1

1

A modul kódja: PAP_23_1

Iskola az erdőbenErdei krónika

A modul felhasználási területe: Nincs évfolyamhoz kötve

2

MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai:

A modul célja a sokoldalú tapasztalatszerzés, a kommunikációs, az értelmi képességek, a megfigyelőképesség, a szókincs és az esztétikai érzék fejlesztésén túl a játék-munka-tanulás komplex megjelenítése által történő ismeretgazdagítás, közös alkotások létrehozása, az együttes munka öröme megtapasztalása, a kreativitás fejlesztése és a tanulók sikerélményhez juttatása. Cél a munka során megvalósítani a tantárgyak közötti integrációt, kialakítani a komplex látásmódot a tanulókban. Mindezt egy közösen átélt élmény (tábor, erdei iskola, kirándulás) után létrehozott közös produktum, egy újság szerkesztésével.A modul célja továbbá, hogy tanulóink szívesen vegyenek a kezükbe újságokat, mivel a felmérések szerint azokból válik rendszeres újságolvasó, akik korai életkorban kezdik el olvasni, és forrásként használni az újságokat. A hazai tapasztalatok szerint az általános és a középiskolás korosztály képviselői ritkán vesznek újságot a kezükbe. Ezért a nyomtatott sajtó oktatási eszközként való bevezetése elősegíti a tanulók olvasási szokásainak kiszélesítését.

(Bakonyi Anikó: A Séta médiaprogramról)

Tartalmi fókusz:Kapcsolódik a tanítási-tanulási folyamathoz, ugyanakkor a szociális kompetenciák fejlesztéshez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez is. Az egész felső tagozatra kiterjed, egyéni, kiscsoportos, véletlenszerűen és tudatosan szervezett gyermekcsoportok dolgoznak a modulban. A modul során- a gyermekek közelebb kerülnek a sajtóműfajokhoz (hír, tudósítás, riport, interjú),- megismerik néhány lap és hírportál nevét,- ellátogatnak egy újságszerkesztőségbe,- ellátogatnak egy nyomdába.A modul olyan tevékenységből áll, amelyeken keresztül fejlődik a gyermekek irodalom iránti érzékenysége.A technikai tevékenységek során lemérheti a pedagógus, a gyermek mennyire igényes saját munkájára, és valóban örömet él át

2

3

az alkotás közben, és azt is akar szerezni az elkészült alkotásokkal.A modul nincs évfolyamhoz, létszámhoz kötve.

Időkeret:350 percFejlesztési fókuszok:

- Bővüljön szókincsük, szövegalkotási képességük.- Fejlődjön a verbális-nyelvi és a manuális készségük.- Javuljon az együttműködési, empatikus képességük a csoportmunkákon keresztül.A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

A modul szorosan kapcsolódik a Kreatív írás modulhoz.Évfolyam: 5. 6. 7. 8.

A projektet úgy építjük fel, hogy minden korcsoport megtalálja a fejlettségének megfelelő élmény- és tapasztalatszerzési lehetőséget. A kiemelt célcsoport ezen belül az 5–6. osztály, valamint a 7–8. osztályosok.

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Bármely, felső tagozatban tanító pedagógus meg tudja valósítani

A résztvevők munkáját koordinálják, irányítják a tanítók, tanárok, szülők, segíthetik a helyi intézmények és szervezetek vezetői, dolgozói, meghívott újságíró, nyomdász.

3

4

1. részmodulSéta

2. részmodulLégy rikkancs!

3. részmodulÍrjunk újságot!

4. részmodulÚjságszerkesztés

CélokA részmodul célja a téma iránti érdeklődés felkeltése.Ennek során megismerkednek az újságírás alapvető elemeivel.Cél, hogy az ott folyó munkát megtapasztalják, újságírókkal, újságszerkesztővel beszéljenek. A szerzett ismereteket pedig a további részmodulok során felhasználják.Jó, ha be tudunk kapcsolódni a minden megyeszékhelyen működő „Séta” vagy más elnevezésű, az újságírás folyamatát megismertető programokba.

CélokA részmodul szervesen kapcsolódik az előző és a következő egységekhez. Fontos célja bemutatni és megbeszélni a népszerűsítés, a reklámozás előnyeit és hátrányait általában. Fontos cél, továbbá, hogy a modulban részt vevők teljes egészében magukénak érezzék az első részmodul során megismert napilap egy számát, mert akkor tudják csak jól „eladni” azt. A feladatok során a manuális készségek fejlődnek.

CélokEz a részmodul a leghangsúlyosabb ebben az egységben. Egy közösen átélt élmény alapján írnak a gyerekek híreket, tudósítást, készítenek riportot, interjút.Célunk az eddigiekben megismertek élővé tétele, hogy maguk a gyerekek is átéljék azt, amiről eddig csak olvastak, hallottak.

CélokA befejező részmodul célja az eddigi munkát megfelelően lezárni, azaz a kész írásokat, képeket egy tematizált iskolaújsággá szerkeszteni.

4

5

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Kommunikációs kompetenciák:A tanulók a részmodul során törekszenek az önkifejezésre.Nyitottak mások kommunikációjának megértésére. Ismerik a verbális interakció különféle típusainak jellegzetességeit.Képesek együttműködni a beszédpartnerrel: kérdezni, válaszolni; mások véleményét meghallgatni, megérteni; érveket felkutatni, véleményt és állásfoglalást kialakítani.Fontosnak tartják a nyitottságot és az együtt-működést a szóbeli kommunikációt is igénylő helyzetekben. Pozitívan viszonyulnak az olvasáshoz, ez

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Kommunikációs kompetenciák:A résztvevők a mindennapi élethelyzetekben ismerjék fel a kommunikációs helyzeteket, szándékokat, ezek társas törvényszerűségeit hatékonyan alkalmazzák, legyenek képesek véleményalkotásra és véleménynyilvánításra, arra is, hogy meghallgassák mások nézeteit, azokkal azonosuljanak, vagy azoktól elhatárolódjanak.

Vizuális, képi kommunikáció:A részmodul során széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Kommunikációs kompetenciák:A tanulók a részmodul során képesek korábban átélt élményeket felidézni, azokról beszélni, írni.Nyitottak rá, hogy saját érzéseiket, gondolataikat művészeti kifejezzék.

Anyanyelvi, kommunikációs kompetencia: a földrajzi nevek helyesírása kapcsán az anyanyelvi kompetencia is előtérbe kerül.A riportok és az interjúkészítés során udvariasan viselkednek, megfelelően köszönnek, kommunikálnak a

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

Vizuális, képi kommunikáció:A részmodul során széleskörűen ismert, társadalmilag elfogadott képi jelrendszereket értelmezzenek. Írott szövegben ábrákat, képeket az általuk írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészítik ki.Képesek egyszerű közlő ábrákat készíteni, értelmezni.Képesek képi információk előállítására rajzolással.

5

6

esetben elsősorban az újságolvasásához. Értik és értelmezik a kommunikációs partnerek célját és szándékát. Kritikai gondolkodást alkalmaznak.Elektronikus média útján történő kommunikáció:a különböző elektronikus csatornákon megjelenő információkat értékelő-értelmező viszonyulással kezelik, azokban saját értékrendjüknek megfelelően tudatosan válogatnak. Lehetőségeikhez mérten kommunikációt is kezdeményeznek, törekszenek az alapszintű felhasználói kompetenciák megszerzésére.Tanulási kompetenciák:ismerik a számukra elérhető eszközök (pl. számítógép, könyvek, tévé) és intézmények

jelrendszereket értelmezzenek. Írott szövegben ábrákat, képeket az általuk írott szöveget saját ábrákkal, képekkel, táblázatokkal egészítsék ki. Képesek egyszerű közlő ábrákat készíteni, értelmezni. Képesek képi információk előállítására rajzolással.Tanulási kompetenciák:Tanulási források feldolgozása:képesek figyelmüket tudatosan és tartósan egy adott témára, egy konkrét tanulási feladatra irányítani.

Szociális kompetenciákKifejezik érzéseiket, érzelmeiket.Segítséget kérnek, ha erre szükségük van.

felnőttekkel.

Tanulási források felhasználása:a diákok az eddig megtanult, elsajátított ismereteket, a tanulás során felhasznált tapasztalatokat, a fejlesztett képességeket, készségeket hétköznapi helyzetekben kipróbálják, alkalmazzák, gyakorolják, igyekeznek betartani az előzetesen kialakított és megtervezett időbeosztást.

Szociális kompetenciák:kifejezik érzéseiket, érzelmeiket az írásaik során.Segítséget kérnek, ha erre szükségük van.

6

7

(pl. napilapok, folyóiratok) tanulásban, szórakozásban betöltött szerepét.Szociális kompetenciák:mások érzelmeinek, gondolatainak, személyiségének, nézőpontjának azonosításával és tiszteletben tartásával, és a társadalomban elfogadott általános szabályok ismeretében asszertív módon kommunikálnak, másokat meghallgatnak, kezdeményeznek, segítséget nyújtanak, konfliktust oldanak meg, együttműködnek, páros és csoportos tevékenységekben építő módon vesznek részt.

Esztétikai és vizuális kompetencia: az ízlés és komponálási képesség fejlesztése, kompozíciós látásmód fejlesztése az egyéni tervezések (plakát) során.

Személyes kompetencia: a kreativitás fejlesztése.

Tartalmi egységek bemutatásaA téma megnevezése után rövid beszélgetéssel közös

Tartalmi egységek bemutatásaAz első részmodulban megismertük egy

Tartalmi egységek bemutatásaA tanulók megismerkednek a tájékoztató sajtóműfajokkal,

Tartalmi egységek bemutatásaTaláló címet adunk az újságnak

7

8

ráhangolódás történik.Megbeszéljük a teljes modul időbeosztását.Ellátogatunk egy újságszerkesztőségbe, nyomdába, vagy meghívunk egy környékbeli újságírót.

újságszerkesztőség munkáját. Most egy konkrét napilapot kézbe fogva megnézzük annak írásait, képanyagát, majd kint, az utcán, ha ez nem megoldható, akkor az iskolán belül népszerűsítjük. A gyerekek egy része rikkanccsá válik, míg mások népszerűsítő plakátot készítenek.Ráhangoló beszélgetés során ismertetjük a foglalkozás címét, és megkérdezzük, mi jut eszükbe ezekről a szavakról: marketing, reklám. Hogyan kezdődött ez, és hogyan zajlott akkor, amikor még nem a tömegkommunikációs eszközök voltak ennek a fő forrásai.Ennek célja: feltérképezzük a gyerekek eddigi ismereteit a témakörről.

majd maguk is írnak híreket, tudósítást, készítenek riportot, interjút. Felolvassák azokat, értékelik, majd véglegesítik. Megbeszélik, mi kerül az újságba.

1. Megbeszéljük a legalapvetőbb tipográfiai fogalmakat: tördelés, betűtípus-használat (lehetőleg talpas legyen, az olvashatóság miatt), cím és alcím, képelhelyezés, szöveg-kép egyensúly, ismétlődő elemek, képek felbontása.2. A szerkesztéshez Microsoft Publisher kiadványszerkesztőt használunk, mivel része az iskolák számára ingyenes Tisztaszoftver csomagnak.3. Kialakítjuk az ismétlődő elemeket: fejléc. lábléc.4. Elvégezzük a tördelést, és feltöltjük a rovatokat az írásokkal.5. Az olvasószerkesztő átnézi, és az észrevételeinek megfelelően módosítunk.6. A végleges változatot pdf formátumba nyomtatjuk, és

8

9

A folyóiratok olvasását népszerűsítő plakátot készítünk.

eljuttatjuk a nyomdába.

A részmodul időkerete65 perc

A részmodul időkerete75 perc

A részmodul időkerete110 perc

A részmodul időkerete100 perc

A modul összóraszáma: 350 perc

9

10

MODULLEÍRÁS

1. RÉSZMODUL –SÉTA

1. A modul céljainak ismertetéseIsmertetjük a különböző életkorú gyerekekkel (kb. 20 fő) a modulegységek célját: egy iskolaújság tematikus különszámának létrehozása. A téma egy közösen megélt esemény (erdei tábor, kirándulás).

5 percIsmertetjük a Séta program legfontosabb elemeit.„A SÉTA, azaz Sajtó és Tanulás, a Pannon Lapok Társasága (PLT) által bevezetett médiapedagógiai program, mellyel szeretnénk elérni, hogy a magyar közoktatás szférájában jelenjen meg az újság, mint oktatási eszköz.” http://www.tani-tani.info/082_bakonyi

Ebben a programban eddig 7000 diák vett részt, most mi is bekapcsolódunk egyes elemeibe. Ez a modulegység könnyed kikapcsolódást ígér, mégis magába foglalja a szellemi gyarapodás lehetőségét.A SÉTA „fiatalabb testvére” a LADIK (LApot a DIákok Kezébe) program, amely 7–8. osztályosoknak kínál lehetőséget megismerkedni a lapszerkesztés, -megrendelés és -eladás rejtelmeivel. Levelezős és csapatversenyben mérhetik össze tudásukat és kreativitásukat a különféle játékos, illetve ismereteket feltételező feladatokban.

Amennyiben lehetőség nyílik, bekapcsolódunk az egyik programba, vagy annak elemeit adaptáljuk.

Előzetes szervezés után meglátogatunk egy újságszerkesztőséget, vagy meghívunk egy újságírót.Megfigyelési szempontokat adunk a tanulóknak:- Kik dolgoznak a szerkesztőségben?- Milyen munkamegosztás folyik ott?- Mi az egyes munkatársak feladata?A részt vevő gyerekek egy ott dolgozó újságíró vagy gyakornok vezetésével végigjárják a szerkesztőséget, majd kérdéseket tesznek fel az ott látottakkal kapcsolatban.

60 perc

10

11

2. RÉSZMODUL –RIKKANCS!

Az első részmodulban megismertük egy újságszerkesztőség munkáját. Most egy konkrét napilapot kézbe fogva megnézzük annak írásait, képanyagát, majd kint, az utcán, ha ez nem megoldható, akkor az iskolán belül népszerűsítjük. A gyerekek egy része rikkanccsá válik, míg mások népszerűsítő plakátot készítenek.Ráhangoló beszélgetés során ismertetjük a foglalkozás címét, és megkérdezzük, mi jut eszükbe ezekről a szavakról: marketing, reklám. Hogyan kezdődött ez? Hogyan zajlott akkor, amikor még nem a tömegkommunikációs eszközök voltak ennek a fő forrásai?Ennek célja: feltérképezzük a gyerekek eddigi ismereteit a témakörről.

5 perc1. feladat: Kik voltak a rikkancsok?

Mi volt a feladatuk, és ezt hogyan, miért tették kb. 100 évvel ezelőtt? Szövegértési gyakorlat: egy 1901-es szöveg „átirata” mai magyar nyelvre.A résztvevőkből 2 fős csoportokat alkotunk. Ők elolvassák a már kissé régiesnek tűnő szövegrészeket, majd elmondják társaiknak mai szóhasználattal.Figyeljék meg azt is, mennyit változott a 100 év alatt a helyesírásunk! Állítsunk össze rövid kis szótárt a régi szavak mai megfelelőivel, pl.: utza – utca

Rikkancsok

A. csoportMióta krajczáros,– vagyis már most kétfilléres – ujságok megszülettek, azóta a főváros utczai alakjai is szaporodtak egy tipussal: a „rikkancs”-haddal. Kik s mik ezek a rikkancsok? Azt a fővárosi ember nagyon jól tudja.A kétfilléres újságok árulói ezek, kik különösen kora reggel s esti öt óra után százával lepik el a főváros utczáit a harsány kiáltásaiktól: –„E-esti újság!... Friss ujság!...” és ki tudná miféle más újság,– sehol sincs nyugodalom. Az utczasarkokon öt-hat kínálja egyszerre portékáját, de még a legszűkebb sikátorokban sem igen mehetni úgy el, hogy egyszer csak fülünkbe ne harsogjon: "Második kiadás!"Ezeket az ujságárulókat nevezte el a Budapesti humor „rikkancs”-oknak, arról a szakadatlan rikoltozásról, amelylyel az unalmas csönd enyhítéséről oly lármás buzgósággal gondoskodnak. Kivált eleinte, míg szabad volt az ujságok szenzációsabb tartalmát is kikurjongatni.B. csoportMostmár a rendőrség tilalma foytán vége ugyan emez aranykornak, csak az ujság nevét lehet fennen hirdetni, de azért most is bátran megérdemlik a „rikkancs” nevet. A rikkancsok sok százra menő seregében mindenféle ember van.

11

12

Nem egy kerül olyan, a ki diplomát tudna felmutatni, olyan sem ritkaság, a ki fogaton járt valaha s takaros földbirtok, vagy dús jövedelmű üzlet tulajdonosának mondhatta magát, elvétve jó falusi alakok is akadnak, némelyikről még most is lerí a hajdani jó mód.Egyiknek-másiknak mintha még most is a „cselő hé, csáli hé” kiáltásra állana a szája amivel valamikor azt a czímers négy ökrét bíztatgatta,- de bizony most már csak „tessék Esti Ujság” vagy „Friss Ujság” lesz belőle.Vannak aztán öreg, töpörödött anyókák, kis gyermekes menyecskék, toló kocsiban ülő nyomorékok, de a rikkancsok zöme mégis a fürge 10-12 esztendős gyerekekből áll. Ezek vívták ki szakadatlan lármájukkal a "rikkancs" nevet.

3. csoportEzeknek sem nyelvük, sem lábuk nem nyugszik egész nap. Mikor kora reggel, délután, meg estefelé megjelennek a két filléres lapok, már akkor a rikkancs-had százával lepi el az illető kiadóhivatal környékét, azután megrakodva egy-egy nagy csomó ujsággal, mesés gyorsasággal árasztják el a főváros minden részét. Vannak köztük, a kik már sokra vitték: segédekkel dogoznak. Ezek több száz ujságpéldánnyal rohannak s a hidaknál, nagy utcza-kereszteződéseknél váró segédeket látják el kellő számú példányokkal, hogy nyargaljanak azokkal a maguk bizonyos utczasarkára. S nyargalnak is a szél gyorsaságával és lármájuktól csakhamar visszhangzik a főváros egész roppant területe.Különben a rikkancsi állapot nem is rossz és sok szegény embernek biztos kenyeret ad. Naponta átlag megkeresnek 1-2 koronát, némelyik többet is, a mi bizony nagy segítség szegény embereknek: sőt szükség esetén meg is lehet belőle élni, a mint hogy sok rikkancs csakugyan kizárólag az ujságárúlásból él.

D. csoportKépeket keresnek számítógép vagy okostelefon segítségével a rikkancsokról.

30 perc

A csoportok beszámolnak munkájukról, elmondják, kik voltak a rikkancsok, mi volt a feladatuk, hogyan öltöztek. Megemlítjük, hogy a 4. részmodulban majd rikkancsokként fogják népszerűsíteni a saját újságjukat.

10 perc

12

13

2. feladat: Népszerűsítő plakát készítése

Olvass újságot, folyóiratokat! Elmegyünk egy közeli újságosbódéhoz, pavilonhoz, nagyobb könyvtár folyóirat részlegébe vagy a helyi bolt újságokat áruló egységéhez. A gyerekek belelapoznak az újságokba, folyóiratokba, kiírják, melyik, miért érdekes számukra.Ezután 4 fős csoportokban megterveznek egy plakátot, majd el is készítik azt.

A plakát célja: az újságok, folyóiratok olvasásának népszerűsítése. Megbeszélik, milyen lapokat láttak, olvastak már.

Tematikus plakátokat terveznek az alábbi témákban: természet haditechnika sport horgászat divat stb.

Az érdeklődési körüknek megfelelően választják ki, melyik csoportba szeretnének tartozni, majd elkészítik a többieket is olvasásra ösztönző, színes plakátokat.

A plakátok elkészítése, bemutatása, értékelése: a többiek szerint elérte-e a célját?30 perc

13

14

3. részmodulÍrjunk újságot!

1. feladat: Az emlékek felidézése

Beszélgetés egy közösen átélt időszak emlékezetes perceiről, például az erdei iskoláról. A gyerekek körben ülnek, a tanár nyitott mondatait folytatják. (Megjegyzés: itt következetesen az erdei iskoláról írok, de ez természetesen kirándulással, táborral is helyettesíthető.)A gyerekek folytatják az alábbi mondatokat:Az erdei iskolában számomra az volt a legemlékezetesebb legvidámabb legizgalmasabb legérdekesebb legijesztőbb legfinomabb

10 perc2. feladat: Poszterkészítés

Az emlékek felidézése után röviden megbeszéljük a már az első modul során megismert hír, tudósítás, riport, interjú fogalmát, illetve tartalmi egységeit. Ezt rögzítjük egy jól látható poszteren:

Tájékoztató sajtóműfajok:

Hír:Közérdekű és aktuális információ tömören, röviden megfogalmazva:Ki? Mi? Mit? Mikor? Hol?, esetleg: Miért? Hogyan?A hír figyelemfelkeltő, érthető, rövid és tényszerű.

Tudósítás:A helyszínen készített érdekes, sok információt tartalmazó beszámoló.

Riport:Színes, személyes hangvételű, a tényeket részletesen bemutató beszámoló, a szereplők megszólaltatásával.

Interjú:

14

15

Beszélgetés az újságíró és egy érintett, általában ismert ember között. Az interjú szólhat egy témáról vagy magáról a megkérdezett személyről.

(Szakiskolai közismereti kísérleti tankönyv 9. évfolyam 214. o.)20 perc

3. feladat: Az újságcikkek megírása

Közösen kialakítjuk, milyen események voltak a meghatározóak, ezekről melyik sajtóműfajt felhasználva írjanak.

Témapéldák: vicces előadások a tábortűznél rókavadászat tábori versszösszenetek bátorságpróba erdei növények csillagászat az erdei iskolában focimeccs tábori leg-ek

A tanulók csoportokat alkotnak érdeklődési körüknek megfelelően, illetve aszerint, melyik témáról szeretnének írni. Egy csoportban 2–4 tanuló legyen, de ha valaki önállóan akar írni, azt is megteheti. A gyerekek az írás során használjanak szinonima szótárat, helyesírási tanácsadó szótárt, ha kell, egyéb lexikonokat, szótárakat.

Amennyiben lehetséges, számítógépes szövegszerkesztő programmal dolgozzanak. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor természetesen jó a kézírás is. A fogalmazásnál vegyék figyelembe a korábbi modul, a kreatív írás során már megbeszélteket:

Az írásmű megfogalmazásának főbb követelményei:1. Törekedj a gondolatot legmegfelelőbben kifejező szavak megválasztására! 2. Minél változatosabb mondatfajtákat alkalmazz! 3. Egyszerűen, érthetően fejtsd ki gondolataidat! 4. Színesebbé teheted a fogalmazásodat jelzővel, hasonlattal.

Az írásmű külső alakja1. Tagold a fogalmazásodat bekezdésekre!

15

16

2. Legyen mindig olvasható, áttekinthető az írásod!3. Tartsd be a helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat!Az írásművek elkészítése

60 perc4. feladat: A végzett munka bemutatása

Az értékelés az alábbi szempontsor alapján történjék:

Elegendő hosszúságú volt-e az írás? Érthető volt-e a mondatok megfogalmazása? Voltak-e benne szóismétlések, és ha voltak, akkor milyen gyakran? Következetes volt-e az igeidő (csak a jelen vagy csak a múlt idő) használata? Vannak-e az írásban a kijelentő mondatokon kívül más mondatfajták is? Van-e az írásnak legizgalmasabb, legérdekesebb része? Megfelel-e a korábban megbeszélt sajtóműfajok valamelyikének?

Az esetleges korrigálások, javítások után véglegesítjük az újságba kerülő írásokat20 perc

16

17

4. RÉSZMODUL – ÚJSÁGSZERKESZTÉS

1. Adjunk címet az újságnak!Amennyi ötleted csak van, kiabáld be, majd felírjuk a táblára. Megszavazzuk, melyik a leginkább figyelemfelkeltő, a legötletesebb.

(Megjegyzés: Itt a következő nyerte el a diákok tetszését:Az iskola erdei …mert az erdőben lenni jó!)

2. A kiválasztott írások sorrendjének megállapítása.10 perc

3. Technikai kivitelezés (Lásd: mellékletek: újságoldalak)

3.1 Megbeszéljük a legalapvetőbb tipográfiai fogalmakat: tördelés, betűtípus-használat (lehetőleg talpas legyen, az olvashatóság miatt), cím és alcím, képelhelyezés, szöveg-kép egyensúly, ismétlődő elemek, képek felbontása.

20 perc

3.2 A szerkesztéshez a Microsoft Publisher kiadványszerkesztőt használunk, mivel része az iskolák számára ingyenes Tisztaszoftver csomagnak. Ennek megismertetése a tanulókkal.

20 perc

3.3 Kialakítjuk az ismétlődő elemeket: fejlécet, láblécet.10 perc

3.4 Elvégezzük a tördelést, és feltöltjük a rovatokat az írásokkal.20 perc

3.5 Az olvasószerkesztő átnézi, és az észrevételeinek megfelelően módosítunk.20 perc

3.6 A végleges változatot pdf-formátumban nyomtatjuk, és eljuttatjuk a nyomdába.

4. Az újság terjesztése: most a diákok lesznek a rikkancsok!Az iskolában és annak környékén kerül sor az újság terjesztésére.

17

18

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségekUtazás, szervezés, partnerek bevonása stb.Tárgyi eszközökflipchart, vagy tábla, vagy csomagolópapír, filctollak (szövegkiemelő), papír, íróeszköz.

Kb. 3 000 Ft

Anyagigénynyomdai költségek vagy iskolai fénymásolás

1 000–10 000 Ft

Egyéb, speciális igény

18

19

MELLÉKLETEK

1. Források

http://hzsolti.uw.hu/files/elte/info/inftan/iskolaujsag-radio.pdf

https://www.facebook.com/pages/

Bakonyi Anikó: A SÉTA médiaprogramrólhttp://www.tani-tani.info/082_bakonyi

Séta: Sajtó és tanulás

19

20

2. Az újság néhány oldala:

20

21

21

22

22

23

23

24

24