k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

A Szent Családa művészetben

A gyermek Jézus és édesanyja, Mária, valamint anevelô édesapa József ábrázolásai a XVIII. század-tól váltak önálló képtípussá. A középkorban mégJézus és Mária életébôl vett jelenetek szereplôikénttalálkozunk velük. A Szentírás és az apokrif evan-géliumok szövege nyomán elevenedik meg elôt-tünk a család élete. Mária szépséges, fiatal nôalak,a gyermek többnyire 1–3 éves, József az újkorigkis, öregemberként, távolabbra húzódik a másikkettôtôl. Az apa különleges szerepének, az istenifogantatásnak a szemléletes ábrázolása a különö-sen nagy korkülönbség és a fizikai távolság hang-súlyozása. Az egyiptomi menekülés megjele níté-sekor szembetûnô az az atyai gondoskodás,gyengédség, mellyel óvja házastársát és az Isten-gyermeket a megpróbáltatások idején. A hármójuk

közötti szeretetteljes kapcsolat ábrázolására a 18.századtól egyre több példát találunk a festészetbenés a sokszorosított egyedi lapokon, könyvekbenterjedô számtalan képen. A XIX. századi polgáro-sodó társadalom számára már a munkavégzés, ahétköznapok hasznos tevékenységei közepette pil-lanthatjuk meg a Szent Családot, akik ezzel példátadtak a keresztény életvitel helyes gyakorlásához.A XVI. és XVII. században a Madonna képek ki-

egészítô alakja nem csupán Szent József, hanem atágabb család tagjai, Szent Anna, Joachim és Erzsé-bet, Zakariás is. Legtöbbször azonban a gyermekKeresztelô Szent Jánost látjuk, akit nem egykorújátszótársként kell értelmeznünk, hanem a ké-sôbbi tanúságtevô, elôfutár Jézusra, mint Messiásrautal.

Francesco di Simone da Santacroce: A Szent Család Zakariással és Keresztelô Szent Jánossal. A XV. század végén fára festett olajkép

Szöveg: Török Csaba, Soós Sándor • Fotó: Mudrák Attila • Összeállította: Kontsek IldikóGrafikai terv: Peternák Zoltán • Nyomda: ColorPoster Kft, Esztergom

A kiállítás a Keresztény Múzeum gyûjteménye alapján készült.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

A Szent Család

Jonas Umbach (1624–1693): Szent Család, rézmetszet.

A család az emberi élet legelemibb kapcsolatirendszere. Túl a biológiai kötôdésen, a család ahelye a legfontosabb emberi értékek és alapviszo-nyulások átadásának: itt tanulunk szeretni, meg-bízni, itt növünk bele az emberi életbe, elsajátítjukaz anyanyelvet, magunkévá tesszük kultúránk,nemzetiségünk, vallásunk magatartásmintáit. A testinemzés és születés után itt születünk igazán em-berré. Isten teremtése tükrözôdik, modellezôdik acsalád életében, mivel itt lépünk be a három ôs-viszonyba (Isten, a másik ember, a világ felé).A család magja két embernek a kivételes, máshoz

nem hasonlítható kapcsolata. A Biblia megkapóképekkel írja le ezt a közösséget. Ádám így ujjonga feleségével, Évával való találkozás után: „Csonta csontomból és hús a húsomból” (Ter 2,23).Olyan, mint ô, mégis másmilyen. Egyenlô vele, deez az egyenlôség dinamikus különbözôségbôl él.Az asszony valóban „a férfihoz illô segítôtárs” (Ter2,18). A Szentírás héber nyelvében ez a segítôtárs(ecer) arra is utal, hogy Istentôl, ajándékként,áldásként kapja meg a férj a feleséget. Az ujjongás-nak, az ünneplô örömnek a kifejezôdése a házas-ság, amelyben a két fél teljesen egymásnakajándékozza magát: „Ezért a férfi elhagyja apját ésanyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettô egy testlesz” (Ter 2,24).Erre „a legôsibb emberi közösségre” Isten áldást

ad, és ez az áldás abban mutatkozik meg a legvi-lágosabban, hogy az emberi szeretet az istenihezválik hasonlóvá: életadásra képes. „Isten megál-dotta ôket, Isten szólt hozzájuk: »Legyetek termé-kenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és

vonjátok uralmatok alá«” (Ter 1,28). Az emberakkor jó ura a teremtésnek, ha hûséges ahhoz, akiéminden: Istenhez. Az életajándékozással, az életóvásával, kibontakoztatásával, segítésével, tiszte-letével, méltóságának megbecsülésével tölti beküldetését. Az Újszövetség kiegészíti, finomítja az ószövet-

ségtôl örökölt, az egyetemes emberi valóságot leírótanítást. Jézus felemeli a természetes valóságot, éskülön kegyelmek helyévé teszi. Ezért küzd a férfiés a nô egyenrangúságáért, kölcsönös tiszteletéért,s ezért jelenti ki, hogy a család magját adó emberiszeretet valójában isteni valóság: „Amit Istenegybekötött, ember szét ne válassza” (Mt 19,6).A megtestesült, közöttünk emberként élt Istennekez a mondata nem elmélet, maga is megtanulta asaját életébôl, Mária és József példájából. Ha Istenemberré lett, ez azt jelenti, hogy családban szüle-tett, élt, növekedett, s a családban emberként ta-nulta meg, mit jelent szeretni, megbízni, szolgálniegymást. A Szent Család tehát valamiképpen esz-mény, ugyanakkor a leghétköznapibb útmutatás éspélda is. Jézus, Mária, József – a beteljesült emberiélet mintája.A Szent Család ugyanakkor gondolkodásra is

indít. Hisz gondoljuk végig: József úgy apa, hogynem ô nemzi a saját fiát. Mária úgy feleség, hogyJózseffel való kapcsolata teljesen más, mint az em-beri házasságok, mindvégig szûzi. Jézus úgy gyer-mek, hogy minden emberi kötôdésen túl Atyjánakaz Istent nevezi, testvéreinek pedig mindenembert, aki befogadja és megtartja az ô tanítását.A Szent Család – Jézus szándéka szerint – az egész

emberiség boldog, beteljesültéletének a legtömörebb összeg-zése.A jelen kiállítással arra teszünk

kísérletet, hogy a mûvészet alko-tásainak segítségével nyomon kí-sérjük ennek a Szent Családnakaz életét, útszakaszait, s így meg-találjuk, mit üzen korunkban aházastársaknak, a családoknak,minden embernek az Isten.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

EljegyzésA házasságkötést megelôzô jegyesség ôsi intéz-mény, már a Krisztus elôtti korokból ismerjük.Célja persze korról korra eltérô, olykor egészenemberi és gyakorlatias. József és Mária viszonyá-ban ugyanakkor azt látjuk, hogy számukra ez a hitiskolája is: a jegyesség ideje alatt együtt kell növe-

kedniük hitükben, Istenbe vetett bizalmukban,hogy képessé váljanak nem csak a házasságra, dearra a küldetésre, amelyet házasságukba foglaltankészít számukra a Teremtô. Jegyesi érlelôdésük aszeretetben felkészülés annak az érkezésére, akimeghirdeti a szeretet örömhírét az egész világnak.

Franz Christoph Janneck: Mária és Szent József eljegyzése.1750-es években rézlapra festett olajkép.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

FogantatásAz angyali üdvözlet elsô szava ez: Khaire, örven-

dezzél (bevett formulával: üdvöz légy) Mária! Sokszintje van ennek az örömnek: a legnyilvánvalóbbaz, hogy Mária méhében élet fogan, a teremtéskorkapott áldás beteljesedik.Ugyanakkor ennek a fogantatásnak van egy sok-

kal súlyosabb oldala is. Nem csak arról van szó,

hogy Mária a Szentlélek által, s nem egy férfi révénfogan. Számolnunk kell azzal, hogy ez milyen kér-déseket vet fel. Mária még csak menyasszony,csorba eshet jó hírén. Elfogadja-e ôt így is a vôlegé-nye? József elismeri-e magáénak a kezdôdô életet?Lesz-e a jegyességbôl egy mély, a legnagyobb küz-delmekben is megmaradó és biztos szeretet?

A Szmrecsányi Fôoltár mestere: Angyali üdvözlet. Részlet az 1480 körül készült felkaiszárnyas oltárról

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

SzületésMáté evangéliuma – szemben Lukáccsal – József

szemszögébôl írja le a születés eseményeit. Elôt-tünk áll a férfi, aki hittel és szeretettel magára vál-lalja ezt a nehéz és furcsa helyzetet. AkárcsakMária, úgy ô sem érthet meg mindent, mégis igent

mond. Ezzel lehetôvé teszi, hogy valóban családdáváljanak ôk hárman. Rajta keresztült lesz – a zsidójogrendet tiszteletben tartva – Jézus Dávidnak, azôsi királynak a leszármazottja. Akárcsak Mária, úgyô is az Istenre mondott igenjében válik szülôvé.

Észak-németalföldi festô: Jézus születése.1500 körül fatáblára temperával festett kép.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Jézus körülmetélése ésbemutatása a jeruzsálemi

TemplombanA mózesi törvény rendelkezik a családok elsôszü-

lött fiáról, aki „Isten szent tulajdona” az Ószövet-ség rendjében. A szülôk így a nyolcadik naponkörülmetélik gyermeküket, aki ekkor kapja megnevét: Jézus, azaz Isten megment, Isten megsegít.A negyvenedik napon pedig áldozattal kísért hála-adásra járulnak a Templomba. Megköszönik az

életet, amelyet áldásként és ajándékként kaptak,tudva, hogy nem pusztán biológiai történés aszületés, és hogy ez az élet nem az övék, hanemIstené. A szülô nem tulajdonosa vagy ura gyerme -kének. Hivatást kapott az Istentôl, hogy gondos-kodjon, neveljen, ôrizzen és támogasson, ígybetöltve küldetését a földön.

Aranyosmaróti I. Mester: Jézus bemutatása a templomban.1450 körül temperával festett fatábla.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Menekülés EgyiptombaA jól ismert elbeszélés, amely beszámol Heródes

király ôrült haragjáról és gyilkos dühérôl, megmu-tatja a világ logikáját, amely sokszor életellenes.Az uralkodó a hatalom és birtoklás rendjébenszemléli az eseményeket, nem érti meg, hogy Istenaz embert a szeretet logikájára teremtette, és csakisabban érhetjük el a teljességünket és boldogságunkat.Ez az oka annak, hogy a Szent Család közös élete

fájdalommal indul útjára: el kell hagyni Názáretet,

majd Betlehemet is, meg kell ismerni a menekülést,a kitaszítottságot. Idegen országban kell befogadástés oltalmat keresni. Egy zûrzavaros és erôszakosvilágban József és Mária szeretete teremt otthontaz éppen megszületett Istennek, aki élete elsô sza-kaszában megtudja, mi a szegénység, az elvándor-lás, milyenek az emberi lét perifériái. Hatalmashitre van szükség, hogy a szeretet mindvégig meg-maradjon.

Liezen-Mayer Sándor (1839–1898): Menekülés Egyiptomba.Vászonra festett olajkép

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

József tanítjaa gyermek Jézust

Nem csak az anya, de az apa hiva-tása is életadás. A példa, a tanításrévén a gyermek apjától is életet kap.Ez kettôs szinten valósul meg: JézusJózseftôl tanulja a szakmát, maga is ácslesz, így ismerik majd ôt a názáretiek(Mt 13,55), ugyanakkor apjától sajátítjael az írás és olvasás alapjait. Úgy atesti, mint a szellemi életbe apja vezetibe ôt.Ennek a tanításnak egyszersmind val-

lási vetülete is van, hisz egy zsidó gyer-mek azáltal válik felnôtté, a közösségérett férfi tagjává, hogy alkalmassáválik a Tóra, a Törvény felolvasására azsinagógában. A Szent Család tehát aza hely, ahol Jézus emberré érik, s tagjalesz vallási közösségének.

A Szent Család élete, Szent József írnitanítja a gyermek Jézust.Német vagy osztrák szentkép, készült aXIX. sz. vége XX. sz. eleje táján.

A Szent Család élete, Szent József írni tanítja a gyermek Jézust.Német vagy osztrák szentkép, készült a XIX. sz. vége XX. sz. eleje táján.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

A tizenkét éves Jézus ajeruzsálemi Templomban

Aranyosmaróti I. mester: A tizenkétéves Jézus a templomban.1450 körül temperával fatáblárafestett kép.

A gyermekség és felnôttség határ-mezsgyéjén a gyermeknek el kellkezdenie az önállóvá válást. Ennekjele mind a mai napig a zsidóságbana bar micvó, a fiú törvényolvasásaa vallásos gyüleke zetben. Hiszenéretté, önállóvá válni nem csakszocio lógiai vagy pszichológiai fo-lyamat, de egyszer smind hitbelifelnövekedés is.Jézus életében ez a fordulópont

tizenkét éves korában, a jeruzsálemizarándoklat idején érkezik el. Azemberré lett Isten belép a Temp-lomba, amelyet neki, érte emeltek.Szájából felhangoznak a szavak,amelyeket egykor ô sugalmazottMózesnek s a prófétáknak. Ez a pillanat átszabja a Szent Csa-

lád életét is. A gyermek kimondja:„Nem tudtátok, hogy nekem Atyámdolgaiban kell lennem?” (Lk 2,49).Ez a kérdés kifejezésre juttatja, hogyJézus tudja: ôt Isten küldte, ôtôle vanaz élete, érte él. A vérségi kapcsolat-nál is fontosabb ez a bizonyosság.Józsefnek és Máriának – mindenaggodalmuk ellenére – el kell fogad-niuk ezt. Ugyanakkor a tisztelet és aszeretet nem szenved csorbát, csu-pán helyükre kerülnek a dolgok. Azemberi szeretetet az isteni szeretetvilágítja be: [Jézus szüleivel] „menthát, lement Názáretbe, és engedel-meskedett nekik. (…) Jézus meggyarapodott bölcsességben, korban,s kedvességben Isten és az emberekelôtt” (Lk 2,51–52).

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

József halála

Jenny Alajos: Szent József halála.A budapesti Avilai Szent Terézplébániatemplom mellékoltárképe. Készült 1821-ben.

Keveset tudunk Jézus fiatalfelnôtt éveirôl, a Názáretben el-töltött idôrôl. Mivel nyilvánosmûködése idején már nem hal-lunk Józsefrôl, s mivel a keresztenJánosra bízza édesanyját, arra kö-vetkeztethetünk, hogy ezen éveksorán valamikor elhunyt József.A barokk lelkiség érzékenyenviszonyult ehhez a Bibliában lenem írt, mégis biztosan bekövet-kezett eseményhez. Hiszen a csa-ládi életnek nem csak a születés,de a halál is része. Ez pedig olyanvalóság, amellyel nehéz szembe-nézni.Mi segít át a halál drámáján?

Csakis a szeretet. Ki más állhatottJózsef mellett utolsó óráiban, mintfelesége és fia? Lehet-e nagyobbtámasza az eltávozó embernek,mint az a szeretet, amelyet csak acsaládja nyújthat neki? A SzentCsalád nem csak az evangélium-ban elbeszélt nagy történéseket,de az emberi lét csöndes, bensô-séges fájdalmait is megharcolta.A keresztény embernek különösbátorítás ez a kép: senki nincs, akivégül egyedül maradna. Mind-annyiunknak van esélyünk arra,hogy az emberi szereteten túl azisteni szeretet is mellettünk álljonaz utolsó, nagy úton.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Jézus halála a keresztenJézus szenvedéstörténetét gyakran olvassuk, hall-

juk a liturgiában. A sok megrázó történés közepettemegrendítô tapasztalni, hogy ô még ekkor semsaját magára gondol: vigasztalja a sírókat, bátorítjaa gyengéket, imádkozik azokért, akik ôt megfeszí-tik, van jó szava a latorhoz is.A legnehezebb azonban mégis az elválás, az em-

beri szeretet-kötelék látszólagos szétszakadása ahalál pillanatában. Jézusban nincs önzés. Anyjáragondol, arra, aki férje elvesztése után most fiától ismeg kell, hogy váljon. Mária teljes életét áldoztafel, hogy beteljesítse Istentôl kapott küldetését.Elveszíti családját, özvegy marad ezen a földön.

Fia segíteni akar neki. „Amikor Jézus látta, hogy ottáll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjá-hoz: »Asszony, nézd, a fiad!« Aztán a tanítványhozfordult: »Nézd, az anyád!«” (Jn 19,26–27). Máriamindent feláldozott, hogy az anyja lehessen. Mostnem hagyja ôt magára, család nélkül. Tanítványát,rajta keresztül a tanítványok egész közösségét adjaneki családul. Így születik meg egy új közösség:„Attól az órától fogva házába fogadta [Máriát] atanítvány” (Jn 19,27). Aki Jézusé, annak mindig vancsaládja, még a legnehezebb, legfájdalmasabbélethelyzetekben is.

A Jánosréti mester mûhelye: Krisztus a kereszten Máriával és János apostollal.Készült 1480 körül, az eredeti temperával festett 157x112 cm-es fatábla.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Mária halála

Osztrák festô: Mária halála.Készült 1440 körül, azeredeti temperával festett119x83 cm, fatábla.

A Szent Család látszólagfelbomlott. Ám a pünkösdileírásban már egy új csalá-dot találunk: „Mindany-nyian egy szívvel, egylélekkel állhatatosan imád-koztak az asszonyokkal,Máriával, Jézus anyjával éstestvéreivel együtt” (Ap-Csel 1,14). A természetescsalád a hit családjává ala-kul át húsvét után, sok újtestvér születik az Úr ke-gyelmébôl.Ez a család lesz az ott-

hona Máriának, egészen aföldi életbôl való eltávozá-sáig. Amikor elérkezik anap, Mária elszenderülé-sének ideje, mégegyszeregybegyûlik az új család:az apostolok újra az anyamellett vannak. Szeretet,hit, remény, imádság kísériezeket az órákat.

Három halál – véget ért hát a Szent Család törté-nete? Nem, hanem sokkal inkább átalakult, más-ként folytatódott. Jézus, a gyermek most már azAtya jobbján van, s közben jár értünk (Róm 8,34).Az anya, Mária, a kereszt alatt, majd pünkösdkorúj családot nyert, s mennybevételéig, majd aztkövetôen is szüntelenül megéli anyai hivatásátértünk, minden emberért. József pedig, az apa,ugyanazt teszi ma is, mint egykor: oltalmaz, védel-mez. Ô az egyház védôszentje.Amikor a szentmisében, az átváltoztatás után, az

eucharisztikus imában Jézussal együtt megszólítjukMáriát és Józsefet, akkor tulajdonképpen azt a

hitünket valljuk meg, hogy a Szent Család velünkvan. Nem csak tanításként, történeti emlékként,példaként, de élô jelenlétként is. Apaságnak, anya-ságnak, gyermekségnek új távlata nyílt meg: azegyház Isten háza és háza népe (Ef 2,19), vagyiscsaládja. Az emberi szeretet és az isteni szeretettalálkozott, és többé már nem válik külön. Jézus,Mária, József, a Szent Család a mi családunk is. Csa-ládjaink elé utat és küldetést állítanak, hogy az em-berit mind teljesebben és hitelesebben éljük meg,ezáltal pedig az egész emberiség számára hordozóiés hirdetôi legyünk az isteninek, amely mindencsaládi élet forrása, ôs oka, értelme és célja.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Albrecht Dürer: Menekülés Egyiptomba, a Szent Család élete Egyiptomban, Pihenô a menekülésközben, Szent Család. Az eredeti meteszetek az 1500-as évek elsô évtizedében készültek.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Id. Luchas Cranach mûhelye: Pihenô Szent Család.1520 után temperával festett fatábla.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Raffaelo és mûhelye után: Mária gyermekével, Szent Erzsébettel és Keresztelô Szent Jánossal.A XVI. század elsô felében fára festett olajkép.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Simone Cantarini (1612–1648): Szent Család a gyermek Keresztelô Szent Jánossal.Vászonra festett olajkép.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Antiveduto della Grammatica: Szent Család.Az olajfestmény 1620 körül készült.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Valerio Castello (1624-1659): Szent Család Keresztelô Szent Jánossal és két angyallal.Vászonra festett olajkép.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Felix Ivo Leicher: Szent Család Szent Annával és Joachimmal.1760-as években festett olajkép.

k e r e s z t é n y m ú z e u m e s z t e r g o m

Szent Család a népivallásos kultúrában

A menekülô Szent Család megpi-hen, Színes, nyomtatott szentkép

XIX-XX. fordulójáról

alig tudjuk elviselni. Jézus életében itt sûrûsödneka titkok, a csöndes isteni, transzcendens mélység,mellyel az ember nem tud mit kezdeni. Ezért pró-bálja az ûrt kitölteni, saját fantáziájával kiszíneznia hétköznapok szürkeségét, visszavetíteni Jézusistenségének megnyilvánulásait rejtett életére is.Ezt teszik például az apokrif evangéliumok.”A népi áhítat a természetes családi közegében,

dolgos szülôk mellett akarja felnôni látni a gyer-mek Jézust, hiszen az Ô példája lebeg szeme elôtt.„Isten Fia megtestesülésével megszentelte a földiélet szürke hétköznapjait és ünnepeit, munkáját éspihenését, imádságát és tanulását, s végigjárta atesti-lelki-szellemi növekedés minden szakaszát ésállomásait, akkor ez azt jelenti, hogy számunkra isez az életszentség útja és nem más.” A hétköznapiember számára mindig természetes volt, hogyJézus életkorának és földi szülei munkájának meg-felelôen vett részt a közös tennivalókban. AmikorIstenemberré lett és a földre jött, mindenrôl lemon-dott, kivéve arról, hogy szeretô családba szülessen,és ott nevelkedjen. A szeretet fényûzése mindenembernek kijár. Ezért választotta ki számára Istenazt a lányt, Máriát, akinek szíve a világon a legfo-gékonyabb és legengedelmesebb volt a misztériumbefogadására. József pedig elfogadta a nevelôi sze-repet. Mindketten egyszerû, de mélységesen hívôemberek voltak.

A magyar folklór jellemzô vonása, hogy a népifantázia a saját világához igazította az égi és a földivilágáról elképzelteket. Ezért élheti a népmeséinkkirálya módos parasztgazdaként az életét, s ezértjelenik meg az égi szféra is a mindennapi élethezhasonló formában. A passiómisztika mellett a Szent Család belsô

élete, a családtagok személyes sorsa, életük alaku-lása foglalkoztatta leginkább a hívô emberek kép-zeletvilágát, amely lényegében összecseng VI. PálNázáretben elmondott szavaival: „A názáreti háziskola, amelyben az ember kezdi megérteniKrisztus életét. Az evangélium iskolája. [...] Itt ta-nuljuk meg, milyen fontos a családi élet. Názáretfölhívja a figyelmet a családra, szeretetközössé-gére, méltóságára, sugárzó szépségére, szentségéreés sérthetetlenségére [...]. Végezetül itt megtanul-juk a munka fegyelmét. Ó, názáreti iskola, az ácsFiának háza! Itt szeretném megismerni és ünne-pelni az emberi munka szigorú, de megváltótörvényét…” A ferences rend hagyományainak ismeretére

támaszkodva így foglalja össze P. Barsi Balázs anépi vallásosságnak a Jézus nyilvános mûködéseelôtti életét megfejteni kívánó szándékát. „...a ke-resztény hit egyik nagy próbája ez a harminc év.Még ha el is fogadjuk a megtestesülést, hogy Istenvalóban emberré lett, azt a harmincéves csöndet

Menekülô Szent Család, bajorfestett üvegkép a 18. század

közepérôl.

Szent Család, 1727-bennémet nyelven kézzel írt és

festett imakönyv.