Kommunikáció és konfliktuskezelés a tanári

munkában

Áttekintés

• A pedagógiai kommunikációról általában• Fiúk és lányok kommunikációs stílusa az

osztályteremben• A tanár-szülő kommunikációs helyzetről.

A pedagógiai kommunikáció sajátosságai

• Kommunikáció = maga az oktatás-nevelés eszköze

• Pedagógiai kommunikáció:- pedagógiai céloknak alárendelt- intézményesült- többé-kevésbé tervezett

• Végbemehet: T és D között; D-D között és médiumok segítségével (T szervezi!)

• Idetartozik a szülő-tanár kommunikáció (mint a nevelőmunka eredményességének egyik meghatározója)

Az iskola, mint kommunikációs színtér

• A csoport mérete és térbeli elhelyezkedése befolyásolja kik és mennyi interakcióban vesznek részt.(hatásai: tanulás eredményessége, szociális és kommunikációs képességek, óra légköre, kapcsolatok)

• Minél nagyobb a csoport, annál jellemzőbb a kommunikáció centralizációja

• Szereplők és visszahúzódók

Teljes tanulócsoport szemben a tanárral

Kommunikációs forma:• T a középpontban,

diákok arra figyelnek, amit ő mond vagy tesz.

Oktatási forma:• Tanári előadás,

bemutatás, magyarázat

Teljes tanulócsoport körben

Kommunikációs forma:• Kezdeményezések

megoszlanak T és D között

• Hol T, hol D áll a figyelem középpontjában

Oktatási forma:• Tanári és tanulói kérdések• Megbeszélés, vita

Kiscsoportok

Kommunikációs forma:• Decentralizált: a T csak

kezdeményez és szervez

• Párhuzamosan D-D interakciók

Oktatási forma:• Csoportmunka• Páros munka

Egyének

Kommunikációs forma:• Nincs interakcióOktatási forma• Egyéni munka(természettudományos

kísérletek, számítógép használat, nyelvi labor)

Szabályozottság és személyesség a pedagógiai

kommunikációban

• A szabályozottság szélsőséges formája – rituálék és funkcióik(köszönés, megszólítás, segítségkérés, hetesek jelentése, „jelentés”)

A tanári nyelvhasználat jellegzetességei

• A beszédaktusok jellegzetességei (kijelentés, elemzés, kérdezés, meggyőzés stb.) arányai jelzik a pedagógus arculatát, szándékait, alakítják a tanulókhoz való viszonyát.

• Ugyanígy: redundancia, példák alkalmazása, megfelelő szókincs használata.

• Diszfunkcionális tanári nyelvhasználat két típusa: túlzott konvencionalizmusszubjektív megnyilvánulások túltengése

A kommunikáció relációs oldala

• Hatalmi viszonyok és társas távolság meghatározzák a szóbeli kommunikáció normáit – bár ezek rendszerint rugalmasak.

• Pedagógiai kommunikáció – asszimetrikus• Tanár kommunikációs céljai gyakran ellentétes

eszközöket követelnének meg• Tanár: néha olyan lépéseket kell tennie, melyek

sérthetik a diák önbecsülését• Homlokzatmunka szerepe (negatív és pozitív)

Nonverbális kommunikáció az osztályteremben

• Az egyes tanártípusoknak megfeleltethetők bizonyos nonverbális jelek (ld. Handout)

• Befolyásolhatósága?• Ezen a szinten is kétirányú kommunikáció!• Nézés: tekintet- és szemkontaktus• „paralingvisztikai” jegyek (hangerő,

hangmagasság, sebesség stb.)

Fiúk és lányok kommunikációs stílusa az osztályteremben

• Szociálpszichológiai háttér: fiú és lánybarátságok ill. szerepelvárások

• Kommunikációs stílusban jelentkező különbségek:

Fiúk Lányok

Nyilvános, formális beszédstílus

Intim, informális

Asszertív (önérvényesítés) együttműködés, homlokzatmunka

Nyilvános vita Kiscsoportos beszélgetés

Osztálytermi interakciók

• A fiúk uralják az osztálytermi interakció szinte minden terepét (frontális munka, csoportmunka) - okai

• Fiúk uralják a tárgyi környezetet.• A fiúk többször szakítják félbe a lányokat, mint

fordítva.• A fiúktól gyakrabban kérnek segítséget társaik, mint a

lányoktól (pedig a lányok segítőkészebbek!).• Lányok: kommunikációfenntartás• Fiúk: több feedback

Fontos ez?

• Tanulmányi teljesítményt láthatóan nem befolyásolja.

• Kommunikációs készségeket viszont igen.• Feltehetőleg nem a pedagógusok felelősek a

különbségek kialakulásáért: már 4 éves korban jelentkezik néhány

Mit tehetünk?

• Magyarországon: több csoportmunka, csoportok fokozatos növelése

• Egynemű csoportok?• Erősebben strukturált feladatok,

csoporton belül konkrét szerepekszerepek betartását felügyelni!

Kommunikáció a szülőkkel

• Pozitív hozzáállás: minden szülő szereti a gyerekét és minden szülő törődik a gyerekével!

• A szülőkkel való kommunikáció a tanár kötelessége, az ő felelőssége a kommunikáció „minősége”

• A saját munkánk hatékonysága érdekében fontos sikeres kommunikációra törekedni.

A kapcsolat kialakítása

• Év elején új csoportoknak: bemutatkozó, tájékoztató jellegű értekezletet tartani.

• Röviden és világosan elmagyarázni mit és hogyan tanítunk;milyen elvárásaink vannak a gyerekkel szemben

• Hangsúlyozzuk, hogy számítunk a szülők együttműködésére, hogy jó kapcsolatot szeretnénk kialakítani, és kérjük, hogy keressenek, bármi gondjuk van (mi is azt tesszük majd!).

• Egyéni konzultáció: amint megismertük a gyereket, próbáljuk kiemelni valamelyik pozitív tulajdonságát.Kérdezzük a szülőt a gyerekről!

Év közben

• Ellenőrizzük, hogy a szülő követi-e a gyerek osztályzatait (ellenőrző köny)

• Alternatíva: „progress report” havonta, kéthavonta

• Azt is jelezzük a szülő felé, ha a gyerek vmi jót csinál!!!

• Ha problémát érzékelünk a gyermek körül, amilyen gyorsan csak lehet, értesítsük a szülőt!

Fogadóórán• Ha lehet, hívjuk meg mindkét szülőt!• Kezdjük a gyerek pozitív tulajdonságaival

(okos, értelmes, szorgalmas stb.)• Utaljunk arra, mennyit fejlődött a korábbi

időszakban. (Mutassuk a gyerek munkáit a szülőnek!)

• Hangsúlyozzuk saját felelősségünket a gyerek további előrehaladásával kapcsolatban (elvárások!)

• Csak ezután említsük a problémákat (ha vannak)!• Kérjük ki a szülő véleményét!• Éljünk konkrét javaslatokkal! Mutassunk rá, mi a

szülő szerepe, kérjük a szülő együttműködését!• Zárjuk pozitívan a megbeszélést!

Néhány kommunikációs alapelv

• Hangsúlyozzuk a gyerek erényeit ésa problémák megoldhatóságát

• Legyünk világosak és őszinték, de tapintatosak! (Ne tegyünk homályos utalásokat!)

• Legyünk konkrétak!• Ne használjunk szakzsargont!• Ne ítélkezzünk!• Kérdezzük a szülőt, és figyeljünk is oda rá!• Ha a szülő „üt”: tartsuk a másik arcunkat…