K I Á L L Í T Á S O K

A bennünk élô gyermekIparmûvészeti alkotások a VII. Kortárs KeresztényIkonográfiai Biennálén (ifj. Gyergyádesz László) ........... 2

Weichinger Károly (1893–1982)építész. Emlékkiállítás a FUGA Budapesti ÉpítészetiKözpontban (Reichart Dóra) ... 12

Évszázadok papírjai síkban éstérben – kiállítás a NagytétényiKastélybanElôzékpapírok az IparmûvészetiMúzeum gyûjteményébôl (Lovay Zsuzsanna).................... 17Az Iparmûvészeti Múzeum 19. századi papírrégiségei (Horváth Hilda) ....................... 21

„Visszatekintünk”. A Képzô- ésIparmûvészeti Gimnáziumban1961-ben végzett C osztálykiállítása a Klebelsberg Kultúr -kúriában (Molnár Kálmán) ...... 28

M Û H E L Y E K

Szônyeg- és kárpitszövô mûhely a GIM Alkotóházában (Farkas Éva)............................. 31

Befogadó tervezés: KesserûAndrea iparmûvész és fia, Danitörténete (Novák Piroska)........ 36

Mûvészetterápia Grúziaposztháborús térségében (Szabó Péter) ............................ 41

K Ö N Y V

Selmeczi Kovács Attila: Nemzeti jelképek a magyar népmûvészetben (Tasnádi Zsuzsanna)................... 44

H Í R E K ...................................................................................... 46

T A R T A L O M 2 015 / 5 C O N T E N T S

E X H I B I T I O N S

The child in us Applied arts at the 7th Biennialof Contemporary ChristianIconography(László Gyergyádesz, Jr.) ........... 2

Architect Károly Weichinger (1893–1982). Memorialexhibition at the FUGABudapest Center of Architecture(Dóra Reichart) ........................ 12

Paper art exhibition at theNagytétény Mansion, Budapest Endpapers from the collectionof the Museum of Applied Arts,Budapest (Zsuzsanna Lovay) ... 1719th-century antique papers inthe Museum of Applied Arts (Hilda Horváth)....................... 21

‘Retrospective’. The 1961graduating Class C of theSecondary Grammar School for Applied and Fine ArtsExhibition at the KlebelsbergCultural Centre, Budapest (Kálmán Molnár)..................... 28

S T U D I O S

The carpet and tapestry weavingworkshop at the Artists’ Houseof the Gödöllô Studio of Applied Arts /GIM/ (Éva Farkas)............................. 31

Inclusive design The story of applied artist

Andrea Kesserû and her son, Dani (Piroska Novák) ............. 36Art therapy in the post-war area of Georgia (Péter Szabó) .... 41

B O O K S

Attila Selmeczi Kovács: National Symbols in Hungarian Folk Art (Zsuzsanna Tasnádi) ................................................ 44

N E W S ....................................................................................... 46

MAGYARIPAR MÛVÉSZET

HUNGARIANAPPLIED ARTS

� Már 15 év telt el azóta, hogy 2000-ben megren dez -tem az 1000 év – magyar szentek címû tárlatot, amelyóvatos próbálkozás volt a részemrôl, hogy érdemes-ebelevágni egy új kiállítássorozat megszervezésébe Ma-gyarországon. Rövid távon, akkor csak az érdekelt,hogy van-e fogadókészség a kortárs mûvészek részé -rôl egy keresztény tematikus sorozatra. Mindeneset -re a beadott mûvek száma, maga a kiállítás és JelenitsIstván kiváló megnyitóbeszéde meggyôzött, így 2015.március 14-én már a VII. Kortárs Keresztény Iko -nog ráfiai Biennále megnyitójára kerülhetett sor Kecs-keméten. Sôt idôközben a biennále katalógusaibanközölt színes reprodukciók alkotta virtuális mûtárgy -együttes mellett idôközben sikerült egy valódi, kéz -zelfogható kollekciót is létrehozni. Ez a több mint300 darabot számláló, speciális gyûjteményi egységtöbbségében e kiállítások anyagából – elsôsorban aján -

dékozás útján – jött létre. (A 2014. évi állapot szerint297 leltári tétel alatt számon tartott, és összesen 317darabot számláló gyûjtemény, az elôzetes felaján lá sokszerint körülbelül félszáz mûvel fog gyarapodni a2015-ös biennáléra beadó mûvészek jóvoltából.) Eb -bôl a nem egyházi fenntartású magyarországi múze -umokban ma még egyedülállónak tekinthetô kollek -cióból már több helyen is bemutathattunk egy-egyválogatást a kortárs, hazai, keresztény tematikájúmûvészet legjobb alkotásaiból, így például 2014-bena budapesti Klebelsberg Kultúrkúriában és Pécsen, aPécsi Galériában, míg 2015-ben a Szent István-ba zi -likában.

Az elsô hat biennálén összesen 752 alkotást mutat -tunk be az aktuális zsûrizések után a Cifrapalota falaiközött, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egyilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. Azérdeklôdés ez alkalommal sem csökkent. Aktuális fel -hívásunkra 197 mûvész 196 alkotást adott be, amibôl

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 2 . o l d a l

A bennünk élô gyermekIparmûvészeti alkotások

a VII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálén

Sejben Lajos: Pólya / Lajos Sejben: Swaddling Clothes[2015] textil, kender, horgany, fa /

textile, hemp, zinc, wood [20x39x19 cm]

Kun Éva: A meg nem

születettekért / Éva Kun:

For the Unborn Children [1998] samott,

redukciós égetés /chamotte,

reduction-fired[43x27x10 cm]

Fotó

: Kiss

Béla

Fotó

: Kiss

Béla

a zsûri összesen 107 alkotó 106 mûvét javasolta kiál -lítani és a katalógusban megjelentetni. A zsûri – Ba -lanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas grafikus- és zo -máncmûvész; Katona Katalin Ferenczy Noémi-díjas

ötvösmûvész, a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA)delegáltja; P. Benkô Ilona Munkácsy Mihály-díjaske ramikus, az MMA delegáltja; P. Szabó Ernô mû -vé szettörténész, újságíró, az Új Mûvészet vezetô szer -

2 015 / 5 3 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Lôrincz Luca:„Törékeny” / Luca Lôrincz:

’Fragile’[2015]

terrakotta, porcelán /terracotta, porcelain

[60x40 cm]

Fotó

: Kiss

Béla

kesztôje; Prutkay Péter Munkácsy Mihály-díjas kép -zômûvész, az MMA delegáltja; és e sorok írója minta Kecskeméti Katona József Múzeum Képzômûvé -szeti Gyûjteményének vezetôje – a felhívásunkat kö -vetve igyekezett ezúttal is figyelembe venni, hogymost sem csupán illusztrációkat, a téma eddigi fel -dol gozásain alapuló mûveket, hanem a saját korunk rareflektáló, aktuális utalásokat rejtô, kortárs mûvészetinyelven megszólaló alkotásokat vártunk. Az MMAKépzômûvészeti Tagozatának díját Budaházi Tiborfestômûvész, az Iparmûvészeti és TervezômûvészetiTagozatának díját pedig Kun Éva keramikusmûvész,míg a zsûri erkölcsi díját Mazalin Natália festômû -vész, Földi Péter festômûvész, Sejben Lajos képzô -mûvész és Olescher Tamás festômûvész kapta.

A biennáléra ezúttal talán kevésbé volt jellemzô amûfaji változatosság, hiszen a legnagyobb részét afestészet, a grafika és a fotó uralta. A korábbiakhozképest jóval kevesebb volt az iparmûvészeti kategó ri á -ba sorolható alkotás (számszerûen 21, az animá ci ósfilmekkel együtt pedig összesen 25).

A biennále felhívásában ezúttal a gyermekeket, agyermekséget jelöltük ki ábrázolandó, megjelení ten -dô ikonográfiai programként. A forrást ezúttal semcsupán a Biblia jelentette, bár Jézus gyermekségtör -ténete, a karácsonyi ünnepkör, amely a megteste sü lés(incarnatio) misztériumát idézi fel számunkra min -den évben, vagy az olyan közismert kijelentések, mint„[a] Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Is -ten gyermekei vagyunk” (Róm 8,16), illetve „»[h]agy-játok csak a gyermekeket, ne akadályozzátok megôket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyekországa«” (Mt 19,14), jól körülhatárolják a keresz ténykultúra, teológia gyermekekkel kapcsolatos nézeteit.Hagyományos forrásoknak számítanak egyes szenteklegendái is, melyekben gyermekek szerepelnek, vagyéppen saját gyermekkori mivoltuknak van nagy je -lentôsége (például Néri Szent Fülöp, Padovai SzentAntal, Kalazanci Szent József, Szent Kristóf, SzentSztylianosz). Az elôbbiekben vázolt felhívásra sokfé -leképpen reagáltak az egyes alkotók, így jelentek megaz egyes mûveken az említetteken túl például ószö -vetségi személyek (Jákob és Ézsau, Sára és Izsák); aszentek és boldogok, szent életû emberek gondola tai,

látomásai, tevékenysége (Teréz anya, Bosco Szent Já -nos, Natália nôvér); történelmi és aktuális esemé nyek(gyermekek keresztes hadjárata, a gázai övezet 2014-es bombázásakor meghalt ártatlan gyerekek); nap ja -ink anyasággal kapcsolatos problémái, a meddôségegyénenként megélt tragédiája; híres költôk gyer me -kekrôl és a gyermekségrôl szóló gondolatai (példáulBabits Mihályé, Kosztolányi Dezsôé).

Nézzünk meg néhány iparmûvészeti példát. Éppenaz utóbb említett ihletésû körbe tartozik az egyik leg-fiatalabb alkotó, Lôrincz Luca mûve. A kecskeméti ke-ramikus ugyanis a figuráinak magzati pózával jel zettgondolatait a Halíl Dzsibrán néven is ismert, arabulés angolul is író, libanoni származású amerikai maro -nita keresztény költô, Kahlil Gibran alábbi, saját mû -vére nyomtatott soraival erôsítette fel: „Gyermekeiteknem a ti gyermekeitek. / Ôk az Élet önmaga iránti vá -gyakozásának fiai és leányai. / Általatok érkeznek, denem belôletek. / És bár véletek vannak, nem birtokaitok.// Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem ad -hatjátok. / Mert nekik saját gondolataik vannak. / Tes -

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 4 . o l d a l

Bori Dóra: Keresztelôtál és -kancsó / Dóra Bori: Baptismal bowl and pitcher[2013] öntött porcelán / cast porcelain [18x50x33 cm]

Fotó

: Kiss

Béla

tüknek adhattok otthont, de lelküknek nem. / Mert az ôlelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogat hat tokel, még álmaitokban sem. / Próbálhattok olyanná lenni,

mint ôk, de ne próbáljátok ôket olyanná tenni, mint tivagytok. / Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem ategnapban meg nem reked…” (részlet A prófétából, Rév-bíró Tamás fordítása). Szintén a fiatalokat képviselteBori Dóra, aki a 2013-ban – sokszorosító eljárássalHerenden – készült diplomamunkáját (Moholy-NagyMûvészeti Egyetem) állította ki a biennálén. Külö -nö sen örömteli, és egyben szomorú is, hogy mûve(Keresztelôtál és -kancsó) egy egyre inkább háttérbeszo ruló kategóriát, csoportot képviselt, az egyház -mû vészetet, illetve azon belül is a liturgikus tárgya -kat. Legfôbb értékeit, a magasztos funkciót tartalmitéren is szolgáló, tiszta, egyszerû anyag- és forma -hasz nálatot a rendezés során sikerült a társítás esz kö -zével még inkább érzékelhetôvé tenni. Olyan alkotá -sokkal kerülhetett így a látogatók számára is egy cso -portba, mint Balanyi Zoltán Magzat, Sejben LajosPólya és Soltész Melinda Isten gyermekei vagyunk (Min -denkiben ott a lehetôség) címû mûvei, melyeken az egy -mástól jól elkülöníthetô anyaghasználat (üveg, kô,textil) és technika ellenére is szembeötlô az évmilliókformálta kavicsforma és az azzal társuló ôsrégi em be -ri gondolatok azonos tôrôl fakadása.

Szemereki Teréz alkotása szintén a kereszteléshez,az újjászületéshez kapcsolódik, de ô a „vízbôl és Szent-lélekbôl” (Jn 3,5) az utóbbit helyezi elôtérbe („a szár -nyak, és a felhôk, a hullámzó égbolton sejtetik a lé -lekbôl megszületôt”). Az alapanyag itt is hófehér por -celán, de azt egy speciálisabb megmunkálási móddal(kézmûves, egyedileg applikált formák, helyenkénthomokkal szórt felület, japán fahamumázas égetés)társította. A biennále kerámia-„szakosztályának” ma -gas színvonalát jelzi Kun Éva jól megérdemelt díja is.„Vezérfonalam: legyen a tárgy szépségének mélysé -ge” – nyilatkozta egyszer, s ennek megfelelôen készí -tette el a biennálén kiállított mûvét is egy rá jellemzôtechnikával (samott, redukciós égetés) és a figurálisképiséget képzômûvészeti eszközökkel is hangsúlyo -zó megoldásokkal. A meg nem születettekért címadásugyan napjaink egyik súlyos problémakörére figyel -meztet, de a bepólyált Jézuska egy ritka ikonográfiaitípusra utaló ábrázolása a múltból táplálkozik. A mûszakrális magaslatait megalapozó ábrázolás, mely lé -nyege szerint a keresztre feszítést idézi fel bennünk,

2 015 / 5 5 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Bábás Erika:Aprószentek – „…mert

Isten próbára tette és magához méltónaktalálta ôket” (Bölcs3,5) / Erika Bábás:Holy Innocents—

‘… God was puttingthem to the test and

has proved them worthyto be with him’

(Wis 3:5)[2015] vágott,

zománcozott vörösrézlemez / copper plate,

cut, enamelled[143x92 cm]

Fotó

: Kiss

Béla

s több évszázados megoldással kapcsolja össze a kará -csonyi és húsvéti ünnepkört, azaz a megtestesülést ésa megváltást, Somos Gyula Gyöngy és vér címû fest -ményén is megjelent e kiállításon. Korábban errecsak az elsô biennálén láthattunk példát (GanczaughMiklós: Karácsonyi kereszt).

Jelenits István megnyitóbeszédében külön is felhív-ta a figyelmet egy másik ikonográfiai ritkaságra, sôt –elképzelhetô, hogy – újdonságra. Bábás Erika nagy -méretû keresztjének felületén ugyanis számtalan –különbözô karakterû és arckifejezésû – gyermekarcotjelenített meg, amivel vizuális formába öntötte azt agondolatot, mely szerint az aprószentek, ahogy arraközismert latin elnevezésük (innocentes martyres) is

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 6 . o l d a l

Láng-Miticzky Katalin: Tûzoszlop és kereszt / Katalin Láng-Miticzky: Fire Column and Cross

[2014] szizál, gyapjú, fémszál, gobelin- és vegyes technika/ sisal, wool, metal thread,

Gobelin and miscellaneous techniques [230x120 cm]

Somodi Ildikó: „Fiú adatik nekünk…” (Ézs 9,5) / Ildikó Somodi: ‘… to us a child is born’ (Is 9:5)

[2014] gyapjú, egyéni technika / wool, individual technique [140x150 cm]

Fotó

: Kiss

Béla

Fotó

: Kiss

Béla

utal, egyfajta „helyettesítô” és egyben elôzetes áldo za-tot hoztak Krisztusért. A zománcmûvészettel fog lal -kozók mezônyébôl Hévizi Éva mûve szintén e té mátdolgozta fel a rá jellemzô stílusban és technikával,míg Balanyi Károly Úrréti látomása a múlt és jelenszakralitás általi összekapcsolódását kívánta felmutat -ni fotóhasználattal vegyített szitazománc-eljárássalkészült mûvén.

A zománcmûvészet legközelebbi rokonát, az üveg -mûvészetet ezúttal csak hárman képviselték, a mind -két mûfajban otthonos Soltész Melindán kívül a Ho -moki Anikó – Lach Sándor házaspár. Az elôbb em -lített mûvész ezen a biennálén is az anyagban rejlôszimbolikus értékekbôl indult ki: „Az üveg nekem alélek tisztaságát és titokzatosságát rejti. Számomra a

legtisztább anyag.” Az utóbbi alkotó pedig a sziliká -tok és a teremtés folyamatának mitikus kapcsolatáthasználta ki: „A gyermeknek a világ kezdete a szüle -tés.”

A legnépesebb csoport az iparmûvészeti mûfajokattekintve a textileseké volt. Ezen belül is számos kü -lönbözô anyag és technika képviseltette magát, ígypéldául gyapjú és nemez Jászberényi Matild, vagyéppen len és textilfestés Orient Enikô alkotásán. Akompozíciók többsége a falikárpitok körébe sorol ha -tó. Ruczek Zsófia Assisi Szent Ferenc Naphimnuszátezúttal is ennek egy sajátos, térbe is kilépô, installá -ció jellegû, szöveges változatban dolgozta fel. Láng-Mi ticzky Katalin méreteit tekintve is reprezentatívmû ve tipologikus alapokon nyugszik: „Isten az Ô né -

2 015 / 5 7 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Fóris Katalin: A bennünk élô gyermek

/ Katalin Fóris: The Child in Us

[2014] gyapjú, selyem,fémszál, francia -gobelin-technika,

haute lisse, kerettel:45x62 cm / wool, silk,metal thread, FrenchGobelin technique,haute lisse, with

frame: 45x62 cm

Fotó

: Kiss

Béla

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 8 . o l d a l

Balogh Edit: Innen és túl I. / Edit Balogh: Here and Beyond, I[2005] gyapjú, selyem,franciagobelin-technika / wool, silk,French Gobelintechnique[160x150 cm]

Fotó

: Kiss

Béla

2 015 / 5 9 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

pét, gyermekeit az Ószövetségben, a pusztában Tûz -osz lop által vezeti, míg az Újszövetségben a Keresztáltal. A két Tûzoszlop fogja közre a keresztet…” Kép -zô mû vészeti eszközöket nyíltan vállaló képalkotásjel lemzi Somodi Ildikót, nagyméretû kompozíciója akará cso nyi ünnepkör központi pillanatát egy ószö -vet ségi jós lat (Ézs 9,5) homályosító fátylán keresztülláttatja. A kortárs mûvészetben a személyes élmé nyekis befo lyá solják a keresztény ikonográfia használatát.Jó pél da erre Fóris Katalin A bennünk élô gyermek cí -mû al ko tása, mellyel hasonlóan folyamodik Máriá -hoz, Jézus anyjához, mint ahogy annak idején a bú -csújáró, imád kozó asszonyok. Balogh Edit mûvét „sze -mélyes, szá mára fontos jelek képpé formált üzene té -nek szánta”. De mindenekelôtt a „kép központi mo -tívuma a Krisz tus-monogram, melyet szeretném, ha

mindig látná nak a gyerekeim is, egy örök érvényûüzenetként”.

Örvendetes tény, hogy a biennálén négy animációsfilmet is meg lehetett tekinteni (korábban egyedülKeresztes Dóra nevezett De profundis címû alkotá -sával). Közülük kettô is a magyar irodalom gazdagtárházából merített, igaz, más-más módon. SzilágyiVarga Zoltán – „az atmoszférateremtés nagymes te re”(Orosz István) – Hunyady Sándor egyik novelláját (Ajókedvû örmény temetése) választotta. A 27 perc alattnem kevesebb mint 49 ezer festett figurát 460 festettháttér elôtt életre keltô film nem egyszerû adaptáció:„Arra törekedtem, hogy átmentsem a vizualitás esz -közeivel kifejezhetô értékeit, azon túl pedig kibont -sam belôle mindazt, ami az irodalmi szövegben nincsbenne, de a saját élettapasztalataimból szervesen be -

Szilágyi Varga Zoltán: A jókedvû örmény

temetése (képkocka a filmbôl) / Zoltán Szilágyi Varga:Funeral of the CheerfulArmenian (frame from

the film)[2013] animációs film

/ animation film [27’]

illeszthetô a formába.” Hegedûs 2 László animációsfilm helyett egyenesen vizuális líráról, mozgókép -versrôl beszél. A Poézis lényegi eleme KosztolányiDezsô négy sorának (Hajnali részegség) asszociatív

fel idézése: „Én nem tudom, mi történt vélem akkor, / deúgy rémlett, egy szárny suhant felettem / s felém hajol az,amit eltemettem / rég, a gyerekkor.” A 2002-ben meg -rendezett elsô biennálét megnyitó, a közelmúltban

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 1 0 . o l d a l

Ifj. Szlávics László:Betlehem / László Szlávics, Jr.:Bethlehem[2009] fa, vegyestechnika / wood,miscellaneoustechniques [15x15 cm]Fo

tó: K

iss B

éla

2 015 / 5 1 1 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

elhunyt Erdélyi Zsuzsanna gyûjtésébôl származó ar -chaikus népi imádság nagyszerûen sikerült vizuálisfeldolgozását láthatjuk Horváth Mari és Tóth-PócsRoland fekete-fehér animációs filmjében. A Boldogképek a debreceni Vojtina Bábszínház azonos címen,2012-ben bemutatott elôadásának animációs betét je -ként készült, s a látvány összehangolásában nem ke vésszerepe lehetett annak, hogy a darab báb-, díszlet- ésjelmeztervezôje is maga a mûvésznô volt, aki a Ma -gyar Népmesék számos epizódjának rendezôjeként köz-ismert. Neuberger Gizella Vizitációjához személyeskötôdésem is volt. Mûvészettörténeti szakértôkéntbelülrôl is láthattam, hogy a legfôbb kérdés annak el -döntése volt, milyen arányban jelenjen meg a film bena tudományos alaposságú elemzés, részint interpre -táció, illetve az alkotó által képviselt szubjektív nézô -

pont, egyedi vizuális nyelvezet, továbbá magának azanimációnak a már kialakult mûfaji sajátosságai, jel -legzetességei. M. S. mester képe a késô középkori Al-pokon túli festészet produktuma, s mint ilyen, töké -letesen alkalmas volt erre az animációs mûelemzésre.De bármely jó mûvészeti alkotást felfoghatunk úgy,mint egy bizonyos számú idôbeli, képi és gondolatielem, illetve sík sajátos logika mentén elrendezettegyüttesét, melynek értelmezô jellegû kibontásáranincs alkalmasabb eszköz az animációnál...

IFJ. GYERGYÁDESZ LÁSZLÓmûvészettörténész

(VII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále. Kecs ke -méti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelye,Kecskemét, 2015. március 14–május 17.)

Neuberger Gizella:Vizitáció

(képkocka a filmbôl) / Gizella Neuberger:

Visitation (frame fromthe film)

[2009] animációs film/ animation film

[6’29’’]

� A múlt év végén úgy tûnt, lezárult egy korszak, be -zárt egy nagyszerû galéria, mely fennállásának 11 évealatt, 110 kiállításával kiemelt szerepet töltött be a ha-zai építésztársadalom szakmai életében. Bár a HAPGalériának Budán, a Margit körúton található, egye -di atmoszférájú helyiségeit, belsô udvarát – mely any-nyiszor adott otthont nagyszerû megnyitóknak, elô -adásoknak és koncerteknek – valóban elveszítettük,legfôbb célkitûzését, az építészet iránti feltétlen elkö-telezettségét azonban korántsem. Winkler Barnabásgalériája ugyanis – beágyazódva a FUGA BudapestiÉpítészeti Központba – tovább mûködik. Tudatosdöntésrôl, fontos erôegyesítésrôl szólt a galéria meg -szüntetése, hiszen az immár Winkler Barnabás ésNagy Bálint által közösen vezetett FUGA valódi

összmûvészeti központtá, fontos találkozóponttá nôt-te ki magát az elmúlt években, annak ellenére, hogyfolyamatos és súlyos finanszírozási problémái miatt afennmaradásáért küzd.1 A tét pedig nem kevés, a Ma-gyar Építészeti Múzeum ideiglenes, majd remélhe tô -leg méltó állandó székhelyének létrejöttéig a FUGAaz építészet és kultúra kettôsének jelenleg az egyiklegfontosabb fóruma, kiállítási helye és információspontja.

A FUGA-beli HAP-tárlatok sorát a januári Ká ro lyiAntal-kiállítás nyitotta meg, áprilisban pedig Wei -chinger Károly (1893–1982) építész életmûvébôl vá -logatott tervanyagot mutattak be. A HAP „fizikai je -lenlétét”, a folytatás tárgyi valóságát a Margit körút rólismerôs, onnan átszállított két tárló is hangsú lyozta.

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 1 2 . o l d a l

Weichinger Károly (1893–1982) építész Emlékkiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban

Weichinger Károly(1893−1982) építész

emlékkiállítása(részlet) / Memorial

exhibition of architectKároly Weichinger

(1893–1982).Exhibition view

FUGA BudapestiÉpítészeti Központ,Budapest, 2015 /FUGA Budapest

Center ofArchitecture,

Budapest, 2015

Fotó

: Ôry

Júlia

A kiállított anyag nagy része a Magyar Építészeti Mú-zeum gyûjteményébôl származott. A tárlaton a né -hány személyes tárgy mellett fôként az építész meg -valósult épületeihez, azok változataihoz tartozó terv -rajzokat, sokszor díjnyertes, mégis tervasztalon ma radtpályamûveit, illetve másik szenvedélyére utalás képp:tájképeit, festményeit láthatta a közönség.

Weichinger Károly 1893. október 12-én születettGyôrben. A mûemléki belváros, az azt körbeölelô ésátszelô folyók látványa, általában véve az épített kör -nyezet és a természet kapcsolatának egysége egész

alkotói gondolkodásmódjának meghatározó vezér -fonalává vált. A középiskolai évek alatt gyûjtötte ésrajzolta a népi építészeti elemeket, különösen a hazai,provinciális reneszánsz forma- és díszítôvilága kel tet -te fel érdeklôdését, annak hatása idôrôl idôre folya -matosan visszaköszön késôbbi tervrajzain. Építészioklevelét a budapesti Királyi József Mûegyetemenszerezte meg 1921-ben. 1922-ben helyettes építész -tanárnak hívták az Országos Iparmûvészeti Iskolába,ettôl kezdve az oktatás élete végéig munkásságánakegyik leghangsúlyosabb elemévé vált. 1945-tôl okta -

2 015 / 5 1 3 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Weichinger Károly −Kertész K. Róbert:

A budapesti KözpontiVárosháza látványterve

(Új Városháza-terv -pályázat, I. díj) /

Károly Weichinger –K. Róbert Kertész:

Visional design for theCentral Town Hall of

Budapest (1st Prize ofthe New Town Hall

Design Competition)[1940]

Magyar ÉpítészetiMúzeum, Budapest / Hungarian Museum

of Architecture,Budapest

Fotó

: Bar

anya

Sza

bolcs

tott a Budapesti Mûszaki Egyetemen, ahol elôször aVárosépítési Tanszék vezetôi posztjával bízták meg,1946-tól 1950-ig pedig a III. számú ÉpülettervezésiTanszéket, majd 1969-ben történt nyugdíjazásáig aKözépülettervezési Tanszéket vezette. Tanári hiva -

tása mellett jelentôs tudományos tevékenységet isfolytatott, szerkesztôje volt az 1935-tôl megjelenôPerspektíva címû építészeti folyóiratnak, vezetôségi,elnökségi tagja volt a Magyar Építészek Szövet sé gé -nek, és tagja az Építészeti Tanácsnak. Szakértôi te -

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 1 4 . o l d a l

Fotó

: Bar

anya

Sza

bolcs

vékenysége nemzetközi szinten is jelentôsnek tekint -hetô, elôadásokat tartott a lipcsei, weimari, nyugat-berlini és kairói egyetemeken, egy svéd és egy németkollégájával együtt zsûrizte az ankarai városrendezésielképzeléseket.2 Az urbanisztikai problémák és kér dé-sek különösen foglalkoztatták. 1928-ban Dörre End -rével és Kôszeghy Gyulával a Pécs város szabályo zá -sára kiírt pályázatot, egy évvel késôbb Gyôr város ren-dezési feladatait nyerte el (ismét Dörre Endrével),tervei szinte teljes egészben meg is valósultak. Leg -na gyobb ilyen irányú vállalkozása azonban sosem ké -szülhetett el. Az 1930-as évek nagy fôvárosi fejlesz té siprogramjainak egyik közismerten központi eleme volta „Budapest Fórum” „Városközpont” létreho zá sánakkérdése, ez a Kálvin tértôl a Szent István-bazi likáigterjedô szakaszt, a belsô körút vonalát kívánta ren -dezni. A teljes hazai építésztársadalmat megmoz gatófejlesztési pályázatok és ankétok sorában – a te rület -re vonatkozóan – Weichinger Kertész K. Ró bert tel1935-ben készítette el összefoglaló tanul mány tervétBudapest Központja címmel. A teljes Fórum-pá lyázatbár következmények nélkül maradt, mégis en nekalap ján írták ki 1939–1940-ben az Új Városháza-terv -pályázatot, melyen a Weichinger–Kertész tervezôpá -ros az elsô díjat nyerte el.3 A jelen tárlaton is kiállí tottnagyméretû látványterv, a pályázathoz készült maket-tek fotói az épületegyüttes szép arányairól, hig gadttradíciókövetésrôl árulkodnak, ennek kapcsán lehe -tetlen nem gondolnunk Ragnar Östberg stockholmivárosházájára. A weichingeri életmûben kifejezetten

hangsúlyos volt a modern látásmód és a történeti stí -lusok finom líraisággal ötvözése. Ez egyfajta roman -tikus modernizmusnak is nevezhetô, mely különösenközépületeit és szakrális építészetét jellemezte. Ebbenaz ízlésben valósult meg 1932–1934-ben a pécsi te -metôkápolna (Nendtvich Andorral), 1934-ben a bu -dai Gellért-hegy oldalában a pálos kolostor, vagy apécsi Mecsekaljára 1937-ben tervezett szintén pálostemplom, de a kiállított rajzok tanúsága szerint szá -mos, meg nem épült templomterve (csornai római ka-tolikus templom, 1936; losonci Szent László-em lék -templom, 1938; zentai Szent István-templom, 1943;szentkúti búcsújáró templom, 1948) is ezt képviselte.Feltûnôen kötôdött a felvidéki reneszánsz pártázatosépítészetéhez. Maga a pártázat több épülettervén ishangsúlyosan visszaköszön, még az 1951-ben, a moszk-vai mezôgazdasági kiállítás magyar pavilonjához ké -szült tervein is, vagy a Hübner Tiborral 1935-benközösen tervezett budapesti Szilágyi Erzsébet-leány -gimnázium tervvariációin is, az utóbbi végül nyers -tégla homlokzattal, modernista stílusban valósult meg,s a korszak egyik legmodernebb és legkor sze rûbb is -kolaépületeként vált ismertté. Pavilonépí té szete szin -tén jelentôs, közremûködött az 1933-as Mi lánói Tri -ennálén, Olgyay Aladárral együtt tervezték az 1939-esNew York-i világkiállítás magyar pavilon ját.

Weichinger több családi házat is tervezett modernstílusban, részt vett a fôvárosi Napraforgó utcai kis -lakásos mintatelep építkezésein. A Fejér és Dánoscég vállalkozásaként 1931-ben megépült – hazánkban

2 015 / 5 1 5 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Weichinger Károly: A moszkvai mezô -

gazdasági kiállításmagyar pavilonja

(makett) / Károly Weichinger:

The Hungarian Pavilionof the Moscow

Agricultural Exhibition(mock up)

[1951] archív fotó(Magyar Építészeti

Múzeum, Budapest) /archive photo

(Hungarian Museumof Architecture,

Budapest)

�

Weichinger Károly: A losonci Szent László-emléktemplomlátványterve / Károly Weichinger:Visional design for the Saint LadislasMemorial Church ofLosonc (now Lucenec,Slovakia)[1938] MagyarÉpítészeti Múzeum,Budapest / Hungarian Museumof Architecture,Budapest

egyedülálló – kísérleti telep a korszerû, mégis olcsó,kis telken, szabadon álló családi házak egységesítését,így terv szerinti felépítésének szándékát tûzte ki el -sôd leges célul. A korszerû háztípusok tervezésében aharmincas években tevékeny építészgeneráció leg -több tagja részt vett, így végül a 16 családi és 3 iker -ház (összesen 22 lakás) egységesítése elmaradt, vál to -zatos képét nyújtva a korszak modern irányzatainak.Bár a Weichinger Károly tervezte 18. számú ház atelep egyik legkisebb, és az életmû egyik kevésbé je -lentôs darabja, sokakat hozott lázba a ritka alkalom,hogy a kiállítás kísérô eseményeként a tulajdonosoklehetôvé tették a bejárását. A ház felújítás elôtt áll. Afelmérésért, rekonstrukcióért felelôs építész, Dévé -nyi Tamás és az épület tudományos dokumentációjátelkészítô Fehérvári Zoltán mûvészettörténész általvezetett épületséta során olyan, általuk feltárt új in -formációval is szembesülhettünk, mely a ház eredetivörös színezésére vonatkozik. A színválasztás azon -ban a modern építészet 1920-as évekre jellemzô szí -nességével, a Bauhaus hatásával, Molnár Farkas köz -ismert „vörös kockaházával” ellentétben kevésbé esz -tétikai vagy tudományos megfontolást tükrözött, sok -

kal inkább a megrendelô, az elsô tulajdonos politikaimeggyôzôdését. A tetôtôl a falakig vörös színû apró– a telep házai között az egyetlen nyeregtetôs – háztulajdonosai: Grosz (Orosz) Dezsô és felesége, Vi -gyá zó Piroska, a Ságvári Endre baráti köréhez tar to -zó illegális kommunista mozgalom tagjai voltak.

A Napraforgó utca házai jelenleg mûemléki vé dett-ség alatt állnak. Ahogy arra Dévényi Tamás felhívta a figyelmet, a védettség elvesztését elkerülendôen,annak fokozatát ez év végén kell átminôsíteni. Nemlehet elégszer hangsúlyozni a telep értékét és fon tos -ságát, melyre a hasonló jellegû séták, épületbejárásokis felhívják a figyelmet. Bízunk benne, hogy – kiemel-ve a telep eredeti kiállítási rendeltetését – egyre többhasonló eseményre kerülhet sor a jövôben.

REICHART DÓRAmûvészettörténész

(Weichinger Károly (1893–1982) építész emlékkiállítása.FUGA Budapesti Építészeti Központ [a HAP Galériaszervezésében], Budapest, 2015. április 14–május 4.)

Jegyzetek1. A FUGA nem zárhat be – tényfeltárás Bálint Imrével,

Nagy Bálinttal és Winkler Barnabással. epiteszforum.hu.http://epiteszforum.hu/a-fuga-nem-zarhat-be-tenyfeltaras-balint-imrevel-nagy-balinttal-es-winkler-barnabassal

2. Weichinger Károly: Egy építész számvetése. Budapest, XVI. évf. 9. sz. 1978. 8–11.

3. Ferkai András: Pest építészete a két világháború között.Budapest, 2001. 29–31.

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 1 6 . o l d a l

Weichinger Károly: A budapesti Napraforgóutcai mintateleplakóháza / Károly Weichinger:Dwelling house at theprototypal housingestate at NapraforgóStreet, Budapest[1931] reprodukció(forrás: Tér és Forma,1931. 10. sz.) /reproduction (source:Tér és Forma, 1931. 10)

�

Weichinger Károly −Hübner Tibor: A budapesti SzilágyiErzsébet Gimnáziumegykori épülete / Károly Weichinger −Tibor Hübner: One-timebuilding of the SzilágyiErzsébet SecondaryGrammar School,Budapestterv: 1935,reprodukció (forrás:Tér és Forma, 1937.2−3. sz.) / design:1935, reproduction(source: Tér és Forma,1937. 2–3)

Elôzékpapírok az Iparmûvészeti Múzeum

gyûjteményébôl� A Nagytétényi Kastélyban rendezett kamara kiállí tás,az Évszázadok papírjai síkban és térben egyik szeg men -sét a színes elôzékpapírok – dúccal nyomott arany -papírok, márványozott, kartonnyomott és csirizespa pírok – alkotják.

Az elôzékpapírok a könyvek külsô és belsô kialakí tá-sában jutottak szerephez. Az elôzékek a merev könyv-táblát a lapokból álló könyvtesthez kötik, ragasztják.A 18. századi barokk könyvtárakban a zsúfolásig meg-rakott polcok elrejtették a könyvtáblákat, és csak dí -szes, aranyozott bôrgerincük volt látható. A félbôr kö -tések kartontábláit színes papírral borították. A bib -liofil arisztokrácia mellett megjelent a polgári ol va -sóközönség is, melynek ízlését és betûéhségét ol csópapírborítású könyvekkel, naptárakkal, almanachok -

2 015 / 5 1 7 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Évszázadok papírjai síkban és térben – kiállítás a Nagytétényi Kastélyban

Johann Koechel: Elôzék papír (részlet) /

Johann Koechel:Endpaper (detail)

Fürth (Nürnbergmellett), 1710−1720

körül, jelzett, brokát -papír, poncolt,

aranyozott (Ipar -mûvészeti Múzeum,

Budapest) / Fürth (at Nürnberg),

c. 1710−1720, signed,brocade paper,

punched, gilded(Museum of Applied

Arts, Budapest) Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

kal, füzetekkel kellett kielégíteni. Az utóbbiak éven -kénti kiadása megtöbbszörözte a márványozott éskeményítôs, illetve a dúccal színesen nyomott papí -rokból szükséges mennyiséget.

Az Iparmûvészeti Múzeum gyûjteménye majd 700színes papírt tartalmaz, a 18–19. századi brokát- ésbronzfirnisz-papírok száma mintegy 150 darab. Je len-tôs még a 18. és 19. századi márványpapírokat, il letvea 19. századi kartonnyomott és csirizes papíro kat tar -talmazó kollekció. A brokát- és bronzfirnisz-papíroklegnagyobb része Procopius Vilmosné gyûjtemé nyé -bôl származik, 1927-ben és 1931-ben került az Ipar -mûvészeti Múzeum tulajdonába. A 19–20. századimárvány- és kartonpapírok pedig az iparmûvészetiiskola és múzeum könyvtárának mintagyûjte ményé -bôl valók.

ARANYBROKÁT- ÉS BRONZFIRNISZ-PAPÍR

A színes, aranyozott brokát-, illetve a bronzfirnisz-papírok készítése már az 1680-as évektôl ismert volt,mûvészi színvonaluk 1700 és 1750 között érte el csúcs -pontját.

A finom rajzolatú, apró mintás brokátpapírt met -szett rézlemezekkel nyomták az egy vagy több szín nelalapozott papírra. A technika eredetileg könyvtáblákaranyozására szolgált. A könyvkötéshez használt bé -lyegzôk mellett a 15–16. században egyre inkább el -terjedt Dél-Németországban a lemezbélyegzô, melyegyetlen mûvelettel tette lehetôvé nagyobb felületekaranyozását. A textilnyomásban a vésett rézlemez a17. században jelent meg, majd a 18. század közepétôlvált általánosan elterjedtté, a 19. században a rézle -mezt durvább fadúcokkal helyettesítették, és így azaprólékos rajzolat elmosódott. A brokátpapírokhozgyakran többszínû – patronírozott – alapot használ -tak.

A bronzfirnisz-papír készítése az egyszerûbb famet -szet magasnyomásához hasonlít, a fametszet elôz -ményei pedig a textilnyomó iparban keresendôk. Abronzporral elegyített ragasztóanyagot – a firniszt –fadúccal nyomták rá a színesen alapozott papírra. Abronzfirnisz-papír nem volt sem elég tartós, sem elégfinom rajzú, ám olcsóbb volt, mint a brokátpapír. Abrokát- és bronzfirniszpapír-készítés központjai a

könyvnyomatásban is jeles délnémet városok voltak:Augsburg, Nürnberg, Fürth, ahol ugyanakkor az öt -vösmûvesség jeles mesterei is mûködtek.

Az aranyozott színes papírok a barokk kor szülöt tei,így díszítômotívumaikban török szegfû, tulipán, grá -nátalma, százszorszép, rózsa, szôlôfürtök és körték,akantuszlevelek és indák tobzódtak, késôbb pedigrocaille-ok, kartusok, aszimmetrikus keretdíszek, bur -jánzó arabeszkek és szalagcsokrok kaptak döntô sze -repet. Emellett figurális vadász-, gáláns- és chinoi -serie-jelenetek is gyakoriak voltak. Az elôképeket akeleti nyomott textilekrôl, hímzésekrôl, porcelá nok -ról merítették.

A színes papírok 18. századi vásárlói, megrendelôiközött a könyvkötôk mellett jelentôs számban talá -lunk asztalosokat is, akik már nemcsak a ládikáikat,

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 1 8 . o l d a l

Joseph FriedrichLeopold: Elôzékpapír /

Joseph FriedrichLeopold: Endpaper

1669−1727 között,jelzett, brokátpapír,

aranyozott(Iparmûvészeti

Múzeum, Budapest) /between 1669−1727,signed, brocade paper,gilded (Museum of

Applied Arts,Budapest)

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

fakazettákat, de a komódokat, írószekrényeket, nagy -méretû ruhásszekrényeket is aranyozott vagy márvá -nyozott papírokkal bélelték.

MÁRVÁNYOZOTT PAPÍR

A márványozott, azaz márványerezetre emlékeztetômintájú papír már a 8. századi Japánban is ismertvolt, de Európába Perzsiából jutott, ahol kezdetbencsak a kéziratok keretét, a lapok margóját festettékilyen eljárással. A ma is használatos törökpapír elne -vezés – a török könyvmûvészet közvetítô szerepéreutal. E díszítôeljárás ebru elnevezéssel a 16. század -

ban vált ismertté, és az 1570-es években Konstanti -nápolyból indult hódító útjára nyugat felé. Kez det -ben, mivel készítése féltve ôrzött titok volt, követek,magas rangú diplomaták, utazók kapták ajándékba,vagy vásárolták meg.

Európában a 17. században vált ismertté a techno -lógia német és francia könyvkötôk körében. A már vá -nyozott papírok 1680 után jelentek meg a bôr könyv -kötések elôzékeként, majd a 18. században a félbôrkötések fedéllapjain, sôt a bútormûvészetben szekré -nyek béléseként. Igen jelentôs forgalmat bonyolí tot -tak a párizsi mûhelyek, amelyek különbözô típusú

2 015 / 5 1 9 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Georg Christoph Stoy:Elôzékpapír /

Georg Christoph Stoy:Endpaper

1703−1750 között,jelzett, teljes ív,

brokátpapír,patronírozott,

aranyozott (Ipar -mûvészeti Múzeum,Budapest) / between1703−1750, signed,

full sheet, brocadepaper, in cartridge

form, gilded (Museumof Applied Arts,

Budapest)

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

márványpapírokra specializálódtak. Német terüle te -ken a márványozott papírok készítési és kereske del miközpontjai a 18. században Augsburg, Fürth, Nürn -berg és Lipcse voltak, majd a 19. században gyárilagnagy mennyiségben állították elô a színesen nyomottpapírokat Aschaffenburgban, Goldbachban, Merse -burgban, és továbbra is Lipcsében.

A 18. század második felében Angliában is virág zás -nak indult a papírmárványozás, speciális mintákkal ésélénkebb színekkel gazdagítva a választékot. A 19. szá-zadban rengeteg új papírkészítési technológia és díszí -tési eljárás született. A gépi elôállítású színes pa pírokkiszorították a lassú és drága kézmûvesmódsze reket.

Az 1860-as években elkezdett kísérleteket a festék -gyártás terén 1880-ban siker koronázta, és a buda pes -

ti könyvkötô Halfer József által kifejlesztett már vá -nyozási eljárást a mai napig is használják. Legtöbb -ször a nagy példányszámú kötetek, kiadványok ésüzleti könyvek tábláin láthatunk kavargó, örvénylô,sokszínû, élénk, tarka achát-, csigás, fésûs, páva tol las,kagylós mintázatú márványpapírokat.

A század végén, körülbelül az 1880-as évektôl azipari termeléssel szemben a kézmûvesmunka, az egyé-ni mûvészi tárgyak iránt újjáéledt igény divatba hoztaa kézi elôállítású márványozott papírokat. Mintáza tukkésôbb nagyszerûen rímelt a szecesszió dekoratív,ívelt, hullámos felületeivel, és ez sok mûvészt meg ih -letett. A mûvészi, kézi festésû márványozott papírokdivatja a 20. században leáldozott. Egy-egy nevesebbkönyvkötômûvész – Kner Erzsébet, Kiss Valdemár –saját kötéseikhez még készített márványozott elôzé -keket. Magyarországon Jaschik Álmos propagálta atechnikát a többi elfeledett kézmûves könyvkötôel já -rással együtt.

KARTONNYOMOTT PAPÍR

A 18. század közepétôl a kartonnyomott elôzékpa pí -rok készítésekor a keményítôs-festékes alapra dúcok -kal színes mintákat nyomtak, vagy a nedves alapszín be

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 2 0 . o l d a l

Elôzékpapír / Endpaper 1900 körül, fantázia -

márvány-papír(Iparmûvészeti

Múzeum, Budapest) /c. 1900, phantasy

marbled paper(Museum of Applied

Arts, Budapest)

�

Elôzékpapír / Endpaper Anglia, 1830−1850között, márványpapír,árnyékolt, fényezett(IparmûvészetiMúzeum, Budapest) /England, between1830−1850, marbledpaper, screened,polished (Museum of Applied Arts,Budapest)Fo

tó: S

oltés

zné

Hara

nghy

Ágn

es /

Ipar

mûvé

szet

i Múz

eum,

Bud

apes

t

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

2 015 / 5 2 1 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

különféle eszközökkel mintákat rajzolgattak. A pa -mutszövet-nyomtatásnál is használatos, rézszögekkel,szalagokkal kivert fadúcokat a papírnyomtatásnál isalkalmazták, a minta egy-egy színét külön dúccal ésragasztófestékkel nyomtatva az elôalapozott papírra.Külön változata a dominotier papír, amelynek fény -kora az 1790 és 1820 közötti évekre esik. Színei vidá -mak, mintái egy-vagy kétszínûek, leggyakrabban akék-piros-zöld kombinációi. A minták többnyire ap -rók, a pamuttextíliákon ismert variációk: csillagok,pettyek, karéjok, virágok.

CSIRIZES PAPÍR

A 16–18. században már használtak a drága importáltmárványpapírok kiváltására csirizes festésû papíro kat.A sûrû színezett csirizt ecsettel vagy szivaccsal hord -ták fel az enyhén elônedvesített papírra, majd ecset telvagy pálcákkal, spatulával hullámzó, körkörös vagykavargó nyomokat rajzoltak a papírra, de alkalmaztaka könyvkötészetben használt fémbélyegzôket, görge -tô ket és nyomódúcokat is. A legszebb, míves papírokDél-Németországban és Németalföldön készültek.

LOVAY ZSUZSANNAmûvészettörténész

Az Iparmûvészeti Múzeum 19. századi papírrégiségei

� Ma szokatlan, újszerû kortárs kísérletnek, merész -ségnek gondoljuk, amikor hullámpapírból bútortgyártanak, avagy diplomamunkaként papírruhákatterveznek, esetleg papír ékszer készítésével foglal ko -zik valaki. Papírból háromdimenziós tárgyat? Meg -szoktuk, hogy a papír kétdimenziós, és megszoktuk,

Elôzékpapír / Endpaper Németország, 18.

század, papír, háromdúccal kartonnyomott

(IparmûvészetiMúzeum, Budapest) /

Germany, 18thcentury, paper, blockprinted with threeblocks (Museum of Applied Arts,

Budapest)

Elôzékpapír / Endpaper1800−1820 között, papír, kartonnyomott (Iparmûvészeti

Múzeum, Budapest) / between 1800−1820, paper, block printed (Museum of Applied Arts, Budapest)

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

hogy elsôsorban nyomtatásra használjuk, pedig a pa -pírt évszázadok óta igen sokféle módon díszítették,és különféle célokra alkalmazták.

A Nagytétényi Kastélyban a Múzeumok Éjszaká -ján megnyílt kamarakiállítás éppen csak ízelítôt adebbôl a bôségbôl, az elôzékpapírok különleges világamellett a 19. század papírrégiségeibôl válogatva. AzIparmûvészeti Múzeum gyûjteményében ôrzött pa -pírtárgyakból több típust bemutatunk, olyan tárgy fé -

leségeket is, amelyeket ma már egyáltalán nem isme -rünk, nem használunk. A kiállítás célja: felkelteni azérdeklôdést a papírrégiségek iránt, felvillantani a pa -pír sokoldalúságát. A 19. századot nyugodtan nevez -hetnénk a papír évszázadának is, hiszen e korszakbanmindvégig fontos szerepet kapott a papír, elsôsorbana különféle technikai eljárásoknak és azok változatosalkalmazásának, kombinálásának köszönhetôen. Kétnagyon fontos dologra érdemes még felhívni a fi gyel-met: a papír nem maradt meg a kétdimenziós felü le -ten, hanem kitört a síkból, sok esetben reliefhatá so -kat értek el vele, illetve háromdimenziós tárgyat öleltkörül, burkolt be, a legmerészebb megoldások eseténpedig magukból a papírelemekbôl háromdimenzióstárgyat alkottak. Igen lényeges az is, hogy különféletrükkökkel, technikai eljárásokkal „megmozgatták” a

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 2 2 . o l d a l

Panzer Anna: Virágtartó / Anna Panzer: Plant holder1835−1840 között, papír, csillámokkal beszórt, préselt

aranypapír (Iparmûvészeti Múzeum, Budapest) /between 1835−1840, paper, micaceous, pressed golden

paper (Museum of Applied Arts, Budapest) [27,5 x Ø 17,5 cm]

Joseph Endletzberger: Köszöntôkártya (Wiener Kunstbillet) / Joseph Endletzberger: Greeting card (Wiener Kunstbillet)

1820−1830 között, fényes papír, gyöngyház és gyöngy applikációs, aranyozott (Ipar -mûvészeti Múzeum, Budapest) / between 1820−1830, glossy paper, mother-of-

pearl and pearl appliqué, gilded (Museum of Applied Arts, Budapest) [7,7x10 cm]

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

papírból összeállított kompozíciókat: egy-egy aprópapírcsík vagy cérnácska elegendô volt ehhez, azazaz ember örök vágya a perpetuum mobile iránt a pa -

pírtárgyak esetében is megjelent. Az ilyen jellegû al -kotások akár a mozi elôdjeinek is felfoghatók.

A 18. század végén, majd a 19. század elsô évtize -dei ben elsôsorban német nyelvterületen terjedt el aköszöntôkártya, amely a polgárosodás egyik tár sa dal -mi megnyilvánulása, kelléke volt. Újévkor, név napo -kon ajándékozták meg egymást a változatos techni -ká jú lapocskákkal, amelyeket a barátság és szerelememblémáival díszítettek. Az egyszerû metszetes üd -vözletek mellett igazán izgalmasak a mozgatható la -pok. Számos típusa ismert a köszöntôkártyáknak,vannak a szentképekhez hasonlóan csipkedíszítésûek,továbbá csapófedelesek, átvilágíthatók, ám a legérté -kesebbek az úgynevezett bécsi specialitások, melyeklényegében apró fém- vagy préselt aranypapír keret -ben lévô miniatûr kollázsok. Nemcsak a köszöntô -kártyáknál, hanem a kor színesen nyomott papírralbevont, változatos stílusú, formájú dobozainál is el -maradhatatlan a préselt, aranypapír szegély, amelydekoratívvá teszi a darabokat, egyszersmind lezárja azéleket, oldalakat. A biedermeier idôszakában ter jed -tek el az öltöztetôs papírbabák, amelyek ereden dô ena felnôttek részére készített folyóiratok mellékleteivoltak, azaz a divat terjesztôi, hírnökei. Ekkortájt – akártyán kívül, amely mindig nagy népszerûségnekörvendett – számos papírjáték is készült: Harang éskalapács társasjáték, táblajátékok, papírtáblás sakk,kérdés-felelet játék etc.

A 19. század elsô felében, közepén keménypapírbóldísztárgyakat, dobozokat is készítettek. A papírbólformált, hajtogatott és ragasztott tárgyakat gyakrangyöngy- vagy fonalhímzéssel díszítették, esetleg kézifestéssel tették szebbé, egyedivé, továbbá appliká ci ók-kal is gazdagították. Változatos formák és technikaimegoldások jellemezték az emléklap-dobozkákat, azemlékkönyvek ôseit. Bennük ôrizték a kézzel rajzoltvagy írott, esetleg applikált díszítésû emléklapocs ká -kat, néha pedig sok-sok tûszúrással alakították ki adíszítést a fehér felületen.

A 19. század közepétôl, különösen az 1873-as bécsivilágkiállítás idejében a papír mint alapanyag igenfontossá vált. A gépi elôállítás újfajta technikai lehe tô-ségeket nyitott, s már ebben az idôszakban megje lenta luxuspapír fogalma, amely a gépi úton elôállí tott

2 015 / 5 2 3 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Emléklap-doboz / Memorial certificate case 19. század közepe, papír, színes nyomás, domborított, aranyozott, fedél: 15x9,3 cm(Iparmûvészeti Múzeum, Budapest) / mid-19th century, paper, colour printing,

chased, gilded, lid: 15x9,3 cm (Museum of Applied Arts, Budapest)

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 2 4 . o l d a l

speciális papírfajtákra vonatkozik. Egyszerre jelentimagát az anyagot, és magát a tárgyat is, amit ebbôl apapírféleségbôl készítettek. A luxuspapír különle ge -sen elôállított papír: színes nyomtatással készült –többnyire kromolitográfiával –, további fontos krité -riuma a prégelés, azaz kilépve a két dimenzióból,domborított, reliefhatást kelt, továbbá a kontúrokmentén gyakran stancolták, azaz kivágták ôket. Ezeka színes, préselt képecskék rohamosan elterjedtek, ésnagyon sokféleképpen alkalmazták ôket. A gyerekekalbumokba gyûjtögették a dombornyomásos képe ket,többnyire témák szerint, gondosan megkomponálvaragasztották be a kisebb-nagyobb lapocskákat az al -bumok egy-egy oldalára. Ezeket a kis képecskéketszéleskörûen felhasználták applikációk készítésénél,levélpapírok díszítésére éppúgy, mint képeslapok, üd -vözlôkártyák ékesítésére. A társasági életben is szá -mos papírtárgy elôfordult, a táncrendektôl elkezdvea legyezôkig, a korabeli polgárok életét végigkísérvea születéstôl a házasságkötésen át egészen az elmúlá -sig. A háztartásokban csipkepapírok, csokoládépa pí -rok, papírdobozok jelentek meg, vagy akár áttört -papír lámpaernyôk. A luxuspapírt a merkantil grafi -ka területein is megtalálhatjuk, elsôsorban a reklám -cé lo kat is szolgáló csomagolásoknál, dobozoknál,

nap táraknál. Préselt kartonpapírból karácsonyfa dí -szek is készültek.

Esetenként a dombornyomásos képek felületének

Emléklap-doboz tükörrel / Memorial certificate case with mirror

19. század közepe, préseltarany szegélyes (IparmûvészetiMúzeum, Budapest) / mid-19th century, with pressed

golden border (Museum of Applied Arts, Budapest)[13,9x8,7x2 cm]

Préseltkép-album / Pressed picture album19. század vége, papír, színes nyomás, domborított, aranyozott (IparmûvészetiMúzeum, Budapest) / late 19th century, paper, colour printing, chased, gilded

(Museum of Applied Arts, Budapest) [33x25x2,5 cm]

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ IM

M, B

udap

est

2 015 / 5 2 5 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Háromdimenziósüdvözlôkártya /

Three-dimensionalgreeting card

19. század vége, papír,színes nyomás,

domborított, stancolt(Iparmûvészeti

Múzeum, Budapest) /late 19th century,

paper, colour printing,chased, pierced

(Museum of AppliedArts, Budapest)

[15x9,3 cm] Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 2 6 . o l d a l

Árnyképes papír -kivágások / Shadowfigure paper cuts1870-es évek, papír,ollóval vágott(IparmûvészetiMúzeum, Budapest) /1870s, paper, cut withscissors (Museum ofApplied Arts,Budapest) [22,8x18 cm]

Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

egy-egy részét különféle idegen anyagokkal, textilek -kel vonták be vagy csillámokkal szórták meg, máskorpedig ragasztással, hajtogatással térhatású kompo zí -ciót állítottak össze belôlük. Különlegesek a három -dimenziós üdvözlôkártyák, amelyek technikai szem -pontból a papírszínházak, papírbetlehemek rokonai.A papír sok esetben más anyagokat utánzott: enneklegpregnánsabb példái a csipkedíszítésû lapok, de lé -nyegében a selyempapír is ilyen imitáció.

Igyekeztünk a legérdekesebb tárgyakat bemutatni akiállításon – ez a válogatás azonban az Iparmûvé szetiMúzeum gyûjteményét és e tárgyféleség gaz dag ságáttekintve csak a jéghegy csúcsa. A gépi papírgyártás

érdekességei mellett kiállítunk párat a kézi munká -val, ollóval készített alkotásokból is. Igazi kuriózumnéhány árnyképes papírkivágás, melyek készítôi azolló igazi mesterei voltak.

HORVÁTH HILDAmûvészettörténész

(Évszázadok papírjai síkban és térben. Papírfesztivál.Ipar mûvészeti Múzeum – Nagytétényi Kastély, Buda pest,2015. június 20–augusztus 30.)

A Nagytétényi Kastély 2015. nyári Papírfesztiváljának további kiállításairól bôvebben a 48. oldalon adunk hírt.

2 015 / 5 2 7 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Lámpaernyô / Lamp shade

19. század utolsóharmada, papír,

csipkehatásúra áttört(Iparmûvészeti

Múzeum, Budapest) /last third of 19th

century, paper, withtracery (Museum of

Applied Arts,Budapest)

[22,5 x Ø 33 cm] Fotó

: Solt

észn

é Ha

rang

hy Á

gnes

/ Ip

armû

vész

eti M

úzeu

m, B

udap

est

� A Képzô- és Iparmûvészeti Gimnázium (ma Szak -középiskola, a Magyar Képzômûvészeti Egyetem Gya-korlóiskolája, közismert nevén Kisképzô) iparmûvésztagozatos IV/C osztályában 1961-ben 47-en érettsé -giztünk – a hivatalos elnevezés szerint – díszítô festô,díszítô szobrász, grafikus, bôrdíszmûves, szônyeg -szövô, ötvös, keramikus, üvegdíszítô, bútormûves ésfényképész szakosztályokon. A négy év, amit együtttöltöttünk, mindannyiunk számára meghatározó él -mény volt, életre szóló barátságok kötôdtek. Egymáséletét és munkásságát napjainkig végigkísértük, össze -tartoztunk, szerettük egymást. Valamennyien büsz -kék voltunk, hogy egy olyan nagy múltú iskolábantanulhattunk, amelynek alapító levelét Mária Terézia1777-es rendelete, a Ratio Educationis nyomán, 1778.április 2-i keltezéssel az Udvari Kancellária adta kiSchola Graphidis Budensis, azaz Budai Rajzoló Os -kola néven.

Buda és Pest 1873-as egyesítése után, 1886-ban akorábban Pestre telepített Schola Graphidis Buden -sist egybeolvasztották a Pesti Rajzoló Oskolával, il -letve a Felsô Iparrajziskolával Székesfôvárosi Ipar -rajz iskola néven. A két rajziskola kezdettôl fogva amûvészeti képzést is feladatának tekintette. Ekkor az iparostanoncok és tanítójelöltek mellett kômûve -sek, ácsok, kôfaragók, asztalosok, üvegesek, szoba fes -tôk, rézmûvesek, aranymûvesek, tímárok, bôrösök éscukrászok is az iskola növendékei voltak.

Az iskola az 1893-ban – Kauser József tervei sze -rint – megépített, akkor Oroszlán (ma Török Pál)utcai épületbe költözött. 1904-tôl az elméleti oktatásmellett a mûhelygyakorlatot is bevezették, és LykaKároly vezetésével megkezdôdött a rendszeres mû -vé szettörténet-oktatás. A képzés színvonalát jelzi né -hány mûvész neve: id. Markó Károly, Nagy BaloghJános, Derkovits Gyula. Valamennyien az iskola nö -vendékei voltak.

1946-tól az iskola Szépmíves Líceummá szerve zô -dött át. Az oktatás célja új, mûvészi igényû iparos -nemzedék nevelése lett. Megkezdôdött a rendszeresközismereti oktatás. A mûvészeti fôiskolák 1949-bentörtént reformja szükségessé tette, hogy az iskolaszer vesen illeszkedjék a mûvészeti oktatás új vonalá ba,a kiemelkedô tehetségû, szorgalmú tanulók számáraelôsegítse a mûvészeti fôiskolákra, egyetemekre valósikeres jelentkezést, és biztosítsa a mûvészi ipar szá -mára a középfokú szakképzést. 1951-ben így jött lét rea Képzô- és Iparmûvészeti Gimnázium.

Mint a példa mutatja, valóban sokunknak segítettaz iskola az életben, a továbbjutásban. Legendás em -berekkel, tanárokkal találkoztunk itt, mint Blaskovits(Aladár), Csízió (Kertész Antal), Rózsa néni (MolnárRózsa). A történeteknek se vége, se hossza. Nekünk,C osztályosoknak külön szerencsénk volt, mert az

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 2 8 . o l d a l

„Visszatekintünk”A Képzô- és Iparmûvészeti Gimnáziumban 1961-ben végzett

C osztály kiállítása a Klebelsberg KultúrkúriábanVisszatekintünk − a Képzô- és Ipar -

mûvészetiGimnáziumban

1961-ben végzett C osztály kiállítása

(részlet) /‘Retrospective’.

Exhibition of the 1961graduating Class C of the Secondary

Grammar School forApplied and Fine Arts

(exhibition view) Klebelsberg Kultúr -

kúria, Budapest, 2015/ Klebelsberg Cultural

Centre, Budapest,2015

Fotó

: Moln

ár K

álmá

n

épület minden zegében-zugában, az osztálytársaink -nál, a mûhelyekben is otthon voltunk. Az ötvösöknélSzônyi bácsi (Szônyi József) szívesen ült a lányok mö -gé a cizelláló kalapáccsal a kezében, a bôr szakon acsodálatos Fabró bácsi (Fabró Antal) mint egy jele -nés, egy jóságos Sancho Panza és Colas Breugnonke veréke, kezében könyvekkel, hatalmas kalapjában,vagy a textileseknél Lola néni (Kántor Andorné), és arajztanáraink. A mai napig nagy szeretettel emléke -zünk vissza tanáraink segítô gondoskodására és fi gyel-mére, amivel elsô lépéseinket kísérték, tanácsaikkalsegítették, jól felkészítve bennünket az elôttünk állópályákra.

Az osztálytársaink tehetségének, kreativitásának éstanáraink jó elôkészítô munkájának köszönhetôen so -kan jutottak egyetemekre, fôiskolákra.

Ahogy tanulmányaink is különbözô mûvészeti terü-letekre terjedtek ki, további életpályánk is szerte ága zólett. A mûvészeti életben nem egy közismert díjazottés kitüntetett alkotó van köztünk: a Magyar Képzô -mûvészeti Egyetem grafika tanszékének vezetôje, sokéven át rektorhelyettes, a Színház- és Filmmûvészeti

Egyetem világhíres operatôri tanszékének Kossuth-díjas vezetôje, a Magyar Iparmûvészeti Fôiskola (maMoholy-Nagy Mûvészeti Egyetem, MOME) ötvöstanszékén két évtizeden át tanító tanár, a FerenczyNoémi-díjas textilrestaurátor, aki még a koronázásipalást konzerválásán is dolgozott. Szakmai elisme rés -ként keramikus, ötvös, ipari formatervezô osztálytár -saink is részesültek Ferenczy Noémi-díjban. Fotósosztálytársunk az Axel Springer kiadónál és európaifotóügynökségeknél fotóriporterként, mûvészeti szer -kesztôként vált elismertté. Az orientalista filológus -ként nevet szerzett ötvös osztálytárs a kölni egyete -men tanított, könyveket, tanulmányokat írt, mûfor -dításai jelentek meg. Ketten alkotómunkájuk, illetvekutatómunkájuk mellett a Kisképzôben mûvészta nár -ként tanítottak.

Többen itthon és külföldön kiállításokat is ren dez -tek, s jó néhányan több hazai és külföldi, egyéni éscsoportos kiállításon vettek részt. Az osztálytársakközül néhányan két vagy több mûvészeti területen ismûködnek.

A kiállítás 32 alkotó sokszínû mûvészeti tevékeny -

2 015 / 5 2 9 . o l d a l K I Á L L Í T Á S

Visszatekintünk − a Képzô- és Ipar -

mûvészetiGimnáziumban

1961-ben végzett C osztály kiállítása

(részlet) /‘Retrospective’.

Exhibition of the 1961graduating Class C

of the SecondaryGrammar School for

Applied and Fine Arts(exhibition view)

Klebelsberg Kultúr -kúria, Budapest, 2015/ Klebelsberg Cultural

Centre, Budapest,2015

Fotó

: Moln

ár K

álmá

n

ségébôl adott ízelítôt. Több mint fél évszázadra valóvisszatekintéssel, a közülünk már eltávozott osztály -társainkra emlékezve bemutattunk néhány, még az is -kolai tanulmányok idejében készült munkát is, ez zelis érzékeltetve a megtett utat. MOLNÁR KÁLMÁN

grafikusmûvész

(Visszatekintünk – a Képzô- és Iparmûvészeti Gim ná zi -umban 1961-ben végzett C osztály kiállítása. KlebelsbergKultúrkúria, Budapest, 2015. február12–25. A kiállítóknévsora: Árvavölgyi Judit textilmûvész, Bodri Ferenc gra-fikus, Budaváriné Szabó Klára textilbáb-tervezô, †Bur -kus János iparmûvész, E. Nagy Katalin textilres taurátor,Fábián Gyula ötvös, †Faggyas Mária grafikus, Fencz

Ákos belsôépítész, Gajdos Ilona mûvésztanár, Go rondyJúlia könyvkötô, bôrdíszmûves, †Gyôri Lajos kera mikus,Horváthy Judit építészmérnök, belsôépítész, Ke resztesiPálffy Eszter fotográfus, Kertész Géza ötvös, Kris tóf Ju ditüvegtervezô, reklámgrafikus, Major István orientalistafilológus, Máthé Tibor operatôr, Mohácsy Zsuzsa grafi -kus, Molnár Kálmán grafikus, Nagy Tibor iparmûvész,Németh Péter belsôépítész, †Ócsag Ágnes divattervezô,dr. Pappné Iván Ildikó építész, Pázmándi Antal kera mi -kus, Pelényi Mária iparmûvész, Prejczer Paula könyv -táros, Pribil Mária iparmûvész, Püski István keramikus,könyvkiadó-igazgató, Püski Istvánné Tóth Irén festô, éne -kes, Rékassy Levente ötvös, Sziklás Mária képszerkesztôés Tôry Klára fotótörténész.)

K I Á L L Í T Á S 2 015 / 5 3 0 . o l d a l

Visszatekintünk − a Képzô- és Ipar -mûvészetiGimnáziumban 1961-ben végzett C osztály kiállítása(részlet) /‘Retrospective’.Exhibition of the 1961graduating Class C of the SecondaryGrammar School forApplied and Fine Arts(exhibition view) Klebelsberg Kultúr -kúria, Budapest, 2015/ Klebelsberg CulturalCentre, Budapest,2015Fo

tó: M

olnár

Kál

mán

� Remsey Flóra kárpitmûvész 1978-tól 1998-ig gobe -lin- és szônyegszövést tanított a gödöllôi Petôfi Sán -dor Mûvelôdési Központban. A Gödöllôi Iparmûvé -szeti Mûhely (GIM) megalakulásakor, 1998-ban át -költöztette a tanfolyamot, és a GIM Alkotóházábanfolytatta a szövés oktatását 2014 tavaszáig. Harminc -hat éven át tartó, áldozatos pedagógiai munkájánakhirtelen halála vetett véget 2014 nyarán.

Azokban a szomorú napokban elhatároztam: hafel kérnek, hogy vállaljam el a továbbiakban a szövésoktatását, megteszem. Én is bensôséges kapcsolatotszoktam kialakítani növendékeimmel, amelyben a tu -dás átadása-megszerzése „alapkövetelmény”, de emel -

lett fontosak számukra az emberi értékek, mint pél -dául a megbecsülés, az elfogadás és a szeretet.

Úgy éreztem, Flóra rám hagyta, hogy vigyem to -vább a küldetést, mert tudta, hogy azonos értékeketképviselünk és ezt a kincset meg kell ôrizni.

Így 2014 októbere óta én vezetem a Gödöllôi Ipar -mûvészeti Mûhelyben a szônyeg- és kárpitszövô-tan -folyamot. Elôdöm iránti tiszteletbôl megtartom az ôkoncepciójának lényegét, de kiegészítve az én tudá -sommal és tapasztalataimmal.

Egy szemeszter négy hónapig tart. A növendékekszövôkereteken szônek, aminek az az elônye, hogyhazavihetik és szabadidejükben folytatni tudják az

2 015 / 5 3 1 . o l d a l M Û H E L Y

Szônyeg- és kárpitszövô mûhely a GIM Alkotóházában

Szövômûhely a GödöllôiIparmûvészeti Mûhely

Alkotóházában, 2007-ben / Weaving

workshop at the Artists’House of the GödöllôStudio of Applied Arts

(GIM), 2007

Fotó

: Kat

ona

Szab

ó Er

zséb

et

elkezdett munkát. A szakma tanításának íratlan mód -szertani sorrendjét követve, elôször szônek egy csí -kos mintadarabot. A második a torontáli szônyegtechnikájának elsajátítása. Aztán a csomózott, majd aszumák következik. Utána haladunk a kárpitszövésfelé. Az elsô az ógobelin, ezt követik a formatanul -mányok, majd végül a klasszikus francia kárpitszövés.

M Û H E L Y 2 015 / 5 3 2 . o l d a l

A gödöllôi mûvésztelep szövômûhelyében 1904–1920 között készült szövéstanulmány alapján a Gödöllôi Iparmûvészeti Mûhelyben szôtt munka. Szôtte: Klotz Dezsôné Petruska Borbála / Work woven in the Gödöllô Studio of Applied Arts (GIM) by Borbála Klotz Petruska after a weaving study from theweaving workshop of the Gödöllô Artists’ Colony frombetween 1904–1920

A GödöllôiIparmûvészeti

Mûhelyben szôtt munka.Szôtte: Vándor Klára /

Work woven in theGödöllô Studio

of Applied Arts (GIM)by Klára Vándor

Fotó

: Heg

edûs

Gáb

or

Fotó

: Heg

edûs

Gáb

or

Eddig a tanítványok színoldalról szôttek, de én ahachure-technikát (és a gobelinszövést) fonák oldal róltanítom. Mivel a párizsi Manufacture des Gobelins-ben is így szôttek, kötelességemnek éreztem vissza -nyúlni a forráshoz, és az eredeti tudást átadni a nö -ven dékeimnek.

A felsorolt technikák mellett most kezdünk olyanegyszerûbb eszközöket használni, mint például a kar -mantyúfa és a szádfa, amelyekkel a tanítványok gyor -sabban eredményre jutnak, és saját maguk készítettehasználati tárgyakkal lephetik meg szeretteiket (övek,táskák, tarisznyák, mobiltokok).

2 015 / 5 3 3 . o l d a l M Û H E L Y

A szônyeg- és kárpit szövô nyári tábor résztvevôi a Gödöllôi Iparmûvészeti Mûhely Alkotóházának kertjében, 2009-ben / Participants of the carpet and tapestry weaving summer camp in the garden of the Artists’ House of the Gödöllô Studio of Applied Arts (GIM), 2009

Fotó

: Kat

ona

Szab

ó Er

zséb

et

A már említett értékeken túl szeretném növelni atextilmûvészetben a kézmûvesmunka „becsületét”, amívesség, szépség iránti igényt az emberekben.

M Û H E L Y 2 015 / 5 3 4 . o l d a l

A Gödöllôi Iparmûvészeti Mûhelyben szôtt munka. Szôtte: Vándor Klára / Work woven in the Gödöllô Studio of Applied Arts (GIM) by Klára Vándor

Fotó

: Heg

edûs

Gáb

or

Fotó

: Heg

edûs

Gáb

or

Fôképpen az idôsebb korosztály jár a tanfolya mom -ra, akik örömmel ajándékozzák meg gyermekeiket,unokáikat a saját készítésû munkáikkal. A tárgyak ban,amiket maguk készítenek, benne van szívük szerete -tének rezgése, ami a boltban vásárolt, gépi tömeg ter -mékben nincs, és ezáltal nemcsak örömet szereznek,de példát is adnak a fiataloknak…

A tanfolyamon a technikák egymást követik, illetveegymásra épülnek. Egy év folyamán két szemeszterindul, az, hogy ki mennyit tud elsajátítani a négy-négy hónap alatt, a szorgalmától, gyorsaságától függ,és persze attól, hogy otthon is dolgozik-e az elkez dettmunkán. A GIM hagyományai szerint nyári intenzív

tábort is fogok tartani, amelynek az a varázsa, hogyjó idô esetén az Alkotóház kertjében is szôhetünkpompázó virágok, zöldellô fák, bokrok árnyékában.Ez a gyö nyörû kert Katona Szabó Erzsébet textilmû -vész, a GIM-alkotóház vezetôje 17 éve tartó, áldoza -tos mun kájának köszönhetô.

A múlt század eleji gödöllôi mûvésztelep szellemi -ségét éltetjük tovább mind egyéni mûvészi alkotása -inkban, mind a mûvészeti oktatásban, így szeretnénkhozzájárulni egy emberibb jövôhöz.

FARKAS ÉVAkárpitmûvész

2 015 / 5 3 5 . o l d a l M Û H E L Y

�

Nagy Sándor Kakasosszônyegterve (1920 elôtt) alapján a Gödöllôi Ipar -mûvészeti Mûhelybenógobelin-technikávalkészült munka. Szôtte:Bobály Vilmosné /Work woven with OldGobelin technique in the Gödöllô Studio of Applied Arts (GIM)by Mrs Vilmos Bobályafter Sándor Nagy’sdesign Carpet with Cock(before 1920)

A Gödöllôi Ipar -mûvészeti Mûhelyben

franciagobelin-technikával készültmillefleurs kárpit -másolatok. Szôtte:

Szokolárs Marianna ésSimány Judit (balról

jobbra) / Studio Worksin the Gödöllô Studio

of Applied Arts (GIM).French Gobelin

millefleur tapestrycopies woven by

Marianna Szokolárs andJudit Simány (left to right)

Fotó

: Heg

edûs

Gáb

or

� Bízom benne, hogy a jelen írás címében szereplôfogalom – befogadó tervezés1 – sokaknak ismerôsencseng, ám abban jóval inkább bízom, hogy a fogalommögött meghúzódó komplex designszemlélet és -gya-korlat még többeket meggyôzött és maga mellé állí -tott már mind a szûkebb szakma, mind pedig a tár -sadalom részérôl. Bizakodásomat számos – és egyretöbb – pozitív, ismert példa erôsíti. A 2014-es Magyar

Formatervezési Díj kiállításán láthattuk az AutisticArt selyemsál-kollekcióját, melyre autizmussal élôalkotók grafikáit szitázták. A Mosoly Otthon Alapít -vány (MOHA) a mûvészeti programjának keretébenautizmussal élô gyerekek és fiatal felnôttek számárabiztosít rendszeres rajzfoglalkozásokat, amelyek ered-ményeit Révész Eszter textiltervezô adaptálta a sál -kollekcióra. Az érzékeny – vonalakkal, faktúrákkal és

M Û H E L Y 2 015 / 5 3 6 . o l d a l

Befogadó tervezés: Kesserû Andrea iparmûvészés fia, Dani története

�

Kesserû Andrea: S vonalú karkötô

„darazsas” dekorral /Andrea Kesserû: S-line

bracelet with waspdecoration

újrahasznosított, hôvelhajlított, szitanyomottplexi / recycled, heat-

bent, sieve-printedplexiglass

Kesserû Andrea:Nyaklánc, medállal,„darazsas” dekorral /Andrea Kesserû:Necklace with medal,with wasp decorationújrahasznosított, hôvelhajlított, szitanyomottplexi, zsinór,krómozott fém /recycled, heat-bent,sieve-printedplexiglass, cord,chromed metal

Fotó

: Frie

drich

Kris

ztina

színekkel játszó – rajzok a sálak mellett, pulóverekenés noteszborítókon is feltûnnek, az elôbbiek Kele Il -dikó kötô szakon végzett textiltervezô, az utóbbiakSzalkai Dániel formatervezô közremûködésével ké -szültek.2

A befogadó tervezés nem pusztán a tervezett kör -nyezetet teszi hozzáférhetôvé, vagy annak haszná la -tába, a fogyasztásba integrálja a fogyatékkal élôket ésmás leszakadó társadalmi csoportokat, hanem a ter -ve zés és – egyre több esetben – a gyártás folyamatábais bevonja ôket. Egy másik példa erre a Miskolci Au -tista Alapítvány szerteágazó tevékenysége: kertmû ve -lés és konyha üzemeltetése, mûvészetterápia, lakás ki -egészítôk és bútorok gyártása.3 Az alapítvány SzalkaiDániel formatervezôvel közösen jegyzi a Maacraftmárkát, amelynek termékeit nagy sikerrel mutattákbe az idei OTTHONDesign kiállításon.4 Az, hogy de -signer tervezte, autizmussal élô személyek által kivi -telezett, designtudatos, helyben termesztett és fel dol -

2 015 / 5 3 7 . o l d a l M Û H E L Y

�

Kesserû Andrea:Nyaklánc, medállal,

„cicás” dekorral(részlet) /

Andrea Kesserû:Necklace with medal,

with cat decoration(detail)

újrahasznosított, hôvelhajlított, szitanyomott

plexi, fémlánc,krómozott fém /

recycled, heat-bent,sieve-printed plexi -glass, metal chain,

chromed metal

Fotó

: Frie

drich

Kris

ztina

Fotó

: Frie

drich

Kris

ztina

gozott alapanyagokból, kézmûvestechnikákkal elô -állított tárgyak kerülhettek be a tárlatra, talán annaka jele, hogy a hazai társadalom felismerte a felelôs -ség teljes fogyasztás és a segítô vásárlás szerepét és je -lentôségét. És miért is ne ismerte volna fel, hiszenezek a termékek kiváló minôségûek, egyediek és elô -állításuk fenntartható, mindezt pedig a befogadó ter -vezés elvei fogják össze.

A Miskolci Autista Alapítvány mellett még számostársadalmilag elkötelezett, szociálisan érzékeny fog -lal koztató mûhely említhetô, például: az IgazgyöngyAlapítvány és Alapfokú Mûvészeti Iskola, a Retextilvagy a Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány.5 Az utób bimûhelye a Parafactura, amelynek termékeit – sálakat,táskákat, öveket és ékszereket – Kesserû Andrea ipar -mûvész tervezte.6

Kesserû Andrea a Magyar Iparmûvészeti Egyete -men végzett ruha és bôr szakon, majd Párizsban ta -nult ösztöndíjjal. Diplomái megszerzése után sikeresjelmeztervezôként és stylistként dolgozott, ám ami -kor megszületett második gyermeke is, feladta hi va -tását. Fia, Dani Down-szindrómával jött világra. Mamár 16 éves, nagyon szeret állatokat rajzolni, olvasniróluk, de azt még jobban szereti, ha állatokról olvas -nak fel neki. Egyik mindennapos szokása, hogy fe -szültséglevezetésként lerajzolja és leírja, hogy mi tör -tént vele aznap, és azt is, hogy kikkel találkozott. Da -

M Û H E L Y 2 015 / 5 3 8 . o l d a l

Kesserû Andrea: Nyaklánc szemüveglencse medállal / Andrea Kesserû: Necklace with eye-glass lens medal újrahasznosított, kézzel csiszolt és polírozott üveg,

fémlánc / recycled, hand-polished and chiselled glass,metal chain

Kesserû Andrea:Nyaklánc

szemüveglencsemedállal / Andrea

Kesserû: Necklace witheye-glass lens medal

újrahasznosított,kézzel csiszolt éspolírozott üveg,

fémlánc / recycled,hand-polished and

chiselled glass, metal chain

Fotó

: Frie

drich

Kris

ztina

Fotó

: Frie

drich

Kris

ztina

ni állatrajzai és „naplóbejegyzései” díszítik azokat azújrahasznosított plexibôl készült ékszereket, amelye -ket Kesserû Andrea tervezett. A hulladék plexit a fótiszékhelyû Acryl World Kft. biztosítja a mûvész szá -mára, aki fúrja, formára csiszolja, polírozza, és hô se -gítségével hajlítja az ékszereket, amelyekre szitanyo -mással kerülnek fel fiának érzékeny, személyes törté -neteket rejtô grafikái: drótbajuszú cica, japán pele, akedvenc mesehôs Shrek, vagy az a darázs, amelyikmegcsípte.

Egy másik öltözékkiegészítô- és ékszersorozatbanCarl Zeiss szemüveglencséket használt fel újra az ipar -mûvész, melyek így láncokon, öveken, karkötôkönlátják el (ismét) nagyító funkciójukat. A széria letisz -tultságát nem csupán a kézzel csiszolt és polírozottlencsék szinte szobrászi szépsége adja, hanem egytechnológiai megkötés is: a fémgôzölt, karcálló felü -

letekre nem lehet dekorokat szitázni. Errôl a felfede -zésrôl, a folyamatos anyagkísérletekrôl, a grillsütô ésa plexihajlítás összefüggéseirôl csillogó szemmel ésirigylésre méltó lelkesedéssel mesélt a tervezô, majdazzal folytatta, hogy ezek az élmények az egyetemiévek lázas munkáját hozták vissza számára. A kérdés -re, hogy elsôsorban, miért ékszerek és kiegészítôk ké-szülnek mûhelyében, nem a kézenfekvô összefüggés -sel válaszolt, hogy ezek a tárgyak divatérzékenyek,így könnyebben értékesíthetôek, hiszen az emberekgyakrabban cserélik apró tárgyaikat, mint például abútoraikat. Kesserû Andrea sokkal mélyebb, meg -gyôzôbb és távolabbi célok felé mutató gondolattalválaszol. Amikor családi napokat és gyermekfoglal -ko zásokat tartott – pleximedálokba olvasztott emlék -tárgyak témában –, akkor érte a felismerés, hogy azemberek amulettként viselik ékszereiket, amelyekhez

2 015 / 5 3 9 . o l d a l M Û H E L Y

Kesserû Andrea:Nyaklánc szemüveg -

lencsékkel / Andrea Kesserû:

Necklace with eye-glass lenses

újrahasznosított,kézzel csiszolt

és polírozott üveg,csomózott zsinór,krómozott fém /

recycled, hand-polishedand chiselled glass,

knotted cord, chromed metal

Fotó

: Frie

drich

Kris

ztina

gyakran személyes emlékek, élmények tapadnak. Haegy vásárló olyan ékszert visel a testén, amelyen Da nigrafikái szerepelnek, akkor ôt magát, és az ô mássá gátfogadja el, vagyis egy jó ügyet hord magán. A mû vészcélja tehát, hogy a vásárlók az ékszerek révén Danités az ô különleges világát is megismerjék, és a tár gyakviselésén keresztül azonosuljanak vele, hogy legkö ze -lebb, amikor felszállnak a zsúfolásig tömött villa mos -ra, ne alakuljon ki körülöttük méteres sugarú körbenlégüres tér. Ennek érdekében Kesserû Andrea – im -már családi vállalkozásként – tervezi a következô Da ni-kollekciót, amelyben már térelválasztó és lakásde ko rá -ciós elemek is szerepelnek, ezeket online elérhetôwebshopban szeretné értékesíteni, ehhez keres mosttámogatókat, partnereket és segítôket.

Kesserû Andrea és Dani története megmutatja,hogy a befogadó tervezés egy apró mûhelyben, kislépésekben is eredményes lehet, de ehhez, egy édes -anya elhivatottsága és szeretete mellett, a társadalomnyitottságára és támogatására is szükség van.

NOVÁK PIROSKAmuzeológus

Jegyzetek1. A befogadó tervezés (inclusive design) alapelveinek

legteljesebb, magyar nyelvû összefoglalását SzentpéteriMárton eszmetörténész, designkritikus kismonográfiájábanolvashatjuk: „A befogadó tervezés alapelvei– A befogadó tervezés a társadalmi befogadás (social inclusion)leghatékonyabb eszközeA 21. század nagyvárosaiban a leszakadó rétegek – vagyiselsôsorban az idôsek, a fogyatékkal élôk és a szegények –társadalmi integrációja tervezôi intervenció nélkül immárlehetetlen – a politikai akarat, a kellô financiális és jogi háttérma már önmagukban alkalmatlanok e feladatmegvalósítására.– A befogadó tervezés különféle szakmák képviselôit fogadja be a tervezési folyamatba (design process)A befogadó tervezés maradéktalanul képes megvalósítani azInterdesign (ICSID ©) és az inter- és multidiszciplinaritáscéljait is, hiszen feladattól függôen mindig a megfelelôdesignszakmák, illetve a kívánt természet-, mûszaki, humán-és társadalomtudományok képviselôit hozza össze valóscsapatmunka keretében.– A befogadó tervezés befogadja a fogyasztót és a megrendelôt isA befogadó tervezés növeli a fogyasztói és megbízóitapasztalatok (user and employer experience) szerepét a tervezésben azzal, hogy a felhasználókat, fogyasztókat,politikai döntéshozókat és a civil szféra képviselôit bevonja a tervezési folyamatokba.”

Szentpéteri Márton: Design és kultúra. Befogadó designkultúra.Építészfórum Kiadói Kft., Budapest, 2010, 182. [Kiemelésekaz eredeti szövegben.]Forrás:http://epiteszforum.hu/files/Design_es_kultura_Szentpeteri_2010.pdf – Hozzáférés: 2015. május 2.

2. „A Mosoly Otthon Alapítvány az Autistic Art termékekeladásából befolyó összegbôl 11 magyarországi autista lakó -otthont támogat. A foglalkozásokon elkészült mûvekbôl alegizgalmasabbakat elárverezik, az ebbôl származó összegeketpedig szintén a civil fenntartású lakóotthonok mûködési ésfenntartási költségeinek kiegészítésére, valamint a MOHAMûvészeti Program mûködtetésére fordítják.” Forrás:http://shop.autisticart.hu/rolunk – Hozzáférés: 2015. május 2.

3. Miskolci Autista Alapítvány – Forrás:http://www.miskolciautista.com/index.html – Hozzáférés:2015. május 2.

4. Az OTTHONDesign – 4. Otthonteremtési szakkiállítást2015. április 15. és 19. között rendezték meg a HungexpoBudapesti Vásárközpontban.

5. Források: Igazgyöngy Alapítvány: http://igazgyongy-alapitvany.hu/ – Hozzáférés: 2015. május 2. Retextil:http://retextil.hu/#/nyitolap – Hozzáférés: 2015. május 2.Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány: http://lampas92.hu/– Hozzáférés: 2015. május 2.

6. Források: Parafactura: http://parafactura.blogspot.hu/– Hozzáférés: 2015. május 2. Kesserû Andrea:http://www.kesseru.com/ – Hozzáférés: 2015. május 2.

M Û H E L Y 2 015 / 5 4 0 . o l d a l

Kesserû Andrea:Karperecek /

Andrea Kesserû:Bracelets

újrahasznosított, hôvelhajlított plexi /

recycled, heat-bentplexiglass

Fotó

: Frie

drich

Kris

ztina

� Grúzia (Georgia) egy csodálatos ország, gyönyörûés változatos tájakkal, gazdag kultúrával, vendég sze re-tô emberekkel. A Kaukázus térsége azonban hosszúideje konfliktusok sújtotta terület. A 2008-ban lezaj -lott orosz–grúz háború is mély sebeket ejtett, nehe zentudják feldolgozni a történteket, akik átélték. Gorivárosa volt a hét évvel ezelôtti események egyik góc -pontja. A településtôl húsz kilométerre húzódik Dél-Oszétia adminisztratív határvonala, és a szakadár te -rület miatt máig sok nehézséggel kell szembenézniükaz itt élôknek. Az Európai Önkéntes Szolgálat (Euro-pean Voluntary Service, EVS) önkénteseként 2013-ban kezdtem meg a városban egy évig tartó szolgá la -tomat, amelynek keretében kézmûves- és kreativitást

fejlesztô foglalkozásokat tartottam rehabilitációs cél -lal, valamint kulturális programokat szerveztem gye -rekeknek, fiataloknak a Bridge of Friendship „Kart -losi” és a nyíregyházi Human-Net Alapítvány együtt -mûködésével.

Miért van szükség mûvészetterápiára egy olyan tér -ségben, ahol a közelmúltban még háború dúlt?

A mûvészetnek mint terápiának számos jótékonyhatása van. Az alkotói tevékenység révén lehetôsé -günk van az önkifejezésre, vizuálisan megjeleníthet jükszavakba nehezen önthetô érzéseinket, gondolatain katés az alkotások segítségével tudatosíthatjuk azo kat. Azalkotói folyamat segít megküzdeni a lelki problé mák-kal, oldja a felgyülemlett feszültséget és belsô egyen -

2 015 / 5 4 1 . o l d a l M Û H E L Y

Mûvészetterápia Grúzia posztháborús térségében

Mûvészetterápiáskézmûves-foglalkozásGoriban, 2014-ben /

Crafts activity. Arttherapy in Gori, 2014

M Û H E L Y 2 015 / 5 4 2 . o l d a l

súlyt teremt. Az alkotás örömén túl fejlesztheti a sze -mélyiséget, a kreativitást és a kézügyességet is. A szer -vezetnek korábban nem voltak ilyen jellegû tevé -kenységei, így az éves programot az alapoktól kellettfelépítenem. A lehetôségekhez mérten úgy próbál tamváltozatos foglalkozásokat összeállítani, hogy azok agyerekek számára érdekesek legyenek, a képessé geik -hez igazodjanak, és ne legyenek túl nehezek, de kellôkihívást is jelentsenek számukra.

A foglalkozások egy része a festészetre épült. A fes-tés terápiás eszközként rendkívül eredményes: a részt -vevôk könnyebben tudják kifejezni magukat, ha a for-mákon túl színekkel is dolgozhatnak. A cél elsôsor bana tudatalatti tartalmak felszínre emelése, az emóciókkifejezése és vizuális megjelenítése, majd feldolgo zá savolt, nem pedig mûvészi színvonalú képek létreho -zása. A kurzusok különbözô témákra épültek, többekközött a „ki vagyok én” vagy „mit jelent számomragrúznak lenni” kérdésére kellett képi választ adniuk afiataloknak. Általában húsz-harminc perc állt rendel -kezésükre a képek elkészítésére. A rövid idô biztosí -tásával az volt a célom, hogy a festményeket inkábbintuitív és spontán módon alkossák meg, ne tudatosfolyamat eredményei legyenek, így érzelmeik sokkalkönnyebben és kendôzetlenül manifesztálódhattak.A képek elkészítése után közösen beszéltük meg azalkotásokat. Minden résztvevô kifejthette, hogy mitmiért festett a képre. Az alkotásoknak voltak olyanelemei, amiket elôször nem tudtak megmagyarázni,azonban a megbeszélések során fokozatosan ezek istu datosultak. Terapeutaként kérdéseket tettem fel a

munkákkal kapcsolatban, de kérdezhettek a gyerekekis. A módszer nagyon hasznosnak bizonyult, ígyugyanis az alkotásokat és egymást is könnyebbenmeg értették a résztvevôk.

Kiemelném az „így éltem meg a háborút” témájúfoglalkozást, ugyanis a 2008-as konfliktus döntôenbefolyásolta a gyerekek életét. Az átélteket absztraktformában kellett ábrázolniuk. A hangsúly nem a konk-rét háborús eseményeken volt, az alkotótevékenységsorán felidézték a háború ideje alatt bennük kavargóérzelmeket. Az alkotásokból egyértelmûen kiderült,hogy a fegyveres konfliktus nagyon mély nyomott ha-gyott bennük. Még évekkel késôbb sem érezték ma -gukat biztonságban, rettegtek, hogy a háború bár mi -kor újra kirobbanhat.

Egy 16 éves fiú alkotása rendkívül expresszív, lát -ha tó rajta, hogy még hosszú idô elteltével is hatássalvan rá a mély trauma, amelyet átélt. A kép egyik fon -tos eleme egy síró gyerek arca, amely valójában ön -arckép. A tûz pedig a pusztítást szimbolizálja a képen.A fiú elmondta, hogy az ô házukat szerencsére nemérte bombatalálat, de a szomszédé lángokban állt.Megfigyelhetjük, hogy bár megjelenítette a Napot is,azonban barna színnel festette meg, ugyanis a napsü -téses nyár ellenére sötétnek látta a világot, és olyan -nak, ahol káosz uralkodik. Egy 17 éves lány alkotásána sötét felhôk a háború viharát jelképezik, vércseppekhullanak belôlük, ezzel utalva a halált hozó bombák -ra. A hegyek között pedig patakban folyik az áldo za -tok vére. A Nap ezen a képen már a remény jelekénttûnik fel.

�

Az „így éltem meg a háborút” mûvészet -terápiás foglalkozásonkészült festett kép (16 éves fiú munkája) /Picture painted by a 16-year-old boy at the art therapycrafts activity ‘The War As I Saw it’ [Gori, 2014]

Az „így éltem meg a háborút” mûvészet -terápiás foglalkozásonkészült festett kép (17 éves lány munkája)/ Picture painted by a 17-year-old girl at the art therapycrafts activity ‘The War As I Saw it’ [Gori, 2014]

Természetesen nem csak a negatív élményeiketön tötték képekbe a foglalkozásokon részt vevôk. Azegyik zenés festés alkalmával Johann Sebastian BachLevegô címû mûve inspirálta ôket alkotásra. Érdekes,hogy több fiatal is saját magára vonatkoztatta a zene -mûvet. A zene a puszta „illusztráción” túl személyi -ségük komplex voltát jelentette számukra absztraktformában. Más alkalmakon vágyaikat, ambícióikatvetették papírra. A rajzoláson, festésen kívül origa -mi kat is készítettek az egészen egyszerû formáktól abonyolultakig, különbözô kreatív, plasztikai és konst -rukciós feladatokban vettek részt, és újrahasznosítottanyagok felhasználásával ékszereket, funkcionális tár-gyakat is alkottak.

A mûvészeti foglalkozások egy részét a „Kartlosi”szervezetnél tartottam meg, valamint egy értelmi éstesti fogyatékos gyerekek rehabilitációjával foglal ko zóintézmény munkáját is segítettem. Elsôdleges célomaz volt, hogy a fiatalok, ha rövid idôre is, de kisza kad-janak a mindennapok egyhangúságából, a mûvészetifoglalkozások kellemes élményt nyújtsanak számuk ra.

Zenére festettek, egyszerû origamikat, dekorációkatkészítettek, de sógyurmával szobrászkodtak is. Ez afoglalkozás kifejezetten nagy örömmel töltötte el ôket,az anyaggal való közvetlen fizikai kontaktus ugyanisrendkívüli élményt jelentett nekik. A kézzel való fes -téssel és a lenyomatok készítésével is új tapasztala to -kat szereztek. Az utolsó alkalmak egyikén a „Kart lo -si” alapítvány fiataljai tartottak foglalkozást, és segí -tették a fogyatékkal élô gyerekek munkáját. A közöstevékenység erôsítette bennük egymás elfogadását,valamint az aktív társadalmi szerepvállalásra hívta fela figyelmet.

A fiatalok nyitottabbak, felszabadultabbak lettek azegyütt töltött idô végére, már nem féltek kifejezni ér -zéseiket és élményeiket, önbecsülésük is megerô sö -dött. Néhány alkalom után sokkal kreatívabb mó donoldották meg a feladatokat, elvontabban gondolkoz -tak, mindezeken kívül magabiztosabban kezelték azeszközöket és az anyagokat is. A gyerekek odaadó lel -kesedéssel vettek részt a foglalkozásokon.

Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy ön kén -tesként segíthettem a fiatalokat a rehabilitációs fo lya -matban, sokat tanultam tôlük, önmagamat is job banmegismerhettem, és közben felfedezhettem egy má -sik ország kultúráját. SZABÓ PÉTER

üvegmûvész

A fotókat a szerzô és a „Kartlosi” szervezet tagjai készítették.

2 015 / 5 4 3 . o l d a l M Û H E L Y

Mûvészetterápiáskézmûves-foglalkozáson

készült dekorációsmunka / Decoration

work made at an arttherapy crafts activity

[Gori, 2014]

�

Mûvészetterápiáskézmûves-foglalkozásGoriban, 2014-ben /

Crafts activity. Art therapy in Gori,

2014

� A Néprajzi Múzeum tárgykollekcióinak tudomá -nyos feldolgozása és a Cser Kiadó kiváló könyvkiadóimunkája találkozott abban a kiadványsorozatban,melynek köszönhetôen immár a negyedik ismeret -ter jesztô színes album jelent meg, ezúttal a nemzetijelképeink gazdag tárházát és sokféleségét tárva az ol -vasó elé. A múzeum és a kiadó közös vállalkozá sá nakelsô kötete 2009-ben az elfeledett magyar mestersé -geket mutatta be, 2011-ben a régi magyar mintakin -cset, majd 2012-ben a monarchiabeli népviseletes ké -peslapokat feltáró impozáns kiadvány született, eze ketköveti a most ismertetett munka.

A történeti országcímer 1990-es visszaállítását meg -elôzôen éles társadalmi és tudományos vita folyt ar -ról, hogy a koronás vagy a Kossuth-címer legyen-e ajelképe az államnak. A kutatás a néprajzi tárgyak te -rü letén is elkezdôdött, és Selmeczi Kovács Attilánakköszönhetôen a részletesen feltárt tárgyi anyag olyanlehetôséget nyújtott, amellyel a Néprajzi Múzeum él-ni is tudott. Magyarország címere a néphagyománybancímmel 1989 nyarán kiállítást rendeztek, amely a nagyérdeklôdésre való tekintettel külföldi vándorkiállí -tássá szervezôdött, és 1990 és 1993 között Bécsben,Prágában és Pozsonyban is bemutatkozott. A kiál lí tásanyaga látványos, színes kiadványban jelent meg ké -sôbb, a Néprajzi Múzeum Magyar Népmûvészet címûsorozatában, 2001-ben. Ennek folytatását és kitelje -sedését képviseli a mostani gazdag kiadvány; megje -lenésének hátterében többéves múzeumi tapasztalat,kiváló tárgyismeret, kiterjedt kutatás, tudományosigényû feldolgozás és pontosság húzódik meg.

Milyen folyamatok alakították a 19. századi népikultúra tárgyi világának esztétikai megjelenését, mi -óta használjuk nemzeti jelképeinket és hogyan váltaknépi kultúránk védjegyévé, miként alakultak díszít mé -nyekké az ünnepi viseleteken, a különleges szerelmiajándékokon, a dísztárgyakon és a mindennapi hasz -nálati tárgyakon. Ezeket a jelenségeket mutatja be

Selmeczi Kovács Attila Nemzeti jelképek a magyar nép -mûvészetben címû képes albuma. A nyolc fejezet kö zelháromszáz mûtárgy színes felvételén keresztül szem -lélteti a legjellemzôbb nemzeti jelképeinket: az or -szág címert, a Magyar Szent Koronát, a nemzetiszíntés a zászlót, a Magyarok Nagyasszonyát, a hazafiasfeliratokat, a nemzeti hôsöket, a huszárt és a betyárt.Az egyes fejezeteket felvezetô tanulmányokat továbbikis színes, érdekes történetek, képek teszik még iz -galmassá. Így olvashatunk a koronás bírói botokról,címeres cipôtalpakról, a hazafias feliratú debreceni

K Ö N Y V 2 015 / 5 4 4 . o l d a l

Selmeczi Kovács Attila: Nemzeti jelképek a magyar népmûvészetben

2 015 / 5 4 5 . o l d a l K Ö N Y V

legénykötényekrôl, de más mûvelôdéstörténeti ada -tokban is csemegézhetünk, így például a huszárokszivarozási divatjával, vagy a betyárokat övezô hôs -történetekkel kapcsolatban. Népi alkotások, iparosokmestermunkái és egyedi mûvészi megnyilvánulásokmutatják be, hogy a szabadságharc leverése után, a 19.század végén a népi kultúra felfedezésének hatá sá rahogyan bontakozott ki egy újabb paraszti díszítôstí -lus, melynek szerves részévé vált a nemzeti identitáskifejezése díszítmények és motívumok eszközkész le -tével. A korszakban a népmûvészeti tárgyak gyûjtéséthazafisággal indokolták, a polgári társadalom igényel tea nemzeti termékeket. A legkülönfélébb tárgyakra: acifraszûrre, a férficsizmára, a nôi atlaszcipôre, a dísz -törülközôre, a kostökzacskóra, a széktámlára is rá ke -rült az országcímer, a magyar korona és a haza fi asfeliratok.

A 304 oldalt tartalmazó album Bevezetésében képetkapunk a romantika korszakára jellemzô nemzeti kul -túra felfedezésének és megteremtésének folyamatá -ról, ennek Európa-szerte lezajló jelenségérôl, és arról,hogy miként befolyásolták a népi kultúra tárgyainakújabb stílusú díszítéseit a hazai háziipari és nemzet -

közi kézmûvesipari tárlatokra küldött reprezentatívkiállítási anyagok. Ezt követôen, az elsô fejezetben amagyar címer ábrázolása kerül kibontásra, illusztrál vaa folyamatot, ahogyan a Habsburg-hatalommal valószembenállás kifejezésének eszköze, a magyar címerállandó díszítményként beépül a népi díszítômû vé -szetbe. Ez legjobban a szûcs- és szûrmunkák eseté benragadható meg, hiszen a cifraszûrök és bôrmellesek,kozsókok elengedhetetlen és legfontosabb díszítô ele -me lett a címeres szûrrózsává alakult országcímer. Afelsorolt fejezetekben a további jelképek választékosbemutatása kerül sorra, fontos utalásokkal a mintákelôképeire, az egyes elemek átalakulására vonatko zó -an. Ezek az izgalmas fejtegetések végigvonulnak azegyes jelképek hátterében, természetesen az adatokhiányában nem minden esetben lehet kideríteni azelôzményeket. A nemzeti szimbólumok, a hazafiasábrázolások és feliratok más-más folyamat eredmé -nyeképpen kerültek a paraszti, iparos-, kisnemesi éspolgári kultúrában használatos tárgyakra. A 16. szá za -di nürnbergi mézeskalácsmûhelyek mintáihoz vissza -vezethetô mézeskalácsdúcok 18. századi formáin márkeveredik a birodalmi címerforma és a magyar címer,de a kiegyezés után, a kétfejû sast teljesen kiszorítja amagyar címer. Az iparosok mintakészletébe a díszesünnepi céhtárgyak címerállatos, koronás díszítmé nyeia díszített céhlevelek, a nyugat-európai és hazai min -talapok, mintakönyvek követése során kerültek be,amit a mesterinasoknak kötelezôvé tett rajzoktatás isbefolyásolt 1783-tól. A városból érkezett vallási és vi -lági ponyvák, széphistóriák, a népszerû kalendáriu -mok illusztrált lapjai és a sokszorosított grafikák azelôképei a pásztorok által faragott, karcolt, spanyol -viasz berakással díszített tükrösöknek, sótartóknak.Ha a kötetben szereplô díszített tárgyakat a készítôkszempontjából elemezzük, kiderül, hogy a legjobbankidolgozott és legfinomabban megmunkált tárgyak acéhes iparosmesterek keze alól kerültek ki, köztük acéhes remekként készült tárgyakkal. Ezeken a tárgya -kon is számtalan stilizált változatban szerepelnek anemzeti jelképeink. A mûvészkedô magyar pásztorokhasználati tárgyai, munkaeszközei, szerelmi vagy aján-déktárgyai újabb csoportot képeznek a nemzeti szim -bólumok megfogalmazásának területén. A 19. és 20.

Hodó József: Tükrös,barokk országcímerrel /

József Hodó: Mirrorwith the Baroque coatof arms of Hungary Drávaiványi, 19.

század második fele(Néprajzi Múzeum,

Budapest) /Drávaiványi, secondhalf of 19th century

(Museum ofEthnography,

Budapest)

� Itt és most címmel megnyílt a képzô mû -vészeti Nemzeti Szalon a Mûcsarnokban(Budapest, Hôsök tere). A tárlat 207 alko tómunkáit bemutatva az elmúlt tíz esz tendômagyar képzômûvészetének áttekintésérevállalkozik. (2015. április 25–július 19.) A2014-ben bemutatott építészeti NemzetiSzalon több mint húszezer látogatót von -zott.

� Az év múzeuma és kiállítása. – A Múzeu -mok Majálisán, 2015. május 16-án a MagyarNemzeti Múzeumban hirdették ki a Pulsz-ky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesületáltal odaítélt elismerô címeket. Az év mú -zeuma az óbudai Magyar Kereskedelmi és

Vendéglátóipari Múzeum lett, a kis múze -umok kategóriájában a berettyóújfalui Bi -hari Múzeum a gyôztes, az Év Kiállításacímet pedig a miskolci Herman Ottó Mú -zeum Elit alakulat címû honfoglalás koritárlata nyerte el.

� Gyulai Natália divattervezô munkáiból lát-ható kiállítás a Palmetta Design és Textil -mûvészeti Galériában (Budapest XI., Bar -tók Béla út 30.) 2015. május 13. és június27. között.

� Kereszt-pontok – Válogatás 30 év szövöttanyagaiból címmel Kányási Holb Margitmunkáit mutatják be a Hagyományok Há -

za rendezésében a Magyar Népi Iparmû -vészeti Múzeumban (Budapest I., Fô u. 6.)2015. május 13. és július 11. között.

� Pelso 2015 – X. Országos Kerámia és Go-belin Biennále. – Az idén Pannonia isteneicímmel hirdette meg a pályázatát a keszt -helyi Balatoni Múzeum. A Pannonia pro -vincia hitvilága, a korai kereszténység ih -lette mûveket 2015. július 4. és szeptem -ber 13. között mutatják be a közönségnek.(Keszthely, Múzeum u. 2.)

� Spinner Rebel. – Budapesten, az AranytízKultúrházban ünnepélyes keretek közöttmutatták be az elsô magyar fejlesztésû ak -

század fordulóján tevékenykedô fafaragó pásztorok(Kapoli Antal, Bagol András, Hodó József) egyéni cí -merkompozíciókat hoztak létre. Az erôteljes, önállóstílust kialakító, név szerint ismert alkotók dísz- ésajándéktárgyai egyéni módon alkalmazták az átvettdíszítményeket, melyeket a környezetükbôl vett min -ták szerint alakítottak tovább; a címerállatok közöttkutyára, bárányra hasonlító oroszlánokkal, unikor ni -sokkal és szárnyasokra hasonlító baglyokkal, galam -bokkal is találkozunk. A Rákóczi-, Kossuth- és Petôfi-ábrázolások szintén azt mutatják, hogy a nyomdaipara vizuális kultúra szerves része volt, az elôképeket alapillusztrációk, a lakáskultúrában használt, nemzetihôsöket ábrázoló litografált portrék adták, melyek to -vább formálódtak a kézmûvesek és faragó pásztorokkezén.

Az albumban szereplô tárgyak és azok díszítmé nyeikiválóan világítanak rá, hogy a 19. század közepétôl a magyar népi díszítômûvészetbe beépülô nemzetiszimbólumok egyes elemei más díszítôelemekhez ha -sonlóan variálódtak, alakultak, stilizálódtak, iga zod taka közösségi ízlésrendszerhez. A dísz- és emléktár gyakformáin és a rajtuk található díszítmények kom po zí -

cióin tetten érhetô a század eleje biedermeier stí lu sá -nak hatása és ízlésvilága is. A tárgyakon szereplô nem -zeti jelképek a maguk nyelvén a készítôk társa dalmi,képzésbeli és felfogásbeli különbségeirôl is ta núskod -nak, a nemzeti öntudat kifejezésének bizonyí tékai.

A kötet képes anyagát a Néprajzi Múzeum válo ga -tott tárgyai adják, esetenként kiegészítve más múze u -mok anyagával. A kiadvány elsôsorban ismeretter jesz-tô céllal készült, lábjegyzetektôl és hivatkozásoktólmentesítve az olvasót. Ugyanakkor a szövegekben fi -noman elrejtve megtalálhatóak az apró informá ci ók,melyeket nagyon precíz módon egészít ki a kötet vé -gén található, fejezetek szerint összeállított iroda lom-jegyzék. A tárgyak pontos leírását segíti a képjegyzéka részletes adatokkal, a múzeumba kerülés és a gyûj -tés körülményeire vonatkozóan, így a kutatók és aszéles körû nagyközönség is élvezettel elmélyülhetbenne. TASNÁDI ZSUZSANNA

muzeológus

(Cser Kiadó–Néprajzi Múzeum, Budapest, 2014, 304 p.)

Az illusztrációt a könyvbôl választottuk.

H Í R E K 2 015 / 5 4 6 . o l d a l

Hírek

tív kerekes széket. A Kazány Tibor általtervezett összecsukható, ultrakönnyû, esz -tétikus, biztonságos, kényelmes, stabil ésprémiumkategóriás megoldásokkal ren -delkezô jármûvet a tatai Spinner Kerekes -szék Gyártó Kft. készítette és Spinner Re -bel néven hozza forgalomba.

� Imago címmel nyitják meg az 5. Textil -mû vészeti Triennálét a Kulturális Alapít -vány a Textilmûvészetért és a Szombat he -lyi Képtár rendezésében. A 2015. június26. és október 31. között látható tárlaton afal- és tértextil, textildesign, miniatûr tex til,zászló és szalag kategóriában érkezett pá -lyamunkákat mutatják be. (SzombathelyiKéptár, Rákóczi Ferenc u. 12.)

� 9. Groteszk Triennále – a világ másképp. –A Kapos Art Képzô- és IparmûvészetiEgyesület által meghirdetett nemzetközigroteszk képzô- és iparmûvészeti pályá -zat ra öt országból 190 alkotó jelentkezett.Mûveikbôl a Rippl-Rónai Fesztivál kere -tében 2015. május 28-án nyílt kiállítás azEgyüd Árpád Kulturális Központ – Vasza-ry Képtárban. (Kaposvár, Nagy Imre tér2.) A tárlat augusztus 15-ig látogatható.

� A Vasarely Múzeum a legjobb 10 között. –A brit The Guardian „A 10 legjobb európaimúzeum… amirôl valószínûleg sosem hal -lott” címmel közölt összeállítást, melybenaz óbudai Vasarely Múzeumot is bemu tat -ja, ahol az op-art mesterének több mint400 alkotása látható.

� Arany város címmel a budapesti Képzô-és Iparmûvészeti Szakközépiskola egykorikilenc diákjának – akik mára közismertmûvészek – munkáiból nyílik tárlat a PestiVigadóban. (Budapest V., Vigadó tér 2.) A2015. június 11. és július 12. között láthatókiállításon Marie Breznay festô- és fotó -mûvész (Párizs), Császár Gábor képzô mû -vész, Homolya Gábor képzômûvész, Kál layZsolt grafikusmûvész, tipográfus, KecskésZoltán grafikusmûvész, Kneisz Eszter tex -tilmûvész, Radó László festômûvész, Szé -kely Judit textilmûvész és Tápai Nóra tex -tilmûvész, grafikus alkotásai szerepelnek.

� Szuppán Irén textilmûvész ikat-kiállításalátható 2015. június 26. és szeptember 27.között a Szombathelyi Képtárban. (Rá kó -

czi Ferenc u. 12.) Az ikat ôsi, távol-keletitechnika, a kézi festés és a szövés érdekesegyüttese, a szövés során a kézzel megfes -tett láncszálak foltszerû színhatása domi -nál.

� Mocsári Mária textilmûvész (1953–2011)emlékkiállítása és Vén Zoltán grafikus mû -vész kiállítása látható 2015. május 15. és jú-nius 30. között a Kapos Art Kortárs Ga lé -riában. (Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 32.)

� A Remodel Stúdió Szegeden öt hátrányoshelyzetû pályakezdô szakembert foglal -koz tat. A bútormentôk kidobásra szánt fo -telokat, garnitúrákat újítanak fel, így egy -szerre három szakma, az asztalos-, a kárpi -tos- és a restaurátori munka csínját-bínjáttanulják meg. A nem is olyan régmúlt Klubfoteljét, Béke garnitúráját vagy Rumba fo -teljét újjávarázsolva bemutatták a 2015. áp -rilisi WAMP Vienna designvásáron is.

� I. Jakab mesekert Barcelonában. – Kô Bol di -zsár szobrászmûvész tematikus játszótereitsokan ismerik a visegrádi királyi palota

2 015 / 5 4 7 . o l d a l H Í R E K

Fotó

: nap

idok

tor.h

u

Fotó

: Zub

reczk

i Dáv

id /

Urba

nista

mellett, az Aquincumi Múzeum udvarán,vagy a Zöld Pétert a Millenárison. Leg -újabb, fából készült szellemes, tarka játé kai– többek között: pörgô vitéz, lovas hinta,vártoronykilátó, griffes fogat, amin csúsz -kálni lehet – a barcelonai gyerekeket ör -vendeztetik meg.

� A Nagytétényi Kastély Papírfesztivál prog -ramjának részeként Inspirációk címmel pa -pírruha-kiállítás nyílt 2015. június 20-án, aMúzeumok Éjszakája alkalmából. A buda -pesti Jelky András Iparmûvészeti Szakkö -zépiskola ígéretes tanulói a Nemzeti Te -hetség Program keretében a NagytétényiKastély adottságaiból: épületének, bútor -gyûjteményének, falfestményeinek motí -vumaiból mint kulturális örökségünkbôlki indulva − a múlt értékeinek kortárs átér -

telmezéseként − terveztek a kastély ter me i -nek enteriôrjeibe installálható papírruhá -kat, öltözékkiegészítôket. A fesztiválon aFiatal Iparmûvészek Stúdiója Egyesületmûvészeinek papír ékszerei és a MagyarMûvészkönyvalkotók Társaságának tagjaiáltal készített mûvésznaplók, mûvész köny-vek is megtekinthetôk. A kiállítás 2015. au-gusztus 30-ig látogatható.

� XX. Országos Érembiennále. – Sopron Me -gyei Jogú Város Önkormányzata, a MagyarKépzômûvészek és Iparmûvészek Szövet -sége és a Soproni Múzeum rendezésében asoproni Lábasházban (Orsolya tér 5.) 2015.június 21. és augusztus 2. között látható abiennáléra érkezett mûvek anyagából ösz -sze állított tárlat.

� Szôke Gábor Miklós hatalmas vágtázó lovatépített a szlovákiai lóversenypálya, a so -morjai Hippo Aréna bejárata elé. (kép) Atöbb ezer, egyenként hegesztett rozsda -mentesacél elembôl készített szobor 8,5méter magas, 14 méter hosszú és 20 ton nátnyom. A szobrász számára örök kihívás amozgásban lévô ló ábrázolása, és ez a szo -bor különös bravúr, mert súlyának 80 szá -zaléka egy lábra nehezedik.

� Uniqball – az állványfejek svájci bicskája.– Kármán Balázs és Novák László termé -szetfotósok találmányát hasonlítja a nem -zetközi sajtó az univerzális svájci bicská hoz.A Fotótechnikai Lapok Világszö vet sé gé -nek (TIPA) 2015-ös dubaji kongresszu sána legjobb fotográfiai kiegészítônek vá lasz -tották. A szerkezet egyszerre több állvány -fej tulajdonságát biztosítja: hagyományosgömbcsuklóként, döntô- és videófejként ishasználható.

H Í R E K 2 015 / 5 4 8 . o l d a l

Fotó

: octo

gon.

hu

Fotó

: Uni

qBal

l