KÖTELEZ� TÁRGYAK TEMATIKÁI 2003/2004. TANÉV II. szemeszter

„Az államtudományok fejl�dési tendenciái”

Tematika Ph.D. képzés részére

1. A tantárgy államtudományi részterületek közötti felosztása: - Közigazgatási jog fejl�dési tendenciái 3x4 óra - Nemzetközi jog fejl�dési tendenciái 2x4 óra - Pénzügyi jog fejl�dési tendenciái 2x4 óra 2. Az oktatás célja:

- Megismertetni az adott jogág és annak tudományának kialakulási feltételeit és fejl�dését

- Feldolgozni az adott jogág lehetséges tartalmi változásait és a közép valamint hosszú távú átalakulási folyamatait

3. A közigazgatási jog fejl�dési tendenciái cím� tananyagrész részletes tematikája és

szakirodalma 1. Az igazgatás és a közigazgatás kialakulása, fejl�désének f� irányvonalai és

várható tendenciái 1.1. Az igazgatás és a közigazgatás kapcsolata Szakirodalom:

1.1.1. Közigazgatási jog Általános rész Virtuóz Kiadó 2003. 1.1.2. Magyary Zoltán: Magyar Közigazgatás Budapest, 1942. 39-48. old. 1.1.3. Szamel Lajos: Az államigazgatás vezetésének jogi alapproblémái KJK

Budapest, 1963. 46-81. old. 1.1.4. Henry Fayol: Az igazgatás fogalmának meghatározása In: Közigazgatás-

tudományi Antológia Els� Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.1.5. Henry Fayol: Az igazgatás elvei és elemei In: Közigazgatás-tudományi

Antológia Els� Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.2. Az igazgatás kialakulása

Szakirodalom: 1.2.1. Az ókor története I. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1993. 1.2.2. László Gyula: �störténetünk Tankönyvkiadó Budapest, 1981.

1.3. A közigazgatás kialakulása Szakirodalom:

1.3.1. L�rincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma, holnap Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 165-176. old.

1.3.2. Renate Mayntz: A közigazgatás kialakulása Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 95-105. old.

1.3.3. F. Engels: A család, az állam és a magántulajdon eredete Budapest, Népszava Könyvkiadó 174-195. old.

1.3.4. Kristó Gyula: A magyar államalapítás História, 2001. évi 5-6. száma 1.3.5. Dwight Waldo: Mi a közigazgatás In: Közigazgatás-tudományi Antológia

Els� Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.4. Az ókori államok közigazgatásának kialakulása Szakirodalom:

1.4.1. Varga Domokos: �s napkelet Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest, 1973. 1.4.2. F. Engels: i. m. 126-173. old. 1.4.3. Az ókor története III-IV. kötet Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1993. 1.4.4. P. Szabó Béla: El�adások a római állam és jogtörténet köréb�l 9-50. old.

Kézirat Miskolc, 1998. 1.5. A közigazgatás fejl�dése a feudális és a polgári államokban és Magyarországon Szakirodalom:

1.5.1. L�rincz Lajos: Közigazgatás: tegnap, ma holnap i. m. 1.5.2. Magyari Zoltán: Magyar Közigazgatás i. m. 55-100. old. 1.5.3. Közigazgatási jog Általános rész i. m. 21-24. old. 1.5.4. Zlinszky János: A századforduló magyar közigazgatása Jogtudományi Közlöny 1996. évi 10. szám 1.5.5. Szamel Lajos: A polgári közigazgatás-tudomány In: Közigazgatás-

tudományi Antológia Második Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994. 1.5.6. David H. Rossenbloom: A közigazgatás elmélete és a hatalmi ágak

szétválasztása In: Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris-Századvég Kiadó Budapest 1994.

1.6. A közigazgatás fejl�désének várható tendenciái Szakirodalom:

1.6.1. L�rincz Lajos: A magyar közigazgatás hazai fejl�désének f� irányai Magyar Tudomány 1994. évi 11. sz. 1313-1321. old.

1.6.2. Horváth M. Tamás: Közszolgáltatások magánszervezésben i. n. Közigazgatás szorítóban UNIO Budapest, 1998. 179-222. old.

1.6.3. Vadál Ildikó: Korszer� közigazgatás - avagy kényszer szülte megoldások a közszolgáltatások megszervezésében Magyar Közigazgatás 2000. évi 1. sz. 1-6. old.

1.6.4. Balázs István: A XXI. század közigazgatásának kihívásai Magyar Közigazgatás 2001. évi 7. szám 1.6.5. Molnár Miklós: A közigazgatási jogtudomány fejl�dési irányai In:

Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei köréb�l (szerk.: Ficzere Lajos) Unió Kiadó Budapest 1995.

1.6.6. Molnár Miklós: Funkcionalizmus és a jogtudomány új szemléleti horizontja In: Tanulmányok a közigazgatás szervezeti és jogi intézményei köréb�l (szerk.: Ficzere Lajos) Unió Kiadó Budapest 1995.

1.6.7. Richard J. Stillman: Amerikai közigazgatás magyar szemszögb�l In: Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris-Századvég Kiadó Budapest 1994.

1.6.8. L�rincz Lajos: Az amerikai közigazgatás kutatásának irányzatai In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els� Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994.

1.6.9. L�rincz Lajos: Irányzatok a francia közigazgatás vizsgálatában In: Közigazgatás-tudományi Antológia Els� Kötet, Unió Kiadó Budapest 1994.

1.6.10. Laurence J. Peter – Raymond Hull: A Péter-elv In: Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris-Századvég Kiadó Budapest 1994.

2. Az európai integráció hatása a közigazgatásra 2.1. Az EU m�ködése és a közigazgatás összefüggései

Szakirodalom:

2.1.1. Csernyi Ákos: A nemzeti parlamentek és az európai integráció Magyar Közigazgatás 1999. évi 3. sz.

2.1.2. Peter Haberle: Európa, mint formálódó alkotmányos közösség Magyar Közigazgatás 2001. évi 10. sz.

2.1.3. Torma András: Európai közigazgatás - régiók - önkormányzatok Virtuóz Kiadó Budapest, 2001. 40-108., 142-150. old.

2.1.4. A. Ibanez: A közösségi jog ellen�rzése és végrehajtása Osiris Kiadó Budapest, 2000. I-III. fejezet

2.1.5. Verebélyi Imre: Az EU hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra Magyar Közigazgatás 2001. évi 7-8. sz.

2.1.6. H. Siedentopf-Ch. Hanschild: Európai integráció és a tagállamok közigazgatása Közigazgatástudományi Antológia II. Budapest, 1996. 107-118. old.

2.1.7. J. Fournier: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás 1997. évi 10. sz.

2.1.8. Forgács Imre: Az államszerepének változásai az európai integráció türkében

Magyar Közigazgatás 2000. évi 7. szám 2.1.9. Czuczai Jen�: Az európai közigazgatási térség In: Magyar Közigazgatási

Jog Különös Rész, Osiris Kiadó Budapest 1999. 2.1.10. Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer m�ködése

igazgatástudományi modelljének leírására Magyar Közigazgatás 2002. évi 7-8. szám 2.1.11. Torma András: Adalékok az EU-közigazgatás fogalmához Magyar

Közigazgatás 2002. évi 2. szám 2.1.12. Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra Magyar

Közigazgatás 2003. évi 1. szám 2.2. Az európai regionalizmus

Szakirodalom: 2.2.1. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok 151-170.

old. 2.2.2. Horváth Gyula: Európai regionális politika Dialógus Campus Kiadó

Budapest-Pécs 1998. 327-376., 429-448. old. 2.2.3. Forgácsné dr. Orosz Valéria: A Regionális Önkormányzatok Európai

Chartájának tervezete és a régiók nemzetközi együttm�ködése Magyar Közigazgatás 2000. évi 7-8. sz.

2.2.4. Dr. Bende Szabó Gábor: Svédország és a regionalizmus Magyar Közigazgatás 2001. évi 11. sz.

2.2.5. Józsa Zoltán: Regionalizmus és önkormányzatok Magyar Közigazgatás 2000. évi 4. szám

2.2.6. Szigeti Ern� (szerk.): Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar Közigazgatási Intézet Budapest 2001.

2.3. Az Európai Unió és az önkormányzatok Szakirodalom: 2.3.1. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok 196-237.

old. 2.3.2. Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és

tanulságaik Magyar Közigazgatás 2002. évi 9. szám

2.3.3. Dr. Nyikos Gyorgyi: Önkormányzatok az EU-ban Magyar Közigazgatás 1997. évi 9. sz.

2.3.4. Dr. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. sz.

2.3.5. EU-integráció - önkormányzatok I. Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest, 1998.

2.3.6. Európai integráció az önkormányzatok szemszögéb�l Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 1997.

2.3.7. Hervainé Szabó Gyöngyvér: A helyi önkormányzatok EU integrálódásának tapasztalatai In: EU-integráció, önkormányzatok I. (szerk.: Csefkó Ferenc) Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest 1998.

3. Európai Unió - magyar közigazgatás 3.1. EU - magyar közigazgatás általános kérdései

Szakirodalom: 3.1.1. Dr. L�rincz Lajos: Európai integráció - magyar közigazgatás Magyar

Közigazgatás 1998. évi 7. szám 3.1.2. Dr. Chronovszki Nóra Integráció és alkotmányozás Magyar Közigazgatás

2000. évi 3. sz. 3.1.3. Pálné Kovács Ilona: A magyar közigazgatás jöv�képe és az uniós

csatlakozás In: EU-integráció, önkormányzatok I. (szerk.: Csefkó Ferenc) Önkormányzati Szövetségek Tanácsa Budapest 1998.

3.1.4. L�rincz Lajos: Összehasonlítás a közigazgatásban Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. szám

3.1.5. L�rincz Lajos: Külföldi hatások a magyar közigazgatásban Európai Közigazgatási Szemle 2001. évi 1. szám

3.2. EU - magyar regionalizáció Szakirodalom: 3.2.1. Horváth Gyula: Európai regionális politika Budapest-Pécs 1998. VI. fejezet 3.2.2. Kara Pál: Néhány gondolat a regionalizációról Magyar Közigazgatás 2000.

évi 9. sz. 3.2.3. Ágh Attila: Régiók Magyarországa Comitatus 2001. évi Különszáma 3.2.4. Walter Tibor: A területi közigazgatás és a közigazgatási hivatalok

regionalizációjának kérdései Magyar Közigazgatás 2001. évi 7. szám 3.2.5. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás Magyar

Közigazgatás 2000. évi 6. szám 3.2.6. Fábián Adrián: Regionális közigazgatás de lege ferenda Magyar

Közigazgatás 2003. évi 1. szám 3.3. EU - magyar önkormányzatok

Szakirodalom: 3.3.1. Török Éva: A közigazgatás fejlesztése és az Európai Közösségekkel

történ� jogi harmonizáció összefüggései Magyar Közigazgatás 1994. évi 1. sz.

3.3.2. Orava Márta: Felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra önkormányzati szemszögb�l Magyar Közigazgatás 1999. évi 1-2. sz.

3.3.3. Dr. Babucs Béláné: Új kihívások az EU csatlakozáskor Magyar Közigazgatás 1999. évi 7. sz.

3.3.4. Soósné dr. Gáspár Gabriella: Helyi jogharmonizáció Magyar Közigazgatás 2000. évi 2. sz.

3.3.5. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok 196-237. old.

3.3.6. Paulovics Anita – Torma András: A Társulási Megállapodás és az acquis communautaire hatása a magyar önkormányzatokra Magyar Közigazgatás 2001. évi 9. szám

3.3.7. Rinaldo Locatelli: A helyi önkormányzatok 10 éve Magyarországon Magyar Közigazgatás 2000. évi 9. szám

3.3.8. Verebélyi Imre: Önkormányzati rendszerváltás és modernizáció Magyar Közigazgatás 2000. évi 9. szám

3.3.9. Lampert Mónika: Az önkormányzati rendszer továbbfejlesztése Magyar Közigazgatás 2002. évi 4. szám

3.3.10. Szita Károly: Gondolatok az önkormányzati rendszer korszer�sítésér�l Magyar Közigazgatás 2002. évi 4. szám

4. A nemzetközi jog fejl�dési tendenciái

1. A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára 2. A nemzetközi jog és a magyar jog kapcsolatrendszere a magyar

alkotmánybírósági, kormányzati és parlamenti gyakorlat fényében 3. A nemzetközi bíróságok számának növekedése és a felvet�d� problémák a.) nemzetközi bíróságok önálló jogalanyiságának megjelenése b.) a bíróságok bels� szabályzatainak jogi természete 4. Törekvések az er�szak legitim alkalmazása kategóriáinak kiszélesítésére Szakirodalom:

- Kovács Péter: A rendszerváltozás hatása a magyar nemzetközi jogi doktrínára - a tankönyvek tükrében (Kézirat a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara alapításának 20. évfordulójára készített tanulmánykötet számára)

- Kovács Péter (szerk.): Le droit international au tournant du millénaire - International law at the Turn of the Millennium (a magyar nemzetközi jogászok 1999. december 8-i konferenciáján tartott el�adások idegen nyelv� változataiból készült tanulmánykötet) Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2000. Budapest

- Kovács Péter: Alkotmányosság és nemzetközi jog in: Iustum, Aequum, Salutarem (Emlékkönyv Zlinszky János tiszteletére) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar 1998. Budapest

- Kovács Péter: Nemzetközi szervezetek szankciós típusú határozatai magyarországi érvényesíthet�ségének alkotmányjogi gyakorlata és problémái - megjelenés alatt (Bodnár László (szerk.): Az Európai Unióhoz való csatlakozás bels� alkotmányossági problémái és megoldásaik de lege ferenda c. kutatási projekt zárókiadványában) JATE 2001. Szeged

5. A pénzügyi jog fejl�dési tendenciái 1. Rendszerváltás és adóreform; a rendszerváltás egyes különös jogintézményei: a

privatizáció, t�zsdei privatizáció intézménye. 2. Az adójog fejl�dési tendenciái: a nemzetközi adójog rendszere, alapelvei, a kett�s

adóztatási egyezmények, kapcsoló tényez�k a nemzetközi adóztatás területén.

3. A nemzetközi adózás alapintézményei: adóelkerülés, káros adóverseny, a külföldiek befektetések adóztatása.

4. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció a közvetett és egyenes adók területén az Európai Unióban.

Szakirodalom: - Erd�s Éva: A t�zsdei privatizáció In: Facultas Nascitur, 20 éves a jogászképzés Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 79-109. o. - Erd�s Éva: A részvények t�zsdei bevezetési eljárása Advocat 2001/2. - Erd�s Éva: Egy t�zsdei mintaprivatizáció: az angol privatizációs eljárás Pénzügyi Szemle 2001/10. szám 878-888. o. - Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft. 2000. - Erd�s Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Sectio Juridica et Politica. TOMUS XI. Miskolc, 1995. Jubileumi Kötet ME. 260. fennállására 43-57. o. - Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban Európa Tükör 37. sz. - Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a forgalmi adózás területén Pénzügyi Szemle 1994/3. sz. 204-212. o. - Erd�s Éva: Adójogi harmonizáció és az önkormányzatok „EU csatlakozás – magyar önkormányzatok cím� konferencia kiadvány,

Virtuóz Kiadó, Budapest 2003. 73-82. o. - Erd�s Éva: A külföldi befektet�k adókedvezményei és a jogharmonizáció Befektetésösztönzés vagy káros adópolitika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló

András 60. születésnapjára Bíbor Kiadó, Miskolc 2003. 161-181. o. - Erd�s Éva: A külföldi befektetések szabályozása az Európai Unióban és a magyar jogban,

különös tekintettel az adójog területére Sectio Juridica Et Politica Tomus XXI/2. Miskolc, 2003. 387-403. o. Követelmények - A kapcsolódó szakirodalom áttekintése - Egy választott téma részletes feldolgozása szakirodalom alapján - A választott témából minimum 1/2 ív terjedelm� tanulmány készítése Az els� el�adás 2004. február 19-én csütörtökön 9-órakor az A/6. épület 216. szobájában lesz. A levelez� és egyéni tagozatos hallgatók – a tematika átolvasása után – a dolgozat címének egyeztetése és a vizsgakövetelmények megbeszélése érdekében keressenek a 06-46-565-111/13-56-os telefonszámon. Miskolc, 2004. február 4.

Dr. Kalas Tibor intézetigazgató egyetemi tanár

„A jelenkori jogelméleti gondolkodás f�bb irányzatai” cím�

a „Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában” doktori programhoz kapcsolódó jogelméleti el�adás-sorozat tematikája és követelményrendszere

1. Az el�adások címe: A jelenkori jogelméleti gondolkodás f�bb irányzatai

2. Az el�adások célja: A graduális képzés részét képez� „jogbölcselet” c. tárgy keretében nyújtott, vázlatos elmélettörténeti áttekintés alapján és hátterén elmélyültebb megismerkedés a fontosabb jelenkori irányzatokkal és gondolkodókkal. A kiválasztás szempontja egyfel�l az, hogy a jogbölcseleti gondolkodás XX. századi, de nem a pillanatnyi népszer�ség által felkapott képvisel�ir�l essen szó; másfel�l az, hogy a kiválasztott szerz�k egy-egy markánsan elkülönül� eszmetörténeti irányzatot képviseljenek. Ezen irányzatok közül markánsan kiemelkedik a jogpozitivizmus útkeresése a XX. század végén, ami a tematika központi tárgyát fogja képezni. Az egyes foglalkozások tematikája a jogpozitivizmus és a természetjogi gondolkodás klasszikusainak és változásainak áttekintése után a XX. század második felének és napjainknak a meghatározó szerz�i – Hart, Dworkin, Raz, Rawls stb. – valamint az � munkásságuk, az �ket ért krtitika és a továbblépés lehet�ségeinek felvillantása mentén alakul. 3. A félév beosztása: A február 16-val kezd�d� héttel indulva kéthetente 2 órás foglalkozások. A pontos id�pontok egyeztetése: 2004. február 18-án a tanszéken. Tárgyjegyz�: dr. Szabó Miklós. A tárgy oktatásában a tanszék min�sített oktatói vesznek részt. Az egyenként kétórás el�adások az oktató által megjelölt napokon, id�pontban és helyen lesznek megtartva. 4. Vizsgakövetelmények: A tárgy kollokviummal záródik. A vizsgára bocsátás feltétele ½ - 1 szerz�i ív terjedelm�, jogelméleti tárgyú dolgozat megírása. A dolgozat témáját a tárgy oktatójával kell egyeztetni. A kollokvium a dolgozat „megvédéséb�l” és a kötelez� tananyag számonkéréséb�l áll. 5. Kötelez� tananyag: Szabó M. (szerk.): Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéb�l.

Miskolc: Bíbor Kiadó, 2004. (2. kiadás) kijelölt részei: 9-50.; 129-156.; 189-200.; 243-298. oldalak. A nappali tagozatosoknak a foglalkozásokon kiadott tanulmányok is.

6. Ajánlott irodalom: H. Kelsen: Tiszta jogtan. (Ford.: Bibó I.) Budapest, 1988. H. Kelsen: Az államelmélet alapvonalai. (Ford.: Moór Gy.) Miskolc: Bíbor Kiadó, 1997. H. Kelsen: Allgemeine Theorie der Normen. Wien: Manz Verlag, 1979 Angolul: General Theory of Norms. (Transl.: M. Hartney) Oxford: Clarendon, 1991. H. Coing: A jogfilozófia alapjai. (Ford.: Szabó B.) Budapest: Osiris, 1996. H. L. A Hart: A jog fogalma. (Ford.: Takács P.) Budapest: Osiris, 1995. H. L. A. Hart: ’Meghatározás és elmélet a jogtudományban.’ In: Szabó M. – Varga Cs. (szerk.): Jog és nyelv. Budapest, 2000.

R. Dworkin: ’A szabályok modellje.’ In: Szabadfalvi J. (szerk.): Mai angol-amerikai jogelméleti törekvések. Miskolc: Bíbor Kiadó, 1996. R. Dworkin: ’A politikai bírók és a joguralom.’ In: Takács P. (szerk.): Joguralom és jogállam. Budapest, 1995. R. Dworkin: ’Alkotmányjogi esetek.’ In: Paczolay P. (szerk.): Alkotmánybíráskodás – alkotmányértelmezés. Budapest, 1995. R. Dworkin: Laws’s Empire. Cambridge, Mass.: Harvard U. P., 1986. R. Dworkin: Freedom’s Law. The Moral reading of the American Constitution. Oxford: Oxford U. P., 1986. J. Rawls: Az igazságosság elmélete. (Ford.: Krokovay Zs.) Budapest: Osiris, 1997. Kis J.: ’Az igazságosság elmélete. John Rawls magyarul.’ In: Világosság. 1998/8-9.sz., 3-66. Béndek P.: ’Rawls konstruktivizmusáról.’ In: Politikatudományi Szemle. 1991/1. sz., 123-132. Varga Cs. (szerk.): Jog és filozófia. Budapest, 1988. Szabó M. (szerk.): Ius humanum. Ember alkotta jog. M�helytanulmányok. Miskolc: Bíbor, 2001. Szabó M. (szerk.): Natura iuris. Természetjogtan & jogpozitivizmus & magyar jogelmélet. Miskolc: Bíbor, 2002. (Dr. Szabó Miklós) tanszékvezet� egyetemi tanár

IV. szemeszter

„B�nügyi tudományok fejl�dési irányai” I. A tantárgy oktatásának célja Az egy féléves oktatási program célja a b�nügyi tudományok, ezen belül a büntet�jog-tudomány, büntet�eljárási jog tudomány és a kriminológia leglényegesebb új nemzetközi és hazai eredményeinek bemutatása, valamint a meghatározó külföldi és hazai kriminálpolitikai tendenciák, büntet� anyagi jogi és eljárásjogi jogalkotási törekvések és megoldások, továbbá b�nmegel�zési megközelítések, programok bemutatása. II. A nappali tagozatos doktorjelöltek esetében az aláírás feltétele legalább 6 el�adáson való megjelenés. A levelez� tagozatos doktoranduszok esetében az aláírás feltétele a félév során egy alkalommal konzultálás a tárgy jegyz�jével. III. Követelményrendszer Vizsgakövetelményként a hallgatóknak – a tárgyjegyz�vel legkés�bb március 1-ig egyeztetett témáról – egy ív terjedelm� dolgozatot kell írniuk. A dolgozat leadási határideje: 2004. június 30. A min�sítés öt fokozatú osztályozással történik. A levelez� és egyéni tagozatos hallgatók a félévi kötelezettségeikr�l, a megírandó tanulmány tárgyáról a joglm@gold.uni-miskolc.hu e-mail címen érdekl�djenek. IV. A program tanulmányozásához ajánlott irodalom Bárd Károly: Európai büntet�politika. In: Tények és kilátások. Szerk.: Eredei Árpád. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. 149-159.o. Csemáné Dr. Váradi Erika – Lévay Miklós: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések az új Büntet� Törvénykönyvben. Büntet�jogi kodifikáció, 2002. 1. szám (megjelenés alatt).

Farkas Ákos: Büntet�jogi együttm�ködés az Európai Unióban. Megjelenés alatt az Osiris Kiadónál. Farkas Ákos – Róth Erika: Tanúvédelem a büntet� eljárásban. Magyar Jog, 1992. 10. Görgényi Ilona: A b�ncselekménnyel okozott kár megtérítésének perspektívái. In: Lévay Miklós (szerk.): A büntet�eljárás modernizációja az európai jogharmonizáció és a növekv� b�nözés kett�s szorításában. II. Országos Kriminológiai Vándorgy�lés anyaga. Kriminológiai Közlemények különkiadás, a Magyar Kriminológiai Társaság kiadványa, Bp. 1998, 96-113.o. Görgényi Ilona: Régi és új paradigma: a restoratív igazságszolgáltatás. In: Békés Imre Ünnepi kötet. Szerk.: Gellér Balázs. ELTE ÁJK, Budapest, 2000. 151-168.o. Lévay Miklós: Az angol büntet� igazságszolgáltatási politikáról, annak szerz�ir�l és szerepl�ir�l. B�nügyi Tudományi Közlemények. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000. 49-87.o. Róth Erika (szerk.): A tanúvédelem útjai Európában. A B�nügyi Tudományi Közlemények 3. sz. kötete. Megjelenés alatt a Bíbor Kiadónál. Barabás Andrea Tünde: Kárjóvátétel a magyar büntet� igazságszolgáltatás történetében. Magyar Jog, 1993. évi 11. szám. Blutman László: Az ártatlanság vélelmének hatóköre az európai alapjogokban. In: Emlékkönyv Dr. Szabó András egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged, 1998. 57-75.o. C. Wells: Corporations and Criminal Responsibility (Oxford: Clarendon Press, 1994) Csonka Péter: Reversal of the burden of proof – compatible with the European Convention of Human Rights? In: Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára. Bp. Magyar Kriminológiai Társaság, 1998. 65-73.o. Delmas-Marty, Mireille (ed.): Corpus Juris Economica 1997. Farkas Ákos: A büntet�jogi együttm�ködés sajátosságai az Európai Unióban. JK. 1999/9. 383-392.o. Freda Adler-Gerhard O. W. Mueller – William S. Laufer: Kriminológia. Ford. B. Varga Éva és Bódig Mátyás. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Kígyóssy Katinka: A jogi személyek büntet�jogi felel�ssége (MJ, 1999.12. 747-758.o.) Lévay Miklós: B�ncselekmény-e a kábítószer-fogyasztás (Psychiatria Hungarica, 1999.3. 265-269.o.) Masika Edit-Harmati Gergely: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában c. kötetb�l a II. rész: Az Európai bel- és igazságügyi együttm�ködés fejl�dése az európai gazdasági közösség alapító szerz�dését�l az Amszterdami Szerz�désig: 135-364.o. (Integrációs Stratégiai Munkacsoport, Bp., 1999). Mediation in Panel Matters – Recommendation No. R (99) 19, adopted by the Committee of Ministers of the council of Europe on 15 September 1999. Morvai Krisztina: Meditáció a mediációról – avagy gondolatok az elkövet� és a sértett közötti konfliktus megoldásának új megközelítésér�l. Magyar Jog, 1989. évi 2. szám. Nagy Ferenc: Jóvátétel mint a konfliktusfeloldó büntet� igazságszolgáltatás egyik formája. Jogtudományi közlöny, 1993. évi 3. szám. Nagy Ferenc: A büntet�jog legújabb változásairól – nemzetközi kitekintés alapján. Megjelent a Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára c. kötetben. (Magyar Kriminológiai Társaság, Bp., 1998. Szerk. Gönczöl Katalin és Szabó András. 191-201. o.) N. Lacey, C. Wells and D. Menre: Reconstructing Criminal Law (London: Butterworth, 1994) Pieth, Mark: The Harmonization of Law Against Economic Crime. In: European Journal of Law Reform 1998/1999. Vol. 1. 527-545- p. Roach, Kent: Four Models of the Criminal Process. In: The Journal of Criminal Law and Criminology, 1999. Vol. 89. 671-716. p. Roger Hood: The Penalty (Oxford: Clarendon Press, 1996)

Stephens, Gene (ed.): The Future of Criminal Justice. Criminal Justice Studies Anderson Publishing Co., 1982. 1-22.p. Szabó András: Büntet�politika és alkotmányosság. (JK. 1995. 9. 418-424.o.) Szabó András: Alkotmány és büntet�jog (JK. 1999. 4. 165-171.o.) Walker, Samuel: Taming the System. The control of Discretion in Criminal Justice 1950-1990. Oxford University Press, 1993. Wiener A. Imre: A nemzetközi büntet�jog a nemzetközi jog aspektusából. Megjelent a Nyugat-európai hatások a magyar jogrendszer fejl�désében (ELTE ÁJK Kiadványa, Bp., 1994. Szerk.: Margitán Éva, Kisfaludi András, 31-64.o.) Wiener A. Imre (szerk.): Büntetend�ség, büntethet�ség. Büntet�jogi tanulmányok. (KJK, MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, Bp., 1997) Zeder, F.: A büntet�jogi együttm�ködés jogi aktusai az Európai Unióban és azok államon belüli átültetése (MJ. 1999. 11. 682-689.o.) Dr. Lévay Miklós egyetemi tanár, tárgyjegyz�

„A munkajog, az agrárjog és a környezetvédelmi jog

az Európai Unióban”

I. A tantárgy oktatásának célja 1. A doktorképzésnek a címben megjelölt területe négy, egymással részben összefügg� joganyagot fog át. I. A munkajog ugyanis a társadalombiztosítási, ill. a szociális joggal azon az alapon függ össze, hogy: a) a munkában töltött ún. szolgálati évek alapozzák meg a társadalombiztosítási szolgáltatások iránti jogosultságot, b) a biztosítási típusok némelyike üzemi jelleg�, c) a foglalkoztatás el�segítésének aktív és passzív eszközei, különösen a munkanélküli segélyezés szociális jogi természet�, d) az üzemi társadalombiztosítás területén érvényesül a kollektív érdekegyeztetés és a kollektív megállapodás. II. A munka- és a szociális jog az agrárjoggal: a mez�gazdasági munka és önfoglalkoztatási (egyéni vállalkozó farmer, gazdasági társasági vagy szövetkezeti tagi vállalkozókénti vagy alkalmazotti min�ségben munkát végz�) jogviszony alapján: a) az individuális munkajoggal (arbeits- und arbeitsähnliche Verhältnis), b) az el�bb említett jogviszonnyal összefügg� agrár- érdekvédelmi tevékenységen keresztül a kollektív munkajoggal (mez�gazdasági munkáltató szövetségek és szakszervezetek érdekegyeztet� tárgyalásai és kollektív szerz�dései), c) a mez�gazdasági munka és farmervállalkozói jogviszony alapján a társadalombiztosítási joggal. III. Az agrárjog és a munkajog a környezetvédelmi joggal a következ� területeken kapcsolódik egymással össze: a) a munkajog és a környezetvédelmi jog a munkahelyi környezet munkahigiéniai és munkavédelmi, valamint munkaegészségügyi követelményeit biztosító jogintézményeken keresztül, b) az agrártevékenység pozitívan, de ugyanakkor negatívan is befolyásolhatja a term�talajállományt, a föld-, az erd�-, valamint a vadállománymin�séget (kemizálás, növényvédelem, legel�tömegterhelés, erd�- és vadgazdálkodás szakszer�ségének kérdése), a környezetet (vegyszerezés), valamint a természetet is (pl. erd�irtás, mocsárlecsapolás, stb.), c) a munkajogihoz hasonló érdekegyeztetési rendszer kiépülése az agrárjog és a környezeti jog területén. 2. Az Európai Unió munka-, szociális-, agrár- és környezetvédelmi jogának mind eme átfedési-összefüggési pontjai, mind pedig egyes saját szakterületi kérdései a tanács és a

bizottság által kiadott jogforrásokkal konzisztens módon rendezve vannak, amelyekkel összhangban áll a tagállamok nemzeti szabályozása. Nem mondható mindez el a magyar jogrendszerre, amely a doktori program által átfogott jogterületet is még csak részben harmonizálta. Az el�adások éppen ezért a jogharmonizációi szükségletre és a diszharmonizációs fonákságokra fókuszál és koncentrál. 1. A programhoz tartozó el�adásokat Prof. Dr. Prugberger Tamás tartja az általa összeállított

témarendszer alapján. 2. 4. Az egyes témakörökhöz tartozó jogintézmények bemutatásánál az európai szabályozást

ismertetjük, a magyar szabályozásra csak annyiban térünk ki, ha az ütközik az uniós normákkal.

II. A tantárgy oktatási programja, el�adási ütemezése Óra-

szám Címe El�adó

1 2 A munkaügyi- és a szociális érdekegyeztetés fajtái, szerepl�i, célja, rendszere, kialakult formái, valamint a kollektív szerz�dés, továbbá az érdekviták rendszere és rendezése az EU-ban, összevetve az USA-val

Prugberger Tamás

2 1 Az érdekegyeztetés európai mechanizmusa az agrárium és a környezeti jog területén, agrárpiaci rendtartás

Prugberger Tamás

3 2 Az üzemi tanács intézménye az EU tagállamokban, az európai üzemi tanács. Az ÜT feladata, szerepe, jogosítványrendszere és a nemzeti jogokban kialakult egyes szervezeti formái

Prugberger Tamás

4 2 Az agrárjog, mint a vidékfejlesztés joga az AGENDA 2000 tükrében és ennek pénzügyi/hitelezési, infrastruktura-fejlesztési, környezet-természetvédelmi, valamint foglalkoztatási vonatkozásai

Dieter Schweizer – Prugberger Tamás

5 2 A munkaszerz�dés, ill. a munkaviszony eges intézményi csomópontjaihoz tartozó európai normák bemutatása és elemzése

Prugberger Tamás

6 2 Az agrárjog f�bb jogharmonizációs területei és a jogharmonizáció el�rejutása Magyarországon

Prugberger Tamás

7 2 Az európai környezet- és természetvédelmi jog és felel�sségi rendszer

Prugberger Tamás

8 2 A nyugat-európai társadalombiztosítási strukturális rendszer

Prugberger Tamás

Összesen: 15 óra/félév Az els� el�adás id�pontja: 2004. február 18. 13 óra Civilisztikai Intézet könyvtára

III. Követelményrendszer A nappali oktatáson résztvev�k az el�adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el�re egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelm� – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréb�l el�adást köteles tartani. A levelez� hallgatók az el�adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. �k a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelm� dolgozattal és egy kiválasztott kötelez� irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min�sítés öt fokozatú. IV. Irodalom a) Kötelez� irodalom: Agrárjog I. és II. kötet. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1998. és 1999. Bakács Tibor: Európai környezeti jog. Környezetgazdálkodási Intézet. Budapest, 1994. Bándi Gyula: Környezetvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995. Fodor László: Integratív környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000. Fodor László: Környezetjogi el�adások. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. Fodor László-Prugberger Tamás: A környezeti jog dogmatikai rendszere. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1995. Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója, SzCsM Kiadás, Budapest, 2000. Kiss György (szerk.): Az Európai Unió munkajoga. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Kiss György: Munkajog. Osiris, Budapest 1998. Könczei –Gyulavári: Európai szociális jog, Osiris Kiadó, Budapest 2000. Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog, KJK-Kerszöv, Budapest, 2001. Prugberger Tamás-Pongrácz Aladár: Magyar és európai társadalombiztosítási jog. Bíbor Kiadó, Budapest, 1998. Prugberger Tamás-Rácz Zoltán: Magyar és európai foglalkoztatás támogatási és munkaügyi igazgatási jog. Bíbor Kiadó, Miskolc 1999. Hans-Peter Martin/Harold Schumann: A globalizáció csapdája. Perfekt kiadó, Bp. 1998. Árva László/Diczházi Bertalan: Globalizáció. Rairosz Kiadó. David C. Korten: T�kés társaságok világuralma. Kapu Kiadó, 1998. Max Weber: Gazdaságtörténet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1979. Milton Friedman: Kapitalizmus és szabadság. Akadémiai Kiadó, Bp. és MET Publishing Co. Florida-Budapest. Eörsi Gyula: Gazdaság, jog, jogrendszertagozódás. Akadémiai Kiadó, Bp. 1968. Kiss György: A piac és az emberi tényez�. Balassi Kiadó, Bp. 1975.Prugberger Tamás: Bels� vagyoni és vállalkozási jogviszonyok az önkormányzati vállalatoknál. Szövetkezeti Kutató Intézet közleményei 206. sorozatkötet (s. köt.), Bp. 1988. Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog. KJK-Kerszöv, Bp. 2002. Lehoczkyné, Kollonay Csilla: „Alanyok” és „viszonyok” a vállalaton belül. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (KJK), Bp. 1990. Kiss György: Munkajog. Osiris Kiadó, Bp. 2000. Kiss György (szerk.) Az Európai Unió munkajoga. Osiris Kiadó, Budapest 2001. Radnay József: A sztrájk egyes kérdései a külföldi jogrendszerekben. Munkaügyi Szemle, 1990/5. sz.

Prugberger Tamás: A jogalanyiság strukturális felfogásának megjelenése és alapproblémái a szövetkezetek gazdasági és szervezeti életében. Szöv. Kut. Int. Közlemények, 201. köt. sorsz. Bp., 1987. Prugberger Tamás: A munkavégzés és a dolgozói érdekvédelem szabályozása a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. MTA Államtudományi Kut. Programiroda Kiadása, Bp. 1987. Prugberger Tamás. A gazdasági szervezetek szabályozásának jogrendszertani kérdései (különös tekintettel a szövetkezeti és az agrárviszonyokra). SZKI Közlemények, 153. kötetsor, Bp. 1978. Fodor-Mikó-Prugberger: Agrárjog I. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999. Fodor-Olajos-Prugberger (szerk.): Agrárjog II.. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999. Prugberger-Olajos: A szövetkezet intézményének új jogi szabályozása. Jogtudományi Közlöny, 2001. Fodor László: Környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc. 2002. Prugberger Tamás: A globalizáció és a környezetvédelem neuralgikus kérdései. Magyar Közigazgatás. 2001. Prugberger Tamás: A jogalkotás és a jogalkalmazás síkján. Magyar Közigazgatás, 2001/10. sz., Prugberger Tamás: A környezetvédelmi jog szabályrendszerének jogelméleti vonatkozásai és a f�bb kodifikációs tennivalók. Magyar Jog, 1993/8.sz. Prugberger Tamás: A mez�gazdaság és a környezet/természetvédelem kapcsolatának jogi rendezése Magyarországon, Magyar Közigazgatás, 1995/2.sz. Prugberger Tamás: A magyar munkajog igazoládása az Európai Unió normarendszeréhez. In: Facultas Nascitur (20 éves a jogászképzés Miskolcon). University Press, Miskolc, 2001. Prugberger Tamás: A munkajog és a polgári jog kapcsolata a jogdogmatika tükrében. In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Juridica et Politca. Tomus XVII. 2000. Miskolc, Univ. Press. Prugberger Tamás: A gyengébbek és az emberiség védelmére alkalmas jogintézmények és jogterületek – Qui prodest? In: A magyar magánjog az európai jogfejl�dés áramában. (A Miskolci Egyetem ÁJK Jubileumi Konferenciájának Kiadványa. Novotni Kiadó, Miskolc, 2002. Prugberger Tamás: A munkavégzéssel összefügg� szerz�dések jogdogmatikai és elhatárolási kérdései. In: Collectio Juridica Universitatis Debrecenienses, I. Multiplex Media - Debrecen Univ. Press, Debrecen, 2001. A munkajog és a polgári jog kodifikációs és funkcionális összefüggései. Tanulmánykötet. Novotni Kiadó, Miskolc, 2001. A tanulmánykötetb�l Radnay József, Kiss György, Prugberger Tamás és Kenderes György tanulmányai. Prugberger Tamás: Az érdekegyeztetés, mint alkotmányjogilag szabályozandó közjogi és szakjogágazati problematika. In: Szentpéteri István Emlékkönyv, Szeged, 1996. Gyulavári Tamás/Könczei György: Európai szociális jog. Osiris Kiadó, Bp. 2000. Az Európai Unió szociális dimenziója. (szerk. Gyulavári Tamás). Szociális és Családügyi Minisztérium kiadása. Csák Csilla: Az agrárfinanszírozás intézményrendszerének nemzetközi modelljei. Szövetkezés, 2001/2.sz. 38-54. o. Csák Csilla: A magyar szövetkezeti hitelintézetek jelene és jöv�je. Facultas Nascitur, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 47-62. o. Csák Csilla: A takarékszövetkezetek jogi szabályozása a tagsági viszonyok tükrében, Magyar Jog, 2001/10. 600-607. o. Csák Csilla: A vidék finanszírozásának lehet�ségei a vidéki bankhálózat keretében. Magyar Közigazgatás, 2001/10. sz. 632-636. o. Csák Csilla- Prugberger Tamás-Tóth Hilda: A munkavállalói bérkifizetés a munkáltató

fizetésképtelensége esetére (Kritika a 80/987.sz EGK irányelv tükrében) Napi Jogász 2002.3.szám 14-17.o. Prugberger Tamás- Csák Csilla- Tóth Hilda: A bérgaranciaalap m�ködése Magyarországon és az Európai Unióban I. Európai Tükör 2002. VII. évf. 4. Szám 79-91. o. Prugberger Tamás- Csák Csilla- Tóth Hilda: A bérgaranciaalap m�ködése Magyarországon és az Európai Unióban II. Európai Tükör 2002. VII. évf. 5. Szám 77-91.o. Tamás Prugberger- Csilla Csák- Hilda Tóth: Hungarian legal regulation of workers

guaranteed payments in cases of employer insolvency A review in the light of EC Directive 80/987 SOUTH-EAST EUROPE REVIEW FOR LABOUR AND SOCIAL AFFAIRS 2002 July 95-101.o. b) Ajánlott irodalom Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban (szerk.: Gyulavári Tamás/Kozma Ágnes). Szociális és Családügyi Min. kiadványa. Az Európai Szociális Alap (szerk.: Albert Levente/Gyulavári Tamás). A Szociális és Családügyi Minisztérium kiadványa. A világ helyzete. 2000. évi és köv. évi kötetek. A Föld Napja Alapítvány kiadása. Prugberger Tamás: Tagsági megállapodások a szövetkezetekben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1979. Prugberger Tamás: A szövetkezetek üzemszervezeti egységeinek önállósodását és kapcsolatkiépítésük rendjét megvalósító jogi eszközök. SZKI Közlemények 169. köt. sorsz. Bp, 1982. Prugberger Tamás: A szocialista vállalkozás szövetkezeti formáinak jogi alapproblémái, SZKI Közlemények, 171. köt. sorsz. Bp, 1983. Prugberger Tamás: A szerz�dés intézményének néhány jogelméleti vonatkozása, Magyar Jog, 1973/12. Prugberger Tamás: A jogkövetkezmény néhány elvi és gyakorlati problémája. Jogtudományi Közlöny, 1976/10. sz. Prugberger Tamás: A magyar munkajogi kártérítési felel�sség átalakításának problematikája külföldi megoldások tükrében. Állam- és Jogtudomány, 1999/3-4. sz. Berecz Csaba: Társasági jog az Európai Közösségben. Fodor László: Integratív környezetjog. Bíbor Kiadó, 2000. Fodor László/Prugberger Tamás: A környezeti jog rendszere, elméleti és gyakorlati kérdései. Környezetgazdálkodási Intézet, Bp. 1996. Kiss György: Az egyenl�ségi jogok érvényesülése a munkajogban. Iura (a Pécsi Tudományegyetem ÁJK Tudományos lapja), 2002/1. sz. A Jogtudományi Közlöny, a Magyar Jog, a Magyar Közigazgatás, az Európai Fórum, a Napi Jogász, a Valóság és a Munkaügyi Szemle munka-, szövetkezeti-, társasági-, gazdasági- és agrárjogi tárgyú cikkei 1990-t�l.

„A gazdasági szervezeten belüli munka- és vállalkozási viszonyok jogi rendezésének

problémái az ipari és mez�gazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejl�dés és a környezetvédelem tükrében” c. programhoz kapcsolódó

agrárjogi és környezetjogi szakszeminárium tematikája

II. szemeszter I. A tárgy megjelölése: Agrárjogi és környezetjogi szakszeminárium II. A tárgy célja: A programra jelentkez� doktorjelöltek agrárjog és környezetjog,

környezetvédelem jogelméleti, kutatás-módszertani ismereteinek, valamint gyakorlatának a megalapozása, elmélyítése, továbbá elvi segítségadás a készül� doktori értekezéshez. Az I-II. szemeszter keretében agrárjogi vetületek, a III-IV szemeszterben a környezetjogi témakörök feldolgozása és elemzése kerül el�térbe.

III. A TANTÁRGY TEMATIKÁJA 1 A szakjogági feldolgozás módszertana, az agrárjogi illet�leg környezetvédelemi tárgyú

PhD dolgozatok tartalmi és módszertani követelményei, valamint a tudományos szövegek hivatkozási rendszere, a magyar és az idegen nyelv� m�vek felhasználásának a szabályai.

2 Az agrárjog rendszere, kapcsolódási területei a gazdasági joghoz, a társasági joghoz a polgári joghoz és a közigazgatási joghoz.

3 A föld, mint termelési tényez� és mint a jogi szabályozás tárgya. 4 A földhasználati rendszerek jellemz�i és az agrárorientációs el�írások érvényesülése. 5 Az agrárstruktúra elemei, jellemz�i és m�ködési mechanizmusa. 6 Érdekvédelem és érdekegyeztetés az agrárjog területén. IV. A foglalkozások helye és id�pontja: Minden páros hét csütörtökön 15-17 óráig az egyetem A/6 épület (Jogi Kar épülete) 102. szobájában, a 2004. 02. 19-t�l indul.

IV. szemeszter

A TÁRGY MEGJELÖLÉSE: AGRÁRJOGI ÉS KÖRNYEZETJOGI SZAKSZEMINÁRIUM II. A tárgy célja: A programra jelentkez� doktorjelöltek agrárjog és környezetjog, környezetvédelem jogelméleti, kutatás-módszertani ismereteinek, valamint gyakorlatának a megalapozása, elmélyítése, továbbá elvi segítségadás a készül� doktori értekezéshez. Az I-II. szemeszter keretében agrárjogi vetületek, a III-IV szemeszterben a környezetjogi témakörök feldolgozása és elemzése kerül el�térbe. III. A TANTÁRGY TEMATIKÁJA:

1. A környezetvédelem története, megjelenése a jogban. A környezethez kapcsolódó

emberi tevékenység a magyar szokásjogban. 2. A környezet elemei, és az egyes elemek védettségére vonatkozó szabályok

megjelenése a 20.század közepét�l Európában. 3. A környezet elemeinek védelme a magyar jogban a hetvenes évek közepét�l 4. A környezetet veszélyeztet� tevékenységek, mint a környezetvédelmi jog elemei. A

zaj, rezgés és sugárzásvédelem történeti gyökerei

5. A környezetvédelemre vonatkozói konferenciák, eredményeik, és kivetülésük a nemzetközi és az Európai jogra. A stokholmi, és a riói konferencia, az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai

6. A környetvédelmi jog és a környezetjog, és a környezetpolitika elhatárolása, Az Európai környezetjog alkotmányos gyökerei, a primer és a szekunderjog viszonya a a római, maastrichti, és az amszterdami szerz�dések, és az európai bíróság joggyakorlatának függvényében.

IV. A FOGLALKOZÁSOK HELYE ÉS IDEJE: Minden páratlan hét csütörtök 14-16 óráig az A/6 épület 102. szobájában, a 2004. 02. 26-tól indul.

A „B�nügyi tudományok fejl�dési irányai” c. PhD tantárgy (el�adás) programja

- 2003/04. 2. félév –

Az el�adások helyszíne: az el�adó irodája vagy az intézeti könyvtár

2004. február 23. 15-18: Új fejlemények a b�nügyi tudományok területén. Ea.: Dr. Lévay Miklós 2004. március 1. 15-1730: A kárhelyreállító igazságszolgáltatás I.

Ea.: Dr. Görgényi Ilona 2004. március 8. 15-1730: A kárhelyreállító igazságszolgáltatás II.

Ea.: Dr. Görgényi Ilona 2004. március 22. 15-1730: Nemzetközi és hazai tendenciák a fiatalkorúakra vonatkozó büntet�

igazságszolgáltatás területén. Ea.: Dr. Váradi Erika

2004. március 29. 15-1730: Az új Büntet� Eljárási Törvényr�l és elméleti alapjairól I. Ea.: Dr. Róth Erika 2004. április 5. 15-1730: Az új Büntet� Eljárási Törvényr�l és elméleti alapjairól II. Ea.: Dr. Farkas Ákos 2004. április 19. 15-1730: Európai büntet�jog – büntet�jogi együttm�ködés az Európai Unióban. Ea.: Dr.

Farkas Ákos 2004. április 29. (kés�bb meghirdetésre kerül� id�pontban): két el�adás az angol kriminálpolitika és büntet�

törvényhozás új fejleményeir�l. El�adók: az Anglia Law School (Anglia Polytechnic University, Cambridge)

2004. május 3. 15-1730: Új megközelítések a b�nmegel�zésben. Ea.: Dr. Lévay Miklós

Miskolc, 2004. február 2. Dr. Lévay Miklós intézetigazgató egyetemi tanár, tárgyjegyz�

IV. ERRE A FÉLÉVRE MEGHIRDETETT SZAKSZEMINÁRIUMOK, SPECIÁLIS

KOLLÉGIUMOK

„A közigazgatás kérdései az EU-ban” cím� szakszeminárium tematikája és követelményrendszere, amely a "Közigazgatás korszer�sítésének

megalapozása" doktori alprogramhoz kapcsolódik Közigazgatási jogi szakszeminárium IV.

1. A szakszeminárium címe: Az Európai Unió és a közigazgatás kapcsolata

2. A szakszeminárium célja: Miután a doktorjelöltek az I. szemeszterben a közigazgatás és a közigazgatás-tudomány kialakulásával, kezdeti fejl�désével-, a II. szemeszterben a mai magyar közigazgatás-tudomány f� irányvonalaival-, a III. szemeszterben pedig a mai külföldi közigazgatás-tudomány f� irányvonalaival ismerkedtek meg, a jelen szemeszterben az Európai Unió és a közigazgatás kapcsolatrendszerének feltárása a f� cél. Ennek során a doktorjelölt megismerkedik az Európai Unió, illetve az európai közigazgatás központi szerveivel, e szervek általános jellemz�ivel és m�ködésével. Ezt követ�en kerül sor a régiók és önkormányzatok helyzetének vizsgálatára, majd a központi szervek és a tagállami közigazgatások kapcsolatrendszerének bemutatására. A vizsgálat vont utolsó kérdéskör az Európai Unió és a magyar közigazgatás kapcsolata.

3. A szakszeminárium tematikája: A tematika elkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a heti óraszám mindössze 1,

azaz a f� hangsúly a doktorjelölt egyéni felkészülésén van. Ehhez igazodóan a tematika az alábbi:

1. Az EU-közigazgatás központi szervei 2. Az EU-közigazgatás központi szerveinek általános jellemz�i 3. Az EU-közigazgatás központi szerveinek m�ködése: európai CITDÖVKE 4. Régiók Európája 5. Önkormányzatok Európája 6. Az EU és a tagállamok közigazgatásának kapcsolata 7. Az EU és a magyar közigazgatás 4. Vizsgakövetelmények: a doktorjelöltnek lehet�sége van két számonkérési forma közül

választani. Az egyik lehet�ség az, hogy a kötelez� és az ajánlott irodalom, továbbá a szakszemináriumon elmondottak alapján felkészül, és vizsgát tesz, a másik pedig az, hogy a jelölt elkészít egy legalább egy szerz�i ív (40.000 n) terjedelm� és a szakszeminárium tematikájához kapcsolódó és a tárgyjegyz�vel egyeztetett témakör� dolgozatot, majd azt kollokvium keretében a Tanszéken megvédi.

5. Kötelez� irodalom:

1. Fazekas Judit (szerk.) Az európai integráció alapszerz�dései KJK-Kerszöv Kiadó, Buapest, 2000. 2. Az önkormányzatokról szóló törvények Nyugat-Európában (Szerk.: Kara Pál) BM ÁSZI 1989 3. Nyugat-Európa Alkotmányai KJK Budapest, 1988. 4. Észak-Európa Alkotmányai Államtudományi Kutatóközpont, 1992. 5. Balázs István: A polgári államok központi igazgatás és közszolgálati rendszerének

alapvonásai BM ÁSZI, Budapest, 1986. 6. Mihajlov Dobromir: Tájékoztató adatok az európai országok helyi és területi

közigazgatási rendszerér�l Magyar Közigazgatás 1997. évi 4. száma 7. Kondorosi Ferenc: Az euroatlanti integráció hatása a közjogra

Magyar Közigazgatás 2003. évi 1. száma 8. Czuczai Jen�: Az európai közigazgatási térség

In: Magyar közigazgatási jog különös rész (szerk.: Ficzere-Forgács) Osiris Kiadó, Budapest, 1999.

9. L�rincz Lajos: Európai integráció – magyar közigazgatás Magyar Közigazgatás 1998. évi 7. száma

10. Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 1999.

11. Balázs István: A XXI. század közigazgatásának kihívásai Magyar Közigazgatás 2000. évi 7. száma

12. Verebélyi Imre: Az Európai Unió hatása a nemzeti közigazgatásra és kormányzásra Magyar Közigazgatás 2002. évi 6. száma

13. Szigeti Ern� (szerk.) Régió, közigazgatás, önkormányzat Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest 2002.

14. Forgács Imre: Az állam szerepének változásai az európai integráció tükrében Magyar Közigazgatás 2000. évi 7. száma

15. Józsa Zoltán: A nyugat-európai államok önkormányzatai és az Európai Unió Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. száma

16. Rinaldo Locatelli: A helyi önkormányzatok 10 éve Magyarországon Magyar Közigazgatás 2000. évi 9. száma

17. Forunier, Jacques: A megbízható közigazgatás Magyar Közigazgatás 1997. évi 10. száma

18. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgy�lés, Budapest, 2002.

19. Ibanez, Alberto: A közösségi jog ellen�rzése és végrehajtása Osiris Kiadó, Budapest, 2000.

20. Navracsics Tibor: Európai belpolitika Korona Kiadó, Budapest, 1998. 21. Verebélyi Imre: Kis-, vagy nagyméret� alapszint� önkormányzatok Magyar Közigazgatás 1993. évi 4. száma 22. Nyikos Gyöngyi: Önkormányzatok az EU-ban

Magyar Közigazgatás 1997. évi 9. száma 23. Orava Márta: Felkészülés az EU-hoz való csatlakozásra, önkormányzati szempontból

Magyar Közigazgatás 1999. évi 1-2. száma 24. Dudás Ferenc-Hazafi Zoltán: A közigazgatást és annak személyi állományát érint�

harmonizációs törekvések az EU-ban I., II. és III. Magyar Közigazgatás 2000. évi 1., 2. és 3. száma

25. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok Virtuóz Kiadó, Budapest, 2001.

26. Torma András: Kísérlet az EU-intézményrendszer m�ködése igazgatástudományi modelljének leírására Magyar Közigazgatás 2002. évi 7-8. száma

27. Torma András: Önkormányzati reformok Nyugat-Európában és tanulságaik Magyar Közigazgatás 2002. évi 9. száma

28. Torma András: Adalékok az EU-közigazgatás fogalmához Magyar Közigazgatás 2002. évi 2. száma

6. Ajánlott irodalom

1. A brit helyi közigazgatás Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, 1984. 2. Közigazgatás (szerk.: R.J. Stillman) Osiris, Budapest, 1994.

3. Balázs István: Változások és reformok a francia területi közigazgatásban Magyar Közigazgatás, Budapest, 1986. július 4. Paulovics Anita-Torma András: A Társulási Megállapodás és az acquis

communautaire hatása a magyar önkormányzatokra Magyar Közigazgatás 2001. évi 9. száma

Miskolc, 2004. február 4. Dr. Torma András tanszékvezet�, egyetemi docens

„A pénzügyek jogának tudományos megalapozása” c. doktori alprogramhoz kapcsolódó pénzügyi jogi szakszeminárium II.

tematikája és követelményrendszere 2003/2004. tanév II. félév

(II. szemeszter) I. A tárgy megjelölése: pénzügyi jogi szakszeminárium II.

II. A tárgy célja: E félévben az oktatás célja a pénzügyek jogának tudományos megalapozása cím� doktori alprogramra jelentkez� résztvev�ket részletesen megismertetni az adott jogág egy-egy speciális területével, a jogág kialakulási és fejl�dési tendenciával. A képzésben résztvev� doktorjelölt kutatáselméleti ismereteinek megalapozása, elmélyítése, elvi segítségadás a disszertáció összeállításához. E félévben az oktatás az adójog területét fogja át, els�sorban a nemzetközi adózás, európai adójog, jogharmonizáció témáinak feldolgozásával. Ezen belül els�sorban az adott jogterület lehetséges tartalmi változásait és átalakulási folyamatait tekintjük át. III. A pénzügyi jogi szakszeminárium II. részletes tematikája: (félévi órakeret: 15 óra) 1. Az adójog fejl�dési tendenciái: a nemzetközi adózás alapjai. Alapelvek, kapcsoló elvek,

jogági elhatárolás. 2. A kett�s adóztatási egyezmények f�bb általános rendelkezései. Az egyezmények

alkalmazási célja – az adókikerülés problémája, az egyezmények kett�s adóztatást elkerül� módszerei.

3. A mentesítés és beszámítás vizsgálata az egyes kett�s adóztatási egyezményekben. 4. Az adójog fejl�dési tendenciái: a nemzetközi adópolitika, az Európai Unió adójogában

alkalmazott tendenciák, a káros adóverseny és a külföldi befektetések adóztatásának elvei.

5. Az OECD Modellegyezménye a jövedelmek és t�ke adóztatása tárgyában. 6. A külföldiekre vonatkozó bels� adójogi szabályok és az Európai Unió szabályozása.

Összehasonlító jogi elemzése. 7. Európai adójog: a közvetett adók és egyenes adók rendszere az EU jogában. 8. Európai adójog: a jogharmonizáció jogforrásai, jogharmonizáció menete, kötelezettségek

és eredmények. IV. Szakirodalom: - Erd�s Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Sectio Juridica et Politica. TOMUS XI. Miskolc, 1995. Jubileumi Kötet

- Erd�s Éva: A vegyesvállalatok - joint venture - m�ködése és szabályozása, különös tekintettel néhány Közép- és Kelet-Európai ország gyakorlatára

Kézirat ME ÁJK ÁTI, Miskolc, 1994. 1-83. o. - Erd�s Éva: A külföldi befektetések jogharmonizációs tendenciái Gazdaság és Jog (megjelenés alatt) - Deák Dániel: Nemzetközi adózás SALDO, Budapest 1994. - Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft. 2000. - Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban Európa Tükör 37. sz. - Kakuk János: Az Európai Unió harmonizációjának újabb eredményei a forgalmi adózás

területén Pénzügyi Szemle 1994/3. sz. 204-212. o. - Model tax convention on income and on capital Paris: OECD, 1992. - 49/1979. (XII.6.) MT. rend. a kett�s adóztatás elkerülése tárgyában az Amerikai Egyesült

Államokkal - 1976. évi 2. tvr. az Ausztriával kötött egyezmény kett�s adóztatás elkerülése tárgyában - 65/1981. (XII.16.) MT. rend. a Franciaország és Magyarország között a kett�s adóztatás

elkerülése tárgyában - 1978. évi 15. tvr. Nagy-Britannia – Magyarország között a kett�s adóztatás elkerülése

tárgyában - 1979. évi 27. tvr. Németország – Magyarország között a kett�s adóztatás tárgyában - Deák Dániel: A hatályos magyar adójog a harmonizált európai jog tükrében Budapest, PSZF. 1997. - Kákosy Csaba: Társasági adóharmonizáció az Európai Unióban Budapest, 1997. - Erd�s Gabriella-Földes Gábor-�ry Tamás-Véghelyi Mária: Az Európai Közösség adójoga KJK Budapest 2000. - Erd�s Éva: Adójogi harmonizáció és az önkormányzatok „EU csatlakozás – magyar önkormányzatok cím� konferencia kiadvány, Virtuóz Kiadó,

Budapest 2003. 73-82. o. - Erd�s Éva: A külföldi befektet�k adókedvezményei és a jogharmonizáció Befektetésösztönzés vagy káros adópolitika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló András 60.

születésnapjára Bíbor Kiadó, Miskolc 2003. 161-181. o. - Erd�s Éva: A külföldi befektetések szabályozása az Európai Unióban és a magyar jogban,

különös tekintettel az adójog területére Sectio Juridica Et Politica Tomus XXI/2. Miskolc, 2003. 387-403. o. V. Min�sítési feltételek, követelményrendszer: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. Készítsen a joganyag áttanulmányozása után arról kommentárt, rezümét. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel min�sítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag elkészítésével és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. A levelez� hallgatók a tantárgyi tematikához

tartozó egy ív terjedelm� dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min�sítés 5 fokozatú osztályzással és kreditponttal történik. Miskolc, 2004. január 29. Dr. Erd�s Éva tanszékvezet� egyetemi docens alprogramvezet� „A pénzügyek jogának tudományos megalapozása” c. doktori alprogramhoz kapcsolódó

pénzügyi jogi szakszeminárium IV. tematikája és követelményrendszere

2003/2004. tanév II. félév (IV. szemeszter)

Tantárgyfelel�s neve: Dr. Erd�s Éva tanszékvezet� egyetemi docens I. A tantárgy oktatásának célja: A programra jelentkez� doktorjelöltek megismerkedtek – az alapképzésben megszerzett ismeretanyagra építve – a pénzügyi jogtudomány klasszikusaival, és speciális területeivel – mint a nemzetközi adózás, a külföldiekre vonatkozó adójog és az európai adójog irányai. E negyedik félévben a bankjog és t�zsdejog fejl�dési tendenciáit, speciális területeit, mint a t�zsde privatizáció, nemzetközi pénzügyi integráció kérdéseit tekintjük át az Európai Unióhoz történ� csatlakozásunk jegyében a jogharmonizációs feladatok kiemelésével. Az oktatás célja, hogy a doktorjelölt megismerje e speciális pénzügyi jogi területet és feltárja az adott témakörökhöz kapcsolódó szakirodalmat, a hazai joganyagot, összevesse a külföldi jogi megoldásokkal. II. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra 1. A nemzetközi pénzügyi integráció. Az európai pénzügyi piacok fejl�dése. 2. A Monetáris Unió: a Maastrichti Szerz�dés, az EMU 3. A jegybanki autonómia. Az egységes monetáris irányítás keretei, eszközei. 4. A T�zsde kialakulásának körülményei Magyarországon. 5. Privatizációs modellek, a privatizáció egyik sajátos útja: a t�zsdei privatizáció. 6. A t�zsde szervezete, a t�zsdére kerülés folyamata. 7. Az értékpapírjogi jogharmonizáció. 8. A t�zsde fejl�désének tendenciái különös tekintettel a globalizáció folyamatára. IV. Szakirodalom: 1. L�rincné Istvánffy Hajna: Pénzügyi ingtegráció Európában KJK-KERSZÖV Budapest,

2001. 2. Várnay Ern�: Az Európai Monetáris Unió intézmény-jogi aspektusa, Európai Jogi Figyel�

2000. július-augusztus 3. Dr. Lantos Árpád: Egy újszülött hatalmi ág: a jegybanki hatalom, Bankvilág, 1997. 2.

szám 4. Kelemen László: A Magyar Nemzeti Bank jogállása a szakmaiság, a függetlenség és a

jogharmonizáció tükrében, Gazdaság és Jog 2001. 3. szám

5. Horváth Ágnes-Szapári György: Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió I. rész, Külgazdaság, XLIII. évf. 1999. február

6. Kengyel Ákos: A Gazdasági és Monetáris Unió és a magyar csatlakozás felvételrendszere, Külgazdaság, XLV. évf. 2001. április

7. Várhegyi Éva: A bankreform néhány megoldatlan kérdése, Bankszemle, 1990. 4. sz. 8. Erd�s Éva: A privatizáció és annak t�zsdei útja Ph.D értekezés ME, ÁJK. Miskolc, 2000.

1-273. o. 9. Erd�s Éva: A részvények t�zsdei bevezetési eljárása, Advocat, 2001/2. sz. 6-10. o. 10. Erd�s Éva: Az európai értékpapírjogi és a hazai t�kepiaci szabályozási tendenciák,

Ünnepi Tanulmányok Kalas Tibor 60. születésnapjára, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 111-123. o.

11. Erd�s Éva: Egy t�zsdei mintaprivatizáció: az angol privatizációs eljárás, Pénzügyi Szemle, XLVI. évf. 2001. 10. sz. 878-888. o.

12. Erd�s Éva: A t�zsdei privatizáció, Facultas Nascitur: 20 éves a Jogászképzés Miskolcon, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001. 79-109. o.

V. Min�sítési feltételek: A tárgy hallgatója tekintse át a kapcsolódó szakirodalmat és joganyagot. A témakörökre vonatkozóan a megadott szakirodalmon túl állítson össze bibliográfiát, szükség szerint egyes témában anotált bibliográfiát. A megadott témákból az elsajátított szakirodalomról számoljon be a foglalkozásokon konzultáció keretében. Egy választott témát részletesen dolgozzon fel a hallgató a szakirodalom alapján. A tárgy hallgatóját kollokviumi jeggyel min�sítem, amelyet a nappali tagozatos hallgató a szemináriumon való részvétellel és egy íves anyag és a bibliográfia elkészítésével szerezhet meg. A levelez� hallgatók a tantárgyi tematikához tartozó egy ív terjedelm� dolgozattal, a bibliográfia bemutatásával és egy kiválasztott szakirodalomról való beszámolással szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min�sítés 5 fokozatú osztályzással és 3 kreditponttal történik. Miskolc, 2004. január 29. Dr. Erd�s Éva tanszékvezet� egyetemi docens programvezet�

I. A tárgy megjelölése:

„Szellemi alkotások joga” szakszeminárium

II. A tárgy célja: Az programra jelentkez�k doktorjelöltek részére széleskör� ismeretek nyújtása a szellemi alkotások jogának internacionális jellegér�l, e jogterületen folyó jogharmonizációról, annak eredményeir�l, a hazai kodifikáció sajátosságairól, valamint az elvi és gyakorlati területeken jelentkez� problémákról. Ezen túlmen�en a téma iránt els�sorban érdekl�d�k számára segítségnyújtás a doktori disszertáció elkészítéséhez szükséges kutatási, módszertani, feldolgozási kérdésekben. III. A tantárgy tematikája: 1. Jogegységesítés és jogközelítés a nemzetközi iparjogvédelem területén. 2. A védjegyjogi jogharmonizáció eredményei az EU-ban és néhány európai országban. 3. A magyar védjegyjog kapcsolata más jogterületekkel. 4. A formatervezési mintaoltalom kérdései a kodifikáció tükrében. 5. A kutatási-és licenciaszerz�dések sajátosságai. 6. A know-how és a franchise szerz�dések. Az el�adások kéthetenként 2 órában kerülnek megtartásra. Az el�írt órakeretben további 3 óra áll a hallgatók rendelkezésére egyéni konzultáció céljára. Min�sítési feltételek: nappali tagozatos doktorjelöltek esetén szóbeli kollokvium és 1 ív terjedelm�, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az el�zetesen egyeztetett témakörben, levelez� tagozaton szóbeli kollokvium vagy 1 ív terjedelm�, publikációra is alkalmas dolgozat készítése az el�zetesen egyeztetett témakörben. Irodalom: − Ficsor Mihály: Védjegyjogunk és az európai integráció (Iparjogvédelmi 1997. évi 8.

szám) − K�vári György: A hatályos magyar ipari minta jogszabály és az Európai Unió mintára

vonatkozó jogszabálytervezet összehasonlítása (Védjegyvilág, 1995. évi 2. szám) − Iparjogvédelmi Kézikönyv (Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadó, 1994.) − Lontai Endre: A licenciaszerz�dések alapvet� kérdései (KJK, Bp. 1978) − Csécsy György: Védjegyjog és piacgazdaság (Novotni Kiadó, Miskolc, 2001.) Az els� foglalkozás id�pontja: 2004. február 23. (hétf�) 15 óra. Helye: A/6. 116 szoba. Dr. Csécsy György egyetemi docens

„Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között” cím� programhoz kapcsolódó

„Modern magyar perjogtörténet” c. szakszeminárium tematikája és követelményrendszere

2003/2004. tanév II. félév 1. A tárgy célja: Megismertetni a hallgatókkal a magyar perjog történetének XX. Századi fejl�dését, amely a doktorjelöltek perjogi ismereteinek megalapozását, elmélyítését célozza. 2. A tantárgy tematikája: Félévi óraszáma: 15 óra 1. téma A Plósz-féle Pp., az 1911. évi I. törvénycikk értékelése, különös tekintettel a modern perjogi alapelvek lefektetésére 2. téma Az 1952. évi Polgári Perrendtartás el�készítésének, megalkotásának története és az I. Perrendtartási Novella 3. téma A rendszerváltást megel�z� Perrendtartási Novellák elemzése és értékelése (II.-IV. Novella) 4. téma A rendszerváltást követ� novelláris módosítások hatása a Perrendtartási Kódex alapelveire, és tételes-jogi szabályaira 5. téma Az alkotmánybíráskodás hatása a perjogra 3. A min�sítés feltételei A nappali oktatásban résztvev�k az el�adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el�re egyeztetett témájú – kb. 1 szerz�i ív terjedelm� dolgozatot kötelesek írni. A levelez� tagozatos hallgatók az el�adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerz�i ív terjedelm� dolgozatot kötelesek készíteni. A min�sítés öt fokozatú. 4. Ajánlott irodalom 1. Dr. Gáspárdy László: Modern magyar perjogtörténet, Novotni Kiadó Miskolc, 2003. 2. Polgári perjog – Általános Rész, KJK Bp. 2003. Szerk: Dr. Wopera Zsuzsa 3. 50 éves a Polgári Perrendtartás, Konferencia-kiadvány Novotni Kiadó, Miskolc 2003. Szerk: Dr. Wopera Zsuzsa

„Az összhang megteremtése a magyar és az Európai Közösségek polgári eljárásjoga között”

cím� programhoz kapcsolódó polgári eljárásjogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere

2003/2004. tanév II. félév

1. A tárgy célja: A szakszeminárium keretei között foglalkozunk a polgári eljárásjog terén az Európai Unió égisze alatt megalkotott, és Marcel Storme professzor nevével fémjelzett irányelv-tervezettel (megszületésének el�zményeivel, körülményeivel, konkrét javaslataival és az irányelv-tervezetben kimunkált szabályozási modellekkel), valamint az elmúlt években egyre nagyobb területeket felölel� eljárásjogi jogegységesítés jogalkotási eredményeivel. Ebben a körben kiemelt jelent�séghez jutnak a joghatósági szabályokat egységesít� és a külföldi határozatoknak az Unió és EFTA tagállamai között való végrehajtását lehet�vé tev� Brüsszeli Egyezmény, és az azt felváltó 44/2001. Tanács Rendelet rendelkezései. 2. A tantárgy tematikája Félévi óraszáma: 15 óra 1. téma A Storme-jelentés elemzése és értékelése 2. téma A Brüsszeli Egyezmény joghatósági szabályainak elemzése és értékelése 3. téma A Brüsszeli Egyezmény elismerésre és végrehajtásra vonatkozó szabályai 4. téma A házassági perekben irányadó joghatósági és végrehajtási szabályok (Brüsszel II.) tárgyalása 5. téma Az „Európai igazságszolgáltatási térség” kiépítésének menete és jogalkotási eredményei 3. A min�sítés feltételei A nappali oktatásban résztvev�k az el�adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el�re egyeztetett témájú – kb. 1 szerz�i ív terjedelm� dolgozatot kötelesek írni. A levelez� tagozatos hallgatók az el�adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni, de a tantárgyi tematikához kapcsolódó 1 szerz�i ív terjedelm� dolgozatot kötelesek készíteni. A min�sítés öt fokozatú. 4. Ajánlott irodalom:

1. Giuseppe Tarzia: Polgári eljárásjog határok nélkül, MJ 2000./5. 293-297. o. 2. Gáspárdy László: Törekvések az Európai Közösségek tagállamai polgári

eljárásjogának közelítésére, Sectio Juridica et Politica Tomus IX. Miskolc, 1994. 25-39. o.

3. Kengyel Miklós: Magyarország a Luganoi Egyezmény kapujában, MJ 1999./6. 329-338. o.

4. Kengyel Miklós: Polgári eljárásjog az ezredfordulón, MJ 2000/12. 711-724. o. 5. Wopera Zsuzsa: Az ideiglenes intézkedés szabályozásának várható tendenciái az

Európai Unióban, MJ 2000/1. 50-54. o. 6. Wopera Zsuzsa: Az ideiglenes intézkedések a Brüsszeli Egyezmény 24. Cikkére

vonatkozó európai bírósági joggyakorlat tükrében, MJ 2001./ 12. 743-752. o. 7. Harsági Viktória: A polgári eljárásjog harmonizációja különös tekintettel a Storme-

jelentésre, MJ 2001./7. 418-424. o.

8. Nagy Andrea: Az Európai Bíróság a csatlakozás tükrében, Európai Fórum 2001./2. 71-89. o.

Miskolc, 2004-02-10 Dr. Wopera Zsuzsa tszv. egyetemi docens

„A magyar jogbölcseleti gondolkodás története”

cím� a „Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában” doktori programhoz kapcsolódó jogelméleti szakszeminárium tematikája és követelményrendszere

I. A szakszeminárium oktatásának célja A magyar jogbölcseleti tradíció legfontosabb korszakainak és kiemelked� alakjainak megismerése fontos részét képezi a hazai jogi kultúrának. A szakszeminárium célja, hogy a doktorjelölteket megismertesse ezzel a tradícióval, mely fontos részét képezi az európai jogfilozófiai és jogtudományi gondolkodásnak. Az el�adások felhasználják az alkalmat arra, hogy bemutassák a magyar jogbölcseleti gondolkodásra jelent�s befolyással lév� európai jogfilozófiai irányzatokat is. II. A tantárgy oktatási programja, el�adási ütemterve 1. A jogbölcseleti gondolkodás kezdetei Magyarországon 2-3. A természetjogi gondolkodás kialakulása és képvisel�i 4. A kantiánus észjogi iskola követ�i 5. A történeti jogi iskola hatása és követ�i 6-8. A modern jogpozitivizmus és változatai 9-13. A neokantiánus jogbölcseleti gondolkodás és kiemelked� alakjai 14-15. A polgári jogbölcseleti tradíció a második világháborút követ�en III. Követelményrendszer A doktorjelölteknek két számonkérési lehet�ség közül lehet választani: a) 1 szerz�i ív (40.000 n) terjedelm� a témakörhöz tartozó „tanulmány” megírása + a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”; b) a kötelez� tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése IV. Irodalom a) Kötelez� irodalom: Loss-Szabadfalvi-Szabó-H.Szilágyi-Z�di: Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéb�l. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1995.; Szabadfalvi József: Jogbölcseleti hagyományok. Debrecen University Press, Debrecen, 1999. b) Tárgyhoz kapcsolódó (a tanszéken elérhet�) ajánlott irodalom ba) Általános áttekintés: Somló Bódog: ‘Die neuere ungarische Rechtsphilosophie’, Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie, 1 (1907-08) 315-323. o.; Finkey Ferenc: A tételes jog alapelvei és vezéreszméi. I. köt. Bevezetés és a jogbölcsészet kifejl�désének története (Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1908); Horváth Barna: ‘Die ungarishe Rechtsphilosophie’, Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie, 24 (1930) 37-85. o.; Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk els� felében (Bern, Európai

Protestáns Magyar Szabadegyetem, 1981); Szilágyi Péter: Fejezetek Az ELTE Állam- és Jogelméleti Tanszékének történetéb�l. In: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Tomus XXVI. (Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1984) 105-153. o.; Samu Mihály - Szilágyi Péter: Az állam- és jogelmélet oktatásának története egyetemünkön. In: Horváth Pál (szerk.): Az Állam- és Jogtudományi Kar szerepe a magyar jogtudomány fejl�désében (Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1985) 313-392. o.; ba) Egyes jogbölcsel�ket bemutató szakirodalom: Kupa László: Pulszky Ágost bölcselete (Budapest, Seneca Könyvkiadó, 1996); Lichtenstein József: ‘Egy habilitáció története. Horváth Barna pályakezdése’, Szeged, (1990) 10-11, 57-58. o.; Nagy Endre: ‘Erény és tudomány. Vázlat Somló Bódog gondolkodói pályájáról’, Világosság, 23 (1981) 12, 764-772. o.; ‘Pulszky Ágost társadalom- és államtana’, Szociológia, 5 (1977) 2, 207-213. o.; ‘Bevezetés Horváth Barna: Demokrácia és jog cím� tanulmányához’, Medvetánc, (1985) 2-3, 294-303. o.; ‘Lehet-e tudományos a világnézet? Pikler Gyula értékmentes jogszociológiája’, Világosság, 33 (1991) 2, 81-92. o.; Elhajló pályaképek (Bibó és Horváth Barna). In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A hatalom humanizációja (Pécs, Tanulmány Kiadó, 1993) 84-90. o.; Paczolay Péter: ‘Moór Gyula jogfilozófiája’, Jogtudományi Közlöny, 44 (1989) 10, 505-512. o.; Solt Kornél: ‘Moór Gyula jogfilozófiájáról’, Holmi, 6 (1994) 12, 1850-1862. o.; Szabadfalvi József: ‘Moór Gyula pályakezdése’, Jogtudományi Közlöny, 44 (1989) 10, 497-504. o.; ‘„Demokrácia és jog”. Adalékok Horváth Barna politikaelméletéhez (1945/46.)’, Magyar Közigazgatás, 40 (1990) 7, 605-613. o.; Moór Gyula. Egy XX. századi magyar jogfilozófus pályaképe (Budapest, Osiris-Századvég, 1994); ‘Vonzások és taszítások − Moór Gyula és Horváth Barna kapcsolata’, Magyar Jog, 44 (1994) 11, 654-660. o.; ‘„Coactus tamen volui!” (Bibó István jogbölcseleti munkássága)’, Forrás, 22 (1985) 12, 13-21. o.; Szabó József: ‘Moór Gyula emlékezete’, Polis, (1989) 3, 17-21. o; Ki a káoszból, vissza Európába (Budapest, Kráter, 1993); Szájer József és Tóth Ádám (szerk.): Moór Gyula 1888-1950 (Budapest, ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium, 1988); Szilágyi István: Bibó István (1911-1979). Vázlat pályafutásáról és életm�vér�l (Miskolc, Bibó István Olvasókör, 1990); Varga Csaba: ‘Somló Bódog esete a pécsi jogakadémiával’, Jogtudományi Közlöny, 35 (1980) 8, 543-546. o.; Bevezetés Hans Kelsen: Tiszta Jogtan c. m�véhez. In: Hans Kelsen: Tiszta Jogtan (Budapest, ELTE Bibó István Szakkollégium, 1988) XI-XVIII. o.; Varga Csaba (szerk.): Aus dem Nachlass von Julius Moór/Moór Gyula hagyatékából (Budapest, ELTE „Összehasonlító jogi kultúrák” projektum, 1995); Zsidai Ágnes: ‘Tény és érték (Moór Gyula és Horváth Barna jogfilozófiai vitája)’, Jogtudományi Közlöny, 44 (1989) 10, 513-519. o.; ‘A perspektíva tüneménye. Horváth Barna jogfilozófiája’, Világosság, 32 (1991) 12, 917-927. o.; Bibó István a jogfilozófus (Horváth Barna és Bibó István szellemi közössége). In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A hatalom humanizációja (Pécs, Tanulmány Kiadó, 1993) 91-108. o. ; A Tiszta Jogszociológia. (Bevezet� tanulmány) In: Horváth Barna: Jogszociológia (Budapest, Osiris Kiadó, 1995) 11-58. o.; Perecz László: A belátásos elmélett�l a mez�elméletig. A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló, Moór, Horváth. Századvég, 1998 �sz, Új folyam 10. sz. 83-86. o. (ugyanaz megjelent: Hell Judit − Lendvai L. Ferenc − Perecz László: Magyar filozófia a XX. században. Els� rész. Áron Kiadó, Budapest, 2000. 114-120. o.); Szabadfalvi József: Bibó István és a szegedi iskola. In: Dénes Iván Zoltán (szerk.): A szabadság kis körei. Tanulmányok Bibó István életm�vér�l. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 125-152. o.; Angolszász hatások a második világháború el�tti magyar jogbölcseleti gondolkodásban. Állam- és Jogtudomány, XXXVIII. évf. (1999) 1-2. sz. 51-88. o.; Pulszky Ágost. In: Hamza Gábor (szerk.): Magyar Jogtudósok. II. köt. Magyar Fels�oktatás Könyvek. 17. Professzorok Háza, Budapest, 2001. 47-69. o.; Húsz év a magyar jogbölcseleti tradíció újraértékelésében.

In: Húsz éves a jogászképzés a Miskolci Egyetemen. (Szerk.: Szabadfalvi József) Miskolc, 2001. (megjelenés alatt); Természetjog és pozitivizmus. Széljegyzetek egy örökzöld vita két világháború közötti hazai jogbölcseleti irodalmához. In: Szabó Miklós (szerk.): Természetjog és pozitivizmus a mai magyar jogelméletben. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. (megjelenés alatt) (Dr. Szabadfalvi József) egyetemi tanár, tárgyjegyz�

„A jogi nyelv” cím� a „Hagyomány és megújulás a jog elméleti megalapozásában” doktori programhoz

kapcsolódó jogelméleti szakszeminárium tematikája és követelményrendszere I. A szakszeminárium oktatásának célja A jog társadalmi beágyazottságának alapja az, hogy nyelvi közeg hordozza és közvetíti. A jogi döntések kialakítása és következtetések levonása a nyelvi határozatlanság körülményei között történik és a nyelv szabályainak van alárendelve. A szakszeminárium ezt a dimenziót veszi szemügyre, hogy tudatosítsa a nyelviség jelent�ségét a jog m�ködési módja szempontjából. II. A tantárgy oktatási programja, el�adási ütemterve 1. A nyelv szabályainak szintjei 2. A jog és a nyelv szabályainak közös és különböz� természete 3. A jogi fogalmak természete 4. A jogi szövegek értelmezése 5. Nyelvhasználat a jogalkalmazásban. III. Követelményrendszer A doktorjelölteknek két számonkérési lehet�ség közül lehet választani: a) 1 szerz�i ív (40.000 n) terjedelm� a témakörhöz tartozó „tanulmány” megírása + a tanulmány kollokvium keretében való „megvédése”; b) a kötelez� tananyag szóbeli kollokvium keretében való számonkérése IV. Irodalom a) Kötelez� irodalom: Szabó Miklós – Varga Csaba (szerk.): Jog és nyelv Budapest, 2000. b) Tárgyhoz kapcsolódó ajánlott irodalom: A fenti kötet el�tanulmánya (Szabó Miklós: Szó szerint… A jog és a nyelv interferenciájáról) végén, a 47-55. oldalakon feltüntetett irodalom. (Dr. Szabó Miklós) egyetemi tanár, tárgyjegyz�

„A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi

rendezésének problémái az ipari és a mez�gazdasági termelés, valamint a kereskedelem területén az európai jogfejl�dés tükrében”

cím� programhoz kapcsolódó munkajogi szakszeminárium tematikája és

követelményrendszere 2002/2003. tanév II. félév

I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium II. (Munkajogi tárgyú részprogram esetében) II. A tárgy célja: A programra jelentkez� doktorjelöltek munkajogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készül� doktori disszertáció összeállításához. III. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3 1. téma A munkavállaló munkáltató általi kirendelése, kiküldetése a 96/71. sz. irányelv alapján, valamint a munkaer�kölcsönzésr�l szóló 96/71 sz. irányelv figyelembevételével 2. téma A munkáltató helyzetében jogutódlással beálló változás kihatása a munkaviszonyra a 77/187. sz. irányelv tükrében. Ezzel összefüggésben a cs�d és a felszámolási eljárás munkaügyi vonatkozásai a 80/987/EGK irányelv tükrében. Az egyes európai államok idevonakozó nemzeti szabályozása és a magyar munkaügyi szabályozás problémája. 3.téma A munkaviszonyból fakadó jogok és kötelezettségek az irányelvek alapján és a betegszabadság európai uniós rendezése. A munkáltató gondoskodási kötelezettsége a munkavállalóval szemben, és a munkáltató munkavállalóval szembeni versenytilalmi és a többi munkavállalóval történ� együttm�ködési kötelezettsége. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a 91/533/EGK irányelv tükrében. 4. téma A munkaviszony megsz�nése, és megszüntetése különös tekintettel a 75/129. sz. EGK irányelv alapján történ� csoportos létszámleépítésre. 5. téma A munkavállaló halála, rendes és rendkívüli felmondás, végkielégítés és a közszolgálatban a felmondás és a csoportos létszámleépítés problémája, mindez az EU tagállamok jogi rendezése tükrében. IV. Min�sítési feltételek: A nappali oktatáson résztvev�k az el�adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el�re egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelm� – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréb�l el�adást köteles tartani. A levelez� hallgatók az el�adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. �k a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelm� dolgozattal és egy kiválasztott kötelez� irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min�sítés öt fokozatú.

„A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének problémái az ipari és a mez�gazdasági termelés, valamint a

kereskedelem területén az európai jogfejl�dés tükrében”

cím� programhoz kapcsolódó munkajogi szakszeminárium tematikája és követelményrendszere

2003/2004. tanév II. félév I. A tárgy megjelölése: Munkajogi szakszeminárium IV. (Munkajogi tárgyú részprogram esetében) II. A tárgy célja: A programra jelentkez� doktorjelöltek munkajogi ismereteinek megalapozása, elmélyítése. Elvi segítségadás a készül� doktori disszertáció összeállításához. III. A tantárgy tematikája: Félévi óraszám: 15 óra A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 3 1. téma Az EU tagállamok szociális rendszere általában: a) a foglalkoztatástámogatás és segélyezés intézménye, az aktív és passzí támogatások rendszere. A munkaer�piaci szervezet felépítése az EU tagállamokban és Magyarországon. A képzési és továbbképz� intézmények m�ködése és fenntartási rendszere. 2. téma A munkanélküli segélyezés formái az Európai Unió egyes államaiban és az idevonatkozó magyar szabályozás a gyakori módosítások tükrében. Kelet –és középeurópai államok segélyezési formái. 3. téma Nyugdíj- és balesetbiztosítás valamint az üzemi balesetbiztosítás az EU irányelvek és a tagállamok nemzetközi szabályozása, továbbá a magyar jogi rendezés tükrében. 4. téma Az egészségbiztosítás az Európai Unió államaiban és a magyar rendszer reformjának problémái. Szociális alapon történ� segélyezés, valamint a közhasznú munka. 5. téma A munkaer� szabad áramlása, a munkavállalás szabadsága és a vállakozás szabadsága az Európai Unióban. IV. Min�sítési feltételek: A nappali oktatáson résztvev�k az el�adásokon és a szakszemináriumokon való jelenlét mellett – el�re egyeztetett tárgyú - egy ív terjedelm� – dolgozatot kötelesek írni vagy pedig a szakszemináriumon a szakszeminárium témaköréb�l el�adást köteles tartani. A levelez� hallgatók az el�adásokat és a szakszemináriumokat nem kötelesek látogatni. �k a tantárgyi tematikához kapcsolódó egy ív terjedelm� dolgozattal és egy kiválasztott kötelez� irodalom ismeretének igazolásával szerezhetik meg a félévi érdemjegyet. A min�sítés öt fokozatú.

„A munka- és szervezeten belüli vállalkozási viszonyok magyarországi jogi rendezésének problémái az ipari és a mez�gazdasági termelés, valamint a

kereskedelem területén az európai jogfejl�dés tükrében” cím� programhoz kapcsolódó munkajogi szakszeminárium

tematikája és követelményrendszere