KONYV HETIV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM • 2000. ÁPRILIS 6. K U L T U R Á L I S K É T H E T I L A P

144 FT¨ ´9

77

14

18

49

10

01

07

AAhhoovvaa aa HHúússvvééttii NNyyuusszzii vviisszzii aa ccssookkiitt,, ootttt aa sszzéépp ggyyeerreekkkköönnyyvv iiss öörröömmeett sszzeerreezz..

GGyyeerrmmeekkee kkeeddvveenncc kköönnyyvvéétt aa LLiibbrrii kköönnyyvveessbboollttookkbbaann bbiizzttoossaann mmeeggttaalláálljjaa..

Kertész ÁkosIsten terveiés atudomány

Sári LászlóA Himalája arca5. rész

SzínházMozi – Video

InterjúCserna-Szabó

AndrássalFöldes AnnávalKolosi Beátával

Nyerges AndrásEgy poéngyilkos

beismerôvallomása

ÍrófaggatóMezei András

Ember ésgondolatPassuth Krisztina

Száz éve születettMÁRAI SÁNDOR

W KWK KÖNYVKERESKEDELMI KÖZPONT

1033 Budapest, Szentendrei út 89–93.T.: 388-7558, 437-2443, F.: 437-2442

Nyitvatartás: H–Cs.: 8–16h, P.: 8–13hE-mail: vevoszolg@wkdc.hu

KIS MAGISZTER

KÖNYVESBOLT

1053 Budapest, Magyar u. 40.

Tel.: 327-77-96

MÛSZAKI KÖNYVÁRUHÁZ

Líra & Lant Rt.

1069 Budapest, Liszt Ferenc tér 9.

Tel.: 342-1317

KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGIKÖNYVESBOLT

1051 Budapest, Nádor u. 8.

Tel.: 317-40-35 Fax: 318-16-52

AKADÉMIAI KIADÓE-mail:

custservice@akkrt.huInternet: www.akkrt.hu

E-mail:vevoszolg@muszakikiado.hu

Internet: www.muszakikiado.hu

E-mail:vevoszolg@kjk.huIntenet: www.kjk.hu

K e r e s s e P a r t n e r b o l t j a i n k a t !

AKADÉMIAI KIADÓ MÛSZAKIKÖNYVKIADÓ

KJK – KERSZÖV

Erdôs Gabriella – Földes Gábor – Ôry Tamás – Véghelyi Mária:

Az európai közösség adójoga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5040 Ft

TB Társadalombiztosítási jogszabályok 2000 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3584 Ft

Bakacsi – Bokor – Császár – Gelei – Kováts – Takács:

Stratégiai emberi erôforrás menedzsment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3584 Ft

Visy Zsolt: A Ripa Pannonica Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3200 Ft

Magyar néprajz VIII. Társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6586 Ft

Majerszky Klára: A Sántha-ügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1280 Ft

Molekuláris növénybiológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4200 Ft

Szerkesztette: Balázs Ervin és Dudits Dénes

A politikatudomány arcai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4200 Ft

Szerkesztette: A. Gergely András – Bayer József – Kulcsár Kálmán

Gyermek kardiológia I–II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 000 Ft

Szerkesztette: Lozsádi Károly – Környei Vilmos

Mérnöki építmények és szerkezetek tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4000 Ft

Szerkesztette: Kollár Lajos

Bálint Miklós: Molekuláris biológia I–II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5600 Ft

Elméleti villamosságtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5900 Ft

Tóth Tibor: Készüljünk az érettségire! Magyar nyelvtan . . . . . . . . . . . .1490 Ft

3

A költészet még mindig fontos az em-bernek. Ez az egyszerû kijelentô mon-dat oly sok mindent foglal magában, amondat szavait külön-külön hosszasanlehetne értelmezni, választ adva a lega-lapvetôbb kérdésre: mi az? Mi az, hogyköltészet, mi az, hogy még mindig, miaz, hogy fontos és mi az, hogy ember.Mi Magyarországon a költészetet annaka költônek a születésnapján ünnepeljük,aki új verseskötetébôl, ha igaz a legenda,megjelenésekor, a könyvnapon a pultmögött állva, csak két példányt tudotteladni, és öngyilkos lett harminckét éve-sen. Az UNESCO a költészet világnap-jává a csillagászati tavasz elsô napját ne-vezte ki. Világunk világnapokkal van te-le, örvendetes, hogy jut egy a költészet-nek is. Igazolja ez az elsô mondat érvé-nyességét, az egész emberiségnek fontosa költészet. Meddig még? Elôttünk áll-emég több ezer év költészete, mintahogy több ezer év költészetére tekint-hetünk vissza? Számíthatunk-e arra,hogy a most kezdôdô új évezred meg-szüli az új József Attilát, Homéroszt,Goethét, Shakespeare-t, Miltont, Kosz-tolányit, Radnótit, Adyt? Ha megszüliis, most ne vizsgáljuk, hogy milyen tár-sadalmi háttere lesz befogadásuknak,hogy milyen intézményrendszer közve-títi majd szavaikat, verseiket a közön-séghez, hogy milyen formában jelennekmajd meg: míves könyvben vagy a vi-lághálón, csak bízzunk benne, lesz köl-tészet. Mindentôl függetlenül lehet,mert tudjuk, hogy a költészet, az idôkkezdetén a szóbeliség mûvészete volt,szájhagyomány útján ôrzôdött megnemzedékeken keresztül. S ha már itttartunk, eszembe jutott egy kérdés: szü-letnek-e ma népdalok? Vagy az is a jövôévezred újdonatúj jelensége lesz egy-szer, hogy újra szájról szájra adják majdaz összetartozó emberi közösségek ahangulataikat, érzelmeiket, gondolatai-kat, lelküket leginkább kifejezô versso-rokat? Ünnepeljük hát a költészetetminden évben április 11-én, s ha ezeréven keresztül kitartunk, biztosak lehe-tünk benne, hogy lesz még költészetezer év múlva is.

Kiss József

Megjelenik kéthetente ● Ára: 144 Ft ● Elôfizetôknek: 120 Ft ● Elôfizetési díj: 2880 Ft egy évre ● Kiadja: Kiss József Könyvkiadó, Kereskedelmi ésReklám Kft. ● Szerkesztôség, hirdetésfelvétel, elôfizetés: 1114 Budapest, Kanizsai u. 41. ● Telefon/fax: 466-0703, telefon: 209-1875, 209-9140, 209-9141 ● E-mail: konyvhet@dpg.hu ● Fôszerkesztô, felelôs kiadó: Kiss József ● Fôszerkesztô-helyettes: Csokonai Attila ● Lapmenedzser: Könnyû Ju-dit és Orosz Csaba Gábor ● Mûvészeti vezetô: Szabó J. Judit ● Szedés, tördelés: Recent Stúdió, Blasits Ildikó ● Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. ●

Felelôs vezetô: Lendvai Lászlóné vezérigazgató ● ISSN 1418-4915 ● A hirdetésekben közöltekért a kiadó és a szerkesztôség nem vállal felelôsséget ●

Terjeszti árusításban: a HÍRKER Rt., az NH Rt., a Bibliofil Kft., a Libri Kft., a Líra és Lant Rt.

Kertész ÁkosIsten tervei és a tudomány

12. oldal

InterjúCserna-Szabó Andrással

6. oldal

A T A R T A L O M B Ó L

Sári LászlóA Himalája arcaUtazás egy tibeti kolostorba 5. rész

Mégiscsak játékInterjú Cserna-Szabó Andrással(Orosz Ildikó)

Száz éve született Márai SándorBeszélgetés Mészáros Tiborral(Aczél János)

Beszélgetés Bodor Pállalés Földes Annával Az interjúról(Hegedûs Eszter)

Földes Anna: Az interjú(Bodor Pál)

MOZI–VIDEO

EMBER ÉS GONDOLATPassuth Krisztinávalbeszélget Nádor Tamás

Kertész Ákos:Isten tervei és a tudomány

OLVASÓSZEMÜVEGNyerges András:Egy poéngyilkos beismerô vallomása

ÍRÓFAGGATÓMezei Andrástkérdezte Nádra Valéria

HANGRÖGZÍTÔ

SIKERLISTA

SZÍNHÁZ

KÖNYV ÉS INTERNETwww.fokuszonline.huInterjú Kolosi Beátával(Bagota Edit)

Tudok valakit(Tarján Tamás)A részletekbôl kiderül(Iszlai Zoltán)

KÖNYVAJÁNLÓ

MEGJELENT KÖNYVEK2000. MÁRCIUS 9–23.

4

8

910

11

13

14

15

12

1617

19

21

20

23

6

7

A költészet napjaáprilis 11.

ÍrófaggatóMezei Andrást faggatta

Nádra Valéria14. oldal

Sári LászlóA Himalája arca

Utazás egy tibeti kolostorba4. oldal

4

A kanami kolostorban a szerzetesjelöltekvalóban egy cédrustörzsön jutnak föl azemeletre vagy a kolostor lapos tetejére. Azépület sarkába, az emeleti karzathoz tá-masztott fatörzsön – ha jobban szemügy-re veszi az ember –, jobbról is, balról is né-hány kisebb, baltával faragott mélyedéslátható. Csak annyira mély, hogy amikor aszerzetes belelép, a nagylábujja egy pilla-natra elférjen benne, majd lendületbôlmáris elrugaszkodhasson belôle. A normáljárás lendületével egyenes derékkal lépnekfel az elsô bemélyedésbe, ugyanebben atempóban a másik lábbal máris a követke-zôbe, vagyis testhelyzetükön nem is vál-toztatva, mintegy a levegôben lépegetve,pillanatok alatt érnek fel az emeletre.

Nem létrát ácsolnak tehát, azon másznikell, nem lépcsôt építenek, hanem csakodatámasztják a sarokba ezt a fatörzset, sa mélyedéseit alig érintve, szinte felrepül-nek rajta.

Íme a repülô tibeti szerzetesekrôl szólóévszázados legenda magyarázata. Ha selépcsô, se létra nincs a kolostorban, amiaz emeletre vezet, a szerzetesek pedigmégis fönn vannak, akkor csakis fölrepül-hettek. Állították századokon keresztülazok az utazók, akik nem találtak magya-rázatot a közlekedési rejtélyre. Bizonyárarégebben sem volt lépcsô minden kolos-torban, de ebbôl mégsem következik,hogy az ilyen kolostorokat csakis szárnyasszerzetesek lakták.

Mentségükre szolgáljon még az utazók-nak és a képzelôdôknek, hogy ha éppennem sétáltak szerzetesek ezen a sarokbatámasztott fatörzsön, föl sem tûnhetettnekik a sok hasonló között, amelyek osz-lopként szolgáltak. Különben is ôszinténmeg voltak gyôzôdve róla, hogy a tibetiekmindenféle varázslatra képesek. Miért ép-pen repülni ne tudnának?

*A tibeti szerzetesek ugyanis, fôleg a re-

meték, kint a hegyek közt, mintha ténylegröpködtek volna. Többen is láttak, fôlegnyugatiak, lepke módra föl-fölröppenôszerzetest a hegyoldalban, aki, ráadásul,rendkívüli sebességgel haladt. Pedig ahegyoldalban, ahol út sincs, normális em-bernek legfeljebb araszolni lehet. Valóbanlehet lassan, óvatosan lépegetni, mászni,araszolni is, de a Nyugat-Himalájában a

hegylakók jól tudják, hogy a laza szerke-zetû grániton jobb könnyû, nagy szökellôlépésekkel haladni, mert ha az ember azegész súlyát beleadja a lépésbe, bizonykönnyen megindulhat alatta a hegy. Való-jában puha, vékony kis balettcipôben len-ne itt ésszerû közlekedni, hogy az emberazonnal megérezze, mikor indul meg atalpa alatt egy kô vagy a törmelék, hogymáris továbbszökelljen onnan, nehogyvalóban repüljön, leszálljon a szakadékba.Így közlekednek tehát errefelé a hegyla-kók, mind a mai napig. Egészen könnyûlábbelit viselnek, s ruganyosan nagyokatlépnek, szinte ugrálva közlekednek a me-redek hegyoldalakon.

Ilyenek az útleírások repülô szerzetesei akolostor falain kívül. Ám van egy harmadikfajta repülés is, s ez a legtitokzatosabb. A19. században és a 20. század elején elter-jedt a hír Nyugaton, hogy a tibeti szerzete-sek a Himalájában birtokában vannak a le-begés, a levitáció misztikus képességének.

*Sokan állítják ma is, hogy a meditáció

egy bizonyos fokán a szervezet mûködéseannyira lelassul, hogy tulajdonságai telje-sen megváltoznak. Arról lehet szó inkább,hogy a meditációba mélyedt szerzetes„pszichés determináltsága” változik meg,vagyis ilyen állapotban képessé válhat na-gyobb fizikai terhelést elviselni, s így sajáttestével is egészen meglepô dolgokat mû-velni. Ebben a transzféle állapotban egygyengébb fizikumú ember is képes lehetnagyobb fizikai erô-kifejtésre mint más-kor, így példáulemelhet vagy ugor-hat nagyobbat, fut-hat sebesebben. Aztazonban nehéz el-képzelni, hogy me-ditációban a súlyta-lanság állapotába ke-rüljön valaki, és en-nek következtébenegy helyben ülvevagy állva a föld föléemelkedjen. Ám az,hogy ebben az álla-potban, az imént le-írt módon, vagyisszökellve, futva,

minden lépésnél sokkal erôsebben rugasz-kodjon el, ennek következtében nagyobbtávolságokat „repüljön” át, ezáltal gyorsab-ban haladjon, az talán elképzelhetô.

*Állítólag Milaraszpa, a már nekünk is is-

merôs 12. századi tibeti remeteköltô, adrágakôszikla magasában meditálva, szerttudott tenni erre a képességre. Ilyenkor,futva, percek alatt jutott el egyik himalá-jai faluból a másikba.

De birtokában volt egy másik tudásnak,a hôfejlesztés képességének is, amelyet atum-mo jóga gyakorlásával ért el. A tum-mo tibetiül önkívületet, önkívületi álla-potot jelent, s gyakorlatai iránt érdeklô-dött már a nyugati orvostudomány is.Sôt, vizsgálatokat is végeztek. Megállapí-tották, hogy a tum-mo gyakorlása köz-ben a szezetesek testhômérséklete akár10 Celsius fokkal is megemelkedhet, s eztkívül és belül a test több pontján mérték.A hômérséklet emelkedésének azonbannem lett semmiféle káros következmé-nye. Szervezetük nemhogy felmondtavolna a szolgálatot (ahogy egy lázas be-tegségben ez velünk történik már 42 fokkörül), de képesek voltak az egész álló éj-szakát kint tölteni a havas hegyoldalonanélkül, hogy testhômérsékletük csök-kent volna. Sôt, meg tudták szárítaniforró testükön a hidegvizes lepedôt.Megfigyelték, hogy mindeközben a szer-zetesek oxigénbevitele jelentôsen csök-kent. Percenként hét lélegzetvételt szá-moltak az orvosok. Effélének manapságegyre többen lehettek már tanúi, tibetiek-rôl szólva szinte közhely tum-móról be-szélni, ám érdekes, hogy a jelenségre mi-lyen magyarázatot talált a tudomány.

A méréseket végzô orvosok úgy gon-dolják, hogy az elmének a meditációbanszerephez jutó folyamatai képesek a test-ben felhalmozott ún. barnazsír tartalé-kok elégetésére, amirôl korábban úgyvélték, hogy az csak a téli álmot alvó ál-latok szervezetére jellemzô. A barnazsírszabadítja fel tehát a szerzetes testében

Sári LászlóA Himalája arcaUtazás egy tibeti kolostorba5. rész

5

a hôt, de hogy a magas hômérséklet mi-ért nem zavarja meg a test egészénekmûködését, arra máig nem találnak ma-gyarázatot a kutatók.

Az említett megfigyeléseket az amerikaiHarvard Egyetem egyik orvoscsoportjá-nak vezetôje, Herbert Benson végezte a da-lai láma hozzájárulásával Indiában, 1979-ben. Azóta sem tud többet senki.

*Ha Milaraszpa csodás képességeit csak a

késôbbi legendáknak köszönheti, s a való-ságban semmi köze nem volt sem a misz-tikához, sem a jógához, akkor sem kellszégyenkeznie. Népszerû és fôleg kitûnôköltô volt, idéztük egyik szép versét.Mindennek tetejébe pedig buddhistaszent, életének története terjedelmes le-gendárium.

A feljegyzések szerint hosszú életébôltizenegy évet a hindu és buddhista mito-lógia legfontosabb eseményeinek színte-rén, a Kailásza-hegyen töltött. Természe-tesen ott is, mint mindenütt, remeteként.A Kailásza-hegy már az indiai határ túlsóoldalán, Tibetben van. Ez már a Himalá-ja másik arca: a hûvös, a fenséges. A Ka-ilásza a szintén nevezetes Manaszarovar-tó partján áll. A hegy és a tó a tibetiek leg-híresebb istenpárosát alkotják, a férfit ahegy testesíti meg, a nôt az átlátszó, tisz-ta vizû tó, melyet a fény erejével ruház-nak fel. A Kailászát a hinduk és a budd-histák is gyakran azonosítják a Meru,vagyis a Világheggyel. Remeték és miszti-kusok kedvelt tartózkodási helye voltminden korban, itt élhettek a legszoro-sabb közelségben isteneikkel. Jelenlétükés a róluk szóló legendák még tovább nö-velték a hegy hírét.

A tibetiek legszebb álmai közé tartozikelzarándokolni és körüljárni a szent he-gyet. Az út, melyen a zarándokok meg-kerülik, itt is elég nagy magasságban hú-zódik, és nincsenek az út mentén pihe-nôhelyek, menedékek. Ezért aztán adermesztô hidegben igyekeznek egynap alatt végigjárni, de ez keveseknek si-

kerül. Többnyirehárom-négy napigtart az út gyalogo-san, ezért olykorvisznek magukkalegy jakot, hogycsomagjaikat és akisgyerekeket föl-pakolják rá. Aki aKailászát egyszerkerüli meg, azmegszabadul bû-neitôl, aki száz-nyolcszor járja kö-rül, az egyenesen anirvánába jut.Henry Landor, 19.századi festômûvészés utazó (vagy in-

kább kalandor), aki annak ellenére, hogyegyáltalán nem kedvelte Tibetet és a tibeti-eket, így ír a Világhegyrôl:

„A Kailásza, a nagy szent hegy, sajátsá-gos alakja következtében rendkívül érde-kes. Hasonlít egy templom óriási boltoza-tához, csak híjával van az ívek szelíd haj-lásainak, aminôk láthatók például Japán-ban a Fudzsijámán. Mûvészi szempont-ból ez a legszebb hegy, melyet valaha lát-tam. A Kailásza szögletes, kellemetlenülszögletes. A festô szemének akkor volt alegtetszetôsebb, amikor felhôk lengték kö-rül és enyhítették formáit. Így például na-gyon szépnek láttam napkeltekor. A felke-lô nap pirosra és sárgára festette egyik oda-lát, a sziklatömeg fenségesen elvált a fény-lô aranyhoz hasonlító háttértôl. Magasranyúló ormát kerek felhôcskék tömege ko-szorúzta és fantasztikusan terjedtek szét akülönben tiszta égen. Távcsövemmel kü-lönösen keleten, tisztán láthattam a szo-rost, amelyen az imádók körüljárják az is-tenek 6700 méter magas lakhelyét. Éstisztán látszott a csúcs alatt húzódó csík isa hegy körül, melyet a monda szerint azördög kötele okozott, amikor megpróbál-ta lerántani az istenek trónját.”

*A Kailászára, erre az egyszerre mitológi-

ai és valóságos hegyre költözött fel tehát a12. századi tibeti költô, Milaraszpa. Aszent hegy, a hindu és buddhista isteneklakhelye, otthont adott a remetének is. AHimalája hegyeinek és vizeinek szelleme-ivel és isteneivel jó viszonyban éltekmindkét vallás hívei. És nem is volt nagyára ennek a barátságnak. A jámbor, eré-nyes élet gyakorlása, az imákkal és kisebbáldozatok bemutatásával kifejezett lojali-tás és tisztelet a szellemvilág és az istenekiránt, mindig elegendônek bizonyult jóin-dulatuk elnyeréséhez. Így aztán hegyeivel,vizeivel és isteneivel békében élt az em-ber. Nem vágytak egymás birodalmára.

Ugyanebben a korban, jó évszázaddalkésôbb, a világ nyugati felén is kinézettmagának egy szép magas hegyet egy híres

európai költô, és föl is mászott rá. Pedigezen a tájon akkoriban nem volt szokás-ban ilyesmi. Petrarca, a neves itáliai huma-nista vállalkozott rá 1336-ban, hogy öccsé-vel, Gherardóval szemlét tart az ellentá-borban, az embert örökösen fenyegetô he-gyek, vizek, sûrû erdôk sötét világában, sjó humanistaként bevilágítja ezt a sötétsé-get az emberi szellem fényével. Félelmétlegyôzve a két fivér megmászta tehát azAvignon környéki Mount Ventoux-t, aSzeles-hegyet. S hogy a természet sötétsé-gét beragyogja az emberi szellem világos-sága, a csúcson elôvették és hosszan, meg-rendülten olvasták Szent Ágoston Vallo-másait. Amikor lejöttek, azt mondták min-denkinek, s ma is így tudjuk, hogy ezt jel-képes hegymászásnak szánták. A szándé-kuk pedig az volt, hogy „a költészet nevé-ben birtokba vegyék a hegyet”. „Birtokbavegyék a hegyet.” Itt, a Himalája vidékén,ez nem történhetett volna meg.

*Míg az apát a kanami kolostorban meg-

tartotta a szerzetesjelölteknek a délelôttifoglalkozásokat, az öregek irányításával avilágiak és az apácák elkészítették az ebé-det. Az étkezés a tibeti kolostorokban ál-talában nem nagy esemény. Mintha sok-kal több idôt és figyelmet fordítanának azételek elkészítésére, mint az elfogyasztásá-ra. Valójában úgy esznek, ahogy teát isz-nak: mindig egy kicsit, de szinte folyama-tosan. Kortyolgatnak, csipegetnek, olyanfegyelmezetten, mintha orvosi elôírásratennék. A szervezet számára ez a legke-vésbé megterhelô, ez a legegészségesebb.

A tibetiek többsége nem vegetáriánus,hiszen – fôleg fönt a magasabb hegyekben– ritkaság a zöldség. Egyszerûen nemterem meg a fagyos, köves földben. Így az-tán a kolostorokban is a hús a legfôbb táp-lálékuk, annak ellenére, hogy több koraibuddhista szerzetesi szabályzat is említi, aszerzeteseknek és az apácáknak kerülniükkell a hús fogyasztását. De hát mit tegye-nek, ha Tibetben ez szinte betarthatatlan?Még a világiak is tiszteletben tartják azon-ban az állatok leölésének tilalmát. Budd-hista nem ölhet meg állatot azért, hogy aztáplálékul szolgáljon neki vagy másoknak.Ám ha ezt a munkát már elvégezte valakimás, akkor a hús elfogyasztása nem ütkö-zik semmiféle tilalomba. Ezért aztán a ti-betiek régebben a mészárosmunkát min-dig a muzulmánokra hagyták.

Tibet fôvárosában, Lhászában, évszáza-dokon át több ezer muzulmán élt, virág-zó, gazdag közösségben, legtöbbjük fog-lalkozása természetesen mészáros volt.Még mecsetet is emeltek a városban. Abuddhista tibetiek tehát szabadon vásárol-hattak boltjaikban, de nem rendelhettektôlük húst, mert az már az állat leöletésétjelentette. Így van ez ma is, ilyen különösviszonyban állnak a tibetiek a húsevéssel.

Következô számunkban folytatjuk

6

■ Cserna-Szabó Andrásnak kétéve jelent meg Fél négy címmelnovelláskötete a Magvetônél. Aszentesi születésû, huszonhatéves szerzô írásai most is rendsze-resen olvashatók a legjobb folyó-iratokban. Egy pesti kávézóban –eleve ellentmondásos helyzetben– beszélgettünk vidéki létrôl,mindenféle elvárásokról, meg azirodalom komolyságáról.

– Grecsó Krisztián a magyar Al-föld hiteles ábrázolójának nevezett.Miben látod a vidéki és a fôvárosi életlegfontosabb különbségét? Összeegyez-tethetô-e ez a két létforma, akár eszté-tikai, akár konkrét életmódbeli síkon?

– Nagyon szeretem azt a létfor-mát, ami Szentesen van, de márnem tudok benne élni. Már én ismeg vagyok fertôzve Budapesttel.Iszonyatos nosztalgiám van, hi-szen Szentesen telt a gyerekko-rom, a gimnazista éveim, most isott élnek a szüleim, a barátaim, éscsak ott tudom magamat teljesenönmagamnak érezni. Tulajdon-képpen aberrált országban élünk:az emberek egyötöde él Budapes-ten, mégis úgy tûnik, minthaminden fontos dolog itt történne– ha nem vagy itt, akkor nélküled.Az a baj, hogy most már én is ígyérzem, ami valahol beteges do-log. A fôvárosi embernek fogalmanincs arról, hogy mi történikmondjuk Kunszentmártonban, éshogy milyen jó dolgok lehetnekott is. Vidéken teljesen más azemberek gondolkozása. Nagy baj,hogy a szentesi ember meg vanróla gyôzôdve, hogy ô alacso-nyabb rendû, csak mert vidéki.

– Mintha az alföldiség felfokozottállapota lenne magyarságnak, tágab-ban kelet-európaiságnak.

– Az, hogy milyen kelet-európa-inak lenni, vidéken tényleg sokkalkézzelfoghatóbban jelentkezik.Ahogy itt ülünk, nem sokban kü-lönbözik attól, mintha Párizsbanülnénk egy belvárosi kávéházban.Vidéken más a nyomor és a jólét,más a vidámság, más a szomorú-ság. De valószínûleg mégis vanvalami átjárás a dolgok között.Nekem óriási meglepetés volt,hogy Szentesen megértik GanxtaZolee szövegeit, tudják mi az,hogy nyolcker. Ôk is valamin kí-vül állnak, és ez a két kívülállásvalahogy közel áll egymáshoz.

– Irónia, humor jó adag érzelmes-séggel társul nálad, valamiféle – Ke-

mény István kifejezésével – derûs pá-tosszá áll össze. Ez könnyen válhatérzelgôssé. Milyen eszközökkel lehetkivédeni?

– Biztos, hogy nem mindig tu-dom kivédeni. Mivel kívülrôl lá-tom az Alföldet, ezért egyrésztnagyon szentimentális kapcsola-tom van vele: én, aki lemegyekegy hónapban kétszer Szentesre,sokkal több jót látok benne, mintazok, akik ott maradtak. Deugyanakkor sok rosszat is meglá-tok, amit az ott élôk nem. Látoma provincialitást, hogy rengetegdolog miért nem mûködik. Tisz-tában vagyok vele, hogy a vidéki-ség emigráció. Az egy más ország.Amikor feljöttem Budapestre,meg kellett tanulnom pestiül be-szélni, pestiül viselkedni, át kel-lett alakítanom az értékrendemet.Évek múlva viszont rájöttem arra,hogy ezt mégsem kell, és nem islehet. Szentes a mai napig nagyonsokat ad nekem, feltöltôdve jövökel onnan. Persze Pesten is vannaktörténetek, de azok nem olyanmélyrôl jönnek.

– Gyakori motívum novelláidban azapokalipszis, a megálló idô, és ehhezkapcsolva a világmegváltás, ami több-nyire Szentes talponállóiból indul ki.

– Ez a könyv akkoriban íródott,amikor közel volt 2000, és ezbenne volt a levegôben. Másrésztén is olyan korszakban voltam,vagyok, amikor az ember ezen tö-ri az agyát: hogy le kéne harapnivalamit az égrôl.

– Ez életkorhoz kötôdô kérdés?– Talán igen. Lassanként elmú-

lik, bár ha szerencséje van az em-bernek, akkor nem feltétlenül.Úgy érzem, hogy nálam példáulnem múlik, és ebbôl elég sokkonfliktusom is támad. Egy ideignagyon jól viselik, ha a saját fejedután mész: friss vagy, mert nemakarsz olyan lenni mint mások.Amikor viszont rákerülsz egy sín-re, akkor kiderül, hogy azért van-nak elvárások. Ha ezeknek nemakarsz megfelelni, akkor megka-pod, hogy nem kellene ilyen vad-nak lenni, kicsit komolyabban ké-ne venni a dolgokat. Amit a szen-tesi létembôl meg tudtam tartaniaz az, hogy a mai napig úgy gon-dolom: nem XY kritikusnak vagyakárki másnak kell megfelelnem,hanem annak a közegnek, ahon-nan jöttem, és amibe még most isbeletartozónak érzem magamat.

– Említetted a komolytalanság vád-ját. Sokan könnyed olvasmánynaktartanak, néha viszont csak annak.Nem tartasz a jópofa, vidám legényskatulyájától?

– Biztos, hogy sokan így látnak,de ezzel végül is nincsen semmibaj. A baj pont az, hogy ha vala-ki egy kicsit oldottabb, egy kicsitjobban tud örülni a dolgoknak,akkor abban a pillanatban meg-vonják tôle a mélység jogát. Pediga vidámság nem feltétlenül jelentfelszínességet, ráadásul a történe-teim annyira nem is vidámak. Énnem akarok mindenáron okoslenni, álladóan azt bizonyítani,hogy elolvastam Wittgensteint.Ha azt hiányolják az írásaimban,hogy nem lépek rá azokra az esz-tétikai aknákra, amiket mások el-dobáltak, akkor ez engem nem ér-dekel. Rossz reflex, hogy itt hihe-tetlenül komolynak kell lenni, aszépirodalmat alá kell dúcolnimindenféle elméletekkel. HaKrúdyban megtalálod Bergsont,az nem azért van, mert folyama-tosan erre építette fel az írásait.Egyszerûen benne volt a korszel-lemben, a szivarfüstben, ô pedigazt írta, ami körülvette. Én példá-ul nagyon szeretem Ficsku Palibácsit, ha valakivel rokonságot ér-zek a mai fiatal irodalomban, azô. Azzal együtt, hogy ôrá is rásü-tötték, hogy komolytalan. Igazá-ból szerintem az irodalom nemkomoly dolog. Ezt nem úgy ér-tem, hogy az ember irodalom cí-mén kenjen oda akármit, hanemúgy, hogy ez egy játék, a legmaga-sabb szintû, de mégiscsak játék.Kell, hogy az ember tíz centivel aföld fölött járjon. De azért nekötôdjön kizárólag az irodalom-hoz, ne legyen minden barátjaíró, ne akarjon mindenáron azirodalomból megélni. Tudjon el-lenszegülni, tudjon kivonulni,tudjon bevonulni.

– Ezt a fajta függetlenséget elmond-hatod magadról?

– Pontosan azért dolgozom aMagyar Konyhánál, hogy legyenrálátásom kívülrôl a dolgokra.Hogy reggel nyolckor ne úgy éb-redjek fel, hogy én egy író va-gyok, és este ne úgy feküdjek le,hogy íróként mennyi szörnyûségtörtént velem, hogy ma sem kér-tek tôlem egyetlenegy interjút,ma sem közölték le a novellámat.

– Mese és realitás, csodálatos és na-turalisztikus képek játszanak egymás-ba novelláidban. Írásaidat a legkü-lönfélébb mûfajmegjelölésekkel illeted:

csárdai beszélytôl epidemikus klat-schig. Az ábrázolásmód alkati kér-dés, vagy a tárgyból következô tuda-tos program? Íróként kitôl tanultál?

– Soha nem akartam semmiféleprogramnak megfelelni., de nyil-ván rengeteg ember van, akitôl ta-nultam. Ez persze számomra iscsak utólag derül ki, amikor márkicsit kívül tudok helyezkedni asaját szövegemen, és akkor látom,hogy ki lehetett ott. Mondjuk Lá-zár Ervint, Tar Sándort nem tud-ja az ember egyszerûen lerázni ahátáról, de Philip Rothot sem.Talán ezért is van, amit magam isérzek, hogy nagyon összevisszadolgok is ki tudnak kerülni a ke-zem alól.

– Melyiket tartod összevisszának?Az nem jelenik meg?

– Nem egyenként értem azösszevisszaságot. Mostanra vanegy csomó novellám, aminek afele itt vagy ott megjelent, a má-sik fele meg nem. Egymás melléteszem ôket és érzem, hogy nemmennek bele egy kötetbe. Annyi-ra mások, annyira nem mennekegymáshoz, hogy egyik a másikatkidobja. Magam sem találombennük a közös pontot. Külön-bözôképpen gondolom el a dol-gokat, nincs egy igazságom, amitmeg akarok írni.

– Akkor végül is hogyan áll ez az újkönyv?

– Kilóra megvan, de minôségremég nincs. Egy második kötetetkülönösen nehéz megírni, hiszenaz elsô után mindenkiben kiala-kul egy kép. De nem attól író va-laki, hogy kétévente megjelenikegy könyve, hanem attól, hogydolgozik az ügyön. Én dolgozomrajta, és remélem, hogy hamaro-san összejön.

Orosz IldikóCserna-Szabó András: Fél négyMagvetô, 1998, 970 Ft

Mégiscsak játék

7

K. H.: – Milyen születésnapimegemlékezések várhatók itthon,esetleg külföldön?

M. T.: – Kezdem a könyvek-kel. Az idén februárban meg-jelent egy Márai-kötet, a Sza-badulás. 1945-ben írta Leány-falun. Nem az akkori esemé-nyek krónikája, hanem egykevésbé kidolgozott, dehelyenként nagyon színvo-nalas regény. Egyik – másikfejezete mindenképpen figyel-met érdemel A születésna-pon, április 11-edikén kerül akönyvesboltokba a Márai-em-lékkönyv, Éltem egyszer én, Má-rai Sándor címmel. A kötet,többek között, Fried pro-fesszor úr tanulmányát tartal-mazza, az illusztrációs anyag-ban több, eddig nem publi-kált Márai-fénykép szerepel.A Könyvhéten pedig egy újverseskötet jelenik meg.

A Petôfi Irodalmi Múzeumkét kiállítást rendez az év fo-lyamán. Az egyiket április ele-jén Kassán, a másikat Budapes-ten októberben, a felújítottmúzeum megnyitásával egyidôben. Két konferenciát istartanak az idén az évfordulókapcsán: Kassán (április 7–8)

és Szombathelyen (10–11).Gondolom, errôl professzor úrtöbbet tud mondani.

F. I.: – Mind a két városbameghívtak, mind a két helyreelmegyek és elôadást tartok.Szombathelyen bemutatomMárainak 14–17 éves korábólszármazó két novelláját. Kö-rülbelül ennyit tudok monda-ni – egyelôre.

K. H.: – Hol tart ma a Márai-kutatás? Milyen jelentôsebb mûvek,eredmények születtek az elmúlt tízesztendôben? Vannak-e kuta-tómûhelyek? Gondolok itt az Aka-démia tervezett Márai-szobájára.

M. T.: Az MTA, ha jól em-lékszem, ’90-ben szándékozottegy Márai-szobát létrehozni.Az író 1942-tôl az Akadémialevelezô tagja volt, irodalmihagyatéka oda került volna.Ugyanúgy letétként, ahogymost nálunk van, de ez a letétnem jött létre. Ennek való-színûleg az is oka lehet, hogyközben felújították az Akadé-miát és ezután ez a szál vala-hogy elvarratlan maradt.Késôbb, ’96-ban megkerestükTorontóban a Vörösváry Kia-dót, azzal a szándékkal, hogykiállítást rendezzünk itthon.

Ennek kapcsán született az amegállapodás, amelynek kere-tében, letét formájában ’97szeptemberében a múzeumbakerült az egész hagyaték.

Az eltelt tíz év alatt több ku-tató publikált jelentôsebb ta-nulmányokat. Rónay Lászlórészmonográfiájára gondolok,Fried István két kötetére,Lôrinczy Huba egyes mûvekmûelemzéseit tartalmazó ta-nulmánykötetére, Szegedy-Maszák Mihály ’91-ben meg-jelent rövidebb lélegzetûmonográfiájára, Furkó Zoltánkönyvére, amelyben közread-ja interjúit, amelyeket Ameri-kában készített Máraival, nemsokkal a halála elôtt. Ebben a’90-ben kiadott kötetben másvisszaemlékezések is szerepel-nek, egyebek között FarkasFerencé, aki akkor kereste felaz írót levélben, amikor ope-rát kompononált az Egy úr Ve-lencébôl címû színjátékából.De megjelent még jó néhányszakcikk, hosszabb-rövidebbrésztanulmány. Például azELTE német tanszékén1996–97-ben is több tanul-mány megjelent német nyel-ven, Márai németországiéveirôl (1919–23).

K. H.: – Jelent-e meg már a tel-jes életmûvet felölelô Márai-mo-nográfia? És végül elmondhatjuk-e, hogy az eltelt tíz év alatt Máraihazatalált?

M. T. – Egy részletes, az emi-grációs pályát is mélységeibenfeldolgozó monográfia mégnem készült. De Fried István,Lôrinczy Huba, Rónay Lászlóírásait nyugodtan tekinthetjüka monográfia (vagy monográ-fiák) elôkészületeinek.

F. I.: – Kevés az ismeretünkmég ehhez a munkához. AzMTA könyvtára több mintszáz eredeti levelet ôriz Márai-tól. Valamennyit a torontói ki-adójának írta. A Petôfi Irodal-mi Múzeum „hajósládájában"80, német és francia nyelvûMárai-cikk van. Ami a máso-dik kérdést illeti: Márainak mamár kialakult olvasótábora vanitthon. Igaz, többnyire idôsvagy középkorú emberek, demár feltûntek fiatalok is és úgyvélem, hogy azok a fiatalok,akik egyszer eljutnak (vagymár el is jutottak) Kosztolányi-hoz, Ottlikhoz, elôbb-utóbbmegértik és megkedvelik Má-rait is. Márai tehát lényegébenhazaérkezett.

Aczél János

Az idén lenne százéves Márai Sándor. Két Márai-kutatóval,

Fried István egyetemi tanárral és Mészáros Tibor bibliográfussal,

a Petôfi Irodalmi Múzeum munkatársával, beszélgettünk a cen-

tenárium programjairól, a Márai-kutatásról és – Márairól.

Egy polgárutóélete

8

Év elején az Útmutató-PressPublica kiadásában megjelentFöldes Anna legújabb köny-ve: Az interjú. A MÚOSZ Bá-lint György Újságíró Akadé-mia igazgatójának 128 olda-las – formában, árban diákokzsebéhez mért – kis kötetenem szabályok gyûjteménye,nem is pusztán tankönyv. A„hétköznapok bibliájaként”ott kellene lapulnia a szakmabotcsinálta mûvelôinek tás-kájában is. Elgondolkodtat-hat mindenkit, talán még alegnagyobbakat is. (Ahogyanezt jó néhányan el is mond-ták a könyv sajtóbemutató-ján.) A tartalom önmagáértbeszél: „Mit nevezünk interjú-nak? Interjúhistória. Kérni, kap-ni, szerezni, lopni – és vállalni.Megrendezett találkozás. Kérde-zéstechnika, avagy a kérdezésmûvészete. Meg is kell írni! In-terjú után.”

A szerzô a szakma irántiszeretettel és alázattal vezetbe az újságírás e népszerû,ámde nehéz mûfajának rejtel-meibe. A magyar és a világ-irodalom jó és rossz példái-nak segítségül hívásával pedigolvasmánnyá avatja a köny-vet. S ezen nincs mit csodál-kozni, hiszen irodalmárként,tanárként, zsurnalisztaként –sokakkal együtt – vallja, hogyaz újságírás az irodalom tej-testvére.

Miért éppen az interjú?Mert Földes Anna szerint ez aszakma egyik kulcsterülete,ahol – tanár és tanítvány szá-mára is – sok minden megra-gadható. Neki sikerült. Errôl„Az interjú” tanúskodik.

„Most billí rozni kellene. Jeles-kedni, remekelni. Már csakirigységbôl, féltékenységbôl is.Földes Anna egyszerre volt képesmegfelelni a tankönyv és az oko-sító esszé igényeinek.” – Bodor

Pál kezdte ezekkel a szavakkala könyv bemutatását.

– Ugye, nem gondolta komo-lyan az irigységet? – kérdeztemtôle a könyvbemutató után.

– De, nagyon komolyangondoltam. Én is írtam egyhasonló tárgyú könyvet, ki-csit nagyképûbb modorban,mert sokkal többet markol-tam föl. Bölcsebb választásvolt Annától egy mûfajtszisztematikusan végiggon-dolni, rengeteg példával,ténnyel, álláspontok ütközte-tésével mintegy újrafogal-mazni, együtt az olvasóval.Az én könyvem jóval kevésbétényszerû, engem sokkal ne-hezebben tud követni az ol-vasó. De ezt a mûfajt szere-tem, imádok töprengeni,kacskaringózni, zárójelekettenni.

– Földes Anna racionálisabb?– Sokkal. Pratikusabb, racio-

nálisabb, és a könyve szelle-mileg is nagyon élénk. Ren-geteg anyag, okosan megmó-dolva, kommentálva, de ízlé-sesen és szerényen, anélkül,hogy megtagadná az egyéni-ségét. Ezért irigylem.

– A bemutatón ott volt a szak-ma krémje, megjelentek jeleskönyvkiadók képviselôi, és BótaGáborral az élen „akasztották ahóhért”. Szinte mindenrôl meg-kérdeztek a mûfajt illetôen.Mirôl nem esett szó? – fagga-tom mostmár Földes Annát.– Arról, hányféle – jó és

rossz – riport vagy interjú-alany van. Azt szoktuk mon-dani, az a jó interjúalany, aki– ha az ember megnyomja amagnó gombját – beszél,mesél. De ki az, aki tudja,hogy az ô személyiségébôl,történeteibôl, gondolataibólmi érdekes a nyilvánosság-nak, vagy az adott lap olva-sóinak?

– Mederben kell tartani a be-szélgetést?

– Ki kell nyitni azt, akivelinterjút készítünk. De nemmindegy, hogyan fogunkhozzá. Van, aki örömmelmegnyílik és szívesen el-mond sok mindent, a másik-ból meg úgy kell kihúzni azta nagyon lényeges gondola-tot, amire kíváncsiak va-gyunk. És nagyon fontos, mi-lyen kapcsolat alakul ki a kétbeszélgetô ember között.Hadd mondjak egy példát: ahetvenes években az egészmagyar irodalmat végigkér-deztem a nô szerepérôl éshelyzetérôl, a nôrôl mint ol-vasóról. Megszólalt IllyésGyula, Déry Tibor, ÖrkényIstván, Palotai Boris, NémethLászló, Nemes nagy Ágnes,és folytathatnám a sort. Bol-dogságos munka volt. Mind-egyiküket nagyon érdekelte atéma és akadt, aki be is vallot-ta, hogy elôször gondolja ígyvégig – férfiként, olvasóként– a nôkhöz való viszonyát.Egyetlen jelentôs írót nem si-került megnyitnom, nem iskerült az interjúkötetbe. Más-kor a körülmények okolhatóka sikertelenségért, például azidô hiánya. Amerigo Tot-otállandóan zavarták az inter-júnk közben. Tot okos ésnagyvonalú ember volt, meg-kérdezte: tud ebbôl valamitcsinálni? Tudok – mondtam–, csak nem olyat, amilyet aMester megérdemel és ami-lyet szeretnék. Holnap regge-lizzünk együtt – búcsúzott.Másnap olyan interjú készült,amiben mindkettônknek örö-me telt. Kell valamiféle oda-adás az interjút adó és készítôszemély részérôl is.

– Azt mondod, odaadás. Oda-figyelés is kell. Lássék az újság-írón, hogy valóban érdekli a má-sik mondanivalója, s nem arrahagyatkozik, hogy a magnó úgyisrögzíti. Nem biztos, hogy rögzíti.

– Nemcsak az auditív, ha-nem a szellemi odafigyelés iselengedhetetlen. Az interjúszellemi koncentrációt igé-nyel mindkét részrôl. A mag-nó csak azt rögzíti, ami el-hangzik, nem adja vissza semaz illetô egyéniségét, sem abeszélgetés légkörét. Egyfajtaszellemi vigyázállásban kell fi-gyelni, mikor kell közbekér-

dezni, másik vágányra terelni,vagy abbahagyni a beszélge-tést. Oriana Fallaci azt írja,hogy minden interjúba kicsitbelehal, és lefogy néhány ki-lót. Nem attól, hogy bekap-csolja a magnót és jegyzetel,az óriási munkát az jelenti,hogy kihozza Kissingerbôlvagy az iráni sahból azt, amitmondani akar, esetleg még aztis, amit nem akar, de fontos,hogy elmondjon. Ez csak na-gyon koncentrált jelenléttel ésnagyon okos kérdésekkel le-hetséges. Azt jelenti, hogy kö-zös hullámhosszra, szellemikapcsolatba kell kerülniük. Ésjelenti azt a kíváncsiságot is,amirôl beszéltél. Kepes And-rás mondja, hogy azért nembeszélgetett elôzetesen aDesszertben megszólaltatottemberekkel, mert érezni, érez-tetni akarta: kíváncsi arra, amiel fog hangzani.

A legjobbat az nyújtja, akikérdéseiben nemcsak saját,hanem a közvélemény kíván-csiságát is megfogalmazza, ésa válaszokat – tollal, mikro-fonnal, kamerával – szellemi-szakmai szempontból a leg-magasabb színvonalon, hite-lesen adja közre.

– Mit értesz az alatt, hogy amagyar újságírás és a magyarirodalom tejtestvérek?

– Azt a genetikus kapcsola-tot, ami mindig is megvolt amagyar irodalom és az újság-írás között, s ami idônkéntegyik-másik félnek terhesséválik, de alapjában mégis él-tetô kapcsolat. Más egy írómegnyilatkozásait „eredeti-ben”, a könyvében olvasni ésmás egy interjúban, ahololyan közléseket is talál azember, ami segít a mûhöz el-jutni. Az interjú olvasmányis. Van író, aki azt mondja:miért vezetnék túrákat sajátéletmûvem hegyére-völgyére;és van, aki azt: mindenkit szí-vesen látok a magam szellemivilágában. Nem véletlen,hogy annyi interjú-kötet látma napvilágot. Lassanként amai magyar irodalomnak ismegszületnek az Eckermann-jai. Az interjú mûfaja irántiolvasói és újságírói ér-deklôdés megnövekedésénekörömteli jeleit tanárként is ta-pasztalom.

Hegedûs Eszter

Beszélgetés

Bodor Pállalés Földes AnnávalAz interjúról

9

Most remekelni kellene. Márcsak irigy féltékenységbôl is.Földes Anna kis könyve az in-terjúról egyszerre tankönyv ésmû, didaxis és esszé. A szak-mánkról szóló hasoncélú kiad-ványok zömétôl kellemesen,föltûnés nélkül (tehátfeltûnôen!) eltér – fölfelé. Etárgykörben ugyanis a könyves-polc egyre hosszabb: a borzasztó-an tudományoskodó, fûrész-por-szobrokat állító fontosko-dástól a már-már ledér cseveré-szésig minden elôfordul. Avérbeli, mûvelt újságíróleszûrt, rendszerezett, a tech-nológiai robbanásban is érvé-nyes tapasztalatainak átadásaazonban még ritka.

S ha botrányt csapok is ezzel:– a piacon most a legrosszab-bak a média- és kommuniká-ció-elméleti mûvet megjátszó,olvashatatlan halandzsák. Avilág ma talán legérdekesebb, afelszínen fôként mûszakinaktetszô folyamatáról, amelybenaz új szellemi, gazdasági, poli-tikai hatalomszerzés mozdul,(s amelyben a lázadó, elégedet-len, megvert félnek se gazdasá-gi-pénzügyi ereje, se szervezettpolitikai háttere nincsen) –dögunalmasan írni: elké-pesztô.

Persze: csak a halandzsát szi-dom, meg a három könyvbôlírt negyediket. A tudálékosságolykor már-már parodisztikus

darabjaira bukkanunk e kör-ben. Olyas szövegekre, amilye-neket a gólképtelen csatárok-ból lett futball-teoretikusok ír-nak – a góllövés mûvészetérôl.A szerzôk között akad tájéko-zott s igen okos tehetségtelenis; „botfülû zenekritikus”.Hosszú mondatai nem a rövidigazságot kerülgetik, csak az ér-tetlenségét álcázzák. A kelle-metlenség másik mûfaját ahercig magazinszerzôk képvi-selik. „Hogyan írjuk a szép, nagyÓ betût, hogy mind beleférjünk?”Írásaik tán alkalmasak horgolóhölgyek szórakoztatására –szakmai mûveltségünket azon-ban csak annyiban gyarapítják,amilyen mértékben a ceruza-hegyezés grafikusokat nevel.

Aztán: a szerzôk, akik a sem-mijükbôl rendszert alkotná-nak! Tudományos traktátust abab és borsó ízének elméletiösszevetésérôl, bár utáljákmindkettôt. Mindez oly fö-lösleges, mint karmester a kin-tornának, verklinek. Ezeknélmég a jól rendszerezett, beval-lott összeollózás is sokkal tisz-tességesebb, hasznosabb,ôszintébb.

Földes Anna viszont a leg-eszesebb, meggondolkodta-tóbb utat választotta. (Ki tanítjobban annál, aki töprengésreés szellemi örömre késztet?)Pillanatnyilag nem azt mérle-geli, hogy (teszem azt) mi az

elektronikus szuperszauruszokhatása a szakmára, s az üzletiavagy a hatalmi érdek gátlásta-lan érvényesülése a nagyobbikbaj. Most nem errôl ír. Tárgyá-ról fölgyûjtött szinte minden,az oktatásban átadandó pél-dát, gondolatot, s gyûjtemé-nye jól válogatott, olykor polé-mikusan illeszkedô darabjaitpersze nem egymás mellé ren-delte, hanem szintézissé gyúr-ta. De nem fölébe tolakodva anya-gának. Ha elôítéletes fogalom-világunkban nem lenne ellen-tétes az igényesség és szerény-ség, azt mondanám: FöldesAnna erôs szerzôi egyéniségétis alárendelte – stílusban – azismeretközlô, értelmezô okta-tói tisztnek. Irigylésre méltóépp a mûvelet észrevétlensége.Szerzô nem takarja el monda-taival mások gondolatait; szel-lemesen, könnyedén, kedvesleleménnyel vezeti rá olvasó-ját, hogy mindabban, ami nemegybehangzó, hol véli megta-lálni a lényeget. Finom, aprógesztusokkal eligazít. Rómaimozaik: a szemcsékbôl, ré-szekbôl új egészet varázsolt.Csakhogy leleménye nemcsakaz egymás mellé és fölé helye-zésben, az érdekes hierarchi-kus rendben mutatkozik meg,hanem a fugák finom hálójá-ban is, az értelmezô, minôsítô,értékrendbe állító kötôanyag-nál fôbb szerepet játszó struk-túrában. Ez a könyvecske mégjó néhány új kiadást megér.

Földes Anna könyvénekugyanis van egy furcsa sajátos-sága. Nem akármilyen olvasó-nak szól. A sejtetéseket, célzá-sokat, elôzékeny fenntartáso-kat, udvarias kérdôjeleket ta-

lán nem mindenki érti. Tessékjól figyelni: e látszólag kisdedkönyvet csakis a tehetséges olvasófogja fel igazán, holott nem tolvaj-nyelven íródott. Hanem tehetség-nyelven. Igazi mondandójáracsak az kíváncsi, akinek van füle-szeme nemcsak az általános ér-vényûhez, hanem abban az erede-tiséghez is. Igen, vannak a szel-lemiekben oly térségek, ahol ademokrácia csak a tehetségese-ket illeti meg.

Olcsón megúsznám azzal,ami egyébként szó szerintigaz: hogy magam is okultambelôle. A könyv valóban arrakésztet, hogy egyet-mást újra-gondoljak. Sokan juthattak er-re a következtetésre: a MÚ-OSZ Mikszáth terme bizonyá-ra ezért telt meg zsúfolásig akönyv bemutatóján.

Az irodalomban Goethe óta„megszoktuk” a világirodalomfogalmát. Földes Anna köny-vében sziporkázóan jelen vana világsajtó számos tanulságais. És persze (számunkra fôsze-replôként): a magyar irodalomsugárzik rá benne az újságírás-ra. És nemcsak azért, mertszerzô magasan az, akit irodal-mi újságírónak neveztek, ami-kor ez az epitheton ornansmég nem sznob zöngéjû volt,csak többet jelentett, mint jóboroknál a sokputtonyos.

A szerény kivitel becsapós;de hát szerzônk a diákok zse-bére gondolva is vállalhatta asûrû betûs, kis alakú, olcsósorozatot. A kezdeményezé-sért azonban a kiadót illeti di-cséret.Press Publica Útmutató,128 oldal, 390 Ft.

Bodor Pál (DIURNUS)

Földes Anna:

Az inter jú

Az Argumentum Kiadónáljelent meg Bodor Pál Svájci vil-la címû regényének (1982, Kri-terion, 1985, Magvetô) németnyelvû fordítása a tavalyi frank-furti könyvvásárra. Magyaror-szág frankfurti szereplésénekeredményei között tarthatjukszámon, hogy az erdélyi szá-szokról szóló regény a németolvasók között sikert aratott,szakmai visszhangja is jelentôs,a németországi szászok lapjá-nak, az Ostdeutscher Kulturrat„Kulturpolitische Korrespon-denz”-nek a fôszerkesztôje, Ge-org Aescht írja a mûrôl: „Az

egyetlen kritikus portré rólunk– olyan, amilyet mi magunknem írtunk meg soha – de ez akritikus portré rokonszenvvelíródott…” A fogadtatás sikeres-ségét igazolja az is, hogy amûnek fél év elteltével megje-lent a második kiadása Német-országban, ez már a berliniOberbaum kiadónál, együtt-mûködésben az ArgumentumKiadóval. Ez a frankfurti pil-langó-hatás (Magyarországdíszvendég volt a tavalyi frank-furti könyvvásáron, ennek azeseménysorozatnak volt azemblémája egy lepke rajz).

A Helikon KiadóMárai Sándor születésének 100. évfordulójára a Petôfi Iro-dalmi Múzeummal közösen „emlékkönyvet” jelentet megÉltem egyszer én, Márai Sándor címmel. A kötetben SzônyiZsuzsa visszaemlékezése, Fried István tanulmánya, részletesbibliográfia és életrajz mellett több mint hetven, részben is-meretlen fotó is található. A könyvet a Centrál Kávéházbanmutatják be április 7-én 11 órakor, Kertész Imre beszél az író-ról, közremûködik Mácsai Pál. Április 11-én, Márai szüle-tésnapján a Helikon Könyvesházban a kötet anyagábólösszeállított kamarakiállítást nyit meg Mészáros Tibor, aPetôfi Irodalmi Múzeum munkatársa. Közremûködik MátéGábor színmûvész.

10

Létezik pozitív elôítélet, meg-elôlegezett bizalom és megala-pozott várakozás. Amikor tutiramegyünk, vagy azt mondjuk –gondoljuk –, ez a film bármirôlszólhat, megnézzük és élvez-zük, mert aki rendezte, aki írta,aki játszik benne, az a mi embe-rünk. Lessük, isszuk, legyen ki-csit kesernyés, túl muskotályos,megmosolyogni való, kell ne-künk, jó nekünk. Azután létezikegy másik megközelítés is,amely szerint nem merünkôszintén ítélkezni, valahogy fáj-na, ha mások rosszallása elérné,amit mondunk. Helyette féldip-lomatikusan idézzük egy híresember híres mondását, misze-rint olyan rossz, hogy már jó.Félünk a leleplezôdéstôl – nemértünk hozzá –, vagy egész egy-szerûen alázattal közelítünk aprodukcióhoz – amelyik bármi-lyen rossz, mégiscsak munka, smi valószínûleg meg se tudnánkközelíteni, de eszünkbe jut egymásik híresség másik híres gon-dolata a tojás ízérôl és a tojás té-nyérôl –, és nem merünk olyanegyértelmûen fikázni. Hát ak-kor ennek jegyében:

Éjfél a jó és a rosszkertjébenNagyon, de nagyon jó volt az akönyv – és akinek még nemlopták el, finomabban, a köl-csönbe adottat visszaadták, an-nak mondható ez jelen idôben–, amelybôl Clint Eastwood, is-métlem, Clint Eastwood filmetrendezett. Sok baj nincs vele,minden klisé szépen átcsúszik,gördülékeny, érzékletes, meg-döbbentô – és így tovább – al-kotás. Nem lép túl a kitépett la-pok effektuson, ami alatt aztkell érteni, hogy egy könyvbôloly módon készült a film – leg-alább is annak, aki elolvasta ígytûnik –, mintha bizonyos lapo-kat kitéptek volna, majd össze-fûzték. Ilyenkor csak azok a ré-szek nem jelennek meg a fil-men, amelyek a hátteret, a lel-ket jelentik, a filozofikus része-ket, helyette a leírók lehetnekigen érzékletesek. Itt sincs más-ként, képet kapunk Savannah-

ról – errôl már láttunk egy jó kissorozatot –, arról, ahonnan sokmindent elfújt a szél. Például afaji elôítéletet, de nem az elôíté-letet. Mert a film fókuszában ezállt, vajon sikerül-e a gyilkostfelmentetni annak ellenére,hogy nemi identitása más, minta többségé. A dekralált többsé-gé, mert ez a tény valami fátyo-los elmosódásban marad. (Fi-nom kis megközelítés hangzikel, amit sokan nem tehetnénekzsebre.) Ez tehát igen jó a film-ben. Clint Eastwood felülemel-kedik önmagán, azután a filmutolsó dekádjában bedobja alelkét, azt a sematikus, musko-tályos – egész pici betûkkel: di-lettáns – attitûdjét, hogy beiktategy olyan jelenetet, amelyiketjó ízléssel csak a forgatási nap-lójába illeszthetett volna be,majd mutogathatná az unokái-nak, de a filmbôl jobb lett vol-na kivágni. Ha nem ô rendeztevolna, de ô rendezte, és ôt ezértszeretjük. A jelenet – becsületesés szerencsés megtalálójánakkész vagyok jutalmat osztani –ahogy kell, olyan rossz, hogymár jó.

A suttogó Rendezte: Robert Redford.Fôszereplô: Robert Redford. Akönyvet írta: nem, nem Ro-bert Redford írta, hanem Ni-cholas Evans. Robert Redfordsokkal visszafogottabb, elmé-lyültebb személyiség és alkotó,mint… Neveket jobb, ha nemmondunk, sokan elôzik megés körözik le ezt a színész-ren-dezôt. Nem is ez az érdekes,hanem a film, amelyikrôl el-mondható, hogy többszörkésztet arra, hogy elôvegyük azsebkendônket, azt a szemünkelé emeljük. Nagyon meghatóa történet, de egy idô után amegfelelô pillanatban mindigrákeményít.

Hozott anyagból dolgozott,van a filmben egy kislány, akiegy baleset során elveszíti a ba-rátnôjét, meg a fél lábát, ésezek nyomán az életkedvét.Van benne egy pompás ló,amelyik megsebesül, az arcát –a pofáját – plasztikázni kelle-ne, a lelkét pedig pszichikázni.Azután ott egy nô, aki anya ésszerkesztô egyben – ez a kettôs

tény is megérne egy kis pszi-chikázást –, sôt még feleség is– ez meg pláne díványra kíván-kozó tény. Mindent összeköt aSuttogó, a Horse Whisperer,aki csodát mivel mindenkivel.

Egy ilyen történet megfilme-sítését vállalta fel Robert Red-ford, kellô önmérsékletet tanú-sítva önmaga személyévelszemben. Mert ô már csakilyen.

Hurrikán

Ez mozi és – még – nem videó.Igaz történet alapján készült akönyv, majd ebbôl a film.Ajánlható azoknak, akik nemtörnek bele egy olyan történet-be, amelyik arról szól, hogy azigazságszolgálat nem igazságotszolgáltató intézmény. Az alap-történet nem új, sok ilyet lát-tunk: történik valami, a bûnül-dözô szerveknek fontos, hogybûnöst találjanak, ha lehet, akorszellemnek megfelelôt. Le-fülelnek hát valakit ennek je-gyében, és megszületik az – elô– ítélet, a vádlott évekig ülhet,és küzdhet az igazságáért. Havan egy kis szerencséje, akkornem ítélik halálra, végzik ki, éscsak posztumuszként kapjameg az Ártatlan-díjat.

A film vonzereje az elcsépeltsztorin felül Denzel Washing-ton – színes bôrû bokszoló ahatvanas évek derekán – mintvádlott áldozat, és Rod Steigermint igazságot keresô bíró sze-repeltetése a filmben. Ôk a jók.Csakis az önsanyargatóknakajánljuk ezt a filmet, azoknak,akik kilépve a moziból aztszokták mondani, az életbenilyen nincs. Én meg azt mon-

dom, ilyen az életben van, füg-getlenül tértôl, idôtôl, bôrszín-tôl, és az isten mentsen meg at-tól, hogy bíróság elôtt kelljen alelkemet megvédeni, avagy abíróság ítéletét kelljen a kabát-ra tûzve élnem és állnom bará-taim és ellenségeim elé. Bár re-mélhetô, hogy itt és most, má-sok is tudják – a költôvel egye-temben – az igaz és a valódinem egy és ugyanaz.

A boldogságtólordítani …Nagyon furcsa film. Ilyen cím-mel – született a magyar tánc-dalfesztivál keresztségének ár-nyékoltságában – csakis elôér-zettel lehet megnézni. Gondol-juk azt, hogy ez egy vidám filmvagy szarkasztikus vagy parabo-lisztikus vagy ideologisztikusvagy idézôjeles vagy…

Vagy zavarba ejtô, mert vanugyan egy kis ironikus árnyalt-sága, azt mondja, hogy a lát-szat maga az igazság. És eztugye nem szoktuk meg. Mertcsattanósabb, ha azt látjuk,hogy valaki a történet elejéngyámoltalanul botladozik egykapcsolatban, az a végénboldog lesz, s nem azt, hogybeleöli magát. Azt sem szoktukmeg, hogy egy vendégmunkás-ról kiderüljön, hogy a lelke mé-lyén igenis aljas csirkefogó. Kihinné, hogy egy kövér nô, szo-rongva a szextôl, hidegvérrelám de zokogva darabolja fel azaprócska éjszakai portást, mi-közben nem értjük meg ôt. Ésattól is megdöbbenünk, hogyakinek a falára azt festékszó-rózzák, hogy perverz állat, kis-gyerekeket megrontó, arról ki-derüljön, hogy valóban az.

Mi tehát a film, ez a film?Döbbenetes. Zavarba ejtô,agycsiklandozó. Jobb egyszerse megnézni, vagy többször,mert csak sokadára rakhatóössze, vagy akkor se. Olyanfilm, amilyet szeretünk kiráznimagunkból, mint harisnyánk-ból a homokszemeket. Olyanfilm, amelyik után gyanakodvanézünk tükörbe és embertársa-inkra, kezdjük az egészet kétel-kedve fogadni.

De jó is az ilyen filmet nemlátni!

Bagota /ity edt.

M O Z I – V I D E O

Könyvek filmen

11

– Egy nem akármilyen családba –Passuth László gyermekének –született ifjú hölgy, holott nyilván-valóan lett volna számos másszellemi lehetôsége, miért válasz-totta éppen a mûvészettörténetet?

– Voltaképp nem tudom, detény: ez irányú érdeklôdésemkorán kialakult. Már kisdiákkoromban „tanulmányt” írtamkockás füzetembe Rembrandtegyik képérôl, s érettségi elôttkomolyan érdekelt Egry Jó-zsef. Az egyetemen próbáltamvele foglalkozni, de kiderült:valaki lestoppolta. A modernmûvészet vonzott, noha infor-mációk híján szinte azt se tud-tam, micsoda. Van Gogh-ig,Gauguinig, legföljebb Picassó-ig jutottam el – nagy vonalak-ban. Negyedévesek lehettünk,amikor egyik évfolyamtár-sunk lelkendezve újságolta:Pollock-kötet van az Idegen-nyelvû Könyvesboltban. Betó-dultunk az üzletbe, ôrült izga-lommal rongyosra lapoztuk azautomatizmus-hívô, „csurgatá-sos” festô albumát, míg ki nemdobtak bennün-ket. Ám így„fölfedeztük” a modern festé-szetet. Elsôként a budapestiNyolcak elítélendônek bélyeg-zett csoportjával foglalkoztam.Professzorom „lenyelte a bé-kát”, mert tárgyát, a reneszán-szot rendesen megtanultam.De amikor a Nemzeti Galériá-ba kerültem, erôs ellenállásbaütköztem. Máig se tudom, mi-ként írtam meg mégis könyve-

met, amelyet késôbb publikál-tam, hiszen a múzeum raktárá-ba is csak egyszer engedtek bemásfél órára, hogy az érintettmûveket megtekintsem.

– De azért résztanulmányok so-kaságán át végül mégiscsak elju-tott az összefoglalásokig. Leg-utóbb például a térségünkbeliavantgarde monográfiájáig. Erreaz átfogó, egyszersmind kimerítô-en részletezô, tisztázó igényû mûrealighanem rászorul a kiátkozásokidôszaka után ránk maradt sokfinnyás, félreértelmezô értelmiségivélemény is...

– Idôhatárok (1907–1930)közé szûkítettem és térben iskörülhatároltam tárgyamat. Azúgynevezett klasszikus avant-garde kelet-közép-európai kép-zômûvészetének történetévelfoglalkozom. Tehát nem a hat-vanas évek, vagy akár jelenünkavantgárdjával, újításaival.Még e megszorítások után isszerteágazó téma ez, hiszenszinte lehetetlen olyan általá-nos és markáns ismérveket ta-lálni, amelyek az adott körmûvészetét, munkásságát má-soktól megkülönböztetnék, sa-játosan jellemeznék. Taláncsak abban ragadható meg ro-konság, hogy e törekvések ittmind kapcsolódtak az idôszakpolgári radikális, sôt gyakrankifejezetten baloldali, szocia-lista értelmiségi áramlataihoz,mozgalmaihoz. A kor mûvé-szei – kivált az elsô világhábo-rú után, 1919–20-ban – úgy

képzelték, hogy mûvészetük-kel közvetlenül hozzájárulhat-nak egy újfajta társadalom, egymegújult világ fölépítéséhez. Eszép eszmék csakhamar naivábrándnak bizonyultak, így jó-szerint a húszas évek közepéreés végérvényesen az évtizedvégére a klasszikus avantgardeelvesztette létjogosultságát, silyképpen meg is szûnt.

– Kétkedôk máig azt mondják:amint a természettudomány, azavantgarde is (ahogy a huszadikszázad mûvészetének egésze) azanyag mélyére szállt, meglátta aláthatatlant, s voltaképp analiti-kus munkát végzett. Akár a mû-kedvelô órás, aki szétszedi szerke-zetét, ám képtelen összerakni.„Ketyeg-e” mégis az avantgardeutáni képzômûvészeti világ?

– Persze, hogy ketyeg, hiszenszó sincs arról, hogy az avant-garde ne tudta volna a frag-mentumokat összerakni. Igaz,részkérdésekben – techniká-ban, mûfajokban stb. – való-ban egészen újat hozott. Devalójában az avantgarde moz-galmaknak – megint csak azelsô világháború után – éppaz volt a legfôbb törekvésük,hogy szintézist hozzanak lét-re. A képzômûvészek bevon-ták hát kutatásaik, kísérleteikkörébe a szépirodalmat, ze-nét, filmet, színházat éppúgy,mint, mondjuk, a designtvagy a divatot. Ez jellemezte akorabeli kiállításokat és folyó-iratokat is. Az utóbbiak eseté-ben elég csak Kassák lapjairahivatkoznom: a Budapesten,majd Bécsben publikált MA,majd az ismét itthon megje-lentetett Dokumentum és aMunka számaira. Ezek széleshorizontja befogta nemcsakaz irodalmat, képzômûvésze-tet, de a színházi forradalmatéppúgy, mint a tipográfiáét,az absztrakt filmet ugyanúgy,mint a szociofotót. És az ilyenlapok, a különbözô országokés mozgalmak fórumai állan-dó cserekapcsolatban álltakegymással. Naprakészebbentudtak a többiek kísérleteirôl,fölfedezéseirôl, irányzatairól,mint mi, kései utódok, ma-napság. És próbálták e moz-galmakat – földrajzi távol-ságoktól függetlenül – össze-

hozni. Folyóirataikban, dekö– zös akciókkal is. 1922-benpéldául Düsseldorfban ésWei-marban találkozott azavantgarde mûvészvilág krém-je, s ott határozatokat és ellen-határozatokat hoztak. Azótais példa nélküli aktivitással,szellemi pezsgéssel, és az esz-mék mindmáig elképesztôengyorsnak mondható cseré-jével mûködtek.

– Visszatekintve egy régebbi kor-ra: a gótikus katedrális szépsége,nagysága, szimbolikája annakidején vonzáskörébe vonta a kas-tély lakóját éppúgy, mint a kalyi-báét. Meddig jutott-juthatott elegy kései kor irányzata, az avant-garde? Beépült-e a kortársak, ne-tán az utókor embereinek köznapiéletébe?

– A legmerészebb mûvekpersze csak a mûtermekben,ritkán kiállításokon, s csakegy elszigetelt réteg számáraváltak hozzáférhetôvé. Arra,hogy sokakhoz eljussanak, amûvészek nemigen tartottakigényt, igaz, erre nem is voltkilátásuk. Ugyanakkor szá-mos avantgarde felfedezés azidôk során természetesen váltközkinccsé. Legkézenfe-kvôbb példa a reklám: koráb-ban ennek szecessziós, na-gyon stilizált válfaja uralko-dott; az avantgarde-nak kö-szönhetô a mai blickfangosplakát. A húszas évek közepé-tôl kezdték használni a fény-képeket, ezeket beépítették aszövegbe, és a kettô különösegyüttesébôl hoztak létremeglepô hatásokat. Ez az el-járás mindmáig él. Ugyanezvonatkozik az avantgarde fil-mekre: ezek különbözô meg-nyilvánulásai, trükkjei szin-tén napjainkig elevenek. Dehivatkozhatom a textilterve-zésre, s megint csak a design-ra, és mindarra, ami a húszasévekben létrejött a Bauhausépületeiben, belsôépítészeté-ben. Az avantgarde számoseleme, hatása immáron úgyvan jelen az életünkben,hogy észre se vesszük.

Passuth Krisztina: Avantgardekapcsolatok Prágától Budapestig.1907–1930. Balassi Kiadó,1998, 381 oldal, ára: 2500 Ft

E M B E R É S G O N D O L A T

Passuth KrisztinávalbeszélgetNádor TamásTiltott gyümölcsként találkozott érdeklôdésének, késôbbi józanszenvedélyének tárgyával, mely akkor sem ragadta el a tényektôl,amikor annak hirtelen divatja támadt, róla annyi sznob habla-tyolt, belôle annyian epigonizáltak. Számára az avantgardemindig idôben-térben pontosan körülhatárolható mozgalom,mûvészet, alkotók-alkotások összessége volt. S mégis csupa sze-mélyesség, személyiség, amelyet nemcsak regisztrálnia, elemezniekívánt annak régimódi rendje szerint, de tudott benne éppúgy,mint egykoron, csendesen gyönyörködni. Mert enélkül még pro-fesszori fokon is csak parttalan okoskodás, mi több: partra vetetthal minden teória.

12

udjuk, hogy a Szentatyabizonyos hittételi kérdé-sekben konzervatív, de

társadalmi-politikai téren egye-dülállóan és példamutatóan ha-ladó szellemû. Azért is nagysze-rû a mostani bocsánatkérésigesztusa, mert harmóniábanvan (végre) a katolicizmus szel-lemével. A bûnbocsánat Istennagy adománya, de csak töre-delmes bûnbánat esetén számít-hat rá a vétkezô. A gyónás nemszentség, a bûnbánat a szentség,melyhez a gyónás – a vallomás– gyakorlati könnyítést, járhatóutat kínál.

Ezzel egy idôben a magyar bel-politikában ismét föllángolt azabortuszvita. Nem látnék össze-függést a két esemény között, haegy bizonyos Semjén Zsolt nevû,magát katolikusnak valló köz-tisztviselô, akinek közszolgálatipártatlanságot illenék hivatalbóltanúsítania, nem állítaná vérha-bos szájjal azt, hogy a magzati létmegszakítása gyilkosság, mitöbb, tömeggyilkosság, genocídi-um, a holocausttal equivalens.Nincs rá mentség. Beavatkozásaz Úr terveibe.

Semjén Zsoltot irigylem, ô tud-ja, mik az Úr tervei – én nem tu-dom. Sokszor tûnôdöm rajta. Azegyház örök harcáról a tudo-mány ellen – állandó hátrálásai-ról, ütközetvesztéseirôl a pápanem beszélt – ezt nem sorolta azEgyház vétkei közé. Mint mondaz Úr – mit ír a Szentírás, a Te-remtô egyetlen hivatalos meg-

nyilatkozása mint legfôbb forrása tudományról?

Például: Teremtettem nekedegy világot, ismerd meg titkait,törvényeit: azokat is én alkot-tam. Tanulj meg a jelenség mögénézni, és fölfedezni a lényeget.Én alkottam számodra a Termé-szetet. Nem ellenséged, barátod.Ne akard legyôzni, tanulj megegyütt élni vele. Ne rombold, el-

lenben használd ki az áldásait.Utal ilyesmire a Szentírás?

„Arcod verejtékével eszed akenyered” – értelmezhetem eztúgy, hogy Ember, a Bûnbeesésáltal elidegenedtél a Természet-tôl, nem vagy már evidensen ré-sze a Természetnek (miként aParadicsomban voltál), ki kellalakítanod vele valamiféle hu-mánus viszonyt? Én azt hiszem,ez a mondat errôl szól. Már akenyér elkészítése maga is ko-moly beavatkozás a természetérintetlen rendjébe. Ábel föld-mûves volt, Kain pásztor. Máraz elsô emberpár gyermekei iskihasználták bizonyos mértékiga Természetet.

Tehát az Embernek a Teremtômegengedte, hogy beavatkozzon

a Természet rendjébe. A min-denkori kérdés, szerintem, amérték.

Papok által megáldott fegyve-rek (háborúban) miért zárják ki apapok által megáldott kaparóka-nalat (békében)? Embert szabadölni, magzatot nem? Maga a csa-ládszabályozás bármilyen for-mája gyilkosság-e, ha életetment? Ha az Ember fönnmara-

dása megköveteli? Ha a mérték-telenül túlszaporodó emberi-séget a tudomány mai állása sze-rint nem bírja eltartani a Föld.Ha lassan elfogy az állat, a hal, anövény. Az ember nem tudtöbb állatot tenyészteni, nö-vényt termeszteni, mert márnincs hol. És akkor az emberekfölfalják egymást.

Ez a trend. Tilos védekezni el-lene? Az már az Úr tervei ellenvaló volna? És egyáltalán: ki ren-delkezik a nô teste fölött? Monderrôl a Szentírás valamit?

Mit jelent a beavatkozás az Úrterveibe? Házat építeni, ruhát vi-selni szabad az idôjárás ellen?Állatot szelídíteni, levágni (rituá-lisan vagy bárhogy), húsát meg-enni (kóserül vagy bárhogy) sza-

bad? Élôlényt zabálni szabad? Anövény nem élôlény?

Mit jelent az, hogy NE ÖLJ?Dávid bûnös volt, amikor meg-ölte Góliátot? A zsidó harco-sok, akik fegyvert fogtak, ami-kor megtámadták a népet? Amai izraeli katonák? Mennyireabszolút érvényû parancs a „neölj?” Általában: bármelyik pa-rancs. Ha az ellenséges katonameg akarja erôszakolni azasszonyomat, ne vágjam a há-tába a vasvillát (ha megtehe-tem)? Nyújtsam oda a másikorcám? Hozzam elô neki a lá-nyomat is...?!

Még egyszer: Mit jelent az,hogy ne avatkozz az Úr terveibe?Ha az abortusz bûnös beavatko-zás az Úr terveibe, az orvostudo-mány is bûnös beavatkozás azÚr terveibe, mindenestül, nemígy van? Az Úr nem azért bocsát-ja ránk a betegséget (gondoljunkcsak Jób történetére), hogy mipimaszul meggyógyítsuk azt. Haaz Úr akarja, majd meggyógyítjacsoda által.

Egyáltalán: mi az Úr terve ve-lünk? Kiderül ez a Bibliából?Menjünk vissza a fákra, vagyfolytassuk a megkezdett utat akôbaltától az atomreaktorokig?A gyógyfüvektôl a génsebésze-tig? Kockáztatva a bioszféramegsemmisítését, de megteremt-ve a tudomány eredményei pozi-tív alkalmazásának: egy szebb,emberibb, szabad és veszélyte-len, globális „békevilág” létrejöt-tének a lehetôségét is?

K e r t é s z Á k o s

Isten terveiés a tudomány

T

A dinamikusan növekvô távol-keleti könyvkiadás legfontosabbcsomópontja Taiwan, évente 28ezer új könyv jelenik meg, mely-nek legnagyobb része a kínaikönyvkereskedôkön keresztüljut el az olvasókhoz. Február 21-én zárt a 8. Tajpei NemzetköziKönyvkiállítás, melynek dísz-vendége az Egyesült Királyságvolt. A világ negyedik legna-gyobb könyvkiállításán idén 45ország 885 kiadója jelent meg, azesemény naponta átlag 100 ezerérdeklôdôt vonzott. Két témakerült az érdeklôdés középpont-

jába: az elektronikus könyvki-adás és az oktatás. Emellett a 2-es számú kiállítóteremben meg-található japán manga – Magyar-országon a Dragon Ball a legis-mertebb japán manga-termék –és képregényrajzolók vonzottáka legnagyobb közönséget, fôlega fiatalabb generációk körébôl.

Ez év március 10-én is nagy si-kerrel rendezték meg Angliábana World Book Day (a Könyv Vi-lágnapja) elnevezésû rendez-vényt. Már hetekkel a nagy ese-mény kezdete elôtt lázban égettaz egész ország: könyvesboltok,

könyvtárak, iskolák kínálták or-szágszerte az izgalmasabbnál iz-galmasabb rendezvényeket, játé-kokat, vetélkedôket. Számosnagyvárosban híres angol írók-nak – Shakespeare, Jane Austen,Robert Burns, Oscar Wilde,Charles Dickens – beöltözöttszínészek jelentek meg, azok aszerencsés járókelôk, akik talál-koztak velük, 5 font értékûkönyvutalványt nyertek. A legna-gyobb várakozás a nemzet ked-venc írója versenyt elôzte meg, amegtisztelô címet végül RoaldDahl kapta, miután a közel 40ezer szavazóból a legtöbben rávoksoltak. Már jó elôre elküldtékaz iskolákba a rendezvény szer-vezôi az 1 fontos könyvutalvá-

nyokat, amelyek bármely 2 font-nál többe kerülô könyvre bevált-hatók voltak. Ilyen elôkészületekután nem csoda, hogy a kiadókrekordbevételrôl áradoznak,március 10-én és a rákövetkezôhétvégén a könyveladásból közel500 ezer fontos extra haszonratettek szert, az átlagos bevételnö-vekedés 10%-os volt, március10–17-e között az összbevételmeghaladta a 15 millió fontot. Amédiában kiemelt helyet kapotta Könyv Világnapja, több mint50 országos és helyi televízió- ésrádióadó közvetített a nap ese-ményeirôl.(A The Bookseller márciusiszámaiból.)

pompor

A Z T Í R J A A Z Ú J S Á G

A Könyv Világnapja –közönségsiker

13

O L V A S Ó S Z E M Ü V E G

Ahogy a Szentírásban a pap azéletnek szinte minden helyzetéretalál kádenciát, épp akkor, éppoda illô passzust, amellyel híveitútbaigazíthatja – a világ viccter-mésével se vagyunk másképp, ab-ban is mindig akad az éppen re-ánk szakadt szituációra illô, aztmegvilágító, más koordináták kö-zé helyezô „alapvicc”, melynekhallatán okosabbnak érezzük ma-gunkat (egy percig), meg a spon-tán röhögésnek köszönhetôen afeszültségünk is oldódik, múlnikezd. Az ám, csakhogy mindenüttvannak olyan istencsapásszámbamenô emberek (jómagam is közi-bük tartozom), akik belekezdenekegy viccbe, odáig éppen eljutnak,hogy hallgatóságukkal megérez-tessék, aligha lehet rossz a kikere-kedni készülô példabeszéd, s ak-kor, a felfokozott várakozás köze-pette egyszer csak bejelentik (beje-lentem), hogy: 1. elfelejtettem apoént, 2. a poén megvan, de még-sem abból a helyzetbôl bomlik ki,amelyet odáig fölvezettem. Hogymég nem csaptak le, mint a taxi-órát, az ismerôseim és barátaimszelíd természetével magyarázha-tó. Más kérdés, hogy iszonyúansok a hasonló vicc, azokon belülis számtalan variáció létezik, meg-lehetôsen sok vicc kezdôdikugyanazzal a sztereotíp fordulat-tal – ki gyôzné mindet megjegyez-ni és precízen elraktározni a me-móriájában?

Éppen, mert ilyen vagyok, de le-hetetlen természetem ellenére isborzasztóan szeretem a vicceket(no persze, csak azokat, amikre rá-illik az alapvicc elnevezés), egy-szóval kínomban találtam ki haj-danvolt, boldogult könyvkiadóiszerkesztôkoromban, hogy a hoz-zám hasonló szita-agyúak megtá-mogatására csinálni kellene egyvicclexikont. Az ötlet elôbb meg-hökkentett, aztán lefegyverzettmindenkit, végül zöld jelzést kap-tam, „csináld, ha tudod!” – ala-pon rám bízták, keressem meg azembert, aki képes lehet létrehozniezt az extrém valamit. Jelentem:megtaláltam. Száraz Györgyrôl re-gélte a fáma – mint kiderült: he-lyesen --, hogy mindenki másénálnagyobb vicckészlete van, denemcsak a fejében, hanem leírva.Nem részletezem a kezdeteket: el-jutottunk odáig, hogy szerzôdéstkötöttünk az elkészítendô mûre.A nyersanyag lent van a pincében,mondta Gyuri és egy lelkes dél-utánt töltöttünk el azzal, hogy ter-vezgettük, milyen legyen, hogyancsináljuk, hogy minél többek lel-hessék örömüket benne. Oda lu-kadtunk ki, hogy miként a klasszi-kus költôk verseinek bibliofil ki-adásaiban, itt is meg kellene csi-nálni a kezdô- és zárómondatokbetûrendes mutatója mellé a vic-cekben elôforduló szereplôk sze-rinti mutatót is, hogy bármely ré-szére emlékszik valaki egy vicc-

nek, a mi lexikonunkban egyetlenadalék alapján is visszakereshesse.Embertelen munka lesz, mondtaSzáraz, de a szeme elégedettenmosolygott, mert gondterheltségeközepette is nagy kedvet érzett ahobbiként is felfogható feladat-hoz. Embertelen munka lett vol-na – mondhatom immár csügged-ten, utólag, mert ô, a minden te-kintetben méltatlanul elfeledettalkotó természetesen százszorannyit vállalt, mint amennyi tel-hetett tôle, szerkesztette a Kortár-sat, drámákat és tévéjátékokat írt,közben cikkeket is, vállalt szerep-léseket, s még a jó ég tudja, mimindent. Két esztendôn át hivo-gattam, mindig bocsánatot és ha-ladékot kért, a szerzôdés határide-jét rendületlenül hosszabbítgat-tuk, aztán egyszer rossz, nagyonrossz hírt olvastam az újságban,Száraz György nem volt többé.

Mindez, amit idáig elmondtam,csak arról jutott eszembe, hogy aK.U.K. Könyvkiadó kiadott egyimpozáns, több mint 10 000 vic-cet tartalmazó albumot, amelyetegyrészt hol élvezettel, hol pedig– a viccek egyenetlen színvonalamiatt – kedvetlenül habzsoltamvégig, másrészt újból érzem a be-vezetôben ecsetelt tantaluszi kí-nokat: ha bármely itt talált viccetkésôbb elmesélném, nincs hozzáfogódzóm, végig kéne nyálaznomhozzá az egészet s vagy meglelemújból, vagy nem. Az, hogy a nagy-ja csoportosítva van: autósviccek,anyósviccek, gengszterviccek, zsi-dóviccek, bolondviccek, cigány-viccek és így tovább – rajtam nemsegít. Hiszen még e gyakran mes-terkélt kategóriában se lehetettmindent beszuszakolni, muszájvolt csinálni néhány általános fe-jezetet: „ajdeblôdségek” meg „ve-gyes ízelítô”, ahol aztán egymáshegyén-hátán minden található. Amennyiség imponáló, de – leg-alábbis számomra – itt is, most isaz derül ki, hogy teljes viccgyûjte-mény nem létezik, kétszer ennyi-bôl is maradtak volna ki olyan da-rabok, amelyekre ki-ki alapvicc-ként emlékezik.

Legsajátosabbak persze a törté-nelmi-politikai viccek. A szemé-lyek magától értetôdôen változ-nak, mármint a céltáblák, de a je-lenségek ismétlôdnek, s ezért apoénok is gyakorta vissza-vissza-térnek. A nemzetközi munkás-

mozgalom kopasz politikusa –hívják bár Rákosninak vagy Hrus-csovnak – ugyanazt a szarkazmustérdemli ki a népköltéstôl, mintahogy a diktátorok közt sem teszkülönbséget a humor, ha mássalnem tud, hát öl a nevetéssel, a ne-vetségessé tétellel. Persze, annáltöbbet ért valaki az ilyen vic-cekbôl, minél többet tud a törté-nelemrôl vagy minél hosszabbideje él ebben a közép-kelet-euró-pai térségben. Csak egyetlen pél-dát erre: e könyv szerint Bécsben,az Anschluss után írták ki egy ká-véház atajára, hogy „Zsidók és ku-tyák nem léphetnek be”, mireSchönstall elcsodálkozik: „Már akutyák sem?” Csakhogy az embervéletlenül épp ezzel egy idôbenolvassa el Márai Sándor 1933. no-vember 5-én megjelent „Spola-rich” címû cikkét az Újságban éselképedve látja, hogy a vicc – ná-lunk legalábbis – nem volt éppenvicc már Hitler elôtt sem. „Spola-richék azzal kezdték, hogy kutyák-nak és zsidóknak tilos a bemenet”– jegyzi fel a híres kávéházról azíró. Más viccekbôl más (több érte-lemben is históriai) tanulságok ésemlékek áradnak, így aztán a fel-hôtlen mulatságnak kínálkozó kö-tet akarva-akaratlanul még borúsgondolatok elindítójává is válik.Nem baj, ez is ránk fér. 1799-bôlvaló az elsô olyan feljegyzés, ahola német „witz” szó már magyar je-lentést takar, s ha végigtekintünkezen az elmúlt kétszázegy esz-tendôn, nemigen találunk köztesok olyat, amelyik optimizmusraadhatott volna okot. Ezért is vanolyan sok viccünk. A termés min-dig akkor lett nagy, amikor a rosszközérzet általánossá vált, elérte azelviselhetôség határát, s ott átfor-dult az ellenkezôjébe. Íme, egyröpke bizonyíték: „Emberek! Or-bán Viktor a javunkat akarja!” –mondja egy nagygyûlés szónoka.Mire a válasz: „Nem adjuk!”

Nyerges AndrásA legnagyobb vicckönyvK.U.K. Kiadó, Bp., 2000455 oldal

Egy poéngyilkosbeismerôvallomása

Lapunk állandó szerzôje,Nyerges András, lapzár-tánk után, március 26-ánvette át publicisztikai mun-kássága elismeréseként aJoseph Pulitzer Emlékdíjat.Szerkesztôségünk sokszeretettel gratulál!

14

– Ha nem Ön volna Mezei András,olvasná-e Mezei András mûveit?

– Talán igen, olvasnám, de mertMezei András vagyok, írásaimatnem olvasom. Számomra végter-mékek, melyek egy-egy lelki folya-mat eredményeképpen jönnek lét-re. Nem mások, mint lelki lég-szomjaim levegôvételei újabb lég-szomjak elôtt.

– Költôként vált ismertté, írt riporto-kat, regényeket, útirajzot, oratóriumot,hangjátékokat, kiadott interjúkötetet,publicisztikai írásokat – vagyis az iro-dalomnak és újságírásnak szinte min-den mûfaját mûveli. Mégis, mi áll Ön-höz a legközelebb?

– A vers. A líra, amely a mindenmásfajta megismerés számára irra-cionáis tartalmakat „racionalizálja”– tehát az érzelmi megismerés ha-tárait tágítja. Az Ön által fölsorol-tak „csak beszállítói” voltak a Me-zei-féle lírai fôvállalkozásnak.

– Sajátos helyzet, hogy egyik cikkso-rozatának a címébôl: „Ilyen gazdagokvagyunk?”, a nyolcvanas évek ótaszállóige lett. Jobb sorsra érdemes felfe-dezôk és felfedezések prókátoraként iro-dalmon kívüli (vagy túli?) csatározá-sokba bonyolódott, melyek átmenetilegírói munkásságát is árnyékba borítot-ták. Utólag, két évtizeddel késôbb, hogyértékeli akkori harcait: megérte?

– Igen, megérte, mert akkoribanmegtörtént, hogy idegenek állítot-tak meg az utcán. Megszorították akezemet. Néha meg is öleltek.Megérte, mert rengeteg örömtarta-lék szabadult fel akkoriban körü-löttem, még akkor is, ha „államilagdotált népbutítónak” neveztek saj-tóbeli kollégáim, akik ma elkötele-zettebb hívei a jelenlegi kapitaliz-musnak, mint én magam. Megérte,még akkor is, ha a vád, hogy „Me-zei a kapitalizmust akarja visszaállí-tani” – teljes kolumnán a Népsza-badságban, már nem ment tréfa-számba. Megérte akkor is, amikor aNépszabadság nagyhatalmú fôszer-kesztôje elégelte meg tevékenysége-met és amolyan imperialista, nyu-gatimádó „reklámséfnek” nevezett,és egy másik, Népszabadság-belitudományos újságíró kolléga pertindított ellenem, s feljelentett azÚjságíró Szövetség Etikai Bizottsá-gában is. Megérte annak ellenére,hogy a valóban magyar sorsfordítóvita anyaga könyv alakban azótasem jelenhetett meg. De nem azértérte meg, mert – mondjuk – bebi-zonyosodott, hogy a Béres-cseppvégre gyógyszer is lehet –, mertegy-egy találmány megítélésébenigazam volt, hanem inkább azértérte meg, mert 1978-ban fejezte ki

az 1989-ben bekövetkezett válto-zás eljövetelének vágyát, mert amaga módján az én írásom és a vi-ta minden írása többet mondott asorközeivel, mint a soraival. Profánmessiásvárás volt a a maga módján,amit az adott kor lehetôsége deter-minált. Aki az akkoriban születettverseimet is követi lélekkel, meg-lepô lelki, hangulati, messiásváró,apokaliptikus költeményeket fogtalálni: Lesz-e Bárka?, Anti-Genezis,Hagyd a népedet... stb. Igaza van, amai napig tartó harcaim költészete-met ma is árnyékba borítják. Demit tegyek, ha ezekbôl a harcok-ból ülepedik le bennem az a líraihozadék, amit a létem „kiizzad” jóesetben, mint nagy nyomás alatt akagyló a gyöngyöt. Még csak nemis ezért mondom, hogy érdemesvolt. Mondom, mert gyarló tévely-géseim során úgy tûnik: akkoriban,1978-ban jó ügy mellé szegôdtem.S ha erre akár csak egy interjú ere-jéig is emlékszik egy kolléga 2000-ben, bizony MEGÉRTE.

– Mûveinek felsorolásából hiányzikegy olyan film forgatókönyvének címe,mely az Ön nevéhez fûzôdik és még amagyar film sikeres idôszakából való:Sándor Pál Szerencsés Dániel-e. EztMezei András nem érzi sajátjának? Ésha nem, miért nem?

– Sándor Pál filmjével, ahogy tel-nek az évek, mind erôsebben azo-nosulok. Annak eredetét, a Szeren-csés Dániel címû prózai mûvemetérezhetem a magaménak, amit afilm felhasznált, melynek „trambu-linjáról” Sándor Pál a maga mûfa-jában dobbantott. Az irodalmi mû,amit teljes egészében a magaménakérezhetek, pont az ô lába alá pasz-szolt. S aki ismeri a mûfajok közöt-ti különbségek öntörvényét, azpontosan érti, hogy a KékszakállútBalázs Béla minden zsenialitása el-lenére is legelsôsorban Bartók Bélaérezhette sajátjának.

– 1949–50 viharos éveit Izraelbenélte meg. Költészetében a zsidó sors,különösen apjának történetén keresz-tül, egyéni és tragikus módon jelentmeg. Az utóbbi években azonban az„örök” téma a feltámadó antiszemi-tizmus, a holocaust-tagadás és hason-ló jelenségek miatt sajátos fénytöréstkapott. Jelentkezik-e az a változás azÖn verseiben is?

– Jelentkezett. Adorno címmelírott tényverseim a holocaustrólmegjelentek Angliában önálló kö-tetben, Thomas Land fordításá-ban, s csaknem harminc angolnyelvû folyóirat vett át belôle vers-csoportokat. Öt éve jelent meg afrancia kiadás. Hat éve héberül az

izraeli kiadás Itamar Jaoz Kesztfordításában. Tanítják a tel-aviviBar Ilán egyetemen, s a német ki-adást Kárpáti Pál fordította. Amûvészet és a kultúra hivatalosképviselôi, lett légyen az MSZP–SZDSZ kormány, nem vesznek ró-la tudomást. Lelkük rajta. A legal-só polcon szorítottak helyet szá-mára Frankfurtban is. Nem bá-nom. Ez így van jól. Ha valóbanjó, majd kiérdemli a maga polcát.Majd nyúl utána önként valaki. Ezaz önkéntesség az alfája és az óme-gája annak a szerzôi etikának,amely a maga piacát semmi esetresem kívánja alapozni a lelkiisme-retfurdalásra. Ez tette lehetôvé,hogy felszabadulva a nyomasztóemlékek alól, megírhattam a „ma-gyar” verseimet is az Eredet-ben.Honfoglalás címmel pedig épp azÖn által idézett izraeli élmé-nyekbôl írott verseimet adhattamki. Én nem hazudom le, hogy1945 számomra felszabadulást ho-zott, de visszatekintve 1989-re, azazóta eltelt tíz év versi termésére,ez a rendszerváltás hozta meg ne-kem a teljes felszabadulást. Azt,amire még csak rákérdezett máso-dik verseskötetem 1964-ben. A fa-sizmus az életemet akarta elvenni,a kommunizmus az arcomat köve-telte. Mindkettôt túléltem, holottvolt idô, amikor a tükörbôl vissza-nézô nem igazán volt az én igaziarcom. Ma szabad ember vagyok.Van Izrael. Zsidó állam. Szabadvagyok, mert van választási le-hetôségem. A „feltámadó” antisze-mitizmus is mint szabad embertérint meg. A holocaust tagadásanem érint. Apám, s családom tag-jainak halála, s így népem genocí-diuma is bensôségesen szent, drá-mai magánügyem. Nincs gondoma gonosszal.

– A humánértelmiség számára1989. nemcsak a kimondás szabadsá-gát jelentette, de fontosságának csökke-nését, sôt, egzisztenciális létének felbo-rulását is. Mezei András szinte a kivé-tel példája: létrehozta a Társaság a Ke-leti Piacokért nevû egyesületet, mely ki-mondottan üzleti jellegû (s ha jól tu-dom, sikeres) vállalkozás, megalapítot-ta a Belvárosi Könyvkiadót, a CETcímû folyóiratot. Minek köszönhetôentudott másként reagálni a változások-ra, mint az írók, költôk általában?

– 1989-ben a kedves „Fiúk az ÉS-bôl”, ha nem is a bányából, 14ezer forinttal nyugdíjaztak, holottmég az „Élet és Irodalom” nevét isén segítettem nekik jogutódlásramegszerezni. Én mellettük álltam,ôk pedig jót tettek velem. Új életet

kezdhettem. A Belvárosi Könyvki-adó megjelent könyveit sem kellszégyellenem, no meg azt sem,hogy fillér hasznot sem hozott ne-kem, mert az igazi irodalom kiadá-sa ma nem a profitszerzés piaca.Magam sem hittem volna, hogy aCET címû folyóirat megérhetielsô kiadásának hetedik esztende-jét. Veszteséget produkált, de ku-darcot nem. A CET-klub, amelyimmár tizedik esztendje mindenhónap elsô péntekjén csaknemkétszáz taggal tartja a klubnapot,él, mert a „CET-nek mindenki tag-ja lehet, aki vallja, hogy semmiesetre sem lenne tagja olyan klub-nak, amelynek csupa olyan tagjavan, mint Ô maga.” Él, mert nincsvezetôsége, nem áll mögötte pártés amíg én ott vagyok, vezetôjesem lesz! Ezt ígértem és betartot-tam. Azt azonban nem láthattamelôre a Társaság a Keleti PiacokértEgyesület megalapításakor, hogy akeleti piacok visszaszerzésének ké-zenfekvô gondolata totális veresé-get szenved. Hogy a belsô és anemzetközi ellenérdekek szabo-tázssorozatai teszik lehetetlennéaz orosz államadósság visszaszer-zését, hogy csôdhelyzetbe juttat-ják az orosz exportra alapult válla-latainkat, s legfôbbképpen ajövônket teszik lehetetlenné azona piacon, amelyen már napjaink-ban is majd minden számottevôcég a világban piacot szerzett.Nem. Én nem üzleti alapon szer-veztem meg az Egyesületet. Üzle-tet a cégek könyvelhettek el azEgyesület által teremtett kapcsola-tokból. Ha a Társaság a Keleti Pia-cokért Egyesületnek bármelykonkrét üzleti haszna származottvolna tevékenységébôl, KopátsySándor nem vállalta volna el az el-nöki tisztet. S ha az elmúlt nyolcesztendô alatt egyetlen fillér fize-tést kaptam volna, nem mondhat-nám most emelt fôvel, hogy sajátnaivitásom balekja voltam és va-gyok, mert nem adom fel.

– Legközelebb milyen mûfajban ésmit olvashatunk Öntôl?

– Két égbolt címmel jelennek megverseim a Múlt és Jövô Könyvki-adó gondozásában. Kettôs kötôdéscímmel jelennek meg esszéim. ACsodatevô címû kisregényem angolváltozata a nemrégiben köszönt-hette megjelenését Kabdebó Ta-más nagyszerû mûfordításának.

Nem vagyok gazdag ember. Éppezért sok lábon állva, sokat dolgo-zom, mert szabad és független em-ber szeretnék maradni életemben,ameddig csak tehetem.

Írófaggató„– Egy árva sorát sem olvastam! – kiáltott fel idegesen a látogató.– Akkor honnét tudja, hogy nem tetszik, amit írtam?– Ugyan, hát nem elég az, amit a többiektôl olvastam? – legyintett a jövevény.– Egyébként, tudja mit? Elhiszem becsületszavára. Mondja meg maga: jók a

versei?”(Bulgakov: A Mester és Margarita)

Nádra Valéria m e g k é r d e z t e Mezei Andrást

15

Antall István, mûsorvezetô: –Kelet-európai naivitással keres-tem 1986-ban egy kedves üdvöz-lôlap nyomán a párizsi MagyarMûhely szerkesztôségét a szállodatelefonkönyvében. Pedig sokkalegyszerûbb lett volna a szerkesz-tôk valamelyikének otthonába be-kopogtatnom. Pap Tibor, BujdosóAlpár, Nagy Pál a magyar iroda-lom kísérletezô hagyományánakhírét a rendszerváltás után márnem csak postán küldhette haza. Sha a Magyar Mûhely honosításanem is hozott teljes sikert, a folyó-irat szelleme gyökeret eresztett.

Jósvai Lídia: – Kicsit meglepôd-ve hallottam, mielôtt a magnót be-kapcsoltam, említetted, hogy a mainapig is írógépen dolgozol. Az em-ber azt várta volna éppen NagyPáltól, aki a formabontó irodalom-nak az egyik úttörôje, s maga is mû-velôje, hogy valami egészen különle-ges szerkentyûvel dolgozik, a legkor-szerûbb komputereken írja a mun-káit. Honnan ez az ellentmondás?Ellentmondás ez egyáltalán?

Nagy Pál: – Igen, termékenyellentmondás, pontosan azokközé az ellentmondások közétartozik, amelyeket nagyon sze-

retek személy szerint, amelye-ket mindig is kultiváltam.Nosztalgia van a háttérben: azelsô tárgy, amit 1956 decembe-rében, vagy 1957 januárjábanPárizsban vásároltam, az egykis, rozoga Remington táskagépvolt, és ma is azon dolgozom.Van természetesen számítógé-pem, szövegszerkesztôm, de bi-zonyos mûveket ezen a régi kistáskagépen írok, s valami régi-régi, harminc–negyven évesboldogság fog el. Az ellent-mondás az, hogy igenis nagyonszeretem az új közvetítôeszkö-zöket, a számítógépet, a videót,mindenféle hang- és képrögzítôeszközöket. Az én specialitá-som a videoköltészet.

J. L.: – Az elôbb azt említetted,hogy a termékeny ellentmondásokhíve vagy. Melyek voltak a termé-keny ellentmondások, amelyekelôbbre vittek a pályádon?

N. P.: – Az emberi létezés, a létmint olyan, ellentmondásokraépül, a termékeny ellentmondáskijelentés is valószínûleg a férfi –nô kapcsolatból, vagy ellent-mondásból fakad, és a gyerekekis ebbôl a termékeny ellentmon-

dásból születnek. A gondolati vi-lág is tele van ilyen ellentmon-dásokkal: Mindig rengeteget kín-lódtam azzal, hogy lusta vagyok,nem szeretek dolgozni. És mégisegész életemben tizenkét–tizen-négy órát dolgoztam naponta.Azután kínlódtam szerelmeim-mel, barátnôimmel, barátaim-mal, gépekkel, mindenféle esz-közökkel. Elméletekkel. Tulaj-donképpen erre akartam kilyu-kadni, hogy elméletekkel is úgylehet, és úgy érdemes foglalkoz-ni, hogy az ember ellentmondá-sokat keres. Vagy próbál fölolda-ni, vagy egyszerûen fölsorakoz-tatni. De rögtön hozzáteszem, arégi gondolati világnak azt azalaptörvényét, hogy van tézis,antitézis, szintézis, ezt ma márkorszerûtlennek érzem. Nem fo-gadom el, inkább olyannak lá-tom az egész esztétikai vagygondolati világot, mint amilyena szép, csillagos augusztusi ég.

J. L.: – A József Attila-díj egyi-ke legrangosabb díjainknak. Ho-gyan látod, ki kapta ezt a díjat?Nagy Pál, a prózaíró és költô,Nagy Pál, az irodalomszervezôvagy pedig az, aki irodalomelmé-lettel foglalkozik. Kinek adnád ehárom közül ezt a díjat?

N. P.: – Én ezt a három emberttermészetesen nem tudom elvá-lasztani egymástól. Az indoklás-ban az áll, hogy Nagy Pál költôkapta meg. Itt van egy egész picifélreértés, mert én inkább a pró-zaírás felôl érkeztem el ahhoz abizonyos szövegirodalomhoz,vagy vizuális irodalomhoz, amitma mûvelek. Azt hiszem, hogymind a három énemet jutalmaz-ták. Talán jobb lett volna koráb-ban, az én emlékezetemben a Jó-zsef Attila-díj úgy élt, hogy ezzelfiatal, induló tehetségeket szok-tak komoly folytatásra buzdítani.Én már elmúltam 65 éves, de hátúgy látszik, hogy ma még én is fi-atalembernek számítok. Jólesett akitüntetés, mindhárom énem ne-vében mondhatom, és a MagyarMûhely nevében is mondhatom,mert kicsit úgy tekintem ezt a dí-jat, hogy az én személyembenegyelôre a Magyar Mûhely szer-kesztôségét is kitüntették. Talánén voltam az elsô, a legidôsebbjogán, de hogy két másik kollé-gám is nagyon megérdemli ezt adíjat, és természetesen remélem,hogy ôk is megkapják.

(Elhangzott az Irodalmi Újság2000. március 25-i adásában.)

H A N G R Ö G Z Í T ÔM A G YA R R Á D I Ó , B U D A P E S T

Kis, rozoga Remington

Liptay Katalin, mûsorvezetô:– Nagy Gáspár költô, író. Kor-mos István és Nagy László von-záskörében indult. Nemzedéké-nek dezilluzióját talán ô közöltea lehetô legkevesebb megalku-vással. 84-ben Nagy Imrérôlírott versével vetett szelet, 86-ban egy másik ötvenhatos költe-ménye aratott vihart. Ilyesmiértpedig akkoriban büntetés járt. ATiszatájat bezúzták, a fôszer-kesztôt menesztették, és a költôsem tartozott azontúl a támoga-tott kategóriába, legfeljebb eltûr-ték, ha nem éppen tiltották amadicstelen három T-és kultúrpoli-tikai korszakban. Nagy Gáspárköltészete azóta is „kibiztosítottbeszéd” maradt, ahogyan egyikkötetcíme mondja.

Kulcsár Katalin: – A pilléreketkeresem, amelyre egész életed épül.Ami nagyon fontos, az, hogy te hí-vô ember vagy, a hit irányít téged, ésbiztos lábakon tart a földön.

Nagy Gáspár: – Olyan családbaszülettem, ahol hívô emberekvoltak. Voltak nagy távolodása-im, ez benne van a versekben is,de a visszatalálás pillanatai ismegvoltak, amikor családot alapí-tottam. Nem mi igazítjuk a dol-gokat. Amíg az erdô közepéig sé-tálsz befelé, ehhez hasonlíthatótalán a versírás közvetlen gyakor-lata, tudod, hogy mirôl akarsz ír-ni, de nagy, szent homály van, ésakkor elérsz ahhoz a mohos-mo-hás fához, ahonnan már látod anyiladékot, hogy hol az erdô vé-ge. Amikor elérsz a vers archimé-deszi pontjára, akkor elôre-hátramegvilágosul minden, be tudodfejezni a verset. Ám addig el kelljutni. Megvan a szabad akarat,amit az isteni teremtô nekünkmegadott, mégis ott van, amit né-ha ugye Istennek gondolok, néhaolyan angyalnak, amely vigyázrám, mindenkinek az ôrzôangya-la megvan, hogy ezt és ezt a lépést

megtegye, ne tegye meg. Ebben ahitben és reménységben éltem leaz életemet eddig. Azt gondo-lom, hogy amit létre tudtam hoz-ni, ennek a kegyelemnek, ennek afelsô gondoskodásnak köszönhe-tô a hit, legyen az valakidnek ahalála, a legjobb barátod árulása,vagy amirôl beszéltünk, hogy „el-hagytanak mindenek és egyedülmaradtál”, s mégis másnap tudtálvalamit írni.

Különben rám az jellemzô,hogy mindig a legelesettebb pilla-natban, amikor leginkább össze-csaptak a hullámok felettem, ak-kor tudtam talán a legjobbat írni.Amikor, hogy Határ Gyôzôt idéz-zem , egy hajszálhídon kell átsé-tálni, és kétoldalt szakadék, akkorkap mindig egy olyan kegyelmet,hogy na, most dolgozzál, na,most írjál, most írd le, most vagya legelesettebb pillanatban, és énott vagyok melletted. Én ezt sok-szor megtapasztaltam. Az emberaz életét próbálja nagyjából tisz-tességesen élni, persze beszámítva

az esendôségét. Elfogadja a törvé-nyeket, melyeket a teremtôjeadott. Az embernek tisztában kelllennie a saját maga parányiságá-val, meg azzal, hogy a világ dol-gait nem én irányítom. Bármit le-írok, bármilyen erôs, jó sorom, jóversem vagy egy jó gondolatomvan, igen, az az enyém, meg nemcsak az enyém. Ilyenfajta gondo-latok motoszkálnak most ben-nem, mélyebben, mint korábban.Az Isten nagyon sokszor megmu-tatja magát nekünk. A leírt sorok,a leírt szavak segíthetnek, nemöncélúan vannak, tehát nemazért, hogy egy író vagy egy költôvillogjon, hanem bármennyire isfurcsa ezt kimondani manapság,igen, én abban hiszek, hogy vanlelki értelemben, a jóság, a szere-tet értelmében van haszna is an-nak, hogy embereknek az adatott,hogy írjanak. (E részlet egy korábbibeszélgetésbôl elhangzott az IrodalmiÚjság 2000. március 18-i adásában,abból az alkalomból, hogy a költôtKossuth-díjjal tüntették ki.)

Hit a költészetben

16

Minden könyv egy helyen!TANKÖNYVCENTRUMa Kódex Könyváruházban

Budapest V., Honvéd u. 5. (A Parlamenttôl egy percre.)Telefon: 331-0126, 331-0127

Az általános és középiskolai tankönyvek közel teljes választékával várjuk kedves vásárlóinkat.

Minden könyvet egy helyrôl!

PARNASSZUS ANTIKVÁRIUM1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 50. Tel./fax: 311-6049

vásárol régi könyveket, könyvtárakat, mûfaji, tartalmi, idôbeli kötöttségtôl mentesen, ám válogatva.

„Mindenfélét, de nem mindent”

Elôzetes telefonos egyeztetés alapján díjtalan kiszállás, szállítás.

EVANGÉLIUM SZÍNHÁZa Duna Palotában

1051 Budapest Zrínyi u.5.Tel:317-13-77( pénztár )

Áprilisi Ünnepi Seregszemle

16–17. Kovách Aladár: Téli Zsoltár18–19. Ibsen: Peer Gynt29–30. Herczeg Ferenc: A Híd

Libri sikerlista2000. március 9–23.

A Libri üzlethálózatban regisztrált vásárlások számítógépes összesítése alapján

4. Rácz Árpád (szerk.):Nagy képes millenniumi

arcképcsarnokRubicon – Aquila Kiadó

5. Kepes András:Kepes krónika –

BeszélgetésekPark Könyvkiadó

6. Gerard, Lisa-Perry, Sharp-Perry, Tim:

Írország – Útitárs sorozatPanemex – Grafo

7. Köves József(összeállítása):

A legnagyobb vicckönyv10000 viccel

K.u.K. Könyvkiadó

8. Hooper, Anne:Káma szútra – Klasszikus

szerelmi technikákMagyar Könyvklub

9. Budapest (Angol)Panemex – Grafo

10. Fogarasi Judit (szerk):Ausztrália – Útitárs

sorozatPanemex – Grafo

11. Kostolany, André:Egy spekuláns bölcsessége

Perfekt Kiadó

12. Magyar Nagylexikon1–9 kötet

Magyar Nagylexikon Rt.

13. Arthus-Bertrand, Yann:Földünk a magasból

Corvina Kiadó

14. Murphy, Raymond:English Grammar In Use

Cambridge University Press

15. Egely György:Tiltott találmányok

Egely Kft.

16. Cartographiavilágatlasz

Cartographia Kft.

17. Lazenby, Gina:A Feng Shui kézikönyve

Park Kiadó

18. Moldova György:Arrivederci, Budapest

Urbis Könyvkiadó

19. Fielding, Helen:Bridget Jones naplójaEurópa Könyvkiadó

20. Márai Sándor:Szabadulás

Helikon Kiadó

Golden, Arthur:Egy gésa emlékirataiTrivium Kiadó

Tolkien, J. R. R.:A gyûrûk ura I–III.Európa Könyvkiadó

Závada Pál:Jadviga párnájaMagvetô Könyvkiadó

1.2.3.

Március 10-én Budapestenmegalakult a Magyar KatolikusKönyvkiadók és Könyvter-jesztôk Egyesülése. A szerveze-tet hét kiadó hozta létre azzal acéllal, hogy a katolikus kiadvá-nyok nagyobb hangsúlyt kapja-nak a könyvpiacon. Az új szer-vezetbe azok a magyar és külföl-di kiadók és könyvterjesztôkkérhetik felvételüket, akik ren-delkeznek a Magyar KatolikusPüspöki Konferencia ez irányújóváhagyásával. Az egyesülésszékhelye Szegeden lesz, de te-vékenységét országosan fejti ki.Az alakuló ülésen az egyesüléselsô igazgatójának egyhangúlagdr. Harmath Károly ferencesatyát, az Agapé Kiadó vezetôjétválasztották. Terveik között sze-repel, hogy felvételüket kérik a

Magyar Könyvkiadók ésKönyvterjesztôk Egyesülésébe,valamint az európai katolikuskiadók nemzetközi szervezeté-be. Szeretnének részt venniôsszel a Frankfurti Könyvvásá-ron, amely a szakma legna-gyobb és legjelentôsebb nem-zetközi seregszemléje. A közel-jövôben tervezik egy prospek-tus kiadását, amelybôl itthon éskülföldön is megismerhetik aszervezet célját és a részt vevôkiadókat. A Magyar KatolikusKönyvkiadók és Könyvter-jesztôk Egyesülésének alapítótagjai: a szegedi és az újvidékiAgapé Kiadó, az Ecclesia, aKorda Kiadó, a Márton ÁronKiadó, a Szent István Társulatés a Szent Maximilian Lap- ésKönyvkiadó.

Katolikus könyvkiadók egyesülése

17

RokonokMóricz-bemutatóa Radnóti Színházban

■ A játék szcenírozásához alegtelítettebb Magyarország-metaforák egyikét, a délibáb-ország képzetét használta fölJordán Tamás rendezô és Ho-resnyi Balázs díszlettervezô.A Radnóti Színház színpadá-nak „mennyezetérôl” gyö-nyörû rézmakettekként lóg-nak – fejjel lefelé – egy alföl-di városka középületei. Ami-kor a regénybôl lett drámalegfontosabb – valójában atényleges cselekményen kí-vüli – eseménye történik:amikor megérkezik „a Bercibácsi szene”, kisvonat zerregbe a díszlet égi sínpárján. Ke-rekeken gurulnak a vagonok,de mintha kéményén járna amozdony.

Ebben az ábrázolásban egy-szerre mûködik a kicsinyítés,a gúny, a kritika. A BabarczyLászló (nemrég Kaposváron isújra játszott) dramatizálásanyomán készített (továbbfor-mált) Rokonok-változat a fejetetejére állt magyar glóbuszképtelenségét modellálja, in-kább tragikomikus, mintsemtragikus színekkel. Az egyesjelenetek – Melis László zene-szavára – olykor tátogásba,imitálásba lazulnak – nagy hi-átus támad tehát –, hogy az-után groteszk módon máris akép, a dialógus végére ugor-junk. Ez a kihagyásosság ér-dekes alakot és mulatságosmiliôt ad a mûnek, de megle-hetôsen távol áll Móricz Zsig-mond alkotói szándékaitól, és– ami sokkal problematiku-sabb – többé-kevésbé ismertanyagnak, „kötelezô olvas-mánynak” tételezi a Rokono-kat: nem avat be a vidéki ma-gyar kismaffia ügyeibe, s csakrészlegesen tárja föl, milyenszemélyes és társadalmi okokvezetnek a frissiben és sunyitaktikázásból megválasztottvárosi fôügyész, Kopjáss Ist-ván öngyilkosságához. Jor-

dán ugyan idôt és „szöveget”takarít meg ezzel a látványos,teátrális és tagadhatatlanulfunkcionális eljárással, ámmásutt „visszapazarolja” adrága idôt olyan „anekdoti-kus” figurákra, akiket a re-gény-eredeti remekül megtar-tott, de a színházi adaptációmár elég nehezen visel (bárMartin Márta erôs akarattalmindig centrumba sodorja arokonok egyikét, az ingyen-élô Kati nénit), s fontos epi-zodisták nem jutnak ele-gendô térhez (Kocsó Gábor dr.Péterfyjének nincs lehetôségeismertetni és cifrázni a serté-stenyésztô körötti disznósá-gokat, a színész, meglepôenúj vonásként, az erdélyi me-nekült ügyvéd kárörömétdomborítja ki). Az ábrázolás-technika folytán a nézô nem-igen kerül körön belülre. Le-het, hogy a rendezô elvetetteazt a valóban sekélyes, még-sem tartalmatlan gondolatot,hogy „mindenki rokon”,mindenki „benne van” anagy „kéz kezet mos” parti-ban, s inkább a rálátás tárgyi-lagosságát, a kritika moráljátkereste.

A Dôry Virág szép és pontosjelmezeit viselô színészek kis-sé eklektikus közegben –árny-, néma- és bábjátékszerûepizódok részeseként is – tes-tesítik meg a figurákat. Szer-vét Tibor elégült mosollyalkommentált, vélt fifikái,visszafojthatatlan kitörései,nekibátorodásai és elgyávulá-sai tökéletesen leképezik amahoni kispolgár-értelmiségit,aki mindenkinek elhúzná anótáját (közben persze egykicsit magának is muzsikáltat– hogy egymásnak fordítsunkkét szóképet), s vakságábannem veszi észre: ô a kisze-melt áldozat. Felesége, Linaszerepében Moldvai KissAndrea szexuális és családimomentumokat is sejtetve,három dimenzióban jelenítimeg azt az asszonyt, aki álta-lában a két dimenziós „pasz-tell”-re van ítélve. Ellenjáté-kosaként Gubás Gabi (Szent-kálnay Magdaléna) mint vi-déki démon alig találja a szi-rénhangokat, elvész a maga

tervezte villa falai között. Bá-lint András (Polgármester) ahajlott életkor láttatását nemerôltetve a politikai argumen-tumokkal alátámasztott gaz-emberség és korrupció logi-kájával, fiziológiájával és ana-tómiájával is remekel. Ahogykedélyesbôl haragvóba vált ésvissza, az évad egyik legjobbalakítását vési emlékezetünk-be. Kállai Ferenc m.v. (Kar-dics) furgangosan-öregesenbagatellizálja a Takarék vezé-rének alakját, á, ô ott sincs,vele már nem kell számolni...– holott nagyon is (a gépezetpedig nélküle is nyeli már,szinte automatikusan áldoza-tait). Miklósy György Berci bá-csija maga is egy szavakatporló, ócska szénrög. GörögLászó (Martiny dr.), Széles Ta-más (Nauszidler), Tardy Ba-lázs (Fômérnök), Dobó Dánielf.h. (Imrike) és Ficzere Béla(Sáfár) erôteljes rendezôiinstrukciók eredményekéntés rutinosan hozza azokat aprovinciális típusokat, akik aBéla bátyám-ok és a Kardics-félék észre sem vett intenció-ira provinciálissá teszik és fe-je tetejére állítják az egész or-szágot.

(-n-s)

Sultz SándorMost sincs sohaHárom színmûPrológus Könyvek,294 oldal, 980 Ft

■ A cím és a borító avant-gárd stílust sejtet – különösena hátsó borító, mely egy csi-nos fiatal lány hátsóját mutat-ja modern fehérnemûben(amely ugyan fekete, de nemez a lényeg, a lényeg nagyonszépen kidomborodik).Azonban ha van a könyvbenvalami avantgárd elem, az ép-pen abban rejlik, hogy (leg-alábbis a hátsó) borítónaksemmi köze a beltartalom-hoz. Történik ugyan az egyikdrámában olyan aktus, ami-lyenre természetszerûlegasszociálunk a fotó láttán, deha elolvassuk a kötetbeli Mé-

deia-parafrázist, szinte bizto-sak vagyunk benne, hogy adarab rendezôje és kosztüm-tervezôje nem a Triumph cégtermékeibe fogja öltöztetni acsúcsjelenet hôseit, mielôttlevetkôzteti ôket. Kétségte-len, hogy a dialógusban vannéhány szándékoltan anakro-nisztikus kiszólás (vagy be-szólás), de a cselekmény és amiliô nincs idézôjelbe téve,azaz egyáltalán nem paro-disztikus. A szerzô a magamódján értelmezi az archai-kus témát, de „belebújik”hôsei lelkivilágába, nem veszia témát komédiára.

Örök témát értelmez újraszerzônk Don Juan-darabjá-ban is. „Kifordítja” ugyan az„eredeti” (moliére-i, mozart-istb.) alaphelyzetet – egy halá-la után tovább élô és korábbiénje ellentétébe csapó DonJuant mozgat a színpadon –ám teljesen híven a választottszituáció belsô logikájához.

A drámai ujj- (avagy stílus-)gyakorlatok közül legizgal-masabb A medve címû. Hamár a Don Juan-darabnak azvolt a címe, hogy Mindörökkéminek?, akkor talán cseppetsem fog meglepôdni az olva-só, ha megtudja: A medveCsehov-ihlette mû ugyan, desemmi köze a néhai orosz pá-lyatárs azonos címû egyfelvo-násosához. Inkább mintha aHárom nôvérbôl szökne ki né-hány szereplô a vasútállo-másra, hogy egy kis idô eltel-tével Bulgakov világában foly-tassák életútjukat. E darabsem a tudatosan beépített „át-hallásokkal” operál – bár sze-replôinek egynémelyike való-jában operatív feladatot telje-sítô beépített személy... No-de leplezze le ôket maga azolvasó. Legalább ennyi örö-me legyen, ha már egyszer„ez van”!

Na jó, ne legyünk igazságta-lanok és ne lássunk rémeket,a darab meghatározott he-lyen és meghatározottidôben játszódik. De azértnagyon jól van kitalálva.Alighanem a legjobban a kö-tet három színmûve közül.

–nyi

S Z Í N H Á Z

Sz ínház i esték

18

Bara Zoltán–Szabó Katalin (szerk.):GAZDASÁGI RENDSZEREK, ORSZÁGOK,INTÉZMÉNYEK

Bevezetés az összehasonlító gazda-ságtanbaA könyv gazdasági rendszerek össze-hasonlításával, illetve azok eltérô sajá-tosságainak bemutatásával foglalko-zik. A kötet nemcsak oktatási célra ké-szült, hanem hasznos mindazok szá-mára, akik munkájuk során találkoz-nak eltérô gazdasági berendezkedésûországokkal.610 oldal, 3995 Ft, kötve

Bekker Zsuzsa (szerk.):ALAPMÛVEK, ALAPIRÁNYZATOK

Gazdaságelméleti olvasmányokA könyv eredeti, klasszikusnak tekint-hetô szemelvényeket tartalmazó szö-veggyûjtemény magyarázó tanulmá-nyokkal és bibliográfiai kiegészítések-kel. A közgazdasági gondolkodás ala-kulásán nyomot hagyó szerzôk mun-kásságának olyan reprezentáns írásai-ból kiemelt válogatás, amelynek alap-ján áttekintést kapunk a szerzô/irány-zat legfontosabb jellegzetességeirôl,legmarkánsabb megfogalmazásairól.640 oldal, 4550 Ft, kötve

Lánczi András:DEMOKRÁCIA ÉS POLITIKATUDOMÁNY

A kötet a demokrácia ismeretelméleti,

morális és intézményes alapját vizs-gálja, mindvégig arra keresve a választ,hogy miért éppen a demokrácia vált amodern politikai törekvések elsôdle-ges céljává, jelszavává.266 oldal, 1600 Ft, fûzött

Réti György:OLASZ DIPLOMÁCIAI DOKUMENTU-MOK A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSRÔL

Hogyan kaptuk vissza Észak-Er-délyt 1940-ben?A kötet magyar nyelven közli azt a 115olasz diplomáciai dokumentumot,amely az 1940 nyarán kitört besszará-biai válságtól a II. bécsi döntés közöt-ti 60 nap alatt keletkezett. Az iratokszinte napról-napra figyelemmel kísé-rik a döntôbíráskodáshoz vezetô fejle-ményeket, több nézôpontból is.207 oldal, 1500 Ft, fûzött

KÖZÖSSÉGI PÉNZÜGYEK

Elmélet és gyakorlat a közép-euró-pai átmenetbenA könyv a közösségi pénzügyek olyanrendszerét mutatja be, amely rendkí-vül gyorsan alakult át egy összeomlottgazdasági és politikai rendszerbôl egymég messze nem kiforrott rendszerré.A fejezetek szerzôi több közép-euró-pai országot képviselnek, Lengyelor-szágtól Bulgáráig.500 oldal, 3500 Ft, kötve

Újdonságunk:Rugási Gyula: XX. századi freskó. Határ Gyôzô életmûvérôl (esszék),162 old., 890 Ft

Albert Zsuzsa: Posta a mából (új versek) 680 FtCsete Örs: 1956 Budapest (a forradalom 43 résztvevôjének portréja ésvallomásai, Magyar Napló Kiadó) angol és magyar nyelven, 3920 FtJókai Anna: Ne féljetek (regény, életmûsorozat, 11. utánnyomás)1800 FtJókai Anna: Szegény Sudár Anna (regény, életmûsorozat) 1980 FtJókai Anna: Három (tudatregény, életmûsorozat) 1200 FtJósika Miklós emlékkönyv (Jósika Miklós-életmûsorozat, szerk.Szajbély Mihály, magyar, flamand és francia nyelven) 1800 FtLakatos Menyhért: Tenyérbôl mondtál jövendôt (új versek) 790 FtKolumban, Nicholas: The Science of In-Between – Antology ofContemporary Hungarian Lyrik (A New York-i Box Turtle Press kiadó-val közös kiadásban 1800 FtMándy Stefánia: Scintilla (új és válogatott versek) 890 FtMezey Katalin: Kivala Palkó Nemlehet-országban (meseregény – 2. ki-adás, az Új KÉZirat Kiadóval közös kiadásban) 1790 FtNagy Gábor: Lélekvesztô (új versek) 650 FtRöhrig Géza: Éj (új versek) 890 FtSzakács Eszter: Másik hely, másik idô (új versek) 650 FtSzepci Molnár Ferenc: Krónikásének a XVIII. századból (Zichy Mi-hály és Szilágyi Márton tanulmányával, Zachar József elôszavával)1500 FtVárkonyi Nándor: Az ötödik ember I–III. (Várkonyi Nándor-élet-mûsorozat) 6400 FtVárkonyi Nándor: Varázstudomány I. (Várkonyi Nándor-életmû-sorozat) 3300 Ft

Kiadónkban vásárlóinknak 20% árkedvezményt adunk!

Széphalom Könyvmûhely1068 Bp., Városligeti fasor 38., Tel./fax: 351-0593

A SZÉPHALOM KÖNYVMÛHELY AJÁNLATAAz Aula Kiadó ajánlata

Könyvesboltjaink:1092 Bp., Kinizsi u. 1–7., Tel./fax: 217-0233/7159

1093 Bp., Fôvám tér 8., Tel.: 216-1850/6324

AA kköönnyyvveekk mmeeggrreennddeellhheettôôkk aa HHeelliikkoonn KKiiaaddóónnááll 11005533 BBuuddaappeesstt,, PPaappnnöövveellddee uuttccaa 88..TTeelleeffoonnoonn BBoorrbbíírróó ZZssóókkáánnááll ééss//vvaaggyy VVaarrggaa IIssttvváánnnnááll aa 331177--44998877--eess sszzáámmoonn,, vvaaggyy aa 331177--44996677--eess ffaaxxoonn,,

vvaallaammiinntt mmeeggvváássáárroollhhaattóókk aa HHeelliikkoonn KKöönnyyvveesshháázzbbaann:: BBuuddaappeesstt VVII..,, BBaajjccssyy--ZZssiilliinnsszzkkyy úútt 3377..

AA HHeelliikkoonn KKiiaaddóó aajjáánnllaattaaMárai Sándor születésének 100. évfordulójáraÉltem egyszer én, Márai SándorFotók, emlékek, dokumentumok az író életébôl138 oldal 2480 FtHelikon Kiadó – Petôfi Irodalmi Múzeum

„Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek...”Rendhagyó életrajz Márai Sándorról (Mészáros Tibor)

„Amíg egy ember él...”Emlékeim Márai Sándorról (Szônyi Zsuzsa)

„A keresô ember évtizedei” (Fried István)

Márai Sándor mûvei közül kapható:Egy polgár vallomásaiFüves könyvA gyertyák csonkig égnekNapló (1945–57)Napló (1984–89)Szabadulás

Ünnepi Könyvhétre megjelenikMárai Sándor összegyûjtött versei

19

Az egyik legjáratosabb életmód-közhely, hogy a jövô vásárlója kise teszi a lábát otthonából, még-is bármit megvásárolhat. Hogyez jó vagy sem, igaz vagy sem, avélemények megoszlanak, de ajelek azt igazolják, hogy ennek amarketing-szemléletnek létjogo-sultsága van. Elsôk között adap-tálta ezt a gondolatot a könyv-forgalmazás területén a Líra ésLant Rt., amikor is az internetretette a választékát. Partnerül aMATÁVnet Kft.-t választották.Az internetes könyvvásárlásról,az új eladási formáról beszélget-tünk Kolosi Beátával, a Líra ésLant Rt. kommunikációs ésmarketing igazgatójával.

– Önök tavaly október közepénindították el a szolgáltatásuk pró-baüzemét és november elsejétôl mû-ködik élesben a Fókusz OnlineKönyváruház. Miért volt szükségerre, miért nem rögtön élesben in-dult el az internetes kereskedés?

– Valójában már ez a szakaszis éles volt, a vásárlók már ekkoris tökéletes, precíz kiszolgálás-ban részesültek. Hogy mi, ma-gunk között ezt próbaszakasz-nak tekintettük, annak az voltaz oka, hogy fel akartuk mérni,mi az, amit még tökéletesítenikell, mire nem gondoltunk atervezéskor.

– Milyen tapasztalatokkal zárultez az idôszak?

– Alapvetôen pozitívak voltaka visszajelzések, de ez idôszakalatt új ötletek is születtek. Pél-dául szinte az elsô napokban ki-derült, hogy igen nagy szükségvan a bankkártya elfogadásánakmegoldására.

– Mára ez is megoldódott? – Természetesen, az utánvétes

és a készpénzes fizetési lehetô-ségek mellett ma már bankkár-tyával is lehet vásárolni a Fó-kusz Online könyváruházban.

– De mi is ez a rendszer?– A Fókusz Könyváruház teljes

könyvadatbázisát – tízezernél istöbb cím – feltettük az internet-re, és folyamatosan frissítjük ezta listát. Az áruház kínálata már-cius elején hat új termékcsoport-tal bôvült, a fokuszonline-on mamár nemcsak könyvek, de audió-és videókazetták, CD-k és CD-ROM-ok, DVD-k, sôt kották is

kaphatók. Aki meglátogatja ahonlapunkat, különféle rendsze-rezés alapján kiválaszthatja a ne-ki tetszô termékeket, azt interne-ten keresztül megrendeli, és el-dönti, hogy a különféle szállításiés fizetési módok közül az igé-nyeinek melyik felel meg a leg-jobban. A megrendelt terméke-ket leggyorsabban futárszolgála-tunk révén kaphatja meg a vásár-ló, ugyanis ha a megrendelését13 óra elôtt leadja, akkor a cso-magot futárszolgálatunk Buda-pest területén még aznap, az or-szág egyéb pontjaira a következômunkanapon kiszállítja.

– Miért nem bízzák a postára acsomagok kézbesítését, sokkal ol-csóbb lenne.

– Természetesen a hagyomá-nyos postai szállítás is szerepel aválasztható lehetôségek között,de egyáltalán nem biztos, hogyaz olcsóbb, különösen akkor,ha több termékrôl van szó, merta futárszolgálat ára nem függ akiszállítandó tételek számától.A futárszolgálat mellett azon-ban véleményem szerint mégkét fontos érv szól, ez a gyorsa-ság és a biztonság. Az így kézbe-sített könyvek még véletlenülsem kallódnak el a kézbesítôlán-con, sérülésmentesen érnek cél-ba. A site-unkon található együgyfélszolgálat rovat, itt nyo-mon követhetô, hol áll a rende-lés. A futár telefonon egyeztetia megrendelôvel a neki legalkal-masabb szállítási idôpontot, te-hát nem kell a postásra várni,vagy elmenni a postahivatalba.

– Milyen rendszerezés alapjánlehet válogatni például a könyvekközött?

– Külön jelezzük a heti újdon-ságokat, továbbá van egy gyors-keresés funkciónk, aholcím–szerzô alapján lehet kivá-lasztani a megfelelô könyvet.De van egy még részletesebb útis, ahol a szerzôn és a címen kí-vül a könyv kereshetô a kiadó, akiadás éve, a leírás, az ár vagyakár az ISBN-szám alapján is, éstematikailag is megközelíthetô,hogy milyen könyv található akönyváruházunkban. Érdemeshetente legalább egyszer felk-eresni a címoldalon találhatóheti ajánlat rovatunkat, ott

ugyanis hétrôl hétre újabbkönyveket kínálunk nagyárengedménnyel.

– Mi a helyzet akkor, ha vala-melyik keresett könyv, CD vagykazetta ugyan szerepel az adatbá-zisban, de nincs a raktárban?

– Elvünk, hogy az adatbázis-ban kizárólag azokat a termé-keket tüntetjük fel, amelyeketazonnal tudunk szállítani. Hamégis elôfordul, hogy egyadott tétel esetleg pont elfo-gyott, akkor errôl a vásárlótazonnal értesítjük és a lehetôleghamarabb beszerezzük.

– És ha valaki olyat szeretnemegrendelni, ami nem szerepel azadatbázisban?

– Általában e-mail-ben vagytelefonon kapunk ilyen meg-kereséseket. Ezek legtöbbszörolyan könyvek, amelyek na-gyon régen kerültek már ki-adásra, de mi azért a föld alólis megpróbáljuk elôkeríteni.Rendszerünknek az a másikelônye, hogy a hátterében állóLíra és Lant Rt. kitûnô kapcso-latban áll a magyarországi kia-dókkal, így többek között megtudunk találni olyan könyve-ket is, amelyekrôl a vásárlónakhiányosak az adatai.

– Milyen könyveket keresnek azinternetes vásárlók?

– A könyvek közül a legkere-settebbek a számítástechnikaiszakkönyvek, ez magától érte-tôdik, hiszen a rendszer leg-profibb felhasználói a szakem-berek. Többnyire 2–3 könyvetrendelnek meg egyszerre. Deigen jól alakultak a szépirodal-mi könyvek eladásai is, továb-bá keresik az ezoterikus köny-veket, az ismeretterjesztô iro-dalmat, és a szótárakat is.

– Szó esett a bankkártyás vásár-lásról. Mennyire biztos a rendsze-rük, hiszen manapság lépten-nyo-mon a hackerekkel, illegális behato-lókkal rémisztgetnek a hírekben.

– Tudatosan választottunkinternetes és banki partnert,mert úgy gondoltuk – és a ta-pasztalataink ezt igazolják is –,hogy a rendszerük nemcsaktechnikailag magas szintû, debiztonságilag is a lehetô leg-jobb. Teljes mértékben felelôs-séget vállalunk a rendszerért,de a mai napig még semmilyengond nem volt vele.

– Nem tartanak attól, hogy akonkurencia lemásolja az ötletet?

– Az ötlet nem a miénk, a vi-lágban hasonló internetes áruhá-zak már régen mûködnek, jó né-hányat magunk is tanulmányoz-tunk, mielôtt a végleges rendsze-rünket kidolgoztuk. Hogy ellesikaz ötleteinket, azzal számolnikell, ilyen a piac. Sokkal inkábbarra kell ügyelnünk, hogy azt azelônyt, amit megszereztünk az-zal, hogy elsôként egy igen szín-vonalas szolgáltatással álltunk avásárlóink elé, megôrizzük. E-mailes ügyfélszolgálatot üzemel-tetünk, várjuk az olvasók, a vá-sárlók javaslatait, hogy mivel le-hetne bôvíteni a szolgáltatást.Fenntartunk egy kék számú tele-fonvonalat, amelyet bárhonnanhelyi tarifával lehet hívni. Ter-vezzük, hogy közönségfórumo-kat szervezünk a világhálón ke-resztül. Hírlevelünk részletes tá-jékoztatást nyújt az éppen aktu-ális akciókról. Terveink közöttszerepel, hogy közismert szemé-lyiségek ajánlanak olvasmányt,online író–olvasó találkozótszervezünk.

– Számításaik alapján, mikorlesz nyereséges ez a vállalkozás?

– Nem árulok el titkot, ha el-mondom, hogy pillanatnyilagnem termel nyereséget az inter-netes áruházunk, de hát alig va-gyunk túl az elsô beruházáson.Azt tervezzük, hogy kell két-há-rom év, hogy profitot is termel-jünk. Elsô lépésben éves szinten20 milliós forgalmat tûztünk kicélként, ez megegyezik egy ki-sebb hagyományos könyvesboltforgalmával. Az eredményekbiztatóak, hónapról-hónapraegyre többen érdeklôdnek és vá-sárolnak a fokuszonline-on.

Bizakodóak vagyunk, önmagá-ban sikerre ítélt vállalkozás ez,mennie kell. Ha mégsem, akkormi hibáztunk, mi csináltunk va-lamit rosszul, mi rontottuk el.Igen magasak a marketingköltsé-gek, egy online bolt esetében er-re sokkal többet kell költeni,mint egy hagyományos boltnál.De ennél talán még fontosabb,hogy nagyon odafigyelünk, ésugyanez mondható el a munka-társakról is, mindenki, aki résztvesz ebben a szolgáltatásban,nagyon lelkiismeretesen, lelke-sen végzi.

K Ö N Y V É S I N T E R N E T

www. fokuszonline.hu

Bagota Edit

20

■ Tudok valakit, aki jó negyven év-vel ezelôtt, az apjától kapott két fo-rinttal kivágtatott a Csarnok térre,sorban állt az ordítozó jegesnél,majd a vállára vetett zsákdarabonhazacipelte az üvegtükrû jéghasá-bot, hogy a két végén a frizsiderelôdjének nevezhetô hûtôszekrény-ben elálljon a megunhatatlan nyúl-paprikás. Tudok valakit, aki úgy ro-hant a moziba A kétéltû ember címûszovjet filmre, hogy siettébenösszetörte a gyönyörû barna mázasteáskanna födôjét, s ezt négy hétigsikerült eltitkolnia a család elôl. Tu-dok valakit, aki egyszer majdnemkizuhant egy Erkel utcai, másodikemeleti ablakon, mire a szülei ijed-tükben rácsot szereltettek az ablak-ra (tisztelt olvasó, vedd utadat azErkel utca felé, a Ráday-sarok utánkevéssel pillants a magasba, és ma islátni fogod a rácsot).

Tudok egy másik valakit, aki kisfi-úként egyedül szokott jégért mennia Csarnok térre, rajongott az Üllôiúti Vörösmarty filmszínház nyáriestéken kinyíló kupolájáért, és a ze-nész, karmester, országvándor apjahányattatásain mérte a demokráciaamplitúdóját. Ez a másik valaki aHorváth úr szerelmei címû füzéres re-gény címszereplôje, a már kiskorá-ban is úr Horváth úr – ma (szok-nyavadász atyjának méltó örökébelépve) „a világ legnagyobb selymá-ja”, ötvenhez közeledô muzsikus,novellista, film-, színmû- és rádiójá-ték-író, világkörülvitorlázó; súgó-és minden más nôk gyámola.

Tudok egy harmadik valakit is. ÔHorváth Péter, a Horváth úr szerel-mei írója. József Attila- és pár másdíjas mestere az epikának, diplomásszínmûvész, fia egy legendásan te-hetséges és legendásan „gonosz”színházi rendezônek, maga is ren-dezô, aki – ha kell – beugrik az ál-tala színre vitt Hello, Dolly férfifôszerepébe, a Budapesti Operett-színházban, Tahi Tóth László he-lyett, de végszükség esetén Mrs.Dolly Lévit is átvenné Hernádi Ju-dittól. Ez az ironikus-szarkasztikus,vérbeli mesélô és megelevenítô –immár tizenegykönyvesen is –„egykönyves” író, legalábbis abbanaz értelemben, hogy szinte mindiga saját sorstörténetét, önéletrajzifragmentumait mondja (és költi). Aszerzô és az alakmás elvárásáról,

megfelelô eltávolításáról akkéntgondoskodik, hogy (vigyázat, csa-lok!) azonosítja ôket: az utóbbi azelôbbi nevét viseli. A neveknek – avalóságos vagy kicsavart vezeték- ésszemélyneveknek – amúgyis dúsfunkció jut a szavak helyi értékét, aszóhangulat sugárzását, a mondat-zene dallamát, az idegen kifejezé-sek oktondi báját, az ismétlések má-giáját oly pontosan ismerô, fel- éselhasználó Horváth-prózában.

A könyv családregény, epizódok-ra, mozaikdarabokra tördelve.Anekdota, tárca, elbeszélés elegye,a lehetséges nagytörténet tudatos(vagy kényszerû) visszanyesése kis-formák egymásutánjára. Csupanouvelle (1. újság, hír, értesítés, 2.novella), sôt novelette (1. még nemellett birka, 2. zongoradarab). A fe-jezetek különlegességükben is si-muló, vagy kiagyaltan szellemes-kedô alcímeket, mûfaji meghatáro-zásokat kapnak (mozgókép, söraláté-ten; zárójel bezárva; somolyogva;álomkép, közös tulajdon; bérzene, sípo-ló tüdôre stb.), nemegyszer zeneiket,hiszen az egész mûben fôszerepetnyer a (színházi, színházias) zene, sa könyv magja, elôképe, címere az1986-os regény, az Örömzene. Ez aszó a legelsô egység alcíme, és aprózaírás kottafejei táncolnak akönnyû ujjgyakorlat, a vendégdallam,a duett, két férfihangra, a bölcsôdal lap-jain is. Csak Zsuzsannának nincs al-címe, ô, a feleség – a könyvbeliHorváth úr felesége – egy és osztha-tatlan, a férj disznóságai ellenéresem bomlik alszövegekre, sôt kerek400 oldal után elveszi a szót, a nar-rációt ura és parancsolója (és hódol-tatottja) elôl s harmincnyolc olda-lon keresztül mondja a maga kis re-gényét, az egyes szám elsô személyûközlést végül mégis a többes számelsô személybe, a közös „kimond-juk”-ba futtatva.

Kevés ily kitûnô olvasmány látottnapvilágot mostanában. Sokszínû,tartalmas, fifikás, gazdag. Játszik amodern prózaelméletekkel, vissza-pofázik a modernizmusnak, de ke-gyetlenül ki is zsákmányolja. Újra-meséli és újragondoltatja a familiá-ris toposzokat, az apa és fiú, a nagy-szülôk és az unoka, a férj és a fele-ség, a férfi és a szeretôk (valamintkét testi-lelki cimbora, Horváth úrés a Béres úr) ügyleteit. Az indázótörténet, a szövevényes cselekményebben az érzelmi, pszichikai határ-országban nyeri el igazi értelmét.

Horváth úr sokat bajlódik a szá-mítógépével (melyen pedig világ-megváltó és pénzhozó „strandregé-nyeket” óhajtana kopogtatni). Hor-váth Péter masinájával is lehet egykis bibi. Jól oldalba kellene vágni(...-ni, hogy a mû szóhasználatávaléljünk) ezt a szerkentyût, amiértnem képes a gazdája helyett egygyors és halálos vírusferzôzést bo-

csátani az arányosságot megbontó,tolakodó és locsogó textusokra. Ki-javíthatott volna egy regimentbetûhibát, stilizálhatta volna a nya-katekert vagy sokat szajkózott for-dulatokat.

E könyv elolvastán tudunk vala-kit, s úgy tudjuk ôt, hogy magunk-ról is többet tudunk. Magunkról, aszeretetrôl, a szeretésrôl, a szere-tetlenségrôl – a regény uralkodószólamáról –; az apját eltemetô fi-úról, a fiait az életbe szalasztó apá-ról, a kék és egyéb hajú nôkrôl, aZsuzsánna-ajándékról és a zsu-zsannaságról.

Tudunk valamit, tudunk valakit –hiszen, így vagy úgy, mindenki aCsarnok térrôl hozza a jeget.

tarján(a lónyayból)

Arészletekbôlkiderül■ Az ismeretlenség homályából lé-pett ki 1996-ban Nicholas Sparks, agyengéd érzelmû amerikai szerel-mesregény-író – ahogy ô maga el-árulja jó ötletre épített, meghatómûve elôszavában. Fô gondja azlehetett, miként növessze témájátkisregény terjedelmûre. Kiinduló-pontja az, hogy férfi-hôse Alzhei-mer kórban szenvedô feleségénekolvassa fel kettejük megindító tör-ténetét. Ettôl a vállalkozástól aztreméli, hogy közös históriájuk vé-gighallgatása után szeretett párjamagához jön, s legalább a férjétfelismeri néhány percre vagy órára.

Ezt az igazán szívfacsaró kiindu-lást fordulatokkal, elôzményekkelkellett (volna) feltölteni. Erre ter-mészetszerûen kínálkoznék annaka közel fél századnak a fölelevení-tése, amit a sorvadó házasokegyütt vészeltek át, 1946-tól ma-gukra maradásukig, szociális ott-honba menekülésükig. A cselek-ményvezetés mesterségében tájé-kozatlan szerzô valószínûleg meg-történt eseményeket dolgozott be-le a szürke lassúsággal elôrevon-szolódó epizódokba.

Közben két olyan rokonszenvesemberrel ismertet meg, akikrôlmintegy becsületszóra kellene el-hinnünk, hogy igenis képesek arraa bizonyos mindent elsöprô szere-lemre, amibôl rutinos lektûrírókidôrôl-idôre tényleg nagy sikertbírnak kicsiholni. Némi feszültsé-get Sparksnak is sikerült keltenieazzal a módszerével, hogy olykortalálgatásokra ad alkalmat éppenfellépô szereplôi kilétét illetôen.Csalódást okoz viszont az a gyer-meki esetlenség, ahogy a szerel-

mesek – fiatalon és középkorúanegyaránt – csak a szimpla amerikaiközhelyek szintjén tudnak kom-munikálni. Ismétlem: el kell teháthinnünk kitalálójuk többszörhangoztatott állítását, hogy akikegymásnak vannak teremtve, azo-kat a halál sem fogja elválasztani...

Mind a részletek precíz kidolgo-zásában, mind a találgatnivalók fe-szültséghordozó elrendezésében,mint a fineszes szerkesztésbenmessze fölülmúlja az átlagos szó-rakoztató könyvek nívóját az Ere-dendô bûn, a hazánkban ismert P.D. James parádés munkája.

Szellemi foglalkoztatásúak rá-adásul kárörvendhetnek azon,hogy az izgalmasra gombolyítottsztori egy patinás Temze-partikönyvkiadó káprázatos helyiségei-ben játszódik. A hely szelleménekmegfelelôen a szereplôk érintke-zése választékos és gördülékeny.Még a bûnüldözô fônyomozórólis kiderül, hogy egész jó költô és eszerint is tüsténkedik.

A mûfajban kiemelkedôen te-hetséges – már-már GrahamGreene-re emlékeztetôen elegáns– írónak semmiféle fejtörést nemokoz a nyomozati mindennapokzajlásának hiteles bemutatása.Otthonossága abból adódik, hogyérezhetôen belülrôl szemléli aszínhelyeket. Egyszersmind érde-kessé képes tenni a kiadói apró-munka leírását. Az sem baj, hogyért a gazdasági kérdésekhez, még-hozzá népszerûen elôadva. Hi-szen végtére bizonyos setét pénz-ügyek miatt következnek be a kü-lönös gyilkosságok, nem beszélvearról, hogy a fölvonultatott egye-di figurákat a pénzhez és a tisztes-séghez való viszonyuk révén mégjobban megközelíthetjük, mintkétes megnyilvánulásaikból, eltit-kolt manipulációikból.

Szépen színezi a baljós cselek-ményt az az írói fogás, hogy Jamestöbb szempontból fûz kommen-tárokat a kiadói szerkesztôk, s abedolgozó írók viselt dolgaihoz.Igen humorosak, bumfordiak azalacsony rangú beosztottak nagy-pofájúan kifejtett véleményei,megfigyelései. Minden erényemellett P. D. James bátran túlírtakönyvét. Igazából azonban ezt ismeg lehet neki bocsájtani, mertszeretetteljes részletezéseivel gya-rapítani akarta mûveltségünketLondon és a Temze vonatkozásá-ban. Így aztán sokféleképp igé-nyes olvasmánnyal lesz dolgaazoknak, akik ezt a mûgondot ér-tékelni tudják, s élvezik angolosanfanyar gyümölcseit.

Iszlai ZoltánNicholas Sparks: Szerelmünk lapjai.Magyar Könyvklub, 2000, 173 1.P. D. James: Eredendô bûn, EurópaKönyvkiadó, 2000., 599 1. 1900 Ft

TudokvalakitHorváth Péter:

Horváth úrszerelmeiPalatinus

21

K Ö N Y V A J Á N L Ó

Bodor Ádám:Az érsek látogatásaMagvetô, Bp., 1999127 oldal, 1190 Ft

Öntörvényû, zárt, baljós sej-telmekkel, különös viselke-désû, homályos múltú em-berekkel teli világban ját-szódnak Bodor Ádám regé-nyei. A méltán nagy sikertaratott Sinistra körzet utánnem okoz csalódást újabbopusza, Az érsek látogatásasem. „Játszódnak” – írtam azelôbb gépiesen, holott szok-ványos értelemben vett cse-lekményük alig van ezekneka históriáknak, inkább szûrtmegvilágításban lezajló, las-sú elmozdulások szemtanúivagyunk. Azt is inkább csakérezzük, mint bizonyosság-gal tudjuk, hogy milyenidôben megy végbe mindaz,amit az elbeszélô tudtunkraad; még leginkább egy „vásá-ri Pobeda karóra” említésesegít elhelyezni az esemé-nyeket utóbbi évtizedeinkközött. Az emberi kapcsola-tok is borzongatóak itt, van-nak, akik az Izolda nevû „el-különítô”-be zárva élnek, egyasszony érintkezése a férjévelmindössze annyiból állhat,hogy nyálával átitatott ron-gyocskát visz a küldönc – sa-ját alsónadrágjába rejtve – aférjnek, aki „a rongyocskátkiszívta és saját nyálával át-itatva küldte vissza”. Az ar-chimandritáról kiderül, hogyezredes volt, a pénzváltókpostagalambbal értesítik egy-mást, az ügyeket Helynöksé-gen intézik, titokzatos jere-váni idegenek, akiknél vélet-lenül éppen jégcsákány van,feltûnnek, gyilkolnak és elil-lannak a dolinai falucskából– az olvasó épp oly kevesettud meg a titokzatos körül-mények hátterébôl, mint aszereplôk, de amint befeléhalad az egyébként körkörösszerkesztésû, most is roppantökonomikus, szinte már asz-kétikusan szûkszavú mûbe,egyre inkább úgy érzi, mint-ha maga is ott élne ebben a

nyomasztó világban, mely-bôl ösztöne szerint menekül-nie kell. Bodor Ádám nemtartozik az „élvezhetô” írókközé, annál inkább azok so-rába, akiknek figurái, helyze-tei, hangulatai belénk tapad-nak és még ha akarnánk, setudnánk elfelejteni ôket.

-a

A török népköltésKúnos Ignác török nyel-ven tartott egyetemielôadásai (1925–26)Ford. Tasnádi EditTerebess Kiadó, Bp., 1999108 oldal

A világhírû orientalista ku-tatónak ez a mûve háromízben jelent meg Törökor-szágban: elôször 1925-ben,még arab betûs írással, aztán1978-ban, immár latinbetûs átírásban, jegyzetek-kel ellátva, végül 1997-ben,Magyarországon azonbanmindmáig kiadatlan volt.Az 1925–26-ban Isztambul-ban és Ankarában tartottegyetemi elôadások a szerzôkorábbi népköltészeti gyûj-téseire alapozódnak: 1885-ben kezdôdött, öt évig tartóruméliai és anatóliai kutató-útjai során gyûjtötte összeazt a páratlan szépségûanyagot, amelynek forrásai-ról, összegyûjtésének körül-ményeirôl és mûfaji gazdag-ságáról ad érzékletes képetaz említett egyetemi elôadá-sokban, korántsem „pro-fesszori stílusban”, hanemrendkívül élvezetes, szug-gesztív módon.Kúnos Ignác nemcsak fel-

fedezôje és ismertetôje volta török népköltészetnek, dejószerivel a megmentôje is.Szinte az utolsó pillanatbanjegyezte le a ruméliai és azanatóliai törökség népdala-it, meséit, közmondásait,karagöz bábjátékainak és or-taoyanu elôadásainak (ezutóbbiban népi színjátszókszerepeltek) szövegét, merta 19. század végi, Európa fe-

lé nyitó Törökországban ha-marosan háttérbe szorultakezek a népi mûfajok.Gyûjtômunkájának igazi je-lentôségét az adja meg,hogy egy olyan korban,amikor az arab és a perzsamintákat követô divániro-dalom, valamint az arab és aperzsa szavak sokasága mi-att már alig-alig törökneknevezhetô oszmanli nyelvvolt az eszmény, népkölté-szeti gyûjtései olyan érté-kekre irányították a figyel-met, amelyeket a korabelitörök írástudók mélyen le-néztek, sôt jószerivel nem isismertek. Az általa gyûjtöttnépköltészeti alkotások kor-dokumentumnak is felfog-hatók, azt a „boszporuszitündérvilágot” varázsoljákelénk, amely mára márnyomtalanul eltûnt, de a le-jegyzett szövegek révén tö-kéletesen rekonstruálható.Az már talán nem is számít

újdonságnak, hogy a töröknépdalok, népmesék, köz-mondások stb. mennyirehasonlítanak magyar megfe-lelôikre, mintegy bizonysá-gul a két nép történelmikapcsolatainak. A kötet jegy-zetanyaga további ismere-tekkel gazdagítja az olvasót.

Tasnádi András

Születtem...Curriculum VitaeMagyar írók önéletrajzaiPalatinus, 530 oldal,2900 forint

Önéletrajzot írni, nem egy-szerû dolog, hiszen rövidenírni magunkról, összefoglal-ni sikereinket és kudarcain-kat, életünk fordulatait,nem könnyû. Mint RákosiJenô (1842–1929) megfogal-mazta: „ha én itt most ma-gam agyba-fôbe dicsérném,ami természetes dolog len-ne, kinevetnének érte. Hamértéken túl szidnám és kri-tizálnám magamat, gyanúslenne és senki se venné ko-molyan.”

Érdekes, mondhatni a ma-gyar irodalomtörténetbenegyedülálló könyvsorozatelsô kötetét veheti most kezé-

be az érdeklôdô olvasó. A Pa-latinus Könyvkiadó egy auto-biográf sorozatot indít ezzela mostani könyvvel, magyarírók, költôk, képzômûvészek,színészek, zenészek, a szelle-mi élet nagyjainak önéletraj-zaiból, önvallomásaiból. Amost megjelent kötetben ol-vasható írások nemcsak azértérdekesek, mert többségükkülönféle hagyatékokból, le-véltárakból került elô – smost lát elôször napvilágot –de azért is, mert nem cáfol-nak rá szerzôjük tehetségére,azaz irodalmi alkotásként ismegállják a helyüket, s mertezen önéletírások többsé-gébôl olyan tényekre is fényderül, amik eddig nem voltakismertek. A most megjelentCurriculum Vitae sorozatelsô kötetében 99 író és költôönéletrajzát olvashatjuk. Asort Bornemisza Péter Ön-magáról írott vallomásánakközreadásával kezdi és Haj-nóczy Péter mintegy 10 so-ros, manapság „amerikai tí-pusúnak'” nevezett önéletraj-zával zárja a szerkesztô, Csif-fáry Gabriella.Nagyon izgalmas olvas-

mány valamennyi önélet-írás, hiszen érdekes látni aztis, hogy egy alkotó mit tar-tott fontosnak elmondaniönmagáról, életérôl. S per-sze az is elgondolkoztató,hogy mit gondolt elhallgat-nivalónak... Mert e kötet ta-núsága szerint számos írótöbb önéletrajzot is írt életefolyamán – különösen a hu-szadik századiak... S ezek azönéletrajzok nemcsak íróju-kat, hanem a kort is jellem-zik. Például ha hivatalos cél-ból íródtak – álláspályázat,útlevélkérés, vagy éppen po-litikai önigazolás okán...Érdekes és tartalmas köte-

tet jelentetett meg tehát aPalatinus. Irodalom- és tör-ténelemtanároknak valódikincs, az irodalom szerel-meseinek pedig szellemicsemege...Fontos kiegészítôje a

kötetnek az annotált név-mutató. Várjuk a foly-tatást...

–tip-

Magyar irodalom

Irodalomtörténet

22

K Ö N Y V A J Á N L Ó

Markó László:A magyar állam fôméltó-ságai – Életrajzi lexikonMagyar Könyvklub, 335 oldal

Most, hogy megvan és elô le-het venni, bárkire volnánk iskíváncsiak az utóbbi ezer évmagyar királyai, fejedelmei,nádorai, kormányzói, minisz-terelnökei, valamint az or-szágbírák, horvát-szlavón bá-nok, erdélyi vajdák közül,olyan magától értetôdô en-nek a lexikonnak a létezése,hogy nem is érthetô, hogyvoltunk meg nélküle? Igaz,volt régebben az AkadémiaiKiadó Életrajzi lexikona, deannak szócikkeire, szerkezeté-re, s egyáltalán arra, hogykirôl ejt szót és kirôl nem, na-gyon is rányomta a bélyegét,hogy az eleje még a hatvanasévek második felében készült.Adatai sem stimmelnek, hiá-nyosak, s éppen az a hibája,ami Markó László munkájá-nak mindenekfeletti erénye:ama régi könyv minôsítéseket(pláne politikaiakat) közölt,emez, az új, tényeket s ránk,olvasókra bízza, miféle követ-keztetést vonunk le egy-egyéletpályából. Azért azt negondolja senki, hogy fentiekmiatt egyszersmind száraz isMarkó László könyve. Érzék-letesen, világosan, igen jóarányérzékkel fogalmaz, tö-mörít és emel ki, s nemigenérzôdik még a legkényesebbszócikkeken sem, hogy bár-mely kurzus vagy politikaikonjunktúra kegyeit keresné.Ettôl lesz feltehetôen, idôtál-ló. Legtöbbször még a frissenföllelt forráskiadványokról,adatközlésekrôl is tudomástvesz s annak, akit egy-egy sze-mély részletesebben érdekel,hasznos továbblendítésselszolgál: szócikkei végén min-den fontos ajánlott irodalmatmegad. Gondolom, épp ezértcsak véletlen lehet, hogy Im-rédyt illetôen még mindigcsupán az Ábrahám–Kus-sinszky- féle, 1945-ös tárgya-lási jegyzôkönyv-kivonatotemlíti, holott közben megje-

lent a tárgyalások, kihallgatá-sok és a perben felvonultatottdokumentumok teljes, filoló-giailag pontos kiadása is.

Ny.

Naomi Wolf:A szépség kultuszaArtemisz KönyvekBudapest, 1999, CsokonaiKiadó, 364 oldal, 980 Ft

Napok óta járt a fejemben,hogy le kellene adni néhánykilót a télen felgyülemlett fö-löslegbôl, amikor kezembe ke-rült Naomi Wolf A szépség kul-tusza címû könyve. Egy idejemár rakosgattam polcról polc-ra a kötetet, de nem akaró-dzott az olvasásába fogni. Cí-me alapján attól tartottam,hogy megint sminkelési és fri-zuraválasztási tanácsokat ka-pok, fitnessbajnokok magasz-talásával döbbentenek rá, milykevéssé kidolgozottak az ido-maim, azután kioktatnak,hogy miként kell a tükör elôttgyakorolni az állás- vagy part-nerszerzô csábos mosolyt.

Pont fordítva történt. Az Ar-temisz Könyvek sorozat a tár-sadalmi nemi szerepek kriti-káját adja, s elhinti a magyarközgondolkodásban is a nyu-gati filozófiában, irodalom éstársadalomtudományban, va-lamint a mûvészetekbenmindinkább elterjedô szemlé-letmódot.

Naomi Wolf nem keveseb-bet állít, mint, hogy az a szép-ségideál, amelyet a kommuni-káció, a film, színház divat- ésreklámipar közvetít szakadat-lanul, újfajta függôségbe, sôt,rabszolgaságba taszítja a nô-ket. A hajdani feminista szer-zô olyan társadalmi méretûvénôtt jelenségekrôl ír érdekfe-szítôen, ám egyértelmûen le-beszélôen, mint a munkahelyiszexualitás, a kozmetikai sebé-szet, a topmodellek és a nôimagazinok, valamint a roman-tikus filmsorozatok világa éshatása, a kóros fogyókúrázás,továbbá az ebbôl kifejlôdôanorexia (betegesen önsanyar-

gató éhezés) és a bulimia (mo-hó zabálás, majd hánytatás).Tüstén elnapoltam a fogyókú-rát, de rá kellett jönnöm, hogynéhány hetes diéta semmiségahhoz képest, amire a nôk ké-pesek a szépségideál megköze-lítéséért. Bevarratják a gyom-rukat, összedrótoztatják az ál-kapcsukat, noha nem titok,hogy ezen mûtétek maradan-dó egészségkárásodást okoz-nak. Még a nôiesen domboro-dó testrészekrôl leszívott zsír-felesleg eltávolítása is követeltmár néhány halálos áldozatot.Beláthatatlanok a következ-mények, ha a tizenévesek utá-nozni kezdik a színésznôt, akiszerint akkor jön el az evésideje, ha elájul a forgatáson.

A férfitársadalom által anôkre oktrojált önsanyargatásellen már harcolnak néhá-nyan. Megnyert perek igazol-ják ôket. Visszahelyezték állá-sába azt az asszonyt, akit azértbocsátottak le, mert nem volthajlandó sminkelni magát.Életkor szerinti diszkriminá-ció miatt is ítéltek már megkártérítést. De mindaddig ma-nipuláltak lesznek Éva utódai,amíg a nôkön kívüli kör hatá-rozza meg a szépség mibenlé-tét. Fel kell hagyni a re-ménnyel, hogy a szépségindexbárkit is befogad! Ha hízeleg-ne a reklám a nônek, ahelyett,hogy csökkentené önbecsülé-sét, nem volna hatásos. Jöj-jünk végre rá, hogy rajtunkmúlik, mi az, amit a tükörbenlátunk!

M. Zs.

Gottfried Kirchner:Terra X Az ismeretlenföldMagyar Könyvklub, 374 oldal

A tavasz, a közeledô nyár azutazás szezonja. Kit ne csá-bítana egy expedíció az is-meretlenbe? Ehhez nemkell az utazási irodák pros-pektusait böngészni. E kö-tet szerzôit a felfedezések iz-galmával követhetjük aföldgolyó titokzatos tájaira.

„Terra X-expedíció az is-meretlenbe” címmel németfilmesek 55 részbôl álló so-rozatot készítettek elszántfelfedezôk, kincskeresôk éskalandorok nyomába ered-ve. Élményeikbôl, tapaszta-lataikból többkötetnyianyag állt össze. Könyveik avilág számos országábanmihamar a bestseller listákélére kerültek.A fényképekkel, térképek-

kel gazdagon illusztrált útle-írások a rejtélyek birodalmá-ba kalauzolnak.

Útunknak nem szab határttér és idô. Az egykor mesésgazdaságú templomos rendkincseit kutatva idôutazást te-hetünk a történelemben Mal-lorca szigetére, szellemvároso-kat látogathatunk Braziliábanés megrettent utazók nyom-dokain bolyonghatunk a félel-metes hírû Via Mala vadregé-nyes sziklái között. Végigkí-sérhetjük a kincskeresôk több-évszázados kalandjait az elát-kozott szigeten, Oak Islan-don, mely máig konokul ôrzititkait. A fantázia azonbanszabadon szárnyalhat: egye-sek feltételezik, hogy a franciakoronaékszereket rejtették ittel, mások szerint a föld mélyeShakespeare – vagy FrancisBacon? – elveszett kézirataitrejti. Majd Arábiával, a töm-jén országával, Sába királynôhajdanvolt birodalmával is-merkedhetünk meg, végülAusztrália vadonába nyerhe-tünk bepillantást.Ezekhez a tájakhoz, ese-

ményekhez legendák, míto-szok tapadnak, melyek való-ságtartalmát nehéz kibogoz-ni. A makacs rejtélyek kul-csát sokszor a legmoder-nebb technikai eszközökkelsem lelik meg.

A nagy felfedezések kora réglejárt. Ez a kötet mégis arrairányítja a figyelmet, hogy aXXI. század emberének is vanmég mit tanulnia. Racionáliskorunk már nemigen hisz amítoszokban és csodákban.A régi kultúrkincsek varázsais keveseket érint. S ritkánnyílik szemünk az igazi cso-dára: a természet szépségeire.

Tausz Anikó

Ismeretterjesztés

Szociológia

Történelem

23

AAAA bbiiooffiizziikkaa aallaappjjaaii.. 9. kiad. Sem-

melweis, ISBN: 963-9214-03-5 kötött: 3490 Ft

AA ccssiillllaaggsszzeemmûû jjuuhháásszz.. NépmesékBenedek Elek nyomán. Tóth (Ma-gyar népmesék) ISBN: 963-9269-20-4 kötött: 833 Ft

ÁÁddáámm SSáánnddoorr:: Európa színpadán.Nemzetünk büszkeségei. 3. bôv.kiad. Magánkiad.,ISBN: 963-640-424-0 fûzött: 890 Ft

AA ggaazzddaassáággii áállllaattookk éélleettttaannaa aazzaannaattóómmiiaa aallaappjjaaiivvaall.. 3. átd., bôv.kiad. Mezôgazda, ISBN: 963-9239-29-1 kötött: 4950 Ft

AAggggtteelleekkii NNeemmzzeettii PPaarrkk;; SlovenskyKras Chko. M. 1:50 000. PaulusISBN: 963-85963-0-9 600 Ft

ÁÁllllaatttteennyyéésszzttééss 22.. Baromfi, ha-szongalamb. MezôgazdaISBN: 963-9239-47-X kötött: 3200 Ft

AA mmaaggyyaarr nneemmzzeett ttöörrttéénneettee.. (16.)KassákISBN: 963-9100-40-4 kötött: 3696 Ft

AA MMááttrraa ééss aa MMááttrraaaalljjaa kkeerréékkppáárrooss--ééss sszzaabbaaddiiddôô ttéérrkkééppee.. M. 1:30000. részletes ismertetô a kultu-rális és természeti látnivalókról,túracélokról. Tourinform Iroda ISBN: 963-03-9873-7 CM 550 Ft

AAnnddoorrkkaa RRuuddoollff:: Bevezetés a szo-ciológiába. Osiris, (Osiris tan-könyvek) ISBN: 963-379-278-9 kötött: 2800 Ft

AA PPiilliiss ééss aa VViisseeggrrááddii--hheeggyysséégg:: Tu-ristaatlasz és útikönyv.M. 1:40 000 turistatérkép: 9 tele-pülés utcaneves térképe, telepü-lésismertetôk, túraleírások: vízi,kerékpáros és gyalogtúrák. Car-tographia ISBN: 963-352-533-0 CM fûzött: 1300 Ft

AAsshheerr,, JJaannee:: 101 dolog, amit tud-nom kellett volna, mielôtt meghá-zasodom. Gondolatok azoktól,

akik maguk mentek keresztülmindezen. Szukits (Meglepetéskönyvek) ISBN: 963-9020-68-0 kötött: 890 Ft

AA sszzlloovváákkiiaaii iisskkoollaarreennddsszzeerr 22.. aKatedra Társaság reformterveze-tei. Lilium Aurum (Katedra köny-vek 15.) ISBN: 80-8062-050-4 fûzött: 684 Ft

AA vviilláággiirrooddaalloomm hhaattvvaannhhaatt lleegg--sszzeebbbb mmeessééjjee.. 2. kiad. GeneralPress ISBN: 963-9076-51-1 kötött: 1800 Ft

AA zzaallaavváárrii ééss kkaappoorrnnaakkii kkoonnvveenntteekkhhiitteelleesshheellyyii lleevvééllttáárraaiinnaakk ookklleevvééll--rreeggeesszzttááii,, 11552277––11554411.. Zala M.Lvt (Zalai gyûjtemény 47.) ISBN: 963-7226-36-2 fûzött: 500 Ft

AAzz EEttnnoollóóggiiaaii KKöözzppoonntt éévvkköönnyyvvee..(1999) Lilium Aurum (Acta ethno-logica Danubiana 1.) ISBN: 80-8062-045-8 fûzött: 893 Ft

AA zzööllddsséégg--,, ddíísszznnöövvéénnyy-- ééss sszzaappoo--rrííttóóaannyyaagg--tteerrmmeesszzttééss bbeerreennddeezzéé--sseeii ééss ggééppeeii.. Mezôgazda ISBN: 963-9239-26-7 kötött: 3500 Ft

BBBBaaiiggeenntt,, MMiicchhaaeell –– LLeeiigghh,, RRiicchhaarrdd::

Mi az igazság a holt-tengeri te-kercsek körül?. Holnap ISBN: 963-346-350-5 kötött: 1200 Ft

BBaalláázzss PPéétteerr –– BBaalláázzss LLáásszzllóó:: Asziklakert építése. Kheiron '97 ISBN: 963-85949-6-9 fûzött: 400 Ft

BBaalloogghh LLáásszzllóó:: Számítástechnikaialapismeretek. [DOS, Norton,Windows, szövegszerkesztés,táblázatkezelés , Lícium-art ISBN: 963-8030-29-1 fûzött: 1089 Ft

BBáánnllaakkii VViikkttoorr:: A napisten aranyaAnno ISBN: 963-375-086-5 fûzött: 575 Ft

BBáánn MMóórr:: Nomádkirály ciklus. 1. kv.Az ezeréves háború. CherubionISBN: 963-9110-75-2 fûzött: 898 Ft

BBaarrttóókk BBééllaa:: Beszélgetések Bar-

tókkal. interjúk, nyilatkozatok,1911–1945. Kijárat ISBN: 963-9136-39-5 fûzött: 980 Ft

BBaassttiiaann,, HHaannss--WWeerrnneerr:: Helytakaré-kos kisbútorok. Beépített szekré-nyek, állványok, elemes bútorok.Cser K. (Csináld magad) ISBN: 963-9003-71-9 fûzött: 1590 Ft

BBeecckk,, PPeetteerr:: A legszebb mini vízi-kertek. Holló ISBN: 963-9202-76-2 kötött: 1290 Ft

BBeecckk,, PPeetteerr:: Sziklakertek, szára-zon rakott falak és teknôk beülte-tése és gondozása. Holló ISBN: 963-9202-77-0 kötött: 1290 Ft

BBeenneeddeekk EElleekk:: Hazánk története.Történelmi olvasókönyv. SzalayKvk., ISBN: 963-9080-78-0 kötött: 1050 Ft

BBeenneeddeekk IIssttvváánn:: A professzionálisintézményvezetés alapjai. RaabeKvk., ISBN: 963-85181-9-7 fûzött: 1680 Ft

BBeerrkkeess JJóózzsseeff:: Informatikai alapis-meretek. [Egyéni tanulást segítôkönyv az OKJ szakképesítés-hez]. ÉRÁK ISBN: 963-03-9565-7 fûzött: 1507 Ft

BBeerrnnáátthh ZZoollttáánn –– SSzzííjj RReezzssôô:: A ma-gyar kormányok mulasztási bûneia fölbomlott békekötésekkel kap-csolatban. A gyôztesek felelôssé-ge öt világrész tönkretételéért.Szenci Molnár Társ. (A HermanOttó Társaság Nemzetpolitikaisorozata) ISBN: 963-250-200-1-5 fûzött: 290 Ft

BBeetthhlleenn IIssttvváánn:: Válogatott politikaiírások és beszédek. Osiris (Mil-lenniumi magyar történelem.) ISBN: 963-379-679-2 kötött: 2280 Ft

BBiirrkknneerr,, FFrriieeddee:: Jó idôk, rossz idôk.Bastei Budapest (Hedwig Co-urths-Mahler lányának regényei) ISBN: 963-296-353-9 fûzött: 596 Ft

BBíírróó JJuuddiitt:: Szövegszerkesztô

WORD 97'. ÉRÁK ISBN: 963-03-9567-3 fûzött: 2369 Ft

BBíírróó JJuuddiitt:: Táblázatkezelô EXCEL97'. ÉRÁK ISBN: 963-03-9568-1 fûzött: 1885 Ft

BBoorrooss EE.. ZZssuuzzssaannnnaa:: A kíváncsikiskutya. 2. kiad. Fruit-Line ISBN: 963-03-9929-6 kötött: 940 Ft

BBrraannddoonn,, JJaayy:: Kelepcében. Holnap ISBN: 963-346-358-0 fûzött: 1600 Ft

BBrraanntt,, SSeebbaassttiiaann:: A bolondok hajó-ja. Elsô tized. Borda Antikvárium ISBN: 963-8006-25-0 fûzött: 2800 Ft

BBrreetttt,, JJaannee –– BBuurrggeessss,, MMaarrkk:: Gye-re, utazzunk. Passage, ISBN: 963-228-169-1 kötött: 999 Ft

BBrreetttt,, JJaannee –– BBuurrggeessss,, MMaarrkk:: Házi-munkák. Passage, ISBN: 963-228-170-5 kötött: 999 Ft

BBrreetttt,, JJaannee –– BBuurrggeessss,, MMaarrkk:: Mun-ka közben. Passage, ISBN: 963-228-172-1 kötött: 999 Ft

BBrreetttt,, JJaannee –– BBuurrggeessss,, MMaarrkk:: Válto-zó természet. Passage, ISBN: 963-228-171-3 kötött: 999 Ft

BBrreetttt,, JJaannee –– LLoonnssddaallee,, MMaarryy:: Amacicsalád kertje. Passage, ISBN: 963-228-154-3 kötött: 1295 Ft

BBrreetttt,, JJaannee –– LLoonnssddaallee,, MMaarryy:: Szü-letésnapi mulatság. Passage, ISBN: 963-228-153-5 kötött: 1295 Ft

BBuuddaappeesstt.. CCiittyy.. IInnnneennssttaaddtt.. CCeennttrree..BBeellvváárrooss.. M. 1:12 000. Budapest.M. 1:20 000 –1:35 000. Cartographia ISBN: 963-352-200-5 CM 400 Ft

BBuuddaappeesstt ééss kköörrnnyyéékkee.. M.1:20 000. [72 településtérkép,házszámozás, egyirányú utcák,lakótelepek]. TOPO-PRESS ISBN: 963-9113-17-4 CM fûzött: 2400 Ft

CCCChhaalllleemm,, JJaacckk:: Fókuszban a vita-

minok. Alexandra (Alexandra té-nyek kiskönyvtár) ISBN: 963-367-679-7 fûzött: 398 Ft

Meg jelent könyvek2000. március 9–23.

Kedves Olvasónk!

Azt javasoljuk Önnek: fizessen elô lapunkra! Sokféle terjesztésimódszert kipróbáltunk, és meg kellett állapítanunk, hogy egyiksem vetekszik az elôfizetés módszerével, mert az elôfizetés– a legkényelmesebb, ugyanis a kézbesítô az Ön otthonába jut-tatja el a lapot,– a leggyorsabb, mert a megjelenô lapszámokat az árusítás meg-kezdésével egyidejûleg kapja kézhez,

– a legbiztosabb, mert véletlenül sem marad ki egy lapszám asorozatból,– a legkedvezôbb, mert az elôfizetôk kedvezményes áron kapjaa lapot.Sokat emlegetett adat, hogy Magyarországon évente kb. 9000különbözô könyv jelenik meg, a tankönyveket nem számítva,de nem mindenki gondol bele abba, hogy ez átlagosan órán-ként egy, napi 24, heti 168 könyv megjelenését jelenti. Nagyonnagy szám ez, ennyi könyvújdonság között az eligazodás márnem lehetséges segítség nélkül, és ez a segítség a Könyvhét.Legyen Ön is rendszeres olvasónk, barátunk, elôfizetônk, fi-zesse elô lapunkat, hogy naprakészen tájékozott lehessen a kul-turális élet egy jelentôs területén, a könyvek világában.

A Könyvhetet megrendelhetia szerkesztôség címén:

1114 Budapest, Kanizsai utca 41. levélben vagy az itt talál-ható kitöltött, kivágott megrendelôszelvényen,

vagy faxon a 466-0703 telefonszámon.

ELÔFIZETÉSI FELHÍVÁS

MEGRENDELÉSMegrendelem a Könyvhetet 1 évre 2880 Ft elôfizetési díjért. Kérem,küldjenek postai csekket az elôfizetési díj befizetéséhez.

NÉV......................................................................................................................

CÍM......................................................................................................................

..............................................................................................................................

24

SZAKKÖNYVÁRUHÁZAKInfotéka Könyvesbolt1088 Budapest, Rákóczi út 27/bTelefon/fax: 338-2739E-mail: muszaki.konyvaruhaz@lira.huIskolacentrum1051 Budapest, Október 6. u. 9.Telefon: 332-5595Fax: 311-1876Mediprint Könyvesbolt1053 Budapest, Múzeum krt. 17.Telefon: 317-4948, fax: 484-0023E-mail: mediprint@lira.huMûszaki Könyváruház1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 9.Hermész Díjas KönyvesboltTelefon: 342-0353Fax: 342-1317E-mail: muszaki.konyvaruhaz@lira.huTechnika Könyvesbolt1114 Budapest, Bartók Béla út 15.Telefon/fax: 466-7008

MINDEN AMI ZENEKodály Zoltán Zenemûbolt,Antikvárium és Hangszerbolt1053 Budapest, Múzeum krt. 21.Telefon/fax: 317-3347E-mail: kodaly@lira.huRózsavölgyi és Társa ZenemûboltHermész Díjas zenemû- és könyvesbolt1052 Budapest, Szervita tér 5.Telefon: 318-3312,fax: 318-3500E-mail: rozsavolgyi@lira.hu

MAGVETÔ HÁLÓZAT3300 EgerBajcsy-Zs. u. 2.Telefon/fax: 36/312-0399021 GyôrArany János u. 3.Telefon/fax: 96/319-7602000 SzentendreFô tér 5.Hermész Díjas könyvesboltTelefon/fax: 26/311-245

3900 SzerencsRákóczi út 82.Telefon: 60/306-791,fax: 47/362-631

FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZAK

1072 Budapest, Rákóczi út 14.Hermész Díjas könyvesboltTelefon: 268-1103,fax: 267-9789E-mail: fokusz.budapest@lira.hu4026 DebrecenHunyadi u. 8-10.Hermész Díjas KönyvesboltTelefon: 52/ 322-237Fax: 52/416-091E-mail: fokusz.debrecen@lira.hu3530 MiskolcSzéchenyi u. 7.Telefon/fax: 46/348-496E-mail: fokusz.miskolc@lira.hu7620 PécsJókai u. 25.Hermész Díjas könyvesboltTelefon: 72/312-825,fax: 72/314-988E-mail: fokusz.pecs@lira.hu6720 SzegedTisza L. krt. 34.Hermész Díjas könyvesboltTelefon/fax: 62/420-624E-mail: fokusz.szeged@lira.hu

A legnagyobb választék

A LÍRA ÉS LANT RT. BOLTJAIBANInternet: www.lira.hu, E-mail: lira@lira.hu

k ö n y v á r u h á zw w w . f o k u s z o n l i n e . h u

e-mail: info@fokuszonline.hu

kék szám: 06-40-FOKUSZ (365879)

KKöönnyyvveett kkeerreess

■ Gordon Williamson: Waffen SS, a hitleri terror eszközeEtüd, 1995. c. kiadványt keresi Tóth László 3700 Kazincbar-cika, Szemere Bertalan tér 2. fszt.1.

■ 10 000 Ft-ot fizetek a Makoldi-féle – jó állapotú – elsô osz-tályos olvasókönyvért, amelybôl az 50-es évek végén tanul-tak. T.: 274-2373

Tisztelettel értesítjük kedves partnereinket,hogy a Pannonica Kiadó új helyre költözött.Címünk: 1131 Budapest, Topolya u. 10–12.

Telefonszámaink változatlanok:320-4838, 320-4839.

Üzleteket, viszonteladókatkeddi és csütörtöki napokon

8.30–15.30 óra között kiszolgálunk.

Beke György: Atlantisz harangoz 500 FtEgy elcsitíthatatlan magyar republikánus500 FtKossuth Emigráció Bukarestben 700 FtVércseppek az író asztalán (román írókaforizmái) 900 FtDr. Balás Gábor: Székelyek útja a hargitaitájról 560 FtSzékely János: Könyvek között (aforiz-mák könyvrôl, könyvtárról, tanulásról...)700 FtPéter Pál–Gaál Anikó: Székelyföld, Alcsikés Kászon (fotóalbum) 2500 FtGárdonyi Géza: Göre Gábor sorozat (10kötet) 2500 Ft Hasonmás kiadás.

Gaál Anikó: Ünnepnapok – ünnepi ha-gyományok 700 Ft

ELÔKÉSZÜLETBEN:Dr. Aniszi Kálmán: Mintha már virradna(feljegyzések nehéz idôkrôl) interjúk,esszék, tanulmányok.Máthé József: Írás és értelem. Irodalomtu-dományi tanulmányok.Dr. Pomogáts Béla: Leletmentés. Irodal-mi értekezések, cikkek, tanulmányok.Gyarmathy Zsigáné: Tarka-képek a kalo-taszegi varrottas világából. (Hasonmás ki-adás a szerzô halálának 90. évfordulójára.)

Ajánlat a Közlekedési Dokumentációs Kft. (KÖZDOK)Kiadó korábban megjelent mûveibôl:

A Kiadó az elôkészületben lévô mûvekkel kívánja segíteni az általa üzemeltetettBudapesti Székely Ház határon túli magyarokat segítô tevékenységét.

Cím: Budapest, Csengery u. 15. 1074, Telefon: 390-2240, Fax: 322-1080

Bába és TársaiNyomdaipari Kft.

Levélcím: 6725 Szeged, Határôr u. 1.Üzemegység címe: Szeged, Dorozsmai út 35.

&B T

N. László Endre: Szivárványból szôtt mesékA „barcsi remete” most a gyermekekhez szól, tiszta lelküle-tével, szép szavakból szôtt meséivel igaz élményt nyújt a

legkisebb korosztálytól a kamaszoknak szólóig. Meseköny-vei közül ez a negyedik, de még továbbiakat szeretne írni,

hogy mindazt a szépet, jót, tanulságost megismerjétek,amit ô már tud.

Szabó Erika–Németh Krisztina: Erdômélye aprónépeMulatságos könyv az erdei néprôl, szellemes rajzokkal. Akönyv a 6–10 éves gyermekek kedvencévé válhat. A törté-netekben megismerhetjük Kósza Pöttyöt, a katicabogarat,

családtagjait, barátait és még sok kis apró élôlényt.Szepesi Attila: Pirostojás, tapsifül

Az ismert író, több nagy sikerû mû alkotója visszanyúlgyermekkorához, a beregszászi kis kertben szerzett emlé-keihez, és a régi húsvétok hangulatát próbálja megfogni,

megragadni a tíz kis történetben, mellyel nagy örömet sze-rez valamennyi kisgyermeknek.

Szabó Bogár Erzsébet: A jó beteg sugarávalErzsi néni versekkel kedveskedik a mesét szeretô kicsiknekés nagyoknak. Megismerkedhetünk a szorgos méhecskével,a rebbenô pillangóval, a torkos cirmos cicával, valamint avásárba készülô és tanulni vágyó kiscsikóval. Ismét elkalau-zol bennünket a természetbe, az élet újabb csodáira nyitja

rá szemünket.

A könyvek a kiadónál is megrendelhetôk.

HUMORKEDVELÔK, FIGYELEM!Megjelent a RECCS,

Az elsô világvége évkönyv 2000szerzôinek legújabb durranása!

Több, mint száz FAVICC és karikatúra.Kapható a Libri boltjaiban és a kiadónál.

(06 26 393-715)

25

M o s t v e g y e f e l a

b o o k m a r k j a i k ö z é !www.konyvkereso.hu

R e n d e l j e n k ö n y v e t a z i n t e r n e t e n !M a g y a r o r s z á g l e g n a g y o b b k ö n y v k e r e s k e d e l m i a d a t b á z i s á nk e r e s z t ü l , k ö z e l 5 9 0 0 0 m û b ô l v á l o g a t h a t .

CChhaalllleemm,, JJaacckk –– SSmmiitthh,, MMeelliissssaa DDii--aannee:: Fókuszban az E-vitamin.Alexandra, (Alexandra tények kis-könyvtár) ISBN: 963-367-678-9 fûzött: 398 Ft

CChhrriissttiiee,, AAggaatthhaa:: BBeeffeejjeezzeettlleenn ppoorrtt--rréé.. HungaLibri (Hunga-könyvek) ISBN: 963-9163-13-9 fûzött: 998 Ft

CCoossttaa,, MMaarriiee ddaa:: Van-e boldog sze-retô?. Coppelia BTISBN: 963-03-9877-X fûzött: 550 Ft

CCoouurrtthhss--MMaahhlleerr,, HHeeddwwiigg:: Árnyék-ból a fényre. Bastei Budapest(Hedwig Courths-Mahler regé-nyei) ISBN: 963-296-356-3 fûzött: 598 Ft

CCrriissppiinn,, AA.. CC..:: Az éden pokla. Aqui-la ISBN: 963-679-095-7 fûzött: 998 Ft

CCssCCssáákkyy KKáárroollyy:: "Nem halt meg, csak

alszik". A halottkultusz, a halállalés temetkezéssel kapcsolatosszokások, hiedelmek a Középsô-Ipoly mentén. Lilium Aurum, ISBN: 80-8062-048-2 fûzött: 2030 Ft

CCssaapplláárr VViillmmooss:: Semmit, örökké.Ister, (Ister kortárs írók) ISBN: 963-9243-03-5 fûzött: 650 Ft

CCsseelleennyyáákk IImmrree:: Pók & Darázs To-gore BT, ISBN: 963-03-9103-1 fûzött: 998 Ft

CCsseelléénnyyii LLáásszzllóó:: A sámánénektôl aposztmodern show-ig. Lilium Au-rum ISBN: 80-8062-031-8 fûzött: 922 Ft

CCssookknnyyaa MMáárriiaa –– HHooffffmmaannnn GGyyuullaa::Fejlôdésbiológia. (2.) Pro Pannó-nia (Pannónia tankönyvek) ISBN: 963-9079-47-2 kötött: 4900 Ft

CCssûûrrii ÉÉvvaa:: Értékpapírok és társasá-gi részesedések a házassági va-gyonjogban. HVG-ORAC ISBN: 963-9203-43-2 fûzött: 6496 Ft

DDDDaannccssóó TTüünnddee:: Az informatika alap-

jai. Grafika, prezentáció, Internet:feladatok és megoldások. Kos-suth, (Tesztkönyv / informati-ka–számítástechnika mûveltségialapvizsga) ISBN: 963-09-4157-0 fûzött: 1200 Ft

DDaarróó IIllddiikkóó –– NNaaggyy--SSzzaakkááll ZZoollttáánn::Adatbáziskezelés. Feladatok ésmegoldások. Kossuth (Teszt-könyv / informatika-számítástech-nika mûveltségi alapvizsga) ISBN: 963-09-4127-9 fûzött: 990 Ft

DDaarrwwiinn,, CChhaarrlleess:: A fajok eredetetermészetes kiválasztás útján.Typotex (Az evulóciós gondolatsorozata) ISBN: 963-9132-60-8 kötött: 3500 Ft

DDeeaannee,, SSeeaammuuss:: Nyughatatlan írlelkek. Helikon ISBN: 963-208-643-0 kötött: 1480 Ft

DDookkuummeennttuummookk ZZaallaa mmeeggyyee ttöörrttéé--nneettéébbôôll,, 11994477––11995566.. Zala M. Lvt.,(Zalai gyûjtemény 48.) ISBN: 963-7226-35-4 fûzött: 1300 Ft

DDöörrnnyyeeii SSáánnddoorr:: Régi magyar or-vosdoktori értekezések 1. kötet.Abeles – Kuthy Borda Antikvárium ISBN: 963-8006-13-7 fûzött: 7500 Ft

DDrruuoonn,, MMaauurriiccee:: Az elátkozott kirá-

lyok 7. kv. Az országvesztô Euró-paISBN: 963-07-6752-X kötött: 1300 Ft

DDuurrkkóó MMááttyyááss:: Andragógia. A fel-nôttnevelés és közmûvelôdés újútjai. MMI,ISBN: 963-9126-25-X fûzött: 520 Ft

EEEEccsseeddyy JJuuddiitt,, VV..:: Titkos nyomdahe-

lyû régi magyar könyvek, 1539-1800. Borda Antikvárium ISBN: 963-8006-05-6 fûzött: 6000 Ft

EEeerrsseell,, PPaattrriiccee vvaann:: Az ötödik álom.A delfin, az ember és a fejlôdés.Elektra, ISBN: 963-9205-39-7 kötött: 1480 Ft

`̀eemmaann,, RRoobbeerrtt:: Élettelen természet.Földrajzi enciklopédia. Top-o-gráf,(Rekordok) ISBN: 963-9222-29-1 kötött: 1690 Ft

EErrddôôss GGéézzaa:: Akció. A teljes szívvelvégzett tevékenység. 2. átd. kiad.SHL Hungary (SHL könyvek) ISBN: 963-03-9936-9 fûzött: 1100 Ft

EErrddôôvviiddéékkii eemmbbeerreekk.. M. ÚjságírókRomániai Egyes. (Erdély felfede-zése 3.)ISBN: 973-98914-4-6 fûzött: 1200 Ft

ÉÉrreettttssééggii ttéémmaakköörröökk,, ttéétteelleekk:: iroda-lom. 10. kiad. Corvina ISBN: 963-13-4907-1 fûzött: 1300 Ft

FFFFáábbiiáánn PPááll –– LLôôrriinncczzee LLaajjooss:: Nyelv-

mûvelés. 9. jav., bôv. kiad. Nemz.Tankvk.ISBN: 963-19-0305-2 fûzött: 1475 Ft

FFeeiisstt,, RRaayymmoonndd EElliiaass:: A démonki-rály dühe. A Kígyóháború legen-dájának harmadik kötete. (2. r.)Beholder ISBN: 963-9047-47-7 fûzött: 998 Ft

FFéénnyylliikk aa nnaapp fféénnyyeessssééggggeell.. Jelen-kor (Magyar ünnepek) ISBN: 963-676-232-5 kötött: 1500 Ft

FFeerrttôô:: Turistatérkép = Neusiedlersee: Wanderkarte. M. 1:60 000.Paulus, ISBN: 963-85405-3-2 600 Ft

FFööllddii JJóózzsseeff:: Zsoldosok. az idegen-légiótól a délszláv háborúig. Hun-gaLibri, ISBN: 963-9163-05-8 fûzött: 1498 Ft

GGGGááll PPéétteerr:: A New Age keresztény

szemmel. Art Nouveau ISBN: 963-03-9504-5 fûzött: 990 Ft

GGiibbrraann,, KKaahhlliill AA MMeesstteerr sszzaavvaaii..Édesvíz ISBN: 963-528-431-4 fûzött: 1190 Ft

GGiippsszz EElleekk:: Állati jó viccek. Betûva-rázs Kft ISBN: 963-03-9970-9 fûzött: 398 Ft

GGoollddzziihheerr IIggnnáácc:: A buddhizmus ha-tása az iszlámra. Shark Print (Edi-tio plurilingua 2000/3.) ISBN: 963-85993-4-0 fûzött: 500 Ft

GGrriimmmm,, JJaakkoobb –– GGrriimmmm,, WWiillhheellmm::Grimm-mesék. Szalay Kvk ISBN: 963-237-046-5 kötött: 1700 Ft

HH HHaaaavviikkkkoo,, PPaaaavvoo:: Hosszúéletû Ha-

rald. Elbeszélés arról, mi történt,amikor Hosszúéletû Harald király

a hatodik nyarat telelte át Angliá-ban, egybehívta népét, és le akartmondani a hatalomról. Shark Print(Editio plurilingua 2000/9.) ISBN: 963-86045-0-6 fûzött: 650 Ft

HHeerrsshh,, RReeuubbeenn:: A matematika ter-mészete. Typotex ISBN: 963-9132-57-8 fûzött: 2300 Ft

HHoolltt,, VViiccttoorriiaa:: Királyok átka. I.P.C.Kv.(I.P.C. könyvek) ISBN: 963-635-173-2 fûzött: 898 Ft

HHoorrttoobbáággyyii NNeemmzzeettii PPaarrkk.. M. 1:90000. Paulus ISBN: 963-85963-9-5 600 Ft

HHuusszzoonneeggyy ttuuddóóss aa hhuusszzoonneeggyyeeddiikksszzáázzaaddrróóll.. Tertia ISBN: 963-85866-8-0 fûzött: 1200 Ft

JJJJaakkaabb LLáásszzllóó:: A gyulafehérvári "Ma-

iláth" fôgimnázium elôdjének tör-ténete. fûzött: 1450 Ft

JJaakkaabb LLáásszzllóó:: Ahogyan én ismer-tem meg Márton Áront. Püspökatyánk hétköznapjai fûzött: 920 Ft

JJaakkaabb LLáásszzllóó:: A mosolygó EgyházErdélyben. Megtörtént humoroselbeszélések, komikus esetek ésanekdotikus történetek: megôr-zésre méltó tények írókról és hét-köznapi emberekrôl. fûzött: 1400 Ft

KKKKaabbddeebbóó TTaammááss:: Érettségi. Shark

Print, (Editio plurilingua 2000/5.) ISBN: 963-85993-6-7 fûzött: 1050 Ft

KKaarriinntthhyy FFrriiggyyeess:: Egy nôt szeretni.Szukits (Meglepetés könyvek) ISBN: 963-9151-18-1 kötött: 990 Ft

KKééppeess vviilláággttöörrttéénneelleemm 55.. RRoobbeerrttss,,JJoohhnn MMoorrrriiss:: A Távol-Kelet és azúj Európa. (5. köt.) M. Kvklub. ,Saxum ISBN: 963-547-038-X kötött: 3900 Ft

KKééppeess vviilláággttöörrttéénneelleemm 66.. RRoobbeerrttss,,JJoohhnn MMoorrrriiss:: Az újkori Európaszületése. M. Kvklub., Saxum ISBN: 963-547-029-0 kötött: 3900 Ft

KKeerrsszzttéénnyyeekk,, ssíírrjjaattookk!!.. Jelenkor(Magyar ünnepek) ISBN: 963-676-111-6 kötött: 1500 Ft

KKiissggyyöörrggyy ZZoollttáánn:: Kovászna me-gye. Útikönyv. Pallas-Akadémia(Barangolás Székelyföldön 3.) ISBN: 973-9287-79-4 fûzött: 2200 Ft

KKlleeiinn DDáávviidd:: Mardantól Bathkeláig.Ázsiai verses mese. SHL Hunga-ry, (SHL könyvek) ISBN: 963-03-9325-5 fûzött: 800 Ft

KKoocchh,, GGeeoorrggee –– LLoonneeyy,, KKeevviinn::Oracle 8. Teljes referencia. Pa-nem (Programozók könyvtára) ISBN: 963-545-219-5 kötött: 4900 Ft

KKoooonnttzz,, DDeeaann RR..:: Az ôsellenség.Animus ISBN: 963-8386-91-6 fûzött: 999 Ft

KKooppiieettzz,, GGeerriitt –– SSoommmmeerr,, JJöörrgg:: Bajvan a gyerekkel?. 300 praktikustanács szülôknek. Holistic ISBN: 963-8080-26-4 kötött: 1650 Ft

KKoorrddaa AAnnddrrááss –– TToollnnaaii DDoommoonnkkooss::Ez a mi Napunk. Nap és napisme-ret. AthenaeumISBN: 963-9261-07-6 kötött: 2780 Ft

KKöörrnnyyeezzeetttteecchhnniikkaa.. Mezôgazda ISBN: 963-9239-50-X kötött: 7500 Ft

KKöövveessddii KKáárroollyy:: Verses ábécé. Mé-ry Ratio ISBN: 80-88837-23-5 kötött: 1590 Ft

KKöözzkkööllttéésszzeett 11.. Mulattatók. Balassi(Régi magyar költôk tára 4.) ISBN: 963-506-326-1 fûzött: 2000 Ft

KKoozzssáárr ZZssuuzzssaannnnaa:: Tökfilkó és Pi-cinke. Lilium Aurum ISBN: 80-8062-055-5 kötött: 1426 Ft

KKrriissttóó GGyyuullaa:: Magyarország törté-nete, 895–1301. Osiris (Osiristankönyvek) ISBN: 963-379-442-0 kötött: 2680 Ft

KKuuhhnn,, TThhoommaass SS..:: A tudományosforradalmak szerkezete. Osiris(Osiris könyvtár.) ISBN: 963-379-362-9 fûzött: 1480 Ft

LLLLoommnniiccii ZZoollttáánn:: Egyesületek. HVG-

ORAC, ISBN: 963-9203-44-0 fûzött: 3920 Ft

LLøøvveeiidd,, CCeecciilliiee:: Ludwig W. MassziK. (Ikerkönyvek / magyar – bolgárpáros könyv 3.) ISBN: 963-86015-6-6 fûzött: 826 Ft

LLuukkááccss JJúúlliiaa –– BBaalláázzss IIssttvváánn:: Angoltitkárnôi kézikönyv. 2. kiad. Ani-mus, ISBN: 963-8386-90-8 kötött: 1980 Ft

MMMMaaggyyaarroorrsszzáágg.. Kerékpártúra-tér-

kép = Ungarn: Radrouten = Hun-gary: cycle-route map. M.1:550 000. Paulus ISBN: 963-85963-2-3 600 Ft

MMaaggyyaarroorrsszzáágg kkiissrrééggiióóii.. (10/4)Jász-Nagykun-Szolnok megye,Szolnok és térsége. ISBN: 963-9089-29-X kötött: 2000 Ft

MMaaggyyaarroorrsszzáágg kkiissrrééggiióóii.. (11/6) Ko-márom-Esztergom megye, Tata-bánya és térsége. ISBN: 963-9089-54-0 kötött: 2000 Ft

MMaaggyyaarroorrsszzáágg kkiissrrééggiióóii.. (12/1)Nógrád megye, Balassagyarmatés térsége. ISBN: 963-9089-52-4 kötött: 2000 Ft

MMaaggyyaarroorrsszzáágg kkiissrrééggiióóii.. (3/6) Bé-kés megye, Körös-Sárrét ISBN: 963-9089-50-8 kötött: 2000 Ft

MMaaggyyaarroorrsszzáágg kkiissrrééggiióóii.. (8/4) Haj-dú-Bihar megye, Sárrét. ISBN: 963-9089-53-2 kötött: 2000 Ft

MMaaggyyaarroorrsszzáágg lleeggffoonnttoossaabbbb nnöö--vvéénnyyggyyûûjjtteemméénnyyeeii.. Arborétumokés botanikus kertek. M. Arborétu-mok és Botanikus Kertek Szö-vets., ISBN: 963-03-9432-4 fûzött: 380 Ft

MMaaggyyaarroorrsszzáágg.. Ungarn. Hungary.Autóstérkép. Autokarte. Roadmap. M. 1:500 000. Agát Kft ISBN: 963-9222-68-2 450 Ft

MMaaggyyaarroorrsszzáágg.. – Ungarn. – Hunga-ry. – Hongrie. M. 1:360 000. [azautópályák sémarajzaival]. Top-o-gráfISBN: 963-9222-63-1 fûzött: 1800 Ft

MMaaggyyaarr tteelleeppüülléésseekk eenncciikkllooppééddiiáájjaa..(1.) CEBA-Hungary, (Magyaror-szág kézikönyvtára) kötött: 10000 Ft (1-2)

MMaaggyyaarr tteelleeppüülléésseekk eenncciikkllooppééddiiáájjaa..

(2.) CEBA-Hungary (Magyaror-szág kézikönyvtára) kötött: 10000 Ft

MMaaggyyaarr ZZoollttáánn:: Petôfi a Felvidéken.2. bôv. kiad. Lilium Aurum ISBN: 80-8062-063-6 fûzött: 1239 Ft

MMaakkkkaaii ÁÁddáámm:: Cantio nocturna pe-regrini aviumque. Ein Ratsel aufacht Sprachen = a puzzle in eightlanguages = une devinette en hu-it langues = un acertijo en ochoidiomas = zagadka na voc'mi âzy-kah = nyolcnyelvû rejtvény = unindovinello in otto lingue = aenig-ma in octo linguis. Tertia, (Ill.), At-lantis-Centaur.ISBN: 963-85866-9-9 0-9642094-7-0 kötött:2600 Ft

MMaallaammuudd,, BBeerrnnaarrdd:: Új élet.. Akkord– Ciceró (Bernard Malamudösszes mûvei) ISBN: 963-539-221-X kötött: 1500 Ft

MMaannnn,, TThhoommaass:: Válogatott elbeszé-lések. M. Kvklub (Klub klassziku-sok.) ISBN: 963-547-077-0 kötött: 1890 Ft

MMááttyyááss JJáánnooss:: Operációs rendsze-rek. MS-DOS 6.x. ÉRÁK ISBN: 963-03-9570-3 fûzött: 1669 Ft

MMááttyyááss JJáánnooss:: Prezentációkészí-tés. A PowerPoint 97 alkalmazásilehetôségei. ÉRÁK,ISBN: 963-03-9569-X fûzött: 1292 Ft

MMeerráánn FFüüllööpp:: A vadászat megma-radt. Nimród Alapítvány – NimródVadászújság D.N.M. K. ISBN: 963-9027-34-0 kötött: 2100 Ft

MMiicchheellaannggeelloo BBuuoonnaarroottttii:: Még hakôbôl lennél is.... Szukits (A líragyöngyszemei) ISBN: 963-9278-13-0 kötött: 1190 Ft

MMiillwwaarrdd,, AAllaann SS..:: Háború, gazda-ság, társadalom, 1939–1945. A II.világháború hátterében meghúzó-dó gazdasági események. Aquila(Aquila könyvek / hadtörténeti so-rozat) ISBN: 963-679-063-9 kötött: 1980 Ft

MMoollnnáárr AAmmbbrruuss:: Békés pusztulásaés újjászületése. Egy reformátusmezôváros a 15–18. században.Mundus (Protestáns mûvelôdésMagyarországon 3.) ISBN: 963-8033-53-3 fûzött: 1456 Ft

MMóórraa FFeerreenncc:: Zengô ABC. MóraFerenc verses ábécéje. 14. kiad.Móra ISBN: 963-11-7537-5 kötött: 848 Ft

MMóórriicczz ZZssiiggmmoonndd:: Árvácska. Ak-kord (Talentum diákkönyvtár) ISBN: 963-8396-89-X fûzött: 398 Ft

MMuummffoorrdd,, LLeewwiiss:: A gép mítosza.Válogatott tanulmányok. Európa,(Mérleg) ISBN: 963-07-6688-4 fûzött: 1100 Ft

NNNNááddhháázzii ZZoollttáánn –– MMoosseerr GGyyöörrggyynnéé::

A szívinfarktus és étrendi kezelé-se. Kiváltó okok, tünetek, megelô-zési és kezelési lehetôségek: re-ceptek, gyakorlati tanácsok, táb-lázatok. Golden Book (Diétás sza-kácskönyvek) ISBN: 963-8232-90-0 fûzött: 1490 Ft

NNeeee,, WWaattcchhmmaann:: Isten evangéliu-ma. (1. köt.) Living Stream Minist-ry ISBN: 0-7363-0717-6 fûzött: 1500 Ft

NNéémmeetthh LLaajjooss:: A mûvészet sorsfor-dulója. Ciceró ISBN: 963-539-230-3 kötött: 1690 Ft

NNeemmzzeettkköözzii jjooggii sszzeemmeellvvéénnyyeekk ééssddookkuummeennttuummookk.. (1.) Osiris ISBN: 963-379-801-9 fûzött: 4200 Ft (1-2)

NNeemmzzeettkköözzii jjooggii sszzeemmeellvvéénnyyeekk ééss

ddookkuummeennttuummookk.. (2.) Osiris ISBN: 963-379-802-7 fûzött: 4200 Ft (1-2)

NNééppeeggéésszzssééggttaann.. 4. kiad. Semmel-weis, ISBN: 963-9214-10-8 fûzött: 4900 Ft

NNeeuubbaacchheerr--FFeesssseerr,, MMoonniikkaa:: Készít-sünk papírmasét. Novum K.,(Egyszerû és nagyszerû) ISBN: 963-8060-82-4 fûzött: 690 Ft

NNeeuummeeyyeerr,, HHeeiiccoo:: Photoshop 5.Könnyen is lehet. Panem ISBN: 963-545-235-7 fûzött: 4900 Ft

NNoorrtthh,, FFrreeyyaa:: Chloé. Lektûr K.ISBN: 963-86031-1-9 fûzött: 998 Ft

NNyyNNyyáárrii LLáásszzllóó:: Barnabás meséi.

Szalay Kvk. ISBN: 963-237-015-5 kötött: 650 Ft

PPPPaaiinnee,, LLaauurraann:: Az Abwehr. Német

katonai hírszerzés a második vi-lágháborúban. CAHS ISBN: 963-03-9178-3 kötött: 1890 Ft

PPaalloottááss EEmmiill:: A nemzetállamiság al-ternatívái a Balkánon a 19. szá-zad végén – 20. század elején.História – MTA Törttud. Int. (Histó-ria könyvtár. 10.) ISBN: 963-8312-63-7 fûzött: 90 Ft

PPaarrllaammeennttii vváállaasszzttáássookk,, 11999988.. Poli-tikai szociológiai körkép. Század-vég – MTA PTI (Századvég vá-lasztási kötetek) ISBN: 963-9211-04-4 kötött: 3360 Ft

PPeettôôffii SSáánnddoorr:: John the Valiant. Bi-lingual ed. Corvina ISBN: 963-13-4740-0 fûzött: 2500 Ft

PPuurrnneellll,, GGaarreetthh –– YYaatteess,, AAllaann ––DDaawwnn,, CChhrriiss:: Horgász enciklopé-dia. Book-Manager ISBN: 963-85474-9-9 kötött: 3990 Ft

PPuusskkiinn,, AAlleekksszzaannddrr SSzzeerrggeejjeevviiccss::Anyegin. Akkord (Talentum diák-könyvtár) ISBN: 963-645-027-7 fûzött: 498 Ft

RRRRaaddnnaaii GGáábboorrnnéé:: Dr. Gyilkos. 2. ki-

ad. Könyvkuckó ISBN: 963-9077-64-3 fûzött: 698 Ft

RRaaddnnaaii GGáábboorrnnéé:: Embólia. 2. kiad.Könyvkuckó ISBN: 963-9077-41-6 fûzött: 698 Ft

RRaammssaayy,, HHeelleennaa –– RRaannssffoorrdd,, SSaann--ddyy:: 501 bámulatos tény, hogy mégtöbbet tudj a világról. Elektra ISBN: 963-9187-07-0 kötött: 1400 Ft

RRaammssaayy,, HHeelleennaa –– RRaannssffoorrdd,, SSaann--ddyy:: 501 hihetetlen tény, hogy mégtöbbet tudj a világról. Elektra ISBN: 963-9187-06-2 kötött: 1400 Ft

RRééppaa,, rreetteekk,, mmooggyyoorróó.. Szalay Kvk. ISBN: 963-237-032-5 kötött: 984 Ft

RRiippkkaa FFeerreenncc:: Gödöllô a királyi csa-lád otthona. Repr. kiad. GödöllôiVárosi Múz. ISBN: 963-03-9851-6 kötött: 2500 Ft

RRooggeerr,, PPaammpplloonnaa JJ.. DD..:: Új életfor-ma. Könyv az egészséges táplál-kozáshoz. Élet és Egészség K., ISBN: 963-9122-14-9 kötött: 2350 Ft

RRoommâânniiaa.. Románia. Rumanien.Romania. M. 1:500 000. KárpátiaTérképmûhely Kft. – Agát Kft ISBN: 963-9222-67-4 fûzött: 1500 Ft

RRóózzssááss JJáánnooss:: Gulag lexikon. Püs-kiISBN: 963-9188-45-X kötött: 1960 Ft

RRoozzssnnyyaaii DDáávviidd,, KKoohháárryy IIssttvváánn,,PPeettrrôôcczzyy KKaattaa SSzziiddóónniiaa ééss KKôô--sszzeegghhyy PPááll vveerrsseeii.. Balassi (Régimagyar költôk tára. 16.) ISBN: 963-506-325-3 kötött: 2500 Ft

SS

SSaallggóóttaarrjjáánn.. Térkép. Stadtplan.Map. M. 1:17 500. CartographiaISBN: 963-352-387-7 CM 336 Ft

SSaallvvaattoorree,, RR.. AA..:: Menedék. SzukitsISBN: 963-9278-18-1 fûzött: 990 Ft

SSaallvvaattoorree,, RR.. AA..:: Otthon. SzukitsISBN: 963-9151-69-6 fûzött: 990 Ft

SSaallvvaattoorree,, RR.. AA..:: Számûzött. [A le-gendás Sötételf trilógia másodikkötete]. Szukits, ISBN: 963-9151-90-4 fûzött: 990 Ft

SSaammssoonn,, RReennaattee vvoonn –– MMeennnneerr,,CCoorrnneelliiaa:: Smink és más. 42 sze-mélyre szabott sminkelési tippHajja, (Freundin) ISBN: 963-9037-55-9 kötött: 2490 Ft

SScchhmmiiddttnnéé HHoollllóó EErrzzsséébbeett:: A belsôcsend megteremtése. Direkt Kft. ISBN: 963-367-688-6 fûzött: 999 Ft

SShhaakkeessppeeaarree,, WWiilllliiaamm:: Hamlet,prince of Denmark. Corvina, (Két-nyelvû olvasmányok) ISBN: 963-13-4883-0 fûzött: 1550 Ft

SSmmiitthh,, SSttaann:: Ötperces krimik.[Amelyek megfejtése önre várSzukits (Meglepetés könyvek) ISBN: 963-9151-24-6 kötött: 990 Ft

SSoollllyy,, MMaarrttiinn:: Miért nem bírjuk a di-gókat?. Pannonica (Kis nemzet-határozó) ISBN: 963-9252-05-0 kötött: 990 Ft

SSzzSSzzaabbaaddyy BBééllaa:: A finn szauna Finn

Faház Kft.ISBN: 963-03-9153-8 kötött: 2800 Ft

SSzzáájjsseebbéésszzeett,, mmaaxxiillllooffaacciiaalliiss sseebbéé--sszzeett.. 2. átd. kiad. Semmelweis, ISBN: 963-9214-08-6 kötött: 7490 Ft

SSzzáánntthhóó DDeezzssôô:: Adatbáziskezelés.ÉRÁK ISBN: 963-03-9566-5 fûzött: 2585 Ft

SSzzaavvaakkii,, KKóóddóó:: Sódóka. kommen-tár Jóka Daisi: Sódóka címû ver-séhez. Farkas L. I. ISBN: 963-7310-70-3 fûzött: 1600 Ft

SSzzeeppeess MMáárriiaa:: A Vörös Oroszlán.az örök élet itala. ÉdesvízISBN: 963-528-440-3 fûzött: 1800 Ft

SSzzééppllaakkii EErrzzsséébbeett –– TTóótthh LLáásszzllóónnéé::Hagyomány – adomány. Hagyo-mányápoló munkafüzet a 3–4.osztályosok számára. Holnap ISBN: 963-346-319-X fûzött: 550 Ft

SSzzííjj RReezzssôô:: Mezôgazdálkodás Vár-palotán. Adatok Inota, Palota, Pétgazdaságtörténetéhez. SzenciMolnár Társ. – Várostört. Társ.(Várpalota múltja és jelene) ISBN: 963-250-200-14 fûzött: 690 Ft

SSzzííjj RReezzssôô:: Rajzok, festmények,dombormûvek a gyûjteménybôl.Kiállítás a Kecskeméti Cifra-palo-tában. Szenci Molnár Társ. (Akecskeméti Szíj Rezsô – KovácsRózsa Tudományos és Mûvésze-ti Gyûjtemény kiadványai) ISBN: 963-250-200-19 fûzött: 2600 Ft

SSzzííjj RReezzssôô:: Várpalota nyelvjárása1689 és 1831 között. 2. hason-más kiad. Szenci Molnár Társ.(Várpalota múltja és jelene) ISBN: 963-250-200-13 fûzött: 690 Ft

SSzzûûccss EEnniikkôô:: Angyal. AB-Art ISBN: 80-88763-82-7 fûzött: 690 Ft

TTTTaallllóóssii BBééllaa:: Kakaserdôn kukorék-

fa. Gyermekversek. AB-Art ISBN: 80-88763-88-6 kötött: 800 Ft

TTáárrssaaddaallmmii ááttaallaakkuullááss ééss iiffjjúússáágg.. Aszabadság mint esély?. Belvede-re Meridionale [Szerk.], (Ifjúságikorszakváltás) ISBN: 963-03-9598-3 fûzött: 1400 Ft

TTeerrrraa--XX.. Az ismeretlen Föld. M.

Kvklub ISBN: 963-547-030-4 kötött: 2650 Ft

TToollkkiieenn,, JJoohhnn RRoonnaalldd RReeuueell:: AGyûrûk ura 1. A Gyûrû szövetsé-ge. Európa,ISBN: 963-07-6769-4 kötött: 3600 Ft (1-3)

TToollkkiieenn,, JJoohhnn RRoonnaalldd RReeuueell:: AGyûrûk ura 2.A két torony. Európa ISBN: 963-07-6770-8 kötött: 3600 Ft (1-3)

TToollkkiieenn,, JJoohhnn RRoonnaalldd RReeuueell:: AGyûrûk ura 3. A király visszatér.Európa ISBN: 963-07-6771-6 kötött: 3600 Ft (1-3.)

TTóótthhnnéé PPáánnyyaa MMaarriiaannnnaa:: Tente, ba-ba, tente. Népi gyermekmondó-kák és dalok. Tóth ISBN: 963-9161-60-8 kötött: 1050 Ft

TToouussssaaiinntt,, JJeeaann--PPhhiilliippppee:: A televí-zió. Jelenkor (Kis Európa sorozat) ISBN: 963-676-229-5 fûzött: 1200 Ft

TTwweennttyy--oonnee sscciieennttiissttss oonn tthhee ttwweenn--ttyy--ffiirrsstt cceennttuurryy.. Interviews. Tertia ISBN: 963-85866-8-0 fûzött: 1500 Ft

ÚÚ

ÚÚjj sszzaabbáállyysséérrttééssii jjooggsszzaabbáállyyookk,,mmaaggyyaarráázzaattookkkkaall.. (2. köt.) HVGOrac ISBN: 963-9203-34-3 fûzött: 3696 Ft

VV

VVáárraaddyy EEsszztteerr:: A sátán nevében.Anno ISBN: 963-9199-52-4 fûzött: 625 Ft

VVaarrggaa CCssaabbaa:: Film és story board.Budapest, Minores Alapítvány,(Árnyékvilág 1.) ISBN: 963-03-5199-4 fûzött: 2500 Ft

VVeenniiccee.. Venise. Venedig. Velence.M. 1:6 000. Cartographia ISBN: 963-352-727-9 CM 784 Ft

VVeerreesseeggyyhháázzii BBééllaa:: Magyar csata-helyek kisenciklopédiája. Anno ISBN: 963-375-031-8 fûzött: 450 Ft

WW

WWaarrbbuurrttoonn,, NNiiggeell:: Bevezetés a filo-zófiába. 3. bôv. kiad. Kossuth ISBN: 963-09-4151-1 kötött: 1600 Ft

WWhhiittee,, EElllleenn GGoouulldd:: Jézus élete. 5.kiad. Advent ISBN: 963-9122-34-3 kötött: 2490 Ft

WWhhiittee,, EElllleenn GGoouulldd:: Krisztus példá-zatai. 4. kiad. Advent, ISBN: 963-9122-19-X kötött: 1990 Ft

ZZ

ZZeeiiddeenniittzz,, SStteeffaann –– BBaarrkkooww,, BBeenn::Miért nem bírjuk a németeket?Pannonica, (Kis nemzethatározó) ISBN: 963-9252-06-9 kötött: 990 Ft

26

Az összeállítás a KönyvtárellátóKözhasznú Társaság informá-ciós rendszere alapján készült.A felsorolt könyveket a Könyv-tárellátó már felajánlotta meg-vásárlásra a könyvtáraknak, ill.megrendelhetôk a társaság ho-me lapján (www.kello.hu).

A könyv megvásárolható minden nagyobb könyvesboltban,és megrendelhetô a kiadótól

1134 Budapest, Apály utca 2/B. Telefon/fax: 359-9825

A Dávid Katalin akadémikus mûvészettörténész bevezetôjé-vel megjelenô kötet az egyházi és világi koronaábrázolásokterjedelmes gyûjteményének legjellemzôbb, legérdekesebbdarabjait ábrázolja 1000 színes képen. A válogatás többek kö-zött a következô területeken fellelhetô koronaábrázolásokatközli: festmények, szobrok, érmék, emlékmûvek, mozaikok,üvegablakok, fegyverek, népmûvészeti alkotások, reklámok ésa hétköznapok sokféle más tárgya, mûve, eszköze.

A Kairosz Kiadó ajánlata

Erasmus, RotterdamiKrisztus fegyverzetében155x215 mm, 200 oldal, keménytáblás, enveloppal, ára 2000 FtA Kairosz Kiadó most Erasmus legkedveltebb, legtöbb nyelvre lefordított,teológiai ihletettségû „zsebkönyvét”, az Encbiridion militis Christiani-tjelenteti meg és ajánlja a magyar olvasóknak.A könyv 1504-tôl – elsô kiadásától – bejárta egész Európát, mert új hang-vételével, a „devotio moderna” lelki mozgalomnak egyik legszebb példá-nya, amely elsôsorban nem papok, hanem világi hívek számára íródott.A Bibliothcca Belgica adatai szerint, már a 16. században 133 kiadást értmeg, és még Erasmus életében nyolc nyelvre lefordították.Takács GyulaAz Újszövetség irodalma II.Levelek-Jelenések könyveB/5, 272 oldal, fûzve 1980 FtA szerzô Újszövetséghez írt bevezetôjének második kötetét adjuk közre.Ez az igényesen, nagy mûgonddal és tudományos felkészültséggel megírtkönyv segítségére lehet azoknak, akik mélyebben szeretnék megérteni aBibliát.Több katolikus egyetemen tankönyvként elôírt anyag.Thibon, GustaveJákob lajtorjájánFr/5, 250 oldal, kartonált kb. 1600 FtA szerzô – Magyarországon nem ismert – a jelentôs francia katolikus gon-dolkodók egyike.Kedvelt kifejezési formája az aforizma, egyik ilyen kötetét fordítottuk lemagyar nyelvre. Maga mondja könyvérôl, úgy beszél ezekben az aforiz-mákban, mint aki tanúságot tesz, nem elvont spekulációk eredményeitközli, hanem belsô élményeit. S nem valamilyen embereszményt tart sze-me elôtt, hanem a mai problémákkal küzdô, mai nyugtalanságok közepet-te útját keresô embert.Fiatal magyarságSzerkesztette: Barlay Ö. SzabolcsB/5, 184 oldal, fûzve, 1500 FtA cserkész mozgalom idôtálló értékeit mutatja be a kötet, Sík Sándor1930-ban írt „A Cserkészet” címû máig érvényes mondandójú írását tel-jes terjedelmében közli.

Gyurkovics TiborA rendszerváltás balladájaFr/5, 110 oldal + 16 rajz, 980 FtA szerzô sajátos humorával megírt poéma a rendszerváltozásról, annakszükségszerû felemás voltáról. Formai bravúr, hogy a 99 versszak egyetlenmondat, érzékeltetve, hogy szinte egyszerre szakadt ki a fájdalom és a re-mény a szerzôbôl.Tamási ÁronMagyari rózsafaA/5, 194 oldal, kötve, 1800 FtTamásinak ez a regénye 1945 óta nem jelent meg.„A regény az erdélyi magyarság felszabadulásának, az idegen, elnyomó ura-lom alól történô megszabadulásának némileg parabolisztikus kifejezése, a ke-gyetlenkedô, basáskodó, idegen elöljárók fortélyos ötletekkel, baditervekkel és ak-ciókkal való megleckéztetése, a gyôzedelmeskedô szabadságharc egyéni, lelki ésérzelmi szférákban megjelenített formája, vidám, lelkesült és forró hangulatokkavargásában” (Bertha Zoltán)FiloramoA gnoszticizmus történeteFr/5, 296 oldal, kartonált, 1800 FtA korai kereszténység idején keletkezett eretnekség változott formában ál-landóan jelen van, ma nyugaton újra divatos.A neves olasz író, a közönség számára közérthetôen ismeteti az irányzatot.Lovas IstvánMásodik jobbegyenesA/5, 270 oldal, kartonált, 1500 FtAki olvasta az elsô, nagysikerû kötetet – annak a folytatás sem fog csaló-dást okozni.Megjelenik március végén.Bayer ZsoltFalig érô liberalizmusA/5, 223 oldal, kartonált, 1600 FtA kötetben összegyûjtött írások azt bizonyítják, hogy lehet ötvözni a ke-mény publicisztikát és a lírai hangulatú visszaemlékezéseket.A szerzô számtalan esetben azzal ad más megvilágítást írásainak, hogy azaktuális problémák tágabb összefüggéseit is feltárja.

A Tessloff és Babilon Kiadó újdonságai

A könyvek megrendelhetôk a Tessloff és Babilon Kiadócímén: 1075 Budapest, Károly krt. 3/a.

Telefon: 322-3871

A könyvek megvásárolhatók minden nagyobb könyvesboltban és megrendelhetôk a kiadótól: 1134 Budapest, Apály u. 2/B. Telefon/fax: 359-9825

A Kairosz Kiadó ajánlata

UTÁNNYOMÁSBAN JELENIK MEGHóman Bálint: Szent István, kötve 2200 Ft

Gracián: Az életbölcsesség kézikönyve, kötve 990 FtAllport: A személyiség alakulása, kötve 2600 Ft

BOLYGÓNK, A FÖLD

Kiadónk kézikönyve nagyszerûútmutató csodálatos világunk fel-fedezéséhez. Visszavezet azidôben, egészen bolygónk kelet-kezéséig. Fantasztikus utazást te-hetünk a Föld belsejébe, és meg-tudhatjuk, milyen félelmetes ter-mészeti erôk rombolják, építik afelszínét mind a mai napig.Több mint 180 színes fénykép,gazdag háttéranyag, látványosszámítógépes illusztrációk teszikélvezetessé barangolásunkat ti-tokzatos bolygónk belsejében.Fogy. ár: 2890 Ft

Újdonságunk a MI MICSODAsorozat 57. kötete.

Hogyan született és hogyan szü-letik az autó? Hogyan mûködik amotor? Mit jelent a Forma-1?Milyen lesz a holnap autója?Ezekre és még sok izgalmas kér-désre ad választ a fiatalok számá-ra készült kötet.Fogy. ár: 1650 Ft

A/4,250 oldal,1000 színes képpel,kötve, enveloppal6800 Ft

Fekete György –Sunyovszky Sylvia

ASzentKoronaezer arca

Szabó Lôrinc összes versei I–II. 5500 FtKépes Krónika 1780 FtKüküllei János: Krónika Lajos királyról 1680 FtTeleki Pál: Válogatott politikai írások 1980 FtEckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet 2280 FtFoucault, M.: A szavak és a dolgok 1800 FtKiss György: Munkajog 3180 FtSekuler-Blake: Észlelés 3200 FtMorel: Szociológiaelmélet 2200 Ft

Rad: Az Ószövetség teológiája I.k. 2480 FtFür Lajos: A berceli zenebona, 1784 1680 FtKosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrá-saiba és irodalmába I.k. 2480 FtRomsics Ignác: A XX. sz.-i magyar történelem dokumentumok-ban I–II. 5200 FtKozma-Tomasz: Bevezetés a szociálpedagógiába 2680 FtNietzsche: Így szólott Zarathustra 2800 FtEôsze László: Örökségünk Kodály 1280 Ft

Könyvbemutató, melynek keretében bemutatásra kerülKosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba

és irodalmába, Für Lajos: A berceli zenebona, 1784, RomsicsIgnác: A XX. sz.-i magyar történelem dokumentumokban I–II. c.könyvek, valamint a Millenniumi Magyar Történelem sorozat

megjelent kötetei.A könyveket ismerteti Kosáry Domokos, Für Lajos,

Romsics Ignác és Gyurgyák János.A szerzôk a program elôtt az Osiris Kiadó standjánál (A 12)

dedikálják mûveiket.A program idôpontja: 2000. április 22. szombat 16.30–18.00

Helyszín: Kongresszusi Központ Lehár terem

Az újonnan induló Osiris Zsebkönyvtár sorozatotbemutatja a sorozat szerkesztôje Pléh Csaba

és Gyurgyák János

Idôpont: 2000. április 22. szombat 10.30–11.30Helyszín: Kongresszusi Központ Bizet terem

A Zsebkönyvtár áprilisban megjelenô kötetei:A félénkség 1500 FtAutizmus 1500 Ft

A társalgás cselei 1500 FtRendszerváltók és bûnbakok 1500 Ft

Horváth Tibor – Papp István: Könyvtárosok kézikönyve I. k. bemutatása és a sorozat többi kötetének ismertetéseIdôpont: 2000. április 21. péntek 15.30–16.30, Helyszín: Kongresszusi Központ Liszt III. terem

ÁPRILISI ÚJDONSÁGAINK:

Békés Pál dedikálja könyveit az Osiris Kiadó standjánál (A 12)április 21-én pénteken 14.00-tól és április 22-én szombaton 13.30-tól.

A szerzônek az Osiris Kiadónál megjelent kötetei: Bélyeggyûjtemény, A kétbalkezes varázsló.A Könyvfesztiválon 10% engedménnyel árusítjuk könyveinket!

Minden érdeklôdôt szeretettel várunk!

Az Osiris Kiadó az alábbi programokkal várja kedves vendégeit a Könyvfesztiválon

A kötetek megvásárolhatók az Osiris Könyvesházban (1053 Bp., Veres Pálné u. 4-6.Tel.: 318-2516, 266-4999) és megrendelhetôk az Osiris Kiadóban (1053 Bp., Egyetem tér 5.

Tel.: 266-6560/108 m) valamint a Budapesti Könyvfesztiválon az Osiris Kiadó standjánál (A 12).