Karasszon I. - ÓSZ-i ismeretek

SELYE JANos EGYETEM

laquo- lt

MA(I1k

Oszovetsegi ismeretek APAcZAl Vallastanar szakos hallgat6k szamaraKOZALAPiTVANY

TAMOGATAsAvAL

Osszeallitotta Karasszon Istvan

Komarom 2006

copy Prof ThDr Karasszon Istvan PhD

ISBN 80-89234-04-6

Bevezetes

Az alabbiak nem vezerjonalkent Ertjtik ezen hogy nem elegend6 mindazt tudja ami a kOvetkez6kben szerepel hanem inkabb arra epit a szerz6 hogy a hallgat6 onaIl6an dolgozik azon elvek alapjan amelyek alapjan mi is vegezttik munshykankat A Biblia olvasasat semmi sem helyettesiti

Termeszetesen leginkabb azt ajanljuk hogy az 1975shymegjelent uj forditasu protestans Bibliat hasznalja az

olvas6 legszerencsesebb ha az un Magyarazatos Bibliat veszi kezebe hiszen az a 5tuttgarter Erklarungsbibel alapshyjan all s a legjobb nemet tud6sok rovid magyarazatait tartalmazza - nagy segitscg a Biblia olvasasaball1 egytitt vilagos szamunkra hogy a Karoli Biblia 1908-as revizi6ja a legelterjedtebb forditas s bizonnyal leginkabb befolyasolja ma is a magyar nyelvet Ajanlatos tudatositaru hogy e revizi6 termeszetesen nem azonos az 1590-ben megshyjelent Vizsolyi Bibliaval annak facsimile kiadasat betekinshytesre szinten ajanIjuk minden hallgat6nak 56t ha a magyar Bibliak tOrtenetebe rovid betekintest is akar nyerni a hallgashyt6 akkor a 5zend Molnar Albert altaI gondozott Hanaui Biblia (1608) is hasonmas kiadasban rendelkezesre all de gy()nyorkodhemnk Miszt6tfalusi Kis Mikl6s Aranyas Bibshyliajaban (1695) is egy facsimile kiadas rcven2bull R6maishykatolikus fordftcisok koztil termeszetesen a altaI forditott Vulgata (latin forditas) a legelterjedtebb de 1973-ban megjelent az uj magyar fordMs is ezeket keyesbE

1 Az egyes bibliai konyvek roviditeset valarnint a bibliai nevek hasznalatat is e forditas szerint kozOljiik 2 Ha valaki a bibliaforditas elmelete irant ugy ajanlshy

neki J de Waard es E Nida szak6rto Egyik nyelvr61 a mastKra Budapest Kalvin Janos kiad6 2002 Pecsuk Ott6 kitiino forditasaban

ajanljuk hiszen az eredeLi heber es g()r()g sz()vegtol tavoshylabb allnak mint a protestans forditasok3

Magahoz a Biblia tanulmanyozasahoz immar magyar nyelven is tekintelyes szakirodalom talalhat6 Els6 renden ajanljuk az ifj Bartha Tibor altai szerkesztett Keresztyen bibliai lexikont (1-11 2 kiadas Budapest Kalvin Janos Kiad6 2000) Az egyes konyvekhez j6 rovid magyarazatot nytijt a Jubileumi Kommentar (immar ket kiadasban is Budapest Kalvin Janos Kiad6 1995) Jegyezztik meg hogy ezek a munkak megtalalhat6k a Magyar Reformatus Vilagszovetshyseg 200()ben kiadott CD-jen igy digitalis formaban kis helyen is elfer s tanulmanyozhat6 odahaza is Ha idegen nyelw szakirodalmat 6hajt a hallgat6 figyelembe venni tigy szinten CD-n is hozzapounderhet6 az 1992-ben megjelent Anchor Bible Dictionary valamint a 3 kiadasti Die Religion in Geschichte und Gegenwart - angol es nemet tertileten a Iegjobb bibliai Iexikonok Sot a Word Biblical Commentary (csaknem teIjes) kommentar-sorozata is hozzruerheto digitashylis formaban (CD-ROM) ez megk()nnyiti az onkepzest

Jelen tanulmanyunk olyan teriileteket erint amelyeket kiilon-kulon tanhlrgyak fednek Ie a klassdkus teo16giai sttidiumban Legkozelebb taIan az l16szovetsegi bevezetes new targy an hozzank amely az irasmagyarazati eredmeshynyek osszefogialasa ill az abb61 ()sszeallitott tankonyv elnevezese Ajanlott olvasmany e tertiletrol lA Soggin Beshyvezetes az 6szovetsegbe Budapest Kalvin Janos Kiad6 1999 emu k()nyve Atfedest termeszetesen lathatunk az Izrael tortenete new diszdplimlval is itt ajanlhatunk egy magyar es egy kiilf()ldi muvet is (ut6bbit termeszetesen forditasban) Karasszon Istvan Izrael tOrtenete a kezdetekt6l a Zsid6 hdboruig Budapest 1991 valamint JM MillerJH Hayes Az 6kori Izrael es Juda tortenete Pililcsaba 2003 cimu konyveket Az atfedes a I1bibliai teo16gia vagy esettinkben

3 Javasolt iroda1om a Biblia torrenetehez Bottyan Janos A magyar Biblia evszazadai BUdapest Rcformatus Zsinati Iroda 1982

az n6szovetsegi teo16gia tantarggyal szinten eszlelheto itt ajanljuk C Westermann Az 6szavetseg theo16giajanak vtizlata Budapest 1993 emu munk~jat Westermann es G Gloege egyiitt irt konyvet Szintel ajanlhatjuk A Biblia rovid ismertetese Budapest KaIvin Janos Kiad6 1995

Az alabbiak kritikai haszmHatot igenyehlek Kritikai haszmllaton nem kritizc1Iast erttink hanem megvizsga16 es kiertekeI6 munkat A vizsgaIat es ertekeIes folyamataban igen fontos a sulypontoztis nyilvan a legfontosabbakat kivantuk kiemelni a hatalmas anyagb61 ami a kurzus elvegzese utan is folyamatos tanuIast igenyel

-Altalanos ismeretek

Az 6szovetseg nem egyszerre keletkezett hanem hosszU tortenelmi folyamat soran ant el6 a keletkezes kora sziiken ezer evet fed Ie kb a Kre XII szazadt6I a II szazadig terjed (tahin Iegregebbi darabja a Bir 5 legfiatalabb darabjai pedig Daniel konyveben keresend6k) Magat61 hogy a magyarazatban mindenkeppen azt az eredeti helyet es eredeti ertelmet ken keresniink amelyben es amivel az illet6 passzus keletkezesi pillanatban rendelkezett Ez erteshylem megragadasahoz az 6kortudomany vonatkozo ismereshyteinek egesz tarat mozgositanunk ken

Az 6szovetseg nyelve Az 6szovetseget tulnyomo reszt heberul irtak cltupan

kesoi szakasz nyelve a klasszikus heberrel rokon nyelv dialektus-tavolsagban van egymaslol kb

ugy mint a nemet es a holland) A heber nyelv hosszu tOrteneteb61 minket termeszetesen a klasszikus heber erdekel his zen ezen a nyelven olvashatjuk a szamunkra erdekes szakaszokat de tudnunk ken hogy a heber nyelv ]ezus Krisztus koniban jelentos valtozason ment at Ez az tin IIrnisnai heber a rabbik tOrveny-magyarazatab61 nott ki A kozepkori heber ismet uj szakasz s a heber nyelv tanulmanyoz6inak kiilon meg ken tanulniuk a kozepkori zsid6 tudosok nyelvet Az Ujkorban a heber keveredett az eur6pai nyelvekkel s kiilonbozo terttleteken kulonbozo jidshydis nyelvjarasok alakultak ki A Magyarorszagon elterjedt dialektus sajatos kiejtese reven t1inhet fel a kiviil ano

(a David csillag m6gen Dovid = Magen David a paImaag liilef = IUlab stb) A legtijabb szakasz termeszeshytesen az Izrael allama utal1 letrejott ujheber nyelv az ivrit Ez a nyelv - el6 nyelv tehat ennek rnegfelel6en valtozik mint barmelyik masik hasznalatban levu nyelv

A klasszikus heber irasokkaL termeszetesen az a legnashygyobb bajunk hogy igen kis szelet(~ maradt fenn az akkor

beszelt nyelvnek - ez nyelvi kompetendinkat jelentOsen befolyasolja Ugyan sok heber feliratot is napvilagra hozott a XX szazadi regeszet az 6szovetseg korabol s ezek nyilvan sokat segftenek a Biblia megerteseben is viszont az is igaz hogy ezek mennyisege meg mindig elenyeszu a Biblia vaskos kotete meLlett4 Az irasmagyarazatban ezert valtozatlanul igen fontos a semi osszehasonlit6 nyelveszet a heberrel rokon semi nyelvcsaladhoz tartozo nyelvek szoanyagat nyelvtani fordulatait gondolatvilagat vizsgalva sok olyan dologra feny dertilhet amit mar nehezen vagy egyaltaIan nem ertenenk meg az 6szovetsegbol magab6L (A semi nyeIvek legelterjedtebbike ma az arab ami bar nyelvfejlodesben ugyan kes6bbi megis sok archaikus kifejeshyzesevel segft a heber nyelv megerteseben is Szerencses azonban a korabeli dialektusokat is vizsgalni ha az 6szoshyvetseggel foglalkozunk)

Izrael foldje Az 6szovetsegben tobbszor is el6fordul s mindig

teol6giai jelentoseggel bIT hogy az orszagot lzrael lstentol kapta Ettol ruggetlenul is figyelembe ken vennunk azonban

ahol az 6szovetsegi tortenetek lejatsz6dnak IajJogtfLaloL azt mutatja hogy a bibliaolvasas szintjen is

oriasi szemleleti valtozast jelent ha valaki jart a Szentfoldon5 s a szinteret sajat szemevel

4 Az ujabb folfedezesek osszegzeset Iasd rnagyarul Mikl6s Csereuroplevelek Heber feliratok a fogsag elotH Budapest Vj Mandatum 2003 5 A nev Izrael nyilviin a nep neveb61 szam1azik s jelenleg egy allam terilletet jeloli A Kanaan neva Bibliiib61 szarrnazik s a terilleten lak6 nepek osszesseget jelolte rn(~g Izrael elott (e nev isrnert az asszir forrasokb61 is) A IIPalesztina nev rna mar csak

hasznalatos emddil(~g a r6rnaiak hasznalshys eredeteben a filiszteusokra utal - nyilvan mnrt a

Foldktizi tengeren erkezo r6maiak e16szor a filiszteus partvideket

pillantasra az tUnik fel a szemIelonek hogy Eszakshyiranyban egy foldtOrteneti tOresvonal osztja kette a

teriiletet e tOresvonalban folyik a Jordan ami Eszakon a Genezareti t6b6l folyik kif Delen pedig a Holt-tengerbe folyik bele6 Az elozo jelenti Izraelben a legnagyobb edesshyviz-forrast az ut6bbi pedig a vilag egyik legerdekesebb foldrajzi formad6jeit tarja elenk mintegy 400 m-re a szjnt alatt oly magas s6koncentratumot mutat fot hogy az minden elolenyt kipusztit A tOresvonal mindenesetre jelenshytos vaIaszvonal is a Jordant61 keletre eso teriilet (Transzjorshydania) erosen elter a nyugati terfilettat s Ienyegesen szashyrazabb is eghajlata (a mai Jordcinia teruletere kell itt gondoinunk) Keleten e terfilet mar a pusztaval erintkczik s a puszta es a kultlirfoid hataran vonult vegig az Okorban a II Kiraly ok utja elnevezesfi karavanut aminek hegyhaton at vezet6 vonaIat mai utaz6 is megszemIelheti

A nyugati teriilet tovabbi egysegekre oszthat6 Delen a judai pusztat Iatjuk magunk elott meglehetosen zord ktillcshymevel A partvidek vekony termekeny savjat bibliai korban a filiszteusok laktak - e terse get Eszakon a Karmel-hegy zarja Ie a maga Iatvanyos a tengerb61 nezve oromkent kishyemelked6 csucsavaI Jeruzsalemtal Eszakra az efraimi vagy Kozep-Palesztln hegyvideket talaIjuka maga szettoredezell voIgyeivel Eszakon ezt egy rna mar termekeny siksag zarja Ie a Jezreel-siksag ami elvalaszLja Kozep-Palesztinat EszakshyPalesztinat61 Ez a valaszt6vonal bibliai korban igen er6sen mukodOtt hiszen e vonalon a filiszteusok orkodtek elsa sorban Megidd6 Taanek es Bet-Sean varosainak katonasaga altaI Mig Kozep-Palesztlna hegysege 6-700 m magasak Eszak-Palesztina hegysegei nehany szaz meterrel meg magasabbra emelkednek A Genezareti t6t61 Eszak-Keletre a G6lan-fennsik talalhat6 mint valami forr6 katlan

6 A Bibliaban e15fordulo nevek Kinneret-to ill Sos-tenger 7 A bibliai atlaszok aItahiban j61 hasznalhat6k e szemle15des sonm annal is inkabb mert a foldrajzi sajatossagok is kitunoen

A terfileten az Okorban nem csak az izraeliek laktak hanem mas nepek is - a veIUk val6 konirontad6 sokszor temaja az 6szovetsegi tOrteneteknek Mar emlitettuk hogy a partvideken a fililtJzteusok zartak el Izraelt a tengert61

ezert soha nem vaIt igazan haj6s neppe hanem szarazfoldi nep maradt) A filiszteusok eredete nem vilagos inkabb csak val6szmu hogy a Kre XIII szazad soran az egyiptomiak telepitettek Ie e tersegben 6ket hogy orizzek az egyiptomiak sztimara oly fontos hadiutat a via maris (a tenger utja) elnevezesu felvonuMsi utvonalat Ot varosshyallam laza szovetsegeben eltek (Asd6d Askel6n Ekron Gaza Gat) vegervenyesen David gyazte Ie 6keL

Delen Beer-Seba es Anld varosai utan mar a puszta kovetkezik igy szomszedja ott nem Viszont Del-Keleten Edommal erintkezett Izrael az ed61l1ishyak a bibliai tOrtenetiras szerint Jak6b testverenek Ezsaunak a leszeirmazottai ami mutatja hogy Izrael sorskozosseget erzett ezzel a neppel ugyanakkor pedig konkurens nepnek is erezte Ed6mot Az ed6mi varosok (Ternan Bocra) az Oszovetsegben is el6fordulnak

Hason16keppen rokoni kapcsolatot foltetelez az Oszoshyvetseg az Ed6mt61 Eszakra fekv6 MMb lakossagaval igaz ez esetben is inkabb negativ felhangja van a rokonsagnak Miutan Abraham unokaoccse Lot megmenekUI Sodoma es Gomora pusztulasab6l s C6arban telepszik meg leanyai Iereszegitik hogy tole magat61 szerezhessenek ut6dot van arr61 van szo hogy L6t leanyai nem talalnak megfelc16 partnert maguknak a kicsi es elhagyatott C6arban A bibliai tOrtenetiras szerint mindenesetre ez az credete a m6abi

mutatjak a tortenelem soran Az uj fordftasu protestans Biblia tartalmaz is terkepeket a Biblia fuggelekekent Ajanlott meg 111e Macmillan Bpoundble Atlas Y Aharoni M Avi-Yonah AF Rainey es Z Safrai szerkeszteseben (New YorkToronto Macmillan Publishing Company 19933) annal is inkabb mivel az atlasz lTIa2varul is megjelent a Szent Pal Akademia gondozasaban

nepnek Ugyanakkor pedig MMb pozitiv szerepet jatszik Ruth konyveben hiszen ennek tartalma szerint David osanyja egy moabi illetosegCi no aki ferje halala utan is kitart Izrael mellett - MMbbaI leginkabb a Kre VIII sza7adban keriil osszeutkozesbe Izrael antikor Mesa mMbi kiraty megpr6balta lerazni a David altai orszagara kenyszeshyritett izraeli igat A XIX szazad egyik legerdekesebb regeshyszeti lelete Mesa kiraly feliratanak megtaIalasa ahol maga a kiraly ertesit minket katonai sikereiroL

Moabtol Eszakra Amm6n orszagat lathaljuk fovarosat Rabbat-Ammont David foglalta eL Igaz korabban mar jocsshykan okozott gondot Izraelnek AmmOI hiszen Saul koraban fenyegette Izrael transzjordaniai tertiletet Nahas kiraly serege Ammon utan hoI Izraeltol hoI Damaszkusztol fiiggesben neha azert onalloan is fennallt a babiloni fogsag korrug ekkor ugyanaz a pusztulas jutott osztalyreszetil mint LLd

Aram orszaga (Damaszkus f6varossaI) koshymoly konkurenciat jelentett Izrael szamara A kettos kiratyshysag koraban hadat viselt ellene majd kes6bb szovetseges tars is lett Assziriaval szemben amely szovetsegben termeshyszetesen csak elbukhatott - mindenesetre sokszor erosebb volt Izraelnel s talan a legjelentosebb szomszedkent tekintshyhetjiik a sziriai hatalmat

Az 6szovetseg konyvei koziil kiilonosen a pr6fetik tesznek olyan utaIasokat amelyek mind valamilyen helyi tOrtenelmi esemenyre utaInak - ezeknek egy reszet sikertilt megerteniink n(~melyek azonban az ismeretlenseg homashylyaba veszn(~k Ha azonban valaki peldaul Amosz konyshyvenek az elejet olvassa Iathalja hogy a szomszedokkal vaI6 kapcsolat megertese milyen fontos az 6szovetseg magyarashyzataban

lzrael tartenete A cimIDel Lermeszetesen vaskos kOteteket szoktak irni shy

csupan utaljunk a Bevezetoben emlitett ajanlott irodalomra

Nyilvan nem szandekunk meg csak osszefoglalni sem e kotetek tartalmat csupan utaljunk arra hogy milyen jelenshyt6segiik van a korabeli geopolitikai osszefiiggeseknek az 6szovetseg megerteseben Jegyezwk meg ugyanakkor hogy bar az 6szovetseg maga nagy on sokszor fontos tOrteshyneti forrasunk Palesztina esemeny(~inek megert(~seben a szovegek tOrteneti kiertekelese megsem automatikus hishyszen az 6szovetseg celja nem olyan ertelmu tOrtenetiras volt mint ahogy azt ma a tOrtenettudosok ertik

Madartavlatb61 azt mondhatjuk el Izrael tOrteneterol hogy nyilvan az okori Kelet atta1anos tOrtenelmenek nashygyobb osszefiiggeseben allt (amit 6szoveLsegi szerzok nem mindig tudatositottak) s e nagyobb sok esetben magyarazza a helyi torteneseket is a Kre II evezred masodik feIeben Egyiptom fennhatosaga alatt alIt - j6llehet nem afrikai hanem a7Biai tersegr61 volt sz6 MezopoMmia hatalmai azonban ekkor tul gyengek volshytak ahhoz hogy hatalmukat Sziria es Palesztina tertileten ervenyesitsek Az egyiptomi f(~nnhat6sag azonban egyre gyengul0 tendenciat mutatott a kesoi Bronzkorban s egyre nagyobb teret kapnak a terseg varosallamai sakis allamok kiralyai Mivel e korban jelentos szarazsag is puszLitott igy a varosallamok forrasai eppugy akadozni kezdtek mint ahogy Egyiptom gazdasagi hatalma is gyengtilt Q611ehet Egyiptom ez idoben sok azsiai menektiltet is befogadott) A kesoi Bronzkor vegen ill a Vaskor elejen a palesztin varosshyallamok rendszere Iatvanyosan osszeomlott tObb jelentos pusztuIasnak lehetiink kesoi tan1ii de meg ennel is fontosabb hogy a varosok ujjaepitese (ami regebben mindig megtOrtent) most vagy meghiUsul vagy pedig lenyegesen kisebb es jelentektelenebb uj teleptiles jon tetre Ebben a korban jelentkezik Izrael a tersegben - hogy pontosan milyen formabaI az erosen vitatott a szakirodalomban8bull A

8 A XX szazad elso feIeben jelentosnek tartottak a regeszeti eredmenyek fiilhasznalasat az izraeli tortenelem megiriisaban

regebbi te6riak a kanaalli varosallamok pusztulasaval hozta kapcsolatba uj pusztab6l jav6 elemek megjeleneset masok inkabb a nomad elelformab61 a leteleptilt elelformara val6 atterest (legeI6valtast) tartottak fontmmak az izraeli torzsek horuoglalasaball Ma mar ugy tU~ mindket nezetnek s1ilyos gyengesegei vannak Annyi bizonyosnak latszik mindazaltal hogy Izrael a faluk a paraszti reteg Izraele volt Ugy tUnik mara inkabb az lett a hangs1ilyos kerdes a kutatasban hogy a gyenge Mezopotiimia es a visszavonul6 Egyiptom altaI hatrahagyott politikai vakuumban hogyan volt kepes Sziria es Palesztina tersege egy anall6 kozponti al1amhatalom letrehozasara es megszervezesere

Koztudott hogy err6l mar viszonylag j61 hijekoztat benniinket a Biblia mind Saul tragikus vegkimenetelu kishyserleter6L mind pedig David sikeres dinasztia-alapihisar61 ertestilUnk bel6le A David altaI megszervezett ujszeru zsoldoscsapat alkalmas volt arra hogy hatalma ala hajtson nagyobb tersegeket is viszont az is igaz lehet hogy ez alavetett tersegek lakossaga is omIt annak a vedelemnek amit egy allamhatalom az ad6fizetes fejeben nyujtott A vilagpolitikai vakuum adta lehet6segek kihaszmilasa ugyan nem ment problemamentesen de j61 ertestilunk arr61 is ahogyan David hatalma ala hajtja a kornyez6 nepek kiralyshysagait is Filisztea Moab es Amm6n egeszen biztosan biroshydalmanak resze volt - mig a birodalom magjat nyilvan a judai es izraeli (eszaki) kiralysag uni6ja tette ki Ugyan vannak olyan hangok is ujabban miszRrint David emlitest se nyer a korabeli nemzetkozi politikai irodalomban ez az erveles viszont figyelmen kivUI hagyja hogy a vilagpoliti-

Lasd itt magyarul J Bright IZrllel tartenete Budapest Refonnatus Sajt6osztaly 1986 Kifejezetten nigeszeti eredmenyek oS~Zel[oglalli-sat lasd Dr T6th A regiszet is a matus Sajt6osztaly 1982 Az ujabb regeszeti lUllUgtli[

Finkelstein es NA Silberman kozos konyve Biblia es regeszet Az 6kori Izrael tiMenelmenek ket area hn Gold Book en (2003)

kai vakuum eppenseggel azt kellett eredmenyezze a nagyhataJnak nem tOr6dnek ezzel a terseggel A kis allashymok egymassal val6 csatarozasa (ide ertve a ket orszagresz szetvaIasat is Salamon halala utan) addig tarthatott amig vegtil Mezopohimia egyik nagyhatalma meger6sodott Assziria eppoly abszolut hatalommal jelentkezett ebben a tersegben mint amilyen abszolut hatalma volt egykor Egyiptomnak Izrael es Juda ktilonboz6keppen reagal erre a vilagpolitikara s maskent dolgozza fel a veszelyt - a veszely mindkett6jUket elerte Kre 722-ben az eszaki orszagresz Izrael el is pusztul s hogy Juda 701-ben hogyan menekul meg azt nem tudja pontosan megmondal1i Ez a kor megis a legerdekesebbek koze tartozik Izraelbel1 his~n ekkor maradnak fenn az e1s6 feliratok a tersegb6L A

szazad pr6fetai Mien tUkrozik a nagypolitika esemeshynyeit - bar a pontos tOrteneti rekonstrukci6 nem kis er6feshyszitesbe kertil sokszor s6t talal1 teljes mertekben lehetetlel1 is A sajatos izraeli tOrtenettudat ilL a sajatos izraeli hit kialakulasat e kor jelent6s mertekben befolyasolja - Juda meg b6 evszazadnyi id6t l1yer ezek utan s6t a Kre VII szazad uto1s6 harmadaban meg egy nemzeti ujjaszuletesi mozgalom is jelentkezik J6sms kiraly reformja nemzeti programot hirdet (es vegre is hajt a kiraly korai halala ellel1ere) Assziria gyors es latvanyos bukasa utan azonban az ujbabiloni birodalom sem kevesbe kimeletesnek sem j6indulatUbbnak nem tUnt bar Jeremias S7Rrint meg mindig lehetett volna helyes politikaval valamit kezdeni Juda a szazad elejen eppugy elbukik mint az addig j6l politizal6 Ammon kiralysaga s kezdetet veszi a babilol1i fogsag

a bukas mutatta hogy milyen kis pont Izrael a kor vilagpolitikai esemel1yeiben ugy a szabadulas is egy konkret vilagpolitikai fordulathoz kothet6 a Perzsa Birodashylorn gy6zelmehez ill Ktirosz perzsa kiraly vilaghatalomra jutasahoz Igaz itt is komoly szerepe volt az utoLlt6 babiloni kiraly apolitikus magatartasal1ak Nabunaid nem sokat tOr6dott a politikaval inkabb vallasi h6bor~anak h6dolt

hiszen Marduk babiloni f6isten helyet a holdisten kultuszat akarta birodalnti valiassa tenni - ezzel persze igen er6s ellenzeket krealt tulajdon birodaImaban ti a Mardukshypapsagot Ugy hogy amikor Ktirosz bevonult Babilonba sokan felszabadit6kent es nem h6dit6kent tekintettek ra Ez mintegy el6re is vetitette Ktirosz tiirelmes valIaspolitikajat a Marduk-papsag ujra szerephez juthatott de ez azt vonta maga utan hogy a Perzsa Birodalom tobbi isteneinek es valiasainak is tlirelmi politikat hirdetett meg az uj hatalom A zsid6 hazateres ebb en a vilagpolitikai helyzetben johetett Ietre a hazater6 zsid6k e16szor a lerombolt templomot epitik ujja (Kre 515) majd megepftik a fovaros lerombolt falait vegiil teljes integral6dast emek el a Perzsa Birodashylomban Ha lehet hinni a regeszeti emIekeknek az integrashyd6 teljes mertekig sikertilt hiszen Palesztina az V szazadra a Perzsa Birodalom egyik leghusegesebb es igen gazdag ad6fizet69 E kor 6riasi alkotmanyoz6 munkat is vegez a pr6fetai iratok gyujtemenyet de a Pentateuchos-t is ekkor allitjak ossze s teszik meg a zsid6 vallas alapveto irataiva

A perzsa kor nyilvan addig tart ameddig a Perzsa BiTodalom is sarokszcimkent az isszoszi csata datuma an elottiink (Kre 333) Nagy Sandor h6ditasait ugyan csak kis mertekben dokumentalja az 6szovetseg (Zakarias konyveshyben) de a kovetkezmenyek al61 nyilvan nem vonhatta ki magat Palesztina tertilete semi Az a rovid evtized amig Nagy Sandor az akkori lakott foldet szinte teljes egeszeben elfoglalta alig nyer emlitest de az ezt koveto hellenista kor 6riasi formal6 hatcissal volt Izrael tortenetere es gondolkoshydasara egyarant Nagy Sandor halma utan ill a hadvezerek felosztottak a birodalmat s az osztozkodas soran Palesztina a Szir Birodalom resze lett volna tehat Szeleukosznak es ut6dainak kellett volna atvenniilk a hatalmat folotte Am az

9 Olvasd itt Vargyas Peter Dareiosz ad6reformja uj megvilashygitasban in Frohlich Ida (szerk) Az ut6kar hatalma Budapest OJ Mandatum 2005 63-79

egyiptomi ptolemaidak (Ptolemaiosz okos sot ravasz lepese kovetkezteben) szUk evszazadig Palesztinat is uraltak mivel az els6 kiraly gyorsabban vonult be katonaival a tersegbe Nyilvanva16 hogy idovel a szeleukidak is jeleztek igenytiket - ez a Kre II szazad elejen jelentkezett A szir vilaguralmi tOrekves nagyon sok szenvedest okozott IzrashyeIben selt Izraellakosait is megosztotta Voltak ui olyanok akik ki szerettek vohla hasznalni annak el6nyeit hogy egy vilagbirodalom reszei Ugyan zsid6sagukat ok sem akartak feladni de a gorog nyelv elsajatitasa reven a hellen kulturashyhoz val6 csatlakozas altaI jelentOs elonyoket lattak - okkal Az tin hellenista zsid6saggal szemben viszont igen hatashyrozottan aut a kegyes zsid6k tObb csoportja is a haszidok A Kre II szazad soran a zsid6sag tehat tobb iranyzatra osilott - s a megosztottsag tartott meg Jezus koraban is (bar errol az Ujszovetseg csak reszben informal bennUnket) sot el egeszen Kru 70-ig - ti a Zsid6 haboroban bekovetkezett bukasig1o

Az ellentetek annyira fesziiltek voltakll hogy csupan egy provokad6 kellett a robbanashoz mikor a haszid zsid6shysag ugy erezte hogy regi hitet veszelyezteti a hellenista alshykalnlazkodas kirobbant a Makkabeus-folkeles ami hosszU haborUskodashoz vezetett mind Izraelen belul de f6kent a sziriai fennhat6saggal szemben A Makkabeus-csalad ugyeshysen szovetkezett R6maval a sziriai kiraIyokkal szemben igy

10 J61 informal bennlinket errol az igen turbulens korr61 Boda Laszl6 konyve A makkabeusi kart6l Her6desig qumrani kiizjlitekkal Budapest Szent Istvan tarsulat 1998 11 Nem sz61unk itt arr61 a kozOssegrol amelyik e fesziiltsegek soran kivonult JeruzsaIemb61 s Qumran pusztajaban alapitott

- ezt a telepet sikeriilt folfedezni 1947-ben Termeszetesen nem azert emlitjiik csak roviden Qumrant mint ha jclent6sege nem lett volna nagy ellenkezoleg Viszont magyarul eIerhet6 egy kival6 konyv Vermes G6za A qumrani k6z6sseg es a holt-tengeri tekercsek tlirtenete Budapest Osiris 1998 ami kellokeppen

lformalia az olvas6t e fontos iranyzatr61

Ietrehozhatta sajat kinilysagat ami ugyan szinten nem maradt hellenista befolyas nelkUl mint ahogy eraszak es korrupcio sem volt mentes t6le - megis fennmaradhatott Kre 4-ig ez a datum Nagy Herodes halltilanak a datuma s ezzel mar az ujszovetsegi kor kez6dik

Az 6szovetsegi kanon A kanon sz6 gorog eredeW nadat mer6vesszot jelent

specialis hasznaIata egy olyan konyvgylijtemenyre utal ami meghatarozza egy vallas hitelveit es -gyakorlatat Nyilvan

hogy itt valami olyan jelenseggel van dolgunk ami kisse idegentil hat az okortudomany egyeb ismereteillez kepest A kanon kerdese nem az egyes iratok keletkezeshysenek vagy tartalmanak a kerdese hanem spedaIisan annak a torteneti folyamatnak a kutatasa amely soran egyes konyvek gylijtemenyet kotelezonek ismertek el Nyilvan a mi esetonkben az oszovetsegi konyvek kotelezo erejer61 ill az 6szovetsegnek mint gylijtemenynek az elMilasarol van sz6 - Eloljaroban egy felreertest keil eloszlatnunk kozszashyjon ill az forog hogy van protestltins Biblia ill romaishykatolikus Biblia - ez utobbiban tobb konyv is van mint az el6bbiben Ez igy ebben a formaban nem igaz csak egy pillantast keil vetntink az 1590-es Vizsolyi Bibliara s rogtOn Iatjuk hogy bizony abban benne foglaltattak azok a konyshyvek is amelyeket mi csak a romai-katolikus kiadasokban latunk sot meg magyarazatokat is talalliatunk - ami ismet nem jeIlemza a modem protestans kiadasokra A modem protestans kiadasok jelenlegi alakjat ill a Brit es Ktilfoldi Bibliatarsulat kiadoi politikaja hatltirozta meg (e tarsulat joga volt a magyar Biblia kiadasa is 1948-ig) Ugyan nem tiltotta vagy nem itelte el mas szovegek kiadasat sem e tarsulat de tamogatast csak az lin proto-kanonikus (elso renden kanonikus) szovegeknek biztositott Ezzel szemben viszont a romai-katolikus nezet is pontosan tudja hogy a deutero-kanonikus (masodrenden kanonikus) iratok ajanshy

lott iratok - dogmat soha nem lehet masra alapozni mint proto-kanonikus szovegre

Hogyan alakult ki marmost ez a gyCijtemeny Hogyan lehet hogy ket gyujtemeny is van - egy sztikebb es egy tagabb Mire jo egyaltalan a kanon Vilagos hogy erre a kerdesre is a tOrtenelemMI keil valaszt kapjunk

A vaIasz mar pedig a heilenista korra megy vissza s erdekes modon nem is Palesztinara hanem Egyiptomra Hogy miert Nos a vltilasz egyertelmli Palesztinaban nines sztikseg ktilon kanonra hiszen ott van a f6papi rend ott van a templom s6t a Kre II szazadban van kiraIy is 6k mind garantaIjak a vallas egyseges voltat es fennmaradasat Mas a helyzet viszont Egyiptomban a szetszoratasban (diashysporaban) eM zsidok kozott Az Alexandriaban e16 zsidok ktilonosen is fenyegetettek hiszen Alexandria ez id6ben kifejezett helIenista kozpontta alakult (hires konyvtara meg Athennal is versengett) Termeszetesen Egyiptomban koshymoly kerdes az hogy ki szanut igazi heilenista polgamak A gorog nyelv ismerete nyilvanvaloan sztikseges de ezen tUI az iskoIazottsag is szamit E celra egyfajta konszenzus sztiletett a gorog mliveltek koreben egy bizonyos iratshymennyiseget at keil olvasnia annak aki a heilen mliveltshyseget onmagaenak akarja vallani El keil oivasnia a gorog eredeteket (Homerosz) el keil olvasnia a gorog tortenetirok mliveit (Herodotosz) valamint ismemie keil a gorog szepshyirodalmat Ez utobbinak feltetele hogy legalabb het dramashyfr6t ismerjen az illeta szemely s egy dramafro ismerete legalabb het drama elolvasasab61 an Lathato hogy ez ut6bbi vonatkozasaban meglehet6s nagyvonalu a gorog kultlira hiszen nem donti el pontosan mely mliveket keil elolvasni (j6Ilehet nagy vonalakban vilagos volt kikr61 van szo) - FelWno ennek a kulturaIis programnak a hamm reszbal ailo volta ami tokeletesen megegyezik a Biblia harm as beosztasaval ATorveny megfelel az eredeteknek a Tortenetiras a profetaknak (amibe beletart07ik a zsido tOrtenetiras is a korai pr6fetak) ill a Szent iratok

gyujtemenye szepirodalom ismeretenek Igen fe1tGn6 hogy azok a deutero-kanonikus iratok amelyek tekinteteben bishyzonytalansag van eppenseggel a Szent iratok csoportjaba tartoznak Az alexandria zsid6sag teMt a gorog muvellseg parhuzamakent letrehozta - es pedig gorog nyelven hozta letre - a zsid6 muveltseg gyftjtemenyet reszben azert hogy a kivtilall6k is megismerhessek reszben azert hogy a mar teljesen asszimilaI6dott zsid6k is hasznalhassak e gyujteshymenyt de mindenkeppen azert hogy a hellenista kor kulshyturalis konkurenciajaban helytalljanak E gyftjtemeny a hetvenes forditcis a Szeptuaginta (LXX) mert a hagyoshymany szerint 72 zsid6 tud6s Pharosz szigeten az alexandriai konyvtar szamara leforditotta a zsid6 Bibliat s valamennyi forditas sz6 szerint megegyezett12 A tudomanyos vizsgaIat kimutatta hogy bizony elegge kiili)nboz6 fordit6k ktilonshybOz6 szintft heber tudassal rendelkezve forditottak Ezzel egyiitt a LXX az egyik legregebbi forditasunk s erteke igen nagy A kanon kialakulasa szempontjab61 ez a gyujtemeny viszont meghataroz6

Palesztinaban tudtak err61 a kanonr61 (Qunrranban 6riztek nehany LXX tekercset is) de sziikseg vaItozatlanul nem volt ra Ezzel szemben egy tragikus kovetkezmeny sziiksegesse tette a palesztin kanon letrejottet is ez az esemeny a bukas a Zsid6 haborU elvesztese volt Most mar nem csak bizonyos elemek eltek kiilfoldon hanem az egesz zsid6sag szamuzetesbe kenyszerult Megszunt a templom megszUnt a kiraIysa~ megszUnt a f6papi tiszt - valamilyen m6don garantalni kellett az egyseget a zsid6sagon beliiL ha csak nem akartak a zsid6k ket generad6 lefor gas a alatt asszimilaI6dni - es eltUnni a tortenelem valamelyik bugyshyraban Erre a celra kellett a kanon ami nyelvileg hiteleti szempontb6t s6t etnikailag is garantaIta a zsid6sag egyseshyget es fennmaradasat A kanon Ietrejotte eppugy legendakshy

12 Ezt allitja egy Kre 100 kor(il keletkezett irat az Ariszteasz-level Az allitas keptelen volta nyilvanval6

tol ovezett mint a LXX eseteben de nagy vonalakban annyi bizonyos hogy Kru 100 korii Jamniaban egy zsinat donshytott a szent iratok gyUjtemenyer(5l Ekkora termeszetesen mar nagy vonalakban vilagos volt hogy milyen iratok kerulhetnek bele a kanonba s csupan neMny konyv maradt vitas Ezter konyve az Enekek eneke ill a Predikator konyve (az elso nyilvan azert mert Isten nevet sem tar talshymazza a masodik a szerelmi enekek tartalma miatt a harshymadik pedig nem tGnt osszeegyeztethet6nek a zsid6 hagyoshymanyokkal) Ugyanakkor Jezus ben-Sirak fia bOlcsessege nem kerult bele a palesztin kanonba

A ket kanon kOzOtti kUlonbseg szembeotlo az alexshyandriai kanon inkabb inkluziv meghiv6 jellegu s az ismertetes a celja a palesztin kanon pedig inkabb exkluziv a meghataroz6 jellege a nep es a vallas egyseget kivanja garantalni Mivel az alexandriai kanon gorog nyelve miatt a II szazad keresztyensegeben igen elterjedt volt hiszen ekkor mar gorog nyelvteriiletre tev6dbtt at a keresztyenseg stilypontja az egyhazatyak elOszeretettel ideztek a LXX sZi)veget ha az 6szovetsegrol volt sz6 Ez azonban a zsid6k szemeben eppenseggel nem tette szimpatikussa a LXX-t A IV szazad elejen a hivatalos latin forditas (Vulgata) kes7ishyt6je Hieronymus hatarozott dontessel tert vissza - vagy inkabb tert at - a palesztin kanon szovegehez a hebraica veritas-hoz (heber igazsag) Ett61 fogva a keresztyen egyshyhaz a palesztin kanont tartotta magara nezve kotelez6nek s a LXX tObblete deutero-kanonikuskent13 ajanlott olvasmany maradt

13 Ket szakkifejezessel is szoktak meg ezeket az iratokat illetni pszeud-epigraf iratok (hamis feliratu lehat masok nevei alatt irott szovegek) ill apokrif iratok (rejtett frasok) Ez iratok ismerteteset lasd JA Soggin bevezetesben idezett muveben

M6zes ot konyve (Pentateuchos)

Az 6szovetseg elejen egy monumentalis gyujtemeny all az ot konyv (gorogosen Pentateuchos) ami a zsid6 tradicishy6ban el6szor lett kanonikus irat Hagyomanyosan a t6ra = tanitas utmutatas torveny nevvellattak el s csak a kes6bbi tradici6 tulajdonitotta M6zesnek ez at konyvet j6llehet maguk a konyvek sehol nem allitjak magukr6l hogy szershyz6jtik M6zes lenne Voltakeppen nem is egyetlen szerz6 munkajar61 van sz6 hanem hosszu hagyomanyozasi folyashymat vegeredmenyer6l hogy ugy mondjuk kollektiv szerz6shysegr61 beszelhettink a Pentateuchos eseteben A konyvek tartalma oly szerteagaz6 kutatasuk oly bonyolult hogy e1s6 latasra inkabb elriasztja az olvas6t hagyomanyos egyhazi hasznalatban pedig ugy tUnik a konyvek egyes reszei ismertek ugyan de reszleteiben mar kevesen foglalkoznak a konyvekkei

A konyvek kutatasaban dont6 szerepet jatszott a forrdsshykutattis A forraskutatas (forrasanalizis forraselmelet) ugyan nemelyeket elriasztott es megbotrankoztatott megis j6 modellnek bizonyult kepes volt a kulonboz6 forrasok (es kulOnboz6 szerz6k) feltetelezesevel feloldani azt a dilemshymat amit az at konyvon belul el6fordul6 ismetlesek es ellentmondasok jelentettek Hogy csupan egyetlen peldaval illusztraljuk ezeket az ellentmondasokat a Tizparancsolat ketszer fordul el6 a Pentateuchos-ban 2M6z 20 ill SM6z 5 A Tizparancsolat ugyan j6reszt megegyezik (apr6 stilaris e1teresek vannak a ket verzi6 kozott) egy 6riasi ktilonbseg megis van a ket megfogalmazas kozott a szombat napjanak megtartasat a 2M6z 2011 azzal indokolja hogy Isten a teremteskor a hetedik napon megnyugodott Ezzel szemben az SM6z 515 szerint azert kell megtartani a szombatot mert Izrael maga is szolga volt Egyiptomban ahonnan Isten hozta ki nepet - Vilagos hogy ez a ket indoklas ugyan nem valtoztat semmit a parancsolat erdemi reszen a szombat

napjat meg kell tartani Az indoklas azonban azert terhet el mert aki leirta a 2M6z 20 szoveget ill az SM6z 5 szoveget az nem ugyanaz az ember volt Voltakeppen mar a Tizpashyrancsolat szovegenek ket helyen szereplese is magyarazatra szorul - s ezt a magyarazatot is j61 lathatjuk meg abban hogy ket szerz6 idezi ugyanazt a Dekal6gust14

A modem forraskutatas hosszu evszazadok kifinomult m6dszerenek az eredmenye Erdemes ennek kutatasara nehany pillantast vetni

A Pentateuchos kutattisa Kritikai eszreveteleket mar reg6ta tettek M6zes at

konyve vonatkozasaban - a kritika nem modem eur6pai talalmanyPS A kozepkori zsid6 tud6s Ibn Ezra peldaul hashytarozottan mondta hogy vannak olyan reszek a Pentashyteuchos-ban amelyeket egyszerfien nem irhatott M6zes Ilyen peldaul - termeszetesen - M6zes halala de ide szashymithatjuk azokat a megjegyzeseket is hogy akkor meg kanaaniak voltak ezen a foldon (pI 1M6z 126) Nyilvan kes6bbi korok megjegyzese ez olyan koroke amikor mar az izraehek Kanaan foldjen laknak Ezekb61 a megjegyzesekb61 azonban meg nem an ossze forraselmelet

A forraselmelet fele dont6 lepesnek bizonyult egy laikus bibhaolvas6 megjegyzese Jean Astruc a Napkiraly orvosa volt mint ilyen nem tekinthet6 bibhatud6snak Viszont ertekes eszrevetelt tett a Pentateuchos valtakozva

14 Az ismet1esek es ellentmondasok sora termeszetesen veg ne1ktil fo1ytathat6 1enne Miert kell ketszer e1mondani az ember teremshyteset (lM6z 126-28 1M6z 2718-19) de ha mar ketszer szerepe1 az ember teremtese akkor miert ter e1 oly je1entosen a ket e1beszeles A vruasz az a je1enlegi magyarazatban hogy az 1M6z 1 tOrtenete egy szisztematiza16 tud6s e1besze1ese mig az 1M6z 2 e1besze1ese egy judai paraszt nezete a Kre VIII szazadb61 (Papi fr6 ill Jahwista irat) 15 Az alabbiakhoz olvasd A de PuryT Romer A Pentateuchosshykutatas ravid tartenete Budapest1994

hasznalja Isten neveit hoI Jahwe hoI El6him16 nev szerepel az elbeszelesekben Astruc mindebbOl arra kovetkeztetett hogy M6zes (sic Astruc szerint meg M6zes a Pentateuch os szerz6je) muve osszeallitasakor ket forrast hasznalt E ket forras 6si emlek Izrael tOrtenetebOl - nyilvan ilyen emleke lehetett M6zesnek akar a vilag teremtese akar a patriarchcik (=heber 6satyak) tortenete

Astruc nezete a csupan eredete a kritikai Pentateuchosshykutatasnak ma mar senki nem vallja hogy az istennevek hasznalatab61 ilyen messzemen6 kovetkezteteseket lehetne levonni mikent azt sem hogy a forrasok M6zes el6tti id6re mehetnek vissza Viszont az a gondolat hogy a Pentateuchos hatalmas anyagat keletkezesenek darabjaira bontsuk vissza gyUmolcsoz6nek bizonyult s ma is sokat magyaraz meg a konyvek tartalmab61 Ktilonosen a nap6leshyoni kor kivant folfedezni ktilonboz6 dokumentumokat a Pentateuchos szovegeben s a monumentalis gyujtemenyt e dokumentumok egybeszerkesztese reven kivanta magyashyrazni Tobb ilyen kiserlet is volt meg a XVIII szazad soran shyhogy aztan a XIX szazad eleje egy olyan te6riat hozzon letre ami mindmrug befolyasolja a kutatast Az iden eppen ketszazadik evfordul6jat tinnepelhetjtik Wilhelm Martin Leshyberecht de Wette baseli professzor konyvenek (Dissertatio Critica) amelyben a szerz6 kifejti hogy erthet6 miert szeshyrepel oly sok ismeUes M6zes 5 konyveben17 az el6z6ekhez kepest Szerinte ui az 5M6z magja egy torvenykonyv es pedig az a torvenykonyv amelyet J6sias kiraly talalt meg a

16 Tulajdonkeppeni nevnek a Jahwe tekinthet6 - ez ui szemelynev az eur6pai forditasok szivesen irjak at ezt a nevet OR-kent utalva arra hogy a zsid6 tradici6ban tilos kiejteni eszent nevet s helyette ad6naj -t (=ur) mondanak - Az E16him sz6 tulajdonshykeppen a heber isten sz6 tobbes SZ8ma de ha utana egyes szamu ige vagy melleknev kovetkezik akkor nyilvanval6 hogy nagybetus Isten -kent kell ertelmeznilnk 17 A konyv gorog (majd latin) neve eppen ezt mondja deuteroshynomion = Deuteronomium = masodik torveny

jeruzsalemi templom renovalasakor Koztudott hogy J6sias e torvenykonyv alapjan rendelte el az izraeli kultusz reforshymjat majd ez a reform folytat6dott tovabb a kiraly halalashykor is - s6t ez a reform az amelyik egy ujabb hatalmas gyujtemenyt allit ossze Izrael tOrteneter61 A kes6bbiekben nektink is foglalkoznunk kell a Deuteronomiumi Torteneti Muvel - azzal a tortenetirassal amelyik a J6zsue Bircik 1-2 Samuel es 1-2 Kiralyok konyvevel egy monumentalis nemshyzeti tOrtenetet tart e16 J6sias kultuszreformja ill a tOrveny masolatanak megtalalasa erthet6en Ie van irva a 2Kir 22-23 fejezeteiben - WML de Wette ezzel a foltetelezessel tobb jelent6s eredmenyt is magaenak mondhat El6szor is tOkeshyletesen alkalmazta a reformatori irasmagyarazati elvet mishyszerint a Biblia onmagat magyarazza (sui ipsius intershypres) Sikeriilt aztan egy tOrvenyt tartalmaz6 passzust es egy tortenetir6i passzust egymas melle rendelni - ezzel el6revetltette hogy a torvenyek elhelyezhet6k Izrael torteshynetirasaban S tulajdonkeppeni celja csak harmadik helyen emlithet6 Megmagyarazta hogy miert talalhat6 oly sok ismetles a m6zesi torvenyek kozOtt - szinte mar latjuk mashygunk el6tt Izraelben tobb torvenykonyv is lehetett ervenyshyben az id6k folyaman18 a Pentateuchos pedig ezek mindshyegyiket magaba foglalta

WML de Wette hatasa 6riasi volt j6llehet 6t magat eleg sok igaztalan tamadas erte A XIX szazad derekan mindenesetre altalanosan elterjedt nezet volt hogy a Pentashyteuchos alapjat egy 6si alapirat (Grundschrift) kepezte amit egy J(ahwista) es egy E(l6hista) irat egeszftett ki a X szazadban ill a IX szazadban majd legut6bb a J6sias-fele reform dokumentuma az 5M6z (legalabbis annak a magja)

18 Altalaban harom nagy torvenykonyvet feltetelezilnk az els6 a Szovetseg konyve kb a Kre VIII szsectzadb6l 2M6z 21-23 A masodik szarmazik a VII szazad veger6l - ez a j6siasi torvenyshykonyv Vegill az V szazadb6l szarmazhat a Papi torveny (amit f6kent a 3M6z-ben talalunk meg)

egeszitette ki a kompozid6t A tud6sok szorgalmasan dolshygoztak azon hogy ezen fornisok allagat a lehet6 legpontoshysabban dolgozzak ki - a forniskutatas klasszikus id6szaka ez Ujabb e16reIepest jelentett awnban amikor a strassburgi tamir es tanitvanya Eduard Reuss es Karl-Heinz Gra a torvenyeket magukat vette gorcs6 ala Az egyes kultuszi torvenyek tartalma aztan lehet6ve tette hogy - mas pr6shyfetai konyvek iltmereteit is folhaszmilva - relativ sorrendet allitsanak fel Maguk is megdobbentek amikor napvilagra keriilt az eredmeny az eddig Grundschrift-kent alapiratshykent ismert anyag nem 6si hanem forditva ez a legfiatashylabb hiszen olyan fejlett kultuszi tOrvenyeket tartalmaz hogy ezeket leheteUen 6si korra datalnunk F6kent az Ezekiel konyvevel torten6 osszehasonlitas mutatja hogy csakis kes6bbiek lehetnek mint a babiloni fogsagban e16 bZlEKliel - a Papi Irat (immar nem alapirat tObbel) kozvetshy

a fogsag utan ke1etkezhetett A XIX szazad utols6 harmadaban teMt ismet egy hatalmas fordulat allt be a Pentateuchos kutatasaban

Minden id6k legnagyobb Oszovetseg-kutat6ja volt az a Julius Wellhausen (1844-1918) akinek veglil sikeriilt Ossze geznie az addigi szerteagaz6 kutatast Wellhausen munkashyjara jellemz6 hogy mind reszletekben nagyon apr6lekosan tudott dolgozni mind pedig kilUn6 torteneszi venaval at is tudta latni az osszeftiggeseket Munkajanak 6riasi sikeret az hatarozta meg hogy nem csupan a Pentateuchos forrasanashylizisel vegezte el hanem az egyenkent elhatarolt forrasokat tigyesen el is tudta helyezni Izrael tOrteneteben - nem veletshy

hogy ket nagy muve is err61 szolt Die Composition des Hexateuchs (1876) ill Geschichte Israels (1878 keshys6bb 1883-tol az atdolgozott kiadas Prolegomena zur schichte Israels dmmel jelent meg) Nevevel kapcsoljak ossze a negy-forras-elmeletet - ami igy ebben a formaban pontaUan hiszen Wellhausen maga inkabb harom forrasr6l beszelt azt vallotta ui hogy a J es az E forrasok szamunkra kozveUentil mar nem hozzaferhet6k hanem csak egybedolshy

gozasuk reven maradtak fenn szamunkra JE A masik ket fornis viszont a P(api Irat) ill a D(euteronomium) El a nezet onmagaban azonban nem volt uj Wellhausen atvette ezt az elmeletet el6deit61 de Wettet61 Graft61 es Reuss-t61 valamint a kortars Abraham Kuenent61 OJ volt viSlont az ahogy ezeket a forrasokat osszekapcsolta Izrael torteneteshyvel Az volt ui a nezete hogy a forrasok nem sztiksegszeshyruen arr6l a korr61 vallanak igazan amelyiket targyaljak hanem inkabb arr6l a korr6l tanuskodnak amelyikben keletkeztek fgy teMt az izraeli korai kiraIysag idejet j6l meg lehet rajzolni a JE = Jehowista forrasbol (meg a Jahwista es az El6hista megktilonboztetest is meg lehet kiserelni) A kesoi kiralysag korat a j6siasi torvenykonyv a Deuteronoshymium arulja el szamunkra mig a fogsag utani kor ismereshyteit leginkabb a Papi Iratb61 merithetjtik - Mindez nem eIeg ez igy csak nagy vonalakban koveti Izrael tOrtenetet Wellhausen azonban reszletesen kidolgozza hogy mennyishyre vaIlozott az egyes tarsadalmi intezmenyek tOrtenete a forrasok tukreben Pap peldaul regen barki lehetett (Abrashyham meg mint csaIadf6 mutat be aldozatot) kes6bb mar volt egy papi rend a Ievitak torzseb6l kikeriilt szolgak akiket viszont barki alkalmazhat J6sias koraban csak a jeruzsaIemi templomban szolgal6 papok mutathatnak be aIdozatot a fogsag utan pedig kialakul a klasszikus Mrmas kor a levitak templomszolgak az aronitak (pap ok) mutatshyjak be az aIdozatokat a cad6kitak pedig a f6papok Wellshyhausen elmeletenek hatalmas ereje eppen nem csak a Pentateuchos irodalmi magyarazatat adta hanem az Oszovetseg tOrtenetehez atfogo magyarazattal is szolgaIt

Wellhausen rendszere Eur6paban nehany evtized alatt diadalra jutott - barmily nagy is volt szemelyevel szemben az ellenallas A XX szazad elejen azonban j6forman minshydentitt elterjedt a forraselmelet az viszont aligha tett j6t

ha divatta is va1t A forrasok elapr6z6dtak s j6forman nem is volt tud6s aki egy ujabb forrast ne foltetelezett

volna Megerett az id6 egy ujabb elmeletre A formakritika ilyen sztikseghelyzetben sziiletett meg f6kent H Gunkel munkassaganak koszonhet6en Gunkel (f6kent 1914-es Geshynezis-kommentarjaban) az egyes elbeszeIeseket auton6m tortfmeteknek tekinti amelyeknek megvolt a maguk helye az elbesze16 es a haUgat6k eleteben GSitz im Leben) Ezek az altaIaban valamilyen konkret helyhez-helyshyseghez kot6dnek s valamilyen altalanosan tipikusat akarshynak elmondani vagy a helyr61 vagy az ott el6 emberekr61 vagy magar61 Izrael multjar61 Az egyes elbeszeleseket ezutan osszegyftjt5ttek es egybeszerkesztettek jelent6s teoshy16giai mondaniva16 az egybeszerkesztes soran Mit e16 fgy peldaul Gunkel a heber 6satyak tOrteneteben is lokalis hashygyomanyokat lat amelyek eredetileg onan6ak voltak Oak6b eseteben egy Betel-hagyomanyt vagy Pemiel-hagyomanyt Izsak eseteben Genir-hagyomanyt Abraham eseteben BeershySeba-hagyomanyt Mamre-hagyomanyt) - az atfogo szershykesztes teol6giai celja pedig egyertelmil Isten igeretenek teol6gi6ja az a kozoo nevez6 amely valamennyi elbeszelest athatja Gunkel szerint ez a kozos nevez6 nyilvan kes6bbi szemleletet tlikrOz lehet kerdezni hogy Gunkel elmeshyletenek hcittereben nem kora germanisztikai kutatasa allt-e

a monda = Sage fogalmanak alkalmazasaban) Barhogy legyen is Gunkel nem szakit a klasszikus forrasshyelmelettel hanem eppenseggel azt vallja hogy a fomisok mar az eredeti elbeszeIesek redakci6i azaz egybeszerkeszshytesei Kutatasainak fogadtatasa eppen ezert pozitiv volt hiszen sokan ugy hittek hogy ismet 6si id6kre tudunk visszanyUlni m6dszere altal

Ezt a m6dszert tovabb finomitotta a M Noth altal kepviselt tradici6kritika M Noth kifejezetten a lokalis hashygyomanyokat kutatja s azok atfog6 egybeszerkesztett forshymajat titkozteti az eredeti tradici6kkal Munkassagar61 reszletesen kell sz6lnunk a kes6bbiekben hiszen Noth nem csak a Pentateuch os hanem az heber elbesze16 irodashy10m Iii elmeletet adta Itt most inkabb hangsulyozzuk G

von Rad szerepet (aki Noth-tal min dig egyetertett) his zen az 6 elmelete terjedt el leginkabb magyar nyelvtertileten Von Rad Iigy tartja hogy a forrasok egy-egy hatalmas szellemi g6cponthoz kothet6k A Papi Irat es a Deuteronoshymium eseteben ez termeszetes (a fogsag utcini restauraci6 ill a J6sias-fele reform ez a g6cpont) A Jahwista eseteben viszont von Rad Iigy gondolja hogy a kirtHysag megszilarshyduIasa utani szellemi follendtiles tette lehet6ve egy jelenshyt6sebb mil Ietrejottet Ezert beszeltek hosszU ideig I1salamoshyni felvilagosodasr6f aminek kovetkezteben sztlletett volna meg a Jahwista Az El6hista eseteben hasonl6t foltetelezshyhetiink am ez ma mar nem rekonstrualhat6 hiszen ez a forras az eszaki orszagreszben sztiletett igy csak t5redekei maradtak fenn - G von Rad te6riaja igen tetszet6s sajnos taIan azonban kisse till konstruktiv s olyat is liit amit mar nem lehet bizonyitani F6kent a salamoni felvilagosodas es a Jahwista korai datalasa bizonyult problemasnak az ezt kovet6 evtizedekben - a XX szazad utols6 harmadaban

Az ujftas mar pedig G von Rad egyik legjobb tanitvashynyat61 szarmazik R Rendtorff (G von Rad ut6da Heidshyelbergben) arra hivta fel a Bgyelmet hogy - forrasok ide vagy oda - a Pentateuchos jelenlegi formajaban inkabb moshyzaik-szerii kepet mutat terjedelmes blokkok allnak egymas mellett s ezek atvezetese meglehet6sen laza Vilagos az 6sshyt5rtenet (IM6z 1-11) egeszen lazan kapcsoI6dik az 6satyak tOrtenetehez (IM6z 12-50) Legelesebb vaIaszt6vonal mar pedig az 6satyak tortenete es a kivonuIas-tortenet kozOtt van (2M6z 1-15) A 2M6z 1522 nyilvan Iij fejezetet vezet be a pusztai vandorlas pontosabban a Sinai-hegyhez vezet6 ut szakaszat ami a Tizparancsolattal zaruI (2M6z 20) Ezt megint egy onan6 blokk koveti a Szovetseg konyve (2M6z 21-23) Az 5M6z ktilonall6 voitat mar de Wette 6ta valljuk shyde a 3M6z papi Wrvenyei is onmagukban is megallnak A blokkok megleteb61 Rendtorff azt a kovetkeztetest vonja Ie hogy azok valamikor (meg a Pentateuchos vegs6 osszeallishytasa el6tt) onall6an is leteztek a vegs6 egybeszerkesztest

val6szinUleg perzsa korban a perzsa birodalmi politika nyomasara vegeztek eL Szerinte a T6ra (eredetileg utmushytatas tamMs) akkor lettT5rveny amikor a perzsa hat6sashygok bekertek a zsid6 torvenyeket a Kre V szazad uto1s6 harmadaban hogy aszerint iteljek meg Izrael ugyeit Az utols6 szerkeszt6i tevekenyseg ezert inkabb csak az egymas melle rendeles volt korabban pedig csak a meg most is j61 elkii15nii16 blokkok voltak meg Ezzel a nczettel Rendtorff pound51 is adja nem csak a Salamon-korl Jahwistat19 - hanem a Jahwista fomist aItaIaban

6stdrtinet AItaIaban szokas hangstilyozni hogy az a nehany

fejezet amivel a Biblia indut messze nem a legfontosabb mondanival6ja lzrael hitenek az egyiptomi fogsagb61 val6 szabaduIas sokkal inkabb meghatarozta az 6szovetseg

19 A klasszikus forraselmelet ugy tartotta lahwista forras deli illet6segi Nyelvi sajatossaga Izmelt mond Sinai hegyrol beszel (Horeb kanaaniakat emlit (nem emoriakat) a Sok antromorfizmust

Ie Az 1M6z 2-tol az szamolhatunk vele az 1M6z 12-13 15 21 24-33 a 2M6z 16-20 33

4M6z 10 13 16 20-25 32 fejezeteiben lelhetjtik fel Az 5M6z-ben csak a 31 es 34 fejezetekben van jelen Az EI6hista valamivel kes5bbi mint a IX szazadi Jahwista a klasszikus forraselmelet szerint Nem csupan az el6him istennev hasznalata jellemzo rat hanem a fent emlHett sajatossagok is (tehat a Jak6b a H6reb az em6riak az linui szavak hasznalata) Jellemzo

hogy univerzalis isten-kepe van szfvesen hasznalja a kijelentes eszkozetil az almot Altalaban kozelebb au a pr6fetak igehirdeteshysehez mint a Jahwista Az E16histat a klasszikus nezet szerint az IM6z 15-ben pillantjuk meg eloszor de elsz6rtan vegig megvan az osatyak tOrteneteiben is sot az egyiptomi kivonuIas tOrtEmeteben is A vandorhls-tOrtenetekben a 4M6z 1-14 20-24-ben talalhat6 meg ill a 32 fejezetben Az 5M6z-ben csak nyomokban leleheto feL

LtVWjLJL mint a teremtes-tortenet Ezzel egytitt a teremtes leirasa igen-jelent6s a vilagrend kifejezesekeppen Ert6 szem r5gt5n latja hogy ismetlesek vannak az 6storteneten belul A teremrest ket elbeszeles irja Ie (Papi Irat es Jahwista 1M6z 1-23 ill 2A) Az els6ben nyilvan az a rend a fontos amit a fogsag utani legmagasabb szintii tudomanynak nevezheUink a masodik teremtestortenet a korabbi a Kre VIII szazadi judai paraszt szemIeletet lathatjuk abban hogy Isten a f5ld porab61 formalja meg az embert majd az orraba eletet lehet de az is hogy az asszonyt a ferfi oldalbordajashyb6l teremti Az Eden-kerti tortenet mindazaltal mar el6veteshylezi a biinbeeses tortenetet Nyilvanval6 hogy az apr6 kihashygas a tilt ott gyumo1cs leszakitasa magyarazat arra hogy a vilagot valamilyen miniatiir kis hiba rontotta meg ami azonban alapjaban veve renditi meg lsten es az ember vishyszonyat hiszen engedetlenseg Iste1l1lel szemben Az egesz 6stortenetre jellemz(5 ezutan az a teo16gia amit taW6an IInegatfv udvt5rtenetnek szoktak nevezni az apr6 kihagast k5veti a testvergyilkossag (Kain es Abel 1M6z 4) majd a t5meggyilkossag (19-24 v) Az er6szakossag elterjedese nem veletlenulnyer hangsulyt az 1M6z 6-ban hiszen e16keshystiti az oz5nviz t5rtenetet immar az egesz vilag rossz s csupan egyetlen igaz embert taW Isten N6et Az Dz5nviz t5rleneteben is keveredik a Jahwista es a Papi Irat elbeszeshylese koztudottan regi k5zos semi emlek az Dzonviz emleke - mar az 6babiloni irodalom is beszamolt r61a Az 6storshytenetet athatjak a nemzetsegtablazatok is amelyek celja hogy a nepek elhelyezkedeset megmagyarazzak az oIvas6shynak Az lsten elleni Iazadas monumentalis mereteket olt az 1M6z 11-ben immar egyetJen ember sines hanem Istent akarja tr6njar61letaszitani az ember A mrLenet vegiil a nyelvek 5sszezavarasaval zeirul ez nem allllyira a nepek kulonboz6 anyanyelvenek magyarazata mint inkabb maszshysziv kritika az asszir birodalmi torekvesek elitelese (Babel tornyat sem annyira a babiloni 7Jqquratok lepcsozetes epuletek hanem az asszir f6varos epitkezesek hatteren kell

ertebneznunk) Mig az elbeszelesek mogott folcsillanni Iathaljuk az 6kori Kelet nagyhatalmi politikajat met61eg annak kritikajat addig az is vilagos az IM6z 11 teo16giailag lezatja az 6stOrtenetet sa 10 versben el6tart nemzetsegtabshylazat mar azt kesziti eM hogy Istennek ezutan egy nepet kellett kivalasztania - el6szor termeszetesen Abraham szeshymel yen kereszttil

Az osatyak tartenete J Wellhausen sommas fteletet alkotott az 6satyak tOrteshy

neter61 szerinte ezek a tOrtenetek nem annyira arr61 a korshyr61 vallanak amelyr61 beszamolnak hanem sokkal inkabb azt a kort tarjak eIenk amelyikben keletkeztek Ez a kor a kiralyok kora - Wellhausen nezete szerint A helyzet nagyshyjab61 valoban eZi reszleteiben azonban korant sem ilyen egyszerft A tOrtenetek ro grosso modo j61 hatarozzak meg a torteneti kort val6 s igaz hogy Mezopotamiab61 volt egy olyan tin protoaram elvandorlas amelynek osszeftiggeshysebe jol illeszkedik az Abraham-tOrtenet Ugyanakkor foltftshyn6 jelenseg hogy konkret lokalis hagyomanyok csak Pashylesztina terUleten vannak az 6satyak elbeszeIeseiben - tehat az elbeszeIesek j6 resze (ha nem az egesz) Palesztinaban keletkezett

Ami a keletkezesi id6t illeti itt is tovabbi pontositas sziikseges Legregebbi elbeszeIesnek nyilvanval6an a Jak6bshytorteneteket kell tartanunk (ennek ui mar a VIII szazadban megvannak a nyomai olvasd H6s 12) Mar ekkor kialakult tradido lehetett hogy Jak6b csellel veszi el az aldast az id6shysebb testvert61 Ezsaut61 (lM6z 27) majd ennek kovetkezteshyben el kell menekUlnie s idegen helyen szolgal (lM6z 28shy29) de az is hogy asszonyert szolgal Jak6b es Ezsau kibektilese a tusakodas az el6himmal a Jabb6knal mar nem szerepel a Mseasi elbeszelesben s csak az 1M6z 32-33-ban ugyanakkor nyilvanval6 hogy itt is 6si lokalis hagyoshymannyal van dolgunk hiszen az a Pentlel ahol a tusakodas megtortent kes6bb az eszaki orszagresz f6varosa az

orszagszakadas utan Jeroboam elkoltozik Sikemb6l s rezishydendajat itt uti fel Ugyanezt mondhatjuk JakOb ahnar61 is az 1M6z 35-ben Betel es a beteli szentely stinten fontos szerepet visz az eszaki orszagresz kultuszaban A legregebshybi elbeszeIes tehat er6sen palesztinai koWdesft Az elbeszeshylest kiegeszitlk meg passzusok Jak6b fiair6li ezek mar azonban egeszen nyilvanval6an nem emberekr61 hanem torzsekr61 sz61nak - igy pI az 1M6z 34 ebnondja hogyan

meg Simeon es Levi torzsenek letelepedese Sikem kornyeken Az IM6z 38 ezzel szemben Jtida es menye torteshyneter61 valtozatlanul magyarazatra var kerdes hogy egyalshytalan tOrzsi elbeszeIesr61 van-e sz6 vagy esetleg a s6gorhashyzassag intezmenyenek aetiologikus elbeszeleser6l2deg

Izsak szemelye es tortenete mar sokkal nehezebb kerdesi vannak akik tigy tartjak hogy egyetlen tortenet mashyradt fenn r6la 1M6z 26 Ez a tortEmet egyebkent erdekes m6don kett6sen talalhat6 meg a Bibliaban mert Abrahamshyr61 egeszen hasonl6 tortenetet tar el6 az 1M6z 20 Talan megis inkabb Izsaknallehet eredeti az elbeszeIes - ha egyalshytalan ez igy van Ugyanis az is j61 elkepzelheW hogy Izsakshyr61 semmi nem maradt fenn - Izsak nem mas mint egy gyermek aki megtestesiti az Abrahamnak tett igeret val6ra vaIasat Ha azonban az 1M6z 26 eredetisege mellett donshyttink akkor azt keU mondanunk hogy itt is egy sajatos

tradid6 az 6satya elbeszelesenek az alapja Az Abraham-tortenetek Osszessege viseli a leginkabb

magan az atfog6 ismerveit Valojaban Abraham tortenetei kiiztil egyetlen egyet sem ertebnezhettink tigy hogy kozben elvonatkoztatnank att61 az igeret-motivumt61

20 A s6gorMzassag (heberesen leviratus) olyan inh~zmeny volt Izraelben amely az ut6d nelktil elhunyt ember csaladjat volt hivatshyva biztositani Ez esetben ui a meghalt ferfi helyett a s6gomak volt kotelessege felesegtil venni az ozvegyet s az ilyen hazassagb61 sztiletett gyermek az elhunyt fern ut6dfumk szamitott Az lM6z 38 fOszereploje Tamar aki ennek a jognak ervenyt szerez - meg akkor is ha tobben (igy nlaga Juda is) vonakodnak a jog vegrehajtasat61

ami az egybeszerkesztes vezennotivuma Mi ertelme elshyhagyni 6seink varosat (lM6z 12) mi ertelme k6borolni Palesztiruiban (lM6z 13) nti ertelme csatazni nagy kirashylyokkal (lM6z 14) ha nem an mogotte Isten igerete ill Abshyraham hite az igeretek Isteneben Az igereteknek ket sulyshypontja van az orszag igerete ill a szamtalan ut6d fgerete Az elbeszeIes Abraham hitenek abrazoIasa utan (lM6z 15) kiter az arab ok 6senek Izmaelnek a sztlletesere (lM6z 16) shyitt tfulhet felleginkabb szamunkra hogy a tortenetek talan mar a fogsag utan sztilethettek amikor a Palesztinaban val6 hekes egytltteles fontos volt - hiszen Palesztiruit nem a zsid6k hanem Abraham magja orokolte az arab ok is Ahogy az orszag igeretet sokan kapjak ugy a szovetseg csak a zsid6knak sz61 - ezert olvassuk az lM6z 17-ben hogy Isten szovetseget kotott Abrahammal ill hogy e szoshyvetseg jele a kortilmetelkedes21 Az elbeszeIes menetet egy lokalis jellegii elbeszeles szakftja meg Sodomar61 es Gomoshyrar61 (lM6z 18-19 az lM6z 20-r61 mar sz6Itunk) Ezt azonban a megigert gyennek sztiletese (es elllzese koveti) majd a hires aqeda-tortenet Abraham hitenek pr6shybatetele Izsak felaldozasa azaz inkabb hogy fel nem aldozasa (lM6z 22) Hogy mi lehet ez ut6bbi sokat targyalt passzus eredeti ertelme az vitatott talan egy osi gyennekshyaldozat emleket orzi az elbeszeies avagy egy inidad6 felnotte avatasi ritusr611ehetett sz6 A jelen osszefUggesben azonban rendkiwl er6sen szerepel Abraham hite vaIamint annak hangsUlyozasa hogy a megval6sult igeret nem veshyheti at az igeret Istenenek a helyet Az Abraham-tortenetek lezarasa tenneszetesen a foszereplOk halala ill Izsak nostlshy

21 Nyilvanvalo hogy ez is egy jele a fogsag utani kornak A fogsag elatt Palesztinaban mindenki koriilmetelkedetti inkabb az a feltushyno ha a filiszteusok (akik nyilvan idegenek Palesztinaban va16szishynuleg a tengeri nepekkel egyiitt erkeztek meg a Szentfoldre) koriilmeteletlenek Ezzel szemben a fogsag utan mar csak a zsido nephez val6 tartozas jele a koriilmetelkedes

C Ii 1

gt6~T (fl~

lese - mar a jovot kesziti e16 Mai kutat6 mindenesetre meghokkenessel ertestll e tortenetek kapcsltln hogy a kivashylasztott nep eredetet olyan nagyvonalu nemzetkozi kitekinshytesll (A de Pury szerint egyenesen okumenikus) elbeszeshylesek irjak Ie mint az Abraham-tartenetek

A J6zsef-t()rtenetek ezzel szemben egeszen vilagos hogy az osatyakr61 sz616 elbeszelesek legfiatalabb resze Ugyan J6zsefrol mar korabban is lehetettek legendak de maga az elbeszeIes (lM6z 37-50) teljesseggel a heber bOlshycsessegirodaIom hatasa alatt an J6zsef almot Iat s aImot fejt meg (lM6z 37 ill 40-41) J6z)ef tart67kodik az idegen asszonyt61 igaz igy is bajt hoz ra Potifar felesege (lM6z 39) J6zsef peldajat adja annak hogy hogyan kell viselshykednie a zsid6 hiv6nek idegen kiralyi udvarban (lM6z 4137kk) Az elbeszeles jelenlegi helyen azonban bizonnyal arra akart valaszolni hogy hogyan kertilt Izrael Egyiptomshyba - erre pedig a 42-47 fejezetek szep novellisztikus elbeshyszelese kimerit6 valaszt ad - Tenneszetesen sokan vizsgalshytak azt is hogy mi lehet a t()rtEmeti hattere ezeknek az elbeszeleseknek itt mindenkeppen arra kell figyelmeztetshyntink hogy till sokat ne varjunk el a t()rtenett6l his zen celja egeszen mas mint a mai ertelemben vett tortenetlrase Az azonban biz ton elmondhat6 hogy altaIanossagban megfelel a torteneti kepnek Val6ban volt ehinseg Palesztinaban s val6ban sokan Egyiptomba menektiltek Egyiptom pedig sok azsiait tenyleg befogadott ezekben az id6kben A keret megfelel nagy vonalakban annak amit tudunk e korr61 shytovabbi pontosftas azonban nem lehetseges

Kivonulas Egyiptombol A 2M6z 1-15 esemenyei eppugy a modern hitvitak

keresztttizeben antak mint az lM6z sok tortenete telentil Az elbeszelesek ui bizonnyal jelent6s torteneti emleket 6riztek meg de teljesen at vannak itatva olyan motivumok altai amelyeknek a hitvallasban kizar61ag torteneti dokumentumkent

haszmilni Ha csak M6zes szeme1yere tekintunk akkor is fe1tGnik mennyire azonos motlvumok formaltak meg a r6la sz616 e1besze1est mint Jak6bot Adva van egy gyermek aki mar szUletese pillanataban veszelyeztetett volt majd fohleshyvelkedese soran olyan tettet kovet el hogy ktilfo1dre kenyshyszertil Idegen foldon azonban nem kis sikert er el biszen az idegen torzs vezet6jenek (sejkjenek) lanyat veszi felesegtil shyegyfajta osi karrier ez Ennek ellenere nem marad meg idegen foldon hanem hazater hogy nepenek vezet6je legyen mert Isten kulonleges kijelentesben reszeltette Ezek a lenyeges motivumok aligha szerepelhetnek veletlenUl mindket foszereplo eleteben E tortenet elemeit lathaljuk a 2M6z 1-3-ban (az egyiptomi szolgasag abrazolasa utan) Az ego csipkebokor22 hires jelenete utan M6zes bar vonakodshyva de elfogadja a kUldetest Az ezt koveto passzusok M6zes (es ATon) fara6val val6 vitajat irjak Ie ide ertve a tlz csapast - aminek vegen hajland6 a fara6 elbocsatani Izrael nepet (2M6z 5-10) Szamtalanszor hangsUlyoztak mar hogy a tiz csapas kozul kilenc tokeletesen ertheto tenneszeti csapasshykent s e tenneszeti csapasok nem voltak ritkak Egyiptomshyban Az viszont elvitathatatlan hogy a tizedik csapas ti minden elsosziilott halala egyben csticsponlja is a csapashy

22 A 2M6z 314 kijelentese magyarazatok sokasagat tette sziikseshygesse es lehet6ve mit jelent a vagyok aki vagyok vashylasz ez vagy kiteres a vruasz elal A gorog forditas (Septuaginta) mindcnesetre melleknevi igenevvel fordftja e szakaszt en vagyok a 16tez6 - talan azonban ez mar a gorog filoz6fia hatasa Nemelyek szivesen forditjak (nyelvtanilag korrekt m6don) inkabb jov6 id6vel itt a 16tiget Vannak oIyanok is akik Isten nevet velik kihallani a letige ezen fOrniajaban (ehje ill jaJlwe) - Annyi azonban bizonyosshynak latszik hogy a kijelentesnek itt nem esak sectrteke hanem helyershyteke is van nem veletlen hogy pont itt es pont ekkor hangzik el ez a kijelentes A szerz6 bizonnyal arra gondolt hogy az ezt kovet6 esemenyek nem Ienyegtelenek Izrael torteneteben s azt kivanta hangsulyozni hogy Istcn oIyan tapasztalatot fog most adni a nepshynek ami igerctkent is ertelmczhet6 a szabadit6 Isten lesz veliik

soknak - s ez a csapas semmikent nem ertelmezheto termeshyszeti katasztr6fakent Az utols6 csapas mar a kivonulas es a paska unnepenek osszekapcsolasat foltetelezi23 hiszen ezt kesziti elo A kivonulas titvonala vitatott sajnos hogy a

itt semmilyen pontositast nem tesz lehetove Mivel val6szinutlen hogy az eszaki haditit fele veuek volna az iranyt a menekti16 zsid6k ezert tObben tigy gondoljak inkabb Del fe1e a Keseru-tavak iranyaban tavozhauak a zsid6k (igaz akkor a Nadas-tenger - a gorog forditas 6ta Voros tenger - eppen olyan helyen fekudt ahol nem n6tt nad) A csoda maga itt ismet megfoghatatlan csupan annyi vilagos hogy a menekulo nep aljut a tengeren mfg a fara6 uldozo sereget ellepi a tenger A magyarazati kiserleshytek rendre elegtelennek bizonyultak itt akar vulkan-kitOrest foltetelezunk akar a tengert kiszarit6 szel megfordulasat akarjuk lalni az esemenyekben akar egyszeruen a nehez fegyverzelu katonasag megsemmisuleset ingovanyos talashyjon (ahol meg a konnyu gyalogsag vegig tudott vonulni) - a csoda tenyet nem lehet kiiktatni a magyarazatunkb61 semi

A csoda elbesze1ese vegtil egy Mlaad6 enekkel zarul a 2M6z 15 felirata ugyan az tij protestans forditas szerint M6zes Mlaad6 eneke am a szakirodalom inkabb Mirjam enekerol beszei A zsoltar e1egge osszetett egyseg legosibb resze (IIEnekelek az URnak mert igen felseges lovat lovasashy

a tengerbe vetett) akar az esemeny utan is elhangozshyhatott Ezzel szemben az ezt kovet6 versek (pI a 10 vers)

23 Jelenlegi tudasunk szerint a iinnepe volt akik a nyaj SZflporo(1asaki)I doztak az istensegnek Ezzel szcmben a ielen CLUCL

csak az egyiptomi kivonulassal hanem rek iinnepevel is kapcsolatban all a paska iinnepe (egeszen nyilvanval6an nem hanem let~~lelpeclett

nep iinnepe) jelenlel)i elbesze16siinkben arra utal hogy az Egyipshytomb61 val6 menekiiIesszeru tavozas miatt nem lchetctt megkeshyleszteni a kenyeret - A 2M6z 1-15 teMt kesai stadiushymot kepvisel az unncpek alakulasanak ti)tigt11IAtshA1nl

erosen foltetelezi az elozo elbeszelesek (fokent a papi elbeshyszelesek) elemeit Raadasul az enek tartalma nem is annyira az egyiptomi szabaditas hanem altalaban Isten vezetese a zsoltar azzal zarul hogy Isten tulajdon hegyere vezeti a nepet - mi lehet ez mas mint Sion hegye Az enek tehat mar foltetelezi a jeruzsalemi templom felepiteset igy Salashymon koranci1 regebbi aligha lehet sot inkabb a deuteroshynomiumi reformra datcilhat6

Sinai perik6pa es Tizparancsolat A szabaditcis utan val6ban a megtart6 csodcik kovetkezshy

nek amelyeket athat a nep zugoI6dasanak motivuma - ez igazi deuteronomista motivum A ftirj es manna csodaja utan a csodci1atos vizfakasztcis kovetkezik majd ezutcin egy nep (amci1ek) folott is gyozelmet ad Isten (2M6z 16-17) Ezek az elbeszelesek a regebbi forrasokban maradhattak fenn szeimunkra - ezzel szemben Jetr6 latogatasa M6zesnel inshykcibb olyan szemleletet tiikroz ami a deuteronomistcihoz all kozel A sinai-hegyi kijelentes (2M6z 19) erosen kevert szoveg nyilvan sokaknak volt mondanival6ja ez esemeny kapcsan Maganak a hegynek a hollete mindmciig kerdeses a mai dzsebel Musza (M6zes hegye) eppenseggellehet nem kizart lehetoseg de az is elkepzelheto hogy a hegyen talci1shyhat6 kristcilyos dendritek adtak okot a hegy azonositasara a Sinaival Annyi bizonyosnak latszik hogy a 4M6z 33 egy osi itinerarium (utvonal) stcid6it orokitette meg szeimunkra ami Palesztina kozepso reszebOl az arab sivatagba vezetett shyigaz ekkor nem ennyire Delen kellene keresnunk a Sinaishyhegyet Amennyire megfoghatatlan azonban a hely maga annyira egyertelmu a mondanival6 - s mi mas lehet fontosabb a mondanivaI6nci1 M6zes a Sinai-hegyen kapja a Tizparancsolat kijelenteset ket kotciblan

A Tizparancsolat - koztudottan - ket helyen is fennshymaradt szamunkra (2M6z 20 ill 5M6z 5) a ket verzi6 sz6 szerint megegyezik csupan nehany apr6 stilciris elteres van a ketto kozott Van azonban egy jelentos is a szombat

napjanak megtartcisat a 2M6z 20 azzal indokolja hogy Isten hat napon at teremtette a vilagot s a hetediken megnyushygodott az ember is hat napon at dolgozzon de a hetediket szentelje Istennek Ezzel szemben az 5M6z 5 arra emlekezshytet hogy Izrael maga is szolga volt Egyiptomban s Isten szabaditcisara emlekezve kell megtartani a szombatot A 2M6z 20 nyilvan a papi teremtes-tortenethez an kozel (lM6z 1) mig az 5M6z 5 egeszen nyilvanval6an deuteronoshymista ihletesu indoklas

A Tizparancsolat elso pillantcisra is kevert mUfaju torshyvenynek latszik24 vannak benne parancsolatok es tiltcisok is Mindenkeppen ugy kell gondoljuk hogy a Tizparancsolat legregibb resze az a tilt6 sor ami a 6-9 parancsolatb61 an (ennek nyomait mar a Kre VIII szazad kozepe tajan megshytalcilhaquk vO H6s 4) Az elsa parancsolat ezzel szemben voltakeppen nem is parancsolat hanem bemutatkozcis Tobshybeknek foltftnt hogy ez a bemutatkozas a hettita vazallusshyszerzodesek stilusaban talcilhat6 meg a nagykiraly onmaga bemutatcisaval kezdi a vazallus kirallyal kotenda szovetseg szoveget Ez azt jelenti hogy a Tizparancsolat elsa olvas6it nyilvan a nemzetkozi szovetsegkotesekre emlekeztette es pedig azzal a sUlyos mondanival6val hogy Izrael nem egy

24 Az izraeli torvenyek vonatkozasaban klasszikusnak szfunit6 mu A Alt cikke Die Urspriinge des israelitischen Rechts (1934) Ebben Alt ket alaptipust foltetelezi a kazuisztikus jog mindig egy-egy kazust (esetet) ir Ie amit aztan szankci6val lat el (olvasd pI a 2M6z 21 torvenyeit) Ez a tipus jelen van mar a Hammurapi-torveshynyekben ezert ezt kozos semi hagyomanynak tartja Alt A Tizpashyrancsolat ezzel szemben nem eseteket hanem altalanos tiltasokat vagy parancsolatokat tartalmaz - ezt nevezi Alt apodiktikus torvenynek Szerinte ez ut6bbi specialisan izraeli - Mikent latjuk az apodiktikus torveny is meglehetosen kiilonbozo fajta lehet ezert Alt tetelet tovabb pontositottak a kesobbiekben Ugyanakkor az is igaz hogy ez a torveny nem specialisan izraeli mert masutt is megtalalhat6 Alt tanulmanya ennek ellenere az izraeli jog kutashytasanak egyik alapmuve

bull1111

middotf1

vilaghatalommal hanem kizar6lag Istennel magaval kot szovetseget A masodik parancsolat is ennek jegycben ershytendo az asszir uralkod6k szivesen helyeztek el ui szimb6shylumaikat kepeiket a vazallusok orszagaban templomaiban Izrael egeszen nyilvanval6an nem volt kepek nelkiil a fogsag elotti id6kben25 az idegen szimb6lumok tiltasa sot iildi)zese a deuteronomiumi reform tijitasa A masodik parancsolat tehat talan a legfiatalabb a ti)bbi ki)zNt26 A Tizshyparancsolat mai strukttirajanak mindazaltal a kulcskerdese a szombat napjanak tisztelete nem veletlen hogy az egyetshy

jelentos elteres a parancsolat magyarazataban itt taIalshyUgy tUnik eredetileg ez is negativ parancsolat tehat volt a hetedik napon ui nem szabad semmilyen munshy

kat ez egyfajta tabut jelent A Tizparancsolat azonban pozitiv paranccsa alakiqa at a tabut Istennek kell szentelni a hetedik napot E nap tehat a het koziillsten sajat tulajdona s akkeppen kell eljami - igy a szombat napjanak parancsolata a Tizparancsolat kozepponljaba keriil s az el6tte lev6k elokeszitik (ti hogyan kell ervenyre juttatni lsten kizar6lagossagat) az utana levok pedig a kovetkezshymenyeket kivanjak lcvonni bel6le Termeszctesen nem zarshyjuk ki mindezzel hogy jogos ha a ket kOtabla Istcnre es emberre vonatkoz6 tartalmat megkiilonboztesse valaki a torteneti ertelcm azonban inkabb a koncentrikus szerkeszshytesu Tizparancsolatot teszi val6szlnuve

A SZOvetseg konyve A jelenlegi szerkesztoi Osszefiiggcs tigy alliqa be hogy

a Tizparancsolat utan kovetkezik a Szovetseg konyve (2M6z 21-23) - mint ha a Sinai-kijelentes kOvetkezmenye lenne az

25 Olvasd itt Xeravits Geza (szerk) [lwnografia - 6kumenikus megkOzelitesben Budapest-Papa 2005 26 Olvasd Karasszon Dezso A masodik parancsolat in Szucs Feshyrenc (szerk) Szoszek es katedra Tanulmanyok Dr Tath Kalman tiszteletere Budapest 1987 65-72

szemben a reszletes kimutatas bebizonyitotta hogy regebbi torvenykonyvet illesztett be ide a szerkeszto

ami bizonnyal a Kre VIII szazadra megy vissza A torshyvenykonyv eloszor az anyagi karok j6vatetelevel foglalshykozik - ide ertve a rabszolgakat is A 2M6z 2215kk utan ter rei a szemelyeken mcgesett serelmekre Altalanos jcllcmz6je a humanitas lehet e torvenyeknek tehat mindenkeppcn a meltanyossag vezethette a torvenyki)nyv alkot6jat U gyanshyakkor azonban crdekes azt is latnunk hogy az isteni tekinshytely mint indok eredetileg nem szerepelt a torvenyek kozott - csak ut6lag lett beiktatva Ugyan vilagos hogy minden torveny vegso indoka csakis transzcendens lehet megis erdekes hogy az indokot kiilon megfogalmazni nem tartotshyta sziiksegesnek a Szovetseg konyve

A papi tOrvenyek Nem vitas hogy ezeket a torvenyeket tudja a legneheshy

zebben megemeszteni a mai 0lvas6 EImek oka hogy egyshyreszt a papi fr6 rendkivtil szisztematikusan jar el s egy sor olyan reszletkcrdest is emlit ami a mai 0lvas6 szamara kevesse erdekes Masik nem keyesbE fontos jellegzetessege ennek a stllusnak hogy olyan szavakat hasznal terminus technicusokkent amelyek egyebkent koznyelvi szinten is haszrutlatosak - csakhogy ott nem tulajdonitunk nekik kiilonosebb jelentoseget

A 2M6z 24 fejezete a szovetseg megkotcschez kapcsolshyja a kultikus torvenyeket e passzusban ugyan az El6hista forrassal is szamolnak a klasszikus forraselmclet kepviseloi az ezt kovet6 reszek mar egyertelmuen a papi fr6 muve a szent sator27 elkeszitesenek rendiet olvassuk a 25-27 fejezeshy

27 A papi fr6 celja itt hogy a visszashyvetftse a pusztai vandorlas Kello tOrteneti tudattal rendelshykez6 olvas6nak rogton hogy ez a celkituzes tortenetileg mennyire anakronisztikus mar maganak a satornak a harmas beshyosztasa is (ami szinten a jeruzsaIemi templomnak felel meg) feltushyno hiszen mit keres a pusztaban a sZlriai templomtfpus Az egyes

tekben A 28-31 fejezetek a berendezesrol nyilvan folteteshylezik mar azt is hogy milyen berendezeseket haszmiltak a jeruzsaIemi templomban ill hogy ezeknek mi volt a funkd6juk

A 2M6z 32-34 regi es sokat vitatott passzus a Pentashyteuchosban a nep aranyborjtit keszlt amig M6zes a hegyen van s baIvanyaIdozatba stillyed Ezt kovetoen jogos M6zes haragja es a levitak bossztija mindenkit legyilkolnak aki a balvanyimadasban reszt vett A passzus azzal zcirul hogy Isten megmutatja dicsoseget M6zesnek28 majd tijra atadja neki az osszetort kotablak masolatat - Ma mar vilagos hogy ez a szakasz feltetelezi a Jeroboam altaI bevezetett bOrjti-kultuszt Betelben es Danban Ugyan elkepzelheto hogy a korai kiraIysag koraban Izrael Istenet is bika formashyjaban abrazoltak de az ir6 szamara mindenkeppen elitelenshydo volt a beteli kultusz (amelyrol tudjuk hogy hagyomashynyosan aronita papsag kultuszhelye volt ezert Aron eliteIese hallgat6lagosan jelen van a 2M6z 32-ben is) Az aranyborjtir61 sz616 elbeszeles mindazaltal nem egy hanem tobb szerzo fantazicijat is megihlette tigy hogy a 2M6z 32-34 meglehetosen osszetett egyseg

A 2M6z ezutan visszater a szent sat or technikai kerdeshyseinek targyalasara s a sator folszenteIesevel zarul a konyv

A 3M6z 1-9 fejezetei taIan meg nehezebb olvasmany eIe allitanak benntinket az aIdozati rend leirasat tartalmazzak Talan csak annyit mondhatunk el ezekrol a torvenyekrol hogy rendkivtil sokretU aIdozati szokasok teol6giai szemshypontti egysegesitese tOrtenik itt meg s ezert a kutatas igen

berendezesi targyak pedig igen nehezen kepzelhetok el egy elbonthato majd gyorsan ujraepitheto szentely eseten Nyilvan a teologia gyozott itt a tortenelem elleneben 28 E szakaszhoz kapcsolodik a heber szoveg egyik legregibb fordishytasi hibaja Mindenki ernlekezik hogy Mozest sokszor abrazolja az europai festeszet szarvakkal (igy Michelangelo Mozese is) Arrol van szo hogy a ragyogni szo heberiil qaran a szarv szo pedig qaen Mozes a felreforditas eredmenyekent kapott szarvakat

f-lt ~1

kedvelt resze ez a nehany fejezet Egeszen bizonyos hogy az egMidozatot akarja legtobbre ertekelni ezen beltil is a bika folaldozasanak tulajdpnit jelentoseget - targyaIja azonshyban a kisebb aIdozatok (barany de akar galamb) aIdozatat is sot a vegetabilis aldozatok sem kertilik el figyelmet (gabona vagy itaIaIdozat) Ktilon kiter az egyes szemelyek aIdozatara epptigy mint az egyes esemenyek kapcsan beshymutatand6 aIdozatra Ala fejezet (taIan elrettentestil) Nadab es Abihti bfulet irja Ie - haIaIbtintetes jar azert ha az aIdozatot nem kellokeppen mutatjak be

A 12-15 fejezet a ritualis tisztasag szabaIyait irja Ie majd a 16 es 17 fejezet ismet ritualis eloirasokat tartalmaz az engeszteIesi tinneprol es az allatok levagasar61 Ezt kovetoen azonban inkabb erkolcsi eloirasok szerepelnek a 18-20 fejezetekben A kovetkezokben azonban vaItakoznak a rituaIis eloirasok illetve a kozosseg egytitteIesenek szabashylyai - el egeszen a 27 fejezetig ami a fogadalmi folajanlasok rendjevel zcirja a sort

A 4M6z Izrael szambaveteIevel indul A szambavetel kettos cellaI jelentkezik egyreszt fontos resze a pusztaban vandorl6 Izrael eletenek masreszt azonban alkalmas arra is hogy a nep eletenek helyes rendjet eloirja Ez ut6bbi jon elobb termeszetesen Aron nemzetsegeve129 kezdve el egeshyszen a 1011 versig ahol a pusztai vandorlas indul Innentol kezdve a vandorlas leirasa es a papi torvenyek vaItakozva szerepelnek a hetven pr6fetal6 ven Mirjam lazadasa M6zes ellen Kanaan kikemleIese K6rahDatan Abiram lazadasa Mirjam halala a rezkigy6 tortenete Szih6n es 6g legyozese szerepel a sorban de bele vannak szove a torteshy

29 Az elbeszeles meneteben kisse elszigetelten an az aroni aldas (4Moz 622-26) Az okot a regeszet tudta aztan megadni erre a sajatos irodalmi jelensegre jollehet papi szoveggel van dolgunk shytehat a Kre V szazadra kell dataljuk a szovegeket - megis az aroni aldas szoveget mar egy Kre VII szazadi eziistbullan is megtalaltak ami nyilvan amulettkent szolgalt viseloje nyakaban Regi szoveg atvetelevel van hat dol gunk

i lt I I ~

iooJIllllll

nelembe az aldozati rendelkezesek es a ruhabojtok (15 fejezet) a papok jarand6saga (18 fejezet) a voros tehen hamva (19 fejezet) papi szakaszai A 22-24 fejezet Balam mMbi pr6fetar61 sz61 (akit kiralya Izrael megatkozasara ker de 0 csak aldani tudja Izraelt) A tortenet azert erdekes mert idokozben Balam pr6fedait folleItek a jordaniai Deir Allaban - igaz ezeknek a pr6fedaknak nines koztik a Bibshyliahoz Annyi azonban bizonyos hogy Balam elt viszont a Kre VIII szazad pr6fetaja volt Nyilvanval6 tehat hogy kesobbi elbeszelo egyseg a 4M6z 22-24 s eelja az hogy Izrael vandorlasat a szomszedos neppel is elismertesse30 shy

A 32 fejezetig ezutan ismet a papi torvenyek es a tortenetek valtogatjak egymast - vegiil a 32-36 egysege a Jordant61 Keletre eso videk felosztasaval zarul eIerkezttink immar a Szentfold hatarahoz

A Deuteronomiurn Mi6ta WML de Wette hires teteIet nyilvanossagra

hozta hogy ti a Deuteronomium (5M6z) magja az a torshyvenykonyv amelyet J6sias kiraly a 2Kir 22-23 szerint a jerushyzsalemi templom renovalasakor megtalalt seregnyi tud6s foglalkozik azzal hogy megpr6balja rekonstrualni a J6sias altai megtalalt torvenyk6dexet az 5M6z magjat A vallalshykozas annal is inkabb remenyekkel keesegtet mivel val6ban ugy tiinik az 5M6z kozepen talalhat6 meg a torveny maga amit egy-egy torteneti keret fog kozre a konyv elejen es vegen A torvenykonyv ugy tiinik a 12-26 fejezetekre korshylatoz6dik - de lehet-e ez J6sicis torvenykonyve A kerdes azert ilyen nehez mert torvenyek vonatkozasaban igen nehez a datalas att61 hogy valahol szerepel a lIne lopj pashyrancsolat meg nem tudjuk meg hogy mikor es hoI mondta ezeket a torvenyhoz6 - ilyen torveny ui barhol barmikor ertelmes lehet A deuteronomiumi torveny vonatkozasaban

30 A mMbi pr6fecia fordHasat es magyarazatat lasd Karasszon Istvan Balam es a szamar in Az Osz6vetseg varazsa 239-254

van nehany tampontunk Bizonyos hogy vannak olyan torshyvenyek amelyek nem voltak ujak mar J6sias kiraly idejeben sem sot olyanok is amelyeket korulbeltil be tudunk hatashyrolni fgy peldaul a 1714kk a deuteronomium kiralytorshyveny egeszen biztosan nem J6sias talaImanya Ha ui azt olvassuk hogy idegen embert nem lehet kirallya tenni IzrashyeIben akkor minden bizonnyal nem deli ihletettsegii torshyvennyel van dolgunk hiszen ott a davidi dinasztia mindig is garantalta hogy izraeli ember lesz a kiraly s nem kttlfoldi Ennek a torvenynek csakis Eszakon volt ertelme ahol a Davidehoz hasonl6 kiralyi esalad nem volt tehat j61 elkepzelheto lett volna hogy idegen ember (esetleg kanashyani) legyen az orszag kiralya Ennek hatasa alatt mondta A Alt hogy a deuteronomiumi torveny magja az a hagyoshymany lehetett amit Eszakr61 az eszaki orszagresz bukasa utan a Ievitak hoztak magukkal repatrialasuk Delre vanshydorlasuk soran Ugyanakkor pedig az is nyilvanval6 hogy vannak olyan torvenyek is amiknek Eszakon nem lett volna ertelmttk a 12lkk eloirja hogy csak egy helytttt Jeruzsashylemben lehet aldozni Ez viszont egyertelmuen a j6sicisi kultuszeentralizad6 torvenye ez nem lehet korabbi mint maga a deuteronomiumi reform

Tobb elmelet is sztiletett hogy az 5M6z torvenyhoz6 reszenek a strukrurajat megmagyarazzak Talan a legleleshymenyesebb magyarazat G Braulike aki szerint a Tizparanshyesolatot reszletezo torvenyek osszessegerol van sz6 Szeshyrinte az 5M6z 12-26 felosztasa nagyjab61 a Dekal6gust koveshyti - mint egy vegrehajtasi utasitas a torvenyt Az olvas6ra van bizva hogy ennek igazeit meglassa vagy elvitassa TashyIan megis T Veijola nezetet kell elonyben reszesitstik aki ugy veli hogy a deuteronomiumi mozgalom alapmotivuma a hires serna jiszrael (5M6z 64-5) Isten kizar6lagossaganak parancsa Ennek kovetkezmenye lehet a kultusz eentralizashyd6ja azaz Jeruzsalem kizcir6lagos templomanak parancsa A deuteronomiumi torveny pedig e ket szempont szerinti atdolgozasa lehet a korabbi Szovetseg konyvenek Nem

tagadhat6 hogy a Szovetseg konyve es a deuteronomiumi torveny kozott ill boven van atfedes m~hol meg sz6szerinti egyezessel is

Miert volt marmost sztikseg arra hogy ezt a tOrvenyt torteneti bevezet6vel es befejezessellassak el A Szovetseg konyve jelen helyen a Sinai-kijelentes folytatasa de kUlon tOrteneti bevezet6 nines az 6 eseteben Az 5M6z 1 mindenshyesetre ligy allitja be hogy a torvenyt M6zes M6c1b mezejen adta - erthetetlen kijelentes lenne ez ha nem pillantanc1nk az 5M6z vegere ez az a hely ahol M6zes mar nem megy tovabb hanem meghal a Neb6 hegyen fgy tehc1t az Iehetett az elso olvas6k benyomasa hogy mig a Tizparanesolat a Sinai-hegyen adott kijelentes dokumentuma addig a deuteshyronomiumi torveny M6zes vegrendeletekent ervenyes Az 5M6z-nek tehc1t sikertilt a masodik tOrveny legitimad6jat is megoldania - Ezzel egytitt azt kell mondjuk hogy az 5M6z bevezetese sem egyseges Az elso reteg nyilvan a keIshy10 osszefUggesbe akarja alHtani a deuteronomiumi torvenyt de van egy masodik reteg is amelyik igazi tidvtOrtenelmet ir Ie fokent az 5M6z 2-3 mutatja hogy itt a eel a nep Ieirasa a Sinai-hegytol egeszen az fgeret Foldjenek hataraig Felreismerhetetlen az a parainetikus31 stilus ezekben a passzusokban amelyeket G von Rad azonositott e16szor a deuteronomista predikaci6kkal

A lezar6 fejezetek szinten ezt a parainetikus stilust tarjak elibenk az 5M6z 27-30 fejezetekben Ezt kovetoen M6zes ut6dlasa a kerdes J6zsue kijeloIese (31 fejezet) M6shyzes eneke (32 fBjezet) M6zes aldasa32 (33 fejezet) majd

31 Parainezis =buzdftlls A deuteronomiumi irodalom szolftja meg eloszor Izrael tortenete soran gytilekezetkent a nepet s buzditja a hallgat6kat Isten tiszteletere a torvenyek megtartasara 32 E fejezet az izraeli kolteszet kutatasanak egyik aranybanyaja Egeszen biztosan nem individualis enekr61 van sz6 hanem a torzsi hagyornanyok gyujtemenyeroL A tCirzsi mondasok az illeto torzs tortenetere is engednek kovetkeztetni

M6zes halala kovetkezik33 Az elbeszeIes menete eIegge bonyolult mert ITodalmilag nem egyszeruen egy tOrtenet elbeszelesrol van sz6 hanem az 5M6z lezarasar61 - es egyshyben immar a Deuteronomiumi Torteneti Mti indulasar61 is

33 Olvasd Karasszon Mazes es halala in Az Osz6vetseg fenyei 256-271

Karasszon I - OacuteSZ-i ismeretek 1

copy Prof ThDr Karasszon Istvan PhD

ISBN 80-89234-04-6

Bevezetes

Az alabbiak nem vezerjonalkent Ertjtik ezen hogy nem elegend6 mindazt tudja ami a kOvetkez6kben szerepel hanem inkabb arra epit a szerz6 hogy a hallgat6 onaIl6an dolgozik azon elvek alapjan amelyek alapjan mi is vegezttik munshykankat A Biblia olvasasat semmi sem helyettesiti

Termeszetesen leginkabb azt ajanljuk hogy az 1975shymegjelent uj forditasu protestans Bibliat hasznalja az

olvas6 legszerencsesebb ha az un Magyarazatos Bibliat veszi kezebe hiszen az a 5tuttgarter Erklarungsbibel alapshyjan all s a legjobb nemet tud6sok rovid magyarazatait tartalmazza - nagy segitscg a Biblia olvasasaball1 egytitt vilagos szamunkra hogy a Karoli Biblia 1908-as revizi6ja a legelterjedtebb forditas s bizonnyal leginkabb befolyasolja ma is a magyar nyelvet Ajanlatos tudatositaru hogy e revizi6 termeszetesen nem azonos az 1590-ben megshyjelent Vizsolyi Bibliaval annak facsimile kiadasat betekinshytesre szinten ajanIjuk minden hallgat6nak 56t ha a magyar Bibliak tOrtenetebe rovid betekintest is akar nyerni a hallgashyt6 akkor a 5zend Molnar Albert altaI gondozott Hanaui Biblia (1608) is hasonmas kiadasban rendelkezesre all de gy()nyorkodhemnk Miszt6tfalusi Kis Mikl6s Aranyas Bibshyliajaban (1695) is egy facsimile kiadas rcven2bull R6maishykatolikus fordftcisok koztil termeszetesen a altaI forditott Vulgata (latin forditas) a legelterjedtebb de 1973-ban megjelent az uj magyar fordMs is ezeket keyesbE

1 Az egyes bibliai konyvek roviditeset valarnint a bibliai nevek hasznalatat is e forditas szerint kozOljiik 2 Ha valaki a bibliaforditas elmelete irant ugy ajanlshy

neki J de Waard es E Nida szak6rto Egyik nyelvr61 a mastKra Budapest Kalvin Janos kiad6 2002 Pecsuk Ott6 kitiino forditasaban

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

C Ii 1

gt6~T (fl~

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

bull1111

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

middotf1

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

f-lt ~1

i lt I I ~

iooJIllllll

Documents

Karasszon I. - ÓSZ-i ismeretek