Embed Size (px)
Citation preview
KAMASZ-ÉLET-KÉP EGY KORTÁRS VERS TÜKRÉBEN
ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET
Időről-időre a kamasz fiatal is elgondolkozik azon, mitévő legyen az életében jelenlévő konfliktusokkal. Leggyakrabban a szőnyeg alá söpri a problémát, elodázza a valódi megoldást. Sokszor pótmegoldásokba menekül, ezek közül is az egyik legkényelmesebbnek látszó, ha nem csinál semmit, nem vesz tudomást a fennálló feszültségről. Csakhogy ez a pszichológiai-biológiai törvényszerűségek okán tarthatatlan, mert a szervezet a harmóniára, egyensúlyra törekszik, rosszul tűri a kibillent állapotot, hosszú távon lélek- és kapcsolatromboló, végül neurotikus, boldogtalan, lelkében instabil, egészségében megkárosodott felnőtté válik. És mit ad tovább a gyermekeinek? Szerencsére van azonban úgy, hogy a kamasz gondolkodik, válaszokat keres, s ezzel megteszi az első lépést a megoldás felé. A válasz sokféle formában gyakran ott van körülöttünk, csak észre kell venni, és meg kell érteni. Esetenként meg kell tanulni megérteni őket. Ilyen válaszok a versek is, főleg a mai versek, amelyeket velünk együtt élő, a modern kort ismerő, a mi nyelvhasználatunkat beszélő-alkalmazó költők írtak. 1. Hallgassa meg youtube-on a Most múlik pontosan című dalt Janicsák Veca előadásában!
2. Figyeljen a szövegre! Írja ki azokat a szokatlan szószerkezeteket, amelyek megragadják a figyelmét!
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
3. Fogalmazza meg pár sorban, milyen hangulatot idéz meg a dal!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
A műelemzés lényegében a mű próbája, vagyis egyfajta értő analízis, mely a mű értékének vagy értéktelenségének bizonyítását szolgálja. Ugyanígy próbája azonban az elemzőnek is: vizsgázik a kritikus vagy a teoretikus, esetleg egy-egy teória, pontosan itt, a szembesítésnél, az alkalmazásnál. A kritikus próbára teszi a művet, a mű pedig a kritikust.
Sokféleképen elemezhetünk egy művet, mégis valamennyi műelemző eljárás - ha különböző úton is -, egy cél felé halad: a műalkotás törvényeinek felkeresése, feltárása felé, s kiemelt szempontok szerint jelentős tapasztalati forrásnak, próbának tekintik konkrét műalkotások konkrét elemzéseit. Az analízis valamennyi fajtájára vonatkozik az, hogy annyiban helyes, amennyiben képes a választott műhöz hasonlatossá válni, illetve eszközeit, alapelveit, lépéseit ahhoz szabni. Kiindulópontunk tehát: minden műelemzés kötöttsége az, hogy alkalmazkodnia kell tárgyának, anyagának, vagyis a műalkotásnak a törvényeihez.
Mikor műelemzést írunk, vegyük figyelembe a következő formalitásokat:
Az elemzést bekezdésekre kell tagolni, emellett betartani a hármas egységet: a bekezdést általában tételmondattal kell kezdeni, amely magában foglalja a bekezdésekben tárgyalt téma egészét. A tételmondat kifejtéséből áll a bekezdés tartalma. Egy bekezdés általában 5-8 összetett mondatból áll, a bekezdés lezárása pedig utaló mondattal történik, aminek feladata az átvezetés a következő bekezdéshez, tartva ezzel az elemzés gördülékenységét és logikai menetét.
Bevezetés: feladata nem az életrajz, hanem a költő pályájának általános bevezetése, költészetének világirodalmi elhelyezése. A stílustörténeti behatárolás problémás lehet, ha egy költőt nehéz korstílushoz kötni, ez esetben azonban jelezni kell, hogy az elemző felismerte a problémát. A bevezetés általában egy bekezdésből áll.
Tárgyalás: több bekezdésre érdemes tagolni. Itt a mű konkrét elemzése a feladat, ezért érdemes idézetekkel alátámasztani a saját gondolatainkat minden olyan helyen, ahol vélekedésünk nem a mű teljes egészére, hanem egy konkrét egységre, például versszakra vagy bekezdésre, esetleg fejezetre vonatkozik.
Befejezés: egyfajta összegzést érdemes írni mind az elemzett mű, mind a költő, mind pedig saját vizsgálódásunk végszavaként. A befejezés - a bekezdéshez hasonlóan - általában egyetlen bekezdésből áll, s fontos célja, hogy megnyugtassa az olvasót. Nem szabad, hogy az elemzésünket tanulmányozók úgy érezzék, hogy lezáratlan, konklúziót nélkülöző elemzést kellett olvasniuk.
Egy mű elemzésének talán egyik legfontosabb mozzanata a stíluselemzés, melyen keresztül szinte az egész műről átható képet kaphatunk. A stíluselemzés valamely írásmű külső, formai, mindenekelőtt nyelvi-stilisztikai sajátosságainak vizsgálata. E vizsgálat során nem szakadhatunk el a szöveg alkotójának egyéniségétől sem, sőt esetenként tekintettel kell lennünk a szerző által "elsőként célba vett" olvasó "igényszintjére" is. A stilisztikai vizsgálat mindig csak a nyelvi analizálást jelenti, ezért csak kiegészítő része lehet a komplex elemzésnek.[2]
AZ ELEMZÉS FŐBB FAJTÁI A KÖVETKEZŐK: A generikus elemzés a művek vizsgálatához figyelembe veszi az alkotó személyiségét, ismereteit és életkörülményeit, a mű keletkezési adatait, az alkotás társadalmi és történelmi meghatározottságát. Érdemes ezt a módszert használni, ha bőséges adat áll a rendelkezésünkre, viszont ügyeljünk arra, hogy a stilisztikai szempontoktól ne távolodhatunk el túlzottan. [2]
A szubjektív elemzés, melynek során saját közvetett, közvetlen tapasztalatainkon keresztül elemzünk egy művet. Csak akkor szabad egy művet ily módon elemeznünk, ha van kialakult esztétikai és stilisztikai világképünk és ismeretünk. [2]
A pszichológiai elemzés során azt figyeljük meg, hogy milyen élményeket vált ki bennünk a mű, másrészt azokat a lelki folyamatokat kell elemeznünk, amelyek vélhetően a mű sajátosságait létrehozták. Itt részben a szerző, részben a szereplők pszichéjére gyakorolt hatásokat vizsgáljuk. [2]
A strukturalista elemzés a szöveget olyan zárt rendszerként kezeli, amelynek az elemei egymástól is és a rendszer egészétől is egyszerre meghatározottak. Ez a zárt struktúra rétegekből áll, így vizsgálhatjuk ezek hierarchikus szerkesztettségét, illetve lineáris felépítettségét is. A legkisebb vizsgálandó elem a közlésegység: a szintagmától a mondatig terjedő kifejezési egység [2]. Szintagma: szószerkezet; két vagy több morfémának, szóalaknak jelentésbeli és/vagy nyelvtani kapcsolata a szövegben. [6]
Végül az informatikai elemzés, mely a kommunikációelméletnek megfelelően üzenetnek tekinti a műt, ezért megfejtéséhez tudnunk kell, hogy milyen a viszonya a jelrendszerhez. A módszer alkalmazásához jól kell ismernünk ezeket a jelrendszereket, de azokat különösen, amelyeket a szerző használt. A nehézséget a kettő távolságának áthidalása okozza [2]. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az alkotó a mű egészével vagy részével jelezni kíván valamit számunkra, ami a valóságban, a szöveg szó szerinti értelmezésével esetleg nem ismerhető fel. Például, ha a szerző egy kórház betegeinek jellemét, betegségük okait és tüneteit mutatja be, lehetséges, hogy valójában egy korszak társadalmának tipikus jellemrajzát mutatja be számunkra.
A VERSELEMZÉS SZEMPONTJAI:
A mű keletkezési körülményei
A cím értelmezése
A vershelyzet értelmezése (a költő meghatározza saját helyzetét vagy a vers keletkezési körülményeit)
Műfaj, műfaji sajátosságok
A mű szerkezeti felépítése
A vers képrendszere
A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem
A költemény hangulata, hangneme
A mű nyelvi kifejezőeszközei (hangok, szóhasználat, szószerkezetek, szóalkotás, mondatszerkesztés)
Stilisztikai formák, eszközök
Szóképek: metaforák, szinesztézia, hasonlat
Alakzatok: párhuzam, ellentét, ismétlés
Rímek, alliterációk
Versforma, versritmus
A korstílus, a stílusirányzat, illetve ezek jegyei
A mű kapcsolódási pontjai, hasonlóságok más versekkel
A vers helye, szerepe a költő munkásságában
Egyéb szempontok, a saját véleményt kivéve [3]
Versek elemzésénél a következőkre figyeljünk:
Nem a tartalom leírása a feladat, hanem a vers értelmezése: ritmikailag és tartalmilag, ha megtörik a ritmus, van-e benne tartalmi törés is?
A vers műfaji besorolása, tartalomhoz való viszonyának vizsgálata.
A vers, a költő költészetén belül hova sorolható?
A verselésnél fontos az összevetés: ki alkotott még hasonló műveket a magyar- illetve a világirodalomban?
Cím és tartalom viszonya: a cím értelmezése nyelvtani szempontok alapján.
Stíluskorszakok a versben: melyik stíluskorszak alkotóihoz sorolható az adott szerző? Hogyan jelenik meg ez az adott műben?
Vizualitás és hanghatások a költeményben: milyen színekkel dolgozik a költő? Van ennek jelentősége a tartalom szempontjából?
Költői eszközök keresése: alliterációk, hasonlatok, megszemélyesítés, metafora, ellentmondás keresése.
Versszakok, szakaszok egymáshoz való viszonya.
Személyes vélemény a versről: irodalmi stílusban, indoklással, személyes élménnyel kiegészítve.
A vers kulcsszavainak, kulcsmondatainak felismerése, idézete.
A KÉPSZERŰSÉG ELEMEI, STÍLUSESZKÖZEI, A HATÁSKELTÉS EGYÉB STÍLUSFORMÁI Képszerűségen a közlés képfelidéző erejét és érzelemkifejező jellegét értjük. A szóelemek a mondanivalót szemléltetéssel, elképzeltetéssel, az elvont fogalom érzékletes megjelenítésével tárják elénk. A szemléletes kép célja: az olvasó, hallgató lelkében hangulati hatás keltése. A szemléletesség legfőbb elemei a szóképek: a metafora, metonímia, szinesztézia, allegória és szimbólum két fogalom, jelenség társításán alapulnak. A szókép (=trópus, görög szó, jelentése fordulat) névátvitel, amelyben a fogalmak azonosításával (kölcsönhatásuk révén) új gondolati, érzelmi, hangulati többlettartalom jön létre. Szóképek 1. Metafora: (görög szó, jelentése: átvitel) két fogalom tartalmi (külső-belső funkcióbeli) vagy hangulati egyezésén alapuló névátvitel. A leggyakrabban használt szókép. Az Adott költő látásmódját tükrözi. Fajtái: 1. 1. alakja szerint: - teljes (kibontott), ha a hasonló és a hasonlított is szerepel, akkor teljes a metafora pl. „Vasvilág a rend” (József Attila) - egyszerű (egytagú), ha csak a hasonló van megnevezve: pl. „Amott ül egy túzok magában” (Arany János) 1. 2. szófaja szerint, azaz milyen szófaj az azonosító - igei: „Kis nyurga füst virágzik”, „száll az idő” - főnévi: „Vérözön”, „lángtenger”, „az idő kereke” - melléknévi: „fekete országot álmodtam”, „fáradt mirtuszok”
1. 3. céljuk, szándékuk szerint: - szemléleti, szemléltető: „A leáldozó nap… (Vörös szemmel nézett / a siralmas tájra” (Petőfi) - hangulati: „Tűnt évek titka, merengő (fény- és illatzene”) (Szabó Lőrinc) 2. Megszemélyesítés (a metaforából származik): olyan szókép, amely elvont dolgokat, természeti jelenségeket, élettelen tárgyakat élőként mutat be. pl.: „Hogy lehetne béke boldog / míg a tiprott jog sikoltoz?”, „Fenn lengő hold! nézd mint kínlódom” (Csokonai) 3. Metonímia: a fogalmak anyagbeli, térbeli, időbeli, ok-okozati, rész-egész kapcsolatán alapul. A szó eredeti görög jelentése: névcsere. A metaforától eltérően itt a két fogalom valóságosan érintkezik. Mindig egytagú. Fajtái: 3.1 térbeli: „Jó házból való”, „Tisztelt Ház”, „összeült a parlament”, „S csendes a ház, ah de nincs nyugalma…” 3.2 időbeli: „Röpülj hajóm, rajtad a Holnap hőse” (Ady) 3.3 anyagbeli: „farmer”, „Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat” 3.4 oksági: „jó tollú író”, élet (gabona) 4. Szinekdoché: (a metonímia egyik formája, jelentése: veleérzés) a fogalmak rész-egész vagy nem-faj felcserélésén alapszik. Fajtái: 4.1 a nem és faj felcserélése: „Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója”, „az egész falu tudja” 4.2 rész és egész felcserélése: „Lélek az ajtón se be, se ki! 5. Szinesztézia: (Synaesthesia, görög, jelentése együttérzés, összeérzés) Különböző érzékterületekről vett fogalmak társítása egy képben. Stílushatása az egyidejű, összetett érzéki és hangulati benyomások festésében rejlik. Fajtái: 5. 1látási: „Napsugarak zúgása amit hallok” 5.2 szaglási: „Fényes gombaillat”, „nehéz szag”, „súlyos gond” 5.3 ízlelési: „édes anyanyelv” 5.4 hallási: „sűrű csönd ropog”, „harsog a rózsabokor” 6. Szimbólum: (jelentése: ismertetőjegy, bélyeg, jegy) Egy gondolatsor/jel érzéki jele -> célja nem a megértetés -> megsejtetés Pl. lánc = rabság, galamb = béke 7. A szemléletesség egyéb költői eszközei: (hasonlat, körülírás, eufemizmus, szókészletben a festői erejű szavak, az evokáció (előhívás, idézés). 7.1 Hasonlat: két fogalom párhuzamba állítása, hogy a kiemelt közös vonással nyomatékosítson, hangulatot keltsen. A hasonlat lehet: 7. 1.1. alakja szerint: - kötőszóval: „Véred forrjon mint az örvény árja” - kötőszó nélkül: „Kóbor kutyaként jár a szél” 7.1. 2. célját tekintve: - szemléleti jellegű: „a summás sárgul, mint az asztag” - hangulati, érzelmi: „tündöklik a gondolat maga, a téli éjszaka” A hasonlat műfajhoz kötött formája a részletesen kifejtett hasonlat a műhöz szervesen nem kapcsolódó az ún. eposzi v. homéroszi hasonlat. A hasonlatban a közös vonás kiemelésével állítunk párhuzamba két fogalmat. Az összehasonlításban három elem van megnevezve: a fogalom, a közös jegy és a kép. Grammatikai jellemzője a mint vagy az akár kötőszó. A tagok megőrzik önállóságukat. 7.2 Körülírás: a mindennapi közlésben és a művészi hatás kedvéért is gyakran élünk vele. Ilyenkor nem nevezzük meg a fogalmat, hanem valamilyen jellemzőjével, más szavakkal
fejezzük ki. pl. csillagok hona (ég), sarkára áll (erélyes), földbe gyökerezett a lába (megijedt, elképedt); 7.3 Eufemizmus: tapintatból vagy sajátos meggondolásból (érdekből) előfordul, hogy enyhítő, szépítő módon fogalmazunk, pl. a meghalt kifejezés helyett: megboldogult, jobb létre szenderedett, megpihent, az örök vadászmezőkre költözött, elment, elköltözött, az öreg, vén helyett pl. élemedett, évek terhe nyomja a vállát, sokat megélt stb. 7.4 Evokáció: a művészi szóhasználat ritkább eseteinek köre (latin: előhívás, idézés) 7.5 archaizálás: régies szavak, kifejezések szövegbe illesztése pl. a korfestés érdekében (pl. Ady kuruc versei) 7.6 allúzió: (rájátszás) más költők, írók szavainak új szövegkörnyezetbe állításával összetettebb jelentés létrehozása; 7.7 anakronizmus: (időtévesztés): az író olyan fogalmat használ, mely az ábrázolt korban nem ismeretes; A művészi szöveg stílushatását a szófajok aránya is befolyásolhatja. A névszók gyakoriságával (nominális stílus) a látvány személytelenebb felidézése történhet. Az igék és igenevek túlsúlyával (verbális stílus) a mozgás vagy a cselekvésben kifejezendő tulajdonság ábrázolására van lehetőség. A melléknév stílushatása a mondatban betöltött jelzői szerepétől függ. A megkülönböztető jelző szűkíti a fogalmat (kék virág), költői vagy festői jelzőként elképzeltet, és érzelmi-hangulati többlettel gazdagítja a jelentést. Különösen erős a stílushatás, ha a jelző és a jelzett szó fogalmai ellentétesek, kizárják egymást (oxymoron). pl.: néma jaj, édes kín, gazdag szegénység, felszentelt hóhér stb. Alakzatok
A klasszikus retorika alakzatnak nevezi a beszédszépítő, nagyobb kifejezőerőt szolgáló eljárásokat, melyek mutatkozhatnak a hangalakban a szerkesztésben, de szövegszervező erővé is válnak.
Legismertebb alakzatok:
1. alliteráció: a szó eleji mássalhangzók összecsengése kelthet kellemes, andalító és félelmetes, rémisztő hangulatot, a mássalhangzók fizikai tulajdonságaitól függően.
Pl. „szemében százszám szikra tündököl…”
2. Rím: szintén hangalakzat a verssorok végén szereplő magánhangzók összecsengetése
3. Enjambement (anzsambman): a mondathatár és a vers sorszerkezete gyakran nem igazodik egymáshoz, a mondatszerkezet nem zárul le a verssor, a versszak végén, hanem átkígyózik a következő sor, a következő versszak elejére.
„Nem maradok veled. Patás kentaurokhoz indulok a vadonba s a mezei nők közt este sörényes cimboráimmal a tűznél leheveredve telt tömlők és duda mellett telekurjongatom az állatszagú erdőt.” /Szabó Lőrinc/
4. Strófa, versszak: a versszöveg egységekbe szerveződése, rövidebb versszakok általában fölszabadultabb, könnyedebb életérzéseket közvetítenek. A hosszúak bonyolultabbat, rétegzettebbet. Az európai kultúra történetében a leghíresebb, leggazdagabb történetű strófaszerkezetek az alkaioszi és a szapphói. A magyar költészetben Berzsenyi és Babits vonzódtak ezekhez.
5.Ismétlés: 2 fajtáját ismerjük, az egyik amikor a szavak, szószerkezetek változatlan formában ismétlődnek, a másik az, amikor csak a szótő ismétlődik /figura etimologica/
Pl. teljes szóalakismétlés
„Látta Miklós bizony, hogy ne látta volna …”
figura etimologica
„Lelkemből lelkedzett gyönyörű magzatom…”
(itt csak a szótő /lélek/ ismétlődik változatlanul)
6. Felsorolás: nem rokon értelmű szavak azonos mondatrészi helyzetben való szerepeltetése tartalmi erősítés céljából.
Pl. „Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét…”
7. Fokozás: a fokozás azonos mondatrészi elemek egymáshoz képest érzelmi, értelmi többletet fejeznek ki
„Száz vasutat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!”
8. Ellentét: egymással ellentétes értelmű, érzelmiségű szavak, kifejezések egymás mellett szerepeltetése nyomatékosítás szempontjából.
„Inkább ma száraz barna kenyeret
Mint holnap lágy fehér cipót,
apám…”
9. Paradoxon: látszólagos képtelenség, ami gyakorlatilag feloldható
„Te sem haltál meg népem nagy halottja” /Arany János/
A paradoxon nem tévesztendő össze az oximoronnal, ahol az ellentét jelző és jelzett szó hangulatában mutatkozik.
„édes mostoha”
TANULÁSIRÁNYÍTÓ
I. Ráhangolódás
1.1 Belsőhang-technika
Válasszon egy képet, találjon ki szituációt a látott pillanatkép köré, és írja le egy rövid monológban, mit gondol az adott pillanatban a fiú!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1.2. : Ötsoros (cinquain)1
Írjanak verset Anya címmel!
Utasítás az ötsoroshoz: Cím (1 főnév) 1 Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 279. o.
Leírás (2 melléknév) Cselekvések (3 ige vagy igenév) Érzelem, gondolat (4 szó) A lényeg újrafogalmazása (1 szó)
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1.3. Asszociatív fürtábra.
Feladat: Gyűjtse össze, mi jut eszébe a KAMASZ szóról.2
II. Jelentésteremtés
2.1 A vers elolvasása
Tóth Erzsébet: Alvó fiú 1 Elsötétített szobádban halvány lepedő, párna és trikófények nyílnak, sápadt virágai a szorongásnak. Félve nyitom az ajtót, alig érek a kilincshez, 5 nyílik-e még? Mit találok, ördögök tanyáját, beteg angyalokét? Alig lélegzem, 2 Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 220. o.
álmodat ne zavarjam, ezek a lopott, imádott keserű percek, ennyi maradt belőled nekem. Szétdobált ruhád, bakancsod 10 nem tudom miféle utak titkait, sarát őrzi, mikor arcodra az a halvány karmolás került, boldog voltál-e vagy boldogtalan? Nézlek. Ha megszólalhatna halántékodon a harmat, miről mesélhetnének 15 márványrajzolatai az ereknek? Miféle fiú-kínok és kamasz mérgek szorítják görcsösen tested? Bőröd selyme, a selyemnél finomabb… Nem tudom, nem emlékszem. 20 Régen érintettelek. Taszító sugarakkal védekezik tested, szeretném tudni, van-e, ki megérinthet? Faggatnám álmodból csorduló nyálad, de még letörölni sem merem. 25 Állok szomorú testszagodban. Miért menekülsz a nappali éjbe? Volt-e már menyasszonyod? Szobád szentsége poklot mutat, ahol ismeretlenek tombolnak, garázdálkodnak. 30 Hová lett tenyerembe simuló kicsi kezed? Hogy tudtál rángatni, toporzékolni, kapaszkodni vele, most a levegőt markolod, meg szörnyű, idegen lényeket. Elvettek tőlem, hagytam, hogy elvegyenek. 35 Mi volt az? Fehér por, tabletta, ital? Mi tett ilyen halottá nekem? Miben fáradtál ennyire el? Miért félsz a fénytől, a beszédtől, fürkésző szememtől? Titokban nézlek, 40 mint tolvaj nézi kincsét, én, aki világra hoztalak. Várom, hogy újra halljam, ha csak álmodban is: „Mama, mama.” Várom, hogy hívj, itt vagyok, kisfiam. 45 Kezem fagyos kilincset érint, mikor alvó arcod, egy zsák szomorúságot, a fénybe magammal viszem. 2. 2 Kettéosztott napló technika
Tanórai keretek között kooperatív technikával csoportban is végezhető feladat, módszer:
2. 2.1Gyűjtse ki az ellentétes tartalmú szavakat! Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.2.2 Gyűjtse ki a negatív jelentéstartalmú szavakat! Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.2.3. Gyűjtse ki a fiúra vonatkozó jelzőket, jellemzőket, cselekvéseket! Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.2.4. Gyűjtse ki az anyára vonatkozó jelzőket, jellemzőket, cselekvéseket Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.2.5. Keresse meg azokat a szavakat, amelyek ismétlődnek. Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.2.6. Keressen rokon értelmű kifejezéseket. Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
2.3 Végezze el a mű formai elemzését!
2.3.1. Értelmezze a címet!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.3.2.Bontsa részekre szöveget, mely egységek miért tartoznak egybe! Milyen alapon különülnek el ? Több megoldás is lehetséges.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.3.3 Keressen metaforákat a 1–17 sorban!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.3.4. Keressen metaforákat, egyéb szóképeket a 18–34 sorban!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.3.5. Keressen metaforákat a a 34. sortól végéig!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.3.6. Keressen alakzatokat a versszövegben!l
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________--
2.4. A vers által felvetett problematika kibontása
2.4.1. Fogalmazza meg az anya érzéseit, gondolatait!
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2.4.2.Mi akadályozza a kommunikációt?
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
2.4.3 Mi kehet az oka, hogy az anya nem mer a fiával beszélni?
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
2.4.4 Vajon, hogy érzi magát a fiú? Mit gondolt magában, amikor ráfordította kulcsot?
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
2.4.5 Mit nem mondanak el egymásnak?
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
2.4.6. Kreatív írás: Írjon egy levelet a fiú nevében az édesanyjának úgy, hogy tudomása van az ő aggodalmáról, érzéseiről!
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
2.4.6. Soroljon fel olyan műveket, irodalmi alkotásokat és/ vagy filmeket, amelyekben az érzések ki nem mondása tragédiához vezetett!
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
III. Reflektálás:
3.1. Kilépőkártya
Töltse ki az ún. kilépőkártyát!
A legfontosabb gondolat vagy érzés, ami a feladatok megoldása során született
bennem::__________________________________________________________________________________
Kérdésem: ________________________________________________________________________________
Megjegyzésem:_____________________________________________________________________________
3
3 Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 263. o.
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK
1. Töltse ki a táblázatot! Írja be a megadott szavakat kifejezéseket a megfelelő helyre! Egy szemponthoz több válasz is tartozhat.
- metaforikus - anya monológja, belső beszéde fiához - folyamatos melléknévi igenévből és főnévből álló jelzős szerkezet - anya aggodalma, félelmei - kommunikációs blokkok okozta kapcsolati problémák - visszatérő szerkesztés - legalább 3 fő egység - konkrét helyzet-gondolati és érzelmi sík-konkrét helyzet - sápadt virágai a szorongásnak (metafora) - Fehér por, tabletta, ital- felsorolás - az érzéseinket megfelelő módon kommunikálni kell, különben nem érthetnek meg bennünket - egyetemes , tértől és időtől független probléma - Shakespeare: Othello - szinesztézia- sápadt virágai Szempontok Tóth Erzsébet: Alvó fiú Téma Cím Beszédhelyzet Versnyelv Szerkezet Szóképek Alakzatok Kapcsolatok más művekkel Tanulság
2. Készítse el a saját, önálló műelemzését!
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________________________
MEGOLDÁSOK
1. Hallgassa meg youtube-on a Most múlik pontosan című dalt.
2. Figyeljen a szövegre! Írja ki azokat a szokatlan szószerkezeteket, amelyek megragadják a figyelmét!
Egyéni megoldás.:
3. Fogalmazza meg pár sorban, milyen hangulatot idéz meg a dal!
Szürrealista, a magány, az élet nehézségeivel való megküzdés, irónikus, groteszk képek Az értékelés
szempontjai: a feladatban megadott témától nem tér el, gondolati érettség, ítélőképesség, kritikai gondolkodás,
meggyőző, kifejtett állítások, releváns példák, adekvát kifejezések, megfelelő szókincs jellemzi a szöveget. Az
irodalomelméletben és irodalomtörténetben való jártasságról tesz tanúbizonyságot. (Lásd: érettségi
követelmények.)
I. Ráhangolódás
1.1 Belsőhang-technika
Válasszon egy képet, találjon ki szituációt a látott pillanatkép köré, és írja le egy rövid monológban, mit gondol az adott pillanatban a fiú!
A feladat megoldása akkor jó, ha egyes szám első személyben fogalmazott meg érzéseket. Mozgósította
empátiáját, s az átélt érzéseket transzformálni tudta egy másik ember érzéseivé. Az értékelés szempontjai: a
feladatban megadott témától nem tér el, gondolati érettség, ítélőképesség, kritikai gondolkodás, adekvát
kifejezések, megfelelő szókincs jellemzi a szöveget. (Lásd: érettségi követelmények.)
1. Ráhangolódás
1.2. : Ötsoros (cinquain)4
Írjanak verset Anya címmel!
Utasítás az ötsoroshoz: Cím (1 főnév) Leírás (2 melléknév ) Cselekvések (3 ige vagy igenév) Érzelem, gondolat (4 szó) A lényeg újrafogalmazása (1 szó)
Egy lehetséges megoldás:
Anya
Kedves, aranyos
Andalító, feloldó, ölelő
Bizalom, ringató, családot összetartó
anya
4 Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 279. o.
1.3. Asszociatív fürtábra.
Feladat: Gyűjtse össze, mi jut eszébe a KAMASZ szóról.5
Kamasz: lázadó, drog, önállósodás, tinédzser, flegma, ellenkezés, tinisztárok, convers, stb.
-2. 2 Kettéosztott napló technika
2. 2.1Gyűjtse ki az ellentétes tartalmú szavakat! Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
Elsötétített- halvány trikófények sötét:félelmetes, nem látunk semmit, fény:a látás lehetősége, világosság az elmében is, napfény: meleg, élet, életerő, növekedés
Ördög - angyal mennyország pokol, szenvedés, keresztény mitológia
Imádott- keserű/ imádott:rajongás, szenvedély,keserű: rossz íz, nehezen múlik el
Boldog - boldogtalan eufória, extázis, vágyott állapot, mindent megteszünk érte, legrosszabb, szenvedés
Nappal- éj nappal: tudat, éberség, munka. éj: misztikusság, szenvedély, ösztönök
Szentség pokol/ szent: tiszta, bűntelen, pokol: örök bűnhődés, vér, izzadság, szenvedés
2.2.2 Gyűjtse ki a negatív jelentéstartalmú szavakat! Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
Sápadt vértelen, beteg, ernyedt, életerő nélküli Szorongás félelem, görcs, sírás Beteg tea, gyógyulás, egészség Keserű íz, szomorú, frusztrált, csalódott Karmolás ragadozó, fájdalom, vér Szörnyű ismeretlen, bizalmatlanság Fagyos hideg, jég, Halott élettelen, Tolvaj elveszi mások értékeit, bűnöző, törvénykerülő
2.2.3. Gyűjtse ki a fiúra vonatkozó jelzőket, jellemzőket, cselekvéseket! Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
Szétdobálta a ruháit rendetlen, gondatlan, lusta, lázadó Bakancsot hord, ami sáros nem tiszta helyeken járt, erőszak Alszik nem lehet hozzá szólni
Kulcsra zárta a szobája ajtaját, ne zavarják a köreit, nem akarja megosztani a gondolatait
2.2.4. Gyűjtse ki az anyára vonatkozó jelzőket, jellemzőket, cselekvéseket Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
Félve nyúl a kilincshez- nem mer a saját fiához bemenni
5 Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 220. o.
Visszafojtja a lélegzetét- nehogy észrevegyék Nem emlékszik- már olyan régen volt "Szeretném tudni"- tehetetlen a fia némaságával szemben "Faggatnám" erőlködve is szeretné megtudni "Letörölni sem merem" nem mer a fiához érni "Hagytam, hogy elvegyenek" önmagát okolja "Titokban nézlek" nem meri felvállalni az érzéseit "Várom, hogy hívj" a másiktól várja, hogy kezdeményezzen
"Kezem fagyos kilincset érint" a szeretetlenség jéggé dermeszti az ember szívét
2.2.5. Keresse meg azokat a szavakat, amelyek ismétlődnek. Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
Fény: világosság, meleg, élet, értelem Titok: izgalom, sunyiság Pokol: kibírhatatlan szenvedés
2.2.6. Keressen rokon értelmű kifejezéseket. Írja melléjük reflexióit, asszociációit!
Fiú-kínok/ kamasz-mérgek a felnőtté válás gyötrelmei
Tombolnak/garázdálkodnak Felrúgnak minden szabályt, megakadályozzák a fejlődést
2.3 Végezze el a mű formai elemzését!
2.3.1. Értelmezze a címet!
Egy jelzős szerkezet, amely egy statikus helyzetet jelöl, nem feltétlenül következik belőle az anya és a fiú
kommunikáció-képtelensége.
2.3.2. Bontsa részekre szöveget, mely egységek miért tartoznak egybe! Milyen alapon különülnek el ?
I. A Konkrét helyzet . 1-17. sor Anya félve nyit be kamasz fia szobájába
II. Felidézett érzelmek a.)18-24. A múltbéli kisgyermek puha anyaölelése
b.) 25-37. A jelenben felsorakoztatott torokszorító kérdések
III. Visszatérés a konkrét helyzethez 38-47. A megválaszolatlanság okozta reményvesztettség
2.3.3 Keressen metaforákat a 1–17 sorban!
ördögök tanyáját= a fiú szobája
sápadt virágai a szorongásnak
márványrajzolatai az ereknek
2.3.4. Keressen metaforákat, más szóképeket a 18–34 sorban!
Szobád szentsége poklot mutat -metafora
Bőröd selyme -szinesztézia
2.3.5. Keressen metaforákat a a 34. sortól végéig!
alvó arcod, egy zsák szomorúságot
2.3.6. Keressen alakzatokat a versszövegben!l
lepedő, párna, trikófények- felsorolás ezek a lopott, imádott, keserű percek- fokozás
Nem tudom, nem emlékszem ismétlés, fokozás nappali éjbe- ellentét Szobád szentsége poklot oxymoron tombolnak, garázdálkodnak fokozás rángatni, toporzékolni, kapaszkodni szófaji ismétlés, a főnévi igenév ismétlése Elvettek tőlem, hagytam, hogy elvegyenek- ismétlés Fehér por, tabletta, ital felsorolás Mi tett ilyen halottá nekem? Miben fáradtál ennyire el? Miért félsz a fénytől, a beszédtől, fürkésző szememtől?
kérdés halmozás, párhuzamos szerkesztés
Mama, mama ismétlés
2.4. A vers által felvetett problematika kibontása
2.4.1. Fogalmazza meg az anya érzéseit, gondolatait!
kudarc, csalódottság, bánat, félelem, aggódás, szomorúság, dermedtség, tehetetlenség, vágyakozás, kíváncsiság,
bénultság, levertség
2.4.2.Mi akadályozza a kommunikációt?
a fiú alvása, a félelem
2.4.3 Mi kehet az oka, hogy az anya nem mer a fiával beszélni?
mindig összevesznek / a fia nem mond semmit / csúnyán beszélt vele a fiú / flegma volt / nem fogad szót neki
2.4.4 Vajon, hogy érzi magát a fiú? Mit gondolt magában, amikor ráfordította kulcsot?
elege van / hagyják békén / fogadják el olyannak, amilyen
2.4.5 Mit nem mondanak el egymásnak?
Mindketten vágynak egymás közeledésére, szeretetére, ölelésére.
2.4.6. Kreatív írás: Írjon egy levelet a fiú nevében az édesanyjának úgy, hogy tudomása van az ő aggodalmáról, érzéseiről!
A feladat megoldása egyéni. Az értékelés szempontjai: a feladatban megadott témától nem tér el, gondolati
érettség, ítélőképesség, kritikai gondolkodás, meggyőző, kifejtett állítások, releváns példák, adekvát kifejezések,
megfelelő szókincs jellemzi a szöveget. Képes átképzéssel, empátiával, saját tapasztalatai mozgósításával
érzelmeket verbalizálni, a magánéleti stílusréteg és a beszédhelyzetnek megfelelő stiláris igényeknek megfelelni,
képes személyességet és az eredetiséget vinni írásába. (Lásd: érettségi követelmények.)
2.4.6. Soroljon fel olyan műveket, irodalmi alkotásokat és/ vagy filmeket, amelyekben az érzések ki nem mondása tragédiához vezetett!
Shakespeare: Rómeó és Júlia, Othello
Katona: Bánk bán
Ibsen: Nóra, Vadkacsa
Kosztolányi: Édes Anna
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (Egyéb példák is elfogadhatóak lehetnek.)
III. Reflektálás:
3.1. Kilépőkártya
A megoldás egyéni. Az értékelés szempontjai itt csupán a mondatszerkesztési és helyesírási szabályok
betartására korlátozódnak. A kilépőkártya módszertani szempontból a tanuló önreflexiója, nem minősítendő.
Töltse ki a táblázatot! Írja be a megadott szavakat kifejezéseket a megfelelő helyre! Egy szemponthoz több válasz is tartozhat.
Szempontok Tóth Erzsébet: Alvó fiú Téma - anya aggodalma, félelmei
- kommunikációs blokkok okozta kapcsolati problémák - egyetemes, tértől és időtől független probléma
Cím - folyamatos melléknévi igenévből és főnévből álló jelzős szerkezet
Beszédhelyzet - anya monológja, belső beszéde fiához Versnyelv - metaforikus Szerkezet - visszatérő szerkesztés
- legalább 3 fő egység - konkrét helyzet-gondolati és érzelmi sík-konkrét helyzet
Szóképek - sápadt virágai a szorongásnak (metafora) - szinesztézia- sápadt virágai
Alakzatok - fehér por, tabletta, ital- felsorolás Kapcsolatok más művekkel - Shakespeare: Othello Tanulság - az érzéseinket megfelelő módon
kommunikálni kell, különben nem érthetnek meg bennünket
2. Készítse el a saját, önálló műelemzését!
Az értékelés szempontjai: a feladatban megadott témától nem tér el, gondolati érettség, ítélőképesség,
kritikai gondolkodás, meggyőző, kifejtett állítások, releváns példák, adekvát kifejezések, megfelelő
szókincs jellemzi a szöveget. Az irodalomelméletben és irodalomtörténetben való jártasságról tesz
tanúbizonyságot. (Lásd: érettségi követelmények.)
Egy lehetséges megoldás:
Alvó fiú – a vers címe ez a két rövid szó. A két szóvégi hosszú mássalhangzó mintha egy-egy halkan kiengedett
sóhajfoszlány volna: csak fel ne ébredjen a fiú! Szomorú ez a cím. Nem csupán a három mély hangrendű
magánhangzó miatt, hanem mert a fiú szóban az i nélküli fú szót is kihalljuk belőle. Ez a sóhaj, a nyomasztó
gondok elfújásának szava; a szél is fú, és akkor hideg is van. S ráadásul jelentésében is: az alvó fiú nem látja,
hogy mi látjuk őt, válaszra sem méltat, jelenlétünket nem tünteti ki figyelmével, befelé fordul, álmodva befelé
dolgozik, alvása fal köztünk és közte. A kommunikáció nem jön létre. Alvása jelképezi azt a kommunikációs
gátat, mely közte és szülője között létrejött.
A vers egy tömbben, egy szuszra kisóhajtott anyai tiráda megkamaszosodott fiához. De ez nem csupán az anya
méltatlankodása az idő felett, bánkódó vágyódása a kisfiú telt karjának csimpaszkodó ölelése után. Ő nem
általában egy anya, hanem egy mai anya. Bizony, sok anya élhet meg hasonlókat manapság alvó kamasz fia
láttán.
Az elsötétített szoba, a kuckóba zárkózás, a szerteszét heverő ruhadarabok rendetlensége, a becsukott ajtó – ezek
mind jellegzetes tünetei a kamasz befelé fordulásának, a szülői generációtól való elfordulásnak. A versbeli
sötétség félelmekkel telített szimbólum, a belső szorongások kivetítődése. Ki szorong? Anya vagy fia? Vagy
mindketten? A fiú magáért, az anya a fiáért.
Sok olyan szó van a vers szövegében (sápadt, ördögök, keserű, bakancs, sár, karmolás), amelyek külön-külön
szorongásos tartalommal teliek, és ezek a szorongások összeadódnak, s az anyai lélek tehetetlen aggódásának
elfojtott sikolyává válnak. Az első szakaszt (1-12. sor) lezáró kérdés – boldog voltál-e vagy boldogtalan? –
végtelenül szomorú. Az anya oly mértékben kizáródott gyermeke életéből, hogy annyit tud csak róla, mint egy
idegenről.
Nézlek, kezdődik a következő rész (a 13. sortól). Az anya szemével szólongatja, könyörögve kérleli,
magányosan szemléli a szótlan, választ nem adó testet. A testi jelek – az erek és a karcolás rajzolatai –
rejtjelekké lesznek. Megfejtésük lehetetlennek látszik, éppen ezért képesek görcsbe szorítani az anyai szívet. A
kín és a görcs szó anyát és fiát megint egyaránt jellemzik; e szavak két irányból tapasztják össze őket.
A látható test faggatása további kínokat hordoz az anya számára: tilos megérintenie. Nem csupán azért, hogy fel
ne ébredjen a pihenő-alvó gyermek, hanem mert félnie kell attól, amit az esetleg felébredő kamasz arca mutatna.
Riasztó lenne közönyét vagy távolságtartó döbbenetét látni.
A 18. sor – Bőröd selyme, a selyemnél finomabb… – és a három pont nem csupán a múltba révedő, csecsemő
kisfiát ringató anyát láttatja velem. Felidéz szép szerelmes sorokat, melyek nem kevésbé szomorúak. Milyen volt
hangja selyme, sem tudom már… Ami Juhász Gyula versében az elveszett múlt feletti szánakozó bánat, az itt az
anyát égető jelen. A gyermek itt van, csak még sincs. Nem tudom, nem emlékszem. (19. sor) – ponttal lezárt
kétszeres tagadása ez múltnak, jelennek. És inkább azt jelenti, nem merek emlékezni, vagy hogy nem tudok már
jobban kínlódni, bezárom a tudatom, hátha így nem fáj annyira. Régen érintettelek. (20. sor) – e sor jelentésében
az előzőket erősíti, hangzásában, ritmusában a ringatást idézi. Így együtt az érintés erős óhaja és
lehetetlenségének keserűsége egyszerre van benne.
Ezt követően az önfeláldozásnak, az anyák legjellemzőbb közös tulajdonságának a mondata következik (21-22.
sor). Ha én nem érinthetlek, legalább más simogasson meg, mert arra szükséged van. A másik ember melegsége
bőrünkön a lelkek érintkezése is egyben. Az anya sóhaja ez: csak ringasson egy kéz téged is, fiam. S újra a test
külső jeleihez fordul az aggódó anya. A faggatnám szó két g-je felidézi tudatunkban az aggodalom szót.
Nyál, testszag a biológiai lét naturalisztikus képei. Állok szomorú testszagodban – felidéződik a keresztre
feszített, kínhalált szenvedett fiúért siralomtól süppedő anya biblikus képe: állt az anya keservében. Vajon ez a
kamasz fiú megjárta-e a keresztre feszülés mindennapi poklait? És az anya? Csak áll, mert a bizonytalanság és a
tehetetlenség bénítja meg. Áll, és kavarognak a fejében a gondolatok. Ezer kérdés merül fel az aggodalom
tengeréből. Az elsötétített szoba, a nappali éj természetellenes menedék. De a valami elől menekülő számára tán
mégis az, menedék. Hova, mi elől menekül?
A következő kérdés szinte önmagában áll. A gondolatmenetben van némi előzménye, de nincs folytatása. Volt-e
már menyasszonyod? Átlépted-e már a gyermekkort és a felnőttkort elválasztó demarkációs vonalat? Túl vagy-e
az első, esetleg nem egyetlen szexuális élményeden? Megtapasztaltad-e már az ösztönök robajló erejét? Volt-e
örömöd benne? Megannyi nehéz kérdés. Ezt a vaskosan életszerű, pikánsan testszagú kérdést líraira váltja a
menyasszony szó. A menyasszony habos-szép fehér ruhájában nemcsak az érzékiség, hanem az ártatlan, szerető
szív jelképe is. Vajon szeretett-e a lány téged, fiam, úgy, ahogy kívánom, hogy téged szeressenek? Szeretett-e
valaki úgy, hogy az egyszerre volt érzéki és éteri, testi és lelki, szenvedélyes és feloldozó?
A következő alliteráló sorkezdetet (28. sor) egy oximoron fonja tovább: szobád szentsége poklot mutat.
Gyermekkorod ártatlanságának vége. Szentség és pokol, ezek életünk végletei. Érzelmeink hullámvasútján
utazva beláthatunk a paradicsomba, és égő sebeket süthet ránk a pokol tüze. Pokolnak látni a saját gyermekem
hajdan meleg szeretettel berendezett, mára kamasztanyává változott szobáját? Ez túlmutat a mindennapi
aggodalmon, súlyos rémület lesz úrrá rajta. Az anya előtt újra felrémlik kicsi, ölelgetésre váró gyermeke, de a
kép tünékeny, az anya szemében idegen lények jelennek meg: elképzeli a gyermek rémálmait, a drog
alattomosan csábító varázslényeit, a bűnbe taszító-hívogató barátokat.
A kétségbeesés önsanyargató-önvádló kérdései sorjáznak ezután, mintha így ömölnének ki az anyai szívből (35-
38. sor). Sodró, áramló anaforikus sorok ezek, mindegyik elején a megválaszolhatatlan Mi kérdőszó áll. Mi volt
az, mi tett ilyenné, mivel, miért? A vers ebben a részben nélkülöz minden líraiságot, fagyosan egyszerű és
hétköznapi. Az anya úgy beszél róla, mintha halottnak érzékelné a saját gyermekét. És érzi, hogy a fia tudja,
életével anyja rosszallását váltaná ki. Az alvás megóvja a fiút attól is, hogy nemet kelljen mondania az anyjának,
hiszen valójában, a szíve mélyén vélhetően nagyon szereti az édesanyját. Ezt nem azért írom, mert így volna
szép, hanem mert a kamaszok érzelmei ilyen végletesek és ellentmondásosak.
A vers gondolati Canossa-járása a 38-39. sorban körbeér. Visszaér a kiindulóponthoz: az anya figyelő-aggódó
helyzetéhez. Áll merev-mozdulatlan, döbbenetben, szinte halljuk hevesen lüktető szíve dobbanásait. Titokban,
tilosban, eltitkolnivalóan néz. Nem könnyű neki sem, hogy fiához nyíltan benyisson, számonkérjen vagy
kérleljen. Neki is nehéz kimutatnia szeretetét, mert a kamasz fiú erős falat épít: flegma fintorokból, vállrángató
elutasításokból, tekintetkerülő hátatfordításokból. Ezért marad ez a biztonságosan reménytelen helyzet; az anya
így nézheti a fiát a rá-mordulás, a konfliktus kockázata nélkül.
A titok szó t-jére alliterál a tolvaj t-je, nyomatékot adva mindkét szónak (39-40. sor). A tolvaj is titokban
sunnyog, kincse végre az övé, de tilosban, bűnben szerezte meg. A kincs szó metaforikájában egyértelmű:
féltenivaló gazdagság, a kincs a birtokunkban lévő ritkaság. Fontos, ritka és a miénk. Fogalmi síkjában viszont
kettéválik. Kincs a fiú, de miért tolvaj az anya? Mert számára kincs a fiú látása, engedélyt pedig nem kapott alvó
fiától, hogy megnézze.
S még egy röpke pillanatra visszarévül a szép múltba, amikor még tudhatta-érezhette, kicsi fiának ő a
legfontosabb. Hívta, kérlelte, simogatta, szeretgette a mindkettejük számára – akkor – legszebb szóval: mama.
Az anya hallani véli most is ezt a szót, de tudja, hogy hiába várja. Várom – mondja kétszer –, mert ez az anyák
közös végzete, sorsa.
Ez a pár percig tartó jelenet, mely az anya feldúlt szívében és agyában az érzések és gondolatok által kitágult s
időtlenné dermedt, most halk, lélegzetvisszafojtott, alvót fel nem ébresztő kilincskattanással lezárul. És még csak
meg sem tudja az anya, lelepleződött-e behatolása a kamasz birodalmába. A fagyos kilincs metaforikusan idézi
fel az előbbi dermedtséget. A kilincs majdnem olyan szimbolikusan tárgyiasult, önmagát megfejtő szó a vers
elején és a végén, mint a kulcs. Kosztolányi novellája a felnőtté válás, a felnőttek hazugságaiba való beavatódás
megrendítő története. Itt a kilincs a felnőttektől való különállás, a felnőttről való leválás, az önállósodás jelképe.
Az ajtón azonban két kilincs van, egy belül, s egy másik kívül. Mivel a bezárkózó nélkül, sőt akarata ellenére is
működtethető, ezért kell kulcsra zárni az ajtót. Hogy a kilincs, mely nyitna, ne bírjon a mozdulatlan ajtóval. S ha
mégis enged az ajtó, magára vessen, aki behatol.
Végül a befejező sorokról: egy zsák szomorúság az anya örök terhe már. Magammal viszem – mondja –, mert
hogy letegye, azt lehetetlennek érzi. Anyaszív és gyermekszív bár különálló biológiai megnyilvánulások,
valójában összetartoznak. A szentháromság két darabja. Elválaszthatatlanok, ha a gyermekszív ezt nem tudja is.
S a fénybe magammal viszem – mondja az anya. A fény: világosság, lámpa, konyha, a fiú sötét szobáján kívüli
lakásrész. De a fény: fényesség, időn, téren, léten kívüli, mennyei, földöntúli fény is lehet. Igen, az anya kicsit
belehalt az aggodalomba.
Ez a vers számomra mégsem csak az anyai szenvedés kivetített képe, egy, a mai, valóságos, hétköznapi életkép
lírai verbalizálása, egy újkori Stabat Mater, nem. Még ennél is rémületesen riasztóbb helyzetjelentés a modern
információs társadalom áthághatatlan kommunikácós gátjairól.
Mi történt a fiúval, míg idáig jutott? Mi történt vele most? Miért nem lehet beszélni vele? Miért nem beszél az
anya? Mi történik ezután? Hova fajulhat mindez? Mi a megoldás, van-e megoldás? A versben nincs feloldozás.
A versnek nem is dolga ez. De dolga, hogy az anyai szenvedés sorai katartikus hullámokat verjenek az olvasó
lelkében, és mindaddig visszhangozzanak, míg képesek vagyunk magunkból kicsiholni a szavakat, melyek utat
találnak a másikhoz. Úttalan utakat, göröngyös girbe-gurba utakat, muszáj-utakat, de odavezető utakat. Muszáj
megszólítani, valahogy szóra váltani önmagunkat. De ez nagyon nehéz feladat.
Azt hiszem, hogy a megoldás felé egy lépés lehet az irodalomóra is. Azért választottam ezt a verset, mert roppant
érdekes lehet a gyerekek elé vinni. Hiszen ők a problémának épp a túloldalán vannak. A vers lírai hőse helyett az
alvó kamasz fiúról tudnak többet, vele éreznek együtt. Otthonosan mozognak az elsötétített, rendetlen szobában,
ismerik a káosz okát, sőt átlátják azt. Akár megrendítő is lehet szembesíteni őket a másik oldallal. A vers tükör
lehet, melyben egyszerre láthatják magukat és anyjukat, a felnőtteket, megértve, hogy a nézőpontok nem
egyoldalúak. S az együtt gondolkodás elvezethet a megértéshez. Ez a vers megtaníthat arra, hogy néha ki kell
nézni önmagunkból, s ha jól körülnézünk, észrevehetjük a másikat. Innen már talán könnyebb az út oda, ahol a
másik van. Az anya vagy bárki más. A bennünk lakó Narcissus egy kicsit önző, de egy akármilyen folyó helyett
egy másik Narcissus lelke a kedvenc tükre, és így az igények kölcsönösen kielégíttethetnek.
IRODALOMJEGYZÉK
FELHASZNÁLT IRODALOM A költészet mechanikája Ferencz Győző Nemzeti Tankönyvkiadó 1997
Módszertani kézikönyv - Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás a gimnáziumok és szakközépiskolák 9-12. évfolyamában Korona Kiadó Kft. :2005
AJÁNLOTT IRODALOM Verselemzések, versértelmezések Black & White Kiadó 2001
Versről versre Tüskés Tibor Black & White Kiadó 2001
Miért szép? Fűzfa Balázs Pauz-Westermann Könyvkiadó 1998
Verselemző érettségizőknek Vass Judit Krónika Nova Kiadó, 2010
101 vers- és novella elemzése A kétszintű irodalom érettségihez 2007 Szerep és személyesség Verselemzések Szepes Erika Nemzeti Tankönyvkiadó
