222222222222000000000000111111111111000000000000

BBBBBBBBBBBBAAAAAAAAAAAALLLLLLLLLLLLAAAAAAAAAAAATTTTTTTTTTTTOOOOOOOOOOOONNNNNNNNNNNNKKKKKKKKKKKKEEEEEEEEEEEENNNNNNNNNNNNEEEEEEEEEEEESSSSSSSSSSSSEEEEEEEEEEEE –––––––––––– BBBBBBBBBBBBAAAAAAAAAAAALLLLLLLLLLLLAAAAAAAAAAAATTTTTTTTTTTTOOOOOOOOOOOONNNNNNNNNNNNAAAAAAAAAAAAKKKKKKKKKKKKAAAAAAAAAAAARRRRRRRRRRRRAAAAAAAAAAAATTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYYYYYYYYYYYYAAAAAAAAAAAA ------------ BBBBBBBBBBBBAAAAAAAAAAAALLLLLLLLLLLLAAAAAAAAAAAATTTTTTTTTTTTOOOOOOOOOOOONNNNNNNNNNNNVVVVVVVVVVVVIIIIIIIIIIIILLLLLLLLLLLLÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁGGGGGGGGGGGGOOOOOOOOOOOOSSSSSSSSSSSS

T A R T A L O M

Bevezetés 1 I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATA, RENDSZERE ÉS ELVEI 2 1. GYERMEKKÉP-ÓVODAKÉP 2 1.1. Gyermekképünk 2 1.1.1.Gyermeki sajátosságok 2 1.1.2.Kiindulási pontok 2 1.1.3.Milyen gyermekeket szeretnénk nevelni 3 1.1.4. Pedagógiai hitvallásunk 3 1.2. Óvodánk sajátos arculata 4 1.2.1. Természeti környezetünk bemutatása 4 1.2.2. Családok helyzete 5 1.2.3. Óvodáink bemutatása 6 1.2.4. Kippkopp HOP 8 1.2.5. Rövid visszatekintés az elmúlt évek jelentősebb eseményeire 9 1.3. Óvodánk koncepciója 11 1.4 Óvodánk szerkezetének bemutatása 13 2. NEVELÉSI CÉLJAINK, FELADATAINK, ISKOLAI ALKALMASSÁG 14 2.1. Nevelési céljaink óvodánkban 14

2.2.Feladataink a személyiségnevelés terén 15 2.2.1. Gyermeki szükségletek 15 2.2.2. Az egészséges életmód biztosítása 16 2.2.3. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 16 2.2.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés,nevelés megvalósítása 17 2.3.Iskolai alkalmasság 18

3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE, ELEMEI 19 3.1. Nevelési rendszerünk és modellje 20

3.2.Rendszerünk elemeinek meghatározása 22 3.2.1. Anyanyelvünk művelése 22 3.2.2. Óvodai életünk alapvető keretei 22 3.2.3. Óvodai tevékenységek keretei 24 3.2.4. Óvodai életünk tevékenység formái 25 3.2.5. Óvodánk kapcsolatai 31

4. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK 32 5. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI INTEGRÁLT NEVELÉSE, ALAPELVEI , SPECIÁLIS ELLÁTÁSA ÓVODÁNKBAN 33 5.1. A sajátos nevelési igényű gyermek 33 5.2. A sajátos nevelési igényű gyermek nevelésének feltételei óvodánkban 33 5.3. A sajátos nevelési igényű gyermek nevelésének alapelvei 34 5.4. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus 34 fejlesztésének elvei,feladatai az óvodai nevelés során 34 5.4.1. Mozgáskorlátozott gyermek 34 5.4.2. A látássérült gyermek 35 5.4.3. A súlyosan hallássérült –siket-és enyhén hallássérült

–nagyothalló gyermek 36 5.4.4. A beszédfejlődésben súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyermek 38

5.5. A speciális ellátás rendszere 39

II. NEVELÉSÜNK TARTALMA 40 Meghatározó tényezők- a fenntarthatóság pedagógiája 1. NEVELÉSÜNK TARTALMÁNAK LEÍRÁSA ÉS MODELLJE 41

1.1. Modell leírása - FAMODELL 42 2.NEVELÉSÜNK TERÜLETEI A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN 43 2.1. Anyanyelvünk művelése 43 2.2. Gondozás - egészséges életvitelre nevelés 46

2.2.1. Egészséges ,barátságos , biztonságos környezet kialakítása 46 2.2.2. A gyermek gondozása,testi szükségleteik… 48 2.2.3. A gyermek egészségének védelme……. 52 2.3.Érzelmi nevelés - szocializáció 54

2.3.1. Beszoktatás időszaka 54 2.3.2. Otthonosság keltése 56 2.3.3. Együttélés a mindennapokban 56 2.3.4. Óvodai ünnepnapok 59

2.4. Népi kultúra szellemi ,tárgyi elemei -Hagyományőrzés, népszokások 63 2.5. A JÁTÉK 65 2.5.1. Kreatív , alkotó légkör megteremtése 65 2.5.2. A játékhoz szükséges hely biztosítása 66 2.5.3. A játékhoz szükséges idő 67 2.5.4. A játék eszközei 67 2.6. Munkajellegű tevékenységek 70 2.7. GYERMEK és a környező világ 73 2.7.1. Társadalmi környezet 74 2.7.2. Természeti környezet 74 2.7.3. Környezetvédelem, természetvédelem 75 2.7.4. Matematikai környezet 77 2.8. GYERMEK és művészet 80 2.8.1. Irodalmi nevelés 80 2.8.2. Zenei nevelés 83 2.8.3. Vizuális nevelés 88 2.9. GYERMEK és mozgás 91 2.10. Játék - tanulás 93 2.10.1. A szervezett tanulás formái , munkaformái ,időkeretei 95

3. TEHETSÉGGONDOZÁS 96 3.1. Tehetségígéretek 96 3.2. Az óvodai tehetséggondozás célja 96 3.3. A tehetséggondozás útjai 96 4. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 98 4.1.Célja és fogalmai, tevékenységek 98 4.2. Gyermekvédelmi munka óvodánkban 100 4.1.1. Óvodapedagógus alapfeladata 100 4.2.2. Gyermekvédelmi felelős 101 4.2.3. Az óvodavezető gyermekvédelmi feladata 101 5. BALESET MEGELŐZÉS FELADATAIAI 102 6. MONTESSORI PEDAGÓGIÁJÁNAK ALKALMAZÁSA TAGÓVODÁNKBAN 105

6.1. A Montessori pedagógia célja, feladata 105 6.2. Maria Montessori pedagógiájának elvei 105 6.3. A fejlesztés módjai 106

6.4. Eszközök 106 6.5. KIPPKOPP programunk nevelési tartalmának kiegészítése 107 6.5.1. Praktikus nevelés 107 6.5.2. Írást –olvasást előkészítő nevelés 108 6.5.3. Matematikai nevelés 108 6.5.4. Kozmikus nevelés 108 6.5.5. Az óvodai élet megszervezése 109

7. KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG ALKALMAZÁSA ÓVODÁINKBAN 110 7.1. A programcsomag bevezetésének célja 110 7.2. A programcsomag bevezetésének feladata 110 7.3. A kompetencia alapú programcsomag alapelvei 110 7.4. A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési terve 111 7.5. A kompetencia alapú programcsomag mérési és értékelési rendszere 112 8. ÓVODAI ELLÁTÁSON TÚLI PEDAGÓGIAI PROGRAMOK 113 9. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE ÉS MODELLJE 114

9.1. Óvoda és a család 114 9.2 . Óvoda - iskola 116 9.3. Óvoda és a Maci csoport ( bölcsöde ) 116 9.4. Tagóvodák – Tipptopp csoport,Balatonvilágos 116 9.5. Óvoda - közművelődési intézmények 117

9.6. Óvoda – Fenntartó - Falugondnokság 117 9.7. Óvoda - segítők 117 9.8. Óvoda – Civil szervezetek 118 9.9. Óvoda – Egyházak 118 9.10. Több óvodával….. 118 9.11. Óvodánk keresztanyja 118 9.12. A kapcsolatrendszer modellje 119

III. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 120

1.SZEMÉLYI FELTÉTELEK 120 1.1. Alkalmazottaink helyzete 120 1.1.1. Területenkénti helyzet 120 1.1.2. Alkalmazottak végzettsége 121

1.1.3. Az óvodapedagógus személye 122 1.2. Megvalósult és megvalósulásra váró feladatok 123 1.2.1. Megvalósult feladatok 123

1.2.2. Megvalósulásra váró feladatok 123 2. TÁRGYI FELTÉTELEK JELEN ÁLLAPOTA ,A PROGRAM ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉS IGÉNYE 124

2.1. Tárgyi feltételek jelen állapota 125 2.2. A program eszköz- és felszerelés igénye 126 2.2.1. Balatonkenesén és Balatonakarattyán 127 2.2.2. Balatonvilágoson 127 2.3. Óvoda –Pályázatok eredménye 128 2.3.1. Önkormányzati pályázatok 128 2.3.2. Egyéb pályázatok 129 2.3.3. Feladataink a jövőben 129

2.4. Az óvodai élet megszervezése -NAPIRENDEK 130 2.4.1. Balatonkenese Napirend 130 2.4.2. Balatonakarattya Napirend 130 2.4.3. Balatonvilágosi Napirend 131

2.4.4. Egységes Óvoda-bölcsőde Napirend 131

IV. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA 132 1.A BÖLCSŐDE DEFINÍCIÓJA ÉS FUNKCIÓI –KAPCSOLATA 132

1.1. Gyermekjóléti alapellátás 132 1.2. A bölcsőde kapcsolatai 132

2. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS NEVELÉS ALAPPROGRAMJA 133 2.1. A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei 133 2.2. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai 134 2.3. A bölcsődei élet megszervezésének elvei –NAPIREND 134 2.3.1. Kapcsolattartás a szülőkkel 134 2.3.2. NAPIREND 135 2.4. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei 136 2.4.1. Gondozás 136 2.4.2. A játék 136

3.A SÉRÜLT GYERMEK GONDOZÁSA,FEJLESZTÉSE 136 3.1. A felvétel rendje 137 3.2. Elhelyezés módja 137 3.3. Személyi feltételei 137 3.4. Az integráció tárgyi feltételei 137 3.5. Gondozás , fejlesztés az integrációban 137

4.ALAPELLÁTÁSON TÚLI, A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK 138 4.1.Időszakos bölcsődei elhelyezés 138

5. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 139 5.1. A bölcsőde helyiségei és udvara 139 5.1.1. A gyermekek által használt helyiségek 139 5.2.2. Játszókert 139

6. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 140 7.A BÖLCSŐDE EGÉSZSÉG-,BALESET- ÉS MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI 140

7.1. Egészségmegőrzés , mint bölcsődei feladat 140 7.1.1. Közvetlen prevenció 140 7.1.2. Gyógyszeradás,elsősegély 141 7.1.3. Élelmezés 141 7.2. Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok 141 7.2.1. A bölcsődés gyermek egészségvédelme 141 7.2.2. A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai 142 7.2.3. Takarítás 142 7.3. Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok 142

8.BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ 142

IV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 143 Felhasznált irodalom 144 Ajánlott irodalom MELLÉKLETEK

„ Gyermekeink a magyarság holnapját fogják felépíteni, de azt nem építhetik a levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt, őseink által összehordott kövekre........” Kodály Zoltán Bevezetés Sajátos helyzetünk, a bennünket körülvevő gazdag élővilág,a Balaton , csodálatos természeti kincsek, községünk 1000 éves múltja , Maria Montessori szellemisége , elvei , eddigi munkánk,továbbra is meghatározója HOP-unk irányvonalának . Fő sajátosságunk a környezeti nevelés, a természetszeretet és a természet védelem , mindez szoros összefüggésben a népszokások , hagyományok megismerésével , őrzésével .

Hiszünk abban, hogy már óvodáskorban : - meg lehet alapozni a vonzódást a természet, a szülőföld, az otthon iránt ,-lehet fejleszteni a gyermekek természeti ismereteit, környezetvédelmi szemléletét s azoknak a szokásoknak a körét, amelyekre később , felnőttként építhet .

A gyermekkorban szerzett ilyen irányú tapasztalatok mélyen nyomot hagynak a gyermekben, személyiségének gyökerei ebbe a talajba kapaszkodva segítik Őt sikeres, ember társát, környezetét, nemzetét szerető, hagyománytisztelő, természetvédő emberré válni.

Marék Veronika (meseíró-rajzoló) gesztenyefáról lepottyant , mindenre kíváncsi figurája, Kippkopp a gesztenyegyerek méltón képviseli sajátos , hagyományőrző, természet közeli elgondolásainkat.1999 novemberében vettük fel a KIPPKOPP nevet.

Pedagógusaink elhívatottak , lelkes hívei a természetnek, tisztelik, ápolják, sőt művelik hagyományainkat, s tudásuk birtokában át tudják örökíteni mindazt a szépet s jót, amit mindez jelenthet.

1

I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA , FELADATA , RENDSZERE ÉS ELVEI

1. GYERMEKKÉP - ÓVODAKÉP

1.1.Gyermekképünk

1.1.1. Gyermeki sajátosságok * Az érzelmeknek rendkívüli jelentősége van az óvodás gyermek életében . A 2-3-7 éves életkor a nagyfokú emocionális ingerlékenység,érzelmi labilitás ,polarizált érzelmek kora➤érzelmileg és értelmileg fogékony időszak. * Érzelmi állapota ambivalens, egyrészt igényli a felnőtthöz való kötődést, gondoskodást, törődést, minta számára , másrészt a felnőttől való elszakadási vágy , önállósulni akarás jellemzi . * Ez az a kor , ami az ÉN fejlődése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Az úgynevezett „dac” korszakból eljut a kezdeményező, kooperatív, a szociális magatartás , viselkedés szintjére . * Az érzelmekre, bizalomra épülő, szeretetteljes kapcsolat döntő fontosságú, mert ez a viszony alapja lehet a gyermek számára a megértésnek, élményfeldolgozásnak,szociális viselkedésminták átvételének, a normák, szabályok elfogadásának és a konfliktushelyzetek megoldásának. * Az óvodáskorú gyermek jellemző tulajdonsága a magatartás érzelmi vezéreltsége. * Gondolkodását is érzelmei irányítják, ebben a korban fejlődik a legjobban észlelése és észlelési - finommotoros funkciói. * Óvodáskorban a szociális tanulás eszköze az utánzás, a mintakövetés a felnőtt, majd a társak utánzása,követése. 1.1.2. Kiindulási pontok

Személyiségünk fejlődését a velünk született tulajdonságok,a belső fejlődés ,az érés sajátos törvényszerűségei,a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások (család,óvoda) együttesen határozzák meg.➤Nevelik,fejlesztik a társas kapcsolatok,az óvoda összes dolgozója . ➤ Szeretetteljes pedagógia. * A gyermek egészséges testi-lelki- szellemi fejlődése érdekében nem tekinthetünk el az egyéni és életkori sajátosságokról. * Minden gyermek individuum , csak rá jellemző genetikai struktúrával , csak rá jellemző tulajdonságokkal , képességekkel ,pszichikus sajátosságokkal . * A gyermek szociális lény is , hisz társadalmi közeg nélkül nem válhat személyiséggé ,nem fejlődhet. A lelki fejlődés irányát a társadalom szabja meg , determinálja a szocializáció folyamatát , a normák és értékek megismerését , a szerepek , a státusok elsajátítását , az elvárásokat , az értékorientációt . * A gyermek még nem kialakult , hanem fejlődő személyiség, így életkoronként , életkori szakaszonként másmilyen .A gyermekeknek sajátos ,életkoronként s egyénenként változó testi, érzelmi mentális és szociális szükségletei vannak.

2

*Ezért minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben , a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen , ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számára kötelesség. *Az óvodai nevelés gyermekközpontú,befogadó , ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk , biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést . Feladatunk a nemi identitás kialakulásának támogatása mellett a tradicionális nemi szerepek határainak tágítása ( a fiú is sírhat,babázhat , autózhat a lány ) .

1.1.3. Milyen gyermekeket szeretnénk Óvodánkban nevelni ? ����olyan gyerekeket , akik érzékenyek a lélek hangjaira , fogékonyak a jóra és a szépre. ����olyan gyerekeket , akik mélyen kötődnek a szülőföldhöz , az otthonhoz. ����olyan gyerekeket , akik ismerik saját értékeiket , érzékelik , elfogadják hiányosságaikat,lelki feszültség nélkül. ����Boldog gyermekeket szeretnénk magunk körül látni , akik majd boldog és szabad polgárai lesznek egy nyitott társadalomnak. � Olyan gyerekeket , akik az óvodáskor végére természetes módon együtt élnek a különbözőségekkel, koruknak megfelelő mértékben empatikusak , szolidáris játszótársak,csoporttársak. Figyelmesek , segítőkészek sérült társaikkal szemben.

1.1.4. Pedagógiai hitvallásunk Az előző gondolatokhoz híven első s legfontosabb feladatunk , hogy gyermekeink megtalálják a BOLDOGSÁGOT , hogy megtapasztalják örömteli játékaik során a szabadság felelősségét , a döntés megannyi lehetőségét , a választás kihívásait. Ehhez egyetemes emberi értékeken nyugvó szemléletmódunk nyújt megfelelő alapot. * Humanizmus és demokratizmus / eszmei értékek / * Az ÉN tisztelete, a másság elfogadása ,nyitottság ,őszinteség ,szeretet ,udvariasság ,a család, a haza tisztelete , szeretete ,felelősségtudat. /erkölcsi és magatartási értékek / * A kultúra iránti érzékenység , a hagyomány tisztelete , a természetes környezet harmóniája, az élet tisztelete /kulturális értékek/ � Ebből következik , hogy * szeressük a gyerekeket olyannak amilyen ,tetteinkkel sugározzuk a feltétel nélküli szeretetet. * tisztelnünk és becsülnünk kell a gyermekben az embert , az egyént. * be kell tudnunk ragyogni a gyermekek világát , úgy hogy a mindennapos együttlét élmény , öröm legyen mindannyiunk számára. * örüljünk életünk minden egyes napjának, tegyük azt kellemessé, meleg, családias, szeretetteljes légkört biztosítva. * legyünk a gyerekek között, együtt s velük. / bizalom ,nyitottság,őszinteség / * becsüljük és tiszteljük a másikat , munkáját ,bizalommal ,őszintén forduljunk egymáshoz , figyeljünk másokra, fogadjuk el egymás sikerét, ismerjük önmagunkat ; mert csak így lehetünk képesek a ránk bízott gyermekeket nevelni ,értékeket közvetíteni -önmagunkat, saját személyiségünket adva.

3

* Olyan pedagógiai környezet kialakítása , ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelő munkát segítő munkatársak, szülők , gyermekek számára egyaránt. * „ Inkluzív , integrált” pedagógiával a migráns gyermekek nevelését támogató szemlélet által biztosítjuk a nemzeti, etnikai és a migrációs kisebbségek önazonosságának megőrzését , erősítését , a multikultúrális integrációt és az identitást együtt. Pedagógiai hitvallásunkat híven tükrözi Váci Mihály gyönyörű gondolata :

„Osztani magad ,hogy így sokasodjál, Kicsikhez hajolni ,hogy magasodjál, Érteni őket ,hogy tudd a világot, Róluk beszélni ,ha szólsz a világhoz !”

1.2. Óvodánk sajátos arculata

1.2.1.Természeti környezetünk bemutatása

Balatonkenesét közvetlenül a Balaton északkeleti partszakasza, szőlőhegyek, gyümölcsösök veszik körül. Határainak mai területe csaknem teljes egészében mezőgazdasági terület. Természetes növény-együtteseit a vízi és mocsári növények, a lápos és mocsaras rétek,a magas partok, mezőföldi rétek növényei, valamint akácligetek alkotják. Kenese határai gazdag életteret nyújtanak a jelentős vadállománynak. A kenesei Balatonban többféle hal található. Érdekes színfolt a vadludak, vadkacsák és nemrég a hattyúk megjelenése. Balatonkenese és Balatonakarattya 1000 éves, írott történelmi múlttal és hagyományokkal rendelkező település. Kenese régi határnevei a szájhagyománynak köszönhetően máig fennmaradtak. Kenese érdekessége a Magas-partok oldalába vájt 9 barlang, melyet a nép „tatárlikaknak” nevez. Természetvédelmi területünkön növényritkaságokat ( Tátorján, bíboros kosbor,törpe nőszirom ) lehet találni. Nagyon híres a balatonakarattyai ősfa (szilfa), a legenda szerint „Rákóczi fája”, mára már csak a jelzett helyét találhatjuk. Kenese egyike azoknak a Balaton parti városoknak, amely legjobban megőrizte falusias jellegét, annak ellenére, hogy nyáron az idegenforgalom igen jelentős. Közigazgatásilag Balatonkeneséhez tartozó Balatonakarattyára inkább jellemző az üdülő, nyaraló jelleg. Az akarattyai magas partokról csodálatos panoráma, az egész Balaton látványa tárul szemünk elé. A két település társadalmi, kulturális élete változatos, mozgalmas. Különböző egyesületek, civil szerveződések alakultak, akik kötelességüknek érezték és érzik tradícióinkat, értékeinket megőrizni, ápolni és gazdagítani. Többen óvónőink közül lelkes tagjai vagyunk ezeknek az egyesületeknek. Balatonvilágoson az óvoda szintén csodálatos természeti környezetben az úgynevezett magasparton található. Központi elhelyezkedésének köszönhetően közvetlenül az óvoda mellett található a helyi iskola, községi könyvtár, posta, élelmiszerüzlet, cukrászda, rendezvénypark.

4

1.2.2. Családok helyzete A családok helyzetében nincs jelentősebb változást . A szociokultúrális környezetet vizsgálva a szülők átlagéletkora nem változott , 28-30 év körül mozog. Végzettségük szerint továbbra is a szakmunkások vannak nagyobb számban. Az értelmiségiek aránya is figyelemreméltó, van köztük több pedagógus is. A szülők közül többen vállalkozásból élnek, kisiparral, mezőgazdasággal foglalkoznak. További munkalehetőséget jelentenek a környező üdülők, szállodák, vendéglátó egységek is. Sajnos a munkanélküliség az itteni embereket sem kerülte el, de szerencsére nincs olyan család, ahol mindkét szülő munkanélküli lenne. A szociális támogatásra jelentős ősszeget költ az Önkormányzat. A családok szerkezetét nézve sajnálatos módon nőtt az egyedül nevelő (elvált) szülők aránya . Azonban a családok nagy része rendezett körülmények között él . Jelentős arányban vannak a két gyermekes családok ,az egy és a három gyermekesek aránya közel egyforma . Az is tapasztalható , hogy manapság kevesebben vállalnak 2 ill.több gyermeket ,mint az előző időszakokban. Többségük jónak találta saját anyagi helyzetét, de a létminimum körül élő, anyagi gondokkal küzdő családok is vannak. Többen foglalkoznak háztájival, mintegy kiegészítve jövedelmüket. A családok közül sokan élnek külön, saját családi házban, s ahol tehetik, a gyerekeknek saját szobájuk van. TV mindenhol megtalálható, videóval is sok helyen rendelkeznek. Számítógépről nagyon kevesen jeleztek vissza. Elszomorító tény az egyedül nevelő ún. csonka családban felnövő és a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek száma . Mintegy ennek ellensúlyaként, jó volt tapasztalni, hogy akadnak többgenerációs családok is. Kérdőív formájában 2 évente kikérjük a szülők véleményét. Kérdéseink kiterjedtek óvodánkra, feladatainkra,nevelésünkre vonatkozóan is. Összesítve a válaszokat, ráéreztek az óvoda nevelési feladataira. Örömmel vettük, hogy elvárásaiknak megfelelünk. Nevelési elveinket támogatják, segítségünket, véleményünket továbbra is igénylik és kikérik. Balatonvilágosi Óvoda gyermekösszetételére is jellemző, hogy éppúgy megtalálhatók a szociálisan hátrányos helyzetűek, és a magasabb életszínvonalat biztosító miliőben nevelkedő gyermekek is. A szülők képzettsége, anyagi helyzete nagyon eltérő képet mutat. Sajnos a munkanélküliség is jelen van, 9 családot érint. A család érzelmi életének funkcióját nehezíti a családszerkezet és a családegység előnytelen alakulása, a gyermekekkel együtt töltött idő lerövidülése, valamint a munkavállalás arányainak eltolódása. Fontosnak tartjuk a családok szemléletének, nevelési gyakorlatának formálását. Azt azonban tudjuk, hogy a család szocializációs hatása nem pótolható, az óvoda nem helyettesítheti azt. A technika fejlődésével (TV, számítógép, internet, videojáték fokozott használata), a szülők időhiányának növekedésével arányosan emelkedik a beilleszkedési és magatartás-zavarral küzdő gyerekek száma. E tény hatására – is - folyamatosan és tudatosan szélesítjük módszertani eszköztárunkat, keressük - a gyermekek érdekében - a szülői szemléletformálás pozitív lehetőségeit, formáit. Fontosnak tartjuk a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a hátrányos helyzetű (HH ) gyerekek figyelmemmel kísérését, rendszeres óvodába járását. A speciális fejlesztést igénylő gyerekek (SNI) számára megteremtjük a foglalkozás feltételeit. Szerencsére nagyon kevés az ilyen gyermek intézményünkben .

5

1.2.3. Óvodáink bemutatása

*Balatonkenesei Óvoda (székhely) bemutatása : az óvoda egy liget közepén található, a Balatontól csak egy műút választja el. Az 1977-ben épült, 100 férőhelyes. 2004 őszétől 3 óvodai csoporttal és egy bölcsődei csoporttal működünk. Óvodánkhoz tartozik az akarattyai és a világosi tagóvoda.

2009 nyarán a KDOP-5.1.1./2F „Közoktatás Infrastrukturális fejlesztése”c. nyertes pályázat keretében a balatonkenesei óvoda felújítására, korszerűsítésére, akadálymentesítésére került sor. Csak a nagyobb léptékű felújítást említve : nyílászáróinkat kicserélték , földhő kihasználásával fűtésük korszerűbbé vált, napelem segíti a melegvíz-ellátást . Világításunk korszerű, energiatakarékos . Világos, természetes fényű , tágas, otthonos berendezésű csoportszobáinkban a gyerekeknek esztétikus, biztonságos, barátságos környezetet tudunk biztosítani. Belépve óvodánkba és csoportjainkba - a hozzánk betérők véleménye alapján - a természetes anyagokhoz , színekhez való vonzódás, kreativitás, igényesség , melegség tükröződik vissza . Az óvodában kívül –belül a zöld szín az uralkodó . 2007 –től saját „Sókuckónkban” tartunk a gyerekeknek beszélgetős-éneklős foglakozásokat. A csoportszobáink az ott dolgozó óvónők egyéniségét is tükrözi. Mindenhol megtalálható a kialakított természetsarok. Törekszünk a szelektív szemétgyűjtés elterjesztésére , az újrahasznosításra . Udvarunk tágas, gondozott , udvari játékaink többé-kevésbé megfelelnek az uniós követelményeknek. Minden csoportnak saját udvarrésze,virágos- és veteményeskertje , virágos ládája van, amit a gyerekekkel együtt gondoznak. Minden nagyobb esemény , évforduló alkalmából egy-egy fát ültetünk az óvoda udvarán , pl. 2009-ben az év fáját , a „mézgás égert”. Mindkét óvodánk elnyerte a Madárbarát és 2010 májusában a Zöld Óvoda címet.

*A Balatonkenesei Óvodához tartozó balatonakarattyai tagóvodánk 1954 óta működik óvodaként. Az egy csoportos óvoda igazán ideális, családias körülményeket biztosít a gyermekeknek. 2004 őszétől 25 fős férőhellyel. Programunk kiegészül a montessori pedagógia számos elemével. Mindkét óvónőnk megszerezte montessori pedagógusi végzettséget , amit eredményesen alkalmaznak. . A montessori eszközöket sajátkészítésű eszközökkel (újrahasznosítás) folyamatosan bővítik . 2009 nyarán a KDOP-5.1.1./2F „Közoktatás Infrastrukturális fejlesztése”c. nyertes pályázat keretében Balatonakarattyán az óvoda átépítésére,bővítésére került sor . A hozzáépítés során az emeleten korszerű tornaterem, nevelői szoba , zuhanyzók kerültek kialakításra , a földszinten fejlesztő szoba ( későbbiekben lehet ZÖLD SZOBA ) , tágas , teraszos csoportszoba , öltöző , sószoba , kis melegítőkonyha és helyiségei találhatók. Az elkészült ÓVODAPALOTA helyiségeiben a természetes anyagok , a föld színei az uralkodóak. A csoportszobában gazdag , kincsekkel teli természetsarok található . A szelektív szemétgyűjtés megszokott a gyerekek körében , törekednek az újrahasznosításra . Az óvoda udvara tágas, gondozott , az udvari játékok megfelelnek az uniós követelményeknek. Az átalakítás miatt veteményes- és virágoskertet, a bogárlakot tavasszal újra kialakítjuk , amit a gyerekekkel együtt gondoznak. Udvarainkon megtalálható a komposztálótól kezdve , a madáretetőig és itatóig , sőt a madárodúkig , a gyerekek virágoskertjéig minden , ami segítheti a közvetlen (terepi) tapasztalatszerzést, környezetbarát szemléletet formálását. 6

*Balatonvilágosi tagóvoda 2009.08.01. –től intézményünk 2. tagóvodája

Az óvoda épülete az 1980-as években épült, előre gyártott elemekből. Azóta az épület több funkciót is betöltött, volt már vendéglő, nagyüzemi konyha. Ezek nyomai a mai napig fellelhetők. Időszakos, apróbb javítások történtek csupán az elmúlt évtizedekben. Megkezdődött a nyílászárók cseréje, melynek folytatása energiatakarékossági okokból ugyancsak szükséges. Az öltözőbe új burkolat került. A csoportszobák berendezési tárgyai is a régi, békebeli időkből valók. Textíliák (függönyök, terítők), a padló burkolata, illetve a mellékhelyiségek csempe burkolata is megértek már a cserére. Az intézményt öreg kora ellenére igyekszünk az általunk készített dekorációval hangulatossá, családiassá, ízlésessé tenni. Az udvaron a rögzített és mobil játszóeszközök, illetve játszótéri játékok segítik a gyermekek mozgásfejlődését, a mozgás gyakorlását. Az esztétikus, biztonságos játékeszközök megléte mellett, a minőségre kívánunk egyre nagyobb hangsúlyt fordítani. A gyermekeket jól fejlesztő, tartós kivitelű eszközök beszerzését tartjuk elsődlegesnek. Az udvari játékeszközök a gyermekek fejlődéséhez, tevékenységeikhez igazodnak. Lényegesnek tartjuk, hogy minden évszakban biztosítsuk a gazdag szabadidős tevékenységek lehetőségét. Az óvoda épületeinek akadálymentesítését a jövőben eszközölni szükséges. A nagy, füves udvarunkon hiányoznak azonban az árnyat biztosító fák, bokrok, így kissé sivár képet mutat. Az óvoda felszerelése, eszközellátottsága jónak mondható, ami persze nem jelenti azt, hogy minőségileg ne kelljen fejleszteni. Az óvodai ellátásra jelentkezők elsősorban Balatonvilágosról kerülnek felvételre, de néhányan a környező településekről érkeznek. *1993 óta vegyes csoportokat szervezünk Kippkopp Helyi Óvodai Programunk KIPPKOPP HOP megírásakor (1999) mérlegelve minkét szervezési formánál az előnyöket , hátrányokat , tapasztalatainkat , döntöttünk úgy, hogy a vegyes életkorú csoportszervezés mellett maradunk , programunk erre épül. A tiszta csoport nagyon hasonlítana az iskolához , s tapasztalhatjuk , hogy nem ez a jövő törekvése. Egy előadáson hallott mondatot idézve : a tiszta csoport tulajdonképpen a szocializmus hozadéka . Módszertani megújulásként, a csoportszervezés új eljárásaként említik a vegyes életkorú, vagy másképpen heterogén csoportokat . Természetesebb , társas közeget jelentenek a gyerekek számára. Sokan méltatják az előnyeit ,pl. Zilahi Józsefné főiskolai docens / Sopron / A hazai óvodai élet értékeiről tartott előadásából : „ a magyar óvodai élet nagy pozitívuma a vegyes csoport elterjedése” . A családias jellegű, vegyes összetétel számtalan előnyét tapasztalva elmondhatjuk, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottak, érzelmi biztonságban, „szeretve” érzik magukat óvodánkban. A balatonvilágosi óvodában is vegyes csoportokban nevelkednek a gyerekek, 2010 őszétől egységes óvoda –bölcsődei csoportot hozunk létre .

*Kompetencia alapú óvodai programcsomag: Balatonvilágoson már több éve, az Aprófalva és az akarattyai Tipptopp csoportban 2009 szeptemberétől került bevezetésre - nagyon eredményesen . Alapjaiban nem változtatta meg nevelésünk tartalmát , hiszen az alapelvek közösek,de kiegészítette ,bővítette ezt a módszereivel és az eszközeivel, széles technikai palettát sorakoztat fel a témahetek feldolgozásakor. A kompetencia keretében kidolgozott Egészség –hét és a Víz világnapját felölelő témahét programunk részévé vált. 1. SZ.MELLÉKLET 7

1.2.4.Kippkopp Hop Kippkopp Helyi Óvodai Programunkat 1999 őszétől vezettük be óvodánkban.

2004,2009–ben megtörtént a felülvizsgálata , módosítása az elért eredmények tükrében. A szakértők minden esetben kiválónak értékelték.

Tevékenységeinket az évszakok , a természet változásai, a megjelenő népszokásőrző , természetóvó és zöld jeles napok , ünnepkörök határozzák meg . Az éves ritmus, az évszakok körforgása egyrészt a folyamatosságot , másrészt az integrált ismeretszerzést biztosítják gyerekeinknek , ugyanakkor elősegítik a sokoldalú tapasztalást . Óvodai nevelésünk tartalmát, valamint a négy évszakhoz kötődő tevékenységeket famodellben ábrázoltuk , ehhez igazodik az „un. Zöldfalunk, ahol szintén a forgandóságot követve , jelennek meg az aktuális feladatok , megfigyelni valók , olykor a szülőket is bevonva . Évek óta , a zöldfal előtt az évszaknak megfelelő kiállításokat rendezünk , nagy sikerrel . Balatonkenesén Az évszakfelelős rendszerünk is nagyon jól működik , megadva az adott csoportnak az aktuális feladatait. Az óvodapedagógusok visszajelzései / swot –analízis , kérdőívek, beszélgetések stb. / alapján bátran mondhatom , hogy azonosultak a programunkban megfogalmazottakkal , tudják és szeretik alkalmazni . A szülők is elégedettek a program szerinti munkával. Változatos tevékenységeket kínálunk a gyerekeknek , törekszünk az élet közeliségre, élménygyűjtésre , természeti megfigyelésekre, arra , hogy a gyerekek saját maguk tapasztalják meg a körülöttük lévő világot . Egy kínai közmondással foglalnám össze : „ Amit hallok , azt elfelejtem , amit látok , arra emlékszem , amit csinálok , azt tudom is .”

Külön nevelési elvként emeltük ki azt , hogy a gyerekek érezzék át az ünnepi órák másságát , a bensőséges, meghitt pillanatokat , a közös élmények , együttlétek boldog perceit. Alakuljon ki bennük a másképp viselkedés vágya , alapozódjanak az ünnepelni tudás készségei . Óvodánkban ezért az ünnepekre , az ünnepelni tudás kialakítására mindenkor nagy hangsúlyt fektettünk. Az erkölcsi , esztétikai élményeken túl a közös ünnepvárás , az ünnepekre való készülődés, az izgalmas , boldog , közös tevékenykedés s végül ,a meghitt , közös ünneplés örömteli élményeket , mély érzelmi nyomot hagynak a gyerekben . Ezek a pillanatok a gyerekek szociális , közösségi viselkedésére erőteljesen hatnak .

Igyekeztünk ezeket az alkalmakat mindig gyermekközelivé tenni , meglepetésekkel kedveskedni Ünnepeink Pl. Kippkopp születésnapja , Anyák napja, Nagyok búcsúztatója és még sorolhatnám .

2004 –ben a Bölcsőde Szakmai programjának elkészítésekor figyelembe vettük a KIPPKOPP HOP –hoz való kapcsolódás lehetőségeit is.

2009 őszétől Balatonkenesén az Aprófalva csoportban és az akarattyai Tipptopp csoportban is bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai programcsomag . Tapasztalataink szerint jól beilleszthető a Helyi Óvodai Programunkba.

*KIPPKOPP HOP az eredményesség tükrében

♣♣♣♣ TUDÁS- ÉS NEVELTSÉGI SZINT A Tudás- és neveltségi szint mérést minden évben az iskolába menő kisgyermekek körében végzünk. Szempontokat az óvodai programunkban (Kippkopp HOP ) területenként megadott a „ Fejlődés jellemzői óvodáskor végére „ c. rész adta ( 10 terület - 98 szempont) .

8

Az alábbi-4 évet összehasonlító táblázat-a területek %-os összesítését mutatja. 2006 2007 2008 2009

Területek megnevezése kérdések száma

% % % %

1. Anyanyelvi nevelés 13 89 % 88% 90% 91% 2. Gondozás és egészséges életmódra nevelés 9 91% 94% 95% 95% 3. Szocializáció 11 89% 94% 91% 91% 4. Játék 9 87% 94% 92% 95% 5. Munkajellegű tevékenységek 8 91% 95% 92% 95% 6. Gyermek és a környező világ 12 90% 92% 96% 93% 7. Irodalmi nevelés 8 91% 93% 92% 91% 8. Ének-zenei nevelés; 9 90% 93% 91% 91% 9. Vizuális nevelés; 10 85% 90% 89% 89% 10. Mozgás 8 88% 94% 95% 90%

A 10 területet együttesen vizsgálva : a gyermekek által elért %-os megoszlás

nagyon jó jó átlagos gyenge nem éri el gyermekek száma 2006 63% 21% 14% 2% 0% 26 gyermek 2007 70% 22% 8% 0% 0% 22 gyermek 2008 69% 23% 7% 1% 0% 30 gyermek 2009 73% 20% 6% 1% 0% 21 gyermek

A gyerekek tudás- és neveltségi szintjének kiemelkedő és jó aránya nagyon szép eredményt mutat területenként is és összesítve is . Gyermekeink tájékozottak , ügyesek , felkészülve léphetnek át az iskolai életbe. Mindezekről az iskola tájékoztatást kap !

1.2.5.Rövid visszatekintés az elmúlt évek jelentősebb eseményeire, változásaira ☺1996: *Emlékezetes esemény volt ez az esztendő, a Millecentenárium éve óvodánkban. Az egész évben tartó programsorozat keretében színes, változatos programokat szerveztünk a gyerekeknek, a szülőknek és a dolgozóknak egyaránt. Ehhez az évhez kötődik az Óvodai Nevelés „Látható Világ” pályázata , ahol „ A sámánok utódai” címmel intézményünk első helyezést ért el és így az esztétikai nevelés terén bekerültünk az ország első tíz óvodája közé. Ekkor festettük a gyerekekkel a honfoglalási emlékfalunkat , ami ma is látható . ☺1997 – ben *ünnepeltük óvodánk 20 éves fennállását . ☺1998: *Szenzoros integrált terápia bevezetése Akarattyán –eszközök , helységkialakítása

pályázatból *Beléptünk a Magyarországi Óvodapedagógiai Egyesületbe (MOE) ,a mai napig egy

területi kört alkotva 9

☺ 1999: *KIPPKOPP HOP elfogadása , bevezetése , * Emlékezetes ünnep volt 1999 novembere , amikor felvettük a KIPPKOPP Óvoda nevet , névadónk Marék Veronika megtisztelő jelenlétével . A kapcsolat a mai napig is él , gyakori , kedves vendég óvodánkban . A névadás óta minden év októberében külön ünnepeljük KIPPKOPP születésnapját. ☺ 2000 : *Pályázatból kézműves műhely és nevelői szoba kialakítása *Kippkopp Hírmondó negyedévente ad útmutatást , feladatokat , tájékoztatást a szülőknek ☺2001 :*Kínai óvónők szakmai látogatása óvodánkban *Ősszel kínai tanulmányút (óvodavezető) Schanghajban , montessori pedagógiával való ismerkedés ( az országból 5 óvónő ) *Csicsergő logopédiai és fejlesztőszoba kialakítása valamint a *Szenzoros Integrált Terápia lehetőségének kialakítása a kenesei óvodában - pályázat ☺2002: * HACCP kidolgozása , bevezetése *Minden csoport kapott az udvaron egy-egy babaházat – pályázatból *25 éves óvoda méltó megünneplése – 1 hetes programsorozat ☺2003 :*Tartásjavító torna - Fit-ball foglakozások bevezetése az egészségesebb életmód

jegyében *Egészségesebb táplálkozás gyakorlása szülők bevonásával- zöldnap-gyümölcsnap

bevezetése *Kampány elindítása – montessori pedagógia bemutatása széles körben ☺2004: *Az akarattyai óvoda 50 éves – 2004 tavaszán nagyszabású események keretében ünnepeltünk EMLÉKFÜZET – KIADÁSA - az akarattyai óvoda története *Elkészült Minőségirányítási Programunk, ún. MIP-ünk , s megkezdtük a konkrét

munkát , a rendszer működtetését. *2004 őszén az akarattyai óvodában , személyi változás mellett KIPPKOPP HOP-unk

kiegészült a montessori pedagógia egyes elemével , az óta is csáberőt jelent a környéken .

*Megszüntettünk egy óvodai csoportot és a helyén 2004. november 1.-től kialakítottunk egy bölcsődei csoportot ( EU-s pályázatból ) a személyi feltételeket belső átszervezéssel oldottuk meg.

☺2005: *Első Erdei óvoda Mesztegnyőn : az erdei óvoda szervezésével (Pulai Istvánné) célunk a gyerekeknek rendkívüli élményt, közvetlen tapasztalat szerzést adni és a

szülőket- kimozdítva környezetükből - megismertetni hazánk szép tájaival , a szabadidő értelmes eltöltésével.

*Első elégedettség mérés partnereink körében *Óvoda – iskola együttműködési terve – bevezetése

*Első Szülők Iskolája , több – kevesebb sikerrel minden évben szervezzük ☺2006: *Az akarattyai óvoda udvari játékeszközeire pályázat elnyerése

*Erdei Óvoda Agostyánban ☺2007 -* tavaszán az akarattyai óvoda játszóterének befejezése , a bölcsődei csoport udvari játékeszközeinek bővítése ( pályázati , szülői és saját költségvetésünkből) * Újabb pályázatból a bölcsődei csoportnak is egy játéktároló kis házat sikerült

vásárolnunk . 10

* 2007 júniusától a Tátorján Játszóházban lévő bölcsődei csoport is hozzánk tartozik, megnövelve így is sokrétű feladatainkat, gondjainkat , alkalmazotti létszámunkat. *Erdei óvoda Őriszentpéteren

* 30 éves óvoda ünnepi hete ☺2008: *Gyakornoki szabályzat *IMIP átdolgozása - pedagógus teljesítményértékelés kidolgozása *70 éves óvodáztatás nagyszabású eseményei *Balatonkenese első óvodája címmel kiadványt jelentettünk meg * Erdei Óvoda - Gyűrűfű ☺2009: *Infrastrukturális Pályázat –óvodák átépítése *Balatonvilágos csatlakozása *TÁMOP –3.1.4.-08 Pályázat –Kompetencia bevezetése *Erdei Óvoda: Fenyőfő ☺2010 * Zöld Óvoda cím elnyerése ( Balatonkenese-Balatonakarattya) * Hulladékból termék kiállításon –ÖKO BABAHÁZ I.helyezés (Pulai Istvánné *Kressz-park átadása gyereknapon * Első Kippkopp tábor ( Balatonkenesén ),Naplemente tábor ( Balatonvilágos)

* BEMUTATKOZÓ FÜZET : rövid összefoglaló óvodánkról ,elveinkről , programjainkról , amit az új szülőknek , érdeklődőknek adunk *Az ünnepekre, az ünnepelni tudás kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk óvodánkban. Az erkölcsi, esztétikai értékeken túl a közös ünnepvárás, készülődés, az együtt töltött ünneplés örömteli élményeket, mély érzelmi nyomot hagynak mindenkiben. Minden évben nagy eseménynek számítanak az óvodai évzáróink is. *Óvodánkról már kialakult egy kép, egy sajátos arculat, az ún. „image”. Az „image” építés útja hosszú és lassú, ahol csak lépésről lépésre lehet előbbre jutni. Ezen az úton haladva, saját óvodai hagyományokat teremtettünk , melyekre büszkék vagyunk . A hagyományokat tisztelve és őrizve, arra törekszünk, hogy az ember és a természet szeretetére, tiszteletére, védelmére, értékeink megóvására, s mindezek szépségire rácsodálkozó gyerekeket neveljünk. Többféle tevékenységet végeztünk már e téren is . Udvarunkon megtalálható a komposztálótól kezdve ,a madáretetőig és itatóig , sőt a madárodúkig , a gyerekek virágoskertjéig minden , ami segítheti ezt a szemléletet kialakítani . Óvodánk hátsó udvarán élő vadkacsa párt is megfigyelhetünk a gyerekekkel . Mindkét óvodánk elnyerte a Madárbarát óvoda címet. 1.3.Óvodánk koncepciója

„Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is már inkább megjegyzi.

De amiben Ő maga is tevékenyen részt vesz, az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe.” Kodály Zoltán ♥ Gyermekeinket hosszútávra kívánjuk felkészíteni, nyitottá tenni a világ felé, közelebb hozni hozzájuk a környezet általunk felfogható eseményeit, változásait, ezért a természeti,

11

emberi, tárgyi környezet megismerését elsősorban közvetlen környezetükben , cselekvésbe ágyazott tapasztalatszerzéssel, érzelem dús élmények biztosításával valósítjuk meg , megalapozva a környezettudatos magatartás kialakulását. Fontosnak tartjuk, hogy gyerekeink megismerjék a kézművesség, a kézi munka embert gazdagító erejét, a falusi élet társadalmi és természeti szokásait, kultúránk értékeit s ezáltal érzelmi, esztétikai élményekhez jussanak, s mindezt a természetóvás, a néphagyomány ápolás és a művészetek gazdag eszközrendszerével, érzelmi hatástöbbletével szeretnénk elérni.

�

„ Gondolkodni és beszélni tanítsunk” Babits Mihály ♥ A mai élet kihívásainak megfelelve, a gyermekeket ért sok-sok információ, az óvodai élet gazdag tapasztalatainak verbális feldolgozása, ugyanakkor a beszédzavarokkal, kommunikációs problémákkal küzdő gyermekek növekvő részaránya miatt, kiemelten szükségesnek tartjuk az anyanyelv művelését, a kommunikáció fejlesztését, az irodalmi nevelést, az óvodai nevelés minden területébe beépülő anyanyelvi fejlesztéssel, kommunikációs technikákkal, a mese, vers, bábozás, dramatizálás varázserejével, mindennapi élmények biztosításával, beszédhibák korrekciójával. Az ismeretközlés, magyarázat, beszélgetés, a gyermek értő meghallgatása nélkülözhetetlen eleme az érdeklődés kielégítésének, fokozásának, a belső fogékonyság formálásának. �

„Mindenek felett játszódjék és nőjön a gyerek: a szüntelen való tanítás elnyomja a növés erejét és az eszet, s mint az országút meddővé teszi.” Bólyai Farkas

♥ Eddig is, ezután is a játék elsődlegességét kell hangsúlyoznunk. „A játék a gyermek legkomolyabb tevékenysége” (Moutaigene), a gyermeki képzelet legtipikusabb megnyilvánulási formája. A gyermeket játéka során figyelhetjük, ismerhetjük meg a legjobban, s fejleszthetjük a leghatékonyabban. A játéknak az egész óvodai életet át kell szőnie. A játék alapértékeinek, funkciójának, játékfajták eszközeinek figyelembe vételével biztosítjuk, teremtjük meg a gyermekeket éltető szabad és önfeledt játék sajátos feltételrendszerét. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek természetes anyagokból készült, esztétikus játékokkal játszhassanak, természetes anyagokat használhassanak, különböző fejlesztő játékokat próbálhassanak ki, gyermeki fantáziájukat megmozgatva, kreativitásukat fejlesztve alkothassanak. A játék ,tanulás és munka, mint a nevelés eszközei , egységes tevékenységrendszerben valósulnak meg.

„Mindig gondoljunk arra, hogy falevél vagyunk az emberiség fáján. Nem élhetünk a többiek nélkül, nem létezünk a fa nélkül.”

Pablo Casals ♥A gyermek érdekében , gyermekközpontú szemléletmódunkból fakadóan , a gazdag szocializáció , a harmonikus személyiségfejlődésnek , a vegyes életkorú csoportokban rejlő határtalan nevelési lehetőség , a pedagógiai hatékonyság motivált bennünket arra , hogy ezt a családi, testvéri együttlétet modelláló , a családhoz legközelebb csoportformát

12

válasszuk. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, s elhanyagoló nevelés következtében szociális zavarokkal küzdő gyermekek fejlesztésére is ez a legoptimálisabb közeg. A különleges gondozási igényű gyermekek integrált nevelésére is a legalkalmasabb , mivel az eltérő ütemű fejlődés ebben a csoportszervezési formában kevésbé szembetűnő . A tehetség kibontakozására is ez a csoportforma a legideálisabb. A mikrocsoportos , illetve egyéni fejlesztés minden esetben így a leghatékonyabb. A különböző életkorú gyerekek együttléte a meghittebb társas együttélést is szolgálja , hiszen a nagyok megtanulják az odafordulást , az oltalmazó magatartást , segítést a kicsiknek , felelősséget éreznek irántuk, ezzel a szociális érzékenységük fejlődik . A vegyes csoport tulajdonképpen a régi nagy családok hagyományain alapul . A kistestvérek szinte belenőnek az óvodába , így a fájdalmas elszakadás az édesanyától sokkal könnyebb . Ez vonatkozik azokra is , akiknek nincs testvére a csoportban, mert ott vannak a nagyobbak , vagy ismerős gyerekek , barátok , akik szeretettel fogadják a kicsiket , s az óvónő is csak vele foglalkozhat. Dédelgetni , babusgatni jut idő mindenkire . Egy 5 gyermekes anyuka fogalmazta meg jól a lényeget : könnyebb az élet 5 különböző korú gyermekkel , mint 5-ös ikrekkel. S nem ez a fontos ? A kisebbek hamarabb lesznek önállóak , hiszen utánozzák a nagyokat . A differenciált feladatadást ,az egyénre figyelő fejlesztést, bánásmódot is jobban lehet alkalmazni , s folytathatnám még tovább . Az odúban el lehet bújni , a fészekből ki lehet repülni „ Hermann Alice ♥♥♥♥Társadalmunkban a fogyatékos embereket általában nem ismerjük el teljes értékűnek.Ennek a hátrányos megkülönböztetésnek döntő oka abban van , hogy eleve hiányosak a fogyatékosokkal való bánásmódban oly fontos szociális tapasztalataink . Gyakran csak karitatív segítés lehetőségeivel számolunk . Ez többek között arra vezethető vissza , hogy a fogyatékosokat külön intézményekben nevelik, iskolázzák és képezik. A fogyatékosoknál elszigeteltséghez, kisebbrendűségi érzés kialakulásához , az egészségeseknél a fogyatékosok életszituációjával szembeni meg nem értéshez , bizonytalansághoz, a rosszul értelmezett sajnálatból fakadó túlzott törődéshez , egészen az elutasításig vezet. A gyermekek sokkal elfogadóbbak a felnőtteknél az olyan emberekkel szemben , akik valamilyen mértékben fogyatékosak . Náluk még nem lép fel az a distancia, melyet felnőtteknél gyakran megfigyelhetünk Ezek a tények teszik szükségessé az átgondolást, ezért vállaltuk mi is a humánusabb megoldást! Teremtsünk tehát :

„Olyan mértékű integrációt, ami lehetséges, és olyan kevés izolációt,ami feltétlenül szükséges !” 1

1.4.Óvodánk szerkezetének bemutatása • Óvodánk fenntartása 2009.08.01.-től : Balatonkenese – Küngös - Balatonvilágos

intézményfenntartó társulás 1 Szarka József : A polgári pedagógia főbb áramlatai a XX. században Tankönyvkiadó 1973 13

• Az intézmény irányító szerve, székhelye: Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 8174 Balatonkenese Béri Balogh Ádám tér 1. • Gazdálkodásunk : Önállóan működő ,többcélú közoktatási intézmény

BALATONKENESE BALATONAKARATTYA BALATONVILÁGOS 1 bölcsődei csoport

12 férőhelyes 1 egységes óvoda-bölcsődei csoport

15 óvodás+5 bölcsődés 3 óvodai csoport

87 férőhelyes Konyha és étterem

1 óvodai csoport 29 férőhelyes

1 óvodai csoport 25 férőhelyes

• Alkalmazotti létszámunk : Balatonkenesén 22 fő dolgozik

Balatonakarattyán 3 fő dolgozik Balatonvilágoson 5 fő dolgozik

2010 szeptemberétől Balatonvilágoson 6 fő és 1 fő részmunkaidős dolgozik

• Konyhai , éttermi szolgáltatásunk iránt nagyon megnőtt az igény , miközben a konyhán dolgozók száma jelentősen lecsökkent .

�

2. NEVELÉSI CÉLJAINK, FELADATAINK

2.1.Nevelési céljaink óvodánkban Óvodai nevelésünk: segítse elő, az egyéni sajátosságok, életkori eltérések

figyelembevételével a 2-3-7 éves gyermekek nyugodt, harmonikus fejlődését, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatását, a családdal együttműködve, a családi nevelést kiegészítve.

Sokrétű nevelőmunkánk: fogja át a gyermeki személyiség egészét s a sokoldalú képességfejlesztés ( kompetencia ) segítségével biztosítsa, segítse elő a gyermek személyiségének fejlődését, juttassa olyan fejlettségi szintre, hogy alkalmassá váljon az iskolába lépésre.

Néphagyományőrző, környezettudatos , élménygazdag óvodai életünk: alapozza meg, segítse elő a gyermek és a természeti, emberi, tárgyi környezet közötti erős érzelmi kötődést, a múlt értékeinek átörökítését, éltetését. Tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megtalálható jóra és a szépre, tisztelje s becsülje azt.

14

Célunk : környezettudatos embereket nevelni. „ Az ember része a természetnek és nem ura” elv alapján . (A fenntarthatóság pedagógiájának óvodára lebontott , megvalósítható nevelési feladatainak előtérbe helyezése óvodai tevékenységeink során) Az integrált neveléssel a célunk : az integráció adjon mind az ép , mind a speciális

nevelési szükségletet igénylő gyermek számára lehetőséget az egymással való kommunikációra, egymás megismerésére és elfogadására . Az integrált nevelés célja : hogy az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott lehetőségek alapján a 3-7 éves integrálható fogyatékos gyermekek normál óvodai nevelése során – a részükre folyamatosan és elégségesen biztosított speciális fejlesztés mellett – gyermeki jogaikat is gyakorolva szociálisan , érzelmileg , értelmileg az iskolai életre éretté váljanak. Az egészséges gyermek szüleivel való együttműködés által épüljenek le a fogyatékosokkal szembeni előítéletek.

�

2.2.Feladataink a személyiségnevelés terén 2.2.1.Gyermeki szükségletek : Az óvodák alapfeladata a gyermeki szükségletek a felismerése és kielégítése Ezek testi, lelki, szellemi szükségleteket jelentenek .Az egészséges és sérült gyermekek azonos módon részesüljenek egyéni bánásmódban szellemi , lelki és testi szempontból egyaránt . Az óvodáskorra jellemző szükségletek : ☺A kisgyermek pszichoszociális fejlődéséből adódóan elemi,pszichikus szükséglete a játék s annak

varázsa, életformája a játékos lét. ☺Mozgásigény, egyéb biológiai, fiziológiai szükségletek ☺Érzelmi biztonság iránti szükséglet ☺Szeretet iránti vágy ☺Szociális szükségletek ( társigény,barátság ) ☺Dicséret,elismerés iránti szükséglet ☺Kíváncsiság , tudásvágy ☺Esztétikum iránti szükséglet ☺Alkotásvágy,felfedezés iránti vágy ☺Önmegvalósítás , önkifejezés vágya, szabadság iránti vágy

A gyermeki testi , lelki , szellemi szükségletek kielégítésének szinterei :

� az egészséges életmód biztosítása � � az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása �

� az anyanyelvi, értelmi fejlesztés-nevelés megvalósítása �

� ezeken belül valósul meg � az integrált nevelés

� a tehetséggondozás

15

2.2.2.Az egészséges életmód biztosítása

(Testi-lelki-szociális egészség egysége – projekt : 2. SZ . MELLÉKLET)

Az egészséges életvitel ( egészség óvása,étkezés,öltözködés) igényének a kialakítása, a gyermek egészséges testi fejlődésének elősegítése már óvodáskorban kiemelt jelentőségű . Feladatunk, hogy biztonságos, egészséges környezetben a gyermek jó közérzetét, egészségét őrizve, egészséges testi fejlődését, szokásait segítsük elő, alakítsuk ki, miközben ápoljuk, védjük, eddzük, gondozzuk őket. Az egészség, mely szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget jelent - megőrzésére irányuló gondozás egyik feltétele az óvónő, dajka , gondozónő pozitív attitűdje , a felnőtt és a gyermek közötti jó kapcsolat, s nyugodt, biztonságos környezet( betegség-,és egészségmegelőzés). A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása is kiemelt feladatunk az óvodában.

Mindezek vonatkoznak a sajátos nevelési igényű ( fogyatékos) gyermekekre is különös gondot fordítva a prevencióra, korrekcióra s kompenzációra . Feladatunk ,hogy a még kialakulatlan , sérült, ill. lassabban fejlődő funkciók lehető legkorábbi és leghatékonyabb egyénre szabott fejlesztésével a gyermek életminőségét javítsuk , segítsük minél teljesebb beilleszkedésüket a közösségbe , így alapozva meg a későbbi társadalmi integrációt.

Megfelelő szakember bevonásával, szülővel,óvodapedagógussal,gondozónővel együttműködve.

2.2.3.Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek magatartásában, személyiségében az érzelmek dominálnak, cselekedeteit érzelmei vezérlik. Ezért elengedhetetlen, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék, s otthonosság, elfogadó, derűs, szeretetteljes,kiegyensúlyozott légkör párnázza körül őket érzelmi biztonságot adva. Az érzelmi nevelés és szocializáció fejlődésének az óvoda tágabb, tagoltabb erőteret tud biztosítani, mint a család. Az óvodai nevelés egyik nagy előnye, hogy gazdagabb tapasztalatszerzést, szociális tanulást tesz lehetővé, s a 2-3-6-7 éves (egységes óvoda-bölcsőde) és a 3-6-7 éves gyermekek együttnevelése ezt még tovább erősíti. A csoportközösség maga a fejlődés, a helyes szociális viselkedés megtanulásának közvetlen közege. Családias (vegyes ) csoportjainkban a nagyobb gyerekek a kicsik, védtelenebb iránt érzett felelőssége megsokszorozódik, oltalmazó magatartásuk egyben az óvónő értékrendjének közvetítését is jelentik. Több „simogató kéz” jut a védelmet, biztonságot kereső kicsinek. A közösségen belül, a csoport normái alapján egyszerre kell segítenünk a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, képességinek kibontakoztatását, teret engedve érvényesítő törekvéseinek. Nevelnünk kell a különbözőség elfogadására, önmaguk, mások, a természet szeretetére, tiszteletére,megbecsülésére. Pozitív érzelmi töltésű kapcsolatok alakuljanak ki a gyermek-óvodapedagógus, gyermek-gyermek között. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából a jó kapcsolat, az óvodapedagógus szerepe, viselkedése döntő fontosságú, modell értékű, mert a gyermek azt utánozza, követi, attól a felnőttől képes tanulni, akit szeret .

16

A sajátos nevelési igényű gyermek szocializációjának pedagógiailag indokolt közege a vegyes csoport, mert ebben a csoportformában egyébként is természetes a különböző fejlettségi szint, a családias légkör .Fejlesztenünk kell az akadályozott fejlődésű, ill. fogyatékos gyermek alkalmazkodóképességét, önállóságát , együttműködését . A sérült funkciók működésének differenciáltabb fejlesztésére , a kompenzációs lehetőségek bővítésére ., a szükséges módszerek , terápiás eljárások , technikák szakszerű (egyénre szabott)megválasztására és alkalmazására lesz szükség . Törekedni kell az ép , vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésére, hogy a kisgyermeknek ezeken keresztül legyen sikerélménye . Ki kell alakítani a kölcsönös megértést az egyes gyermekek különleges életszituációival szemben , meg kell teremtenünk a másságot elfogadó környezetet. 2.2.4.Az anyanyelvi , értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira, utánzási vágyára kell építenünk . Sokszínű , minél több érzékszervét foglalkoztató, megmozgató tevékenységi formákat, rendszereket biztosítunk számukra , miközben cselekvő részeseivé válnak s sokrétű tapasztalatokat szereznek a természeti, emberi, tárgyi környezetről, felfedezik az őket körülvevő világot. A programunk is játékba ágyazott hagyományőrző tevékenységeivel kínálja a gyerekek változatos cselekvésen alapuló tapasztalatszerzés lehetőségeit. Feladatunk, egyrészt ezeknek az ismereteknek, tapasztalatoknak a folyamatos feldolgozása, másrészt, tevékenységeiken keresztül fejlesztenünk kell értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) különös tekintettel a kreativitásra.. Legyen lehetőség a gyermekeknek arra , hogy fejlettségi szintjüknek és igényeiknek megfelelő anyagokat válasszanak , hogy egyéni tanulási ütemüknek megfelelően haladhassanak, legyen lehetőségük az önkontrollra. Az értelmi fejlesztés terén is az anyanyelvi nevelés kiemelkedően fontos, hiszen a beszéd és gondolkodás szoros kapcsolatban áll egymással.

Figyelmet kell arra fordítanunk , hogy a fogyatékos gyermekeket a nevelés, az egyénre szabott fejlesztés ne terhelje túl , és a módszerek , elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez .

� Feladatunk tehát : óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki

személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok , az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

Célunk , hogy nevelésünk során :

� Mozgásuk váljon összerendezetté � Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat � Ismerjék fel az alapvető testi szükségleteiket , és járuljanak hozzá kielégítésükhöz � Az iskolai életmódra való felkészítésük folyamatosságának biztosítása � Reális célok és feladatok kitűzése a környezeti feltételek és saját lehetőségeink

számbavételével 17

� A tehetséges gyermekek differenciált terhelése és erős oldalának fejlesztése � A tanulási képességeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése � A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása � Egyénre szabott fejlesztőprogramok készítése � A fogyatékosságból eredő speciális fejlesztőtevékenységek megszervezése 2.3.Az iskolai alkalmasság

A kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet

megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet belső érésük, a családi illetve az óvodai nevelés hatására. „Megérik, mint alma a fán” / Vekerdy Tamás / A gyermeknek testileg, lelkileg és szociálisan is egyformán fejlettnek, érettnek kell lennie a sikeres iskolai munkavégzés érdekében.

Az iskolai alkalmasság három összetevője, kritériuma

1. Testi fejlettség kritériumai: A testileg egészségesnek fejlődő gyermeknél 6 éves korára megtörténik az első alakváltozás, megváltoznak a testarányok, megkezdődik a fogváltás, teste arányosan fejlett, teherbíró mozgása összerendezett, harmonikus. Mozgáskoordinációja és finommotorikus mozgása erőteljesen fejlődik, képessé válik testi szükségleteinek kielégítésére, viselkedése, mozgása szándékos irányítására. 2. Lelki fejlettség kritériumai: A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott, érdeklődő személyiségével, biztos „én” tudatával készen áll az iskolába lépéshez. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése differenciáltabbá válik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Kialakul a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a figyelem megosztása és átvitele . Óvodáskor végére kialakulóban van a cselekvő-szemléletes és a képi gondolkodáson túl az elemi, fogalmi gondolkodás. Az egészségesen fejlődő gyermek fejlett kommunikációs készséggel rendelkezik, folyamatosan kommunikál, gondolatait, érzelmeit érthetően, tisztán, életkorának megfelelő tempóban és hangsúlyban tudja kifejezni, türelmesen végig tudja hallgatni mások beszédét s meg is érti azt. 3. Szociális érettség kritériumai: Az egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére szociálisan is éretté válik, készen áll az iskolai élet, a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre . A szociálisan érett gyermek képessé válik arra, hogy alkalmazkodjon társaihoz, a növekvő szabályokhoz, az újabb és újabb követelményekhez.. Kialakulóban van a megfelelő feladattudata, munkatempója, önfegyelme, kitartása a sikeres iskolai tanulás megkezdéséhez. Elemi ismeretekkel bír önmagáról, környezetéről, ismeri a viselkedés szabályait.

18

A három kritérium mellett ahhoz, hogy iskolára kész legyen a gyermek iskolaképesnek is kell lennie. Ez tulajdonképpen az „észlelés” bizonyos fejlettségét jelenti, azt hogy a gyermek képes legyen: *a hasonlóból a különbözőt kiválasztani, *az ún. „Gestallt” látásmódra (alak, forma állandósága) *felismerni a téri percepciókat ,*a sorba rendezésre , szekventálásra ,az alak és háttér megkülönböztetésére,*az akusztikus háttér kiválasztására ,*az utasításra és időre adott feladatok teljesítésére , monotónia tűrésre . � azt , hogy alakuljon ki : a szem-kéz koordináció, finommotorikai képesség fejlettsége, a hallás látás , a beszéd gondolkodás azonos fejlettségi szintje . A gyermek akkor válik képessé mindenre, ha biológiai és pszichológiai szempontból is érett, megfelelően fejlett. Az iskolaérettség és iskolaképesség tehát a gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének eredménye, az iskolai alkalmasság feltétele. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében , ha a korai szakaszban sikerült a sérült funkciókat pozitív irányban befolyásolnunk , a gyermekeknek megadjuk a lehetőséget ahhoz , hogy sikeresen , kudarcoktól mentesen alakuljon az iskolai pályafutásuk . Lehetőségeik : óvodában maradnak még *speciális intézménybe kerülnek *elkezdhetik az első osztályt , *kis létszámú fejlesztő osztályba mehetnek , akinek kell logopédiai osztályba mehet .

• Az óvodában nem folyhat iskola előkészítés . Örülök annak , hogy óvodánkat , úgymond nem iskolásítottuk, szerencsére nem is nagyon várta el ezt tőlünk az iskola . Sajnos az országban előfordulnak ilyen esetek , engedve az iskola , vagy éppen a szülők nyomásának .

• Tehát az óvoda feladata : Vekerdy Tamástól idézve „ JÁTÉKOT , MESÉT, ÉNEKET”, az iskola feladata : a TANULÁS . Az óvodában az iskolaérettség kialakulása minimum 3 éves folyamat eredménye .

• Az óvodában elsősorban két képességet kell fejleszteni : a kommunikációs és az együttélési képességet / alkalmazkodás , tolerancia , segítőkészség , másság elfogadása, stb/. Ebből a szempontból is előnyt jelent a vegyes életkor . A tudatos és szándékos figyelem képessége , a feladattudat csak később alakul ki , az iskolában.

3.ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE, ELEMEI 3.1.Nevelési rendszerünk és modellje Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik óvodai életünk teljes rendszerét s benne a megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését.

19

Céljaink, feladataink , a fenntarthatóság pedagógiájának óvodára lebontott , megvalósítható nevelési feladatai meghatározzák nevelésünk tartalmait. A nevelés tartalmán belül az anyanyelv műveléséből indultunk ki, mivel az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része, közvetítő eleme. A következő három terület közül az első óvodai életünk alapvető keretei biztosítják a jó pedagógiai munka alapját és erős kihatással vannak az óvoda tevékenységi formáira. A második területet, tevékenységünk kereteit programunkban a paraszti élet évszakokhoz,jeles napokhoz kapcsolódó szokásai , hagyományai, valamint a népi bölcsességek és a népi kultúra egyes elemei adják. Mindezek a környezeti nevelésünk ,benne a környezettudatos magatartás alapját képezik. A hagyományőrzés a teljes nevelési folyamatot áthatja, gazdagítja, beépülve gyermekeink hétköznapjaiba, teljes tevékenységi rendszerébe, tevékenységi formáiba, a családokkal való együttműködést kiteljesítve. Az óvodai életünk tevékenységi formáit a gyermekek mindennapos (fő) tevékenységei, a JÁTÉK és a munkajellegű tevékenységek, a játékos tanulás, mint minden területen jelenlévők és a fejlesztés tartalmi eszközei alkotják. A népi kultúra tárgyi, szellemi gyökereiből, hagyományőrző tevékenységekből táplálkozó tartalmi eszközök tulajdonképpen a „szervezett”, irányított tapasztalatszerzést jelentik, meghatározott tartalommal: Gyermek és a környező világ Gyermek és művészet Gyermek és mozgás A gyermeki tanulás nem más, mint a gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tévedések, tapasztalatok, élmények. A tanulás igazi terepe az óvodában a JÁTÉK, az egész óvodai élet s programunkban a tevékenységeken keresztül, ehhez híven értelmezzük a játékos tanulást. A harmadik fontos terület óvodánk kapcsolatait, hatásának irányát jelzi. Az óvodai nevelés során nem lehet figyelmen kívül hagyni a kapcsolatok, főleg a családi kapcsolatok kiépítését, ápolását s visszahatását. Végül a szaggatott vonal elvezet bennünket az eredményhez, ami az egyes gyermeket vizsgálva a fejlődés várható eredményét jelenti az óvodáskor végére.

20

Nevelési rendszerünk modellje

O Á GYERMEK és S S mozgás

�

21

ÓVODAI ÉLET ALAPVETŐ KERETEI

Gondozás és Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés és szocializáció

ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

FŐ FEJLESZTÉS TEVÉKENYSÉGEK TARTALMA JÁTÉK J T GYERMEK és a Á A környező világ T N Munkajellegű É U GYERMEK és Tevékenységek K L művészet O Á S S GYERMEK és Mozgás

ÓVODÁNK KAPCSOLATAI

Bölcsőde Önkormányzat Család Iskola Közművelődési Intézmények Civil szervezetek Egyházak Egyéb

ÓVODAI TEVÉKENYSÉGÜNK KERETEI Népi kultúra szellemi, tárgyi

elemei(néphagyományok , népszokások)

ANYANYELVÜNK MŰVELÉSE

NEVELÉSÜNK TARTALMA

FELADAT Fenntarthatóság pedagógiájának

nevelési feladatai

CÉL

EREDMÉNY

3.2.Rendszerünk elemeinek meghatározása 3.2.1.Anyanyelvünk művelése Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben, szocializációs fejlődése során sajátít el. Az anyanyelv, a beszéd a szocializáció folyamán a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. A kommunikáció információk közlését vagy cseréjét jelenti eszköz- vagy jelrendszer útján. A nem verbális kommunikáció az érzelmek és szándékok felismerését segítik, személyünkre, magatartásunkra való azonnali reagálást mutatják. Az anyanyelvi nevelés célja a gyerek beszédkészségének gondozása, fejlesztése.

Személyiségfejlesztő hatás: az oldott, derűs légkörben kialakult jó kommunikációs,

beszédkapcsolat során erősödik, fejlődik a gyermek biztonságérzete, ezáltal megnő beszédkedve, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei, kapcsolatai, fejlődik beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája, kifejezi érzelmeit, gondolatait, önmagát.* A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, az irodalmi élmények befogadását.* Az anyanyelvi neveléssel fejleszthetjük a gyermek figyelmét, koncentráló készségét, gondolkodását, elősegíthetjük nyelvi kifejezőképességének, szókincsének további gazdagítását. 3.2.2.Óvodai életünk alapvető keretei

� Gondozás és egészséges életmódra nevelés � Közösségi, érzelmi nevelés és szocializáció

Azokat a pedagógiai feladatokat, gyermeki tevékenységeket tartalmazzák, amelyek a gyereket az óvodába lépéstől egészen hazamenetelig folyamatosan és periódikusan foglalkoztatják. Nagy hangsúlyt fektetünk ezekre, mert a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit teremtjük meg általa az eredményes megvalósítást erősen befolyásolva, erősítheti ill. gyengítheti pedagógiai munkánk hatékonyságát. Vegyes életkorú ,családias csoportjainkban különös figyelemmel kell kísérnünk a gyermekek biológiai fejlettségét, életkori sajátosságait, fejlődésük ütemének eltérését, teherbíró képességüket.

� Gondozás és egészséges életmódra nevelés

Óvodai nevelésünk egyik legalapvetőbb tevékenysége, a kisgyermek elemi, testi szükségleteit, mozgásigényét elégítjük ki általa. • Elősegítjük a harmonikus, összerendezett mozgás, a gyermek testi képességeinek

fejlődését. 22

• Biztosítjuk a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, jó közérzetének kialakulását.

• Kialakítjuk az egészséges életmód, helyes életritmus, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait.

• Rendszeres edzéssel védjük a gyermekek egészségét, biztosítjuk edzettségét, erőnlétét. • Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával, speciális gondozó, prevenciós és

korrekciós testi nevelési fejlesztést látunk el.

Személyiségfejlesztő hatás : * a gyerekek korán megtapasztalják , hogy mindenkinek más-más a szükséglete, egyénenként változó , felismernek bizonyos gyengeségeket , megtanulnak figyelmesnek lenni , egymáshoz alkalmazkodni .

* A sérült gyermekek ösztönözve vannak , hogy az egészségeseket utánozzák , utolérjék, saját erejüket fejlesszék.

� Érzelmi nevelés és szocializáció

Óvodai nevelésünk másik alapvető kerete, mely folyamán biztosíthatók a gyermekek fejlődéséhez szükséges közös élményekre épülő tevékenységi formák, társas kapcsolatok, amelyek a szocializáció szempontjából különösen jelentősek. Az együttes tevékenységekben a gyermek megismeri önmagát és saját , valamint a másik gyermek erényeit és gyengeségeit A hagyományápolás közös tevékenységei hatástöbbletet adnak ehhez a folyamathoz. . A közösségi nevelés az érzelmekre épülő kapcsolatteremtés, melyben az óvónő teszi a gyermek számára vonzóvá a közösséget, ezért fontos, hogy a gyermek jól érezze magát. Családias csoportjainkban a gyerekek jelentős egyéni, fejlődésbeli különbségei következtében összetett, interperszonális kapcsolatok jönnek létre, a szocializáció bonyolultabb, gyorsabb, gazdag interakciós környezetet biztosít. A szocializáció tulajdonképpen viselkedést, magatartást jelent. A társadalmi elvárások, értékrendszerek mindig egy adott csoportban érvényes normaként, annak közvetítésével épülnek be az egyén személyiségébe. Az egyén mindig egy adott csoporthoz kötődik, családhoz, óvodához, barátokhoz, ez számára az a közvetlen közeg (mikrokörnyezet), amelyen keresztül érvényesülnek a tágabb (makro) környezet normái. A csoport normái, szokásai, mint külső kényszerítő erő, követelményeivel, elvárásaival feladatra szólítja fel az egyént, és jelenléte szabályozóként biztosítja a szerepnek megfelelő magatartást. Később az egyén fejlődése során a csoportelvárások belsővé, belső késztető erővé válnak. Érzelmileg azonosul a szerepével, eközben jelentős személyiségvonásokkal gazdagodik. A szocializáció folyamatában, a családi szocializációra építve, érzelmi biztonságot, közös tevékenységeket biztosítva, élményeken keresztül jutnak el a gyermekek az „én”-től a „mi” tudat kialakulásáig,

23

Személyiségfejlesztő hatás : a közösségi , érzelmi nevelés lehetővé teszi a

társadalom szempontjából értékes erkölcsi tulajdonságok - együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség - alakítását, fejlesztését..

* Az átélt közös tevékenységek, beszélgetések során ráérez az együttgondolkodás örömére, az összetartozás melegségére .

* Az óvodai nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, az egyén a csoportot, a csoport az egyént gazdagítja.

*A közös, érzelemdús élmények, az együttesség érzése többletet adnak a csoport egyes tagjainak, reális önismeretet, önértékelés kialakulását teszik lehetővé. *A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, olyanok akik egyéni akaratukat, vágyaikat képesek a közösségen belül is megvalósítani .

* A közösségi nevelés, a szocializáció a gyermek erkölcsi tulajdonságain túl elősegíti a gyermek akarati tulajdonságainak, ezen belül is önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának fejlődését is.

* Eredményként (sikerkritériumként) a gyermekek szívesen kapcsolódnak, érzelmileg az óvodához, óvónőjükhöz, társaikhoz.

* A gyermek fejlődésében, szocializálódásában az elvárásoknak megfelelő társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető, személyiségfejlesztő, ezért nélkülözhetetlen . *A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése, fejlesztése is feladata az óvodának. * Speciális ismeretekkel, sajátos törődéssel, szükség esetén megfelelő szakember bevonásával lehet a fejlődést elérni.

3.2.3.Óvodai tevékenységek keretei

Népi kultúra szellemi, tárgyi elemei Környezeti nevelés – környezettudatos magatartás

Óvodai nevelésünkben a hagyományok, népszokások eddig is érvényesültek, keretet adtak tevékenységeinknek, mindennapjainknak. / Zöldfal / . Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek,mert a népi kultúra gyermektől-gyermekig, óvónőtől-óvónőig, szájról-szájra hagyományozódik, és a modern világgal ötvöződve tovább él, s a mai gyerekek is megtanulhatják benne a szépséget, az örömöt és a követendőt. A népművészet formanyelvén fogant vers, mese, énekes játék, vizuális és tárgyi környezet, az ősi kultúrában élő ember természet-megfigyelései, világképe beépül az egész óvodai nevelés folyamatába a néphagyományok, népszokások, ünnepkörök, jeles napok, évszakok köré csoportosítva. Mindezzel megalapozva környezeti nevelésünk, a környezettudatos magatartás kialakulását.

24

Személyiségfejlesztő hatás: * a hagyományápolás közös együttléteket, tevékenységeket jelent, s az ebből fakadó együttélés olyan biztonság érzetet, sugárzó légkört teremt, mely védelmet nyújt, alapul szolgál a gyermek teljes kibontakozásához. * A néphagyomány-ápolása, a természetóvás a gyermek egész személyiségét formálja, gazdagítja, személyiségfejlesztő hatása csak többletet adhat a gyermek harmonikus fejlődéséhez. *Segíti a természethez való pozitív viszonyt , a környezettudatos magatartás kialakulását. * A néphagyományőrző szellemben nevelkedett gyerek alkotó kölcsönhatásban él a természettel, megismeri a közös alkotás örömeit, a múlt értékeit, formálódik ízlése, felébred felelőssége környezete iránt. *Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá, erkölcsi, esztétikai befogadóképessége erősebbé válik.* Alapozódik benne a környezet, szülőföld, és a haza iránti szeretete.

3.2.4. Óvodai életünk tevékenységi formái

���� Fő tevékenységek: a JÁTÉK és a munkajellegű tevékenység,

mint a gyermek napi tevékenységformái kölcsönös kapcsolatban vannak a nevelés alapvető kereteivel és a fejlesztés tartalmi eszközeivel.

„Mikor a gyermek játszik, számára a végtelen tér világa hozzáférhetőnek látszik...A játékban van valami legyőzhetetlen. Valami örök. Állandóan újrakezdődő és folytatódó. A játék időn kívüli... Szeretet és gyűlölet. Mozgás . Áhítat . ”1

☺ A JÁTÉK A játék a kisgyermekkor legkomolyabb, természetes tevékenysége, létfontosságú alaptevékenysége. A kisgyermek a külvilágból és a saját, belső világából származó tagolatlan benyomásait, élményeit játékában tagolja, játssza ki. Játék közben a gyermek derűs, felszabadult, a játék örömforrás számára, önmagáért való tevékenység, sőt tájékozódó, ismeretszerző tevékenység. A játék célja maga a játék. A kisgyermek első, valódi játszótársa a családban és az óvodában is a felnőtt, aki utánozható, mintát adó, bevonható, segítő, kezdeményező társ, később alakul ki igénye a közös játékra. A gyermeknek a játékhoz megfelelő helyre, időre, hangulatra, játékszerre, stb. van szüksége. Az óvoda világa tehát a játék.

1 Latinovics Zoltán Réce Füzetek 5. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért BP.1998

25

Személyiségfejlesztő hatás : a játék levezeti, feloldja a feszültséget, kihat az érzelmekre, elősegíti a beszédkedv fejlődését, biztosítja a megnyilvánulási formák, a társas kapcsolatok kibontakozását. *Formálja a viselkedés szabályait, fejleszti a gyermek mozgását, kreativitását, nagy hatással van az értelmi képességek fejlődésére, növeli önállóságukat, kitartásukat. *Így válik a játék pedagógiai nevelő-munkánk kivételes, fejlesztő eszközévé a gyermeki személyiség formálásában. * A játék olyan tevékenységforma, amely magában hordja, megalapozza a tanulást, munkát.

☺Munkajellegű tevékenységek Munkajellegű tevékenység az aktív tevékenységi forma, amit a kisgyermek önként, örömmel és szívesen végez elsősorban önmagáért és a közösségért. A munkajellegű tevékenység a személyiségfejlődés fontos eszköze, a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutat. A gyermek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott, felnőtt munkacselekvéseket játékában utánozza, s a cselekvésben mindenáron ki akarja próbálni magát. A hiányzó eszköz nem akadály. A gyermek a valósághű eszközökkel is „mintha” cselekvést végez, játszik. Sajátosságai: külső szükségesség indokolja, célra irányuló, felelősséggel járó tevékenység, amit az óvónő céltudatos irányításával alakít, fejleszt. Színtere a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök , képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége. Saját és mások elismerésére nevelés egyik formája a munka . Személyiségfejlesztő hatás: a munkajellegű tevékenység közben fejlődik a gyermek kötelesség- és felelősségérzete, kitartása, önállósága, céltudatossága, kommunikációs képessége, beszéde, bővül szókincse, gyakorolja az ön- és a közösségi értékelés, megbecsülés módját, alakulnak kapcsolatai. * Megalapozódik a munka iránti tisztelete, eredményének megbecsülése , fontosságának, hasznosságának értéke. *A munkajellegű tevékenység magába foglalja az önkiszolgálást, segítést a felnőtteknek, csoporttársakkal együtt, később az önállóan végzett állandó és alkalmi, óvodai élettel kapcsolatos megbízásokat, a naposi munkát, a környezet-, növény- és állatgondozás. *A néphagyományőrző életmód tevékenységei tovább biztosítják a gyerek cselekvési lehetőségeit. * A természetközelségben, a természetes anyagok használata során, a rendszeresen visszatérő munkálatok ráébresztik a gyerekeket, hogy az emberi élet velejárója egy-egy adott cselekvéssor. * A rendszeresen visszatérő cselekvések az egyén, a környezet és a közösség javát szolgálja - munkajellegű tevékenységgé válik. * Mozgatója a gyerek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése.

26

☺ A tevékenységekben magvalósuló „Játékos” tanulás

Elsődleges cél : az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése ,attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Koncepciónkból fakadóan, a tanulás nem csak önálló tevékenységformaként jelenik meg. Fontosnak tartjuk , hogy a gyerekek játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása közben, szinte észrevétlenül tanuljanak. Ebben a folyamatban az óvónő az egyes gyerek tanulási képességeinek alakulását követi, segíti. Egy óvodás számára szinte minden a játékon keresztül közelíthető meg. Számára mindaz, amit csinál elsősorban játék. Gyakran azt is játéknak veszi, éli meg, amit mi felnőttek nem annak szánunk.Éppen ezért hagyjuk őket játszani és így megfigyelni, felfedezni, kipróbálni, tévedni! Miután a gyermek a világot komplex módon, játékra „hangolva” érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulást is így kell értelmeznünk. Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások (játékok) rendszerén keresztül juttatjuk el a gyermekhez a megismerhető világot, befogadható ismereteket, tapasztalatot, a tanulásnak olyan formáját kell megteremtenünk, hogy az örömforrás legyen számukra. Az óvodáskorú gyermek sajátosságából következik, hogy a gyerek cselekvésein, érzékszervi, mozgásos, tapintásos észlelésen keresztül tanul. A gyermeki cselekvések motorja a játékkedv, a mozgásigény, az utánzási vágy.

Mindezeket leszűrve a tanulás feltétele a kisgyermek cselekvő aktivitására, érzelmi

fogékonyságára, kíváncsiságára építő, közvetlen, minél több érzékszervét igénybe vevő tapasztalás, gyakorlás, ismétlés és sokoldalú cselekedtetés, próbálgatás.

„ Játszani, kérdezni, figyelni „/ Vekerdy Tamás / tanítsuk meg a gyerekeket. A hagyományőrzés, a természetóvás változatos tevékenységei, a családias, különböző

életkorú gyermekek együttnevelése további, kiváló lehetőséget nyújt a spontán és utánzásos tanuláshoz, hiszen jelen van a „kicsi voltam, nagy leszek”, vagyis a múlt és a jövő, a gyermeki példa ösztönző utánzása. Személyiségfejlesztő hatás: :a gyermek a tevékenységformák során tanul, gyarapodik ismerete, alakul feladatmegoldó képessége. * Cselekvés közben, érzelmein át készségeket, jártasságokat szerez, amely által fejlődik értelme, intelligenciája.

27

☺A fejlesztés tartalma

Gyermek és a környező világ Gyermek és művészet Gyermek és mozgás

Gyermek és a környező világ - a külső világ tevékeny megismerése

Ezzel a komplex megfogalmazással szeretnénk egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. A gyermeknek az őt körülvevő külső világot kell megismernie, felfedeznie, és megértenie a maga egészében. Éppen ezért a gyermek és környezetének megismerése az óvodai nevelés egészében érvényesülő feladat, általa a gyermekek tapasztalatokat szereznek a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetről s magáról az emberről. Felfedezve a világot olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek az életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. A gyermek szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezete rengeteg formai, mennyiségi, téri, minőségi viszonylatokat tartalmaz, ezért matematikai tapasztalatait is környezetének megismerése során szerzi. Személyiségfejlesztő hatás: a környezeti nevelés segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak a feldolgozását, rendszerezését, fejleszti értelmi képességeit. * Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, szokások és tárgyi és családi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, és védelmét, a szépség felfedezését. * Felismeri a mennyiségi, alaki nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. * A környezeti nevelés, a külső világ tevékeny megismerése óvodai gyakorlatában általánosan feldolgozásra kerülő témák mellett , a néphagyomány-ápolás mindennapos, természethez kapcsolódó tevékenységei is megjelennek (évszakok változásait követő, természeti jelenségek, szokások, időjárás változásaiból adódó környezetalakító munkálatok, szüretelések, jeles napok stb.) szoros kapcsolatban a környezetvédelemmel , környezetalakítással. * A külső világ megismerési folyamatában a gyerek cselekvésein, érzelmein keresztül szerzi környezetéről ismereteit. *A hagyományőrzésből fakadó élmények eljuttatják a gyereket a természettel való együttérzés harmóniájához és a hagyomány tiszteletéhez. * Kialakul a gyermekben a környezettudatos magatartás

28

Gyermek és művészet –esztétikum

A művészetet szeretete, ismerete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. A művészet = esztétikum, ami már nagyon korai életkorban hat a kisgyerekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül s mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Programunkban nagy szerepet kap a mindennapi élet hagyományai, szokásai, jeles napok, ünnepek, természeti jelenségek, változások, így a művészeti tevékenységek főleg a néphagyományban gyökerező mesére, versre, dramatikus játékra (irodalmi), a néphagyományra építkező vidám éneklésre, játékra, zenehallgatásra, népi dalos játékokra (zenei), a népi díszítőművészetet is felhasználó rajzra, mintázásra, kézműves tevékenységekre (vizuális) alapulnak, keresve az esztétikai területek komplexitásának lehetőségeit. Személyiségfejlesztő hatás : ezek a tevékenységek alkalmasak a magasabb rendű érzelmek (erkölcsi, szociális, esztétikai, intellektuális) kibontakoztatására, így a biztonságot nyújtó, érzelemgazdag, tevékeny, alkotó óvodai élet megteremtésére. *Fejlődik a gyermek személyisége, nyitottsága, alkotási vágya, önálló alkotó készsége, a művészi értékek, élmények, az esztétikai fogékonyság, igényesség kialakulása, befogadása * Az éneken , mesén és a verseken keresztül juttatjuk el a gyerekeket az esztétikum igényléséhez .

A Gyermek és művészet területei: irodalmi- zenei- vizuális

Irodalmi nevelés : vers,mese : Klasszikus és kortárs irodalmi művek mellett

kiemelten a népköltészet alkotásai (mondóka, népmese, szólások, közmondások, találós kérdések, a népi színjátszás, dramatikus népi játékok). Az óvodáskorú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfajok a mese és a vers, mert ezek az érzelmi biztonság megadásának, az anyanyelv fejlesztésének egyaránt fontos eszközei. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és / vagy ábrázolással történő kombinálása .

Személyiségfejlesztő hatás :a mese a gyermek érzelmi - értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. * A mese-vers visszaigazolja a kisgyermek szorongásait s egyben feloldást és megoldást kínál. *A mese, népmese megelevenítve a tárgyi világot, lelkesítő szemléletmódjával, mágikus világképével, a csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a pszichikus realitásokra, a külvilágra irányított megismerési törekvésekre * Emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalmakat közvetít. * A mese intimitásával a gyermekben egy belső képvilágot jelenít meg, ez a folyamat a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája a bábozás, dramatizálás mellett.

29

Zenei nevelés- ének,zene,énekes játék : a közös zenei tevékenységek, a környezet hangjának megfigyelése, az éneklés, a zenélés élményekhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A zenei tehetség korán megmutatkozó tehetségfajta, az ilyen adottsággal bíró gyermeknél fejleszteni , gazdagítani kell ezt az erős oldalát. Igényesen válogatott kortárs, nemzeti , etnikai művészeti alkotásoknak is szerepelniük kell a zenei anyag kiválasztásában .

Személyiségfejlesztő hatás : . a gyermekek felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. * Fejleszti a gyerekek zenei hallását, zenei emlékezetét, mozgáskultúráját. * A zenei élmény serkenti a gyermek népi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát, megalapozza a zenei anyanyelv iránti fogékonyságot, annak kialakulását. * A népdalok éneklése, mondókázás, népi játékok, a gyermekek tánca a hagyományok megismerését, továbbélését segítik elő, a gyerekeket sajátos élményekhez juttatva, gazdagabbá téve érzelmi, zenei, esztétikai világukat.

Vizuális nevelés – rajzolás,mintázás,kézimunka : az óvodáskort az ábrázolás „Aranykorának” is szokták mondani. Összetett, sokszínű nevelési terület, a gyermeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelő képi-, plasztikai önkifejező-képesség birtokába juttatja. Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, papírmunkát, építést, képalakítást, konstruálást, kézimunkát, műalkotásokkal való ismerkedést , a népi kismesterségek gyakorlását, a népi díszítő művészet alkalmazását is. A tárgyi népművészet anyagai, forma-, szín-, és díszítő világa ma is követendő lehet az alkotni vágyó ember számára. A kiváló rajzkészség is hamar megmutatkozik a gyerekeknél.

Személyiségfejlesztő hatás : a tevékenységek által fejlődik és formálódik a gyermek téri, formai és színképzetének alakulása *Fejleszti a gyermek elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezőképességét. * Gazdagodik élmény- és fantáziaviláguk, tartalmasabbá válva fejlődik alkotó képességük, alakul ízlésük, átélik az alkotás örömét. * A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, a népi kismesterségek, növényi játékeszközök készítése, gyakorlása folyamán gazdagodnak.

Gyermek és a mozgás

A gyermekkor a motoros aktivitás sokoldalú megnyilvánulásának korszaka. Az óvodások legjellemzőbb tulajdonságának (személyiségfejlődést döntően meghatározó) mozgékonyságukat, mozgásos aktivitásukat kell tekintenünk. Mivel jelentős szerepet tölt be a mozgás a gyermek életében, érési folyamatában, és az egész személyiség fejlesztésére irányul, ezért nem csak egy területre, a testnevelésre korlátozódik, hanem az egész tevékenységrendszerben valósul meg. A mozgás egészséges életmódot erősítő tevékenység.

30

A mozgás tartalma: - a szabad, spontán mozgás, mozgásos játékok , - szervezett testnevelés( mindennapi és testnevelési foglalkozások ) Programunkban a mozgásfejlesztés tartalmait bővítettük a népi sportjátékok nyújtotta mozgásformákkal, illetve a néptánc mozgáselemeivel.

Személyiségfejlesztő hatás : fejleszti testi képességeiket, fokozza a teljesítő képességeit. Hatással vannak a helyes testtartásra, a szép mozgás kialakulására. *Segíti az új mozgásformák kialakulását, begyakorlását, a mozgásszervek fejlődését. * Alakítja a mozgásszokásokat és a játéktudat szintjét. * A rendszeresség kedvezően befolyásolja az egész szervezet anyagcseréjét, növekedését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teherbíró képességének növeléséhez, fokozza a teljesítő képességet. * Fontos szerepet tölt be az egészség megőrzésében, megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában, edzettségében .* Felerősítik és kiegészítik a gondozást, az egészséges életmódra nevelés hatását. *Fejlődik kitartása, koncentráló képessége és állóképessége * Fejlődik a gyermek érzelmi, szociális és értelmi képessége. *A mozgásos játékok segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, az alkalmazkodó képességet, a személyiség akarati tényezőinek alakulását, erősítik az egymásra figyelést, együttműködési készséget, leszoktat az önzésről. *A szabálytartás önuralomra, versenyszellemre késztet. * Harmonikus mozgása hat a gondolkodás-fejlődésére, találékonyságára, kombinációs képességeire. *Fejleszti a társra figyelés képességét

3.2.5.Óvodánk kapcsolatai

Az óvodát szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciója szorosan összekapcsolja a családdal. Óvodánkban a nevelés a családi nevelésre épülve, azzal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való változatos, többszálú együttműködés, figyelembe véve a családok sajátosságait , szokásait. (lásd. II. fejezet 2.6.1. pontja) Az óvodai élet előtt, alatt és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermekek életében a különböző intézmények a családi együttműködés mellett. Kapcsolataink kialakításában és fenntartásában nyitottak, együttműködők vagyunk. Kapcsolatainkat nevelési céljainknak, feladatainknak megfelelően a gyermekek érdekeit szem előtt tartva alakítjuk.

�

31

4. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK

�„A gyermek nem kicsinyített felnőtt” / Rousseau / Fejlődésének jellemzői, autonómia és öntörvényűség. Kicsiny volta miatt kiszolgáltatott, ezért különleges bánásmód, védelem illeti meg s döntéseinkben mindig a gyermek érdekeit kell előtérbe helyeznünk. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, feltétel nélküli szeretet és megbecsülés övezze ,szeretetteljes, biztonságérzetet adó óvodánkban.

�

� „Az igazi nevelő tényező: az óvónő személyisége, „Intelligencia, melegszív és önzetlenség” jellemezze. A kisgyermek utánzási hajlamából, érzelmi függőségéből és abból a tényből, - hogy a pedagógus minden megnyilatkozása modellértékű a gyermekek számára - következik, hogy modell szerepünket kiemelt elvnek kell tekintenünk.

�

� Ha nevelni akarod a gyermeket, akkor először meg kell ismerned az „embert” minden tekintetben. A gyermekismeret lehetőségeket és korlátokat szab a nevelési törekvésekhez, a nevelés hogyanjaihoz. „ Ismernünk kell a gyermekkor titkát!” A gyermeki személyiség egyedi , mással nem helyettesíthető. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Elvünk, hogy fokozott figyelemben részesítjük a kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekeket , ugyanakkor a fejlődésben elmaradott , sérült gyermeknek is biztosítunk minden lehetőséget és feltételt az egyéni képességek kibontakozásához. �

� Sajátos hagyomány-ápolásunkban a szertartásnak, a jeles napoknak kiemelkedő helye .ideje van. Fontos hogy tudjuk „ melyik órában öltöztessük a szívünket ünneplőbe” a Kis herceget idézve. Az ebből fakadó elvünket is az ő szavai sugallják számunkra. „....Szertartásra szükség van .A szertartás teszi , hogy egyik nap különbözik a másiktól, az egyik óra a többitől . Saint Exupery

32

5. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI INTEGRÁLT NEVELÉSE , ALAPELVEI , SPECIÁLIS ELLÁTÁSA

ÓVODÁNKBAN

5.1. A sajátos nevelési igényű gyermek

• A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, ami sajátos fejlesztő , korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások és szervezeti megoldások ( szakszolgálati ellátás, integrált óvodai csoportok , külön óvodák) alkalmazását teszi szükségessé .

• Sajátos igényű gyermek a közoktatási tv.szerint az a gyermek , aki szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi , értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos , illetve a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési , tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.

• A közoktatási tv. rendelkezései szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek joga , hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy igényjogosultságát megállapították

• A közoktatási tv. 3.sz.melléklete szerint a beszéd és az enyhe értelmi fogyatékos , a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési , magatartási nehézségekkel küzdő kisgyermeket az óvodai csoport létszámának számításánál kettő , a testi , érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá autista gyermeket három gyermekként kell figyelembe venni .

5.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének feltétele óvodánkban • A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai felvételét a szülő kérésére és a szakértői és

rehabilitációs bizottság javaslata alapján biztosítjuk. Csak olyan kisgyermeket tudunk befogadni , akiről normál óvodai csoportban integrált nevelhetőséget állapít meg a szakértői bizottság és a számára előírt feltételeket tudjuk biztosítani .

• Ha az ellátáshoz és a fejlesztéshez nincsenek meg a feltételeink , akkor nem tudjuk felvenni a gyermeket . A szükséges feltételek biztosítása érdekében a fenntartóval egyeztetést folytatunk , keresve a megoldást ( a rehabilitációs bizottság által előírt feltételeket az önkormányzatnak kell biztosítani ).

• Egy csoportba max. két ilyen gyermek vehető fel , s a csoportlétszám Tv.i előírása szerinti csökkentése mellett .

• A felújítások után Balatonkenesén és Balatonakarattyán lévő óvodáinkban meg lesz a tárgyi feltétele a mozgássérült, a gyengénlátó ,vak, a hallássérült gyerekek fogadásának.

( Esélyegyenlőségi eszközök ). • Speciális esetekben további szakemberek bevonása szükséges –megteremtve a személyi

feltételeket is.

33

5.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének alapelvei

• Helyi nevelési programunk tartalmi követelményeit a sajátos nevelési igényű

gyermekekre is vonatkoztatjuk. A fejlődést minden esetben saját tempóikhoz viszonyítjuk.

• Sajátos nevelési igényű gyermekek iránt való elvárásainkat a fogyatékosság jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, azonban velük szemben is törekszünk a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására.

• Az egyénre szabott fejlesztés céljait , módjait minden esetben a szakértői és rehabilitációs vizsgálat, valamint szakemberek diagnózisára , javaslatára építjük .

• A fejlesztés érdekében fokozottan támaszkodunk a szülői együttműködésre, a szakszolgálat segítésére .

• A fejlesztésekről az illetékes szakember egyéni fejlesztési naplót vezet, melyben rögzítetteket óvónőink figyelemmel kísérnek , s munkájukban felhasználják. Szakember utasításai alapján ők is fejlesztenek ( ami megengedett) .

• A fogyatékos gyermek óvodai nevelésének sajátossága , hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában; ennek érdekében sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása szükséges, és indokolt lehet speciális segédeszközök használata; segédeszközök elfogadtatása , azok következetes használatára , állagának megóvására nevelés folyamatos feladat .

• Nevelésünk hatására a sérülés arányában a fogyatékos kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó képességnek, az akaraterőnek , az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek . Ennek érdekében a napirend során annyi segítséget nyújtsunk, amennyi az önálló cselekvéshez szükséges .

5.4. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során Óvodánkba lehetőség van testi, érzékszervi (látás-, hallássérült) és beszédfogyatékos gyermekek fogadására . Magunkénak érezzük és alkalmazzuk a 2/2005.(III.1) OM rendelet előírását. 5.4.1.Mozgáskorlátozott gyermek A mozgáskorlátozott gyermeknél a mozgás-szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A jelentősen eltérő kóderedet – végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; petyhüdt bénulást okozó kórformák; a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek; egyéb, maradandó mozgásállapot változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák – és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat.

34

A mozgáskorlátozott gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Az óvodában biztosítani kell – a gyermek állapotának megfelelően – az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat.

5.4.2. A látássérült gyermek

A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (0-33%ős látásteljesítmény) közötti. A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, alig látók és gyengén látók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkezésének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb sérülés, rendellenesség. A látási kontroll hiányosságainak korrigálása minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. a) Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus:0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. Az önkiszolgálás terén életkoruk szükségletük mértéke szerinti önállóság kialakítása a cél. A környezetük megismerése széles körű érzékeltetéséhez, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötte valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál – színek helyett – elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazása a Braille-írás-, olvasásrendszer megtanulását készíti elő. b) Az alig látó gyermekek (a fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy látó-halló (tapintó) életmódra készíthetők fel. A gyakorlatilag vaknak tekinthető alig látók (pl. fényérzékelők, színeket felismerők) nevelési programja a tapintó-halló életmódra felkészítést célozza, de nem hanyagolható el látásteljesítményük megőrzése, intenzív fejlesztése sem. Az alig látó gyermekek közül a látásukat praktikusan is használók számára olyan fejlesztő programot kell biztosítani, mely látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést tűz ki célul. A fejlesztés fő területei ez esetben megegyeznek a gyengén látó gyermekek nevelésének elveivel.

35

c) A gyengén látó gyermek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk után tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni ,megvilágítás) biztosítása. A gyengén látó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengén látó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: • Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. • A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. • Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. • A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. • A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében

egyaránt. d) A halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek esetében a látás hiányán vagy különböző mértékű csökkenésén kívül még más, testi, érzékszervi vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét, amely döntően a látássérültek pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációjával történik. Az eredményességet döntően egyéni vagy kiscsoportos szervezés biztosítja. Ez gyógypedagógiai óvodai ellátásban valósulhat meg. Abban az esetben, amikor az enyhébb látási sérülésekhez enyhébb fogyatékosságok csatlakoznak, akkor az integrált óvodai nevelés is lehet eredményes. 5.4.3. A súlyosan hallássérült – siket – és enyhébben hallássérült – nagyothalló gyermek A súlyosan hallássérült – siket – és enyhébben hallássérült – nagyothalló – gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértetésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt – az állapot fennmaradása esetén – a beszédkommunikációban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy erősen sérül. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakítása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes alkalmazása megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. A megfelelő otológiai, audiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel történő ellátás és hallásjavító műtétek mellett a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető, hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek jelzi a hang érzékelését. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése, akusztikusan is körvonalazódnak az első aktív szavak. Mindez a szülők folyamatos közreműködését és együttműködését is igényli.

36

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a súlyosan hallássérült szülők gyermekeire. Nagy részük használja a jelkommunikációt vagy annak elemeit, mint kifejezőeszközt. Kívánatos, hogy a (gyógy)pedagógus oly mértékben legyen jártas a jelnyelv használatában, hogy azt, valamint az ujj-abc-t szükség esetén fel tudja használni a gyermekkel való kommunikációban és a hallássérült szülőkkel való érintkezésben. Az enyhébb hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált kisgyermekek képessé válnak a hallásra épített kommunikációra. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel halló társaival együtt vehet részt az óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például mentális állapot, szociokulturális környezet stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladatai:

a) A súlyos fokban hallássérült – siket – (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga 90dB vagy nagyobb veszteséget mutat) óvodás életkorban történő fejlesztési feladata a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia-prevenció. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni. Hogy a súlyos fokban hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, a szókincset, szájról olvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést. A nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék legalább 300-400 szó terjedelemben a hozzájuk intézett kérdéseket, közléseket, azok globális szóképi felismerését, mondatba foglalt formában is. b) Az enyhe fokban hallássérült – nagyothalló – gyermekek a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 dB, súlyos esetben 65-90 dB hallásveszteséget mutatnak. A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét.

37

A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértés és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermekeknél – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Szövegértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés – valamint azzal párhuzamosan - , az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk. d) A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodás korú gyermekek esetében a hallás különböző mértékű csökkenésén kívül még más (esetenként több: például testi, érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés) zavara is súlyosbítja a fejlesztés lehetőségét. A velük való foglalkozás döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani. Óvodai csoportba való integráció nem javasolt. 5.4.4. A beszédfejlődésben súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyermek

A beszédfejlődésben súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex – az életkori sajátosságokat, az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. A beszédhibás gyermek óvodai együtt nevelése mindennapos része az óvodai munkának. A sérült beszédfejlődés nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét, aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. Feladatunk, hogy a gyermek képességeit játékon és célzott tevékenységeken keresztül komplex módon fejlesszük. A sérült, lemaradt gyermeket minden területen és formában ösztönözni kell a beszédre, a gondolkodásra. Célok: a személyiség egészének komplex fejlesztése megfelelő motivációs bázis kiépítése

38

Feladat : Az utazó hálózattal való szoros kapcsolatban a szülők intenzív beépítése a fejlesztés folyamatába.

5.5. A speciális ellátás rendszere Fejlesztési kompetenciák

Óvodapedagógus Az egész napos

nevelési idő alatt

Ayres

terapeuta

Gyógytestenevelő

Logopédus, Gyógypedag.

Fejlesztőped.

Mozgás ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ Beszéd ☺ ☺ Részképességek ☺ ☺ ☺

Egyéb fogyatékosságok

☺ ☺

Intézményen kívüli ellátási lehetőségek Fogyatékosság jellege

Intézményen belüli ellátási lehetőségek

HRG terápia Gyógyúszás

Mozgás

• Ayres terápia • Finommotorika

fejlesztése • Nagymozgások

fejlesztése • Gyógytorna

Kiegészítő terápiák

Beszéd és kommunikáció

• Ayres terápia • Speciális logopédiai

terápiák

Egyéb , speciális igényeket ellátó terápiák

Részképességek zavara

• Ayres terápia • Fejlesztőpedagógia

Testi és érzékszervi terápiák

Egyéb fogyatékosságok

• Ayres terápia • Gyógytorna

Szakorvosok Nevelési tanácsadó Szakértői bizottság

Orvosi , pszichológiai esetek

Nincs

39

II. NEVELÉSÜNK TARTALMA

Meghatározó tényezők : „ A fenntarthatóságra oktatás” évtizedének javasolta az

ENSZ a 2005-2015 közötti időszakot

A fenntarthatóságra nevelés feladata : ökológiailag,szociálisan , gazdaságilag és politikailag

fenntartható társadalom létrejöttéhez szükséges emberi képességek és magatartások

kialakítása. Fontosnak tartjuk a fenntarthatóság pedagógiájának óvodára lebontott

(megvalósítható) nevelési feladatait beépíteni nevelésünk tartalmába :

• Testi-lelki biztonság megteremtése - Érzelmi nevelés alapozása

• Helyi érzelmi kötődés alakítása – a gyermek szűkebb környezetében lévő világ

értékeinek a megismertetése , megszerettetése

• Környezeti problémákra érzékenyítés , természetes élethelyzetek kínálta

lehetőségek : modellezés szenzitív játékokkal

• Stresszoldó képesség alakítása

• Kritikus és önkritikus gondolkodás fejlesztése

• A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony

alakítása

• Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek

megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával.

• Természeti,társadalmi,gazdasági összefüggések megláttatása (holisztikus

szemlélet) , Ökológiai szemlélet alapozása –minden mindennel összefügg

• Szemlélet formálása :”az ember része a természetnek, nem ura. ”

• Az egészség értékének tudatosítása ( helyes fogyasztás, életvitel, táplálkozási

szokások )

• Környezettudatos életvitel alapozása ( takarékosság az energiákkal ) és

egészségtudatosság formálása

• Helyi társadalmi és gazdasági szervezetekkel való szoros együttműködés

• Hiteles értékközvetítés az óvodában

• Távlatos gondolkodás ,jövőbe tekintés alapozása

Ennek a szellemiségnek kell áthatnia óvodai nevelésünk tartalmát a megvalósítás során.

40

1. NEVELÉSÜNK TARTALMÁNAK LEÍRÁSA ÉS MODELLJE 1.1.Modell leírása

Nevelésünk tartalmát, területeit egy fa modellben ábrázoltuk. A fához való hasonlatosság egyrészt egy folyamatot, másrészt elhívatottságunkat a természet iránt, a környezet kiemelt jelentőséget tükrözi programunkban. Gyökereink, magyarságunk az anyaföldből, anyanyelvünkből ered s táplálkozik. „Minden nemzetnek fő kincse a nyelve.” / Gárdonyi Géza /Az anyanyelv ősi és félve őrzött kincsünk s művelése tápláló, töltekező, erőt adó emberi kapcsolatainkban, pedagógiai munkánkban. „Famodellünk” s így programunk közvetlen talaját az alapvető keretek - a gondozás, egészséges életmódra nevelés közösségi, érzelmi nevelés és szocializáció - adják, éreztetve hatását az óvoda életére. A fa törzsét körülvevő, díszítő zöld növényzet a népi kultúra szellemi (hagyományőrzés, népszokások) , tárgyi elemei jelképezve adnak „díszítést” a fának. A „fa” törzsével a munkajellegű tevékenységeket , legfőképpen a JÁTÉK fontosságát ábrázoltuk a tevékenységi formák mellett, ami az óvodai élet törzsét is jelenti. A fejlődést jelképezve a törzsből, a játékból nőnek ki a különféle foglalkozási „ágak”. A törzs egyben biztosítja az életteret, „életnedvet” számukra. S végül „famodellünkben” a mindent átölelő, befogó fa lombja a gyermeki tanulás és a kompetencia komplex módon való érvényesülését, a gyermek ismereteinek s programunk kiteljesedését, az eredményt szimbolizálja. „ A gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát.” ( ismeretlen görög költő )

41

T

E E

P N

M C Környezet- társadalmi védelem K szervezett

O Ö I M R Ű irodalmi N matematikai V Y M

É természeti E O A S Z természetes Z

K Z V Ő G V G vizuális E I Á T L S szabadidős zenei Á G ÉS A GYERMEK

J Á T É K MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK TEVÉKENYSÉGEK KERETEI NÉPI KULTÚRA SZELLEMI,TÁRGYI ELEMEI (HAGYOMÁNYOK, NÉPSZOKÁSOK) GONDOZÁS,EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS – ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ

ANYANYELV MŰVELÉSE

2. NEVELÉSÜN TERÜLETEI A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN

2.1. Anyanyelvünk művelése

Ha valamit tudunk adni , az a nyelv, a magyar nyelv, a legősibb s legdrágább kincsünk , amely hibátlan elsajátítása és átadása legfontosabb teendőink egyike. Az anyanyelvi nevelés közvetlen célja: a gyerek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Feladatok : • A gyermek szívesen beszéljen, jellemezze őt a beszédkedv, beszédöröm (így erősödik

magabiztossága). • Kommunikációs helyzetekben ( tervezett, spontán )hallgassák meg egymást, tudják

kivárni a másikat, beszélgessenek egymással. Tudja gondolatait, érzelmeit verbálisan kifejezni (gondolkodás-kifejezés egyensúlya).

• Bátran nyilatkozzon, kérdezzen, mondja el véleményét, mesélje el élményeit. Tudja azt, hogy kérdéseire mindig kap választ ,értse meg a beszédet—értse meg a feladatot.

• Értse és alkalmazza a metakommunikáció jelrendszerét, ismerjenek szimbolikus jeleket • Szeresse a könyveket, vigyázzon rá- jusson irodalmi, esztétikai élményekhez • Viselkedjen az óvodai érintkezés, szabályainak, normáinak megfelelően. • A beszédhibákkal küzdő gyerekek is tudjanak fejlődni. • A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó , valamint migráns gyermekek differenciált

támogatása a magyar nyelv elsajátításában . Tevékenységek : *mindennapi tevékenységek közben az anyanyelv egész napos gyakorlása , utánozása * játékos tevékenységek, szerep- vagy a „ mintha „ játék, párbeszédek , kapcsolatteremtés , kommunikációs helyzetek, szituációk * reakciók , érzelmek átélése , kifejezése * metakommunikáció * a mindennapok szokásőrző, valamint munkajellegű tevékenységek (fogalmak , kifejezések, utasítások) *gyakori mondókázás, a mindennapos mesélés, az éneklés,* bábozás , dramatizálás (belebújik a mesehős bőrébe ) .* Mozgás és tánc .( térészlelés, irányok ) * Képeskönyvek, mesekönyvek nézegetése* Séták, kirándulások megfigyelései* a kötetlen beszélgető TÖPRENGŐ * MESERAJZ ( mesét hallgatva rajzol, feladatokat old meg, miközben megismeri, gyakorolja a téri kifejezéseket, fogalmakat) * Anyanyelvi, kommunikációs játékok .

43

A fejlődés jellemzői óvodáskor végéra - Sikerkritériumok

1. A gyerek aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét. 2. Szabadon fejezi ki önmagát, közlési vágya érvényesül. 3. Összefüggően beszél, szóismétléssel, kötőszavakkal. 4. Élményét képes elmondani, mondatokban kifejezni. 5. Elbeszélése folyamatos, nem mindig sikerül a történések logikai, időbeli sorrendjét

követni. 6. Kommunikációs helyzetekben ( páros, csoportos ) megfelelő beszédfordulatokkal és

viselkedési formákkal teremti meg és tartja fenn a kapcsolatot. 7. Befogadó és érdeklődő. Nyugodtan, figyelmesen végig tudja hallgatni az óvónőt,

társait. 8. Párbeszédben többnyire kivárja a másik megnyilatkozásait s saját kérdéseit,

válaszait ahhoz tudja igazítani 9. Helyesen tudja használni a nyelvtani kifejezésmódokat, ismeri a használt szavak

tartalmát. 10. Beszédét személyiségének és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek

megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri. 11. Tisztán tudja ejteni a beszédhangokat—egyéni eltérések lehetnek a fogváltással

összefüggően. 12. Figyelme, koncentráló készsége fejlődik, gondolkodása fogalmi szintre tevődik. 13. Kialakul a beszédhelyzetekhez és anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető,

többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd.

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban / • Ismerje és mérje fel a családok anyanyelvi kultúráltságát. , a gyermek egyéni

képességeit, esetleges beszédtechnikai problémákat • Győzze meg a szülőket , az otthoni anyanyelvi élmények fontosságáról. Arról, hogy a

szülői szónak , meghitt beszélgetéseknek mennyire meghatározó a szerepe a gyermek nyelvi fejlődésében, szocializálódásában.

• Tárja fel az interakciós zavarokat, keresse az okokat és tapintatosan törekedjen megszüntetésükre.

• Folyamatosan kísérje: figyelemmel a gyermekek anyanyelvi fejlődését, az egyes gyerekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. Figyeljen a beszédhibákkal küzdő gyermekekre

• Korrigálja , folyamatosan fejlessze a hibákat , szükség esetén kérje szakember segítségét, / pöszeség, dadogás, selypesség /. A gyerek helytelen, rossz kiejtését, kifejezését ismételje meg , helyesen. Vigyázat veszélyt jelenthet az állandó javítás és figyelmeztetés, elveheti a gyermek kedvét a folyamatos beszédtől !

• Működjön együtt a szülővel ,az érintett szakemberekkel. • A kompenzálás mindig egyénre szabott legyen ! • Teremtsen nyugodt, elfogadó természetes nyitott légkört, alkalmakat a spontán,

meghitt, egyéni beszélgetésekre, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet, a szülő s gyermek „szóra” nyílik.

44

• Kezdeményezzen párbeszédet ,beszélgetést egy-egy gyerekkel vagy gyerekcsoporttal.

Beszéltetés - beszélni hagyás! • Ügyeljen saját és felnőtt környezete beszédkultúrájának csiszolására(beszédpélda

hatása ), beszédének stílusára, hangszínére, erősségére, tempójára. (Első személyben beszéljen)

• Éljen metakommunikációs eszközrendszerrel , a humorral ( kerülje a gúnyt )! • Mosolya elismerő, nézése biztató, simogatása szerető, érintése elfogadó, közelsége

meleg, testtartása ölelő – • Alakítson ki érzelmi kötődést , a testközelség a gyermek elemi szükséglete Erősítse a

gyermekek biztonságérzetét, így a gyermek teljes lényével érzi, hogy elfogadják • Éreztesse a gyerekekkel , hogy bármikor számíthatnak rá, s a segítségnyújtás közben

beszélgessen a gyerekekkel. Némán ne nyújtson segítséget. • Nyújtson teret a gyerek közlési vágyának, hogy nyíltan, őszintén beszélhessen arról, ami

érdekli, ami foglalkoztatja őt, így juttatva a gyerekeket sikerélményhez • Legyen türelmes, megértő, elfogadó, figyeljen arra, hogy a gyermekek kérdéseikre

mindig kapjanak választ. Kialakul a beszédöröm ami a gyerekekre ösztönzően hat ! • Segítse kultúrált, rövid, pontos, érthető, egyszerű és világos megfogalmazásával, a

megértő meghallgatással , az értve figyelő hallgatással és kérdezéssel a gyerek beszédértésének alakulását.

• Ügyeljen arra, hogy kérdései változatosak legyenek, nyújtsanak modellt a gyermeknek saját kérdéseik megfogalmazásában.

• Alkalmazza a gátlások feloldásában a báb „varázslatos erejét”. A bábozáson kívül a beszédre késztetés más játékait, mint pl. a félmondatos mondatokat vagy a mesefolytatást .

• A gyakori mondókázással vezesse rá a gyermekeket a beszéddallam, az anyanyelv ritmusának megérzéséhez.

• Ösztönözzön dicsérettel , biztatással , így serkentve a bátortalanabb gyerekeket is a beszédre.

• Használja ki a játékokat, a hagyományőrző, a természetvédő , változatos tevékenységeket kísérő kommunikációs helyzeteket. Jó alkalmak a differenciált fejlesztésre!

• Tudatosan irányíts a hagyományőrző tevékenységekkel a figyelmet az anyanyelv szépségeire. Így a jeles napokat kísérő hangulat fokozást, érzelem elmélyítését kifejező szavak átkerülnek a gyerek mindennapi szóhasználatába.

• Szervezzen nyelvi játékokat, szójátékokat - a gyermekek örömérzésén túl sikerélményhez jutassa a gyerekeket.

• Feleljen meg minden tekintetben példájával azoknak a normáknak, amiket a gyerekeknek szeretne közvetíteni, átadni a kapcsolatok kialakításában, az érintkezés szabályaiban. (udvariassági nyelvi formák, köszönés, figyelemfelkeltés.)

• Fokozottan figyeljen a HH,HHH gyermekekre , támogassa beilleszkedésüket , teremtsen minél több spontán ,párbeszédes helyzetet .

45

Kapcsolat más nevelési területekkel: kapcsolatot mutat minden más nevelési területtel, egyszerűen azért, mert anyanyelvünkön beszélünk, teremtünk kapcsolatot, végezzük nevelő-fejlesztő munkánkat, közvetítő elemként szolgál, jelen van az óvodai élet minden mozzanatában, s így minden terület alkalmat ad az anyanyelv gyakorlására, javítására, fejlesztésére, szépítésére = művelésére.

2.2. Gondozás - egészséges életmódra nevelés

Elsődleges feladatunk � az egészséges, barátságos, biztonságos környezet kialakítása , mely lehetővé teszi � � a gyermek gondozását, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését � � a gyermek egészségének megőrzését, védelmét, edzettségét. 2.2.1.Egészséges, barátságos, biztonságos környezet kialakítása ���� színtere az egészséges életmód alakításának. Feladataink

Az Óvoda udvara (Kenese – Akarattya- Balatonvilágos : állandó feladat az óvodák udvarának biztonságos, esztétikus kialakítása • Favár (Balatonkenese) , homokozó, babaház, játszódomb(Kenese,Akarattya) , kötél,

mászóka, hinták , mozgásfejlesztő szerek állnak a gyerekek rendelkezésére. � a gyermekek mozgásigényét, tevékenységének sokféleségét szolgálva !

• a csoportoknak külön babaháza , homokozója, állandó helye van ,- ahol bármikor megtalálhatja óvónőjét. A homokozás a gyermek udvari tevékenységének sorában elsődleges helyet foglal el, a földdel való játék, homokozás, sarazás a gyerek elemi, ősi szükséglete. � szükséges a homok évenkénti cseréje, szükség szerinti lazítása, locsolása, letakarása.

• a nagy, tágas, füves tér a természetes , szabad mozgások gyakorlására, labdás játékokhoz nyújt lehetőséget .

• az udvar szilárd burkolatú területét , alkalmanként, vagy adott időszakban , speciális mozgások gyakorlására használunk

• a vízzel való játékra legyen lehetősége a gyermeknek. A pancsoló ( kis medencék) , zuhanyzó egyrészt teste felfrissítésére, edzésére szolgál, másrészt a vízzel való játék kihagyhatatlan a gyermek fejlődése, fejlesztése szempontjából.

• az óvoda udvaron kialakítható veteményeskert, virágoskert, ahol a gyerekek változatos tevékenységekben kipróbálhatják erejüket, ügyességüket, kitartásukat.

• legyenek kerti padok, asztalok a kinti tevékenységekhez. (pl. kézműves tevékenységek, agyagozás, nemezelés stb.)

• mindkét óvodában adott olyan „pódium szerű” lehetőség, ahol színházast játszhatnak , bábozhatnak a gyerekek, stb.

• Balatonvilágos: Az udvaron a rögzített és mobil játszóeszközök, illetve játszótéri játékok segítik a gyermekek mozgásfejlődését, a mozgás gyakorlását.

46

• Az esztétikus, biztonságos játékeszközök megléte mellett a

minőségre kívánunk egyre nagyobb hangsúlyt fordítani. A gyermekeket jól fejlesztő, tartós kivitelű eszközök beszerzését tartjuk elsődlegesnek. Az udvari játékeszközök a gyermekek fejlődéséhez, tevékenységeikhez igazodnak. Lényegesnek tartjuk, hogy minden évszakban biztosítsuk a gazdag szabadidős tevékenységek lehetőségét. A nagy, füves udvaron hiányoznak azonban az árnyat biztosító fák, bokrok, így kissé sivár képet mutat.

Az Óvodák épülete: 2009 –ben a Balatonakarattyai Óvoda teljesen átépült, a Balatonkenesei Óvoda ( 1977) felújításra került. , Balatonvilágosi Óvoda 1980 épült. • Balatonkenesén a tárgyi környezet megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus,

nyugtató (a zöld, a föld színei) színharmóniát árasztva megfelelő alapot adnak az óvodai nevelőmunkánkhoz. A helyiségek tágasak , a csoportszobák padló- és falburkolatai jól tisztíthatók, fertőtleníthetők. A nap ellen árnyékolóval tudunk védekezni . A felújítások során tetőszigetelésre , nyílászárók, burkolatok cseréjére, külső falszigetelésre , fűtéskorszerűsítésre került sor stb.

Csoportszobák: • több funkciót betöltő csoportszobát alkalmasak a szabad játékra, a tevékenységek

végzésére, , alvásra, pihenésre az étkezésre is. Helyet tudunk biztosítani a nagymozgásos játékokhoz is.

• a csoportszobák barátságos, otthonos, esztétikus � a gyerekek jó közérzetét biztosítva , esztétikai élményt , jó mintát adva.

• a természetes világítás érdekében az ablakokat szabadon hagyjuk , a függöny nem veszi el a fényt.

• A csoportszobákban van nagyméretű tükör, amelyben a gyerekek teljes magasságban láthatják magukat

• Vannak elkülönített részek (kuckók) a többféle játékhoz, tevékenységekhez (kézműves, festés )

• Helyet biztosítunk a mesebirodalomnak, ami a színtere a személyes perceknek, napi mesélésnek,TÖPRENGŐNEK,bábozásnak,dramatizálásnak,zenei készségfejl.-nek

• hozzáférhető helye van a talált, gyűjtött „kincseknek”,növényeknek , kisállatoknak is – természetsarok ( akvárium, terrárium ).

• a csoportszoba berendezései gyermekléptékűek, könnyen mozdíthatók, esztétikusak, természetes anyagokból készültek (fa, nád). A gyerekek által használt eszközöket, játékokat elérhető magasságú polcokon találják meg , így ők is részt vesznek óvásukban, tisztántartásukban. /A meghibásodott tárgyakat, eszközöket javítani, illetve ki kell vonni a forgalomból.

Folyosó-öltöző - a három óvodában • a csoportszobák előtti öltözőszekrényekben található a gyermekek váltóruhája,

cserecipője, ruhája, tornafelszerelése külön jellel ellátva. • itt helyeztük el a családoknak szóló információs táblát, (együttnevelés érdekében)

ahol részletes tájékoztatást kapnak az óvodai életről, programokról.

47

Mosdóhelyiség : • a megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. A gyerekek

törülközője, fogmosó készlete, fésűje jellel ellátott, könnyen hozzáférhető . • a mosdónál körömkefe, szappanadagoló rendelkezésre áll. A WC-ket válaszfal, függöny

határolja el, így védve a gyermekek személyiségjogait . A gyermek WC –k a mosdóval egy helyiségben vannak.

• Aula csak Balatonkenesén programunkban a Zöldfal előtti esztétikus, ízléses aulának fontos szerepe van, ahol a kiállításokat rendezzük. Kialakításánál egyszerű, természetes anyagokat használtunk fel. (zöld filc, kötél, zsákvászon, rongyszőnyeg), Akarattyán az étkezőben kapott helyet a Zöldfal, Balatonvilágoson is meg kell keresni a helyét .

Sókuckó ,Sóbarlang • esztétikus , egészséges gyermekméretű asztallal, székekkel, nagytükörrel, polcos

komóddal van berendezve, a kék falak és a függöny a víz kékjét, hullámait jelképezik �barátságos, félelemmentes érzést kelt a belépő gyermekekben. Balatonakarattyai Sóbarlangban rendeztük be a fejlesztések helyét ,

Fejlesztő szoba : a logopédiai, fejlesztőpedagógiai fejlesztés helyisége • Balatonvilágoson az ún. elkülönítőben folynak a fejlesztések . Tornatermek: • berendezésük a biztonságos előírásoknak feleljen meg, mozgásfejlesztő eszközei az

óvodáskorú gyermekek számára legyenek alkalmasak. Fontos a padló csúszásmentessége, lehetőleg nagyméretű tükör beállítása, az ablakok védelme.

Balatonkenesén a zöld rész a tornaterem. Akarattyán a tetőtér ráépítéssel egy új tornaterem került átadásra . .Mindkét helyen rendelkezünk az Ayres terápiához szükséges eszközökkel .

Balatonvilágoson : nincs tornaterem , a mozgásos foglalkozásokat a csoportban tartják és heti egy alkalommal az iskola tornatermében.

2.2.2.A gyermek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése Feladat: • A gyermek tudja kiélni természetes igényeit (tisztálkodási, táplálkozási, mozgási,

alvási ), testi szükségleteit. • Szükségleteit nyugodtan, egyre önállóbban tudja elvégezni (intimitás). • Szükségleteit, kívánságait tudja jelezni, szóban kifejezni (jó közérzet megalapozása).

A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során, a gyermekben alapozódjanak azok az egészség - és testi - kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életmódhoz, az egészség megóvásához szükségesek.

• Tudja önállóan alkalmazni a testápolás, étkezés, öltözködés fogásait, sorrendjét, szokásait, tudja az ehhez szükséges eszközök helyét, rendjét.

• Kultúráltan, megfelelő szokások mellett tudjon étkezni, figyeljen az esztétikus, ízléses terítésre.

• Minden gyermek tudja,érezze, hogy szeretik, hogy biztonságban van az óvodában, csoportjában

48

• Váljon igényévé a tisztaság, ápoltság, gondozottság, rendezettség,

esztétikusság, úgy mint személye (teste, ruházata), mint környezete iránt. • Örömmel, felszabadultan tudja kiélni természetes mozgásigényét. • Nyugodtan, egyéni alvásigényének megfelelően tudjon pihenni. • A gyermek az óvodában eltöltött ideje alatt, helyes életritmust követve, nyugodt,

kiegyensúlyozott élettempóban tudjon élni. • A sajátos nevelési igényű gyermekek mindezeket korlátozottságuk határainak

megfelelve, kellő segítséget megadva végezzék. Tevékenységek Étkezés: az étkezések feltételeinek megteremtésében a gyerekek maguk is részt vesznek. * Terítenek, szalvétát hajtogatnak, kiszolgálják magukat, naposi munkát látnak el. * Alkalmanként maguk készítik, illetve segítenek a tízórai, uzsonna elkészítésében. A megjelölt időkereten belül a gyerek az étkezés időpontját a tízórainál , uzsonnánál maga választja meg, a déli étkezést is egyéni tempóban fejezi be. * Zöldség- és gyümölcsfeldolgozó tevékenységeket végeznek.* Szüretelnek - almát, diót, szőlőt, veteményeskert zöldségeit.* Süteményt gyúrnak, ill. sütnek. A szülőkkel, óvónőkkel „gyűjtögetnek” - bodza, hársfavirág, szamóca, szeder stb. * Üdítőt, teát készítenek (tartósítás, tárolás). * Tisztálkodás : a gyermekek szükség szerint és rendszeresen kezet mosnak, használják a szappant, körömkefét, fésűt. Ebéd után fogat mosnak. Szükségleteiknek megfelelően használják a WC-t. A balatonvilágosi óvodában 2 mosdóhelység van egyben a WC-vel , az egyiket a fiúk , a másikat a lányok használják. A lány mosdóban kapnak helyet a bölcsődések . Öltözködés : gyakorlására napközben számtalan lehetőség nyílik - az óvodába érkezéskor levetkőznek (a csoportszoba hőmérsékletének megfelelően), cipőt cserélnek, testnevelési foglalkozás előtt tornaruhát , tornacipőt vesznek fel, bizonyos tevékenységek előtt (festés, agyagozás) köpenyekbe öltöznek, pihenéshez levetkőznek, Akarattyán pizsamát vesznek . A gyerekek segítenek egymásnak, segítenek a kicsiknek. Közben gyakorolják a gombolást, cipzár használatát, cipőfűző kötését.. Mozgásigényük: kielégítése érdekében szabadon mozognak a csoportszobában, az udvaron, játszanak az erre kialakított eszközökön (bordásfal, trambulin, sátrak stb. Változatos mozgástevékenységeket végeznek (sportjátékok, labdajátékok, fit-ball , néptánc stb). Pihenés : előkészítése során a gyerekek segítenek az ágyazásban , segítenek a kisebbeknek. Akarattyán levetkőznek kényelmes ruhába , pizsamába, Csendben, nyugodtan, altatódalt, mesét hallgatva pihennek, ill. alszanak. Aki nem igényli, csendben tevékenykedhet ( rajzol, mesekönyvet nézeget). Folyamatosan ébrednek és uzsonnáznak.

49

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban / • Anamnézis készítése : az óvodai felvétel után a gyermekről, (szülők bevonásával),

ezzel indítva az ismerkedés folyamatát. A testi szükségletek feltárására tegye a hangsúlyt.

• Kapcsolatépítés lehetőségeinek kiemelt feladata gondozás közben : összehangolt,sürgetésmentes munka,kommunikáció , érzelem kinyilvánítás.

• Ismerje meg a gyermek egyéni igényeit, családból hozott szokásait ( táplálkozási, öltözködési, alvási )

• Folyamatosan figyelje a növekedés, fejlődés ütemét az egyes gyermekeknél, összehasonlító méréssel, segítse az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását (testsúly, testmagasság, láb, kéz )

• Alakítson ki meghitt, megértő viszonyt a gyermekekkel (gondozás alapfeltétele), elfogadó, meleg, testközeli, tapintatos magatartásával ♥ érezze a gyermek a személyes törődést! Őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő metakommunikációs - jelzésekkel közeledjen feléjük ♥ bizalom kialakítása is nagyon fontos ( pozitív attitűd).

Táplálkozás: • Ismerje , formálja : a életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozást, a

gyermek egyéni ízlését ( az egészséges fejlődés fontos feltétele ) . Szeretesse meg a nyers zöldség és gyümölcs fogyasztását, hívja fel a figyelmet a rágás fontosságára .

• Az óvoda kísérje figyelemmel (gyerek egészséges fejlődésének fontos feltétele) a gyermekek étrendjét, (tápanyagszükségletük háromnegyed részét az óvodában kapják) ami kellően változatos, megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az óvónő tájékoztassa a szülőket az étrendről.

• Úgy alakítsa ki az étkezési szokásokat, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon . Fektessen nagy hangsúlyt az önkiszolgálásra.

• Kezdetben vegye figyelembe és kellő toleranciával kezelje a gyerekek eltérő táplálkozási szokásait, kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később tapintatosan ösztönözze, ne kényszerítse a gyermeket az étel elfogyasztására.

• Legyen igénye a szépen terített asztalra, ünnepnapokon hangsúlyozottan. • Biztosítsa, hogy a gyermekek a nap bármely szakaszában ihassanak. Törekedjen a

víztakarékosságra –pl. kancsóban megmaradt víz hasznosítására. • Csoportjában alakítson ki helyes életritmust (családokat bevonva), ügyelve a

fokozatosságra, életkori és egyéni sajátosságokra, teherbíró képességükre. A helyes életritmus kialakítása a gyermek szellemi és testi fejlődésének alapvető feltétele, a gondozás központi kérdése. A helyes életritmus megteremthető a napirend rugalmas alkalmazásával .

• Mindennap ismétlődnek: az étkezések, a mindennapos testnevelés, a mese, a levegőzés, a kinti játék, a TÖPRENGŐ, a pihenés.

Testápolás,tisztálkodás : a testápolás szolgálja a gyermek tisztaság igényének egészségügyi szokásainak megalapozását.

50

• Az óvónő /dajka a gyermek ápolása közben meghitt, bensőséges viszonyt

alakítson ki, beszélgessen a gyermekkel, hogy annak igénye , kérése alapján tudjon segíteni.

• Vegye figyelembe a különbségeket a gyerekek között. Hangolja össze az óvodai és a családi gondozási szokásokat, az azonos elvek betartása érdekében. Különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit.

• Az egészséges életrend érdekében keresse a családdal az együttműködési formákat. • Teremtse meg az intim feltételeket. A fogmosáshoz, bőrápoláshoz, fésülködéshez, az

orr tisztántartásához . Az ezekhez szükséges saját eszközöknek legyen rendszeres helyük . A WC használata külön intimitást igényel.

• Tartsa szem előtt, hogy a testi szükségletek kielégítésében, bizonyos mértékig az anyát helyettesíti. Fontos a felnőtt állandó, segítőkész jelenléte!

• Ápolt külsejével adjon követendő példát. • Szoktassa rá a gyermekeket a takarékos vízhasználatra ( pl. vízfelelős gyermek

kijelölése)

Öltözködés : védekezés az időjárás változásai ellen, egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát.

• Érje el a szülőknél, hogy gyermekük ruházata célszerű, kényelmes, könnyen le- és felvehető legyen, az időjárásnak és a csoportszoba hőmérsékletének megfelelve.

• Legyen a gyermeknek váltócipője, egy garnitúra fehérneműje, tornára alkalmas ruhája, tornacipője, játszóruhája , gumicsizmája ,esőkabátja .

• Saját rendezett, ízléses ruházatával mutasson példát az alkalomnak, helynek, időnek megfelelve. Ha szükséges, győzze meg a szülőket az alkalomnak megfelelő öltözködésről (ünnepélyek, kirándulások). Ünnepélyek, rendezvények alkalmával (szívesen) viselje a Kippkopp pólót.

A szabad mozgás : belső igény, élmény a gyermek számára, amit felszabadultan, örömmel végez.

• A szabad mozgásnak adjon teret, időt, biztosítsa, hogy a gyermekek a természetes mozgásokat, mozgáselemeket egyénileg ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközön.

• Szervezzen mindennap, 5-10 perces szervezett mozgástevékenységet a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztése érdekében. Változatos tevékenységeket találjon a gyermeki mozgásigény kielégítésére (mozgásos játékok, népi sportjátékok).

• Vegye figyelembe a gyerekek eltérő mozgásigényét. Pihenés: fontos szerepet tölt be a gyermek napirendjében, egészségében, testi

fejlődésében. • Az óvónő biztosítson nyugodt körülményeket, biztonságot , csendet a gyermekek

pihenéséhez. • Halk, megnyugtató hangjával is éreztesse, hogy eljött a pihenés ideje. • Meséljen, altatódalokat dúdoljon, halkan énekeljen a gyerekeknek elalvás előtt. • Vegye figyelembe a gyerekek különböző alvásigényét, alvási szokásait (az otthonról

hozott maci, rongyi erősíti a gyermek biztonságérzetét).

51

• Tegye lehetővé (egy kis pihenés után), hogy a nem alvó (5-6-7éves) gyermekek

felkelhessenek és csendes tevékenységekkel foglalkozhassanak ( rajzolás, mesekönyv nézés)

• A nyári hónapokban az iskolába felvett gyerekeknek tegye lehetővé, hogy csak akkor pihenjenek, ha igényük van rá.

2.2.3. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása -

a megelőzés fontossága A folyamatban elsődleges a prevenció és az egyéni adottságokat figyelembevevő testi fejlesztés. Feladat: • a gyermek egészséges körülmények között rendszeresen tornázzon, játsszon, minél

több időt töltve a szabad levegőn. • A szabad levegőn való mozgás esős időben és télen se maradjon el! Legyen edzett -

fontos az egészség megőrzéséhez, az időjárás változásaihoz való alkalmazkodáshoz. • Érezze, tapasztalja meg a gyerek a jó levegő, a napfény, a víz edző hatását . • Szeressék, szokják meg a vizet (Balaton), fejlődjön ellenálló képessége. Az egészséges

gyermek a biztonságos környezetben jól működő életfunkciókkal rendelkezzen: legyen vidám, érdeklődő, aktív.

Tevékenység : * Udvaron játszanak, tornáznak, pancsolnak, uszodába járnak. *Télen szánkóznak, jégen csúszkálnak. *Együtt kocognak, futnak.*Mindennap szervezetten tornáznak (mindennapos testnevelés) , ha az idő engedi a szabadban* Sétálnak, kirándulnak, uszodába járnak. *Rendszeres tornafoglalkozáson vesznek részt, a nagyok Fit-Ball tréningre is járnak .

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban /

• Ügyeljen a rendszeres szellőztetésre, az óvoda minden helyiségében. • Szervezzen változatos mozgásformákat, ismerjen mozgásos játékokat, a gyermekek

mozgásszükségletének kielégítésére. • Használja ki a mindennapos edzési lehetőségeket Biztosítsa a szabad levegőn való

mozgást minden évszakban (levegő, nap, víz edző hatása). • Jó idő esetén tegye lehetővé, hogy a gyerekek pancsolhassanak, zuhanyozhassanak az

udvaron. • Szervezzen uszodalátogatást, balatoni fürdőzést - vízi játékok megismertetésével

szoktassa vízhez a gyerekeket. • Kísérje figyelemmel a gyerek egyéni adottságait, egészségi állapotát / táplálkozási és

egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli, nyári érzékenység (pl.UV sugárzás) .

• A 2-3-4 éves gyermekeknél gyakran előfordulhat, hogy alvás alatt bevizelnek. Általában pszichés eredetű.

• Óvakodjon a megszégyenítéstől, tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat.

52

• Szervezzen prevenciós fejlesztő tornát gerincdeformálások megelőzése,

lábboltozat erősítése érdekében. Figyeljen fel a 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, hirtelen növekedés okozta problémákra, hanyag testtartásra, gyógytornász óvodapedagógusunk bevonásával.

• Működjön együtt a szülővel, az egészségügyi szakemberekkel, elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából.

• Vegye észre a problémákat, tapintatosan közölje a szülőkkel, s ha szükséges arra ösztönözze őket, hogy vegyék igénybe a megfelelő szakember segítségét. Hangsúlyozza a megelőzés (prevenció) fontosságát - (az egészséges életmódra nevelés lényeges célja), tájékoztassa a szülőket az óvoda egészségügyi előírásairól (házirend).

• Fertőzések terjedésének meggátolása érdekében fokozottabban ügyeljen a gyakori szellőztetésre, edzésre, megfelelő öltözködésre, külön törülköző használatára, fokozott fertőtlenítésre. Töröközőket a szennyeződéstől függően ,de minimum hetente cseréltesse le.

• Az óvodában megbetegedett gyerekeket elkülönítve, gondoskodás mellett gondozza a felnőtt, mindaddig, míg szülei nem érkeznek meg. / láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén /

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

1. A gyermek biztonságérzete erős. 2. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei,

jártasságai. 3. Képessé válik önmaga és társai segítésére. 4. Testi szükségleteit felismeri, kielégíti, ami hozzájárul derűs, félelemmentes

közérzetéhez. 5. Megtanul önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni. 6. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat, zsebkendőjüket önállóan

használják. 7. Teljesen önállóan öltözködik, ruháját ki-be gombolja, cipőjét befűzi, beköti. Ruháját

összehajtva helyére teszi. Vigyáz ruhája, környezete tisztaságára. Ügyel saját külsejére, megjelenik a szép, ízléses iránti törekvés. Környezetében igyekszik rendet rakni.

8. Ismeri és alkalmazza a higiénés és esztétikus étkezési szokásokat. 9. Biztonságosan használja a kanalat, kést, villát. Étkezés közben halkan beszélget. 10. Önállóan eldönti, hogy mennyi ételt fogyaszt, önállóan tölt vizet a kancsóból. 11. Testileg megfelelően edzett,teherbíró,mozgása összerendezett, jó állóképességgel

bír.

Kapcsolatok más nevelési területekkel: A nevelés egész területére hatást gyakorol. Szoros a kapcsolat az anyanyelvi neveléssel, mert a gondozási műveletek során az óvodapedagógus és a gyermek beszélgetnek, bensőséges kapcsolatot alakítanak ki, s arra kényszerülnek a gyerekek, hogy szükségleteiket, kívánságaikat szóban kifejezzék.

53

A munka jellegű tevékenységekkel, azért, mert a gyermek önkiszolgálása során saját magát látja el, szükségleteit elégíti ki (fejlettségéhez mérten). Az étkezések alkalmával naposi munkát végez, tevékenyen részt vesz a csoportszoba rendjének megtartásában. Kapcsolatban van a környezet megismerésével, mert az évszakok változásai meghatározzák az öltözködést, táplálkozást és kihatnak a mozgástevékenységre.

�

2.3.Érzelmi nevelés - szocializáció

Fő feladatok

� Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias,kiegyensúlyozott légkör megteremtése, mely megalapozza � a gyermek érzelmi kötődését a társai és a felnőttekhez egyaránt. � Gyermek - gyermek, felnőtt ( óvónő,gondozónő,dajka ) - gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Színterei ❖ Beszoktatás időszaka ❖ Otthonosság keltése ❖ Együttélés a mindennapokban -közös élmények - kapcsolatok ❖ Óvodai ünnepnapok

2.3.1. Beszoktatás időszaka

Egy kisgyermek életében nagyon nehéz időszak az óvodai élet megkezdése, a beszoktatás időszaka. Elszakadni az otthoni környezettől, az édesanyától érzelmileg megviselheti a kisgyermeket. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk az első benyomást, az óvónő egyéniségét, emberi magatartását, empátiáját, mert ezek döntik el, hogy a kisgyermek megszokja-e az új közösséget, hogy jól érzi-e magát az óvodában. Ez az óvodai életre szóló benyomás meghatározza a gyermeknek, a szülőnek az óvodához való viszonyát, érzelmi kötődését. Feladat:

� A gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, pozitív érzelmi benyomásokat , amely a szociális viselkedés kialakulásához, a könnyebb beilleszkedéshez vezet.

� Érezze, hogy az óvodában szeretik, elfogadják, olyannak amilyen , segítik! Érezzék a „sok simogató kezet ”, a személyes törődést.

Tevékenység:

� beíratáskor megismerik az óvodát, hosszabb időt tölthetnek, játszhatnak.* A nyári szünet végén névre szóló meghívót kapnak a gyerekek az óvodába, ahol játszanak, ismerkednek a csoportszobával, óvó és dajka nénikkel.

54

� * A szülők tájékoztatást kapnak – az óvodai életről, programjainkról,

elveinkről, megismerjük igényeiket ( Kippkopp HOP, Bemutatkozó füzet , kérdőív)

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban /

• Teremtsen kapcsolatot, ismerkedjen a családdal, a gyermekkel már az óvodába lépése előtt.

• A családlátogatások után készítsen feljegyzéseket szociokultúrális benyomásairól. • Az óvónő a beszoktatás ideje alatt a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető

legnyugodtabb feltételeket, adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek a szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Hitesse el a szülőkkel, hogy bármiben számíthatnak a segítségére, a gyermek „átvezetésében”.

• Fontos a kölcsönös megegyezés a fokozatos beszoktatás kezdési időpontjában és menetében, vegye figyelembe a szülő kérését, teremtse meg az „anyával együtt” a beszoktatás lehetőségét. A szülő jelenléte a gyermeknek biztonságot ad az új környezet elfogadásához.

• A beszoktatás ideje alatt lehetőleg mindkét óvónő vegyen részt és a dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot.

• Szeretetteljes magatartással, elfogadó odafordulással segítsék az „átállás” nehéz folyamatát.

• Tegye vonzóvá a gyermek számára a választandó jelet (mondókával, dallal is lehet kísérni). Mesével, ölbeli játékokkal kedveskedjen a gyermeknek (érzelmi ingerek). Sokat segíthet pl. báb alkalmazása. Idősebb óvodások is segíthetnek ebben.

• A csoportban lévő gyerekeket hangolja az új társak el- és befogadására. Érje el, hogy a nagyobbak segítsenek a kicsiknek, gyengédséggel, szeretettel vegyék körül őket.

• Ügyeljen arra, hogy a beszoktatás ideje alatt a többi gyerek a megszokott szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységeket. A kicsikkel játékosan ismételtetve , sok-sok érzelmi megerősítéssel kisérve (egyéni képességek figyelembe vételével) gyakoroltassa a megtanulandó . szokásokat .

Megjegyzés: sajnos előfordul az a probléma is, hogy a gyermek nem érte el az óvodaérettséghez szükséges lelki biztonságot, a gyermekben nem vált belsővé a jó anyakép belső biztonsága nem szilárdult meg, ezért az anyától nem tud elszakadni. Ez a problémahelyzet az óvoda és a család kapcsolatának első erőpróbája lehet. Az óvodaérettség bármilyen hosszú, elfogadó és empatikus beszoktatással sem érhető el, hiszen az óvodaérettség elérése nem az óvoda, hanem a szülők feladata.

A beszoktatás optimális mentálhigiénés helyzetét segítheti: a vegyes életkorú csoport * *ha nem egyszerre érkeznek az új gyerekek * a megelőző családlátogatás * az anyás beszoktatás * az óvónők - szülők - dajka következetes együttműködése, elvárásaiknak egyeztetése.

55

2.3.2.Otthonosság keltése:

Nagyon fontos mennyire érzik magukat „otthon” a gyerekek a csoportban, biztonságérzetet ad, családias, derűs alaphangulatot teremtjük meg vele, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. Feladat:

• A gyermek biztonságban, otthonosan érezze magát az óvodában, a csoportszobában • Szeressen óvodába járni, örömmel tartózkodjon a csoportszobában. • Érezze a kiegyensúlyozott „boldog gyermek” állapotát.

Tevékenységek: a gyerekek maguk is részt vesznek a csoportszoba rendezésében, szebbé, otthonosabbá teszik ötleteikkel, munkáikkal. * Játékaik során átrendezik, alakítják a teret saját igényeiknek megfelelően. (mozgatható elemek ,kuckók ) * Szabadon mozognak az óvodán belül.

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban /

• Ügyeljen arra, hogy a gyermeket már óvodába lépéskor kedvező hatások érjék. • Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyerekek megfelelő biztonság mellett, meghatározott

céllal szabadon mozoghassanak a csoportszobában és a mosdóban . • Nyújtson lehetőséget az elbújásokra, elkülönülésekre (kuckók), hogy a gyerekek

egyedül lehessenek (főleg a kicsik igénylik). • Úgy alakítsa, formálja, biztosítsa az otthonos életteret, hogy csoportszobája a

gyerekek és saját ízlését, igényeit tükrözze (összhangban az óvoda többi helyiségével), használjon természetes anyagokat.

• Biztosítson tároló helyet a gyerekek saját „kincseinek”, játékainak, eszközeinek. 2.3.3. Együttélés a mindennapokban - közös élmények - kapcsolatok gyermek-

gyermek, felnőtt( óvónő,gondozónő,dajka )- gyermek

A családias légkör, a pozitív érzelmi benyomások elősegítik a gyermekek társas kapcsolatának alakulását. A gyermek az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, majd az együttjátszás - és tevékenykedés során a „mintha ” helyzetekig jut el, miközben tapasztalatokat szerez, viselkedési szabályokat gyakorol, alakul szociális magatartása . A közösen átélt élmények a gyermekben újra meg újra átélés vágyát erősítik, az együttműködés reményében alkalmazkodásra serkentik. Az óvodapedagógus a gyermekcsoport irányítója. A közte és a gyerekek között létrejött kapcsolat, érzelmi kötődés nagyon erős az élet első hat évében, erősebb, mint a kortárs kapcsolatokban. Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és óvodapedagógus kapcsolatának minősége.

56

A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Az óvodapedagógusnak kiemelkedő szerepe van: egyrészt, mint első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulására, érzelmi indíttatású mintakövetésre sarkall, szerepátvételre, azonosulásra (utánzásra) késztet, másrészt, mint a csoport irányítója, felkészültségével szervezi a gyermekek értelmes élettevékenységét, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Az óvodapedagógus az első számú modell, de fontos az intézmény többi dolgozójának kommunikációja , bánásmódja , modellszerepe főleg a dajkáké (pozitív attitűd ). Figyelemmel kíséri a szociális és kognitív teljesítményeket, visszajelzéseket ad a gyermekek kapcsolatairól, tevékenységeiről. Az érzelmi kötődés miatt, az érzelmi minta átvétele a tanulás (szociális) alapvető formája. A kisgyermek attól a felnőttől képes tanulni, akit szeret. � Így válik az óvodapedagógus meghatározó személye - a csoport befolyásolásának, az érték- és normarendszer beépülésének korai és leghatékonyabb eszközévé. Feladat: • A biztonságot nyújtó szokás- és normarendszer magalapozása • Segítse elfogadtatni a gyerekkel a csoport viselkedési szabályait • A gyermek érezze jól magát a csoportban, mert csak így alakulhat ki a pozitív

kapcsolat. Találja meg helyét a csoportban, értékelje saját és mások cselekedeteit. • Találjon barátra, barátokra, erősödjön kapcsolatfelvevő és megtartó képessége.

Érezze az együttesség, összetartozás melegségét. • Bízzanak egymásban, óvónőikben,dajkáikban érzelmileg kötődjenek egymáshoz. • A gyermeknek legyen lehetősége, minél többször érdeklődésüknek megfelelő

tevékenységet választani - így önálló döntéseket hozhat és gyakran átélik a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot.

• Az azonos korú (5-6-7) gyermekeknek legyen lehetősége külön tevékenységet folytatni (csoportközi szervezés).

Módszertani alapelvek/ óvónő a folyamatban /

• Segítse, kövesse a beszoktatási időszakban megteremtett bensőséges kapcsolatokat mindennapokban. Alkalmazza az egyéni bánásmódot. –

• Alkalmazza (elengedhetetlen) a reggeli „érintős” kapcsolatteremtést. • Biztosítson, szervezzen minél több közös tevékenységeket a gyerekekkel ill. a

családokkal együtt, mert az együtt átélt, közös élmények az összetartozás érzését erősíti.

• A hagyományápolásból fakadó közös tevékenykedések (szüretek, gyűjtögetések). • A különleges gondozást, bánásmódot igénylő gyerekeket elfogadó szeretettel, példát

mutató figyelemmel segítse. • Nyújtson lehetőséget, hogy a gyerekek gyakorolhassák azokat a viselkedési formákat,

udvariassági formulákat, amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek.

• Tegye minden gyerek számára vonzóvá, érthetővé az egész csoport előtt álló feladatokat.

57

• Törekedjen arra, hogy a csoport légkörét a bizalom hassa át,

demokratikus, kiegyensúlyozott és szeretetteljes legyen. • Alakítson ki hagyományokat, szokásrendszereket csoportjában, legyen saját

jelképrendszere, szimbóluma a csoportnak ,melyek mélyítik az összetartozást, együttérzést.

• Alakítson ki helyes napirendet (a közösségi élet kerete), mert a jó időbeosztás segíti a közösségi szokások kialakítását is, növeli a gyerekek biztonságérzetét, s nyugodt, kiegyensúlyozott élettempót diktál(lásd: gondozás ).

• Fogadja el és tartsa tiszteletben a különbözőségeket és erre nevelje a gyerekeket is. Segítő tényezők a gyermek személyi és közösségi mentálhigiénéjének kialakulásában, fejlődésében, felnőtt - gyermek kapcsolatának alakulásában. • Betartható szabályok ismerete mind a gyermek, mind a szülő és az óvoda minden

dolgozója által. A szabályok betartásánál � fontos a következetesség . • Betartható határok : ha a gyermek tudja, hogy hol vannak a határok, nem keresi

azokat, különböző deviáns magatartással. Többszöri határátlépésnél az óvónő vezessen be konzekvenciákat.

• Minél több teret kapjon a rugalmasság, a spontaneitás és a kreativitás. A gyerekek nagyon élvezik az olyan együttműködést (csoportszoba-rendezés, bábok, foglalkozási eszközök készítése stb.), ahol ők is véleményt mondhatnak, ötleteikre tudunk építeni.

• Ne legyen a csoportban tekintélyelvűség, az óvónő katalizátor szerepet töltsön be. • Lássa át, a csoport életében, az egyéni fejlődésben zajló folyamatokat, és tudatos

felkészülésével, személye varázsával, és a kreativitás biztosításával segítse a gyermekek sokoldalú fejlődését. Ha az óvónő ismeri ezeket a folyamatokat, akkor tudja, hogy mi az, amivel a gyerekek „elvarázsolhatók”, s nem kell sem a tekintély, sem a hatalom eszközeihez folyamodnia.

• Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. Ezzel elérhető, hogy a gyermek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik. Adjon választási lehetőséget a gyermekeknek (tilalom helyett , a gyermek önállóan dönt).

• Lehessenek konfliktusok, ha ugyanis érdekek, értékek ütköznek, azok csak akkor oldódnak meg, ha megoldjuk őket. A konfliktuskerülés csak növeli a feszültséget. Megoldásuk, feloldásuk azonban fejleszti az együttműködést, a toleranciát, az empátiát, a hitelességet. A konfliktusok tehát elkerülhetetlenek, és szükségesek, vállalni kell azokat. A vállalása azonban nem egyezik meg a keresésével. A konfliktuskeresés és a konfliktuskerülés egyaránt helytelen magatartás. Nevelje a gyermek érzésvilágát a kialakult konfliktusok során. Kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg a konfliktust feloldó megbeszéléseket �így tud véleményt mondani, a gyermekek felelősségérzetének megerősítésével.

• Legyen, lehessen minden gyermeknek saját arca, saját egyénisége. • Bátorítsa a gyermeket, hogy belső elégedettsége, pozitív énképe kialakulhasson. A

bátortalan gyermekeknél örüljön a legkisebb fejlődésnek is. Próbálja megérteni - elsősorban érzelmileg a gyerekeket.

58

• Az óvónő törekedjen arra, hogy mihamarabb megismerjen minden

gyermeket, legyen mindenkivel szemben nyitott, tudja felfedezni a bennük rejlő „csodákat”. Ha az óvónő megérti és átérzi problémáikat, empatikus, és egyéni sajátosságaikat elfogadja, kapcsolatuk őszinte, és élményekben gazdag, akkor olyan légkör alakul ki, ahol teret kap a spontaneitás, a kreativitás, és mindenki vállalhatja önmagát.

• Az óvónőnek minden gyermekkel sajátos kapcsolata alakulhat ki, mely az egyéni bánásmód és fejlesztés biztosítéka.

• Figyeljen az agresszív gyermekre, de ne az agresszivitásán keresztül. Szándékosan mellőzze a negatív viselkedésmódokat.

• Nem csak az ismeretszerzésre, hanem a lelki fejlődésre is legyen sok-sok lehetősége a gyermeknek. Biztosítson „személyes perceket” minden gyermeknek.

• Segítse a gyermekbarátságok kialakulását, irányítsa úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.

• Segítse a sikert észre venni, a sikertelenséget, kudarcot elviselni. • Legyen sok-sok lehetősége a gyermeknek a leggazdagabb elhárító mechanizmusok

alkalmazására: mese ✽ mese dramatizálás ✽ probléma-helyzetek dramatizálása ✽ szerepjátékok biztosítása ✽ feszültségoldó játékok . Ezek ugyanis jelentős mértékben csökkentik az agresszivitást, és a szorongást.

• Világos, egyértelmű megfogalmazást használjon a felnőtt-gyermek kommunikációjában. (Kívánság, ok megjelölése) Legyen megértő, keresse a kompromisszumot, becsülje meg beszédpartnerét. Mellőzze a megbántást, hibáztatást, kritizálást, kioktatást, kiabálást, panaszkodást, prédikálást. Megerősítő jelzésekkel (metakommunikáció) segítse a gyermeket a kommunikációban, örömével jelezve dicsérjen. Használja a „humort” (kerülje a gúnyt)�feszültséget old, görcsösséget szüntet.

2.3.4.Óvodai ünnepnapok Nagyon fontosak a csoport és minden közösség életében az ünnepek és a hagyományok. Hiszen ezek olyan érzelmi töltést és biztonságot adnak a gyermeknek, a közösség minden tagjának, mely a személyiség fejlődését igen pozitívan befolyásolja. Ezért programunkban kiemelt jelentőséggel bír az, hogy „szívünket ünneplőbe öltöztethetjük”. „Ünnepek és hagyományok nélkül olyan az élet, mint a hosszú út fogadók nélkül.” A néphagyományőrzés tovább erősíti az óvodai élet hagyományait és a szokásőrző és természetóvó jeles napokkal gazdagítja azt. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg, ez az ünnepre hangolódás, örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális, közösségi viselkedését erőteljesen formálja. Az ünnepi készülődések élményei, a felnőttek bensőséges, hittel teli ünnepelni tudása maradandó hatást gyakorol a gyermekre. Az ünnepnap a gyermeknek a kiteljesedést adja. Feladat: • Érezze az ünnepi órák, ünnepnapok másságát, a bensőséges, meghitt hangulatot, a

közös élmények, együttlétek boldog perceit. „ A szertarás teszi, hogy egyik nap különbözik a másiktól, az egyik óra a többitől.”

59

• Alakuljon ki a „máskép” viselkedés vágya, tudjon másképp viselkedni. ( a

szociális viselkedés egyre magasabb szintjére jut a gyermek) • Alapozódjanak az ünnepelni tudás készségei. Az ünnepekre érzelemteli aktivitással

készüljön. Tevékenység:

A) A gyermeki élet ünnepei (tevékenységei) ❤ Születésnapok ünneplése - várva várt esemény, a gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt ünneplik. A vidám ünneplés az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja. ❤ Édesanyák napja: a gyerekek ajándékot készítenek, vendégül látják az édesanyákat. Bensőségesen ünnepelnek, „anya ölében ülnek”, közös cirógató játékot játszanak (újra átéli az anyából sugárzó biztonságot). ❤ Édesapák napja : Balatonakarattyán a gyereknappal egybekötve –az apák és gyerekeik csapatokat alkotva mókás versengésekben vesznek részt. ❤ Gyereknap : meglepetéseket , játékos vetélkedőket , meseelőadásokat szervezünk erre a napra ❤ Március 15-e megünneplése - vonulásos, zászlós játékokat játszanak, lovacskáznak (huszárosdi), közösen énekelnek, táncolnak ( érzelmi benyomások , főleg a fiúkban) . ❤ Kippkopp születésnapja- a gyerekek ajándékot készítenek Kippkoppnak, kippkopp mesét hallgatnak . ❤ Évzáró : Balatonakarattyai és a Balatonvilágosi Óvodában ezen a szép ünnepen a bátrabb kicsik , középsősök és a nagyok szerepelnek , ünnepelve az iskolába menő gyermeket , az óvodáskor végét . Balatonkenesén csak az iskolába menők búcsúznak ,az évzáró végén hagyomány a Kippkopp zászlóra felkerülő szalag a leendő elsős gyerekek neveivel és a Kippkopp indulóval való kivonulás.

B) Hagyományos ünnepek (egyházi) a rákészülés , a ráhangolódás kerül előtérbe ❤❤❤❤ Adventi ünnepkör : Mikulás várás : Akarattyán hagyomány , hogy koraesti órákban,tábortűzzel várják a Mikulást , ezzel megteremtve misztikusságát . Balatonkenesén is hagyományt szeretnénk teremteni ezzel a megoldással, a konkrét megvalósítás mindenkor az évszakfelelős csoport feladata . Karácsony várás – mézeskalács sütés , közös gyertyagyújtás (advent első,második….napján) , dekorációk , díszek készítése , karácsonyi műsor, szülőknek készített ajándék ,csoportajándékok. ❤❤❤❤ Húsvét –nyuszi várás : tojásfestés –természetes anyagok felhasználásával,húsvéti ajándékkeresés az udvaron . Akarattyán „nyúlanyó segédje” emeli az ünnep hangulatát.

60

C) Természetóvó jeles napok

- a gyermek érzelmein keresztül ismerkedik a világgal, a madarakkal, fákkal, állatokkal, természetes, a folyamatos gondozáson, törődésen túl . Célunk a figyelemfelkeltés környezetünk védelme , megóvása , a környezettudatos magatartás kialakítása érdekében ( fenntarthatóság pedagógiája ) . Takarítási világnap szept.23. Víz világnapja márc. 22.

Föld napja ápr. 22. Madarak, fák napja máj. 10. Állatok világnapja okt. 4.

A Gyenesdiási „Zöld Hetek” című „Jó gyakorlat” -ból átvettük a következőket : Autómentes nap szept.22. Ne vásárolj semmit akció nov. 27. Vizes élőhelyek világnapja febr. 02. Újra papír napja márc.1. Európai nemzeti parkok napja máj.24. Környezetvédelmi világnap jún.5.

B) Népszokásőrző jeles napok

- tevékenységeit meghatározott rituálék, szertartások szabályozzák. A gyerekek várják, tudják, hogy mindennek eljön az ideje, s amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy készülnek. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát.

Lásd. 2.4. Népi kultúra szellemi, tárgyi elemei részt

Módszertani alapelv / óvónő a folyamatban / • Alakítson ki bensőséges viszonyt az ünnepre készülődések során. Az ünnepi

készülődésben helyezze az érzelemfokozó hangulati elemeket előtérbe. Ne legyen kapkodás .

• Vonja be a szülőket az egyes ünnepek előkészületébe (a közös készülődések fokozzák a gyermek örömérzését)

• Erősítse az óvónő (óvodai dolgozók) öltözéke is az ünnepnapok másságát. • Teremtsen alkalmat a néphagyományokhoz kapcsolódó szokások megismerésére.

Tudatosan gazdagítsa nevelési eszközeit a néphagyomány ápolás érzelemfokozó eszközeivel.

• Ügyeljen arra, hogy maga az ünnep külsőségeivel együtt se legyen merev, erőltetett, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszás.

61

• Az érzelmi kötődés elmélyülését szorgalmazza (édesanyák napja) az

ajándékkészítés készítésére koncentráljon, ne a szereplésre. • Erősítse a nemi jegyeket külsőségekben, tevékenységekben. (a szocializálódás

folyamatában nagyon fontos) Jó alkalom erre a Márc. 15. megünneplése. • Készíthetnek közösen a csoporttal saját eseménynaptárt: amibe a hagyományok,

ünnepek helyét és idejét, esetleg megszervezésének felelőseit jelölik.

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 1. Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben,

szavakban, tettekben ki is nyilvánítják. 2. A gyermekek igényévé válnak a kialakult szokások (viselkedési, cselekvési) betartása.

Egymást megkérik a szabályok betartására. 3. A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek. Elsajátítják a társas együttélés

viselkedésnormáit. 4. Szó nélkül segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért

szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk és társaik képességeiben. Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek (Mi tudat).

5. Kialakul a csoport élete, társaik, barátaik iránti érdeklődésük. Óvodán kívül ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.

6. Kialakul az udvariassághoz, az illemhez tartozó szokások. - köszönés, megszólítás, a mással való, máshol való viselkedés, a vendégfogadás, stb.

7. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. (metakommunikáció) 8. Társaikkal megértők , fejlődik tolerancia képessége, elfogadják a „másságot”. 9. Ismerik saját képességeiket, tudják értékeiket, tisztában vannak hiányosságaikkal. 10. Kapcsolatteremtésben kezdeményezők, érdeklődők, alakul szociális beleérző

képessége. 11. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre. Kapcsolatok más nevelési területekkel: az egész nevelési folyamatot áthatja, keretet adva. Szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel, mert az egyes gyerekek szociális viselkedésének szintjét nagymértékben befolyásolja a gyermek kommunikációs, anyanyelvi fejlettsége. A játékkal - mert a játék felerősíti a szocializálódás folyamatát .A játékban felfedezi a másikat, és más képet alakít ki magáról. A közös játék öröme, az élmény együttes megtapasztalása alakítja a társakhoz való viszonyát. Megjelenik az együttérzés, kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése. A szabályjáték fontos színtere a szocializációnak, mert erőteljesen fejleszti kudarctűrő - képességeiket. A munkával, hiszen a munkajellegű tevékenységeket elsősorban önmagáért és a közösségért végzi, egyedül vagy közösen. A rendszeresen visszatérő cselekvések a közösség javát szolgálja (az egyén, környezet mellett).

62

2.4. Népi kultúra szellemi, tárgyi elemei Hagyományőrzés-népszokások

Hagyományőrző életmód szokásőrző tevékenységei, jeles napjai, ünnepnapjai Programunkban igyekeztünk a néphagyomány tárházából válogatva, olyan elemeket beépíteni, amiket a gyerekekhez közel lehet hozni, megfelel életkoruknak, örömteli ingereket, élményeket biztosítanak s ezáltal cselekvésre késztetnek, s a természet szeretetére nevelnek. A néphagyomány-ápoló tevékenységek rendszere áthatja az egész óvodai nevelésünket, színesebbé téve hétköznapjainkat a gyermekek személyiségét gazdagítva. • A mindennapok népszokásainak tevékenységei közül leginkább a földhöz, a

természethez, természetes anyagokhoz való kötődést, a felnőttek, gyerekek megbecsülését építettük be.

• A jeles napok eddig is jelen voltak óvodai nevelésünkben (karácsony, farsang, húsvét). Programunkban tartalmilag megújulva, népszokásőrző, névnapokhoz kötődő jeles napokkal bővülve jelennek meg.

• A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása jelent feladatot.

Feladat:

• Ismerjék meg a népi kultúra örökségét, szépségeit, értékeit. • Tapasztalják meg a természet változásait. Készítsenek kalendáriumot, tudják néhány

jeles nap jelentését (feladatát), figyeljék meg, hogy igazak-e. • Tudjanak játszani népi énekes játékokat, ügyességi és sportjátékokat. Ismerjenek népi

mondókákat, találós kérdéseket. • Legyenek aktív részesei a mulatságnak (szüreti, Mihály napi vásárosdi). • Ismerjék az advent jelképeit , koszorút, naptárt - naponta nézzék meg mi a feladatuk

az adventi naptár szerint. • Ismerjék az ünnepkörök népszokásait, dalait, játékait, népi körjátékokat, a néptánc

óvodásoknak megfelelő elemeit . • Ismerjék a kézművesség egyszerűbb munkafogásait, műveletsorait. Érezzék az „én”

csináltam, a kétkezi munka örömét. �agyagoznak, szőnek , fonnak, batikolással ismerkednek , játékokat készítenek , gyöngyöt fűznek, papírt hajtogatnak, miközben természetes anyagokat, a gyermekek által gyűjtött terméseket, terményeket, növényeket használnak fel.

Tevékenységek: programunk a néphagyományőrző tevékenységeket tartalmilag és időrendileg egységes rendszerbe foglalja. ( Mihály napi vásár , szüreti felvonulás, lucázás , pásztorjátékok, kiszebáb égetés , pünkösdölés stb.) Óvodánkban a hagyományápoló szokásainkat, tevékenységeinket az áttekinthetőség kedvéért az évszakok változásait követve, kalendáriumszerűen famodellben ábrázoltuk.

63 Ez a rendezés az évszakokhoz, hónapokhoz és az egyes napokhoz kötődő természeti

jelenségek, ünnepkörök szokásait és a mindennapi élet hagyományait egymással szoros összefüggésben mutatja be ,amit a Zöldfal fája , valamint önálló mellékletként az Évszakfákon lehet nyomon követni.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

1. Alkotó kölcsönhatásban él a természettel, ráérez arra, hogy a világot képes alakítani „ az ember része a természetnek , nem ura.”

2. Felelősséget érez környezetéért. 3. Megismeri a közös alkotás örömeit, a múlt értékeit. 4. Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá válik. 5. Alapozódik benne a környezet és a haza iránti szeretete.

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban /

• A helyi lehetőségekhez, igényekhez igazodva alkalmazza az ünnepkörökhöz kapcsolódó rendezési elvet. Ennek megfelelve válassza ki a jeles napokat, a mindennapos hagyományőrző tevékenységeket és a kapcsolódó irodalmi és zenei alkotásokat, népművészetőrző technikákat.

• Teremtse meg a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeit és lehetőségeit, ezeket a cselekvési formákat egyrészt a folyamatos napirendbe, játéktevékenységbe ágyazottan tervezze és szervezze meg, másrészt munkadélutánokon, a műhelymunkában, a családok együttműködő részvételével.

• Ismerje és kövesse a természeti megfigyelések, időjárások jeles napjait,hangoztassa a névnapokhoz kapcsolódó népi bölcsességeket. Figyeltesse meg a gyerekekkel, hogy igazak-e (szabadon választva közülük).

• Az óvónő építse be a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amit a népi kultúra tárgyai, népköltészet értékes és szép alkotásai közvetíthetnek, megalapozva a gyermek „kulturális anyanyelvét.” Zenei és irodalmi nevelés is e gyökerekből táplálkozzon.

• Az óvónő teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás.

• A néphagyományőrzés elemeit mértéktartóan jelenítse meg az óvodai környezetben. • Bővítse folyamatosan néprajzi ismereteit, tudja a népszokások eredetét, ismerje azok

lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. • Legyen jártas a kézművesség egyes területein, ismerjen számos népi játékot,

népmesét, népdalt, (gyűjtő munka). • Minden jeles napot hosszabb készülődéssel vezessen be, folyamatosan biztosítson

változatos tevékenységeket a gyermek kíváncsiságát kielégítve. Kapcsolatok más nevelési területekkel: Szoros kapcsolatban van a környezeti neveléssel – környezettudatossággal - a teljes nevelési folyamatot áthatja, tevékenységek keretét adja, beépül az egész tevékenységi rendszerbe. Közösségi, érzelmi neveléssel, szocializációval - mert az évről évre visszatérő hagyományok,

64

a népszokásőrző jeles napok, biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerek életében, erősödik a valahová tartozás érzése, megalapozza a közösséghez tartozás érzését. A minden évben visszatérő hagyományok - az újra átélés vágyát hozzák, cselekvésre, emlékek felidézésére késztetnek, tudják a gyerekek, hogy mire készülnek, várnak. A kisebbek megérzik a növekedésük távlatát „ha nagy leszek én is”. Erősödik a nagyobb társak tisztelete, a kisebbek megerősítése. Környező világ megismerésével - mert az ősi kultúrában élő ember természet megfigyelései, időjóslásai, az évszakok változásaihoz kapcsolódó tapasztalatszerzések, munkafolyamatok ,tevékenységek, az általuk közösen átélt élmények a környezetükhöz kötik a gyerekeket, amelynek védelmezőivé válnak. Az irodalmi, zenei, vizuális neveléssel - mert e gyökerekből táplálkozva - érzelmein áthatva épülnek be ízlésvilágába, megalapozva a gyermek „ kulturális anyanyelvét „ .

2.5.A JÁTÉK

Mit jelent a játék az óvodás gyerek életében? „A játékban minden lehetséges. Motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az erő próbálgatása, az önkifejezés vágya. A játék megnyugtat és felhevít, az egyedüllét védő illúzióját adja, ugyanakkor társat közvetít, nevel és tanít, lehetővé teszi, hogy segítségével a gyermek megismerje a világot.” 1

A gyermek szempontjából az egész óvodai élet maga a JÁTÉK. Állandó belső késztetés, vágymegjelenítés. (pl. önállósodási, megismerési, tevékenységi, utánzási, szereplési, magamutogatási, mozgási, mássá változás vágya...) A gyermek kívánsága, óhaja a játékban mindig beteljesülhet, nem ütközik akadályba. Célunk : A játéktevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú , harmonikus személyiségének kibontakoztatása , kompetenciáinak fejlesztése .

�A játékhoz szükséges feltételek biztosítása - légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés, élmények. �Az óvodás korosztálynak megfelelő játékfajták - tartalmának, minőségének gazdagítása állandó feladat. Programunkban a tartalom kiegészül a népi játékokkal.

2.5.1.Kreatív, alkotó légkör megteremtése

Feladat:

• A gyermekek érezzék a nyugodt biztonságérzetet keltő, kreatív légkört. • Tudjon szabadon dönteni, választani, hogy mit és hogyan játszik. Tudja elképzeléseit

valóra váltani. • Tudja kiélni „társigényét” �ötletek elfogadására ösztönzi, az együttjátszás kreatív

együttműködést alakít ki, kialakulnak a jó játék hagyományai. • A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy

társaikkal önfeledten játszani. 1 F.Komolay Ildikó Réce Füzetek 5. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért BP.1998

65

Szabad játék : amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot* a játéktevékenység kiválasztásában*játékeszközök megválasztásában

*társak megválasztásában * gyermeki játék elgondolás megvalósulásában *játszóhely megválasztásában és kialakításában.

Módszertani alapelv / óvónő a folyamatban /

• Biztosítson olyan légkört ,ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel és hol játszik, milyen játékot, témát, eszközt választ, és mennyi ideig tart a játéka. Teremtse meg ehhez a feltételeket.

• Kellő időben nyújtson segítséget, megerősítést, ötletet. • Csak annyi szabályt vezessen be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, az

alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt. Az oldott légkör megteremtéséhez: jellemezze a derű , használjon gyakran humoros kifejezéseket, tréfás szavakat, vegye észre a spontán megjelenő helyzetkomikumokat.

• Legyen toleráns, elfogadó, legyen a gyermekek között s velük, s ha igénylik, őszintén vegyen részt a játékban.

2.5.2.A játékhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeni kibontakozását szolgálja. Színterei: csoportszoba, udvar Feladat: • A gyerekek tudjanak játékukhoz megfelelő helyet találni, elbújni, elkülönülni, kuckókat

kialakítani, helyeket variálni a csoportszobában, udvaron. • Tudják, hogy minek, hol van a helye. • Tudják, hol van a mese sarok, a bábozás, a TÖPRENGŐ helye, a különböző

tevékenységek helye. Tudják gyűjtött kincseiket hova rakni. Tevékenység: a gyerekek szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek az óvónő segítségével alakítják ki a játékukhoz szükséges helyet, állandó ill. ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat.

Módszertani alapelv / óvónő a folyamatban / • A csoportszobában törekedjen arra, hogy csoportjában legyenek mozdítható kisebb

bútorok, térelválasztó elemek, eszközök az állandó ill. variálható kuckók, játszóhelyek létrehozásához.

• Ügyeljen arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. • Alakítson ki az irodalmi, zenei élmények befogadására alkalmas, nyugalmas helyet

(mesesarok, meseszőnyeg, zenesarok). • A festésnek, rajzolásnak, agyagozásnak, szövésnek, tárgykészítő népi játékoknak

alakítson ki állandó helyet. Az ehhez szükséges kellékek, eszközök, gyűjtött, vásárolt természetes anyagok álljanak a gyerekek rendelkezésére.

• Törekedjen arra, hogy az építőjáték állandó helyet kapjon - így az építkezés több napon keresztül folyhat.

66

Az udvaron - a játéktér lényegesen megnő. • Ösztönözze arra a gyerekeket, hogy minél több mozgásos tevékenységet folytassanak.

Az időjárástól függően segítse az udvari szerepjátékok kibontakozását (népi játékok, közlekedési, színpadi , ügyességi sportjátékok feltételeinek megteremtésével).

• Biztosítsa, hogy a gyermek a csoportszobában megkezdett tevékenységet az udvaron folytathassa.

• Teremtse meg a feltételeket az udvaron is az egyéb tevékenységekhez - rajzoláshoz, festéshez, agyagozáshoz, népi játék készítéshez, kismesterségek gyakorlásához (növényszövés, nemezelés stb.).

2.5.3.A játékhoz szükséges idő

A játéktevékenység az óvoda kinyitásával kezdődik - a játékidő folyamatos, a napirendben szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Időlegesen megszakítják ugyan, de nem tördelik szét. Feladat: • Szabadon, önfeledten játszhassanak, saját elhatározásuk, kedvük szerint addig, amíg

számára érdekes, élményteljes , örömet adó. • Érvényesüljön a szabad játék elsődlegessége , biztosítsa a minél gazdagabb

feltételeket (pedagógiai,pszichológiai szakértelemmel alátámasztva).

Módszertani alapelv / óvónő a folyamatban /

• Biztosítsa a 2-3-4 évesek számára az egész napi játékidőt, figyeljen a játék ívére ! • Az 5-6-7 évesek számára tegye lehetővé a több napon keresztül tartó játékot (olyan

értékes tulajdonságok alakulhatnak ki - mint az állhatatosság, kitartás.) 2.5.4.A játék eszközei

Olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek gazdagítják a gyermek elképzeléseit. Gyakorló játék eszközei, népi játékszerek, környezetben fellelhető dolgok, dramatikus játékeszközök, kellékek, bábok, félkész játékok, értelem- és képesség- belátást fejlesztő játékok. Feladat: • A jó játékeszközök késztessék a gyermeket fantáziálásra, gondolkodásra,

problémamegoldásra, fejlessze kreativitásukat, segítse a koncentrációt . • Tudjanak a gyerekek válogatni a játékeszközök közül - kicsik a gyakorló játékaik során

(pszichikus funkciókat fejleszt), nagyobbak szerepjátékaikhoz szükséges kellékek közül.

• A dramatikus játékeszközök ösztönözzék a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésére, fantáziájuk szárnyalására ( esztétikus textília, színes lepel, korona ).

67

• Maguk is készítsenek játékot pl. népi játékeszközöket - rongybabát,

falovacskát, csutkababát ,egyéb játékokat. • Újra hasznosítható „hulladékok” gazdag tárházából válogatva is készítsenek játékokat.

Módszertani alapelv / óvónő a folyamatban / • Olyan eszközöket biztosítson a játékhoz, amelyek ízlésesek, praktikusak, alkotó

készséget fejlesztők, színesek, jó minőségűek, s legyen köztük természetes anyagokból készültek is.

• A játékeszközök igazodjanak a gyermek életkorához • A játékok segítsék a szabályok , szokások ismeretének feltárását , az érdeklődés • kialakítását . Járuljanak hozzá , hogy az összefüggések felismerhetővé váljanak ,

fejlesszék a szín- és tapintásérzék , hallás, figyelem stb. készségeket ( montessori eszközök )

• Az óvónő tudatosan gyűjtse össze és készítse a népi gyermekjáték eszközöket, készítsen egyéb játékeszközöket Pl.újra hasznosítható anyagokból .

• Biztosítson a kisgyermek játékához sok eszközt (gyakorló játékokhoz, szerepjátékokhoz).

• Az óvónő a nagyobb gyermekeknek bővítse eszközválasztékát - elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, bábokkal, másodsorban értelem- és képesség fejlesztő játékokkal.

• Az óvónő törekedjen arra, hogy a gyermekek a világból szerzett tapasztalataikat, élményeiket újra és újra a játékban kiélhessék.

Tevékenységek: A 2-3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták (2-3-éves kortól növekedve) ☺ A gyermek gyakorló játéka - játékeszközöket saját szabályai szerint rakosgatja, tologatja, húzogatja, manipulál a játékokkal(3-4 éves ). ☺ A gyermek szerepjátéka - a gyermekek tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket, élményeiket, érzelmeiket jelenítik meg játékuk közben . A játékban különösen az érzelmileg közel álló felnőtteket, társakat utánozza. ☺ A gyermek dramatikus játéka, bábozása : a rendszeres, többször ismétlődő meseélmény adja az igazi alapját, eljátszák irodalmi élményeiket, szerepekbe bújnak. ☺ A gyermek építő, konstrukciós játéka: előre elgondolt, meghatározott céllal épít, konstruál, formálja a teret. Átéli az „én készítettem” örömét. ☺A gyermek barkácsolása a játék igényéből alakul ki. Az óvónő a gyermek aktív bevonásával játék-eszközöket, kellékeket, bábokat készítenek. Könnyen megmunkálható anyagokat gyűjt, szerszámokat és eszközöket használ, egyszerűbb technikai fogásokat ismer meg . ☺A gyermek szabályjátéka meghatározott szabályok szerint játszik, a szabályoknak megfelelően viselkedik. ☺A népi játékok kiegészítik , gazdagítják a gyermekek játékát. Pl. énekes és táncos, mozgásos és küzdő játékok stb.

68

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére(sikerkritérium)

1. A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.

2. Játékukban a szerepjáték dominál, megértik, elfogadják játszótársaik elgondolásait. 3. Az ismert meséket, saját élményeiket többször eljátszák, bábozzák, szívesen,

kreatívan mókáznak. 4. Bonyolult építményeket képesek létrehozni, eredményességre törekszenek, építmény

lemásolására képes . 5. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. 6. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. 7. A barkácsolást maguk kezdeményezik a maguk által választott módon és eszközökkel

(újrahasznosítható hulladékok) 8. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok. 9. Interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető. 10. Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik.

A játékirányítás módszertani alapelvei / óvónő a folyamatban / • Az óvónő irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermeket cselekedni. • Legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítse azok játékát, akik kevésbé kreatívak,

ötletszegények. • Akkor avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy veszélyeztetik

egymás épségét, játékát. • Gyakorló játék során legyen módja a gyereknek megismerni az eszközök, tárgyak

különböző tulajdonságait, felfedezni azokat �ez az örömérzés ad alapot a cselekvés többszöri, szinte ritmikus megismétléséhez. Ezek a tevékenységek fejlesztik a szem-kéz koordinációit, kezesség-szemesség kialakulását. Teremtse meg a feltételeket a gyakorló játékhoz az udvaron is (homok, víz, kavics).

• Szerepjáték során segítse a gyermekek játékát tovább fejlődni. A kicsiknél is megjelenik a szerepjáték. Szervezzen, vállaljon szerepeket (így minta lesz a kicsiknek a szerep megformálása), teremtse meg nekik a feltételeket - a papás-mamás játék, orvosos, ezek mindegyike egyszerű mozzanatokat jelenít együttlét, együttmozgás formájában.

A kiscsoportosok esetében legyen kezdeményező, modellt nyújtó játszótárs, ha igénylik.

• Indirekt módon segítse a gyermekek szerepvállalását, szimbólumok, „mintha” helyzetek minél gyakrabban megjelenhessenek.

• Az óvónő éljen a játék szituációkban létrejövő kommunikáció fejlesztésére, párbeszédek alakítására.

• Dramatikus játék során a mesék megelevenítésében legyen résztvevő az óvónő, adjon modellt egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben használjanak minél több kelléket, a képzeleti képek megjelenítéséhez, a beleélő képesség, önkifejezés fokozására. A bábozás először az óvónő előadásával jelenjen meg. Lehet a csoportnak kedvenc bábja, akinek elmondhatnak mindent.

69

• Szabályjáték során biztosítson az óvónő olyan nyugalmas helyet, ahol

kezdeményezhetik az egyszerű szabályokhoz kötött énekes játékokat, népi játékokat, ügyességi játékokat (csoportszobában, udvaron). A társasjátékok szabályait egyszerű magyarázattal indítsa el, ha szükséges többször ismételje meg.A szabályok könnyen betarthatók legyenek, így a gyermek szívesen, önállóan is kezdeményezhet.

Kapcsolatok más nevelési területekkel: Egy óvodás számára szinte minden a játékon keresztül közelíthető meg , a játék minden nevelési területbe beleolvad , a személyiségfejlesztés eszköze. A játékra van hangolva, számára mindaz amit csinál elsősorban játék. A játék olyan tevékenységforma, amely magában hordja, megalapozza a tanulást, a munkát. Ismeretei bővülnek, elmélyülnek, készségeik rögzülnek. A közösségi élet, a szocializáció fejlesztésének alapvető eszköze, mert a közös játékot áthatja az összetartozás érzése. Megjelenik az „Én” tudat erős dominanciája mellett a Te és a Mi fogalma. A játék szoros kapcsolatban van a mozgással, fejleszti azt. 2.6.Munkajellegű tevékenységek Önkiszolgáló -- Alkalomszerű munka -- Közösségi munka --Környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák Az óvodások munkajellegű tevékenységei: aktív tevékenység , amit önmagáért és másokért végez . A saját és mások elismerésére nevelés egyik formája a munka. Általában a kisgyermek azt is játéknak éli meg, amit mi felnőttek nem annak szánunk! Kezdetben az óvónő segítségével, később teljesen önállóan, öntevékenyen végzi. Célunk: a munkavégzéshez szükséges készségek,képességek , kompetenciák alakítása.

• Kognitív: pontosan értsék meg mit várunk el tőlük ,sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük,munkaszervezési készségük.

• Érzelmi –akarati: alakuljon ki önállóságuk ,önértékelésük,önbizalmuk, kitartásuk. • Szociális-társas: alakuljon ki felelősségérzetük és feladattudatuk.

Feladat: • A gyerek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyeket a társas

együttélést, a közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését pozitívan befolyásolja. • A tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajellegű tevékenységeket szívesen

végezze, az elvégzett munkát becsülje meg . • Érezzen munkája iránt felelősséget, legyen kitartó. • A naposi , felelősi ( pl. vízfelelős) munkát önkéntesen vállalják. • Étkezések után a szokásrendnek megfelelően, mindent tegyenek a helyére, (asztalok

letörlése, felsöprés). • Végezzenek önállóan környezetszépítő munkát (játéktisztítás, polcok lemosása...).

70

• Vegyenek részt a környezetalakító munkában (veteményes-, virágoskert), a

kerti szerszámokat önállóan használják. Minden évszakban segítsenek a járdák, utak tisztításában.

• Segítsenek a kicsik öltöztetésében, készítsenek nekik meglepetéseket. Segítsenek a sajátos nevelési igényű gyermekeknek .

Tevékenységek: Önkiszolgálás : a testápolással kapcsolatos munkafolyamatok, helyes evőeszköz használat, öltözködés Alkalomszerű munka : Egyéni megbízatásokat, üzeneteket teljesít,otthoni gyűjtő munka Közösségi munka: naposi munka -étkezés előtti és utáni feladatok, a gyümölcsök, zöldségek előkészítése, a környezet , csoportszobák rendjének megőrzése , segítés a takarításban , a játékok rendben tartása Környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munka: szelektív szemétgyűjtés, falevelek gyűjtése , komposztálás , növények ápolása (virágos- és veteményeskert,szobanövények) védelme ( ültetéstől a betakarításig), madáretetés,itatás,élősarok,természetsarok gondozása , felelősi munka ( vízfelelős,természetsarok és élősarok felelős) .

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére (sikerkritérium)

1. Önállóan szükség szerint végzi a testápolással kapcsolatos teendőit 2. Kultúráltan étkezik 3. Önálló öltözködés (gombolás és kötéssel próbálkozás) 4. Pontosan megértik ,hogy mit várunk el tőlük és azt önállóan teljesítik. 5. A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, együttmunkálkodni. 6. Megbecsülik saját és mások munkáját. Alapozódik munka iránti tisztelete,

eredményének megbecsülése, fontosságának, hasznosságának értéke. 7. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Kitartása, a megkezdett tevékenység

befejezésére való igénye, felelősségtudata alakul. 8. Önállóan, igényesen végzik a naposi, felelősi munkát. 9. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére , szívesen segítenek. 10. Megtalálja helyét a csoportban, a csoport, a közösség hasznos tagjává válik. 11. Óvja, védi, gondozza a környezetében lévő növényeket, állatokat. (Gondoskodási igénye

alapozódik.) 12. Életformájává válik a szelektív szemétgyűjtés 13. Ügyel a takarékos vízhasználatra

Módszertani alapelvek/ óvónő a folyamatban /

• Ismerje, mérje fel az óvodába lépő gyermek önkiszolgálási szintjét.

71

• Alakítsa ki a munkavégzéshez szükséges attitűdöket , olyan attitűdöket ,

amelyben képessé válik a munka és a játék megkülönböztetésére. • Ösztönözze a szülőket, hogy a gyerek otthon is gyakorolja az önkiszolgálás és a

családért végezhető munkajellegű tevékenységeket. • Az óvónő és a dajka munkájához való viszonyában mutasson példát a gyerekeknek,

munkatársainak, szülőknek. (igényesség, szervezettség). • Az óvónő ,dajka mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök, fogások s azok

sorrendiségének megismeréséhez. • Engedje az önpróbálkozásokat, (mutassa meg a munkafogásokat) úgy segítsen a

gyermeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét.

• Tervezze meg az óvónő a különböző típusú munkajellegű tevékenységeket, s biztosítsa azok feltételeit - pl. a naposi munka minél kevesebb időt vegyen el a gyermek játékából

• Vegye figyelembe, hogy a naposi munkát az a gyerek tudja elvégezni, aki készségszinten ismeri a munkafolyamat menetét, fogásait (az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti).

• Tervezze meg az egyéni megbízatások lehetőségeit is. • Nyújtson lehetőséget, teremtse meg a növényápoláshoz, akvárium, terrárium,

madáretető gondozásához , a környezetalakító munkához a feltételeket. Vegye figyelembe a gyerekek fejlettségi szintjét, teherbírását. A munkafolyamatok megszervezésénél (pl. veteményes-, virágoskert gondozása) mérje fel az „erőket”- a kisebbeket az eszköz, a cselekvés vonzza, a nagyobb már tudatosan végzi feladatát.

• Úgy irányítsa, hogy a gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan elvégezni. Kísérje figyelemmel a tevékenységek során a kisebb gyerekek önállóságra törekvéseit - s ügyeljen arra, hogy a nagyobb gyerekek segítőkészsége ne nyomja el.

• Használja ki a tevékenységekből fakadó a szituációknak megfelelő beszélgetés lehetőségét- mert ez ösztönzi a gyermekeket a felnőttel való közös munkálkodásra, az önállóságra

• Ismertesse meg a gyerekekkel elődeink munkaeszközeit (Falumúzeum) . • Értékelje a gyermeket konkrétan , reálisan ,egyéni képességeihez mérten, ami

fejlesztően hat a gyermekre. Kapcsolatok más nevelési területekkel: kapcsolatban van a közösségi neveléssel, mert a munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység. Hozzájárul a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakulásához, a másért végzett tevékenység értelmének, szükségességének felfogásához. * A környezet megismerésére neveléssel, mert a környezetszépítő, alakító, gondozó tevékenységek újabb tapasztalatok forrását jelentik. * S tulajdonképpen mindennel, mert a tevékenységek feltételeinek megteremtését, előkészítését, a tevékenység utáni rendrakás munkával jár. Kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel ,mert a spontán beszédszituációkban , különböző beszédformák (udvarias megszólítás , cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés , buzdítás, dicséret, verbális kifejezései) gyakorlása közben , munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak , ok-okozati összefüggések , műveletek megnevezése , mondatba foglalása történik.

72

2.7. GYERMEK és a környező világ (fenntarthatóság pedagógiája)

„Környezeti nevelésen” általában a környezeti kultúra megélését, átadását értjük. (Megélés és átadás csak együtt) . Az óvónőnek sajátjának kell lennie, akinek nem sajátja az adott kultúra, az átadni sem tudja. Környezeti kultúra = élő és élettelen, természeti és művi környezetünkkel való harmonikus együttélés, ami pedig életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, szokás és értékrendszer. A szokások már nagyon korai életszakaszban kialakulnak - az alapok lerakása a gyermek életének első éveiben megtörténik. Azok az életre szóló élmények, benyomások, amelyek alapvetően meghatározzák a felnőtt környezeti gondolkodás- és életmódját, bizony már az első években megtörténnek. Ezért a környezettel kapcsolatos látásmód, viselkedéskultúra és értékrendszer kialakítása szempontjából az óvódáskor ideális és fontos szakasz az ember életében. A mai gyermek környezeti nevelése a szüleik nevelésével kezdődött. „Az óvodai nevelés ezért egy kicsit olyan mint a diófa ültetése: majd az utódaink fogják élvezni gyümölcsét és az árnyékát.” 1 Az óvónő környezethez, természethez fűződő viszonya, alap-beállítottsága, értékrendje minta a gyerek , a szülei számára.

Feladat:

• Fedezzék fel a szűkebb és tágabb környezetet, pozitívan viszonyuljanak a természeti - emberi - tárgyi világ értékei iránt.

• Alapozódjanak a természeti és szűkebb lakókörnyezetükhöz való pozitív érzelmi viszonyok. (szülőföld, haza szeretete).

• A környezet megismerése közben alakuljon, fejlődjön mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemlélete.

• A gyermekben alapozódjanak a környezettudatos viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok.

• Gazdagodjanak érzelmei a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel. • Tudjanak kultúráltan viselkedni a természetben. • Végezzenek egyszerű kísérleteket a növényekkel, állatokkal (gilisztafarm , katicabogár

altatás), vízzel, levegővel, talajjal. Figyeljék meg a fejlődést. (Erre ideális hely pl. a Kerti-tavunk.)

• Tudjanak gyönyörködni a természetben, évszakokban, növényeikben. Csodálják meg a környezetükben található esztétikai alkotásokat.

• Bővüljenek meglévő tapasztalataik, ismereteik ,gyakorlatban alkalmazzák. • A néphagyományok, a családi tárgyi kultúra beépítése , értékeinek megismerése .

1Viktor András Réce Füzetek 5. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért BP.1998

73

Tevékenységeink témái

����társadalmi Család-óvoda-lakóhely-ember alkotta épített környezet,testrészek,egészségvédelem emberek munkája,foglalkozása közlekedés

����természeti Időjárás ,természeti változások,jellemzők az évszakok megfigyelése által, összefüggések, napszakok, vizek,mezők,erdők növény- és állatvilága

���� környezet- és természetvédelem környezetbarát életmód szokásainak elsajátítása

Környezeti elemek védelme , alakítása

����matematikai környezettel való ismerkedés Környezetünk mennyiségi ,tér-,szín,formai viszonyai

����hagyományőrzés-népszokások –népi megfigyelések,bölcsességek

Tevékenységek 2.7.1. Társadalmi (emberi) környezet * Beszélgetnek a családról, a család tagjairól,család hagyományairól, szokásairól és tárgyi értékeiről családi képeket nézegetnek . Ismerkednek az óvoda szűkebb környezetével, megismerik az óvoda dolgozóinak munkáját.* Ellátogatnak a közelben található munkahelyekre, intézményekbe , megismerik funkcióit, foglalkozásokat különböztetnek meg.* Felfedezik saját testüket, megtanulják a testápolási szokásokat, gyakorolják a testirányokat. *Járműveket ismernek meg –rendőr, tűzoltóautó,vonattal,hajóval való kirándulás (szárazföldi, vízi, légi), közlekedési szabályokat sajátítanak el. *A nagyobbak bábszínházba látogatnak, valamilyen múzeumba Színhelyei : Piac,Fodrász, Papírbolt, ABC, vasútállomás, kikötő, , Posta, könyvtár, Kultúra háza, Templomok,Városháza, Iskola, Orvosi rendelő, Gyógyszertár, Falumúzeum, Pékség,Természettudományi ,Tropicárium múzeum stb., Közlekedési park az óvoda udvarán 2.7.2.Természeti környezet (napszakok, évszakok, állatok, növények) *Megismerik a körülöttük lévő környezetet, alakítják (környezetalakítás) és védik (környezetvédelem) környezetüket. * Az ember, a természet és a hagyomány szoros kapcsolatban vannak. Ezt a kapcsolatot őrzik, erősítik a következő tevékenységek: az évszakok változásából fakadó időjárás megfigyelések, bölcsességek tapasztalatszerzések, egy-egy jeles névnaphoz kapcsolódó természeti jelenségek szokásai, s gyakorlásuk.

74

*Az időjárás változásaiból fakadó, hagyományos népi életmódot utánzó környezet alakító munkálatokat (palántázás, növénygondozás, betakarítások) végeznek.* Terméseket, gyógynövényeket gyűjtenek , séták, kirándulások, csigabiga túrák alkalmával, szüretelnek (családoknál).* Állatokat gondoznak , télen madarakat etetnek, gazdaságokba, baromfiudvarba látogatnak, farmokat, lovardát néznek meg *Rendszeresen sétálnak, kirándulnak - évszakonként a Balatonra, a közeli erdőbe, földekre, állatkertbe, végigjárják a tanösvény útvonalát. Madarakat figyelnek meg (Gólya- és madárles ) Színhelyei: óvoda udvara (bogárlak,gyíkpalota,darázsgarázs stb.) kerti - tó , családi gazdaságok (Thury major, Gáspár porta),Gólyales Kajáron, Tátorján tanösvény,Soós hegy, Parragh kert,Lovarda,Balaton part,Csillagles az óvoda udvarán , Várpalotai bánya tavak (Madármegfigyelő nap), Balaton-felvidéki Nemzeti Park (Csopak) ����������������.2.7.3. Környezetvédelem, természetvédelem –környezettudatos életvitel megalapozása *A környezetalakításra sokféle alkalom nyílik az óvodában, amiben folyamatosan részt vesznek. Csoportszobát rendbe rakják, átrendezik, ünnepek előtt dekorálják, díszítik. *A csoportszobában lévő természetsarokban tevékenykednek. (pl. akvárium tisztántartása, halak etetése, dugványozás, hajtatás, csíráztatás, rügyeztetés) *A természetsarokban terméseket, száraz ágakat, leveleket, csigaházat, kövek, talált madárfészket, gilisztafarmot stb. nézegetnek, válogatnak, osztályozzák őket, manipulálnak velük. * Az élővilág sokoldalú megfigyeltetésével, óvó-védő a tevékenység eredményeként érzelmi kötődésen keresztül jutnak el a környezetük megbecsüléséhez és védelméhez, annak belátásához, hogy az élőlényeket óvni, védeni kell. A sokféle tevékenységük során megtapasztalhatják munkájuk eredményét, környezetükre való hatását. Ilyen tevékenység lehet pl. a madáritató készítés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, esővíz összegyűjtése, az abból történő locsolás, kertészkedés, udvargondozás. Megünneplik a természetóvó jeles napokat (lásd : óvodai ünnepnapok ). *A vízfelelősök ügyelnek a takarékos vízhasználatra (takarékosság az energiákkal). *

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére(sikerkritérium): 1. Tudják saját nevüket, születési idejüket, helyüket. 2. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. 3. Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltatásaikat. 4. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési

eszközöket. 5. A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek

testük tisztaságára. 6. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében.

Felismerik a napszakokat. 7. Ismerik környezetük növényeit, gondozását. Tudják, hogy a növények fejlődése és az

időjárás között összefüggés van.

75

8. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat - ismereteiket

rendszerezni tudják. 9. Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető

beszédük. 10. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási

formáik, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Alapozódik a haza, a szülőföld iránti szeretet érzése.

Módszertani alapelv / óvónő a folyamatban / • Ügyeljen arra, hogy a 3-6-7 éves korú gyermeki sajátosságait figyelembe véve

tervezze a környező világ megismerésének hagyományos és helyi tartalmait. (fokozatosság).

• Az óvónő témahetekben komplexen egy-egy természeti-emberi-tárgyi környezeti téma megfigyelését tervezze.

• Vegye figyelembe, hogy a környezeti nevelés igazi terepe a szabad természet, a közvetlen tapasztalatszerzés, megfigyelés, cselekedtetés . Az sem baj, ha az óvónő a gyerekekkel együtt tanulja a természetet. Nevelő hatás, hogy együtt fedezik fel, közösen nézegetik a képeskönyveket, együtt csodálkoznak rá a világ végtelenségére, sokféleségére, csodájára, közös az élményük .

• Terepgyakorlatokat szervez , ahol a természettudományos ismeretek mellett az élővilág, az életközösségek megismertetésére motivál, észrevéteti a legapróbb növényt ,rovart,meghallatja a madarak hangját ,más állatok neszeit.

• Az óvónő törekedjen a megfigyelések, gyűjtőmunkák gazdagítására, differenciálására, az élővilág sokoldalú megismertetésére. Teremtsen olyan helyzeteket , ahol a környezeti problémákra hívja fel a gyerekeket figyelmét

( modellezés szenzitív játékokkal ) . • A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban történik, a

közvetlen tapasztalat- és élményszerző séták, csiga - biga túrák alkalmával . • Teremtse meg és ötvözze a környezeti nevelés és a néphagyomány ápolás feltétel- és

tevékenységrendszerét. (Zöldfal). • Használja az évszakfát, kísérje figyelemmel a Zöldfal feladatait. Teremtse meg a

tevékenységek differenciált szervezeti formáit.. • Meséljen a természetről, állatokról, meséljen a vízcseppekről, a szélről (mindenről

lehet mesélni). Mesélje el Kippkopp történeteit. • A játékon keresztül bővítheti környezeti, természeti ismereteiket. A kisgyermek a

mesét szereti és a játékot. S ha ez így van, akkor a környezeti nevelése is elsősorban a mese és a játék legyen (Nem csak, de első sorban) . Lehetőleg kerülje a tudományos utat, az értelmi megközelítést, elég egyszerűen csak „rácsodálkozni” a környezet, a természet szépségeire, beszívni egy virág illatát, szemükkel- vagy talán kezükkel is megsimogatni levelét, s máris „megszelídítettük” (ahogy a Kis herceg rókája mondaná). Lélekben már közünk van hozzá , szeretjük (nem úgy, mint az értelmi megközelítés révén) .

76

• A környezeti nevelésnek örömöt, csodálatot kell ébresztenie a meglévő

szépségek iránt. Tehát az óvodai környezeti nevelésben az érzelmi megközelítés domináljon! Kellő alapja lehet a természetszerető és környezetbarát életmódnak.

• Törekedjen az élő és élettelen környezeti tényezők,az ok-okozati összefüggések leglényegesebb megláttatására , a helyi sajátosságok felhasználásával .

• „Az ember része a természetnek, nem ura „ Törekedjen a holisztikus szemléletre , formálja gondolkodását , tudatosságát.

• Szeretesse, ismertesse meg a gyerekekkel az élő és élettelen világot. (Irodalmi és zenei alkotásokkal színesítheti.). A természet szeretete és oltalma egyben emberszeretetet is jelent.

• A gyermeki környezetet aktívan, kedvvel alakítsa. • A jeles napok előtti (karácsony, húsvét) nagytakarítást örömmel, közösen végezze a

gyermekekkel csoportjában. • Keresse és kezdeményezze a családokkal együtt történő közös munkálkodásra ,

természeti élményszerzésre az olyan alkalmakat, amely alakítja, növeli a környezet iránti érzékenységét (udvarrendezés), a harmonikus környezet létrehozására ösztönöz (kerti-tó), amely erősíti a hovatartozás érzését (jeles napokhoz fűződő szokások közös ünneplése, közös kirándulások). A tavaszi udvartisztogatásba a szülőket is bevonhatja - alakul a tiszta környezet iránti igény .

2.7.4.Matematikai környezet-matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek Célja: a minket körülölelő világ mennyiségi,formai , kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése,, megtapasztaltatása , a matematikai érdeklődés felkeltése ,logikus gondolkozás megalapozása 1. A számfogalom előkészítése , megalapozása

� Mennyisége összemérése, hosszúság,magasság,szélesség, vastagság, bőség, tömeg,űrtartalom szerint.

� Halmazok összemérése , elemek párosítása .A válogatások során nyíljon mód párosításra , számlálásra , a több –kevesebb –ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására .

� Fedezzék fel a rész - egész viszonyát , a válogatások , mennyiségek bontása során.

� Játékos szituációkban számoljanak,bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6.10-ig számkörben mozogjon .

� Sorba rendezett elemek helye a sorban , sorszámok megértése. � Mérések különböző egységekkel , hosszúság,terület,tömeg,űrtartalom.

2. Tapasztalatszerzés a geometria körében � Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt

testükön, tárgyakon. � Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből.

77

� Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat

síkmértani formákról , fedezzék fel a rész- egész viszonyát. � Használják a logikai játékot , építsenek vele, fedjenek le felületeket.

3. Tájékozódás a térben és a síkban � Irányok azonosítása, megkülönböztetése. � Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben , fedezzék fel a tükörkép,

szimmetria érdekességét, játszanak sokat a tükörrel. � Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is. � Fedezzék fel, hogy a soroztok olyan rendszerek, amelyek életükben is

felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat,játékokban ,színekkel, hangokkal , mozgással,formákkal

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére( sikerkritérium )

1. Logikus gondolkodása,logikai következtetései életkorának megfelel 2. problémamegoldó készsége jó. 3. számfogalma 10-es számkörben mozog 4. képes halmazokat összehasonlítani , tulajdonság szerint szétválogatni . 5. Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait:

hosszabb-rövidebb,kisebb-nagyobb,több-kevesebb….. 6. ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-

balra,előre-hátra, lent-fent…. 7. helyesen használja a névutókat . 8. felismeri a sorba rendezés logikáját ,azt képes jól folytatni, legalább 3

elemszámmal . 9. az alapvető formákat felismeri , azonosítja : kör,négyzet , téglalap , háromszög. 10. képes részekből az egészet kirakni. 11. ismeri az alapvető mértani testeket,azokat képes felismerni és

megnevezni(kocka, gömb, téglatest). 12. van tapasztalata a tükörképről , szimmetriáról. 13. azonosságokat,különbségeket képes felismerni és megfogalmazni.

Módszertani alapelv / óvónő a folyamatban / • Használja ki a játék során adódó matematikai helyzeteket • A külső világ tevékeny megismerése során teremtsen lehetőséget a matematikai

tartalmú tapasztalatszerzésre . • Ismertesse meg és alkalmazza a logikai és matematikai szabályjátékokat . • Ismertessen ,tapasztaltasson meg matematikai fogalmakat ,kifejezéseket és

összefüggéseket • Keltse fel a matematika iránti érdeklődést.

78

• Teremtsen olyan problémahelyzeteket,amelyek a gyermekek számára érdekesek és

kíváncsiságukra építő . • Érthető módon , pontosan közvetítse a gyermekek számára a gondolatokat , a

matematikai probléma megfogalmazását . • Vegye figyelembe a gyermekek fejlettségét és képességét a matematikai tartalmú

játékok kezdeményezése során • Hallgassa meg a gyerekek egyéni feladatmegoldását, sajátos logikáját . • Szükség esetén rávezető kérdésekkel segítsen . • Biztosítsa a gyermeki tevékenység változatos formáit , egyéni ,páros ,

mikrocsoportos szervezéssel. • Nevezze meg a testrészeket, a velük végzett cselekvést a mozgásos feladatoknál. • Nevezze meg a matematikai osztályozás halmazokkal végzett feladatoknál a

matematikai ítéleteket . • Pontosan nevezze meg térbeli viszonyokat,irányokat ,helyzeteket.

Kapcsolatok más nevelési területekkel: a környezettel való aktív ismerkedés áthatja az egész óvodai életet, a nevelés komplex folyamatát. Kapcsolatot mutat a munkára neveléssel, játékkal, mert a gyermek a természeti - társadalmi környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza. Az irodalmi, ének-zenei neveléssel, mert mint hangulati elemek mélyítik a szülőföld szeretetét, a nemzeti, népi kultúra hagyományainak megőrzését. A vizuális neveléssel, mert a természet érzelmi megközelítése révén fogékonyak lesznek a természet szépségeire, meglátására, kifejezésére, az élmények újra élésére. (Témát, technikát meríthetnek belőle.) A közösségi neveléssel, szocializációval, mert a külső világ megismerési folyamatában a gyermekek egyénileg és közösen élik át a változatos ingereket. A közös tevékenységek során kapcsolatot teremtenek társaikkal, növekszik türelmük, erősödik akaratuk, önfegyelmük( akadályverseny ). Anyanyelvi neveléssel, mert a valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást. A beszéd a környezettel való ismerkedés, érintkezés az önkifejezés és gondolkodás legfőbb eszköze. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív,passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása , ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése , új fogalomrendszer kialakítása , a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszédgyakorlása .

79

2.8.GYERMEK és a művészet A program sajátossága, hogy a hagyományos tartalmak kiegészülnek, gazdagodnak a néphagyomány tárgyi- és szellemi alkotásaival. Fő feladatunk a szép, a harmonikus, felfogásához, átérzéséhez szükséges képességek alapozása. Megláttatni a szépet a környezetben, a természetben, a művészetben. „Legyenek fogékonyak a jóra és a szépre.” Formáljuk ízlésüket, önálló alkotásokra késztetjük őket, fejlesztjük tehetségüket.

Az óvodai művészeti nevelés területei � irodalmi: vers, mese, népmese, mondókák, dramatikus játék � zenei: ének, zene, énekes játékok � vizuális: rajzolás, mintázás, kézimunka

2.8.1.Irodalmi nevelés: - vers, mese, drámajáték Az óvodában szerzett esztétikai, irodalmi élmények és a népköltészet értékközvetítő hatásai a fejlődő személyiség irodalomhoz való későbbi viszonyát alapozzák meg. Célunk:

� A nyelv szépségének , kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal ,mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása.

� A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése.

� A magyar kultúra értékeinek átörökítése. � Interkulturális nevelés � A szülők nevelési szemléletének formálása

Feladat: • A gyermek szívesen hallgassa a mondókát, verset, mesét, vállaljon az irodalmi élmények

érzékeny, aktív befogadójává. • Az élmények érzelmein keresztül épüljenek be ízlésvilágába, alapozzák meg

magyarságát, „kulturális anyanyelvét”. • Tudjon mesét kitalálni , mesét folytatni . • Az irodalmi élmények befogadását várakozással várják, váljon a gyermekek önként

vállalt „kötelező” foglalkozásává, igényévé. Alakuljon ki a mese, vers iránti szeretete, érezzen késztetést a mese többszöri meghallgatása után élményei dramatikus feldolgozására, legyenek annak élvezői.

• Az irodalmi élményeken keresztül éljen át sok pozitív érzelmet, örömöt, boldogságot, lelkesedést, csodálkozást, derűt, és élje át a negatív érzéseket, igazságtalanságot, szomorúságot, bánatot is � így fejlődik erkölcsi érzéke, ítélőképessége.

80

Javasolt tartalom (2,5) 3-4 évesek Mondókák,mondókamesék,formulamesék,állatmesék,történetek,rövidke

versek, ismerkedés a képes-mesés könyvekkel 4-5 évesek Mondóka,hangutánzó mese,párbeszédes mese, láncmese,egyszerűbb

szerkezetű tündérmese ,történetek,versek 5-6-7-(8) évesek Kiszámolók,felelgetők,versek,állatmesék , tréfás mesék, tündérmesék Tevékenységek *Kedvelt jellegzetes formák biztosítása. Az óvodába kerülő 3-4 éves gyerekek első, igazi versélménye a mondókához (népi), ölbeli játékokhoz kapcsolódik. Élvezik a mondókákat kísérő mozgásokat, mozdulatokat, az óvónővel való testközelséget (biztonságérzetet ad), testmelegséget. *A többszöri játszása, gyakorlása hozzájárul az óvónő és a gyermek közötti intim kapcsolat kialakulásához. Fontos szerepük van az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek közötti érzelmi kötődés megszilárdításában.* Kedvvel mondogatják az állathívogatókat, vidám ritmusokat, altatókat, kiolvasókat.* A kisebbek olyan meséket hallgatnak, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. (láncmese), a nagyobb gyerekek szívesen, több napon keresztül hallgatják a hosszabb mesék folytatásait.* A versek, mesék többszöri ismétlése után a nagyobbak eljátsszák, dramatizálják, bábozzák irodalmi élményeiket. *A bábozás a gyermek első „színházi” élménye. A bábozás szerepe nagyon fontos, mert szóra késztet! Igénylik, izgatottan várják az óvónő meséit. A gyermekek arcán megjelenik a belefeledkező áhítat, figyelő ámulat. *Játékukban gyakran előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. *A nagyobbak szeretnek bábjátékot rögtönözni, meséket kitalálni, elkezdett meséket saját fantáziájuk szerint befejezni. *Élvezik a rímes, találós kérdéseket, színjátékokat. Ünnepekre készülve népszokásőrző dramatikus játékokat (jeles napokhoz kötődő játékok) adnak elő .

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére (sikerkritérium) 1. A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, 2. Szívesen, önként mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kisebbeknek és a maguk

szórakoztatására. 3. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, meséket folytatni, mozgásban megjeleníteni. 4. Várják, kérik a mesehallgatást, segítenek a mesehallgatás feltételeinek

megteremtésébe, figyelmesen végighallgatják. 5. Ismerik a könyvespolcon lévő könyveket, könyvek között eligazodnak, vigyáznak a

könyvekre. 6. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, állást foglalnak (fejlődik erkölcsi érzékük,

ítélőképességük). 7. Megjegyeznek 10-14 mondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. 8. Tökéletesedik anyanyelve, irodalmi szépérzéke. 9. Ismeri a színházi magatartás alapvető szabályait . 10. Nő a szülői mesélés gyakorisága.

81

Módszertani alapelvek /óvónő a folyamatban / • Az óvónő keressen benyomásokat a család irodalmi, művészeti érdeklődéséről, ismerje

meg a gyermek otthoni irodalmi élményeit. • Ügyeljen a felhasznált irodalmi anyagok (klasszikus, népköltészet) igényes, átgondolt

összeállítására, tudatos időrendi ütemezésére. • Érvényesüljön a művek kiválasztásában a pedagógiai, pszichológiai, módszertani

tudatosság és a tradicionális értékek továbbéltetése. Fontos az egyensúly megteremtése! Ajánlatos főleg a népköltészet tárházából válogatni - a mindennapi élet hagyományaihoz, szokásaihoz, a jeles napokhoz, ünnepekhez, a természet jelenségeihez, változásaihoz kapcsolódó mondókákból, népmesékből, találós kérdésekből, szólásokból, dramatikus közmondásokból, népszokásokból.

• Az állatmeséktől kezdve, a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus - realisztikus meséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, tréfás mesék és műmesék a gyermek mesetárába. Kippkopp meséket se hagyja ki. A mesélés célja a gyönyörködtetés legyen !

• Egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassa rá a gyermekeket a mese figyelmes meghallgatására.

• Mindennap meséljen, mert a mesehallgatás a gyermek lelki szükséglete. Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. A mese a mindennapi valósággal össze nem egyeztethető, mesebeli. A mese egyben reális gondolatokat közöl a gyermekekkel, azt hogy a világban jelen van a jó és a rossz is. Általa a gyermek erkölcsi tulajdonságai erősödnek.

• Teremtsen minél több lehetőséget a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. • Sokszor ismételje a gyerekekkel az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat. Az óvónő

kísérje figyelemmel a gyermek halandzsázását (többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa pozitív érzelmeket kelt)

• Dramatizálásnál, bábozásnál először az óvónők, a nagyobb gyerekek, majd a kicsik bevonásával próbálják megjeleníteni az egyszerűbb meséket. Ügyeljen arra, hogy a bábozás a kicsiknél inkább a paraván nélkül , A nagyobbaknál már többféle módon történhet. A nagyobbak minél többször bábozzanak a kisebbeknek. . A báb a gyermekkéz által mozgatható legyen.

• Kezdeményezzen mesefolytatást . • Segítse elő a gyerekek önálló dramatikus, bábos kezdeményezéseit. A

lehetőségnyújtás, az óvónői megerősítés eljuttatja a gyermeket, hogy egyre gazdagabb szókinccsel, egyre magasabb szinten adja vissza élményeit. A dramatizálásnál, ahol lehet, ott segítsen. A mese cselekményének eljátszásán van a

hangsúly (nem a szöveg pontos betanításán), hagyja a gyerekeket fantáziájuk szerint játszani.

• A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak olyan kellékeket használjon az óvónő, amelyek elősegítik a képzelet előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását

• Nevelje a gyerekeket a könyvek szeretetére, óvására (az olvasásra nevelés első lépése) képeskönyvek, leporellók nézegetésén keresztül. Ezek a könyvek az élménynyújtáson túl járuljanak hozzá az ízlésformáláshoz és nyújtsanak lehetőséget

82

a szókincs gyarapításához, szorgalmazza és nyújtson segítséget a családoknak a megfelelő gyermekkönyvek vásárlásához.

• Vegye figyelembe, hogy mindennapi beszédmintája az irodalom szeretetére való nevelésben döntő fontosságú! A gyermek a mesét befogadja, de nem csak az érzelmi hatásokat éli át, hanem benne visszhangzik az óvónő hangja, hangjának dallama, ritmusa, tempója, amelyet hiteles metakommunikációval kísér�ez az érzelmi hatás maradandó, utánzásra ösztönző, fantázia gazdagító.

• Az óvónő előadása legyen összhangban metakommunikációs jelzéseivel, teremtsen szemkontaktust, így lesz verselése, mesélése hiteles, egész lénye árassza, amit közvetíteni akar.

• Alakítson ki állandó helyet (nyugodt), valamilyen jelzést (hangulatkeltő elemek) az irodalmi élmények befogadására, ahol megtalálhatók a bábok, mesekönyvek, egyéb kellékek. A meséhez erre szükség van, mondókázni viszont bárhol lehet. A meséléshez teremtsen családias, szeretetteljes légkört (- szükséges) a mesemondást - befogadást nem zavarhatják külső ingerek.

• Kötetlen jellegű kezdeményezéssel szervezzen meg irodalmi foglalkozást, rendszeres hangulatkeltő elemek jelzésével (pl. furulyaszó, gyertya, csengő...).

Kapcsolatok más nevelési területekkel: az anyanyelvi neveléssel, mert a nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszközei a mese, a vers, a bábozás és a dramatikus játékok. Ezen keresztül sajátítják el a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, kialakítható a gyermek megfelelő artikulációja. A népköltészeti alkotásokból sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban kibontakoztathatják szabad önkifejezésüket, lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A környezeti neveléssel, mert a kiválasztott versek, mesék erősítik a környezet megszerettetését, a néphagyományőrzést, az évszakok szépségét. Hangulati elemként szolgálnak. Vizuális neveléssel, mert a gyerekek szeretik rajzban kifejezni vers- és meseélményeiket. Közösségi neveléssel, mert a népmesék, mondókák, irodalmi művek hallgatása, mondogatása a közös élmények átélése közben, erősödik egymás iránti figyelmük, az összetartozás érzése.

2.8.2. Zenei nevelés: ének, zene, énekes játékok A zene érzelmekre hat, élményt nyújt, aminek hatása életre szóló. Megalapozza a zenei befogadás képességét. Kodály Zoltán szerint, a gyermek zenei nevelését „kilenc hónappal a gyerek születése előtt kell elkezdeni.” A magyar zenei nevelés alapja a közös ének , mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A zenei képességfejlesztés alapja Forrai Katalin : Ének az óvodában c. könyve. A kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek(ritmus,éneklés,hallás,mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Grillus Vilmos dalos füzete . Programunkban a néphagyományból fogant mondókák, énekek, énekes népszokások, népi dalos játékok tovább alakítják zenei nevelésünket,

83

sajátos élményekhez juttatva a gyerekeket, érzelmileg, zeneileg gazdagabbá téve esztétikai világukat (szembekötősdi, gyűrűs , lakodalmas, párcserélő, furfangos és szórakoztató játékok) Feladat: • Szeressék az énekes játékokat, szépen, tisztán tudjanak énekelni. • Fejlődjön zenei hallásuk, ritmusérzékük, zenei emlékezetük. • Tudják felismerni a hangszereket (népi hangszerek), kedvvel hallgassák a hangszeres

játékot, használjanak ritmushangszert. • Formálódjon esztétikai, zenei ízlésük, zenei „anyanyelvük”, mozgáskultúrájuk. Alakuljon

játékos zenei alkotókedvük. • Érezzék a közös éneklés, közös énekes játék örömét. • Épüljön be szükségletként a gyermeki személyiség egészébe a zene, mint esztétikum

felfedezése, átélése, és létrehozása. • A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal- és zenei

anyag – választás. Javasolt tartalom (2,5) 3-4 évesek *a dalok hangterjedelme ne lépje túl a tiszta kvint

távolságot,lehetőleg egyszerű negyed és páros nyolcad ritmusok váltakozásával * a játékok elsősorban kétszemélyes (óvónő-gyerekkel) jellegűek,illetve egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok legyenek . * 6-8 mondóka ,ölbeli játékok, 10-15 énekes játék, 1-2 műdal

4-5 évesek * a dalok hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot, hangkészletében lehetőleg ne legyen fél hang * a negyed és a páros nyolcad mellett a negyed szünet és szinkópa is előfordulhat * a játékok csoportos jellegűek:körjáték,szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó. * 4-5 új mondóka, 12-15 énekes játék,2-3 mondóka

5-6-7-(8) évesek * a dalok hangterjedelme változatlanul nagy hatótávolságban mozogjon, de hangkészletében megjelenhet félhang is ( fá és ti) . A negyed és nyolcad mellett megjelenhet a tizenhatod is. * ismerjenek meg újabb játékformákat : kapus,hidas, sor- és ügyességi,esztétikus mozgást igénylő párjátékok. * 4-7 új mondóka, 15-18 új énekes játék, 3-4 alkalomhoz illő műdal.

Tevékenység: *A kicsik mondókáznak, ölbe vevős játékot játszanak, szeretnek az óvónő közelében, ölében játszani (érzelmi kötődés). * Kiszámolókat, kiolvasókat mondogatnak, igazságos döntésre kényszeríti őket. * Dalos játékaik közben a lányok átveszik a lányos , a fiúk a fiús viselkedést. * Zenét hallgatnak * . A különböző hangszerekkel való ismerkedés izgalmas élményt jelent számukra.*

84

Nem csak használják, de készítenek is hangszereket ( dióhéj pengető, kukorica hegedű stb.).* Utánozzák a felnőttek viselkedési szabályait a dramatikus énekes népszokások eljátszása során ( Lucázás, „ kotyolás ”, pásztorjátékok) * Farsangkor télcsúfoló dalokat, tréfás mondókákat énekelnek . Jelmezbe öltözve „mulatnak.” (Komatálazás).* Májusfát készítenek, körjátékokkal kitáncolják, fiúk ügyességi versenyeket játszanak. * Pünkösdölés: pünkösdi királynét „királyt” választanak, különböző ügyességi játékokat játszanak, lovasversenyt hirdetnek , a lányok házról - házra, csoportról - csoportra járnak a pünkösdi királynéval, köszöntésüket - jókívánságaikat mondják el *

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére( sikerkritérium) 1. A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. 2. Tudnak egyszerű táncos mozgásokat (dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás stb),

szépen megformálni, esztétikusan, kedvvel végezni. 3. A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. 4. Élvezettel hallgatják a zenét, hangszeres előadásokat. 5. Felismerik a dallamot (dúdolásról, hangszerről), képesek dallam bújtatásra. 6. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú...). 7. Ritmushangszereket használnak, képesek kísérni a csoport éneket. 8. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. 9. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban /

• A felhasznált zenei anyagokat igényesen, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően naprakészen válogassa ki, állítsa össze (merítve a népköltészetből).

• Igényes műválasztás domináljon az alkalmi dalok kiválasztásában is. A mondókák: ölbe vevős, cirógatók, csiklandozók, lovagoltatók, kiszámolós, ujj- és tenyér játékok - a felnőtt játékai a gyermekkel. A dalos játékok: állathívogatók, naphívogatók, esővárók, játékra hívogatók, leányérők, kifordulós játékok, ludas, kapus játékok stb.

• Az óvodában játszható énekes népszokások feleljenek meg a gyermek életkori sajátosságainak, évszakokhoz, évente visszatérő naptári ünnepekhez kapcsolódjanak - Lucázás, pásztorjáték, Farsang, Komatálazás, Pünkösdölés, Lakodalmas.

• A zenehallgatás dalanyagai: hangulatot, érzelmeket közvetítsenek, mintát nyújtsanak, keltse fel a gyermekek érdeklődését a „nemes zene” iránt. Jelenjen meg repertoárjában a rokon- és más népek dalai, magyar komponált zene, altatódalok, klasszikus műzene.

• Az óvónő szeressen és tisztán tudjon énekelni , csak így tud közvetíteni . Lehetőleg rendelkezzen hangszeres tudással, s alkalmazza is.

• Ölbeli játékokkal, énekekkel törekedjen a személyes kontaktus létrehozására segít a környezet elfogadásában, érzelmi kötődés kialakulásában.

• A kicsikkel egyszerű, 4-5 hangból álló énekes játékokat énekeljen. A nagyobb gyerekeknek is teremtsen olyan helyzetet, hogy minél gyakrabban játszhassanak ölbeli játékokat, mondogathassanak mondókákat.

85

• Az 5-6-7 éves gyerekeket ösztönözze az „anyáskodó” szerepre, játszanak minél

többször a kicsikkel ölbeli játékokat. Ügyeljen arra, hogy ők már az énekes játékok közül a nehezebb, pentaton karrakterű (6 hangterjedelmű), összetett mozgásanyagú dalokat is képesek énekelni, eljátszani.

• Gyakran énekeljen népdalokat, használja ki hangulatfokozó hatásukat (pl. tréfás farsangi dalok - farsangi előkészületkor).

• Az ünnepvárást, készülődést énekléssel, zenéléssel, zenehallgatással tegye még ünnepivé, fokozza a hangulatot.

• Teremtsen teret, lehetőséget a gyermekek zenei önkifejezésének gyakorlására, segítse az improvizációs megnyilvánulásokat (szövegben, dalban, ritmikus mozgásban)

• Figyeljen fel a tehetségekre, gazdagítsa , fejlessze tovább őket. • Fejlessze a zenei készségeket. Ügyeljen a tiszta, csengő hangképzésre, az egyenletes

lüktetésre, dallam- és ritmusmotívum visszaadására, tempóra (gyors, lassú), a dinamikára (halk, hangos), a hangmagasságra (magas, mély), érzékelésére, éneklésére, zenei hangsúlyok kiemelésére.

• Teremtsen alkalmat a természet hangjainak, emberi, állati hangoknak, hangszerek hangjainak, környezet zörejének a megfigyelésére.

• Ügyeljen arra, hogy a gyermekek „néptáncában” az egyszerű, táncos mozgások, változatos játékmozdulatok és térformák jelenjenek meg. Ezek az egyszerű elemek készítik elő majd a későbbi néptánc tanulást - egyöntetű körben járás, dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás, kifordulás, befordulás, köralakítás, lépések változatos iránya.

• Szervezzen zenei nevelést kötött és kötetlen formában is. Az ének-zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel, de mikrocsoportos formában (egyéni képesség), s kötött jellegű formában csak énekes játékokat tervezzen .

• Vegyes csoportjaink révén, csoportközi szervezéssel, kötött formában biztosítjuk a nagyobbaknak megfelelő bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékait, ami egyben ennek a korosztálynak a néptánca is! -

Óvónői feladatok korcsoportonként a hallás- és ritmusérzék fejlesztése terén (2,5) 3-4 évesek * fejleszti hallásukat magas-mély reláció , halk-hangos különbségének

felismertetésével. *motívum-visszhang,egyszerű dallammotívumok visszaénekeltetésével . * hangszerek hangjának, eltérő zörejhangok felismertetése és megkülönböztetése . * fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek (gyors-lassú) érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal * egyszerűbb táncmozdulatok utánzásos elsajátíttatása . * ütőhangszerek , egyszerű ritmushangszerek használatának bemutatása és gyakoroltatása . * ritmusmotívumok –egyszerű beszélt és énekelt –visszatapsoltatása .

86

4-5 évesek * fejleszti hallásukat az oktáv és kvint távolságok érzékeltetésével.

* halk-hangos megkülönböztetésével , beszéd,ének és taps formájában. * zenei emlékezetüket dallamfelismeréssel,dallambújtatással fejleszti. * finomabb zörejek , egymás hangjának és a természet hangjainak felismertetése. * az egyenletes járás és tapsolás összhangjának megteremtésével fejleszti ritmusérzéküket . * gyors-lassú tempótartás képességének alakítása beszéd, ének és mozgáson keresztül. * táncos jellegű mozdulatok alakítása . * ritmushangszerek használatával a szem –kéz koordináció és a finommozgás alakítása . * ritmus és dallammotívum visszatapsoltatása és visszaénekeltetése. * dallamfordulatok kitalálására ösztönzés .

5-6-7-(8) évesek * fejleszti hallásukat a magas – mély dallamvonalának térbeli érzékeltetésével . * gyors-lassú és a halk-hangos fogalompárok együtt gyakoroltatása . * dallamfelismertetés kezdő motívumról vagy belső motívumról . * dallambújtatás gyakoroltatása , hosszabb és rövidebb egységekkel . * motívum visszaénekeltetése kitalált szöveggel csoportosan és egyénileg. * sokféle zörejek és zenei hangok felismertetése , kis eltérések , irányok ,távolságok, közeledések , távolodások függvényében. * fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés és ritmus megkülönböztetésével és összekapcsolásával . * dallam felismertetése a dal ritmusáról . * gyors és lassú tempó tartatása mérőegységnek megfelelően negyed,nyolcad lépéssel . * esztétikus , együtemű mozgás fejlesztése változatos térformák alakítása , játékos táncmozdulatok gyakoroltatása . * tánc közben a zene ritmusának ,lüktetésének átvételére motivál. *törekszik arra , hogy táncban a párok összehangoltan , és a több pár egymáshoz igazodjon. * változatos ütőhangszerek használatával a dalok ritmusához való alkalmazkodás képességének fejlesztése . * dallammotívumok hangsúlyainak kiemeltetése tapssal , járással, játékos mozdulatokkal. * ösztönzi saját szövegű dallam kitalálására , zenei kérdés-felelet játékra

Kapcsolatok más nevelési területekkel: átfogó és alapvető kapcsolatot mutat az anyanyelvi neveléssel, mert az éneklés a zenei anyanyelv megalapozását segíti elő. Az éneklés, mondókázás lassabb, mint a beszéd, ezért fejlesztik az artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését.

87

A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a nyelv kifejező erejét, szépségét, gazdagítja a gyermek szókincsét. A hangutánzó szavak éneklése segíti a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A testi neveléssel, mert a mozgásos dalok, mondókák elősegítik a harmonikus mozgásfejlődést, mozgásfejlődésük bővülését. Szocializációval, mert a közös élmények, közös éneklések erősítik a közösségi élményeket, az összetartozás érzését, a gyermek-gyermek közti kapcsolatot. Az óvónő ölbe vevős játékai segítik az óvónő-gyermek közti érzelmi kapocs kialakulását, növeli biztonságérzetét, a konfliktusok legyőzésére, megelőzésére nevel, viselkedési szabályokat közvetít.

2.8.3.Vizuális nevelés : rajzolás, mintázás, kézi munka, kézművesség

A gazdagon megélt tevékenységek, rácsodálkozások megtanítják a gyermeket a szép élvezetére, de nemcsak a maguk alkotta szépre, hanem az általános művészeti kultúra értékeinek élvezetére is. Feladat: • A gyermekek vegyék észre s tudjanak rácsodálkozni a természet, a környezet

szépségeire. Formálódjanak a vizuális alkotáshoz, befogadásához szükséges készségei. • Kiélhesse tenni akarását, alkotás vágyát, önmegvalósítását. • Tudják kifejezni, képben megjeleníteni élmény és fantáziaviláguk képeit (önkifejezés),

alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük. • Gazdagodjon tér-, forma-, szín észlelésük, képzetük, esztétikai érzékenységük, a szép

iránti fogékonyságuk, nyitottságuk, alakuljon igényességük. (a természet látványa ezt segíti).

• Ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket.

• A gyermek jusson el az ösztönös firkálástól a tudatos rajzolásig. Csiszolódjon alkotókészsége, fantáziája, amely kihatással van értelmi képességének fejlődésére is. (alakul képszerű gondolkodása, fogalom-alkotása konkréttá válik. A 4-5 évesek rajzában jelenjen meg az emberábrázolás, a környezet, a tárgyak, a cselekvések saját elképzelés alapján történő megjelenítése.

• Plasztikai munkájuk során legyenek képesek a formák tagolására. • Tudjanak kellékeket, alkalmi ajándéktárgyakat készíteni, legyen igényük az

ajándékkészítésre, érezzék az ajándékozás „örömét.” Tevékenységek: * A kicsik tevékenységei: képalakítás, plasztikai munkák, építés köré csoportosulás, papírtépés, ujjfestés, foltfestés, gyurmázás, agyagozás, stb. Firkákat rajzolnak - fokozatosan jutnak el a szándékos rajzoláshoz.* Plasztikai alakításban - ismerkednek az anyagok alakíthatóságával - nyomkodják, gyúrják, ütögetik, gömbölyítik, sodorják, stb.* Építéseik során ismerkednek a formákkal, a tárgyak alakjával, örülnek a létrehozott produktumnak.* *A nagyobbak (4-5) évesek vizuális tevékenységeik során embert, környezet tárgyait,

88

cselekvéseket ábrázolnak (rajz, festés, mintázás).* Plasztikai munkájukban tagolják a formákat, képet komponálnak termésekből, spárgából, fonalakból, textilből stb.* Játékukhoz kellékeket, ajándékokat készítenek. *Az 5-6-7 évesek ábrázolási technikája nagyon gazdag. Batikolnak, plaketteket készítenek, lenyomatokat komponálnak, plasztikai munkájuk többalakos.* Egyénileg szőnek, készítik a népi játékszereket, bábokat, használják , de alkalmi kiállításra is készítenek. *Megtervezik a környezetalakító, díszítő munkákat.*Nagyobb építéseket, búvóhelyet, színpadot, díszleteket készítenek .* Önállóan készítik elő, gondozzák az eszközöket, anyagokat ami az alkotó tevékenységhez szükséges. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: 1. Megfigyeléseit átértelmezi, kompozíciókban tudja alkalmazni, fogalom alkotása

konkréttá válik, alkotóképes lesz. 2. A képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. 3. Alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása.

Színhasználatukban érvényesítik a kedvenc színeiket. 4. Örülnek az egyéni és közös kompozícióknak. 5. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. 6. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. 7. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. 8. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. 9. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket. 10. Szívesen vesznek részt környezetük szépítésében, környezetük esztétikus rendjének

megőrzésében.

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban / • Szerezzen ismeretet a gyerek vizuális készségéről, családok vizuális kultúrájáról, vonja

be őket az óvodai készülődésekbe, az óvoda szépítésébe. • Teremtsen megerősítő légkörű környezetet - a gyerek jó kedvvel, szívesen alkot, s

nyitottsága, magabiztossága alkotásra késztet. • Teremtse meg az alkotó, alakító tevékenységek feltételeit. A nyugodt vizuális

alkotáshoz, a szükséges eszközöknek, használatos anyagok tárolásához megfelelő helyet biztosítson (mozgó gyermekektől védve)� kézműves sarok .

• Biztosítson a tevékenységekhez elegendő időt . A gyerekeknek legyen védőköténye. • Törekedjen az eszközök válogatásában a praktikumra, célszerűségre, esztétikumra,

egyszerűségre Ügyeljen a méretekre, minőségre. • Tanítsa meg a gyerekeket az eszközök biztonságos kezelésére. Addig

tevékenykedhessenek, amíg a kedvük tartja. • A 3-6-7 éves gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően tervezze meg a

változatos alkotó, alakító tevékenységeket, tartalmait, a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. A témajavaslat a firka korszakban nem tervezhető!

89

(2,5) 3-4 évesek Rajzolás , festés alapjai , a mintázás alaptechnikái –

nyomdázás,tépés , ragasztás 4-5 évesek Képalkotás formálása , vágás , hajtogatás , egyszerű fonás, varrás ,

gyöngyfűzés 5-6-7-(8) évesek Mozaik , kollázs , nyomatok , szövés technikája és barkácsolás • Adjon lehetőséget a differenciálásra, tehetségfejlesztésre. Gazdagítsa, segítse

élményeikhez kapcsolható témajavaslatokkal, technikákkal. • A hagyományos élményanyagot gazdagítsa a természet, a környezet tudatosabb

megfigyeltetésével, Falumúzeum tárgyainak , a népi kismesterségek megismertetésével, munkafogásaival.

• Az óvónő , az óvodába kerülő 3-4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés módjaival.

• Legyen lehetősége a gyerekeknek a szabad témaválasztásra is . • Segítse a gyermekek képalakító készségeinek alakulását, megindulását, a szórt

elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendezésével. • Tegye lehetővé, hogy a nagyobbak többször alkossanak közös kompozíciót. • Biztosítsa a feltételeket, hogy a gyerekek térben nagyobb elemeket felhasználva

építsenek (akár több napon keresztül), segítse az eredeti megoldásokat. • A vizuális tevékenységeket kötetlen formában, kezdeményezés útján szervezze meg,

építve a gyermekek kíváncsiságára, természetes érdeklődésére, tevékenységvágyára. A vizuális tevékenységek lehetőségét egész nap biztosítsa. Ügyeljen arra, hogy minden gyerek hozzájusson a számára megfelelő ill. szükséges foglalkozáshoz. Egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vegyen részt a tevékenységben .

• Az ábrázolás során különösen figyel a diszgráfia tüneteire , észlelésekor jelzéssel él a megfelelő szakember felé.

• Nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt , szükség esetén háromoldalú ceruzafogót ad a gyerekeknek.

• Bemutatja a gyermekeknek az életkoruknak és egyéni érdeklődési körüknek megfelelő műalkotásokat , Budapestre jellemző épületeket , hidakat , lakóhelyünk jellemző épületeit és műalkotásait ( vö. Külső világ tevékeny megismerése , helyi táborok ) valamint a migráns gyerekek hazájának kulturális értékeit.

Kapcsolatok más nevelési területekkel: az anyanyelvi neveléssel, mert a szavak mögötti képzettartalom formálódásával, képi megjelenítésével a gyermek gondolkodása, nyelvi kifejező készsége sokoldalúan fejlődik. Szorosan kapcsolódik a játékhoz, mert a játéktevékenységben valósul meg az építés, konstruálás, térbeli rakosgatás. Környezet megismerő tevékenységeik során élmények közvetítődnek, témát adva, vágyat keltve az önkifejezésre. Megjelenik rajzaikban a csodálatos természet, az ember, a környezet tárgyai, gyakorolják a matematikai tartalmakat. A szülőföld szépségének megláttatása, a környezet alakítása alakítja vizuális látásmódját. Ez az alap, melyre a gyerekek művészetre nevelését is építeni lehet. A munkajellegű tevékenységekkel , mert a vizuális tevékenység, a különböző manipulációk ,előkészületekkel, eszközök biztosításával jár.

90

2.9 . GYERMEK és mozgás A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyermek természetes szükséglete, programunk sokrétűen elégíti ki ezt a rendkívüli mozgásigényt. (Vö….sz.melléklet : Testi ,lelki ,szociális egység –projekt)

A mozgás tartalma �természetes (szabad, spontán) mozgás �szervezett testnevelés, mindennapos testnevelési tevékenységek � egyéb speciális mozgások Feladatok: • A gyermek a mozgás igényét természetes módon, játékos formában tudja kiélni. • Fejlődjön a gyermek térbeli, időbeli, tájékozódási, alkalmazkodó képessége,

személyiségének akarati tényezői. • Fejlődjenek testi képességei, mozgás készsége, erősödjön szervezete,

ellenállóképessége , alakuljon ki egyensúlyérzékük, ritmusérzékük, motorikus képességük, (differenciált terheléssel) testséma és helyes testtartásuk.

• Fejlődjön mozgásműveltsége, mozgáskoordinációja (népi mozgásos , küzdő és egyéb játékok által).

• Szokjanak a rendszeres, aktív mozgáshoz. • Alapozódjanak az egészséges életmódra való készségei, jártasságai. • Mozgáson keresztül fejődjön értelmi és szociális képességei Tevékenység: *Állandó késztetést érez a szabad, spontán mozgásra, örömmel gyakorolja * Az óvoda udvarán a gyermekek nagymozgásokat végeznek (járás, futás, kúszás, mászás) a nagy térben, mozgásfejlesztő játékszereken. * A megismert mozgásformákat szabadon ismételgetik, zavartalanul gyakorolják.* Mozgásos népi játékokat játszanak (versengő, sorjátékok, zsákba futás, hidas játékok, szembekötősdi, labdázás, célba dobások, kötélhúzás, várvédők stb. - ezeknek a játékoknak is a kinti tér az igazi terepe) * A játszódomb is kedvelt helye a gyerekek futásainak, télen a szánkózásnak, csúszkálásnak. * A gyermek mozgásos játékai során maga választja meg játékát, társait. *Szervezett testnevelés során természetes emberi mozgásokat végez, mint a járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelések, hordások, egyensúlyozások és a mozgásos játékok. (testnevelés tartalma) .* A mindennapi testnevelésben 10-20 percben, sokat játszanak, már kipróbált gyakorlatokat, mozgásformákat gyakorolják, pergő ritmusban, frissítő mozgással kísérve.* Heti egy alkalommal , kötött testnevelési foglalkozáson mozgásfejlesztő játékokat végeznek az óvoda tornatermében. * A nagyok hetente a tornateremben szabályjátékokat, sor- és váltóversenyeket, játszanak, tartásjavító Fit-ball tornán vesznek részt ( csoportközi szervezés). *A rászoruló gyerekek speciális szenzoros integrált terápiai foglalkozását végzett óvónőnk vezeti .

91

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére( sikerkritérium) : 1. A gyerekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban(igényli) 2. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok során, egészséges

versenyszellemmel képes küzdeni. 3. Ismerik az irányokat (jelzés nélkül is) és alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket , tudnak

a térben tájékozódni. 4. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. 5. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. 6. Tudnak labdát vezetni helyben. 7. Mozgása harmonikus ,összerendezett . 8. Ismeri saját testét,testrészeit,képes meg is nevezni,beazonosítani. 9. Fizikai erőnléte,állóképessége életkorának megfelelő. 10. Kialakult a szem-kéz,szem-láb koordinációja . 11. Fejlett az egyensúlyérzéke (tud rollerezni,biciklizni) 12. Képes alkalmazkodni társaihoz,korához képest fejlett az önuralma,

toleráns,együttműködő ,segítőkész.

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban / • Mérje fel a gyerek mozgásfejlettségi szintjét, legyen ismerete családok

mozgáskultúrájáról. • A mozgásszükséglet kielégítéséhez teremtsen olyan feltételeket, amelyben a gyerekek

mozgásöröme, aktivitása kiteljesedik. (télen csop. szoba-nyáron udvar). • Az óvónő kezdeményezzen a játéktevékenység során mozgásos játékokat, vagy segítse

a gyerekek spontán kezdeményezését. • Céltudatosan szervezze meg a népi mozgásos játékokat a teremben, szabadban. • Figyeljen a fiúk küzdőszellemének fejlesztésére, kezelje kiemelten a testséma

alakítását. • Kísérje figyelemmel a kisebbek állóképességének, az egyes gyerekek

terhelhetőségének határait. • Törekedjen a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítésére, az ehhez

szükséges szervezeti formák megteremtésére. • A gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék, séta során

biztosítsa. • A szervezett (irányított) mozgásos játékokat heti egy alkalommal különböző

időkerettel , a fejlettséghez mérten szervezze meg mindhárom korosztálynak. • Tudatosan tervezze a szervezett testnevelés fejlesztő hatását. Körültekintően

szervezze meg, játékos hangvétellel, rövid, érthető utasításokkal, kevés várakozási időt hagyva, pergő ütemben vezesse le a foglalkozásokat, a tornateremben, az udvaron.

• Biztosítsa a heti rendben a csoportközi szervezésű testnevelési foglalkozásokat. • A mindennapos testnevelésbe építse be a speciális futásjavító, korrigáló gyakorlatokat

is. A 2-3-4 éves gyermekeknél a nagymozgásokra fektesse a hangsúlyt: futásgyakorlatokra (különböző irányban, futás feladattal stb.), ugrásgyakorlatokkal (szökdelések, sorozatugrások...)

92

• Ismerkedjenek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal (hajítás, helyből

távolba, célba, labda feldobás, elkapás, leütés, stb.), lehetőség szerint ez az udvaron történjen.

• Ügyeljen arra, hogy a mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására (csúszások, kúszások, mászások), jelenjenek meg a játékokban a talajtorna elemei is.

• Adjon lehetőséget egyensúlyozó játékokra (biciklizés,rollerozás,egyensúlyozó járások stb).

• Ügyeljen arra, hogy a mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek, erőfeszítésre késztessenek.

• Az óvónő rendszerint mutassa meg a helyes mozgásmintát, igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását.

• A 4-5 éveseknél nehezítse a nagymozgásokat. A talajtornát már, mint anyagot tervezze (gurulóátfordulás, kézenállás előgyakorlata a „csikórugdalózás”).

• Ügyeljen az egyensúlyérzék fejlesztésére, a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálására. Játszhassanak a gyerekek egyensúlyozó játékokat.

• Ügyeljen a lábboltozatot erősítő speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokra. Az 5-6-7 éves gyermekek mozgásanyag tervezésénél a hangsúlyt a finommotorika fejlesztésére és a szabályjátékok gyakorlására tegye.

• Szervezzen kisebb testrészekkel való mozgást, használjanak különböző kézi szereket. • Iktassa be , nehezítse az ugrás-, dobás-, labda-, és támaszgyakorlatokat. • Szükség esetén vegye igénybe dajka segítségét (baleset elkerülése !). • Oldaliságot jelző (pl hajgumi) használata . • Prevenciós program fejlesztési feladatának hozzáigazítása a mozgásos anyaghoz. Kapcsolatok más nevelési területekkel: környező világ megismerésével, mert a testnevelés alkalmat nyújt a testfelépítés tanulmányozására, testirányok gyakorlására, segít a testséma kialakulásához,biciklizés,rollerozás közben megismeri a közlekedés alapvető szabályait. *Az egészséges életmódra neveléssel, mert a mozgás kedvezően befolyásolja a gyermek anyagcseréjét, fokozza teljesítőképességét, mozgásszervek fejlődését.* A közösségi neveléssel, szocializációval, mert a mozgásos játékok erősítik az egymásra figyelést, az együttműködési készséget, leszoktat az önzésről. A szabálytartás az önuralmat erősíti, alakul az egészséges versenyszellem. Fejlődik a gyerek érzelmi, szociális értelmi képessége.

2.10. Tanulás Programunkban egész tanulási folyamat kiteljesedése nem külön tevékenységi formaként, hanem komplex módon valósul meg. A gyermek születése pillanatától tanulja a világot, a tanulás a nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, természetes körülmények között spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A gyermeki tevékenység velejárója a tanulás.

93

A „valamit megtanulás” a gyerek részéről spontán folyamat, a „valamit megtanítás” az óvónő részéről tudatos, célszerű tevékenység, stratégia, a tanulási képességek megalapozása. Tanulási értelmi képességei (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, képszerű szemléletes gondolkodás) a játékon keresztül fejlődik. A szociális, intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti, ennek elsődleges terepe a játék, a teljes óvodai élet . A gyermekek örömmel, teljesen önként, spontán, tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, TÉVEDÉSEK, élmények útján tanulnak . Ehhez társulnak olyan szervezett tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított (tudatos, célszerű) megfigyelés, tapasztalatszerzés., ami a gyermek kérdéseit, a válaszokra épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Programunkban azonban helyet kap az óvónő által kezdeményezett tevékenységeken megvalósuló tanulás, amely számtalan probléma és feladatmegoldásra készteti a gyereket. Ez a fajta tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenység a játékidőbe ékelődik (játék elrakása nélkül), lehetőséget adva a játékhoz való visszatéréshez, vagy éppen játékhoz kapcsolódik, igazodik. Az óvodai tanulás célja: ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül, tudásgyarapítás. Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés , a gyermekek kompetenciájának alakítása . Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása , a tanulni vágyás megalapozása . A játék és tanulás : naponta létrejön, ismétlődik ,minden gyerek részese, spontán valósul meg, önkéntes a részvétel. Az óvodai tanulás jellemzői (a játék és tanulás viszonya ) ❖ a spontán játék ❖ az irányított játék (az óvónő szerepet vállalva, szerepén keresztül ad ismeretet ) ❖ a fejlesztő játék ( játékba integrált tanulás, hiányok pótlása, hibák javítása a cél, a gyerek játékként éli meg) ❖ a játékra épülő tanulás ❖ a játékos módszerekkel folyó tevékenységeken alapuló tanulás során szerzett ismeretek, tapasztalatok.

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban /

• Módszerének megválasztásakor vegye figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait,

testi, lelki állapotát, érdeklődését, kíváncsiságát, cselekvő aktivitását. • Változatosan, az adott szituációnak megfelelően kombinálja eljárásait. Adjon

lehetőséget a játékosságra, felfedezésre, megfigyelésre, ráébredésre - jelenjen meg a tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, elemezgetés, rendszerezés. .

• A vegyes életkorú csoport által nyújtott tanulás lehetőségeit célszerűen szervezze, szükségszerűen kezdeményezze.

• Alakítsa a szokásokat ,utánzásos minta- és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel.

• Készüljön fel a mindennapos feladatokra tervezett játékokkal és tevékenységekkel.

94

• A hagyományőrzésből, a természetvédelemből adódó tevékenységeket tudatosan

használja a spontán, a szervezett, és az utánzásos tanulásra. • Alkalmazza a differenciált,pozitív értékelést, a jutalmazás sokféle módszerét, éljen a

szó, az érintés, a tekintet, a hatalmával (a csoport előtt is dicsérjen). Kerülje a tárgyi jutalmak osztását - elveszik a „természetes jutalom” értékét, irigységet is szítanak a gyerekek között. Teljes mértékben kerülje a büntetést, visszaszorítja a gyermekek érdeklődését, motiváltságát. A tanulási szokásokat úgy alakítsa, hogy egy gesztus, egy tekintet elég legyen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.

• Adjon sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést a gyermeknek (- csak így tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ösztönzi a gyereket a kívánt viselkedés elsajátítására.) Lehetőleg minden gyermek, minden nap kapjon megerősítést. Konkrét, jó cselekedetét dicsérjük! Sikerélményhez juttatja, amelynek motiváló erejére tudatosan épít

• Törekedjen arra, hogy minden gyerek reálisan ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit, tudja hiányosságát.

• Ismerje fel és fejlessze a kiemelkedő képességű tehetséges gyermekeket. (lásd Tehetséggondozás) • Időben szűrje ki a részképesség-lemaradást, illetve egyéb potenciális tanulási

zavarokat ,jelezze a megfelelő szakembernek és az intézmény vezetőjének.

2.10.1.A SZERVEZETT TANULÁS FORMÁI,MUNKAFORMÁI,IDŐKERETEI

3-4 évesek 4-5 évesek 5-6-7 évesek

Kötetlen minden tevékenység mese,vers,dramatikus játék kézműves tevékenység

� �

Kötött mindennapi testnevelés szervezett testnevelés

� � Töprengő

� � �

�Lehet kötött vagy kötetlen

környező világ megismerése ének-zenei tevékenység vizuális tevékenységek

� � �

Csoportközi szervezéssel, kötött jelleggel BALATONKENESEI ÓVODÁBAN

Ének-zenei fejlesztés-néptánc Testnevelés

A SZERVEZETT TANULÁS MUNKAFORMÁI

Frontális

Mozgás, vers, mese, dramatikus játékok, énekes játékok, futás gyakorlatok

Mikrocsoportos

Ének-zenei, vizuális, kézműves tevékenységek, a környező világ megismerése

Egyéni Részképességek fejlesztése

95

A SZERVEZETT TANULÁS IDŐKERETEI

Tevékenységek

Kor

Vers, mese dramatikus

játék

Ének-zene

Vizuális, kézműves

Szervezett testnevelés

Környező

világ megism.

Csoportközi szervezésű

Ének Testnevelés

Naponta

hetente

hetente

hetente

hetente

2 hetente

3-4

5-10 perc

10-15 perc

10-15perc

10-15 perc

10-15 perc

4-5

10-15 perc

15-20 perc

15-20 perc

15-20 perc

15-20 perc

5-6

15-20 perc

30-35 perc

30-35 perc

30-35 perc

30-35 perc

30-35 perc

Napi tanulás maximális ideje 3-4 éveseknél 35 perc 4-5 éveseknél 45 perc 5-6-7 éveseknél 65 perc

3. TEHETSÉGGONDOZÁS

3.1.Tehetség-ígéretek: 3. SZ.MELLÉKLET Vannak gyerekek ,akiknél már igen fiatal korukban feltűnik , hogy adottságaik valamilyen területen az átlagosnál lényegesen jobbak , és ehhez sokszor a kíváncsiságnak és az akaratnak szokatlan erőssége társul Három ����☺ átlagon felüli képességek ( általános és speciális ) Összetevő ����☺ kreativítás ( eredetiség, rugalmasság )

����☺feladatelkötelezettség(kiváncsiság,érdeklődés,szorgalom,kitartás )

A tehetségígéreteknek tekinthető gyermekek kiválasztásának csak akkor van értelme , ha alapos tervezőmunka után a fejlesztést is vállaljuk .

3.2. Az óvodai tehetséggondozás céljai

• Fejlesszük a tehetséges gyermek erős oldalát • Erősítsük a gyermek tehetségével összefüggő gyenge területeket

96

• Olyan légkört alakítsunk ki a gyerek körül , amely őt elfogadja ,

személyiségének fejlődését segíti . • Teremtsük meg a pihenés , relaxáció lehetőségét . ���� Feladat : • Játékokkal , differenciált feladatokkal lehet ezeket a területeket , fejleszteni

.Esetleg zenei vagy sportfoglalkozásra érdemes az ezeken a területeken tehetséget mutató gyermeket , illetve a szülőt irányítani .

• Segítenünk kell ,hogy a gyermek ne csak ismeretek halmazát gyűjtse össze , hanem ezeket asszimilálni, elmélyíteni is tudja .

• Nem az a cél , hogy a gyermek kis tudós legyen , hanem hogy sokféle dolgot megismerve tudja későbbi érdeklődési irányait kialakítani .

• Mindenképpen az olyan hiányosságokat kell a gyenge oldalon erősíteni , amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik , akadályozzák .

• A gyereknek tisztában kell lennie saját értékeivel , de nem szabad túlbecsülnie azokat . ( stréberség, nagyképűség � a többiektől elszigetelődhet ). Egy-egy kiemelkedő gyerek esetében is szükséges lehet a csoportba való integrálása � ebben a legfontosabb , hoyg őt elfogadó légkör vegye körül .

• Nem a magyarázat a legcélravezetőbb , hanem olya helyzetek teremtése , amelyekben egy-egy gyermek (tehetségígéret) megoszthatja a többiekkel érdeklődését .

• Jellemző , hogy a tehetséges gyerekek egy részének sokkal kevesebb az alvásigénye , ezért a pihenés , relaxáció lehetősége nem azt jelenti , hogy erőszakoljuk a délutáni lefekvést , hanem más , csendes elfoglaltságot , egyéni foglalkozást, fejlesztést .

• A tehetséges gyermek elsősorban gyermek , és csak másodsorban tehetséges. Óvodástól elvárható viselkedést várjunk tőle ! A szülőkkel is meg kell értetni .

• A tehetség nem mentség az elfogadhatatlan viselkedésre ! 3.3. A tehetséggondozás útjai Elméletileg három lehetséges útja van • Elkülönítés : azt jelenti , hogy a tehetséges gyermekekből hozunk létre nagyjából

egy külön csoportot . Ez óvodában nem működik . • Gyorsítás : során a tehetséges gyerekek gyorsabb ütemben haladhatnak

kortársaiknál . Óvodában ez két formában jelentkezhet : Vegyes életkorú csoportok létrehozása , ahol a fiatalabb , tehetséggyanús gyermekek partnerre találnak a nagyok között , részt vehetnek a nagyok foglalkozásain . Korai beiskolázás azonban mérlegelni kell , hogy érdemes-e ?Tudni kell ,hogy a gyermeknek vannak e lemaradó képességterületei , mennyire bírja az iskola kötöttebb világát , mennyire játékos , mennyire tudna beilleszkedni az idősebb gyermekek közösségébe. • Gazdagítás : kiscsoportos tehetséggondozó foglalkozások tartása , komplex

többletismeretek adása ( max. 6-12 fő ) , egyéni fejlesztések.

97

Módszertani alapelvek / óvónő a folyamatban / • Türelem – a tehetséges gyermek sokszor bosszantóan sokat tud kérdezni , azonban ,

ha különböző okokkal , ürügyekkel hárítjuk ezeket a kezdeményezéseket , a gyerek lassan leszokik arról , hogy kíváncsiságát segítségünkkel elégítse ki .

• Komplex , rugalmas gondolkodás�a gyermek gondolkodását követő gondolkodás . • Kreativitás , önbizalom, magabiztosság • Következetesség • Bátorság �merjen egyéni bánásmódot alkalmazni • Legyen empátiás készség ,tartsa tiszteletben a gyermek érzéseit ,

véleményét,gondolatait. • Legyen humorérzéke . • Érezze kihívásnak a tehetséges gyermekekkel való foglalkozást A tehetséggondozás nem minőségében különbözik óvodai nevelőmunkánk egészétől , hanem tehetségígéretek speciális szükségleteinek kielégítéséről szól .

4. GYERMEKVÉDELMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉGEK

4.1. Célja és fogalmai , tevékenységek

☺ Célja : a hátrányos – és veszélyeztetett helyzetű gyermekek érzelmi támasza, valamint a megfelelő fejlődés biztosítása a hátrányok csökkentésével . Folyamatos , speciális szakemberek segítségével végzett korrekció nyújtása . ☺ Fogalmai : • VESZÉLYEZTETETT GYERMEK : .a Gyermekek védelméről szóló 1997.évi XXX.tv. 5 § (n)

pontja meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát : „ olyan – magatartás , mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot , amely a gyermek testi , értelmi , érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza .” � a fenti szükségletek kielégítése nem valósulhat meg , személyiségfejlődését valamilyen tekintetben veszélyeztetik. A veszélyeztetettség okai : *Anyagi ok : a leggyakrabban előforduló tényező , Fokozottan sújtja a több gyermeket vagy fogyatékos gyermeket nevelő családokat, ill. az egyedül nevelő szülőket . *Környezeti ok : a gyermeket gondozó szülők életvitelben , nevelési tevékenységében felmerülő negatívumok ( pl. bűnözés , alkoholizmus, drogfogyasztás , elhanyagolás vagy bántalmazás ) .

98

Gyermekbántalmazás esetei

Fizikai: a gyermek megtámadása, ill. akarattal előidézett szenvedés , sérülés okozása . Következtetni lehet , ha a sérülés és az elmondott történet nem egyeztethető össze

Sexuális :óvodában a gyermek viselkedése,történetei alapján következtethetünk erre.

Érzelmi : a gyermek érzelmi fejlődését súlyosan hátráltató tevékenységet jelenti , amely az önbecsülés megsértésében ,sorozatos megaláztatásokban , elutasításokban nyilvánul meg . A gyermek erőszakos elkülönítése , megfélemlítése a szeme láttára zajló durva cselekedet vagy súlyos konfliktusok hátrányosan befolyásolják érzelmi fejlődését .

Elhanyagolás : a gyermek részére szükséges gondoskodás hiányát jelenti , amely súlyos hátrányt okoz a fejlődésére nézve . � Fizikai : ha nem ismerik fel a gyermek élelmezési , öltözködési , pihenési , egészségügyi szükségleteit. �Érzelmi : ha nem ismerik fel a gyermek érzelmi szükségleteit, elfogadottság iránti vágyát .

� Nevelési : megfosztja a gyermeket a szükséges tanulmányok folytatásától .

*Magatartási ok : a gyermeknél rendszerint a korábbi veszélyeztetettsége miatt kialakult gátlásosság , szorongás , vagy ennek ellentéteként az agresszivitás , csavargás, bűnözés . *Egészségügyi ok : beteg személy a családba, aki egyrészt a gyermek megfelelő ellátását akadályozza , másrészt fertőző megbetegedés esetén konkrét veszélyt jelent, vagy a gyermek tartós vagy súlyos betegsége .

A veszélyeztető környezetet ( szülők társadalmi beilleszkedési zavara , csonka család , italozó család , munkanélküli szülők stb. ) mindig a család érzelmi légkörén és nevelési módszerein át hat a gyermekre . A kedvezőtlen objektív körülmények a gyermek élményei útján okozhatnak személyiségfejlődését veszélyeztető érzelmi sérülést . • HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK : a szükségletek kielégítése korlátozott valamilyen

mértékben, de fejlődése nem veszélyeztetett . ☺Tevékenységek:

*Az óvoda a hátrányok csökkentése , a veszélyeztetettség enyhítése érdekében feltáró és problémákat megszüntető , prevenciós, korrekciós, óvó-védő tevékenységet végez .E tevékenység átfogja az óvodai nevelés egészét.

*Amennyiben elmarad a gyermek veszélyeztetettségének észlelése és jelzése a gyermekvédelmi szolgálat ill. a gyámhatóság felé , a gyermeket megillető védelem elmaradását , a gyermeki jogok védelmét , ill. a jelzésre , intézkedésre kötelezettek súlyos mulasztását jelenti .

99

4.2. Gyermekvédelmi munka óvodánkban

Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége , feladata a rábízott gyermekek védelme , pedagógiai eszközökkel való segítése . Minden dolgozót hivatali titoktartási kötelezettség terhel. 4.2.1.Az óvodapedagógus : alapfeladata a gyermekvédelem .

*Munkájának kapcsolódnia kell az óvodai élet egészének feladataihoz , célkitűzéseihez , a programunkban megfogalmazottak megvalósításához .

* A megvalósítás során joga van saját módszereit alkalmazni , saját értékrendjét , világnézetét megtartva közvetíteni az ismereteket ,az óvoda értékrendjével összhangban.

*Kötelessége azonban tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és családja világnézetét , értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában , vallási , világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során . Feladatai : � Segítse elő a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését ,

járását . � Biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül , szükség

esetén tegyen javaslatot védő-óvó intézkedésekre . � Tegye az új óvodások befogadását , beilleszkedését a lehető legzökkenőmentesebbé. � Minél jobban ismerje meg a csoportjába kerülő gyermeket és családját, szociális

helyzetét . Nagyon fontos a családlátogatás ! � Tegyen javaslatot különböző támogatási lehetőségekhez , a családok szociális és

anyagi helyzetének megfelelően . � Ismerje fel a problémákat , a hátrányos helyzet okozta tüneteket , okokat , s ha

szükséges kérje szakember segítségét Jelezze (kötelessége ) a gyermekvédelmi felelősnek , ha a gyermek elbeszélései , viselkedése olyanra enged következtetni , ami fokozottabb figyelmet igényel (bántalmazás, elhanyagolás ).

� Kiemelt figyelmet fordítson azokra a gyermekekre ,akiknek fejlődését negatív környezeti hatások , társadalmi –kulturális hátrányok gátolják. Tartsa szem előtt , hogy a hátrányok a gyermek érzelmeit érintik .

� Feltáró munkája után az indulási hátrányok kompenzálására készítsen tervet , szervezze meg a felzárkóztatást , a hátrányokat az óvodai nevelés lehetőségeivel igyekezzék enyhíteni

� Szervezze meg az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolítását csoportjában � Segítse elő az integrált nevelést súlyossági foknak megfelelően . � Kísérje figyelemmel a rendszeres óvodalátogatást , jelezze a hiányzást . � Segítse lehetősége szerint a gyermek családban történő nevelését . � Alakítson ki a szülőkkel bizalmon alapuló, elfogadó együttműködő kapcsolatot, mert a

segítés csak így lehet eredményes . � Építsen ki jó kapcsolatot a gyermekvédelem helyi rendszerében érintett személyekkel .

100

� A gyermektükörben vezeti : *a gyermekről készült feljegyzéseket , *az

egyéni bánásmódhoz szükséges nevelési feladatokat , eljárásokat * a fejlődés állomásainak eredményeit * szükséges korrekciókat * a családban történő változásokat * a családdal való együttműködés történéseit , a kapcsolatépítés feladatait

4.2.2. Gyermekvédelmi felelős A nevelőtestületnek az a tagja , aki az intézmény vezetőjének a megbízásából képviseli a gyermekvédelmi szempontokat , szervezi , irányítja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját és személyes részvételével elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését . Feladat : a családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöbölje a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat , megvédje őket testi , lelki , erkölcsi károsodástól , illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat . � Megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre (Havonkénti

lebontásban, konkrét tevékenységeket és felelősöket jelölve ). � Munkájáról félévente beszámol a nevelőtestületi értekezleten. � Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat , a

helyi önkormányzat kapcsolódó rendelkezéseit , s erről tájékoztatja a vezetőt és kollégáit .

� Folyamatosan kapcsolatot tart a nevelési tanácsadóval , a gyermekvédelmi munkában résztvevő szervezetekkel , intézményekkel , a családokkal foglalkozó szakemberekkel, az óvodában az óvodapedagógusokkal , logopédussal, fejlesztőpedagógussal. Esetmegbeszéléseken vesz részt a helyi gyermekjóléti szolgálatnál . 91

� Az intézményben jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát .

� Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodapedagógusokkal , látogatja a csoportokat , szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel .

� Felméri , nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket . Feljegyzi a nyilvántartásban a gyermekekkel , ill. a családdal kapcsolatos intézkedéseket , azok eredményességét . Ezt a feladatot a csoport óvónőivel végzi .

� Javaslatot tesz a különböző segélyezési formákra , segít a segélykérelmek , a környezettanulmány elkészítésében .

� Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében , értékelésében és minőségbiztosításában .

� Az ált.iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét tájékoztatja az óvoda gondozásából átkerült hátrányos- és veszélyeztett gyermekekről .

4.2.3.Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai

Fő feladat : A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése . A vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése .

101

Feladat : � Személyi feltételek biztosítása : � szakmai , szociális ismeretek megszerzése�

Óvodapedagógus , szociálpedagógus végzettségű gyermekvédelmi felelős alkalmazása óvodánkban biztosított .

� Tárgyi feltételek biztosítása : egészséges , otthonos környezet , játék és egyéb eszközök , speciális segédeszközök , fejlesztő játékok.

� A szülők , óvodalátogatók fogadására nyugodt körülmények megteremtése . Erre a célra biztosítva a hely minkét óvodában.

� Pályázatokon való részvétel . � Gyermekbalesetek megelőzése 1 � Rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítása2 � Az egészséges életmód biztosítása , az étel minőségi , mennyiségi ellenőrzése . � Minden gyermek bekerüljön az óvodába abban az évben , amikor 5. életévét betölti . A

jegyző kötelessége , hogy az óvodába listát küldjön az érintett gyermekek nevével , címével ellátva , a vezető felelőssége , hogy senki ne maradjon ki a beíratáskor .

� Javaslatot tehet szociális segélyek elbírálásánál . � A gyermekekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése , adatok védelme . � Hivatali titoktartási kötelezettség terheli betartatása vezetői feladat . 4.2.4.A gyermekvédelmi munka hatékonyságának növelése Elősegítő tevékenységek , lehetőségek : Rendszeres családlátogatások *szülői értekezletek *nyílt napok * ünnepélyek * jogi segélyszolgálat , gyermeki és szülői jogok ismertetése , szülők klubja , tanácsadás , közös kirándulások , munkadélutánok , gyerekekkel való közös játszás szervezése szülőknek * személyiségfejlesztő tréningek óvoda dolgozóinak * logopédiai , ayres terápiai ellátás * óvodai szociális szolgáltatások bővítése *

5. BALESET MEGELŐZÉS FELADATAI

Az óvodában eltöltött idő alatta gyermeket többféle baleset is érheti , melyek befolyásolhatják teljesítményét és érzelmi fejlődését . ezen veszélyforrások nagymértékben csökkenthetők a szabályok betartásával és betartatásával . Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági intézkedéseket , szabályokat ,valamint a tűzvédelmi szabályzatot és a tűzriadóterv intézkedéseit .

♥♥♥♥ Óvodavezető feladata : • Felel a nevelő - oktató munka egészséges , biztonságos feltételeinek

megteremtéséért , gyermekbalesetek megelőzéséért

1 Intézményi óvó-védő előírások , intézkedések rendjét az SZMSZ tartalmazza 2 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét az SZMSZ tartalmazza

102

• Vizsgálja , ellenőrzi , javítja a feltételrendszert , megteszi a.

szükséges intézkedéseket .

♥♥♥♥ Óvodapedagógusok feladata • Észleli a baleseti veszélyforrásokat , s tudja a szükséges intézkedéseket ( mentők

hívása) , ha gyermek balesetet szenved ( SZMSZ ). • Ismertetnie kell a gyermekekkel az egészségük , testi épségük védelmére vonatkozó

előírásokat, a különböző veszélyforrásokat , a tilos és elvárható magatartásformákat .

A nevelési év megkezdésekor: *az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályokat *a házirend balesetvédelmi előírásait *a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket Kirándulások, túrák alkalmával : a megfelelő viselkedési szabályokat Télen- nyáron : az idénybalesetek veszélyeit Minden gyakorlati , technikai jellegű feladat előtt a baleseti veszélyforrásokat , viselkedési szabályokat • �S meggyőződik ezek elsajátításról . • Óvja a gyerekeket nyári időben az esetleges égési sérülésektől , árnyékos helyen

legyenek , a megfelelő folyadékbevitelről gondoskodjon . • Keressen megfelelő terepet télen a szánkózásra ( játszódomb), hógolyózásra ,

csúszkálásra. *A hógolyózást csak száraz , kissé tapadó hó esetén engedélyezze .

• Legyen jártas az elsősegélynyújtásban ( képzés, önképzés), ha szükséges kérje orvos , segítségét , értesítse a mentőket.

♥♥♥♥ Főbb baleseti források - elhárítási feladatok ☺Testnevelési foglalkozások során az óvónőnek : • Ismernie kell gyermekek életkori sajátosságait , fizikai állapotát,

teljesítőképességüket, ismerje fel a balesetveszélyes helyzeteket, figyeljen fel a beteg gyermekre .

• Helyesen kell megválasztania a foglalkozás idejét, módszerét . • Figyelembe kell vennie az időjárási tényezőket ( hatással vannak az idegrendszerre). • Minden esetben bemelegítés előzze meg a foglalkozást, az óvónőre is vonatkozik . • Győződjön meg az eszközök biztonságáról , a meghibásodást jelezze a vezető felé . • Megfelelő módszerrel tartson fegyelmet, érthető instrukciókkal irányítsa a

foglalkozást , kellőképpen differenciáljon. • Ügyeljen a megfelelő sportruházatra ( kisnadrág , póló, tornacipő , melegítő ). A lógó

cipőfűző veszélyes lehet !

☺ A testnevelési foglalkozások lehetnek : fedett helyen (csoportszoba, tornaterem,uszoda), vagy szabadtéren ( óvoda udvara )

103

☺Óvodánkban a testnevelés foglakozások megtartására Balatonkenesén tornaterem, Balatonakarattyán tornaszoba áll a gyermekek rendelkezésére , melyek megfelelnek a balesetvédelmi előírásoknak . ☺Igény szerint úszásoktatást szervezünk a nagycsoportos gyerekeknek a balatonfűzfői uszodában .* Célunk a vízhez szoktatás , pancsolás . *Ilyenkor fokozottan kell figyelni a gyerekekre . *Felügyelet nélkül senki nem mehet be a vízbe. ! * A foglalkozást úszásoktató tartja az óvónő segítségével . *Szükség esetén a dajkának és az óvónőnek rendelkezésre kell állnia . ☺ Szabadtéri foglakozásokat az óvoda udvarán az időjárási viszonyoknak megfelelően tartjuk . *Ügyelnünk kell arra , hogy az udvari játékeszközök ne legyenek baleseti források . * A fából készült játékokat fokozottan kell figyelni és karbantartani (szálkásodás ,repedés). * A hintáknál, favárnál , csúszdánál mindig legyen felnőtt . * ☺ Általános szabályok a villamos szemléltető eszközökre • Minden árammal működő szemléltetőeszközt úgy kell telepíteni a csoportszobákban ,

hogy az a pedagógiai elvek mellet megfeleljen a balesetvédelmi előírásoknak . • Az óvónőnek ismernie kell a típusra jellemző legfontosabb kezelési , karbantartási ,

balesetvédelmi utasításokat • Alkalmi telepítések esetén ( TV, Videó) a gép mindig stabilan álljon , a hosszabbító ne

zavarja a foglalkozást , a közlekedést , s a gyerekektől távol kell elhelyezni . • Magnó minden csoportban , a gyermekektől távol , nem elérhető helyen legyen . • Óvodánkban a kapcsolók, dugaljak felnőtt magasságban vannak . • Az óvónő győződjön meg a vezetékek , a védőburkolatok épségéről . • Bármilyen meghibásodás esetén áramtalanítsa a szerkezetet . • A diavetítő üzembe helyezésekor ügyelni kell arra , hogy a vetített kép mindenki

számára jól látható legyen . A gép túlmelegedését kerülni , a szellőzését minden esetben biztosítani kell . A diavetítőt gyerek nem kezelheti. Gépbe nyúlni , csak feszültségmentes állapotban lehet !

�

104

6. MONTESSORI PEDAGÓGIÁJÁNAK ALKALMAZÁSA

TAGÓVODÁNKBAN ( KIPKOPP HOP ALKAMAZÁSA MELLETT )

Ez a csodálatos módszer a gyermek testét , értelmét és lelkét tökéletes egységbe rendezi és ez az egység egy harmonikus boldog élet alapját biztosítja. 6.1. A Montessori pedagógia célja , feladata Célja : • Szabad , kreatív, segítőkész , a problémát felismerő és megoldó , a felnőttől független,

önellátó , az embereket elfogadó , rendszertő , a világot megismerő és megértő , előítélet mentes, természetszerető és védő gyermek nevelése.

• Olyan pedagógia megteremtése , amely elősegíti a stresszmentes oktatási folyamatok kialakítását, hogy felkészítse a gyermeket az önálló döntések meghozatalára , arra , hogy vállalják cselekedeteik , döntéseik következményeit és hogy megállják helyüket egy állandó változásokkal , kihívásokkal teli világban.

• Olyan családias derűs , nyugodt környezet megteremtése , ahol a képességfejlesztés egyénre szabott , a gyermek aktuális fejlettségéhez , kíváncsiságához, érdeklődési köréhez igazodik.

Feladat : • Leljenek örömet a gyerekek az ismeretszerzésben , a kreativitásban, önmaguk

fejlesztésében . • Saját tapasztalataik alapján tegyenek szert minél biztonságosabb alapvető

ismeretre, problémamegoldó gondolkodásra . • A gyermekek tanulják meg elfogadni önmagukat , egymás személyiségét , másságát ,s

minden a világban létező dolog elfogadását és tiszteletét . Segítőkészek és toleránsak legyenek egymással .

• Tanulják meg elméjüket használni a mindennapos gyakorlatok során , gondos gazdáivá váljanak környezetüknek .

• Gyermekközpontú környezetben tanuljanak , spontán módon , megerőltetés nélkül, összes érzékszervükön keresztül sajátítsák el az ismeretanyagot , ismerkedjenek, világgal.

• Konkrédolgoktól jussanak el az elvont fogalmak megértéséig , egy időben egy fogalmat sajátítsanak el.

6.2. Maria Montessori pedagógiájának elvei

Alapfilozófiája : Segíts, hogy magam csinálhassam ! � Minden gyermek adottságként rendelkezik a világ megismerési igényével , cselekvési vágyával , spontán aktivitásával � ezek kibontakozását csak elő kell segíteni .

105

� Ebből következik a gyermeki személyiség tiszteletben tartása � tisztelni kell a gyermekek törekvéseit az önmegvalósítás felé , a gyermekek jogait . � A gyermek fejlődési , haladási tempójának figyelembevétele �mert csak ez által őrizhető meg számára a tanulás örömtelisége , s biztosítható eredményessége . � A gyermeki tevékenységekhez biztosított gyermeki szabadság tiszteletben tartása a megfelelően előkészített , inspiráló és változó környezetben . Elősegíti az önuralom , rend , együttműködés, tisztelet , felelősség és türelem kialakulását .

A gyermek , mint minden emberi lény , megismételhetetlen csoda , aki magában hordja a teremtő lélek méltóságát és szépségét , amelyet sohasem lehet eltörölni , s ezért tiszta és érzékeny lelke a legodaadóbb gondoskodásunkat igényli . 6.3. A fejlesztés módjai A fejlesztés : egyénre szabott , egyéni fejlődési ütemét figyelembe vevő . • Érzékszervek fejlesztése • Írás-olvasás előkészítése • Matematikai gondolkodás • Művészeti nevelés • Mozgásfejlesztés , csendjáték

6.4. Eszközök : A Montessori eszközök alapja a sokoldalú érzékelés 6.4.1.Alapelvek • Az eszközöket a gyermek kezébe kell adni , mellyel képességeik fejlődnek , és

önmagukat kontrollálni tudják . • Minden egyes Montessori eszközből , csak egy van , hogy a gyerekek megtanulják

egymást kivárni , a másik foglalatosságát tisztelni ( szociális magatartás fejlesztése ).

• Az eszközök önellenőrző volta túlmutat az egyszerű hibajavításon . Az önellenőrzés begyakorlási biztosítékot ad , mindaddig segítve a biztos tudás kialakulását , amíg fel tudja vállalni önmagát mások előtt is . �Ez által válik képessé arra , hogy teljesítsen . Nem sérül önbecsülése, nyugodtan hibázhat , kontrollálhatja és javíthat önmagát .

• Az eszközöket be kell mutatni , az eszközök használata során egyedül , párosan, társakkal és pedagógussal is játszhatnak .

6.4.2.Az eszközök helyes bemutatásának Montessori szerinti 3 fokozata

1. fokozat : A pedagógus szétrakja az eszközöket és kiemeli a két szélső értéket, egyenként felemeli azokat és megnevezni tulajdonságaikat .

2. fokozat : A pedagógus úgy gondolja , játék közben mondja a gyerekeknek : „Add ide a legnagyobbat !”-„ Add ide a legkisebbet ! „

106

3. fokozat : A gyerek megnevezi a tárgy tulajdonságait . A pedagógus rámutat

az eszköz egyik elemére és megkérdezi : Ez milyen ? . Az óvónő a probléma lényegére hívja fel a gyermek figyelmét ( a bemutatás lényege).

☺ Használatos Montessori eszközök * érzékelést fejlesztő eszközök * a gyakorlati élet eszközei * számoláshoz szükséges eszközök * nyelvi programhoz használatos eszközök * földrajzi és biológiai ismeretek elsajátításához szükséges eszközök

6.5. KIPPKOPP programunk nevelési tartalmának kiegészítése

*Praktikus *Írást-olvasást előkészítő * Matematikai *Kozmikus

neveléssel 6.5.1. Praktikus nevelés ( munkára nevelés ) Feladat:

• A mindennapi élet eszközeivel, tárgyaival végzett gyakorlatok segítséget nyújtsanak a gyermekeknek az őket körülvevő közvetlen környezetben való megismeréséhez , gyakorlati eligazodásához.

• Önállóan szerezzenek tapasztalatokat a praktikus eszközökkel való tevékenykedés, próbálgatások során .

Tevékenységek : *a gyermek öntöget , vizet , különböző önthető anyagot *fényesít *csiszol *terítőt hajtogat *cukorcsipesszel manipulál * előkészített környezetben dolgoznak * egyedül kell maguk körül a teendőket ellátni *a gyermekek valódi munkát végeznek egy valós világban ( amikor felsöpörnek valódi szemetet söpörnek fel , valóban a port törlik le az eszközökről , mert saját világukat szeretnék rendbe rakni ).

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 1. Kifinomulnak érzékszervei , az íróujjak edzetté válnak ( elengedhetetlen az

iskolába lépéshez ). 2. Függetlenné válnak a felnőttől , önellátók lesznek . 3. Képesek az önkontrollra, önállóságra.

107

6.5.2. Írást-olvasást előkészítő nevelés Feladat: • A gyermekek tudják biztonsággal a rajzsablon segítségével tartó 3 ujjukat használni. • Ismerkedjenek a polcokon található betűkkel , mint látvánnyal . Tevékenység : *Leveszi a rajzsablont , s a tanultak alapján használja ( színeznek) *a betűket elveszi a polcról , rakosgatja , manipulál ,játszik velük * tapintja a dörzspapírból készült betűket, számokat .

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 1. Könnyedén kezeli az írószereket . 2. Megtanulja a betűk nevét , s ezzel eljuthat az olvasásig . 6.5.3.Matematikai nevelés Feladat : • Az eszközök használata során jussanak el a manipulálástól a feladatmegoldó

cselekvésen keresztül a számfogalom kialakulásáig, majd az absztrakt feladatok megoldásáig és az általánosításig .

Tevékenység : * A speciális eszközöket sorba rendezi , kiegészít , halmazokat alkot , számlál , megtanulja a számok nevét .

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

1. A gyermeknek kialakult a számfogalma , matematikai műveletek tud végezni , megnevez a számokat( egyéni adottságainak és fejlődési ütemének megfelelően )

6.5.4.Kozmikus nevelés Feladat : • Közvetlen kapcsolatuk legyen a környezettel . • Ismerkedjenek a térképpel, a földgömbbel, országok zászlóival, népcsoportokkal (

másság elfogadása, békére nevelés ). • Ismerkedjenek a biológiai folyamatokkal . Tevékenységek : *sétákon ,csiga-biga túrákon ismerkednek lakóhelyükkel * növényeket ápolnak * állatot gondoznak * térképeket készítenek, kitűzik az országok zászlóit * ismerkednek a földgömbbel, bolygókkal * megismerik az élet kialakulását * használják a definíciós kártyákat

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 1. Ismeri , védi a természetet . 2. Van elképzelése a világról , tudja , hogy a kozmosz részei vagyunk . 3. Ismeri a földi élet sokféleségét .

108

Óvónő a folyamatban

• Engedje , hogy a gyerekek maguk válasszák ki a számukra fontos információkat , abból az ingertömegből , ami a környezetükben éri . Az óvodában nincs határa a megszerezhető tudásanyagnak, hiszen a gyermekek érdeklődése határozza meg mindenki számára a megtanulandó ismeretanyagot .

• Kísérje figyelemmel az egyes gyermek érdeklődési irányát és ahhoz kapcsolódó információt nyújtson számára (minden esetben más és más lehet) .

• Az egy pedagógus – egy gyermek kapcsolat lehetővé teszi az egyénre szabott , egyéni fejlesztéseket.

• Biztosítsa a differenciált fejlesztést a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával , a megfelelő környezet kialakításával .

• Követelje meg azt az alapszabályt , hogy egymást nem lehet zavarni , nem lehet beleszólni más játékába , csak ha a társ kéri , illetve engedi .

• A pedagógus vezetői és irányító szerepe segítséggé és szolgálattá alakuljon át . • Biztosítson sokszínű eszközrendszert . • Ügyeljen az eszközök helyes bemutatására , figyelje használatukat . 6.5.5. Az óvodai élet megszervezése • Legoptimálisabb csoportszervezési forma az osztatlan összetételű , mert együtt

tanulnak 3-7 éves korig a gyermekek. ���� Spontán módon segítenek a gyerekek azon területen másoknak , ahol a tudás birtokában vannak. Gyakorta tanítgatják kisebb társaikat a speciális eszközök használatára , ha a társuk erre kéri őket .

• A mindennapos csendjáték elengedhetetlen a Montessori óvodákban , vonalon egyensúlyozó járás , különböző módon nehezítve, ( pl. gyertya, tojás kanálban , csengettyű stb.) s az eszközt átadva valakinek , akit meg is kell simogatni . A gyerekek ügyelnek egymásra , hogy mindenki sorra kerüljön, hogy csendben legyenek. Türelmesen várakoznak , míg gyengébben fejlett társaik vagy a kisebbek egyensúlyoznak a vonalon . Tudják , hogy mindenki sorra kerül , hogy van idő egymásra odafigyelni . , hogy szeretetet adnak egymásnak . Az erkölcsi tulajdonságok mellet fejleszti az egyensúlyérzéket , a mozgáskoordinációt , koncentrációt .

• Az induláshoz elég sok eszköz áll rendelkezésünkre , van olyan , amit az óvodapedagógusok készítettek . További eszközök beszerezését folyamatosan tervezzük .

�

109

7. KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG

ALKALMAZÁSA ÓVODÁINKBAN

( KIPPKOPP HOP ALKAMAZÁSA MELLETT )

MOTTÓ:mindegy, hogy képességeid mekkorák,fő , hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk . Weöres Sándor 7.1.A programcsomag bevezetésének célja :

• A gyermeki aktivitás ,motiváltság , kíváncsiság ébren tartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése .

• Az ismeretközpontú oktatásról , a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciákra , - ismeret,attitűd , képesség - hármas egységére helyezi a hangsúlyt .

• Olyan tervszerű , célirányos pedagógiai tevékenység alkalmazása ,mely az óvodapedagógia hagyományaira , értékeire épít , de a megváltozott körülményekhez alkalmazkodik .

• Az inkluzív pedagógiának , mint szemléletnek gyakorlati segítése • Az érzelemnek , erkölcsi nevelésnek előtérbe helyezése • A környezettudatos magatartás kialakítása • A családokkal való együttműködés ,a családok segítése ,erősítése • Óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízni a szülőkre

7.2.A programcsomag bevezetésének feladata :

• Olyan felkínált , válaszható témák – ( Komplex Fejlesztési Tervenként 8-8-8-8-) , tevékenységi körök ( játék, munka , tanulás ) , szervezeti keretek ( frontális, csoportos , egyéni ), differenciálási eljárások ( szervezési módok ,feladatrendszerek ) és munkaformák ( frontális, csoportmunka , ezen belül homogén ,ill. heterogén csoport , valamint egyéni munka) ajánlása , melyek pedagógiai céljainkat szolgálják .

7.3.A kompetencia alapú programcsomag alapelvei:

• A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést.

• A gyermek fejlődésének alapja, hogy gondoskodó szeretet, és biztonság vegye körül. • Egyéni differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat

kialakításához, mely minden gyermeket megillet. • A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő,

elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen fejlődjön. • Óvodás életkorban a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete . • A munkajellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt

feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is.

110

• A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen

keresztül sajátít el, melyet képes alkalmazni. • A játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. • Az óvodában komplex nevelés folyik. • Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és

a gyermeki tevékenységrendszernek. • Az ismeretanyagot tartalmazó tevékenységrendszer a gyermekek érdeklődésére,

cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épül. • Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti

hozzá a gyermeket. • A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a

közösségben. Váljék igényévé a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor –ha arra van igénye-egyedül is tevékenykedhessen.

• A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmas szokásrendszer.

• Fontos a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a felfokozott mozgásszükséglet kielégítése.

• Szükséges a családok nevelési szokásainak megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz.

7.4. A kompetencia alapú programcsomag komplex fejlesztési terve:

A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatában áll a minden nevelési területre kiterjedő törzs-és kiegészítő anyag. Az integráló nevelési terület-megegyezően az ONAP-pal-a külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése. Az integrált nevelési területek- az anyanyelvi nevelés, irodalmi nevelés, vizuális nevelés- zárják a komplexitást. Ezek a nevelési területek adják a törzsanyagot.

A komplex fejlesztési terv felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelkép rendszerét hordozza.

• Levegő: július, augusztus, szeptember • Tűz: október, november, december • Víz: január, február, március • Föld: április, május, június

A négy komplex fejlesztési terv három fejlesztési tématerv köré csoportosul: • Család • Élő-és élettelen világ • Közösségi nevelés

A kiegészítő anyag a világ megismeréséhez ad segítséget:

• Környezeti szabályjáték gyűjtemény • Néphagyomány

111

• Játékok bábokkal • Bábjáték • Játék, tánc, élet • Zenevarázs : új utak az óvodai zenei nevelésben , zene-és mozgásvilágában • Varázseszközök az óvodában- érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal,

verssel, mesével • Kóstolgató- vers-és mesegyűjtemény

7.5.A kompetencia alapú programcsomag mérési és értékelési rendszere

• A kompetencia alapú programcsomag értékrendje összhangban van az Óvodai nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal, azzal az óvoda –és gyermekképpel, azokkal az eljárásokkal, amelyek abban vannak kifejtve.

• A kompetenciákon alapuló nevelés, és a gyerekek fejlődésének nyomon követése még inkább megerősíti azt a tényt, hogy minden gyerek saját kompetenciákkal rendelkezik, és ezért minden gyerek fejlődését saját magához kell mérni, és ily módon értékelni.

• Ahhoz, hogy tudjuk , mely területeken kell a gyermeknek fejlődnie meg kell őt ismernünk. Ehhez olyan megismerési eljárásokat alkalmazunk, mely eredményeként eljutunk a célhoz. A folyamatos megismerés, vagyis a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés alapját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőnket.

• Munkánk során, mivel a gyermek folyamatosan érik, változik, csak egy-egy állapotot rögzíthetünk, de ezt az év folyamán folyamatosan tesszük, a nap bármely szakában, írásbeli feljegyzések formájában rögzítve (naplóban, külön füzetben, lapokra stb.), amiket a tudatosság, az összerendezett munka, a megjelenítés, valamint a fejleszthetőség alapját képező dokumentáció kedvéért, táblázatban való megjelenítéssel egészítünk ki.

• A táblázatot évente kétszer, tanév elején, és tanév végén töltjük ki, az időpontokat rugalmasan kezelve, a gyermekeket természetes élethelyzetben, könnyebb és nehezebb játékokban, kérdések, beszélgetés, feladatok, cselekedtetés formájában vizsgálva.( Dr. Bakonyi Anna szempontrendszere nyomán)

Mérésünk nem standard, mivel abból indulunk ki, hogy nincs végcél, a különböző szinteknek egyformán létjogosultsága van.

• A gyerekek képességei egyéni, sajátos fejlődési mintázatot mutatnak. 1. szint: sajátos nevelési igényű gyerekek 2. szint: standardhoz közelítő képességű gyerekek 3. szint: tehetséges, kreatív képességgel rendelkező gyerekek

• A gyermekek megfigyelését célzó szempontsor

I. Szociális képességek 1. Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret 2. Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások

112

II. Értelmi képességek 1.Kognitív szféra

a. Gondolkodási műveletek b. Pszichikus funkciók működése

2. Érzékszervi szféra, percepció III. Verbális képességek 1.Nyelvhasználat

a.Az összefüggő folyamatos beszéd megjelenése b. A beszéd tisztasága, nyelvhelyesség

2. Verbális kommunikáció a. Beszédértés b. Nyelvi kifejezőkészség IV. Testi képességek 1. Nagymozgások a. Mozgáskoordináció, motoros képességek b. Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén 2. Finommotorikus mozgások a. Ábrázoló tevékenység b. Ábrázolás a mindennapi életben

�

8. ÓVODAI ELLÁTÁSON TÚLI PROGRAMOK

Óvodánkban pedagógiai ellátáson kívül , megfelelő pedagógiai kontroll mellett, a szülők igénye alapján különböző programokat szervezünk , költségtérítéssel, illetve ingyen. A tv.szerint : Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógusoknak kell irányítania . Költségtérítéses: • Úszótanfolyam esetén – Balatonkenesén szülői igény esetén , tavasszal 10 alkalommal

szervezzük, úszóoktatóval –óvodapedagógus irányítása mellett - a balatonfűzfői uszodában a nagyok számára.

• Bábszínháza faluházban : három bábszínházi előadást nézünk meg a nagyobb gyerekekkel.

Ingyenes programok: • „Vallási percek”: egy héten egyszer, délután biztosítjuk az „ún. vallási perceket” (szülők

igénye szerint). • Játszóház: évente két alkalommal szervezzük, (Karácsony és Húsvét előtt) a szülőkkel

közös ajándékkészítés. • Gyermek Fit-Ball , gyógytestnevelés Balatonkenesén és Balatonakarattyán a nagyoknak

113

9. ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE

9.1.Az óvoda és a család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A család és az óvoda között szimmetrikus kapcsolat van. Igyekszünk megteremteni az egyensúlyt a családi és intézményes nevelés között, kiegészítve, gazdagítva közös tevékenységekkel. A korrekt, partneri kölcsönös bizalomra épülő együttműködés elengedhetetlen a gyermek harmonikus fejlesztése érdekében. Feladatunk: • Óvó-védő segítő kezet nyújtani a gyereknek, családnak, olyan emberi

kapcsolatrendszert létrehozni, amelyből meríthet a gyermek, a szülő, és az óvodában dolgozó egyaránt.

A kapcsolatrendszer kiépítésében a következő alapelveknek kell érvényesülniük : • Bizalom teli, őszinte óvodai légkör érdekében az óvónő alakítsa ki az oldott

kapcsolatteremtés lehetőségét, kezdeményező és koordináló szerepének megfelelve. • Egyenrangú partnerkapcsolatot mindenkor a gyerek érdekeit nézve alakítja ki (közös

célkitűzések), építsen a szülői segítőszándékra. • Különbözőség tiszteletének, elfogadásának érdekében- tudomásul kell vennie az egyes

családok nevelési felfogását, (ha szükséges, kellő tapintattal próbálja befolyásolni). • Nyitott, segítőkész testület - tapintatosan segítse a családi nevelést (empátia,

elfogadás, őszinte odafordulás, segítő szándék). • Legyen az óvónő adott , megbeszélt időpontban elérhető a szülő számára . • Avassa be a szülőt a gyermekéről szóló megfigyelésekbe , eredményekbe. Keresse

együtt a gyermek fejlődése szempontjából a optimális megoldást. • Programunk hiteles éltetése érdekében - mintaadással és felkészültséggel építse be a

program elemeit az együttműködés rendszerébe. • Egyenletes kapcsolattartás érdekében- gondoskodjon a folyamatos információcseréről

és a rendszeres közös programokról. • Pedagógus etika értelmében - a szülők, a gyermekek személyiség jogait tiszteletben

tartja.

A kapcsolattartás formái: (Vö . 4./4.2.4. Gyermekvédelmi munka hatékonyságának növelése) • Szülői értekezletek célja: tájékoztatás az óvoda nevelőmunkájáról,programjáról, a

gyermek fejlődéséről. Az óvodapedagógus feladata a szülők tájékoztatásán kívül véleményük meghallgatása , javaslataik figyelembe vétele . A szülői értekezleten jegyzőkönyv és jelenléti ív írása kötelező . Szülői értekezletek időpontjáról előtte 1 héttel értesítjük a szülőket.

114

Tájékoztató szülői értekezlet az új szülők részére benyomást szereznek az óvodai életről, tevékenységeinkről, megismerik működési és nevelési rendszerünket. Évnyitó csoport szülői értekezletek: az óvoda szokásrendjének és nevelési céljainak, aktuális programjainak (munkaterv) a bemutatása, a közös együttlétek megteremtése, HÁZIREND ismertetése . Fontos az értekezlet légköre: Legyen közvetlen, egymásra figyelő (vendégváró feladatok, körben ülés.). Szervezhet az óvónő ismerkedő szülői értekezletet is . Speciális témájú szülői értekezlet: segítő szándékkal szerveződnek, esetleg szakemberek meghívásával történik (logopédus, gyermekorvos, elsőosztályos tanítónő stb.), segítve az egyéni fejlesztést. 2005 –től szervezünk Szülők Iskolája címmel előadássorozatot . • Nyílt napok: az óvoda a szülők részére mindig nyitott, előre megbeszélt időpontban az év bármely napján legjobb az amikor a szülő nem merev nézője a nevelési folyamatnak, hanem együtt tevékenykedik gyermekével, megérezve, megértve az óvónő nevelési törekvéseit. • Családlátogatás –a szülővel történő előzetes egyeztetés után kerülhet sor . A tapasztalatokat a GYERMEKTÜKÖR –ben ( a gyermekek személyes dossziéja) (szociokulturális benyomásairól ) rögzítjük . Célja: Az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében , felmérje helyét a családban , tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. A gyermeknek nyújtson érzelmi többletet, maradandó emléket, egyben formálja a családok szemléletmódját. (Szüretekre, dióverésre meghívást kapnak a gyerekek.) • Szülők közössége ( Szülői szervezet): hatékony szerepe van az óvoda és családok kapcsolatteremtési rendszerében, ha olyan szülők töltik be a tisztségeket, akik elfogadták az óvoda nevelési koncepcióját, s érzik, hogy az óvoda valóban igényt tart az együttműködésre. Az óvodával közösen megfogalmazott feladatokat az éves munkatervben rögzítik. • Ünnepek : alkalmával bevonjuk a szülőket az ünnepi készülődésbe , a programokba , a játékokba , ahol lehet a közös ünneplésbe . • A további együttműködést gazdagító tevékenységek: *a játszóházban a közös tevékenységek, a közös együttlétek tovább mélyíthetik a jó kapcsolat kialakulását.* Csoportkirándulások - (tájmegismerő, termésgyűjtő),* a Zöldfal adta feladatok közös megoldása*. Udvarrendezés a szülőkkel együtt.* Májusfa állítása (apák és nagyfiúk). *Akadályversenyek * Gyermeknap - közös sportjátékok, együttlétek ( gyerek - szülő - óvónő). * Katalin napi OVIBÁL (ismerkedés).* Ötletláda – ahová bedobhatják az óvoda működésére vonatkozó javaslataikat, észrevételeiket . * Nagyszülők délutánját lehet szervezni.* Óvodai kiadványok * Könyvek , videók kölcsönzése *Madarak és fák napja *Szülők Iskolája

115

9.2.Óvoda – Iskola Célja : az óvoda –iskola átmenet megkönnyítése . A kapcsolattartás folyamatos, a bizalmon alapuló együttműködés elengedhetetlen a gyermekek zavartalan iskolakezdésének elősegítése érdekében. Szükséges egymás munkájának ismerete, megbecsülése, a kölcsönös nyitottság, nevelőpartneri viszony kialakítása. Kölcsönös intézménylátogatás hozzájárulhat egymás nevelési programjának, céljainak megismeréséhez, megértéséhez, a gyermekek és leendő tanítóik jobb megismeréséhez . Szerencsére megegyezik a véleményünk abban , hogy az iskolába óvodások kerülnek és így is fogadják őket. A tanítónők partnerek ebben , építenek az óvoda véleményére , a programunkra. A kapcsolattartás formái: • Látogatások, tapasztalatcserék, óvodai kiállítások • Tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, a várható alkalmazkodási

nehézségekről. • Nevelési értekezleten ,egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel , esetleg

iskolások szereplése pl. karácsonyi ünnepségünkön . • Együttműködési tervben rögzítjük közös feladatainkat,programokat . Óvodai

kezdeményezésre Ovi suli –ban játékos foglalkozásra várják a gyerekeket és szüleiket a tanító nénik. A tanítónőkkel próbálunk szorosabb kapcsolatot kialakítani, annak érdekében , hogy az „ún” óvoda-iskola átmenet könnyebb legyen a kis óvodásoknak . Ennek érdekében közös tréning volt az óvodánkban . Nem az óvodának kell felkészítenie az iskolára , hanem az iskolának kell az óvodás gyerekeket lassan, nagy egyéni különbséggel és ennek megfelelő türelemmel bevezetnie az iskolai életbe .

9.3. Óvoda és a Maci csoport (bölcsőde ) 2004 őszén indítunk a 2 -3 éves korú gyermekek számára egy csoportot óvodán belül (Balatonkenesén ). Így óvodánk többcélú intézménnyé alakult át . A kapcsolat nagyon szoros, közvetlen , mindennapos , egymás munkájára építő jellegűvé. A gondozónők Nevelő Testületünk egyenrangú tagjai. Az éves munkatervben keresni s tervezni kell a közös alkalmakat,az együttműködés lehetőségeit. 9.4. Tagóvodák: Balatonakarattya (Tipptopp csoport) és Balatonvilágos ( Ficánka csoport és Mici Mackó csoport) A balatonakarattyai tagóvodával szinte mindennapos , élő a kapcsolat, annál is inkább , mivel az ottani alkalmazottaink és a csoportba járó gyerekek fele is Keneséről jár. Közös HOP –unk mellet , Montessori pedagógiájával egészül ki az ottani nevelés . Balatonvilágosi tagóvodával nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki , törekedtünk a rendszeres kapcsolattartásra , a kieső távolság miatt a telefonos , e-mailes kapcsolattartási forma kap nagyobb hangsúlyt.

116

Kapcsolattartási formák : vezetői látogatás , közös értekezletek , programok, ünnepek , szakmai bemutatók , csoportok látogatása . A Tipptopp csoport óvónői óvodánk gyermekvédelmi , ill. a környezeti nevelés felelősei is egyben , ezért is elengedhetetlen az élő, kommunikáció tartása . A közös programokat az éves munkatervben dolgozzuk ki. A fejlesztésekkel foglakozó szakembereink helyben végzik nevelő munkájukat. 9.5. Óvoda - Közművelődési intézmények Községünkben a Kultúra Házával , a könyvtárral, Falumúzeummal alakítottunk ki kapcsolatot, nevelési feladatainkat, programjainkat színesítve. A könyvtárt a gyerekek rendszeresen látogatják, gyerekprogramjain részt vesznek , irodalmi élményeit tükröző munkáiból kiállítást rendezünk. A Kultúra Házával óvodásoknak való programjaiban részt veszünk. A Falumúzeum régi tárgyait rendszeresen megnézzük. 9.6. Óvoda – Fenntartók- Városgondnokság Önkormányzatok : Kapcsolatunkat mindig is a támogató szándék jellemezte , még a nehéz időszakokban is . Óvodánkról jó a vélemény , munkánkat elismerik. A mostani állapotot nézve a sok szigorítás , létszámcsökkenés után próbálunk alkalmazkodni az új helyzethez és megoldani az előttünk álló feladatokat. A Balatonkenesei Önkormányzattal közvetlen, napi kapcsolatot alakítottunk ki. Községi ünnepeken (általuk szervezett) az óvodások is szerepelnek (Március 15.,Öregek napja, Falu karácsony). Törekednünk kell az építő jellegű kapcsolat kiépítésére az intézményfenntartó társulás önkormányzataival is. Balatonkenese- Akarattya : a Falugondnokság látja el a szükséges nagyobb karbantartási és udvari munkákat . A kapcsolat nagyon jól működik. Balatonvilágos : az ottani Falugondnokság tartja karban az épületet és az udvart.

9.7.Óvoda - Segítők * Egészségügyi , nevelési, pedagógiai szakemberekkel való kapcsolataink a gyerekek egészséges testi, lelki fejlődésének követése, segítése érdekében jönnek létre, s folyamatosan működnek. * A védőnő havi rendszerességgel látogatja a gyerekeket. A doktornő által végzett gyerekek szűrése minden évben rendszeresen megtörténik . * Balatonvilágoson a szűréseket a helyi körzeti orvos látja el. A védőnőnek havi rendszerességgel fogadóórája van . Alkalmanként vagy szükség szerint szűréseket végez. * A balatonkenesei Területi Szociális Szolgáltató Intézménnyel 2 havonta esetmegbeszélések alkalmával tartjuk a kapcsolatot, ahol a védőnő és a gyermekvédelmi felelősünk is jelen van . Kapcsolatunk nagyon jó , kölcsönösen elismerő . A gyermekvédelmi feladatok egyre jobban előtérbe kerülnek , ebből a szempontból is fontos a közös összefogás . Gyermekvédelmi felelősünk / végzett szociálpedagógus/ közvetítő szerepe megnőtt , az óvónők , szülők jelzéseit figyelemmel kíséri , továbbítja a változtatás szándékával . Ahol tudunk segítünk , ha kell felvesszük a kapcsolatot az illetékes szakemberekkel .

117

* Nevelési Tanácsadóval periodikus a kapcsolatunk , főleg az óvodai szakvélemények kiadásánál vesszük igénybe vizsgálataikat , valamint év elején a fejlesztést igénylő gyerekek kiszűrésére kérjük őket fel . *Megyei Pedagógiai Intézet: óvodánknak jó híre van a megyében ,ami az intézetnek is köszönhető . Elismerik munkánkat , Kippkopp Helyi Óvodai Programunkat mindkét alkalommal kiválónak értékelték . Óvodánkban több intézet által szervezett program , továbbképzés volt, sőt előadásra kértek fel . * Nevelőtestületünkkel egy területi kört alkotunk a MOE –ban , ezt a kört a jövőben szeretnénk kiszélesíteni a környező óvodák óvodapedagógusaival. MOE által szervezett továbbképzések nagyon sok ismeretet adtak számunkra . 9.8. Óvoda - Civil szervezetek Kapcsolatok inkább a szervezetek segítő szándékán alapul , tárgyi feltételeink javítása érdekében, valamint óvodások szereplését igénylik. 9.9. Óvoda- Egyházak Óvodáinkban biztosítjuk a szabad bibliai perceket a katolikus és református egyháznak . A szülők igénye szerint a gyerekek önkéntesen látogatják ezeket a foglalkozásokat .A hitoktatók kedvesek , a gyerekek szeretik őket . A gyermekek erkölcsi nevelésében nagy szerepet játszik az ilyen irányú nevelés. Szép példája az összefogásnak a Református Egyházközség támogatása a 70 év emlékére készült kiadványunkhoz . 9.10.Több óvodával: is igyekszünk kapcsolatainkat ápolni. Helyi szervezésű továbbképzéseken szívesen képviseltetik magukat . Óvodavezetők találkozóját a mi óvodánk szervezte meg először , ami az óta folytatódik. A Baltonfőkajári Óvodával , A Litéri Csivitelő Óvodával, a veszprémi Egry úti óvodával és budapesti Zippernovszky (montessori) Óvodával különösen jó a kapcsolatunk , de még lehetne folytatni a sort. 9.11.Óvodánk „ keresztanyja” : MARÉK VERONIKÁVAL , a Kippkopp mesék írójával és rajzolójával nagyon jó a kapcsolatunk . Kötelességemnek érzem a kapcsolat ápolását,mert egy igazán nagyszerű embert ismerhettünk meg személyében . Sokszor hívjuk mesélni , s öröm nézni , ahogy egyszerre rajzol és mesél, elbűvölve a gyerekeket .

118

9.12. A kapcsolatrendszer modellje

Család

Mindkét település társadalmi , kulturális élete színes , mozgalmas és változatos . Különböző egyesületek , civil szervezetek alakultak , akik kötelességüknek érzik tradícióinkat , értékeinket megőrizni , ápolni és gazdagítani . Szívesen kapcsolódunk ehhez a munkához , veszünk részt ebben a „ lüktetésben”.

*

119

Szülők közössége

Család

TAGÓVODÁK ÓVODA

BÖLCSŐDE Fenntartó Önkormányzatok Városgondnokság

Civil szervezetek

Egyházak Iskola

Közművelődési intézmények *Könyvtár*Kultúra Háza

*Falumúzeum

Segítők Pedagógiai Intézet Orvos,védőnő, Nevelési Tanácsadó Családsegítő Szolgálat

III. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI , AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

1.1. Alkalmazottaink helyzete 1.1.1. Területenkénti helyzet * Óvodapedagógusaink Óvodapedagógusaink létszáma : Balatonkenese és Balatonakarattya 10 fő . Óvodapedagógusaink végzettsége a tv.i előírásoknak megfelelő, érdeklődési körük sokirányú , széles skálát mutató. Feladataink közé tarozik a különleges gondozási igényű gyermekek integrált nevelése is . Fejlesztésüket óvodai nevelésünk mellett külső szakemberekkel oldjuk meg . Csoportonként két óvónő , valamint Ayres terapeuta foglalkozik a gyerekekkel . Balatonvilágos tagóvoda óvodapedagógusaink létszáma : 3 fő, nincs meg a csoportonkénti két fő óvodapedagógus . Végzettségük szintén megfelel a tv.i előírásoknak. 2010 szeptemberétől Egységes Óvoda – Bölcsőde is működik majd. Személyi feltételek változását teszi szükségessé: egyenlőre 1 fő részmunkaidős óvodapedagógust és 1 fő gondozónőt veszünk fel. * Dajkáink :

Minden óvodai csoportban egy-egy dajka látja el a feladatát , segíti az óvodapedagógusok munkáját . Az integráció és a telített csoportlétszám még jobban igényli az ő munkájukat , egyre több időt kell a csoportokban tölteniük .

Balatonvilágoson 2 szakképzet dajka alkalmazott van. * Konyhai dolgozóink : 500 fős kapacitású konyhával rendelkezünk , a napi étkezési adagok száma megnőtt , s egyre nagyobb igény mutatkozik a konyhai szolgáltatásunk iránt, így a meglévő konyhai dolgozóink létszáma sokszor kevésnek bizonyul . Próbáljuk ezeket a gondokat közhasznú ill. közcélú munkával ellátni . Balatonvilágosi óvodások étkezését az ottani iskolában lévő konyha látja el. *Óvodatitkár , élelmezésvezető alkalmazottaink : létszáma az adódó , szerteágazó feladatnak sokszor kevésnek bizonyul , túlterheltek . Munkájukat igyekszünk számítógépek beszerzésével , felújításával könnyíteni . Szakképzettségük az előírásoknak megfelelő.

120

1.1.2. ALKALMAZOTTAK VÉGZETTSÉGE (Egyéb szakképzettségek)

Felsőfokú végzettségű Óvodapedagógusok Fő Átlag-

életkor Egyéb végzettségek 13

fő 49

*Óvodai menedzser , Oktatási Minőségügyi – menedzser,vizuális nevelés, ECDL, Kompetencia alapú okt., Zöld Óvoda ,Prof.vez.

1 fő

*Óvodai menedzser , ECDL ,Fit-ball oktató, Gyógytestnevelő 1 fő *Óvodai környezeti tanácsadó, Népi játék és kismesterség szakoktató , Montessori pedagógus, Kompetencia alapú okt.,

1 fő

*Szociálpedagógus és tanítói ,Montessori pedagógus, Erdei-óvoda vezető, Kompetencia alapú okt. , Kooperatív tanulás szerv.,Óvoda-iskola átmenet

1 fő

*Szenzoros integrált terápia , Kompetencia alapú okt., Óvoda-iskola átmenet, Integráció (SNI) nevelés

1 fő

*Néptánc oktatói , Kompetencia alapú okt., Kooperatív tanulás szerv., Óvoda-iskola átmenet, Prof.vez.

1 fő

*Játék és szabadidő szervező , Kompetencia alapú okt., Kooperatív tanulás szerv., Óvoda-iskola átmenet

1 fő

*Drámajáték vezető 1 fő *Vizuális nevelés , Kompetencia alapú okt., Kooperatív tanulás szerv., Óvoda-iskola átmenet

1 fő

*Gyógypedagógiai asszisztens, Kompetencia alapú okt. 1 fő *Kompetencia alapú okt. ,tanítói és szenzoros i.t. 1 fő B.világos *Játékkal, mesével óvodai nevelés 1 fő B.világos *Játékkal, mesével óvodai nevelés, Mozgásterápia a tanulási neh.megelőz.-ben, Projekttel könnyebb,, Óvoda-iskola átmenet, Prof.vez.

1 fő B.világos

Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó 1 fő B.világos Dajkák 6 fő 45

Szakképzet dajka ( Balatonkenese-Akarattya) 4 fő Szakképzet Dajka (Balatonvilágos) 2 fő

Maci csoport ( bölcsőde) össz. 3 fő Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó 1 fő Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó és óvodapedagógus 1 fő

33

Dajka 1 fő 54

Gazdasági munkakörben foglalkoztatottak Fő Átlag- életkor

Óvodatitkár Középfokú közgazd.i 1 fő 41 Élelmezésvezető -- Élelmezésvezetői szakképesítés 1 fő 55

Konyha 5fő 42 Szakács szakmunkás Főzőnő Konyhalány

1 fő 1 fő 3 fő

Karbantartó 1 fő 48 Összes alkalmazott 32fő

A következő mátrix az Óvodapedagógusok és gondozónők érdeklődési körét, kiemelkedő nevelési kompetenciáit mutatja be

Mozgás Ének-zene

Vizuális nevelés

Dráma- játék

Néptánc Körny.i nevelés

Origami Erdei óvoda

Minőség-

ügy

Inform.i

tudás

Kompe-tencia

Galambosné X X Tóthné X Kerti T. X X Andrejkáné X X X Pulainé X X X X Pillókné X X X X Móroczné X Hódosné X X X Vargáné X X X Thuryné X X X X X Mihályné X X X Minkóné X X Réfi Piroska

X

Nagyné X Bonczók M. X X

1.1.3. Az óvodapedagógus személye: • A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvónő végzi. Személye minta a

nevelésben. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre, ezért tudatosan kell képviselnie a programunkban megfogalmazott értékeket, esetleg fel kell vállalnia a tapintatos meggyőzést, ha értékellentét állna fenn a szülő és az óvoda között.

• Munkaközösségeket, szakmai teameket alakítanak egy-egy tevékenységforma, nevelési terület elemzése, értékelése, fejlesztése társas, szakmai kapcsolataik elmélyítése céljából. / heti megbeszélések/.

• Valamennyien vállaljanak felelősséget a közösen kitűzött célok- és feladatok megvalósításáért, minden döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítsék a gyermekek érdekét legjobban szolgáló megoldás kialakítását.

• Az óvónőnek legyen igénye az önművelésre, szakmai tájékozottságának fejlesztésére. Munkájában jellemezze a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteiben legyen érezhető a hitelesség, tapintat és empátia.

• Egy gyerekcsoport életét két óvónő irányítja. Az óvónői párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan feladatokat megosztva együttműködni, pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlataikat egyeztetni (ehhez kell a két óra átfedési idő).

• Az óvónők vonják be a dajkákat a napi munkán túl , a közösségi élet, az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe.

• Az óvodában folyó munkát a vezető óvónő koordinálja, irányítja pedagógiai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, műszaki, közéleti, menedzselési feladatokat lát el. A lehetőségek optimális felhasználásával kell biztosítania a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket.

122

„Ahhoz, hogy az emberek örömmel végezzék a munkájukat, három dolog szükséges: alkalmasnak kell lenniük az adott munkára, nem szabad agyonhajszolniuk magukat s végül munkájukban legyen sikerélményük.” John Ruskin

1.2. Megvalósult és megvalósulásra váró feladatok 1.2.1.Megvalósult feladatok • A szenzoros integrált terápiás foglalkozásokat óvodapedagógusunk látja el. • Saját jelképeink vannak : Kippkopp zászlónk , minden csoportban Kippkopp figura

fogadja a gyerekeket ,Kippkopp pólót veszünk fel a kirándulások , gyermeknap , akadályversenyek , stb. alkalmával . Minden Kippkoppról szóló mesekönyv megtalálható a gyermekek számára. Balatonkenesén és Balatonakarattyán .

• Lehetőségeket keresni az egészségmegőrzés terén (mozgás - pihenés-táplálkozás ) Egészség projekt kidolgozása (lásd: 2.sz.melléklet )

• Sószoba kialakítása • Minőségbiztosítás bevezetése és működtetése • Családokkal való kapcsolatok – új lehetőségek keresése –Szülők Iskolája – Akarattyán :

Apák és gyereknapi mókás versengés • Óvoda-iskola kapcsolat javítása –együttműködési ütemterv • Alternatívák- bölcsőde kialakítása • Erdei óvodába visszük a gyerekeket nyáron • Balatonakarattyai Óvodában Fürkész tábor az ottani óvodásoknak. • A Kippkopp Hop bevezetése és alkalmazása a Balatonvilágosi Tagóvodában • Kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetése a Balatonkenesén az Aprófalva

csoportban és az akarattyai Tipptopp csoportban • Átfogó intézményfejlesztési innováció : helyi honismereti táborok Balatonkenesén és

Balatonvilágson is. • 2 Jó gyakorlatok kidolgozása , feltöltése az EDUCATIO honlapra • Pályázat a Zöld Óvoda címre és a cím elnyerése • Közlekedési park kialakítása Balatonkenesén • Óvodáink átépítése, felújítása 1.2.2. Megvalósulásra váró álló feladatok • Az óvodapedagógusok törekedjenek a néprajzi, elméleti ismereteiket bővíteni,

gyakorlatot szerezni • A nevelést segítő szakképzettségeket szerezni : , gyógytestnevelői, valamint

számítógépes alapismereteket minél szélesebb körben . • Zöld Óvoda cím megtartása • Környezettudatos szemlélet minél szélesebb körben történő terjesztése ( előadások, továbbképzések ) – szemléletformálás • Tárgyi feltételek javítása , játszóterek EU-s szabványnak való megfeleltetése

123

2. TÁRGYI FELTÉTELEK , A PROGRAM ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSIGÉNYE 2.1. Tárgyi feltételek

� Felújított csoportszobáink : hozzájuk tartozó helyiségekkel a gyermekek biztonságát,kényelmét szolgálják, s a sokszínű tevékenységhez megfelelő munkakörnyezetet teremtenek. Új óvodai bútoraink, berendezéseink esztétikus környezetet biztosítanak. A csoportszobákat a tevékenységeknek megfelelően módunk van átrendezni, ki tudunk alakítani kézműves sarkot. Továbbra is helyet kell biztosítanunk az ún. természetsaroknak is, ahol a gyűjtögetésből, a természet megfigyelésekből adódó újabb tevékenységeket zavartalanul lehet végezni (Évszakfa, földgömb, növények, stb.).

� A nevelői szobánkat ,: egy nagyobb helyiségben , pályázati úton történő pénzeszközzel alakítottuk ki, meghitt , nyugodt, esztétikus helyiséggé ,biztosítva számítógépet , nagyteljesítményű nyomtatót és internet hozzáférést is.

� Kis könyvtárunk : állományát folyamatosan bővítettük pályázati és saját forrásból. További pedagógiai , természetrajzi ismeretek bővítését szolgáló szakirányú könyvek, valamint gyermekkönyvek beszerzése mindig szerepel költségvetésünkben .

� A környezetalakító munkához a gyermekméretű eszközök (kisgereblye, kiskapa stb.) rendelkezésre állnak , folyamatosan cseréljük. . A szelektív szemétgyűjtéshez a megfelelő tárolók biztosítva vannak. (papírt papírdobozba, műanyagok műanyagdobozba stb.). Komposztáló felállítása megtörtént .

� Tornaterem ill. tornaszoba : felszerelése a pályázat után nagy mértékben bővült . A szenzoros integrált terápiához a külön, speciális eszközök biztosítottak óvodáinkban . Balatonakarattyán külön tornaterem épült teljes felszereléssel.

� Óvodánk környezetének, udvarának folyamatos alakítása mindig is feladatunk , (szülőket bevonva) olyanná formálni, ahol gyerekeinknek bemutathatjuk a természet szépségét, sokszínűségét, s a természet szeretetére, megóvására nevelhetjük őket. Udvarunk sokféle lehetőséget kínáljon a felfedezésre, megfigyelésre, gyűjtögetésre, játékra. Kerti-tavunkat sajnos még a mai napig sem fejezték be, pedig jó lehetőség kínálkozna a gyerekek számára , a környezeti nevelés egyik színtereként a víz mellett élés szabályainak gyakorlására , megfigyeltetésre ( a vízi életközösség és számos rovar élete). Tágas udvaraink eddig is ideális helyet biztosítottak mindenféle szempontból a sokféle játék tevékenységnek Az udvaron biztosítva van minden csoport számára külön udvarrész , babaház , homokozó .

� Montessori eszközök : olyan eszközök beszerzése szükséges , amit nem lehet megcsinálni , illetve megcsináltatni .

124

Óvodánk többcsatornás finanszírozású . Költségvetésünk mellett,

állandóan keresve az egyéb forráslehetőségeket, pályázatokkal egészítjük ki a meglévő elég szűk keretet. A szülők az Ovibál bevételével és egyéb adományokkal (gyümölcs,társadalmi munka) járulnak hozzá eszközállományunk gazdagításához.

� Óvodánk tárgyi feltételei, eszközállományunk: megfelel programunk

megvalósításához mért eszközigénynek . A tevékenységekhez szükséges alapvető eszközökkel rendelkezünk, ezeket folyamatosan pótoljuk .

� Balatonvilágosi Tagóvoda

Az óvoda felszerelése, eszközellátottsága jónak mondható, ami persze nem jelenti azt, hogy minőségileg ne kelljen fejleszteni. Megvalósult és magvalósulásra váró fejlesztési elképzelések

– óvoda épülete:

� nyílászárók folyamatos cseréje, redőnnyel való ellátása � bejárati ajtó � szabad falfelületek festése-dekorálása

– csoportszobák � bútorzat, szekrények cseréje

� új függönyök � padló burkolat cseréje � új fektetők

� székek ellátása párnával � festés

– öltöző � szekrényekre függöny felszerelése

� szekrények festése � új linóleum

– mosdók � átépítése korszerűen

� csaptelepek cseréje � WC öblítés rendszerének átalakítása

� Zuhanyzó � Paraván függönnyel

– udvar � parkosítás-virágtartók

� árnyékolás megoldása homokozó fölé � szélfogó kerítés-sövény � udvari kerítés lefestése

� közlekedési park+biciklik,rollerek � kerti padok � szeméttároló

125

2.2.A PROGRAM ÉS A „ZÖLD ÓVODA” ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSIGÉNYE

2.2.1.BALATONKENESÉN ÉS BALATONAKARATTYÁN

Játékok,játékeszközök,különféle játékformák eszközei

A három korosztálynak megfelelően, Szerepjáték eszközei hangsúlyt kapnak

Mozgáskultúrát , mozgásfejlődést segítő , Mozgásigényt kielégítő eszközök

Az Ayres terápiához rendelkezünk az alapvető eszközökkel. A KDOP és a TÁMOP –os pályázat keretén belül rengeteg eszközt kaptunk. ( Ügyességi, egyensúlyfejlesztő )

Ének-zene,énekes játékok eszközei

Hangszerkészlet minden csoportban a gyerekek rendelkezésére áll , néptánc ruha Új (KDOP és a TÁMOP) eszközök –hangszerkészletek,ritmushangszerek

Értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok , eszközök

Megfelelő logikai fejlesztőjátékok,konstrukciós játékok (lego stb) Új (KDOP és a TÁMOP) eszközök különböző logikai játékok, mérlegek,súlyok stb

Az anyanyelv fejlesztésének , a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

Mese-rajz,speciális könyvek,mesekönyvek,csoportonként diavetítő,szerepjátékok eszközei,társasjátékok Új (KDOP és a TÁMOP) eszközök : óriás bábkészlet

Kézműves sarok *ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok,eszközök *szövés,agyagozás eszközei

Elegendő rajzlap, karton,színes,zsírkréta,tempera, vízfesték,ragasztó,olló,termések,barkácsolásra alkalmas anyagok ,szövőkeretek,fonalak , agyag,kötény vagy ing. Új (KDOP és a TÁMOP) eszközök : Rajzlaptartó állvány, mintanyomó hengerek….

Természeti,emberi , tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök , anyagok

Földgömb,évszakfa,csoportnaptár,természetismereti könyvek és természetsarok,akvárium Új (KDOP és a TÁMOP eszközök: - bogármegfigyelő, állathang felismerő, nagyítók,óriás földgömb, világtérkép, évszaktablók…….. Az udvaron található: bogárlak ,gyíkpalota, darázsgarázs ….

Munkajellegű tevékenységek eszközei

Kötény,gyermekméretű takarítóeszközök,kerti szerszámok, szelektív szemétgyűjtéshez megfelelő tároló, komposztáló Az udvaron virágos- és veteményes kert,madáretető és itató, madárodúk, terrárium, florárium

Montessori eszközök

Folyamatos beszerzés és készítés házilag

Udvar játékeszközei

Csoportonként babaház , homokozó , kerti pad,asztal, saját virágosláda vagy kiskert, hinták , favár, játszódomb Óvodai közlekedési park- közlekedési eszközök –biciklik,rollerek

Kippkopp jelképek

A csoportokban Kippkopp báb, Kippkoppos mesekönyvek , Kippkopp póló és zászló

Kompetencia alapú óvodai program eszközei

A zöld betűkkel jelzett eszközökön túl : homok-víz asztal , A négy elemhez kapcsolódó kapcsos könyv , füzetek, fényképezőgép, kamera

126

2.2.2.A PROGRAM ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSIGÉNYE a Balatonvilágosi tagóvodában

Játékok,játékeszközök,különféle játékformák eszközei

A három korosztálynak megfelelően, Szerepjáték eszközei hangsúlyt kapnak

Mozgáskultúrát , mozgásfejlődést segítő , Mozgásigényt kielégítő eszközök

Greiswald elemek, padok . karikák, zsámoly, trambulin,tornaszivacsok

Ének-zene,énekes játékok eszközei

Hangszerkészlet

Értelmi ,logikai képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok , eszközök

Megfelelő logikai fejlesztőjátékok,konstrukciós játékok (lego stb) Minimat logikai játékok,Színes rúd készlet

Az anyanyelv fejlesztésének , a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

Mese-rajz , speciális könyvek,mesekönyvek,csoportonként diavetítő,szerepjátékok eszközei,társasjátékok

Kézműves sarok *ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök *szövés eszközei

Elegendő rajzlap, karton,színes,zsírkréta,tempera, vízfesték,ragasztó,olló,termések,barkácsolásra alkalmas anyagok ,szövőkeretek,fonalak ,kötény vagy ing.

Természeti,emberi , tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök , anyagok

Természetismereti könyvek Feladat : Természetsarok,földgömb,évszakfa,csoportnaptár,beszerzésre , kialakítása - részben teljesült Feladat : bogárlak,gyíkpalota

Munkajellegű tevékenységek eszközei

Kötény,gyermekméretű takarítóeszközök,kerti szerszámok, a szelektív szemétgyűjtéshez megfelelő tároló –teljesült Feladat : komposztáló ,virágos- és veteményeskert Terrárium,madáretető és itató

Kompetencia alapú óvodai program

Kapcsoskönyv , füzetek ,saját készítésű eszközök Fényképezőgép

Udvar játékeszközei

Csoportonként babaház , homokozó , saját virágosláda vagy kiskert, hinták , dzsungelfavár, Közlekedési park , közlekedési eszközök, biciklik,rollerek

Kippkopp jelképek

Feladat: *A csoportokban Kippkopp báb és zászló Teljesült *Kippkoppos mesekönyvek , Kippkopp póló

127

2.3. ÓVODA - PÁLYÁZATOK EREDMÉNYE 2.3.1.Önkormányzati pályázat: KDOP-5.1.1./2F „ Közoltatás Infrastrukturális Fejlesztése” c. és a TÁMOP 3.1.4.-08/2-2009-0083

Megtörtént óvodáink felújítása ,bővítése, akadálymentesítése – létre jött egy egészséges , modern, harmonikus nevelési környezet az itt nevelkedő gyermekeink számára , előmozdítva a hátrányos helyzetű , SNI –s gyermekek esélyegyenlőségének megvalósulását. A projekt megvalósulása során előtérbe kerültek a környezetbarát , energia takarékos megoldások , ezzel is eleget téve a Zöld Óvoda kritériumrendszerében megfogalmazott több feltételnek, ami segít bennünket az óvodánkra kiemelten jellemző környezeti nevelés elmélyítéséhez , a környezettudatos magatartás kialakításához. Ennek megfelelve Kippkopp Helyi Óvodai Programunkat is áthatja a környezettudatos szemlélet , ami a jövő nemzedékének nevelésében nagyon fontos szerepet kap hiszen az ENSZ „ A fenntarthatóságra oktatás” évtizedének javasolta a 2005-2015 közötti időszakot.

o Erre felkészülve értelmeztük újra programunkban a környezeti nevelés céljait és feladatait és ahol szükséges volt kibővítettük a fenntarthatóság pedagógiájának óvodára lebontott (megvalósítható) nevelési feladataival .

o Bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai programcsomag az Aprófalva csoportba Hódos Zoltánné és az akarattyai Tipptopp csoportba Pillókné Molnár Éva lelkes közreműködésével. A bevezetés és alkalmazás nagyon eredményesnek és sikeresnek bizonyult. Az egész projekt megvalósításban nagy segítségemre volt Szakmai vezetőként Vargáné Dobó Katalin .

o Kippkopp Óvodai Programunk mellett számos különálló kiadványokat (dokumentumot) készítettünk , amik programunk kiegészítő,önálló mellékleteiként használunk , illetve „Jó gyakorlatként „ árulunk más óvodáknak.

Dokumentum címe Témája Készítője

„Zöld Óvoda , út a „Zöld Óvoda „ felé 1. SZ.„ JÓ GYAKORLAT” www.kosar.educatio.hu

Mit tettünk és tehetünk tehát a „Zölddé” válás útjára lépve ? Összehasonlító elemzés

Thury Attiláné

Egészség –témahét Egészséges életmódra nevelés óvodánkban –komplex értelmezése

Hódos Zoltánné

A víz világnapja –témahét

A vízzel kapcsolatos tevékenységek, kísérletek,programok tárháza

Pillókné Molnár Éva

Átfogó

intézményfejlesztési innováció

Helyi ( lakóhely megismerési ) táborok szervezése , programjai ,feladatai. Saját Erdei Óvoda programjának kidolgozása ( Pulai Istvánné ötlete alapján ) és a Zöld Óvoda kritériumrendszerének való megfelelés teendői , szemléletünk formálása a fenntarthatóság jegyében .

Thury Attiláné

128

Dokumentum címe Témája Készítői

„2.SZ.JÓ GYAKORLAT” „Utazás a Balaton körül” a drámajáték eszközével www.kosar.educatio.hu Még feldolgozás alatt

A Balaton természeti ,társadalmi és épített környezetének , balatoni versek,dalok megismertetése a gyermeki tevékenykedtetése közben. (növény- és állatvilág ,vízi közlekedés , kiemelt települések ,hol helyezkednek el óvodáink ?stb) Összefoglalásként az élmények, ismeretek drámajátékos feldolgozása.

Kerti Teréz és Andrejkáné D. Szilvia

2.3.2. Egyéb pályázatok Pályázat kiírói Téma Eredmény Készítője Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Zöld Óvoda cím Úgy gondoltuk , hogy eddigi munkánk, kialakított óvodai környezetünk, Kippkopp Helyi Óvodai Programunk, hagyományaink alapján már régóta „Zöld Óvoda”-ként működünk,

Mindkét óvodánk elnyerte ezt a címet

Thuty Attiláné

„Veszprém Megye Közoktatásáért „ Közalapítvány

Óvodai közlekedési parkunk kialakításához közlekedési eszközök –kerékpár, roller – beszerzése

100/ Ft + önrész

Thury Attiláné

2.3.3. Feladataink a jövőben : Szemléletet formálni – ”az ember része a természetnek, nem ura. ” - alapján dolgozni , hirdetni és terjeszteni : Tehát óriási kihívás áll előttünk , mert a magunk módján és lehetőségein belül kötelességünknek érezzük és ezért segítenünk kell a szükséges átalakulást , a szemléletformálást , el kell indulnunk és tovább kell mennünk az úton , amely végül a fenntartható fejlődés útjára terel bennünket. Ennek szellemében programunkban a fenntarthatóságra nevelést előtérbe helyezve,tudatosabban fogalmaztuk meg feladatainkat , mint pl. a Zöld Óvoda kritériumrendszerének való megfelelés , a címhez méltó tevékenységek tervezése, a cím megtartása, Azon kell munkálkodnunk , hogy méltók legyünk ehhez a ranghoz , hogy újabb tartalmakkal megtöltve újra elnyerjük kiterjesztve a balatonvilágosi tagóvodánkra is.

„Ha összejövünk,az a kezdet,ha együtt maradunk,

Az már haladás,ha együtt dolgozunk,az a siker.” Henry Ford

129

2.4. Az óvodai élet megszervezése-NAPIRENDEK A NAPIRENDEK kialakításában figyelembe vettük a helyi sajátosságokat , igényeket

2.4.1.BALATONKENESE NAPIREND

IDŐ TEVÉKENYSÉGI LEHETŐSÉGEK 5 30 - 8 30 J *játék, egyéb szabadon választott tevékenység

*„személyes percek”,csoportközi szervezés Á foglalkozásai 8 30 - 12 00 T *mindennapos testnevelés- edzés *szabad játék, szabadon választott tevékenység É *játékos tanulás-integrált feldolgozás, egyéni fejlesztés 9 00 T K *testápolási teendők - tízórai *kezdeményezés - vers, mese, dramatikus játék A ÉS - rajz, mintázás, kézműves tevékenység - ének-zenei N *szabad ,mozgásos játékok az udvaron, séta U J *Töprengő

12 00 L Á *testápolási teendők- ebéd 13 00 Á T *pihenés, alvás, mesével, altatódallal

S É *uzsonna 14 30 K *szabad játék, udvaron, csoportszobában 15 00 – tól *egyéni képességfejlesztés lehetősége

2.4.2. BALATONAKARATTYA NAPIREND

IDŐ TEVÉKENYSÉGI LEHETŐSÉGEK

715-800 Folyamatos érkezés az oviba

715-950 Szabad játék, közben tízóraira készülés és étkezés Szabad játék –hagyományos játékszerekkel, Montessori eszközökkel , Hetirend szerinti foglakozások

950-1010 Rendrakás-----Mindennapos együttmozgás 1010-1030 Csendjáték 1030-1045 Töprengő ( napi aktualitás ) 1045-1200 Szabadban való tevékenykedés 1200-1300 testápolási teendők- ebéd 1300-1430 Csendes pihenő 1430-1500 Uzsonna 1500-1615 Szabad játék

A napirend kötött pontjai : a mindennapos testnevelés, az étkezések, a pihenés megkezdésének ideje.

130

2.4.3.BALATONVILÁGOS NAPIREND

IDŐ TEVÉKENYSÉGI LEHETŐSÉGEK 630- 730 A gyerekek fogadása a Ficánka csoportban Szabad játék 800- 900 Folyamatos reggelizés 930 - 1030 Szervezett napi tevékenységek

(rajzolás, mintázás, kézi munka, a környezet megismerésére nevelés, mozgás,mese-vers,, ének-zene énekes játék)

1000-1015 Tízórai

1015- 1145 Séta, játék az udvaron 1145– 1230 Készülődés az ebédhez, tisztálkodás - Ebéd

1230– 1245 Tisztálkodás, fogmosás 1245 – 1430 Csendes pihenő 1430 – 1500 Folyamatos ébredés - Uzsonna

1510 - 1530 1510 – 1630

A buszos gyerekek felkészítése a hazamenetelre Szabad játék tevékenység az óvoda zárásáig

2.4.4. EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE NAPIRENDJE

IDŐ TEVÉKENYSÉGI LEHETŐSÉGEK

630- 830 Folyamatos érkezés , szükség szerint wc. használata, pelenkázás kézmosás-Szabadjáték, kezdeményezés

800- 900 Folyamatos reggelizés 800 – 1030

(2-3 éveseknek ) Szabadjáték , kezdeményezés , Tízórai- gyümölcs vagy ivólé – gondozási teendők Óvodásoknak szabadjáték , szervezett tevékenységek

1030- 1130 Játék az udvaron időjárástól függően 1130– 1200 Készülődés az ebédhez, tisztálkodás (előbb a bölcsődések ) - Ebédeltetés

1245 – 15 00 alvás, pihenés , folyamatos felkelés 1500 – 1520 ébredési sorrendben wc. használata, pelenkázás , kézmosás - Uzsonna - Szabadjáték 1520 – 1630 szabadjáték a szobában ill. az udvaron - folyamatos hazaadás

A játék és egyéb tevékenységek a napirendben a párhuzamosan végezhetők (étkezés, játék, tanulás, gondozási folyamatok) egyszerre zajlanak, kinek-kinek szükségletei szerint, egyéni, és/vagy kiscsoportokban, egyénre tervezett és/vagy kb. azonos képességű csoportokra tervezett időkeretek között .

Hetirend : tartalmazza a hetente ismétlődő tevékenységeket , fejlesztő és egyéb programokat . Az aktuális évre az éves munkatervben és a csoportnaplóban tervezzük meg . A csoportok hetirendje eltérést mutathat . A hetirendben mindenkinek adott a csoportközi testnevelés és ének-zene , a néptánc , Fit-Ball , a „bibliai percek”.

131

IV.A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS –NEVELÉS SZAKMAI

PROGRAMJA

1. A BÖLCSŐDE DEFINÍCIÓJA ÉS FUNKCIÓI-KAPCSOLATA 1.1.A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része.

Óvodánkban működő bölcsőde a családban nevelkedő 15 - 48 hónapos gyermekek napközbeni ellátását,szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte a bölcsődei gondozási–nevelési év végéig maradhat a bölcsődében . Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének betöltését követő aug.31.-ig gondozható a bölcsődében./1997.XXXI.tv.42.§(1)/

Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek,akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását.

A bölcsőde végezheti a sérült gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú gondozását is a gyermek 6.éves koráig.

A bölcsőde látogatása és a családlátogatás alkalmával , a szülővel való közös beszoktatás, a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát,a gondozónő pedig a szülő segítségével megismeri a gyermek egyéni szokásait.

Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együttnevelés megvalósulását.

1.2.A bölcsőde kapcsolatai

*A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt,azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

*Tevékenységét a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembevételével végzi.

*A bölcsőde egymás kompetenciahatárainak kölcsönös tiszteletben tartásával-együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek (gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, óvoda, a korai fejlesztés szakemberei, gyermekvédelmi szakellátás, gyámhatóság).

2. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS ALAPPROGRAMJA � az általános emberi, etikai alapelvek, � az ENSZ „Egyezmény a gyermek jogairól”c. dokumentumban rögzítettek, � a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei,

132

� a bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozódott értékek, � a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata, � a 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerése,

� figyelembevételével határozza meg a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgáltatásokra is,a sajátosságaiknak megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése bölcsőde godozó-nevelő munkájának minimum követelménye.

2.1. A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei

����A gondozás és nevelés egységének elve

A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb,a gondozás szűkebb fogalom:a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.

����Az egyéni bánásmód elve

A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori-és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve, segíti a gyermek fejlődését.

����Az állandóság elve

A gyermek személyi-és tárgyi környezetének állandósága (gondozónő-, csoport-és hely állandóság) növeli az érzelmi biztonságot.

����Az aktivitás, az önállóság segítésének elve

A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.

����A pozitívumokra támaszkodás elve

A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.

���� A rendszeresség elve

Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez , a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét.

����Az egységes nevelő hatások elve

A gyermekkel foglalkozó felnőttek-a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával-a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.

133

����A fokozatosság elve

A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását a változások elfogadását, az új megismerését,a szokások kialakulását.

2.2.A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai

A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a gyermek testi-és pszichés szükségleteinek kielégítése,a fejlődés elősegítése.

����Az egészséges testi fejlődés elősegítése

����Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése

����A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

2.3. A bölcsődei élet megszervezésének elvei-NAPIREND

2.3.1. Kapcsolattartás a szülőkkel

A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről.

A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó.

����A kapcsolattartás formái:

� személyes beszélgetések találkozáskor az érkezésnél és távozásnál � Szülői értekezletek � hirdetőtábla � üzenőfüzet � írásos tájékoztatás,napló � nyílt napok � időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés � szervezett programok

����Családlátogatás

Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel,a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése,amelyre a beszoktatás előtt kerüljön sor.

����Beszoktatás : fokozatosan , szülővel együtt

A családdal való együttműködést helyezi előtérbe.

A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei:

� a bölcsődevezető és a gondozónő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit

� a szülő részéről a módszer elfogadása

134

� a beszoktatás időtartama legalább 2 hét legyen � a beszoktatás első hetében a szülővel együtt,a második hetében a szülő állandó

jelenléte nélkül � a be szoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a

gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő, azokat megfigyelhesse

� a gyermek együttműködésétől függően a gondozónő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében

� a 3.-4. Naptól a gondozónő veszi át fokozatosan az anyától a gondozási műveleteket � az alvás jelenti a legnagyobb nehézséget a beszoktatás ideje alatt, ezért az anya még a

2. hét végéig is tartózkodjon a bölcsődében az elaltatás és az ébredés időpontjában � Célszerű beszoktatási tervet készíteni. A beszoktatás során a gondozónőnek az egész

családot kell segítenie és az otthoni szokásokat tiszteletben, kell tartania a szakmai elvek, szabta kereteken belül .

2.3.2.NAPIREND

A jól szervezett ,folyamatos és rugalmas napirend a gyerekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését,a nyugodt,folyamatos gondozás feltételeit kívánja biztosítani . A folyamatos gondozás a jó közérzetet biztosítja. A gondozónők munkarendje a gyerekek napirendjének alapján készül el.

BÖLCSŐDE NAPIRENDJE

IDŐ TEVÉKENYSÉGI LEHETŐSÉGEK

600- 800 folyamatos érkezés , szükség szerint wc. használata, pelenkázás kézmosás-Szabadjáték

800- 820 Folyamatos reggelizés

820 – 1000 Szabadjáték - levegőzés, szükség szerint wc. használata , pelenkázás kézmosás

1000-1015 Tízórai

1015- 1130 játék az udvaron

1130– 1200 Készülődés az ebédhez, tisztálkodás - Ebédeltetés

1200– 15 00 alvás, pihenés

1500 – 1520 ébredési sorrendben wc. használata, pelenkázás , kézmosás - Uzsonna - Szabadjáték

1520 – 1630 szabadjáték a szobában ill. az udvaron - folyamatos hazaadás

135

2.4.A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei

A gondozás és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése.

2.4.1. Gondozás

Bensőséges , szeretetteljes , interakciós helyzet gondozónő és gyermek között,melynek elsődleges célja a gyerek testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése.

� Elősegíti a harmonikus , összerendezett mozgás a gyermek testi képességeinek fejlődését .

� Biztosítja a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, jó közérzetének kialakulását .

� A gondozás folyamatában elkezdjük kialakítani az egészséges életmód , a helyes életritmus, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait., amire később az óvodai nevelés is építhet . ( vö.KIPPKOPP HOP ).

� 2.4.2. Játék

A gyermekkor legfontosabb tevékenysége,amely segíti a világ megismerésében és befogadásában. Elősegíti a testi, az értelmi ,az érzelmi és a szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet,a kreativitást.a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban,annak tartalmát ötleteivel , javaslataival színesíti. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődéséhez.

3. SÉRÜLT GYERMEK GONDOZÁSA, FEJLESZTÉSE Megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén bölcsődei felvételt nyerhetnek mindazon 2-6 éves korú gyerekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben, oly mértékben visszamaradottak, hogy emiatt több figyelmet, speciális bánásmódot igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem társaik testi épségét. Ha sérült gyermek felvételét vállalja a bölcsőde, az alábbi feltételeket teljesíteni kell, csak ilyen esetben igényelhető az állami költségvetésből a ” különleges gondozás keretében nyújtott ellátás”emelt normatív támogatása. 3.1.Felvétel rendje:

� Szükséges a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban: szakértői bizottság) javaslata . Amennyiben a szülő nem rendelkezik a szakértői bizottság javaslatával a bölcsődének a szülővel történő megbeszélés után kezdeményeznie kell a vizsgálatot.

� A szülőkkel történő beszélgetés alkalmával a bölcsődében orvosi és gyógypedagógiai anamnézis felvétel készül.

136

� A gyermek állapotának felmérését – megfigyelés és az anamnézis alapján –

dokumentálni kell.

3.2. A sérült gyermekek elhelyezési módja bölcsődénkben!!!!!!

Teljes integráció: egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sérült gyermek helyezhető el. A sérült gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg így a csoportlétszám maximum 8 – 10 fő.

3.3. Személyi feltételek

Teljes integrációban

� Gondozónő felkészítő továbbképzésen vesz részt , szakképzett csecsemő-és kisgyermek gondozónő, illetve szakgondozónő,a csoportlétszámnak megfelelő számban.

� Gyógypedagógus: olygophren vagy a sérülésnek megfelelő szakos, konzulensként-hetenként a szükséges óraszámban-végzi a korai fejlesztés gyakorlati feladatait

� Gyermekgyógyász vagy orvos, háziorvosi szakvizsgával.

3.4. Az integráció tárgyi feltételei

A szükséges eszközöket az ép bölcsődei csoport mozgás-és fejlettségi szintje határozza meg. a sérült gyerekek számára ezen felül a sérülésének megfelelő fejlesztő eszközöket, játékokat kell biztosítani. Ezeket a játékokat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne okozzanak konfliktushelyzeteket, és az egészséges gyerekek is játszhassanak velük.

3.5. Gondozás- nevelés-fejlesztés az integrációban

A sérült gyerekek bölcsődei gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsék a gyerekek optimális személyiségfejlődését, biztosítsák a szülőkkel való együttműködést. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekük fejlődését a bölcsődében és írásos fejlesztő programot kérhessenek otthonra.A gondozónő a sérült gyerekeket önálló személyiségként fogadja el.

A gondozónő több elemből álló munkát végez:

☺.Gondoz

Napirendbe illesztve végzi az egyéni és csoportos foglalkozásokat a gyógypedagógus irányítása alapján.

☺.Egyéni foglalkozás

1.A gyógypedagógus felméri és írásban rögzíti a gyerekek fejlettségi szintjét

2.Részletes írásbeli tervet készít a fejlődés területeit figyelembe véve.

3.Egyezteti a gondozónővel a tervet

4.bemutatja a gyakorlatban

137

5.Utazó gyógypedagógus esetén ezután a gondozónő a napi gyakorlatban a megbeszéltek szerint végzi a fejlesztést

6.A gyógypedagógus 2-3 havonta felméri a gyerekek állapotát, és ehhez igazítja a programot.

☺Csoportos foglalkozás

Teljes integrációban az egyéni foglalkozás,a gondozásba épített fejlesztés és az ép társakkal való együttlét biztosítja a sérült gyerekek harmonikus fejlődését..Nem főállású gyógypedagógus /konduktor esetén írásban összeállított segédlet alapján a gondozónő végzi a programot.

3.6.Dokumentáció

☺A gondozónő által vezetett dokumentáció:

Bölcsődei egészségügyi törzslap gondozónői bejegyzése

Háromhavonta összefoglaló a gyermek fejlődéséről

Üzenőfüzet szülőknek a napi jelentősebb eseményekről

Gondozónői jellemzés a szakértői bizottság,illetve egyéb szakvizsgálatokhoz

☺A gyógypedagógus által vezetett dokumentáció:

Egyéni fejlesztési terv

Csoportos foglalkozás terve

Gyógypedagógiai felmérés évente 2x

Szakvélemény készítése szakértői és szakvizsgálatokhoz

4. ALAPELLÁTÁSON TÚLI,A CSALÁDI NEVELÉST TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK

A családtámogató szolgáltatások a bölcsődei alapellátás prioritása mellett szervezhetőek a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek kialakításánál a kisgyerek gondozás-nevelés elveit és gyakorlatát kell követni az egyes szolgáltatási formák eltérő jellegét figyelembe véve. A szolgáltatásokat a gyerekek orvosi igazolás nélkül vehetik igénybe a szülő nyilatkozatot ír alá,hogy gyermeke egészséges ,és bemutatja a kötelező védőoltásokról szóló igazolást ,illetve a Gyermekegészségügyi kiskönyvet. Valamennyi szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni,melyet a bölcsőde saját hatáskörben,a fenntartóval egyeztetve állapít meg.

4.1.Időszakos bölcsődei elhelyezés

A szülő elfoglaltsága idejére néhány órára kérheti gyermeke felügyeletét. Az időszakosan gondozott kisgyerek felvehető egy , erre a célra létrehozott csoportba, vagy a normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire.

138

Az időszakos bölcsődei elhelyezés igénybevétele esetén is fokozatosan

történjen a szülővel együtt a beszoktatás. A gyerek személyi adatain kívül rögzíti a szolgáltatás igénybevételének a napját,időtartamát és azt , hogy kinek adható ki a gyermek , kit és hol kell értesíteni sürgős esetben az igénybevett étkezések díját és a szolgáltatás költségeit a helyi pénzügyi szabályoknak megfelelően számolják el.

5. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS TÁRGYI FELTÉTELEI OTÉK előírásait figyelembe kell venni és kötelezően alkalmazni,valamint az MSZ-04 205/2-87 építésügyi ágazati szabványt kell irányadónak tekinteni. Bölcsőde helyiségeit a funkciónak megfelelően alakítottuk ki .

5.1.A bölcsőde helyiségei és udvara

5.1.1.A gyermekek által használt helyiségek ☺Gyermeköltöző: külön helyiségben , a mosdó mellet helyezkedik el . Felszerelése megfelel a 2-3 éves korú gyerekek öltöztetési igényeinek. Minden gyerek részére biztosított a ruha és cipő tároló , pad .

☺Mosdó : a gyerek gondozását és önállósodását segítő berendezési tárgyak és eszközök a gyerek méretéhez és fejlettségéhez adottak

☺Gyerekszoba : az előírt alapterület 4 m2/fő.

� Természetes megvilágítású � Redőny biztosítja a megfelelő árnyékolást � A bútorozást balesetmentesen,a gyerekek fejlettségét követően alakítottuk ki � Parketta , amit rendszeresen fertőtlenítenek � A világítást közvetett formában káprázás mentesen kell kialakítani fényerő min:300 lux � A szobák falai világosak és meleg színűek legyenek � A bútorzat fénytelen felületű l,nyugtató zöld színű ☺Játékkészlet

Egészségügyi szempontok:

� Könnyen tisztítható és fertőtleníthető, korosztálynak megfelelő � Balesetet ne okozzon � Ne legyen olyan kis méretű,hogy orba,fülbe,garatba kerülhessen Pedagógiai szempontok

� Minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek, figyelembe véve a kivitelezés ,az elhelyezés szempontjait. Lényeges a pihenősarok kialakítása.

5.1.2.Játszókert � Elkerített , füvesített ,homokozóval,favonattal,kis paddal és asztallal,babaházzal

ellátva � Külön játéktároló tartjuk a mobil udvari játékokat

139

6. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS - NEVELÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI

A dolgozói létszám szükségletet meghatározza azt , hogy:

� Egy bölcsődei csoport gyermeklétszáma 10-14 fő. A szakmai szempontokat figyelembe véve a bölcsődei csoportok maximális megengedhető feltöltöttsége 120 % lehet.

A bölcsődei csoport személyi feltételei:

� 1 fő szakmai vezető gondozónő � 1 fő gondozónő és óvodapedagógus � 1 fő dajka

6. A BÖLCSŐDE EGÉSZSÉG -, BALESET- ÉS MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI

7.1. Egészségmegőrzés, mint bölcsődei feladat

7.1.1. Közvetlen prevenció

� Vitamin és ásványi anyag profilaxis � Gyermekfogászati prevenció � Levegőzés 7.1.2. Gyógyszeradás, elsősegély

� Lázas,hurutos,antibiotikummal kezelt,beteg gyerek nem jöhet bölcsődébe � Egyes nem fertőző/allergia,anyagcsere,vese-húgyúti,epilepszia,stb./ betegségben

szenvedő gyereknek ha szükséges a háziorvosa által előírt gyógyszerét beadhatják a bölcsődében.

� Sürgős esetben csak láz-és fájdalomcsillapítót kap a gyerek � A szülőknek írásban kell nyilatkozniuk a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi

kérdésben /milyen gyógyszert kaphat a gyerek,milyen gyógyszerre érzékeny stb./ � A gondozónőnek ugyancsak írásban kell jeleznie azt,hogy milyen gyógyszert kapott a

gyerek /üzenőfüzet/ � Minden bölcsődében kell lennie mentődoboznak . A szabvány mentődobozt-MSZ 13 553-

hozzáférhető helyen kell tárolni � A gyermekorvos állítja össze a bölcsőde gyógyszerkészletét,melyben kell hogy

szerepeljenek:-lázcsillapítók/kúp,tabletta,szirup,injekció/ -görcsoldók/kúp és tabletta/

-allergia elleni szerek /tabletta,szirup,injekció,kenőcs/

-életmentő gyógyszerek

140

7.1.3. Élelmezés

����A kisgyermektáplálás A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő és kisgyerek-táplálási elveket kell

figyelembe venni,úgy hogy a táplálék:

1. mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű, 2. a higiéniás követelményeknek megfelelő 3. a megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen

A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak figyelembevételével a

gondozónő az élelmezésvezetővel és a bölcsőde orvosával közösen állítja össze, legalább két hétre előre az étlapot , a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembevételével.

A krónikus betegség vagy táplálékallergia miatt diétára szorulók ellátását a bölcsőde csak akkor vállalhatja, ha az étrendre vonatkozó előírásokat be tudja tartani.

����Az étkezés közegészségügyi szabályai

A bölcsődei étkeztetésre a 9/1985.(X.23.) EüM.-BkM.számú „Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról” szóló együttes rendelet vonatkozik.

7.2. Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok

Az egészségvédelmi követelmények betartását a bölcsőde vezetője és orvosa rendszeresen ellenőrizze.

7.2.1.A bölcsődés gyerekek egészségvédelme:

A betegség gyanúját a gondozónő jelzi az orvosnak. Annak hiányában a szülőket értesíti és gondoskodik a mielőbbi elvitelről.

A bölcsődében sürgősségi ellátás történik. A betegség kezelése a család orvosának a feladata.

Betegség után a szülő köteles orvosi igazolást hozni, melyet a gondozónő a bölcsődei gyermekegészségügyi törzslapon dokumentál, a bölcsőde orvosa számára megőriz.

A járványügyi előírásokat, az ÁNTSZ előírásokat, az orvos és a bölcsődei egészségvédelmi szabályokat maximálisan be kell tartani.

7.2.2.A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai:

A dolgozók kötelessége a munkába lépés előtt a munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A dolgozónak rendelkeznie kell érvényes ernyőszűrési lelettel. A dolgozó köteles bejelenteni, ha ő vagy a közös háztartásban lévő személynél betegség gyanúja jelentkezik /pl:hasmenés/.

141

7.2.3. Takarítás

Hetente egyszer és járvány idején soron kívül fertőtleníteni kell. A fertőtlenített játékokat meleg folyóvízzel többször ,alaposan le kell öblíteni.

A bölcsőde helyiségeit 2-3 évenként festeni és 6 évenként mázoltatni kell.

Minden gyerek tisztázása után fertőtleníteni kell a pelenkázót. Az egyszer-használatos pelenka zárt fóliazsákban a települési hulladékkal együtt kezelendő.

7.3. Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok

A balesetvédelemmel, munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos szabályokra a Kippkopp Óvoda szabályozásai a mérvadóak .Ezenkívül a gondozónők elsősegélynyújtási ismereteit rendszeresen fel kell eleveníteni

8.A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ A dokumentációk kezelését a intézményi iratkezelési szabályzat tartalmazza

• A gyermek felvételével kapcsolatos dokumentációk Felvételi szabályzat

Felvételi könyv

• Adatszolgáltatással kapcsolatos dokumentációk Bölcsődei napi jelenléti kimutatás

Bölcsődei jelentések –havi-évi

• A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentációk Gyermekegészségügyi törzslap

Fejlődési napló

Csoportnapló

Üzenő füzet

• Élelmezéssel kapcsolatos dokumentációk Heti étlapterv

Étkezők nyilvántartása, étkezési térítési díj elszámolása

(a többi az óvodaival megegyező )

• Ellenőrzési napló • Házirend

142

V. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A HOP ELJÁRÁS RENDJE

HOP

KÉSZÍTI

Nevelőtestület és az óvodavezető

VÉLEMÉNYEZI

Szülői Szervezet

Óvodai Szakértő

ELFOGADJA

Nevelőtestület

JÓVÁHAGYJA

Fenntartó

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Helyi nevelési programot készítette:

Nevelőtestület és Thury Attiláné óvodavezető

A nevelőtestület elfogadásának dátuma :

A Fenntartó jóváhagyásának dátuma, Határozat száma : A HOP hatálybalépésének időpontja:

2010.szeptember 01.

A HOP érvényességi ideje

2015.szeptember 01.

TÁJÉKOZTATÁSUL MEGKAPTÁK Kik Mikor

Balatonkenese Önkormányzat Csoportok Nevelői szobába kihelyezve a szülők számára

143

FELHASZNÁLT IRODALOM

���� Nagy Jenőné : Óvodai programkészítés, de hogyan ?

Országos Közoktatási Intézet, Budapest ���� Óvodai nevelés országos alapprogramja.

Magyar Közlöny ,1996 137/1996. ( VIII.28. ) Kormányrendelete ���� Pereszlényi Éva: A Helyi Óvodai Nevelési Program szakmai feltételrendszere

Budapest 1997 ���� Pereszlényi Éva - Porkolábné Balogh Katalin :Játék- Mozgás- Kommunikáció

Óvodai Program, Budapest 1996. ���� Kiss Erika –Szirt Miklósné – Montessori –pedagógia az óvodában

Horizont könyvek 2000 Humán szolgáltató Bt. 1992 ���� ÓvodaVezetési Ismeretek Raabe Klett Könyvkiadó Kft.1998 ���� A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve Művelődési és közoktatási minisztérium AduPrint Kiadó és Nyomda Bp.1997

AJÁNLOTT IRODALOM

� Balázsné Szűcs Judit : Az EMBER aki óvodás. Szort Bt. 1997 � Dr. Bucherna Nándorné - Faust Dezsőné - Zadravecz Teréz : Néphagyományőrzés az óvodában. HOGYF EDITO H. 1998 � Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban . OKKER � Antal Judit : Mentálhigiéné az óvodában. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen 1998 � Óvodások környezeti nevelése . Réce- Füzetek 5. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Budapest 1998 � Kristofori Aladárné : Tanulásjáték I. Kecskemét 1995

144

MELLÉKLETEK

1.SZ.MELLÉKLET : Egészség témahét (pókhálóterv) 2.SZ.MELLÉKLET : Testi-lelki –szociális egészség - óvodánkban 3.SZ.MELLÉKLET: Kompetencia óvodai program modellje 4.SZ.MELLÉKLET : Tehetségígéretekre jellemző jegyek 5.SZ.MELLÉKLET : Zöldfal program 6.SZ.MELLÉKLET: Helyi táborok programjai 7.SZ.MELLÉKLET: Jegyzőkönyv KÜLÖNÁLLÓ MELLÉKLET : Néphagyományőrző tevékenységek – Évszakfák

1.SZ.MELLÉKLET

EGÉSZSÉG TÉMAHÉT

Aszalás, gyümölcs- és

zöldség lé készítése

Külső világ

♦ Látogatás a gyermekorvosi rendelőben

♦ Fogorvos látogatása a csoportba (meghívottak a szülők is)

♦ Vásárlás a piacon, illetve a boltban

(zöldségek, gyümölcsök)

Irodalom

♦Mese a vízilóról, aki

félt az oltástól

♦A fogfájós nyuszi

♦Demény Ottó: Doktor bácsi című verse

♦Testrészekkel

kapcsolatos mondókák

Matematika

Zöldségek, gyümölcsök feldolgozása (szín,

forma, íz, illat megbeszélése)

Orvosnál:

∞relációk: -alacsonyabb/magasabb

-könnyebb/nehezebb

∞sorbarendezés

Egészség-hét

● Alakuljon ki a gyermekek igénye az egészséges életvitelre

● Gyakoroljon olyan tevékenységeket, amelyek fontosak az egészséges életvitel

szempontjából ● Pozitív énkép formálása

● Tapasztalatszerzés ● Érzékelés-észlelés

Játék

♦Papírbabák öltöztetése ♦Orvosos

játék→gyógyszertáros játék

♦Egészséges életmóddal

kapcsolatos könyvek, képek nézegetése

♦Mi van a zsákban? (forma felismerése

tapintással)

Zene

♦Mókuska, Mókuska.. című dal

♦ Zöldségekkel, gyümölcsökkel

kapcsolatos dalok, mondókák

Vizuális ♦Lisztgyurmából (természetes színezékek:

kakaó, pirospaprika, ) gyümölcsök, zöldségek készítése a babakonyhába

♦A kivágott babaruhák díszítése tetszés szerint

♦Plakátkészítés az összegyűjtött egészséggel kapcsolatos képekből

(kollektív munka)

Mozgás

♦Testnevelés foglalkozás az új eszközök felhasználásával

♦Fit-ball

♦Néptánc

2.SZ.MELLÉKLET

EGÉSZSÉG= TESTI-LELKI-SZOCIÁLIS EGÉSZÉSÉG EGYSÉGE Az egészségmegőrzés , az egészséges életmód érdekében tett tevékenységek óvodánkban .

MOZGÁSSAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK Tevékenység Cél Megvalósulás /eredmény Fejlesztési

lehetőség Mindennapos testnevelés

*mozgás iránti kedv felkeltése *rendszeresség *mozgásigény kielégítése

*tízórai előtt szokássá vált a csoportokban a játékos reggeli torna

*változatos, ötletes, utánzásos mozgások keresése *zenére való mozgás *lehetőleg a szabadban

Nagytorna

*mozgásigény kielégítése *személyiségfejlesztés (kitartás,állóképesség,szabálytudat,alkalmazkodóképesség stb.) * mozgásműveltség fejlesztése

*2 féle módon valósul meg éves terv alapján: csoporton belül (heti 1*) a nagyoknak csoportközi szervezéssel a (heti 1*), így biztosítjuk az azonos korosztálynak a megfelelő fejlesztést, terhelést (iskola tornatermében ) *változatos szabályjátékok alkalmazása (versenyszellem,veszíteni és győzni tudás )

*Változatos sporteszközök alkalmazása (ejtőernyő,bot, Karika stb) * továbbra is az iskolai tornateremben tarjuk heti 1*

Fit-ball

*egyensúlyérzék, állóképesség,ritmusérzék, szem-kéz-láb koordináció fejlesztése *tartásjavítás, gerincprevenció

*hetente 1 alkalommal, csoportonként a nagyoknak, egyszerre 8-10 fővel , ( 3 hetente kerül sor egy gyerekre ) *Akarattyán is megvalósult , a labdákat pályázati pénzből szereztük be

* a labdák további bővítése , hogy egy alkalomkor több gyerek vehessen részt

Szenzoros integrált terápia

* a veleszületett és a szerzett részképesség és mozgáskoordinációs zavarok fejlesztése * kimaradt nagymozgások

*heti rendszereséggel (alkalmanként 1-2 gyerekkel Történő egyéni speciális foglalkozás személyre szabottan *egyéni fejlesztési terv alapján

* ősztől bevezetjük a gyógytestnevelés

Udvari mozgásos tevékenységek , levegőzés

*a lelki egészséggel szoros összefüggésben nagyon fontos ,hogy a gyerekek szabadon kiélhessék természetes mozgásigényüket *szenzibilis fázis kihasználása *lehető legtöbb időt töltsenek a tiszta ,szabad levegőn

*tágas udvaraink, udvari játékeszközeink kedvező feltételeket biztosítanak a szabad mozgáshoz

*a kedvezőtlen időjárás esetén is (esőben) fontos a levegőzés *szülők meggyőzése *játszóeszközök folyamatos felülvizsgálata

Séták

*környezeti nevelés egyik színtere *szabad levegőn való mozgás *természetmegfigyelés

*a séták szervesen beépülnek a csoportok életébe *a Balaton évszakonkénti megfigyelése a csoportnaplókban rögzített terv szerint történik

*Edzettség szint növelése ,fokozatosan egyre hosszabb távok beiktatása *a nagyoknak külön túrák (Tátorján túra )

PIHENÉS ,SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK Tevékenység Cél Megvalósulás

/eredmény Fejlesztési lehetőség

Alvás

*gyermeki szükségletnek megfelelően,kiszellőztetett Csoportszobában a nyugodt alvás , pihenés biztosítása *a szülők figyelmét felhívni az otthoni lefekvés rendszeres és optimális idejére, szokásrendszer kialakítására a mese fontosságára

*a mese végére rendszerint elalszanak a gyerekek *az alvást nem igénylő gyerekeknek lehetősége van mesekönyvet nézegetni *új , kényelmes ágyak

*változatos mesehallgatás *relaxáló zene *szülőknek ötletadás

Sószobai tevékenységek

*a sós levegő jótékony hatásának kihasználása , főleg influenzás időszakokban

*csoportonkénti beosztás szerint *éneklés,verselés mondókázás a sókuckóban

*jobban kihasználni a lehetőséget *Ötletes tevékenységek tervezése

Erdei óvoda

*környezeti nevelés -terepi tevékenységek *egészséges életmód *környezettudatosság *szabadidő értelmes eltöltése ,minta a szülőnek

*2004 óta rendszeresen járunk az ország különböző tájaira *Helyi táborokat szerveztünk mind a 3 óvodában

* több pedagógus bevonása *saját ERDEI ÓVODA kialakítása Akarattyán

Néptánc

*mozgás és ritmusérzék fejlesztése *közös tánc öröme-lelki egészség

*heti rendszerességgel csoportközi szervezéssel *táncházak a népi jeles napokon

*Akarattyai óvodásoknak is rendszeressé tenni

HELYES TÁPLÁLKOZÁS

Tevékenység Cél Megvalósulás /eredmény

Fejlesztési lehetőség

Zöldségnap

*nyers zöldségek megszerettetése –saját maguk készítsék el *komposztálás *veteményes kert gondozása

*próbálunk zöldségeket adni a gyerekeknek több- kevesebb sikerrel *a gyerekek szeretik maguk elkészíteni

*még rendszeresebbé tenni a zöldségnapokat * a szülők körében is népszerűsíteni *télire csalamádé, lecsó elrakása

Gyümölcsnap *Egyenek idényjellegű gyümölcsöket *szeressék a gyümölcsöket *tudják , hogy hova kell dobni (szelektív hulladékgyűjtés)

*az óvodai étrend mellett a szülők is rendszeresen hoznak *ültettünk cseresznyefát

*saját gyümölcsfák ültetése *télim eltevési módok aszalás , befőtt,lekvár készítése

Magvas nap

* teljes kiőrlésű pékárukkal való ismerkedés * magvak megkedveltetése

*idegen a gyermekek körében *magvakat –diót, mogyorót , mandulát , napraforgó és tökmagot eszegetnek , Esetleg Joghurtba belekeverve

*fokozatosan növelni az egészséges pékárúk fogyasztására

Étrend

* a gyermek tápanyagszükségletének megfelelő étrend *ennek megfelelően az otthoni étkezés egészítse ki a gyermek napi tápanyagszükségletét *a tiszta víz fontossága

*étrend kialakításánál igyekszünk megfelelni *az étrendet a gyermekorvos ellenőrzi *kívánság hét –javaslatok *korszerű konyhatechnika alkalmazása

*ivókút az udvarra *víztisztító berendezés * több párolt étel

GONDOZÁS,SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSA

Tevékenység Cél Megvalósulás /eredmény

Fejlesztési lehetőség

Öltözködés

*Az évszaknak megfelelő , réteges , kényelmes *a gyerekek tudjanak önállóan öltözködni , érzékeljék ha melegük van , vagy , ha fáznak

*mindig vannak túlöltözött gyerekek

*szeretnénk kérni esőkabátot , gumicsizmát , hogy esőben is ki tudjunk menni

Gondozottság, tisztálkodás

*szükségleteik megfelelő , önálló kielégítése *személyes higiénia igénye *tudják mikor kell kezet mosni *ügyeljenek a takarékos vízhasználatra

*az óvodai szokásrendszer kialakításánál nagy hangsúlyt fektetünk erre a területre

Fogmosás *rendszeres és alapos fogmosás igényének a kialakítása

*ebéd utáni fogmosás *fogorvosi útmutató a szülőknek a helyes fogmosásról

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK -SZABÁLYOK Tevékenység Cél Megvalósulás /eredmény Fejlesztési

lehetőség Gyermekorvos,fogorvos *A betegségek időbeni

felismerése ,prevenció *a gyermekorvos évi 2, a fogorvos évi 1 alkalommal szűrést végez

-

Védőnői látogatások Gondozottság felmérése, tanácsok

* évente 1*,vagy ha hívjuk -

Egészségügyi szabályok * a házirend ide vonatkozó szabályainak a betartása

*sokszor beteg gyerekeket is hoznak a szülők

*a szabályok következetes betartása

3.SZ.MELLÉKLET

KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG

(vö. - Famodell )

Kiegészítő segédlet

Hagyományok

Óvodai bábjáték

Zene

Játékgyűjtemény

Vizuális

Irodalom

Külső világ tevékeny

megismerése , matematika

Képességfejleszt.

4.SZ.MELLÉKLET TEHETSÉGIGÉRETEKRE JELLEMZŐ JEGYEK A lista a gyermekkorban még nem specufi8kus többletet mutatja , a sport- és a zenei képességek nem szerepelnek .

Jellemző jegyek Jellemzi 1. Általában érdeklődik az őt körülvevő világ iránt 2. Sokféle területről vannak ismeretei 3. Gyorsan megjegyzi a tényeket, információkat és könnyen fel is

tudja idézni

4. Az intellektuális jellegű tevékenységek örömmel töltik el 5. Sok szabadságot igényel a tevékenységeihez ,mozgásához 6. Lényegesen előbbre van kortársainál általános tudás, készségek és

általános fejlettség szempontjából

7. Hajlamos arra , hogy ő legyen a játék irányítója 8. Gyakori, hogy megváltoztatja a játékszabályokat 9. Elvont dolgok, fogalmak (pl.halál,barátság,háború stb.) iránt is

érdeklődik , keresi az összefüggéseket

10. Kreatívan gondolkodik,eredeti ötletei vannak, szereti a szokatlan megoldásmódokat és mindig új elképzelésekkel áll elő

11. Szereti, ha saját ötleteit, megoldásait kipróbálhatja 12. Érzékeny , fogékony a szépre 13. Rajzai különösen expresszívek, kifejezők 14. Szókincse gazdag választékosan fejezi ki magát 15. Jó az empatikus készsége 16. Erős akarata van 17. Érdeklődik a betűk iránt , magától megtanul olvasni 18. Érdeklődik az ismeretterjesztő könyvek , filmek m, múzeumok

iránt

19. Szereti a gyermekenciklopédiákat 20. Elmélyülten tud foglalkozni az őt érdeklő témákkal 21. Mindig van valami , ami őt nagyon érdekli 22. Érdeklődik a számok , matematikai műveletek iránt 23. Szereti a logikai és a konstrukciós játékokat- eredeti ötletei

vannak ilyenkor

24. Bizonyos dolgok teljesen magukkal ragadják,megpróbálja azokat teljesen megérteni.

25. Kritikus másokkal és önmagával 26. Feltűnően jó humorérzéke van

ZÖLDFAL LEÍRÁSA 5.SZ.MELLÉKLET A Zöldfal leírása : A Zöldfalat zöld filccel borított hatalmas (3m X 2m) nikecell táblával

alakítottuk ki ,amit vastag kötéllel kereteztünk, s minden egyes részletét természetes anyagokból

(pl.zsákvászon), termésekből, műanyagból (újrahasznosítva) készítettük el.

A Zöldfalnak vannak állandó és változó (naponta , havonta ) díszletei .

* Az egyik állandó részlet egy stilizált fa , kötélből kialakítva , melynek 12 levele a 12 hónapot

szimbolizálja a népies elnevezésekkel (Szent Mihály hava, Kisasszony hava ,Böjtmás hava stb.)

*Egy holló ( fekete szemetes zacskóból készítettük) száll a megfelelő hónapot jelképező levélre . A

csőrében lévő borítékban vannak az aktuális feladatok a csoportoknak , az évszakokhoz ,hónapokhoz

napokhoz kapcsolódó tennivalók ,feladatok , kérdések , melyeket az óvónők a gyerekeknek

felolvasnak , ill, közösen megoldanak. A szülőknek is adunk feladatokat.

*A másik állandó részlet egy parasztbácsika, aki az aktuális népi bölcsességeket , természeti

megfigyelések „mondja el”( a nép által megfigyelt állatok viselkedéséből ,növények állapotából való

időjóslás.

*A környezetismeret és természetvédelem 5 pontja is állandóan olvasható a falon .

*A harmadik állandó részlet egy üvegben egy stilizált béka . A béka a várható időjárást mutatja

meg az napra , egy létra fokán lent vagy fent van elhelyezve .

* A Balaton formája is megtalálható , a három óvoda helyét jelezve , ahová a cserélhető jeleket a

gyerekek az aktuális időjárás alapján rakják (-csapadékok jelei* a szelet jelképező szélzsák

*felhő*nap ). Itt lehet megnézni a napi hőmérsékletet a papírhőmérőn .

*Változó részletek : aktuális témákról (környezetvédelmi ) cikkek,képek pl . védett állatokról,

növényekről , az év fájáról , madaráról stb., ötletek az újrahasznosításra , gyerekek ,óvónők munkái.

*A ZÖLDFAL előtti tér ad helyet az évszakonkénti kiállításainknak. A zöldfallal szemben az adott

évszakra jellemző dekoráció kerül.

A KÖRNYEZETISMERET É TERMÉSZETVÉDELEM 5 PONTJA

1.Megismerni közvetlen környezetünket és településünket!

2. Merni rácsodálkozni a természet adta és az ember alkotta szépre!

3.Eltűrni a nem szeretem állatokat, növényeket!

4.Megérteni,hogy a Földön minden teremtett lénynek szerepe van,tehát szükség van rá!

5. Tudatosan óvni, védeni a természetet

TÁBOROK PROGRAMJAI 6.SZ.MELLÉKLET

KIPPKOPP (LAKÓHELY MEGISMERÉSI) TÁBOR

BALATONKENESÉN NAGYCSOPORTOSOKNAK

Időtartam : Péntek délutántól – szombat estig

Nap idő A programrövid leírása

Pént

ek

18oo

1830

20oo

21oo

213o

* „HONFOGLALÁS” –gyerekek érkezése az óvodába , mindenki a saját csoportjában

* Szabályok ismertetése

*Vacsora

*„Csillagles”:csillagásszal, távcsövekkel

*Készülődés a lefekvéshez (ágyazás,tisztálkodás,fogápolás)

*Villanyoltás, beszélgetés az élményekről ,elalvás

Szo

mba

t

7oo

8oo

9oo

13oo

14oo

15oo

1600

17oo

18oo

2100

*Ébresztő ( ágyazás,tisztálkodás,öltözés)

*Reggelizés

* Kirándulás Kenesén: Katolikus templom-Hősök kertje I.világháborús emlékmű –Könyvtár

és Református templom- Faluház- Séta a partalján ,aktualitások-„hegymászás” a Soós

hegyre –Tatárlikak-Soós obeliszk –Kilátó , Parrag-kert (magán arbotétum növényzet

páfrányfenyő,tulipánfa) -séta a református temetőben ,Soós Lajos költő és Kádár Ilona (

az első óvónő Balatonkenesén ) sírja –lovarda-

*Ebéd a Balaton étteremben ,

* Fagyizás, sütizés a Katica kávé és teaház” teraszán

* Kossuth szobor (országban a 3.) és a Tájház

* Séta az óvodába ,közös játék

* TOTÓ ( 6.SZ.MELLÉKLET ) kitöltése az élmények alapján, közös fényképezés

* Várjuk a szülőket - Tűzrakás ,szalonna-,virsli-,zöldségsütés, vacsora ,

rendrakás,tűzoltás

*Táborzárás

Milyen képességeket fejlesztünk, mire nevelünk ?

Közösségi,érzelmi nevelés és szocializáció: - Egymásra figyelés ,szabályok közös alkotása , betartása, másság elfogadása, empátia,kitartás,az átélt közös élmények, tevékenységek , összetartozás érzése, a Mi tudat elmélyítése , a hazaszeretet mélyítése , felelősségtudat, helyes , környezettudatos viselkedés, kulturált étkezés gyakorlása . Értelmi képességek : figyelem összpontosítás,emlékezet,képzelet,problémamegoldó gondolkodás, érzékelés ,ismeretek bővítése (állat,növény,építészet , emlékművek stb.)

NAPLEMENETE TÁBOR BALATONVILÁGOS

Időtartam: péntek délutántól - vasárnap délig, az óvodában alvással

Célunk: Ráébreszteni a gyerekeket arra, hogy milyen csodálatos természeti környezetben élünk,

mennyi értéket rejt lakóhelyünk. Közös feladatunk, hogy vigyázzunk rá egy életen át.

Nap Idő A program rövid leírása

P

É

N

T

E

K

18.00

18.30

20.00

kb. 20.45

21.00

21.30

• „Honfoglalás” – gyerekek érkezése az óvodába

Programok ismertetése, magatartási szabályok tisztázása

• „Árokparty” - tűzrakás, szalonna-, virsli-, zöldségsütés, vacsora,

rendrakás, tűzoltás

• A magaspart nevezetességei - a Szent Koronától a Székely Kapuig

• A napnyugta nyomon követése, zenés együttlét

• Készülődés a lefekvéshez (ágyazás, tisztálkodás, fogmosás)

• Villanyoltás, beszélgetés az élményekről

SZ

O

M

B

A

T

7.00

8.00

9.00

13.00

14.00

15.00

17.00

18.30

19.30

20.00

21.00

21.30

• Zenés ébresztő (ágyazás, tisztálkodás, öltözés)

• Közös reggeli készítés

• Kirándulás Balatonvilágoson: Szent István és Gizella emlékmű,

lovarda, vonattal utazás Világosra, a Mészöly Emlékműhöz és

Forráshoz, a Katolikus Kápolnához

• Ebéd Csobai Zoltán vendéglőjében

• Séta az óvodába –pihenés, készülődés a strandra

• Séta a Club Aliga strandjára, fürdés, játék

• A helyi Horgásztanya meglátogatása

• Vacsora az óvodában

• A Barna Cukrászdában fagyizás

• Ki mit tud? a Rendezvénypark színpadán

• Készülődés a lefekvéshez (ágyazás, tisztálkodás, fogmosás)

• Villanyoltás, beszélgetés az élményekről

V A S Á R N A P

7.30

9.00

9.30

10.00

11.00

• Zenés ébresztő (ágyazás, tisztálkodás, öltözés), reggelizés az oviban

• „Totó” kitöltése az élmények alapján

• Közös fényképezés

• Játék –versengés a KRESZ-pályán

• Táborzárás

7.SZ.MELLÉKLET Kippkopp Óvoda és Bölcsőde

Balatonkenese Balaton út.63. Tel:88574802 Tel/Fax:88574803 E-mail:kippkoppovi@invitel.hu

JEGYZŐKÖNYV HELY : Kippkopp Óvoda és Bölcsőde

IDŐ : 2010.06.21.

JELENLÉVŐK SZÁMA : 15 fő alkalmazott (nevelőtestületi tagok, gondozónők)

6 fő +3 fő szülői szervezet tagjai

ÉRTEKEZLET FORMÁJA : Frontális

ÉRTEKEZLET TÉMÁJA : A KIPPKOPP HOP módosításának ismertetése és elfogadtatása

Egységes Óvoda-Bölcsőde Szakmai Programjának

elfogadtatása

Előzmény: A balatonvilágosi tagóvodában 2010.06.17.-én az összes dokumentumot - SZMSZ és

mellékletei (Adatvédelmi Szabályzat ,Házirend) KIPPKOPP HOP, Egységes óvoda –bölcsőde

szakmai programja - ismertette az intézményvezető.

1. Az intézményvezető a KIPPKOPP HOP dokumentumot tartalmilag , formailag megújítva , az

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával összhangban , az Átfogó intézményfejlesztési

innovációval kiegészítve terjesztette elő .

2.Az egységes Óvoda-Bölcsőde szakmai programjának ismertetése , elfogadtatása .

3.A KIPPKOPP HOP ismertetése után a hozzászólások,vélemények következtek . Egyéni hozzászólások - vélemények: Hódosné : újabb Zöld jeles napokkal bővítettük a programunkat „Jó gyakorlatból” átvéve , amiből

válogatni lehet.

Kerti Teréz : A karácsonyi hagyományainkon ne változtassunk és a csoportok ne legyenek

megcímkézve.

Thuryné: Szerintem nem címkézés , hogy a csoportban dolgozó óvónők kompetenciáit

hangsúlyozva a csoportra jellemzőt emelnénk ki.

Mihályné Katika : Örömmel vettük át a Kippkopp HOP –ot , igyekeztünk megvalósítani . Ez a

módosított program is érthető, nagyon kidolgozott , színvonalas.

Thuryné : Köszönöm ,hogy nyitottak voltatok átvenni a programot , természetesen a helyi

sajátosságoknak megfelelően. Remélem a hajótok végre révbe ért , mi szeretettel fogadtunk

benneteket és elmondhatom , hogy az együttműködésünk nagyon hatékony volt.

Nevelőtestületi vélemény : Minden lényeges részre tudatos , átfogó szempont rendszer szerint

kiterjedő a dokumentum. A tagóvoda szerves beilleszkedése zökkenőmentesnek bizonyult az ott

dolgozók véleménye alapján. A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrált nevelése,

alapelvei , speciális ellátása óvodánkban , konkrét specifikus alapelvekkel bővült , a pályázatnak

köszönhetően és kiterjed valamennyi sajátos nevelési problémára. A kompetencia alapú óvodai

programcsomag alkalmazása jól bevált a két bevezető csoportban . A HOP tükrözi pedagógusaink

elhívatottságát , a hagyományaink ápolását , természet és környezetünk szeretetét és az erre

való törekvést . Nagy előre lépés , hogy a környezettudatos magatartás kialakítását ,

szemléletváltást tűztük ki magunk elé, hiszen elnyertük a Zöld Óvoda címet. A már megszokott

módon intézményvezetőnk színvonalas dokumentumot terjesztett elénk , amelyre büszkék

lehetünk és újra és újra megerősít bennünket szakmai hitvallásunkban.

Új külön álló melléklete a HOP-nak az Egységes Óvoda- Bölcsőde Szakmai Programja , amely

átgondolt szerkesztést tükröz.

Szülői vélemények : Garab éva Réka Szülői Szervezet elnöke

A szülői munkaközösség tagjai az ismertetett óvodai programot kiválónak és sokrétűnek találják.

Örömmel fogadjuk a folyamatos fejlesztést , óvodáink és az eszközállomány megújulását.

Támogatjuk a környezettudatos nevelést az óvodában a Zöld Óvoda címhez méltón.

Királyné Juhász Timea

Olyan új elemekkel bővül ,mely által még jobban színvonalasabbá , sokszínűbbé válik gyermekeink

élete . Gondolok itt a nagycsoportosok jól sikerült táborára , mely nekünk szülőknek is biztatást

adott , hogy merjük elengedni a gyerekeinket. Eddig is számos olyan dologgal ismerkedtek meg a

gyerekek , amik eddig nem szerepeltek a mindennapjainkban és ez a program sok újdonságot

tartogat.

Farkas Lászlóné

Örömmel fogadtuk ezt a lehetőséget . Kíváncsian várjuk , hogy ősztől milyen hatással lesznek kis

bölcsisek a csoport életére . A programot átolvasva biztosítva látjuk az ovis és bölcsis korosztály

zökkenőmentes életét. Bízunk az óvó nénik és a kisgyermekgondozó lelkiismeretes munkájában .

Örülünk , hogy az óvónői ellátottság részben rendeződik a fél állású óvónő felvételével ,

remélhetőleg .

Az óvoda dolgozói a módosított HOP-ot az intézmény vezetőjének előterjesztése után –a 2010

június 21.-én tartott határozatképes ülésén-100%-os igenlő szavazattal (kézfenntartással)

elfogadta.

A Szülői Szervezet a jogszabályban meghatározott kérdések szabályozásához az egyetértését

megadta.

Az elfogadás tényét a képviselők az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

…………………………………. …….………………………… Jegyzőkönyvvezető PH Jegyzőkönyv hitelesítő

………………………………

Intézményvezető ………………………………………. ……………………………………….. Balatonkenesei Balatonvilágosi Szülői Szervezet Elnöke Szülői Szervezet Elnöke Balatonkenese 2010 június 21.

KIPPKOPP ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

Intézményvezető : Thury Attiláné Intézményvezető helyettes : Galambos Lászlóné

BALATONKENESE Balaton út 63. telefon: 88/574-802 E-mail:kippkoppovi@invitel.hu telefon/fax: 88/574-803 BALATONAKARATTYA Bakony u.7. telefon : 88/481-811 Tagóvoda vezető : Pulai Istvánné BALATONVILÁGOS Iskola u.2. e-mail:vilagosovi@gmail.com telefon : 88/480-032 Tagóvoda vezető : Mihályné Bertán Katalin