Kaposvári Munkaügyi Bíróság

K a p o s v á r

K e r e s e t i k é r e l m e

…………………………..

(…………………………..)

felperesnek

képv.: Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók

Szakszervezete

1051 Budapest, Nádor u. 4.

elj. ügyintéző:

ig.szám:

Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság

(7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14/C.)

alperes ellen,

szolgálati idő

kedvezményes (1,2-szeres) számítása iránt.

2

Tisztelt Kaposvári Munkaügyi Bíróság!

………………………….. és társai felperesek – F/1 alatt csatolt

meghatalmazással igazolt jogi képviselőnk útján –

k ö z ö s k e r e s e t i k é r e l e m m e l

fordulunk a törvényes határidőn belül a T. Bírósághoz a fegyveres szervek

hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.

törvény (a továbbiakban: Hszt.) 196.§ (1) bekezdés a) pontja alapján a

Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Vezetője által kiadott

………………………….. számú határozatokkal szemben a Somogy

Megyei Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: SMRFK) alperes ellen.

A Hszt. hatályba lépését követően, valamennyien a Somogy Megyei

Rendőr-főkapitányság Bűnügyi technikai Osztályán teljesítettünk

szolgálatot bűnügyi technikusi és beosztott végrehajtói állományúként. A munkakörünkből adódó 1,2-szeres szorzóval történő számítás a 2006.

évet illetően történt meg részünkre, de mi már az ezt megelőző időszakban

(a Hszt. hatályba lépését követően) is a fenti beosztásban, illetve

munkakörben láttuk el szolgálati feladatainkat.

A Hszt. 326.§ (1) bekezdése szerint: „A végkielégítés, a pótszabadság

mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a

leszerelési segély szempontjából a törvény hatályba lépése (1996.

szeptember 1.) előtt a fegyveres szervek állományában hivatásos szolgálati

viszonyban eltöltött és a beszámított szolgálati időt szolgálati viszonyban

töltött időnek kell elismerni.”

A Hszt. 329.§ (1) bekezdésének értelmében a 326. § (1) bekezdésében

meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban

eltöltött időt számítani:

c) 1,2-szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek

állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatot

teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal

közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a

fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot

teljesítőknek.

Szolgálati panasszal (F/2) fordultunk az SMRFK Vezetőjéhez

………………………….. r. dandártábornok Úrhoz, azért mert

3

kinevezésünkből és a munkakörünkből adódóan fokozottan veszélyes

beosztást látunk el, ezért a Hszt. hatálybalépésétől (1996. IX. 01.) 2005.

december 31-ig a szolgálati időnket 1,2 szorzóval számítsák, s így a

szolgálati időnk kezdő időpontját ismételten állapítsák meg. A kérelmeinek

az SMRFK vezetője nem adott helyt (F/3), azokat további elbírálás végett

felterjesztette, amelyeket az ORFK Vezetője határozataiban (F/4) utasított

el azzal, hogy szolgálati helyeink és betöltött beosztásaink alapján, a Hszt

végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII.31.) Kormányrendelet módosításáról

szóló, 328/2005. (XII.29.) Kormányrendelet értelmében 2006. január 1-

jétől vagyunk jogosultak a kedvezményes (1,2) szolgálati idő számítására.

Az ezt megelőző idő, a jogszabályi feltételek hiányában nem tekinthető

fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó munkakörnek.

Alperes álláspontját nem tudjuk elfogadni, miután az általunk hivatkozott

Hszt. 329.§ (1) bek. c) pontjában szereplő fokozott igénybevétellel járó

beosztást láttuk a vitatott időszakban, ezen tevékenységre vonatkozó

jogszabályi rendelkezés pedig 1996. szeptember 1. napjától hatályos, így

álláspontunk szerint a kedvezményes szolgálati idő számítására jogosultak

vagyunk.

A Hszt. 254. § (2) bekezdés a) pontjának utolsó előtti bekezdése szerint

havonta az illetményalap 45%-ának megfelelő összegű illetménypótlékra

jogosult az, aki nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg

mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés

veszélyének kitett beosztásban teljesít szolgálatot.

A Hszt. 342. § (2) bekezdés d) pontja a fokozottan veszélyes beosztások

meghatározására – többek között a 254. § (2) bekezdés a) pontja

szempontjából – a kormányt hatalmazta fel.

A Korm. rendelet 22. §-a szerint a Hszt. alkalmazásában fokozottan

veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával

kapcsolatos szolgálati tevékenység – a hivatásos szolgálattal jár általános

kockázaton túl – életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító

kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni

védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. E

beosztások körét a Hszt. és a Korm. rendelet 1. számú melléklete határozza

meg.

A szolgálati feladataink ellátása során a Korm. rendelet 1. számú

mellékletének 1. és 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító

4

kockázatok, konkrétan vegyi anyagok és biológiai kóroki tényezők

hatásának vagyunk kitéve.

A Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése értelmében: Az 1. számú

mellékletben meghatározott beosztásokban szolgálatot teljesítők szolgálati

idejét akkor lehet 1,2-szeresen számítani, ha az egészségkárosító

kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idejük eléri a 23. § (1)

bekezdésében meghatározott mértéket (napi szolgálatteljesítési idejük eléri

az 50%-ot.

A Korm. rendelet 25. § (4) bekezdése szerint: „A hivatásos állomány (3)

bekezdés alá nem tartozó tagjának azt a szolgálati idejét lehet a Hszt. 329.

§-a (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kedvezményesen

számítani, amelyet a Hszt. hatálybalépésétől töltött a hivatkozott pontokban

meghatározott beosztásban.”

1. számú melléklet a 140/1996. (VIII.31.) Korm. rendelethez

Egészségkárosító kockázatoknak kitett beosztások jegyzéke

A veszélytényező megnevezése A beosztási kör megjelölése

1. Vegyi anyagok:

a) – berillium és vegyületei

benzol és homológiai,

illetve homológiainak

nitro- és amino-

származékai,

citosztatikumok,

etilén-oxid,

formaldehid,

kadmium és vegyületei,

kloroform,

kátrány, bitumen,

ásványi olajok,

króm,

mérgező harcanyagok,

nikkel,

parafin és vegyületei.

Mindazon beosztások, melyekben

a szolgálati tevékenység ezen

anyagok előállítására,

feldolgozására, kísérletes és egyéb

felhasználására vagy ezekkel

kapcsolatos műszaki, illetve vegyi

mentesítésre irányul, akkor is, ha

a felsorolt anyagok közül csak egy

a tevékenység tárgya.

b) – ólom

toluol,

xilol,

Mindazon szolgálati helyek, ahol

ezen anyagoknak a levegőben mért

koncentrációja a megengedett

5

triklór-etilén,

tetraklór-etilén,

szénkéreg,

alkoholok,

dioxán,

növényvédő szerek,

rovar- és rágcsálóirtó

vegyszerek,

foszgén,

szén-monoxid,

kénsav,

klórgáz,

nitrozus gázok.

értéket meghaladja.

2. Ionizáló sugárzás: Olyan beosztás, melyet sugárzó

anyagok, vagy röntgensugárzás

hatásának kitéve kell végezni.

3. Nem ionizáló sugárzás: Olyan szolgálati tevékenység,

melyet nagyfrekvenciás

elektromágneses sugárzás hatásának

kitéve kell kifejteni.

4. Fizikai ártalmak:

a) Zaj Olyan beosztás, amelyben a

szolgálatteljesítés helyének

zajszintje 8 órára vonatkoztatva

eléri a 85 Db Aeq-t. Ezt meghaladó

zajszintek esetén az expozíciós időt

3 Db-enként felezni kell.

b) Testrészt érő vibráció Olyan szolgálati tevékenység,

melynek során a testrészt érő

rezgésterhelés mértéke meghaladja

az 1,4 m/sec2 súlyozott egyenértékű

rezgésgyorsulást.

c) Egésztestet érő vibráció Olyan szolgálati tevékenység,

melynek során az egésztest rezgés Z

irányban meghaladja az 1,26

m/sec2-t, illetve X vagy Y irányban

meghaladja a 0,9 m/sec2-t.

d) Hősugárzás és hővédelem Olyan szolgálati tevékenység,

melyet 60oC feletti hőterhelés

mellett kell ellátni.

5. Pszichikai ártalmak: Olyan szolgálati tevékenység,

6

amelyet életet, testi épséget,

szellemi egészséget, szabadságot

jelentős mértékben veszélyeztető

helyzetben folyamatosan kell

végezni, vagy fokozott szellemi

koncentrációt igényel, illetve

olyan állandó készenléti helyzet,

amelyben a bekövetkező feladat

végrehajtására azonnali,

felkészülési idő nélkül való

beavatkozást kell biztosítani.

6. Magas légnyomás: Sűrített levegőben (keszon) végzett

munka.

7. Egyéb: Föld alatti létesítményekben

mesterséges és klimatikus

viszonyok között folytatott

szolgálati tevékenység.

8. Biológiai kóroki tényezők Olyan szolgálati tevékenység,

mely biológiai kóroki tényezők

jelenlétében történik (pl. fertőző

betegek szállítása, vizsgálata,

ápolása; bármely beteg

váladékainak vétele, feldolgozása;

tetem boncolása stb.).

Munkaköri feladataink közé tartozik az, hogy meghatározott (testi sértés,

garázdaság, lopás, betöréses lopás, rablás, gépjármű feltörések, nemi

erkölcs elleni bűncselekmények –szemérem elleni erőszak, megrontás,

fajtalankodás stb.–, öngyilkossági kísérlet, emberölés, közveszéllyel

fenyegetés) bűncselekmények helyszíni szemléi során gondoskodnunk kell

a tárgyi bizonyítékok felkutatásáról és további vizsgálatra történő

biztosításáról. A helyszínen rögzített nyomok és bűnjelek csomagolását és

utólagos feldolgozását is végezzük. A nyomok felkutatásához és

rögzítéséhez különböző egészségre ártalmas vegyi anyagok használata

szükséges. A helyszíneken természetesen biológiai anyagokkal, illetve

anyagmaradványokkal (vér, ondó, egyéb váladékok, testnedvek,

bélsár, elemi szálak, csikkek) is dolgozunk. A rögzített és becsomagolt

bizonyítási eszközök további feldolgozása során említendő a vérrel itatott

ruhadarabok megóvása, melynek során azoknak a szárítása a

munkahelyünkön lévő irodánkban történik. Természetesen az ezzel

kapcsolatos kicsomagolás és becsomagolás is a mi feladatunk.

7

A vagyon elleni bűncselekmények helyszíni szemléje során általában

porozásos eljárással (korompor, argentorátpor, és egyéb speciális porok)

fedetlen és fedett testrészek nyomait hívjuk elő. Az élet és a testi épség

elleni, vagy a szexuális bűncselekmények helyszínein, az előzőeken túl

több esetben kerül sor vérgyanús szennyeződések, különböző testváladékok

és biológiai anyagmaradványok felkutatására, rögzítésére. A halállal

végződő esetek során a holttest mozgatása, lemeztelenítése, testfelületének,

illetve ruházatának az átvizsgálása is a feladatunk. A holttestről vett minták

(ujjnyomat, körömkaparék, hajminta) biztosítása a mi feladatunk, és a

holttest boncolásánál is jelen vagyunk.

A nyomhordozó objektumokról legjobban laboratóriumi körülmények

között lehet nyomokat előhívni, rögzíteni, illetve vannak olyan eljárások,

melyeket csak ott lehet elvégezni. Ezért gyakran végzünk vegyszeres

nyomkutatást is. Ezek között a leggyakoribb a ciánakrilátos gőzölés és a

ninhydrid spray, de az eljárásaink között szerepel jódgőzölés, amidófekete

és kristályibolya áztatás is.

Az anyagmaradványok rögzítése után a vegyszerrel, vagy biológiai

anyagmaradvánnyal szennyezett vizsgálati tárgy nálunk marad az irodában

a további vizsgálatok elvégzése idejére, illetve ameddig a vizsgálati

anyagokat fel nem terjesztjük, így elmondható, hogy szolgálat ellátásunk

során folyamatosan, vegyszeres anyagok és biológiai

anyagmaradványok között töltjük a szolgálati időnket.

A védőfelszereléssel történő ellátottságunkról elmondható, hogy 2000-ig

csupán gumikesztyűvel voltunk ellátva, majd ezt követően kaptunk

védőmaszkot, de ezek a mai napig sem biztosítanak teljes körű védelmet a

belélegzett vegyi anyagokkal szemben.

Az alábbi nyomelőhívó vegyszereket használjuk még: amidófekete, DFO,

ninhidrin, ezüstnitrát, szudánfekete, kristályibolya, amifix, SPR, valamint

ujjnyom előhívó porokkal is dolgozunk, melyek belélegezve szintén

károsak lehetnek az egészségre. A fent említett vegyi anyagok káros

hatásai ellen a 2000. évet megelőzően, még a minimális

védőfelszereléssel sem rendelkeztünk.

A rögzített és becsomagolt bizonyítási eszközök további feldolgozása során

külön említést érdemel a vérrel átitatott ruhadarabok megóvása, melynek

során azok szárítása is a feladatunk közé tartozott. Elláttuk továbbá a

gyanúsított személyek rabosítását, mely során olyan személyekkel is

kapcsolatba kerültünk akik TBC-sek, vagy hepatitis fertőzöttek.

8

A veszélyes anyagokkal és a biológiai anyagokkal tehát nemcsak a

helyszíni szemlék során, hanem azt követően az irodában kell, hogy

végezzünk különböző feladatokat.

Álláspontunk szerint, a hivatkozott Kormányrendelet 1. számú

mellékletének 5. pontjában meghatározott pszichikai ártalmak mellett,

az 1. és a 8. pontjaiban meghatározott egészségkárosító kockázatoknak,

konkrétan vegyi anyagok és biológiai kóroki tényezők hatásának is ki

vagyunk téve folyamatosan.

Tekintettel arra, hogy a munkakörünkből adódóan a 24 órás szolgálati

időnk alatt helyszíni szemléken vettünk részt, mellette pedig a rögzített

nyomokat és biológiai anyagmaradványokat rögzítés mellett vizsgáltuk is

ezért folyamatosan ilyen anyagok jelenlétében láttuk el a szolgálatunkat,

ezért elmondható, hogy szolgálatteljesítési időnk 50%-át jóval

meghaladó mértékben dolgoztunk a kérdéses időszakban

egészségkárosító kockázati tényezők között.

Munkaköri leírásunk (F/5), alapján biztosítjuk az osztály hatáskörébe

vizsgálható nyomok bűnjelek szakértői vizsgálatra kerülését. Ez a

gyakorlatban azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatunk végéig, valamennyi

bűnjel nálunk, illetőleg a szobánkban van.

Munkakörünk jellegéből adódóan – figyelemmel a 24/72 órás váltásra is –,

az esetek döntő többségében a szolgálatteljesítési időnk teljes egészét

egészségkárosító kockázatok között töltjük, vagyis a jogszabályban

jelzett 50%-ot, minden esetben meghaladó időt. A ROBOTZSARU

NEO rendszerben rendőrkapitányságonként rögzítik éves keretben az

elrendelt nyomozások számát, azokból, illetőleg egyéb nyilvántartásokból

kikövetkeztethető, hogy ezek közül melyek a helyszíni szemle köteles

bűncselekmény, majd ezen összeget napokra lebontva, ki lehet számolni,

hogy egy szolgálatban átlagosan mennyi ügy esik ránk. Szerintünk ezen

nyilvántartásban szereplő adatok is alátámasztják a napi munkánk

ügyszámát; ilyen kimutatással azon csak az alperes rendelkezik.

Álláspontunk szerint a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók

védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM. rendelet, a veszélyes anyagokkal

és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló

233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az ezt követő 44/2000. (XII.

27.) EüM rendelet és a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

elvei nem érvényesültek a munkahelyünkön.

9

A Hszt. 67. § a) pontja szerint a szolgálati viszony keretében a munkáltatói

jogkört gyakorló elöljáró – többek között – köteles a hivatásos állomány

tagja részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit

biztosítani.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvt.) célját

tekintve az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget

nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és

szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének,

munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények

humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a

foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Az Mvt. 2. § (2) bekezdése

alapelvi szinten rögzíti a munkáltató felelősségét az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek

megvalósításáért. Véleményünk szerint, miután a munkahelyünkön

egészséget veszélyeztető jelleg eleve ismert, azaz az áltagostól eltér, így a

munkáltató törvényi kötelezettsége is fokozott.

Miután a korábbi években is ugyanazon tevékenységet, „ugyanolyan”

körülmények között végeztünk továbbá a jogszabályi rendelkezésekben

(Hszt. 329. § (1) bek. c) pont és a Korm. rendelet 25. § (1) bek.) sem történt

változás, ezért jogosultságunk 1996. IX. 01. napjától áll fenn.

A bűnügyi technikusi állomány munkavégzésük során folyamatos

egészségkárosító kockázatok (állandó veszélyforrások) között dolgozott és

dolgozik és ezzel kapcsolatosan a kért időszakban semmilyen

illetménypótlékban nem részesültünk.(F/6 melléklet az

állományparancsainkról)

A keresetünkben idézett Korm. rendelet 28. § (1) és (2) bekezdése az

illetménypótlékról eképpen rendelkezik:

28. § (1) A hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt.-ben

meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az

átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve

többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál

kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a

követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet

elismerni.

(2) Az illetménypótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékra jogosító

szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás

betöltésének idejére jár.

10

A Hszt. és a Korm.rendelet előírásaival párhuzamosan a munkavédelemről

szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) előírásait szükséges

figyelembe venni. Az Mvt. 87. § 13. pontja leírja a veszélyforrás fogalmát

és meghatározza azok fajtáit, mely álláspontunk szerint a Korm.rendelet I.

számú mellékletében alkalmazott és nem definiált fogalmakat értelmezi,

illetve kiegészíti.

87. § E törvény alkalmazásában:

13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben

jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a

munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat

jelenthet.

Veszélyforrás lehet különösen:

a fizikai veszélyforrás, ezen belül a

= munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek

részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása,

= szerkezetek egyensúlyának megbomlása,

= csúszós felületek,

= éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok,

= tárgyak hőmérséklete,

= a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése,

= szintkülönbség,

= súlytalanság,

= a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és

áramlása,

= zaj, rezgés, infra- és ultrahang,

= világítás,

= elektromágneses sugárzás vagy tér,

= részecskesugárzás,

= elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség,

= aeroszolok és porok a levegőben;

a veszélyes anyag (lsd. 12. pont);

a biológiai veszélyforrás, ezen belül a

= mikroorganizmus és anyagcsereterméke,

= makroorganizmus (növény, állat);

a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

Az Mvt.-ben meghatározottak alapján, egy-két kivétel alapján, szinte az

összes veszélyforrás jelenléte beazonosítható a bűnügyi technikus

tevékenysége során. A napi szolgálatteljesítésük során akár más és más

veszélyforrások hatókörébe kerülnek és azokban változó időtartamban

11

tartózkodnak. Tehát a helyszíni szemle során több veszélyforrás

hatókörében dolgoznak, például:

Tűzesetek helyszíni szemléjén: fizikai veszélyforrások a szerkezetek

egyensúlyának megbomlása; csúszós felületek; éles, sorjás, egyenetlen

felületek, szélek és sarkok; tárgyak, levegő magas hőmérséklete; világítás;

elektromos áramköri feszültség; aeroszolok és a por a levegőben.

Veszélyes anyagok a gyúlékony, mérgező, rákkeltő és ingerlő anyagok.

Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás helyszíni szemléjén: a fizikai

veszélyforrások és a veszélyes anyagoknál ugyanaz felsorolható, mint a

tűzesetek helyszíni szemléjén, továbbá ehhez társul még a biológiai

veszélyforrás is: mikroorganizmus és anyagcsereterméke,

makroorganizmus (növény, állat).

A rablás, testi sértés és nemi erkölcs elleni bűncselekmények helyszíni

szemléjén: a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás helyszíni szemléjén

felsoroltak ugyanazok, mely kiegészül még a fiziológiai, idegrendszeri és

pszichés igénybevétellel is.

A munkánk másik sajátossága az, hogy a külső környezet által generált

veszélyforrásokon kívül, a hatékonyságunk fokozására veszélyes

munkafolyamatokat és technológiákat és ezeken belül veszélyes anyagokat

is alkalmazunk például a vegyszeres kéz-és egyéb nyomkutatási

eljárásoknál: (Mvt. 87. § 11. és 12. pont)

87. § E törvény alkalmazásában:

11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény,

munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki

tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a

munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem

hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

12. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai

vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a –

robbanó,- oxidáló,- gyúlékony,- sugárzó,- mérgező,- maró,- ingerlő,-

szenzibilizáló,- fertőző,- rákkeltő,- mutagén,- teratogén,- utódkárosító

(beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését

is),- egyéb egészségkárosító anyag.)

Amidofekete eljárás során: ecetsav = korrozív/ ingerlő anyag, metanol =

mérgező, erősen tűzveszélyes anyag.

Jódgőzös eljárás során: jód és gőzei = mérgező/ erősen korrozív anyag stb..

A látens kéznyomok láthatóvá tételére az ún. porozásos eljárást

alkalmazzuk, melynek során különböző könnyű és nehéz fémeket ill. ezek

12

oxidjait alkalmazzuk (alumínium, bronz, vas, cink, ólom stb.) valamint

olyan könnyű anyagokat, mint a korom stb.

Tehát a leggyakrabban használt nyom előhívó vegyszerek nagy része

tevékenységi engedélyhez kötött –ÁNTSZ engedély (a veszélyes

anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól

szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet)– veszélyes anyagnak minősül.

A veszélyes készítményekre vonatkozóan Biztonsági Adatlapok készültek,

amelyeket a bűnügyi technikusok munkájuk során folyamatosan

használnak.(F/7 melléklet).

A biológiai tényezőkkel kapcsolatos védelmet és a munkáltató

kötelezettségeit a 61/1999. (XII. 1.) EÜM rendelet részletezi.

A fentiek alapján kérem a T. Bíróságot:

állapítsa meg, hogy a Hszt. 329.§ (1) bekezdés c) pontjában (továbbá

a Korm. rendelet 25. § (1) bek.) foglaltakra tekintettel az 1996.

szeptember 01. napjától 2005. december 31. napjáig terjedő

szolgálati időnk 1,2-szeres szorzóval történő elismerésére jogosultak

vagyunk,

ennek megfelelően kötelezze alperest szolgálati időnk ismételten

történő megállapítására.

A Pp. 121.§ (1) bekezdés f) pontjára figyelemmel bejelentem, hogy a felek

közötti jogvitában közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

A T. Bíróság hatásköre és illetékessége a Pp. 349/B.§ (2) bekezdésén

alapszik.

Kérem, hogy a T. Bíróság személyünk vagy meghatalmazott képviselőnk

esetleges távollétében is szíveskedjék a tárgyalást megtartani.

Budapest, 2008. augusztus 12.

Tisztelettel:

…………………….. és társai

felperesek