Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Ápolás és Betegellátás Szak

Gyógytornász Szakirány

Életmód és tartáshibák összefüggése, felső tagozatosok

körében

Breznai Annamária Kelemen Zita

Konzulens Gyógytornász hallgató

Miskolc 2017

1

Tartalom

1. Bevezetés ................................................................................................ 3

2. Szakirodalom .......................................................................................... 5

2.1. A gerinc struktúrája .......................................................................................... 5

2.1.1. A gerinc görbületei .................................................................................... 5

2.1.2. A csigolyák tulajdonságai .......................................................................... 6

2.2. A gerinc funkciói .................................................................................... 7

2.3. Biomechanikailag helyes testtartás ......................................................... 8

2.4. Tartáshibák meghatározása ................................................................... 11

2.5. Serdülőkor ............................................................................................. 12

2.5.1. A korosztály jellemzői: ......................................................................... 12

2.5.2. Iskolában végzett aktivitások ................................................................ 13

2.5.3. Testmozgásra való ösztönzés ................................................................ 13

2.6. A megfelelő szék, és a helyes ülés ........................................................ 14

2.6.1. A helyes ülés szabályai: ........................................................................ 15

2.7. Az iskolatáska kiválasztása, és viselésének szabályai .......................... 15

3. Célok és feltételezések .......................................................................... 17

4. Anyag és módszer ................................................................................. 18

4.1. A vizsgálat részletes leírása ........................................................................... 18

4.1.1. Megtekintéses tartásvizsgálat .................................................................. 18

4.2. Kérdőív ................................................................................................. 19

4.3. A vizsgálati, és kérdőíves adatok rögzítése és feldolgozása................. 20

5. Eredmények .......................................................................................... 21

5.1. A tartásvizsgálat eredményei: ........................................................................ 21

5.1.1. Frontálisan síkban előröl, a következőket figyeltem meg. ...................... 21

2

5.1.2. Sagittálisan oldalról ................................................................................. 23

5.1.3. Frontálisan hátulról .................................................................................. 24

5.2.Kérdőív eredményei: ....................................................................................... 26

5.2.1. Általános kérdések ................................................................................ 26

5.2.2. Életmód ................................................................................................. 27

5.2.3. Tanórákkal kapcsolatos kérdések ......................................................... 28

5.2.4. A rajz tagozatosokra vonatkozó tanórákkal kapcsolatos kérdések: ...... 29

5.2.5. A tánc tagozatosokra vonatkozó tanórákkal kapcsolatos kérdések: ..... 30

5.2.6. Tanórákon kívüli tevékenységek: ......................................................... 30

5.2.7. Egyéb kérdések ..................................................................................... 33

5.3. Kiselőadás ............................................................................................. 34

6. Megbeszélés .......................................................................................... 36

6.1. Feltételezések megbeszélése ................................................................. 36

6.2. Kérdésfeltevésem: ................................................................................. 41

7. Összegzés .............................................................................................. 43

8. Irodalomjegyzék: .................................................................................. 44

9. Mellékletek ........................................................................................... 47

3

1. Bevezetés

A 21. században egyre kevésbé van ráutalva az ember a fizikai aktivitásra. Az ipari

forradalom óta az emberi erőt a gépek váltották fel, azóta pedig a papír alapú

munkát elektronikus eszközökkel helyettesítették. A fizikai foglalkozások

gyakorisága kevesebb és szükségessége alacsonyabb, helyette egyre nagyobb az

ülőmunka jelenléte. A fejlett országokban a társadalmi jólét maga után vonta a

járművek fejlődését, nem csak a közlekedési eszközök tekintetében, hanem szállítás

tekintetében is. Tehát, ahhoz is egyre kevesebb fizikai aktivitásra van szükség, hogy

a munkahelyünkre, vagy az iskolába, egyetemre eljussunk. Pontosan ezek miatt a

technológiai újítások miatt emlegetik korunkat rohanó világnak. Az információ

áramlása is felgyorsult, agyunkat egyre több inger éri, egyre gyorsabban kell

gondolkodnunk és reagálnunk a minket ért impulzusokra, hogy helyt álljunk a

munkánkban, és a tanulmányaink folytatása alatt is. Tehát a fizikai tevékenységgel

szemben a szellemi tevékenység került előtérbe. A fizikai munka visszaesése óta az

emberek nagy része nem tart igényt egyéb más fizikai aktivitásra sem. A mai

emberek nagy részének életmódja igen csak mozgásszegény, ez nem csak a

munkavállalókra értendő, hanem azok gyermekeire is. A szülők példájából adódóan

a gyerekek nagy részének sem kerül be az életmódjába a rendszeres mozgás, a

közoktatás viszont ad erre lehetőséget. Pontosan ez az a pont, ahol bekapcsolódik az

iskola a gyermek mozgáskultúrájának nevelésébe. A gyerekek nagy része már

kialakult tartáshibákkal kerül be, vagy azok ott alakulnak ki. Az iskolának nem

feladata a tartáshibák megismertetése a gyerekekkel, így a megelőzés lehetőségeiről

és a kialakult probléma helyreállításáról sem hallanak a tanórák keretein belül. A

legmegfelelőbb sport kiválasztásában sem segít az iskola, és az elavult testnevelési

tanmenet miatt a diákok nem hogy kedvet kapnának a sporthoz, hanem akiknek

leginkább szükségük lenne a mozgásra, azok kedvét még el is veszik tőle. A

testnevelés órák során sem kerül sor a tartáshibák korrigálására, és a törzs izmainak

megfelelő erősítésére, valamint hatékony állóképesség fejlesztésre, holott ez az

életszakasz, amikor a gyerekek mozgásszervi állapota könnyen alakítható. Így

megelőzhető lenne számos dolog, itt nem csak a tartáshibákra gondolok. A helyes

4

ülés, állás, emelés, futás, biciklizés szabályainak elsajátításával olyan problémák

válhatnának kiküszöbölhetővé, mint a sérv vagy az arthrosis kialakulása. A

megfelelő és rendszeres kardio-pulmonális terheléssel kialakulhatna egy jó

állóképesség, és ezalatt nem arra gondolok, hogy kiengedjük a gyerekeket futni, és

nem felügyeli senki a tempót vagy azt, hogy futnak-e egyáltalán, hanem gondosan

kiválogatott gyakorlatok sorából álló órát kellene levezetnie a testnevelőknek,

odafigyelve a változatosságra, és közben minden ízület átmozgatására. Úgy

gondolom a gyerekek egészséges életmódra nevelésének első lépése a mozgás

megszerettetése, és ez által a tartáshibák kialakulása is elkerülhetővé válna.1

A szakdolgozatom tervezésekor, olyan intézményt választottam, ahol a diákok nem

mindennapi, hanem valamilyen speciális tagozaton vannak. A tagozatok típusa is

nagy hatással van a gyermekek jellemének és mozgáskultúrájának alakulására. A

Kaffka Margit Általános Iskola Művészeti Iskolát választottam, ahol tánc és rajz

tagozatos osztályok vannak, ennek megfelelő órarenddel. Felmerült bennem a

kérdés, vajon a tánc tagozatosok testtartása messzemenően jobb, mint a rajz

tagozatosoké, a napi habitus mennyiben eltérő a két évfolyamnál, és milyen

befolyással van a testtartásra. Illetve egy fontos kérdés is megfogalmazódott

bennem, van-e szükség egy gyógytornász munkájára egy általános iskolában.

Mint gyógytornász hallgató, feladatomnak tekintem, nem csak a már kialakult

kórképek kezelését, hanem azok megelőzését. Valamint a mozgás megszerettetését,

a helyes testtartás elérését és életmód vezetési tanácsok biztosítását a jövő

generációinak számára.

1 Király Tibor – Szakály Zsolt: Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban;

Dialóg Campus Kiadó 2011. A motorikus fejlődést és fejlesztést befolyásoló tényezők című fejezete

5

2. Szakirodalom

2.1. A gerinc struktúrája

A gerincet, testünk tengelyét a merevség és a rugalmasság jellemzi, két ellentétes

mechanikai tulajdonság, mégis ez adja különlegességét. Az egymásra épülő csontos

alkotó elemek és az őket összekötő szalag- és izomrendszer biztosítja

rugalmasságát. A törzs megtartása mellett az idegrendszer védelme is fő feladata, a

medulla spinalis (gerincvelő) és a medulla oblongata (nyúlt velő) védelme.

Gerincünket 33-35 csigolya alkotja, ebből 24 valódi csigolya, ám az alsók,

nagymértékben módosultak, 9-11 csigolya összecsontosodása egy önálló csontot

hoz létre. 23 darab porckorong található a valódi csigolyák között.2

A csigolyákat helyzetük alapján 5 csoportba osztjuk:

• 7 csigolya alkotja a cervicalis szakaszt

• 12 csigolya a thoracalis szakaszt

• 5 csigolya a lumbális szakaszt

• 5 csigolya a sacralis szakaszt

• 4-6 csigolya a coccigealis szakaszt

2.1.1. A gerinc görbületei

A felnőtt ember gerince egy S-alakban kétszeresen görbült oszlop sagittalis síkban

nézve. Az újszülöttek gerince majdnem teljesen egyenes, a mozgásfejlődés során, a

testhelyzet változások segítségével alakul ki. A görbületek fejlődésének alapján két

féle görbületet állapíthatunk meg. Elsődleges görbület, a thoracalis, sacralis illetve

coccigealis kyphosis, melyek irányában változás nem történik a mozgásfejlődés

során, ám mértékük fokozódhat. Másodlagos görbület pedig a lumbális és a

cervicalis lordosis, mert a mozgásfejlődés során ellentétes irányúvá válnak.3

2 Ibrahim A. Kapandji : Az izületek élettana. III.kötet; Medicina Könyvkiadó Zrt. ,Budapest, 2006. 3 Ibrahim A. Kapandji: Az izületek élettana. III.kötet; Medicina Könyvkiadó Zrt. ,Budapest, 2006.

6

2.1.2. A csigolyák tulajdonságai

Egy tipikus csigolya felépítése két fő részből áll, ventrálisan a csigolya testből

(corpus vertebrae), mely henger alakú, dorsalisan a csigolya ívből (arcus vertebrae),

ami patkó alakú, két oldalán processus articularisok helyezkednek el. A processus

spinosusok pedig az ív hátsó részén. 4

Az egymás fölé helyezett csigolyák lényegében három oszlopot alkotnak, egy nagy

oszlop, elülső vagy ventrális, melyet a csigolya testek adnak, és két kisebb, oldalsó

vagy laterális oszlop, melyet az ízesülő processus articularisok adnak. Ezek az

alkotóelemek zárják közre a gerinc csatornát (canalis vertebralis-t), amit a csigolya

oszlop (columna vertebrae) teljes hosszán csontos képletek és az ezeket összekötő

szalagok határolnak.5

A csigolya test és az ív stabilitásáért a csontgerendák állása felelős, mely a csontra

ható erővonalaknak megfelelő, ahol a gerendák hálózata a legsűrűbb, ott található a

csont legellenállóbb zónája.6

A csigolyák közötti folytonos összeköttetést a porckorongok és a szalagok, valamint

a kisízületek biztosítják. A cervicalis, thoracalis és lumbális gerinc szakaszon a

corpus vertebrae-k közötti kapcsolatot a porckorong, azaz discus intervertebralis

adja. Két fontos alkotó eleme van, az egyik a nucleus pulposus, egy kocsonyás

anyag, melynek 88%-a víz, ezt egy rostos kötőszövetes gyűrű veszi körbe, az anulus

fibrosus, mely rostjai több különböző lefutású rétegből állnak. 7

Gerincünk szalagrendszerét két csoportra osztjuk, egyik az intravertebrális csoport,

melynek tagjai a ligamentum flavum és a ligamentum interspinale. Másik az

intervertebrális csoport, tagjai a ligamentum longitudinale anterius, a ligamentum

longitudinále posterius, és a ligamentum supraspinale, mely a nyakon széles

izomelválasztó sövénnyé szélesedik, ez a ligamentum nuchae. Két egymás fölött

4 Ibrahim A. Kapandji: Az izületek élettana. III.kötet; Medicina Könyvkiadó Zrt. ,Budapest, 2006. 5 Ibrahim A. Kapandji: Az izületek élettana. III.kötet; Medicina Könyvkiadó Zrt. ,Budapest, 2006. 6 Ibrahim A. Kapandji: Az izületek élettana. III.kötet; Medicina Könyvkiadó Zrt. ,Budapest, 2006. 7 Ibrahim A. Kapandji: Az izületek élettana. III.kötet; Medicina Könyvkiadó Zrt. ,Budapest, 2006.

7

lévő csigolya, a felső inferior ízületi nyúlványai és az alsó superior ízületi

nyúlványai között, a processus articularisok ízesülésével jön létre az articulatio

intervertebrális. Ezen ízületi nyúlványok állása a különböző gerinc szakaszokon

eltérő, ezért a mozgások irányát jelentősen befolyásolja. A nyaki szakaszon

vízszintes állásúak, a háti szakaszon frontális állásúak, illetve az ágyéki szakaszon

sagittalis állásúak.8

2.2. A gerinc funkciói

Kineziológiai szempontból a gerinc fő funkciói a stabilitás és a mobilitás. A

sagittalis síkban harmonikusan görbült gerinc szerkezete lehetővé teszi a dinamikus

stabilitást. A gerincünk stabilitásának vizsgálatakor nem a gerinc egészét vizsgáljuk,

hanem a mozgásszegmenteket. A mozgásszegment nem más, mint két egymás fölött

lévő csigolya köztes elemeikkel együtt. Oldalról nézve a mozgás szegmentet

Brueger két oszlopra bontotta. Az egyik oszlop az elülső rész, mely a

csigolyatesteket jelöli, szerepe statikus. A másik oszlop pedig a csigolya hátsó

része, mely a csigolya íveket és a nyúlványokat foglalja magába, dinamikus szerepe

van. Schmorl más meghatározást tár elénk. Szerinte maga a csigolya passzív alkotó

eleme a szegmentumnak, és a köztük lévő képletek, a discus, az ízületi tokok és

szalagok pedig az aktív elemei a mozgásszegmentumnak. Az axiális erőhatásra a

csigolyák csipeszhez hasonlóan viselkednek. Az elülső nagy pillér, azaz a csigolya

testek és a köztük elhelyezkedő képletek passzívan nyelik el az axiális irányú erőt.

Míg a hátsó oszlop, a csigolya ívek, nyúlványok és a köztük elhelyezkedő

lágyrészek aktívan, szalagfeszülés és izomműködés eredményeképpen. A csipesz

forgáspontja pedig a kisízületeknél található.9

A mindennapi élet folyamán gerincünknek különböző típusú, és különböző irányból

érkező erők behatása közben stabilnak kell lennie. Ezen stabilitással mind a

mozgásaink során, mind nyugalmi helyzetben rendelkeznie kell. Az axiális irányú

8 Balogh Ildikó: Mozgás ABC, Kineziológiai alapismeretek, Tillinger Péter, Szentendre, 1999, Tarsoly Emil -

Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia, Gyógytornász hallgatók számára; Medicina Könyvkiadó Zrt.

Budapest, 2011. 9 Balogh Ildikó: Mozgás ABC, Kineziológiai alapismeretek, Tillinger Péter, Szentendre, 1999

8

nyomóerőt, ülő vagy álló helyzetben a gravitáció és az izmok, szalagok aktív és

passzív tenziója okozza. Axiális nyomóerővel szemben a stabilizálást a discus

intervertebrálisok végzik legfőképpen. A nucleus pulposus rugalmas labdaként

viselkedik, deformálódásra képes, így a discus rugalmas ütközést biztosít. A

nucleus túlzott deformálódását az anulus fibrosus tenziója befolyásolja. 10

2.3. Biomechanikailag helyes testtartás

A testtartás egy dinamikus egyensúlyi állapot, melyet a testtartásért felelős izmok

állandó tevékenysége tart fenn. Biomechanikailag helyes testtartásról akkor

beszélünk, ha az ízületi tokok és szalagok feszülése a fiziológiásnak megfelelő, az

izomzat erőkifejtése minimális, így az ízületi felszínek terhelése egyenletes.11

Oldalnézetből, a testet elülső és hátsó félre osztó síkokkal egy egyenesbe esik, a

súlyvonal. Ez akkor ideális, ha a következő pontokon halad át: a külső hallójáraton,

a II.-V. cervicalis csigolya testén, a vállon, a II.-V. lumbális csigolya testén, a II.

sacralis csigolya előtt, a caput humeri középpontja mögött, az articulatio genus

középpontja előtt, de a patella mögött, végül a laterális malleolus előtt az articulatio

talotarsalist áthaladva éri el a talajt. A helyes testtartás kulcsa a medence megfelelő

állásában rejlik. A test súlya, a medence boltozathoz hasonló szerkezetén és a

csípőízületeken keresztül egyenletesen ketté osztva tevődik át az alsó végtagokra. A

medencebemenet síkjának megfelelő dőlésszöge 60 fok a horizontális síkhoz

képest, ez a medence élettani dőlésszöge, amelyet a symphysist a sacrum basisával

összekötő egyenes ad a vízszintes síkhoz képest. Ez a szög meghatározza az

articulatio coxae helyzetét, illetve a fölötte elhelyezkedő gerinc sagittalis síkú

élettani görbületeinek mértékét, melyek a cervicalis lordosis, a thoracalis kyphosis,

a lumbalis lordosis, és a sacralis kyphosis.12

A függőleges testtartás alapja a láb, mely viszonylag kis felülettel nagy tömeget

támaszt alá. A belső talpszélek távolsága meghatározó, 5–10 cm távolság adja

10 Balogh Ildikó: Mozgás ABC, Kineziológiai alapismeretek, Tillinger Péter, Szentendre, 1999 11 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003 12 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003

9

strukturálisan a legnagyobb stabilitást. A láb neutrális helyzetét biztosító

izomegyensúlyt a lábszár elülső és hátulsó, belső és külső felszínén futó izmok

együttműködése tartja fenn. Az boltozatos szerkezetet statikusan szalagok rögzítik

és a talpon futó izmok dinamikusan támogatják. Amint a boltozatok struktúrája eltér

az élettanitól, az izmok hossza változik, így elvesztik a megfelelő összehúzódáshoz

és ellazuláshoz való adottságukat, gyengülnek vagy zsugorodnak.13

A térd középhelyzetét fenntartó izomegyensúlyt elölről a quadriceps femoris,

hátulról a térd ízületi flexorok, biceps femoris, gastrocnemius medialis et lateralis,

musculus semitendinosus, musculus semimembranosus, musculus popliteus

kooperációja adja. A medence dőlésszöge számottevően hat a térdízületre. Amint ez

a dőlésszög fokozódik, azaz a medence előre billen, a térd ízületi extensorok

megfeszülnek, a térd flexorok megnyúlnak, így a csípő ízületet is áthidaló rectus

femoris megrövidül. Amint ez a dőlésszög csökken, térdízület minimális flexióba

kerül, a térd flexorok zsugorodnak, és a térd extensorok megnyúlnak, ezáltal az

izom ereje is csökken. A csípőízület középhelyzetét és az ezt fenntartó izmok

egyensúlyát, a medence megfelelő dőlésszöge szabályozza. A medence előre

billenése a csípőízületben flexiót idéz elő, ez a csípő ízületet flectáló izmoknak,

musculus iliopsoas, rectus femoris, musculus sartorius, musculus tensor fascia latae

zsugorodását, és a csípő extensorok, musculus gluteus maximus, musculus biceps

femoris, musculus semitendinosus, musculus semimembrnosus gyengülését,

megnyúlását idézi elő. A medence hátrabillenésekor, a csípőt extendáló és a térdet

flectáló izmok elhelyezkedésük miatt, megrövidülnek, a csak csípő ízületet flectáló

izmok, pedig gyengülnek.14

A medence hátra billenését a musculus rectus abdominis, a musculus obliqus

externus, és a csípőt extendáló izmok együttes működése adja. A medence előre

billenését pedig a musculus erector spinae, a transzverzospinális izomrendszer, a

13 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003 14 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003

10

musculus quadratus lumborum, és a csípőt flectáló izmok kooperációja

eredményezi. 15

A medence oldalirányú stabilitását és középhelyzetben tartását az azonos oldali

oldalsó törzsizmok, musculus quadratus lumborum, musculus obliqus externus és

internus, az azonos oldali csípő adductor izmok, a musculus adductor brevis et

magnus, musculus adductor longus, musculus pectineus, musculus gracilis, az

ellenoldali csípőízületet abducáló izmok, musculus gluteus medius, musculus tensor

fascia latae biztosítják.16

A has és a lumbalis gerinc optimális helyzetét, a medence megfelelő dőlésszöge

határozza meg. Amikor fokozódik a lumbalis lordosis, az ezen a szakaszon húzódó

mély hátizmok zsugorodnak, a hasizmok megnyúlnak, gyengülnek. Ha a lordosis

csökken, elsimulásakor a hasizmok felső szakasza zsugorodik, a mély hátizmok

inaktívvá válnak, az ágyéki gerinc elveszti rugalmasságát.17

A thoracalis kyphosist, ezáltal a mellkas optimális élettani helyzetét is, lumbalis

lordosis mértéke, határozza meg. A lapockák és a vállak normál állását a thoracalis

görbület íve, a felületes hátizmok, musculus tapesius, musculus rhomboideus,

musculus latissimus dorsi állapota, valamint a musculus pectoralis major et minor,

musculus serratus anterior nyújthatósága, rugalmassága biztosítja. Ha a thoracalis

görbület íve fokozódik, a vállak protraktált állapotba kerülnek, a kis és a nagy

mellizom zsugorodik, a lapocka záró izmok, pedig túlnyúlnak és gyengülnek.

Amennyiben a musculus serratus anterior gyengülése is bekövetkezik, a lapockák a

margo medialis mentén elemelkednek a bordakosárról. Ha a thoracalis kyphosis

ívének mértéke csökken azaz kiegyenesedik, elveszti fiziológiás ívét, az izmok

lefutása megváltozik, ami az izomerő csökkenését vonja maga után.18

15 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003 16 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003 17 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003 18 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003

11

A thoracalis gerincszakasz állapota határozza meg a cervicalis gerincszakasz

állapotát, így a cervicalis homorulat mértéke befolyásolja a nyakizmok lefutását és a

fej helyzetét is a nyakhoz képest. Ha a cervicalis csigolyák állása egymáshoz képest

fiziológiás, akkor a fej súlyát a csigolyák és a nyaki extensor izmok tartják, melyek

a nyak hátsó felszínén helyezkednek el.19

Amennyiben a nyaki lordosis íve fokozódik, ami a felső nyaki szakaszon a

legkifejezettebb, a fej protraktálódik. Ebben a helyzetben a hosszú és rövid nyaki

extensorok rövidülnek, a hosszú és rövid nyaki flexorok pedig legyengülnek. Így a

nyakcsigolyák nem játszanak teherviselő szerepet. Ha viszont a lordosis

kiegyenesedik, a fej hátra helyeződik, azaz retraktálódik, így az izmok inaktívvá

válnak, és a csigolyákra helyeződik a fej súlya.20

2.4. Tartáshibák meghatározása

Tartáshibának tekintjük azt, ha a gerinc görbületei a fiziológiástól eltérőek, a

medence dőlésszöge nő vagy csökken, a test súlyvonala a fiziológiás pontokon

kívül halad át, az egyes testrészek elhelyezkedése egymáshoz képest eltér a

meghatározottól. A gerinc és ízületek csontos képleteiben kezdetben még nincs

maradandó károsodás, a lágyrészek, inak, szalagok, ízületi tokok nyújthatók, az

izmok állapota is alakítható. A helyes testtartás, tanulással és gyakorlással

elsajátítható, automatizálható.21

Ha a helyes testtartás kialakítása, tudatosítása, begyakoroltatása és végül

automatizálása elmarad, akkor később a gerinc és egyéb teherviselő ízületek

kopásos és meszesedéses betegségei alakulhatnak ki.22

19 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003 20 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003 21 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003 21 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003 22 Tartáskorrekció, Negyedik kiadás, Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest 2003

12

2.5. Serdülőkor

A serdülőkor 12-13 éves kortól 15-16 éves korig tart. A mozgásképességek és

készségek változásának időszaka ez. Döntően megelőzi a serdülőkori növekedési

lökés, amelynek során megváltoznak a testméretek, a testarányok és ez által a

biomechanikai feltételek is. Ennek eredménye egyes motoros teljesítményekben

átmeneti visszaesés vagy stagnálás, viszont az erő, állóképesség terén jelentős

teljesítményfejlődés indul meg. A sportolóknál feltűnés nélkül rendeződik a

folyamat, ellentétben az edzetleneknél a következő jelekkel megy végbe.

Nehézkesség a mozgások végrehajtásában, a gyermekkori fáradhatatlanság és

könnyedség hiánya, gátolt motorikus irányítóképesség, ismétlődő mellékmozgások,

merev, görcsös végrehajtás. Redukálódott a motorikus tanulási, átállítódási és

alkalmazkodó képesség. Fokozott ingadozás a motoros teljesítményekben.23

2.5.1. A korosztály jellemzői:

Kialakulnak az egyéni képességek sajátosságai, az egyénre jellemző mozgásigény

az edzések rendszeres látogatása mellett. Jellemző a visszafogottság a teljesítendő

feladatok terén, inkább egyéb szabadidős tevékenység iránt nagyobb az érdeklődés.

Csökken a teljesítménykésztetés.24

A szomatikus és pszichés folyamatok átalakulása, a kedélyállapot ingadozása miatt

odafigyelésre, több türelemre, biztatásra, támogatásra van szükségük a serdülőknek.

Szükségük van kellő, elegendő motivációra, fizikai aktivitásra, melyben a

testnevelési órák, sportfoglalkozások, edzések, sportrekreációs tevékenységek

nyújtanak támogatást.25

Az európai ajánlások szerint, az 5-18 éves kor között a hét minden napján legalább

napi 60 perc fizikai aktivitást kellene végezniük, mely a mérsékelttől az intenzív

terhelésig terjedő, továbbá észlelhetően pozitív irányban befolyásolja a pulzus és a

légzésszámot. Ezzel szemben a 12.5–17.5 éveseket tanulmányozó HELENA

23 Tóthné Steinhausz V. és Tóth K.: Tudatos ülés gerinciskolája általános iskolásoknak, 2015 24 Tóthné Steinhausz V. és Tóth K.: Tudatos ülés gerinciskolája általános iskolásoknak, 2015 25 Tóthné Steinhausz V. és Tóth K.: Tudatos ülés gerinciskolája általános iskolásoknak, 2015

13

(Táplálkozással az Európai Serdülők Egészséges Életmódjáért) vizsgálat arról

számolt be, hogy az európai lányok kevesebb, mint egyharmada, az európai fiúk

kevesebb, mint kétharmada éri el ezt az aktivitási szintet.26

2.5.2. Iskolában végzett aktivitások

A testnevelésórák alapvető célja, hogy szórakoztató és támogató környezetben

adjanak lehetőséget a napi fizikai aktivitáshoz. Azonban számos fiatal esetében a

testkép és a megjelenéssel összefüggő aggodalmak korlátai lehetnek a testedzésnek.

A serdülők számára szintén problémát jelent a társaik erőszakoskodása vagy

kötekedése. Kételkednek saját képességeikben és azok szintjében, ez gátolhatja

részvételüket a rendszeres sporttevékenységben és így nem élik át a mozgás

örömét.27

2.5.3. Testmozgásra való ösztönzés

A testmozgás előnyei világosak, és a fiatalok hozzáállása korán kialakul, ezért

elengedhetetlen, hogy az egyéneket már kisiskolás koruktól kezdve a fizikai

aktivitásban való részvételre ösztönözzük. Fontos kiismerni mi az, ami gátolja az

adott egyént, és segítséget kell nyújtani neki. Például meg kell beszélni a

serdülőkkel, a sportruházattal, testi megjelenéssel, a sztereotípiákkal és bármely

hasonló dolgokkal kapcsolatos kérdéseiket, hozzáállásukat így is befolyásolhatjuk,

ez által növelhető részvételük a sporteseményeken, és fokozhatják a mozgásban lelt

örömüket. Sok esetben nincs olyan sportoló, akire felnéznek, az érdeklődés vagy

ismereteik hiánya miatt. A serdülő kor egyik jellemzője, hogy a fiatal kiválaszt

magának személyeket, akikre szeretne hasonlítani. Sokat segítene a mozgás

megszerettetésében egy sportoló példakép jelenléte. Az iskolai órák kerete a

legalkalmasabb a változás eléréséhez. Az iskolai testnevelés és sportfoglalkozások,

a fitnesz és a versenysportok megismertetése mellett érdemes nagyobb hangsúlyt

fektetni az egyének önbizalmának és jólétének támogatására. A testnevelésnek

képességektől függetlenül, minden diák számára nyitottnak kell lennie, a tanároknak

26 Tóthné Steinhausz V. és Tóth K.: Tudatos ülés gerinciskolája általános iskolásoknak, 2015 27 Tóthné Steinhausz V. és Tóth K.: Tudatos ülés gerinciskolája általános iskolásoknak, 2015

14

pedig támogatónak, itt jön szóba az egyénre adaptált testnevelés óra. Meg kell

ismernünk minden gyermek egyéni képességeit, és aszerint foglalkoznunk vele, és

javasolni sportolási lehetőségeket számukra.28

A serdülők számára lehetőséget kell biztosítani, olyan új fizikai aktivitásban való

részvételre, amelyekben örömüket lelik, valamint anyagilag nem megterhelő, és

könnyen elérhető (pl. kerékpározás, gyaloglás, rollerezés vagy görkorcsolyázás). A

csapatsportok lehetőséget adnak a vezetői készségek fejlesztésére, a csapatmunkára

és szervezésre, a pozitív testképre is. A lányok vélhetően jobban motiválhatók a

szociális és egészségi pozitívumokkal, a fiúk inkább a csapatban való részvétellel. A

lányok testmozgásban lelt örömét növeli a barátokkal, lánykörnyezetben végzett

aktivitás. Fontos kiemelnünk az iskolába járás és a hazajárás aktív formáit, akár

gyalog vagy kerékpár közlekedésről legyen szó, hozzá a tárgyi feltételeket is fontos

megadni, kerékpártárolók elhelyezésével.29

2.6. A megfelelő szék, és a helyes ülés

Gerincünk számára kiemelten fontos a megfelelő ülőalkalmatosság használata akár

az iskolában vagy a munkánk során. Mivel a nap nagy részét üléssel töltjük, oda

kell figyelnünk rá, hogy azt olyan módon tegyük, hogy hosszú távon ne okozzon

problémát. Sajnos a tanulók kifejezetten érintettek ebben a témában, mivel az

iskolában a napi 7-8 tanórából a testnevelés vagy a táncóra kivételével ülnek. A

gerinc szempontjából akkor megfelelő a szék, ha a következő követelményeknek

megfelel. A szék magassága és az ülőfelület hosszúsága lehetővé kell tegye, hogy

az ülőfelületen egészen a széktámláig hátracsúsztassuk a medencénket, és eközben

talpunk a földön támaszkodjon. Mindemellett a szék támlájának olyan helyen és

olyan helyzetben kell lennie, hogy a csípőlapátokat és az ágyéki gerincet neki

tudjuk támasztani író és figyelő helyzetben is. A szék támlája ne legyen túl hosszú,

mert gátolhatja a lapockák és a háti gerincszakasz elhelyezkedését. Továbbá a szék

28 Tóthné Steinhausz V. és Tóth K.: Tudatos ülés gerinciskolája általános iskolásoknak, 2015 29 Tóthné Steinhausz V. és Tóth K.: Tudatos ülés gerinciskolája általános iskolásoknak, 2015

15

ülőfelületének eleje nem lehet éles, mert nyomás alá helyezheti a lágyrészeket, az

izmokat és az ereket, így gátolhatja a vérkeringést.30

A medencefenék szempontjából akkor jó a szék, ha az ülőfelület nem süpped be,

hanem kemény. Manapság az ülő életmód miatt az aranyér és a vizelet-csepegés is

egyre gyakoribb, fontos ezek megelőzése, mégpedig a megfelelő ülőfelület

kiválasztásával. Ugyanis ha süppedő, jól párnázott széken ülünk, a medence izmai

inaktívvá válnak, elgyengülnek.31

2.6.1. A helyes ülés szabályai:

A medencénket csúsztassuk hátra, ameddig lehet. A csípőlapátokat és az ágyéki

gerincet támasszuk neki a háttámlának, ha a szék támlája egyenes, nincs kiképezve

rajta egy domborulati rész, akkor tegyünk a derék mögé egy párnát. Ha ez sincs,

akkor akár a kezünket is hátratehetjük a derekunk mögé. A talpak mindig legyenek

a talajra támasztva, ha nem ér le a talp, akkor sokkal nagyobb terhelést kap a

gerincünk. 32

2.7. Az iskolatáska kiválasztása, és viselésének szabályai

Napjainkban a válltáskák és az oldaltáskák nagy népszerűségnek örvendenek, de

ezek viselésekor a táska súlyának eloszlása nem egyenletes a két vállon. Fontos,

hogy a még fejlődésben lévő szervezetet egyenletes terhelésnek tegyük ki, és ha már

nap mint nap cipelnie kell a holmiját az iskolába, tegye ezt a számára

legkíméletesebb módon. Az iskolatáskának legyen két pántja, legyen könnyű

anyagból, a belepakolt könyvek és egyéb holmik súlyával is számolnunk kell, így

jobb, ha a táska alap súlya a lehető legkevesebb. Minél nehezebb egy táska annál

szélesebb vállpántja kell legyen a súly egyenletes elosztásához, ehhez járul még

hozzá a megfelelő kialakítású hátrész, ami merevített és párnázott. A táska

kiválasztásakor figyelnünk kell a méretére is, ne érjen a tarkónál fentebb, illetve a

30 http://gerinces.hu/prevencio/milyen-a-gerinc-szempontjabol-jo-szek/ 31 http://gerinces.hu/prevencio/milyen-a-gerinc-szempontjabol-jo-szek/ 32 http://gerinces.hu/prevencio/milyen-a-gerinc-szempontjabol-jo-szek/

16

csípőlapát alá sem, a viselője hátának szélességét se haladja meg. A megpakolt

iskolatáska súlya ne haladja meg a gyermek testsúlyának 12%-át.33

33 http://gerinces.hu/eletmod/milyen-jo-iskolataska/

17

3. Célok és feltételezések

Alapvető célom a tartáshibák és az életmód közötti összefüggések feltárása.

Megfigyelni a gyermekek hozzáállását a tartáshibákkal kapcsolatos

kiselőadásomhoz. Feltérképezni a testnevelésórák és táncórák menetét, követi-e a

gyermekek mozgásfejlődésének igényeit.

Feltételezéseim:

1. A tánc tagozatos osztályban a gerinc görbületei harmonikusabbak, mint a

rajz tagozatos osztályban.

2. A rajz tagozatos osztályra jellemzőbb lesz a fokozott thoracalis kyphosis.

3. A rajz tagozatos osztályban több gyermeknek lesz protraktált fejtartása.

4. A rajz tagozatos osztályban több gyermeknek lesz protraktált válltartása.

5. A rajz tagozatos osztály átlag testsúlya nagyobb, mint a tánc tagozatos

osztályé.

6. A rajz tagozatos osztályban gyakoribb lesz a gerincferdülés.

7. A testnevelés órákon nem végeznek tartásjavító gyakorlatokat, egyik

tagozaton sem.

8. A tánc tagozatos diákok jobban fogják szeretni a testnevelés órákat, mint a

rajz tagozatosok.

9. A rajz tagozatos gyerekek több időt fognak tölteni TV-nézéssel és

számítógép használattal, mint a tánc tagozatosok.

Kérdésfelvetéseim:

Szükség van-e gyógytornászra egy általános iskolának?

18

4. Anyag és módszer

A tartásvizsgálatot, kutatásomat, a Miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola és

Alapfokú Művészeti Iskola Kaffka Margit Általános és Alapfokú Művészeti

Tagiskolájában végeztem, valamint kiselőadást tartottam. Az iskola

intézményvezetőjének és a szülők beleegyezésével (1. és 2. számú melléklet). A

mintám 69 diák adataiból áll, 6. és 7. évfolyamosok, ebből 31 diák rajztagozatos, 38

diák pedig tánc tagozatos osztályba jár. 69-ből 28 fiú, 41 lány. 18-an 12 évesek, 33-

an 13 évesek, 17-en 14 évesek, 1 gyerek pedig 15 éves.

2016 június 2-14-ig tartott a felmérés, és a kérdőívek kitöltése. A kiselőadásokat

2016 december 9-én és 14-én, 2017 február 20-án és március 7-én tartottam. A

tartásvizsgálatra a védőnői szobában került sor, a kérdőíveket az osztályteremben

töltötték ki, illetve a kiselőadásomat is ott tartottam. A tartásvizsgálathoz általam

készített megtekintéses vizsgálati lapot használtam, illetve a kérdőívet és a

kiselőadás anyagát is én állítottam össze. A kérdőívet több részre bontottam,

általános kérdésekre, életmóddal kapcsolatos kérdésekre, tanórákkal és tanórákon

kívüli tevékenységekkel kapcsolatos kérdésekre, illetve egyéb kérdésekre. Ezek

segítségével kaptam képet a gyermekek általános napi habitusáról.

4.1. A vizsgálat részletes leírása

A védőnői szobában rendelkezésemre állt egy szobamérleg, egy kezelőágy, illetve

egy orvosi személy mérleg, melyhez magasság mérő is rögzítve volt. Használtam,

centiméterszalagot, illetve pálcát. A vizsgálatot egyesével végeztem el, három

csoporttársam segítségével.

4.1.1. Megtekintéses tartásvizsgálat

Frontális síkban előröl vizsgáltam a fej helyzetét, a súlyvonalat, a nyakizmok

szimmetriáját, a vállak magasságát, a clavicula és a sternum által bezárt szöget, a

bordapúp meglétét, a törzs-kar háromszög nagyságát, a m. biceps brachii állapotát, a

pollex állását, a crista iliaca-k magasságát, az articulatio genusok magasságát, a

patállák magasságát, a belbokák magasságát.

19

Sagittalis síkban vizsgáltam a súlyvonal pontjainak eltéréseit, a fej helyzetét, a

vállak helyzetét, a gerinc görbületeinek harmóniáját, a has állapotát, a SIAS és a

SIPS magasságát, a medence torzió meglétét, és a térdek helyzetét.

Frontális síkban hátulról vizsgáltam a fej helyzetét, a trapéz felsők szimmetriáját, a

vállak magasságát, a lapockák állását a bordakosáron, távolságát a gerinctől, a

lapockazáró izmok állapotát, a gerinc ívét és annak eltérését a thoracalis illetve a

lumbalis szakaszon, a crista iliaca magasságát, a SIPS-ek magasságát, valamint a

sarok helyzetét.

Látszólagos végtaghossz mérés: háton fekvésben, lábak nyújtva, enyhe abductioban.

Mérőszalaggal lemérem a köldök és a malleolus medialis közötti távolságot.

Valódi végtaghossz mérése: háton fekvésben, lábak nyújtva, enyhe abductioban.

Mérőszalaggal lemérem a spina iliaca anterior superior és a malleolus medialis

közötti távolságot.

A tartásvizsgálat összeállításához Stanley Hoppenfeld: A gerinc és a végtagok

fizikális vizsgálata című könyvét vettem segítségül. (6. számú melléklet)

4.2. Kérdőív

A diákok napi habitusával kapcsolatos kérdésekből áll, kitér a mozgásos

tevékenységekre, azok gyakoriságára, egyéb tevékenységekre, mozgásszervi

betegségek, ételallergiák, valamint gyógyszer allergiákra is. A kérdőív

feleletválasztós, felsorolásos, valamint számszerű kitöltést igénylő kérdésekből áll,

papír alapú. Összesen 58 darab kérdést tartalmaz a tánc tagozatosoké, és 57 darabot

a rajz tagozatosoké. Osztályfőnöki órán került sor a kérdőívek kitöltésére, 45 percet

vett igénybe. (4. és 5. számú melléklet)

A kérdőív összeállításakor arra törekedtem, hogy a lehető legrészletesebb képet

kapjak a diákok napi tevékenységéről. Fontosnak találtam kikérni egyéni

véleményüket a testnevelés órákról, a padok állapotáról, mivel az iskolában az idő

nagy részét üléssel töltik, ezt is szemügyre kell vennünk. Ugyanis a helytelen ülés

nagy szerepet játszik a törzs izmainak fejlődésében, és problémák kialakulásában. A

20

mozgással kapcsolatos kérdések terén kitértem az iskolai testnevelés és táncóra

elemeire, és gyakoriságára, illetve az iskolán kívüli szervezett vagy egyesületi

sportra. Betekintést kell nyernünk abba a mozgásos tevékenységbe is, amit a

gyermek saját elhatározására folytat, felügyelet nélkül. Véleményem szerint ez is

sportnak minősül. Rákérdeztem ezek rendszerességére és időtartamára is. Kérdés

volt még, hogy mennyi időt töltenek TV-nézéssel, vagy számítógépezéssel, és

milyen testhelyzetet szoktak felvenni közben.

4.3. A vizsgálati, és kérdőíves adatok rögzítése és feldolgozása

A kérdőívből illetve a tartásvizsgálatból összegyűlt adatokat a Microsoft Excel

2013-ban rögzítettem és dolgoztam fel.

21

5. Eredmények

101 gyermek szülőihez jutott el a beleegyező nyilatkozat, ebből 70 szülőtől kaptam

beleegyező választ. 69 gyermek kitöltötte a kérdőívet, 1 hiányzó volt, és 64

gyermek vett részt a tartásvizsgálaton.

5.1. A tartásvizsgálat eredményei:

5.1.1. Frontálisan síkban előröl, a következőket figyeltem meg.

A fej helyzete esetében a tánc tagozatos osztályokban 9 fiúnak és 15 lánynak volt

középhelyzetben, jobbra lateralflexiós eltérést 3 fiúnál és 3 lánynál, illetve balra

eltérést 4 lánynál találtam. A rajz tagozatosok esetében középhelyzetet 8 fiúnál, 4

lánynál, jobbra eltérést 6 fiúnál, 7 lánynál, balra eltérést 1 fiúnál, 4 lánynál találtam.

A súlyvonal esetében frontálisan szemből a köldök eltérésére összpontosítottam az

orr és a symphysis által alkotott függőleges vonalához képest. A tánc tagozatosok

esetében egy vonalba került 11 fiúnak és 16 lánynak. A köldök eltért jobbra 1 fiúnál

és 3 lánynál, eltért balra 3 lánynál. A rajz tagozatosoknál egy vonalba került 14

fiúnál és 10 lánynál. Eltérést mutatott jobbra 1 fiúnál és 3 lánynál, balra eltért 2

lánynál.

A nyakizmok jobb és bal oldalának szimmetriáját vizsgálva, a tánc tagozatosoknál

egyforma volt 4 fiúnak és 7 lánynak. Erősebb volt a jobb oldala 6 fiúnak és 10

lánynak, a bal oldal volt erősebb 3 fiúnál és 5 lánynál. A rajz tagozatosok

tekintetében szimmetrikus volt a két oldal 1 fiúnak és 1 lánynak. Erősebb a jobb

oldal 7 fiúnál és 9 lánynál, a bal oldal 6 fiúnál és 5 lánynál.

A vállak magassága a tánc tagozatosoknál egyforma volt 2 lánynak. A jobboldali

váll magasabb 7 fiúnál és 13 lánynál. A bal oldali magasabb 5 fiúnál és 7 lánynál. A

rajz tagozatosoknál egyforma magasak a vállak 1 fiúnál és 1 lánynál. magasabb a

jobb váll 7 fiúnál és 9 lánynál, a bal váll magasabb volt 7 fiúnál és 5 lánynál.

A kulcscsont és a szegycsont által bezárt szög a tánc tagozatosoknál 90° volt 8

fiúnál és 15 lánynál. 90-110° között volt 3 fiúnál és 5 lánynál, nagyobb volt, mint

110° 1 fiúnál és 2 lánynál. A tánc tagozatosok esetében 90° volt 8 fiúnál és 10

22

lánynál. 90-110° között volt 5 fiúnál és 3 lánynál, 110° felett volt 2 fiúnál és 2

lánynál.

A bordapúp előfordulása a tánc tagozatosoknál 2 lánynak a jobb oldalon, 1 fiúnak

és 2 lánynak a bal oldalon. A rajz tagozatosoknál a jobb oldalon 3 fiúnak és 1

lánynak, a bal oldalon 1 fiúnak és 5 lánynak.

A törzs-kar háromszög a tánc tagozatosoknál, 5 fiúnál és 9 lánynál egyforma. A

jobb oldalon kisebb 2 fiúnál és 7 lánynál, a bal oldalon kisebb 5 fiúnál és 6 lánynál.

A rajz tagozatosok esetében 5 fiúnál és 5 lánynál egyforma nagyságú. A jobb oldali

kisebb 5 fiúnál és 3 lánynál, a bal oldali kisebb 5 fiúnál és 7 lánynál.

A bicepsek állapotát, két diák kivételével, mindegyiküknél szimmetrikusnak

találtam. A bal oldali biceps volt erősebb egy rajz és egy tánc tagozatos fiúnál.

A hüvelykujj állását tekintve, befelé fordul 9 fiúnál és 21 lánynál, a tánc

tagozatosok között. A rajz tagozaton 12 fiúnak és 13 lánynak fordul befelé a

hüvelykujja. A többieké előre tekint.

A csípőlapátok magassága tekintetében, a tánc tagozaton, egyforma magas volt a

jobb és bal oldali medencefél 7 fiúnál és 11 lánynál. A jobb oldali magasabb volt 2

fiúnál és 7 lánynál. A bal oldali volt magasabb 3 fiúnál, 4 lánynál. A rajz

tagozatosoknál egyforma magas volt 8 lánynak és 7 fiúnak. A jobb oldali volt

magasabb 4 lánynál és 4 fiúnál, a bal oldali volt magasabb 2 fiúnál és 5 lánynál.

A térdek magassága a tánc tagozaton egyforma volt 8 fiúnak és 11 lánynak,

magasabb volt a jobb oldali 3 fiúnál és 8 lánynál, magasabb volt a bal oldali 1 fiúnál

és 3 lánynál. A rajz tagozaton egyforma magasak voltak a térdek 12 fiúnál és 6

lánynál, a jobb oldali magasabb volt 2 fiúnál és 8 lánynál, a bal oldali volt

magasabb 1 fiúnál és 1 lánynál.

A térdkalács helyzetét tekintve a tánc tagozatosoknál előre tekint 9 fiúnak és 16

lánynak, befelé fordul 3 lánynak, kifelé fordul 3 fiúnak és 3 lánynak. A rajzos

osztályban előre tekint 6 fiúnak és 10 lánynak, befelé fordul 1 fiúnak, 3 lánynak,

kifelé fordul 8 fiúnak és 2 lánynak.

23

A belbokák magassága a tánc tagozatosoknál, 5 fiúnál és 8 lánynál egyforma, 6

fiúnál és 8 lánynál magasabb a jobb boka, 1 fiúnál és 6 lánynál magasabb a bal

boka. A rajz tagozatban egyforma magas 6 fiúnál és 6 lánynál, magasabb a jobb

oldali 4 fiúnál és 8 lánynál, magasabb a bal oldali 5 fiúnál és egy lánynál.

5.1.2. Sagittálisan oldalról

A súlyvonal vizsgálatánál azt figyeltem meg, mennyi gyermeknél halad át a

fiziológiás pontokon és mennyinél tér el. A tánc tagozaton 5 fiúnak és 5 lánynak

megfelelő, a rajz tagozaton pedig 4 fiúnak és 6 lánynak. A többieknél eltér, ami a

tánc tagozaton 24 gyereket, a rajz tagozaton pedig, 20 gyereket érint. (1. ábra)

A fej helyzete a tánc tagozatosoknál 7 fiúnak és 11 lánynak protraktált, a rajz

tagozatosoknál 10 fiúnak és 11 lánynak protraktált. A többieknél normál helyzetben

van.

A vállak helyzete a tánc tagozatosok esetében 7 fiúnak és 15 lánynak protraktált. A

Rajz tagozaton 6 fiúnak és 11 lánynak protraktált. A többieknél normál helyzetű.

A gerinc görbületeit tekintve, a tánc tagozatban, 6 fiúnak és 6 lánynak harmonikus,

4 lánynak kyphotikus, 4 fiúnak és 7 lánynak lordotikus, 2 fiúnak és 5 lánynak

kypholordotikus. A rajz tagozaton harmonikus görbületei vannak 4 fiúnak és 4

lánynak, 2 fiúnak és 4 lánynak kyphotikus, 5 fiúnak és 5 lánynak lordotikus, 1

5 5 467

17

119

0

5

10

15

20

Fiú Lány Fiú Lány

Tánc tagozat Rajz tagozat

Fő

Tagozatok

A súlyvonal vizsgálata

Megfelelő Eltér

1. ábra: súlyvonal vizsgálata, saját forrás, n=64

24

fiúnak és 1 lánynak kypholordotikus. Lapos hátat (dorsum planum) csak a rajz

tagozatosoknál, 3 fiúnál és 1 lánynál találtam.

A has állapotánál, azt figyeltem meg kiemelkedik-e a köldök alatti része vagy sem.

Ez a jelenség a medence helyzetével van összefüggésben. A tánc tagozatban 10

fiúnak és 13 lánynak normál állapotú, 2 fiúnak és 9 lánynak előreemelkedő köldök

alatt. A rajz tagozaton, 8 fiúnak és 8 lánynak normál, 7 fiúnak és 7 lánynak

előreemelkedő.

A spina iliaca anterior superior és a spina iliaca posterior superior magasságát

tekintve a tánc tagozatosoknál egy magasságban van 5 fiúnak és 8 lánynak.

Magasabban van a SIPS 7 fiúnak és 14 lánynak. A rajz tagozatban 2 fiúnál és 4

lánynál helyezkednek el egyforma magasan, 13 fiúnál és 11 lánynál pedig a SIPS

magasabban van.

A medence torziót tekintve, a rajz tagozaton 3 fiúnak és 1 lánynak van előrébb a

jobb csípőlapátja, 2 fiúnak és 2 lánynak pedig a bal csípőlapátja. A rajz tagozaton 4

fiúnak van előrébb a jobb csípője, 3 fiúnak és 2 lánynak pedig a bal.

A térdek állapota alatt, a femur és a tibia egymáshoz képesti állapotát vizsgáltam.

Hyperextensios helyzetű volt a térd 3 rajz és 3 tánc tagozatos lánynál. Ez

kötőszöveti lazaságra utal. A többi alanynak normál, azaz 0°-os extensios

helyzetben volt a térd ízület.

5.1.3. Frontálisan hátulról

A fej helyzetét hátulról is megvizsgáltam, csak a pontosság kedvéért.

A trapéz felsők állapota, jobb és bal oldalt összehasonlítva, a tánc tagozatosok

esetében 3 fiúnak és 7 lánynak szimmetrikus, 6 fiúnak és 10 lánynak erősebb a jobb

oldala, 3 fiúnak és 5 lánynak erősebb a bal oldala. A rajz tagozatban 2 fiúnak és 1

lánynak szimmetrikus a két oldal, 7 fiúnak és 9 lánynak erősebb a jobb oldal, 6

fiúnak és 5 lánynak erősebb a bal oldal.

A vállak magasságát frontálisan hátulról szintén önellenőrzésként vizsgáltam meg.

25

A lapockák helyzete alatt a mellkasfalra való illeszkedésüket vizsgáltam.

Kiemelkedő lapockája a tánc tagozaton 5 fiúnak és 12 lánynak volt. A rajz

tagozaton pedig 6 fiúnak és 9 lánynak.

A lapockák távolsága a gerinctől a tánc tagozatosok esetében 4 fiúnál és 9 lánynál

egyforma, 6 fiúnál és 6 lánynál a jobb oldali távolabb van, 2 fiúnál és 7 lánynál a

bal oldali van távolabb. A rajz tagozaton 3 fiúnak és 4 lánynak egyforma távolságra

vannak a gerinctől. 6 fiúnak és 4 lánynak van távolabb a jobb lapockája, 6 fiúnak és

7 lánynak pedig a bal van távolabb.

A gerinc és a lapockák közötti izmok állapota alatt a trapéz középső rostjait, a

rhomboideus minor et major állapotát figyeltem meg. A tánc tagozaton 5 fiúnak és

7 lánynak gyengébb. A rajz tagozaton 5 fiúnak és 5 lánynak gyengébb. A többi

gyereknél, az előbb említett izmok, normál állapotúak.

A gerinc ívének vizsgálatakor a csigolyák egymás alatti elrendeződését figyeltem

meg. A tánc tagozat esetében a gerinc íve egyenes volt 6 fiúnál és 11 lánynál, a

gerinc íve eltért 6 fiúnál és 11 lánynál. A rajz tagozat esetében egyenes volt a gerinc

6 fiúnál és 7 lánynál. A gerinc íve eltért 9 fiúnál és 8 lánynál.

Thoracalisan jobbra és lumbálisan balra konvexitást találtam a tánctagozaton 6

fiúnál és 9 lánynál, a rajz tagozaton pedig 6 fiúnál és 3 lánynál.

Thoracalisan balra és lumbálisan jobbra konvexitást találtam a tánc tagozaton 2

lánynál, a rajz tagozaton 3 fiúnál és 4 lánynál.

A csípőlapátok magasságát szintén önellenőrzés miatt végeztem el frontálisan

hátulról is.

A spina iliaca posterior superior magasságának eredményei értelemszerűen ugyan

azok, mint a csípőlapát magasságáé.

A sarkak helyzeténél a talus és a calcaneus állását figyeltem meg a tibia

hossztengelyéhez képest. A tánc tagozatosoknál normál helyzetű volt a sarok 7

fiúnál és 11 lánynál, kifelé billent 3 fiúnál és 4 lánynál, befelé billent 2 fiúnál és 7

26

lánynál. A rajz tagozat esetében normál állapotú volt, 8 fiúnál és 5 lánynál, kifelé

billent 6 fiúnál és 7 lánynál, befelé billent 1 fiúnál és 3 lánynál.

2. ábra: A tartáshibák megoszlása százalékos arányban, saját forrás, n=64

Ezt a diagram a tartás vizsgálat során talált jó és rossz eredmények százalékos

eloszlását mutatja, mely az oldalról vizsgált súlyvonal eredményeit és az ismétlő,

önellenőrző vizsgálati pontok eredményeit nem tartalmazza. Mivel a két tagozatban

vizsgált diákok létszáma eltérő, ezért érdemesebb százalékos arányban feltüntetni a

különbségeket. (2. ábra)

5.2.Kérdőív eredményei:

A gyermekek a kérdésekre egyénileg válaszoltak.

5.2.1. Általános kérdések

A tánc tagozatosok közül 8-an 12 évesek, 21-en 13 évesek, 9-en 14 évesek. A rajz

tagozaton 10-en 12 évesek, 12-en13 évesek, 8-an 14 évesek és 1 15 éves.

A testtömeg átlaga a tánc tagozaton 53,12 kg, a rajz tagozaton 55,5 kg.

A testmagasság átlaga a tánc tagozaton 162,2 cm, a rajz tagozaton 159,6 cm.

A testalkat a tánc tagozaton, a gyermekek 26 %-a sportos, 16%-a vékony, 50%-a

átlagos, 8%-a testsúlyfelesleggel rendelkező. A rajz tagozaton 13%-a sportos, 19%-

56

4744

53

0

10

20

30

40

50

60

tánc tagozat Rajz tagozat

SZÁ

ZALÉ

K

TAGOZATOK

Tartáshibák előfordulásának százalékos megoszlása tagozatonként

Megfelelő értékek Eltérő értékek

27

a vékony, 45%-a átlagos, 23%-a testsúlyfelesleggel rendelkezőnek ítélte meg

magát.

5.2.2. Életmód

Az iskolába járást tekintve, a tánc tagozaton a diákok 45%-a jár busszal, 18%-át

viszik autóval, 3%-a jár kerékpárral, 34%-uk jár gyalog. A rajz tagozatosok 42%-a

jár busszal, 10%-át viszik autóval, 0%-a jár kerékpárral, 48%-uk jár gyalog.

A tánc tagozatosok 79 percet sétálnak egy nap átlagosan. Míg a rajz tagozatosok 92

percet.

A séta tempója a tánc tagozaton 3%-uknak lassú, 84%-uknak közepes, 13%-nak

pedig gyors. A rajz tagozaton 4%-uk sétál lassan, 73%-uk közepes tempóban, 23%-

uk pedig gyorsan.

A tánc tagozatosok 80%-a hord hátizsákot, 15%-a válltáskát, 5%-a pedig kézitáskát.

A rajz tagozaton a gyerekek 63%-a hord hátizsákot, 37%-a válltáskát.

A táska átlag súlya a tánc tagozaton 6,3 kg, a rajz tagozaton 4,2 kg.

A táska súlyának érzete a tánc tagozatosok körében 32%-uk érzi nehéznek, 52%-uk

érzi közepesnek, 16%-uk pedig könnyűnek. A rajz tagozatosok 23%-a érzi

nehéznek, 71%-uk érzi közepesnek, 6%-uk érzi könnyűnek.

A táska kényelmére vonatkoztatva, a tánc tagozatosok 79%-a érzi kényelmesnek,

21%-a pedig kényelmetlennek a táskáját. A rajz tagozaton 87%-uk érzi

kényelmesnek, 13%-uk pedig kényelmetlennek a táskáját.

A hátizsákot használók, a tánc tagozaton, 71%-a figyel oda a pántok egyforma

hosszúságára, a rajz tagozaton pedig a diákok 65%-a.

Akik válltáskát vagy kézitáskát használnak, a tánc tagozaton, 55%-uk hordja a jobb

vállán, vagy kezében, 45%-uk a bal vállán vagy kezében. A rajz tagozaton 71%-uk

hordja a jobb vállán vagy kezében, 29%-uk pedig a bal vállán vagy kezében. Ezen

adatokba azokat is beleszámoltam, akik hátizsákot hordanak, de időnként váll táskát

vagy kézi táskát is.

28

Az alvással töltött órák száma, a tánc tagozaton, 40%-uk alszik 6-8 órát, 47%-uk 9-

10 órát, 13%-uk 11-12 órát. A rajz tagozatosok 47%-a alszik 6-8 órát, 33%-a 9-10

órát, 20%-a 11-12 órát.

A hogyan kérdésre válaszolva, a tánc tagozatosok 3%-a alszik háton, 71%-a oldalt,

26%-a pedig hason. A rajz tagozatosok 7%-a alszik háton, 77%-a oldalt, 16%-a

hason.

5.2.3. Tanórákkal kapcsolatos kérdések

A tánc tagozatosok 45%-ának naponta 6-7 órája van, 55%-ának 7-8 órája van. A

rajz tagozaton a gyerekek 42%-ának van napi 6-7 órája, 58%-ának 7-8 órája van.

A tánc tagozatosok 84%-a szerint nem kényelmesek az iskolai székek, a rajz

tagozatosok 72%-a szerint sem kényelmesek.

A testnevelés órák száma minden évfolyamon és tagozaton heti 5 óra.

A következő kérdésben, arra voltam kíváncsi, mennyire gyakran fordul elő, hogy a

testnevelés órákat nem mozgással töltik a diákok. A rajz tagozaton a diákok 8%-a

szerint gyakran előfordul, 71%-a szerint ritkán, 21%a szerint pedig soha. A rajz

tagozatosok 3%-a szerint gyakran, 50%-a szerint ritkán, 47%-a szerint soha. (3.

ábra)

3 8

50

71

47

21

0

20

40

60

80

Rajz tagozat Tánc tagozat

Száz

alék

ok

Tagozatok

Testnevelés órai aktivitás hiányának előfordulása

Gyakran Ritkán Soha

3. ábra: A testnevelés órai aktivitás hiányának előfordulása, saját forrás, n=69

29

Az is érdekelt mekkora népszerűségnek örvend az iskolai testnevelés óra. A tánc

tagozatosok 53%-a szereti, 5%-a nem, 42%-ánál pedig változó. A rajz tagozatosok

50%-a szereti, 10%-a nem, 40%-ánál változó.

Azt is megkérdeztem mennyire elégedettek a mozgás mennyiségével, tánc

tagozatosok 87%-a szerint eleget mozognak testnevelés órán, 13%-a szerint nem. A

rajz tagozatosok 83%-a szerint eleget mozognak, 17%-a szerint nem.

A futás gyakoriságát is megkérdeztem, a tánc tagozatosok 66%-a szerint minden

órán van futás, 26%-a szerint hetente, 8%-a szerint havonta. A rajz tagozatosok

73% a szerint minden nap, 27%-a szerint hetente.

Az erősítő gyakorlatok végzésének gyakoriságára is kitértem. A tánc tagozatosok

26%-a szerint minden órán van, 46%-a szerint hetente, 26%-a szerint havonta, 2%-a

szerint soha. A rajz tagozatosok 27%-a szerint minden órán van, 60%-a szerint

hetente, 10%-a szerint havonta, 3%-a szerint soha.

A tartás javító gyakorlatok rendszerességére is kíváncsi voltam, bár ezen a téren

belefutottam abba a hibába, hogy nem teljesen világos számukra a különbség a

tartás javító és az erősítő gyakorlat között. A tánc tagozatosok 12%-a szerint

minden nap végeznek tartásjavító gyakorlatokat, 48%-a szerint hetente, 7%-a

szerint havonta, 33%-a szerint soha. A rajz tagozatosok 17%-a szerint minden órán,

34%-a szerint gyakran, 21%-a szerint havonta, 28%-a szerint soha.

A tánc tagozatosok 100%-a szívesen kimozdul a tanteremből szünetekben, a rajz

tagozatosok 93%-a szintén.

5.2.4. A rajz tagozatosokra vonatkozó tanórákkal kapcsolatos kérdések:

A rajztagozatosok 78%-ának van hetente 5 rajzórája, 22%-ának 4 rajzórája.

A tagozat 78%-a szerint kényelmes a szék és a pad, amin rajzolnak.

A rajz tagozatos diákok 40%-a gyakran rajzol az iskolán kívül is, 53%-a ritkán, 7%-

a soha.

30

Akik rajzolnak iskolán kívül, átlagosan 2 órát rajzolnak. És 6%-uk fekve, 4%-uk

kanapén ülve, 16%-uk törökülésben, 74%-uk széken asztalnál szeret rajzolni.

5.2.5. A tánc tagozatosokra vonatkozó tanórákkal kapcsolatos kérdések:

A tánc tagozatosoknál változó hány táncórára járnak egy héten 26%-ának 5, 39%-

ának 4, 29%-ának 3, 6%-ának pedig nincs táncórája.

A diákok 86%-a szerint minden óra elején van bemelegítés, 9%-a szerint gyakran,

5%-a szerint pedig ritkán.

A nyújtás, a tánc óra végén, pedig 2%.uk szerint minden órán, 18%-uk szerint

gyakran, 24%-uk szerint ritkán van, 56%-uk szerint soha.

A kimerültség szintjét is fontosnak tartottam megkérdezni. A tagozat 12%-a

nagyon, 44%-a közepesen, 44%-a kicsit.

A tánc tagozatosok közül a gyerekek 47%-a jár táncversenyekre, átlagosan 1,85

verseny van egy félév során.

5.2.6. Tanórákon kívüli tevékenységek:

A tánc tagozatosok közül 1 diák jár gyógytestnevelésre, a rajz tagozatosok közül

szintén 1 diák jár gyógytestnevelésre.

Átlagosan egy héten 2 gyógytestnevelés óra van.

A két évfolyamon egy diák sincs felmentve az iskolai testnevelés alól.

Iskolán kívül szervezett sporttevékenységet folytat a tánc tagozatosok 56%-a, és a

rajz tagozatosok 53%-a. Átlagosan heti 3 alkalommal a rajz tagozaton, a tánc

tagozaton heti 3 alkalommal. A rajz tagozaton átlagosan 86 perc egy alkalom, a tánc

tagozaton pedig átlagosan 84 perc egy alkalom.

A rendszeres szervezett sporttevékenységet folytatók közül a tánc tagozatosok 56%-

a, a rajz tagozatosok 53%-a jár versenyekre.

A tánc és a rajz tagozaton összevonva átlagosan 3 versenyre járnak egy év során.

31

Kíváncsi voltam vajon mennyi gyerek folytat magától mozgásos tevékenységet. A

tánc tagozatosok 66%-ának van valamilyen mozgásos hobbytevékenysége, illetve a

rajz tagozatosok 67-ának. (4. ábra)

A további két kérdés azokra vonatkozik, akik rendszeresen végzik az előbb említett

mozgásos tevékenységeket.

A tánc tagozatosok átlagosan heti 3 alkalommal folytatják ezen tevékenységeket, a

rajz tagozatosok pedig 3 alkalommal.

A tevékenység időtartamát tekintve három opciót adtam meg, a tánc tagozatosok

0%-ánál kevesebb, mint fél óra, 60%-ánál több mint fél óra, és 40%-ánál több mint

egy óra. A rajz tagozatosok 23%-a kevesebb, mint fél órát, 27%-a több mint fél

órát, 50%-a több mint egy órát mozog.

A következő kérdésekben a számítógép használat, és TV nézés időtartamára, és

ezen, tevékenységek közbeni testhelyzetre tértem ki.

A tévénézéssel töltött idő a tánc tagozatosok körében, hétköznap átlagosan 1,63 óra,

hétvégén 2,54 óra. A rajz tagozaton hétköznap átlagosan 2,33 óra, hétvégén 3,81

óra. A megadott időtartam egy napra vonatkozik.

A számítógépezéssel (x-box, playstation, stb.) töltött idő a tánc tagozaton hétköznap

átlagosan 3,36 óra, hétvégén 4,63 óra. A rajz tagozaton hétköznap 2,35 óra,

67

33

66

34

0

20

40

60

80

Igen Nem

Száz

alék

Válaszok

Rendszeres egyéni mozgásos tevékenység végzése

Rajz tagozat Tánc tagozat

4. ábra: Az önálló mozgásos tevékenységek rendszeressége, saját forrás, n=69

32

Rajz tagozat Tánc tagozat

Széken ülve 67 55

Kanapén ülve 22 29

Fekve 11 16

6755

2229

1116

010203040506070

Száz

alék

Tagozatok

Elhelyezkedés számítógéphasználat közben

Széken ülve Kanapén ülve Fekve

hétvégén 3,30 óra. Ezen esetben is a megadott átlag időtartam egy napra

vonatkozik.

TV nézés közben a tánc tagozatosok 50%-a ülve, 50%-a fekve helyezkedik el. A

rajz tagozatosok 40%-a ülve, 60%-a pedig fekve helyezkedik el.

Számítógép használat közben a tánc tagozatosok 55%-a széken ülve, 29%-a

kanapén ülve, 16%-a pedig fekve helyezkedik el. A rajz tagozatosok 67%-a széken

ülve, 22%-a kanapén ülve, 11%-a pedig fekve helyezkedik el. (5. ábra)

A számítógép használat kapcsán érdekelt, hogy asztali számítógépet vagy laptopot

használnak a diákok. A tánc tagozatosok 24%-a használ asztali számítógépet, 76%-

a pedig laptopot. A rajz tagozatosok 41%-a használ asztali számítógépet, 59%a

laptopot.

Érdekelt az is mennyire figyelnek oda az előbb említett tevékenységek során a

megfelelő testtartás forszírozására. A tánc tagozatosok 13%-a mindig, 42%-a pedig

gyakran, a rajz tagozatosok 11%-a mindig, 36%-a gyakran figyel oda a megfelelő

ülésre.

A tánctagozatosok 91%-ának, illetve a rajz tagozatosok 92%-ának van kényelmes

széke.

5. ábra: Számítógép használat közben felvett testhelyzet, saját forrás, n=69

33

Ezen belül a tánc tagozatosok 44%-ának és a rajz tagozatosok 31%-ának van olyan

széke mely követi a gerince görbületeit.

5.2.7. Egyéb kérdések

A hátfájás előfordulását is megkérdeztem, miszerint a tánc tagozatosok 11%-ának

gyakran, 54%-ának ritkán, 35%ának pedig nem fáj a háta. A rajz tagozatosok 10%-

ának gyakran, 47%-ának ritkán, 43%-ának nem szokott fájni a háta. (6. ábra)

Kíváncsi voltam kapnak e rossz visszajelzést a környezetüktől a tartásukkal

kapcsolatban. A tánc tagozatosok 11%-a gyakran, 36%-a ritkán, 53%-a soha. A rajz

tagozatosok 14%-a gyakran, 28%-a ritkán, 59%-a soha nem kap rossz visszajelzést.

Arra is kíváncsi voltam, hányan vannak megelégedve a tartásukkal és hányan nem.

A tánc tagozatosok körében a diákok 11%-a szerint rossz a tartása, 59%-a szerint jó,

30%-a szerint pedig lehetne jobb. A rajz tagozatosok 3%a szerint rossz a tartása,

30%-a szerint jó, 67%-a szerint lehetne jobb. A lehetne jobb választási opció, ennél

a kérdésnél, arra utal, hogy nem tartja rossznak a tartását, de nem is tökéletesnek.

Megkérdeztem azt is, diagnosztizáltak-e már róluk valamilyen mozgásszervi

betegséget. A tánc tagozaton 3 gyermek tud gerincferdülésről.

Érdekelt az étel allergia, vagy gyógyszer allergia megléte is. A tánc tagozaton 1

gyermek tejcukor érzékeny és aszthmás, 1 glutén érzékeny, 1 allergiás a

tartósítószerre, a paradicsomra és a kiwire.

10 11

4754

4335

0

10

20

30

40

50

60

Rajz tagozat Tánc tagozat

SZÁ

ZALÉ

K

TAGOZATOK

Hátfájás előfordulása

Gyakran Ritkán Soha

6. ábra: A hátfájás előfordulása, saját forrás, n=69

34

5.3. Kiselőadás

Az előadás témái:

A leggyakoribb tartáshibák ismertetése, a protraktált fej és válltartás, az előre

billenő medence helyzete, a fokozott lumbális lordodis. Ezek kialakulásának

okairól, megelőzési lehetőségeiről, vagy a kialakult probléma megoldásáról

beszéltem. Úgy gondoltam, számukra ezek a dolgok könnyen elmagyarázhatóak,

megérthetőek.

A helyes és a helytelen ülőhelyzet közötti különbségekről is beszéltem. Itt

elmagyaráztam a helytelen ülés későbbi tüneteit, és az általa okozott fájdalmak

típusát, elhelyezkedését. Felhívtam a figyelmet a sérv kialakulásának esélyeire és

okaira, mivel szorosan összefügg a rossz ülőhelyzet tartós meglétével. Bemutattam

néhány megfelelő ülőhelyzetet biztosító segédeszközt is. Az ékpárnát, a

deréktámasz párnát, és a fitball labdát, és az ahhoz megvásárolható keretet,

mindegyik használatát, és pozitívumait is megosztottam velük. Szó esett

ergonomikus székekről, asztalokról, billentyűzetekről, egérpadokról, egerekről,

ezek jó tulajdonságairól, a különbség miben létéről, egy átlagos használati és egy

ergonomikus eszköz között.

A testmozgás fontosságával kapcsolatban megemlítettem, hogy sajnos az iskolai

testnevelési tananyag nem fedi le a szervezetüknek szükséges megfelelő minőségű

és típusú mozgásokat. Így erre nekik kell odafigyelni, nem csak a közoktatásban

eltelt évek alatt, hanem a későbbiekben is, életük végéig. Kiemeltem a hátizom

erősítés fontosságát, melyre szintén minden életszakaszban szükség van.

Bemutattam két olyan sportot, melyek kíméletesek a gerinchez, ugyanakkor erősítik

az izmainkat, ezek a jóga és a pilates. Néhány mondatban vázoltam a sportok

általános tulajdonságait, menetét, a célom jelen esetben az volt, hogy legyen némi

kiindulási alapjuk, ha a későbbiekben szeretnék kipróbálni ezeket.

A ciklikus sportok közül a futást, biciklizést és a rollerezést emeltem ki, abból is

inkább a futással kapcsolatos veszélyekre hívtam fel a figyelmet, például a betonon

való futás hátránya, hogy porckopás előzményeihez is vezethet.

35

A kiselőadásom utolsó része pedig arról szólt, hogy az emberi élet harmóniája a

fizikai és a szellemi tevékenységek összhangjából ered. Így hát annak fontosságát

emeltem ki, hogy mindenkinek meg kellene találnia azt a mozgásformát, melyet egy

életen át szívesen végez, lehet több mozgásos tevékenység melyet váltogatunk. A

lényeg, hogy legyen olyan, ami közel áll hozzánk és örömmel végezzük azt, hogy a

mi testünk és lelkünk is egyensúlyban maradjon.

A kiselőadáshoz személyes tapasztalatokat is hozzáfűztem, remélve, hogy

megfűszerezi egy kissé a mondandómat.

A kiselőadás képei a 7-es számú mellékletben megtekinthetőek.

A kiselőadás során kiosztottam egy tájékoztatót azoknak a gyerekeknek, akiknél

gerincferdülésre utaló jeleket találtam. (3. melléklet)

36

6. Megbeszélés

A kutatásom megtervezését az a kíváncsiság ihlette, hogy vajon van-e különbség a

különböző tagozatos diákok mozgásszervi állapotában. Így a kutatásom végére

kiderült, igen van különbség, kisebb eltérésekben nyilvánul meg.

A tartásvizsgálat során mind a két tagozat diákjai megszeppenve ugyan, de

kíváncsian figyelték az én munkámat, alapvetően érdeklődően álltak hozzá a

szituációhoz. Idegen volt számukra egy orvosihoz hasonló vizsgálat, mikor le kell

öltözni, viszont jóval hosszabb ideig figyelték meg őket, mint egy orvosi vizsgálat

esetén. Mindegyik diáknak felhívtam a figyelmét hangsúlyosabb eltérésekre.

A kérdőíveknél észrevettem, hogy pár kérdésnél a realitástól igen csak eltérő

válaszokat adtak meg, mint például a táska súlya esetében egyesek igen csak

elrugaszkodtak a valóságtól. Vagy a napi séta eseténél, mikor az időtartamra

percben voltam kíváncsi, volt, aki egészen alacsony értéket adott meg, például 10

perc. Így az értékelés eredményei, úgy gondolom, nem fedik le teljes mértékben a

valóságot. Természetesen számítottam rá, hogy ebben a korosztályban gyerek egy

része nem tud kellően végiggondolni és mérlegelni egy ilyen kérdést.

A kiselőadások során pedig világossá vált előttem, hogy a tánc tagozatos diákok

érdeklődése a témával kapcsolatban messze menően meghaladta a rajz

tagozatosokét. A tánc tagozatosok sok kérdést tettek fel, elmesélték egyéni

tapasztalataikat is egyes témákkal kapcsolatban. A rajz tagozatos gyerekek közül is

akadt egy-két érdeklődő, de javarészt úgy éreztem untatom a társaságot.

6.1. Feltételezések megbeszélése

A tartásvizsgálatok és a kérdőívek kiértékelése után szeretném bemutatni a

hipotéziseimet.

Első hipotézisemben feltételeztem, hogy a tánc tagozatosok körében több olyan diák

lesz, akinek harmonikusak a gerinc görbületei, mint a rajz tagozatban. Ez

igazolódott, a tánc tagozaton 12 diáknak megfelelő a háti görbületek állása, a rajz

tagozaton pedig 8 esetben. (7. ábra)

37

18 1722

12

21

8

1713

0

10

20

30

Protraktált Normál Protraktált Normál

Fej helyzete Váll helyzete

Fő

Vizsgált területek

Fej és vállak helyzete

tánc tagozat rajz tagozat

Második hipotézisemben feltételeztem, hogy a rajz tagozatosokra jellemzőbb lesz a

háti kyphosis fokozódása, mint a tánc tagozaton. Ha csak a kyphotikus

fokozottságot nézzük, és a kypholordotikus hátat kihagyjuk akkor valóban teljesült

a hipotézis, viszont ha összevonjuk a kettőt, mivel a kypholordotikus fokozódás

esetében is fokozott háti domborulattal találkozunk, akkor meg kell cáfolnom, mert

a kettőt összegezve a tánc tagozaton gyakoribb az előfordulása. Szám szerint 11

diák a tánc tagozaton és 8 diák a rajz tagozaton. (7. ábra)

Harmadik hipotézisemben feltételeztem, hogy több rajz tagozatosnak lesz

protraktált fej tartása, mint tánc tagozatosnak. A hipotézis igazolódott. A rajz

tagozaton 21 gyereknek volt protraktált fejtartása, és a tánc tagozaton 18 gyereknek.

(8. ábra)

12

8

46

1110

7

24

0

5

10

15

Tánc tagozat Rajz tagozat

Fő

Tagozatok

A gerinc görbületei

Harmónikus Kyphotikus Lordotikus Kypholordotikus Dorsum planum

7. ábra: A gerinc görbületei sagittalis síkban, saját forrás, n=64

8. ábra: A fej és a vállak helyzete, saját forrás, n=128

38

Negyedik hipotézisemben feltételeztem, hogy a rajz tagozatosok körében gyakoribb

lesz a protraktált válltartás, mint a tánc tagozatosok körében. Ez cáfolódott, ugyan is

a tánc tagozaton 22 gyereknél, míg a rajz tagozaton 17 gyereknél találtam eltérést.

(8. ábra)

Az ötödik hipotézisemben feltételeztem, hogy a rajz tagozatosok átlag testsúlya

nagyobb, mint a tánc tagozatosoké. Ez beigazolódott, bár az eltérés mindössze 2,4

kilogramm, így a tánc tagozatosok életmódja a testsúly alakulásában nem

számottevő. (9. ábra)

A hatodik hipotézisemben feltételeztem, hogy a rajz tagozatosok körében gyakoribb

lesz a scoliosis, mint a tánc tagozaton. Ez beigazolódott, ugyan is a rajz tagozaton

több, mint az osztály felénél találtam scoliosist. De kiemelendő, hogy a tánc

tagozaton 17 diák scoliosisos, ami a tagozat felét jelenti. Tehát számottevő

különbség nincs a két osztály között. (10. ábra)

515253545556

testsúly

rajz tagozat 55,5

tánc tagozat 53,1

Kilo

gram

m

Tagozatok

Testsúly megoszlása a két tagozaton

rajz tagozat tánc tagozat

9. ábra: A testsúly megoszlása, saját forrás, n=69

39

A hetedik hipotézisemben feltételeztem, hogy a tartásjavító gyakorlatokat havonta

vagy egyáltalán nem végeznek, egyik tagozaton sem, az iskolai testnevelés órák

alatt. Ez megcáfolódott, ugyanis mind két tagozat esetében 50% felett válaszolták a

diákok, hogy minden órán vagy hetente végeznek ilyen jellegű gyakorlatokat.

Ennek a magam részéről igazán örültem, mert ezek szerint kezdenek egyre nagyobb

hangsúlyt fektetni a tartás javítására. Ám megjegyzendő, kiselőadásaim alatt

megkérdeztem a diákoktól, hogy meg tudnák mondani a tartás javító és az erősítő

gyakorlatok közötti különbséget. Nem nyilatkozott senki, de elmagyaráztam, hogy a

tartás javító gyakorlat is lehet erősítő, vagy nyújtó gyakorlat, viszont törzsünk

izmaira fókuszálnak leginkább. Azt is megtudtam, hogy testnevelés óra keretében

törzsemelő gyakorlatokat, és hasizom erősítést rendszeresen végeznek.

A nyolcadik hipotézisemben feltételeztem, hogy a tánc tagozatos diákok jobban

fogják szeretni a testnevelés órákat, mint a rajz tagozatosok. Ez a hipotézisem

beigazolódott, de fel kell hívjam a figyelmet a különbség csekélységére, valamint,

hogy mind két tagozat jelentős részének változó a hozzáállása a testnevelés

órákhoz. (11. ábra)

tánc tagozat rajz tagozat

Gerinc íve egyenes 17 14

Gerinc íve Eltér 17 16

0

5

10

15

20

Diá

kok

szám

a

Tagozatok

Scoliosis előfordulása a tánc és a rajz tagozatosok körében

Gerinc íve egyenes Gerinc íve Eltér

10. ábra: A scoliosis előfordulása, saját forrás, n=64

40

A kilencedik hipotézisemben feltételezem, hogy a rajz tagozatos gyerekek több időt

fognak tölteni TV-nézéssel és számítógép használattal, mint a tánc tagozatosok. A

hipotézis első fele, ami a TV nézés időtartamára vonatkozik beigazolódott, viszont a

másik fele, ami a számítógépezéssel töltött időt illeti, ez a fele cáfolódott. A rajz

tagozatosok hétköznap 42 perccel többet, hétvégén 76 perccel többet néznek TV-t,

mint a tánc tagozatosok, és a tánc tagozatosok, pedig hétköznap egy órával

hétvégén 80 perccel több időt töltenek számítógépezéssel (x-boxozással, playstation

használattal), mint a rajz tagozatosok. Az értékek pedig a tánc tagozat hétköznap

1,63 órát, hétvégén 2,54 órát tölt a TV előtt, hétköznap 3,36, hétvégén 4,63 órát

számítógépeznek, a rajz tagozaton hétköznap 2,33, hétvégén 3,81 órát néznek TV-t,

hétköznap 2,35, hétvégén 3,30 órát számítógépeznek. (12. ábra)

Igen Nem Változó

rajz tagozat 50 10 40

tánc tagozat 53 5 42

50

10

40

53

5

42

0

10

20

30

40

50

60

Száz

alék

Válasz lehetőségek

Testnevelés órák népszerűsége

rajz tagozat tánc tagozat

11. ábra: A testnevelés órák népszerűsége, saját forrás, n=69

41

A hipotézisek elemzése után arra jutottam, hogy a gyermekek életmódja, ami a

tagozatok típusából ered, nem befolyásolja akkora mértékben a tanulók testtartását,

mint ahogy azt vártam. Minden esetben elenyésző különbségeket találtam. A

hozzáállásban és a mozgás szeretetében viszont a tapasztaltak alapján igen nagy

különbség a két tagozat között.

6.2. Kérdésfeltevésem:

Van-e szükség gyógytornászra egy általános iskolában?

Erre a válasz igen bonyolult és összetett. Először is mivel a testnevelés óra

tanmenete nem tartalmaz kifejezetten tartásjavító, és erősítő gyakorlatokat, emiatt

indokolt lenne, hogy a heti öt testnevelés órából legalább egyet gyógytornász

vezessen le, ahol a diákok leggyakoribb tartáshibáira fókuszálva történne a

tornagyakorlatok összeállítása. Helyet kapna általános izomerősítés, és 5-10 perc

nyújtás az óra végén. Fontosnak tartom, hogy a gyógytornász havi, de legfeljebb

kéthavi rendszerességgel adjon egy órát az iskolában minden osztálynak, melynek

anyaga a megfelelő sport kiválasztása, a helyes ülés, és ahhoz szükséges

segédeszközök, néhány ismertebb tartáshiba bemutatása, kialakulásának

2,33

3,81

2,35

3,30

1,63

2,54

3,36

4,63

0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

Hétköznap Hétvégén Hétköznap Hétvégén

TV nézés Számítógépezés

Óra

Tevékenységek

TV nézés, számítógépezés időtartama

Rajz tagozat Tánc tagozat

12. ábra: TV nézés és számítógépezés időtartama hétköznapokon és hétvégén, saját

forrás, n=69

42

megelőzése, és a már kialakult probléma kezelése. Bele venném az órába azt is,

hogy a gyerekek megoszthassák egymással tapasztalataikat a sport terén, illetve a

kialakult mozgásszervi betegségeikkel kapcsolatban. A beszélgetést természetesen a

gyógytornász vezetné és felügyelné.

A gyógytornász által végzett tartásvizsgálat is fontos lenne, melyet évente

végeznének el, dokumentációval, hogy a fejlődések, stagnálások, illetve romlások

kimutathatóak legyenek. A gyógytornász minden tanuló számára javasolhatna

mozgásformákat, és adhatna otthon végzendő házi feladat gyakorlatokat, a

gyerekekre adaptálva, hogy az adott probléma kijavítására megadódjon minden

lehetőség.

Egy gyógytornász részletes képet lát egy adott emberről szerteágazó tudása miatt,

ismerete az ortopédiai kórképek mellett kiterjed kardiológiai, pulmonológiai,

reumatológiai és traumatológiai területekre is. Úgy gondolom, a testnevelők

munkáját jól kiegészítené egy gyógytornász munkája általános iskolai keretek

között. Vizsgálati módszereinkkel részletes képet kap a testnevelő a gyerekekről, és

így ő is egyénre adaptáltabban tud dolgozni. Így a gyerekek mozgásszervi fejlődése

is kifejezettebb lenne, mert az egyének képességeihez mérten változnának az

elvárások és a testnevelés óra felépítése. A több sikerélmény motiválná a

gyerekeket az aktív részvételre, így a mozgást nem kötelező teherként, hanem

szórakoztató időtöltésként élnék meg.

43

7. Összegzés

Tudományos kutatásom célja a tartáshibák és az életmód közötti összefüggések

feltárása volt 6-7. évfolyamos serdülők körében. A miskolci Könyves Kálmán

Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kaffka Margit Általános és

Alapfokú Művészeti Tagiskolájában végeztem a tartásvizsgálatot és a papír alapú

kérdőívek kitöltetését. 69 diákból adatait használtam fel, ebből 31 diák

rajztagozatos, 38 diák pedig tánc tagozatos osztályba jár. 69-ből 28 fiú, 41 lány. 18-

an 12 évesek, 33-an 13 évesek, 17-en 14 évesek, 1 gyerek pedig 15 éves. A

vizsgálati lap és a kérdőív saját készítésű. A kérdőívet 69 gyermek töltötte ki a

tartásvizsgálaton pedig 64 gyermek vett részt, néhányan a szülői beleegyezés

ellenére sem óhajtottak részt venni a tartásvizsgálaton. A gyerekek vizsgálati adatait

tagozatokra, és azon belül fiúkra és lányokra bontva vizsgáltam. A kérdőívet csak

tagozat típusokra bontva vizsgáltam. Néhány kérdésre a reálistól kissé eltérő

válaszokat kaptam, így az eredmények nem fedik le teljes mértékben a valóságot. A

szakdolgozat előkészítésekor felmerülő kérdéseimre érdekes válaszokat kaptam.

Egyrészt fény derült arra, hogy a két tagozat testtartása és életmódjuk között alig

van különbség, ami teljesen ellentétes azzal, amit vártam. Kiderült az is, hogy igen

nagy szükség lenne egy gyógytornász munkájára egy általános iskolában, nagyban

megelőzhető lenne a serdülők testtartásának romlása, valamint változatosabb

testnevelés órákra kerülne sor, illetve lehetőséget kapnának a mozgásszervi

betegséggel rendelkező gyerekek az iskolán belül több segítséget kapnának, akár

tornáról, akár életmódi tanácsokról legyen szó.

44

8. Irodalomjegyzék:

1. Stanley Hoppenfeld: A gerinc és a végtagok fizikális vizsgálata; Medicina

Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2009.

2. Balogh Ildikó: Mozgás ABC, Kineziológiai alapismeretek; Tillinger Péter,

Szentendre, 1999.

3. Tarsoly Emil - Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia; Gyógytornász

hallgatók számára; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2011.

4. Ibrahim A. Kapandji: Az izületek élettana. III.kötet; Medicina Könyvkiadó

Zrt. ,Budapest, 2006.

5. Király Tibor – Szakály Zsolt: Mozgásfejlődés és a motorikus képességek

fejlesztése gyermekkorban; Dialóg Campus Kiadó 2011

http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Kiraly-Szakaly%20-

%20Mozgasfejlodes%20es%20a%20motorikus%20kepessegek%20fejlesztes

e%20gyermekkorban/mozgasfejlodes_korr.html

6. Magyar Gerincgyógyászati Társaság:Tartáskorrekció; Negyedik kiadás;

Budapest 2003; szerzők: dr. Somhegyi Annamária reumatológus, az

orvostudomány kandidátusa; Gardi Zsuzsa gyógytornász, ny. főiskolai

docens, a Magyar Gyógytornász Társaság tiszteletbeli, örökös elnöke; dr.

Feszthammer Artúrné gyógytornász, főiskolai docens; dr. Darabosné Tim

Irma gyógytornász, főiskolai adjunktus, okleveles

humánkineziológus;Tóthné Steinhausz Viktória gyógytornász, főiskolai

adjunktus, okleveles humánkineziológus

http://gerinces.hu/wp-

content/uploads/2014/01/TART%C3%81SKORREKCI%C3%93-4-

kiad%C3%A1s-BEL-14-01-16.pdf

7. Tóthné Steinhausz Viktória és Tóth Klára: Tudatos ülés gerinciskolája

általános iskolásoknak; Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar,

Fizioterápiás- és Sporttudományi Intézet, Pécs 2015

http://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport2/Geri

ncIskola_eJ.pdf

45

8. http://gerinces.hu/eletmod/milyen-jo-iskolataska/

9. http://gerinces.hu/prevencio/a-jo-szek-es-a-helyes-ules/

46

Köszönetnyilvánítás

Szeretném megköszönni a Miskolci Könyves Kálmán Általános Iskola és Alapfokú

Művészeti Iskola Kaffka Margit Általános és Alapfokú Művészeti Tagiskola

Intézmény vezetőjének, hogy engedélyt adott a szakdolgozati kutatásom

elvégzéséhez. Köszönöm a szülőknek, hogy beleegyezésükkel lehetőséget adtak a

vizsgálatok elvégzéséhez. Köszönettel tartozom az osztályfőnököknek, hogy

segítséget, és türelmet kaptam tőlük, és a gyerekeknek, hogy részt vettek a

kutatásban. Végül, de nem utolsó sorban köszönettel tartozom a Konzulensemnek a

szakdolgozat elkészítése alatt nyújtott segítségéért, és jó tanácsaiért.

47

9. Mellékletek

1.sz. melléklet: Kérelem az Intézményvezetőhöz a tudományos munka

megkezdéséhez

Tisztelt Intézményvezető!

Szeretném a segítségét kérni, hogy tudományos munkámat a Kaffka Margit

Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben végezhessem.

Szakdolgozatom témája: mozgásszervi betegségek fizioterápiája. A kutatáshoz két

hetedikes osztályra lenne szükségem, az egyik tánc, a másik rajztagozatos.

Megtekintétes jellegű vizsgálatot szeretnék végezni, valamint egy kérdőív

kitöltésére lenne szükség, mely a diákok napi habitusával kapcsolatos kérdéseket

tartalmaz. Majd a kérdőív és a vizsgálat összevetése után, a kapott eredményeket a

szakdolgozatomban kifejteném, illetve tartanék, ezen eredményekről, egy

tájékoztatást a gyerekeknek. Természetesen mindent anonim módon kezelnék,

statisztikai adatként. Segítségét előre is köszönöm!

TISZTELETTEL:

KELEMEN ZITA

III. ÉVES GYÓGYTORNÁSZ HALLGATÓ

MISKOLCI EGYETEM

48

2.sz. melléklet: A szülők beleegyező nyilatkozata

Tisztelt Szülők!

Kelemen Zita vagyok, harmad éves gyógytornász hallgató a Miskolci Egyetem

Egészségügyi Karán.

Kéréssel fordulok Önhöz.

A Kaffka Margit Általános és Művészeti Iskolában végzem a szakdolgozati

kutatásomat.

Egy kérdőív kitöltéséből (A gyerekek napi habitusával, sporttevékenységével

kapcsolatos), valamint megtekintéses vizsgálatból és végtaghossz mérésből állna. A

hatodik és a hetedik évfolyamon szeretném elvégezni. A vizsgálatok elvégzésében

egy csoporttársam segítene, és jelen lenne egy pedagógus, vagy az iskola védőnője.

Az iskola Intézményvezetőjének beleegyezése után az Önök hozzájárulását

szeretném kérni.

A kutatásom során kapott eredményeket a szakdolgozatomban feldolgozom, és

anonim módon kezelem, statisztikai adatként.

Segítségüket előre is köszönöm!

TISZTELETTEL:

KELEMEN ZITA

MISKOLC

2015.05.

_____________________________________________________________________

Kérem, húzza alá:

IGEN beleegyezem / NEM egyezem bele, hogy gyermekem részt vegyen a kutatásban.

Gyermek neve: .............................................

49

Dátum: .........................................................

Aláírás: .........................................................

50

3.sz. melléklet: Levél a szülőkhöz, akik gyermekénél gerincferdülésre utaló jeleket

találtam.

Tisztelt Szülők!

Kelemen Zita vagyok a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának Gyógytornász

végzős hallgatója.

Szakdolgozatom készítése során –mely az Önök beleegyezésével készült- a

gyermekek tartását vizsgáltam.

Az elemzés során gyermeküknél gerincferdülésre utaló jelek voltak azonosíthatók,

melyeket egy Önök által kezdeményezett ortopéd szakorvos felkeresése

megerősíthet, illetve elvethet.

Köszönöm, hogy kutatásomhoz segítségüket adták.

Tisztelettel:

Kelemen Zita

Miskolc 2016.12.09

51

4.sz. melléklet: A rajz tagozatosok kérdőíve

Kérdőív Kedves Tanulók!

Kelemen Zita vagyok, harmadéves gyógytornász hallgató. Az alábbi kérdőív

kitöltését kérném tőletek, mely a szakdolgozati kutatásomhoz szükséges.

Válaszaitokat elemezni fogom, és statisztikai adatként fogom kezelni. A nevetek

felírására azért van szükség, hogy a vizsgálati adatokkal össze tudjam vetni az

általatok megadott válaszokat. Viszont a dolgozatban mindent anonim módon fogok

kezelni.

A kérdések a mindennapi tevékenységetekre vonatkoznak.

Név: ...................................................................................

Általános kérdések:

1. Nem: Nő Férfi

2. Életkor:

3. Testsúly (kg): kg

4. Testmagasság (cm): cm

5. Testalkat: Sportos Vékony Átlagos Súlyfelesleggel

rendelkező

Életmód:

1. Mivel jársz iskolába: Busszal Autóval Kerékpárral Gyalog

2. Mennyit sétálsz általában

egy napon? (perc)

3. Milyen tempóban? Lassú Közepes Gyors

4. Milyen típusú táskát

hordasz az iskolába? Hátizsák Válltáska Kézitáska

5. Hány kilogramm könyvet

viszel általában egy napon?

6. Nehéznek vagy könnyűnek

érzed ezt a súlyt? Nehéz Közepes Könnyű

7. Kényelmesnek érzed a

táskádat? Igen Nem

52

8.

Ha hátizsákot hordasz,

figyelsz rá, hogy egyforma

hosszú legyen a pánt?

Igen Néha

megnézem Nem

9.

Ha válltáskát, vagy

kézitáskát hordasz, melyik

válladon vagy kezedben

hordod?

Jobb Bal

10. Hány órát alszol átlagosan

egy napon? (óra)

11. Hogy szeretsz aludni? Háton Oldalt Hason

Tanórákkal kapcsolatos kérdések

1. Hány tanórád van egy

nap?

2.

Kényelmesnek találod

az iskolai padokat? Igen Nem

3. Egy héten hány

testnevelés órátok van?

4.

Van olyan, hogy a

testnevelés órákat nem

mozgással töltitek?

Gyakran Ritkán Soha

5. Szereted a testnevelés

órákat? Igen Nem Változó

6.

Szerinted eleget

mozogtok testnevelés

órán?

Igen Nem

7. Szoktatok futni

testnevelés órán

Minden

órán Hetente Havonta Soha

8.

Szoktatok tartás javító

gyakorlatokat végezni

testnevelés órán?

Minden

órán Hetente Havonta Soha

9. Szoktatok erősítő

gyakorlatokat végezni?

Minden

órán Hetente Havonta Soha

10.

Szünetekben szívesen

mozdulsz ki a

tanteremből?

Igen Nem

11. Hány rajzórátok van egy

héten?

12. Kényelmes a szék és a

pad, amin rajzoltok? Igen Nem

13. Iskolán kívül is szoktál

rajzolni? Gyakran Ritkán Soha

53

14.

Hány órát töltesz

rajzolással egy héten,

iskolán kívül? óra

15. Milyen helyzetben

szeretsz rajzolni? Fekve

Kanapén

ülve Törökülésben

Asztalnál,

széken

ülve

Tanórákon kívüli tevékenységek

1. Jársz gyógytestnevelésre? Igen Nem

2. Ha igen milyen okból?

3.

Heti hány

gyógytestnevelés órára

jársz?

4. Fel vagy mentve

testnevelésből? Igen Nem

5.

Folytatsz valamilyen

sporttevékenységet az

iskolán kívül?

Igen Nem

6. Heti hány alkalommal?

7. Hány perc egy alkalom? perc

8. Jársz versenyekre? Igen Nem

9. Ha igen hány versenyen

veszel részt egy évben?

10.

Van valamilyen mozgásos tevékenység, amit hobby szinten csinálsz? (pl.:

bicikli, futás, gördeszkázás, bmx, görkorizás, rollerezés, stb.)

11. Ha igen, rendszeresen

végzed ezt? Igen Nem

12. Heti hány alkalommal?

13. Mennyi idő egy alkalom?

Kevesebb,

mint fél óra

Több mint

fél óra Több mint egy óra

14. Mennyi időt töltesz

tévénézéssel (óra)

Hétköznap óra

Hétvégén óra

15. Hogy szoktál elhelyezkedni

tévénézés közben? Ülve Fekve

54

16.

Mennyi időt töltesz

számítógépezéssel egy

héten, órában (ide tartozok:

x-box, ps, stb)?

Hétköznap óra

Hétvégén óra

17. Milyen helyzetben vagy

közben? Széken ülve Kanapén ülve Fekve

18. Milyen számítógépet

használsz? Asztali Laptop

19.

Odafigyelsz-e ezen

tevékenységek során a

megfelelő testtartásra?

Mindig Gyakran Ritkán Soha

20. Amennyiben széken ülsz,

kényelmes-e a széked? Igen Nem

21.

Olyan széken ülsz, ami

követi a gerinced

görbületeit?

Igen Nem

Egyéb kérdések

1. Szokott fájni a hátad? Gyakran Ritkán Soha

2.

Szoktál kapni olyan

visszajelzést a

környezetedtől, hogy rossz

a tartásod?

Gyakran Ritkán Soha

3. Szerinted rossz a tartásod? Igen Nem Lehetne jobb

4.

Van valamilyen

diagnosztizált

gerincbetegséged?

5. Van ételallergiád vagy étel

érzékenységed?

55

5.sz. melléklet: A tánc tagozatosok kérdőíve

Kérdőív Kedves Tanulók!

Kelemen Zita vagyok, harmadéves gyógytornász hallgató. Az alábbi kérdőív

kitöltését kérném tőletek, mely a szakdolgozati kutatásomhoz szükséges.

Válaszaitokat elemezni fogom, és statisztikai adatként fogom kezelni. A nevetek

felírására azért van szükség, hogy a vizsgálati adatokkal össze tudjam vetni az

általatok megadott válaszokat. Viszont a dolgozatban mindent anonim módon fogok

kezelni.

A kérdések a mindennapi tevékenységetekre vonatkoznak.

Név: ...................................................................................

Általános kérdések

1. Nem: Nő Férfi

2. Életkor:

3. Testsúly (kg): kg

4. Testmagasság

(cm): cm

5. Testalkat: Sportos Vékony Átlagos Súlyfelesleggel

rendelkező

Életmód

1. Mivel jársz iskolába: Busszal Autóval Kerékpárral Gyalog

2. Mennyit sétálsz általában

egy napon? (perc) perc

3. Milyen tempóban? Lassú Közepes Gyors

4. Milyen típusú táskát hordasz

az iskolába? Hátizsák Válltáska Kézitáska

5. Hány kilogramm könyvet

viszel általában egy napon? kg

6. Nehéznek vagy könnyűnek

érzed ezt a súlyt? Nehéz Közepes Könnyű

7. Kényelmesnek érzed a

táskádat? Igen Nem

56

8.

Ha hátizsákot hordasz,

figyelsz rá, hogy egyforma

hosszú legyen a pánt?

Igen Néha

megnézem Nem

9.

Ha válltáskát, vagy kézitáskát

hordasz, melyik válladon

vagy kezedben hordod?

Jobb Bal

10. Hány órát alszol átlagosan

egy napon? (óra)

11. Hogy szeretsz aludni? Háton Oldalt Hason

Tanórákkal kapcsolatos kérdések

1. Hány tanórád van egy nap?

2. Kényelmesnek találod az

iskolai padokat? Igen Nem

3. Egy héten hány testnevelés

órátok van?

4.

Van olyan, hogy a

testnevelés órákat nem

mozgással töltitek?

Gyakran Ritkán Soha

5. Szereted a testnevelés

órákat? Igen Nem Változó

6. Szerinted eleget mozogtok

testnevelés órán? Igen Nem

7. Szoktatok futni testnevelés

órán

Minden

órán Hetente Havonta Soha

8.

Szoktatok tartás javító

gyakorlatokat végezni

testnevelés órán?

Minden

órán Hetente Havonta Soha

9. Szoktatok erősítő

gyakorlatokat végezni?

Minden

órán Hetente Havonta Soha

10. Szünetekben szívesen

mozdulsz ki a tanteremből? Igen Nem

11. Hány táncórátok van egy

héten?

12.

Van bemelegítés az óra

elején? Mindig Gyakran Ritkán Soha

13. Van nyújtás az óra végén? Mindig Gyakran Ritkán Soha

14. Mennyire fáradsz el egy

táncóra végére? Nagyon Közepesen Kicsit

Nem

fáradok

el

15. Jársz táncversenyekre? Igen Nem

57

16.

Ha igen, hány versenyetek

van egy félév során?

Tanórákon kívüli tevékenységek

1. Jársz gyógytestnevelésre? Igen Nem

2. Ha igen milyen okból?

3. Heti hány gyógytestnevelés

órára jársz?

4. Fel vagy mentve

testnevelésből? Igen Nem

5.

Folytatsz valamilyen

sporttevékenységet az

iskolán kívül?

Igen Nem

6. Heti hány alkalommal?

7. Hány perc egy alkalom? perc

8. Jársz versenyekre? Igen Nem

9. Ha igen hány versenyen

veszel részt egy évben?

10.

Van valamilyen mozgásos tevékenység, amit hobby szinten csinálsz? (pl.:

bicikli, futás, gördeszkázás, bmx, görkorcsolyázás, rollerezés, stb.)

11. Ha igen, rendszeresen

végzed ezt? Igen Nem

12. Heti hány alkalommal?

13. Mennyi idő egy alkalom?

Kevesebb,

mint fél

óra

több mint

fél óra több mint egy óra

14. Mennyi időt töltesz

tévénézéssel (óra)

Hétköznap óra

Hétvégén óra

15. Hogy szoktál elhelyezkedni

tévénézés közben? Ülve Fekve

16.

Mennyi időt töltesz

számítógépezéssel egy héten,

órában (ide tartozok: x-box,

ps, stb)?

Hétköznap óra

Hétvégén óra

58

17. Milyen helyzetben vagy

közben?

Széken

ülve

Kanapén

ülve Fekve

18. Milyen számítógépet

használsz? Asztali Laptop Laptop

19.

Odafigyelsz-e ezen

tevékenységek során a

megfelelő testtartásra?

Mindig Gyakran Ritkán Soha

20. Amennyiben széken ülsz,

kényelmes-e a széked? Igen Nem

21. Olyan széken ülsz, ami

követi a gerinced görbületeit? Igen Nem

Egyéb kérdések

1. Szokott fájni a hátad? Gyakran Ritkán Soha

2.

Szoktál kapni olyan

visszajelzést a környezetedtől,

hogy rossz a tartásod?

Gyakran Ritkán Soha

3. Szerinted rossz a tartásod? Igen Nem Lehetne jobb

4. Van valamilyen diagnosztizált

gerincbetegséged?

5. Van ételallergiád vagy étel

érzékenységed?

59

6.sz. melléklet: Tartásvizsgálati lap

Tartásvizsgálat

Név: ......................................................................

Osztály: .................................................................

Oldalról

Szemből

Fej helyzete Középen Jobbra billen Balra billen

Orr, köldök,

symphysis egy vonalban köldök jobbra Köldök balra

Nyakizmok,

trapéz

szimmetriája

Szimmetrikus Jobb oldali

erősebb Bal oldali erősebb

Vállak magassága Egyforma Jobboldali

magasabb

Baloldali

magasabb

Kulcscsont és

szegycsont által

bezárt szög

Derékszög 90-110° 110°<

Vállak helyzete Normál Protraktált

Bordapúp Jobb oldalon Bal oldalon Nincs

Törzs-kar

háromszög Egyforma

Jobb oldalon

kisebb

Bal oldalon

kisebb

M. biceps b.

szimmetriája Egyforma

Jobb oldalon

erősebb

Bal oldalon

erősebb

Hüvelykujj állása Előre tekint Befelé fordul

Csípőlapátok

magassága

Egyforma

magasak

Jobb oldali

magasabb

Bal oldali

magasabb

Térdek

magassága Egy magasak

Jobb oldali

magasabban

Bal oldali

magasabban

Térdkalács

helyzete Előre tekint Befelé fordul Kifelé fordul

Belboka

magassága Egyforma

Jobboldali

magasabb

Baloldali

magasabb

60

Súlyvonal Egybe esik Eltér

Fej helyzete Protraktált Normál Retraktált

Váll helyzete Protraktált Normál Retraktált

Gerinc

görbületei Harmónikus Kyphotikus Lordotikus Kypholordotikus

Has állapota Normál Köldök alatt előre emelkedik

SIAS SIPS

magassága

Egyforma

magasak

SIAS

magasabb SIPS magasabb

Medence

torzió

Jobb oldali SIAS előrébb,

mint a bal oldali

Bal oldali SIAS előrébb, mint a

jobb oldali

Térd helyzete Normál Hyperextensios Nincs teljes extensio

Hátulról

Fej helyzete Középen Jobbra billent Balra billent

Trapéz felsők

állapota Egyforma

Jobboldali

erősebb Baloldali erősebb

Vállak

magassága Egyforma

Jobboldali

magasabb Baloldali magasabb

Lapockák

helyzete Normál Kiemelkedő

Lapockák

távolsága a

gerinctől

Egyforma Jobboldali

távolabb Baloldali távolabb

Gerinc és

lapockák közötti

izmok állapota

Gyenge Megfelelő

Gerinc íve Egyenes Eltér

Mellkasi szakasz Eltérés jobbra Eltérés balra

Lumbális

szakasz Eltérés jobbra Eltérés balra

61

Csípőlapát

magassága Egyforma magas

Jobboldali

magasabb Baloldali magasabb

SIPS magassága Egyforma Jobboldali

magasabb Baloldali magasabb

Sarok helyzete Normál Kifelé billen Befelé billen

62

7.sz. melléklet: A kiselőadás képei

13. ábra: A helyes és a helytelen ülés

Forrás:

http://www.harmonia-

centrum.hu/upload/images/helytelen-helyes-

ules.jpg

14. ábra: Helytelen ülés

Forrás:

http://gerinces.hu/wp-

content/uploads/2013/11/ul_rossz_blog.j

pg

15. ábra: Helytelen ülés

Forrás:

http://gerinces.hu/wp-

content/uploads/2013/11/munka_rossz_bl

og.jpg

63

16. ábra: A deréktámasz párna és az ékpárna

Forrás:

http://gerinces.hu/wp-

content/uploads/2012/10/der%C3%A9kp%C

3%A1rna-%C3%A9kp%C3%A1rna-a-

sz%C3%A9ken.jpg

17. ábra: Ergonomikus szék

Forrás:

http://irodaszekfutar.hu/images/categs/ergonomikus

-szek.jpg

18. ábra: Az ékpárna használat

előnyei

Forrás:

http://www.uloparna.info/image

s/img0163.jpg