HÁBORÚS SZERVEZKEDÉS BERLINI LEVEL

Irta RABINOVSKY MÁRIUS

émet organizáció, ez a folyton újra és újra han-goztatott jelszó kezdi a háborúban agyonorga-nizált magyar közönsé-günknél elveszteni va-rázshatását. A folytonos külső és belső önfegyel-mezés, az egyéni és ál-

talános osztályoztafás, erőkihasználás meg-szüli a maga szellemi ellenhatását, a vágyat a pusztán — lelki után. Egyet azonban nem szabad elfelejteni : a német organizációnak van is mit organizálnia. Megvan az értékes szellemi anyag, melynek szervezése aztán a németek legjelesebb erényei közé tar-tozik.

Igy az iparművészeiben is : a Werkbund hatástalanságra volna kárhoztatva, ha nem teremtődött volna meg az új német iparmű-vészeti stílus. Megteremtődött pedig tudva-levőleg anélkül, hogy valamely műkedvelő-társaság megteremtette volna. Megteremtődött anélkül, hogy a nagy rétegek maguk is érez-ték volna ; felbukkant sok-sok tarka virágfej, melyet egy tavasz egy talaj hordozott. E belső megifjodás külső szervezete csak akkor keletkezett, mikor a rügyek már teljes erejükben fakadásnak indultak, élénken bizo-nyítva, hogy ez a szervezet a szüret bizto-sítására, nem valamely melegházi kultúra tenyésztésére született. „Neoklasszicizmus-" nak szokás nevezni a modern stílust, ámbár ez az elnevezés aligha találja el a lényeget. De eléggé jellemző, hogy az iparművészetben és az építészetben „a" stílusról beszélünk, a képzőművészetben már kénytelenek vagyunk az „expresszionizmus-kubizmus-futurizmus" nem is kimerítő körülíráshoz folyamodni. Az iparművészet tehát már megtalálta a maga egységes stílusát.

Történelmileg iskolázott értelmünk a múlt-ban keres analógiákat minden új jelenség számára. Igy feltűnő korunk analógiája a quattrocentóval. Ebből azonban nem követ-kezik, hogy új reneszánsz, új klasszikus korszak bontakozik ki, ez ellenkezne leg-bensőbb ösztöneinkkel, melyek világosan ér-zik korunk gyökeresen új, gyökeresen más voltát.

Épp oly kevéssé valószínű, hogy új közép-kor előtt állunk. Ha sokan e fiatal alkotók közül a teljes benső rokonságot a mi korunk mű-vészi akarásával a népvándorlás művésze-

tében (a középkor e quatfrocentójában) vé-lik felismerhetni, úgy ez is elsősorban a f o l y a m a t analógiáján nyugszik és tiltakozás egy új „klasszikus" kor ellen.

Hogy mi az, ami lényegében oly egysé-gessé teszi az új német iparművészeti stílust, azt, minden ezirányú kísérlet ellenére, egye-lőre még lehetetlen megállapítani. „Monumen-talitás", „abstrakció", „transzcendencia" „pri-mitivitás" stb. megannyi frázis, melyet senki-se venne komolyan, ha a lényegei mindnyájan oly világosan nem éreznők.

»Él-e az új st í lus? hat-e? áthat-e? Igen, ebben a háborús tömeghalálozásban érezzük, hogy él minden fiatal és felfogóképes lélek-ben. A kezdet kezdetén vagyunk. Aki akarja, ma se lát egyebet romoknál : Ízléstelen öl-tözéket, kirakatot, lakást. Aki azonban az újnak kibontakozását vizsgálja, minden egye-bet hajlandó elfeledni. Az meg fogja látni az egyetlen stílus-akarat hatását körülöttünk ezer tárgyban. Minden magányos és nyilvá-nos tényező kénytelen magát alávetni köve-telményeinek. Éppen a tömeghasználati cikkek kerülnek művészi formában forgalomba : a könyv, a cigaretta, a keksz. A hatóságok háborús pénzek, érmek, bélyegek, plakátok kiadásánál, emléklapok, szobrok, kutak fel-állításánál ízléstelenségektől lehetőleg óva-kodnak. Ha mégis kivitelre kerül valami ízlésséríő tervezet (pl. a Hindenburg-fa-szobor a Siegesallee méltó befejezésképp), az egész ország elemi megrökönyödéssel vála-szol reá.

Az egészséges erőket tehát felmutattuk. Az erők felszabadítása, összefoglalása, függet-lenítése: ez a szervezet dolga, a „Werkbund" programmja. A háború furcsa tüneményeket hozott létre, nem utolsó sorban a kiccs-kereskedelem hallatlan felburjánzását. De ez meg ne tévesszen. Ennek okaira számtalan-szor reámutattak már, következményeitől a németeknek félniök nem kell, a Werkbund egészséges szervezete, mely az 1914-i kiál-lítás széfrobbantásáf, a háborús évek nehéz-ségeit győzedelmesen kibírta, meg fog bir-kózni egyes körök snobizmusával is.

Pozitív, gyakorlati munkáról a háború tar-tama alatt persze csak korlátolt mértékben lehet szó. Munkaerő, anyag, közlekedési esz-közök hiányzanak. A nagy elárusítóhelyek mindjobban kifogynak az utolsó békés évek termékeiből ; most már javarészt csak selej-tesebb árú kapható ; maholnap becsukják a 1 9 3

boltot, mert újat gyártani lehetetlen. (Külö-nösen a textilárút kapkodja széf a közön-ség.)

A Werkbund háborús hivatását így főleg három irányban teljesíti : a propaganda kül-földön; a háborús iparművészeti feladatok megoldását ízléses iparművészekre bízni ; az iparművészek gazdasági érdekeit védeni. Ez utóbbi pontot illetőleg a Werkbund a műtár-gyak megadóztatása ellen tiltakozott és ne-vesebb iparművészeknek a polgári segéd-szolgálat alól való felmentését biztosította. Propagandát a kiállítások világosan bizonyító eszközével űznek. Jelenleg Svájc különböző városaiban mutatják be a német iparművészet válogatott munkáit; a siker rendkívül kielégítő. A legkülömb pályázatok hirdetését és bírá-lását a Werkbund részint vagy egészen ke-zeibe vette : így a háborús emlékek és a kafonaírók országos pályázatát is. Az 1916-i évkönyv ez utóbbi pályázatra beérkezett leg-jelesebb műveket publikálja.

Mindennél fontosabb a puszta tény, hogy a Werkbund szervezete tovább él és tovább hat. A háború után erősebb lesz a vágy a művészet után, mint valaha ; azért sohase lehet elég korán a kellő vezető szervezet megalakításához fogni.

Nálunk az iparművészeti szervezetek közös elárusítóhelyének megnyitásával megtörténik majd e téren az első döntő lépés. Most be fogjuk bizonyíthatni, hogy valóban él kö-zöttünk egységes, egészséges, életképes, ön-álló magyar kultúrszellem.

Haranghy Jenő : Exlibris. E. Haranghy : Exlibris.

K R Ó N I K A

ÀMAGYAR IPARMŰVÉSZET BOLTJÁNAK előkészítésén fáradoznak az O. M. Ipar-

művészeti Társulat, a M. Iparművészek Tes-tülete és a „Kéve" művészegyesület képviselői, kik hosszas és beható tanácskozások után a főváros legelőkelőbb és legforgalmasabb helyén levő igen megfelelő, tágas helyiség-nek a bolt céljára való lefoglalásába állapod-tak meg. — A bolt ügyét intéző bizottság azon van, hogy jól megalapozott szervezettel biztosítsa a vállalat egészséges fejlődésének feltételeit: a kellő anyagi erőket és a bolt-nak kifogástalan hazai iparművészeti cikkek-kel való bőséges és állandó ellátását. És e részben — jogosan — számít a bizottság a komoly kulturális törekvések iránt érzékkel bíró jómódú és intelligens magyar társada-lom hathatós támogatására épp úgy, mint jelesebb iparművészeink és műiparosaink lel-kes és kitartó közreműködésére. A magunk részéről a legmelegebben üdvözöljük a régóta várt iparművészeti bolt létesítése érdekében buzgólkodó bizottságot és teljes sikert kívá-nunk neki nehéz feladatának megoldásához.

TALLÓZÁS, A b e r l i n i S e c e s s i o kiállí-tásán, mely egyébként teljesen a modern

képzőművészek alkotásainak van szánva, egy kis miniatür-gyüjfemény is van az előcsar-nokban, mely mintegy nyolcvan lapot tartal-maz régi imádságos könyvekből a nyolcadik szazadtól a tizenötödikig. Rendkívüli finom-ság és csodás naivitás ömlik végig ezeken az élénken színezeit lapokon. A legrégebbiek még az antik művészet utánrezgései, erősen modellált alakokkal, a reneszánsz-kora-belieken mint halk kísérő zene lép fel a figurális kompozíció mellett a tájkép szépsége is, önálló élettel, mintegy feltárva azt a gyö-nyört, melyet a természet láttára az áhítatba merült ember is érzeít. Egyébiránt a művészi élet Németországban meglehetősen pang. — A h ő s e m l é k e k kérdése még egyre izgatja a német közvéleményt s bár sok-sok hang hallatszik ama pénzpocsékolás ellen, melyet erre a célra a városok költenek, főképp pedig az időpont elhamarkodottsága ellen, mégis újra egész csomó város hirdet hősök emlékére szánt alkotásokra pályázatot. Egyebek közt Berlin városa is, mely a Wahlheiden hősök ligetét akar létesíteni. LIgy látszik, a sok hősemlék-tervet már maga a kormány is únja, mert nemrégiben maga a porosz hadügy-minisztérium küldött tiltakozó rendeletet a közigazgatási hatóságokhoz e tárgyban. — A m ű v é s z i t á r g y a k m e g a d ó z t a t á s a , mely annakidején minálunk is izgalomba hozta

si m iig^cqmog^pemjg^jii m m » c* IL TI H IFC ' i i m 'IN H x r 'MI 'i1 m ' r' W • W ri

az érdekelteket, most a németeknél kísért. A tervezett adó bevezetése természetesen ott is erősen sújtaná a művészeket s ezért most a legjobb nevű német festők és szobrászok beadványban fordulnak a birodalmi gyűlés-hez a tervezett adók ellen. Felemlítik, hogy míg a költő, az író, a zeneszerző semmi kü-lönös adót nem fog fizetni, a festőknek és szobrászoknak külön ipari adót kell majd leróniok. A művészek csakúgy mint az állam minden polgára, készek a haza iránt minden kötelezettségüket leróni, de ezt a megterhelést kultúraellenesnek érzik. — A h á b o r ú u t á n i é p í t k e z é s , mely az átmeneti gazdaság leg-fontosabb szociális és művészi problémájává válik, a németeknél nemcsak a közhatóságo-kat, hanem a magáncégeket is erősen foglal-koztatja. így például egy nagy cakesgyár, a Bahlsen-cég a háború után építendő összes gyárépületeinek tervezésével Hoetgert, a híres építészt bízta meg, akinek pompás modelljei a hannoveri tavaszi kiállításon voltak köz-szemlére téve. Ez a nagy gyár egyébként is tanúságot telt már művészi hajlandóságairól, mert pár évvel ezelőtt munkásainak össze-* jöveteli helyiségeit Jäckellel festette ki. — P á r i s b a n a kubizmus bevonult a színpadra. Az orosz balettnek egy díszelőadásán, melyet a Nagyoperában tartottak jótékony célra Diagilew részvételével, egy új balettet mutat-tak be, melynek díszleteit és koszfümjeit a kubizmus útíörője, Picasso tervezte. A dísz-letekről feljegyezték, hogy csupa szürke nemezpapirból készült kockákból voltak ösz-szeróva, aminek szépségéhez stílusosan illesz-kedett a zenekar játéka, melyben egyéb-kent három írógép is közreműködött a zenéjével. A jótékony közönség azután a balettet kifütyülte. — L o n d o n b a n egé-szen komolyan tanácskozások folytak mi-napában egy a kormány által kinevezett bi-zottságban arról, miként lehetne a műtárgyak-nak ijesztő kivitelét megakadályozni. Ha az amerikai milliomosok továbbra is ilyen szor-gosan fogják látogatni Londont, hovatovább teljesen kifosztják a művészi piacot. Megál-lapították, hogy az utóbbi években Angliából Amerikába 52 Rembrandt, 25 Hals, 21 Rubens, 27 Van Dyck, 4 Raffael került és egyetlen amerikai gyűjtő Henry Frick a háború alatt 8 millió frankot fizetett ki Párisban és Lon-donban képekért. A fegyverbarátságnak ily túlságos ápolása ellen most maga az angol közvélemény is tiltakozni kezd.

ÖSZTÖNDÍJ É S ELISMERÉS. F a r a g ó Ödön iparművésztanár, aki iparművé-

szetünk és iparoktatásunk ügyét nemcsak szóval, tollal és alkotásokkal szolgálja, hanem elismerésreméltó bőkezűséggel is, újabban

ismét szép példáját adta ez ügyek iránt való áldozatkészségének. A Hitelbank építése al-kalmával azok a műiparosok és vállalkozók, akikkel együtt dolgozott, tiszteletük jeléül egy gyűjtés összegét bocsájtották rendelke-zésére tetszés szerint való felhasználás cél-jából. Faragó Ödön ezt az összeget nyolc-ezer koronára kerekítette ki és ebből egy alapítványt létesített, melynek kamataiból a lakásberendező-iparnak egy-egy jeles tehet-ségű növendékét — egyben pedig megrokkant vagy elesett hősök ilyennel foglalkozó gyer-mekeit — óhajtja felsegíteni. Nemes tetléért a kereskedelemügyi miniszter úr meleghangú elismerését fejezte ki, kiemelve, hogy Faragó Ödön „eddig kifejtett kiváló tanári munkás-sága mellett újabb bizonyítékát adta az ipar-oktatás iránli ragaszkodásának és az ifjúság iránt érzett odaadó, meleg szereletének."

ÚJ BRONZÖNTŐ-ELJÁRÁS. Egy svéd szobrászművésznek, Elmquisf Hugónak

éveken át tartó szorgos kutatómunkával sike-rült egy olyan bronzöntőeljárást kitalálnia, amelynek segítségével cizellálás nélkül a művész által modellált formának teljesen megfelelő, szinte a művészkéz nyomait

' viselő bronzöntvényt lehet előállítani. A szob-rász, aki a dolog tanulmányozásával Francia-és Olaszországban foglalkozott leginkább, először is egy új bronzöntőanyagot fedezett fel, melyet ő „pasfa plastica"-nak nevezett el s amely paraffinnak, gyantának, viasznak, szuroknak vazelinnak meg olajban oldható

H a r a n g h y J e n ő : Exlibris . E H a r a n g h y : Exl ibr is . 195

• i I iiii I in m 11 h in I I i in iii I I ni Mi h u I iii I m il I ni I • i l i l m m in h » I I • il <m n * u i» n ia u n * i tain ^ n ^ n

festéknek keveréke. Ez a massza ellenállás nélkül olvad, mindig sima marad, a felülete nem lesz száradós, „bőrös", úgy hogy ez a bronzöntvénynek viaszolvadásos eljárása szá-mára kitűnően alkalmazható. Ehhez járult azután egy olyan formamasszának a kitalá-lása, mely likacsos és égetés alkalmával nem zsugorodik össze. Ez az öntés köpenye, melyet egy komplikált eljárással égetnek ki, úgy hogy a forró bronz beöntése alkalmával a levegő e köpeny falain át távozhat, anél-kül hogy az eddig használt léghúzócsövecs-kékre szükség volna. Ehhez járult még egy harmadik találmány is : egy olyan égető-kemence konstrukciója, melynek sajátszerű légáramlása és spirálisan elhelyezett tüzelő-útjai vannak. Az új eljárásnak legfőbb előnye abban van, hogy az öntési körfelület teljesen érintetlen marad. Elmquist oly ötvözetet hasz-nál, melyben hét százalék tiszta horgany, a többi pedig vörösréz s azt rendkívül magas hőfokon — 1200 foknál önti be a viasz-formába. Elmquist feleségének berlini műter-mében egész sereg szobron, vázán s apró dísztárgyon mutatta be ama pompás fény- és színhatásokat, melyekkel az új eljárás a kisplasztikában érvényesülhet.

A NAPERNYŐ TÖRTÉNETÉBŐL. A nap-fény jótékony hatásáról vallott mo-

dern nézetek ugyan az utóbbi években kissé visszaszorították a napernyőt a használatból, de azért egészben azt ma is úgy tekintik, mint a ruházatnak s így a nő egész lényének, test- és hajszínének kiegészítőjét, melynek színreflexe és körvonalai finomabbá teszik az arcot. S való igaz, hogy ez optikai be-nyomás kedvező volta miatt már az ókori nő is szerette a divatnak e kecses, apró jó-szágát bizonyos kacér formával alakítani. Európában a tizenhetedik századból való olasz bárok divatképeken látjuk legkorábban szerepelni, amikor egy tetőformát alkot, me-lyet a nő állandóan a bal vállán tart, a jobb kezében pedig még egy pálcát tart és a napernyőt sohasem csukta be, hanem va-lódi keretnek használta. A tizenkilencedik század elején az úgynevezett „knicker" jön divalba, egy olyan kicsiny és összehajtható ernyőféle, mellyel az ügyes nő mint valami legyezővel úgy bánik. A biedermeier-kornak nevezetes különlegessége a „hegymászó-ernyő", melynek fogója az ernyő nyelének rövidebb végén volt, hogy az állandóan nyitva hordott napernyő, ha ennél a végénél fogják, selymének szélével a földet ne érje. Minden korban azonban szerették a naper-nyőnek nemcsak sátoralakját a körvonal szeszélyével változatossá tenni, hanem az

1 9 6 ernyőnek színes selyemmel való bélelését is.

Napjainkban főképp a Wiener Werkstätte mű-vészei igyekszenek e régi, volaníokkal, csip-kékkel, chinébordürökkel díszített kecses er-nyőformákat felújítani és a selyemnek nyom-tatott mintáival, főleg pedig áttetsző bélései-vel, mely a széleken kacérul kivillan, fokozni annak színhatását. Az ernyő nyelén is érvé-nyesül a divat fényűző kedvtelése : az elefánt-csont, a teknősbéka a legdrágább kivitelben, a legkacérabb vonalvezetéssel igyekszenek a toalett raffinementjához simulni.

ÀTÁNCOSNŐ AZ IPARMŰVÉSZETBEN.

Az ókori kisplasztikái emlékek óta mind-máig igen sokszor és sokféle alkalmazásban találkozunk a táncosnők figuráival mint díszítőelemekkel iparművészeti tárgyakon. A legtöbbet mégis a rokoko foglalkozott a tán-cosnő kecses mozdulataival s a tizennyolca-dik század kerámiájában : Meissen, Rouen, Ó-Bécs porcellánjain csodálhatjuk leginkább a viganóban s tüllszoknyában libegő láb-szárak művészetét. Alig is van ballet s a porcellán e nagy századának oly neves tán-cosnője, aki néhány tucat pózban meg ne lenne örökítve: az arcocska hideg, ragyogó mosolya, a színesen áttetsző kosztüm szinte áhítozik a rózsásan transzparens porcellán anyagára. A nyárspolgáriasan komoly bieder-meier-idők s az utánuk következő sivár évtizedek elhanyagolták alakját az ipar-művészetben: legfeljebb a francia ezüstműves-ségben, egy-egy gyertyatartó vagy kézitükör állványán tértek hozzá vissza, olyan statikai elemen, mely sokkal inkább a nyugalom, mint a mozgás kifejezővonalait kívánja meg. Újabban azonban mind sűrűbben találkozunk a táncosnő finom, lengő silhouettejével az alkalmazott művészetben. Talán a szecessziós stílus adta ehhez az újabb impulzusokat, annak feleltek meg a vonalvezetésnek azok a sajátosan szeszélyes, ezerféle görbültségű s nyugtalan formái, aminők a tánc pillanat-nyilag megrögzíthető képeiből kiáradnak. Éppen e stílusnak — ha ugyan így lehet nevezni Grasset, Plumet és társaik törekvéseit — virágzásával röppen fel Loie Fuller, a híres szerpenfintáncosnő alakja a dekoratív ábrázolások egére, hogy bronzszobrocskák, hamutálcák, előzékpapirok s minden egyéb-nek elmaradhatatlan díszítőmotivuma legyen. Ámde a híres tűztáncosnő, akit az ipar-művészek s a bazári holmik versengve dicsér-tek a költőkkel, lassanként megöregedett, talán férjhez is ment vagy éppen megvakult — más idők s más táncosnők váltottak fel, szinte mondhatni : más láncosnő-világnézet terjedt el az iparművészetben. Az utolsó tíz évben a Wiesenthal-lányok, a Barrison Gerírudok alakja, kissé hiperraffinált érzéki-

149

142—149. Szemelvények az Iparművészeti Iskola s zob ra - 142 —149. Königl. Kunsfgewerbeschule Budapest . Abtei lung: szati osztályának munkáiból. T a n á r : S imay Imre. I. éve- Bildhauerei. Prof. E. S imay. Übungen der Anfänger , sek kezdő gyakorlata.

Magyar Iparművészet . 3

150—152. S z e m e l v é n y e k az Iparművésze t i Iskola s z o b r á -szati o sz t á lyának munkáiból . T a n á r : S i m a y Imre. III. éve-sek épü le t szobrásza t i gyakor la ta i .

150—152. König!. K u n s t g e w e r b e s c h u l e B u d a p e s t . Abte i lung : Bildhauerei . Übungen fü r Bauplas t ik . Prof . E. S imay . III. J ah rgang .

H B •

mmmmmmm

S7LKI LV IÁNOS ® (fpifflöt t S mi'

m — 153 154

157

153—158. S z e m e l v é n y e k az Iparművésze t i I skola s z o b r á -szat i o sz t á lyának munkáiból . T a n á r : S i m a y Imre. III. éve-sek épü le t s zob rásza t i gyakor la ta i .

158

153—158. Königl. K u n s t g e w e r b e s c h u l e B u d a p e s t . Abte i lung : Bildhauerei . Ü b u n g e n f ü r Bauplas t ik . Prof . E . S i m a y . III. J ahrgang . 199

4*

159—160. Szemelvények az Iparművésze t i Iskola s z o b r á -szati osz tá lyának munkáiból . T a n á r : S i m a y Imre. 159. III. éves növendék épü le t szobrásza t i t anu lmánya . 160. IV. éves növendék kapukopog ta tó ja .

159 — 160. Königl. Kuns tgewerbeschu le Budapes t . Abtei lung : Bildhauerei Prof . E. S i m a y . 159. Bauplas t ik . III. ( ah rgang . 160. Tork lopfer . IV. Jahrgang .

*

161. Szeme lvény az Iparművészet i Iskola s zob rásza t i osz tá lyának munkáiból . T a n á r : S i m a y Imre. IV. éves növendék térkitöltési gyakor la ta .

161. Königl. Kuns tgewerbeschu l e Budapes t . A b t e i l u n g : Bildhauerei . P r o f . : E. S imay . Raumlti l lung. IV. J ah rgang .

162

162. S z e m e l v é n y az Ipa rművésze t i I skola s z o b r á s z a t i 162. Königl. K u n s t g e w e r b e s c h u l e Budapes t . Ab te i l ung : o s z t á l y á n a k munká ibó l . T a n á r ; S i m a y Imre. V. évfo lyam. Bildhauerei . Prof . E . S i m a y . V. J ah rgang . S t . Martin.

2 0 2 5 î e n t Már ton . Kőplgszt ika . S te inp las t ik .

163

164

163—164 S z e m e l v é n y e k az Iparművésze t i Iskola s z o b r á -sza t i o sz t á lyának munkáiból . T a n á r : S i m a y Imre, IV—V. éves n ö v e n d é k e k t é rmego ldása i .

163—164. Königl . K u n s t g e w e r b e s c h u l e Budapes t . Abtei lung : Bildhauerei . Prof . E. S i m a y . Dekorat ive Raumft i l lungen. IV—V. J ah rgang .

204 165. Szeme lvény az Iparművészet i Iskola szobrásza t i 165. Königl. Kuns tgewerbeschu le Budapes t . Abteilung : o sz tá lyának munkáiból . T a n á r : S i m a y Imre. V. é v e s Bildhauerei . Prof . E. S imay . Modell einer S ta tue t te für növendéknek b r o n z ö n t é s r e szán t s zobo rmin t á j a . B r o n z g u s s .

sége ihlette meg inkább a művészeket, az álmodozva lebegő,miszticizmusba vesző vona-lak rilmikája, őket zengi az új bécsi porcel-lán, a müncheni bonbonnière, a grafika ezer-féle pacsirtája, a vitrinababák selymes, len-hajú figurineje, — egy új rokokó, mely mint a bécsi dekadens költő, Altenberg Péter, fel-kapta őket és tenyerén hordozza. Elvitat-hatatlan, hogy sok finomságot, mély lirai hangulatokat visznek bele az iparművészetbe, halk emlékekkel dobogtatják meg a szemlélő szívét, — nemes szimbolumok egy kissé feminin hajlandóságú iparművészeti kultúrában.

HÁBORÚS VILÁG 1 • mi i JH. m Ji. » i'i

À HŐSÖK EMLÉKÉT MEGÖRÖKÍTŐ OR-S Z Á G O S BIZOTTSÁG a közel jövőben

a már munkában levő és az ezután még be-érkező tervek nyomán készülő hadiemlékek-ből és katonasíremlékekből kiállítást fog ren-dezni. Evégből azzal a kéréssel fordult a művészi testületekhez s így az O. M. Ipar-művészeti Társulathoz is, hogy tagjait újabb vázlatok és tervek készítésére buzdítsa s őket e munkáiknak f. évi október hó l - ig való beküldésére hívja fel. Amidőn a Társulat vezetősége ezzel az Orsz. Bizottság kérel-mének eleget lesz, külön is melegen ajánlja a Társulat kötelékébe tartozó művészeknek a nemes és hazafias ügy felkarolását, hogy a tervezett kiállítás méltó legyen magasztos céljához és a magyar művészi kultúrához. — Még megjegyezzük, hogy az Orsz. Bizottság illetékes helyről kapott meghívásra Szófiában is akar kiállítást rendezni a rendelkezésére álló tervekből és mintákból. Kívánatos tehát, hogy ezen a kiállításon tervező-művészeink színe-java mennél méltóbban képviselve legyen.

KATONATELEPÍTÉSEK É S KISLAKÁSOK.

Németországban egy olyan szociális tör-vénnyel akarják a békére való átmenetet elő-készíteni, mely ha megvalósul, nagyszerűbb jutalma lesz a népmilliók hősiességének, mint az írott, vésett és faragott emlékművek ezrei. A mi sajtónkban ez a készülő törvényjavas-lat alig keltett visszhangot, pedig a földreform megoldásra váró nagy problémáinak orszá-gában hangos szóval, társadalmi agitációval kellene követelni a Kriegerheimstatte-törvény-nek hasonmását . Ha ez a javaslat csak rész-ben megvalósul is, olyan lakáspolitikát terem-tett meg, mely a legragyogóbb angolszász és német eredményeket is messze túl fogja ha-ladni. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy minden harcosnak joga van olcsó földre, olcsó évjáradékkal törleszthefő kölcsönre, amelyből építkezhet, vagy kis kertészeti és

mezőgazdasági üzemet is rendezhet be magá-nak, feltéve, hogy az utóbbiakhoz való szak-értelmét igazolni tudja. Ezen intézkedésekkel az állam a teljesen tőke nélkül szűkölködő hazatérő harcosoknak is módot akar nyúj-tani, hogy igen olcsó kamat mellett az épí-tési és berendezési költségek teljes összegéig nyújtandó költséggel otthont s esetleg foglal-kozást is biztosíthasson magának. Kiszámí-tották, hogy ha ez a javaslat törvényerőre válik, a német népnek mintegy hetvenöt szá -zaléka, akik azelőtt egészségtelen bérlakások-ban tengődtek, jó, olcsó és egészséges csa-ládi házhoz jut, ami a nagyvárosok jövendő fejlődésének legnehezebb problémáit egyszerre s önmagától meg fogja oldani. A nagyarányú szociálpolitikai átalakulás szervezését a német földreformálóknak egy e célra alakult bizott-sága a „Hauptausschus für Kriegerheimstät-fen" intézi, amely valóban megérdemelné, hogy hazai városépítő- és munkástelepítési akciók-kal foglalkozó köreink sürgősen érintkezésbe lépjenek vele.

MUZEÁLIS ÜGYEK ~\Z IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM FELADA-

T A TAIRÓL. Az Iparművészeti Múzeum új igazgatójának intézete hivatásáról írott fejte-getését bátran aláírhatja mindenki, ki az ügy érdemét nézi. Ha azonban elvenni valót nem látok benne, hozzátenni valótalán elképzelhető volna. Az intézet feladatai közé tartozik az okta-tás és nevelés s ezt a hivatását külön kiemel-ném. Mert meggyőződésem szerint ez a tulaj-donképpeni c é l j a minden múzeumnak; a múzeális anyag összegyűjtése, tudományos meghatározása és osztályozása mind csak eszköz a nevelő-cél szolgálatára. Ha így van ez mindenféle múzeumra nézve, az ipar-művészetek múzeumára nézve leginkább így. Mert az iparművészetek ismereteit csak szak-iskolákban tanítják, tehát kevesek számára. Eredményesen azonban nem is taníthatják egyebütt, mint ott vagy a múzeumban. Emitt minden érdeklődő kiveheti részét a tanulás-ból. Már a puszta szemlélés is oktaló hatású. Annál inkább az a jó katalógussal, vagy kisebb méretű kézikönyvvel való szemlélés. Legnagyobb hatású pedig az eleven szóval való nevelés a műtárgyak közölt. Az Ipar-művészeli Múzeumnak nagyok a feladatai ebben a tekintetben. A múltból ugyan emlék-szünk ilyesféle kísérletekre. Csakhogy mi nem c o n f é r e n c e - o k r a gondolunk,nem játszva kellemes időtöltésre, elmés csevegésekre, vagy kedvező esetben : részletkérdéseken elapró-zódó vagy pedig nagy területen végigszáguldó és egymással össze nem függő előadásokra, 2 0 5

Magyar Iparművészet. 3