NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK,

TISZAKÜRT

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI

ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

TERVEZET

Bevezetés

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések feladata a társadalmi esélyegyenlőségek csökkentése (az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény előírásainak szellemében.)Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedetet feltételez, melynek eredménye az, hogy a védett csoport tényleges résztvevővé válik.

Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el.A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.

Az esélyegyenlőségi programokkal a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönöznünk.

A személyes és társadalmi körülmények, etnikai hovatartozás ne jelentsen akadályt a nevelési-oktatási lehetőségek hozzáféréséhez, kihasználásához.A befogadás mindenki számára biztosítsa a nevelés-oktatás alapvető elsajátításának lehetőségét.

A nevelési-oktatási intézmények segítsék elő a kudarc kezelését, igyekezzenek leküzdeni a társadalmi hátrányokat.

Az esélyegyenlőség érvényesítési érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelési-oktatási helyzetére, beruházásokban, fejlesztésekben a társulás intézményeiben.

Kiemelten fontos, hogy a nevelési-oktatási intézményekben a nevelés, oktatás terén érvényesül-e a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és oktatási, társadalmi integrációjának támogatása.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik a meglevő hátrányaikat, javítják iskolai sikereiket, oly módon, hogy megfelelő motivációval ők maguk is igyekeznek a hátrányok leküzdésében.

1.) Helyzetelemzés

A Nevelési és Oktatási Intézmények Társulása, Tiszakürt 2005. július 1-jén jött létre. Tiszakürt és Csépa önkormányzatai hozták létre a társulást a közoktatási

intézményeik összevonásával az eredményesebb oktatás és az anyagiak jobb kihasználása érdekében. 2007. szeptember 1-jétől Nagyrév község óvodája és iskolája csatlakozott a társuláshoz. Az intézmény Tiszakürt székhellyel és öt tagintézményével működik. Három óvoda és három általános iskola alkotja a társulást. Tiszakürt és Csépa községek nevelési- és oktatási intézményei általános iskolai gyermeklétszámban hasonlóak, Csépa óvodásainak száma közel 30 fővel magasabb. Nagyrév község nevelési – oktatási intézményeiben ellátott gyermekek száma kb. harmada a másik két intézményegységhez képest.

Mindhárom község a Tiszazugban helyezkedik el. Megközelítés szempontjából Tiszakürt fekvése a legkedvezőbb, a 44-es főútról könnyen elérhető, Csépa távolabb helyezkedik el a főúttól, Nagyrév pedig zsáktelepülés. Mindhárom község különleges természeti adottságokkal rendelkezik. Tiszakürt a Tisza partján fekszik, természeti kincse emellett az Arborétum, Csépán a Tisza holtágai nyújtják a természeti adottságokat, Nagyrév ugyancsak a folyó közelségét használhatja ki.

A társadalmi változások mindhárom községet érzékenyen érintették. A munkalehetőség a térségben minimálisra csökkent. A településeken egyedül az önkormányzatok biztosítanak garantált megélhetést az alkalmazottaknak. Az emberek egyéni vállalkozásokkal próbálkoznak, a környező nagyobb városokba (Kecskemét, Szolnok, Kunszentmárton) járnak el dolgozni. Az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a munkanélküliek száma. Az önkormányzatok közmunka programokkal segítik az itt élők munkába jutását.

Mindhárom községnek van óvodája és iskolája. Tiszakürtön az óvodában 2 csoport, Csépán 3 önállóan, Nagyréven 1 összevont csoporttal működik. Tiszakürtön, Csépán az általános iskola 1-8 évfolyammal önálló osztályokkal működik. Nagyréven 1-8 évfolyammal összevont osztályokkal még ebben a tanévben engedélyezett az oktatás. Csépán az intézményekben az etnikai kisebbséghez tartozó nevelés-oktatás folyik. Az óvodákban és általános iskolákban is felvállalták a fogyatékkel élő, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését-oktatását a többi gyermekkel együtt.Különösen magas a tiszakürti iskolában a sajátos nevelési igényű gyermekek száma.

1.1. A nevelési-okatási intézmények tanulóinak összetétele, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 2007. október 1-állapot szerint:

Intézménytípus Összes tanulóHátrányos helyzetű tanulók

Halmozottan hátrányos

helyzetű tanulókÓvoda 161 90 29Iskola 406 266 148

Az intézmény teljes mértékben befogadó oktatásszervezést folytat, a hátrányos helyzetű, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az intézményekben vannak. Szegregált oktatás nincs. Mindkét iskolában

évfolyamonként 1 osztály működik, ahol együtt tanulnak a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és SNI gyermekek.

Jelentős eredmény a Vackor művészeti Óvodában, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek már 3 éves korban bekerülnek az óvodába, így már az iskolakezdésre kialakulnak náluk, a közösségben elvárt alapvető szabályok ismerete és betartása.

1.2. A nevelés és oktatás eredményessége2006/2007. évi tanulmányi eredmények

Iskolák Csépa Tiszakürt4. osztály 3,86 4,015. osztály 3,59 3,726. osztály 3,21 3,97. osztály 2,96 3,528. osztály 3,44 2,97

A tanulmányi eredmények közötti különbségek elsősorban az otthoni ingerszegény környezet miatt alakulnak ki, illetve felső tagozaton a csépai iskolában a kisebbségekhez tartozó 2 család gyermekeinek mulasztásából adódó lemorzsolódás miatt. A 2006/2007. tanévben az országos átlag 0.37% , a csépai iskolában 4%.A továbbtanulók aránya és iskolai választás között is nagy a lemaradás az országos átlaghoz képest.

Továbbtanulási mutatók 2006/7 tanévben összlétszámban iskolai szinten a tiszakürti és csépai intézményegységekben:

Iskolai szinten Országos szintenGimnázium 22 % 36,61 %

HHH 3 %Szakközépiskola 51 % 43,13 %

HHH 14 %Szakiskola 27 % 18,95 %

HHH 24 %

Tanulóink kisebb arányban választják a gimnáziumi képzést a hhh szinte elenyészően az országos átlaghoz képest. Tanulóink több mint fele szakközépiskolában folytatja tanulmányaikat, de még itt is alacsonyabb a hhh gyermekek száma. Szakiskolában tanulóink 27%-a jelentkezik, melyből a hhh gyermekek aránya 24%. Ezek az adatok mutatják, hogy a hhh gyermekek továbbképzése a szakiskolákban folytatódik legnagyobb arányban.

Kompetencia mérés eredménye a 2006/7 es tanévben:Iskolai átlag Ebből hhh Országos

Szövegértés6. évfolyam 445 424 5128. évfolyam 423 408 497

Matematika6. évfolyam 426 405 4938. évfolyam 412 402 494

1.3.Az iskolák Pedagógiai Programjaikban kidolgozták a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programjukat.

A hátrányos szocio-kulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása a következő tevékenységek során történik :

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközi otthoni foglalkozások, tanulószoba, egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más teljesítményeinek,

eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás irányítása, segítése, tanórán kívüli kiscsoportos foglakozások.

A napközis és tanulószobai foglalkoztatásokat alsó tagozaton a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek igénybe veszik. Felső tagozaton a kötöttségek és a tanulás miatt a szülők engednek a gyermekek kérésének és nem igénylik a tanulás segítését.A szabadidős foglalkozásokon a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is szívesen részt vesznek de kisebb arányban, mint társaik.

1.4.Az oktatás-nevelés tárgyi feltételei a csépai a nagyrévi tagintézményekben és a tiszakürti iskolában biztosítottak. A tiszakürti óvoda épülete többszöri komfortosítás és felújítás ellenére sem felel meg a kívánalmaknak. Az óvoda rendelkezik tornaszobával, de több helyiség hiányzik (nevelői szoba, kiszolgáló helyiségek, raktárhelyiség).

A személyi feltételek az óvodában:Teljes körű az óvodapedagógusok és a dajkák szakképzettsége, a humánerőforrás fejlesztés tudatos, tervszerű és a pedagógiai kihívásokra reagáló. Az óvodapedagógusok időarányosan teljesítették a szakmai megújításhoz szükséges 120 órás akkreditált képzéseket a 277/1997.(XII.21.) sz. Kormányrendeletnek megfelelően.

Az óvodapedagógusok közül 7 fő szakvizsgával rendelkezik

Az iskolában 36 pedagógus dolgozik. A szakos ellátottság aránya közel 90%-os, hiányzik a testnevelés szakos nevelő az iskolákban. Fizika szakot most végez másoddiplomaként egy kolléga. Az SNI-s gyermekek felülvizsgálata miatt visszaesett létszám miatt gyógypedagógusból többlet mutatkozik.4 fő szakvizsgázott nevelő van az iskola nevelőtestületében. Jelenleg 3 fő vesz részt másoddiplomás képzésben. A csépai iskolában a pedagógusok felismerték, hogy a cigány tanulók neveléséhez szükséges a szakirányú

továbbképzés, ezért két tanító elvégezet a Kedves Ház program oktatásához szükséges tanfolyamot, mely a cigánygyermekek integrációját segíti. Sikeresen pályáztunk az Utca matematikája program megvalósítására is, mellyel ugyancsak a hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyermekek nevelését segítettük.

1.5.

A tiszakürti és csépai iskola az oktatási és nevelési gyakorlatában próbálja megvalósítani a differenciált és integrációs oktatást, de a pedagógusok nem rendelkeznek ehhez kellő tudással és tapasztalattal.Az integrációs oktatás megvalósításáért pályázott sikeresen a társulás, melynek keretén belül megvalósítható a pedagógusok továbbképzése az inkluzív pedagógia módszereinek elsajátítása, a hiányos tárgyi eszközök pótlása, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kulturális tevékenysége, múzeumlátogatások, foglalkozások.

1.6. Az óvodák esetében a jelenlegi férőhelyek száma, a 2007/8-as tanév októberi1-i tényleges létszáma és a várható gyermeklétszámok:

Férőhelyek száma

2007/08 létszám

Hátrányos helyzetű tanulók

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

2009/10 létszám

Tiszakürt 60 58 29 19 56Csépa 83 77 61 10 80Nagyrév 36 26 17

A számadatok azt mutatják, hogy az óvodai férőhelyek száma elegendő a várható gyermeklétszámokat tekintve, sőt Nagyréven a kihasználtság erősen visszaesik.Ebből következik, hogy minden 3 éves korú kisgyermek számára biztosított az óvodai ellátás a tagintézményekben.

1.7. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma

Óvoda IskolaLétszám SNI tanulók Létszám SNI tanulók

Tiszakürt 176 54Csépa 2 176 27Nagyrév 54 3

Az óvodákban a sajátos nevelési igényű gyermekek száma igen alacsony. Ebben az életkorban az óvónők még várják a változásokat. A teljesen egyértelműnek látszó sérült gyermekeket küldik csak vizsgálatra. Az iskolában

már jobban észrevehetőek a hiányosságok. A tanítók tapasztalata alapján minél korábbi életkorban első, második osztályban kerül sor a vizsgálatokra, annál korábban és eredményesebben kezdődhet meg a fejlesztés.Az intézményben a gyermeklétszámok, és az SNI tanulók aránya:

Gyermeklétszám SNI tanulók száma SNI tanulók aránya

Tiszakürt 176 54 30,6 %Csépa 176 27 15,3 %Nagyrév 54 3 5,5 %

A tiszakürti iskolában nagyon magas, 30,6% a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, Csépán ennek éppen a fele, Nagyréven 5,5 %. A gyermekek egy osztályban tanulnak minden intézményben kortársaikkal együtt.

Csépán és Tiszakürtön a tantestület tagjaként a sajátos nevelési igényű gyerekekkel gyógypedagógusok foglalkoznak, Nagyréven óraadó pedagógus végzi ezt a munkát. A délutáni rehabilitációs foglalkozásokat is ők tartják.Az oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek szükséges fejlesztő eszközök megtalálhatóak az intézményekben.A beszédfejlesztést Csépán az óvodában és iskolában is munkaszerződéssel alkalmazott logopédus végzi heti 3 órában. Tiszakürtön a Pedagógiai Szakmai Szolgálat által elnyert pályázat keretében oldjuk meg e faladatunkat.

1.8. Az iskola szakmai és társadalmi kapcsolatrendszere nyitott. Együttműködésre törekszünk az iskolába járó tanulók szülei és a társoktatási intézményeken kívül az alábbi társadalmi szervezetekkel:

fenntartó önkormányzatok társulási tanács Cigány Kisebbségi Önkormányzat az intézményeket segítő alapítványok az intézményekben működő szülői szervezetek lakásotthon vezető Művelődési Házak Könyvtár Családsegítő Szolgálat egészségügyi intézmények rendőrség polgárőrség helyi újság

A kialakított kapcsolatokat az iskola minden partnerrel rendszeresen ápolja a tanulók érdekében. Partnereinkkel igény- és elégedettségméréseket is végzünk.

2.) Az intézkedési terv célja:Biztosítani a településeken lévő nevelési-oktatási intézményekben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A nevelési és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségeinek biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést.

A terv közvetlen célcsoportja a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek és pedagógusaik, valamint a befogadó intézményi tanulók.

A program közvetett célcsoportja az iskolával együttműködő döntéshozók, a fentebb felsorolt szervezetek képviselői, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában érintett nem pedagógus szakemberek, és szülők.

Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításával lehetőséget nyújtunk a gyermekek optimális fejlődéséhez.

Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a hátrányos helyzetű gyermekek segítését és a jó képességű tanulók fejlesztését az intézmény minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza: beiratkozásnál, felvételnél tanításban, ismeretközvetítésben gyermekek egyéni fejlesztésében felzárkóztatásban /különös tekintettel etnikai tanulókra/ értékelési gyakorlatban tanulói előmenetelben fegyelmezés, büntetés gyakorlatában tananyag kiválasztásában, alkalmazásban és fejlesztésben továbbtanulásban, pályaorientációban humán erőforrás fejlesztésében, pedagógusok szakmai továbbképzésében partnerség építésében és a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a

szakmai és társadalmi környezettel.

Célunk az,hogy az intézményegységeinkben érvényesüljön a:

diszkriminációmentesség szegregációmentesség halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának

támogatása minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása integráció biztosítása.

   Szakmai célok

tehetséggondozás érdekében a tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók elismerési módjának kidolgozása

óvoda-iskola együttműködésének elmélyítése tanköteles kor előtt részképesség zavarok kiszűrése többcélú kistérségi társulás keretén belül a nevelési tanácsadás, logopédia

szakmai hátterének megteremtése, helyben történő feladatellátás óvodában ortopédiai szűrővizsgálat 5 éves kortól, szükség esetén gyógytorna,

preventív torna bevezetése és óvónők továbbképzése e területen etnikai tanulók felzárkóztatása már az óvodás kortól kezdődően

magántanulók számának lehetőség szerinti csökkentése gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságának növelése nevelőtestület módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek

alkalmazására

  Személyi fejlesztési célok

beiskolázási tervekben az értékelési- mérési szakember képzés támogatása közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok

számára az integrációs képzés megvalósulásáért speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása pl. nyelv, informatika helybeli fiatalok képzésének támogatása, szakos ellátottság 100 %-os

biztosítása

   Tárgyi feltételek biztosítása az óvodákban

Csépán:

Az óvoda tetőszerkezetének javítása Nyitott teraszok lefedése Az udvari játékok EU-s szabvány szerinti megfeleltetése

Nagyréven:

Az óvodai neveléshez szükséges legalapvetőbb udvari játékok beszerzése

Tiszakürtön:

Elkülönítő, öltöző, nevelői szoba, felnőtt öltöző, zuhanyzó, mosókonyha kialakítása;

Az udvari játékok fejlesztése és szabvány szerinti megfeleltetése

   Tárgyi feltételek az iskolákban

Csépán:

Az informatikai infrastruktúra fejlesztése szükséges a tanulás motivációjának érdekében.

Az építés óta már egyszer felújított lapos tető újból beázik, javításra szorul, vagy nyeregtető építésével, kialakításával a hiányzó raktárhelyiségek megoldhatók lennének.

2 tanterem bútorzata elhasználódott, melyet szükséges cserélni. Az iskola udvarán lévő pályák salakja elhasználódott, cserére szorul. A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének

folytatása, az elhasznált eszközök cseréje

Nagyréven:

Az épület külső állaga javításra szorul, mivel az árvizek sokat rongáltak rajta. A tetőszerkezetet cserélni, a nyílászárókat festeni szükséges, a teraszok burkolatát újra kell építeni.

A csökkenő gyermeklétszám miatt az iskola épületének ésszerű kihasználására fel kell készülni

Tiszakürtön:

Az elavult berendezési eszközök, felszerelések folyamatos karbantartása, tervszerű cseréje indokolt,

Az általános iskola működésének létesítményi feltételei javítására keresni kell a finanszírozási lehetőségek új formáit, a XXI. századi iskolakultúra igényeinek megteremtése érdekében;

A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása, az elhasznált eszközök cseréje

3.) Kötelezettségek és felelősség A Nevelési és Oktatási Intézmények, Tiszakürt Közoktatási

Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányításáért és végrehajtásáért felelős vezető személy: igazgató

A szükséges pénzügyi háttér megvalósításáért felelős: képviselő testületek, mint fenntartók

A társult három község vezetése, az önkormányzat tisztségviselői, a közoktatási intézmény vezetője és a tagintézmény-vezetők felelősek azért, hogy tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört és megragadjanak minden alkalmat arra,hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket képzéseken fejlesszék,szélesítsék.

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők, és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási, intézményi, esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tenni a szükséges lépéseket.

A tagintézmény-vezetők felelősek az Esélyegyenlőségi Intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az Intézkedési terv végrehajtásának követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra, és esélyegyenlőségre vonatkozó előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat,

és közreműködjön annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének.

Az iskolával minden szerződéses viszonyban álló szolgáltatást nyújtó fél ismerje az intézményi esélyegyenlőségi tervet, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

4.) Akcióterv

     4.1.Fenntartói megvalósítás

A fenntartónak biztosítani és vizsgálni kell,hogy minden a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő , és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokban és iránymutatásban beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései.

Értékeli, visszacsatolja a program ellenőrzése során szerzett információkat.

Biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezető , tagintézmény vezetők felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken,az alábbi alapelveknek megfelelően:

személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülők állampolgári jogai ne sérüljenek.

Kiemelt fontossággal bír az értékek közvetítése a segítségnyújtás folyamatában. A lakosság széles körében tudatosítani kell,hogy az egyén és a társadalom felelősége közös. Legfőbb alapérték kell, hogy legyen: a lehetőségek, források és szolgáltatások mindenki számára egyenlő hozzáférésének biztosítása.

a tanítók, tanárok úgy álljanak kapcsolatban a gyermekekkel és szüleikkel, hogy azok értékeit ,személyiségét elfogadják, az emberi méltóságot tiszteletben tartsák.

az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, a kirekesztés enyhítésében kulcsszerepük van a szociális szolgáltatásoknak. Biztosítani kell a törvényben előírtakat/ ingyenes étkezés, ingyenes tankönyvellátás, stb./

   4.2.Az intézményben adódó feladatok

A szakmai programokban továbbra is kiemelt területek:

egészséges életmódra nevelés anyanyelvi nevelés és fejlesztés környezeti nevelés iskolai életre való felkészítés játékos mozgásfejlesztés továbbtanulási esélynövelés az integrációs nevelés megvalósítása

Személyi feltételeket illetően:

nevelőtestület módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek alkalmazására /projektmódszer, kooperatív technikák/

Tárgyi körülmények terén:

a tiszakürti óvodaépület teljes felújítása, korszerűsítése a tiszakürti iskola fűtésének korszerűsítése, tízóraiztató termének kialakítása játékok, bútorok felújítása és pótlása képességfejlesztő eszközök beszerzése udvari játékok bővítése /EU szabványnak megfelelően/ a csépai óvoda tetőszerkezetének felújítása, teraszok lefedése, a termekben

a parketta javítása a csépai iskolaépület tetőszerkezetének átalakítása, a pályáinak felújítása a nagyrévi iskola tetőszerkezetének és nyílászáróinak cseréje

Javaslatok

dyslexia, dysgrafia, dyscalcufia szűrések, prevenciós foglalkozások bevezetése az óvodában

szaktárgyi mérések végzése sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának biztosítása integráltan olvasási zavarral küszködő tanulók számára szükséges a fejlesztő

pedagógusok és logopédusok foglalkoztatása első évfolyamokon /értő olvasás segítése/

tovább kell folytatni a felzárkóztató oktatást, korrepetálást az etnikai és a tanulásban nehezen haladó gyermekek számára

az integrációs nevelés bevezetése az iskolákban

Gyermekvédelem

Megfelelő együttműködés alakult ki a családsegítő szolgálat, a gyámhatóság, az iskolai gyermekvédelmi felelőse, az intézményvezetők között, ami jó alap arra, hogy a szükséges lépéseket a felmerülő problémák esetén azonnal megtegyék.

Naprakészség, az ismeretek folyamatos frissítése fontos.

Feladatok:

óvodai, iskolai gyermekvédelmi munka szakmai segítése 3 éves kortól fel kell venni a hátrányos helyzetű gyermekeket az óvodába családok segítése a szociális munka és a szociálpedagógia eszközeivel fontos a prevenció érdekében a megfelelő felvilágosítás /drog, szex,családon

belüli erőszak, más szenvedélybetegségek…/.

Javaslatok

rendszeresen fel kell mérni a veszélyeztetett tanulók körét és szükség esetén feladat és intézkedési tervet kell készíteni

a tanulók részére a megfelelő felvilágosító előadásokat meg kell szervezni és életkoruknak megfelelően tájékoztatni a veszélyekről- szülők bevonása szükség esetén

gyermekvédelmi felelős, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat és gyámhatóság szoros együttműködése

  4.2.Helyzetelemzésben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák

Beavatkozások

Azonnali intézkedést követelő feladatok:

nevelőtestület módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek alkalmazására/ drámapedagógia, projektmódszerek…/

Felelős: intézményvezető/ gyermekvédelmi felelős felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó

feladatokra

Felelős: intézményvezető /

együttműködések felülvizsgálata a társszervekkel – gyermekjóléti szolgálat, kisebbségi önkormányzat

Felelős: jegyző, intézményvezető

Középtávú feladatok:

kompetenciamérések intézkedési tervének elkészítése /felelős:intézményvezető/

esélyegyenlőségi munkacsoport felállítása és működtetése /felelős:jegyző/ pedagógusok továbbképzése /felelős:intézményvezető/

Hosszútávú feladatok:

adatszolgáltatási és minőségirányítási rendszer folyamatos bővítése /felelős: intézményvezető-jegyző/

együttműködési megállapodások megkötése a társszervekkel / felelős: képviselő testület- a megállapodások előkészítésének felelőse: jegyző/

szakirányú pedagógusok alkalmazása /gyógypedagógus,logopédus…./

Táblázatban megjelenítve.

5.Megvalósítás

   5.1. Esélyegyenlőségi terv megvalósítása intézményi szinten

A közoktatási intézménynek vizsgálni kell:

biztosított-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása biztosítottak-e ehhez a feltételek /tárgyi, személyi /

az iskola biztosítja a szakmai műhelyek szervezését és működtetését. Munkaterv alapján és szükség szerint kerül megszervezésre a pedagógusok szakmai és szakmaközi műhelye. Az iskolák lehetővé teszik minden pedagógus számára az adaptálható módszerek bemutatását, a problémák szakmai tapasztalatok megvitatását, a megoldási alternatívák kidolgozását.

az iskolák a hhh tanulók számára tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeket szervez a különbségek, lemaradások csökkenése érdekében.

az iskola segítséget nyújt a pedagógusok szakmai és a pedagógusmunkát segítő szakmák közös szakmai nyelvének kialakítására, a közös problémamegoldó stratégiák hosszú távú koncepciók kidolgozására.

az iskolák együttműködnek a közvetlen és közvetett partnerekkel a hhh tanulók lemaradásának csökkentése érdekében.

az iskolák figyelemmel kísérik a hhh tanulók tanulmányi előmenetelét, segítik továbbtanulásukat és visszajelzést kérnek középfokú intézményektől.

az iskolák a saját eszközeikkel hozzájárulnak a sajátos nevelési igényű tanulók hátrányainak csökkentéséhez, a társadalmi beilleszkedés esélyeinek növeléséhez.

   5.2. Várható eredmények

hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja erősödik, e rétegek elfogadási szintje kedvezően változik, amennyiben ők is tesznek kellő lépéseket ezek érdekében

ellátást biztosító alkalmazottak létszámban és szakképzettségben a követelményeknek jobban megfelelnek

önkormányzat a feladat-ellátási kötelezettségének magasabb szinten tesz eleget

civil szféra hatékonyabb együttműködése jön létre

6. Monitoring, nyilvánosság

Az iskola az éves szakmai beszámolók alkalmával félévente tekinti át az esélyegyenlőségi programban meghatározottak teljesítését. A félévi és tanévi megvalósításnak tartalmaznia kell az elért eredményeket. A megvalósítás során felmerült problémákat megoldjuk, keressük a prevenció lehetőségét.

Az elért eredmények ismertetése a közvetlen és közvetett partnerekkel, ezáltal is ösztönözve a tanulókat és szüleiket a folyamatos ismeretszerzésre.

A jó módszereket az intézményen belül meg kell ismertetni a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítőkkel, bemutató foglalkozások, szakmai megbeszélések alkalmával.

Az intézmény éves munkájának értékelését ismertetni kell a társulási tanáccsal.

Az intézmény pedagógiai munkájának széles körű ismertetése a közvetlen és a közvetett partnerekkel a nyilvánosság biztosításával. Az elért eredményeket ismertetni kell a fenntartóval, a szülőkkel, és az iskolával együttműködő szervezetekkel.

az esélyegyenlőségi program végrehajtását a tagintézmények és az intézmény éves  beszámolójukban értékelik

az értékelést a következő évi fejlesztési terveknél figyelembe kell venni

7.Konzultáció,visszacsatolás

a program kidolgozásába bevonjuk a programban résztvevők teljes körét a közvetlen és közvetett partnerek véleményének és javaslatainak ismeretében módosítjuk a cselekvési programot

a megvalósítás során felmerülő problémákat, konfliktusokat az együttműködő szervezetekkel (fenntartó, szülők, szakmai szervezetek) konzultálva oldjuk meg, különös tekintettel arra, hogy a közeljövőben ezek elkerülhetőek legyenek.

a szülőkkel szoros kapcsolatot alakítunk ki. A problémák, konfliktusok megoldásába a szülőket is bevonjuk. A szülői értekezleteken tájékozatjuk őket a program megvalósításának folyamatáról, a felmerülő problémákról. Az osztályokban történt tipikus eseteket ismertetjük a tantestület tagjaival, az iskolai megoldás megvalósítására a tantestület javaslata alapján dolgozunk ki megoldási tervet.

A sikeres megoldásokról a félévi és év végi tanulmányi és pedagógiai értékelésen számolunk be a tagintézmények tantestületeiben, illetve tájékoztatjuk a fenntartót és a szülői közösséget is az elért eredményekről.  

8.Szankcionálás

A program megvalósulásáért a fent megnevezettek a felelősök. Amennyiben az eredmények nem érik a kívánt szintet a felelősöket

beszámoltatásokra kötelezzük.

9.Dátum

A programot a Társulási Tanácsnak kell megvitatni és elfogadni.

A Társulási Tanácsa a tervet 2008.január 30-i ülésén megtárgyalta és ………………

Tiszakürt, 2008.január 30.

Turóné Guba Anna igazgató