A „rövidlátó” fogyasztói döntések

és az önkontroll kapcsolatának

gazdaságpszichológiai elemzése

Lippai LászlóSZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet

SZTE GTK PhD. hallgató

Magatartástudományi

Napok

MESTEREK ÉS TANÍTVÁNYOK

Szeged - MTA SZAB Székház

2008. június 5-6.

A prezentáció szerkezeteCél:

– A gazdaságtani értelemben vett önkontroll alkalmazási lehetőségeinek elemzése

Kulcspontok– A fogyasztói rövidlátás jelentősége az intertemporális

döntésekben– A fogyasztói önkontroll-folyamatok lehetséges

pszichológiai háttere– Az egészséggel kapcsolatos intertemporális döntések

összevetése a fogyasztással kapcsolatos intertemporális döntésekkel egy empirikus példában

– Gyakorlati konklúziók

Mit jelent a fogyasztó intertemporális döntése?

Az alap: a racionális választás elmélete– Közgazdaságtan: minden fogyasztói döntés racionális

• Becker és Murphy (1988) – racionális addikció elmélete

• a fogyasztó konzisztens preferenciasort alakít ki és azt következetesen alkalmazza

• temporális preferenciaráta (TPR)

– empirikus kutatások komoly problémákat jeleznek • Thaler (1981): preferenciafordulás demonstrálása

• Közgazdaságtani értelemben itt rosszul jártak a résztvevők: olyan kimenetet preferáltak, ami nem a maximális hasznossággal járt együtt

• Rövidlátó-e ez a fogyasztó?

A rövidlátó fogyasztói döntés a közgazdaságtanban és a

pszichológiábanStutzer és Frey (2006): rövidlátó fogyasztói

döntés:– a jelenbeli fogyasztásra koncentrál, miközben

annak lehetséges jövőbeli következményeit elhanyagolja

– lehetséges magyarázat: a fogyasztó akaraterejének gyengesége

Muraven és Baumeister, 2000, 248. o.) – „az önkontroll folyamatok úgy is értelmezhetőek,

mint a kontrollált folyamatok egy nagyobb alcsoportja, melyek során a self erőfeszítést tesz arra, hogy inkább kontrollt gyakoroljon saját válaszai felett minthogy hagyja azokat a maguk automatikus vagy normál módján lezajlani”

Észlelési hiányosság!

Viselkedéses „kuplung”

(A cselekvés késleltetésének

hiányossága)

Illusztráció egy kutatásból

Kutatási kérdés– Van-e az önkontroll személyiségvonásának mérhető

szerepe az intertemporális döntésekben?

Vizsgált változók – függő változó (pszichológiai)

• az önkontroll mérhető szintje a Baumeister skála alapján

– független változók (magatartásgazdaságtani)• egészséggel kapcsolatos fogyasztói döntés• fogyasztási/megtakarítási döntés

A minta bemutatásaRésztvevők:

– 311, a Szegedi Tudományegyetemen tanuló levelező hallgató

– háromnegyede (74,1%) nő, és egynegyede (25,1%) férfi– Az életkori megoszlás [20,58] év közötti– az átlagéletkor 32,81 év, a minta szórása 7,84 év volt.

A válaszadók – 26,4%-a egészségtantanári képzésben (82 fő), – 38,3% a mérnökkaron vett részt mérnök-, gépész-, vagy

menedzserképzésben (119 fő), – 33,8% pedig művelődési menedzser képzést végzett

(105 fő)

Egészséggel kapcsolatos döntés

Kisebb reumatológiai probléma– A) Azonnal ható gyógyszer, a fájdalmat okozó reumatikus

probléma azonban nem szűnik meg. – B) Folyamatos gyógytorna, amely azonban egy éven belül

tartós javulást hozhat

Fogyasztási – megtakarítási döntés

Ha most nyerne 500.000 Ft-ot a lottón, melyik alternatívának megfelelően használná fel ezt az összeget?

– A) egy-két hónapon belül elköltené a fenti összeget– B) félretenné és valamilyen megtakarítási formában

kamatoztatná, hosszabb távú céljai érdekében

Két döntési helyzetben megnyilvánuló intertemporális preferenciák és az önkontrollszint kategóriák

összevetése (sorszázalékok) egészségügyi döntés fogyasztási döntés

inkább rövid-

távú bizonytalan

inkább hosszú-

távú

inkább rövidtáv

ú bizonytalan

inkább hosszú-

távú

gyenge önkontroll

Count 4 2 17 5 5 13

% within 17,39 8,70 73,91 21,74 21,74 56,52

átlagos önkontroll

Count 16 12 234 81 37 144

% within 6,11 4,58 89,31 30,92 14,12 54,96

erős önkontroll

Count 1   17 4 2 12

% within 5,56   94,44 22,22 11,11 66,67

Total

Count 21 14 268 90 44 169

% within 6,93 4,62 88,45 29,70 14,52 55,78

KonklúziókAz előző gondolatmenetből adódó következtetések:

– gyenge önkontrollal is preferálhatja valaki az egészséges alternatívát és erős önkontrollal is választhatja valaki az egészségtelen alternatívát

• az önkontrollt igénylő döntéseknek önmagukban nincs értéktartalmuk!

• az egészségtelen magatartás önmagában nem feltétlenül jár együtt gyenge önkontrollal

– a kulcs: a bizonytalanság a gyenge önkontrollal rendelkező ember nagyobb eséllyel cselekszik következetlenül

• nagyobb a külső hatások szerepe: ez erősíti pl. az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés révén kialakított szociális normák szerepét!

• az erős önkontrollal rendelkezők esetében valószínűleg az egyéni meggyőzés a fontosabb

Köszönöm a figyelmet!