítség igénybevétele (logopédus, fejlesztő

pedagógus, pszichológus, jogtanácsos).

Óvodán belüli tevékenységek a feladatok megvalósítása érdekében:

Óvodakezdés előtti kapcsolatfelvétel a szülőkkel (nyár eleji szülő

értekezlet, családlátogatás az óvodába érkezés előtt).

A gyermekek számára különböző szociális szolgáltatások nyújtása

(segély).

Egyénre szabott fejlesztési terv készítése, nyomon követése

(gyermektükör).

A szülők és az óvoda közötti kapcsolat erősítése (közös kirándulás,

jeles napi programok, sportrendezvények, játszóházak).

Egyéni esetenként rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel (fogadó

óra, családlátogatás).

Tájékoztatás, tanácsadás a segítő szolgáltatásokról szükség szerint.

A rászoruló gyermekek Pedagógiai Szakszolgálathoz, illetve

Egészségügyi Szakszolgálathoz történő irányítása.

6.2. Szolgáltatásaink:

A szülők igénye alapján szervezett térítéses szolgáltatásaink:

A szolgáltatás

megnevezése

Finanszírozás

A szervezés feltétele

Kirándulás

Szülői Választmány

A szülők 80 %-a igényelje és

járuljon hozzá

81

Színházlátogatás

Szülői Választmány

A szülők 80 %-a igényelje és

járuljon hozzá

Egyéb gyermekeknek

való rendezvények

Szülői Választmány

A szülők 80 %-a igényelje és

járuljon hozzá

Vízhez szoktatás

Szülői Választmány

A szülők 80 %-a igényelje és

járuljon hozzá

7. Kapcsolatrendszerünk

Az óvoda és a család

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését.

A család és az óvoda között konstruktív kapcsolatot alakítunk ki. Valljuk, a

szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit,

szükségleteit, viszont mi óvodapedagógusok rendelkezünk olyan szaktudással és

olyan korosztályi tapasztalattal, amely alapján hatékony segítséget tudunk

nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Korrekt, szabályozott partneri

együttműködésünk elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése

érdekében. A partneri igény felmérés tükrében továbbfejlesztjük az

együttműködés formáit.

Körültekintően szervezzük meg és szabályozzuk a szülőkkel együtt kialakított

együttműködés formáit, mellyel a folyamatos információk áramoltatását, a

szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését, a

gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit és a fejlődés eredményeit közvetítjük.

A szülők, nagyszülők segítik az óvoda érzelmi, szociális, esztétikai nevelését,

hogy a választott értékeinket minél magasabb szinten tudjuk teljesíteni.

A kapcsolattartásunk formái:

a családlátogatás (a szülői igényt tiszteletben tartva még az óvodába

kerülés előtt),

82

anyás beszoktatás, (kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje

az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon a gyermeke neveléséhez),

a napi kapcsolattartás (elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes

mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges

eseményekről),

a szülői értekezletek, nyílt napok,

negyedévi beszélgetések a gyermekek fejlődéséről,

a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kiállítások,

hangversenyek, kirándulások erősítik a nevelésünk hatékonyságát a

szülővel,

segítő, támogató tevékenységeinkkel a más - más társadalmi rétegből

érkezett szülők bizalmának megszerzése, lehetőség szerint az óvodai

életbe történő bevonásuk.

Az óvoda és a bölcsőde

Közvetlen partnereink közé tartozik a bölcsőde, esetenként a nevelőotthon is. A

gyermekek óvodába lépés előtti fejlődésének megismerése, a zökkenőmentes

átmenet érdekében. Olyan tartalmi kapcsolatot alakítunk ki, amely során egymás

nevelőmunkáját megismerhetjük, segíthetjük.

A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, továbbképzések, szülői

értekezletek, a közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése,

értékelése, bölcsődések gyermekműsorral köszöntése.

83

Az óvoda és az iskola

Az iskolákkal partneri kapcsolatot alakítunk ki, és évente együttműködési

megállapodás alapján határozzuk annak tartalmi elemeit.

A kölcsönös érdeklődés hozzájárulhat egymás nevelési céljainak,

elképzeléseinek megismeréséhez, megértéséhez.

A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatások,

értekezletek, egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel.

Az óvoda és a művészeti iskolák, együttesek

Programunk szükségessé teszi, hogy kapcsolatot alakítsunk ki a

környezetünkben működő zeneiskolával, művészeti együttesekkel, alkotókkal.

Velük együttműködve tudjuk elérni, hogy a zene, a képzőművészet, a környezet

esztétikai értékei megjelennek az óvodában.

A kapcsolattartás formái: kapcsolatfelvétel, együttműködési megállapodások

megkötése, látogatások, megbeszélések, egymás rendezvényein való részvétel.

Az óvoda és a közművelődési intézmények

Kapcsolatba lépünk a környezetünkben működő közművelődési

intézményekkel: könyvtárral, múzeummal, művelődési házzal. Az intézmények

kínálatából azokat választjuk, melyekkel elősegítjük a nevelési feladatok

sokoldalú, színes megoldását, melyek az óvoda pedagógiai elveivel,

értékközvetítésével, tartalmával összeegyeztethetők.

A kapcsolattartás formái: látogatás, tájékoztatás, megbeszélések, értekezletek,

rendezvényeken való részvétel.

84

Az óvoda egyéb kapcsolatai

Kialakítjuk tartalmi kapcsolatunkat:

fenntartóval,

a szakmai egyesületekkel, műhelyekkel,

pedagógiai főiskolákkal,

a pedagógiai szakmai szolgáltató cégekkel, intézményekkel,

a Városi Pedagógiai Szakszolgálattal,

az egészségügyi szakszolgálattal (védőnő, orvos),

a Contact Módszertani Gyermekjóléti Szolgálattal,

VMZK, TEMI Borostyán Művelődési Házzal.

8. Speciális eszközök és felszerelések jegyzéke

I. Eszközök és felszerelések jegyzéke

Eszközök és felszerelések Mennyiségi mutató óvodánkban Megjegyzés

HELYISÉGEK

csoportszoba gyermekcsoportonként 1

tornaszoba 1

óvodavezetői és

nevelőtestületei szoba

1

szülői szoba 1

gyermeköltöző 1

gyermekmosdó, WC 1

KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK

felnőtt öltöző 1

melegítő konyha 1

tálaló-, mosogató 1

felnőtt mosdó, WC 1

mosléktároló 1

II. A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

Eszközök és felszerelések Mennyiségi mutató óvodánkban Megjegyzés

CSOPORTSZOBA

óvodai fektető gyermeklétszám szerint 1

gyermekszék gyermeklétszám szerint 1

gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével

85

fényvédő függöny ablakonként, alkalmas méretben

szőnyeg

gyermekcsoportonként a padló 1/5-nek

lefedésére alkalmas méretben

játéktartó, mobil térelválasztó

polc

tevékenységközpontonként 1 (7)

fektető tároló

valamennyi gyermekágy tárolásához

szükséges mennyiség

élősarok állvány gyermekcsoportonként 1

hőmérő gyermekcsoportonként 1

szeméttartó gyermekcsoportonként 1

zsúrkocsi gyermekcsoportonként 1

Eszközök és felszerelések Mennyiségi mutató óvodánkban Megjegyzés

TORNASZOBA

tornapad 2

tornaszőnyeg 1

bordásfal 2

óvodai többfunkciós

mászókészlet

1

JÁTSZÓUDVAR

kerti asztal gyermekcsoportonként 1

kerti pad gyermekcsoportonként 2

babaház 1

udvari homokozó 1

takaróháló 1

ÓVODAVEZETŐI ÉS NEVELŐTESTÜLETI IRODA

íróasztal és szék 1-1

szék 2

telefon 1

könyvszekrény 1

iratszekrény 1

számítógép asztal 1

számítógép, nyomtató 1

fax, fénymásoló gép 1

GYERMEKÖLTÖZŐ

Öltözőrekesz, ruhatároló,

fogas

gyermeklétszám figyelembevételével

öltözőpad gyermeklétszám figyelembevételével

GYERMEKMOSDÓ, WC

törülközőtartó gyermeklétszám figyelembevételével

falitükör gyermekmosdónként 1

hőmérő 1

rekeszes fogmosó tartó gyermeklétszám figyelembevételével

III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések

86

Eszközök és felszerelések Mennyiségi mutató óvodánkban Megjegyzés

egyéni tisztálkodó szerek

felnőtt és gyermeklétszám szerint 1

fésű, fogkefe,

fogmosó pohár

tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

ruha-, körömkefe,

szappantartó

fésűtartó csoportonként 1

törülköző felnőtt és gyermeklétszám szerint 2-2

abrosz asztalonként 3

takaró gyermeklétszám szerint 1

ágyneműhuzat, lepedő gyermeklétszám szerint 3-3

IV. A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök

Eszközök és felszerelések Mennyiségi mutató óvodánkban Megjegyzés

szennyes ruha tároló 1

mosott ruha tároló 1

mosógép 1

centrifuga 1

vasaló 1

vasalóállvány 1

szárítóállvány 1

takarítóeszközök 1

kerti munkaeszközök,

szerszámok

1-1

hűtőgép 1

porszívó 1

mikrosütő 1

87

9. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember

közreműködését igényli.

Kiindulási pontunk:

A másság nem szétválaszt, hanem összeköt minket.

Célunk:

A fejlődésben akadályozott gyermekek megkülönböztetés nélküli

részvétele az óvodai nevelésben.

A sérült vagy lassabban fejlődő funkciók fejlesztése.

A jobb életminőség biztosítása.

A szociális kapcsolatok bővülésének támogatása az ép és sérült

gyermekek, valamint szüleik körében.

Feladatunk:

Elfogadó környezet kialakítása.

Egyénre szabott fejlesztő programok készítése.

A sérült gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának

együttműködésének fejlesztése.

A szülők segítése, támogatása.

A sérült gyermekek fejlesztésében résztvevő szakemberekkel való

szoros együttműködés kialakítása.

9.1. A fejlesztés területei:

9.1.1. Mozgáskorlátozottak:

A tartó vagy mozgató szervrendszer veleszületett vagy szerzett sérülése,

károsodása folytán mozgásukban korlátolt gyermekek.

88

A tartó és mozgatórendszer elváltozásai:

- tartási rendellenességek,

- nyaki és mellkasi deformitások,

- csípőizületi elváltozások,

- lábdeformitások.

Célunk:

Az állapotromlás vagy másodlagos károsodás megakadályozása, az

optimális működés elősegítése.

Feladatunk:

Az elváltozás függvényében a mozgásfunkciók funkcionális rendszerének

korrekciója, fejlesztése.

Az önállóság, személyi függetlenség kialakítása.

Az egész személyiség pozitív befolyásolása.

A fejlesztés tartalma:

Nevelőmunkánkban a mozgáskorlátozott gyermekek esetében fontosnak

tartjuk a mozgásállapothoz illeszkedő:

- cselekvések, tevékenységek, tapasztalatok nyújtását,

a motoros képességek fejlesztését.

89

9.1.2. Beszédfogyatékosok:

A beszédzavarban vagy nyelvi zavarban szenvedő gyermekek, melynek

oka lehet veleszületett valamint szerzett.

Célunk:

A nyelvi és beszédfejlődési zavarok korrigálásával a kommunikációs

nehézségek csökkentése.

Feladatunk:

A beszédkésztetéssel az aktív, passzív szókincs fejlesztése,

beszédérthetőség folyamatos javítása.

A fejlesztés tartalma:

- organikus eredetű beszédzavarok (hangképző szervek

organikus hibája, hallássérülés, vagy az agyműködés illetve

az idegrendszer szervi zavara),

- funkcionális beszédzavarok (bizonyos percepciós zavarok),

- pszichés eredetű beszédzavarok (pszichogén afónia),

- környezeti tényezők (ingerszegény környezet) okozta

beszédzavar esetén a funkciók fejlesztése érzékszervi

észlelés – érzékelés gyakoroltatásával.

Érzékszerveiken keresztül a világ auditív, vizuális,

kinesztetikus, taktilis ingereinek megtapasztalása.

Erre épülhet rá a figyelem, az emlékezet, a képzelet a

legmagasabb megismerő tevékenység a gondolkodás

rendszerének fejlesztése.

90

9.1.3. Eklektív mutizmus

A kialakult beszéd zavara, a korábban jó szinten beszélő gyermek

bizonyos helyzetekben nem szólal meg.

Célunk:

A peremhelyzet kialakulásának megakadályozása.

Feladatunk:

Az óvoda nyugodt légkörének toleráns magatartásának biztosítása.

A fejlesztés tartalma:

Logopédus, pszichológus bevonásával egyénre szabottan határozható

meg.

9.1.4. Látássérültek

A látási fogyatékosság a látási analizátor valamely részének organikus

vagy funkcionális elváltozása, melynek következtében a gyermek lehet

gyengénlátó, alig látó és vak.

Célunk:

A szemüveg viseléséből eredő negatív személyiségjegyek (túlzott

érzékenység, félelem, szorongás, agresszió) kialakulásának illetve

rögzülésének csökkentése.

A látásfogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésével a másodlagos

vagy következményes sérülések megelőzése.

91

Feladatunk:

Látástréninggel a szemmozgások trenírozása, a szem fixációs

működésének erősítése.

Térérzékelés fejlesztése – a mozgásos félelem leküzdése.

A vizuális megfigyelés fejlesztése.

Szem – kéz koordináció és finommotorika erősítése.

A fejlesztés tartalma:

A látássérülésből eredő speciális nevelési szükségletek kielégítését segítő

játékos, egyéni foglalkozások, melyek a

- tájékozódó képesség,

- vizuális differenciáló képesség,

- látás – mozgás koordináció,

- grafomotoros képesség,

- megfigyelő képesség,

- alaklátás,

- rész – egész látás,

- memória,

- képzelet fejlesztését szolgálják.

Hangsúlyos az ép érzékszervek útján szerezhető tapasztalatok nyújtása:

- tapintás: (tér, helyzet, felület, súly, mennyiség, méret

sorrendek), ezáltal a gondolkodási funkciók fejlesztése,

- hallás: a tér egészéről, azok irányából érkező ingerek,

- szaglás érzékeltetése – a térbeli, tájékozódás segítése

érdekében.

92

9.1.5. Nagyothallók – siketek:

A hallássérülés károsodása, csökkenése és vesztesége alapján teszünk

különbséget a hallásfogyatékosság mértéke között.

Tanulási zavarral együtt járó hallássérülés:

- beszédmotorika problémái,

- gyenge szájról olvasási készség,

- diszgráfia, diszlexia, szisszimbólia, szipraxia,

- súlyos dekoncentráltság.

Célunk:

A hallássérült gyermekek számára pozitív magatartásminta közvetítése.

A beszédfejlesztés támogatása gazdag nyelvi környezet biztosításával.

Feladatunk:

A stigmatizált magatartásformák kialakulásának megelőzése (siketes

jellegzetesség, társak rángatása, kiabálás).

Önfegyelemre, türelemre, önállóságra szoktatás.

Reális énkép, önértékelés kialakulásának segítése.

A fejlesztés tartalma:

- Hosszabb – rövidebb célzott egyéni foglalkozásokkal a

beszédértés, a hallási diszkrimináció, a hallási emlékezet, a

figyelem, a hangadás, a hangképzés játékos fejlesztése.

- Speciális egyéni megsegítéssel az aktív nyelvhasználat építése, a

testbeszéd és szájról olvasás mellett a nyelvi kommunikáció

erősítése.

- A túlgondoskodásból eredő gátló tényezők oldása.

93

9.1.6. Értelmileg enyhe fokban sérült gyermekek:

Veleszületett vagy korai szakaszban szerzett sérülés következtében

alakul ki.

Célunk:

Az ép gyermekekkel történő együttneveléssel a sérült gyermekek fejlődési

ütemének gyorsítása.

Feladatunk:

Az önálló életvitelhez szükséges gyakorlati tapasztalatok nyújtása.

A fejlesztés tartalma:

Egyéni fejlesztéssel:

- az észlelési zavarok (egyensúly taktilis, kinesztetikus)

kiküszöbölése, funkciók erősítése,

- a “játszani tudás” megalapozása, szociális – emocionális

késztetéssel,

- beszédészlelés fejlesztése (beszédértés, fonetikus észlelés,

hanganalízis, mondatértelmezés),

- cselekvések utánzással történő gyakorlásával a önellátás

gyakorlása,

- kommunikációs helyzetek megteremtésével a

kapcsolatteremtési készség fejlesztése.

94

9.1.7. Más fogyatékosok:

A figyelemzavaros, hiperaktív tanulási zavarral küzdő, autista, pervazív

zavarban szenvedő akusztikus gyermekek.

Célunk:

A kóros viselkedés kialakulásának megelőzése.

Konfliktus leküzdésére törekvés, érzelmi kontroll kialakítása.

Alapvető kognitív készségek, képességek alakítása.

Feladatunk:

A szocializáció érdekében a problémás gyermekek alkalmazkodó

képességének erősítése, társkapcsolati zavarok korrekciója.

A szülő - pedagógus konstruktív együttműködésének kialakítása.

A fejlesztés tartalma:

Egyéni fejlesztés keretében –

- elemi adaptív viselkedés kialakítása,

- szokásrendszer kialakítása, önálló alkalmazásának elsajátítása,

folyamatos elvárás a szinten tartásban

- szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése

felesleges ingerek kikapcsolásával.

- a preverbációs kapcsolat erősítése

- alkalmazkodó képesség segítése.

95

9.1.8. Beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, tanulási

nehézséggel küzdő gyermekek nevelése

Különleges ellátást igénylő ép intellektusú gyermekek, akiket a

“másság” jellemez.

Célunk:

Komplex személyiségfejlesztés a pozitív tulajdonságok kiemelésével.

Feladatunk:

A “másság” jegyeit hordozó gyermekek elfogadása.

A fejlesztés tartalma:

- Egyénre szabott fejlesztő programmal, elfogadó környezet

megteremtésével a beilleszkedési – magatartási és tanulási zavar

enyhítése.

- Az alkalmazkodó képességek, együttműködést, önfegyelmet, önállóságot

fejlesztő helyzetek tudatos alkalmazása.

9.1.9. Belgyógyászati és egyéb betegségek

- enyhe fokú elhízás,

- asztma

- enyhe fokú szívproblémák

- lisztérzékenység

- cukorbetegség

- epilepszia.

96

Célunk:

A gyermekek egészségének védelme.

Feladatunk:

Az orvosi utasítások betartása, elfogadtatása a gyermekekkel,

Óvodai körülmények között a speciális étrend biztosítása.

A betegségtudat kialakulásának megelőzése.

9.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének feltételei:

Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat intézményegységei:

Nevelési Tanácsadó,

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság,

Budapesti Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai

Szolgáltató Központ,

Budapesti Mozgásvizsgáló Országos Rehabilitációs és

Szakértői Bizottság,

szakértői véleménye alapján belső és külső szakemberek együttműködésével

valósul meg, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése.

97

9.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének

intézményben biztosított személyi feltételi:

Óvodapedagógus 10 fő

Pszicho pedagógus 1 fő Szakvizsga – szükség

szerint

Fejlesztő pedagógus 1 fő Szakvizsga

Nyelv és beszédfejlesztő

pedagógus

2 fő

Szakvizsga

Gyógytestnevelő 1 fő Szakvizsga

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése terén ellátandó munkaköri

feladatokat az érintett dolgozók munkaköri leírása tartalmazza.

9.4. Személyi kompetenciáik SZVÓ intézményen belül és kívül:

Sérülés Intézményen belül Intézményen kívül

Mozgáskorlátozottak

Gyógytestnevelő

Gyógytornász

Konduktor

Beszédfogyatékosok

Fejlesztő pedagógus

pszichopedagógus

Logopédus

Eklektív mutizmus

Pszichopedagógus

Pszichológus

Logopédus

Látássérültek Pszichopedagógus Gyógypedagógus

Nagyothallók

Siketek

Pszichopedagógus

Fejlesztő pedagógus

Szurdopedagógus

Értelmileg enyhe fokban

sérültek

Pszichopeagógus

Fejlesztő pedagógus

Oligofrén pedagógus

Szomatopedagógus

Más fogyatékosok

Pszichopedagógus

Fejlesztő pedagógus

Gyógypedagógus

Beilleszkedési zavarral,

magatartási

rendellenességgel,

tanulási nehézséggel

küzdő gyermekek

Pszichopedagógus

Fejlesztő pedagógus

Oligofrén pedagógus

Logopédus

98

9.5. Tárgyi feltételek:

A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásainak megfelelően valósul

meg, mely kiegészül speciális fejlesztést segítő eszközökkel

- nagymérető tükör

- vizuális tábla,

- mozgásfejlesztést segítő eszközök

(Bady Roll, Ayres, Wesco eszközök).

9.6. Az integrált nevelés során várható eredmény:

Az ép és sérült gyermekek együttnevelésének eredményeként a

pedagógusokban, szülőkben, gyermekekben kialakul az előítélet mentes

szemlélet és gyakorlat.

A korai életszakaszban történő integrált neveléssel egyenlő esélyeket

biztosítunk a sérült gyermekek számára.

Speciális, egyénre szabott fejlesztő programok alapján történő

megsegítéssel a sérülésből adódó hátrányokat csökkentjük.

10. Az előminősített referencia intézményi szerepből adódó feladatok

Célunk:

Referencia értékű pedagógiai, módszertani gyakorlat átadásával,

megismertetésével az óvodai intézmények szakmai fejlesztő tevékenységének,

innovációinak elvégzésére történő motiválás, a folyamat mentori segítése.

Feladatunk:

A gyermekközpontú fejlesztés, az esélyegyenlőség, a differenciált, az

egyéni fejlődést elősegítő tanulási módszerek gyakorlati bemutatásával a

kompetencia területekhez kapcsolódó módszer és eszköz bemutatása.

99

A diagnosztikai mérés eszközrendszerének megismertetésével,

dokumentumok biztosításával, a kompetencia mérés elterjedésének

elősegítése az óvodai nevelés területén.

A művészeti nevelés területén a gyermekek egyéni fejlődést biztosító

differenciált tanulásszervezési eljárások bemutatásával minden érdeklődő

óvodai intézmény váljon alkalmassá az eltérő ütemben fejlődő gyermekek

befogadására, egyénre szabott fejlesztésére, tehetséggondozó műhelyek

beindítására.

Szemléletüket formálva célunk, hogy egyetemes művészeti értékek

közvetítésével, alakuljanak ki az az egységes alapelvek, amelyeket

képviselve a sajátos, egyedi arculat megőrzésével érvényesítenek a

művészeti nevelés során.

Kidolgozott jó gyakorlatainkat átadjuk, és az adaptálást segítsük az érdeklődő

integrált nevelést folytató óvodai intézményeknek. A mindenkori fenntartó

biztosítja a referencia intézményi működésfenntarthatóságát, a folyamatos

szakmai megújulást, fejlesztést. Nyitott intézményként segítjük az

óvodapedagógus hallgatók gyakorlati képzését. Módszertani sokszínűségünket,

szakmai felkészültségünket a hálózati horizontális képzéseken, nyitott órákon,

konferenciákon bemutatjuk. Célunk a folyamatos fejlődés, fejlesztés, mások

tapasztalatainak adaptálása. A már kifejlesztetett jó gyakorlataink állandó

felülvizsgálatával, új jó gyakorlatok kidolgozásával a szakmaiságunk fejlesztése,

fejlődése biztosítható. Céljaink teljesülését évente áttekintjük, szükség esetén

módosítjuk. Disszeminációkat és hálózati tanulás formáit kidolgozzuk, és

megszervezzük az egymástól való tanulás jegyében.

11. Az óvodafejlesztéshez meghatározott feladatok

11.1. A gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követését segítő módszerek,

eszközök.

100

Az általunk alkalmazott DIFER célja, hogy segítse az óvodai és iskolai készségfejlesztő

munkát. A DIFER-ben szereplő tesztek diagnosztikus képet nyújtanak a készségek

fejlettségéről, lefedik annak minden összetevőjét. A készségek fejlettségének diagnosztikus

térképe megmutatja, hogy mely összetevőket sajátította már el a gyerek, és milyen fejlesztési

teendők vannak még hátra. Egy-egy teszt sikeres megoldása az adott készség optimális

begyakorlottságát, elsajátítását jelzi, amit a teszten elért 100 százalékponthoz közeli eredmény

mutat. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a készség optimális fejlettségéhez, mint kritériumhoz

viszonyítva adja meg a gyerekek fejlettségét. A 7 alapkészség nagy jelentőséggel bír az

iskolai élet megkezdésénél. Valósuljon meg a minden gyermekre vonatkozó kimeneti szakasz

DIFER mérés.

11.2. Egyéni differenciált fejlesztési módszerek.

A differenciálási lehetőségek megjelölése történjen - a tartalom, a cél, a módszerek, a

munkaformák, a szervezési mód, az irányítási mód, a közvetítésmód csatornájában való

igazodás, a gyermek-pedagógussal együtt töltött ideje, az egyes elemek egymásutánisága, a

nevelés stílus, a pedagógus által vállalt szerep, a válaszadás módjában való igazodás, a

munkavégzés üteme, tempója, az önállóság foka, a segítségadás módja – szerinti

meghatározással. Az egyéni differenciálás tükrözze az óvodapedagógus módszertani

jártasságát az egymástól eltérő szintű és irányultságú gyermeki szükséglethez történő

igazodásban. A differenciálás során érvényesüljenek az alapelvek - teljes

tevékenységrendszerrel történjen a teljes magatartásra és cselekvéskomponensre hatva; a

pedagógiai hatás az egész gyermeki személyiségre hasson; az önmegvalósítás lehetőségét

kínálja; humanisztikus gyermekszemlélet érvényesüljön.

Az egyéni differenciálás hasson át minden napirendi tevékenységet. A személyi bánásmód a

gyermeki igényt vegye figyelembe. Hatással bírjon a differenciálás a gyermek egész

személyiségére, és gyermeknek biztosítsa az önmegvalósítási vágy kielégülését. Mennyiségi

és minőségi differenciálás jelenjen meg a tervezésben, a gyakorlati megvalósításban.

11.3. Integrált nevelés feltételrendszere.

Valósuljon meg a funkcionális integráció. Az integrált nevelés objektív és szubjektív

feltételrendszerének javítása. Az objektív tényezők közül a fejlesztő eszközök bővítése

célirányosan az integrált gyermek speciális szükségletéhez igazodóan történjen. Az óvoda

101

épületének akadálymentesítése egyik épületszárnyon megvalósításra vár. A szubjektív

tényezők között a fogadó pedagógus szemlélete, segítőkészsége mellett szükséges a

gyógypedagógussal történő összedolgozás, valamint a pedagógiai asszisztens

kompetenciáinak, feladatba történő bekapcsolásának tisztázása. A gyermekek között fennálló

különbségeket figyelembe véve egyéni fejlesztési tervben a konkrét eszköz és módszer

kerüljön jelölésre.

11.4. Óvoda-iskola átmenet diagnosztikai módszerei; óvoda-iskola átmenetet segítő

egyéb intézkedések; óvoda-iskola közötti együttműködés új területei.

A nevelési-oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése, ápolása a más

intézmények bevált gyakorlatainak megismerése, a saját rendszerünk/szervezetünk jobbítása,

valamint az együttműködési lehetőségek felkutatása

11.5. Intézmények közötti új horizontális kapcsolatok kiépítése

Célunk a versenyképes minőség formálása, megőrzése, továbbfejlesztése. Saját rendszerünk

kidolgozott folyamatainak auditálása, szükség esetén korrekció elvégzése a jobbítás céljából.

Egymást támogató tanuló teamek működése bővíti a szakmai rálátást. Folyamatossá válik a

külső, és a belső benchmark – összehasonlítás, amely segíti a humánerőforrás megfelelő

koordinálását, a részt vevők motiváltságát, a nyitott, egymásra figyelő kommunikációt

11.6. Egységen belül történő tudásátadás módszertana, eljárása.

„Értéked valódi mércéje, hogy mások mennyit profitálnak a Te sikereidből!”

A nevelőközösség kritikai gondolkodásának fejlesztése, hogy elméleti háttérrel, pedagógiai

törekvésekkel, módszertani készletével az óvodai nevelés időszerű kihívásaira hatékony és

újszerű válaszokat keressen és találjon. Támogassa a pedagógusokat abban, hogy átgondolják

a felhasználható tudásról vallott nézeteiket, keressék a lehetőségeket a tudásátadásra a

Szolnok Városi Óvodák és saját tagintézményükben. Bővíteni tudják módszertani

szakértelmüket, és gazdagítsák a tagintézmény módszertani eszköztárát a „Csak tiszta

forrásból!”, közös elv alapján.

"SEGÍT-Ő KÉZ" néven az óvoda belső tudásátadás rendszerének újragondolása, és

szabályozása az alábbi elvek érvényesítésével: intervenciós szemlélet kialakítása, elfogadása.

102

Az egymástól való tanulás jegyében a segítés középpontba helyezése. Belső mentori

szerepkör szükség szerinti működtetése.

103

12. Felhasznált irodalom

1. Nagy Jenőné

Óvodai programkészítés, de hogyan?

OKKER Budapest 1997.

2. Nagy Jenőné

Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés

OKKER Budapest 1997.

3. Nagy Jenőné

Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel

Color Print Szolnok 1996.

4. Nagy Jenőné

Csak tiszta forrásból

Color Print Szolnok 1996-2002.

5. Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin

Lépésről lépésre óvodai fejlesztő program

Dr. Deli Imre Hajdúböszörmény 1997.

6. Nagy Jenőné – Németh Menyhértné – Novákné Cseh Ibolya

Rajz, mintázás, kézimunka

Color Print Szolnok 1999.

7. Nagy Jenőné: Óvodatükör

Ecomix Kft. Szolnok 2001.

8. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja

1. melléklet a 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelethez

9. Villányi Györgyné

Tanulmányok a kisgyermek neveléséről

OKKER Oktatási Iroda Bp. 1996.

10. Kovács György – Bakosi Éva

Játék az óvodában

Debrecen 1995.

104

11. Mérey Ferenc – V. Binet Ágnes

Gyermeklélektan

Bp. Gondolat Kiadó, 1978.

12. Gaál Sándorné – Kunos Andrásné

Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában

Color Print Szolnok 1996.

13. Dr. Tóthszőllősyné Varga Tünde

Mozgásfejlesztés az óvodában

Bp. FER-CO KFT. És a Váci Ofszet KFT. 1994.

14. Villányi Györgyné

Játék a matematika?

Tárogató Kiadó Bp. 1993.

15. Tarján Gábor

Mindennapi hagyomány

Dabas Mezőgazdasági Kiadó 1994.

16. Kósa – Szemerkényi

Apáról fiúra

Bp. Móra Kiadó, IV. kiadás 1973.

17. Dankó Ervinné dr.

Az óvodai irodalmi nevelés kérdései korunkban

Bp. Dinasztia Kiadó 1993.

18. Zilahi Józsefné

Mese – vers az óvodában I.

Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 1994.

19. Dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr.

Mesélő természet

KINCS KÖNYV Kiadó 1995.

105

20. A közvetlen és tágabb környezetünk tevékeny felfedezése

Szolnok, Grafiti Nyomda 1996.

21. Kodály Zoltán

Magyar Népzene Tára

Bp. Zeneműkiadó 1951.

22. Forrai Katalin

Ének az óvodában

Bp. Editió Musica 1974.

23. Törzsök Béla

Zenehallgatás az óvodában

Bp. Zeneműkiadó 1982.

24. Kondacs Mihályné – Podmaniczky Mária

Vizuális nevelés az óvodában

Bp. Calibra kiadó 1993.

25. Dömökös Tekla

Magyar népszokások

Corvina kiadó

106

26. Hétköznapi varázslatok

Bp. 1997.

27. Szaitzné Gregoits Anna

Komplex prevenciós óvodai program

1996

107

sve L?4 & w,,,r.4

OM:201071

uto,1{;..iCanrrnittccl to pxcellertre

241 1

ffiVffiffiAK

5000 Szolnok, Baross u,1. Telefon: 561421-618

JF,GYZ6KONYV

K6sztilt: SzolnokV6rosi Ovod6k......*.l.Qf-:.T...........Tagintezmenyeben

Thrgy: Modositott SZVO Pedagogiai Program tagintezmenyi programrdsz6nek megismer6se,

elfogad6sa

Rdsztvevok kore: nevelotestillet (elenl6ti iv alapj6n)

Atagintezm6ny nevelotestiilete a Pedag6giai Programot megismerte, a benne foglaltakat

telies m6rtekben elfogadia nem fogadja el

(A megfblelci aldhilzand1 )

Hozzdszolt.sok'.

*,t,"q$o 2611

5000 Szolnok, Baross u.I . oM:201071 Telefon: 561421-618

Jelenl6ti iv

Pedagrigiai Program elfogad{sf 16l

N6v Al{irais

I 0AGt lrrct-f-t lt\\. '\ r]4 (i<)\.'.'--ik

t\

2. rrdl{\A3t toO :; 3",!p lk <i',^ ua

)AS I t OOA N-e tr -Jb- t-i'rt-: /4.

uApG a AN/0raD.+rr t (

fr/ ar"7a u/,r,i"\ -*--5

G?OROYL) F[bo{a iCS Bsn*-"-., tb"*,l6. I

f u l3 tcsee X CITA IU IU E)r n - A \p i I

L! : t h,,t,(AR ).tt f ^t

\*,n ,VL,'O

7.

Hn'ntrtr s f7FItun4 rl,I.JL- J*J-'=1o8.

\5uSt\Jt: /.ALuO CeLLL^ B,,u,o'^nr'(1,'lt' A ; il-",9.

vbszB G t-Tli\,rlTu L.\ IJ I I

dt-ct':,-e,g, *,rA'h10.

!r:(!rtln' ,rui a, uie, G uu.n u=il u{--f hl'r\ \11

12.

13

t4.

15.

16.

17.