KÜKÜLLŐVÁR(Cetatea de Balta, Kokelburg,)

Foto: Csedő Attila

Küküllővár Árpád-kori település.

Nevét 1177-ben említette először oklevél Cuculiensis castri néven.

Vára a XI. század óta a vármegye székhelye, első egyháza pedig a küküllői esperesség központja volt.

1241 tavaszán a tatárok Küküllővárat is elpusztították. Eredeti 13. századi vára a Küküllő partján volt, 1319-ben említik mint királyi

várat.

. János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, majd a királyi kincstárra szállt, majd a kincstártól 1764-ben a Bethlen család kapta meg.

Erdély különállása idején, fejedelmi birtok volt Küküllővár.

I. Apafi Mihály fejedelem sokat tartózkodott itt Küküllőváron

Mai kései reneszánsz formájú vára a XVI. században épült,

1570 és 1580 közt átépítették

A kincstártól Bethlen Gábor vásárolta meg, majd Miklós testvére tulajdonába jutott, aki az 1770-es években átépítette.

Tömör, négyszögű, kétemeletes építmény, sarkain egy-egy terjedelmes, zömök toronnyal, Bethlen Miklós lépcsőházat csináltatott elébe, amely eltüntette a felvonóhíd nyomait, és pompás kertet rendezett be az erődítések helyén.

Ledobatta az oromfalakat, csúcsos tetőt helyeztetett az alacsonyabbá vált épületre

Amikor Bethlen Miklós áttér a katolikus hitre, a kastély dombján szép kis kápolnát

építtet 1760–1769 között.

• K• Ü• K• Ü• L• L• Ő• V• Á• R

• R• E• F• O• R• M• Á• T• U• S

• T• E• M• P• L• O• M

A XII századi első templom tornyának megtartásával a román stílus korában új hajót és

szentélyt építenek. Az a vélemény, hogy a templom eredetileg háromhajós volt.

A gótikus korban nagy átalakításokra kerül sor. Ekkor alakítják egyhajósra és építik a tiszta gótikus szentélyt, mely hosszúra nyúlva a nyolcszög három oldalával zárul.

A XVII. században Bethlen István javíttatja a templomot

A templom román kori emléke a torony homlokzatába befalazott, de belül jól kivehető két félköríves ablak

A tatárjárás utáni újjáépítés emléke egy, a torony északi külső oldalán a vékony mészréteg alól feltárt festmény: tatár fej, amely a tatárjárásra emlékeztette a híveket.

1622-ben szentélyt már nem tudják megújítani és elfalazva csak a hajót használják.

A tatárjárás idején, a párizsi egyetemi könyvtárban őrzött oklevél szerint Küküllőváron 1241. április 3-án 30 000 ember pusztult el.