BETON ( XVIII. ÉVF. 4. SZÁM ( 2010. ÁPRILIS 3

BevezetésA monolit vasbetonszerkezetek

felületi megjelenésmódjával kapcso-latos megrendelõi elvárások bizony-talanok. A tervezõk nehezen tudjákmegfogalmazni az igényeiket, dehasonló cipõben járnak a kivitele-zõk is, akiknek el kell készíteniük aszerkezeteket. A kivitelezés utánjelentõs gondot okozhat az elké-szült mû megítélése, értékelése.Ellentmondásokra, félreértésekre ad-hat okot, s így az emberek közöttkialakuló feszültségeken túl, gyak-ran súlyos pénzügyi problémákhozvezethet. A megvalósulási folyamattele van bizonytalansággal, esetle-gességgel, szubjektivitással.

A Beton XIV. évfolyamának 11.számában Varga Péter István tollá-ból fogalmazódott meg, hogy egyolyan követelményrendszer felállí-tása lenne a megoldás, amely atervezés, a kivitelezés és a minõség-

ellenõrzés tekintetében egységeselvárásokat fogalmaz meg.

Az alábbi cikkel induló sorozatnakaz ad aktualitást, hogy a több évevárt szabályozás végre megszületett.2010 májusában megjelenik az MSZ24803 (egy ún. tiszta magyar szab-ványsorozat) elsõ része, mely a mo-nolit beton- és vasbetonszerkezetekmegjelenési módjának elõírásairavonatkozik. Az MSZ 24803-6-3 szab-vány fókuszában a monolit vasbeton-szerkezetek állnak a helyi alakhûségés a felületi állapot vizsgálati szem-pontcsoportok tekintetében. (Aszerkezetek térbeli elhelyezkedése,mérethûsége és alakhûsége továbbiszabványok témái lesznek.)

A cikksorozat elsõ részének az acélja, hogy szembesítsen a betonnalkapcsolatos elképzelések bizony-talanságával. A következõ hónap-ban a most megjelenõ szabványújdonságai kerülnek bemutatásra,

majd a harmadik részben az újszabvány készítése során felmerültkérdésekre, kritikai észrevételekreválaszolunk.

Beton az öntött kõA betonszerkezeteket nem csak

anyaguk felépítése és megjelenésimódjuk hasonlósága miatt nevez-hetjük öntött kõnek, hanem azelkészült szerkezetek felületénekváltozatossága miatt is. Nem szabadelfelejteni: a követ a természetalkotta, a betont pedig, a termé-szetet lemásolva, mi alakítjuk ki.Hasonlítsuk össze, hogy mit várunkel a kõ-, illetve mit várunk el abetonfelületektõl.

Milyen esztétikai tulajdonságokatvárunk el egy kõfelülettõl?

A kõfelületek esztétikai szem-pontból történõ megítélése megle-hetõsen szubjektív, hiszen ha egykõ - a mûszaki paraméterei alapján- megfelel az adott felület díszíté-sére, akkor az építésztervezõnekcsak az építtetõ elvárásait kellmeghallgatnia, és máris kiválaszt-hatja a megfelelõ fajtát. Az elkészültfelületet általában nem vizsgáljuk"nagyítóval", az érdekesség kedvé-ért most mégis tegyük meg.

A fõváros egyik legszebb, gyö-nyörûen felújított épülete a Bazilika(1. ábra). Az épület külsõ homlok-zatát kõlapok borítják. A kõburko-latot közelrõl megfigyelve azt

Látszóbeton

A betonfelülettel szembentámasztott követelmények 1. rész: Látványbeton, a mûvészi köntösbeöltöztetett tartószerkezetKAPU LÁSZLÓ - HERMANN JÁNOS

1. ábra Kõburkolat, Szent István Bazilika 2. ábra Lábazati kõburkolat, budavári evangélikus templom

tapasztaljuk, hogy felülete ugyansík, azonban nem tükörsima. Felszí-ne mesterségesen érdessé van téve,a kialakított fugák egyenetlenek, akõlapok szélei pedig töredezettek.A felületek színárnyalata sem egy-séges.

A Budai várban a Bécsi kaputéren (2. ábra) sétálva öröm nézni anemrég felújított budavári evangé-likus templomot. Tiszta, harmoni-kus képet lát az ott elhaladó. Alábazatot közelrõl megvizsgálvaazonban érzékelhetõ a kõburkolattermészetes egyenetlensége, a felü-

leten jelentkezõ folytonossági hiányok,bemélyedések, a színek különbö-zõsége.

Az utóbbi évek egyik jelentõsépítészeti alkotását, a MûvészetekPalotáját (3. ábra) szintén kõvelburkolták. Távolról ez a burkolat istökéletes látványt nyújt. Ami azon-ban messzirõl nem tûnik fel, s akukacos vizsgáló szemei is csaknagyon közelrõl veszik észre: akõburkolat felületén több centisszabálytalan kráterek - fészkesedé-sek találhatóak. Senki sem lepõdik

meg, ilyen a természetes kõ.

Milyen esztétikai tulajdonságokatvárunk el a monolit vasbetonszer-kezetektõl?

Milyen benyomást keltenek a vég-legesen látható betonfelületek? Aképek különbözõ esztétikai tulaj-donságú vasbetonszerkezeteket mu-tatnak be. Vizsgáljuk meg néhánypéldán keresztül, milyen benyomástkeltenek a véglegesen látható be-tonfelületek.

A magas panelházakat gyakranmonolit vasbeton fogadószintekre

2010. ÁPRILIS ( XVIII. ÉVF. 4. SZÁM ( BETON4

3. ábra Kõburkolat, Mûvészetek Palotája

4. ábra Panelház fogadószintje monolit vasbetonból

5. ábra Vasbeton oszlopok egy gyalogos felüljárónál

6. ábra Beltéri betonfelületek, SOTE

BETON ( XVIII. ÉVF. 4. SZÁM ( 2010. ÁPRILIS 5

építik (4. ábra). Messzirõl nézveegységes, szürke hatású. Közelrõlmegvizsgálva azonban látszik, hogyez sem sík. Kirajzolódnak a zsaluzódeszka egyenetlen lenyomatai. Napmint nap elsétálunk ilyen szerke-zetek mellett, és mégsem zavaró ahatás. Talán a panelházzal szembenmások az elvárások?

A Szentendrei úton (5. ábra)található gyalogos felüljáró vasbe-ton oszlopai funkciójuknak megfe-lelnek. A graffitiktõl eltekintve, nemkeltik fel az érdeklõdést. Közelrõllátható: bár le van festve, könnyenészrevehetõ, hogy egy kicsit fészkesa beton, a felület egyenetlen, végig-menõ síkfogasságokat is találhatunk.Mégsem zavaró, nincs különösebbesztétikai igényünk.

A Semmelweis Egyetem (6. ábra)nemrég átadott épületében járvasok el nem takart monolit vasbeton-szerkezetet láthatunk. A felületkülönlegességét az adja, hogy ahibákat sehol nem javították ki:közelebb menve látszik a betonkiosztályozódása és jelentõs színel-

gyarországon csak annyit jelent,hogy nincs eltakarva a monolitvasbetonszerkezet (se burkolat, sevakolat, se festék)? Szerintünk atervezõ nem erre gondolt.

A képek különbözõ funkciójú,véglegesen látható felületeket mu-tatnak be: a Hajós Alfréd NemzetiSportuszoda ugrótornya (7. ábra), aMegyeri híd hídpillérei (8. ábra) ésegy társasház kerítése (9. ábra). Mása funkció, más a minõségi elvárás,mégis egy kategóriába soroljukõket? Nem ugyanannak az esztétikaikövetelménynek kell megfelelnieegy metróállomás látszó belsõfalainak, egy parkolóház látszófödémszerkezetének, vagy egykukatároló látszó oldalfalának.

A hazai köztudatban a látszó-beton egy sima, tükörszerû, póru-soktól, síkfogasságoktól, de még ajavításoktól is mentes felületkéntszerepel. Az építésztervezõ lehet,hogy valami egészen másragondolt: a felület megtervezésekorkomoly szerepet szánt például aszerkezeti elem rusztikusságának.

térések is megfigyelhetõek. Többekközött a látszó faerezet-lenyomatmiatt azonban hasonlóan természe-tes hatást kelt, akár egy kõfelület.

Miért támasztunk mégis gyakortamagasabb igényeket a betonfelü-lettel szemben, mint a kõvel?

Látszóbeton - látványbeton?Tervrajzokon, mûszaki leírások-

ban, költségvetési kiírásokban amonolit vasbetonszerkezetekre vo-natkozó elvárt minõségek meghatá-rozásánál gyakran olvashatjuk akövetkezõket: "nyersen maradó be-tonfelület", "kétszeri glettelés utánfesthetõ betonfelület", "látszó beton-felület". Nincs konkrét meghatáro-zás arra vonatkozóan, hogy mi azelvárt megjelenési mód ezeknél akifejezéseknél, és milyen minõségetkell megkövetelni ilyenkor a kivi-telezõtõl.

Nézzük, mit jelent a látszóbetonkifejezés.

A hazai építõipari tradíciók miatta látszóbeton értelmezése közelsem olyan egyértelmû, mint Német-országban vagy Ausztriában. Ma-

7. ábra Ugrótorony látszóbeton felülete, Sportuszoda

8. ábra Beton hídpillérek, Megyeri híd9. ábra Egy társasház betonkerítése

Talán azt akarta elérni, hogy aspeciális felület az épület egyiklátványossága legyen, hogymaradandó élményt jelentsen.

Egy mutatós betonfelület nyújt-hat olyan szintû esztétikai élményt,mint egy természetes kõfelület.Nem véletlen, hogy a tervezõkelõszeretettel nyúlnak a betonhoz,mint építészeti elemhez, ha mara-dandót akarnak alkotni és megakarnak felelni a kor elvárásainak.

Nem szerencsés a látszóbeton ki-fejezés, mert az így elkészített szerke-zet sokkal többet jelenthet használójaszámára. Talán pontosabb lenne alátványbeton meghatározás, mert eza kifejezés utal a szerkezet egyébfunkciójára is, arra, hogy itt vala-

milyen mûvészi alkotásról van szó.Persze mindez csak játék a

szavakkal. Az új kifejezéssel semkapunk pontosabb információt akészítendõ vasbeton szerkezettelkapcsolatban az elvárt minõségrõl.

Sokkal körültekintõbb és pon-tosabb megfogalmazásokra vanszükség: olyanokra, amelyek alap-ján a kivitelezõ is tudja, hogymilyen szerkezetet kell elkészítenieés az átadás-átvétel során semadódnak - a meghatározások adtapontatlanságokból - nézeteltérések.

Többek között ezekben akérdésekben is segítséget nyújt azMSZ 24803-6-3 szabvány, melynekújdonságairól a következõ hónap-ban számolunk be.

2010. ÁPRILIS ( XVIII. ÉVF. 4. SZÁM ( BETON6

Kapu László (50) építõmérnök, mérnök-közgazdász. Szakterülete: monolitvasbetonszerkezetek kivitelezése, zsaluzatok technológiai kérdései.Hermann János (34) építészmérnök. Szakterülete: generálkivitelezés, mûszakiellenõrzés.A Magyar Szerkezetépítõ Vállalkozók Szövetsége megbízásából elkészítették a2010 májusában megjelenõ szabványsorozat (MSZ 24803 Épületszerkezetekmegjelenési módjának elõírása) elsõ két szabványát (Általános elõírások, Monolitbeton- és vasbetonszerkezetek megjelenési módjának elõírásai).

HÍREK, INFORMÁCIÓK

A Szabványügyi Közlöny márciusiszámában közzétett magyar nem-zeti szabványok (*: angol nyelvûszöveg, magyar fedlap)

MSZ EN 1991-1-7:2010Eurocode 1: A tartószerkezeteketérõ hatások. 1-7. rész: Általánoshatások. Rendkívüli hatások- az MSZ EN 1991-1-7:2006 és az MSZE21991-1-7:2008 helyett

MSZ EN 13670:2010*Betonszerkezetek kivitelezése- az MSZ ENV 13670-1:2000 helyett

MSZ EN 12390-6:2010*A megszilárdult beton vizsgálata. 6 .rész: A próbatestek hasító-húzószilárdsága- az MSZ EN 12390-6:2006 helyett

Megjelent a magyar nyelvû változat:

MSZ CEN/TR 15678:2008Beton. Szabályozott veszélyes anya-gok kibocsátása a talajba, talaj- ésfelszíni vízbe. A beton és a beton-termékek új vagy még nem megen-gedett alkotórészeinek vizsgálatimódszere