Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben

VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia

gyermeknyelvben

Deme AndreaELTE

Nyelvtudományi Doktori Iskola

2012. február 3.

A magánhangzók időtartamát meghatározó tényezők

• Nyelvspecifikus fonetikai szabályok• A beszédhang minősége• Hangkörnyezet• A beszédhang helye a hangsorban • Hangsúly• Hangerő • Hangerő • Beszéddallam és a fókusz pozíciója a mondatban• Beszéd- és artikulációs tempó• Képzési jegyek

– Veláris > palatális– Legalsó > alsó > középső > felső nyelvállásfokúak– Illabiálisok > labiálisok

• Szótagszám– Ugyanazon környezet, több szótag � rövidebb magánhangzó

Magdics 1966, Kassai 1982, Kovács 2002, Gósy 2004, Yang 2004, Mády 2008

A gyermekek beszédprodukciója

• Kevésbé rutinos artikulációs működések (kisebb mértékű automatizáltság) � lassabb artikuláció� hosszabb beszédhangok

• De itt sem számít minden megvalósulás „átlagosnak”: nyújtás„átlagosnak”: nyújtás– A gyermeknyelvben és az időseknél különösen

gyakori– Eddig kevés szegmentális szintű vizsgálat � nem

ismerjük az akusztikai paramétereit �

• A nyújtások különválasztása alapvet ő fontosságú a hangidőtartamok vizsgálatakor

Gósy 1984, Gocsál 2000, Menyhárt 2003, Bóna 2007, Laczkó 2009, Gósy – Beke 2010

A nyújtás jelensége a szakirodalomban

Külföldi

– Kategorizáció: megakadásjelenség– Beszédtervezésre időt biztosító vokalizálás– Akusztikai meghatározás,

percepciós detektálás

Magyar

– Inkább a névelőket, viszonyszókat érinti– Inkább szótagszintű(hangszinten: C-k érintettsége)

– Szóbeli pozíció: 30 – 20 – 50% (svéd, am. angol)

Eklund 1999, 2001, Bell et al. 2000, Gósy 2002, 2003, Giannini 2003, Price et al. 1993, Yang 2004, Bóna 2007, White–Mády 2008

– Inkább hangszintű(V-k érintettsége)

– ?

– Frázishatár-jelöl ő, diskurzustagoló

Kérdések, hipotézisek

• Milyen időtartam-növekedéssel,• milyen pozíciókban,• milyen lehetséges funkciókban

realizálódik a gyermekeknél a nyújtás?

1. A nyújtott vokálisokra az átlagosnál hosszabb időtartamok jellemzőek, de nem minden esetben a leghosszabb hangokat észlelik a hallgatók nyújtásként;

2. az észlelést az időtartamon kívül további paraméterek is befolyásolják;

3. a nyújtás pragmatikai funkciókkal is bír.

Kísérleti személyek, anyag, módszer

• 6-7 éves óvodások spontán beszéde (4 fiú, 4 lány; 15’)

• Szakaszszintű és hangszintű annotálás• Percepciós teszt:

– 13 doktorandusz hallgató, egyetemi oktató (7 nő, 6 ffi)– A legalább 7 jelölést kapott hangot tekintettük később – A legalább 7 jelölést kapott hangot tekintettük később

nyújtásnak (> 50%)

• Elemzések:– Időtartammérés– Artikulációs tempó (AT) kiszámítása– Szón belüli és szakaszbeli pozíció– Érintett szócsoportok– Lehetséges funkciók

(Praat 5.3, SPSS 13.0)

Eredmények

A nyújtások időtartama és összefüggése az AT-val

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Normál időtartam (97%) Nyújtás (3%)

3092 db

92 db• A jelölések száma

– AT-val negatívan– a hangidőtartammal pozitívan korrelál*

� gyorsabb artikuláció � kevesebb nyújtás (kevésbé jellemző � kevésbé minősítik annak)

DE a 300 ms fölötti (nem nyújt. átl.: 88 ms)közel 100 hang 32%-át nem jelölték!

0%

10%

20%

30%

A magánhangzók megoszlása percpeciósalapon

3092 db

Min Max Átlag (SD)

140 721 355 (120)

közel 100 hang 32%-át nem jelölték!• A nyújtás mértéke

– és a beszédszakasz AT-ja nem korrelál* � a lassabban beszélők nem produkálnak

hosszabb nyújtásokat– és a jelölések száma pozitívan korrelál*

� minél nagyobb a nyújtás, annál valószínűbb az észlelés

*Pearson-féle korrelációelemzés

Átlagos időtartam-növekedés (%):

F1 L1

• Magánhangzónként statisztikailag igazolható időtartam -eltérés *

• A nyújtás megjelenése erősen beszélőfüggő: 0

5

10

15

20

25

30

F1 F2 F3 F4 L1 L2 L3 L4

A n

yújtá

sok

szám

a (d

b)

� De az elkülönítés akusztikailagnem egyértelmű

*Mann-Whitney U-próba

50%

60%

70%

80%

90%

100%

ö

í

ü

ő

o

é

A magánhangzók érintettsége

V-gyakoriság a korpuszban:a > e > o > i > … > ó >… > ő > ú > ű

A fonológiailag hosszúak

25% 3% 0,2%

0%

10%

20%

30%

40%

A nyújtások megoszlása a magánhangzókon

u

á

e

i

a

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

a i e á u é o ő ü í ö ó ú ű

A magánhangzó-előfordulások megoszlása a nyújtás szerint

Nem nyújtott Nyújtott

Inkább a fonológiailag rövidek

A gyakoribbak

A fonológiailag hosszúak

A ritkábbak

50%

60%

70%

80%

90%

100%

ö

í

ü

ő

o

é

A magánhangzók érintettsége

V-gyakoriság a korpuszban:a > e > o > i > … > ó >… > ő > ú > ű

A fonológiailag hosszúak

25% 3% 0,2%

� svéd (felnőtt nyelvi): csak fonológiailag hosszúakat érinti

0%

10%

20%

30%

40%

A nyújtások megoszlása a magánhangzókon

u

á

e

i

a

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

a i e á u é o ő ü í ö ó ú ű

A magánhangzó-előfordulások megoszlása a nyújtás szerint

Nem nyújtott Nyújtott

Inkább a fonológiailag rövidek

A gyakoribbak

A fonológiailag hosszúak

A ritkábbak

csak fonológiailag hosszúakat érinti

50%

60%

70%

80%

90%

100%

ö

í

ü

ő

o

é

A magánhangzók érintettsége

V-gyakoriság a korpuszban:a > e > o > i > … > ó >… > ő > ú > ű

A fonológiailag hosszúak

25% 3% 0,2%

� svéd (felnőtt nyelvi): csak fonológiailag hosszúakat érinti

0%

10%

20%

30%

40%

A nyújtások megoszlása a magánhangzókon

u

á

e

i

a

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

a i e á u é o ő ü í ö ó ú ű

A magánhangzó-előfordulások megoszlása a nyújtás szerint

Nem nyújtott Nyújtott

Inkább a fonológiailag rövidek

A gyakoribbak

A fonológiailag hosszúak

A ritkábbakA pozíció is számít! (pl. gyakori szóvégi nyúlás � E/1 és T1 toldalékok magánhangzói; igenévképzők; gyakori szakasz-, ill. szóeleji nyúlás � 3 lehetséges névelő)

csak fonológiailag hosszúakat érinti

A nyelvi időtartam• A hangzónyújtás mértéke átlagosan

– Rövid : 385%– Hosszú : 264% � felnőttek (svédre Eklund 2001: 125%)– A rövid V-k nyújtásának mértéke minden beszélő esetében nagyobb,

mint a hosszúaké

• A hosszú-rövid oppozíció elkülönülése:

Nem nyújtás NyújtásNem nyújtás Nyújtás

Szignifikáns*

Nem szignifikáns*

*Mann-Whitney U-próba

Nagyobb szórás

A nyújtott hangok időtartambeli eltérése a nyelvműködés szerint

A nyelv vízszintes mozgása szerint : szignifikáns*Nem nyújtott V-k:

Nyelvállásfok szerint : szignifikáns*Nyújtott V-k:

Nem szignifikáns*

*Mann-Whitney U-próba

Nem szignifikáns*

Kivétel

A nyújtásnak a beszédszakaszban és a szóban elfoglalt pozíciója

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Szakaszzáró

Szakaszbelső

15 – 15 – 70

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Szókezdő (20%) Szóbelseji (2%) Szózáró (78%)

20 – 2 – 78

Beszélőfüggő!Beszélőfüggő!

0%

10%

20%

30%

40%

A nyújtás pozíciója abeszédszakaszban

Szakaszkezdő

0%

10%

20%

30%

40%

50%

A szóban elfoglalt pozíció

Svéd, amerikai angol (felnőtt): 30 – 20 – 50Tok-piszin (felnőtt): 15 – 0 – 85Magyar (felnőtt): névelőn a leggyakoribb

Frázishatár-jelölő ill. abeszédlépés végét

jelölő funkció? Eklund 2001, Gósy 2002, Horváth 2004

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Alapszófajú szó

Kötőszó

Egyéb viszonyszó

Az érintett szócsoportok és a jellemző dallammenet

60%

80%

100%

Szökő

Ereszkedő

Emelkedő

74%

0%

10%

20%

30%

40%

A szócsoportok érintettsége

Egyéb viszonyszó

Névelő

0%

20%

40%

F1 F2 F4 L1 L2 L3 L4

Emelkedő

Lebegő

26%

Ige, főnév, igenév – nyitott

Egyénre jellemző mintázat?

Magyar, felnőtt: névelőAngol, svéd, tok-piszin:

prepozíció, névelő

� Döntően lebegő dallammenet

zárt

Lehetséges funkciók• Szakaszszintű pozíció: 15 – 15 – 70; szószintű pozíció: 20 – 2 – 78• A legérintettebbek az alapszófajú szavak• Lebegő dallammenet• Jellemző megjelenés felsorolásban

– SzóvégenF1: „És az egyik barátomat úgy hívják, hogy Judit, másikat Öcsi és a

harmadikat Pepe. [Mhm.] És a többi Krisztiii , Viviii , Pepeee, Ádám.”

– Kötőszón– KötőszónF1: „Vannak benne dobásooo k [1213] meeeg [848] fogásooo k, [1579]

eséseeek, [686] hátraesések, előreesések, jobbra, balra…”• Kérdések re válaszolnak!

– Előbb (rövid) válasz, majd kiegészítésF1: „Borsólevest, borsót [3207] és öö répaleveeest, [1810] meg husi,

krumpliii t, [1597] meeeg krumpliii t [1559] és csak ennyit.”L2: „Van Vivien. [584] Viviennel szoktam játszani [1046] ééés [1502]

és [967] Vivi [497] Vivi olyan aranyos lány, hogy vele szoktam játszani és a ilyen babásat meg ilyen…”

• Egyénre jellemz ő megvalósulások

Lehetséges funkciók• Szakaszszintű pozíció: 15 – 15 – 70; szószintű pozíció: 20 – 2 – 78• A legérintettebbek az alapszófajú szavak• Lebegő dallammenet• Jellemző megjelenés felsorolásban

– SzóvégenF1: „És az egyik barátomat úgy hívják, hogy Judit, másikat Öcsi és a

harmadikat Pepe. [Mhm.] És a többi Krisztiii , Viviii , Pepeee, Ádám.”

– Kötőszón

�Gondolkodásra, beszédtervezésre időt adó hezitáció

�Határjelölő, ill. a szóátadás szándékát is jelölheti – Kötőszón

F1: „Vannak benne dobásooo k [1213] meeeg [848] fogásooo k, [1579]eséseeek, [686] hátraesések, előreesések, jobbra, balra…”

• Kérdések re válaszolnak!– Előbb (rövid) válasz, majd kiegészítésF1: „Borsólevest, borsót [3207] és öö répaleveeest, [1810] meg husi,

krumpliii t, [1597] meeeg krumpliii t [1559] és csak ennyit.”L2: „Van Vivien. [584] Viviennel szoktam játszani [1046] ééés [1502]

és [967] Vivi [497] Vivi olyan aranyos lány, hogy vele szoktam játszani és a ilyen babásat meg ilyen…”

• Egyénre jellemz ő megvalósulások

szándékát is jelölheti (diskurzusjelölő?)

�Egyéni beszédsajátosság

�Korosztályra jellemzőbeszédsajátosság?

Következtetések

� A nyújtott vokálisokra (a felnőtteknél tapasztaltakhoz hasonlóan) az átlagosnál hosszabb id őtartamok jellemzőek (140 – 721%-os időtartam-növekedés) (vö. Bóna 2007)

� A hosszabb hangokat jellemz ően inkább nyújtásnak ítélték,

� A hosszabb hangokat jellemz ően inkább nyújtásnak ítélték,

� De nem minden esetben a leghosszabb hangokat észlelik a hallgatók nyújtásként,

� Az észlelést további , erősen egyénfügg őtényezők is befolyásolják (a nyújtás mértéke, AT, dallammenet?, pozíció?)

� Formai jellemzői és pozíciója alapján feltehető, hogy tágabb funkciós kör jellemzi

A további kutatás irányai

• A kutatás kiterjesztése – az adatközlők számának növelése

• A hezitálás és a nyújtás kapcsolatának vizsgálata• Összehasonlító elemzés: a felnőttnyelvben és a

gyermeknyelvben megjelenő nyújtások• A szakaszvégi nyújtás (pragmatikai) szerepének

részletes vizsgálata – percepciós teszteléssel is részletes vizsgálata – percepciós teszteléssel is kiegészítve

• Mivel a hallásalapú elkülönítés akusztikailag nem egyértelm ű

� szükséges a definíció(k) kidolgozása és a jelenség egyértelm űsítése

Köszönöm a figyelmet!

andrea_deme@hotmail.com