40
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.

Makroökonómia II. ea

  • Upload
    trilby

  • View
    43

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac. M un k ap iac. Adásvétel tárgya: munkaerő Háztartási szektormunkaerő kínálata Vállalati szektor munkaerő kereslete. 3. Munkapiaci kínálatot befolyásoló tényezők. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Makroökonómia II.  ea

MakroökonómiaII. ea.

Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben.Neoklasszikus árupiac.

Page 2: Makroökonómia II.  ea

Munkapiac

Adásvétel tárgya: munkaerő Háztartási szektor

munkaerő kínálata Vállalati szektor munkaerő

kereslete

3

Page 3: Makroökonómia II.  ea

4

Munkapiaci kínálatot befolyásoló tényezők

- demográfiai folyamatok és jellemzők (szaporodás, migráció, összetétel)

- munkaerőforrás nagysága(várható életkor, szellemi, fizikai

képességek, egészség állapot)- munkavállalási hajlandóság(munkaidő vs. szabadidő, bér vs.

segély)- gazdasági aktivitás (foglalkoztatottak, munkanélküliek,

inaktívak)

Page 4: Makroökonómia II.  ea

Önkéntes (frikciós) Kényszerű (strukturális,

konjunkturális)

2014.02.18. 8

Page 5: Makroökonómia II.  ea

5

A makrogazdaság kínálati oldalaA MUNKAPIAC ÉS AZ ÖSSZKÍNÁLAT

Munkaképes korú lakosság: a népesség azon része, amelyik a tanulási illetve a képzési fázison túl van, és a nyugdíj korhatár előtt áll.Aktív népesség: a népesség azon része, amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni.Inaktív népesség: tagjai nem hajlandóak munkát vállalni, mert megélhetésüket más forrásból fedezik, vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban.

Page 6: Makroökonómia II.  ea

6

Aktív népesség

A munkaerőpiaci statisztikában az aktív népességet (NA) tekintik munka-kínálatnak.

Az aktív népesség nő: – teljes lakosság nő:– demográfiai okok;– bevándorlás.– aktív és inaktív népesség közötti átjárhatóság

által

Page 7: Makroökonómia II.  ea

Munkanélküliség csoportosítása

Kényszerű munkanélküliség

pl. konjunkturális munkanélküliség strukturális munkanélküliség

Önkéntes munkanélküliség

pl. frikcionális munkanélküliség Természetes munkanélküliség

2014.02.18. 13

Page 8: Makroökonómia II.  ea

8

Mutatók:

Aktivitási ráta: Aktív népesség / Munkaképes korú népesség

Munkanélküliségi ráta: Munkanélküliek száma / Aktív népesség

Foglalkoztatási ráta:Foglalkoztatottak/Munkaképes korú népesség

Page 9: Makroökonómia II.  ea

2014.02.18. 5

Munkakínálati függvény

Egyéni munkakínálati függvény a mikróban Az aggregált munkakínálat nagysága a reálbér

növekvő függvénye, megmutatja, hogy különböző reálbérszint mellett hányan kívánnak munkát vállalni

Jellemzői:

Nem indul az origóból (minimálbér)

felső határ az aktív népesség

Rugalmatlanabb, mint az egyéni kínálati függvény

o

o

o

Page 10: Makroökonómia II.  ea

10

Munkakínálati függvény

A munkakínálati döntések során a reálbért (W/P) vesszük figyelembe, mely megmutatja, hogy a pénzbérért mennyi árut lehet vásárolni, vagyis mekkora a nominálbér (W) vásárlóereje.Reálbér= Nominálbér/Árszínvonal

Page 11: Makroökonómia II.  ea

11

A munkakínálati függvény

(NS) a háztartások munkakínálatát adja meg a reálbér függvényében.

NS

NA N

W/P

(W/P)1

(W/P)0

0

NA=Aktív népesség száma

Page 12: Makroökonómia II.  ea

12

A munkakereslet

A munkakeresleti függvény: (ND) a vállalatok munkakeresletét (az alkalmazni kívánt létszámot) mutatja a reálbér függvényében.

W/P

N

ND

Page 13: Makroökonómia II.  ea

Munkakereslet

Feltételezzük a csökkenő határtermelékenységet (hozadék), ld. mikroökonómiaHa N nő csökken

W/P és N között negatív a kapcsolat (fordított arányosság)

N

NKF

);(

Page 14: Makroökonómia II.  ea

Munkakereslet

A profitmaximalizáló vállalatok munkakereslete:REÁLBÉR = HATÁR-TERMELÉKENYSÉG

N

NKF

P

W

WPN

NKF

MFCMRPPPMP

MCMR

LLLL

);(

);(

;

Page 15: Makroökonómia II.  ea

Munkakereslet algebrai meghatározása, Cobb-Douglash függvény esetén

Minden W/P-hez hozzárendelünk egy ND-t

)(

)1(

)1(

0)(

)(

NKaN

Y

NKaY

PW

PWN D

Page 16: Makroökonómia II.  ea

)1

(

)1(

)(

)(

)1(

)1(

)1(

);(

a

KPW

N

a

KPW

N

NKaP

WN

NKF

P

W

Page 17: Makroökonómia II.  ea

K

PW

aN

Ka

PW

N

Ka

PW

N

Ka

PW

N

D

)1

(

)1

(

)1(

)1

(

)1(

)1

(

)1(

)1(

)1(

)1(

)1(

)1(

)(

)1

(

Page 18: Makroökonómia II.  ea

Munkakereslet lineáris közelítéssel

ND

N

W/P

Page 19: Makroökonómia II.  ea

2014.02.18. 15

Munkapiac a neoklasszikus modellben

A munkapiac tökéletesen működik A nominálbér mozgása automatikusan

létrehozza a munkapiaci egyensúlyt Megvalósul a teljes foglalkoztatás A teljes foglalkoztatás mellett a

makrogazdaság kibocsátása maximális lesz

POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁS

Page 20: Makroökonómia II.  ea

Munkapiac a neoklasszikus modellben

ND

N

W/PNS

W/P*

Nf

Mivel a nominálbér rugalmas, a munkapiac mindig megtisztul

Page 21: Makroökonómia II.  ea

21

A munkapiaci egyensúly

W/P

N

ND

NS

N*

(W/P)*

N*: teljes foglalkoztatásW/P*: egyensúlyi reálbér

Ha Munkakínálat > Munkakereslet akkor a nominálbér csökken. Ha Munkakereslet > Munkakínálat akkor a nominálbér emelkedik

Page 22: Makroökonómia II.  ea

22

Munkanélküliség

W/P

N

ND

NS

(W/P)0Uö: önkéntesUK: kényszerű

Munkanélküliség a neoklasszikus modellben mindig önkéntes, ha csak valamiért nem merev a nominálbér. Akkor lenne kényszerű is. Valójában a keynesi modellben lesz feltétel.

N0 NAN`

UK

Page 23: Makroökonómia II.  ea

23

Munkanélküliség fajtái

Önkéntes (Uö): a munka nélkül maradt dolgozó tudatos, egyéni döntése.

A fennálló reálbéréért nem hajlandó munkába állni, még keresi a megfelelő állást.

Uö=NA-NS (aktív népesség-munkakínálat.)

Kényszerű (UK): az adott reálbér mellett NS >ND.

Page 24: Makroökonómia II.  ea

2014.02.18. 16

Aggregált kínálati függvény meghatározása a neoklasszikus modellben:

Kifejezi, hogy különböző árszínvonal mellett a vállalati szektor mennyit szándékozik termelni (tervezett árszínvonal – tervezett kínálat nagysága)

A neoklasszikus modellben az aggregált kínálat független az árszínvonaltól vagyis: AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT MINDEN

ÁRSZÍNVONAL MELLETT MEGEGYEZIK A POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁSSAL

Az aggregált kínálati függvény árszínvonal szerinti rugalmassága 0

Page 25: Makroökonómia II.  ea

2014.02.18. 17

NS

ND NY(KN)

Page 26: Makroökonómia II.  ea

2014.02.18. 18

Hogyan hat?

Nominálbérek változása Technológiai változás Tőkeállomány Tömeges bevándorlás

Page 27: Makroökonómia II.  ea

P

YYP

Ys

Y(N)

ND

Ns

W/P

W/P

N

I.II.

III.IV.

A reálbér független az árszínvonaltól

A kibocsátás független az árszínvonaltól

csak a munkapiac függvénye

A munkapiac egyensúlyban van

Potenciális kibocsátás

Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén

P

Y

Ys1

Ns

W/P

(W/P)1

N

ND2

(W/P)2 Ys2

(YP)2

Y(N)2

A tőkeállomány növekedésének hatása az összkínálatra

(YP)1

Y(N)1

Y(K1 ,N)Y(K2 ,N)

Y

A termelési függvény eltolódása tőke-

állomány növekedésének hatására

N

W/P

ND1

ND2

A munkakereslet eltolódása a tőke-

állomány növekedésének hatására

Ns

ND1

N

Page 28: Makroökonómia II.  ea

2014.02.18. 19

tőkeállomány

technológia

Termelési függvény

Munkapiaci kereslet

Munkaerő kínálat Munkapiaci egyensúly Max. foglalkoztatottak,

Potenciális jövedelem

Egyensúlyi reálbér

Árszínvonal a pénzpiacról

w

Page 29: Makroökonómia II.  ea

Neoklasszikus árupiac

A kínálat a meghatározóSay-törvény

Page 30: Makroökonómia II.  ea

ÁRUPIAC

Gazdasági szereplők termékek és szolgáltatások iránti kereslete

Vállalati szektor kínálata=

Page 31: Makroökonómia II.  ea

Fogyasztási kereslet

A háztartások intertemporális döntései alapján határozható meg

Y= C+S Jelen és jövőbeni fogyasztásból származó

összhaszon maximalizálása

A fogyasztás és a megtakarítás a kamatláb függvénye

Page 32: Makroökonómia II.  ea

Fogyasztási függvény

A kamatláb különböző értékeihez rendeli hozzá a fogyasztás különböző értékeit

Negatív meredekség

i

Y,C

YP

C(i)

Page 33: Makroökonómia II.  ea

Megtakarítási függvény:

A kamatláb függvénye Pozitív meredekség

iYP

C(i)S(i)

Y,C, S

Page 34: Makroökonómia II.  ea

Mi határozza meg a kamatláb nagyságát?

Értékpapír piac

értékpapírok iránti kereslet

Tőkekínálat = rendelkezésre álló befektethető tőke

Megtakarítási függvény S(i)

Page 35: Makroökonómia II.  ea

Tőkekereslet

Vállalati szektor támasztja Beruházások finanszírozásának forrása Függ: kamatlábtól, várakozásoktól Beruházási függvény = tőkekeresleti

függvény i

I

Page 36: Makroökonómia II.  ea

Mitől függ a kamatláb nagysága?

Megtakarítások

S

Beruházások

I=

Egyensúlyi kamatláb

Page 37: Makroökonómia II.  ea

Árupiaci egyensúly

iYP

Y,C, S

C(i)S(i)

ie

I

I=S C

ie

I,S,C

Az egyensúlyt a kamatláb mozgása teremti meg.

I(i)=S(i)

I(i) + C(i)=Y

I(i)= S(i)

Page 38: Makroökonómia II.  ea

Kormányzati beavatkozás

Módosítja a rendelkezésre álló jövedelmet Keresletet teremt az árupiacon Kiszorító hatás (a magánszektor keresletét

csökkenti)

A makrogazdasági jövedelem nagyságát nem képes befolyásolni, csak annak megoszlását !!!

Page 39: Makroökonómia II.  ea

Adózás hatása

Módosítja a rendelkezésre álló jövedelmet Csökkenti a fogyasztást saját nagyságával

A makrogazdasági jövedelem nagyságát nem képes befolyásolni, csak annak megoszlását !!!

Page 40: Makroökonómia II.  ea

Kormányzati kiadás hatása

Növeli az árupiaci keresletet Kiszorító hatás (a magánszektor keresletét

csökkenti) Mind a fogyasztás, mind a beruházás

csökken

A makrogazdasági jövedelem nagyságát nem képes befolyásolni, csak annak megoszlását !!!