Magyar Eretsegire Az Anyag

5/10/2018 Magyar Eretsegire Az Anyag - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/magyar-eretsegire-az-anyag 1/6

Magyar eretsegi

Tragédia (1909)

- címe műfajt, illetve esztétikai minőséget jelent

- Kis János teljesen ösztönlény, célja mégis a társadalom hierarchiája

elleni

- története csattanóval végződik, de ezt érzelmes-didaktikus kiegészítés

követi

- az emberi lét képtelenül szűkös lehetőségeit jelzi, hogy még ezek a

kisszerű vágyak sem teljesíthetőek

- az értelmetlen halál csak még nyilvánvalóbbá teszi az élet

értelmetlenségét- a főszereplő csöppet sem rokonszenves, a végén mégis megsajnáljuk

őt, mert emberhez méltatlan élet és halál jutott neki osztályrészül

- aprólékos pontossággal kigondolt tervét nem képes végrehajtani

- eltorzult bosszújában csupán önmagát pusztította el

- célja kisszerű és nevetséges, az érte folytatott küzdelme groteszkké

teszi a küzdelmet

- felesleges ember, egy az élet és társadalom kitaszítottjai, betegei közül

- az író és olvasó sajnálja, meg van rendülve, fel van háborodva- a cél elérésének nekifeszülő akarat a tragédiák hőseit idézi

- Kis Jánosnak még vágyai sem lépik túl az ösztönélet szintjét, bukása és

halála éppoly észrevétlen és kisszerű, mint élete

- az éhség szimbólum (éhség egy jobb életre, egy értelmes életre, egy

igazságos életre)

- a mű idillikus képpel indít, hogy minél hatásosabb legyen Kis János

sorsa

- primitív, ellenszenves, de a körülmények teszik ilyenné- élete keserűségét legjobban agresszív cselekedetei érzékeltetik

- Kis János az értelmetlen élet szimbóluma

- egyetlen ember életén keresztül mutatja be a parasztság életét

- tragédia: az ellenség helyett a hős pusztul el

- a cím önmagában nagyon negatív, rossz előérzetet kelt (értékvesztésre



utal)

- a végén átértékelődik

- ironikus felhangot kap: katarzisról szó sincs, a halálával nem történik

értékvesztés, senki se veszi észre

- rá lehet húzni a drámai szerkezetet erre a novellára- expozíció: helyszín, időpont

másnap lakodalom lesz

bemutatja Kis Jánost, fiát

- bonyodalom: meghívják a lakodalomra

elhatározza, hogy „kieszi a vagyonából”

- kibontakozás: helyszín a lakodalom

- tetőpont: félrenyel

- megoldás: meghal

- a novella mint állapotváltozás

- figurák: – Kis János

- Sarudy (gazda), az evés szempontjából van szerepe

- feleség, ő is enni ad

- fazék (feketére van égve, össze van drótozva), villa (törött, csontból)

a szegénységet szimbolizálják

- apa-fia kapcsolat: elette az ételt az apja elől, a saját fiának nem ad

ennivalót(örök körforgás, generációról generációra öröklődik a szegénység, az

éhség)

- az evés ( a leírás terjedelme arányos az étel mennyiségével,

minőségével)

- a hős lelkiállapota: szűk keresztmetszet

ösztönök szintjén az evés, az érzelmi világára a düh, elkeseredettség és

bosszúvágy

jellemző (lelkivilága is ugyanolyan szegény)

- Móricz nem ítélkezik csak leír

- Az menti fel a hőst ,hogy ugyanezt kapta ő is kiskorában

- Móricz naturalizmusa : leírások, az ember három oldalról

magyarázható (körülmények, öröklődés, ösztönvilág)

- már cím is súlyos, lényeget kifejező

- Móricz célja a valóság lehető legkíméletlenebb és legexpresszívebb



kifejezése

- Kis János hangsúlyozottan átlagember (név)

- Születésénél fogva predesztinált egy szokványos, tartalmatlan,

monoton életre, s lehetősége sincs rá, hogy kitörjön belőle

- állati szintre lealacsonyodott létének egyetlen mozgatórugója az éhség- környezetéhez fűződő viszonya már-már az állatokénál is primitívebb

(feleségét veri, fiának nem hagy ennivalót)

- groteszk és barbárságára félelmetes példa az egyetlen vidám emléke

életéből (apja halála)

- Bosszúvágya: éhségénél erősebben átérzi – hacsak a saját primitív

módján is- emberi mivoltának teljes megcsonkítását, azt, hogy nap mint

nap igavonó baromként dolgoztatják, megnyomorítják, állati sorba

taszítják

- Arra hívja fel a figyelmet, hogy sok ember ilyen állati sorban tengődik,

s az emberiség regresszióját jelzi, hogy a 20. sz. elején ilyen társadalmi

rétegek is kialakulhatnak, melyek sorsának jobbításáért a civilizált

társadalom nem akar felelősséget vállalni

Barbárok

Móricz a 30-as években kezdte írni kései novelláit. Figyelme a dzsentritémája után újra a parasztság felé irányult. Novellákban és riportokban

számolt be az elmaradottságukról: a Barbárok című kötet, ami 1932-ben

jelent meg. Kései novellái eltérnek a koraiaktól. Szakított a csattanóra

kihegyezett kompozícióval. Szociográfiai jellegűek: tényirodalom vagy

dokumentumirodalom, mert nem tartalmaz érzéseket, csak a puszta

tényeket közli. Erőteljesebb drámaiság, szaggatott, kihagyásos

mondatok, drámai szópárbajok, és balladai hangvétel jellemzi.

A mű címe az ember alatti életformára, a civilizálatlanságra utal. Ez akötet címadó novellája. A novella zárómondata maga a cím. A mű tere

és ideje három részre bontható: a pusztán néhány óra; a pusztán nagyobb

távlatokba, kb. egy év és a bíróságon is néhány óra játszódik. A

cselekmény is ennek a tagolódásnak felel meg. Az első fejezet (Bodri

juhász a pusztán, a látogató és a gyilkosság) a pusztán játszódik, csupán



néhány órát foglal magába. Itt a feloldás a szalonnasütés. Egy évet ölel

fel a második fejezet (az asszony kijövetele, a nagy vándorlás és a

holttestek megtalálása). Ez szintén a pusztán játszódik. A tettes már a

börtönben van. A bíróságon zajló eseményeket a harmadik fejezet (a

teljes tagadás, a szíj és a teljes beismerés) foglalja magába. Itt már nincsfeloldás.

A rideg pásztorok távol élnek a civilizációtól. Nem falvakban játszódik,

hanem az időjárás viszontagságai között. Egyszerű, mégis különös világ

az övék. Hallgatagok, befelé élők, az emberi kapcsolatokat a kutya

pótolja. Az árnyalatokig megértik egymást. Előítéletekkel teli világ az

övék. Bizalmatlanok a városi félék iránt, de bíznak a pusztabeliekben.

Ez okozza Bodri juhász vesztét. A kívülállóság, a civilizáció alattiság

kannibáli erkölcsöket termel ki. A gyilkosság oka a vagyonszerzés,

ürügye pedig a rézveretes szíj.

Történelem előtti időket idéz meg, a vagyonszerzés ősi módszerével, a

gyilkossággal. Veres juhászék lelkiismeret nélkül, félelmetes

kegyetlenséggel ölnek. Ezek a körülmények, ez az elmaradottság nem

feltétlenül termel ki emberevő erkölcsöket. Bodri juhász meg tud

maradni embernek.

A novellát fonetikus írásmód, babonás elemek, drámaiság és balladás

előadásmód jellemzi. Népmesei elem az asszony alakja, aki lehetetlent

nem ismerve keresi szeretteit. A második részben az asszony jelképessé

válik, az emberi hűség, jóság és tisztaság jelképe lesz. Durva

hanghatások figyelhetők meg a gyilkosság leírásakor. A rézveretes szíj-

motívuma Bodri juhász szép iránti vágya.

Ez a gyilkosság ürügye és veres juhász bűntudatának kifejezője (rátereli

a szót) is. A gyilkosság bizonyítéka is ez: veres juhász mindent beismerlátására, mert azt hiszi, hogy Bodri juhász kikelt a sírjából.

A novella értelmezése a bírói ítéletben rejlik. A megrekedt pásztorélet

elmaradottságára vonatkozik a szomorúság, a tűnődés, az indulat

nélküliség. Ebből táplálkozik a vádló hang.



A realizmus a romantika ellenhatásaként, illetvebizonyos tekintetben folytatójaként,kiegészítőjeként jelentkezett a 19. század elsőfelében. Irányzatként és nem korstílusként tartjukszámon, amit úgy is megfogalmazhatunk, hogyaz irodalom történetében a romantika után márnem jelentkezett olyan áramlat, amely egy adottkorszakon belül egyetemes szerephez jutott volna.Az irodalomértelmezésnek, beszédmódnak,poétikának az az egysége, amely korábbanvalamennyi irodalomtörténeti korszakot jellemzett

ekkor már végérvényesen a múlté, s a hasonlótörekvéseket mutató művek jellegzetes vonásaiegyetemes korstílus helyett egymás mellett élőirányzatokként válnak értelmezhetővé. A realizmustehát nem volt soha egy irodalmi korszakegyetemes beszédmódja, története során együtt éltelőbb a romantikával, később a szimbolizmussal,impresszionizmussal stb. Másrészt nem terjedt ki a

korabeli irodalom valamennyi mű nemére sem. Arealizmus fogalma leginkább a nagyepikához, aregényhez kapcsolható, bár a dráma esetében semkizárt használhatósága. Ugyanakkor realista lírárólnem beszélhetünk. A realizmusról szólva lényegeskiemelni, hogy időben is korlátozott jelenségről vanszó, akárcsak a korstílusok vagy irányzatokbármelyikének esetében. A realista irodalom

kedveli az apró részleteket: táj- és helyzetrajziadatokat, a szereplők külső sajátosságainakbemutatását, arcvonásait, ruháját. A realizmuskorára a polgárság jelentősen megerősödött. Akönyv kezdett tömegcikké válni, és már könnyenhozzáférhető volt, így sokkal szélesebb



olvasóközönséghez jutott el. A regény volt alegszórakoztatóbb műfaj. A körültekintő életrajzzalmegjelenik a modern lélektani (analitikus) regény.A 19. századilélektani regény számára elsősorban amindentudó elbeszélő pozíciója adta meg alehetőséget a szereplők motivációinak feltárására.Az elbeszélt regényalakok tudata, gondolataik ésérzéseik ugyanis áttetszők voltak az elbeszélőszámára. E lélektani regény egyik jellemző poétikaieljárása a szereplők belső monológjainak narrátoriidézése. A társadalmi viszonyok összetettsége

kerül az ábrázolás középpontjába, a művész céljafeltárni a társadalom alapvető törvényeit, azesemények ok-okozati összefüggéseit. Megjelenikaz élőbeszéd, a közvetlen társalgási stílus.

A naturalizmus soha nem lett önálló stílusfejlődési tendencia, a realista

ábrázolást színezte - s újította meg.

JELLEMZŐ

a természetesség érzékeltetésére fényképszerű részletezés a társadalmi meghatározottság fontosabb, mint az egyéni jellemvonás

örekvés olyan témák bemutatására, amelyek eddig elkerülték a

művészek figyelmét (illetlenség, alantasság, közönségesség, erotika)

az ösztönök és az indulatok előtérbe kerülése

az emberi cselekvések természettudományos motivációja és

magyarázata

az élőnyelv, a szleng, a zsargon használata a nyelvi jellemzésben

a szerkesztésben a mikroszkopikus pontosság az elnagyolt

kompozícióval társul

Documents

Magyar Eretsegire Az Anyag