Upload
others
View
4
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Kutató Gyerekek Tudományos Köre
ÉLMÉNY + JÁTÉK = KÖTELEZŐ OLVASMÁNY?
Készítette: Horváth Áron 6. b osztály
Témavezető: Bárdos Zsuzsa
Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
2019
2
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ KÉRDÉSFELTEVÉSSEL .................................................................................... 3
FELTÉTELEZÉSEM ................................................................................................................. 3
KÉRDŐÍVEK ÖSSZEGZÉSE ................................................................................................... 4
A REFORMÁTUS ISKOLÁSOK JAVASLATAI A FIGYELEMFELKELTÉSRE .............. 12
A REFORMÁTUS ISKOLÁSOK ÖTLETEI AZ OLVASMÁNYOK FELDOLGOZÁSÁRA
.................................................................................................................................................. 12
IRODALMI ALKOTÁSOK RENDHAGYÓ FELDOLGOZÁSAI ISKOLÁNKBAN .......... 13
EGY KONKRÉT MŰ FELDOLGOZÁSA .............................................................................. 15
JULES VERNE: NYOLCVAN NAP ALATT A FÖLD KÖRÜL ............................................. 15
ÖSSZEGZÉS TOVÁBBI FELADATOKKAL ........................................................................ 17
FORRÁSOK, IRODALOM ..................................................................................................... 17
MELLÉKLET .......................................................................................................................... 18
KÉRDŐÍV ISKOLÁNK FELSŐ TAGOZATOS DIÁKJAIHOZ ........................................ 18
3
BEVEZETŐ KÉRDÉSFELTEVÉSSEL
Nagyszüleimtől, de szüleimtől is gyakran hallom, mekkorát változott a világ a
gyermekkorukhoz képest. Az ő generációjuk tankönyvekből, lexikális tudásra alapozva, némi
szemléltetéssel, a pedagógusuk közvetlen segítségével építkezett az iskolapadban. A „Mi leszel,
ha nagy leszel?” kérdésre anyukám és apukám is úgy adhatott választ, hogy kiszámíthatóak
voltak annak esélyei. Ők még filmsztárokért, énekesekért rajongtak.
Iskolatársaimmal együtt a „digitális bennszülöttek”1 közé tartozom. Életünk az
infokommunikációs technológia által meghatározott. Ennek használatára bennünket már nem
az idősebbek tanítanak, hiszen abban jártasabbak vagyunk náluk. Közülünk sokan fognak olyan
munkából megélni, melyről ma még nem is hallhatunk. A mi példaképeink a YouTube-on,
Instagrammon követhető velünk egykorúak vagy alig idősebbek.
Mindemellett a felső tagozaton ugyanazokat a kötelező olvasmányokat kaptam, mint
anyukám. „A Pál utcai fiúk” nemcsak nekem tetszett, de az osztálytársaimnak is. Az „Egri
csillagok” már nem arat ilyen osztatlan sikert. Jókai, Mikszáth, Móricz Zsigmond műveit alig-
alig vették kezükbe a felsőbb évesek. Én régóta könyvmoly vagyok, de úgy vélem, kevés 10-
14 éves lesz a kötelező irodalom révén szenvedélyes olvasó. Izgalmas kérdések számomra:
iskolatársaim is így érzik-e; ha igen, akkor miben látják az okát; van-e mód a diákok szerint
közelebb vinni hozzájuk a házi olvasmányokat; ha igen, ők mire lennének nyitottak.
FELTÉTELEZÉSEM
Az olvasás kettős követelménye Bagdy Emőke szerint a befelé fordulás, a benn-lét2. Számos
diáktársam az élményeit nem ér rá átélni, mivel éppen megosztja azokat a neten. Ezzel együtt
is örömmel gyűjti őket, szívesen játszik. A virtuális kalandok mellett szomjazik a
valóságosakra3 is. Feltételezésem szerint a nyomtatott kultúra (a Gutenberg-galaxis) és a
digitális tér közé emelt hídon ez a generáció átcsalogatható az irodalom birodalmába. Őt
megindító módszerekkel, általa érthető tartalommal (közte a felnőtté válás mikéntjével, a be-
és be nem illeszkedéssel, kétségekkel, kívülállással).
1 Marc Prensky az „X generációra” (1965 és 1975 között születettekre) használja a digitális bevándorló jelzőt. 2 Horváth Tibor: Az olvasás jövőjéről. Forrás: http://epa.oszk.hu/01200/01245/00011/cikk1.html. Letöltés: 2019.
01.10. 3 Tari Annamária pszichológus úgy magyarázza a fiataloknak a valóság jelentését, hogy az nem múlik el egy
áramszünet esetén.
4
Hatodikosok előadása óriásbábokkal. Fotó: református iskola.
Ebben a kihívásban a hagyományos eszköztárral bíró pedagógusnál eredményesebb segítője
lehet az „ötletgazda”, a „játékmester”, a „digitális túravezető”- akinek értékrendje, szokásai
ugyan a korábbi évtizedekből sarjadnak, de - alkalmazkodva a változásokhoz – mára „digitális
bevándorló” lett. A „Z generációval”4 foglalkozva magától értetődően használja az újszerű
szövegfeldolgozásban az okostelefont, a tabletet, az ebook-olvasót, a GPS-t is.
Témafeldolgozásomban az életkoromból fakadó hátrányból igyekszem előnyt kovácsolni. A
szakirodalomban a pedagógusok tapasztalataival, kutatók megközelítéseivel találkoztam. Én a
leginkább érintetteket, a gyerekeket kérdeztem meg. Annak reményével, hogy közvetlen
véleménynyilvánításukat csokorba fonva szolgálhatom az útkereső felnőtteket.
KÉRDŐÍVEK ÖSSZEGZÉSE
2018-2019 fordulóján az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola minden
felső tagozatosához eljuttattam egy kérdőívet. 90,3%-uk, 168 diáktársam válaszolt a
kérdéseimre. Ennek nyomán 38 (23%) ötödikes, 31 (18%) hatodikos, 51 (30%) hetedikes, 48
(29%) nyolcadikos gondolatait összegezhettem. A református iskolások anonim nyilatkoztak.
Válaszaik számszerűsíthető adatait osztályonként, évfolyamonként és intézményünkre
összesítve diagramokon rögzítettem. Terjedelmi korlátok miatt az általam szerkesztett 112
táblából csak az iskolai summázatokat illeszthettem dolgozatomba. Diáktársaim tanulságos és
ötletadó megközelítéseiből is csupán a legjellemzőbbeket idézhetem.
Radnóti halála után 75, Ady halála után 100 esztendővel az iskolákban még mindig az
ismeretszerzés mellőzhetetlen módja az olvasás, akár papíralapú tankönyvből, akár digitális
adathordozók révén. A kötelező olvasmányokkal összefüggésben ezért tartottam fontosnak
foglalkozni diáktársaimnak az olvasáshoz való általános viszonyával, egybevetve az internet és
a televízió használatukkal. A „kibervilág” döntő hatását jelzi, hogy a református iskola felső
tagozatosai átlagosan naponta 3,5 órát töltenek digitális eszközeikkel. Ezzel együtt a tanári
előadásokra egyre kevésbé tudnak koncentrálni, s a hagyományos könyvek forgatására is mind
4 „Z generáció”: az 1995 és 2009 között születettek.
5
kevesebb idejük van. Az iskolai átlagot taglaló diagramon látható, hogy míg legtöbben havi egy
könyvet olvasnak, a felsősök 15%-a (5. évfolyamon 8%, 6. évfolyamon 6%, 7. évfolyamon
18%, nyolcadik évfolyamon 24%) egyáltalán nem olvas. (Kérdéseimre adott válaszaikból
kiderül, hogy diáktársaim 30%-a nem, 27%-a évente jár könyvtárba.) Az összesített arányokat
a következő diagram mutatja. (Az ábrán olvasható, címadó kérdést nem ismétlem meg
képaláírásként.)
Felsős iskolatársaim olvasmányai kiválasztásának jellegzetes indokai - gyakoriságuk szerint
csökkenő sorrendben:
5. évfolyam: elolvasom a könyv hátulján az ajánlást, s ha tetszik, a regényt is elolvasom; ha a
barátomnak tetszett, én is elolvasom; a tartalma és a címe alapján; a legérdekesebb címűt
választom ki; általában vicces vagy nyomozós könyvet választok; ha tetszett a film, akkor
elolvasom a könyvet is; legyen izgalmas és szórakoztató; elolvasom, ha anya tanácsolja.
6. évfolyam: ha interneten látom; ha szép és különleges a borítója; ha a szüleim mondják; a
tartalom alapján.
7. évfolyam: ha a barátaim mondják; ha jó a borítója; ha viccesnek tűnik; ha izgalmas; ha
akciódúsnak gondolom; ne a régről szóljon; legyenek benne harci jelenetek, úgy gondolom,
ajándékba kapott könyvet illik elolvasni; ha interneten megtetszik; ha a barátnőmnek tetszett;
legyen egyszerű; a könyv hátulján van egy rövid szöveg, és ha az jó, akkor a könyvet is
elolvasom; megnézem a könyvtárban az újdonságokat, abból válogatok.
8. évfolyam: a velem azonos érdeklődésűek javaslatára; ha magamat látom a könyvben; ami
az én stílusomhoz illik; a saját magamnak tetsző könyveket kiválasztom, míg a kötelezőt a
tanárok adják; amit sok barátom elolvas.
6
Az iskolatársaim használta asztali számítógépek száma elenyésző. Okostelefonok, tabletek,
Ipadek szolgálják őket. Az internetezők tevékenységi rangsora: közösségi oldalak, játék, E-
mail, tanuláshoz információgyűjtés. Az ötödikesek 6, a hatodikosok 10, a hetedikesek 16, a
nyolcadikosok 9, így a felsősök 10%-a, vagyis osztályonként legalább 2 diák pillant 10-20
percenként az okostelefonjára. Nem kirívó az ötödikes, aki tanítási napokon 5-6 órányit, amikor
nem kell iskolába mennie, napi 12-13 órányit internetezik.
A nyolcadikosokhoz képest az alsóbb évesek egyre kevesebbet tévéznek. Az iskolai
összesítés szerint 14% soha nem ül a televízió elé. Feltételezem, hogy az okostelefonok
előretörésével alakult így. További részletezés az alábbi táblán.
Pierre Bourdieu5 a vagyoni/pénz tőke mellett foglalkozik a szociális/kapcsolati és a kulturális
tőkével. Utóbbit a család által megalapozottnak feltételezi. Ezért is vizsgáltam, hogy könyves
5 Pierre Bourdieu (Denguin, 1930 - Párizs, 2002) francia szociológus, antropológus és filozófus. Felfogása szerint
nem a lét határozza meg a tudatot vagy a tudat a létet. E kettő egymásra hatását vizsgálva foglalkozik a megküzdési
stratégiákkal, melyek egy részét készen kapjuk szokásként a szüleinktől.
7
háztartásban élnek-e a diáktársam, s van-e saját gyűjteményük. Míg az ötödikes, hatodikos
családok legtöbbjének 101-300, a hetedikes családok legtöbbjének 51-100, a nyolcadikos
családok a mindösszesen a felsősök legtöbbjének 0-50 könyv van a polcain. Diagramon:
A családi könyvtárban a gyerekek saját állománya évfolyamról évfolyamra - magától
értetődően - egyenletesen a legalsó tartományban található. Összességében ez 82%. Ld.:
Biztos vagyok abban, hogy sokszor azt tesszük, amit anyukánk, apukánk. Ha őket látjuk
olvasni, számunkra is természetes lesz. Rákérdeztem. A felsősök szüleinek 36%-a nem olvas
szépirodalmat. Az olvasók rangsora élén 5. évfolyamon az anyukák, 6. évfolyamon az anyukák
mellett a nagymamák, nagynénik, keresztanyukák, 7. évfolyamon az anyukák, nagynénik
vannak. Egy diák a nevelőanyukáját, egyikük az unokatestvérét írta. A 8. évfolyamon elenyésző
számban válaszoltak igennel, az ottani kevesek közül a nagymamák a példaadók.
8
Tapasztaltam, hogy a családunkban természetes hajdani szülői felolvasás nem minden
társamnál az. Érdeklődtem erről is. Felső tagozaton 9%-nak nem olvastak. Tendenciája: a
nyolcadikosokhoz képest az ötödikeseknek hajdan felolvasók aránya 16%-ról 3%-ra csökkent.
Kiknek a meséit hallgatták legnagyobb számban hajdan a most ötödikes gyermekek? Az
anyukákét. A hatodikosoknak az anyukák és a nagytestvérek, a hetedikeseknek az anyukák
mellett a nagymamák és a nagypapák, a nyolcadikosok legtöbbjének a nagymamák olvastak.
Édesapákról nem írtak. A felső tagozat összegzése a következő táblán:
Adatgyűjtésem után szembeszállnék azokkal, akik azt mondják, a mai gyerekek nem
olvasnak. Olvasnak, bár valóban nem Jókait és Zrínyit, hanem Leiner Laurát és Rowlingot. A
kérdőívekből azt is leszűrtem, hogy nem csak nekem fontos a humor. Ám erre sem találni
példákat a kötelező olvasmányok között. Iskolámban - a forgalomban lévő tankönyvek
anyagával összhangban - a felsősök kötelező olvasmánya 5. évfolyamon: Molnár Ferenc: A Pál
utcai fiúk. 6. évfolyamon: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. 7. évfolyamon: Mikszáth Kálmán:
9
Szent Péter esernyője/Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. 8. évfolyamon: Móricz Zsigmond: Légy
jó mindhalálig/Tamási Áron: Ábel a rengetegben. A legtöbb felső tagozatos ezek közül csak A
Pál utcai fiúkat olvasta. Indoklásukból gyakoriság szerint csökkenő sorrendben: 5. évfolyam: A
Pál utcai fiúk tökéletesen bemutatja az akkori gyerekek életét; azért olvasom el, hogy meg
tudjam csinálni a feladatlapot; mert jegyeket lehet belőle szerezni; mert ha nem olvasom ki,
egyest kapok; nem tudom. (A korábbi olvasmányok közül emellett legtöbben A kisherceget és
a Micimackót említették.) 6. évfolyam: A Pál utcai fiúk megmutatja, mi a fontos az életben;
mert izgalmas volt; igaz, hogy fiús olvasmány, de tetszenek benne a karakterek. 7. évfolyam: A
Pál utcai fiúk, mert az is gyerekekről szól; volt benne bolondos rész. 8. évfolyam: A Pál utcai
fiúk talán nem volt olyan unalmas, mint a többi; olyan korúak voltak a gyerekek benne, mint
mi.
„Z generációnk” egy 19. századi osztályteremben. Fotó: református iskola.
A felsősök alig 13%-a olvas kötelező olvasmányokat. Ők miért? Legtöbben azt említették,
hogy tartanak a beszámoltatástól. Másokat film- és játékélmények ösztönözték. Érzékelhető a
média hatása. A felsősök többsége tanulságosnak minősíti a kötelező olvasmányokat, mégsem
véli, hogy az hozzá is szólna. Az általam megkérdezettek nem említették, hogy a szerzők,
művek irodalmi díja motiválná őket. Mindez évfolyamokra bontva: 5. évfolyam: mert muszáj;
anya erőltette; mert félek, ha kérdezik az iskolában, nem tudok válaszolni; félek, hogy egyest
kapok; sokat olvasok, ezért az unalmas kötelezőt is el tudom olvasni. 6. évfolyam: mert én
nagyon kíváncsi vagyok, nem szeretnék egyest kapni; nincs hozzá kedvem, de anya addig
piszkál, amíg elolvasom; ha lesz belőle egy kvíz, vagy valami, akkor jó jegyet kapjak; úgy
gondolom, hogy ezeknek a legnagyobb a szókincsük; biztosan azért válogatják ezeket a
kötelezők közé, mert ezekből tanulhatjuk a legtöbbet. 7. évfolyam: kötelező; a többihez képest
a Szent Péter esernyője rövid; a Pál utcai fiúkat elolvastam, mert hasonló korúak benne a
gyerekek; a Kincskereső Kisködmönt elolvastam, mert az elején meghalt a gyerek; hogy
könnyebbek legyenek a dolgozatok; nem szeretek egyest kapni; A Pál utcai fiúkat, mert
viszonylag rövid; a tanár kötelez rá; általában dolgozatot írunk belőle; ha filmen nézem meg,
az kevés, a tanárunk az igazira kíváncsi; azt tartom helyesnek, ha teljesítem, amit mond a tanár.
8. évfolyam: a Kincskereső Kisködmönt azért olvastam el, mert anyukámmal együtt sírtunk
10
rajta, közelebb hozott bennünket egymáshoz; kötelező; jó jegyekre van szükségem; muszáj;
azért olvasom el, mert felső tagozaton már kérdőre vonnak; az Egri csillagok, mert azon nem
aludtam el; A két Lotti, mert az csajokról szól; ez a kötelességem.
A kötelező olvasmányokat kézbe nem vevő 87% indoklása: 5. évfolyam: uncsi volt; nem
szeretem, ha megmondják, mit olvassak; mert csak; túl sok egyszerre. 6. évfolyam: nem voltak
érdekesek, ezt onnan tudom, hogy megnéztük a filmverzióját; nincs kedvem; nem nagyon
szeretem a kötelezők témáját; semmi nem izgat benne; makacs és lusta vagyok; nem
kapcsolódtak a kedvenc tantárgyamhoz; hosszú; kevés benne a kép; nem eseménydús. 7.
évfolyam: nem érdekel a tartalma; szerintem nekem még nem való; nagyon bonyolult; nem
értem a történetét sem; nem izgalmas; erre nekem nincs időm; nem akarok időre olvasni; nekem
ne mondják meg, mit olvassak; úgyis elfelejtek mindent belőle; úgyis megnézzük filmen; a
témájuk távol áll tőlem; a tartalmuk nekem nem mond semmit; általában hihetetlenül
unalmasak azok a részletek is, amikkel megismerkedtetnek órán; inkább megnézem neten a
rövid tartalmát. 8. évfolyam: utálnám az egész nyarat ezzel tölteni; amit megtiltanak, azt
előszeretettel megteszem, ami kötelező, arra engem lehetetlen rávenni; benne van a nevében,
hogy kötelező; nem köt le; nem értem a nyelvezetét; régiek; már a külsejük is unalmas; nekem
ilyesmire nincs időm; olyan könyvet olvasok csak, aminek cukik a szereplői; nem érdekel, mivel
teljesen más a mostani világ; nincs benne olyan story, ami lekötne; régies; mi lenne belőle
nekem hasznos? Sokszor elfelejtem, hogy mi volt addig benne; nagyon nehéz a nyelvezete;
nincsenek benne jó képek; amikor nekikezdek, már unom.
Leírták a gyerekek, hogy még a 8. évfolyamosoknak kijelölt regény elolvasása is
leküzdhetetlen akadály az abban rutintalanoknak. (És akkor talán nem is tudják, hogy Móricz
sem a gyerekeknek szánta e művét.) Ezért keltette fel az érdeklődésemet, hogy Magyartanárok
Egyesülete több teret adna a kortárs ifjúsági és a populáris irodalomnak. Indoklásuk: az 5-8.
osztályosokat olvasóvá kell nevelni, hogy később az irodalmi kánon révén gyarapodjék a
műveltségük.
Kíváncsi voltam, hogy az én iskolatársaim mely népszerű szerzőket, regényeket kedvelik. A
legolvasottabb a Hűvösvölgyi suli, majd a Harry Potter. Korosztályonként is összegeztem a
kérdőívekre írottakat: az ötödikesek kedvencei ezek után Geronimo Stilton hősei. Listavezető
még Jeff Kinney: Egy ropi naplója és Rosie Banks: Titkos Királyság sorozata. Egy diák írta a
Winnettou-t, Karl May indiánregényeinek hősét, és ugyancsak egyikük említette Erdős
Zsuzsanna: Vedd már észre! és Berkes Péter: Az öreg bánya titka című kötetét.
11
A hatodikosok körében a legkedveltebb a Szent Johanna Gimi sorozat, az Egy kutya négy élete,
Tea Stilton és Berg Judit könyvei. A hetedikesek legtöbbje Rachel Renée Russel: Egy Zizi
naplója mellett voksolt. Egyikük Mándy Iván: Robin Hood című könyvét emelte ki. A
sikerkönyvek közé került még Charlotte Grossetete: Lánynak lenni csúcs.
A hetedikesek dobogósa: Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos, Maros Edit: Hűvösvölgyi
suli sorozata. Egy diák kedvence: Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! és egy ifjúsági
rádiójáték alapján készült regényciklus, az Időfutár. Megközelítésem miatt különösen érdekes
számomra, hogy e mű az internet-generáció mindennapjaiban játszódik, a digitalizált világban
felvett szokásokat jeleníti meg.
A nyolcadikosok közül többen forgatták Sophie Mckenzie pszichológiai thrillereit, egy diák
Fábián Jankát olvas. A vörösbegy című regényt bizonnyal a szülei polcáról emelte le rajongója.
Egy diák kedvence szerzője Rejtő Jenő.
Nem volt meglepetés, hogy az amúgy is szívesen olvasók között nagyobb a kijelölt
olvasmányokat forgatók száma. Javaslatuk: „egy klasszikus, egy a gyerekek választásából”.
A Rokeach teszt6 fogalmait használva én is rákérdeztem a diáktársaim által preferált
értékekre. A rendszeres könyvolvasók számára a tolerancia, kreativitás volt a legfontosabb.
Ők leginkább a harmonikus személyiségjegyekre helyezték a hangsúlyt. Az eredmény
önmagáért beszél. Évfolyamonkénti összegzésben:
5. évfolyamon 1. helyre az igazi barátság, 2. helyre a béke, 3. helyre a szabadság;
6. évfolyamon 1. helyre az igazi szerelem, 2. helyre az érdekes élet, 3. helyre az igazi barátság;
7. évfolyamon 1. helyre a családi biztonság, 2. helyre a boldogság, 3. helyre az anyagi jólét;
8. évfolyamon 1. helyre az igazi szerelem, 2. helyre a kellemes, élvezetes élet, 3. helyre a
boldogság került. (Jelenleg a 6. a leginkább, a 8. a legkevésbé olvasó évfolyam iskolánkban.)
A három legfontosabb emberi tulajdonság rangsora évfolyamonként:
5. évfolyamon 1. helyen a segítőkész, 2. helyen a szavahihető, 3. helyen a szeretetteljes;
6. évfolyamon 1. helyen a szeretetteljes, 2. helyen az értelmes, 3. helyen az önálló;
7. évfolyamon 1. helyen a bátor, gerinces, 2. helyen az udvarias, 3. helyen a jókedélyű;
8. évfolyamon 1. helyen a megbocsátó, 2. helyen a bátor, gerinces, 3. helyen a segítőkész van.
6 Beluszky Tamás: Értékek, értékrendi változások 1945 és 1990 között. Korall Társadalomtörténeti Folyóirat.
2000, Ősz. 152-154. p.
12
A REFORMÁTUS ISKOLÁSOK JAVASLATAI A FIGYELEMFELKELTÉSRE
A szokások, tapasztalatok feltérképezése mellett fontosnak tartottam megkérdezni
diáktársaimat, mi ösztönözné őket arra, hogy kézbe vegyék a kötelező olvasmányokat. A
válaszokból: „Tiétek a következő epizód!” - készítsenek a felsőbb évfolyamosok az olvasmányt
feldolgozó kisebbeknek egy kisfilmet: izgalmas, de befejezetlen részekkel. „Minden kiderül,
ha elolvassátok, s a legjobb, hogy még a filmet is folytathatjátok!”. Kirándulás egy-egy regény
helyszínére, ott jelenetek előadása a műből.
Dramatikus játék a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény udvarán. Fotó: református iskola.
Aki ismeri az alkotás helyszíneit, állítson össze róla egy PPT-t, készítsen terepasztalt,
makettet… A magyartanár a felkészítő órán viselkedjék a regény egyik szereplőjeként.
Öltsenek korhű ruhákat az előkészítés során a pedagógusok/gyerekek. A tanár által ajánlott több
műből választhasson a gyerek. Alakítsanak a tanulók csoportokat, válasszanak közösen
félévente egy-egy olvasmányt, együtt dolgozzák fel és ismertessék meg azt a többiekkel egy
„iskolai könyvhéten vagy iskolai könyv- félhéten”. Ne hangozzék el a „kötelező” jelző!
A REFORMÁTUS ISKOLÁSOK ÖTLETEI AZ OLVASMÁNYOK FELDOLGOZÁSÁRA
A kedvükre való motiváció mellett a művek megismerésének hogyanja is foglalkoztatja a
felsősöket. Szívesen vállalkoznának a következőkre: Óriási regény puzzle: a feldolgozandó
alkotás érdekes bekezdéseit az iskola különböző pontjaira rejteni, majd összerakni a
tornateremben. Egy-egy részlet megzenésítése, ritmizált előadása (rappelés). Mindenki
válasszon ki egy számára érdekes szereplőt, öltözzön annak megfelelően, majd az olvasmány
feldolgozás órái alatt viselkedjék úgy, mint a választottja.
Toldi-jelenet diáktársaim előadásában. Fotó: református iskola.
13
Társas, video vagy digitális játék, alkalmazás készítése az olvasmányokból. Ne csak
magyarórán, de rajz, ének, technika és történelemórán is foglalkozzanak a regénnyel, mint
összetett projekttel. A mű illusztrálása – ebből az osztály saját „könyvének” vagy képregény
füzetének összeállítása. Légy az alkotótársam! – üzenje Molnár Ferenc, Gárdonyi, Jókai Mór,
Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond. A diákok fejezzenek be egy-egy részletet a nekik tetsző
módon. Az olvasmány feldolgozása idején készítsük és együk a kor ételeit. A mű részleteinek
előadása dramatikus- és bábjelenetekkel, saját plüssjátékokkal és babákkal, gyurmafigurákkal,
LEGO-val, A mű átdolgozása lazább, vagányabb stílusra. Plakát és könyvborító készítése. Ki-
ki kedve szerint legyen a díszlet- és jelmeztervezője, rendezője, dramaturgja, zeneszerzője,
koreográfusa… az olvasmány színpadi vagy filmes feldolgozásának.
IRODALMI ALKOTÁSOK RENDHAGYÓ FELDOLGOZÁSAI ISKOLÁNKBAN
Meggyőző, ha tanáraink nem csupán beszélnek arról, hogy a szépirodalom milyen
élményekkel gazdagít, hanem az alkotásokra épített élményhelyzeteket teremtenek. Azok, akik
a velük történteket azonnal a közösségi hálóra továbbítják, a könyvek nekik szóló, személyes
üzeneteit sem akarják egyedül, otthon keresgélni. Úgy gondolom, lelkesítenék őket az online
térben létrehozott csoportok, ahol felfedezéseiket közzé tehetnék. Következzen egy ötödikes
iskolatársam levele, melyet az osztálycsoportban tett közzé:
„János vitéz vándorlása 2019-ig
Jancsi talált egy telefont és megpróbálta hívni Messengeren Iluskát. Bejelentkezett az email
fiókjával. Felhasználó neve: [email protected]. Jelszava: Hol a bárány.
Mivel nem jött össze, szomorúan kilépett a Messengerből, elkezdett BS-ezni. Megvolt neki
egy Spike, de elnézte, mert azt hitte, hogy a karakter Szerecsenország királyáé. Megunta a
játékot pár shawdownál, zsebre vágta a telefont. Ment, mendegélt, az Óperenciás tengeren is
túljutott. Egyszer csak észrevett valami világot. Közelebb került, hát egy TESCO fényei voltak.
Nem tűnt zsúfoltnak a parkoló, ezért bement. Vett néhány annyira fölösleges dolgot, hogy na.
Végül mit látott, mit látott? Az ő Iluskája a pénztáros. Boldogan éltek, mert mindig voltak
követőik.”
Az irodalmi művekre épített szituációs, dramatikus, színpadi játékok is erősítik a gyerekeket
abban, hogy egy-egy regényben ott lehet a segítség a mindennapi életben való eligazodáshoz,
14
a kapcsolatteremtéshez, a konfliktusok kezeléséhez. Ennek példája a Légy jó mindhalálig
táncos feldolgozása iskolatársaim előadásában.
Légy jó mindhalálig táncban elbeszélve. Fotó: református iskola.
A lineáris olvasásra nehezen vehetők rá a „digitális bennszülöttek”. Blokkokban könnyebben
boldogulnak. Kortársaimat kis túlzással egyetlen kattintással kell bevonni. Amikor egy digitális
remixet készítenek a műből, könnyebb számukra a műértelmezés.
Míg korábban egy-egy olvasmányhoz a befogadó hozzátette a saját képzeteit, ma a képek
vezetik az olvasót. Gyakran készítünk magunk illusztrálta „könyveket” egy-egy alkotásból.
Sok gyerek addig szelfizgeti magát, csiszolgatja a posztjait, míg azok ideálisnak tűnnek.
Előbb-utóbb elhiszi, hogy ő maga is ilyen. Pedig az online és a valós személyiség jócskán
különbözhet. Összehangolásukra is jó a játék. Akár Legóval. Iskolánkban magyarórákon nagy
népszerűségnek örvend a Lego eszközökkel támogatott digitális történetmesélés. Ole Kirk
Christiansen ácsmester találmánya bennünket is kreativitásra, csoportbéli együttműködésre
serkent. Mindőnket megszólít a „leg godt”, azaz „játssz jól” ötlet. A legszenvedélyesebbek már
medálként is legoelemet viselnek nálunk.
Történetmesélés legoval Lego, a kedvenc ékszer. Fotók: iskola.
Emellett persze bármely tárgyat, anyagot megszemélyesíthetünk, jellemmel ruházhatunk fel.
A gyurma mindig kézre esik.
A 3 dimenziós illusztráció készítése közben mélyül a történet. Fotó: iskola.
15
Osztálytársaim internetes videonaplói egy-egy könyvből (akár csak fejezetből) nagyobb
motivációnak bizonyultak, mint „a jövő hónapra készíts olvasónaplót!” utasítás.
A kérdőívekből szűrtem le, hogy olvasmányaink megválasztásában és értelmezésében több
csoport is befolyásolhat bennünket. Sokszor azért olvasunk, hogy ne lógjunk ki valamilyen
körből. Most dolgozunk azon, hogy legyenek ilyen köreink.
Megkérdeztem néhány pedagógusomat, tudja-e, ki az influencer/influenszer. Tíz tanár közül
egy határozta meg. Eközben az általuk tanított kamaszok rajongásának tárgya a
„véleményvezér”, aki hozzájuk hasonló körülmények között él, reagál a kommentjeikre,
interaktív (így akár barátként is kezelhető), blogokra, sokakat befolyásolhat a világhálón
követhető videotartalmaival: vlogokkal. Elterjedt a megvásárolt könyveket bemutató „Book
hauls”, az olvasandó könyvek listájára építő „TBR”, a több könyvet gyorsan összefoglaló
„Wrap up", a könyvespolcot feltérképező „Bookshelf tour”. Vannak már a kommentelőket
bevonó online könyvklubok is. Sokan követünk olyan velünk egykorúakat, akik az általuk
olvasott könyvekről számolnak be, bár ezek nem mindegyike klasszikus. Dédelgetem az ötletet,
hogy néhány diáktársammal én is vállalkozom e műfajra. Alapos előkészületek után.
Angolszász területen lassan két évtizede van hozzá képzés, Budapesten is volt ilyen tábor.
Iskolánkban hangulatos műfeldolgozásokkal példázzuk, hogy a homo ludens lendületét a humor
is generálja.
EGY KONKRÉT MŰ FELDOLGOZÁSA
JULES VERNE: NYOLCVAN NAP ALATT A FÖLD KÖRÜL
Az irodalom értékorientáló hatása vitathatatlan. Időtálló eszközként megkerülhetetlen a mi
korosztályunk formálásában is. Jules Verne/Verne Gyula, a tudományos-fantasztikus irodalom
megteremtőjének sok műve klasszikussá nemesült. E filmeket, rajzfilmeket, társasjátékokat
ihlető regényét azért választottam, mert generációk olvasták, mi több, olvassák ma is rongyosra.
A 19. század Odüsszeusza, Phileas Fogg a rugalmasság, az alkalmazkodás, a vállalkozókészség
példája lehet a „Z generáció” előtt is.
Az alkotás a tizenévesek számára is érthető. Ezért gondoltam ki a regényhez kreativitásra
serkentő – nagy számban digitális vagy a világhálóra épülő - feldolgozási módokat.
16
Képzeletbeli utazás osztálytársammal, Verne hőseiként. Fotó: iskola.
A korosztályunk által jól ismert és kódolt műfaj a hír. Maguk is készíthetnénk ilyet írásban/
képi anyagként, pl. Phileas Fogg és Jean Passepartout elindulásáról. Mulatságos megoldás, ha
az inas egy-egy országban halandzsnyelvvel igyekszik megértetni magát. Osztálytársnőim
között vannak, akik a főzés rabjai. Összeállíthatnának egy Föld körüli menüt, amihez persze
tanulmányozniuk kellene Verne regényét. A játékos kedvűek a 13. fejezetbéli nagy szöktetés
után – a Magyarországon 1989-ben indult Kaland Játék Kockázat algoritmusára - menekülési
útvonalakat és módszereket fésülhetnének egybe. Menedékhely lehetne Kína, Japán, Amerika,
míg kudarc Bombay és Calcutta.
Egy elefánt üldöz? Mr. Foggal mondva: „Minden rendben lesz. Matematikailag!” Fotó: iskola.
A természetismeretben jeleskedők digitális ásvány- és növénygyűjteménnyel követhetnék a
főhős útvonalát. Nemcsak a londoni Reform Klub szolgálhatna otthonul a lordoknak,
gentlemaneknek. Etikettjükkel megismerkedve iskolánk falai között is próbálkozhatnánk a
szigorú protokollal. A megszokott olvasónapló helyett születhetne digitális képtár,
emlékkönyv, élménykönyv, szelfitár. A teaivás szokásai a bejárt országonként (Anglia, Japán,
Kína…) változók. Ez több érzékre is ható élmény. Nagyapám régi utazóládájára az ügyes
kezűek általuk rajzolt, a megismert országokra emlékeztető úticédulákat ragasztgathatnánk. A
matematikában kiemelkedők egy földgömb segítségével elmagyarázhatnák, miért nyertek 1
napot az utazás során Phileas Foggék. Könnyen megértethetnék velünk a szélesség és
hosszúság, avagy a merülés- és hajómélység számításának fortélyait is. Szókerék játszható a
regényben előforduló érdekes kifejezésekkel (zátonyra fut, főtt a feje, csepűrágó, orrondi,
fitying, szipoj, pagoda, révkalauz…). A 2012 óta újabb és újabb fejlesztésekkel előálló Google
Maps után minden gyengécske próbálkozás, mégis vállalkozhatnánk a világutazók digitális
útvonaltervének összeállítására. Magunk készítette hajógőzös, szánkó, jacht, lovas kocsi, vasút
vagy dzsunka makett ugyanúgy adatgyűjtésre ösztönözhetne, mint egy távíróvonal
barkácsolása. A főhős kedvelte Whist kártyajátékkal megpróbálkozva sajátos tétekre
ragadtathatnánk magunkat. Mrs. Auda hennadíszei a sminkelni szerető osztálytársnőimet
motiválhatná. Fix nyomozó karaktere képregény készítésére ösztönözhet. Evet, zebu, alligátor?
17
A regényben előforduló állatok, vagy a különleges növények (szegfűszegfa, mangosztán,
borscserje és szerecsendiófa…) keresése és ismertetőkártyájuk elkészítése az ügyes kezűeket
vonzaná. Két tanítási nyelvű iskolánkban természetes lenne az angol nyelvű dramatikus játék.
A regény több rétegű átélésére biztat annak zárómondata is: „És ki ne utazná körül ennél
kevesebbért is a világot?”7
ÖSSZEGZÉS TOVÁBBI FELADATOKKAL
„Akkor is nekivágok, ha nincs reményem, s akkor is kitartok, ha nem kecsegtet siker.” (Jules Verne)
Vizsgálódásaim során jöttem rá, milyen nagy fába vágtam a fejszémet. A gyűjtött adalékok
újabb és újabb kérdéseket vetettek fel. A digitális világ hatásai a kutatókat is zavarba ejti.
Félévnyi munkálkodás után én is csak a téma iránti elkötelezettségemben maradtam biztos.
Megközelítésem egyik pillére a digitalizáció. Bár igen sok idejét, energiáját emészti fel
nemzedékünknek, mégsem lehet a kezünkből kivenni az okostelefont. Célszerűbbnek
gondolom hát „vitorlába fogni” lendületét. Ha a multifunkciós taneszközök a munkaerőpiacon
fontos kompetenciákat építhetik, használhatók lehetnének az olvasás megszerettetésében is.
Korlátok közötti, célszerű alkalmazásuk magától értetődően „pedagógusfüggő”.
A 10-14 évesek jelenlegi kötelező olvasmányaiból indultam ki. Ezek egyike, másika
mostanra azt sejteti velem: „Ej, ráérünk arra még!”. Ha a felső tagozaton fontosabb a
kompetencia- és személyiségfejlesztés, az olvasási kedv felébresztése, megszilárdítása a
Nemzeti Alaptantervbe foglalt 63 kánonbéli szerző megismertetésénél, akkor talán eltolódhatna
az arány a korban, témában, nyelvezetben hozzánk közelebb álló művek felé.
Kézenfekvők további terveim: a következőkben a pedagógusokat, felnőtteket kérdezgetném
a témáról.
FORRÁSOK, IRODALOM
Beluszky Tamás: Értékek, értékrendi változások 1945 és 1990 között. Korall
Társadalomtörténeti Folyóirat. 2000. Ősz. 152-154. p.
Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése. Gondolat, Budapest. 1978.
7 Jules Verne: Nyolcan nap alatt a Föld körül. Móra Könyvkiadó, 1980. 267. p.
18
Fegyverneki Gergő – Aknai Dóra Orsolya: A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak.
Neteducatio Kft. 2017.
Gombos Péter – Hevérné Kanyó Andrea: A netgeneráció olvasási attitűdje. 14–18 évesek
véleménye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy felmérés tanulságai. Új Pedagógiai
Szemle 2015/1-2.
Horváth Tibor: Az olvasás jövőjéről. Elektronikus Könyv és Nevelés. III. évfolyam. 2001. 3.
szám. http://epa.oszk.hu/01200/01245/00011/cikk1.html. Letöltés: 2019. 01.10.
Kodácsi Boglárka: Olvasmányellenőrzés napjainkban – Az IKON-módszer. Képzés és
Gyakorlat. 2017. 1-2. szám.
Molnár Gábor Tamás: Az irodalomtanítás elméleti problémái a digitális médiumok korában.
Vitairat Fűzfa Balázs Mentés másként című könyve kapcsán.
Valaczka András: Kötelező a kötelező? Mit gondolunk a házi olvasmányokról ma? Könyv és
Nevelés 2006. 2.
Veres András: Irodalom. Bevezetés az irodalmi művek olvasásába. Budapest, 2001.
Verne, Jules: Nyolcan nap alatt a Föld körül. Móra Könyvkiadó, 1980.
MELLÉKLET
KÉRDŐÍV ISKOLÁNK FELSŐ TAGOZATOS DIÁKJAIHOZ
VÁLASZAIDDAL ISKOLATÁRSAD TUDOMÁNYOS KUTATÁSÁT TÁMOGATOD.
Segítőkészségedet köszöni: Horváth Áron 6.b osztályos diák
Bárdos Zsuzsa témavezető
1. Szoktak-e könyvet olvasni a családtagjaid? Igen Nem
Ha igen, kicsoda?
2.Amikor még nem tudtál olvasni, olvasott-e neked valamelyik családtagod mesét?
Igen Nem
Ha igen, kicsoda?
3. Hozzávetőleg hány könyv van a családi könyvtáratokban?
1. 0-50
2. 51-100
3. 101-300
4. 300 felett
19
4. Neked hozzávetőleg hány könyved van?
5 . Te szoktál-e könyveket olvasni? Igen Nem
Ha igen, mennyit?
1. évente egyet
2. havonta egyet
3. hetente egyet
4. egyéb: ………………………………………………….
6. Mi alapján választasz magadnak olvasmányt?
7. Mi volt a legkedvesebb könyved?
8. Elolvasod-e a kötelező olvasmányokat? Igen Nem
Miért?
9. Melyik kötelező olvasmány tetszett a legjobban?
Miért?
10. Szerinted hogyan lehetne a gyerekeket egy kötelező olvasmány megismerésére
ösztönözni?
11 . Milyen gyakran jársz könyvtárba?
1. Soha
2. Évente
3. Negyedévente
4. Havonta
5. Hetente
12. Mennyit internetezel?
1. 10-20 percenként, a telefonra pillantva
2. Naponta többször
3. Naponta
4. Hetente többször
5. Egyéb:
6. Soha
13. Mennyit tévézel?
1. Napi 3 órányit vagy annál többet
2. Napi két órányit
3. Napi egy órányit
4. Egyéb
5. Soha
20
14. Számozd a számodra legfontosabb 3
célt!
ANYAGI JÓLÉT
BÉKE
BELSŐ HARMÓNIA
BOLDOGSÁG
BÖLCSESSÉG
CSALÁDI BIZTONSÁG
EGYENLŐSÉG
AZ ELVÉGZETT MUNKA ÖRÖME
ÉRDEKES ÉLET
VÁLTOZATOS ÉLET
A HAZA BIZTONSÁGA
IGAZI BARÁTSÁG
IGAZI SZERELEM
KELLEMES, ÉLVEZETES ÉLET
EMBERI ÖNÉRZET
SZABADSÁG
TÁRSADALMI MEGBECSÜLÉS
ÜDVÖZÜLÉS
15. Számozd a számodra legfontosabb 3
emberi tulajdonságot!
ALKOTÓ SZELLEMŰ
BÁTOR – GERINCES
ELŐÍTÉLETEKTŐL MENTES
ENGEDELMES
ÉRTELMES
FEGYELMEZETT
FELELŐSSÉGTELJES
HATÉKONY
JÓKEDÉLYŰ
LOGIKUS GONDOLKODÁSÚ
MEGBOCSÁTÓ
ÖNÁLLÓ
SEGÍTŐKÉSZ
SZAVAHIHETŐ
SZERETETTELJES
TISZTA
TÖREKVŐ
UDVARIAS