1

İSHAZA

ÉS

KİRÖSI CSOMASÁNDOR CÉLJA

KİRÖSI CSOMA SÁNDOR

HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁN

ÍRTA

dr. BLASKOVICH LAJOS

STÁDIUM SAJTÓVÁLLALATRÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA

1942

2

A magyar szó még nem magyar érzés

az ember mert magyar

még nem erényes ember;

és a hazafiság köntösében járó még koránt sem hazafi

S hány ily kőlmázos dolgozik a haza meggyilkolásán

Gróf Széchenyi István

De fáj, sajog éget, de éjszakáim lidércnyomása, nappa-laim láza, a mostoha faj: Európa mostoha, rongyos, ki-lökött hamupipıkéje. Olyan sajátos szépségő arc, ıs kin-cső lélek, dúsan termı jóság. És minden szépsége el vanrejtve a világ lelkétıl. És minden kincse ügyes másoknaklakodalom s neki örök nagypéntekje van. És minden jó-sága ravasz másoknak jövı, neki átok és koldusbot.

Szabó Dezsı

Segítség!

3

A MAGYAR MÚLT ELTITKOLTÉVEZREDE.

X. kötet

Dr: Blaskovich Lajos

İshaza és K ırösi CsomaSándor célja

A sorozatot szerkeszti:

Babinecz László

Kiadja: Anahita-Ninti Bt.

ISBN 963-212-297-69789632 122977

4

Kırösi Csoma Sándor képe (Rusz rajza alapján)

5

ELİSZÓ

Kırösi Csoma Sándor halálának 1942. évi április hó 11.-énvolt százéves évfordulója. Idıszerő, hogy ıt, a magyar fajnak ki-válóságát, kellıen értékelve ünnepeljük.

Az elmúlt évszázad alatt sokan voltak, akik úgy vélték, hogyCsoma lelkiségét, cselekvéseinek indító okait felismerték, mun-káját méltányolhatták, – azonban e férfiak Nyugat kultúrájánnıttek fel és a XIX. század mindent tagadó szellemét szívták ma-gukba, így tılük messze állt Kelet gondolkozása, filozófiája.Ezek, noha Csoma csodálatos egyénségét, szentekhez hasonlólemondását, igénytelenségét, fanatizmusát, szerénységét és lelki-ismeretességét, egyben nagy Tudását is elismerik és csodálják,mégis rejtély marad elıttük Csoma nagy egészben vett élete.

Amidın e könyvet Kırösi Csoma Sándor emlékezeténekszentelem, úgy vélem, hogy a keleti eszmevilágán át nézve a kö-vetkezmények indító okait, újabbat is mondhatok Csomáról.

Kırösi Csoma Sándor, aki Julián barát és kıvetıinek nyom-dokán haladt, ugyanazoknak az eszméknek volt a képviselıje,mint amit mi turáni gondolat vagy turániság néven vallunk.

Az ıshaza és a fajrokonok keresése, – azok az eszmék, ame-lyek Csomát lelkesítették, – a faji öntudat megerısítését, elmé-lyülését célozzák. Magában rejti az ısi múltban gyökeredzı büsz-keség tudatát, az ısök tiszteletét, a dicsı fajból való származásnemesítı hatását és azon tudatot, hogy nem vagyunk rokontalanulálló faj a népek tengerében.

Amit Csoma végzett, az magyar irredentizmus volt, azelnemzetlenítı bécsi áramlattal szemben. İ, mint székely, érezteés tudta legjobban, mit vett el fajtánktól az évszázadok alatt Nyu-gat és kultúrájának védelme. Kelethez, ahhoz a világhoz fordult,ahhoz tartozónak érezte magát, amely a faji ıserıt sugározza fe-lénk.

Csoma egy új magyar napfelkeltének örvendı világ érdeké-ben dolgozott. Amit a németeknek, az angoloknak, a szlávoknakjelent a közös árja származás, azt akarta ı egy évszázaddal elıbbbizonyítani, hogy turániak vagyunk, – így nem vagyunk egyedül.

6

Közös ısi bölcsıbıl származott mintegy 600 millió testvér-népünk él e földön, kik az ısi bölcsességnek voltak zászlóvivıi.Számosabban vagyunk, mint az árják, vagy bármely faja a földke-rekségnek. Csoma erre céloz, amikor azt mondja: "az Ázsiábólkiindult nép, mely a magyarok elıde, nagy nemzet valónak".Testvérnépeink mindenütt tudnak rólunk.

Számontartanak Észak jeges tundráin, Ázsia steppéin, Európafinn és észt nemzetei, Ázsia törökfajú népei, India hún-türkfajúmaharadzsái, Távol-Kelet mandzsu, mongol, kínai népei és aNapország, Nippon nagy nemzete, a keleti világhatalom.

Csoma tudta, hogy a turáni faj Eurázia legısibb faja és kul-túrnépe.

Az európai nép az elıítéletek rabja. Ázsiáról mi alaptalanelıítéletekkel éltünk és élünk. Mi elmaradottaknak, sötétnekmondjuk Ázsiát. Letagadtuk és megtagadtuk ázsiai származásun-kat és boldogan vallottuk, hogy európaiakká váltunk a nyugatikultúra átvétele és a nagy vérkeveredés folytán. Pedig nincsokunk szégyenleni ázsiai származásunkat, mint ahogy nemszégyenlette boldogult tudós gróf Teleki Pál volt miniszterel-nökünk sem ázsiai származását, mondván:

"Büszkén vallom, hogy ázsiaiak vagyunk és ezt komolyanéreztem akkor is, amikor Ázsia népei közt jártam".

Nagy erı van ebben a gondolatban. Pedig a gondolat azegyetlen teremtı erı az egész mindenségben. A gondolat nagyobberı a cselekvésnél mondja a Mahabharata. Igen, a tengernyi gon-dolat mindent körülvesz és népek születnek és múlnak el alatta.Gondolatóceán vesz körül mindent, amiben benne szunnyad ahalhatatlanság, a változás vagy halál. Gondolaterı tehát az, ami-vel irányíthatjuk sorsunkat.

"A ma élı nemzedék arra van hivatva, hogy a magyaréletbe új lelket, új bensıséget vigyen. Ha nem tud, elbu-kik – és mert ı a nemzetnek ezidı szerinti hordozója, anemzet bukhat el hosszú idıkre" –

szólt Teleki Pál gróf 1940. évi felhívása a magyar társada-lomhoz. (L. Uj Magyarság 1940. VI. 16-iki számát.)

7

E bomladozó világban az új ezeréves Magyarország alapjaitelsısorban lelkünkben kell leraknunk. Idegenbıl nem hozhatunknekünk megfelelı eszméket, mert azok a sajátos magyar fejlıdé-sünket sorvasztanák el. Hatalmas tartalommal kell eltelni Lel-künknek, amelyek az ısök tiszteletébıl, az ısi múltból, Magya-rország szent földjéhez tapadó ısi jogfolytonosságból és általábana turániság gondolataiból fakadnak.

Kırösi Csoma Sándort az ısök, és az ısi múlt tisztelete ve-zette, mert felismerte, hogy a tradíciók megbecsülése jelenti azo-kat a gyökereket, amelyek a nemzet törzséhez, onnan az ágas-bogas fa koronájához felviszik az életadó evıt.

Az 1940. év februárjában ünnepelték a japánok a Mikádó di-nasztiájának 2600 éves jubileumát. 2600 évvel ezelıtt leszállt azégbıl egy isten, testet öltött és népe élére állt. Azóta kb. 80 nem-zedék szállt a sírba és utódai élnek, uralkodnak a nagy nemzeten.Ez a jogfolytonosság az ısök tiszteletén, az ısi kultúra és hagyo-mányok megbecsülésén épült. Példa nélkül áll az emberiség tör-ténetében, mert ma 2600 éves nemzet nincs több. Ezt tette a ha-gyományok megbecsülése, az ısök tisztelete, a gondolaterı kon-zerváló hatalma.

Nekünk is van elhanyagolt és véreink közül oly sokak általmegtagadott ısi múltunk, ısi örökségünk: a hún-magyar rokonságtöbbévezredes, ragyogóan fényes ısi múltja és Attila királyon "agyökerek legfıbbjén" keresztül, a Kárpátok övezte magyar föld-höz való jussunk 1500 éves történelmi jogfolytonossága.

Napoleon által teremtett dicsıségbıl, a "gloire"ból élt a fran-cia nemzet és a "gloire" gondolata tette ıket naggyá. Vannak né-pek, akiknek nincs történelmi multjuk, de keresnek, ha máskéntnem megy, akkor hozzáköltenek a történelemhez, mert érzik,hogy ez szükséges a fajtudat fejlıdéséhez és fenntartásához.

Turánizmus nem lehet a régi pogány vallás felújítása, nemlehet új vallás alkotása. A régit nem ismerjük, új vallás alapításá-hoz pedig túlságos földiek, anyagiak vagyunk.

"Turániság" a turán fajnak a mai új helyzethez szabott újéletformája, a magyarság szükségszerő, új történelmi fejlıdési le-hetısége. Az idegen irredentizmus helyett a turániság az igazimagyar "irredenta".

8

Mit adott Kırösi Csoma Sándornak Kelet? Adta az önmagá-ra-találást, értékeinek kifejlesztését, hogy Csoma önmagát adhas-sa és életét feláldozhassa szeretett magyar fajának és az egészemberiségnek.

Mit adhat a turánizmus a magyarságnak? – Az újabb évezre-dünk tartalmát és célját ünnepeljük nagy hısünket, Kırösi CsomaSándort azzal, hogy vele együtt hirdessük a föld minden népénekısi nagy multunkat, fajunk kiválóságát, ısi jogainkat és jogfoly-tonosságunkat, faji öntudatunk ébredését, – azt, hogy tartalommaltelt meg a magyar jövı célkitőzése.

9

I. RÉSZ

KİRÖSI CSOMA SÁNDOR

11

"Kövesd az élet kerekét. Fajoddal, ro-konoddal, barátoddal és ellenségeddel

szemben kövesd a kötelesség kerekét.Kedélyedet zárd el a gyönyörök és a

fájdalom elöl: `

(Tibeti Aranyszabályok könyve.)

Kırösi Csoma Sándor rövid életrajza

Körösi Csoma Sándor a háromszékvármegyei Kırös (maCsomakırös) falucskában, 1784. március 27-én született. İseiszékely nemesek, határırkatonák voltak.

A körösi református falusi iskolából a nagyenyedi kollégi-umba 1799. körül került. Hazafias tanárainak hatása alatt mármint kis diák elhatározta, hogy egykor keletre utazik a magyarokıshazájának felkutatására.

Tíz évvel késıbb, amikor a göttingai egyetemen tanult, közelibarátságba került Eichhorn tanárral, aki akkor híres orientálisfa éstörténész volt. Itatása alatt keleti utazási vágya még jobban meg-erısödött.

Göttingai egyetemi tanulmányait 1818-ban elvégezte ésNagyenyedre tért vissza. Itt egyszerre két állást is felkínáltakCsomának, – egyiket sem fogadta el, mert készült a nagy útra.

1819. november végén Nagyenyedrıl útra kelt, minden párt-fogás vagy pénzbeli segítség nélkül, alig 200 váltóforinttal a zse-bében. Vitte az a kiapadhatatlan lelkierı, amely fajának szereteté-bıl táplálkozott.

Ekkor 36 éves volt. Több mint 10 évig tartó összpontosítottszaktudományos elıkészület után kezdte meg hosszú vándorútját,amelyet soha nem szőnı munkásság mellett csak 22 év múlva ál-lított meg a halál.

Utazását Kırösi Csoma saját feljegyzésébıl ismerjük. Elsıterve az volt, hogy Odesszának indul és Moszkván keresztülutazva, Irkuckon át kísérli meg Kína északi részébe való bejutá-sát. Ezen okból szláv nyelveket tanult Temesváron és Zágrábban.

12

A Balkánon gyalog kelt át. Konstantinápolyba szándékozottutazni, hogy ott arab egykorúak írásaiból tanulmányozza a ma-gyar ıstörténetet, de Konstantinápolyban pestis-járvány uralko-dott, ezért az Égei tenger partján, Enosban hajóra szállt. Februárutolsó napjaiban érkezett Egyiptomba, Alexandriába. Onnan is, afellépett pestis miatt Kisázsiába vitorlázik. Ciprusz szigetiLarnica, Seidon és Beirut, majd Tripolis és Latakia útjának állo-másai. Innen egyszerő ázsiai ruhába öltözködve, Bagdadba gya-logol, majd lóháton Kermanshah és Hamadan városokon át Tehe-ránba, Perzsia fıvárosába érkezik 1820. október 14-én.

Innen örménynek öltözve Khorassánba, majd Bokharába ér-kezik. Eredeti terve az volt, hogy Belsı-Ázsia töröklakta terüle-tein utazik tovább, azonban háborús villongástól forrt az egészkörnyék. Skander bég álnév alatt, egy karaván segítségével aBamián szoroson keresztül 1822. január 6-án Afganisztán fıváro-sába, Kabulba jut. Újabb karavánnal tovább vándorolt Indiába.Pesavárban két francia utazóval találkozott és azokkal Laborébajutott. Innen Kasmíron át, Ladak tartomány Leh városába gyalo-golt, azzal a céllal, hogy Tibeten keresztül Mongóliába juthat.Azonban tervétıl el kellett állnia, mert ez az út nagyon költségesés európai emberre nézve ez akkor kivihetetlen volt. Kasmírbatért vissza. Ott a sors rendelése Moorkraft angol ügynökkel hoztaössze. Moorkraft az Alphabetum Tibetanum kötetét kölcsönadtaCsomának. E könyvben Tibetrıl és a tibeti irodalomról sok tanul-ságos dolgot olvasott, amelyek olyan nagy hatással voltak Cso-móra, hogy amint maga írja: "föltettem magamban, hogy ezenkülönös nyelvnek szerkezetével megismerkedem".

Csoma Tibet nyelvének és irodalmának megismertetéséreajánlatot tett, amit az indiai kormány örömmel elfogadott ésanyagi megsegítésére havi 50 rupiát utalványozott.

1823. június 26. Csoma nyugat-tibeti Zanglába gyalogolt,ahol egy tudós lámával zárdába vonult. Másfél évet töltött mélyelmélyedésben. Ott a zárdában, a tudós láma útmutatása alapjánmegtanulta a tibeti nyelvet. Csomát a tudós láma a perzsa nyelvsegítségével tanította.

A láma elsısorban a buddhizmusba vezette be. Majd a testanatómiáját tanította – miként Csoma mondja –, e tudományt olybehatótag ismertette, mint azt egy rendkívül értelmes orvostól

13

várhatni lehet. Lassankint mindent megnevezett, ami a tibeti fo-galom szerint a hat élem körében elıfordul, úgymint a föld, a víz,a tőz, a levegı, az éter és az értelmi erı.

1825 júniustól 1827-ig Csoma ismét egy tibeti zárdában ta-nult, a Zamskar tartománybeli Pukdalban, Tisza (angolosan írvaTeesa) közelében. 182? tavaszán Csomát bemutatták LordAmherst fıkormányzónak, aki nem látott semmi kivetnivalót anagyon is egyszerő ruházatú és aszkéta élető Csomában; akit azalacsonyabb lelkek hahotázva gúnyoltak. Azután rövid megsza-kítás után harmadik tibeti útjára indult. Kanum tibeti falu láma-kolostorában telepedett le. Három további évet töltött el ott a leg-szorgalmasabb tanulással.

Ott kereste fel egyik barátja, dr. Gerard orvos, aki lelkesedvebeszéli róla:

"Kanum faluban találtam ıt, érdekes kis viskójában,nagy tömeg könyv között a legjobb egészségben. Öröm-tıl és megelégedettségtıl áthatva mutatta fáradalmainakgyümölcsét. A tél itt mindig kegyetlen. Az utolsó télen át,tetıtıl-talpig gyapjú ruhába burkolva, ott ült Csoma azíróasztalánál és reggeltıl estig dolgozott, a legkisebbidıt sem hagyva szórakozásra, minden melegítı tőz nél-kül. Egyedüli tápláléka az ottani szokás szerint készített(dzsamba) vajas tea volt. De a kanumi hideg tél is eltör-pül a zamskari zárdában uralkodott telek mellett, aholCsoma több mint egy évet töltött egy lámával és egyszolgával kilenc négyszögöl lábnyi (2 m 70 cm) szobá-ban, 3-4 hónapig behavazva. A hımérı 16 fok körül ál-lott a zéró alatt. Ott ült ködmönében, keze ölében nyugo-dott és ı ott olvasott reggeltıl estig melegítı tőz és vilá-gító mécs nélkül. A föld szolgált nyoszolyául. Csupaszfalak voltak egyedüli oltalma a zord égalj ellen. Ott anyár közepén havazott és szeptember 10-tıl téli hótakarófedte a tájat.

Csoma ilyen helyzetben, mely más embert bizonyárakétségbeejtett volna, 40.000 tibeti szót győjtött össze.Csoma olyan, mint egyike az ıskori bölcseknek. Nem ér-

14

dekeli ıt a környezetébıl semmi sem, csak egyedül iro-dalmi feladatának él, beleértve a szomszéd országokvallási rendszereit. Nagy örömmel tölti el, hogy a tudo-mányos világ elıtt nagy kincsek roppant aknáit sikerülfeltárnia. Lelkesedve hozott elı egy költıi mővet, amely-ben a Mahabharátának egy része tibeti nyelvre volt le-fordítva. Errıl ı az Oriental Quarterly egyik számábanazt állította, hogy India eme legnagyobb Szentírásának alegtöbb része az eredeti szanszkritban elveszett, és hogyaz egész szentírás feltalálható a tibeti zárdákban, ahol azirodalmi egyéb mővek is mind feltalálhatók. Oda men-tették azokat az ıskori idıkben, mielıtt a közmővelıdésIndiában hanyatlani kezdett."

"A tibeti mővek nagyon elterjedtek, ezt bizonyára akönyvnyomtatás célszerősége magyarázza. ıskori iro-dalmi töredékekre és kéziratokra találunk elszórva,szerteszét és letéve olyan helyiségekben, amelyek ma márteljesen elhagyatottak."

Ott a "világ legzordonabb éghajlatában briósi kincseketgyőjtött össze", amikor havi 15 rupiányi, vagyis heti 7 shillingbıltartotta fenn életét. Csoma életére jellemzı W. Hunter az a meg-jegyzése, hogy "mindenekelıtt Csoma megtanulta azt, hogyan le-hat pénz nélkül megélni".

Az 1830. év ıszére Kırösi Csoma munkáját a tibeti zárdábanbefejezte és Kalkuttába indult.

Nyolc évi tibeti tanulmányainak kéziratait és könyveit egészteherhordó csapat kísérte. "Ezek a mővek – mondja a tudósJäschke – egy eredeti kutatónak a munkái és majdnem példanél-küli elhatározottságnak és béketőrésnek gyümölcsei".

Kalkuttába megérkezvén, ott még 18 húnapra volt szüksége,hogy tibeti nyelvtanát és szótárát sajtó alá rendezhette és ki-nyomtathatta. E mővek 1834-ben kerültek ki a nyomdából. Aszótár címlapja fele részben magyar szövegő:

"Kísérlet egy tibeti és angol Szótárhoz Bande Sangs-Rgyas Phun tsongs zamskári zárdához tartozó tudós lá-ma segítségével elkészítette Kırösi Csoma Sándor

15

székelymagyar Erdélyországból Kanumban, a Himalá-yák hegyei között történt tartózkodása alatt, India és Ti-bet határán 1827-1830. években."

A könyvek megjelenése után az Asiatic Society tiszteletbelitagjává választja Csomát. Ugyanebben a kitüntetésben részesíti aMagyar Tudós Társaság is. Ezeken kívül Csoma minden más ki-tüntetést, pénzt és rangot visszautasított.

Miután megtudták Magyarországon, hogy Csoma nagy tudósés mőveit az indiai kormány kiadta, egyszerre fellángolt a legna-gyobb rokonszenv és érdeklıdés iránta. A Monarchia londoni kö-vete, herceg Eszterházy és Döbrentei Gábor budai kerületi királyibiztos levelükben érdeklıdnek Csoma sorsa iránt és kérik részéreaz indiai kormány pártfogását.

Itthon győjtés indul Csoma segélyezésére, azonban Csomaminden pénzt visszaküldött. Különbözı hazai intézmények része-sülnek a pénzsegélybıl. Az elsı küldemény 640 darab arany; amásodik 200 darab arany; a harmadik 450 arany volt.

Kırösi Csoma az 1842. év elején 58 éves korában újból út-nak indult, még pedig Lassa, Tibet fıvárosa felé. Csónakon indultfelfelé a Ganges folyón és két- vagy háromheti utazás után, abalparton, Carragolaghat mellett szállt ki, hogy az ismert útonTitalján át Dardsiling felé tartson.

A talaj már Titalja táján emelkedik a bércek felé; ez körül-belül 25 angol mértföld a Himaláyák tövétıl. Ennek a területnekutolsó 10 mértföldje sőrő, trópikus növényzető, posványos terület.Az a hírhedt öv, melyet Terrai elnevezés alatt, mint legveszélye-sebb, maláriával ellepett vidéket ismernek. Átutazás ezen a vészesterületen rendesen nappal és minél gyorsabban történik. Csoma ahétezer láb magasan fekvı Dardsilingbe tartott és lassan, szokásszerint gyalog utazott. Terraiban valószínőleg meghált, a láztmegkapta és Dardsilingbe érkezve, a láz rohamai hat nap alatt vé-get vetettek életének.

Dr. Campbell kormányügynök hivatalos jelentésébıl értesü-lünk Kırösi Csoma utolsó napjairól. Leírja többek között a ma-gyarok és húnok ıshazájára vonatkozó fejtegetéseit.

"İ elmondta – írja Campbell – a legelragadóbb modor-ban – fájdalom, az elbeszélés összefüggése elıttem sok-

16

kal komplikáltabb volt, mintsem ezt folyamatosan felje-gyezni tudtam volna. Annyit azonban kivehettem Csomaelbeszéléseibıl, hogy minden reménye, hosszú fáradal-mas kutatásainak végcélja abban összpontosult, hogy ajugarok országát felfedezheti. Ezt az országot Lasszátólés Cham tartománytól észak keletre, Kína nyugati hatá-rain hitte meglelni. Legforróbb óhajtásainak végcéljavolt oda eljutni, és ott, ott hitte feltalálni azt a néptörzset(tribe), melyet eddig hasztalanul keresett ..."

Néhány nap mulya állapota fölötte veszélyessé vált és 1842.április 11-én reggeli 5 órakor panaszszó és küzdelem nélkülelhúnyt. A Himalayák egyik kimagasló oldalán, a dardsilingi ál-lomás temetıjében hantolták el, a végtisztességet dr. Campbelltartotta felette.

Dardsilingben szomorúfőz és rózsabokor között áll az em-lékköve, amit a bengáliai Ázsiai Társaság tagjai emeltek tudóstársuknak. Könyvekkel és iratokkal telt négy láda, egy kék öltöny,amit mindig viselt, néhány fehérnemő és egy fızıedény volt min-den hagyatéka.

"Ím itt a legmagasabb csúcs, a sokaság ott alantÉl – mert ık ott tudnak élni!De ez az ember nem élni akart – hanem tudni.Oda lent temethetnétek-e el ezt az embert ?Nem, – itt, itt az ı helye, ahol a meteorok lövelnekÉs a villámok cikáznak s felhık támadnak,A csillagok jönnek-mennek; a zivatar után jön az öröm,Békét küldjön néki a harmat!”

(Browning)

17

"Tanuld meg, hogy az okok világábó1 alegcsekélyebb igyekezet sem tőnhet el,legyen az jó, vagy rossz irányú. Nyom-

talanul még az elszálló füst sem veszhetel."

(Tibeti Aranyszabályok Könyvébıl )

Kırösi Csoma Sándor jellemzése,

"Körösi Csoma Sándor a jelesek jelese, martír és gyızı, ahazai tudományok dísze és örök büszkesége." – Ekként jellemezteıt gróf Kuun Géza t. tag, a Magyar Tudományos Akadémián1900-ban elhangzott díszbeszédében.

Kutassuk, hogy mi volt Csoma magára vállalt kötelessége,élete célja?

Errıl ı maga azt írja:

"Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, keletre jövök, sahogy lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egészéletemet Oly tudományoknak szentelem, melyek a jövı-ben hasznára lehetnek az európai tudós világnak és kü-lönös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévı

adatokra nemzetem történetében."

Koldusszegényen vándorolt és kimeríthetetlen tudásszomjavezette. Az ismert eredmény az, hogy a nyugati fajta elıtt kime-ríthetetlen forráskincsek, a szellemiségnek egész új világa tárultfel. Miként európai tudósok az egyiptomi, az asszírbabiloni ésszumir hieroglifákat, ékírásokat megfejtették és azoknak az eltőntısi népeknek hallatlan értékő szellemi kincseit napvilágra hozták,olyan nagy az érdeme Csomának, hogy az addig teljesen isme-retlen tibeti nyelvet és irodalmat feltárta.

Az 1830-as években Brit-India határait Ladak felé kitolta ésNepállal és Tibettel való könnyebb érintkezés folytán az AsiaticSociety számos buddhista mőnek birtokába jutott, mivel azonbana kalkuttai Tudós Társaság tagjai elıtt a tibeti nyelv és írás isme-

18

retlen volt, ezekbıl semmit sem meríthettek. Általános volt máraz óhaj a tudósok részérıl, de politikai okokból az indiai kormányrészérıl is, hogy a tibeti nyelvet és írást, az ottani nép erkölcsi,mőveltségi és vallási állapotát valaki szakértelemmel tanulmá-nyozza, és velük ezt megismertesse.

"Hozzáférhetetlen hegysorok által elszigetelt tibeti zár-dák figyelmen kívül maradtak. Tudós vagy utazó alig ke-reste fel valaha és a közelmult idıkig, – irja Csoma. –Alig gyanította valaki, hogy a világ azon meg nem hábo-rított menhelyének oltalma alatt, oly éghajlatban, ahol aforró égövi lapályok mindent megrontó hatása nem ér-vényesült, tökéletes épségben feltalálhatók a buddhistahit könyvei, eredeti szanszkrit szövegben és hő fordítás-ban, amit az indiai kontinensen hiába keresnénk."

A "bámulatosan kipallérozott és meggazdagított tibetinyelv"-nek az európaiakkal való megismertetése azért is rendkívülfontos volt, mert a mongol, mandzsú és kínai nyelveket beszélıországokban a tudomány nyelve a tibeti, mint nálunk a latin, egy-ben a diplomáciai nyelve is, mint a francia vagy a mohamedánok-nál az arab.

Elvitathatatlan érdeme az is Csomának, hogy a megjelentfordításai és tanulmányainak ismertetése alapján (megjelentek azAsiatic Researches és a Journal Asiatic Society of Bengal-ban) atudósok megállapították, hogy a régi szanszkrit ısforrása a budd-hizmus tanainak.

Gróf Kuun Géza 1900-ban tartott akadémiai felolvasásábanezt mondja:

"Akár legyen Tibet nyelvérıl grammatikai vagylexicográfikai tekintetben szó, akár forduljon a vizsgálataz északi buddhizmus eredetének s fejlıdésének történe-tére, akár a tibeti geográfiára s régészetre tartozó kérdé-sek kerüljenek szóba, még most is, 55 évvel halála után(1900-ban), a nagy kezdeményezınek, aki a tibeti tanul-mányok terén a részletkérdésekhez vezetı utakat járha-tókká tette, irányaikat megjelölte, elágazásaikat meg-mutatta, mondom, most is a tibeti tanulmányok mővelıi

19

Kırösi Csoma Sándorban nemcsak a kezdeményezıttisztelik, nemcsak az általa lerakott alapra s az általagyőjtött anyaggal építenek tovább, de az egyes kérdések-nél is mindúntalan reá hivatkoznak s a legkitőnıbb isme-rıi Tibet népének s nyelvéneki a vitás kérdések eldönté-sénél sokszor Kırösi Csoma Sándor nézetéhez csatla-koznak, mint olyanéhoz, melyet eddig senki meg nemcáfolt."

Ha egyéb érdeme nem lett volna Csomának, mint az elıbbkifejtettek, akkor is hallatlan büszkeség kell, hogy eltöltsön ben-nünket, annak tudatában, hogy magyar fajtánk ilyen kiváló em-bert adhatott az emberiségnek.

Ha Csoma értekezéseit átvizsgáljuk, sehol sem akadunk an-nak nyomára, hogy a tibeti nyelvben a magyar eredetet kerestevolna. Csoma nagyszerő nyelvtudással rendelkezett, 17 nyelvenbeszélt, ilyent tehát ı nem állíthatott. Csoma maga írja, hogy Ti-bet neve a perzsából származik. A tibetiek magukat Bod, Pot,Bodjul és Podpálnak nevezik, nyelvük a kínai nyelvesoporthoztartozik és a Buddha vallás rituáléjának legelterjedtebb nyelve.

Csoma irataiban nem olvasunk szenvedéseirıl, hıstetteirıl,vágyairól. Elméje békés volt, ment minden szenvedélytıl. Mint aszéltıl védett lámpa lángja, nem imbolygott, mert gondolatait,szenvedélyeit leigázta.

A magára vállalt kötelességek teljesítésében, a lemondásban,az önzetlenségben oly tökéletes volt, hogy indiai ismerıse, dr.Gerard elragadtatásában így ír róla:

"Egész boldogsága abban áll, hogy megélhessen, decsak azért, hogy magát az emberiségnek szentelje, min-den más jutalom nélkül, mint az igazságos méltánylás ésbecsületes hírnév."

Tibet népe féltve ırzi országa határait és szellemi kincseit.Európaiakban megrontóját látja és minden utazóban kémet sejt. Abetolakodóknak tekintett európaiak elıtt lelkületét elrejti, elzár-kózik és ıket többé vagy kevésbé udvarias formában a határaintúlra zavarja. Európai felfedezık Tibetrıl szóló útleírásaikban alegnagyobb nélkülözésekrıl, szenvedésekrıl és megpróbáltatá-

20

sokról írnak. Csoma ezzel szemben minden ajánlat, pénzáldozatvagy egyéb támogatás nélkül akadálytalanul utazza végig Nyugat-Tibet tartományait. Bejut Tibet lámaköreibe, hozzájut az annyiraféltve ırzött összes szent irataikhoz, azokat szabadon használhat-ja. Megtanítják nyelvükre, írásukra, vele együtt dolgozva megis-mertetik a keleti filozófiával, vallásukkal, szokásaikkal, beleve-zetik a yoga szent írásaiba és a yoga gyakorlásába. Mindezt azért,mert Csoma a mongolokat, tibetieket turáni testvéreinek tekintet-te, nem pedig alárendelt fajú színeseknek, mint azt az európai né-pek általában teszik. Ez olyan tisztult felfogás, amit az európaitudósok céhe és az utazók testülete sohasem gyakorolt.

James Prinsep az ázsiai tudós társaság titkára, 1832 ben ek-ként jellemezte Csomát:

"Csoma úrnak fáradhatatlan munkásságát, mely legelı-ször nyujtott módot, hogy Tibet irodalmával megismer-kedhessünk: érdeme szerint fogják méltányolni a tudo-mány férfiai. Vajmi kis kör teheti ezt avatottan, mivelnagy képzettség s beható tanulmány kell arra, hogyolyan bírálók állhassanak elı, kik képesek megérteniama rendkívüli kutatások természetét és fontosságát, areánk nézve annyira idegen régi és újabb kori népelvtörténetére, nyelvére és vallására vonatkozólag. De arramégis mindnyájan képesek vagyunk, hogy nagyra be-csüljük azt az odaadást, lelkesedést és kitartó akaratot,mely tulajdonok okvetlenéi szükségesek arra, hogy egyférfit egymagában és minden pénzsegély nélkül; távolerıés vadon országokba vigyen az ott dívó nyelveknek ésnépszokásoknak a forrás fejénél való tanulmányozásavégett.

Azon kötetekre menı jegyzetek, melyet Csoma úr azAsiatic Societynak ajándékozott, reméljük, hogy az év-könyvben terjedelmesen megjelenhetnek."

"A Magyar Tudományos Akadémia kötelességének is-merte gondosan összeszedni mindazokat az irományokatés tárgyakat, melyek a kitőnı hazafi birtokában voltak.

21

Ha majd egykor a hálás és Csomára büszke Magyaror-szág hozzá méltó szobrot emel emlékének, leróhatja tar-tozását dicsı fiainak legérdemesebbje iránt", – így írtCsomáról Barthélemy St. Hilaire a Journal des Servants1887 novemberi számában.

Szobrot még nem emeltünk emlékének. Nagyszabású irodalmidolgozataiból, amelyek megmérhetetlen értékkel bírhatnak az em-beriség egyetemére, halála óta eltelt évszázad alatt egyetlen sortsem nyomtattunk ki az életében megjelenteken kívül és egyetlengondolatot sem tettünk azonkívül közkinccsé.

Csoma tibeti irodalmi győjteményének tetemes részét dr.Duka Tivadar megkeresésére dr. Malan, a Magyar TudományosAkadémiának ajándékozta. Ezt a nagybecső ajándékot Duka, aRoyal Asiatic Society 1884. évi június 16-án tartott közgyőlésénbemutatta. Az elıadás magyar szövegét és dr. Malan nagybecső

ajánlásának részleteit a "Budapesti Szemle" 1884. évi szeptemberiszámában leközölte.

Már 1832-ben Prinsep kifejtette azt az általános óhajt, – ésazóta ez csak fokozódhatott, – hogy Csoma tanulmányait tegyékközzé. Vajjon miért késik a Magyar Tudományos Akadémia a ta-nulmányok kiadásával?

Csoma maga mondja, hogy

"a tibeti nyelv tanulmányozása nem állott eleinte a ter-vében; csak miután a gondviselés ıt Tibetbe kísérte és aboldogult Moorcraft bıkező támogatása folytán kedvezıalkalom nyílt megismerni, hogy milyen nemő és milyeredető a tibeti irodalom, szánta rá magát örömest, hogyazzal alaposan megismerkedjék, azon reményben, hogyez eszközül fog szolgálni közvetlen tervének megvaló-sításában, tudniillik a magyarok nyelve és eredete körülikutatásaiban."

Csoma a magára vállalt feladatát a legmostohább körülmé-nyek között, koldússzegényen élve, maradék nélkül elvégezte.Amint a tibeti szótárát és nyelvtanát Kalkuttában kiadja, az Asi-atic Society, tagjainak indítványára, tiszteletbeli tagjai sorába ik-

22

tatja. Jutalmat sem az indiai, sem a magyarországi felajánlásokbólel nem fogad, egyedül a Magyar Tudós Társaság díszes tagságát.

Báró Eötvös József Kırösi Csoma Sándor fölött mondottemlékbeszédében azt mondja:

"Az embernek nemcsak nagy tettekre, – melyeknek követ-kezéseit mindenki észreveszi –, de nagyszerő példákra isszüksége van, hogy a serdülı ivadék maga elıtt látva aférfiút, kinek követésére magát gyöngének érzi, fölfelétekinteni, nemes célokért lelkesedni, neki áldozni tanul-jon s kinél ezt tehetjük, annak napjai nem hasztalanulfolytak el.

És vajjon nem ilyen-e Kırösi is? Példája azon állhatatoskitartásnak, melyet csak a halál szakaszthat félbe, demelynek irányát földi erı nem változtathatja meg; pél-dája, hogy nehézség nincs, melyet erıs akarat legyızniképes ne volna; példája mindenekelıtt azon lángoló hon-szeretetnek, mely minden, valóban nagy s nemes tettneklegtisztább forrása.

Igen, Kırösi szerette hazáját, lángolóan, mint kevesen,önzés nélkül, mint talán senki e világon."

"Nincs nagyobb szeretet, mintha életét adja valaki a barátai-ért" – mondja Krisztus Urunk. Csoma életét adta az emberiségfejlıdésének. Feláldozta életét az ısök tiszteletének, a magyar fajdicsıségének.

Keleti ember azt mondja: a gondolat az egyetlen teremtı erıa Mindenségben. Ezért amilyen gondolatokkal él az ember, kö-rülveszik azok elválaszthatatlanul és ı eggyé válik gondolataival.Csoma 1823 júniusától haláláig, tehát 19 éven át Buddha mélysé-ges, transcendentális tanításainak hatása alatt, tudós lámák veze-tése mellett kellett, hogy a yogát, az istenséggel való elmerülés,egyesülés szent tudományát gyakorolja. Ez esetben Indiában töl-tött egész életét a Yogacharya vagy a Madhyamika filozófiai is-kola törvényei szabályozták. Ezek az iskolák szabályai a tökéletesmegtartóztató aszkéta életet követelik meg, azon törvényszerőségfelismerése folytán, hogy a világi élet és a yoga gyakorlata a testi

23

és lelki egyensúly felbomlásához vezetne. Ez a magyarázataCsoma rejtélyes indiai életének.

„A legfelségesebb üdvösség azé a yogié,kinek elméje békés, kinek szenvedély-

természete megnyugodott, ki bőntelen ésaz örökkévalóság természetével azonos.

A yogfi ki ily állandó összhangbantartja enjét, bőneit elhagyta, könnyen

eléri az összeköttetést az örökkévalóva1él, élvezi annak végtelen gyönyörét”

Így szól a Bhagavad Gita egyik Upanisádjában Krishna.Csoma Kalkuttában az Asiatic Society könyvtárnoka gyanánt

mőködött. Egyik bizalmas barátja, Pavie így ír róla:

"Gyakran láttam ıt, elmerülve gondolataiban, moso-lyogva saját ideáinak folyamatán, hallgatagon, mint abrahmánok, kik irataik fölé hajolnak vagy szanszkritpasszusok másolgatásával foglalkoznak”.

Keleti embernek a tökéletesség felé való útjában ez a mód-szere, nyugatiaknak a boldogok és szentek élete, imáikba elme-rülésük, extázisuk a haladás útja. Nincs ezen csodálkozni való. Aszellemi hierarchiára – a szentek és hısök uralmára van és voltfelépítve a mult, a jelen és lesz a jövı minden társadalma, –mondja Carlyle.

Csoma az ıshazára vonatkozólag is helyes úton haladt, sokattudott, sok adattal rendelkezett. Tudta, hogy a magyarok-húnokıstörténetére vonatkozó adatok, írások vannak és ezek felkutatá-sára akart áthatolni a Himaláyák bércein és Lhasszába eljutni.Sajnos, a halál Tibet határán, Dardsilingben berekesztette útjait.

Élete nagy céljának: a magyarok ıshonának felkutatásában ahalál ıt megállította. Az európaiak sorsdrámájában a nagy tragé-dia az, ha a hıs a cél elıtt omlik össze, hal meg. Csoma érezte,tudta közeli halála elkövetkezését. Errıl írnak, kik vele együttvoltak utolsó napjaiban Dardsilingben. Csodálatos, szinte érthe-tetlen önfegyelmezettsége, lelkinyugalma ezekben az utolsó órák-ban, – nyugatiak elıtt – azonban Csomát Kelet filozófiája hatottaát.

24

Tudta, hogy:

"Aki helyesen cselekszik, sohasem juthata keservek útjára. Elérvén azok világát,

kiknek tiszták voltak tettei, számtalanévekig ott marad, majd tiszta és boldog

házban újraszületik. Ott megtaláljaelıbbi testének jellegzetességét és azzaltörekszik elérni a tökéletességet. Elıbbi

vágyai ellenállhatatlanul tovább so-dorják" ...

(Bhagavad Gita. VL)

Csoma példaadó aszkéta életével még életében nagy tisztele-tet váltott ki. Halála után ez a tisztelet a szenteket megilletı tisz-teletté fokozódott. Dardsilingi sírját ma is a tibeti és indiai zarán-dokok nagy tömege keresi fel. Nyugat Boddhisattvá-jaként, va-gyis igen magasfokú szentjeként emlegették, amíg 3apán hivata-los körei fel nem figyeltek. Akkor megindult a szentté avatás elı-készülete. Az 1933. év márciusában Vályi Félix ismert publicista,a "Magyar Keletázsiai Társaság" megbízásából, Kırösi CsomaSándor bronzból készült szobrát a "Japán Császári Múzeumnak"felajánlotta. A szobor felirata ez: "Körösi Csoma Sándor – TheBoddhisattva of the Western World", vagyis a "Nyugati világBoddhisattvája".

A szobrot ısi buddhista rítus szerint Fukuda, a sendai kolos-tor fıapátja avatta fel. Ezzel bevonult a buddhista szentBoddhisattvák sorába, hogy majdan új testöltései, újraszületéseialkalmával az emberiség ı benne egy új nagy megváltóját, Budd-háját tisztelhesse és imádhassa.

"Idıvel többen fognak érdeklıdni abuddhizmus iránt, mely oly sok hasonló-

ságot mutat a kereszténység igazi szel-lemével"– mondja Csoma.

25

Kırösi Csoma Sándor tibeti irodalmi tanulmányai-nak igen rövid ismertetése.

Csomának a tibeti irodalomról közreadott tanulmányai az"Asiatic Researches" XX. kötetében és a "Journal Asiatic Societyof Bengal" címő tudományos folyóiratokban jelentek meg.

Tibet nyelvét európai emberek közül elsınek Csoma sajátí-totta el, így a tibeti irodalmi könyveket Csomán kívül európai tu-dós nem tanulmányozta. Róluk Csoma azt írja:

"Az ıskori irodalomnak ezen érdekes tárházába könnyő

és kellemes úton való bejutásáért a nemeslelkő és bıkezőMyvang lhasszai kormányzónak tartozunk hálával, aki az1729-86-os évek közt a Tibetbe származott irodalmi mő-veket összegyőjtötte, újranyomatta és nyírfatáblákbaköttette".

A hatalmas irodalom összefoglalását 2 óriási, breváriumfélegyőjtemény tartalmazza:

1. A Kah-gyur 98 kötetbıl áll és 1731-ben készült el az új nyom-tatvány. Egy-egy kötet 3000 levélbıl áll. A Kah-gyur egyteljes példányának ára fejében Közép-Ázsiában hétezer ökrötadnak; Pekingben hivatalosan megállapított ára hétszáz fontsterling angol pénzben.

2. A Stan-gyur 224 kötetbıl, összesen 76.409 lapból áll és 1724-ben készült.

E két nagy győjteményen kívül számtalan más mővet is ki-nyomtattak.∗

A tibeti könyvfordítások a Krisztus utáni hetedik századbankezdıdtek, – írja Csoma. Sok tibeti tudós évtizedeket töltött Indi-

∗ Szerzı látott és forgatott ilyen tibeti nyomtatott könyveket a brit múzeumban,

Londonban. Téglaalakú, fatáblába kötött, gyönyörő hófehér lapokon, pirosiniciálékkal és fekete tusfestékkel nyomott, igen dekoratív tibeti betőkkelelıállított nyomdaremekek ezek a könyvek. – A jelen század elején, 1904-ben az angolok egy büntetı expedíciót vezettek Tibetbe és akkorLhasszából hozta el ezeket Junghasbend ezredes.

26

ában, hogy tökéletesen megismerkedhessen a buddhisták irodal-mával. Viszont tudós indiai panditok sokszor kaptak meghívást,hogy a tibetieknek segítsenek a szanszkrit mővek lefordításában.A fordításnál a rengeteg sok tudományos szanszkrit mőszóramegfelelı tibeti szó hiányzott, azokra új szavakat kellett gyártani,aminek következtében bámulatosan kipallérozták a tibeti nyelvet.A munkákat azután a tibeti nyelvbıl mongolra, mandzsura és kí-nai nyelvre fordították tovább.

E hatalmas mővek egészben véve terjedelmes értesítést adnakIndia ıslakossága politikai állapotáról és általános szellemérıl.

Az említett Kah-gyur 98 kötete 7 osztályra oszlik, mindenosztály külön-külön mőnek tekinthetı. Buddha, vagy tibeti nevénSzákya tanait foglalják magukban. E mőveket Buddha legkitő-nıbb tanítványai: Upali, Ananda és Kashiapa szerkesztették.

Elsı mő: Dulva, 13 kötetben a fegyelemrıl szól. Az elsı la-pon Buddha képe van, baloldalán fia, jobb oldalán a fıtanítványa.Alatta ez a fölirat: "Üdvözlet a mesterek fejedelmének, üdvözletSárika fiának, üdvözlet Grachen dzsinnek, a fıtanítványnak! Üd-vözlet a Háromságnak." – És ez a hatalmas mő ezzel a fohásszalkezdıdik:

"Az aki ketté vágta az emberi vonzalom kötelékeit, le-gyızte az ócsárlókat és legyızte a sátánt minden seregé-vel és megtalálta a tökéletesség legmagasabb fokát, – İttisztelem!"

A második mő: Ser-csín. 21 kötetben túlvilági, transcenden-tális bölcseletrıl szól. Ebbıl 20 kötet tartalmát Buddha jelentetteki 51 éves korában, miután már 16 éve „megvilágosodott" volt.Ez a buddhisták "Hegyi beszéde". Nagy tiszteletben tartják ezeketa tanításokat. Rendkívül elvont bölcselet, tele van absztrakt mő-szavakkal és azok értelmezésével.

A harmadik mő: P'hal-ch'hen 6 kötet, erkölcsi tanok buddhákés szentek jellemérıl.

Negyedik mő: Kong-tsens = drágakı csúcsa, w bu’dhizmuserkölcstana, 6 kötetben, versben és prózában.

Ötödik mő: hido, szanszkritben Sutra, 270 különálló munka,30 kötetben. Tartalmuk erkölcsi és metafizikai tanok, legendák,orvosi tudományokra, csillagászatra, csillagjóslatokra vonatkozó

27

értekezések. Orthodox; és heterodox teóriák, erkölcsi és polgáritörvények, természetrajz, természettan, hierarchia, stb.

A Kah-nyur utolsó nagy része a Rgyud, szanszkritban Tantra,22 kötetben. Tárgya misztikus theológia.

A tibeti szent könyvek második hatalmas győjteménye aB'Stan-Hgyur, jelentése lefordított utasítások. E győjtemény 225kötet. Két részre oszlik Gyud 87 kötet és Mdo 136 kötet. Ehhezjárul egy kötet ima és ének és egy kötet tartalomjegyzék.

Az elsı rész Bstod-Ts'hogs Szent énekek és dicsıítésekgyőjteménye.

A második rész R'Gyud, szanszkritban Tantra. 87 kötet, 2640önállú mővet tartalmaz, oly hatalmas, majdnem határnélküli ter-jedelemben, hogy ehhez hasonlót a földkerekség egyetlen irodal-ma sem mutathat fel.

Ez a hatalmas mő a Kala-chakra, tibeti nevén Duskyi-hk'horló, vagyis "idık köre" rendszerbe vezet be. Elvont értelem-ben egy bizonyos isten nevét is jelenti, aki bizonyos istenek gyü-lekezete fölött elnököl. E vallási rendszer északi Ázsiából, a me-sés Shamballa országból, a Sihon vagy Sita folyam környékérılszármazott. Kelet-Indiába Krisztus után a X. század körüli idık-ben hozták be.

Itt a Csoma által közölt tartalom részletesebb ismertetésétazért közlöm, mert ez ısi ázsiai eredető shamantizmus. Emagasfokú mágikus szertartások, a természet rejtett erıinek fel-ismerésén alapszanak. Ilyen mágikus tudásuk volt az ısi egyip-tomiaknak, a szumíroknak. stb. Származásuk, elterjedésük az em-beriség ázsiai ısi bölcsıje felé mutatnak.

A Tantrák Csoma szerint ilyen tartalmúak értekezések aKala-chakra rendszer rituáléjáról, a Mandala rendszer körüliszertartásokról, a Kala-Chakra csillagászati rendszerrıl. AMandala misztikus körben végrehajtandó szertartásokról. Aszentség, fogadalom és kötelezettségrıl. Szem felnyitásakor meg-figyelendı szertartásról. Misztériumokról. Megszabadulásokról.A biztos lét miként történı elérésérıl. Az ellenség gondolaterıvelvaló legyızésérıl. Ellenségeink hatalmunkba kerítésérıl. Meg-igézések és bőbájok. Tőzáldozatok a betegségtıl való megszaba-dulás, bıség, meggazdagodás, jólét, hatalom, stb. biztosítása vé-gett. Valamely személynek vagy dolognak a hatalmunkba keríté-

28

se. Ellenségünk mozdulatlanná tétele. Jégesıtıl való megóvás.Egy hadsereg legyızése. Bélpoklosság gyógyítása. Bőbájosság ésehhez tartozó titkos mesterségek tökéletes elsajátítása. Minırendszer által érhetı el olyan tökéletesség, mint amilyennel Hjam-Dpal, a bölcseség istene bír. Leghatásosabb gyógyital, mely min-den betegséget meggyógyít és a test erejét megifjítja. Nemtelenércek arannyá változtatása. Jóslás, elırelátás, jövendölés, stb., stb.

Végül a Bstan-gyur győjtemény utolsó része, a Mdo. Tartal-ma hittan, bölcsészet, logika, dialektika, nyelvészet és nyelvtan,költészet, versek, synonimák győjteménye, csillagászat, orvostan,erkölcstan, útmutatás a fizikához és alkémia.

E két könyvgyőjteményen kívül még számtalan könyv éskézirat van minden kolostorban. Azonban a ritkaságok, Indiábólmentett ısi kéziratok, mély bölcseséget rejtı szentírások, évköny-vek, krónikák Csoma értesülése szerint Lhasszától egy napi járó-távolságra fekvı Samye (B'Samye) királyi székhelyen, a Kr. u.VIII. században épült kolostorban vannak letéve.

A Khala-chahrának nevezett vallási rendszer tantrikái messzeelhajlanak Buddha eredeti tanításaitól, amely mély transcenden-tális bölcselet. Eszerint van északi és déli buddhizmus. A délieredeti tisztaságában ırizte meg Buddha tanításait, ethikai és lelkifejlıdésre építı spirituális fejlıdés elımozdítására a rádzsayogáthasználja. Az északi, a lámaizmussal kevert buddhista vallássáfejlıdött. Ezek nagy tömegei (fıleg Nyugati Tibet vörössapkáslámái) tudatos, igen fejlett mágiát őznek. A sidhik (mágikus erık)megszerzését huta-yogával (lélegzés ellenırzésével) készítik elı.A lámák kolostorokban laknak, amelyek igen népesek. A lámáktöbbsége fejletlen, alsóbb színvonalon állók, akiket ambíciójuklegfeljebb alsóbb pszihikai erık megszerzésére hajt. Csoma lá-mája már a maias fejlettségő tudós szerzetesek közé tartozott.Ilyen lámát egyéni kiválósága emel a többi fölé. Vannak azutánegészen ritka kínálóságok, akik a természet rejtett titkaiba is mé-lyen be tudnak hatolni.

Ami a pszihikai erıkre és jelenségekre vonatkozik, ezeketépp úgy kellene tanulmányozni, mint a tudomány bármely máságát. Ezekben semmi csodálatos vagy természetfölötti nincsen,mint ahogy keleti bölcselık sem a véletlent, sem a csodákat nemfogadják el. Ilyeneket a természet törvényei ismeretének hiányá-

29

ban tételezünk mi fel. Ha észszerően és tudományosan vezetik apszihikai kiképzést, akkor a tanuló feltétlenül elérí a kívánt ered-ményt.

31

II. RÉSZ: AZ İSHAZA

33

"A nemzetségek romlásában elvész az óscsaládi hagyomány és ahol nincs ha-gyomány, törvénytelenség száll ott a

családra. Hol törvénytelenség uralko-dik, ott elfajul az asszony és az asszony

fajtalanságából osztályzavar áll elı.

E zőrzavar poklok fenekére veti a pusz-títókat és az elpusztult családot egya-

ránt. Áldozat híján ıseik a mennybıl le-zuhannak: `

(Mahabharata, Bhagavad Gita L)

I. Kırösi Csoma Sándor célja

Kırösi Csoma Sándor hosszú, céltudatos tudományos búvár-kodás után azt izente nemzetének

"Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlennemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítá-sára, mint a magyar társadalom az ıs-indiai kultúra tár-házában."

Csomának az ıshazára vonatkozólag felvetett problémái egé-szen újak voltak, nem egyeztek a tudományos körök felfogásával.Ezért hatalmas irodalmi vita fejlıdött ki megállapításai vagyCsomának tulajdonított felfogás körül. A róla írt tanulmányok éskritikák már 1820-ban kezdıdtek, tartanak ma és folytatódni fog-nak a jövıben is. (Lásd a felsorolásokat Szinnyei József: "Magyarírók" címő győjteményben. )

Tény az, hogy Csoma Julián barát nyomdokain indult, az ıs-hazát kereste. Székely volt, büszke arra, hogy a nagy Attila nép-ének leszármazottja. Hún fajú népek között élt Indiában 19 évig.Rendelkezésére állt a tibeti és az indiai ısi irodalom minden ad-dig ismert forrása. Nyelvtudása óriási volt. Csoma pedig kutatottlankadatlan buzgalommal.

34

"Az én utazásom célja – írja Kırösi Csoma Sándor – felke-resni a magyarok legelsı lakhelyeit, összegyőjteni viselt dolgaik-nak történelmi emlékeit és megfigyelni azt az analógiát, amelytöbb keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van." – "Kétségtele-nül kínai Tatárországnak beljebb esı részei azok a helyek, – ahola magyar nemzetnek bölcsıjét keresnünk kell."

Történészeink Kırösi Csoma Sándor céljait vizsgálva meg-állapítják, hogy téves nyomokon haladt, mert ha eljuthatott volnaa kínai Kan-szu tartományba, ott az ujgurok egy töredékét találja.E néptöredék törökfajú rokon nép, de nem leszármazottai ahúnoknak vagy a magyaroknak.

Németh Gyula 1934. március 26-án az Akadémián tartottfelolvasásán Wurzbach életrajzi lexikonjára (1855) hivatkozott,ahol arról van szó, hogy Csoma 1816-18-ig tartó németországi ta-nulmányai alatt Blumenbach elıadásait hallgatta. E tudós a kínaiévkönyvek alapján a magyarokat az újguroktól származtatta. Né-meth Gyula szerint Csoma ezt a néptöredéket akarta felkeresni,mert halála elıtti napon Dardsilingben Campbell angol kormány-ügynökkel folytatott beszélgetéseibıl ezt lehet feltételezni. Ugya-nezt állítja Ligeti Lajos: Az ismeretlen Belsı-Ázsia c. könyvében.

Németh Gyula feltételezi, hogy Csoma az ujgur-hún kérdésrevonatkozó, az ı idejéig megjelent szakirodalmat ismerte, éspedigDeguignes, Szekér Joachim, J. E. Fischer és Pray mőveit, ame-lyekben a magyarságot az újgurok és a nyugati törökök, illetılega vogulok összeolvadásából származtatták.

Elıször le kell szögeznem, hogy sokkal nagyobb az a szak-irodalom, amely Csoma idejéig megjelent, és amelyeket Csomá-nak ismernie kellett, mint azt fentemlített történészeink feltétele-zik.

Másodszor Csoma nagyértékő kéziratait a Tudományos Aka-démia a mai napig sem adta ki, tehát nem tudjuk megállapítani,hogy mi volt Csomának tudományos felfogása a hiung-nu-hún-magyar származás és az ıshaza helyének kérdésében. Az egyeselejtett mondatokból és gyér feljegyzési adatokból csak követ-keztethetünk ebbeli felfogására.

35

Sámánok hona – Shambala

Csoma az ıshonra vonatkozó ısi feljegyzések után kutatott.Olyasforma tibeti évkönyvek, útleírások, történetek után, amelyekTibettıl északra esı középázsiai vidékek hún vagy ugor népénektörténeteirıl szólnak. A kínai irodalomban húpokról van ilyenmő, mert ık a történeti eseményeket évezredek óta rendszeresenfeljegyezték. Hogy ilyen törekvései voltak Csomának, ezt meg-erısíti dr. Gérárd orvos-ismerıse, amikor Csomával történt be-szélgetése alapján azt írja:

"A Testei-Lapapu és Lhassza régi városok zárdáihoztartozó régi könyvtárakban, hír szerint, sok nagybecsőmő van, amelyek tartalmával a világ csak egyedül olyangéniusz közvetítésével ismerkedhetik meg, mint aCsomáé. İ erısen vágyik arra, hogy a mongolok hazá-jába behatolhasson, hogy ott minden lehetı kutatástvéghez vive, azon ısi népek históriáját és intézményeitmegismerhesse".

A tudós láma, aki Csomát tanította, ezekben a kolostorokbantanult és Csomának ilyen ısi történetekre vonatkozó könyvekrılbeszélt. Elmondta, hogy látott egy "Depter-r-Nyingpo", azaz "Ré-gi krónikák" címő könyvet és hogy az igen érdekes, különösenDzsingisz kán történetére vonatkozásai miatt. Értesült Csomatöbb más tibeti könyvrıl is, amely a jogarok országáról szólt.

Azok a feljegyzések, amelyeket dr. Campbell utolsó óráirólkészített, nem tarthatók teljes hitelességőeknek, hogy abbólCsomának a magyarok ıshazájára, vagy a jogar-ujgurok magyarrokonságára vonatkozólag vallott meggyızıdésére a végsı kö-vetkeztetést levonni lehetne. Ugyanis Campbell maga mondja:"Fájdalom, az elbeszélés összefüggése elıttem sokkal komplikál-tabb volt, mintsem azt folyamatosan feljegyezni tudtam volna",továbbá Csoma ezen beszélgetését csak "tökéletlen modorban"tudta feljegyezni. Azonkívül, ami a legfontosabb; hogy Csomát,amikor ez a beszéd elhangzott, az ázsiai mocsárláz szörnyő mér-tékben meggyötörte, ami ellen ı semmi gyógyszert sem használt.İ már akkor a halállal küszködött.

36

Csoma megjelent tanulmányaiból azt látjuk, hogy lázasankutat egy földrész után. Shambala országról (Sámánok országa)állandóan ír értekezéseiben. A buddhistáknak Shambala mély ti-tokkal körülvett szenthelyük. Legendájuk azt tartja, hogy volt egy"fehér sziget", ahol nagy bölcsek vezetése mellett az ugor népfejlıdött az isteni bölcseség tanításaiban. Amíg Istennek tetszıéletet élt, virágzott az ország, amint azonban az ördögi mágia út-jára lépett és egymás megrontására törtek, elpusztult. Népénekcsak az a töredéke menekült meg, akik az igazság útját el nemhagytak.

Csoma arról értesít, hogy a lamaizmus alapját képezı "Kala-Chakra" rendszer Shambalából származott. Tibet északi határánelterülı Turkesztánban viruló sámán (foh) vallásról az 560-asévekben tudósítanak a bizanci kútfık. Ebben az idıben Turkesz-tán népei felett a kínaiaktól tukuenak, a bizanciak által turkoknaknevezett nép uralkodott. E nép kánja Diszabul, az Irtisz forrásvi-dékén lakott és innen küldte II. Jusztinusz bizánci császárhoz kö-veteit.∗

Kırösi Csoma a Stan-gyur köteteinek tanulmányozása köz-ben a könyvbe kötve 18 darab olyan kész útlevelet talált, amelyekoly buzgó egyének számára voltak kiállítva, akik a legendásShambalában fekvı Kalâpa városába szóltak. Az útlevél megje-lölte az utat, mely húsz napig tart nagy sivatagon át, egy fehérhomokos területre, valahol a Sita, vagyis Jaxartes folyam partján.Kırösi Csoma ehhez azt a magyarázatot főzi, hogy „nagyon való-színő, hogy a buddhisták Jeruzsáleme az ısrégi idıkben aJaxartesen túl volt, még pedig valószínőleg a jogarok országá-ban."

Kunga-Nying-po, kínai krónikaíró körülbelül 1000 évvelelıbb azt írta – mondja Csoma –, hogy északról a bórok (mongo-

∗ Sámánizmust Tibetben bon vallásnak nevezték és a régi bonczó ellentéte a mai

hlaczd szekta. Kínai bonc, a japáni bonszi-pap, a magyar bonc-pap és agarabonc — fekete pap, varázsló, kuruzsló, pap jelentéssel egyezik. (V. ö.:Bonchada község, Boncza család.) Kung (Sifahián) kínai szerzetes a Kr. u.399. és 414. évek között a Lobpor vidékérıl 15 napi utazás után Ui vagyUhu (ujgur) országba, a mai keletturkesztáni Kulcsa vidékére jutott. Sze-rinte az ottani papok és a nép a sámánvallást követték.

37

lok és jogarok) országából kapták a törvénykönyveket és akézimővészetet.

Tibeti könyvek a jogarok nevét jugurnak írják, hazájukat pe-dig Jugerának említik. Ezt az országot Csoma a buddhisták ısi Je-ruzsálemének nevezi.⊗

A Stan-gyur győjtemény említ egy értekezést, melyet a jogarnyelvbıl lefordítottak és röviden elbeszéli egy Buddha-szobornakaz országukon keresztül való vándorlását. Ezt az értekezéstCsoma lámája Lhasszában látta.

Csoma tovább így ír:

"Shambala mesés ország északon, melynek fıvárosaKalâpa. Ez fényes város volt és sok Shambali királyszékhelye. Körülbelül a 45. és 54. északi szélességi fokalatt fekszik, a Sita, vagyis Jaxartes folyam túlsó részén,ahol a napok hossza a tavaszi aeqinoctiumtól a nyárkezdetéig 12 indiai órával, azaz 4 óra 48 perccel nı eu-rópai számítás szerint".

Felemlítem, hogy még két hazánkfia, gróf Széchenyi Béla, a"legnagyobb magyar" idısebbik fia és Lóczy Lajos világhírő ge-ológusunk együttes keleti útjukon Kínát egész szélességében át-utazták és Tibetet is megközelítették, sıt párnapi járóföld mély-ségbe oda be is hatoltak. İk is hallottak a legendáról, aképen,hogy a boldogság szigetének neve Shambala és a távol-nyugatonfekvı fıvárosáé Kalâpa, ahol a buddhizmus azonban csak kétezeresztendı mulva fog elterjedni.

Csomát melegen érdekelte a "Fehér sziget", Shambala, Tibetihagyomány szerint a "Fehér sziget” az egyetlen hely, mely másDwipa-k (földrészek, kontinensek) általános sorsát elkerülte ésnem pusztítható el sem tőzzel, sem vízzel, mert az az "örök föld".A "tőz és víz" kataklizmák okai közötti különbség, hogy Lemuriavulkánikus tevékenység folytán jutott víz alá, Atlantisz pedig aföldtengelyben végbement elhajlás következtében süllyedt el.

⊗ Ez az ujgurok belsı ázsiai földje lehet és nem a vogulok és osztjákok Jugria,

Jogra, Ugra nevő hazája, amely a felsı Káma, Csuszovája és Pecsora vidé-kén volt.

38

Az emberiség születési helyét, bölcsıjét az ısi indiai szent-írások Arghia Varsha = Áldozatok Országa néven nevezik. Ez aföld Kailasz hegytıl majdnem a Samo (Gobi) sivatagig terjed;most az Aral-tó, Baltisztán és Kis Tibet között torul el, de az ısiidıben nagyobb volt a területe. Innen, az emberiség anyaföldjé-nek belsejébıl várják az ısi szentírások Kalki Avatár-jának (Meg-váltó-jának), a Sosiosh-nak megjelenését. Ez a "Fehér lovas", aki-rıl Szent János Jelenések könyvében is említést tesz.

Ázsia téres síkságain legyezıszerően helyezkednek el és in-nen vándorolnak szét az évezredek során a népek. Északnyugatralakó ugor népek nagy tömege leszakad, és Indiába vándorol. Ezeka Kol és Munda népek. Keletre, az óceán partjára, a japán, koreaiés kínai népek telepednek. Kelet-Ázsiában, a nagy Kingán hegy-ség déli nyulványai felé a mongol, török és tunguz népek rajzanakki.

Ramstad finn tudós szerint e népek még a Kr. e. IV-III. év-században nem váltak szét egymástól, hanem egyetlen, többé-kevésbé egységes nyelven beszéltek. Tehát akkor a nyugati éskeleti török is egy volt.

Ebben az ısi nomád hazában ott élt a hún nép is, akiket a kí-naiak hiungnu néven neveztek.

39

II. Fajszármazásunk kérdése

Felmerült azt a kérdés, hogy Körösi Csoma Sándor életébenmi volt az általános nemzeti felfogás a magyar nép származásáraés ıshazájára vonatkozólag.

A középkori magyar krónikaírók által hirdetett hún-magyarazonosságnak hivatalos állásfoglalását és a népi öntudatban isélénken élı hiedelmét Csoma idejében a finn-ugor származástvalló nyelvészeink nyomán már kikezdték. A hún-magyar azo-nosság ezeréves tudata ellen az általános roham azonban csak jó-val Körösi Csoma halála után indult meg.

Csoma utazásának célja az volt, hogy a származás és az ıs-haza tekintetében vallott ısi felfogást legelfogadhatóbb módonigazolja. Elejtett szavaiból és írásaiból kitőnik, hogy hitt ahiungnu-hún és a hún-magyar azonosságban vagy testvéri rokon-ságban, a székelységnek Attila (Csaba) hún népétıl és az Árpáddinasztiának Attilától való leszármazásában, végül a "kínaiTatárország beljebb esı részein" fekvı ısi nomádhazában. Etel-közt, Levédiát, kaukázusi Eviláth földjét és Korozmiát, a húnok"Kis-Indiáját" az ısök átmeneti szállásainak tekintette.

A továbbiakban felhozom, mily ellenvetéseket hoztak fel ésmit igazolt a modern történettudomány, a régészeti, néprajzi,nyelvészeti és egyéb rokonágak kutatásai. Hozzájuk főzöm a ke-leti filozófia nézıszögébıl levonható eredményeket, mint olyaneredményeket, amelyek a keleti szemlélıdı világfelfogásban élıCsomának felmerülhetett.

Végeredményben Csoma halálának százéves évfordulóján, amai nap tisztán áll elıttünk és tudományosan is igazolt az eddiginagy kérdés, hogy helyes nyomokon haladt Csoma. Végsı céljaelıtt bekövetkezett halálával pótolhatatlan veszteség érte a ma-gyar történettudományt és így az egész nemzetet.

*A mai magyarság fajilag és nyelvileg is kevert nép. A keve-

redés azonban rokon-fajok közt ment végbe. A honfoglalók nyolctörzse közül Gyarmat, Tarján, Jenı és Keszi bolgártörök, Kürt és

40

Ibér középázsiai köztörök nevőek. Kürt középázsiai türk törzsnév,mely a jeniszejvidéki feliraton is elıfordul. Zichy István gróf sze-rint a székely írás betői a jeniszeji türk írásból származnak, tehátetnikai kapcsolat tehet. Nyék, a nyolcadik törzs, neve egyetlenfinn-ugor nyelvbıl sem fejhetı meg. (Értelme a Kör-nyék sza-vunkban fennmaradt.) Etnikai összetételében a törzsszövetség délifinn és ugor vagy nyugati török (szabír és kozár hún), továbbákeleti hún, ezek között Árpád házanépe és törzse Attilaféle hún. Ahonfoglaláskor itt talált népek: a hún, avar, bolgár, ugor és szé-kely az elıbbiekkel egyfajú népek. Ezekhez jött az Árpádok alatta bessenyı, kun és tatár telepítés, majd a mohácsi vész után azozmán török keveredés. Ezek keleti törökfajú népek. A magyarnép ethnographiáját tehát e szerint kell vizsgálnunk.

Nyelvészeink teljesen elkötelezték magukat az északi finn-ugor rokonság mellett és "tönkre silányítottak" minden olyanirányt, amely a török rokonság mellett emelt szót. Szókincsünk-ben azonban hatalmas mennyiségő olyan szó van, amely a török-ben és mongolban is megvan. Erre különbözı teóriákat állítottalfel. Ilyen valamely türkfajú néppel függıségi vagy szövetségesviszonyokból fahaló nyelvhatás.

A nyelvészek két részre bontják a törökséget, nyugatira éskeletire. Ugornak hívják a nyugatit, Oguznak a keletit. Úgymondják, hogy legrégibb jövevényszavunk, pl. az ökör, a csuvas-törökbıl jött, mert a keleti-török ezt üküz-nek mondja. Eltérés avégzı "r" és "z" hangok között van. Azonban nyelvészeink nemvették figyelembe a legısibbnek tartott mongolt. Ez ükher ésükür-nek, tehát "r"-rel mondja e szót, pedig a mongol ugye: csakkeletázsiai nép. Konstantinos Porfirogenetos: De administrandoImperio c. mővében írja, hogy a kozárok három törzse aturkokhoz (magyarokhoz) menekült. "Összebarátkoztak egymás-sal és kabaroknak nevezték ıket". – "Megtanították a turkokat akozár nyelvre és a mai napig ezt a nyelvjárást használják, deamellett bírják a turkok másik nyelvét is." Tehát a kozár (kabar)hún nyelv azonos a mai magyar nép nyelvével. Így ısi török szó-kincsünk nyugati török szavak és ez keleti török-mongol szó-kinccsel gyarapodott.

Moór Elemér ("Népünk és nyelvünk", 1939) szerint:

41

"a magyar nyelv ú. n. bolgár-török jövevényszavai há-rom nyelvbıl valók. Van t. i. közöttük egy régebbi köztö-rök és egy mongol réteg. Az úgy nevezett bolgár-törökjelleg pedig csupán a legújabb réteg szavain ismerhetıfel. A legrétibb jövevény szláv szavainkhoz teljesen ha-sonló paraszti jellegő szókincs csak a kabarok révén ho-nosodhatott meg nyelvünkben; a kabarok t. i. menekült-ként csatlakoztak a magyarsághoz. Mint menekülıknek,állatállományuk nem lehetett s ezért a nomád életformaszigorú törvénye értelmében szükségszerőleg a magyar-ság földmőves szolgáivá váltak".

Ellentétes elven áll Zichy István gróf, aki szerint "a magyar-ság fajilag török eredető, sıt nyelve szerint is az és a mai finn-ugor nyelét csak késıbb tanulta meg." Ezért a magyar nyelv koraitörök jövevényszavai nem finn-ugor népnek idegen nyelvbıl vettkölcsönzései, hanem egy nyelvcserén átment bolgár-török nép ısinyelvének és mőveltségének megırzött emlékei.

Hóman Bálint szerint a mongol-ıstörök népek évezredekenát nyelv- és életközösségben éltek egészen a Kr. elıtti másodikévezredig. Kr. e. ezer évvel a mandzsu, mongol, a keleti vagyköztörök (hún, ogur vagy türk) és a nyugati török (ogur, bolgár)ágak már egymástól elszakadva népesítették be a koreai félszi-gettıl az Uralig terjedı hatalmas teret.

Hóman Bálint szerint a magyarság eleje finnfajú nép volt ésaz "elımagyarokra" egy nyugati török (ogur) nép rátelepedett.

"A VI-IX. században a Meotisz hazában ismétlıdı törökhatások alatt állt, mőveltségük új török elemekkel is bı-vült."

Ma már a tudomány eldöntötte, hogy a magyar nép alapréte-ge finn-ugor volt. Ez az alapréteg azonban déli ugor és a hatal-mas hún-mongol-török fajnak nyugati ága. A finn és ugor népekısi nomád törzsei észak felé kirajzottak a jeges tengerig. Más ré-szük a Volga—Ural—Kaspi-tó vidékérıl dél felé vonult a Kauká-zus vidékén, Irán északi és nyugati részein és a Kaspi-tó keletifelén Turkesztán, Baktria és India észak-nyugati vidékein. Egy

42

hatalmas tömegük még a történeti idık elıtt, – megelızve az ısiárja betelepedést, – elönti India középsı és déli részeit.

Ezeknek a finn-ugor népeknek középsı törzsei, Kr. e. 177-ben a középázsiai Húnbirodalom királyának meghódoltak.Balambér hún királlyal együtt jöttek 375-ben hún vezetés alattEurópa földjére. A Kaukázus vidék Kuma folyó menti Madzsarváros. Madzsar helység, Madzsar tó nevében máig is él ott aMagyari törzs neve.

Attila halála után az onogur (tizugor törzs) törzsszövetség,kikbe a bolgár-törökök és a magvari vagy megyeri törzsek tar-toztak, a Dnyeper—Don—Kubán vidékre telepszenek, 463-bonszövetségkötés céljából követeket küldtek Bizancba. Attila fia,Dengezik hún király fenyegetınek tartotta ezt a szövetséget éslegifjabb öccsét Irniket (Csabát) egy hún sereggel az ugorság"rendbeszedésére" küldte. Irnik húnjai az ugor szövetség nemes-ségét adták. Beolvadásuk után bolgár (= keverék) néven emle-gették az ugorságot. (V. ö. Hóman Bálint: Szent István.)

Nézetem szerint ekkor válhatott a magyari vagy megyeri tör-zsek nevévé a Hungar, vagyis Hún-kar, hún-sereg név, ami töké-letesen megfelelt a hún-török népek felfogásának. Ugyanis ha alovas hún vagy török népek más népeket leigáztak, azok fölé avezetırendet ık adták, de a leigázott népek szervezeteit meg-hagyták, fınökeiket csapatvezérekké tették a saját törzscsapataikfelett és a határok védelmére vagy a háborúban elı- és utóvédnekrendelték ıket. A leigázott nép így egyenjogú része lett a nagyközösségnek. Nem a nyelvi vagy népi, hanem állami, nemzetiegységre törekedtek, de ugyanakkor az uralkodó faj szelleme to-vábbra is hatóerıként megmaradt. A leigázottak a törzsnevek he-lyett felvették a nemzetté szervezık nevét. (V. ö. Fehér G. i. m.)

Már Kr. e. 176-bon Mao-Tun nagy hún király a kínai csá-szárhoz intézett levelében az általa leigázott 26 birodalom népérılazt írja, hogy "mind húnokká váltak és ezek az íjjat feszítı népekmár egyetlen családdá egyesültek."

Attila egy jóslat folytán családja folytatóját Irnikben látta ésvalóban ı lett a Gyula-nemzetség alapítója. Ebbıl származott az525 táján élt Gurda és Magyar fejedelem. 558-ban az avaroknak,10 év mulva a türköknek hódoló ugorságot 630-ban a Gyulanembeli Kurt fejedelem felszabadítja. Félszázad mulva a bolgár,

43

magyar és szabir nép végleg szétszakad. A volgai bolgárok azészaki erdıvidéken Nagy-Bolgárországot, a doni bolgárok Kurtfia Isperich vezetésével a dunai bolgár fejedelemséget alapítják.Az onogur-magyarok Kurt fia Bég Baján uralma alatt visszama-radtak, de 680 táján a kozár nép függıségébe kerülnek. Itt 5 törzsnéven besgur-nak (baskír) nevezik ıket. Határvédı csoportjukat870 táján a bessenyık támadása északra, az Uralvidékre ésPermiába sodorta, ahol Julian magyar szerzetes 1237-ben reájuktalált.

Ez "Magna Hungaria"-nak nevezett Keleti Magyarország.A bizanciak történetében Konstantin császár által "Mazar"-

nak nevezett népünk ismert elsı szálláshelye a Kaspi-tótól nyu-gatra esı vidéken volt. A rokonfajú törzsekbıl álló népet eredeteután a bizanciak Turk népnek nevezik.

A belsı-ázsiai steppe-kultúra nevelte ısök a Kaspi-tó és aKaukázusvidéken iráni kultúrhatások alatt éltek. A X. századbanmár egész Európát rettegésben tartó, erıs államszervezı képes-séggel bíró, magas kultúrájú népként léptek fel. Bessenyı táma-dás folytán elhagyják a Don menti és Levediai, majd az Etelközihazájukat. Itt már álmos fia Árpád, az Attilától származó hún-magyar uralkodó ház sarja az örökös fejedelmük. (V. ö. Hóman i.m.) E nép Hungar vagyis Húnok hada néven nevezi magát és aKárpátok övezte országot Attila király és a hún népének örökségegyanánt veszi birtokába.

A magyar törzsszövetség szabir törzsei a besenyı támadáskövetkeztében leszakadtak és a kaukázusi Kuma folyó melletti ısiföldön Magyeri néven a harmadik Magyarországot alapítják.Mátyás királyunk korában még mind a három keresztény Magya-rország fennállt. Magyarország lakossága Mátyás király idejében5 millió volt, tehát Angliával egyenlı népességő, és haKummagyeria és Magna Hungaria lakosságát még hozzávesszük,úgy Európa legnépesebb, leghatalmasabb faja a XV. században amagyar volt.

Önként felmerül bennünk az a kérdés, hogy miért nem írtákmeg a Szabir nép történetét, vagy miért késlekednek történetíró-ink a magas kultúrát, katonai erényeket, államalkotó képességetképviselı, a nemzetnek dinasztiát adó, uralkodó húnfajnak dicsıısi multját megírni?

44

"Kaszálják a vitlás füvet és a beril sáf-rány sarjad, most egy éve hogy a rétenhıs katonáink vére alvad. Nincsen ha-

zám, nincsen házam, mindent elvitt avérözön: nincs irgalom, csak siralom;

húnok dúlnak minden rögön ..."

(Si-King gyüjteményébıl, a Kr. e. I. évezredbıl. Ford.: ÁgnerLajos.)

45

III. Hiung-nu hún azonosság és a hún magyarszármazás

A hiung-nu hún azonosság kérdése feletti vita nem mai ke-lető. Deguignes: Histoire Generale des Huns, des Turcs, desMongols et des autres Tatars occidentaux, etc. címő 1756-58-banmegjelent mőve óta folyik e kérdés felett a vita, a hún, török ésmongol elméletet követık között.

Deguignes írja, hogy "több mint 1000 éven át dicsıségben éltnemzet" története majdnem feledésbe merült, bár különféle ko-rokban hatalmas monarchiákat alapítottak Ázsiában, Európábanés Afrikában. A húnok, mely nemzet késıbb a "török" nevet vi-selte, az Irtis és Amur közötti Észak-Kína vidékérıl eredvén, fo-kozatosan nagy Tatárország egész terjedelmének uraivá lettek.Krisztus elıtti 200 év óta különféle királyi családok uralkodtakegymás után a nagy kiterjedéső országokban. A rómaiaknál na-gyobb birodalmaik, kiváló uralkodóik, törvényhozóik és hódítóhadvezéreik voltak és az utóbbiak jelentıs forradalmakat indítot-tak. Egyik törzsük hozzájárult a Római Birodalom megdöntésé-hez. Frankhont, Itáliát, Germániát elpusztította, Északeurópa töb-bi országaival együtt. A Kalifa birodalmát rombadöntötte és aSzentföldet birtokolta."

J. Klaproth: Tableaux historique de 1'Asie. 1826-ban megje-lent mőve szerint a hiung-nuk törökök voltak.

A mongolok és húnok ısi történetét hasonlóképen megírtákD'Herbelot, De la Croix és Pallas. Az angol Gibbon (Decline andFall of the Roman Empire 1745.) a húnokról "a világ ijedelme"kifejezéssel emlékezik meg.

Carl Dietrich Hüllmann (Geschichte der Mongolon bis zumJahre 1206. Berlin 1796.) híres munkájáról nem tesznek említéstakadémikusaink, pedig ezt is kellett ismernie Kırösi Csoma Sán-dornak, ha a szakirodalmat tanulmányozta.

Hüllmann azt írja:

"Bizonyos, hogy a mongolok testi és erkölcsi felépültsé-gük és nyelvük által is valamennyi ázsiai nép fölött mint

46

ısrégi törzsnép tőnik ki, ezért a tatár elnevezést magukrasértınek tartják."

Az elsı ismert név, amelyen a mai mongolok a történelem-ben megjelennek, hiong-nu vagy hún. Ezek már több mint ezerévvel Kr. születése elıtt ott laktak abban az országban, melyetutódaik most bírnak Mongolországban. İk foglalták el Kínát éslassanként egész Középázsiát Kipcsákig. A kínaiakkal való foly-tonos háborúskodás, de még inkább a birodalomnak Kr. u. 48.évben északi- és déli Húnországra történt felosztása, aláásták ha-talmukat. A déli húnok összevegyültek más népekkel. Az északi-ak ettıl kezdve az emelkedés és süllyedés legnagyobb változásainmentek át.

Ha európai vagy nyugatázsiaí íróknál húnokról van szó, min-dig ezeket az északiakat értik. Történetük legkritikusabb szaka aKr. u. 91. és 93. évek. Az elsıben északi Dzsungáriában, Irtis ésAlginszkói között a kínaiak legyızik, a másikban teljesen szét-szórják. A menekültek három vidék felé fordulnak.

I. Legnagyobb részük északnyugat felé, a mai Orenburg tar-tományba vonul.∗ Hatalmukat lassan egészen Kis-Bokharáig ki-terjesztik. Ezek a nyugat; húnok, akik 372-ben Balambér királyvezetésével átkeltek a Volgán és Attila király alatt Európa urailettek.

II. „ Másik részük délnyugat felé fordul, a mai Tatárországba.Tele néven az Oxus és Jaxartes közötti vidéken laktak és összeke-veredtek a tatárofikal."

III. " Egy kis részük, melytıl a mai mongolok származnak,ottmaradt a hadiszínhely közelében é az Alginszkói-Sirt vagy le-galább az Altai völgyeiben telepedett le." Ezek a késıbbi tukuenép, akik uralmukat a Kaspi-tóig terjesztik ki. A tukue állam las-san hanyatlik és 744-ben a keleti része a hoeik-ek egy ısihúnmaradék martaléka lett.

Az Amudarja vidékére vonult tele húnokat tjele, abtelita,euthalita, efthalita – fehér húnok néven is nevezték. 545 körül atukuek (török) gyızik le ıket.

∗ Itt van "Magna Hungária" ma baskir törzsek lakóhelye, kik még Mátyás kirá-

lyunk alatt is magyar nyelven beszéltek.

47

A déli húnok Pe tanju (fejedelem) alatt birodalmat alapíta-nak.

Kırösi Csoma Sándor idejében tehát a külföldi és a hazaiszakirodalom a hiung-nu hún azonosságot hirdette és ennekalapján indult el Csoma az ıshon keresésére.

Most vizsgáljuk meg, mit vall a legújabb történettudomány ekérdésrıl.

Kingsmill angol kinológus tagadta a hiung-nu hún azonossá-got, viszont a francia Chavannes és Couvreur, az angol Parker ésa német Hirth a hún azonosság hívei.

T. W. Kingsmill megkísérelte kimutatni, hogy hiung-nu nép ahúnoktól különbözı nép volt. Külföldiek és több magyar tudó-sunk is Kingsmill téves következtetéseire épít.

Kingsmillel éles vitát folytatott dr. Hirth Frigyes tanár, híreskinológussal, aki a "Kingsmill úr és a Hiung-nuk" címő angolnyelvő értekezésében (megjelent: Journal of the American Ori-ental Society Vol. XXX. p. 32-45.) a hiung-nu hún azonosságot akínai Vei-su okmány alapján bebizonyítja. (Ezt az értekezést köz-re adta magyar nyelven: Némäti Kálmán 1913-ban). Hirth kimu-tatja, hogy Kingsmill a Vei-su okmány fordításánál alaposan té-ved és bizonyos részleteket nem fordított le.

A Vei-su okmány a Szuktag ország (Ancai = Alánok) keres-kedıirıl szól, akik a kínai Liang tartományba jártak a Nagy-tómellıl kereskedni. Szuk-tak egy Alán városnak: Szogdak-nak akínai neve és az egész Alán népre vonatkozik. E város Kr. u. 212óta a jelenlegi Krim-félszigettel együtt az Alánoké volt és Hernak,Attila hu-ni király legfiatalabbik fia Kr. e. 454-ben gyızte le, il-letıleg foglalta el országukat. Jornandes mondja ugyanis, hogy"Hernak, aki Attila ifjabb fia volt, az övéivel Skythia Minor leg-szélsı részeibe vonult vissza".

Mivel pedig az Alánokat egyszerre két különbözı nép nemhódíthatta meg, így a húnok azonosak a hiung-nukkal.

Némäti Kálmán a hiung-nu hún azonosság bizonyítására Szt.Hieronymus latin és Strabo görög térképét is közölte. A Szt.Hieronymus-féle térkép a kínai nagyfal mellett lakó népnek tün-teti fel a húnokat. Strabo földrajza (Kr. u. 18-23) a kínaiak szom-szédságában Hún helyett Faun népet ismer. A Faun nép nevét vi-szont a Gótok hagyománya (Cassiodorus és Jornandes) ismeri. A

48

húnok eredetérıl írván, ıket erdei embereknek "Fauni ficarios"-nak nevezi. Jelentése: "erdei emberek".

Ligeti Lajos (Attila és hunjai Szerk: Németh Gyula 1940.) aVei-su okmánynak a hiung-nu hún azonosságot Hirth szerint bi-zonyító értelmezését cáfolja. Szu-tı szerinte Szogdak és lakói irá-ni nyelvő szogdok, akik élénk kereskedelmet folytattak Kínával.Az említett két térképnek sem szabad nagyobb jelentıséget e kér-déssel kapcsolatban tulajdonítani, mert "e térképek eltorzultak". AFaun, hún-hiungnu azonosságot pedig szerinte "a józanabbak ele-ve elvetették".

Megjegyzem, hogy "eltorzult" és "józanabb" szavakkal cá-folni vagy bizonyítani hitelt érdemlıen nem lehet.

Friedrich Hirth és Radloff orosz akadémikus 1899-ben ösz-szehasonlították a Kr. e. Pekingtıl északra elhúzódó kínai falmentén lakó hiung-nu népnek a kínai krónikákban fennmaradturalkodóik nevét Túróczi János 1490 körül írt Magyar Króniká-jában Attila ıseiként írt névsorral. Turóczi 37 ıst sorol fel. EzekHirth szerint a kínai krónikához hasonlóan erısen megcsonkítottés átalakított nevek. Hirth a kínai krónikák fejedelmi névsorábólaz oldalágak trónutódlását figyelembe véve a Kr. e. 209-ben el-hányt Touman fejedelemtıl a Kr. e. 36-ban elhúnyt Tschi-tschifejedelemig 8 uralkodó nevét veti egybe Turóczi közölt névsorá-val. Itt Baktur (Mau-tun) és Beztur; Mingi (Lau-schang = fensé-ges agg) és Mike; Hu-lu-ku és Kulche; Hülü-kuan-kü és Leuentenevek egyezései folytán a hún-hiung-nu azonosságot megállapít-ja. Kimondja, hogy Attila ereiben ily származás folytán nem tisz-tán török, hanem kínai, szogdi és indoszkíta királyleányok vére isfolyt.

Ligeti Lajos szerint Turóczi fejedelmi családfája kitalált,egytıl-egyig magyar történelmi személynevek. Kétségbe vonjaCsang Szing-Lang kínai egyetemi tanárnak a hiung-nu hún-magyar azonosságra vonatkozó bizonyítékainak helytállását is. Ekínai tudós kimutatta, hogy a hiung-nuk egyik törzsét pa-su-ki-li-nek hívták és ez egy a baskír néppel, tehát a magyarok ıseivel.

Fennmaradt egyes hún személynevekbıl, szavakból etimolo-gizálva a hún faj eredetét, különbözı fajú nyelvészek más és máseredményt vontak le. Így Müllenhof, A. Fick, R. Much, J. Hoopsa húnok germán-gót kapcsolatai alapján germánnak, Venelin,

49

Ilovajski, Zabelin szlávnak, Neumann, Vivien de Sain-Martinfinn-ugornak, Vámbéri Ármin (Húnok és Avarok nemzetsége1881) töröknek és ez alapon Kemál Atatürk és hívei vuszun-húnnak (fehérhún) tartja az ozmán török népet és végül MészárosGyula kaukázusi nyelvőnek, és európai népnek tartja ıket.

Ligeti Lajos a húnok fajisága kérdésében Wesendonk felfogá-sát vallja, mely szerint a hún konföderáció nem volt egységes et-nikai összetételő. Egyik ága pontuszi hún, a másik ág fehér hún,mely Közép-Ázsiában, Irán határán és a Kaukázusban játszottfontos szerepet és egyik ága Var nevet viselte. A fehér húnok,vagy chioniták hatalmát az eftaliták törték meg. Indiában a VI.században huny néven megjelenı húnok szintén fehér húnok,pontosabban kidarita húnok. Attila uralkodó nemzetségének, tör-zsének a törökségében nem lehet kételkedni – vonja le a végsıeredményt Ligeti, viszont a hiung-nu hún faji azonosságot sze-rinte megközelítı pontossággal sem lehet ma még megállapítani."Az ázsiai húnok" c. dolgozatában (az elıbb említett dolgozat utá-ni lapon) viszont ezt írja:

"Az európai húnok tehát Ázsiából származtak, aholhiung-nu néven már a Kr. e. századokban veszedelmesellenségei voltalt a kínai birodalomnak. A tudomány maiállása szerint a hunok eredetének ez a magyarázata alegvalószínőbb".

Ma már tárgyi bizonyítékot: is vannak a hiung-nuk ázsiaiszármazása mellett, ezeket a mongóliai Noin-Ulai kurgánok feje-delmi sírjaiban találták.

Ezzel pontot tehetünk a hiung-nu hún kérdés lezárásához. Amagyarságot érdeklı húnokkal rokonfajú népek nyelvérıl jegyzekfel még néhány adatot.

Bizánc adatokból tudjuk, hogy az Európába költözött avarok-hoz a Var és Khun ujgur törzsek csatlakoztak. Az ujgurok kövekrerovott írásai az Orkhon és a Jeniszei felsı völgyében mai napigfennmaradtak és az türk nyelv. Az avarok nyelvét Bizáncban húntolmácsok fordították le. (V. ö.: dr. Erdélyi László: Magyar tört.l.) A húnok nyelve az a török, melyet a türkök, újgurok vagy azeurópai avarok, beszéltek, – ellemben a bolgárok eredeti nyelvecsuvasos török volt. (Váczy Péter: Húnok Európában ) .

50

Anna Comnena szerint a bessenyık ugyanegy nyelvőek voltaka kunokkal, ezen nyelvét pedig a Codex Conaaraacusból ismerjükés az kipcsaki tatár nyelv volt. Viszont a Tortan földrajzi név és aTatár győjtınév, amiben három féle hún is beletartozhatott.

Így állnak tehát tudósaink ma e kérdésben, amint KırösiCsoma idejében állott a tudós világ. A majdnem 200 éves vitaazonban nem volt meddı, mivel nagy kérdéseket tisztázott.

*Ma a legtöbb olvasó kérdéssel tekint a hiung-nu, hún, szabir

kazár, bolgár, nyugati és keleti török, ugor, tatár, mongol népne-vekre. Noha ismeretessé vált e népek rokonsága, a leszármazásfokát és egymáshoz való viszonyát a történészek már kevés he-lyen adják.

Egy ısi hún fajból és ısi nomádhazából rajzottak ki a felso-rolt népek. Egy részük még a történelmi kort meglızı idıben. AKrisztus utáni V. században vagy késıbb, a húnok kezdik elve-szíteni, vagy el is vesztik a hiung-nu, vagyis hún nevüket. Egyiktörzsük a török, miután nagyon hatalmas lett, az egész nemzetneknevét juttatja. Azután az egész tatár nemzetrıl kezdtek, mintmongolról vagy mogulról beszélni. Amint egy folyó, bár egy ésugyanaz, mégis külön féle neveken szerepel eredetétıl torkolatáigmás és más országokon folyva keresztül, úgy egy és ugyanazonnemzet a hiong-nu vagy hún, eredetének idejétıl fogva egészenmáig, az idıkön át haladva és ıshazájától kezdve, bár külön féletájakon élt és külön éle neveket viselt. (J. Modi: A húnok ısi tör-ténelme. 1916.)

"Ott áll a nagy fal, melyet mongol hor-dák ellen emeltek, tornyán fáklya ég, ígyırizvén örök tüzével messze idıkre a

császárok hírnevét."

Li Tai Po ( Dr. Agner L. Ford. )

51

A kínai nagyfal megépítése és következményei,

Cseng kínai császár Kr. e. 275-ben a kínai határról előzte ahúnokat és azután megépítette a falat. "A sors tréfája volt, hogyKína régóta a Mandsu Tatárok hercegeinek uralkodása alatt élt,kik ugyanazon fajnak a sarjai voltak, mely ellen a kínai falat épí-tették". A 10.000 mérföldnél hosszabb fal a világ legnagyobbcsodái közé tartozik és hún hadifoglyok munkája volt. A nagy falmegakadályozta a Kína felé való gyakori betöréseket, de egyben anépvándorlást indítja meg. Elkészülte után már 50 évvel a keletihúnok az usuivi törzseket lökik ki, ezek juecsi húnokra törnek,akik a Balkas-tó környéki su törzseket nyomják ki; a massagéta,tokár és daha törzsek az Oxus és Kaspi-tó vidékére vonulnak. Iránnépe ellenállt, mire a szkíták, juecsi és su népek Indiát árasztják elés Pandzsabban telepednek le.

Kr. u. 312-ben indul Európa ellen a húnok rohama. Rómaereje rohamosan hanyatlott a húnok elleni háborúskodásban, had-seregét Angliából kivonta és Attila hódításainak nyomása kény-szerítene a szászokat Britániába való betelepedésre. (Monerieffés Chaytor.)

A húnok beáramlásának következménye, hogy végleg össze-törte Róma hatalmát és így Német-, Francia-, Spanyol-,Angolországok akkori néptörzseinek önálló élete, nemzeti kiala-kulása megindulhatott.

Attila hódításainak azonban a legfontosabb következményeaz volt, hogy az egész római birodalomban szétterjedtMithraizmusra közvetve halálos csapást mért és ezzel erısen elı-segítette a kereszténységet. Mithra-vallásnak – amelyet a húnokés az ısmagyarok is ismertek – Róma késı századaiban a biro-dalom népei között számtalan híve volt. Diocletian, Heliogabalus,Aurelian, Galerius császároly a "meg nem hódított Napistent"imádták és e vallás futótőzként terjedt el az egész birodalomban.

Leszögezhetjük, hogy amennyiben Attila és húnjai Európá-ban meg nem jelennek, úgy ma Anglia szigetvilágán és az egészeurópai kontinensen Zarathustra himnuszait zengenék.

Ezek tudatában bizonyára nem írta volna Eckhard Sándor:"Attila a mondában" c. értekezésében:

52

"Ezért jól teszi a hazája hírnevét féltı magyar, ha nyu-gati ember elıtt nem dicsekszik Attila ısapjával és abún-magyar atyafisággal, meg szoborba öntöd Attila-kultuszunkkal, mert ha igaztalan is a torzkép,∗ mégis olyerısen gyökeredzik a lelkekben, hogy semmiféle propa-ganda onnan ki nem irthatja."

Mi bátran dicsekedhetünk Attila ısatyával, miként KemálAtatürk is büszkén vallotta ısatyjának. Kultuszát is az elfogulat-lan nyugati tudósoknak kellett feléleszteniök és figyelmeztetnibennünket, magyarokat arra, hogy a "gyökerek legfıbbjének",⊗

Attila ısatyának mivel tartozik Anglia, Német- és Franciaországés az egész keresztény világ.

Nyugati ember elıtt fekszenek: Prof. Franc Cumont: "TheMysteries of Mitra". F. Legge: "Forerunners and Rivals of Chris-tianty, being Studies in Religious History from 350 B. Ch, to 330.A. D., Jesse Benedict Carter: "The religious life of Ancient Rome"címő forrásmunkák. A vonatkozó irodalmat összefoglalta dr. J. J.Modi professzor: "A Húnok ıstörténete" c. mővében.

Kelet ısi filozófiája szerint az élet és halál, az új formák te-remtése és az avult formák megsemmisítése egyformán az istenitervbe tartozik. Az ok és az okozat (Karma) nagy törvénye szerinta multban vetett okok magukban hordják a jövı aratását. Attilaküldetése az okok világában fogant, ı volt népével együtt Európakarmájának végrehajtó hatalmassága. Isten ostora.

∗ amit a középkor krónikásai a húnokról és Attiláról írtak.⊗ Gróf Teleki Pál elnevezése.

53

IV. A Kaukázus, Irán és India ugor népei.

A) Kaukázus.

Finn-ugor nyelvészeinknek nem kell kétségbeesniök amiatt,hogy Csoma a tibeti szótárának elıszavában azt mondja:

"Saját nemzetének a szerzı büszkeséggel jelentheti, hogya szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a ma-gyarokra, mint bármely más európai nemzatre nézve.

A magyarok dús aknát találnak tanulmányozásában,szem elıtt tartván nemzeti eredetüket, szakásaikat, vise-letük és nyelvük érdekeit: még pedig azért, mivel aszanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyel-veké is, nagyon párhuzamos a magyarokéval, mely kü-lönben eltér a nyugati európai nyelvektıl."

Ma már eldöntött kérdés, hogy déli India lakóinak hatalmasalaprétege a Monda és a Kol népekbıl tevıdik össze, akik kb. Kr.e. 2250 évvel az Ural vidékérıl jöttek Indiába. E népek azOsztyák és Vogul népekkel, tehát a magyarság finn ágával roko-nok, akik északról jött ugor népekkel keveredtek. (Lásd:Urgeschichte der Menschen, Frühzeit der Völker, Reiche desAltertums. – Die Neue Propyläen-Weltgeschichte I. 1939. Berlin.)

Csoma ezt már 100 évvel ezelıtt sejtette, azért céloz írásábanarra, hogy több indiai nyelv párhuzamos a magyarral.

Budenz József finn-ugor nyelvészünk és követıik a mai na-pig összehasonlító nyelvanyagukat északkelet-európai és legfel-jebb északnyugat-ázsiai ugor nyelvekbıl vették. Így a vogul,osztják, votják, zürjén, finn, lapp, mordvin, cseremisz nyelvekbıl.India finn-ugor népeinek szókincsét azonban a mai napig sem ha-sonlította egyik sem össze a magyar szókinccsel.

Az északi ugorság, a finneket kivéve, néhány százezres ki-pusztuló, alacsony kultúrájú néptöredékeivel szemben a déliugorság kb. 100 milliós tömege áll, ısi multtal és szellemi kultú-rával. Németh Gyula azt mondja, hogy "oly néppel, amely a mai

54

vogulok és osztjákok színvonalán áll, egy török nép nem is tudottvolna mit kezdeni."

*A finn-ugor népeknél egy szót találunk, amely mind az

osztyákoknál és voguloknál, mind pedig Indiában és végül a ma-gyaroknál egy nép megnevezésére szolgál és ez a szó: szabar.

Az osztyákok is néha szabaroknak nevezik magukat,Cunningham, Buchanan és más indiai kutatók is úgy vélik, hogya szabarok egykor hatalmas és a legnagyobb indiai nép volt. Aszanszkrit történelem is ismeri a szabar népet. A Mahabharata aPandavák és Koruk nagy harcában leírja a szabarokat, mint a Ko-ruknak szövetségeseit és úgy beszél róluk, mint a "félelmetes"szabarokról. Késıbb minden ellenségrıl megemlékezve, írja,hogy a szabarok sisakjaival, kopasz és szakállas fejőikkel egyharcmezı telítve volt. (Hevesy Vilmos: Finnisch-Ungarisches ausIndien, Wien. ~ 1932. )

A magyar ıstörténelem összekapcsolódott a Szabar névvel.Bíborban született Konstantin (De administrando Imperio. 13.pont.) írja:

"Abban az idıben nem hívták ıket (magyarokat)Turkoknak, hanem valami okból Szabartoiaszfaloi-nak”.

"Háború támadván a turkok és az akkor kangar-nak ne-vezett bessenyık között, a turkok táborát megverték éskét részre oszlott. Az egyik keletnek ment lakni, a perzsarészek felé és ezeket mai napig a turkok régi nevénszabartoiaszfaloi-nak nevezik. A másik rész pedig nyugatfelé ment lakni vajdájával és fıvezérével, Lebediasz-szalaz Atelkuzunak nevezett tartományba, ahol most abessenyık népe lakik." (16. pont.)

"Ezek a nyugat felé lakó turkok mind a mai napig köve-teket küldenek a turkoknak imént említett keleten, Per-zsia felé lakó népéhez, szemmel tartják ıket és gyakranválaszt is kapnak tılük." (18. pont.)

A szabar-toiaszfaloi név körül hosszú idın keresztül élénkvita folyt. Görögösen képzett szónak veszik ma is és erıs

55

szabarnak∗ fordítják. A szabarok építik és fejlesztik naggyá ké-sıbb a Kaukázus vidék Kuma-folyó menti: Magyeri városát,amelyet Timurlenk 1396-ban feldúlt, de újból megülték lakosai és1616-ig virágzott. (Bendefy.)

A szabirokra vonatkozólag több bizanci írónál találunk ada-tot, így: Priscus rhetor Attila szövetségében a "saragur" (sara =fehér) és onogur népeket említi, akiket a szabirok szorítottak kirégi helyükrıl. A szabirokat viszont az avarok kényszerítették to-vábbvándorlásra. A gót Jornandes a hún gur (szabir) néprıl aztírja, hogy a Meotis melletti hazájukba költöztek. A bizánciAgathiás a VI. században viszont a szabirokat és onogurokat aMeotis melléki népnek is írja. Procopius már arról ír, hagy a Ka-ukázusnak a Kaspi-tenger felé esı szorosánál harcoltak a húnszabirok a perzsákkal. Theophilactus a Meotis, Kaspi-tenger ésKaukázus közötti lapályon említi az onogur és szabir népet. Itt622 körül romokban állt a "Matzaron"-ok régi városa. MégTheophanes írja, hogy 520-ban a "szaber-hún" nép nyugati törzsea Bizancban megkeresztelkedett Gordas helyett testvérét,Mogyert választotta fejedelemmé.

Tehát a kubánvidéki ıshazában Mogyeri fejedelem népét abizanciak a húnnép Szaber ágának nevezik.

Az ott élı hún-szabír népkötelékeket a gruz-krónika Kr. u.87-490-es évekig következetesen osi (= oszét), lakóföldjüket Os-et-i néven említi. ("Oszét-föld"). A gruzok máig így hívják ıket.Az örmény kutfık az itt élı népet "hon" néven nevezik. A 461-465 években a Belsı-Ázsiából vándorló avarok e hún-szabir kö-telékbe tartozó Serragun (Sara = fehér) , Ugor és Onogur népekettelepülési helyükrıl kilökték és ezek a Fekete-tenger vidékéreköltöztek. Követeket küldenek Bizancba és e követek szájárólhallják elıször a szabir nevet. (V. ö. Mészáros Gyula: A "Szabir"nép és név. "Népünk és nyelvünk". 1939.)

A kaukázusvidéki ıshazában élı hún nép szaber (sabar,sabir, szabir, szabar, stb.) ágát Mogyeri fejedelemrıl nevezik Ma-gyarnak és Mogyeri fejedelem leszármazottai (amiként eztHóman Bálint kimutatja) az Árpádház.

∗ helyneveink között Hercegszabar Baranya vm.-i község.

56

A kazár (kabar) néprıl pedig Fiók Károly (Árják és ugorokérintkezése) kimutatja, hogy szintén a déli ugor nyelvághoz tarto-zott. Az indoszkíta korban még a magyarok és a kozárok egy ésugyanazon néptörzs kötelékében együtt éltek.

Ezek szerint a magyar nyelv déli-ugor'nyelv.

B) Irán.

İsi iráni hagyomány szerint Irán és Turán királyságok ala-pítói testvérek voltak. Féltékenység és vetélykedés háborút hozottés e bajok folytatódtak. A legısibb dinasztiák, a Peshadai ésKajani idık története, mely még az autentikus történelmi idı elıttvolt, nem más, mint Irán és Turán, vagyis az ısi hún néppel valóharc. Az Achaemeni korszak történelme Irán és a görögök elleniharc, de ugyanakkor szakadatlan harc folyt a húnok ellen is. Amassagéta nép, mely ellen Cyrus, a laka-szkíta, mely ellen Dáriusharcolt, hún törzsek. A parthun és lassan nép történelme Irán har-ca Róma ellen, de ugyanakkor változatos hadakozások sora ahúnok vagy törökök ellen is. Attilának Kr. u. 453ban bekövetke-zett halála után az Ural folyó síkságaira visszaözönlı hún népegyik ága Perzsiába tört be. Ezek Ephtalita vagy fehér-hún névenismertek. Firoz, Naoshirván nagyatyja ellenük harcolva esett el484-ben. Elfoglalják a mai Afgán területet és betörnek Indiába.Skandagupta gupta királyt Legyızik és megtelepednek Indiábanis.

A fehér húnoknak a perzsa sassan uralkodók alatti harca Kr.u. 427-ben kezdıdik és tart 55657-ig, amikor Naoshirvan, Faghanhún királyra megsemmisítı csapást mért és a fehér-húnok elköl-töztek a perzsa vidékrıl. (J. Modi. i. m.)

Irán népe mindig testvérnépnek tekintette Turán ugor-hún-türk népét. Igazolásul szóljon az iráni ısi éposz.

"Hogy a jós igékbıl a jövıbe látott,Felosztá Feriden az egész világot ...Másod szeren Turánt adta vala Turnak,Turk nép és Csin felett öt tevé meg úrnak;İneki is oszta harctudó sereget,Kivel az legottan útjának eredett.E1 is foglalá a hatalmasok székit,

57

Felkötötte övét s osztó ajándékit.Elébe a nagyok gyöngyöket hintenek,Szent Turán sahjának köszöntik mindenek."

(Firduszi: Sahnámé. Ford.: Radó A.)

Az iráni avesztai nyelv, bár a szanszkritnak testvérnyelve ésígy ısi árjának tartják, mégsem bizonyít a szkítaság árja eredetemellett, mégha azt használták is a kaukázus-vidéki szkíta mágu-sok. Ugyanis az papi nyelv volt és azok útján jutott a transkaspi,turkesztáni és baktriai területre.

Kingsmill angol kinológus szerint Zarathustra idejében (Kr.e. 1000) szereplı turáni "hunu" nép azonos a vuszun húnokkal.Parker szerint a vuszunok pedig azonosak a magyarokkal.(Chinese recorder; 1885. XVI.) Származás legemdjuk szerint ahiung-nu fejedelem leányának egy farkas képében megjelenıszellemtıl gyermeke született, aki a vuszun húnok ısatyja lett. Amásik legenda szerint az elhúnyt hún király csecsemıjét a pusztá-ba kivitték, ahol egy nıstényfarkas és egy holló táplálták. Ugya-núgy, mint Romulust-Remust farkas, Illés prófétát pedig egyholló táplálta. (V. ı Zajti: "Magyar évezredek.")

C) Az indoszkíta-hún népek története.

Eddig még nem vizsgálták tudósaink, hogy mi lehetettCsomának India indoszkíta-hún és finnugor népeinek származásá-ra, ıshazájára, vándorlására, történetére és nyelvére vonatkozóvéleménye. Milyen adatokat találhatott a fentiek vagy a török ésmongol népek ıstörténetére? Hogy hová lettek ezeknek a népek-nek hullámai és merre laknak leszármazottjaik?

A hiung-nu birodalom hún, türk, mongol népeinek leszárma-zottjait nem kellett Csomának keresnie, mert azok között élt. Egyrészük a történelmi kor kezdetén, másrészük késıbb az ó- és a kö-zépkorban telepedtek le Indiában.

Errıl Csoma, mint kiváló nyelvész, személyes tapasztalatainkívül egy kiváló szakmunkából is meggyızıdhetett.

1. Amit Csoma Kalkuttában tanulmányozott: Lieut. Col.James Tod: "Annals and antiquites of Rajasthan" (Radzsasztán

58

évkönyvei és régiségei) c. háromkötetes mő volt és Londonban1829-32ben jelent meg. (Uj kiadás: Oxford, I920.)

Errıl sem beszélt Csoma, mint sok másról sem, mert "jelle-mek legbámulatosabb vonása a rendkívüli bizalmatlanság volt olytárgyakra nézve, amelyekben mestere lehetett volna a két világtudósainak".

James Tod 1786-1835-ig élt, Radzsputanában 17 évet töltöttés 1823-bon Londonba visszatérvén, a legszorosabb kapcsolatottartotta fenn a Royal Asiatic Society-vel, amelynek londonikönyvtárát vezette. Ugyanakkor Körösi Csoma Sándor a RoyalAsiatic Society of Bengal in Calcutta-nak volt tagja és könyvtár-noka.

J. Tod könyve a legrövidebb idın belül ott volt a kalkuttaikönyvtárban és azt Csomának hivatalból kellett tanulmányoznia.

J. Tod, mint az indiai hadseregben szolgálatot teljesítı kapi-tány, 17 éven át állomásozott Radzsputanában. Ez alatt az idıalatt fáradhatatlan szorgalommal győjtötte az adatokat történelmiés anthológiai nagy mővéhez. Eredeti adatait elsısorban azUdaipuri Rana által rendelkezésére bocsátott Puranák-ból, továb-bá Chand XII. századbeli költı és bárd époszaiból, helyi hagyo-mányokból, balladákból, Abulfazl és Abulghazi történelmi mun-káiból vette.

Elıszavában mondja:

"Voltam olyan merész, hogy Radzsasztán harcias törzsé-nek és Európa ısi népeinek közös szkíta eredetét állítsamés bizonyítani igyekezzem”.

"A Puranák a világ teremtésén, az istenek és hısök le-gendáin, stb. kívül földrajzi és es történelmi adatokat istárgyalnak.'

A Bhagavat és az Agni Purarákban felsorolt Surya (nap) ésChandra vagy Indu (hold) nemzetségek geologógiája♣ hat évszá-zadig terjed, egész Vikramaditya utáni idıig. (Kr. e. 56-ig.)∗

♣ helyesen: geneológiája – Szerkesztı.

59

Manu alapította a Nap dinasztiát. Ikshwaku, Manu fia, az el-sı, aki Keletre vándorolt és Ayodhya-t alapította. Budha volt az,aki a Hold nemzetséget megalapította⊗ kb. 2250 évvel Kr. elıtt.

A Hold nemzetséget Krishna és Ardzsuna, a Nap nemzetsé-get Ráma fiai folytatják.

A Nap és Hold nemzetségek által alapított terjedelmes váro-sok nagy része ma már romokban hever.

A Dzsajati törzsének egy kevéssé említett nagy ága volt azUru (Urvasu-Turvasu), mely több birodalmat alapított.

a) Húnok a Buda vagy Hold faj leszármazottjai.

"Uru második fia Bhabru, kinek 34-ik utóda Anga, állítjafel Angadesa királyságot, melynek fıvárosa Champa-puri, egyidıben keletkezett Kanaudz-dinasztiával, Kr. e.1500 körül. Ez az ország határos Tibettel, lakosai magu-kat Hungias-nak nevezik, a kínai írók hiung-nu-i, az Eu-rópában és Indiában szereplı hún-ok. Ezek a Hold, azazBudha faj leszármazottai"

Amerre csak a Kuru, Uru, Dzsadu nemzetségek jártak, bısé-ges nyomokat hagytak régi történéseikrıl. "Vessük el azt a gon-dolatot, hogy Ramayana és a Mahabharata, Krishna és az ötPandu fivér története csak allegória; az ı leszármazottaik, váro-saik, pénzük még ma is fellelhetık."

A Surya és Indu fajok leszármazását, azoknak Saka Dwipából(Szkítia) való bevándorlásuktól fogva felsorolja az író. Rámátólszármaznak a Suryavansa (Napcsalád) törzsei, a Mewar, DzsaipurMarwar, Bikaner fejedelmei és törzsei. Krishnától az Indu (Hold)fajú, Dzsaisahner és Cutch törzsek. Ráma idısebb fiától Laratólvezetik le családjukat a Mewari Ranák, Kusa nevő fiától pedigKachhawaha-k, Marwar és Amber urai, a Kushiták. ∗ Magyarországon több India nevő helység van, így Kapuvár bessenyı-szkíta

telepén és a szerémségi India. India mint személynév is szerepel ıseinknél:lásd: Váradi Regestrum 51. perirat.

⊗ Budha nem tévesztendı össze Buddhával, a Szákja nemzetségbıl származó ki-rályfival. Buddha és Budha név jelentése: megvilágosodott. Nevük kiejté-se: Buda.

60

b) Tadzsikok nagy Kígyótörzsek.

Egy új hódító faj lép be Hindosztánban, a hódító Shesnay ve-zetése alatt Sheshnagdesa-ból és 10 király alatt bitorolja a Pandutrónt. Hazájuk a "kígyófej ország", másnéven Nag, Tak vagyTakshak országa. Véleményem szerint Strabo ısi szkíta telepe. Akínai írók szerint Tak-i, vagy a turkesztáni Tadzsik-ok ugyanaz atörzs, mint a Puranabeli Turushka, mely az Araxesnél (Avarura)élt Sakadvipában, Szkítiában.

Az indó-szkíta Géták, Takshak és Ásik törzsek Sheshnay(takshak) uralkodónak Kr. e. 600 évvel Sheshnagdesbıl történtelsı indiai bevándorlását a Puranák említik. Ugyanebben a kor-szakban ezek a törzsek nagy betöréseikkel elfoglalják Kis-Ázsiát.Nem sokkal azután az Ási és Tokar törzsek megdöntik Baktriagörög királyságát és a rómaiak is érezték az Asi, Chatti, Cimbernépek hatalmát a Balti partok felıl.

A takshak törzsek valószínő telepei Tadzsik, a régi íróknálTransoxonia és Chorosmia ısi fészkeiben voltak. A perzsáknálMawaru-n-nahr, a bennszülött geográfiában Turán, Turkistán,Tokaristan, az Indiába beözönlı Tokari, Takshak, Turushka né-pek hazája, ahogy a Puranákban nevezik.

c) A Nagygéták.

Strabo írja: A Kaspi-tótól keletre szkíta törzsek laknak.Dahak a tó mellett, a Massageták (nagy Géták) és a Saka-k kele-tebbre. Minden törzsnek külön neve van. Mind nomádak, akikközül a legismertebbek az ási, pasiani, tochari, sacarauli törzsek,akik a görögöktıl Baktáriát elvették. A Saka-k a Cimberekhez ha-sonlóan betörtek Ázsiába, így foglalták el Baktriának ésArmeniának legjobb vidékeit, melyet róluk Sakasená-nak nevez-tek.

Az indó-szkíta Béták soká megtartották függetlenségüket.Tomyris fejedelmük harcolt Cyrus ellen, a következı háborúkbana Sutlej folyón átkergették ıket. Lahoréban, Bikaner pásztor kö-zségeiben és az indiai sivatagban és másutt is megtartották régiszokásaikat. Kitőnı lovasok maradtak, bár régi történelmüket el-

61

felejtették. A pásztorkodásról a földmővelésre való áttérésük rö-vid és ma a volt nomád Béták India legjobb földmővelıi.

Kr. u. 1330-ban Timur khán alatt a Chagatai királyságnakutolsó Béta-fajú fejedelme Tughlak, országának nyugati határa aDasht-i Kipchak, déri határa a Jehun volt. E folyó mellett volt afıváros: Kokhand. Taskent, Utrar, Cyropolis és az északi Ale-xandria városaik voltak.

A Géták, Jut vagy Jat és Takshak fajok, akik a. 36 indiai ki-rályi családban is helyet foglalnak, mint Chagatai, azaz Sakatai, aPuranák Sakadwipá-ja, görögök által Szkitá-ra ferdített vidékek-rıl valók.

Abulghazi, a Mogul dinasztia történetírója szerint: Mongolvolt egy tatár patriarchának neve. Fia Aghuz, aki ısapja az összesészakvidéki tatár és mongol fajoknak. Aghuznak hat fia volt: 1.Kun (a nap), 2. Ai (a hold) és a többi négy elemnek neve, ezek a 6tatár törzs nevét adják. Ai fia Julduz (csillag), kinek fiától, Hyus-tól kapta Kína királyi családját. Utódai közül Il khán fia voltKian, akitıl Dzsingisz khán, második fiától Magastól erednek aTakshak vagyis a kígyó-törzsek.

A tatár Ai, a kínai Yu és a hún Budha mindnyájan a Holdtól,Indutól származnak.

Az Aswa nevő Indu fajnak, mely az Indus két partján terjedtel, köszönhetjük az "Ázsia" elnevezést. Herodotos azt állítja, hogya görögök Prometheus feleségérıl, Ásiáról nevezték el a föld-részt, míg mások Manu unokájáról, Aswa-ról vezetik le.

Az aswak nagyrészt Indu fajúak voltak, bár a szurja faj egyikága is viseli ezt a nevet. Jelentése kitőnı lovas. Tisztelték a napot,melynek lovat áldoztak. Az a nagy szertartás, melyet a téli nap-fordulóval ünnepeltek, már eléggé tanuskodhatik a géta sakák ésszkíták közös eredetérıl.

Pinkerton szerint: "Egy nagy szkíta nemzet élt a Kaspi-tótól aGangesig."

Az északi 30-50 fok és a keleti 75-95 hoszszúsági fokok általhatárolt középázsiai felföldrıl vándoroltak a fajok Európába és azIndus völgyébe. Tévesen azt hiszik, hogy ezek a népek csak pász-torok voltak. Deguignes tudósítása szerint, mikor a Su népek el-özönlötték a Jatok országát, több mint 100 indiai árucikkel telivárost találtak ott és a fejedelmeik képmásaival vert pénzeket.

62

Tod az európai invázió tényét megállapítja és azt mondja,hogy ugyanegy idıben történt azon csoportok európai bevándor-lása. Ebbıl következik a radzsputok és a korai európai fajok kö-zös eredete, aminek bizonyítéka a hasonló mitológia, harci ésköltıi szokások, nyelv, a zene és az építészeti díszítések is.

d) A Cshattis Radzskulát,

azaz a 36 királyi fajt Tod az indiai bárdok adatai alapján fel-sorolja.

A legrégibb idıkben csak a Szurja és Chandra: (Nap és Hold)fajok voltak. Ezekhez járult a 4 Agnikula faj, összesen hat. A töb-bi mindezeknek alosztályai. Az indó-szkíta eredető sakhak-naknem volt nehéz befurakodni a királyi fajok közé.

Krishnától kezdıdı idıszaktól Indiába bevándorolt törzsek,mint a Haihaja vagy Aswa a Takshak és a Jat vagy Getae népek,melyek most a 36 radzsput királyi családba számítanak, neveik,ısi hagyományaik és más adataik hasonlósága folytán a kínai,tatár-mongol és szkíta fajokkal közös származásra mutat.

Bıven tárgyalja a Grahilot, Yadu, Batthi, Jareja, Tuar (Ton-war), Rathor, Kachwaha, Agnikula 4 törzsét, akik a tőz, a Vulkánfiai és a Takshak népe volt, (ezek monotheisták voltak), Chahu-man radzsputok 24 törzsét (Hara, Kichi, stb.), akik szinténtakshak fajúak, Chalukya, Baghel, Pratihara, Chawara Tak(Taksak), Jat, Bala Ihaia, Makwana, Jethwa-Kamari, Gohil,Sarwaiya, Silar, Dabhi, Gaur, Dor, Gaharwar, Hún, Kathi ésegyéb törzsek és uralkodói történetét, végül leszármazásukat.

Az alábbi két törzset érdekességüknél fogva külön kiemelem.A Kathi törzs fıvárosa Kathi-avar. İk tartották meg a legtöbberedetiséget az összes lakosok közül. Vallásuk, modoruk, kinézé-sük határozottan szkíta. A Kathi most is napimádó, megveti a bé-kés foglalkozásokat, csak lóháton boldog, lándzsával kezében.Cap. Macmurdó így jellemezi ıket:

A kathi különbözik a radzsputtól, kegyetlenebb, de feletteáll bátorságban és erélyességben. Termete sokszor 6lábnál is magasabb. Van közöttük világoshajú, és kék-

63

szemő is. Csontos, atlétaszerő testalkatuk kitőnıen meg-felel életmódjuknak.

Hún, az is egyike azon szkíta törzseknek, akik a 36 királyicsaládban helyet szereztek. Mikor vándorolt be ez az európaifoglalásairól híres törzs Indiába, nem tudjuk. Kétségkívül többhasonló törzs, mint a Kathi, Bala, Makwana, stb. társaságábantelepedtek meg Saurashtrában.

A bihari hercegek egyik felirata említi ezt a törzset, amikor"a többi hódításai közt megalázta a húnok gıgjét is".

Mewar legrégibb évkönyvei szerint a radzsputok fınökeit se-gítı hercegek katalógusában volt Angatsi hún vezér is seregévelegyütt, amikor a mohamedánok elsı ízben Chitort megtámadták.Deguignes írja, hogy Angat volt a neve egy hatalmas hún vagymongol csapatnak és Abulghazi azt mondja, hogy a kínai falat ır-zı törzsnek Angatti volt a neve, akinek egy nagy fizetéső és te-kintélyő külön hercegük volt. A húnok történetírója terjerelmesentárgyalja a hiung-nu vagy ou-huon, a turk és mogul törzseket,melyeket ık tatároknak hívnak, Tatan után, mely vidék az Irtispartjától a Sárga-tengerig terjed. Ennek alapján Róma hanyatlásá-nak történetírója elbeszéli Európában történt betörésüket,D`Auville szerint a fehérhúnok India északi részét foglalták el ésvalószínő, hogy egy csoportjuk Saurastrá-ba és Mewar-ba is el-jutott. A tradíció szerint a régi Barolliban, a Chambal keletipartján volt a húnok székhelye és egy ottani híres templom, aSingar Chuori, a hún hercegek esküvıi csarnoka volt. Hatalmuk afolyón túl is kiterjedt. A húnoknak nagy hatalma lehetett a XII.században, tekintettel a Gudzsár hercegek krónikájában elfoglalthelyükre.

A faj nem halt ki, egy hindu bárd mutatott hún falukat aMahi-folyam vidékén, ahol lefokozva ugyan, a többi osztályokkalkeveredve élnek. (Ugyanaz három-négy hún házat mutatottTrisawiban, Baroda mellett. Moghdzsi, a Kichi regıs mondja,hogy tradíciójuk sok hatalmas indiai hún fejedelemrıl tud.) Meg-lepı körülmény, hogy hinduk gyanánt tekintik ıket.

*

64

2. Vishnu-Puranákat H. H. Wilson 1840-ben lefordította.Wilson mővében Toddal együtt azt bizonyítja, hogy a fehérhúnok vagy indo-szkíták Pandzsabban, az Indus-folyó mentén, azidıszámításunk kezdetén már letelepedtek. Ezt Arrianus, Straboés Ptolemeus is megerısítik.

Wilson könyve az Asiatic Society könyvtárában meg volt ésCsoma ezt is olvashatta, sıt olvasnia kellett, mivel Csomát me-gelızıleg Wilson a tudományos társaság könyvtárnoka volt!

*3. Indoszkitákról írt még Kırösi Csoma Sándor idejében

Christian Lassen: Zur Gesehichte der griechischen undindoskythisen Könige in Baktrien, Kabul und Indien. Bonn, 1838.

Ezt a mővet feltételezhetjük, hogy az Indiai Tudós Társaságbombayi könyvtára részére rövidesen beszerezte és Kırösi CsornaSándor még életében tanulmányozhatta.

Lassen szerint a juecsik (fehér-húnok) elıször a Hoanghó kö-rül (Sárga-folyó) jelennek meg. A hiung-nuk elıl a Kr. e. II. szá-zad elsı felének végén két részre szakadva menekült ez a nép, kisjuecsik délfelé Tibetbe, a nagy juecsik a Jaxartesen túli országok-ba. A szu; szel vagy sze népet az Ili-folyó vidékérıl kilökték ésmint szák nép a baktriai birodalom bukásakor Szogdiána egy ré-szét kerítik hatalmukba Kr.e. kb. 63 körül.

A hiung-nuk kilökik az uzun-okat is, akik továbbőzik ajuecsiket. Ez kb. Kr. e. 126 elıtti idıre esik. Az elvonulásnakCsamkiao kínai tábornok tanúja volt. A szákok Kipint, a juecsikTahia országot foglalják el.

A juecsik országukat törzseik szerint 5 részre osztották. Nyu-gatra tılük az ási vagy ansik, valószínőleg a pártusok laktak.

Az ansziek sok várossal bíró hatalmas nép volt, vízszintesvonalú írással bırökre írtak és elénk kereskedést folytattak.

A juecsi nép Baktriában a pártusokkal hadakozik és a Kr. e. I.század vége felé Kipint és Kaofut, Kr. u. 30-bar Indiát is elfog-lalják és a kínaiak ellen viselnek háborút. Legnagyobb hatalmuk aKr. u. elsı századára esik. Az V. században hatalmuk elenyészik.

Tehát a nagy juecsik vagy tochárok országa Baktria, Szog-diana, Kipin, Kandahár, Kábul és India nagy részét magában

65

foglalta. A Szasszanidák uralmával (Kr. u. 226.) a birodalmuk le-hanyatlik.

A kis juecsik országa Gandarából Indiába is kiterjedt az V.században.

*4. Az indoszkíta húnok történetét száz évvel elıbb írta Tod,

de azok ma is helytállók. Igazolásukra egy teljesen modern, 1926-bar megjelent mővet hozok fel egy indiai perezi tudóstól, aki azindiai húnokról írt, indiai forrás alapján.

Dr. J. J. Modi bombayi egyetemi professzor: Húnokról, akikmeghódították Indiát. Ford. és kiadta: Zajti Ferenc.)

A Vishnu-Purana két helyén – írja Modi –, Bharata Varsa(India) leírása közben, bizonyos vezérszerepet játszó éspedig "alegszélsı nyugaton" lakó népekrıl szól az írás. Eme népek közöttszerepelnek a húnok is. Megerısítik ezt bizonyos újabban felfe-dezett érmék. A másik vonatkozás abban a listában található,melyben az úgynevezett kegyetlen és civilizálatlan fajok között a"Húnok és Parsikák" szerepelnek.

Kalidása a húnokat az ı Raghu-Vancájában (IV. ének 68.)említi.

A húnok indiai hódításaira vonatkozólag elsı autentikus hi-vatkozás az, amely a Skandagupták uralkodása idejére utal. Ahúnok Közép-Ázsia pusztaságairól jöttek, az északnyugati hegy-szorosokon keresztül. Skandagupta hısiesen és gyızelmesen tar-tóztatta fel egy ideig a húnokat, de végre legyızték.

Egy kínai utazó, Sung-Yung, avagy Sing-Yung, aki IndiábanKr. u. 500-ban utazott, megemlékszik a húnok második inváziójá-ról. Királyuk, Laelih, aki Cunningham szerint Toramana atyjavolt. Skandaguptát legyızték a húnok. Kr. u. 500 év körülToramana, akit Laelih fiának tartanak, személyesen is megtelepe-dett Malvában, érmeket veretett önmagáról és három feliratot isismerünk, amelyeken neve elıfordul. Uralmát megerısítette Indi-ában. Utána következett az uralkodásban fia, Mirkula. (Mithra-gyula = Napkirály.)

Az elsı adatok tehát idıszámításunk kezdetén az ıstelepülés-re, az utóbbiak Attila király és fiainak korára esik. `

66

5. India ugor népeinek telepedésével és történetével bı szak-irodalom foglalkozik.

A Rigvédákban, az árják legısibb szentírásában, Fiók Károlyszanszkrit tudósunk szerint 20 ugor népnév és igen sok ugor ki-fejezés található, több mint 2000 évvel Kr. elıtti idıbıl.

A Jaxartes-folyó két partján volt az ugor és az árja faj hazája,amely megállapításához az Avesta nyujtja a legbiztosabb adato-kat. Az ugor faj Kabul vidékén és Pandzsab folyóközein telepe-dett le, az Industól keletre pedig az ısi árják. A Kr. születése kö-rüli századokban az indószkíta Jät nép vonul Pandzsabba (aVédákban Yâtu, Yadu). E népek a mai napig a Jät (Yaht) nevetviselik, amely az ugorok prákritos alakja.

India ugor népei etimológiájával foglalkozik Hevesy Vilmosa "Finnisch Ungarisches aus Indien, Wien, 1932." és az angolnyelvő "Munda-Magyar-Maori" címő mőveiben.

India népeit az angol Alex Cunningham ekként osztályozza:1. Korai Turánok, 2. Árják és Brahmáni Hinduk, 3. Késı Turánokvagy Indószkíták.

Már a legısibb idıktıl kezdve turáni eredető néphullámokkeltek át a Himalaya hegyóriásain, vagy azok szorosain és alá-ereszkedtek India síkjaira – írja W. W. Hunter (Az indiai biroda-lom). J. Fergussan és Sinclair szkíta és mongol eredető turáni né-peknek tartják Észak- és Dél-India népeit, akik az árják elıtti fajavolt Indiának. Sinclair még azt is megállapítja, hogy "mindazt,ami nagyot és maradandót építettek Indiában, a turániak építet-ték.

Syad Mahammad Latif (History of the Panjab) szerint az ár-ják bejövetele elıtt az országon egy goal (pásztor) dinasztia ural-kodott. "Ezek a turáni hinduk lettek India nagy templomépítıi." Alegújabb angol irodalom G. Brodeur és Dunbar a Radzsputokelıkelı nemzetségeit a gudzsár és fehér húnok leszármazottainaktartják. Ezek Chandravansa és Agnikula fajúak – Naptól ésHoldtól származtatják magukat. (V. ö. Zajti Ferenc: "Magyar év-ezredek".)

6. Szkíta szokások az indiai radzsputoknál.Az indiai radzsputok szkíta származásának bizonyítékául J.

Tod (idézett munkájában) a mai napig megtartott szkíta eredetőszokásaikat ismerteti.

67

"A radzsput törzsek a még ma is megtartott szkíta szoká-saikat alig nyerhették az Indus perzselı síkján. Túlmelegaz ahhoz, hogy a nap déli útjáról való visszatértét imá-dattal üdvözöljék. Vallásuk hővösebb klíma vallása voltés magukkal hozták elızı telepeikrıl, a Jehun és aJaxartes forrásvidékeirıl.

A nagy napfordulási (solsticium) ünnepe: az Aswa-medha, vagyis fehérló-áldozat, mint a nap szimboluma,amelyet Vaivaswata Manu leszármazottjai (a Nap fiai)gyakoroltak, hasonlóképpen Szkítiából került az Indussíkságára."

1. A harcias radzsputoknál Hara hadisten szertartásai is ke-vésbé hasonlítanak a szelíd hinduékhoz, akik pásztoristeneket, te-heneket tisztelnek, akik gyümölcsöket, füvet esznek, vizet isznak.A radzsput szereti a vért. Hadistenének vért és bort áldoz. A ke-hely emberi koponyából készült. Harát háborúban koponyával áb-rázolják, melybıl az ellenség vérét issza. Békében a bor és a nıkistene. Ez nem India forró síkjain szerzett hinduizmus, hanem in-kább a skandinávok véres alakjainak tisztelete.

Jegyzet: 1-hez. V. ö.: Hadisten kardja Attilánál, Attila kardja az Árpádok-nál.

Anonymus írja a honfoglaló ısökrıl: A halhatatlan isteneknek nagy áldo-zatot tettek és 4 nap lakmároztak, majd "Attila király palotájában sorjában ülve akobzosok és síposok minden zengései és édes hangjai, a dalosok mindenféleénekeivel zengnek vala elöttök ... és Magyarország minden vitézei a vezér színeelıtt paripáikra ülve, paizzsal, majd minden nap bajt vívnak s más ifjak pogányszokás szerint íjakkal és nyilakkal játszanak vala, – amin Árpád vezér igen ör-vendezik."

Honfoglaló ıseink a kancatejbıl készült népies kumisz italon kívül bort éssört is ittak. Anonymus írja: "nagy örömükben megittasodnak vala" t.i. a nagyáldomáson. A tatárjárás elıtt általánosan elterjedt nálunk a sörfızés és a szılıkultúra igen magas fokú. Szılık vétele-eladása általános. (V. ö. VáradiRegestrum.)

Anakreon (Kr. e. 559-474.) "Rajta, ide! Ne őzzük többé így zajjal és lármá-val bor mellett a szkíta ivást."

2. A radzsput vadássza és megeszi a bivalyt, vaddisznót,szarvast, lövi a kacsát és vadmadarakat. Imádja kardját, lovát, anapot és jobban élvezi a regısök harci dalait a Brahmánok litáni-áinál. A radzsput Bardai ugyanazok, mint a kelták bárdjai.

68

3. A harci szekér is jellemzı az indo-szkíta népekre, aMahabharata hıseitıl kezdve a Mohamedán hódításig, amikor ahasználata megszőnt.

3-hoz. A magyar ko-csi, a kínaiban kao-cse, a németben kutsche, az angol-ban coach, (Kócs község Komárom vm.-ben.) Szkíta származású a pannoniaikocsi is.

"Jönni fogsz a nomád szkítákhoz, akik magasan fönt tetık alatt szépkerekőkocsikon laknak." (Aeschylos: Prometheus. )

4. Jellemzı a gyengédségük a nıkkel szemben.4.-hez. V. ö. Az ısmagyar fele-ség fogalmát. A magyar nıknek a férfiakkal

való egyenjogúságát bizonyítja az 1210-30 körül irt Váradi Regestrum 301. per-irata, ahol: Eufemia nagyasszony bíráskodik egy Ur-Kund nevő tolvaj felett, akitkellı bizonyíték híján tüzesvas próbára ítél.

Vagy ugyanott a 142-ik oklevél, ahol a Nadányiak ıse, a Borsa nemzet-ségbıl származó Benedikta nagyasszony földi javairól végrendelkezik, rabszol-gákat szabadit fel és torozó intézményt alapit az Ugrai monostor részére.

5. A radzsputok ısidık óta, elıszeretettel viseltettek a sze-rencsejátékok iránt is, mint a szkíták... Még ma is áldoznak a gaz-dagság és szerencse istennıjének: Laksninak.

6. A részegítı italok szeretete tekintetében se marad el aradzsput nyugati testvéreitıl. Ez a hindu népeknél tilos.

7. A halottak eltakarításánál Budha az elégetést vezette be ésa hamu fölé földet hányatott, egyúttal az özvegy is máglyára lé-pett elhányt urával.

7: hez. Anonymus:"Thonuzoba hitben gyenge lévénNem akara lenni kereszténnyé.Hanem nejével egyőtt élve,Temettetett az abádi révbe ..."Ezek a szokások Herodotos szerint Sakadwipából (Saka Szkítia) származ-

tak. A szkíta géta lovát feláldozták a halott égetésénél.A temetésnél a halottnak lóva1 együtt való temetését igazolják a hún, avar

és honfoglaló magyar sírok leletei.Észak-Eurázsia finn-ugor és törökfajú népei még ma is áldoznak a síroknál

lovakat. (Lásd: Krohn Gyula: "Finnugor népek pogány istentisztelete.")8. Az áldozati helyen való emlékszobor állítása ritkább szo-

kás, mely a fiúnak kötelessége és uralmának hatalma abból lát-szik, hogy az emlék nagyobbszerő az elızınél.

8.-hoz. Amerre a hún fajú népek vándorlási vonala tart, így a Fekete-tengerfeletti síkságon, mindenütt találtak a sírok felett sírszobrokat. az ú. n. Kamennijababákat. A férfi szobrokat fegyverrel, kun süveggel és a férfi és nıi szobrokat iskehellyel ábrázolták. Számos példány van ezekbıl a délorosz múzeumokban.

69

A hún eredető bolgároknál is voltak ilyen sírszobrok. 1926-ban Pliszka ésMádara között Endzse falu mellett került elı egy férfit és egy nıt ábrázoló szo-bor.

Nálunk is voltak ilyen szobrok, erre mutat Kézai Simon mester azon kité-tele: "Keve kapitányt szkíta módon ünnepélyesen eltemették az országút mellett,hol kıbálvány van felállítva." Ide „az említett bálványkıhöz" temették Béla,Réva és Kadocsa, "dicsı hún kapitányokat", majd Attila királyt is.

Márk krónikája "díszes kıbálvány"-nak említi ezt a sírszobrot.9. Egész Radzsadasthánban a radzsput hısök sírja fölé emelt

tumulusokat találunk, melyen a hıst hő feleségével együtt dom-bormőben kivésbe ábrázolták.

9.-hez. V. ö. az oroszországi és magyarországú kurgánokkal, amelyeket maa népünk korhányhalmoknak nevez.

10. A fehérlóáldozat (aswamedha) szertartás igen költségesés veszélyes, úgyhogy a mai hercegek már nem rendezik.Ramajanában leírtak egy ilyen szertartást. Ayodhya ura,Dasarastha, Ráma atyja idejébıl: "Hozzátok elı a lovat a Sarjufolyó északi partjáról és készítsétek elı az áldozatot!" Erre a célraegy fehér lovat választottak, melyet egy évig szabadon engedtek.A ló visszatérése egybeesik a nap déli útjáról való visszatéréssel,ami a szkítáknál örömnap volt. Meghívások mentek a szomszédosfejedelmekhez és felállították a 21 jupát, nyolcszöglető faoszlo-pot, melynek feje egy-egy ember, bika, vagy elefánt alakúra voltkifaragva. Az oszlopot aranylemezekkel, ékes szövetekkel és vi-rágokkal borították. Amíg a jupá-kat elıkészítették, az adwarjupapok az áldozatvezetı hotri papok utasításai szerint hangos va-rázsmondatokat recitáltak. A 18 áldozati gödröt három sorban, sasalakjában rendezték el. Ide helyezték az áldozati állatokat, ú. m. alovat, madarakat és víziállatokat. Háromszor vezették körül a lo-vat a szent tőz körül és a papok intésére örömkiáltások közt leöl-ték. A királyt és királynét a fıpap a ló mellé ültette, ahol azokegész éjszaka a madarak repülését figyelték. A 16 áldozati papfeldarabolta a lovat és egyes részeit elıírás szerint a tőzre helyez-ték, míg a király a szintén tőzbevetett állatok szívének füstjét sza-golta. A szertartás a papok és augurok részére földbirtok kiosztá-sával végzıdött, de a szent emberek inkább aranyat kértek és így10 millió jambunada (indiai) aranyat kaptak.

Jegyzet: 10.-hez. A mongoloknál Onghon és Onghó volt annak az isten-ségnek neve, akinek lovat áldoztak.

70

Az ısmagyarok Ukkon és ukkonpohár és a finn Ukkó, a mongollal azonosfogalom és lóáldozással egybekötött volt a kultusza.

11. A Sankrant vagy Sivaratri (Siva éjszakája) ünnep, a télinapfordulókor szintén lóáldozattal járt, ilyenkor sezámmagos sü-teménnyel teli apró erszényeket osztott ki a fejedelem híveinek.

11.-hez. A téli napfordulót, december 23-át, minden ısi nép megünnepelte.Az ısi misztériumok nagy beavatási napja ez volt.

A közeli rokon keresztény bolgár nép megırizte a napimádást. A mai napig"Sourvjaki" ünnepe néven ülik meg újév napját. Szourvja isten azonos az indiaiSzuria napistennel, a melegnek, termékenységnek és bıségnek urával.

E napot megelızıleg a bolgárok nem dolgoznak, böjtölnek. A bıség sza-rujának emblémáját kalácsból elkészítik és ezt különbözı ceremóniák között acsalád tagjai közt felosztják. Égı gyertya és füstölı, tehát a tőz jelenléte is fon-tos, amikor Szurjához fohászt küldenek. Ugyanakkor nagy tuskót gyújtanak ésazt égı oltárként helyezik a tőzhelyre. E tuskó Szourvja tiszteletére ég reggelig.Ha. elalszik, az halált, a víg, pattogó tőz boldogságot hoz és gyors házasságot. Atőz mellett éjfél után kezdıdik a jövendımondás. éjfél után a jegyesek elhagyjáka szülıi házat és rokonokat mennek látogatni. Az új párok neve szouriakari. Me-netközben így énekelnek:

"Szourva, Szourva, Te évad ura,Adj bı, új esztendıt nekünk!Egészség, szerencse érje házunk,Áldás, boldogság a jövı évig!"

H. P. Blavatsky: Cross and Fire. A Modern Panarion. )

A magyar népi szokásból is sok részletét kiolvashatjuk az ısi ünnepélynek.A szurja név talán a napszúrás fogalomban fennmaradt, mint Siva romboló erejea sivatag, sivár, és sívóhomok stb. szóban és Sivó-család névben.

Szuria indiai napisten kultuszát .turáni népek hozták be, ezt igazolják túlcifra, hosszú csizmákkal ábrázolt szobrai és körülöttük álló nyilas amazonok, to-vábbá a hegyes süvegő, egyenes kardú szoknya-gatyás és csizmás férfiak szob-rai.

(Tóth Jenı: Turán f. i. 1913. évf. 2. sz.)

12. Nyugaton a napisten szentelt fája a kırisfa, keleten azaswattha (ficus religiosa), melynek csonkítását, kivágását halállalbüntették.

"Ha ezek a hasonlóságok csak véletlenek, akkor már is túlsokat mondtam, ha nem, akkor más kutatónak útmutatásul szol-gálhatok" – így vonja le a végsı következtetést Tod.

71

12.-höz. A magyarországi Kırös nevek nem minden esetben a kerek föld-bıl készült várak neve után lett, hanem a kırisfáról is, mint pl. Nagykırös neve,ezt bizonyítja ısi legendája és a város címerébe is felvett kırisfa, kırösfa.

72

V. Bizonyítható-e, hogy a hún-magyar legendák ısitörténetünk és ısi emlékezésünk tárháza?

A) 1. Mit jelent nekünk Attila és hún népe?

Jelenti az 1500 éves jogfolytonosságot a Kárpátok öveztemagyar hazában. Jelenti a világirodalmat alkotott ısök dicsımultját, a fajok közötti kiválóságot, az Árpád dinasztia elıkelıszármazását, a számtalan és messze kiterjedı rokonságot, az ısihiper-kultúrát, amelyen a mai nyugati kultúra is felépült.

Attila, a világtörténelem legnagyobb katonai és uralkodóizsenije. Származása rendkívül elıkelı. Az ısi legendákból idézıkrónikaírók a húnok hatalmas nemzetén uralkodó ıseinek soro-zatát 35 ízig, tehát kb. 1200 évvel visszaviszik Jafethez. A mítoszpedig leszármazását még ezen túl is tovább vitte a szárnyas te-remtmények királyához, a koronát viselı égi Turulhoz, akit Asturmadárnak és Songarnak (Songar vagy Sonkar = sólyom, törökszó, Astur = vadászsólyom) is neveztek. Származása hasonló aMikádó égi származásához, ott is az Isten Hoo madár képébenszáll le. Itt Turul madár képében Isten testet öltött, földre szállt,hogy az isteni dinasztiát megalapítsa. (V. ö. Eneh és Emese álmá-val.) Ennek az isteni dinasztiának, egyenes leszármazottjai Árpádés az 1301-ig uralkodó családja. Hóman Bálint történettudósunkhalhatatlan érdeme, hogy ezt a leszármazást ma a hivatatás törté-nettudomány vallja.

Volt egy török-hún fajú törzs, melynek bölcsıje a Kínávalhatáros Altáj-hegység vidékén ringott. E törzs gyızte le vagy te-lepedett rá a finn-ugor törzsekre, mely keverékbıl aztán a magyarnép alakult ki. Attila halála után legkisebbik fia, Irnik, vagy Irnákhúnjaival az ugor szövetség élére állt, a Dsulo vagy Dsula, ma-gyar Gyula∗ dinasztia ısapja lett és e nemzedékbıl Kurt, Mogyer,Bég Baján és Álmos gyulákon vagy fejedelmeken keresztül az1301-ig uralkodó árpád dinasztia sarjadt.

∗ dzaila, dsola: mongol szó – fék, kormány, gyeplı.

73

Árpád dinasztiájának, a magyarságnak, valamint a székely-ségnek hún eredete mellett egy évezreden át tanuságot tett azegész magyar nép krónikásaink Anonymustól kezdve és történet-íróink a XIX. századig Hunnia történetének folytatását Hungáriatörténetéhez kapcsolták.

Az ısi hagyományokat, a hún-magyar rokonságot, Attila di-csı örökségét fenntartó ısi mondakör eredetiségét csak a multszázadban vették tagadásba. A német Thunman, a szász Sehlözerés Eder, a tót Szklemár, az orosz Karanzsin, a durvahangú németRoessler, itthon a német eredető Hunfalvy (Hunnensdorf) Pál ésRiedl Frigyes az idegenbıl átvett mesék világába utalták az egészmondaanyagot. Ilyen elızmények után csalhatatlan írásoknak is-merték el Heinrich Gusztávnak 1871-ben "Etzelburg és a magyar-hún monda", Petz Gedeonnak 1885-ben a "Magyar húr monda",végül Bleyer Jakabnak 1908-bar "A magyar húr monda germánelemei" c. dolgozataikat.

A felsoroltak és az utóbbi három egyetemi tanár nem voltmagyar fajú, hanem német eredető német nyelvtanárok, akik ide-gen gondolatkörben élve, elfogultak voltak. A legelnézıbb meg-ítélés szerint sem helyezkedhettek ık abba a szemlélıdı állapot-ba, amely ilyen ısi fajszármazási és történeti kérdéseket idegengondolatvilágukon keresztül helyesen szőrhette volna át.

Idegen, sokszor ellenséges régi forrásanyag felhasználásánálaz elfogulatlanságra törekvı történésznek kritikai érzékkel kelleljárni. Elfogult történetírás lenne pl. az, ha a jelenkor nagy hábo-rúját néhány száz év mulya egy angol történész egyedül csak an-gol források alapján írná meg és azt a német tudományos körök, anémet forrásokat félretéve, elfogadnák. Sajnos, így járnak el ná-lunk az ısi hagyományokat tagadó filológusok és történészek.

A magyar fajú Gombócz Zoltán: "A bolgár kérdés és a ma-gyar-hún monda" c. 1921-ben megjelent munkájában feléleszti, éstudományos alapra fekteti a régi hitet a magyar és hón néprokon-ságról.

Hóman Bálint az Árpádoknak Attiláról való leszármazásáttudományos alapon igazolja és az ısi mondakörnek a származásravonatkozó részét eredeti ısi hagyománynak elfogadja. (A magyarhún hagyomány és a hún-monda. 1925.) Dr. Császár Elemér: A

74

középkori magyar költészet problémái (1925-1926.) egyetemielıadásaiban kimondta:

"Abba nem tudunk belenyugodni, hogy a hún históriavégig költött adatokat foglal magában."

"A végsı eredmény abban a kérdésben, amely a húrmondákhoz vezetett bennünket, hogy t. i. volt-e a hon-foglalás elıtt költészetünk, a következı: a magyarságnakvoltak a honfoglalás elıtt keletrıl magával hozott húnmondái."

Attilának 453-ban bekövetkezett halálától a honfoglalásig ke-reken 440 év, az elsı fennmaradt krónikáig 700 év telt e1. Bizonyez hatalmas idı a népek történetében, sıt az emlékezések világá-ban is. A mai kor embere ilyen nagy idıkre visszanyúló esemé-nyek fennmaradását csak írott emlékek útján tudja elképzelni.

A húnoknak volt írásuk, így feljegyezhették történelmüket,fajszármazásukat és a dinasztikus érdekek annak szükségszerőmegırzését feltételezik. Tehát hún-türk nyelven, saját írásukkalkészült krónikák lehettek.

Attila lángész volt és Rómában tanult, nevelkedett. Módjábanállt akár latin, akár görög nyelven a hún nép történelmét – hailyen nem lett volna – megíratni.

A honfoglaló ıseinknek a Kárpát-hazába hozott kultúrája asteppe népek kultúrája volt. Errıl a kultúráról dr. Fettich Nándorrégészünk azt mondja:

"A tudomány az utóbbi idık nagy ásatásai eredményeialapján mindinkább látja azt, ami a köztudatba még nemment át, hogy a történeti steppe-kultúra az emberiségegyetemes kultúrájának külön féle megnyilvánulásai kö-zött éppen olyan magasrendő helyet foglal el, mint azelıttünk jobban ismert városlakók kultúrája. Sıt ma máresz is látható, hogy ezek az egymással annyira ellentéteskultúrák szükségszerően kiegészítették egymást, egyik rávolt utalva a másikra."

75

"Az ısi kultúrával való érintkezés során ezek a pusztainépek adtak lelket, politikai készséget az elsı városkultú-rának is. Mi is ilyen gondolatvilágot hoztunk magunkkalés é1 bennünk és szunnyad lelkünk mélyén" – mondtaTeleki Pál gróf. (Jász-kun kongresszus. 1939. )

Ilyen ısi kultúranyagunk volt Attila nagy fejedelmünk körülcsoportosított mondáink anyaga, amit a városlakó nyugati népek-nek adtunk.

Az árpádok dinasztikus érdekei az ısi hún származási és ge-nealógiai legendák intézményes fenntartását igazolják. A keresz-tény királyság korai évtizedeiben, vagy még a pogány fejedelem-ség vége felé népünk kettıs nyelvősége megszőnt∗ és így szüksé-gessé vált az ısi Mazda hit zend nyelvén és a rovással jegyzetttürk nyelvő feljegyzések átírása, illetıleg a királyi regısök éne-keinek feljegyzése. Ilyen lehetett a Szent László korában a papoklatin nyelvére átírt Gesta Hungarorum is. Krónikaíró szerzetese-ink azonban csak a keresztény nyugati középkori felfogással ösz-szeegyeztethetı töredékeket mentették át.

A magába elmélyedı, szemlélıdı keleti ember gazdag gon-dolatvilágából született fajszármazási, történeti, genealógiai éshitéleti nagyon gazdag, pompás meseszövéső legendakörünk el-veszett.

Anonymus azt írja, hogy Árpád Attila nemzetségébıl szár-mazott. Ugyanakkor határozottan kimondja, hogy nem a nép éne-keibıl veszi forrását. Ha pedig nem onnan veszi, akkor csakis azuralkodócsalád intézményesen fenntartott családi hagyományaivalállunk szemben.

Hol lehetett az Árpád-ház okmánytára? Valószínőleg azuralkodó Árpád-nemzetség ısi szállásán lévı székesfehérvárikáptalan vagy a veszprémi egyetem hatalmas könyvtárában. Saj-nos mindkettı Kun László idejében leégett.

*

∗ Németh Gyula kettıs szóhasonlítással bizonyítja, hogy Árpád és családjában

magyarul és törökül is beszéltek. Melich János szerint török-bolgár nyelvetbeszéltek.

76

2. Annak a fontos kérdésnek eldöntésénél,

hogy eredeti ısi hagyomány volt-e a hún származás tudata ésaz e köré csoportosult monda anyaga, vagy idegenbıl átvett köl-csönzött fikciók, – az eddigi bizonyítás nyelvészeti és történetieszközökkel folyt. Ez a bizonyítási eljárás azonban, amint láttuk,nem vezetett célra, ezért néhány újabb bizonyítási eszközhöz fo-lyamodom.

A származás kérdését, tehát a mondaanyag legfontosabb ré-szének eredetiségét, már eldöntötte Hónian Bálint (A magyar-húnhagyomány és húnmonda).

"A hún-magyar azonosság gondolatát a magyarok nemkölcsönözhették sem a külföldi irodalomból, sem a német(germán) mondából, mert nem ismertek oly forrást,amelyben azt megtalálhatták volna."

"A hún-magyar azonosság gondolata nem a mai haza te-rületén kialakult fiktív hagyomány, hanem a honfoglalómagyar nép finnugor elemeivel a honfoglaláskor márteljes etnikai és nyelvi egységben összeforrt bolgár nem-zetségeknek, elsısorban az Árpád nemzetségnek keletrılmagával hozott, történeti tudaton alapuló ısi hagyomá-nya."

"A hún-székely azonosság gondolat,. akár az új haza te-rületén lakó, akár ide a magyarokkal együtt jövı néprılvan szó, a székely népnek a magyar-hún hagyománytólfüggetlen s attól a krónikákban is következetesen elkülö-nített történeti tudaton alapuló hagyománya."

3. Mondák élettartama és a regısök.

A hún-magyar mondakört krónikásaink úgy állítják elénk,hogy azok, mint fennmaradt hagyományok évszázadokon ke-resztül a történelmi eseményekhez híven hagyattak az utókorra.Thuróczy és Oláh szerint még a XV. és XVI. században is élt anépek között ez a hagyomány. Filológusaink szerint lehetetlen,

77

hogy négy-ötszáz éven keresztül népies hagyomány fennmarad-hasson. A népek meseképzı ereje újabb és újabb hısöket keres, arégiek elhalványodnak s a feledés óceánjába merülnek. A nép-költészet családi emlékezete csupán néhány nemzedéket ölelhetfel s ilyen ezer évre terjedı emlékezet fenntartása lehetetlen (1.Király György) Azonban Tagányi Károly: A hazai élı jogszokás-ok győjtésérıl irt (Ethnographia, 1911. évf., 221 lap) dolgozatá-ban felhozza, hogy az oroszországi nomád török népeknél a mő-veltség kellékéhez tartozik, hogy mindenki elı tudja sorolni azıseit és ez 5-6 ízig is terjed. Filológusaink fenti nézetét erısen cá-folja néhány mai korabeli példa: Szilágyi és Hajmássy XV. szá-zadbeli eseményének regéje a török szultán leányával, 500 évvelezelıtt történt história. Vagy a székely népballadák XVI. század-beli és a Mátyás király alakja körül csoportosult mondák hosszúélettartama.

A regısök az énekkel és zenével kísért történeti anyagukatfolytonos ismételgetéssel ırizték meg, szinte változatlanul, nem-zedékrıl-nemzedékre. İk a fajtudat intézményes ırei voltak.

Eddig figyelembe nem vett bizonyíték a mnemotechnikaiúton ırzött hagyomány, melynek csodálatos példáját a keleti né-peknél találjuk. Így Indiában Buddha tanításait évszázadokon átszájhagyomány ırizte, amíg a Kr. e. 80-ban egybehívott nagybuddhista zsinaton a végleges szöveget le nem írták.

A másik csodálatos példa a finn nép Kalevala pogánykorinagy époszának a nép száján, népi regölés formájában történtmegırzése.

Felhozhatok a nyugati népeknél is hasonló példákat ısi szár-mazású népek így ırizték meg könyvek hiányában a hagyományt.

Priscus rhetor feljegyzésébıl tudjuk, hogy Attilának udvariregısei voltak, kik az ısök emlékét intézményesen megörökítet-ték. Ez a regıs intézmény tovább élt a vezérek és a királyok korá-ban is. Hivatott volt fenntartani az ısök dicsıségét. Tehát nemnépi primitív mesemondással tartották fenn az ısi emlékeket.

India türk-hún fajú fejedelmeinél a mai napig fennmaradt ezaz intézmény és az énekmondók adatait az angol történetírók for-rásul használják fel.

A hivatalos regıs intézmény nagyban virult a fejedelmek ko-rában és Geyza fejedelem esztergomi udvarában az Attila hún ki-

78

rály személye köré csoportosult hısi énekeket a fejedelmi udvar-ban élt Pilgrin ("Von Passau der Bischof Pilgerein.") hittérítıszerzetes, késıbbi passaui püspök, oly nagyszerőnek találta, hogyazokat leiratta. Ebbıl az anyagból készült, természetesen németszájíz szerinti átdolgozással, a Nibelungenlied. Ezt Aloyz Schröflmüncheni egyetemi tanár "Der Urdichter des Liedes von derNibelungen-Not und die Lösung der Nibelungen-Frage" – kétkö-tetes hatalmas mővében kénytelen beismerni, noha egyébkéntigen elfogult a hún és a X. századbeli magyarság irányában.

Dr. Sebestyén Gyula (A magyar honfoglalás mondái. 1904.)szerint a Nibelungének tárgyát elıször Pilgrin (971-991) dolgoztafel Konrád nevő íródeákjával. A latin nyelven feljegyzett mondákelvesztek, de emlékük megmaradt a Nibelungenliedhez függesz-tett Klage-ban, ahol írva van, hogyan küldte a püspök embereitMagyarországba azzal a megbízással, hogy ott írják le az élı ha-gyományokat.

"dar umbe sende ich nu zehantmine boten in Hiunen Lant:da. vinde ich wol diu maere;wand iz vil übel waere,ob ex behalten würde niht,es ist diu groezeste geschichtdiu zer werlde ie geschacht."

(E végbıl most mindjárt útnak indítom követeimet Húnor-szágba: ott bizton rátalálok az emlékekre; mert nagyon helytelenvolna ám, ha ez nem lennie megırizve. Ez a legnagyobb ese-mény, ami ezen a világon valaha történt.)

Nagy hírük volt a magyar regısöknek még a késıbbi korbanis. 200 év mulva, 1207-ben Wartburgban dalnokverseny volt,ahol egy magyar regıs : Klingsor von Ungerlant lett a gyıztes,legyızvén a középkor legnagyobb német költıjét: Wolfram vonEschenbach-ot. Ez a magyar regıs a titkos tudományokban olyjártas, hogy a német monda a legnagyobb bővészmesternek emlí-ti, aki ámulatba ejt mindenkit misztikus tudományával. – Sebes-tyén szerint ez a magyar regıs: Farkas, a pozsonyi vár énekmon-dója volt. (L. Sebestyén i. m.)

79

4. Közvetett bizonyítékok az ısi emlékezet fenntartása mellett.

Az emlékezést nagy mértékben elısegíti az énekes forma, azene és a szokás.

a) A szokás mentette át napjainkig a pogánykori ısi idıkbılazokat az emlékeket, amelyeket Kállay Ferenc, Ipolyi Arnold,Kandra Kabos és követıik Mythologiájuk vaskos köteteikben ésegyéb néprajzi dolgozataikban feljegyeztek.

b) Az énekes forma, a regölés tartja fenn a mai napig ısi val-lásunk töredékeit. Így regölnek ma is a Dunántúlon a sebes folyó-vízben gázoló Csodafiú-szarvairól. Ez a Mithras misztérium télinapfordulójának ünnepébıl maradt fenn.

Ezeréves népi énekeket ma is győjtenek a magyar nép szájá-ról. Lásd Bartók és Kodály világhírő győjtéseit.

c) A népzene pedig a legısibb emlékeket is megırzi, mivel afaji jellegzetességekhez tapad. Még a nyelvet is túlélı, szívós, pá-ratlan emlékezet. "A finnugor nyelvet eltanult, európaivá és ke-reszténnyé lett türk magyarság régi zenéje máig pontosan tükrözia sámánhitő mongol-török Közép-Azsiát." (Szabolcsi Bence: Azenei földrajz alapvonalai. Ethnographia-Népélet. 1938.) Ez azegyedüli magyarázata annak, hogy a bolgár népzene hasonló amagyar népzenéhez, hogy a francia népzene nem latin, hanemkelta, hogy az eltörökösödött népek zenéje sem török, hogy a mo-hamedán török népek zenéje nem arab, stb.

Bartalus 1883-ban közölt egy népdalt, e dallamok aközépázsiai kínai ötfokos hangrendszerben szólnak.

"Ötfokúság és pentatizáló hajlam néphagyományunkalapvetı sajátsága. Európai szomszédoktól nem vehettükát, – egyiknél sincs meg. Már ebbıl valószínő, hogy ahonfoglalók kultúrájának tartozéka volt."

"Zenénk törzse éppoly rokontalan Európában, mint nyel-vünk. Eredetiségébıl ezerévnyi érintkezés, idegen hatássem tudta kiforgatni."

"A zenei néphagyomány nagy lelki egységrıl beszél. Ed-dig nem tudunk külön kun, besenyı, palóc, Szekfü stb.

80

zenét kimutatni.'` Magyarság a zenében: Kodály Zoltán.(Megjelent: Mi a Magyar? Szekfü Gyula szerk. )

A fent elıadott ısi szokásokat megırizte a magyarság nép-mővészetében, a család, a jog és egyéb szellemi téren is.

Amelyik nép ennyire tudott ragaszkodni ısi szokásaihoz, ha-gyományaihoz, akiben az ısök tisztelete ennyire magasan lobo-gott, az fajszármazási tudatát kellett, hogy megırizze. Ezzel el-lenkezıt csak a tudatlanság vagy a rosszakarat állíthat.

B) Óriás ısök.

Az óriásokról szóló legendát minden nép regéiben, legrégibbénekeiben, legısibb tradícióiban vagy szent-írásaiban feltalálhat-juk, így a görögöknél titánok, gigászok, ciklopszok; KaldeábanIsdubárok; Indiában a Danavák, Rakshasák; Egyiptomban az óri-ás héroszok, a finneknél a Kalevafiak.

Az emberiség ısi visszaemlékezésén alapulnak ezek a legen-dák, amikor még a különös emberfaj, az atlantiszi óriás faj élt aföldön.

A keleti ısi írások azt mondják, hogy a kipusztult emberfaj aföld nagy kataklizmáinak lett áldozata (vízözön).

Érdekes ısi emlékeket ırzött meg egy szegedvidéki és biharinépmonda, e szerint a vízözönben multak ki az óriások és a tün-dérek is, mert Isten parancsolatját nem akarták megtartani, mindigmulattak és fajtalan életet éltek.

Az óriásokról különösen Erdély ırzött meg sok emléket; ta-lán a sok hegyóriás, különös szikla erısítette képzetüket. Mintegy30 óriás vár, óriások útja, talpa és sarka nyoma, sziklapadja, asz-tala stb, ırzi emléküket.

İsturáni legendák emlékét ırzi a finn Kalevala éposz, aholaz óriásoknak meg kell egymással mérkızniök és a legyızött mégkıvé válhat és abban élhet, mert az óriáskı szent és sérthetetlen. –Az éposz különösen érdekes része, ahol Kalevafi sziklákkal,heggyel akarja az új vallás egyházát eltörölni. Azonos gondolathúzódik át a görög mítoszon, ahol az új isten, Zeus, ellen támadótitánok hegyeket dobálnak az Olymposra. – Szent Jánosnál:

"Erre kitört az égi háború, Mihály és angyaltársai vias-kodtak a sárkánnyal s a sárkány és angyaltársai szintén

81

viaskodtak, de a mennyben már nem volt hely számukra.A nagy Sárkány, az ıskígyó, akinek neve Ördög és Sá-tán, a világcsábító letaszíttatott a földre s vele együttletaszíttattak angyaltársai is."

Legyızetésük után Zeus hegyek alá temeti ıket. Prometheustis a Kaukázusba zárja. Megfejtésük a szellemnek az anyagbaszállása.

Ezzel az ısi emlékezettel kapcsolódott az újabb legendakép-zı erı félelmes, harcias népekrıl és fejedelmeikrıl. Ezek is óriá-sokká válnak. Nem a sovinizmus főtötte Ipolyi Arnoldot (MagyarMythologia) azon megállapításainál, hogy fajszármazás emlékétırzi a skandináv Eddában említett hún vagy hüne óriás nép és fe-jedelme Attli, akik nem a germán népre, hanem a hún népre ésAttilára vonatkoznak. éppen így a szlávok Obor óriás népe azAvar népre, a franciák Ogr óriás népe pedig az Ugorra, vagyisMagyarra vonatkozik, mely képzet a honfoglaló magyarok fran-ciaországi kalandozásainak emlékeibıl keletkezett.

İsi fajszármazási óriás-emlékezések az Attila—Árpád csa-ládfán szereplı ısök : Noé, Jafet, Thana, Nemprót (Nimród),Khus, Góg és Mágóg királyok. Nagy fejedelmei voltak ık a Kau-kázus vidékén lakó szkíta-szabir-hún törzsnek, vagy még kele-tebbre fekvı ısi hazában kell keresnünk elsı emléküket. Félelmeslovas-nép kiváló fejedelmei voltak és hírük messze túlszárnyaltaaz ısök akkori lakóhelyét, néprajzi határait. Kelet áruit szállítókalmárok vitték tova legendás, csodálatos hírüket. Eljutott a régigörögökhöz a szkítáknak nevezett északi népek sámán mágusai-nak nagy híre. Révülésükben elért látási képességük tudata kap-csolódott az óriások hagyományával, – megszületett a ciklopszokegyszemő (homlok közepén lévı) óriás népe. Eljutott hírük a zsi-dókhoz is és ık e hatalmas, kiváló fejedelmeket, óriásokat MózesGenezisébe beillesztették. A Genezis (származási) történeti köny-vét hosszú idın át szerkesztették, többszöri átíráson ment keresz-tül és abba más népek történeti töredékei is belekerültek.

A semita törzs egyik kicsi ága a zsidóság, kiket a hindukcsandalásoknak – kiközösítetteknek neveztek.

A zsidóság egész kultúráját, teológiáját, szimbológiáját akörnyezı népektıl vette át, – már amennyire arra képes volt.

82

Nyelve és írása sem eredeti; átvette az egyiptomiaktól, a hixo-szoktól és a kánaánítáktól.

A kaukázusi népekre vonatkozó adatokat átvették a perzsafogság alatt. Az özönvízre, a Noéra, Jafetre vonatkozó titáni ha-gyományokat a babiloni fogság alatt.

Meg kell már egyszer erélyesen cáfolnunk történészeink azonelıítéletekkel telt tekintélysarktételét, hogy a zsidók biblikus tör-téneti adatai, a zsidók atyjaiként nevezett ısök egyedül az ı Gé-niuszuk alkotása.

*A Genesis (X. 1-9. része) az emberiség családfáját követke-

zıen adja:Noé fiai: Sem, Khám, Jáfet. Jáfet fiai: Gómer, Mágóg,

Madai, Jáván, Thubál, Mésekh és Thirás. Khámnak fiai: Khus,Mitzráim, Put és Kánaán. Khusnak pedig fiai: Séba, Havilah, stb."Annakfelette Khus nemzé Nimródot".

E szerint tehát Nimród és Havilah testvérek. Ezekkel a ne-vekkel a Genesis más helyén is találkozunk. (II. 10-13.)

"Folyóvíz jı vala pedig ki édenbıl e kertnek megnedve-sítésére; és onnét oszol vala el, úgyhogy négy folyóvíz-nek lenne fejévé."

"Az elsı neve Pishon: ez a mely megkerüli a Havilahnakegész földjét, holott terem arany" ... "A második folyó-víznek pedig neve Gikhon: ez a mely megkerüli az egészKhus földjét."

Khus földje lehet: Susiana vidéke, ahol az Araxes folyó haladát, ma is Khusistan nevet viseli. Viszont a kaukázusi szkíták régiországának egyik folyója szintén az Araxes.

Eviláth földje vagy a Kaukázus vidéki Araxes folyó földje,amelyet a Kr. e. századokban Szkíthiának hívtak, vagy Baktriára,a hunok "Kis-Indiájára", Korozmiára vonatkozik. Jászai Eviláthföldjét a török birodalom diabekri helytartósága északkeleti ré-szén a Van-tó közelébe esı Achlat város vidékével egynek veszi,mely vidék régebben csakugyan Perzsiához tartozott. Kosmas

83

Indikopleustes (Kr. u. 510) Evíláthot Indiába, az Indus forrásvi-déki Húnniába helyezi.

Nimród és Havilah egyébként elsemitizált alakja Nemrothnakés Evilathnak.

İsi hagyomány alapján Márk Krónikája (1330) elsınek so-rolja fel az Árpádház nemzedékrendjét. Ez így hangzik

"Álmos, ki is fia vala Elıdnek, az Ögyeknek, ez Erinek,ez Csabának, ez Ethelének, ez Bendeguznak, ezTordának, ez Szervénynek, ez Ethelnek, ez Apusnak, ezKadicsának, ez Berendnek, ez Zsoltának, ez Bulcsunak,ez Baloghnak, ez Zambornak, ez Zámornak, ez Létnek, ezLeventének, az Kulchenek, ez Ompodnak, ez Miskének,ez Mikének, ez Beszturnak, ez Budlinak, ez Csanádnak,ez Bökénynek, ez Bondorfárdnak, ez Farkasnak, ezOthmárnak, ez Kádárnak, ez Betérnek, ez Keárnak, ezKevének, ez Kelednek, ez Daniénak, ez Bornak, ez Hu-nornak, ez Nempróthnak, ez Thanának, ez Jáfetnek, ezNoénak. Álmos azután nemzette Árpádot, Árpád nem-zette Zsoltot, Zsolt nemzette Taksot."

Nemzeti hagyományunk Nemróth atyjául Thanát említi, kirılMózesnél említést nem találunk. E nevet nem a hagyomány köl-tötte, mert a II. század közepén élt Justinus (I. könyv. I. fej.) Asz-szíria elsı királyánál, Ninusnál is régebben éltnek írja Sesostrisegyiptomi és Tanaus királyt. (Tanhu a húnok fıkirályának címe. )

Menroth, e nevet a budai, pozsonyi, dubnicí krónikák ésThuróczi: Nemroth, Nemproth, Nembrothus változásokkal írják.

Epiphanius Nebróth gigas-nak nevezi, aki Tarah ivadékábólszármazó aethiops Chus fia volt. ("Boldog Arábiát" Epiphaniusidejében Aethiopiának hívták.

*Noé özönvíz hagyománya és neve nem a sémita szellem em-

léke. Noé kabir volt. Hagyománya kabiri vagy titáni hagyomá-nyon épült fel, amint azt Samothracéban tanították. Történésze-ink, mitológusaink elsiklottak ezen igen fontos adat felett. Reá-fogták Anonymusra és Kézai mesterre, hogy elfogult papok vol-tak, akik a bibliai Nimród óriás származását az ısmagyar hagyo-

84

mány valamelyik ma már ismeretlen, de valószínőleg Nimród ne-véhez hasonló ıséhez kapcsolták és így biblikus színt adtak faj-származásunknak. Éppen ezért nagyobb figyelemre nem is mél-tatták e legendát.

Noé neve mint ısi hagyomány elıvillan Márk krónikájában,ezekben a sorokban:

Árpád "tábort ütött a Noé hegyén, Fejérvár közelében ésaz a hely az elsı, melyet Árpád magának Pannoniábankiválasztott. Ezért Fejérvárat a szent király, István, kitıle származott, a közelben alapította".

A bibliai özönvíz legendában Noé az Ararát hegyén köt ki.Ez a legenda leegyszerősített alakban sok helyen szószerinti át-vétel a turáni szumirok Gilgames époszából.

Feltalálható a legenda lényege India ısi szentirásaiban is.Vaivasvata Manu az egyetlen emberi lény – más beállítás szerintkívüle még a 7 Rishi –, akik a Matsya Avatar alegoria szerint,akárcsak Noé a bárkájában, hajóban menekült meg az özönvíztıl.

"Noé hegye" nevet nem Márk krónikás vagy tudós papok ésaz egyház doktorai találták ki. Ismert dolgok, hogy a földrajzi ne-vek, mint a hegyek, folyók, helységek nevei felismerhetı állapot-ban nagy idıkön át fennmaradnak. Ugyanezt mondhatjuk a csa-ládnevekrıl.

Hegyeink, folyóink, helységeink neve legnagyobbrészt ezeréves, vagy még azt megelızı idıkbıl való. Család- és keresztne-veink nagy száma is még az ázsiai hazában született. A családok-hoz, nemzetségekhez főzıdött jelek, hadijelvények, totemállatké-pek még ma is kimutathatók a családi címerekbıl, (Ilyen a hon-foglaló Borsóknál az ezüst hal, Csákoknál az oroszlán, Abáknál agyőrős fekete sas, stb.)

*Titáni hagyományon épült a görögök Japhetosz titánja és ez a

hagyomány azonos a hún-türk népek Jafet óriásatyjával.Attila-Árpád fejedelmi nemzedékrendjén éppen úgy az ıs-

atya Noé és fia Jafet, mint a mongol és tatár uralkodók családfá-ján.

85

Abulghazi a mongolok és tatárok leszármazását a következı-en adja: Noah fia Japfet, ki az Etel (Volga) és Jaik folyók vidékéntelepedett le. Nyolc fia közül Turk volt az utóda. Tehát megegye-zik Anonymussal Abulghazi a közös ısatya, Jáfet személyében.Ez közös ısforrásra mutat és nem semita eredetre.

Japhettıl származó nyolc ıs neve: Turk, Csin, Kazár, Szak-lat, Rusz, Ming, Gumár és Kaladzs. (Gumár neve MózesnélGómer.)

A Biblia szerint Nimród Khusnak volt a fia. Epiphánius egy-házatya (Kr. u. 400 körül) szerint:

"Ez a Nimród a fekete Khusnak volt a fia, akit Zoroasz-ternek hívtak a görögök, és aki keletre költözvén, egykora baktriai Hunniában uralkodott, alapítván itt a baktrokvárosát, ahonnan elterjedtek a csillagászatnak és mágiá-nak ama tanai, amit Nimród fedezett fel és amit néme-lyek Zoroaszterrıl mondanak, hogy felfedezte."

"Khus" szó is ısi hún név, Perzsia határán a Kr. u. V. század-ban lakó húnok fejedelmét Khusnaváz-nak és Indiában Toramánanéven nevezték. Ez Attila uralkodó családjából származó fejede-lem, kinek fia: Mihiragula (Mihir = Nap: Gula vagy Gyula = feje-delem) India Attilája volt. Származásra a juecsi-fehérhún Kusánuralkodóház ból. (L. Modi. i. m.)

Lukácsi Kristóf (A magyarok ıselei) írja az örmény forrásokalapján:

A hún-magyar-szkíták, kiket az örmény Chus név egyesít,– hajdan Zoroaszter vallását követték.

Josua Stylites (ford.: W. Wright. 1882.) írja:

"A kusánok vagy húnok".

Az Agni Purana szerint a Nap-dinasztiából származó Rámaegyik fia, Kusa, kitıl a kushiták (Kachhwahak, Maravar és Amberurai) származtak.

Az Elı-Ázsiát és Indiát benépesítı khusita népfajt északrólbevándorolt ısi ugor népeknek tartják. Maradványuk ma is él In-diában. Khusok voltak a Tigris és Eufrates folyam közének leg-ısibb lakói és ık rakták ott le az emberi civilizáció alapjait. Ha-

86

talmas városokat építettek (Ninive, Kaleh); az ékírást feltalálták;mágiát őzı tőzimádó vallásuk volt és az ázsiai legısibb nagy bi-rodalmat ık alapítják.

Az északról utánuk jött turáni népekkel összekeveredtek ésmegalapítják Elámot (Khusistant), Szumiriát és Akkádot.

A legenda Akkád országnak és Babilonnak alapítását Khusfia, Nimród nevéhez főzi. Nimród felesége Semiramis, Derketoisten leánya volt. A legenda szerint késıbb Nimród északabbravándorolt és Ninive várost alapította.

Botbort: Geographia Sacra c. könyvében írja:

"Chavila fölött van Babilonia, ahol Chus fia, Nimróduralkodott. Nimród, azaz Bar-chus, a régi Bacchus volt.Tıle számítják a harmadik kort, amelyet a költık vas-kornak neveznek. Nimród tetteit a pogány írók tévesenfiára, Ninusra és feleségére, Seramisra vitték át" . . .

A juecsi törzseket Kína határáról a húnok szorítják ki és Tur-kesztán déli részén telepednek le. Már Kr. e. 130-ban elözönlöttékBaktriát. Itt öt törzsre oszlottak és a legtekintélyesebb törzsük aKusán nevet viselte. (kínai neve: Guei-shuang). A Kr. u. elsı szá-zadban a juecsi név feledésbe merült és általánosan kusánoknaknevezték ıket.

A Kusánbirodalom befolyása virágkorában egész Közép-Ázsiára és a Kaspi-tó vidékére kiterjedt. Uralmuk alatt volt Afga-nisztán és India északnyugati része. Kaniska uralkodójuk pedig azegész Ganges folyó völgyét elfoglalta. İ az indiai történelemegyik legnagyobb uralkodója és legnagyobb buddhista apostola.

Régészeti felfedezések szerint a kusánok sok közös jellem-vonást mutatnak faj, nyelv és ruházat tekintetében Irán északi ré-szébe bevándorolt nomád népekkel. A korai kusán uralkodókatérmeiken csúcsos fejjel, széles, elıreugró orral és nagy szakállalábrázolták. Az ısi szkítákra hasonlítanak. Ruháik: hosszú köntös,ami Irán nomád pásztorainak ruháival azonos, alatta nadrág ésnemezcsizma. A fejen csúcsos süveg. (V. ı.: McGovern i. m.).

A magyar ıshagyomány Nímród országát, az elsı ıshazát ésfajunk bölcsıjét a hegyes Transkaukázus vidékére, az Araxes fo-lyó völgyébe, Armenia északi részébe helyezi. Evilath földje voltott, amelyet Mózes (I. k. II. fej.) a Pilon folyó melléki Haviláh

87

földjének nevez. Elizeus örmény történetíró a húnokatkhusitáknak nevezi, akik úgy öszszekeveredtek a turáni ısnépek-kel, hogy egymástól e1 sem választhatók. Az örmény írók azAraxes folyó vidékét Khusdiá-nak hívták, az ott lakó khusitákról,vagyis húnokról. Volt ott egy Hunoracerta nevő város, amit ör-ménybıl lefordítva Hunor-városnak neveztek. Hunor és Magorelıtt itt, a Kaukázus hegyes vidékén bukkant fel a csodaszarvas ésvezette el ıket a hegyekentúli vidékre, a Meotisz-tenger (Azóvi-tenger) partjára.

*Az elsı ısatyát, kitıl a hısmonda a fajt levezeti, az indusok

Manusnak hivták. Manu a szanszkritban urat, férfit, parancsolótjelent, de jelenti az Istentıl ihletett törvényadót is. E fogalomminden ısinépnél feltalálható. Egyiptomban és Lídiában Menes,Phrigiában és Rómában Manes, Krétában Minos, szumiroknálMarduk, Iránban Marsi, az ısmagyaroknál Manó a neve. A mon-golban Mani, vagy Mani khán = óriás férfi, aki a vadászokvédszelleme. Tehát Nimród óriás, a "hatalmas vadász az Úr elıtt"fogalmat teljesen fedi.

Nimród óriás, az isteni vadász legendájához tartozik, hogy ı

volt Babilonia és Asszíria megalapítója és elsı királya. A követ-kezı fejezetben bıven tárgyalom nevének késıi utódát, ami némifényt vethet az ısi Nimród-legendára.

A nemzeti hagyomány a fajszármazási, ıshazaszerzési és adinasztiaalapítás történetét így ırizte meg

"Menroth óriás, ki a nyelvek magkezdıdött öszszezavarodása után Eviláth földjére méne, melyet ezidıben Perzsia tartományának neveztek és ott nejétö1,Eneth-tıl két fiat nemzett, Hunort t. i. és Magort, kiktıl ahúnok vagy hungárok származtak."

"Hunor és Magor elsıszülöttek valónak, atyjuktól meg-válva, külön sátrakba szállnak vala. Történt pedig, hogyamint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas-ünıre bukkanónak, mellyet, amint elıttük futott, a Meotisingoványaiba kergetések. S midın az ott szemık elıl tö-

88

kéletesen eltőnt, sokáig keresték, de semmi módon nemtalálhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván,azon földet baromtartásra alkalmasnak találtá:k."(Kézai Simon mester.)

Feltaláljuk e mondát már a VI. századi Jornandesnél is, kiszerint a Meotis partján tanyázó hunokat egy szarvas-ünı vezetiaz ingoványok közé. (24. fej.)

A Bibliában a Genesis VI. fejezete Nimródra vonatkoztatvaısi turáni legendát tárgyal:

"óriások valának abban az idıben a földön, sıt mégazután is, mikor az Isten fiai (b'ne-aleim) bemenének azemberek leányaihoz és azok gyermekeket szülének nekik.Ezek ama hatalmasok, akik eleitıl fogva híres-neves em-berek voltak".

– Vagyis óriások voltak. – A Genesis hosszabb megszakításután úgy folytatja, hogy a híres-neves emberek közt van Nimród,a "hatalmas vadász az Úr elıtt". Peronne páter így ír róla:

"Nimród nem tartozott azon gonoszok közé, akiknek go-noszsága miatt támasztotta az özönvizet az Úr, vagy akika bábeli torony építıi lettek volna, mert vagy b'ne-eleim-ek, vagyis jó angyalok voltak s ebben az esetben bőnbenem eshettek, vagyis nem voltak bukott angyalok azzal,hogy a föld leányait vették feleségül, vagy rossz angya-lok voltak s ebben az esetben nem hívhatták ıket b'ne-eleim-nak, azaz ,Isten fiainak’ vagy ,hatalmas vadásznakaz. Úr elıtt’".

Nimród (Menróth) tehát nem bukott angyal, hanem az "Istenfia", vagy az "Ég fia", aki Enethtel, az emberek leányával egybe-kelt.

"Isten fia", "Ég vagy Menny fia" a hún-türk fejedelmek ısicímei közé tartozott.

Többen az Attila fiától, Irniktıl Ieszármazó, 525 táján éltGurda és Magyer fejedelmek közül Gurdát tartja Hunornak. Sze-rintem ez a legenda ısi allegória, amely az uralkodó hún törzsnek

89

és a finnugor magyar törzsnek egybeolvadását, rokonfajú testvéri-ségének tudatát ırzi.

Eneth név a késıbbi krónikásainknál Enech, Enach, Onech ésOneth változatokkal jön elı. Enach fiairól, mint óriás fajról emlé-kezik Mózes IV. könyv, 13, fej. 23=24. sora.

Hunor és Magor, Nimród e két fiának nevét Mózes könyvei-ben hasztalan keressük.

Nemróth felesége Enech ısanya török szóból megfejtve inı,vagy ünı, szarvastehén szóval azonos. A késıbbi Emese ısanya,Álmos anyja jelentésének is megfelelı, mindkettı nıi (feminin)lényt jelent. Enee vagy ünı allegorikusan azonos a hold istennı-vel, vagy Isissel, – a "tehénszarvúval". A tehén minden ısnépnéla természet passzív nıi (nemzı) erınek a jelképe volt. IsisEgyiptomban, Ió Görögországban, Vách, "a hangzatos tehén" In-diában, akitıl a Baghavad Purána. szerint az emberiség jött létre.Az ısmagyar szarvasünı üldözése azonos a Prometheus mitológi-ában Jupiter által őzött sóval, aki "szarvakat" kap, vagy Bráhmatiltott szenvedélyétıl őzött Vách-hal, aki ızzé változott.

Itt is üldözi Hunor és Magor, az égi származású két ifjú, aszarvast. A csodaszarvas eltőnik, de ık a Belári (bulári, bulgári)asszonyokra akadnak és közülük Dula király (ó-bulgár Duló di-nasztia) leányait veszik feleségül. Ez is azonos fajszármazási ısimítosz.

A rokon finn népnek is van csodaszarvasa:"Maga léha. LemminkäjnenŐzi csoda szarvast szörnyen,Őzi lápon, őzi síkon,Őzi puszta parlagokon" ..."Siettetik, fılkergetikHíz szarvasát rejtekébıl,Tápió∗· hegye mögébıl,Hixé⊗·· vára közelébıl" . . .

Kalevala. (Ford.: Vikár Béla)

∗ Tápió az erdık szelleme. A Pest vármegyei Tápió folyó és ily nevő falvak, ısi

pogánykori nevek.⊗ Hizé, a magyar Izé – ördög.

90

Azonos a japánok csodaszarvaslegendája a mienkével. OttNatsu hercegnek két fia volt: Abo és Oy. Vadászaton fehér szar-vast riasztottak fel és azt őzték hosszú éveken át. Oy herceg kelet-re került a szarvas üldözésében és a japán nép ıse Abo hercegnyugatra került és a "hungarik" magyarok ıse lett. (Japán hadi-fogságban élt Ráthonyi János .özlése. Esti Ujság, 1941. XII. 19.)

Az égi származású Nimród (Ménroth) felesége, a föld szép-séges leánya Eneth, kitıl a szarvesőzı Hunor és Magor szárma-zik. Ez a két fiú a Nap fiai, a Mithras misztériumok bikaölı nap-fiai. (Anahita = Eneth = Boldogasszony. )

Forbáth László (A megujhodott Mongólia) írja, hogy Urgakörnyékén hún vagy ujgur eredető fejedelmi sírban szınyeget ta-láltak, amelyen két lovas a csodaszarvast kergeti.

Regıs énekeink csodafiúszarvasát a Tápiószentmártonban ésZöldhalompusztán talált szkíta aranyszarvasleletektıl a kínai ha-tárig és onnan át Japán szigetvilágára követhetjük.

A csodaszarvas legutoljára a keresztény lovagkorban, SzentLászló király körül csoportosított mondakörben jelenik meg.

C) Hungar név ısi hagyomány.

Az ısi népek nevüket alapítójuk nevébıl származtatják. Ezekaz alapítók távoli ısidık homályába vesznek el: A mítoszok isteniszármazást tulajdonítanak nekik és ık rendszerint az Olymposrakerülnek. Ilyen Hunor és Magor mítosza. Az ısi alapítók neve ésvele az ısi népek neve is szimbolikus jelentıségő és mindig va-lami kiváló eszmével kapcsolódott.

Népünk a honfoglaláskor két névvel tőnik feL A nyugati né-pek elıtt az "ungar", "ongar", "hungar" névvel; önmagunk közöttpedig a "magyar" névvel. Ez a "magyar" név Árpád törzsének ne-ve. A másik, a hungar, ungar vagy ongar a hadiszervezetet, akatonai állapotot, a katonai célból alakult törzsszövetség meg je-lölését szolgálta. E szavakból hun-gar, "gar" a mongol szóbólmegfejtve, annyi mint kar. Ma is használatos: nagy garral jön, je-lentése nagy sereggel, nagy haddal jön. A nemzetségeket had-naknevezték. A régi magyar országgyőlés tagjait pedig "Karok ésRendek" néven hívták. Dsongar királyság annyi, mint "balkar",vagyis a mongol sereg balszárnyán lakó hadiszervezetben élı nép.Ilyen: Khasgar, Basgar (Baskír = 5 kar), stb. (L. Enciclopedia

91

Britanica.) – Hungar tehát a húnok hadiszervezetében élı nép,akik Irnik, Attila fiának uralma alatt állanak, Un vagy on = tíz; ésígy tíz törzs szövetsége. Nagy tévedése történetíróinknak, hogy aHungaria elnevezést a nyugatiak találták ki.

A bessenyıket saját nevükön Pacinak-nak nevezi a bíborbanszületett Konstantin császár. Felemlíti azonban, hogy három tör-zsüket nemességükért és vitézségükért Kangar-nak hívják. E szómegfejtése: Kán = fejedelem és gar = (kar) sereg, – tehát a feje-delem elıhada, testırsége, a harci erényükért. (E bárom törzs ne-ve: Jabdierti, Kuartzi-tzur és Khabukszi-gyla.)

Géza fejedelem idejében még Húnországnak hívták orszá-gunkat a németek, mert mi is így hívtuk. "A Hungária névben an-nak régi kínai nevét látjuk, éspédig Heungnoo vagy Hiungnu", –mondja Modi. (A Húnok ısi története c. mőben.) KrónikásainkAttila örökségérıl, hún-magyar testvériségrıl írtak. Piligrin vagyPilgerin hittérítı, a passaui püspök "Hiunen lant"-nak, Húnor-szágnak írja Magyarországot.

Kobad perzsa király és Justinius római császár között folytháborúban Róma a hún király segítségét kérte. A hún király nevétZilidges, Zeliobes, Zilgbi és Ziagbir néven írja Deguignes.Valószinőleg a Szabir királyról írnak, mert a fıvárosát Derbendfelıl északra említik. Ezeket a húnokat Hongre, országukatHungria néven nevezik. Róma arannyal fizetett a hún segítségért;ugyanakkor Kobaddal is szövetségre léptek. Kobad seregéhez ahún király 80.000 lovassal csatlakozott. Az árulásról csak ezutánértesült Kobád és az árulás feleti felháborodásában megölte a húnkirályt, kb. Kr. u. 525 körül. (Modi fenti mőve. )

Ez a Kaukázusvidéki, Kubán-folyó melléki ıshaza szabir-hún-magyar népe történetének egy részlete. – Ugyanerre az idıreesik Gorda fejedelem mégöletése és Magyer fejedelemmé vá-lasztása.

Hungar népnév és országnév, tehát Irnik és bánjai által újjá-szervezett onogur szövetség nép- és országneve. Török népnevekugyanis kevésbé a nyelvi vagy faji, mint inkább a politikai egysé-get jelölték.

Hóman Bálint írja, hogy Attila másik fia a Bolgár nép éléreállt és bolgár jelentése = keverék-nép. Lehet, hogy ez a szó is ösz-szetett és gar szóval szövetséget jelent, de lehet, hogy a mongol,

92

bulgar vagy bulakar = folyó, vagy víziember, lehet a mongolbultari = bujdosó szavakból is megfejteni.

A Hungar nevet hazai és külföldi írások az alábbiak szerintırizték meg: Anonymus: "idegen nemzetségek nyelvén Hungar-nak, saját nyelvén Mogyernek hívják". Márk krónikája 1350-bıl:"Közönségesen Magyarok vagy Húnok, latinul azonbanUngarok". Szent Izidoros: Ugrios antea hunos vocatos. KronikaWegierska: "Magerones hoc est Hungari".

Szent Istvántól kezdve a mai napig a latin nyelvő okmányo-kon, pénzeinken Hungaria Magyarország neve. Hungaria királyaia magyar királyok.

Árpád kortársa Regino apát Kr. u. 900-ban latinul írja:

"Kr. u. 889, évben az Ungar nemzet, kiknek azelıtt soha-sem lehetett hírét hallani, odahagyta Scythia tájékát,ama roppant kiterjedéső tavakat, miket a Tanais áradá-sai alkottak".

Hungar-nak és Ungar-nak hívja ma is az egész világ nemze-tünket.

A magyar név tehát az egymás közt használt neve volt a nép-nek és minden esetre a hún-turk "magyar vagy megyer" törzs ısinevébıl vált az egész nép nevévé. – A magyar nevet sokan akar-ták megfejteni. Vannak, akik a finnbıl " föld emberének” Vámbéria török „bajar” szóból „úrnak, parancsolónak"; Módi parszi pro-fesszor a pahlavi zend nyelvbıl "maga (mágus), yara (barát) ösz-szevonásából magfar = mágusbarát"-nak fejti meg. Béla királyNévtelen jegyzıje mindenesetre a hagyományok alapján elsı ki-rályunknak Mágógot írja. Mágóg szó mágust jelent, tehát az ısökmágus királyok voltak. İsi idıben az uralkodó és a fıpap egyszemély volt. Megy, Mogy néven a vogulok és osztyákok önma-gukat nevezik, viszont a név másik fele eredetileg – eri-nek hang-zott (magy-eri, mogy-eri) , ez a török "eri", "íri " szó –, tehát aMegyer név "összetett alakjában bolgár-török eredető". Zichy amegyer név eredetét egyelıre megoldatlannak tartja.

A szanszkritban a hún népet "huna"-nak nevezik és hogymilyen kiváló név a hún, az mutatja, hogy ma is Tibetben "PeshHun"-nak hívják Narádát, aki indus hit szerint a Karma végre-hajtó nagy szelleme, a nemzetek fejlıdésének, boldogulásának

93

irányítója, a háború és béke intézıje, a világ nagy államférfiainakinspirálója.

A magyar nevet messze keleten megtaláljuk. Az Altáj-hegység egyik nyulványát Mazar-Dag-nak, tehát Magyar-hegynekhívják s ott van a Mazar-folyó is. Ez arra mutat, hogy ısi húntörzsnév a „Magyar”.

D) Attila = Atyuska.

Attila nevét a filológusok gót szónak tartják. "Atyuska" a je-lentése, miként az orosz nép hivja cárját. Ebbıl azonban jelentıskövetkeztetést ne vonjunk le, mert a gótok Attila hadiszervezeté-be tartozó népek voltak és így nevezhették Attilát = Atyuskának.Hún neve Etele vagy Etil (Nagy folyó) volt. Szt. Istvánt "StephanKrál"-nak hívták, mégse volt se német, se szláv. Attila-Etele né-met neve Etzel, Athil, Athel, – angolszászoknál Atla és a skandi-návoknál Atli. Aldarich neve Aladár lett, amint Dietrichbıl Detre,Krimhildbıl Kremhelt vagy Krömhelt. Ezek egész szabályoshangtani megegyezések.

Attila nevét egyébként feltaláljuk a középkori gyakran hasz-nált magyar nevek sorában.

Attila legendás alakja Európa, minden nemzetének fantáziá-jára termékenyítıleg hatott. A romboló és építı Attila körül ha-talmas mondakörök alakultak ki. Bizánci, római, velencei; ger-mán, izlandi, dániai, frank és délszláv hısköltemények istenített,vagy szörnyeteg, rettegett alakjává vált. Attilát egybekapesoltákoly nyugati keresztény kortársakkal, akiket éppen Attilával valószereplésük miatt avatott szentté az Egyház: mint Leo pápával,Szent Genovévával, akiknek könyörgésére visszafordította hadaités így Róma és Páris az elpusztulástó1 megmenekült. Ilyen szen-tek még Szervác, Farkas és Orsolya, kiknek élete egybefőzıdöttAttila legendájával. A középkor e népei keletrıl jött fajrokon tör-zsekkel összevegyülve, a görög-római városlakó kultúrátóltávolesı, legfeljebb azt külsıségeiben követı életet éltek, ezérttorz a képzet, amit Attiláról és a húnokról alkottak. Attila igenmagas kultúrfokon álló mőveltsége, megítélésénél Priscos rhetorkortársi feljegyzéseire utalhatunk. Attila Rómában nevelkedett ésazt értékelve, az antik kultúra fellegvárát megkímélte, ellenben

94

Attila halála után tíz évvel a vandálok törzsei átvonulnak Itálián,Róma városán és üszköt, romhalmazt hagynak maguk után.

E) Attila kincse.

"Meghalt a hún király, s a sok utód, arang s a szörnyő kincs miatt egymássalharcba szállt és dúl a harc, hogy vége

nincs” ∗

(Li Tai-Po. Ford. Dr. Ágner L.~

A "rang" és a "szörnyő kincs" volt Attila fiainak végzete.Dúlt a harc és a leigázott népeket Ardarik, a Gepidák királya ahúnok ellen hadba győjtötte. Pannoniában az ismeretlen Netad-folyó közelében vívott véres csatában 30.000 hún vitézt öltek megszövetségeseikkel együtt. Az elesettek között volt Ellák is, Attilalegidısebb fia. "Isten ostorá"-nak világbirodalma összeomlott.

Amikor a népvándorlás hullámai már elültek, Európa népe avilághódító Attila körüli legendákat tovább szövögette és a való-ságot a helyi hagyományokkal is összekeverte. Nálunk, amint márkifejtettem, a királyi ház intézményei fenntartott történeti anyagánkívül a nép meseképzı ereje is nagyon termékeny volt. Már Má-tyás király kora elıtt nagy legendakör alakult ki és a mesék remeksorozata még a mai napság is szövödik.⊗ A népek romantikus me-seképzı erejét Attila csodás kincsei felfokozták. Arany koporsójátés abban eltemetett rengeteg kincsét egész Európában keresi anép. Kézai mester Attila híres sátráról írt, ahol az oszlopok arany-veretekkel voltak egybekapcsolva, ott állt drágakövekkel díszítettszéke, asztala, edényei és színarany ágya. A szörnyő nagy kincstudatát erısítette az a tény, amelyet az Árpádok királyi családjánálhagyományként élt ısi családi kincsekhez kapcsoltak.

∗ Li-Tai-Po (Kr. u. 705-762 ) költı, a "kiniai Petıfi" idejében már mongol vagy

ujgur fejedelemrıl szólhatott a lenti vers, azonban tökéletesen ráillik Attilahunjaira is.

⊗ Lásd: Thierry Amadé; Attila-anondák, Ford. Szabó Károly 1864, és EckhardtSándor: Attila a mondában. (Attila és hunjai. szerk. Németh Gy. )

95

IV. Béla király leánya, mácsói Anna nagyértékő családi kin-cseket vitt magával Csehországba és azok ottmaradtak. Testvére,V. István király Ottokár cseh királytól eredménytelenül követeltea kincsek visszaadását, míg azután Kun László király, mint Ru-dolf német esászár szövetségese, Rudolf és Ottokár között létre-jött 1276-iki békeszerzıdés pontjaiba belevétette a kincsek visz-szaadását.

"Megigézvén Csehország királya az említett magyar ki-rálynak (Kun Lászlónak) , hogy az összes kincseket visz-szaadja, amelyeket valamikor magának László királynaknénje, Anna mácsói királynı oda vitt és neki átadott,tudniillik két arany koronát, királyi jogart, csodálatosszépségő és nagyértékő arany amforát, amely köröskörüldrágakövekkel van díszítve és többféle mé.s aranykincse-ket, amik Attila magyar király idejétıl és az ı más utó-daitól mostanáig Magyarországon ıriztettek." (AnnaliumAustria Contin. Vindob. Pertznél IK. I. 705. l.)

Pauler Ákon (Árpádkor II. 707.) szerint a kincsek közé tarto-zott a máig Prágában ırzött Szent István-féle kard, amelynek raj-zát Ipolyi közölte. E kincsek sohasem kerültek többé vissza.

A Bécsben ırzött Nagyszentmiklóson talált fejedelmi aranykíncsleletet a népi hiedelem, sıt a tudományos felfogás is hosszúidın keresztül Attila kincseinek tartotta. Ma már tudjuk, hogy ekincsek a Tisza-Marosközbe telepedett bolgár fejedelemnek kin-csei voltak. Fehér Géza szerint bolgár-török ötvösök mőremeke.

F) "Bihar király" elveszett hún (bolgár-török) hagy omány.

Az ısi hagyományok szerint Attila harmadik fia Csaba, ma-radék hún népét Keletre vezette, de az egyik hún töredék vissza-maradt, Csigla mezejére∗ vonult és ott várta be Árpád magyarjait,leszármazottjaik pedig a székelyek.

A hivatalos történettudomány azt mondja, hogy a székelyeketjelenlegi lakóhelyükre árpádházi királyaink telepítették, mert ajelenlegi Székelyföld a honfoglalás után még évszázadokig la-

∗ Ismeretlen hely; hasonló név Csiglen kisközség neve a Szilágy vármegyei

zsibbi járásban.

96

katlan ıserdıkkel borított gyepőrendszer volt. Hol lakhatott Csa-ba hun-töredéknépe? – Feltehetı, hogy Biharban, a mai székely-hídi járásban és a Szilágyságban. Ezen a vidéken a dunaibolgártörökök is gyarmatosítottak és a bihari földvár egyik erısközpontjuk volt. Hogy milyen viszony volt a székelyek és agyarmatosító bolgárok között, nem ismerjük. Az ısi hagyományszerint a székeIyek a testvérnépi tudat alapján önként csatlakoztaka magyar törzsszövetséghez, míg a magyar seregnek Bihar várellen rendszeres és kemény harcot kellett megvívnia.

A dunai bolgárokkal a rokoni szövetségi viszony 839 benfennállt és 892-ben Arnulf frank király szövetségese mindkét nép,de rnár 894-ben a magyarok Bizánccal léptek szövetségre a bol-gárok ellen. A mai Magyarország tekintélyes része akkor márbolgár uralom alatt állt és a magyarok új szövetségének célja abolgár hatalom megtörése és a honfoglalás elıkészítése volt. (V.ö.: Hóman B. )

A volgai bolgárokkal még a honfoglalás után is az érintkezéshosszú idın át fennállt. Taksony vezér korában Buláiból izmaeli-ták vándoroltak be Magyarországba. Bulái akkor a volgai bolgár-földet jelentette, izmaelita pedig mohamedánt. (Zichy I. i: m.)

A honfoglaláskor itt talált bolgár nép kétfajú és kétnyelvő,mert a bizánci források a VIII. és IX. században még "bolgáro-kat" és "szlávokat" említenek. Akkor még náluk a bolgár-töröknyelv, az ısi szokások és hagyományok élénken éltek és a Balká-non az elszlávosodás csak a X. században következett be.

A honfoglaláskor Magyarországon talált bolgárság ellenségesmagatartását Árpád vezérnek a balkáni bolgárok ellen viseltháborújá indokolja. Ellenük viselt harcokat Anonymus híven fel-jegyezte. A keleti részek bolgár fejedelme Ménrót, Bihar földvá-rában székelt. Béla király névtelen jegyzıje Ménrót fejedelmüket,akit sok felesége miatt Mén-Marótnak is hívtak, ı hol bolgárnak,hol kozárnak nevezi; tehát hún fajúnak. Népe a Berettyó, Kék-Kálló, Ér, Kırösök, folyók és egyéb patakok által alkotott mo-csárvilág védelme alatt lakott. Csak néhány évtizede, hogy a Be-rettyót szabályozták és mocsárvilága megszőnt. A mocsárvilágonátvezetı járható hátas földeket hídnak nevezték, ilyen volt aKorógyon átvezetı híd Berettyóujfalutól délkeletre, Bakonszegközség határában. Itt a biharmegyei Sárrét járási Korógy pusztán

97

és Korógy éren, továbbá a Jóúszó éren keltek át a honfoglaló ısökBiharvára meghódítására és nem a békésvármegyei Korógy-éren,mint tévesen állítják történészeink. Ennek a biharmegyeiKorógypusztának volt az ura Vatha, az utolsó pogány magyar úr.

Nemprót-Marót fejedelem igen elıkelı származású, valame-lyik hún fejedelem leszármazottja volt, mert Árpád fejedelemegyetlen élı fiát, az uralkodásra kiszemelt Zoltánt (Szultán) Ma-rót fejedelem leányával házasítja össze. Földvára, ahol fejedelmiudvara állt, régi ısének, egyik hún királynak, Bihar-nak ıriztenévét. Szent király lehetett, mert ahová a hunok eljutottak és val-lási kultuszuk ismeretessé vált, ott feltaláljuk Bihar nevét. Így in-diai Bengália felsı részében Bihar tartomány nevében. E tarto-mány buddhista kolostorait is Biharnak hívják. (Néha vihar és vi-hara néven is.) Tibet népe buddhista hitet követi és nagyobbrésztkét nagy szektához tartozik. Bihar tartománytól keletre esı Nyu-gat-Tibet a Brukpa vagy Dugpa vörössapkás, közép és kelet Tibeta Gelupka sárgasapkás szerzethez tartozik. A vörössapkás shámánmágiát is őzı dugpák kolostorainak, vallásos kegyszereinek,szertartásainak legfıbb patronusa az elıbb említet "Bihar gyalpó"ısrégi hún király. Tibeti nyelven gyál = király, gyálpó = a király,tehát Bihar gyálpó — Bihar, a királya.∗

Tibet egyházi fınöke a Lhasszában székelı Dalai láma:Gyalpó, világi feje a Sigace-óan székelı Tassi láma.

Bihar (Bihor) indiai tartományt a fehér húnok alapították. (l.:Encyclopedia Britanica) . Bihar várától néhány kilométerre nyu-gatra feküdt a tatárjárás elıtt Gazsár falu (Guizar), ahonnanperbeidéztek egy Tumen nevő szabadembert. (Vár. Reg. 270. per.)V. ö. Gazsár hún törzsnév Indiában és Buddha is gazsár hún volt.Tumen török név, mint Tumen köktürk kagán neve.

A népek története azt bizonyítja, hogy a családi és helység-nevek állandóak és évszázadokon, sıt évezredeken át alig változ-nak. Legalább is lényeges változást nem szenvednek.

∗ Gyál nevő helyneveink: Gyál-puszta Pest vm., Gyála nagyközség Torontál

vm., Gyalóka kisközség Sopron vm., Kisgyalán kisközség Somogy vm.,Gyalu nagyközség Kolozs vm., és Gyalu-puszta Szolnok vm-ben.

98

Összefoglalva

A honfoglalás idejében tehát Bihar vármegye területén a bol-gár-török nép bizonyos politikai közösségben élt, kik fölött igenelıkelı származású fejedelem uralkodott. Neve ısi hún királynév.Nemrót, Nemprót (Nimród), akit több neje miatt Mén-Marótnakis hívtak. Gyakori szokás volt a nagynevő ısök nevének felvétele,még a késıi korban is.

A történetemmel Anonymus adatait miként kapecsohatjukössze?

Attila 454-ben bekövetkezett halála után fiai: Ellák,Denghisik, Irnik (Csaba) és két más rokonuk Ennedzár és Uzindárközött osztották fel Attila birodalmát. Ezeket a hercegeket a ró-maiak legyızték és a húnok nyugateurópai hatalma Kr. u. 468-óan megszőnt. A hún törzsek kelet felé özönlenek vissza és aKaspi-tó felsı vidékein tartják fenn hatalmukat. Egyik kirajzásukAttila családjából való királlyal Indiába tör be és ott hatalmas bi-rodalmat alapít.

Attila halálakor Erdélybe gepida törzsek vonulnak. Egyeshún maradványok és a húnokhoz húzódó gót csoportok az aldunaihatáron a bizánci birodalom határırei lettek és egészen Zabergam(Szabirkán?) fejedelmük idejéig független életet élnek. ZabergamKr. u. 618-ban keresztény lett. Ettıl kezdve ezek a húnok az ava-rokkal olvadtak össze.

A Don és Dnyeper folyók közét lakó bolgártörök népre Attilahúnjai rátelepedtek és nemességét és uralkodó családját is ık ad-ták. A felbomlott nyugati hún birodalom visszavonuló hún töre-dékeit ez a bolgárság felveszi és magábaolvasztja.

Zabergammal az elıtörı avarok kötnek szövetséget és meg-semmisítvén a gepidák és longobárdok uralmát, Attiláéhoz ha-sonló hatalmas birodalmat alapítanak. Kétszáz év mulva NagyKároly hadjáratai után hatalmuk összeomlott, elszegényedtek,megritkultak, de fennmaradtak. A nyugati végeken Pannoniábanfüggıségi viszonyba kerültek és még 871-ben adót fizettek a né-met császárnak. Ez tehát 25 évvel Árpád honfoglalása elıtt tör-tént.

99

A VI. és VII. század elején a Balkánra primitív kultúrájúszláv népek vonultak le; de már a VII. század közepén bolgár-törökök áramlanak utánuk, és erıs állammá szervezik ıket.

A frankok által összetört avar birodalom keleti részét a bol-gár-törökök szállják meg. Meghódítják Kelet-Magyarországot ésa marosi sóbányászatot a rómaiak után újra felveszik. Elfoglaljáka Szerémséget is és kolonizáló csoportjaik egészen Pestig jutnak.Pestet, a mai Erzsébet híd lábánál állott római vár helyén, bolgá-rok alapítják és Pest neve bolgár-szláv név. A honfoglaló magyar-ság tehát avarokat, továbbá Attila visszamaradt töredéknépét,Zabergam húnjait, vagy bolgár hunokat elég tekintélyes számbantalálhatott.

Anonymus és Kézai háromféle hún töredékrıl írnak és ez té-vedésbe ejtette történészeinket. Kézai elıször is háromezer har-cosból, családjaikból és szolgáikból álló húr töredéktıi ír, akik aKárpátok övezte hazában, valahol keleten, az ismeretlen Csigla-mezın visszamaradtak "árpád idejéig", magukat székelyeknekhívták és Árpád elé jöttek a "ruthén" határszélig. "Ezek a széke-lyek a húnok maradványai", – írja Kézai. A húnok zöme azonbanCsaba királyfival visszaözönlött keletre, Korozmiába, Szkítiába.Népe felett Ed és Edömén fiai uralkodtak, akik közül Edömén né-pével a magyarokhoz csatlakozva, résztvett a honfoglalásban.Edöméntıl származott az Aba nemzetség.

Anonymus ezt a csatlakozást Kiow városának a honfoglalókáltal 894-ben történt ostroma idejére teszi. Kunoknak nevezi acsatlakozókat, kiknek hét törzse felett Ed és Edöménen. kívülBorsa, Etel, Örösur, Boksza és Ketel családjai uralkodtak. Anony-mus fejedelmi személyeknek nevezi ıket.

Konstantin császár a honfoglaló magyarokhoz csatlakozótörzset a Kazár király uralma ellen fellázadt népnek, vagyis kaba-roknak (= lázadók) nevezi. Történettudósaink szerint ezek a kaba-rok a Felsı-Tisza vidékének határırei lettek és az Aba nemzetségtılük származik. A nemzetség címere a fekete sas, ugyanaz, mintAttiláé. Edömén nemzetségébıl leszármazó Aba Sámuel, Gézafejedelemnek veje, Szt. István sógora, a késıbbi magyar király.

Kiow városát a normann Rurik rokona, Oleg 882-ben foglaljael és kiterjeszti uralmát az összes dnyepervidéki szláv törzsekre.Oleg ilyen fényes haditettet a hún kozárok ellen csak hún-török

100

rokonnépek segítségével vívhatott meg. Bizonyára a lázadó kabartörzsekkel, akiket a honfoglalók Kiow ostromakor felvettek a tör-zsi kötelékbe.

A harmadik hún töredéket, amely az alsódunai görög határ-vidéken élt, Anonymus Csaba magyara (sobamogera) néven ne-vezi. Szerinte Zuard vezér vitte ki Görögországba ıket. Zabergánvagy Zaber kán és Zuard kán, vagy vezér neve nagyon hasonlók;lehet, hogy névelferdítéssel állunk szemben és ugyanarról a húntöredékrıl írt, bár idıbeli tévedéssel, Anonymus.

Ménrót-Nimród származásra lehetett a visszamaradt széke-lyek felett uralkodó Attilától származó törzsfı, – lehet Zaber kánutóda, így ismét Attila családjából származó fejedelem, a legvaló-színőbb azonban, hogy bolgár-hún törzsfı volt Krum kán család-jából, aki szintén Attila családjából származott.

Kézai. azt írja, hogy Csaba fia, Ed visszamaradt korozmiairokonainál. Ezek a húnok, Toramána királyuk vezetése alatt, Kr.u. 500-ban Indiába betörtek és Skandagupta indiai fejedelmet le-gyızve, megtelepedtek Indiában. Ezeknek a húnoknak mai le-származottai között virágzó az Ed törzs.

Anonymus szerint Ménrót-Nimród férfiága kihalt, rokonságaazonban tovább élhetett, mert Bihar vármegyében a középkoronát de genere Turul-ok éltek, ami az Attila-Arpád fejedelmi csa-láddal való rokonságra mutat.∗

G) Adat a Csaba mondakör eredetéhez.

Csaba írének (gyógyfüvének) székely földi néphagyományaısi ázsiai emlék. E legendában Csaba királyfi csodaorvos és nagyvarázsló, aki a húnok nagy csatájában halálos sebet kapott, elvér-zı, sıt csatatéren elesett vitézeit egy gyógyfővel életrekelti, meg-gyógyítja.

A húnoknak nagyhírő mágus-papjaik, jósaik voltak. Legen-dáink és a külföldi feljegyzések is fenntartották Attila jós papjai-nak hírét, akik gyakran közölték vele az istenek szándékát. Kézaiírja, hogy Ethele király Aquileja városát "sok varázsló kíséretébenkörüljárta, kikbe babonás hite szerint igen nagy bizodalmát he-lyezte". ∗ Álmos fejedelem is "de genere Turul". (Kézay.)

101

A kínai krónika egy hún varázsló csodaorvos gyógyfüvérılír. Leírja, hogy az északi hiung-nu (hún) senyü népének egyrészeKr. u. 91-ben Kína szomszédságából eltőnt és a Jüebannak neve-zett országot alapították. Szomszédjaik Zsuzsan, Vuszun, Kangküés Alan voltak. Deguignes szerint ez az ország Baskíria, vagyMagna Hungaria, Jakint orosz tudós szerint Tarbagataj volt.

A jüebani hún fejedelem szövetségkötés végett az északkínaiudvarba 449-ben követeket küldött ajándékokkal és azonkívülküldött egy varázsló csodaorvost.

"Ha valakinek elvágták a nyakát, szétszakították az erét,vagy széjjelverték a fejét és nagymennyiségő vért vesz-tett, akkor ez az orvos gyógyfüvet rakott a beteg szájába,hogy megrágja és lenyelje azt. A vérfolyás néhány pilla-nat alatt elállt s behegedtek a sebek, sıt egy hónap mu-lya még a forradások sem lettek láthatók. Abban az idı-ben azt varázslatnak tartották és halálra ítélt bőnösökönkísérletet tettek; – a mondottak mind valónak bizonyul-tak." (Parker fordítása.)

Ez a fő a kínai birodalom legtöbb helyén megtermett. Magyarnépünk mai nap is használ ilyen vérelállító háziszert, pl. a sáfrányszárított virágszirmát.

Ez a csodaorvas a hún mágusok nagy tudományáról elbe-szélte, hogy

"az ı országukban olyan varázslók élnek, akik a támadózsuzsánokra (avarok) felhıszakadást, heves vihart, sőrőhavazást, sıt vízáradást is elı tudtak idézni. A zsuzsánokkéttized, sıt háremtizedrésze vagy megfagyott, vagymegfulladt."

Ennek a táltos orvostudománynak emlékét kapcsolták a le-gendás Csaba királyfihoz.∗ Tehát a nép emlékezésének, a mondákélettartamának határtalan idıkig való megırzését ez is igazolja.

∗ Késıbb Szt. László füvéhez.

102

H) Szkíta származástudat.

Krónikásaink a nagy szkítaságba való tartozandóságunk tu-datát átmentették. A szkíta olyan fajnév volt ıseinknél, mint ma aturáni, árja, servita név győjtıforgalma. Szkítaság alatt a rokon-fajú népeket értették.

Anonymus így ír:

"Szkítiának kelet felıl való határánál a Góg és Mágógnemzetek laktak, kiket Nagy Sándor berekesztett. – "Aszkíták ugyanis régiféle népek." – "Szkítiának elsı kirá-lya volt Mágóg, Jafet fia s azon nemzetséget Mágóg ki-rályról nevezték Mogernak. Kinek is nemzetségébılszármazott azon nagyhíres és igen hatalmas Attila ki-rály." – "Ezután sok idıre származott ezen Mágóg királynemzetségébıl Ugek, Álmos vezér apja, kiktıl Hungariakirályai és vezérei eredtek."

"Álmos vezér mondá seregének : Szkíták, bajtársaim !"

"Árpád tört át hadaival elsınek a ruthének havasain s ıütötte föl legellıbben táborát az Ung vize mellett, minthogy az ı vérsége a többi szkitiai törzsek fölött azon ki-váló méltósággal van felruházva, hogy a seregeknek me-netközben elıtte, visszavonuláskor mögötte jár." (Kézai.)

"Jó emlékezető Álmos vezér, Ugek fia, Mágóg királynemzetségébıl feleségével és fiával, Árpáddal ... "(Anonymus.)

Anonymus nem ír a hún történetrıl, Kézai ellenben Króni-kája elsı részét a húnok történetének szenteli és a második részét,a magyarok bejövetelét a hún nép visszajöveteleként írja meg ésmindketten a nagy szkítaságba való beletartozandóságunk tudatátmentik át.

Az új magyar történetírás szkíták történetével nem foglalko-zik, illetıleg azt a mai napig sem dolgozta fel tudományosan.

A szkíta név a régi görögök elıtt népi győjtınév és földrajzifogalom volt. Rodusi Apullonius (Kr. e. 230) írja: "A szkítáknak

103

50 népét sorolja fel Simonax a szkítákról írt munkája 1. könyvé-ben." Ugyanígy volt a perzsáknál is, mint Herodotos (VII. k. 64.fej.) írja: "a perzsák minden szkítát sák-nak neveznek”.

Az ókori görögök szkíták alatt azokat az északi népeket ér-tették, akik az Ister—Duna és a Feketetenger feletti síkságot, azUral-vidék déli részét, a Kaukázus és Turkesztán földjét lakták.Nyugati filológusok – így Zeuss – szeretnék azt bizonyítani, hogya szkíták népe árja törzsek voltak, vagy legalább Herodotos (szül.Kr. e. 484-ben) történeti könyveiben leírt szkíták árjafajúak vol-tak. Ez az álláspont elfogultságból eredı túlzás. Herodotos törté-neti mőveinek kommentatora, Neumann (Die Hellenen imSkytenlande) a felsorolt szkíták nép, isten és egyéb neveit a mon-gol szókincsbıl fejti meg. Herodotos által felsorolt szkíta szoká-sok is egyeznek Ázsia törökfajú népeinek szokásaival. Ezen azállásponton van H. Rawlinson és Niebuhr is.

Szkítiának görögök által az ókorban ismert területén turáninépek laktak. Az ısi idıben, talán Kr. e. 3000 körül, ázsiai ısha-zából jövet a KözépVolga tájára ıs-finn nép települt, akik lassanaz Ura1 hegységig, a Fehér- és Északi Jeges-tengerekig, aBotteni-öbölig terjeszkedtek, Skandináviát és az Ural hegységigterjedı földet benépesítették, végül Indiába is kirajzottak, mégmielıtt az ısi árják India északi részén megtelepedtek volna:

A germánság népvándorlása a mai Észak-Németország, Dá-nia és Déli-Svédország területérıl indul meg. Herodotos idejébena legdélebbre került törzseik, a bastarnok és skirek, csak Galíciaterületéig jutottak, ahonnan a szarmatákat szorították ki. A van-dál, herul, gepida és a gót anyatörzs csak a Kr, u. 2. század körüléri el a Fekete- és az Azóvi-tenger partjait.

A germán népfaj nagy keleti ága, a keleti góthok (ostro-gothok) és a nyugati góthok (visigóthok) a Dnyeper partjain a Kr.u. 4. században nagy királyságot alapítottak, amely a Balti-tengertıl a Fekete-tengerig terjedt. A vandal és burgundi nép ishozzájuk tartozott. A húnok inváziója elsöpörte és széjjelszórtaezeket . a germán törzseket. Ellenállás nélkül elmenekültek, Itáliaés Gallia felé. Észak-Germánia hideg vidékeit is kiürítették agermán törzsek és oda késıbb észak-keletrıl szlávok költöztekbe, Pomeriát, Porussiát és Molenburgot vették birtokukba.

104

I) Szkíta királyoly isteni származása.

Herodotos által közreadott szkíta fajszármazási legendák sze-rint a szkíták királyai az "Ég fiai", miként a keleti hún-türk ural-kodók. Így a szkíták királya Dáriushoz azt izmi: "uraimul ısömet,Zeust és a szkíták királynéját, Hestiát ismerem el csupán".

A második legendában: a szkíták Herodotosnak elmondták,hogy ık az elsı embert, „aki az akkor puszta vidékén élt,Targitaosnak hívták". Targitaosnak a szüleirıl pedig azt mondták,hogy Zeus és Borysthenes folyamnak a leánya voltak. Három fiúkszületett: Lipoxais, Arpoxais és a legfiatalabb Kolaxais. Uralko-dásuk alatt a monda szerint égı arany-eszközök hulltak le az ég-bıl, eke, járom, bárd és csésze. A két idısebb fiú közeledtére azarany meggyulladt, így az égı aranyat eldobták; mire azonban aharmadik odaért, már kialudt s az azután hazavitte. Az öregebbtestvérek erre a királyságot néki adták át.

"Lipoxaistól származnak a hagyomány szerint azok aszkíták, akiket auchata törzsnek hívnak; a középsı

Argoxaistól az úgynevezett katiarusok; a legifjabbtól, akirálytól pedig azok, akiknek paralaták a nevük. Vala-mennyiüknek a közös nevük a király neve után askolotusok; a görögök azonban szkítáknak hívják."

A Pontus (Fekete-tenger vidék) mellett lakó görögök a kö-vetkezı származási legendát beszélték el Herodotosnak:

"Herkules a szkíták földjére jutott, ahol vihar és fagylepte meg; ezért azután oroszlánbırt húzott magára s el-aludt, a lovai pedig a kocsiból kifogva legelésztek; s ek-kor isteni végzet szerint eltőntek. Mikor Herkules feléb-redt, keresésükre indult, az egész vidéket bejárta s végreaz úgynevezett Hylaia földjére jutott; itt azután egy bar-langban különös alakot, asszonykígyót talált."

Ennél a csodás lénynél voltak az eltőnt lovak. E lénnyel Her-kules egybekelt és három fia született: Agathyrsos, Gelonos ésSzkítes. Fölnevekedtek a fiúk s kettı az országot elhagyta. Her-kules szkíta íjját felajozni tudó Szkítes azonban visszamaradt.

105

"ezen Szkítestıl, Herkules fiától származtak a szkíták összes ki-rályai". (Herkules is Zeusz és Ió fia.)

Neumann (180-186. lap.) Lipoxais, Arpoxais és Kolaxais ne-veknél a "xai, xaix, vagy xais" végzıdést egynek tartja a mongol"ktsi" névraggal. És Khulghatsi vagy Khulatsi = rabló, tehátKolaxaia elgörgısített név.

Figyelemreméltó az Attila-legendák magyar hagyományaiközt az égbıl leesett Isten kardja históriájával való egyezés. Acsésze pedig megegyezik a húnfajú népek sírszobraikon ábrázoltivópohárral vagy csészével.

Targitaost a mongolból megfejtve tarkhakhu-nak veszi Neu-mann; jelentése: "magát kiterjeszteni, elszaporítani”, ami legjob-ban illik egy néptörzs atyjára. Targit avar követ (görögösen:Targitios) neve viszont a törökbıl megfejtve: elszélesztı, szétverınevet adja.

A három gyermektıl leszármazott nemzetségnél az elsı fiútólszármazó Auchatok nemzetsége névszerint is egyezik a mongolokma is létezı Aoghán nevő törzsével és "aoghat" a mongol nyelv-ben a legrégebbieket jelenti, ami meg is felel a herodotosiAuchatoknak, akik a három szkíta testvér legidısebbjétıl szár-maznak. A katiárok neve a mongolban: "clzoiau" vagy "khoitu"annyi mint: "mögötti, utána következı”, a második fivértıl szár-mazó. A harmadik fivértıl származó paralatok, akiket a görögökszkítáknak neveztek el, Neumann összehasonlítja Borolot, vagyBerias mongol törzsnévvel.

Siciliai Diodoros (Kr. e. 40) a fenti legendának egyik válto-zatát adja. Szerinte a szkíták elsı telepedési helye az Araxes folyóvidéke volt és onnan terjesztették ki hatalmukat a Kaukázusig, aMetois és Fekete-tenger vidékeire, a Don folyóig. Magukat a"földszülte szőz"-tıl, – ki övig nıi alak, és alól kígyóalakú volt –és Zeustól származtatták. Az isteni házasságból született Szkítesminden "elıtte élıknél sokkal jelesebb volt". Tıle származott kétfiú: Palas és Napos (azaz Nagas, a tatár geneológia kígyófaja).Ezek dicsı tettek által híresekké váltak és felosztották országukat.Népeiket ı utánuk palian-oknak és napian-oknak hívták. A szkítákhatalmát kiterjesztették Thráciáig, Egyiptomban a Nílusig, ,aKeleti óceánig (India), a Kaspi-tengerig és a Meotisz tóig. Na-gyon megnövekedett ez a nép és neves királyaitól a Sacan (Soka),

106

Massagetae (Getae vagy Jat), az Ari-alpian (Arya Aswa) és sokmás nép származott. Elfoglalták Asszíriát és Médiát, megdöntvebirodalmukat, áttelepítették lakosaikat az Araxes melléSauromatian néven (Szarmata).

J. Tod (i. mő) Egyiptom pásztor hódítóit a szkíta Páli néppelegynek tartja. Páli írás ugyanaz, mint a régi Buda (Budha) felirat-ok; sok hasonló betője van a kopt-tól.

A második legendában szereplı Herkules oroszlánölı ugya-naz, mint az isteni vadász Nimród vagy a szumir Gilgames. Min-degyik Isten elıtt nagy vadász, az "Ég fia" és mindegyik népekısatyja. Feleségeik pedig ısanyáik egy-egy népnek. Félistenek,nemzeti hısök és az Olympusra térnek.

Herodotos Kr. e. 484-ben, Siciliai Diodoros Kr. e. 40-ben éltés kettıjük között 440 év különbség volt, mégis mindketten némimódosítással ugyanannak a türkfajú népnek fajszármazási legen-dáját adják elı. Mindketten görög telepesek által közvetített ere-deti szkíta forrásokat dolgoztak fel.

Turáni lovas pásztornépek származási legendái a mítosz kö-débıl tőnnek fel. A dinasztia-alapító fejedelem égi származású ésegybeesik a világ teremtésével. Természetfeletti képességekkeifelruházott hıs, ki az istenséget képviseli a földön és meghagyá-sából uralkodik. Bölcsıjétıl kezdve természetfölötti eseményekkísérik. (Vuszun húnok ısét holló és farkas táplálja, égbıl hullotteszközök, stb.)

Ilyen isteni elhivatás égi jeladása a hadisten szent kardjánakfeltalálása.

J) Hadisten kardja.

Priscos rhetor és Jornandes is megírták, hogy Attila mikéntlelte fel a hadisten kardját. Ez a kard isteni küldetést jelentett ésEckhardt Sándor (Attila a mondában) véleménye szerint Attila isvégzetszerően hitt benne. Kardjához ellenálhatatlan hatalom és avilág feletti uralkodás eszméje volt kapcsolva. (LambertiSchafnaburgensis Chron.) Keleti eredető szokás volt, hogy ahadistennek szentelt kardot hegyével felfelé földbe ásták, mely-nek nyomait Herodotos szkítáitól kezdve a háromszéki székelye-kig lehet követni és a magyar népmesékben is fellelhetjük.

107

A vezérek kincstárában ırizték a Hadisten aranyból készültkardját, amelyet az ısmagyar legenda Attila kardjának tartott. Akard csodálatosan szép ötvösmunkája azonban arra mutat, hogyközvetlenül a honfoglalás elıtt Kiov (Kiev) városában megren-delésre készítették és valamelyik vezérünk, valószínőleg Álmosés Árpád viselte és használta (Fettich Nándor véleménye). E kar-dot Salamon király édesanyja, Németországba menekülve, el-ajándékozta, a német császárok koronázási kincsei közé került ésma Bécsben ırzik Nagy Károly kardjaként.

A kínaiaknak is volt ilyen szent kardjuk, a King-li. Valószí-nőleg átszármazott hún hagyomány. Herodotos az ısi szkítakardkultuszról írva ezt mondja:

"Mindegyik kerület egy régi vaskardot állít föl és ez aképe. E kardnak évenként áldozatot hoznak marhákbanés lovakban".

*

"Csillag hull, a föld reng, én vagyok apöröly, mely a világot sujtja."

(Turóczi.)

K) Az égi szármarás legendája.

Anonymus (III. fej.) az ısi hagyomány vagy források alapjánaz Árpád dinasztia származását már a középkori kolostori felfogásszerint átdolgozva, így adja:

"Ugek . . . a nagy idıvel elıbbi Mágóg király nemzetsé-gébıl, vala Szkítiának valami igen nemes vezére, ki ne-jéül vevé Dentumogerben Eunedubeli vezér leányát,Emesu nevezetőt, kitıl nemze fiat, kit Álmosnak neveztek.Isteni jelenetrıl nevezték pedig Álmosnak, mivel terhesanyjának álmában isteni látomány tőnék föl saskeselyőképében, mely mintha alászállva teherbe ejtette volna ıt

108

s úgy tetszék elıtte, hogy méhébıl folyam eredne éságyékából dicsı királyok származnának, de nem a ma-guk földén sokasodónak meg."

A legenda alapja visszaemlékezés arra az ısi idıre, amikor ahún fejedelem, a senyü (san-jü) címe, az "Ég fia" volt. Istentıl és aföld szépséges leányától származó elsı fejedelem azonban nép-ének atyja is, kitıl egész népe származik, tehát a fejedelem és né-pe egy nagy család, Hunor és Magyar ısatyák népe.

Azonos ez a japán hagyománnyal. A japán és a kínai császá-rok is az "Ég fiai" és népük egységes eredető nagy család.

Ebbıl a legendából tehát megfejthetı a következı ısi ha-gyomány. A Napisten koronás saskeselyő képében testet öltve, aföld szépséges leányával, Emesével (feminim állatnév: szarvas,ız, koca) egybekel. Méhébıl eredı nagy folyóból (Etil vagy Atil,Attila) nagy királyok, nemzetségek erednek, de nem a magukföldjén, tehát népvándorlásra céloz.

Erre az isteni (vehiculumra) megjelenési formára Kézai aztmondja:

"Ethele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szo-kott volt hordani, koronásfejő madár vala ábrázolva,melyet magyarul turulnak hívnak. Mert ezt a címerthordták volt magukkal a húnok mindig a hadban Gyeicsvezér idejéig ..."∗

Ezt a címert késıbb is használták, mert Gizella királynépassaui sírkövén is glóriás sas van.

Az istenség megjelenési formáját minden ısi vallás szárnyaslényként képzeli el. Ilyen az ısi szanszkrit Kalahansa, a tér ésidıbıl származó madár, a Parabrahm. Hamsa vagy Hansa (hattyú)már a megnyilvánult Brahm (Isten). Az ısperzsa Amru vagySinamru, a halhatatlan madár, ki a mitikus fáról a minden hasznosdolgok magvát tartalmazó gyümölcsöt rázza le. Ilyen a griff ma-

∗ Turul szó a mongolban turlak = holló, japánban turu = daru. A törık-fajú né-

pek turulja sast jelent.Toghrul bég hún-fajú szeldsuk török "a húnok királyi törzsébıl". Leszár-mazottai az Ozmán törökök. (Kingsmill.) Toghrul (szétmarcangoló ) = Tu-rullal egyezı szó

109

dár, az arab anka madár, finneknél a búvárkacsa, keresztényeknéla galamb.

Minden ısi dinasztia, ha Ázsiában, Európában vagy az afri-kai kontinensen uralkodott is, ıseit az istenségtıl vezette le ésmég ma is "Isten kegyelmébıl" veszik hatalmukat a királyok. Acsászári Rómában megcáfolhatatlan hittétel volt, hogy az istenekatyjának, Zeusnak hatalmát az égi sasmadár személyesíti meg.Ezért a császárok temetésénél az istennéválás apoteózisának ki-fejezésére sas repült fel a meggyujtott máglyáról. Romulus, az el-sı király is isteni származású volt.

Erdély címerében a kék égen ragyogó nap és növı hold kö-zött fekete sasmadár száll le a földre. Nézetem szerint a napba né-zı sas, az "Ég fia", a fekete (déli) hún. Ezt a címert a székely ha-gyomány Attila címerének tartja és ezt Kézai fent idézett szövegeis erısíti.

İsi Iránban is a ragyogó nap és hold között lebeg a feketesas. (Megfejtésük: a testet öltött Isten a Nap és Hold dinasztiákalapítója.)

Mao-tun hiung-nu fejedelem címe: "a nagy senyü, kit az Égemelt a trónra". Fiának címe pedig: "A hiung-nu nép nagysenyüje, kinek az Ég és Föld adott életet és akit a Nap és Holdhelyezett méltóságába". Majd az Orkhoni feliraton ezt olvassuk:"Én az Istenhez hasonlatos égi szülött türk Bilge kagán . . ."

"Amidın fent a kék ég, lent a fekete föld megteremtetett,a kettı közé pedig az emberek megszülettek, az emberekfelett úrrá lettek ısapáim. humyn kagán és Istemikagán".

Másik helyen ezt olvassuk:

"Odafent a türk ég és a türk szentek így határoztak, hogya türk nép ne menjen tönkre és hogy ismét néppé legyen,felmagasztalták atyámat, Elteris kagánt és Elbilgekatunt, anyámat, kiket az Ég ormairól támogattak".(Deér J. i. m.)

A dunai bolgárok fejedelme is az "Istentıl beiktatott khán".A kazárok kagánjára pedig isteni származása miatt halandó emberrá sem pillanthatott. Ha nagyritkán testırei között kilovagolt,

110

naphoz hasonló jelvényt vittek elıtte és népe csak arra tekinthe-tett.

Attila is az "Ég fia", "Világ félelme", "Isten Ostora", a "Világpörölye", Nap és Hold istenek leszármazottja, aki a Hadistenkardját kezében tartja és ezért a Világ nyolc tájának ura. S ahúnok, médek és dákok királya. Attila családjából származóToramána-nak, aki az európai hún birodalom összeomlása utánkeletre költözı húnok egyik ágával Indiát elfoglalta, 485 körüliidıbıl két kıbe vésett felirata maradt, amelyben "a dicsıséges, anagyhírő és nagy fényességő Toramána" néven, majd "a királyokkirálya Toramáni Sahi Jau nagy király"-nak nevezik. Fiának,Mihirkula hún, királynak Közép-Indiában Gwalior várában, anaptemplom elıcsarnokában van a felirata. Ez a nap dicsıítésévelkezdıdik és ott Mihirkula "a földnek páratlan becsülettel bíróura". (V. ö. J. Modi: A húnok ısi történelme.)

L) Buda név ısi hún hagyomány.

Mundzuk (Bendeguz) fiát, Attila testvérét, Priscos rhetorBieda (Blédas) néven említi. Történészeink görcsösen ragaszkod-nak e névhez, noha Attila egész családja, rokonsága és a hún népfı-emberei mind török nevet viselnek, Bleda névnél török nyelv-tıl elfogadható megfejtést adni nem tudnak. Kézai az ısi hún ha-gyomány alapján Attila testvérét Buda néven nevezi, ki az ural-kodásban osztályostársa Attilának. Az ısi hagyomány szerint Bu-da Sicambriát a maga nevérıl nevezte, emiatt testvérharc tört kiés Attila Budát megölte. Attila a székvárosát azontúl Ethele váro-sának hivatta, mégis Buda neve maradt fenn.

Történészeink alap nélküli mesének tartják az egész legendátBuda nevével együtt. – Felfogásuk téves!

Bleda vagy elírás, vagy a Buda név elferdítése az Attila kato-naságához tartozó idegen germán és más nyelvő népek nevén."Két mássalhangzóból álló kezdıdı hang kezdetleges szóban nemalakulhat, mivel ezek kiejtése török-tatárnak merı lehetetlenség",– mondja Vámbéry (Húnok és Avarok nemzetisége). Az ugornyelvbıl alakult magyar nyelv sem tőri az ilyen mássalhangzótorlódást.

Buda név a magyarságnál általánosan használt név. Ott ta-láljuk e nevet az erdıelvi Gyulák fejedelmi családfáján. Szt. Ist-

111

ván unokatestvére, Gyula fejedelem fia Bwda, kinek Tétény hon-foglaló vezér szépatyja volt. Melich János kutatásai pedig bebi-zonyították, hogy az erdélyi Gyulák udvarában a bolgár-töröknyelvet ismerték. Bolgár török bélyeg van magán a Gyula névenis, a szókezdı "Gy" betőben. Buda a tatárjárás elıtt szerkesztettVáradi Regestrumban is gyakran elıforduló név, így: Farkas FiaBuda (126. per.), Buda szolnoki várjobbágy (253, per.) Buda sza-bados (266. per.) Buda küküllıvidéki lakos (325. per.) stb. – Budahelységnév volt Moldovában is. Buda általános helynév az or-szágban. Igy: Budafa, Zala vm., – Budaháza, Ung vm., –Budatava, Veszprém vm., – Budatelke, Beszterce-Naszód vm., –Budapest, – Budafok, – Budai-út, – Budajenı, – Budakalász, Bu-dakeszi, – Budaörs Pest vármegye helységnevei.

India hún telepedési helyein is gyakori a Buda név. Így aHunza vidék nevei közt van Budalesy falu. Ar-budát (Mont Abu)márványból készült híres ısi hún templomáról ismerjük, stb.

Az ısi indiai szentírások, mínt a Bhagavat és Agni Puranakszerint Manu fia Ikshwapu, Sahadwipa-ból (Sakataj, azaz Chaga-taj, görögösen: Szkítia) Indiába vándorolt és a Nap-dinasztiát ala-pította. Fıvárosa Ayodhya. 57-ik leszármazottja Ráma, kinek fia-itól: Lara-tól a Laríták (Newári Ranák), Kusa-tól a Kushiták(hachhwahak, Marwár és Amber urai) származtak.∗

Az ugyancsak Sakadvipából bevándorolt Buda (Budha) aHold dinasztiát alapította. Buda Ikshwaku nıvérét, Ilát vette fele-ségül. E két nagy dinasztiát kb. Kr. e. 2250 évvel alapították.

Buda 58-ik leszármazottjában, az Úr Krishnában Vishnu is-ten testet öltött és ı lett az indus nép Megváltója. UnokatestvéreArdzsurla.

Buda másik leszármazottja Uru és ennek fia Babru, kinek 34-ik utóda Anga, az Angadesa királyság alapítója, Kr. e. 1500 kö-rül. Ez az ország határos Tibettel, lakosai magukat Hungiák-naknevezik ezek a kínai írók hiung-nu-i, az Európában és Indiábanszereplı húnok. Ezek a Buda vagy Hold-faj leszármazottai. (Todid. m.)

Itt, a Hunszer (Hun föld) tartományban, a hegyek között éltés tanult Kırösi Csorna Sándor. ∗ v. ö. A fekete Khus, kinek fia Nimród.

112

M) Buda (Buddha) szkíta-hún eredete.

Kırösi Csoma Sándor a Kah-Gyur tibeti könyvgyőjteményII. kötetébıl Gótaura Buda (angol helyesírással Buddha) szárma-zására vonatkozólag egy verset közöl.

"Én Shakya, szittya nemzetbıl való vagyok,Szeplıtlen családból születtem.Az emberi lényeget oly hitben oktatom,Mely elvezeti ıket oly hazába, ahol fájdalom nincs,Arra tanitom ıket, mi módon lehet felszabadulniE földi testben lévı életünkbıl"

Shakya tibeti neve Budának és az óperzsa Sáka szóból ered,jelentése: szkíta.

Gótama Buda királyfi a turáni fajnak legnagyobb értéke, ı azemberiség csodálatos virága. Buda szent tanításai, isteni filozófi-ája már 2500 évvel ezelıtt hangzott el és azóta az emberiség nagytömegei éltek azzal. Ma 500 millió ember vallja az ısi igéket ésimádja Budát.

Újabban voltak olyan nyugateurópai csodabogarak, akik aKelet-Turkesztánból elıkerült száka nyelvemlékekre ráfogták,hogy azok "észak-árja" nyelvcsoportba tartoznak és Buddha éscsaládja is árja.

Csak egynéhány bizonyítékot hozok fel az alábbiakban, ítél-jen az olvasó.

1. Marcus Dods: Mohammed, Buddha and Christ c. mővébenállítja, hogy Gautama Buddha Shuddhodana fia (ejtsd: GótauraBuda Sudódana fia), a Sakya törzs ura, nem árja, hanem turánifajú volt.

Dods továbbiakban kifejti, hogy Buddha azon képessége,hogy fel tudott szabadulni a kasztrendszer elıítéleteinek hatásaalól, turáni eredetének tudható be. E rendszer ugyanis a hinduszellemet teljesen megkötötte.

A buddhizmus e faji rokonszellemet követve, terjedhetett elfıleg a turániak között.

113

2. Berlinben 1939-ben kiadott "Urgeschichte der Menschen,Frühzeit der Völker, Reiche des Altertums" szerint Buda népe éstörzse szkíta volt.

3. Alexandra David-Neel egy párizsi francia nı, aki a párizsiSorbonnen tanult és a bruxellesi Universite Nouvelles tanára,hosszú ideig élt Tibetben. "With Mystics and Niagicians in Tibet"c. mővében írja:

"A nepáli Newarok közül egyesek azt állítják, hogyBuddha szülıföldje Nepál. Ugyanahhoz a fajhoz tarto-zott, mint mi, ami pedig bennünket illet, mi ugyanahhoza fajhoz tartozunk, mint a kínaiak".

4. Buda szkíta-hún származásáról és életérıl beszéljen azon-ban az alábbi szanszkritból fordított tibeti munka.

Tibeti nyelven két fontos munka szól Shakya életérıl, a Kah-gyur győjtemény Mdo osztályának második és 26-ik kötetében.

Az alábbiakat Csoma közreadta az Asiatic Researches XX.kötet 2. rész 285. lapján.

"A Tushitában Lakó Istenek miután beleegyeztek abba,hogy a Boddhisatva (Shakya) a földre szálljon, azon ta-nakodtak, hogy hol testesüljön meg, mely országban,mely nemzetnél és családban ?

Arra szavaztak, hogy Közép-Indiában a Ganges partjántörténjék, de a néposztályt és családot illetıleg a véle-mények különböztek. Egy része ezt, mások más uralkodócsaládot javasoltak, de mindegyikre nézve valami kifo-gás történt. A szóbahozott népek és uralkodók a követke-zık voltak Ujja-Yani, Hastinapurában a pandava nem-zetség. Mathura, Vaishali vagy Prayaga a lichabi nem-zetség Kushambhiban, Radzsagriha országban, Shravas-ti Kosalában és Badsa Radzsa-család. Nem lévén képe-sek megegyezni maguk között, megkérdezték Shakyát,hogy mi az ı akarata? Erre ı azt válaszolta, hogyShuddhodana királyi családjában akar testet ölteni, akia Shakya nemzetségbıl való s székhelye Kapilavastu,

114

még pedig azért, mivel a család nagyhírő s tiszta erköl-cső és ivadéka az ısrégi uralkodóknak ..."

"Amint a gyermek (Shakya) tanítója elé került, az utóbbiúgy találta, hogy legkisebb oktatás nélkül máris tudtamindazon betőket, melyeket a mester neki mutatott. Ön-ként elıszámlált hatvannégy különbözı betőrendet, kö-zöttük említette a yavana és a hún∗ nyelvekét is és elı-mutatta a betők alakját".

Tehát Buda beszélt és írt ıseinek hún nyelvén.Litsabi egy nemzetség neve, amelynek fıvárosa Vaisháli

Prayága, vagyis a mai Allahabád volt. Sokszor említi a Kah-gyurés a Stan-gyur és azt mondják felılük, hogy dúsgazdagok voltak spompás lovasszerszámaikkal és bútoraikkal tőntek föl.

A tibeti írók azt állítják, hogy elsı királyuk Nya-Khritsan-politsabiak nemzetségébıl származott, Kr. e. körülbelül 250 évvel.A Shakya nevet három különbözı nemzetégre alkalmazták: Shak-ya Chhempo, Shakya Litsabi és Shakya Rikhrot-pa hegyi törzsre.

5. W. W. Hunter: Az Indiai birodalom c. mővében azt írja,hogy a szkíta törzsek egyik csoportja,

"a feltevések szerint északkelet felé vette útját a Gangesvölgyében és ennek elágazása Kapilavastu sakyái, akikközött Buda (Buddha) született".

6. Dunbar (India története, 1936) szerint: "A fehér húnok vi-lágos bırszínő faj volt". Indián belıl " felszívódtak abban az or-szágban, melyet leigáztak és letelepedtek az igazi Kshatriyák köztazon a területen, mely jelenleg Rádzsputana és Gudzsarát, aSaka-törzs leghatalmasabb nemzetsége után elnevezett kerület".

7. Beal püspök (Hium-Tsiang) szerint Buda korában Indiábannagy szerepet játszó nyolc rokontörzsbıl való államszövetségegyike Buda törzse volt, a másik törzs a Vaisaliak törzse, ezjuecsi, vagyis fehér hún volt.

∗ A Budának = Megvilágosodott-nak nevezett Gótarca királyfi (a Shakya =

szkíta) Litsabi hún nemzetségbıl származott. Itt külön hún nyelvrıl beszélaz indiai forrásból fordító tibeti munka.

115

*Az indiai titsabi hún törzsbıl származó Surlódana király fia

volt tehát Gótaura, aki hosszú és nehéz yóga-gyakorlatok utánfelismerte a szenvedésektıl való megváltás útját és igy Budá-válett.

Buda, ez az ısi hún név ma 500 millió ember elıtt a szellemihierarhiában elérhetett legszentebb, legmagasabb fogalom. Jelen-tése: Megvilágosodott (öreg, bölcs).

N) Nagy Sándor falat emel Góg és Mágóg fiai ellen.

Góg és Mágóg fiai lovasseregeinek félelmes híre rettegésbentartotta a klasszikus ókor és a keresztény korai középkor népeit.Az ı elıtörésüktıl a világ végét prófétálta Ezekiel, Jeremiás ésSzt. János apostol.

A nagy nép és temérdek sereg, mint felhı, beborítja a földet;a napok végén, – szól Ezekiel látomása.

Góg népe Jeremiás szerint (V.)

"kemény nemzet, ısidıbıl való nemzet; nemzet, melyneknyelvét nem tudod és nem érted mit beszél? Tegze olyan,mint a nyitott sír, mindnyájan vitézek".

Szent János (Jelenések k. XX. 8.) szerint

"elcsalja a sátán a föld négy szegletén lakó népeket,Gógot és Mágógot, hogy egybegyőjtse azokat viadalra,kiknek száma olyan, mint a tenger fövénye".

Kik voltak Góg és Mágóg ivadékai?

Flavius Josephus (Kr. u. 37.) róluk ezt írja:

"Jafetnek, Noé fiának, hét fia volt. Ezek a Taurus ésArán hegyétıl kezdve, Ázsiában Tamais folyójáig, Euró-pában pedig Gadesig (Cadix) laktak. Elfoglalván a föl-det, melyet azelıtt senki sem lakott, saját nevük után ne-vezik a népeket. Gómárokot, kiket a görögök galatáknakneveznek, Gómár alapító; Mágóg pedig a tıle elnevezettMágógokat alapítá, kik magukat szkítáknak hívják".

116

Abulgázi Gumár-nak írja Jafet fiát.A gógokat, górarenusokat Georgia ıslakóinak tartja Németh

Andor (Pesti Hírlap, 1931. X. 4.).A Genezis (X. 2.) Jafet fiainak mondja Gómert és Mágógot.

Jafet fiai az elıbb kifejtettek szerint szkíta-húnfajú népek. Góg ésMágóg ivadékait "Nagy Sándor szír-keresztény mondája" szerinta Dariel-szorosban kovácsolt vaskapuval Nagy Sándor elzárt a délfelé való betöréstıl. Amint Anonymus mondja: "Kiket Nagy Sán-dor bérekesztett." A szír monda írja: „hogy mögötte a hunok ta-nyáznak s királyaik Góg, Mágóg és Naval, Jafet fiainak királyai".Körülbelül ugyanígy ír a szír Efraimnak tulajdonított "Sermo define extremo" is. Keleti források alapján Szt. Jeromos és SzevillaiIzidor írnak a húnok elıretörésérıl.

Nagy Sándor védıfalát és érckapuját Abu-1'Faradzs (szül.1226) a Kaukázus (Kafsak) vidékének völgyében épült Kapuk-kapujának (Bal-ul-Abwab) nevezi.

A népvándorlás elıretörı hullámai azt a hiedelmet keltettékNyugat-Ázsia déli népeinél, hogy Nagy Sándor híres kapuja nyit-va van és azon át törnek elıre Góg és Mágog félelmeteslovashadai. Al Yathik-bilkih szamarai kalifa álmában nyitva láttaezt a kaput és a valóság megismerésére egy tudományos expedí-ciót szervezett. A 30 nyelven beszélı Szallam tolmács volt az ex-pedíció vezetıje. A felfedezıút Kr. u. 840-842-ig tartott. Szallambeszámolója alapján Ibn Kordahbeh és Edriszi arab történészekfeljegyezték a híres útat. Bı ismertetıt és feldolgozást adott dr.Bendefy László: Szallam tolmács küldetése Nagy Sándor faláhozc. mővében.

Szallam tolmács Szamarából észak felé utazva, elkerülte akaukázusi Dariel-szorosban épült Bab Allan (Alán-kapui nevő ısivárat és a Kaukázus hegységnek a Kaspi-tenger partján fekvıderbendi szorosán kelt át, ahol az ısi derbendi fal húzódik. Át-haladt rajta és mivel egy mesés nép ellen emelt nagy falat kere-sett, ezért a kínai Nagy fal irányába utasították az ısmagyarok, akozárok és a többi hún-törökfajú népek.

Bendefy kifejti, hogy Szallam tolmács néhány évvel a lebediaimagyarságot ért bessenyı támadás elıtt a Don, Kubán és a Kumavidékén élt magyarság között járt, akik már a Kr. u. V. századelején ott éltek a Kaukázus lábánál. Közöttük elevenen élt a kínai

117

Nagyfal tudata. Pontos ismereteik voltak annak nagyságáról, azodavezetı útról, hollétérıl és Szallamnak erre vonatkozó útbaiga-zításokat adtak.

Bendefy feltételezi, hogy a felfedezı út iránya a következıvolt:

Szallam a Volgán és Belsı-Ázsián áthalad és An-hszi-nál el-éri a kínai Nagyfalat, majd visszafordul, a Taklamakán déli részénáthaladva, behatol Indiába és az Indus folyóhoz közel Unraszár-nál eléri végcélját. Itt Stein Aurél egy régi erıdöt fedezett fel,amit Bendefy Nagy Sándor Kr. e. 327 körül megépített kapujánaktart.

Azonban az unraszári Bárhegyen Nagy Sándor nem épített sekaput, se falat, hanem amit Stein Aurél e helyen felfedezett, azegyetlen ısi erıdítmény, "a, Kaukázustól Belsı-Ázsiáig oly jólismert, hutalmas mérető kula”. E kulát senki sem hívhatta kapu-nak, még kevésbé falnak, hanem csakis toronynak, ami lehetsé-ges, hogy Nagy Sándor birodalmának északi határán húzódóerıdrendszerébe tartozott. Szallam tolmács a "Nagy Sándor szírkeresztény mondó"-jának megfelelıen, egyezıen és kifejezettenegy szakadékot kitöltı érckapuról és falról beszélt. Így tehát NagySándor híres kapuját nem a tibetiek ellen, hegyen épült torony-erıdben kell keresnünk, hanem nyugatibb vidéken. A tibetieketsenki sohasem nevezte Góg—Mágóg szkíta népének. Tibetiekrılvégül nem irhatolt Mózes és nem prófétálhatott Jeremiás, Ezekielés Szt. János.

Derbend város és Khuzun között van a hites Kohlugu-szoros(ez mongol szó, jelentése: korlát) és a vaskapu, neve BuzghalKhana = kecskeház. A szoros keskeny, néhol alig öt láb széles.Az itt épült erıdítményeket ki építette, nem tudjuk, ellenbenmegújította Naoshisvan perzsa király (Kr. u. 531-579) . İ ugyanisországhatárainak a húnok által veszélyeztetett részein hatalmaserıdítményekkel elláttott falakat épített. Az ı idejében már a kau-kázusi Kuma folyó vidékén ott éltek a magyarok ısei, akiknekbirtokában volt a derbendi vaskapu, mert az örmény írók hún-bástyának és Hunivárnak nevezik ezt a kaput.

118

Góg szkíta nemzetségébıl született a Megváltó.

A zsidó próféták az eljövendı Isten fiát, a megváltót Góg ésMágóg szkíta népébıl várták.

Ezekiel próféta (XXXVIII. 14-17.) látomása így szól:

"Azért prófétálj, ember fia és mondd Gógnak: Így szól azÚristen: bizony, azon napon, midın az én népem elbiza-kodottságban lakozik, tudd meg, Te eljössz helyedrıl,észak legvégérıl, te és sok nép veled, valamennyien lo-von vágtatók, nagy nép és temérdek sereg. És felvonulsznépem, Izrael ellen, mint felhı, beborítva a föLdet. A na-pok végén lesz az, amikor ráhozlak az én földemre, hogyminden népek megismerjenek engem, midın szentnek bi-zonyulok általad, óh, Góg, szemük láttára!"

"Nagy Sándor szír-keresztény mondája" is azt tartja, hogyGóg nemzetségébıl "egy hún király jön el a Dariel-szorosból, akiIsten parancsára uralkodni fog a földön". Ez még az ısi próféci-ák ismétlése.

Herodotos szerint Kr. e. VII. sz. elején Nekhó egyiptomi fá-raó ellen indult egy szkíta csoport. Egyrészők Palesztinában visz-szamaradt és Galileában Scythopol nevő várost alapították, a Tá-borhegy alján. Polybius Kr. e. 240 körül ezt írja: "Philoteria amató mellett fekszik (Szíriában), ahol a Jordán nevő folyó beleömöl-vén, ismét kiömlik a rónaságra, az úgynevezett szkíták városa kö-rül". A rómaiak idejében gazdag volt e vidék. A zsidók Beth-Sanja Saul idejében még a szkíta kanaaniták városa volt. E vidé-ken megtetepült szkíta népbıl származott József és es.aládja és azÚr Jézus, amint ezt Zajti Ferenc: Zsidó volt-e Krisztus c. mővé-ben kif ejtette.

Renan Ernı: Jézus élete c. mővében ezt mondja:

"A galileai lakosság nagyon kevert volt, mint ahogy atartomány neve is mutatja. (Gelil haggoym = pogányokköre.) Jézus korában sok nemzsidó lakott itt. Az ilyen ve-gyes népességő vidéken egyáltalán nem volt ritka a zsi-dósághoz való megtérés"..

119

P) Góg és Mágóg magyar nemzetségei.

Anonymus Góg és Mágóg nemzetrıl írt és Szkítia elsı kirá-lyának Mágógot, Jafet fiát mondja. Ettıl a Mágógtól származikszerinte Móger nemzet és Attila.

A késıbbi krónikaírók fejedelmi nemzedékrendjén Góg ésMágóg neveit nem találjuk. Márknál és Turóczynál JafettılThana, Nempróth, Hunor stb. származnak le. Mégis az ısi ha-gyományon alapul Góg és Mágóg neve. A Szente-Mágócs ısinemzetségünk ırzi ezeket az ısi neveket. E nemzetségbıl fakadóKölcsey-Kende-családok ıse: Kölcse vagy Kulche neve pedigrajta van a fejedelmi nemzedékrenden is.

Zeente-Magoc nemzetség nevet már egy 1145-ik oklevél(Fejér: C. D. II. 122.) említi, Magóc nemzetségnévvel együtt járazonban a Gug (Góg) név is, mint családnév vagy mint a nemzet-ség által lakott helység neve. Pannonhalma alatti Gug-puszta1231-ben Gug község volt, mellette van Zenthe puszta. A Szente-Mágócsok között több a Gug-nevő és a békési ısi birtokukon, Gá-doroson ma is több Gug-nevő család él. A gyıri ágnak tagja voltGugi Benka 1216-ban. poroszló a Templomos lovagok perében,Gugi Márk 1233-óan II. Endre poroszlója, Kulchey de Gug fiaKonrád 1267-ben a pannonhalmi apátságnak ingatlanokat ha-gyományoz (Oklevél az apátságnál.) (V, ö. Kölcsey Dezsı: AKölcsey máskép Szente-Mágócs nemzetség, 1930.)

Góg név Bihar, Csongrád és Gyula környékén az elterjedtmagyar családnevek közé tartozik. Nagykırös tanyavilágában isfeltőnik ez a név Gógány helynévben; Zala vármegyében Gógán-fa, Sopron vármegyében Kisgógánfa községek nevében.

A szent és mágus szavak, amennyiben a Szente-Mágócs név-bıl származtathatók, úgy ısi pogányeredető szavak és a Mazdahittel kapcsolhatók egybe. E nemzetségnek a Kaukázus vidéki ısihazából való származását elfogadhatjuk, mert Karácsonyi János(A Magyar Nemzetségek a XIV. század közepéig) szerint –Anonymusra támaszkodva – e nemzetség Ond vezértıl származik.

A Szente-Mágócs nemzetségnek családi vonatkozásai voltakaz uralkodó Árpád dinasztiával és az még keleten szövıdött, merta nemzetség egyik ısi birtoka Pomáz és Kaláz között Szempte

120

(Zempche, Zente, Szente) néven ismeretes.∗ (Csánky: M. orsz. t.f. I. 15. ) Ez a vidék pedig Kurzán vezér szállásbirtoka. Az Ár-pádház Soltszéki birtokán is van nemzetségnek birtoka, az 1229.évi egyik okiratban említett ordasi erdı. Kurtán vagy Kurgán(Korczán)⊗ Hóman Bálint szerint Árpád fejedelem fia (Turul.XXX. k. 93. 1.) szállásbirtokába esett és az ı ırzésére volt bízva aPomáz határában Kartal dőlıben lévı kultuszhely ırzése.

Szempte (cempte) zend nyelvbıl származik, jelentése szent.A Kende családnév pedig a Kazároknál és az ısmagyaroknálméltóságnév, a fejedelem címe. Lehet, hogy fıpapi család, mertnémelyek szerint Szente-Mágócs a Szent-Mágus jelentésse1egyezı.

Kurzán-Kurgán vezér neve Halom szóval egyezı és Attila ki-rály városától (Buda) – Százhalom-ig kap szállásföldet, rajta egyrégi erıdöt, várat, amelyet, Kurzán várának neveztek. Kurzán fiaKartal (= Sas), kitıl a kartali és sülyi Etele család származott.Anonymus szerint Kurzán atyja Kund-Kündü = fejedelem. Kund,Kurzán, Kartal, Etele hún-turki nevek. Kartal = Sas, szent állatja,jelvénye Attilának, vagyis Etele hún királynak. Az ısi mítosz sze-rint a dinasztiát alapító Isten megjelenési formája.

Sas, Kartal vagy Turul az Árpádok címere Szent Istvánig.Szent István még az esztergomi templomának Porta Speciosa ka-pujára a Turult kifaragtatta. Etele név az eredetre mutató, vissza-térı név, amint ezt a korai középkori magyar törzsökös családok-nál gyakran tapasztalhatjuk. Tehát Attila-Etele királytól származócsalád, Attila király várát kapja és szállásbirtoka Árpád törzsénekszállásbirtokát északról mintegy védın körülveszi.

∗ Ma Szentsó határrész.⊗ Kurzán neve lehet Korhány vagy Karsa, mint Amadé-Karcsa (szlávosan:

Amadeovske Korcany) Komárom vm.-ben. Karcsa Zemplén vm., Karcsavapedig Ung vármegye kisközségei. Királyfikarcsa, Göncölkarcsa. ésEtrekarcsa Komárom vm. községek neveibıl is következtetni lehet az ısinév kiejtésére.

121

Égtájak, mint hún-turk törzsek nevei.

Konstantin császár feljegyezte a bessenyık nyolc törzséneknevét és annak legelfogadhatóbb megfejtését Gyırffy György(Bessenyık és magyarok 1940.) adta akként, hogy mind a nyolcnév színt jelent. Ezek: fényes (fehér), galambszínő, kék, szürke,fekete, sötétszürke, veres, tarka. A bessenyıknek Gardezi szerintzászlóik vannak és ezt a csatában magasra emelik. Végül felhozzaGyırffy, hogy Belsı Mongóliában a Csahar és Barga törzs szin-tén 8-8 törzsre oszlik és zászlójuk színérıl kapták nevüket. A szí-nek: fehér, fekete, kék és vörös és ugyanezek más-más színő sze-gélyekkel.

E színek megfejtése a négy fı és négy közbeesı világtájatadja és ily színnel jelölték a törzseiket is. Észak: fehér, kelet: kék,dél: fekete, nyugat: veres, a többi szín a közbeesı égtájat jelenti.

Ezek az égtáj színek törzsi jelzések voltak és a törzs elhe-lyezkedése szerint lófarkas zászlóikon, öltözeteik színében, díszi-téseiben is kifejezésre jutott. Az ısi telepedési formából fejlıdöttaz égtáj szerinti megjelölés, amikor a nemzetségfı, ısatya sátrátköralakban vették körül népének sátrai.

Egy fel nem bomlott török nép törzsi szövetsége égtáj szerintnyolc törzsbıl, nyolc zászlóal jból állott, amihez 9-iknek a khánkülön zászlója járult. Kilenc lófarkas zászló a teljes nép jelképe,amiért Dzsingisz khán és a török szultánok 9 yakvagy lófarkaszászlót teljes méltóságuk jelképének tekintették. Így fejlıdött ki azászlósúri méltóság, nálunk kis és nagy zászlós urak, a töröknélszandzsákbeység (szandzsák = zászló).

A honfoglaló magyarság a kabarokkal szintén nyolc törzsreegészült ki, tehát teljes nép volt és Árpád vezér joggal hordhatta akilenc lófarkas jelvényt.

Türk népek színnel jelzése itt-ott elıtőnik, mint az orkhonifeliratokat rovó "kök" török, tehát keleti (kék) török, a saragur, te-hát fehér (északi) ogur, karakirgiz, fekete (déli) kirgiz, Ak-Ordu =Fehér horda és Kök-Ordu = Kék horda, stb. nevekben. IbnFadhlon szerint a Khazar nép neve is egy égalj neve.

122

Az égtáj szerinti földrajzi elnevezésben fehér (északi) és fe-kete (déli) tenger ısi keleti emlékek. A világtájakat az ısi valláségi hatalmasságok (szellemek) felügyelete alá rendelte. Ilyen akínaiaknál: a "fehér tigris, fekete harcos, bíbor madár és azurkéksárkány". – "Sárkány és kígyó" az északi égbolt elsırendő csil-lagképei és az ısi hindu hit "bölcseség négy rejtett Sárkánya" ésaz "égi Nagák" ugyanazt a fogalmat fedik, mint akiket Szent Já-nos apostol a világtáj négy angyalának nevez.

A világtáj négy nagy angyalát (szellemét) köszönti az ısi ha-gyomány alapján a koronázási szertartásnál a felkent király kard-vágása. Hajdan ez a Hadistennek szentelt karddal (v. ö. Attilakardja) történt.

A világtájak ırzıinek ısi hagyománya kicseng Kézainak amasorából, hogy Attila "ırszemeit a világ négy része felé szétosz-totta".

Ezek a színek a szemlélıdı nomád pásztor képzeletvilágábanaz égtájak sajátosságaiból nıttek ki. Tél és nyár életmegnyilvá-nulásai, a nap északi és déli útja a két legfıbb, legnagyobb jelen-tıségő égtájhoz kötıdtek. A jeges, zuzmarás, fehér hólepellel bo-rított észak, "holdfajú" fehér népeivel, fehér tengerével élt a no-mád lovasok képzeletében. Félték a jeges fehér halált, a szétmar-cangoló "fehér tigrist". A napfénytıl barnított, hıségtıl és tőztılfeketére kormozott, szenesedett dél, sötét "napfajú népei", a "fe-kete harcos"-sal, fekete tengerével adták a déli égtáj színmegje-lölését. A zsákmány után járó lovas harcos Ázsia keleti végén,ahol Csin császár Nagy Fal-a kezdıdött, megpillantotta a határta-lan tengert, melyben benne ragyogott Tengri kán (Isten) mosoly-gó kék arca. Ez a tenger telve volt veszéllyel, bővöléssel; tarajoshullámaiban ott csapkodott az "azurkék sárkány" óriás alakja, arraleselkedvén, hogy lefalja az égrıl az ezüstfehér holdat.

Nyugaton lenyugvó Napisten, ha arcát megmutartja, verestőzfényével vonja be az Ég tengerét és a benne úszó felhıket. On-nan jött el az idık kezdetén a "bíbor madár", a testetöltött Isten, aszent Turul, a Hoo madár, hogy az álmok idıszakában a földszépséges leányával egybekeljen és az isteni dinasztiát megalapít-sa, kibıl az ı népe származott.

Ime ilyen lehetett Ázsia ısi lovas pásztornépeinek képzelete.

123

R) Fehér- és Fekete-Magyarország.

Fehér és fekete húnokról írt Procopius bizánci író (szül. 536-ban) és a góth Jornandes (Kr. u. 551. körül. Procopius így ír: "azEpthalita Húnok, kiket fehéreknek neveznek" ("Post haec rexPersarum Peroses cum Ephthalitis Hunnis, quos Albos vocant, ...De Bello Persico) . Jornandes a hunok keleti vagy Kaspi ágáról,mint a fehér hún ágról és a nyugati vagy urali ágról, mint feketehún ágról irt. Stein Aurél Akadémiánkon tartott székfoglalójábana jüecsi húnokat a fehér húnok egyik fajának említette.

A honfoglaló magyarokról Nestor krónikája azt mondja:"azután (a bolgárok balkáni beköltözése után) jöttek a fehér ugo-rok és elfoglalták a szláv földet". Árpád magyarjai fehér-, aGyulák népe pedig a fekete magyar törzsek voltak. Szent Istvánidejében Magyarországot Fehér-Magyarországnak, – Erdélyt pe-dig Fekete-Magyarorszúgnak nevezték. Szent István udvarában1006-1007-ben járt Querfurti Szent Brunóról Ademar (Histori-arum Lib. III. c. 31.) azt hallotta, hogy Fekete-Magyarországbaakart hittérítés végett utazni ("audiví enim de Nigris Ungris" ... ),ez alatt Erdélyt értette ("Stephanus etiam rex Ungriae helloappetens Ungriam nigram" ...) Említést tesz a fehér- és fekete-magyarországi színkülönbségrıl is (írván: "in Provinciam Ungri-am, quae dicitur Alba Ungaria, ad differentiam alteri NigraeUngariae, pro eo, quod populus eius est colore fusco velutEtiopes").

Fehér és fekete magyar megjelölés a származásra és így atörzsi, faji hovatartozóságra vonatkozott. Északi és déli magyartjelentette és ebben az idıben már nem vonatkozhatott a faji tulaj-donságból is kifejezésre jutó világosabb vagy sötétebb arc-, szem-és hajszínezésére.

A kék és veres szín, mint keleti és nyugati magyar törzsimegjelölés nem maradt fenn, talán mert a törzsek korán összeke-veredtek.

A fehér és fekete szín azonban a két Magyarország külsımegjelenésében: népi ruházatában fennmaradt. Egy évezreden áthő ırzıje volt a magyar parasztság. állandóan hadban járó nép-nek öltözékében is kifejezésre kellett juttatnia törzsi és nemzetségihovatartozandóságát. Ezt a hadviselés elemi szabályai megköve-

124

telték. Bölcs Leó bizanci császár írja ıseink hadviselésérıl: "sán-cokba nem szállanak, mint a rómaiak, hanem a csata napjáig tör-zsek és nemzetségek szerint vannak elszéledve"...

Magyarország és Erdély népe eredetileg 8-8 törzsre és ezeknemzetségekre oszlottak. A törzsek megkülönböztetı színjelzésé-re a fehér, fekete, veres, kék; továbbá a piros, vílágoskék, zöld éssötétzöld színezéseket használták. Ruháikon, a szőrön vagy subángazdagon hímzett, vagy posztóból kivágott és reávarrott díszek afenti színekben készültek és a törzsek megkülönböztetési jeleivoltak. İsi közmondásaink erre a törzsi, nemzetségi színkülönbö-zıségekre utalnak, mint "kinek nem szőre, subája, ne vegye ma-gára", "hasonszırő emberek", "megfordította a suba gallérját"(vagyis hőtlen lett fajához, máshoz állt) stb.

A szőr és suba (zeke, csuha, szokmány) ısi, Ázsiából hozottdíszruhaviseletünk. A szőr ujja a végén kerekdeden varrott, úgy-hogy tarisznyának használható, hátul hosszú, testszélességő,négyszögletes gallér lóg, amit gazdagon díszítettek. A szőrt né-pünk minden közéleti, társadalmi szereplése alkalmával használtaés nélküle házát el nem hagyta, még a legnagyobb hıségben sem.

Helyrehozhatatlan veszteségünk, hogy a mult század közepéna még általános népviseletre vonatkozó részletes feljegyzés nemkészült el, mert ebbıl a magyar nép faji, törzsi elhelyezkedésére,a korai telepedéseknek sok homályos kérdésére tudnánk ma vá-laszt adni.

Fischer Károly Antal 1888-ban (A Húnok és Magyarok) aszőrök színezésére vonatkozólag országos adatgyőjtést kíséreltmeg. Munkája hiányai ellenére is nagymértékő. Ebbıl azt látjuk,hogy Fehér-Magyarországban fehér szőrt viseltek, a törzsnekmegfelelı 8 féle színő díszítéssel, hímzéssel vagy reávarrott szí-nes posztódísszel. Kivételt képeztek a pozsony-, sopron-, mosony,vas-, zalamegyei és csallóközi bessenyı határırök, akik fekete(szürke) szőrt viseltek. A Fekete-Magyarország: Erdély viseletefekete (szürke) szőr volt. Itt is a törzseknek megfelelı 8 féleszíntarkázással díszítve. Erdélyben a kivétel a két Fehér vármegyevolt, amely az oda telepedett fehér magyarokról kapta nevét ésfehér és fekete szőrt vegyesen viselte. Az u. n. Nyírség, továbbáAbauj-, Zemplén-, Ung-, Bereg-, Ugocsa- és Máramaros várme-gyék déli, magyarlakta vidékei (kabarok), továbbá Arad megye

125

délnyugati és Torontál vármegye északkeleti, közép és nyugati ré-sze, Temes megye déli harmada és a volt Szörény vármegyei részfekete szőrt viselt.

A betelepedett nemzetiségek, mint a nyugati végeken a hor-vátok és németek, erdélyi részeken a románok és szászok, a felvi-déki tótok, ruthének és a délvidéki szerbek, bunyevácok, stb. fel-vették az ıslakó magyarság nemzeti viseletét. Csekély módosítás-sal ık is szőrben, zsinóros ruhákban jártak. Még a fehér vagy fe-kete fıszínt és a magyar törzseket jelzı színtarkázásokat is átvet-ték.

"A fekete húnok, azaz Attila népe s a fehér húnok, azazÁrpád magyarjai közt egyéb különbség nem volt, mintegy kis különbség a szókiejtésben s a ruházat színében;amazt, mint más népeknél is a távolság szülte, emezt pe-dig nyájaik gyapjának színe hozta magával. Melyik eu-rópai szőcsmester ne tudná, ha erdélyi birkabırrıl vanszó, hogy ez alatt fekete gyapjast kell érteni? S viszontnézze meg valaki egy magyarországi, akár ezrekbıl állóbirkanyájat s ritkán fog abban egy-két darab feketét,vagy tarkát látni" – írja Fischer Károly.

S) Fogoly bessenyık ezer éve gyászban járnak.

Az ısi szokásokhoz való hő ragaszkodás következménye atöbb mint ezeréves népviseletünk fennmaradása. Ilyen ısi viseleteEurópa egyetlen népének sincsen, mert ezer évvel ezelıtt Európaviselete csattokkal összefogott iepedıkbıl állt.

Nem változott a betelepített rokon fajok viselete sem. Errevonatkozólag egy eddig figyelemre nem méltatott adattal szolgál-hatok.

Bíborban született Konstantin császár írja a következıket:

"Abban az idıben, midın a bessenyıket földjükrıl előz-ték, némelyek közölök saját szántukból ottmaradtak,együtt laktak az úzokkal és most is ott vannak. Megvan-nak a jeleik, amelyekrıl rájuk lehet ismerni és meg lehettudni azt is, kik voltak és hogy népüktıl elszakadtak.Mert ruháik csak térdig érnek és ingujjuk is rövidre van

126

vágva, hogy ily módon is mutassák atyafiaiktól való el-szakadásukat”.

Ezt a szokást foglyulejtett és telepített bessenyıink is követtékés ma is étnek vele. Így a Kapuvári, a Káta uidéki bessenyık mais térdig érı gatyát viselnek, ingujjuk sem lobogószájú, arra mu-tat, hogy levágták.

A hagyományok ilyen csodálatos megırzése mellett feltéte-lezhetjük a következıket: a pestmegyei kátavidékiek határırbes-senyık voltak, akik a Bessenyı hazában a Dnyeper folyó mentierıdítéseket ırizték. Ezeknek az erıdöknek nevét Konstantin csá-szár feljegyezte, mondván, hogy a kelet felıl jött bessenyıknek(patinák) a Dnyeper folyó menti határukon 6 váruk van. Az elsıfehér kıbıl épült; a második Tankátai, a harmadik Kraknakátai; anegyedik Szalmakátai, sz ötıdik Szakakátai (Szaka = szkíta), ahatodik Giaiukátai nevet viseli.

Ezeket a határır bessenyıket az Árpádok telepítési politikájaszétszórva juttatja földhöz. Pest megye északkeleti részében 7 kö-zséget ülnek meg. A XII. században ezek: Nagykáta, Szentmár-tonkáta, Egreskáta, Szenttamáskáta, Boldogasszonykáta, Cseke-káta, Szentlırinckáta. Káta nemzetség innen indul el, egyik ágaazonban Szatmárba szakad. A nemzetség hadi és nemzetiségi jel-vénye a hatküllıs aranykerék. (V. ö. Karácsonyi János és CsomaJózsef.)

T) Hogyan keletkezett nálunk a keresztény lovagkorban egylegenda?

A mondaképzıdésnek egyik tanulságos példája Szent Lászlókirály legendája a kun vitézzel. E legenda elbeszélı és hő ábrá-zolását, a zalamegyei Turnicsa középkori templomában, AquilaJános XIV. századbeli magyar festımővész falfestménynek há-rom képe ırzi. Az elsı képjeleneten a kunok betörnek a magyarokvárába és az egyik kun vitéz a nyergébe emelt magyar lánnyalmenekül. A második képen árnyas fa alatt megpihennek és a kunvitéz a földön elnyalva, fejét a leány ölébe hajtja. A harmadonSzent László a sereggel megérkezik és a kun vitéz a háta mögéültetett leánnyal menekül, de védekezésül hátrafelé nyilaz.

127

A falfestmény második, erdei idilljérıl nem szól legenda.Megfejtését dr. Fettich Nándor régészünk adta. (Jász-Kun kong-resszus, 1939. VILI. 16.) Nagy Péter cár korában csodás arany-kincset találtak Szibériában, kun fejedelmi ruhadíszt, amelynekmagas színvonalú ötvösmunkája képbelileg tökéletesen egyezik afenti képsorozat második jelenetével. "Középkori legenda-ábrázolásunk tehát a kunokkal kapcsolatban egy olyan képtípustırzött meg, amely a kunok ıshazájában, Szibériában ısi Pogánymonda kifejezıje volt." "E szibériai aranyakat a tudomány a Kr.születése körüli évszázadokból származtatja." İsi ázsiai mondaátültetésének és a mondák évezredes fennmaradási lehetıségénekbizonyítékát láthatjuk e példából. Valószínőleg a kunok fejedelmicsaládjának egyik ıséhez kapcsolódó történet lehetett a mondaalapja.

128

VI. Turáni népek az emberiség tanítói

Fajszármazási ısi turáni legendát dolgozott fel Aeschylos a"Leláncolt Prometheus"-ban.

Aeschylos, Euphorion fia, a legnagyobb görög drámaíró mő-vészetének legérettebb alkotása a "Leláncolt Prometheus". Ezenisteni színjátékot Aeschylos valószínőleg Kr. e. 460 körül írta ésAthén színházaiban 2400 évvel ezelıtt játszották.

Az isteni színjáték ısi fajszármazási, népvándorlási történetetıriz. A megkínzott titán az emberiség elsı isteni tanítója. Törté-netében a megváltás isteni gondolatának legelsı kinyilvánításáttaláljuk. A titán egyike azon óriásoknak, hısöknek, heroszoknak,akik az ısi népek mitológiáiban szerepelnek. İk a Seregek ésBölcseség Urainak megszemélyesítıi az emberiségben. Mennyeiemberek, kiknek kultuszára volt és van felépítve a letőnt és je-lenleg élı emberek társadalma. Mert, mint Carlyle mondja:

"Hıstisztelet, heroarchia vagy hierarchia, vagyis szentekuralma ez, vagyis azoké, akik az emberiség kiválói, fej-lıdésük elımozdítói voltak, és akiknek története maga azemberiség története"

Téves volna azt hinnünk, hogy e nagy szellemek mitológiaitörténeteit, a nemzeteknek róluk szóló legendáit, a róluk szólónépregéket tisztán csak a képzelet szülte. Ezt róluk csak a XIX.század minden konkrét tárgykörön kívül esı gondolatot tagadószelleme állította. Minden ilyen mítosznak, legendának valóditörténeti alapja is van. Azonban mindenkor képletek mögé rejtet-ték a történeteket és ısi tanításokat.

A dráma tárgya, a mítosz, nem Aeschylostbl ered, hanem ré-gibb, mini a hellének.

Kik voltak a Prometheus-drámában rejlı megváltás gondo-latának megteremtıi? Honnan kerültek ebbe az isteni színjátékbaazok a mély, isteni tanítások?

Feltételezhetjük, hogy az emberiség öntudata ébredésénekhajnalhasadásán született. A mítosz szülıi vagy ırzıi turáni né-pek voltak, azoktól vették át az ókori görögök.

129

A leláncolt Prometheus dráma tárgya egyik titkos misztériumrészét képezte. Aristatetes említi Ethikájában Aeschylosnak azAreiopagos törvényszéke elıtt folyt bőnvádi pörét, amelyben az-zal vádolták, hogy az egyik drámájában misztériumok szent titkaitelárulta. Eustratios, Aristoteles egyik görög kommentátora pedigazt írja, hogy az illetı dráma elıadásakor a botránkozó közönséghalálra kereste Aeschylost és csak Dionysos oltára mentette meg.

Cicero (tuscul. Quaest.) és alexandriai Kelemen azt is tudják,hogy e drámája miatt szentségtöréssel vádolták meg a költıt azathéniek és halálra-kövezésre ítélték. Aeschylos azonban Siciliábamenekült.

Az allegorikus titkos és szent misztériumtanítást tehát nemAeschylos találta ki, hanem csak drámai alakban öntötte azt, amita papok a sabásiai misztériumokban felfedtek. A sabásiai ünnepélya Mithrás misztérium egyik változata volt, ahol az egyes fajokfejlıdését adták elı. Eredetük az ismeretlenség homályába vészel. Mithrást, a Napot néhány ısi emléken Sabasius-nak hívták ésa mísztalógusok Zeussal és Bacchussa (Bacchus és az orpheusimisztériumok is turáni eredetőek és Bacchus ısi szenthelyeScythogol volt) hozzák összeköttetésbe. Sam a misztérium, sem adrámában feldolgozott titkos anyag nem volt a görögök sajátja.(V. ö.: H. P. Blavatsky: Secret Doctrine.)

A dráma tárgya: a félisten lehozta az Olympusról a nagy tit-kot, a teremtı tőz rejtélyét. A nagy tanítónak "az emberek mindentudást csupán neki köszönhetnek". E szentségtelenítésekért Kro-nosz lesujtja és átadja Zeusznak, aki nem óhajtja azt, hogy az em-beriség lelki fejlettsége olyan fokra, emelkedhessen, mint "egyközülünk való", Prometheust a Kaukázus hegységhez láncolják.Ott szenved ezer évig, bilincsekbe verve, máját Zeus sasmadaratépi, majd Zeus villámától sujtva a Tartarusba zuhan.

A Kaukázus szikláihoz leláncolt titán jövendıt mond: A Héraáltal üldözött Io, "a tehénszarvú leányzó" fiat fog szülni, a "sötétEpaphos"-t és ez a "fiú" fel fogja szabadítani Prometheust, aszenvedı emberiséget, saját végzetes adománya alól. Neve: "aki-nek jönnie kell" a "sötét Epaphos"Dionysos-Sabasius volt. İ az,aki a sabásiai misztériumokban a bölcseség kígyójának alakjátvette fel. Ió a holdistennı és az eljövendı új fajnak évája, ısany-ja. Ezért a jövendölésért a titán neva Prométheus = elırelátó, elı-

130

retudó. A latinban Lucifer = tüzethozó. Szanszkritban promatha =tüzetgerjesztı szerszám, vagyis a svastika, (horogkereszt, életke-reszt) a szent jel és szerszám a szent tőz gerjesztésére. Promethe-us, a "tüzethozó" tehát a megszemélyesített Pramatha, a Védatőzistenével rokon személyiség. Mati a szanszkritban annyi mintmegértés. Promathi pedig Fohát, a tőzisten fia.

Felmerül az a kérdés, hogy Prometheusból miért sugárzik ahalhatatlan szeretet oly mérhetetlen mértékben a halandó emberekfelé? A választ a tragédia adja: "Anyám pedig Themis Gea, – soknéven egy alak". Themis-Gea = a föld szülötte, tehát az "angyalokbukása", vagyis testet öltésének legendája magyarázza a nagyemberszeretetet.

Eustahius kimutatja, hogy az Arg-ionok tájszólásában Ió hol-dat jelentette. Io tehát a hold istennıje és az indó-szkíta-hún faj-nak Évája.

Prometheus Ió (Ea vagy Anahita)-nak, a Hold fajnak, szár-mazását és vándorlását, továbbá Herkulesnek megszületésétmegjövendöli. A vándorlás a Kaukázus felett a Volga és Kaspi-tenger mellett az Arimaspok országán át halad, az Ural folyó kö-rül déli irányt vesz és elérí "a vízesést, hol szent Nílusnak édeshullámai sásos oldalon lezúgnak, – s a Nílus-mezı háromszögébejöttél ; mely messze tájat a sors parancsa már lakul hagyó nekeds utódaidnak". Ez a mai földrajzi fogalmainkhoz képest különö-sen hangzik. Azonban a legrégibb görögök az Indust is Nílusnaknevezték. Nílus vagy Neilos néven nevezi az Indust Nagy Sándorés Virgilius is. A mai napig az Indust a Kala-Bagh vidékein Nil(kék) és Nilah = kékfolyónak nevezik.

E helyre már a történelmi idıt megelızıleg finn-ugor népekköltöztek.

A görög Io (hold) és a kínai jueh (hold) egy jelentéső. A kí-naiak holdfajúaknak nevezték (juehti vagy juecsi) azokat ahúnokat, akik Kína határvidékérıl Perzsia határvidékére költöz-tek.

Arra vonatkozólag, hogy itt ısi és eredeti turáni, szkíta le-gendával állunk szemben, görög forrásokra hivatkozom.

Herodotos görög történetíró bizonyítja, hogy a szkítáknakHerkulesük volt, akit az összes szkíta törzsek tiszteltek. Herkulesgörög nemzeti hıs szintén óriás volt, ki földi pályafutása után fé-

131

listenként az Olympusra került. Alcaeus költı, ki Kr. e. 600 körülélt, szintén énekelt a szkíta herosról ekként: "Achiles, ki a szkítaföldön uralkodol" (49-ik töredék). – Herakleai Herodor, aki Kr. e.515 körül élt, ekként ír:

"Herkules szkíta íjjakkal élt, taníttatván bizonyos Teutarnevő szkítától" ... "Prometheus volt a szkíták királya snem bírván alattvalóinak élelmet adni, mivel a Sas neve-zető folyó elárasztotta a lapályokat, bilincsbe verték aszkíták, de a megjelenı Herkules a folyót a tengerbe te-relte, innen keletkezett a mese, hogy Herkules megölte asast, Prometheust pedig feloldotta bilincseibıl" (23. tö-redék).

Firduszi a Sáh-Náme époszában, ısi pélvi nyelvő szentírásokés legendák alapján, a föld elsı uralkodóját Kajurnorsz-nak neve-zi, aki fiával, Sziamek-kel elvész az Ármány küldte didet (go-nosz) elleni harcban, de unokája: Huseng felfedezi a tüzet és tőz-oltáron szent tüzet gyujt. Vasat kovácsolni, szántani tanítja azembereket. Ezek az uralkodók a hegyek között laktak. Ezt a vidé-ket Zajti (Magyar évezredek) a Kaukázus vidéki Kur és Araxesvidékére teszi és ıket szkíta királyoknak veszi.

A Fekete-tenger vidéki görög telepesek szkíta forrásokbólhallottak bizonyos shámán északi néprıl, akiknek révüléses látó-képességükbıl és ily állapotban való emberefeletti megnyilatko-zásaikból, megszülettek az egyszemő ciklopsok. A misztalógusokugyanis a homlok közepén álló szemet a szellemi látásra való ké-pességnek vették. Ilyen óriás volt ama szkíta király is, akit amisztalógusok "elırelátó", "jövendıt mondó" – Prometheusnakneveztek el.

Amit azután a görög nép képzete átvett, az a misztériumok-ban mély erkölcsi tartalmat nyert. Hozzáfőzıdött olyan titkos ta-nítás, mint pl. a Sabausiai misztériumban, ahol a népek származá-sát legelvontabb módon tanították. Az isteni megváltásnak azeszméjét fejtette kí a Prometheus-legenda, amelyre határozottanazt mondhatom, hogy turáni eredető.

Aeschylos maga is a Prometheus leláncoltatását és az egészdráma cselekményét Szkítia, – közelebbi hely: a Kaukázus vidé-

132

kére helyezi, ezzel is jelezvén, hogy nem görög, hanem szkítaeredető legendával állunk szemben.

Zeus, aki az egész emberi fajt "hın kívánta kioltani", a bün-tetéssel megelızni kívánta, hogy "Prometheus az emberek faját nevédje többé". A tragédiának ezek a mondatai feltőnıen hasonlók abibliai édenkert tragédiájához. Ott is, mikor az elsı emberpár abukott angyal, a bölcseség kígyója, oktatását elnyerték és jelképe-sen éltek a tudás fájának gyümölcsével, úgy az „égszülte kígyó-nak", mint az elsı emberpárnak bünhödése bekövetkezett. Itt isértelem és érzék nélküli az ember, mielıtt a tudás fájáról nemevett.

Tudjuk, hogy Adám és Éva bibliai bőnbeesésének históriájaszumír eredető és a zsidók babilóniai fogságuk után hozták ma-gukkal. Ott a szumír Isten paradicsomában lévı életalmafa alattülı Adapá-t figyelmeztetik, hogy ne egyen az életnek almafájáról,mert halandóvá válik. – Ádám és Éva neve is átvett, IndiábanAdima és Héva. A törökben adom = ember. – Az élet almafája agörög mitológiában is feltalálható. V. ö, a Hesperidák arany alma-fája és Herkules történetét. Vagy a magyar Tündér Ilona-mesékben, ahol egyszemő óriások ırzik az arany almafát. – Alle-gorikusan: Szt. Jánosnál (Jelenések II. 7.):

"A gyıztesnek megengedem, hogy egyék az élet almafá-járól, amely az Isten paradicsomában van".

Meglepı, hogy a nagy tragédiának eme gondolatai: "Zeushın kívánta kioltani" az egész emberi fajt, – mennyire egyezik ahéberrel. Elohim: "Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnekszínérıl" ... A babyloni Enlil isten, aki így szólt a többi istenek-hez: "Ne legyetek irgalommal irántuk! Zajongásuk megszomorí-tott engem" ... Az egyiptomiak "Halottak könyvében" egy halottkérdésére azt feleli Tum:

"El fogom pusztítani, amit teremtettem. Vízözön általvízzé lesz ez a föld, mint ahogy kezdetben volt és énegyedül maradok Osirissal".

Ezekkel az istenekkel szemben ott van Promptheus, "akiegyedül merte megmenteni ezt a halandó fajt". Vagy ott van abibliai Noé, vagy a szumír Utnapistim, – akik mind turánok.

133

Az égi tőz lehozatala kaukázusi eredető legenda és ott szüle-tett, ahol a Bakui folyton égı naphtaforrásokat, a tőztisztelı Zara-thustra népének tőztemplomait találjuk. Hodgson Brian Houghton(Mongolian affinities of the Caucasians) megállapítja, hogy a Ka-ukázus népei turániak és a Cserkeszek és Georgiaiak ugor vérrelkevert népek.

A kaukázusi Kur és Araxes folyók és a Meotisz vidékén az u.n. királyi szkíták települtek már a Kr. e. 1300-600 években. Kr. e.1000 körül Pourusaspa, vagyis a lovas Pórus volt a királyuk,Zarathustra atyja. İsi települési helye ez a szabír (hún) – déliugor népnek, – akik a magyarság egyik alkotóeleme.

Ezek után nem lesz olyan délibábot kergetı romantikus állí-tás az, hogy a fentihez hasonló mondaanyagunk volt. Elveszettlegendaanyagunk bizonyára felölelte a világ és az elsı emberpár,teremtését, az özönvíz és egyéb vallási körbe is vonható történé-seket, ısi emlékezéseket.

134

VII. A Herkules legenda indo-szkítha-hún eredető.

James Tod: Annals and antiquites of Rajasthan c. munkájá-ban bebizonyítja, hogy a világ legnagyobb hıskölteménye ésszentírása, a Mahabharata nem árja eredető, mert szerzıje Vyasaindoszkíta-hún, a Buda (Budha) által alapított Holdfajból. –Vyasa a családfáját is levezeti a Mahabharátában. E szerint Vyasaindo-szkíta hún Hari nemzetségbıl való Santanu-nak, Delhi ural-kodójának volt a fia. Anyja Yojánagandha, egy, halász leánya lé-vén, így a származása törvénytelen volt. Santanu törvényes fiá-nak, Vichitravirjának csak leányai születtek és ezeknek szellemiapja és tanítója lett Vyasa. Ezek közül az egyiket, Pandafát fele-ségül vette. Az uralkodó családban ı lévén az egyetlen férfiutód,így az unokahúgától született fia: Panda lett Indranastha ura. AMari nemzetségbıl származó Vyasa, mint a nemzetség fejeHarikul-es nevet viselte. Utódjai egyenes vonalban 31 emberöltınát Kr. e. 610-ig uralkodtak Pandavában (Delhi), míg egy vérbeliherceg meg nem fosztotta az utolsó Panda királyt trónjától éséletétıl.

Arrianos, Nagy Sándor történetírója szerint Herkules, Zeusfia Indiában járt. Diodoros említi, hogy Herkules az Indusok köztszületett.

A Radzsput népek hadistene: Hara és a Mahábharata jelenté-se – a nagy Hara, vagy Hari törzs története.

Hara-hunák a kutai és bundii indiai hún fejedelmek, kiknekmelléknevük bahadun = bátor.

Itt is, mint a hún-török népeknél, az istenségtıl származótörzs feje Vyaso, az ,"Ég fia", aki Harikules.

Yadu (Yadava) a Buda (Budha) által alapított Hold (Inda)nemzetségnek leghíresebb ısi törzse, az Úr Krishna fiaitól szár-maztatják magukat. E törzs legfiatalabb ága a Jareja nép, kikvándorlásukban az Indus völgyében megtelepedtek, a Harikulatırzssel együtt. Nagy Sándor is harcolt egy Flarikula fejedetem:Sambos ellen. (Tod id. m.).

Kusán-húnok több indiai érme maradt fenn, amelyeken Her-kulest ábrázolták.

135

VIII. "Kígyók" a mágus papok címe.

Herodotos második mondájában szimbólikus, ezoterikus ké-peket találunk. Barlangban kél egybe a félisten Herkules az asz-szonykígyóval. A barlangok, piramisok beavató helyek voltak,ami e legendában határozottan arra mutat, mert kígyótestő nırılvan szó, tehát egy emberfölötti lényrıl. A kígyó az észbeli fejlett-séget, mágus képességet példázza. Erre vonatkozólag bıvebbenmagyarázok az alábbiakban.

Kézai krónikájában kikel Orosius véleménye ellen, aki ahúnok származásáról elıadja, hogy ıseink a boszorkányallrunoknak, a szkítai pusztában kóborgó tisztátalan szellemekkelvaló ölelésébıl származnak. Ebbıl kimutatja, hogy a magyarokısei lator ördögök voltak. Ez a gonosz beállítás téves átvételbılkeletkezett. Jornandes írt errıl száz évvel Attila halála után, húnhagyomány alapján. Az elfogult Orosius elferdítve adta vissza agót Jornandes "alliorume" szavát, amely szó az ısgermán "all-runn = mindentudó" nevet jelenti.

Tehát még ebbıl a győlöletsugallta írásból is felragyog amindentudó, tehát beavatott emberfölötti lénynek, aki "kígyó" –ısi legendája.∗

A "kígyó" tisztelete valamikor az egész földön el volt terjed-ve. A "bölcseknek", az ısidık nagy beavatott mágusainak "kígyó"és "sárkány" nevet adtak. İk tanították az embereket a misztéri-umokra. A "kígyó" jelképének magyarázata sokféle, de mindigrejtett. Egyik legelvontabb jelentésében a folytatólagos, sorozatosmegújhodásnak, a halhatatlanságnak és idınek volt a jelképe. Ahindu és tibeti papi beavatattak. "Naga" = "kígyók" voltak és akelta druidák szintén ,,kígyónak" nevezték magukat. "Én kígyóvagyok, én druida vagyok!" – kiáltották.

Minden nép ısi mítoszában felleljük a "kígyót", a Genesisbena fával együtt ábrázolva, ami a szumír Adapa mítoszból jött. A"kígyó" az életfájának gyümölcsét nyujtja. Mindegyik ısi mitoló-giában szereplı kígyó és sárkány hétfejő, minden faj számára egy

∗ Attila a kígyóévben hal meg!

136

fej; az "örökkévalóság kígyójától" Anantától, a hétfejő akkádiaikígyón keresztül, a magyar néprege hétfejő sárkányáig, amelyre agarabonc ül fel. Összefügg a sárkány minden pogány teológiábana holdnak tiszteletével. A kínai mítosz szerint sárkány falja le azégrıl a holdat. A Szőz vagy Madonna a mitikus sárkányon áll,mely eltaposva lába alatt fekszik. A sárkány feje és farka a holdfel- és leszálló csomópontját jelentik a keleti csillagászatban. Ahinduk Fohátot kígyóval ábrázolták, amely képzet összefügg az"örökké valóság kígyójának", az Istennek eszméjével. Hasonló ahéber szeráfok jelentése, amely tüzesszárnyú kígyót jelent. A far-kába harapó kígyó az örök körforgás jelképe. A hermetikus böl-cseletben pedig az ısanyagba ömlött életet jelenti. A hindu"Naga" kígyóisten a héberben, "Nakosh", tehát átvett fogalom,amely egyúttal a zsidóban rezet is jelent. A réz jelentése a nıiprincípium, ebbıl megfejthetı a zsidók rézkígyójának alacsonyértelme.

Az Osiris homlokán levı Ureus kígyó, a Brahma, Visnu ésSiva fején levı Naga kígyóisten is, az Ökkévalóság jelképe. Azemberben lappangó emberfeletti erık Kundalini kígyója a "tüzeserő". Krisztus azért mondja tanítványainak: "Legyeték okosak,mint a kígyók és szelídek, mint a galambok!" Ebben az értelembenveendı Pallas Athene kígyója. Nálunk a sárkány-rend jelvénye afarkába harapó sárkány volt. Végül a tüzetokádó sárkány a koz-mikus tüzet jelentette.

Ha keressük a "sárkány és kígyó" tisztelet ısmagyar nyomait,az ısmagyar sírleletekben sárkányábrázolást találunk. Népmesé-ink sárkánya a garabonccal (gara = fekete, bonc = pap) , hol tüzetokádva, hol anélkül jelentkezik. (A tőz ez esetben kozmikus je-lentéső.)

A kígyótisztelet nyomát az ısmagyar települések helyi ne-veiben feltalálhatjuk: Teté-tlen községek és puszták neveiben."Tlen" jelentése ma fosztó képzetet jelent, mint hazá-tlan, földe-tlen szavakban: valamikor sárkányt jelentett. Tetétlenek szentberkek lehettek.

E név shámán szertartással kapcsolatban ma is él, valószínő-leg Tibetbıl vagy még északibb vidékrıl származott Indiába ésott elfajult.

137

Ri-thlen rettenetes fajtája a fekete mágiának, amelyet az indi-ai Cherra-poonjee-ban a Khasi hegyekben őznek. Amint a legen-da mondja, korszakokkal elıbb thlen-kígyók, sárkányoly laktak abarlangokban és embereket, állatokat felfaltak. Ezt a rettenetessárkányt (thlen) a helyi Szent György darabokra vágta és mindendarabot más-más vidéken elégettek. Egy darabot, amit a Khasi-kkaptak, azt megırizték és ebbıl házi istent készítettek és utódailettek a ri-ırzık. Az a darab, amit megıriztek, egy thlen-né nıttés azóta is megszállt egyes brahmin családokat. Hogy ennek athlennek kegyét megnyerjék és életüket megmentsék; ezek azırök gyakran asszonyokat és .gyermekeket ölnek meg. A testrıllevágják a láb- és kézkörmöket, ezt hozzák a thlennek és így igensok fekete mágikus varázslást őznek. (Blavatsky: Glossary 259.lap.) (Khasi = kas, kosár.)

Népies regéinkben a sárkány lefalja az égrıl a napot és a hol-dat. Más variációban királyi szüzet rabol el, a holdkirálynıt. Asárkány különösen a garabonccal függ össze, majd amint a sár-kányt nyergelve a felhıbe repül, majd amint ráolvas és bővöserejét kitöltvén rajta, eszközévé teszi.

A sámán pap révülését tartják fenn ezek a mondák. Lehet asárkány asztrális-jelképes jelentéső, tehát a legelvontabb ısi ki-nyilatkoztatás hagyománya. Babilonban Bál, vagy Bel istentidszteletére, Egyiptomban Therumtisnak, Athénben AthenePallas tiszteletére kígyókat tartottak és jóslásra használták. Nép-regéinkben, a hétfejő sárkány tüzet okád és a hetedik fejében vanördöngössége. A sárkánnyal hajnal elıtt kell küzdeni, mert a naperıt ad neki. Ez a kozmikus erı beavatkozását jelenti. (Herkulesis a hétfejő Hydrát gyızte le.)

A hét fejő sárkány ısi mítoszunk maradványa. İsi emlékezésfelújítása Róbert Károly sárkányölı Szt. György lovagrendjénekés Zsigmond sárkányrendjének jelvénye. İsi nemzetségeink jel-vényeiben is szerepei a sárkány. Pl. a Báthoriaknál a címer 3 sár-kányfoga.

Sárkány etimologiailag Char vagy charrukhán = fejedelemcíme volt (kharkas). Kígyó és sárkány csak a középkorban lett agonosz ábrázolója.

138

IX. A nyugati keresztény kultúra a húnok, kazárok,magyarok és bolgárok nélkül ki nem fejlıdhetett

volna

1. Az elızı fejezetben kifejtettem, hogy Attila húnjai törtékössze a római légiók által behozott és nagy erıre kapott Mazdavallásból származott mithraizmust és ezzel a kereszténység gyorselterjedését mozdították elı.

2. A nagy Kazárbirodalom akasztotta meg a mohamane-dánizmusnak Európára ualó átterjedését: Ugyanis 637 körül azarabok a perzsa birodalmat megsemmisítették és hódításukatészak felé, a Kaspi-tó keleti partján lakó törökfajú népeke kiter-jesztették, a Kaspi-tó nyugati felén azonban a kazárok a hódítókatmegakasztották. r

3. A magyar államalapátás pedig a legnagyobb hatással volta keresztény európai kultúra kialakulásában. A nyomon követırokonfajú lovasnépek rohamait mi fogtuk fel és sorstársunk, a ro-kon bolgár nép a Balkánon. Sajátos keleti hadmővészetünk nélküla népvándorlás fergetegszerő rohamai. átcsaptak volna rajtunk ésegész Európa néprajza. keresztény kultúrája, sıt a nyugati népekviláguralma is másként alakult volna. Róma, és Bizánc keresz-tény kultúrájának zászlóvivıi és pajzsai lettek a magyar és bolgárısök. Mi lett volna, ha félreáll, vagy ha a rokonfajú népekkel, amongol sereggel, vagy az ozmán törökséggel együtt menetelt vol-na a magyar? Európa védelmében szörnyen kivéreztünk. Békésélet mellett a mai 12 millió helyett legkevesebb 30 millió színma-gyarnak kellene e földön élnie

139

X. Az ısmagyar vallásról

Az ısmagyar vallásról írott emlék nincs, ezért következtetésalapján keresték nyomait a mai magyar nyelvben, népmesékben,népies szokásokban. Következtethetünk a honfoglaló magyarságetikai, kultúrális, politikai, jogi és etnográfiai fejlettségébıl.

Utalást találunk ugyan az ısvallásra az egykori kútfıknél, deazokat kellı mértékben nem értékelték.

A XIX. század kritikusainak nagy hibája volt, hogy mindenttagadásba vettek, ami nem az ı rendszerük alapján épült fel ésnem fogadtak el adatokat, amelyeket konkrét bizonyítékokkalalátámasztva nem láttak. Sıt még az ilyen adatokat is átszőrték azı sajátos szemszögükbıl kiindult beállítottsággal. Ezt az embertí-pust úgy lehetne jellemezni, mint a vallásújítás korában Angliá-ban felmerült puritánok túlhajtott típusait. Csodálatos rövidlátás-sal ezek az emberiség gyermekkorát lehetetlen rövidre fogták sígy rejtéllyel álltak szemben, amikor a történelmi kor hajnalánmegjelent emberiséget már igen magas kultúrális és fıleg etikaifejlettségőnek találták. Megzavarta ıket, hogy az egyiptomi elsıfáraók és a szumírok magas kultúrája mellett ott találtákegyidıben a kıkorszakbeli népek kultúráját is. Erre teóriát állí-tottak fel, amely szerint ezek a kiváltságos népek, mint az ókorirómai, görög, egyiptomi, szumír, asszír, stb. népek, nagyon gyorsmértékben, ismert hazájukban kifejleszthettek egy helyi igen ma-gas kultúrát, ami, miként a sötétben egy Láng, fellobbant és ismételtőnt az általános sötétségben. Szerintük a többi népfaj egyformasötétségben élt Euráziában, s a népvándorlás korában rendkívülnagy erkölcsi és kulturális primitívséggel jelent meg.

Ezek a tudósok az eszmék lényegébe nem ha toltak be.Filológusok általában véve mit értenek mitológia alatt? Gö-

rög vagy római, vagy egyiptomi mitológia alatt mit írtak meg?Oly mitológiai meséket, amelyek a magasmőveltségő népek-

nél primitív erkölcsi felfogás központjába helyezik az istensége-ket. Ahol Zeus joviális törzsfı, telve szangvinikus életörömökkel,s hasonlóképen az egész Olympus pajkos, sok esetben a családiélet tisztaságát megcsúfoló istenségek és heroszok gyülekezete.

140

E legendák azonban a vallás lényegét nem fedték. Költı fan-táziájában született, összegyőjtött népies regék, – amik ma isszületnek, – voltak ezek a mítoszi történetek. Ha ma megsemmi-sülne a keresztény vallás etikája és több évezred mulva hasonlókritikusok a kereszténység lényegét, etikáját egyedül a fennmara-dó népmesékbıl akarnál megismerni, oda jutnának, ahová a je-lenlegi kritikosok jutottak a görög-római mitológiával.

Hasonló mitológiai népi mesék ma is keletkeznek. A nép mais mesél.

Filológusok nyúltak e kérdéshez és nem vallásfilozófusok.Még ha egy római pap lépne elénk az ókor ködébıl, az semnyújthatná azonban a vallása, lényegét, mert mindenkor úgy volt,van és lesz, hogy az átlag nép részére a vallás tanítása exoterikus.A mővelt, a lelkileg fejlett keveseknek szólt a tanítás ezoterikusrésze. Ez a tulajdonképem lényeg, ami a megírt és fennmaradtmitológiai emlékek mögött a dolgok igazi lényegét, az ısibölcseség egy részét adhatta.

Görögországban, Rómában, Egyiptomban, Babylonban stb.az ezoterikus tanítás kevés választott részére misztériumokbanfolyt le. Mivel ezek a tanítások titkosak voltak, ezért csak kevésnyom maradt fenn. Utalok arra, hogy a kereszténység korai szá-zadaiban szintén volt misztériumi tanítás. Maga Krisztus is több-ször mondja, "házban" beszél. Amikor azt mondja: "nem bírtok eltöbbet" ..., vagy "akinek füle van a hallásra, az hallja ...". Sıt atitkosságra is figyelmeztet: "Ne vessétek az igazgyöngyöt a disz-nók elé". A vallások igazi lényege tehát titkos volt minden idı-ben.

Az ısmagyar vallást, ha kutatjuk, csak nyomokat találunk,mely nyomok azonban mint drágakövek, oly becsesek, mert kö-vetkeztetéseket vonhatunk le az exoterikus és ezoterikus vallásifelfogásra egyaránt.

Filológusaink minden adatot, amit Ipolyi Arnold, KandraKabos, Csengery Antal vagy Kállay magyar mithológiánkban fel-hoznak, vagy tagadásba vesznek, vagy primitív értékre szállítanakle. A mindent tagadás logikátlan kritika és romboló. Tehát ismer-jék el, hagy nincs adat, és akkor ne vonjanak le következtetést azetikai fejlettség primitív voltára. Mondják, hogy nem tudunk

141

semmit az ısvallásról, s ne mondják, hogy csak primitívségekettalálunk. mert az ı szőrıjükön keresztül csak azt vélték látni.

Az ısmagyarok magas fejlettsége mellett nem lehet azt fel-tételezni, hagy nem volt olyan értelemben vett magasfokú isten-hitük, mítoszaik, mint a görögöknek vagy a germánoknak, hanemmitikus meséik, melyek legfeljebb csak démonhitre vonatkoztakés valláauk csak a köveinél, fáknál tartott kezdetleges termé-szetimádat lehetett. Oly magas kultúránál, amelyben éltek, ezt lo-gikátlan feltételezni. Amit ık állítanak, azt a primitívséget csak azafrikai vagy az ausztráliai szigettenger vad népeinél tételezhetjükfel.

Ázsia közepébıl elıretört hún véreink shámán hitvilága atermészet rejtett titkainak bıséges ismeretén alapult. Amint aShambala fejezetben elmondottam, amit Kırösi Csoma Sándor atibeti buddhista kolostorokban "Idık köre", vagyis "Kala Chakra"néven tanulmányozott, ez a vallási rendszer az ısi hún vallásiközpontokból indult el és mint Adi-Buddha-rendszer hódítottameg Észak-India és Tibet buddhistáit.

Az ısi vallási központokból elindult mágus papok terjesztet-ték el Médiában és Perzsiában a húnok vallását, mely az Aveszta-vallás ısi formájává lett. Harlez professzor szerint (Introductionto the Avesta) az avesztai Mazda vallás sohasem volt igazában aperzsa nép vallása.

A húnok késıbb már Zarathustra vallási reformját nem voltakhajlandók elfogadni. Irán és Turán közötti ezt a vallásháborút írjale Firduzi a Sahname c. hısi époszában.

A húnok vallása a mazdahit volt és ha nem is volt a tisztazoroaszteri vallás, mégis rokona volt. Legalább is igen sokmazdahitő élt országukban. Olyan fehér-húr centrumokban, mintChagan, Khatal, Balokk, Bokhara és Gurzastan, Mobad-ok éltek,tőztemplomokba jártak és Baz és Barsammal imádkoztak.Behram sassan király 427 körül elfogta a hún Khákán feleségét, anagy Khatunt és egyily tőztemplomába vitte, mint foglyot, temp-lomi szolgálatra. Ez a tény arra mutat, hogy a hún király és fele-sége mazda-hitő volt. (Modi: A húnok ısi történelme.)

Baktriában lakó Kusánok (Juecsi húnok) iráni kultúrhatásraMithrát, Anahitát imádják és a Szent tüzet tisztelik. Uralkodójuk asah címet veszi fel. (V. ö. McGovern i. m.)

142

A finn-ugor népek délkeleti ágából származó Onogur ıseinkvallásos fejlıdésére gedíg közvetlen szomszédaik, az indoszkíták,perzsák, kazár-húnok és pártusok voltak hatással. A szumírok ısimágus vallása mindezen népek vallására kihatással volt. A mágusvallás ugyanis túlélte a szumírokat, sıt az utód Asszír és Babilonbirodalmakat ís. Róma késı századaiban a császári udvarokbanott találjuk a mágus papokat, mint nélkülözhetetlen esillagászakatés jósokat.

Onogur ıseink vallása és a késıbb rátelepedett hónok vallásatehát hasonló volt: mágizmussal kevert Mazda-hit, amit: "Pártusıs elvek"-nek neveztek.

Törökfajú népeket, így honfoglaló ıseinket is, nagyfokú tü-relem jellemezte a mások vallása irányában. Az uralkodó vallásmellett a honfoglaló magyarságnál nyomoly vannak arra is, hogyvoltak kötettük buddhisták és mohamedánok is. Ez utóbbiakat bö-szörményeknek nevezték. A kereszténység is ismert volt közöt-tük: Tudjuk, hogy a kubáni ıshazában az elsı keresztény magyarvértanu Gorda volt.

Az, hogy a IX-X. századbeli ısmagyaroknál ilyen nagy val-lási türelem volt, nem zárja ki, hogy az ısi magyar vallás uralko-dó és domináló vallás volt.

Ahura-Mazdá-hoz és Ardvisura-Anahitá-hoz (Boldogasz-szony) fohászkodó mazdayaznán hitük mellett bizonyítanak a kö-vetkezık:

1. A magyarak a tőzimádó perzsa, vallást követik, – írja a IX.században ıseinknél megfordult Ibn Rusztah arab kereskedı.Ugyanígy nyilatkozik Dsajháni.

Abulféda így ír:

"A magyarok török nemzet, földjüket a bessenyı (bedzs-nák; patinák) és székely tartomány közöttinek mondják, atüzet imádják".

2. Nap- és tőztiszteletük közismert: Az elsı idegen feljegy-zést a német Inohoffer 1026-iki jegyzetében találjuk, mely szerinta tőz körül nagy táncvigalmakat tartottak, népdalokat énekeltek ésa tüzet átugrálták. Az ısmagyarok egyik nagy tőzünnepe a ke-resztelı Szent János napjára esett.

143

Ló- és állatáldozataikat forrásoknál, fáknál, köveknél valóistentiszteletüket királyaink törvényei tiltották.

3. – E kultuszra vonatkozó fennmaradt zendbıl eredı szókin-csünk: Isten, Ármány, sátán, bálvány, behemót, pártus (parszi?),boszorkány, ocsmány, patvar, ördög, varázs, pap, börzsöny (har-son) stb. Ezek a bolgár-török érintkezés ideje elıtt felvett iránijövevénysxavaink. "Abból a ténybıl – írja Zichy István –, hogyegy nép egy más nép nyelvébıl számos, ú. n, mőveltségi szót vettát, az már törvényszerően következik, hogy az átvevı nép a sza-vakban jelölt fogalmakat, sıt az egész mőveltséget átvette, mely-nek körébıl a szavak származnak." Fenti szavak pedig mind avallási kultuszra vonatkoznak.

4. A téli napforduló Mithrás tiszteletébıl máig is fennmaradta dunántúli regölés. A vízkereszti naptiszteletet pedig a folyóvíz-be gázoló csodafia szarvas regölése tartotta fenn.

5. Két olyan honfoglaló elıkelı sírt ismertünk (Zemplén ésGalícia), melybıl kisebb mérető, ezüstbıl vert szakállas férfifejkerült elı. Ezek a veretek dr. Fettich Nándor meghatározása sze-rint a Bacchus kultusszal kapcsolatosak. Valószínőnek látszik,hogy a Pomáz határában legutóbb feltárt kultuszhelyen kıbevésettfejek is e kultusszal kapcsolatosak. Mithras napistent Sabasius-nak is hívták és az ısi misztériumokban Zeussal és Bacchus-Dionysos-sal hozták összeköttetésbe. Bacchus kultusza a szíriaiScythopol-ból (szkíták városa) származott.

6. Ötvösmővészetünk szaszanida hatást mutat. A honfoglalókpénzei is. (A szaszanida ornamentika azonban középázsiai halásrafejlıdött ki.)

7. Iráni keltúrhatás alatt álló vidéken éltünk. Összeházasodásfolytán keveredés is volt a perzsákkal.

8. A honfoglaló vezérek között Tuhutum a Sahname egyikhısének nevét viseli.

9. Jerney közölt egy I. András korabeli oklevelet, amelyen azolvasható: "Ne wemoaggouc Bardous es eulwec ereus zen Mese-it". (Ne imádjuk Pártus ıs elvek erıs szent jeleseit.) Amennyibenez az oklevél a kritikát kiállja, úgy alapos igazolás a mazda vallá-sunk mellett.

(Jerney János utazása a II. 163. és Magyar Akad, Ertesitı1850. I, sz. 23. 1. II, sz. 50. 1.)

144

A mazda vallás igen magas erkölcsi fokon álló egy Istent hi-vı vallás volt, és nem szabad összetéveszteni a mai modernHanisch-féle ál-mazdaizmussal.

A zend-aveszta vallási rendszerét a leghozzáértıbb módonShams-ul-alma dr. Jivanji Jamshedji Modi parszi professzor fog-lalta össze.

Szerinte a zarathustriánizmus vagy parszüzmus monotheisz-tikus vallási forma. Egy Isten létében hisz, akit Mazda, Ahura ésAhura-Mazda nevek alatt ismer. A nagy és végtelen világegyetemaz İ kezének munkája, İ a Mindenttudó Úr s mint ilyen, İ ural-kodik az anyagi és anyagtalan, a testi és lelki, a láthatö és látha-tatlan világon. İ a Teremtı és Fenntartó. Ellenırzı atyai kezévelösszhangot és rendet tart fenn. – Kiemelt jó tulajdonságai a jóaka-rat, igazságosság, üdvös ellenırzés, jámborság, tökéletesség éshalhatatlanság. Ezért az erkölcsi világban az erény elnyeri a magajutalmát, a vétek a maga büntetését. Ahura-Mazda (összevonvaOrmuzd) meghallgatja azok könyörgéseit, akik jámborak gondo-lataikban, jámborak szavaikban és jámborak tetteikben.

Ahura-Mazda vagy Isten, az okok Okozója így Teremtı ésRomboló, Gyarapító és Sorvasztó. Zarathustra bölcselete szerint ami világunk két egymással ellenséges elvnek, a jó elvnek és a go-nosz elvnek a mőve; mely mindkettı egy Isten alatt szolgál. A vi-lág története a két elvnek küzdelme. Az ember tevékeny résztvesz e küzdelemben. Ha elérkezik azonban a megjelölt idı, a go-nosz elv és a pokol elpusztul, az ember feltámad halottaiból ésörökköntartó boldogság fog e világon uralkodni.

Minden fény: igazság, jóság és tudás, minden sötétség: ha-misság, gonoszság és tudatlanság. A két elv oly elválaszthatatlan,mint a nappal és az éjtszaka és bár egymással szembenállnak,mindkettı nélkülözhetetlen a teremtett világ fenntartásához. Ahu-ra a határtalan fényességben lakozik, a Gonosz (Angra-mainyus)a végtelen éjtszakában. A Bundahis szent könyve szerint gonoszszellem nem mindentudó és nem mindhenható. Azért alaptalan adualizmus vádja, mert Arimán a zarathustraizmus felfogása sze-rint hasonló a keresztények ördög fogalmával.

Amiként két ısi elv van Ahura-Mazda alatt, melyek létrehoz-zák a mi anyagi világunkat, azonképen két elv van az emberi ter-mészetbe is begyökerezve, amelyek ıt arra bátorítják, hogy jót,

145

vagy arra csábítják, hogy gonoszat tegyen. Beheman, vagyis Jó-akarat (a magyar behemót ember) és Akamana, vagyis Rosszaka-rat befolyást gyakorol az ember gondolataira, szavaira és tetteire."A legfıbb jó az ember számára, hogy tiszta maradjon születésé-tıl fogva", – ez a Zarathustra vallás mottója. "Jámborság a jó.gondolatok, jó szavak és jótettek megırzésében áll." A menny ki-kötıjébe a te biztos révkalauzod, ha nem gondolsz semmi másra,csak az igazságra, ha nem beszélsz mást, csak az igazságot ésnem teszel mást, csak tisztességest.

A lélek halhatatlan – tanítja ez a vallás és a lélek halhatatlan-ságának jelképe a fehér Homanövény, mely egyezik a hindukSoma növényével. Ez az édenkert "Élet fájá"-nak felel meg, me-lyet itt kerubok, amott számtalan Fravasi, azaz ırszellem ıriz.(Szumírból származott ısi tanítás.)

Hisznek a Mennyben és Pokolban. Menny a sugárzás, ragyo-gás, dicsıség helye. Pokol a homály, sötétség és bőz otthona. Akettıt a "Csinvat" híd köti össze,∗ ahová az elhalt lelkét Srosh an-gyal harmadnapra a halál után elvezeti Meher Dáver, azaz Meherbíró elé. A bíró leméri az ember tetteit egy mérlegen. Ha jó tettei,vagy rossz tettei lenyomják a mérleget, a mennybe jut, vagy a po-kolba taszíttatik, ha egyenlı súlyú a jó és rossz tettei, úgy a"Hamastgehan" (a keresztény purgatórium) helyére jut. Az emberjó és gonosz tettei, miként a pénztıke, akként kamatoznak azéletben és a halál után is.

A párszi istentiszteleti helyek, mint tőztemplomok ismerete-sek. A parszi bár tiszteletet tanusit a tőz iránt, de ez nem imádat.Istenként nem imádják a tüzet, csupán azt a ragyogás, dicsıség ésfényesség jelképének tekintik, és mint Isten legtökéletesebbszimbólumát tisztelik. A parszi tüztemplom szentélyében égıláng az Isten jelenlétét jelzi. A templomba szánt tüzet kilencszeresmegtisztítási szertartásnak vetik alá. A tüzet sok helyrıl, külön-bözı társadalmi rangú emberek házától szerzik be, jelezvén ezzelis az emberek egyenlıségét. A tőztemplomok tüzét éjjel nappaltáplálják. Amikor a parszi hívı a szent tőz elé járul, a tisztében

∗ A csinvathíd, az arab sirat-borotva-híd, az Edda Bifrost-alvilági-híd, a kínai

Woghó-híd azonos fogalmak. Meher Dáver angyal éa az egyiptomi Thotalvilági bíró is egy.

146

eljáró pap a szent tőz hamvát e szavakkal nyujtja át: "Por a por-hoz"

A tőztemplomon kívül a parszi Isten imádatának templomáultekinti a természetet is, a maga egész nagyszerőségében.

*Zarathustra így énekelne:

Ahura Mazda bölcs Úr, legszentebb Isten,Tomboló viharban rejtızı Csendesség.Jelképed szent titkát adtad minékünk,Szívünkben gyujtván magasztos égi Tüzed.Szent Tüzed: út Hozzád, rossznak tisztítója,Égi sors jelképe, bőnök bocsánatja.Felajánltam magam Jelképed ırének,Ime hő harcosod szent Tüzedbe lépett,S Ármánytól jött bőnök bennem mind kiégtek.Fegyverem: jó szavak, gondolat és tettek;Vértem: a tisztaság; szentélyem: a Tüzed.Napod virradtáig – ameddig eljövendLankadatlan küzdök Valóság Teérted!

*Az ısi zend nyelv volt a Mazda-hit vallási nyelve és a mágus

papok is ezt, a nyelvet használták. E nyelven írták meg az Avestaszent könyvét, azonban ez a nyelv régen kihalt nyelv volt és ma-guk a perzsák sem értették. Már a Kr. e. 1000 évvel éltZarathustra vallásos fohászait a mervi vagy keleti atropatáneinyelvjárásban írták meg.

*Shamánok természet-törvényeken alapuló mágikus vallása

korcs formában, fıleg mint révüléses (önkívületi) állapotban elértjövendölések, ráolvasások, démontisztelet stb. a vogul és többészaki szibériai népnél fennmaradt.

S`ramán szanszkrit szó és aszkétát, vagyis olyan bölcset je-lent, aki mindenrıl lemondott, a semmiség állapotának adta átmagát. A kínai chamon, sammun = semmi.

147

A szibériai shamán elıkészület után önkívületi állapotba, ré-vülésbe jut és "lelke a testét elhagyva, eljut azokra a helyekre,amelyekre a bővös éneklés közben elméjét irányította." (Lönnrot.)Látja a multat, a jövıt, a halottakat és a távoli tájakat. Álmokatfejt meg, betegségek okozóit stb.

Ezekkel szemben a mágiának magasfokú képviselıi a káldeaimáguspapok éppen úgy, mint indiai és tibeti kollégái (yogi, láma)hosszú, minden életmegnyilvánulásukat lekötı gyakorlaton estekát, ahol a tanító (guru) utasítását betartva gondolatkoncentrálással,misztikus elmerüléssel, a légzést szabályozó gyakorlatokkal rend-kívüli fizikai és pszichikai képességeket fejlesztettek ki. A legszi-gorúbb önmegtartóztató élet, egészséges szervezet, elıírt életmódés született készség a haladás fıfeltétele. Cél az emberben rejlı

természetfeletti erıit tudatos kifejlesztése, misztikus teológiájukátélése:

A mágusok hazájának Káldeát (Babilonia és Asszíria) és Per-zsiát tekintették. Káldea volt azonban a nagy keresztút, ahol Per-zsia, India és Egyiptom valamennyi teológiája találkozott. Alapaz ıs szumír vallás volt, ami nagy fejlıdésen ment át. Berozoszkáld csillagász, Bélus papja Kr. e. 280 táján görög nyelven hazájatörténetét és vallását megírta, azonban mőve elveszett és csak tö-redékek maradtak fenn latin és görög írók idézeteiben. Elveszettkozmogoniájával a káld asztronómia és asztrológia, a káld mágu-sok nagy titka. Más feltalált ékiratos táblákból csak a történelem-re vonatkozólag tudunk megfejtést találni.

Vallásukra vonatkozólag annyit tudunk, hogy kozmikus éssziderikus volt. Kozmikusnál az Ég (Anu), a föld (Inlil) és a ten-ger vagy ıskaosz (Inki) istenek háromságával a lég-, föld- és víz-kultusz, – sziderikusnál a nap (Utu), hold (Enzu) és a csillag(Istár),∗ istenek háromságával a nap vagy a tőz-, a hold- és csil-lagkultusz kapcsolódott.

İsmagyar vallásban mindezed a kultuszok megvoltak. Szá-mos bizonyítékukat a ma is élı népszokásaink nyomán mitológu-saink bıven feltárták.

∗ Istár csillagisten neve a biharmegyei Isztár falu nevével egyezı, ma Esztár a

falu neve. Venus-Astarte-Istár a szerelem istennıje.

148

Vatha fia, János 1061-ben visszatért az ısi magyar hitre ésThuróczi azt írja róla, hogy "sok mágust, bőbájos nıt és látótgyőjtöttek maguk kıré, akiknek igézései igen kedvesek voltak azurak elıtt". Már a bizanci Theophylaktos feljegyezte a magyarok(turkak) papjairól, ahogy jövendıt tudnak mondani. Az ısmagyarpapi rend táltosa a mágus pap, akit korai gyermekkorától kezdvenevel ily célra a papi rend. Már születésekor és kora ifjúságábanmegnyilvánult jelek és képességek kiválasztottá avatták. Táltosnevet Csengery a finn táto, tatos = tudós, bölcs szóból fejti meg.Az ısi bonc az orvos pap volt, kik között az "oltáron nézık" ál-latorvosok, béljósok voltak. Mesterségüket tanulás útján sajátí-tották el. Az avaroly papja "Taradun" volt, aki tud, tudós, aki ajövendıt elıre látja: (Vámbéry.) Thuróczy "bőbájos nı"-nek ne-vezi a "boszorkányokat", mely név a perzsa büzürk, büzürgannagytudományú, bővös jelentéső és csak a keresztény korban lettgonosz jelenaéső. Mai utódaik a javasasszonyok, halottlátók ésbábáik. A feketemágus neve garabonc (gara, ill. kara = fekete).

A bolgár-törökök mágus papjairól irt a bizánci Zonarosz,feljegyezvén, hogy a hadsereg egyik zugában meghúzódva, a harcfolyamán megbővölték és látományaikkal megrémítették az ellen-séget. E varázsló papok beavatkozásának tudták be az egyik csa-tavesztést.

*A parszik tőztisztelete a Napkultuszból fakadt. Oltáraikon lo-

bogó kilencszeresen megtisztított szent tőz a Napisten jelképe. Anapkultusz a legısibb a világon. A szkítáknál, a római-görög né-peknél, a hinduknál és más ısnépeknél is megtalálható az ısinapkultusz nyoma. Egyiptomba Ankhenaton fáraó hozta be azAton = napkultuszát.

Az élı Isten jelenlétének jelképe a tőz, ma a szentélyekben amécses és gyertyák tüzében jut kifejezésre.

Az ısmagyar napkultusz legkifejezıbb szertartása a fehérló-áldozat volt.

Az említett napkultusszal egyformán ısi a hold-kultusza,amely a hold jelenségeinek titkához főzıdött. Ez a kultusz oly ısí,mint a világ. Az "éj királynéjá"-nak korrelatív erıi a modern tu-domány számára szunnyadnak, de a keleti mágusok természet-

149

szemlélete bıven behatolt titkaiba. Szertartásai nem voltak egye-dül mágikus szertartások, hanem fiziológiai is, amely a termé-szetnek nagyon részletes és alapos ismeretén épült fel. Minden ısinép tudta, hogy a hold delejessége szülıje, fenntartója és meg-ölıje az életnek, mégpedig fizikai és pszihikai értelemben is.

Az ısmagyar holdkultusz nyoma még ma is élénken él né-pünk szokásaiban.

Az ısi húnok pl. csak újholdtól-holdtöltéig kezdtek hadi vál-lalkozásokba. A húnok császárja, senyője minden reggel szertar-tás szerint üdvözölte a napot, este a holdat. Minden év elsı hó-napjában, a napfordulókor, a törzsfıkkel együtt ünnepélyes áldo-zatot mutatott be. Az ötödik hónapban az ısöknek, a mennynek,földnek és az istenségnek áldoztak. A kilencedik hónapban általá-nos ünnep volt, amikor számbavették, összeírták a törzsek tagjaités állatállományát. Eskütételkor fehér lovat áldoztak.

Csillagkultusz vezette az ısıket az idı szent hetes számához.Az idı kezdete a hetes számon és néven alapult, amint a csillagokmutatták. A göncölszekér hét csillagistenét a holdhét hét napjávalkapcsolták össze. A csillagok körforgása a világtájakat adták; anégy világtáj ırzıit, csillagisteneit, melyet a hún-török-kínai né-pek hétfejő sárkánnyal, az indusok "égi Nagák"-kal (kígyók)személyesítették meg. A 4-szer 7-es beosztás a holdhónap 28napját adták. A holdhónapban minden holdhétnek meghatározottteológiai és fiziológiai jelentése volt és így a 28 napnak sajátsá-gait jó vagy rossz befolyással ismerték. Az alexandriai neo-platonisták szerint csak az lehetett az igazi mágus vagy kaldeus,aki megszerezte a Hét-Csillagistennı idıszakairól szóló ismeretetvagy tudományt, mert ebben rejlett a világ bölcsesége.

Ázsiai török népek az égtájakat és az ott lakó törzseiket szí-nekkel jelölték, amint az elızıkben tárgyaltam.

A már említett nap- vagy tőzkultuszon kívül egyéb kultusza-ikról a görág Theophylaktos így ír:

"A turkok (magyarok) tisztelik a tüzet, a levegıt és a vi-zet, tisztelik még és énekkel dicsérik a földet, de egyedülimádják és Istennek nevezik azt, aki az eget és földet al-kotta".

150

Már Herodotos azt írja a szkítákról, hogy az istenek közülcsak a Napot imádják, és ennek lovat áldoznak. Istenképeket, ol-tárokat és templomokat nem emelnek, kivéve a Hadistennek. AHadisten oltárát rızsekıtegekbıl magasra emelik, és tetıvel fe-dik. Minden kerület agy régi kardot állft az oltárra és "ez aztánAres istenképe". Ennek hoznak véres áldozatot: "Áldoznak bar-mokat; más állatokat, különöaen lovakat".

A húnok, mongolok és ısmagyarok kardkultuszáról már ír-tam. A pusztaságokon vándorló lovas, nommádok közös tulajdon-sága volt e kultusz. Indiába átszármazott hún népek hadisteneHara.∗

A pogány finnek fıistene Ukko volt, akinek pohárral áldoz-tak. Ukko-pohár felmutatás és abból való áldomásivás az adás-vételi szerzıdések megerısítésére szolgált nálunk a Hegyaljánmég 1660-ban is. "Régi törvény és élı szokás", – mondjaHunfalvy (Magyarország Ethnogr., 244.). Ez az élet kelyhe, amita sírszobrok alakjai kezükben tartanak. Mongoloknál Onghan ésOngho az az istenség, akinek lovat áldoztak. Ormutag bolgárkhán palotájának romjai közt a feliratok "Tangra" – Isten (Ten-ger) nevét említik. A VIII. századbeli orkhoni sziklafeliratok pe-dig "türk tengriszz." néven említik a "törökök istenét."

Az ısmagyarok természet-kultusza duális. Boldogasszony(Anahyta). Kisasszonyok, Tündér Ilona jó szellemeinek ellenke-zıje a Cifra-asszony, a vasorrú bábák stb. Megtelt jó és gonoszszellemekkel az erdı, mezı, a folyók, hegyek, a levegı, stb. óriá-sok, törpék, lidércek, manók, sellık, az ördög, Guta, Fene, Orkán,Tápió és egyéb természeti szellemek befolyásolják az életet. İs-régi hit ez és minden ısi nép mitológiájában megtaláljuk.

A fehér és fekete mágia (isteni és ördögi) következik az elıb-biekbıl. A fekete mágia rontása gondolattal, tettet, hanggal vég-hezvihetı. Ellenük ısi bővös igék (mantram), ráolvasások, bájolóimák segítenek. Minden Ázsiát járt vagy ott lakó nép használt éshasznál ma is ilyen varázsigét, varázsmondatot. A buddhisták"Ohm, Mani Padme Hum!" igéje ilyen. Nálunk Bornemissza Péter1578-ban megjelent: "Ördögi kísírtetekrıl, avagy rettenetes

∗ Azonosítható helynevek: Haraly, Háromszék vármegyei és Harastyán, Zala

vármegyei községnevek.

151

utálatosságáröl e megfertezett világnak", – továbbá Katona L.:XVII. századbeli ördögőzı könyvecske – ilyen mágikus véde-lemmel is foglalkozik.

A gondolatnak és a kimondott szónak ereje van, de a hang ésritmus szorosan összefüggnek, ezért a megfelelı erık felébresz-tése végett tanította a mágus pap a varázsszavak, imák kiejtését éseléneklését.

Egész életünk minden gondolata és cselekedete fehér (isteni)és fekete (ördögi) mágiából tevıdik össze. Ez a nagy gondolathozta létre az ok és okozat törvényét. Bőnt a büntetés követi, olytermészetei függvényként, hogy e két fogalomra csak egy szavukvolt ıseinknek. Ugyanúgy a szumíroknak is egy szavuk volt. Ahinduk Karma törvénye az ok és okozat legmodernebb formáját ismagában foglalja. A perzsák e tanítása: "aki bőnt vet, az a pokol-ban kárhozatot arat", – az ótestamentum szemet-szemért, fogat-fogért elve, a mohammedánok kiszmetje, Kalvin praedestinációjaegy tırıl fakadta. Az ısi törvény Szent Jánosnál így hangzik

"A lélek mondja, hogy munka után édes lesz a nyugalom.Cselekedeteik elkísérik ıket."

İsi népek nap-, hold-, csillag-, víz- tés egyéb kultuszábólrengeteg szertatás és jelkép származot: át a késıbbi népekhez.Ezek nem másolások, betoldások, vagy hamisítások gyanánt jöt-tek át, hanem mint ısi szokást tovább használták a mazda hittel,vagy a kereszténység felvétele után is, bár régi jelentésük feledés-be merült, vagy elferdült.

İsi lovas-nomád pásztor élet a természet mostohasága és azsákmányoló vadállatok vagy szomszédok elleni folytonos küz-delem a hısök és ısök tiszteletét, egyben a hierarchia erıs kötelé-keit fejlesztették ki. Az ısök tiszteletébıl fakadt a holtak kultusza.A sírleletekbıl sokat következtethetünk ebbeli hiedelmükre. Pénz,edények és használati tárgyak minden ısi sírban feltalálhatók, alóval temetés és a sírgárda csak turáni lovasnépek szokása volt.

Attila haláláról feljegyezték, hogy az országnagyok a gyászjeléül önmagukat megsebesítették. Az elhunyt uralkodó arcán éstestén mély sebeket ejtettek, mintha véres csatákból érkezett vol-na. A Lehel vezér mondája is a túlvilági hiedelemmel van egybe-kapcsolva. "Te elıttem mégy el, és engem szolgálsz majd a más-

152

világon!" – ugyanaz, amit Marco Polo feljegyzett a tatár kánoktemetésérıl. Az Altáj hegységbe vitték az elhalt kánokat és út-közben akivel találkoztak, megölték azzal, hogy: "eredj, szolgálduradat a másvilágon!".

Herodotos a szkíták királyának temetésénél leírja, hogy atörzsfık önmagukon ejtett sebekkel (véres verejtékkel) gyászol-nak és ír a sírgárdáról is.

*Ösmagyar kultuszhelyre bukkantak 1941 ıszén a pomázi

Kartal dőlıben. Erdıkkoszorúzta magas hegyek csodálatos szép-ségő völgyében, a Holdvilágpatak forrásának fejénél hosszúkáskıbevájt barlang volt a szenthely. Egymástól vették át a népek akultuszközpontot, mely eredetileg római kıfejtı volt. A továbbiásatások dönthetik el, hogy e hely "az ısök barlangja", vagy"Mithras kultuszhelye" volt-e?

A tukiu-nak nevezett türk néprıl tudjuk, hogy fejedelmükminden évben egy szent barlangba szállt le, melyet az "ısökbarlangjá"-nak neveztek és itt áldozatot mutatott be ısei szelle-mének.

Mithras a szikla szülte isten a világ-tőznek és ısfénynek jel-képe volt. Anyja és felesége Mithra a tőz istennıje, egyesülésük-bıl fiúk, Bordj -tőzhányó, mint ragyogó fénysugár tört elı. Kultu-szuk a római légiók révén világvallás lett. Commodus császár ótaa római birodalom védıistene lett a "legyızhetetlen Napisten".Mithras szentélyei természetes barlangok vagy kivésett hosszúkásüregek voltak és ennek végén állt Mithras dombormővel ékesítettszentekszentje.

A testvér bolgár-török népnek is volt ilyen kultuszhelyeMádara-ban. Szent helyükön kultuszfürdı, szentkı és szentbar-lang van. A barlang víz mellett, természeti szépséggel áldott he-lyen, már római és bizánci kultuszhely volt. A barlangban apomázi barlanghoz hasonlóan rovások vannak.

A pomázi kultuszhely közelében népvándorláskori temetı,római táborhely, római hadiút, korai középkori templom és vár-szerő királyi kastély alapjaira bukkantak.

Ókori népeknél egyébként a barlangok és kripták, miként apiramisok is misztériumi beavatóhelyek voltak.

153

*A bolgár Napisten neve Szourva, amely név az indiai Szuria

nevébıl származott. Pogánykori kultuszát a keresztény bolgárokmég ma is megülik, amirıl a radzsputok szkíta szokásai fejezet-ben már értekeztem. Mi következtethetı e névbıl? Az, hogy abolgár-húnok ısi napistenének neve és kultusza középázsiai ısihún kultúrához tartozik, amit magukkal vittek Indiába, Perzsiábaés Európába. Továbbá az egy apától, = Irnik húnjaitól vett közöseredet alapján állíthatom, hogy az ısi napisten neve az ısmagyar-oknál nem Mithras volt, hanem a "szurja" szó, vagy legfeljebbannak nagyon közeli kiejtésbeli változata. Ezt az állitásomat alá-támasztja a "napszurás" szavunk, amelybıl a nap megszemélye-sített romboló hatalma kicseng.

Ugyanúgy áll ez a következtetés a bolgártörökök "Tangra"(Tenger) istennevével is.

Ilyenformán az ısmagyar Olimposzt így állíthatom össze:

I. Kozmikus Istenségek hármassága:

1. Ég: Ukkon, Onghon. (ük-khán).2. Föld: Boldogasszony (Anahyta) .3. İskaosz-tenger: Tangra, Tenger.

II. Sziderikus istenségek háranassága:

1. Nap és tőz: (Nap ) Szurja, Szourva.2. Hold: Hold (a holdol és hódol szavunk erre mutat)3. Csillag: Göncöl.

154

XI. A honfoglaló magyarság mőveltsége.

Honfoglaló ıseinket a győlölettel telt nyugati középkori kró-nikások a legképtelenebb megvilágításban mutatják be. Tudósa-ink szörnyőködnek ezeken az írásokon, amelyek a honfoglalómagyarokról, mint emberevı, vérivó, nyershússal táplálkozószörnyekrıl írnak. Az újabbkori külföldi irodalom, noha tompította régi rágalom nyelvén, mégis olyan pásztor nomád-népnek írjaıseinket, akik vad zsákmányoló harcosok, és igen kezdetlegessátorlakó kultúrával bírnak. Ebbıl kiindulva azt állítják, hogy akeresztény latin és germán népek szervezték meg a pogány ma-gyarság állami és társadalmi életét, a bálványimádás fertıjébıl ıkmentették ki és a földmívelésre, iparra, bányászatra, kereskede-lemre ık tanították. Általában ami kultúránk van, az Nyugat aján-déka és mi ezer éven át csak kopíroztunk. Ha volt valami, amisajátosnak látszott, azt is a szláv rabszolgák hozták magukkal.

Ennek a lesújtó hiedelemnek mi saját magunk vagyunk azoka. Az elmult évszázad magyar történetírását nem érdekeltékezek a problémák. A magyar kacagányt öltött zsidó, szabadkı-mőves és megmagyarosodott idegen íróknak, sajtónak, tıkeérde-keltségnek és irányított közhangulatnak, meg a Béccsel egyezke-dı politikai áramlatoknak nem kedvezett az ısök magasrendősé-ge. Fajvédelmet, veszélyes reakció felé való elhajlást láttak eb-ben. Ezért az akkor írt történelmi könyveink ıseink kultúráját né-hány hangzatos mondattal intézik el. Ilyen kultúrtörténetírásunkmellett a nyugati írók torz, lesajnáló vagy megvetı írásain nemcsodálkozhatunk.

Ma már ne sopánkodjunk ezen, de ne is mentegessük magun-kat, hanem a modern fiatal tudós gárdánk írja meg az ısmagyarmőveltség összefoglaló tudományos mővét. Legyen ez a könyvfélhasábosan több nyelven kinyomtatva és tegyük le azt a nyugatinemzetek tudományos Akadémiáinak asztalára és helyezzük elkönyvtáraikban. A népek kultúrcsatájában ezzel gyızelmet ara-tunk.

Könyvemben nem volt célom az ıskultúrával foglalkozni,azonban a történelem nem tárgyalható a kultúra nélkül. Köny-

155

vemben azt a hívı világnézetet kerestem, amelyben Kırösi Csor-na Sándor élt. Kerestem és bennem él a csodás ısi múlt tisztelete,ısi turáni fajtám szeretete, akik a világ mővelıdésének alapjaitrakják le, a világ legnagyobb vallásalapítóit, tanítóit, szentjeit ad-ták, hadvezéreik pedig világbirodalmakat hívtak létre.

İsi mőveltségünk megismerésénél a kevés írott és a sírlele-tekbıl elıkerülı tárgyi bizonyítékokon felül erıs támpontunkazoknak a rokon népeknek ısi kultúrája, amelyekbıl kiszakad-tunk. A turáni lovas-pásztor népekrıl tudjuk, hogy ık teremtettékmeg az elsı igazi magaskultúrát. Rátelepedtek a déli paraszt né-pekre és városállamokat alapítottak, magasrendő vallási, mővé-szeti, irodalmi kultúrát, politikai és katonai szervezetet hívtakéletre. A szumir-akkád és hettiták birodalmai, a kínai és iránimagasmőveltség nélkülük sohasem érte volna el az ismert fokot.Ezt a nézetet vallja Rawlinson Henrik és György (The History ofHerodotos). Szerintük volt idı, amikor az ural-altáji népfaj egészÁzsia nyugati részét lakta és magas mőveltségi fokon állt márazelıtt, hogy az árja és sémita civilizáció kifejtıdött volna.

Az emberiség történelmének hajnalhasadásán tehát ıseleink acivilizáció terjesztıi fajához tartoztak.

A honfoglaló magyarak mőveltségének megítélésénél a fajegész életmegnyilvánulására kiterjedı vizsgálatnak kell lefolyni.Ki kelt terjeszkednünk a vallásra, nyelvre, írásra, az állami és tár-sadalmi szervezetre, történelemre, mővészetre, életmódra és fog-lalkozásra.

Egykorú írók szerint a Balkán vidékére költözött szláv tör-zsecskék anarchiában és igen alacsony kultúrfokon éltek. Egyet-len szláv sírból sem került elı olyan anyag, amely szláv kultúrárólbeszélne, csak abból a korból, amikor a szlávok a VII. század vé-gén a bolgár-török hatáson átestek. Ilyen bolgárszlávokat a hon-foglalók találtak Erdélyben és a déli részeken, de ezeknél a rokonbolgár-török nép velünk azonos kultúrája állt fenn. Nem mi vet-tünk át kultúrát a szlávoktól, hanem a közép-volgai törökség, amagyar, kazár és a bolgár vitt nagy szerepet a szláv kultúra ki-alakításában.

1. Az ısvallásról elızı fejezetben írtam, szükségesnek tar-tom azonban az egész nagy turáni fajt jellemzı vallási türelem és

156

új eszmék iránti fogékonyság megvilágítására néhány példát fel-hozni.

A hún származású Ming-ti császár meghívására KashyapaKr. e. 61-ben az indiai Kashmirból a Himaláján át elindult, hogyaz "Ég fiát" a buddhizmus tanaival megismertesse.

Pilgrin Püspök a magyarok megtérésérıl írt levelet VII. Be-nedek pápához 974-ben.

Ebben azt írja:

"Mert magok a magyarok, ámbár még egy részük a po-gányság bilincsében van, a mindenható Isten kegyelmé-nek munkája által, senkinek alattvalóik közül nem tiltjáka megkeresztelkedést, sem a papokat nem gátolják, hogybárhova menjenek. Hanem oly egyetértık a pogányok akeresztényekkel és oly barátságosan vannak egymással,hogy beteljesedni látszik Ezsaiás jövendölése: ‘a farkasés bárány együtt legel, az oroszlán szénát eszik’".

Ismeretes a kozárok kagánjának, Dzsingisz khánnak és azozmán törököknek nagy vallási türelme.

Azon kérdéssel szemben, hogy volt-e a magyarságnak míto-sza, könyvemben bıven értekeztem. Mítosz töredékekre hivat-koztam a hún-magyar mondakör tárgyalásánál és a világirodalomáltal megırzött ilyfajta hatásoknál.

2. A honfoglalók nyelvérıl írott emlék nem maradt, de bizto-san következtethetünk arra, hogy az minden fogalmat, érzést,gondolatot tökéletesen kifejezett.

3. Írásuk a nyelvet tökéletesen kifejezı betőírás volt, amely atürk betősorral egyezett, Priszkosz már a húnok írástudása melletttanuskodik.

4. Állami és társadalmi szervezet és a történelem. A támadóbessenyık elıl kitért magyarság etelközi szállásait csak átmenetiotthonnak tekintette. Nagy temetıje volt ez a hely a nyugat felétartó népeknek. Felmorzsolódtak az észak és kelet felıl jövı ál-landó nyomás alatt. Így pusztult itt el késıbb a bessenyık, azúzok és a kunok birodalma. Etelközbıl elköltözködni készülımagyarság kémlelı lovasrajokat küldött nyugat felé, hogy a Kár-pátok között lakó népeket, az uralmi helyzetet, a felvonulási éstelepülési viszonyokat megismerjék. A portyázó lovascsapattal

157

együtt ment a fejedelem megbízottja, aki az itt lakó néptöredé-kekkel diplomáciai tárgyalást folytatott és ha lehetett, szövetségetkötött. Ennek kettıs bizonyítéka van.

a) Anonymus említi, hogy a székelyek a honfoglaló Árpádelé vonultak és mint a magyarság kilencedik törzse, résztvettek ahonfoglalásban.

b) A honfoglalást már egy évtizeddel megelızve, 884-bennagyobb sereggel a Duna vidékén járt a magyarok egyik fı sze-mélye, talán Árpád vezér vagy a Gyula, vagy a Horka, a másod-fejedelem és udvarába kérte Method érseket, a morvák és cseheknagy szentjét. Method görög nyelven irt életrajzának XVI. feje-zetében, a Pannonica Legenda elmondja a találkozást:

"Midın a magyarok királya a dunai részekre jött, akartaıt (Methodot) látni, és ámbár némelyek azt mondogattákés úgy vélekedtek, hogy Method nem fog minden baj nél-kül tıle szabadulni, mégis elment ahhoz. A király pedig,mint úrhoz illik, tisztelettel; ünnepélyesen és örömmelfogadta ıt és miként ily férfiúval beszélni illik, beszéltvele és ıt megszeretvén megcsókolta és becses ajándé-kokkal bocsájtá el ıt, mondván neki: tísztelendı atyaemlékezz meg rólam mindig szent imáidban".

Ez a mővelt papnak ıszinte vallomása a mővelt nagyúrról.Method korának egyik legmőveltebb, világlátott papja volt, akibeutazta a görög és kazár birodalmat, Bizáncban, Rómában tanult,királyokkal, a német császárral, a pápával összeköttetésben volt.A Duna mellékére, a magyar vezérhez vezetı útja nyilvánvaló,hogy diplomáciai kérdések megtárgyalását célozták.

A honfoglalást elı kellett készíteni, hogy az a legkisebb ál-dozattal, gyors sikerrel megoldható legyed. A Kárpátok, övezteföldön három hatalom gyarmatosítási érdekkörébe vont területetkellett felszabadítani a reá nehezedı hatalmi nyomástól.

Ezek: az erdélyi és déli részek a bolgár, az északnyugati, amorva szlávok és a pannoniai rész bajor befolyás alatt állt. Ezekhatalmát kellett megtörni és ezt célozták Arnulf császárral 892-ben a morva szlávok ellen, a másik vonalon a bolgárok ellen Bi-zánccal kötött szerzıdések.

158

Ismert dolgok a bolgár hadjárat alatt a bessenyık rohama,mely a magyar törzseket kétfelé szakította. E nemzeti katasztrófá-ból csodálatos szellemi fölénnyel mentik meg a nemzetet vezérei.Újraszervezés és a kunoknak nevezett lázadó kazár törzseknek atörzsszövetségbe bevonása után kezdetét vette a honfoglalás.

A fent tárgyalt történelem a magyar nép kulturális állapotá-nak nézıpontjából ma sincs feldolgozva. A további történet, mintaz új haza felállítása, az örökletes fejedelemség, a törvényhozóországgyőlések intézménye, a szállásbirtokok megülése, a hon-védelem kívánta gyepőrendszer, erıdítések, várak létesítése, aközigazgatás megszervezése, a várispánságok felálítása,∗ továbbáaz új birodalom megalapítása után a külhatalmakkal e tény elis-mertetése, mind olyan hatalmas anyagot felölelı kérdések, ame-lyeket eddig kellı mértékben nem értékelték, pedig a legnagyobbbizonyíték hiperkulturánk mellett.

Mi volt a kalandozásoknak nevezett, 898-tól 970-ig tartó kül-földi hadjáratok mélyebb politikai célja? Vizsgálta ezt valaki? –Rablás és kalandvágy nyugati felfogás. – Még eddig nem vizs-gálták azt a nézıpontot, hogy a vezéreket nenz vezette-e az az ısipolitikai hagyomány, mely a népszövetségekbıl összehozott nagybirodalom alakítását célozta. Az olaszokkal, bajorokkal, szászok-kal, majd a bólgárokkal, a bessenyıkkel és oroszokkal kötött szö-vetségek mit jelentettek? A nagy birodalom vágya nem sikerült.Oka az volt, hogy Attilához, Baján avar kagánhoz és Árpádhozhasonló nagy vezetı egyéniségünk akkor nem volt, továbbá anyugati népek megváltozott életformája, ébredı fajtudata nemkedvezett már az ısi tervnek.

Hadi mővészetüket irodalmunk bıven tárgyalta. Taktikájukés stratégiájuk felülmulta minden másfajú nép hadászatát. Tarta-lékok, cselek, lesek, többszörös arcvonalak alkalmazása mellett arendkívüli lovasteljesítmények, elképzelhetetlen gyors mozgás,bámulatos begyakoroltság és félelmetes nyilazóképesség, a vasfe-gyelem és végül az igénytelenség és az idıjárással szemben valóellenállóerı adta mindenekfelett álló fölényüket. Kitőnı fegyve-reik voltak, mint a turkesztáni reflex-ijj, amelyet háromszorta ke-

∗ A várispánság intézménye már Szent István elıtt fennállott. (Lásd: dr. Erdélyi

László: Magyar történelem. I. 45. lap.

159

vesebb erıvel lehetett kihúzni, célzása és átütı ereje mégisfelülmult minden más nép által használt ifjat, továbbá a szablyá-juk, mely még a török népek által használt szablyánál is fejlet-tebb.

Nyugati népek csak akkor tudnak eredményesen ellenállni,amikor magyar harcmodor szerint szervezik át seregüket.

Kiváló lóállományuk és kengyelük hallatlan lovasteljesít-mények végzésére képesíti ıket. Csapataik eljutank az Atlanti-óceánig, az Északi-, a Földközi-, Égei-, Fekete-tengerek partjáig.Spanyolország északkeleti részétıl az olasz félsziget legdélibb ré-széig, Brementıl a Márvány-tengerig minden földön, hegyen vé-gigszáguldanak. Velencét lóhátról ostromolják.

Az ókor és a legújabb kor legnagyobb haditeljesítményeHannibálnak és Napoleonnak az Alpok égbenyúló hegyóriásain, anagy-szentbernárdhegyi hágón át, Felsı-Olaszországba történt át-kelésük volt. A történelem fejezeteket szentel a csodálatos hadi-ténynek. A honfoglaló magyarok seregei hétszer keltek át az Al-pokon. Szalárd vagy Szoárd vezér 924-ben Olaszországból anagyszentbernárdhegyi hágón át Felsı-Burgundiába csapott ésóriási zsákmányával ugyanazon az úton tért vissza. 935-benugyanezt az utat járják, oda és vissza. 951-ben az Alpokon átkelveAquitániába csapnak és ugyanazon az úton térnek vissza. VégülBulcsú vezér 954-ben hatalmas sereggel végigsarcolja a maiHollandiát, Belgiumot és Franciaországot és április végén átkel azAlpokon Felsı-Olaszországba. Ezekrıl a hatalmas haditényekrılmit sem hall a magyar közönség. Pedig ezeket a bravúros telje-sítményeket nagy seregek hatalmas lóállománnyal, szekerekkel,hadi gépekkel, óriási és terhes hadizsákmánnyal, beteg és sebesültkatonákkal, nıkbıl, férfiakból és gyermekekbıl álló hadifoglyok-kal hajtották végre. Méltán sorakoznak Hannibál és Nagy Napó-leon legnagyobb haditetteihez. Kiváló hadellátásuk megkönnyí-tette mozgásukat. Mének és kancák hússal és tejjel látták el ıket,azonkívül tarisznyáikban szárított, füstölt húst és tésztát (kolbászés konzerv) vittek magukkal. Csapataik közelharcban kürtjelre,nagy távolságokra pedig fényjeladásra mozogtak. Hadisebészetükmagas fokát a honfoglaló sírokból elıkerült trepanált koponyák ésa sérült koponyán az agy védelmére készített ezüstlemezek iga-zolják.

160

*Az ókori görögök a szkíták jó törvényeit magasztalják. Ez ısi

örökségünk volt. Jogtörténészeink mégis keveset mondanak arról,hogy a törvényeink és jogszokásaink közül mi volt az ısi örökség,az eredeti és melyek az átvett, vagy továbbfejlesztett szabályok. AVáradi Regestrum – mely a tatárjárás elıtti Magyarország társa-dalmának hő tükrét mutatja, – a magyar nı olyan magas jogállá-sáról ad számot, amelyet a nyugati nemzetek nıi még mn sem ér-hettek el. Werbıczy Tripartituma, – mely a mohácsi vész elıttiMagyarország élı jogszokásainak győjteménye és magánjogunk-nak ma ís az alapja, – szintén nincs még számbavéve atekintetben,hogy mely szabályokat tekinthetjük ısi örökségnek.

5. A magyar nép mővészete még ma is sok ısi, keletrıl hozottemlékkel él. Az építészeti ornamentikában, a szövı-, hímzı-, var-ró-technikánk díszítéseiben sok ısi, ázsiai, iráni és indiai búnkultúrát ırzünk. A kapudíszek és a hímzések ismert motívumaimellett a páva és a pávatoll jellegzetes magyar ábrázolására hi-vatkozom, amely Huszka szerint csak nálunk és az indiai mővé-szetben honos. Az ısi indiai irodalom a pávatolldíszt mint szabírnemzeti jelleget említi. (Hevesy id. m.) India húnfajú képei általlakott vidékrıl Zajti Ferenc gyönyörő régi szıttes és nıi kézi-munka-győjteményt hozott haza. Hóman Bálint kultuszminiszte-rünk nagy érdemének tudható be, hogy e győjtemény a Kelet-Ázsiai Múzeumba került és ott ırzött bizonysága annak a való-ságnak, hogy az indiai húnok szövı-, hímzı-technikája, valaminta batikolt munkák rajzai és motívumai Európában csak nálunkmutat csodálatos egyezést.

İseink őzték a szobrászatot is. Egyik híres sírszoborról márKézai is megemlékezik. Ezek kelet felé nézı, csészét, az életkelyhét tartó férfi- vagy nı-szobrok nagy tömegben kerültek elı

déli Oroszországban. Bulgáriában, Endzsében, Mádara melletttaláltak hasonló férfit és nıt ábrázoló sírszobrot. Magyar neve kép(képmás) ısbolgár neve käp volt. Az ısmagyar szobrászatra ésépítészetre vonatkozó következtetéseket Bendefy László: A ma-gyarság kaukázusi ıshazája c. mőve alapján kialakíthatjuk haegybevetjük Géza fejedelem és Szent István által épített eszter-gomi királyi palota, a pannonhalmi, pécsi, stb. vázak, bazilikák,

161

templomok építkezéseinél a nyugati formák mellett érvényesültısi pogány hatásokat.

Zenekultúránk ısi ázsiai török zene volt, amint ezt népi ze-nénk ma is bizonyítja. Zenekarunk kobzos, sípos és dobos hang-szerekbıl állt. Voltak hivatalos, intézményesen szervezett ének-mondóink, a regısök, akik mnemotechnikai (ismétlı) módszerrelırizték meg a hısi énekek szövegét. St. Galleni kalandozás al-kalmával daloltak és táncottak.

A honfoglaló ısök pompaszeretetérıd írt az arab Gurdézi,mondván: "A magyarok bátrak, jó kinézésőek és tekintélyesek.Ruházatjuk színes selyemszövetbıl készült, fegyverzetük ezüsttelbevont, fényt kedvelık". Fettich Nándor: (A honfoglaló magyarságfémmővessége) szerint

"a magyarok gazdag fölszereléseiben és díszítményeibenuralkodó az ezüst, sıt azt mondhajuk, hogy egyetlentörténeti nép sincs, amelynek anyagi kultúrája annyirajellemzı volna az ezüst, mint a magyaréra. Az ısmagyarfémmővességére az ezüst alkalmazása nyomta rá a magabélyegét. Az ezüst-nyersanyagnak beszerzése az akkorivilág nagy ezüsttermelı országaival, az arab birodalomterületével van összefüggésben. E nyersanyagnak ilyennagy tömegben való föllépése a magyaroknál az intenzívkereskedelmi forgalomban leli magyarázatát".

A pompaszeretét legkifejezıbben ruházatukban, díszöltöze-teikben érvényesült, de fegyverzetük, lószerszámaik formája ésdíszítése is magasfokú ízlésükrıl tanuskodik.

Díszítı mővészetük az állati alakokat, növényi és mértani ala-kokká stilizálta, amelyeket fegyvereiken, szerszámaikon, ruhadí-szeiken és faragásaikon kifejezésre juttattak. İsmagyar ornamen-tika van a pécsi bazilika dombormővein és oszlopfıjén.

Ruházatuk térdig érı ujjas fehér vászoning, bı gatya, vagyszők nadrág, ujjatlan térdnél csipkézett színes mellény és combigérı ujjas felöltı "kabad" volt. Lovasköpeny a mente, a"mandyae", amit a bizánci udvarbeliek is átvettek. Pitykés, csatosövük a szabadembert jelentette. Csizmájuk fölhajló hegyes orrú,kislábfejő, sarok nélküli és ez bizánci divattá vált. Rossz idıbenszürt, subát öltöttek. Karimátlan, hegyes nemez, vagy prémes

162

bırsüveget viseltek. A nık ruhája bokáig, vagy térdig ért és hi-degben mentét vettek fel.

E viseletek egy évezred óta lényegileg nem változtak. Ezekaz ısi formák átszármaztak a nyugati népekhez és így Európa ru-házkodási kultúráját mi adtuk.

Újabban bıvebben írnak magasfokú fürdıkultúránkról. Ez azısi vízkultusszal volt egybekötve, mert a pogány bolgár-törökMadarai központban találtak egy kıbevésett fürdımedencét,amely a rituális fürdés céljait szolgálta. Az ısmagyaroknak cser-zett bır tábori fürdıkádjaik voltaik.

Attila palotája sáncokkal védett, bekerített, díszesen faragotttornyos épületbıl vagy épületcsoportokból állt, és kıbıl épült afürdıháza. Attila hún népe nem volt nomád lovas pásztornép,amint azt a történészek helytelenül vagy meggondolatlanul állít-ják, mert Attilánnak Priscos rhetor szerint állandó fıvárosa volt,ahol fıhadiszállását is tartotta. A Duna-Tisza közére teszik a fa-tönkökbıl épült, a mai divatos blokkházakhoz hasonlóan épültfıvárost.

Az ısmagyar hagyomány Buda társkirály által épített várost(Sycambria) tartja Attila fıvárosának. Az ısi város helyét eddigaz óbudai részeken keresték. Pomázon, a klisszai dombon 1940-ben feltárt, ú. n. "Királynıi vár" valószinősíti azt a feltevést, hogyaz ısi hún város a szentendrei Danakönyök és a Pilis-hegység ál-tal védett helyen (Pomáz község határában) húzódó római limeskiépített katonai táborhelyére épült.

6. Életmódról és foglalkozásról a bizánci írók alapján meg-állapíthatjuk, hogy az állattenyésztésen, mint fıfoglalkozáson kí-vül a földet szolgáikkal mőveltették és méhészetet őztek. A hitelespannonhalmi alapító oklevél a pannonhegyi Szent Márton mo-nostor apátja részére rendelte a somogyi ispánság minden birtok-nak, szılı- és gabonatermésének, továbbá vámjövedelmeinek ti-zedét. Tehát szılımővelés is volt nálunk.

Ötvös- és fegyveriparunk – mely magán viseli az ısi ázsiaitörök, az újabb iráni, indiai, szkítaszarmata hatásokat, – koránaklegfejlettebb ipara és mővészete. Élénk hatással járult hozzá azészaki és nyugati germán népek ötvös iparának és mővészeténekkifejlesztéséhez.

163

Fejlett kisipara volt a textíliáknak, amit a takács, szabó éssok más ısi rokonszavunk bizonyít. Még az ısi kaukázusi ısha-zában gazdasági kérdéseink között a legelsı helyen a különfélebırökkel és nemes prémekkel való kereskedés állt. Tehát fejlettvolt a szőcs- és bırkisiparunk is.

Nagyon fejlett volt a kereskedelmünk. Miként Fettich bizo-nyítja, még a kaukázusvidéki ıshazában a magyarság belekap-csolódott abba a kereskedelmi forgalomba, amely a Fekete-tengerpartvidékeit, többé-kevésbbé elkerülve az északeurópai országo-kat, az arab birodalommal összekapcsolta, és amely Oroszországterületét behálózva, a magyarsággal együtt más oroszföldi népekgazdasági és kulturális életét is nagy mértékben föllendítette.

Nem célom az ısmagyar kultúrtörténet megírása, de amit ittrövid kis összefoglalásban adtam, az is élénk bizonyítéka annak,hogy magas kultúrával érkeztünk. Adtunk kultúrkineseinkbılnyugatnak és amit viszonzásul kaptunk, azért a nyugati kultúravédelmében vérrel fizettünk egy évezreden át.

164

Utószó

Leszögezem, hogy e könyvem keretében nem volt szándé-kom sem a húnok ıstörténetének, sem Belsı-Ázsia turk,indószkíta, hún-török vagy indiai finn-ugor fajú népek történetei-nek megírása. Amennyiben e népek fajszármazási és egyéb szem-pontokból vett történeteiket tárgyaltam, azt fıleg Kırösi CsomaSándor feltételezhetı céljainak megvilágítása érdekében tettem.

A Kína határán élı húnok, mongolok és rokonfajú népeinktörténetét a kínaiak sok évszázadon át feljegyezték. E feljegyzé-seket kiváló kinológusok lefordították. Az utóbbi évtizedekbenpedig kiváló szaktudósok nagy feltáró expedíciókat vezettek Bel-sı-Ázsiába, e népnek ıshazájába. Rengeteg kultúr-anyagot, ısikéziratot tártak fel az expedíciók és az anyagot részben feldol-gozták, részben feldolgozás alatt állnak. Az ısi történelemnek újfejezetei tárulnak ezekbıl elénk. Kívánatos volna, ha rendszerbefoglalva történettudósaink megírnák ezekbıl rokonnépeink törté-netét. Kiegészítése lenne az a magyar ıstörténelemnek is.

Sajnos a hivatalos történettudományunk elhanyagolta a szkí-táknak Attila és hún népének, az avaroknak, a kozár-húnoknak, ajászoknak, a kunoknak, a bessenyıknek, a mongol és tatár, aszeldzsuk és ozmán törökök történeteinek megírását. Nagy a mu-lasztás, amit elkövettünk saját fajunkkal szemben. Európát a köz-eljövıben rendezni fogják a tengely gyıztes hatalmai. Hogyanülünk ott le a tárgyaló asztalokhoz, amikor történelmileg fajimultunknak nagy örökségeit nem mutattuk ki, sıt azt a legna-gyobb mértékben elhanyagoltuk. Hiszen Attiláról és húnjairól le-gutóbb Bél Mátyás és Pray György írt latin nyelven 200 évvelezelıtt történelmet.

Európa újjárendezésének mérlegelésénél a történeti jogfoly-tonosságon és az igazságosság elvein kívül a faji, a rokonságierıértékek is lenyomhatják a serpenyı egyik szárát és itt milyhatalmas erıt jelent nekünk a bolgárok, a törökök, a finnek, a ja-pánok már tudatos faji rokonsága és a felbomló szovjet orosz bi-rodalom turáni népei. Mennyivel több fegyver lenne a kezükben,ha a fentiek szerint a hivatásos történetírás felkészült volna egy új

165

szellemi turáni rohamra és a magyarból japán, bolgár, török, kir-giz, baskír és egyéb nyelvekre fordíthatná turáni fajunk közösörökségét, dicsı multunkat.

Ma India turáni fajú népeiben még a fajtudat szunnyad. Ha-sonló állapotban vannak az orosz bolsevizmus és Kína fennható-sága alatt élı turáni fajú népek. Azonban a ma koreszméje a fajiöntudat elıretörésének jegyében áll, szemben a liberális és kom-munista felfogással. Az új koreszmét a mi turánizmusunk képvi-seli, azzal a legfıbb eszménnyel, amit néhai Gömbös Gyula mi-niszterelnökünk a magyar öncéluság fogalmával hivatalosan hir-detett.

A magyarság nagy világhivatást tölthet be ezzel az eszmével,amiként látjuk, hogy a turániság nagy eszményével forrt egybe akeleti világhatalom, Japán politikája. Amikor 1934-ben a fajiságúj eszményével Hitler vezér uralomra jutott Németországban,ugyanakkor azonos elvek alapján Japán egy új turáni államot ál-lított talpra, Mandzsukót. Céltudatos útjának az azonban csak elsıállomása volt, mert 1937-ben ismét egy ısi turáni államot,Mongoliát szervezte meg. Japán ezt kimondottan a turáni eszme,a turáni mozgalom útján érte el.∗ Az új Mongolia Nemzetgyőlés-ének elsı ülésén teljes nyíltsággal hivatalosan kijelentették: életrekeltik Dzsingisz Kán birodalmát. A Nemzetgyőlés sokat jelentı-en, egy percnyi némasággal idézte a világ legnagyobb turán hó-dítójának ma mindennél korszerőbb szellemét.⊗

Azóta vérben és tőzben fellángolt az egész földkerekségen azúj koreszme döntı küzdelme. A tengelyhatalmak árja-turáni (né-met, olasz, japán) népeivel együtt, majdnem kizárólag turáni fajúnépek menetelnek.

Japán felkelı napjának jegyében, lángok között született mega harmadik hatalmas turáni állam észak-Kína. És megszületnek abolsevizmus poklából, India forrongó és Dél tüzes kontinensén isa turáni népek új birodalmai.

Ennek a nagy koreszménynek nagy álmodója volt Kırösi.Csoma Sándor. Értünk élt, dolgozott és hagyatékát nemzetének

∗ Lásd: Nemzeti Ujság 1937. X. 31. sz. Mécs Alajos cikke.⊗ Lásd: Uj Magyarság 1937. X. 29. sz.

166

ekként ajánlotta: "Anyagot adtam, módszerrel rendelkeztek, haúgy tetszik, elıttetek a dicsıség útja".

167

Irodalom

Abulgazi: Histoire genealogique des Tatara, 1726.

Aeschylos tragédiái. Fordította: Csengery János.

Armin Hans: Das Ethische in Aristoteles. Wien, i92T.

Arrian: De Expeditione Alexandri. Geier, Leipzig, 1851.

Ágner Lajos: Száz kínai vers, 1937.

Bastian Adolf dr.: Die Geschichte der Izulochinesen. Lelpzig,1868.

Bálínt G., Szentkatolnai: Párhuzam a magyar és mongol nyelv te-rén. 1877.

Beat püspök: Hiuen-Tsiang.

Bendefy Lószló dr.: Szailam olmács küldetése Nagy Sándor falá-hoz. Bpest, 1941.

Dr. Bendefy László: A magyarság kaukazusi ıshazája. 1942.

Bhagavad Gita. G. Maróthy Margit. 1924.

Blavatsky 13. P.: Giossary Th.

Blavatsky H. P.: Cross and Fire. A modern Panarion. 1879. Lon-don.

Blavatsky H. P.: The Secret Doctrine.

Bleyer Jakab: A magyar-hun monda germán elemei. 1908.

Bochart: Geographia Sacra.

Bornemissza Péter: Ördögi kísirtetekrıl avagy rettenetes utála-tosságáról a megfertezett világnak.

Breit József: A magyar nemzet hadtörténelme. I.

Brion. Marcel: Attila élete. Ford.: Salgó Ernö.

Brodeur G.: The pageant of civilisation. New-York, 1831, 537. p.

168

Budenz József: Magyar-ugor összehasonlító szótár. 1873is8l.

Bunsen C. J.: Gott in der Geschichte. Leipzig, 1857.

Carter Jesse Benedict: The religious life of Ancient Rome.

Chavannes E.: Dix Inscriptions Chinoise de 1'Asie Centrale.Memoires de 1'Academie des Inscriptions. XI. (1902.)

Cholnoky Jenı: Körösi Csoma Sándor,

Cleme-ns v. Alexandrien: Ausgew. Schriften. 1-3. München,1936. .

Császár Elemér dr.; A középkori magyar költészet problémái.

Császár Elemér dr.; A magyar-hún mondák történetének mai állá-sa.224

Csoma Alexander de Kırös Memorial Volume. Calcutta. Editedby: E. Deznisaa Ross. Journal and proceedlngs of the AsiaticSociety of Bengal. Vol. VII. Extra No. 1911.

Csoma József: Magyar nemzetiségi címerek.

Csuday Jenı: A honfoglalás kezdete és befejezése.

Cumont Franc prof.: The Mysteries of Mithra.

Cunnigham Alex: Ancient Geography of India. London, 1871.

David-Nee1 Alexandra: With Mystics and Magicians in Tibet.

Deér József; Pogány magyarság, keresztény magyarság.

Deguignes H.: Histoire Generale des Huns, des Turcs, desMongols et des autres Tatars occidentaux, ètc. Paris, 1768. 5.köt.

Diodorus Siculus: Biblioteca Historia.– Dindorf, Leipzig. 1828.Dods Morcos: Mohammed, Buddha and Chrlst.

Deka Tivadar dr.: Körösi Csoma Sándor dolgozatai. M. T. A.1885.

169

Deka Tivadar dr.: Körösi Csoma Sándor. Budapesti Szemle,1898. Közli: Sir William Hunter: Zarándok tudós cikkét aPioneer Allahabad 1885. okt. 6. számból Barthélemy St.-Hilaire cikkét a Journal des Servants, 1887. non. számból.

Dunbar G.: A History of India. London, 1936.

Duncker M.: Geschichte der Arier in der Alten Zeit. Leipzig,1867.

Eckhard Sándor dr.: Atüla a mondában. (Attila és hónfai, szerk.:Németh Gy., 1940.)

Eötvös József báró: Kırösi Csoma Sándor felett mondott emlék-beszéde.

Epiphanius, Sancti Epiphanii ... opera. Köln, 1617.

Erdélyi László dr. Árpádkor.

Erdélyi László dr.: Magyar történelem, I.

Eustratiades, Sophronius: Athos Library of the Laura (MountAthos). Cambridge, 1925.

Eustachios... Adversus Originem. 1629.

Fáy Elek dr.: A magyarok ıshona.

Fehér Géza: A bolgár-törökök szerepe és mőveltsége. 1940.

Fergusson I. S.: Outlines of Chinese Art. Chicago, 1908.

Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémmüvessége.

Fiók Károly: Árják és ugorok érintkezése.

Fírduszi: Sahname, Feriden és fiai. Ford.: Radó A.

Fischer Károly Antal: A Hunok és Magyarok. 1888.

Forbáth László: A megújhodott Mongólia.

Germanus Gyula: Turán. 1916.

Gibbon E.: Decline and Fall of the Roman Empire. London,1910.

170

Gombóc—Melich: Magyar etymológiai szótár.

Gombócz Zoltán: A bolgár kérdés és a magyar-hún monda. 1921.

Grousset, R.: The Civilisations of the East. New-York, 1931-35.

Györffy György: Bessenyık és magyarok. 1940.

Harlez C. J.: Introduction to the Avesta.

Hedin Sven: Transz-Himalája. Ford.: Kondor A. 1910.

Heinrich Gusztáv: Etrelburg és a magyar-hun monda. 1871.

Herodotos történeti könyvei. Ford.: Geréb József. 1892.

Hevesy Vilmos: Finnisch Ungarisches aus Indien. Wien, 1932.

Hirth Friedrich: Mr. Kingsmill and the Hiung-nu. (Journal of theAmerican Uriental Society. XXX. (1909.) 32.1.

Hirth Friedrich: Attila családfája. Keleti Szemle, I.

Hirth Friedrích: Hunnenforschungen. Keleti Szemle, II. 1901. 82.1.

Hóman Bálint: Szent István.

Hóman Bálírtt: A magyar-hún hagyomány és a hún monda. 1925,

Hóman. Bálint: Történetírás és forráskritika. Budapest, 1938.

Hóman—Szekfü: Magyar történet. I. k.

Hodgson Brian Houghton: Mongolian affinities of theCaucasians.

Hunjalvy Pál: Magyarország. Ethnographia, 244.

Hunter W. W.: The Indian Empire. London, 1882,

Hőllmann Carl Dietrich: Geschichte der Mongolen bis zum Jahre1206. Berlin, 1796.

Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia.

Jász-kun kongresszus jegyzıkönyve. 1939.

Jerney János utazásai és Magyar Akadémiai Értesítı. 1850.

171

Jonandes: A gótok eredete és tettei. Ford.: dr. Bokor János. 1904.

Josephus Flavius: Opera. Tauchnitz. Leipzig, 1850.

Kalevala, Lemminkäjnen-runók. Ford.: Vikár Béla.

Kandra Kabos: Magyar mithológia. 1897.

Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek a XIV. század közepé-ig.

Katona L.: XVIII. századbeli ördögüzı könyvecske.

Kállay Ferenc; A pogány magyarok vallása. 1861.

Kászonyi F.: Rassenverwandtschaft der Donauvölker. Vienna,1931.

Kézai Simon mester: Magyar Krónikája. Ford.: Szabó Károly,1862.

Kézdy Vásárhelyi Zoltán dr.: A magyarok útja Indiától Pannóni-áig, 1939.

Király György: A magyar ısköltészet.

Klaproth J.: Tableaux historiques de 1'Asie. Paris, 1826. 15

Kodály Zoltán: Magyarság a zenében. – Szekfő Gyula: Mi a ma-gyar? győjteményben.

Kölcsey Dezsı: A Kölcsey, máskép Szente-Mágócs nemzetség.1930.

Krohn Gyula: Finn-ugor népek pogány istentisztelete. 1908.

Kuun Géza gróf: Körösi Csoma Sándorról tartott akadémiai fel-olvasása 1900-ban.

Lasson Christian: Zur Geschichte der griechischen undindoskythischen Könige in Baktrien, Kabul und Indien.F3onn. 1838.

Legge F.: Forerunners and Rivals of Christianity, being Studiesin Religious History from 330. B. Ch. to 330. A. D.

Lénárd Jenı: Dhammo. I, II.

172

Ligeti Lnjos: Az ismeretlen Belsı-Ázsia.

Lukácsi Kristóf: A magyarok öselei, hajdankori nevei és lakhe-lyei. 1870.

Magyar honfoglalás kútfıi. 1900.

Mahler Ede: Babylonia és Assyria. 1906.

Marci Chronica: Emich kiadás, 1867. Toldy Ferenc.

McCovern William Montgomery: The Early Empires of CentralAsia. The University of North Carolina Press. 1939.

Metich János: A honfoglaláskori Magyarország. Bpest, 1925.

Memeskovszkij D.: Kelet titkai.

Mészáros Gyula: A szabir nép és név. Népünk és Nyelvünk. 1939.

Mészáros Gyula: Ál-török nép- és személynevek. Népünk és Nyel-vünk. Szeged, 1939.

Modi Dr. J. J.: A húnokról, akik meghódították Indiát. Fordította:Zajti Ferenc, 1926.

Modi Dr. J. J.: A húnok ıstörténete. Ford.: Zajti Ferenc.

Modi Dr. J. J.: A zend-aveszta. vallási rendszere. Ford.: Dr.Haitsch Gyula.

b?o6r Elemér: Népünk és Ir'yelvünk. 1939. Nagy Géza dr.: Askythá.k. Budapest, 1909.

Nagy Lajos; Pest város eredete. (Budapest multjából. III. ) 1934.

Nagy Sándor szír-keresztény mondája. Haller János földolgozásá-ban.

Németi Kálmán: A Hiung-nu-hún azonosság földrajzi bizonyíté-kai. Izidoros, Budapest.

Németi Kálmán: Nagy-Magyarország ismeretlen történeti okmá-nya. 1911.

Németi Kálmán: Árpád népének hét törzse hún volt. 1908.

Németi Kálmán: Hun történelmi örökségünk.

173

Németi Kálmán: Dr. Hdrth Frigyes tanítása a Hiung-nukról.1913.

Németi Kálmán: Parker E. H. Közép-Ázsia (Asiatic QuarterlyReview. 1911. I. 1, sz.)

Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. 1930.

Németh Gyula: 1934, márc. 26-iki akadémiai felolvasása Kırösi.Csoma Sándorról

Neumanni. K.: Die Hellenen im Skythenlande. Berlin, 1855.

Niebuhr B. G.: Untersuchungen über die Geschichte der Skythen.Bonn, 1828.

Orosius: Historiae adversum Paganos, etc. Zangemeister,Vienna, 1882.

Pallas P. S.: Bammlung Historischer Nachrichten über dieMongolischen Völkerschaften, 1776.

Parker E. H.: Ancient China Simplified. London, 1908.

Pauler Gyula: A magyar nemzet története Szent Istvánig.

Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyokalatt.

Petz Gedeon: Magyar-hún monda. 1885.

Priscus: Fragmenta Historicorum Graecorum. IV.

Procopius de bello Persico, 1509.

Pongrácz Sándor dr.: A magyarság keletkezése és ıshazája.

Radloff W.: Aus Sibirien, Leipzig, 1884.

Rowlinson H. G.: Bactria, the Story of a Forgotten Empire.

Regino Kronica. Kurze. Hannover, 1890.

Renan Ernı: Jézus élete. Ford.: Salgó E.

Ribáry Ferenc dr.: Az ókor története.

Rodusi Apollonius, Leipzig. 1854

174

M. Vivien de Saint-Martin: Histoire de la Geographie. Paris,1873.

Schmidt József: Buddha élete, tana, egyháza.

Schröfl Aloyz: Der Urdichter des Liedes von der Nibelungen Notund die Lösung der Nibetungen Frage.

Sebestyén Gyula dr.: A magyar honfoglalás mondái. I-II. 1904.

Cs. Sebestyén Károly: A magyarok íjja és nyila. Szeged, 1933.

Smith V.: The Early History of India. Oxford, 1908.

Stein Aurél: Nagy Sándor nyomában. Ford.: Halász Gyzla.

Stein Aurél: Homokba temetett városok. Ford.: Halász Gyula.

Stefin Aurélnak a Magyar Tudományos Akadémián tartott szék-foglalója. Budapest, 1897.

Strzygowski Josef: Asiens Bildende Kunst. Augsburg, 1930.

Szabó Károly: Béla király névtelen jegyzıjének könyve a magya-rok tetteirıl.

Szabó Károly: Kézai Simon mester magyar krónikája.

Szabó Károly: Emlékiratok a magyar kereszténység I. századából,1877.

Szabó Károly: Kun László.

Szabolcsi Bence: A zenei földrajz alapvonalai. Ethnographia,1938.

Strabo: Geographica. Vot. 1-3. Leipzig, 1807-1925.

Szász Károly: A világirodalom nagy époszai. I.

Széchenyi Béla gróf keleti utazása. írta: Kreitner Gusztáv, Buda-pest, 1882.

Szinnyei J. dr.: A magyar nyelv rokonai. 1883.

Tagányi Károly: A hazai élı jogszokások győjtése: Ethnographia,1917.

175

Télfy János: Magyarok ıstörténete. Görög források. 1863.

Thierry A.: Attila. Ford.: Szabó K. 1855.

Thierry A.: Attila-mondák. Ford.: Szabó Károly, 1864.

Tibeti aranyszabályok könyve a Kiu-Te gyüjteményböi. Ford.:Blavatsky H. P.

Tod Lieut-Col. James: Annals and antiquites of Rajastan. Lon-don, 18292. Uj kiadás: Oxford, 1920. Ford.: Zajti F.

Udny E. Francis: Das Urchristentum.

Urgeschichte der Menschen, Frühzeit der Völker, Reiche desAitertums. Die Neue Propyläen-Weltgeschichte. I. 1939. Ber-lin.

Uxbond F. A. (Hevesy) : Munda—Magyar—Maori. Ed. 1928.London.

Váczy Péter: A húnok Európában. (Attila és húnjai. Szerk.: Né-meth Gy. 1940. )

Vámbéri Ármin: A magyarok eredete.

Vámbéri Ármin: A magyarság bölecsıjénél.

Vámbéri Ármin: Hunok és Avarok nemzetsége. 1881.

Váradi Regestrum értelmezte: Kandra Kabos.

Vishnu—Puranas, Mord.: H. H. Wilson, London, 1840.

Zajti Ferenc: A hún magyar ıstörténelem. Aveszta könyvtár.1928.

Zajti Ferenc: Magyar évezredek.

Zajti Ferenc: Zsidó volt-e Krisztus?

Zichy István gróf: Magyar ıstörténet. Kincsestár, 1939. Bp.

176

Név-, hely- és tárgyjegyzék

A

Aba ....................................... 99Aba Sámuel .......................... 99Abák ..................................... 84Abauj .................................. 124Abo....................................... 90abtelita .................................. 46Abulfazl................................ 58Abulféda............................. 142Abulgázi ............................. 116Abulghazi ........... 58, 61, 63, 85Achaemeni............................ 56Achiles................................ 131Achlat ................................... 82Adám.................................. 132Adapa ......................... 132, 135Adi-Buddha ........................ 141Adima................................. 132adom................................... 132Aeschylos68, 128, 129, 131,

167Aethiopia .............................. 83aethiops ................................ 83Afganisztán .................... 12, 86Afrika ................................... 45afrikai ......................... 109, 141Agathiás................................ 55Agathyrsos.......................... 104Aghuz ................................... 61Agner.................................... 50Ágner...................... 44, 94, 167Ágner Lajos.................. 44, 167Agni Purana.......................... 85Agni Puranak...................... 111Agni Purarák ........................ 58

Agnikula......................... 62, 66Ahura-Mazda.............. 142, 144Ai61Akkád ...................................86Al Yathik-bilkih .................116Aladár...................................93Alan....................................101Alán.............................. 47, 116Alánok ..................................47Alcaeus...............................131Aldarich................................93aldunai ..................................98Alexandra David-Neel........113Alexandria ...................... 12, 61Alginszkói ............................46Allahabád ...........................114allrunok ..............................135Álmos72, 83, 89, 100, 102, 107Aloyz Schröfl .......................78Alpok..................................159alsódunai.............................100Altai......................................46Altáj........................ 72, 93, 152Amadé-Karcsa....................120Amber..................... 59, 85, 111Amru ..................................108Amudarja..............................46Amur ....................................45Anahita ............. 3, 90, 130, 141Anahyta ...................... 150, 153Anakreon ..............................67Ananda .................................26Ancai ....................................47Anga ............................. 59, 111Angadesa ...................... 59, 111Angat ....................................63

177

Anglia ............... 43, 51, 52, 139angol12, 14, 15, 25, 34, 45, 47,

57, 66, 73, 112történetírók.......................77

Angolország..........................51angolszászok.........................93Angra-mainyus ...................144An-hszi ...............................117Ankhenaton ........................148Anna Comnena.....................50Anonymus67, 68, 73, 75, 92,

96, 98, 99, 100, 102, 107,116, 119, 120, 157

ansik .....................................64ansziek..................................64Anu.....................................147Aoghán ...............................105Apus .....................................83Aquila János .......................126Aquileja ..............................100arab12, 18, 79, 109, 116, 142,

145, 161, 163Arad....................................124Aral-tó ..................................38Arán....................................115Ararát....................................84Araxes60, 82, 86, 105, 131,

133Ar-buda...............................111Ardarik .................................94Ardvisura-Anahita ..............142Ardzsuna...............................59Ardzsurla ............................111Areiopagos..........................129Arghia Varsha.......................38Arg-ionok ...........................130Ari-alpian............................106Arimaspok ..........................130Aristatetes...........................129Aristoteles...................129, 167

árja5, 42, 57, 102, 103, 112,134, 155, 165faj66

árják..........................6, 66, 103Árják.......................56, 66, 169Armenia..........................60, 86Árpád39, 40, 43, 67, 72, 75, 76,

81, 83, 84, 90, 92, 95, 96,97, 98, 99, 102, 107, 120,121, 123, 125, 157, 172, 211dinasztia .....72, 73, 107, 119

Árpádház ................55, 83, 120Árpád-ház .............................75Árpádok40, 67, 73, 94, 120,

126Arpoxais .....................104, 105Arrianos..............................134Arrianus................................64Arya Aswa..........................106Asi ........................................60ási ...................................60, 64Ási ........................................60Ásia.......................................61Asiatic Society15, 17, 18, 20,

21, 23, 25, 64, 168Ásik ......................................60asszír...................................139Asszír..................................142asszírbabiloni........................17Asszíria...........83, 87, 106, 147Astarte ................................147Astur .....................................72Aswa...............................61, 62aswak....................................61aswamedha ...........................69Aswamedha ..........................67Atelkuzunak..........................54Athel .....................................93Athén ..........................128, 137Athene Pallas......................137Athil......................................93

178

Atil ..................................... 108Atla....................................... 93Atlanti-óceán ...................... 159Atlantisz ............................... 37atlantiszi ............................... 80Atli ....................................... 93Aton.................................... 148atropatánei .......................... 146Attila7, 33, 39, 42, 43, 46, 47,

48, 49, 51, 52, 55, 56, 65,67, 69, 72, 73, 74, 75, 77,81, 84, 85, 88, 91, 93, 94,95, 98, 99, 100, 102, 105,106, 107, 108, 109, 110,119, 120, 122, 125, 135,138, 151, 162, 164, 167,169, 170, 175

Attilaféle............................... 40Attli ...................................... 81auchata................................ 104Auchatok ............................ 105Aurelian................................ 51ausztráliai ........................... 141avar........... 40, 68, 99, 105, 158Avar...................................... 81avarok............... 49, 55, 98, 101Avesta........... 66, 141, 146, 170avesztai......................... 57, 141Aveszta-vallás .................... 141Ayodhya ................. 59, 69, 111Azóvi-tenger................. 87, 103Ázsia6, 25, 27, 38, 45, 49, 60,

61, 103, 109, 115, 122, 124,141, 155, 164, 172, 173

ázsiai12, 20, 27, 35, 43, 45, 49,86, 103, 127, 160, 161, 162belsı ................................. 37emlék.............................. 100haza.................................. 84származás........................... 6ugor .................................. 53

Ázsiai Társaság ....................16ázsiaiak...................................6

B

Babilon ................. 86, 137, 142Babilonia ................ 86, 87, 147Babru..................................111Babylon ..............................140babyloni..............................132Bacchus ................ 86, 129, 143Bacchus-Dionysos..............143Badsa Radzsa......................113Bagdad..................................12Baghavad Purána..................89Baghel ..................................62bahadun ..............................134Baján ..................................158bajor ...................................157Baktária ................................60Baktria .. 41, 60, 64, 82, 86, 141baktriai...................... 57, 64, 85Baktur...................................48Bál .............................. 137, 211Bala ................................ 62, 63Bala Ihaia .............................62Balambér ........................ 42, 46Balkán ...... 12, 96, 99, 138, 155balkáni .......................... 96, 123Balkas-tó ..............................51Balogh ..................................83Balokk ................................141Balti ......................................60Baltisztán..............................38Balti-tenger.........................103Bal-ul-Abwab.....................116Bamián szoros ......................12Baranya ................................55Bar-chus ...............................86Bardai ...................................67bárdok...................................67Barga ..................................121

179

Baroda ..................................63Barolli...................................63Barsam................................141Bartalus.................................79Barthélemy St. Hilaire ..........21Bartók...................................79Basgar...................................90baskir ....................................46baskír ......................43, 48, 165Baskír ...................................90bastarnok ............................103Báthoriak ............................137Batthi ....................................62Baz......................................141Beal püspök ........................114Bécs ......................95, 107, 154bedzsnák .............................142Bég Baján .......................43, 72Beheman.............................145Behram ...............................141Beirut....................................12Bel ......................................137Béla .......... 69, 92, 96, 171, 174Belári ....................................89Belgium ..............................159Belsı Mongólia ..................121Belsı-Ázsia ..............12, 34, 55Bélus...................................147Bendefy 55, 116, 117, 160, 167Bendefy László...................116Bendeguz......................83, 110Benedikta..............................68Bengal............... 18, 25, 58, 168Bengália................................97bengáliai ...............................16Bereg ..................................124Berend ..................................83Berettyó ................................96Berias..................................105Berlin45, 53, 113, 170, 173,

175

Berozosz .............................147besenyı ...........................43, 79besgur ...................................43bessenyı40, 43, 116, 124, 126,

142bessenyık43, 50, 54, 91, 121,

125, 126, 156, 158, 164bessenyı-szkíta.....................59Beszterce-Naszód ...............111Besztur..................................83Béta-fajú ...............................61Béták.....................................60Betér .....................................83Beth-San .............................118Beztur ...................................48Bhabru ..................................59Bhagavad Gita ..23, 24, 33, 167Bhagavat.......................58, 111Bharata Varsa .......................65Biblia ....................................85bibliai......................83, 84, 132bíborban született..................91Bíborban született.........54, 125Bieda...................................110Bihar ... 95, 96, 97, 98, 100, 119Bihar gyalpó .........................97bihari.........................63, 80, 96Biharn ...................................97Biharvára ..............................97Bihor.....................................97Bikaner ...........................59, 60Bilge ...................................109Bizanc.............................42, 55Bizánc...........................49, 138bizanci ............36, 55, 124, 148bizánci36, 55, 96, 98, 123, 148,

152, 161, 162bizanciak...................36, 43, 55Blavatsky70, 129, 137, 167,

175Blédas.................................110

180

Bleyer Jakab ......................... 73Blumenbach.......................... 34b'ne-aleim ............................. 88Bod....................................... 19Boddhisattva......................... 24Boddhisatva........................ 113Bodjul................................... 19Bökény ................................. 83Bokhara ........................ 12, 141Boksza.................................. 99Bölcs Leó ........................... 124Boldogasszony90, 142, 150,

153Boldogasszonykáta............. 126bolgár40, 41, 42, 50, 70, 73, 75,

91, 95, 96, 111, 143, 150,153, 157, 158, 162, 165,169, 170nemzetségek..................... 76nép............................ 96, 138népzene ............................ 79

Bolgár........................... 91, 111bolgár-hún .......................... 100bolgárok43, 49, 70, 96, 99, 109,

123, 138, 153, 157, 164bolgártörök ..................... 39, 98bolgár-török41, 42, 92, 98, 152,

155bolgár-törökök.............. 99, 148bolsevizmus........................ 165bombayi.......................... 64, 65Bonchada.............................. 36bonc-pap............................... 36Boncza.................................. 36bonczó .................................. 36Bondorfárd ........................... 83bonszi-pap ............................ 36Bor........................................ 83Bornemissza Péter ...... 150, 167bórok .................................... 36Borolot ............................... 105

Borsa .............................. 68, 99Borsók ..................................84Borysthenes ........................104Botbort .................................86Botteni-öböl........................103Brahm.................................108Brahma ...............................136Bráhma .................................89Brahmáni ..............................66Brit .......................................17brit múzeum..........................25Británia.................................51Brit-India ..............................17Brodeur......................... 66, 167Browning..............................16Brukpa..................................97bruxellesi ............................113B'Samye................................28Bstan-gyur ............................28B'Stan-Hgyur........................27Bstod-Ts'hogs.......................27Buchanan..............................54Buda59, 106, 110, 111, 112,

113, 114, 115, 120, 134, 162Budafa ................................111Budafok ..............................111Budaháza ............................111budai............................... 15, 83Budajenı ............................111Budakalász .........................111Budakeszi ...........................111Budalesy.............................111Budaörs ..............................111Budapest..... 111, 170, 172, 174Budatava.............................111Budatelke............................111Buddha19, 22, 24, 26, 28, 37,

59, 77, 97, 112, 113, 114,168, 174

buddhista17, 18, 28, 77, 86, 97,141

181

rítus ..................................24buddhisták 26, 36, 37, 142, 150buddhizmus12, 18, 24, 28, 37,

112, 156Budenz József...............53, 168Budha 59, 61, 68, 106, 111, 134Budli .....................................83Bulái .....................................96bulakar..................................92bulári.....................................89Bulcsu...................................83Bulcsú.................................159bulgar....................................92bulgári...................................89bultari ...................................92Bundahis.............................144bundii..................................134bunyevácok.........................125Burgundia ...........................159Buzghal Khana ...................117büzürgan .............................148büzürk.................................148Bwda...................................111

C

Cadix ..................................115Campbell ............ 15, 16, 34, 35Carlyle ..........................23, 128Carragolaghat .......................15Cassiodorus ..........................47Chagan................................141Chagatai................................61Chagatai királyság ................61Chagataj..............................111Chahuman.............................62Chalukya...............................62Cham ....................................16Chambal ...............................63Champapuri ..........................59Chand ...................................58Chandra ..........................58, 62

Chandravansa .......................66charrukhán..........................137Chatti ....................................60Chavila..................................86Chawara................................62Chaytor .................................51Cherra-poonjee ...................137Chhempo ............................114chioniták ...............................49Chitor....................................63Chorosmia ............................60Christian Lassen ...................64Chus..........................83, 85, 86Cicero .................................129Cifra-asszony......................150ciklopszok.......................80, 81Cimber ..................................60Cimberek ..............................60Ciprusz..................................12Commodus..........................152Csaba39, 42, 83, 95, 96, 98, 99,

100, 101Csahar.................................121Csákok..................................84Csamkiao..............................64Csanád ..................................83csandalások...........................81Csang Szing-Lang ................48Csánky................................120cseh.......................................95csehek .................................157Csehország............................95Csekekáta............................126Cseng....................................51Csengery.............140, 148, 167Csengery Antal ...................140cseremisz ..............................53Cserkeszek..........................133Cshattis Radzskula................62Csigla....................................95Csiglamezı ...........................99

182

Csin ........................ 56, 85, 122Csinvat................................ 145csinvathíd ........................... 145csodaszarvas............. 87, 89, 90Csoma József.............. 126, 168Csomakırös.......................... 11Csuszovája............................ 37csuvasos................................ 49csuvas-török ......................... 40Cunningham ............. 54, 65, 66Cutch .................................... 59Cyropolis .............................. 61Cyrus .............................. 56, 60

D

D`Auville.............................. 63Dabhi .................................... 62daha ...................................... 51Dahak ................................... 60dákok.................................. 110Dalai láma ............................ 97Danakönyök ....................... 162Danavák................................ 80Dánia .................................. 103dániai .................................... 93Danié .................................... 83Dardsiling........... 15, 16, 23, 34Dariel-szoros .............. 116, 118Dárius ........................... 56, 104Dasarastha ............................ 69Dasht-i Kipchak.................... 61Deér............................ 109, 168Deguignes34, 45, 61, 63, 91,

101, 168Delhi................................... 134Dél-India .............................. 66Déli-Svédország ................. 103délorosz ................................ 68délszláv................................. 93Dengezik .............................. 42Denghisik ............................. 98

Dentumoger........................107Depter-r-Nyingpo .................35Derbend ........................ 91, 117Detre.....................................93D'Herbelot ............................45diabekri.................................82Dietrich.................................93Diocletian .............................51Diodoros.............................134Dionysos-Sabasius..............129Diszabul................................36Dnyeper .......... 42, 98, 103, 126dnyepervidéki .......................99Döbrentei Gábor...................15Don........... 42, 43, 98, 105, 116doni.......................................43Dor .......................................62druidák................................135Dsajháni..............................142dsola .....................................72Dsongar ................................90Dsula ....................................72Dsulo ....................................72dubnicí..................................83Dugpa ...................................97dugpák ..................................97Duka Tivadar........................21Dula ......................................89Duló......................................89Dulva ....................................26Duna ................... 103, 157, 162dunai............... 43, 96, 109, 157Dunántúl ...............................79Dunbar.................. 66, 114, 169Duskyi-hk'horló....................27Dwipa ...................................37dzaila ....................................72Dzsadu..................................59Dzsaipur Marwar..................59Dzsaisahner ..........................59Dzsajati.................................59

183

Dzsingisz kán .......................35Dzsingisz Kán.....................165Dzsingisz khán .....61, 121, 156Dzsungária............................46

E

Eckhard Sándor ............51, 169Eckhardt Sándor ...........94, 106Ed .........................99, 100, 175Edda......................................81Edda Bifrost........................145Eder ......................................73Edömén.................................99Edriszi.................................116Efraim.................................116eftaliták.................................49efthalita.................................46Ég .......................................147Ég fia88, 106, 108, 109, 110,

134Ég fiai .........................104, 108Égei tenger............................12Egreskáta ............................126Egyiptom12, 80, 87, 89, 105,

106, 137, 140, 147, 148egyiptomi 17, 83, 118, 139, 145egyiptomiak........................132Elám .....................................86Elbilge ................................109Elizeus ..................................87Ellák ...............................94, 98Elı-Ázsia..............................85Elıd ......................................83Elohim ................................132elszlávosodás........................96Elteris .................................109Emese .....................72, 89, 108Emesu.................................107Enach....................................89Endzse ..................................69Enech....................................89

Eneh......................................72Eneth.........................87, 89, 90Enlil ....................................132Ennedzár...............................98Enos......................................12Enzu....................................147Eötvös József................22, 169Ephtalita................................56Epiphanius ....................83, 169Epiphánius ............................85Ér 96Erdély ..... 80, 98, 109, 123, 124erdélyi.................111, 125, 157Erdélyi László.......49, 158, 169Erdélyország.........................15Eri .........................................83Észak-Eurázsia .....................68Északeurópa..........................45Észak-Germánia .................103Északi Jeges-tenger ............103Észak-India...........................66Észak-Kína ...........................45északkínai ...........................101Észak-Németország ............103észt..........................................6Esztár..................................147esztergomi ............77, 120, 160Eszterházy ............................15Etel .................................85, 99Etele..............................93, 120Etelköz..................................39Etelközi.................................43Ethel .....................................83Ethele............ 83, 100, 108, 110Etil ................................93, 108Etrekarcsa ...........................120Etzel......................................93Etzelburg ..............................73Eufemia ................................68Eufrates.................................85Eunedubeli..........................107

184

Euphorion........................... 128Eurázia................................ 139Európa2, 6, 42, 43, 45, 46, 49,

51, 52, 58, 59, 63, 79, 93,94, 109, 111, 115, 125, 138,160, 162, 164, 175

európai6, 12, 17, 20, 25, 37, 46,49, 51, 53, 62, 110, 125, 138foglalás............................. 63nyelvek............................. 53

Eustahius ............................ 130euthalita ................................ 46Éva ..................................... 132Evilath .................................. 83Eviláth ...................... 39, 82, 87Evilath földje........................ 86Ezekiel................ 115, 117, 118

F

Faghan.................................. 56fajtudat...................... 7, 77, 165Farkas ............... 78, 83, 93, 111Faun................................ 47, 48fehér.................................... 123Fehér. 37, 38, 42, 121, 123, 169Fehér Géza ........................... 95fehér húnok....... 46, 49, 97, 125Fehér lovas ........................... 38fehér sziget ........................... 36Fehér sziget .......................... 37fehérhún.......................... 49, 85fehérhúnok............................ 63fehér-húnok .................... 56, 64fehérlóáldozat ....................... 69fehérló-áldozat.............. 67, 148Fehér-Magyarország... 123, 124Fehér-tenger ....................... 103Fejérvár ................................ 84Fekete-Magyarország . 123, 124Feketetenger ....................... 103

Fekete-tenger55, 68, 103, 104,105, 131, 159, 163

Felsı-Tisza ...........................99Fergussan..............................66Feriden.......................... 56, 169Fettich Nándor74, 107, 127,

143, 161, 169Fick.......................................48finn6, 38, 40, 41, 53, 70, 77,

80, 89, 148finnek............ 80, 109, 150, 164finnfajú .................................41finnugor .............. 57, 76, 79, 89finn-ugor39, 40, 41, 42, 49, 53,

54, 68, 72, 130, 142, 164Fiók Károly ............ 56, 66, 169Firduszi......................... 57, 131Firduzi ................................141Firoz .....................................56Fischer .......................... 34, 169Fischer Károly....................125Fischer Károly Antal ..........124Flarikula .............................134Flavius Josephus.................115foh ........................................36Fohát........................... 130, 136Forbáth László.............. 90, 169Franc Cumont.......................52francia..... 7, 12, 18, 47, 79, 113Franciaország ......... 51, 52, 159frank ............................... 93, 96Frankhon...............................45frankok .................................99Fravasi ................................145Fukuda..................................24

G

Gades..................................115Gádoros ..............................119Gaharwar ..............................62galaták ................................115

185

Galerius ................................51Galícia ........................103, 143Galilea ................................118galileai ................................118Gallia ..................................103Gandara ................................65Ganges...... 15, 61, 86, 113, 114garabonc ....... 36, 136, 137, 148Gardezi ...............................121Gaur......................................62Gazsár...................................97Gelonos...............................104Gelupka ................................97Genezis .........................81, 116Georgia ...............................116Georgiaiak ..........................133gepida ...........................98, 103Gepidák ................................94Gerard.............................13, 19Gérárd...................................35germán48, 73, 76, 81, 93, 103,

110, 154, 162, 167Germánia ..............................45germánság...........................103Gesta Hungarorum................75Getae.............................62, 106Géták ..............................60, 61Geyza....................................77Géza........ 91, 99, 160, 169, 172Giaiukátai ...........................126Gibbon..........................45, 169Gikhon..................................82Gilgames.......................84, 106Gizella ................................108goal .......................................66Gobi......................................38Góg81, 102, 115, 116, 117,

118, 119Gógánfa ..............................119Gógány ...............................119gógok..................................116

Gohil.....................................62Gómár.................................115Gombócz Zoltán ...........73, 170Gömbös Gyula....................165Gómer.....................82, 85, 116Göncölkarcsa ......................120górarenusok ........................116Gorda............................91, 142Gordas ..................................55görög47, 60, 74, 80, 100, 106,

128, 129, 130, 131, 132,139, 140, 147, 148, 157, 211birodalom.......................157

görögök56, 61, 84, 85, 102,103, 104, 105, 115, 128,129, 130, 160

Görögország .................89, 140görög-római ..........................93gót....... 48, 55, 93, 98, 103, 135Gótama Buda......................112Gótarca ...............................114Gótaura .......................112, 115gótok.............................93, 171Gótok....................................47Göttinga................................11Grachen ................................26Grahilot.................................62gruz-krónika .........................55gruzok...................................55Gudzsár.................................63Gudzsarát............................114Guei-shuang..........................86Gugi Benka.........................119Gugi Márk ..........................119Gug-puszta..........................119Guizar ...................................97Gula ......................................85Gumár...........................85, 116gupta .....................................56Gurda..............................42, 88Gurdézi ...............................161

186

guru .................................... 147Gurzastan............................ 141Gwalior............................... 110Gyál ...................................... 97Gyála .................................... 97Gyalóka ................................ 97Gyalpó.................................. 97gyálpó................................... 97Gyál-puszta .......................... 97Gyalu.................................... 97Gyalu-puszta......................... 97Gyarmat................................ 39Gyeics................................. 108Gyırffy György.................. 121Gyud..................................... 27Gyula34, 42, 72, 80, 85, 111,

119, 157, 169, 171, 172,173, 174, 211

H

hachhwahak........................ 111Hadisten67, 106, 107, 110, 122,

150Haihaja ................................. 62Hajmássy.............................. 77Halom................................. 120Hamadan .............................. 12Hamsa................................. 108Hanisch............................... 144Hannibál ............................. 159Hansa.................................. 108Hara................ 62, 67, 134, 150Haraly................................. 150Harastyán............................ 150Hari..................................... 134Harikules ............................ 134Harikul-es........................... 134Harlez ......................... 141, 170Háromság ............................. 26Hastinapura ........................ 113

hatalmas vadász az Úr elıtt87,88

Havilah ........................... 82, 83héber...................................132Hegyalja .............................150Heinrich Gusztáv..................73Heliogabalus.........................51hellének ..............................128Héra....................................129Herakleai Herodor ..............131Hercegszabar ........................55Herkules104, 106, 130, 131,

132, 134, 135, 137Hernak ..................................47Herodotos61, 68, 103, 104,

106, 107, 118, 130, 135,150, 152, 155, 170

herul....................................103Hesperidák..........................132Hestia..................................104Heungnoo .............................91Héva ...................................132Hevesy Vilmos ....... 54, 66, 170hido.......................................26Himalaya ..............................66Himalayák ............................16Himaláyák ...................... 15, 23Hindosztán............................60hindu............. 68, 112, 135, 136

bárd ..................................63hit122

Hinduk..................................66hiong-nu ......................... 46, 50Hirth ....................... 47, 48, 170Hitler ..................................165Hium-Tsiang.......................114hiungnu........................... 38, 39hiung-nu34, 45, 47, 48, 49, 50,

57, 59, 63, 64, 101, 109, 111Hiungnu................................91hiungnu-hún .........................39

187

hiung-nu-hún ...... 34, 47, 48, 49hiung-nuk .............................47Hjam-Dpal ............................28Hoanghó ...............................64Hodgson Brian Houghton133,

170Hold59, 61, 62, 66, 109, 110,

134, 153dinasztia .........................111faj111, 130

Hold nemzetség ....................59Holdfaj................................134holdkultusz .........................149Holdvilágpatak ...................152Hollandia ............................159Hóman41, 42, 43, 55, 72, 73,

91, 96, 120, 160, 170Hóman Bálint41, 42, 55, 72,

73, 91, 120, 160, 170Hongre..................................91Hoo...............................72, 122Hoops ...................................48Horka..................................157Hüllmann..............................45Hu-lu-ku ...............................48Hülü-kuan-kü........................48hún6, 7, 35, 38, 39, 40, 41, 42,

45, 46, 47, 48, 49, 50, 55,56, 57, 59, 61, 63, 69, 72,77, 81, 84, 85, 88, 95, 99,101, 108, 110, 112, 113,114, 116, 120, 121, 123,133, 134, 141, 150, 162,164, 168, 170, 172, 173, 175bástya .............................117birodalom.................98, 110eredet................................73Éva .................................130faj48fajú .............................72, 96fehér ...............................114

fejedelem..................97, 108fejedelmek......................134fekete..............................109hadifoglyok ......................51hagyomány.73, 76, 107, 135kapitányok........................69király ............42, 91, 94, 118királynév ..........................98kultúra ............................153maradványok....................98monda...............................73mondák.............................74nemzetség.......................114nép......................74, 92, 110népek..................57, 68, 149név..................................115nyelv...............................114sír90sírok..................................68származás ...........75, 76, 156telepedés.........................111töredék......................95, 100történet ...........................102törzs..........................88, 115törzsek..............................98törzsfı ............................100törzsnév ......................93, 97véreink............................141vitézek..............................94

Hún......... 33, 42, 47, 62, 63, 93Húnbirodalom.......................42hüne ......................................81Hunfalvy.......................73, 150hún-finnugor.........................57Hungar .......... 42, 43, 90, 91, 92hungár...................................87Hungaria .................91, 92, 102Hungária .........................73, 91Hungiák ..............................111Hungias.................................59Hungria.................................91

188

hún-hiungnu ......................... 48hún-hiung-nu ...... 45, 47, 48, 49Hunivár............................... 117hún-magyar34, 39, 43, 48, 72,

76, 85, 91, 156azonoság........................... 39rokonság............................. 7

húnmonda............................. 76Hunnensdorf ......................... 73Hunnia ............................ 73, 85Húnnia .................................. 83húnok15, 34, 39, 44, 45, 46, 47,

48, 49, 50, 51, 52, 56, 57,63, 65, 66, 72, 74, 83, 85,86, 87, 91, 93, 94, 98, 99,100, 102, 103, 106, 108,110, 111, 116, 117, 123,125, 134, 135, 138, 141,149, 150, 153, 156, 160,164, 172, 175fehér ................... 56, 64, 114

Hunor83, 87, 88, 89, 90, 108,119

Hunoracerta .......................... 87Húnország ................ 46, 78, 91hún-szabír ............................. 55hún-székely........................... 76Hunszer .............................. 111Hunter..... 14, 66, 114, 169, 170hún-török...................... 99, 134hún-turk ................................ 92hún-türk ........................ 74, 104hún-türkfajú............................ 6huny...................................... 49Hunza ................................. 111Huseng................................ 131Hydra.................................. 137Hylaia ................................. 104Hyus ..................................... 61

I

I. András.............................143Ibér .......................................40Ibn Fadhlon ........................121Ibn Kordahbeh....................116Ibn Rusztah.........................142Idık köre ............................141II. Endre..............................119II. Jusztinusz.........................36Ikshwaku ...................... 59, 111Il 61Ila111Ili-folyó ................................64Ilovajski................................49Inda.....................................134India6, 12, 14, 15, 22, 26, 27,

28, 33, 38, 41, 49, 51, 53,54, 56, 57, 59, 60, 61, 62,63, 64, 65, 66, 67, 77, 80,83, 84, 85, 86, 89, 97, 98,100, 103, 105, 110, 111,113, 114, 117, 132, 134,136, 141, 147, 150, 153,160, 165, 168, 169, 172, 174

indiai15, 19, 37, 61, 66, 69, 70,97, 111, 114, 115, 134, 137,153, 156, 160, 164bárdok ..............................62bevándorlás ......................60élet....................................23fejedelem.................. 63, 100felajánlások ......................22hadsereg ...........................58hatások ...........................162hódítás..............................65irodalom...........................33kontinens..........................18kormány ............... 12, 15, 18kultúra ..............................33kutatók .............................54lámák..............................147

189

nyelv.................................53nyelvek.............................53panditok............................26sivatag ..............................60szentírások........................38történelem ........................86tudós.................................65zarándokok.......................24

Indiai Tudós Társaság...........64indoszkíta ...............48, 56, 134

húnok................................65indo-szkíta ..........................134indószkíta .....................66, 164indó-szkíta ............................60indoszkíta-hún ......................57Indószkíták ...........................66Indranastha .........................134Indu...........................58, 59, 61indus .............................92, 111Indus61, 64, 66, 67, 83, 117,

130, 134Indusok...............................134Inki .....................................147Inlil .....................................147Inohoffer.............................142Io 129, 130Ió 89, 105, 129, 130Ipolyi ................ 79, 81, 95, 170Ipolyi Arnold .. 79, 81, 140, 170Irán41, 49, 51, 53, 56, 86, 87,

109, 141iráni43, 48, 56, 57, 143, 155,

160, 162kultúrhatás......................141

Irkuck ...................................11Irnák .....................................72Irnik ...... 42, 72, 88, 91, 98, 153Irtis ...........................45, 46, 63Irtisz......................................36Isdubárok..............................80Isis ........................................89

Isperich .................................43Istár.....................................147Isten kardja .........................105Isten ostora .....................52, 94Isten Ostora.........................110Ister.....................................103István ................2, 84, 123, 211Isztár ...................................147Itália................................45, 94IV. Béla ................................95izlandi ...................................93izmaelita ...............................96

J

Jabdierti ................................91Jafet ........ 81, 84, 102, 116, 119Jáfet ..........................82, 83, 85Jaik .......................................85Jakint ..................................101James Prinsep .......................20James Tod...............57, 58, 134japán ...............38, 90, 108, 165Japán.......................24, 90, 165japánok .....................7, 90, 164Japhetosz ..............................84Jareja.............................62, 134Jászai ....................................82Jat ...........................61, 62, 106Jät .........................................66Jatok .....................................61Jáván.....................................82Jaxartes ... 36, 37, 46, 64, 66, 67Jehun...............................61, 67Jeniszei .................................49jeniszejvidéki........................40Jenı.......................39, 168, 171Jeremiás......................115, 117Jerney .........................143, 170Jeruzsálem ......................36, 37Jesse Benedict Carter............52Jethwa-Kamari......................62

190

jogar ............................... 35, 37jogarok ..................... 35, 36, 37jogar-ujgurok........................ 35Jogra ..................................... 37Jordán................................. 118Jornandes47, 55, 88, 106, 123,

135Josua Stylites........................ 85Jóúszó................................... 97Jüeban................................. 101jüebani ................................ 101juecsi .. 51, 64, 85, 86, 114, 130jüecsi .................................. 123juecsik ............................ 64, 65jueh..................................... 130juehti................................... 130jugarok.................................. 16Jugera ................................... 37Jugria .................................... 37jugur ..................................... 37Julduz ................................... 61Julian .................................... 43Julián barát ....................... 5, 33Jupiter................................... 89Justinius................................ 91Justinus................................. 83Jut ......................................... 61

K

kabar....................... 40, 56, 100kabarok........... 41, 99, 121, 124kabir ..................................... 83kabiri .................................... 83Kabul ................ 12, 64, 66, 171Kábul .................................... 64Kachhawaha ......................... 59Kachhwahak......................... 85Kachwaha............................. 62Kádár.................................... 83Kadicsa................................. 83Kadocsa................................ 69

Kafsak ................................116Kah-gyur......... 25, 26, 113, 114Kah-Gyur............................112Kah-nyur...............................27Kajani ...................................56Kajurnorsz ..........................131Kala Chakra........................141Kala-Bagh...........................130Kala-chakra ..........................27Kala-Chakra ................... 27, 36Kaladzs.................................85Kalahansa ...........................108Kalâpa ............................ 36, 37Kaláz ..................................119Kaldea ..................................80Káldea ................................147Kaleh ....................................86Kalevafi ................................80Kalevafiak ............................80Kalevala............ 77, 80, 89, 171Kalidása................................65Kalifa....................................45Kalki Avatár .........................38Kalkutta .............. 14, 21, 23, 57kalkuttai.......................... 17, 58Kállay ................... 79, 140, 171Kállay Ferenc ............... 79, 171Kalvin.................................151Káma ....................................37Kamennija babák..................68Kánaán..................................82Kanaudz................................59Kandahár ..............................64Kandra Kabos79, 140, 171, 175kangar...................................54Kangar ..................................91Kangkü ...............................101Kaniska.................................86Kan-szu ................................34Kanum..................................13Kaofu....................................64

191

Kapilavastu.................113, 114Kapuvár ................................59Kapuvári .............................126Karácsonyi János 119, 126, 171Karanzsin..............................73Karcsa.................................120Karma.....................52, 92, 151Kárpát-haza ..........................74Kárpátok7, 43, 72, 99, 156, 157Karsa...................................120Kartal dőlı..................120, 152Kashiapa ...............................26Kashyapa ............................156Kasmír ..................................12Kaspi-tenger . 55, 105, 116, 130Kaspi-tó41, 43, 46, 51, 60, 61,

86, 98, 138Káta ....................................126Kathi ...............................62, 63Kathi-avar.............................62katiárok...............................105katiarusok ...........................104Katona ........................151, 171Kaukázus41, 42, 49, 53, 55, 81,

82, 87, 103, 105, 116, 119,129, 130, 131, 133

kaukázusi39, 43, 49, 82, 116,117, 133, 160, 163

Kaukázusvidék .....................43kaukázusvidéki .............55, 163kazár ............... 50, 56, 142, 155

birodalom.......................157törzsek............................158

Kazár ..............................85, 99Kazárbirodalom..................138kazárok .......................109, 138Kazárok ..............................120Keár ......................................83Kék-Kálló .............................96Keled ....................................83Kelet-Ázsia...........................38

keletázsiai .............................40Keleti Magyarország ............43Keleti óceán........................105Kelet-Magyarország .............99Kelet-Turkesztán ................112keletturkesztáni.....................36kelta ..............................79, 135Kemál Atatürk ................49, 52Kende .........................119, 120Kermanshah..........................12Keszi.....................................39Ketel .....................................99Keve ...............................69, 83Kézai69, 83, 88, 94, 99, 100,

102, 108, 109, 110, 135,160, 171, 174

Kézai Simon ...69, 88, 171, 174Khabukszi-gyla.....................91Khákán................................141Khala-chahra ........................28Khám ....................................82kharkas................................137Khasgar.................................90Khasi...................................137Khatal .................................141Khatun ................................141Khazar ................................121khoitu..................................105Khorassán .............................12Khulatsi ..............................105Khulghatsi ..........................105Khun .....................................49Khus ........... 81, 82, 85, 86, 111Khusdia.................................87Khusistan........................82, 86khusita ..................................85khusiták ................................87Khusnaváz ............................85Khuzun ...............................117Kian ......................................61Kichi ...............................62, 63

192

Kiev.................................... 107kígyó............. 61, 122, 135, 136kígyók......... 135, 136, 137, 149kígyó-törzsek........................ 61Kígyótörzsek ........................ 60Kína11, 16, 37, 46, 48, 51, 61,

72, 86, 101, 130, 164, 165kínai6, 18, 19, 26, 34, 35, 36,

38, 39, 42, 47, 48, 51, 59,60, 61, 62, 63, 65, 79, 86,91, 101, 108, 111, 116, 117,130, 145, 146, 149, 155, 167birodalom................. 49, 101fal48határ ................................. 90mítosz............................. 136nagyfal ....................... 47, 51tábornok ........................... 64

kínaiak36, 38, 46, 47, 64, 107,113, 130, 164

Kingán.................................. 38King-li ................................ 107Kingsmill........ 47, 57, 108, 170Kiov.................................... 107Kiow..................................... 99Kipcsák................................. 46Kipin..................................... 64Király György .............. 77, 171Királyfikarcsa..................... 120kirgiz .......................... 121, 165Kis Tibet............................... 38Kis-Ázsia.............................. 60Kis-Bokhara ......................... 46Kisgógánfa ......................... 119Kisgyalán.............................. 97Kis-India............................... 39Klaproth........................ 45, 171Klingsor von Ungerlant ........ 78Kobad ................................... 91Kodály.................... 79, 80, 171Kohlugu-szoros .................. 117

Kokhand ...............................61Kol.................................. 38, 53Kolaxais...................... 104, 105Kölcsey....................... 119, 171Kolozs ..................................97Komárom...................... 68, 120kommunista ........................165Kong-tsens............................26Konrád.......................... 78, 119Konstantin43, 54, 91, 99, 121,

125, 126Konstantinápoly ...................12Konstantinos Porfirogenetos 40koreai.............................. 38, 41Korhány..............................120korhányhalmok.....................69Korógy..................................96Korógypuszta .......................97Kırös...................... 11, 71, 168Kırösök................................96Korozmia........................ 39, 99korozmiai............................100Koruk....................................54Kosala.................................113kozár................. 40, 43, 96, 164kozárok..... 40, 56, 99, 116, 156Közép-Azsia .........................79Középázsia ...........................46Közép-Ázsia ............. 49, 65, 86középázsiai35, 40, 42, 61, 79,

143, 153Közép-India........................110KözépVolga........................103köztörök.......................... 40, 41Kraknakátai ........................126Kremhelt...............................93Kréta.....................................87Krim-félsziget.......................47Krimhild ...............................93Krishna ............. 23, 59, 62, 111

193

Krisztus22, 25, 27, 45, 50, 118,136, 140, 175

Krisztus Urunk .....................22Krohn Gyula .........................68Krömhelt...............................93Kronosz ..............................129Krum kán............................100Kuartzi-tzur ..........................91Kubán .....................42, 91, 116kubánvidéki ..........................55Kulche ....................48, 83, 119Kulchey de Gug..................119Kulcsa...................................36Kuma ........ 42, 43, 55, 116, 117Kummagyeria .......................43kun40, 68, 75, 79, 126, 127,

170Kun.......................61, 127, 174Kun László .....................75, 95Kund.............................68, 120Kundalini ............................136Kündü.................................120Kung.....................................36Kunga-Nying-po...................36Kur..............................131, 133kurgánok.........................49, 69Kurt.................................42, 72Kürt.......................................39Kurzán ................................120Kusa........................59, 85, 111kusán.....................................86Kusán..............................85, 86Kusánbirodalom ...................86Kusán-húnok ......................134kusánok...........................85, 86Kusánok..............................141Kushambhi..........................113Kushiták .......................59, 111kutai....................................134Kuun Géza..............17, 18, 171

L

Labore...................................12Ladak..............................12, 17Laelih....................................65Lahore...................................60laka-szkíta.............................56láma ..................12, 14, 35, 147lámák ..............................22, 28lapp.......................................53Lara...............................59, 111Laríták ................................111Larnica..................................12Lassa.....................................15Lassza ...................................16Latakia..................................12latin18, 47, 74, 75, 78, 79, 92,

147, 154, 164Lau-schang ...........................48Lebediasz..............................54Leh........................................12Lehel...................................151Lemminkäjnen..............89, 171Lemuria ................................37Leo pápa ...............................93Lét.........................................83Leuente .................................48Levédia .................................39Levediai ................................43Levente .................................83Lhassza ......... 23, 28, 35, 37, 97Li Tai Po...............................50Li Tai-Po ..............................94Liang.....................................47lichabi .................................113Ligeti Lajos...............34, 48, 49Lipoxais......................104, 105Li-Tai-Po ..............................94Litsabi.................................114Lobpor ..................................36Lóczy Lajos ..........................37London............................25, 58

194

londoni............................ 15, 58Lord Amherst ....................... 13Lucifer ................................ 130Lukácsi Kristóf............. 85, 172

M

Macmurdó ............................ 62mácsói Anna......................... 95Madai ................................... 82Mádara ................. 69, 152, 160Madarai .............................. 162Madhyamika......................... 22Madonna............................. 136Madzsar ................................ 42Magas ................................... 61Magna Hungaria........... 43, 101Magna Hungária................... 46Mágóg81, 82, 92, 102, 107,

115, 116, 117, 118, 119Magor ....................... 87, 89, 90mágus pap................... 148, 151mágus vallás ....................... 142mágusok ....... 57, 101, 147, 148magyar2, 5, 6, 7, 36, 37, 39, 41,

43, 45, 46, 52, 73, 78, 79,86, 89, 95, 96, 110, 119,123, 145, 155, 160, 164,167, 168, 170, 171, 173,174, 175államalapítás .................. 138családok ......................... 120eredet................................ 19faj8, 22fajta .................................. 19fajú ................................... 73fehér ............................... 123festımővész ................... 126föld..................................... 7hagyomány..................... 105harcmodor ...................... 159haza.................................. 72

hit148jövı ....................................8király ................................99királyok ............................92kocsi .................................68közönség ........................159krónikaírók.......................39mesék .............................132mythológia .....................140nemzet..............................34nemzetségek...................119nép39, 40, 41, 72, 73, 76,

101, 124, 158népmesék .......................106néprege...........................136népzene ............................79név........................ 90, 92, 93nevek................................93nık ...................................68nyelv............. 41, 47, 56, 139öncélúság .......................165ıstörténelem.....................54ıstörténet..........................12regısök.............................78sírok .................................68személynevek...................48szokás...............................70szókincs............................53szöveg ........................ 14, 21társadalom........................33történetírás ............. 102, 154törzs..................................89törzsek............ 123, 125, 158törzsszövetség ..................43tudós.................................47ujgur .................................35úr 97vallás ..............................142vértanú ...........................142vezér...............................157

195

Magyar15, 17, 20, 21, 22, 24,33, 42, 48, 49, 57, 66, 73,80, 81, 93, 108, 119, 131,143, 158, 160, 168, 169,170, 171, 172, 173, 174,175, 211

Magyar Keletázsiai Társaság 24Magyar Tudományos

Akadémia ...................20, 21Magyar Tudós Társaság .15, 22magyar-hún.....................73, 76magyari.................................42Magyari ................................42magyarok..................34, 40, 99magyarok-húnok...................23Magyarország7, 15, 21, 43, 59,

67, 92, 95, 96, 123, 124,150, 160, 170, 172, 211

magyarság7, 8, 39, 41, 53, 73,74, 78, 79, 80, 99, 116, 121,125, 133, 139, 154, 156,157, 160, 161, 163, 165,167, 168, 169, 173, 175mítosza ...........................156

Magyer ...........................88, 91Magyeri ..........................43, 55Mahabharata6, 33, 54, 59, 68,

134Mahabharáta .................14, 134Mahábharata .......................134Mahi .....................................63Makwana ........................62, 63Malan....................................21Malva....................................65Mandala................................27Mandsu.................................51mandzsu............................6, 41mandzsú................................18Manes ...................................87Mani .............................87, 150Mani khán.............................87

Manó.....................................87Manu........... 59, 61, 67, 87, 111Manus ...................................87Mao-tun ..............................109Mao-Tun...............................42Máramaros..........................124Maravar ................................85Marcus Dods.......................112Marduk .................................87Mari ....................................134Márk ........... 69, 83, 84, 92, 119Márk Krónikája ....................83Marosköz..............................95Marót ....................................97Marsi.....................................87Marwar .................................59Marwár ...............................111massagéta........................51, 56Massagetae .........................106Massageták ...........................60Mathura ..............................113Matsya Avatar ......................84Mátyás ........ 43, 46, 77, 94, 164Matzaron...............................55Mau-tun ................................48Mawaru-n-nahr .....................60Mazar....................................43Mazar-Dag............................93Mazar-folyó ..........................93Mazda........... 75, 119, 144, 146

hit142, 146vallás ......................138, 141

mazdayaznán ......................142McGovern.....................86, 141Mdo ........................27, 28, 113médek .................................110Média..........................106, 141Megy.....................................92Megyer..................................92megyeri.................................42Meher Dáver.......................145

196

Melich János................. 75, 111Mén-Marót ..................... 96, 98Menny .......................... 88, 145Ménrót .......................... 96, 100Menroth .......................... 83, 87Menróth ................................ 88Ménroth ................................ 90Meotis....................... 55, 87, 88Meotisz........... 41, 87, 105, 133mervi .................................. 146Mésekh ................................. 82Mészáros Gyula.............. 49, 55Method ............................... 157Metois................................. 105Mewar ............................ 59, 63Mewari Ranák ...................... 59Mihály .................................. 80Mihir..................................... 85Mihiragula ............................ 85Mihirkula............................ 110Mikádó ............................. 7, 72Mike ............................... 48, 83Ming ............................. 85, 156Mingi .................................... 48Minos.................................... 87Mirkula................................. 65Miske.................................... 83Mithra........... 51, 141, 152, 168Mithra-gyula......................... 65Mithraizmus ......................... 51Mithras ... 79, 90, 143, 152, 153Mithrás ....................... 129, 143Mitzráim............................... 82Mobad ................................ 141mocsárláz.............................. 35Modi50, 52, 56, 65, 85, 91,

110, 141, 144, 172Módi ..................................... 92Moger ................................. 102Móger ................................. 119Moghdzsi.............................. 63

mogul.............................. 50, 63Mogul ...................................61Mogy ....................................92Mogyer ..................... 55, 72, 92Mogyeri ................................55mohácsi vész ................ 40, 160mohamedán .................... 79, 96Mohamedán..........................68mohamedánok ........ 18, 63, 142Mohammed................. 112, 168Moldova .............................111Molenburg ..........................103Monarchia.............................15Monda ..................................53Monerieff..............................51mongol6, 18, 38, 40, 41, 45, 50,

57, 61, 62, 63, 66, 72, 79,84, 87, 90, 91, 94, 103, 105,108, 117, 138, 164, 167

Mongol .................................61Mongolia ............................165Mongólia ...................... 90, 169mongolok20, 35, 37, 45, 46, 85,

105, 150, 164mongoloknál.........................69Mongolország.......................46Mont Abu ...........................111Moór Elemér ........................40Moorcraft..............................21Moorkraft .............................12mordvin ................................53morvák................................157mosony ...............................124Moszkva ...............................11Mózes ... 81, 83, 85, 86, 89, 117Much ....................................48Müllenhof.............................48Munda .................... 38, 66, 175Mundzuk.............................110

197

N

Nag .......................................60Naga ...........................135, 136Nagas..................................105Nagy Károly .................98, 107Nagy Péter ..........................127Nagy Sándor102, 115, 116,

117, 118, 130, 134, 167,172, 174

Nagy-Bolgárország...............43Nagyenyed............................11nagyenyedi............................11Nagyfal ...............................117Nagykáta.............................126Nagykırös ....................71, 119Nagyszentmiklós ..................95Nagy-tó.................................47Naoshirvan............................56Naoshirván............................56Naoshisvan .........................117Nap59, 62, 66, 67, 85, 90, 109,

110, 142, 153dinasztia ...................85, 111

Nap dinasztia ........................59Nap nemzetség .....................59Napcsalád .............................59Napisten108, 122, 148, 152,

153Napkirály..............................65Napoleon ................................7Napóleon ............................159Napország...............................6Napos..................................105Naráda ..................................92Natsu.....................................90Naval ..................................116Nebróth.................................83Neilos .................................130Nekhó .................................118Némäti Kálmán.....................47Nembrothus ..........................83

német .......... 47, 73, 93, 95, 142császár ......................98, 157császárok ........................107eredető..............................73költı .................................78monda...............................76nép..................................165szájíz ................................78

Németh Andor ....................116Németh Gyula34, 48, 53, 75,

173Németország...........51, 52, 107Nemprót....................81, 97, 98Nemproth..............................83Nempróth......................83, 119Nemrót..................................98Nemroth................................83Nepál ............................17, 113nepáli ..................................113Nestor .................................123Netad ....................................94Neumann ..............49, 103, 105Newári Ranák .....................111Nibelungenlied .....................78Niebuhr.......................103, 173Nil.......................................130Nilah ...................................130Nílus ...........................105, 130Nimród81, 82, 83, 85, 86, 87,

88, 89, 90, 98, 100, 106, 111Ninive ...................................86Ninus ..............................83, 86Nippon....................................6Noé ..... 81, 82, 83, 84, 115, 132Noin-Ulai..............................49normann................................99Nya-Khritsan-po.................114Nyírség ...............................124Nyugat-Ázsia......................116nyugatázsiaí ..........................46nyugateurópai ...............98, 112

198

Nyugat-Tibet .................. 20, 97nyugat-tibeti ......................... 12

O

Obor ..................................... 81ó-bulgár ................................ 89Odessza ................................ 11Ogr ....................................... 81ogur .............................. 41, 121Oguz ..................................... 40Ögyek ................................... 83Oláh...................................... 76olasz ........................... 159, 165Olaszország ........................ 159Oleg...................................... 99Olympos ......................... 80, 90Olympus ..... 106, 129, 131, 139Ompod.................................. 83Onech ................................... 89Oneth.................................... 89Onghó................................... 69Onghon......................... 69, 153onogur ................ 42, 43, 55, 91Onogur.......................... 55, 142óperzsa ............................... 112Orenburg .............................. 46Orkhon.................................. 49orkhoni ....................... 121, 150Orkhoni .............................. 109örmény........ 12, 55, 85, 87, 117Ormuzd............................... 144Orosius ....................... 135, 173Örösur................................... 99orosz . 48, 73, 93, 101, 164, 165oroszországi.................... 69, 77orpheusi .............................. 129Orsolya ................................. 93Os-et-i................................... 55ıs-finn ................................ 103ıshaza............................. 23, 33osi ......................................... 55

Osiris .......................... 132, 136ısmagyar68, 83, 89, 107, 136,

139, 148, 149, 153, 154,160, 161, 162, 163vallás ...................... 139, 140

ısmagyarok51, 70, 87, 116,120, 141, 142, 150, 153

ısperzsa ..............................108ostrogothok.........................103ısturáni .................................80oszét......................................55Oszét-föld .............................55osztják ..................................53osztjákok ........................ 37, 54Osztyák.................................53osztyákok........................ 54, 92Othmár..................................83Ottokár..................................95ou-huon ................................63Oxus ............................... 46, 51Oy.........................................90ozmán ..... 40, 49, 138, 156, 164ozmán török..........................40özönvíz ................... 83, 84, 133

P

Pacinak .................................91pahlavi ..................................92Palas ...................................105Palesztina............................118Páli .....................................106Pallas Athene......................136palóc .....................................79Panda..................................134Pandafa...............................134Pandavák ..............................54panditok................................26Pandu.............................. 59, 60Pandzsab................... 51, 64, 66Pannonhalma ......................119pannonhalmi ....... 119, 160, 162

199

Pannonia ...................84, 94, 98Parabrahm...........................108paralaták .............................104Páris......................................93Parker ............. 47, 57, 101, 173parszi .... 92, 143, 144, 145, 146parszik ................................148parszüzmus .........................144pártusok ........................64, 142pasiani...................................60passaui ....................78, 91, 108pa-su-ki-li .............................48patinák ........................126, 142Pauler Ákon..........................95Pavie.....................................23Pe tanju.................................47Pecsora .................................37Peking.............................25, 48perezi ....................................65Permia...................................43Peronne páter........................88perzsa12, 19, 54, 56, 82, 91,

138, 142, 148király ..............................117nép..................................141

perzsák55, 103, 142, 143, 146,151

Perzsia12, 54, 56, 82, 85, 87,130, 141, 147, 153

Pesavár .................................12Peshadai................................56Pest ... 89, 97, 99, 111, 126, 172Petz Gedeon..........................73P'hal-ch'hen...........................26Philoteria ............................118Phrigia ..................................87Pilgerin .................................91Pilgrin ...........................78, 156Piligrin..................................91Pilis-hegység ......................162Pilon .....................................86

Pinkerton ..............................61Pishon ...................................82Pliszka ..................................69Podpál...................................19pogány67, 68, 75, 86, 97, 136,

150, 154, 161, 162, 171vallás ..................................7

Pokol...................................145Polybius..............................118Pomáz .................119, 143, 162pomázi ................................152Pomeria...............................103Pontus .................................104pontuszi ................................49Porta Speciosa ....................120Pórus...................................133Porussia ..............................103Pot ........................................19Pourusaspa..........................133pozsony...............................124pozsonyi..........................78, 83Prága.....................................95prákritos................................66Pratihara ...............................62Pray.......................................34Pray György .......................164Prayaga ...............................113Prinsep..................................21Priscos rhetor 93, 106, 110, 162Priscus rhetor..................55, 77Priszkosz.............................156Procopius..............55, 123, 173Promatha.............................130Prometheus61, 68, 81, 89, 128,

129, 130, 131, 132Ptolemeus .............................64Pukdal...................................13Puranabeli.............................60Puranák.....................58, 60, 61puritánok.............................139Put.........................................82

200

Q

Querfurti Szent Brunó ........ 123

R

R’Gyud................................. 27Radloff.......................... 48, 173Radzsadasthán ...................... 69Radzsagriha ........................ 113Radzsasztán .................... 57, 58radzsput .............. 62, 67, 68, 69Radzsput............................. 134Radzsputana ......................... 58Rádzsputana ....................... 114radzsputok .. 62, 63, 66, 68, 153Radzsputok........................... 66Raghu-Vanca........................ 65Rakshasák............................. 80Ráma ................ 59, 69, 85, 111Ramajana.............................. 69Ramstad................................ 38Ráthonyi János ..................... 90Rathor................................... 62Rawlinson................... 103, 155Regino apát........................... 92Renan Ernı................. 118, 173Réva...................................... 69Rgyud ................................... 27Riedl Frigyes ........................ 73Rigvédák .............................. 66Rishi ..................................... 84Ri-thlen............................... 137Róbert Károly..................... 137Rodusi Apullonius.............. 102Roessler ................................ 73Róma51, 56, 63, 74, 87, 91, 93,

109, 138, 140, 142, 157római51, 91, 93, 139, 140, 148,

152kıfejtı ............................ 152légiók ............................. 138limes............................... 162

pap..................................140táborhely ........................152vár ....................................99

római birodalom...................51Római Birodalom.................45románok..............................125Royal Asiatic Society ..... 21, 58Rudolf...................................95Rurik.....................................99Rusz..................................4, 85ruthének...................... 102, 125

S

sabar .....................................55sabásiai ...............................129Sabasius...................... 129, 143Sabausiai.............................131sabir ......................................55Sacan ..................................105sacarauli................................60Sahname ............. 141, 143, 169Sahnámé ...............................57Sáh-Náme...........................131Saka.................. 59, 60, 68, 114Sáka....................................112Saka Dwipa ..........................59Sakadvipa ..................... 60, 111Sakadwipa ...................... 61, 68Sakasena...............................60Sakatai ..................................61Sakataj ................................111sakhak...................................62Sakya..................................112Salamon..............................107sámán...................... 36, 81, 137sámánizmus ..........................36sámánok.......................... 35, 36sámánvallás ..........................36Sambos ...............................134Samo.....................................38Samothrace...........................83

201

Samye...................................28san-jü ..................................108Sankrant................................70Santanu ...............................134saragur ..........................55, 121Sárga-folyó ...........................64Sárga-tenger..........................63Sárika....................................26Sarju .....................................69sárkány . 80, 122, 135, 136, 137

rend ................................136Sárkány.................81, 122, 137Sárrét ....................................96Sarwaiya ...............................62Saul.....................................118Saurastra ...............................63Sauromatian........................106Scythia..................................92Scythogol............................129Scythopol....................118, 143Séba ......................................82Sebestyén......................78, 174Sebestyén Gyula ...................78Sehlözer................................73Seidon...................................12Sem.......................................82Semiramis.............................86semita .............................81, 85sémita ...........................83, 155sendai....................................24senyü................... 101, 108, 109Seramis .................................86Ser-csín.................................26Serragun ...............................55Sesostris................................83Shakya ................ 112, 113, 114Shakya Rikhrot-pa..............114shamán................................147shámán.......... 97, 131, 136, 141shamantizmus .......................27Shambala .......... 35, 36, 37, 141

Shambali...............................37Shamballa .............................27Shams-ul-alma....................144Sheshnagdes .........................60Sheshnagdesa........................60Sheshnay...............................60Shesnay.................................60Shravasti .............................113Shuddhodana ..............112, 113Sicambria............................110Sicilia..................................129Siciliai Diodoros.........105, 106sidhik ....................................28Sifahián.................................36Sigace-ó................................97Sihon.....................................27Si-King .................................44Silar ......................................62Simonax..............................103Sinamru ..............................108Sinclair..................................66Singar Chuori .......................63Sing-Yung ............................65Sirt ........................................46Sita............................27, 36, 37Siva...............................70, 136Siva éjszakája .......................70Sivaratri ................................70Skandagupta ...........56, 65, 100Skandagupták .......................65Skander bég ..........................12Skandinávia ........................103skandinávok..........................93skirek ..................................103skolotusok...........................104Skythia Minor.......................47sobamogera.........................100Soka....................................105Soltszéki .............................120sólyom ..................................72Soma...................................145

202

Somogy ................................ 97Songar .................................. 72Sonkar .................................. 72sopron................................. 124Sopron .......................... 97, 119Sorbonn .............................. 113Sosiosh ................................. 38Sourvjaki .............................. 70Spanyolország .............. 51, 159St. Gallen............................ 161Stan-gyur .......... 25, 36, 37, 114Stein Aurél ......... 117, 123, 174Strabo ............... 47, 60, 64, 174su 47, 48, 51Su61Sung-Yung ........................... 65Surlódana............................ 115Surya .............................. 58, 59Suryavansa ........................... 59Susiana ................................. 82Sutlej .................................... 60Sutra ..................................... 26Sycambria........................... 162szabar ............................. 54, 55szabarok................................ 54szabartoiaszfaloi ................... 54szaber ................................... 55Szaber................................... 55szaber-hún ............................ 55szabir .......... 43, 50, 55, 81, 172Szabir ....................... 43, 55, 91szabír .................... 40, 133, 160szabir-hún............................. 91szabír-hún............................. 55Szabirkán.............................. 98szabirok ................................ 55Szabó Dezsı ........................... 2Szabó Károly94, 171, 174, 175,

211szák....................................... 64száka................................... 112

Szakakátai...........................126Szákja ...................................59Szaklat ..................................85Szákya ..................................26Szalárd................................159Szallam....................... 116, 117Szalmakátai ........................126Szamara ..............................116szamarai..............................116szanszkrit14, 18, 23, 27, 53, 54,

66, 87, 92, 108, 130, 146mővek...............................26

Szarmata.............................106szarmaták............................103Szasszanidák.........................65szász .....................................73szaszanida...........................143szászok ......................... 51, 125Szatmár...............................126Százhalom ..........................120sze.........................................64Széchenyi Béla ............. 37, 174székely5, 11, 33, 40, 100, 109,

142népballadák ......................77

székelyek .. 95, 96, 99, 100, 157székely-hún...........................76székelymagyar......................15Szekér Joachim.....................34szel........................................64szeldsuk ..............................108szeldzsuk ............................164Szempte ...................... 119, 120Szent Genovéva....................93Szent György......................137Szent István42, 92, 95, 99, 111,

120, 123, 158, 160, 170, 173Szent Izidoros.......................92Szent János38, 80, 115, 117,

122, 132, 142, 151Szent Jeromos.....................116

203

Szent László ...........75, 90, 126Szent Márton ......................162Szent tőz .............................141Szente ................. 119, 120, 171Szente-Mágócs ... 119, 120, 171Szentföld...............................45Szentlırinckáta ...................126Szent-Mágus.......................120Szentmártonkáta .................126Szentsó ...............................120Szenttamáskáta ...................126szerbek................................125Szerémség.............................99Szervác .................................93Szervény ...............................83Szevillai Izidor ...................116Sziamek ..............................131Szibéria...............................127szibériai .............. 127, 146, 147Szilágyi.................................77Szinnyei József .....................33szír .............. 116, 117, 118, 172szittya .................................112szkíta57, 58, 60, 61, 62, 66, 67,

68, 69, 81, 90, 102, 103,104, 105, 106, 112, 113,114, 116, 117, 118, 126, 130csoport............................118eredet..............................132eredető..............................62forrás ..............................106források ..........................131íj 131kardkultusz.....................107királyok ..........................131legendák .........................104mép.................................118népek................................68név..................................102szokások...................67, 153telep..................................59

törzs..................................63törzsek..............60, 114, 130

szkíta-hún ...........................113szkíták51, 61, 64, 68, 82, 85,

102, 103, 104, 105, 133,143, 150, 152, 160földje ..............................104királya ............................131városa .............................118

szkítaság ...............................57szkítaszarmata ....................162Szkítes ........................104, 105Szkíthia.................................82Szkítia59, 60, 67, 68, 99, 102,

103, 107, 111, 119, 131szkitiai ................................102Szklemár...............................73szláv..........................11, 49, 93

föld .................................123népek................................99név....................................99rabszolgák ......................154szavak...............................41törzs..................................99törzsecskék.....................155

szlávok.......... 81, 103, 155, 157Szoárd.................................159Szogdak ..........................47, 48szogdi ...................................48Szogdiana .............................64Szogdiána .............................64szogdok.................................48Szolnok.................................97Szörény...............................125Szourva.........................70, 153Szt. Hieronymus ...................47Szt. István .............................93Szt. László ..........................101szu.........................................64Szuktag .................................47Szuk-tak................................47

204

Szultán.................................. 97szumir................... 17, 106, 155szumír......... 132, 135, 139, 147Szumiria ............................... 86szumirok......................... 84, 87szumírok....... 27, 139, 142, 151Szuria............................ 70, 153szurja ...................... 61, 70, 153Szurja ........................... 62, 153Szőz.................................... 136

T

Táborhegy .......................... 118Tadzsik ................................. 60Tadzsikok ............................. 60Tagányi Károly............. 77, 174Tahia..................................... 64Tak ................................. 60, 62Taklamakán ........................ 117Taks...................................... 83takshak............................ 60, 62Takshak .................... 60, 61, 62Taksony................................ 96táltos ................................... 101Tamais ................................ 115Tanaus .................................. 83Tangra ........................ 150, 153Tanhu.................................... 83Tankátai.............................. 126Tantra ................................... 27Tápió ............................ 89, 150Tápiószentmárton................. 90Tarah .................................... 83Tarbagataj........................... 101Targit .................................. 105Targitaos............................. 104Tarján ................................... 39tarkhakhu............................ 105Tartarus .............................. 129Taskent ................................. 61Tassi láma............................. 97

Tatan.....................................63tatár40, 46, 50, 61, 62, 84, 105,

152, 164Tatár .....................................50tatárjárás ......... 67, 97, 111, 160tatárok...................................63Tatárok .................................51Tatárország......... 34, 39, 45, 46Taurus.................................115Távol-Kelet.............................6Teesa ....................................13Teherán.................................12Tele.......................................46Teleki Pál ................... 6, 52, 75Temes .................................125Temesvár ..............................11Tenger ........................ 150, 153Terrai ....................................15Testei-Lapapu.......................35Tétény.................................111Teté-tlen .............................136Thana...................... 81, 83, 119Themis Gea ........................130Theophanes...........................55Theophilactus .......................55Theophylaktos ............ 148, 149Therumtis ...........................137Thierry Amadé ............. 94, 211Thirás....................................82thlen....................................137Thot ....................................145Thráciá................................105Thubál ..................................82Thunman...............................73Thuróczi ....................... 83, 148Thuróczy....................... 76, 148Tibet12, 15, 17, 18, 19, 20, 21,

23, 25, 28, 35, 36, 37, 59,64, 92, 97, 111, 113, 136,141, 168

tibeti

205

angol.................................14beavatottak .....................135évkönyvek........................35falu ...................................13fogalom ............................13geográfia ..........................18győjtemény.......................21hagyomány.......................37irodalom...............12, 25, 33írók .................................114kolostorok ......................141könyv................................35könyvek......................25, 37könyvfordítások ...............25könyvgyőjtemény...........112lámák..............................147munka.....................113, 114mővek...............................14név......................26, 27, 112nyelv12, 17, 18, 19, 21, 97,

113nyelvtan............................14szent könyvek...................27szó ....................................13szótár..........................21, 53tanulmányok.........14, 18, 25út 13zarándokok.......................24zárda...........................13, 14zárdák.........................14, 18

Tibeti ..................................175Tibeti Aranyszabályok könyve

.........................................11Tibeti Aranyszabályok Könyve

.........................................17tibetiek.............. 19, 20, 26, 117Tigris ....................................85Timur....................................61Timurlenk .............................55Tisza .......................13, 95, 162Titalja ...................................15

titán.......................84, 128, 129titáni................................82, 83titsabi ..................................115tjele .......................................46tochari...................................60tochárok................................64Tod58, 62, 65, 66, 70, 106,

111, 134, 175Toghrul ...............................108toiaszfaloi .............................54Tokar ....................................60tokár......................................51Tokaristan.............................60Tomyris ................................60Ton-war ................................62Toramana..............................65Toramána..............85, 100, 110Torda ....................................83török38, 40, 41, 42, 45, 46, 48,

49, 50, 54, 57, 72, 75, 79,82, 89, 92, 95, 97, 108, 110,111, 121, 142, 143, 149,161, 162, 164, 165, 172hatás ...............................155hatások .............................41jövevényszavak ................41mép.................................152nép....................................98népek.. 42, 77, 134, 149, 159nyelv.................................96rokonság...........................40

törökfajú6, 34, 40, 68, 103,116, 138

török-hún ..............................72töröklakta..............................12törökök34, 42, 45, 56, 99, 148,

150, 164, 169török-tatár ...........................110Torontál ........................97, 125Tortan ...................................50tót73

206

Tóth Jenı.............................. 70tótok ................................... 125transkaspi.............................. 57Transkaukázus...................... 86Transoxonia.......................... 60Tripolis ................................. 12Trisawi.................................. 63Tschi-tschi ............................ 48Tuar ...................................... 62Tudományos Akadémia........ 34Tudós Társaság..................... 17Tughlak ................................ 61tukiu.................................... 152tukue............................... 36, 46tukuek................................... 46Tum .................................... 132Tumen .................................. 97Tündér Ilona ............... 132, 150tunguz................................... 38turán

faj7hódítója .......................... 165

Turán ........ 56, 57, 60, 141, 169turáni5, 6, 20, 57, 66, 70, 84,

86, 87, 88, 102, 103, 112,128, 129, 130, 131, 151,155, 164, 165állam .............................. 165népek.............................. 165

turániak............. 5, 66, 112, 133turánizmus .......................... 7, 8turánok................................ 132Turánok ................................ 66turk ....................... 63, 121, 164Turk.......................... 43, 56, 85türk40, 41, 49, 56, 57, 77, 84,

88, 109, 150, 156feljegyzések ..................... 75magyarság ........................ 79nép.................................. 152nyelv ................................ 74

uralkodók .......................104Turkesztán ........ 36, 41, 86, 103turkesztáni .............. 57, 60, 158turk-hún ................................92Turkistán...............................60turkok ............... 36, 40, 54, 149turlak ..................................108Turnicsa..............................126Turóczi ......................... 48, 107Túróczi János........................48Turóczy ..............................119Turul..... 72, 100, 108, 120, 122Turushka...............................60Turvasu.................................59Tushita................................113tőzimádó....................... 86, 142tőztemplomok.....................141

U

Udaipuri Rana ......................58Ugek ........................... 102, 107Ugocsa................................124ugor35, 36, 38, 40, 50, 53, 56,

66, 110, 133, 168, 171déli ........................... 56, 133faj66indiai ................................66népek.......................... 66, 85nyelv.................................40rokonság...........................40származás .........................39szövetség..........................42

Ugor................................ 40, 55ugorság .................................42

déli ...................................53északi ...............................53

Ugra......................................37Ugrai monostor.....................68Uhu.......................................36Ui36ujgur ............. 34, 36, 49, 90, 94

207

ujgur-hún ..............................34ujgurok .....................34, 37, 49újgurok ...........................34, 49Ujja-Yani ............................113Ukko...................................150Ukkó.....................................70Ukkon...........................70, 153ukkonpohár...........................70Ukko-pohár.........................150Ung............. 102, 111, 120, 124Ungar....................................92Unraszár .............................117unraszári .............................117Upali .....................................26Upanisádja............................23Úr Krishna ..........................134Ura1....................................103Ural........... 41, 53, 56, 103, 130ural-altáji ............................155Uralvidék..............................43Ureus ..................................136Urga......................................90Uru................................59, 111Urvasu ..................................59usuivi ....................................51Utnapistim ..........................132Utrar .....................................61Utu......................................147Uzindár .................................98uzun ......................................64

V

V. István ...............................95Vách .....................................89Váczy Péter ..................49, 175Vaishali...............................113Vaisháli Prayága.................114Vaivasvata Manu..................84Vályi Félix............................24Vámbéri ..................49, 92, 175Vámbéri Ármin.............49, 175

Vámbéry .....................110, 148vandál .................................103vandálok ...............................94Van-tó...................................82Var........................................49Váradi Regestrum59, 67, 68,

111, 160, 175vas.......................................124Vatha ............................97, 148Véda ...................................130Védák ...................................66Vei-su .............................47, 48velencei.................................93Venelin .................................48Venus..................................147Veszprém............................111Vichitravirja........................134VII. Benedek ......................156Vikár Béla.............................89Vikramaditya ........................58Virgilius..............................130Vishnu ............64, 65, 111, 175Vishnu-Purana ......................65Vishnu-Puranák ....................64visigóthok ...........................103Visnu ..................................136Vivien de Sain-Martin ..........49vízözön .........................80, 132vogul.............................53, 146Vogul ....................................53vogulok...............34, 37, 54, 92Volga ........ 41, 46, 85, 117, 130volgai ......................43, 96, 155votják....................................53Vulkán ..................................62vuszun.............................49, 57Vuszun........................101, 106vuszun-hún ...........................49vuszunok...............................57Vyasa..................................134

208

W

Wartburg .............................. 78Wesendonk........................... 49Wilson .......................... 64, 175Woghó-híd.......................... 145Wolfram von Eschenbach .... 78Wurzbach ............................. 34

Y

Yadava................................ 134Yadu ....................... 62, 66, 134Yaht ...................................... 66Yâtu...................................... 66yoga...................................... 22yóga.................................... 115Yogacharya .......................... 22yogi............................... 23, 147Yojánagandha..................... 134Yu......................................... 61

Z

Zabelin.................................. 49Zaber kán............................ 100Zabergam........................ 98, 99Zabergán............................. 100Zágráb .................................. 11Zajti57, 65, 66, 118, 131, 160,

172, 175Zala..................... 111, 119, 150Zambor ................................. 83Zámor ................................... 83Zamskar................................ 13zamskari ............................... 13

Zangla...................................12Zarathustra51, 57, 133, 141,

144, 145, 146zarathustriánizmus..............144Zeente-Magoc.....................119Zeliobes ................................91Zempche.............................120Zemplén.............. 120, 124, 143zend 75, 92, 120, 144, 146, 172Zente...................................120Zenthe puszta......................119Zeus80, 81, 104, 105, 109, 129,

132, 134, 139, 143Zeuss ..................................103Zeusz ..................................105Ziagbir ..................................91Zichy .. 40, 41, 92, 96, 143, 175Zichy István.... 40, 41, 143, 175Zilgbi ....................................91Zilidges.................................91Zöldhalompuszta ..................90Zoltán ...................................97Zonarosz.............................148Zoroaszter.............................85zsidók ..... 81, 82, 118, 132, 136zsidóság ................................81Zsigmond............................137Zsolt......................................83Zsolta....................................83Zsuzsan...............................101zsuzsánok ...........................101Zuard ..................................100Zuard kán............................100zürjén....................................53

209

TARTALOM

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN.............................................................2

ELİSZÓ ................................................................................................5

I. RÉSZ...................................................................................................9

KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ...............................................................9

KİRÖSI CSOMA SÁNDOR RÖVID ÉLETRAJZA......................................11KİRÖSI CSOMA SÁNDOR JELLEMZÉSE...............................................17KİRÖSI CSOMA SÁNDOR TIBETI IRODALMI TANULMÁNYAINAK

IGEN RÖVID ISMERTETÉSE. ...........................................................25

II. RÉSZ: AZ İSHAZA......................................................................31

I. KİRÖSI CSOMA SÁNDOR CÉLJA......................................................33Sámánok hona – Shambala...........................................................35

II. FAJSZÁRMAZÁSUNK KÉRDÉSE.......................................................39III. H IUNG-NU HÚN AZONOSSÁG ÉS A HÚN MAGYAR SZÁRMAZÁS......45

A kínai nagyfal megépítése és következményei, ............................51IV. A K AUKÁZUS, IRÁN ÉS INDIA UGOR NÉPEI. .................................53

A) Kaukázus..................................................................................53B) Irán. .........................................................................................56C) Az indoszkíta-hún népek története. ..........................................57

V. BIZONYÍTHATÓ-E, HOGY A HÚN-MAGYAR LEGENDÁK İSI

TÖRTÉNETÜNK ÉS İSI EMLÉKEZÉSÜNK TÁRHÁZA? .......................72A) 1. Mit jelent nekünk Attila és hún népe? ..................................72B) Óriás ısök. ...............................................................................80C) Hungar név ısi hagyomány. ....................................................90D) Attila = Atyuska.......................................................................93E) Attila kincse..............................................................................94F) "Bihar király" elveszett hún (bolgár-török) hagyomány. .........95

ÖSSZEFOGLALVA...............................................................................98G) Adat a Csaba mondakör eredetéhez. .....................................100H) Szkíta származástudat............................................................102I) Szkíta királyoly isteni származása...........................................104J) Hadisten kardja. .....................................................................106K) Az égi szármarás legendája. ..................................................107L) Buda név ısi hún hagyomány.................................................110

210

M) Buda (Buddha) szkíta-hún eredete........................................112N) Nagy Sándor falat emel Góg és Mágóg fiai ellen. .................115P) Góg és Mágóg magyar nemzetségei. .....................................119R) Fehér- és Fekete-Magyarország. ...........................................123S) Fogoly bessenyık ezer éve gyászban járnak. .........................125T) Hogyan keletkezett nálunk a keresztény lovagkorban egylegenda? .....................................................................................126

VI. TURÁNI NÉPEK AZ EMBERISÉG TANÍTÓI.....................................128Fajszármazási ısi turáni legendát dolgozott fel Aeschylos a"Leláncolt Prometheus"-ban. .....................................................128

VII. A H ERKULES LEGENDA INDO-SZKÍTHA-HÚN EREDETŐ. ............134VIII. "K ÍGYÓK" A MÁGUS PAPOK CÍME............................................135IX. A NYUGATI KERESZTÉNY KULTÚRA A HÚNOK, KAZÁROK ,

MAGYAROK ÉS BOLGÁROK NÉLKÜL KI NEM FEJLİDHETETT

VOLNA........................................................................................138X. AZ İSMAGYAR VALLÁSRÓL ........................................................139

I. Kozmikus Istenségek hármassága:..........................................153II. Sziderikus istenségek háranassága:.......................................153

XI. A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG MŐVELTSÉGE. ............................154

UTÓSZÓ ............................................................................................164

IRODALOM......................................................................................167

NÉV-, HELY- ÉS TÁRGYJEGYZÉK ............................................176

TARTALOM. ....................................................................................209