MAGYARGYÁRIPARA Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja

LIX

. ÉV

FOLY

AM

, 201

9. 3

. SZ

ÁM

Körkérdés: Mi jön a bérrobbanás után?

5. oldal 16. oldal3. oldal

Lassít vagy lassítják a német mozdonyt?

Magyar vállalatok 2030: egyedi sikerpályák

BÉREMELÉSI HULLÁM:határ a csillagos ég?

10. oldal

Rég volt ekkora nyomás a vállalatokon, mint mostanában. Harmadik éve

kétszámjegyű a béremelkedés, s az sem enyhít a helyzeten, ha az idén

inkább csak megközelíti az eddigi ütemet. Felborult az az egyensúlyi állapot,

ami a termelékenység növekedése plusz az infláció és a béremelkedés között jó

esetben működik. Az előbbi kettő együtt nagyjából öt-hat százalék között lehet,

a keresetek viszont kétszer ekkora ütemben nőnek.

Ezt a szokatlanul nagy tempót az is kiváltotta, hogy az Európai Unión belül to-

vábbra is jelentős a bérkülönbség Nyugat-Európa és Kelet-Közép-Európa között,

s a szabad munkaerőpiac pedig lehetővé tette, hogy az emberek odamenjenek,

ahol a legjobban megfizetik őket. Belátható időn belül nincs esély a nyugat-eu-

rópai elszívó hatás megszüntetésére, ami tovább csökkenti a demográfiai okok

miatt amúgy is csökkenő munkaerő kínálatot. A hiány pedig felhajtja a béreket.

Ezen nem tudunk lényegesen változtatni, hosszabb távon is együtt kell élni

vele. Változtatni tudunk viszont a termelékenységen, hatékonyságon. Ha itt lé-

nyegi javulást érünk el – például automatizálással, robottechnikával, szervezet-

fejlesztéssel, folyamatfejlesztéssel –, akkor kevesebb ember is elegendő lesz a

növekedéshez, azaz a fedezet megteremtéséhez. Reálisan nézve ugyanis or-

szágon belül már nincs jelentős munkaerő-tartalék. Persze, nálunk is enyhíthet

a munkaerő-piac feszültségein a külföldi munkaerő – Ukrajnából, Szerbiából,

Romániából jönnek is hozzánk dolgozni, de nem elegendően. Vagyis ha a nö-

vekedéshez több ember kell, akkor nyitni kell olyan országok felé is, ahonnan

viszonylag kevés fenntartással be tudunk fogadni dolgozókat. Ez nem gazdasági

kérdés, sokkal inkább kulturális, társadalmi kihívás.

És idáig csak a mennyiségi hiányról beszéltem, valójában legalább ekkora

gond a minőség. A Nyugat-Európába távozók általában magasabb végzettséggel

rendelkeznek, kreatívabbak, mint az itthon maradók. Ez önmagában rontja a ren-

delkezésre álló munkaerő minőségét. Emellett baj van az általános iskolai oktatás-

sal, a ráépülő szakképzés színvonalával, vagyis a minőségromlás általánossá válik.

Emellett számolni kell azzal, hogy a népességen belül a roma lakosság aránya nő,

az ő integrációjukra az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani.

Ilyen helyzetben elengedhetetlen a három érintett oldal kooperációja, össze-

fogása. A kormány segíthet a járulékcsökkentés folytatásával, a munkavállalók a

reális, visszafogottabb bérigényekkel, a munkaadók pedig a hatékonyabb gaz-

dálkodással, ami megteremti a keresetek növelésének alapját. Ha ugyanis foly-

tatódik a jelenlegi trend – vagyis a munkavállalók képviselői minden fillért kipré-

selnek a foglalkoztatókból –, akkor könnyen eljuthatunk abba az állapotba, hogy

igény lenne magasabb bérre, csak éppen nem lesz, aki megadja, mert a hazai

tulajdonú kkv-k csődbe juthatnak, a nemzetközi cégek pedig tovább állhatnak.

Tehát a jövőben higgadtabb hozzáállás, hosszabb távú szemlélet, több ráció

kellene a munka világában is.

Mennyiségi hiány, minőségi gond

„Eljuthatunk abba az álla-potba, hogy igény lenne magasabb bérre, csak éppen nem lesz, aki megadja”

Rolek Ferenc,

az MGYOSZ alelnöke

2 lviii. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

TARTALOM

AKTUÁLIS

Mennyiségi hiány, minőségi gond . . . . . . . . . . 2

Magyar vállalatok 2030: a kihívások

rendszerszerűek, a sikerek nem . . . . . . . . . 3

KÖRKÉRDÉS

Mi jön a bérrobbanás után? . . . . . . . . . . . . . . . . 5

FÓKUSZBAN

Globális lassulás kontra bérnövekedés:

mi lehet e folyamat vége . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Béremelési hajrá: idén sem lesz lassítás . . . 10

A foglalkoztattság elérte a 2020-ra

kitűzött EU-s célokat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

NAPIRENDEN

Rontott a világgazdasági előrejelzésén

a Nemzetközi Valutaalap . . . . . . . . . . . . . . 14

HAVI ELEMZÉS

Lassít vagy lassítják a német mozdonyt? . . . 16

EURÓPAI UNIÓ

EU: a fő globális megatrendek között van

a klímaváltozás, az urbanizáció és

a demográfiai válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Európai Bizottság: megerősített védelem

az uniós munkahelyeknek . . . . . . . . . . . . . 20

Washington több milliárdos vámot vetne

ki az európai uniós termékekre . . . . . . . . 21

KÖNYVJELZŐ

Kultúrtörténeti látkép a szent

szimbólumokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

A MAGYAR GYÁRIPARaz MGYOSZ hivatalos havilapja

Kiadja a Munkaadók és GyáriparosokOrszágos Szövetsége

Szerkesztõ: Kocsi Ilona

Szerkesztõség:1054 Budapest, Széchenyi rakpart 3.Telefon: 06 (1) 474-2041E-mail: mgyosz@mgyosz.huInternet: www.mgyosz.huLayout és képszerkesztés: Csávás ViktóriaHirdetésfelvétel: klajko@mgyosz.huTelefon: 06 (1) 474-2041ISSN: 1219-6193

aktuális

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 3

MAGYAR VÁLLALATOK 2030: a kihívások rendszerszerűek, a sikerek nemA sikeres vállalatok nem rendszerszerűek, egyedi stratégiák kellenek az eredményekhez, ám akad néhány olyan általánosítható elem, ami a legtöbb jó vállalatban megvan – talán így foglalható össze tömören az április 15-én megtartott Magyar Vállalatok 2030 – Túl a selejtezőn című konferencia előadásainak, panelbeszélgetéseinek lényege. A konferencia szervezője az MGYOSZ és a Concorde MB Partners volt.

Bevezetőjében Lakatos Péter, az

MGYOSZ társelnöke arról beszélt,

hogy európai szinten kell elkötele-

ződni azt értékteremtés mellett, az Európa

First jelszó jegyében, amit a gyakorlatban is

képviselni kell. A magyar cégeknek célsze rű

a nemzetközi cégekkel integrálódni, ez hoz-

hat előrelépést a nemzetközi versenyképes-

ségben. A sikerhez korszerű oktatási rendszer

kell, a tudásba, a know-how-k megteremté-

sébe érdemes invesztálni. Szendrői Gábor, a

Concorde MB Partners ügyvezetője azt hang-

súlyozta, ha a sikeres vállalatok nem is rend-

szerszerűek, de a kihívások nagyon is azok.

Ezekre lehetnek egyedi, ámde általánosítható,

megosztható tapasztalatok, tanácsok. Ezek-

ből idéznénk néhányat – a teljesség igénye

nélkül.

Varga Zoltán befektető, a Central Médiacso-

port tulajdonosa régiós tapasztalatairól be-

szélt. Lengyel, cseh vállalkozókat megismerve

úgy látta, az ottani sikerek egyik magyarázata

az erősebb üzleti etika. A régióban eltérő mó-

don zajlott le a rendszerváltáskor a privatizá-

ció, mindegyik mellett, s ellen vannak érvek. A

kuponos magánosításban a belföldi szereplők

jutottak nagyobb szerephez, mi viszont a vál-

lalatok külföldi kézbe adásával sokszor a pia-

cainkat is eladtuk. Csakhogy így elvileg olyan

tudásbázishoz jutottunk, amivel gyorsabban

fejlődhettünk volna, az új, piacképes isme-

retek a multikkal együtt azonnal rendelkezé-

sünkre álltak. Nem használtuk ki ezt az előnyt.

Lengyelországban viszont a válságban is volt

növekedés, mert az ottani vállalatok tudato-

sabban dolgoznak, hosszú távon terveznek,

előremutatóan gondolkodnak. Varga Zoltán

ezt hiányolja sok magyar vállalatnál. A hát-

rány ledolgozható tudással, felkészültséggel,

ambícióval, tudatos vállalkozói magatartással.

Csakhogy nálunk az oktatással is baj van – a

jövő egyik legnagyobb problémája már ma

látszik: nem vonzó a tanári pálya, ami vissza-

hat a színvonalra is. Ez az, amit mindenki meg

fog sínyleni.

Raskó György agrárvállalkozó, a Lajosko-

máromi Mezőgazdasági Holding egyik tulaj-

donosa hangsúlyozta: fontos, hogy egy táv-

latokban gondolkodó vállalkozó maximálisan

tisztességes legyen, s ne csak annak látszód-

jon. A mezőgazdaságban nem bíznak a városi

emberekben, a kereskedőkben, a bizalomért

nagyon meg kell dolgozni. Nekik sikerült egy

olyan integrációt összehozni, amely 6 ezer

hektárra terjed ki úgy, hogy a tulajdonosok

megőrizték földjüket, de elfogadták, hogy a

siker érdekében egységesen lépnek fel, egy-

séges vetőmagot, technológiát használnak, s

fegyelmezetten betartják a közös rendet. Így

olyan win-win szituáció jött létre, amelyben

Lakatos Péter,

az MGYOSZ társelnöke,

a konferencia szervezője

Az „Európa First” jelszót követve el kell köteleződni az európai értékteremtés mellett

aktuális

4 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

mindenki jól járt, a bizalom, az innovációra

nyitottság pedig egy korszerű, hatékony gaz-

daság kialakulását eredményezte.

Vinnai Balázs, a W.UP tulajdonosa a digitalizá-

lódó világra hívta fel a figyelmet. Ez az a közeg,

ahol a magyar szakemberek versenyképesek,

Kelet-Közép-Európában ez lehet a növeke-

dés motorja. A Netflix, Uber, Apple, Amazon,

Airbnb példáját idézte, melyek a digitális tech-

nológia segítségével teremthettek a saját terü-

letükön új üzleti modellt. Egy felmérés szerint a

legnívósabb informatikusok listáján Magyaror-

szág az 5. helyre került. Ebből lehet siker szto-

rit építeni – hangsúlyozta Vinnai Balázs. Brno

és Miskolc példáját idézte illusztrációként. A

rendszerváltás előtt mindkettő ipari város volt,

az ipar mindkettőben leépült. Brno viszont

azóta Csehország technológiai központja lett

egy tudatos fejlesztéspolitika eredményeként,

Miskolc viszont… A jövőben más képességek

lesznek fontosak, mint ma. Kell a kreativitás,

az analitikus gondolkodás és innováció és ter-

mészetesen aktív, folyamatos tanulás is. Ebben

az oktatásnak, a képzésnek lenne kulcsszere-

pe. Már benne élünk a jövőben, jó lenne siker

sztorit építeni a digitális fejlődésből.

Vajda Attila, a Vajda Papír tulajdonosa a nem-

zetközi tudás megszerzésének fontosságáról

beszélt: egy norvég tranzakcióhoz nemzet-

közi tanácsadóval dolgoztak, s megtanulták:

az üzlethez a korszerű termék mellé korszerű

menedzsment, csapat is kell. Zettwitz Sán-

dor, a 77 Elektronika tulajdonos vezetője a

cég pályáját idézte fel, amelynek sikereiben

az innováció játszotta a főszerepet, és az,

hogy szerencsésen rátaláltak az egészségügyi

diagnosztikai termékcsaládra, amelyet folya-

matosan fejlesztve, kiterjesztve, az exportot is

megalapozták. Az idei 32 milliárd forintos ár-

bevételből 27 milliárdot az export ad.

Zombori Antal, az Unix Autó tulajdonosa 3

elemről beszélt, melyek fontosak a sikerhez:

újdonságok használata, pragmatikus meg-

közelítés és kell egy jó csapat. Ez utóbbinál

hangsúlyozta: óvakodjunk a bozótharcosoktól,

mert ők nem viszik előre a céget, ámde sok

bajt okozhatnak. Mint ahogy azt is célszerű

szem előtt tartani, hogy a cég nem rokonok,

barátok gyűjtőhelye. Velük máshol, más mó-

don kell kapcsolatot tar6tani. Az Unix fennállá-

sának 30 éve alatt a tulajdonos soha nem pá-

lyázott, nem vett igénybe állami támogatást. A

„támogatáslovagok” lekötelezetté válnak, s baj-

ban könnyen elbuknak – mondta. A fejlesztés

létkérdés egy hosszútávra tervező vállalatnál,

ám vigyázni kell az egyensúlyra is. Ők maratoni

versenyen vesznek részt – fogalmazta meg a

megfontolt fejlődés lényegét –, nem sprintel-

nek. Így érték el, hogy minden évben nagyobb

volt az árbevételük, mint a megelőzőben. A ku-

darc sem kerülhető el, csak tudni kell ott hagy-

ni. Szerbiában alapítottak leányvállalatot, úgy

10 éve, ám kiderült: annyira más az ottani üz-

leti kultúra, hogy nem akartak alkalmazkodni.

Inkább visszavonultak, tudomásul vették, hogy

úgy 300 millió forintot buktak az üzleten. Zom-

bori Antal elve: neki, tulajdonosként a kulcste-

rületekre, a stratégiai döntésekre kell figyelnie,

minden mást kiadhat. Csak így érhető el, hogy

ne rokkanjon bele egy tulajdonos-cégvezető a

sok munkába.

Az első panelbeszélgetésben a résztvevők

azokat a megatrendeket próbálták vázolni,

amelyben a magyar vállalkozásoknak is dol-

gozniuk kell, akár 2030-on túl is. Elhang-

zott, hogy miután telítődtek a kapacitások,

és elfogyott a munkaerő is, nyakunkon az

újabb recesszió. Rögtön erre jött a kontra:

a következő 3-4 évben nem lesz recesszió,

mert a fogyasztás, a beruházások még pör-

getik a gazdaságot. A magyar gazdaság duá-

lis szerkezetű: egyik oldalon a multik, fejlett

technikával, termelékenységgel, a másikon

a magyar tulajdonú vállalkozások. Valójában

ez utóbbi is két csoportra osztható: vannak

a járadékvadászok, akik a kapcsolati tőkét is

felhasználva sok forráshoz jutnak, s vannak az

exportpiacra is termelő, valódi vállalkozások.

A konferencia erről a körről szólt. Azon cégek-

ről, amelyek hosszú távra terveznek, innovál-

nak, szabálykövetően működnek, de amelyek

játékterét, működését veszélyeztetik az áfa

csalók, a járadékvadászok. Ha nem egyenlők

a játékszabályok, nehéz sikeresen versenyez-

ni. Sokan ezért feladják, vagy nem terveznek

hosszú távra…. Az adóhatósághoz egyre több

területről kényszerűen bekapcsolnak számlá-

zó programokat, gépeket, ami kedvez a tisz-

tességes vállalkozóknak. S az is jót tenne, ha

felismernénk: a jövő sikere az embereken, a

tudáson múlik. Most a szürkeállományért fo-

lyik a harc, de nem a szürkegazdaságban.

A konferencia végkicsengése: nincsenek

másolható modellek, a sikeres vállalkozások

maguknak találták meg az üdvözítő pályát.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenné-

nek általános alapvetések, amelyek viszont

elengedhetetlenek minden sikerhez. Ilyenek:

a kreativitás, a strukturált gondolkodás, a tisz-

tességes, tudáson alapuló munka, a képzett,

lojális munkaerő.

Szendrői Gábor,

a Concorde MB Partners

ügyvezetője, a konferencia

szervezője

Ha a sikeres vállalatok nem is rendszersze-rűek, de a kihívások nagyon is azok

aktuális

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 5

MI JÖN A BÉRROBBANÁS

UTÁN?Közel a pillanat, amikor a magyarok belerokkannak a bérrobbanásba –ezzel a címmel közölt elemzést a Portfolio április 7-én. Az előrejelzések szerint a kétszámjegyű növekedés az idén is fennmaradhat, amire a multi cégeknél még van fedezet, sok magyar vállalat azonban nem bírja megteremteni a nagyobb bérköltségek fedezetét. Az MGYOSZ néhány vezetőjétől azt kérdeztük, hogy ők hogyan ítélik meg e felfelé tartó trendet.

„A legnehezebben megoldható prob-lémák egyike most Magyarországon a bérkérdés. Azért, mert mindenkinek igaza van, és még sincs mindenkinek egya-ránt jó megoldás”

Felcsuti Zsolt, az MGYOSZ

társelnöke, az MPF Holding

tulajdonos-elnöke

Dr. Felcsuti Zsolt: Időzített bombaként ketyeg a bérnyomás a magyar gazdaságban

A legnehezebben megoldható problémák

egyike most Magyarországon a bérkérdés.

Azért, mert mindenkinek igaza van, és még sincs

mindenkinek egyaránt jó megoldás.

Teljesen jogos a munkavállalók igénye,

hogy a Hegyeshalmon túli kereseteket itthon

is megkapják. Ők sem érnek levesebbet, mint

az Európa nyugati felén élők. És igazuk van a

vállalatoknak is, hogy csak akkor lehet tartó-

san fenntartani egy üzletet, termelést, ha az

profitot hoz. Vagyis a bérnövelésnek van egy

üzleti felső határa. A kettő nehezen hozható

összhangba. A magyar vállalatoknál ugyanis

jóval alacsonyabb a hatékonyság, vagyis nem

tudnak annyi több bevételt elérni, amiből fut-

ná a hirtelen meglóduló bérekre… Hacsak nem

exportál a vállalat. Ha igen, akkor egy jól ala-

kuló árfolyammal – például az erősödő euró-

val – már lesz annyi többletforrás, amennyi a

nagyobb bérek kifizetéséhez kell. Egyelőre

azonban kevés magyar vállalat képes a külpia-

ci megjelenésre. Márpedig ha egy vállalat csak

belföldre termel, vagy csak oda nyújt szolgál-

tatást, akkor baj lehet. Időzített bombaként

ketyeg a bérnyomás a magyar gazdaságban.

Nem zárom ki, hogy sok vállalati áldozata lesz

e folyamatnak, azaz sok vállalat tönkremegy,

mert nem lesz képes fizetni a magasabb bér-

költségeket.

Ha a multi cégek szempontjából nézzük

a kérdést, akkor se túl biztató a jövő. A nem-

zetközi nagyvállalatok azért jöttek a magyar

piacra, mert itt jól képzett, olcsó munkaerőt

találtak. Ha ez a vonzerő megszűnik, akkor

számukra már nem lesz vonzó ez a piac, be-

fektetéseiket máshová viszik el. S nem kizárt,

egy idő után az egész gyárat felpakolják, s

odébb állnak. Ez nem megy egyik napról a

másikra, de ha tartósan magas marad a bér-

emelkedés üteme, akkor a gondolkodás el-

kezdődik erről, s előfordulhat, hogy több vál-

lalat távozik.

Persze, enyhíthet a gondokon, ha sok

magyar munkavállaló visszatér az országba,

amikor a bérek elérnek egy bizonyos szintet.

Nem kell ennek a nyugatival megegyezőnek

lenni, elég annyi, ha az anyanyelvi környezet

előnye, az itthoni alacsonyabb megélhetési

költséggel kiegészítve már hazavonzza a ko-

rábba távozókat.

De nem tudom, hogy ez mikor következhet

be. És azt se, hogy bekövetkezik-e egyáltalán.

Ezért mondtam, hogy ez ma Magyarország

egyik legnehezebben megoldható problémája.

körkérdés

6 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

„Optimalizálni kell az erőforrásokat: a kulcsembereket jól meg kell fizet-ni, hogy nekik eszükbe se jusson a távozás, a ke-vésbé fontosakat pedig, ha lehet, fejleszteni kell”

Csaposs Noémi,

a Személyzeti Tanácsadók

Magyarországi Szövetségének

(az MGYOSZ tagszervezete)

elnöke, a Select Humán-

erőforrás Kft. ügyvezető

igazgatója

Csaposs Noémi: El kell hagyni a járt utat a járatlanért

Szokatlan folyamatok zajlanak a vállalatok-

nál a munkaerő-fronton. Szokatlan, mert az

elmúlt években kialakult béremelkedési tempóra

az elmúlt évtizedekben nem volt példa (de talán

még előtte sem). Szokatlan azért is, mert e folya-

matot munkaerő-hiány indította el, ami jelenleg

is fennáll. És szokatlan, azért is, mert még ez a

helyzet se késztetett sok vállalatot rugalmasabb

hozzáállásra. Pedig most el kell hagyni a járt utat

a járatlanért, azaz minden lehetséges megoldást

meg kellene ragadni. Idáig nem szívesen látták az

50 év feletti munkavállalókat, úgy tapasztalom,

ez az ellenérzés most sem szűnt meg, sokszor

inkább üresen tartanak egy-egy posztot, hátha

akad fiatalabb jelentkező is. Ha új feladatot kap

egy vállalat, gyakran új emberek felvételében

gondolkodik. Pedig a hatékonyság növelésével,

a meglévő munkaerő jobb megszervezésével,

némi innovációval a meglévő erőforrásokkal is el-

látható lenne. Előfordul, hogy az előírt nyelvtudás

hiányzik a jelöltnél, s a cégnél el sem gondolkod-

nak azon, miként lehetne a meglévő embereket

átcsoportosítani, hogy amíg az új ember elsajátít-

ja a szükséges alapnyelvtudást, addig más álljon a

nyelvtudást igénylő helyre.

Persze, a vállalati eszközök is végesek, de

azért úgy látom, van még mozgástér. Az atipikus

foglalkoztatási formák ugyan terjednek, de ko-

rántsem olyan tempóban, mint amit a mostani

helyzet indokolna. Ehhez ismét csak a gondolko-

dást kellene átállítani. S mivel akad olyan vidék,

ahol még lenne munkaerő, végig kell gondolni,

akad-e olyan munkafolyamat, ami áttelepíthető

lenne ezekre a településekre. Ilyen lehet példá-

ul a call-center üzemeltetése, vagy a könyve-

lés-bérszámfejtés odahelyezése, de biztosan

akad más ilyen munkafázis is. A magyar cégek jó

része egyelőre még azt szereti, ha az orra előtt ül

a munkaerő, az a legbiztosabb. Ezen túl kellene

lépni, vannak hatékonyabb megoldások.

Apropó, hatékonyság. Tudom, hogy kisebb

cégeknél kisebb a mozgástér az automatizálás-

ra, a szervezetfejlesztésre is, de a jelenleginél ők

is többet tehetnének ezért. Érdekes módon bár

hiányzik az ember, de mégis kevesen szánják rá

magukat a szervezetfejlesztésre, pedig az még

kisebb szervezetnél is hozhat eredményt.

Összességében érdemes újragondolni min-

dent. Ha nincs elég dolgozó, és ha nincs elég

pénz arra, hogy a piacról szerezzenek, akkor

optimalizálni kell az erőforrásokat: a kulcsembe-

reket jól meg kell fizetni, hogy nekik eszükbe se

jusson a távozás, a kevésbé fontosakat pedig, ha

lehet, fejleszteni kell, képezni, vagy hagyni, hogy

elmenjenek. Nélkülük nem dől össze a vállalat.

Mindezzel együtt vissza kell jönnie a józanság

korának is: lesz egy pont, amikor a vállalatok már

tényleg nem tudják fedezni a megnövekedett

bérköltségeket. Talán nem kell ehhez egy újabb

válság, hogy kimondják: nem ígérünk rá a ver-

senytársaink béreire, mert baj lesz… Ám nehéz

eltalálni ezt a pontot. Pedig minden előrejelzés

szerint a növekedés üteme már csökken, sőt, a

stagnálás időszaka van a láthatáron.

Nem árt az óvatosság. És főleg a fejlesztés, a

gépesítés, automatizálás, a munka átszervezése,

optimalizálása, mert akárhogy is lesz: a hatékony-

ságnak így is, úgy is növekednie kell. Válságban,

vagy válság nélkül: a versenyképesség feltétele ez

lesz a jövőben is.

Házi Zoltán: Hirtelen nem lehet kétszámjegyű ütemben növelni a hatékonyságot…

Kemény küzdelem ez a folyamat a vállala-

tok számára, s bár már a harmadik éve tart

az erőltetett bérnövekedési folyamat, de még

nem látni a végét. Apró jelek szerint például az

állami, önkormányzati tulajdonú cégeknél nem

tudják követni a magánszektorban tapasztalha-

tó béremelési tempót, nincs meg a fedezet. A

BKV-nál például 8 százalékos bérnövelésben

állapodtak meg erre az évre.

Igazán nagy gondban a kis- és középvállal-

kozások lehetnek. Könnyű azt mondani, hogy

aki nem tudja fedezni a béreket, az menjen

tönkre. Tényleg ez lenne a jó megoldás? Nem

inkább a hatékonyság növelése? Sajnos, hirte-

len nem lehet kétszámjegyű ütemben növelni

a hatékonyságot… Az egyre nagyobb munka-

erő-hiányt nem lehet úgy orvosolni, hogy szin-

te egekbe szökő bérekkel próbálunk embereket

felvenni. Már a harmadik éve tart ez az erőlte-

tett béremelési hullám, ilyen gyorsasággal nem

lehet növelni a hatékonyságot, nem lehet át-

szervezni a munkát.

körkérdés

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 7

Gablini Gábor: Dupla válsághelyzet alakult ki a magyar tulajdonú kkv-knál

Gablini Gábor,

a GÉMOSZ elnöke, az

MGYOSZ alelnöke, a Gablini

cégcsoport tulajdonosa

Ismét az országot járom, 9 állomáson va-

gyok túl, sok vállalkozó véleményét megis-

merve kijelenthetem: nem egy hagyományos,

gyorsan elmúló válsághelyzetről van szó. Az

MGYOSZ már 2014-15-től jelezte, hogy baj van,

és ha a kormányzat nem lép fel aktívan, akkor

tovább mélyül a krízis. Ez történt. Nagyobb kor-

mányzati beavatkozás nélkül belátható időn be-

lül nem javul a helyzet. Sőt…

Mi lenne most a leghatékonyabb segítség? A

magasabb minimálbérből és a nagyobb garantált

bérminimum összegéből nagyobb szja-bevétel

folyik be az államkasszába. Helyes lenne, ha a

kormány ezt visszaadná a vállalkozásoknak, mun-

kavállalóknak, hiszen a kézhez kapott nettó ösz-

szegnek kell versenyképesnek lenni. A kkv-k nagy

része ugyanis komoly nehézségek árán képes

csak kifizetni az évek óta és még évekig jelen-

tősen növekvő béreket.

Úgy látom, most dupla válsághelyzet alakult ki

a vállalkozásoknál, pontosabban a magyar tulaj-

donú kkv-knál. Egyrészt hatékonyságban elma-

radnak a nagy nemzetközi cégektől, másrészt

nem versenyképesek a bérekben sem. Ez igaz,

csakhogy ennek is oka van. A nagy nemzetközi

befektetők – így például a Mercedes, meg a BMW

– sokféle adókedvezményben részesülnek, ami-

nek töredékét sem kapják a kis magyar cégek.

Másrészt a kkv-szektorban – különösen a szolgál-

tatók között – sok, sőt a hiányt kihasználva, újra

több a feketén, számla nélkül dolgozó szereplő,

akivel egy tisztességesen adózó, számlázó vállal-

kozás nem tud versenyképes lenni. Így kevesebb

a megrendelése, a bevétele, még kisebb esélye

van arra, hogy megfizesse dolgozóit.

Én is úgy gondolom: az embereket meg kell

fizetni. Ám a fedezet előteremtésében az államnak

is nagy szerepe van, hiszen a gazdasági növekedés

fenntartásához a kicsi és közepes vállalkozások tel-

jesítményére is nagy szükség van. Sokszor hallani,

hogy az állam segíteni akar a kkv-knak. Hogyan?

A hazai vállalatok sok olyan, még a válság idején,

vagy azóta bevezetett adóval, díjjal, lappangó költ-

séggel is terheltek, amelyek kivezetése lehetősé-

get biztosítana a bérek növelésére.

Az autójavítási piacot évi ezermilliárdosra be-

csülik, aminek az ötven százaléka fekete, azaz

adóelkerüléses zónában működik. Ha ennek leg-

alább a felét ki lehetne fehéríteni, s az így szerzett

többlet adóbevételt visszajuttatni a legálisan dol-

gozókhoz, már tenne valamit az állam a kkv-k-ért.

A tisztességesen adózó vállalkozások piacának vé-

delme az állam feladata, ha mást nem, de ennyit

jogosan elvárnak az adóforintokért cserébe!

A béremelkedés-kiváltotta válsághelyzet te-

hát csak egy következmény. A probléma komp-

lexebb, érinti az adózást, a képzést, és persze, a

hatékonyság témakörét is. Az MGYOSZ régóta

szorgalmazza egy átfogó program kidolgozását

– ez a szakképzési területen már el is készült –, és

megvalósítását, ami valódi segítség lenne a ma-

gyar vállalatoknak.

„A magasabb mi-nimálbérből és a nagyobb garantált bérminimum ösz-szegéből nagyobb szja-bevétel folyik be az államkasszába. Helyes lenne, ha a kormány ezt vissza-adná a vállalkozá-soknak, munkavál-lalóknak”

Házi Zoltán,

a Budapesti Nagybani

Piac Zrt. vezérigazgatója,

az MGYOSZ alelnöke

Persze, van más megoldás

is, de az is csak korlátozottan.

Atipikus foglalkoztatási formák-

kal rugalmasabb alkalmazást

lehet elérni, amit sok mun-

kavállaló preferál. Az utóbbi

időben megnőtt a nyugdíja-

sok ázsiója is, ám nincs annyi

egészséges, munkára vállalko-

zó nyugdíjas, amennyire szük-

ség lenne a hiány pótlására…

Pedig a vállalatok jó része már

nemcsak 50 év alatti munka-

vállalót keres.

Tény, hogy ez a folyamat leginkább a kkv-kat

hozza súlyos helyzetbe, nekik a legnehezebb

előteremteni a fedezetet a nagyobb költségek-

re, de már a nagyobb szervezeteknek is okoz

gondot e tendencia. Igaz, nagyobb méretnél

könnyebb az automatizálás, a robottechnika be-

vezetése, az új technikák meg-

szerzéséhez szükséges tőke

jobban rendelkezésre áll, de

tévedés azt hinni, hogy például

egy multi cég ezt könnyedén

kezeli. Variálnak a bérelemek-

kel, a sokszor marketingcélú

béremelést például korábbi

juttatások megszüntetésével

próbálják ellensúlyozni. A tu-

lajdonosok ugyanis kevésbé

tolerálják és értik meg a hirte-

len megváltozó folyamatokat.

Amikor itt befektettek, ala-

csony bérekkel kalkuláltak. Ha a gyors növeke-

dést ellensúlyozni lehet a hatékonyság növelé-

sével, nagyobb termelékenységgel, azaz ha a

profit nem sérül, akkor nincs baj. Ám ha tartósan

kisebb lenne a nyereség a vártnál, akkor átérté-

kelhetik jövőbeni befektetési szándékukat.

„Ez a folyamat legin-kább a kkv-kat hoz-za súlyos helyzetbe, nekik a legnehe-zebb előteremteni a fedezetet a nagyobb költségekre, de már a nagyobb szerve-zeteknek is okoz gondot e tendencia”

körkérdés

8 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

Sinkó Ottó,

a Videoton társ-vezér-

igazgatója, az üzleti fórum

szervezője

GLOBÁLIS LASSULÁS, KONTRA BÉRNÖVEKEDÉS: mi lehet e folyamat vége?

A Videoton Holding szervezésében üzleti fórumot tartottak március 27-én Székesfehérváron, a térség jelentős feldolgozóipari vállalatai vezetőinek részvéte-lével. A téma a bérnövekedés volt, pontosabban az, hová vezet ez az óriási tempó. Röviden ez volt a következtetés: a versenyképesség csökkenéséhez…

A házigazda-szervező Sinkó Ottó, a

Videoton társ-vezérigazgatója előa-

dásában hangsúlyozta, tartósan nem

fenntartható, hogy a keresetek évente 10-15%-

kal növekedjenek. A vállalatok nem tudják ilyen

mértékben javítani a hatékonyságot, nem tudják

a megnövekedett bérköltségeket kigazdálkodni.

A magyar tulajdonú cégek nem vonulnak ki az

országból, megpróbálnak a volumenekkel és az

árakkal játszani, ám a globális cégeknél reális al-

ternatíva lehet más országokba telepíteni az itte-

ni termelést. Vagy ha ezt nem is lépik meg egye-

lőre, a jövőben nem Magyarországot választják

beruházási célpontként. A helyzetet nehezíti,

hogy globális lassulás kezdődik el a világban.

Még tart a növekedés, de már kisebb arányban,

vagyis a nemzetközi közeg sem kedvező a vág-

tázó bérekhez. A társ-vezérigazgató ezért meg-

fontoltabb magatartásra intette a munkavállalók

képviselőit: figyeljék a nemzetközi trendeket, a

kilátásokat, mert könnyen baj lehet, ha a mos-

tani bérnövekedési ütem nem lassul kezelhe-

tő mértékre. Lakatos Péter, a Videoton másik

társ-vezérigazgatója, az MGYOSZ társelnöke a

panelbeszélgetésben hangsúlyozta: a Videoton-

nak nem opció, hogy bezárják a magyar gyárat,

és mondjuk, Kínába települjenek, nekik itt kell

megtalálni a működés feltételeit biztosító kere-

teket a jövőben is.

A magyar tulajdonú Videoton mellett a kere-

kasztal-beszélgetésben a város hat nagy multi

feldolgozóipari cégének vezetői vettek részt. E

hét vállalat együttesen majdnem 1247 milliárd

forintos árbevétellel rendelkezett 2017-ben,

több mint 22 ezer munkavállalót foglalkoz-

tatott, saját tőkéjük pedig meghaladta a 457

milliárdot. Óriási számok ezek! Nem mindegy

hát, hogy ők hogyan látják a felpörgő bérekkel

kialakult helyzetet.

Katus István, az Arconic-Köfém vezérigaz-

gatója arról beszélt, hogy míg korábban a

szakszervezetek infláció+1,5%-os béremelést

kértek, újabban már 15%-ot kérnek. „Ezt nem

lehet tartósan bírni” – mondta Katus István, s

hangsúlyozta, az Alcoa-vállalatok közül a ma-

gyar gyárnak a mexikói a legnagyobb verseny-

társa, velük versenyeznek az új beruházásokért.

„Most nem állunk jól. Meggyőződésem, hogy

munkahelyek fognak megszűnni a béremelés

miatt Magyarországon.”

Karikó Zsolt, a Hanon Systems Hungary Kft.

ügyvezető igazgatója viszont a munkaerő-hi-

ányra panaszkodott. Székesfehérváron elfogyott

a munkaerő, ezért ott az automatizálható ter-

mékek gyártását tartották, a kevésbé automati-

zálható (azaz munkaerő igényes) termékeknek

új helyszínt kerestek, Pécset. „Nincsenek illúzió-

ink, hamarosan Pécsen is elfogyhat a munkaerő”

– mondta. A gyors béremelkedés miatt ő még

nem kongatta a vészharangot. „Zártuk a bérol-

lót a régióhoz képest, de a dél-európai országok

még előttünk vannak bérben” – hangsúlyozta,

de hozzátette: ha folytatódik a béremelkedés,

akkor az gazdasági nehézségeket okozhat, és

a munkaerő-igényes termékek tovább mennek

keletre, ahol olcsóbb a munkaerő. Az automa-

tizálás lesz a megoldás, de azt az anyavállala-

toknál is megoldhatják, ezt a gyártást nem kell

Magyarországra hozni, vagy itt tartani – jósolta

Karikó Zsolt.

fókuszban

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 9

Szincsák Attila, a Denso Gyártó Ma-

gyarország Kft. gazdasági igazgatója

fontosnak tartotta, hogy a tőke, a munka

és a szabályozás összhangban legyen.

Ha ebből egy is meginog, akkor jönnek

a gondok. Most a munkánál van problé-

ma, ők elkezdték az automatizálást, ami a

létszám csökkentéséhez vezetett. Ha ez

folytatódna, még több ember veszítené

el állását. Neki fontos, hogy a mintegy 5

ezer dolgozó stabil munkahellyel rendel-

kezzen náluk a jövőben is. Fontos, hogy

az anyacég idehozzon még beruházá-

sokat. „Az automatizálás nem vonzó, azt

otthon is meg lehet csinálni. Itt a megfi-

zethető munkaerő volt a lényeg”.

Török László, Grundfos Magyarország

Kft. ügyvezető igazgatója, Kis István, a

Harman Becker Kft. elnökhelyettese és

Frank Iepema, Hydro Extrusion Hungary

Kft. ügyvezető igazgatója. hasonló gon-

dokról számolt be. Török László azt is

hangsúlyozta, hogy javíthat a helyzeten,

ha a meglévő munkaerő kompetenciáját

javítják, azaz képzik, s jó lenne, ha javulna

a szervezettség, a hatékonyság. „Termé-

szetesen nem lehet a csavart gyorsabban

becsavarni, de szervezettebben igen” –

mondta Török László. „A magyar gyár egy

sikertörténet”- mondta Frank Iepema. Szá-

mára 2018 a nagy változás éve volt. Akkor

fordult elő először, hogy egy üzletet vissza

kellett adni a holland anyacégnek, mert

nem volt elég munkaerő. Elmondta, hogy

számukra fontos a kiszámíthatóság. A hir-

telen és nagymértékű béremelésekkel ez

a kiszámíthatóság megingott. „Nem ami-

kor arról kérdeznek, meddig tart még ez,

nem tudunk válaszolni. Ez nem jó helyzet

az újabb beruházások idecsábításához” –

összegezte véleményét Frank Iepema.

A Székesfehérvári Üzleti Fórum alap-

hangulatát Németh Dávid, a K&H Bank

vezető elemzője adta meg. Nem is azzal,

hogy ő is felhívta a figyelmet a várható

világgazdasági lassulásra, hanem a bérek-

kel kapcsolatos néhány megállapításával.

Németh Dávid kiemelte, hogy azért kö-

vetkezett be a béreknél a hirtelen nagy

béremelési hullám, mert a munkavállalók

úgy érezhették évtizedekig, hogy ki van-

nak szolgáltatva a munkaadóknak. A nem-

zetközi adatokat figyelve ez igaz is lehet,

hiszen a költségek között a bérhányad

folyamatosan csökkent a fejlett világban.

Magyarországon is ez volt a helyzet, most

kezdődött el egy korrekció. A globális nö-

vekedéssel párhuzamosan a munkanélkü-

liség szinte mindenütt csökkent, így egyre

nagyobb kincs a munkaerő. Különösen

igaz ez a kelet-közép-európai régióban. A

vállalatok még növekednének, s vennének

fel munkaerőt Magyarországon, azonban

egyre kevesebben találják meg a megfele-

lő munkavállalókat. Így viszont a dolgozók

érdekérvényesítő képessége erősödött.

Így várhatóan a következő időszakot sza-

porodó sztrájkok jellemzik majd.

A helyzetet nehezíti – és a bérfelzárkó-

zást is –, hogy a magyar tulajdonú válla-

lati kör nem elég termelékeny (a külföldi

cégek termelékenysége háromszor ak-

kora), ezért érzik tehernek a megnöveke-

dett béreket. „Vagy előre kell menekülni

és beruházni, vagy fel kell vásárolni más

cégeket, amelyek csődbe mennek. A mé-

rethatékonyság javítása is segít a bérnö-

vekedés fedezetének megteremtésében”

– vélekedett a szakértő.

A SZŐLŐS GAZDA „SEGÍT”

A Székesfehérvári Üzleti Fórum meg-hívóján Zsoldos Péter karikatúrája, mely Arany János: Bolond Istók verse alapján készült. Elgondolkodtató…

Arany János: Bolond Istók (második ének, 7. vsz)

És engem akkor oly érzés fogott el...A szőlős gazda is, az egyszeri,Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,Látván, hogy szőlejét a jég veri,Dorongot ő is hirtelen kapott fel,Paskolni kezdé, hullván könnyei:„No hát, no!” így kiált; „én uram isten!Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!”

fókuszban

10 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

BÉREMELÉSI HAJRÁ:idén sem lesz lassítás

Januárban 10,6 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a bruttó átlagkereset 343 500, a nettó 228 400 forint volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A visegrádi országok közül 2010 és 2019 között Magyarországon nőtt a legjobban a bruttó átlagkereset.

A 2,7 százalékos inflációval számolva

a reálkeresetek 7,7 százalékkal voltak

magasabbak a tavaly januárinál. A köz-

foglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint

volt a bruttó átlagkereset a legalább öt dolgo-

zót teljes munkaidőben foglalkoztató vállalko-

zásoknál, költségvetési intézményeknél és a

foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit

szervezeteknél.

A vállalkozásoknál 11,6 százalékos, a költség-

vetési szektorban 3,8 százalékos volt a béremel-

kedés a közfoglalkoztatottak nélkül. A különböző

kedvezmények figyelembevételével számított

nettó átlagkereset pedig 10,8 százalékkal nőtt az

előző év azonos hónapjához képest.

A feldolgozóiparban 11,1 százalékkal 366

ezer forintra, az építőiparban 10,7 százalékkal

263 ezer forintra, a pénzügyi biztosítási terüle-

ten 13,3 százalékkal, 634 ezer forintra nőttek

a bruttó átlagkeresetek. A mezőgazdaságban

14,5 százalékos emelkedéssel 265 ezer forint

volt a bruttó átlagkereset. A költségvetési szek-

toron belül a közigazgatásban 4,0 százalékkal

394 ezer forintra, az oktatásban 2,7 százalék-

kal 320 ezer forintra az egészségügyben 15,9

százalékkal 343 ezer forintra nőttek a kerese-

tek – írja az MTI.

VARGA MIHÁLY: A KERESETEK A GAZDASÁGGAL EGYÜTT NŐTTEK

A munkahelyek számának bővülésével párhuza-

mosan a keresetek is nőttek Magyarországon,

ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság növe-

kedési, erősödési fázisban van - mondta Varga

Mihály pénzügyminiszter e statisztikai adatokat

kommentálva..

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a ver-

senyszférában a bérnövekedés magasabb volt,

mint a közszférában.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy

hosszabb távon a versenyszféra és a közszféra

bérei nem szakadhatnak el egymástól, ezért is

emelték idén többek között a rendvédelmi és

honvédelmi alkalmazottak, az egészségügyi

szakdolgozók és az önkormányzati hivatali alkal-

mazottak fizetését.

A 3,6 százalékos rendkívül alacsony mun-

kanélküliségi ráta arra készteti a munkaadókat,

hogy béremeléssel tartsák meg a jobban képzett

munkaerőt – jegyezte meg a miniszter. Hozzá-

tette, némely vállalatnál láthatóan beruházá-

sokkal, technológiai fejlesztésekkel is enyhítik a

munkaerőhiányt. Varga Mihály szerint a 2016-

ban kötött hatéves megállapodás hatása az idei

Forrás: KSH / MTVA Sajtóadatbank / MTI

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete (forint/hó)

* Családi kedvezmény nélkül.

Az átlagkeresetek változása Magyarországon

fókuszban

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 11

béradatokban is érezteti hatását, a keresetek

növekedését még az idei minimálbér-emelés is

segítette.

Visegrádi összehasonlításban 2010 és 2019

között Magyarországon nőtt a legjobban a

bruttó átlagkereset – mutatott rá Varga Mihály.

2010-ig jelentős lemaradás halmozódott fel, így

a kiemelkedő magyarországi bérnövekedés elle-

nére továbbra is Csehországban a legnagyobb

az euróban számolt átlagkereset.

A Pénzügyminisztérium (PM) közleményé-

ben Varga Mihály közölte: 2010 óta több mint a

duplájára emelkedett a minimálbér és a garantált

bérminimum összege, a munkáltatói adóterhek

pedig folyamatosan csökkennek. 2010 januárjá-

hoz képest a nettó keresetek átlagosan 64 szá-

zalékkal, egy gyermek esetén 70 százalékkal, a

két gyermekeseknél több mint 83 százalékkal, a

három vagy több gyermekes családoknál pedig

duplájára emelkedtek – írja az MTI.

Az elmúlt három évhez hasonló béremelke-

dés várható az idén is alapvetően a szakem-

berhiány, illetve a minimálbér és a garantált

bérminimum 8-8 százalékos emelése követ-

keztében - állapították meg az elemzők a KSH

januári kereseti adatait kommentálva.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemző-

je szerint az elmúlt három évhez hasonlóan

az idén is jelentős, 7 százalék körüli nettó re-

álbér-emelkedésre van kilátás. A növekedés

egyrészt a minimálbér és a garantált bérmi-

nimum idei növelésének köszönhető. Ez tolja

fel a teljes bértáblát. Másrészt a munkaerő-

piacon látható túlkereslet miatti béremelési

nyomás is hozzájárul a fizetések emelkedé-

séhez. Az idei már sorozatban a negyedik év

lesz, amikor 7 százalék felett növekednek a

reálbérek, ami sok cég számára problémás

lehet” – írja. Az elmúlt években megugró bér-

tömeg a költségoldalon jelentkezik, ami két

oldalról is kockázatot jelent számukra. Az

egyik az áremelési kényszer, a másik, hogy a

termelékenységet, hatékonyságot kell javítani

a magasabb bérek miatt.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője

szerint várakozásokat meghaladva nőttek az

átlagos bruttó bérek januárban. A Takarékban

várakozása szerint ebben az évben 9,6 száza-

lékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás,

a minimálbérek és a garantált bérminimum

8 százalékos emelése, valamint az egyre

fokozottabb szakemberhiány miatt. A várt

3 százalékos infláció mellett ez 6,5 száza-

lékot kissé meghaladó reálbér növekedést

eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig

már összesen mintegy 51,5 százalékkal nő-

hetnek a reálbérek.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkuta-

tó makrogazdasági üzletágvezetője szerint a

bérek januári növekedése elsősorban a mun-

kaerőhiány eredményeként továbbra is erőtel-

jes bérdinamikát jelez. A következő hónapok

adata ennél is dinamikusabb lehet, hiszen sok

cégnél a bértárgyalások elhúzódtak, így ké-

sőbb lesz emelés visszamenőleges hatállyal.

A munkaerőhiányt mutatja az is, hogy a növe-

kedés nagyobb volt a versenyszférában, mint

a közszférában, ahol szintén a későbbi hóna-

pokban várható korrekció a közalkalmazottak

és az egészségügyi dolgozók béremelése ré-

vén. A januári adatokat ezen felül befolyásol-

hatta a cafeteria rendszer átalakítása is.

ELEMZŐK VÉLEMÉNYE: IDÉN SEM LASSUL A BÉREMELKEDÉS ÜTEME

ROMÁNIÁBAN IS VÁGTATNAK A BÉREK

Februárban 13,6 száza-lékkal nőttek az infláció figyelembe vételével számolt reálbérek Ro-mániában – közölte a román országos statisz-tikai intézet. Az év második hónap-jában a nettó átlagbér 17,9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év februárjában. Az idei második hónapban a bruttó átlagbér 4819 lej (327 690 forint), a nettó átlagbér 2933 lej (199 440 forint) volt.

fókuszban

12 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

(2016. február–2019. február)

A foglalkoztatottság elérte a 2020-ra kitűzött EU-s célokat

A 2018. december-2019. február közötti három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer volt, 56 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 20-64 éves korcsoportban, a foglalkoztatot-tak száma 35 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 75,0 szá-zalékra emelkedett, ezzel elérte az Európai Unió 2020-ra kitűzött célér-tékét – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája is

1,1 százalékponttal, 69,8 százalékra

emelkedett. Ebben a korcsoport-

ban 40 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma,

amiből 30 ezret a munkarőpiacra új belépők,

10 ezret pedig a munkanélküliségből kilépők

hoztak. A gazdaságilag inaktívak, azaz a mun-

kaerőpiactól távol maradók száma 71 ezerrel,

1,748 millióra csökkent beleszámítva a korosz-

tály lélekszámának 41 ezres csökkenését.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozó

15-74 évesek száma 80 ezerrel, a külföldi te-

lephelyen dolgozóké 16 ezerrel nőtt, a ma-

gukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39

ezerrel lett kevesebb, mint egy évvel korábban.

ELEMZŐK: MÁR CSAK KOMOLY KÉPZÉSEKKEL ÉS BÉREMELÉSSEL NÖVEKEDHET A FOGLALKOZTATOTTSÁG

A magyarországi foglalkoztatottak száma a

rendelkezésre álló szabad munkaerő alacsony

képzettsége miatt már csak a szakképzési

programok komoly politikai támogatásával fo-

kozható, vagy azzal, ha a nettó bérek elérnek

egy olyan szintre, amely kiváltja a külföldön

munkát vállalók visszaáramlását – állapították

meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az

MTI-hez eljuttatott kommentárjában úgy ítélte

meg, hogy a munkanélküliség szinte egyálta-

lán nem, de a foglalkoztatás is csak minimáli-

san araszolva tud elmozdulni kissé pozitívabb

irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási

ráta még további legalább 4 százalékponttal

javítható lenne a jelenleg versenyképesebb

uniós tagállamokkal összehasonlítva, ami to-

vábbi 250-300 ezer új álláshelyet jelentene.

A még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás

mellett ennek Horváth András szerint egyér-

telműen az az akadálya, hogy a még rendelke-

zésre álló munkaerő minősége meglehetősen

alacsony. Szakpolitikai beavatkozás és az ok-

tatásba minden eszközzel való bekényszerítés

nélkül, tehát, nem várható érdemi előrelépés

a magyar munkaerőpiacon – állapította meg a

Takarékbank elemzője.

Ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a ha-

zai nettó bérek el nem érik azt a szintet, ami már

az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a magyar

munkaerőpiacot és elindulhatna a magasan

A munkanélküliségi ráta alakulása

Forrás: MTI

fókuszban

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 13

képzett munkaerő be- és visszaáramlása. Erre

akár már középtávon is jelentős esély nyílhat,

mivel a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben

növekednek és a következő években is ugyanez

várható. A munkaerőhiányos állapotból követke-

zően kedvező a munkavállalók alkupozíciója, és

így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud

lenni a GDP-növekedésnek – tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató

makrogazdasági üzletágvezetője két mozza-

natra hívta fel a figyelmet a legfrissebb adatokat

kommentálva. Először arra, hogy folytatódott a

közfoglalkoztatottak számának csökkenése, ami

azonban nem járt a munkanélküliség növekedé-

sével, azaz el tudtak helyezkedni az elsődleges

munkaerőpiacon. Másrészt, 30 százalékkal nőtt

a 65-74 éves foglalkoztatottak száma, amihez

hozzájárulhattak a nyugdíj melletti munkavég-

zést ösztönző intézkedések.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior mak-

rogazdasági elemzője szerint az adatok ösz-

szességében továbbra feszített munkapiacot

jeleznek, ami az idén is megágyazhat a bérek

folytatódó, bár lassuló ütemű emelkedésének.

Mindez azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasz-

tás az idei évben is fontos támasza marad a

magyar gazdasági növekedésnek, ellensú-

lyozva a globális piacokról érkező esetleges

negatív hatásokat, amelyek leginkább az ipari

export lassulásában mutatkozhatnak meg.

ÚJABB HÁROM MEGYÉRE TERJESZTI KI A KORMÁNY A MUNKAERŐ-PIACI PROGRAMOT

Nógrádra, Hevesre és Jász-Nagykun-Szolnok-

ra is kiterjeszti a Pénzügyminisztérium (PM)

az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak ha-

tékonyabb elhelyezkedését célzó programját

– jelentette be Varga Mihály pénzügyminisz-

ter. Úgy látja, hogy a kormányhivatalok mun-

kaerő-közvetítését javító program az eddigi

tapasztalatok alapján eredményes, a korábban

bevont három megyében – Hajdú-Bihar, Sza-

bolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemp-

lén – mintegy 5500 álláskeresőt és közfoglal-

koztatottat sikerült kihelyezni a vállalkozások-

hoz, ami Hajdú-Bihar megyében ötszöröse,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig

több mint a duplája volt a korábbiaknak.

A kormány céljai között szerepel, hogy a

még meglévő munkaerő-tartalékból minél töb-

ben helyezkedjenek el a versenyszférában, ez a

magyar gazdaság valamennyi szereplőjének ér-

deke. Ezért a programot fokozatosan, az egész

országra ki kívánják terjeszteni jövő év tavaszáig.

A tavaly augusztusban indult program célja,

hogy a munkaügyi hivatalok a korábbinál haté-

konyabb segítséget nyújtsanak a pályakezdők-

nek, kisgyermekes anyáknak, közfoglalkozta-

tottaknak, valamint álláskeresőknek. Kiemelte,

hogy mostanra a foglalkoztatáspolitikának nem

a munkanélküliségi ráta jelenti a kihívást, hanem

az erős munkaerő-kereslet. A kormány erre rea-

gálva, és a növekedés ütemének fenntartása ér-

dekében törekszik az oktatás, szakképzés, duális

képzés további elterjesztésére.

Varga Mihály a KSH legfrissebb foglalkozta-

tottsági adatairól szólva kiemelte, hogy a 2010

óta eltelt időszakban Magyarország a foglalkoz-

tatás növekedését tekintve régiós összevetés-

ben az első, uniós szinten a harmadik helyen

áll. A rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan

sokan az év ezen időszakában, mint most. A

foglalkoztatási ráta 14 százalékponttal nőtt Ma-

gyarországon 2010 és 2018 között, eléri a 70

százalékot és kedvezőbb az uniós átlagnál.

Pozitívan értékelte, hogy a versenyszférában

volt a legmagasabb a munkába lépők számának

a növekedése az elmúlt egy évben, 80 ezerrel

nőtt a versenyszféra munkavállalóinak a száma.

Ez azt mutatja, hogy 2010 óta több mint 800

ezerrel nőtt a munkába állók száma, a verseny-

szférán belül 670 ezerrel többen tudtak elhe-

lyezkedni. A közfoglalkoztatásban lévők száma

jelentősen csökkent, az elmúlt egy évben 39

ezerrel, ami azt jelzi, hogy egyre többen lépnek

át az elsődleges munkaerőpiacra.

(2016. február–2019. február)

A bérek emelkedésével a keresetek egy idő után elérhetnek egy olyan szintet, hogy elindulhat egy visz-szaáramlási folyamat külföldről is

Varga Mihály,

pénzügyminiszter

„A 2010 óta eltelt időszakban Magyar-ország a foglalkoz-tatás növekedését tekintve régiós összevetésben az első, uniós szinten a harmadik helyen áll”

fókuszban

14 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

Rontott a világgazdasági növekedési előrejelzésén a Nemzetközi Valutaalap– a magyart viszont javította

Veszít lendületéből a világgazdaság idei növekedése tavaly-hoz képest a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb, frissített prognózisa szerint. Az idei és a jövő évi magyar GDP-növe-kedési előrejelzését viszont javította: 2019-ben 3,6 százalék-ra, jövőre pedig 2,7 százalékra.

NEMZETKÖZI KÖRKÉP: NÉMETORSZÁG A NAGY VESZTESAz IMF a tavaly októberben publikált World

Economic Outlook (WEO) előrejelzésének

felülvizsgált és módosított változatában 0,4

százalékponttal 3,3 százalékra csökkentette a

2019-es és 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra a

2020-as globális GDP-növekedési előrejelzé-

sét. Az IMF számításai szerint tavaly a globális

GDP 3,6 százalékkal nőtt.

Az IMF prognózisa szerint a fejlett gazda-

ságok a tavalyi 2,2 százalék után az idén 1,8

százalékkal, jövőre 1,7 százalékkal nőnek, ami

2019 esetében 0,3 százalékpontos csökken-

tést jelent a tavaly októberi prognózishoz ké-

pest. A jövő évi előrejelzést az IMF nem módo-

sította. A fejlett gazdaságok között az Egyesült

Államok gazdasági növekedése az idén 2,3

százalékra, jövőre 1,9 százalékra lassul az új

prognózis szerint a tavalyi 2,9 százalékról. Az

októberi prognózishoz képest az idei évre 0,2

százalékponttal rontotta, a jövő évre vonatko-

zóan ugyanakkor 0,1 százalékponttal javította

becslését.

Az euró övezet idei növekedési előrejelzé-

sét 0,6 százalékponttal 1,3 százalékra csök-

kentette az IMF, a jövő évit pedig 0,2 száza-

lékponttal 1,5 százalékra rontotta. A tavalyi

növekedés 1,8 százalék volt. A legnagyobb

negatív korrekciót a német gazdaság kapta az

IMF-től, az idei növekedés eszerint csupán 0,8

százalék lesz, 1,1 százalékponttal kisebb az ok-

tóberben jelzettnél. A 2020-as növekedést 1,4

százalékra várja az IMF, ami az októberi előre-

jelzéshez viszonyítva 0,2 százalékpont rontás.

A tavalyi német növekedés 1,5 százalék volt.

Franciaország esetében az idén 1,3 százalé-

kos növekedésre számít az IMF, 0,3 százalék-

ponttal gyengébbre az októberben vártnál, a

jövő évi várható gazdasági bővülést pedig 0,2

százalékponttal 1,4 százalékra csökkentette a

szervezet. A francia GDP tavaly 1,5 százalékkal

nőtt. Olaszország idei növekedését 0,9 száza-

lékponttal 0,1 százalékra vágta vissza az IMF,

a jövő évit pedig változatlanul 0,9 százalékra

teszi. A 2018-as olasz növekedés 0,9 százalék

volt. Nagy-Britannia GDP-növekedése a tava-

lyi 1,4 százalékról az idén 1,2 százalékra lassul,

ROMLÓ KONJUNK-TÚRAINDEX

2019 első negyed-évében kis lépésekkel ugyan, de folyama-tosan csökkent a GKI konjunktúraindexe. A márciusi romlás az üzleti várakozások miatt következett be, a fogyasztóiak ugyanis február után március-ban is kissé javultak. A konjunktúraindex a februári 6,7 pontról 6,2 pontra csökkent márci-usban. Az üzleti bizalmi index 12,1 pontra csök-kent az előző havi 12,9 pontról, a fogyasztói bizalmi index viszont mínusz 11,1 pontról mí-nusz 10,7 pontra javult márciusban.

napirenden

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 15

jövőre pedig 1,4 százalék lesz. Az idei évi nö-

vekedés 0,3 százalékpont, a jövő évi pedig 0,1

százalékpont lefelé módosítást jelent az októ-

beri prognózishoz képest.

Az Európai Unió esetében a jelentés ösz-

szeállítói az idén 1,6 százalékos, jövőre 1,7 szá-

zalékos gazdasági növekedést várnak a tavalyi

2,1 százalék után. Októberhez képest az idei

várható bővülési ütemet 0,4 százalékponttal, a

jövő évit 0,1 százalékponttal rontották.

A feltörekvő országok együttes GDP-nö-

vekedése a tavalyi 4,5 százalék után idén 4,4

százalék, jövőre 4,8 százalék lesz. Októberhez

képest az IMF az idei várható növekedési üte-

met 0,3 százalékponttal, a jövő évit 0,1 száza-

lékponttal rontotta.

Oroszország növekedési kilátását is ron-

totta az IMF: az idei 0,2 százalékponttal lehet

alacsonyabb az októberi előrejelzésnél, 1,6

százalék, a 2020-as pedig 0,1 százalékponttal

alacsonyabb, 1,7 százalék. A 2018-as orosz nö-

vekedés 2,3 százalék volt.

A kínai gazdaság tavalyhoz képest veszít

növekedési lendületéből az idén, de kevésbé

az októberben vártnál. A tavalyi 6,6 százalékos

gazdasági bővülés után idén a növekedés 6,3

százalékra lassul, ami az októberben várthoz

képest 0,1 százalékpont felfelé javítás. Az IMF

várakozása szerint Kína jövő évi GDP-növeke-

dése 6,1 százalék lesz, 0,1 százalékponttal ala-

csonyabb az októberben vártnál.

A világkereskedelmi forgalom tavalyi 3,8 szá-

zalékos növekedése idén lassul, 3,4 százalék lesz,

ami 0,6 százalékpontos rontás az októberi elő-

rejelzéshez képest. A forgalomnövekedés jövőre

várhatóan 3,9 százalék lesz, 0,2 százalékponttal

kisebb az októberi becslésben szereplőnél.

A világkereskedelmi forgalom a fejlett gaz-

daságok körében nagyobb ütemben lassul,

mint a fejlődő térségekben. A fejlett régiókban

az idén 1 százalékponttal, jövőre 0,3 százalék-

ponttal lehet kisebb a növekedés, mint ahogy

azt októberben jelezte az IMF, idén így a bővü-

lés 3 százalék, jövőre 3,2 százalék lesz a tavalyi

3,3 százalék után. A fejlődő régiókban pedig az

idén az októberben vártnál 0,2 százalékpont-

tal kisebb, 4,6 százalék, jövőre ugyancsak 0,2

százalékponttal szerényebb, 5,3 százalék lesz

a tavalyi 5,6 százalékos bővülés után.

Az irányadó világpiaci olajár (a Brent, Dubai

Fateh és WTI számtani átlaga) az IMF várako-

zásai szerint a 2018-as 68,33 dollárhoz képest

az idén 13,4 százalékkal csökken, jövőre pedig

további 0,2 százalékkal. Tavaly 29,4 százalékkal

emelkedett az irányadó átlagár.

Az infláció a fejlett régiókban a tavalyi 2,0 szá-

zalék után az idén 1,6 százalék lesz, 0,3 százalék-

ponttal kisebb az októberben jelzettnél, jövőre

pedig 2,1 százalék lesz, ami 0,1 százalékponttal

magasabb az októberben becsültnél. A fejlődő

régiókban a tavalyi 4,8 százalék után az idén 4,9

százalékos inflációra számít az IMF, 0,3 százalék-

ponttal kisebbre az októberben jelzettnél, jövőre

pedig 4,7 százalékra, 0,1 százalékponttal maga-

sabbra az októberben vártnál.

MAGYAR KILÁTÁSOK: JOBBAK, MINT OKTÓBERBEN

A magyar gazdaság idén 3,6 százalékkal, jövőre

pedig 2,7 százalékkal nőhet a tavalyi 4,9 száza-

lék után az IMF honlapján megjelent, Világgaz-

dasági kilátások, 2019 április (World Economic

Outlook, April 2019) című tanulmány szerint.

A novemberben közzétett európai regionális

gazdasági előrejelzéshez képest Magyarország

hazai össztermékének (GDP) idei növekedési

ütemét 0,3 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1

százalékponttal emelték a valutaalap elemzői.

Az éves átlagos infláció a tavalyi 2,8 száza-

lék után idén 3,2 százalékra gyorsulhat, jövőre

pedig 3,1 százalék lehet, a tavaly októberben

közzétett őszi világgazdasági prognózishoz

képest a fogyasztói árak emelkedésének idei

várható értékét 0,1 százalékponttal emelték a

valutaalap szakértői.

Októberhez képest jelentősen csökkentet-

ték a folyó fizetési mérleg GDP-arányos több-

letének várható mértékét az elemzők. A friss

előrejelzés szerint a többlet idén 0,5 százalék,

2020-ban pedig 0,6 százalék lehet a 2018-ban

mért 0,5 százalék után. Az októberi prognózis-

ban 2018-ra még 2,3 százalékot vártak, az idei

évre pedig 2,1 százalékot jósoltak.

A munkanélküliségi ráta idén 3,5 százalékra,

jövőre pedig 3,4 százalékra csökkenhet a tava-

lyi 3,7 százalék után. Októberhez képest nem

változott az idei előrejelzés. MTI

MAGYAR

ELŐREJELZÉSEK

2019-RE: AHÁNY IN-

TÉZET, ANNYI SZÁM

Kopint-Tárki: 4%Századvég Gazdaság- kutató 3,9%Pénzügykutató Zrt: 3,7%GKI Gazdaság- kutató Zrt: 3,5%Magyar Nemzeti Bank 3,5%

HETEDSZER FÖLFELÉ

A Nemzetközi Valuta-alap az elmúlt négy év-ben immár a hetedik al-kalommal módosította felfelé a Magyarország-ra vonatkozó várako-zását, ahogyan a többi nemzetközi szervezet – például az Európai Unió és az OECD – is javította Magyarország-ra vonatkozó a növeke-dési prognózisát – írja a Pénzügyminiszté-rium az IMF-jelentést kommentáló közlemé-nyében.

napirenden

16 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

havi elemzés

Olaf Scholtz

Fo

tó:

Fra

nk

Sch

wic

hte

nb

erg

Erősödnek a nemzetközi sajtóban azok a hangok, mind Európa pénzügyi elitje, mind a Nemzetközi Valutalap részéről, amelyek az észak-európai országok, de különösen Németország fiskális esz-köztárának a gazdasági növekedés szolgálatba állítását sürgetik. A helyzet paradox: mintha az elmúlt évtized sikerországainak eredményei arra köteleznék őket, hogy stabilizálják az európai gazdasági teljesítményt.

LASSÍT vagy LASSÍTJÁKa német mozdonyt?

Április elején az észak-olaszországi

Comoban tartott problémafeltárás

meglehetősen nyílt volt. A megbeszé-

lés az alábbi témákról szólt:

1. AZ EKB EDDIG OROSZLÁNRÉSZT VÁLLALT A BIZALOM, HITELEZÉSI AKTIVITÁS HELYREÁLLÍTÁSÁBAN, MOST MÁR A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS STRUKTURÁLIS POLITIKÁKON A SOR

Ez a megállapítás kíván némi magyarázatot.

Az éves franciaországi gazdasági teljesítményt

meghaladó jegybankpénz-teremtés előnye,

hogy gyors, viszont jellegéből fakadóan nem

lehet célzott. A fogyasztást és a beruházásokat

támogatni képes kamatpolitika és mennyiségi

lazítás ezek ösztönzésére képes, a jövedele-

marányok átcsoportosítására, az egyenlőtlen-

ségek csillapítására nem. Ráadásul a monetáris

eszköztár további hatékonysága már megkér-

dőjelezhető – akinek ésszerű beruházási terve

volt, megvalósította. A zéró kamatkörnyezet

ráadásul felértékelte a hozamokat, az eszközá-

rak ezért folyamatosan nőttek. Az ingatlanok

árnövekedése egyre nagyobb feszültségekhez

vezet, lásd a napokban lezajlott, a magas lak-

bérek ellen tüntető berlini tömeget. Talán erre

is gondolt El-Erian, az Allianz amerikai leány-

vállalatának vezető közgazdásza, elismert köt-

vénypiaci szakértő, amikor a jegybankpolitikák

növekvő költségeiről beszélt.

Az EKB egyre nehezebben indokolhat-

ja növekedést támogató politikáját. Mert az

egyes rétegek számára a növekvő bérek olda-

lán talán javít, ám a másik oldalon a lakhatás

költségoldalán nagyot ront diszponibilis jöve-

delmi pozícióikon. A monetáris politika sajá-

tossága, hogy az adósságszolgálaton képes

könnyíteni, a beruházásokat, és általában a

hitelfelvételt képes ösztönözni. Ezzel az esz-

közzel tehát most már csínján kell bánni. Az

adott ország szuverén államadóssága piacára

vonatkozó egyharmados limit – hogy az EKB

ne kerülhessen politikai szerepbe – a rászoru-

ló mediterrán országok további jegybanki fi-

nanszírozását amúgy is korlátozza. A központi

bank vezetése is látja az eszközárak elszala-

dását, a kamatlábak részben dezinformáló

hatásait. A mór megtette kötelességét, a mór

marad, de többet nem tüsténkedik.

2. A SZÁMOTTEVŐ GAZDASÁGOK ÁLLAMADÓSSÁGA NAGYON MAGAS, KIVÉVE…

A szereplők és nyilatkozók nem magyaráz-

ták meg jól, hogy az USA, az Egyesült Király-

ság és Franciaország kormányadóssága milyen

kényszerek és folyamatok hatására duplázódott

az elmúlt 10 évben, hanem csak a száraz té-

nyeket közölték. Európában lényegében csak

az észak-európai térségnek van fiskális moz-

gástere, mérete miatt pedig elsősorban Német-

A német pénzügy-miniszter nem híve a költségvetési lazításnak. Amikor ezért bírál-ják, a német kormány expanzív befektetési stratégiáját dícséri és hangsúlyozza, folyama-tosan növelik a védelmi kiadásokat. Vagyis azért nem tétlenkednek....

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 17

havi elemzés

ország költségvetési lazítása fordíthat a romló

uniós gazdasági kilátásokon.

Az elmúlt évtizedben a német gazdaság

nagyot lendített nemcsak magán, hanem az

Unión is. A devizaövezet piacán a német gaz-

dasági szereplők általában versenyképesebb-

nek bizonyultak, talán Hollandiát és Ausztriát

leszámítva, mint más országbeli vállalkozások.

A tartós és tekintélyes külkereskedelmi

és folyó fizetési többletére támaszkodva, a

2010-2012-es konszolidációs időszakot kö-

vetően, azt is megengedhette magának,

hogy rendszeresen egyensúlyi, sőt szufficites

költségvetési pozíciót teljesítsen. Ráadásul a

köz-és magánadósság szerkezete sem mutat

egyensúlytalanságot. Bár a holland, és általá-

ban a skandináv országok – különösen Dánia,

Svédország – államadóssága a kibocsátás ará-

nyában messze alatta marad a német érték-

nek, viszont a magánadósságok, különösen a

háztartások adósságszintje lényegesen maga-

sabb. (Lásd a táblázatot alább)

A kivételes helyzetben levő, Unión kívü-

li Norvégiát és Svájcot nem szerepeltettük a

táblázatban. Ha az államadósság szintjét néz-

zük, akkor inkább Svédországnak és Dániának,

esetleg Hollandiának kellene költségvetési

élénkítést folytatnia. A lépték azonban meg-

határozó.

A folyó fizetési mérleg kibocsátásarányos

többlete tekintetében még az európai dobo-

góra is alig fér fel Németország. De megint

csak a méret miatt Svájc, Dánia és Hollandia

teljesítménye nem szúr szemet. Hollandia

egyébként éppen a német piacon realizál elég

tekintélyes többletet.

A német háztartások fogyasztói attitűdje

pedig meglepő módon általában német. Nem

adósodik el túlságosan, inkább megtakarít.

Adócsökkentésekkel azért bizonyosan lehet az

alacsonyabb jövedelmű csoportok fogyasztá-

sát is ösztönözni.

A NÉMET KORMÁNY ELZÁRKÓZOTT – EGYELŐRE

A como-i megbeszélést követően a Nemzet-

közi Valutaalap szokatlanul nyílt felszólítására

gyorsan reagált Scholz német pénzügyminisz-

ter. Dicsérte a kormánya expanzív befektetési

stratégiáját, hangsúlyozta a védelmi kiadások

folyamatos növelését. Nem említve az ameri-

kai adminisztrációt, hozzátette, hogy politikai

térben előállított kockázatok okoznak globá-

lis gazdasági bizonytalanságot. Weidmann

német jegybankelnök azonnal támogatásáról

biztosította a minisztert, hangoztatva, hogy

a német növekedési kockázatok túldimenzi-

onáltak, és egyelőre nem követelnek fiskális

lépéseket.

A német gazdaság, még messze van a re-

cessziótól. Helyeselhető a puskapor tartalé-

kolása. Másnak már elég kevés van, ezért a

későbbiekben még jobban felértékelődhet. A

nemzetközi nyomás viszont nem fog gyen-

gülni. A világ pénzügyi elitjének egyelőre ez az

egyetlen ötlete.

MINDEKÖZBEN A KERESKEDELMI HÁBO-RÚ ÚJ FOLYTATÓDIK?

Komoly érdekellentétet jeleznek az ameri-

kai-európai gazdasági kapcsolatok. Ennek

rövidtávon Németország lehet a legnagyobb

vesztese. Az amerikai fél ugyanis a Boeing-Ai-

rbus vetélkedés kapcsán – és erre már a Bom-

bardier kanadai cég brit állami támogatásakor

is fény derült – tartós állami szubvención ke-

resztül biztosított jogtalan versenyelőnnyel

gyanúsította meg az európai repülőgépgyártás

zászlóshajóját.

A tartósan kiugró exportteljesítmény kezdi

szúrni a világ, különösen az amerikaiak sze-

mét. Trump elnök Twitter-üzenetében belen-

gette, hogy az európai brutális kereskedelmi

gyakorlatnak változnia kell. A „brutális” jelző

Kormányzati adósság Háztartások adóssága Folyó fizetési mérleg

a GDP-hez viszonyítva, % a GDP-hez, % a GDP hez, %

2007 2017 2007 2017 2007 2017

Dánia 27 36,5 120 118 1 8

Finnország 35 61,5 50 65 3 (0,5)

Hollandia 43 56,7 100 102 7 10,5

Németország 63 64 65 54 7 8

Svédország 38 40,6 61 87 8 3

Adósságok alakulása a skandináv országokban, Németországban és Hollandiában

(2007–2017)

JAVULT A GAZDASÁGI HANGULAT NÉ-METORSZÁGBAN

Javult a gazdasági

hangulat Németor-

szágban és az euró

övezetben március-

ban, immár az ötödik

egymást követő

hónapban a mann-

heimi ZEW (Zentrum

für Europäische

Wirtschaftsfor-

schung) gazda-

ságkutató intézet

felmérése szerint. A

megkérdezett német

pénzügyi elemzők és

intézményi befek-

tetők következő hat

hónapra vonatkozó

várakozásait mutató

gazdasági hangu-

latindex értéke 9,8

ponttal mínusz 3,6

pontra emelkedett

márciusban. A jelen-

tős javulás ellenére

ez az érték mesz-

sze elmarad a 22,2

pontos hosszú távú

átlagtól, ugyanakkor

kedvezőbb a mínusz

11,3 pontos várako-

zásoknál.

18 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

használata indokait nem részletezte, ahogyan

a változás irányait sem.

A kereskedelmi mérleg hatalmas többlete

még Németországban sem vált ki osztatlan

lelkesedést. Meglepő módon, 2018 nyarán az

IFO német gazdaságkutató intézet károsnak,

sőt egyenesen mérgezőnek nevezte a német

exporttöbbletet, amely inkább kötelezettsége-

ket implikál, és nem tekinthető a német gaz-

dasághoz történő értékes hozzájárulásnak. A

német külgazdasági teljesítmény nemcsak az

USA-ban irritáló, hanem az Unión belül is. A

kormány egyik feladata – szerintük –, hogy va-

lamilyen módon csökkentse azt, egyben ösz-

tönözze a belső fogyasztást, ezen keresztül az

importot.

Kissé morbid. Mintha Franz fegyverrel kény-

szerítené Johnt, hogy BMW-t vegyen. Ha

azonban a vámok kivetése következtében a

BMW 20%-kal drágul, lehet, hogy John mégis

Cadillac-be ül. A piacgazdaság nyerteseinek

eddig elismerés járt akkor is, ha egy nemzet-

gazdaságból sok induló volt. Az idők változ-

nak, és az amerikai adminisztráció ilyenkor

valamilyen praktikára gyanakszik.

Mindenesetre a GDP növekedés üteméhez

és egyben a kormányzati adósságcsökken-

téshez a többletes kereskedelmi mérlegek

számottevően hozzájárultak. A 2009-2011-es

válságkezelést követően a német szuverén

adósságszint elérte a 80%-ot, onnan tornász-

ták le fegyelmezett munkával 65% alá.

Az amerikai fél a csúcsvállalatokhoz tartozó

beszállítói láncok unióban érvényesülő teljes

állami szubvenciórendszerét megkérdője-

lezheti. Ebben pedig sok vezető német válla-

lat érintett. Ennek kapcsán jó sok elvet lehet

megvitatni – gazdaságfilozófiai, kormányzati

szerepvállaláshoz kapcsolódó, piacbefolyáso-

lási és fair kereskedelmi gyakorlati kérdéseket

egyaránt. Ha mindezek a tárgyalóasztalra ke-

rülnek, hosszú tárgyalási fordulókat láthatunk

majd. A felek jelenleg az üzengetés, és kissé

barátságtalan ütésváltás időszakát élik. A teljes

kereskedelmi forgalomhoz mérten elenyésző

kontingens kölcsönös vámolása az előkészítés

fázisában van. Önmagában egyébként a nyil-

vánvaló érdekellentét felszínre kerülése, és ott

tartása, alkalmas a befektetői és fogyasztói bi-

zalom megingatására.

Az európai szintéren egy le nem zárt Brexit

folyamattal, európai parlamenti választásokkal,

és az új Európai Bizottság felállításával ez ép-

pen alkalmas időszak egy alapos kereskedelmi

vita lefolytatására. Alkalmat teremt a recesszi-

óra, mert nagyon erős bizonytalanságot okoz-

hat. És ha ez így lesz, akkor tényleg szükség

lehet a soha véget nem érő ösztönző megol-

dások következő eszközére: a német-holland

fiskális élénkítésre.

Kelemen Gábor

havi elemzés

NÖVEKEDÉSI VÉSZJELZÉSEK

A német gazdaság még messze van a recesszi-ótól, de már kongatják a vészharangot. Az IMF a német gazdaság növe-kedésére hajtotta végre a legnagyobb korrekci-ót, lefelé. A német jegy-bankelnök viszont úgy látja, a német növeke-dési kockázatok túldi-menzionáltak, egyelőre nem követelnek fiskális lépéseket.

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 19

EU: a fő globális mega- trendek között vana klímaváltozás, az urbanizáció és a demográfiai válság

A klímaváltozás, az urbanizáció és a demográfiai válság jelen-tette kihívások a legfontosabb globális megatrendek között vannak. Ezek elkerülhetetlenül és nagyban befolyásolni fogják a világ működését 2030-ig – olvasható a figyelmeztetés egy európai uniós jelentésben.

európai unió

Az EU fő intézményeinek szak-

emberei által közösen összeállított,

„Globális trendek 2030-ig: kihívások

és lehetőségek Európa számára” című do-

kumentumot az Európai Parlament brüsszeli

székházában mutatták be.

Az összefoglalóban kiemelték, hogy az ipari

forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fo-

kos globális felmelegedés gazdasági és környe-

zeti károkat fog okozni. Európának és Afrikának

továbbá komoly demográfiai kihívásokkal kell

szembenéznie, előbbinek a társadalom elörege-

dését kell kezelnie, míg utóbbinak a népesség-

robbanást.

Mint írták, a világ lakosságának körülbelül

kétharmada városokban fog élni, s amennyiben

nem kezelik megfelelően a változást, akkor ez a

bűnözés, az erőszak és a környezetszennyezés

fokozódásához vezethet.

Globális megatrendként határozták meg ezek

mellett azt, hogy az Egyesült Államokat lehagyva

Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, ugyan

az egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP)

még mindig négyszer alacsonyabb lesz, mint az

Európai Uniónak. Kína és India felemelkedése

nyomán az EU részesedése a globális GDP-ből

a mostani 15 százalékról 13 százalékra fog csök-

kenni 2030-ra. Az elemzők szerint ugyanakkor

„joggal feltételezhető, hogy Kína gazdasági nö-

vekedése kizárólag akkor lehet fenntartható, ha

együtt jár a politikai szabadságjogok helyzeté-

nek javulásával”.

Az európai uniós tagállamok támogatják az uniós tanács Agenda 2030 munkacsoport-jának következtetéseit, az erről szóló dokumentumot, amely irányadó lesz abban, hogy a következő 4-5 évben hogyan lehet a gyakorlatba átültetni a

fenntartható fejlődésre irányu-ló Agenda 2030 célkitűzéseit. Az Európai Bizottság január végén egy vitaanyagot terjesz-tett elő, amely arról szól, hogy miként lehet megvalósítani 2030-ig egy fenntarthatóbb Európát.

TÁMOGATÁS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSNEK

20 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

A geopolitikát meghatározó legfőbb trend,

hogy véget ér a hidegháborút követő idősza-

kot jellemző, Egyesült Államok által dominált

egypólusú világrend. Aláhúzták, ha befolyásos

szereplő kíván maradni a nemzetközi porondon,

akkor az EU-nak változtatnia kell azon, miként

gondolkodik magáról, a védelempolitikáról, a

diplomáciáról, illetve stratégiai autonómiára van

szükség.

Fegyveres konfliktusok továbbra is lesznek

minden erőfeszítés dacára, elsősorban a Kö-

zel-Keleten és Afrikában államok közötti, territo-

riális háborúkra, Európában viszont hibrid jellegű,

fejlett technológiájú konfliktusokra lehet készül-

ni. Kiemelték, az élelmiszer és az ivóvíz hiánya

önmagában nem fog háborúkat okozni, de jelzi,

hogy komoly problémák vannak egy adott or-

szág kormányzásában, ami viszont már lehet ok.

Valószínűleg ugyancsak nem fog eltűnni a

terrorizmus Európában, minthogy a toborzás

még mindig folyik, és az ideológiai motiváció

sem szűnt meg.

A jelentésben figyelmeztettek, a demokrati-

kus rendszerek védelme elengedhetetlen, és eh-

hez a mostaninál szilárdabb biztosítékokra van

szükség, a populista pártok pedig egészen addig

részei lesznek a politikai életnek, amíg megol-

dás nem születik azokra a kérdésekre, amelyek a

malmukra hajtják a vizet.

Az Európába irányuló migrációt illetően rá-

mutattak, az bizonyos megatrendek tünete, így

nehéz megjósolni az alakulását, noha mértéke

hullámzó lesz, megszűnni nem fog. Mint írták, a

2015–2016-os bevándorlási válság tapasztalatai

mutatják, aktív fellépésre van szükség az EU ré-

széről a folyamatok kordában tartása érdekében.

Növekedni fog eközben a globális energiafo-

gyasztás, éves szinten 1,7 százalékkal, amelynek

legnagyobb részéért a fejlődő országok lesznek

felelősek.

Az internetre csatlakoztatott eszközök száma

ötszörösére, mintegy 125 milliárdra emelkedik

2030-ra, és duplájára nő a légi utasok száma is.

Ennek kapcsán hangsúlyozták, hogy Európá-

nak fel kell zárkózni az Egyesült Államok és Kína

mellé, amennyiben tényező kíván maradni ezen

a területen. Megemlítették végezetül egyebek

mellett a mesterséges intelligencia folyamatos

fejlődését is, amely komoly kihatással az élet

minden területére.

A 2015–2016-os bevándorlási válság élénken él az európai döntéshozók emléke-zetében. A jelentés-ben hangsúlyozzák, az EU-nak proaktí-van kell fellépnie a folyamatok kordában tartása érdekében. Az Európába irányuló migráció bizonyos megatrendek tünete, megszűnni nem fog, de intézkedésekkel befolyásolható.

európai unió

Mint közölték a tisztes-

ségtelen kereskedelem

ellen 2014 óta hozott

reformintézkedések arra irányulnak,

hogy az európai vállalatok és munka-

vállalók tisztességes feltételek mellett

versenyezhessenek világszerte. A be-

vezetett 135 intézkedés kétharmada a

Kínából származó áruk behozatalára

vonatkozik.

A tájékoztatás szerint 1994 óta

2018-ban volt az uniós dömpingel-

lenes és szubvencióellenes jogsza-

bályok legnagyobb szabású felül-

vizsgálata. A reform megerősítette a

dömpingelt és a támogatott behoza-

tallal szembeni uniós védelem esz-

köztárát.

A jelentés szerint 2014 novembe-

rétől 2018 decemberéig az Európai

Bizottság 95 piacvédelmi intézkedést

rendelt el. 2018 végén az EU-ban 93

végleges dömpingellenes intézkedés

és 12 szubvencióellenes intézkedés

volt hatályban. Ezek közel 44 szá-

zaléka az importált acéltermékekre

vonatkozott. A hatályos intézkedések

több mint kétharmada (68 százaléka)

a Kínából importált termékeket érin-

tette.

Az EU piacvédelmi intézkedései, a

vámok a tisztességtelenül árazott be-

Az Európai Unió megerősí-

tett piacvédelmi intézkedései

révén Európa-szerte 320 ezer

munkahelynek biztosít védel-

met a tisztességtelen külföldi

versennyel szemben – kö-

zölte az Európai Bizottság az

uniós piacvédelemről szóló

éves jelentésében.

Európai Bizottság: megerősített védelem az uniós munkahelyeknek

magyar gyáripar

lix. évfolyam, 2019. 3. szám 21

hozatal 99 százalékos csökkenését eredmé-

nyezték. Ugyanakkor a vámok mértékét az EU

úgy határozta meg, hogy az elegendő legyen

a versenyfeltételek helyreállításához az uniós

piacon, de ne jelentsen túl nagy terhet az uni-

ós fogyasztók és a behozatalra támaszkodó

ágazatok számára.

Az EU védintézkedéseket hozott az egye-

bek mellett az Egyesült Államok által az acél-

és alumíniumágazatban bevezetett intézke-

déseket követően, azok uniós acélágazatra

gyakorolt káros hatásainak kezelése érdeké-

ben. A bizottság szerint erre azért volt szük-

ség, hogy a globális kereskedelem az EU felé

terelődjön, ami az uniós acélgyártók gazda-

sági helyzetének súlyosbodásával fenyege-

tett volna.

Elmondták azt is, hogy az uniós bizott-

ság mintegy 70, az uniós exportőröket célzó

külföldi piacvédelmi vizsgálatba avatkozott

be amiatt, hogy a piacvédelmi eszközöket

indokolatlanul vagy visszaélésszerűen vet-

ték igénybe. Ezek közül számos esetben si-

került megakadályozni a vámok fenntartását

vagy bevezetését. Jelenleg 174, az uniós ex-

portőröket célzó piacvédelmi intézkedés van

hatályban - ez a szám 2017-ben 162 volt. Ez

a növekvő tendencia várhatóan a következő

években is folytatódni fog – közölték.

MTI

európai unió

Az amerikai kormányzat nem sokkal

azt követően hozta nyilvánosságra

álláspontját, hogy a Kereskedelmi

Világszervezet (WTO) arra a következtetésre

jutott, hogy az Európai Unió törvényellenesen

nyújt támogatást az Airbusnak és az Egyesült

Államok pedig szintén törvényellenesen szub-

vencionálja a Boeing repülőgépgyártót.

Robert Lighthizer közölte: a vámtarifákat az

1974-es kereskedelmi törvény alapján vetnék ki.

A Trump-adminisztráció ugyanezzel a törvény-

nyel indokolta tavaly a kínai importárukra kive-

tett vámokat is. A bejelentett intézkedés 14 ol-

dalon sorolja fel a kivetendő vámokat: ezek az

élelmiszerektől kezdve a sajtokon, olívaolajon,

gyümölcsökön át a borokig és a ruhaipari ter-

mékekig, több tucatnyi uniós árut érintenének.

Az újonnan beígért vámtarifák hozzáadódnának

az európai acél-, és alumíniumtermékekre már

korábban kivetett importvámokhoz és az autó-

ipari árukra szintén beígért, de még nem kivetett

vámokhoz.

A Washington és Brüsszel között az Airbus és

a Boeing támogatása miatti vitára utalva Light-

hizer a közleményben leszögezte: „ez a vita

már 14 éve tart, és eljött az idő a cselekvéshez.

A kormányzat azonnali válaszra készül, amint a

WTO nyilvánosságra hozza az Egyesült Államok

ellenintézkedéseinek értékét”. A kereskedelmi

főtárgyaló hangsúlyozta: az amerikai kormány-

zat végső célja az, hogy „megegyezésre jusson

az Európai Unióval és véget vessenek a nagy,

polgári célú repülőgépeknek nyújtott, a WTO

előírásaival is ellentétes szubvenciónak”. MTI

Washington több milliárdos vámot vetne ki az Európai Unió termékeire

Az USA 11 milliárd dollár értékű vámot kíván kivetni az Európai Uniós termékeire abban az eset-ben, ha az EU nem hagy fel az Airbus repülőgépgyártó vállalatnak nyújtott támogatással - jelen-tette be közleményében Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója.

22 lix. évfolyam, 2019. 3. szám

magyar gyáripar

könyvjelző

Az itt bemutatott témakör szerepe

nagyobb a civilizációk fejlődésében,

mint ahogy azt a legtöbben gon-

dolnák, és máig is kulcsfontosságú. Az ember

egyik képessége, amelynek különösen nagy je-

lentősége van a közösségi életében, hogy tud

szimbólumokat alkotni, szimbólumokat meg-

érteni, és azokkal hatékonyan kommunikálni.

Ebből fejlődtek ki a vallási és a hatalmi jelképek,

a tömegkommunikáció legkorábbi nyelvezetei,

úgyszintén az írás. Fajunk egyedi képessége az

is, hogy eszközeinknek felettébb innovatívan

tudunk új felhasználási területeket és módo-

kat találni. Így vettük alkalmazásba a szimbó-

lumokat a vizuális kommunikáció eszközeiként

a napi élet minden szegmensében és terüle-

tén, a közéletben épp úgy, mint legszélesebb

értelemben vett kereskedelemben, beleértve

az utóbbiba még eszmék és csoportosulások

megjelenítését és ‚eladását’ is. Ikonokká egy-

szerűsítve, feliratokat helyettesítő egyetemes

nyelvként is szolgálnak eszközeinken, s azok

dokumentációján, és új, közkedvelt nyelvi ele-

mekként az elektronikus informális kommuni-

kációinkban. Messzire jutottunk eredeti szerep-

körüktől, amelyben születtek, s amelyről ez a

gyönyörű válogatás szól.

Idézet a kötet bevezetéséből: „Az ősi kul-

túra szent szimbólumai közel állnak az em-

beri lét lényegéhez. A közös jelképek még

a racionalizmus, fogyasztói mentalitás és a

szüntelenül megújuló látványvilág uralta nyu-

gati kultúrában is változatlanul formálják szel-

lemi és érzelmi világunkat.

Könyvünk képekkel szemlélteti az emberi-

ség ősi törekvését, hogy megmagyarázza és

befolyásolja az őt körülvevő világegyetemet.

A képekhez pedig velős magyarázatokat és

kommentárokat kapunk, vázolva azok társa-

dalmi-kulturális hátterét is.” Két példa, a kelta

témakörhöz: „A kelta vallásgyakorlat véresebb

elemeiről klasszikus szerzőktől értesülünk.” és

„A kései kelta művészet bonyolultan csavaros

és összefonódó mintái a legkifinomultabb

megnyilvánulásai a spirál szeretetének, ami a

kelták egész történetén végigvonul.”

„Három kategóriába (népek, vallások, misz-

tériumok) sorolva gyűjtöttük csokorba a világ

néhány igen erőteljes szent szimbólumát és

képét. Mindhárom téma látóköre végtelen.

Beletartozik mind a keleti, mind a nyugati,

mind az ősi, mind a kortárs kultúra, s azon

belül a művészet, rítus, mítosz és szellemiség.

Az ember a történelem hajnalán az egész

világot – benne az élőt és élettelent, termé-

szetit és természetfölöttit – szimbolikusan

értelmezte. (Ha jól belegondolunk, ha más

módon és más célokkal is, de nagyrészt ma

ugyanúgy ezt tesszük. – OP) A könyvünkben

vizsgált tartós hatású szimbólumok a kultú-

rák és hagyományok sokféleségét képviselik.

Együtt pedig nem annyira a hiedelmek külön-

bözőségét mutatják fel, mint inkább a közös

ösztönt, amely az alkotás erejével próbálja

megfogalmazni az emberi alapélmény lega-

lapvetőbb igazságait.”

Dr. Osman Péter

Kultúrtörténeti látkép a szent szimbólumokról

Robert Adkinson (szerk.):

SZENT SZIMBÓLUMOKNépek, vallások, misztériumok

Corvina, 2018(Utánnyomás)

A gazdagon illusztrált, elegáns, szép kötet egyszerre lenyűgöző és tanul-ságos, nagy ívű kultúrtörténeti áttekintés a szent szimbólumok szerepéről és vizuális világáról négy, számunkra egzotikus nép, három vallás és három misztériumrendszer tükrében. Emellett igen tanulságos felfedező túra gon-dolkodásunk mélyebb rétegeiben és gyökereiben, ahonnan a mai, széleskörű és nagyon gyakorlatias jelképhasználatunk is kifejlődhetett.