Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

Základný Zákon Maďarska

(25. apríla 2011)

4

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

5

Základný Zákon Maďarska

(25. apríla 2011)

Bože, požehnaj Maďara!

NÁRODNÉ KRÉDO

MY, ČLENOVIA MAĎARSKÉHO NÁRODA, na začiatku nového tisícročia, so zodpovednosťou za všetkých Maďarov, vyhlasujeme nasledovné: Sme hrdí na to, že náš kráľ svätý Štefan pred tisíc rokmi postavil maďarský štát na pevné základy a z našej vlasti vytvoril súčasť kresťanskej Európy. Sme hrdí na našich predkov, ktorí bojovali za zachovanie, slobodu a nezávislosť našej krajiny. Sme hrdí na vynikajúce intelektuálne diela maďarských ľudí. Sme hrdí na to, že náš národ stáročia bránil Európu v bojoch a svojím nadaním a usilovnosťou zveľaďoval jej spoločné hodnoty. Uznávame úlohu kresťanstva pri zachovaní národa. Ctíme si rôznorodé náboženské tradície našej krajiny. Sľubujeme, že zachováme intelektuálnu a duchovnú jednotu nášho národa, ktorý sa počas búrok uplynulého storočia roztrieštil na časti. S nami žijúce národnosti sú súčasťou maďarského politického spoločenstva a sú štátotvornými činiteľmi. Zaväzujeme sa opatrovať a zachovať naše dedičstvo, náš jedinečný jazyk, maďarskú kultúru, jazyky a kultúru národností žijúcich v Maďarsku, hodnoty vytvorené človekom a dané prírodou Karpatskej kotliny. Znášame zodpovednosť za našich potomkov, preto starostlivým využitím našich materiálnych, duševných a prírodných zdrojov chránime životné podmienky budúcich generácií. Veríme, že naša národná kultúra je bohatým prínosom pre rôznorodosť európskej jednoty. Ctíme si slobodu a kultúru iných národov, snažíme sa o spoluprácu s každým národom sveta. Vyznávame, že základom ľudského bytia je ľudská dôstojnosť. Vyznávame, že sloboda jednotlivca sa môže rozvinúť len v spolupráci s inými. Vyznávame, že najdôležitejším rámcom nášho spolužitia je rodina a národ, základné hodnoty našej spolupatričnosti sú vernosť, viera a láska. Vyznávame, že základom sily spoločenstva a základom cti každého človeka je práca, výkon ľudského intelektu.

6

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.

7

Vyznávame povinnosť pomáhať bezvládnym a chudobným. Vyznávame, že spoločným cieľom občana a štátu je naplnenie blahobytu, bezpečnosti, poriadku, spravodlivosti a slobody. Vyznávame, že vláda ľudu je len tam, kde štát slúži svojim občanom, ich záležitosti spravuje primerane, bez zneužívania a zaujatosti. Ctíme si výdobytky našej historickej ústavy a Svätú korunu, ktorá stelesňuje kontinuitu ústavnej štátnosti Maďarska a jednotu národa. Neuznávame prerušenie kontinuity našej historickej ústavy z dôvodu cudzích okupácií. Popierame premlčanie neľudských zločinov spáchaných voči maďarskému národu a jeho občanom počas vlády národno-socialistických a komunistických diktatúr. Neuznávame komunistickú ústavu z roku 1949, lebo bola základom tyranskej vlády, a preto vyhlasujeme jej neplatnosť. Súhlasíme s poslancami prvého slobodného Národného zhromaždenia, ktorí vo svojom prvom uznesení deklarovali, že naša dnešná sloboda vyklíčila z nášho povstania v roku 1956. Opätovné nastolenie štátneho sebaurčenia, o ktoré naša vlasť prišla devätnásteho marca 1944, datujeme od druhého mája 1990, od vzniku prvého slobodne zvoleného zastúpenia ľudu. Tento deň považujeme za začiatok novej demokracie a ústavného poriadku našej vlasti. Vyznávame, že po desaťročiach dvadsiateho storočia vedúcich k morálnemu otrasu, nedovratne potrebujeme intelektuálnu a duchovnú obnovu. Veríme v spoločne vytváranú budúcnosť, v zanietenosť mladých generácií. Veríme, že naše deti a vnuci svojím nadaním, vytrvalosťou a duchovnou silou opäť učinia Maďarsko veľkým. Náš základný zákon je základom nášho právneho poriadku: je zmluvou medzi Maďarmi minulosti, súčasnosti a budúcnosti. Je živým rámcom, ktorý vyjadruje vôľu národa, formu, v ktorej chceme žiť. My, občania Maďarska, sme pripravení na to, aby sme poriadok našej krajiny založili na spolupráci národa.

8

ALAPVETÉS

A) cikk HAZÁNK neve Magyarország.

B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy

gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

9

ZÁKLADNÉ PRINCÍPY

Článok A) Názov našej VLASTI je Maďarsko.

Článok B) (1) Maďarsko je nezávislý, demokratický právny štát. (2) Štátna forma Maďarska je republika. (3) Zdrojom verejnej moci je ľud. (4) Ľud vykonáva svoju moc prostredníctvom svojich volených zástupcov, výnimočne

priamo.

Článok C) (1) Fungovanie maďarského štátu je založené na zásade deľby moci. (2) Nikto nesmie konať s cieľom násilne získať alebo vykonávať moc, respektíve túto si

výlučne privlastniť. Proti takýmto snahám je každý oprávnený a povinný zákonnou cestou vystúpiť.

(3) Za účelom presadenia Základného zákona a právnych predpisov je štát oprávnený používať donútenie.

Článok D)

Majúc na zreteli spolupatričnosť jednotného maďarského národa, Maďarsko nesie zodpovednosť za osud Maďarov žijúcich mimo jeho hraníc, napomáha zachovaniu a rozvoju ich komunít, podporuje ich snahy smerujúce k zachovaniu ich maďarskej identity, uplatnenie ich individuálnych a kolektívnych práv, vytvorenie ich komunitných samospráv, ich uplatnenie sa v rodnom kraji a podporuje ich vzájomnú spoluprácu a spoluprácu s Maďarskom.

10

E) cikk

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.

(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.

(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

F) cikk

(1) Magyarország fővárosa Budapest. (2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban

kerületek alakíthatók.

G) cikk

(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.

(2) Magyarország védelmezi állampolgárait. (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától

megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

H) cikk

(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

11

Článok E) (1) Maďarsko sa v záujme naplnenia slobody, blahobytu a bezpečnosti európskych národov

spolupodieľa na vytvorení európskej jednoty. (2) V záujme svojej účasti v Európskej únii ako jej členského štátu, Maďarsko môže na

základe medzinárodnej zmluvy vykonávať niektoré svoje kompetencie vyplývajúce zo Základného zákona spoločne s ostatnými členskými štátmi Európskej únie prostredníctvom inštitúcií Európskej únie, a to v rozsahu potrebnom na uplatňovanie práv a plnenie záväzkov vyplývajúcich zo zakladajúcich zmlúv.

(3) Právo Európskej únie – v medziach stanovených v ods. (2) – môže určiť všeobecne záväzné pravidlo správania.

(4) K mandátu na uznanie záväznosti medzinárodnej zmluvy podľa ods. (2) je potrebná dvojtretinová väčšina hlasov všetkých poslancov parlamentu.

Článok F) (1) Hlavným mestom Maďarska je Budapešť. (2) Územie Maďarska sa delí na župy, mestá a obce. V mestách je možné vytvoriť obvody.

Článok G) (1) Dieťa maďarského občana nadobúda narodením maďarské štátne občianstvo. Ústavný

zákon môže určiť aj iné prípady vzniku alebo získania maďarského štátneho občianstva. (2) Maďarsko chráni svojich štátnych občanov. (3) Nikomu nemožno odňať jeho maďarské štátne občianstvo, ktoré nadobudol narodením

alebo ktoré oprávnene získal. (4) Podrobné pravidlá týkajúce sa štátneho občianstva ustanoví ústavný zákon.

Článok H) (1) Úradným jazykom Maďarska je maďarčina. (2) Maďarsko chráni maďarský jazyk. (3) Maďarsko chráni maďarskú posunkovú reč ako súčasť maďarskej kultúry.

12

I) cikk

(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.

(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.

J) cikk

(1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére; b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére; c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

13

Článok I) (1) Štátny znak Maďarska je špicato zakončený prepolený štít. Jeho prvé pole je sedemkrát

delené červenými a striebornými pruhmi. V jeho druhom, červenom poli je strieborný dvojkríž na strednom vyvýšenom vŕšku zeleného trojvršia so zlatou korunou. Na štíte spočíva maďarská Svätá koruna.

(2) Vlajka Maďarska pozostáva z troch vodorovných pruhov rovnakej šírky, v poradí zhora farby červenej, bielej a zelenej, kde červená farba je symbolom sily, biela farba vernosti a zelená farba nádeje.

(3) Hymnou Maďarska je báseň Ferenca Kölcseyho s názvom Hymna s hudbou Ferenca Erkela.

(4) Štátny znak a vlajku je možné použiť aj v iných, historicky vytvorených formách. Podrobné pravidlá používania štátneho znaku a vlajky, ako aj štátne vyznamenania ustanoví ústavný zákon.

Článok J) (1) Národnými sviatkami Maďarska sú:

a) 15. deň mesiaca marec na pamiatku revolúcie a boja za slobodu v rokoch 1848–49; b) 20. deň mesiaca august na pamiatku založenia štátu a na pamiatku zakladateľa štátu

kráľa svätého Štefana; c) 23. deň mesiaca október na pamiatku revolúcie a boja za slobodu v roku 1956.

(2) Oficiálnym štátnym sviatkom je 20. deň mesiaca august.

14

K) cikk Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

L) cikk

(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.

(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

M) cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép

az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

N) cikk

(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős.

(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.

O) cikk

Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

15

Článok K)

Oficiálnou menou Maďarska je forint.

Článok L) (1) Maďarsko chráni inštitút manželstva ako životné spoločenstvo vytvorené medzi mužom a

ženou na základe ich dobrovoľného rozhodnutia, ako aj rodinu ako základ zachovania národa. (2) Maďarsko podporuje materstvo. (3) Ochranu rodín upravuje ústavný zákon.

Článok M) (1) Ekonomika Maďarska je založená na hodnototvornej práci a na slobode podnikania. (2) Maďarsko zabezpečí podmienky čestnej hospodárskej súťaže. Maďarsko vystupuje proti

zneužitiu prevahy sily a chráni práva spotrebiteľov.

Článok N) (1) Maďarsko uplatňuje zásadu vyrovnaného, transparentného a udržateľného rozpočtového

hospodárenia. (2) Primárnu zodpovednosť za uplatnenie zásady uvedenej v ods. (1) nesie Národné

zhromaždenie a vláda. (3) Ústavný súd, súdy, miestne samosprávy a iné štátne orgány sú pri plnení svojich úloh

povinné rešpektovať zásadu podľa ods. (1).

Článok O)

Každý je zodpovedný sám za seba, v súlade so svojimi schopnosťami a možnosťami je povinný prispievať k plneniu štátnych a spoločenských úloh.

16

P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Q) cikk

(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

R) cikk

(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és

történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

S) cikk

(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.

(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

17

Článok P) Prírodné zdroje, najmä úrodná pôda, lesy a vodné zdroje, biodiverzita, najmä endemické druhy rastlín a zvierat, respektíve kultúrne hodnoty predstavujú spoločné dedičstvo národa, ktorého ochrana, udržanie a zachovanie pre budúce generácie je povinnosťou štátu a každého občana.

Článok Q) (1) V záujme vytvorenia a udržania mieru, bezpečnosti a udržateľného rozvoja ľudstva sa

Maďarsko usiluje o spoluprácu so všetkými národmi a krajinami sveta. (2) V záujme plnenia svojich medzinárodných právnych záväzkov Maďarsko zabezpečuje

súlad maďarského práva s medzinárodným právom. (3) Maďarsko uznáva všeobecne akceptované pravidlá medzinárodného práva. Iné zdroje

medzinárodného práva sa stávajú súčasťou maďarského právneho poriadku ich vyhlásením v právnom predpise.

Článok R) (1) Základný zákon je základom právneho poriadku Maďarska. (2) Základný zákon a právne predpisy sú povinné pre každého. (3) Ustanovenia Základného zákona je potrebné interpretovať v súlade s ich cieľmi,

s Národným krédom v ňom obsiahnutým a s výdobytkami našej historickej ústavy.

Článok S) (1) Návrh na prijatie alebo zmenu Základného zákona môže predložiť prezident republiky,

vláda, výbor Národného zhromaždenia alebo poslanec Národného zhromaždenia. (2) Na prijatie alebo zmenu Základného zákona je potrebný súhlas dvoch tretín všetkých

poslancov Národného zhromaždenia.

18

(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.

(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.

T) cikk

(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.

(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen

lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

I. cikk

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

19

(3) Základný zákon alebo zmenu Základného zákona predseda Národného zhromaždenia podpíše a pošle prezidentovi republiky. Prezident republiky Základný zákon alebo zmenu Základného zákona podpíše do piatich dní od jeho doručenia a nariadi jeho zverejnenie v úradnom vestníku.

(4) Označenie zmeny Základného zákona pri jej zverejnení obsahuje názov, poradové číslo zmeny a deň zverejnenia.

Článok T) (1) Všeobecne záväzné pravidlá správania môže ustanoviť len právny predpis zverejnený

v úradnom vestníku, vytvorený orgánom označeným v Základnom zákone a disponujúcim zákonodarnou mocou. Ústavný zákon môže ustanoviť pravidlá vyhlásenia nariadenia samosprávy a právnych predpisov vytvorených v rámci osobitného právneho poriadku aj inak.

(2) Právnym predpisom je zákon, nariadenie vlády, nariadenie predsedu vlády, nariadenie ministra, nariadenie guvernéra Maďarskej národnej banky, nariadenie riaditeľa samostatného regulačného orgánu a nariadenie miestnej samosprávy. Právnym predpisom je ďalej nariadenie vydané Radou obrany v čase mimoriadneho stavu a dekrét prezidenta vydaný v čase núdzového stavu.

(3) Právny predpis nemôže byť v rozpore so Základným zákonom. (4) Ústavný zákon je zákon, na schválenie a zmenu ktorého je potrebný súhlas dvoch tretín

prítomných poslancov Národného zhromaždenia.

SLOBODA A ZODPOVEDNOSŤ

Článok I (1) Nedotknuteľné a nescudziteľné základné práva ČLOVEKA sa musia rešpektovať. Ich

ochrana je prvoradou povinnosťou štátu. (2) Maďarsko uznáva základné individuálne a kolektívne práva človeka. (3) Pravidlá, týkajúce sa základných práv a povinností ustanoví zákon. Základné právo je

možné obmedziť v záujme uplatnenia iného základného práva, alebo v záujme ochrany niektorej z ústavných hodnôt, v nevyhnutne potrebnej miere, úmerne k cieľu, ktorý sa má dosiahnuť, za rešpektovania zásadného obsahu základného práva.

(4) Pre právne subjekty vytvorené na základe zákona sú tiež zabezpečené tie základné práva, respektíve aj na nich sa vzťahujú tie povinnosti, ktoré sa z hľadiska ich povahy nevzťahujú len na človeka.

20

II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

III. cikk

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.

(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

IV. cikk

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és

törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.

(3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

21

Článok II

Ľudská dôstojnosť je nedotknuteľná. Každý človek má právo na život a na ľudskú dôstojnosť, život plodu je hodný ochrany od počatia.

Článok III (1) Nikoho nemožno týrať ani podrobiť neľudskému, ponižujúcemu zaobchádzaniu alebo

trestu, ani držať v otroctve. Obchodovanie s ľuďmi je zakázané. (2) Bez dobrovoľného súhlasu daného na základe informácie je zakázané vykonávať na

človeku lekárske alebo vedecké experimenty. (3) Je zakázaná prax zameraná na šľachtenie ľudskej rasy, využitie ľudského tela a jeho častí

s cieľom nadobudnutia zisku, ako aj klonovanie ľudských jedincov.

Článok IV (1) Každý má právo na slobodu a na osobnú bezpečnosť. (2) Nikoho nemožno pozbaviť slobody inak, ako zo zákonných dôvodov a zákonom

ustanoveným postupom. Skutočný trest odňatia slobody na doživotie sa môže uložiť len pre spáchanie úmyselného, násilného trestného činu.

(3) Podozrivého z trestného činu, ktorý bol zadržaný, je potrebné v čo najkratšom čase prepustiť na slobodu alebo postaviť pred súd. Súd je povinný túto osobu vypočuť a v písomne odôvodnenom rozhodnutí bezodkladne rozhodnúť o jej prepustení na slobodu alebo o väzbe.

(4) Osoba, ktorej sloboda bola neodôvodnene alebo protizákonne obmedzená, má právo na náhradu škody.

Článok V

Každý má právo podľa ustanovení zákona odvrátiť nezákonný útok zameraný proti jej osobe, respektíve jeho vlastníctvu, alebo bezprávny útok, ktorý tieto priamo ohrozuje.

22

VI. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

VII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.

(2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.

(3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

VIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok

közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

23

Článok VI (1) Každý má právo na to, aby jeho súkromný a rodinný život, jeho domov, vzťahy a dobré

meno boli rešpektované. (2) Každý má právo na ochranu svojich osobných údajov a na spoznanie a šírenie verejných

údajov. (3) Uplatňovanie práva na ochranu osobných údajov a na spoznanie verejných údajov

kontroluje ústavným zákonom zriadený nezávislý orgán.

Článok VII (1) Každý má právo na slobodu myslenia, svedomia a náboženského vyznania. Toto právo

zahŕňa možnosť slobodného výberu alebo zmeny náboženského vyznania alebo iného presvedčenia a tú slobodu, že každý môže svoje náboženské vyznanie alebo iné presvedčenie prejavovať formou náboženských úkonov, obradov alebo iným spôsobom, sám alebo spoločne s inými, verejne alebo súkromne, alebo takýto prejav nevykonávať, praktizovať alebo učiť.

(2) Cirkvi a štát spravujú svoje záležitosti oddelene. Cirkvi sú samostatné. Štát v záujme verejných cieľov spolupracuje s cirkvami.

(3) Podrobné pravidlá týkajúce sa cirkví ustanoví ústavný zákon.

Článok VIII (1) Každý má právo pokojne sa zhromažďovať. (2) Každý má právo vytvárať organizácie a vstupovať do organizácií. (3) Strany môžu na základe združovacieho práva slobodne vznikať a vykonávať svoju

činnosť. Strany sa podieľajú na tvorbe a vyjadrení vôle ľudu. Strany nemôžu priamo vykonávať verejnú moc.

(4) Podrobné pravidlá činnosti a hospodárenia strán ustanoví ústavný zákon. (5) Odborové organizácie a iné organizácie zamerané na zastupovanie záujmov môžu na

základe združovacieho práva slobodne vznikať a vykonávať svoju činnosť.

24

IX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a

demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac

felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

X. cikk

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.

XI. cikk

(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az

ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

25

Článok IX (1) Každý má právo na slobodu prejavu. (2) Maďarsko uznáva a chráni slobodu a rozmanitosť tlače, zabezpečuje podmienky

slobodného poskytovania informácií potrebného na vznik demokratickej verejnej mienky. (3) Podrobné pravidlá týkajúce sa slobody tlače, ako aj orgánu vykonávajúceho dozor nad

mediálnymi službami, tlačovinami a spravodajským trhom ustanoví ústavný zákon.

Článok X

(1) Maďarsko zabezpečuje slobodu vedeckého výskumu a umeleckej tvorby, ďalej – v záujme získania vzdelania na najvyššej možnej úrovni – slobodu vzdelania a v rozsahu rámcov stanovených zákonom, slobodu vyučovania.

(2) V otázke vedeckej pravdy štát nie je oprávnený rozhodovať, na hodnotenie vedeckých výskumov sú oprávnení výlučne pestovatelia vedy.

(3) Maďarsko chráni vedeckú a umeleckú slobodu Maďarskej akadémie vied a Maďarskej akadémie umení. Vysokoškolské inštitúcie sú samostatné ohľadom obsahu a metód výskumu a vyučovania, ich organizačnú štruktúru a hospodárenie upravuje zákon.

Článok XI

(1) Každý štátny občan Maďarska má právo na vzdelanie. (2) Maďarsko zabezpečuje toto právo rozšírením a zovšeobecnením osvety, bezplatným a

povinným vzdelaním v základných školách, bezplatným a pre každého dostupným vzdelaním v stredných školách, ako aj pre každého podľa jeho schopností dostupným vzdelaním na vysokých školách, ďalej zákonom stanovenou materiálnou podporou účastníkov školského vzdelávania.

26

XII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

XIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott

esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

XIV. cikk

(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.

(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

XV. cikk

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen

faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

27

Článok XII (1) Každý má právo na slobodnú voľbu zamestnania a povolania, ako aj na podnikanie.

Každý je povinný prispieť k rozvoju spoločnosti výkonom práce zodpovedajúcej jeho schopnostiam a možnostiam.

(2) Maďarsko sa usiluje zabezpečiť podmienky pre to, aby každý práceschopný človek, ktorý chce pracovať, pracovať mohol.

Článok XIII (1) Každý má právo vlastniť majetok a dediť. Vlastníctvo nesie so sebou spoločenskú

zodpovednosť. (2) Vyvlastnenie je možné len výnimočne a vo verejnom záujme, a to v prípadoch a

spôsobom stanoveným v zákone, za úplného, bezpodmienečného a okamžitého odškodnenia.

Článok XIV (1) Maďarského štátneho občana nie je možné z územia Maďarska vyhostiť a kedykoľvek sa

môže vrátiť z cudziny domov. Cudzinca, ktorý sa zdržuje na území Maďarska, možno vyhostiť iba na základe zákonného rozhodnutia. Skupinové vyhostenie je zakázané.

(2) Nikoho nemožno vyhostiť do takého štátu, ani ho nemožno vydať takému štátu, kde mu hrozí nebezpečenstvo odsúdenia na smrť, týrania alebo iného neľudského zaobchádzania, trestu.

(3) Maďarsko – ak ani ich krajina pôvodu, ani iná krajina neposkytne ochranu – na požiadanie zabezpečí právo azylu tým nemaďarským štátnym občanom, ktorých v ich vlasti alebo v krajine ich obvyklého pobytu prenasledujú kvôli ich rasovej, národnej príslušnosti, príslušnosti k určitej spoločenskej skupine, náboženskému, respektíve politickému presvedčeniu, alebo je ich obava z prenasledovania opodstatnená.

Článok XV (1) Pred zákonom si je každý rovný. Každý človek má spôsobnosť na práva. (2) Maďarsko zabezpečí pre každého základné práva, a to bez akejkoľvek diskriminácie,

menovite bez rozdielov rasy, farby, pohlavia, zdravotného postihnutia, jazyka, viery, politických alebo iných názorov, národného alebo spoločenského pôvodu, majetkovej situácie, situácie pri narodení alebo inej situácie.

28

(3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a

fogyatékkal élőket.

XVI. cikk

(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja

gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

XVII. cikk

(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.

(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak.

(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

XVIII. cikk

(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.

(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

29

(3) Ženy a muži sú rovnoprávni. (4) Maďarsko napomáha realizácii rovnosti príležitostí osobitnými opatreniami. (5) Maďarsko osobitnými opatreniami chráni deti, ženy, starých a osoby so zdravotným

postihnutím.

Článok XVI (1) Každé dieťa má právo na ochranu a opateru potrebnú k jeho primeranému telesnému,

duševnému a morálnemu vývoju. (2) Rodičia majú právo vybrať výchovu svojho dieťaťa. (3) Rodičia sú povinní starať sa o svoje maloleté dieťa. Táto povinnosť v sebe zahŕňa

povinnosť zabezpečiť vzdelávanie pre svoje dieťa. (4) Plnoleté deti sú povinné starať sa o svojich rodičov v núdzi.

Článok XVII (1) Zamestnanci a zamestnávatelia – prihliadajúc na zabezpečenie pracovných miest,

udržateľnosť národného hospodárstva a na iné spoločenské ciele – navzájom spolupracujú.

(2) Podľa ustanovení zákona zamestnanci, zamestnávatelia ako aj ich organizácie majú právo na vyjednávanie a na jeho základe na uzatvorenie kolektívnej zmluvy, ďalej na spoločné vystupovanie alebo prerušenie výkonu práce z dôvodu ochrany svojich záujmov.

(3) Každý zamestnanec má právo na také pracovné podmienky, v rámci ktorých je rešpektované jeho zdravie, bezpečnosť a dôstojnosť.

(4) Každý zamestnanec má právo na denný a týždenný odpočinok, ako aj na každoročnú platenú dovolenku.

Článok XVIII (1) Je zakázané – okrem zákonom stanovených prípadov, kedy nedochádza k ohrozeniu ich

telesného, duševného a morálneho vývoja – zamestnávať deti. (2) Maďarsko osobitnými opatreniami zabezpečuje ochranu mladých a rodičov na

pracovisku.

30

XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

XX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított

élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

XXI. cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint –

helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

31

Článok XIX (1) Maďarsko sa usiluje poskytnúť každému svojmu štátnemu občanovi sociálnu istotu.

V prípade materstva, choroby, invalidity, ovdovenia, osirotenia a straty zamestnania bez vlastného zavinenia má každý maďarský štátny občan právo na podporu upravenú v zákone.

(2) Maďarsko zabezpečuje sociálne istoty pre osoby podľa ods. (1) a pre iné osoby v núdzi pomocou systému sociálnych inštitúcií a opatrení.

(3) Zákon môže stanoviť charakter a rozsah sociálnych opatrení aj primerane spoločensky užitočnej činnosti osoby využívajúcej takéto sociálne opatrenie.

(4) Maďarsko zabezpečuje existenčné podmienky v starobe udržiavaním jednotného štátneho dôchodkového systému založeného na spoločenskej solidarite a umožnením pôsobenia spoločenských inštitúcií založených na báze dobrovoľnosti. Zákon môže ustanoviť podmienky oprávnenia poberať štátny dôchodok aj s prihliadnutím na požiadavku zvýšenej ochrany žien.

Článok XX

(1) Každý má právo na zachovanie svojho telesného a duševného zdravia. (2) Maďarsko napomáha uplatnenie práva podľa ods. (1) poľnohospodárstvom bez geneticky

modifikovaných živočíchov, zabezpečením prístupu k zdravým potravinám a pitnej vode, zorganizovaním bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci a zdravotnej starostlivosti, podporou športovania a pravidelného telesného cvičenia, ako aj zabezpečením ochrany životného prostredia.

Článok XXI

(1) Maďarsko uznáva a uplatňuje právo každého na zdravé životné prostredie. (2) Kto v životnom prostredí spôsobí škodu, je povinný ju napraviť alebo znášať náklady na

jej nápravu podľa ustanovení zákona. (3) Je zakázané doviezť na územie Maďarska znečisťujúci odpad za účelom jeho uloženia.

32

XXII. cikk Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.

XXIII. cikk

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.

(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.

(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.

(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.

(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

33

Článok XXII Maďarsko sa usiluje o zabezpečenie podmienok dôstojného bývania a o prístup k verejným službám pre každého.

Článok XXIII

(1) Každý plnoletý maďarský štátny občan má právo voliť a byť volený vo voľbách poslancov Národného zhromaždenia, poslancov miestnych samospráv, starostov a primátorov, respektíve vo voľbách poslancov Európskeho parlamentu.

(2) Každý plnoletý štátny občan iného členského štátu Európskej únie, ktorý má v Maďarsku bydlisko, má právo voliť a byť volený vo voľbách poslancov miestnych samospráv, starostov a primátorov, respektíve vo voľbách poslancov Európskeho parlamentu.

(3) Každá plnoletá osoba, ktorej bol v Maďarsku priznaný štatút utečenca, prisťahovalca alebo usídlenca, má právo voliť vo voľbách poslancov miestnych samospráv, starostov a primátorov.

(4) Ústavný zákon môže viazať výkon volebného práva alebo jeho úplnosť k bydlisku v Maďarsku, a spôsobilosť byť volený k ďalším podmienkam.

(5) Vo voľbách poslancov miestnych samospráv, starostov a primátorov môže volič voliť vo svojom bydlisku alebo v mieste svojho prihláseného pobytu. Volič svoje hlasovacie právo môže uplatniť vo svojom bydlisku alebo v mieste svojho prihláseného pobytu.

(6) Volebné právo nemá osoba, ktorá bola súdom vylúčená z volebného práva pre spáchanie trestného činu alebo pre obmedzenú spôsobilosť chápania. Nie je voliteľným občan iného členského štátu Európskej únie s bydliskom v Maďarsku, ak na základe právneho predpisu, súdneho alebo úradného rozhodnutia štátu jeho občianstva bol vylúčený z uplatňovania tohto práva.

(7) Každý, kto je voliteľný vo voľbách poslancov Národného zhromaždenia, má právo zúčastniť sa na celoštátnom referende. Každý, kto je voliteľný vo voľbách poslancov, starostov a primátorov, má právo zúčastniť sa na miestnom referende.

(8) Každý maďarský štátny občan má právo na to, aby v súlade so svojimi schopnosťami, vzdelaním a odbornými znalosťami zastával verejnú funkciu. Zákon ustanoví tie verejné funkcie, ktoré člen alebo predstaviteľ politickej strany nemôže zastávať.

34

XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

XXV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

XXVI. cikk Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

XXVII. cikk

(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

35

Článok XXIV (1) Každý má právo na to, aby orgány riešili jeho záležitosti bez zaujatosti, čestným

spôsobom a v rozumnej lehote. Orgány sú povinné zdôvodniť svoje rozhodnutia podľa ustanovení zákona.

(2) Každý má právo na to, aby mu podľa ustanovení zákona bola uhradená škoda, ktorú mu počas plnenia svojich úloh spôsobili orgány protiprávne.

Článok XXV

Každý má právo na to, aby sa sám alebo spoločne s inými písomne obrátil na ktorýkoľvek orgán verejnej moci so žiadosťou, sťažnosťou alebo návrhom.

Článok XXVI

V záujme zvýšenia efektivity činnosti štátu, zvýšenia úrovne verejných služieb, lepšieho sprehľadnenia vecí verejných a v záujme napomáhania rovnosti príležitostí sa štát snaží aplikovať nové technické riešenia a výdobytky vedy.

Článok XXVII (1) Každý, kto sa oprávnene zdržiava na území Maďarska, má právo na slobodný pohyb a na

slobodný výber miesta svojho pobytu. (2) Každý maďarský štátny občan má právo na to, aby ho počas pobytu v zahraničí

Maďarsko chránilo.

Článok XXVIII (1) Každý má právo na to, aby akúkoľvek obžalobu smerujúcu proti nemu alebo jeho práva a

povinnosti v akomkoľvek súdnom spore prerokoval zákonom zriadený nezávislý a nestranný súd na čestnom a verejnom pojednávaní, v rozumnej lehote.

(2) Nikoho nemožno považovať za vinného, kým súd neurčí jeho trestnoprávnu zodpovednosť právoplatným rozhodnutím.

36

(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.

(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.

(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

XXIX. cikk

(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a

helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

XXX. cikk

(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.

(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

37

(3) Každý, proti komu sa vedie trestné konanie, má právo na obhajobu v každej fáze procesu. Obhajcu nemožno brať na zodpovednosť kvôli jeho názorom vysloveným počas obhajoby.

(4) Nikoho nemožno uznať za vinného a trestať za taký čin, ktorý v čase jeho spáchania nebol trestným činom podľa maďarského práva alebo – v rámci okruhu stanoveného medzinárodnou zmluvou, respektíve právnym aktom Európskej únie – podľa zákonov iného štátu.

(5) Ods. (4) nevylučuje trestné stíhanie a odsúdenie osoby za čin, ktorý v čase jeho spáchania bol trestným činom podľa všeobecne uznávaných pravidiel medzinárodného práva.

(6) Okrem zákonom stanovených mimoriadnych opravných prostriedkov nikoho nemožno trestne stíhať ani odsúdiť za taký trestný čin, za ktorý bol už v Maďarsku alebo – v rámci okruhu stanoveného medzinárodnou zmluvou, respektíve právnym aktom Európskej únie – v inom štáte právoplatne oslobodený spod obžaloby alebo odsúdený.

(7) Každý má právo na podanie opravného prostriedku voči súdnemu, úradnému a inému rozhodnutiu orgánu verejnej správy, ktoré porušuje jeho práva alebo jeho oprávnené záujmy.

Článok XXIX (1) Národnosti žijúce v Maďarsku sú štátotvornými činiteľmi. Každý maďarský štátny občan

patriaci k istej národnosti má právo slobodne sa hlásiť k svojej identite a zachovávať ju. Národnosti žijúce v Maďarsku majú právo na používanie materinského jazyka, na individuálne a kolektívne používanie mien vo vlastnom jazyku, na pestovanie svojej kultúry a na vzdelávanie v materinskom jazyku.

(2) Národnosti žijúce v Maďarsku môžu vytvárať miestne a celoštátne samosprávy. (3) Podrobné pravidlá o právach národností žijúcich v Maďarsku, respektíve pravidlá volieb

ich miestnych a celoštátnych samospráv ustanoví ústavný zákon.

Článok XXX (1) Podľa svojej schopnosti, respektíve svojej účasti na hospodárstve každý prispieva na

krytie spoločných potrieb. (2) V prípade tých, ktorí vychovávajú dieťa, je potrebné mieru príspevku na krytie

spoločných potrieb stanoviť s prihliadnutím na výdavky spojené s výchovou dieťaťa.

38

XXXI. cikk

(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. (2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. (3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés

határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő.

(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő.

(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.

AZ ÁLLAM

Az Országgyűlés

1. cikk

(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés

a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező

hatályának elismerésére; e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria

elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;

f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;

39

Článok XXXI (1) Každý maďarský štátny občan je povinný brániť svoju vlasť. (2) Maďarsko udržuje systém dobrovoľnej záložníckej obrany vlasti. (3) V čase mimoriadneho stavu, alebo ak o tom rozhodne Národné zhromaždenie v stave

preventívnej obrany, plnoletí muži s maďarským štátnym občianstvom a s bydliskom v Maďarsku plnia vojenskú službu. Ak ozbrojená služba je nezlučiteľná s presvedčením a svedomím osoby podliehajúcej vojenskej povinnosti, plní neozbrojenú službu. Formy a podrobné pravidlá plnenia vojenskej služby ustanoví ústavný zákon.

(4) Pre plnoletých maďarských štátnych občanov s bydliskom v Maďarsku možno v časoch mimoriadneho stavu – podľa ustanovení ústavného zákona – určiť pracovnú povinnosť pri obrane vlasti.

(5) Pre plnoletých maďarských štátnych občanov s bydliskom v Maďarsku možno v záujme plnenia úloh obrany vlasti a ochrany pred katastrofami – podľa ustanovení ústavného zákona – uložiť povinnosť civilnej obrany.

(6) V záujme plnenia úloh obrany vlasti a ochrany pred katastrofami – podľa ustanovení ústavného zákona – sa môže každému uložiť povinnosť poskytovať hospodárske a materiálne služby.

ŠTÁT

Národné zhromaždenie

Článok 1 (1) Najdôležitejším orgánom MAĎARSKA zastupujúcim ľud je Národné zhromaždenie. (2) Národné zhromaždenie

a) tvorí a mení Základný zákon Maďarska; b) tvorí ďalšie zákony; c) schvaľuje ústredný rozpočet a schvaľuje jeho plnenie; d) dáva splnomocnenie na uznanie právnej záväznosti medzinárodnej zmluvy patriacej

do svojej pôsobnosti a právomoci; e) volí prezidenta republiky, členov a predsedu Ústavného súdu, predsedu Kúrie,

generálneho prokurátora, verejného ochrancu základných práv a jeho zástupcov, ako aj predsedu Najvyššieho kontrolného úradu;

f) volí predsedu vlády, rozhoduje v otázkach dôvery týkajúcich sa vlády; g) rozpúšťa zastupiteľský zbor fungujúci v rozpore so Základným zákonom;

40

h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel

kapcsolatos döntéseket hoz; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket

gyakorol.

2. cikk

(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.

(2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.

(3) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

3. cikk

(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.

(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha

a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy

b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.

(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.

(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.

41

h) rozhoduje o vyhlásení vojnového stavu a o uzavretí mieru; i) prijíma rozhodnutia týkajúce sa osobitného právneho poriadku, ako aj účasti na

vojenských operáciách; j) udeľuje amnestie; k) vykonáva ďalšie úlohy a právomoci stanovené v Základnom zákone a v iných

zákonoch.

Článok 2 (1) Poslancov Národného zhromaždenia volia voliči na základe všeobecného a rovného

volebného práva, priamou a tajnou voľbou, vo voľbách zabezpečujúcich slobodné vyjadrenie vôle voličov, spôsobom stanoveným ústavným zákonom.

(2) Účasť národností žijúcich v Maďarsku na práci Národného zhromaždenia upravuje ústavný zákon.

(3) Všeobecnú voľbu poslancov Národného zhromaždenia – s výnimkou volieb z dôvodu rozpustenia Národného zhromaždenia alebo rozhodnutia o jeho rozpustení – je potrebné uskutočniť v štvrtom roku po zvolení predchádzajúceho Národného zhromaždenia v mesiacoch apríl alebo máj.

Článok 3 (1) Mandát Národného zhromaždenia začína jeho ustanovujúcou schôdzou a trvá do

ustanovujúcej schôdze nasledujúceho Národného zhromaždenia. Ustanovujúcu schôdzu zvoláva – tak, aby sa konala do tridsiatich dní po voľbách – prezident republiky.

(2) Národné zhromaždenie môže vysloviť svoje rozpustenie. (3) Prezident republiky môže súčasným vypísaním volieb rozpustiť Národné zhromaždenie, ak

a) v prípade ukončenia mandátu vlády Národné zhromaždenie neschváli návrh prezidenta republiky na predsedu vlády do štyridsiatich dní odo dňa jeho prvého personálneho návrhu na túto funkciu, alebo

b) Národné zhromaždenie neschváli ústredný rozpočet na daný rok do 31. marca. (4) Pred rozpustením Národného zhromaždenia je prezident republiky povinný si vyžiadať

názor predsedu vlády, predsedu Národného zhromaždenia a vedúcich poslaneckých klubov zastúpených v Národnom zhromaždení.

(5) Prezident republiky môže svoje právo podľa ods. (3) písmena a) vykonávať dovtedy, kým Národné zhromaždenie nezvolí predsedu vlády. Prezident republiky môže svoje právo podľa ods. (3) písmena b) vykonávať dovtedy, kým Národné zhromaždenie neschváli ústredný rozpočet.

42

(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.

4. cikk

(1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.

(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével; b) halálával; c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.

(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

(5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

5. cikk

(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.

(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. (3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít. (4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban

meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. (5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több

mint a fele jelen van.

43

(6) Nové Národné zhromaždenie je potrebné zvoliť do deväťdesiatich dní od rozpustenia Národného zhromaždenia alebo rozhodnutia o rozpustení Národného zhromaždenia.

Článok 4 (1) Práva a povinnosti poslancov Národného zhromaždenia sú rovné, svoju činnosť

vykonávajú vo verejnom záujme, nie sú viazaní príkazmi. (2) Poslancovi Národného zhromaždenia prináleží právo imunity a odmeňovanie

zabezpečujúce jeho nezávislosť. Ústavný zákon ustanoví, výkon ktorých verejných funkcií je nezlučiteľný s funkciou poslanca Národného zhromaždenia a môže ustanoviť aj iné prípady konfliktu záujmov.

(3) Mandát poslanca Národného zhromaždenia zaniká a) skončením mandátu Národného zhromaždenia; b) úmrtím; c) vyslovením nezlučiteľnosti; d) vzdaním sa mandátu; e) stratou voliteľnosti; f) ak sa počas obdobia jedného roka nezúčastňuje práce v Národnom zhromaždení.

(4) O existencii skutočností spôsobujúcich stratu voliteľnosti za poslanca Národného zhromaždenia, o vyslovení nezlučiteľnosti funkcií a o skutočnosti, či sa poslanec Národného zhromaždenia počas obdobia jedného roka nezúčastnil práce v Národnom zhromaždení rozhoduje Národné zhromaždenie súhlasom dvojtretinovej väčšiny prítomných poslancov.

(5) Podrobné pravidlá týkajúce sa právneho postavenia a odmeňovania poslancov Národného zhromaždenia ustanoví ústavný zákon.

Článok 5 (1) Zasadnutia Národného zhromaždenia sú verejné. Na požiadanie vlády alebo

ktoréhokoľvek poslanca Národného zhromaždenia môže Národné zhromaždenie rozhodnúť o neverejnom rokovaní, a to súhlasom dvojtretinovej väčšiny všetkých poslancov Národného zhromaždenia.

(2) Národné zhromaždenie volí zo svojich radov predsedu, podpredsedov a zapisovateľov. (3) Národné zhromaždenie tvorí z poslancov Národného zhromaždenia stále výbory. (4) V záujme zosúladenia svojej práce môžu poslanci Národného zhromaždenia na základe

podmienok stanovených v parlamentnom rokovacom poriadku založiť poslanecké kluby Národného zhromaždenia.

(5) Národné zhromaždenie je uznášaniaschopné, ak na jeho zasadnutí je prítomná nadpolovičná väčšina všetkých jeho poslancov.

44

(6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti.

(7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

(8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.

6. cikk

(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

(2) Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.

(3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.

(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor –, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.

(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.

(6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.

45

(6) Ak tento Základný zákon neupravuje inak, prijíma Národné zhromaždenie svoje rozhodnutia súhlasom nadpolovičnej väčšiny prítomných poslancov. Parlamentný rokovací poriadok môže na prijatie niektorých rozhodnutí požadovať kvalifikovanú väčšinu hlasov.

(7) Národné zhromaždenie ustanovuje pravidlá svojej činnosti a rokovací poriadok v parlamentnom rokovacom poriadku schválenom súhlasom dvojtretinovej väčšiny prítomných poslancov Národného zhromaždenia.

(8) Ustanovenia zabezpečujúce pravidelné zasadnutia Národného zhromaždenia upravuje ústavný zákon.

Článok 6 (1) Návrhy zákonov môže podať prezident republiky, vláda, výbor Národného zhromaždenia

alebo poslanec Národného zhromaždenia. (2) Národné zhromaždenie môže – na návrh iniciátora zákona, vlády alebo predsedu

Národného zhromaždenia, ktorý bol predložený pred záverečným hlasovaním – podať na Ústavný súd návrh na preskúmanie súladu prijatého zákona so Základným zákonom. Národné zhromaždenie rozhodne o takom návrhu po záverečnom hlasovaní. V prípade prijatia návrhu doručí predseda Národného zhromaždenia prijatý zákon bezodkladne na preskúmanie jeho súladu so Základným zákonom na Ústavný súd.

(3) Prijatý zákon podpíše predseda Národného zhromaždenia do piatich dní a doručí ho prezidentovi republiky. Prezident republiky podpíše zaslaný zákon do piatich dní a nariadi jeho vyhlásenie. Ak Národné zhromaždenie doručí zákon podľa ods. (2) na preskúmanie jeho súladu so Základným zákonom na Ústavný súd, predseda Národného zhromaždenia ho môže podpísať a doručiť prezidentovi republiky len v prípade, že Ústavný súd nezistil jeho rozpor so Základným zákonom.

(4) Ak podľa názoru prezidenta republiky nie je zákon alebo niektoré jeho ustanovenie v súlade so Základným zákonom – a preskúmanie podľa ods. (2) sa neuskutočnilo –, doručí zákon bezodkladne na Ústavný súd za účelom preskúmania jeho súladu so Základným zákonom.

(5) Ak prezident republiky nesúhlasí so zákonom alebo s niektorým z jeho ustanovením a nevyužil svoje právo podľa ods. (4), môže zákon pred jeho podpísaním raz vrátiť späť so svojimi pripomienkami Národnému zhromaždeniu na zváženie. Národné zhromaždenie zákon opätovne prerokuje a rozhodne o jeho prijatí. Prezident republiky môže toto svoje právo využiť aj vtedy, ak Ústavný súd v rámci preskúmania vykonaného na základe rozhodnutia Národného zhromaždenia nezistil nesúlad so Základným zákonom.

(6) Ústavný súd rozhodne o návrhu podľa ods. (2) alebo ods. (4) mimo poradia, ale najneskôr do tridsiatich dní. Ak Ústavný súd zistí nesúlad so Základným zákonom, Národné zhromaždenie zákon opätovne prerokuje za účelom odstránenia nesúladu so Základným zákonom.

46

(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.

(8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz.

(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.

7. cikk

(1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

(2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

(3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.

Országos népszavazás

8. cikk

(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

47

(7) Ak Ústavný súd v rámci preskúmania na podnet prezidenta republiky nezistí rozpor so Základným zákonom, prezident republiky zákon bezodkladne podpíše a nariadi jeho vyhlásenie.

(8) Preskúmanie súladu zákona so Základným zákonom prerokovaného a prijatého Národným zhromaždením podľa ods. (6) je možné podľa ods. (2) a (4) žiadať na Ústavnom súde opätovne. Ústavný súd rozhodne o opakovanom podaní mimo poradia, ale najneskôr do desiatich dní.

(9) Ak Národné zhromaždenie zmení zákon, ktorý prezident republiky vrátil z dôvodu svojho nesúhlasu, o preskúmanie súladu so Základným zákonom podľa ods. (2), respektíve (4) možno požiadať výlučne len v súvislosti s pozmenenými ustanoveniami, alebo s poukazom na nedodržanie procesných podmienok tvorby zákona zakotvených v Základnom zákone. Ak zákon vrátený prezidentom republiky späť pre jeho nesúhlas Národné zhromaždenie príjme opätovne v nepozmenenom znení, prezident republiky môže požiadať o preskúmanie jeho súladu so Základným zákonom s poukazom na nedodržanie procesných podmienok zakotvených v Základnom zákone.

Článok 7 (1) Poslanec Národného zhromaždenia môže klásť otázky verejnému ochrancovi základných

práv, predsedovi Najvyššieho kontrolného úradu, generálnemu prokurátorovi a guvernérovi Maďarskej národnej banky v akejkoľvek záležitosti patriacej do okruhu ich pôsobnosti.

(2) Poslanec Národného zhromaždenia môže interpelovať a položiť otázku vláde a členovi vlády v akejkoľvek záležitosti patriacej do okruhu ich pôsobnosti.

(3) Prieskumnú činnosť výborov Národného zhromaždenia a povinnosť dostaviť sa pred výbory upravuje ústavný zákon.

Celoštátne referendum

Článok 8 (1) Na návrh aspoň dvestotisíc voličov nariadi Národné zhromaždenie celoštátne referendum.

Na návrh prezidenta republiky, vlády alebo stotisíc voličov Národné zhromaždenie môže nariadiť celoštátne referendum. Rozhodnutie na základe platného a úspešného referenda je pre Národné zhromaždenie záväzné.

(2) Predmetom celoštátneho referenda môže byť otázka patriaca do právomoci a pôsobnosti Národného zhromaždenia.

48

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi

adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;

c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; f) az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,

valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról; i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről; j) közkegyelem gyakorlásáról.

(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A köztársasági elnök

9. cikk

(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. (3) A köztársasági elnök

a) képviseli Magyarországot; b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; c) törvényt kezdeményezhet; d) országos népszavazást kezdeményezhet; e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és

polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;

f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz; g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; h) feloszlathatja az Országgyűlést;

49

(3) Celoštátne referendum sa nemôže uskutočniť a) o otázkach zameraných na zmenu Základného zákona; b) o ústrednom rozpočte, o plnení ústredného rozpočtu, o ústredných druhoch daní,

o poplatkoch, príspevkoch, clách a o obsahu zákona upravujúceho ústredné podmienky miestnych daní;

c) o obsahu zákonov upravujúcich voľbu poslancov Národného zhromaždenia, voľbu poslancov, starostov a primátorov miestnej samosprávy a voľbu poslancov Európskeho parlamentu;

d) o záväzkoch vyplývajúcich z medzinárodných zmlúv; e) o osobných a organizačných otázkach, patriacich do pôsobnosti Národného

zhromaždenia; f) o rozpustení Národného zhromaždenia; g) o rozpustení zastupiteľského zboru; h) o vyhlásení vojnového stavu, o vyhlásení mimoriadneho stavu a núdzového stavu,

respektíve o vyhlásení a predĺžení stavu preventívnej obrany; i) o otázkach týkajúcich sa účasti na vojenských operáciách; j) o udelení amnestie.

(4) Celoštátne referendum je platné, ak na ňom platne hlasovala nadpolovičná väčšina oprávnených voličov a je úspešné, ak nadpolovičná väčšina voličov, ktorí odovzdali platné hlasy, dala na položenú otázku rovnakú odpoveď.

Prezident republiky

Článok 9 (1) Hlavou štátu Maďarska je prezident republiky, ktorý vyjadruje jednotu národa a dohliada

na demokratický chod štátneho zriadenia. (2) Prezident republiky je hlavným veliteľom Maďarskej armády. (3) Prezident republiky

a) reprezentuje Maďarsko; b) môže sa zúčastniť a môže vystupovať na zasadnutiach Národného zhromaždenia; c) môže podávať návrhy zákona; d) môže iniciovať celoštátne referendum; e) vytyčuje dátum všeobecnej voľby poslancov Národného zhromaždenia, poslancov,

starostov a primátorov miestnych samospráv, ako aj dátum volieb do Európskeho parlamentu a dátum konania celoštátneho referenda;

f) prijíma rozhodnutia týkajúce sa osobitného právneho poriadku; g) zvoláva ustanovujúcu schôdzu Národného zhromaždenia; h) môže rozpustiť Národné zhromaždenie;

50

i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;

j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;

k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét; l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; m) kialakítja hivatala szervezetét.

(4) A köztársasági elnök a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező

hatályát; b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket; c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló

szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat; d) megbízza az egyetemek rektorait; e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat; f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint

engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben; i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben; j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.

(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.

(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.

10. cikk

(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. (2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik

életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

51

i) môže zaslať prijatý zákon na Ústavný súd za účelom preskúmania jeho súladu so Základným zákonom, alebo ho môže vrátiť Národnému zhromaždeniu na zváženie;

j) podáva návrh na osobu predsedu vlády, predsedu Kúrie, generálneho prokurátora a verejného ochrancu práv;

k) vymenúva profesionálnych sudcov a predsedu Rozpočtovej rady; l) potvrdzuje vo svojej funkcii predsedu Maďarskej akadémie vied; m) vytvára organizačnú štruktúru svojho úradu.

(4) Prezident republiky a) na základe poverenia Národného zhromaždenia potvrdzuje záväznosť

medzinárodných zmlúv; b) poveruje a prijíma veľvyslancov a vyslancov; c) vymenúva ministrov, guvernéra a viceguvernérov Maďarskej národnej banky,

vedúceho samostatného regulačného úradu a univerzitných profesorov; d) poveruje rektorov univerzít; e) vymenúva a povyšuje generálov; f) udeľuje zákonom ustanovené vyznamenania, ceny a tituly, ďalej povoľuje nosenie

zahraničných štátnych vyznamenaní; g) uplatňuje právo udelenia individuálnej milosti; h) rozhoduje o otázkach územnej organizácie spadajúcich do okruhu jeho úloh

a právomocí; i) rozhoduje vo veciach získania a zániku štátneho občianstva; j) rozhoduje vo všetkých veciach, ktoré zákon zaraďuje do jeho pôsobnosti.

(5) Každé opatrenie a rozhodnutie prezidenta republiky podľa ods. (4) musí byť kontrasignované členom vlády. Zákon môže ustanoviť, že k rozhodnutiu spadajúceho do zákonom stanovenej právomoci prezidenta republiky nie je potrebná kontrasignácia.

(6) Plnenie ustanovení ods. (4) písmen b) až e) prezident republiky odmietne, ak nie sú splnené legislatívne podmienky alebo ak zo závažných dôvodov usúdi, že by to viedlo k vážnemu narušeniu demokratického chodu štátneho zriadenia.

(7) Plnenie ustanovení ods. (4) písmena f) prezident republiky odmietne v prípade, ak by to bolo v rozpore s hodnotami zakotvenými v Základnom zákone.

Článok 10 (1) Prezidenta republiky volí Národné zhromaždenie na dobu piatich rokov. (2) Za prezidenta republiky možno zvoliť každého občana Maďarska, ktorý dosiahol vek

tridsaťpäť rokov. (3) Prezident republiky môže byť znovuzvolený do tejto funkcie najviac raz.

52

11. cikk

(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.

(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

(3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.

(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. (6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának

lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

12. cikk

(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen. (2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi,

gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.

(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik a) megbízatási idejének lejártával; b) halálával;

53

Článok 11 (1) Prezident republiky musí byť zvolený aspoň tridsať, najviac však šesťdesiat dní pred

skončením funkčného obdobia predchádzajúceho prezidenta a v prípade, ak sa úrad prezidenta republiky uvoľnil pred uplynutím funkčného obdobia, do tridsiatich dní od dátumu, kedy sa úrad prezidenta republiky uvoľnil. Voľbu prezidenta republiky vytyčuje predseda Národného zhromaždenia. Národné zhromaždenie volí prezidenta tajným hlasovaním.

(2) Voľbám prezidenta predchádza nominovanie. K platnej nominácii je potrebné písomné odporúčanie aspoň jednej pätiny poslancov Národného zhromaždenia. Nominácie sa odovzdávajú predsedovi Národného zhromaždenia pred vyhlásením hlasovania. Každý poslanec Národného zhromaždenia môže navrhnúť jedného kandidáta. Všetky nominácie poslanca, ktorý navrhne viacerých kandidátov, sú neplatné.

(3) V prvom kole hlasovania je za prezidenta zvolená osoba, ktorá získa hlasy dvojtretinovej väčšiny poslancov Národného zhromaždenia.

(4) Ak bolo prvé hlasovanie neúspešné, koná sa druhé hlasovanie. Počas druhého hlasovania možno hlasovať len za tých dvoch kandidátov, ktorí získali v prvom kole najväčší počet hlasov. Ak kandidáti umiestnení na prvom mieste získali v prvom hlasovaní rovnaký počet hlasov, hlasovať možno za tých kandidátov, ktorí získali najvyšší počet hlasov. Ak v prvom hlasovaní dostanú rovnaký počet hlasov len kandidáti umiestnení na druhom mieste, môže sa hlasovať za kandidátov, ktorí dostali dva najvyššie počty hlasov. V druhom kole hlasovania je za prezidenta republiky zvolený ten kandidát, ktorý – bez ohľadu na počet účastníkov hlasovania – získal najvyšší počet platných hlasov. Ak aj druhé kolo hlasovania je neúspešné, konajú sa nové voľby na základe opakovanej nominácie.

(5) Hlasovanie musí byť ukončené najneskôr za dva po sebe nasledujúce dni. (6) Zvolený prezident republiky sa ujíma svojej funkcie v deň skončenia funkčného obdobia

predchádzajúceho prezidenta republiky a v prípade predčasného skončenia funkčného obdobie prezidenta republiky v ôsmy deň po dni vyhlásenia výsledkov volieb. Pred tým, ako sa prezident republiky ujme svojej funkcie, skladá sľub pred Národným zhromaždením.

Článok 12 (1) Osoba prezidenta republiky je nedotknuteľná. (2) Funkcia prezidenta je nezlučiteľná s akoukoľvek inou štátnou, spoločenskou,

hospodárskou a politickou funkciou alebo poverením. Prezident nesmie vykonávať iné platené zamestnanie a za svoje iné činnosti – okrem činností spadajúcich pod ochranu autorského práva – nesmie prijať odmenu.

(3) Mandát prezidenta zaniká a) uplynutím funkčného obdobia; b) úmrtím;

54

c) ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására; d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; e) összeférhetetlenség kimondásával; f) lemondásával; g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.

(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

(5) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

13. cikk

(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

(2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.

(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.

(5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi

felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

14. cikk

(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.

55

c) ak nie je schopný vykonávať okruh svojich úloh dlhšie ako deväťdesiat dní; d) stratou voliteľnosti; e) vyslovením nezlučiteľnosti; f) odstúpením; g) zbavením funkcie prezidenta republiky.

(4) O existencii stavu, kedy prezident republiky nie je schopný vykonávať okruh svojich úloh dlhšie ako deväťdesiat dní, o skutočnostiach spôsobujúcich stratu voliteľnosti za prezidenta republiky, respektíve o vyhlásení nezlučiteľnosti rozhoduje Národné zhromaždenie dvojtretinovou väčšinou hlasov prítomných poslancov.

(5) Podrobné pravidlá právneho postavenia a odmeňovania prezidenta republiky ustanoví ústavný zákon.

Článok 13 (1) Prezidenta republiky možno trestne stíhať len po skončení jeho funkčného obdobia. (2) Pozbavenie prezidenta republiky jeho funkcie z dôvodu úmyselného porušenia

Základného zákona alebo iného zákona v súvislosti s vykonávaním jeho funkcie, respektíve z dôvodu spáchania úmyselného trestného činu môže iniciovať jedna pätina poslancov Národného zhromaždenia.

(3) K začatiu konania o pozbavení funkcie je potrebný súhlas dvojtretinovej väčšiny poslancov Národného zhromaždenia. Hlasovanie je tajné.

(4) Od prijatia rozhodnutia Národného zhromaždenia až do skončenia konania o pozbavení funkcie, prezident republiky nesmie vykonávať svoje právomoci.

(5) Konanie o pozbavení funkcie spadá do právomoci Ústavného súdu. (6) Ak Ústavný súd v konaní určí verejnoprávnu zodpovednosť prezidenta republiky, môže

ho pozbaviť funkcie.

Článok 14 (1) Ak prezidentovi republiky vo výkone svojej funkcie prechodne bránia prekážky, do

odpadnutia týchto prekážok, alebo v prípade skončenia funkčného obdobia prezidenta republiky do doby, kým sa ujme funkcie nový prezident republiky, vykonáva úlohy a právomoci prezidenta republiky predseda Národného zhromaždenia.

(2) Existenciu skutočnosti, že prezidentovi republiky vo výkone svojej funkcie dočasne bránia prekážky, určí na návrh prezidenta republiky, vlády alebo ktoréhokoľvek poslanca Národného zhromaždenia Národné zhromaždenie.

56

(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

A Kormány

15. cikk

(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.

(2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.

(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

16. cikk

(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. (2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-

helyettest jelöl ki. (3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. (4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének

szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,

a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;

b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.

57

(3) V čase zastupovania prezidenta nemôže predseda Národného zhromaždenia vykonávať svoje práva poslanca Národného zhromaždenia a miesto neho vykonáva úlohy predsedu Národného zhromaždenia podpredseda určený Národným zhromaždením.

Vláda

Článok 15 (1) Vláda je všeobecným orgánom výkonnej moci, ktorého úlohy a právomoci zahŕňajú

všetko, čo podľa Základného zákona alebo právneho predpisu výslovne nespadá do okruhu úloh a právomocí iného orgánu. Vláda je zodpovedná Národnému zhromaždeniu.

(2) Vláda je najvyšším orgánom verejnej správy, podľa ustanovení zákona môže zriaďovať orgány štátnej správy.

(3) V rámci svojej právomoci vláda vydáva v otázkach neupravených zákonom, respektíve na základe zákonného splnomocnenia nariadenia.

(4) Nariadenie vlády nemôže byť v rozpore so zákonom.

Článok 16 (1) Členom vlády sú predseda vlády a ministri. (2) Predseda vlády vymenúva z okruhu ministrov jedného alebo viacerých zástupcov

predsedu vlády nariadením. (3) Predsedu vlády volí Národné zhromaždenie na návrh prezidenta republiky. (4) Na zvolenie predsedu vlády je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny poslancov

Národného zhromaždenia. Predseda vlády sa ujíma svojej funkcie jeho zvolením. (5) Prezident republiky predkladá svoj návrh podľa ods. (3),

a) na ustanovujúcej schôdzi novozvoleného Národného zhromaždenia, ak funkcia predsedu vlády zanikla ustanovením novozvoleného Národného zhromaždenia;

b) do pätnástich dní odo dňa, keď zanikla funkcia predsedu vlády, ak funkcia predsedu vlády zanikla jeho odstúpením, úmrtím, vyslovením nezlučiteľnosti, stratou voliteľnosti alebo z dôvodu, že Národné zhromaždenie vyslovilo v hlasovaní o dôvere predsedovi vlády nedôveru.

58

(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.

(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. (9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

17. cikk

(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. (2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki. (3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei

kormányhivatal. (4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére

vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja. (5) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.

18. cikk

(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az

államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.

(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.

(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.

59

(6) Ak Národné zhromaždenie nezvolilo osobu navrhnutú podľa ods. (5) za predsedu vlády, prezident republiky predloží nový návrh do pätnástich dní.

(7) Ministra vymenúva na návrh predsedu vlády prezident republiky. Minister sa ujíma svojej funkcie v deň vyznačený v menovacom dekréte a v prípade, že takýto deň nie je vyznačený, jeho vymenovaním.

(8) Vláda je zostavená vymenovaním ministrov. (9) Člen vlády skladá sľub pred Národným zhromaždením.

Článok 17 (1) Zoznam ministerstiev ustanoví zákon. (2) Minister bez kresla môže byť vymenovaný za účelom plnenia vládou určeného okruhu

úloh. (3) Územným štátnym orgánom vlády so všeobecnou právomocou je úrad vlády hlavného

mesta a župy. (4) Ustanovenia ústavného zákona týkajúce sa označenia ministerstva, ministra alebo

administratívneho orgánu možno upraviť zákonom. (5) Právne postavenie vládnych úradníkov ustanoví zákon.

Článok 18 (1) Predseda vlády určuje všeobecnú politiku vlády. (2) Minister v rámci všeobecnej politiky vlády samostatne riadi tie odvetvia štátnej správy,

ktoré spadajú do jeho pôsobnosti, ako aj jemu podriadené orgány, ďalej plní úlohy ustanovené vládou alebo predsedom vlády.

(3) Člen vlády vydáva na základe poverenia vyplývajúceho zo zákona alebo nariadenia vlády, v rámci svojej pôsobnosti, samostatne alebo so súhlasom iného ministra nariadenia, ktoré nesmú byť v rozpore so zákonom, nariadením vlády a nariadením guvernéra Maďarskej národnej banky.

(4) Člen vlády je za svoju činnosť zodpovedný Národnému zhromaždeniu a minister je zodpovedný predsedovi vlády. Člen vlády sa môže zúčastňovať a vystupovať na zasadnutiach Národného zhromaždenia. Národné zhromaždenie a výbory Národného zhromaždenia môžu členovi vlády uložiť povinnosť zúčastniť sa na zasadnutí.

(5) Podrobné pravidlá právneho postavenia a odmeňovania člena vlády a poriadok pri zastupovaní ministrov ustanoví zákon.

60

19. cikk Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.

20. cikk

(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik. (2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik

a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új

miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a

miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.

(3) A miniszter megbízatása megszűnik a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével; b) a miniszter lemondásával; c) felmentésével; d) halálával.

(4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

21. cikk

(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be.

61

Článok 19

Národné zhromaždenie môže požiadať vládu o informácie ohľadom vládneho stanoviska v rozhodovacom procese inštitúcií Európskej únie s vládnou účasťou a môže zaujať stanovisko k návrhu, ktorý je na programe daného procesu. Vláda koná počas rozhodovania na úrovni Európskej únie na základe stanoviska Národného zhromaždenia.

Článok 20 (1) Zánikom funkcie predsedu vlády zaniká poverenie vlády. (2) Funkcia predsedu vlády zaniká

a) ustanovením novozvoleného Národného zhromaždenia; b) ak Národné zhromaždenie vysloví predsedovi vlády nedôveru a zvolí nového

predsedu vlády; c) ak Národné zhromaždenie na hlasovaní o dôvere konanom na návrh predsedu vlády,

vysloví predsedovi vlády nedôveru; d) demisiou; e) úmrtím; f) vyslovením nezlučiteľnosti; g) stratou voliteľnosti.

(3) Funkcia ministra zaniká a) zánikom funkcie predsedu vlády; b) demisiou ministra; c) odvolaním; d) úmrtím.

(4) O určení straty voliteľnosti za predsedu vlády a vyslovení nezlučiteľnosti rozhoduje Národné zhromaždenie dvojtretinovou väčšinou hlasov prítomných poslancov.

Článok 21 (1) Jedna pätina poslancov Národného zhromaždenia môže voči predsedovi vlády písomne –

s označením osoby navrhovanej do funkcie predsedu vlády – podať návrh na vyslovenie nedôvery.

62

(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.

(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.

(5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.

22. cikk

(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.

(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

63

(2) Ak Národné zhromaždenie podporí návrh na vyslovenie nedôvery, vysloví tak nedôveru predsedovi vlády, a zároveň za predsedu vlády zvolí osobu nominovanú za predsedu vlády v návrhu na vyslovenie nedôvery. Na prijatie rozhodnutia Národného zhromaždenia je potrebný súhlas nadpolovičnej väčšiny všetkých poslancov Národného zhromaždenia.

(3) Predseda vlády môže iniciovať hlasovanie o dôvere. Národné zhromaždenie vysloví predsedovi vlády nedôveru, ak pri hlasovaní o vyslovení dôvery konanom na podnet predsedu vlády nepodporí predsedu vlády nadpolovičná väčšina poslancov Národného zhromaždenia.

(4) Predseda vlády môže navrhnúť, aby hlasovanie o návrhu predloženom vládou bolo zároveň aj hlasovaním o dôvere. Národné zhromaždenie vysloví predsedovi vlády nedôveru, ak nepodporí návrh predložený vládou.

(5) Národné zhromaždenie rozhoduje o vyslovení dôvery do troch dní odo dňa, kedy bol Národnému zhromaždeniu predložený návrh na vyslovenie nedôvery alebo návrh predsedu vlády podľa ods. (3) a ods. (4), najneskôr však do ôsmich dní odo dňa predloženia návrhu.

Článok 22 (1) Vláda vykonáva svoje kompetencie od zániku jej funkcie do vzniku novej vlády ako

úradnícka vláda, nemôže však uznať záväznosť medzinárodnej zmluvy, nariadenia môže vydávať len na základe zákonného splnomocnenia a v neodkladnom prípade.

(2) Ak funkcia predsedu vlády skončí jeho odstúpením alebo vznikom novozvoleného Národného zhromaždenia, predseda vlády vykonáva svoje kompetencie až do zvolenia nového predsedu vlády ako úradnícky predseda vlády, nemôže však podať návrh na odvolanie ministra alebo vymenovanie nového ministra, nariadenia môže vydávať len na základe zákonného splnomocnenia a v neodkladnom prípade.

(3) Ak mandát predsedu vlády zanikne jeho úmrtím, vyslovením nezlučiteľnosti, stratou voliteľnosti alebo pre to, že Národné zhromaždenie vyslovilo v hlasovaní o dôvere predsedovi vlády nedôveru, jeho kompetencie do zvolenia nového predsedu vlády vykonáva s obmedzeniami uvedenými v ods. (2) zástupca predsedu vlády alebo – v prípade viacerých zástupcov predsedu vlády – prvý zástupca predsedu vlády.

(4) Minister po zániku funkcie predsedu vlády vykonáva svoje kompetencie ako úradnícky minister až do vymenovania nového ministra, alebo do dočasného poverenia ďalšieho člena vlády ministerskými úlohami, nariadenia však môže vydávať iba v neodkladnom prípade.

64

Önálló szabályozó szervek

23. cikk

(1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.

(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.

(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.

Az Alkotmánybíróság

24. cikk

(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. (2) Az Alkotmánybíróság

a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;

b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;

e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;

f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését; g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és

hatásköröket gyakorol.

65

Samostatné regulačné orgány

Článok 23 (1) Národné zhromaždenie môže ústavným zákonom zriadiť samostatné regulačné orgány

za účelom vykonávania jednotlivých úloh a kompetencií výkonnej moci. (2) Vedúceho samostatného regulačného orgánu vymenúva predseda vlády alebo – na návrh

predsedu vlády – prezident republiky na dobu určenú ústavným zákonom. Predseda samostatného regulačného orgánu vymenuje svojho zástupcu alebo zástupcov.

(3) Vedúci samostatného regulačného orgánu podáva každoročne správu o svojej činnosti Národnému zhromaždeniu.

(4) Vedúci samostatného regulačného orgánu na základe zákonného splnomocnenia, v rozsahu jeho úloh určených ústavným zákonom vydáva nariadenia, ktoré nemôžu byť v rozpore so zákonom, nariadením vlády, nariadením predsedu vlády, ministerským nariadením a nariadením guvernéra Maďarskej národnej banky. Vo vydávaní nariadení môže predsedu samostatného regulačného orgánu zastupovať jeho zástupca, ktorého určí v nariadení.

Ústavný súd

Článok 24 (1) Ústavný súd je najvyšším orgánom ochrany Základného zákona. (2) Ústavný súd

a) preskúma súlad prijatých, avšak ešte nevyhlásených zákonov so Základným zákonom; b) na podnet sudcu preskúma, či právny predpis, ktorý sa má aplikovať v individuálnom

prípade, je v súlade so Základným zákonom; c) na základe ústavnoprávnej sťažnosti preskúma, či právny predpis, ktorý bol

aplikovaný v individuálnom prípade, je v súlade so Základným zákonom; d) na základe ústavnoprávnej sťažnosti preskúma, či je rozhodnutie súdu v súlade

so Základným zákonom; e) na návrh vlády, štvrtiny poslancov Národného zhromaždenia, alebo verejného

ochrancu práv preskúma súlad právnych predpisov so Základným zákonom; f) preskúma rozpor právnych predpisov s medzinárodnou zmluvou; g) vykonáva ďalšie úlohy a kompetencie stanovené Základným zákonom, respektíve

ústavným zákonom.

66

(3) Az Alkotmánybíróság a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az

Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel

ellentétes bírói döntést; c) a (2) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi

szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(5) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A bíróság

25. cikk

(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.

(2) A bíróság dönt a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben; b) a közigazgatási határozatok törvényességéről; c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának

megállapításáról. (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok

jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. (4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen a

közigazgatási és munkaügyi jogvitákra – külön bíróságok létesíthetők. (5) A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. (6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.

67

(3) Ústavný súd a) v rámci svojej kompetencie podľa ods. (2) bodov b), c) a e) zruší právny predpis alebo

ustanovenie právneho predpisu, ktoré je v rozpore so Základným zákonom; b) v rámci svojej kompetencie podľa ods. (2) bodu d) zruší súdne rozhodnutie, ktoré je

v rozpore so Základným zákonom; c) v rámci svojej kompetencie podľa ods. (2) bodu f) môže zrušiť právny predpis alebo

ustanovenie právneho predpisu, ktoré je v rozpore s medzinárodnou zmluvou; respektíve určí ďalšie právne dôsledky ustanovené ústavným zákonom.

(4) Ústavný súd je zbor zložený z pätnástich členov, ktorého členov volí Národné zhromaždenie dvojtretinovou väčšinou hlasov všetkých poslancov Národného zhromaždenia na dvanásť rokov. Národné zhromaždenie dvojtretinovou väčšinou hlasov všetkých poslancov Národného zhromaždenia volí z členov Ústavného súdu predsedu, pričom poverenie predsedu trvá do zániku jeho poverenia za sudcu Ústavného súdu. Členovia ústavného súdu nemôžu byť členmi politickej strany a nemôžu vykonávať politickú činnosť.

(5) Podrobné pravidlá pôsobnosti, organizácie a činnosti Ústavného súdu ustanoví ústavný zákon.

Súdy

Článok 25 (1) Súdy vykonávajú justičnú činnosť. Najvyšším súdnym orgánom je Kúria. (2) Súd rozhoduje

a) v trestných veciach, v súkromných sporoch, v iných zákonom určených veciach; b) o zákonnosti rozhodnutí verejnej správy; c) o rozpore nariadenia samosprávy s iným právnym predpisom a o jeho zrušení; d) o určení zanedbania zákonnej právotvornej povinnosti miestnej samosprávy.

(3) Kúria popri ustanovení ods. (2) zabezpečuje jednotu aplikácie právnych predpisov súdmi a vynáša záväzné rozhodnutia o zjednotení právnych názorov.

(4) Sústava súdov má viacero úrovní. Na určené skupiny vecí – najmä na administratívne a pracovnoprávne spory – môžu byť zriadené osobitné súdy.

(5) Sudcovské samosprávne orgány spolupracujú pri spravovaní súdov. (6) Zákon môže v určitých právnych sporoch umožniť aj konanie iných orgánov.

68

(7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

26. cikk

(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(2) A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

(3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

27. cikk

(1) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik. (2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az

ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által

meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.

28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

69

(7) Podrobné pravidlá organizácie a správy súdov, právneho postavenia, ako aj odmeňovania sudcov ustanoví ústavný zákon.

Článok 26 (1) Sudcovia sú nezávislí a sú podriadení len zákonu, v ich rozhodovacej činnosti im

nemožno dávať príkazy. Sudcov možno odvolať z funkcie iba dôvodu a v rámci konania ustanoveného ústavným zákonom. Sudcovia nemôžu byť členmi politických strán a nemôžu vykonávať politickú činnosť.

(2) Sudcov z povolania vymenúva – podľa ustanovení ústavného zákona – prezident republiky. Za sudcu môže byť vymenovaná osoba, ktorá dovŕšila tridsiaty rok svojho veku. S výnimkou predsedu Kúrie služobný pomer sudcu môže trvať do dovŕšenia všeobecného starobného dôchodkového veku.

(3) Predsedu Kúrie volí na deväť rokov spomedzi sudcov Národné zhromaždenie na návrh prezidenta republiky. K zvoleniu predsedu Kúrie je potrebný súhlas dvojtretinovej väčšiny hlasov všetkých poslancov Národného zhromaždenia.

Článok 27 (1) Súd – ak zákon neupravuje inak – rozhoduje v senáte. (2) Vo veciach a spôsobom ustanoveným zákonom sa rozhodovania zúčastňujú aj laickí

sudcovia. (3) Ako samosudca a predseda senátu môže konať len profesionálny sudca. V zákonom

určených veciach môže v kompetencii samosudcu konať aj súdny tajomník, na ktorého treba pri tejto činnosti aplikovať ods. (1) Článku 26.

Článok 28

Súdy vykladajú znenie právnych predpisov počas uplatňovania práva v súlade s ich cieľom a Základným zákonom. Pri interpretácii Základného zákona a právnych predpisov treba predpokladať, že slúžia zdravému rozumu a verejnému blahu zodpovedajúcemu morálnemu a hospodárnemu účelu.

70

Az ügyészség

29. cikk

(1) A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

(2) A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

(4) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(5) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (7) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek

jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.

Az alapvető jogok biztosa

30. cikk

(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.

(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el.

71

Prokuratúra

Článok 29 (1) Generálny prokurátor a prokuratúra ako účastníci justície uplatňujú trestné nároky štátu.

Prokuratúra stíha trestné činy, vystupuje proti iným protiprávnym skutkom a opomenutiam povinností a napomáha predchádzaniu protiprávnych skutkov.

(2) Generálny prokurátor a prokuratúra podľa ustanovení zákona a) vykonáva práva v súvislosti s vyšetrovaním; b) v súdnom procese zastupuje verejnú obžalobu; c) vykonáva dozor nad zákonnosťou výkonu trestu; d) vykonáva ďalšie úlohy a kompetencie ustanovené zákonom.

(3) Orgány prokuratúry vedie a riadi generálny prokurátor, ktorý vymenúva prokurátorov. S výnimkou generálneho prokurátora služobný pomer prokurátorov môže trvať do dovŕšenia všeobecného starobného dôchodkového veku.

(4) Generálneho prokurátora volí spomedzi prokurátorov na návrh prezidenta republiky Národné zhromaždenie na deväť rokov. K zvoleniu generálneho prokurátora je potrebný súhlas dvojtretinovej väčšiny všetkých poslancov Národného zhromaždenia.

(5) Generálny prokurátor každoročne podáva správu o svojej činnosti Národnému zhromaždeniu.

(6) Prokurátori nemôžu byť členmi politických strán a nemôžu vykonávať politickú činnosť. (7) Podrobné pravidlá organizácie a činnosti prokuratúry, ako aj právne postavenie a

odmeňovanie generálneho prokurátora a prokurátorov ustanoví ústavný zákon.

Verejný ochranca práv

Článok 30 (1) Verejný ochranca práv vykonáva činnosti smerujúce k ochrane základných práv, podnet

na jeho konanie môže predložiť ktokoľvek. (2) Verejný ochranca práv preskúma alebo dá preskúmať krivdy, zistené v súvislosti

so základnými právami a v záujme ich nápravy podáva návrhy na všeobecné alebo individuálne opatrenia.

(3) Verejného ochrancu práv a jeho zástupcov volí Národné zhromaždenie dvojtretinovou väčšinou hlasov všetkých poslancov Národného zhromaždenia na šesť rokov. Jeho zástupcovia vykonávajú ochranu záujmov budúcich generácií, ako aj práv národností

72

Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény

határozza meg.

A helyi önkormányzatok

31. cikk

(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

(2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.

(3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

32. cikk

(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának

veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést

kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat

létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;

l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

73

žijúcich v Maďarsku. Verejný ochranca práv a jeho zástupcovia nemôžu byť členmi politických strán a nemôžu vykonávať politickú činnosť.

(4) Verejný ochranca práv každoročne podáva správu o svojej činnosti Národnému zhromaždeniu.

(5) Podrobné pravidlá týkajúce sa verejného ochrancu práv a jeho zástupcov ustanoví zákon.

Miestne samosprávy

Článok 31 (1) V záujme vybavovania miestnych verejných záležitostí a vykonávania miestnej verejnej

moci pôsobia v Maďarsku samosprávy. (2) O veci spadajúcej do okruhu úloh a kompetencií miestnej samosprávy možno vykonať

miestne referendum. (3) Pravidlá vzťahujúce sa na miestne samosprávy ustanoví ústavný zákon.

Článok 32 (1) Miestna samospráva v rámci vybavovania miestnych verejných záležitostí v medziach

zákonov a) vydáva nariadenia; b) prijíma rozhodnutia; c) samostatne spravuje; d) určuje svoj organizačný a prevádzkový poriadok; e) ohľadne majetku samosprávy uplatňuje práva, ktoré prislúchajú vlastníkovi; f) určuje svoj rozpočet a na jeho základe samostatne hospodári; g) môže podnikať s majetkom a príjmami použiteľnými na tento účel, bez ohrozenia

výkonu svojich povinných úloh; h) rozhoduje o forme a miere miestnych daní; i) môže vytvárať symboly samosprávy, zakladať miestne vyznamenania a čestné tituly; j) môže žiadať informácie od kompetentných orgánov, iniciovať rozhodnutia,

vyslovovať názory; k) môže sa voľne združovať s inými miestnymi samosprávami, vytvárať zväzy na

zastupovanie svojich záujmov, v rámci svojej pôsobnosti môže spolupracovať s miestnymi samosprávami iných krajín a môže byť členom medzinárodnej samosprávnej organizácie;

l) vykonáva ďalšie úlohy a kompetencie ustanovené zákonom.

74

(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. (4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul

megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.

(5) A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.

(6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.

33. cikk

(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. (2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a

megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára. (3) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat,

és hivatalt hozhat létre.

34. cikk

(1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.

(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.

(3) A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat.

75

(2) Samospráva pri výkone svojich úloh za účelom úpravy zákonom neupravovaných miestnych spoločenských pomerov, respektíve na základe zákonného splnomocnenia vydáva nariadenia.

(3) Nariadenie miestnej samosprávy nesmie byť v rozpore s inými právnymi predpismi. (4) Miestna samospráva zašle nariadenie bezodkladne po jeho vyhlásení župnému úradu

vlády a úradu vlády hlavného mesta. Ak úrad vlády považuje nariadenie samosprávy, alebo niektoré jeho ustanovenie za protiprávne, môže podať návrh na preskúmanie nariadenia súdom.

(5) Úrad vlády hlavného mesta a župy môže podať návrh na súd, za účelom určenia zanedbania zákonom ustanovenej právotvornej povinnosti miestnej samosprávy. Ak miestna samospráva svoju právotvornú povinnosť nesplní do termínu uvedeného v rozhodnutí súdu o určení zanedbania právotvornej povinnosti, súd na návrh úradu vlády hlavného mesta a župy nariadi, aby nariadenie potrebné na odstránenie zanedbania povinnosti vydal v mene miestnej samosprávy vedúci úradu vlády hlavného mesta a župy.

(6) Majetok miestnych samospráv je verejným vlastníctvom, ktoré slúži na zabezpečenie ich úloh.

Článok 33 (1) Úlohy a kompetencie miestnej samosprávy vykonáva zastupiteľský zbor. (2) Miestne zastupiteľstvo riadi starosta (primátor). Predsedu župného zastupiteľstva volí

župné zastupiteľstvo zo svojich členov na obdobie svojho poverenia. (3) Zastupiteľstvo môže podľa ustanovení ústavného zákona zvoliť komisie a zriadiť úrad.

Článok 34 (1) Miestna samospráva a štátne orgány v záujme dosiahnutia spoločenských cieľov

vzájomne spolupracujú. Zákon môže uložiť povinné úlohy a kompetencie pre miestnu samosprávu. Miestna samospráva je za účelom plnenia svojich povinných úloh a kompetencií oprávnená prijímať dotácie zo štátneho rozpočtu, respektíve inú majetkovú podporu v rozsahu potrebnom na plnenie týchto úloh a kompetencií.

(2) Zákon môže nariadiť plnenie povinnej úlohy miestnej samosprávy vo forme združenia. (3) Starosta (primátor) a predseda župného zastupiteľstva môže okrem svojich

samosprávnych úloh výnimočne na základe zákona alebo nariadenia vlády vydaného na základe zákonného splnomocnenia vykonávať aj úlohy a kompetencie štátnej správy.

76

(4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

(5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.

35. cikk

(1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.

(2) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják.

(3) A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

(4) A képviselő-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja feloszlását.

(5) Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.

(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

A közpénzek

36. cikk

(1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.

(2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.

77

(4) Vláda vykonáva dozor nad zákonnosťou miestnych samospráv prostredníctvom úradu vlády hlavného mesta a župy.

(5) V záujme zachovania rovnováhy rozpočtu môže zákon viazať prijatie pôžičky v zákonom ustanovenom rozsahu alebo prijatie iného záväzku miestnej samosprávy na podmienku alebo súhlas vlády.

Článok 35 1)Poslancov miestnych samospráv a starostov (primátorov) volia voliči na základe

všeobecného a rovného volebného práva, priamym a tajným hlasovaním, vo voľbách zabezpečujúcich slobodné vyjadrenie vôle voličov, spôsobom určeným ústavným zákonom.

(2) Poslanci miestnych samospráv a starostovia (primátori) sa volia spôsobom upraveným ústavným zákonom, na päť rokov.

(3) Poverenie zastupiteľského zboru trvá do dňa všeobecných volieb poslancov samospráv a starostov (primátorov). V prípade neuskutočnenia sa volieb z dôvodu nedostatočného počtu kandidátov sa poverenie poslaneckého zboru predlžuje do dňa doplňovacích volieb. Poverenie starostu (primátora) trvá do zvolenia nového starostu (primátora).

(4) Zastupiteľský zbor môže – podľa ustanovení ústavného zákona – vyhlásiť svoje rozpustenie.

(5) Národné zhromaždenie na podnet vlády – predloženého po vyžiadaní stanoviska Ústavného súdu – rozpustí zastupiteľský zbor pôsobiaci v rozpore so Základným zákonom.

(6) Rozpustenie a vyhlásenie vlastného rozpustenia ruší aj poverenie starostu (primátora).

Verejné financie

Článok 36 (1) Národné zhromaždenie prijme na každý rok zákon o ústrednom rozpočte a zákon o jeho

plnení. Návrhy zákona o ústrednom rozpočte a o plnení ústredného rozpočtu predkladá vláda Národnému zhromaždeniu v zákonom určenom termíne.

(2) Návrhy zákona o ústrednom rozpočte a jeho plnení musia obsahovať štátne výdavky a príjmy v rovnakej štruktúre, prehľadným spôsobom a s racionálnou podrobnosťou.

(3) Prijatím zákona o ústrednom rozpočte Národné zhromaždenie splnomocňuje vládu na výber v ňom stanovených príjmov a na úhradu výdavkov.

78

(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.

(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.

(7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.

37. cikk

(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.

(2) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.

(3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.

(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.

(5) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

79

(4) Národné zhromaždenie nemôže prijať taký zákon o ústrednom rozpočte, v dôsledku ktorého by štátny dlh prevýšil polovicu hrubého domáceho produktu.

(5) Až do doby, kým štátny dlh prevyšuje polovicu hrubého domáceho produktu, Národné zhromaždenie môže prijať len taký zákon o ústrednom rozpočte, ktorý obsahuje zníženie pomeru štátneho dlhu k hrubému domácemu produktu.

(6) Od ods. (4) a (5) sa možno odchýliť len v čase osobitného právneho poriadku, v miere potrebnej na zmiernenie dôsledkov spôsobených okolnosťami, ktoré tento stav vyvolali, alebo v prípade trvalého a výrazného úpadku národného hospodárstva, a to v miere potrebnej na obnovu rovnováhy národného hospodárstva.

(7) Ak Národné zhromaždenie neprijme zákon o ústrednom rozpočte do začiatku kalendárneho roka, vláda je oprávnená vyberať príjmy v súlade s právnymi predpismi a uhrádzať výdavky podľa časového harmonogramu v rámcoch ukazovateľov výdavkov stanovených zákonom o ústrednom rozpočte na predchádzajúci kalendárny rok.

Článok 37 (1) Vláda je povinná plniť ústredný rozpočet zákonne a účelne, za úspešného spravovania

verejných financií a zabezpečením transparentnosti. (2) Počas plnenia ústredného rozpočtu – s výnimkami ustanovenými v Článku 36 ods. (6) –

nemožno zobrať takú pôžičku a prebrať taký finančný záväzok, v dôsledku ktorých by úroveň štátneho dlhu prekročila polovicu hodnoty hrubého domáceho produktu.

(3) Až do doby, kým štátny dlh prevyšuje polovicu hrubého domáceho produktu – s výnimkami ustanovenými v Článku 36 ods. (6) – v rámci plnenia ústredného rozpočtu nemožno zobrať takú pôžičku a prebrať taký finančný záväzok, ktoré by mali za následok nárast pomeru štátneho dlhu k hrubému domácemu produktu oproti totožnému pomeru v predchádzajúcom roku.

(4) Až do doby, kým štátny dlh prevyšuje polovicu hrubého domáceho produktu, Ústavný súd môže preskúmať vo svojej kompetencii ustanovenej v Článku 24 ods. (2) písmená b) až e) súlad zákona o ústrednom rozpočte, o plnení ústredného rozpočtu, o ústredných druhoch daní, o poplatkoch a príspevkoch, o clách a súlad zákona upravujúceho ústredné podmienky miestnych daní so Základným zákonom výlučne len v súvislosti s právom na život a ľudskú dôstojnosť, s právom na ochranu osobných údajov, s právom na slobodu myslenia, svedomia a náboženského vyznania, alebo v súvislosti s právami spojenými s maďarským štátnym občianstvom, a uvedené zákony môže zrušiť len z dôvodu spôsobenia ujmy na týchto právach. Ústavný súd je oprávnený bez obmedzenia zrušiť aj zákony patriace do tohto okruhu, ak neboli splnené v Základnom zákone ustanovené procesné požiadavky tvorby a vyhlásenia zákona.

(5) Metódu výpočtu štátneho dlhu a hrubého domáceho produktu, ako aj pravidlá vzťahujúce sa na výkon ustanovení Článku 36 ods. (1) až (3) ustanoví zákon.

80

38. cikk

(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.

(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

(5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

39. cikk

(1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

40. cikk A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg.

81

Článok 38 (1) Majetok štátu a miestnych samospráv je národným majetkom. Cieľom správy a ochrany

národného majetku je zabezpečenie verejného záujmu, uspokojenie spoločných potrieb, ochrana prírodných zdrojov a zohľadnenie potrieb budúcich generácií. Požiadavky na zachovanie, ochranu a zodpovedné hospodárenie s národným majetkom ustanoví ústavný zákon.

(2) Okruh výlučného vlastníctva a výlučnej hospodárskej činnosti štátu, ako aj obmedzenia a podmienky scudzenia národného majetku, ktorý má z národohospodárskeho hľadiska prioritný význam, ustanoví s ohľadom na účely ustanovené v ods. (1) ústavný zákon.

(3) Národný majetok možno previesť len na zákonom určený účel, s výnimkami definovanými v zákone za zohľadnenia požiadavky úmernosti hodnoty.

(4) Zmluvu, týkajúcu sa prevodu alebo použitia národného majetku možno uzavrieť len s takou organizáciou, ktorej vlastnícka štruktúra, konštrukcia, respektíve činnosť, na ktorú sa prevedený alebo na zužitkovanie poskytnutý národný majetok využije, bude transparentný.

(5) Organizácie vo vlastníctve štátu a miestnych samospráv hospodária zákonom určeným spôsobom, samostatne a zodpovedne, podľa požiadaviek zákonnosti, účelnosti a efektívnosti.

Článok 39 (1) Z ústredného rozpočtu možno poskytnúť dotáciu, alebo úhradu na základe zmluvy

s reálnym plnením len takej organizácii, ktorej vlastnícka štruktúra, konštrukcia, respektíve činnosť, na ktorú sa použije dotácia, sú transparentné.

(2) Každá organizácia hospodáriaca s verejnými financiami je povinná verejne vyúčtovať svoje hospodárenie s verejnými financiami. Verejné financie a národný majetok sa musia spravovať podľa zásad transparentnosti a čistoty verejného života. Údaje týkajúce sa verejných financií a národného majetku sú verejnými údajmi.

Článok 40

Základné pravidlá znášania verejných bremien a dôchodkového systému ustanoví v záujme vypočítateľnosti príspevku na uspokojenie verejných potrieb a existenčnej istoty v starobe ústavný zákon.

82

41. cikk

(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. (3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente

beszámol az Országgyűlésnek. (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos

törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.

(5) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

42. cikk A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

43. cikk

(1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

(2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.

(3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

83

Článok 41 (1) Maďarská národná banka je centrálnou bankou Maďarska. Maďarská národná banka je

zodpovedná za monetárnu politiku spôsobom ustanoveným ústavným zákonom. (2) Guvernéra a viceguvernérov Maďarskej národnej banky vymenúva prezident republiky na

dobu šiestich rokov. (3) Guvernér Maďarskej národnej banky predkladá Národnému zhromaždeniu raz do roka

správu o činnosti Maďarskej národnej banky. (4) Guvernér Maďarskej národnej banky vydáva na základe zákonného splnomocnenia,

v rámci svojej kompetencie ustanovenej ústavným zákonom nariadenia, ktoré nemôžu byť v rozpore so zákonom. Pri vydávaní nariadenia môže guvernéra Maďarskej národnej banky zastupovať viceguvernér určený nariadením guvernéra Maďarskej národnej banky.

(5) Podrobné pravidlá organizácie a pôsobenia Maďarskej národnej banky ustanoví ústavný zákon.

Článok 42

Pravidlá vzťahujúce sa na orgán vykonávajúci dozor nad systémom finančného sprostredkovania ustanoví ústavný zákon.

Článok 43 (1) Najvyšší kontrolný úrad je finančným a hospodárskym kontrolným orgánom Národného

zhromaždenia. Najvyšší kontrolný úrad v rámci svojej zákonom určenej kompetencie kontroluje plnenie ústredného rozpočtu, hospodárenie s verejnými financiami, použitie zdrojov pochádzajúcich z verejných financií a spravovanie národného majetku. Najvyšší kontrolný úrad vykonáva svoje kontroly podľa zásad zákonnosti, účelnosti a efektívnosti.

(2) Predsedu Najvyššieho kontrolného úradu volí Národné zhromaždenie dvojtretinovou väčšinou hlasov poslancov a na dvanásť rokov.

(3) Predseda Najvyššieho kontrolného úradu predkladá Národnému zhromaždeniu raz do roka správu o činnosti Najvyššieho kontrolného úradu.

(4) Podrobné pravidlá organizácie a pôsobenia Najvyššieho kontrolného úradu ustanoví ústavný zákon.

84

44. cikk

(1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.

(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

(5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A Magyar Honvédség

45. cikk

(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.

(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja.

(3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában.

(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

85

Článok 44 (1) Rozpočtová rada je podporným orgánom legislatívnej činnosti Národného zhromaždenia,

ktorý skúma opodstatnenosť ústredného rozpočtu. (2) Rozpočtová rada sa podieľa na príprave zákona o ústrednom rozpočte zákonom určeným

spôsobom. (3) Na prijatie zákona o ústrednom rozpočte je v záujme dodržania pravidiel ustanovených

v Článku 36 ods. (4) a (5) potrebný predbežný súhlas Rozpočtovej rady. (4) Členmi Rozpočtovej rady sú predseda Rozpočtovej rady, guvernér Maďarskej národnej

banky a predseda Najvyššieho kontrolného úradu. Predsedu Rozpočtovej rady vymenúva prezident republiky na šesť rokov.

(5) Podrobné pravidlá pôsobenia Rozpočtovej rady ustanoví ústavný zákon.

Maďarská armáda

Článok 45 (1) Ozbrojenou silou Maďarska je Maďarská armáda. Základnou úlohou Maďarskej armády

je vojenská obrana nezávislosti, územnej celistvosti a hraníc Maďarska, zabezpečovanie spoločných obranných a mier zachovávajúcich úloh vyplývajúcich z medzinárodných zmlúv, ako aj vykonávanie humanitárnych činností v súlade s pravidlami medzinárodného práva.

(2) Na riadenie Maďarskej armády – ak medzinárodná dohoda neustanovuje inak – sú oprávnené v medziach Základného zákona a ústavného zákona Národné zhromaždenie, prezident republiky, Rada obrany, vláda, ako aj minister disponujúci príslušnými kompetenciami. Činnosť Maďarskej armády riadi vláda.

(3) Maďarská armáda spolupracuje pri predchádzaní katastrof, ďalej pri odstraňovaní a likvidácii ich následkov.

(4) Profesionálni príslušníci Maďarskej armády nesmú byť členmi politických strán a nesmú vykonávať politickú činnosť.

(5) Podrobné pravidlá organizácie, úloh, riadenia, vedenia a činnosti Maďarskej armády ustanoví ústavný zákon.

86

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

46. cikk

(1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.

(2) A rendőrség működését a Kormány irányítja. (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és

törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. (5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek

tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó

részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Döntés katonai műveletekben való részvételről

47. cikk

(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól.

(2) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.

(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.

(4) A Kormány – a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.

87

Polícia a národné bezpečnostné služby

Článok 46 (1) Základnou úlohou polície je predchádzanie a odhaľovanie trestných činov, ochrana

verejnej bezpečnosti, verejného poriadku a poriadku na štátnej hranici. (2) Činnosť polície riadi vláda. (3) Základnou úlohou národných bezpečnostných služieb je obrana nezávislosti a zákonného

poriadku Maďarska, uplatňovanie jeho národno-bezpečnostných záujmov. (4) Činnosť národných bezpečnostných služieb riadi vláda. (5) Profesionálni príslušníci polície a národných bezpečnostných služieb nesmú byť členmi

politických strán a nesmú vykonávať politickú činnosť. (6) Podrobné pravidlá vzťahujúce sa na organizáciu a činnosť polície a národných

bezpečnostných služieb, pravidlá používania prostriedkov a metód tajnej služby, ako aj pravidlá súvisiace s národnou bezpečnostnou činnosťou ustanoví ústavný zákon.

Rozhodnutie o účasti na vojenských operáciách

Článok 47 (1) O pohybe útvarov Maďarskej armády a zahraničných ozbrojených síl spojenom

s prekročením hraníc rozhoduje vláda. (2) Národné zhromaždenie rozhoduje dvojtretinovou väčšinou hlasov prítomných poslancov

– okrem prípadov uvedených v ods. (3) – o nasadení Maďarskej armády v zahraničí alebo v Maďarsku, o jej vyslaní do zahraničia, ako aj o nasadení zahraničných ozbrojených síl v Maďarsku alebo z územia Maďarska, respektíve o ich pobyte v Maďarsku.

(3) O nasadení Maďarskej armády a zahraničných ozbrojených síl podľa ods. (2) založenom na rozhodnutí Európskej únie alebo Severoatlantickej aliancie, ako aj o iných pohyboch ich jednotiek rozhoduje vláda.

(4) Vláda – popri súčasnom informovaní prezidenta republiky – neodkladne podá správu Národnému zhromaždeniu o opatreniach podľa ods. (3), ako aj o rozhodnutí vynesenom vo veci povolenia účasti Maďarskej armády na mierovej misii alebo humanitárnej činnosti na operačnom teritóriu v zahraničí.

88

A KÜLÖNLEGES JOGREND

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó

közös szabályok

48. cikk

(1) Az Országgyűlés a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen

veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.

(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.

(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.

(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.

(6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.

89

OSOBITNÝ PRÁVNY PORIADOK

Spoločné pravidlá vzťahujúce sa na mimoriadny

stav a núdzový stav

Článok 48 (1) Národné zhromaždenie

a) v prípade vyhlásenia vojnového stavu alebo bezprostredného nebezpečenstva ozbrojeného útoku cudzej moci (vojnové nebezpečenstvo) vyhlasuje mimoriadny stav a ustanovuje Radu obrany;

b) v prípade ozbrojených aktivít, smerujúcich k zvrhnutiu zákonného poriadku alebo k výhradnému získaniu moci, ďalej v prípade ozbrojených, závažných násilných činov, v masovej miere ohrozujúcich bezpečnosť životov a majetku, vyhlasuje núdzový stav.

(2) Na vyhlásenie vojnového stavu, uzavretie mieru, ako ja na vyhlásenie osobitného právneho poriadku podľa ods. (1) je potrebný súhlas dvojtretinovej väčšiny poslancov Národného zhromaždenia.

(3) Prezident republiky je oprávnený vyhlásiť vojnový stav, vyhlásiť mimoriadny stav a ustanoviť Radu obrany, ďalej vyhlásiť núdzový stav, ak Národné zhromaždenie nemá možnosť prijať takéto rozhodnutia.

(4) Národné zhromaždenie nemá možnosť prijať takéto rozhodnutia v prípade, ak nezasadá a jeho zvolanie pre krátkosť času, ďalej pre udalosti vyvolávajúce vojnový stav, mimoriadny stav alebo núdzový stav narazí na neprekonateľnú prekážku.

(5) Skutočnosť znemožnenia, ďalej opodstatnenosť vyhlásenia vojnového stavu alebo vyhlásenia mimoriadneho stavu či núdzového stavu určí jednomyseľne predseda Národného zhromaždenia, predseda Ústavného súdu a predseda vlády.

(6) Národné zhromaždenie na svojom prvom zasadnutí konanom po pominutí prekážok preskúma opodstatnenosť vyhlásenia vojnového stavu, vyhlásenia mimoriadneho stavu či núdzového stavu a rozhodne o legitímnosti použitých opatrení. K tomuto rozhodnutiu sú potrebné hlasy dvoch tretín poslancov Národného zhromaždenia.

(7) V čase mimoriadneho stavu alebo núdzového stavu Národné zhromaždenie nemôže vyhlásiť svoje rozpustenie a nemožno ho rozpustiť. Všeobecnú voľbu poslancov Národného zhromaždenia nemožno vypísať a uskutočniť v čase mimoriadneho stavu a núdzového stavu, v takomto prípade sa má zvoliť nové Národné zhromaždenie do deväťdesiatich dní od zrušenia mimoriadneho stavu alebo núdzového stavu. Ak sa všeobecná voľba poslancov Národného zhromaždenia už uskutočnila, ale nové Národné zhromaždenie sa ešte neustanovilo, prezident republiky zvolá ustanovujúcu schôdzu na termín do tridsiatich dní od zrušenia mimoriadneho stavu alebo núdzového stavu.

90

(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.

A rendkívüli állapot

49. cikk

(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar főnöke.

(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; c) a Kormány jogait.

(3) A Honvédelmi Tanács dönt a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban

való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról;

b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;

c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben

meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A szükségállapot

50. cikk

(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

(2) A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.

91

(8) Rozpustené alebo odvolané Národné zhromaždenie môže v čase mimoriadneho stavu zvolať aj Rada obrany a v čase núdzového stavu aj prezident republiky.

Mimoriadny stav

Článok 49 (1) Predsedom Rady obrany je prezident republiky, jeho členmi sú predseda Národného

zhromaždenia, vedúci poslaneckých klubov Národného zhromaždenia, predseda vlády, ministri a – s poradným právom – náčelník Generálneho štábu armády.

(2) Rada obrany vykonáva a) práva, ktoré boli na ňu prevedené Národným zhromaždením; b) práva prezidenta republiky; c) práva vlády.

(3) Rada obrany rozhoduje a) o nasadení Maďarskej armády v Maďarsku alebo v zahraničí, o jej účasti na mierovej

misii, o humanitárnej činnosti vykonávanej na zahraničnom vojnovom území, ako aj o vyslaní do zahraničia;

b) o použití zahraničných ozbrojených síl v Maďarsku alebo ich nasadení z územia Maďarska, ako aj o ich pobyte v Maďarsku;

c) o zavedení mimoriadnych opatrení upravených ústavným zákonom. (4) Rada obrany môže vydať nariadenie, ktorým – podľa ustanovení ústavného zákona –

môže pozastaviť použitie jednotlivých zákonov, respektíve sa môže odchýliť od zákonných ustanovení a môže prijímať iné mimoriadne opatrenia.

(5) Nariadenie Rady obrany stráca účinnosť zánikom mimoriadneho stavu, s výnimkou, ak Národné zhromaždenie účinnosť takéhoto nariadenia predĺži.

Núdzový stav

Článok 50 (1) Maďarskú armádu je možné v čase núdzového stavu nasadiť vtedy, ak nasadenie polície

a národných bezpečnostných služieb nie je postačujúce. (2) V čase núdzového stavu, ak Národné zhromaždenie nemôže konať, o nasadení Maďarskej

armády podľa ods. (1) rozhoduje prezident republiky.

92

(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.

(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés – akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja.

(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.

A megelőző védelmi helyzet

51. cikk

(1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.

(4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.

93

(3) V čase núdzového stavu zavádza mimoriadne opatrenia ustanovené ústavným zákonom cestou nariadení prezident republiky. Prezident republiky svojím nariadením – podľa ustanovení ústavného zákona – môže pozastaviť použitie jednotlivých zákonov, môže sa odchýliť od zákonných ustanovení a prijímať iné mimoriadne opatrenia.

(4) Prezident republiky bezodkladne informuje predsedu Národného zhromaždenia o zavedených mimoriadnych opatreniach. V čase núdzového stavu Národné zhromaždenie – v prípade, ak Národné zhromaždenie nemôže vykonávať svoju činnosť, výbor Národného zhromaždenia zaoberajúci sa otázkami obrany – zasadá nepretržite. Národné zhromaždenie – v prípade ak Národné zhromaždenie nemôže vykonávať svoju činnosť, výbor Národného zhromaždenia zaoberajúci sa otázkami obrany – môže pozastaviť výkon mimoriadnych opatrení zavedených prezidentom republiky.

(5) Mimoriadne opatrenia zavedené prostredníctvom nariadení ostávajú v účinnosti tridsať dní, s výnimkou, ak ich účinnosť Národné zhromaždenie – v prípade, ak Národné zhromaždenie nemôže vykonávať svoju činnosť, výbor Národného zhromaždenia zaoberajúci sa otázkami obrany – predĺži.

(6) Nariadenie prezidenta republiky stráca účinnosť zánikom núdzového stavu.

Stav preventívnej obrany

Článok 51 (1) V prípade nebezpečenstva vonkajšieho ozbrojeného útoku alebo v záujme plnenia

spojeneckých záväzkov vyhlási Národné zhromaždenie na určitú dobu stav preventívnej obrany a súčasne s tým poverí vládu na vykonanie mimoriadnych opatrení určených ústavným zákonom. Trvanie stavu preventívnej obrany môže byť predĺžené.

(2) Na vyhlásenie, predlženie osobitného právneho poriadku podľa ods. (1) je potrebný súhlas dvojtretinovej väčšiny prítomných poslancov Národného zhromaždenia.

(3) Vláda môže po návrhu na vyhlásenie stavu preventívnej obrany zaviesť opatrenia odlišné od zákonov týkajúcich sa činnosti verejnej správy, Maďarskej armády a poriadkových orgánov, o ktorých priebežne informuje prezidenta republiky a stále výbory Národného zhromaždenia disponujúce príslušným okruhom úloh a kompetencií. Účinnosť takto zavedených opatrení trvá do rozhodnutia Národného zhromaždenia o vyhlásení stavu preventívnej obrany, najviac však šesťdesiat dní.

(4) Vláda môže v čase stavu preventívnej obrany vydať nariadenie, ktorým – podľa ustanovení ústavného zákona – môže pozastaviť použitie jednotlivých zákonov, respektíve sa môže odchýliť od zákonných ustanovení a prijímať iné mimoriadne opatrenia.

(5) Nariadenie vlády stráca účinnosť zánikom stavu preventívnej obrany.

94

A váratlan támadás

52. cikk

(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt.

(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.

A veszélyhelyzet

53. cikk

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

95

Neočakávaný útok

Článok 52 (1) Vláda je povinná v prípade neočakávaného vpádu zahraničných ozbrojených skupín na

územie Maďarska okamžite konať adekvátnymi a na to pripravenými ozbrojenými silami – v prípade potreby podľa branného plánu schváleného prezidentom republiky – do rozhodnutia o vyhlásení mimoriadneho alebo núdzového stavu, za účelom odvrátenia útoku, ochrany domácej a spojeneckej protivzdušnej a leteckej sily chrániacej územie Maďarska, v záujme ochrany zákonného poriadku, bezpečnosti života a majetku, verejného poriadku a verejnej bezpečnosti.

(2) Vláda o svojich opatreniach vykonaných na základe ods. (1) bezodkladne informuje Národné zhromaždenie a prezidenta republiky.

(3) Vláda môže v prípade neočakávaného útoku zaviesť mimoriadne opatrenia ustanovené ústavným zákonom, respektíve môže vydať nariadenie, ktorým – podľa ustanovení ústavného zákona – môže pozastaviť použitie jednotlivých zákonov, respektíve sa môže odchýliť od zákonných opatrení a prijímať iné mimoriadne opatrenia.

(4) Nariadenie vlády stráca účinnosť zánikom neočakávaného útoku.

Stav ohrozenia

Článok 53 (1) Vláda môže v prípade živelnej pohromy alebo priemyselnej havárie ohrozujúcej

bezpečnosť života a majetku, alebo v záujme odstránenia ich následkov vyhlásiť stav ohrozenia a môže zaviesť ústavným zákonom ustanovené mimoriadne opatrenia.

(2) Vláda môže v stave ohrozenia vydať nariadenie, ktorým – podľa ustanovení ústavného zákona – môže pozastaviť použitie jednotlivých zákonov, respektíve sa môže odchýliť od zákonných ustanovení, a prijímať iné mimoriadne opatrenia.

(3) Nariadenie vlády podľa ods. (2) ostáva v účinnosti pätnásť dní s výnimkou, ak vláda – na základe poverenia Národného zhromaždenia – predĺži jeho účinnosť.

(4) Nariadenie vlády stráca účinnosť zánikom stavu ohrozenia.

96

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

54. cikk

(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.

(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.

(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba. 2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés

a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el. 3. Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a 2. pont

szerinti eljárásban, külön fogadja el. 4. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az

Országgyűlés elé terjeszteni.

97

Spoločné pravidlá vzťahujúce sa na osobitný právny poriadok

Článok 54

(1) V osobitnom právnom poriadku možno pozastaviť výkon základných práv – s výnimkou

základných práv určených v článkoch II. a III., ako aj v článku XXVIII. ods. (2) až (6) –, alebo ich výkon obmedziť nad mieru určenú v článku I. ods. (3).

(2) V osobitnom právnom poriadku nemožno pozastaviť uplatňovanie Základného zákona a obmedziť činnosť Ústavného súdu.

(3) Osobitný právny poriadok zruší orgán oprávnený na zavedenie mimoriadneho právneho poriadku, ak už nie sú dané podmienky pre jeho vyhlásenie.

(4) Podrobné pravidlá použiteľné v osobitnom právnom poriadku ustanoví ústavný zákon.

ZÁVEREČNÉ USTANOVENIA 1. Základný zákon Maďarska nadobúda účinnosť 1. januára 2012. 2. Tento Základný zákon prijíma Národné zhromaždenie podľa § 19 ods. (3) písm. a) a § 24

ods. (3) zákona číslo XX. z roku 1949. 3. Prechodné opatrenia nadväzujúce na tento Základný zákon schváli Národné

zhromaždenie v konaní podľa bodu 2 osobitne. 4. Vláda je povinná predložiť Národnému zhromaždeniu návrhy zákonov potrebných na

vykonanie Základného zákona.

98

*

Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.

Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

99

* My, poslanci Národného zhromaždenia zvoleného 25. apríla 2010, s vedomím svojej zodpovednosti pred Bohom a človekom, vykonávajúc našu ústavodarnú moc, ustanovujeme prvý jednotný Základný zákon Maďarska podľa vyššie uvedených.

Nech je mier, sloboda a porozumenie.

Dr. Schmitt Pál Kövér László prezident republiky predseda Národného zhromaždenia

A Magyar Közlöny különszáma. A Szerkesztőbizottság elnöke: dr. Biró Marcell, a szerkesztésért felelős: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva. A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3. A Magyar Közlöny különszámát kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelős kiadó: Majláth Zsolt László.

Špeciálne vydanie Maďarského vestníka. Predseda redaktorského výboru: dr. Marcell Biró. Zodpovedná redaktorka: dr. Borókainé dr. Éva Vajdovits. Adresa redakcie: Budapest V., Kossuth tér 1-3. Špeciálne vydanie Maďarského vestníka vydáva Vydavateľstvo časopisov a kníh Maďarského vestníka. Zodpovedný vydavateľ: Zsolt László Majláth