közmenedzs

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi KarVezetéstudomán

yi Intézet

KÖZMENEDZSMENT1. előadás

Hogya Orsolya


yi Intézet

A gazdasági szereplők által előállított javak kategorizálása/1.

• A fogyasztás, az igény jellege szerint– Egyéni: ha valaki elfogyasztja, más már nem teheti

meg (élelmiszer, tartós fogyasztási cikkek stb.)– Közösségi (az egyén fogyasztása másokat nem

korlátoz (tv-nézés, közbiztonság stb.)• A javakhoz való hozzáférés korlátozhatósága

szerint– Lehetséges: a fogyasztó csak akkor veheti birtokba,

ha fogyaszt érte (fodrász, autó stb.)– Nem lehetséges: technikai vagy etikai okok miatt

nem lehet kizárni a fogyasztásból (levegő, nemzetvédelem stb.)


yi Intézet

A gazdasági szereplők által előállított javak kategorizálása/2.• Magánjavak– Felhasználás egyéni fogyasztás formájában– A fogyasztók hozzáférése korlátozott, ár ellenében– Autó, lakás, stb.

• Közjavak– Előállításuk közfeladat– Fogyasztásukból senki nem zárható ki– Piaci alapon megfizettetni nem lehet– Közterület, nemzetvédelem

• Megfizettethető javak– Közérdekű szolgáltatások, mindenkinek szüksége van rá– Technikailag megoldható a hozzáférés korlátozása– Dönthet úgy a társadalom, hogy részben vagy egészben fizessék meg a

fogyasztók (pl. közüzemi szolgáltatók)– Tömegközlekedés, felsőoktatás, közművek

• Közös (közhasznú) javak– Fogyasztása egyéni jellegű– A hozzáférés kevésbé korlátozott– Dönthet úgy a társadalom, hogy a fogyasztók helyett a társadalom más tagjai

fizessék meg (pl. kulturális szolgáltatások, hajléktalanszállás stb.)


yi Intézet

Munkamegosztás a társadalmi igények kielégítésében

Civil szervezetek

(non-profit szektor)

Vállalkozások

(üzleti szektor)

Közintézmény

(költségvetési szektor)

Közüzemek

(közüzemi szektor)

egyéni

kollektív

közhasznú profitorientált

privát szféra=

Közszol-gáltatási

szféra=


yi Intézet

A gazdaság szereplői

Vállalatok = üzleti szektor

Közintézmények =költségvetési szektor

Közüzem = közüzemi szektor

Civil szervezetek = non-profit szektor

non- business

szektor

Közszolgáltatási szféra


yi Intézet

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FOGALMA

KÖZCÉLÚ-KÖZÉRDEKŰ

szolgáltatás KÖZÖSSÉG TAGJAI

SZÁMÁRA

Olyan szolgáltatás, amelynek megszervezéséért végső fokon az állam(önkormányzat) felel, és amely mindenki számára azonos feltételek mellett vehető igénybe. A közszolgáltatásból való kizárás csak jogszabály alapján lehetséges.

közösségi szervezés


yi Intézet

A non-business szektorhoz tartozó szervezetek fontosabb kvalitatív jellemzői

Szektorok

Jellemzők

„Non-business” szektor

Üzleti szektorKözszolgáltatási szféra Non-profit szektor

Költségvetési szektor Közüzemi szektor

Szervezetei Közintézmények Közüzemek Civil szervezetek Vállalatok

Előállított javak Közjavak Megfizettethető javak Közös javak Magánjavak

Kielégített igények Kollektív Kollektív Egyéni Egyéni

Fogyasztás finanszírozója

Költségvetés Költségvetés+

fogyasztó

Adományozó, szponzor

Fogyasztó

Tevékenység célja Közhasznú Profitszerzés Közhasznú Profitszerzés

Szférához csatolás Közszolgáltatási szféra Közszolgáltatási szféra

Privát szféra Privát szféra

Tulajdonforma Állami Állami/vegyes Magán Magán

Működési forma Költségvetési intézmény

Vállalat Alapítvány, egyesület, közhasznú társaság

Egyéni, társas vállalkozás


yi Intézet

Megállapítások

• A költségvetési és az üzleti szektor minden vonatkozásban eltér egymástól

• A non-profit szektor több dologban hasonlít az üzleti szektorra, mint a közüzemi vagy a közintézményi szektorra

• A közüzem átmenet a költségvetési szervezetek és a vállalatok között

• A non-business-szektor nem tekinthető homogénnek• A non-profit-szektorban eredményesen alkalmazható

módszerek közelebb állnak az üzleti szektor megoldásaihoz


yi Intézet

Különbözőségek az egyes szektorok fő célkitűzéseiben

küldetés

profit

Non-profitok

Küldetés teljesítése az elsődleges cél

Üzleti szektor

Profitszerzés az elsődleges cél, a küldetés is ezt a célt szolgálja

közszolgáltatók

Korlátozottan nyereségorientált, ellátási kötelezettséggel


yi Intézet

A közszolgáltató és üzleti szektor összehasonlítása

Működési jellemzők

Üzleti szféra Közszféra

Hatékony működés területei

•Komplex feladatok teljesítése•Más szervezetek sikereinek átvételekor•Sokszínű lakosság kiszolgálása esetén•Gyorsan avuló szolgáltatás nyújtásakor

Politikai irányításSzabályozásMéltányosság biztosításaDiszkrimináció megelőzéseSzolgáltatások folyamatosságának és stabilitásának biztosításaTársadalmi kohézió biztosítása

Stratégia •Konkrét piaci pozíció megnevezése•Stakeholderek

•Nem jelenik meg konkrét piac•Belső stakeholderek elhanyagolása

Kultúra Azonosulás a szervezettel alapelvárás

Rugalmas teamek

Fontos a produktivitás

Célorientáltság

Konstruktív konfliktusok

Nyílt, alkalmazkodás a környezethez

Alapozás az emberi tényezőkre

Magas motiváltság

Főként a hivatással azonosulás

„gépezet-fogaskerék”

Lényeg a munkakör ellátása

Folyamat-orientáltság

Minimális konfliktusvállalás

Zárt, minden változás zavaró

Prioritás a feladat

Alacsony motiváltság


yi Intézet

Non-business szektor

Üzleti szektor

vállalatok

Közszolgáltatási szféra

Költségvetési szektor

közintézmények

Non-profit szektor

Civil szervezetek

Közüzemi szektor

közüzem


yi Intézet

Fogalmi meghatározás

• Közszolgáltatás: közszolgáltató tevékenység: az olyan tevékenység, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmű- vagy kommunális szolgáltatásnak minősít” (1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekről 10. §, e) pont).

• A közszolgáltatások fogalmának van egy tágabb és szűkebb értelme. Tágabb értelemben minden közérdekű szolgáltatást ebbe a körbe vonhatunk. Szűkebb értelemben viszont csak azokat, amelyek esetében a közösségi cél legalább részben közösen is kerül megszervezésre, azaz ahhoz államháztartási eszközöket is igénybe vesznek.” (Horváth- Kökényesi-Pitti, 2002)

• A közszolgáltatás közcélú, illetőleg közérdekű szolgáltatást jelent, mely egy nagyobb közösség minden tagjára nézve azonos feltételek mellett vehető igénybe. (Angol neve: public service, mely kifejezés a közszolgáltatás mellett jelentheti magát a közszolgáltatót is.) A társadalmi együttélés és fejlődés szempontjából alapvető fontosságú, viszonylag homogén szolgáltatásokat sorolnak ebbe a körbe.”(Illés Mária)


yi Intézet

A közszolgáltatások rendszere

KÖZSZOLGÁLTATÁSOKKÖZSZOLGÁLTATÁSOK

Humán Műszakiinfrastrukturális

Oktatás Kultúra

Szociális

Kommunális

Közüzemi

Egészségügyi és szociális ellátások


yi Intézet

Humán szolgáltatások szervezése

• Alkotmányos alapjog• kötelező önkormányzati feladat, de a piaci

viszonyok fokozott térnyerése jellemző

HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK

Szociális és gyermekvédelmi

ellátás

Egészségügyiellátás

Kulturálisközszolgáltatás

Közoktatás


yi Intézet

A HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZETI FORMÁI

A közszolgáltatás A közszolgáltatás típusatípusa

Az alkalmazható szervezeti formaAz alkalmazható szervezeti forma

1. Közoktatás óvoda; általános iskola; szakiskola (szakmunkásképző és szakiskola); középiskola (gimnázium és szakközépiskola)alapfokú művészetoktatási intézmény; gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai intézmény; diákotthon és kollégium

2. Kulturális szolgáltatások

múzeumok és közgyűjtemények; könyvtárak; levéltárak; közművelődési intézmények

3. Szociális ellátás ápoló otthonok; rehabilitációs intézmények; nappali ellátást nyújtó intézmények; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények;lakóotthonok; integrált szervezet

4. Egészségügyi szolgáltatás

házi orvosi szolgálat;rendelőintézetkórházegészségügyi vállalkozás


yi Intézet

A KÖZINTÉZMÉNY valamely egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési szükséglet

közvetlen kielégítésének köztulajdonban álló munkaszervezete; közszolgáltatást végzők sajátos munkajogviszonyban állnak:

közalkalmazottak; gazdálkodásában meghatározó a költségvetési rend; szolgáltatásai ingyenesek, vagy térítés, illetve díj ellenében állnak az

igénybevevők rendelkezésére közigazgatási szervek irányítják, de legalább felügyelik és ellenőrzik fogyasztókkal polgári jogi és államigazgatási jogviszonyba kötelező előírásokat ad; létrehozása, működtetése közhatalmi feladat


yi Intézet

A műszaki infrastrukturális szolgáltatások szervezeti formái

Közszolgáltatás típusa Az alkalmazható szervezeti formaHírközlés • bármilyen gazdálkodó szervezet

Országos és regionális műsorelosztás, műsorszórás

• koncessziós társaság,

• állami gazdálkodó szervezet

Kábeles műsorelosztás • jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság

Tömegközlekedés • gazdálkodó szervezet

Országos vasút • részvénytársaság

Helyi vasút • önkormányzati gazdálkodó szervezet, vagy

• koncessziós társaság

Víziközmű üzemeltetése • állami önkormányzati többségi tulajdonú) gazdálkodó

• állami (önkormányzati) intézmény

• koncessziós társaság


yi Intézet

A műszaki infrastrukturális szolgáltatások szervezeti formái

Közszolgáltatás típusa Az alkalmazható szervezeti formaTávhőszolgáltatás • bárki, aki a tevékenységre engedélyt kapott

Gázszolgáltatás • önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, ha engedélyt kapott

Villamos energia szolgáltatása

• bárki, aki a szolgáltatásra engedélyt kapott

Köztemető fenntartása • önkormányzati gazdálkodó szervezet

• intézmény

• bármely gazdálkodó szervezet, közszolgáltatási szerződés alapján

Hulladékkezelés • természetes és jogi személy

• gazdasági társaság

• intézmény

Kéményseprőipari szolgáltatás

• bármely vállalkozó, szakképzett alkalmazottal

engedély

közszolgáltatási szerződés


yi Intézet

Műszaki infrastrukturális

közszolg.

Humán közszolg.

Oktatás

Eü.

kommuniális

Szociális bérlakás

Közüzemi szolg.

postaTömeg-közlekedés

MIHŐ


yi Intézet

KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSOK

Közlekedés Energiaellátás

Elektronikus hírközlés és

postaiszolgáltatás

A közüzemi szolgáltatások általános jellemzői: a szolgáltatás közhatalmi rendelkezésen alapul szerződéskötési kötelezettség kizárólagos szolgáltatási jog (meghatározott területre és tevékenységre) szolgáltatási kötelezettség állami beavatkozás (közüzemi szabályzat, hatósági ár, állami támogatás) közüzemi szerződés

Ivóvíz ellátás és szennyvízkezelé

s

Fajtái:


yi Intézet

Fogalmi meghatározás

• A műszaki infrastrukturális közszolgáltatások szervezésének két alapvető célja a következő (Horváth-Kökényesi-Pitti, 2002, 31):

a nemzetgazdaság versenyképességének növelése, az adott kor követelményeivel összhangban az emberek

életminőségének javítása.A műszaki infrastrukturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés – a humán

szolgáltatások nagy részével ellentétben – nem alkotmányos jog. Azonban a törvények sok esetben biztosítják, hogy a közszolgáltatást mindenki igénybe vehesse. Az állam ezt kétféle módon éri el. Egyrészt a műszaki infrastrukturális szolgáltatás megszervezését magára vállalja, vagy az elégséges mennyiség biztosítását akkor is előírja, ha fogyasztó nem képes, vagy nem akar érte fizetni.

• Közüzem: „Közüzem az a szervezet, amely műszaki infrastrukturális szolgáltatást nyújt, és mindezt önálló szervezetként, legtöbbször vállalatszerű formában teszi.” (Illés)


yi Intézet

A közmenedzsment komplex jellege

Közmenedzsment

Közpolitika

Közigazgatástan

Közgazdaságtan

Menedzsment

Jog


yi Intézet

New Public Management

2. előadás


yi Intézet

Hagyományos közfeladat ellátás 1.• BÜROKRÁCIAWeber: racionális állam- Jog uralma érvényesül benne- Állami működés képzett hivatalnokokra épül (előre

rögzített, fix előremenetel)- Működést írott normák szabályozzák- Ideáltipikus modell, mert a működés pontosan, előre

kiszámítható- Jellemzője a technicizmus, azaz a szakmaiság és

professzionalizmus- Bürokrácia= modern társadalom alapvető szervezési-

működési feltétele

Bürokratikus igazgatás jellemzői:• Szervezetigazítás (szabályszerűen alapított,

formalizáltan rögzített struktúrák)• Hierarchia (vezetési kapcsolatok)• normativitás (jogaszályok, szervezeti normák)


yi Intézet

Hagyományos közfeladat ellátás 2.

MENEDZSERIALIZMUS

- Reformtörekvések a közigazgatásban

- piaci módszerek alkalmazása a közösségi feladatok ellátása során (teljesítménymutatók alkalmazása)

- vállalkozói szellem beépítése a nagy ellátó rendszerekbe (háziorvosi rendszer vállalkozói formában való működtetése)

- a magánszektor aktivizálása a közmegbízások teljesítésének piacán

- kiszolgáló-fogyasztó viszony


yi Intézet

„Új közmenedzsment”

• Jóléti állam korszaka (állampolgári jogon juttatások magas szintjének garantálása, közszférában foglalkoztatottak száma egyre nő)

• Neokonzervatív állam korszaka (közkiadások drasztikus lefaragása, államon kívüli közösségi formációk ösztönzése, öngondoskodás előtérbe kerül )

• Új munkáspártok kormányzati politikája (képessé tevés)


yi Intézet

A tradicionális közigazgatási modell jellemzői

Kizárólag közpénzből finanszírozott Egyenlőségen alapul: standard, bár alacsony

színvonalú szolgáltatás mindenkinek Részletes szabályozás, tiszta hierarchiák Írásbeli ügyintézés Erősen kontrollált képző intézmények,

élethivatásszerű foglalkoztatás Nem kihívó és magasan fizetett, de garantált

munkakörök A közszolgálati szervezet minden szituációban

megvédi alkalmazottait


yi Intézet

A tradicionális modellek problémái

• Bizonyos problémák nem megfelelően vagy egyáltalán • nincsenek kezelve• Alacsony szolgáltatási színvonal (az emelkedő adókhoz • képest) • Túlköltekezés és hiány párhuzamosan• Lassúság, ki nem használt lehetőségek• A vezetői önállóság és felelősségvállalás hiánya• A bizalom hiánya a közszolgálati szervezetekkel

szemben• Nem vonzó a fiatal, tehetséges pályakezdők számára


yi Intézet

A tradicionális közszolgáltatás-szervezés problémái

• Az önirányításból fakadóan nem átlátható

• A szakma külön érdeket védő csoport, működését gyakran a

• társadalmi státusz védelme irányítja

• Puha költségvetési korlát érvényesül, nem hatékony

• Érzéketlen a külső igényekre

• A szakmai etika és norma nem biztosítja a megfelelő önszabályozást (a szakma tagjait mindenkor megvédik), a nyilvánosság hiánya

• A szolgáltatás igénybevevője („fogyasztó”, „kliens”)kiszolgáltatott

• Részletes kormányzati szabályozás, gyenge kormányzati felügyelet


yi Intézet

New Public Management célok

A közszféra és a magánszektor értékeinek újfajta kapcsolása a menedzsment szerepének kialakításában (magánvállalati menedzsmentben alkalmazott technikák átvétele);

A közszektor hatékonyságának, eredményességének és fogyasztó-orientációjának növelése;

Az állam szerepének redukálása és/vagy átalakítása.


yi Intézet

NPM-reformpályák(Pollitt-Bouckaert)

NPM-reformpályák: „4M-modell“1. Fenntartás, megőrzés (Maintain)2. Modernizálás (Modernise)3. Piacosítás (Marketise)4. Minimalizálás (Minimise)


yi Intézet

A New Public Management mozgalom

• Thatcher és Reagan adminisztrációjához köthető• Kezdetben jobboldali nézetrendszer, ma már

jórészt ideológia független.• Közvetlen kiváltó okok• A jóléti állam válságtüneteire adott reakció.• Fogyasztóvédelmi mozgalmak is mögötte állnak.• Erősen támaszkodik az üzleti szektor vezetési

módszertanaira.• Az elemek utólag álltak össze egy irányzattá,

mozgósító erejű kampány, nagy nyilvánosság (innen a mozgalmi hatás)

• A tanácsadóipar is érdekelt a megvalósításban.


yi Intézet

A New Public Management kulcselemei

• Input és folyamatszabályozás helyett outputszabályozás• Hangsúly a teljesítményértékelésen és -mérésen • Piaci mechanizmusok működtetése (kvázi-piaci

megoldások, belső versenyeztetés)• A laposabb struktúrák preferálása: decentralizáció,

nagyobb autonómiával rendelkező egységek hierarchiák helyett

• Szerződésszerű kapcsolat a hierarchikus kapcsolatok helyett

• Fogyasztó-orientáció, minőségorientáció• A köz-, magán- és nonprofit szféra közötti határ

halványítása• Értékorientáció: egyelőség és univerzalizmus helyett

individualizmus és hatékonyság


yi Intézet

Makroszintű reformok

• A magán és a harmadik szektor nagyobb szerepvállalása

• (kiszerződés, koncesszióba adás, akár privatizáció)

• Dereguláció• Állami támogatások leépítése• Szolgáltatások díjkötelessé tétele, voucher

rendszerek, ellátási kötelezettségek részleges feloldása

• Kötelező versenyeztetés (Compulsory Competitive Tendering)


yi Intézet

Mikroszintű reformok

• Stratégiai tervezés, programmenedzsment• Eredményorientált, vállalkozó típusú

közigazgatási/közszolgálati menedzserek, felhatalmazás (empowerment)

• Szervezeti szintű teljesítménymenedzsment, teljesítményalapú finanszírozás

• Egyéni szintű teljesítménymenedzsment, megegyezéses eredménycélokkal való vezetés (Management by Objectives)

• Benchmarking és folyamat-újraszervezés• Teljeskörű minőségmenedzsment (Total Quality

Management)


yi Intézet

Hagyományos közig. NPM a közigazgatásban

Új közig.

Az a megengedett, ami előírt(eljárás-vezényelt egyenlőség-elvűség)

Vezetés, irányításAz a megengedett, ami nem tilos (innováció-s és sikerelvűség)

Feltételes vezetés előírásokon keresztül(Ha…, akkor…)

Vezetési stílusCélorientált vezetés meghatalmazással

Központi, bürokratikus döntésekHatáskör

Szervezeti szintre vonatkozó, egyéni felelősségű döntések

EljárásokVezetési forma

Célelőírások ellenőrzéssel, „Soft law”

Megközelítés-orientált (irányelvek, „specialisták”)

FejlődésÜgyfélorientált, interdiszciplináris

Ugrásszerű, hirtelen(új szabályozás)

Modernizáció, javításokÁllandó, részvételen alapuló, decentralizált

Költségvetés- és állapotterv szerinti irányítás, alkalmazott-előléptetési automatizmusok (Input-irányítás)

EszközökTeljesítménybérezés, költségelszámolás, globális költségvetés, meghatalmazás

„Hiba nélküli kultúra” (semmilyen kritika, a nyilvános kritikára való gyors reagálás)

MinőségÜgyfélorientált minőségbiztosítás


yi Intézet

A közigazgatás megújítása az USA-ban

• A Clinton-Gore kormányzat 1993 áprilisában elindította a „Nemzeti partnerség a közigazgatás megújítására” programot (National Partnership for Reinventing Government).

• A megújítás víziója egyszerű volt: jobban és olcsóbban működjön a közigazgatás, és olyan eredményeket nyújtson, amelyek fontosak az amerikaiak számára.

• A kezdeményezés magja a Government Performance and Results Act, amely szerint minden szövetségi forrást használó közszolgálati szervezetnek:

• – meg kell határoznia misszióját és elsődleges célkitűzéseit (stratégiáját), továbbá ezeket éves tervekre kell lebontania;

• – meg kell határoznia a célkitűzések elérésének módját;• – mérnie kell a szervezet egészéhez, illetve az egyes

programokhoz kapcsolódó teljesítményt;• – a törvény kulcseleme minden minisztérium és közigazgatási

szerv számára, hogy hogyan építik be az „ügyfél hangját” (Voice of the Customer) a tervezésükbe.


yi Intézet

A megújítási projekt kulcselemei

• Access America: az elektronikusan elérhető közigazgatási szolgáltatások körének nagyfokú bővítése.

• Benchmarking: a közigazgatási gyakorlat és teljesítmény összehasonlítása a magánszektoréval.

• Conversations with America: a szolgáltatási színvonal javítása érdekében az ügyfél hangjának beépítése minden közigazgatási szerv terveibe.

• Hassle-Free Service: a Best Practice átvétele a magánszektorból.

• Plain Language: a közigazgatási közlemények, rendeletek érthet őszövegezése.


yi Intézet

Összegző értékelés

• 2001-ben a megújítási programot az egyes közigazgatási szervek szintjén folytatták tovább, Continuous Improvement programok keretében.

• ■ Pozitívumok:• A beszerzés karcsúsítása és költségeinek csökkentése.• Az ügyfél-elégedettség (gyakran radikális mértékű ) javulása.• A közérthető szövegezésű rendeletek és közlemények

elterjedése.• Felesleges szabályok hatályon kívül helyezése.• ■ A legvitatottabb kérdés a munkaerő leépítése – ezt

néhányan pozitívan, mások negatívan ítélik meg.

• ■ Nem sikerült a bürokratikus vezetési stílus és kultúra megváltoztatása az elképzelt mértékben.


yi Intézet


yi Intézet

• Az állam tisztázatlan szerepe Alapvető probléma, hogy nincs pontosan meghatározva a mindenképpen

állami szinten ellátandó feladatok köre, illetve az, hogy e feladatokat milyen módon, milyen keretek között kell végrehajtani.

• Az egységes kormányzati stratégia hiánya Jelenleg nem létezik (csak most formálódik) egy egységes kormányzati

stratégia a közigazgatás szerepével és reformjával kapcsolatban. A mindenkori kormányzat „stratégiai célkitűzései” eddig gyakran személyfüggők voltak, szinte állandóan változtak, és erőteljesen kötődtek a négyéves választási ciklusokhoz.

• Az ügyfélorientáltság és a

minőségszemlélet hiánya A közigazgatási szervezetek többsége olyan „hivatal”, amelyre az

ügyfélorientáltság és a minőségszemlélet kevéssé jellemző. Mára már számos hivatal rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel, azonban ez csak formális


yi Intézet

• A teljesítménymérés és -értékelés hiánya A közigazgatás jellemzően inputvezérelt: a rendszer teljesítményét, outputjait

nemhogy mérni, de meghatározni is nehéz; erre eddig próbálkozások sem nagyon történtek. A felhasznált források mértékéről, az emberi és anyagi erőforrásokról viszonylag részletes kimutatások állnak rendelkezésre, de arról, hogy a munkának mi volt a tényleges eredménye (outputja), ezt mennyire hatékonyan sikerült elérni, s hogy hosszú távon és társadalmi szinten mindennek milyen hatása van, sokkal kevesebb információ áll rendelkezésre.

• Túl- és alulszabályozottság A közigazgatás rendszere egyszerre túlszabályozott és alulszabályozott.

Túlszabályozott, mert a bonyolult közigazgatási szervezeten belül számos felesleges, az ügymenetet lassító és a polgárok (ügyfelek) életét nehezítő, elavult szabályozás létezik még, amelyek közül sokat az újabbak érvénybe léptetésével nem helyeztek következetesen hatályon kívül. Ugyanakkor alulszabályozott, mert a közigazgatási szervezetek mindennapi működése egyáltalán nincs megfelelően standardizálva.

• Túlcentralizáltság A magyar közigazgatás ma erőteljesen centralizált. A feladatok a

minisztériumokban és a szervezet megkettőződését okozó minisztériumi háttérintézményekben koncentrálódnak,amelyek jelentős részét nem delegálják a területi (regionális, megyei, helyi) szintre.


yi Intézet

• Túlpolitizáltság A közigazgatás ma erőteljesen túlpolitizált, a

közigazgatási intézmények vezetői és kulcsmunkatársai gyakran változnak a politikai változások nyomán.

• Nem hatékony szervezet és folyamatok Közigazgatási szervezeteink általában nem működnek

hatékonyan. A gyakori szervezeti átalakításokat nem kíséri a feladatok és hatáskörök megfelelő elosztása, a munkafolyamatok felmérése, értékelése és optimalizálása.

• Az államháztartás hiánya Az államháztartás jelentős és növekvő hiánya

elodázhatatlanná teszi a kisebb és gazdaságosabb állam megvalósítását.

• Az állampolgárok fokozódó elvárásai Elvárásaink (az állampolgárok elvárásai) egyre

fokozódnak, gyorsabb, hatékonyabb, kényelmesebb és olcsóbb ügyintézést szeretnénk.


yi Intézet


yi Intézet

A közmenedzsment főbb nyugati modelljei

3. előadás


yi Intézet

Angolszász modell

• Nagy-Britannia, Új-Zéland• Magánszektorra jellemző értékek bevitele a

közszektorba• Közfeladatok megszervezése elé célként

magánigazgatási értékeket állítottak• Hagyományos igazgatási modell vs. Menedzsment• Hierarchizált, bürokratikus szervezettel szemben

az elérendő célra koncentráló, decentralizált megoldások kialakítása


yi Intézet

• Önkormányzatok megregulázása• Privatizáció (lakásrendszer)• Oktatási rendszerben lehetővé tették az

intézmények önkormányzati fennhatóság alóli tömeges kivonását

• Egységnyi költségcsökkentés• Teljesítményértékelési technikák bevezetése• A „társadalmi teljesítmény” egyértelmű

mutatókkal való mérése• A közszolgáltató és a fogyasztó kapcsolatának

szerződéses rendezése


yi Intézet

Makroszintű megoldások

• A közigazgatás növekedési ütemének csökkentése a költségvetés és a személyi állomány vonatkozásában

• A piacosítás és privatizáció révén az állam egyoldalú szerepvállalásához képest előtérbe kerül a szubszidiaritás

• Kialakítják a legnehezebben piacosítható közszolgáltatások belső piacát (telj, követelmények)

• Fogyasztó orientáció szemben a korábbi jogosultsági alapú megközelítéssel szemben


yi Intézet

Új technikák

• Társadalmi eredmény egyértelmű mutatókkal való mérése

• A közszolgáltató és a fogyasztó kapcsolatának szerződéses rendezése

• Önálló elszámolási egységek létrehozása (decentrum)

• Stratégia szemlélet (külső célorientáció) előtérbe kerülése

• Tervezés jelentőségének növelése• Alternatív szolgáltatásszervezés


yi Intézet

Privatizáció

• Szűkebb értelemben: a vagyon köztulajdonból magántulajdonba való kerülésének folyamata

• Tágabb értelemben: a kormányzati szerepvállalás csökkenése, a magánszférának a közösségi feladatok ellátásában való előretörését jelenti


yi Intézet

Privatizációs megoldások

• A közfeladat felszámolása: kormányzat kivonul a feladat ellátásából (szociális bérlakások eladása)

• Szolgáltatás iránti felelősség és a tényleges szolgáltatásnyújtás elválása: kiszerződés, magánszervezet látja el a feladatot, az ügylet ura a kormányzati szerv marad, szolgáltatás tartalmát és annak biztosítását ellenőrzi, a szolgáltatás ellenértékét az átengedett díjbeszedési jog vagy az adóbevételek fedezik)

• A közszolgáltatás piaci díjfizetéshez kötése: újraelosztás rendjében való változás


yi Intézet

A közjavakkal való ellátás nem piaci formái

• Közvetlenül biztosító állami szervek: egészségügy, oktatás (tradicionálisan)

• Független ügynökségek: regionális állami vállalatok (posta, vasút)

• Közfeladat ellátására megbízást nyert magánszervezetek: utak építése, tömegközlekedés ellátása szerződések útján


yi Intézet

A francia (napoleoni) igazgatási modell

• 19. sz. eleje óta téma

• Államszervezési tradíció a a közigazgatás magánszervezetekkel való kapcsolata

• Részletesen kidolgozott jogintézmények

• A részletes szabályozás ellenére nincsen semmilyen formakényszer

• Gyakorlat fontos szerepe


yi Intézet

Modellek a kormányzati funkciók ellátásában

Angolszász modell Kontinentális modell

Az önkormányzatok jól definiált közszolgáltató tevékenységet folytatnak

Az önkormányzati feladatok keretszabályokban rögzítettek

Az állam irányító-finanszírozó szerepet tölt be

Az önkormányzatok nemcsak közszolgáltatási, hanem igazgatási feladatokat is ellátnak

A szolgáltatások során nagyban támaszkodik a piaci szervezetekre

Kiterjedt költségvetési intézményhálózat és kommunális vállalatok

A redisztribúció nem önkormányzati feladat

A redisztribúció önkormányzati feladat


yi Intézet

Önkormányzati szintek és koncentráció

Régió Települési

önkormányzat

Egy önkormányzatra

jutó lakosságszám

Csehország 14 6237 1500

Franciaország 25 36559 1600

Ausztria 9 2353 3400

Finnország 18 455 11200

Lengyelország 16 2489 15000

Hollandia 12 572 27000


yi Intézet

Helyi önkormányzati közfeladatok ellátása

• Saját feladatkörként: költségvetésből finanszírozzák

• Önkormányzati részvételű magántársaság útján: városfejlesztő társaság

• Közfeladat ellátásának átruházása magánérdekeltségű szervezetre: szerződéssel történik, lényege a hasznok és kockázatok megosztása (menedzsmentszerződések)

• Egyes közfeladatok ellátására szóló megbízás adása: polgári jog hatálya alá tartozik


yi Intézet

• Az átláthatóság erősítése a fő cél (botrányos korrupciós ügyek)

• Közbeszerzési szabályok megjelenése


yi Intézet

A köz- és magánszervezetek közötti megoldások formái

• Az önkormányzatok számára biztosított a kiválasztás szabadsága

• A szolgáltató vállalat oldalán jellemzővé vált a nagyszervezet (15 éves szerződés)

• A szolgáltatás ár- és díjbevételeit közvetlenül a szolgáltató kapta (állami támogatást nem feltételezett!)

• Erős állami kontroll működött (prefektus)• Szerződéses formakényszer• Fogyasztó sérelme estén bírósághoz fordulhat


yi Intézet

A delegált feladatellátás igazgatási megoldási formái

• Koncessziós szerződés: a szolgáltató hozza lére a közművet, az önkormányzat ellenértéket nem fizet, a hasznok szedésének jogát engedi át

• Bérleti szerződés: szolgáltatás biztosítása, fejlesztés nem feladat, teljes kockázatviselés, bevételek megoszlanak

• Megosztott érdekeltség: az önkormányzat fedezi a bevételek és a bekerülés különbözetét (árkiegészítés a tömegközlekedésben)

• Menedzsmentszerződés: menedzser alkalmazása, nem alkalmazott, közvetlenül érdekelt az eredményességben

Ha valaki egyoldalúan eláll a szerződésektől, kompenzációt kell fizetnie!


yi Intézet

A német rendszer

• Weberi leírás a jellemző a porosz utas fejlődésre

• Cél: a bürokrácia tevékenységének racionalizálása

• Szervezeti és eljárási megoldások szisztematikus javítása

• A reform a helyi közigazgatás problematikájaként merült fel


yi Intézet

Az új igazgatási modell fő elemei

• Kimenet-orientált költségvetési tervezés• Az igazgatási eredmények költségeinek számba

vétele• A magánszférában szokásos könyvelési rend

bevezetése• Önelszámoló szervezeti egységek kialakítása• Minőségi mutatók definiálása• Fogyasztó orientáció• Külső források bevonása, kiszervezés, privatizáció• Nyitottság a versenyre a közfeladatok ellátása

terén


yi Intézet

• Tulajdoni részesedés menedzsmentje (Kft., Rt.)

• Konszernként működő város (die konzern Stadt)

• Stratégia menedzsment


yi Intézet

Szolgáltatásszervezési formák

1. A közjog alapján működő megoldásokRegiebetrieb: helyhatósági költségvetés részét képező munkaszervezet

Eigenbetrieb: költségvetési intézmény (elkülönült költségvetés, de nincs önálló jogi személyisége)

2. Önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok: Kft., Rt. Többnyire 100% önkormányzati részesedéscivil forma is jellemző a humán közszolgáltatások terén

3. Harmadik személlyel kötött magánjogi szerződés: menedzsmentszerződés, koncessziós szerződés


yi Intézet

• A szabályozási hangsúly a szervezeti és társasági formákon van

• A „köz” megoldási forma elsőbbséget élvez a „magánnal” szemben :igazolhatóan dokumentálni kell, hogy gazdaságosabb a tevékenység ellátása privát szolgáltatásszervezéssel

• Az önkormányzati tulajdonosi befolyás úgy érvényesül, hogy a társaságok vezető szerveiben, testületeiben megfelelő súllyal képviseltetik magukat


yi Intézet

Reformstratégiák

• Fenntartó (Németország)– Állami feladatok terjedelme marad– Szabályok és ellenőrzés erősítése

• Modernizációs (Franciaország) – New Public Management– Decentralizáció, ügyfélközpontúság – Stratégiai tervezés– Eredményorientált költségvetés– Teljesítménymérés

• Piacosító (Egyesült Királyság, USA)

– Ügynökségek– Többéves költségvetés– HR átalakítása– Ügyfélközpontúság– Teljesítményellenőrzés


yi Intézet

A helyi közfeladatok menedzselésének fontosabb nemzetközi modelljei

Megközelítési mód fő iránya

Magánszektorhoz való viszony

Központi érték

Új közmenedzsment (angolszász)

menedzselés Privatizáció, kiszervezés

Kevesebb állam, hatékonyság a közszférában

Klasszikus közigazgatás (francia)

közjog Köz- magán szerződési rendszer

Közmegbízások magánvállalkozások általi ellátásának szabályozása

Új igazgatási modell (német)

Államigazgatási jog

Vállalati módszerek alkalmazása a közigazgatásban

Racionalizálás, működés fejlesztése


yi Intézet

„Reformirányok”az újonnan csatlakozott országokban

1. Önkormányzati széttagoltság- társulások

2. Feladat és finanszírozás összhangja

3. Fiskális autonómia (CZ pántlikázott pénzek, PL – szja helyi adóvá tétele)

4. Átláthatóság

5. Elszámoltathatóság (CZ közbeszerzések)


yi Intézet

„Reformirányok” (folyt.)

6. Hitelezési korlátok alkalmazása

7. Kiegyenlítő mechanizmusok (RO)

8. Szolgáltatási minimum

9. Önkormányzati adatbázis

A változtatás lényegében az adott rendszerkereteken belül!


yi Intézet

A közmenedzsment egyes területei


yi Intézet

1. Teljesítmény-menedzsmentFogalma:

• a szervezeti működési irányok rendszerszerű felépítése

• azért, hogy a szervezet valóban elérje rendeltetésével összefüggő alapvető céljait.


yi Intézet

Eszközei

• egyszerű, mérhető szervezeti célkitűzésekre lebontása az átfogó működés céljának

• ez alapján értékelni és összemérni a teljesítményeket (rangsorolás; jó gyakorlatok)

• a lebontott célok egyéni teljesítmény-kritériumokká transzformálása

• teljesítmény-ösztönzők• az anyagi és humán erőforrások felhasználását ciklikusan

(összefüggéseiben) alakjtják meg

• a ciklusok eredményeinek rendszeres kiértékelése, kontrollja


yi Intézet

Példa: teljesítményértékelés a munkabalesetek megelőzése során

• cél: munkavédelmi szabályokat megszegők megbüntetése

• hogyan mérjük? – bírságösszeg nagysága

• Mit tegyünk?


yi Intézet




• Mit tegyünk?

• cél: kevesebb munkabaleset legyen

• hogyan mérjük? – munkabalesetek számának alakulása

• Mit tegyünk?


yi Intézet




• Mit tegyünk? növeljük az ellenőrzési kapacitást; szigorúbb bírságolás

• cél: kevesebb munkabaleset legyen

• hogyan mérjük? – munkabalesetek számának alakulása

• Mit tegyünk? tárgyaljunk a megelőzésről; munkavédelmi képzés támogatása


yi Intézet

szervezetiteljesítménycélok

egyéniszámonkérhető

célfeladatok

előrehaladási jelentések

értékelés

fogyasztói visszacsatolás a

szervezeti teljesítményről

stratégia

teljesítmény-alapúbérezés;

továbbképzés

Szervezeti teljesítmény-menedzselési ciklus


yi Intézet

Alkalmazás a hivatali működésben

• Szervezeti célok és motivációk újraértelmezése

• Hivatás helyett külső célok

• Kvantifikálhatóság, méhető paraméterek

• Szabályozás szerepének újraértelmezése

• Normatív helyett technológiai szabályok

• Elszámoltathatóság


yi Intézet

Stratégiai menedzsment


yi Intézet

Folyamata

a)hosszú távú célkitűzés (vezérelv)

b) tervezési időhorizont meghatározása

c)kapacitások definiálása (SWOT-analízis)

d)külső környezetnek a célkitűzés megvalósíthatóságára vonatkozó hatásainak elemzése

e)cselekvési irányok meghatározása (alternatívák) >választás

(f) megvalósítás

(g) kontroll, értékelés


yi Intézet

MVK Zrt. küldetése

Küldetés • Utasaink elégedettségéért dolgozunk minden nap.

Elhivatott és udvarias munkatársaink révén kiszámítható, biztonságos közösségi közlekedési lehetőséget biztosítunk Miskolc város és környéke lakóinak, valamint az ide látogatóknak. Modern műszaki és gazdasági megoldásokra alapozva hatékonyan és finanszírozhatóan működünk, képezzük társaságunk frontszemélyzetét, korszerűsítjük eszközeinket, járműparkunkat, ezáltal fenntartjuk és javítjuk szolgáltatásaink színvonalát."

Szlogen• A megbízható útitárs.


yi Intézet

MIHŐ Kft. küldetése

Küldetés• Megtisztelő felelősségünk, hogy Miskolc városában

biztosítsuk a jó minőségű, biztonságos, energiatakarékos és hatékony távhőszolgáltatást. Tevékenységünk végzése során felhasználóink magas szintű kiszolgálására törekszünk, szolgáltatási tevékenységünk folyamatos fejlesztésével.

Szlogen• „Elégedett felhasználó, megóvott környezet.”


yi Intézet

Küldetés (Zala Megyei Kórház)

• A Zala Megyei Kórház küldetése elsősorban Zala megye lakosságának hatékony gyógyítása, intézményi ápolása, valamint egészségének megőrzése. Ennek érdekében nagy súlyt fektetünk a megye lakosságát leginkább érintő betegségek diagnosztizálására, hatékony gyógyítására.

• Részt vállalunk a megelőző, szűrő rendszerekben, az egészséges életmódot terjesztő programokban, kapcsolatot tartunk fenn betegegyesületekkel és más társadalmi szervezetekkel.

• Küldetésünk mottója: „igényesség, jó szándék és szakmai tisztelet”.


yi Intézet

Jövőkép (Zala Megyei Kórház)

• Elismert, gyógyító, ápoló és rehabilitációs ellátást nyújtó, meghatározó szerepvállalók kívánunk lenni a régióban és országosan is, gazdaságilag stabil kórházként.

• Mortalitási, morbiditási adatokon alapuló vizsgálataink azt mutatják, hogy a következő évtizedben a kardiológiai, onkológiai betegségek számának növekedésével, valamint a népesség elöregedésének következtében az időskori betegek ápolásának, életminőségük megőrzése érdekében rehabilitációjának megnövekedett igényével számolhatunk.

• Betegeink elégedettségét megfelelő szintű információszolgáltatással, felvilágosítással, az igényes hotel-szolgáltatás feltételeinek megteremtésével, személyre szóló ápolással, munkatársaink magas szintű szaktudásával, folyamatos továbbképzésével kívánjuk elérni.


yi Intézet

SWOT-analízis sémája

Szervezeti belső adottságok

Erősségek Gyengeségek

Külső adott-ságok

Lehetőségek

Veszélyek


yi Intézet

Példa:

a Tisza-tó térsége önkormányzatai SWOT-analíziséből

Belső (térségi) adottságok

egyes elemek Erősségek Gyengeségek

Külső (környe-zeti)

Lehetőségek Egybefüggő

természeti érték

Széttagoltság a fejlesztésben

adott-ságok Veszélyek M3 autópálya Tőkevonzás nehézkessége a térségben


yi Intézet

Program-menedzsmentProgram-menedzsmentFOGALMI ELHATÁROLÁSOK

A) Szervezeti menedzsment Programmenedzsment

B)PROGRAM:

célkitűzések + eszközök

PROJEKT:

konkrét célmegvalósítás operatív terve


yi Intézet

Jellemző alkalmazás

• EU regionális politika

• Térségmenedzsment– regionális gazdaságfejlesztés– kistérség-fejlesztés

•nem kif. közigazgatási lehatárolású területen

•tervezésre, stat. számbavételre, projekt-szervezés


yi Intézet Területfejlesztési régiók Magyarországon

Nyugat-Dunántúli-

Közép-Dunántúli

Dél-Dunántúli

Dél-Alföldi

Észak-Alföldi

Észak-Magyarországi

Közép-Magyarország

i


yi Intézet

Kistérségek

• mintegy 170 lehatárolva

• intézményeik:– kistérség fejlesztési tanács – társulások (többcélú, országos

lefedettséggel – vita alatt)– egyes államigazgatási ügyek

körzeti intézése (átfogó körzetesítés – vita alatt)

PROJEKT-PROJEKT-MENEDZSMENTMENEDZSMENT

PROJEKTMENEDZSMENT

szervezési keretei


yi Intézet

ÚJ MAGYAROSZÁG FEJLESZTÉSI

TERV

2007-2013


yi Intézet A hazai tervek rendszereA hazai tervek rendszere

Hazai forrásból Hazai forrásból finanszírozható finanszírozható

fejlesztésekfejlesztések

EMVAEMVA

Új Magyarország Új Magyarország Vidékfejlesztési Vidékfejlesztési

ProgramProgram

Országos FejlesztéspolitikaiOrszágos FejlesztéspolitikaiKoncepció (2020-ig)Koncepció (2020-ig)

Kohéziós Kohéziós AlapAlap

Új Magyarország Új Magyarország Fejlesztési TervFejlesztési Terv

ESZAESZAERFERFAA

Strukturális Strukturális AlapAlap

ERFA – Európai Regionális Fejlesztési AlapERFA – Európai Regionális Fejlesztési AlapESZA – Európai Szociális AlapESZA – Európai Szociális AlapEMVA – Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési AlapEMVA – Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap


yi Intézet

- Tagállamokkal történt konzultáció alapján EU Bizottság dolgozza ki

- Tagállam dolgozza ki, EU Bizottsággal konzultálva

- Tagállam dolgozza ki, EU Bizottságnak jóváhagyásra benyújtja

- OP kibontása, meghatározza kiemelt projekteket, a várhatóan kiírásra kerülő pályázatok feltételrendszerét

- Kiemelt projektek, kiírt pályázatok, KKV fejlesztési alapok

Közösségi Stratégiai Irányelvek

ÚMFT

Operatív Program

Akcióterv

Műveletek


yi Intézet

Foglalkoztatás bővítéseFoglalkoztatás bővítése Tartós növekedés segítéseTartós növekedés segítése

Foglalkoz-Foglalkoz-tathatóság tathatóság növelésenövelése

Munkaerő-Munkaerő-kereslet kereslet bővítésebővítése

Munkaerő-Munkaerő-piaci piaci

környezet környezet fejlesztésefejlesztése

Verseny-Verseny-képesség képesség növelésenövelése

Gazdaság Gazdaság bázisának bázisának szélesítéseszélesítése

Üzleti Üzleti környezet környezet fejlesztésefejlesztése

Specifikus célokSpecifikus célok

Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljaiÚj Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai


yi Intézet

Átfogó cél

• Foglalkoztatás bővítése

• Tartós növekedés elősegítése


yi Intézet

Foglalkoztatás bővítésespecifikus célok

- az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci aktivitásának növelése, a regionális sajátosságokhoz igazodó összehangolt beavatkozások

- a munkaerő-kereslet bővítése, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzése (különösen a hátrányos helyzetű térségekben)

- a kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése


yi Intézet

Tartós növekedésspecifikus célok

A versenyképesség erősítése - a tudásgazdaság és az innováció erősítése- a termelékenység növelése

A gazdaság bázisának kiszélesítése - a regionális különbségek mérséklése- a tőkebevonási képességek fejlesztése- piacbővítés- a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódás- a korszerű technológiák széles körű elterjesztéseAz üzleti környezet javítása - az elérhetőség megkönnyítése,- a szabályozási környezet javítása, valamint az állam szolgáltatásainak és

működésének hatékonyabbá tétele


yi Intézet

Horizontális célok

• Fenntarthatóság – minden tekintetben• Kohézió – gazdasági, területi, társadalmi,


yi Intézet

Az ÚMFT intézményrendszere

• Az intézményrendszer rendszerszintű koordinációját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) látja el. Az ÚMFT megvalósítása során alapvetően az NFÜ tartja a kapcsolatot az Európai Bizottsággal is.

• Az NFÜ-n belül működnek az egyes operatív programok (OP) Irányító Hatóságai (IH), melyek az adott OP tervezéséért és végrehajtásáért felelnek.

• Az OP-k közvetlen végrehajtó szervezetei a Közreműködő Szervezetek (KSZ), melyek szerződéses viszonyban állnak az IH-kkal.

• Az intézményrendszer fontos szereplői még a Monitoring Bizottságok (MB), melyeket az IH-k működtetnek. Az MB-k vizsgálják a programok előrehaladását, valamint javaslatokat tehetnek a programok értékelésére, illetve kiigazító lépések megtételére.

• Az Igazoló Hatóság alapvetően a pénzügyi teljesítések igazolásáért felelős. Ehhez az információkat az adott OP IH-jától kapja meg.

• Az Ellenőrző Hatóság felel a rendszerszintű és az egyedi ellenőrzésekért, továbbá az ellenőrzéseknek az Európai Bizottsággal való egyeztetéséért.


yi Intézet

Prioritások

• Gazdaságfejlesztés

• Közlekedésfejlesztés

• Társadalmi megújulás

• Környezet és energetikai fejlesztés

• Területfejlesztés

• Államreform

• ÚMFT koordinációja és kommunikációja


yi Intézet

ÚMFT: 6875 Mrd Ft ágazati és regionálisprogramokra

Gazdaságfejlesztési OP 690 Mrd Ft

Közlekedésfejlesztési OP 1703 Mrd Ft

Társadalom megújítása OP 966 Mrd Ft

Társadalmi infrastruktúra OP 539 Mrd Ft

Államreform OP és Elektronikus közigazgatás OP

41 Mrd Ft100 Mrd Ft

Környezet és energia OP 1140 Mrd Ft

Végrehajtás OP 87 Mrd Ft

Regionális OP-k 1609 Mrd Ft


yi Intézet

Zászlóshajó projektekkomplex programok

• Nem mondunk le senkiről – leszakadó térségek felzárkóztatása

• Versenyképességi pólusok• Kis- és közepes vállalkozások komplex fejlesztése• XXI. századi iskola• Gyermekesély• A tudás – esély• Akadálymentes Magyarország• Egészségügy• Takarékosan az energiával• Pécs – Európa Kulturális Fővárosa• Tiszta környezet


yi Intézet

A regionális operatív programoknak illeszkedniük kell az ágazati politikákhoz, és a regionális operatív programokban tervezett fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok hozzájáruljanak a releváns ágazati stratégiák megvalósításához.


yi Intézet

A támogatás típusok

Akcióterv(Korm. döntés)

Kiemelt projektek

2 fordulós pályázat

1 fordulós pályázatK

özv

ete

tt t

ám

og

atá

s

Kisprojekt alap

Mikrohitel

Tőkealap

Garanciaalap

KORMÁNYDÖNTÉS = miniszterek, régiók javas-latára az akciótervben. Spec. eset: régióhozdecentralizált előirányzat = régió dönt. Indikatív lista is lehetséges: ezek között később NFÜ dönt.

Akciótervben leírt célcsoportnak NFÜ pályá-zatot ír ki. Szakmai bírálat alapján nyertesekről NFÜ DÖNT, támogatás érkezési sorrendben

Akcióterv szerinti célcsoportnak NFÜ pályá-zatot ír ki. Szakmai bírálat alapján NFÜ DÖNT.

Régió, önkormányzat, vagy civil szervezet által kezelt pályázati alap. Az alap a támogatásárólaz NFÜ DÖNT. Az alapra beadott pályázatokról az ALAP KEZELŐJE DÖNT, NFÜ által jóváhagyott eljárás alapján. („global grant”)

Vállalkozástámogatás kereskedelmitársaságok (bankok és alap-kezelők)bevonásával.


yi Intézet

Támogatás típusokKiemelt projekt:

/Kormány által egyedileg, pályáztatás nélkül jóváhagyott országos vagy regionális jelentőségű projekt

Nagyprojekt:

/Magas költségvetésű kiemelt projekt, a projekt összköltsége meghaladja az 50 millió – a környezetvédelem területén a 25 millió – eurót, a projekt műszaki-gazdasági szempontból nem bontható önálló részekre, Brüsszel/


yi Intézet

Kétfordulós pályázat:

/Pályázatos projekt kiválasztási eljárás, első körben előzetes projekt javaslat, második körben – KSZ ingyenes szakmai iránymutatásával - a részletes projekt javaslat kerül benyújtásra/

Egyfordulós pályázat:

- Standard

- Egyszerűsített: kiválasztási szempontok mérlegelést igényelnek

- Normatív (automatikus): kiválasztási szempontok nem igényelnek mérlegelést


yi Intézet

Közvetett támogatás, pénzügyi eszköz

- Közvetett támogatás: több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál vagy az akciótervben meghatározott ettől eltérő összegnél nem nagyobb összköltségű fejlesztés megvalósítását célzó támogatási alap (az alapra beadott pályázatokról az alap kezelője dönt)

- Pénzügyi eszköz: hitel-, tőke- vagy garanciaalap


yi Intézet

Összhang és koordinációÚMFT a Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia Terv, a Nemzeti Halászati Stratégiai Terv kapcsolódásai mentén figyelmet kell fordítani a programok tervezésének és végrehajtásának koordinációjára

– kiegészítő jelleg, szinergia, kettős finanszírozás elkerülése

ÚMVP 1250 Mrd Ft /LEADER/


yi Intézet

Köszönöm a figyelmet!

Documents

közmenedzs