Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
KODOLÁNYI JÁNOS EGYETEM
PIQ & LEAD™ KÉPZÉSI KERETRENDSZER
OKTATÓI IRÁNYTŰ
2. változat
Készítette: Hervainé Dr. Szabó Gyöngyvér, Dr. Szabó Péter, Dr. Kovács László
Megvitatta: a KJE Képzési Tanácsa, a KJE Minőségfejlesztési Tanácsa
Elfogadta a KJE Szenátusa 2019. május 8-án – SZE 1776/4.20/2019. (V. 8.)
TARTALOM
1. KJE PIQ & Lead™ modell .................................................................................................................................... 3
1.1. A PIQ & Lead™ prémium tartalom a képzésekben .................................................................................. 3
1.2. Kreditallokáció a PIQ & Lead™ modellben .............................................................................................. 6
1.3. Az alap és mesterszintű professzióra való felkészítés keretrendszere .................................................... 8
1.4. Intézeti, tanszéki oktatói, hallgatói szerepek a PIQ & Lead™ modellben ................................................ 9
1.5. KJE PIQ & Lead™ KPKR Hallgató központú tanulás ................................................................................ 12
1.6. KJE PIQ & Lead™ Hallgatóközpontú kevert képzés ............................................................................... 13
1.7. Tantárgy-pedagógia, didaktika hallgató központú technikák ................................................................ 14
1.8. KJE PIQ & Lead™ KPKR Hallgató központú értékelés............................................................................. 14
1.9. Gyakorlatszervezés, kooperatív képzések ............................................................................................. 18
1.10. Egyéni és csoportos, közösségi szintű hallgatói tehetséggondozás ...................................................... 19
1.11. A képzések nemzetköziesítése .............................................................................................................. 20
1.12. Szakdolgozat .......................................................................................................................................... 22
1.13. Diploma Supplement és a gyakorlat ...................................................................................................... 22
1.14. Europass-elemek ................................................................................................................................... 22
2. Tanulást támogató szolgáltatások ................................................................................................................... 22
3. Értékhozzáadás és minőségirányítás a képzésben .......................................................................................... 23
3.1. A KJE képzési programjainak értékkínálatát meghatározó tényezők ...................................................... 23
3.2. A PIQ & Lead™ Prémium képzési tartalom és szolgáltatás minőség helye az ESG 2015 modellben ....... 24
3.3. A minőségbiztosítás: Business Score Card alapelvek érvényre juttatása az intézetek szintjén ............... 25
1. KJE PIQ & LEAD™ MODELL
1.1. A PIQ & LEAD™ PRÉMIUM TARTALOM A KÉPZÉSEKBEN
1. ábra A PI& Lead Képzési Keretrendszer modell
1. Professzió (szintnek megfelelő szakmaiság ‒ Profession-P):
A professzió-központú gondolkodás fontos összetevője a szakma elméleteinek, kutatásának
és szakmai gyakorlati modelljeinek ismerete, a szakmai etikai kérdések betartása, a szakmai
standardok szerinti tevékenység. Az oktató a tudományos nézőpontok mellett be kell, hogy
kapcsolja a szakma gyakorlatának eltérő modelljeit és nézőpontjait is. A 180⁰-os képzési
struktúra (az élethosszig tartó tanulás elemeivel) azt jelenti, hogy
• a hallgató megismerkedik a szakterület teljes vertikális felépítésével, a szakterületet
érintő OKJ-s szakmák középszintű kompetenciáival,
• a felsőoktatási szakképzés kompetenciaszintjével,
• összeveti azokat a bachelor szakos munkakörökkel,
• a mesterszintű foglalkozásokkal és
• a szakértői szintű tanácsadási területek és pozíciók leírásával, azok követelményeivel.
Ezért a KJF képzésében hangsúlyozott, hogy a hallgató legyen képes gyakorlati munkavégzésre
(OKJ és FOKSZ szint), munkacsoportok és projektek vezetésére a szak munkaköreiben. A
mesterszintre felkészítő tárgyak keretében ismerkedjen meg a mesterszint foglalkoztatási
követelményeivel. Az alapszintet követő szakirányok legyenek alkalmasak más alapszakok
kompetenciáinak szélesítésére vagy a megszerzett alapszak ismereteinek mélyítésére. A
mesterszintet követő MBA jellegű szakirányú továbbképzési szakok fő hangsúlya a szakértői
kompetenciák fejlesztése.
2. Innováció (Innovation‒ I):
A gyorsan változó technológiai, gazdasági, társadalmi és kulturális környezetben az innováció
az adaptáció alapvető formájává vált, legyen szó radikális vagy fokozatos, termék-, szolgálta-
tás-, folyamat-, szervezeti innovációról. Az oktatók és a hallgatók számára fontos, hogy meg-
ismerjék a cégek munkája javításának eszközeit. Az innováció-központúság érinti a szak szak-
tárgyaiban a gyakorlatok tartalmát, a szakma, a professzió kulcskérdéseit, áttekinti a technoló-
giai és a szolgáltatási trendeket. Ennek érdekében a képzési program már az első félévtől
beemeli a gyakorlat tárgyait és a szakmai problémáit. Bemutatja, hogy a pályára kerülés és a
pályán maradás, a sikeresség csak az innovatív gondolkodás révén érhető el.
• Gyakorlat-központúság: a KJF oktatói, hallgatói és a külső szakemberek gyakorlati
szakmai munkaközösségekben tervezik és valósítják meg a szakmai gyakorlatok
szervezését. A gyakorlat-központúság szempontrendszere azt jelenti, hogy nincs félév
gyakorlati tárgyak vagy feladat nélkül. A gyakorlat-központúság alapelvei a modellben
részletesen kifejtettek.
• A tehetséggondozás széles skálája: a KJF az intézeti tanszéki és intézményi keretek
többszintű rendszerében tantárgyakhoz, szakokhoz, képzési területekhez és
nemzetközi keretekben is foglalkozik a tehetséges hallgatók életpályára állításával.
• Nemzetközi mobilitás: nemzetközi oktatási, kutatási és szakmai gyakorlati mobilitási
partnerségek kialakítása oly módon, hogy lehetővé tegye a tudásháromszög (felsőok-
tatás-kutatás-üzleti világ) innovációs minőségi szempontrendszerének érvényesítését.
3. Minőség (Quality‒Q): a minőség a képzési minőségre és a munkavégzésre
vonatkozóan
Mind az oktatónak, mind a hallgatónak szüksége van a versenyképesség és minőség megérté-
sére, a minőség értelmezésére a nem versenyképes szektorokban is. A gyorsan változó tech-
nológiai, gazdasági, társadalmi és kulturális környezetben a minőségtudatos munkavégzés
alapvető követelménnyé vált. A minőségtudatosság kiterjed a lehető legjobb termék vagy
szolgáltatás, a standardok szerinti tevékenység, a minőségmódszerek és technikák alkalma-
zására, minőségi folyamatok folyamatfelelőssége megvalósítására, a minőségkultúra (tervezés
- megvalósítás - ellenőrzés-javítás) elvein alapuló tevékenységre.
Ezek között alapszakon a szakmai standardok és kötelező szabványok ismerete, a TQM alapú
munkavégzés (folyamatok alakítása és standardizálási képesség), a PDCA elv szerinti tevé-
kenységtervezés (tervez, megvalósít, ellenőriz, javít), a minőség és innováció technikáinak
ismerete. Mester szinten ismernie kell a hallgatóknak a szervezeti minőségirányítás modelljeit
és rendszereit, a szakma jellegének megfelelően (EFQM, CAF stb.). Képesnek kell lennie a
mesterdiplomát szerzett hallgatónak a stratégia-központú működés szerinti tevékenységre és
az egységszintű minőségirányításra, a standardok és szabványok betartásának megszerve-
zésére.
4. Vezetés (Leadership‒L):
A vezetés az oktató és a hallgató alapvető kompetenciája alapszakon, amely kiterjed önmaga
tanulása, tevékenysége irányítására, a tervezési képességekre, csoportokban való tevékeny-
ségre vezetés alapján, mások vezetésére, projektek vezetésére, a stratégia alapján történő
tevékenységre, a stratégiai feladatok saját feladatokra lebontása képességére. Az ENSZ felelős
standardok ismerete mesterszakon: az emberi jogok integrálása az üzleti gyakorlatba,
munkaerőpiaci alapelvek betartása, környezettudatosság, korrupcióellenesség, fenntartható
béke és fejlesztés, vállalati polgárság koncepciók ismerete.
5. Vállalkozási képesség (Entrepreneurship‒E)
Az alapszakon oktatónak és a hallgatónak is ismernie kell a vállalkozóvá válás belső feltéte-
leinek (célok, kockázatok), a vállalkozói és menedzsment képességeknek, a vállalkozások jogi,
technikai feltételeinek, az üzleti tervezés fókuszainak, eljárásainak módszereit kezdő, növeke-
désre lépő, új vállalkozói kategóriába lépő vállalkozások esetén. Mesterszakon a vállalkozás-
menedzsment funkcionális területeinek ismerete, vállalkozásvezetési képességek megszer-
zése és azok alkalmazása.
6. Értékelés (Assessment ‒A)
Az értékelés és teljesítményértékelés az üzleti és közszolgálati kultúra elterjedt eszköze és
módszere. Alapszakon az oktatóknak és a hallgatónak meg kell ismernie azokat a technikákat
és módszereket, amelyekkel önértékelést végezhet (egyéni, csoport, egység, szervezet szintű),
amellyel mások értékelése technikáit megtanulja. Mesterszakon az értékelési modellek és
módszerek ismeretét (lásd autentikus értékelés) a képzési folyamatban kapott feladatok
alapján tanulhatja meg a hallgató.
7. Fejlesztés (Development‒ D)
Alapszakon ide tartozik a termék és szolgáltatás, a szervezetfejlesztés. A vállalatok, intézmé-
nyek fejlesztésének programjainak értelmezése, az üzletági finanszírozás, a befektetésösz-
tönzés, a fejlesztési programok készítése és megvalósítása, a teammunka modelljeinek, mód-
szereinek szintnek megfelelő ismeretét. Mesterszakon kiemelt feladat az üzletági fejlesztések
trendjeinek megismerése, értelmezése (pl. média, kulturális terület, nemzetközi szolgáltatá-
sok, turizmus, üzleti szolgáltatások, stb.). Ebben az oktatók és hallgatók, valamint a gyakorlati
szakemberek együttműködése elengedhetetlen a gyakorlati feladatok, a szakdolgozatok,
fejlesztési projektfeladatok kialakításában, megvalósításában és értékelésében.
1.2. KREDITALLOKÁCIÓ A PIQ & LEAD™ MODELLBEN
Az általános képzési és KJE PIQ & Lead™ prémium kompetenciák (60 kredit)
Az általános kompetenciák kialakítása a magyar felsőoktatási képesítési keretrendszerre
építetten intézményi szinten történik. Az intézeti konszenzus alapján kialakított tantárgyak
oktatása intézetekre telepítetten történik. A képzési rendszeren túli foglalkoztatási
kompetenciafejlesztés karrierszolgáltatások keretében történhet. Kiemelten támogatjuk a
külső HR tanácsadók által szervezett programokat.
A képzési terület szerinti kompetenciák (30 kredit)
Az intézet (külső képzés esetén az egyéb képzési egység) szakmai felelőssége kiterjed a fenti
keretrendszer alapján kialakított képzési területi, képzési ági kínálat, a felzárkóztatási és
tehetséggondozási (szakkollégiumi, demonstrátori, gyakornoki) tartalom meghatározása.
90 kredit Szakmai modul
30 kredit PIQ &
Lead™ álta-lános modul
30 kredit képzési terü-leti + 15 kre-dit interdisz-
ciplináris modul
30 kredit PIQ &
Lead™ pré-mium modul
A szaki képzési ági tartalom kompetenciái
• Ismeretek:
o A tanszék a szintnek megfelelően ismertesse meg a hallgatókat a szakma jellemző szervezeteivel és
intézményeivel, foglalkozásokkal, munkakörökkel, a szakmai egyesületekkel és szakma továbbképzési
szervezetekkel.
o A tanszék a képzési szintre igazította a képességek fejlesztését: ismertesse meg a hallgatót a szakma
fejlődésének elméleti és gyakorlati modelljeivel, a szakmai tevékenység folyamataival, a finanszí-
rozási források, a szakmai technológiák, a logisztika, a szakmai adminisztráció a szakmai minőség és
szakmai innováció, a kiválóság koncepcióival és gyakorlatával.
o A tanszék a képzési szintnek megfelelően segítse a szakmai tevékenység és viselkedés megfelelő
attitűdjeinek kialakítását: a hallgatók ismerjék meg a szakterület vevőit, fogyasztóit, a szakterület
márkaépítési, vevők iránti elkötelezettség fejlesztésének folyamatait, a szükségletek és várakozások,
az elégedettség méréseit, a szakmai kommunikáció folyamatait, a vevői - fogyasztói - használói
hálózatok fejlesztése módszereit és technikáit.
• Képességek:
o A szakra jellemző vállalkozási kompetenciákra: környezetelemzési képesség, jövőorientált gondol-
kodás, változások és hálózatok menedzselése, szervezeti, számviteli és controlling képességek, a
tevékenység megtérülése kiszámítása, produktivitás, befektetés, pénzügyek, árképzés, marketing és
eladási képességek.
o A szakmá(k)ra jellemző értékteremtési kompetenciákra: új termék és szolgáltatás-fejlesztés, koncep-
ciókialakítás, forrásszervezés, folyamatmenedzsment, a vevői, fogyasztói folyamatok megértése, a
vevői tapasztalatok értékelése, a vevők bevonása.
o A szakra jellemző társadalmi, etikai, kapcsolati kompetenciákra: a vevők megismerése, fogyasztó-
kutatás, kapcsolatépítés, kommunikáció, adminisztráció, mérés és elemzés, a szakpolitika megértése,
szakmai hálózatfejlesztés, a tevékenység eredményessége ellenőrzése és értékelése.
o A hallgatói szakmai alkalmasság fejlesztése az innovációs projektmenedzsment eszközeivel: a terve-
zés, a kísérlet és megvalósítás, a bevezetés, a működtetés, a mérés és ellenőrzés, a fenntartás és az
elterjesztés szakaszaira. Az innovációs projektmenedzsment technika és eszközei segítsék a hallgatói
gondolkodást és a kreativitást.
o A szakirányok és szaki specializációk specializált tartalma és kompetenciái tantárgyai terjedjenek ki a
specializált ismeretanyagra, a munkaköri kompetenciák ismertetésére, a specializált vevőkkel kapcso-
latos szolgáltatásokra és viselkedésekre.
A multidiszciplináris specializációk kompetenciái (15 kredit a +10% terhére)
Az interdiszciplináris kompetenciák tartalmazzák a specializáció elméleti forrásainak ismere-
tét, gyakorlati modelljeit és a foglalkozáshoz kapcsolódó jellemző tevékenységek kompeten-
ciáit.
A szaki professzió modul szolgáltatástudományi koncepciója
A szakma elméletei és nézőpontjai
A professzió-központú gondolkodás fontos összetevője a szakma elméleteinek, kutatásának
és szakmai gyakorlati modelljeinek ismerete, a szakmai etikai kérdések betartása, a szakmai
standardok szerinti tevékenység. Az oktató a tudományos nézőpontok mellett be kell, hogy
kapcsolja a szakma gyakorlatának eltérő modelljeit és nézőpontjait is a képzési tartalmakba és
képességfejlesztésbe. A fentiek alapján képes a legkorszerűbb diszciplináris, szakmai tartalma-
kat, képességeket és készségeket, a szakmai szintnek megfelelő alkalmasságát közvetíteni a
képzési tevékenység folyamatában.
A szakmai gyakorlat nézőpontjai
Életpálya-központú hallgatói személyiség és szakmai személyiség fejlesztés. Koherens szakma-
felfogás, a szakterület szakmaelméleti, szakmai gyakorlati, szakmaértékelési alkalmassági
nézőpontjainak integrálásával. A szervezeti központú alkalmasságra való felkészítés, az
innováció, minőség, vezetés, vállalkozás, értékelés és fejlesztés kultúrája képzés közbeni
kialakításával. Személyiség, feladat és kimenet központú módszertan és értékelési rendszer.
PIQ & Lead™ nézőpontú szakmapedagógia és felkészítési rendszer, amely integrálja az
innovatív felsőoktatás-pedagógiákat, elkerülve azok egyes elemeinek túlértékelését. A tanulás
modellezése: az eredmények, a kimenet a tanulók részéről azt jelenti, hogy a képzés
folyamatában minél több gyakorlati munkavégzési módszert és eszközt, technikát ismerjenek
meg és alkalmazzanak, és a portfólió, mint részletes egyéni tanulási terv jelenik meg.
1.3. AZ ALAP ÉS MESTERSZINTŰ PROFESSZIÓRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS KERETRENDSZERE
2. ábra A foglalkoztatásra felkészítés oktatási és tanulási modellje
A szakma jellemző szervezetei, intézményei -
szervezeti alkalmasság
Iparági jellemzők, üzleti célok, innovációk, szervezet, hálózatok,
kultúra, változások és trendek, megtérülés, befektetés, pénzügy,
minőség, produktivitás, belső vállalkozóképesség
A szakma nemzetközi szabályozása, a szakmát érintő
közpolitikai folyamatok
A szakmai környezet, technológia, foglalkozások, munkakörök
A termék és szolgáltatás tartalma: fejlesztés
és folyamatok
Értékteremtés, új termékek és szolgáltatások fejlesztése
Szolgáltatási rendszerek, koncepciók, források,
lebonyolítás, vevői folyamatok
Források, lebonyolítás, vevői folyamatok, szolgáltatási
technlógia, adminisztráció, logisztika, kommunikáció
Vevők és felhasználók, viselkedési folyamatok
Vevői tapasztalatok, vevői érték, közös értékteremtés, a szolgáltatás értékelése,
márkaértékelés
Közös tanulás
Szükségletek, várakozások, a vevők mentális képe, értékek, attitűdök, folyamatok, kultúra,
vevői hálózatok
3. ábra A foglalkoztatás, a tudás, ismerek, képességek, kompetenciák alkalmassággá integrálása
Az intézet és/vagy tanszék feladata a hallgató szakmai kompetenciáinak fejlesztéséhez a megfelelő tanulmányi
környezet kialakítása: a szakmai modulok munkaközössége megszervezése, a szaki koncepciók kialakítása, a szak
jellegének megfelelő módszertani kultúra: tantárgyi didaktika, a könyvtári-információs, team-közösségek,
gyakorlati kapcsolatok, a szakmai feladatok jó megszervezése, a feladatok megvalósíthatósága biztosítása, a
szakmai teljesítménymérés változatos eszköztárának kialakítása, tantárgyaként összehangolása, a szakmai
kompetenciamérések megszervezése.
1.4. INTÉZETI, TANSZÉKI OKTATÓI, HALLGATÓI SZEREPEK A PIQ & LEAD™ MODELLBEN
Az intézet és/vagy tanszék szerepe a hallgatóközpontú tanulmányi környezet kialakításában
• Az intézet és/vagy tanszék feladata a hallgatói szakmai kompetenciáinak fejlesztéséhez
a megfelelő tanulmányi környezet kialakítása: a szakmai modulok munkaközössége
megszervezése, a szaki koncepciók kialakítása, a szak jellegének megfelelő módszertani
kultúra: tantárgyi didaktika, a könyvtári-információs, team-közösségek, gyakorlati
kapcsolatok, a szakmai feladatok jó megszervezése, a feladatok megvalósíthatósága
biztosítása, a szakmai teljesítménymérés változatos eszköztárának kialakítása, tantár-
gyanként összehangolása, a szakmai kompetenciamérések megszervezése.
• Az intézet és/vagy tanszék feladata a szakmai professzionalizmus kialakításában a szak-
mai tanulmányi környezet megteremtése. A KJF missziója a globális, lokális rendszerek-
ben való működés és funkcionálás, amely a helyi regionális, illetve a nemzetközi szakmai
programok, kutatási projektek, hálózati kapcsolatok megvalósítását jelenti. E tevé-
kenység értékelése a tanszék esetében az ún. misszióközpontú értékelés (társadalmi
kapcsolatok és hatás) elemeit képezi.
Vállalkozási kompetenciák
Jövőorientált gondolkodás, környezeti elemzési képesség,
változásmenedzselés, hálózatok menedzselése, szervezeti számviteli és
controlling ismeretek
Egy szolgáltatás megtérülésének kiszámítása, produktivitás, befektetés,
pénzügyek, árképzés, marketing és eladás, belső vállalkozás, megerősítés
Szakmai -értékteremtési kompetenciák
Értékteremtés, új szolgáltatás fejlesztés, szolgáltatási koncepció
kialakítás, forrásszervezés, szolgáltatási folyamatmenedzsment,
problémamegoldás
Vevői folyamatok, vevői interakciók, technológiahasználat, gondolkodási
képességek, vevői tapasztalatok értékelése, a vevők bevonása új
szolgáltatásokba, kreativitás
Társadalmi, etikai, kapcsolati
kompetenciák
A vevők megismerése, fogyasztókutatás, csapat-
és hálózatépítés, kapcsolatépítés, multikulturális kompetenciák
Kommunikáció, adminisztráció, mérés elemzés, értékelés, szakpolitika megértése, szakmai hálózatok
memedzselése, értékelési képesség
• Az intézet és/vagy tanszék feladata és felelőssége az oktatók, tanárok módszertani
kompetenciáinak értékelése kérése és javaslatkérés a továbbképzési szükségesség
meghatározására.
A tanár, az oktató szerepe a gyakorlatközpontú (szituatív) tanulási modellben
• A tudomány központú tudás felől elmozdulás történt a szakértői tudás felé, a gyakorlat
informálta tudás felé. A tanári irányítási feladat része kell, hogy legyen az oktatott
szakma koncepcióinak megértetése, a tanuló vezetése. A tanár szerepe a tanulói
portfólió, mint kvalitatív változási folyamatot generáló eszköz megértése, értelmezése,
a portfólióhoz kapcsolódó tevékenységek értékelése (formatív). Az oktató szerepe
megnő az ún. autentikus feladatok megfogalmazásában, az autentikus mérések és
értékelések megszervezésében.
• A tanár feladata a hallgatói tudás diagnosztizálása a tantárgy indításakor (diagnosztikus
értékelés). A tanár szerepe a hallgatói tanulás megszervezése, a hallgatói aktivitás
folyamatos biztosítása, a tevékenységek folyamatos formatív értékelése. Az aktív
tanulás feladatai és eszközei, technikái segítsék elő a hallgató mentális gondolkodási
modellje átalakítását.
• A képzés korábban az ismeretanyagot közvetítette, most a hangsúly a tanuló által
elérhető eredményekre kerül: A hallgatók kompetencia alapú teljesítménye értékelése
a tantárgyakba beépítetten történik. A kompetencia alapú értékelés formatív
módszerei között, a hallgatói teljesítmény szintjének a megállapítása elengedhetetlen.
A tanár feladata a hallgatói teljesítmény egyes szakaszainak lezárása és a hallgatók
összevető értékelése.
4. ábra Az oktatók professzionalizmusa fejlesztése
A hallgató szerepe a gyakorlat központú (professzió-központú) képzési folyamatban
• A hallgató arra törekedjen, hogy számára autentikus feladatokat kapjon, a hozott tudás-
nak megfelelően; naiv tudás átalakítása, az ismeret és elvárási szint megismertetésével,
szituált képességek kialakítása, amelyekben a hallgató a való világnak megfelelő fel-
adatokat, kihívásokat kap. Az autentikus feladat célja, hogy a hallgató a szakmai stan-
dardok és elvárások mentén tanuljon, végezze feladatát, kapja az értékelést.
• A tanulás modellezése: Az eredmények, a kimenet a tanulók részéről azt jelenti, hogy a
képzés folyamatában minél több gyakorlati módszert és eszközt, technikát ismerjenek
meg és alkalmazzanak, és a portfólió, mint részletes egyéni tanulási terv jelenik meg.
• Részvételiség:
▪ a tanulók bevonása a saját tanulási szükségleteik elemzésébe
▪ a tanulók bevonása a tantárgyi tanulás munkaterve elkészítésébe
▪ a tanulók egyéb szerepköre meghatározása
▪ a tanulók érdekeltté tétele az átfogó tudásszint emelésében és jobb elismer-
tetésében
Szakmai alkalmasság
Programok megvalósítása
képessége
Kutatás/tudás
A tudásalap fejlesztése
Módszertani alkalmasság
Kutatásmódszertan
Képzésmódszertan
Munkában való mentorálás
Vezetői alkalmasság
Személyes vezetői képességek
Szolgáltatási vezetői képességek
Kapcsoaltok vezetése képessége
1.5. KJE PIQ & LEAD™ KPKR HALLGATÓ KÖZPONTÚ TANULÁS
5. ábra A KJE PIQ& Lead™ KPKR és a hallgató központú tanulás nézőpontja
1. A kompetencia alapú képzési tartalom
• A PIQ & Lead™ Modul: a modul tárgyainak eldöntése a Képzési Tanács hatásköre
• A szakterületi modul tárgyaiban a Képzési Tanács jóváhagyásával az érintett
tanszékek döntenek
• A munkahelyen történő képzés történhet duális vagy kooperatív képzési formában.
• Az interdiszciplináris programok, tematikus és nemzetközi hetek tartalmairól a
Képzési Tanács dönt
• A képzési programok folyamatában a tanulást támogató szolgáltatások a tanterv
részei, és a mintahálóban megjelenítettek
2. A perszonalizált tanulás ösvénye
• A tantárgykatalógus intézményi szintre emelésével a hallgatói választás lehetősége
megnő. Ahhoz, hogy a hallgató megfelelő módon alakítsa ki a képzési programját,
időre befejezze a képzést, hallgatói tanácsadásra van szükség.
• A hallgatói tanácsadás formája a hallgatói portfólióhoz kötött. A perszonalizált
tanterv: a hallgatói portfólió és a diploma supplement integrálását biztosítani kell.
A hallgatói portfólió minden félévben nyomon követett kell, hogy legyen, ezért
minden félévben minden szak esetében ki kell jelölni azt a tárgyat, amelynek
oktatója felel a hallgatók az évi tanácsadásáért és a portfólió gondozásáért.
Kompetencia alapú képzés: PIQ & Lead™ modul
Diszciplína modul
Professzió modul
Perszonalizált érdeklődés/specializációk
standardjai
Tanulást támogató szolgáltatások:
foglalkoztathatóság, szakmai portfólió képesség
Kollaboratív gyakorlat (munkaköri szerepek, stressz,
viselkedés, interakciók)
Interdiszciplináris programok, nemzetközi mobilitás, hálózatépítő
képességek
• A hallgatói portfólió elektronikus jellegű. Tantárgyként a képzés egész folyamatában
elérhető a Moodle rendszerben. A hallgatói portfólió részét képezi a TDK-tevé-
kenység, a szakkollégiumi részvétel és a szakmai gyakorlat, valamint a nemzetközi
képzési mobilitásban való részvétel. Javasoljuk, hogy a diploma supplement főiskola
által szerkeszthető részébe kerüljenek be olyan rovatok, ahol megjelenik a hallgató
pluszmunkája és tevékenysége, függetlenül attól, hogy azokra kap-e hazai vagy kül-
földi tanúsítványt.
• A hallgatói portfólióba be kell építeni azokat a kritériumteljesítményeket, amelyek
elmaradása esetén a diploma nem adható ki (nyelvvizsga, alapvizsga, stb.). A
hallgatói portfólió részét képezi a szakdolgozati téma, innovációorientált jellege
megfogalmazása. El kell érni, hogy minden egyes szakdolgozat témájába beke-
rüljön valami szakmai innovációs probléma, amelynek megoldása a hallgató és a
konzulens közös feladata.
1.6. KJE PIQ & LEAD™ HALLGATÓKÖZPONTÚ KEVERT KÉPZÉS
6. ábra A KJE Kevert képzési nézőpontja
• Kontaktóra
• Web alapú értékelések kultúrája fejlesztése
• Digitális, vizuális, e-learning tartalmak
• Nyomtatott tankönyv
• Tapasztalati tanulás, forrásgyűjtés
• Projekt alapú tanulás
Hallgató központú kevert képzési szolgáltatások
1.7. TANTÁRGY-PEDAGÓGIA, DIDAKTIKA HALLGATÓ KÖZPONTÚ TECHNIKÁK
7. ábra Módszertani ajánlás a tantárgyakhoz
FOKSZ szint Alapszint Mester szint Kutatás
Aktív tanulás Önéletrajz Team alapú tanulás Csoportvita Modellezés Forgatókönyv-készítés Szerepjáték Regény, film, életrajz elemzése Önkéntes munka Szociális hálózatok kutatása Pályázatelemzés
Aktív tanulás Fiktív önéletrajz készítése Személyes tanulási terv Csoportvita Esetközpontú tanulás, Eset/feladat vezetés Problémaközpontú tanulás Projektmódszer Modellezés Egyéni feladat és prezentáció Tényalapú, kutatásközpontú instrukció Önkéntes munka Közösségi hálózatok aktivizálása Kísérlet, pályázatírás
Aktív tanulás Reflektív önéletrajz készítése Esetközpontú tanulás Problémaközpontú tanulás Diagnosztikai gyakorlat Projektmódszer Prezentáció Közösségi önkéntes munka Szociális hálózatok menedzselése Közösségszervezés Pályázatértékelés
Szakmakutatás és innováció Programmodellezés Egyéni feladat és Kutatási téma csoportfeladat Konferenciaszervezés Szimuláció Tény alapú, kutatásközpontú instrukció Akciókutatás
1.8. KJE PIQ & LEAD™ KPKR HALLGATÓ KÖZPONTÚ ÉRTÉKELÉS
8. ábra A KJE értékelési rendszere
•Az alkalmasság értékelése
•A diszciplína jellemző feladatai mentén
• Figyel a személyes tanulás ösvényeire
•Informatív, más hallgatóknak is érdekes feladatok
Kompetencia alapú értékelés
•Diszciplináris, interdiszciplináris projektek
•Vezetőképesség
•Innovációs képesség
•Minőségtudatos munkavégzés értékelése
PIQ & Lead™értékelés •Személyes kihívást jelentő
portfólió-feladatok
•Innovatív gyakorlatra késztető szakdolgozat
•Vállalkozási képességre felkészítő funkcionális képességek értékelésel
Alkalmasság értékelése
PIQ & Lead™ KPKR értékelési stratégiák
9. ábra A képzési program értékelési nézőpontjai
A képzési modell eddig az oktatói képességek fejlesztésében a hangsúlyt a hallgató központú
tanulás módszereire helyezte. A képzési területi akkreditációra való felkészülés során kiala-
kulnak a képzési területi jellemzők. Az értékelés alapján az intézetek kialakítják az értékelés
olyan új módszereinek, mint a konferenciák, prezentációk értékelése, kiállítás szervezés,
portfólió bemutató, stb. keretrendszereinek megszervezését. Miként lehet a tematikus
heteket értékelési programokban is felhasználni? Értékelés átalakítása programja:
1. Tanterváttekintés és -fejlesztés: az értékelés, mint tanulás, az értékelés a tanulás
fejlesztése érdekében, a sikeres értékelés szempontjainak áttekintése
• A céloknak megfelelő értékelés kialakítása
• Az értékelés pontosságának és szakmaiságának fejlesztése
A tanulás értékelése
(kompetenciák)
•Formatív, szummatív, autentikus
•Tanulási stílus értékelése, kritikai gondolkodás, reflektivitás
•A szaknyelv használata
•A képzési szintnek megfelelő
Az értékelés mint tanulás
•Az értékelés folyamat: induló önértékelés, peer értékelés saját haladás értékelése
•Viselkedések: PBL, kreativitás és innováció, pontosság és precizitás
•Prezentáció képesség, projekt tervezés
•Kiállítás szervezés, portfólió bemutató, folyóiratcikk=külön szám
Értékelés a tanulás
javításáért
•A hallgató háttértudása értékelése, mi a javítandó
•Együttműködési képesség, team munka
•Eset értékelés, portfólió értékelés, reflektív ön/peer értékelés, konferencia szereplés, nemzetközi hét reflexió
•A Moodle rendszerben is megjelenített
A sikeres értékelés
•Összhangban áll a PIQ & Lead™ célokkal
•Van konceptuális kerete: Personal Business Score Card (PBSC)
•Többféle mérést alkalmaz
•Visszajelzést ad a hallgatónak és az intézménynek is.
2. Az értékelés megértése fejlesztése
• Annak vizsgálata és mérése, mennyire megbízható az oktatók szakmai értéke-
lése workshopok
• A hallgatói értékelési írástudás fejlesztése és beintegrálása a tantárgyakba
• Az értékelési standardok áttekintése és fejlesztése
3. Infrastruktúra-fejlesztés
• A MOODLE értékelési lehetőségeinek áttekintése és vizsgálata
• A szakterületi értékelés adatainak és kutatásának lehetővé tétele
• Az intézményi szintű értékelésben a hallgatói eredmények rendszeres kimuta-
tása.
Kimenet központú kompetenciamérések a szak oktatásában
• A képzési kimenet az ECTS európai szabályai szerinti megfelelőség mérése a tantár-
gyakban, az értékelés módszereinek és technikáinak, eszközeinek, a tartalomnak és a
kimenetnek megfelelősége a szak tárgyaiban.
• A mobilitás eredményeinek mérése, a gyakorlati jellegű tárgyak minőségének
értékelése, a gyakorlatvezető oktatók és a külső mentorok, tereptanárok értékelése
összhangja megteremtése.
• Ide tartoznak az alapvizsgák, a kompetenciavizsgák.
• E kategóriába tartozik a diplomás pályakövetés, az egyetemi rangsorok kialakítása,
nemzetközi értékelések, valamint az EU-ban megindult ún. multirank modell.
• A kimenetközpontú értékelés módszerei: a hallgatói lemaradás, a hallgatói féléves
teljesítmény, az abszolutóriumot szerzettek száma, a záróvizsgát letettek száma, a
diplomaszerzés átlagos féléveinek száma, a kiadott diplomák aránya.
A tantárgyak oktatásában a tanulói teljesítmény értékelése
• Diagnosztikus értékelés: A diagnosztikus értékelés a helyzetfeltárás eszköze, az
„induló” tudás megállapítására szolgál. Diagnosztikus értékelésre kerül sor, amikor egy
új anyagrész indítunk el, egy új tárgyat. A diagnózis alapján dönthetünk arról, hogy
munkánkat hogyan kezdjük, illetve folytassuk a vizsgált tanulócsoportban. Így lehet
érdemben megalapozni a stratégiát. Az értékelés e típusa tehát egyértelműen a
pedagógus tájékozódása. Az ilyen típusú felmérésre nem adható érdemjegy, de a
következtetéseket a hallgatókkal célszerű megosztani. Más értékelési típusokhoz
hasonlóan a diagnosztikus felmérés is lehet szóbeli vagy írásbeli, de általában a szóbeli
diagnosztikus eljárások többirányú hasznot hajtanak: lehetőséget ad az ismerkedésre,
kontaktus teremtésére, árnyaltabb megítélésre, módot ad a gyakorlásra.
• Hallgatói önértékelés: A hallgató saját maga által végzett önértékelése, amelynek célja
annak áttekintése, hogy a tanulmányi kimenetben miként teljesít. Az önértékelés e
formája leginkább online virtuális módszerekkel támogatott.
• Peer-értékelés: A hallgató feladatainak megvalósítása eredményességét a csoport-
társa végzi, a hallgatók egymást értékelik.
• A formatív vagy fejlesztő értékelés az oktató által: A hallgatók segítő értékelése a
képzés folyamatában. Formatív értékelést kaphat minden feladat. Formatív értékelés
a szemeszter folyamatában alkalmazott mérés és értékelés, a félévi tevékenység, a
tanulói elakadás jelzése a célja. Lehetséges minden előadás végén, szemináriumokon,
gyakorlati foglalkozáson.
• Autentikus értékelés (projektek): Az autentikus feladatok, a hallgató érdeklődésének,
irányultságának, felkészültségének megfelelő feladatok teljesítésének mérése. A
feladat teljesítése értékelése, a valós életben nyújtott teljesítményértékekkel való
összevetés, a tudás alkalmazásának mérése. A munka világára felkészítő kritériumok:
o az ismeretek alkalmazása mérése kompetenciacsoportok szerint: megfelel, de
alapvető hiányosságai vannak; megfelel, jól megfelel, kiváló
o a személyes portfólióterv megvalósítás közbeni és záró értékelése
o a hallgatói gyakorlat eredményessége mérése és értékelése: a munka világára
felkészítés eredményessége mérése és értékelése, a kreativitást, innovációt,
vállalkozói, kutatási, szakmai átalakítási, vezetői és etikai tudást és viselkedést
érintő mérések és értékelések
Szummatív értékelések a képzésekben
10. ábra Szummatív osztályozási kritériumok az ETCS keretrendszerben
Jegyek Leírás ECTS fokozat
Alapszak
a hallgatók %-a
Mesterszak
a hallgatók %-a
5 Kiváló – kisebb hibákkal A 5 15%
4 Nagyon jó – néhány hibával B 10% 20%
4 Jó – értékes munka, de jelentős hibákkal C 25% 20%
3 Közepes, komoly hiányosságokkal D 25% 10%
2 Elégséges – minimálisan megfelel E 25% 5%
1 Nem megfelelő, további munka szükséges FX 5%
1 Nem sikerült, a teljes kurzus megismétlése szükséges
F %
• Szummatív értékelés: A szummatív értékelés valamely tanulmányi szakaszt lezáró
értékelés (1.-2. zárthelyi, egyéb vizsgák), a tantárgyat lezáró értékelés. Az értékelés
feladata a hallgatói teljesítmények egymással való összevethetősége megteremtése.
1.9. GYAKORLATSZERVEZÉS, KOOPERATÍV KÉPZÉSEK
A gyakorlati készségek és kompetenciák fejlesztésének hangsúlyos elemei és módszerei
Projekt menedzsment Team munka Innovációs technikák Minőségtechnikák
Projektdefiníció A projektek fázisai, életciklusai Projekt javaslat Projekttervezés Szerepek, felelősségek, struktúra Projekt ütemterve Projektköltség menedzsment Kockázatmenedzsment Kulcs részeredmények Team-építés Innovációmenedzsment A minőség definiálása Előrehaladás és teljesítményjelentés
PDCA elv Tervezés, vizuális tervezés, Kockázatmátrix Delegáció Motiváció Fejlesztés Kommunikáció Fegyelmezés
A valóságból tanulás Vizualizáció Prototípus készítése 5D elv (define, discover, direct, design, develop) Kérdéscsoportok kialakítása Prioritások eldöntése Interjútechnikák Trendtérképezés Tudásfal-vizualizáció Koncepció-specifikáció Lehetőségtérkép Gyors prototípus szoftverek
Ok-okozat diagram Ellenőrző tábla Histogram Pareto diagram Folyamatábra Scatter-diagram Benchmarking Megfelelés minőség Vevői igény Hibasűrűség Célnak megfelelés 5 Miért? %-os módszer
1. A szakma gyakorlat elméleteinek, paradigmáinak és módszereinek ismerete
2. A szakmai innovációk természetének megismerése: szervezeti, termék, szolgáltatás,
marketing és társadalmi innovációk ismerete
3. A minőségi munkavégzés és a munkához kapcsolódó standardok ismerete
Innovációs és minőség technikák alkalmazása
Kötelező szakos gyakorlat
• Gyakorlatorientált képzések esetében a hallgatónak a képzési idő FTV szerint meghatá-
rozott százalékát (60 kredit -30%) a gyakorlóhelyen kell töltenie.
• Egyéb FOKSZ és BA szakok estében a 30 kredit gyakorlóhelyi kapcsolat a mérvadó.
• A gyakorlat a KJF által akkreditált gyakorlóhelyeken szervezhető, oly módon, hogy a
hallgató képzésében az innovatív és minőségközpontú munkavégzés gyakorlata ki-
alakítható legyen.
• Az alapszakos hallgató minden képzésben szerezhessen vállalkozói alapismereteket és
készségeket, mesterszakok esetében a KJF szervezze meg a hallgatói vállalkozásfejlesz-
tés és innováció gyakorlata feltételeit intézményi inkubációs szolgáltatások kialakí-
tásával.
Önkéntes gyakornoki munka
• a KJF által felkínált gyakornoki, demonstrátori munkakörök listája
• külső szervezetek által meghirdetett munkakörök
• egyesületekben végzett eseti önkéntes munka
Ösztöndíjas gyakornoki munka
• kormányhivatalok által meghirdetett hazai, nemzetközi gyakorlatok
• vállalkozások által meghirdetett hazai és nemzetközi gyakorlatok
1.10. EGYÉNI ÉS CSOPORTOS, KÖZÖSSÉGI SZINTŰ HALLGATÓI TEHETSÉGGONDOZÁS
Tanszéki keretek
• A hallgatói tehetséggondozás szaki keretekben diszciplináris és interdiszciplináris
hallgatói tantárgyi projektek szervezésével tanszéki és intézeti keretekben szervez-
hetők.
• A szaki tehetséggondozás formája a benchmarking tapasztalatok kialakítását segítő
hazai szakmai tanulmányi kirándulások.
• A hallgatói tehetséggondozás szaki keretei a hallgatói TDK rendszerben a kutató-
csoportok által szervezendők és képzési szinttől függetlenül kialakítottak.
• Az egyéni tehetséggondozás kiterjed a demonstrátori és gyakornoki foglalkoztatásra.
Intézeti keretek
• képzést megelőző középiskolai tehetséggondozás:
o kutató diákok TDK
o kutató tanárok hálózata
• A képzési területi tehetséggondozás formája lehet benchmarking tapasztalatok
kialakulását segítő nemzetközi tanulmányút.
• A képzési területi szintű tehetséggondozás keretei a szakkollégiumi rendszerben
működtethetők. Szakkollégium kialakítása alap- és mesterszintű képzésekre integráltan
szervezhető, a szervezés az alkalmazott kutatóműhelyek feladata.
• Szakmai munkaközösségek kialakítása a volt hallgatók közreműködésével és a gyakorlati
partnerekkel.
Intézményi szintű keretek
• Szabadegyetemek, amelyek szervezése a tudományos titkárság kereteiben történik.
• TDK konferenciák, szervezése a tudományos titkárság kereteiben történik.
• OTDK részvétel, szervezése a tudományos titkárság kereteiben történik.
• Egyéb hazai és nemzetközi versenyek, amelyek szervezése a tudományos titkárság
kereteiben történik.
• Nemzetközi és felnőttképzési tanulócsoportok tehetséggondozása a nemzetközi és
felnőttképzési központ keretében történi.
1.11. A KÉPZÉSEK NEMZETKÖZIESÍTÉSE
11. ábra A magyar nyelvű képzések nemzetköziesítése
• A képzés 10%-a idegen nyelven történik alap- és mesterképzésben. Az idegen nyelvű
tárgyak kínálata kialakítása intézeti/intézményi szinten történik. Intézményi szinten
történik az Erasmus kínálat kialakítása. A kétféle kínálat komplementer jellege és
koordinációja alapján történik meg az idegen nyelvű tantárgykatalógus kialakítása.
• A KJE lehetőséget biztosít a hallgatók nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére a tanterven
kívül Erasmus tantárgyak felvételével.
• A hallgatók a képzési mobilitásban 30-60 kreditet szerezhetnek, a gyakorlati mobilitás
keretei révén további maximum 30 kredit ismerhető el.
• A KJE meghatározott képzések esetében élhet a két tannyelvű képzés lehetőségeivel.
Ebben az esetben a szakterületi tárgyak és a szaki tárgyak és az interdiszciplináris
specializáció tárgyai kínálhatók idegen nyelven, legalább a kreditek 40%-ában.
12. ábra A nemzetköziesítés az idegen nyelvű képzésekben
A tantervi internacionalizáció átfogó internacionalizációt jelent, azaz rendszerű fejlesztést
igényelnek a diplomás programok:
1. A nemzetköziesített tantárgy egyszerre kell, hogy megfeleljen a nemzetközi és a hazai
tantárgyleírási követelményeknek: a kompetenciák, a tartalom, a pedagógiai módszertan,
az értékelés és jegykialakítás rendszerének. A szakirodalom és a tananyag összhangja
Kurzusszint
Tartalom/kompetenciák
Irodalom
Módszerek
Modulszint
PIQ & Lead™ Global tartalmak magyarul
Specializációk, mobilitás
Szaki szint
Nemzetközi foglalkozási standardok megismerése
Nemzetközi képzési standardoknak megfelelés
Kurzus szint
Tartalom/kompetenciák
Irodalom
Módszerek
Modul szint
PIQ & Lead™ Global
Specializációk
Szaki szint
Nemzetközi standardok
Nemzetközi akkreditációs megfelelés
elvárt, a legfrissebb (5 évnél nem régebbi) és a képzés nyelvéhez kapcsolódó dokumentum,
kell, hogy legyen.
2. A képzési modulok, meg kell, hogy feleljenek:
• az ENSZ Global Compact Felelős vezetés alapelveinek, amelyeket elfogadtak a nemzet-
közi akkreditációs szervezetek
• EU Parlament IoHE, azaz internacionacionalizált európai felsőoktatás alapelveinek:
felelős állampolgárság, tudásgazdaság, inkluzív társadalom, szegénység, fenntartható
környezet és erőszak kezelés tartalmainak, annak, hogy a végzettek alkalmasak legyenek
a világ makró régióban való foglalkoztatásra.
3. A képzési program meg kell, hogy feleljen:
• Az EU ún. European Skills Agenda célkitűzéseinek: a bejövő hallgatók korábbi tanulmá-
nyainak elismerése.
• az ENQA ESG 2015 alapelveinek: a tantervek kimenetközpontú alapelveinek.
• Összevethető legyen nemzetközi képzési és kimeneti követelményekkel. Az EU kifej-
lesztett egy turizmus képzési dokumentumot, a brit QAA mindhárom szakra használható
KKK-t dolgozott ki.
4. Nemzetközi akkreditációs követelmények:
• Intézményi: Európa ESG 2015
• A Kuala Lumpur alapelvek az ázsiai térség akkreditációs követelményeit rögzítik.
• Szakmai európai: EFMD
• Szakmai világ/amerikai: WBSCSB
• Szakmai ázsiai: Menedzsment az Ázsia évszázadban
• Szakmai amerikai, brit szervezetek és az EFMD:
• A nemzetközi akkreditáló szervezetek kidolgozták az üzleti képzés új modelljét, a GLRI
50+20-at, amelyet Európában és Amerikában is elfogadnak.
• A nem diplomát adó menedzsment oktatásban a leginkább elfogadott a brit CMI, amely
alapszinthez a team-vezetést és a csoportvezetést (first line), 4-5-6 szintű menedzsment
és vezetést, 7-8 szintű stratégiai menedzsment és vezetést, ill. stratégiai irányítást és
vezetést kínál.
• Kiegészíthető még a diploma minőség tanúsítványokkal is.
PIQ & Lead™ Global premium tartalom
Interregionális civilizációs tartalom és a GLRI50+20 A felelős menedzsment modell adaptálása.
1.12. SZAKDOLGOZAT
• A szakdolgozatnak a KJF bachelor szakjain konkrét, gyakorlati problémát elemző, arra
megoldási javaslatot adó innovációs tartalmú dolgozatnak kell lennie. A szakdolgozat
egyik bírálójának gyakorlati szakembernek kell lennie.
• A mesterszakos szakdolgozatoknak ezen túl a feldolgozott probléma elméleti hátterével
kapcsolatos kutatásokat is tartalmazni kell. A szakdolgozat egyik bírálójának gyakorlati
szakembernek kell lennie.
• A szakirányú továbbképzések esetében a szakdolgozatot kiválthatja a portfólió.
1.13. DIPLOMA SUPPLEMENT ÉS A GYAKORLAT
• A diploma supplement tartalmazza a szaki krediteket (általános, szakterületi, szakirány,
szaki specializáció, interdiszciplináris specializáció, a kötelezően teljesített gyakorlaton
túl a gyakornoki tapasztalatokat.
1.14. EUROPASS-ELEMEK
• Európai mobilitás oklevél
• Európai nyelvi útlevél
• EU Életrajz
• Egyéb képzések dokumentumai
2. TANULÁST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK
Az Európa Tanács 4 minőségi kritériuma a tanulást támogató szolgáltatásokon belül valósul
meg. A tanulást támogató szolgáltatások a hallgatóközpontú tanulási modellben a tanterv
részét képezik. A PIQ & Lead™ modellben a tanulást támogató szolgáltatások (TTSZ) az alábbi
modellek mentén szerveződnek:
• Hallgatói életciklus menedzsment (hallgatófejlesztés, tanulmányi adminisztráció)
• Tanulmányi tanácsadás és mentorálás, karrier-tanácsadás (hallgatófejlesztés, foglal-
koztatásra való felkészítés
• Jól-lét központú szolgáltatások (aktív állampolgárság)
13. ábra Integrált tanulást támogató szolgáltatások
A fenti szolgáltatások leírása a PIQ & Lead™ Personal támogató szolgáltatási rendszer leírásában ta-
lálható.
3. ÉRTÉKHOZZÁADÁS ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS A KÉPZÉSBEN
3.1. A KJE KÉPZÉSI PROGRAMJAINAK ÉRTÉKKÍNÁLATÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
A minőségi oktatás megvalósításának kapacitásainak fejlesztése: oktatási forrásmenedzsment, pro-
fesszionális tanárfejlesztés, az oktatásmenedzsment hatékonysága, erkölcsi támogatás és bátorítás,
imázs és identitásfejlesztés, oktatáskutatás és értékelési rendszer
A hallgatói igényeknek való megfelelés kapacitásfejlesztése: a tanulás és oktatás a hallgató napi élet-
ciklusában, hallgatóközpontú oktatás és tanulás, egyéni szükségletekre szabott oktatás, karrierképes-
ségek fejlesztése, a hallgatók akadémiai eredményeinek javítása
A változásoknak való megfeleléshez kapcsolódó kapacitások fejlesztése: a tanulási és oktatási forrá-
sok fejlesztése, közösségi részvétel, önkéntes szolgálat, környezeti tudatosságra nevelés
Értékfejlesztés oktatásban és kutatásban, közösségfejlesztésben: a tudásalap fejlesztése, a produk-
tivitás fejlesztése, az elégedettség fejlesztése, a kívánságoknak való megfelelés, személyes növekedést
és fejlődést nyújtás.
Tanulmányi adminisztrációs szolgáltatások:hallgatói életciklus sikeresség modell
Felvételi eljárás
Holisztikus tanácsadás
Hallgató-fejlesztés
Akadémiai támogatás
Mentorálás
Origo hét/első év, átmenet
Hallgatói jól-lét
Rekreációs, kulturális,
művészetközvetí-tői szolgáltatások
Társadalmi igazságosság,
inklúzió
Esélyegynlőség
Szociális segély
Pénzügyi tanácsadás
Hallgatói közélet
Hallgatói sikeresség
Karrier-szolgáltatás
Foglalkoz-tathatóság
Vállalkozás-fejlesztés
3.2. A PIQ & LEAD™ PRÉMIUM KÉPZÉSI TARTALOM ÉS SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉG HELYE AZ
ESG 2015 MODELLBEN
13. ábra KJE ESG 2015 értelmezése
Képzési területi profilfejlesztés
KKK +
PIQ & Lead™ prémium tartalom
A képzés céljainak megfogalmazása
EKKR/MKKR
A szintnek megfelelő tantárgyak
A feladatok minősége dönti el a szintet
PIQ & Lead™ Modul
Diszciplína modul
Szakmai modul
Interdiszciplináris modul
Nemzetközi modul
Módszertan: SCL
Kollaboratív oktatás
Felnőttképzés
Tapasztalati tanulás
Hallgatói értékelés:
PIQ & Lead™ értékelési stratégia és módszertan
Eredmények:
Hallgatói,
oktatói,
kockázatviselői, hatékonysági és eredményességi eredmények
Oktatók minősége: Kutatási képességek, szakmódszertan, kutatásmódszertan értékelés módszertan képzés
Szakszolgálta--tások minősége: SD-logika - back office - front office, hallgatói életciklus menedzsment
Hallgatói tanácsadás minősége: integrált szolgáltatások
Létesítmény és infrastruktúra minősége: a hallgató központú tanulásnak megfelelő
Minőségfejlesztés: értékhozzáadás
Minőségbiztosítás (teljesítményközpontúság) ESG 2015 standardok érvényesülése, folyamatos minőségjavítás, a szolgáltatási rések csökkentése
Felsőoktatás-analitika (minden területre kiterjedően, tudásmenedzsment rendszerré fejlesztve)
3.3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS: BUSINESS SCORE CARD ALAPELVEK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA AZ
INTÉZETEK SZINTJÉN
ÉRTÉKELÉS AZ INTÉZETEK SZINTJÉN
14. ábra Kiegyensúlyozott mutatószám rendszer az intézetek szintjén
Vevői stratégia
• Hallgatók szakmai fejlődése
• Hallgatói elégedettség
• Oktatók elégedettsége
• Oktatók szakmai fejlődése
Folyamat stratégia
• Stratégiai célkitűzések és azok megvalósítása
• Programfejlesztés folyamatos
• Szolgáltatásfejlesztés
• Mérés és értékelés fejlesztés
Pénzügyi tervezés stratégia
• Forrásszerzési képesség: alap- és mesterszakos hallgatók
• Egyéb külső képzések
• Fejlesztési források
• Költségcsökkentés
Vevő/hallgatói /oktatói
nézőpont stratégia
Folyamat nézőpont stratégia
A tanulási és fejlődés
nézőpont stratégia
Pénzügyi nézőpont stratégia
Folyamatos tanulás stratégia
• Marketing
• Nyitott rendszerek, közösségi kapcsolatok
• Belső folyamatmenedzsment
• Belső tanulás és fejlődés
A TERVEZÉS MINŐSÉGE ELLENŐRZÉSE
o A képzési minőség ellenőrzése kiterjed a szakindítás és szakváltoztatás dokumentumai-
nak ellenőrzésére:
o A szak kompetenciatérképe elkészült-e?
o A tantárgyak lefedik-e a kompetencia- és ismeretköröket?
o Megfelel-e a szak struktúrája a KJF képzési alapelveinek?
o Az oktatói állomány ellenőrzésére
o szakfelelősök, szakirányfelelősök
o modulfelelősök
o tantárgyfelelősök, oktatók megfelelősége
o Az oktatási dokumentáció ellenőrzésére
o intézményi szabályzatok
o szaki dokumentáció
o tantárgyi dokumentáció
o gyakorlati dokumentáció
o szakdolgozati dokumentáció
o mérési és értékelési dokumentáció
o elégedettségmérési
o oktatói teljesítmény-értékelési dokumentációra.
A KÉPZÉS MEGVALÓSÍTÁSA, A KÉPZÉSSZERVEZÉS FOLYAMATAINAK ELLENŐRZÉSÉRE
o felvételi eljárások lebonyolítására
o a beiratkozás ügyrendjére és annak betartására
o a tanszéki és ügyfélszolgálati tanácsadásra
o az órarendszervezésre
o a tanterem allokációjára
o a technikai eszközök allokációjára
o a vizsgaszervezés megfelelőségére
o a tanóratartás folyamataira
o a szakdolgozati konzultációra
o a gyakorlatszervezés folyamataira
o a diáktanácsadásra
o a könyvtári és információs szolgáltatásokra
o a kutatási folyamatok ellenőrzésére
o a hallgatói jól-léti szolgáltatások ellenőrzésére (pénzügyi, kulturális, szabadidős)
A KÉPZÉSSEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE
o a hallgatók tantárgyakkal, oktatókkal való elégedettsége mérése
o a hallgatók szolgáltatásokkal való elégedettsége mérése
o az alumni hallgatók elégedettsége
o a záróvizsga elnökök elégedettségmérése
o a képzések egységes arculatú kialakítása, érvényre juttatása és értékelése
o a képzéseket érintő információk megfelelősége és helytállósága ellenőrzése
A KÉPZÉSEK ÉRTÉKELÉSE TANSZÉKI SZINTEN (HALLGATÓK ÉS OKTATŐK)
15. ábra Személyes kiegyensúlyozott mutatószám rendszer
Tanulás és személyes növekedés
• Mit kell tennem azért, hogy versenyképessé váljak?
• Mit tehet a tanszék ennek érdekében?
• Mit tehet az intézmény?
• Mit tehet a család?
Változásmenedzsment és vezetői képességek
• Mit kell tennem azért, hogy fenti céljaim megvalósuljanak?
• Mit tehet a tanszék a hallgatói/oktatói attitűd megvalósításáért?
Tanulás és személyes növekedés
Változás-menedzsment és vezetői képességek
Kapcsolatok menedzselése és szakmai növekedés
Pénzügyi növekedés és a választási lehetőségek növekedése
• A teljesítmény alapú értékelési rendszer bevezetése intézményi szinten
• Miként vonható be a család a változások menedzselésébe?
Kapcsolatok menedzselése és szakmai növekedés
• Miként értékelnek hallgató és vagy munkatársaim?
• Mit tehet a tanszék a reális kortársi értékelések kialakításáért, a kollegiális légkör
érdekében?
• Az intézmény mennyiben támogatja a szakmai hálózatok fejlesztését?
• Miként alakíthatók a családi kapcsolatok és hálózatok?
Pénzügyi növekedés és a választási lehetőségek növekedése
• Miként alakíthatók a hallgatói tanulással és az oktatói munkavégzéssel kapcsolatos
személyes pénzügyi stratégiák? Melyek az akadályai az alacsony költségszintű tanul-
mányoknak?
• Milyen támogatást adhat a tanszék a személyes költségstratégiák csökkentésében?
(távkurzusok, otthoni munka, utazási idők csökkentése, jó órarend, kutatásszervezési
támogatás?
• Az intézményi lehetőségek a pénzügyi stratégiákban (banki szolgáltatások stb.)
• Családi lehetőségek fejlesztése (kölcsönök átrendezése, szociális és egyéb támoga-
tások maximalizálása)