Kutyaetológia

Állati elme vizsgálata

• emberi, állati elme kutatása hosszú múltra

tekint vissza

• általában rokon emberszabásúak

• legújabb kutatások: kutya

Nagymértékben alkalmazkodott az emberi

közösségekhez

Kognitív etológia születése

• Kogníció: megismerést, gondolkodást,

értelmet jelöli; magasabb rendű

elmefolyamatok, melyek túlmutatnak az

egyszerű tanulási mechanizmusokon

• Etológia: 100 éves múlt

• Charles Darwin: Az ember és az állat

érzelmeinek kifejezése (1873)

• Evolúciós kontinuitás: az állatok (és az

ember) viselkedése is evolúciós fejlődés

következménye

• 19. század végén: kérdések, amelyek

valamilyen formában az állatok érzelmi

vagy gondolkodási képességeit illették

• Eseti megfigyelésekre alapozott

anekdóták

• 20. század: Loyd Morgan – miközben egy

megfigyelt jelenség magyarázatát

keressük, mindig a legegyszerűbb

magyarázatot fogadjuk el

• Donald Griffin: Az állati tudat

kérdése (1976)

Módszertani problémák

• Vizsgálati tárgyát, módszereit illetően is

támadásoknak van kitéve

• Nincs igazán elfogadott definíció a

tudatosság meghatározására

• Elmeállapotok/képességek és a

viselkedés indirekt kapcsolata alapvető

probléma

• Állati elme értelmezési megközelítései

alapvetően meghatározzák a kísérleti

módszerek kiválasztását

Mechanomorf megközelítés

• az állatok és részben az ember is

egyfajta gépnek tekinthető

• viselkedése objektív fogalmakkal

leírható

• behaviorista irányzat

• az állati viselkedést irányító

mechanizmusok csak akkor válhatnak

tudományos vizsgálat tárgyává, ha a

kutatók képesek kizárni a szubjektív

előítéleteket

Antropomorf megközelítés

• evolúciós folytonosság

• az emberi viselkedés szubjektív

tapasztalatainak figyelembe vétele

az állatok elmebeli képességeinek

megítélésében lehetséges, ha a kutató

megfelelő körültekintéssel jár el

Bármilyen antropomorf kérdés feltehető, ha

nem foglalja magában a választ

ANEKDÓTÁK: ha ezek alapján tesz fel kérdést; de bizonyító érvként nem

használjuk!!

MÓDSZERTANI CSAPDA: tudománytörténeti eseményre

vezethető vissza; Okos Hans esete!

Az állati tudat problémája

• Kézenfekvő bonyolult elmefolyamatok feltételezése

• Megtévesztő viselkedés (szándékos és tudatos??)

Nulladrendű

szándékosság Elsőrendű

szándékosság

„Azért megyek az ajtóhoz,

h a gazda elhagyja a fotelt”

Magasabbrendű

szándékosság

„Azért megyek az ajtóhoz,

mert azt akarom, hogy az ember

azt HIGGYE, hogy ki akarok

menni és ezért felálljon a

székből”

• motiváló esemény (táplálék, áramütés) az állat valamelyik spontán reakcióját kövesse • Thorndike (1911): bonyolult „probléma-doboz” • Skinner (1938): Skinner dobozok – kis emeltyű

II. típusú kondicionálás (operáns tanulás)

• galamb esete a sípszóra „jövő” búzaszemmel • klikker tréning

A sikeres kondicionálás előfeltétele, hogy a látszólag közömbös inger valamiféle információt közvetítsen a megerősítőről, méghozzá olyat, amelyet az állat természetes életkörülményei alapján elvárhat, amelynek a feldolgozására idegrendszere genetikailag is fel van készítve.

Az állati tudat problémája

• Kézenfekvő bonyolult elmefolyamatok feltételezése

• Megtévesztő viselkedés (szándékos és tudatos??)

Nulladrendű

szándékosság Elsőrendű

szándékosság

„Azért megyek az ajtóhoz,

h a gazda elhagyja a fotelt”

Magasabbrendű

szándékosság

„Azért megyek az ajtóhoz,

mert azt akarom, hogy az ember

azt HIGGYE, hogy ki akarok

menni és ezért felálljon a

székből”

Kogníció specifikus formái

• Fizikai kogníció: egyedet körülvevő világ fizikai

tulajdonságainak valamiféle ismerete

• Ökológiai kogníció: tárgyak és élőlények és a

tágabb környezet közötti térbeli és időbeli

viszonyok

• Szociális kogníció: csoporttársak egymás közötti

viszonyaira vonatkozik

• Különböző képességek mindig az adott

organizmus fajspecifikus ökológiai viszonyaihoz

való evolúciós alkalmazkodását tükrözi

• Tanulást vizsgáló kísérletek! (patkány-áramütés-

dermedés)

Kognitív adaptációk

állati gondolkodás?

adott pillanatban

elmebeli reprezentáció

viselkedést kialakító

folyamatok rugalmasan

szervezettek

Viselkedési alkalmazkodás efféle eseteit kognitív adaptációnak tekinthetjük

Belső reprezentációk

• Elme interaktív rendszer

• Döntési mechanizmusok: az állati elme belső modellt működtet, amely a külvilág és a már meglévő, tárolt információk együttes leképezésével alkalmas arra, hogy következtetéseket tegyen a várható eseményeket illetően

Egyszerűbb idegrendszerű fajok Bonyolultabb idegrendszerű fajok

- Környezeti ingereket felismerő r.

- integráló mechanizmus

- viselkedési választ kialakító rész

- nem szükséges bonyolult tudati

tevékenység

- Nem kizárólag „környezeti vezérlés”

- memórián alapuló referenciaszerkezet

- tájékozódó viselkedések

Viselkedés rugalmassága

• Viselkedés rugalmassága fakadhat a

referenciaszerkezet különböző

információtartalmából

• Alapvetően meghatározza, hogy milyen

alapokon épül ki a kapcsolat az érzékelési

információk és a viselkedési válaszreakciók

között – kódolhatja a genetikai program

Korai környezeti

hatások!

Mentális reprezentációk szintjei

Elsődleges

reprezentáció

• egy éppen nem érzékelhető

tárgy, személy, esemény

felidézése akkor,amikor nem

látható, nem hallható…

Másodlagos

reprezentáció

(re-reprezentáció)

• ‘A’ egyednek a társáról (‘B’)

kialakított mentális képébe

már belekerülnek a társnak a

környezetről kialakított elkép-

zelései is, vagyis ‘A’ reprezen-

tálja ‘B’ reprezentációit

Agár vs nyúl

Metareprezentáció

• hamis vélekedés

tulajdonításának

képessége

• ha mások gondolatai

mellett belefoglaltnak

a másik fejében lévő

hibás, a valódi kör-

nyezetnek nem

megfelelő reprezentá-

ciók is

(de! galamb)

Szociális kogníció

Az emberi gondolkodás evolúciójának

kutatása

• Evolúciós, ökológiai szemlélet

• Minden faj vizsgálatra érdemes önmaga jogán,

de csakis természetes környezetében érthető

meg

• Embert saját elméjének működése érdekli

• Alapvetően kétféle elképzelés a fejlett kognitív

képességek kialakulására

Életmód, táplálékszerzés és

feldolgozás bonyolultsága

Szociális környezet,

társakkal való

interakciók

bonyolultsága

Főemlősök

Ragadozók

Pan

Homo

C. familiaris

Canidae / Canis lupus

H O M O L Ó G I A

A N A L Ó G I A

60 millió év

6-7 millió év

40.000 év

A kutya és az ember leszármazási ábrája

Miért éppen a kutya?

• 1960-as évek, Jackson Laboratórium

• Emberrel való összevetés csak felmerült,

de kidolgozatlan maradt

• Ma már sokan vallják, hogy a kutya az

emberi személyiség modellezéséhez

megfelelő alany

Társas életének komplexitása

Speciális evolúciós előtörténet-

kutya alkalmazkodott az emberi

környezethez

Egyedi szocializációs folyamat

Kutyafélék szociális élete

• Nagy változatosság: csoport méretében,

csoportos élet részleteiben, rokonsági

kapcsolatok

• Kooperatív vadászat, táplálék megosztása

• Kölykök idősebbektől tanulnak

(hiénakutyák)

• Viselkedési kódszótár (etogram)

• Róka-farkas; kutya-farkas

Hibridizáció!

Adaptáció az emberi környezethez

• Domesztikáció korábbi sémája: az ember kiemel a vadpopulációból néhány egyedet és elzárja…

• Egyes kutatók a természetes

kiválasztódás érdemének tudják be a

kezdeti változásokat (búza háziasítása)

• Mások úgy látják, hogy a gondosan

szabályozott szelektív tenyésztés a felelős

azokért a változásokért, amelyek a

háziasítással összefüggésbe hozhatók

(Beljajev, ezüst rókák)

Ezüst rókák (Beljajev, 1966)

• távoli rokon fajok esetében (disznó, kutya) a folyamat

hasonló jegyek megjelenésével járt (felfele kunkorodó

farok, lelógó fülek, megváltozott testszőrszín)

ezek a jellegek mintegy a szelídítés "melléktermékei"

15,000 év szelídítési eredményeit igyekezett megismételni néhány évtized alatt

• a kísérlete eredményeit jó eséllyel összevetheti

a kutyaszelídítés eredményeivel.

• 10. generációra a "szelídként" jellemezhető

kisrókák az összes utód 18%-át tették ki

• 35. generációra pedig ez az arány már közel 80% lett

rengeteg olyan tulajdonság, amit ma jellegzetesen a

kutyákhoz kötünk, egyszerűen a domesztikáció mellékterméke

• Néhány tudós továbbra is hisz abban, hogy a szelektív tenyésztés nem mindig vezet háziasításhoz

• Rámutatnak arra, hogy ismertek olyan vadállatok háziasítására tett kísérletek, melyek többször is sikertelennek bizonyultak, mint például a zebra esetében

• Szovjet domesztikációs kísérlet

Domesztikáció kérdőjelei

• Letelepedett életforma, földművelés –

meghatározott szempontokat érvényesítő

szelekció (tudatos)

• Két ok miatt is feltételezhető, h a kutya

domesztikációja nem biztos, h tudatos volt

Kutya őse a ma élő farkasok leszármazási

vonalától már korábban elvált Nem állt azon a technikai szinten,

h végrehajtson egy bonyolult

tenyésztési programot

Természetes előszelekció

Domesztikációjának sikeressége

• Intenzív tenyésztés munkakutyák,

házi kedvencek számos fajtája

• Nem állíthatjuk, h a kutya már nem

hasonlít a farkasra, de! emberi

társadalomba való tökéletes beilleszkedés

• 400 kutyafajta

• Eltérő hasznosítás (vadászat, őrzés,

terelés..)

Mozgássérült-segítőkutyák

• Mo-n több mint 300.000 mozgássérült

• Gazdaságilag, társadalmilag

kirekesztettek

• Szerepük kettős:érzelmi és fizikai segítség

• Fizikai: tárgyakat vesz fel, ajtót nyit,

segítséget hív…

• Érzelmi: gazdája érzelmi igényeit

nagymértékben kielégíti

A kutya szeretete és hűsége feltétel nélküli!

• Szoros egymásrautaltság

• Biztonságérzetet nyújt, növeli a gazda

önbizalmát

• Csökkenti a kiszolgáltatottság érzését

• Javítja az emberi kapcsolatokat

Mozgássérült-segítőkutyák

Hatékonyan és költségkímélő módon segíti a hátrányos helyzetű rétegek

szociális ellátását, a társadalomba való reintegrálódását!

Terápiás kutyák

• Véletlen felfedezés!

• Levinson, az Egyesült Államokbeli Yeshiva

Egyetem pszichológusa

• Terápiák során gondot okoz: gyerekek

motivációjának megteremtése, tartós

fenntartása, kommunikációs csatornák

hiánya

Terápiás kutyák

• az autisták megnyílnak az emberi kapcsolatok felé

• depressziós, érzelmileg zavart gyermekek állapota javul

• áthidalja a kommunikációs szakadékot

• gátolja idős emberek magány és depresszió okozta testi/szellemi leépülését

• család nélkül nevelődő gyerekek személyiségfejlődésében segít

Vakvezető kutyák

• Magyarországon 20.000 világtalan

• kiképzett vakvezető kutyák száma nem éri el a 200 sem!

• vakvezető kutya=élet (munka, szórakozás, emberi kapcsolatok)

• nem minden kutyafajta alkalmas (labrador, német juhászkutya, golden retriever)

• foglalkozást már kölyökkorban el kell kezdeni

A kutyakutatás…

• A háziállatok a megszokás, asszociatív

tanulás, bevésődés segítségével számos

tapasztalathoz jutnak

• Kutyakölyök =? gyerek (korai

szocializáció)

• Egy fajt mindig a természetes élőhelyén

kell vizsgálni

• Kutya: család, gazda

• Humán viselkedési komplex: az ember

társas életét jellemző speciális

viselkedési jegyek összessége

1. Szociális tulajdonságok (csoporthűség,

xenofóbia, dominancia váltás, csoport

identitás)

2. Viselkedés szinkronizációja (imitáció,

tanítás, fegyelmezés, szabályok)

3. Konstrukciós képességek (nyelv,

tárgykészítés)

Ezen képességek egy része a kutyában is megjelent