Keve András-Madarak

5/10/2018 Keve Andr s-Madarak - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/keve-andras-madarak 1/35

I b U v a r z s e b k o n y v e k

Mora

....



DR. KEVE ANDRAs

Madarak

BUYAR ZSEBK()NYYEK

MORA KONYYKIAOO, 1975

._ --



CSEPE MAGDOLNA RAJZAIVAL

MAsODIK KIADAs

A CiMLAPOT URAl ERIKA TERVEZTE

© DR. KEVE ANDRAs, 1972

ISBN 963 110283 1

A madarakat mindenki szereti, sokan meglesik eletuk egy-egy ked-

yes mozzanatat a fiokak elso szarnyprobalgatasatol a feszekrakas

orornteli rnunkajaig. Tavasszal az 6 enekuk jelzi, hogy vege a ke-

serves telnek - osszel pedig, ha a vandorrnadarak csapatait figyel-

jiik az egbolton, tudjuk mar, hogy hamarosan megerkezik a fagy.

Kellemes idotoltes, szep szorakozas meglesni a madarakat,

de tobb is ennel, hiszen az eletukben mutatkoz6 valtozasok ben-

niinket, embereket is figyelmeztetnek a kornyezetunket fenyeget6veszedelmekre, A szennyezett levego, az oktalanul irtott fas, bok-

ros teruletek zsugorodasa, mind-mind menekulesre kesztetik a ma-

darakat, es ez a menekules nemcsak kedvcs enekiiktol, hanem

hasznos rovarirto tevekenyseguktol is megfoszt bennunket.

8000 madarfai el Foldunkon, Magyarorszagon 339. Valtozatos

a kulsejuk, eletrnodjuk. Valamennyi madar a hulloktol szarrnazik.

Ez elso pillanatban furcsanak tiinhet, hiszen mig a hullok es az

ernlosok a talaj es a fak allatai, addig a rnadarak a levegoe.

Ehhez alkalmazkodott testiik belso felepitese is: a bor alatti leg-

zsakok, melyek osszefuggenek a tudovel, es a csontok pneumati-

kus, legkarnras szerkezete.

Konyviink tablain 117 rnadarfajt mutatunk be, azokat, melyek-

kel a leggyakrabban talalkozunk a varosi parkokban, kertekben

vagy az erdot-rnezot jarva. A rajzok a him rnadarakat abrazoliak,

ezek tollazata ugyanis altalaban jellegzetes, mig a tojoke egysze-

rubb, Valtozik a toll szine az a l l at eletenek kulonbozo szakaszai-ban is - a legpornpasabb a naszruha. Konyvunkben igyekeztunk

kiterni ezekre a kulonbsegekre, s megemlitjuk azokat az allato-

kat is, melyek egy-egy madar rokonsagi korebe tartoznak, s kony-

nyen osszeteveszthetok vele, Igy az olvaso tulajdonkeppen nem

117, hanem joval tobb madarral ismerkedik meg e lapokon.

3



1.Kar6katona (Phalacrocorax carbo). Lud nagysagu fekete rna-

dar, tavasszal rovid idore a him nyakat feher tollak dlszitik.

Telepesen kolt a fakon, osszel clvonul. Napi taplah~ksztikseglete

60-80 dkg hal. A fiatal peldanyok testalja feher ; teste uszas koz-

ben melyebben merul a vizbe, tobbet van a levegoben, mint a bu-

varok, csore horgas, konnyii felismerni. Vedett.

2. Sarki buvar (Gavia arctica), Telen latogat el vizeinkre, olykor-

olykor a hozza hasonlo ket rokonaval egytitt. A nagyon ritka

jeges buvarnal kisebb, az eszaki blil'art61 rnegkulonboztetheto

lefele ivelo csorevel. Hozzank naszruhas peldanyok csak ritkan

latogatnak el. Naszruhaban a sarki buvar torka zoldesbe jatszokekesfekete, mig az eszaki buvare teglavoros. Telcn a ket faj szine-

zete nagyon hasonlo, a testaljuk feher, az eszaki buvar hatan tobb

a feher petty. Kisebb lud nagysagu, halevo,

3. Feketenyakti vocso]. (Podiceps nigricollis). Novenyzet boritotta,

foleg szikes tavak kolto madara. Vonul, de a be nem fagyott

csatornakon olykor attelel, Csore felfele ivelt, igy a tobbi vocsok-

tal j61 rnegkulonboztetheto. Recenel kisebb madar, nalanal csak

az ugyanilyen gyakori kisvocsok kisebb es zomokebb, Nyugalmi

ruhaban - vagyis nem a nasz idejen - a feketenyaku vocsok szine-

zeteben, foleg a nyakan, tobb a Ienerseg. A legismertebb a bubos

v6cs6k, mcly termetre a buvarok es a most ismertetett fajok kozt

all. Rotbarna gallerjarol es bohokas mozdulatairol konnyen fel-

ismerheto, bar telen ezeknek a galler nelkuli nyaka is altalaban

feher, A kisebb fajok vizirovarokbol elnek, a bubos vocsok halat is

eszik. Vedettek, mivel meg a bubos vocsok szama is nagyon meg-fogyatkozott.

I . tabla

3

2

./



1. Ustokosgem (Ardeola ralloides). Mig a sziirke es a voros gem,

a nagy kocsag esaknem eleri a golya mereteit, addig ez a madar

meg feleakkora sines. Ulteben vi l agos zsemleszimi, de repteben

feher madarnak ttinik, aszerint, hogy tollazatanak meiyik resze

valik lathatova. Nadasok rekettyein szorvanyosan kolt, Keson

erkezik, koran vonul el. Foleg rovarevo. Vedett.

2. Voros gem (Ardea purpurea). Hasonlo a kozismert szurke gem-

hez, de szinezeteben tobb a teglavoros, termete is karcsubb, vala-

mivel kisebb. Mig a sziirke gem elsosorban fakon feszkel - nad

kozt esak ritkan -, addig a voros gem mindig a nadasok lakoja,

Tavasszal a csore sem olyan elenksarga, mint a szurke geme.

Nem eszik annyi halat, mint a sziirke gem, ellen ben sok bekat,

egeret es rovart fogyaszt. Mig a szurke gem egyes peldanyai at-

telelnek, addig a voros gem minden osszel elvonul. Vedett.

3. Nagy k6csag (Egretta alba). Mar esak kis szamban lakja nada-

sainkat. Voros gem nagysagu, feher madar. Sokat uldoztek felso

szamyfedoinek finom disztollaiert, melyek olykor farka tollain is

tulernek - ezert szoktak kepeken hosszu farku madarnak abra-

zolni. Ma mar sehol sem gyakori, s bar halevo, szigoruan vedett

faj. Rokona, a kis kocsag csak ustokosgem nagysagu, de karcsubb,

igy nagyobbnak tfinik. Disztollai a kontytollak. Csore fekete, mint

a nagy kocsage naszruhaban, de az utobbie osszel mar sarga, mig

a kis kocsag fekete laban az ujjak sargak. A kis kocsag is nagyon

megritkult, bar Magyarorszagon az utobbi evtizedekben meg-

novekedett a szama, Fan feszkel. Vedett,

4. Bakcs6 (Nycticorax nyetieorax). Telepesen kolt fakon mas ge-

mekkel egyutt. Alkonyatkor mozog. Bekaevo, vonulo, vedett faj,

6



1. Fekete g61ya (Ciconia nigra). Kozismcrt rokonatol, e feher g6-

lyat61 szinezete alapjan konnyen rncgkulonboztcthcto. Csorc also

kavaja fclfcle iveltebb. Feszket nem hazakra, hanem mocsaras

erdok faira rakja. Itt a vizeken halaszgat. Reten csak a vonulas

idejen lathato, Nalunk szorva nyosan kolt, foleg a Duna es Tisza

ligeterdeiben. Vedett.

2. Pocgem (Ixobrychus minutus), A bakcs6 a gernek kozt kozcpes

termetfi, viszont a pocgem a legkisebb valamennyi kozt. Vizpartok

nadszegelyeben parokban kolt. A toj6 tolla egyszcru barna. Leg-

kozelebbi rokona az ugyancsak maganyos eletet folytat6, bakcso

nagysagu bolombika, mely hangjarol kapta never, es barnas szine-zetevel neha osszetevesztik a bakcso tojojaval. A bolornbika azon-

ban rejtettebben el, csak ncha repiil ki a nagy nadasokbol, Fo tap-

lalekuk vizirovar. Vandorrnadarak, egycs bolornbikak at is telel-

nek. Vedettek.

3. Nyar! hid (Anser anser). A hazilud ose, Kiterjedt mocsarakban

feszkel, szarna cgyre fogy. Vandormadar. Libaink kozt a leg-

termetesebb, telelo rokonait61, a vetesi IMt61 piros, halvany csore,

a nagy liliktol vilagos szinezctfi hata es mindkettotol nagysaga es

hangja alapjan konnyen megkulonboztetheto. Telen neha sargabb

csoru rokonai is ellarogatnak hozzank. Ahol nadasok rnenten ki-

engedik a haziludakat a szabadba, parzanak veliik. Vedett.

4. Kanalasgem (Platalea leucorodia). Furcsa csoni, feher rnada-

runk, mely telepesen feszkel nadasokban, sokszor gernekkel egyutt,

Nehany evtizede meg a fekete szinu batlaval egyiitt vegyes telepe-ken elt. Szinezete miatt gyakran osszctevcsztik a kocsaggal, de mig

a kocsag gem modjara repteben begorbiti nyakat, addig a kanalas-

gem g61ya rnodra nyujtott nyakkal repul, Taplaleka foleg pioca,

beka- es vizibogarlarva. Vandorrnadar es vedett,

8

III. tabla



1. Csorgf rece (Anas ereeea). Joval kisebb a kozismert tokes rece-

nel, de meg a kendermagos recenel is, mely szurkebb az elobbinel ,

szarnyan pedig Feher tiikor vilaglik ki reptiles kozben, A csorgo

rece a legszinesebb recenk, a gacser vorbenyesbarna fejen feitLin6

a zold szernkornyek , vilagosabb szurke szine pedig j61 megkiilon-

bozteti a vele azonos nagysagu, barnas fejil es mellfi bojti nicet61,

rnelynek feltfmo feher szemcsikia is van. Ezt a ket fajt "apr6-

recenek" is szoktak r-evezni. Csak atvonul hazankban, nem kolt

es nem is telel nalunk . Vadaszhato.

2. Kanalasrece (Anas c1ypeata). A legkulonosebb es6ru reccnk,

esakncm tokes rece nagysagu. A gacser zold feje es Feher melle,rotbarna testoId ala eliit a tobbi rece szinezetetol. Atvonul, elszor-

tan kolt is. Vedctt.

3. Baratrece (Aythya ferina). Mocsaras terulcteken kolt. Taplal-

kozasaban, viselkedeseben atrnenet az elobbi uszo recek es a buk6

recek kozt, tehat vizinovenyeket es csigakat cgyarant eszik. Vonu-

lasker egyes pontokon nagy tornegei verodnck ossze. Sokszor

mas recek feszkebe is rakja tojasat. A szikeseknek is jellernzo

madara. Vadaszhato,

4. Nyilfarku rece (An as aeuta). Nyolc uszorece-fajunk kozul a leg-

elegansabb es legkarcsubb. A gacser konnyen felisrnerheto hosszu

feher nyakarol, valarnint meghosszabbodott hegyes kozepso fark-

tollair61. A tojo nagyon hasonlit a tokes recehez, de karcsubb,

Korantsern ilyen hosszu, de hegyes a fark a a !iityiiliJ reeenek is,

esak a gacser feje zsemleszmu, hornlokan majdnem feheresnekninik, repteben pedig kivilaglt szeles feher szarnytovl tiikre. Mind-

ket raj tornegesen vonul at, a nyilfarku neha kolt is. Vedettek.

10

IV. tabla

2



1. Kontyos rece (Aythya fuligula). F61eg a Dunantul vizein nagy

tornegekben vonul at gyakran mar kora osszel, masker eltoJ6dik

vonulasa, Ha nem fagy be minden viz, vannak attelelok is. Mint

valarnennyi buko rece, elsosorban esiga- es kagyl6ev6. Az ugyan-

esak tornegesen atvonulo, joreszt telelo feher begyu kerceI'Iicet61

j61 megkulonbozteti zoldes fenyu fekete melle. A nalunk feszkelo,

de rotszinubb ciganyrece vele csaknern egyenlo nagysagu, de mig

a "teli recek" a sik viztukrot jarjak, addig a ciganyrece a mocsa-

rak rnadara, es telre rendszerint elvonul, tavasszal valtjak egyrnast

a teli recekkel, Tobb izben tojt egy feszekbe mas recekkel. A

ciganyrece taplalekaban a vizinovenyeknek es magvaiknak nagy

szerepe van. Vedettek.

2. Kercerece (Bueephala c1angula). JeIlegzetes teli recenk. Buksi

fejenek oldalan nagy kerek feher folt van. Errol konnyen felismer-

heto, a szurkesebb toj6k nehezebben megkulonboztethetok, bar

szarnyukban nines feher szalag. Amennyire a jegtakaro engedi,

nagy tomegben teleI nagyobb vizeinken. Csiga- es kagyloevo.

Vcdett.

3. Barna kanya (Milvus migrans). Frileg a foly6k part jan, Iigetek-

ben kolt. Lornha repterol, villas farkarol isrnerheto fel, mely

korantscm olyan bcvagott, mint a voros kanyae. 010 helyzetben

mintegy fel meter magas. Doghal es poeok a fo taplaleka, Feszkebe

gyakran hord papirdarabokat, elszort rongyokat. Vedett.

4. Kis buko (Mergus albellus). Kis termetii rece ez is, de csore

hegyes es fogazott, hal es viziallatok fogasara alkalmas. Ket rokonfajaval egyutt teli vendeg, de azoknal j6val kisebb, es a gacser

csaknern fehemek tiinik. A nagy es orvos buko majdnem tokes rece

nagysagu, a gacserok feje fekete, a tojoke mindharorn fajnal barna.

Vedettek.

12

V.tabla

1



1. Parlagi sas (Aquila heliaca). Lomberdeinkjellegzetes rnegritkult

madara, mar csak nehany par ban kolt. Az olyvnel termetesebb.

Taplalkozni a foldekre jar, mivel fokent horcsogre es iirgere vada-

szik. Telen elvonul. Vedett.

2. Egereszolyv (Buteo buteo). Orakon at kering a magasban szeles

szarnyait kitarva, vagy a foldek felett lebeg. Termetre csaknem

egyezik a kanyaval vagy a hejaval, bar alakja zornokebb. Mintegy

felmeteres madar. Ennek ellenere zsakrnanya f61eg a pocok. Szine-

zetet Ieirni nem lehet, mert a feketesbarna peldanyoktol a majdnem

tiszta feherig mindenfele szinvaltozata van. Erd6ben feszkel, at is

szokott telelni, telen tollas csiidu rokona, a gatyas olyv is tarsulrnelleje, melyet legjobban feher farcsfkjarol ismerhetunk fel.

Szinezete ennek is valtozo. Vedettek.

3. Karvaly (Accipiter nisus). Rovid, kerek szarnyaval, hosszu.egye-

nes farkaval konnyen boldogul a suru erd6ben is. Verebet es pinty-

feleket irgyesen elkap. Vercse nagysagu, mintegy 30 cm magas,

kis ragadozo ; a tojo j6val termetesebb, mint a him, Ig y konnyen

osszetevesztheto a szinezetre hasonl6 heja kisebb hlmjevel. A heja

mokusokra, szajkokra stb. szokott vadaszni, Mindket faj allo-

manya rna mar annyira megritkuIt - pedig az erdo biologiai egyen-

sulyanak fenntartoi -, hogy teljes vedelmet erdernelnenek, de csak

a heja vedett, es az is csak koltesi idoben,

4. Retisas (Haliaeetus albicilla). Legszelesebb szarnyu es legna-

gyobb madarunk. Csak egy-ket par kolt rejtetten a Duna es a

Tisza ligeteiben. Az oreg madarak cs6re sarga, farkuk feher, deharorneves korukig ezek a testreszek barnak. Attelel, Szarnuk

nagyon megfogyott, mert a haboritatlan erdok szama csokken, s

mivel dogevo, a mergezeseknek is sok retisas aldozatul esik. Vedetr.

14



1.Halaszsas (Pandion haliaetus), Feher tes taljarol, halfogasarol

- ahogyan a vizbe Yeti magat a hal utan - konnyen felismerheto.

A halat karmaiban mindig testevel parhuzamosan ViSLia nyugodt

taplalkozohelyre, fara, tavirooszlopra, aho) kenyelmesen elfo-

gyasztja. Atvonulo es vedett,

2. Hamvas retiheja (Circus pygargus). Kis szarn ban, csak egyes

reteken, a [Olden feszkel. J6val ritkabb, mint a nagyobb termetfi

rokona, a sokszor feketesbarna, sargas sapkas (fiatal) barna reti-

heja, de nem annyira vilagosszurke, mint az attelelo kekes retiheja

vagy az atvonulo fako ret iheja. Valamennyi reti hejankra jellemzo:

az ujjasan szetallo evezotollak es a hOSSLU,tollatlan csud, Kisebbek

es karcsubbak, mint az olyv. A barna retiheja nadasainkban eleg

gyakori feszkelo, a masik ket faj nem kolt nalunk, vagy csak kivete-

lesen. Nyilt terepen, mocsarakban gerincesekre vadasznak, Vedet-

tek.

3. Kerecsens61yom (Falco cherrug), Jellegzetes, ma mar sajnos

csak kis szamban feszkelo madarunk. Sziklafalon vagy erdo-

ben, elhagyott ragadozofeszkekben kelt. Fo taplaleka az Urge.

Vandorrnadar. Vilagosabb, mint a telelo vandorsolyom, termete is

hosszabb - olyv nagysagu -, es nagyobb, mint a bogaraszo kaba.

A novenyvedoszerek (DDT) hasznalata miat t a solyornparok gyak-

ran mcddok, vagy tojasaiknak meszheja annyira elvekonyodik,

hogy osszetornek a kotI6 madar alatt. Vedettek.

4. KigyaszOlyv (Circaetus gallicus). Igen ritka feszkelo, vonul6,

olyvnel nagyobb madarunk. Feje bagolyszerii. Nagy erdosegeklak6ja, ahol a kozelbcn napstuotte oldalakban megtalalja kigyok-

b61 es mas hullokbol allo predajat. Egyetlen fiokat nevel, ezert

allornanya minden veszteseggel szemben nagyon erzekeny. A fiata-

10k sotet szinezetfiek. Afrikaban telel, talaltak mar peldanyt

lababan neger nyillal. Vedett.

16

VII. tabla

1

4



1. Daru (Grus grus) . Egyike legmagasabb terrnetii madarainknak,

golyanal nagyobb, es ez is nyujtott nyakkal repul. Meghosszab-

bodott karevezoi farokkent ernek tul a testen, Ezek a hires "daru-

tollak". Csapatosan vonul at ek alakban, foleg az orszag keleti

reszen, A szazadfordulon meg feszkelt nagy mocsarainkban, de

azota csak atvonul, Vedett,

2. Kek vercse (Falco vespertinus). Az Alfold jellegzetes madara. ,

A vetesi varjak kirepiilese utan telepesen foglalja el az elhagyott

feszkcket. A saskak, cserebogarak, ropulo bogarak stb. nagy pusz-

titoja. Kisebb, mint a gyakoribb voros vercse, fiataljai nagyon

hasonloak a fiatal kabdhoz; a tojo szinezeteben a zsernleszin es

a szurke uralkodik. Vonulo, ellentetben a voros vercsevel, melyfakon, sziklafalakon, sot varosokban is megtelepszik, es egerek-

bol, gyikokbol el, Osszetevesztheto meg a kis s6lyommal is, de

ez utobbi teli vendeg, igy egymast valtjak ; a kis solyorn farka

joval rovidebb, repte nyilallobb. Valamennyi vedett.

3. Vizitytik (Gallinula chloropus). Mint valamennyi guvatalkatu,

igy a vizityuk is a mocsarak lakoja. Kozisrnert rokonanal, a szdr-

csanal kisebb, homlokpajzsa sem feher, hanem piros, mozgasa koz-

ben feher also farkfedoi is jobban lathatok. Viszont nagyobb

a nalunk el6 harom vizicsibefajnal. Csore szinten tyukszenien

rovid, es nem hosszan ivelt, mint a guvate. Vandorrnadar, nyil t

vizeknel gyakran at is telel. Vedett.

4. Tuzok (Otis tarda). Legnagyobb testu madarunk, a fuves pusz-

tak es kiterjedt mezogazdasagi teruletck lakoja. Aprilisban durog.

Durgesi mozdulatai, tol lainak helyzetvaltozasai igen osszetettek.Kiforditott evezotollaival i lyenkor fehernek tfinik. Szarnuk erosen

fogy. Vedett.

18

VIII. tabla

1



1. Nagy goda (Limosa limosa). Csak nedves reteken kolt, s bar

szama fogy, meg mindig tomcgekben vonul a t . Csore egyenes,

a cankoknal nagyobb madar, mintegy 30 em. Rovarevo, vedett.

(

2. Bibie (Vanellus vanelIus). Csapongo ropievel a vizenyos terii-

letek feltuno madara. Szivesen keresgel szantok on is rovarokat,

meg a burgonyabogarral is beeri. Tojasat regen mint Inyencfalatot

nagy mennyisegben gYltjtattek, es ez a "bibictojasszedes" lett

a vcszte allatvilagunk egyes erdekes alakjainak, mint a karcsu,

kis termetii, szurkes tavi cankonak is. A tojasszedok nem tudtak

kulonbscget tenni tojas es tojas kozt. Vonulo, de kisebb szamban

enyhe teleken neha at is telel. Vedett,

3. Szeki Iile (Charadrius alexandrinus). A szikesek jellernzo, egyre

jobban fogyatkozo madara. Igen talalo nepies neve: gurulo, Ez a

gyors mozgasa, zomokebb, vereb nagysagu termete es fekete orv

nelkuli feher begye j61 megkulonbozteti az atvonulo parti li/hol,

es a kavicszatonyokon kolto, szinten orvos kis li!etol. Tobbi faj-

rokona, mint az arany-, ujjas- es havasi lile j6val termetesebb,

az utobbi szinesebb is feher orvevel, rotes mellevel es fekete hasa-

val. A szeki es kis lilet kivevc a iobbi lile csak atvonul Magyar-

orszagon. Vedcttek.

4. Nagy poling (Numenius arquatus). Garbe csore es hangja

alapjan j61 fclismerheto, jercc nagysagu madar. Nagy tornegekben

vonul at hazankon, helyenkent kisebb rokonaival, a kis es vekony-

csorii polinggal cgyiitt, legalabbis egy idoben. Az elobbit rovidebb

csorevel, fekete csikos fejevel es hangja alapjan killonboztethetjukmeg, az utobbit finom csorevcl, vilagosabb szlnezetevel, bar nalunk

a nyugat-sziberiai vilagos nagy poling is egyre gyakori bb atvonulo.

A polingok a tiicskok nagy cllcnsegei, Vedettek.

20

IX. tabla



1. Piroslabu canko (Tringa totanus). Vizenyos retjeink gyakori

feszkelo madara. Az eletterigenyeben nem olyan kenyes, mint

a goda. Kellemes "dIU-dIU" hangja messzirol hallhato. Piros laba-

val csak e fiistos cankoval teveszthero ossze, mely azonban tavasszal (

csaknern fekete, de keso oszi ruhas peldanyai vilagosszurkek.

A tobbi canko laba zoldesbarna vagy szurkes, hangjuk alapian

mindegyik felismerheto. A szurke canko termetesebb, a reti es

erdei canko kisebb. Az utobbiak csak atvonulnak. Vedettek,

2. Sarszalonka (Gallinago galIinago). Elettere a mocsaras teri.i1et.

Nasza idejen a magasb6l hirtelen lezuhanva, kemeny farktollai

rnekego hangot adnak. Zornckebb a cankoknal, es testehez viszo-nyitva csore hosszabb. Ezzel turkal taplalek utan a puha talajban,

es zart csore veget kulon fel tudja nyitni, Felriasztva cikcakkban

repul, szernben masik ket rokonaval, a nagy es kis sarszalonkdvei,

melyek csak szorvanyosan vonulnak at hazankon, es alacsonyan

huzva menekiilnek. A sarszalonka tobbfele kolt is. A harem faj

csak alkalmilag telel at. A sarszalonka vadaszhato.

3. Billegetf canko (Actitis hypoleucos). A legkisebb cank6. Koves

partokon egesz nyaron at Iatharok, es hallhat6 "ti-szi-szi" hang-

juk , neha meg Budapesten is, a Duna mellett. Jaras kozben tester

gyakran billegeti. Farka mozgatasa is jellernzo c a . Magyarorsza-

gon csak a Szigetkozben kolt, Vcdett,

4. Erdei szalonka (Scolopax rusticola). Erdosegeinkben szorva-

nyosan kolto, rejtett eletet elo madar. Az esthomalyban szeret mo-

zogni es huzni. Termetesebb, mint a sarszalonka, sotetebb is a szi-nezetc. Veszelyeztetett fiokait karmaiban vedettebb helyre hur-

colja. Tavasszal koran erkezik, oszi vonulasa elszortabb. Az avar-

ban keresi taplalekat, foleg a giliszrakat. Vadaszhato,

22

1

3

J}



1.Golyatocs (Himantopus himantopus). A szikesek ritka rnadara

- a cankonal karcsubb esmagasabb -, valoszlniitleniil hato hosszu,

vekony, piros labakkal. A szik mocsaras, novenyzet boritotta

reszeit keresi fei. Allornanya nagyon megfogyatkozott. Vedett.

2. Havasi partfuto (Calidris alpina). Egyike a leggyakoribb, vereb

nagysagu atvonulo parti madaraknak, foleg szikeseinken. Csapa-

tosan jar, mas madarakkal egyiitt, melyek kozt ket kisebb faj-

rokona - az apro es t ii rpe partfuto -, valamint a lilek fordulnak elo

leggyakrabban. Fekete "mellpatk6jat" neha meg osszel is megorzi.

Repteben a legcsodalatosabb, hogy az egeszcsapat mintegy vezeny-

szora fordui. Osszetevesztheto a nala csak valamivel nagyobb es

karcsubb sarlos par/II/laval, de csak nyugalmi ruhaban, mert a sar-16s partfut6 melle tavasszal teglavoros. A havasi partfuto csore

gyakran kisse Ivelt, a sarjaro csore viszont lapitottabb sarszalon-

kacsor. Ez es a torpe partfuto inkabb a ritkasan benoit iszapos,

mig az apro partfuto a homokos vagy nyilt szikes terepet kedveli.

Vedettek.

3. Gulipan (Recurvirostra avosetta). A szikesek egyre gyerii lo,

hosszu, kekes labu es furcsan felfele ivelo csorfi , toes nagysagu

madara. Ujjai kozott uszohartyat talalunk, szemben a kis viz-

taposokkal, melyek ujjat karejosan veszi korul uszohartya, de

tobbet is usznak, A gulipan csorevel "kaszalja" a viz feluletet, igy

gyiijti rovartaplalekat. Vedett.

4. Pajzsos canko (Philomachus pugnax). A vilag osszes madara

kozt a pajzsos canko nasztollazata a legvaltozatosabb. Szinte

nines ket egyforma peldany, Nasz idejen a him szeles, feher, rozs-das, fekete, kekes vagy tarka tollgallert vise!. A toj6 fcleakkora,

mint egy megtermett him, nagysaga igen valtozo. Nyugalmi ruhaja

egyszeni barnassziirke. Nalunk esak ritkan kolt, de tomegesen

vonul a t. Vedett,

~4

(

Xl. tabla

2



1. Feherszarnyu szerkfi (Chlidonias leucopterus). Teste feketebb,

szarnya es farka feherebb, mint a nalanal sokkal gyakoribb kor-

mos szerkoe, melynek csapataiba el szokott vegyiilni, s melynek

telepein neha szorvanyosan kolt. Kisebb a nala ritkabban elo- (

fordu16, cserre emlekeztero, Feher pofaju fattyuszerkone). Mocsa-

rainkban elnek, uszadekra, tunderrozsalevelekre stb. rakjak fesz-

keiket. Szitakotokre, szunyogokra es vizirovarokra vadasznak.

Vandorrnadarak, vedettek.

2. Dankasiraly (Larus ridibundus). Nagy telepeken e16,naszido-

ben csokoladebarna fcju vizimadarunk , melyet telen gyakran lar-

hatunk meg Budapesten is,ahol a hidakrol etetik 6ket. Valamivel

terrnetesebb a csernel. Telen elvesztik barna fejszinuket, es csak

egy szurkes pont marad a ful tajekan. A fiatalok barnas hatuak,

es Fekete szalag huzodik farkuk vegen. Csaknern kizarolag rova-

rokbol el, halfogyasztasa csekely. A mi dankasiralyaink elvonul-

nak, helyiiket elfoglaljak az eszaki koltok. A nala joval termete-

sebb eziist-, hering- es viharsiraly csak vendegeskedik nalunk.

Az ugyancsak valamivel nagyobb, de Fekete feju szerecsensirdly

csak helyileg kolt, a szinten Fekete feju torpesiraly kisebb mila.

E:.!csak atvonul. Vedettek.

3. Szekicser (Glareola pratincola), A szikesek madara, telepei

egyre gyeriilnek , A reptiles mestere, benanak tetteti magat, ha fesz-

ket vagy fiokait veszelyeztetvc erzi, Fel szarnyat gyakran magasra

tartva hever, napozik. F6 taplaleka a saska. Vedett.

4. Kuszvago cser (Sterna hirundo). Tavaink felett leggyakrabbanmutatkozo, karcsu, mintegy 35 cm-es villas farku madar. Zuhano-

repulessel Yetimagat a vizbe apro halak utan. Telepesen feszkel,

gyakran siralyokkal egyutt. Vonulo, akarcsak a nalanal kisebb

rokona, a j6val ritkabb, Feher homloku kis cser. A cser nagyitott

masa a szorvanyosan atvonulo, siraly nagysagu locser, Vedettek.

26

XII. tilbla



1. Orvos galamb (Columba palumbus). Legtermetesebb galarn-

bunk, a hdzi galambtiei is nagyobb. Erdok ben, ligetekben cgy-

arant gyakori, de nalunk meg nem varosi madar, mint Parizsban

vagy Londonban. Neha at is tcIel. Termete, fcher nyakorve, (

hosszabb farka, vilagosabb szinezete alapjan j61 megkulonboztet-

heto nemcsak a f61eg biikkoseinket lak6 kisebb kek galambt61,

han em az elvadult haz] galambokt61 is. Magcvo, a borsofoldeket

szivesen megdezsmalja. Gyenge feszket rak, mig a kek galamb

oduban kolt. Csak ket tojast tojik, mint a galambok altalaban.

Vadaszhato,

2. Gerle (Streptopelia turtur). Hangja, kekes nyaki rajzolata es

kisebb termete, rotesebb hata alapjan j61 megkulonboztetheto a

balkan; gerletol. Mi6ta a balkani gerIe megjelent, visszaszorult

a bokrosokba es az erd6kbe; vonul6, az Alfoldon osz elejen

neha ezres csapatok gyulekcznek, bar szamuk az ut6bbi evtize-

dekben csokkent . Vedett.

3. Kakuk (Cuculus canorus). Tojasait mas madarakkal kolteti ki.

Fiokait i s dajkamadarakkal nevelteti, Magyarorszagon foleg nadi-

rig6val, de berakja tojasat meg odulakokhoz is. A kikelt fi6ka

se tojast, se mas fiokat, meg fajtarsat sem tiiri meg a feszekben,

hanem hatara veve kidobja, Nagysaga a kaivalyeval hasonlithat6

osszc, azert az 6korban azt hittek, hogy a kakuk telen karvallya

valtozik. A him hangja kozismert, a vorhenyes szinezetu tojo

kacagasszerfi hangot ad. Rovarevo, vonul6 es vedett.

4. Balkani gcrle (Streptopelia decaocto). Varosaink, falvaink-tanyavilagunk kozismert attelelo madara - kisebb a hazi galarnb-

nal - csak 1932 6ta telepedett meg nalunk, de rna mar csaknem

olyan szamban el, mint a vereb. Rohamosan terjeszkedett Euro-

paban, es mar Izlandot is elerte. Neha meg fagyos idoben is kolt.

Vadaszhato, .

28

XIII. tabla

2



1. Macskabagoly (Strix alueo). Erdok, parkok lcggyak oribb baglya.

Termetes - mintegy 40 em magas -, bar kisebb a hozza nagyon

hasonlo, de hosszu farku urdli bago/ymil, amely azonban esak

a Sator-hegysegben koltott egy izben, es koborlasan is esak szori'

vanyosan latogatja Magyarorszagot, A rnacskabagoly mindenfele

gerinces allaual taplalkozik, Szaporodasi aranya a taplalek bose-

getol fiigg, lsrncrjiik sziirke es rotes valtozatat, de a szurke a gya-

koribb. Vcdett,

2. Fiileskuvik (Otus scops). Egyetlen rendszercsen vonulo kis bag-

lyunk, a kuviknal kisebb. Az elhagyott gyiimolcsosoket vagy az

azokkal hataros erdoszeleket kedveli, ahol oduban kolt. Hangja

a legdallamosabb bagolyszolas. Elcg kcson erkezik, es koran vo-

nul el. Rovarokra vadaszik, Vedett,

3. Kuvik (Athene noetua). Egyike a leggyakoribb, padlasokon dokis baglyainknak. Dive 20 em magas.vLegfobb elesege az eger

es a vcreb, Neha meg nap pal is zsakrnanyol, vagy kiul napozni

a pad las ok ablakaba, a tetore vagy agakra. Igen hasonlo hozza

a gatyas kuvik, bar az utobbi valamivel nagyobb, feje kerekebb,

cs csudjc tollasabb. Magyarorszagra esak ritkan vetodik, Minden

bagoly vedett ; sajnos, a babona miatt - "hahilmadarnak" nevez-

tek - sokaig uldoztek a kuvikot.

4. Gyongybagoly (Tyro alba). A legszinesebb bagoly. Feszerek,

templompadlasok lakoja, a macskabagolynal kisebb, karcsubb.

F o zsakrnanyai egerek es vcrcbck, de a baglyok kozul a gyongy-

bagoly fogja el a lcgtobb cickanyt is. Teruletenkent valtozo tapla-

lckara fcnyt vetnek az un. "kopetek" - melyekkel a meg nem

ernesztett szort es csontokat kioklendi -, es segitik a kisernlos-

kutatast. Kopetci fenyes fekete bevonatukkal konnyen rnegkulon-

boztcthctok tobbi baglyunketol. Idonkent jarvanyok tizedelik meg

allornanyat. Vedett. -

30

1

XIV. tabla

2



1. Sarlosfecske (A pus apus). Fecske nevet visel, pedig nem enekes-

madar, nem is fecske, csak alakja es nagysaga hason16. Ennek is

villas a farka. Kozeli rokonsagban all a lappantyukkal, meg koze-

lebb a tr6pusi Amerika kolibrijeivel. A reptiles legkivalobb mes-

tere. Az ejszakat is a levegoben toltheti, ahol rovarokat fog. Neha

nagy tavolsagokra is eltavolodik feszketol. A hazai madarak kozul

az egyetlen, rnelynck fiokai napokig kepesek koplalni . "Es6fecske-

nek" is nevezik, mert a nyari zivatar eI61 elhuzodo csapatai a rossz

ido beall tat jclzik. Magas eptiletek repedeseiben, sziklakban, olykor

faodukban kolt, Visit6 hangja messzirol elarulja. Vandorrnadar,

vedett,

2. Fiilesbagoly (Asio otus). Erdeinkben, ligetekben gyakori k61t6madar, a macskabagolynal valamivel kisebb. Rendszerint elha-

gyott feszkeket, leginkabb a szarkafeszkeket foglalja e1. Ragcsa-

l6kkal taplalkozik. Nagyon hasonl6 hozza a vizenyos teruleteken

alkaImiIag kolto retifulesbagoly ; de az utobbi rendszerint vilago-

sabb, "fUle" is rovidebb, Nem vaI6di fiilrol van itt szo, csupan

fUlre emlekezteto tolldiszrol. A fiilesbaglyok koze tartozik a fen-

tieknel, sot meg az urali bagolynal is termetesebb, soietbarnas

szinezetu uhu, mely faj rna mar csak keves parban kolt Magyar-

orszagon, szarna egyre ritkul. Zsakrnanyigenye is nagyobb. Az

igazi fulesbagoly telen neha temetokben vagy hasonlo fas teruleten

nagy szamban gyfilik ossze, Vedettek.

3. Lappantyu (Camprimulgus europacus). Foleg a ritkas, bokros

teruleteket es az erdoszeleket kedveli, ahonnan este jar rovarokra

vadaszni, Kakuk nagysagu, repte konnyed libeges, Talajon kapar

feszckrnelyedest, rnclybc kct szurkes tojast tojik. Tatogo fiokainagy szajukkal bekara emlekeztctnck , csoruk viszont apr6. A fi6-

kak kitatott szaja es sziszego hangja sok ellenseget elriaszt. Van-

dormadar, vedett,

32

xv. tabla

2



1.Bubosbanka (Upupa epops), A rigo nagysagu bankanak nin-

esenek ragyogo szinei, mcgis tarka rnadar. Ropre lepkeszeruen

konnyed, esapong6. Erdo szelen, oduban kolt, lehet az szikla-

repedes is. A nyilt terepen futkarozva szerzi rovartaplalekat.

Hosszu, enyhen gorbe csorevel megforgatja a haziallatok tirulcket,

hogy al61a rovarokat szedjen, A lotucsok nagy ellensege, Diszes

fejeket, melynek vege fekete , csak izgalmaban mereszti fel, kulon-

ben hatara Iapitja, Neha befeszkel tanyahazak pad lasara is, es

ilyenkor a kivancsiskodo macskakra a fiokak biizos uruleket lovell-

nek. Feszkelohelye errol a szagrol messzirol felismerheto, ezert

nevezik "btidos bankanak". Kora tavasszal erkezik, de szeptern-

berben mar elvonul. Vedett.

2. Gyurgyalag (Merops apiaster), Szinpornpas, karcsu, alig 30 em

hosszu madarunk, mely fuggoleges foldfalakba lyukakat fur, es

ott telepesen feszkel. A napos, rneleg oldalakat kedveli, ahol sok

a darazs, rneh, szitakoto es hasonl6 rovar. Nern Yeti meg a hazi

mehet sern, ezerr a meheszek tfizzel-vassal irtanak, ha nem vedene

a torvcny. A szoldt megtisztitja a darazsaktol, saskara is szeret

vadaszni. Vandormadar.

3 . -Iegmadar (Alcedo atthis). "RepUlo dragako't-nek nevezik, olyan

csillog6 hatanak kek szinezete. Verebnel alig nagyobb. Nalunk

esak elsz6rtan kolt, patakok falaba vajja feszeklyukat, A viz fole

nyulo agon orak hosszat les halra, vizirovarra, melyet azutan zu-

hanorepulessel kap el. Telen mindenfele e lkoborol, Vedett,

4. Szalak6ta (Coracias garrulus). Harrnadik rendkivi.il szines ma-darunk, mely erdoszeleken, faodukban feszkel, Cs6ka nagysagu.

Verekedos terrneszetu, meg a nagyobb madarakat is hevesen meg-

tarnadja, ha bemereszkednek birodalmaba ; ilyenkor toll ruhajanak

teljes pompajat csillogtatja. Nagy bogarakat, saskakat fog. Van-dorrnadar, vedett ,

34

XVI. tabla

!!!U!!&SJ' L!'L_ t '" t .• •.



1. Balkani fakopancs (Dendrocopos syriacus). Mintegy 20 cm-es

madar. Ma mar gyakoribb, mint a nagy fakopdncs, pedig csak

1937-ben jeleztek eloszor az orszagban. Terjeszkedese lassubb

a balkani gerleenel, de elerte mar Nernetorszagban az Elbat,

tovabba Felso-Ausztriat . Nalunk a kulturteruletekrol kiszoritot ta

a nagy fakopancsot, mely abban kulonbozik tole, hogy fekete

harantsav huzodik keresztiil feher nyakan. A balkani fakopancs

nyakoldala t iszta feher. Farkfedoinek pirosas szine sapadtabb, test-

oldalan neha szurkes harantfoltok jelentkeznek. Kormanytollai-

nak alja fekete, vagy fekete alapon kis feher foltok lathatok, mig

a nagy fakopancs korrnanytollai feher alapon feketen tarkalltak.

Felton a mandulat vagy a sargabarack magjat, emiatt a gyurnolcs-

terrnelok nem nagyon kedvelik. Osszetevesztheto a kozep fako-

pOllccsal, de ennek egesz fejteteje piros, hatan tobb a feher, alkata

is finomabb. A kis fakopdnccssi nagy saga miatt sem tevesztheto

ossze, Valamennyi fakopancs, vagyis harkaly odulako, rovarevo ;

vonulasszeri i mozgasaik nem rendszeresek. Vedettek.

2. Zold kullti (Picus viridis). Az elobbinel nagyobb, gyakori ma-

dar, mindenfele hallani eles "klU-klti" hangjat. Sokat jar a talajon,

hangyabolyokat tur. A tobbi harkalynal nagyobb, csak a fekete

harkdlynal kisebb. Konnyen osszetevesztbeto a sziirke kiillovel,

mely valamivel finornabb alkatu, szurkesebb, es elvetve feszkel

nalunk, inkabb teli vendeg, A zold kiillo nem vonul.

3. Nyaktekercs (Jynx torquilla). Harkaly, es megis elsa pillanatra

verebnek nezhetnenk, bar ugy meglapul barnan harantsavolt szi-

nezetevel a fa torzse mellett, hogy alig vessziik eszre, Annal

messzebbre hallhat6 nyeri to hangja. Ritkas erdokben, gyumolcso-

sokben, mesterseges odukban feszkel. Fotaplaleka a hangya. Van-

dorrnadar, vedett.

36

XVII. tabla

1



1. Bubos pacsirta (Galerida eristata). Pacsirtaink kozul azert mu-

tatjuk be ezt a fajt es nem a kozismert, finomabb alkatu mezei

pacsirtai, a kisebb erdei vagy szikescink jellegzetes sziki parsirlc/jar,

mert a bubos paesirta v. pipiske sorsa felveti az urbanizalodas

(elvarosiasodas) idoszeni kerdeset, Eredetileg a koves nyllt terepet

lakta, de a muutak es a vasut epitesevel az utobbiak melle huzo-

dott, ahol rovaron kiviil a hulladekban is szeret valogatni. Ha na-

gyon magas a ho, az utak men ten benyomul a lakott helyek utcaira,

tereire is. A pacsirtak kozt a bubos paesirta alakja a legzornokebb,

bobitaja a leghosszabb - a tobbi paesirta esak izgalmaban me-

reszti fel bobitaszeruen fejtollait. A tobbi paesirta vonul, a bubos

nern. Vedett.

2. Molnarfecske (Dcliehon urbica) , Nines olyan hosszu villas farka,

mint a j61 ismert /IISlif~cskenek. Farcsikja fcher es nem barna,

mint a parti Iyukakban telepesen feszkelo partifecskenes: Elvaro-

siasodott madar, meg Kelenfoldon is latjuk telepet. Hazak klilso

falara, esotol vedett helyen egyrnas melle vagy fole epitkezik sar-

b61, csak kerek nyilast hagy bejaratnak. A fustifecske az epirletek

belsejeben epiti Wig nyitott feszket, Valamennyi fecske taplaleka

a repulo apro rovar, legy, szunyog stb. Vandormadarak es vedet-

tek. (A vorhenyes fecske feszke bejarata ele bebujo csovet is epit.)

3. Sargarlgo (Oriolus oriolus). Igen szines madarunk. Hangja is

kozismertte teszi. Verekedos madar, birodalmat minden mas ma-

darral szemben hevesen vedi, Miiveszies feszket szo vizszintes ag-

villakba. Rigo a neve, de kozelebbi rokonsagban all a varjakkal.

Rovarevo, nyar vegen megdezsmalja a gyumolcsosoker. a szolot,

gyakran lathato - rig6 nagysagu termete ellenere is - bodzafurto-kon legeleszni. Vandorrnadar es vedett .

38

XVIII. tabla

2



1.Vetesi varjti (Corvus frugilegus). A Dunantulon kanyanak hiv-

jak ezt a jerce nagysagu madarat. Rendszerint nagy telepekben,

magas fakon feszkel, Foldekrol es mezokrol hordja a rovartapla-

lekot fiokainak. Novenyekkel is taplalkozik. Ott, ahol kotott

a talaj, es a fold ben el6 kartevok (mocskos pajor stb.) e1szaporod-

tak, sok koltseget takarit meg a mezogazdasagnak. Ahol viszont

laza a talaj, es tulszaporodik a varju, novenypusztitasaval kart

okoz. A folyo menti erdokiterrnelesek sokat rontottak ezen a hely-

zeten, a varjak kenytelenek sziikebb helyre nagyobb szarnban

tornorulni. A vegyszeres rovarirtas folytan taplalekforrasuk csok-

kent, s igy vadban is nagyobb a karteteliik (tojaseves), A hazai

allornany nem vandorol el. 6sszel oriasi tornegben erkeznek

hazankba varjucsapatok meg az Ural tajekarol is. Ezek a legi koz-lekedes biztonsagat is veszelyeztetik, Azt, hogy hasznos vagy

karos-e a varju, mindig helyileg kell eldonteni. Engedellyel a vetesi

var ju telepei t ri tkitani lehet .

2. Dolrnanyos var ju (Corvus eornix). Sokfele feszkelnek maganyo-

san, esak a kirepiiles utan tomorulnek esapatokba. A hazaiak

nem vonulnak. Tavasszal karokat tesz a madarfeszkekben, elkapja

a facancsibet, a kisnyulat, de rovar- vagy egerjaras idejen ezekbol

kerul ki taplaleka. Szivesen jar dogre. Fiokainak rovarokat hord.

A szanto traktort is gyakran kiseri, Hatarainktol nyugatra egy

fekete alakja 61: a karmas vagy feke te var ju, Nyugati hatarunk

menten keresztezodnek is egymassal. Nem vedettek. Vadgazdasagi

kartevok.

3. Cs6ka (Coloeus monedula). A csoka is j oreszt behuzodott a va-

rosba. Ma mar nerncsak olyan erdokben, ligetekben, sziklafala-kon, loszpartokban kolt, ahol telepei szamara elegendo odut talal,

hanem a nagyvarosok magas epiileteinek resei kozott is. 30 em

koruli madar. Fokent rovarevo. 6sszel-telen a nagyobb, vegyes

varjucsapatokkal jar. Vedet t.

40

XIX. tabla



1. Szarka (Pica pica). A rnaganyos parok facsoportokban epitik

meg feszkiiket gondosan, tet6vel. Kirepules utan csapatokba vero-

dik. Teste a csokanal kisebb, hosszu farka miatt tiinik nagyobb-

nak. Mint nagy feszekrablot mindenfele iildozik, pedig rovar-

fogyasztasa nem lebecsiilendo. Szivesen jarja a nadast. Nem vedett.

2. FiiggOcinege (Remiz pendulinus). Fuzek vekony, lehajlo agai-

nak vegere szovi muveszi feszket ffizfa-, nyarfapihebol, nadbuga-

b61, sasbuzogany pihejebol vagy gyapjubol, aszerint, hogy mihez

jut hozza, Feszke lecsungo zacsko, amit regen penzes zacskonak

vagy meleg kapcanak is fe lhasznaltak. Csak egy koltesre hasznalja ,

es a him tobb feszket keszit egy idoben, ebb61 valaszt ki egyet a toj6

koltesre. A kekcinegenel kisebb madar, neha messze elk6borol.A nad rovarkartevoit s nadrnagot is cszik. Vedett,

3. Szajko (Garrulus glandarius). Lomberdeink szarka nagysagu

madara. Szarnyan egszinkek es feher csikok lathatok. Amilyen

csendes tavasszal, recsego hangjatol olyan hangos osszel az erd6.

Tavasszal madarfeszkeket fosztogat, osszel agyumolcsosokben tesz

kart, amellett hogy rengeteg rovart is fogyaszt, tobbet, mint a cine-

gek. Mivel messze viszi a magokat, raktarozza is, a kicsirazott rna-

gokkal akaratlanul is fat telepit. Telen makkot eszik. Nem vedett.

4. Oszapo (Aegithalos caudatus). Buksi fejevel, hosszu farkaval

kivalik a cinegek sorabol. Miiveszi golyo alaku feszket epit moha-

b61. Koltes utan csapatokban jar. Vcdett.

5. Kek cinege (Parus caeruleus). Egszinkek sapkajaval, sarga mel-

lenyevel es hasaval, kis terrnetevel (10 ern) kulonboztetheto mega legismertebb szencineget61, melynek hasan is hosszanti fekete

say van. A kek cinegehez hasonl6 nagysagu bardtcinege barnas, a

fenyvescinege pedig csaknem kicsinyitett es halvanyabb masa a

szencinegenek. 6sszel vegyes madarcsapatokkal k6borol. Vedett.

42

XX. tabla

3

. . . . . . . ·f



1. Okorszem (Troglodytes troglodytes). Egyike legaprobb mada-

ra inknak, rovid farkat jellegzetesen felcsapja. A suniben ligyesen

bujkal, sokat k6borol, apro rovart kutat. Feszke rmiveszies,

mohabol golyo alakura epiti, N alunk kolt, de telen gyakoribb.

Vedett. Rokona a vlzirigo, melya hegyi patakokban viz alatt is fut.

2. Barkes cinege (Panurus biarmicus). Suru nad kozt alacsonyan

rakja nadlevelekbol csesze alaku feszket, A tobbi cinegenel csak

hosszu farka miatt nagyobb. Csilingelo hangu csapatai koltes utan

messze elkoborolnak. Nadkartevo rovarokat es nadrnagot fogyaszt.

Jellegzetessege a him madar szeles fekete barkoja. Mar nem so-

roljak a cinegek koze . Vedett.

3. Enekes riga (Turdus philomelos) . Valamennyi rigo fan vagy

bokron feszkel, legismertebb az elvarosiasodott j'ecerenzd. Az ene-

kes rigo sarral simara tapasztja feszke cseszejet. Hasonlo hozza

a nagyobb s keskenyebb foltokkal tarkallt leprigo, mely foleg telen

jon hozzank a lepbogyokra. A kisebb sz(;lOrigo csak atvonul ,

testoldala rokavoros. Karcsu es nagy terrnetfi a sziirkes feju [e-

nyorig», A rigok rovarevok, de osszel bogyoevesre ternek at.

Kartevesuk ellen a szolot bogy6s bokrok ultetesevel vedjiik.

Keves hazai rigo telel at, meg a feketerig6k nagy resze is elvonul;

na lunk csak szorvanyosan kolt a lep- es fenyorigo, Vedettek.

4. Fakusz (Certhia brachydactyla). Eletmodia a csuszkaehoz ha-

sonlo, de a fan felfele kuszik, kisebb uregben kolt. Cinege nagy-

sagu, A fakusz nalunk elo ket fajat nehez megkulonboztetni, mind-

ketto csore enyhen ivelt. Nem vonul, vedett.

5. Csuszka (Sitta europaea). Kertek, erdok madara. Oduban kolt,

es annak nyilasat sarral tapasztja kOrUI. A fan lefele kuszik,

s a kereg alol szedeget rovarokat, telen maggal etetheto, melyet

elraktaroz. Nem vonul, vedett.

44

XXI. tabla



1. Hantmadar (Oenanthe oenanthe). A kopar teriile tek es szikesek

rigonal kisebb lak6ja. Feszket kovek koze, folduregekbe rejti,

az Alfoldon padlasokba, kutakba is. Vandormadar, rovarevo,

vedett,

2. Kovirigo (Monticola saxatilis). Kopar, koves teriiletek szin-

pompas madara. A him feje es melle kek. Feszket sziklarepede-

sekbe rakja, tavfrooszlopokrol, magas fakrol, kiallo pontokrol

hirdcti fuvolaszeru enekevel b irodalma hatarait, Rovarevo, de apr6

gyikokat is elkap. Vandorrnadar, vedett.

3. Hazi rozsdafarkti (Phoenicurus ochruros). Regebben a sziklas

helyeket lakta, ujabban szivesen telepszik a varosok korengetegebe

ez a 14 cm-es madar, Repedesekben feszkel, p6kokat, rovarokat

keres. Rokona a szinpornpasabb, feher homloku, sziirke feju kerti

rozsdafark u, Kertekbe rnesterseges oduval telepltheto, gyakori

a foly6k ligeteiben is. Az elobbi neha attelel, az utobbi elkoltozik.

Vedettek,

4. Fiilemiile (Luscinia megarhyncha). A fiilemiile az enekles mes-

tere. Tavasszal egesz ejszakakon keresztiil enekel, sot meg nap-

pal is. A suru bozotot kedveli, feszket talajra vagy annak kozelebe

rakja. Mintegy 16 cm-es vandorrnadar, Fajtarsa, a nagy [ulemule

atvonulo, nalunk csak a Tisza felso folyasanal feszkel. Ahol egyii tt

feszkel a ket fiilemule, ott az elobbi a szarazabb bozotot, a nagy

fUlemti le a paras folyami csali tot valasztja, Oszi atvonulasa augusz-

tusban kezdodik, Az enekles idejet kiveve elegge rejtetten elnek,

Rovarevok es vedettek,

5. Ciganycsuk (Saxicola torquata). A bokrosok fiilerniile nagysagu

madara, mig fajtarsa, a rozsdds csuk a vizenyos reteket kedveli,

ahol bokrokat is talal, meiyek ala mindket faj feszket rejti, Oszi

vonulaskor kukoricasokban mozog. Rovarevok, vedettek.

46

XXII. tabla

he. ce



1.Vorosbegy (Erithacus rubecula). Erdok, bokrosok madara.

Lagy eneke az alkonyati orakban is felcsendul. Kemeny teleken a

hazak melle huzodik, ahoI etetheto is fott sargarepaval. Rovarevo,

osszel bogyot fogyaszt. Vedett.

2. Kekbegy (Luscinia svecica). A mocsarszeli rekettyesek, bokro-

sok szinpompas madara. Ercfenyu kek begyen rendszerint feher

csiIlag lathato - ritkan tiszta kek -, az eszaki fajtaken voros.

Valamennyinel a fiatalok feheres torokresze oIykor vorosesen

szegett. Rovarevo, vandorrnadar es vedctt,

3. Nadirig6 (Acrocephalus arundinaceus). TavasszaI a parti nada-

sokban ejjel-nappal szol .. kara-kara-kit-kit" hangja. A rigonalkisebb. Tobb nadszalat osszeszove epiti hosszukas feszket . Nalunk

elsosorban 0 a kakuk- dajka. Vandorrnadar. Legkonnyebben a

cserrego nadiposzatavei tevesztheto ossze. Az utobbi termete es

hangja finomabb. Egy arnyalattal sotetebb az enekes nddiposzdta,

mely csalan- es gabonaszarak koze feszkel , jo hangutanzo. A nadi-

poszatak kozt a leggyakoribb a foltos nadiposzdta, melynek fejen

fekete csikok huzodnak, Kozeli rokonai a meg feketebb fejii

fulemule-sitke, nadasainknak ez a jellegzetes madara, es a tucsok-

madarak harem faja: nadban pirreg a nadi tucsokmadar, egeresek-

ben csilingel a berki, vizenyos reteken ciripel a reti tiicsokmadar,

Mindannyian elkoltoznek, vedettek.

4. Geze (Hippolais icterina). ViszonyIag szeles csortove hasonlova

teszi az elozokhoz, Hasa, begye sarga. Ligeteink keson erkezo

s koran elvonuloenekese. Enekebe sok mas madar dalat szovi.

Az enekes nadiposzataval egyiitt a Iegjobb hangutanzo, Fajtarsat,

a halvdny geze: csak I959-ben sikerult Magyarorszagon megtalalni,

Azota a Tisza es Maros szogeben valtozo allornannyal, de tar to-

san mcgtcIepedett a ligetekben, parkokban, kertekben. Kitiino

enekes ez is. Vandorrnadar es vedett.

48

XXIII. tabla

2



I. Baratka (Sylvia a tricapilla ). Bokrosaink egyik legismertebb rna-

dara. J6 enekes, Rovarevo, de osszel a bodza ieggyakoribb lato-

gat6ja. A tojo sapkaja rotes, Vandorrnadar es vedett,

2. Kis poszata (Sylvia curruca). Poszataink torpeje. Feje paiaszii rke.

SGrii bozotban buikal, de esilingel6 hangja elarulja . Legkonnyeb-

ben a mezei poszataval tevesztheto ossze, esak az valamivel na-

gyobb, karcsubb, es hata nem sotet, hanem r6tesbarna. Koparo-

sok bokraiba szeret telepedni. A poszatak rovarevok, de osszel

valarnennyit a bodzan talaljuk, meg az olivszurkes kerti posza-

tat i s. Vandorrnadarak, vedet tek.

3. Karvalyposzata (Sylvia nisoria) , Az elobbinel termetesebb, melle,hasa sfin in keresz tsavozott. Sarga szeme vilagit. A rneiegebb sove-

nyeket kedveli, cse ttegese erdesebb. Vandorrnadar es vedett.

4. Csilpcsalp fiizike (Phylloseopus eollybita). Je llegzetes "esilp-

csalp" hangjarol kapta never, esak oszi "szit"-tegese hasonl6

a tobbi fiiz ikeehez. A fuzikek kozt ez sz iirkesebb zold , legzoldebb

e fitisz, legsargabb es iegnagyobb a sisegiifuzike, melynek hasa fe-

her. Erdok lakoi, a talajon feszkelnek. A sisego kedveli a buk-

kosoket, a csilpcsalp az erdoszelt, de mindharorn egytitt is elo-

fordulhat. Osszel vegyes esapatban vonulnak a fuzikek. Legtovabb

a esilpesalp tart ki nalunk, Rovarevok, vonulok es vedettek.

5. Kiralyka (Regulus regulus). Regen a cinegek, ma a fuzikek

rokonainak tartjak. Egyike legkisebb madarainknak, rnindossze

8 em, feje tetejen narancsszimi savval, Nalunk esak elvetve kolt,

mig a fekete halantekcsiku tuzesfejii kiralyka esak atvonul. Igaza-ban teli vendegunk, cinegeesapatokkai jar. A legvekonyabb aga-

kon vagy fenyotu kozt keresi rovartaplalekat. Finom szittegese

meg akkor is elarulja, ha a stirfiben, tulevelek kozt keresgel. Ez az

allando hang tartja ossze a esapatot. Vedettek,

50

XXIV. tabla

II

~



1. Sziirkebegy (Prunella modularis). Barna szinu, savozott, melle

es feje sztirke. A verebnel kisebb. Vonulasan rejtve bujik a stini

bozotban, hazanknak csak keyes pont jan feszkel. A havasi szurke-

begy nagyobb, mozgasa pacsirtaszeru, csak attclcl. Vedettek.

2. Erdei pityer (Anthus trivialis). Ritkas erdokbcn, erdoszegelycn,

a talajon feszkel, de fan eli lc elete nagy reszet, tigyesen fut vegig

a vizszintes agakon. Tolla sargasbarna, mig a reti pityere zolde-

sebb arnyalatu, Csapatosan vonul at vizenyos reteken a nala joval

ritkabb rozsdastorku pityertei. A parlagi pityer magasabb, homok-

szimibb. Homokos es koparos teri. ileteinken kelt. Teli vendegunk

az ezeknel sotetebb havasi pityer, amely a vizpartokat keresi.

Valamennyi kisebb a verebnel: vandormadarak, vedettek,

3. Barazdabillegetd (Motacilla alba). Vizeink mellett, keyes terti-

leteken egyarant gyakori ez a kecses madar, Rozse- es korakasok-

ban, epuleteken feszkel, Neha attelel, Rovarevo, vedett.

4. Sarga billegeto (Motacilla fiava). TestaIja egyontetuen sarga,

szeme mogott feher say Iathato, A vizenyos retek madara, ott kelt,

ott keresi a rovarokat. Vonulo csapatait az 6sz elejen rendszerint

a legelo joszag korul talaljuk , A nalunk feszkelo sarga billegetok

himjeinek sapkaja kekesszurkc, mig a Foldkozi-tenger videken

a fajnak egy szenfekete feju csoportja el, a kucsmds billegetlJ,

melynek peldanyai csak szorvanyosan vetodnek el hozzank, de

1970 ota elszortan koltott is nehany par. Vedett,

5. Orvos Iegykapo (Ficedula albicollis), Lomberdeink odulakomadara, mestersegesen is telepitheto. A kormos !ilgykaponak nyak-

hat an nines feher orve, ez a madar csak atvonulo. Taplalkozasuk

modjat nevuk is elarulja. A vorosbegyre emlekezteto kis legykapo

bukkoseinkben el. Legtermetesebb a sziirke legykapo, mely par-

kokban, kertekben' is fel tfmik. Vandorrnadarak es vedettek.

52

XXV. tabla



1.Csonttolhi (Bombyeilla garrulus). Szigoru tel lesz, megjotteka csonttolluak - szoktak mondani, pedig enyhebb teleken is ezres

tornegei lephetik el hazankat, A verebnel nagyobb madarak.

Invaziojuk rejtelyet meg nem sikerult megfejtcni. Nalunk ked-

velt taplalekuk az ostorfa es a japanakac terrnese, hazajukban,

a tundrakon, legykapo modjara vadasznak rovarokra. Vedettek.

XXVI. tabla

2. Seregely (Sturnus vulgaris). Egy rnadar gazdasagi jelentosegen

sem vitatkoztak annyit, mint a seregelyen. Dedelgetett madara

az orosz nepnek, viszont az algeriaiak az Irrnagjat is kipusztitanak.

MiIIi6s vonulo tornegei a mi szoleinket is megdezsmaljak, Sokat

eszik, ernesztese gyors, ezert amikor rovarral ta r lalkozik, nagyonhasznos, amikor termennyel, igen karos. A vonul6k a legiforgal-mat is veszelyeztetik. Mindenfele kolt, ahol odut talal, fiokait

rovarral eteti. Szolokben nem vedett.

3. Tovisszuro geblcs (Lanius eollurio). Leggyakoribb gebicstink,

mindenfele feszkel, ahol suru bokrot talal.Vereb nagysagu. A him

hata gesztenyevoros, feje kekesszurke, Elfogott zsakrnanyat (bo-

garat, saskat stb.) elfogyasztasa elott tovisre szurja. Neha egy

helyben lebcg, vagy alaesonyan siklik. Vandormadar, mint a vords-

{ejii gebics, mely nem kolt rendszeresen hazankban. Vedett.

4. Kis orgeblcs (Lanius minor). Az Alfold fasorait jellemzi. Igen

verekedos, ezert a parok tavol feszkelnek egyrnastol, magasabban,

mint a tovisszuro, melynel nagyobb, Feszekanyaganak szivesen

hasznal szalrnaviragot, amit a him hoz. Rovarevo, vandorrnadar.

Teli vendegunk a nagy orgebics, rnelynek nem fekete a homloka,

s begyen sines rozsaszin fuvallat. Eger- es madarfogo, Vedett,

5. Pasztormadar (Pastor roseus). A seregely nagysagu madar ha-

zaja Kozep-Azsia, hozzank esak ritkan latogat eI , es akkor kolt.Fiokai gyorsan fejl6dnek. Saskairto madar, vedett.

54



1.Mezei vereb (Passer montanus). A kisebb es barnabb mezei

vereb nem annyira varosi madar, tobb rovart is fogyaszt, mint

a hazi vereb. Dt menti sovenyeken, erdoszeleken, kertekben, par-

kokban talalhato meg elsosorban. Mesterseges odukba szivesen

telepszik, es kiszoritja a cinegeket. Ezert nem kedvelik. Az ut menti

sovenybol kirebbeno verebcsapat kornoly veszedelrne az autosok-

nak. Nem vedettek ,

2. Zoldike (Carduelis chloris). Ligetek, kertek, parkok, nyilt erdok

madara. Zizego hangjat a rnadarfogok "zsirozas"-nak nevezik.

Telen is gyakori, ilyenkor nagy csapatokban jar, es ezert azt hittek,

hogy nern vonul, pedig a gytiruzesek tanusaga szerint ami zoldi-

keink nagy utakat tesznek meg. F61eg apro magokat eszik. Vedett.

3. Meggyvagri (Coccothraustes coccothraustes) . Lornberdok, foleg

a tolgyesek lakoja ez a nagy fejfi rnadar, a verebnel nagyobb.

Rendkiviil eros, vaskos csorevel megropogtatja a nagy bogarak

kitinpanceljat, de feltori a legkernenyebb magokat, meg a cseresz-

nyemagot is. A hazai allornany osszel Olaszorszag es Francia-

orszag fele vonul, de helyuket mas videkek meggyvagoi foglal-

jak el, igy telen is gyakori. Szivesen latogatja meg az etetoket, es

ropogtatja a napraforgornagot. L6ttek mar olyan karvalyt, mely-

nek cstidjebe szinte bcnott a meggyvago feje, mert a madar halala

utan sem engedte el ellensege labat. Vedett,

4. Tengelic (Carduelis carduelis). Fejen jellegzetes piros-feher-

fekete rnintazat tunik fel. A verebnel kisebb. Fasorokban, kertek-

ben feszkel, de gazosokban is megtalalhato egesz even at, mivel

gyommagokon el, A platangolyokat is szivesen bontogatja. Neha

tobb szaz is osszeverodik egy csapatba, Reszben elkoltozik, vedett.

56

XXVII. tabla

I,

4



1.Kenderike (Carduelis cannabina). Legfokeppen koparosok bok-

raiban vagy szolotoken feszkel ez a tengelicnel valamivel nagyobb

madar, de temetokben es sok mas helyen is. Telen csoportosan

koborol , sokszor vegyes pintycsapatokban keresgeli a gyommagot.

Rokonai teli vendegek, igy a zsezse, mely egyes evekben invazio-

szenien lepi el az orszagot. Ez kisebb a kenderikenel, hom-

loka piros, csore alatt fekete folt lathato. Meg konnyebben ossze-

tevesztheto a tell vagy sargacsorii kenderikeves, melynek azonban

nines piros szin a fejen, se feher toll a szarnyaban, csore pedig

mindig sarga. A gazos teruleteket kedveli, foleg a del-magyar-

orszagi szikeseken. Vedettek.

2. Csicsorke (Serinus serinus). Tavirovezetekeken szeret csicse-

regni ; tujakban vagy hasonlo magas bokrokban es alacsony fakon

feszkel, Feszke igen erosen megepitett, vas tag falu, tojasai aprok.

Telen rendszerint elvonul, csak neha telel at. A mult szazad folya-

man terjesztette ki koltesi teruletet Europara. Egyik alfaja a ka-

nari ose. Vedett.

3. Csiz (Carduelis spinus), Telen oriasi tornegekben erkezik hoz-

zank ez a tengelic nagysagu madar. Ellepik az egereseket, az eger

tobozait fejtegetik, vagy vegyes pintycsapatokban szedegetik a

gyommagot. A Bukk hegysegben sikeriilt megtalalni feszket is, de

altalaban eszakabbra kolt, Vedett.

4. Hegyi billegeto (Motacilla cinerea). Hasonlit a mar korabban

bemutatott barazdabillegetohoz, de testalja kensarga, farka hosz-

szabb. Meg gyakrabban tevesztik ossze a sarga billegetiivei, de

a hegyi billegetonek sapadtabb a sarga szine, farka is hosszabb,

azonkivi.il naszruhaban a torka fekete. Joval kisebb szarnban kolt

nalunk, mint fajtarsai, mivel csak hegyi patakok menten rakja

feszket, de osszel es telen talalkozhatunk vele foly6k, tavak part-

jan is . Vedett.

58

au

1l... Gt?aiP

XXVIII. tabla

1



1. Citromsarmany (Ernberiza citr inella) . Tavasszal erdoszeli bok-

rosokban aranysarga fejii hirnjenek zizego szava htvja fel a figyel-

munkct. Reszben elkoltozik, a nalunk marad6k csapatokba ve-

rodnek. F61eg magcvo, de rovart is fogyaszt. Vedett. Hasonlo,

de zoldesszurkc feju a kerf i sarmany; melynek koltese igen rend-

szertelen, A sargas tarka sarmanyokon kivul nalunk ket sziu kes-

barnas faj is el. Egyik a verebncl nagyobb sordely, mely kaszalok

mcnti fakat kedvel, es telen csapatba verodik. Masik a nadi stir-

many, a nadasok lak6ja. Tavasszal a him feje fekete, nyakorve

feher, Nad kozt keresgel magvakat es rovart. A bajszos sarmdny

hara barna, testalja rotes, sziirke feje feketen csikozott, Csak egy-

ket karsztos ponton feszkel nalunk. Vedettek.

2. Suvoltd (Pyrrhula pyrrhula). Fuvolazo hangja jelzi, hogy az o szvege fclc jar, ilyenkor neha nagy csapatokban erkczik es attelel.

Vereb nagysagu, A juhar terrneset, fagyal- es mas bogyok at ked-

vel. Tavasszal elmaradt csapatai a rugyek lecsipkedesevel tesznck

kart. Koszegen es a Soproni-hegyscgben, neha a Biikkben is fesz-

kel alkalrnilag. Kozcli rokona a keresztcsiiril, mely csaknem kiza-

r61ag a fenyotoboz magvat eszi, es csak elkoborol hozzank a

Karpatokbol vagy az Alpokbol, esetleg messzebb eszakkeletrol.

Eszerint vannak nyari es teli latogatasai. Vedettek.

3. Fenydpinty (Fringilla montifringilla). Kozeli rokona az erdei

pintynek, de kekesen csillog6 fejevel meg szinpompasabb. Far-

csikja fcher. Teli vendegunk, sokszor vegyesen jar mas pinty-

felekkel. Vedett.

4. Erdei pinty (Fringilla coelebs). Erdosegcink leggyakoribb rna-

dara. Szarnyan kettos, feher szalag tunik fel, a him feje kekes-

szurkc, Feszket igen eroscn epiti meg mohabol, rendszerint fatorzs

melle. Reszben vonulo, telcn ezres csapatai t lathatjuk foldjcinken,

Mag- es rovarevo. Vedctt.

60

XXIX. tabla



NEVMUTAro

(A romai szdmok a szines tdbldkat, az arab szdmok a kepeket

ismertetd szovegoldalakat ielolik .)

Bagoly, fi iles XV., 32

- gyongy XIV., 30

- macska XIV., 30

Bakes6 I., 6

Baratka XXIV., 50

Bibie IX., 20

Billegeto, barazda XXV., 52

- hegyi XXVII!. , 58- sarga XXV., 52

Bubosbanka XVI., 34

Buk6, kis V., 12

Buvar, sarki L, 4

Canko, billegcto X., 22

- pajzsos X!., 24

- piroslabu X., 22

Cinege, barkos XXI., 44

- fliggo XX., 42

- kek XX., 42

cse-, kiiszvago XI! ., 26

Csicsorke XXVII I ., 58

Csiz XXVII!., 58

Cs6ka XIX., 40

Csont tollu XXV!., 54

Csuk, cigany XXII., 46

Csuszka XX!., 44

Daru VIII., 18

Fakopancs, balkani XVI!., 36

Fakusz XXI., 44

62

Fecske, rnolnar XVIII. , 38

Fiilemiile XXI!., 46

Fuzike, csi lpcsalp XXIV., 50

Galamb, orvos XIII., 28

Gebics, kis or XXVL, 54

- tovisszuro XXV!., 54

Gem, poe Ill., 8- ustokos 11., 6

- voros 11., 6

Gerle, balkani XII!., 28

Geze XXII!., 48

Goda, nagy IX., 20

G6lya, fekete III., 8

Golyatocs X!., 24

Gulipan XI., 24

Gyurgyalag XV!., 34

Halaszsas VI!. , 16

Hantrnadar XXII., 46

Jegrnadar XV!., 34

Kakuk XIII., 28

Kanalasgem III., 8

Kanya, barna V., 12

Karokatona I., 4

Karvaly V!., 14

Kekbegy XXIII., 48

Kenderike XXVIII ., 58

Kerecsensolyorn VIL, 16

Kigyaszolyv VII. , 16

Kiralyka XXIV .• 50

Kocsag, nagy I I., 6

Kovirigo XXII. , 46

Kuvik XIV., 30

- niles XIV., 30

xune , zold XVII. , 36

Lappantyu XV., 32

Legykapo, OfVOS XXV., 52

Lile, szeki IX., 20

Lud, nyari III .. 8

Meggyvago XXVIL, 56

Nildirig6 XXHr., 48

Nyaktekercs XVII ., 36

Okorszern XX!., 44

Olyv, egeresz V!., 14

- kigyasz VI!., 16

Orgebics, kis XXV!., 54

Pacsirta , bub os XVlIl., 38

Partfu to, havasi XL, 24

Pinty, erdei XXIX., 60

- fenyo XXIX. , 60

Pityer, erdci XXV., 52

Poling, nagy lX., ~O

Poszata , baratka XXIV .. 50

- karvaly XXIV., 50

- kis XXIV .. 50

Rece, bani! IV., IO

- csorgo IV., 10

- kanalas IV .. 10

- kerce V., 12

- kontyos V., 12

- nyilfarku IV., 10

Retiheja . harnvas VII., 16

Rigo, cnekes XX!., 44

- kovi XXIl., 46

- nadi XXlII ., 48

Sargarigo XVIH. , 38

Sarlosfecske XV., 32

Sarmany, citrorn XXIX. , 60

Sarszalonka X., 22

Sas, halasz VlI., 16

- reti V!., 14Seregely XXVI., 54

Siraly , danka XII., 26

Suvolto XXIX., 60

Szajko XX. . 42

Szalakota XV!., 34

Szalor.ka, erdei X., 22

- sal' X., 22

Szarka xx., 42Szekicser XlI. , 26

Szerko, feherszarnyu XI!. , 26

Szurkebegy XXV., 52

Tengelic XXVII . . 56

Tuzok VIH . . 18

Varju, dolmanyos XIX., 40

- vetesi XIX., 40

Vercse, kck VTlI., 18

Vocsok, fcketcnyaku I. , 4

Vizi tyuk VII! ., 18

Vorosbegy XXIll ., 48

Zoldike XXVI!., 56

"FH . . .

63



A kiadasert felel a Mora Ferenc lf'jusag] Konyvklado igazgatoja

Felelos szerkeszto ; Karadi Ilona. Szaklcktor: Dr. Bcretzk Peter

Muszaki vezeto: Gonda Pal. Kepszerkesz to : Marosi Gyongyi

Muszaki szerkeszt S: Gut Ferenc

49800 pcldany, 2,8 (A/5) iv, MSZ 5601-59

74.0823 - Kossuth Nyornda, Budapest

Fclclos vezeto: Monori Istvan vezerigazgato

IF 2135 - e - 7577



/ .

A Buvar Zsebkonyvek eddig megjelent kotetei:

Madarak (2. kiadas)

Vadviraqok 1. (2. kiadas)

Gornbak

Halak

Lepkek

Disznovenvek

Csiqak, kagyl6k

Fak, bokrok

Legyek, hanqvak, rnehek, darazsak

Vadak

Asvanyok

18,50 Ft

Documents

Keve András-Madarak