Upload
others
View
10
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A középszintű érettségi vizsga nyilvános dokumentumai
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
ÉRETTSÉGI TÉMÁK MAGYAR IRODALOMBÓL 2018/2019. TANÉV
Művek a magyar irodalomból I. kötelező szerzők: 6
1. Témakör: PETŐFI SÁNDOR
Tétel: Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete
2. Témakör: ARANY JÁNOS
Tétel: Arany János balladaköltészete
3. Témakör: ADY ENDRE
Tétel: Ady Endre Új versek című kötete
4. Témakör: BABITS MIHÁLY
Tétel: Babits Mihály Jónás könyve című művének elemző bemutatása
5. Témakör: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
Tétel: Kosztolányi Dezső: Édes Anna
6. Témakör: JÓZSEF ATTILA
Tétel: József Attila szerelmi költészete
Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők: 6
7. Témakör: BALASSI BÁLINT
Tétel: A reneszánsz világlátás Balassi Bálint költészetében
8. Témakör: CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY
Tétel: A felvilágosodás eszméi Csokonai Vitéz Mihály lírájában
9. Témakör: MÓRICZ ZSIGMOND
Tétel: Móricz Zsigmond novellisztikája
10. Témakör: RADNÓTI MIKLÓS
Tétel: Az újklasszicizmus Radnóti Miklós költészetében
11. Témakör: DÉRY TIBOR
Tétel: A kiszolgáltatottság megjelenítése a magyar irodalomban
12. Témakör: ÖRKÉNY ISTVÁN
Tétel: Az abszurd dráma
Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők: 1
13. Témakör: KORTÁRS SZERZŐK
Tétel: Varró Dániel stílusidéző költészete
Művek a világirodalomból: 3
14. Témakör: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL
Tétel: Shakespeare és az angol reneszánsz dráma
15. Témakör: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL
Tétel: Az orosz epika a XIX. század második felében
16. Témakör: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL
Tétel: A modern kisepika sajátosságai
Színház és dráma: 2
17. Témakör: SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA
Tétel: Katona József: Bánk bán
18. Témakör: SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA
Tétel: Madách Imre: Az ember tragédiája
Az irodalom határterületei: 1
19. Témakör: AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
Tétel: Megfilmesített irodalom: Kertész Imre: Sorstalanság
Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom:1
20. Témakör: REGIONÁLIS KULTÚRA
Tétel: Zrínyi Miklós
ÉRETTSÉGI TÉMÁK MAGYAR NYELVBŐL
2018/2019. TANÉV
Témakör: KOMMUNIKÁCIÓ
1. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói
2. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei
3. Kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés
4. Tömegkommunikáció
Témakör: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
5. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai
6. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása
7. A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek
Témakör: EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT
8. A nyelv mint jelrendszer
9. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra
10. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv,
a nyelvjárások és a csoportnyelvek
Témakör: A NYELVI SZINTEK
11. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, a hangtörvények
12. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata
13. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a
szószerkezet alkotásában
14. A mondat szerkezete és modalitása
Témakör: A SZÖVEG
15. A szövegösszetartó erő
16. A továbbtanuláshoz illetve a munka világában szükséges szövegtípusok
Témakör: A RETORIKA ALAPJAI
17. Az érvelés fajtái és módszerei
18. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedési kritériumai
Témakör: STÍLUS ÉS JELENTÉS
19. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése,
értelmezése
20. A társalgási stílus ismérvei
TÖRTÉNELEM
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi-és gazdasági ismeretek
1. A földrajzi felfedezések és hatásuk
2. A magyar királyság gazdasága a XIV-XV. században
3. Kádár korszak
4. Pénzpiac
II. Népesség, település, életmód
5. A középkori városok és a céhes ipar
6. Demográfiai, etnikai viszonyok és társadalom a XVIII. századi Magyarországon
7. Az első és második ipari forradalom és következményei
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
8. A görög polisz és polgárai
9. A római köztársaság válsága (Kr.e .II-I. század)
10. Európai Unió
11. Széchenyi István és a reformkori társadalom
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
12. Polgári forradalom Magyarországon 1848-ban
13. A dualista állam
14. 1956 közvetlen előzményei és eseményei
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
15. Az Erdélyi Fejedelemség születése, sajátos etnikai és vallási helyzete
16. Géza fejedelemsége, István állam- és egyházszervező tevékenysége
17. Magyarország a két világháború között
18. A rendszerváltoztatás Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
19. Hunyadi Mátyás és kora
20. Az első világháború jellege és jellemzői
21. Magyarország részvétele a második világháborúban
22. A kétpólusú világ. Az ENSZ létrejötte és működése
IDEGEN NYELV
1. Személyes vonatkozások, család
• A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai
• Családi élet, családi kapcsolatok
• A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
• Személyes tervek
2. Ember és társadalom
• A másik ember külső és belső jellemzése
• Baráti kör
• A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
• Női és férfi szerepek
• Ünnepek, családi ünnepek
• Öltözködés, divat
• Vásárlás, szolgáltatások (posta)
• Hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk
• Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
• A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
• A városi és vidéki élet összehasonlítása
• Növények és állatok a környezetünkben
• Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a
természet megóvásáért?
• Időjárás
4. Az iskola
• Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
• Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
• A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
• Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa
• Diákmunka, nyári munkavállalás
• Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód
• Napirend, időbeosztás
• Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás)
• Étkezési szokások a családban
• Ételek, kedvenc ételek
• Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
• Gyakori betegségek, sérülések, baleset
• Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
• Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
• Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
• Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
• Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet
• Kulturális események
8. Utazás, turizmus
• A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
• Nyaralás itthon, ill. külföldön
• Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
• Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika
• Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
• A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
10. Gazdaság
• Családi gazdálkodás
• A pénz szerepe a mindennapokban
• Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)
INFORMATIKA
Az információs társadalom:
1. A kommunikáció általános modellje
2. Az informatika fejlődéstörténete
3. A modern információs társadalom jellemzői
4. Informatika és etika
5. Jogi ismeretek
Informatikai alapismeretek-hardver:
6. Analóg és digitális jelek
7. Az adat és az adatmennyiség
8. Bináris szám- és karakterábrázolás, bináris kép-, szín- és hangkódolás
9. Neumann elvű számítógépek
10. Személyi számítógép részei és jellemzőik. Központi feldolgozó egység, memória,
buszrendszer interfészek, ház, tápegység, alaplap.
11. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök,
bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak
12. Számítógép hálózatok
Informatikai alapismeretek-szoftver
13. Az operációs rendszerek fajtái, részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete
14. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése
15. Állományok típusai, keresés a háttértárakon
16. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás,
megnyitás
17. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem
18. Szoftver és hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és –irtás, víruspajzs,
lemezkarbantartás
19. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok,
adatvédelem
Komunikáció az interneten
20. Elektronikus levelezési rendszer használata
21. Állományok átvitele
22. WWW
23. Keresőrendszerek
24. Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat:
25. Könyvtár fogalma, típusai
26. Könyvtár felépítése (zárt raktár, szabad polcos rendszer, multimédia övezet), katalógusok
27. Könyvtári számítógépes rendszer, számítógépes katalógus, adatbázisok
28. Dokumentumok (nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok)
29. Közhasznú információs források pl. telefonkönyv, menetrend, térkép, szótár)
KÉMA
A. feladat témakörei
Általános kémia
1. Atomszerkezet
2. A periódusos rendszer
3. Kémiai kötések
4. Molekulák, összetett ionok
5. Anyagi halmazok
6. Egykomponensű anyagi rendszerek
7. Többkomponensű rendszerek
8. Kémiai átalakulások
9. Termokémia
10. Reakciókinetika
11. Egyensúly
12. A kémiai reakciók típusai
13. Elektrokémia
Szervetlen kémia
1. Hidrogén
2. Nemesgázok
3. Halogénelemek és vegyületeik
4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik
5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik
6. A széncsoport elemei és vegyületeik
7. Fémek és vegyületeik
Szerves kémia
1. A szerves vegyületek általános jellemzői
2. Szénhidrogének
3. Halogéntartalmú szerves vegyületek
4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek
5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
6. Szénhidrátok
7. Fehérjék
8. Nukleinsavak
9. Műanyagok
10. Energiagazdálkodás
B. feladat elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai
Keményítő kimutatása hamisított tejfölben
Szükséges anyagok:
káliumjodidos jódoldat, valódi és liszttel hamisított tejföl
Eszközök:
2 db főzőpohár,
cseppentő,
törlőrongy
védőszemüveg
gumikesztyű
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
A főzőpoharakban valódi és hamisított tejföl van előkészítve. Cseppentsen mindegyikre néhány
csepp káliumjodidos jódoldatot és figyelje a változást! Hány esetben tapasztalt színváltozást?
Milyen színváltozást tapasztalt? Miért?
Folyékony szerves vegyületek oxigéntartalmának kimutatása jóddal
Szükséges anyagok:
toluol, etil-alkohol, dietil-éter, jódkristály
Eszközök:
három darab kémcső,
kémcsőállvány,
csipesz,
törlőrongy,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő,
A kísérlet leírása:
Három kémcsőbe tegyen egy-két jódkristályt, majd az elsőhöz öntsön kevés toluolt, a másodikhoz
etil-alkoholt, a harmadikhoz dietil-étert. Melyik kémcsőben tapasztalt oldódást?
Milyen színváltozásokat észlelt? Mire következtet a színváltozásból?
Fehérje kicsapódásának vizsgálata
Szükséges anyagok:
higított tojásfehérje oldat, réz-szulfát oldat, nátrium-hidroxid oldat
Eszközök:
három darab kémcső,
kémcsőállvány,
három darab cseppentő,
borszeszégő,
gyufa,
kémcsőfogó,
törlőrongy,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Három kémcsőbe töltsön egy-egy ujjnyi tojásfehérje oldatot. Csepegtessen az egyikbe réz-szulfát
oldatot, a másodikba nátrium-hidroxid oldatot, a harmadikat pedig óvatosan melegítse.
Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?
Kísérletek keményítővel
Szükséges anyagok:
keményítő, desztillált víz, burgonyaszelet, liszt, kálium-jodidos jódoldat
Eszközök:
két darab óraüveg,
két darab kémcső,
kémcsőállvány,
kémcsőfogó,
vegyszeres kanál,
borszeszégő,
gyufa,
cseppentő,
törlőrongy,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Fél kémcsőnyi vízbe tegyen egy vegyszeres-kanálnyi keményítőt, és rázza össze a vízzel. Ezután
forralja az oldatot 1-2 percig.
Egy-egy óraüvegre tegyen burgonyaszeletet és kevés lisztet, valamint az előző kísérletben készült
keményítőoldatból néhány cseppet tegyen fél kémcsőnyi vízbe. Mindhárom mintára cseppentsen 2-3
csepp jódoldatot. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?
Fehérjék kimutatása
Szükséges anyagok:
higított tojásfehérje oldat, tömény salétromsav, nátrium-hidroxid oldat, híg réz-szulfát oldat
Eszközök:
két darab kémcső,
cseppentő,
kémcsőállvány,
kémcsőfogó,
törlőrongy,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Két kémcsőbe öntsön kevés higított tojásfehérje oldatot! Az elsőhöz csepegtessen tömény
salétromsavat, a másikhoz öntsön kevés nátrium-hidroxid oldatot, majd csepegtessen hozzá 1-2 csepp
réz-szulfát oldatot! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a
változásokból? (A salétromsavas kísérletet csak elméletben végezze el!)
Kísérletek szőlőcukorral
Szükséges anyagok:
szőlőcukor, desztillált víz, univerzál indikátorpapír, ezüst-nitrát oldat, ammóniaoldat
Eszközök:
két darab kémcső,
kémcsőállvány,
vegyszeres kanál,
cseppentő,
borszeszégő,
gyufa, törlőrongy,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Fél kémcsőnyi vízbe tegyen vegyszeres kanálnyi szőlőcukrot. Rázza össze a kémcső tartalmát, majd
univerzál indikátorpapírral vizsgálja meg a vizes oldat kémhatását.
A másik kémcsövet töltse félig ezüst-nitrát oldattal, majd csepegtessen hozzá annyi ammóniaoldatot,
hogy a kiváló barnás csapadék éppen feloldódjon. A kapott oldatba tegyen vegyszeres kanálnyi
szőlőcukrot. Rázza össze a kémcső tartalmát, és melegítse a kémcső alját! Milyen változásokat
tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?
Kísérletek etil-alkohollal
Szükséges anyagok:
etil-alkohol, desztillált víz, benzin, jód
Eszközök:
univerzál indikátorpapír
három darab kémcső,
kémcsőállvány,
vegyszeres kanál,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Három kémcsőbe öntsön kevés etil-alkoholt. Az elsőhöz öntsön kevés desztillált vizet, a másodikhoz
benzint, a harmadikba dobjon egy jódkristályt! Rázza össze a kémcsövek tartalmát. Ezután vizsgálja
meg az alkohol vizes oldatának kémhatását univerzál indikátorral. Milyen változásokat tapasztalt a
kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?
Szénhidrátok beazonosítása
Szükséges anyagok:
ezüst-nitrát oldat, ammóniaoldat, szőlőcukor, répacukor
Eszközök:
két darab kémcső,
kémcsőállvány,
vegyszeres kanál,
kémcsőfogó,
borszeszégő,
gyufa,
védőszemüveg ,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
A tálcán lévő sorszámozott kémcsövekben szőlőcukor illetve répacukor van, melyeket az alábbi
módon kell beazonosítania.
Az egyik kémcsövet öntsön 1 ujjnyi ezüst-nitrát oldattal, majd csepegtessen hozzá annyi
ammóniaoldatot, hogy a kiváló barnás csapadék éppen feloldódjon. A kapott oldatba tegyen
vegyszeres kanálnyit az egyik cukorból és melegítse a kémcső alját.
Ezután ismételje meg a kísérletet a másik cukorral. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben?
Mire következtet a változásokból?
Sók vizes oldatának kémhatása
Szükséges anyagok:
répacukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát porok
Eszközök:
univerzál indikátor,
fenoftalein oldat,
desztillált víz
három darab kémcső,
kémcsőállvány,
vegyszeres kanál,
kémcsőfogó,
borszeszégő,
gyufa,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
A kísérleti tálcán lévő sorszámozott óraüvegeken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-
klorid, ill. nátrium-karbonát valamilyen sorrendben. Mind a három anyagból készítsen vizes oldatot!
Vizsgálja meg kémhatásukat! Magyarázza a tapasztalatokat!
Az oldódás folyamatának hőváltozása
Szükséges anyagok:
nátrium-hidroxid, ammónium-klorid, desztillált víz
Eszközök:
két darab főzőpohár,
két darab vegyszeres kanál,
két darab hőmérő,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Két főzőpohárba töltse félig szobahőmérsékletű desztillált vízzel, majd az egyikhez adjon egy
vegyszeres kanálnyi nátrium-hidroxidot, a másikhoz ugyanennyi ammónium-kloridot. Az oldódás
befejeztével mérje meg az oldatok hőmérsékletét! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben?
Mire következtet a változásokból?
Kockacukor égése
Szükséges anyagok:
kockacukor, cigarettahamu
Eszközök:
porcelántál,
csipesz,
borszeszégő,
gyufa,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Egy kockacukor egyik sarkát fogja meg csipesszel és próbálja meggyújtani borszeszégő lángjában.
Ezután a kockacukor másik sarkát mártsa cigarettahamuba, majd ismét tartsa a láng fölé. Milyen
változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?
Fémek redukáló-képességének vizsgálata
Szükséges anyagok:
rézforgács, vaspor, híg sósav oldat
Eszközök:
két darab főzőpohár,
csipesz, két darab vegyszereskanál,
mérőhenger,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
A tálcán két kis főzőpohárban réz- illetve vaspor található. A rendelkezésre álló híg sósav segítségével
döntse el, hogy melyik főzőpohárban melyik fém van! Ismertesse a kísérletek eredményeit, és
magyarázza meg a látottakat! Adja meg a végbemenő folyamat reakcióegyenletét is!
Sósav reakciói
Szükséges anyagok:
reagens sósav oldat, ezüst-nitrát oldat, fenoftalein oldat, nátrium-hidroxid oldat, magnézium forgács
Eszközök:
három darab kémcső,
vegyszereskanál,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Mindhárom kémcsőbe öntsön néhány ujjnyi reagens sósavat. Ezután az egyikhez öntsön kevés ezüst-
nitrát oldatot, a másikhoz fenolftaleines nátrium-hidroxid oldatot, a harmadikba tegyen kevés
magnézium forgácsot. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a
változásokból?
Gázfejlődéssel járó reakciók
Szükséges anyagok:
cink (darabos), mészkő (darabos), reagens sósav oldat
Eszközök:
két darab kémcső,
kémcsőállvány,
2 darab vegyszeres kanál,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Az egyik kémcsőbe tegyen cink darabkát, a másikba kevés mészkövet. Mindkettőre öntsön kevés
sósav oldatot. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?
Kalcium reakciója vízzel
Szükséges anyagok:
kalcium (darabos), desztillált víz, fenolftalein oldat
Eszközök:
kémcső,
kémcsőállvány,
csipesz,
cseppentő,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Egy kémcsövet töltsön meg egyharmadáig desztillált vízzel, és adjon hozzá 2-3 csepp fenolftalein
oldatot. Ezután dobjon a vízbe borsószem nagyságú kalcium darabkát. Milyen változásokat tapasztalt
a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?
Sósav reakciója fémekkel
Szükséges anyagok:
rézforgács, alumíniumpor, reagens sósav oldat
Eszközök:
2 db kémcső,
kémcsőfogó,
kémcsőállvány,
2 darab vegyszeres kanál,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Öntsön a két darab kémcsőbe kb. 2 cm3 reagens sósav oldatot. Tegyen az egyikbe kevés rézforgácsot,
a másikba pedig alumíniumport. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet
a változásokból?
Kísérletek jóddal
Szükséges anyagok:
jódkristály, benzin, etil-alkohol
Eszközök:
három darab kémcső,
kémcsőfogó,
kémcsőállvány,
főzőpohár,
borszeszégő,
gyufa,
csipesz,
vattapamacs,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
A három kémcső mindegyikébe tegyen egy-két jódkristályt. Az első kémcső nyílását vattával fedje
be, és melegítse enyhén a kémcső alját. A másik kémcsőbe öntsön kevés benzint, a harmadikba kevés
alkoholt. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból?
Oldódási viszonyok vizsgálata
Szükséges anyagok:
káliumjodidos jód-oldat, benzin
Eszközök:
egy darab kémcső,
kémcsőállvány,
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Öntsön a kémcsőbe káliumjodidos jód-oldatot, majd adjon hozzá kb. 2 cm3 benzint. Rázza össze a
kémcső tartalmát, majd várjon egy-két percig! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire
következtet a változásokból?
Sósav, szóda-oldat és meszes víz azonosítása
Szükséges anyagok:
kalcium-klorid-oldat (0,1 mol/dm3), pH papír (universal)
Eszközök:
kémcsőállvány
3 számozott folyadéküveg oldatokkal
3 számozott, üres, 25 cm3-es főzőpohár
fémcsipesz
védőszemüveg
gumikesztyű
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Számozott folyadéküvegekben, ismeretlen sorrendben, 0,1 mol/dm3-es sósav, 0,1mol/dm3-es szóda-
oldat és meszes víz van. Az oldatokból öntsön kétujjnyit a számozott főzőpoharakba, majd pH-papír-
, illetve reagens segítségével állapítsa meg, melyik kémcsőben melyik oldat van! Válaszát
reakcióegyenletek felírásával is indokolja!
Sósav és nátrium-hidroxid- oldat azonosítása
Szükséges anyagok:
sósav oldat, nátrium-hidroxid oldat, mészkő (darabos), desztillált víz
Eszközök:
két darab kémcső,
kémcsőfogó,
kémcsőállvány,
vegyszeres kanál,
cseppentő, indikátorok:
univerzál, fenoftalein oldat
védőszemüveg,
gumikesztyű,
hulladékgyűjtő
A kísérlet leírása:
Két kémcső közül az egyikben sósav, a másikban nátrium-hidroxid- oldat található. Mészkő
segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Értelmezze a változásokat és írja fel a végbemenő
folyamat reakcióegyenletét!
Indikátorpapír segítségével vizsgálja meg az oldatok kémhatását!
FIZIKA
Témakörök 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata 2. Newton törvényei 3. A merev test egyensúlya 4. A harmonikus rezgőmozgás 5. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 6. A hőtágulás jelensége 7. Gázok állapotváltozásai 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 9. Az elektromos mező 10. Egyenáram 11. Időben állandó mágneses mező 12. Időben változó mágneses mező 13. A fénytörés jelensége 14. Geometriai optika 15. A modern fizika születése. 16. Az atommag összetétele 17. A radioaktivitás 18. A maghasadás 19. A gravitációs mező 20. Csillagászat
Kísérletek és eszközök
Egyenes vonalú mozgások Szükséges eszközök: Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag. A kísérlet leírása: Rögzítse a Mikola-csövet a befogó segítségével az állványhoz, és állítsa pl. 20°-os dőlésszögre! Figyelje meg a buborék mozgását, amint az a csőben mozog! A stopperóra és a mérőszalag segítségével mérje meg, hogy mekkora utat tesz meg a buborék egy előre meghatározott időtartam (pl. 3 s) alatt! Ismételje meg a mérést még kétszer, és minden alkalommal jegyezze fel az eredményt! Utána mérje meg azt, hogy mennyi idő alatt tesz meg a buborék egy előre meghatározott utat (pl. 40 cm-t)! Ezt a mérést is ismételje meg még kétszer, eredményeit jegyezze fel! Utána növelje meg a Mikola-cső dőlésének szögét 45°-osra és az új elrendezésben ismét mérje meg háromszor, hogy adott idő alatt mennyit mozdul el a buborék, vagy azt, hogy adott távolságot mennyi idő alatt tesz meg!
Munka, mechanikai energia Feladat: Lejtőn leguruló kiskocsi segítségével tanulmányozza a mechanikai energiák egymásba alakulását! Szükséges eszközök: Erőmérő; kiskocsi; nehezékek; sín; szalagrugó (a kiskocsis mechanikai készletek része); mérőszalag vagy kellően hosszú vonalzó. A kísérlet leírása: Kis hajlásszögű (5°-20°) lejtőként elhelyezett sín végére rögzítünk a sínnel párhuzamosan szalagrugót. A kiskocsit három különböző magasságból engedje el, és figyelje meg a rugó összenyomódását! Keresse meg azt az indítási magasságot, amikor a kiskocsi éppen teljesen összenyomja a rugót! A nehezékek segítségével duplázza, illetve triplázza meg a kiskocsi tömegét, és a megnövelt tömegek esetén is vizsgálja meg, milyen magasságból kell elengedni a kiskocsit, hogy a rugó éppen teljesen összenyomódjon!
Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Feladat: Erőmérővel kiegyensúlyozott karos mérleg segítségével tanulmányozza a merev testre ható forgatónyomatékokat és az egyszerű emelők működési elvét! Szükséges eszközök: Karos mérleg; erőmérő; súly; mérőszalag vagy vonalzó. A kísérlet leírása: Egy egyensúlyban lévő karos mérleg egyik oldalára akassza fel az ismert súlyú testet, és jegyezze fel a távolságot a rögzítési pont és a kar forgástengelye között! Rögzítse az erőmérőt a mérleg másik karján, a forgástengelytől ugyanekkora távolságra! Egyensúlyozza ki a mérleget függőleges irányú erővel, és a mért erőértéket jegyezze le! Változtassa meg az erőmérő rögzítési helyét (pl. a forgástengelytől fele-vagy harmadakkora távolságra, mint az első esetben), és ismét egyensúlyozza ki! A mért erőértéket és a forgástengelytől való távolságot ismét jegyezze fel! Készítsen értelmező rajzot, amely az elvégzett mérés esetében a mért erőértékek arányait és irányait magyarázza!
Periodikus mozgások Feladat: Különböző tömegű súlyok felhasználásával vizsgálja meg egy rugóra rögzített, rezgőmozgást végző test periódusidejének függését a test tömegétől! Szükséges eszközök: Bunsen-állványra rögzített rugó; legalább öt, ismert tömegű súly vagy súlysorozat; stopperóra; milliméterpapír. A kísérlet leírása: Rögzítse az egyik súlyt az állványról lelógó rugóra, majd függőleges irányban kissé kitérítve óvatosan hozza rezgésbe! Ügyeljen arra, hogy a test a mozgás során ne ütközzön az asztalhoz, illetve hogy a rugó ne lazuljon el teljesen! A rezgőmozgást végző test egyik szélső helyzetét alapul véve határozza meg a mozgás tíz teljes periódusának idejét, és ennek segítségével határozza meg a periódusidőt! A mérés eredményét jegyezze le, majd ismételje meg a kísérletet a többi súllyal is! A mérési eredményeket, valamint a kiszámított periódusidőket rögzítse táblázatban, majd ábrázolja a milliméterpapíron egy periódusidő-tömeg grafikonon! Tegyen kvalitatív megállapítást a rezgésidő tömegfüggésére!
Arkhimédész törvényének igazolása arkhimédészi hengerpárral Feladat: Az arkhimédészi hengerpár segítségével mérje meg a vízbe merülő testre ható felhajtóerő nagyságát! Szükséges eszközök: Arkhimédészi hengerpár (egy rugós erőmérőre akasztható üres henger, valamint egy abba szorosan illeszkedő, az üres henger aljára akasztható tömör henger); érzékeny rugós erőmérő; főzőpohár. A kísérlet leírása: Mérje meg az üres henger és az aljára akasztott tömör henger súlyát a levegőn rugós erőmérővel! Ismételje meg a mérést úgy, hogy a tömör henger teljes egészében vízbe lóg! Ezek után töltsön vizet az üres hengerbe úgy, hogy az csordultig megteljen, s ismételje meg a mérést így is! Írja fel mindhárom esetben a rugós erőmérő által mért értékeket!
Áramló levegő nyomáscsökkenésének mérése Feladat: Mérje meg az áramló levegő nyomásának csökkenését a nyugalomban lévő levegőéhez képest! Szükséges eszközök: „U” alakú cső (csöves manométer), az egyik szárára húzott gumicsővel; színezett folyadék a manométer ágaiban; hajszárító; állvány; centiméterszalag. A kísérlet leírása: Rögzítsük állványon a hajszárítót úgy, hogy az a levegőt vízszintesen fújja! A manométer segítségével állapítsuk meg, hogy mennyire csökken a nyomás a hajszárító csövétől mért távolság függvényében! Négy adatpárt vegyen fel! Az adatait foglalja táblázatba!
Szilárd anyagok, folyadékok és gázok hőtágulásának bemutatása Feladat: Vizsgálja meg különböző halmazállapotú anyagok hőtágulását! Szükséges eszközök: Bimetall-szalag; iskolai alkoholos bothőmérő; állványba fogott, „üres” gömblombik, üvegcsővel átfúrt gumidugóval lezárva; vizeskád; borszeszégő vagy Bunsen-égő; gyufa. A kísérlet leírása: a) Gyújtsa meg a borszeszégőt, és melegítse a bimetall-szalagot a lemez egyik oldalán! Figyelje meg, hogy miként változik a bimetall-szalag alakja a melegítés hatására! Hagyja lehűlni a szalagot! Mi történik az alakjával? Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy a borszeszégővel a szalag másik oldalát melegíti! Mit tapasztal? b) Fogja ujjai közé az alkoholos hőmérő folyadéktartályát, esetleg enyhén dörzsölje! Hogyan változik a hőmérő által mutatott hőmérsékletérték? c) Fordítsa az üres lombikot a kivezetőcsővel lefelé, és merítse a kivezetőcsövet víz alá! Melegítse a kezével a lombik hasát! Mit tapasztal?
A Boyle–Mariotte-törvény szemléltetése Feladat: Elzárt gázt összenyomva tanulmányozza a gáz térfogata és nyomása közti összefüggést állandó hőmérsékleten! Szükséges eszközök: Tű nélküli orvosi műanyag fecskendő. A kísérlet leírása: A fecskendő dugattyúját húzza ki a legutolsó térfogatjelzésig, majd szorítsa ujját a fecskendő csőrére olyan erősen, hogy légmentesen elzárja azt! Nyomja erősen befelé a dugattyút anélkül, hogy a fecskendő csőrén kiengedné a levegőt! Mit tapasztal? Mekkora térfogatúra tudta összepréselni a levegőt? A dugattyún a nyomást fenntartva hirtelen engedje el a fecskendő csőrét! Halk hangot hallhat a fecskendőből. Mi lehet a hanghatás oka? Húzza ki ismét a dugattyút a felső állásba, fogja be ismét a fecskendő csőrét, és nyomja be erősen a dugattyút! A fecskendő csőrét továbbra is befogva engedje el a dugattyút! Mi történik? Végezze el a kísérletet úgy is, hogy az összenyomott fecskendő csőrét befogja, ezután kifelé húzza a dugattyút, majd ebből a helyzetből engedi el! Mi tapasztal?
Testek elektromos állapota Feladat: Különböző anyagok segítségével tanulmányozza asztatikus elektromos töltés és a töltésmegosztás jelenségét! Szükséges eszközök: Két elektroszkóp; ebonit-vagy műanyag rúd; ezek dörzsölésére szőrme vagy műszálas textil; üvegrúd; ennek dörzsölésére bőr vagy száraz újságpapír. A kísérlet leírása: a) Dörzsölje meg az ebonitrudat a szőrmével (vagy műszálas textillel), és közelítse az egyik elektroszkóphoz úgy, hogy ne érjen hozzá az elektroszkóp fegyverzetéhez! Mit tapasztal? Mi történik akkor, ha a töltött rudat eltávolítja az elektroszkóptól? Ismételje meg a kísérletet papírral dörzsölt üvegrúddal! Mit tapasztal? b) Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy a megdörzsölt ebonitrudat érintse hozzá az egyik elektroszkóphoz! Mi történik az elektroszkóp lemezkéivel? Dörzsölje meg az üvegrudat a bőrrel (vagy újságpapírral), és érintse hozzá a másik elektroszkóphoz! Mi történik az elektroszkóp lemezkéivel? Érintse össze vagy kösse össze vezetővel a két elektroszkópot! Mi történik?
Soros és párhuzamos kapcsolás Feladat: Egy áramforrás és két zseblámpaizzó segítségével tanulmányozza a soros, illetve a párhuzamos kapcsolás feszültség-és teljesítményviszonyait! Szükséges eszközök: 4,5V-os zsebtelep (vagy helyettesítő áramforrás); két egyforma zsebizzó foglalatban; kapcsoló; vezetékek; feszültségmérő műszer, áramerősség-mérő műszer (digitális multiméter). A kísérlet leírása: Készítsen kapcsolási rajzot két olyan áramkörről, amelyben a két izzó sorosan, illetve párhuzamosan van kapcsolva! A rendelkezésre álló eszközökkel állítsa össze mindkét áramkört! Mérje meg a fogyasztókra eső feszültségeket és a fogyasztókon átfolyó áram erősségét mindkét kapcsolás esetén! Figyelje meg az izzók fényerejét mindkét esetben!
Elektromágneses indukció Feladat: Légmagos tekercs és mágnesek segítségével tanulmányozza az elektromágneses indukció jelenségét! Szükséges eszközök: Középállású demonstrációs áramerősség-mérő; különböző menetszámú, vasmag nélküli tekercsek (például 300, 600 és 1200 menetes); 2 db rúdmágnes; vezetékek. A kísérlet leírása: Csatlakoztassa a tekercs két kivezetését az árammérőhöz! Dugjon be egy mágnest a tekercs hossztengelye mentén a tekercsbe! Hagyja mozdulatlanul a mágnest a tekercsben, majd húzza ki a mágnest körülbelül ugyanakkora sebességgel, mint amekkorával bedugta! Figyelje közben az áramerősségség-mérő műszer kitérését! Ismételje meg a kísérletet fordított polaritású mágnessel is! Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy gyorsabban (vagy lassabban) mozgatja a mágnest! Ezután fogja össze a két mágnest és a kettőt együtt mozgatva ismételje meg a kísérleteket! Ismételje meg a kísérletet kisebb és nagyobb menetszámú tekerccsel is! Röviden foglalja össze tapasztalatait!
Geometriai fénytan –optikai eszközök Feladat: Mérje meg a kiadott üveglencse fókusztávolságát és határozza meg dioptriaértékét! Szükséges eszközök: Ismeretlen fókusztávolságú üveglencse; sötét, lehetőleg matt felületű fémlemez (ernyőnek); gyertya; mérőszalag; optikai pad vagy az eszközök rögzítésére alkalmas rúd és rögzítők. A kísérlet leírása: Helyezze a gyertyát az optikai pad tartójára, és gyújtsa meg! Helyezze el az optikai padon a papírernyőt, az ernyő és a gyertya közé pedig a lencsét! Mozgassa addig a lencsét és az ernyőt, amíg a lángnak éles képe jelenik meg az ernyőn! Mérje le ekkor a kép-és tárgytávolságot, és a leképezési törvény segítségével határozza meg a lencse fókusztávolságát! A mérés eredményét felhasználva határozza meg a kiadott üveglencse dioptriaértékét!
A homorú tükör képalkotása Feladat: Homorú tükörben vizsgálja néhány tárgy képét! Tapasztalatai alapján jellemezze a homorú tükör képalkotását mind gyakorlati, mind elméleti szempontból! Szükséges eszközök: Homorú tükör; gyertya; gyufa; ernyő; centiméterszalag. A kísérlet leírása: A homorú tükör segítségével vetítse az égő gyertya képét az ernyőre! Állítson elő a tükör segítségével nagyított és kicsinyített képet is! Mérje meg a beállításhoz tartozó tárgy-és képtávolságokat! Mutassa be, hogy a tükörben mikor láthatunk egyenes állású képet!
Színképek és atomszerkezet –Bohr-modell Feladat: Az ábra alapján mutassa be Bohr atommodelljének legfontosabb jellemzőit a hidrogénatom esetében! Értelmezze a hidrogén vonalas színképét a Bohr-modell alapján!
Az atommag stabilitása – egy nukleonra jutó kötési energia Feladat: Az alábbi grafikon segítségével elemezze, hogyan változik az atommagokban lévő nukleonok kötési energiája az atommag tömegszámának változásával! Értelmezze ennek hatását a lehetséges magátalakulásokra! Nevezze meg az a), b) és c) jelű nyilak által mutatott magátalakulásokat, valamint előfordulásukat a természetben és a technika világában! Forrás: Mozaweb
A gravitációs mező –gravitációs kölcsönhatás Feladat: Fonálinga lengésidejének mérésével határozza meg a gravitációs gyorsulás értékét! Szükséges eszközök: Fonálinga: legalább 30-40 cm hosszú fonálon kisméretű nehezék; stopperóra; mérőszalag; állvány. A kísérlet leírása: A fonálingát rögzítse az állványra, majd mérje meg a zsinór hosszát és jegyezze le! Kis kitérítéssel hozza az ingát lengésbe! Ügyeljen arra, hogy az inga maximális kitérése 20 foknál ne legyen nagyobb! Tíz lengés idejét stopperrel lemérve határozza meg az inga periódusidejét! Mérését ismételje meg még legalább négyszer! A mérést végezze el úgy is, hogy az inga hosszát megváltoztatja –az új hosszal történő mérést is legalább ötször végezze el!
Kepler törvényeinek bemutatása bolygópálya-szimulációval Feladat: A csatolt program segítségével mutassa be és értelmezze Kepler törvényeit! http://astro.unl.edu/naap/pos/animations/kepler.swf Szükséges eszközök: Számítógép; Kepler törvényeit animáló program (az angol program kezeléséhez magyar nyelvű útmutató). A feladat leírása: Elsőként a pályaadatok megválasztásával mutasson be egy körpályán, egy gyengén elnyúlt ellipszispályán, valamint egy erősen elnyúlt ellipszispályán keringő égitestet! Az animáció segítségével állapítsa meg, hogy a Naprendszer melyik bolygója mozog a legelnyúltabb, és melyik a körpályához leginkább közelítő pályán! Szemléltesse a területi sebességek állandóságára vonatkozó összefüggést a program segítségével az előző két objektum esetén! A program segítségével hasonlítsa össze kvalitatív módon a keringési időket és a fél nagytengelyek hosszát azonos vonzócentrum körül keringő objektumok esetében! Mutassa meg a két mennyiség között fennálló összefüggést!