KÜHN KÁROLYAZ URÁNIA-FILMSZINHÁZ IG A Z G A T Ó JA

42 ÉVES K ORÁBAN M E G H A L T

IX. ÉVFOLYAM A. SZ. ♦ SZERKESZTI: LAJTA ANDOR ♦ 1936. ÁPRILIS 1.

A Mozgóképipari kft. húsvétimagyarújdonsága:

Ir ta : Vadnay László.Rendezte: Balogh Béla. Zene: Rozsnyay Sándor.

Főszereplők:Uray Tivadar, Jávor Pál, Bársony Erzsi, Páger Antal, Fülöp Magda, Salamon Béla, Makláry Zoltán, Pethes Sándor, Boros Géza, Szaplonczay Éva, Rajna Alice, Pártos Erzsi, ifjú Ráthonyi Ákos.Trium ph vokál-frio . K é s z ü l t a H u n n i a - f i l m g y á r b a n .

Leköthető:

M O Z G Ó K É P IP A R I K F T . - n á l

Budapest, Erzsébet-körút 8 . III. em elet 1. Telefon: 4 0 -0 -2 8 , 34 -7 -37 .

f i MÚLTÚRAFILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

IX. ÉVFOLYAM. 4. SZÁM. 1936. ÁPRILIS 1.

HANGOS M A G Y A R Y IL Á G H IR A R BHetenként 14 példányban számol

be a hazai és külföldi esem ényekről.

Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m ozgóképszínházakban.

Kiadja aM A G Y A R F I L M I R O D A R. T.Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz.

Telefon: 46 - 3 - 46 .

H angos és ném a fi lm fe lv é te le k , trü kk film kész ité s , k ó p iá k és fi lm fe lira to k , ke skeny film m unkák ,

u tó sz in k ron izá lá s .

H E T E N K É N T

9PREMIERSZINHÁZ JÁTSSZA

F Ó R U M • R O Y A L A P O L L Ó D É C S I * C A S I N O » P A L A C E

C A P I T O L • U R Á N I A C O R V I N • C I T Y

A NEMZETKÖZI VÁSlR JELENTI:Az 1936. év tav a sza a g azd aság i életbe

bizonyos irán y ú könnyebbedést és lendüle­te t hozott. Éppen ezért nagy érdeklődéssel fo rdu lnak á lta láb an a m ájus 8-án m egnyíló N em zetközi V ásár felé, am ely a m agyar g azdaság i élet legnagvobbszabásu tavasz i esem énye szoko tt lenni. A B udapesti Nem­zetközi V ásár az eddigi jelek szerin t szin­tén k iíejezője lesz an n ak a b izakodásnak , am ely az ú jabb helyze t m ellett a m agyar g azdaság i é le te t is fokozott m unkára ösz­tönzi. A z á ru m in tav ásá r több m int 200 ip a ri szakm át fog felölelni.

U tazási kedvezm ények a B udapesti Nem­zetközi V ásár belföldi lá to g a tó i szám ára. A vásárigazo lvány az összes m agyar vasu t- vá lla la tok vonala in m ájus 2-töl m ájus 18-ig B udapestre és m ájus 8-tól m ájus 24-ig B udapestrő l v issza 50% kedvezm ényre jo­gosít. A belföldi u taso k te lje sá ru jeg y e t vesznek, am ellyel d íjm entesen u tazh a tn ak vissza az induló állom ásra. U gyancsak fél- á ru u ta z á s ra jogosít a v ásárigazo lvány a MFTR és a DGT dunai hajó in áp rilis 24-től m ájus 31-ig. A M A V A RI' vonala in a v á sá r­igazo lványok tu la jdonosa i 20—50% i-g te r­jedő kedvezm ényben részesülnek.

U tazási kedvezm ények M agyarországon, A usztriában , C sehszlovákiában és N ém et­országban . A B udapesti N em zetközi V ásár igazo lványa i M agyarországon úgy az oda, m int a v isszau tazásn á l külön-külön 50%, A usztriában 25—33% v asú ti kedvezm ényre jogosítanak . A W ien—B udapest-i au tóbu­szon 35% kedvezm ény vehető igénybe. A csehszlovák v asu tak összes vonalain a v ásárigazo lványok tu la jdonosai ú g y az oda m int a v isszau tazásn á l 33% kedvezm ényben részesü lnek . A ném et v asu tak o n a kedvez­m ény 25%. A v ásárig azo lv án y a lap ján

országban a belga és francia u tasok díj­m entes á tu ta z ó . v ízum ot kapnak . B udapest­ről az u tazás a kedvezm ény igénybevé te lé­vel bárm ely irányban fo ly ta tha tó .

A N em zetközi V ásár külföldi u tazási iga zo lványai áp rilis ’2.8-ától ke.zdve május 28-áig lesznek érvényben , azok irá n t mái m ost élénk k eres le t m utatkozik .

1

C A S T 1 G L I0 N E H E N R IKm. kir. kereskedelm i tanácsos, a budapesti Corso Filmszínház

ügyvezető ig azg a tó ja :

A „MOZI” MAGYARORSZAGI TÉRHÓDÍTÁSA

- A TALÁLMÁNY 40 ÉVES JUBILEUMA ALKALMÁBÓL (B E F E J E Z Ő K Ö Z L E M É N Y )

katonai térképek tárják fel a leghívebben a ma­gyarországi községtclepü- lések kaleidoszkópikus voltát. Hazánk nyugati, déli és északkeleti részein a tejút csillagképeihez ha­

sonló törpeközségek övezetén túl, az Alföld felé húzódó települések egyre nagyobb terjedelemben helyezkednek el, míg a rónaság községei és városai nagy foltokban tarkítják az ország rajzát.

A filmélet szempontjából nem kö­zömbös egy ország községtelepülésé­nek mikénti alakulása, értve alatta el­sősorban az elemi demográfiai jelen­ségeket: a területet, a népesség számát és sűrűségét.

Az Alföld városainak kültelki lélck- számaránya helyenkint az 50%-ot n meghaladja, ami nemcsak gazdasági, hanem kultúrális szempontból is el nem hanyagolható tényező, ha figye­lembe vesszük, hogy a külterületeken az őstermelők hányadosa jelenleg is túlmagas. A z agrár jelleg, mint a gaz­dasági szervezet alsóbb fejlődési foka, egyben a szellemi és anyagi haladás szeizmográfikus rajza.

Fentieket azért bocsájtottuk előre, mert tanulmányunk során elérkeztünk a 20.000-nél nagyobb lélekszámmal bíró Nagy-Magyar-Alföld agrárvárosaihoz.

Az OMGE által rendezett idei me­zőgazdasági kiállításon nagy grafiko­nok általános képet nyújtanak, az ős­termeléshez tartozó népesség életvi­szonyairól, amelyek színvonala az évek óta tartó mezőgazdasági válság követ­keztében egyre fokozatosan süllyed.

Néhány jellegzetesebb pillanatfelvé­tel: a mezőgazdasági férfinap számbér, amely 1913-ban még 270 fillér, 1928- ban 312 fillér volt, 1935-ben már csak 137 fillért te t t ki.

A boldog békében két és félszer volt kisebb a mezőgazdaság közterhe, mint ma, amikor sokkal alacsonyabbak a terményárak és sokkal kevésbé jöve­delmező a gazdálkodás. iMintha az árak esésének megfelelő arányban emelkednének a közterhek.

Emlékezzünk a januárban tartott eson^rádmegyei „nyomorközgyülésre“, amelyen hivatalosan állapították meg, hogy a vármegye lakosságának közel l/a-a éhezik! Hasonló szívbemarkoló híreket olvashattunk a tél folyamán a napisajtóban más vidékek Ínséges ál­lapotairól is.

A mezőgazdaságnak évröl-évre való tengödését feltáró statisztikai megfi­gyelés sugárkévéje rávilágít az itt léte­sült filmszínházak kedvezőtlen viszo­nyaira is.

Amikor csak fizikai létünk biztosí­tásával bírunk eljutni az emberi prob­lémákhoz, amilyen az egészség, erkölcs és kultúra, a gazdaseígi vérkeringés bes teges állapota megmételyezi a vele kapcsolatos életjelenségeket is, első­sorban a kultúrális szükségletek kielé­gítésének lehetőségeit, jelen esetben egyik legfontosabb tényezőjét: a mo­zit!

Baja, Debrecen, Nyíregyháza, Sze­ged, Orosháza, Makó és Hódmezővá­sárhely, nagyrészt mammutletelepülé- sekről van szó, ahol a lélekszám növe­kedése a trianoni jármon kívül épp a gazdasági válság nyomán az utolsó tíz

2

évben alig növekedett,* vagy éppen csökkent. A számszerű fejlődés is — tanulmányunk szempontjából kedve­zőtlen irányban — főleg a községek külterületére esik.

Az agrárjellegű államok történetéi bői tudjuk, hogy ha nem térnek át a modern gazdasági fejlődés útjára, sor­suk a stagnálás, a népesedés növeke­dése is csak az igények még foko­zottabb leszállítása nyomán következ­het be.

Magyarország gazdasági kultúrája ma már benne van az átalakulásban Agrár jellege — az iparforgalmi gazda­sági kultúra javára — évről évre csők­kel!: az őstermeléssel foglalkozókarányszáma 1900 óta 10 évenkint 60.8, 55.9, 55.7, végül 1930-ban 51.3%-ra esett. Az utolsó népösszeírás óta hat év telt el, az előző évtizedek fejlődési arányait véve figyelembe, kétségtelen, hogy az iparosodásnak már igen ör­vendetes fokéira jutottunk, aminek gazdasági hatása a filmélet evolúciójá­nak útját is érinteni fogja.

III. A 20.000 lélekszámnál kisebb vá­rosokban és községekben.

Természetesen, ebben a kategóriában is csak azokat a községeket szerepel­tetjük, amelyekben a mozik száma egynél több. A szóbanforgó letelepü­lések a következők:

Az őstermelő- A mozikkeresők °/0-OS 1 ülőhelyére

a rán y a a jut aa kereső népesség -

népességhezviszonyítva

számából

P estú jhely 1 22Sashalom 2 19Rákoshegy 4 19K eszthely lő 15Soroksár 29 18K örm end 21 15Vecsés 22 14E sztergom 25 2.1Elek 65 16

' * B aja lakosságának 23% -os növekedési adata a megszállás u tán elkésve vég reh a j­ta to tt 1920. évi népszám lálás m ia tt való­színűleg nem pontos.

A fenti adatsorok is világosan érzé­keltetik a gazdasági szervezet állapotá* nak hatását a lakosság kulturális fej­lődésére. Az arányszámok harmóniá­ját megzavaró, Körmendre és Elekre vonatkozó adatokkal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy mind a két községben ma 1—1 mozi szünetel. Ebből megállapítható, hogy a jelensé­gek törvényszerűsége erőszakos be­avatkozást nem tűr meg, az egyensúly — kétségtelenül súlyos anyagi áldoza­tok után — ismét helyreáll.

A magyar hivatalos statisztika meg­alapítójának: Keleti Károly nak a sza­vaival zárjuk le szemelvényszerű ta­nulmányunkat: „A népességi leltárban híven könyveltetnek a népek viszon­tagságai és a közgazdasági állapotot semmisem illusztrálja jobban, mint a népességi számokV' . . .

(Vége.)

Polgári, gimnáziumi, kereskedelmi iskolai

m a g á n v iz s g á k r a ,érettségire felelősségteljes egyéni e lő ­

készítés.

Vidékieknek levelező oktatás.

Havi olcsó részletfizetés.

N É M E T , F R A N C IA , O L A S Z , A N G O L N Y E L V O K T A T Á S .

Dr. H e n c z L e h e lBUDAPEST,VIIIJÓZSEF-KÖRUT11. III. em. 4.

ELŐKÉSZÍTÉS

ÁLLAMSZÁMVITELTANI Á LLA M V IZS G Á R A !

E lapra hivatkozók kedvezményben részesülnek

■ w A r a - TíMh "iiii

MAGYARY-TOMA ISTVÁN:AMIKOR AZ ELSŐ FILMEK MEGJELENTEK

- EGY RÉGI MOZILÁTOGATÓ VISSZAEMLÉKEZÉSEI -

osem felejtem el a régi deszkabódét a ligetben, amely ott az első filmek­kel kísérletezett. Egyik oldalán az ,,Amerikába és vissza“ tornamutatvány aktív és passzív „műéi?

vezete“ szórakoztatott. A másik felén kikiáltóbódé és hajó?hinta verklizett, lármázott. Ezzel a bódéval kezdte an? r.akidcjén pályafutását Budapest egyik legrégibb mozisa: özv. Fényes Márton­ná a ligeti Fortuna-mozi tulajdonosa.

Az első kép, amit ebben a bódéban láttam, indiánokról, cowbovokról szólt. Mintha már akkor megérezték volna, hogy ez a téma olyan kiapadhatatlan, hogy harminc év múlva sem fognak találni a tömegek számára ennél érde­kesebbet. „A postakocsi kirablása“ Pathé-felvételében ugrált szemünk előtt. Indiánok megállítják a postakocsit, le­lövik a kocsist és elrabolnak egy szép leányt. Közben, egy cintányérral fels szerelt dob és egy ócska pianinó szol­gáltatta a zenét.

Lélegzetfojtóan érdekes volt. Sző? vegfelírás csak az elején és a végén. Közben semmi. De az nem volt baj. A pisztoly a dobon durrant, viszont a postakocsi robogásának zaját elnyelte a zene. Az alakokat nem közelről vet? ték fel, hanem az egészet meglehető­sen távolról és igy valamelyest össze? folyt a kép. Ez se volt baj!

Kiizzadva jöttünk ki a bódéból, mintha mi is az indiánokkal vereked? tünk volna, ö t kemény krajcár volt a második hely, kuporogni kellett rajta, vágott a deszka, bődületes nyári meleg volt és mindezt gyönyörrel viseltük el. Fogalmunk se volt, mint ahogy nem is lehetett arról, hogy ennél különb és szebb valami a föld kerekén lehetne.

Két év múlva már az ugyancsak vá­

rosligeti B':os/<op?ba jártunk, amely a régi Farie/éíszínháznak volt az utóda. Szicíliai gyilkosságok és párizsi kalan­dok körül forognak a képek. Akkor láttam az első filmfelvételt a tengerről. A gyilkos a tengerparton rohan végig, puskával kezében. A hullámok pedig csillogva gördülnek, evezésszerű nyu? galommal, a lázas cselekménnyel éles ellentétben. A gyilkos . egy elhagyott kunyhóba zárkózik be és az üldözőkéit puskalövésekkel fogadja. A puskát ad­dig töltögeti, amig a karabinierik vég? lég körülfogják a házat. Ekkor m ind­ketten öngyilkosok lesznek.

Fejletlen filmtechnikával, értelmetlen beállításokkal, túl gyors cselekmény? nyel folyt a történés, mégis nagyszerű, mozgalmas élmény játszódott le a sze? műnk előtt.

Pár nap múlva már az olaszok jöt? tek első émelygős filmhőseikkel és hős­nőikkel, akiket a színpadról kölcsönöz? tek ki. Ezek igen egyszerű,, hétköznapi történeteket hoztak a harmadrendű ko­médiás stílusában. Rossz mozgású urak és hölgyek, sötét szobalevegővcl sú? lyostjítva. Végre mégis Pathé emberelte meg magát és a különböző kezdetleges burleszkek után, amelyek mind a Pali? filmek őse1! voltak, egy szenzációs tör? téncttcl lepte meg a világot. A film címe ez volt: Párizsi apacsok. Egy el? addig szokatlan miliő.

Ebben tűntek fel először a „vamp“’ őseli, kis ismeretlen, kecses mozgású, „nett“ párizsi lányok, akik apacsnak öltözött jóképű partnerükkel járták a tangó ős:formáját, amely kissé „erő? sen“ hatott némely idegekre. Ekkor sült. ki az az igazság, hogy a valódi mozílátogató típusa, aki akkor méjg gyermekcipőit hordta, nem botránko? zott. Egyszerűen, mint élményt vette és mint a valódi élet egy fejezetét rak­

4

tározta cl emlékei közé. Csak azok botránkoztak, akik erre a filmre men> tek el először moziba.

Ez a botrányokozás volt a legjobb reklám.

A „párizsi apacsok“ évekig jártak; keltek egyik moziból a másikba, mig végül annyira elrongyolódtak, hogy a történet elvesztette folyamatosságát és igy kénytelenek voltak ai kópiát el# dobni.

Ezután újabb kultúr# és burleszk-fil- mck következtek úgy olasz, mint fran# eia részről.

Párizs nem nyugodott. Gaston Le- roux addig forgolódott, amig filmre vitte Arzén Lupinjét. Ez a különc alak furcsa hatást keltett, bár az érdeklődés páratlan volt. Ugyanekkor filmre vit# ték Eugen Sue „Párizsi t i tkok“ című rémregényét, amelyet már több rész ̂létben kellett eljátszani. Hosszú, érdé# kés film volt, bár színpad, deszka# kulissza világban mozgott, amelytől a franciák még sokáig nem tudtak sza# badulni. Az alakok, akik a főszerepe# két vitték, páratlan színészi tehetség# gél, szintén nem voltaké filmszínészek. Mindent pótolt azonban az érdekesség. Az Iskolamester, a Bagoly’, a Surimes# tér alakjai és a párizsi alvilág züllött serege, az események torlódása és fő# ként a filmvarázs, amelyből a korlátlan lehetőségeket lehetett kiérezni.

Jó ideig semmi sem érkezett Ameri­kából. Ekkor azonban úgy tűntek fel, mint az üstökösi, agyoncsapva, Icgá# zolva minden eddig létezettet.

Remutatkozott: a Vad Nyugat.A közönség, amely sima arcokhoz,

jól szabott ruhákhoz volt szokva és színpadi kulisszákon nevelődött, egy# szerre azt látta, hogy előáll egy moz# donyvezető mocskos arcával, kezeivel vagy a hős egyhetes borostával az ál# Ián és vadul, férfiasán küzd. Élet veszi körül, gyors Pacific#mozgás, óriási há­zak, rettentő gyorsaság, végtelen tér, költészet. festészet, távlat.

Mlint egy óriási cápa, jött az ámen# kai fáim és egy kapásra, lenyelte a

nagy halakat. Európából csak a búr# leszk maradt meg egy időre. Arra még nem tartották elérkezettnek az időt.

Mit jelentett ehhez az előretöréshez képest Albert Bassermann művének: Egy test, két szenvedély című filmben a főhős igazi művészettel játszik, ti# pikus színpadi alakítással. Ez esetben pár helyen egészen közelről forgatva. Amerika ezzel sem törődött. Bassen mann eltűnt a tengerentúli filmek pa# zár káprázatában.

Hogy mi volt ez? Ez a tömeg?Színes kaleidoszkóp! Érintésenkint

más és más. Newvorki alvilág és felső tízezer. Hihetetlen akrobata mutatvá# nyok mindenütt. Valódi és komoly életveszély, amely világosan meglát­szott. Falvak, bányák szerelmi történe# tci, eleinte a 40#es évek romantikájá# val, később iszonyú erővel és pazar történésekkel.

Eljöttek a valóli cowboyok is. Nem párizsi másolat. Valódi szabad levegőt hoztak magukkal, a seriff, a nyugati lókötő, a „sza|lon“#ok, a gyors lovaglás sok, a levegős és a városi, levegőtlen Amerika hallatlan gazdagságával és le­hetőségeivel komolyabb életet hozott. Mást. Minden egyébtől merőben külön# bözőt.

Páris erőlködött, hogy kikerülje az amerikai cápát. Megszületett a nyugati elvetemült kalandor típusa, a Zigomar# filmen. Ezt isj több részletben jelle# mezték. Félelmetes volt, amig meg nem szokták. Aztán, amikor nevetséges lett, levették a műsorokról. A franciák si­kere egyelőre a burleszkben kul# miin ált. Pali sikere komoly siker volt. A közönség az amerikai filmek mellé az ő alakját követelte oda. Igaz, hogy csak salátának. De, végre is, igen jó és egészséges saláta volt ő.

A filmhősök egymásután bújtak elő a sötétségből. Psylander, akit a Mór# disk segített a világon, (íuiajdonképen fordítva is lehetne mondani), mert a kettő, nem élhetett volna meg egymás nélkül. Levegőtlen alak volt és mindent

5

a jó frakkra alapozott. Az amerikaiak sokkal könnyedebb és természetesebb alakokat produkáltak.

Végre az olaszok is belátták, hogy helytelen utón indultak neki. Rögtön arra gondoltak, ugyanaz kell a külföldi közönségnek, ami őket Itáliába vonzza: a római történelem. Addig azonban sok filmet tettek tönkre.

A mai Décsi mozi és a régebbi Moz* gókép Otthon helyén volt az egyik ó's* mozi (nevét már elfelejtettem). Ennek megnyitó sajtó*előadására kaptam je* gyet. A színház törmelékszagú volt. En* nek ellenére zsúfolásig tele. Egy Tatár* országban lejátszódó filmet adtak: a Strogoff Mihályt. Különösen érdekes volt, amikor a bábot, amely a főhőst „alakította“, veszélyes esetek alkalma* val a ló farkára kötözték. A rövid szab makarok világosan meglátszottak, vala­mint az, hogy a ló feltűnő könnyűség* gél cipeli a földön.

Az Urániaíszínház előadásain gyakran voltak mozgóképek. Mozgó arcképek vagy ahogy akkor nevezték: ködfátyok képek. Tényleg ködösek és fátyolosak voltok.

Pályázat a Hunnia műteremreA m. k ir. iparügy i m inisztérium 10.995/

XIV—1936. sz. a la tt v e rsen y tá rg y a lá s t h ir­det a XIV., G yarm at u. 39. sz. a la tt, III. sz. H unnia-m űterm einek összes építési m un­k á la ta ira . K iírásra kerü lnek a következő iparos m unkák : I. föld-, II. kőm űves-, III. elhelyező-, IV. műkő-, V. vasbeton-, VI. szigetelő- és tetőfedő-, VII. burkoló-, VIII. padlózó-, IX . ács-, X . bádogos-, X I—XIV. asztalos-, lakatos-, mázoló- és üveges-, XV. vászonredőny m unka. A m unkák ra külön- külön és eg y ü tte s a ján la t is tehető . Az a ján la ti n yom ta tványok a m. k ir. iparügy i m inisztérium segédh iva ta láná l (Budapest, II., L ánchíd ucca 2. sz. földszint 25. ajtó) ivenkén t 10 fillérért beszerezhetők és a te r­vek m eg tek in thetők . U gyanott szerezhető be a részletes v e rsen y tá rg y a lás i h irdetm ény, va lam in t az a ján la ti ű rlap is. A tervek m eg tek in thetők m ég és fe lv ilágosítás n y e r­hető P adány i G ulyás Jenő tervező ép ítész­nél (B udapest, XI., O rlay ucca 11.) B án a t­pénz 2% .

M YILT-TÉR(E rovatban közlőitekért n o n vállal felelősséget

sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal.)

NYILATKOZATA B orhegyi Is tván szerkesztésében m eg­

jelenő „M oziértesítő“ 1. szám ában velem kapcso la tban o lyan állítások je len tek meg, am elyek nem felelnek m eg a valóságnak . M inthogy nevezett úr a lovag ias e légtétel- ad ás t m eg tagad ta , a sa jtó p e rt egy idejű leg fo lyam atba te ttem ellene.

C astig lione H enrik

SZAKIRODALOMM oziujság címmel B orhegyi István, aki

Lenkei Zsigm ond halála ó ta a M ozivilágot szerkesztette, új szaklapot adott ki, am ely­nek első szám a igen tarta lm as és változatos volt.

lA. M ozivilág cím ű lap szerkesztését K er­tész Dezső, az É desipar szerkesztő je ve tte át, m íg társszerkesztő je dr. Mauser Béla lett.

A vallás- és közoktatásügyi m inisztérium Oktatófilm K irendeltsége H ivatalos K özle­m ények cím a la tt új lapot indított, am ely havonként jelenik meg G eszti L ajos szer­kesztésében. Az új fo lyóirat k izárólag az állam i és fővárosi iskolákban ta r to tt o k ta tó ­film -kérdésekkel foglalkozik.

A m ató'r-Film élet címmel dr. G yulay F e ­renc, az ism ert fotóm ester és szaklapszer­kesztő kiadásában és szerkesztésében új am atőrfilm -szaklap jelent meg, am ely főleg a keskenyfilm ezők táborában kíván m issziót teljesíteni. Az első két szám igen érdekes és hasznos tartalom m al jelent meg.

W orld Film News címmel ú j film szaklap idult meg Londonban H. N. Féld, volt p rá ­gai ú jság író szerkesztésében és N orm an W ilson kiadásában. Az első szám komoly és nívós tarta lom m al jelent meg. H osszabb cikk szám ol be az angol film piacról, a v ilág film esem ényeiről külön cikk tudósít és hasz- szú tudósítást találunk a távolbalátás idő­szerű kérdéseiről. A lap egyébként is k im e­rítően kíván a jövőben is foglalkozni a tá ­volbalátás kérdésével. A lap gazdag és nagyszerű film technikai rovatban em lékezik m eg a fontosabb kinotechnikai esem ények­ről.

C iné-R evue de la Cham bre In te rn a tio n a ldu Film a címe annak az ú j lapnak, am e­lyet a Berlinben székelő N em zetközi F ilm ­kam ara ad ki havonta ném etül és franciául. Az első szám m árciusban jelent meg, amely felsorolja a N em zetközi F ilm kam ara szer­vezetét és k im uta tást közöl az európai o r­szágok m oziviszonyairól. Az első lapszám m egem lékezik a F ilm kam ara történetérő l is.

6

D R . R O L F M Ö L L E R

TÁVOLBALÁTÓ KÉPBONTÓ BERENDEZÉSEK A BERLINI ULTRARÖVIDHULLÁMU ADÓN

z elmúlt évben a német posta berlini távolbalátó laboratóriumában kétféle képbontó berendezést szereltek fel, amelyek a berlin—witzleben?i ultra? rövidhullámú adót modu?

lálják. Ezek közül a berendezések kö? • zül az egyik mozgófényképeket közve? tít, a másik pedig a készülék előtt álló maximálisan két személyről továbbít képet. Mindkét berendezés, a norma? lizált 180 sorral, vagyis 40 ezer kép? ponttal dolgozik.

Az alábbi sorok röviden ismertetni szándékozzák a fenti készülékeket.

Mindkét szerkezetnél a képbontást egy úgynevezett spirállyuk? (Nipkov) tárcsa végzi. Újítás ezeknél, hogy lég? üres térben forognak. A z eddigiek ez­zel szemben normális légtérben voltak elhelyezve. A légüres térben forgó tárcsa fő előnye, hogy nyugodtan és rázkódás nélkül végzi percenkénti 6000 fordulatszámát, továbbá, hogy a lyuk? tárcsán elhelyezett parányi nyílások nem dugulnak el.

Mindkét képbontónál ívlámpák szol­gálnak fényforrásul, amelyek fényerős objektivek útján a tárcsák parányi nyí­lásain keresztül erős fényáramot bo- csájtanak.

Egyébként mindkét berendezés a legnagyobb üzembiztonságra készült és egyszersmind a legkönnyebben kezel? he tő.

A kétféle típus közül a filmtovábbító szerkezet képét az 1. számú ábra mu? tatja. Ennél nehéz öntöttvas alapon balról?jobbra haladva találjuk az ív? lámpát, a filmvetítő gépfejet, az ob? jektívekkel együtt, továbbá a vá? cuumházat, a benne forgó képbontó tárcsával. Egész jobb oldalt találjuk a fotócellát és az előerősítőt. Az alépít? ményben helyezkednek el a segédgé?

pék, tűzvédő dob, hangerősítő és anód? pótló.

A vacuumház kovácsolt acélból ké? szült. A képen is jól látható hengeres részben helyezkedik el a 6000 fordulat? tál járó motor, amelyet egy, a hálózat? ból táplált aggregátor lát el 100 perio? dusos váltóárammal. A motor gumi? ágyazásban nyugszik, hogy ezzel az esetleges zavaró rázkódások, a golyós? csapágy golyóinak zaját lefojtsák.

A képbontó tárcsán 45 tapogató nyí? lás van, amelyek mindegyike hatszög? letű. E nyílások parányiak; a hatszög egy-egy oldalának mérete cca 0.1 mm. E nyílások 'elhelyezése és minden egyes nyílás nagyságának pontos betartása rendkívül precíz munkát igényel, mert a nyílások bármelyikének 0.01?es élté? rése a továbbított képben zavart okoz.

Filmtovábbító berendezésként egy Zeiss?Ikon?félc Ernemann VII. gépfejet használnak, amely a normál típustól abban különbözik, hogy a film a kapu? bán nem szakaszosan, hanem folyama? tosan halad keresztül. Ilyen módon a képbontást a film továbbhaladása az egyik irányban elintézi, míg a kapuban, az egymás után jelentkező filmsávokat a képbontó tárcsa tapogatja le.

A képbontó tárcsa forgása és a

7

tovahaladó filmszalag közötti cgyide* jűség megvalósítására a vetítőgép fejet is ugyanolyan szinkron-motor hajtja, mint a képbontó tárcsát. A képkapu­ban tovahaladó filmet csupán keskeny résen keresztül világítják meg és ezt a keskeny sávot bontja elemeire a Nip- kov-tárcsa.

A készüléken 'egy fázisállító szerke* zet is helyet foglal, amely a képállí* tást adás közben is lehetővé teszi. A képbontó tárcsán az említetteken ki* vül még 2 lyuksor halad, amelyekkel a képvevő részére szinkron impulzus sok adhatók.

A képbontó tárcsa vacuumházában 2 higanymanometör áll, amelyek az uralkodó nyomást mutatják és egy bi* zonyos nyomáshatár átlépése esetén jelzőberendezések figyelmeztetnek a beállott változásra.

Hasonló jelzőberendezések figyel* meztetnek, ha a vetítőgépfej képkapuját és a meghajtó motort hűtő víz nyomá* sában áll be változás. A vacuum léte* sítésére olajszivattyú szolgál, amely az alépítményben foglal helyet.

A film megvilágítását egy „Artisol 75“ típusú tükörlámpa végzi, amely mintegy 12 ezer Lumen fényáramot szolgáltat. A gépfejen elhelyezett ob* jektív a legkitűnőbb gyártmányú, nagy fényerejű optika, amely mintegy 1.3* szeres nagyságban vetíti a képbontó tárcsára a filmkockákat.

Ezzel a filmképlead'ó berendezéssel dolgozik a németbirodalmi kísérleti adó, amely kielégítő eredményeket szolgáltat. Az 1. ábra a berendezést az adóhelyiségben felállított helyzet­ben mutatja be.

A második típusú adóberendezés szereplőkről továbbít mellképet. En­nek a berendezésnek képbontótárcsája jóval nagyobb az előbbinél. A második ábrán az jobboldalt látható. A kép­bontó-tárcsa nyílásai nagyobbak a film­adótárcsánál, miután iftt a bontásra kerülő kép területe nagyobb. Ennél a tárcsánál 4 lyuksor halad spirálisan,

amelyek mindegyike egy megfelelő zárólap szerkezet útján csak minden 4?ik fordulat után nyílik fel.

Az alkalmazott ívlámpa Zeiss*Ikon Magna SolLlámpa, amely 150 amperéig terhelhető. Ugyanazok a kisegítő ké* szülék-ek, mint amelyek a filmleadó berendezésnél működnek, itt is alkal* mazást nyernek. Az adó még fel van szerelve szinkron impulzusokat szolgáltató szerkezettel is. Ezek az im* pulzusok a vevőoldal egyidejű műkö­dését biztosítják.

A vacuumháznak a személy felé néző oldalán egy nehéz revolverfej áll, több fényerős objektívvei. Ezeknek az ob* jcktíveknek a segítségével elérhető, hogy ugyanazon képnagyság mellett egy személyről mell* vagy fejkép ke* rüljön leadásra.

A személyek egy minden oldalán zárt kabinban állnak. Ennek belső falai erősen reflektáló képességűek. Ez az úgynevezett fehér kabin, amelynek fala a 2. ábra jobb oldatán látható. Elülső oldalán nyílása van. amelyen M a Nipkov*tárcsán és az cbjektíven ke*

resztül jutó fény behatol. A kabin alap* területe 1/4X1/4 m, úgyhogy egyidejű* lég maximálisan 2 ember foglalhat ben* ne helyet. Szorosan a képbontó fény* nyaláb fölött helyezkednek el a nagy* felületű fotócellák. Ezek cezium?cellák és a vörös fény iránt különösen érzé* kenyek. Ezért az ívlámpa és a bontó* tárcsa közé egy szűrő kerül, mely vízben oldott rézvitrolból áll.

Az adón átvitt képek teljesen kielé* gítők. Átdolgozta: Brückner János.

MAGYARORSZÁG FILMFORGALMA 1935-BEN

A Statisztikai Havi Közlemények most megjelent 10— 12. füzete közli az egész 1935 évről szóló filmforgakni statisztikai kimutatást. Eszerint 1935 évben behoztunk összesen 404 q nyers* filmet (1934*ben 334 q*t) 1,015.000 pen* gő értékben. Ebből Németországból jött 176 q, Olaszországból 96 q, Ame* rikából 89 q, Nagybrittániából 26 q és 17 q különböző országokból. Kikészí­tés céljából behoztunk 15 q*t. Az eh múlt évben 102 q készfilmet koztunk be 469.000 pengő értékben (1934-ben 86 q*t 460.000 pengő értékben). Ebből 15 q érkezett Ausztriából, 34 q N ém et­országból, 14 q Franciaországból, 5 q Nagybrittániából, 59 q Amerikából, 13 q Svájcból, 2 q különböző országból. A behozott készfilmekből 22 q jött' be kikészítés céljaira. A készfilmekből kU vittünk 57 q-t 226.000 pengő értékben és pedig 17 q*t Ausztriába, 5 q*t N é­metországba, 5 q*t Franciaországba, 17 q*t Svájcba, 2 q-t Svédországba és 3 q*t az Egyesült Államokba és a töb* bit különböző országba. A megvilágít io tt negatívokból 2 q=t hoztunk be17.000 pengő értékben. Behoztunk egyenkint 1 q*t Ausztriából és 1 q*t Amerikából. Megvilágított negatívból kivittünk 5 q*t és pedig 1 q*t N ém et­országba és* 4 q*t Franciaországba. — Filmhulladékból nem volt sem beho* zatalunk, sem kivitelünk.

Ember a hid alattSíidig Ottó

kitünően sikerült magyar filmj e.

Rendezte: VAJDA LÁSZLÓ.

Z ene :K O M Á R O M I S. A N D O R .

Főszereplői:Csortos Gyula,

Lázár Mária, Kiss Ferenc, Szakáts Zoltán.

G á l E r n ő — produkció.

Megjelenik április2-ána

D iesh és Kamara-filmszínházakban.

= = SONOR-FILM = =

Lekötések:

K O LO R -film kft.V II., Erzsébet-körut 8.

Telefon: 40-8-55.

9

A VILÁG FILMFORGALMA ÉS FILMGYÁRTÁSA 1935-BEN

ANG LIAQ oha még országban annyira nem GA éledt, föl a gyártási és filmalapú tási láz, mint 1935*ben Angliában. Sok, igen sok körülmény járult hozzá, hogy az angol tőke a film felé orientálódjék. Főleg az angol quóta4örvóny az, amely elősegítette az angol filmgyártás ir'igylésrcméltó és nagyarányú fejlődé* sét. Az angol filmgyártás ma teljesen felfelé ívelő konjunkturális iparág és mindinkább nagyobb szerepet kezd játszani az angol közgazdasági és mű­vészeti életben. Az angol magán* és banktőke hallatlan érdeklődéssel fór* dúlt az angol filmgyártás felé és olyan tőkéket ajánlottak föl, amelyek sok­szor angol viszonylatban is a fantasz* tikumba mentek. Ilyen hatalmas ér­deklődés mellett nagyarányú műterem* hiány mutatkozott és csakhamar erre is rengeteg pénz állott az érdekeltek rendelkezésére. Igaz, hogy az angol filmgyártásnak hatalmas területe maga a belföld, ahol 1935*ben 4733 mozgó* képszínház játszott és mindössze 156 mozgóképszínház szünetelt. Ahol ilyen hatalmas arányú mozitábor áll a gyár* tók rendelkezésére, ott nem csoda, hogy a tőke csak úgy özönlik a film­gyártás felé. De emellett az angol nagyközönség érdeklődése is hallatla* nul emelkedett. Az angol mozgókép* színházakat hetenként nem kevesebb mini 20 millió ember látogatja!

A R G E N T IN IA ° A z argentiniai filmpiacon 1935*bcn ó v közel százzal több filmet mutattak be, mint az előző évben. Arnig 1934- ben a bemutatott filmek száma elérte a 412*őt, addig 1935-ben 505 filmet mutat­tak be. A vezetőszerep persze Ameri* káé: 390 hoztak be az Egyesült Álla-

A F i l m k u l t ú r a minden esztendőben közli az előző évi film gyártási és film kereskedelm i adatok és esem ények összefoglaló k im utatását. Ezt a. c ik k ­sorozatot ezidén is hozzuk abban a sorrendben, ahogy a m egfelelő adatok rendelkezésünkre á llan ak :

mokból. Utána következik Németor* szág 41 filmmel, Anglia 25, Franciaor* szág 15, Spanyolország 9 filmmel stb. Angentiniai gyártmányú film volt 12. A középeurópai országok közül Ausz* tria a kimutatásban egy filmmel sze* repel.

AUSZTRIACA z osztrák filmgyártás az elmúlt f~ \ esztendőben igen figyelemreméltó fejlődést mutathat ki. A három ősz* trák filmgyárban 25. hangos játék* film készült, köztük néhány olyan, amelyek előállítási költségei majdnem meghaladták az egymillió sil'lingeíi Ezeken kívül kb. 200 kiegészítő műsor* nak beillő híradót és egyéb rövid fil­met készítettek. A híradók száma cl* érte a száznégyet. A rövid filmeket főleg az osztrák idegenforgalmi hiva* tál és a Selenophon gyártotta. Az osztrák filmipar részére öt igen jól fölszerelt műterem áll rendelkezésre, ezek úgyszólván állandóan el voltak foglalva. Az osztrák filmipar helyze* téré jellemző, hogy a kereskedelmi mérlegben a filmipar 700.000 sillinggel volt aktiv, azaz ennyivel több bévé* telt értek el az osztrák filmekkel, mint amennyit külföldi filmekért kivittek. Gyönyörű és követésreméltó példa!

K A N A D ACA gyarmati kormány statisztikai hi, y \ vatala most tette közzé az 1935. évi filmadatokat. Eszerint az elmúlt esztendőben 799 mozi játszott Kanada területen és ezt a közel 800 mozit107,718.000 ember látogatta. Egyes tar* tományokban nagyon visszaesett a mo* zik látogatása, míg ezzel szemben má* soké emelkedett. Ez a helyzet Kanada mezőgazdasági helyzetével állott ősz*

10

-t- +szcfüggésben. Az 1934. évi forgalom­mal szemben a mozik bevétele és iiz* leti forgalma valamivel emelkedett és így természetesen a filmvállálatok fór* galma is megnőtt. A behozott, illetve bemutatott filmek élén az amerikai fik mek állnak,

NÉMETALFÖLD

H ollandiában évek óta nem hallunk mást, mint az „avant garde“ film*

mozgalomról. Ezek a kísérletek azon? holtponton maradtak, mert komolyabb értékű játékfilm Hollandiából még nem került a filmpiacra. Külföldi la­pokban olykor*olykor inkább hollandi kulturfilmrőH olvasunk,, mint komo= lyabb és művészi szempontból értéke* sebb alkotásról, de igazi filmgyártás még nem alakult ki. Ezzel szemben a kis országban élénk a filmforgalom. 1935*ben 399 filmet játszottak Hollan­diában, amelyek közül hetet hollandi gyártmányúnak jelöl meg a statisztika, mig 213 amerikai, 71 német, 35 fran* cia, 21 angol, 17 cseh, 21 osztrák, 2 orosz és 3 magyar film. A kimutatás nem árulja, el, hogy ez a három magyar magyarul vagy németül beszélő buda* pesti gyártmányú film*e?

OLASZORSZÁGCA z állami beavatkozás a filmügyek* 7 v be sehol sem használ, az olasz ál* lami ellenőrzés azonban kétségtelenül előnyére vált az olasz filmiparnak. Az előző évihez viszonytíva 1935 ben már valamivel több olasz filmet készítettek, összesen 33 játékfilmet. Ehhez öt ver- ziós filmet kell hozzászámítani, úgy hogy az összes olasz gyártmányú fik mek száma elérte a 38-at. Az előző év­vel szemben nemcsak hárommal sza* porodott a filmek száma, hanem a mU nőség szempontjából is emelkedett az olasz film nívója. Az olasz filmgyártás előnyére szolgál majd 1936*ban az ek múlt év végén alakult Ente Autonoma per ál Credito Cinematografico (az olasz Filmbank). Az olasz filmműter* mek közül a Cines és a tirennei igen

magas nívón áll, egyik*másik római műterem azonban még eléggé kezdet­leges, bár a modernizálásuk folyamat* bán van. Az állam, így maga Musso* lini miniszterelnök azonban állandóan gondoskodik arról, hogy az olasz film* gyártásnak minél több és modernebb műterme legyen és ezt a célt kívánja szolgálni az a nagyszabású filmgyár* tási építkezés, amely 1936-ban indul meg és amelynek végcélja* Európa egyik legmodernebb filmvárosának a fölépítése és üzembehelyezése.

ROM ÁNIA

B ár évek óta törekszenek illetékes helyek arra, hogy megindítsák a

filmgyártást, ez a kísérlet eddig ezer és ezer akadályba ütközött, annak el* lenére, hogy amolyan Filmipari Alap­féle intézmény is van. Ebbe az alapba már évek óta fizetnek bizonyis díjakat a bemutatott filmek után, azonban, hegy ezekkel a pénzekkel mi történt és hogy mennyit fordítottak a hazai filmgyártásra, eddig még nemi derült ki. Romániában ezért sokkal fontosabb maga az úgynevezett filmpiac és a moziipar. A filmpiacon általános feltü* nést keltett, hogy az elmúlt évben a francia, film hatalmas lépésben hódi* tott és egyre növekszik a bemutatott francia filmek száma. Ezzel szemben valamit vesztett a német film,, amely* nek főleg Óromániában bojkotinéhézs ségekkel kell megküzdenie. A németor* szági filmeken kívül bemutatták majd­nem az összes bécsi, bpesti és prágai németnyelvű filmet. A szovjetfilm csak igen nehezen jut előre. A vezető* szerep továbbra is az amerikai filmé. A mozgó.képszínházskultura terén Bu* karest vezet. Az elmúlt évben új ha* 'talmas filmpalota épült a Take Jo- nescu körúton és ezzel ez már a má* sodik nagymozi ebben az új város* részben. A premierszínházak átalaku* lása és helyzeti átterelése az új város* részbe rendkívül fontos a filmkölcsön­zők szempontjából. A nagyfilmek ren* tabilitása ezzel lényegesen megnőtt.

SPANYOLORSZÁGz elmúlt évben 402 filmet mutattak

M be a spanyol mozikban és ezek közül kb. 5%, vagyis körülbelül 20 főm volt spanyol gyártmányú. A fik mek felét Amerika szállította: 257 fil­met. Utána következik Németország 48 filmmel, Franciaország 39, Anglia 20 filmmel és egyéb országok 18 film? mel. Madridban és Barcelonában nagy lendülettel dolgoznak spanyol filmek gyártásán, amelyek kivitelét lehetővé teszi az is, hogy Délamcrika igen szí? vesen fogadja a hazai filmeket.

SVÉDORSZÁGQV svéd filmhivatal jelentése szerint 7 v az elmúlt esztendőben ujabb előre­törést mutat a svéd és az európai film, ezzel szemben az amerikai film némi? lég visszaesett a svéd film piacon. IA filmhivatal szerint az eimult esztendő? ben összesen 4,304.887 métert mutat? tak be a Biografbyroban, vagyis ebben a filmhivatalban és ebből a mennyiség? bői 1,689.620 m volt a svéd gyártmá­nyú film, mig amerikai .eredetű 1,876.538 m volt, körülbelül 14.000 mé? tőrrel kevesebb, mint az előző észtén? dobén. A többi európai állam összesen730.000 méterrel van képviselve a svéd filmpiacon. Pontos számszerű adatok az egyes államok filmbeviteléről hiány? zanaL.

A film szakm ábanjártassággal rendel­kező

m o i i e n q e d e i y e s

uz lelvezelő i r r •vagy gepeszi

á l l á s t v á l l a l n a , szerény fizetési feltételekkel,C im a k i a d ó h i v a t a l b a n .

v e g y e n , m e r t

t á p é r t é k ű és

k o f f e í n m e n t e s

l e f ö l ö z ö t t t e j e t í z e s í t i , t á p é r t é k é t j a v í t j a

G y e r m e k e kés fe ln ő tte k k ed v elt

r e g g e l i j e , u z s o n n á j a

M IN D E N Ü T T K A P H A T Ó !

ÁRA 10 DEKA 80 FILLÉR.

kárpitos,díszítő és lakberendező

Elvállal mindennemű kárpitozott bútorok, ú g y m i n t Berzsely-, úri- és bőrgarnitúrák, fotelok, rek a m ierek , se z lo n o k , matracok, ruganyos ágybetétek készitését, teljes lak- berendezéseket a leg­jobb kivitelben.

VI.. K IR Á L Y UCCA 32.T E L E F O N : 42-5-95.

12

»TRIKOLOR«uj, m il l iós L O N D O N - f i lm je

H. G. WELLS és KORDA SÁNDORegyüttes alkotása

m ára c im ében benne viseli a gyöfrő,sürgető» kérdési:

L e s z - e h á b o r ú ?L e s z - e h a d ü z e n e t ?Milyen f e g y v e r e k l e s z n e k ?M edd ig fog t a r t a n i ?Milyen le s z a p u s z t í t á s ?M e g é r jü k -e a v é g é t ?Milyen b é k e l e s z ?Milyen le s z a j ö v ő ?H o g y é p ü l fel a z uj v i l á g ?

M eg je len ik április 3 -á n a RADiUS-filmszinházban

T R I C O L O RF ilm fo rg a lm l és film keresked e lm i részvénytársaság

V II., Dohány ucca 68 . H. — Telefon: 37 -4 -37 , 4 2 -4 -4 2 .

13

A F I L M H A L Ó T T A I

Kühn Károly, az Uránia?filmszínház igazgatója, március 29-én, hajnali négy órakor szívbénulás következtében hir* telenül meghalt. Kühn Károly közvet­lenül a háború után került a filmszak­mába. Eleinte a Nyukosz moziosztá­lyán dolgozott és itt rengeteg uj bará­tot és kapcsolatot szerzett valóban urias és finom gondolkodása révén. Amikor azután a Nyukosz megszün­tette a moziosztályát, Kühn Károly a Star*fiImgyárhoz került, amelynek egyik*másik moziját igazgatta hosszú időn keresztül. A Star-filmgyár üzemei­nek a likvidálása után az egyik kispes­ti mozit vette át, majd igazgatója lett a iCorvin-filmszínháznak, amelyet ab­ban az időben az U fa vett át. Néhány évig állt a Corvin élén, majd ennek a színháznak az átadása után az Urániái filmszínház élére került. Ezen a helyen csupa barátot és jóakarót szerzett magának és a színházat olyan nívóra emelte, amely lényegesen növelte az Uránia üzleti és erkölcsi fényét. Óri­ási agilitást fejtett ki, éveken kérész* tül soha sem ment szabadságra, ha­nem mindig dolgozott és egy pillana­tig sem pihent. Ez az idegőrlő munka természetesen kihatott a fizikumára. Gyomor- és szívbaj kínozta és bár or­vosai az utóbbi időben pihenést és korlátozott munkát ajánlottak neki, Kühn Károly folytatta pihenésnélküli munkáját. Különösen az utóbbi hetek­ben szenvedett sokat a gyomrával és gyakran voltak szívfájdalmai is. Már* cius 28*án éjjel még vidáman és kedé­lyes hangulatban ment haza, de haj­nali négy órakor szívbénulás zavarta föl és ezzel már nem tudott megbir­kózni és rövid szenvedés után meg­halt. Mindössze 42 éves volt. Azok közé a kevesek közé tartozott a film­szakmában, akit mindenki szeretett, kedvelt és akinek egyetlen ellensége sem volt. Március 31*ikén délután

órakor temették és temetésén a film­szakma úgyszólván teljes létszámban vett részt, azonkívül a minisztériumok, hatóságok képviselői, polgári és kato* nai barátai nagy számban. A koporsó körül egy szakasz tüzérség állt díszt. A nyitott sírnál Lándov Tivadar, Lak- ner Arthur, dr. Libertiny Márton és Havas András Károly tartottak búcsú­beszédet. Kühn Károly halála valóban őszinte és osztatlan fájdalmat és rész­vétet keltett a magyar filmvilágban.

Fellner Hermann, a világhírű Fell- ner és Somló cég egyik beltagja, már­cius végén öngyilkosságot követett el Londonban és mire észrevették, hogy fölakasztotta magát, már halott volt. Fellner Hermann az európai filmgyár* tás és filmkereskedelem egyik számot­tevő tényezője volt. Egykori berlini irodájában milliós üzletek születtek és valósultak meg. A német politikai rendszerváltozás után Londonba emig* rált, ott azonban már kevesebb sze­rencsével dolgozott. Halála előtt azt hitte, hogy nem kap Angliában tar­tózkodási és munkavállalási engedélyt és efölötti bánatában lett öngyilkos. Az elhunytban Verő Sándor, a Corvin- filmszínház igazgatója apósát gyászol­ja. LIalála Budapesten is nagy részvé* tét keltett.

H a fá jós lábaiégyógyítani akarja és elegáns cipÓ=

ben akar járni, akkor cipőit

NAGY SÁNDORmodern

ortopád=cipésznél k észíttesseB u d a p e s t ,

IV ., M a g y a r = u c c a 5 2 . s z á m .♦

T e le fo n : 86-1 »66

FELHÍVÁSA Tilalm i B izo ttság 5761 1936. sz. h a tá ro ­

za ta fo ly tán felh ív juk m inden mozgószín- házengedélyes, tá rs és felelős üzletvezető figyelm ét a rra , hogy „m agyar film kén t” csak eredetileg m agyaru l g y á rto tt filmeket szabad h irdetn i, u tó lag m agyar nyelvre á t­ü lte te tt (szinkronizált film eket) pedig csak „m agyaru l beszélő“ film ekként szabad h ir­detn i. M orvay P á l s. k.

a M. M. 0 . E. ügyv . a lelnöke.

Az O rszágos M ozgóképvizsgáló B izottság (F ilm cenzura) á tira tban értesíte tte egyesü­letünket arró l, hogy szigorúan ellenőriztetni fog ja , hogy a m ozgóképeket csak azon a cí­men hirdctik-c a színházak, m int ahogy azt az OM B engedélyezte. Az OM B elnöke azok ellen, akik ezzel az előírással szem behelyez­kedve hirdetnek, szigorú m egtorló e ljá rás t indít. M orvay Pál s. k.

ügyv. alelnök.

A negyedik velencei nem zetközi film- k iá llítás e lőkészü leteit m ár m egkezdték . Az előkészítő b izo ttság m árcius 17-én ülést ta r to t t , am elyen v ég reh a jtó b izo ttság o t v á ­la sz to ttak . E nnek ism ét gróf V o 1 p i volt pénzügym in iszter le t t az elnöke, alelnöke pedig comm. F r e d d i, a p ropagandam i­nisztérium film ügyi v ezé rig azg a tó ja le tt. E gyelőre b izony ta lan , vá jjon a szankciós á llam ok résztvesznek-e az idei velencei biennálen , edd ig csak anny i bizonyos, hogy N ém etország , az USA, M agyarország és A usz tria kü ldenek ki film eket. V alószínű, hogy a későbbi hónapokban a többi euró­pai állam is bejelen ti a k iá llításon való részvéte lé t.

A MAGYAR FILMKLUB március 29-én d. c. 11 órakor tartotta ezidei rendes közgyűlését Pogány Frb gyes nyug. h. államtitkár elnökletével. Pogány Frigyes dr. elnök szívélyes szavakal üdvözölte a közgyűlésen szép számban megjelent tagokat, majd az egyes jelentéseket terjesztették elő. Karla Béla dr. a főtitkári jelentést, Beregi Ernő tanár, pénztáros pedig a pénztárosi jelentést olvasta föl, amit a közgyűlés egyangulag elfogadott. A főtitkári jelentéssel kapcsolatban Fa- lussy István, 'a Nyugdíjas Színészek Egyesületének ügyv. alelnöke, aki H e­ves Béla elnökkel együtt jelent meg a közgyűlésen, hálás szavakkal emléke­zett meg arról az akcióról, amellyel a Klub lehetővé tette a nyugdíjas és ke­resetnélküli színészeknek ingyenes ebéddel való ellátását. A jelentések tudomásulvétele után kisebbszerü alapszabálymódosítást határozott cl a közgyűlés, majd a következő választ­mányi tagokat és számvizsgálókat vá; lasztották meg:

Választmány:A nta l József, dr B a ik M ihály, B orhegyi

István, D éri János, Fodor Berci, Garami Andor, Gottlieb Béla, G üttler A ntal, H art- mann R óbert, K ovács Em il, Lakos K álm án, M arkstein Dezső, Oláh György, dr P flu m T ibor, Sá frány Ferenc, S o m ku ti István, Steiner Béla, S zig e ti Ferenc, T su k Im re, Ungár Sándor.

Számvizsgálók:C zeizler Sándor, S im onyi Vilmos, Balogh

Béla.

KOVÁCS ÉS FALUDIFILMGYÁR ÉS LABORATÓRIUM

BUDAPEST, XIV., GYARMAT-U. 35.T E L E F O N : 9 7 - 8 - 5 5 .

Magyarország legnagyobb és legm odernebb gépekkel felszereli l a b o r a f o r i u m a

K é s z í t ; hangosfilmeket és kópiákat, film­feliratokat, pedag ó g ia i- kultur-, reklám-

és rajztrükk-filmeket

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesületének munkaközvetítője: Budapest, VII., Áimássy-tér 12. sz.

Hivatalos ó r á k : 2— 6-ig.Telefon: 37-5-98:

M unkaügyeket W eisz Henrik a Rex mozgó gépésze intézi.

Hívható d. e. 10— 12-ig45 7-11 és 6— 12-ig 32-1-75. — Levélcím ; VII., Dohány-u. 92.

15

E G Y FILM RIPO RTER NAPLÓJA

A földrengésszerű rázkódtatás után pár perccel tűzoltóautók félelmetesen búgó szi­rénákkal száguldtak a városból kifelé.

Gyerünk mi is gyor­san a felvevögéppel, mert a filmriporter sem hiányozhat olyan

helyről, ahol kimondottan híradóra való téma van. Csepelszigeten felrob­bant egy lőszerraktár. A Soroksári út végig feketéllett az oda özönlő kiván­csiaktól. A robbanás után negyven perccel, este nyolc órakor CsepelszVet bejáratánál már a jajveszékelők töme­gével találkoztam, akik újabb robba­nástól tartva menekültek el az ottho­nukból. A sötétség miatt, sajnos, nem tudtam a szomorú látványt és a ször­nyei katasztrófa menekültjeit filmezni, akik borzalmas részleteket meséltek a robbanás átélt perceiről. Egyetlen lakó­ház sem maradt épségben.

Felsőbb intézkedésre a sziget bejá­ratát csendőrség zárta le, hogy illeték­telenek ne tartózkodhassanak fölösle­gesen az életveszélyes területen. Nem is erőszakoltam az ügyet, hiszen fo- tografálni már úgysem lehetett.

Másnap reggel sem ment egészen si­mán a szigetre való bejutás, mert csak szigorú igazoltatás után léphettem át a csendőrkordont. Ezeket a nehézsé­geket persze a titokzatos és gyanús felvevőgépem idézte elő, amire végül azt hazudtam, hogy mérnöki műszer, amellyel megmérik a helyükből elmoz­dult házakat.

Végre szemeim elé tárultak a ka­tasztrófa borzalmas és valóságos ké­pei. A z össze-vissza repedezettfalú és tetőnélküli házak ablakai mind betör­ve. A károsultak kétségbeesett cso­portjai. Kilakoltatások és egyéb biz­

tonsági intézkedések érdekes riport­részletek voltak.

A riport leglényegesebb része termé­szetesen a robbanás fészke, amelyet embernek megközelíteni egyenlő a ha­lállal.

A gyártelep egyik kapujától a mási­kig loholtam — hiába, sehol egy meg­értő ember, aki a telepre beengedett volna. Már úgy határoztam, hogy egy kevésbbé forgalmas helyen a kerítésen keresztül jutok célomhoz, de a sze­rencse mellém szegődött, amikor egy autó állt meg mellettem és a telep be­járata iránt érdeklődött. A z útbaiga­zítást megadva arra kértem a vezetőt, hogy az autójával vigyen be a telepre, mert máskép nem tudok hivatásom­nak eleget tenni.

Feltárult a telep vasrácsos nagyka­puja és boldogan, mint egy nyertes hadvezér vonultam be oda.

Na de most?! Csendörség van a gyár területén is. Fel a fejjel előre. N em kérdezősködtem, hanem mint a leghivatottabb lény jártam-keltem a szuronyok között, míg azután a rette­netes robbanás helyének közelségébe kerültem. Tétovázás nélkül fotografál- tam a szörnyű poklok-poklát, de az örömömet egy csendőr megjelenése oszlatta szét.

Hosszú asztal körül nagy katonai bi­zottság fejtegette az előző nap esemé­nyek rejtelmes titkát. A csendőr alá­zatosan jelentette, hogy tettenért amint a rakárakat fényképeztem. A jelentést felhördüléssel fogadta a bizottság, szi­gorú tekintetek mértek végig és a sa­rokba állítottak azzal, hogy várjak, a vakmerőségemért lakolni fogok — az ügyemet mindjárt külön tárgyalják.

Erre azonban már nem került sor, mert nem volt türelmem másfél óránál tovább várni, hanem, mint aki jól vé­gezte dolgát, otthagytam a társaságot, mert az érdekes és szenzációs felvéte­leket a közönségnek mielőbb látni kell.

AZ UJ MOZIENGEDÉLYEKA belügym inisztérium az utóbbi hetekben

, a következő új moziengedélyeket adta ki:ö zv . László Istvánné, szül. Sáros Julianna,

p ilism aró ti lakosnak P ilism aró t községbe a G róf T isza István út 171. szám alatti épületbe. ;

Dudás József m onori lakos P ilis községre kapott új engedélyt, Fogadó u. 1012.. alá.

A m átészalkai H angya term elési, értékesítő és fogyasztási szövetkezet lem ondott az eddigi engedélyről és azt a m iniszter Kállay Saro ltának M átészalka, K ossuth u. 22. a la tt adta ki.

V itéz Francia K iss E rnő, a budapesti K ul- túr-m ozi engedélyét kap ta m eg K inizsi u. 16. a la tti helyiségre.

R évay Sándor, a sa lgó ta rján i Apolló-mozi eddigi igazgató ja , m egkapta a S a lgó ta r­ján megyei város nevére eddig k iadott engedélyt.

I f j ú S zig c th y Béla, jászapáti-i lakosnak a belügym iniszter m oziengedélyt ado tt Jász­apáti községre, a Szentgyörgy té r 1500. szám alatt lévő C asino-helyiségre. Szi- gethv az új m ozit m ár üzembe is helyezte. A mozi neve K ultúr-m ozi, befogadóképes­sége pedig 221.

#Engedélyezés a la tt áll m ég néhány mozi

ügye is, azonban az ezekre vonatkozó írás­beli engedélyeket a m inisztérium még nem adta ki. így — h ír szerin t — a következő engedély-változások tö r tén tek :

Q deon-m ozgó, Budapest, P ro jck tograph szám ára m egújítva,

L udovika-m ozi, Budapest, új engedélyes F e rry O szkár.

O tthon-m ozi, új engedélyes Szabó József és H erczka Rezső.í̂ A A A A A /VV \A /V \A A A A A A /*A >* ivV V V V V >

Az ú jpesti m ozgóképszínházak körében úgylátszik rendet te rem te ttek , e rre vall leg ­alább az, hogy ezidőszerin t valam ennyi ú j­pesti film színház já tsz ik , A N yugdíjasok O rszágos Szövetsége ism ét m egny ito tta a decem ber ó ta zárv a ta r to t t Apolló-mozit S te iner E ndre ügyvezető igazga tó vezetésé­vel. A M oskovits-család a tu la jd o n á t k é ­pező U rán ia-m ozgóképszínházat bérbead ta T a tsk ássy Lászlónak, az U ránia-m ozi enge­délyesének, ak i a m ozit m aga is vezeti. A Corso-mozgó továbbra is já tszik a Csillag- család vezetésével. M egnyílt a B laha Lujza m ozgóképszínház is Szábel G yula engedé­lyével. Ezt az épü le te t is bérbead ták az en ­gedélyesnek , aki M atskássy E rnővel eg y ü tt vezeti a m ozit, A Tiindér-m ozi m íísorellátá- sá t S teiner Endre és J a g e r Sándor eg y ü tt lá tják el.

Márt. 20-án az ONNIA és SINPLONf i l m s z í n h á z a k b a n jelent megA Z 1935-36. S Z E Z O N MEGFAGYOTT GYERMEKE, aNE SÍRJ

ÉDESANYÁM/A I ! l D n F Q I Q A \ ̂ m onum entá lis k é p fe v é te le k e t a F ranciaV " VÁ L / t . O I V * <3 V / is / F ilm gyárró l; S zö ve tsé g e Lou rdesban kész íte tteA S Z Í V , a hit és a szeretet a m agya r hangfe lvé te lek művészi

MAGYARUL BESZÉLŐ filmje! az „É^des m o s t o h a " rendező je

Forgalomba hozza: C I N E M Á F I L M kft.Erzsébet-körut 8. Telefon : 37-5-70 és 32-5-35.

17

| < |> A M Ű T E R E M |

Má r c i u s b a n németnyelvű filmet forgattak a Hunniában. Ezúttal

a bécsi Atlantis-filmvállalat dolgozott itt a berni Thecla*filmvállalattal kar­öltve és együttesen forgatták a Madon­na im Warenhaus című filmet. Közel négy héten keresztül tartott a munka. A német művészek közül itt voltak: Tecla Ahrens, Hilde Hildebrand, Hans Moser, Theo von Lingen, Gretl Thei- mer, W illv Eichberger és Walter Jan- sen, akik a néhány német melléksze* replővel és a magyar statisztikákkal karöltve érdemes és lelkes munkát végeztek. A film rendezője Veit Arlan volt, a fölvételeket Eibet-i István ké­szítette a tőle megszokott művészet* tel és ügyszeretettel és hasonló érte­lemben kell megemlékezni Lohr Fe­renc működéséről és Vincze Márton díszlettervezői munkájáról is. A gyár­tási vezető Josef Stetter volt, aki nagy fegyelemmel és gondossággal vezette a fölvételeket és hozta tető alá a fil­met. Az Atlantis-produkció március

31*én fejezte be a munkálatokat, ad­digra a külföldi szereplők már vissza is utaztak hazájukba.

Április első napjaiban kezdik meg a Hunniában a Vallomás című szín­darab filmfölvételeit. Ez a darab az el* múlt szini idényben nagy kasszadarab­ja volt a Belvárosi Színháznak és így az egész ország közönsége nagy érdek­lődéssel várja a darab filmváltozatát is. A filmet Bárdos Arthur rendezi, akinek ez lesz első filmrendezése. A film főszerepeit a következők játsszák: Bulla Elma, Törzs Jenő, Csortos Gyula, Rajnay Gábor, Vaszary Piri, Turay Ida. A filmet Eiben István fotogra- fálja, Lohr Ferenc készíti a hangfölvé* teleket. Díszlettervező: Vincze Már­ton. Technikai vezető: Gertler Vik* tor. A fölvételeket április 22-re fejezik be, a film azonban csak az új idény­ben kerül bemutatóra, előreláthatólag

a Fórumban és a Scalában. A film szö­vegkönyvét Szatmári Jenő írja.

Közvetlenül utána április 23-án kez­dik meg a bécsi Continental-fi lm válla* lat első filmjének a fölvételeit. Ezt a* filmvállalatot Friedland Max és Rap- paport Romouald alapították és Buda* pesten kezdi meg működését. Első film­jének Drei Vagabunden a címe és Szőke Szakáll, Ottó Wallburg és a bé­csi Mircha játsszák benne a főszere­peket. A filmet Gaál Béla fogja ren* dezni, akinek ez lesz az első német­nyelvű rendezése.

Alig fejezi be a Continental a föl* vételeket a bécsi Styria-Film G. m. b. H. kezdi meg Bolváry Géza uj film­jének a fölvételeit a Hunniában. En­nek a filmnek Schweizer Pensionat a címe és Jenny Jugo játssza a főszere­pet. A kiváló német filmművésznő ez alkalommal filmezik először Budapes* ten. Ez a film is németül készül. A részletes szereposztás körül még áp­rilisban döntenek.

Junius elején, esetleg már május vé­gén ismét a bécsi Atlantis, illetve a berni Thecla kezdi meg a fölvételeket. Ez alkalommal igen illusztris film* szereplő hangját halljuk majd a Hun­niában megszólalni: Eggert Márthajátssza majd a második Thecla-film főszerepét. Ez a film Lehár híres ope­rettjéből a Pacsirtából készül. A fii* met előreláthatólag Kari Lamac ren­dezi. Ennek a filmnek a fölvételeit körülbelül július közepén fejezik be, úgyhogy a Hunnia műterme addig fog¡* lalt marad. A magyar gyártók egyik része szintén készülődik az új film- gyártási kampányra, de ezek csakis julius második felétől kezdődően dol­gozhatnak a Hunniában.

A Magyar Filmiroda műtermében befejezték az Ember a híd alatt című Sonor*Kolor- film fölvételeit, amely április első napjaiban meg is jelenik a Décsi—Kamara filmszínházakban. Áprilisban nem dolgoznak a Filmiro­dában, ellenben májusra már van je­lentkező.

18

- n i m i i«'i b i „ i i m , . t ü 1 1 . m ii m i

AZ

< # >HÚSVÉTI AJÁNDÉKA:RÖKK MARIKA

MÁSODIK VILÁGFILMJE!CÍME: p yA TELIVER LEÁNY

Rendezte: G eorg üacoby. mi Zene: Franz Doelle.Rökk M arika partnerei: Paul Kemp, Haris Stüwe és Ursula G rab ley.A film külső felvételei Mezőhegyesen, Szentesen,Alagon és M egyeren készültek. Farkas Lajos cigányzenekara és ifjabb Járóka, a legkisebb cigányprímás zenekiséretével.

T o v á b b i m e g je le n é s e in k :

1. FELSŐ BB PA R A N C SÉlet-halálharc a kémek ellen.Főszereplők: Lil Dagover, Kari Ludwig Diehl és Heli Finkenzeller.

2. DONOGO TONKft AZ ARANYVÁROSVidám história egy furfangos párról.Főszereplők; Anny O ndra és Viktor Staal.

3. A SZENT ÉS RAJONGÓJAÁgnes G ünther páratlan világsikert elért regénye.Főszereplők; Hansi Knotek, Haris Stüwe, Friedrich Ulmer, Lola Chlud.

4. MERÉNYLET AZ Ó C E Á N O N(AZ Ó C EÁ N JÁ R Ó TITKA).Rejtelmes bűnügyi történet.F ő s z e r e p l ő k ; Lida Baarova, Albrecht Schönhals, W illy Birgel,

René Deltgen.

iSli (UH'

19

A

H Í R A D Ó J AK ozm a Miklós belügym iniszter az O rszá­

gos M ozgóképvizsgáló B izottság új tag ja iv á Manó Is tv án alez redest és dr. Glinessi N án­dor egyetem i tan á rt, az ism ert keskenyfilm - ű ttö rő t nevezte ki. Manó Iván alezredes Ka- lo tay K áro ly ezredes helyébe ke rü lt a film- cenzurába, aki 14 éven keresz tü l képviselte a b izo ttságban a honvédelm i m in isztériu ­m ot és m indenkor nagy le lk iism eretesség ­gel és szakértelem m el b írá lta a film eket.

P a lu g y ay Miklós dr., a P aram o u n t új igazga tó ja m ár á tv e tte a budapesti P ara - m ount-fiók vezetését. B em utatkozása a lk a l­m ából sa jtó teá ra h ív ta m eg a budapesti szak lapok szerkesztő it és a nap ilapok film ­ro v a ta in ak a m u n k a tá rsa it, ak ik e lő tt k ife j­te tte p rog ram já t és ké rte a sa jtó tám oga­tá sá t és szere te té t.

P allas film gyártó k ft. elnevezés a la tt új cég a lak u lt B udapesten , am elynek elnöke Scitovszky Béla nyug. belügym iniszter. A v á lla la t első m agyar filmje: „A vallom ás”Bulla E lm ával, ezenkívül ném etnyelvű fil­m ek készítésére is válla lkozik az új cég, am ely ebben az irányban m ár kedvezően fo ly ta tja a tá rg y a lá so k a t a ném et érdeke l­tekkel. Az új v á lla la tn ak nagy bank tőkék á llnak szükség esetén rendelkezésre .

B udapest egy ik legrégibb és legnívósabb film színháza a C orso-m ozgószínház ebben az évben m ár áprilisban zá rja be k apu it. A k o ra i zárás oka az, hogy a film színházat tek in télyes tőkével és W ellisch A ndor épí­tész elgondolása szerin t á tép ítik és 760 sze­mély b efogadására m egnagyobbít ják. A bel­ső te rv ek e t Falus E lek és S íandham m er K áro ly te rvezők do lgozták ki. Az új Corso- mozí m inden tek in te tben B udapest legele­gánsabb és legm űvészibb k iv ite lű film szín­háza lesz. A Corso-mozi a jövő idényben is m eg ta rtja te ljes függetlenségét.

A sá to ra ljaú jh e ly i V árosi m ozgószinház a belügym inisztérium ism eretes rendelkezése fo ly tán fö lbon to tta a G rünbaum Ferenccel k ö tö tt tá rsu lás i szerződést. A város üzemi b izo ttsága legutóbbi ülésén e lh a tá ro z ta , hogy kérelem m el fordul a belügym iniszter­hez abban az irányban , hogy a bérle ti v i­szony lik v idá lásának és a mozi üzletm ene­tének zav a rta lan b iz tosítása céljából enge­délyezze a jelenlegi üzem vezetést junius 1-ig, a szini szezon m egkezdéséig. Az üzemi b izo ttság dön tésé t G rünbaum F erenc is e l­fogad ta és így a szerződés felbontása azon- • nali h a tá lly a l m eg tö rtén t.

A szünetelő mozik ügyében felá llíto tt „M iniszterközi B izo ttságba” a szakm a ré ­széről a következőket h ív ták m eg: G yárfás G yulát, M orvay P á lt, G utm ann M anót és dr. L ibertiny M ártont.

Dr. M oskovitz László dr. az ú jpes ti m oz­gók eddigi igazga tó ja csa lád i nevét bel­ügym iniszteri engedéllyel dr. M ártái L ászló­ra v á lto z ta tta meg.

Az egy és k é t sláger kérdésében külön fe jte tték k i á llásp o n tju k a t a budapesti ma- sodhetesek , a budapesti harm ad- és negyed ­hetes mozik, végül a budapest-környék i mozik. Az előbbiek m em orandum át m ár á t is ad ta a belügym inisztérium ban B ornem ­isza Gábor elnök. Ebben a m em orandum ­ban ezek a k a teg ó riá jú mozik tiltak o zn ak a kéts láger-rendszer m egszüntetése ellen.

Iker-m oziengedély k iad ása érdekében igen okos és figyelem rem éltó ö tle te t v e te tt föl v itéz Ho’n ta y Is tv án b a tto n y a i m ozien­gedélyes, ak i négy környékbeli k isköz­ségre k é rt eg y ü ttes engedély t. A b a tto n y a i engedélyes ezeken a helyeken havon ta egy- szer-kétszer k izáró lag m agyar film eket ak a r bem utatn i. Hír szerin t a m inisztérium nem a k a rja ezeket az iker vándorm ozgó-jellegű engedélyeket m egadni, bár g y ak o rla tilag igen fontos és kom oly jellegű ez az eszme, hiszen a m agyar film ek újabb bevéte lre te ­h e tnek szert, am it a m agyar filmek valóban m eg is érdem elnek, e m ellett kis, a v ilág tó l e lzá rt községek lakó i jó és m agyaru l be­szélő film eket lá th a tn án ak .

Az időszerű film szakm ai kérdések alapos és m egfontolt m eg v ita tá sa k e rü lt so rra m árcius 23-án, am ikor nem csak a ké t eg y e­sü le t elnöksége, hanem velük eg y ü tt a film- gyártó-film kölesönzők is fog la lkoztak ezek­kel a kérdésekkel és úgy ha tá ro z tak , hogy az összes időszerű és m egoldásra v áró k é r­désekrő l m em orandum ot szerkesztenek és azt k ü ldö ttség ú tján ju t ta t já k el a belügy­m iniszterhez.

K ecskem éten az új idényben új m ozgó­képszínház nyílik m eg dr. H antz Jenőné engedélyével. Mint tá rsengedélyes v itéz K o­vács László vesz részt m ajd a m ozgókép- színház vezetésében. Az ép ítkezést áp rilis­ban kezdik meg.

A m iskolci K orona-m ozi engedélye körüli hullám ok még m indig nem csillapod tak le. Most a m iskolci HONSz kapcso lódo tt be az ügybe és a budapesti H ONSz-közponí ú tján a belügym inisztérium tól engedély t k é rt a K orona-m ozira.

A Selyem tenyésztési Felügyelőség Szek- szárd , film et k é sz ítte te tt a selyem hernyó- tenyésztésrő l. A film et eddig 30 városban m u ta tták be és több, m int 35.000 em ber nézte vég ig a tanu lságos film et. A film et az egyes iskolánkívüli népm űvelési b izo ttsá ­gok d íjta lanu l m u ta tják be.

20

f t f f f f f f f f f t f f f f f f f f f f f t f f f f f f f f f f f f u

BUDA P E S T E R FILMMARKT j♦

Im M onat M ärz 1936.. A llianz-Film : D ie lustigen W eiber von

W indsor. Décsi-Ivino. Jf.C inem a-Film : M ädchenräuber. O m nia-K ino.

Jf.— Le drame de Lourdes. O m nia-K ino.

Jf"Eco-Film: Camels are coming. U ran ia- F ilm theater. Jf.

Fox-Film : C urly Top. Corso und A trium - F ilm theater. Jf.

— The m an w ho broke the bank at M onte Carlo. K am erlichtspiele Jf.

— W a y down East. K am erlichtspiele. Jf.— Charlie Chan’s Secret. C ity und

O m nia-K ino. Jv.H erm es-Film : Inv ita tion to the w aits.

R ádius-F ilm theater. Jf.H irsch & Tsuk-Film : Pompadour. Décsi-

K am erlichtspiele. Jf.K eleti-Film : She m arried her Boss. Royal-

Apolló. Jf.K ovács Emil: D er S tuden t von Prag. Palace

und C asino-K ino. Jv.Lähertiny-Film : S turm tage 1919. Palace

K ino. Jf.Lux-Film : Sei brav bis sum Tode (ung.)

R oyal Apolló, Casino und A trium - F ilm theater. Jg.

M etro-Film: M utiny on the Boundy. M etro- F ilm theater. Jf.

M uvész-Film: D er leiste W alser. Dccsi und C orso-K ino. Jf.

P aran iount-F ilm : She loves m e not. O m nia- K ino. Jf.

Pátria-F ilm : A lice A dam s. R ad ius-F ilm ­theater. Jf.

Phöbits-Film : Im w eis sen Rössl. Décsi- K am erlichtspiele. Jf.

— D as ist der schönste Tag. Palace- K ino. Jf.

S ty lus-F ilm : D ie kluge M utter (ung.) F o ­rum, R adius und A trium F ilm thea- tcr. Jf.

T ricolor-Film : Circus Barnum . C ity-K ino. Jf. S ir 'Tristan goes w est. F o ru m -F ilm ­theater. Jf.

U fa-Film : D ie le isten Vier von Santa Crus. U ran ia-F ilm theater. Jf.K önigin der Liebe. U ran ia-F ilm thea­ter. Jf.

Ungár-Fihrs: T he Cowboy millionaire.Rialto . Jf .

U niversal-F ilm : N igh tlife o f the Gods. Casino-Kino. Jf.M agnificent Absession. F orum und A trium -F ilm theater. Jf.

W arner Bros-Film : G olddiggers o f 1935. R adius-F ilm theater. Jf.

MEGJELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK

M árcius hónap (M onat M ärz)

M agyar (ungarischer) film 2N ém et (deutscher) film 7A m erikai (am erikanischer) film 13O sztrák (österreichischer) film 3Angol (englischer) film 3F rancia (franzözischer) film 1

Összesen (Zusam m en) 29 film

EDDIG MEGJELENTEK:1936. ja n u á r 1-től

(B isher erschienen seit dem 1. Jan u a r 1936)M agyar (ung.) (und in U ngarn e r­

zeugte) film 7N ém et (deutscher'; film 17A m erikai (am erikanischer) film 30Angol (englischer) film 4F rancia (französischer) film 2O sztrák (österreichischer) film 8

összesen (Zusam m en) 68 film

1935. augusztu s í-tői(B isher erschienen seit dem 1. Aug. 1935.)M agyar (ung.) (und in U ngarn e r­

zeugte) film 18Német (deutscher) film 37A m erikai (am erikanischer, film 81Angol (englischer) film 12F ianc ia (französischer) film 7O sztrák (österreichischer) film 15O lasz (italienischer) film 1P alesztina (palestinischer) film 1Svájci (schw eizerischer) film 1

összesen (Zusam m en) 173 film

Speciális filmszállitások

a világ minden részébe.

leggyorsabbvámkezelés a Nyugoli és Keleti pá lya­

udvarokon, a fővámhivafalban és a hajóállomásokon

„HEBEL“nemzetközi szállítmányozási és elvámolási vá lla la t,

IV . , V Á C I - U T 1.T e l e f o n : 1 5 - 9 - 4 7 .

21

A z o k t a t ó f il m

A FELEKEZETI ISKOLÁKBAN IS BEVEZETIK A FILMOKTATÁST

Mcgjclcnt a vallás^ és közoktatás- ügyi minisztérium Hivatalos Köz­

lönyében a felekezeti iskoláknak a filmoktatáshoz való csatlakozását sza­bályozó rendelet. Ennek a rendeletnek a lényege a következő:

Minden autonómiával rendelkező fej lekezeti iskola ugyanolyan feltételek mellett vehet részt a filmoktatásban, mint az állami iskolák. Ebből a célból a rendelet megállapítja, hogy a felcke? zeti iskolák is az állami tandíjnak meg* felelő 3%?os díjat kötelesek film okta­tás céljaira befizetni, vagyis az állami tandíjhoz igazodó 100 pengő után. Azok az iskolák, amelyek a filmoktatás m eg­indításával, tehát az 1934. iskolai évvel csatlakoznak a filmoktatáshoz, ezek a beszedett és tartalékolt díjakat a film­oktatás céljaira befizetik, ennek elle? nében igényt tarthatnak mindarra, amelyekben az állami iskolák is része? sülnek (vetítőterem, felszerelés, asztal, ernyő, kapcsolók, vetítőgép, stb.); azok a felekezeti iskolák pedig, amelyek bár? milyen oknál fogva csak az elkövetkes

zendő iskolai évvel óhajtanak az álla? mi filmoktatáshoz csatlakozni, azok maguk kötelesek gondoskodni minden néven nevezendő felszerelésről és igényt csak az oktatófilmek használat tára tarthatnak.

Marad még egy kategória t. i. azok az iskolák, amelyek az 1935—36. iskolai évvel óhajtanak a filmoktatás­hoz csatlakozni. Ezek a szolgáltatások és igénylések tekintetében esetről? esetre állapodhatnak meg az Oktató­film Kirendeltséggel közvetlenül.

A filmoktatás néhány héten belül megindul, mert az oktatásra elkészí­tett filmek ccnzurálása megtörtént. Az állam 132 gépet osztott szét, Budapest székesfőváros pedig 17 gépet. Április­ban további 78 gépet bocsájtanak ren? delkezésre az állami és a filmoktatás­hoz csatlakozott iskolák között. Ez annyit jelent, hogy az állami és a csat­lakozott iskolák mindegyike el lesz látva a vetítés előfeltételeivel, vetítő­géppel, valamint egyenkint 10 kópiá­val rendelkező keskenvfilmmel.

IS K O L Á K // F IL M K Ö L C S Ö N Z Ő K II E G Y E S Ü L E T E KK U L T U R F I L M S Z Ü K S É G L É T É R Ő L

AZ E G É S Z V I L Á G R A K I T E R J E D Ő S Z E R V E Z E T É V E L G O N D O S K O D I K A

KINEVEZTÉK AZ OKTATÓFILMEK ORSZÁGOS BÍRÁLÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGÉT ÉS TAGJAIT

A vallás- és közoktatásügyi m iniszter most nevezte ki az oktató iilm cenzura elnökségét és a b írálób izo ttság tag ja it. Ezek a követ­kezők :E lnök: ifj. br. W lassics Gyula dr h. állam ­

titkár.II. elnök: d r K ósa K álm án min. tanácsos.1. A vallás- és közokt. m in isztérium képv i­

seletében:D r Ilu szka E rnő min, osztályfőnök D r N evelős Gyula min. tanácsos D r Bernáth Géza min. tanácsos D r K örösy László min. tanácsos D r Jeszenszky Sándor min. tanácsos D r Balogh László min. titkár.

2. A belügym in isztérium képviseletében:Dr Kádár L. Levente min. osztály­

főnök D r R u ltka y Ödön

3. A fö ldm ivelésügyi m in isztérium képvise­letében:

D r Jósa Béla min. o. tanácsos4. A z iparügyi m in isztérium képviseletében:

N ovák E rv in m űszaki tanácsos

5. A z Orsz. K özokt. Tanács üevvezető al­el nöke és titkára:

D r I lu s z ti József egyet, tanár D r Loczka A lajos egyet. m. tanár

0. A tankerületi kir. fő igazgatóságok képvi­seletében:

D r P in tér Jenő tankor, kir. főigazg. D r K em enes Illés tanker. kir. főig.

7. Budapest sz föv . polgárm estere által k i­küldött két tag:

D r E rődi K álm án kir. főigazgató A lbrecht Is tván szakfelügyelő igazg.

8. A z iskola fenn tartó egyházak delegált m egbizo ttja i.

9. M eghívo tt szakértők:D r Gimesi N ándor v. F raknóy József D r M éhes Gyula D r Ilé zser Aurél Édes JenőB aranszkv E . Lászlóv. dr Pál f y JánosD r K a n szky M ártonD r F elkay Ferenc szfőv. tanácsnokDr P ozsonyi G ábor szfv. mérnök

Fejős Pál M adagaszkar-film je. Az elm últesztendőben egy svéd és egy dán film gyár m egbízásából film expediciót vezetett F ejős P á l M adagaszkárba. F ejősék nem régiben tértek vissza A frikából, ahonnan 20.009 m m egvilág íto tt negatív-anyagot hoztak m a­gukkal. F ejős egyik ny ilatkozata szerin t rendkívül érdekes és ritka szép fölvételeket sikerü lt készíteniük. íg y fölvételeket készí­te ttek a m adagaszkári boszorkánytem etésről is, am it eddig senkinek sem sikerült föl­venni. Az expedicióban számos külföldi tu ­dós is vett részt. F ejős m ár válogat a gaz­dag anyagban és rövidesen összeállítja az érdekesnek Ígérkező tudom ányos vagy ism e­re tte rjesz tő film et.

A nna Paw low a-film et á llíto tt össze Dand- ré, aki e rre a célra összeszedte a különböző film archivum okban m egőrzött Paw low a- íilm m aradványokat és ezekből azután sike­rült u tószinkron és pótlások segítségével 55 perces film et állíto tt össze. A film bevételei­ből a londoni H yde-P arkban Paw low a-em - lékm űvet állítanak föl. A film et előbb P á ­rizsban m u ta tják be.

Minden olasz fa lunak m eg lesz a m aga m ozija, ez m ost a legújabb jelszó O lasz­országban. A sa jtó és propagandaügyi m i­n isztérium ugyanis m egállapíto tta, hogy 4395 olasz faluban nincsen m ozgóképszín­ház. A m inisztérium m ost az érdekelt szer­

vezettel karöltve, azon fáradozik, hogy vala­m ennyi faluban m ozgóképszínházat fölsze­rel jenek. A m inisztérium ban a rra is gon­doltak, hogy am ennyiben nem lehet norm ál­film ek vetítésére alkalm as helyiséget fel­állítani, úgy megelégszenek a 16 m illim éte­res film leadására alkalm as helyiséggel is. Ilyenform án a film segítségével aka rják az egyre izmosodó O laszországban a ku ltú rá t terjeszteni.

H angárból film gyára t ép íte tt át m agának M arcel Pagnol. az ism ert francia író, aki egyben a legsokoldalúbb francia „film es“. Pagnol egy szem élyben író, gyártó , rendező, film kölcsönző és m ozitu lajdonos is. Pagnol m ost hangárt vásáro lt M arseille-ben, ahol azt sa já t céljainak megfelelően átalakíto tta. E bben a hangárból áta laku lt m űterem ben m aga fogja gyártan i Pagnol sa já t elgondo- lású film jeit.

R övid filmek a rendőri felvilágosító m unka szo lgála tában . A ném et rendőrség m árcius 15. és 20. között általános fölvilá­gosító m unkát végzett N ém etországban. Igénybevették a sa jtó t, a rádiót és term é­szetesen a film et is. A berlin i rendőrfőpa­rancsnokság fölkérésére az U F A három 400 m éteres rövid film et készített, amelyekben bem u ta tja a rendőri szolgálat sok-sok fogá­sát és nehéz m unkáját. H iteles akták alap­ján dolgozták föl a tém ákat.

Alfons B rugger és dr K urt Som m erfeld:Handbuch fü r deutsche F ilm w erbung ]03(). K iadó: H aude & Spenersche Buchhandlung M ax Paschke,, B erlin , W. 55. Á ra RM 7.50.

A film propaganda és a propagandafilm kézikönyve. Ú jszerű m egvilágításban helyezi ezt a kérdést, am ely nálunk is fontos, s a j­nos, azonban itt nem ism erik föl helyesen a jelentőségét és értékét és am it nálunk propagandafilm a la tt értenek valójában, nincsen sem m iféle összefüggésben ezzel a kérdéssel. A könyv szerzői, akik igen é rte l­mesen és szakszerűen foglalkoznak a fi lm ú tján való propagandával és a film ért való p ropagandahad jára t kérdésével, a szó táruk­ból törölték ezt a szót: „reklám“-ot, am e­lyet alaposan le já ra ttak és könyvükben he­lyes m egvilágításba helyezik a filmmel való propagálást és azt a propagandát, amelyet a film érdekében kell k ifejten i. E körül a két főkérdés körül forog a nagyon szelle­mesen m egírt könyv alapgondolata. A W er­befilm fogalm a pl. nálunk M agyarországon alaposan elcsúszott, hiszen lá tjuk ezt azok­ból a panaszokból, am iket a napilapok elég gyakran közölnek. A film propaganda kézi- könyve valóban sok helyes és kitűnő ötletet ad azok szám ára, akik a film propagandával és a propagandafihn kérdésével foglalkoznak. Ezek részére teljesen nélkülözhetetlen az új ném et könyv, amely rendszerbe foglalja a nálunk helytelenül elnevezett ,,reklám film “ fogalm át és célkitűzéseit. A könyv rám u ta t a rra , hogyan és miképen kell jó l és a közön­ség szem pontjából értelm es propagandafil­m eket (W erbefilm eket) készíteni és ezért a mi gyártó ink csak tanulnának ebből a könyvből. A könyv a továbbiakban ism er­teti a ném et film m ai szervezetét, foglalko­zik a film propaganda jogi kérdéseivel is. Azok szám ára, akik h ivatásszerűen vagy szeretettel foglalkoznak a film nek a propa­gandában való alkalm azásának a kérdésével, csak haszonnal fo rg a th a tják ezt a könyvet, am ely a reklám propaganda alapvető m un­kája.

A thénben négy hatalm as film palota épül m ost a város központjában. E zek közül az egyik, a R ex ezévi októberre készül el és kétezer em ber befogadására lesz alkalmas. Az az épület, amelyben a R ex épül, egyéb­ként a szórakozta tások háza lesz, am ennyi­ben a mozi fölött egy 1700 szem élyes szín ­ház nyílik, m íg az alagsorban kabarét ny it­nak. E zt a hatalm as színházépületet 00 m il­lió drachm a költséggel építik föl. A S ta ­dion úton két m odern film palota nyílik az ősz folyam án. U gyanezen az úton épül még egy ú j film színház, a helyén lévő régi há­zakat most bontják le.

A datok a ném et íilm okíaíás köréből. 1005 novem ber elseje óta N ém etországban á lta ­lánosságban bevezették a film et az iskolai oktatásban. Legutóbb egy tanári értekezleten beszám oltak az eddig elért félévi eredm ény­ről. E szerin t a ném et iskolákban eddig 0444 leadógépet szereltek föl és eddig 125.000 film kópiával dolgoztak. A jövőben külön­leges iskolai film archivum ot állítanak föl. A z iskolai ifjú ság havi 20 pfenniget fizet az oktatási költségek fedezetére. Az iskolai film ek N ém etországban is előbb norm álfil­mek készülnek és csak azután redukálják azokat és készítik róluk a keskenyfilm eket. A leadógépeken olyan szerkezetet helyeztek el, amelynek segítségével a film et bárm ikor m egállíthatják és a film részt annyiszor ve­títhetik , ahányszor épen akarják . M inden film előadás alkalm ával nyom tato tt füzetet adnak a hallgatóknak, akik ilymódon a film m ellett m ég külön m agyarázó szövegből is m egism erik a m egtanulandó anyagot.

P rág áb an m árciusban m egnyílt az első híradó-m ozi. Az eddigi K oruna bem utató film színház alakult át és az ezentúl k izáró ­lag h íradókat és rövid film eket m utat be.

N em zetközi szerzői jog kongresszus B er­linben. M ájusban nem zetközi szerzőjogi kongresszust rendeznek B erlinben, amelynek nagy jelentőségét az összes film lapok is k i­emelik. H ang o z ta tják a külföldi szaklapok, hogy a kongresszus szám os film re vona t­kozó szerzőjogi kérdést fog m egtárgyalni, előbb azonban az érdekelt szerzőjogi egye­sülés a fontosabb film ipari érdekeltségekkel lép érintkezésbe, hogy az esetleg m ég m u­tatkozó ellentéteket a kongresszus előtt tisz ­tázzák. A szerzőjogi kongresszusokat év- ről-évre m ás-m ás városban szokták m eg tar­tani. A tavaly it Sevillában ta rto tták , 1934- ben V arsóban, 1933-ban K openhágában stb. A berlini kongresszusra körülbelül 120— 130 résztvevőt várnak, ezek között többen je ­lennek meg M agyarországból is.

A H avas-iroda, a v ilághírű francia táv ira ti iroda átvette a F rancé-A ctualitás film heti- h íradót és ezt hosszabb időre bérbe vette. A H avas tudvalévőén a francia korm ány hivatalos szerve és így a film híradás k o r­m ányellenőrzés a lá . kerül.

Ö trészes am erikai ku ltű rfilm . A m eriká­ban nem régiben fejeztek be egy kultú rfil- met, amely az összes A m erikában élő benn­szü lö ttek életéről és népszokásairól szól. A film hossza 313.000 m éter. A film et m egfe­lelő m egvágás u tán is 5— 6 részben aka rják ö t-hat előadás keretében bem utatn i. E gy- egy előadás a tervek szerin t 0—7 óráig fog tartan i.

--------------------------------------------- ------

HMTECHNIKAKARBAN J Ó Z S E F

FILMEK LÁNGOKBAN.. .

E gy híradás szerint kísérlctképen elégettek több ezer méter filmet:

„ . . . azután egy szárító lécre fel­hajítottak néhány méter filmet. Hat# szór olyan gyorsan, mint a papiros# szalagon, szaladt a láng a filmet végig emésztve. De sikerült egy ügyes fo# gással a filmet elszakítani és az égő vé­get a vízbedobni, ahol a láng meg# szűnt.“

A híradás további részében olvas­ható, hogy a nagyobb mennyiségű film égésénél a vízen kívül haboltatást is alkalmaztak; de az olvasók nagyobb része bizonyára azt hiszi, hogy a fent említett ügyes fogással és víz segítsé­gével nagyobb mennyiségű égő filmet is el lehet oltani.

Minduntalan felkeresik a színháza# kát, mozikat és iskolákat a különböző cégek képviselői, kiváló oltószerszá­mok, anyagok ajánlásával, amelyek „biztosan oltanak filmtüzeket“. Hivat# koznak a kísérletek ezreire és nem fe# ledkeznek meg annak a bangsúlyozá# sáról, hogy anyaguk használatánál a láng okvetlenül kialszik és a veszedes lem így elhérítódik. És ha aztán ér­deklődünk az így „eloltott“ filmből tovább áradó bő szürkés#sárga gázfel; hő után, akkor egy kézlegyintéssel és szemrebbenés nélkül a következőket halljuk: „Milyen veszély támadhat, ha már a láng el van oltva“?

Rendészeti hatóságaink még min# dig vizet, nedves pokrócot és homokot írnak elő, mint első oltósegítséget.

Mások aszbeszt#bélcléseket és közfa­lakat stb.#t ajánlanak.

Az oltóanyag#képvisclő mindezt nem veszi tudomásul és továbbra is sze­rencséltet jelenlétével. Persze addig, amig — az hyen esetben elkerülhe# tétlen — meg nem győzzük arról, hogy az ő általa képviselt csodaoltó is, csak az előbb említett víz#, pokróc# és ho- mokoítással egyenlő. Amikor az elkü# önített helyen meggyujtott és „elol­

tott“ filmből kiáradó gázfelhő a szagló érzékét kezdi majd csiklandozni és köhögés, majd fuldoklási rohamában belátja készülékének hasznavehetetlen# ségét, akkor egy időre megszabadulunk tőle.

Az utóbbi időben előfordult több tüzeset (Németországban, Francia# országban és Spanyolországban) tanú# sága szerint, nemkülönben a szaklapok híradása szerint, az említett helyeken nem volt meg a legszükségesebb oltó­anyag és azért harapódzhatott el any# nyira a filmtűz. Arról a krónika egyál­talában nem' emlékezik meg, hogy les het*e egyáltalán a kérdéses filmfüzet oltani?

Nem lehet felsorolni az évek folya# mán végzett számtalan filmoltási ki# sértetek eredményét, mert minden esetben más és más körülmények ját# szanak közre. Megállapítható azonban, hogy a filmet, ha már lángokban volt, el lehetett ugyan oltani, de a vesze­delmes és mérges gázok fejlődését visszaszorítani nem.

Lehetségese a veszedelmet elkerülni, ha a lángoló filmet a. vízbe dobjuk? Egyes esetekben igen, ha kis tekercs filmről van szó. Előfordulhat az is, hogy a vizbcdobott égő filmtekercs a felületen kialszik ugyan, de az alja éppen a gázfejlődés miatt nem juthat vízhez. Az ilyen módon eloltott film; tekercset a vízből kiemelve ismét a láng elboríthatja. Ugyanezt lehet meg; kísérelni homokkal és szerencsés eset­ben egy ügyes mozdulattal az égő részi a tekercsről leszakítani. És visszatérve ismét az égő filmtekercs víz alá nyo; mására, a láng elalszik, de a. gázfejlő- dés nem szűnik meg és ez az a pont, ami körül a legnagyobb veszély forog.

Egy kilogram film égő állapotban a levegő teljes kizárásánál

7 liter nitrogént57 „ szénsavat68 „ szénoxydot97 ,, nitrogénoxydot5 ,, kékgázt

fejleszt.Egy másik kísérletnél csekély levegő

hozzávezetésűéi286 liter gáz fejlődött, amelyben

72 „ szénsav 56 „ szénoxyd

volt.Mint látható a tulajdonképpeni ve*

szély nem az égésben van — nagyobb mennyiségtől eltekintve — hanem a film helytelen oltásában.

Nincsen szer, amellyel a filmet eh oltani lehessen!

Az égő film, ha szilárd helyen fek; szik, minden nagyobb veszély nélkül elég. De ha oltani kíséreljük, csak akkor fokozódik a veszély.

Ez a veszély abból áll, hogy a. film alkotórészeire bomlik, amikor rengc; teg mérges gáz fejlődik. A gázok kö; zül legveszedelmesebb a kékgáz, amelyből 0.06 gr. elegendő egy emberi élet kioltására, már pedig ezt a meny; nyiséget 10 gr-nyi füstölgő film létre; hozza. Tehát, ha a hatóságok a légmen­tes elzárókra, gázmentes ajtókra, jól tömített vetítőablakokra nagy figyel;

met fordítanak, ne csodálkozzunk raj; ta, mert ez a figyelem a szórakozó többség életét van hivatva megvédeni.

Ezekután két tanúság vonható ki a fentiekből:

1. N agy figyelemmel és éberséggel elkerülni a tüzet.

2. A már előforduló esetet helyesen felfogni, ami azt jelenti:

A filmeket úgy raktározni, hogy tűz esetén csak egy kis része éghessen eh

Égő filmet szilárd alapon, vagy géi pen inkább elégni hagyni.

A helyiségben lévő többi filmeket le; hetöleg letakarással vagy elzárással védjük meg a lángcsóváktól, vagy re- pülő lángrészektől.

A vetítőablak zárólapjai necsak szemre, de a gázok számára is záróds jhnak.

N e legyezzük az égő filmet.N e csináljunk huzatot.

A M agyar M ozgóíényképkezelők O rszágos E gyesü lete az 1936. évre legutóbb a k ö ­vetkező ta g ja it v á la sz to tta az elnökségbe:

E lnök: B r i l l Béla, a lelnök: B o g n e r G yula, ti tk á r : N e m e s László, jegyző:V a 1 k ó E ndre, pénztá ros: L é d i n g e r La­jos, m unkaközvetítő : W e i s z H enrik,kö n y v tá ro s: T a u b n e r K ároly , p énz tá re l­lenőrök: P e k á r y H ubert és B o z ó k i J ó ­zsef, háznagy : H á u s 1 e r Ferenc.

FILMKOPIROZÁSI ÉS ELLENŐRZŐ K. F. T.

VII, ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ.TELEFON : 37-2-87.

Kópiák szállítása az összes gyártási központokból.

HOGYAN AKARJÁK A NITROCELLULOZA FILMET

ÉGHETETLENNÉ TENNI?(7\ világ film iparának egyik régen vajúdó J ' p rob lém ája az éghetetlen film kérdé­se. M inden évben hallunk hatalm as, film- A n z ta tűzkatasz tró fák ró l, amelyek úgy em beréletben, m int anyagiakban nagy k áro ­kat okoznak. E zért ta lán érdem es lesz a film gyulékonyságot csökkentő szám os p ró ­bálkozás közül m egem lékezni arró l, az el­já rásáró l, am elyet a közelm últban B erlin­ben m u ta ttak be. Ennél az e ljárásnál m eg­határozo tt összetételű anyaggal p repará lják a jelenleg használatos nitrocelluloza-film m indkét oldalát és így olyan védőréteg áll elő, amely a film gyúlékonyságát nagym ér­tékben lefokozza. A filmre ilym ódon rá ­kerülő védőréteg kb. 0.08-—-0.04 mm. vastag ­ságú. A p reparált film a hangleadásnál és kénvetítésnél nem m u ta to tt a p repará la tlan - nal szem ben hátrányt. Sajnos azonban, az e ljá rá s t bem utató cég csupán használt fil­mekkel k ísérletezett, holott csak új kópiák­kal lehetett volna m egállapítani a kép és hang minőségében beállo tt esetleges válto ­zást. A p repará lt és p repará la tlan filmmel végzett g yú jtási kísérletek folyam án pél­dául égő c igare ttá t érin tettek a filmhez. E z a p repará lt filmet nem g y ú jto tta meg, míg a p repará la tlan t azonnal lángralobbantotta. A m eggyu jto tt p repará lt film et igen köny- nyen el lehetett oltani, vizbe dobva egy­kettő re elalszik. A függőleges helyzetben m eggyu jto tt rendes film 7 másodperc alatt, az ugyanezen helyzetben m eggyu jto tt p re ­parált film csak 44.5 másodperc a la tt ésrett el. E gy 500 w attos izzólám pás vetítőgépben a film kapuban álló képkocka rendes filmnél 5% m ásodperc alatt, m íg a p repará lt film ugyanilyen körülm ények között 2% perc m úlva sem gvulladt meg. A z adatok szerin t a p reparált film m echanikai tu lajdonságai m integy 30 v k a l javultak . ym r i » « t a w » « k i v í * « » r j c w b > o p w * » « w w a - ' s » . « i i

N ém etországban kötelezően bevezették a 600 nx-es film tekercseket. Ez év február 19-én a Ném et B irodalm i F ilm kam ara el­rendelte a 600 m éteres film tekercsek á lta lá ­nos bevezetését. Ennek a rendelkezésnek az értelm ében 1936 jú lius 15-től kezdődően a norm ál film eknél a film színházakban csak 600 m éteres tekercseket szabad vetíteni, am ely hosszúságot m axim álisan 12 m éterrel lehet túllépni. Lefelé tetszés szerin t csök­kenhet a hosszúság. A film kölcsönzők 1936 jú lius 15-től kötelesek 600 m éteres teker­csekben szállítani a képeket. Végül szigo­rúan tilos a 600 m éteres tekercseket szét­vágni, vagy nagyobb tekercsekké összera­gasztani. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni,

m ennyire fontos és sürgős volt ennek a ren­deletnek a k ibocsájtása, annál is inkább, m ert a film kóp iák kím élésére ez egyike a legfontosabb és legegyszerűbb m ódszerek­nek.

L engyelországban is F ilm alapot lé te síte t­te k egym illió zloty a lap tőkével. Az a lap összeliozatala céljából úgy a lengyel, mint az idegenfilm ek neg a tív ja i u tán (utóbbinál valószínű leg csak a kópiahossz szerin t) 1 z loty adót ve tnek ki m éterenk in t. Az a lap ­ból a lengyel film gyártás t a k a rjá k elősegí­ten i, azonkívül ú j film generáció nevelésére nagyobb összegeket k ív án n ak ford ítan i. Az egész akcióná l csak az é rth e te tlen , hogy m iért kell a lengyel film ipar tám ogatása érdekében a lengyel film negatív u tán is 1 z lo ty t fizetni?

Jugoszláv mozihírek. B anja luka boszniai v áro sban most n v ilt m eg a harm ad ik mozi E dison-K ino elnevezés a la tt. — Szerajevó- ban is m ost n y ilt m eg a negyed ik mozi L uxor elnevezéssel, am elynek tu la jdonosa egy Erdős nevű úr. — B elgrádban k é t új m odern elsőhetes film színház épül. — Zág­rábban m ost nyilt m eg a Dóm nevű film­színház 500 szem élyes befogadóképesség­gel. E nnek a m ozinak egy B a rta nevű em ­ber a tu la jdonosa és vezetője.

TARTÁSI MUNKAVÁLLALÖ SZÖVETKEZETE(KERESKEDŐK És KISIPAROSOK ALAPÍTÁSA)

K Ö Z P O N T I IG A Z G A T Ó S Á G :

BUDAPEST, VI., KIRÁLY UCCA 9 8 a . III. 14. Telefon: 2 0 -2 -1 9 .

Ciánoz 8 pengőtől. Falradirozás 4 pengőtőlV7V. 11 o ] I n az összes iparosmunkákat V d l l c l l j d . igy• asztalos, épitési, kőmű­

ves, ács, lakatos, bádogos, víz- és villany- szerelés, festés, mázolás, parketta, redőny, vas- és cserépkályha készítését és javítását, valamint üvegezési munkálatokat a legjutá- nyosabb áron és munkájáért garanciát vállal.

K öltségvetést ingyen küld.

27

12242218

+

MILYEN HANGJA VAN AZ EMBERI PROFILNAK?

17 urópában több helyen évek óta foglal- koznak egyesek azzal a problém ával,

hogy a vonalakban és form ákban rejlő rit­m ust m egszólaltassák. K étségtelen, hogy a m űvészetek és m űalkotások egyik közös alaptörvénye a harm ónia, a vonalak, a szí­nek, a form ák széppé és gyönyörködtetővé összecsendülő egysége. E z t a zenében és a hangok birodalm ában különösen jól ism er­jük és éppen ezért nagy élvezetet n y ú jt ezek hallása. A vonalak, form ák, ra jzok és szí­nek úgy a m űalkotásban, m int a term észet­ben a harm ónia és ritm us nagy törvényei szerin t igazodnak. E zeket a törvényeket akarják a fentebb em lített ku ta tók a látható világból a hallható világra transzform álni. N ém etországban, de főleg ú jabban O rosz­országban m élyrehatóan foglalkoznak ezzel a problém ával és érdekes eredm ényeket p ro ­dukáltak. A francia szaklapok írnak erről és m egem lítik, hogy az egyik orosz tudós­nak sikerü lt az em beri p ro fil form ájában rejlő vonalritm ust hanggá átalak ítan i és ez m egszólalta tva csellószerű hangot adott. U gyanígy különböző geom etriai és más dí- szítőm otivum okat is próbáltak hanggá á t­változ ta tn i és így is egészen érdekes ered­m ényeket kaptak. V an O roszországban né­hány ilyen szin tetikus zenekom ponista, akik különböző díszítőelem ekből sajátságos zenét kreálnak.

É rdekességek a „T echnikolor” -íelvevőgép-ről. M indnyájan em lékszünk m ég a „Cuca- racha" és „H iúság vására" remek színes felvételeire, amelyek a külföldi szakem berek állítása szerin t technikailag az eddig g y á r­to tt színes film ek közül a legtökéletesebbek. T echnikolorék, m in t ismeretes, egyidejűleg 3 negatívot exponálnak a 3 alapszínnek m eg­felelően. Ez term észetesen m agával hózza, hogy a felvevőgép m éretei roppantul m eg­növekednek, ugyanakkor a gépzajok is erős- bödnek. E nnek m egakadályozására hatalm as védőszekrényt helyeznek a felvételre beállí­to tt gépre, amely a zavaró gépzajokat visz- sza ta rtja . A megnövekedett m éretek m iatt lehetetlen az élességet az eddigi felvevőgé­pekhez hasonlóan állítókarokkal vagy csa­varkerekes megoldással szabályozni. Igen ötletes m egoldást ta lá ltak erre a Techniko- lo r m érnökei, akik az élességállító m echa­nizm ust egy különleges színkronm otorral hozzák m ozgásba, am ely színkronm otorral m inden m echanikus kapcsolat nélkül egy tőle több m éterm ’ire elhelyezett, csupán elektrom osan összekötött m ásik m otor is van. A m otorok specialitása az, hogy nem ­csak teljesen szinkron fordulnak, hanem a lehető legpontosabban végzi együtt m indkét m otor minden fordu latá t. A helyzet, egészen

olyan, m in tha a két m otor m ereven össze lenne egym ással kapcsolva és csak a legpon­tosabban tudnának együtt futni. V agyis, ha az indítószerkezetnél a segédoperatőr az asztalán levő m otor elfordulásán változtat, úgy ezt a legpontosabban követi a felvevő­gép belsejében levő és az élességet állító m otor. T ehát a Technikolorkam era élességét a segédoperatőr a géptől több m éternyi tá ­volságra, tetszés szerin ti helyen, á llíthatja .

A II. ném et nem zeti keskenyfilm ver- senyre jan u ár 31-ig 90 film et je ln tettek be 7000 m hosszúságban. Ez a szám a tavaly i 26 keskcnyfilm m el szem ben lényeges hala­dást jelent. A legtöbb film úgynevezett u ta ­zási film, de ezenkívül szám os keskeny- já tékfilm et is jelen tettek be a versenyre való részvételre. A sportfilm ek k a teg ó riá já ­nak a nevezési ideje m árcius 15-én já r t le, m ert m ég be akarták várn i a garm isch- partenkircheni té li o lim piászt is, am ikor is m ég hatalm as keskenyfilm fölvételek készül­tek.

A berlini nem zetközi kesk en 'film v ersen yvédnökségét Lehnich tanár, a B irodalm i E ilm kam ara elnöke vett át. A versenyt és kongresszust jú lius 23— 29. között rendezik B erlinben és főcélja a nem zetek közötti am atő rbará tságo t istápolni és m egerősíteni.

FENNÁLL 15 EVE!

In g a tlan L ir to L o f, n é r Ü i á z a K a f

szolid a la p o n közvetit.

BérfiázaL vélel e és e U ása

HORVÁTH FERENCHAT. ENG. INGATLANFORGALMI IRODÁM

BUDAPEST, József-körut- 74. földsz. 2,

28

MIRODALOMSZAKSAJTÓ

K autzm ann V ik tó ria : „GeschriebenerF ilm “', K iadó: H eitz-V erlag , Strassburg*,1933L A ra RM 5.— .

V olt néma — van hangos — jönni fog (m ert jönni kell) a színes film és m ost még „ íro tt" film is legyen m ár? — egy B erlin­ben élt, ezidőszerint Budapesten élő m agyar — film írónak — m int m aga is bevallja, — rossz tapaszta la ta i a lap ján eszébe ju to tt né­hány, jelen esetben 10 film kéziratát könyv alakban kiadni. K ettős célt vélt ezzel el­érni: először óv ja eléggé eredeti, színesfantáziáró l tanúskodó, igen film szerű té ­m áit: m ásodszor a könyv u tán is csak lesz valam i kis haszna és harm adszor (valószí­nűleg ez volt a fő ok, amely a strassburg i kiadóhoz elvezette) rem élte, hogy a film ­gyárak gyorsabban fog ják őt felkeresni. Sajnos, az előttünk fekvő könyv nem a legtökéletesebb kiadói m unka és így a m a­gyar szerzőt nem sok rem énnyel b iz ta th a t­juk. A m arrvar film gyártók tém akutató ú t­jukban m inden bizonnyal találnak a könyv­ben néhány értékes és ötletes filmmesét.

M aurice B ardeche et R obert B rasillach: H isto ire du Cinema. K iadó: Denoel et Steele. P aris, Rue A mélie 19. Á ra :25 Frs.

A franciák nagyok a film történetek m eg­írásában. E z nem az első francia könyv, amely a film és a m ozgóképszínház tö r té ­netéről szól, de kétségtelenül kom oly és úgynevezett standard m unka. M ár vaskos és gazdag kiállításánál és ta rta lm ánál fogva is a figyelem rem éltó külföldi film történeti könyvek közé kell sorolnunk a két francia .írónak m ost m egjelent könyvét. A könyv eleién term észetesen v isszapillantást vetnek a k inem atografia kezdőkorára, a M a rey-tk, a R eynaud -ok korára, m ajd bőségesen fog­lalkozik a L um iére-testvérek lyoni gyárának történetével és az első lum iére-i k ísérletek­kel. A film történetének első idejérő l szóló fejezetében a két szerző term észetesen egé­szen részletesen és kim erítően foglalkozik a francia film történetének a m egírásával. K étségtelenül szép és lebilincselő leírás, h i­szen a francia film volt tu lajdonképen a v i­lág k inem atografiá jának bölcsője. M ai szem ­

mel nézve egészen érdekes a könyvnek az a részlete, amelyben m egem lékezik az első francia beszélőfilm -rendszerről, a Chrono- plionról, am elyet az 1900-as v ilágkiállítás alkalm ával m u ta ttak be első ízben. Nagyon érdekes az am erikai film történetének a m egírása is. A film történetének egyik leg­szebb korszaka az 1908;—1914. évek között leza jlo tt nem zetközi film történelem és en­nek a le írását igen szépen és érthetően ír ják meg a szerzők. Ebben a részben ta lá ljuk az olasz, az orosz, a dán, a ném et, a svéd, az am erikai és a francia film történetéről szóló rendkívül érdekes- fejezetet. A kit pe­dig a film nagyjainak , m int Linder, Chap­lin, Psilander és mások története érdekel, m eg ta lá lja a könyvben az erre vonatkozó részt is. A könyv harm adik fejezete a há­ború alatti film történelem ről szól. (1914— 1918). Ttt azután so rra veszik nemcsak a nagy film gyártó országok szerinti tö rténe­tet is, hanem külön fejezeteket találunk az akkori idők nagy film sztárja inak és film ­gyártó inak élettörténetéből. Bőségesen fog­lalkozik a könyv a ném afilm irodalm i és művési jelentőségével és értékével, m íg vé­gül a hangosfilm történetével z á rják a na- gvon szép és tanulságos film történelem ol­dalait. A z ú j film történetrő l teljesen tá r ­gyilagosan meg lehet állapítani,, hogy a je ­lenkor legszebb és legértékesebb film tö rté­neti dokum entum a.

G. C. B orghi: Cinelenco. K iadó: Centro-E dito ria le C inem atográfico, M ilano, V ia del C onservatorio 22. Á ra L it. 30.— .

Az olasz film szakm a teljes keresztm etsze­té t és áttekin tő képét ad ja az ú j olasz film - alm anach, am ely nem régiben jelent meg' M ilanóban G. C. B orghi szerkesztésében. A nagyalakú Évkönyv 32ű oldalnyi terjedelem ­ben jelent m eg és tökéletes cím- és ada ttá ­ra t tarta lm az. A róm ai és m ilánói film világ minden hivatalos és m agánadattárá t talál­juk meg a könyvben, am ely tartom ányokra fölosztva fö lsorolja az olasz m ozgóképszín­házak jegyzékét is. E zenkívül a többi olasz város film cégeinek a cím eit és adata it ta lá l­juk meg a könyvben. Aki az olasz film vi­lágban tájékozódni akar, term észetesen nem- nélkülözheti ezt a szépen k iállíto tt és gon­dosan összeállított könyvet.

29

BUDAPESTI FILMPIAC. Filmmegjelenések 1936. március hónapban.JELMAGYARÁZAT: Megj. = Megjelenési hely. — H. = H ossza. — F. = Felirás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli.

ALLIANZ FILM k .L t.Rökk Szilárd-u. 20. Telefon 33-4-45.

111. 19

A w indsori v íg nők. — M egj.: Décsi. — H. 2375 m. — M .. V ígjáték . — F . : Siklóssy Iván. — Fősz.: M agda Schrieider, Leó Slezák. — R .: K ari H offm ann. — C .: A.

CINEMA-FILM,Erzsébet-körút 8. T el.: 37-5-70.

és 82-5-35.

111. 137.oro és H u n i, a két lovag. — M egj.: Om nia. — ' H .r 2000 m. — M.: Burleszk. — F.: Dr. K arla Béla. — Fősz.: Zoro és H uru. C.: A.

111. 20N e s ír j édesanyáin. — M egj.: O m nia. — H .: 2000 m. — M.: D rám a. — F .: D r. K arla Béla, m a­gy arra szinkronizálva. — C.: A.

ECO FILMR ákóczi-út 14. T e l.: 42-9-76.

111 27A sivatag kalózai. — M egj.: U rán ia . — H .: 2027 m. — M.: V ígjáték . — F .: Siklóssy Iván. — Fősz.: Jack H ulbert, A nna Lee. — C.: A.

FOX FILM r .- í .,R ákóczi-út 19. T e l . : 39-4-37 és 31-6-58.

111. 12N apsugár kisasszony. — M egj.: Corso, O m nia. H .: 2103 m. — M .: V íg játék . — F .: Szántó A. — Fősz.: Shirley Tem ple, John Boles. — C.: A.

111. 19

A k i a montecarloi kankot robbantotta. — M egj.: K am ara. — H .: 1900 m. — M .: D rám a. — F . : Szántó A rm and. — Fősz.: Ronald Colman, Joan Bennctt. — R .: Stephen R oberts. — C.: A.

111. 26U t a boldogság felé. — M egj.: K am ara. — H .: 1893 m. — M .: D rám a. — F .: Szántó A. — Fősz.: R ochette H udson, H enry Fonda. — C.: A.

111. 26É jfé li szeánsz. — M egj.: City, O m nia. — H .: 2028 m. — M.: D etek tív drám a. — F .: Szántó A rm and. — Fősz.: W arn er O land. — C.: Felüli.

HERM ES-FILM ,E rzsébet-körút 8. T el.: 40-0-28.

111. 12Felhívás keringőre. — M egj.: R adius. — H .: 2199 m. — M.: O perett. — Fősz.: L ilian H arvey. — R .: P au l M erzbach. — C .: A.

HIRSCH é s JTSüK,R ákóczi-út 14.T el.: 43-8-35.

111. 12

Pom padour. — M egj.: Décsi, K am ara. — H .: 2370 m. — M.: Színm ű. — F .: Siklóssy Iván. — Fősz.: N agy K ató, Slezák Leó, W illy E ichber- ger. — R.: W illy Schm idt-G entner. — C.: A.

KELETI-FILMVII., E rzsébet-körut 8 Telefon 43-4-74.

111. 6

A titkárnő. — M egj.: Royal Apollo. — H .: 2495 m. — M .: T ársadalm i v íg játék . — F .: Fodor S. — Fősz.: C laudette Colbert, M. B artle tt, Melvyn D ouglas. — R.: G regory la Cava. — C.: A.

KOVÁCS EMILVII., E rzsébet körút 8. Telefon 48-9-48.

111. 12

Prágai diák. — M egj.: Palace, Casino. — H .: 2333 ni. — M .: D rám a. — F .: P acséry L. — Fősz.: A dolf W ohlbriick, D orothea W ineck, Theo- dor Loos. — R .: A rth u r Rolison. — C.: Felüli.

LIBERTINY-FILM,Népszínház-u. 13. T el.: 30-5-60.

111. 19Véres napok. — M egj.: Palace. — H .: 1976 m. — M.: D rám a. — F ,: Siklóssy. — R.: Zöber- lein. — C .: A.

LUX-FILM KFT.E rzsébet-köru t 8. T el.: 43-1-95.

111. 17

L égy jó mindhalálig. — M egj.: Royal Apollo, Casino, Á trium . — H .: 2200 m. — M .: Színm ű. Fősz.: C sortos Gy., Rózsahegyi, K iss F., Ráday, Gombaszögi E. — R .. Székely I. — C.: A.

30

METRO-GOLDWYNV III., Sándor-tér 3. T el.: 44-4-24 és 25.

111. 5Lázadók. — M egj.: M etró. — H .: 3676 m. — M.: D rám a. — F .: E rb Benito. — Fősz.: C har­les Laughton, C lark Gabié, F r. Tone. — C.: A.

MŰVÉSZFILM,R ákóczi-út 40. T el.: 40-3-97.

11 18

M oszkva i nász. — M egj.: Décsi és Corso. — H .: 2278 m. — Mí: D r. — F .: Pacséry L. — Fősz.: Cam illa H orn, P etrov ics Szvet., Adele Sandrok, H nlm ay T ibor. — C .: A.

PARAMOUNT FILM FORGALMI R X.,VII., R ákóczi-út 59. T el.: 34-4-37. 40-5-22.

111. 6M it hozott a gólya. — M egj.: O m nia. — H. 2271 m. — M.: Zenés v íg j. — F .: Fodor S. — Fősz.: B. Crosby, M. H opkins. — R .: E. Nugent. — C .: A.

PÁTRIA FILME rzsébet-körú t 8. T el.: 40-6-25.

111. 28A húszéves leány. — M egj.: R adius. — FI.: 2640 m. — M .: Életkép. — F .: Radó I. — Fősz.: K atii. H epburn, Mc Mae M urray. — C .: A.

PHÖBUS FILM FORGALMI RT.,V II.. E rzsébet-k rt 8. T e l.: 31-5-62.

111. 11Lekér ló. — M egj.: Décsi, K am ara. — H .: 2373 ni. — M.: O perett. — F .: Fodor S. — Fősz.: Ch. M ardayn, Theo Lingen, H . Thiem ig. — R .: Carl Lam ac. — C.: A.

111. 26K acagj B ajazzo . — M egj.: Palace. — H .: 2153 m. — M.: O perett. — F . : Fodor S. — Fősz.: Jo- sepli Schm idt, O. W allburg , F . B ressart. — C.: A.

STYLUS-FILME rzsébet-körú t 8. T e l.: 44-2-59.

111. 5O kos mama. — M egj.: Fórum , Radius, Á trium . — FI.: 2422 m. — M .: V íg j. — Fősz.: K osáry E., Erdélyi Mici, K om ár Juliska, T olnay K lári, P a- ger A., Ráday. — R .: M artonffy E. — C.: A.

TRICOLOR-FILMVTI.. Dohánv-u. 58. T e l.: 37-4-37

és 42-4-42.

111. 19Bárm im circus. — M egj.: City. — H .: 2220 m. M .: Színm ű. — F .: K iss J. — Fősz.: W . B erry, A. M enjou, W . Bruce, Janet Becher. — C.: A.

111. 13Eladó kísértet. — M egj.: Fórum . — H .: 2323 m.

M .: V íg játék . — F .: K arin thy F rigyes. — Fősz.: R óbert D onat, Jean P arker. — R .: René Clair. — C .: A.

UFA-F1LM RT.,K ossuth Laios-u. 13. T el.: 83-8-58.

111. 11A pénz rabjai (A santaeruzi pokol). — M egj.: U ránia. — H .: 2505 m. — M .: K alandor-film . — F . : L ándor T. — Fősz.: V. Jnkischinof, H . Speel- m ans, Iréné von M eyerdorf. — C.: A.

111. 20. Kaland az Operabálon. — M egj.: U rán ia . — H .:

2366. — M .: Énekes v íg j. — F .: L ándor T. — Fősz.: A lessandro Ziliani, P . H örbiger. — C.: A.

UNGÁR SÁNDORV íg-utca 20. Telefon.

111. 12A texasi m illiom os. — M egj.: R ialto. — H .: 1850 ni.: M .: V adnyugati történet. — Fősz.: George O 'B rien. — R .: E dw ard Cline. — C-: A.

UNIVERSAL-FILM111. 8

M ulatnak az Istenek. — M egj.: Casino. — H .: 2000 m. — M .: V ígjáték . — F .: Pacséry. — C .:A .

Népszínház u. 21. T el.: 38-4-48. 111. 31

E llopott élet. — M egj.: Á trium . — H .: 3000 m.- M .: D rám a. — F .: Pacséry. — Irene Dunne,

R óbert T ay lor. — F .: Jolin M. Stahl. — C.: A.

WARNER BROSJózsef-körút 32. T el.: 32-5-90.

111. 14R iva ldafény 11)36. — M egj.: R adius. — II .: 2561 m. — M .: Revű. — F .: Váczi Dezső. — Fősz.: Dick Pow ell, G lória S tuart, Adolph M enjou. — R.: Busby Berkelej'. — C.: A.

31

A * f2Ü «V

c f i l h t e c ^ír ja : B r ü c k n e r J á n o s oki. gépészm érnök.

Mi az úgynevezett Beck vagy H. I. ívlámpaszén?

Az egyre növekvő vászonm éretek és a színes filmnél m egk íván t nagy fénym ennyi­ség a rra k ész te tte a k u ta tó k a t, hogy o lyan ív lám paszenet á llítsan ak elő, am ely a nor­mál szénnél erősebb fényáram ot szo lgálta i. E k u ta tá so k eredm énye a ma m ár á lta lán o ­san terjedő Beck, vagy A m erikában a H. l.~ nek nevezett (High ín tesity ) ívlám paszén. E szenek je llegzetessége az, hogy speciális b é lta rta lm uk van, am ely főleg cerfluoritból áll. A je len tékenyen m agasabb am pérszám - m al égő szenek pozitív k rá te rén ek csésze­a lakú bem élyedésében g ázpárna képződik, am elyben a képződö tt ce rkarb idgázak igen nagy in tenz itássa l égnek el. ilyen m ódon a B eek-szenek fényereje a norm ál ívlám pa- íény 3—6-szorosára em elkedik. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez az ily módon e lőállo tt ívfény az eddigi v izsgála tok sze­rin t csak ak k o r lesz egyenle tes és nyugodt, ha a szenek egym áshoz tom paszög a ia tt á ll­nak. U gyancsak fontos tudnunk , hogy ezek a B eck-szenek jóval gyorsabban égnek el, teh á t igen a ján la to s m űködtetésüknél a n á ­lunk, sajnos, r itk án a lka lm azo tt szénössze­húzó au to m a ták a t igénybe venni.

A gépkezelő szerszámaiA jól k a rb a n ta r to tt gépházhoz hozzá ta r­

toznak a m egfelelő szerszám ok. A gépke­zelő legfontosabb szerszám ai közé ta r to z ­nak a nyitó- és zárókulcsok, az illető gép­típussa l e g y ü tt szá llíto tt kulcsok, különböző nagyságú csavarhúzók , csípő-, harapó- és laposfogók, kalapács, franciakulcs, k iü tő , egy-két reszelő és a tisztitószerszán iok . A szerszám ok részére álljon a gépházban szerszám szekrény rendelkezésre. A szerszá­m okat ta r tsu k tisz tán . Az e lk o p o tta t vagy tönk rem en te t cseréljük k i új darabokkal, az o la jozókannára és tisztítóeszközökre a leg­nagyobb gondot fordítsuk.

A színes film vetítéseA jó színes filmhez nem csak az kell, hogy

a felvétel és a kópia tökéletes legyen, h a ­nem, hogy a leadóberendezés is m egfelel­jen. Ez elsősorban a fényforrás, m ásodsor­ban az op tika a lka lm asságá t jelenti. A mo­dern v e títő o p titk ák nagy á lta lánosságban

jól m egfelelnek a célnak, főleg, ha á tm érő ­jük 62 'A v agy ennél nagyobb é rték felé mozog. A fényfo rrásnál m ár m eglehetősen sok k ív án n iv a ló t ta lá lu n k . A közönséges ívszenek fénye inkább vöröses-sárgás irán y ­zatú , m íg a színes filmhez a m agas in ten ­z itású Beck-íéle szenek a lkalm asak , am e­lyek fénye kékesfehér, teh á t inkább m eg­közelíti a term észetes nappali fény színét. Ezek a szenek vékonyabb keresz tm etszet m ellett je len tékenyen m agas am pérszám m al dolgoznak, m iért is a tü k ö r szem pontjából igen óvatos b eg y ú jtá s t k ívánnak .

Óvatosság a forrasztásoknál!G yakran fordul elő, hogy az e lőerősítő ­

nél, fo tócellakábelnál, az erősítőben valam i leszakad t vagy új vezetéket kell fo rrasz­tan i. Sok esetben a fo rrasztáshoz forrasztö- zsírt h asználnak . Ez nagyon sok ropogás­nak és p a tto g ásn ak lehet okozója. K erü ljük ilyen esetekben a fo rrasz tózsír haszn á la tá t és csak g y an tá s cinnel készítsük el a for­ra sz tá st. U gyancsak v igyázzunk a zárla tos elektrom os fo rrasz tópákák ra , m ert egy ik o ldalukon leföldelt tran szfo rm áto rok for­rasz tá sán á l könnyen e lége the tjük a te k e r­cseket.

Gerjesztés nélküli dvnamikus hangszóróÚ jabban e lte rjednek a perm anens m ág­

neses dynam ikus hangszórók, am elynek g erjesztésénél nincs szükség külön egyen ­irán y ító ra vagy telepre. E zeknek a dynam i­kus hangszóróknak a perm anens m ágnese teljesen ú jfa jta e ljá rású anyagból készül, am elynek sa já to ssága , hogy rendk ívü l m a­gas m ágneses in tenz itása van . E dynam i­kus hangszórók leg többnyire m ár beép íte tt kim enő tran szfo rm áto rra l készülnek. A len­gő tekercs ellenállása 16—20 ohm.vV W W W W V W W **A V W W V V V V

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

ELŐ FIZETÉSI ÁR:1 évre 10 pengő. — évre 5 pengő.

Felelős szerkesztő és k iadó : L a jta A ndor. S zerkesztőség és k iadóh iva ta l:

BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÜT 75. Telefon: 97-0-76.

M egjelenik m inden hónap elsején. Minden c ik k é rt a szerző felel.

N yom ato tt: OTTHON-nyomda, IX., L ónyay u. 50.

T elefon: 87-2-87.

32

►

P Á N K I N E » H «k o p ia a n y a g f l LEGTÖKÉLETESEBB K É P N E G A T IV

VEZÉRKÉPVISFI ,ŐMagyarország részére:

. DUP-NEGATIV, H A N G - N E G A T 1 V Tf3 é s Tf4Lajta Andor d u p - p o z i t i v , h a n g - p o z i t i v

BU D A PE STXIV., Thököly-ut 75.T e l e f o n : 97-0-76.

i ' H - . lv

1 e lk e ly e z l ie J é «

e z © |;

í l e l i e l ő f é q ! |

^ Biztos megélhetési' nyújt előkelő

t f i ó k j a i n a k ö n á

nagyüzleták és iparvállalaták

ló v e z e t é s e , f

|j| Bővebb felvilágosítási- nyujh a

1 FIÓUCZLETVE2ETŰU ÉS ELSZÁMOLÓU SZÖVETKEZETE |# BUDAPEST, V III. KERÜLET, BAROSS-UCCA 47. ♦ TELEFON: 35-é 2?. #^ ^ sü5i *S-:

Nyomatott: Otthon nyomda (Kis Iván) Budapest, IX., Lónyay-ucca 50. — Telefon: 87-2-87 és 87-5-77.

“™ ■»« É' „Ellopott élet”ROBEfiT TATLOR ”1 1 ' cimü filmben.

M egje lent a Fórum-Átrium házakban

UNIVERSAL-FILMV I I I . , NÉPSZ ÍN H Á Z»!* . 21 . — T e le fo n : 3 8 - 4 - 4 8 .

'tr ': • ’ ■ • . . '7

^