Upload
horvathbrigitta
View
372
Download
176
Embed Size (px)
Citation preview
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
1/325
Judith McNaught
Édenkert 2.
Tartalom
Matt felbukkanását követően Meredith hosszú évek alatt felépített,kiszámítható, békés élete és nagyszabású tervei egyik pillanatról a másikra
illúzióvá válnak. Közelgő esküvője is meghiúsulni látszik, amikor kiderül, hogy
az apja által oly sok évvel ezelőtt fogadott ügyvéd nem megfelelően járt el a
válóperükben, aminek következtében Matt-tel még mindig házasoknak
számítanak.
Meredith mindent elkövet, hogy megszerezze Matt jóindulatát, és jobb belátásra bírja: a lehető leghamarabb és békében váljanak el. Matt egyetlen
feltételt szab csupán: szeretne Meredithszel néhány hetet eltölteni. Az édesapja
megromlott egészségi állapota, a vőlegényének jó híre és a saját féltve őrzött
titkának lelepleződésétől és a botránytól való rettegés arra kényszeríti Mereditht,
hogy végül elfogadja a férfi ajánlatát.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
2/325
Az együtt töltött idő óhatatlanul felszakítja a sebeket, és felszínre hozza a még
mindig fájó emlékeket. Meredithnek és Mattnek nem csupán a saját érzéseivel
kell szembenéznie, hanem azzal a megdöbbentő felismeréssel is, hogy a
tizenegy évvel korábban történtekre valójában egyiküknek sem volt befolyása:az eseményeket egy mindkettejüknél erősebb akarat alakította a maga érdekei
szerint, a legnagyobb kegyetlenségtől sem riadva vissza...
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
3/325
Harmincnegyedik fejezet
Amikor Meredith elhagyta a lakását a bepakolt holmikkal, alig havazott, demire átkelt az indianai államhatáron, a hóesés hóviharrá fokozódott. Homokot
szóró teherautók és hóekék dolgoztak az autópályán, sárga lámpáik úgy
villogtak, mint a világítótornyok fényei. Egy teherautó megelőzte őt, s közben
latyakot zúdított a szélvédőjére. Két mérfölddel odébb ő haladt el ugyanazon
teherautó mellett, csak az éppen bele volt csúszva az árokba. A vezető ott állt a
közelében, s egy másik teherautó-sofőrnek magyarázott, aki félreállt, hogy
segítsen kihúzni.
A rádió szerint mínusz öt és fél Celsius-fok volt, és a hőmérséklet
folyamatosan tovább csökkent. Jó harminccentis hóra lehetett számítani, de
Meredith alig volt tudatában a szeszélyes időjárásnak. Minden gondolatával a
múltban járt, s azon, hogy a farmra eljutva meg kell értetnie Matt-tel, hogy mi
történt valójában. Amikor Patrick rábeszélte, hogy menjen el a farmra, még
szinte alig tért magához abból a sokkból, amelyet a felfedezése okozott. Most,
hogy a sokkon túljutott, egyre nagyobb sürgetést érzett, hogy tisztázza a
félreértést, hogy mindent megmagyarázzon, s ennek az óhajnak az intenzitása
messze felülmúlta Patrick szelíd ösztökélését.
Amikor maga elé képzelte, hogy Matt megkapja a hazug táviratot,
összerándult a gyomra. És lám, mégis hazarepült, hogy meglátogassa őt a
kórházban... csak éppen megtagadták tőle a belépést, mint egy koldustól, aki a
királyi felségterületre akar merészkedni. A férfi soha nem hagyta el sem őt, sem
a kisbabájukat. Ez a tudat édes érzéseket keltett benne, s még kétségbeesettebb
vágyat, hogy megértesse vele, hogy nem hajtatta el a gyermeküket, és nem ő
tiltotta ki a férfit a kórházból, s nem ő törölte ki az életéből.
Az autó reflektorának a fénye gyanúsan csillogott az úton, s ezért Meredith
csökkentette a sebességet, s visszafojtotta a lélegzetét, amíg az autó átsiklott egy
jégfolton, s nem csúszott meg, majd továbbgurult a hófedte autópályán. Amint
újra ura lett a BMW-nek, gondolatai visszatértek Matthez. Most már értette a
mélyben rejtőző ellenségesség okát. Meg a múlt heti dühös kijelentését is az
autóban:
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
4/325
- Ha még egyszer feldühítesz, nem győzöd azt kívánni majd az istentől,
bárcsak az anyád téged is elvetetett volna!
Meredith a történtek ismeretében most már értette, miért vágott vissza a férfi
olyan hevesen egy apróbb inzultusra is. Ha belegondolt, hogy Matt min ment átéveken keresztül, még elképesztőbbnek találta, hogy megpróbált vele
barátságosan viselkedni az operában és az ebédnél. Meredith a helyében nem lett
volna képes rá, hogy civilizált módon viselkedjen, nemhogy még barátságos is
legyen.
Hirtelen az a gondolat merült fel benne, hogy talán Matt küldte saját magának
azt a táviratot, hogy az apja előtt igazolja, miért hagyja el Mereditht, de ez a
feltevés amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozott is. Matthew Farrell mindig
azt tette, amit akart, és a legkevésbé sem érdekelte, mit szólnak hozzá mások.
Teherbe ejtette őt, majd elvette feleségül, és szorongás nélkül szembeszállt
Meredith apjával; nem kért elnézést semmiért. Egy egész birodalmat épített fel a
semmiből csupán saját merészségére és akaraterejére támaszkodva. Épp ezért
nem hunyászkodott volna meg a saját apja előtt sem annyira, hogy egy
áltáviratot adjon fel magának. Az a távirat, amelyet Meredith kapott, nyilván
csak elkeseredett válasz volt arra a gonosz üzenetre, amelyet Matt kapott. És
még ennek ellenére is, hazarepült, hogy láthassa őt, mielőtt végül elküldte azt a
szűkszavú választ...
Könnybe lábadt a szeme, s észre sem vette, hogy gyorsítani kezd. El kell jutnia
hozzá, beszélnie kell vele, meg kell értetnie vele, mi történt valójában.
Szükségét érezte annak, hogy Matt megbocsásson neki, és a férfinak is szüksége
van az ő megbocsátására. Egy cseppet sem tartotta különösnek, sem bármi
módon fenyegetőnek mostani érzéseit Matt iránt. Nem tartott attól, hogy az a
mélyreható sajnálat és a fájó gyengédség, amely a hatalmába kerítette,
megzavarnák a Parkerrel való kapcsolatát. A jövőbeli események képeit látta
maga előtt: legközelebb, amikor Matt mosolyogva felé nyújtja a kezét, mint ott,
az operában, hogy köszöntse, ő is mosolyogni fog, és kezet fog vele. A
barátságuk nemcsak a ritka társasági alkalmakra korlátozódik majd, hanem
üzletileg is barátok lehetnek. Matt briliáns taktikus és tárgyalópartner; s a
jövőben, gondolta magában melegséggel, talán időnként tanácsot is kérhet tőle.
Együtt ebédelnek, egymásra mosolyognak, ő majd elé tárja a gondját, és a férfi
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
5/325
tanácsot ad. Mint a régi jó barátok. A bensejét eltöltő melegség fénylő folyammá
duzzadt benne.
A mellékutak rettenetes állapotban voltak, de Meredithnek mindez alig tűnt
föl. A jövőre vonatkozó elképzeléseit a Matt-tel való barátságos találkozásokrólelhomályosította a valóság felismerése, hogy semmilyen bizonyítéka nincs arra,
hogy amit elmond neki, az a színtiszta igazság. A férfi tisztában van vele, hogy
Meredith mindenképpen sürgősen el akar válni. Ha besétál a házba, és azonnal
előadja, hogy elvetélt, Matt kétségkívül azt fogja hinni, hogy csak kitalálta az
egész történetet, hogy megnyerje a férfi együttérzését, és rávegye, hogy
beleegyezzen a válásba. Ezt még csak tovább súlyosbítja a houstoni telek,
amelyet Meredith annyira meg akar szerezni, és amelyet Matt húszmillióért
megvett, hogy majd tízmilliós nyereséget zsebeljen be a Bancroft Vállalattól,
miután neki harmincmillióért felajánlotta. Nem kétséges, hogy azt fogja
feltételezni, hogy a vetélésről szóló meséje nem más, mint kétségbeesett,
átlátszó trükk, hogy engedményt csikarjon ki belőle. Ezért nincs más választása,
mint elsimítani a dolgokat azzal, hogy elmondja, az építésiövezet-módosítási
kérelmét el fogják fogadni. Miután Matt megérti, hogy Meredith apja megígérte,
hogy többet nem avatkozik a férfi ügyeibe, bizonyára olyan megértő lesz a
válással kapcsolatban, mint amilyen az ebédnél próbált lenni, mielőtt még azt a
bizonyos telefont kapta. Akkor és csak akkor, amikor Matt már tisztában lesz
vele, hogy Meredith nem hajt semmire, mert nincs semmi, amit szeretne
megszerezni, akkor mondhatja meg, hogy valójában mi történt a gyermekükkel.
Akkor biztosan hinni fog neki, mert nem lehet oka a kételkedésre.
A birtokot átszelő kis patak hídját magas hó fedte. Meredith gyorsított, hogy
nehogy lecsússzon, és visszatartotta a lélegzetét. A BMW csikorgó kerékkel
döngött át a patak felett, a hátsó része kifarolt, de aztán az orra megugrott a ház
irányába. A hóval borított földekről visszaverődő holdfényben, a csupasz fák az
udvarban annak a régen volt nyárnak különös torzóiként tűntek elő. Árnyékuk
fenyegető csontvázakat festett a fehér farmépület oldalára, mintha őt akarnák
elijeszteni. Meredith, amikor lekapcsolta a fényszórókat és leállította a motort,
megborzongott ettől a különös előjeltől. Az egyik felső ablakból halvány fény
szűrődött ki: Matt tehát itt van, és feltehetőleg még nem alszik. És minden
bizonnyal igen dühös lesz, ha meglátja őt.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
6/325
Fejét hátrahajtotta az üléstámlán, s próbálta összeszedni a bátorságát, amelyre
nagy szüksége lesz, hogy el tudja viselni mindazt, ami a következő percekben
történni fog. És abban a pillanatban, egyedül az autóban, egy iszonyúan nehéz és
rettenetesen fontos feladat előtt, Meredith az eltelt tizenegy év után először,segítségért fohászkodott:
- Kérlek, Uram - suttogta -, add, hogy higgyen nekem!
Kinyitotta a szemét, kihúzta magát, kivette a slusszkulcsot, és magához vette a
táskáját. Tizenegy évvel ezelőtt a könyörgésére Matt megjelent a kórházban,
csakhogy ő nem tudott róla. Attól kezdve nem imádkozott többé. Nem kétséges,
hogy Isten alaposan megbüntette ezért. Kétségbeejtő, gondolta magában
hisztérikusan feltörő nevetéssel, hogy sikerült mindenkit magára haragítania,
miközben olyan nagyon igyekezett, hogy jó ember legyen.
A verandán hirtelen kigyulladt a fény, mire a nevetése elhalt, és a szíve a
torkában dobogott. Amikor odanézett, látta, hogy kinyílik az ajtó. Annyira
megrémült, hogy elvesztette az egyensúlyát a mély hóban, s amikor elkapta az
autó lökhárítóját, beleejtette a kezében lévő kulcsot a hóba a kerék mellett.
Lehajolt, hogy megkeresse, de aztán eszébe jutott, hogy a táskájában van
pótkulcs, és nincs értelme a hóban tapogatóznia. Legalábbis most nem, amikor
élete legfontosabb szembesítése előtt áll.
A veranda fénye megvilágította az udvart. Matt a bejárati ajtóban állva
hitetlenkedve bámulta a szeme elé táruló elképesztő jelenetet: egy nő, aki éppen
kiszállt az autóból, s aki megdöbbentően hasonlít Meredithre, lehajol és eltűnik.
Majd újra megjelenik, s a szállingózó hóesésben megkerüli az autó elejét. Matt
belekapaszkodott az ajtókeretbe, s igyekezett úrrá lenni a szédülésén és a
gyengeségén. Meg volt győződve róla, hogy a hallucinációját a betegsége
okozza, de amikor a nő felegyenesedett, és kisimította a rakoncátlan havas
sörényét a homlokából, a mozdulat olyan fájdalmasan ismerős volt, hogy Matt
szíve összefacsarodott.
Meredith a verandához sétált, s felnézett.
- Szia, Matt.
Matt ekkor úgy érezte, hogy valóban hallucinál. Vagy álmodik. Vagy odafenn
haldoklik az ágyában. Nem tudta, hogy a három közül melyik igaz, csak azt
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
7/325
érezte, hogy a hideglelés, amely a testét rázta odabenn a házban, most ijesztő
rohammal újra rátámad. A jelenség elmosolyodott, bájos, puhatolózó mosollyal.
- Bejöhetek? - kérdezte. A hangja és a kinézete alapján úgy tűnt, mintha
Meredith angyali mása jelent volna meg előtte.A dühöngő sarki szél Matt arcába csapott egy marék havat, kilendítve őt ezzel
kábult képzelgéséből. Az előtte álló nő nem volt semmiféle jelenés, hanem maga
Meredith, és a felismerést követő düh nagy erejű adrenalinlöketet pumpált az
ereibe. Ahhoz túl erőtlen volt, hogy visszazavarja a nőt az autójához, és semmi
kedve nem volt ahhoz, hogy halálra fagyjon, amíg azon vitatkozik vele, hogy
távozzon, így kiegyenesedett, s az ajtóból visszalépve, udvariatlanul hátat
fordítva Meredithnek, hagyta, hogy a nő kövesse őt a házba. Hálával telt el,
hogy a sokk, amit az okozott, hogy a nőt az ajtaja előtt találta, hirtelen erőt adott
neki, s bement a sötét nappaliba.
- Bizonyára egy véreb ösztönével és egy bulldog kitartásával rendelkezel,
hogy még ide is utánam jössz! - jegyezte meg a férfi, miközben a
villanykapcsolót kereste a sötétben. Nyersnek és furcsának találta saját hangját.
Meredith ennél sokkal rosszabb és vadabb kirohanásra volt felkészülve.
- Kaptam némi segítséget, hogy megtaláljalak - vallotta be a férfi nyúzott
arcát fürkészve, és hirtelen gyengédség töltötte el. Legyűrte magában a
késztetést, hogy Matt arcát a két kezébe fogja, és bocsánatot kérjen tőle,
egyelőre megelégedett azzal, hogy kibújt a kabarjából, és odanyújtotta Mattnek.
- Sajnos az inasnak ma szabadnapja van - gúnyolódott Matt, s nem vette el a
kabátot. - Kénytelen leszel magad felakasztani. - Matt arra számított, hogy erre
az udvariatlanságra Meredith majd hevesen visszavág, de meglepetésére csak
megfordult, és egy szék támlájára helyezte a kabátot. Matt szeme mérgesen és
zavartan összeszűkült, amikor magában ezt a nyugodt alázatot a legutolsó
találkozásukkal hasonlította össze. - Nos? - vágta oda. - Halljuk! Mit akarsz?
Újabb meglepetésére Meredith furcsa, szuszogó nevetéssel fel-nevetett.
- Azt hiszem, most szükségem volna egy italra. Igen, mindenképpen kérek
egy italt.
- Kifogytunk a Dom Perignonból - közölte Matt. - Whisky és vodka közül
választhatsz. Más nincs.
- A vodka jó lesz - válaszolta a lány halkan.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
8/325
Matt térde remegett, ahogy a konyhába ment, ahol egy kis vodkát öntött egy
pohárba, majd visszatért a nappaliba. Meredith megfogta a poharat, amelyet a
férfi odacsapott elé, és körbenézett a szobában.
- Furcsa, hogy ennyi év után itt látlak - kezdte akadozva.- Miért? Innen származom. Különben is, szerinted ez a hely az, ahova még
mindig tartozom. Nem vagyok más, csak egy koszos vasgyári munkás, nem
emlékszel?
Matt megrökönyödésére Meredith zavarában elpirult, és mentegetőzni kezdett.
- Nagyon sajnálom, hogy azt mondtam. Meg akartalak alázni, és csak azért
mondtam ezt, mert tudtam, hogy fájni fog. Nem gondoltam komolyan, és
különben is, semmi bajom a vasgyári munkásokkal, nehéz munkát végző, rendes
emberek, akik...
- Mi az ördögöt akarsz elérni? - robbant ki Mattből, s kis híján összeesett a
hasogató fejfájástól. Forgott vele a szoba, s a falnak támaszkodott, hogy meg
tudja tartani magát.
- Mi a baj? - kérdezte Meredith. - Rosszul vagy?
Matt úgy érezte, vagy menten összecsuklik, mint egy totyogó kisgyerek, vagy
elhányja magát a lány előtt.
- Menj innen Meredith! - szédült, a gyomra émelygett, amikor sarkon fordult,
és a lépcső felé indult. - Lefekszem.
- Te beteg vagy! - kapcsolt Meredith, s amikor a férfi a korlátot elkapva
megcsúszott a második lépcsőn, odaszaladt hozzá. Meg akarta fogni a karját,
hogy segítsen, de Matt elhúzta, ám Meredith érzékelte, hogy a bőre tüzel. -
Istenem, te forró vagy!
- Menj el!
- Hallgass, és támaszkodj rám! - vezényelte a lány, és a férfinak nem volt
annyi ereje, hogy megakadályozza, hogy Meredith felemelje a karját, és a
nyakába tegye.
Amikor Meredith feltámogatta Mattet a szobájába, az megtántorodott, és
szemét behunyva elterült az ágyon. Olyan mozdulatlan volt, mint... egy halott. A
lány rémülten fogta meg a kezét, és a pulzusát kereste, de ijedtében nem találta.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
9/325
- Matt! - sikította, s a vállánál fogva megrázta. - Matt, nehogy meg merj halni!
- kiáltott rá hisztérikusan. - Azért utaztam egész idáig, hogy elmondjak neked
valamit, amit tudnod kell, és hogy a bocsánatodat kérjem és...
A hangjából kihallatszó páni félelem, s ahogy magánkívül rángatta a férfitestét, végül elhatolt Matt eltompult érzékeihez, és ebben a kába állapotban
képtelen volt, hogy bármilyen ellenérzést tápláljon a nő iránt. Csak az számított,
hogy itt van, és hogy ő rettenetesen rosszul érzi magát.
- Ne rángass - suttogta -, a francba.
Meredith elengedte, s megkönnyebbülésében majdnem elsírta magát, majd
megrázta magát, és próbálta összeszedni a gondolatait. Utoljára az apját látta így
összecsuklani, aki akkor majdnem meghalt. De Matt fiatal és erős. Magas láza
van, de a szíve nem beteg. Meredith bizonytalan volt, hogyan segíthetne.
Körbenézett a szobában, és két gyógyszeres üveget látott az ágy melletti
éjjeliszekrényen. Mindkettő vignettáján az állt, hogy háromóránként kell
bevenni belőle.
- Matt - kérdezte, s arra gondolt, talán itt az ideje az újabb adagnak -, mikor
vetted be utoljára a gyógyszert?
Matt hallotta, amit kérdez, és megpróbálta nyitva tartani a szemét, de mielőtt
bármit is mondhatott volna, Meredith megragadta a kezét, és a füléhez közel
hajolva szólította:
- Matt, hallasz engem?
- Nem vagyok süket - felelte nyersen -, és nem haldoklom. Influenzám és
hörghurutom van. Épp most vettem be a tablettákat.
Megérezte, hogy Meredith az ágya szélére ül, s képzeletében az jelent meg,
hogy a lány ujjai gyengéden kisimítják a hajat a homlokából. Nyilván nagyon
közel volt a delíriumos állapothoz, s az egész kép, amely csukott szeme mögött
megjelent, egy komikus álomhoz kezdett hasonlítani: Meredith kétségbeesetten
fölé hajol, megérinti a homlokát, hátrasimítja a haját. A kép irracionálisán vicces
volt.
- Biztos vagy benne, hogy csak az influenza és a hörghurut okozza a
rosszullétedet? - kérdezte a lány Matt-től, aki még mindig behunyt szemmel
feküdt.
A férfi szája gúnyos mosolyra húzódott:
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
10/325
- Nem elég ennyi nyavalya?
- Azt hiszem, ki kellene hívni az orvost.
- Egy nő érintésére van szükségem.
Meredith szaggatott, aggódó nevetéssel kérdezte:- Én megfelelek?
- Nagyon vicces - suttogta Matt.
Meredith szíve összeszorult, mert ez majdnem úgy hangzott, mintha ő Matt
számára még sok is volna.
- Magadra hagylak, hogy pihenj.
- Köszönöm - motyogta Matt, s elfordította a fejét, mert a mennyezeti lámpa
fénye zavarta a szemét, s máris elszunnyadt.
Meredith betakarta, s ekkor vette csak észre, hogy a férfi mezítláb van. Abban
a ruhában aludt el, amelyben beengedte őt, és Meredith úgy vélte, ez legalább
melegebb, mint ha pizsama lenne rajta. Az ajtóhoz ment, keze már a
villanykapcsolón volt, de visszafordult, s figyelte, hogy a férfi mellkasa milyen
egyenletesen emelkedik és süllyed álmában. Szaggatottan vette a levegőt, s
napbarnított bőre ellenére sápadt volt, de még álmában és betegen is nagy és
hatalmas ellenfélnek tűnt.
- Miért van az - kérdezte fanyar mosollyal az alvó férfitól -, hogy ahányszor
csak a közeledbe kerülök, semmi sem úgy történik, ahogy kellene?
A lány mosolya elhalványult, és lekapcsolta a villanyt. Rendkívül gyűlölte a
magánéletében a felfordulást és a bizonytalanságot, gyűlölte azt a tehetetlen,
ijesztő érzést, amelyet kiváltott benne. A munka az más volt, ott a káosz kihívást
jelentett, stimulálta, izgatta. Mert a munkában, akár ha kockázatot vállalt, akár
az ösztöneire hallgatott, az majdnem mindig megtérült. Ha mégsem, az
eredmény akkor is csak kudarc volt legfeljebb, nem pedig sorscsapás. Felnőtt
életében összesen csak két nagyobb magánéleti kockázatot vállalt, s mindkettő
katasztrofális hibának bizonyult: lefeküdt Matthew Farrell-lel és feleségül ment
hozzá. Még most, tizenegy év elteltével is, még mindig csak azzal próbálkozik,
hogy ez utóbbi köteléktől megszabaduljon. Lisa állandóan kritizálja Parker
kiszámíthatóságát, megbízható természetét, de Lisa nem értheti azt, hogy a
kiszámíthatóság és megbízhatóság két olyan kincs Meredith magánéletében,
amelyre mindig is vágyódott. Egy kiszámíthatatlan magánakció bonyodalmait
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
11/325
nem bírná elviselni. Az üzleti életben megengedheti magának, hogy
hazardírozzon, de a magánéletében nem!
Megállt a szék mellett, hogy felvegye a kabátját, majd kiment az autóhoz,
hogy behozza a holmiját. A lépcső felé indult, de megállt, s nosztalgia ésvégtelen szomorúság kerítette hatalmába, amikor körbenézett a szobában.
Ugyanolyan volt minden, mint rég. A régi szófa, szemben a két fotellel a
kandalló előtt, a könyvek a polcokon, a lámpák. Ugyanolyan, de mintha
kisebbnek tűnt volna, s a padlón szerteszét hagyott dobozokkal, melyek közül
néhány már tele volt könyvekkel és újságpapírba csomagolt csecsebecsékkel,
elhagyatottnak látszott.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
12/325
Harmincötödik fejezet
Másnap reggel még mindig havazott, amikor Meredith lábujjhegyen belopakodott Matt szobájába, hogy megnézze, hogy van. Még lázasnak érezte,
de a homloka nem volt már olyan forró.
A nappali szürkeségben, az éjszakai alvás és egy forró zuhany után, az előző
esti különös fogadtatása inkább komikusnak tűnt, mint nyugtalanítónak.
Tengerészkék nadrágszoknyát és egy sárga-tengerészkék csíkos V kivágású
pulóvert vett fel, s odament a tükörhöz, hogy megfésülködjön... és mosolyogni
kezdett. Nem tudta abbahagyni. Minél többet gondolt az előző estére, annál
mulatságosabbnak tűnt. Miután agyonidegeskedte magát, miután átküzdötte
magát a hóviharon, talán ha egy fél tucat mondatot váltottak egymással: mire
Matt gyakorlatilag összeesett a lábánál, és mindketten aludni mentek! Magába
fojtott kuncogással állapította meg, hogy valamiféle perverz természetfeletti erő
játszik közre, valahányszor csak Matt közelébe kerül.
Az, hogy Matt túlságosan rosszul volt ahhoz, hogy kidobja őt, valamifajta
kegynek tekinthető. Ilyen állapotban viszont nem zúdíthatja rá a híreit.
Délutánra valószínűleg felépül annyira, hogy kulturáltan megtárgyalják a
dolgaikat, de Matt még elég gyenge lesz ahhoz, hogy tiltakozzon, és ne
hallgassa meg. És ha mégis megpróbálná arra kényszeríteni, hogy elmenjen,
majd azzal a kifogással nyer időt, hogy elveszítette a kulcsait a hóban, és nem
tud elindulni.
Tervével elégedetten, megfésülködött, majd az ujjaival kissé felborzolta a
haját, amely így természetes hullámokban és csigákban omlott a vállára. Az
arcát is kikészítette, majd hátralépett, s megszemlélte az összhatást a tükörben.
A haja túlságosan megnőtt, gondolta, de ettől eltekintve jól néz ki.
Elhatározta, hogy keres valamilyen gyógyszeres dobozt vagy ilyesmit, ezért a
fürdőszobába ment. A fürdőszoba-szekrényke tükrös ajtaja mögött talált egy
hőmérőt és néhány üvegcsét, legtöbbjükön már megsárgult a vignetta az idők
folyamán. Meredith szemügyre vette a tartalmukat, és bizonytalanul ráncolta a
homlokát. A betegség, kivéve a menstruációs időszak alatti görcsölést és ritkán
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
13/325
egy-egy fejfájást, gyakorlatilag ismeretlen volt számára. Összesen kétszer volt
csak megfázva egész életében, és utoljára tizenkét éves korában volt influenzás!
Mit kell kezdeni azzal, akinek influenzája és hörghurutja van, tépelődött. Az
alkalmazottak között influenzajárvány volt az áruházban, így Meredithmegpróbált visszaemlékezni, mit is mondott Phyllis a saját tüneteiről. Szaggató
fejfájásról, hányingerről és fájó végtagokról panaszkodott. A hörghurut egészen
más dolog, az váladéklerakódással és köhögéssel jár.
Kivette a szekrénykéből a doboz aszpirint és a hőmérőt, azt a két dolgot, ami
egyáltalán ismerős volt számára, majd a kezébe vett egy üveget, amelynek a
narancssárga feliratán az állt: mertiolát - vágott sebekre való oldat, így
visszarakta. Talált egy kenőcsös tubust, amelyre az volt írva, hogy
izomfájdalmak ellen jó. Letekerte a kupakját, nyomott egy keveset az ujjára, s a
szagától azon nyomban könnyezni kezdett a szeme.
Érdeklődve vizsgálta a polcok tartalmát. Legfőbb bajnak azt találta, hogy a
gyógyszeres szekrényke tartalma olyan nagyon régi volt már, hogy a
gyógyszerek neve nem jelentett számára semmit.
Egy nagy barna üvegre az volt írva, hogy ricinusolaj, s a vállai rázkódni
kezdtek a nevetéstől. Ez biztos jót tenne Mattnek, gondolta. Arról fogalma sem
volt, hogy mire jó, de azt tudta, hogy különösen förtelmes íze van. Így ezt is a
karján felsorakoztatott dolgok közé tette, azzal a szándékkal, hogy viccből Matt
tálcájára teszi majd. Megállapította, hogy ahhoz képest, hogy a világtól elvágva
egy farmon van egy beteg férfival, aki gyűlöli őt, mégis jókedvű, s ezt annak a
ténynek tudta be, hogy végre véget vethet ennek a gyűlöletnek. Meg annak,
hogy valóban nagyon szeretett volna segíteni, hogy Matt jobban érezze magát.
Ennyivel tartozott neki mindazok után, amin őmiatta ment keresztül, még ha
ebben nem is ő volt a vétkes. Ezen túlmenően feltámadt benne az ifjúkori
nosztalgia, s úgy érezte magát, mintha újra tizennyolc éves lenne.
Észrevett egy kis kék tégelyt, amely a felirata szerint arra szolgált, hogy a
lerakódásokat felszaggassa. Egyáltalán nem volt jobb szaga, mint a kenőcsnek,
de talán segít, hogy Matt jobban érezze magát. Ezt is a többihez tette, és újra
végignézte a szerzeményeit. Az aszpirin megszünteti a fejfájását, ezt tudta, de
esetleg felkavarja a gyomrát. Valami mást kell kitalálnia. - Jég - mondta
hangosan. Egy tasak jég biztosan segít a fejfájásán.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
14/325
Lement a konyhába a kincseivel, kinyitotta a hűtőt, és megkönnyebbült,
amikor meglátta, hogy jégkocka van bőségesen. Szerencsétlenségére azonban,
miután átkutatta a szekrényeket és a fiókokat, nem talált semmit, ami alkalmas
volna arra, hogy beletegye a jégkockákat. Aztán eszébe jutott, hogy reggel,amikor törülközőt keresett zuhanyozás után, látott a fürdőszobában a
mosdókagyló alatti szekrénykében egy vörös gumitömlőt. Felment az emeletre,
elővette a gumitömlőt, de nem volt rajta kupak. Leguggolt, hogy körülnézzen,
hol lehet, ezért félig bebújt a szekrénykébe. A szekrényke mélyén, egy
beöntőkanna mögött meglátta a sapkát, s amikor előhúzta, akkor fedezte fel,
hogy a kupakhoz egyméteres vékony gumicső csatlakozik, amelyen egy érdekes
fém elzárószerkezet található.
Meredith felegyenesedett, s szemrevételezte a különös összeállítást, majd
megpróbálta kihúzni a csavaros kupakot a csőből, de a gyártó, valamilyen
érthetetlen okból, az egészet egy darabból készítette. Mivel Meredithnek nem
volt más választása, így kipróbálta a kis csapot, majd egy szoros csomót kötött a
csőre biztos, ami biztos alapon, és az egész szerkentyűt levitte, hogy megtöltse
jéggel és vízzel.
Miután ezzel végzett, szembetalálkozott a reggeli készítés problémájával és
azzal, hogy meglehetősen kevés dologból választhat. Valami fűszerezetlen és
könnyen emészthető étel kell, de ehhez valót jóformán semmit sem talált, a
konyhapulton lévő friss vekni kenyéren kívül. A hűtőben volt két csomag friss
felvágott, egy csomag szalonna, egy darab vaj, egy doboz tojás; a fagyasztóban
két szelet hús. Úgy tűnt, a koleszterin számolása nem tartozott Matt érdeklődési
körébe. Kivette a vajat, és betett két szelet kenyeret a pirítóba, majd újra átnézte
a szekrényeket, mit adhatna a férfinak ebédre. Néhány leveskonzerven kívül
minden túl fűszeres vagy túl zsíros volt: pörkölt, spagetti, tőkehal... és egy
doboz édes sűrített tej! Tej!
Ettől fellelkesülten talált egy konzervnyitót, és kiöntött a tejből egy pohárnyit.
Rettenetesen sűrűnek találta, ezért elolvasta a használati utasítást, mely szerint
vagy sűrítményként, vagy vízzel hígítva lehet fogyasztani. Bizonytalan volt,
Matt vajon hogyan szereti, s miután megkóstolta, megborzongott. A hígítás nem
sokat javít rajta, gondolta, s el nem tudta képzelni, Matt vajon mit szeret ezen,
de nyilvánvalóan szereti. Amikor a pirítós elkészült, a nappaliba ment, levette a
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
15/325
tévé előtti kisasztal tetejét, hogy azt használja tálcának, amelyre egyaránt
rárakhatja a gyógyszereket, a jeges tömlőt, és a reggelit is.
Mattet a lüktető fejfájás kirángatta kábult álmából, s ébredezve arra akövetkeztetésre jutott, hogy már reggel lehet. Elfordította a fejét a párnán, és
erőlködnie kellett, hogy ki tudja nyitni a szemét, s egy pillanatra
összezavarodott, amikor a hálószobájában lévő digitális rádiós óra helyett egy
régimódi fehér műanyag ébresztőórát látott, melynek fekete mutatói nyolc óra
harminc percet mutattak. Ekkor rájött, hogy Indianában van, s eszébe jutott,
hogy előző nap rosszul érezte magát. Abból ítélve, hogy milyen elképesztő
erőfeszítésébe telt, hogy megforduljon, s kinyújtsa a karját, hogy elérje a rádió
mellett lévő gyógyszeres dobozokat, meg kellett állapítania, hogy még mindig
beteg. Hogy kitisztuljon a feje, megrázta, de feljajdult, mert azonnal apró kis
kalapácsok kezdtek dörömbölni a halántékán.
A láza azonban lemehetett, mert az ingét átitatta az izzadság. Amint felvette az
éjjeliszekrényről a pohár vizet, hogy lenyelje a tablettákat, fontolgatni kezdte,
hogy felkel és lezuhanyozik, majd átöltözik, de olyan kimerültnek érezte magát,
hogy elhatározta, alszik még egy órát, s akkor megpróbálja. Az egyik
gyógyszeres dobozra az volt írva, hogy „Figyelem! Szédülést okozhat”, s
homályosan felötlött benne, talán ez okozza a kábultságát. Visszafeküdt a
párnára, s behunyta a szemét, de valami zavaros emlékfoszlány kezdett
keringeni a fejében. Meredith. Az az ostoba álom kerülgette, hogy a lány egy
hóviharban ideérkezett, és segített neki ágyba kerülni. Azon elmélkedett, hogyan
rakhat össze a tudatalattija egy ilyen bizarr álmot. Meredith talán lesegítené egy
hídról, a korláton át, vagy egy szikláról, esetleg csődbe juttatná, ha tudná, de
ennél kevésbé drámait vele kapcsolatban még csak elképzelni is nevetséges.
Már majdnem újra hatalmába kerítette az álom, amikor meghallotta, hogy
valaki jön felfelé a nyikorgó lépcsőfokokon. Amikor tudatára ébredt a
mozgásnak, hirtelenjében ülő helyzetbe tornászta magát, s a heves mozdulattól
megszédült. Amint fel akarta hajtani a takarót, hogy felkeljen, s megnézze, ki
lehet a behatoló, kopogtatást hallott.
- Matt? - szólította egy kedves hang, egy kivételes, muzsikáló, kulturált hang.
Meredith hangja.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
16/325
Dermedten nézett a szemközti falra, s egy pillanatra nem tudta, hol van.
- Matt, bejövök! - az ajtógomb elfordult, és a valóság Matt elé tárult, s rá
kellett jönnie, hogy amire emlékezett, az nem csak egy bizarr álom volt.
Meredith ott állt előtte.A lány a vállával belökte az ajtót, s lassan behátrált a szobába, szándékosan
időt hagyva neki, hogy bebújhasson a takaró alá, ha esetleg már fenn volna, de
még nem öltözött fel. Meredith hamis biztonságba ringatta magát, mert Matt
előző este viszonylag normálisan viselkedett, ezért most majdnem elejtette a
tálcát, amikor a férfi dühös hangja úgy süvített fel a háta mögött, mint egy
tűzhányóból kicsapó gőzoszlop:
- Hát te mit csinálsz itt?
- Behoztam neked a tálcát - magyarázta a lány, közben megfordult, és
elképedt a férfi dühös arckifejezése láttán. De ez az arckifejezés semmi volt
ahhoz képest, milyen fenyegetés ült ki Matt arcára, amikor a férfi tekintete a
vörös gumitömlőre meredt.
- Mi a hétszentséget akarsz azzal csinálni? - fakadt ki. Meredith elszánta
magát, hogy nem hagyja, hogy Matt kihozza a sodrából vagy megfélemlítse,
felszegte az állát, s nyugodtan válaszolt
- A fejedre hoztam.
- Ez valami ostoba tréfa, ami megfogant a fejedben? - kérdezte gyilkos
tekintettel.
Meredith teljesen összezavarodva letette a tálcát az ágyra a férfi csípője mellé,
és békülékenyen magyarázta:
- Jeget tettem bele neked...
- Nekem ám! - szakította félbe Matt, majd egészen elváltozott hangon ordítani
kezdett: - Pontosan öt másodpercet adok, hogy elhagyd ezt a szobát, és még egy
percet, hogy elhúzz ebből a házból, mielőtt én doblak ki! - előrehajolt, mire
Meredith rájött, hogy fel akarja hajtani a takarót, s ezzel leveri a tálcát.
- Ne! - kiáltotta, s hangjában egyaránt volt könyörgés és tiltakozás. -
Egyébként semmi értelme fenyegetőznöd, mert nem tudok elmenni. Elejtettem a
slusszkulcsot, amikor kiszálltam. De még ha nem is veszítettem volna el, addig
úgyse megyek el, amíg el nem mondom azt, amiért idejöttem.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
17/325
- Nem érdekel a mondanivalód - vetette oda Matt vadul, s nyúlt, hogy lehúzza
magáról a takarót. De elfogta a düh, amiért meg kellett várnia, amíg a szédülése
elmúlik.
- Múlt éjjel nem így viselkedtél - vitatkozott Meredith elkeseredetten, éselmenekítette a tálcát a takaróról, még mielőtt Matt lesodorja a földre. - Nem
gondoltam volna, hogy ennyire felizgatod magad amiatt, hogy jeges tömlőt
készítettem a fejedre!
Matt mozdulata félbemaradt, keze a takaró szélét markolta, s leírhatatlan
arckifejezéssel meredt rá, markáns arcán értetlenkedő, komikus döbbenet jelent
meg.
- Mit készítettél? - kérdezte fojtott suttogással.
- Most mondtam. Jeges tömlőt készítettem a fejedre...
Meredith ijedten elhallgatott, amikor a férfi hirtelen eltakarta az arcát a
tenyerével, és remegő vállakkal hátrahanyatlott a párnára. Egész teste rázkódott,
és a keze mögül elfojtott hangok törtek elő.
Olyan vadul rángatózott, hogy a feje lecsúszott a párnáról, s az ágy rugói
nyikorogtak. Olyan nagyon rázkódott, hogy Meredith azt hitte, rohama van vagy
azonnal megfullad.
- Mi a baj? - kérdezte aggódva. A kérdésre az ágy még vadabbul kezdett
rázkódni, s az elfojtott hangok megsokszorozódtak. - Hívom a mentőket! -
kiáltotta Meredith, s letette a kezéből a tálcát, és az ajtó felé rohant. - Van egy
telefon az autómban... - Már kinn volt a szobából, s indult volna le a lépcsőn,
amikor Matt nevetésben tört ki a háta mögött: harsány, gurgulázó nevetés tört fel
a torkán; teli szájjal hahotázott...
Meredith kővé vált, megfordult, és hallgatta a szobából kiáradó hangokat, s
akkor jött rá, hogy amit ő rohamnak vélt, nem más, mint hangos hahotázás.
Odacövekelt a lépcsőre, keze a korláton, s miközben a férfi nevetését hallgatta,
azon törte a fejét, hogy vajon mi váltotta ki belőle. Az a hosszú gumicső elejétől
fogva zavarta őt is, de a szerelék a legcsekélyebb hasonlóságot sem mutatta
azokkal az eldobható higiéniás termékekkel, amelyeket általában a drogériákban
látott. Különben is, gondolta kissé dühösen a saját védelmében, s lassan
visszaindult a lépcsőn, az a vörös gumitömlő a múltkor, amikor itt járt, a
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
18/325
fürdőszobaajtóra volt fellógatva. Ha az egy higiéniás termék, akkor nem kellett
volna szem előtt hagyni!
A férfi ajtaja előtt megállt, s szörnyen zavarban érezte magát. De aztán
felötlött benne, hogy bármennyire is kényelmetlenül érzi most magát, mégiscsakmegérte. Végül is, a nevetés térítette el a férfit attól a szándékától, hogy azonnal
kidobja őt. Matthew Farrell még betegen is a legfélelmetesebb ellenfél, akivel
valaha is találkozott. És amikor mérges, akkor egyenesen rémes. De nem számít,
hogy mit mond vagy mit tesz, nem számít, milyen dühös vagy értetlen, akkor is
itt az ideje, hogy megpróbáljon békét kötni vele.
Meredith elszántan zsebre dugta a kezét, s az arcára erőltetett egy olyan
kifejezést, amelyről azt remélte, hogy kellő megrökönyödöttséget tükröz, s
visszament a szobába.
Mattnek abban a pillanatban, amikor meglátta, vissza kellett fojtania egy újabb
nevetéshullámot. Meredith az arcát pirosra festő düh ellenére úgy közeledett
felé, zsebre tett kézzel, mintha a leghalványabb fogalma se volna, hogy a férfi
min nevet. Az ártatlanság tökéletes megjelenítéséhez már csak az hiányzott,
hogy a mennyezetre bámuljon és fütyörészni kezdjen.
Ennek a gondolatnak a kellős közepén hirtelen felrémlett benne, hogy a lány
milyen céllal érkezhetett ide, s a mosoly, amely a szája sarkában bujkált,
azonnal eltűnt. Meredith nyilvánvalóan tudomást szerzett arról, hogy ő
megvásárolta azt a földet Houstonban, amelyet a lány annyira meg akart
szerezni, és most tízmillió dollárral többe fog neki kerülni. Azért rohant ide
fejvesztve, hogy hízelkedéssel és kedveskedéssel vagy bármivel rávegye, hogy
megváltoztassa a döntését, még ha az azzal is jár, hogy tálcán hozza be a
reggelit, és féltőn gondoskodva járkáljon az ágya körül. Matt undort érezve
ennyi fondorlat láttán, amellyel Meredith ezt az otromba, átlátszó kísérletet,
amellyel manipulálni akarja, véghezviszi, várta, hogy a lány megszólaljon, de
amikor az hallgatag maradt, ráförmedt:
- Hogy találtál meg?
Meredith azonnal felmérte a fenyegető változást a férfi hangulatában.
- Tegnap elmentem a lakásodra - vallotta be. - A tálca...
- Hagyd már! - vágta oda türelmetlenül. - Azt kérdeztem, hogy találtál meg!
- Az édesapád ott volt a lakásodon. Beszélgettünk. Ő mondta meg, hol vagy.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
19/325
- Gondolom, mi mindent előadhattál, hogy meggyőzd, hogy segítsen neked -
mondta a férfi leplezetlen megvetéssel. - A nélkül apám szóba se állt volna
veled.
Meredith annyira akarta, hogy a férfi meghallgassa és higgyen neki, hogyönkéntelenül leült mellé az ágyra, és beszélni kezdett:
- Beszélgettünk az édesapáddal, és én megmagyaráztam neki néhány dolgot.
És ő hitt nekem. Miután megértettük egymást, elmondta, hol vagy, így
idejöttem, hogy neked is elmondjam.
- Akkor fogj hozzá! - mondta a férfi kurtán, és hátradőlt a párnára. - De fogd
rövidre! - tette hozzá. Annyira meg volt lepve, hogy a lány addig hízelgett az
apjának, míg az szóba állt vele, hogy hírtelen kíváncsi lett, vajon milyen
előadást rendezett neki.
Meredith a férfi hideg, elutasító arcára pillantott, majd mély lélegzetet vett, s
kényszerítette magát, hogy a férfi szemébe nézzen.
Azok a szemek néhány perccel ezelőtt tele voltak melegséggel, ne-vetéssel;
most jégszilánkok meredeztek felé.
- Na, elkezded végre - kérdezte -, vagy csak ülsz itt, és az arcom
tanulmányozod?
A lány összerázkódott a hangjára, de nem vette le róla a szemét.
- Beszélni fogok - mondta -, de a magyarázat egy kicsit komplikált...
- De remélhetőleg meggyőző - csúfolódott Matt.
Meredith, ahelyett, hogy azzal a dölyfös haraggal viszonozta volna a támadást,
amellyel korábban szokta, bólintott, és fanyar mosollyal válaszolta:
- Remélhetőleg.
- Akkor gyerünk! De tartsd magad a sarokpontokhoz: mi az, amiről azt
akarod, hogy elhiggyem; mit javasolsz; és mit akarsz tőlem cserébe. Illetve az
utolsó részt ki is hagyhatod, mert tudom, hogy mit akarsz. Csak az érdekel,
hogyan akarod megszerezni.
A férfi szavai fullánkként fúródtak a már amúgy is megtépázott önbizalmába,
de továbbra sem vette le róla a szemét, és halkan beszélni kezdett.
- Amiről azt akarom, hogy elhidd, az az igazság, és rögtön elmondom. Amit
ajánlok, az egy békekötés-, tegnap ezzel a szándékkal mentem a lakásodra. És
amit viszonzásként kérek - folytatta, s szándékosan figyelmen kívül hagyta a
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
20/325
férfi megjegyzését, hogy azt akár el is hagyhatja -, az egy megegyezés. Nagyon
szeretném, ha megértés születne közöttünk.
A férfi szája gúnyos mosolyra húzódott, amikor az utolsó szavakat
meghallotta.- És ez minden, amit akarsz: békekötés és megértés? - A hangjában rezgő
maró gúny azt a nyugtalan érzést keltette Meredithben, hogy Matt közben a
houstoni telekre gondol. - Hallgatlak - ösztökélte goromba hangon a lányt,
amikor az tépelődve hallgatott. - Most, hogy tisztában vagyok a pusztán
emberbaráti szándékaiddal, halljuk, mit vagy hajlandó felajánlani.
Ez úgy hangzott, mintha a férfi nemcsak a jó szándékát vonná kétségbe,
hanem abban is kételkedne, hogy bármi olyat fel tud ajánlani, ami nem
értéktelen és jelentéktelen, így Meredith kijátszotta a fő ütőkártyáját, s
magabiztosan előhozta azt a témát, amiről tudta, hogy életbe vágóan fontos Matt
számára.
- Garantálom, hogy a southville-i építésiövezet-besorolási kérelmedet
elfogadja a bizottság - mondta, és látta, hogy Matt egy pillanatra meglepődik,
hogy Meredith őszintén bevallja, hogy tud az ügyről. - Tudom, hogy az apám
akadályozta meg, de szeretném, ha azt is tudnád, hogy én soha nem értettem
vele egyet ebben. Már azelőtt összevesztünk ezen az ügyön, mielőtt még együtt
ebédeltünk.
- Milyen tisztességes lettél egyszerre. Meredith ajkán furcsa kis mosoly jelent
meg.
- Gondoltam, hogy így fogsz reagálni. A te helyzetedben én is így tennék.
Azonban nyugodtan elhiheted, mert be is tudom bizonyítani. A southville-i
övezetkijelölő tanács azonnal elfogadja a kérelmet, amint benyújtod. Az apám a
szavát adta, hogy nemcsak hogy nem akadályozza meg, hanem felhasználja a
befolyását, hogy elfogadják. Cserében a szavamat adom, hogy ő is megtartja a
szavát.
Rövid, gúnyos kacagás volt a válasz.
- Miből gondolod, hogy hiszek akár a te szavadnak, akár az övének? Na, most
én ajánlok egy csereszabatos ügyletet - tette hozzá fenyegető hangon. - Ha az
övezetmódosítási kérelmemet kedden öt óráig elfogadják, anélkül , hogy újra be
kellene nyújtanom, akkor leállítom annak a peranyagnak az összeállítását,
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
21/325
amelyet az ügyvédeim szerkesztenek meg, hogy szerdán benyújtsák az apád és
Davies szenátor ellen, hivatali tisztviselők törvénytelen befolyásolása címén, és
egy másikat a southville-i övezetkijelölő tanács ellen, amely szándékosan a
közösség érdekei ellen cselekedett.Meredith gyomra összeszorult annak hallatán, hogy mit tervez a férfi; és
elképedt attól a hihetetlen gyorsaságtól, amellyel az erőit mobilizálja a
visszavágásra. Pont olyan, ahogy a Business Week megfogalmazta: Olyan férfi,
aki a régi idők etikája szerint cselekszik, amikor a szemet szemért elvet
igazságszolgáltatásnak tekintették, s nem kegyetlen, embertelen visszavágásnak.
Meredithnek sikerült megállnia, hogy félelmében össze ne rázkódjon, s
emlékeztette magát, hogy mindannak ellenére, amit összeírogattak a férfiról,
mindannak ellenére, hogy Mattnek minden oka megvan rá, hogy gyűlölje őt,
mégis megpróbált udvariasan viselkedni az operában, és hajlandó volt
hasonlóképpen tenni aznap is, amikor együtt ebédeltek. Mindaddig, amíg nem
léptek át egy bizonyos határt, a hatalmát nem fordította ellene, sem az apja ellen.
Erre a felismerésre visszatért a bátorsága, és még valami mást is kiváltott benne:
gyengédség járta át egész testét ez iránt a dühös, dinamikus férfi iránt, aki annyi
önuralmat gyakorolt.
- Mi van még? - dörrent rá Matt türelmetlenül, s meglepte a lány szemében
tükröződő gyengédség, amikor Meredith ránézett, és azt mondta:
- Az apám részéről nem lesz több bosszúállás, sem kicsinyes, sem nagy
horderejű.
- Ez azt jelenti - kérdezte a férfi gúnyos kárörömmel -, hogy tagja lehetek
annak az exkluzív kis sportklubotoknak?
Meredith elvörösödve bólintott.
- Nem érdekel. Soha nem is érdekelt. Mi egyebet ajánlasz még? - Amikor a
lány tétovázott, és az ölében az ujjait csavargatta, Matt elveszítette a türelmét. -
Ne mondd nekem, hogy csak ennyi az egész! Ez minden ajánlatod? És most azt
várod, hogy megbocsássak és elfelejtsek mindent, és megadjam azt, amire
igazából vágysz?
- Mit értesz azon, hogy igazából vágyom?
- Houstont! - világosította fel fagyosan. - A látogatásod önzetlen céljai között
nem említetted meg azt a harmincmillió dolláros motivációt, amely arra
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
22/325
késztetett, hogy tegnap a lakásomra menj. Vagy rosszul ítélem meg a
cselekedeteid tisztaságát, Meredith?
A lány megint meglepte azzal, hogy megrázta a fejét, és halkan elismerte:
- Tegnap valóban megtudtam, hogy te vetted meg a houstoni telket, és igazadvan: ez volt az ok, amely a lakásodra küldött.
- És aztán futva jöttél ide utánam - tette hozzá gúnyosan. - És most, hogy itt
vagy, hajlandó vagy azt mondani és azt csinálni, amivel megváltoztathatod a
véleményem, csak hogy adjam el neked azt a telket annyiért, amennyiért vettem.
Mondd, meddig vagy hajlandó elmenni?
- Mire gondolsz?
- Az érdekel, hogy én mire gondolok, igen? Az előbb felsorolt néhány
engedmény nyilván nem minden, amit felajánlasz, igaz?
Meredith már nyitotta a száját, hogy válaszoljon, de Mattnek elege lett a
gusztustalan találós kérdésekből.
- Megkíméllek attól, hogy válaszolnod kelljen - mondta rosszindulatúan. -
Bármit csinálsz most vagy a jövőben, kicsit sem izgat engem. Szolgálatkészen
sertepertélhetsz az ágyam mellett, felajánlhatod, hogy ágyba bújsz velem, a
houstoni telek akkor is harmincmillióba kerül, ha kell. Világos?
A lány reakciója végképp meglepte a férfit. Matt minden egyes mondata
ütlegként érte a lányt. Megfenyegette egy polgári perrel és az azt követő pokoli
botránnyal, a hangja minden vibrálása sértette; röviden, a férfi alávetette őt
mindannak a megfélemlítési taktikának, amelynek során az edzett üzletfelei is
vagy megizzadtak, vagy dührohamot kaptak, de Mereditht mégsem tudta
kihozni a béketűrésből. Sőt, olyan arckifejezéssel nézett rá, amely, ha Matt nem
tudta volna, hogy az lehetetlen, akkor azt mondta volna rá, hogy gyengédséget
és mélységes megbánást fejezett ki.
- Teljesen világos - válaszolta Meredith halkan, és lassan felállt.
- Gondolom, most elmész.
A lány megrázta a fejét, és kissé elmosolyodott.
- Leveszem a fedőt a reggelidről, és szolgálatkészen sertepertélek az ágyad
mellett.
- Az isten szerelmére! - fakadt ki Matt, és merev önfegyelme megtörni
látszott, s a helyzet irányítása kicsúszott a kezéből. - Nem értetted meg, amit az
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
23/325
előbb mondtam? Akármit is csinálsz, nem változtatom meg a véleményem a
houstoni telekkel kapcsolatban.
Meredith arckifejezése elkomorult, de a szemében ott volt még a gyengédség,
amikor ránézett.- Elhiszem, amit mondasz.
- És? - reccsent rá a férfi, s haragja teljes tanácstalanságnak adott utat, amit a
gyógyszer dekoncentráló hatásának tulajdonított.
- És? Elfogadom a döntésed, mint egy... egyfajta büntetést, a múltban
elkövetett hibákért. Ennél jobbat nem is találhattál volna, Matt - ismerte el
Meredith neheztelés nélkül. - Azt a területet néztem ki a Bancroft Vállalat
további terjeszkedésére, és rendkívüli módon fog bántani, amikor másé lesz.
Nem tudunk harmincmilliót fizetni. - A férfi megütközve nézett rá, amint
szomorú mosollyal folytatta: - Elvettél tőlem valamit, amit kétségbeesetten
akartam. Most, hogy megtetted, mondhatjuk, hogy kvittek vagyunk, és
beleegyezel a békekötésbe?
A férfi első gondolata az volt, hogy elküldi a pokolba, de ez tisztán érzelmi
reakció lett volna, és Matt már régen megtanulta, amikor egyezkedésre kerül a
sor, soha nem engedheti meg magának, hogy az érzelmei befolyásolják a
döntését, vagy kibillentsék a logikus gondolkodásból. És a logika arra
figyelmeztette, hogy az utolsó két találkozásuk alkalmával ő is valamilyen
civilizált kapcsolatban reménykedett. Most a lány ajánlotta fel, s egyúttal olyan
nagylelkűen engedte át neki a győzelmet, hogy elképedt tőle. És majdnem
ellenállhatatlanul. Meredith Bancroft a férfi döntésére várva zsebre dugott
kézzel állt a szobában, a haja természetes hullámokban és csigákban omlott a
vállára, s úgy nézett ki, mint egy csinyt elkövető gimnazista lány, akit behívattak
az igazgatói irodába, nem pedig, mint egy vállalat ügyvezetője. Ugyanakkor
mégis megmaradt annak, ami volt: büszke, fiatal, előkelő hölgynek, aki
fejedelmi, megközelíthetetlen és elbűvölően gyönyörű.
Most, hogy elnézte őt, Matt végre megértette, hogyan is tudott hajdanán olyan
szenvedélyesen rajongani érte. Meredith Bancroft a női nem kvintesszenciája
volt: változékony és kiszámíthatatlan, gőgös és kedves, szellemes és hallgatag,
szigorú és engedékeny, hihetetlenül kivételes, önkéntelenül is provokáló.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
24/325
Mi értelme ennek a nevetséges háborúskodásnak vele, kérdezte magától. Ha
beszünteti, mindketten mehetnek a maguk útján minden további
kellemetlenkedés nélkül. A múltat már évekkel ezelőtt el kellett volna temetni;
rég itt az ideje, hogy megtegye. Már véghez vitte a bosszúját: egy tízmilliódolláros elégtételt vett rajta, mert egy percig sem hitte, hogy a lány nem tudja
előteremteni a pluszpénzt. Már majdnem megingott, amikor hirtelen eszébe
jutott a tálca, amelyet a lány felhozott a szobájába, s újfent el kellett fojtania a
nevetését. Abban a pillanatban, amikor Matt arckifejezése megváltozott,
Meredith megérezte, hogy a férfi közel áll a kapituláláshoz, így a vállai kissé
megereszkedtek, s a szeme megkönnyebbülten felragyogott. A tényt, hogy a
lány olyan jól tud olvasni a gondolataiban, Matt olyan bosszantónak találta,
hogy úgy döntött, kissé meghosszabbítja még a szenvedését. Karját a melle előtt
keresztbe fonva így szólt:
- Nem kötök egyezségeket, amikor a hátamon fekszem.
Ám a lányt nem lehetett átverni.
- Gondolod, hogy a reggeli könnyít valamit a helyzeteden? - kérdezte huncut
mosollyal.
- Kétlem - válaszolta Matt, de a lány mosolya magával ragadta, és akarata
ellenére ő is mosolyogni kezdett.
- Én is - viccelt a lány, majd előrenyújtotta a kezét. - Szent a béke?
Matt automatikusan reagált a mozdulatra, s kezdte kinyújtani a kezét, amikor a
lány hirtelen visszahúzta a sajátját, és bájos mosollyal azt mondta:
- Mielőtt beleegyezel, egy dologra figyelmeztetni szeretnélek.
- És mi volna az?
Félig komoly hangon érkezett a lány válasza.
- Azon gondolkodtam, hogy beperellek a houstoni telek miatt. Nem
szeretném, ha az előző megjegyzésem, miszerint büntetésként önkéntesen
elfogadom a döntésed, félrevezetne. Amikor ezt mondtam, úgy értettem, ha a
bíróság nem kényszerít rá, hogy a jelenlegi piaci árfolyamon add el nekem,
akkor azt minden neheztelés nélkül elfogadom. Remélem, megérted, hogy bármi
történik ebben az ügyben, az kizárólag üzleti és nem személyes dolog.
Matt szemében mosoly fénylett fel.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
25/325
- Csodálom az őszinteségedet és állhatatosságodat - mondta őszintén. -
Azonban, javaslom, fontold meg, hogy bíróság elé citálj. Egy vagyonba fog
kerülni, hogy rám bizonyítsák a csalást vagy bármi mást, amivel meg akarsz
vádolni, és még úgy is veszíteni fogsz.Meredith tudta, hogy a férfinak valószínűleg igaza van, és a houstoni föld
elveszítése abban a pillanatban nem számított olyan nagyon, mert örömmel
töltötte el, hogy megnyert valamit, ami legalább olyan fontos volt, mint a per:
valahogy sikerült ennek a büszke, dinamikus férfinak a kedvét áthangolnia a
marcona dühből nevetésbe; rávette, hogy elfogadja a békekötési ajánlatát.
Elszántan, hogy megszilárdítsa a békekötést, és amennyire lehetséges, feldobja a
hangulatot, viccesen megvallotta:
- Igazából inkább arra gondoltam, hogy valami másért perellek be, esetleg a
kereskedelem korlátozásáért. Mit gondolsz, ebben az esetben milyenek a
kilátásaim?
Matt úgy tett, mintha fontolóra venné a dolgot, majd megrázta a fejét.
- Az sem állná meg a helyét a bíróságon. Azonban, ha mindenképpen
eltökélted magad, hogy beperelj, megtehetnéd, mondjuk, összejátszás címén.
- Azzal pert nyerhetek? - kérdezte Meredith egyre szélesebb mosollyal.
- Nem, de sokkal szórakoztatóbb lenne a tárgyalás.
- Még megfontolom! - ígérte Meredith tettetett komolysággal.
- Tedd azt.
A lányra mosolygott. Meredith visszamosolygott rá. És abban a pillanatban,
amikor béke és megértés költözött a szívükbe, a tizenegy évvel korábban
haragból és szomorúságból közéjük épült barikád megingott, majd leomlott.
Meredith lassan, bizonytalanul, békét és barátságot ajánlva kinyújtotta a kezét.
A megrendítő pillanattól áthatva figyelte, amint Matt a kezét nyújtja, érezte,
hogy hosszú ujjai súrolják az övéit, a tenyere belesimul a tenyerébe, majd a
meleg és erős ujjak szorosan átfogják a kezét.
- Köszönöm - suttogta Meredith, s tekintetük összekapcsolódott.
- Szívesen - válaszolta a férfi halkan, és egy pillanattal hosszabb ideig tartotta
a kezében a lány kezét, mint az ildomos volt, majd elengedte. Elengedte a
múltat.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
26/325
Mint két idegen, akik véletlenül megosztottak egymással valami olyan
eseményt, amely megindítóbb, mint ahogy várták, s mint ahogy a szándékaikban
szerepelt, mindketten gyorsan biztonságosabb vizekre eveztek. Matt visszadőlt a
párnára, Meredith pedig sietve az elhanyagolt tálcára fordította a figyelmét. Matta szeme sarkából figyelte, amint két ujjával felemeli az ominózus vörös
gumikészséget, majd finnyásán a padlóra ejti, hogy ne lehessen látni. Mire
visszajött a férfihoz, és letette a tálcát az éjjeliszekrényre, már újra mosolygott.
- Nem tudtam, hogy fogod érezni magad ma reggel, gondoltam, nem leszel
nagyon éhes, de azért hoztam némi ennivalót.
- Nagyon ínycsiklandónak tűnik - tódította Matt, amint felmérte a tálcán lévő
választékot. - Különösen a ricinusolaj a kedvencem, persze csak
étvágygerjesztőnek. És jól sejtem, hogy az a büdös ragacs, abban a kék
tégelyben, az a főétel?
Meredith elnevette magát, s felemelt egy tállal letakart tányért.
- A ricinusolaj csak vicc volt - tudatta.
Most, hogy az érzelmi csata véget ért kettejük között, Matt úgy érezte, hogy az
elalvás ellen kezdi elveszíteni a csatát. Az álmosság hullámokban tört rá,
lehúzta, s a szemhéját olyan nehéznek érezte, mintha kőből lenne. Már nem
betegnek, hanem kimerültnek érezte magát. Nyilván ezt is azok a nyavalyás
tabletták okozzák.
- Értékelem a gesztust, de nem vagyok éhes - mondta.
- Gondoltam, hogy nem leszel éhes - mondta a lány, s ugyanaz a gyengédség
bujkált akvamarinszínű szemében, amely egész reggel ott fénylett -, de
mindenképpen enned kell.
- Miért? - érdeklődött Matt egy kissé kíváncsian, majd hirtelen felsejlett
benne, hogy Meredith reggelit készített neki, az a Meredith, aki tizenegy évvel
azelőtt azt sem tudta, hogyan kell begyújtani a tűzhelyt, és nem is akarta
megpróbálni. Meghatottan a lány gondoskodásától, visszaevickélte magát ülő
helyzetbe, s elhatározta, hogy megeszi, bármi legyen is az, amit Meredith
készített.
Meredith leült mellé az ágy szélére.
- Azért kell enned, hogy ne gyengülj le - magyarázta, majd felvett a tálcáról
egy fehér folyadékkal teli poharat, és odanyújtotta.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
27/325
Matt megfogta, a kezében forgatta, s gyanúsan méregette.
- Mi ez?
- Egy konzervdobozban találtam a szekrényben. Meleg tej.
A férfi elfintorodott, de engedelmesen a szájához emelte, és lenyelt egykortyot.
- Vajjal - tette hozzá a lány, amikor a férfi fulladozni kezdett. Matt a lány
kezébe nyomta a poharat, fejét hátrahajtotta a párnára, és becsukta a szemét.
- Miért? - suttogta rekedt hangon.
- Nem tudom. Mindig ezt adta nekem a nevelőnőm, amikor beteg voltam.
Matt szeme kinyílt, s nevetve mondta:
- És én még irigyeltem a gazdag gyerekeket...
Meredith nevetve pillantott rá, majd lassan leemelte a tányért fedő tálat.
- Mi van alatta? - kérdezte Matt körültekintően.
Két szelet kihűlt pirítós árválkodott a tányéron, s Matt némi
megkönnyebbüléssel, kimerülten felsóhajtott; nem hitte, hogy ébren tud maradni
addig, amíg elrágja.
- Majd később megeszem, ígérem - mondta, s emberfeletti erőfeszítésébe
került, hogy a szemhéja ne csukódjon le. - Most semmi másra nem vágyom,
mint egy jó alvásra.
Olyan fáradtnak és elgyötörtnek tűnt, hogy Meredith vonakodva beleegyezett.
- Rendben van, de legalább ezt az aszpirint vedd be! Ha tejjel nyeled le,
kevésbé fogja irritálni a gyomrodat. - Odanyújtotta a pirulát a pohár vajas tejjel
együtt. Matt pofákat vágott még a meleg fehér ital gondolatára is, de
engedelmesen bevette az aszpirint, és leöblítette a tejjel.
Meredith elégedetten állt fel.
- Hozzak esetleg még valamit?
A férfi megrázkódott.
- Egy papot - nyögte.
A lány felnevetett. S nevetésének muzsikája még azután is ott maradt a
szobában, hogy kiment, s lágy dallamként fonta körbe az álomittas férfit.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
28/325
Harminchatodik fejezet
Matt a tabletták hatására délre sokkal jobban érezte magát, bár meglepettenvette tudomásul, hogy milyen gyenge, holott mindössze lezuhanyozott és
felvette a farmerját, egyéb kimerítő tevékenységet nem végzett. Mögötte az ágy
hívogatóan csalogatta, de ellenállt. Meredith odalenn nyilvánvalóan ebédet
készített, mert Matt hallotta, hogy a konyhában járkál. Elővette a tokjából a kis
elektromos úti borotvát, amelyet Németországban vásárolt, bedugta az
áramátalakítóba, és a tükörbe nézett. Teljesen elfelejtkezett róla, hogy a borotva
csendesen berreg a kezében. Meredith odalenn van...
Lehetetlen. Felfoghatatlan. De mindenképpen igaz. Mostanra már teljesen
felébredt, s végiggondolva a dolgokat, a lány ittlétének okai és az a csendes
belenyugvás, ahogy a houstoni telekkel kapcsolatos kitételét fogadta, még a
legjobb esetben is valószínűtlen. Matt tisztában volt ezzel, de amikor
borotválkozni kezdett, s közben a lány viselkedését próbálta elemezni, a
gondolatai elkóboroltak. Ennek kétségtelenül az volt az oka, hogy sokkal
kellemesebb volt most nem azzal foglalkozni. Odakinn újra havazni kezdett, és a
fák ágairól csüngő jégcsapok alapján ítélve, sarkvidéki hideg volt. Idebenn
azonban meleg, és nem várt baráti hangulat, és az igazsághoz tartozott, hogy
még nem volt elég erős ahhoz, hogy nekifogjon pakolni, ahhoz viszont nem volt
elég beteg, hogy az ágyban fekve a plafont bámulja. Meredith társasága, bár
igen erős képzelőerővel sem mondható pihentetőnek, mégis kellemes
alternatívát ígért.
A konyhában Meredith hallotta, hogy Matt a feje fölött az emeleten
mozgolódik, és elmosolyodott, miközben a konzervlevest a tálba öntötte, s a
férfinak készített szendvicseket egy tányérra helyezte. Attól a pillanattól kezdve,
hogy a keze Matt tenyerébe simult, különös béke járta át, olyan béke, amely úgy
bomlott virágba, ahogy a rózsaszirmok tavasz idején. Soha nem ismerte igazán
Matt Farrellt, jött rá, és kételkedett abban, hogy valójában bárki is ismerné. A
róla olvasottak és hallottak alapján az üzleti ellenfelei féltek tőle és gyűlölték; a
munkatársai viszont csodálták és tisztelték. A bankárok körüludvarolták, az
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
29/325
ügyvezető igazgatók kikérték a tanácsát, és a Tőzsdefelügyelet, amely a
tőzsdepiacot uralta, árgus szemmel figyelte őt.
Meredithben, amint a Mattról szóló történeteket elemezgette magában, az a
kép alakult ki, hogy Matthew Farrell még azokban az emberekben is, akikcsodálták, néhány kivételtől eltekintve, egy veszélyes ragadozó benyomását
keltette, amellyel óvatosan kell bánni, és soha nem szabad feldühíteni.
És mégis, gondolta Meredith lágy mosollyal, ott fekszik fenn abban az ágyban,
még mindig abban a hitben, hogy ő hideg szívvel megszabadult a gyermekétől,
majd elvált tőle, mintha a férfi egy nyomorult koldus lett volna... és még így is
kezet fogott vele. Hajlandó volt neki megbocsátani. Annak a pillanatnak az
emléke hihetetlenül megrendítően hatott Meredithre.
Azok az emberek, akik félelemmel és rettegéssel beszélnek Mattról, nyilván
nem ismerik őt jól, szögezte le magában Meredith. Ha ismernék, rájöttek volna,
hogy mély megértésre és együttérzésre képes. Felkapta a tálcát, és elindult
felfelé a lépcsőn. Majd este vagy holnap reggel elmondja neki, mi történt a
kisbabájukkal, de nem most azonnal. Ugyanakkor már nagyon szeretett volna
túljutni rajta, hogy véglegesen véget vethessen a bennük rejtőzködő
megbántottságnak, haragnak és értetlenségnek. Akkor fátylat boríthatnak a
múltra; valóban megbékélhetnek egymással, talán még igazi barátok is lehetnek,
és barátságosan, egyetértésben pontot tehetnek ennek a baljóslatú, viharos
házasságnak a végére. De amennyire akarta, hogy végre már megszabaduljon
ettől a tehertől, annyira félt is a vallomástól. Matt aznap reggel hajlandó volt
baráti jobbot nyújtani, s félretenni a múltat, de Meredith gondolni sem mert arra,
hogyan fog reagálni a férfi, amikor megtudja, hogy Meredith apjának az árulása
és képmutatása milyen mélységekig hatolt.
Jelen pillanatban örömmel hagyta még Mattet a boldog tudatlanság
állapotában leledzeni, ezzel még egy kis haladékot adva magának is... mert
tudta, hogy töredelmes vallomása neki is legalább annyira fájdalmas és szívet
tépő beszélgetés lesz, mint Mattnek. Felrémlett benne, hogy talán túlságosan is
kecsegtetőnek találja azt a lehetőséget, hogy egy nyugodt estét tölthet Matt
társaságéban, ha a férfi elég jól érzi majd magát, de arra még csak nem is
gondolt, hogy az együttlétük esetleg felkavaró vagy ijesztő lehet. Végül is,
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
30/325
tulajdonképpen régi barátoknak számítanak. És megérdemlik ezt a lehetőséget,
hogy felelevenítsék a barátságukat.
Az ajtó előtt megállt, bekopogott, és beszólt:
- Bejöhetek?Matt ösztönösen megérezte, hogy a lány egy újabb tálcát hoz, ki tudja, milyen
szörnyűségekkel megrakva megint, s magában mosolyogva szólt ki:
- Igen, gyere!
Meredith kinyitotta az ajtót, s azt látta, hogy Matt a tükör előtt állva meztelen
felsőtesttel borotválkozik. Meglepte, hogy ilyen intim helyzetben találja, s
elkapta a tekintetét a férfi bronzbarnára sült hátáról, s a dagadó izmairól. A férfi
felvonta a szemöldökét, amikor a tükörben észrevette a lány reakcióját.
- Semmi olyat nem látsz, amit ne láttál volna már ezelőtt - jegyezte meg
szárazon.
Meredith elszégyellte magát, hogy úgy viselkedik, mint egy tapasztalatlan,
naiv szűz lány, s megpróbálta valamivel elvenni a férfi megjegyzésének az élét,
és azt mondta ki, ami először az eszébe jutott:
- Az igaz, de menyasszony vagyok.
A férfi keze mozdulatlanná dermedt.
- Az elég problémás - jegyezte meg Matt egy pillanatnyi szünet után -, ha
valakinek egyszerre van férje és vőlegénye.
- Kislány koromban csúnyácska és népszerűtlen voltam a fiúk körében -
viccelődött Meredith, miközben lerakta a tálcát. - Most igyekszem minél több
férfit begyűjteni, hogy behozzam a lemaradásomat. - A férfihoz fordulva, sokkal
komorabb hangon megjegyezte: - Azonban abból, amit az édesapád mondott,
úgy vélem, nem én vagyok az egyetlen, akinek házastársa és jegyese is van.
Bizonyára azt a lányt szándékozod feleségül venni, akinek a fényképét az
asztalodon tartod.
Matt közönyösséget tettetve hátrahajtotta a fejét, és a borotvát végighúzta a
nyakán az álláig.
- Ezt mondta az apám?
- Aha. Igaz ez?
- Számít?
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
31/325
Meredith tétovázott, s meglepően szomorúvá tette, hogy ilyen irányba
kanyarodott a beszélgetésük, de őszintén válaszolt.
- Nem.
Matt kihúzta a borotvát a konnektorból, s olyan gyengének érezte magát, hogynem volt kedve a jövővel foglalkozni.
- Kérhetek egy szívességet?
- Igen, természetesen.
- Nagyon kimerítő két hetem volt, és igazából azért jöttem ide, hogy békét és
nyugalmat találjak...
Meredith úgy érezte, mintha a férfi arcul csapta volna.
- Ne haragudj, amiért megzavartam a békédet.
Fanyar mosoly jelent meg Matt ajkán.
- Te mindig megzavarod a békémet, Meredith. Minden egyes alkalommal,
amikor egymás közelébe kerülünk, minden kozmikus erő elszabadul. Nem azt
mondtam, hogy sajnálom, hogy itt vagy. Úgy értettem, hogy szeretnék egy
kellemes, nyugalmas délutánt eltölteni veled, és semmilyen komoly témával
nem akarok foglalkozni.
- Tulajdonképpen én is azt szeretném.
Teljes egyetértésben, csendben álltak és nézték egymást, majd
Meredith elfordult, és felkapta a Neiman Marcus márkájú tengerészkék
fürdőköpenyt, amely a széktámlára volt terítve.
- Vedd fel ezt, aztán ülj le, és edd meg az ebéded!
Matt engedelmesen belebújt a köntösbe, a derekán megkötötte, és leült, de
Meredith látta, hogy gyanakodva méregeti a letakart tányérokat.
- Mi van ez alatt a tál alatt? - kérdezte gondterhelten.
- Egy fokhagymafüzér - füllentette Meredith komoly képpel -, amelyet a
nyakadba akaszthatsz. - A férfi még akkor is nevetett, amikor a lány leemelte a
tálat. - Még nekem is sikerült megfőznöm egy konzervlevest és egy szendvicset,
úgy, hogy két szelet kenyér közé tettem egy kis löncshúst - informálta, s
visszanevetett rá.
- Köszönöm - mondta Matt őszintén. - Ez nagyon kedves tőled.
Miután befejezte az evést, lementek a nappaliba, és a tűz elé ültek. Matt
ragaszkodott hozzá, hogy ő rakja meg. Egy darabig teljesen semleges témákról
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
32/325
beszélgettek: az időjárásról, a férfi húgáról, és végül arról a könyvről, amelyet
Matt éppen olvasott. Matt nyilván elképesztő erővel képes a gyógyulásra,
gondolta Meredith, de még így is látta rajta, hogy kezd elfáradni.
- Nem szeretnél felmenni és lepihenni egy kicsit? - kérdezte.- Nem, jobb itt lenn - felelte Matt, miközben elnyúlt a szófán, s a fejét
megtámasztotta egy párnával. Amikor egy órával később felébredt, ugyanaz az
érzése támadt, mint reggel, amikor kinyitotta a szemét: csak álmodja, hogy
Meredith ott van. De amikor kissé oldalra fordította a fejét, és a székre nézett,
ahol emlékei szerint a lány ült, láthatta, hogy nem álom volt. Meredith még
mindig ott volt: lábát maga alá húzva az ölében tartott egy sárga jegyzettömböt,
és abba jegyzetelgetett. A tűz fénye aranyban fürdette a haját, és sima arcbőrére
rózsaszínes fényeket festett. Hosszú, göndör szempillái árnyékot vetettek a
szemére. Figyelte a lányt, ahogy dolgozik, s magában elmosolyodott, mert
inkább tűnt a házi feladatát készítő iskolás lánynak, mint egy országos
áruházlánc ideiglenes elnökének. Sőt, minél tovább nézte, annál
valószínűtlenebbnek tűnt a dolog. Azonban ez a képzelgése azonnal
szertefoszlott, miután halkan megkérdezte:
- Min dolgozol?
Ahelyett, hogy Meredith azt válaszolta volna, hogy az algebra vagy
geometrialeckéjét csinálja, azt felelte:
- Egy piacitrend-összesítést végzek, amit a következő ülésen fogok az
igazgatótanács elé terjeszteni, abban a reményben, hogy meg tudom győzni
őket, hogy beleegyezzenek a saját márkával ellátott termékek kereskedelmének
a kiterjesztésébe. Az áruházak - folytatta a magyarázatot, amikor látta, hogy a
férfit őszintén érdekli, amit mond -, különösen az olyanok, mint a Bancroft’s,
komoly hasznot szerezhetnek olyan termékek eladásából, amelyeken a saját
márkajelzésük van, de mi ezt még nem használjuk ki úgy, mint a Neiman’s vagy
a Bloomingdale’s, és még néhány másik áruház.
Mint az előző héten az ebédnél, Mattet most is kíváncsivá tette a lány üzleti
vénája, talán mert olyan kontrasztban állt mindazzal, amit hajdanán megismert
belőle.
- És miért nem használjátok ki ezt a lehetőséget? - kérdezte. Néhány órával
később, amikor a beszélgetésük a Bancroft’s kereskedelmi stratégiájáról a férfi
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
33/325
pénzügyi operációjára, a termékek megbízhatóságának a kérdésére és Matt
terjeszkedési terveire terelődött, a férfi már nem pusztán kíváncsi volt, hanem
egyenesen elbűvölte a lány... és furcsa módon kimondottan büszke volt rá.
Meredith szemben ült a férfival, és megérezte, hogy valamivel kivívta azelismerését, de annyira belefeledkezett a beszélgetésbe, és annyira el volt
ámulva, hogy a férfi azonnal átlátja a legbonyolultabb helyzeteket is, hogy
teljesen elveszítette az időérzékét. A lap, amelyre korábban írogatott, most tele
volt jegyzetekkel, amelyeket a férfi ötletei alapján készített, olyan javaslatokkal,
amelyeket majd tovább fog gondolni. Az utolsó javaslata azonban szóba sem
jöhetett.
- Azt soha nem lennénk képesek kivitelezni - magyarázta Meredith, amikor
Matt azt javasolta, hogy Tajvanban és Koreában keressenek lehetőséget saját
ruházati termékek előállítására.
- Miért nem? Ha a saját létesítményeitekkel dolgoztattok, akkor
kiküszöbölhetitek a minőségi problémákat, és nem veszítitek el a vevőitek
bizalmát.
- Igazad van, de valószínűleg nem tudjuk előteremteni ennek az anyagi
fedezetét. Sem most, sem a közeljövőben.
A férfi összevonta a szemöldökét, mert úgy tűnt neki, a lány nem érti a nagy
lehetőséget ebben a megoldásban.
- Nem azt mondtam, hogy saját pénzből valósítsátok meg! Vegyetek fel
bankhitelt, erre valók a bankárok - tette hozzá, egy pillanatra elfelejtkezve arról,
hogy Meredith vőlegénye bankár. - A bankárok tulajdonképpen csak a saját
pénzeteket előlegezik meg, ha látják, hogy amire hitelt vesztek fel, az biztos
üzlet, és a megelőlegezett pénzt visszafizetitek, csak éppen mindezért kamatot
számítanak fel. Ha a hitel lejár, akkor elmondják majd, milyen szerencsések is
vagytok, hogy ők vállalták a kockázatot. Biztosan tudod, hogy működik ez.
Meredith nevetésben tört ki.
- Lisa barátnőmre emlékeztetsz: ő sincs valami nagyon elbűvölve a
vőlegényem foglalkozásától. Az a véleménye, hogy Parkernek annyi pénzt
kellene nekem adnia bármikor, amennyire csak szükségem van, a vele járó
szokásos biztosíték nélkül.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
34/325
Matt mosolya kissé elhalványult, amikor Meredith emlékeztette őt a vőlegénye
létezésére, majd megütközött, amikor a lány könnyedén hozzátette:
- Hidd el, már szakértője vagyok a banki hitelfelvételnek. A Bancroft’s már
teljesen eladósodott, sőt, őszintén szólva, én is.- Az mit jelent, hogy te is?
- Nagyon gyorsan terjeszkedtünk. Ha egy olyan bevásárlóközpontba
települünk, amelyet más létesített, akkor a költségeink alacsonyabbak ugyan, de
a bevételünk is. Ezért általában mi magunk építjük meg az egész plázát, és egy
részét bérbe adjuk másoknak. Ez viszont egy vagyonba kerül, ezért hitelt kellett
felvennünk.
- Ezt értem, de mi közöd van neked ehhez személyesen?
- A hitelfelvételhez biztosítékot kérnek - emlékeztette a férfit. - A Bancroft
Vállalat, beleértve ebbe természetesen az áruházakat is, már meg van terhelve. A
phoenixi áruház építésekor kimerültek a kereteink, nincs több biztosítékunk. De
tovább akartam menni New Orleansbe és Houstonba, így a részvényeimet és a
letétbe helyezett tőkémet ajánlottam fel biztosítékként. Egy hét múlva
harmincéves leszek, és attól a naptól fogva már én rendelkezhetek az
örökségemmel, amelyet a nagyapám hagyott rám.
Látta, hogy Matt a homlokát ráncolja, ezért sietve hozzátette:
- Nincs miért aggódni. A New Orleans-i áruház könnyedén törleszti a saját
hitelét, pontosan, ahogy számítottam. Így, amint a többi új áruház is tudja majd
törleszteni a hitelt, nincs miért idegeskednem.
Matt teljesen elképedt.
- Csak nem azt akarod nekem mondani, hogy amellett, hogy a saját
vagyonodat ajánlottad fel biztosítékként, még személyesen kezeskedtél a New
Orleans-i áruházra igényelt hitel visszafizetéséért is?
- Muszáj volt - magyarázta Meredith nyugodtan.
Matt, teljesen sikertelenül, megpróbált úgy beszélni, hogy ne úgy hangozzék,
mint amikor egy dühös professzor magasrendű tudása birtokában fennkölten
magyaráz a lemaradt diáknak.
- Ezt soha többé ne tedd! - figyelmeztette. - A saját pénzedet soha ne tedd fel
az üzleti ügyek érdekében! Mondtam már, hogy erre valók a bankok. A
kamatokból magas bevételre tesznek szert, hadd vállalják hát ők a kockázatot.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
35/325
Ha a bevétel valami miatt gyengül, s a New Orleans-i áruház nem fogja tudni
fizetni a törlesztőrészleteket, akkor neked kell, és ha te sem tudod, akkor a bank
csődeljárást indít ellened.
- Nem volt más megoldás...- Ha a bank ezt mondta, akkor ott valami nem tiszta - szakította félbe Matt. -
A Bancroft Vállalat ismert, profitképes társaság. Egy banknak csak akkor van
joga azt kérni, hogy a vagyonoddal személyesen garantáld a hitelt, vagy a saját
tulajdonod tedd fel biztosítékként, ha egy ismeretlen cégről van szó, banki
történet nélkül. - Meredith szólásra nyitotta a száját, hogy ellenkezzen, de Matt
felemelte a kezét, hogy elhallgattassa. - Tudom, hogy megpróbálják kicsikarni a
személyes felelősségvállalást - tette hozzá -, szeretik, ha akár csak egy
közönséges lakás jelzáloghitelén is legalább ötven kezes aláírása szerepel, mert
így csökken az ő kockázatvállalásuk. De soha többé ne írj alá Bancroft’s-
kölcsönt a saját nevedben! Jutott eszedbe egyetlen pillanatra is, hogy a General
Motors ügyvivőit arra kérnék, hogy ők kezeskedjenek a cég vállalati hiteleiért?
- Nem, persze hogy nem. De a mi esetünk egy kicsit más.
- Naná, mert a bankok mindig ezt próbálják beadni! Egyébként, ki az ördög a
Bancroft’s bankárja?
- A vőlegényem... azaz a Reynolds Mercantile Trust - pontosította Meredith, s
a tűz fényében azt látta, hogy meglepetés és bosszúság suhan át a férfi arcán.
- Hát, nagy üzletet hozott össze neked a vőlegényed - mondta gúnyosan.
Meredith elgondolkodott, vajon a megjegyzést a férfi verseny-szelleme idézte-
e elő.
- Igazságtalan vagy - jegyezte meg csendesen. - Valamiről elfeledkeztél.
Vannak bankvizsgálók, akik a bankok által kibocsátott kölcsönöket ellenőrzik,
és most, hogy a banki ügyletek mindenhol lanyhulnak, a vizsgálók megdorgálják
azokat a bankokat, amelyek túl nagy összegű hitelt adnak egyetlen ügyfélnek. A
Bancroft Vállalat több százmillió dollárral adós a Reynolds Mercantile-nak.
Parker nem tudott több hitelt folyósítani nekünk, különösen most, hogy
eljegyeztük egymást, anélkül, hogy magára ne vonta volna a figyelmet, kivéve,
ha megfelelő biztosítékot tudunk nyújtani.
- Bizonyára lett volna egyéb is, amit fel tudtatok volna ajánlani biztosítékként.
Például az áruházi részvények.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
36/325
Meredith felnevetett, és megrázta a fejét:
- Azt már mindet felajánlottuk, az apám is. Egyetlen családtagnak van már
csak nagyobb részesedése, amely nem került még felajánlásra.
- Kié?Meredith már szerette volna, ha a beszélgetés irányt vált, és a férfi ezzel a
kérdéssel most megteremtette rá a lehetőséget.
- Az anyám.
- Az anyád?
- Nekem is volt valamikor - emlékeztette a férfit szárazon. - A válóperes
végzés értelmében jelentős mennyiségű részvényt kapott.
- És az anyád miért nem ajánlotta fel a részvényeit a banknak? Az nem
befolyásolja az osztalékot, mert azt továbbra is ő kapja meg. A részvények
értéke napról napra növekszik csak azzal, hogy a Bancroft’s terjeszkedik és
prosperál.
Meredith letette a kezéből a jegyzeteit, s ránézett a férfira.
- Azért nem tette meg, mert senki nem kérte tőle.
- És nem bánod, ha megkérdezem, miért nem? - tudakolta Matt, s remélte,
hogy a lány nem veszi tolakodásnak a kérdést, ahelyett, hogy inkább segítene
megoldást találni.
- Azért nem kérte rá senki, mert valahol Olaszországban él, és sem az
apámnak, sem nekem nincs vele kapcsolatunk egyéves korom óta. - Amikor
Meredith azt látta, hogy a férfi minden érzelemmegnyilvánulás nélkül hallgatja,
hirtelen úgy döntött, hogy elmond neki valamit, amiről általában szívesen
megfeledkezett. A férfi reakcióját figyelve, mosolyogva mondta: - Caroline
Edwards volt... illetve még most is az anyám.
Amikor a férfi szemöldökei értetlenül összeugrottak, segítségképpen
hozzátette:
- Emlékezz vissza arra a régi Cary Grant-filmre, amelyik a Riviérán játszódik,
amelyben egy mesebeli királyság hercegnője megszökik...
A férfi mosolyából azonnal tudta, hogy most már tudja, melyik filmről van
szó, és ki a női főszereplő. Matt a szófán hátradőlve meglepetten rámosolygott.
- Ő az édesanyád?
Meredith bólintott.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
37/325
Matt elgondolkodva hasonlította össze magában a mozisztárról meglévő
emlékeit Meredith tökéletes arcvonásaival. Meredith édesanyja gyönyörű volt,
de Meredith túltett rajta. Kifejező szeme ragyogott, s természetes eleganciáját
nem színésziskolában tanulta. Finom vonalú orrát és arcát egy szobrász ismegirigyelhetné, romantikus szája csókra ingerlő, ugyanakkor minden
mozdulata arra figyelmezteti a férfiakat, hogy megtartsák a három lépés
távolságot.
Még akkor is, ha az a férfi történetesen a férje...
Matt azonmód kiűzte ezt a gondolatot a fejéből, amikor megfogalmazódott.
Csak néhány hivatalos papír köti össze őket; a valóságban idegenek. Valaha
bizalmas kapcsolatban lévő idegenek, szólalt meg benne a kisördög, s Mattnek
hirtelen erőt kellett vennie magán, hogy ne bámuljon a lány pulóverének V
kivágásába. Ám oda sem kellett néznie. Ismerte a lány dús halmainak minden
milliméterét, amelyek most olyan kihívóan domborodtak ki a pulóveréből. Még
pontosan emlékezett a lány keblére abból az időből, amikor szenvedélyes
csókokkal borította, jól emlékezett arra, hogyan töltötte meg a tenyerét,
emlékezett bőrének puhaságára, a mellbimbók keménységére, illatára...
Bosszús lett, hogy a gondolatai hirtelen ilyen érzéki irányba kalandoztak el, s
megpróbálta megideologizálni, hogy benne is csak az a természetes érzékelés
támadt fel, amely minden férfiban, ha lát egy nőt, aki azzal a vonzó képességgel
rendelkezik, hogy egyszerre tűnik ártatlannak és csábítónak még egy sima
pulóverben és nadrágban is. Miután rájött, hogy szótlanul bámulja a lányt, sietve
újra felvette a beszélgetésük fonalát.
- Mindig is sokat töprengtem azon, kitől örökölted ezt a szép arcot. Isten a
tudója, nem az apádra hasonlítasz.
A lány meglepődött ezen a váratlan bókon, s egy mosollyal és enyhe
vállrándítással fogadta a dicséretet, mert nem tudott rá mit mondani, de a kínos
helyzetükhöz képest valójában jobban örült, mint ahogy az ésszerű lett volna,
hogy a férfi még mindig szépnek találja az arcát, pedig hamarosan betölti a
harmincat.
- Hogy lehet, hogy idáig nem is tudtam, ki az anyád?
- Nem sok időnk volt beszélgetni.
8/9/2019 Judith McNaught - Paradise 1 - Édenkert 2
38/325
Mert el voltunk foglalva a szeretkezéssel, válaszolta Mattben egy belső hang, s
kényszerítette, hogy eszébe jussanak azok a forró, v�