KIS DOMOKOS:

"Uram s e g i l j meg m i n k e t , ne hagyj - e l a z mi bujdosásunkban!"

/Szaniszló Zsigmond/

AZ ERDÉLYBŐL MAGYARORSZÁGRA MENEKÜLT BUDDOSÓK ÉLETE A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEDÉN

SZANISZLÓ ZSIGMOND NAPLÓDA ALAPDÁN / 1707 - 1711 /

B E V E Z E T É S

A XX. század történetében hovatovább t r a g i k u s személlyé válik a "menekült", vagy az áttelepitett, a h o n t a l a n , vagy éppenséggel az elűzött ember, - méghozzá egyre nagyobb számban az o l y a n , a k i nem magánosan, hanem egész családjával, vagyonával /ám inkább annak csak r o n c s a i v a l / kényszerül e l h a g y ­n i lakóhelyét. A helyváltoztatásnak sokféle oka l e h e t : a várha­tóan odaérő háború, a " f r o n t " pusztitásai elől való meneküléstől kezdve a p o l i t i k a i magatartás, vagy n e m z e t i hovatartozás m i a t t i elüzetésig. Minden c s o p o r t esetében közös vonás azonban a mene­kültek még sokáig s z o r o s összetartása, ami mögött a közeli v i s z -szatérés reménye áll, - mintahogy közös az őket befogadó ország i g y e k e z e t e i s e tömegek v a l a m i l y e n s z e r v e z e t t formában való ke­zelésére: egyrészt ellátásuk megkönnyítésére, másrészt az őket befogadó lakossághoz való v i s z o n y u k szabályozására, a saját l a ­kosság minél k i s e b b megterhelésére és a h o n t a l a n o k és a b e f o g a ­dóik közötti k o n f l i k t u s o k lehető elkerülésére.

A X V I - X V I I . század magyar története jól i s m e r i a "bujdosó" fogalmát a török elől menekülő tömegektől kezdve a H a b s b u r g - e l ­l e n e s p o l i t i k a i mozgalmak és a velük járó hadmüveletek elől más vidékekre húzódó lakosságig. Kevesebbet tudunk azonban azokról a s z e r v e z e t i formákról, módszerekről, melyek között e nagy tö­megek mozgatása, elhelyezése és eltartása megtörtént. Az utolsó i l y e n , már a X V I I I . század elejére jutó menekülésre a Rákóczi-

szabadságharc viszontagságai adták a k e s e r v e s a l k a l m a t : a Rá­kóczihoz hü c s o p o r t o k a t kényszerítve lakóhelyüknek elhagyáséra.

Az alábbiakban az ekkor hosszabb-rövidebb időre hontalanná vált csoportok közül annak a számszerüsógóben i s legnagyobbnak k i v o n j u k h o n t a l a n u l eltöltött éveit b e m u t a t n i , amely 1707-ben az Erdélybe b e v o n u l t Rabutin v e z e t t e császári csapatok és az o t t helyreálló Habsburg-párti kormányzat elől menekülve hagyta e l szülőföldjét, és melyet a hontalanság éveire a S z a b o l c s - S z a t ­mári táj f o g a d o t t b e . +

X X X

Miután Rákóczi 1705 novemberében a zsibói szorosban v e r e ­séget sz e n v e d e t t s a császári csapatok visszafoglalták Erdélyt, a Rákóczi mellé állt s most a megtorlástól fólŐ erdélyi nemes­ség egy része innen Moldvába, Havasföldr ós Magyarországra me­nekült .

Emlékirataiban Rákóczi az 1705 évről i r v a az erdélyi bujdo­sókról i s megemlékezik: "Visszavonulósom után meglepődtem, mi­ly e n sok erdélyi főúr és nemes követett családjával együtt azo­kon kivül, a k i k Moldvába ós Havasalföldre menekültek. Lakással ós élelemmel k e l l e t t őket ellátni. Megszámláltattam őket, ösz-szesen tizenkétezer lélek v o l t . Ragaszkodásuk meghatott, de a háború szempontjából nagyobb részben fölösleges fogyasztók v o l ­t a k , és mind a népet terhelték. Még mindig birtokomban v o l t a k a fejedelemséghez tartozó magyarországi megyék, oda szállásoltam őket". 1

Az Erdélyben maradt rendek egy része a segesvóri orszóg-2

gyűlésen 1705. dec. 15-ón hűséget esküdött I . Józsefnek. Ugyanakkor a Magyarországra menekült erdélyi rendek 1706. már­c i u s 8 - 20. között a h u s z t i országgyűlésen szövetséget kötöttek a magyarországi rendek konföderációjával.^

A tanulmányunk fő forrásából, Szaniszlónak Torma Károly által 1891-ben k i a d o t t naplójából v e t t idézetekre, utalásokra nem kü lön j e g y z e t b e n , hanem esetenként a vonatkozó szöveg után záró­j e l b e n i r o t t lapszámmal u t a l u n k . Minden más felhasznált i r o d a ­lomra, névmagyarázatra s t b . a tanulmányunk végére i l l e s z t e t t j e g y z e t e k b e n h i v a t k o z u n k .

Az 1706/7 évi tél s i k e r e s kuruc h a r c a i után az ország l e g ­nagyobb része - így Erdély i s - Rákóczi kezére került, a mene­kültek hazatérhettek. A f e j e d e l e m 1707 áprilisában Erdélybe vo­n u l t , s ekkor i r t a naplójában Szaniszló Zsigmond, "a mozgalom e g y i k legkitartóbb híve" 4: " I I . Rákóczi Ferenc f e j e d e l e m bejövén Magyarországból, az nemes ország gyülé Marus-Vásárhelyt -április 5-ón - nagy solemnitással /ünnepséggel/ inauguráltatik / b e i k t a t t a t i k / ő felsége, k i t i s az Úristen f e j e d e l m i székiben megerősítsen és mind nemzetünknek ódesattyát világ csudájára ellenségin győzedelmessé t e g y e , ós óltala annak kevélységét megalázza, fiuról-fiura bol d o g országlással áldja meg!" / l 2 l . 1./*

1707 őszén, Rákóczi e l l e n küldött császári sereg élén Rabutin bevonult Erdélybe, "az erdélyi nemesség döntő többsége ismét - ós most már végérvényesen - a császár hüségó-

6 re tért." A k i k még akkor i s megmaradtak Rákóczi hűségén, E r ­délyből Magyarországra menekültek. Ekkor már némi "hagyományai" v o l t a k a bujdosásnak.

Felhasznált forrásom Szaniszló Zsigmond naplója, melynek elemzésével f o g l a l k o z n i kivánok. Forrásértékét növeli, hogy az Erdélyből 1707 őszén Magyarországra menekült erdélyiek életét, hétköznapjait, a bujdo.só életformát s z i n t e egyedülállóan örökí­t i meg.

A naplónak legnagyobb értéke ez a bepillantás a bujdosók különös életformájába, ennek szervezetébe, a természetes élet­formájukból kizökkent emberek k o n f l i k t u s a i b a .

Szaniszló naplójának elemzését a tovóbbiakban ezeknek a kérdéseknek jobb megismerése érdekében végezzük.

Annál i s inkább jól értesült és megbízható forrás S z a n i s z ­ló naplója, mert irója - k i a századfordulón k a p o t t Lipóttól nemességet - f o n t o s közéleti tisztségeket töltött be. /Torda megyei főbiró, a szabadságharcban 1705-ben " f e g y v e r m e s t e r " , s t b . / M i n t i l y e n n e k , bő lehetősége n y i l t b e t e k i n t e n i e a megyei, a nemesi, sőt a főúri életbe i s , s már korén f e l f i g y e l v e a s z a ­badságharc ügyére, Rákóczinak hü követője, sőt rajongója v o l t . Majd a bujdosás éveiben i s f o n t o s s z e r e p e t játszott. Ez a tájé­kozottsága, jól értesültsóge végig érezhető naplójában.

Szaniszló Zsigmond életét, felfogását, beállítottságát részletesebben az I . Függelékben ismertetjük.

A napló a bujdosásra vonatkozó részét a következő f e j e ­z e t e k r e o s z t v a mutatjuk be:

1/ Letelepités. a/ Telepitési h e l y e k kijelölése, továbhtelepitése;

szállás. b/ Ellátás: az élelmezés, állattartás p.

2/ Gazdálkodás. Ez részben az ellátásból következik, mi­v e l a hiányok pótlására, a megélhetés javitására vált szüksé­gessé a bujdosók gazdálkodása, kereskedése.

3/ Szervezés, összefogás. I t t a mustrák, országgyűlések, bujdosógyülések, vármegyegyülések és egyéb tárgyalások, megbe­szélések ismertetése kap h e l y e t .

4/ K o n f l i k t u s o k . G y a k o r l a t i l a g az előbb f e l s o r o l t f e j e z e ­tek mindegyikében s z e r e p e l n e k ellentétek, melyeket i t t f o g l a ­lunk össze. A b a j t csak növelték a kedvezőtlen természeti v i ­szonyok, majd e z t betetőzte a p e s t i s .

A Szaniszló naplóján kivül felhasznált vonatkozó i r o d a ­lom Szaniszló állításait támasztja alá, vagy a z t egészíti k i .

1. A LETELEPÍTÉS

a/ Telepitési helyek kijelölése, továbbtelepitése : szállás

A császári csapatok elől az Erdélyből Magyarországra me­nekülők 1707 szeptember végén i n d u l t a k b u j d o s n i . így Szaniszló 1707. szeptember 23-án i n d u l t e l Komjátszegről 18-ad magával, 32 ökörrel, 8 lóval, több mint száz j u h v a l . /122. 1./

Nagyrészt á Szamos mentén h a l a d v a többezer menekült árasz­t o t t a e l október végén Szatmár megye déli részét. A szatmár me­g y e i főispánnak. Károlyi Sándornak sürgősen intézkednie k e l l e t t i d e i g l e n e s elszállásolásukról. Szaniszló p l . Sólyiba került. /124. 1./ /Térképmelléklet!/

A bujdosók egyénenként, v a g y i s családonként egy-egy ház­hoz, családhoz szálltak. Előfordult, hogy egy l a k a t l a n , e s e t ­l e g r o s s z állapotban lévő házat k e l l e t t lakhatóvá t e n n i . Sályi-

bari - i r j a Szaniszló - egy Ele k György nevü emberhez szállt, de " f e l e s cselódi lóvén" nem maradhatott o t t . Három na p i g só-to r b a n l a k o t t cselédeivel, majd "gazdám sütő-házából egy küs, takarékos házat csináltattam, melyben b e l e i s költöztem.,,

/125. 1./ Nem s o k k a l később, novemberben, Rákóczi már u t a s i t o t t a

Károlyit, hogy "... Kegyelmed Tiszántúl, Bereg, Ugocsa ós S z a t ­már megyékben tegyen o l y a n dispositiót, hogy személyekhez képest /amennyiben a mostani haza szükségei enge d i k / l e h e s s e n s u b s i s t e n -

7 tiójok". /fönntartásuk/

Ennek értelmében mór decemberben megtörtént széttelepltó-sük, a Tordáról menekültek p l . jórészt S z a b o l c s megyébe kerül­t e k , a K o l o z s megyeiek Szatmórban maradtak. - Szaniszló Mondók­r a került, a h o l - i r j a - "szállottam Ouhász István özvegye házá­hoz", s az özvegy a sütőházba költözött. /126. 1./

1708 júniusában Károlyi intézkedett a bujdosók összeírásá­ról. Számukat k e l l e t t megállapítani, hogy a további telepítési megoldásokról ós ellátásról t u d j o n intézkedni.

Megb i z t a b i z a l m i emberét és gazdasági szakértőjét, Eötvös g

Miklóst ennek elvégzésére. Az összeírást a megyékben a bujdo­sók egy-egy megbízottja - S z a b o l c s b a n Szaniszló -, s Eötvös e g y i k megbízott embere végezte. Ennek eredményeképpen t e l e p i ­tették tovább ós látták e l a bujdosókat. - így ez óv közepén Szaniszló Bezdódre költözött. /137. 1./

Reménysugár v o l t mindenki számára, amikor Rákóczi 1708 nyarán Károlyi Sándort 18.000 főnyi h a d s e r e g g e l Erdély v i s s z a -

q foglalására küldte. Már o l y a n h i r e k k e l t e k szárnyra, hogy a közeli hazatérés reményében - Károlyi győzelmét remélve - a bujdosóknak Szatmárban k e l l gyülekezniük. /140. 1./ Azonban a remény nem t a r t o t t sokéig, mert bár Károlyi Szászsebesig nyo­mult előre, nyílt csatába nem bocsátkozott s 6 h e t i Erdélyben tartózkodás után a trencséni csatavesztés hírére /1708. aug. 3./ k i v o n u l t Erdélyből. 1 0

M i v e l világossá vált, hogy hosszabb időre k e l l berendez­kedniük, i g y az 1708 decemberi sárospataki országgyűlésen - a beado t t összeírások és kórelmek alapjón - Rákóczi a bujdosók telepítésének kérdésével i s f o g l a l k o z o t t .

A telepitósek, i l l e t v e áttelepítések főbb s z e m p o n t j a i a

forrós és a felhasznált i r o d a l o m alapján: - o l y a n megyékbe történjék a telepités, amelyek eddig a hadak

vonulásától v i s z o n y l a g keveset szenvedtek; - nagy lakosságú és v i s z o n y l a g jól termő vidékek leg y e n e k ; - gondosan összhangban legyenek a katonasóg telepitósével; - minél távolabb legyenek a h a r c i cselekmények helyétől; - ugyanabban a megyében i s vóltoztassák a menekültek e l h e l y e ­

zését a szállásadó f a l u k t e r h e i n e k megosztása érdekében.

A f e n t i e k lényeges végrehajtását i g a z o l j a , hogy:

m i v e l S z a b o l c s ós Szatmár megye v i s z o n y l a g keveset szenve­d e t t a katonaság vonulásától ós népes megyék v o l t a k , - Veres Miklós s z e r i n t 100-110 e z e r r e tehető jobbágyainak száma -jelentős számú menekültet t e l e p i t e t t e k i d e . Az 1708. július 2 8 - i s z a b o l c s m e g y e i összeirás s z e r i n t "72 f a l u b a n - a megyé­ben akko r 96 l a k o t t h e l y v o l t - 148 család v o l t elszállásol­va 783 t a g g a l , ebből 12 éven a l u l , a csecsemőket i s beszámít­va 199 lélek v o l t " . 1 1 /Sajnos e d d i g egyedül S z a b o l c s megyéről rendelkezünk megbizható a d a t o k k a l . /

- nem s o k k a l az országgyűlés után 1709. január 5-én Tason, a vármegyegyülésen "... f o g t a k az erdélyi bujdosók dislocatiójá-hoz" s "minket az Tisza-szugulyról /zugolyról/ k i i r t a k , he­lyünkbe katonákat a t t a k ..." /144. 1./ i r j a Szaniszló; őt Ma­dara /Nyirmada/ irták. Keserűen j e g y e z t e f e l Madara költözve, hogy o t t semmi előkészületet nem talált, s ezért "t a p o g a t t a k ós kószitettek egy p u s z t a hozat Küs-Madán és éczakára b e l e ­mentem". /146. 1./

- a Torda vármegyeieknek a z t a részét, mely korábban Zemplén­ben v o l t , - 1707. dec. táján "visszaatték S z a b o l c s b a n " . /162. 1./

- 1710 év közepén a még S z a b o l c s megyében lévő bujdosókat Szatmár megyébe telepítették, mert helyükre a fe j e d e l e m ka-

12 t o n a i a l a k u l a t a i és a f r a n c i a csapatok kerültek;

- S z a b o l c s megyén belül p l . Szaniszlót két év a l a t t /1708-9/ Mondókról Bezdédre, innen Madara, majd Pátrohára telepítet­ték.

Az 1709. július 3 1 - i agárdi gyűlésen résztvevő bujdosók egy része Rákóczi dominiumába - a napló s z e r i n t "Kiróly-Darócz-ra és körül való f a l u k b a n " /Szatmár megye/ irattá magát. Egy részük a k a t o n a i szolgálatot i s vállalta. De később k i j e l e n t e t ­ték, hogy csak családjuk és cselédeik t e l j e s ellátása m e l l e t t hajlandók erre. /155. 1./ I t t k e l l megjegyeznünk a z t , hogy nem találni a naplóban o l y a n bejegyzést, hogy v a l a k i a bujdosó ne­mesek közül k a t o n a i szolgálatot t e l j e s i t e t t v o l n a , /v.ö. 3. f e ­j e z e t t e l / 1 3

Nyilvánvalóan az egyre kedvezőtlenebbre forduló k a t o n a i h e l y z e t m i a t t - 1709 szeptemberében az egész Dunántúl a csá­száriak kezére került; Igló i s e l v e s z e t t és a császári ssregek száma a Szepességben megnövekedett - a h u s z t i országgyűlésen 1709. október 26-án a letelepítés terén ismét r e n d e l k e z t e k . "Da-termináltatott / e l r e n d e l t e t e t t / , hogy minden bujdosók Máramaros-ban, Ugocsa- és Szatmárvármegyében dislocáltassanak /szétosztas­sanak/. Máramarosban p e n i g k e l l jőni 2500 személynek, az többi az más két megyében disponáltatott" / r e n d e l t e t e t t / . /160. 1./

Ha egy megyében 2500-at t e l e p i t e t t e k , akkor a másik kettő­ben szintén e n n y i v e l számolhatunk? Ez nem tűnik valószinünek, m i v e l i l y e n jelentős nagyságú számot Szaniszló i s e m i i t e t t v o l ­n a. A valószinü az, hogy a másik két megyébe a megyénkénti 2500 csak kevesebbet o s z t o t t a k szót.

Szaniszlóék i s , azaz a t o r d a i a k , l a j s t r o m o t , jegyzéket / r e g i s t r u m o t / készítettek: "az Máramarosban lévőkkel együtt megyén Torda vármegye ad personas 486, az k i k n e k quartólyt k e l l a d n i " . /160. I . / 1 4

A h u s z t i gyűlés határozatának végrehajtása 1710 első felé­ben nyilvánvalóan megtörtént, mert Szaniszlót i s - k i már ekkor a t o r d a i bujdosók i n s p e k t o r a - akko r telepitették Matócsra. /170., 172. 1./

1710 novemberében a szabadságharc az ország északkeleti megyéibe s z o r u l t v i s s z a . így az erdélyi menekülteket i s i g y e ­k e z t e k tovóbb t e l e p i t e n i . " H a l l o t t u k , hogy minket bujdosókat Máramarosban adnak erdóliekül", i r j a november 19-én. /178. 1./

A h i r i g a z v o l t , s Szaniszló ós a t o r d a i a k 1711 januárjá­ban /5-én/ i n d u l t a k Máramaros megyébe, uj szállásukra. /179. 1./ Szóbakerült a bujdosók egy részének Moldvába való áttelepítése

i s : 1711. január 18-án a Móramarosba küldött követeik a z z a l a h i r r e l tértek v i s s z a , hogy o t t többet nem fogadnak be, "hanem az k i k Moldvára általmennek, azoknak helyében" befogadják őket /179. 1./ A/nagy zavarodásnak, i g y mondták " B a r c s a i Ábrahóm

15 uram v o l t az oka". M i v e l főcommisszárius v o l t , n e k i k e l l e t t v o l n a "az már régen beadott l i s t a s z e r i n t az dislocatiót té­t e t n i ..." /180. 1./

A t o r d a i menekültek három hetes téli vándorlás után v i s z -s z a f o r d u l t a k és a bujdosás végéig Szatmár megyében v o l t a k , Sza niszlóék 1711. január 26-tól Sonkádon. /180. 1./ - Április 16-án innen i n d u l t a k haza Erdélybe. /184. 1./

/Áttekintésül: Szaniszló letelepítési h e l y e i ós i d e j e i a Ifi

j e g y z e t b e n , ° i l l e t v e a térképmellékleten./

b/ Ellátás. A bujdosók ellátása hasonlóan történt, mint a katonáké.

I g a z , hogy a hadellátásra részben a fiskális és l e f o g l a l t l a ­banc b i r t o k o k készleteit fordították, de i g y i s jelentős t e h e r nehezedett a kuruc kézen lévő vármegyékre. A terhek nagyobb ró

17 szót és Máramaros v i s e l t e .

Hadellátás szempontjából az országot több kerületre osz­tották,, a tiszántúli vármegyék azonban s z i n t e t e l j e s e n önálló kerületet képeztek, melynek vezetője 1706 októberétől Eötvös Miklós v o l t . l 8

Igy érthető, hogy az i t t letelepített erdélyi bujdosók ellátásiéval i s ő f o g l a l k o z o t t . Szaniszlóók i s szóllás, ellátás restanciák ügyében többször felkeresték a "districtuális / k i ­küldött/ fő-commissáriust", Eötvös Miklóst. /138, 139, 153, 163, 169, 175. 1./

Az ellátás, gabona, hus, takarmányadagok megszabása, k i ­rovása a vármegyegyülóseken dőlt e l . A menekültek számára ha-

19 vonta 20 f o n t hus ós két mérő r o z s v o l t a kiszabós. Takarmány vonatkozásában téli időben "négy ökörre egy szekér széna, egy szekér s z a l m a ; egy lóra egy szekér széna, abrak nól kül, d i s p o n a l t a t o t t / e l r e n d e l t e t e t t / " /144. 1./ havonta.

A máramarosi sóaknákból származó só egyharmadét a bujdo­sók ellótására biztositottók. A nagymennyiségű só tulnyomó-

részben az állatok ellátósára k e l l e t t . Természetesen az egyre növekvő nehézségek m i a t t különböző

gyűléseken csökkentették az adagokat. így: - az 1709. január 15-én Kórószban t a r t o t t vórmegyegyülésen "az

húst sokaknak igen megkevesitették; az kinek rüdeg marhója találtatott, menstruatim /havonként/ 12 font húsra i r t a k egy személyt; az kinek 15 vagy többecske, semmi húst nem adnak; az h u s b e l i egész portió, az kinek adnak, egy h o l n a p r a l i b r . " 2 0 / 1 4 5 . 1./

- a h u s z t i országgyűlésen /1709. o k t . 26./ "Az marhák dolga i s m e g s z o r i t a t o t t , ugy, hogy az k i n e k akármennyi vonóökrei van­nak, csak 16 interteneálnak /látnak e l / ; az k i k n e k C9ak 16 ökre van, ebből 14-g y e t ; 14-ből 12; 12-ből 10; az kinek 10 ökre van 8; az ki n e k 8, abból 6 - t o t , az hat numerus megma­ra d " . /160. 1./

S z i n t e meglepőek egy régi nehéz kornak ezen l o g i k u s , szín r

te korszerű intézkedései. De a korlátozások m e l l e t t sem tudtak a megyék a kivetésnek

e l e g e t t e n n i , s a bujdosók méltányolták a nehéz h e l y z e t e t p l . ; - az 1709. évi június 1 1 - i b e r k e s z i gyűlésen "... a l k u t t u n k meg

az vármegyével az restanirlák végett, hogy t u d n i i l l i k r i v e l az gabona i g e n szük, az r e s t a n s gabonának harmadát elengedtük, harmadát húsul vagy marhával f i z e t i k , harmadát p e d i g i n rtatu-r a ; az r e s t a n s húsnak i s negyed részit elengettük". /152. 1.,/

- Zemplén megye 1709 a u g u s z t u s i gyűlésén "... látják mindnyájan az n. vármegye nagy pusztulását ós gabona szüklt, majd éhen-hálásra jutását, ezért az h o l ros találtatik, r o s t adjanak, az h o l r o s n i n c s e n , árpát". /154-155. 1./

Természetes a h e l y i l a k o s o k nehéz s o r a , h i s z e n mór 1707-1708 előtt i s a katonák elszállásolásával és ellátásával i s tóog v o l t a k t e r h e l v e a bujdosókon kivül. Rákóczi Emlékirataiban ír­j a , hogy "a hóboru ke z d e t e óta a nép ingyen ós Önként szállít

20 élelmiszert..."

A bujdosók ellátásának biztosítására a vármegyegyülóseken f a l v a k a t jelöltek k i /assignáltak/. Szaniszló végigjárta a neki kirótt f a l u k a t , "de semmi reménységem n i n c s e n , - i r j a - hogy

adhassanak, m i v e l magoknak i s n i n c s e n gabonájok", /155. 1./ Ezt Várdáról i r t a , de hasonlóan i r t Szentesről; " p u s z t a , em­ber nélkül". /152. 1./

Még a Nagyenyedről menekült országos hirü p r o f e s s z o r , Pá­p a i Páriz Ferenc i s hasonló gondokkal küzdött, keserűen j e g y e z -

2 l ve meg, hogy amit befogadóik adt a k , a z t i s "sok átokkal adták".

A nehéz időkben ezért i s váltak gyakoribbakká a vármegye-gyűlések. I t t i s s o k s z o r szó e s i k a hadakról, ami szintén be­folyásolta a vármegyék amúgy i s ingadozó 03 kevéssé megbizható döntéseit.

Ezt i g a z o l j a többek között az 1709. aug. 2 2 - i karászi gyű­lés, a h o l i s elég restantiájuk v o l t " T r i t i c i q uartae /buzanegyed/ 2124, c a r n i s /hús/ l i b r . 25,947". A vármegye kötelezte magát a fizetésre, mire a bujdosók előre nyugtát adtak az átvételről. "Megválik, mint praestálják". / t e l j e s i t i k / . "Ha csak ugy, mint e d d i g , oda v e s z t i I s t e n " . /156. 1./ Ezek v o l t a k az un. computu-sok=elszámolások.

Az ellátás problémája az egész bujdosás a l a t t végigkisér-t e t t , s egyre akadozóbb l e t t . Innen-onnan i g y e k e z t e k pótolni a hiányt. Szaniszló i s p l . emberét, Almásit küldte a T i s z a mellé, Lökre és Ladányba, hátha "... v a l a m i gabonát vájhatna r a j t o k " . /169. 1./

Min d e n k i ugy próbált b o l d o g u l n i , ahogy t u d o t t . A nehéz körülmények szükségessé tették a magánúton való kereskedést és a gazdálkodást.

2. A GAZDÁLKODÁS

Az erdélyi menekültek gazdálkodására, a természet adta l e ­hetőségek kiaknázására Rákóczi már 1707. november 8-án Károlyi­hoz i g y i r t levelében; "Minthogy pedig f e l e s barom i s vagyon ve-l e k , k i k n e k i s tartások az szegénységnek súlyosan esnék: ahhoz képest azok iránt i s o l y rendelést tegyen Kegyelmed, hogy a h o l a táján való helységek barmainak s gulyáinak vagyon a mezőn kö­zönséges legeltetések, azoknak i s a s s z e r i n t l e h e s s e n accomoda-

22 tiójok" /ellátásuk/. A szabályozás igen szükséges v o l t , h i ­szen a jövevények állatai i s a h e l y b e l i e k legelőjét terhelték,

azoknak állattartását korlátozva. A legtöbb erdélyi bujdosónak, i g y Szaniszlónak i s , s z i n ­

te minden magával v i t t vagyonát az állatok tették k i . 1707 vé­gén i r j a , hogy 32 vonóökrét szétosztotta a mándokiaknak e l t a r ­tásra, 8 l o v a - melyből később ötöt e l l o p t a k , s végül 90 ezüst kártérítést k a p o t t értük - szállásán maradt, több mint 100 j u ­hát a határban őriztette.

Az időjárás az állatok tartásában sokat számitott. Enyhe időben a marhák, a "rüdegmarhák" télen i s a mezőre jártak, i g y pótolva a hiányos ellátást. /131. 1./

Az 1708. május 2 5 - i bejegyzésből kiderül, - Torma K o r o l y által a bujdosás időszakára vonatkozóan k i h a g y o t t részeket /100 s o r t / megnézve az e r e d e t i kéziratban - hogy mennyi juha v o l t : "... l e s z e n fejtős j u h n r o . 158. Demeter a t t a t a v a l y két j u h v a l fejős j u h nro." 1 6 0 " . 2 3

Szintén ebben az évben, november 2-án ismét szómbaveszi j u h a i t : "... van juh berbécsei együtt n r o . 1 8 9 " . 2 4 A sok állat ellátása, elszállásolása komoly gondot o k o z o t t . /146. 1./ 1709-ben p l . , februárban "az szénának szül v o l t a m i a t t " több mint 50 huha p u s z t u l t e l . /147. 1./

A z t , hogy Szaniszló - és nyilván a többi erdélyinek j e ­lentős része - mennyire k e d v e l t e a juhtenyésztést 03 fo.itos gazdálkodási ós üzleti lehetőséget lótott benne, kitűnik abból i s , hogy a juhok számbavételeit m i l y e n nagy gonddal j e g y e z t e f e l naplójába. 2 5

Évente két a l k a l o m m a l , óprilisban vagy májusban ós novem­berben v e t t e számba j u h a i t , mint a többi bejegyzéséből i s k i ­derül. 2 6

Feltehető, hogy a többi bujdosó nemes állatállományának jelentős része szintén juhokból állt. Szívesen cserélték ök-

27 r e i k e t , t e h e n e i k e t j u h o k r a .

Valószínű, hogy a juhok felértékelődéséhez az i s hozzájá­r u l t , hogy nem találunk velük k a p c s o l a t b a n o l y a n megkötéseket, korlátozásokat, - p l . husadag - mint az ökrök esetén.

Még 1711. f e b r . 8-án s z i n t e büszkén i r t a Szaniszló: "né-28

kem van szénám juhom kecskével n r o . 177.," a hónap végén már szomorúan p a n a s z o l t a , hogy az i s s z o n y a t o s hó m i a t t és m i v e l a katonók "az f a l u b a n az szénát elhordták, ... juhaimból most

k e l l egészen k i p u s z t u l n o m . " /182. 1./ Látható, hogy a bujdosók e g y i k l e g f o n t o s a b b gazdálkodási

formája az állatok tartása v o l t . Ezekből éltek, az állatok gyapját, bőrét, a s a j t o t s t b . a vósárra vitték csereeszköznek, hogy azért gabonát, buzót, r o z s t , az ellátóknak takarmányt és sót 8tb« s z e r e z z e n e k .

A bujdosók életében tehót egyre jobban fellendült a c s e r e ­kereskedelem. I g y próbálták kiküszöbölni a pónzhiónyt, i l l e t v e

29 a r o s s z pénzt, a róz libertást. Gyakran mennek a vásárba, a '•söködalomba" szűröket v e n n i /150. 1./, az állattartáshoz nél­külözhetetlen, de Jó csereeszköznek i s számitó kősót vásárol-

30 r,i»" ©zalohnát, /147. 1./ szappant, ruhaanyagot, bőrt; az ál­lato k n a k . szónót-szalmót b e s z e r e z n i s t b . Természetesen az álla­t o k k a l i s k e r e s k e d t e k . 3 1

Találóan i r t a Rákóczi; "a nép nagy b a j a a z , hogy a k e r e s -kédelem és az áruk hiánya m i a t t nem tud pénzhez j u t n i , m i v e l mindönki a saját termékéből é l " . 3 2

Ii Bármekkora t e r h e t j e l e n t e t t e k i s az erdélyi menekültek a megyének, az v i s z o n t feltételezhető, hogy a magukkal h o z o t t ól-l a t o k k a l ós egyéb értékeikkel, továbbá adás-vételeikkel kapcso­l a t o s sok sürgölődósükkel a c s e r e k e r e s k e d e l m e t fellendítették. Jellemző, hogy a napló m i l y e n Jelentős részében i r t Szaniszló a vásárokról, adás-vételekről.

•

3. SZERVEZÉS, ÖSSZEFOGÁS '•

A menekültek ellátása Jelentős t e r h e t j e l e n t e t t Rákóczi számára. Ugyanakkor b i z o n y o s mórtékig nyilván számított a r r a i s , hogy mozgalma támaszai l e h e t n e k : - egyrészt k a t o n a i szempontból, h i s z e n p l . S z a b o l c s megyében

az 1705. évi mustra s z e r i n t 283 hadköteles neme3 családot Ír­tak össze, ugyanakkor a megyébe menekült h i v e i között az 1708-as Összeírás s z e r i n t 146 katonaképes személy v o l t . * * 3

- másrészt p o l i t i k a i szempontból: a bujdosó nemesek Erdély e s e t l e g e s visszaszerzésekor nyilván Rákóczi f e j e d e l e m táma­s z a i l e t t e k v o l n a . Mint Erdély f e j e d e l m e , i g y e k e z e t t megőriz­n i tekintélyét, hatalmát.

Részben ennek érdekében rendelték e l a mustrákat, gyűlése­k e t , vármegyegyülóseket a bujdosók vonatkozásában i s ,

A gyűléseknek, mustráknak a közvetlen célja a menekültek szervezése, összefogása v o l t . Ezáltal i g y e k e z t e k a bujdosókat s z e r v e z e t t e n letelepíteni ós lótszómukat felmérni. A nehezedő körülmények ellenére i g y e k e z t e k m e g t a r t a n i őket Rákóczi hűségén. Ezért t a r t o t t a k szónoklatokat ós ezért f o g l a l k o z o t t - főleg az 1708-as évben - maga a f e j e d e l e m i s az üggyel, néha személyesen megjelenve a mustrán, gyűlésen. A mustrákkal, és főleg a gyako­r i b b gyűlésekkel a menekültek némi ellenőrzés aló kerültek, ami megóvta ezóltal az embereket a demoralizólódés veszélyétől. Ig y e k e z t e k állandóan készenlétben t a r t a n i és megfelelően tájé­k o z t a t n i a bujdosókat, - részben a vármegyéken keresztül ós a Nagykárolyba / s t b . h e l y e k r e / r e n d e l t követek révén - az e s e t l e ­ges h a d i h e l y z e t n e k megfelelően az áttelepítésre, i l l e t v e h a z ate-lepitósre. Mint már láttuk, a telepités, ellátás részletkérdé­s e i ós más ügyes-bajos dolgok orvoslása a vármegyegyülósoken ment végbe. - Mindezeket jól nyomon köve Szaniszló napló­jából.

A novemberi i d e i g l e n e s elszóllásolásuk után 1707. december 29-ón őfelsége parancsolatából "minden erdélyi embernek Tásnád-r a " k e l l menni, "az h o l o t t ő felsége i s compareálni / m e g j e l e n n i / , a k a r " . /126. 1./ - Majd 1708. Január 17-ón Károlyi Séndcr kez­d e t t a mustrához Gencsen. /127. 1./ Először Arahyosszók müstról-t a t o t t , "számosan v o l t a k " - i r j a Szaniszló; Fejérből /Alsó-Fejér vm/ ós Küküllőből ketten-hárman, "Torda-vármegyóből f e l e s e n " , "Kolosból s e n k i ; Dobokából kevesen; Hunyadvármegyéből egynéhá­nyan..." /127. 1./

Másnap - január 18-án - az elmaradt tordavármegyeioket i a megmustrálták. "Tordavármegyóből többen mustráltunk, mint az hat vármegyék". /127. 1./

Februárban ismét gyűlésük v o l t a nemes erdélyi vármegyék­nek Károlyban, "ő Felsége parancsolatjából". Az 1708. február 6 - i károlyi gyűlésen Rákóczi i s j e l e n v o l t . 3 4 Ott v o l t Károlyi

te és Vay Adóm i s ; az erdélyiek rószéről T e l e k i Mihály, Kemény Simon,- 5' Csáki István és Csáky László.

Rákóczi beszédében "kegyelmesen v e s z i ... az Erdélyből k i ­búj d o s o t t nemossóg ő Felségéhez megmutatott hűségét". De ugyanak-

kor megdorgálja a " k i b u j d o s o t t nemes vármegyék szófogadatlan-ságát", mert nem j e l e n t e k meg t e l j e s számmal a gyűlésen és mustrán, Majd i g y f o l y t a t j a Szaniszló feljegyzése a beszédről: "... országuríkban való mostani bemenetelét az ellenségnek s e n k i erőtlenségünknek nem t u l a j d o n i t h a t j a móltón, m i v e l ő Felsége ha­dakat bőségesen küldött v o l t , hanem némely m a g a e l h i t t embernek tudatlanságának /értvén ezen generális P e k r i Lőrincz uramat/", ,/i28. 1./ /v.ö. függelékkel és a 72. j e g y z e t t e l / .

Ebből á részből világosan kiderül, hogy Rákóczi i g y e k s z i k Megőrizni a hozzá hü embereket a szabadságharcban ós benne való biro d a l m u k b a n . Félig-meddig védőbeszédet mond, de egyúttal f e ­lelőségre v o n j a az erdélyi r e n d e k e t . Miután Rákóczi kijött E r ­délyből *'az marus-vásárhelyi gyűlésben emanált /kibocsátott/ oriüzég-articulusiból /törvénycikk/" világosan kiderül, "mely nagy munkás v o l t ő Felsége" az erdélyi dolgok orvoslásában, de nzen " a r t i c u l u s o k n a k megtartásában s e n k i nem munkálódott ... sőt az k i k n e k kötelességekben állott másokkal i s m e g t a r t a t n i , azok rontották meg először i s " . /128. 1./ Végül az állapotok orvoslására h i v t a f e l a f i g y e l m e t , megfenyegeti a rendeket ós "jelenté..., hogy generális inquisitiókat /vizsgálatokat/ f o g peragáltatni /végrehajtatni/, ós mind/e/neket adhortóla / b u z d i t / ö Felsége az igazságnak kimondására..."

Végezetül "... m i v e l az két országnak ügye egybeköttetett" és a j e l e n l e g i állapotok az Erdélybe való bemenetelót nem t e ­s z i k lehetővé, i g y e r r e az időre "az erdélyi h a d i dolgok i g a z ­gatására" n e v e z i k i generál-marschall" Károlyi Sándort /128. 1./ - "Ennek utána Eröss Gábor uram /mustramester/ az mustrához k e z d e t t " , /129. 1./

Ezt követően 1708. március 22-23-án Tasnádon "Mustrálták meg az nemes erdélyi vármegyéket". Ezen a mustrán Károlyi Sán­dor "főudvari-kapitánya" Domahidi László v o l t j e l e n és "az u r a k " B a r c s a i Mihály /szenátor, erdélyi n a g y b i r t o k o s / és B a r c s a i Ábra­hám /Hunyad megye főispánja, korábban erdélyi főkincstartó/. /130-131. 1./

E z z e l be i s fejeződtek a mustrák, összesen három v o l t , mindegyik 1708 első negyedóvóben.

Az 1708. november 28 - december 20. közötti nevezetes sá-r o s p a t a k i országgyűlésen - a nagyjelentőségű országos ügyek mel-

l e t t az Erdélyből Magyarországra kibújdosottak ügyeivel i s f o g l a l k o z t a k . Szaniszló, K i követi minőségben v o l t j e l e n , rö­v i d feljegyzésével i s jól b e m u t a t j a , hogy m i l y e n módon f o l y t a k a bujdosók ügyei. Az erdélyi vármegyék követei először Károlyi Sándornak adták be az összeirást, k i azt átvizsgálta, Rákóczira b i z v a a döntést. A palotában december 20-án "egész 12 óráig ben-való t r a c t a v o l t . . . " , m i k o r nyilvánvalóan az országos jelentősé­gű ügyeket tárgyalták. - 2l-én a f e j e d e l e m m e g t e k i n t e t t e az ösz-szeirást; majd másnap r e g g e l "... Ő* Felsége az conscriptiót be­vétette", a bujdosókat el e n g e d t e "bizván minden d o l g o k a t " Káro­l y i Sándorra. /143. 1./

/1709. április 18-án Munkácson v o l t az erdélyiek gyűlése, a h o l Rákóczi i s j e l e n v o l t . /150. 1./ /Erről a napló csak egy mondatban emlékezik meg, mert Szaniszló betegsége m i a t t nem v o l t o t t , maga h e l y e t t Almási Bencze Andrást, f i a praeceptorát küld­te ./

Oelentős v o l t az 1709 júliusi /zemplón/ agárdi gyűlés, a h o l arról v o l t szó, hogy k i k akarnak Rákóczi b i r t o k a i r a költöz­n i , amint mór a letelepítés c. részben emiitettük. Majd 1709. augusztus 5-én u g y a n i t t f o l y t a t o t t kibővített vármegyegyülósen a Torda vármegyeiek részéről Kemény Simon főispán ós Szaniszló;

39 nemes Aranyosszók részéről T o r o c z k a i István főkapitány; Fejér megye részéről Inczédi Péter főbiró /Fejér megye alispánja, ké­sőbb főispánja/ ós "kegyelmes urunk e x p r e s s z u s a /megbízottja/, s e c r e t a r i u s K r u c s a i István 4 0" /a f e j e d e l m i t i t k o s kancellária e g y i k vezetője, a szenátus titkára ós h a d i előadója/ v o l t o t t 1 , ahogy a napló mondja; "Nagy u r a k , főrendek ós szép nemesség v o l t " . /154. 1./ /v.ö. a letelepítés c. résszel./

Ebből a följegyzésből kiderül, k i k v o l t a k egyes erdélyi megyék követei, elöljárói, vezető személyiségei. Kitűnik, hogy a mondhatnánk s z i n t e polgári származású, nem rég l e t t nemes Szaniszló a bujdosó erdélyiek között i l y e n neves személyiségek m e l l e t t i s jelentős s z e r e p e t töltött be, mint Torda megye kül­dötte.

1709. október 2-án a "n. bujdosó vármegyék részéről" S z a -niszlót választják követnek a munkácsi - később H u s z t r a h e l y e ­z e t t - gyűlésre. /158. 1./

Ezen h u s z t i országgyűlésről s z o k a t l a n részletességgel szá-

mol be a naplóiró. A követek október 15-ón gyűltek össze, elő­ször a bujdosó rendek beadták kérvényeiket, majd a k i n e v e z e t t követek - köztük Szaniszló i s - egyeztették a kérvényeket. Ok­tóber 18-án "rOött be urunk ő Felsége i g e n későn 8 óra tójban éjjel". A f e j e d e l e m i g y e k e z e t t ismét e l s i m i t a n i az ellentóteket, j a v i t a n i a b a j o k o n , megfékezni a visszaéléseket. A kurucság e r e ­j e egyre gyöngül, ezért i s lát f o k o z o t t erővel a rendteremtéshez. J a v a s o l t a , hogy "... az sok gonoszság zabolázására az s t a t u s o k v a l a m i rövid törvényt csináljanak, mert az sok égre kiáltó vé­tek i g e n e l h a t a l m a z o t t ; mely committáltatott /rábizatott/ ité-lőmester S a m a r i a i Péter uramnak". Majd a jószágügyek rendezésé­re került s o r , melyben ugy döntöttek, hogy a háborús időkben pereskedés h e l y e t t békés uton rendezzék a szembenálló f e l e k v i ­tás kérdéseiket a tábla előtt. 4 1 /160. 1./

A máramarosi sóaknák harmadolásában - amit a bujdosók e l ­látására b i z t o s i t o t t a k - közreműködő tisztviselők felülvizsgá­latára, ellenőrzésére vizsgálóbizottságot hoztak létre g r . B e t h l e n

42 János vezetésével. /159. 1./

S z i n t e meglepő, hogy a h a d i h e l y z e t rosszabbodásakor, a már dühöngő p e s t i s árnyékában m i l y e n határozott rendelkezések szü­l e t t e k , Rákóczi személyes jelenléte m e l l e t t .

A fentiekből i s jól látható a bujdosógyülések fontossága és azok menete. Az erdélyi vármegyék követei beadták a f e j e d e ­lemnek az instanciákat /kórelmeket/, majd e r r e kijött a r e s o l u t i o /határozat/. A fontosabb ügyek i g y kerültek tárgyalásra-, s i g y j u t o t t a k Rákóczihoz. A követek listákat, összeírásokat adtak be-, majd ennek alapján telepitették l e , vagy telepitették tovább, i l l e t v e látták e l a bujdosókat.

A menekültek ügyeivel', az erdélyi d o l g o k k a l , mint láttuk, Károlyi f o g l a l k o z o t t , sőt Károlyi távollétében felesége, k i

43 szintén támogatta őket.

1710-ben azonban már egyre inkább a hazatérés f o g l a l k o z ­t a t t a a bujdosókat. Ennek kapcsán i r t a Szaniszló 1710. április

44 13-án: "Küs-Varsányban ... beszéltem d o k t o r Vízaknai urammal, nem b i z t a t o t t az hazamenetel felől. Uramisten add jobb végét!" /169. 1./ - Majd 1710. június 28-án "Küs-Namónyban az bujdosó vármegyék gyűlésében" felíratták magukat azok - Szaniszló i s -, a k i k cselédeiket be akarták küldeni Erdélybe. /Ugyanis a Ko-

l o z s vármegyeiek cselédeit, a k i k kérték, bebocsátották, passust i s a d t a k . / Fejérből 38, Tordából Matócson lévő 6 gazda irattá f e l magát. /172. 1./ Szaniszló bujdosótársa Almási i s i g y i n ­d u l t e l Erdélybe*

O u l i u s 4-ón a tótfaludi vármegyegyülósen a z t végezték', hogy cselédeiket Erdélybe előre beküldik ós Vay Ádámtól pasz-s z u s t kérnek. /173. 1./

Mint láthattuk, az 1710. január 2 2 - i romhányi vereség után a jelentős gyűlések már megszűntek, utolsó jelentŐ3 próbálkozás a salánki gyűlés v o l t . Ezen az 1711. február 11-15. között t a r ­t o t t gyűlésen érdekes módon az erdélyi főurak, tanácsurak Rá­kóczi kérdéseire egyhangúlag felelték, hogy nem mentik f e l f e ­j e d e l m i esküje alól és boldogan hajlandók k i t a r t a n i Rákóczi mel­l e t t , s ha k e l l - , amig csalódjuk ellátása biztosítva v a n , készek v e l e idegenbe k i b u j d o s n i . Ugyanakkor már 1710 júniusában cseié-

45 d e i k részére p a s s z u s t kértek Erdélybe való beküldésre.

Valószínűleg a r r a az irreális, túlzó, - bár a f e j e d e l e m kívánalmának megfelelő - magatartásról i r t a Szaniszló február 14-ón, hogy "Instantiát akarván a d n i b o l d o g t a l a n állapotunk f e ­lől az fejedelemnek, nagy bajunk v o l t az urak m i a t t " . /181. 1./

Ugyanakkor február 16-án " P r a e s i d e n s T h o r o c z k a i István uram több urak jelenlétében az urunk resolutióját bő beszéddel propo­nálta, melynek summája ez v o l t : az t e h e t e t l e n és más országban való menetelre a l k a l m a t l a n o k / n a k / szabadság e n g e d t e t e t t magok conservatiójára". /181. 1./ Tehát T o r o c z k a i beszéde ugy ís ér­telmezhető, hogy a f e j e d e l e m bucsut v e s z az erdélyi rendektől s f e l m e n t i őket hűségesküjük alól, amint a z t Orbán Balázs f e l ­tételezi? 4 6

S meg i s i n d u l t a k március 16-ón Erdély felé, 17-ón pedig követeket küldtek; "Budai Sigmond uramot másodmagával Qehreczíiri-ben generális Pálfi uramhoz passusórt", k i k 22-én meg ín érkez­tek tőle; "passust nem a d o t t , hanem szabadságot a d c t t a bamans-t e l r e . . . " /184. 1./

Mógegyszer, április 27-én "gyűltek be az s t a t u s o k , Magyar­országi és erdélyi exulansok /menekültek/ Szatmári az templom­ban..." s megkezdődtek a szatmári béke p o n t j a i v a l k a p c s o l a t o s megbeszélések; "... érkezek Pálffl uramtól egy követ nénet. u r , k i által ..." /A napló i t t megszakad/ /1986, 1./

M i n t ebben a f e j e z e t b e n láttuk, 1707 és 1708-ban még maga Rákóczi i s f o g l a l k o z o t t a menekültek ügyeivel, mustrákat r e n d e l t e l , intézkedett ellátásukról, letelepítésükről. Majd Károlyira bízta az erdélyiek ügyét. A magyarországiak közül Vay Ádám, Eötvös Miklós ós Krucsay István f o g l a l k o z o t t velük; erdélyi részről T o r o c z k a i István, T e l e k i Mihály, Kemény Simon, Csáki István é3 Csáky László, v a l a m i n t B a r c s a i Ábrahám v o l t a főügyin-téző. Tehát a bujdosók ügyét egy jól felépített vezető s z e r v e z e t írónyitotta. /A Szaniszló által említett mustrák, országgyűlések, egyéb gyűlések h e l y e i , Időpontjai a mellékleten találhatók; s a térképmellékleten i s jelölve vannak./

4. A KONFLIKTUSOK ÉS EGYÉB NEHÉZSÉGEK

Mint már a Szervezés c. részben lóttuk, a kuruc államnak bi z o n y o s elvárásai v o l t a k a bujdosókkal szemben.

De a bujdosók i s a z t remélték, hogy ők, mint Rákóczi ügyó­ért vagyonukat, családjukat kockára tevő menekültek kedvező e l ­bánásban részesül ek Magyarországon, Mindenekelőtt a r r a számí­t o t t a k azonban, hogy Rákóczi ismét diadalmasan visszatér Erdély-L s ők hűségükért kedvező poziciókat tölthetnek be, sőt vagyo­nuk i s gyarapodhat.

Azonban e g y i k fél elvárása sem teljesült. A bujdosók semmi hasznot nem hoztak a kuruc államnak, sőt mind gazdasági, mind adminisztratív szempontból nagy megterhelést j e l e n t e t t e k . A b u j ­dosók p e d i g a trencséni csatavesztés után, majd főleg 1710-től egyértelműen látták, hogy Rákóczi sikerében való reményeik szét­f o s z l o t t a k , állandósultak az ellentétek, saját bőrükön érezték a szabadságharc hanyatlását.

Az, hogy eg i k fél elvárásai sem teljesültek, már e l e v e k o n f l i k t u s - h e l y z e t e t t e r e m t e t t .

A k o n f l i k t u s o k g y a k o r l a t i l a g i g y csoportosíthatók. - a magyarországiak és az erdélyiek közti súrlódás, mely csa k ­

nem az egész bujdosás a l a t t t a r t ; - az erdólyi menekültek egymás közötti ellentétei.

Ehhez társultak a h e l y z e t e t sulyosbitó egyéb nehézségek: - a tolvajlások szaporodása, - a kuruc katonák garázdálkodásai, kihágásai; - a természeti csapások, - s végül a b a j t betetőzi az iszonyú p e s t i s , mely 1708 nyarán

v e t i f e l fejét ós 1709-től egyre súlyosabb móreteket Ölt.

a/ Erdélyiek és magyarországiak közti k o n f l i k t u s

Az erdélyiek már e l e v e némi e l l e n s z e n v v e l , bizalmatlanság­g a l v i s z o n y u l t a k a magyarországiakhoz. A naplóban a "magyaror­szági" szónak már eleve lekicsinylő, baljós jelentése van. Amit mondanak, az többnyire csak amolyan "magyarországi beszéd". /131. 1./ Maga a szó a megbízhatatlanság, erdélyiekkel szembeni r o s s z i n d u l a t , ós nem e g y s z e r a "hamisság", "gonoszság" s z i n t e általános jelzője.

A Magyarországon s z e r z e t t k e l l e m e t l e n t a p a s z t a l a t o k a t - né­ha nem a l a p t a l a n u l - általános tanulságként vonják l e , e z z e l i s alátámaszva, megerősítve az e r e d e t i l e g i s meglévő e l l e n s z e n v e t : "Megjegyezhető dolog / a / magyarországi uraknak sok kérkedsóge ... /138. 1./ és hogy "... ezek az magyarországiak könyorületlen em­b e r e k " . /150. 1./

G y a k o r l a t i l a g a h e l y b e l i e k és a bujdosók minden kapcsolatá­ból, i g y a letelepítésből, ellótásból s t b . ellentétek születtek. Az erdélyiek ugy érzik, hogy a magyarországiak a mostani bajból i s hasznot akarnak húzni; "... látván nagy szükségünket f e l e s z e g áron kóvánnak mindent" /150. 1./ ós mindenben - némi j o g g a l - a helybélieket részesitik előnyben, "... sőt az magok embereinek, t o l v a j n a k rendkivül fogták pártját". /156. 1./ "Megjegyezheti akárki, minemű igasság f o l y j o n Magyarországban!" /138. 1./

A bujdosók - ahogy a naplóból kitűnik - különösen r o s s z vé­leménnyel v o l t a k a szolgabirókról. Az - a magyarországiak "kér­kedése" s z e r i n t - tehetősebb, mint Erdélyben a viceispán; habár a h e l y i szolgabíró "... i g e n szegény-legény... háza mint nállunk v a l a m i alávaló ól"., i r j a Szaniszló.. /138. 1./ - Az egy i k s z o l ­gabíró s z e r i n t e vádaskodó, "gonosz lelkű", "bujdo3Ók-üldöző" /165. 1./,* a másik "gonosz lelkü-ismeretü", " i g e n r o s s z ember". /170. 1./

Az ellentét oka az v o l t , hogy a bujdosók elég nagy füg­gésben v o l t a k a szolgabiróktól, 9 mindenki saját hasznát nézve előfordult, hogy ők i s visszaéltek helyzetükkel, i l l e t v e a h e l y b e l i e k e t részesitettók előnyben az emigráns erdélyiek ro­vására. Felháborítja Szaniszlót, hogy az egyik szolgabiró a p a r a s z t o k a t nemhogy a r r a ösztönözte v o l n a , hogy tartozásukat adják meg n e k i k , hanem ebben "sokszor akadályozta őket". /157.1./

Az erdélyiek keserűen sóhajtanak f e l , a bujdosás v i s z o n t a g ­ságait nehezen tűrve: "Én Istenem, nézd meg az mü ügyünket, nézd meg ezeknek szemtelenségeket " ! /169. 1./

Persze az erdélyiek i s megérték a maguk pénzét, és tón nem i s a l a p t a l a n u l mondja róluk az az " i s t e n t e l e n , hamis informá-tió", melyet a S z a b o l c s megyei t i s z t e k mondtak Károlyinál: " I s ­ten győzné az mi sok kévánságunkat /mármint az erdélyiekét -K. DJcompletálni, némelyikünk ugy akar élni mint o t t h o n hazá­jában, némelyikünk annál i s jo b b a n " . /145. 1./

Ezeken kivül mindennaposak v o l t a k az egyéni összeszólalko-47

zások, veszekedések , viták a szállásadók és a menekültek kö-4 8

zött. A vendéglátóknak i s elegük v o l t már a vendégekből. Szaniszló Rákócziról, Károlyiról s néhány kuruc vezetőről

/ K r u c s a y , Vay Ádám, Eötvös Miklós/ a legnagyobb t i s z t e l e t hang­ján i r , de másokról nemigen mond jót. Csupón egy-két he l y e n i r igazán elismerőleg és hálával a magyarországiakról: - Nagy s z e r e t e t t e l i r bezdódi szóllásadója ós annak két f i a

segitőkés; égéről, megjegyezve: " I l y e n emberekre még eddig 49

Magyarországon nem akattam".. /146. 1./ - Majd hálával i r a v a j a i "becsületes" prédikátorról, k i két

véka búzát a d o t t . " I s t e n áldja meg az jámbort". /164. 1./

b/ Erdélyiek egymás közti ellentétei

Szaniszló az erdélyiekről i s különösebb részrehajlás nél­kül mindent l e i r t . Az erdélyi nemesek és urak, a k i k e t Szaniszló i s nem a l a p t a l a n u l birál, már korábban Erdélyben, hazójukban i s e l e g e t áskálódtak egymás e l l e n . .

Mindjárt a bujdosás kezdetén /1707. dec./ az áttelepítések 50

m i a t t erős összetűzésük v o l t T e l e k i Mihállyal. - De a szál-

lós körül i s állandó v o l t a huzavona, vaszekedós. A r o s s z szál­lás, i l l e t v e kvertólyváltozás m i a t t menekültek az erdélyi vár­megyék elöljáróit hibáztatták. így Szaniszló e l l e n i s "... a l ­k a l m a t l a n k o d o t t , b e s t e l e n k e d e t t " az e g y i k erdólyi a s s z o n y , "mintha ón lőttem v o l n a oka az quartólya változásának". /137. 1

A bujdosás vége felé helyzetük egyre kilátástalanabbá kez­d e t t válni. Egyre nőtt köztük a feszültség. A fő probléma a h u s z t i gyűlés után i s a "quartély d i s l o c a t i o j a " /szótosztása/ v o l t . Az ellentót odáig f a j u l t , hogy Nemes Péter, - k i mór E r ­délyben i s so k a t ártott Szaniszlónak "vétett örökké, hiremben-nevemben méltatlan mocskolt mindenütt, mig édes Hazánkban v o l ­tunk i s " , /170. 1./ egy gyertyatartót h a j i t o t t felé. /162. 1./

Megrója Almásit i s - kiért kezességet vállalt - részegeiké 51

dóséért /180. 1./ , de elitéli az erdólyi u r a k a t i s a salánki gyűlésen m u t a t o t t két3Zinüsógükórt, irván, hogy "nagy bajunk v o l t az urak m i a t t " . /181. 1./ v.ö. 3. f e j e z e t t e l /

c / Egyéb nehézségek

A bujdosókat ós a h e l y i l a k o s o k a t i s egyaránt sújtotta a t o l v a j ok megnövekedett'száma. A rablók egy r Ó G z e a szabadság­har c a l a t t távollévő főurak, i g y p l . Bercsényi Miklós b i r t o k a i n i g e n e l s z a p o r o d t a k , m i v e l "az t i s z t e k i s ezekben nem p a r a n c s o l ­nak". /124. 1./ A t o l v a j o k h o l lólopás, h o l juhlopá3 formájában károsították a bujdosókat. A n y i r i vásárok hírhedtek v o l t a k , mert "mindenkor sok tolvajkodés és emberölés történik annak a l ­kalmatosságával". /169. 1./ Ezeken kivül elég g y a k o r i v o l t a demoralizálódott kuruc katona­ság kihágása, garázdálkodása. A h e l y b e l i e k és a bujdosók már l a s s a n ugy kezdtek félni a kuruc hadak vonulásától, m i n t & "nó-

52 metektől". Mert "az h o l az tábor e l m e n t , egész tak az f a l u k " ; amelyek s z i n t e pusztává l e t t e k . /133. 1«/*

A vásárokon, "sokadalmakban" i s "elég istentelenséget ege-l e k e t t e k az katonák, sok praedálást ben, kun; az sokadalma®-népben sokakat f o s z t o t t a k meg". Madán a garázda katonák közül egyet meg i s öltek, ötöt e l f o g t a k ós Vajára v i t t e k , /148. 1,/

A belső rend helyreállítására, a garázdálkodások megféke*

zésére születtek Rákóczi szigorú, erős r e n d e l e t e i . Az eré­l y e s fellépést egy 1710-es márciusi bejegyzés i s alátámasztja: "Sententióztak meg egy katonát az sényői kalvénista praediká-torórt... Sententiázták torturára, azután karóra".

1710 novemberében mór csupán Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung, Bereg megye v o l t a f e j e d e l e m kezén. A katonák zöme S z a b o l c s ós Szatmár megyébe zsúfolódott. I l y e n körülmények között nem csoda, ha a közbiztonság megrendült. Szatmár megye 1710. november 27-ón e l r e n d e l t e : "Minden f a l u b a n takarodót vonjanak, a harang lóba a l a t t strázsáljanak, ha mit h a l l a n a k , a harangot fólreverjók, sőt a szomszédságban i s insurgáÍjanak / f e l k e l j e n e k / ós mindenütt persequálják /üldözzék/ ... /a bűnöst/. A k i a strázsálást elmu­l a s z t j a , 12 ezüst f o r i n t t a l büntettessék, a k i pedig a lármának alkalmatosságával elő nem áll, e l v o n s z a magát ós k i nem megyén, 500 f r t - t a l büntettessék". 5 5

De mindezen bajok m e l l e t t rendkivüli természeti csapások i s j e l e n t k e z t e k ; 1708-9-ben a havas, f e r g e t e g e s tói, o l y pél­danélküli, hogy "sok helyeken az útban embereket vött meg az

5 6 h i d e g " /144. 1./, 1709-ben rendkivüli májusi fagyok, majd 1710 első négy hónapjában " f e r g e t e g e s , erős hidegek", s augusztusában ol y a n sáskajárás, hogy órókon keresztül "az nap fényét e l f o g t a " . /175. 1./

57 "A szerencsétlenség betetőzése" - ahogy Rákóczi i r t a a

p e s t i s v o l t , amely 1708-1709-ben nagy erővel betört az országba. Az 1709. évben Erdélyben i s " s z e r f e l e t t való p e s t i s grassált, k i Küküllő m e l l e t t " . 5 8

Már "kezdettek h a l n i az p e s t i s b e n Patronon i s " /162. 1./, Szaniszló szálláshelyén, s a naplóban minden hónapot i l y e n so­rok zárnak: "Szerteszélljel i g e n h o l t a k az dögben". /165. 1./, vagy*1710 januárjában: "... az p e s t i s mindenfelé m e g i n d u l t " . /170. 1./

Minden bujdosót közvetlenül érintett az iszonyú jórvány, /Szaniszló 2 és fél éves kislánya és több szolgája i s meghalt./ Nagy realitással i r t a l e Márton nevü szolgálójának halálát, "... lött m i r i g y e az czombjában. Eodem délutón az szava elál-l o t t ... F e l e t t e nagy kinban v o l t ; kényjában egy helyben nem f e k -h e t e t t , csak mászkált és f e t r e n g e t t , melyből go n d o l t u k , hogy az fejében i s m i r i g y e lött ... Szüntelen nehezedett és magát öszve-

sebesítette az szüntelen-való fetrengésben. H o l t meg elő-álom-kor nyavalyás." j u n . 20. /173. 1./ - Nyilván hasonlóan végezte a többi p e s t i s e s i s .

Érdekes és megdöbbentő, hogy mig a sokóig elhúzódó szabad-sógharcban kb. 85.000 ember h a l t meg, addig a p e s t i s b e n 1708-11 között Magyarországon hozzóvetőlegesen 310.000, Erdélyben kb.

59 100.000 ember p u s z t u l t e l .

I l y e n csapások és tragédiák m e l l e t t nem csoda, ha az erdé­l y i menekültek, a felső-magyarországi nemesek, a katonák egy-egy megyében összezsúfolódva és "a menekültek tömegét még saját éhe­zésük árán i s e l t a r t a n i kényszerülő mezővárosok és f a l v a k lakói - ahogy Bánkuti i r j a - egy reménytelen és kilátástalan h e l y z e t megváltó végének, nem p e d i g t r a g i k u s , a nemzet sorsát hátrányo­san elforditó napnak tartották 1711. április 30-át". 6^

Az Erdélybe visszatérőket C s e r e i 6 1 nem nagy lelkesedéssel f o g a d j a , mondván, hogy jobban jártak, mint a k i k Erdélyben marad­t a k , mert ... "még azoknak van nagyobb becsületük" mind Erdély­ben, mind a németek előtt.

Valóban 1711 után még Szaniszló i s hosszú i d e i g Torda eg y i k vezető személyisége ós az unitárius egyház főgondnoka v o l t .

Majd C s e r e i keserű iróniával j e l l e m z i s z o k o t t stilusában a szatmári békét; "Bolond magyar, a k i ezután a német hüségiért magát öleti, f o g a t j a , praedáltatja, hanem Ő i s csak húzzon, von­j o n , praedáljon, mert a k i ördögnek szolgál, k i n n a l f i z e t n e k an­nak. Átkozott amnestia, e m i a t t v e s z e t t örökké a szegény Erdély-

6 2 ország, ezután i s a m i a t t vesz e l végképpen".

B E F E J E Z É S

Szádeczky Lajosnak I I . Rákóczi Ferenc Erdélyben c. irását o l v a s v a találkoztam először a naplóiró Szaniszló Zsigmond ne-vével. A napló érdekességét számomra az növelte, hogy s z i n t e ő az e g y e t l e n , a k i erről a témáról, az 1707-1711 közt Erdélyből kibújdosottakról i r .

Valószinüleg a forrósok csekély számánál fogva e z z e l a ré­szével a szabadságharcnak, benne a menekült nemesség életével nemigen, vagy csak érintőlegesen f o g l a l k o z t a k . Ebben megerősi-

t e t t Bánkuti Imrének a megállapítása; "a nemesség p o l i t i k a i né­z e t e i n e k változásáról még nem rendelkezünk reális képpel, k u t a ­tásunk mindeddig s z i n t e kizárólag Rákóczi elképzeléseire, t e r ­v e i r e összpontosított"

Mégegyszer végigtekintve a leírtakat, a napló alapján fő­le g a t o r d a i a k bujdosását - Szaniszlóék hétköznapjait - követ­hetjük végig; de m i v e l a Torda vármegyéből kimenekültek a Ma­gyarországra k i b u j d o s o t t erdélyiek jelentős részét tették k i , . i g y Szaniszló leírását, - m i v e l ő egyébként i s vezető s z e r e p e t töltött be és jól értesült a dolgokról - véleményét, állításait elfogadhatónak t a r t j u k , biztonsággal a l k a l m a z h a t j u k a t o r d a i a k helyzetét a többi k i b u j d o s o t t erdélyi vérmegyére. Tehát naplója alapján többnyire általánosítható következtetéseket vonhatunk l e az erdélyiek budosásáról.

A bujdosók életének a bemutatása, vizsgálata érdekes bete­kintést ad a Rákóczi-szabadságharc hétköznapjaiba. Bemutatja, hogy Rákóczinak m i l y e n támasza v o l t az erdélyi nemesség körében, de amikor Rákóczi kiment Erdélyből s nemesi támaszának egyrésze menekültként követte, ez végül használhatatlanná l e t t számára 8 jelentős t e r h e t j e l e n t e t t a kuruc államnak. /A te h e r t e l j e s nagysága - a j e l e n l e g f e l d o l g o z o t t kevés forrás m e l l e t t - e s e t l e g ujabb levéltári kutatásokkal lenne k i d e r i t h e -tő./

Mai szemmel nézve talán meglepő, de megállapítható, hogy a kimenekült tömeget jól megszervezték, létrehoztak egy r e n d s z e r t , amelyben ezeket az embereket letelepítették, eltartották, élel­mezték és s z i n t e a végső hatórig tartották bennük a l e l k e t . Te­hát egy o l y a n érdekes szervezési akció v o l t , amelynek i g a z i mé­r e t e i csak az i t t közölt részletekből derülnek k i , h i s z e n hórom éven keresztül több e z e r menekültről gondoskodtak, minden nehéz­ség m e l l e t t humánus módon, - mintegy példát mutatva a mai idők hasonló kérdéseinek.

Dói látható a bujdosókban egyre inkább kialakuló emigrá-ciós-pszihózis. Mig Erdélyben, hazájukban a fejedelemség ós en­nek kapcson a kurucság ügye elevenen érinti őket, addig Magyar­országon, világukból, gondolkodásukból kizökkenve, különösen a hosszan húzódó, majd egyre reménytelenebbnek látszó szabadság­harc végóre mind a nagy eseményektől, mind p e d i g hazájuktól

/mármint Erdélytől/ távol, a haza, Rákóczi és a szabadságharc ügye, jelentősége elhomályosul, értékét v e s z t i számukra.

Jóllethet ők i s magyarok, - erdélyi magyarok - mégis mint v a l a m i idegen t e s t élnek az őket eltartó ren d s z e r b e n , melynek f o k o z a t o s a n minden intézkedésével elégedetlenek l e s z n e k /hus-adag, takarmány, s t b . / Már csak az egyéni érdekeik érdeklik őket, / p l . a bőrt jól e l tudják ad n i a vásáron, mit l e h e t e s e t ­l e g beszerezniük s t b . / fokozódnak a b a j o k , erősödnek az e l l e n ­tétek a befogadó és az e l t a r t o t t között, majd egymás közt. K e l ­lemetlenül érzik magukat az idegen környezetben - melynek egyre inkább terhére vannak -, s k i c s i n y e s , t a l a j u k a t v e s z t e t t embe­rekké válnak.

Jól láthatjuk, hogy a jóakarat motivuma a meddő vi s z o n y o k közt elhalványul ós marad a reménytelen k o n f l i k t u s : o l y a n f o ­lyam a t , amelyet emigrációs betegségnek i s t a r t h a t u n k . Bizonyos értelemben a mustrák, vármegyegyülések azt a célt i s szolgálják, hogy csökkentsék a reménytelenséget. Rákóczi - mint ahogy majd a rodostói Rákóczi i s - Magyarországon rendszeres tevékenységgel t a r t j a a l e l k e t az o t t h o n i világukból k i s z a k a d t embereiben.

. Szaniszló napjója éppen mindezek óbrázolása ós érzékelte­tése révén l e s z igen értékes forrás, - a nemesség Rákóczi s z a ­badságharcához való viszonyának egy érdekes részletét mutatva be.

I . F Ü G G E L É K

Szaniszló Zsigmond élete

A naplóiró Szaniszló Zsigmond életéről v i s z o n y l a g keveset tudunk. I t t i s az egyik fő forrás a napló, melyet eddig t e l j e s terjedelmében /csak némi jelentéktelennek látszó kihagyással/

65 Torma Károly közölt 1891-ben. Ezen kivül érdekes a d a t o k k a l szolgál - részben Torma Károly támogatásával - Orbán Balázs,

66 továbbá R. K i s s István.

A buzgó unitárius Szaniszló 1682-ben, amikor naplóját i r n i 67

k e z d i , A l v i n c z i Péter itélőmester Írnoka v o l t . Később h e l y e t ­tes főhadnagy, majd választott főjegyző, végül 1697-től Torda vármegye főbirája. /Születési évére nem találtam a d a t o t , i g y

68 csak 1683-ban kötött házasságából következtethetünk a r r a , hogy feltehetőleg 1655-1662 között született./

69 Szaniszló elég jelentős b i r t o k k a l r e n d e l k e z e t t . 1699-ben

Lipóttól nemességet k a p o t t , melyet 1701. április 15-én h i r d e t ­tek k i Torda vármegye közgyűlésén. A c i m e r p a j z s kék mezejében jobbjában k a r d o t tartó páncélos l o v a g áll. Előneve: t o r d a i , ne­mesi l e v e l e "tudományos i s m e r e t e i t i s dicséri". 7 0

Tekintélyes embernek számitott. Jellemző e r r e , hogy amikor 1704 márciusában Torda, K o l o z s és Doboka vármegyékből követeket küldtek Rákóczihoz, Torda vármegyéből Szaniszlót választották. A küldöttség 1704. május 13-án i n d u l t 7 1 a f e j e d e l e m s o l t i szál­lására, a h o l Szaniszló mondott beszédet. /Ennek szövegét sajnos nem j e g y e z t e f e l naplójába./ Erdélybe gróf P e k r i Lőrinccel, 2

Mikes Mihállyal 7 3 és a Rákóczi által f e j e d e l m i biztossá k i n e v e -74

z e t t Radvánszky Dánossal tért v i s s z a . 75

P e k r i Szaniszlót 1705 májusban a főbiróságból leváltotta. P e k r i - ugy tűnik - üldözte Szaniszlót. Mig ugyanis P e k r i v e t e t -

76 te f e l - Mikes és Száva közreműködésével - a fejedelemmé vó-lasztás azon feltételét, hogy "magyarországi ember Erdélyben semmi tisztséget ne v i s e l h e s s e n " , a d d i g ezen conditió v i s s z a -77 vonásában Szaniszló i s közreműködött.

De nemsokára /1705 júniusban/ a Rákóczi által fővezérnek 78

Erdélybe küldött Forgách fegyvermesternek nevezte k i . "Kez-

detben Thoroczkón - i r j a Szaniszló - a kardcsináltatáshoz és az puskacsők csináltatásához, az mely még Erdélyben nem p r a c t i -

7Q cáltatott". /117. 1./

Szaniszló kezdettől fogva Rákóczi Pórt án állt. Benne lát-''-ta Erdély jövőjét, egyúttal osztálya, a köznemesség megvédőjét mind a nagyurak, mind a "garázdálkodók" visszaéléseivel szem­ben. - Rákóczi megbizottjóval, Radvánszkyval i s k a p c s o l a t b a n állt, habár erről naplójóban nem emlékszik meg, de Szaniszló

80 több i z b e n i s l e v e l e t i r t n e k i . Egyik 1705-ben i r t levelében s z o k a t l a n u l emelkedett hangon i r Radvónszkynak Erdély ügyében: "Együgyű féreghez, hozzám, nem i l l i k az tanácsadás: de kegyelmes urunknak ő Nagyságának bejövetele az hazába o l y a n szükséges, mint az nagy sötétségben az szép napnak vagy gyertyának fénye

81 e t c , az h o l hamarébb, édes nemzetünknek annál boldogabb".

Miután a császári csapatok 1705 év novemberében ismét e l ­foglalták Erdélyt, megérkezik hozzá H a l l e r István 8 2 l e v e l e , /1705. j a n . 2 l . / melynek értelmében - Rabutin utasitására - Sze-benbe k e l l mennie, betegen i s ; " I s t e n t hiván segitségül, hogy az oroszlánnak e l n y e l n i ne engedjen". /119. 1./ Majd Segesváron töl­tött,10 napot. Részletek a naplóból nem derülnek k i , de a n n y i t megtudhatunk, hogy H a l l e r főispán védte őt és i g y hazabocsótot-ták. /119. 1./

Betegsége m i a t t nem v e h e t e t t részt Rákóczi 1707 tavaszán történt marosvásárhelyi beiktatásán.

M i v e l Szaniszló egyrészt elkötelezte magát - a nyilvános­ság előtt i s - Rákóczi m e l l e t t , sőt f o n t o s megbizatást i s ka­p o t t , másrészt b i z o t t a kuruc s i k e r e k b e n és előmenetelét i s t a -

83 Ián ettől várta; továbbá az osztrák csapatok 1706 évi nyári

84 és 1707 év e l e j i kegyetlenkedései m i a t t i félelmében Rabutin közeledtének hirére cselódjával, cselédeivel s több t o r d a i ne­messel 1707. szeptember 23-án Magyarországra menekült. /122. 1./

A bujdosók között továbbra i s vezetőszerepet játszott. 1708-ban Károlyi őt b i z z a meg a S z a b o l c s megyében elszállásolt erdélyiek összeírásával; az 1709 évi h u s z t i országgyűlésen őt n e v e z i k k i az "instantiák" összeegyeztetésére; 1710 áprilisában a főispán a t o r d a i bujdosók felügyelőségével őt b i z z a meg.

1711 áprilisában a bujdosók h a z a i n d u l n a k . A napló i t t a mondat közben szakad meg. A napló kéziratát 8 5 nézve feltételez-

hető, hogy a napló még folytatódott, e s e t l e g ujabb kötetben i s , mely elkallódott. Az i s l e h e t , hogy Szaniszló nem t a r t o t t a szükségesnek folytatását.

1711. június 5-én a kövesdi unitárius z s i n a t o n Szaniszló - mint főgondnok - a császáriak által e .1 puszt i t o t t t o r d a i temp­lom helyreállítására gyűjtött, I 7 2 l - b e n azonban - ekkor még élt Szaniszló - az unitáriusokat a hatósógok a r r a kényszeritették,

8 6 hogy a templomot adják át a k a t o l i k u s o k n a k .

A naplóból jól kitűnik a kisember alózata, simulékonysága, de ugyanakkor az uj nemes feltörekvése, öntudata i s . Nemességé­ről a naplóban n i n c s ugyan emlités, mégis nemesi jogaiból - va­lószínűleg bujdosótársaival együtt - a nehéz körülmények e l l e ­nére i s keveset enged. Nem s z e r e t i a nagyurakat. Érthető, hogy Pekriről n i n c s jó véleménye, de T e l e k i Mihályról, a Barcsaiakról, s másokról sem igen mond jót.

Naplójából érezhetjük siránkozó, sóhajtozó hangját, f a n y a r 8 7

humorát. Kitűnik jó gazdálkodási, kereskedési és szervezési képessége i s , továbbá s z o r g a l m a , állandó tevékenysége, mozgé­konysága .

I I . F Ü G G E L É K

Szaniszló által e m i i t e t t mustrák, országgyűlések és bujdosógyülések, vármegyegyülések, egyéb k i s e b b

gyűlések

Időpont

Mustrák: 1708. I .

I I . I I I .

H e l y /megjegyzés/

17. Tasnád - Gencs 6. Károly /Nagykároly/

22-23. Tasnád

A Torma féle kiadós

lapszáma

127. 128-129.

131.

Országgyűlések f bujdosógyülések: 1708. X I I . 20. Sárospatak, országgyűlés 143. 1709. I V . 18. Munkács, "Erdélyiek c o n f l u x u s a " 150.

V I I . 31. Agárd /Zemplénagárd/, bujdosók 154, és V I I I . 5. gyűlése és vm. gyűlés

X. 15-26. H u s z t , országgyűlés 159-160. 1710. V I . 28. Kisnamény, bujdosó vórmegyék

gyűlése 172. X I . 15. Ecsed /Nagyecsed/ Károlyi által

Összehivott gyűlés 177, Salánk, összegyűlt "erdélyi urak" gyűlése. 181 Szatmór /Szatmórnémeti "gyűltek be az stótusok, Magyarországi ós erdélyi e x u l a n s o k " 184,

Vórda /Kisvárda/ 125, 8-9. Tas / N y i r t a s s / 125

23. Gyulaháza 126 1708. I I I . 1. Várda 130

IV. 13. Kisvárda 132 IV. 22. Tas 132 V I . 3. Tas 135,

1711. I I , 14-15.

IV. 26.

Vármegyegyülések: 1707. X I I . 1-3.

X I I X I I

Időpont Hely /megjegyzés/ Lapszáma 1708. V I I . 3. Kárász /Nyírkárász/ 137.

V I I I . 6. Kércs /Nyirkércs/ 139. 1709. I . 3-5. Tas • 144.

I . 15. Kárász 145. I I . 8-11. Gyulaháza 147. I I . 15. Pa t r o h /Pátroha/ megyei bujdo­

sók gyűlése 147. IV. 12-13. Pálcza /Tornyospálca/ 149. V. 10. Ibrony / N y i r i b r o n y / e l h a l a s z t v a 150. V. 24-25. Demecser 150. V I . 11. Berkesz 152 V I I . 5. /Zemplénagárd, részben bujdosó-

gyűlés, i g y o t t i s s z e r e p e l / 154. V I I I . 22. Kárász 155-156. X. 1. Tas 157-158.

1710. I . 7. Demecser 163. I . 16. Bakta /Baktalórántháza/ 164. I . 30. Tas 164. I I . 26. Pat r o h a 167. I I I . 21. Várda 168. IV. 7. Berkesz 169. IV. 15. Pat r o h a 169. V. 3. A j a k , Torda megyei bujdosók

gyűlése 170. V. 14. Berkesz T. megyei bujdosó gyű­

lése 171. V I I . 4. Tótfalud, /Komlódtótfalu/ pas-

sus a cselédek Erdélybe küldésére 173. V I I I . 27. Dánk /Oánkmajtis/ 175.

Kisebb gyűlések, megbeszélések 1708. I X . 14. Ajak / S z a b o l c s b a n elszállásolt

bujdosók gyűlése/ 140. 1709. V I I . 12 és 14. Károly /Károlyival és T o r o c z k a i -

v a l találkozik/ 153. 1710. I I I . 31. Patroho / T r a u z n e r t választják

i n s p e c t o r n a k / 168. IV. 13. Kisvarsány /Eötvös és V i z a k n a i / 169.

Időpont Hely /megjegyzés/ Lapszám IV. 24. Patroho /megyei b u j d . gyűlése

Sz. l e t t az i n s p e k t o r / 170. V I . 9. Ócsva /Károlyinál/ 171. V I I . 28. Ócsva / O l c s v a / Károlyinénál/ 173.

1711. IV. 17. Kisnamény /Szaniszlót " p r a e f i c i -álták az összegyűlt bujdosók magok e l e i b e " / • 184.

FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM /szerzői betűrendben, i l l , a rövidítések rendjében/

Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. 4. k i a d . Bp. 1950, S z i k r a .

Apor Péter, b r . , v e r s e s müvei és l e v e l e i . /1676-1752./ S z e r k . : Szádeczky L a j o s . 1-2. köt. Bp. 1903, MTA.

A s z t a l o s Miklós: I I . Rákóczi Ferenc és k o r a . Bp. é.n., Dante. Bánkuti = Bánkuti Imre: A szatmári béke. Bp. 1981, Akad. K.

B. M. önéletírása = B e t h e l n Miklós önéletírása. Bev. : T o l n a i Gábor. Sajtó alá rend.: V. Wi d i s c h Éva. 1-2. köt. Bp. 1955, Szépirod. K. /Magyar századok/

C s e r e i Mihály: Erdély históriája. /1661-1711./ Bp. 1983, Euró­pa. .

Heckenast : Fegyver = Heckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyár­tás a Rákóczi-szabadságharcban. Bp. 1959, Akad. K.

Kézirat = Szaniszló Zsigmond naplójónak kézirata. Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár. Quart. Hung. 2001. 2. köt.

R. K i s s = R. K i s s István: I I . Rákóczi Ferenc erdélyi f e j e d e l e m ­mé választósa. Bp. 1906, Athenaeum.

KÖpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: I I . Rákóczi Fer e n c . 2. k i a d . Bp. 1976, Gondolat.

Kronológia = Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 197 0 - i g . S z e r k . : Gunst Péter. 4. k i a d . Bp. 1981, Tankönyv­kiadó.

A magyar nemzet története. S z e r k . : Szilógyi Sándor. 7. köt. 6. könyv. Acsády Ignác: A kuruc világ ós I I . Rákóczi Ferenc k o r a . Bp. 1898, Athenaeum.

Orbán B. • Orbán Balázs: Torda város ós környéke. Bp. 1889, P e s t i könyvnyomda.

Pápai Páriz = Pápai Périz F e r e n c : Békességet magamnak, másoknak. Bev.: Nagy Géza. Bukarest 1977, K r i t e r i o n .

Rákóczi V. E a = Rákóczi Ferenc: V Emlékiratok. Bp. 1979, Szépirod. K. /Magyar remekírók/

I I . Rákóczi Ferenc válogatott l e v e l e i . S z e r k . : Köpeczi Béla. Bp. 1958, B i b l i o t h e c a .

Rákóczi tanulmányok. = Rákóczi tanulmányok. Bp. 1980, Akad. K.

Rákóczi tükör = Rákóczi tükör. Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. S z e r k . : Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ág­nes. 1-2. köt. Bp. 1973, Szépirod. K.

S z , n. = Szaniszló Zsigmond naplói. /1682-1711./ Eredetiekből közli Torma Károly. Bp. 1891, Athenaeum.

Szádeczky: A székely nemzet = Szádeczky Kardoss L a j o s : A szé­k e l y nemzet története ós alkotmónya. Bp. 1927, F r a n k l i n .

Szódeczky L a j o s : I I . Rákóczi Ferenc Erdélyben. Kolozsvár 1907.

S z i n n y e i József: Magyar irók élete és munkái. 13. köt. Bp. 1909

Takács János: Közteherviselés I I . Rákóczi Ferenc korában. Z a l a ­egerszeg 1941, Pannánia ny.

Vitás kérdések =» A Rákóczi-szabadsógharc vitós kérdései. Tudo­mányos emlékülés. 1976. január 29-30. Vaja - Nyiregyháza 1976 .

V i z a k n a i B r i c c i u s György naplója. • Rákóczi tükör, 357-371. 1.

Wesselényi István: Sanyarú világ. Napló 1703-1708. 1. köt. 1703-1705. Közzéteszi: M a g y a r i Andres. Bukarest 1983, K r i t e r i o n .

J e g y z e t e k

1. Rákóczi V. E. 323. 1.

2. I . József /1678-1711/ u r a l k o d o t t : 1705. V. 5. - 1711. IV. 17.

3. Kronológia 194. 1. 4. A magyar nemzet története. S z e r k . : Szilógyi Sándor. V I I .

kötet. Budapest 1898. 673.1. 5. Rabutin.de Bussy, Jean L o u i s /1642-1717/, f r a n c i a szárma­

zású császári tábornagy; 1696-1708 közt Erdély k a t o n a i pa­rancsnoka. /Rókóczi tükör 2. köt. 564. 1./

6. Kronológia. 198. 1. 7. Pápai Páriz 486. 1. /1707. nov. 8. R. F. u t a s i t j a Károlyit,

hogy gondoskodjék az enyedi menekültekről/ 8. Eötvös /Ötves/ Miklós nagykárolyi generális p e r c e p t o r /fő-

pénztárnok, a k i a f e j e d e l m i tanács utasításai s z e r i n t gon­doskodik a jövedelmek felhasználásáról/ a szabadsóghare a l a t t . /Pápai Páriz 791. ós 725. 1./

9. Szádeczky: A székely nemzet ... 130. 1. 10. U.o. 130. 1. 11. Balogh István: S z a b o l c s és Szatmár megye a szabadságharc

utolsó éveiben. = Vitás kérdések 17. 1. 12. U.o. 19. 1. 13. Mi sem természetesebb, hogy az 50 éves kor körüli Szaniszló

már 1707-ben megváltja magát a hadkötelezettségtől, de 1709-ben újólag - eredményesen - intézkedik "tábori immunitása" ügyében. /153. 1./

14. A bujdosók száma biztonsággal csak ujabb levéltári kutatá­s o k k a l lenne e s e t l e g megállapítható. J e l e n l e g megbízhatónak csak a Szaniszló óltal l e i r t 486 t o r d a i menekült létszámot tekinthetjük, v a l a m i n t az e m i i t e t t S z a b o l c s megyei összeirást# mely 783 menekülttel számolt. Ezek figyelembevételével e s e t ­l e g 5-6000 bujdosó létszámmal l e h e t számolni.

15. B a r c s a i Ábrahám - /megh. 1716/ itélőmester, Rákóczi a l a t t Hunyad vm. főispánja. /B. M. önéletirása 2. köt. 344. 1./ - B a r c s a i Mihály, erdélyi n a g y b i r t o k o s , Rákóczi h i v e , sze­nátor. - "A két öreg B a r c s a i fivér ... csak az elmúlt idők régi történeteit emlegették anélkül, hogy a j e l e n t megértet­ték v o l n a " , i r t a Rókóczi. /Rókóczi V. M. 352. 1./ Rákóczin kivül Károlyi 1711. március 8-án Rákóczihoz i r t levelében i g y i r t B a r c s a i Ábrahámról "Salánki gyűlés után az erdélyi t e k i n t e t e s tanácsurak eloszolván, méltóságos ur B a r c s a i Áb­rahám" Máramarosban s i r v a j e l e n t e t t e k i a menekülteknek, hogy " v a l a k i szemével hova lót, menjen ... k i n megindulván" hozzá f o r d u l t a k , útlevelet "kivánván Erdélyre sokan, c s e -lédjeknek penig jobbára mindnyájan". Nehogy az egyéni béké­re hajlandók, de még kegyelemadós nélkül i s "hányat homlok

készek hazájokba csak p a s s u s s a l i s v i s s z a m e n n i " , j e l l e m e z ­ve ezáltal az erdélyi menekültek közhangulatát i s . /Bónku-t i 79-80. 1./

16. Szaniszló letelepítési h e l y e i és i d e j e i : - Sólyi /Szamossályi/, 1707. nov. 2. - dec . 16. - Mándok, 1707. dec. 18. - 1708. j u l . 9.

26

- Bezdéd /Tiszabezdéd/ 1708. j u l - Mada /Nyirmada/, 1709. j a n . 24 - Patroho /Pátroha/, 1709. szept - Matócs /Tunyogmatolcs/, 1710. j u n . 18. - 1711. j a n - Sonkád, 1711. j a n . 26. - ápr. 16.

9. - 1709. j a n . 23 - 1909. s z e p t . 13. 13. - 1710. j u n . 4

17. Bánkuti Imre: Hadellátás és hadtápszervezet Rákóczi hadse­regében = Rákóczi tanulmányok 1/0. 1.

18. U.o. 171., 173., 177., 178. 1. 19. Előforduló sulymértékek és űrmértékek:

font = 560 gramm l i b r . = l i b r a = azonos a f o n t t a l véka; k a s s a i = 35,2 1; p o z s o n y i = 62,53 1. metr. = metr e t a = mérő /köböl/ poz s o n y i mérő = 62,5 l i t e t .

/Rákóczi tükör 493 - 494. 1. i l l e t v e K i s l e x i k o n , Budapest, 1968. 582. 1./

20. Rákóczi V. E. 328. 1. 21. Pápai nehézségeiről i g y számol be: "őexcelentiája assignál

ta nékem quartélyul Szatmárnémeti városát, Enyedi uramnak professzortársának - pedig Szatmárt, de mindenik p u s z t a lé vén, igen keveset segítettek, néha egy-egy kevés hust és búzát: i s ad t a k , marháinknak i s szalmát igen szűkön, ... amit mikor adtak i s , sok átokkal adták." /Pápai Páriz 68. levél. 526. 1./

22. Pápai Páriz 486. 1. 23. Kézirat I I . köt. 95/A. f o l . 24. U.o, 101. A. f o l . Berbécsnek n e v e z i k Erdélyben a h i m i v a r u

.juhot - a ko s t - /Magyar Néprajzi L e x i k o n Budapest, 1979. 2. kötet 691. 1./

25. Szaniszló 1709. május 7-én a következőket j e g y e z t e napló­jába: "Vöttem számba megmaratt kevés j u h a i m a t . Találtatott I s t e n jóvoltából mégis, h o l o t t az telén a z t h i t t e m hogy e g y i s nem marad bennek. Fejér fejős j u h 56, Meddő 13. Fekete fejős j u h 19. meddő 5.

nőstény fejér 9. berbécs 1. f e k e t e 1

Fejér berbécs 1.

Summa nro 104. Ezen kivül még bárány "summa nro 52". "Ittem fejős kecske n r o . 6". /Kézirat I I . köt. 108. B. f o l . / Az évente két alkalommal t e t t juh-számbavételeiknek össze­sítője a kézirat a d a t a i alapján:

1708. május 25 230 db

1708. nov. 2. 1709. május 7. 1709. nov. 12. 1710. ápr. 25. 1710. nov. 5. 1711. f e b r . 8.

189 db 104 db 102 db 119 db 108 db 177 db

27. 1710. április 25-én i r t a : "Áz mely 38 kevés számú j u h o k a t P a t r o h i Tódor Gáspártól cseréltem két ökörön, egy f i a t a l tehénen, a z o k k a l együtt találtatott a s z e r i n t " 119 darab; majd november 13-án 58 huhot és bárányt vásárolt. /Kézirat I I . köt. 126. A. f o l . és Sz. n. 177. 1./

28. Kézirat I I . köt..135. A. f o l . 29. A libertást nem s z i v e s e n fogadták. Szaniszló i s i r t a :

"Tartottam attól i s , hogy v a l a m i rézpénzt hónnak reám..." /140. 1./

30. Szaniszló például 1710-ben a madai vásáron e l a d o t t 8 kős t , darabját másfél véka r o z s o n , 6 kősót pedig pénzen, darabját 1 f 1 2 dénárért . /169. 1./ / f l ss florenum - f o r i n t röviditése. A magyar f o r i n t értéke 50 krajcár 111. 100 dénár; a rhénes = r a j n a i f o r i n t 60 k r a j ­cár, azaz 120 dénár /B. M. önéletirása 2. köt. 399. 1./ 1 a r a n y f o r i n t = 240 krajcár = 480 dénár = 4,8 f l /

31. Ahogy Szaniszló i r t a p l . 1709. június 29-én U j h e l y e n "igen nagy baromvásár v o l t " ; 6 ökröt a d o t t e l , kettőt az övéből f l . 17,50, a többit mások megbízásából. /153. 1./

32. Rákóczi V. E. 328. 1. 33. Balogh István: S z a b o l c s és Szatmár megye a szabadságharc

utolsó éveiben = Vitás kérdések 17. 1. 34. Rákóczi 1708. február 1-23 közt tartózkodott Nagykárolyban

és tanácskozott az odamenekült erdélyi r e n d e k k e l . /Rákóczi tükör 1. köt. 183. 1./

35. Vay Ádám /1656-1719/, S z a b o l c s megyei b i r t o k o s nemes, részt­v e t t Thököly h a r c a i b a n . 1701-ben Rákóczival együtt elfogták, 1702-ben s z a b a d u l t . 1703. őszén c s a t l a k o z o t t Rákóczihoz, ud­v a r i főkapitány, majd jász és kun főkapitány. Békés megye főispánja l e s z . Rákóczi s z e r i n t : "Előkelő származásánál bölcsességénél és azon tiszteletnél f o g v a , m e l l y e l őt a k i ­sebb nemesség környezé, nagyhirü ember v o l t " . - L e n g y e l o r ­szági emigrációban h a l t meg. /Rákóczi tükör 2. köt. 577. 1./

36. T e l e k i Mihály gróf /1671-1720/, a nagy T. Mihály f i a , erdé­l y i n a g y b i r t o k o s . A Habsburgok h i v e , 1692-től Kővár kapitá­nya. A várat 1704 januárjában f e l a d j a , s kényszerűségből c s a t l a k o z i k Rákóczihoz, a k i az erdélyi gazdasági ügyek veze­tőjévé n e v e z i k i . Tevékenysége ós szerepe azonban egyre csök ken. /Rákóczi tükör 2. köt. 575. 1./

37. Kemény Simon gróf /Rákóczi tükör 2. köt. 575. 1./ főispán 38. -Csáki István, erdélyi főúr, c s a t l a k o z o t t a felkeléshez;

- Csáky László, erdélyi n a g y b i r t o k o s , 1703. őszén a kurucok­hoz áll, Erdélyben h a r c o l , majd kolozsvári kapitány. /Rákóczi tükör 2. köt. 539. 1./

39. T o r o c z k a i István, /megh. 1712/ aranyosszéki főkapitány. A kurucok e l l e n csatát v e s z t e t t , elfogták, s ekkor c s a t ­l a k o z o t t Rákóczihoz. Az erdélyi kuruc hadmüveletek egyik irányitója. /B. M. önéletirósa. 2. köt. 384. 1./ -/Szaniszló i t t /154. 1./ tévesen Oónost i r t István h e l y e t t . T. Dános István f i a , k i t Rabutin Szebenben őriztetett./

40. Krucsay István /megh. 1747/. A f e j e d e l m i t i t k o s kancellá­r i a e g yik vezetője, a szenátus titkára és h a d i előadója. Lengyelországban az emigráció pénzügyeinek intézője, i t t h a l t meg. /Rákóczi tükör 2. köt. 555. 1./

41 . Ugyanis a jószágkeresetekről uj tábla /törvényszék/ felál­lítását a státusok elvetették, mondván " i n t e r arma s i l e n t l e g e s " /háborúban h a l l g a t n a k a törvények/, hanem 1703-tól kezdve a szabadságharc a l a t t ha v a l a k i t v a l a m e l y jószágot p o t e n t i a mediante, azaz hatalmaskodás utján vagy per s y n i s t r a m informationem /sötét vagy hamis informócióval/ b i r n a k , akkor azoknak figyelmeztetést küldenek, s mindkét fél t a r t o z i k a tábla előtt ügyét bemutatni és biráskodás, pereskedés nélkül, békés uton rendezzék ügyeiket. /160. 1./

42. Bethlen Oános gróf /megh. 1712 után/ B. Pál, Miklós öccsé­nek f i a . Thökölyhez, majd Rákóczihoz c s a t l a k o z o t t . /B. M. önéletirósa 2. köt. 347. 1./

43. E m l i t i Szaniszló a c o n f e s s i o /hitvallás/ beadását, amit bujdosótársa, az unitárius szentiványi Bartók Oónos, t o r -d a i r e k t o r i r t magyar n y e l v e n ; Az unitárius a t y a f i a k v a l ­lástétele cimmel; Károlyiné, Barkóczy Krisztinónak ajánlva. /Sz . n. 174. 1., Orbán B. 255. 1./

44. V i z a k n a i Bereczk / B r i c c i u s / György /megh. 1720/ - Nagy-enyeden, majd O d e r a - F r a n k f u r t b a n t a n u l t , Leidenben o r v o s ­d o k t o r i cimet n y e r t , Kolozsvárt l e t t o r v o s , majd a kuruc hadsereg tábori o r v o s a , végül Kolozsvár törvényszéki elnö­ke. Naplója /1593-1717/ értékes és megbizható kordokumentum. /Pápai Páriz 747-748. 1./ - Hazatéréséről i g y i r t : "... v i s s z a i n d u l u n k Kolozsvárra és c i r c a Februári békével beérkezünk. Istené a dicsőség, Sz. György napján idvezlem .házammal egész vigassággal, lévén sok k e s e r v e s bujdosásom után, mint a k i a s z e l e k után a p a r t r a érkezik, minden bá­nátimnak véget v e t " . /Rákóczi tükör. 1. köt. 371. 1./

45. Bánkuti 73. 1. 46. Orbán B. 214. 1. 47. "... az mándoki gazdasszony Ouhász Istvánná fattyú fiával

v o l t veszekedésem, m i v e l a fattyú a z t mondotta, hogy az marháimnak lábokat e l v a g d a l j a " . /132. 1./

48. Madán "... az kurvás Kovács Mihály az l o v a i m a t szállásáról pajtájából k i t u t t a , hogy az feleségét az cselédim nem e n -gettéK ártatlan é s barom módon t a g l a l n i " . /149. 1./

49. "Bezdóden néhai Somlyódi István uram özvegye Péczeli Ersók asszony ottlétemben nekem, üdvezült feleségemnek, mig ólt, gyermekeimének sokféle jóakaratját m u t a t t a ; nőtelen f i a t a l Somlyódi István, mindketten i g e n jól alkalmaztatták magokat. I l y e n emberekre még eddig Magyarországban nem akattam". /146. 1./

50. " t e l e k i Mihály uram mindaddig m e s t e r k e d e t t , hogy S z a b o l c s -VÜfmegyében íratta Tordavármegyét és Kolosmegyét, s magát Szatmármegyében...". Ezért, m i v e l hideg télben k e l l e t t t o ­vábbtelepülniük "elég átokis ment ő kegyelmére..." /1.25. 1./

51. Szaniszló bujdosótársáért, Almásiért kezességet vállalt, amikor rövid erdélyi u t j a után visszatérve az osztrákokkal való összejátszás gyanújával v a s r a verték /180. 1./, k i pe­d i g o l y a n ártatlan v o l t , "mint azma lött gyermek" /173. 1./ De megrója a szerencsétlen Almásit i s - a k i " I s t e n igéje hirdetését rabságon k e z d e t t e " - mert 1711 elején "rut részeg levén, lóról h u l l o t t , ... ez nap fordulása lévén Pálnak, ő i s r o s s z r a f o r d u l t " . /180. 1.

52. Ballá G e r g e l y : Nagykőrösi krónika. = Rákóczi tükör 1. köt. /194. 1./

53. Szaniszló az egy i k helységben való időzéséről i g y i r t 1708 máj 2-án: "Ebédre Apában. Hálni szinérvóralyai szőlőhegyek­ben való házakhoz, m i v e l az f a l u e l p u s z t u l t és oda k i s z o r u l ­t a k . Nagy panaszok v o l t gróf P e k r i Lőrinc uramra, hogy az ősszel az hadakkal elpusztította, az mint ők mondják, mintha ellenség lött v o l n a " . /133. 1./ Se vége, se ho s s z a n i n c s a panaszoknak:" Az h o l az tábor elment, egészszen e l p u s z t u l t a k az f a l u k ; az melyeket magam i s pusztáknak találtam." /133. 1./

54. v .ö'. 3. részben a h u s z t i országgyűlést 55. Balogh István: S z a b o l c s és Szatmár megye a szabadságharc

utolsó éveiben. = Vitás kérdések 20. 1. 56. Az 1709-es esztendőben "az t a v a s z i vetés - i r j a Szaniszló -

i g e n szegényesen m u t a t j a magát és nagyobbára e l v e s z e t t " . /149. 1./ - Májusban "18. Virradólag lött nagy hóharmat, az törökbuzánok jobb részit elvötte, dinnyét és tököt mindenütt nagyrészint " . /150. 1./

57. Rákóczi V. E. 389. 1. 58. Ahogy Gidófalvi Gábor Apor Péterhez i r t s z i n e s l e v e l e i s

i g a z o l j a , p l : "Kolosváratt harmadnap a l a t t 180 ember döglött meg. E l a n n y i r a g r a s s a l , hogy az utczán járó ember feldől s meghal" / B r . Apor Péter v e r s e s müvei és l e v e l e i . /1676-1752/ S z e r k . : Szádeczky L a j o s . Budapest. 1903. Magy. Tud. Akadémia I I . köt. 39. 1./

59. Acsádi Ignác: A magyar jobbágyság története. 4. kiadás. Budapest. 1950. S z i k r a 210. 1. - Pontos adatok hiányában a halálozás számát csak hozzáve­

tőlegesen l e h e t megállapítani, inkább csak következtetni l e h e t . - Többek állitása s z e r i n t , i g y L o i g h , Gortvoy, Oukovich, Magyary-Kossa, Thaly a halálozási arányt 10 %-r a , a halálozások számát 3-400 e z e r r e becsülik. /Takács László: Az egészségügy szervezése a Rákóczi-szabadságharc idején. = Rákóczi tanulmányok 197. 1./

60. Bánkuti 9. 1. 61. C s e r e i Mihály /1668-1756/, erdélyi nemes, kényszerűségből,

de e l f o g a d j a a Habsburg-uralmat, s a szabadságharc a l a t t i s k i t a r t a császáriak m e l l e t t . Históriája Erdély e k o r b e l i

történetének elsőrangú forrása. /Rákóczi tükör 2. k o t . 539. 1./

62. C s e r e i Mihály: Erdély históriája /1661-1711/. Budapest. 1983. 458. 1.

63. Szádeczky L a j o s : I I . Rákóczi Ferenc Erdélyben. Kolozsvár, 1907. 22. 1.

64. Bánkuti 151. 1. 65. Torma Károly /1829-1897/ régész, történetire 66. Orbán B., R. K i s s . ; továbbá: Rákóczi tükör 169-170. 1.;

Heckenast : Fegyver... 75-79, 97-99. 1.; Szádeczky: A szé­k e l y nemzet; Szádeczky L a j o s : I I . Rákóczi Ferenc Erdélyben Kolozsvár, 1907.

67. A l v i n c z i Péter, b o r b e r e k i - /1639 körül - 1701/ erdélyi itélőmester, jogtudós /B. M. önéletirás 2. köt. 341. 1./

68. Szaniszló 1683. nov . 30-ón feleségül v e s z i Kornjóczeai An­nát, / S z . n. 21. 1./ k i ekkor 17 eves; meghalt 1708". nov. 22-én 42 éves korában, /142 . 1./ temetése,.sirfelirata 151. 1.

69. Orbán B. 285. 1. 70. S z i n n y e i József: Magyar irók élete és munkái. 13. köt.

Budapest, 1909. 375. 1. 71. R. K i s s 30-31. 1. 72. P e k r i / P e k r y Lőrinc - /megh . 1709/ B e t h l e n Dános mostoha­

f i a . Thökölyvel való kapcsolatáért T e l e k i perbe f o g a t t a ; Magyarországra menekült, ah o l katolizált és grófságot ka­p o t t . A diploma elfogadása után tért v i s s z a Erdélybe. A szabadságharc kitörésekor Rákóczi mellé állt és T o r o c z k a i István után ő l e t t az erdélyi kuruc hadak főparancsnoka. Második felesége Petróczy Kata Szidónia, költő /B. M. önéletirása 2. köt. 373-374. 1./ Rákóczi i g y j e l l e m z i : "... kétszinü v o l t és hatalmas szónok, sok z a v a r t o k o z o t t " /Rákóczi V. E. 352. 1./

73. Mikes Mihály - /megh. 1721/ itélőmester, guberniumi taná­c s o s , háromszéki főkapitány. Kuruc fogságba esve c s a t l a k o ­z o t t Rákóczihoz és a székelyek generálisa l e t t . /B. M. önéletirása 370. 1./ - Rákóczi i g y j e l l e m e z t e : "... köny-nyelmü és hiszékeny s z e l l e m i ember. P e k r i ugy f o r g a t t a , ahogy a k a r t a " . /Rákóczi V. E. 352. 1./

74. Radvánszky Dános /1666-1738/, Zólyom megyei b i r t o k o s nemes előbb Thököly h i v e , 1703-ban Zólyom megye alispánja, rög­tön c s a t l a k o z o t t Rákóczihoz. 1704-ben f e j e d e l m i b i z t o s E r ­délyben, 1705-től a konföderáció kincstárnoka, szenátor. /Rákóczi tükör 2. köt. 566. 1./

75. 1705 május elsején, a medgyesi táborban P e k r i a "haza tör­vénye e l l e n vármegyegyüléset tartván, három megyének: Tor-da-, K o l o s - , Dobokának mindazon t i s z t e i t , k i k urunkhoz... kimentünk, P e k r i uram kihánta". / S z . n. 117. 1./

76. Száva Mihály báró, erdély főnemes, Zaránd megye főispánja,

Gyulafehérvárt f e l a d t a a kurucoknak és c s a t l a k o z o t t hozzá­j u k . Rákóczi különböző gazdasági tisztségekbe h e l y e z t e , de lopásai m i a t t leváltotta. Zsibó után visszatért a császá­r i a k h o z . /Rákóczi tükör 2. köt. 573. 1./

77. R. K i s s 9 5. 1. 78. Forgách Simon gróf /1659-1730/ n a g y b i r t o k o s , császári tá­

bornok: 1703-ban c s a t l a k o z i k Rákóczihoz, 1705-ben erdélyi főparancsnok: engedetlensége m i a t t azonban Rákóczi 1705-ban börtönbe v e t i , s csak a szabadságharc végén e n g e d i szabadon. Követte a f e j e d e l m e t Lengyelországba és o t t i s h a l t meg. /Rákóczi tükör 2. köt. 544. 1./

79. Heckenast : F e g y v e r . . . 78-79. 1. 80. R. K i s s 9 5. 1. 81. R. K i s s 87. 1. /Radvánszky l t . I I I . o. 29. c s . 7. s z . / 82. H a l l e r István - /megh. 1710/, Belső-Szolnok, majd Torda me­

gye főispánja, Habsburg-párti, a Gubernium tanácsosa, majd 1709-től elnöke. /Rákóczi tükör 2. köt. 547. 1. /

83. A német c s a p a t o k pusztításairól beszámol Szaniszló 1706. júniusi naplójában, "... Nem Írhatni i t t k i az kárt, az jó I s t e n t u d j a a z o k a t . " / S z . n. 120. 1./

84. "Az német Tordán hál egy éjjel ... egynehány embereket l e i s vágnak, az fejércselédet megparáznaitják és véllek ékte­lenül bánnak..." i r t a 1707. február 3-án Szaniszló. / S z . n. 121. 1./

85. A napló kézirata két kötetben, a második kötet i r o t t p e r g a ­men kötésben v a n . A második kötet az 1686-1711 közötti részt t a r t a l m a z z a . /Quart Hung . 2001. I I . kötet/.

86. 1711 június 5 - i kövesdi unitárius z s i n a t o n Szaniszló, k i e k k o r főcurator v o l t és Adámosi G e r g e l y t o r d a i lelkész ve­zetésével az osztrákok által e l p u s z t i t o t t templom h e l y r e ­állítására pénzt, gabonát és épületanyagot gyűjtöttek, már 1 7 2 l - r e a templomot helyreállították. Erdély k a t o n a i k o r ­mányzója / V i r r n o n t Danian Hugó/ 1721 augusztusában Tordára v i t e t t e magát és az unitárius lelkészt, Keresztúri Sámuelt magához h i v a t t a . Az unitárius gondnokot, Szaniszlót, amikor lelkészét követni a k a r t a , a katonák erőszakkal lökték v i s z -s z a . /Ezek s z e r i n t 1721-ben Szaniszló még élt./ Keresztúrit Szebenbe hurcolták és o t t élete fenyegetésével a r r a kény-szeritették, hogy a "romladozó" templomot az unitáriusok átengedjék a k a t o l i k u s o k n a k . A templom a többszöri próbál­kozás ellenére végleg e l v e s z e t t az unitárius t o r d a i a k szá­mára. /Orbán B. 246-247. 1./