O R O K S E G

J Ó Z S E F A T T I L A C U R R I C U L U M V I T A E - J E József Attila Curriculum vitae-jének eredeti gépiratával gazdagodott n e m r é -

giben ' a Petőfi Irodalmi Múzeum értékes József Att i la-gyűj teménye. A költő életrajza 1938 februá r j ában a Szép szó József Att i la-emlékszámában,

jelent meg először, és az eredeti h í ján mostanáig ez a szöveg szolgált a további közlések forrásául. (Innen, és nem az eredetiről közölte m á r a Németh Andor á l ta l saj tó alá rendezett első gyűj teményes kiadás is, amelyet 1938 tavaszán adot t ki a. Cserépfalvi Kiadó.)

Az eredeti szöveg hollétéről nem tudott a József Att i la-kutatás , va lamin t a r ró l sem, hogyan kerül t a Szép Szó emlékszámába a költő for rásér tékű önéle t ra jza . Annál különösebbnek tűnt az utolsó esztendőben keletkezett és közvetlenül József Attila halála után publikált é letrajz eredeti szövegének elkallódása, mivel igen sokszínű és viszonylag gazdag anyag maradt r ánk a költő gyermekkorából is. K é -sőbb maga is — mint köztudott — példás gonddal ta r to t t rendet dolgai között. N e m -csak verseinek kéziratait (fogalmazványokat, gépiratokat , vagy sietve le jegyzet t verscsírákat) őrizte meg egy irat táros pedánsságával, de gondosan el te t te egyéb,, kevésbé jelentős személyes i ratai t is, írógépének számlájától l e já r t könyvtár i l á -togatójegyéig. Ily módon József At t i la-gyűj teményünkben — amelynek törzsanyaga a költő személyes hagyatéka — szinte minden tevékenységének és m u n k á j á n a k nyoma van, ha csupán apró uta lás formájában is.

önéle t ra jzáról azonban semmi. A Curriculum vitae keletkezése körülményeiről mindössze annyi t t u d t u n k ,

amennyit egyrészt a Szép Szó említett száma lábjegyzetben szűkszavúan közölt : „József Attila 1937 tavaszán, kevéssel a szanatór iumba vonulása előtt magán t i s z t -viselői állást keresett és ezt az írást nyújtotta be"; továbbá azt, ami t e r re v o n a t -kozóan a fent említett első gyűjteményes kötet utószavában Németh Andor í r t : „Kilátástalan életének külső történetét József Att i la ebben a döbbenetes foga lmaz-ványban rögzítette meg, melyet az Első Papí r ipar Rt-hez nyúj to t t be abban a reményben, hogy alkalmazni fogják, és ezzel végre megszerzi a hav i kétszázat , melyre, mint Születésnapomra c. versében felpanaszolja , »sose telt«."

Ilyen előzmények u tán igen fontos számunkra /— az eredeti öné le t ra jz m e g -őrzése mellett — az a szíves tájékoztatás, amelyet az é le t ra jz keletkezésének rész-leteiről és az eredeti dokumentum fennmaradásáról N. M. asszony ve lünk közölt.*

N. M., aki egyébként Peterdi István költő húga, hosszú ideig az Első M a g y a r Papír ipar R. T. vezérigazgatójának, dr. Herz Henr iknek t i tkárnője volt. E lmondása szerint főnöke, Herz dr. nagy érdeklődéssel kísérte a f ia ta l művészek m u n k á s s á -gát, és József Attila tehetségét igen nagyra értékelte. A költő és Herz dr. f e l t ehe-tően 1934 elején ismerkedett meg Hatvany Lajos ú t j án . Öriz a József At t i l a -gyű j -temény egy Herzhez szóló Hatvany-levelet, amelyben a levél í rója meleg, mé l t a tó szavakkal jellemzi József Attila különös költői tehetségét, és előkészületben levő Med-vetánc kötetéhez Herz további baráti támogatását kéri. Ugyanis ehhez, az 1934 d e c e m -berében megjelenő verseskönyvhöz, majd a két év múlva napvilágot lá tó Nagyon fáj-

hoz Herz Henrik közbenjárására kapott a költő papí r t a Diósgyőri Pap í rgyár tó l . Ezt a gesztust köszönte meg József Attila két kötetének (mindkét dedikál t pé ldány a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában) Herz Henrikhez szóló a j án l á sa iban , amelyek közül az egyik — a Nagyon fáj első számozott példánya — különösen becses: A költő olyan, mint a kisgyerek... kezdetű szonettet tar ta lmazza.

N. M. t i tkárnő munkahelyén' ismerkedett meg és kötött maga is bará t ságot a főnökéhez bejáró József Attilával. Kedves, meleg hangú a jánlással kapot t egy-egy példányt ő is két verseskötetéből. (A Medvetánc megfelelő pé ldányát vol t szíves átadni a Petőfi Irodalmi Múzeumnak.) Egy a lkalommal — mint e lmond ja — költő bá ty ja távollétében megkérte az éppen jelen levő József Attilát, hogy. rögtönözzön valami tréfás, verses köszöntőt Herz születésnapjára. Ö úgy emlékezet t , e k k o r

* A t á j ékoz t a t á sé r t , de elsősorban a C u r r i c u l u m vi tae megőrzé séé r t é s a P e t ő f i I r o d a l m i M ú z e u m n a k való á t a d á s á é r t ezú ton Is köszöne te t m o n d u n k .

3ÍÖ

keletkezett a fen t említett , Herzhez" írott szonett. — A . H e r z n e k dedikált Medve-tánc kötetben azonban egy papír lapra gépelt kis rögtönzést őriz a gyűj teményr

25 éve a papírt szolgálja minden erővel, bele se rezdül 25 éve eteti papírral s nő, hízik a kultúra rajta keresztül.

(Közli a József Attila kri t ikai kiadás II. kötete a Rögtönzések között.) Ügy véljük,, valószínűleg ez a négysoros ,— a jelek szerint negyedszázados jubileumra készült. — versike íródott N. M. kérésére.

József Attila alkalmazása 1937 első hónapjaiban kerülhetet t szóba. A Curri-culum vitae eredeti gépiratának első oldalán a felső jobb sarokban a titkárnő' írásával a következő dátum olvasható: 937 II. Az é letrajzról hivatalos másolat készült, amelyet a vezérigazgatói irodából az Rt. illetékes igazgatójához továbbí-tottak. az eredeti példány pedig a személyi i ra t tárba került . A költő álláskérését elutasították — N. M. emlékezete szerint azzal az indokolással, hogy kommunista.

Ma sem teljesen tisztázott József Attila Szép Szó-nál kapott szerkesztői hono-rá r iumának kérdése, ill. anyagi függőségi viszonya. Az álláskeresés mindenesetre-azt bizonyítja, hogy szüksége volt egy saját erejéből teremtet t megélhetési alapra, külső és belső függetlenségének biztosítására. Az „ólálkodó semmi ellen" a m e n e -külés lehetőségeit kínálta a fegyelmezett mederbe szorított élet, az anyagi és ezáltal nagyobb szellemi függetlenség kiszolgáltatottsága érzésének lazulását, oldódását je lenthet te volna. — Az elutasítás után ezzel egy időre le kellett számolnia, s eezel együtt még egy dologgal — amely álláskeresésének talán legfőbb ösztönzője lehetett ez időben —, azzal a biztosnak látszó anyagi forrással, amely tervezgetett házassá-gának a lapja lehetett volna.

A fentiek alapján úgy vélem, az elutasításnak a Születésnapomra című vers lét-rejöt tében inspiráló szerepe van. Megírásakor, 1937. április 11-én, m á r tudnia kelleit r hogy nem alkalmazzák. (Kérvényét ¡— mint említettük — februárban továbbították.) A vers közvetlen élményforrását nemcsak a „havi kétszáz"-ra való utalás sejteti (N. M.-tól tudjuk, hogy 200 pengő fizetést kapott volna), hanem elsősorban az, hogy a költő egzisztenciális gondja u ra l j a az egész verset, hisz a Horger-ügy felelevení-tésében tula jdonképpen ezt kell látnunk, ahogy a Curriculumban is ez a régi é l -mény, mint egzisztenciális meghatározó szerepel. (A vers és élétrajz összefüggésére utal a József Attila krit ikai kiadásnak a versre vonatkozó jegyzete is.) Élete utol-só esztendejében minden korábbi sérelem — így ez is, — gigantikus méretűvé nő, mert jelene eseményei mögött a döntő erejű múl t történéseit keresi és követi a törvényszerű (vagy annak vélt) folyamatot októl az okozatig:

. . . csiZíó véletlen szálaiból törvényt szőtt a múlt szövőszéke...

(Eszmélet) Jelenhez való viszonya a lapján szelektálja Curriculum vitae-je teljes é lményanya-gát. Éle t ra jza így — szemben Németh Andor előbb idézett kitételével —, úgy vélem,. belső fej lődésrajz. Látszólag nem marad ki belőle semmi, eseménytörténete pontos,, adatai megbízhatók, a későbbi életrajzíró számára forrásértékűek. Mégis elsősorban azokról az élményekről beszél, amelyek belső emberi arculatát kialakították,. for-málták és meghatározták ,— mégpedig az életrajz szerkezeti arányaival. Ez a ma-gyarázata annak, hogy nagy súlyt kapnak lényegtelennek látszó események, hogy hiánytalanul előttünk álljon bonyolult, finom, érzékeny mechanizmusával maga az. emberi lélek, ahogy korábban versben is kifej te t te :

... Szívünk míg vágyat érlel, nem kartoték-adat.

(Levegőt) Az éle t ra jzban is részletesen kidolgozott élmények témája az utolsó esztendő-

életrajzi vonatkozású, emlékező verseiben: Kész a leltár, Kirakják a fát, Állás nél-kül ..., Flórának (Most azon muszá j elmerengnem), Születésnapomra, Csak most értem meg... stb. szinte kivétel nélkül megtalálhatók az életrajzzal azonos előjellel. Múl t ja bizonyos eseményeit ez időben kétségtelenül a pszichoanalízisen keresztül szemléli, de emlékeihez való viszonyát nemcsak freudizmusa határozza meg, nem-csak az okok és magyarázatok keresése a jelen számára, hanem a jövő lehetőségei-nek és törvényszerűségeinek kuta tása is, mint erre Tamás Attila is utal: „A múlt minden nyomorának és megaláztatásának k ín já t csontjaiban, idegei »rángó hálójá-ban« érző, egy ember ibb jövő hitével a jelen harcát vállaló proletár számára az idő félreérthetetlenül van. Az idő törvénye az okság egymásutánjának szilárd rendje ."

311:

(Eszmélet. József Attila költői világképe.) A múlt szorogásait, a jelen kudarcát itt, a Születésnapomra c. versében is a jövő perspektívája oldja fel:

Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon

tani-tani!

E röpke életrajzi epizód jelentőségét korántsem kívánom érdemén felül hang-súlyozni, sem a néhány hónap múlva bekövetkező tragédiával szoros összefüggésbe hozni — bár ekkor már minden mozzanat különös akusztikával bírt a költő számára —, mert ezt a kudarcot, a polgári életbe való elhelyezkedése utolsó kísérletének meghiúsulását, egy nagy verssel még fel tudta oldani. — Az állásgond azonban to-vábbra is napirenden maradt (s az anyagi függetlenség fontosságát számára ez bizo-nyítja legjobban), mert Ignotus Pál a költő halála előtt néhány nappal Balatonszár-szóra írt levelében sírról ad hírt, hogy rövidesen valami állásfélével várhatják Pes-ten. (József Jolánnak egyik, Szántó Judithoz írt leveléből tudjuk, hogy az ígért állás a Pantheon Kiadónál lett volna.)

Ami a Curriculum vitae további sorsát illeti, azt a költő halála után Herz Hen-rik másolatban küldte meg a Szép Szónak — így jelent meg az emlékszám élén. (A verses dedikáció szövegét is — mint a József Attila-gyűjtemény anyagából kiviláglik — Herz küldte meg a folyóiratnak 1938. február 12-én kelt kísérőlevelével.) Eredeti je továbbra is ottmaradt személyi irattárában mindaddig, amíg a második világháború végének zűrzavaros időszakában a titkárnő, a költő írását a megsemmisüléstől féltve, azt ki nem emelte és magához nem vette.

Ilyen utat járva került az Irodalmi Múzeumba e becses dokumentum.

FEHÉR ERZSÉBET

J Ó Z S E F A T T I L A - D E D I K Á C I Ó K

Ma még sok olyan kötet gyűjthető össze itthon és külföldön, amelyet a költő saját kezűleg dedikált. Félő, hogy idővel — habent sua fata libelli — gazdát cserél-nek, eltűnnek a szem elől. elvesznek. Tegyük közzé legalább a dedikációkat: emberi relációkra utalnak.

I.

Az első csoport Székely Bélának szól. Pszichológusnak készült Ez irányú tudo-mányos munkássága főleg a gyermeklélektannal foglalkozik. Több műve németül és spanyolul is megjelent. írói, publicisztikai pályáját Nagyváradon és Budapesten kezdte. Először Számvetések című verskötetével jelentkezik 1912-ben. Kolozsvárott lapokat szerkeszt. 1926-tól újból Magyarországon él, s társszerkesztője az Ember-ismeret című pedagógiai és grafológiai folyóiratnak. 1938-ban Dél-Amerikába emig-rál, s Buenos Airesben a Jövő című hetilapot szerkeszti. Itt halt meg 1955-ben.

Hosszú utat megtett hagyatékában három dedikált József Attila-kötet került kezemhe.

A Nincsen apám se anyám dedikóciója a következő:

Székely Bélának barátsággal, szere-tettel. Ó O j j Pest, 1929. febr. 24.

József Attila

/íjLJU^

/ W , / y z ?

312