Embed Size (px)
Citation preview
Hírmondó SZEPTEMBER 13. évfolyam 167. szám
Új-Zéland és
Magyarország
között
10 óra
az időeltolódás!
Tartalom
2-3 Magyarok itt és ott
4 Híres magyarok-
László Fülöp Elek
5 A Nemzet Szinésze
Lukács Margit
6 Gyerekeknek Pályázat
7 Kálnay Adél meséiből
8 Tóth Alpár írása
9 HUMOR
10/a Ki főzte? Hogy főzte? Mit főzött?
10/B Magdus írta
Magyarországból
11 Csapó Endrére
emlékezünk
12 Nagykövetség hírei
13 Wellingtoni látnivalók
Art Deco
14 FÉSZEK hírek
15 15-15-ig
16 Kiadó és kapcsolatai
Hirdetések „ Nem tudod megváltoztatni, ami történt, amit tettél, vagy amit veled tettek.
De dönthetsz, hogy most hogyan élsz!” Edit Éva Eger
FONTOS TUDNI!!!
A nyári időszámítás Új-Zélandon szeptember 29-én kezdődik!
Ekkor Új-Zélandon egy órával előre kell állítani a mutatókat. akkortól 11 óra lesz az időeltolódás
a két ország között addig, míg a téli időszámítás kezdődik Magyarországon.
Ez majd október 27. vasárnap hajnalban, akkor ott egy órával visszafordulnak a mutatók. Majd október 27 után 12 óra lesz az időeltolódás a két ország között!
Október 6-án majd emlékezzünk
Az aradi vértanúk az a 12 magyar tábornok és egy ezredes, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadság-harc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Mindegyikük eleve aktív vagy kilépett császári-királyi tiszt volt, a szabadságharc végén a honvéd-seregben egyikük altábornagyi, tizenegyen vezérőrnagyi és egyikük ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló sereg
-testet irányított. A győztesek ellenben egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban császári-királyi ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatot viseltek. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Az aradi vértanúk Barabás Miklós litográfiáján: Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
Reményik Sándor A szobor helyén Kerestem, s megtaláltam a helyet. Már égre nem törtek nagy vonalak, Csak áldozati illat lebegett. Körül vasrács, és belül puszta gyep, De a gyep közt gyöngyvirág-levelek. A levelek közt egy-egy karcsú szár, Hogy mennyi nőtt: én nem számláltam meg, Csak hittel hiszem: éppen tizenhárom, S tizenhárom gyöngy minden karcsú száron. Hát ez maradt: túl szobron és időn, Ércen, márványon, merev méltóságon, Új viharon, új vértanúhalálon: Tizenhárom gyöngy, tizenhárom száron.
MAGYAROK ITT ÉS OTT
2.oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ
87 éves korában elhunyt Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, karnagy, zenetanár – írta meg az ATEMPO.sk. Daróci Bárdos Tamás 1931. szeptember 27-én született Budapesten. Édesapja Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy, zenetudós volt. Zenei tanulmányait cselló hangszeren kezdte. 1958-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán, Szervánszky Endre növendékeként. 1961-ig a Fővárosi Zeneiskola Szervezet szolfézstanáraként dolgozott, majd a Duna Művészegyüttes karmestere, zenei vezetője volt 1970-ig. A szolnoki és zalaegerszegi néptáncfesztiválokon több alkalommal elnyerte a zeneszerzői díjat. 1971-től 1990-ig a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető karmestere. 1991 óta a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola zeneelmélet-, zeneirodalom- és népzenetanára volt.
Augusztus 23 és 26. között
Oroszországban a szakmák
világversenyén (WorldSkills) a
magyar csapat az eddigi legjobb
eredményét érte el. 63 országból,
régióból 1354 fiatal szakember
versenyzett 56 szakmában a Kazany
Expón kialakított helyszíneken. A
magyar csapat összesítésben egy
arannyal és tizenegy kiválósági
éremmel a huszadik helyen végzett.
Simon Krisztián bútorasztalosként
lett a legjobb. 2022-ben szintén
Oroszországban, Szentpéterváron rendezik meg az EuroSkills versenyt.
Forrás: MTI/MKIK
Krisztián barátnője, Sárvári Ágnes is asztalos (többek között). Tavaly, a EuroSkills versenyen ismerkedtek meg, ahol a lány dekoratőrként indult. „A barátnőm a családjuk asztalos vállalkozásában dolgozik, másik két testvérével együtt, akik közül az egyik szintén lány. Persze nem a lányok CNC-zik az alkatrészeket, de Ági például nagyon profi bútortervezésben.” Krisztián barátnője asztalos, lakberendező, dekoratőr, és műkörmös végzettsége is van.
Augusztus 31-én Budapesten a Puskin mozi Metropolis termében kiosztották a 15. BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjait. A BuSho név egy szójáték eredménye
(Budapest Short – budapesti rövid), mely azonban egy tradícionális dél-magyarországi népszokásra, a télűző Busójárásra utal. Idén, a beérkezett mintegy ezer alkotás közül 70 rövidfilm szerepelt a versenyprogramban, ezeket tekinthették meg az érdeklődők a Puskin moziban vagy az esti ismétlő vetítéseken az Art+ Cinemában. A Solide Art stúdió által készített szobrokat vihették haza a legjobbak, akik a nemzetközi zsűri valamint a diákzsűri által kerültek kiválasztásra. A Bronz BuSho 2019 díj nyertese a Felülnézet című magyar film, Lőrincz Nándor és Nagy Bálint filmje. Amint az a beharangozóban olvasható volt, a reality show jellegű kamera beállítással forgatott egysnittes kísérlet egy városi lomtalanítás bonyodalmaiba enged bepillantást. Az Ezüst BuSho nyertese 2019-ben “A napi rutint a történetvezetés eszközeként használja.” még pedig a francia Matthieu Maunier-Rossi és a Three Blades. „Két nő találkozását összetett módon mutatja be mindössze 13 percben.” A 15. BuSho fődíját, az Arany BuSho díjat kapta a Salam című filmjéért Claire Fowler az Egyesült Államokból.
Szögesdrót és határbontás 1989
Fotó forrás: Fortepan/Szigetváry Zsolt 1989.
2019. augusztus 19. Angela Merkel világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket és kiemelte: a magyar határőrök nem lőttek a keletnémet állampolgárokra, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely a szolgálati előírások fölé helyezte az emberiességet. Köszönetét fejezte ki Magyarországnak a német egység megteremtésében játszott szerepéért a német kancellár a soproni evangélikus templomban tartott, a harminc évvel ezelőtti Páneurópai Piknik évfordulója alkalmából tartott istentiszteleten.
"Mi, németek nagy hálával gondolunk arra, ahogy Magyarország hozzájárult Európa megosztottságának megszűnéséhez és a német egység megteremtéséhez. Köszönetet mondunk ezért Magyarországnak" - hangsúlyozta Angela Merkel.
1989 augusztus 19-én
Habsburg Ottó és
Pozsgay Imre
fővédnökségével
megrendezett béke-
demonstráció volt.
Augusztus 19. hajnalán
kiürült a budapesti NDK
turisták menekülttábora
és délután a határon
összegyűlt, de érvényes
útlevél nélküli NDK
állampolgárok a piknik
eseményeit kihasználva
áttörtek a határkapun.
Nem hívták meg a határnyitás emlékére tartott soproni megemlékezésre Németh Miklóst.
A rendszerváltás miniszterelnöke meghatározó szerepet játszott a határnyitásban, illetve a történelmi jelentőségű Páneurópai piknik előkészítésében is.
MAGYAROK ITT ÉS OTT
3 oldal 13 . év fo lyam 167. szám
Kosztolányi Dezső:
SZEPTEMBERI ÁHÍTAT részlet
Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,
ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,
most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya
s szememből az önkívület kicsap,
emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,
halál fölé, a régi romokon,
segíts nekem, szeptember, ne eressz el,
testvéri ősz, forrón-égő rokon.
Én nem dadogtam halvány istenekhez
hideglelős és reszkető imát,
mindig feléd fordultam, mert hideg lesz,
pogány igazság, roppant napvilág.
Méltó vagyok hozzád: nézd, itten állok,
még sok hívő száj büszkén emleget,
vérembe nőnek a termékeny álmok
s nők sem vihognak a hátam megett.
Nem is kívánok egy pincét kiinni,
vagy egy cukrászdát, vendéglőt megenni,
csak az élet örök kincsébe hinni
s a semmiség előtt még újra lenni.
Ki érleled a tőkén a gerezdet,
én pártfogóm és császárom, vezess,
az életem a sors kezébe reszket,
de lelkem és gerincem egyenes.
Szabó Réka dokumentumfilmje még
augusztusban nyerte locarnói fesztivál
Kritikusok Hete programjának
nagydíját.
A Tünet Együttes 2015-ben bemutatott
táncszínház előadásának
próbafolyamatát feldolgozó egészestés
film rendezője személyesen vette át a
rangos elismerést szombaton Locarnóban. A Tünet Együttes Szabó Réka rendezésében 2015-ben mutatta be a Sóvirág című előadást a Vígszínház Házi Színpadán, a 90 éves Fahidi Éva, és a fiatal táncosnő, Cuhorka Emese főszereplésével. Az előadás azóta is repertoáron van, sőt Bécsben, Szabadkán és Berlinben is játszották. Szabó Réka A létezés eufóriája című egészestés dokumentumfilmje az előadás próbafolyamatát követi végig. Bár ellentmondott a józan észnek, felkértem a 90 éves holokauszt túlélő Fahidi Évát, hogy szeretnék vele egy táncszínházi előadást csinálni. Azt akartam, hogy mindenki lássa őt. Egy duettet képzeltem Emesével, a nála közel 60 évvel fiatalabb táncosnővel. Életem legmeghatározóbb próbafolyamata volt – ezen keresztül szól ez a film a XX. századi történelemről, veszteségekről, a tánc erejéről, az öregedő testről, a szerelemről, egy 60 éven átívelő különleges kapcsolatról, és az élet elfelejtett értékéről.” – vallja Szabó Réka, az színházi előadás és a film rendezője. A Médiatanács Mecenatúra Program, Az Élet Menete Alapítvány és a National
Fund of the Republic of Austria for Victims of National Socialism és rengeteg
magánszemély támogatásával készült A létezés eufóriája című film operatőre
Kovács Claudia, zeneszerzője Barna Balázs, vágója Sylvie Gadmer és Sass Péter
volt.
A Médiatanács Mecenatúra Program, Az Élet Menete Alapítvány és a National Fund of the Republic of Austria for Victims of National Socialism és rengeteg magánszemély támogatásával készült A létezés eufóriája című film operatőre Kovács Claudia, zeneszerzője Barna Balázs, vágója Sylvie Gadmer és Sass Péter volt.
CURTIZ
Szeptember 12-én érkezett a magyar mozikba a Casablanca legendás magyar rendezőjéről, Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről szóló, számos nemzetközi fesztiválon díjazott magyar életrajzi noir, a CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot 1942. Az Egyesült Államok már belépett a II. világháborúba, amikor a magyar származású filmrendező, Kertész Mihály (Michael Curtiz) Casablanca című romantikus filmjét forgatta.
A háborús propagandát támogatandó az állami vezetés hivatalnokokat rendel a készülő filmek felügyeletére, akik Michael
Curtizt számos akadály elé állítják. A magyar rendező a politikai beavatkozások ellenére is sikerre akarja vinni filmjét, de a forgatás során magánéleti kihívásokkal is szembetalálja magát. Magyarországon maradt nővére fenyegetettségének híre és váratlanul felbukkanó lányával (Dobos Evelin) való viszontagságos kapcsolata nem várt fordulatokat hoz a Casablanca számára... A különleges képi világú életrajzi dráma a 42. Montréali Nemzetközi Filmfesztiválon fődíjat nyert.
Mányoki világrekorddal zárta az Ocean’s Seven sorozatot
A zalaegerszegi sportoló augusztusban jelentette be, hogy az észak-írországi Donaghadee-ból indulva 12:11:20 óra úszás után ért partot a skóciai Portpatricknál. A csapattól kapott helyszíni információk alapján a hét, rendkívül nehéz feladatból álló Ocean’s Seven sorozat összidejét tekintve – 64:33:05 óra – Mányoki Attila világrekordot döntött, és ő lett a 18. a világon, aki teljesíteni tudta a sorozatot. A hét csatornaátúszásból álló Ocean’s Seven sorozatból már csak ez az egy állomás hiányzott Mányokinak, tavaly ilyenkor is nekivágott az extrém kihívásnak, de akkor fel kellett adnia a kísérletet. Forrás: hirado.hu Kép: Mányoki Attila Facebook
HÍRES MAGYAROK — MAGYAR HÍRESSÉGEK
4. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ
László Fülöp Elek vagy ahogy életében még nevezték Philip Alexius de László
A világ egyik legkeresettebb portréfestője volt, királyok és hercegek álltak sorba, hogy lefesse őket. XIII. Leó pápa is csak neki állt modellt s portrét készített az angol királyi udvarban egy kislányról is, akit ma II. Erzsébet királynőként tisztelhetünk. Következzék a magyar László Fülöp kalandos élete! Még 1869-ben született Budapesten, egy női szabó gyermekeként. Nem volt tehetős a család, így a festé-szetben már gyerekként is kimagasló fiút címerfestőnek adta a família. Aztán felfedez-ték a tehetségét, László Fülöp pedig szép lassan a portré-
festészet felé fordult. 1894-ben kapta az első állami megrendelését itthon, Szilágyi Dezső igazságügyi miniszterről kértek teljes alakos festményt tőle. Az alkotás remekül sikerült s innentől nem volt megállás. A bolgár fejedelem is portrét rendelt tőle, itthon pedig Wekerle Sándor miniszterelnök portréját is megfesthette. Hamarjában a szász királyné is a megrendelői közé került, 1897-ben pedig László kiállítását maga Ferenc József is megtekintette és el volt ragadtatva a festményeitől. Olyannyira, hogy az osztrák császár többször is modellt ült a magyar művésznek, kifejezetten baráti viszonyba kerültek a napokig tartó alkotás közben. Még 29 éves sem volt, amikor a brit uralko-dótól, Viktória királynőtől is befutott egy megrendelés. László dúsgazdag ember lett, csodálatos palotát vásárolt magának Budapesten és hetente járt külföldre, hogy lefesse az előkelőségeket. 1899-ben, harminc éves korában beleszeretett egy tehetős ír lányba, Lucy Madeleine Guinness-be, a híres sörös dinasztia egyik örökösébe és elvette feleségül. Aztán egyszer csak jött egy levél, amelyben XIII. Leó pápa üzent Lászlónak, hogy modellt állna neki. Nagy szó volt ez, ugyanis őszentsége egyáltalán nem volt megelégedve a portréfestőkkel, nem véletlen, hogy évtizedek óta hiába kérlelték, nem készülhetett róla festmény. Lászlóval kivételt tett. Amikor a világhírű magyar festő megérkezett Rómába, a hír hallatán több, mint húsz európai előkelőség sietett az olasz fővárosba, abban a reményben, hogy a pápa után őket is megörökíti egy festményen a magyar tehetség. László Fülöpnek öt fiút szült a felesége, ám 1903-ban így is gyászba borult a család, mert a kétéves kislánya, Évike hirtelen meghalt. A magyar piktor idővel végképp Londonban telepedett le. Ott palotája volt, Dublinban kastélya, Budapesten pedig egy előkelő lakása.
Folyamatosan alkotott, ám aztán a politika bajba sodorta. Hiába volt ekkor már angol állampolgár (az öt ír származású fia miatt döntött így), az I. világháború alatt internálták az angolok. Történt, hogy megkereste a műtermében egy magyar férfi, s arról panaszkodott, hogy pénzre lenne szüksége, hogy elhagyja a szigetorszá-got. László átadott neki egy csekket, amit aztán később megtaláltak a férfinél, akiről kiderült, hogy magyar katonaszökevény. Mivel Anglia a másik oldalon
állt a háborúban, László Fülöpöt internálták, hónapokon át egy szobá-ban tartották fogva és a családjával is alig találkozhatott. Aztán visszatérhetett a festészethez és 1927-ben Gödöllőn festett portrét a kormányzóról, Horthy Miklósról. A brit királyi ház is újra alkalmazta, idős korában például portrét készített a kis Erzsébetről. Az újságok szerint órákig beszélgettek, a kislány mindig várta, mikor állhat modellt az akkor már idős magyar festőnek. A kislányt ma II. Erzsébetnek hívják és ő Anglia királynője. László Fülöp végül 1937-ben, 68 évesen halt meg Londonban, a szíve vitte el a leghíresebb magyar portréfestőt. Az élete során több mint 1000 portrét készített. Ferenc József vagy éppen XIII. Leó mellett megfestette a német uralkodót, Vilmos császárt, de több amerikai elnököt is. A végzetes szívroham előtt is éppen egy portrén dolgozott, VI. György királyt álmodta festővászonra. Ez a képe viszont sosem készült el.
Külföldön ma is tudják ki ő, éppen itt lenne az ideje, hogy mi is emlékezzünk a királyok és hercegek magyar festőjéről. Nyugodj békében, László Fülöp!
László Fülöp emléktáblája
egykori lakhelyén, a Zichy Géza utca 10. szám alatt
„Ezt a házat építtette
itt élt és alkotott László Fülöp
világhírű festőművész.”
Fénykép László Fülöpről 1898
Önarckép 1911
Felesége Lucy Madeleine Guinness és egyik fia csodálatos portéja
Híres magyarok—Magyar hírességek— A NEMZET SZINÉSZE
5. oldal 13 . év fo lyam 167. szám
A Nemzet Színésze/Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar
színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át.
A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20
évadot – évadonként legalább egy szerepben – a budapesti Nemzeti Színház színpadán töltött. Ezek mellett fontos kritérium, hogy legalább egy elismerése is legyen.
A címet legfeljebb tizenketten viselhetik egyszerre, és ők életük végéig havonta nettó 630 ezer forint[3] juttatásban részesülnek. Ha a cím egyik viselője
elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot.
A cím elhunyt birtokosai: Agárdy Gábor, Avar István, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor, Darvas Iván,Garas Dezső, Gera Zoltán; Kállai Ferenc, Komlós Juci,
Kóti Árpád, Lukács Margit, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre, Szabó Gyula, Sztankay István, Zenthe Ferenc
A cím jelenlegi birtokosai: Almási Éva, Andorai Péter, Bodrogi Gyula, Cserhalmi György, Csomós Mari, Haumann Péter, Király Levente,Máthé Erzsi, Molnár Piroska, Szacsvay
László, Tordy Géza, Törőcsik Mari
Lukács Margit Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész, a nemzet színésze Budapesten született 1914. december 22-én. Tizenhat évesen látta Rostand Sasfiók című drámáját, ezután csakis színésznő akart lenni. A színiakadémia elvégzése után a Nemzeti Színházhoz került, amely-hez haláláig hű maradt. Rendkívüli megjelenésű színésznő volt, igazi hősnő-alkat. Impozáns tartása, sötét tónusú, bársonyos alt hangja, tökéletes beszédtechnikája, jellemábrázoló művészete tette alkalmassá klasszikus drámai hősnők megformálására. 1939-ben Németh Antal, a Nemzeti igazgatója Az ember tragédiájának kamaraszínházi előadásában rá osztotta Éva
szerepét. Ezt követően huszonhét eszten-dőn át játszotta az örök asszonyt a legkülönfélébb rendezői felfogá-sokban. Hosszú évekig játszotta a Csongor és Tünde Éj királynőjének szerepét is. A színház igazi nagyaszszonya volt, s mintha az ő számára írták volna az olyan igazi klasszikus szerepe-ket, mint Gertrudét (Katona József Bánk bánjában), Szilágyi Erzsébetét (Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című darabjában), Eboli hercegnőét (Schiller Don Carlosában), Jelena Andrejevnáét (Csehov Ványa bácsijában) vagy
Lady Milfordét (Schiller Ármány és szerelem című drámájában). Shakespeare-től megformálta Kleopátrát és Lady Macbethet, A vihar Mirandáját, a Vízkereszt Olíviáját. Utolsó színpadi fellépése a Budapesti Kamaraszínházban volt: Noel
Coward Forgószínpad című vígjátékában Mary Devenport szerepét alakította. Egyike volt a rádió kitűnő versmon-dóinak, a felvételeken a magyar és a világirodalom
legszebb költeményeit tolmácsolta. A világháború előtt több filmszerepet is kapott. Lukács Margit szakmai, politikai csatározásokban soha nem vett részt. Az volt a véleménye, hogy a színész-nek úgy kell léteznie színpadon és színpadon kívül, hogy felnézzenek rá. Amikor igazgatója rá akarta venni, hogy lépjen be a pártba, rácsapta az ajtót, aminek az lett a következménye, hogy két évig nem léphetett színpadra. Életforma volt számára a Nemzeti Színház, gyakran mondogatta, hogy életében a színház az első. A Blaha Lujza téri épület lebontása után emlékül hazavitt egy nézőtéri széket, néhány díszlettervet és egy rozettát az
egyik páholyról. Színházához sohasem lett hűtlen, de volt néhány év, amikor színháza lett hűtlen őhozzá: nem juttatta szerephez vagy méltatlan feladatokat kapott. "Elfáradni csak előadás után szabad, s az előadás számomra addig tart, amíg élek" - vallotta. Művészetét számos kitüntetéssel ismerték el: 1957-ben Jászai Mari-díjat, 1963-ban Kossuth-díjat kapott, 1958-ban lett érdemes művész, 1974-ben kiváló művész. 1989-ben a Nemzeti Színház, 1997-ben a Halhatatlanok Társulata fogadta örökös tagjává. 2000 augusztusában elnyerte a Nemzet Színésze címet is az első tizenkét tulajdonos között. Életének utolsó éveit színészotthonban töltötte. Hosszú betegeskedés után 2002. február 3-án halt meg Budapesten. 2014-ben emléktáblát avattak tiszteletére egykori lakhelyén, a VIII. kerületi Vas utca 2/b. szám alatt, szobra a Nemzeti Színház szoborparkjában látható.
GYEREKEKNEK
6. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ
A KÖVETKEZŐ HÓNAP TÉMÁJA: „Három kívánságom”
A beküldési tudnivalók:
A kép neve: gyerekneve_életkora_honnan.jpg KovacsJozsef_9_Magyarorszag.jpg (varosnev, iskolanev lehet, de ne legyen
ékezetes betű!!!)
Beküldési határidő: OKTÓBER 5. Cím: [email protected]
Alkotó (rajzoló-festő) verseny témája volt
augusztus
hónapban:
„Az éltető víz”
32 alkotás érkezett!!!
Bizony nem volt könnyű a választás!
A beérkezett képek jutalma oklevél, melyet a beküldési e-mail címre postázok!
Az első helyezettek, kiemelt dicséretben részesülők sem kapnak tárgyi jutalmat
(az első években szerzett negatív tapasztalat – „elveszett” küldemények miatt),
ők egy másik oklevéllel lesznek elismerve!
Nagyszerű képeket kaptunk ismét!
Első helyezett lett
a 10 év alatti korosztályban
Vas Kyra.
A tizenévesenknél első:
Tóth Réka Csilla és Laslo Sara megosztva,
Vrbovszki Kamilla Napsugár
dicséretet kapott a zsűritől.
A Facebook
oldalunkon levő
albumban
megtalálható
képekre ismét
szavaztak.
Közönségdíjas 49
szavazattal
Kakuszi Eszter lett.
Gratulálunk a győzteseknek, reméljük a jövőben is
nagy kedvvel alkotnak majd a gyerekek!
GYEREKEKNEK
7. oldal 13 . év fo lyam 167. szám
Kálnay Adél József Attila díjas írónő engedélyével 2016 januári kezdéssel új könyvének meséit közölhetjük! Köszönjük!
Az Embermesék, tündérmesék munkacímű meseregény egy egyre bővülő család meséje. Ebben a családban a gyerekek állandó
kapcsolatban vannak a tündéreikkel, akik beavatják őket titkaikba, segítenek, ha szükséges. A mindennapi történések bizonyítják, hogy
sokszor nem könnyű gyereknek lenni, s eligazodni a világban. Ilyenkor jó, ha van egy tündére az embernek. A gyerekek azonban nemcsak a
tündéreikkel tudnak beszélgetni, hanem Artúrral is, a fekete rigóval, s Csipkerózsikával, a bánatos szemű kutyával. Mi pedig együtt
izgulhatunk a szereplőkkel, hogy milyen lesz az új kistestvér, sikerül-e a tündérszüret, életben marad-e Artúr, lesz – e helye
Csipkerózsikának, felépül-e a régóta vágyott ház, jó földbe kerül-e a tündérfa magja. Ez afféle „együttolvasós” könyv, anyával, apával. Szinte
minden helyzet ismerős lesz gyermeknek, szülőnek egyaránt, ismerős és tanulságos. A tündérek pedig varázslatossá is teszik. Hatvanegy
történet titkokkal, izgalmakkal, humorral.
Az biztos, hogy Veronika felnőtt korában is emlékezni
fog arra a napra, amikor olyan nagy izgalmat okozott
családjának. Szép, nyári napra ébredtek. Már kora
reggel nagy volt a készülődés. Anya szendvicseket
készített, teát főzött, apa az autót hozta ki a garázsból,
Dani a nagyítóját kereste, Veronika pedig Blanka után
rohangált, kistestvére ugyanis nemrégiben tanult meg
kúszni, mászni, s villámgyorsan változtatta helyét a
lakásban.
- Gyertek, gyerekek - sürgette őket apa – a kocsi
indulásra készen toporzékol a ház előtt.
Mindenki fogott a kezébe valamit, apa felkapta Blankát,
s lesiettek a lépcsőn.
- De jó, hogy kirándulunk! – örvendezett Veronika – én
annyira szeretek kirándulni!
- Gajagaja! – szólt hozzá a témához Blanka.
- Jó is az! – sóhajtott apa – bárcsak több időnk lenne az
ilyesmire.
- Kíváncsi vagyok, milyen ez a vadaspark – mondta anya
– azt hallottam róla, hogy szép és az állatoknak is van
elég helyük.
- Az nagyon fontos – helyeselt Dani, aki már egy ideje
állatorvos vagy kutató akart lenni, olyan kutató, aki az
állatok szokásait kutatja.
A vadaspark tényleg gyönyörű helyen volt.
- Ez egy igazi erdő! – ugrott ki a kocsiból Veronika.
- Nahát! – mondta apa és megfogta az egyik fa törzsét
– ez tényleg igazi, pedig azt hittem műanyagból van.
Dani nevetett, Veronika azonban oda sem figyelt apa
viccelődésére, annyira lenyűgözte a látvány.
- Milyen jó itt! – mondta később anya apának.
Blankát felváltva vitték, Dani és Veronika pedig ide –
oda szaladgáltak a kanyargós utakon. Az állatok,
szarvasok, őzek, vaddisznók ügyet sem vetettek az
emberekre, élték szabadnak hitt életüket a kerítés
mögött. Egy kis tavacskában vadkacsák úszkáltak, a tó
szélén, a sás közül békakuruttyolás hallatszott.
- Hő, hő, hő! – szólalt meg Blanka, szemmel láthatóan
nagyon megtetszett neki a békahangverseny.
- Várjatok, mindjárt megyünk! – kiáltott gyerekei után
anya – csak meghallgatjuk a békákat.
Amikor Blanka megelégelte a koncertet, tovább is
indultak egy kis domb irányába.
- Hol vannak már ezek a gyerekek? – aggodalmaskodott
anya.
- Ne izgulj, meglesznek – nyugtatta apa – biztos
előreszaladtak és elbújtak.
Nemsokára meg is látták Danit, aki ott térdelt egy kis
tisztás közepén és elmélyülten vizsgált valamit a
nagyítójával.
- Hahó, Dani! Kincset találtál? – érdeklődött apa.
- Gyertek ide! Itt egy olyan bogár van, amilyet még nem
láttam!
- Danikám – kérdezte anya, miután megcsodálták az
ismeretlen bogarat – Veronika hol bújkál?
- Hol? – kapta fel a fejét Dani – az előbb még itt volt!
- Na de most hol van? – nézett körül anya ijedten.
- Kiáltsunk hárman! – javasolta apa – azt biztosan
meghallja.
- Ve – ro – ni – ka! – kiáltottak egyszerre nagyon
hangosan, de hiába, Veronika nem válaszolt.
- Biztos elbújt és figyel minket! – mondta apa, de hangja
bizonytalanul csengett.
- Keressük meg! – mondta anya, s majdnem sírt. Ez
mindenkit megijesztett, s lázas keresésbe kezdtek.
Hosszú volna elmesélni, mennyi ideig tartott a kutatás.
A legijedtebb anya volt, ám Dani is egyre kétségbeeset-
tebb lett, elvégre Veronika vele volt, mikor eltűnt. Apa
is eléggé aggódott, de lelke mélyén tudta, hogy az ő
kislánya nem veszhet el csak úgy. Az egyetlen nyugodt
ember Blanka volt, annyira nyugodt, hogy a nyugalom-
tól, no meg a friss levegőtől el is aludt apa vállán. Így
járkáltak fel – alá, oda – vissza, körbe körbe, amíg
egyszercsak sírást hallottak.
- Ez Veronika! – kiáltott föl anya és beszaladt a fák
közé. Pár perc múlva ölében hozta kislányát.
Lett nagy ölelkezés, bújás!
- Édes kislányom – mondta apa végül komoly hangon –
annyira aggódtunk. Hogy veszhettél el ennyire?
- Én? – sírta el újból magát Veronika – én mindig
megvoltam! Ti vesztetek el!
- Hát . . . így is lehet mondani . . . – néztek össze
anyáék.
- Nagyokos! – mondta Dani, de a hangja tele volt
szeretettel.
A kép a miskolci vadasparkban készült 2018-ban (ÉK)
8. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ
TÓTH ALPÁR - MESÉLI
Ma már magyar állampolgár.
Kézdivásárhelyen született, Kolozsváron tanult, majd onnan került Prágába. Onnan Pestre indult, de Angliában „kötött” ki.
Aztán Pesten élt, de munkája gyakran röptette őt Európa különböző országába. Jelenleg London ad otthont neki.
Megismerkedésünk óta szorgalmasan küldi jegyzeteit.
Írásai mindennapi öröméről-bánatáról, sorsának alakulásáról, gondolatairól szólnak
Az egészségügy rejtelmei
Még Angliába költözésem idején írtam pár gondolatot az ügyintézés
"gyönyöreiről", gondoltam most folytatom. Ezúttal háziorvosokról és
kivizsgálásokról, látleletekről lesz szó. Nem épp kellemes téma de az élet
része amit nem lehet megkerülni.
Még mielőtt belekezdenék, csak annyit jegyzek meg, hogy Istennek hála
mostanáig nemigen voltak egészségügyi gondjaim legalábbis semmi nagyon
komoly. Mert ha lettek volna, akkor nem tudom, hogyan oldom meg őket.
Szóval nem sokkal kitelepedésem után mondták a barátaim, hogy jó lenne
háziorvost szerezni, oda beiratkozni, mert ugye sosem tudja az ember stb.
El is kezdtem érdeklődni és hamarosan kiderült, hogy mivel még nem volt
"bejelentett hivatalos címem" ezért háziorvosom sem lehet. Aztán lett
rendes címem, csak akkor épp időm nem volt ilyesmivel foglalkozni ráadásul
valahogy az egésztől idegenkedtem. Aztán majdnem egy év után csak
rászántam magam és kerestem egy rendelőt ami nem volt messze és ahová
aztán be tudtam iratkozni. Szerencsére pont akkor nem voltam beteg, majd
körülbelül két hónap múlva elköltöztem a jelenlegi helyemre. Ami ugye jó
messze van a régi bérleményemtől, kb egy órai utazás metróval és az már
nem kevés, pláne nem csúcsforgalomban. Jött lassan az ősz, a tél a szokásos
nyűgökkel - megfázás, nátha stb és mivel megintcsak nem volt időm egy
rendes rendelőt és háziorvost keríteni a környéken, ezért kénytelen voltam
a régi helyre visszamenni - amint már említettem kb egy óra metró és még
fél óra séta az állomástól - megfázva és jeges
esőben nem a legkellemesebb. Lehető
legkomolyabban eldöntöttem, hogy most már
kész, tényleg keresek egy közeli és jóhírű
helyet de aztán megint nem voltam beteg és a
dolog húzódott. Aztán nyár eleje óta
fokozatosan és egyre jobban éreztem, hogy
fáradékony, sőt fáradt vagyok, rosszkedvű,
lehangolt, sokat fáj a fejem és a gyomrom is
egyre gyakrabban rakoncátlankodott.
Gondoltam a stressztől van - és nem is kizárt,
hogy attól - de azért az ilyesmit nem árt
kivizsgáltatni. Ellenben kirázott a hideg, ha a
másfélórás (tehát összesen három órás)
utazásra gondoltam. Összeszedtem magam és
találtam egy nagyon modern megoldást -
azonnal, online elérhető háziorvos, akivel az
ember beszél telefonon vagy Skype-on és ha
szükséges akkor behívnak személyes
konzultációra. Tetszett a dolog és egy nap alatt minden el volt rendezve.
Szinte azonnal megtapasztaltam a rendszer diszkrét báját. Az első
beszélgetés ugyan jó benyomást tett rám, a folytatás már annál kevésbé.
Ugyanis miután végigbeszéltünk mindent az orvosnő mondta, hogy ide
bizony vérkép kell, el kell mennem egy laborba vérvizsgára amit majd utána
kiértékelünk. Kérdeztem mikor és hová kell mennem.
Jaj, hát az nem úgy van, ő ajánlást ad viszont utána már nekem kell öt
különböző klinika közül választanom, ezekkel az intézményekkel dolgoznak
ők együtt.
Természetes, hogy a hozzám relatív közel eső klinikán csak három hét
múlva volt időpont a munkahelyem mellettin pedig két hét múlva.
Konkrétan sehol sem volt másfél hétig hely kivéve.... a város túlsó felén, egy
órával később mivel valaki lemondta az időpontot. Jobb híján azt
választottam aztán imádkoztam, hogy rendben jöjjön a metró a végén pedig
rohantam, hogy majd leszakadtak a lábaim. 1 perc késéssel érkeztem, a
recepción senki, a váróban sehol senki, gondoltam majd szólítanak így
leültem. Jópár perc múlva feltünik egy mami aki csak úgy mellékesen
megkérdezett, ki vagyok és mit akarok. Mondtam, hogy Tóth vagyok és 16
óta várok (mármint 10:16 óta). Erre rámförmedt, hogy nem mondjam azt,
hogy 15 perce várok mert ő már szólított és nem voltam ott. Mondom, én
nem 15 perce várok, hanem 16 óta de 15-re volt időpontom. Bosszúsan
bevágta az ajtót majd 2 perc múlva kegyesen kimordult, hogy na megyek
már!? Levett három hatalmas ampulla vért (nem tudom mire kellett ennyi),
aztán mondta, hogy majd az orvosomnál érdeklődjek. Ezzel el voltam
bocsátva. Újra bejelentkeztem az online platformra és
kiderült, ezúttal nem az első orvoshoz fogok menni (annak
hetekig nincs időpontja), hanem megint egy másik helyre,
természetesen jó messzire tőlem.
Újabb 45 perces döcögés és 25 perc séta, hogy egy
vadidegennek megint el kelljen mesélnem az egészet. Nagy
nehezen megosztotta az eredményeket is - szerencsére
jobbak annál, mint amire számítottam , majd felírt valami
gyógyszert és megint újabb időpontot javasolt, amit persze
megint más helyen és más orvossal kell majd
megszerveznem. Úgyhogy most már azon kezdek el
gondolkodni, vajon jobban jártam e a váltással vagy csak
mégjobban megnehezítettem a saját életemet...
Egyelőre ezen töprengek de nem kizárt, hogy amire a
következő szám megjelenik már másik háziorvossal
"büszkélkedhetek" majd. Illusztráció
Vértes György grafikája:
Mit mond az orvos
HUMOR
9. oldal 13 . év fo lyam 167. szám
Viccek a TANÉVKEZDÉSRE
Te Gizike, nagyon szépen fejlődik az osztályod! Arra a kérdésre, hogy ki volt a legnagyobb királyunk, már csak nyolcan írták, hogy a Burger King!
A matektanár sétálgat egy áruházban, és találkozik régi tanítványával. - Hát te fiam, mit csinálsz errefelé? - Tudja, tanár úr, enyém ez az áruház meg a szemben lévő is.
- Ne viccelj velem! Háromszor buktattalak meg matematikából. Fogalmad sincs a számolásról, hogyan tudnál te egy áruházat üzemeltetni?
- Egyszerű ez tanár úr - feleli a volt diák. - Veszek valamit, mondjuk 500 forintért, aztán eladom 1500-ért. Na, hát ez a 27% az én hasznom.
Az iskolában Pistikének óriási piros folt van az arcán. Megkérdezi a tanárnő: - Pistike, mitől olyan piros az arcod? - Megcsípett egy szúnyog. - Ne hazudj, egy szúnyogcsípéstől nem lehet olyan piros! - Igen, de a bátyám az ásóval akarta lecsapni.
Sorolj fel néhány állatot! - mondja a tanár az iskolában. - Kutyuska, tehénke, disznóka. - Jó, de nem kell mindig utánna mondani a kicsinyítőképzőt! - Macs, kecs, csir, puly.
Iskolai dolgozatokból: - Vazul, miután megvakították, mehetett amerre látott... - Julius Caesar magáévá tette Galliát, majd behatolt Angliába. - A pun háborúban nagyon sok római elpusztult. Ezek mind Romába költöztek és proletárok lettek belőlük. - Az esztergomi püspök lett a primás. - A kaszt zárt társadalmi csoport, ami között csak lélekvándorlással lehet mozogni. - Athénban azonban kitört a pestis, amelynek az idős Periklesz is áldozataul esett, és ez kissé megviselte a várost.
Matematika tanár a gyerekhez: - Pistike, mennyi 2000+3650? - 6000. - Ki tanította ezt neked ezt a butaságot? - Az apukám. - És mi a te apád? - Pincér. tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott. - IV. Béla várromokat épített. - Leonardo da Vinci két olasz földbirtokos volt a középkorban. Amerikában a Sziklás-hegységben rengetek Gizimedve él. - A költők csak akkor tudnak verseket írni, ha homlokon csókolja őket egy mázsa. - Az opera végén Othello ledöfte Desdemonát, aki erre énekelni kezdett. - A Föld nappal a Nap, éjjel pedig a Hold körül kering... - A víz oxigénből és folyadékból áll.
A kisfiút az anyja az iskola kapujában várja, mert ez volt az első napja az iskolában. - Na, és mit tanultatok ma? - kérdezi tőle.
- Képzeld anya, ma megtanultam írni! - feleli a kisfiú büszkén. - Igen? Egyetlen nap alatt? És mit
írtál? - Azt nem tudom, olvasni még nem tanultam meg.
Pistike elkésik az iskolából reggel. A barátja megkérdezi tőle: - Te, miért késtél el ma reggel?
Erre Pistike: - Egy focimeccsről álmodtam, de hosszabbítás volt és tovább kellett aludnom...
Történelemórán a tanár kérdezi, hogy ki tudja megmondani, hány dúlás volt Magyarországon? Pistike jelentkezik, majd magabiztosan vágja rá: - Három! Tatárdúlás, Törökdúlás, Felszabadulás.
Felmérést tartanak, hogy ki szerint mennyi idő alatt lehet megtanulni kínaiul? Megkérdezik a tanyán élő Józsi bácsit: - Hát, ha minden időm rá fordítom talán 4-5 év... Aztán egy egyetemen tanító professzort: - Véleményem szerint én 1-2 év alatt meg tudnám tanulni! Majd a főiskolás diákot: - Szerinted mennyi idő alatt lehet megtanulni kínaiul? - Miért? Holnap ZH-t írunk?
Pistike felel történelemből. Kérdi a tanárnő: - Hol írták alá a függetlenségi nyilatkozatot? - Hát szerintem biztos a lap alján!
Földrajzórán szakfelügyelői látogatás van - a diákok a földgömb előtt felelnek. A felügyelő rábök a földgömbre, és az egyik diákhoz fordul. - Na, meg tudod-e mondani, miért ilyen lapult az északi és a déli sark? A diák megszeppen, és ügyesen "kivágja" magát: - Én hozzá se nyúltam, nem is láttam sen-kit és semmit! A szakfelügyelő arca elsötétül, nem szól semmit, de óra után négyszemközt kiok-tatja a tanárt, aki kínjában mentegetőzni kezd. - Tessék elhinni, a diák igazat mondott! Mi is így kaptuk a minisztériumtól. A szakfelügyelő szó nélkül elrohan, azonnal ír egy felháborodott hangú levelet az "illetékeseknek". A válasz nem sokat késik. "Nem érdemes az ügyet felfújni! Azonnal küldetek egy új földgömböt az iskolának."
Akinek humora van mindent tud.
Akinek nincs, mindenre képes!
Ki főzte? Hogy főzte? Mit főzött?
10. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ
Magyar nóták
Nem véletlen sőt indokolt, hogy magyar embernek tetsszen a népdal és a magyar nóta is. Én most az utóbbiról írok, a népdalok világa egy külön téma lehetne, amihez az én „hétköznapi” ismeretem kevés. Úgy érzem, életem során nem mindig volt igény a magyarnótákra, vagy legalább is divatosabb volt az új irányzat, amiket átfújt nyugatról és a ten-geren túlról a szél. Jellemző a magyar dalokra, hogy még a vidám hangvételű csárdásokra sem fényes úri palotákban,- de még talán a polgári házakban sem, - hanem kiskocsmákban falusi környezetben ropták a táncot, mulatságok napján hátra hagyva a hétköz-napi gondokat. A szegény ember búját, örömét fe-jezte ki ezekben a nótákban, melyeket egyre többen újra kezdenek értékelni. Próbálok ezekre példával is előállni, többször hall-gatom a magyar nótákat és egyre gyakrabban észle-lem, milyen mélyből fakadó szomorúságot vagy épp túláradó vidámságot fejeznek ki. A legszebb, ismert
magyarnótáknak a fülbemászó dallama mellett, ese-tenként már-már költői a szövege. Elsőként válasz-tott dalrészletem egy hazájától messze élő, hon-vágytól szenvedő ember keserűségét sugallja: „A kanyargó Tisza partján, ott születtem, Oda vágyik vissza az én lelkem. Pásztorsíptól hangos ott az árvalányhajt termő róna, édesebb ott a madárdal, kékebb az ég, hívebb a lány, szebb a rózsa.” Említek még egyet a számtalan közül: ” Édesanyám kössön kendőt, selymet a fejére,..” ki ne ismerné a végén igen szomorú dalt, amiben szintén megjelenik a szegény sors keserűsége a szerelemben is. Megható, különösen ha hegedű szó kíséri, mely sír ha kell, vagy vidáman cikázik a zenész ujja alatt a húr. A szöveg, ha nem is költemény, vagy nem sorolható a klasszikusok közé, akkor is szép, megható. Számtalan ilyen szomorú dal gazdagítja a magyarnóták birodalmát, de nézzünk most egy vidám nótát, ami nem is olyan véletlenül született 1909-ben. Gömbös Sándor, annak emlékére írta, hogy ebben az évben szállt fel először Budapestről repülőgép Blériot nevű francia pilótával: „Hogyha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre. Úgy elszállok, mint a fecske, odafenn a levegőbe.
Amerre én járok bámul a világ, irigylik a sok pénzt, amit költök rád. Én a sok pénzt nem sajnálom, csak te légy a kicsi párom.” No, ezt a dalt sem gazdag ember énekli, vágyódás, egy elérhetetlen utazás és egy kislány után. Azt remélem kedvet csináltam magyar nóták hallgatásához. Kifogyhatatlan tárháza van és a technika segítségével ma már minden lehetséges. E két dal meghallgatásához, a Hírmondó Facebook oldalán megtalálható a cikkben említett dalok linkje, ajánlom, aki teheti hallgassa meg! Ha kedvet kapnak más dalokat is meghallgatni, további linket is küldök, minél jobban rá tudjanak hangolódni a magyar nóták mondanivalójára, mind szövegére, mind dallamára, esetleg egy baráti összejövetelen! Jó szórakozást kívánok, azzal, hogy figyeljék meg milyen igaz Bajza József író igen sommásan megfogalmazott, a legtöbb magyar nótát jellemző véleménye, ami így hangzik.
”Sírva vigad a magyar”
https://www.youtube.com/watch?v=0QH8K1defFo
A kanyargó Tisza Partján, ott születtem
https://www.youtube.com/watch?v=DHSURLxwFg8
Hogy ha nékem sok pénzem lesz, felülök a repülőre
Mulató pár tükrösön
(1870-es évek, Kis István munkája) Bp. Néprajzi Múzeum
Húsgombócok gombamártással
Hozzávalók a húsgombóchoz
50 dkg darált hús
2 gerezd fokhagyma
1 fél fej vöröshagyma
1 tojás,
Só, bors izlés szerint
2 ek zsomlemorzsa
Gombamártáshoz:
3 dl főző tejszin
1 tubus gombakrém
1 evőkanál sűrítő
Só, bors izles szerint
10-15 dkg reszelt sajt,
(parmezán az erős ízek
kedvelőinek)
Elkészítés:
A darált húshoz tegyük
bele az összes hozzávalót,
jól dolgozzuk össze, tegyük
félre picit összeérni. A húsokbol vizes kezzel
formázzunk gombócokat, lehet picit
megforgatni lisztben, de ez elmaradhat.
Sütőpapirral bélelt tepsibe rakom, 180 fokon
megsütöm. Kb. 25-30 perc.
Míg sül, főhet a gombamártás.
Gombamártás: A tejszínnel hozzávalókkal
keverjük el a gombakrémet, izesítsük a
fűszerekkel. Lassú tűzön folytonosan
kevergetve főzzük fel, majd tegyük bele a
sajtot, és főzzük jó sűrűre.
Amikor megsültek a húsgolyók, beleszedem a
gomba mártásba. Izlés szerint rizs, vagy
burgonya lehet a köret. Jó étvagyat kivánok!
A recept beküldője
Daru Mária az USA-ból! Köszönjük!
A szerkesztő megjegyzése: Mivel itt Új-Zélandon én nem találtam eddig
gombakrémet, a recepthez ezt a
konzervet használtam úgy, hogy a gombát
nem turmixoltam,
hanem darabosra hagytam...
11. oldal 13 . év fo lyam 167. szám
Csapó Endre Répcelakon született 1921. november 11-én, 2019. június 24. Sydney-ben életének 98. évében elhunyt Csapó Endre újságíró, az Ausztráliai Magyar Élet volt főszerkesztője, az ausztráliai magyar közélet egyik fő vezetője.
Csapó Endre nem csak az ausztráliai, hanem az egyetemes magyar közélet egyik nagy alakja volt, akinek – miután 1948-ban elmenekült Magyarországról és Ausztráliában kezdetben fizikai munkásként kezdett új életet – egyetlen percre sem szűnt meg szellemi, érzelmi kapcsolata Magyarországgal. 1964-től lapalapító szerkesztőként nemcsak a magyarországi eseményeket követte figyelemmel, hogy tájékoztassa a diaszpóra magyarságát, de megfordítva is: a nagyvilágban zajló folyamatokat és hatásukat elemezte itthoni olvasói számára. A diktatúra idején nehezen és bújtatva, később már postán rendszeresen érkező újság olvasótábora a Kárpát-medencében a világháló elterjedésével nőtt meg jelentősen. A rendszerváltástól kezdve gyakran hazalátogató Csapó Endrét munkásságáért már 1991-ben Magyar köztársasági Érdemkereszttel ismerték el, 2006-ban Teleki Pál Érdemérmet, 2008-ban pedig ő és lapja Magyar Örökség-díjat kapott. Gyászjelentésén ez a Szent Pál-i idézet állt: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.”
Fazekas Béla a wellingtoni nagykövet helyettese Csapó Endrére emlékezve
2011-ben írt magán-levelét osztja meg olvasóinkkal:
EGYÉB TÖRTÉNÉSEK - Csapó Endrére emlékezve — Fazekas Béla levele
Drága Bandi Bátyám!
Olyasformán történt, hogy éppen - a gondolatkísérlet stádiumán túlnőni már évek óta képtelen- új színdarabom miatt lapozgattam a
Mindszenty József hercegprímás ausztráliai látogatásáról készült korabeli tudósításokat, amikor kezembe akadt az Ausztráliai Magyarság 1974.
decemberi száma és benne a „Devictus Vincit” című írásod. Sajátságos metamorfózison keresztül alakult át a harminchét évvel ezelőtti újság
tallózgatásának eredeti szándéka a korszakokon átívelő, megalkuvásra képtelen szellemiséged előtti főhajtássá. Mert soraid olvasván újból főt
hajtani kívántam előtted, s egy pillanatra átvillant elmémen, hogy e tisztelgés lassacskán egyfajta születésnapi köszöntő is lehetne.
Bizonyára emlékszel még rá Bandi Bátyám, hogy 2000 januárjában a XI. Ausztráliai Magyar Kulturális Találkozó záró akkordjaként nekem
adatott meg, hogy Melbourne-ben szólhattam a közel ezerfős hallgatósághoz. Volt akkor ott a helynek egy olyasfajta magával ragadó szelleme,
amelyet csak a kritikus tömeget elérő rokon lelkek képesek teremtő energiává nemesíteni. Talán ebből fakadt az a kissé fennkölt hódolattá
cizellált gondolatfűzés, melynek végén a te tekintetedet kerestem a nézőtéren egyfajta jóváhagyásként. A pulpitusról lejőve azt mondtad:
„Szép beszédet mondtál”. Ez a három szavas mondat nekem akkor tőled a világot jelentette. Ha Csapó Endre azt mondja valamire, hogy szép,
akkor az esztétikai kategória. Mert addigra te nekem már régen zsinórmértéket szabtál a nyelv pallérozott műveléséből, amelyben ma sem
ismersz kompromisszumot. Ajkadon ma is úgy cseng az édes anyanyelv, ahogy már idehaza is csak kevesekén. És zsínórmértéket szabtál a
nemzet féltéséből fakadó magyarságtudatból is, mert bizony a lámpása vagy te ennek a történelem viharai által a déli féltekére sodort
magyarságnak. Évtizedek óta őrzöd a fényt és mutatod az irányt a szellem alázatos robotosaként. De hát hogyan is írtad ’74 decemberében?
„Üldöztetése harminc évvel ezelőtt kezdődött, három éve a száműzetés, egy éve a jogfosztás sújtotta, de nem esett kétségbe: az elhívatott
embert nem alázzák meg a kisebb szerepek sem, különösen nem a vasmegyei magyart.” Persze megint szerény vagy. Mert mondhatnád, hogy,
te is, igen te is ezek közül az elhivatott, a kisebb szerepekkel sem megalázható vasmegyei magyarok közül vétettél, mint a hercegprímás. De
ne mond, majd én mondom helyetted. Születéseddel, mint annyi magyar kisded 90 évvel ezelőtt, te is gyógyírt hoztál a frissen csonkolt ország
még be sem hegedt sebeire és reményt, hogy lesz magyar újjászületés. Huszonegyesként küldetéseddé vált a feledni nem hagyás, mint a többi
huszonegyesnek, az Istennel örökkön pörlekedő, apokríf imákba menekvő Pilinszkytől kezdve a móriczi hagyományok leghitelesebb
örököséig, Sarkadiig. Nemzedékedet a megalkuvásra való képtelenség tette hitelessé, az utódokét pedig e szellemi és erkölcsi parancsolat
örökségének vállalása.
A Jó Isten áldását kérve reád maradok őszinte híved és hited szerény örököse.
Baráti öleléssel
Fazekas Béla
Szentendre, 2011 október
12. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ
A wellingtoni Magyar Nagykövetség hírei
Magyarország Nagykövetsége munkatársai:
Szabó László Zsolt — nagykövet
Fazekas Béla — elsőbeosztott diplomata
Szabó Zoltán — külgazdasági attasé, helyettes konzul
Molnár András — konzul
Gyorsok Enikő Tünde — gazdasági vezető
Fazekasné Szikra Ágnes – titkárságvezető, konzuli ügyintéző
Szuravecz Erik — asszisztens
Legal House, 6. emelet
Lambton Quay 101.
Postacím PO Box 697
Wellington 6140
E-mail cím:
00 64 4 260 31 75
Félfogadás munkanapokon: 9-15
A nagykövetség rendkívüli ügyeleti vonala munkaidőn túl: 027 43 49 652
Augusztus 24 Magyar Kert Wellington
A Millenniumi Trust szervezésében itt
kezdődött az ünnepség mintegy negyven résztvevővel, Szentirmay Klára
megnyitójával, majd koszorúzással és magyar tánccal.
A nap Paraparaumuban folytatódott.
A Nagykövetség FB. oldalán tette közzé: Közel száz fő gyűlt össze a wellingtoni magyarság Szent István-napi ünnepére. A vendégeket Szentirmay Klára a rendezvényt szponzoráló wellingtoni Magyar Millenium Park Alapítvány elnöke köszöntötte, majd a résztvevők megtekintették a nemrég alakult wellingtoni magyar néptáncegyüttes fellépését, amit szavalat és táncház követett a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak vezetésével. Az ünnepi beszédet Fazekas Béla a wellingtoni magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője mondta. Az ebédet a vendégek részére az ANZIL magyar étterem szolgáltatta.
Fazekas Béla a
nagykövetség nevében koszorút
helyezett el a Magyar Millenium Parkban található
Szabadság Kopjafánál.
Képek ÉK
Az ANZIL étterem tulajdonosai a mellettük lévő
Auditoriumot rendezték be, hogy mindenki
elférjen az ünnepen. Yuki Hayakawa kedves „Fészek lakónk”a kis
Tara-Aladár anyukája készítette a képeket, hogy
azok az olvasóink,
akik nem voltak ott, láthassák az eseményt.
Ünnepi beszédet mondott Fazekas Béla a
wellingtoni magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője.
A wellingtoni magyar néptáncegyüttes.
Ebéd az
ANZIL magyar
étteremből
13. oldal 13 . év fo lyam 167. szám
Wellingtoni látnivalók — ART DECO Az ART DECO eredete az art nouveau-hoz, a
francia szecesszióhoz vezethető vissza, de magába
olvasztotta az avantgárd irányzatok egy-egy
jellegzetes elemét is: a konstruktivizmusból
merítette a geometriai stilizációt, a futurizmusból
a modern kor éltetését, a kubizmusból pedig a
festészeti alapokat. További jelentős hatása volt
az egyiptomi művészetnek is, amikor 1922-ben
felfedezték Tutanhamon sírját.
A szecesszió organikus és hullámzó, kígyózó
motívumaival ellentétben az art déco stílusát
egyenes vonalak, geometriai tervezés
jellemzi.
Az ipar fejlődésének köszönhetően elviekben is
hátat fordított elődjének: az egyedi termékekről
a tömegtermelés vívmányaira helyezte a
hangsúlyt. Mégsem díszített minden lakást art
déco lámpa vagy bútor.
A stílus a luxus és elegancia egyik
kifejezője lett.
A kor fiatalságának megfelelt és hamar meg is
tetszett a merész, leegyszerűsített vonalvezetés,
az erős, tiszta színvilág, a korszakban újnak
számító anyagok: új ötvözetek, a fényezett króm
és a bakelit.
A krómot és bakelitet is tükörfényesre lehet
csiszolni, az art déco újabb stíluselemmel bővült
ezáltal.
Az art déco csúcspontja az 1925-ös párizsi
világkiállítás volt, ettől kezdve rohamosan elter-
jedt a világ minden táján, így Wellingtonban is.
Az első világháború utáni időszak Wellington
építészetének gazdag ideje volt. Kétszáz új
épületet (nem lakóépületet) építettek 1919 és
1939 között. Új építészeti stílusok jelentek meg.
Az új ébredést a kormány beavatkozása váltotta
ki. Nagyméretű középületek, például Wellington
pályaudvara és a Nemzeti Múzeum is ekkor
épültek.
Az épületek egyre nagyobbra nőttek, és részben
az 1931-es Napierben bekövetkezett földrengés
tapasztalatának köszönhetően, részben pedig az
új tengerentúli stílusoknak, a nehéz díszítés
elmaradt és foltosabb formák lettek kedveltek.
1-30-ig terjedő sorozatunk
folytatásban:
United Building, Az Egyesület épülete
107–109
Customhouse Quay (1930)
és 2019
Kevés elegánsabb épület található Wellingtonban, mint ez, amelyet a Wellington Kereskedelmi Utazók és a Raktárészek Egyesületének építettek. 1930-ban készült el, Atkins és Mitchell tervezte. Vízszintesen három fő részre osztva az épület. A legérdekesebb tulajdonságai a nyitott téglatengely és a felső emeleti süllyesztett erkély, egy ügyes tulajdonság, amely csak az erkélyes mellvéd hiányában szenved. A földszint és az első emeletet elfoglaló egyesület 1978-ban elhagyta az épületet, amikor azt az Észak-Egyesült Állandó Épület Társaság megvásárolta, amelyből a mai neve származik.
MLC épület,
231 Lambton Quay (1940) és 2019. Az egykori MLC épület 1940-ben készült el a tartományi tanács által 1857 és 1863 között visszanyert földterületen. Az első hely Wellington első presbyteriai temploma, a Szent Andrews volt, amelyet eredetileg az 1840-es években állítottak fel, és 1866-ban az út
áttette erre a helyre. Aukciós házzá vált, amely később szállodává alakult. A Központi szállodát 1939-ben végleg megszűntették. A Mutual Life and Citizens Assurance Co. egy ausztráliai biztosítótársaság volt. Az MLC székhelyét az épületből 1985-ig üzemeltette, amikor a cég új-zélandi fiókját átvette a New Zealand Insurance. Az épületet az Auckland-i székhelyű St James csoport 1995-ben megvá-sárolta és lakásokká alakította át. Mitchell és Mitchell tervezte ezt az épületet, melyet egyszerűsített formája és tulajdonságai, valamint a gyönyörű fajansz csempézésének köszönhetően ma is megcsodálunk.
14. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ FÉSZEK hírek
FÉSZEK LESZ :
Newtown Community Centre
Rintoul Street Colombo Street sarok
NEWTOWN
FONTOS !!! Ebédre bejelentkezés a Fészek előtti szerda estig (4) 383-5395 telefonszámon
vagy e-mailben: [email protected]
Szeptember 22-én, majd október 20-án, november 24-én
Ha előre jelentkezel, egy ebéddel várunk. $ 10)
Ha váratlanul jössz, kávéval/teával,
süteménnyel megkínálunk $5
Gyerekeknek 5 éves korig ingyen –
5-10 év között $5
2-3-ig ebéd majd egy kis kultúra: versek, zene és
kötetlen beszélgetés 4-ig
Fészek volt augusztus 25-én
Paprikás krumpli uborkával, sütemények, kávé-tea...
A finom ebéd után Fazekas Béla a wellingtoni magyar nagykövet helyettese kis megemlékezést tartott nekünk és az Ausztráliából érkezett vendégeknek az elmúlt ünnepünkről, augusztus 20 miértjéről, a legfontosabbakról, amit tudni kell róla.
Örülünk, hogy Schiff Sándor fia Philip Wellingtonban volt ezen a napon, így édesapját, Susan-t (akik már hiányoz-tak)és élettársát is elhozta most közénk.
Felolvasásra került az Újságmúzeum egyik összeállítása, melyet mindenki élvezettel hallgatott, megnéztük a legszebb színésznőket, akikből 1924-ben a "legszebb" több részletből összeállítva.
Irénke által sütött és a Borika által küldött sütemények, kávé és beszélgetés zárta a napot. A Hírmondó Facebook oldalán is megosztottam.
Igazoltan hiányoztak Gabrielék, akik még mindig Európában vannak, most utaztak tovább Budapestről, hiányzott Hegedűs Pali, aki a kórházi ágyat nyomta s őket a lányai látogatták ezen a napon. Iván, aki ma ünnepeli születésnapját mindenki által aláírt képeslapot kapott... Yuki, John és Aladár ma otthon pihent, mivel előző nap Paraparaumuban jártak az ünnepi ebéden s általuk mutathattuk meg az ott készült képeket. (12. oldal)
15. oldal 13 . év fo lyam 167. szám
Hírmondótól-Hírmondóig
Programok, egyéb érdekességek a következő Hírmondó megjelenéséig Wellingtonban és környékén.
Többsége ingyenes!
15-től 15-ig
Szeptember
A
Te Papa
Tongarewa
Múzeumban
Moziest a wellingtoni Magyar Nagykövetségen
szeptember 19-én csütörtökön 17:30-tól
A Napszállta a Saul fia előzményfilmje, amely a
századelőig vezeti vissza azt a borzalmat, ami
csak évtizedekkel később vált egyértelművé.
1913 nyara, Budapest - a béke utolsó napjai. Leiter Írisz
hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar
Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán
elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei
legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új
tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és
mindenáron igyekszik eltávolítani a városból.
Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja
hollétét tudakolja tőle - a lány ekkor tudja meg, hogy
Leiter Kálmán néven él egy testvére,
akinek eddig a létezéséről sem tudott.
Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város
labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos
pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel.
Kapcsolatok - hirdetések
Kiadó - főszerkesztő:
Kaprinay Éva
112. Clyde St.
Island Bay
Wellington
New Zealand Telefonszám: 64 4 383 5395
www.hirmondo.org
E-mail: [email protected]
Köszönjük azon kedves olvasóinkat, akik
Szeptember 15 - október 15
között ünneplik születésnapjukat,
vagy névnapjukat!
Legyen nagyon boldog a napjuk!
Budapesti lakásomat
pár hónapra
felajánlanám az ország iránt érdeklődő
új-zélandi személy részére.
Cserébe arra az időre
személyi kapcsolatokkal járó
aktív tartózkodási lehetőséget
kérnék Új-Zélandon.
Célom a számomra ismeretlen
kultúrkör megismerése.
65 éves aktív, energikus, érdeklődő
nyugdíjas nő vagyok.
Email címem:
2004-től él a
Wellingtoni Magyar Fészek
Új-Zéland fővárosában.
A megalakulástól eltelt időszakban sok magyar
látogatta. Voltak vendégeik az Ó-hazából, Ausztráliából,
Amerikából és természetesen
Új-Zéland más városából is.
Jártak nálunk Wellington főpolgármesterei, a városrész
országgyűlési képviselői, nagykövetek és egy új-zélandi
írónő is.
Mióta wellingtoni nagykövetség is van, alkalmanként
tőlük is érkezik vendég.
Havonta egy alkalommal találkozunk és fogadunk itt
vendégeket.
Kis újságunk magyarul íródik,
magyaroknak - magyarokról
és ma már a világ számos pontján olvassák, mert az
interneten keresztül ingyenesen hozzájutnak!
