Kis Tamás publikációinak ismertetései és idézéseimnytud.arts.unideb.hu/tkis/kist_hivatk.pdf · Szerk. Fóris Ágota–Kárpáti Eszter–Szűcs Tibor. Pécs, 2002. 155–60

1

Kis Tamás publikációinak ismertetései és idézései

Műveire vonatkozó hivatkozások száma: 634 (ismertetés: 34, idézés: 600)

A doktori iskolák akkreditációjánál figyelembe vehető tudományos közleményeinek száma: 41, az ezekre történt hivatkozások száma: 383

Könyv (ism.: 14, id.: 155)

Magyarországon magyarul: (ism.: 14, id.: 155) 19. A magyar katonai szleng szótára (1980–1990). (A Debreceni Kossuth Lajos

Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 60. sz.) Debrecen, 1991. (178 lap). ISBN 963 471 738 1

Ismertetés (9): 1) Boda István, Katonai szleng. Hajdú-Bihari Napló 48/268 [1991. november 14.]: 8. 2) Takács Gábor, Emlékezés a „régi szép időkre!” (Megjelent a katonai szlengszótár!). Egyetemi

Élet 30/4 [1991. november 18.]: 2. 3) Kucsera Zsuzsanna, Kis Tamás, A magyar katonai szleng szótára. (1980–1990). Nyelvelő 1

(1991)/3: 79. 4) Fenyvesi István, Soknapújóska a cidribiliben. Reggeli Délvilág (Szeged) [1992. február 20.]:

4. 5) Újházy László, Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára, 1980–1990. Hadtörténelmi

Közlemények 105 (1992)/2: 169–71. 6) Szilágyi Márton, Bakaduma [Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára (1980–1990), Kis

Tamás: Bakaduma (A magyar katonai szleng szótára)]. BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) IV/4 (1992. tél): 428–312.

7) Szűts László: Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára. Magyar Nyelvőr 116 (1992): 337–338.

8) Molnár Mária: Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára (1980–1990). Modern Nyelvoktatás 15/4 (2009. december): 86–89.

9) Bolvári-Takács Gábor 2015. Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára. In: Bolvári-Takács Gábor: Könyvek bűvöletében. (Elemzések, bírálatok, kritikák). Sárospatak : Zempléni Múzsa. 228–229.

Hivatkozás (30): 1) Pusztai Ferenc, Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai. Magyar Nyelv 90

(1994): 413–421. 2) Pusztai Ferenc, Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai. In: A lexikológia és a

lexikográfia elmélete és módszertana. A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusának bevezető előadásai (1994. augusztus 23–26.) (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 201. sz.) 33–41.

3) Lieli Marianne, Összetett szavak a magyar és a finn szlengben. In: Hungarologische Beiträge 3. Finnisch-ugrische kontrastive Untersuchungen. Herausgegeben von László Keresztes, Juha Leskinen, Sándor Maticsák. Universität Jyväskylä, 1995. 103–13.

4) Pusztai Ferenc, Új és változó szavaink szótározása. In: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Szerk. Laczkó Krisztina. Budapest, 1995. 322–7.

5) Szathmári István, Újabb szólásainkról. Magyar Nyelv 92 (1996): 458–61. 6) Fenyvesi István, Az orosz szleng és kutatása. In: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. Szerk.

Kis Tamás. (Szlengkutatás 1. sz.). Debrecen, 1997. 185–236. 7) [Fenyvesi István] Фeньвeши, Иштван, Русский слeнг в жизни и литeратурe. In: Сборник

статeй по русистикe. Выпуск I. Сeгeд, 1998. 109–21. 8) Fenyvesi István, Работа над русско-венгерским словарем сленга. (Проблемы

эквиваленции). In: Nyelv, stílus, irodalom. (Köszöntő könyv Péter Mihály 70.

2

születésnapjára). Bańczerowski Janusz, Han Anna, Kassai Ilona, Nyomárkay István közreműködésével szerkesztette Zoltán András. Budapest, 1998. 127–32.

9) Crystal, David, A nyelv enciklopédiája. Budapest, 1998. 10) Molnár Zoltán Miklós, Szójátékok napjaink nyelvhasználatából. Magyar Nyelv 94 (1998):

49–55. 11) Dahn, Thomas C., Wörterbuch der ungarischen Umgangssprache (Ungarisch–Deutsch).

Hamburg, 1999. 12) Vaskó Péter, A ferihegyi határőrök nyelve és folklórja. In: Felfedezőúton a jelek világában.

(Az ELTE Bölcsészettudományi Kar hallgatóinak szemiotikai tanulmányai). Szerk. Balázs Géza. (Magyar Szemiotikai Tanulmányok 2. sz.) Budapest, 1999. 171–216.

13) Máté Jakab (1999): A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, 1991. Hungarológiai Értesítő, 15: 202.

14) Zsupos Gabriella, A debreceni rockzenészek szlengje. In: Anyanyelvünkről anyanyelvünkért. (Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból). Szerk. Balázs Géza és Grétsy László. Budapest, 2000. 201–26.

15) Szabó Dávid, Így beszéltek a táposok. (Adalékok a magyar katonai argó vizsgálatához). In: Argots Balatonneries Linguistiques. Nyíregyháza, 2000. 161–71.

16) F. Almási Éva szerk. (1998–2000): Kortárs magyar írók, 1945–1997. (Bibliográfia és fotótár). Enciklopédia Kiadó, Budapest.

17) Fenyvesi István, Orosz–magyar és magyar–orosz szlengszótár. (Русско–вeнгeрский и вeнгeрско–русский словарь слeнга). Budapest, 2001.

18) Farkas Tamás, Névkutatás — szlengkutatás. (Nevek és köznevesülés a katonai szlengben). In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Budapest, 2003. 641–50.

19) Szabó Edina, „Nagyobb lesz az ember, ha kicsit dumásabb”. (A börtönszlenghasználók véleménye nyelvváltozatukról). Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 533–542.

20) Szabó Edina (2005): A mai magyar börtönszleng (1996–2005). (PhD-értekezés). Debrecen.

21) Szótárak és használóik. Szerk. Magay Tamás. (Lexikográfiai Füzetek 2.). Budapest, 2006. 22) Molnár Csikós László (2006): A szleng és a köznyelv. Hungarológiai Közlemények, 37/2:

20–35. 23) Tóth Szergej, Az orosz „tolvajnyelv”: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series

Tom. XXXV. Sectio Linguistica Hungarica. (Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben). Eger, 2008. 147–172.

24) Szabó Edina (2008): A magyar börtönszleng szótára. (Szlengkutatás 5. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

25) Parapatics Andrea (2008): Szlengszótár. (A mai magyar szleng 2000 szava és kifejezése fogalomköri szinonimamutatóval). Budapest.

26) H. Varga Gyula (2009): Szleng és ékesszólás. Anyanyelv-pedagógia 2009/3: 27) Szépe György (2010): Főszerkesztői levél. Modern Nyelvoktatás 16/1 (2010. április): 95–96. 28) Pusztai Ferenc (2010): A szleng a szótárakban. In: Bárdosi Vilmos–Kiss Gábor szerk.:

Szótárak, szólások, nevek vonzásában. (Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére). Budapest, Tinta Könyvkiadó. 171–177.

29) Nagy Natália 2014. A szleng meghatározásának nehézségei. Acta Hungarica 21: 83–86. 30) Szabó Dávid 2017. Szótár a börtönből. (Gégény János–Kis Tamás: Sittesduma – magyar

börtönszlengszótár). Szépirodalmi Figyelő 2017/1: 98–102. 23. Bakaduma. (A mai magyar katonai szleng szótára). Zrínyi Kiadó, Budapest, 1992. (391 lap).

ISBN 963 327 156 8 Ismertetés (4):

1) Cs.[ordás] L.[ajos], Bakadumában. Motoros fóka, iszapszemű rája. Esti Hírlap 37/200 (1992. augusztus 26.): 5.

2) Iszlai Zoltán, Ex libris. Kis Tamás: Bakaduma. Élet és Irodalom (1992. december 4): 11. 3) Szilágyi Márton, Bakaduma [Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára (1980–1990), Kis

Tamás: Bakaduma (A magyar katonai szleng szótára)]. BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) IV/4 (1992. tél): 428–312.

3

4) Söder, Torbjörn (1994): Ungersk soldatslang. Fenno-Ugrica Suecana 12: 135–137. Hivatkozás (53):

1) Szabó M. Gábor 1993. A hadtudomány szaknyelvéről. Új Honvédségi Szemle 47/9 (1993. szeptember): 1–7.

2) Sociolinguistica 8. Szerk. Ulrich Ammon–Klaus J. Mattheier–Peter H. Nelde. Max Niemeyer Verlag, Tübingen, 1994. 182.

3) F. Mihály Tibor, Pékáduma. Édes Anyanyelvünk 16/5 (1994. december): 6. 4) Hoffmann Ottó, Mini-tini-szótár. (A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára). Pécs, 1996. 5) Internetto zsargon. Gyűjtötte Nyírő András, szerk. Új Péter. Előszó: Parti Nagy Lajos.

Budapest, 1997. 6) Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Főszerk. Sipos Lajos. Budapest, 1997. 167. 7) Bencze Imre, Bakaduma (Érdes apanyelvünk). Börtön Újság 7/1 (1998. január 2.): 8. 8) Szabó Edina, Belső szókincs. (A mai magyar börtönszleng). Börtönügyi Szemle 17/2 (1998.

június): 32–45. 9) Kövecses Zoltán, Magyar szlengszótár. Budapest, 1998. 10) Zaicz Gábor, Kövecses Zoltán: Magyar szlengszótár. Hungarológiai Értesítő 1998. 11) Magyar szókincstár. (Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára). Főszerk. Kiss

Gábor. Budapest, 1998. 12) Fenyvesi István, Работа над русско-венгерским словарем сленга. (Проблемы

эквиваленции). In: Nyelv, stílus, irodalom. (Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára). Bańczerowski Janusz, Han Anna, Kassai Ilona, Nyomárkay István közreműködésével szerkesztette Zoltán András. Budapest, 1998. 127–32.

13) Dahn, Thomas C., Wörterbuch der ungarischen Umgangssprache (Ungarisch–Deutsch). Hamburg, 1999.

14) Daniss Győző, Méhkas régi címoldalakon. (Kiss Gábor könyvespolcain több száz szótár sorakozik). Népszabadság 1999. március 4. 10.

15) Péter Mihály, „Húsz év múlva” (Régebbi és újabb gondolatok a szlengről). In: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). Szerk. Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia. (Szlengkutatás 3. sz.) Debrecen, 1999. 25–39.

16) Nyelvészet és társadalom. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 1999. (CD) 17) Vaskó Péter, A ferihegyi határőrök nyelve és folklórja. In: Felfedezőúton a jelek világában.

(Az ELTE Bölcsészettudományi Kar hallgatóinak szemiotikai tanulmányai). Szerk. Balázs Géza. (Magyar Szemiotikai Tanulmányok 2. sz.) Budapest, 1999. 171–216.

18) Füleki Mihály 2000. A kulturáltság tükröződése a hivatásos katonák kommunikációjában. Új Honvédségi Szemle 2000/6: 1–23.

19) Fodor István: Szleng — bizalmas köznyelv (Gondolatok két új szótár kapcsán). Magyar Nyelvőr 124 (2000): 248–53.

20) Deák Mihály 2000. Anyanyelvünk ápolása és védelme. Gondolatok a magyar nyelv ünnepén. Új Honvédségi Szemle 2000/4: 1–31.

21) F. Almási Éva szerk. (1998–2000): Kortárs magyar írók, 1945–1997. (Bibliográfia és fotótár). Enciklopédia Kiadó, Budapest.

22) Fenyvesi István, Orosz–magyar és magyar–orosz szlengszótár. (Русско–вeнгeрский и вeнгeрско–русский словарь слeнга). Budapest, 2001.

23) Szabó, Dávid, Les emprunts argotiques, analyse contrastive du procédé d’après un corpus d’argot hongrois. Revue d’Études Françaises 6 (2001): 147–159.

24) Takács Judit, Az igeképzés egy sajátos esete: keresztnévből alkotott igék. In: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. (Jyväskylä, 2001. augusztus 6–10.) Szerk. Hoffmann István–Juhász Dezső–Péntek János. Debrecen-Jyväskylä, 2002. 121–6.

25) Pátrovics Péter, Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőség-jelölő funkciójuk (ki)alakulásáról. Magyar Nyelvőr 126 (2002): 481–489.

26) Balázs Géza–Benkes Zsuzsa, Magyar nyelv a gimnáziumok és szakközépiskolák 10. évfolyama számára. Budapest, 2002. 58.

27) Futaky, István, Dahn, Thomas C.: Wörterbuch der ungarischen Umgangsspache. Ungarisch–Deutsch. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 24/25 (2002): 195–7.

4

28) Malkovits Zsuzsanna, A magyarországi börtönszleng mai helyzete. In: A nyelv nevelő szerepe. (A XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásainak válogatott gyűjteménye). Szerk. Fóris Ágota–Kárpáti Eszter–Szűcs Tibor. Pécs, 2002. 155–60.

29) Szikszainé Nagy Irma, Interrogatiók a szlengben — mint nyelvi tükrök. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Budapest, 2003. 379–83.

30) Szikszainé Nagy Irma (2003): A retorikai kérdések névmásai és partikulája. Magyar Nyelv 99: 300–310.


32) Minya Károly, Mai magyar nyelvújítás. (Szókészletünk módosulása a neologizmusok tükrében a rendszerváltozástól az ezredfordulóig). Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XVI. Budapest, 2003.

33) Szikszainé Nagy Irma, A retorikai kérdés és felkiáltás határsávja. Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 571–80.

34) Takács Judit, Istvánok, Istik, Pistik. (Egy keresztnév közszói származékai). Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 603–7.

35) Dési Edit, Variációk a variabilitás témájára. In: Variabilitás és nyelvhasználat. Szerk. Gecső Tamás. Budapest, 2004. 67–72.

36) Szikszainé Nagy Irma, Retorikai kérdések szleng variációi. In: Variabilitás és nyelvhasználat. Szerk. Gecső Tamás. Budapest, 2004. 262–7.

37) Szabó, Dávid, L’argot des étudiants budapestois. (Analyse contrastive d’un corpus d’argot commun hongrois). Bibliothèque finno-ougrienne 13. Paris, 2004.

38) Balázs Géza, Nekem nyolc! A nyolcas számjegy a szólásokban. Magyar Nyelv 100 (2004): 192–3.


40) Takács Judit (2005): Keresztnevek jelentésváltozása. (Egy tulajdonnévtípus közszóvá válásának modellje). PhD-értekezés. Debrecen.

41) Molnár Csikós László (2006): A szleng és a köznyelv. Hungarológiai Közlemények, 37/2: 20–35.

42) Szótárak és használóik. Szerk. Magay Tamás. Lexikográfiai Füzetek 2.. Budapest, 2006. 43) Agh Tímea (2006): Diákszleng. Almamater 2/1 (2006. október 18.): 10–11. 44) Takács Judit, Divatnevek és gyakori nevek a jelentésváltozás tükrében. In: Nyelvi identitás és

a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István–Juhász Dezső. Debrecen–Budapest, 2007. 201–8. 45) Takács Judit, Keresztnevek jelentésváltozása. (Egy tulajdonnévtípus közszóvá válásának

modellje). Debrecen, 2007. 46) Tóth Szergej, Az orosz „tolvajnyelv”: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series



48) Seifert, Stefanie 2008. A tulajdonnév köznevesülésének jelentésváltozási folyamatai. Névtani Értesítő 30: 41–54.

49) Kövecses Zoltán (2009): Magyar szlengszótár. Második, bővített és átdolgozott kiadás. Budapest.

50) H. Tóth István–Patloka, Radek (2009): Tűnődés a szlengről a magyar nyelv évében. THL2 5: 99–105.

51) Tölgyessy Zsuzsanna 2009. Az ifjúsági sajtó nyelve. Iskolakultúra 19/7–8 melléklete: 12–29. 52) Volceanov, George 2011. Dicţionar de argou maghiar–român. Bucureşti : Editura Niculescu. 53) Sarhemaa, Maria–Sivonen Jari 2015. Suomen ja unkarin slangin appellatiivistuneet

etunimiyhdyssanat. Folia Uralica Debreceniensia 22: 191–212. 31. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, 1864. Bihar vármegye I–II. Közzéteszi: Hoffmann

István és Kis Tamás. (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar

5

Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 65–66. sz.) Debrecen, 1996, 1998. (335 + 314 lap + térk.). ISBN 963 472 132 X Ö (I. kötet: ISBN 963 472 053 6, II. kötet: ISBN 963 472 340 3)

Hivatkozás (38): 1) Zilahi Lajos (1997): Kórógy. Magyar Nyelv 93: 350–353. 2) Kiss Lajos: Történeti vizsgálatok a földrajzi nevek körében. Piliscsaba. 1999. 236. 3) Rácz Anita: K. Fábián Ilona: A Váradi Regestrum helynevei. Magyar Nyelvjárások 36

(1999): 159–166. 4) Mizser Lajos, Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában. In: Józsa András

Múzeum Évkönyve. 42. Nyíregyháza, 2000. 227–372. 5) Selected Bibliography of the Onomastics of the Uralian Language. Ed. by István Hoffmann.

(Onomastica Uralica 1b). Debrecen–Helsinki, 2001. 6) Ördög Ferenc (2000): A földrajzinév-gyűjtés és -kiadás helyzete. Honismeret 28/1: 92–93. 7) Vincze, László: Neuer scheinungen der Ungarischen Namenkunde 1993–1999.

Namenkundliche Informationen 79/80 (2001): 343–350. 8) Janse, Mark; Tol, Sijmen szerk. (2002): Bibliographie linguistique de l'année 1998. Kluwer

Academic Publishers, Dordrecht–Boston–London. 9) Hoffmann István (2002): A magyar névkutatás az ezredfordulón. In: Hoffmann István–Juhász

Dezső–Péntek János (szerk.): Hungarológia és dimenzionális nyelvszemléle., Előadások az 5. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Jyväskylä–Debrecen 9–22.

10) Dankó Imre (2003): Egy bihari kistáj etnokulturális struktúrája II. Rálátás 4/3: 6–22. 11) Illés Gabriella (2004): Útmutató Bihardiószeg földrajzi neveinek adattárához. Néprajzi

Látóhatár 13/1–2: 167–195. 12) Lévai Béla: Cégény, Cégény-rét. In: Uő: Debrecen környéki helynevek. Debrecen, 2003. 23. 13) Bárány Attila (2004): Adalékok az Ákos-nemzetség bihari birtokainak településtörténetéhez.

Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, Tomus IX. – Fasciculus 3. Miskolc. 5–39.

14) Mizser Lajos: Vaskapu. Magyar Nyelv 100 (2004): 472–473. 15) Rácz Anita, A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata. Debrecen, 2005. 16) Bardoly István (2005): Magyar Műemlékvédelem XII. (Műemléki bibliográfia 1991–2000.)

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest. 17) Hajdú Mihály, Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. Névtani Értesítő 28 (2006):

205–215. 18) Mizser Lajos: Helynévmagyarázatok. In: Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 100.

évfordulójára. Szerk. Bárth M. János. Bp., 2006. 104–106. 19) Zilahi Lajos: Rét. In: Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 100. évfordulójára. Szerk.

Bárth M. János. Bp., 2006. 117–120. 20) Hajdú Mihály: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. Névtani Értesítő 28 (2006):

208. 21) Hoffmann István, Mortis birtok leírása a Tihanyi alapítólevélben. Magyar Nyelvjárások 44

(2006): 29–67. 22) Bihar megyei kéziratos térképek. (1754-1888). A nagyváradi római katolikus püspökség,

székeskáptalan, papnevelde, nagy- és kisprépostság és a nagyváradi görög katolikus püspökség térképei. Bihar vármegye és Nagyvárad város térképei. Vegyes eredető térképek. Katalógus. Összeállította: Emődi András. Partium Kiadó, Nagyvárad, 2007.

23) Rácz Anita, A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára. Debrecen, 2007.

24) Nagy István (2007): A bihari térség és Bedő népesedési viszonyai a XX. század végén Rálátás 8/2: 24–35.

25) Ördög Ferenc (2008): A földrajzinév-gyűjtés és -kiadás helyzete. In: Ördög Ferenc: Válogatott tanulmányok. Nagykanizsa, Czupi Kiadó. 76–77.

26) Hegedűs Attila (2008): Eseménynevek ómagyar és középmagyar kori mikrotoponimákban. In: Hoffmann István–Tóth Valéria szerk: Helynévtörténeti tanulmányok 3. Debrecen. 145–151.

27) Tóth Valéria (2008): Településnevek változástipológiája. Debrecen. 28) Tóth Valéria: Többnevűség a településnevek körében. In: Nyelv és valóság. Szerk. Bölcskei

Andrea–N. Császi Ildikó. Bp., 2008. 285–294.

6

29) Erős Vilmos (2009): A XVI–XVIII. századi történetírás II. Világosság, 2009 ősz: 127–137. 30) Benkő Loránd (2009): A Szovárd-kérdés. (Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből).

Budapest. 85, 127. 31) Csorba Csaba (2009): Pesty Frigyes emlékezete. Honismeret 37/6: 12–21. 32) Kiss Magdaléna (2010): Bihar megyei víz- és településnevek lexikai kapcsolata. In: Illés-

Molnár Márta–Kaló Zsuzsa–Klein Laura–Parapatics Andrea szerk.: Félúton 5. (Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája 2009. április 22–23.) Budapest, L’Harmattan Könyvkiadó és Terjesztő Kft.–ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 1–13.

33) Kiss Magdaléna (2010): A Küsmöd víznév etimológiai vizsgálata. Helynévtörténeti tanulmányok 5: 151–154.

34) Bényei Miklós (2010): Adalékok Berettyóújfalu historiográfiájához. Bihari Diéta 7: 83–89. 35) Zilahi Lajos (2011): A sárréti í-zés állapota. (Az í fonéma sárréti gyakorisága). Békéscsaba. 36) Kiss Magdaléna (2012): A Körösök magyar vízneveinek funkcionálisszemantikai elemzése.

Helynévtörténeti Tanulmányok 8: 81–99. 37) Kiss Magdaléna (2012): Nyelvi érintkezések az Érmellék területén a víznevek tükrében.

Névtani Értesítő 34: 93–100. 38) Reszegi, Katalin 2017. The History of Onomastic Research in Debrecen. (A Debreceni

Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 92.) Debrecen, Debrecen University Press.

32. A magyar szlengkutatás bibliográfiája. (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 68. sz.) Debrecen, 1996. (99 lap). ISBN 963 472 079 X

Hivatkozás (26): 1) Hoffmann Ottó, Mini-tini-szótár. (A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára). Pécs, 1996. 2) Tóth Szergej, Káromló szavak és obszcén kifejezések. (Széljegyzetek az orosz zsargon

kutatásához egy figyelemre méltó szótár kapcsán). Modern Nyelvoktatás 3/4 (1997. december): 37–41.

3) Kövecses Zoltán, Magyar szlengszótár. Budapest, 1998. 4) Sociolinguistica 12. Szerk. Ulrich Ammon–Klaus J. Mattheier–Peter H. Nelde. Max

Niemeyer Verlag, Tübingen, 1998. 327. 5) Zaicz Gábor, Kövecses Zoltán: Magyar szlengszótár. Hungarológiai Értesítő 1998. 6) Fenyvesi István, Работа над русско-венгерским словарем сленга. (Проблемы

эквиваленции). In: Nyelv, stílus, irodalom. (Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára). Bańczerowski Janusz, Han Anna, Kassai Ilona, Nyomárkay István közreműködésével szerkesztette Zoltán András. Budapest, 1998. 127–32.

7) Szabó Edina, Belső szókincs. (A mai magyar börtönszleng). Börtönügyi Szemle 17/2 (1998. június): 32–45.

8) Juhász Anna, Nyelvi demokrácia, avagy a magyar és a bolgár szleng szókincsénk egy közös vonása. Haemus 7 (1998)/2: 35–40.

9) [Juhász Anna] Анна Юхас, Езикова демокрация (мултималцинствена панорама). Хемус 7 (1998)/2: 38–41).

10) [Fenyvesi István] Фeньвeши, Иштван, О создании русско-вeнгeрского и вeнгeрско-русского словаря слeнга. In: Ötvenéves a szegedi szlavisztika. Szerk. Bibok Károly, Ferincz István, H. Tóth Imre. Szeged, 1999. 241–50.

11) Péter Mihály, „Húsz év múlva” (Régebbi és újabb gondolatok a szlengről). In: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). Szerk. Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia. Szlengkutatás 3. sz. Debrecen, 1999. 25–39.

12) Nyelvészet és társadalom. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 1999. (CD) 13) F. Almási Éva szerk. (1998–2000): Kortárs magyar írók, 1945–1997. (Bibliográfia és

fotótár). Enciklopédia Kiadó, Budapest. 14) Szabó Edina, A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön szlengszókincsének változása az 1960-as

évektől napjainkig. Magyar Nyelvjárások 39 (2001): 115–26. 15) Vidra Anikó, „Haverok, buli, fanta…” — Avagy hogyan beszélnek a mai fiatalok? In:

Felnőttoktatás, ifjúság, művelődés. (A Debreceni Egyetem Művelődéstudományi és

7

Felnőttnevelési Tanszékének tanulmányai). Szerk. Rubovszky Kálmán. Felnőttnevelés, Művelődés. Acta Andragogiae et Culturae sorozat 19. szám. Debrecen, 2001. 69–81.

16) Maráz, Gabriella, Sprachrettung oder Sprachverrat. (Zur Normdiskussion in Bezug auf das Ungarische). Hamburg, 2003.

17) Szabó, Dávid, L’argot des étudiants budapestois. (Analyse contrastive d’un corpus d’argot commun hongrois. Bibliothèque finno-ougrienne 13. Paris, 2004.



20) Tóth Szergej, Az orosz „tolvajnyelv”: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series Tom. XXXV. Sectio Linguistica Hungarica. (Az agressziókutatásról interdiszciplináris keretben). Eger, 2008. 147–172.


22) Tölgyessy Zsuzsanna 2009. Az ifjúsági sajtó nyelve. Iskolakultúra 19/7–8 melléklete: 12–29. 23) Vasné Tóth Kornélia (2010): Élő diáknyelv. (Két város, húsz év tükrében). Sopron. 24) Tóth Szergej (2011): Nyelv, kép, hatalom. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó–Juhász Gyula

Felsőoktatási Kiadó. 25) Ibolya Tibor (2012): Az első magyar kriminalisztikai tankönyv és szerzője. Ügyészek Lapja

19/2: 77–84. 26) Szabó Dávid 2017. Szótár a börtönből. (Gégény János–Kis Tamás: Sittesduma – magyar

börtönszlengszótár). Szépirodalmi Figyelő 2017/1: 98–102. 37. Szempontok és adalékok a magyar szleng kutatásához. (A Debreceni Kossuth Lajos

Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 71. sz.) Debrecen, 1997. (60 lap). ISSN 0209-8156 (ISBN 963 472 181 8)

Hivatkozás (62): Ld. a Könyvfejezetek között. 81. A magyar katonai szleng szótára. Második, javított, bővített kiadás. (Szlengkutatás 6. sz.)

Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008. (320 lap). ISBN 978-963-473-171-9 Hivatkozás (11)

1) H. Varga Gyula (2009): Szleng és ékesszólás. Anyanyelv-pedagógia 2009/3. 2) Ammon, Ulrich–Darquennes, Jeroen–Wright, Sue (2010): Sociolinguistica 24.

(Fremdsprachen an den Schulen der Europäischen Union). Berlin–New York, De Gruyter. 315.

3) Tölgyesi, Tamás (2011): Lexikální germanismy v původní české verzi Haškova románu Osudy dobrého vojáka Švejka za světové války a jejich ekvivalenty v německém a maďarském překladu na základě InterCorpu. In: Čermák, František szerk.: Korpusová lingvistika Praha 2011. (1. InterCorp). (Studie z korpusové lingvistiky. Svazek 14). Praha, Nakladatelství Lidové noviny–Ústav Českého národního korpusu FF UK. 29–44.

4) Tölgyesi, Tamás (2011): K vojenskému názvosloví habsburské armády (1620-1918) [A Habsburg-hadsereg katonai szókincse (1620–1918)]. Acta Universitatis Szegediensis. Dissertationes Slavicae: Sectio Linguistica 29: 71–79.

5) Győrffy Erzsébet (2011): A szleng helynevek névrendszertani helyéről. Névtani Értesítő 33: 93–99.

6) Molnár Csikós László (2012): Az analógia szerepe a szinkron nyelvi jelenségekben. In: Ispánovics Csapó Julianna szerk.: Tudomány, módszer, argumentáció. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék. 17–25.

7) Laczkó Mária (2012): Hogyan értékeljük a stílust? (Szleng kifejezések vizsgálata percepciós és produkciós szempontból). Magyar Nyelvőr 136: 439–456.

8) Nagy Zoltán Krisztián (2014): Adalékok a metaforikus gondolkodás kialakulásához. Magyar Nyelvjárások 52: 183–198.

9) Sarhemaa, Maria–Sivonen Jari 2015. Suomen ja unkarin slangin appellatiivistuneet etunimiyhdyssanat. Folia Uralica Debreceniensia 22: 191–212.

10) Győrffy, Erzsébet 2016. Slang Toponyms in Hungary. Survey of Attitudes Among Language Users. In: Puzey, Guy–Kostanski, Laura szerk.: Names and Naming. People, Places,

8

Perceptions and Power. (Multilingual Matters 163). Bristol–Buffalo–Toronto, Multilingual Matters. 153–161.

11) Szabó Dávid 2017. Szótár a börtönből. (Gégény János–Kis Tamás: Sittesduma – magyar börtönszlengszótár). Szépirodalmi Figyelő 2017/1: 98–102.

91. A magyar szlengkutatás bibliográfiája. Második, javított, bővített kiadás. (Szlengkutatás 7. sz.) Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2011. (238 lap). ISBN 978-963-318-173-7

Hivatkozás (1) 1) Szabó Dávid 2017. Szótár a börtönből. (Gégény János–Kis Tamás: Sittesduma – magyar

börtönszlengszótár). Szépirodalmi Figyelő 2017/1: 98–102. 100. Sittesduma. (Magyar börtönszlengszótár). (Szlengkutatás 9. sz.) Debreceni Egyetemi Kiadó,

Debrecen, 2015. (358 lap). ISBN 978-963-318-499-8 Ismertetés (1):


Tankönyv, jegyzet (ism.: 2)

Magyarországon magyarul (ism.: 2) 22. Hungarolingua 2. Szótár. Összeállította Kis Tamás. A szerkesztésben közreműködött Molnár

Judit. Az angol rész Séllei Nóra és Tuba Márta, a német rész Jiří Pilarský, a francia rész Marosvári Mária munkája. Debreceni Nyári Egyetem, 1993. (229 lap). ISBN 963 471 911 2

Ismertetés (2): 1) Keresztes, László, Hungarolingua 1, Hungarolingua 2. Folia Uralica Debreceniensia 3

(1994): 134–6. 2) Zaicz Gábor, A Debreceni Nyári Egyetem Hungarolingua-programja. Hungarologische

Beiträge 6 (1996): 178–83.

Szerkesztett kötet (ism.: 18, id.: 155) Magyarországon magyarul (ism.: 18, id.: 155)

33. Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A régi Budapest a fattyúnyelvben. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 963 8254 20 3. Második kiadás: Budapest, 2008. ISBN 978 963 9680 30 2 (134 lap).

Ismertetés (2): 1) S. G., Argó, zsargon, fattyúnyelv. Zsaru 5/27 (1996. július 2.): 16. 2) Szüle Zsolt, Kerületünk a fattyúnyelvben. Erzsébetváros 1996/9 (július 5.): 11.

Hivatkozás (30): 1) Valachi Anna 1996. Becéző várostörténet. Népszava 124/155 (1996. július 4):12. 2) Internetto zsargon. Gyűjtötte Nyírő András, szerk. Új Péter. Előszó: Parti Nagy Lajos.

Budapest, 1997. 3) Kövecses Zoltán (1998): Magyar szlengszótár. Budapest. 4) Nyelvészet és társadalom. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 1999. (CD) 5) Kicsi Sándor András, Kék Macska. Névtani Értesítő 22 (2000): 117–8. 6) Havas Péter, Budapesti kávéháznevek funkcionális-szemantikai vizsgálata a XIX–XX. század

fordulójától az első világháborúig. Névtani Értesítő 24 (2002): 15–41. 7) Miért jobb a sör a nőknél? (Kocsmafilozófia, aszfaltköltészet, internetfolklór). Gyűjtötte és

bevezetővel ellátta Balázs Géza. Budapest, 2001. 8) Hangodi Ágnes, Hamvas, Powys és Zolnay. (Összefüggések A száz könyv kapcsán). Magyar

Könyvszemle 118/3 (2002) 9) Bodnár Ildikó–Kegyesné Szekeres Erika 2002. A Magyar szókincstár és felhasználási

lehetőségei az anyanyelvi nevelésben. Alkalmazott Nyelvtudomány 2: 89–101. 10) Timár György–Fazakas István, Szleng-szó-szedet. Budapest, 2003. 11) Maráz, Gabriella, Sprachrettung oder Sprachverrat. (Zur Normdiskussion in Bezug auf das

Ungarische). Hamburg, 2003.

9

12) Hangodi Ágnes, Az idősebb Zolnay Vilmos könyvei a nemzeti könyvtárban. Magyar Könyvszemle 119/4 (2003): 475–483.

13) Szabó, Dávid, L’argot des étudiants budapestois. (Analyse contrastive d’un corpus d’argot commun hongrois. (Bibliothèque finno-ougrienne 13). Paris, 2004.

14) Saly Noémi (2001): „Itt élt és halt, mert másképpen nem lehetett”. (Krúdy és a pesti kávéház). Budapesti Negyed 9/4: 81–110.

15) Kicsi Sándor András (2004): Spenótház és Elizélt Palota. Holmi 16/12 (2004 december): 1525–1526.

16) Tóth Szergej, A totalitarizmus szóteremtése. In: Tóth Szergej–Földes Csaba–Fóris Ágota: Lexikológiai és lexikográfiai látkép: problémák, paradigmák, perspektívák. Szeged, 2004. 192–203.



19) Szótárak és használóik. Szerk. Magay Tamás. (Lexikográfiai Füzetek 2.). Budapest, 2006. 20) Balázs Géza (2007): A pesti nyelv. Napút 9/1: 53–57. 21) Takács Judit (2007): Keresztnevek jelentésváltozása. (Egy tulajdonnévtípus közszóvá

válásának modellje). Debrecen. 22) Parapatics Andrea (2008): Szlengszótár. (A mai magyar szleng 2000 szava és kifejezése

fogalomköri szinonimamutatóval). Budapest. 23) Balázsi József Attila (2008): Majomsziget. Magyar Nyelv 104: 466–469. 24) Kövecses Zoltán (2009): Magyar szlengszótár. Második, bővített és átdolgozott kiadás.

Budapest. 25) Saly Noémi 2009. Fattyúnyelv nagyban és kicsinyben. Budapest 32/3 (2009. március): 39 26) Mélyi József (2010): Atombomba a Kálvin téren. Mozgó Világ 36/4 (2010 április): 119–121. 27) Volceanov, George 2011. Dicţionar de argou maghiar–român. Bucureşti : Editura Niculescu. 28) Balázs Géza (2013): A pesti nyelv. (Városnyelvi kalauz). Budapest, Inter Kultúra-, Nyelv- és

Médiakutató Központ. 29) Sarhemaa, Maria–Sivonen Jari 2015. Suomen ja unkarin slangin appellatiivistuneet

etunimiyhdyssanat. Folia Uralica Debreceniensia 22: 191–212. 30) Nagy Tamás 2016. Az alvilág nyelve, a nyelv „alvilága” (A magyar tolvajnyelv szemantikája

három szótár tükrében. In: Bagyinszki Szilvia–P. Kocsis Réka szerk.: Anyanyelvünk évszázadai 2. (Az ELTE Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelye által szervezett 2015. június 12-i nyelvtörténeti konferencia előadásaiból készült tanulmánykötet). Studia Iuvenum Chronolinguistica 2. Budapest : ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék. 157–164.

36. A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997. (301 lap). ISBN 963 472 181 8

Ismertetés (6): 1) Balázs Géza, Két új debreceni nyelvészeti sorozatról. Magyar Nyelv 95 (1999): 103–5. 2) H. Varga Gyula, Kitekintés az európai szlengkutatásra. Kis Tamás (szerk.): A szlengkutatás

útjai és lehetőségei. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997. Magyar Nyelvőr 124 (2000): 392–5.

3) H. Varga Gyula, Az európai szlengkutatás útjai. Filologická Revue 3, 2000, č. 3, s. 74–77. 4) Ondrejovič, Slavomír, A szlengkutatás útjai és lehetőségei. Jazykovedný časopis 51 (2000):

135–7. 5) Eőry, Vilma, Maďarský sborník o evropském výzkumu slangu. Slovo a slovestnost 62 (2001):

209–16. 6) H. Varga Gyula, Tri štúdie o českom a slovenskom výskumu slangu v maďarskom jazyku.

Filologická Revue [Univerzita Mateja Bela, Banská Bystrica] 4 (2001)/2: 70–72. Hivatkozás (35):

1) Kövecses Zoltán, Magyar szlengszótár. Budapest, 1998.

10

2) [Fenyvesi István] Фeньвeши, Иштван, О создании русско-вeнгeрского и вeнгeрско-русского словаря слeнга. In: Ötvenéves a szegedi szlavisztika. Szerk. Bibok Károly, Ferincz István, H. Tóth Imre. Szeged, 1999. 241–50.

3) Cs. Jónás Erzsébet, 25 miniatűr az orosz ifjúsági nyelvről. Modern Nyelvoktatás 5/1 (1999. április): 53–9.

4) Cs. Jónás Erzsébet, Magyar számítógépes zsargon határon innen és túl. (Guruk, júzerek, lamerek a hálózaton). In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. (XIII. Anyanyelv-oktatási Napok. Eger, 1998. július 7–10. Szerk. V. Raisz Rózsa és H. Varga Gyula. Budapest, 1999. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 212. sz.). 543–50.

5) Szalamin Edit, Orosz és magyar beszélt nyelvi kutatások. In: Nyelv, stílus, irodalom. (Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára). Bańczerowski Janusz, Han Anna, Kassai Ilona, Nyomárkay István közreműködésével szerkesztette Zoltán András. Budapest, 1998. 503–9.

6) Dahn, Thomas C., Wörterbuch der ungarischen Umgangssprache (Ungarisch–Deutsch). Hamburg, 1999.


8) Virágné Horváth Erzsébet (1999): Diákkutatás és tanítóképzés. (Gyermeknyelvi szleng). Perspective — Kitekintés 3/3: 43–49.

9) Nyelvészet és társadalom. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 1999. (CD) 10) Szabó Dávid, Így beszéltek a táposok. (Adalékok a magyar katonai argó vizsgálatához). In:

Argots Balatonneries Linguistiques. Nyíregyháza, 2000. 161–71. 11) Szabó, Dávid, Les emprunts argotiques, analyse contrastive du procédé d’après un corpus

d’argot hongrois. Revue d’Études Françaises 6 (2001): 147–159. 12) Szabó, Dávid, Les registres non conventionnels dans le dictionnaire bilingue. In: Études de

linguistigue générale et contrastive. (Hommage à Jean Perrot). Paris, 2001. 427–36. 13) Szabó, Dávid, La place de l’emprunt dans l’argot de Budapest. In: Argots et Argotologie (La

Linguistique [Revue de la Société International de Linguistique Fonctionelle], Volume 38 [2002/1]). Paris, 2002. 113–27.

14) Janse, Mark; Tol, Sijmen szerk. (2001): Bibliographie linguistique de l'année 1997. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht–Boston–London.


16) Szabó Edina, Nyelv és közösség. (A magyar büntetés-végrehajtás fogvatartottjainak csoportösszetartása és ennek megjelenés a szlengben). In: Nyelvek és kultúrák találkozása. (A XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus Kiadványai III.) Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2003. 77–82.

17) Simigné Fenyő Sarolta, Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. Miskolc, 2003. 18) Tóth Szergej (2004): Gondolatok a szovjet tábori szlengről. (Terminológia, nyelvpolitika,

jelenségek és példák). In: Galgóczi László–Vass László szerk.: Stílus és anyanyelv. (Tanulmányok a XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásaiból, a XIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásaiból). Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 95–102.


20) Kormányos Katona Gyöngyi, A bizalmas stílus terjedése a mai magyar nyelvben. In: Új jelenségek a magyar nyelvben. (Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból). Szerk. Balázs Géza és Grétsy László. Budapest, 2004. 92–9.

21) Kerekes András, Nevek az országúton. (Magyar Névtani Dolgozatok 190. sz.). Budapest, 2004.

22) Cseresnyési László, Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXVII). Budapest, 2004.

23) Pátrovics Péter, Német szlengszótár (avagy Die Leiden der jungen Wörter). H. n. [Budapest], 2004.

11

24) Tóth Szergej, A totalitarizmus szóteremtése: Tóth Szergej–Földes Csaba–Fóris Ágota: Lexikológiai és lexikográfiai látkép: problémák, paradigmák, perspektívák. Szeged, 2004. 192–203.

25) Kálmán László–Trón Viktor, Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest, 2005. 26) Kormányos Katona Gyöngyi (2005): A bizalmas stílus terjedése a mai magyar nyelvben. In:

Hódi Éva szerk.: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada. 78–94. 27) Tóth Szergej, Egy totális diktatúra nyelve. In: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben.

Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2006. 159–82. 28) Tóth Szergej, Az orosz „tolvajnyelv”. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series



30) Oszlánszki Éva (2009): Szabó Edina: A magyar börtönszleng szótára. Modern Nyelvoktatás 15/3 (2009. szeptember): 77–80.

31) Presinszky Károly (2009): Csallóközi szleng az interneten. In: Menyhárt József–Presinszky Károly szerk.: Fordítás — kétnyelvűség. (Nyelvészeti tanulmányok a fordítás elméletéről és gyakorlatáról, valamint a magyar–szlovák kétnyelvűségről). Nyitra. 81–92.

32) Tóth Szergej (2011): Nyelv, kép, hatalom. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó–Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.

33) Szabó Dávid (2011): Dictionnaire de spécialité — dictionnaire général (Le problème des équivalents dans un dictionnaire d’argot bilingue). Revue d’Études Françaises 16: 127–135.

34) Szabó Dávid (2013): A szlengkutatás módszertani kérdéseiről: diákszlengkutatások Franciaországban (1990–1996) és Magyarországon (2000–2008). In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs (szerk.): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia — Szeged, 2012. augusztus 30.–szeptember 1. — előadásaiból). Budapest, Gondolat Kiadó. 368–379.

35) Kovács Máté (2013): Szabó Dávid–Kis Tamás (szerk.): Szleng és lexikográfia. Magyar Nyelvőr 137: 371–373.

38. Jelisztratov, Vlagyimir: Szleng és kultúra. (Szlengkutatás 2. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1998. (183 lap). ISBN 963 472 296 2

Ismertetés (3): 1) Vlagyimir Jelisztratov: Szleng és kultúra. Magyar Tudomány 106 (új folyam: 44)/11 (1999.

november): 1404. 2) Nyelvészet és társadalom. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 1999. (CD) 3) Büky László, Vlagyimir Jelisztratov 1998: Szleng és kultúra. Debrecen, Kossuth Egyetemi

Kiadó, 184 oldal. Fordította Fenyvesi István. Néprajz és Nyelvtudomány 40 (1999–2000): 339–41.

Hivatkozás (35): 1) Sociolinguistica 14. Szerk. Ulrich Ammon–Klaus J. Mattheier–Peter H. Nelde. Max

Niemeyer Verlag, Tübingen, 2000. 290. 2) Fenyvesi István, Orosz–magyar és magyar–orosz szlengszótár. (Русско–вeнгeрский и

вeнгeрско–русский словарь слeнга). Budapest, 2001. 3) Eőry, Vilma, Maďarský sborník o evropském výzkumu slangu. Slovo a slovestnost 62 (2001):

209–16. 4) Péter Mihály (2001): Gondolatok nyelvünk állapotáról. In: Andor József–Szűcs Tibor–Terts

István szerk.: Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. Pécs, Lingua Franca Csoport. II, 956–966.

5) Tibay Éva ( 2001): Mi lett az egykori csodákból. Tudásmenedzsment, 2/2: 130–2. 6) Szabó Edina, Nyelv és közösség. (A magyar büntetés-végrehajtás fogvatartottjainak

csoportösszetartása és ennek megjelenés a szlengben). In: Nyelvek és kultúrák találkozása. (A XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus Kiadványai III.) Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2003. 77–82.

7) Tóth Szergej (2004): Gondolatok a szovjet tábori szlengről. (Terminológia, nyelvpolitika, jelenségek és példák). In: Galgóczi László–Vass László szerk.: Stílus és anyanyelv. (Tanulmányok a XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásaiból, a XIII.

12

Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásaiból). Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 95–102.





12) Boros Zsuzsanna, A miskolci egyetemisták diáknevei, az ún. alias nevek. (Magyar Névtani Dolgozatok 192. sz.) Budapest, 2004.

13) V. Rada, Roberta, Euphemismen im Slang. Annales Universitatis Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. Tomus XXVI. Redigit: I. Szathmári. Budapest, 2003–2005. 343–60.


15) Kálmán László–Trón Viktor, Bevezetés a nyelvtudományba. Budapest, 2005. 16) Tóth Szergej, Egy totális diktatúra nyelve. In: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben.

Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2006. 159–82. 17) Péter, Mihály, Variable and Invariable Aspects of Slang. Revue d’Études Françaises 11

(2006): 167–73. 18) Agh Tímea (2006): Diákszleng. Almamater 2/1 (2006. október 18.): 10–11. 19) Tóth Szergej, Az orosz „tolvajnyelv”: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series


20) Urbán Anna, Férfi és női szleng egy felmérés tükrében: Bodnár Ildikó–Kegyesné Szekeres Erika–Simigné Fenyő Sarolta szerk.: Sokszínű nyelvészet 3. („Női szóval — női szemmel”. Gender-kutatás a nyelvészetben és az irodalomban). Miskolc, 2008. 169–177.






26) Virágh Árpád (2009): Fügét kap a papír. (Tőzsdei szleng). NyelvVilág 8: 25–29. 27) Hegedűs Attila–Tóth László (2010): „Germanizmusok”. (Német eredetű szerkezetek

elfogadása és elutasítása a magyarban). É. Kiss Katalin–Hegedűs Attila szerk.: Nyelvelmélet és kontaktológia. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék–Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. 239–248.

28) Nagy Zoltán Krisztián (2010): Adalékok a szleng és a karnevál viszonyához. (Az össznépiség és kiscsoport problémája). Modern Nyelvoktatás 16/4: 53–59.


30) Popovics György (2011): A debreceni egyetemisták szóhasználatában megfigyelhető jellegzetes kifejezések. In: Balku Anett–Dusa Ágnes–Sőrés Anett szerk.: Ifjúsági élethelyzetek. (Ifjúságszociológiai tanulmányok). Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 177–190.

31) Zarbaliyeva, Laura (2012): The importance of teaching slang in the class of indonesian as a second language. In: Irmayanti Meliono szerk.: Prosiding. International conference on

13

indonesian studies. Unity, Diversity and Future. Fakultas Ilmu Pengetahuan Budaya, Universitas Indonesia, Bali. 511–528.


33) Kovács Emese (2013): Rapből a nyelvről, nyelvből az emberről. Szkholion 2013/2: 77–85. 34) Nagy Tamás 2016. Az alvilág nyelve, a nyelv „alvilága” (A magyar tolvajnyelv szemantikája


35) Nagy Tamás 2017. „A zene egyáltalán nem metal, leginkább valami vontatott rockos, darkos egyveleg, néhol poszt-rockos beütéssel”. (A zenei szubkultúrákhoz köthető szlengek megjelenési formái magyar nyelvű, zenei témájú blogok posztjaiban). In: Böhm Gábor–Czeferner Dóra–Fedeles Tamás szerk.: Szemelvények 4. Válogatás a PTE BTK XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (2017) I–III. helyezést elért hallgatóinak pályaműveiből. (Specimina Operum Iuvenum 5.) Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsa. 108–125.

44. Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). Szerk. Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia. (Szlengkutatás 3. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999. (285 lap). ISBN 963 472 435 3

Ismertetés (3): 1) Fenyvesi Anna–Kis Tamás–Várnai Judit Szilvia (szerk.): Mi a szleng? Tanulmányok a szleng

fogalmáról. Magyar Tudomány 107 (új folyam: 45)/8 (2000. augusztus): 1065. 2) Bodó Csanád, Mi a szleng? Tanulmányok a szleng fogalmáról. Magyar Nyelv 98 (2002): 98–

102. 3) H. Varga Gyula, Tri štúdie o českom a slovenskom výskumu slangu v maďarskom jazyku.

Filologická Revue [Univerzita Mateja Bela, Banská Bystrica] 4 (2001)/2: 70–72. Hivatkozás (33):

1) Eőry, Vilma, Maďarský sborník o evropském výzkumu slangu. Slovo a slovestnost 62 (2001): 209–16.

2) Péter Mihály, Képalkotás a szlengben. Hungaro-Slavica 2001. (Studia in honorem Iani Bańczerowski). Adiuvantibus S. Ráduly, A. Zoltán et I. Kálmán editionem curante P. Pátrovics regidit István Nyomárkay. Budapest, 2001. 212–7.


4) Schirm Anita, Nyelvhasználatunk az informatika korában. In: Informatikai technológia és nyelvhasználat. (Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázatából). Szerk. Balázs Géza. Budapest, 2002. 7–44.

5) Tóth Annamária, Az internetezők szlengje. In: Informatikai technológia és nyelvhasználat. (Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázatából). Szerk. Balázs Géza. Budapest, 2002. 117–135.


7) Connie Eble, Slang, Metaphor, and Folk Speech. In: Needed research in American dialects. Edited by Dennis R. Preston. (Publication of the American Dialect Society, no. 88), 2003. 151–61.

8) Connie c. Eble, Slang, Metaphor, and Folk Speech. American Speech 87 (2003): 143–153. 9) Janse, Mark–Olbertz, Hella–Tol, Sijmen szerk. (2003): Bibliographie linguistique de l’année

1999. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht–Boston–London. 10) Tóth Szergej (2004): Gondolatok a szovjet tábori szlengről. (Terminológia, nyelvpolitika,

jelenségek és példák). In: Galgóczi László–Vass László szerk.: Stílus és anyanyelv. (Tanulmányok a XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásaiból, a XIII.

14

Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásaiból). Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 95–102.




14) Connie Eble, Slang and Antilanguage / Slang und Argot. In: Sociolinguistics / Soziolinguistik (An International Handbook of the Science of Language and Society / Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft). 2nd completly revised and extended edition / 2., vollständig neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Edited by / Herausgegeben von Ulrich Ammon–Norbert Dittmar–Klaus J. Mattheier–Peter Trudgill. Volume 1 / 1. Teilband. Walter de Gruyter, Berlin–New York, 2004. 262–7.


16) V. Rada, Roberta, Euphemismen im Slang: Annales Universitatis Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. Tomus XXVI. Redigit: I. Szathmári. Budapest, 2003–2005. 343–60.


18) Tóth Szergej, Egy totális diktatúra nyelve: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2006. 159–82.

19) Kövecses Zoltán, Angol–magyar szlengszótár. Debrecen, 2006. 20) Kövecses Zoltán, Magyar–angol szlengszótár. Debrecen, 2006. 21) Luvszandas Erdeneszovd (2006): A mongol szleng. Keletkutatás 2002 ősz–2006 ősz:

153−174. 22) Takács Judit, Keresztnevek jelentésváltozása. (Egy tulajdonnévtípus közszóvá válásának




25) Sinkovics Balázs (2008): Az anyanyelv változatai magyarországi középiskolai tankönyvekben. In: Csernicskó István–Kontra Miklós szerk.: Az Üveghegyen innen. (Anyanyelvváltozatok, identitás és magyar anyanyelvi nevelés). Ungvár–Beregszász. 30–55.




29) Parapatics Andrea (2010): A mai magyar szleng használatának és alakulásának nyelvi és társadalmi okai. In: Illés-Molnár Márta–Kaló Zsuzsa–Klein Laura–Parapatics Andrea szerk.: Félúton 5. (Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája 2009. április 22–23.) Budapest, L’Harmattan Könyvkiadó és Terjesztő Kft.–ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 129–137.




15

33) Nagy Tamás 2016. Az alvilág nyelve, a nyelv „alvilága” (A magyar tolvajnyelv szemantikája három szótár tükrében. In: Bagyinszki Szilvia–P. Kocsis Réka szerk.: Anyanyelvünk évszázadai 2. (Az ELTE Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelye által szervezett 2015. június 12-i nyelvtörténeti konferencia előadásaiból készült tanulmánykötet). Studia Iuvenum Chronolinguistica 2. Budapest : ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék. 157–164.

48. Magyar Nyelvjárások 38. Szerk. Hoffmann István, Kis Tamás, Nyirkos István. Debrecen, 2000.

Hivatkozás (1): 1) Bényei Miklós (2001): Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 2000. In: Hajdú-Bihar

Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 377–435. 59. A szlengkutatás 111 éve. Szerk. Várnai Judit Szilvia és Kis Tamás. (Szlengkutatás 4. sz.)

Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002. (375 lap). ISBN 963 472 631 3 Hivatkozás (16):


2) Tóth Szergej (2004): Gondolatok a szovjet tábori szlengről. (Terminológia, nyelvpolitika, jelenségek és példák). In: Galgóczi László–Vass László szerk.: Stílus és anyanyelv. (Tanulmányok a XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásaiból, a XIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásaiból). Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 95–102.

3) V. Rada, Roberta, Euphemismen im Slang: Annales Universitatis Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. Tomus XXVI. Redigit: I. Szathmári. Budapest, 2003–2005. 343–60.

4) Gúti Erika–Szépe György, A szivárvány-koalíció nyelvpolitikája. (Nyelvpolitika alulnézetben). In: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2006. 111–28.

5) Tóth Szergej, Egy totális diktatúra nyelve. In: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2006. 159–82.

6) Hoffmann, Ottó, The differences between teenagers (age 10-14) and students in the use of slang. Revue d’Études Françaises 11 (2006): 99–108.




10) Virágh Árpád (2009): Fügét kap a papír. (Tőzsdei szleng). NyelvVilág 8: 25–29. 11) Parapatics Andrea (2010): A mai magyar szleng használatának és alakulásának nyelvi és

társadalmi okai. In: Illés-Molnár Márta–Kaló Zsuzsa–Klein Laura–Parapatics Andrea szerk.: Félúton 5. (Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája 2009. április 22–23.) Budapest, L’Harmattan Könyvkiadó és Terjesztő Kft.–ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 129–137.

12) Menyhárt József (2010): …amikor a nyelv beleköp a tenyerébe… (Rövid „szlengológiai” fejtegetés). Alma Mater 5/3: 3.

13) Horváth Futó Hargita et al. (2011): Feladatgyűjtemény magyar nyelvből az általános iskolai oktatás és nevelés 2011/2012-es tanévének záróvizsgájára. A Szerb Köztársaság Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma–Oktatási és Nevelési Minőségellenőrző Intézet–Vajdasági Pedagógiai Intézet, Belgrád.


15) Parapatics Andrea (2012): Közszóvá váló személynevek a mai magyar szlengben. In: Parapatics Andrea főszerk.: Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. (A 6. Félúton

16

konferencia , ELTE BTK 2010. október 7–8.) Tálentum Sorozat 2. ELTE Eötvös Kiadó. 156–169.


80. Szabó Edina: A magyar börtönszleng szótára. (Szlengkutatás 5. sz.) Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008. (232 lap). ISBN 978-963-473-104-7

Ismertetés (1): 1) Oszlánszki Éva (2009): Szabó Edina: A magyar börtönszleng szótára. Modern Nyelvoktatás

15/3 (2009. szeptember): 77–80. Hivatkozás (8):


2) H. Varga Gyula (2009): Szleng és ékesszólás. Anyanyelv-pedagógia 2009/3: 3) Szabó, Dávid (2009): Mots d’homme, mots de femme. (À la recherche de différences

génolectales en argot hongrois). In: Kacprzak, Alicja–Goudaillier, Jean-Pierre (szerk.): Standard et périphéries de la langue. Łódź–Łask, Oficyna Wydawnicza LEKSEM. 313–322.

4) Laczik Mária (2010): A szlengről és legújabb szlengszótárainkról. In: Zimányi Árpád szerk.: A tudomány nyelve — A nyelv tudománya. (Alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében). MANYE–Eszterházy Károly Főiskola, Székesfehérvár–Eger. 742–749.

5) Volceanov, George 2011. Dicţionar de argou maghiar–român. Bucureşti : Editura Niculescu. 6) Szabó Dávid 2017. Szótár a börtönből. (Gégény János–Kis Tamás: Sittesduma – magyar

börtönszlengszótár). Szépirodalmi Figyelő 2017/1: 98–102. 7) Pusztai Ferenc 2012. Kiss Lajos és az értelmező szótár. Nyelvtudományi Közlemények 108:

411–418. 8) Zoltán András 2016. Pancser. Magyar Nyelv 112: 460–462.

92. Szabó Dávid–Kis Tamás szerk. (2012): Szleng és lexikográfia. (Szlengkutatás 8. sz.). Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. (210 lap) ISBN 978-963-318-240-6

Ismertetés (2): 1) B. Papp Eszter–Novák Barnabás–Zabóné Varga Irén (2013): Szabó Dávid–Kis Tamás

(szerk.): Szleng és lexikográfia. Modern Nyelvoktatás 19/3 (2013. szeptember): 75–80. 2) Kovács Máté (2013): Szabó Dávid–Kis Tamás (szerk.): Szleng és lexikográfia. Magyar

Nyelvőr 137: 371–373. Hivatkozás (1):


Könyvfejezet (id.: 62)

Magyarországon magyarul (id.: 62) 35. Szempontok és adalékok a magyar szleng kutatásához. In: Kis Tamás (szerk.):

A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (ISBN 963 472 181 8) Szlengkutatás 1. sz. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997. 237–296.

Hivatkozás (62): 1) Bachát László, Diáknyelv — a fiatalok nyelvhasználata mint az érzelem és gondolkodás

tükrözője). In: Ki neveli a gyereket? (Szegedi Nyári Egyetem Évkönyve). Szeged, 1998. 170–8.

17

2) Forsskåhl, Mona, A szleng meghatározásáról. In: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). Szerk. Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia. (Szlengkutatás 3. sz.) Debrecen, 1999. 77–88.

3) Péter Mihály, „Húsz év múlva” (Régebbi és újabb gondolatok a szlengről). In: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). Szerk. Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia. (Szlengkutatás 3. sz.) Debrecen, 1999. 25–39.

4) Cseresnyési László, Esszé a szlengről. In: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról). Szerk. Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia. (Szlengkutatás 3. sz.) Debrecen, 1999. 141–56.


6) Virágné Horváth Erzsébet (1999): Diákkutatás és tanítóképzés. (Gyermeknyelvi szleng). Perspective — Kitekintés 3/3: 43–49.

7) Nyelvészet és társadalom. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 1999. (CD) 8) Maksa Gyula, A diszkurzuskeveredés módosulásai a Garaczi-olvasásban. In: Bitskey István–

Imre László szerk., Studia Litteraria Iuvenum. (Fiatal kutatók tanulmányai a kortárs irodalomelméletek jegyében). Studia Litteraria 37. Debrecen, 1999. 149–167.

9) Rajsli Ilona, Ezredvég — „gyorskultúra” — nyelv. (Töprengések a mai nyelvről, nyelvhasználókról). Hungarológiai Közlemények 32 (2000)/1: 15–23.

10) Rajsli Ilona (2000): Ezredvég — „gyorskultúra” — nyelv. (Mit tehet a nyelvész?). Iskolakultúra 2000/5: 19–24.

11) Szabó Edina, A ’besúgó’ a magyar és a finn börtönszlengben. Folia Uralica Debreceniensia 8 (2001): 581–6.

12) Szabó Edina, A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön szlengszókincsének változása az 1960-as évektől napjainkig. Magyar Nyelvjárások 39 (2001): 115–26.

13) Vidra Anikó, „Haverok, buli, fanta…” — Avagy hogyan beszélnek a mai fiatalok? In: Felnőttoktatás, ifjúság, művelődés. (A Debreceni Egyetem Művelődéstudományi és Felnőttnevelési Tanszékének tanulmányai). Szerk. Rubovszky Kálmán. (Felnőttnevelés, Művelődés. Acta Andragogiae et Culturae sorozat 19. szám). Debrecen, 2001. 69–81.

14) Szabó, Dávid, Les emprunts argotiques, analyse contrastive du procédé d’après un corpus d’argot hongrois. Revue d’Études Françaises 6 (2001): 147–159.

15) Janse, Mark; Tol, Sijmen szerk. (2001): Bibliographie linguistique de l'année 1997. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht–Boston–London.

16) Szabó, Dávid, La place de l’emprunt dans l’argot de Budapest. Argots et Argotologie (La Linguistique [Revue de la Société International de Linguistique Fonctionelle], Volume 38 [2002/1]). Paris, 2002. 113–27.

17) Szabó, Dávid, Les procédés de la formation du vocabulaire de l’argot hongrois. Cahiers d’études hongrois 2002/10: 161–9.


19) Domonkosi Ágnes, Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban. Debrecen, 2002.

20) Pátrovics Péter, Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőség-jelölő funkciójuk (ki)alakulásáról. Magyar Nyelvőr 126 (2002): 481–9.

21) Szabó Edina, Nyelv és közösség. (A magyar büntetés-végrehajtás fogvatartottjainak csoportösszetartása és ennek megjelenés a szlengben). In: Nyelvek és kultúrák találkozása. (A XII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus Kiadványai III.) Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2003. 77–82.

22) Timár György–Fazakas István, Szleng-szó-szedet. Budapest, 2003. 23) Maráz, Gabriella, Sprachrettung oder Sprachverrat. (Zur Normdiskussion in Bezug auf das

Ungarische). Hamburg, 2003. 24) Hangodi Ágnes, Az idősebb Zolnay Vilmos könyvei a nemzeti könyvtárban. Magyar

Könyvszemle 119/4 (2003): 475–483. 25) Simigné Fenyő Sarolta, Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. Miskolc, 2003.

18


27) Cs. Jónás Erzsébet, Fenyvesi István: Orosz–magyar és magyar–orosz szlengszótár. Modern Nyelvoktatás 10/1 (2004. április): 66–9.

28) Kormányos Katona Gyöngyi, A bizalmas stílus terjedése a mai magyar nyelvben. In: Új jelenségek a magyar nyelvben. (Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból). Szerk. Balázs Géza és Grétsy László. Budapest, 2004. 92–9.


30) Pátrovics Péter 2004. Az aspektus története és tipológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest. 31) Szabó Edina (2005): A mai magyar börtönszleng (1996–2005). (PhD-értekezés). Debrecen. 32) Takács Judit (2005): Keresztnevek jelentésváltozása. (Egy tulajdonnévtípus közszóvá

válásának modellje). PhD-értekezés. Debrecen. 33) Hegedűs Attila, A változó nyelvjárás. (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar

Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai 7.) Piliscsaba, 2005. 34) Domonkosi Ágnes, Az internet nyelvhasználatának empirikus kutatási lehetőségei. In: Balázs

Géza–Bódi Zoltán szerk.: Az internetkorszak kommunikációja. (Tanulmányok). Budapest, 2005. 143–158.

35) Kormányos Katona Gyöngyi (2005): A bizalmas stílus terjedése a mai magyar nyelvben. In: Hódi Éva szerk.: Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada. 78–94.

36) Szabó, Dávid, Peut-on parler de phonosymbolisme en argot hongrois? Revue d’Études Françaises 11 (2006): 209–17.

37) Luvszandas Erdeneszovd (2006): A mongol szleng. Keletkutatás 2002 ősz–2006 ősz: 153−174.

38) Szikszainé Nagy Irma, Magyar stilisztika. Budapest, 2007. 39) Takács Judit, Keresztnevek jelentésváltozása. (Egy tulajdonnévtípus közszóvá válásának



41) Urbán Anna, Férfi és női szleng egy felmérés tükrében: Bodnár Ildikó–Kegyesné Szekeres Erika–Simigné Fenyő Sarolta szerk.: Sokszínű nyelvészet 3. („Női szóval — női szemmel”. Gender-kutatás a nyelvészetben és az irodalomban). Miskolc, 2008. 169–177.


43) Zimányi Árpád szerk. (2008): Beszédművelés, nyelvi norma. Eger. 44) Oszlánszki Éva (2009): Szabó Edina: A magyar börtönszleng szótára. Modern Nyelvoktatás

15/3 (2009. szeptember): 77–80. 45) Presinszky Károly (2009): Csallóközi szleng az interneten. In: Menyhárt József–Presinszky

Károly szerk.: Fordítás — kétnyelvűség. (Nyelvészeti tanulmányok a fordítás elméletéről és gyakorlatáról, valamint a magyar–szlovák kétnyelvűségről). Nyitra. 81–92.

46) Szabó, Dávid (2009): Mots d’homme, mots de femme. (À la recherche de différences génolectales en argot hongrois). In: Kacprzak, Alicja–Goudaillier, Jean-Pierre (szerk.): Standard et périphéries de la langue. Łódź–Łask, Oficyna Wydawnicza LEKSEM. 313–322.

47) Vácziné Takács Edit (2009): Megszólításformák Vámos Miklós Apák könyve című regényében. In: Kuna Ágnes, Veszelszki Ágnes szerk.: Félúton 3. A harmadik Félúton konferencia (2007) kiadványa. Budapest, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 309–327.

48) Tölgyessy Zsuzsanna 2009. Az ifjúsági sajtó nyelve. Iskolakultúra 19/7–8 melléklete: 12–29. 49) Szabó Dávid (2010): Nemsztenderd változatok egy új francia–magyar szótárban. Revue

d’Études Françaises 15: 53–64. 50) Laczik Mária (2010): A szlengről és legújabb szlengszótárainkról. In: Zimányi Árpád szerk.:

A tudomány nyelve — A nyelv tudománya. (Alkalmazott nyelvészeti kutatások a magyar nyelv évében). MANYE–Eszterházy Károly Főiskola, Székesfehérvár–Eger. 742–749.

51) Menyhárt József (2010): …amikor a nyelv beleköp a tenyerébe… (Rövid „szlengológiai” fejtegetés). Alma Mater 5/3: 3.

19

52) Fazekas Judit (2011): Az igekötők irányjelentésének szerepe újító szlengkifejezések értelmezésében. In: Tudományos diákköri konferencia. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar. Budapest. 31.

53) Bilás Boglárka (2011): Magyar diáknyelv határon innen és túl. In: Misad Katalin–Csehy Zoltán szerk.: Nova Posoniensia. (A pozsonyi magyar tanszék évkönyve). Pozsony, Szenczi Molnár Albert Egyesület–Kalligram Kiadó. 74–90.

54) Szabó Dávid (2012): Szleng és szociolingvisztika. In: Az előadások összefoglalói. (17. Élőnyelvi Konferencia). Szeged, Szegedi Tudományegyetem. 81–82.

55) Szabó Dávid (2012): Három fontos szótár (Napjaink francia argószótárai). In: Szabó Dávid–Kis Tamás szerk.: Szleng és lexikográfia. (Szlengkutatás 8. sz.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 55–76.

56) Csányi Erzsébet (2012): A zsargonnyelvi kódválasztás poétikai vonatkozásai a vajdasági magyar farmernadrágos prózában. Hungarológiai Közlemények 2012/1: 85–92.

57) Szabó Dávid (2013): Utazás az argó mélyére. (Egy szlengkutató gondolatai Céline írói nyelve kapcsán). In: Schneller Dóra–Szabó Dávid (szerk.): Tanulmányok a francia irodalom köréből Karafiáth Judit 70. születésnapjára. (Revue d’Études Françaises különszám). Budapest. 61–67.


59) Parapatics Andrea 2013. Fiatalok nyelvi mentalitása és a szleng. (PhD-értekezés). Budapest. 60) Nagy Natália 2014. A szleng meghatározásának nehézségei. Acta Hungarica 21: 83–86. 61) Nagy Tamás 2016. Az alvilág nyelve, a nyelv „alvilága” (A magyar tolvajnyelv szemantikája



93. A magyar szlengszótárakról. In: Szabó Dávid–Kis Tamás szerk.: Szleng és lexikográfia. (978-963-318-240-6) Szlengkutatás 8. sz. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012. 7–53.

Hivatkozás (3): 1) Kovács Máté (2013): Szabó Dávid–Kis Tamás (szerk.): Szleng és lexikográfia. Magyar

Nyelvőr 137: 371–373. 2) Gazdag Vilmos 2016. Keleti szláv kölcsönszók a kárpátaljai magyar facebookozók

nyelvhasználatában. In: Hires-László Kornélia szerk.: Nyelvhasználat, kétnyelvűség. Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból II. Ungvár, Autdor-Shark. 77–90.


Szakfolyóiratban megjelent tanulmány (id.: 100)

Magyarországon magyarul (id.: 100) 16. Újabb szempontok az osztják személynévkutatásokhoz. Folia Uralica Debreceniensia 1

(1989): 39–44. Hivatkozás (5):

1) Kiss Antal 1998. Osztják kutatások Magyarországon az 1990-es években. Folia Uralica Debreceniensia 5: 9–18.

2) B. Székely, Gábor, The History of Ob-Ugric Toponymic Research. In: History of the Study of Toponyms in the Uralian Languages. Edited by István Nyirkos. (Onomastica Uralica 2.) Debrecen–Helsinki, 2002. 245–52.

20

3) Fehér Krisztina, A ragadványnevek lexikális szerkezetéről. Magyar Nyelvjárások 40 (2002): 75–85.

4) Fehér Krisztina, A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről. Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 155–66.

5) Reszegi, Katalin 2017. The History of Onomastic Research in Debrecen. (A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 92.) Debrecen, Debrecen University Press.

17. Gulyáságyú és soppakanuuna. Folia Uralica Debreceniensia 2 (1991): 87–95. Hivatkozás (1):

1) Szabó Edina, A ’besúgó’ a magyar és a finn börtönszlengben. Folia Uralica Debreceniensia 8 (2001): 581–6.

20. Morgó. Magyar Nyelvőr 115 (1991): 263–267. Hivatkozás (3):

1) Máté Jakab (2000): A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, 1991. Hungarológiai Értesítő 15: 155–208.

2) Selected Bibliography of the Onomastics of the Uralian Language. Ed. by István Hoffmann. (Onomastica Uralica 1b). Debrecen–Helsinki, 2001.

3) Hoffmann István, Magyar helynévkutatás (1958–2002). Debrecen, 2003. 24. Gugyori és Kutyakaparó I–II. (Egy alföldi csárdanévtípusról). Névtani Értesítő 15 (1993):

180–185, 16 (1994): 19–26. Hivatkozás (9):

1) Kakuk Mátyás, Cigány közvetítésű jövevényszavak a magyar nyelvben. (Jászkunsági Füzetek 10). Szolnok, 1997. 47–51.


3) Bíró Ferenc, Nyelvi-tipológiai vizsgálatok Körösladány helynévrendszerében. Eger, 2002. 4) Hoffmann István, Magyar helynévkutatás (1958–2002). Debrecen, 2003. 5) Bíró Ferenc–Kalcsó Gyula, Köröstarcsa helyneveinek tára és rendszere. (Az Eszterházy

Károly Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének Kiadványai 2.) Eger, 2004. 6) Pelczéder Katalin, Veszprém megyei üzletnevek funkcionális-szemantikai vizsgálata. Névtani

Értesítő 27 (2005): 221–30. 7) Hári Gyula 2010. Név és környezet viszonya a létesítménynevekben. (A névrészek

funkcionális-szemantikai jegyeinek tanulságai Mór környéki helynevek alapján). Budapest, Gondolat Kiadó.

8) Hoffmann István (2013): Mikrotoponímiai vizsgálatok 1. Tapolcafő helynevei. Debrecen. 9) Reszegi, Katalin 2017. The History of Onomastic Research in Debrecen. (A Debreceni

Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 92.) Debrecen, Debrecen University Press.

28. A magyar szlengszótárak. Magyar Nyelvjárások 32 (1995): 79–94. Hivatkozás (12):

1) Hoffmann Ottó, Mini-tini-szótár. (A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára). Pécs, 1996. 2) Fenyvesi István (1996): Современные словари русского сленга. Studia Slavica Savariensia

5/1–2: 189–205. 3) Fenyvesi István, Az orosz szleng és kutatása. In: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. Szerk.

Kis Tamás. (Szlengkutatás 1. sz.). Debrecen, 1997. 185–236. 4) Sociolinguistica 11. Szerk. Ulrich Ammon–Klaus J. Mattheier–Peter H. Nelde. Max

Niemeyer Verlag, Tübingen, 1997. 262. 5) Zsupos Gabriella, A debreceni rockzenészek szlengje. In: Anyanyelvünkről anyanyelvünkért.

(Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból). Szerk. Balázs Géza és Grétsy László. Budapest, 2000. 201–26.

6) Szabó Edina, A Sopronkőhidai Fegyház és Börtön szlengszókincsének változása az 1960-as évektől napjainkig. Magyar Nyelvjárások 39 (2001): 115–26.


21


9) Molnár Csikós László (2006): A szleng és a köznyelv. Hungarológiai Közlemények, 37/2: 20–35.


11) Szabó Dávid (2010): Nemsztenderd változatok egy új francia–magyar szótárban. Revue d’Études Françaises 15: 53–64.

12) Szabó Dávid (2011): Dictionnaire de spécialité — dictionnaire général (Le problème des équivalents dans un dictionnaire d’argot bilingue). Revue d’Études Françaises 16: 127–135.

34. Személynevek a szlengben. Magyar Nyelvjárások 33 (1996): 93–104. Hivatkozás (29):

1) Hoffmann Ottó, Mini-tini-szótár. (A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára). Pécs, 1996. 2) Bíró Ferenc, Egri szakmunkástanulók névhasználata. Névtani Értesítő 19 (1997): 30–45. 3) Sociolinguistica 12. Szerk. Ulrich Ammon–Klaus J. Mattheier–Peter H. Nelde. Max

Niemeyer Verlag, Tübingen, 1998. 327. 4) Bíró Ferenc, A metafora szerepe a testi tulajdonságra utaló diáknevek alkotásában. In: A

metafora grammatikája és stilisztikája. (Tanulmánykötet a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke által 1999. október 11–12-én rendezett konferencia előadásaiból). Szerk. Kemény Gábor. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához X.). Budapest, 2001. 34–44.



7) Fehér Krisztina, A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről. Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 155–66.

8) Hajdú Mihály, Általános és magyar névtan. Személynevek. Budapest, 2003. 9) Boros Zsuzsanna, Diáknevek a Selmeci Akadémián. In: A Miskolci Egyetem

Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei 2. (2001-2002. évi dolgozatok). Szerk. Fazekas Csaba. Miskolc, 2003. 21–36.

10) Fehér Krisztina, Névelméleti alapvetések a magyar ragadványnév-kutatás első korszakában (1872–1957). Névtani Értesítő 26 (2004): 73–89.



13) Nemesné Kis Szilvia, A névtan és az alkalmazott nyelvészet kapcsolódási pontjai. In: Tóth Szergej–Földes Csaba–Fóris Ágota: Lexikológiai és lexikográfiai látkép: problémák, paradigmák, perspektívák. Szeged, 2004. 122–5.

14) Ördög Ferenc (2004): Személynév-kutatásunk helyzete és feladatai. In: Farkas Ferenc szerk.: Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl. (Névtani tanácskozás Jászberényben). Budapest. 82–89.


16) Bauko János, Diákragadványnév-vizsgálatok magyar–szlovák kétnyelvű környezetben. In: Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. (A 2005. október 20–21-i somorjai konferencia előadásai). Szerk. Vörös Ferenc. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 224. sz. Budapest–Nyitra–Somorja, 2005. 143–52.

17) Bauko János (2007): Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. (Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere). (Doktori értekezés). Budapest.

18) Takács Judit, Keresztnevek jelentésváltozása. (Egy tulajdonnévtípus közszóvá válásának modellje). Debrecen, 2007.

22

19) Ördög Ferenc (2008): Személynév-kutatásunk helyzete és feladatai. In: Ördög Ferenc: Válogatott tanulmányok. Nagykanizsa, Czupi Kiadó. 176–183.

20) Bauko János, Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Nyitra–Budapest, 2009. 21) Parapatics Andrea (2012): Közszóvá váló személynevek a mai magyar szlengben. In:

Parapatics Andrea főszerk.: Doktoranduszok a nyelvtudomány útjain. (A 6. Félúton konferencia , ELTE BTK 2010. október 7–8.) Tálentum Sorozat 2. ELTE Eötvös Kiadó. 156–169.

22) Győrffy Erzsébet (2012): A névszociológiai aspektusról a szleng helynevek kapcsán. Helynévtörténeti Tanulmányok 7: 53–60.

23) Bencze M. Ildikó (2010): A metonímia a kognitív pragmatikaelméletek tükrében. Magyar Nyelvjárások 48: 111–131.

24) Bauko János (2013): Közösségi ragadványnevek használata a szlovákiai magyark körében. In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs (szerk.): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia — Szeged, 2012. augusztus 30.–szeptember 1. — előadásaiból). Budapest, Gondolat Kiadó. 55–68.

25) Tóth Valéria (2014): A személynévadás és személynévhasználat névelméleti kérdései. Helynévtörténeti Tanulmányok 10: 179–204.

26) Tóth Valéria 2014. Személynevek és helynevek rendszerkapcsolatai a régi magyar nyelvben. (Akadémiai doktori értekezés). Debrecen.

27) Szilágyi-Kósa Anikó 2015. Mai személynevek kutatása. In: Farkas Tamás–Slíz Mariann szerk., Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 145–164.

28) Tóth Valéria 2016. Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.


42. Őstolvajnyelv. (A titkosnyelvek kialakulása és a simándiak koldusnyelve). Börtönügyi Szemle 17/3 (1998. szeptember): 115–121.

Hivatkozás (1): 1) Malkovits Zsuzsanna, A magyarországi börtönszleng mai helyzete. In: A nyelv nevelő

szerepe. (A XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásainak válogatott gyűjteménye). Szerk. Fóris Ágota–Kárpáti Eszter–Szűcs Tibor. Pécs, 2002. 155–60.

43. Titkok nyitja. (A magyar tolvajnyelv szótárai és szójegyzékei). Börtönügyi Szemle 18/1 (1999. március): 112–117.

Hivatkozás (2): 1) Mátételkiné Holló Magdolna (2005): Nyugati hatások a narkószlengre. Magyar Rendészet

2005/2: 145–53. 2) Mátételkiné Holló Magdolna (2006): Angol-amerikai hatások a magyar és a francia drogosok

szlengjére. In: Klaudy Kinga–Dobos Csilla szerk.: A világ nyelvei és a nyelvek világa. (Soknyelvűség a gazdaságban, a tudományban és az oktatásban). MANYE XV. Pécs–Miskolc. 68–72.

45. A kocsma- és csárdanevek keletkezésének típusai. Névtani Értesítő 21 (1999): 323–329. Hivatkozás (14):


2) Wallendums Tünde: Nyelvpolitika a budapesti szállodák elnevezéseinek tükrében. Modern Nyelvoktatás 8/1 (2002. április): 59-68.

3) Wallendums Tünde: Nyelvpolitika a budapesti szállodák elnevezéseinek tükrében. In: Új kihívások a nyelvoktatásban. Budapest, 2002. 162–169.

4) Hoffmann István, Magyar helynévkutatás (1958–2002). Debrecen, 2003. 5) Janse, Mark–Olbertz, Hella–Tol, Sijmen szerk. (2003): Bibliographie linguistique de l’année

1999. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht–Boston–London. 6) Pelczéder Katalin, Veszprém megyei üzletnevek funkcionális-szemantikai vizsgálata. Névtani

Értesítő 27 (2005): 221–30.

23

7) Hári Gyula (2005): A létesítménynév-adás történeti rétegei. (18–20. századi létesítménynevek a volt móri járásban). In: Révay Valéria szerk.: Nyelvészeti Tanulmányok. (Simonyi-emlékülés, 2003). Iskolakultúra-könyvek 27. Pécs, Iskolakultúra. 119–141.

8) Havas Péter, Kávéház- és eszpresszónevek Budapesten (1920–1944). Névtani Értesítő 28 (2006): 129–48.

9) Nyirkos István (2008): A földrajzi nevek névalkotásának morfológiai jellemzői. In: Hoffmann István–Tóth Valéria szerk: Helynévtörténeti tanulmányok 3. Debrecen. 153–163.

10) Hári Gyula (2010): Épületnév, építménynév, létesítménynév. Névtani Értesítő 32: 99–116. 11) Hári Gyula 2010. Név és környezet viszonya a létesítménynevekben. (A névrészek

funkcionális-szemantikai jegyeinek tanulságai Mór környéki helynevek alapján). Budapest, Gondolat Kiadó.

12) Kegyes Erika 2011. Markenkommunikation und sprachliche Strategien der Markeninszenierung oder Firmennamen, Firmenbezeichnungen und ihre Rolle in der Kommunikation. Felecan, Oliviu szerk., Numele și numirea. Editura Mega, Cluj-Napoca. 545–553.

13) Ditrói Eszter (2015): Helynévrendszerek modellalapú vizsgálata. (PhD-értekezés). Debrecen.


46. Szubjektív vázlatpontok a szlengkutatás miértjéről. Magyar Nyelvjárások 37 (1999): 293–298. Hivatkozás (1):


47. A magyar fattyúnyelv kutatói. Magyar Nyelvjárások 38 (2000): 251–262. Hivatkozás (3):


2) Fejes László (2014): Magyarázat alma? (Zolnay contra Zolnai). Nyelv és Tudomány, 2014. február 26.

3) nyest.hu (2015): 125 éve született Zolnay Vilmos. Nyelv és Tudomány 2015. január 31. 68. Bugás, bugázik. Magyar Nyelvjárások 41 (2003): 327–334.

Hivatkozás (2): 1) Szabó Edina (2005): A mai magyar börtönszleng (1996–2005). (PhD-értekezés).

Debrecen. 2) Szabó Edina (2008): A magyar börtönszleng szótára. (Szlengkutatás 5. sz.) Kossuth Egyetemi

Kiadó, Debrecen.

72. A veláris Ï a magyarban. Magyar Nyelvjárások 43 (2005): 5–26. Hivatkozás (14):

1) Juhász Dezső (2008): Ómagyar helynévi nyomokon 2. In: Bölcskei Andrea–N. Császi Ildikó: Név és valóság. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest. 169.

2) Siptár, Péter (2009): Morphology or phonology? (The case of Hungarian -ni). In: Marcel den Dikken–Robert M. Vago (szerk.): Approaches to Hungarian 11. (Papers from the 2007 New York Conference). Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. 197–215.

3) Hoffmann István (2010): A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

4) Hegedűs Attila (2010): A jo/ju ~ i váltakozás régi helyneveink tükrében. Helynévtörténeti Tanulmányok 5: 7–15.

5) Szentgyörgyi Rudolf (2010): A tihanyi apátság alapítólevele mint a magyar nyelvtörténeti kutatások forrása. (Doktori disszertáció). Budapest.

6) Durst Péter (2010): A magyar mint idegen nyelv elsajátításának vizsgálata – különös tekintettel a főnévi és igei szótövekre, valamint a határozott tárgyas ragozásra. (Doktori értekezés). Pécs.

7) Szentgyörgyi Rudolf (2011): Egy ómagyar magánhangzó-változásról. Magyar Nyelv 107: 193–198.

24

8) Horváth László (2011): Történeti korpuszvizsgálat a hangrendi illeszkedés köréből. Magyar Nyelvőr 135: 324–339.

9) Siptár Péter (2011): Alakváltozatok, allomorfok, alternációk. Magyar Nyelv 107: 147–160. 10) É. Kiss Katalin–Gerstner Károly–Hegedűs Attila (2013): Fejezetek a magyar nyelv

történetéből. PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Piliscsaba. 11) É. Kiss Katalin–Gerstner Károly–Hegedűs Attila 2013: Kis magyar nyelvtörténet. PPKE

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Piliscsaba. 12) Gugán Katalin 2013. A honfoglalás előtti török–magyar érintkezésekről a Thomason–

Kaufman féle kölcsönzési skála tükrében. In: Agyagási Klára–Hegedűs Attila–É. Kiss Katalin (szerk.): Nyelvelmélet és kontaktológia 2. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. Piliscsaba. 206–226.

13) Siptár Péter–Szentgyörgyi Szilárd 2013. Optimális esszék a magyar fonológiáról. Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém.

14) Rebrus, Péter–Törkenczy, Miklós 2015. Monotonicity and the typology of front/back harmony. Theoretical Linguistics 41/1–2: 1–61.

83. A szlengszótárkészítés műhelytitkaiból. (Megjegyzések legújabb szlengszótárunk margójára). Magyar Nyelvjárások 46 (2008): 71–102.

Hivatkozás (4): 1) Szabó Dávid (2010): Nemsztenderd változatok egy új francia–magyar szótárban. Revue

d’Études Françaises 15: 53–64. 2) Pusztai Ferenc (2010): A szleng a szótárakban. In: Bárdosi Vilmos–Kiss Gábor szerk.:

Szótárak, szólások, nevek vonzásában. (Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére). Budapest, Tinta Könyvkiadó. 171–177.

3) Ammon, Ulrich–Darquennes, Jeroen–Wright, Sue (2010): Sociolinguistica 24. (Fremdsprachen an den Schulen der Europäischen Union). Berlin–New York, De Gruyter. 315.

4) Szabó Dávid (2012): Három fontos szótár (Napjaink francia argószótárai). In: Szabó Dávid–Kis Tamás szerk.: Szleng és lexikográfia. (Szlengkutatás 8. sz.) Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 55–76.

Gyűjteményes kötetben, konferenciakiadványban megjelent tanulmány (id.: 52)

Külföldön idegen nyelven (id.: 3)

63. Angaben zur Geschichte der ungarischen Gaunersprache. In: Aspekte und Ergebnisse der Sondersprachenforschung II. Herausgegeben von Klaus Siewert unter Mitarbeit von Christian Efing. (ISBN 3-447-04573-6, ISSN 1430-0214) Harrassowitz Verlag, Wiesbaden, 2002. 165–178.

Hivatkozás (2): 1) Sociolinguistica 18. Szerk. Ulrich Ammon–Klaus J. Mattheier–Peter H. Nelde. Max

Niemeyer Verlag, Tübingen, 2004. 224. 2) Efing, Christian (2005): Das Lützenhardter Jenisch. (Studien zu einer deutschen

Sondersprache. Mit einem Wörterbuch und Sprachproben auf CD-ROM). Harrassowitz Verlag, Wiesbaden.

86. Hoffmann, Ottó–Kis, Tamás: Wörterverzeichnis der Diebessprache aus Pinkafeld (Ungarn). In: Efing, Christian–Leschber, Corinna Hrsg.: Geheimsprachen in Mittel- und Südosteuropa. (ISBN 978-3-631-59943-3) Peter Lang, Frankfurt am Main–Berlin–Bern–Bruxelles–New York–Oxford–Wien, 2009. 103–126.

Hivatkozás (1): 1) Wolflingseder, Barbara 2013. Dunkle Geschichten aus dem Alten Österreich. Pichler Verlag :

Wien–Graz–Klagenfurt.

25

Külföldön magyar nyelven: (id: 5) 78. Szleng és karnevál. In: Nyelvek és nyelvváltozatok. (Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére).

(ISBN-13 978-973-85142-9-4) Szerk. Benő Attila, Fazakas Emese és Szilágyi N. Sándor. Kolozsvár, 2007. I, 455–464.

Hivatkozás (5): 1) Hegedűs Attila–Tóth László (2010): „Germanizmusok”. (Német eredetű szerkezetek

elfogadása és elutasítása a magyarban). É. Kiss Katalin–Hegedűs Attila szerk.: Nyelvelmélet és kontaktológia. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék–Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba. 239–248.


3) Csányi Erzsébet (2012): A zsargonnyelvi kódválasztás poétikai vonatkozásai a vajdasági magyar farmernadrágos prózában. Hungarológiai Közlemények 2012/1: 85–92.

4) Minorics Tünde (2012): „Ehhez mérem az egész évet”. A mohácsi busók szokásvilága. PhD-értekezés. Pécs.


Magyarországon idegen nyelven (id.: 20)

39. О некоторых вопросах определения сленга в современном венгерском языкознании. In: Nyelv, stílus, irodalom. (Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára). Bańczerowski Janusz, Han Anna, Kassai Ilona, Nyomárkay István közreműködésével szerkesztette Zoltán András. (ISBN 963 463 237 8) Budapest, 1998. 307–14.

Hivatkozás (7): 1) Nagy L. János (2001): Könyv az osztatlan (és oszthatatlan?) filológia professzorának Magyar

Nyelv 97: 505–509. 2) Tóth Szergej (2004): A totalitarizmus szóteremtése. In: Tóth Szergej–Földes Csaba–Fóris

Ágota: Lexikológiai és lexikográfiai látkép: problémák, paradigmák, perspektívák. Szeged. 192–203.


4) Tóth Szergej, Egy totális diktatúra nyelve. In: Hatalom interdiszciplináris megközelítésben. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 2006. 159–82.


6) Кожелупенко, Татьяна Павловна (2009): Сленг как средство субкультурного кодирования в современных американских и русских рэп текстах. (Kandidátusi értekezés). Санкт-Петербург. (177 lap). URL: http://www.dissercat.com/content/sleng-kak-sredstvo-subkulturnogo-kodirovaniya-v-sovremennykh-amerikanskikh-i-russkikh-rep-te#ixzz2F3rkDr4U


74. Is Slang a Linguistic Universal? In: Revue d’Études Françaises 11 (2006): 125–141. Magyar szövege: 75. Nyelvi univerzálé-e a szleng? URL:

http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/tanulmanyok/szluniv_hun.htm)

26

Hivatkozás (13): 1) Virágh Árpád (2009): Fügét kap a papír. (Tőzsdei szleng). NyelvVilág 8: 25–29. 2) Parapatics Andrea (2010): A mai magyar szleng használatának és alakulásának nyelvi és

társadalmi okai. In: Illés-Molnár Márta–Kaló Zsuzsa–Klein Laura–Parapatics Andrea szerk.: Félúton 5. (Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája 2009. április 22–23.) Budapest, L’Harmattan Könyvkiadó és Terjesztő Kft.–ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola. 129–137.


4) Orgoňová, Oľga–Sedláčková, Zuzana (2010): Coolový pokec o slangu teenagerov. In: Šimková, Mária szerk.: Slovo, tvorba, dynamickosť. Bratislava, Veda. 151–162.

5) Zarbaliyeva, Laura (2012): The importance of teaching slang in the class of indonesian as a second language. In: Irmayanti Meliono szerk.: Prosiding. International conference on indonesian studies. Unity, Diversity and Future. Fakultas Ilmu Pengetahuan Budaya, Universitas Indonesia, Bali. 511–528.

6) Gy. Zoltán, Ildikó (2012): The nature of slang: Spoken, creative and transient. In: Boldea, Iulian szerk.: Comunicare, context, interdisciplinaritate. (Studii şi articole). Volumul II. Editura Universităţii „Petru Maior”, Târgu-Mureş. 1010–1015.

7) Parapatics Andrea (2013): Magyarországi középiskolások nyelvi attitűdjei a szlengről. In: Szoták Szilvia−Vargha Fruzsina Sára szerk.: Változó nyelv, nyelvváltozatok, területiség. A VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai. (Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27.) Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság. 269–284.

8) Parapatics Andrea 2013. Fiatalok nyelvi mentalitása és a szleng. (PhD-értekezés). Budapest. 9) Pesti János (2014): A tök jó nyelvi szerkezet előzményeiről. Magyar Nyelvőr 138: 106–110. 10) Parapatics Andrea (2014): A szleng hagyományos funkcióiról a fiatalok szemével.

Iskolakultúra 24/4. (2014. április): 63–76. 11) Győrffy, Erzsébet 2016. Slang Toponyms in Hungary. Survey of Attitudes Among Language

Users. In: Puzey, Guy–Kostanski, Laura szerk.: Names and Naming. People, Places, Perceptions and Power. (Multilingual Matters 163). Bristol–Buffalo–Toronto, Multilingual Matters. 153–161.


13) Мужикова Ольга Николаевна 2016. Концепты цвета в картине мира английского сленга. (Kandidátusi értekezés). Санкт-Петербург.

Magyarországon magyarul (id.: 24)

29. A csoportnevek. In: Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. (Miskolc, 1995. augusztus 28–30.) I–II. Szerk. B. Gergely Piroska és Hajdú Mihály. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 209. sz.) Budapest–Miskolc, 1997. 207–14 = A magyar névtani kutatások legújabb eredményei I–II. Szerk. B. Gergely Piroska és Hajdú Mihály. Budapest–Miskolc, 1997. 207–14.

Hivatkozás (13): 1) Selected Bibliography of the Onomastics of the Uralian Language. Ed. by István Hoffmann.

(Onomastica Uralica 1b). Debrecen–Helsinki, 2001. 2) Bauko János (2001): Ragadványnevek rendszere Izsán. (Systém prezývok v obci Iža). Nitra,

Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre. 3) Fehér Krisztina, A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről. Magyar Nyelvjárások 41

(2003): 155–66. 4) Hajdú Mihály, Általános és magyar névtan. Személynevek. Budapest, 2003.

27

5) Boros Zsuzsanna, Diáknevek a Selmeci Akadémián. In: A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos diákköri közleményei 2. (2001-2002. évi dolgozatok). Szerk. Fazekas Csaba. Miskolc, 2003. 21–36.

6) Fehér Krisztina, Névelméleti alapvetések a magyar ragadványnév-kutatás első korszakában (1872–1957). Névtani Értesítő 26 (2004): 73–89.


8) Bauko János, Diákragadványnév-vizsgálatok magyar–szlovák kétnyelvű környezetben. In: Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. (A 2005. október 20–21-i somorjai konferencia előadásai). Szerk. Vörös Ferenc. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 224. sz. Budapest–Nyitra–Somorja, 2005. 143–52.

9) Bauko János (2007): Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. (Négy szlovákiai magyar település ragadványnévrendszere). (Doktori értekezés). Budapest.

10) Bauko János, Ragadványnév-vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Nyitra–Budapest, 2009. 11) Bauko János (2013): Közösségi ragadványnevek használata a szlovákiai magyark körében. In:

Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs (szerk.): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia — Szeged, 2012. augusztus 30.–szeptember 1. — előadásaiból). Budapest, Gondolat Kiadó. 55–68.

12) Szilágyi-Kósa Anikó 2015. Mai személynevek kutatása. In: Farkas Tamás–Slíz Mariann szerk., Magyar névkutatás a 21. század elején. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság–ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. 145–164.


60. A magyar katonai szleng. In: Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Összeállították az ELTE TFK magyar nyelvtudományi tanszékének tanárai. Szerk. A. Jászó Anna és Bódi Zoltán. Budapest, 2002. 105–113.

Hivatkozás (3): 1) Bencédy József, A szleng és a köznyelv. In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára.

Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Budapest, 2003. 375–9. 2) Sociolinguistica 18. Szerk. Ulrich Ammon–Klaus J. Mattheier–Peter H. Nelde. Max

Niemeyer Verlag, Tübingen, 2004. 224. 3) Bencédy József, A szleng és a köznyelv. In: Bencédy József, Jót s jól! (Válogatott

nyelvművelő írások és műelemzések). Budapest, 2005. 45–9. 61. A hangalaki szóalkotás. In: Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk. Gréczi-

Zsoldos Enikő–Kovács Mária. (A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai 1.) Miskolc, 2002. 104–7.

Hivatkozás (5): 1) Fehér Krisztina, A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről. Magyar Nyelvjárások 41

(2003): 155–66. 2) Fehér Krisztina, Névelméleti alapvetések a magyar ragadványnév-kutatás első korszakában

(1872–1957). Névtani Értesítő 26 (2004): 73–89. 3) Szabó Edina (2005): A mai magyar börtönszleng (1996–2005). (PhD-értekezés).

Debrecen. 4) Szabó Edina (2008): A magyar börtönszleng szótára. (Szlengkutatás 5. sz.) Kossuth Egyetemi

Kiadó, Debrecen. 5) Nagy Zoltán (2012): A szóelvonás a magyar nyelvészeti szakirodalomban. Problémák és

lehetőségek. In: Dávid Ágnes–Jován Katalin (szerk.): „A mi tendenciáink…” (Szakkollégiumi tanulmányok 1. sz.) Debrecen. 2012: 57–65.

28

94. A megbélyegzett szleng. In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs (szerk.): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia — Szeged, 2012. augusztus 30.–szeptember 1. — előadásaiból). Budapest, Gondolat Kiadó. 2013. (ISBN 978 963 693 495 8) 237–252.

Hivatkozás (2): 1) Bátyi Szilvia (2013): Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs (szerk.): Elmélet és

empíria a szociolingvisztikában. Alkalmazott Nyelvtudomány 13/1–2: 183–186. 2) Verécze Viktória (2013): Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs (szerk.), Elmélet

és empíria a szociolingvisztikában. Magyar Nyelvjárások 51: 181–185. 3) Bibliographie/Bibliography/Bibliographie 2013. In: Ammon, Ulrich–Darquennes, Jeroen–

Wright, Sue (szerk.) : Sociolinguistica 2015. Walter de Gruyter. (Sociolinguistica; 29/1.) 207–302.

98. Cigány elemek a magyar börtönszlengben. In: Dobi Edit–Domonkosi Ágnes–Pethő József szerk.: Stílusról, nyelvről – sokszínűen. (Szikasziné Nagy Irma hetvenedik születésnapjára). A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 91. sz. Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 2014. (ISBN 978-963-473-753-7) 177–190.

Hivatkozás (1): 1) Arató Mátyás 2016. A romani és beás eredetű szavak alapkérdései és alapproblémai a magyar

nyelvben. In: Bagyinszki Szilvia–P. Kocsis Réka szerk.: Anyanyelvünk évszázadai 2. (Az ELTE Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelye által szervezett 2015. június 12-i nyelvtörténeti konferencia előadásaiból készült tanulmánykötet). Budapest, ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék.

Ismertetés, recenzió (id.: 2)

Magyarországon magyarul (id.: 2) 25. Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. Magyar Nyelvjárások 31 (1993): 143–149.

Hivatkozás (2): 1) Kiss Jenő, Társadalom és nyelvhasználat. (Szociolingvisztikai alapfogalmak). Budapest,

1996. 24. 2) Kiss Jenő, A magyar szociolingvisztika történetének első szakaszáról. In: Csernicskó István–

Fedinec Csilla–Tarnóczy Mariann–Vančoné Kremmer Ildikó: Utazás a magyar nyelv körül. (Írások Kontra Miklós tiszteletére). Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010. 89–95.

Egyéb publikációk (id.: 74)

Interneten hozzáférhető gyűjtemények, e-publikációk (id.: 47) 26. Magyar szleng. (Tanulmányok, szótárak, könyvek a magyar szleng témaköréből):

http://mnytud.arts.klte.hu/szleng Hivatkozás (5):

1) Internetto zsargon. Gyűjtötte Nyírő András, szerk. Új Péter. Előszó: Parti Nagy Lajos. Budapest, 1997.

2) Nyelvészet és társadalom. Szerk. Tóth Szergej. Szeged, 1999. (CD) 3) Timár György–Fazakas István, Szleng-szó-szedet. Budapest, 2003. 4) Fűköh Borbála–Rung András, Az -esz és az -er végű becézett szóalakokról. (Új morfológiai

jelenségek a magyar nyelvben). Nyelvtudomány 1 (2005): 115–130. 5) Kovács Emese (2013): Rapből a nyelvről, nyelvből az emberről. Szkholion 2013/2: 77–85.

27. A szleng szótárazhatóságának néhány kérdése. Előadás A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusán (A lexikológia és lexikográfia elmélete és módszertana) 1994. augusztus 24-én Egerben. (URL: http://mnytud.arts.klte.hu/cikkek/szotaraz.htm)

Hivatkozás (2): 1) Hoffmann Ottó, Mini-tini-szótár. (A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára). Pécs, 1996.

29

2) Zsupos Gabriella, A debreceni rockzenészek szlengje. In: Anyanyelvünkről anyanyelvünkért. (Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból). Szerk. Balázs Géza és Grétsy László. Budapest, 2000. 201–26

49. Pápay József északi osztják szótárának adatbázisa (a szótár elektronikusan rögzített cédulaanyaga): http://mnytud.arts.klte.hu/papay/ (Debrecen, 2000)

Hivatkozás (1): 1) Kissné Rusvai Julianna, Pápay József kéziratos debreceni hagyatéka. Nyíregyháza, 2010.

57. A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról: http://web.unideb.hu/~tkis Hivatkozás (18):

1) Laihonen, Petteri, Kielisota Unkarissa Kielikello, 2002/2: 8–12. 2) Sándor Klára, Globalizáció, regionalitás és nyelv. Világosság 2002/8–9: 32–37. 3) Balázs Géza (2002): Beszámoló az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának 2001. évi munkájáról.

Magyar Nyelvőr 126: 251–254. 4) Lanstyák István, Helyi „értékes” nyelvváltozatok, „tisztes” idegen szavak, „visszás”

jelentések, „agresszív” rövidítések, „kevercs” nyelv és társaik. (Válogatás a nyelvművelői csacskaságok gazdag tárházából). Fórum Társadalomtudományi Szemle 5 (2003)/4: 69–98, 6 (2004)/1, 51–76.

5) Sándor Klára, Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: A magyar nyelv kézikönyve. Szerk. Kiefer Ferenc és Siptár Péter. Budapest, 2003. 381–409.



8) Zilahi Lajos (2004): „Vita” a nyelvművelésről. Édes Anyanyelvünk 26/5 (2004. december): 3. 9) Balázs Géza, „A magyar nyelv elé mozdításáról…” Vitairat a nyelvművelésért. Budapest,

2005. 68. 10) Balázs Géza, Ellennyelvművelők. Új Horizont 33/2 (2005). 11) Brauch Magda (2006): „Terrorista” nyelvművelők. In: Brauch Magda: Beszélni kell! avagy

használjuk anyanyelvünket. (Nyelvművelő írások). Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat. 81–82.

12) Brauch Magda (2006): Még egyszer a „terrorizmusról”. In: Brauch Magda: Beszélni kell! avagy használjuk anyanyelvünket. (Nyelvművelő írások). Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat. 82–84.

13) Brauch Magda (2006): A nyelvművelés igazi célja. In: Brauch Magda: Beszélni kell! avagy használjuk anyanyelvünket. (Nyelvművelő írások). Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat. 84–85.

14) Mészáros György (2006): Mire jó a nyelvművelés? Iskolakultúra 10: 111–119. 15) Buvári Márta, Nyelvművelés-elmélet. (Érték elvű nyelvművelés). Budapest, 2008. 16) Selmecziné Lois Márta (2010): Az idegen szavak megítélése budapesti főiskolások egy

csoportjában. In: Váradi Tamás szerk.: IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia. Budapest. 124–135.

17) Kontra Miklós–Cseresnyési László (2011): A magyar nyelv halála ( a Parlamentben, 2001-ben és 2011-ben). In: Híres-László Kornélia–Karmacsi Zoltán–Márku Anita szerk.: Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. (A 16. Élőnyelvi Konferencia előadásai). Budapest–Beregszász: Tinta Könyvkiadó–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete. 73–83.

18) Hódi Éva (2014): A vajdasági magyar nyelvművelés jelenlegi helyzete és sajátosságai. In: Berényi János szerk.: Tudástérkép. Vajdasági magyar tudóstalálkozó 2014. Konferenciakötet. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék. 114–118.

66. Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben. (Összefoglaló áttekintés). Előadás a Debreceni Akadémiai Bizottság Nyelvészeti Munkabizottságának „A nyelvtudomány újabb ágainak és irányzatainak bemutatása” c. előadássorozata keretében. Debrecen, 2003. december 3. (URL: http://mnytud.arts.klte.hu//tananyag/nyelvkialak/dab-ea.htm)

30

Hivatkozás (13): 1) Láncz Irén (2005): Volt-e „nagy ugrás”. (A nyelv értelmezése és a nyelv keletkezése az újabb

szemléletek tükrében). Hungarológiai Közlemények 36/2 (új folyam: 11/2): 13–119. 2) Németh Renáta (2007): A XIX. századi nyelvbölcselet és a magyar nyelv szótárának

etimológiai elvei. (PhD-értekezés). Budapest. 3) Fehér Krisztina (2008): Grammatika és hangsorminta. Magyar Nyelvjárások 46: 21–54. 4) Fehér Krisztina (2008): A szó problémája II. Magyar Nyelvjárások 46: 55–70. 5) Nagy Katalin (2011): Navracsics Judit: Egyéni kétnyelvűség. Argumentum 7: 74-79. 6) Fehér Krisztina (2011): A nyelv modularizálódó hálógrammatikája és az alkalmazott

nyelvtudomány. Modern Nyelvoktatás 17/2–3: 87–100. 7) Fehér Krisztina (2011): Útban egy más nyelvészet felé. (Elméleti-módszertani problémák a

20. századi magyar nyelvtudományban). (Doktori értekezés). Debrecen. 8) Fehér Krisztina (2011): A családfamodell és következményei. Magyar Nyeljárások 49: 105–

128. 9) Hanyiszkó Kitti (2012): Egy speciális „ügynökvizsgálatról”. Szkholion 2012/1: 80–84. 10) Fehér Krisztina (2011): Az affinitástól a hálózatokig, avagy a nyelvek filogenezise. Magyar

Nyeljárások 50: 77–105. 11) Reszegi Katalin (2014): Kétnyelvű nyelvelsajátítás és konnekcionizmus. In: Bátyi Szilvia–

Navracsics Judit–Vígh-Szabó Melinda szerk.: Nyelvelsajátítási-, nyelvtanulási- és beszédkutatások. Pszicholingvisztikai tanulmányok 4. Budapest–Veszprém, Gondolat Kiadó–Pannon Egyetem MFTK, 2014. 170–179.

12) Reszegi Katalin (2014): Kétnyelvűség és konnekcionizmus. Argumentum 10: 12–26. 13) Fehér Krisztina 2016. Úton egy más nyelvészet felé. Elméleti-módszertani problémák a 20.

századi magyar nyelvtudományban. Debreceni Egyetemi Kiadó: Debrecen. 79. Szubjektív vázlatpontok egy kis magyarszociolingvisztika-történethez. (Szomorú-igaz

paródia három tételben): http://web.unideb.hu/~tkis/sl/szltort.htm Hivatkozás (2):

1) Molnár Cecilia Sarolta, A nyelvészetről egyes szám első személyben II. BUKSZ 2010/1: 63–66.

2) Németh Miklós (2013): Történeti szociolingvisztika (három évtized mérlege). In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs (szerk.): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. (Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia — Szeged, 2012. augusztus 30.–szeptember 1. — előadásaiból). Budapest, Gondolat Kiadó. 304–323.

88. Alapismeretek a szlengről: http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/szleng.php Hivatkozás (5):

1) Oszlánszki Éva (2010): Érted, hogy mondod? (Nyelvész Józsi: Szlengblog. Ha érted, hogy mondom.) Vörös Postakocsi 4/2: 121–124.


3) Győrffy Erzsébet (2012): A névszociológiai aspektusról a szleng helynevek kapcsán. Helynévtörténeti Tanulmányok 7: 53–60.

4) Győrffy, Erzsébet 2016. Slang Toponyms in Hungary. Survey of Attitudes Among Language Users. In: Puzey, Guy–Kostanski, Laura szerk.: Names and Naming. People, Places, Perceptions and Power. (Multilingual Matters 163). Bristol–Buffalo–Toronto, Multilingual Matters. 153–161.

5) Sándor Klára 2016. Nyelv és társadalom. Budapest, Krónika Nova. 97. Szleng és karnevál: http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/karneval/karneval.htm

Hivatkozás (1): 1) Balogh Mariann (2009): Nevetés, mámor, szabadság. (Karneválok, és ami mögötte van).

TátKontúr 1/6 (2009. február 20.): 8–9. URL: http://tatkontur.elte.hu/site/php/download-pdf.php?id=28.

Napilapokban, folyóiratokban megjelent írások (id.: 18) 70. A szleng fogalmáról. A Hét 2/51–52 (új folyam, 2004. december 16.): 14–15.

Hivatkozás (2):

31


2) Virágh Árpád (2009): Fügét kap a papír. (Tőzsdei szleng). NyelvVilág 8: 25–29. 40. Sittesduma. (Pályázati felhívás börtönnyelv gyűjtésére): Börtön Újság 7/12 (1998. március

20.): 6. Hivatkozás (2):



41. Sittesduma. (Pályázatunk eredményhirdetése): Börtön Újság 7/35 (1998. augusztus 28.): 2. Hivatkozás (2):



56. Kinek kell nyelvtörvény?: HVG 23/46 (2001.november 17.): 61 = Minya Károly, Rendszerváltás — normaváltás. (A magyar nyelvművelés története, elvei és vitái 1989-től napjainkig). Budapest, 2005. 121–122.

Hivatkozás (12): 1) Tóth Gy. László, Szembesítés. Magyar Nemzet 2001. december 8. 2) Kelemen Ábel, HVG Posta. HVG 23/50 (2001. december 15.): 5. 3) Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Szerk. Kontra Miklós. Budapest,

2003. 4) Kontra Miklós, A társadalomtudományi kutatások néhány etikai vonatkozása. Fórum

Társadalomtudományi Szemle 6 (2004)/4: 145–52. 5) Grétsy László (2004): Nyelvművelésünk jelenéről és jövőjéről – három tételben. Édes

Anyanyelvünk 26/2 (2004. április): 6–7. 6) Minya Károly, Rendszerváltás — normaváltás. (A magyar nyelvművelés története, elvei és

vitái 1989-től napjainkig). Budapest, 2005. 7) Balázs Géza, Ellennyelvművelők. Új Horizont 33/2 (2005). 8) Balázs Géza (2005): Nyelvészeti viták az idegenszerűségekről. Magyar Orvosi Nyelv 5/1: 8–

40. 9) Balázs Géza (2006): A nyelvművelés köszöni, jól van! Édes Anyanyelvünk 28/1 (2006.

február): 13. 10) Kemény Gábor (2006): Minya Károly: Rendszerváltás – normaváltás. A magyar

nyelvművelés története, elvei és vitái 1989-től napjainkig. Magyar Nyelvőr 130: 231–238. 11) Kontra Miklós, Hasznos nyelvészet. Somorja, 2010. 12) Kontra Miklós–Cseresnyési László (2011): A magyar nyelv halála ( a Parlamentben, 2001-

ben és 2011-ben). In: Híres-László Kornélia–Karmacsi Zoltán–Márku Anita szerk.: Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban. (A 16. Élőnyelvi Konferencia előadásai). Budapest–Beregszász: Tinta Könyvkiadó–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézete. 73–83.

Kéziratos munkák (id.: 5) 2. Kocsma- és csárdaneveink névtani vizsgálata. Debrecen, 1986. (155 lap). Megtalálható a DE

BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének könyvtárában, jelzete: K 1035. Hivatkozás (5):

1) Hoffmann István (1993): Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen. 2) Hoffmann István (2007): Helynevek nyelvi elemzése. Budapest. 3) Tóth Valéria (2008): Településnevek változástipológiája. Debrecen.

32

4) Bába Barbara szerk. 2015. Hajdú-Bihar megye helynevei 1. A Hajdúböszörményi és a Hajdúhadházi járás helynevei. (A Magyar Névarchívum Kiadványai 35.) Debrecen : Debreceni Egyetemi Kiadó.


Kis Tamással készült interjúk, beszélgetések (id.: 4) 51. Vajna Tamás, „Szleng az, amit a beszélő annak szán”. (Válaszol Kis Tamás szlengkutató,

nyelvész): HVG 23/2 (2001. január 13.): 45–6 Hivatkozás (4):





Debrecen, 2017. szeptember 24.

Documents

Kis Tamás publikációinak ismertetései és idézéseimnytud.arts.unideb.hu/tkis/kist_hivatk.pdf · Szerk. Fóris Ágota–Kárpáti Eszter–Szűcs Tibor. Pécs, 2002. 155–60