IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT - VPM · Web viewa művészeti nevelő és oktató munka irányításában, a felvételi alkalmassági és a tanulmányok alatti meghallgatások, vizsgák

SZABÁLYZATOK ÉS DOKUMENTUMOK

DE HOGYAN?

PÉLDÁK AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI

INTÉZMÉNYEKNEK

Szerkesztette:Dr. Szűcsné Hobaj Tünde

Nyelvi lektor:Konczosné Szombathelyi Márta

KÉSZÜLT AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL

A közoktatási intézményekre vonatkozó legfontosabb szabályokat a

törvények és rendeletek határozzák meg. Természetesen a

jogszabályok nem vehetik figyelembe az egyes közoktatási

intézmények sajátosságait, nem illeszkedhetnek a helyi szabályozási

igényhez, ezért az intézményre vonatkozó konkrét szabályzatokat az

intézményeknek kell elkészíteniük.

A kiadványban megjelenő szabályzat-példák útmutató jellegűek.

A példák ahhoz kívánnak segítséget nyújtani, hogy megoldási

javaslatait az intézmény saját körülményeihez és helyzetéhez

viszonyítva használja fel.

Ezek a példák változtatás nélkül, „egy az egyben” nem vehetők át,

azokat a helyi sajátosságokhoz szükséges igazítani, átdolgozni.

3

4

ALAPÍTÓ OKIRAT

Készítette: Dr. Mátrainé Goda Katalin

Lektorálta: Feltizi-Veress Imre

5

BEVEZETÉS

AZ ALAPÍTÓ OKIRATHOZ

Az alapfokú művészetoktatási intézmények alapító okiratának megszerkesztésénél, elkészítésénél – a többi közoktatási intézményhez hasonlóan – főként (de nem kizárólag) a bemutatott alapító okiratok végén található jogszabályokat és a helyi sajátosságokat, fenntartói szándékokat szükséges figyelembe venni.Tartalmára vonatkozó általános elv: az előírt kötelező elemeken túl az okiratba foglalható bármely, a fenntartó által fontosnak tartott – de a (belső) jogszabályokban és más intézményi dokumentumban nem szabályozott – kérdés, ami nincs ellentétben a vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel.Ezen túl lényeges még az okirat áttekinthetősége és a pontos, lényegre törő megfogalmazás; mivel ez egy olyan alap, melyre az intézmény egyéb tanügyigazgatási dokumentumai és valós tevékenysége épül, valamint összhangban kell legyen a nyilvántartással, illetve a működési engedéllyel is.A jogszabályi változásokból következően az alapító okirat folyamatos „karbantartást” igényel.

Az előzőekben leírtakra figyelemmel 2 alapító okirat példa készült.Az 1. példa önkormányzati fenntartású intézmények, a 2. példa a nem önkormányzati fenntartású intézmények részére. Ez utóbbi példa csak a törvény által kötelezően előírt elemeket foglalja magában.

6

1. PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény alapító okiratára

önkormányzati fenntartású intézmények részére

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Alapító Okirata

7

1. Az intézmény neve: Simai Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2. Az intézmény székhelye: 8888 Sima, Árkád u. 8.

3. Az intézmény telephelye: 4444 Fordított, Ház krt. 4.

4. Alapító és fenntartó neve és címe: Simai Önkormányzat (8888 Sima, Kossuth út 3.)* Az alapítás időpontja: 2001

5. Az intézmény típusa: Alapfokú művészetoktatási intézmény.

6. Az intézmény alaptevékenysége:80.10 Alapfokú oktatás, ezen belül alapfokú művészetoktatás a következők szerint:

Székhelyen:

Művészeti ág Tanszakok, azok évfolyamainak száma

Tanulói létszám

Képző- és iparművészet

Grafika: 8 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok)

60 fő

Kerámia: 8 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok)

60 fő

Táncművészet Társastánc: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

60 fő

Néptánc: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

60 fő

Felvehető tanulók száma összesen: 240 fő

8

Telephelyen:


Tanulói létszám

Zeneművészeti ág(hangszeres szakok)

Zongora: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

45 fő

Furulya: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

45 fő

Ütőhangszer: 12 évfolyam (2 előkép-ző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

45 fő


7. Az intézménybe maximálisan felvehető tanulók száma össze-sen:375 fő

8. Kiegészítő tevékenység:Az intézmény a kapacitások fokozott kihasználása érdekében, nem nyereségszerzési célból az alábbi kiegészítő tevékenységeket folytathatja:

TEÁOR szám Tevékenység megnevezése70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (helyiségek

bérbeadása, legfeljebb 1 tanév időtartamra a székhelyen)

9. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

10. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: Ingatlan:

A székhely címén lévő ingatlan a fenntartó önkormányzat tulajdonát képezi (1. számú melléklet: tulajdoni lap).A székhely szerinti ingatlant a fenntartó az intézmény ingyenes használatába adja a jelen okiratban meghatározott alap- és kiegészítő feladatok ellátása céljából és mértékig.A telephely címén található ingatlan Fordított község tulajdona. A használati jogot a Sima és Fordított községek közötti együttműködési megállapodás rögzíti (2. számú melléklet: tulajdoni lap és együttműködési megállapodás).

Ingóságok:A fenntartó tulajdonában lévő nagy értékű ingóságok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

9

A bérelt hangszerek és egyéb eszközök és felszerelések jegyzékét – a bérbeadó megjelölésével – a 4. számú melléklet tartalmazza.A 3. sz. mellékletben felsorolt, és a fenntartó tulajdonát képező ingóságok felett az intézménynek ingyenes használati joga van.

11. A vagyon feletti rendelkezési jog:Az intézmény sem az ingóságokat, sem az ingatlanokat nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe (kivéve a 8. pontban megjelölt terem-bérbeadások) és nem terhelheti meg. Minden, a működés során kapott (adományok) vagy pályázaton elnyert támogatás és eszköz a fenntartó tulajdonát képezi.A 4. sz. mellékletben felsorolt hangszerek, valamint egyéb eszközök és felszerelések felett az intézmény a bérleti szerződésben (5. számú melléklet) meghatározottak szerint rendelkezhet.

12. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok:„1” variáció Gazdálkodása megszervezésének módja szerint részben önálló: a

felsorolt tevékenységek kivételével minden pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet a fenntartó lát el. Az intézmény a fenntartó által megállapított költségvetési kereteken belül jogosult és köteles a következő feladatok ellátására: bér- és munkaerő-gazdálkodás, tandíjjal és térítési díjjal kapcsolatos be- és kifizetések, készpénzkezelés (házipénztár), beszámolási kötelezettség, adatszolgáltatás.

Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából – a fenntartó által megállapított éves költségvetési előirányzatok felett – az intézmény: a) variáció: teljes jogkörrel, b) variáció: részjogkörrel rendelkezik.

„2” variáció A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önállóan

gazdálkodó: az intézményben elkülönítetten létrehozott gazdasági egység – a gazdasági vezető irányításával – ellátja mindazokat a feladatokat (költségvetés tervezése, előirányzat felhasználása és módosítása, üzemeltetés, stb.), melyek az önálló működtetéshez szükségesek. A gazdasági vezetőt a fenntartó felé éves beszámolási kötelezettség terheli, valamint rendszeres és időszakos adatszolgáltatásra kötelezett mind az igazgató, mind a fenntartó részére – igényük szerinti gyakorisággal (további részletek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában).

10

Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából az intézmény teljes jogkörrel rendelkezik.

13. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját a Simai Önkormányzat Képviselő-testülete a 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 5. §-ában szabályozott nyilvános pályázat keretében bízza meg a magasabb vezető beosztás ellátásával legalább öt, legfeljebb tíz évre. Megbízást a közoktatásról szóló törvény 18. §-ában meghatározott feltételekkel rendelkező, pedagógus-munkakörben határozatlan időre alkalmazott, illetőleg a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörbe határozatlan időre kinevezett közalkalmazott kaphat.

14. Az intézmény felügyeleti szerve:A Simai Önkormányzat képviselőtestülete

Sima, 200.... augusztus 10.

P. H.

Simon Sándorpolgármester

Az alapító okiratot a simai önkormányzat közgyűlése ... számú határozatával elfogadta.

hitelesítő aláírás

Megjegyzések: Az okirat első módosításától kezdve javasolt (pl. 2. pontként) feltüntetni az

intézmény OM azonosító számát! A *-gal jelölt tartalmakat nem kötelező, de ajánlott az okiratba foglalni. Az intézmény típusa (5. pont) természetesen lehetne még több célú is (azon

belüli lehetőségeket ld. Kt. 33. §), de ebben az esetben csak az alapfokú művészetoktatással foglalkozó típusra hoztunk példát.

11

12

2. PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény alapító okiratára

nem önkormányzati fenntartású intézmények részére(E példa csak a törvény által kötelezően előírt elemeket foglalja

magában)

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Alapító Okirata

13

1. Az intézmény neve: „Fürge Ujjak” Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2. Az intézmény székhelye: 8888 Sima, Árkád u. 8.

3. Az intézmény – tagintézményként működő – telephelye: 4444 Fordított, Ház krt. 4.

4. Az alapító neve, címe és az alapítás ideje: Simai Önkormányzat (8888 Sima, Kossuth út 3.) * Az alapítás időpontja: 2001

5. A fenntartó neve és címe:„Egy Sima, Egy Fordított” Alapítvány (5555 Szőttes, Jolán néni tér 5.)* Fenntartásba vétel időpontja: 2002. augusztus16.

6. Az intézmény típusa: Alapfokú művészetoktatási intézmény

7. Az intézmény alaptevékenysége:80.10 Alapfokú oktatás, ezen belül alapfokú művészetoktatás a következők szerint:

Székhelyen:


Tanulói létszám

Képző- és iparművészet

Grafika: 8 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok)

80 fő

Kerámia: 8 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok)

80 fő

Táncművészet Társastánc: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

80 fő

Néptánc: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

80 fő


14

Telephelyen:


Tanulói létszám

Zeneművészeti ág(hangszeres szakok)

Zongora: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

60 fő

Furulya: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

60 fő

Ütőhangszer: 12 évfolyam (2 előkép-ző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

60 fő


8. Az intézménybe maximálisan felvehető tanulók száma össze-sen:500 fő.

9. * Az intézmény vállalkozási tevékenységei:

TEÁOR szám Tevékenység megnevezése22.31 Hangfelvétel-sokszorosítás52.63 Egyéb nem bolti kiskereskedelem

A vállalkozási tevékenységek bevételéből származó összeg nem haladhatja meg az intézmény éves összbevételének 33 %-át.Veszteséges tevékenység esetén a következő költségvetési évben az intézmény csak a fenntartó külön írásos engedélyével láthat el vállalkozási feladatot.

10. Az intézmény feladat-ellátását szolgáló vagyon: Ingatlan:

- A székhely címén lévő ingatlan a simai önkormányzat tulajdonát képezi (1. sz. melléklet: tulajdoni lap)- A telephely címén található ingatlan Fordított község tulajdona (2. sz. melléklet: tulajdoni lap) - A székhely szerinti ingatlan helyiségeit a fenntartó Sima község önkormányzatától bérli (bérleti szerződés: 5. melléklet). A bérleményt a fenntartó a megjelölt alap- és vállalkozási tevékenység céljából intézménye használatába adja. - A telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, a 4. mellékletben felsorolt hangszereket és egyéb eszközöket a fenntartó Fordított község önkormányzatától bérli (6. melléklet: bérleti szerződés),

15

melyeket a megjelölt alapfeladatok ellátása céljából intézménye rendelkezésére bocsát.

Ingóságok:- A fenntartó tulajdonában lévő nagy értékű ingóságok jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.- A bérelt hangszerek és egyéb eszközök jegyzékét, a bérbeadó megjelölésével,a 4. sz. melléklet tartalmazza. - A 3. sz. mellékletben felsorolt, és a fenntartó tulajdonát képező ingóságok felett az intézménynek ingyenes használati joga van.

11. A vagyon feletti rendelkezési jog:Az intézmény a rendelkezésére bocsátott ingóságokat és ingatlanokat nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe, és nem terhelheti meg. Minden, a működés során kapott, vagy pályázaton elnyert támogatás, hangszer, eszköz és felszerelés a fenntartó tulajdonát képezi. - A 4. sz. mellékletben felsorolt hangszerek, egyéb felszerelések és eszközök felett az intézmény a bérleti szerződésben (6. melléklet) meghatározottak szerint rendelkezhet.

12. Az intézmény gazdálkodása:„1” variáció Gazdálkodása megszervezésének módja szerint részben önálló: a

felsorolt tevékenységek kivételével minden pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet a fenntartó lát el. Az intézmény a fenntartó által megállapított költségvetési kereteken belül jogosult és köteles a következő feladatok ellátására: bér- és munkaerő-gazdálkodás, tandíjjal és térítési díjjal kapcsolatos be- és kifizetések, készpénzkezelés (házipénztár), beszámolási kötelezettség, adatszolgáltatás.

Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából – a fenntartó által megállapított éves költségvetési előirányzatok felett: az intézmény a) variáció teljes jogkörrel, b) variáció: részjogkörrel rendelkezik.

„2” variáció A gazdálkodás megszervezésének módja szerint önállóan

gazdálkodó: az intézményben elkülönítetten létrehozott gazdasági egység – a gazdasági vezető irányításával – ellátja mindazokat a feladatokat (költségvetés tervezése, előirányzat felhasználása és módosítása, üzemeltetés, stb.), melyek az önálló működtetéshez

16

szükségesek. A gazdasági vezetőt a fenntartó felé éves beszámolási kötelezettség terheli, valamint rendszeres és időszakos adatszolgáltatásra kötelezett mind az igazgató, mind a fenntartó részére – igényük szerinti gyakorisággal (további részletek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában).

Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából az intézmény teljes jogkörrel rendelkezik.

13.* A fenntartói irányítás:A fenntartó az intézmény irányítását a közoktatásról szóló törvény 102-106. §-aiban szabályozott módon látja el. Alkalmazza az intézmény igazgatóját, gyakorolja a fenntartói jogosítványokat, illetve eleget tesz a közoktatási törvényben előírt fenntartói kötelezettségeknek.

14.* A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 80. §-ának (4) bekezdésében írt törvényességi ellenőrzésre a főjegyző jogosult.

Sima, 200...... augusztus 21.

P. H.

Alapi Albinkuratóriumi elnök

Megjegyzés: Az okirat első módosításától kezdve javasolt külön pontban feltüntetni az

intézmény OM azonosító számát is! A *-gal jelölt tartalmakat nem kötelező az okiratba foglalni. Az intézmény típusa (6. pont) természetesen lehetne még több célú is (azon

belüli lehetőségeket ld. Kt. 33. §), de ebben az esetben csak az alapfokú művészetoktatással foglalkozó típusra hoztunk példát.

17

Jogszabályi háttér

Önkormányzati fenntartásban működő intézmények esetében:

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt. 37. §)

1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht. 88. §)

217/1998. (XII. 30.) Korm. r. az államháztartás működési rendjéről

Nem önkormányzat által fenntartott intézményeknél:

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt. 37. §)

Mindkét fenntartói típusra vonatkozó lényeges jogszabályok:

9/1989. (IV. 30.) MM rendelet a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról

27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervei programjának bevezetéséről és kiadásáról

18

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Domján Istvánné

Lektorálta: Gergely Árpádné dr.

19

BEVEZETÉS

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATHOZ

1. Az intézmény belső szabályozása

A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei a közoktatási intézmények működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat határozzák meg, azokat, amelyeknél indokolt, hogy az oktatáspolitikai, rendszerfejlesztési célok teljesítése érdekében országosan egységes gyakorlat alakuljon ki. Ezek a jogszabályok nem vehetik figyelembe az egyes közoktatási intézmények sajátosságait, nem illeszkedhetnek a helyi szabályozási, szabályozottsági igényhez.Ezért a szervezet és a működés helyi igények szerinti kialakítására a közoktatásról szóló, többször módosított, 1993. évi LXXIX. tv. (Kt.) 40. § (1) és (2) bekezdése kötelezettségként írja elő a közoktatási intézmények részére a szervezeti és működési szabályzatuk elkészítését.

2. A közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ)

A közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának célja, hogy a közoktatási intézmény alapító okiratában előírt tevékenységhez, az intézmény pedagógiai programjában kitűzött cél- és feladatrendszerhez adekvát módon meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, rögzítse a belső működés rendjét, a belső és külső kapcsolati rendszerekre vonatkozó szabályokat úgy, hogy azok biztosítsák a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek, csoportok és folyamatok összehangolt, racionális és hatékony működését, együttműködését.

A közoktatási intézmény belső szabályai között kiemelt szerepet tölt be az SZMSZ, amelyet a szervezeti önállóság alapján a közoktatási intézmény vezetője készít el, terjeszt elő, nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogad el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az iskolaszék, az iskolai

20

diákönkormányzat – a hatályos 11/1994. (VI. 8) MKM rendeletben meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol. Amennyiben az iskolában nem működik iskolaszék, minden olyan kérdésben, amelyben egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét kell kikérni. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Előírásai nemcsak a munkavállalókra kötelező erejűek, hanem a közoktatási intézmény szolgáltatásait igénybe vevők körére is; tanulókra és szülőkre egyaránt. Az intézményhasználattal összefüggésben lehetnek olyan rendelkezései is, amelyek az érintettek körét tovább bővítik.

Az SZMSZ kötelező elemeit jogszabályok határozzák meg, ennélfogva tartalmaznia kell minden olyan kérdés szabályozását, amelynek rendezését a jogszabály az SZMSZ-be utalja.

Az SZMSZ nem ütközhet jogszabályba, beleértve (adott esetben) a fenntartó önkormányzat rendeletét is.Nem szabályozhat olyan kérdést, amelyet jogszabály alapján más szabályzatban kell vagy lehet szabályozni.Az SZMSZ a fenntartói határozattal kiadott alapító okiratra épül, tehát nem lehet ellentétes az abban foglaltakkal.

Az SZMSZ a kötelező elemeken kívül szabályozhat minden olyan további kérdést, amit a helyi viszonyok, kapcsolati rendszerek, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő csoportok összetétele, érdeke, az intézmény sajátos mikrokörnyezete, speciális feladatrendszere vagy feladata szükségessé tesz, ha az a szervezet hatékonyabb működését, a célok és a feladatok teljesítését szolgálja.

A szabályozásnak tehát mindig az elérendő célból kell kiindulnia, közoktatási intézmény esetében abból, hogy biztosítsa az intézmény zavartalan működését, a nevelő-oktató munka nyugodt körülményeihez szükséges feltételeket, a gyermekek, a tanulók védelmét, az intézményi vagyon megóvását, az intézmény működéséért, a gyermekek, a tanulók biztonságáért, az intézményi vagyon állagának megóvásáért felelős személy tájékozottságát, döntései, intézkedései megalapozottságát. (Dr. Szüdi János)

21

Azoknál a szabályzatoknál, amelyek túlmennek e célokon, reális veszélyként jelenik meg a túlszabályozottság, ezzel együtt a belső normák inflációja.

22

3. A szervezeti és működési szabályzat és az alapító okirat kapcsolata

Annak okán, hogy az SZMSZ az alapító okiratra épül, ki kell térnünk az alapító okirattal kapcsolatos néhány kérdésre.

Az alapító okirat kötelező elemeire a költségvetési szervként működő közoktatási intézmények esetében a közoktatásról szóló törvény [37. § (5) bek.] mellett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) [88. § (3) bek.] is tartalmaz előírásokat, többek között a vezető kinevezési rendjének meghatározását. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények alapító okiratának tartalmára, kötelező elemeire csak a Kt. előírásai vonatkoznak. A Kt. 81. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerint nem kell alkalmazni a közoktatási törvénynek a vezető-kiválasztásra vonatkozó rendelkezései közül a 18. §. (8) bekezdését, ami azt jelenti, hogy nem kötelező a nyilvános pályázat. Mivel nem kötelező alkalmazni a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet 5. §-át sem, nem követelmény a határozott időre szóló igazgatói megbízás sem, tehát az igazgatói feladatra történő alkalmazás határozatlan időre is szólhat. Nem kizárt azonban a határozatlan idejű pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás melletti határozott időre szóló intézményvezetői megbízás alkalmazása sem. Az iskolatípus sajátossága, a pedagógiai munka hosszabb távú tervezhetősége és a működés stabilitása azonban mindenképpen igényli és indokolja nem önkormányzati intézmények esetén is azt, hogy ez a vezetői megbízás olyan időtartamra szóljon, mint amelyet a kormányrendelet az önkormányzati intézmények magasabb vezetői megbízásához előír.

A közoktatási intézmény alapító okirata határozza meg az intézmény típusát, tagintézményét.Az, hogy az alapító okirat miként határozza meg az intézmény típusát, megjelenít-e tagintézményt vagy telephelyet, közvetlenül kihat a szervezeti felépítésre, a belső kapcsolatok rendjének meghatározására.

A közoktatási intézmény típusa a jogszabályi keretek között behatárolhatja a szervezet felépítésének lehetőségeit, a működés kereteit.A közoktatási intézmény típusának egyértelmű és jogszerű meghatározásához pontosan kell értelmezni a Kt. vonatkozó

23

szakaszait, témánkat illetően: a 20. §-t, a 22. § (3) bekezdését, a 33. §-t.

24

A szervezeti kérdések helyi szabályozásához egyértelművé kell tenni, hogy: az alapfokú művészetoktatás minként tagolódik be az

intézmény feladatrendszerébe, és miként kapcsolódik más szervezeti egységekhez az irányítás (szakmai, gazdálkodási), szervezeti státusz, a működés közös, intézményi jellemzői és egyedi, feladatspecifikus sajátosságai szerint (intézménytípus, tagintézmény, intézményegység, telephely/ek, irányítási, igazgatási feladatok megosztása, kapcsolattartás és együttműködés formái, jellemzői),

milyen gazdálkodási jogosítványokkal ruházza fel a fenntartó az intézményt, a gazdálkodással összefüggő feladatok ellátása kapcsán milyen az intézményen belüli hatásköri megosztás, ehhez miként rendel szervezeti egységet vagy egységeket.

4. Az alapfokú művészetoktatás szervezeti betagolódása a közoktatási intézmény feladatrendszerébe

A kialakult rendkívül színes kép minden esetére nem térhetünk ki, de vázoljuk a leggyakoribbakat.4.1. Az intézmény alaptevékenysége csak az alapfokú művészetoktatás, azaz csak egy iskolatípus feladatát látja el egy intézmény keretein belül. Lehetséges, hogy az intézménynek van telephelye, de a telephelyen nem működik önálló tagintézmény. Ilyenkor az egységes szervezet csoportjait, a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, a helyettesítés rendjét a vezetők és az iskolaszék, valamint az intézményi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját kell szabályozni, de ki kell térni a telephelyet érintő sajátosságokra is.

A tagintézmény a székhelyen kívüli – azonos vagy más településen működő azonos vagy különböző feladatot ellátó – intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el. Azt, hogy melyik telephely minősül és működik tagintézményként, a fenntartó dönti el az alapító okiratban.

25

A Kt. és végrehajtási rendelete nem tartalmaz külön előírást a tagintézmény működésére. Tagintézmény esetén a szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni az irányítási és képviseleti feladatok megosztását, a tagintézmény jogosítványait, feladatait, a kapcsolattatás formáit és rendjét. Dönteni kell arról, hogy a tagintézmény működési szabályait az intézményi szabályzatba építve vagy annak részeként, ahhoz szorosan kapcsolódó mellékletként alkotják-e meg.

4.2. Ha a közoktatási intézmény az alapfokú művészetoktatás mellett más közoktatási intézmény (pl.: általános iskola, középiskola) feladatát is ellátja, akkor többcélú intézményről van szó. A szervezet felépítése ilyen esetben is több módon lehetséges. 4.2.1. Egységes vagy összetett iskola: legalább két iskolatípus feladatát látja el, de az egyes intézményi feladatokhoz nem hoznak létre külön-külön intézményegységet.A Kt. szerint az alapfokú művészetoktatási intézményben a helyi tanterv - művészeti áganként - az oktatási miniszter által kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményeire és tantervi programjára épül.Helyi döntés alapján nem áll módjában az iskolának több helyi tantervből választani vagy más iskolatípussal összevonva egységes helyi tantervet alkalmazni, mert a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2001. (IX. 1.) OM rendelet hatálya nem terjed ki az alapfokú művészetoktatási intézményekre. Egyedi engedély hiányában tehát a több iskola feladatát ellátó intézménybe tagolódó alapfokú művészetoktatás esetén csak az összetett iskola típusa a járható szervezeti keret.4.2.2. A közös igazgatású közoktatási intézményben egy intézmény keretei között ellátható bármelyik közoktatási intézmény feladata, a különböző közoktatási feladatok ellátásához azonban egymástól elkülönült, szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell kialakítani.A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó intézményegység is működhet. Ha az alapfokú művészetoktatás mellett más iskola vagy iskolák feladatát is ellátja az intézmény, akkor több megoldás is jogszerű. Lehet az egyes iskolai feladatokra – így alapfokú művészetoktatásra is – külön-külön intézményegységet létrehozni, vagy a több iskola feladatát ellátó, az

26

összetett iskolának megfelelő intézményegységet kialakítani a más közoktatási feladatot ellátó intézményegység mellett (pl. óvoda, pedagógiai szakmai szolgáltatás stb.).

27

4.2.3. Az általános művelődési központra az SZMSZ-t illetően a közös igazgatású intézményekre vonatkozó szabályok érvényesek. A többcélú intézmények e két típusában az intézményvezetést a Kt. 33. §-ának (9) bekezdése szerinti igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait az SZMSZ-ben kell megállapítani.

5. A szervezeti és működési szabályzat szerkezeti felépítése

A szervezeti és működési szabályzat szerkezeti felépítésére nincs kötelező előírás. Célszerű egy bevezető általános részben összefoglalni az intézmény adatait, majd az egyes témaköröket fejezetekbe csoportosítani. (A kötelezően szabályozandó témakörök az SZMSZ-re adott példák után következnek.) Megkönnyíti a szabályzat kezelhetőségét, ha tartalomjegyzék készül. Az SZMSZ záradéka tartalmazza a szabályzat nevelőtestületi elfogadását, az egyetértési és véleményezési jog gyakorlását pedig az érintettek részéről adott nyilatkozat csatolásával lehet igazolni.

6. Magyarázat a példákhoz

A szervezeti és működési szabályzatra adott egyik példa olyan önkormányzati fenntartású, többcélú intézmény, ezen belül összetett iskola, amelyben az alapfokú művészetoktatás és általános iskolai nevelés és oktatás folyik. Ez az összetett iskola önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, ebből következően e példában találhatók azok a szabályozások, amelyeket az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. 10. §-ának (4) bekezdése, 17 §-ának (3) bekezdése, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. r. 4. §-ának (2) bekezdése a szervezeti és működési szabályzatba utal.

A másik példa nem állami szerv, nem önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmény, amelyben székhelyen kívül a távolabbi telephelyen levő tagintézményben és több telephelyen folyik a művészeti nevelés és oktatás. Ez a példa – az általános vezetői feladatok mellett – részletesebben megjeleníti az alapfokú művészetoktatás intézményi jellemzőit, azonban nem tartalmazza az önkormányzati intézményeknél megkívánt gazdálkodással összefüggő

28

rendelkezéseket.

29

Végül ismételten hangsúlyozni szükséges, hogy a szervezeti és működési szabályzatot minden intézménynek a helyi sajátosságai alapján kell elkészítenie. Nem adható olyan minta vagy példa, amelyet minden változtatás nélkül, „egy az egyben” át lehet venni. A közölt példák ahhoz nyújtanak segítséget, hogy megoldási javaslatait az intézmény saját igényéhez, körülményeihez és helyzetéhez viszonyítva használja fel.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a közoktatásról szóló törvény legutóbbi – 2003. évi LXI. törvénnyel történt módosítása – nem rendelkezett a szervezeti és működési szabályzatok felülvizsgálatáról, ebből következően nincs kötelezettség arra, hogy az intézmények a jóváhagyott szabályzatuk helyett újat alkossanak. Természetesen saját elhatározásból is kezdeményezhetik a meglevő érvényes szabályzat felülvizsgálatát, kiegészítését, módosítását és egységes szerkezetbe foglalását. Célszerű azonban megvárni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM r. módosításáról szóló – előkészítés alatt álló – miniszteri rendelet megjelenését, amely érintheti az SZMSZ-re vonatkozó rendelkezéseket is.

30

1. PÉLDA

a többcélú intézmény keretében összetett iskolaként működő általános iskola és alapfokú művészetoktatási

intézmény szervezeti és működési szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Szervezeti és Működési Szabályzata

200.....év ………………… hó …. napján

Jóváhagyta: ……………………………………..

P. H. ………………………………………. fenntartó

31

I.

1. Az intézményOM azonosítója: 000 012elnevezése: Petőfi Sándor Általános Iskola és

Alapfokú Művészetoktatási Intézményszékhelye: 1234 Pócsfelső, Árok u. 3.telephelye: 1235 Pócsalsó, Mező tér 3.

2. Az intézmény alapítója: Nagyközségi Tanács VB PócsfelsőAz alapítás éve: 1960Az intézmény fenntartója: Pócsfelső Nagyközség ÖnkormányzataA fenntartó címe: 1234 Pócsfelső, Kossuth Lajos tér 1.

3. Az alapító okirat száma, kelte: 67-1/1960. (aug. 12.) VB.Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva: ……/2002. ÖH:

4. Az intézmény típusa, jogállása:Az intézmény típusa: többcélú intézmény, összetett iskola (általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény).Az intézmény önálló jogi személy. Az alapító okirat rendelkezése szerint az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.Az intézmény nem alanya az áfának.Az intézmény bankszámlaszáma: 11707070-12345678-00000000Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.Az intézmény helyiségeit, eszközeit az alaptevékenység sérelme nélkül, az Önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint bérbe adhatja.

5. Az intézmény alaptevékenysége

Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában megállapított: nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és

oktatás ellátása nappali munkarend szerint,melynek keretében a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve

32

szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az intézmény az alaptevékenysége végrehajtása során gondoskodik a tanulók napközbeni ellátásáról, felügyeletéről, étkeztetéséről, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokról, a tehetséggondozásról és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a közoktatási törvény és más jogszabályok a nevelési-oktatási intézményeknek előírnak;

alapfokú művészetoktatás, melynek keretében művészeti nevelés és oktatás folyik, amely megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra táncművészeti ágban

néptánc tanszakon, évfolyamok száma: 8 évfolyam (előképző 2, alapfok 6 évfolyam),

zeneművészeti ágban klasszikus zene zongora tanszakon, évfolyamok száma: 12 évfolyam

(előképző 2, alapfok 6, továbbképző 4 évfolyam).

Székhelyen ellátott feladat: nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás

ellátása nappali munkarend szerint az 5-8. évfolyamokon.

Telephelyen ellátott feladat: nyolc évfolyamos általános iskolai alapfokú nevelés és oktatás

ellátása nappali munkarend szerint az 1-4. évfolyamokon, alapfokú művészetoktatás a fentiekben meghatározottak

szerint.

6. Az intézmény felépítése, szervezeti egységei:- általános iskola 5-8. évfolyamán tanító pedagógusok csoportja az

általános igazgatóhelyettes vezetésével,- általános iskola 1-4. évfolyamán tanító pedagógusok csoportja a

második igazgatóhelyettes vezetésével, - alapfokú művészetoktatásban tanító pedagógusok csoportja a

művészeti igazgatóhelyettes vezetésével,- iskolai könyvtár: a könyvtárostanár, közvetlen felettese az

általános igazgatóhelyettes,

33

- gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, felettese az igazgató,- szabadidő-szervező, közvetlen felettese az általános

igazgatóhelyettes,- igazgatói titkárság (iskolatitkár, munkaügyi, személyzeti előadó,

kézbesítő),- belső ellenőr,- gazdasági szervezet gazdasági vezető irányításával:

gazdasági iroda (számviteli, gazdasági ügyintéző, gondnok)- melegítőkonyha,- műszaki és kisegítő csoport.

A gazdasági iroda:az intézmény alapfeladat-ellátását segítő funkcionális egység.Az alapfeladat ellátásához szükséges forrásokat az intézmény fenntartója biztosítja az előterjesztett éves költségvetés jóváhagyásával. A fenntartó az éves költségvetés elfogadása során – különös esetben év közben – sajátos gazdálkodási szabályokat állapíthat meg.Feladata a szervezet költségvetése tervezésével (feladatmutatók köre, megnevezése, keretszámok, szempontok, aktuális PM tájékoztató), az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosí-tással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettség-gel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és saját szervezetére kiterjedő feladatok ellátása.A gazdasági iroda részletes feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét az ügyrend tartalmazza.

A belső ellenőrJogállása:Az igazgató nevezi ki és menti fel, közvetlenül az igazgatóhoz tartozik. Az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. Munkájában befolyástól mentesen, önállóan jár el.

Feladata:Feladatát a 193/2003. (XI. 26.) Korm. r. szerint végzi, szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket,

34

informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolóról megbízhatósági ellenőrzést végez.

35

Elkészíti a belső ellenőrzési kézikönyvet, a középtávú és éves ellenőrzési tervet, jóváhagyás után a terveket végrehajtja, a megvalósításokat nyomon követi.

II.

1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

1.1. Az intézmény vezetője:Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét három igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető közreműködésével látja el.Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg.Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

Az igazgatóa) felelős:

- az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,- a takarékos gazdálkodásért,- a pedagógiai munkáért,- az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és

minőségbiztosítási programjainak működéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és

ellátásáért,- a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek

megteremtéséért,- a tanulóbalesetek megelőzéséért,- a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának

megszervezéséért, - a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves

beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

36

- az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért, és a tankönyvrendelés lebonyolításáért,

- a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért,

- az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért,

- a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, javító, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolításáért és rendjéért,

- a nevelő- és oktatómunkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért,

- a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért;b) gyakorolja a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az

utalványozási jogkört;c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan

ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe;

d) képviseli az intézményt.e) Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen:

- a nevelőtestület vezetése,- a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése,- az intézményi nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések

előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése,- az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi

feltételek biztosítása,- az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és

a diákönkormányzatokkal, illetve a szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés,

- a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

- a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,- a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos

tevékenység irányítása.f) Kizárólagos jogkörébe tartozik:

- a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jogkör, - a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, - a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás,- a fenntartó előtti képviselet.

37

g) Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyetteseket és a gazdasági vezetőt, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a személyi- és munkaügyi előadó és az iskolatitkár munkáját. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetlenül fordulhat hozzá.

1.2. Az igazgatóhelyettesekA vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el.

1.2.1. Az általános igazgatóhelyettesa) Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem

halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala – ellátja az igazgató helyettesítését;Az igazgató tartós – kettő hetet meghaladó – távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót.

b) Közvetlenül irányítja: az 5-8. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában

meghatározott pedagógiai tevékenységet, az iskolai könyvtár működését, az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tevékenységet, a szabadidős tevékenységet, a diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott

feladatok ellátását, amelyekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja,

az intézményi adatszolgáltatás tekintetében az iskolatitkárt, amelyről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja;

c) Képviseli az iskolát esetenként, az igazgató felhatalmazása alapján a szülői

szervezet, az iskolaszék, a diákönkormányzat ülésein, egyéb fórumokon.

d) Felelős: az 5-8. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai, igazgatási

munkáért, a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért, átruházott jogkörben

- a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésért, az iskolaorvossal, a védőnővel való együttműködésért,

38

- az intézményi tankönyvellátás megszervezéséért, a tankönyvrendelés elkészítéséért,

- az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért,

- a második igazgatóhelyettessel együttműködve a napközi, tanulószobai foglakozások megszervezéséért,

- a második és művészeti igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv jóváhagyásra történő elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

- szertárfejlesztési és eszközbővítési tervek elkészítéséért,- a telephellyel való együttműködésért a napi operatív

tevékenységek ellátásában és a feladatellátáshoz, szervezéshez szükséges információáramlás biztosításában,

- az intézményi hagyományok őrzésével összefüggő feladatok szervezéséért, koordinálásáért,

- a nevelőtestületi értekezletek előkészítéséért, szervezéséért,- az iskolai könyvtár működtetéséért.

1.2.2. A második igazgatóhelyettes a) Helyettesíti az igazgatót az igazgató és az általános

igazgatóhelyettes egyidejű távollétében, közvetlenül irányítja a telephelyen az iskola 1-4. évfolyamán és

a napköziben folyó munkát, kapcsolatot tart az általános igazgatóhelyettessel, ellátja telephelyen ellátott feladatok operatív irányítását, közvetlen kapcsolatot tart a művészeti igazgatóhelyettessel, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, kapcsolatot tart a település óvodavezetőivel a beiskolázással

összefüggő szakmai munkában, és erről tájékoztatja az igazgatót.b) Felelős:

Az 1-4. évfolyamon folyó pedagógiai, szakmai munkáért, az általános igazgatóhelyettessel együttműködve a telephelyen

szervezett napközi, tanulószobai foglakozásokért, a telephelyen a tanulóbalesetek megelőzéséért, óvó, védő

intézkedések betartásáért, betartatásáért, a telephelyen a rendkívüli események esetén tett

intézkedésekért,

39

az általános igazgatóhelyettessel együttműködve a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

a könyvtárszoba működéséért, a telephelyen ellátott feladatokhoz szükséges könyvtári anyagok biztosításáért,

ellenőrzi a telephelyen tanulók étkezési, térítési díj nyilvántartásának vezetését.

1.2.3. Művészetoktatási igazgatóhelyettesa)

átruházott hatáskörben irányítja az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját,

szakmai fórumokon képviseli az intézményt, szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, elkészíti elfogadásra az alapfokú művészetoktatás munkatervét, előkészíti és megszervezi az alapfokú művészeti felvételi

alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, továbbá az osztályozó- és javítóvizsgákat,

tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait,

engedélyezi a tanulók beosztását más tanárokhoz, javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi és a tanév végi

meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére a Kt. 75. §-a alapján,

közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban,

közvetlen szakmai kapcsolatot tart a második igazgatóhelyettessel a telephelyen ellátott igazgatási feladatok végrehajtásában s a munkarendhez kapcsolódó feladatokban,

távollétében helyettesíti a második igazgatóhelyettest,

40

együttműködik a gazdasági vezetővel az alapfokú művészetoktatás költségvetési tervezési feladataiban.

41

b) Felelős: az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért, az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott

feladatainak végrehajtásáért, végrehajtatásáért, az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók,

jelentések, tanügyi nyilvántartások, adatszolgáltatás, térítési díj nyilvántartás elkészítéséért, vezetéséért,

az alapfokú művészetoktatás területén a beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért,

az alapfokú művészetoktatás taneszközszükségletének biztosításáért, könyvtár- és szertárfejlesztési tervek elkészítéséért,

versenyek, bemutatók szervezéséért, az általános és a második igazgatóhelyettessel együttműködve a

középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért.

1.3. A gazdasági vezetőVezető beosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, e területeken képviselheti az intézményt. Az igazgató tartós távollétében gazdasági ügyekben helyettesíti az igazgatót. Az igazgató, valamint az igazgatóhelyettesek egyidejű távolléte esetén – a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével – megbízás alapján helyettesíti az igazgatót.Jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, fenntartói rendelkezésekben és az intézmény belső szabályzataiban meghatározottak szerint tervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi az intézmény költségvetési, ellátási, fenntartási, gazdálkodási rendszerét, tevékenyégét.Közvetlenül irányítja a Gazdasági Iroda munkáját, a gondnokon keresztül pedig a „műszaki” és a „kisegítő” munkakörbe besorolt közalkalmazottakat.a) Felelős:

42

az intézmény belső gazdálkodási szabályainak, könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjének kidolgozásáért,

43

a bérgazdálkodásért, a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók,

adatszolgáltatások helyességéért, a számviteli, pénzügyi, adó- és társadalombiztosítási

jogszabályok betartásáért, a leltározás és selejtezés szabályosságáért,

a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, a felújítási és karbantartási feladatok megszervezéséért, a munka-, baleset- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásáért, a térítési díjak, a tandíjak önkormányzati rendelet szerinti

megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért és a többletbefizetések visszatérítéséért.

b) Gyakorolja az ellenjegyzési jogkört kötelezettségvállalás és utalványozás

esetén, valamint az igazgatótól átruházott jogkörben a munkáltatói jogkört a

„műszaki” és „kisegítő dolgozó” munkakörbe besorolt közalkalmazottak felett.

1.4. A vezetők közti kapcsolattartás, az iskolatanács1.4.1. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető részvételével heti rendszerességgel, a hét első munkanapján megbeszélést tart. A megbeszéléseken a belső el-lenőr a napirendtől függően az igazgató megbízása alapján vesz részt. 1.4.2. Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete: az IskolatanácsTagjai:- az igazgató, az igazgatóhelyettesek,- a munkaközösség-vezetők,- a tanszakvezetők. Az Iskolatanács az igazgató által a tanév kezdetén megállapított munkaprogram alapján, kéthavonta ülésezik. Az Iskolatanács tagjai kezdeményezhetik a munkaprogramon kívül is a tanács összehívását, ha a javasolt napirend megtárgyalása ezt indokolja. Az összehívásról az igazgató dönt. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi pont-tól függően – tanácskozási joggal meghívható a gazdasági vezető, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és az

44

intézményi érdekképviseleti szervek képviselői, a fenntartó képviselője.

45

A tanulói jogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának rendszeres felmérése érdekében a nevelőtestületi döntések és az intézményvezetői döntések előkészítéséhez meghívást kaphat a szabadidő-szervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár.

1.5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, nevelőtestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet1.5.1. Az intézmény pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.1.5.2. A nevelőtestületi értekezlet összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályok: A tanév során tervezett nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az éves munkaterv tartalmazza.Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:- a pedagógiai program és módosításának elfogadására,- a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására,- a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására,- a féléves munka értékelésére,- a tanév pedagógiai munkájának értékelésére,- a házirend elfogadására,- az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal

összefüggő szakmai vélemény kialakítására,- valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tar-

tozó – át nem ruházott – ügyben.Az éves munkatervjavaslatot az igazgatóhelyettesek együttes aláírásukkal terjesztik az igazgatóhoz, aki az Iskolatanács véleményét is figyelembe véve készíti el javaslatát a nevelőtestület számára.A nevelőtestületi értekezlet összehívását az igazgató rendeli el, szervezéséért, levezetésért, a jegyzőkönyv vezetéséért az általános igazgatóhelyettes felel.

A nevelőtestületi értekezlet határozatképessége:- a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek, valamint az

intézményvezetői megbízással kapcsolatos értekezlet esetén a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok 2/3-ának,

46

- véleményezési jogkörbe tartozó ügyek esetében 50%-ának jelenléte szükséges.

Azokban az ügyekben azonban, amelyek kizárólag az 1-4., az 5-8. évfolyamon, illetőleg az alapfokú művészetoktatás évfolyamain tanító pedagógusokat, tanulókat érintik, külön kell értekezletet tartani.Érvényes a nevelőtestület határozata akkor, ha azt a jelenlevők legalább 50%-a elfogadja.1.5.3. Nevelői értekezletekAz 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok szakmai fóruma a felsős nevelő értekezlet.Vezetője az általános igazgatóhelyettes.Az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok szakmai fóruma az alsós nevelői értekezlet.Vezetője a második igazgatóhelyettes.Az alapfokú művészetoktatást végző pedagógusok szakmai fóruma a művészetoktatási nevelői értekezlet. Vezetője a művészetoktatási igazgatóhelyettes. A nevelői értekezletek összehívásáról a vezető gondoskodik, aki tájékoztatja az igazgatót. Az igazgató tagja mindhárom nevelői értekezletnek. A nevelői értekezlet munkaprogramját az éves munkaterv tartalmazza, de ettől az igazgató jóváhagyásával eltérhet.Jellege munkaértekezlet, határoz és dönt azokban a kérdésekben, amelyek a folyamatos működéshez szükségesek, és nem érintenek az intézmény egészére vonatkozó vagy a közoktatási törvény és az SZMSZ szerint az intézményi nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyeket. Az általános iskolai nevelői értekezleteken részt vesz a könyvtárostanár, a szabadidő-szervező, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Napirendtől függően a nevelői értekezleteken részt vesz meghívás alapján a szülői szervezet képviselője, az iskolaszék képviselője, a diákönkormányzat képviselője.1.5.4. Vezetői értekezletekJellege: konzultatív szakmai tanácsadó értekezlet.Felsős vezetői értekezlet:Vezetője az általános igazgatóhelyettes.Tagjai: az 5-8. évfolyamon működő munkaközösség-vezetők.Alsós vezetői értekezlet:Vezetője a második igazgatóhelyettes.Tagjai: az 1-4. évfolyamon működő munkaközösség-vezetők.

47

Művészetoktatási vezetői értekezlet:Vezetője a művészetoktatási igazgatóhelyettes.Tagjai: a művészetoktatásban működő szakmai munkaközösségek vezetői.Az értekezletek munkaprogramját az éves munkaterv tartalmazza. Az értekezlet vezetője dönt a rendkívüli értekezlet összehívásáról, valamint a meghívásokról. 1.5.5. Az intézmény pedagógiai, valamint funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közötti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete.Az alkalmazotti közösség értekezletét össze kell hívni a jogszabályban meghatározott ügyekben. Az alkalmazotti közösség elfogadja az intézmény minőségirányítási programját, véleményezi az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos fenntartói intézkedések tervezetét.Rendkívüli alkalmazotti értekezlet összehívását az igazgató a gazdasági vezetővel egyeztetve bármikor elrendelheti. Az értekezlet szervezésével kapcsolatos feladatokat az esetenként megbízott igazgatóhelyettes látja el, az értekezletet az igazgató vezeti. A munkaügyi előadó, a gazdasági iroda dolgozói, valamint az iskolatitkár munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény közalkalmazottaival.

1.6. A telephellyel való kapcsolattartás rendjeAz igazgatóhelyettesek részt vesznek a heti rendszerességgel tartott vezetői megbeszélésen, és tagjai az iskolatanácsnak, ezáltal az intézmény igazgatójával és igazgatóhelyetteseivel való kapcsolatuk közvetlen és rendszeres.Az intézmény igazgatója állandó tagja a telephelyen tartott munkaértekezletnek, ezen túl ellenőrzési terve alapján – szükség szerint azon túl is – látogatja a telephelyet. Amennyiben a telephelyi értekezleten az igazgató nem tud részt venni, akkor azon az általános igazgatóhelyettes jelenik meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a szabadidő-szervező szükség szerint, de legalább heti egy alkalommal a telephelyen végez munkát.

48

2. A vezetők helyettesítésének rendje

2.1. Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el.2.2. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a második igazgatóhelyettes feladata.2.3. Az igazgató, valamint az általános és a második igazgatóhelyettes egyidejű távolléte esetén – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást, a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével – az igazgatót a gazdasági vezető helyettesíti.2.4. Az igazgató a vezetők egyidejű akadályoztatásakor esetenként másnak is adhat megbízást.2.5 A telephelyen működő igazgatóhelyettesek (a második igazgatóhelyettes és a művészetoktatási igazgatóhelyettes) egymást helyettesítik, egyidejű távollétük esetén – korlátozott jogkörben – helyettesítésüket megbízás alapján a munkaközösség-vezetők, illetőleg a tanszakvezetők látják el. 2.6. Az igazgatóhelyettesek öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik.2.7. A gazdasági vezetőt a számviteli előadó helyettesíti.

3. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje

3.1. Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató fel-adata.Az igazgató gondoskodik az iskolaszék működési feltételeinek biztosításáról, ezen belül a megállapodás szerinti helyiség használatáról, az ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, az iratok kezeléséről és megőrzéséről. Az intézmény igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az intézményi munkaterv,

49

illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg.

50

Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyben az iskolaszéknek egyet-értési vagy véleményezési jogosultsága van.Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. Az értekezletre meg kell hívni az iskolaszék képviselőjét.

3.2. A szülői szervezet (közösség) intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot.Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.Ha a szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az igazgatóhoz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az igazgatónak vagy az illetékes igazgatóhelyettesnek kell gondoskodnia. A tanulók nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői szervezete (közössége) részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.

51

Az egyes főtárgyak, illetve szaktárgyak tanáraihoz beosztott tanulók szüleinek közösségével a főtárgyat vagy szaktárgyat (kötelező tárgyat) tanító tanár tart kapcsolatot.

52

3.3. A szülői szervezet (közösség) részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok:A közoktatási törvény 59. § (6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezet (közösség) részére a következő jogokat biztosítja:Az intézményi szülői szervezet (közösség) véleményezési jogkört gyakorol:- a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő

rendelkezéseiben,- a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,- az intézmény és a családok közötti kapcsolattartás rendjének

kialakításában.

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.4.2. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői szervezet (közösség).4.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:- az igazgató,- az igazgatóhelyettesek,- a tanszakvezető a saját tanszakán,- a munkaközösség-vezetők,- a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint.Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.A tervezett beszámoltatások témáját és kiemelt szempontjait az Iskolatanács munkaprogramjában rögzíti, és meghatározza annak formáját (írásbeli, szóbeli).A nem tervezett beszámoltatásról az Iskolatanács ülése előtt legalább egy héttel tájékoztatja a beszámolásra kötelezett igazgatóhelyettest.

53

Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik.A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.Évente legalább egyszer átfogó beszámolót készítenek az Iskolatanács ülésére.A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatóhelyettesek a heti megbeszélésen szóban adnak tájékoztatást.Az Iskolatanács legalább évente egyszer tájékoztató jellegű beszámolót kér a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőstől, a szabadidő-szervezőtől, továbbá a könyvtárostanártól.4.4. Az ellenőrzés módszerei:- tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,- írásos dokumentumok vizsgálata,- tanulói munkák vizsgálata.4.5. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. 4.6. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje

5.1. A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségre ruházza:- a tantárgyfelosztás igazgatói elfogadása előtti és- a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban a

közoktatási törvény 57. § (2) bekezdésében említett véleményezési jogkörét.

5.2. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az

54

intézmény igazgatója és általános helyettese, változó tagjai: a második igazgatóhelyettes vagy a művészeti igazgatóhelyettes, a tanuló osztályfőnöke és az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. 5.3. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást.

6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

6.1. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli.Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.6.2. A gyermekjóléti szolgálattal való vezetői szintű kapcsolattartás az igazgató feladata. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet. Napi, operatív kérdésekben az általános igazgatóhelyettessel működik együtt.6.3. Az iskola-egészségügyi szolgáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az általános igazgatóhelyettes feladata, magasabb vezetői szintű tárgyalásokban az igazgató képviseli az iskolát. 6.4. Az országos hatáskörű és illetékességű, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató, továbbá a pedagógia-szakszolgáltató közoktatási intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a tanszakvezetők és a pedagógusok között is. 6.5. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a más iskolai könyvtárakkal és a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtárostanár gondozza, vezetői szinten az általános igazgatóhelyettes. 6.6. Az intézmény szabadidő-szervezője munkája során közvetlen kapcsolatban áll a település közművelődési intézményeivel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval, amely területeken vezetői szinten a kapcsolattartás az általános igazgatóhelyettes feladata. 6.7. Az intézmény külső sportkapcsolatait a testnevelő tanárok szervezik.

55

6.8. A művészeti szakközépiskolákkal és más alapfokú művészetoktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel a művészetoktatási igazgatóhelyettes szervezi az intézmény kapcsolattartását.

56

III.

1. A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje1.1. Az intézmény a székhelyen szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 17 óráig tart nyitva. A szülői értekezlet és a fogadóóra napjain a nyitva tartás az igazgató rendelkezése szerint meghosszabbodik. 17 óra után, 20 óráig a tornaterem bérleti szerződéséhez kötődő igénybevevők tartózkodnak a kijelölt helyeken.A telephelyen az intézmény 7.30-tól 20 óráig tart nyitva.1.2. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.1.3. A reggeli ügyelet legkorábban 7 órakor kezdődik és 8.30 óráig tart.1.4. A tanítás kezdete az általános iskolában 8 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg.Az alapfokú művészetoktatásban a tanítás 14 órától kezdődik. A tanítási óra ideje a hangszeres főtárgyi órák esetén 30, illetve 45 perc, a csoportos foglalkozások 45 percesek. 1.5. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével, a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhetők. 1.6. Az intézményi tanulók részére az étkezést – külön beosztás szerint – 12 és 14 óra között kell lebonyolítani.1.7. A telephelyen ellátott tanórák rendjét és az ebédeltetést úgy kell kialakítani, hogy a tanulók – felügyelet mellett – 12.30 és 13.00 óra között beérkezzenek a székhelyen működő étterembe, és 14 óráig visszaérkezzenek a délutáni foglalkozásokra.1.8. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től kezdődik és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megszervezni a javító vizsgákat.1.9. A vezetők benntartózkodásaAz intézmény nyitvatartási idején belül a székhelyen reggel 7.30 óra és du. 16.30 óra között az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia.

57

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.30-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.A telephelyen a második igazgatóhelyettes 8 órától 13 óráig, a művészeti igazgatóhelyettes 14-től 19 óráig tartózkodik az iskolában. Reggel 7.30-tól az ügyeletes tanár, 19 és 20 óra között a foglalkozást tartó megbízott tanár felel a telephely rendjéért.

2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

2.1. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják.2.2. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az osztálytermekig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni.2.3. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt a gazdasági iroda és az igazgatói titkárság hétfőn, kedden és pénteken 9-14 óra, szerdán és csütörtökön 11-17 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. 2.4. Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek.2.5. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. 2.6. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. 2.7. A tornatermet bérleti szerződés alapján igénybe vevők a foglalkozást megelőző 20 percen belül léphetnek be, a foglakozást követően el kell hagyniuk az épületet. A használat rendjét a bérbeadási szerződés tartalmazza. 2.8. Az intézményigazgató által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget.

58

2.9. A telephelyen portaszolgálat 7.30-tól-20.30-ig biztosított. Az iskolával jogviszonyban nem állók belépésére és benntartózkodására a székhelyen előírtak irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a 2.5. pontban foglalt esetekben az illetékes igazgatóhelyettes fogadja a hivatalos látogatókat.

3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

3.1. A nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanapon az iskolában központi ünnepséget kell szervezni. Az ünnepség időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az intézményi munkaterv tartalmazza.3.2. Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvények:- Petőfi-nap, vers- és prózamondó versennyel összekötve, amelyre

meg kell hívni az intézmény volt pedagógusait, dolgozóit és volt diákjait;

- Miklós-napi vásár;- Farsangi bál kicsiknek és nagyoknak (1.- 4. és 5. - 8. évfolyamon),- Nyolcadik évfolyamosok ballagása;- Nyilvános iskolai hangversenyek, bemutatók;- Karácsonyi hangversenyek, kiállítások;- Január utolsó hetében tanszaki nyilvános meghallgatások, bemutatók;- Háziverseny – tanszakonként összevont intézményi szinten;- Települési rendezvényeken történő fellépés az intézményvezetés

szervezésében.

4. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

4.1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az intézmény által szervezett rendezvényekről való mulasztását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. Ha a tanuló hatósági intézkedés miatt mulasztott, arról is igazolást kell hoznia. 4.2. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

59

4.3. A távolmaradás igazolását a tanuló az osztályfőnöknek adja át, legkésőbb a mulasztást követő harmadik napon.

5. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések5.1. A helyi önkormányzati feladatellátás keretében a fenntartó határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény igazgatója dönt a Kt. 114. §-ban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. a) Térítési díj ellenében vehető igénybe:

- az alapfokú művészetoktatási intézményben a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése, az intézmény létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata a fenti szolgáltatások körében.

- A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

b) Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás:- az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát, illetve a

tanuló heti foglalkozásai összes időtartamának 300 percet meghaladó része [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 9. § (5) bek.], a huszonkettedik életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás.

5.2. A fenntartói rendelet keretei között a térítési díj megállapításakor intézményünkben az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:- a főtárgy és a kötelező tárgy, illetve a választható tárgy átlagát

I-III. kategóriába sorolva,- az előképzőbe felvett tanulók az első félévben az I. kategória

szerint fizetnek térítési díjat,- a díjtétel megállapítása fél évre érvényes a félévi, illetve év végi

tantárgyi eredmény alapján,- eszközhasználatért térítési díjat csak azokért a hangszerekért

fizethet a tanuló, amelyeket a tanuló (szülő) írásbeli megállapodás alapján saját (otthoni) használatába vesz.

60

Térítési díj- és tandíjmérséklés, illetve mentesség kérelemre, a fenntartó ...…/2000. (VII. 30.) rendelete alapján adható egy tanévre. A kérelmekről a főtárgy vagy a szaktárgy tanára, továbbá a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján az Iskolatanács határoz.5.3 Az étkezési térítési díjakat az iskolatitkár az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon, havonta szedi be.A telephelyen tanulóktól az adminisztrátor gyűjti be és adja át az iskolatitkárnak. Az alapfokú művészetoktatásban részesülők térítési díjának, tandíjának beszedéséről és a gazdasági irodának való átadásáról a művészeti igazgatóhelyettes gondoskodik.5.4. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül az intézmény intézkedik. Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen, a portán elhelyezett füzetbe való bejegyzéssel történhet.5.5. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg.5.6. A tandíj befizetése minden hó 1-5. napjáig esedékes. Elmaradása esetén a művészeti igazgatóhelyettes írásban felhívja a szülőt, figyelmeztetve a következményekre. Ha hó végéig sem történik meg a tandíj befizetése, a tanuló törölhető az alapfokú művészetoktatásban részesülők jegyzékéből (beírási napló).

6. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

6.1. Az intézmény gondoskodik a tanulók megelőző jellegű, az egész-ségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről. 6.2. Az intézmény tanulói tanévenként két alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen, egy alkalommal tüdőszűrésen, belgyógyászati és szemészeti szakrendelésen vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetben. A csoportos szűréshez az intézmény kísérőt biztosít.6.3. Tanévenként meghatározott időpontban, heti egy alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az iskolaorvos általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatja az

61

intézményvezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az intézmény lehetőségei függvényében megvalósítja.

62

6.4. Az osztályfőnökök gyermekvédelmi feladataik ellátása során figyelemmel kísérik az egészségügyileg veszélyetetett gyermekeket, és fokozottan ügyelnek rendszeres orvosi ellenőrzésükre.

7. Intézményi védő, óvó előírások

7.1. A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák.7.2. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az intézményi helyzet értékelését a megelőzés érdekében az intézmény vezető szervei rendszeresen napirendre tűzik.7.3. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.7.4. Minden tanév első tanítási napján az osztályfőnök balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni. A balesetvédelmi oktatást az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulóknak a csoportos foglalkozást tartó szaktanár tartja meg. A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell az osztályfőnöknek tartania, az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulóknak a tanulmányi kirándulás, opera-, múzeum-, illetve színházlátogatás előtt az utazással és az egyéb balesetei forrásokkal kapcsolatos oktatást a szaktanár tartja meg. Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és a titkárságra a kirándulás előtt le kell adni.7.5. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet a munkavédelmi felelősnek le kell adni.7.6. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanár kötelessége a tanulók figyelmeztetése a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra.7.7. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az

63

elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie.

64

7.8. A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét felhívni.

8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

8.1. Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni.8.2. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A telephelyen az azonnali intézkedéseket a második, illetve a művészeti igazgatóhelyettes teszi meg, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót.8.3. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítása érdekében az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának.8.4. Bombariadó alkalmával a központi intézmény és a telephelyen működő tagintézmény épületének kiürítése a tűzriadóterv szerint történik.8.5. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy, illetve a telephelyen tartózkodó vezető azonnal dönt.8.6. A központi intézmény tanulóinak elhelyezése a szomszédos középiskolában, a telephelyen működő tagintézmény tanulóinak elhelyezése a szomszédos művelődési házban történik az intézményekkel kötött megállapodás alapján.8.7. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

IV.

1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei

1.1. A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba, illetőleg a tanulószobába való felvétel.

65

1.2. Felügyeletre szorulónak kell tekinteni azt, akinek mindkét szülője munkába jár.1.3. Ugyancsak felügyeletre szorulónak kell tekinteni azt a tanulót, akinek szülője beteg vagy hat éven aluli gyermek, illetve beteg hozzátartozó ellátásáról gondoskodik.1.4. A fentiek szerint felügyeletre nem szoruló tanulók napközi otthonba történő felvételére a szülő kérelme alapján a lehetőségek függvényében kerülhet sor. Az intézmény arra törekszik, hogy minden szülői kérésnek eleget tegyen, s a napközibe minden tanulót felvegyen. 1.5. A tanulószobai felvételre a tanév elején lehet jelentkezni. Az osztályfőnök szorgalmazza a tanulószoba év közbeni igénybevételét a gyengébb tanulmányi eredményű (elégséges átlagteljesítményű) tanulók esetében, a hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. A szülő a gyermeke tanulószobai felvételét év közben is kérheti.

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

2.1. Szervezeti formák:- napközi otthon, amely a szülők igénye alapján kötelező,- tanulószoba (külön igény szerint kötelező),- szakkör,- énekkar,- iskolai sportkör (közoktatási törvény szerint kötelező)- tanulmányi, szakmai (intézményi, iskolák közötti, területi,

országos) kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diáknap,

- tanulmányi kirándulás,- környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás,- kulturális, illetőleg sportrendezvény,- művészeti alkotótábor.Érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők.

66

2.2. Napközi otthonNapközi otthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. Szervezése elsősorban az 1-4. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés.A téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok összevonhatók, az ellátás ilyenkor a telephelyen tanulók számára is a székhelyen biztosítható.2.3. TanulószobaA tanulószoba szervezése elsősorban a 7-8. évfolyamon történik. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon 14 órától 16 óráig, az erre a célra kijelölt tantermekben.A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, a tananyag elsajátításában. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra.2.4. A szakkörökAz intézmény a hagyományainak megfelelő (természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni.A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői közösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt.A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak.A foglalkozás időtartama heti 1 tanóra (45 perc)2.5. Az énekkarAz énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti kétszer 45 perces időbeosztással működik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, illetve felvételükről a karvezető dönt.2.6. Az iskolai sportkörA tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A testnevelő tanári munkaközösség felméri, hogy a következő tanítási évben milyen sportköri foglalkozásra van igény, és március 31-ig tesz javaslatot az iskolai sportkör szakmai programjára.

67

Az iskolai sportköri csoportok az edzéstervben meghatározottak szerint használhatják az intézmény sportlétesítményeit és udvarát.

68

2.7. Tanulmányi kirándulásnak minősül a zenei versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. 2.8. A szakkör, az énekkar, a sportkör, a művészeti és az alkotótábor vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működéséért. Éves munkaprogram alapján dolgoznak. Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi.2.9. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól.2.10. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá az énekkar – eredményes szereplését az egész intézményközösség megismerje.

3. A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

3.1. Az intézmény a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával biztosítja.3.2. Az intézmény biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem, illetőleg a jégpálya – testnevelő tanár felügyelete mellett – a tanulók rendelkezésére álljon naponta délutánonként legalább 2 órás időtartamban – a testnevelő tanárok által összeállított program szerint.3.3. Az iskolai sportkör szakmai programja az intézmény munkater-vének részét képezi.3.4. Az intézmény igazgatója és a sportköri vezetők félévente értékelik a mindennapi testedzés és sportolás megvalósulásainak feltételeit, a tanulók részvételét, és közösen állapodnak meg a teendőkben. Az intézmény és a sportköri vezetők kapcsolata a mindennapi munkában közvetlen.

69

3.5. A telephelyeken a tanórai foglakozások rendjét úgy kell megszervezni, hogy a mindennapos testmozgás biztosítható legyen. A mindennapos testmozgás formáit a telephelyen feladatot ellátó pedagógusok javaslata alapján a telephelyi igazgatóhelyettes határozza meg, és gondoskodik a felügyelet ellátásáról.

4. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

4.1. A diákönkormányzat a közoktatási törvény 63. §-a szerint a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetőleg szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri.4.2. A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, illetve véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával.4.3. Az igazgató az egyetértési joggal érintett, illetve a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet.4.4. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol vagy véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. 4.5. Az intézményi tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat.4.6. A diákönkormányzat részére az intézmény egy kijelölt állandó helyiséget biztosít. Az intézmény más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodik. A rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról a diákönkormányzat vezetője elszámolással tartozik. A diákönkormányzat használhatja az intézménytitkári szobában levő telefont, faxot és fénymásolót, valamint az intézmény költségvetése terhére bonyolítja a levelezését.

70

5. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája

5.1. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza.5.2. A tanulók rendszeres tájékoztatását az intézményi hirdetőtábla szolgálja, melyre ki kell minden olyan nevelőtestületi döntést tenni, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az intézményi titkárság feladata, különös figyelemmel arra, hogy a telephelyen is a székhellyel azonos időben jelenjenek meg a hirdetések.5.3. Az intézmény tájékoztató eszköze az intézményi rádió, melynek működtetése az erre a célra megbízott tanulók feladata. Az intézményi rádió programját a diákönkormányzat a vezető tanárral együtt határozza meg azzal a megkötéssel, hogy az intézmény vezetősége részére minden nap időt kell biztosítani a napi intézményi hírek közlése céljából. 5.4. Az intézmény valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben tanárának, osztályfőnökének, az intézmény vezetőinek mások jelenléte nélkül vagy valamely közösség előtt. 5.5. Az iskolában alkalmanként nyílt napot kell tartani, melyen részt vesz az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesei, továbbá azok a pedagógusok, akiknek a jelenlétét legalább egy héttel korábban a tanulók kérték. A nyílt napon kötetlen formában bárki elmondhatja véleményét, és kérdést intézhet bármelyik jelenlévőhöz.5.6. A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár minden nap az iskolai nagyszünetben segítséget nyújt. Az intézmény igazgatója havonta egyszer egy alkalommal, a hónap első hétfőjén, az intézmény második igazgatóhelyettese ugyancsak egy alkalommal a hónap második hétfőjén 16 órától 17 óráig fogadja a tanulókat. A művészeti igazgatóhelyettes a hónap első hétfőjén 13 és 14 óra közt tart fogadóórát. A fogadónapra egy héttel korábban kell bejelentkezni az igazgatói titkárságon, illetve a telephely adminisztrátoránál.5.7. A tanulók ügyeinek intézése a telephelyen:A telephelyen működő igazgatóhelyettesek munkáját tanügyi adminisztrátor, ügyintéző segíti, aki segítséget nyújt a tanulóknak ügyeik elintézéséhez, kapcsolatot tart az iskolatitkárral, a gazdasági vezetővel és a gondnokkal úgy, hogy a telephely működése

71

folyamatosan biztosított legyen. Segíti az iskolatitkár feladatainak ellátását a telephelyi információk biztosításával. A telephelyen ellátják mindazokat a tanulói ügyeket, amik külön igazgatói intézkedést nem igényelnek. 5.8. Az intézmény igazgatójának titkárságán és a telephely előcsarnokában elhelyezett gyűjtőládában bármelyik tanuló tanítási napon, a nagyszünetben elhelyezheti kérdéseit.

6. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

6.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az intézmény dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.6.2. Az intézmény jutalmazza azt a tanulót, aki:- eredményes kulturális tevékenységet folytat,- kimagasló sportteljesítményt ér el,- a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet

végez.6.3. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.6.4. A jutalmazás formái:a) Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

- szaktanári,- napköziotthon-vezetői,- osztályfőnöki,- igazgatói,- nevelőtestületi.

b) Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tizedik helyezést ért el.

c) Igazgatói dicsérő oklevelet kap az, aki az év végén jeles vagy kitűnő eredményt ért el.

d) Emlékoklevelet kell adományozni annak a végzős tanulónak, aki legalább négy évfolyamon keresztül az intézmény tanulója volt, és tanulmányi eredménye kitűnő, illetve jeles volt.

72

e) Az igazgatói dicsérethez, dicsérő oklevélhez és emlékoklevélhez könyv vagy más tárgyjutalom kapcsolódik.

f) Csoportos jutalmazási formákJutalomkirándulás, hozzájárulás színház, opera, hangverseny, múzeum, kiállítás látogatásához, szakmai táborban való részvételhez.

7. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

7.1. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni.7.2. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:- szóbeli figyelmeztetés,- osztályfőnöki, szaktárgyi vagy igazgatói írásbeli figyelmeztetés.7.3. A szóbeli figyelmeztetés lehet:- szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése,

felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt,

- ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt,

- osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.

7.4. Az osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali alkalmazását teszi szükségessé.7.5. Az igazgatói írásbeli figyelmeztetést – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi.

8. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

A tankönyvvásárláshoz rendelkezésre álló összeg szétosztásánál a tanulók szociális helyzetét figyelembe kell venni. A rendelkezésre álló összeget azok között a tanulók között kell szétosztani, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a(z) ..............… Ft-ot.

9. A tankönyvrendelés szabályai

73

9.1. A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörben intézkedik arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék, zenei bibliográfia az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetőleg a pedagógusoknak.Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat is megismerje. 9.2. A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani. A pedagógus az intézmény helyi tantervének előírásai és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, kottakiadványt, majd egyeztet az osztályába tartozó tanulók szülői közösségével.9.3. Az igazgató a pedagógusok igényei alapján összeállított tankönyvrendelési, illetve kottakiadvány tervezetről véleményt kér a szakmai munkaközösségektől, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv felvételéhez pedig az egyetértésüket kéri. Véleményeltérés ese-tén szakmai egyeztetést folytatnak le az érintett pedagógussal. 9.4. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató a szakmailag egyeztetett tervezetről szerzi be az iskolaszék véleményét, illetve a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv, kotta felvételéhez az egyet-értést. Észrevétel esetén a szakmai munkaközösség bevonásával érdemi tárgyalásokat folytatnak, s csak ezt követően történik a tankönyvrendelés, a kottakiadvány-rendelés véglegesítése.9.5. A tankönyvrendelés, a kottakiadvány-rendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők megtartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőben el kell végezni.9.6 Az alapfokú művészetoktatáshoz szükséges tankönyvekről, jegyzetekről, kottákról, hang- és képhordozókról a művészeti igazgatóhelyettes jegyzéket készít, feltüntetve azokat a taneszközöket, amik a tankönyvjegyzék alapján nem vagy nem kellő példányszámban szerezhetők be. Javaslatot készít arra vonatkozóan, hogy milyen helyi segítséggel lehet ezeket biztosítani a tanulók számára.

10. Az iskolai könyvtár működési rendje

10.1. Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését

74

és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.

75

Helyiségei: - olvasó, lapozgató,- kiválasztó,- tanári kézikönyvtár,- videóterem,- raktár,- ruhatár.Telephelyen: olvasószoba teszi lehetővé helyi könyvtári szolgáltatás nyújtását.10.2. Az iskolai könyvtárt és a telephelyen működő könyvtárszobát könyvtárostanár vezeti, aki közvetlenül az általános igazgatóhelyettes irányítása alá tartozik. A telephelyen működő könyvtárszobát a könyvtárostanár engedélyével a nyitvatartási időn kívül is igénybe lehet venni, az igénybevételre vonatkozó szabályokat a könyvtárostanár és a telephelyen működő igazgatóhelyettes közötti írásos megállapodás rögzíti.10.3. Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait, valamint működésének legfontosabb szabályait jogszabály határozza meg.10.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét jelen szabályzat 2. számú melléklete szerinti „Gyűjtőköri szabályzat” állapítja meg. A melléklet szabályozza a könyvtári állomány alakítását, az állományegységeket és azok raktározási rendjét, az állomány nyilvántartását, védelmét, valamint feltárását.10.5. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:- helyben olvasás,- tájékoztatás, bibliográfiai és adatszolgáltatás,- könyvtárhasználati órák tartása,- könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása,- dokumentumok kölcsönzése,- könyvtári rendezvények szervezése,- internet hozzáférés,- CD-ROM „olvasás”,- a zenetár segítségével zenehallgatás,- a videótár segítségével házi olvasmányok stb. megtekintése.10.6. Könyvtárhasználati szabályoka) A könyvtárhasználók köre:

Az iskolakönyvtár tagja lehet: az intézmény minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja.

76

b) A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja:Az iskolai könyvtárat a beiratkozott olvasók használhatják.A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges.A beiratkozás számítógépes nyilvántartásba vétellel és olvasójegy kiadásával történik. A beiratkozásnál tanulók esetében a név mellett az évfolyamot és az osztályt kell feltüntetni, pedagógusoknál, más alkalmazottaknál azt a szervezeti egységet, ahol dolgozik.

c) A szolgáltatások igénybevételének feltételei:- A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári

szabályok betartására.- A könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot

kivinni.- A kölcsönzés időtartama: általában három hét, házi

olvasmányok, keresett könyvek esetén: két hét, (az olvasó kérésére a kölcsönzési idő még egy alkalommal meghosszabbítható),

- tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzési ideje: egy tanév,

- dokumentumok a tanév utolsó hetéig kölcsönözhetők,- egy alkalommal három könyv kölcsönözhető, kivételes esetben

(pl. versenyre való felkészülés) ettől el lehet tekinteni.d) A könyvtárhasználat szabályai:

Kézikönyveket, folyóiratokat csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni. A CD-ROM-ok nem kölcsönözhetők.A számítógépes információszerzés igénybevételénél feltétel a számítógép szakszerű használata, kezelése.A dokumentumok helyben való tanulmányozását a 20 férőhelyes olvasóterem biztosítja.Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyezni nem szabad, s óvni kell mindenféle rongálástól.Ha az olvasó a kölcsön vett dokumentumot elveszti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan állapotban levő példányát kell a könyvtárnak beszolgáltatnia. Végső megoldásképp az olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni.

77

Az iskolai könyvtárba kabátot, táskát, élelmiszert stb. bevinni tilos.

78

Az olvasó az iskolával való tanulói-, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni.

e) A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési ideje:Nyitva tartás Kölcsönzés

hétfő, szerda, csütörtök 10 - 15 óra 12 - 15 órakedd 10 - 14 óra 13 - 14 órapéntek 10 - 15 óra 12 – 14.30 óraA telephelyen a könyvtárszoba használatát a részmunkaidős könyvtáros asszisztens biztosítja a könyvtárostanár szakmai irányítása alapján.A telephelyi könyvtárszoba nyitva tartása és kölcsönzési ideje:hétfő, szerda, csütörtök 11-16 óra 11-16 órakedd, péntek 11-15 óra 11-12 óra

f) A könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó fenti rendelkezéseket az iskolai könyvtár helyiségeiben kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni. A nyitvatartási és kölcsönzési időt a könyvtár bejáratánál kell kifüggeszteni.

11. Tájékoztatás a pedagógiai programról, az SZMSZ-ről, a házirendről, a minőségirányítási programról; a dokumentumok elhelyezése

Az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a házirendjét – az igazgató által hitelesített 3-3 másolati példányban – az iskolai könyvtárban kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében bármikor szabadon megtekinthessék.A dokumentumok egy-egy példánya rendelkezésre áll az igazgatói titkárságon és a telephelyi igazgatóhelyetteseknél. A házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az 5-8. évfolyamos tanulók szülei az általános igazgatóhelyettestől, az 1-4. évfolyamos tanulók szülei a második igazgatóhelyettestől, az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók szülei a művészetoktatási igazgatóhelyettestől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumok tartalmáról minden hétfői napon 16 és 17 óra között, de előzetes egyeztetés alapján más időpontban is. Szülői kérésre az

79

időpont egyeztetésével az igazgató is fogadja a szülőket, illetve más érdeklődőket.

80

V.

1. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:

1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról,28/2000. (IX. 21.) OM rendelet A kerettantervek kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról,

27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről,

130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról.

A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok különösen:11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési és oktatási

intézmények működéséről,24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet Az alapműveltségi vizsga

vizsgaszabályzatánakkiadásáról [a 11/1994. VI. 8.) MKM r. 26. § (2)-(3) bek. alapján],

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatási törvény végrehajtásáról,

2001. évi XXXVII. tv. A tankönyvpiac rendjéről.

Mindenkori miniszteri rendelet az aktuális tanév rendjéről, valamint a217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Az államháztartás működési

rendjéről,26/1997.(XII. 3.) NM rendelet Az iskola-egészségügyi

ellátásról,1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről,1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak

jogállásáról,138/1992.(X. 8.) Korm. rendelet A közalkalmazottak

jogállásáról szóló tv. végrehajtásáról.

81

2. A költségvetés tervezéséhez szükséges feladatmutatók

80121-4 szakfeladaton iskolai oktatás az 1-4. évfolyamon (fő) iskolai oktatás az 5-8. évfolyamon (fő) vendégtanulók száma (fő) hátrányos helyzetű tanulók tanulmányainak segítése

(csoportok száma) tanulók tankönyvvásárlása

tanulói tankönyvvásárlás (fő) ingyenes tankönyvellátás (fő)

pedagógus szakvizsga és továbbképzés (fő) pedagógus szakkönyvvásárlás (átlaglétszám, fő) bejáró tanulók (fő) diáksport (fő)

80131-3 szakfeladaton zeneművészeti oktatás heti 4,

vagy annál több órában, egyéni foglalkozás (fő) zeneművészeti oktatás heti 4 óránál kevesebb

órában, egyéni foglalkozás (fő) zeneművészeti oktatás heti 4, vagy annál

több órában, csoportos főtanszak esetén (fő) zeneművészeti oktatás heti 4 óránál

kevesebb órában, csoportos főtanszak esetén (fő) művészetoktatás táncművészeti ágon heti 4

vagy annál több órában (fő) művészetoktatás táncművészeti ágon

heti 4 óránál kevesebb órában (fő)

80.510 szakfeladaton általános iskolai napközis foglakozás (fő)

55.232 szakfeladaton intézményben szervezett étkeztetés (fő)

82

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A nevelőtestület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé és lép hatályba.

Ezen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi, ......…./19….. számon elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni - az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a

nevelőtestületnek, valamint - azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, és meghatározott

körben használják helyiségeit.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező, megszegése esetén az igazgató az alkalmazottak esetében munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi eljárás indítható.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat meg kell tartani az iskolával jogviszonyban nem álló külső személyeknek is.

Mellékletek: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzataKatasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

A SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belső szabályzatok:- Gazdasági Hivatal Ügyrendje- Számviteli politika részei, illetve mellékletei:

Leltárkészítési és leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének

szabályzata Pénzkezelési szabályzat Eszközök és források minősítési és értékelési szabályzata Önköltségszámítási Szabályzat

83

- Házirend- Iratkezelési szabályzat- Szoftvervédelmi szabályzat- Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat- Tűzvédelmi szabályzat

Pócsfelső, 200.... . .............. ...

P. H.

……………………………igazgató

Záradék

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a ……. Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete a 200… ………….. ..-n megtartott, határozatképes értekezletén …… %-os szavazataránnyal elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

Pócsfelső, 200.... .............. ...

…………………............. …………………………jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyv-hitelesítő

………………………….igazgató

84

Nyilatkozatok

1. A Közalkalmazotti tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése során véleményezési jogunkat gyakorolhattuk.Pócsfelső, 200.... ............... ....

…………………………Kt-elnök

2. Az Iskolaszék képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az Iskolaszék üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít.Pócsfelső, 200.... ............... ....

……………………………Iskolaszék elnöke

3. A Diákönkormányzat nevében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben véleményezési és egyetértési jogunkat gyakorolhattuk, amelyet a Diákönkormányzat üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít.Pócsfelső, 200.... ............... ....

……………………………...Diákönkormányzat elnöke

Abban az esetben, ha nem működik iskolaszék, a 2. pont helyetti nyilatkozat:A Szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és az intézményi alapdokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatásról szóló IV/11. ponthoz egyetértésünket adtuk.Pócsfelső, 200.... ............... ....

………………………………..85

Szülői szervezet képviselője

86

2. PÉLDA

a nem önkormányzati, nem állami fenntartású - önálló - alapfokú művészetoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatára, amelyhez a székhelyről

közvetlenül nem irányítható (távol eső) tagintézmény, valamint mind a székhelyhez, mind a tagintézményhez

közeli telephelyek tartoznak

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Szervezeti és Működési Szabályzata

200.... év ………………… hó …. napján

Jóváhagyta: ……………………………………..

P. H. ………………………………………. fenntartó

87

I.

1. Az intézményOM azonosítója: 021785neve: Dunatelki Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

tagintézménye: Dunatelki Alapfokú Művészetoktatási IntézményRábatelki Tagintézménye

székhelye: Dunatelek, Erkel Ferenc u. 2. sz., 2003

telephelyei: Alsótelek, Gárdonyi Géza u. 10. sz., 2004Rábatelek, Radnóti Miklós u. 8. 9004Rábafelső, Petőfi Sándor u. 4. sz., 9002

2. Az intézményalapítója: Dunatelki Alapfokú Művészetoktatásért Alapítványfenntartója: Dunatelki Alapfokú Művészetoktatásért Alapítvány

bírósági végzés a bejegyzésről: 12.PK.60.228/2000.

címe: Dunatelek, Erkel Ferenc u. 2. sz., 2003

3. Az alapító okiratszáma: 7/2000.kelte: 2000. július 5.módosítása: 45/2002. számon, 2002. július 1-jén.

4. Az intézmény jogállása:Az intézmény önálló jogi személy. Az alapító okirat rendelkezése szerint gazdálkodói jogköre korlátozott. Az intézmény nem alanya az áfának.Az intézmény bankszámlaszáma: 1111111-00000000-22222222Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

5. Az intézmény alaptevékenysége:Alapfokú művészetoktatás

88

5.1. Az intézményben az alapító okiratban meghatározottak szerint a zeneművészet, a táncművészet, a képző- és iparművészet, valamint a színművészet és a bábművészet művészeti ágban – az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” alapján készített – helyi tantervben, pedagógiai programban meghatározott művészeti nevelés és oktatás folyik, amely megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Felkészít az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követő művészeti alapvizsgára, illetőleg az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követő művészeti záróvizsga letételére. 5.2. Az egyes művészeti ágak szerinti tanszakokat, az évfolyamok számát és a felvehető maximális tanulólétszámot az intézmény alapító okirata határozza meg. 5.3. Alaptevékenység ellátása székhelyen, tagintézményben, telephelyen az alapító okirat rendelkezése szerinta) Székhelyen (Dunatelek)

Zeneművészeti ág: klasszikus zene- Zongora tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)- Gitár tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)- Klarinét tanszak: 10 évfolyam (2 + 8)

Táncművészeti ág - Balett tanszak: 8 évfolyam (2 + 6)

Képző- és iparművészeti ág- Festészet tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)- Kerámia tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)

Színművészeti és bábművészeti ág- Színjáték tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)

Felvehető maximális tanulólétszám: 200 főb) Tagintézményben (Rábatelek)

Zeneművészeti ág: - Furulya tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)- Trombita tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)

Képző- és iparművészeti ág- Festészet tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)- Fotó-video tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)

Felvehető maximális tanulólétszám: 150 fő.

89

c) Alsótelek telephelyen:Táncművészeti ág- Néptánc tanszak: 8 évfolyam (2 + 6)

Felvehető maximális tanulólétszám: 30 főd) Rábafelső telephelyen:

Zeneművészeti ág- Furulya tanszak: 8 évfolyam (2 + 6)

Képző- és iparművészeti ág- Kézműves tanszak: 12 évfolyam (2 + 10)

Felvehető maximális tanulólétszám: 30 fő

6. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete

6.1. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Vezetői munkáját egy általános igazgatóhelyettes és egy tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) segíti. A telephelyek operatív, adminisztratív vezetésében közreműködnek a tanszakvezetők vagy a telephely-felelő-sök. 6.2. Az igazgató mellett szakmai tanácsadó testület működik. 6.3. Az intézmény nevelőtestületét a székhelyen, a tagintézményben, a telephelyeken működő pedagógusok és vezetők összessége alkotja. 6.4. Az egyes művészeti ágban működő különböző tanszakokhoz tartozó pedagógusok alkotják az adott művészeti ág szakmai munkaközösségét. A szakmai munkaközösségbe történő belépés önkéntes. 6.5. A rábatelki tagintézményben, valamint a közeli rábafelsői telephelyen foglalkoztatott pedagógusok a nevelőtestület által átruházott jogköröket gyakorolják. 6.6. A könyvtárostanár közvetlen felettese az általános igazgatóhelyettes. 6.7. Az igazgató mellett titkárság működik. A titkársághoz tartozik az iskolatitkár és a gazdasági ügyintéző. A tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) mellett egy ügyintéző (iskolatitkár) működik. 6.8. Műszaki alkalmazott: az intézmény székhelyén alkalmazott gondnok (karbantartó). Kisegítő alkalmazottak: székhelyen és tagintézményben foglalkoztatott portások, takarítók.

90

6.9. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait a fenntartó látja el. Az alapítvány kuratóriumának elnöke és az igazgató külön megállapodásban rendezi a felelősségvállalás rendjét és az intézményben végzendő pénzügyi feladatokat.

6.10. Szervezeti ábra

Igazgató általános igazgatóhelyettes Szakmai tanács- tagintézmény-vez.(igh.)

adó testület szakmai munkaköz. vezetői

Általános igazgatóhelyettes Tagintézmény-vezető (igh.) TitkárságKözvetlen irányítása: Közvetlen irányítása: iskolatitkár- könyvtáros tanár- iratkezelés- munka- és tűzvédelem

- tagintézmények és a közelitelephely működése, szakmai munkája

- ügyintéző (iskolatitkár)- kisegítők

ügyintéző,műszaki alk.,kisegítők

6.11. NevelőtestületTagjai: Igazgató, általános igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes), munkaközösség-vezetők, a székhelyen, a tagintézményben, a telephelyeken működő pedagógusok, tanszakvezetők. Vezetője: az igazgató6.12. Szakmai munkaközösségek

1. Zeneművé-szeti ágban

tagjai:

zongora,gitár,klarinét,furulya,trombita tanszakpedagógusai

2. Képző- és iparművészeti ágban

tagjai:

festészet,kerámia, kézműves, fotó-video tanszakpedagógusai

3. Táncművésze

ti ágban tagjai:

balett tanszak,néptánc tanszakpedagógusai

4. Színművésze

ti ágban tagjai:

színjáték tanszak pedagógusai

Vezetői: a szakmai munkaközösség-vezetők

91

6.13. Tanszaki közösségekTagjai: a tanszakon működő pedagógusokVezetői: a tanszakvezetők6.14. Alkalmazotti közösségTagjai: Az intézmény vezetői, pedagógusai, ügyintézői, műszaki és kisegítő dolgozói.Vezetője: az intézmény igazgatója.

II.

1. A vezetők közötti feladatmegosztás

1.1. Az igazgató jogállását a fenntartóval kötött munkaszerződés, a Munka Törvénykönyve, valamint a közoktatásról szóló törvény határozza meg. Juttatásai tekintetében alkalmazni kell a közoktatásról szóló törvény 122. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírásokat.a) Felelős

- az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért,

- az intézmény pedagógiai munkájáért,- az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási

programjának működéséért,- a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos

feltételeinek megteremtéséért,- a tanulóbalesetek megelőzéséért,- a tanulmányok alatti vizsgák, meghallgatások (osztályozó,

különbözeti, javító vizsga, művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga) jogszabálynak megfelelő előkészítéséért, lebonyolításáért és rendjéért,

- a felvétellel, átvétellel, továbbá a tanulói jogviszony Kt. 75. § szerinti megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárás, döntés jogszerűségéért,

- az állami normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatos fenntartónak nyújtott előkészítő adatszolgáltatás helyességéért,

- a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,

92

- az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés, kottakiadvány-rendelés lebonyolításáért,

- a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért,

- az intézmény tanügyigazgatási munkájáért, ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért, az adattovábbításra vonatkozó előírások érvényesítéséért,

- a művészeti nevelő és oktató munkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért,

- a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért.b) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény alkalmazottai

felett, szerződik a szükséges szolgáltatásokra, megbízásokat ad a szükséges ügyekben. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségnek.

c) Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, illetve jelen szabályzat nem utal más hatáskörébe.

d) Képviseli az intézményt, képviselettel az általános igazgatóhelyettest, a tagintézmény-vezetőt, szakmai munkaközösség-vezetőt, esetenként más pedagógust is megbízhat.

e) Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése,- a művészeti nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése,

végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,- a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási

intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

- az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel (közösségekkel) illetve – létrejöttük esetén – a diákönkormányzatokkal, való együttműködés,

- a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

- a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

93

f) Az igazgató - megbízza az intézménybe jelentkezők meghallgatását végző

bizottság tagjait, javaslatuk mérlegelésével dönt a tanulók felvételéről,

- beosztja a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével az új tanulókat az oktatást végző tanárhoz,

- engedélyezi a tanulók beosztását más tanárhoz,- engedélyezi a két vagy több évfolyam tanulmányi

követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítését,

- dönt az intézmény eszközeinek kölcsönzéséről,- kijelöli az osztályozó és a különbözeti vizsga időszakát,

engedélyt adhat arra, hogy a tanuló ettől eltérő időpontban tegyen vizsgát [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 25. § (1)-(2) bek.],

- megbízza az osztályozó és különbözeti vizsga elnökét és tagjait [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 26. § (2) bek.],

- előkészíti a tanév rendjében foglalt időpontra a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a jogszabályban foglaltak szerint: időben gondoskodik a vizsgabizottság összeállításáról; tagjait az Országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők közül kéri fel, a vizsgabizottság elnökének kijelölésére megkeresi az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot; gondoskodik a vizsga lebonyolítási rendjének megismertetéséről, a vizsgáztatás során ellenőrzi a vizsga rendjének megtartását, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, gondoskodik a törzslapok és a bizonyítványok egyeztetéséről, aláírja és aláíratja a vizsga iratait.

1.2. Az általános igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes)Vezetői megbízásukat az igazgatótól kapják. Kötelező óraszámukat a közoktatási törvény állapítja meg. Vezetői tevékenységükért vezetői pótlékban részesülnek. Egymással együttműködnek és mellérendeltségi viszonyban állnak. a) Közreműködnek a szervezeti ábrán feltüntetett feladatmegosztás

szerint- a művészeti nevelő és oktató munka irányításában,- a felvételi alkalmassági és a tanulmányok alatti meghallgatások,

vizsgák megszervezésében,

94

- a művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában,

- az iskolai hagyományok megőrzésével összefüggő feladatokban, - a pedagógus-továbbképzéssel és a minőségbiztosítással

kapcsolatos feladatokban,- a tankönyvrendeléshez, kottakiadványok rendeléséhez

kapcsolódó vezetői feladatokban.b) Ellátják

- a szertári állomány kezelésének ellenőrzését,- a naplók, a leltárak, a nyilvántartások és az elszámolások

vezetésének, az iratok kezelésének, a dokumentációk megőrzésének ellenőrzését,

- versenyek, bemutatók szervezését,- a hiányzó pedagógus helyettesítőinek kijelölését,- ..................................................- ..................................................

c) Az általános igazgatóhelyettes - akadályoztatása esetén helyettesíti az igazgatót, - szervezi a nevelőtestületi értekezlet előkészítését, - irányítja intézményi szinten az iratkezelést.

d) A tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes)- felel a tagintézmény, valamint Rábafelső és a telephely

működési rendjéért, a munkavégzés biztonságáért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a munka- és tűzvédelmi szabályok betartásáért,

- az igazgató és az általános igazgatóhelyettes szakmai iránymutatása szerint közvetlenül irányítja a tagintézményben és a két közeli telephelyen folyó szakmai munkát,

- az igazgatótól átruházott hatáskörben: beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárhoz,dönt a tagintézmény eszközeinek kölcsönzéséről,képviseli a tagintézményt Rábatelki, Rábafelső hatóságai és a térség egyéb szervei előtt,

- javaslattevő jogkörrel rendelkezik a tagintézménybe és Rábafelső telephelyre történő pedagógus-alkalmazásnál, a munkaviszony megszüntetésénél, jutalmazásnál, engedélyezi a szabadság igénybevételét,

- előkészíti és vezeti a tagintézményben a nevelőtestület által átruházott ügyekben tartott értekezletet, a felvett jegyzőkönyv

95

második, aláírásokkal ellátott példányát megküldi az igazgatónak,

96

- kiadmányozza a tagintézmény működési körébe tartozó leveleket,

- tevékenységéről a rendszeresen tartott vezetői értekezleten beszámol az igazgatónak, a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti.

1.3. A szakmai munkaközösség-vezetőkMegbízásukat az igazgató adja a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján .... évre. A megbízás többször is meghosszabbítható. Kötelező óraszámukba heti egy óra beszámít, és a tevékenység ellátásáért pótlékban részesülnek. Feladatuk különösen:- a szakmai munkaközösség döntési és véleményezési jogkörébe

tartozó ügyek előkészítése, szervezése, - a munkaközösség képviselete szakmai megbeszéléseken, egyéb

fórumokon.

1.4. A tanszakvezetőkMegbízásukat az igazgató adja a munkaközösség-vezető javaslata alapján. Tevékenységükért a jogszabályban meghatározott pótlékban részesülnek, és kötelező óraszámukba heti egy óra beszámít. Teljesítménypótlék megállapítása esetén órakedvezmény és pótlék nem jár.Feladatuk különösen:- a tanszakon folyó művészeti nevelő és oktató munka összefogása- óralátogatások a tanszakhoz tartozó tanároknál,- módszertani megbeszélések tartása,- a tehetséges tanulók előmenetelének figyelemmel kísérése.A telephelyen működő tanszakvezető – megbízása szerint – ellátja a telephely működési rendjéhez kapcsolódó közvetlen feladatokat, megteszi a halaszthatatlan intézkedéseket.

1.5. Telephely-felelősHa a telephelyen tanszakvezető nem működik, az igazgató pedagógust bíz meg a telephely működési körébe tartozó közvetlen feladatok ellátásával és az illetékes igazgatóhelyettessel, tagintézmény-vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel, tanszakvezetővel való kapcsolattartással. A telephelyfelelős e tevékenységért az igazgatóval történt megállapodás szerint órakedvezményben részesül.

97

98

1.6. A vezetők közti kapcsolattartás, szakmai tanácsadó testület1.6.1. Az igazgató munkáját a szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai:- az általános igazgatóhelyettes,- a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes),- a szakmai munkaközösség-vezetők,- a tanszakvezetők.Az igazgató által, a tanév kezdetén megállapított munkaprogram alapján, kéthavonta tanácskoznak. A testület összehívása az igazgató feladata. Tagjai kezdeményezhetik a munkaprogramon kívül is a tanács összehívását, ha a javasolt napirend megtárgyalása ezt indokolja. A testület összehívásáról az igazgató dönt.A testület ülésein részt vesz meghívottként az Iskolaszék és a fenntartó képviselője, valamint részt vehetnek az intézményi érdekképviseleti szervek képviselői a napirendtől függően.1.6.2. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató az általános igazgatóhelyettessel, a tagintézmény-vezetővel, a munkaközösség-vezetőkkel minden második hétfőn megbeszélést tart.

1.7. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, nevelőtestületi értekezletek, alkalmazotti közösség értekezlete, a művészeti ágak munkaközösségi értekezletei1.7.1. Az intézmény pedagógiai szervezeti egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.1.7.2. A nevelőtestületi értekezlet összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.A tanév során tervezett nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az éves munkaterv állapítja meg.Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:- a pedagógiai program és módosítása elfogadására,- a szervezeti és működési szabályzat elfogadására és módosítására,- az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók,

az éves munkaterv elfogadására, (féléves munka értékelésére, a tanév pedagógiai munkájának értékelésére),

- a házirend elfogadására,

99

- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására, osztályozó vizsgára bocsátására,

- az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására (amennyiben a fenntartó az igazgatói beosztásra pályázatot hirdetett),

- valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott – ügyben.

1.7.3. Azokban az ügyekben, amelyek csak a rábatelki tagintézmény és a hozzá közel eső telephely feladatát érintik, a tagintézmény és a telephely pedagógusaiból álló közösség jár el átruházott jogkörben. Az átruházott jogköröket a II/5. pont sorolja fel. 1.7.4. Az alkalmazotti közösség értekezlete az intézmény valamennyi dolgozójának együttműködési színtere. Az alkalmazotti közösség értekezletét össze kell hívni:- a közoktatásról szóló törvény 102. §-ának (3) bekezdésében írt

fenntartói döntések előtt az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos fenntartói intézkedések tervezetének véleményezése, valamint

- az intézmény minőségirányítási programja véleményezése céljából. Az intézmény igazgatója dönthet úgy, hogy más ügyben is összehívja az alkalmazotti közösséget. 1.7.5. A zeneművészeti, táncművészeti, képző- és iparművészeti, színművészeti és bábművészeti ág szakmai munkaközösségi értekezletei az adott művészeti ágban foglalkoztatott pedagógusok együttműködésének közvetlen színterei.A szakmai munkaközösség dönt:- a munkaközösség működési és döntéshozatali rendjéről, - éves munkaprogramjáról,- szakmai ellenőrzési tervéről,- az iskolai versenyek programjáról; véleményezi szakterületén:- a pedagógiai programot, a művészeti ág helyi tantervét,- taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztását,- felvételi követelmények meghatározását,- köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározását,- a nevelőtestület által átruházott ügyeket;

100

javaslatot tesz a szertárfejlesztési és eszközbővítési tervekre.1.7.6. Tanszakok értekezleteiTanszakukra vonatkoztatva ellátják a szakmai munkaközösségnél jelzett feladatokat.

1.8. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje- A tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) részt vesz a

rendszerességgel tartott vezetői megbeszélésen és tagja a szakmai tanácsadó testületnek, ezáltal az intézmény igazgatójával és az általános igazgatóhelyettessel, valamint a szakmai munkaközösség-vezetőkkel való kapcsolata közvetlen és rendszeres.

- Az értekezletek közti időszakban felmerülő és a tagintézményben folyó munka irányításához szükséges szakmai és egyéb információkról az igazgató és az általános igazgatóhelyettes közvetlen tájékoztatást ad.

- A tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti, ezenkívül közvetlenül (e-mailen keresztül) intézi bármely ügyben a szükségesnek tartott egyeztetéseket.

- Az intézmény igazgatója részt vesz a tagintézményben tartott értekezleten, ezen túl ellenőrzési terve alapján – szükség szerint azon túl is – látogatja a tagintézményt, közvetlen e-mail kapcsolatot tart fenn.

- A székhelyen működő iskolatitkár és a tagintézmény ügyintézője (iskolatitkára) közvetlen kapcsolatban állnak, gondoskodnak arról, hogy mind a pedagógusokat, mind a tanulókat érintő tájékoztatások egy időben jussanak el az érintettekhez.

- A tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) szervezi és intézi a közeli két telephellyel (Rábafelső) való kapcsolattartást, tájékoztatást.

2. A vezetők helyettesítésének rendje

2.1. Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozó hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.

101

2.2. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítését a zeneművészeti ág szakmai munkaközösségének vezetője látja el.

102

2.3. A tagintézmény-vezetőt (igazgatóhelyettest) akadályoztatása esetén a furulya tanszak vezetője helyettesíti. Mindkettő egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést trombita tanszak vezetője látja el.2.4. Az általános igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik.

3. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje

3.1. Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató fel-adata.- Az igazgató gondoskodik az iskolaszék működési feltételeinek

biztosításáról, ezen belül a megállapodás szerinti helyiség használatáról, az ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, az iratok kezeléséről és megőrzéséről.

- Az intézmény igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az intézményi munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg.

- Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van.

- Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat megtárgyalásáról az igazgató gondoskodik. Az ülésre meghívja az iskolaszék képviselőjét.

3.2. A szülői szervezet (közösség) intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot.- Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek

(közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet – véleményezéssel érintett – napirendi

103

pontjának tárgyalásához meg kell hívni, és részére tanácskozási jogot kell biztosítani.

- A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyben tájékoztatást kérhet szóban, írásban az intézmény igazgatójától és a tagintézmény-vezetőtől. Az írásos megkeresésre az ügy jellegétől függően mielőbb, de legkésőbb 30 napon belül választ kell adni. A tájékoztatás – megállapodás szerint – történhet szóban is, amelyről emlékeztetőt kell készíteni. A tanulók nagyobb csoportját a házirend határozza meg.

- A tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek tárgyalásánál a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a nevelőtestület vagy egyéb fórum ülésein. A meghívásról az igazgató, tagintézményben a tagintézmény-vezető gondoskodik.

- Ha szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató – tagintézményben a tagintézmény-vezető – gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.

- Az intézmény szülői szervezetei (közösségei) részére művészeti áganként a szakmai munkaközösség-vezetők tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást adnak a művészeti ágban folyó munkáról.

- Az egyes főtárgyak tanárai közvetlen kapcsolatot tartanak a hozzájuk beosztott tanulók szülői közösségével.

- A tagintézmény, valamint a két közeli telephely szülői közösségével a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) tart kapcsolatot, melynek keretében évenként tájékoztatást ad a tagintézményben folyó szakmai munkáról. A kapcsolattartásban közreműködnek a tanszakvezetők és a pedagógusok.

3.3. A szülői közösség az intézmény munkatervének megfelelően közreműködhet a növendék- és a tanári hangversenyek, növendéki előadások rendezésében. Erről az általános igazgatóhelyettessel, illetve a tagintézmény-vezetővel állapodnak meg.

3.4. A szülői szervezet (közösség) részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok:

104

A közoktatási törvény 59. § (6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezet (közösség) részére a következő jogokat biztosítja:Az intézményi szülői szervezet (közösség) véleményezési jogkört gyakorol:- a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő

rendelkezéseiben,

105

- a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában,- az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4.1. A művészeti nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

4.2. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösség által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató hagyja jóvá a szakmai munkaközösség javaslata alapján.Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhetnek az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes), a szakmai munkaközösség-vezetők, a tanszakvezetők, az iskolaszék, illetve a szülői szervezet (közösség).

4.3. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:- az igazgató,- az általános igazgatóhelyettes,- a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes),- a szakmai munkaközösség-vezetők az adott művészeti ágban,- tanszakvezető a saját tanszakán.Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységét ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az általános igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) munkáját.Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.A tervezett beszámoltatások témáját és kiemelt szempontjait a Szakmai tanácsadó testület munkaprogramjában rögzíti, és meghatározza annak formáját (írásbeli, szóbeli).A nem tervezett beszámoltatásról a testület ülése előtt legalább egy héttel tájékoztatja a beszámolásra kötelezettet.Az általános igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következően a saját területükön elvégzik, évente legalább egyszer átfogó beszámolót készítenek a szakmai tanácsadó testület ülésére.

106

A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) a rendszeresített vezetői megbeszélésen szóban ad tájékoztatást.

4.4. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél.

4.5. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje

5.1. A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott feladataiból a szakmai munkaközösségekre ruházza:- a tantárgyfelosztás igazgatói elfogadása előtti és- a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatban a

közoktatási törvény 57. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörét;

5.2. a rábatelki tagintézmény és a rábafelsői telephely pedagógusaiból álló közösség értekezletére ruházza át: - a tagintézményben és a két közeli telephelyen művészetoktatásban

részesülők magasabb évfolyamba lépéséről, osztályozó vizsgára bocsátásáról való döntést,

- a tagintézmény és a közeli telephelyek munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását,

- a tagintézményhez és a közeli telephelyhez tartozó pedagógusok képviseletében eljáró tanár kiválasztását.

5.3. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az intézmény igazgatója, változó tagjai: az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes), a tanuló szaktanára és még egy pedagógus, aki a tanulót tanítja.

107

5.4. A tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes), a szakmai munkaközösség-vezetők az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az igazgató a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten ad tájékoztatást.

6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

6.1. Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli.Az általános igazgatóhelyettes a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső szervezetekkel, szervekkel.A tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) a tagintézmény térségében rendelkezik képviseleti jogosultsággal.

6.2. Az országos hatáskörrel, illetékességgel rendelkező pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény vezetőjével az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat lehet az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető, a szakmai munkaközösség-vezetők, a tanszakvezetők és a pedagógusok között is.

6.3. Az iskolai könyvtár kapcsolatait a települési nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtárostanár gondozza, vezetői szinten pedig az igazgató. A tagintézményben a tagintézmény-vezető.

6.4. A művészeti szakközépiskolákkal való kapcsolattartás az igazgató feladata, a kapcsolattartásban részt vesz az általános igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) és a tanárok is.

6.5. A település közművelődési intézményeivel, általános iskoláival, óvodáival az intézmény közvetlen és szoros kapcsolatot épít ki és gondoz mind a székhelyen, mind a tagintézményben és a többi telephelyen.

108

III.

1. A működés rendje, nyitva tartás, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

1.1. Az intézmény szorgalmi időben – mind a székhelyen, mind a tagintézményben és a telephelyeken – hétfőtől péntekig 13 óra 30 perctől 20 óráig tart tanulói ügyeletet, illetve 14:00 – 20:00-ig tanórát. A szülői értekezlet és a fogadóóra napjain a nyitva tartás meghosszabbítását az igazgató engedélyezi.1.2. Az intézmény szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.1.3. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való egyéb eltérésre az igazgató ad engedélyt, és ezt mind a tanulóknak, mind pedig a szülőknek jelezni kell.1.4. A tanítás kezdete az 1.1 pont szerinti napokon 14:00 óra. A tanítási órák a hangszeres főtárgyi órák esetén 30, illetve 45 percesek, a csoportos foglalkozások 45 percesek. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend határozza meg.1.5. A művészeti nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével a heti órarend alapján folyik. Tanórán kívüli foglalkozások a kötelező órák megtartása után szervezhetők.1.6. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületekben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként meghatározza és meghirdeti. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15-től kezdődik és augusztus 31-ig tart.1.7. A vezetők benntartózkodásaAz intézmény nyitvatartási idején belül – 14 óra 19 óra között – az intézmény székhelyén az igazgatónak vagy általános helyettesének, a tagintézményben a tagintézmény-vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia.A nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A vezető távozása után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. A tagintézmény-vezető korábbi távozása esetén a helyettesítési rend lép érvénybe.

109

2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

2.1. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják.2.2. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az órarend szerinti tanteremig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni.2.3. A nyitvatartási időben ügyintézés miatt az igazgatói titkárság (iskolatitkár) kedden és pénteken 14-18 óra között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Ugyanez vonatkozik a tagintézménybe látogatókra is.2.4. Az intézménybe (tagintézménybe) érkező külső személyek a portán jelzik jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek, kivéve, ha valamely intézményi vezetővel együtt érkeznek. 2.5. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát, a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tagintézménybe érkezőket a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) fogadja. 2.6. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató (tagintézmény-vezető) ad engedélyt. Az óralátogatást a tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. 2.7. Az intézmény igazgatója által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget.

3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

3.1. A nemzeti ünnepet a délelőtti oktatást végző intézmény rendje szerint ünneplik a tanulók, a szaktanáraik az adott napon tartott foglalkozások elején rövid megemlékezést tartanak.3.2. Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvények:- karácsonyi hangversenyek, kiállítások,

110

- január utolsó hetében tanszaki nyilvános meghallgatások, bemutatók,

111

- háziverseny – tanszakonként összevont intézményi szinten,- nyilvános hangversenyek, bemutatók,- települési rendezvényeken történő fellépések az intézményvezetés

szervezésében.

4. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

4.1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az intézmény által szervezett rendezvényekről való mulasztását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi igazolással igazolni. Ha a tanuló hatósági intézkedés miatt mulasztott, arról is igazolást kell hoznia.4.2. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig a főtárgy tanára, ezen túl az igazgató – tagintézményben és a közeli telephelyen a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) – dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.4.3. A távolmaradás igazolását a tanuló a tanárának adja át, legkésőbb a mulasztást követő harmadik napon.

5. A térítési díjra, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

5.1. A fenntartó külön írásos intézkedésben határozza meg azokat a szabályokat, amelyek alapján az intézmény igazgatója dönt az ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.a) Térítési díj ellenében vehető igénybe:

- heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal – tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése, az intézmény létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata a fenti szolgáltatások körében.

112

b) Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás:- a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, illetve a tanuló

heti foglalkozásai összes időtartamának 300 percet meghaladó része [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 9. § (5) bek.], a huszonkettedik életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás.

5.2. A fenntartói rendelkezés keretei között a térítési díj megállapításakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:- a főtárgy és a kötelező tárgy, illetve a választható tárgy átlagát I-III.

kategóriába sorolva,- az előképzőbe felvett tanulók az első félévben az I. kategória

szerint fizetnek térítési díjat,- a díjtétel megállapítása fél évre érvényes a félévi, illetve az év végi

tantárgyi eredmény alapján,- eszközhasználatért térítési díjat csak azokért a hangszerekért

fizethet a tanuló, amelyeket a tanuló (szülő) írásbeli megállapodás alapján saját otthoni használatába vesz.

Térítési díj- és tandíjmérséklés, illetve a mentesség kérelemre, a fenntartó egyedi elbírálása alapján adható egy tanévre. A kérelmekhez a főtárgy tanára vagy a szaktanár javaslatot tesz.5.3. A tagintézményben a kérelmeket, illetve a díjakat a tanulóktól az ügyintéző szervezésében gyűjtik be és tartják nyilván.5.4. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnés, illetőleg szünetelés kezdetét követő hat héten belül az intézmény szükség szerint intézkedik.5.5. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket a fenntartó állapítja meg.5.6. A térítési díj, illetve tandíj befizetése félévenként, szeptember első két hetében és január utolsó két hetében esedékes. Elmaradása esetén az általános igazgatóhelyettes – tagintézményben és a közeli telephelyeken a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) – a következményekre történő figyelmeztetéssel írásban felhívja a szülő figyelmét. Ha hó végéig sem történik meg a térítési díj befizetése, a tanuló törölhető az alapfokú művészeti oktatásban részesülők jegyzékéből (beírási napló).

113

6. Intézményi védő, óvó előírások

6.1. A közoktatási törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák.6.2. A művészeti nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató feladatkörébe tartoznak. Az intézményi helyzet értékelését a megelőzés érdekében az intézmény vezető szervei rendszeresen napirendre tűzik.6.3. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön.6.4. Minden tanév első hetének valamely tanítási napján a csoportos foglalkozást tartó szaktanár balesetvédelmi oktatást tart, amelyet köteles dokumentálni.A tanév folyamán történő tanulmányi kirándulás, opera-, múzeum-, illetve színházlátogatás előtt a szaktanár külön oktatást tart az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatosan.Az elhangzott oktatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az intézmény titkárságára – tagintézményben az irodába – a rendezvény előtt kell leadni.6.5. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozást tartó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele, melyet az intézmény munkavédelmi felelősének le kell adni.6.6. Az iskolán kívüli rendezvények előtt a kísérő tanárnak is kötelessége a veszélyforrásokra és az elvárható magatartási formákra a tanulók figyelmeztetése.6.7. Amennyiben a balesetet az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és a szükséges intézkedéseket neki is azonnal meg kell tennie.6.8 A tanulói baleset veszélyének észlelésekor annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs szükség, akkor a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét kell felhívni.

114

7. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

7.1. Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni.7.2. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A tagintézményben az azonnali intézkedéseket a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) teszi meg, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót.7.3. Halasztást nem tűrő esetekben, katasztrófa-helyzetben a közvetlen veszély elhárításáról az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának.7.4. Bombariadó alkalmával a központi és a tagiskola, valamint a telephelyek épületének kiürítése a tűzriadóterv szerint történik.7.5. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy, a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes), illetve a telephelyen tartózkodó vezető azonnal dönt.7.6. A központi intézmény tanulóinak elhelyezése a település művelődési házában történik az intézménnyel kötött megállapodás alapján. A tagintézmény tanulóit a település könyvtára fogadja be. A telephelyeken tanulókat a települési intézményekkel kötött megállapodás szerint a legközelebbi közintézmény fogadja. 7.7. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

IV.

1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

1.1. Szervezeti formák:- tanulmányi, szakmai (intézményi, iskolák közötti, területi,

országos) verseny, diáknap,- tanulmányi kirándulás,

115

- művészeti, alkotótábor,- kulturális rendezvény.

116

1.2. A tanulmányi, szakmai verseny, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi, országos versenyen részt vevő tanulókat a verseny idejére iskolájuk igazgatójától ki kell kérni.1.3. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész intézményközösség, valamint a tanuló iskolája is megismerje.1.4. Tanulmányi kirándulásnak minősül a zenei versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. 1.5. Az intézmény nyári (téli, tavaszi) szünetben művészeti, alkotótábort szervez. A tanulók részvétele önkéntes. A kísérőtanárok költségtérítésben és díjazásban részesülnek.

2. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

2.1. A diákönkormányzat a közoktatási törvény 63. §-a szerint a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetőleg szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását az igazgató útján kéri meg.2.2. A jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, illetve véleményének beszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával.2.3. Az igazgató az egyetértési joggal érintett, illetve a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet.2.4. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol vagy véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. 2.5. Az intézményi tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő

117

ügyekben az általános igazgatóhelyetteshez, illetve a tagintézmény-vezetőhöz fordulhat.2.6. A diákönkormányzat részére az intézmény egy kijelölt állandó helyiséget biztosít. Az intézmény más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az intézmény a költségvetés előkészítésekor gondoskodik. A rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról a diákönkormányzat vezetője elszámolással tartozik. A diákönkormányzat használhatja az intézménytitkári szobában levő telefont, faxot és fénymásolót, valamint az intézmény költségvetése terhére bonyolíthatja a levelezését.

3. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája

3.1. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának jogszabályban előírt fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza.3.2. A tanulók rendszeres tájékoztatását a székhelyen, a tagintézményben és a telephelyeken az intézményi hirdetőtábla szolgálja, melyre ki kell minden olyan nevelőtestületi döntést tenni, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az intézményi titkárság feladata, különös figyelemmel arra, hogy a telephelyen is székhellyel azonos időben jelenjenek meg a hirdetések. A tagintézményben az ügyintéző (iskolatitkár) kezeli a hirdetőtáblán megjelenő információkat. 3.3. Az intézmény valamennyi tanulójának jogában áll véleményét megfelelő módon elmondani a saját és az intézmény életét érintő ügyekben szaktanárának, az intézmény vezetőinek személyesen vagy valamely közösség előtt. 3.4. A székhelyen, a tagintézményében és a telephelyeken alkalmanként nyílt napot kell tartani, melyen részt vesz az intézmény igazgatója, általános igazgatóhelyettese, tagintézményben és a közeli telephelyeken a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes), továbbá azok a pedagógusok, akiknek a jelenlétét legalább egy héttel korábban a tanulók kérték. A nyílt napon kötetlen formában bárki elmondhatja véleményét, és kérdést intézhet bármelyik jelenlévőhöz.3.5. A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár az intézmény székhelyén minden nap 15-17 óra között segítséget nyújt. Az

118

intézmény igazgatója havonta egyszer egy alkalommal, a hónap első hétfőjén, az általános igazgatóhelyettese ugyancsak egy alkalommal, a hónap második hétfőjén 13 órától 14 óráig fogadják a tanulókat. 3.6. A tanulók ügyeinek intézése a tagintézményben működő intézményben:A tagintézményben a tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) munkáját ügyintéző segíti, aki közreműködik a tanulóknak ügyeik elintézésében, kapcsolatot tart a székhelyen működő iskolatitkárral. Segíti az iskolatitkár feladatainak ellátását a telephelyi információk rendelkezésre bocsátásával. A telephelyeken ellátják mindazokat a tanulói ügyeket, amelyek külön igazgatói intézkedést nem igényelnek. A tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) minden hónap első hétfőjén 13 órától 14 óráig fogadja a tagintézményhez tartozó tanulókat, Rábafelső telephelyen havonta az első keddi napon tart fogadóórát 13 és 14 óra között. 3.7. Az intézmény székhelyén az igazgató titkárságán, a tagintézményben és a telephelyeken az előcsarnokban elhelyezett gyűjtőládában bármelyik tanuló tanítási napon elhelyezheti kérdéseit.

4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

4.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat tanúsít, hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az intézmény dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.4.2. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.4.3. A jutalmazás formái:a) Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:- szaktanári,- igazgatói,- nevelőtestületi.b) Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán

kívül rendezett tanulmányi versenyen, kulturális rendezvényen, fesztiválon, művészeti versenyen első-tizedik helyezés valamelyi-két érte el.

c) Igazgatói dicsérő oklevelet kap az, aki az év végén jeles vagy kitűnő eredményt ért el.

119

d) Emlékoklevelet kell adományozni annak a végzős tanulónak, aki legalább négy évfolyamon keresztül az intézmény tanulója volt, és tanulmányi eredménye mindvégig kitűnő, illetve jeles volt.

e) Az igazgatói dicsérethez, a dicsérő oklevélhez és az emlékoklevélhez könyv vagy más tárgyjutalom kapcsolódik.

f) Csoportos jutalmazási formák:Jutalomkirándulás, hozzájárulás színház, opera, hangverseny, múzeum, kiállítás látogatásához, szakmai táborban való részvételhez.

5. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

5.1. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni.5.2. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:- szóbeli figyelmeztetés,- szaktanári vagy igazgatói írásbeli figyelmeztetés.5.3. A szaktanári szóbeli figyelmeztetés a tanulmányi kötelezettségek elhanyagolása esetén, az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt adható.5.4. A szaktanári írásbeli figyelmeztetés a szaktanári szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali írásbeli figyelmeztetés alkalmazását teszi szükségessé.5.5. Az igazgatói írásbeli figyelmeztetést – a körülmények mérlegelésével – a szaktanár kezdeményezi.

6. A tankönyvrendelés szabályai

6.1. A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő alkalmazott saját hatáskörben intézkedik arról, hogy az oktatási miniszter által évente kiadott tankönyvjegyzék, zenei bibliográfia, kottakiadvány az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetőleg a pedagógusoknak.Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket és a zenei bibliográfiát az iskolaszék, a szülői szervezet is megismerje.6.2 A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani. A pedagógus az intézmény helyi tantervének előírásai és a szakmai munkaközösség véleményének

120

figyelembevételével választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, kottakiadványt, majd egyeztet a szakjába, csoportjába tartozó tanulók szülői közösségével.6.3 Az igazgató a pedagógusok igényei alapján összeállított tankönyv-, illetve kottakiadvány rendelési tervezetről véleményt kér a tanszakvezetőktől. Véleményeltérés esetén szakmai egyeztetést folytatnak le az érintett pedagógussal. 6.4 A tankönyvrendelés elkészítéséhez az igazgató a szakmailag egyeztetett tervezetről szerzi be az iskolaszék véleményét, illetve a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyv, kotta felvételéhez az egyet-értést. Észrevétel esetén a szakmai munkaközösség bevonásával érdemi tárgyalásokat folytatnak, s csak ezt követően történik a tankönyvrendelés, kottakiadvány-rendelés véglegesítése.6.5 A tankönyvrendelés, kottakiadvány-rendelés elkészítésében közreműködőknek figyelemmel kell lenniük a jogszabályi határidők betartására, ezért az ütemezés szerinti feladatokat határidőben el kell végezni.6.6 Az alapfokú művészetoktatáshoz szükséges tankönyvekről, jegyzetekről, kottákról, hang- és képhordozókról az igazgatóhelyettes jegyzéket készít, feltüntetve azokat a taneszközöket, amelyek a tankönyvjegyzék, illetve zenei bibliográfia alapján nem szerezhetők be, vagy kellő példányszámban nem szerezhetők be. Javaslatot készít arra vonatkozóan, hogy milyen helyi segítséggel lehet ezeket biztosítani a tanulók számára.

7. Az iskolai könyvtár működési rendje

7.1. Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai tevékenységéhez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.A tagintézményben és telephelyeken olvasószoba teszi lehetővé a helyi könyvtári szolgáltatás nyújtását és annak igénybevételét.7.2. Az iskolai könyvtárat könyvtáros tanár vezeti. A telephelyeken működő könyvtárszobát a könyvtáros tanár engedélyével a nyitvatartási időn kívül is igénybe lehet venni. Az igénybevételre vonatkozó szabályokat a könyvtáros tanár és a tagintézmény-vezető közötti írásos megállapodás rögzíti.

121

7.3. Az iskolai könyvtár alapfeladatát és kiegészítő feladatait, valamint működésének legfontosabb szabályait jogszabály határozza meg.

122

7.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét jelen szabályzat 2. számú melléklete szerinti „Gyűjtőköri szabályzat” állapítja meg. A melléklet szabályozza a könyvtári állomány alakítását, az állományegységeket és azok raktározási rendjét, az állomány nyilvántartását, védelmét, valamint feltárását.7.5. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:- helyben olvasás,- könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása,- dokumentumok kölcsönzése,- internet hozzáférés,- CD-ROM „olvasás”,- a zenetár segítségével zenehallgatás,- a videotár segítségével házi olvasmányok stb. megtekintése.

7.6. Könyvtárhasználati szabályoka) A könyvtárhasználók köre:

Az iskola könyvtár tagja lehet: az intézmény minden tanulója, pedagógusa és nem pedagógus alkalmazottja.

b) A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja:Az iskolai könyvtárat a beiratkozott olvasók használhatják.A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges.A beiratkozás nyilvántartásba vétellel és olvasójegy kiadásával történik. A beiratkozásnál tanulók esetében a név mellett az évfolyamot és a szakot kell feltüntetni, pedagógusoknál, más alkalmazottaknál azt a szervezeti egységet, ahol dolgozik.

c) A szolgáltatások igénybevételének feltételei:- A beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári

szabályok betartására.- A könyvtárból csak kölcsönzés útján lehet dokumentumot

kivinni.- A kölcsönzés időtartama: általában három hét (az olvasó

kérésére a kölcsönzési idő még egy alkalommal meghosszabbítható),tartós használatra szánt tankönyvek, kottakiadványok és segédletek kölcsönzési ideje: egy tanév.

- Dokumentumok a tanév utolsó hetéig kölcsönözhetők.

123

- Egy alkalommal három könyv kölcsönözhető, kivételes esetben (pl. versenyre való felkészülés) ettől el lehet tekinteni.

124

d) A könyvtárhasználat szabályai:Kézikönyveket, folyóiratokat csak helyben való olvasásra, tanulmányozásra lehet igénybe venni. A CD-ROM-ok nem kölcsönözhetők.A számítógépes információszerzés igénybevételénél feltétel a számítógép szakszerű használata, kezelése.A dokumentumok helyben való tanulmányozását a 20 férőhelyes olvasóterem biztosítja.Az olvasónak a dokumentumokat gondosan kell kezelnie. Azokba bejegyezni nem szabad, s óvni kell mindenféle rongálástól.Ha az olvasó a kölcsön vett dokumentumot elveszti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan állapotban levő példányát kell a könyvtárnak beszolgáltatnia. Végső megoldásképp az olvasó a mű mindenkori beszerzési költségét köteles megtéríteni.Az iskolai könyvtárba kabátot, táskát, élelmiszert stb. bevinni tilos.Az olvasó az iskolával való tanulói-, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles könyvtári tartozását rendezni.

e) A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési ideje:A telephelyen működő tagintézményben a könyvtárszoba használatát a befogadó iskola könyvtárosa biztosítja.A telephelyi könyvtárszoba nyitva tartása és kölcsönzési ideje a befogadó iskolával történő egyeztetés alapján minden évben az első tanítási napon kerül kihirdetésre.

f) A könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó fenti rendelkezéseket az iskolai könyvtár helyiségeiben kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni. A nyitvatartási és kölcsönzési időt a könyvtár bejáratánál is ki kell függeszteni.

V.

1. Tájékoztatás a pedagógiai programról, az SZMSZ-ről, a házirendről, a minőségirányítási programról; a dokumentumok elhelyezéseAz intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, valamint minőségirányítási programját – az igazgató által hitelesített 3-3 másolati példányban – az iskolai

125

könyvtárban, tagintézményben és telephelyen a könyvtárszobában kell elhelyezni úgy, hogy azokat a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében bármikor szabadon megtekinthessék. A házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

A dokumentumok egy-egy példánya rendelkezésre áll az igazgatói titkárságon, valamint a tagintézmény ügyintézőjénél.

Ha a szülő a dokumentumokról tájékoztatást kíván kérni, előzetesen időpontot kell egyeztetnie az intézmény igazgatójával vagy általános igazgatóhelyettesével, tagintézményben a tagintézmény-vezetővel (igaz-gatóhelyettessel).

2. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok

1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról,27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet

Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről.

A működés során alkalmazott közoktatási jogszabályok különösen:

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről,

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet

A közoktatási törvény végrehajtásáról,

2001. évi XXXVII. tv. A tankönyvpiac rendjéről,Mindenkori miniszteri rendelet

Az aktuális tanév rendjéről,

24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet

Az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról – a 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 26. § (2)-(3) bek. előírása alapján, valamint a

138/1992. (X.8.) Korm. rendelet

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtási rende-lete a Kt. 122. § (1) bek. alapján.

126


A nevelőtestület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé és akkor lép hatályba.

Ezen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az intézmény korábbi, ............. számon elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni:- az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a

nevelőtestületnek, valamint - azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, és

meghatározott körben használják helyiségeit.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelező, megszegése esetén az igazgató az alkalmazottak esetében munkáltatói jogkörében intézkedhet, a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetve fegyelmi eljárás indítható.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat be kell tartani az intézménnyel jogviszonyban nem álló külső személyeknek is.

Mellékletek: A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletére vonatkozó általános szabályokAz iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzataKatasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

Az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belső szabályzatok: *- Házirend- Iratkezelési szabályzat- Szoftvervédelmi szabályzat- Munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat

127

- Tűzvédelmi szabályzat

..................................., 200.... .............. ...

P. H.

……………………………igazgató

*Megjegyzés: A példa szerinti intézménynek nincs önálló gazdálkodási jogköre, ezért a „Számviteli politika” című szabályzatot és mellékleteit nem kell elkészítenie.

Záradék

A fenti Szervezeti és Működési Szabályzatot a .............................. Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete a 200... ………….. ..-n megtartott, határozatképes értekezletén …… %-os szavazataránnyal elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

............................................., 200.... .............. ...

…………………............. …………………………jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyv-hitelesítő


128

Nyilatkozatok

1. Az Iskolaszék képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben a helyi szabályozás tartalmával egyetértettünk, amelyet az Iskolaszék üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít.

......................................, 200.... …............ ….

…………………………Iskolaszék

2. A Diákönkormányzat nevében nyilatkozom arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a jogszabályban meghatározott ügyekben véleményezési és egyetértési jogunkat gyakorolhattuk, amelyet a Diákönkormányzat üléséről készült jegyzőkönyv is tanúsít.

......................................, 200.... …............ ….

…………………………Diákönkormányzat elnöke

Amennyiben nem működik iskolaszék, az 1. pont szerinti nyilatkozatot a Szülői szervezetnek kell megtenni a következők szerint:

Működési Szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és az intézményi alapdokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatásról szóló V. fejezet 1. pontjához egyetértésünket adtuk.

......................................, 200.... …............ ….

…………………………Szülői szervezet képviselője

129

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI

1. számú melléklet

A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség értekezletérevonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Össze kell hívni a nevelőtestületi értekezletet akkor is, ha azt a nevelőtestület egyharmada kéri.Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet tanítási időn kívül a nevelőtestületi kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:

A nevelőtestületi értekezlet előkészítésében közreműködik az általános igazgatóhelyettes. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja:- a pedagógiai program, - az SZMSZ, - a házirend, - a munkaterv, - az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámolóelfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat.Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a szakmai tanácsadó testület tagjainak, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről.Írásban továbbítják az igazgatóhoz:- a tanszakvezetők javaslatukat a nevelőtestület által elkészítendő

munkatervhez, valamint - a szakmai munkaközösségek az adott művészeti ágra vonatkozó

beszámolójukat az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez,

130

- tagintézmény-vezető (igazgatóhelyettes) a tagintézmény nevelőtestülete által elfogadott értékelést a tagintézmény munkájáról.

131

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési jogot gyakorló Iskolaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői szervezet, közösség képviselőjét.A nevelőtestületi értekezletet az igazgató vezeti. Az értekezlet megnyitásakor meg kell állapítani az aláírt jelenléti ívből a határozatképességet. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van. A véleményezési jogkörbe tartozó ügyeket tárgyaló nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez elégséges a nevelőtestületi tagok több mint 50 %-ának jelenléte is. A nevelőtestületi értekezlet határozatának elfogadásához a jelenlevők több mint 50 %-ának igenlő szavazata szükséges. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazat-egyenlőség jön létre, a határozatot az igazgató szavazata dönti el.A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni, a szavazás és jegyzőkönyvezés előtt a levezetőnek a határozatot ki kell hirdetni. A határozatokat a jegyzőkönyvben sorszámozni kell, és azokat a külön vezetett határozati nyilvántartásba, az összes aláírás meglétét követően át kell vezetni.A jegyzőkönyvet az ülésen az iskolatitkár vezeti, írásos formában az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. Az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a megválasztott két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.A fenti előírások megfelelően vonatkoznak a tagintézményben tartott értekezletekre is azzal, hogy az értekezlet előkészítése és levezetése a tagintézmény-vezető feladata. Az értekezlet időpontjáról az intézmény igazgatóját 8 nappal előbb külön is tájékoztatni kell. Az alkalmazotti közösség értekezletét az igazgató készíti elő, hívja össze és vezeti, kivéve, ha a fenntartó az intézményvezetői megbízáshoz kér véleményt. Ilyenkor az általános igazgatóhelyettes és a fenntartó készíti elő az értekezletet. A jegyzőkönyvvezetésre és az eljárási kérdésekre megfelelően alkalmazni kell a nevelőtestületi értekezlet szabályait. ................................., 200.... …............ ….

P. H.

132


133


a szervezeti és működési szabályzathoz

Jogszabályok1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről1992. évi XXII. tv. a Munka törvénykönyvéről (Mt.)1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a Kjt. végrehajtásáról217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (Ámr.) az önkormányzati fenntartási intézményeknél2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről9/1989. (VI. 30.) MM rendelet a művelődési intézmények nevéről és névhasználatáról2000. évi C. törvény a számvitelről20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a Kt. végrehajtásáról24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet: Alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról [a 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 26. § (3)-(4) bek. alapján]

Kapcsolódó jogszabályok:1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről159/2001. (IX.12.) Korm. rendelet az iskolaszövetkezetekről34/2001. (IX. 14.) OM-ISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről (többcélú intézményeknél)

Az SZMSZ-ben kötelezően szabályozandó területek

1.) 11/1994. (VI. 8.) MKM r. rendelkezéseinek megfelelően:- „4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési

szabályzatában kell meghatározni

134

a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,

b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,c) a belépés és benttartózkodás rendjét azok részére, akik nem

állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,d) tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel

(intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét,e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,

f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét,

g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját,

h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,

k) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket,

l) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

m) a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,n) az intézményi védő, óvó előírásokat,o) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges

teendőket,p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet

(közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel,

r) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály

135

rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.

(2) Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:

a) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elveit,

b) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit,c) a felnőttoktatás formáit, továbbá – az érettségi vizsga

kivételével – az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okiratnak az iskolai tanulmányokba való beszámítására és a bizonyítvány, illetve az okirat alapján az idegennyelvórák alóli felmentésre vonatkozó rendelkezéseket,

d) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),

e) a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

f) a szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit,

g) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásuk elveit,j) az iskolai (kollégiumi) könyvtár működési rendjét.”

- 8. § (3)-(4) bek.„(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési

szabályzatában kell meghatározni hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell.”

136

- Közös igazgatású közoktatási intézmény és általános művelődési központ esetén alkalmazni kell: 50. § a) pontját:

„a) a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni

aa) a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti fel-adatmegosztást,

ab) az igazgatótanács létrehozásának és működésének szabályait,

ac) ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét,”

- Kötelező melléklet: 6/C. § (2) bek.: iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. Kt. 2. sz. mell.: adatkezelési szabályzat (iratkezelési szabályzat hiányában)

- Egyetértési jog gyakorlása az SZMSZ vonatkozó részeihez4. § (3) bek.

„(3) A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyet-értési jogot gyakorol

b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), c) g) és i) és k)-p) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) és i) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban, továbbá az (1) bekezdés j) pontjában, valamint a (2) bekezdés d)-j) pontjában meghatározott kérdésekben,

c) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés j) pontjában, a (2) bekezdés d)-i) pontjában, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, továbbá az (1) bekezdés r) pontjában minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kérdést rendez.”

8. § (5) bek.„(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott kérdések –

tájékoztatás kérés a pedagógiai programról, SZMSZ-ről, házirendről – szervezeti és működési szabályzatban történő

137

szabályozásánál az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket), illetve ha az nem működik, az iskolai (óvodai, kollégiumi) szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.”

138

- Véleményezési jog 30/A. §

„Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni.”

2.) Kt. 118. § (10) bek.: kollektív szerződés hiányában a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeinek szabályozása. Kt. 122. § (12) bek.: reklámtevékenység szabályainak megállapítása az alapító okirat keretei között. Kt. 1. sz. melléklet Negyedik rész 7. pont: kollektív szerződés hiányában a teljesítménypótlék megállapítása elveinek meghatározása.

3.) 5/1998. (II. 18.) MKM r. 17. (7) bek.: A tankönyvrendelés elkészítésének kérdései a rendeletben nem szabályozott területen.

4.) 1999. évi LXX. tv. 4. §: belső szabályzatban – ez lehet az SZMSZ is – kell meghatározni azt a személyt, aki a nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáról gondoskodik.

5.) 37/2001. (X. 12.) OM r. 3. § (2) bek.: a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjének meghatározása.

6.) A költségvetési intézményeknek alkalmazni kell a 217/1998. (XII. 30.) Korm. r. következő rendelkezéseit:

10. § (4)-(5) bek. „(4) Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt

szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni, amelynek – a külön jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell:

a) az alapító okirat keltét, számát,b) az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne

elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését,

139

c) a vállalkozási feladatoknak és közhasznú vagy gazdasági társaságban való részvételnek a részletes – alaptevékenységtől elhatárolt – felsorolását,

d) a b)-c) pontokban megjelölt feladatok, tevékenységek forrásait,

e) a feladatmutatók megnevezését, körét,f) a költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének

rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet), telephelyek megnevezését,

g) a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot, általános forgalmi adó alanyiságának tényét,

h) a költségvetési szervhez rendelt, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,

i) a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket,

j) a szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el.

(5) A szervezeti és működési szabályzatban vagy annak mellékletében szabályozni kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító

a) feltétel- és követelményrendszerét,b) folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbác) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és

dokumentumai tartalmát.”

17. § (3) bek.:„(3) A gazdasági szervezet felépítését és feladatát a

költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni.”

7.) 193/2003. (IX. 26.) Korm. r. 4. § (2) bek.: a költségvetési szervek belső ellenőrzési kötelezettsége, az ellenőrzést végző személy (vagy egység) jogállásának, feladatainak meghatározása a szervezeti és működési szabályzatban.

140

141

KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

Készítette: Török Miklósné, Béres Károly

Lektorálta: Dán Krisztina

142

BEVEZETÉS

A KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATHOZ

Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárának követelményei az oktatás - nevelés folyamatában

Az alapfokú művészeti iskola struktúrája és profilja eltér az alsó fokú oktatási intézmények megszokott modelljétől. Pedagógiai programja és tantervei a szakirányú képzésnek megfelelően épülnek egymásra. Jellemzője az egyéni, illetve a kis létszámú csoportos oktatás. Elvárható, hogy az iskola pedagógiai programjának megfelelően a könyvtár könyveket, kottákat, hanglemezeket, kazettákat, CD-ket, CD-ROM-okat, videó felvételeket, folyóiratokat gyűjtsön, állományát folyamatosan fejlessze.Ezért a könyvtár tartalmilag döntően művészeti kiadványokat tart állományában szakszerűség és naprakészség igényével. Továbbá gon-doskodik a rokon-, segéd-, határtudományok, szakirodalmak valamint az iskola működéséhez szükséges dokumentumok gyűjtéséről és hoz-záférhetőségéről.

Elvárások:- Legyen megfelelő területe.- Rendelkezzen jól kialakított kézikönyvtárral.- Legyen benne naprakész, ETO rendszer szerint tárolt

szakirodalom. - Rendelkezzen számítógépes adatbázisokkal, katalógusokkal,

korszerű kölcsönzési rendszerrel. - Legyen olvasóterme, ahol kisebb csoport is kutatómunkát

végezhet, olvashat, személyi számítógép(ek) támogatásával elérheti más könyvtárak elektronikus szolgáltatásait és dokumentumait.

143

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény könyvtári gyűjtőköri szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Könyvtári Gyűjtőköri Szabályzata

144

I. A SZABÁLYZAT

Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, az alapfokú művészetoktatás nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységhez szükség van.Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a Szervezeti és Működési Szabály-zat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A gyűjtőköri szabályzat elkészítését a 16/1998. (IV.7) MKM rendelet szabályozza. A gyűjtőköri szabályzatot – elfogadása előtt – az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértővel véleményeztetni kell.

II. ALAPELVEK

A könyvtár gyűjteményének igazodnia kell az alapfokú művészetokta-tási iskolák céljaihoz, feladataihoz, ez a gyűjteményszervezés legfőbb szempontja.A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe.Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állománygyarapítást a 203/1986.(M.K.24.) MM sz. Útmutató. Állományfejlesztési és gyűjteményszervezési alapelvek figyelembevételével végzi.

Írásos nyomtatott dokumentumtípusok: Könyvek, kották:- tantervi törzsanyagba tartozó szakkönyvek, kották,- útmutatók, kézikönyvek, - az óravezetés keretében munkáltatóeszközként használatos kéziköny-

vek, szakkönyvek, szakirodalmak, kották,

145

- a tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó zenetörténeti (tan)könyvek, szakirodalmak, kották,

146

- a pedagógusok ön- és továbbképzését szolgáló szakkönyvek, szakirodalmak.

Periodikumok: - a tanítás – tanulás folyamatába illeszthető zenetudományi

dolgozatok, szakfolyóiratok,- az intézmény működését szolgáló folyóiratok.

Nem nyomtatott dokumentumok: - a művészetoktatás hangzó segédanyagai: hanglemez-, CD-, DVD-,

video- és audiokazetta-tár), - egyéb információhordozók (oktatócsomagok, szoftverek).

Az iskola kéziratos nyilvános dokumentumai:- beszámolók, munkatervek, szabályzatok,- tanulói, tanári pályázatok,- az iskola történetére vonatkozó sokszorosított iratok,- ünnepi beszédek (évnyitó, évzáró, stb.), - műsorok meghívói, plakátjai.

III. A BESZERZÉS FORRÁSAI

VételA vásárlás történhet:- jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel,- a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel (könyves-

és zeneműboltoktól, kiadói üzletektől, antikváriumoktól, magánszemélyektől).

Ajándék Az ajándékozás mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. A könyvtár kaphat ajándékot intézménytől, magánszemélytől. Az ajándékba kapott dokumentumokat az állományba vétel előtt a gyűjtőköri előírásoknak meg kell feleltetni.Gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumokkal az állományt nem szabad terhelni, mert ez a gyűjtemény információs értékét csökkenti.

147

Csere A csere mint állománygyarapítási forma szintén független a könyvtári költségvetéstől, és a gyűjtemény tartalmi összetételét nem módosítja. A csere alapja lehet fölös példány vagy/és az iskola saját kiadványa. Ez a tevékenység értékegyenlőség alapján jön létre két könyvtár között, minimális példányszámmal.

IV. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRE TARTALMI OLDALRÓL

Írásos nyomtatott dokumentumok:1. Szépirodalom2. Szakirodalom:

- kézikönyvtári állomány: általános és szaklexikonok, adattárak, stb.- kották, tantervek, útmutatók stb.,- oktatási segédletek: munkafüzetek, stb.,- a könyvtári, könyvtárosi munka szabványai, szakirodalma.

Nem nyomtatott dokumentumok:- a művészetoktatás hangzó segédanyagai: lemez-, CD-, DVD-, video-

és audiokazetta-tár), - egyéb információhordozók (oktatócsomagok, szoftverek).

Az iskolai könyvtár gyűjtőköréből kizárt dokumentumok: - az egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve, ha

szabadforgalomba kerülő művek kézikönyvként használhatók;- az irodalmi, esztétikai értéket nem képviselő, szórakoztató

szabadidős olvasmányok;- könyvritkaságok, régi könyvek, (kivéve az iskola történetére

vonatkozó, az iskolában tárolt muzeális gyűjtemény);- a felsőoktatás – képzés problémáival foglalkozó művek;- az oktatott tárgyak (művészeti ágak) körébe nem tartozó

szaktudományi demonstrációs anyag.

A gyűjtés szintje és mértékeA könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek. Az alapfokú művészeti iskolák könyvtáraiban az adott szakterület oktatásában felhasználható művek enciklopédikus szintű gyűjtése élvez elsőbbséget.

148

A szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók válogatott művei, iskolai ünnepségek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek beszerzése élvez elsőbbséget. Az alapfokú művészeti iskolai könyvtárak gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. Kiemelten gyűjtendők a 27/1998. (VI.10) MKM rendelettel kiadott alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában szereplő tananyaghoz kapcsolódó kiadványok. A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szép- és ismeretközlő szakirodalom tartalmi teljességgel gyűjtendő.

A következő táblázatok az állományegységek különböző területeinek gyűjtési szintjét és mélységét sorolják fel.

1. Szépirodalom

A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélységeAz alapfokú művészetoktatás tantervé- Kiemelten, a teljességben lévő művek, irodalom igényével

A tananyag által meghatározott klasszi-kus és kortárs szerzők művei Teljességgel

A kiemelkedő, de a tananyagban nem sze-replő kortárs magyar és külföldi alkotók művei Erős válogatással

Antológiák, gyűjteményes kötetek Teljességre törekvően

Tematikus antológiák Válogatva

2. Ismeretközlő szakirodalom

A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélységeAz alapfokú művészetoktatásban haszná-latos útmutatók és kézikönyvek: szótárak,lexikonok, enciklopédiák, gyűjteményes munkák, monográfiák, kalauzok Teljesség igényével

149

Az alapfokú művészetoktatás segédanya-gai: az iskolához tartozó módszertani se-gédanyagok, kották egyéb pedagógiai, me-todikai, didaktikai kiadványok Teljességre törekvően

Az alapfokú művészetoktatás területén lé-vő alapszintű elméleti és történeti össze-foglalók Teljesség igényével

Az érvényben lévő alapfokú művészetok-tatási tantervek, könyvek, kották, koreog-ráfiák, munkafüzetek Teljességgel

Művészeti ismeretterjesztő irodalom: mű-vészek életrajzai, munkássága, hangszerektörténete, zenetörténeti stílusokat, műfajo-kat bemutató munkák Erős válogatással

Az alapfokú művészetoktatás segédanya-gai: hangszerkíséretek hanghordozótól Válogatva (amennyibenfüggetlen hangzó anyagok, pedagógiai cé- az iskola pedagógiai prog-lú válogatások (LP, CD, MC, videokazetta) ramja tartalmazza)

3. Pedagógiai gyűjtemény

A gyűjtés terjedelme és szintje A gyűjtés mélységePedagógiai lexikonok, enciklopédiák Teljességre törekvően

Fogalomgyűjtemények, szótárak Teljességre törekvően

A pedagógiai programban meghatározottnevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom Teljességgel

A tehetséggondozás módszertani irodalma. Teljességre törekvően

Az alkalmazott pedagógia különféle terü-leteihez kapcsolódó művek Válogatással

Az oktatott művészeti ágakkal kapcsolatosmetodikai segédkönyvek, útmutatók, se-gédletek Teljességgel

150

4. Külön gyűjtemények

A könyvtáros segédkönyvtára:Könyvtártechnikai és más speciális szakmai területen a könyvtár együttműködik a városban működő könyvtárakkal.

Hivatali segédkönyvtár: Előirányzattól függően gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével és a munkaügyekkel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Ezek tárolásáról és megőrzéséről az iskola vezetése gondoskodik.

Kéziratok: - az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumok,- az iskola pedagógiai dokumentációi,- tanári pályázati munkák,- az iskolai rendezvények dokumentációi.

Periodikumok: - a tantárgyak módszertani folyóiratai,- a tantervhez és a tananyaghoz kapcsolódó, felhasználható folyóiratok.

151


Ismeretközlő irodalom

Az alapfokú művészetoktatási iskola kézikönyvtára gyűjti a művészet-oktatás területén használható legfontosabb lexikonokat, irodalmakat, kézi könyveket, regényes életrajzokat.

Néhány példa:Zene (78) Könyvek, hanglemezek, CD-k, CD-ROM-ok, videókPl.:Carl Dahlhaus-Hans Heinrich Eggebrecht/Boronkay Antal/: Brockha-us Riemann: Zenei Lexikon I-III. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-85Michels, Ulrich: Sh Atlasz. Zene. Budapest, Springer Hungarica Kiadó, 1994Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei Lexikon I-III. Budapest, Zeneműkiadó, 1965Ardley, Neil /Révész Dorrit/: A zene könyve. Budapest, Zeneműkiadó, 1983Böhm László: Zenei Műszótár. Budapest, Zeneműkiadó, 1961Dobszay László: A magyar dal könyv Elveszett éden. ED-CD 009-10 (Budapest 1996) EtnofonHalmágyi Mihály: Classic HCD 18145 HungarotonHungarian Folk Musik Qualiton LPX 1187 (Budapest 1964)Magyar Hangszeres Népzene. Szerk.: Sárosi Bálint LPX 18045-47 (Budapest 1980) HungarotonMagyar Népzenei Antológia (Budapest 1985-93) Hungaroton:

I. Tánczene. Szerk.: Martin György, Németh István, Pesovár Ernő LPX 18122-16

II. Észak. Szerk.: Tari Lujza, Vikár László LPX 18124-28III. Dunántúl. Szerk.: Olsvai Imre LPX 18138-42IV. Alföld. Szerk.: Paksa Katalin, Németh István LPX 18159-63

Művészéletrajzok szépirodalmi feldolgozásai Pl.:Gál György Sándor: Liszt Ferenc életének regénye. Budapest, Zeneműkiadó, 1973Gál György Sándor: Titánok. Budapest, Móra Könyvkiadó 1969Székely Júlia: Bartók tanár úr Budapest, Kozmosz könyvek, 1978

152

Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Budapest, Zeneműkiadó, 1977Eősze László: Kodály Zoltán élete és munkássága. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat 1956Szentkuthy Miklós: Händel. Budapest, Zeneműkiadó, 1967Fajth Tibor- Dr. Nádor Tamás: Puccini. Budapest, Gondolat Kiadó, 1977Alfred Amenda: Eroica. Budapest, Zeneműkiadó, 1977Somfai László: Joseph Haydn élete képekben és dokumentumokban. Budapest, Zeneműkiadó, 1977László Zsigmond: Erkel élete képekben. Budapest, Zeneműkiadó, 1961 Dr. Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Budapest, Zeneműkiadó, 1977Német Adamé: Erkel. Budapest, Gondolat Kiadó, 1979Eősze László: Giuseppe Verdi. Budapest, Gondolat Kiadó, 1961Keszi Imre: A végtelen dallam. Budapest, Zeneműkiadó, 1975

Az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészet területén ajánlott irodalom válogatás (700-750)Pl.:Balassa M. Iván-Zentai Tünde: Magyarország Múzeumai. Vince Kiadó, 1999Pataki Gábor: Művészettörténet. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999 Deák Ferenc: Betű és rajz. Szeged, Mozaik Kiadó, 2002Johannes Itten: A színek művészete. Szeged, Göncöl Kiadó, 2002Középfokú művészeti iskolák enciklopédiája. Szerk.: Baranyai Zoltán-né-Lőrincz Győző, Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége, Bp., 2001 Andrási G.-Pataki G.-Szűcs Gy.-Zwichl András: Magyar képzőművé-szet a 20.században. Budapest, Corvina Kiadó, 1999Barcsay Jenő: Művészeti Anatómia. Budapest, Corvina Kiadó, 1995Barcsay Jenő: Ember és drapéria. Budapest, Corvina Kiadó, 1958Zádor Anna- Genthon István: Művészeti lexikon I-IV. Budapest, Akadémia Kiadó, 1981Lajta Edit: Művészeti Kislexikon. Budapest, Akadémia Kiadó, 1980Anna-Carola Krauße: A festészet története. Kulturtrade Kiadó, 1995Reader`s Digest: Letűnt civilizációk. Reader`s Digest KiadóAz alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja. Budapest, ROMI SULI Könyvkiadó, 1998

153

Baranyai Anita: Népművészet. Győr, Vizuális Pedagógia Műhely, 2002Baranyai Anita: Néprajz. Győr, Vizuális Pedagógia Műhely, 2001 Joaquim Chavaria: Kerámia. Novella Kiadó, 1996Dolors Rosi Frigola: Agyagművesség, kerámia. Budapest, Magyar Könyvklub, 2003Magyar Kollázs. Budapest, Magyar Festők Társasága, 2004

Az alapfokú művészetoktatás színművészet–bábművészet területén ajánlott legfontosabb irodalom-válogatásPl.:

Irodalom Könyvtári szakjelzet

Magyar Színházművészeti Lexikon. Akadémiai, 1994

792 M 14

Magyar színháztörténet 1790-1873. Szerk.: Keré-nyi Ferenc. Akadémiai, 1990

792 M 14

Magyar színháztörténet 1873-1920. Szerk.: Gajdó Tamás. Magyar Könyvklub–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2001

792 M 14

Képes színháztörténet. Magyar Könyvklub, 1999 792 K 38A színház világtörténete I-II. Gondolat, 1972 792 Sz 82Drámapedagógiai olvasókönyv. Szerk.: Kaposi László. Marcibányi Téri Műv. Közp., 1995

792 D 90

Dramaturgiai olvasókönyv. Szerk.: Duró Győző–Nánay István . Marcibányi Téri Műv. Közp., 1993

792 D 90

Nánay István: A színpadi rendezésről. Magyar Drámapedagógiai Társaság, 1999

792 N 34

Mezei Éva: Játsszunk színházat! Móra, 1979 792 M 60Gabnai Katalin: Drámajátékok. Helikon, 1999 792 G 15Thália szekere. Színdarabok, forgatókönyvek gyermekszínjátszóknak Magyar Drámapedagógiai Társaság, 1999

792 T 49

Játékkönyv. Szerk.Kaposi László. Színházi füzetek IV. NPI

792 J 52

Montágh Imre: Tiszta beszéd. NPI, 1978 792 M 84Montágh Imre: Gyermekszínjátszók beszédnevelő könyve. Logopédia, 1999

792 M 84

154

Irodalom Könyvtári szakjelzet

Színművészet tagozat. Tanári segédkönyv. Szerk.: Kaposi László. Magyar Drámapedagógiai Társaság, 2003

371 Sz 83

Montágh Imre: Mondjam, vagy mutassam? Bp., Móra Kiadó, 1985

394 M 84

Szentirmai László: Nevelés kézzel-bábbal. Bp., Nemz. Tankvk. 1998

371 Sz 64

Horváthné Kiszeli Terézia: Bábozás – útmutató pedagógusoknak. Bp., Tárogató, 1994

792 H 92

Tömöry Márta: Itt a bábszínház! Bp., Móra, 1985 792 T 82Selmeczi Elek: Világhódító bábok. Bp., Corvina, 1986

792 S 50

Lipóthné Póka Éva: Készítsünk együtt bábot! Bp., Tárogató, 1994

688 L 69

Nagy Katalin: Házi bábszínház. Bp., Múzsák, 1986 792 N 23Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok. Bp., Tankönyvkiadó, 1982

371 M 58

Solymos Neszta: Bábu, bábjáték, személyiségformálás. Bp., NPI. 1979

371 S 70

Kós Lajos: Kéz és mozgás. Bábanatómia. Bp., NPI, 1982

792 K 72

Bábtörténeti kalandozások./ vál. és szerk. Tarbay Ede. Bp., Múzsák, 1990

792 B 12

Balogh Beatrix: Marionett – mindenkinek. Bp., NPI, 1983

792 B 24

Balogh Beatrix: Etűdök. Bp., Múzsák, 1988 792 B 24

Az alapfokú művészetoktatás táncművészet területén ajánlott irodalom-válogatás (39; 792-793)Pl.:Gyermektáncok Népművelési Propaganda IrodaA klasszikus és jazz balett technika. Népművelési Propaganda Iroda. 1977, Balett pedagógiai kiskönyvtárLigeti Mária: Alapfokú dzsessz-tréning. Budapest, Népművelési Intézet, 1982Ligeti Mária: A XIX. századi történelmi táncok alapjai. Budapest, Népművelési Intézet, 1985

155

Szerdahelyi Tünde: Társastáncok kezdőknek. Budapest, Népművelési Intézet, 1982Szentpál Mária: Alapfokú társastánc ritmika. Társastánc pedagógusok kiskönyvtáraVersenytánc útmutató. Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1971, Társastánc pedagógusok kiskönyvtáraAlex Moore: Társastánc. Budapest, Zeneműkiadó, 1985Ottlik Károly: Protokoll - Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában. Budapest, Protokoll`96 Könyvkiadó, 1993Társastánc tanfolyamok útmutatója. Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1966, Társastánc pedagógusok kiskönyvtáraDivattáncok. Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1969, Társastánc pedagógusok kiskönyvtáraVersenycsárdás. Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1969, Társastánc pedagógusok kiskönyvtára

Népzene (39; 78)Pl.:Bartók Béla: Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét. Somló, Budapest, 1936Bartók Béla: A magyar népdal. Rózsavölgyi, Budapest, 1924Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei ismeretek. Calibra Kiadó, Budapest, 1994Kodály Zoltán: A magyar népzene. Zeneműkiadó, Budapest, 1973 Lajta László: Dunántúli táncok és dallamok. Zeneműkiadó, Budapest 1962Lajta László: Kőrispataki gyűjtés. Zeneműkiadó, Budapest, 1955Lajta László: Széki Gyűjtés. Zeneműkiadó, Budapest, 1954Paksa Katalin: A magyar népdal díszítése. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 1993Sárosi Bárint: A hangszeres magyar népzene. Püski Könyvkiadó, Budapest, 1996Sebő Ferenc: Népzenei olvasókönyv. Magyar Művelődési Intézet, Budapest, 1994

156

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Lőrincz Győző


157

BEVEZETÉS

AZ IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATHOZ

A közfeladatot ellátó szervek iratkezelési és az iratvédelmi kötelezettségét a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény általános érvénnyel szabályozza. A közfeladatot ellátó szervek – köztük a nevelési-oktatási intézmények – kötelesek irattárat fenntartani, irattári anyagukat abban megőrizni és annak rendeltetésszerű használatáról gondoskodni.

Az iratkezelés és az irattár irányításával, ellenőrzésével – ha azt nem az intézményvezető végzi – vezető beosztású alkalmazottat kell megbízni.

Az általános érvényű szabályokon túlmenően a nevelési-oktatási intézmények iratkezelését jelenleg a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. §-a szabályozza. Továbbá e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza az intézményben végzett ügyintézés szabályait, a tanügyi nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat, kötelező nyomtatványokat és záradékokat, valamint az iratok őrzési idejét meghatározó irattári tervet. A tanügyi nyilvántartások vezetésére, valamint az iskolák által alkalmazott záradékokra vonatkozó rendelkezéseket a szabályzatban nem ismételjük meg, ami nem jelenti azt, hogy azokat nem kell betartani.

Ugyancsak nagyon fontos betartani a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. sz. mellékletében foglalt, közoktatási intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokról szóló előírásokat. Az önkormányzat és állami szerv által fenntartott intézményekben vezetni kell a közalkalmazotti alapnyilvántartást, amelynek adatkörei magukban foglalják a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében az alkalmazottakra meghatározott nyilvántartott adatokat.

A következő példa csupán segítséget kíván nyújtani a szabályzat összeállításához. Ez a példa nem helyettesítheti az adott intézményre

158

kidolgozandó konkrét iratkezelési szabályokat. Vonatkozik ez a közoktatási törvény 2. számú melléklete „Adatkezelés a közoktatási intézményekben” cím 6. pontjában előírtak szerint az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendjének megállapítására is. A közölt példában az intézményhez nem tartozik sem tagintézmény, sem telephely. Tagintézmény működése esetén általában nem központi, hanem – a távolabbi telephely miatt – osztott iratkezelési rendszert kell alkalmazni a tagintézménybe érkező és az ott keletkező iratok kezelésére. A példa szerinti szabályzatot a tagintézmény tekintetében megfelelően ki kell egészíteni. A telephelyet fenntartó intézmények esetén is lehetnek sajátosságok (pl. a telephelyen beadott irat továbbításának módja az igazgatóhoz), az ezekre vonatkozó eljárási rendet helyileg kell kialakítani. Hangsúlyos azonban, hogy a tanulói adatokat tartalmazó naplók, begyűjtött füzetek elhelyezése és az egyéb adatkezelés a telephelyen is az intézményi iratkezelési szabályzatnak megfelelően történjen.

159

160

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény iratkezelési szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Iratkezelési Szabályzata

161

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az intézmény iratkezelési szervezete és az iratkezelés módjaAz intézmény iratkezelése központilag, az igazgató titkárságán történik, és azt az intézményi titkár végzi. Az iratkezelés módja: hagyományos kézi iktatás.

2. Az iratkezelés felügyeleteAz iratkezelés intézményen belüli felügyeletét az igazgató látja el. Ezt a jogkörét átruházhatja az általános igazgatóhelyettesre. A biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételeiről és eszközeiről az igazgató gondoskodik.

3. A pedagógiai tárgykörű ügyintézést és iratkezelést a pedagógiai vezető-helyettes negyedévenként ellenőrzi, s erről jelentést készít az igazgató részére, valamint az intézményvezető akadályoztatása esetén irányítja az iskola iratkezelését.

4. A gazdasági tárgykörű ügyintézés és iratkezelés közvetlen irányítása és ellenőrzése a gazdasági vezető-helyettes feladata, a gazdasági vezető írásbeli jelentésben számol be a gazdasági ügyintézésről.

5. Az ellenőrzés tényét az iktatókönyv soron következő rovatába kell bejegyezni. Az ellenőrzések során megállapított hiányosságok megszüntetésére intézkedni kell.

6. A tanügyi nyilvántartások kezelése a 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 4. számú mellékletében foglaltak szerint, az igazgató irányításával történik.

7. Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2. számú melléklete határozza meg. Az intézmény vezeti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/B. § (1) bekezdésének rendelkezése szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartást a törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedően.

162

Az adatkezelés és -továbbítás intézményen belüli rendjét az iratkezelési szabályzat X. fejezete állapítja meg.

163

II. KÜLDEMÉNYEK ÁTVÉTELE, FELBONTÁSA,ÉRKEZTETÉSE

A küldemények átvétele

1. Az intézmény részére postán vagy kézbesítő útján érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket, valamint az ügyfelek által közvetlenül benyújtott beadványokat az intézményi titkár veszi át. A minősített küldeményeket (ajánlott, expressz-ajánlott, távirat, csomag stb.) a posta szabályainak megfelelően kézbesítőkönyvvel kell átvenni.

2. A személyesen benyújtott iratok átvételét, kérelemre, igazolni kell. Az igazolás történhet az irat másolatán, átadókönyvben vagy más egyéb módon.Ha az átvétel igazolását a benyújtott irat másolatán kérik, a benyújtott irat és az igazolásul felhasznált másolat egyezőségéről az intézményi titkárnak (vagy az irat átvevőjének) gondosan meg kell győződnie.

3. Ha az irat sérült burkolattal vagy felbontottan érkezett, az intézményi titkár rávezeti a „sérülten érkezett”, illetőleg a „felbontva érkezett” megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja azt.

4. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani:- a tévesen kézbesített küldeményeket,- a névre szóló leveleket, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a

szülői munkaközösség iratait, a munkahelyi szakszervezet és más társadalmi szervezet részére érkezett leveleket (továbbításuk átadókönyvvel történik), továbbá

- azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.

5. Csak az igazgató által felbontható küldemények:- fenntartó szervtől,- országos hatáskörű és illetékességi szervtől érkezett küldemények.

6. Soron kívül kell az igazgatóhoz továbbítani a fenntartótól érkezett megkereséseket, az intézményhez címzett idézéseket, meghívókat.

164

7. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha az nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Az intézményi titkár az irányított iratokról jegyzéket vesz fel.

A küldemények felbontása és érkeztetése

1. Fel kell bontani minden küldeményt, amelyről a boríték (csomagolás) alapján megállapítható, hogy nem magánjellegű. Fel kell bontani a címzett távollétében azokat a levelek is, amelyeken – az intézmény neve előtt vagy után – névre szóló címzés található, és feltételezhető, hogy a küldemény tartalma hivatalos jellegű.

2. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. Az iratkezelőnek rá kell vezetni a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátni.

3. A felbontott küldeményeket dátumozással érkeztetni kell. Ha a küldeményt felbontás nélkül kell továbbítani az igazgatóhoz vagy más címzetthez, az érkeztetést a borítékra kell rávezetni.

4. A beérkezett küldemények bontásakor ellenőrizni kell:- a feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát,- illetékköteles iratnál (bizonyítványmásodlatért benyújtott

kérelemnél) az illeték lerovásának tényét (felragasztott illetékbélyeg).

Az esetleges hiányt az ügyiratra fel kell jegyezni.

5. A beadványra felragasztott illetékbélyeget felülbélyegzéssel és aláírással értékteleníteni kell. Az esetleges készpénzküldemény esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, a pénzt elismervény ellenében a pénzkezeléssel megbízottnak át kell adni, az elismervényt az irathoz kell csatolni. A nem illetékköteles irathoz küldött illetékbélyeget (vagy felbélyegzett válaszborítékot) az elkészült irat mellékleteként, ajánlott küldeményként vissza kell küldeni.

165

6. A borítékot akkor kell az irathoz csatolni és ezt az iraton feltüntetni, ha a postára adás időpontjához jogkövetkezmény (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.) fűződhet, valamint ha a feladó neve és pontos címe az iratból nem állapítható meg.

7. Ha a küldemények felbontására az intézményi titkár jogosult, az érkeztetett küldeményeket be kell mutatnia az igazgatónak.Az igazgató a neki bemutatott vagy általa bontott küldeményeket más vezetőre vagy az ügy elintézésével megbízott személyre (ügyintézőre) szignálhatja. A szignálással egyidejűleg kell utasítást adni az elintézés határidejére és sajátos módjára vonatkozóan is.

8. Ha a megkeresés elektronikai úton érkezik, azt ki kell nyomtatni, érkeztetni, szignálásra bemutatni és iktatni kell.

III. AZ IRATOK NYILVÁNTARTÁSA

1. Az intézménybe érkezett, illetőleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatással egyidejűleg csatolni kell az irat előzményeit.

2. A küldeményeket a beérkezés napján – de legkésőbb az azt követő munkanapon – az igazgató szignálása után a beérkezés sorrendjében kell iktatni.Soron kívül kell iktatni a hivatalból indított ügyeket, valamint a sürgős vagy határidő kitűzésével érkezett küldeményt, a táviratokat, az expressz küldeményeket.

3. A névre szóló küldemény címzettje a felbontás után köteles gondoskodni a hivatalos ügyirat azonnali bemutatásáról és iktatásáról. Az igazgató is visszaadja iktatásra azokat az iratokat, amelyeket saját maga intéz.

166

Az iktatókönyv

1. Az iktatás céljára ................................. nyomtatványszámú, hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet kell használni.

2. Az iktatás sorszámos rendszerben történik. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad. Az iktatókönyv lapjait összeragasztani, a feljegyzett adatokat – ceruzával bejegyzett határidő kivételével – törölni (leragasztani, kivakarni, lefesteni, tussal, tintával, vagy bármi módon olvashatatlanná tenni) nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.

3. Téves iktatás estén a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye – az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett – kétségtelen legyen. Meg kell jelölni azt is, hogy a tévesen beiktatott ügyiratot mely számra iktatták át. Az érvénytelenített bejegyzés iktatószámára újabb ügyiratot iktatni nem lehet.

4. Amennyiben az iktatott iratok száma meghaladja évenként az 1000 db-ot, minden naptári évben új iktatókönyvet kell megnyitni. Az iktatókönyv hitelesítése a következő:

„A ……………….(név) ……………………(cím) 200… január 1-jei hatállyal megnyitott iktatókönyve ....... számozott oldalt tartalmaz.

......................................, ......... év .................hó ....... nap, P.H……………aláírás”.

5. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet az iktatással felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás számának feltüntetésével kell lezárni az alábbiak szerint.

„Az iktatókönyvet .............. db iktatószámmal, ………. utolsó iktatási számon lezártam.

......................................, .......... év ................. hó ....... nap,

167

P.H. …………...aláírás”.

168

Az iktatás

1. Az iktatószám: Az iktatás minden évben 1-gyel kezdődik.

2. Az iktatóbélyegzőAz érkezett iratok iktatása iktatóbélyegzővel történik.Az iktatóbélyegző lenyomata tartalmazza:- az intézmény nevét (rövidítését), székhelyét,- az iktatás évének, hónapjának, napjának,- az iktatókönyv sorszámának (az iktatószámnak),- a mellékletek mennyiségének,- az ügyintéző nevének feltüntetésére szolgáló rovatokat.

3. Iktatáskor az iktatóbélyegzőt az irat jobb felső részére kell nyomni úgy, hogy ne fedje az irat szövegét, valamint ki kell tölteni annak rovatait. Ha az iktatóbélyegző nem helyezhető el a leírt módon, azt az irat hátoldalára kell rányomni.

4. Az iraton elhelyezett iktatóbélyegző lenyomatának kitöltésével egy időben, azzal megegyezően kell bejegyezni az iktatókönyvbe:- az iktatás sorszámát (iktatószám),- az iktatás idejét,- a beküldő nevét és ügyiratszámát,- az ügy tárgyát és mellékleteinek számát,- az elő- és utóirat korábbi iktatószámát,- az ügyintéző nevét,- az elintézés módját, - kezelési feljegyzéseket (csatolás, határidő, visszaérkezés stb.).- az irattári tételszámot. Az iraton a tételszámot az ügyintéző tünteti fel.Az irat elintézését követő irattárba helyezéskor kell az iratra és az iktatókönyvben feljegyezni az irattárba helyezés keltét.

5. Az irat tárgyát úgy kell meghatározni, hogy az kifejezze az ügy lényegét, és annak alapján a mutatózás, majd a visszakeresés elvégezhető legyen. Ha az ügy kezdeményezője állampolgár (szülő), a tárgy rovatban fel kell tüntetni a nevét és a lakcímét.

169

6. Az iratok szerelése és csatolásaAz irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előirata.Az előiratot a kezelőnek szerelni kell. Ha az ügy lezárása után az összetartozó iratok véglegesen együtt maradnak (szerelés), ezt jelölni kell az iktatókönyvben is. A jelölés az irattárba vagy határidőbe helyezés tényének áthúzásával, és a „kezelési feljegyzések” rovatban az irat új helyének megjelölésével történik.

7. A táviratok és telefaxok iktatása oly módon történik, hogy az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha az ügynek még nincs írásos előzménye, a távirat vagy fax szövegét előadóívhez kapcsoltan kell beiktatni. Faxról fénymásolatot kell készíteni.

8. Gyűjtőszám és gyűjtőív használataHa intézkedésre vagy felhívásra több szervtől, szervezeti egységtől érkeznek válaszok, azokat az ügyintéző külön iktatás nélkül, az ügyiratszámhoz tartozó gyűjtőíven tarthatja nyilván. A beérkezett válaszokra fel kell írni az iktatószámot és a gyűjtőív sorszámát. A gyűjtőív használatát jelölni kell az előadói íven és az iktatókönyvben. Az ügyintézés után a gyűjtőív az iratok mellett marad és így kerül irattárba. A gyűjtőszámok jegyzékét a kapcsolódó tárgy megjelölésével az iktatókönyv első lapjához kell csatolni, és a gyűjtőíveket év végén emelkedő sorszám szerint összekapcsolva az iktatókönyvvel együtt kell kezelni. Gyűjtőszámon kell iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán több ízben előforduló ügyeket, amelyek rendszerint egyetlen intézkedéssel elintézhetők. Ilyenek pl.:- nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvei,- munka- és tűzvédelmi szemlék jegyzőkönyvei,- átsorolások stb.

9. Nem kell iktatni a beérkező küldemények közül az alábbi iratokat:- a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket (meghívókat,

közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, prospektusokat, szaklapokat és folyóiratokat),

170

- amelyekről nyilvántartást (pl. munkajogi nyilvántartások, gazdasági-pénzügyi jellegű nyilvántartások, könyvelési bizonylatok stb.) kell vezetni.

171

Név- és tárgymutató

1. Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni.

2. A mutatózás mutatókönyvvel történik. Minden iktatókönyvhöz szervesen kapcsolódó név-és tárgymutató könyvet kell használni.A mutatókönyvet az iktatással párhuzamosan naprakészen kell vezetni. A betűsoros mutatókönyv megnyitására, hitelesítésére és lezárására az iktatókönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a mutatókönyv lezárását minden betűnél el kell végezni. Az iktató- és mutatókönyvet kék vagy fekete színű tollal, olvasható írással kell vezetni.

3. Ha az iskolai nevelés és oktatás nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven folyik, a tanuló iskolai oktatásával kapcsolatosan keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven – a kisebbségi és magyar nyelven – kell iktatni és tárgymutatózni.

Az ügyiratok átadása az ügyintézőnek és a határidős nyilvántartás

1. A intézményi titkár az ügyintézők részére – elintézés céljából – az ügy iratait iktatószám, tárgy és az átvétel időpontjának feltüntetésével, valamint határidő jelölésével átadókönyvvel (előadói könyvvel) adja át. Az iratok visszavétele hasonló módon történik.

2. A tanulókkal kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős vezető vagy alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatás napjától számított 30 napon belül elintézni.

3. Az oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben az elintézési határidő 30 nap, amennyiben az igazgató más határidőt nem állapít meg.

4. Az ügyek 30 napos – illetőleg a megállapított rövidebb – határidőben történő elintézéséért az ügy intézője felel. Az igazgató indokolt esetben az ügyintézési határidőt egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbíthatja.

172

5. Határidős nyilvántartásHa az ügyiratban tett intézkedésre más szervtől válasz bevárása szükséges, vagy ha az ügyben további intézkedés meghatározott feltétel bekövetkeztével vagy meghatározott későbbi időpontban tehető, az ügy intézésére közbenső határidőt kell kitűzni. A határidőt az ügyintéző állapítja meg és tünteti fel az iraton.Az ügyiraton feltüntetett és az igazgató által szignált határidőt az intézményi titkár – hónap, nap feltüntetésével – az iktatókönyvben ceruzával feljegyzi, az iratot pedig a megfelelő határidő-nyilvántartásba helyezi. Ha az intézkedésre várt válasz a kitűzött határidőn belül megérkezik, a határidő-feljegyzést törölni kell, és az ügyiratot – a válaszirat szerelése mellett – azonnal be kell mutatni az ügyintézőnek. Ha a válasz a határidő előtt nem érkezik meg, az ügyiratot a határnapon továbbítani kell az ügyintézőnek.

6. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, illetőleg a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

A döntéshozatal tartalmi és alaki kellékei

1. Az ügy intézőjének kiadmánytervezetet kell készíteni, és azt a kiadmányozásra jogosult részére bemutatásra elő kell terjeszteni.

2. Az intézményben keletkezett ügyiratoknak (kiadmányoknak) az alábbiakat kell tartalmaznia:- az intézmény nevét, székhelyét,- az iktatószámot,- az ügyirat tárgyát, mellékletek darabszámát,- az ügyintéző nevét,- a címzett adatait (kimenő leveleknél)- az ügyintézés helyét és idejét, - az irat aláírójának nevét és beosztását,- az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

173

3. Amennyiben az ügyirat döntést (határozatot) tartalmaz, azt minden esetben meg kell indokolni.A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetőleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

4. Az alakszerű határozat:a) fejrészének tartalma:

- intézmény neve, címe, telefon (fax) száma,- ügyirat száma, tárgya, ügyintézője

b) rendelkező rész tartalma:- a döntés alanyának pontos meghatározása,- a döntés pontos leírása,- az eljárást megindító kérelem benyújtására történő

figyelmeztetésc) indokolás tartalma:

- a kérelem, beadvány tartalmának rövid összefoglalása,- azok a tények, bizonyítékok, megállapítások, amelyeket a döntés

meghozatalánál figyelembe vettek, illetve nem vettek figyelembe,- jogszabályi – belső szabályzat, mérlegelési jogkör –

hivatkozásokd) befejező rész tartalma:

- keltezés,- aláírás, bélyegző lenyomata,- a határozatról értesülők megnevezése, címe.

5. A határozatot úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének napja megállapítható legyen.

6. Ha az eljárást megindító kérelem benyújtását követően az intézmény igazgatója a döntést nem vonja vissza, illetve nem módosítja, a törvényességi kérelmet, továbbá a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelmet a fenntartóhoz, az egyéb felülbírálati kérelmet az iskolaszékhez 8 napon belül küldi meg az ügyben keletkezett összes irattal együtt.

174

IV. A KIADMÁNYOZÁS, AZ IRATOK POSTÁZÁSA

A kiadmányozás

1. Külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak a kiadmányozási joggal rendelkező vezető eredeti aláírásával vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a jobb oldalon a kiadmányozó nevét zárójelben, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Az aláírás mellett az intézmény hivatalos bélyegzőlenyomatát szerepeltetni kell.

2. A hitelesítést a kiadmány bal oldalán kell elvégezni. Ilyenkor a kiadmányozó nevét zárójel nélkül „s. k.” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon az iratot „A kiadmány hiteles” záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és körbélyegzővel hitelesíti.

3. Az intézményben kiadott bélyegzőkről és az érvényes aláírásokról az intézményi titkár vezet nyilvántartást.

Az iratok továbbítása, postázása (expediálás)

1. A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni.

2. A postázást végző intézményi titkárnak ellenőrizni kell, hogy az aláírt, illetőleg hitelesített és bélyegzőlenyomattal ellátott leveleken végrehajtottak-e minden kiadói utasítást. Ellenőrizni kell, hogy a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után az irat másolatán fel kell jegyezni a továbbítást (expediálás, jelzése: exp.) és annak keltét.A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő, futárszolgálat stb.). A nem postai úton történő kézbesítésnél olyan átadó könyvet kell használni, amelyből az irat átvételének napja megállapítható.

3. Ajánlott levélben kell küldeni a fontos vagy nehezen pótolható iratokat és azokat a kiadmányokat, amelyeknek az címzetthez való eljuttatása különösen fontos.

4. Tértivevénnyel kell elküldeni az iratot, ha átvételének időpontjához joghatás fűződik (pl. határozatok).

175

V. AZ IRATOK IRATTÁRBA HELYEZÉSE ÉS ŐRZÉSE

1. Az irattár a biztonsági előírásoknak megfelelő külön helyiség, amelyet zárva kell tartani, oda az intézményi titkár és a vezetők léphetnek be.

2. Az elintézett iratokat az irattári terv szerint csoportosítva irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.

3. Az irattári tételszámot, az ahhoz tartozó ügyköröket és őrzési időt meghatározó irattári tervet a 11/1994. (VI.8.) MKM r. - jelen szabályzathoz mellékletként csatolt - 4. sz. függeléke tartalmazza.

4. Az elintézett ügyek iratait az alábbi záradékkal kell ellátni: „Irattárba helyezhető”, dátum, ......................................... aláírása.

5. Az irattárba helyezés előtt a intézményi titkár köteles az iratot átvizsgálni abból a szempontból, hogy az ahhoz tartozó valamennyi irat megtalálható-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyvben fel kell jegyezni, és az iratot el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelő iratgyűjtőbe.

Iratok kiadása az irattárból

1. Az irattárból iratot az igazgató, az igazgatóhelyettes és jóváhagyásukkal az ügyintéző kérhet ki iratkísérő lappal. Irattárból iratokat csak hivatalos használatra szabad kiadni. Az átvételt igazoló iratkikérőket az irattárban a visszaérkezésig lefűzve kell tárolni.

2. Az irattárból kiadott ügyiratról is ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet – mint elismervényt – az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot az irattárban az ügyirat helyére kell tenni. Ugyanezt kell alkalmazni, ha az irat jogszabály alapján nem helyezhető irattárba.

3. Iratokba való betekintésA tanulók, valamint szüleik (képviselőjük) – az adatvédelmi jogszabályok betartásával – a tanulóra vonatkozó iratokba

176

betekinthetnek, azokról másolatot készíthetnek. A betekintés mások személyiségi jogát nem sértheti.

4. Irat kivitele az intézménybőlIratot az intézményből kivinni csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével lehet. Az iratért felelős személy gondoskodni köteles arról, hogy az irat tartalmát illetéktelen személy ne ismerhesse meg.

5. Másolatok és másodlatokAz intézmény ügyeinek iratairól másolat vezetői engedéllyel adható ki. A másolat kiadása nem tagadható meg, ha azt a tanuló képviselője (szülő) vagy a nagykorú tanuló kéri a tanulót érintő ügyben. A másolatot „A másolat hiteles” felirattal, keltezéssel és a másolatot készítő aláírásával kell ellátni. Másodlatot kell kiadni az intézmény által kiállított eredeti okmányokról (bizonyítványok, oklevelek stb.) azok elvesztése vagy megsemmisülése esetén, az eredeti nyilvántartások, dokumentumok alapján.

VI. AZ IRATOK SELEJTEZÉSE

1. Az irattárban őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. A selejtezés az irattári terv alapján történik.

2. Az iratok selejtezését az intézmény igazgatója rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A bejelentés az intézményi titkár feladata. A selejtezéssel járó feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. A bizottság munkáját az iratok tartalmi jelentőségét ismerő vezető irányíthatja. Az iratokat azok egyenkénti elbírálásával kell selejtezni.

3. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell - az intézmény nevét,

177

- a selejtezett irattári tételeket, - az irattárba helyezés évét, - az irat mennyiségét,- az iratselejtezést végző személyek nevét,- a selejtezést ellenőrző személy nevét.

4. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltár – a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett – hozzájárulása alapján lehet. A selejtezés időpontját a nyilvántartás megfelelő rovatába be kell vezetni. A megsemmisítést az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kell végezni.

VII. AZ IRATOK ÁTADÁSA A LEVÉLTÁRNAK

1. Az irattári terv nem selejtezhető tételeit, illetve a történeti értékű iratokat, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá – ha a levéltár másképpen nem rendelkezett –, ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak.

2. A határidő nélküli őrzési idővel megjelölt irattári tételeket a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.

VIII. ELJÁRÁS AZ INTÉZMÉNY MEGSZŰNÉSE ESETÉN

1. Ha az intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.

2. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az igazgató a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik az 1. pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény

178

irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét – az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást – az intézmény igazgatója megküldi az illetékes levéltárnak.

179

IX. A TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOKKAL KAPCSOLATOSRENDELKEZÉSEK

Kötelező nyomtatványok és az iskolai záradékok

1. A tanügyi nyilvántartásokat, valamint az iskola által alkalmazott záradékokat az intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint kell vezetni, illetve bejegyezni.

2. Az alapfokú művészetoktatási intézmények által használt kötelező nyomtatványok

1. Beírási napló* 2. Tájékoztató füzet (Ellenőrző) 3. Egyéni foglalkozási napló 4. Csoportos foglalkozási napló 5. Tantárgyfelosztás 6. Összesítő kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről 7. Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény 8. Eszköz- és hangszernyilvántartó lap 9. Javítóvizsga-jegyzőkönyv 10. Jegyzőkönyv a vizsgához 11. Osztályozóív a vizsgához 12. Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv 13. Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről* 14. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről* 15. Bizonyítványkönyv* (alapfokú művészetoktatási intézmény

művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet - szerint)

16. Törzslap külív, belív* (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet - szerint)

Megjegyzés:* jelölt nyomtatványok csak az Oktatási Minisztérium engedélyével gyárthatók és forgalmazhatók.

180

3. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a szaktanár, illetve a főtárgyat oktató tanár vezeti- az egyéni foglalkozási naplót,- a csoportos foglalkozási naplót,- a törzslapot és kiállítja a bizonyítványt.

4. Az egyéni foglalkozási napló, a csoportos foglalkozási napló őrzési helye ........................... A tanév végén a naplókat irattárba kell helyezni, és az irattári tervben megállapított tételszám szerinti csoportosításban kell őrizni.

5. A beírási naplót .................... kezeli, a betelt beírási napló irattárba kerül, amely nem selejtezhető.

6. A törzslapokat és bizonyítványokat, valamint az üres bizonyítvány-nyomtatványokat zárt helyen kell elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá. Az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet kell készíteni, és a bizonyítvány megsemmisítésre kerül.

7. A bizonyítványokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza - az üres bizonyítványnyomtatványok sorszámát,- a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatvány tulajdonosának nevét,- a bizonyítvány kiadásának idejét,- az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról szóló bejegyzést.

X. ADATKEZELÉSI ÉS -TOVÁBBÍTÁSI SZABÁLYOK

Az alkalmazottak adatai

1. Az intézmény alkalmazottairól a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat lehet kezelni.

2. A közalkalmazottakról a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást kell vezetni.

181

3. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül közérdekű adat a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve és besorolására vonatkozó adat. Ezeket a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

4. A közalkalmazotti alapnyilvántartásba az érintett minden korlátozás nélkül betekinthet. Ezt a szándékát elégséges közölni az alapnyilvántartás kezelőjével.

5. A közalkalmazotti alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból ada-tot átvenni jogosult- a közalkalmazott felettese,- feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző

szerv,- fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,- munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,- a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság,

az ügyész és a bíróság,- a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat

ellátó munkatárs feladatkörén belül,- az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi

baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

6. A közalkalmazotti alapnyilvántartást és az ahhoz tartozó adatokat a munkaügyi-személyzeti előadó kezeli a meghatározott adatkörrel. Biztosítja az érintettnek és a betekintési joggal rendelkezőknek az alapnyilvántartásba történő betekintést. Dokumentálja a betekintési jog gyakorlását. Gondoskodik az adatok biztonságos őrzéséről, valamint a számítógépen tárolt adatok védelméről.

7. A munkaügyi-személyzeti előadó az adattovábbításra érkező megkereséseknek az igazgató szignálása után tesz eleget. Az adattovábbításról szóló kiadmányt az igazgató írja alá.

8. Ha valamely adat közléséhez, továbbításához az érintett beleegyezésére van szükség, a munkaügyi-személyzeti előadó erről beszerzi az érintett írásos nyilatkozatát. Amennyiben az adat továbbításához az érintett nem járul hozzá, ezt a tényt közli a megkeresővel.

182

9. Az adójogszabályok, társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott adatkezelés a gazdasági vezető irányításával történik, az adattovábbításra a vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Tanulók adatai

1. A tanulók nyilvántartható adatait a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete állapítja meg. A közoktatási intézmények a gyermekek, tanulók személyes adatait csak pedagógiai célból, a közoktatási törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, már folyamatban lévő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

2. Az adatok személyhez kötöttek, ezért az érintett személy hozzájárulása nélkül az adat közlésre csak az jogosult és annak részére, akit a törvény az adatkezelésre feljogosít, illetve, akihez a törvény alapján továbbítani lehet. Az érdemjegyek és osztályzatok személyes adatnak minősülnek. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét.

3. Az adatok továbbításaAz adat továbbítására az intézmény vezetője a jogosult, felhatalmazást adhat arra, hogy az adatok meghatározott körét más személy, a helyettes vagy más alkalmazott továbbítsa, illetve meghatározza, hogy a pedagógus a tanuló adatait milyen formában közölheti a szülővel.Valamennyi adat továbbítható a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyész-ség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére. A többi adat a Kt. 2. számú mellékletében felsoroltak szerint. - A kívülről jött írásos megkeresésre az igazgató állapítja meg, hogy

az adott adat továbbítható-e vagy sem, illetve hogy az adott adat közléséhez szükséges-e az érintett beleegyezése vagy sem.

- A tanulók adatait a pedagógusok a következő módon közölhetik a szülővel:…………………………………….

183

…………………………………….

184

4. Az adatok kezelése Az érdemjegyek és osztályzatok személyes adatnak minősülnek, ezért az azokat tanúsító okmányok biztonságos elhelyezéséről gondoskodni kell. Az iskolában év közben használt – tanuló adatait tartalmazó – naplók, begyűjtött füzetek elhelyezése zárható helyiségben vagy zárható szekrényben tartható.(A törzslapok és bizonyítványok őrzéséről a IX. fejezet rendelkezik.)

A Kt. 2. számú mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára, személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

5. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

Záradék

1. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára.

2. Jelen szabályzat ........... év....................hónap..........napjával lép hatályba.

Kelt:..........................., .......... év ....................... hónap ........ nap

P. H.

………………………….intézményvezető

185

1. számú függelék

AZ INTÉZMÉNY IRATTÁRI TERVE[A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklete szerint]

Irattári

tétel-szám

Ügykör megnevezése Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés Nem

selejtezhető2. Iktatókönyvek, iratselejtezési

jegyzőkönyvekNem

selejtezhető3. Személyzeti, bér- és munkaügy 50

4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek

10

5. Fenntartói irányítás 10

6. Szakmai ellenőrzés 10

7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

8. Belső szabályzatok 10

9. Polgári védelem 10

10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 5

11. Panaszügyek 5

Nevelési-oktatási ügyek12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 10

13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók Nem selejtezhető

14. Felvétel, átvétel 20

15. Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek 5

186

16. Naplók 5

17. Diákönkormányzat szervezése, működése (amennyiben van diákönkormányzat)

5

18. Pedagógiai szakmai szolgáltatás, továbbképzés

5

19. Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése (amennyiben van szülői munkaközösség, iskolaszék)

5

20. Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

5

21. Oktatás-képzés, rendezvények szervezése 5

22. Vizsgajegyzőkönyvek 5

23. Tantárgyfelosztás 5

24. Kapcsolattartási ügyek 5

25. Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

26. Művészeti alapvizsga és záróvizsga dolgozatai

2

Gazdasági ügyek27. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás,

épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

Határidő nélküli

28. Társadalombiztosítás 50

29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés

10

30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok

5

31. A műhely (a művészeti ág megjelölésével) üzemeltetése

5

32. A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

187


Általános fogalmak, értelmező rendelkezések

A szabályzat alkalmazása során az iratkezelés fogalmi körébe tartozik:

Beadvány: valamely szervhez érkező hagyományos vagy elektronikus irat, amely rendeltetésszerűen a szervnél vagy személynél marad.

Csatolás: a nem ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különböző iratok átmeneti jellegű összekapcsolása.

Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával – elektronikus formában rögzített – elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak.

Előadói ív: olyan ügyviteli irat, amely az ügy intézésével kapcsolatos tartalmi és formai (alaki) információkat, adatokat tartalmaz, s amely a hozzászerelt iratokkal ügyirat-darabot vagy ügyiratot képez. Az előadói ív két vagy több lapból állhat.

Érkeztetés: az írásbeli ügyvitelnek az iktatást megelőző fázisa, amelynek során rögzítik a beadvány beérkezésének keltét, elektronikus irat beérkezése esetén kitöltik az érkeztető képernyőrovatokat; alkalmazása csak osztott iratkezelésben indokolt.

Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a szerv vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során.

Gyűjtőív: a több más szervhez és/vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre beérkező válaszokat – külön új iktatószám adása nélkül – együttesen nyilvántartó ív, amely az ügyirat részét képezi, abban van elhelyezve; a gyűjtőív tartalmazza az alap(kezdő)irat iktatószámát, tárgyát, továbbá a rovatokat a beérkező válaszok sorszámainak, a beküldők iktatószámainak (azaz az idegen iktatószámoknak) a beérkezés keltének nyilvántartására.

Gyűjtőszám: az az iktatási sorszám, amely alatt a több más szervhez és/vagy szervezeti egységhez intézett megkeresésre beérkező

188

válaszokat – külön iktatás nélkül – a beérkezés ideje szerinti folyószámmal ellátottan, az ügyiratban lévő gyűjtőíven tartják nyilván; a gyűjtőszámként használt iktatószámot az iktatókönyv kezelési feljegyzések rovatában jelölni kell.

Iktatás: az iratkezelésnek az érkeztetés és az ezt követő postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során a beadványt, illetve a saját keletkeztetésű iratot iktatószámmal látják el, és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik ki.

Iktatókönyv: a szerv rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesítetten megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv, amely készülhet elektronikus adathordozón is.

Irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat – a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kézirat kivételével –, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.

Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység.

Iratkezelési szabályzat: a szerv írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amely a szerv szervezeti és működési szabályzata figyelembevételével készül, s amelynek mellékletét képezi az irattári terv.

Irattár: megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség.

189

Irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárába tartozó iratok összessége.

190

Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét.

Irattári tételszám (jel): az ügy típusát, ágazati hovatartozását, továbbá az irat selejtezhetőség szerinti csoportosítását mutatja, egyúttal meghatározza az irat irattári helyét is.

Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során a szerv a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését végzi.

Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat.

Kiadmányozás (kiadványozás): a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről („K” betűjellel).

Kiadmányozó: a szerv/szervezet vezetője részéről kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása.

Közfeladatot ellátó szerv: állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy.

Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott.

191

Küldemény: a beérkezett, illetve továbbításra előkészített irat, elektronikus úton érkezett, illetve küldött elektronikus irat.

Láttamozás: az elintézési (intézkedési) tervezet (javaslat) felülvizsgálatát véleményezését (javítását, tudomásul vételét, jóváhagyását) biztosító aláírás vagy kézjegy, illetve ezt helyettesítő számítástechnikai művelet.

Levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény.

Levéltári anyag: levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, jogi, tudományos, oktatási, nevelési, kulturális vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű iratokat, kép- és hangfelvételeket. Nem tekintendők levéltári anyagnak a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kéziratok. A nevelési-oktatási intézményekben levéltári anyagnak számítanak az irattári terv nem selejtezhető tételei közé tartozó iratok, valamint azok, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá.

Másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít.

Másolat: valamely eredeti iratról keletkezése után készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) és hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) iratmásolat lehet.

Melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól.

Mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérő irattól - elválasztható.

Mutatókönyv: betűsoros nyilvántartás, amely az iratokat név, tárgy és cím szerint tartja nyilván.

192

Mutatózás: a nyilvántartási munkának az iktatást követő szakasza, célja: az irat iktatószámának megállapítása a visszakeresésnél. (Az ügyiratokat a gyors visszakeresés érdekében több szempontból, külön-külön is mutatózni kell.)

Osztott iktatás: a központi irodában, de belső szervezeti egységenként, vagy a belső szervezeti egység önállóan, saját iktatókönyvvel, illetve elektronikusan történő iktatás.

Selejtezés: az iratoknak az irattári tervben szereplő, őrzési idő lejártát követően történő megsemmisítésének előkészítése.

Sorszámos iktatás: Egyszerű iktatási módszer; az iktatást minden év elején egyes sorszámmal kell elkezdeni, és a számsorban folyamatosan kell haladni. A beérkezett iratra adandó válasz mindig ugyanazt a számot kapja.

Számítástechnikai adathordozó: számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (mágnesszalag, hajlékony- és merevlemez, CD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja.

Szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó különféle ügyiratdarabok (elő- és utóiratok) végleges jellegű összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell. (Az iratok összekapcsolását elektronikus iktatás esetén is értelemszerűen jelölni kell.)

Szerv: jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Szignálás: az ügyben intézkedni, eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintéző kijelölése az ügyben kiadmányozni jogosult részéről, akinek hatáskörébe tartozik az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasítás kiadása, az ügy kiadmányozása.

Ügyintézés: valamely szerv vagy személy működésével, illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi (érdemi), formai (alaki) kezelési, szóbeli és/vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége.

193

Ügyintéző: az ügy(ek) érdemi intézését végző személy, azaz az ügy előadója, aki az ügyet döntésre előkészíti.

Ügyirat: a szerv rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkező irat, amely az ügy valamennyi ügyintézési fázisában keletkezett ügyiratdarabokat tartalmazza.

Ügykör: a szerv vagy személy hatásköre és illetékessége által meghatározott, összetartozó vagy hasonló egyedi ügyek összessége, csoportja.

Ügyvitel: a szerv folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában.

194


Az Intézményi titkár (vagy ügyiratkezelő) feladatköre

1. Az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyintézés megszervezése az intézményi titkár munkakörébe tartozik.

2. Az intézményi titkár főbb feladatai az alábbiak:- a küldemények átvétele, felbontása, kezelése,- a hivatalos ügyek csoportosítása, szétosztása,- az iratok iktatása, előíratok csatolása, mutatózás,- a határidős ügyek nyilvántartása,- az ügyintézés irányítása és a szükséges iratok továbbítása az

ügyintézőkhöz, valamint az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,

- kiadmányozás előkészítése, a kiadmányok továbbítása, postai feladása,

- a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése,

- az ügyiratokról hivatalos másolat és másodlat készítése,- az elintézett ügyek irattári elhelyezése,- az irattár kezelése, rendezése,- az irattári anyag selejtezésének és levéltári átadásának előkészítése,

a selejtezési bizottságban való részvétel,- a hivatali ügyek nyilvántartása,- az ügyiratok és a bélyegzők nyilvántartása,- ..........................................................................................................

195


Bélyegzők nyilvántartása

1. Az intézmény hivatalos bélyegzőiről az intézményi titkár nyilvántartást vezet.

2. A bélyegzők nyilvántartólapján fel kell tüntetni:- a bélyegző sorszámát,- a bélyegző lenyomatát,- a bélyegzőt használó szervezeti egység nevét,- a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását,- a bélyegző kiadásának dátumát,- a bélyegző őrzéséért felelős dolgozó nevét.

3. A bélyegző használója felel a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű használatért.

4. A bélyegző eltűnése esetén a bélyegző felkutatásáról és az ügyben lefolytatott eljárásról, szükség szerint a bélyegző érvénytelenítéséről az igazgató intézkedik.

5. Az intézet igazgatója intézkedik a sérült bélyegzők megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről és a bélyegzők őrzéséről.

6. A bélyegző megsemmisítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

196


A közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény,

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltárak védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény,

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. §-a, illetve annak 4. számú melléklete,

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv.,

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 83/B-C-D. §, .

197

198

HÁZIREND

Készítette: Baranyai Anita

Lektorálta: Remseyné Bódi Judit

199

BEVEZETÉS A HÁZIREND KÉSZÍTÉSÉHEZ

Az iskola törvényes működésének egyik feltétele az, hogy az intézmény jogszabályoknak megfelelő házirenddel rendelkezzen.A házirend a szervezeti és működési szabályzathoz kapcsolódó önálló belső norma.

1. A házirend funkciója:

A házirend a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának helyi rendje. Az iskola belső életét szervezi, kialakítja a mindennapi életritmust, valamint meghatározza az iskolai közösség viselkedési formáit. Fontos szerepet tölt be az intézményi arculat, a nevelőtartalmú szokások és hagyományok megteremtésében.

2. A házirend jogszabályi háttere, szabályozási köre, tartalmának tárgykörei

A szabályozás abból a törvényi rendelkezésből indul ki, hogy a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés-oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Az iskola feladata a gyerekek testi épségének megóvása, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. (Szüdi, 2000.)

A házirend kötelező tartalmi elemeit az 1993. évi LXXIX törvény (továbbiakban Kt.) és a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet határozza meg.

A Kt. 40. § (7) bekezdése értelmében az iskola házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani.

200

Az iskola házirendje állapítja meg továbbá az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást.

A Kt. 40. § (8) bekezdése értelmében a házirend a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti

A házirend nem ütközhet jogszabályba, nem lehet ellentétes más jogszabállyal, nem szabályozhat olyan kérdést, amelyet a jogszabály más szabályzatba pl.: a szervezeti és működési szabályzatba rendel.

A házirendben azokat a tanulói jogokkal, kötelességekkel; munkarenddel; helyiség és eszköz használattal; óvó, védő előírásokkal kapcsolatos területeket kell szabályozni, amit az SZMSZ nem szabályozott.

A házirend szabályozási tárgyai:Az egyéni tanulói jogok és kötelességek A tanulók tanórai és tanórán kívüli munkarendje- a tanórák heti, napi rendjének szabályai - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje- a foglalkozásokról való távolmaradás kérésének rendje- a mulasztások igazolásának módjaAz iskola helyiségei, berendezései, tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használati rendje- a létesítményhasználat korlátozó rendelkezései- a létesítményhasználattal kapcsolatos védő, óvó szabályokA kollektív tanulói jogok- és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok- az érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés szabályai- a diákképviselet létrehozásának szabályai - a kötelező véleményezési jog gyakorlásának szabályai- a tanulói jogok megismerésének fórumai, rendszere- a tájékoztatás, a kérdezés és a véleménynyilvánítás szabályai

201

- a jogorvoslati jog szabályai- a tantárgy és tanárválasztás szabályai- az ingyenes vagy kedvezményes tankönyv és eszközhasználat

szabályai- a használatra átadott tankönyvek és taneszközök felelősségének

szabályaiA tanulóktól elvárt iskolai magatartás, illetve tiltott magatartás szabályai- a fegyelmező intézkedések rendjeA tanulói jogok és kötelességek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelének belső szabályai- a bevitel feltételei és a bejelentési kötelezettség rendje- a bevitt dolgok elhelyezésének rendje- a bevitel tiltásának szabálya- a tilalom megszegésének szankcióiA tanulóra vonatkozó védő, óvó szabályok- baleset-megelőzési előírások, munkavédelmi előírások - a baleset esetén teendő intézkedések rendjeA házirend nyilvánosságának, hatályának, érvényességének szabályai- a házirend elfogadásával kapcsolatos egyetértési és véleményezési elfogadási jogkör gyakorlásának rendje- a házirend megismerhetőségének rendje- a házirend felülvizsgálatának rendje.

A házirendben megjelenő belső szabályok köre lehet a fentinél bővebb és szűkebb is, annak függvényében, hogy az adott iskolában melyik tanulói jog, vagy kötelezettség gyakorlásával kapcsolatban merülnek fel jogalkalmazási vagy jogérvényesülési problémák. 3. A házirend érvényessége, hatálya A házirend érvényességi feltételei:- megalkotására felhatalmazott adja ki, - tartalma feleljen meg a szabályzóknak- kihirdetése a jogszabályi előírások szerint történjen.

A házirend területi hatálya az iskolai élet (az intézményen belüli, illetve az intézmény területén kívüli iskolai rendezvények) normáira vonatkozó.

202

A házirend megtartása nemcsak a tanulókra nézve kötelező, hanem az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok és más alkalmazottak részére is. Egyes rendelkezések megtartása érinti a szülői jogokat is. (Szüdi, 2000)

A házirend időbeli hatálya a házirend kihirdetésének napjától a házirendben vagy a magasabb szintű jogszabályban meghatározott időpontig érvényes.

A házirendet az intézmény vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el.A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Iskolaszék és diákönkormányzat hiányában az egyetértési jogot a szülők és a diákok képviselői gyakorolhatják.A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A házirend felülvizsgálatát ajánlott 2 évente elvégezni. A házirend módosítására a döntési és egyetértési joggal rendelkező szervezetek/testület bármikor javaslatot tehet. A javaslatot írásban az igazgatónak kell benyújtani.A felülvizsgálat során az intézményvezető terjeszti a nevelőtestület elé a házirendet. A nevelőtestületnek a döntés előtt, meghatározott eljárásban be kell szereznie az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértését. Diákönkormányzat hiányában a véleményezési jog gyakorlásával a tanulók által megszavazott képviselők élhetnek, a véleményezési jog gyakorlását a tanulók nagyobb közösségének véleménykikérése, véleményképviselete alapján.

Rendelkezéseinek megtartása része a tanulói kötelezettségeknek, ennek megfelelően megszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás indítható.

4. A házirend felépítése A hatályos jogszabályok a házirend szerkezeti felépítésére, a fejezetek sorrendjére vonatkozóan, nem tartalmaznak kötelező előírást.A házirendet minden intézményben a helyi sajátosságok alapján kell elkészíteni. Egy az egyben átvehető mintát tehát nem lehet adni.

203

204

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény házirendjére

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Házirendje

200.... év ………………… hó …. napján

Jóváhagyta: ……………………………………..

P. H. ………………………………………. fenntartó

205

206

Intézményünkben az alapfokú művészetoktatás azzal a szándékkal jött létre, hogy lehetőséget nyújtsunk az esztétikai érzékenység, a szépre való hajlam, a harmonikus magatartás iránti nyitottság és az igényesség kialakítására, hogy diákjaink a művészet segítségével megismerhessék az egyetemes emberi kultúra, a nemzeti hagyományok értékeit és önmagunkat.

A házirend a magatartás szabályait rögzíti.

A házirend hatálya az iskolai életre (beleértve az intézménybe érkezéstől, az onnan való távozásig, az iskola helyszínei közötti közlekedést is), valamint az intézmény területén kívüli iskolai rendezvényekre terjed ki.

A házirend megsértése fegyelmező intézkedést, vagy fegyelmi büntetést von maga után.

1. Az iskola munkarendje

Alapfokú művészeti iskolánk képző- és iparművészeti ágon folytat oktató-nevelő munkát. Intézményünkben az alapfokú művészetoktatás 14 órakor kezdődik.A szervezeti és működési szabályzat szerint az intézmény hétfőtől- péntekig 13:30 – 20:00 óráig ügyeletet, 14:00 – 17:30-ig tanítási órát tart.A tanulónak a tanítási órára az óra előtt 10 perccel kell megérkeznie. A korábban érkezők az aulában várakozhatnak.Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a tanár a naplóban bejegyzi. Ha az óra megkezdése után, több mint 10 perccel érkezik meg, akkor távolléte hiányzásnak minősül.Az órarend és foglalkozási rend által behatárolt tanulmányi időben (tanítási időben) az iskola épülete csak a szaktanár engedélyével hagyható el.A foglalkozásoktól való távolmaradás engedélyezését, kiskorú tanuló estében a szülő vagy gondviselő kérheti.A tanítási órák és szünetek rendje a következő:1-2 óra - 14:00 - 15:30szünet - 15:30 - 16:003-4 óra - 16:00 - 17:30

207

Az iskola a rendezvények, szünetek, ünnepek, alkotónapok rendjét az éves munkaterv alapján mindenki számára hozzáférhető helyen (a bejárati hirdetőtáblán) közli, a tanév megszokott rendjétől eltérő változásokról írásban tájékoztat.

A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, egyéb esetekben pedig időpont-egyeztetés után kereshetik föl az iskola tanárait. A fogadóórák időpontjait a tájékoztató füzet tartalmazza.

2. A helyiségek használatának rendje

Az aulából a szakterembe becsengetés előtt 5 perccel mehetnek fel a tanulók. Az aulában, a szaktantermekben, a folyosókon, az öltözőben kötelesek fegyelmezett magatartást tanúsítani, ügyelni azok rendjére, tisztaságára.

A szaktantermek felszerelésének használata kizárólag a szaktanteremért felelős tanár engedélyével lehetséges.A zománc- és szitaműhelyben, valamint a számítógép termekben csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók.A gépeket a megbízott pedagógus felügyelete mellett csak rendeltetésszerűen használhatják.A számítástechnikai szaktantermek és az itt elhelyezett eszközök a tanórán túl kizárólag tanulmányokhoz kapcsolódóan, a tanév elején kialakított munkarend szerint vehetők igénybe.

A könyvtár szolgáltatásai a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott nyitvatartási és kölcsönzési idő alatt állnak a tanulók rendelkezésére.A könyvtár nyitva tartási rendje, a központi faliújságon, könyvtár ajtaján, olvasójegyen szerepel.

Étkezni az étterem uzsonnázásra kijelölt részében lehet.

A tanulóért érkező felnőtt az épület előtti dísztéren, illetve eső esetén a porta előterében levő fedett térben tartózkodhat.

208

3. A diákjogok és kötelezettségek szabályai

Jogok:A tanuló joga, hogy véleményt nyilvánítson minden őt érintő kérdésben, továbbá tájékoztatást kapjon a személyét és a tanulmányait érintő dolgokról.A tanulók tájékoztatása többoldalú módon - szaktanári közlés, ellenőrző könyv, faliújság, iskolarádió – által történik.Az osztálynaplóba kerülő jegyeiről, őt érintő bejegyzésekről a szaktárgyi órán, a szaktanártól folyamatosan értesül.Szóbeli, vagy aláírásával ellátott írásbeli kéréseire, felvetéseire, javaslataira érdemi válaszban részesül.

Megilleti az a jog, hogy a nevelési-oktatási intézményben családja anyagi helyzetétől, szociális körülményeitől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá engedélyt kapjon a fizetési kötelezettségek (térítési díj vagy tandíj) teljesítésének halasztására vagy a részletekben történő fizetésre. A tanuló (kiskorú esetén annak gondviselője), az igazgató részére szóló (erre a célra létrehozott) írásbeli kérvényben kérheti az intézmény magasabb évfolyamára történő felvételét.

A tanuló az iskola által kiadott írásbeli tájékoztató segítségével választhat a pedagógiai programban megjelölt foglalkozások közül, feltéve, ha a szabadon választható foglalkozások létszámkeretei erre lehetőséget adnak. A műhelygyakorlat megválasztásával együtt a tanuló él a szaktanárválasztás lehetőségével is.

Kiemelkedő tanulmányi munkájáért, szorgalmáért jutalomban részesülhet. Az évközi jutalmak formái:- szaktanári dicséret szóban- szaktanári dicséret írásban- igazgatói dicséret írásban- tanulóközösség előtt átadott igazgatói dicséretAz év végi jutalmak formái:- oklevél- jutalomkönyv- tanévzárón átadott igazgatói dicséret

209

Kötelezettségek:A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választható foglalkozásokon.

Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően eleget tegyen a tanulmányi kötelezettségeinek.

Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

Ellenőrző könyvét hivatalos iratnak megfelelően kezelje, a tanítási órára magával vigye, a bejegyzéseket írassa alá szüleivel.

Ügyeljen teste, ruházata ápoltságára, tisztaságára, alkotómunkához megfelelő öltözködésére, viselkedésére.

Az iskola ünnepélyein és egyéb közös rendezvényein az iskola által előírt fehér ing, és sötét nadrág vagy szoknya viselete kötelező.

Az intézményben, illetve az intézmény rendezvényein a tanuló számára tilos a dohányzás, a szeszesital és a kábító hatású szerek fogyasztása. Nagykorú tanuló csak a kijelölt dohányzóhelyen (11-es terem) dohányozhat.

Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, a hiányzás első napján a tanuló, vagy a szülő telefonon tájékoztatja az iskolát a mulasztásról. A mulasztást 8 napon belül igazolnia kell annál a szaktanárnál, akinél a tanuló hiányzott. A mulasztást az intézmény igazoltnak tekinti, ha- a tanuló – kiskorú esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra,- a tanuló beteg volt és azt orvos igazolja,- a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Az iskola értesíti a szülőt, ha a kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben felhívja a figyelmet az igazolatlan

210

mulasztás következményeire, - azaz, hogy 10 óra igazolatlan mulasztás esetén megszűnik a tanuló jogviszonya.Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát.

Károkozás esetén az igazgató a károkozás körülményeit megvizsgálja, az okozott kár nagyságát felméri.A kárt okozó kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálat eredményéről. Egyidejűleg a szülőt felszólítja az okozott kár megtérítésére. Eredménytelen felszólítás esetén az iskola igazgatója pert indíthat a szülő illetve a tanuló ellen.

Nagyobb összegű pénzt, ékszert, értéktárgyat, mobiltelevont, személyi hívót mindenki csak a saját felelősségére hozhat az iskolába.Tanórán a tanuló mobil telefont kikapcsolt állapotban köteles tartani.Műhelygyakorlatokon tilos az ékszer viselése, mert veszélyeztetheti a testi épséget.

A házirend megsértése esetén a Szervezeti és Működés Szabályzatban meghatározott fegyelmező intézkedéseket alkalmazza az intézmény:- szóbeli figyelmeztetés- írásbeli figyelmeztetés- írásbeli intés- igazgatói intés

Fegyelmi eljárás lefolytatása után megállapítható fegyelmi büntetések:- megrovás- szigorú megrovás- meghatározott kedvezmények csökkentése, illetve megvonása- eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából- áthelyezés másik tanulócsoportba vagy iskolába Mások testi épségének szándékos veszélyeztetése, a szándékos agresszió esetén el lehet tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától.

211

4. A diákképviselet és a diákkörök szabályozása

A tanulók képviselőik útján véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek az iskola életét érintő kérdésekre. Diákképviselő(k) útján részt vehetnek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában.A tanulóközösségek dönthetnek – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint diákképviselők megválasztásában.

Szervezett véleménynyilvánítást az iskola igazgatója, szaktanára, a tanulók nagyobb közössége kezdeményezhet.A véleményezési jog szempontjából az iskola tanulólétszámának 25%-át meghaladó közösség minősül nagyobb közösségnek.

A diákkör (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport, énekkar) bármely formája csak akkor jöhet létre, ha azt legalább 10 tanuló igényli, az igényt a tanulók csoportja az igazgatónak írásba bejelentik és az igazgató a diákkör vezetésével foglalkozó személyt megbízza.

5. Óvó, védő intézkedések

A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő (a műhelyek, szertárok, előadótermek, kiállítótermek bejáratán kifüggesztett) ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel.

Kötelessége, hogy az előírásoknak (átvételi-, használatba vételi elismervény) megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Kártérítés esetén a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

6. Eljárási szabályok

A házirend a nyilvánosságra hozatalának dátumától érvényes. Az iskola igazgatója és a pedagógusok a Házirend érvényesülését folyamatosan figyelemmel kísérik.

212

A házirendet az iskola igazgatója terjeszti a nevelőtestület elé, és a nevelőtestület fogadja el.A nevelőtestület az elfogadás előtt beszerzi a szülői szervezet véleményét, valamint a diákképviselet egyetértését.A házirendet az intézmény fenntartója hagyja jóvá.

7. Záró rendelkezés, hatályba lépés

A házirendet 200.... augusztus 22-én a nevelőtestület elfogadta.……………………….

aláírás a nevelőtestület képviseletében

Az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet a házirenddel egyetért.…………………………….. ………………………………..

aláírás a diákképviselet nevében szülői képviselet nevében

Jóváhagyta: P. H. ............................................... fenntartóDátum:

A 200.... szeptember 1 napján hatályba lépő házirend visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg az intézmény 200.../200... tanévi házirendje hatályát veszti.

213

MUNKATERV

Készítette: Szőkéné Csorba Erzsébet

Lektorálta: Dr. Gerencsér Attila

214

BEVEZETÉS A MUNKATERVHEZ

Az iskolai munkaterv meghatározza a tanév helyi rendjét. A tanév rendje tartalmazza a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, a művészeti vizsgának az időszakát, a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése.Az iskolai tanév helyi rendjében kell meghatározni többek között:- az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; - a szünetek időtartamát; a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai

ünnepek megünneplésének időpontját; - iskolában, az évi rendes diákközgyűlés idejét; - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon – szükség esetén – gondoskodni kell a gyermekek, tanulók felügyeletéről.A munkaterv elkészítése előtt célszerű a tanévre kitűzött célok meghatározása. Például: - A művészeti pályára készülő tanulók sikeres felkészítése, szereplési

lehetőségek biztosítása. - A tanévben meghirdetett versenyeken, fesztiválokon való részvétel,

növendékeink színvonalas felkészítése.- A város kulturális életében való aktív részvétel, hangversenyek,

kiállítások szervezése, rendezése.Az intézmény – a fentieken túl – többek között a munkatervben határozza meg - azokat a versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat, - a tanév folyamán a nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezletét,- az intézmény vezetőjének megbízásával összefüggő alkalmazotti

közösségi vélemény kialakítására jogosult dolgozók értekezletét, - a belső ellenőrzés rendjét.A munkatervben meghatározott időpontban az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettes, a feladatot egymás közt megosztva ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzést a naplókban dokumentálni kell.

215

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény munkatervére

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Munkaterve

216

A következő példa a 2003/2004 évi tanév rendjéről szóló 12/2003 (V.23.) OM rendelet figyelembe vételével készült.

I. A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKBÓL ADÓDÓ FELADATOK

1. Az intézmény eszközjegyzékének felülvizsgálata, minőségi ellenőrzése

2. Az intézményi minőségirányítási program kidolgozása, a tanév minőségfejlesztési feladatainak meghatározása

3. A Pedagógiai program átdolgozása 4. Házirend átdolgozása

II. TANÉV, SZORGALMI IDŐ, TANÍTÁSI SZÜNET, TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPOK

1. A tanév 2003. szeptember 1-jével kezdődik és 2004. augusztus 31-ig tart.A szorgalmi idő első tanítási napja: 2003. szeptember 01. A szorgalmi idő utolsó tanítási napja: 2004. június 15.

A 2003/2004. tanév I. félév szorgalmi idejének vége: 2004. január 23. A szülők értesítése – a tájékoztató füzet útján – a tanuló által a tanév I. félévében elért eredményről. Felelősök: a szaktanárok.Határidő: 2004. január 30.

A 2003/2004. tanév II. félév szorgalmi idejének vége: 2004. június 15.

A szülők értesítése – a bizonyítvány útján – a tanuló által a tanév II. félévében elért eredményről. Felelősök: a szaktanárok.Határidő: 2004. június 18.

217

1.1. Tanítási szünet a szorgalmi időben Az őszi szünet: 2003. október 20 - 22. A téli szünet: 2003. december 22 - 2004.január 02.Tavaszi szünet : 2004. április 8 - 13.1.2. Tanítási szünetek2003. október 23. 2003. november 01.2004. március 15.2004. május 31. Pünkösd hétfő 1.3. Tanítás nélküli munkanapok2003. október 01. - Zenei világnapi hangverseny 2003. november 21. - Munkaközösségek szakmai napja 2003. december 19. - Karácsonyi rendezvény2004. május 02. - Tantestületi kirándulás2004. június 12. - Év végi osztályozó konferencia

III. NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLET

1. Tanévnyitó értekezlet: 2003. augusztus 25.Téma: Tájékoztatás a nyáron végzett munkáról, az új tanév főbb feladatairól. A munkaterv-tervezet nevelőtestület elé terjesztése. Döntés az éves munkaterv elfogadásáról. Tűz- és balesetvédelmi oktatás. Felelős: 1. Az értekezlet előkészítésért, megszervezéséért, lebonyolításáért: az igazgató és az igazgatóhelyettes.2. Az értekezlet jegyzőkönyvének elkészítéséért, a fenntartónak való megküldéséért: az iskolatitkár.

2. I. félévi osztályozó értekezlet: 2004. január 23.Téma: A tanszakok tanulóinak 2003/2004 tanév I. félévi munkájának értékelése.Felelős: az igazgatóhelyettes.Határidő: 2004. január 23. 3. Nevelési értekezlet: 2004. február 06.Téma: A 2003/2004 tanév I. félévi pedagógiai munka hatékonyságának elemzése, értékelése.

218

Felelős: 1. az igazgató: az értekezlet előkészítéséért. Határidő: 2004. január 30.2. az iskolatitkár: az értékeléséről készült jegyzőkönyv elkészítéséért, a fenntartóhoz és az iskolaszékhez történő megküldéséért. Határidő: 2004. február 12.

4. Osztályozó értekezlet: 2004. június 11.Téma: A tanszakok tanulóinak 2003/2004 tanév II. félévi munkájának értékelése.Felelős: a tanszakvezetők.Határidő: 2004. június 08. 5. Tanévzáró értekezlet: 2004. június 16.Téma: A 2003/2004 tanév II. félévi pedagógiai munka hatékonyságának elemzése, értékelése.Felelős: 1. az iskola igazgatója: az értekezlet előkészítéséért. Az előkészítés határideje: 2004. június 10.2. az iskolatitkár: az értékeléséről készült jegyzőkönyv elkészítéséért, a fenntartóhoz és az iskolaszékhez történő megküldéséért. Határidő: 2004. június 24.

6. Nevelőtestületi értekezlet A 2003/2004 tanév I. félév: 2003. november 18.

Téma: Az alapfokú művészetoktatás helyzete napjainkban.Felelős: az iskola igazgatója.

A 2003/2004 tanév II. félév: 2004. március 22. Téma: Az alapfokú művészeti iskolák minőségfejlesztése. Felelős: az iskola igazgatóhelyettese.

7. Alkalmazotti értekezletIdőpont: 2004. április 25.Téma: Az intézményvezetésére beadott pályázatok véleményezése.Felelős: az iskola igazgatója.Határidő: 2004. április 25.

219

IV. MŰVÉSZETI VIZSGÁK

A 2003/2004. tanév I. félév vizsgái: 2004. január 15 - január 23. A vizsgák megszervezéséért felelős: igazgató, igazgatóhelyettes. Lebonyolításáért felelős: a tanszakvezetők.

A 2003/2004. tanév II. félév vizsgái: 2004. június 01 - június 12. A vizsgák megszervezéséért felelős: igazgató, igazgatóhelyettes. Lebonyolításáért felelős: a tanszakvezetők.

V. RENDEZVÉNYEK

2003. október 01. 18.00 óra: Zenei világnapi hangversenyHelye: Alapfokú Művészeti Iskola hangversenyterme.Műsor leadási határidő: 2003. szeptember 15.Felelős: az igazgatóhelyettes.

2003. november 15. 17.30 óra: NövendékhangversenyMűsor leadási határidő: 2003. november 02.Helye: Alapfokú Művészeti Iskola hangversenyterme.Felelős: a zenei munkaközösség-vezető.

2003. november 18. 14.00 óra: I. félévi Művészeti pályára készülő tehetséges tanulók bemutatójaProgram leadási határidő: 2003. november 03.A lebonyolításért felelős: az igazgatóhelyettes, a zenei és a képzőművészeti munkaközösség-vezetők.

2003. november 22. 17.30 óra Mészáros Anna Rózsa fotóművész kiállítása 18.00 óra Érdi Tamás hangversenyeHelye: Alapfokú Művészeti Iskola hangversenyterme.Program leadási határideje: 2003. november 02.Program összeállításáért felelős: a zenei és a képzőművészeti tanszak munkaközösség-vezetői. 2003. december 11. 17.30 óra: NövendékhangversenyMűsor leadási határideje: 2003. november 25.

220

Helye: Alapfokú Művészeti Iskola hangversenyterme.Felelős: a zenei munkaközösség-vezető.

2003. december 21. Karácsonyi hangversenyKözreműködik az iskola Fúvószenekara.Helye: Városi Sportcsarnok.Műsor leadásának határideje: 2003. december 02.Felelős: a zenei munkaközösség-vezető.

2003. január 22. A Magyar Kultúra Napja 17.30 óra: Sála Róza festőművész kiállítása18.00 óra: Kuncz László énekművész és a Pannónia Énekegyüttes műsoraProgram leadási határideje: 2004. január 06.Felelős: a zenei és a képzőművészeti munkaközösség-vezetők.

2004. március 13. 17.30 óra: NövendékhangversenyMűsor leadási határidő: 2004. február 26. Helye: Alapfokú Művészeti Iskola hangversenyterme.Felelős: a tanszakvezetők.

2004. április 23. (péntek) 14.00 óra: Iskolai tanulmányi verseny Nevezési határidő: 2004. március 30. A nevezésért felelősök: a tanszak tanárai és a tanszakvezetők.További felelősök: A verseny előkészítéséért (jelentkezés, oklevél, zsűri összeállítása, dí-jak): az igazgató, a zenei munkaközösség vezetője.Versenyprogramok összeállításáért: a zongora tanszak vezetője.Verseny lebonyolításáért: a hegedű tanszak vezetője.

2004. április 23. 18.00 óra: „Gálahangverseny” (A tanulmányi verseny győzteseinek Gálahangversenye)Helye: Alapfokú Művészeti Iskola hangversenyterme.Felelős: az iskola igazgatója.

2004. április 24. A Magyar Művészetoktatás Napja17.30 óra: Mesterek és tanítványok – Bőrműves tanszak tanulóinak kiállítása18.00 óra: Néptánc gála és Népzenei együttes hangversenye

221

Közreműködik az intézmény Néptánc és népzenei együttese. Helye: Alapfokú Művészeti Iskola hangversenyterme és kiállítóterme.A program leadási határideje: 2004. április 02.Felelős: a zenei és a képzőművészeti munkaközösség-vezetők.

2004. május 14. 14.00 óra: Pályára készülő Tehetséges tanulók bemutatójaProgram leadási határidő: 2004. április 30.A lebonyolításért felelős: az igazgatóhelyettes, a zenei és a képzőművészeti munkaközösség-vezetők

2004. május 29. 17.30 óra: A 2003/2004. tanévben végzős tanulók bemutatójaMűsor leadási határidő: 2004. május 10. Helye: Alapfokú Művészeti Iskola hangversenyterme és kiállítóterme.Felelős: a zenei és a képzőművészeti munkaközösség-vezetők.

VI. MEGYEI VERSENYEK

2003. november 14. Megyei Furulyaverseny - KarcagA műsor és a résztvevő növendékek névsorának leadási határideje: 2003. október 19.Felelős: a furulya tanszak vezetője és a szaktanárok.

2004. január 30. Megyei zongoraverseny - TörökszentmiklósA műsor és a résztvevő növendékek névsorának leadási határideje: 2004. január 12.Felelős: a zongora tanszak vezetője és a szaktanárok

2004. március 12. Megyei Rézfúvósverseny - KarcagA műsor és a résztvevő növendékek névsorának leadási határideje:február 12.Felelős: a fúvós tanszak vezetője és a szaktanárok.

2004. március 05. Megyei Szolfézsverseny - MezőtúrA műsor és a résztvevő növendékek névsorának leadási határideje: február 05.Felelős: a szolfézs tanszak vezetője és a szaktanárok.

222

2004. március 13. Országos Furulyaverseny körzeti válogatója - DebrecenA műsor és a résztvevő növendékek névsorának leadási határideje: 2004. február 02.Felelős: a zenei tanszak vezetője.

VII. ORSZÁGOS VERSENYEK

2004. április 30 - május 3. V. Országos FurulyaversenyA műsor és a résztvevő növendékek névsorának leadási határideje: 2004. február 1.Felelős: a fúvós tanszak vezetője és a szaktanárok.A nevezésért felelős: a fúvós tanszak vezetője.

2004. április 02 – 04. X. Országos Zongoraverseny - Nyíregyháza A műsor és a résztvevő növendékek névsorának leadási határideje: 2004. január 5.Felelős: a fúvós tanszak vezetője és a szaktanárok.A nevezésért felelős: a zongora tanszak vezetője.

VIII. FELVÉTELI, BEÍRATKOZÁS

Az intézménybe jelentkező új tanulók részére hangszerismertetéssel egybekötött hangszerbemutató-hangverseny .A hangszerbemutató időpontja: 2004. április 06. – Tiszaszőlős

2004.április 30. – TiszafüredFelelősök: a tanszakvezetőkA felvételi bizottság összeállításának határideje: 2004. április 30.A felvételi bizottság tagjai: a munkaközösség-vezetők és a szolfézs tanszak tanáraiFelelős: az igazgató helyettes, a munkaközösség-vezetők és a tanszakvezetők.

IX. ESZKÖZÖK LELTÁROZÁSA

I. félév: Zeneművészeti ág eszközleltára Időpont: 2003. október 15 - 17.

223

A leltározásért felelős: a munkaközösség-vezetők – a zenei tanszakvezető és a gazdaságvezető.Határidő:2003.október 18.

I. félév: Képző-és iparművészeti ág eszközleltáraIdőpont: 2003. október 21 - 22.A leltározásért felelős: a munkaközösség-vezetők – a képzőművészeti tanszakvezető és a gazdaságvezető.Határidő: 2003. október 23.

II. félév: Zeneművészeti ág eszközleltára Időpont: 2004. február 16 - 18.A leltározásért felelős: a munkaközösség-vezetők – a zenei tanszakvezető és a gazdaságvezető.Határidő: 2004.február 19. II. félév: Képző-és iparművészeti ág eszközleltáraIdőpont: 2004. február 22 - 23.A leltározásért felelős: a munkaközösség vezetők – a képzőművészeti tanszakvezető és a gazdaságvezető.Határidő: 2004. február 24.

X. SZAKMAI, TANÜGYIGAZGATÁSI, ELLENŐRZÉSI FELADATOK

Pedagógiai ellenőrzés

ÓralátogatásIdőpont: 2004. április 02.Cél: a pedagógusok munkájának segítése, szakmai munkájuk folyamatos figyelemmel kisérése. A pedagógiai programban leírtak megvalósítása.Felelős: az igazgatóhelyettes.Határidő: 2004. április 30.Jegyzőkönyvek leadásának határideje: 2004. május 07.

Gazdálkodási ellenőrzésIdőpont: 2003. október 12.

224

Cél: Tárgyi eszközgazdálkodás, létszám és bérgazdálkodás, készlet és energiagazdálkodás, a működési bevételek ellenőrzése az éves költségvetés alapján.Felelős: az igazgató.Határidő: 2003. október 30.Jegyzőkönyv leadásának határideje: 2003. november 07.

Ügyviteli ellenőrzés:Időpont: 2003.október 15.Cél: Tanügyi nyilvántartások – beírási napló, foglalkozási napló, törzslap – elkészítésének ellenőrzése.Felelős: az igazgató.Határidő: 2003. október 28.

Törvényességi ellenőrzés.Időpont: 2004. május 28.Cél: A házirend, belső szabályzatok átdolgozása a módosított törvényi rendelkezéseknek megfelelően.Felelős: az igazgatóhelyettes.Határidő: 2004. június 02.

Munkajogi ellenőrzésIdőpont: 2003. szeptember 22.Cél: A dolgozók alkalmazásának, besorolásának ellenőrzése. Felelős: az igazgató.Határidő: 2003. szeptember 30.Jegyzőkönyv leadásának határideje: 2004. október 06.

Tanügyigazgatási ellenőrzésA 2003/2004. tanév I. félévi ellenőrzése: - Óraszám, létszámegyeztetés: 2004.szeptember 15.- Az órarend ellenőrzése: 2003. szeptember 05. - 16.- Az órarend leadása: 2003.szeptember 24.- Tanmenetek leadásának határideje: 2003.szeptember 30.- Összesítők ellenőrzése és leadása: 2003. szeptember 24. és 26.- Törzslapok leadása: 2003. szeptember 30.- Naplók ellenőrzése, 2003. október 02.Felelős: az iskola igazgatója és a szaktanárok.Határidő: 2003. október 06.

225

2003/2004. tanév II. félévi ellenőrzése:- Óraszám, létszámegyeztetés: 2004. január 26.- Az órarend ellenőrzése: 2004. január 26 .- Összesítők ellenőrzése: 2004. január 26.- Törzslapok ellenőrzése: 2004. január 26. .- Naplók ellenőrzése, 2004. február 06 .Felelős: az iskola igazgatója és szaktanárok.Határidő: 2004. február 10.

XI. MUNKAVÉDELMI, TŰZVÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS

Feladat: tűzvédelmi, munka- és balesetvédelmi oktatás a tanulók számára.Időpontja: első tanítási óra. Felelős: munkavédelmi megbízott.

ZÁRADÉK

A 2003/2004 évi munkatervet a nevelőtestület 100%-os szavazattal elfogadta.

Kelt: ............................

P. H.

.................................igazgató

226


A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény,

A 2003/2004 tanév rendjéről szóló 12/2003. (V.23.) OM rendelet,

A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet.

227

BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT

Készítette: Dr. Mátrainé Goda Katalin

Lektorálta: Feltizi-Veress Imre

228

BEVEZETÉS

BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATHOZ

Az alapfokú művészetoktatási intézmény szervezeti felépítettségét, szakmai és működési jellemzőit a rá vonatkozó jogszabályok, rendeletek és az intézményi belső szabályozók határozzák meg. Figyelembe kell azonban venni, hogy a jogi szabályozás nem állandó, gyakran módosul.

A belső ellenőrzési szabályzat az egyik legfontosabb belső szabályozó az intézmény életében, amelynek összhangban kell lennie az egyéb szabályozókkal, valamint a minőségirányítási tevékenységekkel is. Elméletileg megalapozottnak és a gyakorlatban alkalmazhatónak és használhatónak kell lennie.

A példaként megjelenített belső ellenőrzési szabályzat általános szabályzat, mely segítséget nyújthat az alapfokú művészetoktatási intézmény sajátosságait tükröző belső ellenőrzések ütemezésének kidolgozásához is.

229

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény belső ellenőrzési szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Belső Ellenőrzési Szabályzata

230

I. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, RENDJE

1. A belső ellenőrzés fogalma, célja és feladata

1.1. FogalmaA belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység, mely tartalmazza: a tényleges állapot és a szükséges állapot összevetését, a különbségek rögzítését, a következtetések levonását, és a szükséges intézkedések megfogalmazását.1.2. A belső ellenőrzés céljaA belső ellenőrzési szabályzat célja az intézmény tervszerű működésének, a hatályos törvények és rendeletek betartásának, a szakmai feladatok minőségi, ésszerű lefolytatásának megszervezése. A belső ellenőrzés olyan intézkedési eljárás, amely biztosítja a szervezettséget és a szervezet belső rendjét.További célok: rámutatni az esetleges hiányosságok okaira, következményeire, valamint – szükség szerint – felvetni a mulasztásokkal kapcsolatos felelősségi kérdéseket is. 1.3. A belső ellenőrzési tevékenység feladataA fenntartói ellenőrzéstervezetének megfelelően, azzal összhangban: Biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű információt az

oktatási-nevelési intézmény vezetése számára az iskolában folyó munka tartalmi kérdéseiről és annak színvonaláról.

Jelezze az igazgató számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, tárja fel a szabálytalanságok, hiányosságok és mulasztások okait.

Segítse a vezetőt a megalapozott irányítási, szervezési döntések meghozatalában.

Biztosítsa az intézmény törvényes működését – a jogszabályokon kívül megfelelve az egyéb belső szabályzatokban foglalt előírásoknak, követelményeknek is.

231

2. Az ellenőrzési típusok

2.1. Tárgya szerint: Az adott tevékenység egészére irányuló, átfogó ellenőrzés. Az adott részfeladatokat, problémákat vizsgáló cél-ellenőrzés. Több helyszint vagy személyt érintő, de azonos témára irányuló

téma-ellenőrzés. Egy már korábban lefolytatott ellenőrzés intézkedéseinek

végrehajtását, azok eredményességét vizsgáló utó-ellenőrzés.2.2. Tartalma szerint: Pedagógiai ellenőrzés (fő területeit ld. 3. 1.

pontnál). Gazdálkodási ellenőrzés (fő területeit ld.

5.3.2. pontnál). Ügyviteli ellenőrzés. Törvényességi ellenőrzés. Munkajogi ellenőrzés. Tanügyigazgatási ellenőrzés. Ez utóbbira vonatkozóan irányadó a 11/1994. VI.8.) MKM rendelet III. mellékletében meghatározott, az alapfokú művészetoktatási intézmények által használt kötelező nyomtatványokat taglaló rendeleti rész, mely a tanügyigazgatási nyomtatványok meglétére és vezetésére vonatkozik. Ezeket, valamint a rendelet II. számú mellékletében előírt záradékok alkalmazását szükséges rendszeresen ellenőrizni. A hivatkozott jogszabályban felsorolt alapvető tanügyi dokumentumok a következők:1. Beírási napló*2. Tájékoztató füzet3. Egyéni foglalkozási napló4. Csoportos foglalkozási napló5. Tantárgyfelosztás6. Összesítő kimutatás a térítési díj és tandíj befizetéséről7. Eszköz- és hangszerkölcsönzési kötelezvény8. Eszköz- és hangszernyilvántartó lap9. Javítóvizsga-jegyzőkönyv10. Jegyzőkönyv a vizsgához11. Osztályozóív a vizsgához12. Osztályozóvizsga-jegyzőkönyv13. Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről*

232

14. Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről*15. Bizonyítványkönyv* (alapfokú művészetoktatási intézmény

művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint)

16. Törzslap külív, belív* (alapfokú művészetoktatási intézmény művészeti ágai – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet – szerint)

(Megjegyzés: A *-gal jelölt nyomtatványok csak az Oktatási Minisztérium engedélyével gyárthatók és forgalmazhatók.)2.3. Időpont szerint: A végrehajtást megelőző előzetes ellenőrzés. A munka végzésével párhuzamosan történő egyidejű ellenőrzés. A munkát követő összegző vagy utólagos ellenőrzés.2.4. Megszervezése szerint: Munkafolyamatba épített ellenőrzés (ha egy vagy több hibás

munkafázis miatt nem folytatható a tevékenység). Munkafolyamatot követő ellenőrzés.2.5. Gyakorisága szerint: Folyamatos. Időszaki. Eseti.2.6. Iránya, kiterjesztése szerint: Teljeskörű. Szúrópróba-szerű.

3. A pedagógiai ellenőrzésről – részletesebben

3.1. A pedagógiai ellenőrzés legfontosabb területei: A pedagógiai programban foglalt feladatok végrehajtása. A neveléssel-oktatással kapcsolatos követelmények teljesítése. A tanulói munka eredményességének felmérése. A túlórák, helyettesítések vezetése. A művészeti alapvizsgák és záróvizsgák szabályszerű lefolytatása. A szakmai felszerelések, berendezések megléte és nyilvántartása. A tanuló egészség- és balesetvédelemi, valamint tűzrendészeti

oktatása és ezek bizonylatolása. A fenntartói ellenőrzésekben foglalt észrevételek végrehajtása.

233

4. Az ellenőrzés leggyakrabban alkalmazott módszerei

4.1. Helyszíni ellenőrzés, mely lehet: a dokumentumokra, nyilvántartásokra alapozott közvetett ellenőrzés

(forma: az ellenőrzés helyszínén történő betekintés, v. az anyagok – átvételi elismervénnyel történő – elvitele),

és személyes tájékozódás, mely a szemle alapján végzett közvetlen ellenőrzésnek felel meg.

4.2. A munkafolyamatba épített ellenőrzés kritériumai A munkafolyamatba épített ellenőrzés kritériumait a szervezeti és

működési szabályzatban, ügyviteli szabályzatban – részleteiben pedig a munkaköri leírásokban is – szabályozni kell.

Szükséges gondoskodni az ilyen módszerrel folytatott ellenőrzés módjának, gyakoriságának rögzítéséről, valamint az ellenőrzés eredményének hasznosításáról.

Jó munkaszervezéssel kell biztosítani a hibák folyamatos feltárását, a gyors intézkedés meghozásának lehetőségét és – szükség szerint – a felelősök nevesítését.

5. A vezetők ellenőrző tevékenysége

5.1. Igazgatói ellenőrzésAz intézmény vezetőjének, mint a belső ellenőrzés irányítójának az ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes működésre. A vezető kiemelt feladatai: Biztosítsa a belső ellenőrzési rendszer működésének feltételeit. Határozza meg az éves ellenőrzési ütemterv és ellenőrzési

programok kidolgozásának határidejét. Tartsa meg az értékelő megbeszéléseket. Szükség szerint rendelje el a számonkérést és az egyéb

intézkedéseket.5.2. Az ellenőrzési feladatok megosztása a vezetők közöttAz intézményvezető, helyettesei és a középvezetők ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét a munkaköri leírások részletesen tartalmazzák. A vezetői ellenőrzések kiemelt vizsgálati területei: A hatályos jogszabályok betartása. Az igazgatói utasítások és intézkedések végrehajtása.

234

Az egyéb végrehajtási utasítások megtartása (tanügyigazgatási, szaktárgyi, módszertani, törvényességi, statisztikai, számviteli stb.).

A határidős feladatok teljesítése. A munkavégzés színvonala és pontossága. Az utalványozási, ellenjegyzési, láttamozási jogkör gyakorlása.5.3. Az igazgató-helyettesek ellenőrzési feladatai5.3.1. Az általános helyettes ellenőrző tevékenysége (igazgatóhelyettes, tagintézményvezető vagy intézményegységvezető, illetve ezek helyettesei) Készítse el – a mukaközösségvezetők és pedagógusok bevonásával

– az ellenőrzési ütemtervet. Fordítson kiemelt figyelmet a 3. pontban leírt pedagógiai ellenőrzés

megszervezésére. Rendszeresen végezzen ügyviteli és tanügyigazgatási ellenőrzést

(ld. 2.2.). A fenntartóval egyeztetve (ld. a fenntartó ellenőrzési terve)

dolgozza ki a törvényességi és munkajogi ellenőrzések metódusát. Ez alapján az ellenőrzési ütemtervben határozza meg konkrétan azokat a területeket, melyeket az adott tanévben vizsgálni, ellenőrizni szükséges. Ezekhez az ellenőrzési területekhez ajánlott külső szakértő bevonása; a szakértők munkájának előkészítése és koordinálása is szükséges.

Felelős továbbá: a pedagógusok munkafegyelmének, a nevelő-oktató munka ellátásának, a határidők betartásának, a helyi tanterv szerinti haladásnak, a nevelési célok és a tantervi követelmények

megvalósításának, a foglalkozások, órák eredményességének, a pedagógusi viselkedésének, a tanulókkal történő bánásmód

minőségének, a tehetséggondozó feladatok ellátásának, a tanulói munka és teljesítmény értékelésének, a rendezvényeken való feladatellátás minőségének, a tanügyi dokumentáció, valamint a tanulókra vonatkozó

egyéb adminisztráció ellátásának, a nyilvántartások, statisztikák, értékelések vezetésének és

készítésének,

235

és az intézményi tulajdon védelmének ellenőrzéséért.5.3.2. Önálló gazdálkodás esetén a gazdasági vezető ellenőrző tevékenysége: (a részben önálló gazdálkodás esetén az itt leírt feladatok a fenntartó által megbízott pénzügyi, gazdasági szervezet, illetve annak vezetője munkaköréhez tartozik) Elsődleges feladata a létrehozott gazdasági szervezet

(gazdasági hivatal vagy gazdasági iroda) irányítása és az ügyrend kidolgozása.

A további feladatok, felelősségi területek megegyeznek az intézmény szervezeti és működési szabályzata gazdasági vezetőkre vonatkozó részében (II. fejezet 1.3. pont) leírtakkal.

Ezen túl köteles együttműködni az intézményvezető által kinevezett, közvetlenül az igazgatói irányítás alá tartozó belső ellenőrrel. (A belső ellenőr jogköreit a szervezeti és működési szabályzat I. fejezetének 6. pontja tartalmazza.)

5.4. A művészeti ágak szerint megbízott szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzési feladataiA munkaközösségvezetők – mint középvezetők – teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek a munkaközösség tagjai felett. Felelősek a munkaközösségi munka megszervezéséért, valamint a szakmai és tantárgypedagógiai ellenőrzések irányításáért, ellenőrzéséért. Feladataik: Munkaközösségi munkaterv összeállítása, megvalósításának

ellenőrzése. A tanterv megvalósítása, a megvalósulás ellenőrzése. A tanügyi dokumentáció és a tanulókra vonatkozó adminisztráció,

valamint a nyilvántartás és a statisztikák vezetése és ellenőrzése. Az iskolai és megyei versenyek megszervezése, a feladat

végrehajtásának ellenőrzése. A szertárak, raktárak és az ott található felszerelések fejlesztése,

leltározása, valamint a selejtezési javaslat benyújtása.5.5. A gondnok (saját tulajdonú épület esetén) és a hangszerkarban-tartó ellenőrzési kötelezettségeiEllenőrzési joguk és kötelezettségük kiterjed az intézmény technikai dolgozóira, azok munkavégzésére.A ellenőrzéshez kapcsolódó feladataikat nem önállóan, hanem a gazdasági vezető alá rendelve, az ő irányítása szerint végzik.

236

A legfontosabb ellenőrzési területek, illetve kötelezettségek: A vezetékes szolgáltatások és a tüzelőanyag fogyasztásának

nyilvántartása. A portai és postai feladatok. Felújítási és karbantartási munkák. A vagyontárgyak rendeltetésszerű használata. Intézményi vagyonvédelem és vagyonbiztonság. A munka-, tűz-, és balesetvédelmi feltételek biztosítása.(Amennyiben gondnok és hangszerkarbantartó alkalmazása nem szükséges: a felsorolt tevékenységek ellenőrzéséért a gazdasági vezető felel.)5.6. A vezetői ellenőrzés módszerei, eszközei A jogszabályi előírások végrehajtásával kapcsolatos –

rendszeres vagy eseti – statisztikai és egyéb adatok vezetése, elemzése és értékelése.

Beszámoltatás a feladatok teljesítéséről, és az intézkedések végrehajtásáról (rendszeres v. eseti formában).

(A vezetői ellenőrzés további módszerei megegyeznek a 4. pontban leírtakkal.)

6. A technikai létszámból adódó, illetve az önálló gazdálkodásból következő egyéb feladatok és hatáskörök (könyvelő, pénztáros, rak-táros, iskolatitkár stb.)

A további ellenőrzési kötelezettségeket, feladatokat és hatásköröket a nevezett munkát ellátók munkaköri leírása részletesen tartalmazza.A szakmai munkát segítő, technikai és adminisztratív dolgozók hatásköri ütközése esetén az intézmény vezetője dönt az ellenőrzést végző személyről.

7. Az ellenőrzési ütemterv

7.1. Az ütemterv meghatározása, készítője és céljaAz ellenőrzési ütemterv olyan alapdokumentum, mely rendszerezi és ütemezi az intézmény belső vizsgálatait. Azt az intézményvezető-helyettesek készítik elő: a gazdasági vezető a naptári év szerint, a pedagógiai vezető-helyettes a tanév szerint. Az ellenőrzési ütemterv célja: az elvárások (vezetők, szolgáltatást igénybe vevők) és a teljesítések (szakmai-pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli, törvényességi, munkajogi és tanügy-igazgatási területeken)

237

összhangjának megteremtése érdekében az ellenőrzés eszközeivel és a feladatok rangsorolásával segítse elő a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználását.Az ütemterv elválaszthatatlan része az intézmény éves munkatervének (ld. II. fejezet).7.2. Az ütemterv tartalma: Szervezi és rangsorolja az ellenőrzés feladatait. Kijelöli az ellenőrzés irányát, típusát és célját - megnevezve az

ellenőrizendő szervezeti egységeket is. Pontosan meghatározza a vizsgálatok fő területét, módszereit és

irányát. Megjelöli a legoptimálisabb időzítést (az időszak meghatározása,

az ellenőrzés kezdő és befejező időpontja). Nevesíti az ellenőrzés felelőseit. Meghatározza az eseti, szúrópróba-szerű vagy rendkívüli (cél)

ellenőrzések megindításakor lefolytatandó eljárást. Külső szervezet vagy személy megbízása esetén megadja az

alkalmazandó eljárás redjét (pl.: a vizsgálatba bevont szervezet szakértőit el kell látni megbízólevéllel, ebben hivatkozni kell az ellenőrzés alapjául szolgáló okokra, intézkedésekre és jogszabályokra, stb.).

8. Az ellenőrzési jelentés

Az ellenőrzés megállapításairól és a tapasztalatokról – az ellenőrzési munkatervben meghatározott esetekben, bizonyítékokkal alátámasztva – ellenőrzési jelentést kell készíteni, mely tartalmazza: az ellenőrzési adatokat és megállapításokat, a tapasztalatokat és a felelősöket, a mulasztások bizonyító iratait, a dátumot és az ellenőrző aláírását, valamint az ellenőrzési jegyzőkönyvet.Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalma:Az ellenőrzés konkrét adatai, valamint a felelősségi, illetve a megismerési záradék. A jegyzőkönyvben az alábbi adatokat kell rögzíteni: az ellenőrzést végzők nevét, az ellenőrzés helyét és időtartamát, a vizsgált terület megnevezését,

238

az ellenőrzés megállapításait, valamint az ellenőrzési záradékot.Az ellenőrzési záradék tartalma: A megismerési záradékban az ellenőrzött személy aláírásával

elismeri, hogy az ellenőrzés megállapításait megismerte, és tudomásul veszi, hogy a hatáskörébe tartozó intézkedéseket a vezető által meghatározott időn belül köteles megtenni. Az ellenőrzéssel kapcsolatban – a záradék végén – írásos észrevételt is tehet.

A felelősségi záradékban a felelős személy a rá vonatkozó megállapításokat tudomásul veszi. Elismeri, hogy köteles meghatározott időn belül a kifogásolt eljárásra írásos magyarázatot adni – csatolva hozzá a bizonyítékokat.

9. Az ellenőrzések nyilvántartásának rendje, az ellenőrzési iratok tárolása

Az intézményvezető utasítása alapján az adminisztrátori vagy titkári feladatokat ellátó beosztott köteles gondoskodni a következő iratok tárolásáról és nyilvántartásáról: Ellenőrzési ütemtervek, programok. Ellenőrzési jelentések, beszámolók. Az ellenőrzöttek írásos észrevételei és intézkedései. A vizsgálatok eredményéről és következményeiről szóló

iratok.A felsorolt dokumentumokat tíz évig meg kell őrizni. Az ellenőrzésekre vonatkozó minden intézkedést és egyéb, az iratok nyilvántartásra vonatkozó előírás ellátását az intézmény a saját irattári terve szerint végzi.

10. Az ellenőrzést követő intézkedések

Az ellenőrzés végén – de legkésőbb a jelentés leadását követő 8 napon belül – realizáló megbeszélésen szükséges összegezni a pozitív és negatív tapasztalatokat. Ha az ellenőrzés tapasztalatait nem rögzítették jelentés formájában, úgy az észrevételeket a fent megállapított határidőn belül szóban kell megtenni. A megbeszélésen az intézmény vezetője és az érdekeltek (ellenőrző és ellenőrzött) minden esetben részt vesznek. Meg kell adni minden

239

résztvevőnek a vélemény-nyilvánítás lehetőségét. Az egyeztető megbeszélésről jegyzőkönyv készül.

Az ellenőrzés során, illetve a realizáló megbeszélésen megfogalmazott szóbeli vagy írásos javaslatok alapján az igazgatóhelyettes meghozza a szükséges intézkedéseket.

Fontos, hogy az intézkedések célozzák meg a hiányosságok pótlását, a hibák kijavítását, tisztázzák a felelősségi kérdéseket és lehetőleg prevenciós jellegűek legyenek.

11. Az ellenőrzöttek jogai és kötelességei

Az ellenőrzöttek megismerhetik az ellenőrzés megállapításait, észrevételezhetik azokat, valamint felvetéseikre választ kell kapjanak.

Kötelesek az ellenőrző személlyel v. szervezettel együttműködni, nekik valós adatokkal és nyilatkozatokkal szolgálni. Az ellenőrzéshez biztosítaniuk kell a zavartalan feltételeket. A megállapításokban foglalt intézkedéseket kötelesek megtenni.

12. Az ellenőrök jogai és kötelességei

Adatokat és felvilágosítást kérhetnek az ellenőrzött személyekről és bármely más munkavállalótól.

Beléphetnek bármelyik helyiségbe. Minden iratot kivonatolhatnak, vagy másolatot készíthet

azokról. Elvihetik a szükséges okmányt és iratot – az átvétel

elismerésével.

13. Záró rendelkezések

A szabályzat hatálya kiterjed a nevelési-oktatási intézmény valamennyi alkalmazottjára.

A szabályzatot az igazgatóhelyettesnek ismertetnie kell minden munkavállalóval.

Az igazgatóhelyettes gondoskodik – a jogszabály, és az intézmény működésbeli változásaitól függően – a szabályzat szükséges módosításairól.

240

Az aktuális módosítás kibocsátásának napjával az előző szabályzat hatályát veszti.

Kelt: ..............200................................................................................

P. H. intézményvezető

241

II. ELLENŐRZÉSI ÜTEMTERV

A(z) … Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 20… - 20… tanévre vonatkozó(gazdasági ellenőrzés esetén a 20… naptári évre szóló)

ELLENŐRZÉSI ÜTEMTERVE

Az ütemtervet készítette: …………, igazgatóhelyettes

Hónap: ……………..

Az ellenőrzött

terület, egység

Ellenőrzési cél, feladat

és típus

Alkalmazott módszerek, eljárások

Az ellenőrzés kezdetének és befejezésének pontos ideje

Az ellenőrzést végzők, ill. a

felelősök megnevezése

Szükséges-e írásos ellenőrzési jelentést készíteni

Kelt: ………………………………

Az ellenőrzési ütemtervet jóváhagyom:

P. H.……………………………..

intézményvezető

243

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Készítette: Lőrincz Győző

Lektorálta: Blága Sándor, Császár Ferenc

244

BEVEZETÉS

A TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATHOZ

A tűzvédelemre vonatkozó jogi szabályozás rendszere

A tűzvédelem jogi szabályozásának három szintje ismeretes.a) A tűzvédelem alapjogszabálya a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény. Ez tartalmazza azokat az átfogó jogi szabályokat (helyi szabályozásra utalt kérdéseket, feladatokat és hatásköröket, felelősségeket és szankciókat, eljárási normákat), amelyeket minden munkahelyen, minden tevékenységgel kapcsolatosan, mindenkinek be kell tartani. Így természetesen az iskolákban is. A törvény tartalmazza a tűzvédelem hatósági rendszerét, az állam és az önkormányzat feladatait, valamint a konkrét létesítmény, intézmény vezetőinek és dolgozóinak tűzvédelmi hatáskörét és kötelezettségeit, tűzoltás és műszaki mentés esetén a követendő eljárást. Ez tehát az átfogó tűzvédelmi szabályozás első szintje.

b) A második szint – a tűzvédelmi szakmai szint – a törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletek.A közoktatási intézmények vonatkozásában két kiemelkedően fontos tűzvédelmi szakmai jogszabály van.

Egyik a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, amellyel kiadásra került az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ez meghatározza a létesítmények, eszközök, anyagok használatának és különböző tevékenységek folytatásának tűzvédelmi szakmai szabályait. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásaitól eltérni csak a rendeletben meghatározott tűzvédelmi hatóságok engedélyével lehet.

A másik fontos tűzvédelmi szakmai jogszabály a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, amely az intézményi szabályzat elkészítésével kapcsolatos, részletes kötelezettségeket tartalmazza.

245

c) A szabályozás harmadik szintje alatt az intézmény belső jogi tűzvédelmi szabályozását értjük. A törvény 19. § (1) bekezdésében foglalt szabályozási kötelezettség alapján ugyanis az öt főnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötven főnél több embert érintő tevékenységű jogi személynél (ilyenek a közoktatási intézmények is) intézményi tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni. Ennek tartalmi követelményeit, valamint érvényesítésének eljárási szabályait írja le a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet. A rendelet meghatározza az intézményi tűzvédelmi szabályzat kötelező tárgyköreit és a tűzvédelmi szabályzat függelékeként elkészítendő Tűzriadó Terv tartalmát. A részletes osztályba sorolás elvégzése a jogszabályi meghatározástól függetlenül szükséges, ugyanis az egyes helyiségekre konkrétan vonatkozó tűzvédelmi előírásokat ez alapján lehet meghatározni.

246

247

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény tűzvédelmi szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Tűzvédelmi Szabályzata

248

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. §-ának (1) bekezdése alapján, figyelemmel a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendeletben és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglaltakra, a …………………………… . szám alatti épületben működő Alapfokú Művészeti Iskolára (a továbbiakban: iskola) vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket tartalmazó Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) kiadom és alkalmazását elrendelem.

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A Szabályzat hatálya kiterjed az iskola összes helyiségére, szabad területére. A Szabályzatban foglalt tűzvédelmi előírások betartása az iskola valamennyi tanára, dolgozója, tanulója, az intézmény ügyfele, vendége, továbbá a területén tartózkodó egyéb idegen személy számára is kötelező.

Aki a Szabályzatban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve magatartásával vagy mulasztásával veszélyezteti az iskola, valamint a tanulók és a dolgozók biztonságát, fegyelmi, illetőleg szabálysértési felelősségre vonható.

A Szabályzat céljaAzon tűzvédelmi előírások, magatartási szabályok rögzítése, amelyeket az iskola tűzbiztonsága és a megelőző tűzvédelmi feltételek kialakítása érdekében mind az üzemeltetés, mind az átalakítás, felújítás során végre kell hajtani; amelyek megtartásával, végrehajtásával az iskola területén a

tűzesetek elkerülhetők és megelőzhetők; amelyek betartásával, elsajátításával és tűz esetén való

alkalmazásával a tűz által okozott kár csökkenthető és a személyek testi épsége megóvható.

249

II. A TŰZVÉDELMI FELADATOKAT IS ELLÁTÓ SZEMÉLYEK FELADATAI ÉS

KÖTELEZETTSÉGEI

1. Igazgató Irányítja az iskolai tűzvédelmi tevékenységet, felelős a

Szabályzatban foglaltak betartásáért. Kinevezi a tűzvédelmi megbízottat, továbbá irányítja és ellenőrzi a

munkáját. Láttamozza a tűzvédelmi megbízott által vezetett valamennyi

dokumentációt. Biztosítja a tűzvédelmi feladatok ellátásának személyi, tárgyi és

pénzügyi feltételeit. Gondoskodik a szükséges tűzvédelmi berendezések, eszközök,

felszerelések üzemképességéről, beszerzéséről, pótlásáról. Évenként értékeli a tűzvédelem helyzetét, a tűzmegelőzési

munkát, és meghatározza a további feladatokat. Gondoskodik arról, hogy az iskola területén történő tűzeset az

önkormányzati tűzoltóságnak utólag, írásban is bejelentésre kerüljön.

2. Igazgatóhelyettes Igazgatói megbízás alapján végzi a tűzmegelőzéssel kapcsolatos

feladatokat. Rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és előírások

betartását.

3. Gazdasági vezető Biztosítja a tűzvédelemhez szükséges pénzügyi feltételeket. Felelős, hogy a pénzügyi és műszaki tervek a tűzvédelem igényeit

is tartalmazzák.

4. Gondnok (tűzvédelmi megbízott) Igazgatói megbízás alapján ellátja az iskola tűzvédelmi feladatait. Elkészíti az iskola tűzvédelmi szabályzatát, annak függelékeit, és

gondoskodik azok karbantartásáról. Felelős azért, hogy a tervezés és kivitelezés során a tűzvédelmi

előírásoknak a külső tervezők és kivitelezők is eleget tegyenek.

250

Gondoskodik a tűzvédelmi követelmények biztosításáról és megtartásáról.

Az intézmény egységeit tűzveszélyességi osztályba sorolja. Rendszeresen ellenőrzi az iskola területén a tűzvédelmi szabályok és előírások megtartását. Hiányosságok esetén intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez azok megszüntetésére és szükség szerint a felelősségre vonásra.

Gondoskodik a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet végzők szakvizsgájának meglétéről, azokat nyilvántartja.

Gondoskodik a portaszolgálat személyzetének tűz esetén teendő intézkedésekre történő felkészítéséről és a tűzriadó terv portán történő elhelyezéséről, ismertetéséről.

Felelős, hogy tűz esetén az épület valamennyi helyisége megközelíthető legyen.

Részt vesz a tűzvédelmi szemléken. Felelős, hogy beosztott dolgozói megismerjék és betartsák a

Szabályzat rájuk vonatkozó előírásait. Engedélyezi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet, a

szabadban történő tűzgyújtást, szükség esetén kiegészítő előírásokat tesz. Jogosult az iskola területén munkát végző külső vállalkozók munkavégzését tűzvédelmi szempontok szerint ellenőrizni.

Felelős a tűzjelző berendezés, a tűzoltó készülékek, a tűzcsapok, a villamos berendezések, a villámhárítók, a kémények, a gázkazánok előírt rendszeres felülvizsgálatának elvégeztetéséért.

Gondoskodik az iskola tűzvédelmi tevékenységével összefüggő dokumentációk gyűjtéséről, tárolásáról.

Felelős az épületben elhelyezett tűzoltó készülékek, tűzcsapok nyilvántartásáért, működőképességéért.

Szervezi a tanárok, dolgozók alap és ismétlődő, valamint az új belépő dolgozók tűzvédelmi oktatását.

Tűzvédelmi tevékenységéről évente beszámol az igazgatónak. Képviseli az iskolát az önkormányzati tűzoltóság tűzvédelmi el-

lenőrzésein.

5. Tanárok Felelősek azért, hogy az iskolai foglalkozások keretében a tanulók

felvilágosító-nevelő oktatásban részesüljenek a megelőző

251

tűzvédelmi előírások betartásának fontosságáról, valamint a legfontosabb tűzvédelmi feladatokról.

A szakelőadókban tartott foglalkozások (tanterem, műterem, tanszaki műhelyterem) során oktatniuk kell a konkrét tevékenységgel járó veszélyforrásokat, a tűzesetek megelőzésének szabályait, a tűzoltás alapvető módszereit.

Kötelesek részt venni a tűzvédelmi oktatásokon és az elhangzottakat elsajátítani, alkalmazni.

Tűz esetén, külön felszólítás nélkül, a tűzriadó tervben meghatározottak szerint – a tőlük elvárható módon – kötelesek közreműködni a tűz jelzésében, az élet és vagyon mentésében, a tűz eloltásában, és minden szükséges intézkedést megtenni a tanulók biztonsága érdekében.

6. Dolgozók (adminisztratív, fizikai) Munkájuk során kötelesek folyamatosan betartani a technológiai

leírásokban és az iskola tűzvédelmi szabályzatában rögzített tűzvédelmi előírásokat.

Kötelesek részt venni a tűzvédelmi oktatásokon, továbbképzéseken, az elhangzottakat elsajátítani és betartani.

Jogszabályban előírt esetekben a végzett tevékenységnek megfelelően (pl. hegesztést, nyílt lánggal járó tevékenységet végző karbantartók, 300 kW feletti gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelői, stb.) tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezni.

A tudomásukra jutott tűzvédelmi szabálytalanságot, hiányosságot haladéktalanul jelenteniük kell a munkahelyi vezetőnek.

Tűz esetén, külön felszólítás nélkül, a tűzriadó tervben meghatározottak szerint – a tőlük elvárható módon – kötelesek közreműködni a tűz jelzésében, az élet és vagyon mentésében, valamint a tűz eloltásában.

7. Tanulók A szaktantermi és egyéb iskolai foglalkozások során kötelesek

betartani a szaktanárok által meghatározott megelőző tűzvédelmi szabályokat.

Tűz vagy egyéb veszélyhelyzetben (robbanás, bombafenyegetés) az iskola minden tanulója köteles az eseményt az óraadó tanárnak, a portaszolgálatnak vagy közvetlenül az önkormányzati tűzoltóságnak jelezni.

252

Az épület kiürítése esetén (próbariadó, tűz vagy egyéb veszélyhelyzetben) a tanulók kötelesek az óraadó tanárok vezetésével az épületet haladéktalanul elhagyni, majd az erre kijelölt helyen gyülekezni.

253

III. AZ ISKOLA HELYISÉGEIRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK ÉS

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁSUK

1. Iroda Az irodát csak rendeltetésének megfelelően szabad használni. A berendezési tárgyakat (bútorokat) úgy kell elhelyezni, hogy a

helyiségekben a kijárati ajtók irányába a szabad mozgás minden körülmények között biztosítva legyen.

Csak kifogástalan műszaki állapotban lévő, szabályosan szerelt és csatlakoztatott elektromos berendezést szabad üzemeltetni. Magán elektromos berendezést üzemeltetni tilos.

Az elektromos hőfejlesztő készülékek alá hőszigetelő alátétet kell tenni, és az éghető anyagtól olyan távolságra kell helyezni, hogy arra gyújtási veszélyt ne jelentsen.

A papírhulladék és szemét gyűjtésére szeméttartókat kell elhelyezni. A szeméttartókba hamutartók tartalmát kiönteni vagy égő dohányneműt, gyufaszálakat bedobni tilos!

Az iratokat, nyomtatványokat az arra kijelölt helyen (szekrényben) szabad tárolni.

A fővonalú távbeszélő készülékek mellett az önkormányzati tűzoltóság hívószámát fel kell tüntetni.

A munkaidő befejezésekor ellenőrizni kell, hogy az elektromos berendezések és irodagépek áramtalanítása megtörtént-e. Az előírások betartásáért az ott dolgozó irodai dolgozók a felelősek.

Tűzveszélyességi osztály: „D” „Mérsékelten tűzveszélyes”

2. Tantermek, szaktantermek, műtermek, tanszaki műhelytermek Tilos olyan tevékenységet folytatni, amely tüzet vagy robbanást

okozhat. A szaktantermekben (műhelytermekben) csak az arra

rendszeresített helyen és mennyiségben szabad anyagot tárolni. A világítótestekre éghető anyagból készült dekorációt elhelyezni

tilos. A tantermekben, szaktantermekben csak kifogástalan műszaki

állapotban lévő, szabályosan szerelt és csatlakoztatott elektromos berendezést szabad üzemeltetni.

254

A foglalkozások idején az összes kijárati és vészkijárati ajtókat állandóan szabadon kell tartani, azokat bezárni vagy eltorlaszolni tilos.

A szaktantermekben, műtermekben, tanszaki műhelytermekben 1-1 db (a helyiség tűzveszélyességi osztályba sorolásának megfelelő típusú és nagyságú) tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

A tantermekben, szaktantermekben a foglalkozások befejezése után mindig ellenőrizni kell a helyiségeket. Az ellenőrzésért a foglalkozásvezető tanár a felelős, aki a helyiségek áramtalanítását elvégzi, valamint köteles megszüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tüzet, robbanást vagy balesetet okozhat.


3. Hangversenyterem, táncterem, előadóterem A hangversenyterem, előadóterem kijáratait szabadon kell tartani,

azokat eltorlaszolni, leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. A hangversenyterem, előadóterem kijáratainál függöny, szélfogó

csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső szélét eltérő színű csíkkal kell megjelölni.

Tűzveszélyességi osztály: „D” „Mérsékelten tűzveszélyes” (500 fő befogadóképesség elérése esetén „C” „Tűzveszélyes”)

4. Hangszerraktár, jelmez-, kellék- és díszlettár A hangszertárban, a jelmez-, kellék-és díszlettárban tárolt

anyagokat úgy kell elrendezni, hogy a tűzvédelmi rendelkezésben meghatározott közlekedési utak mindenkor szabadon maradjanak.

Tűzveszélyességi osztály: „C” „Tűzveszélyes”, külön hangszertár esetén annak osztálya: „D” „Mérsékelten tűzveszélyes”

5. Porta, ügyeleti helyiség A portahelyiségben csak az oda beosztott dolgozók

tartózkodhatnak. Idegeneknek belépni tilos! Ezt az ajtón kívül tilalmi táblával

jelölni kell. A porta helyiségeiben idegen anyagot tárolni tilos. A lezárt helyiségek – irodák, raktárak, kapuk – kulcsait itt kell

tárolni.

255

A kiadott tűzriadó terv egy példányát borítékban a portán kell elhelyezni. A tervet ismertetni kell a portaszolgálatot teljesítőkkel annak érdekében, hogy tűz esetén ismerjék feladataikat.

A közművek – víz, gáz, áram – kapcsoló, elzáró szerelvényeinek helyét és azok kezelési módját a portásoknak ismerniük kell.

A portán szolgálatot teljesítő dolgozókat fokozottan ki kell oktatni a berendezés kezelésére, illetőleg a tűzriadó tervben foglaltak szabályos végrehajtására.

Gondoskodni kell arról, hogy a portaszolgálat részére tűzriasztás céljából telefon álljon rendelkezésre.

A portán egy darab mindenféle tűzosztályú tűz – „A”, „B”, „C” – oltására alkalmas, legalább 2 kg-os tűzoltó készüléket kell elhelyezni.


6. Orvosi szoba A használt vegyszereket, gyógyszereket, kötszereket csak az erre a

célra rendszeresített szekrényben szabad tárolni. A munka befejeztével az ott használt gépi berendezések

áramtalanításáról minden esetben gondoskodni kell Tűzveszélyességi osztály: „D” „Mérsékelten tűzveszélyes”

7. Folyosó, lépcsőház Az épület folyosóit, lépcsőházát, átjáróit teljes szélességükben

szabadon kell hagyni. A fali tűzcsapokat, kézi tűzoltó készülékeket még ideiglenesen

sem szabad eltorlaszolni. A kiürítésre számításba vett kijáratot, utat és folyosót irányjelző

felirattal kell ellátni, amelyet – amíg az építményben személyek tartózkodnak – meg kell világítani.

A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse Az épület folyosóit, lépcsőházát, átjáróit teljes szélességükben szabadon kell hagyni.

Tűzveszélyességi osztály: „E” „Nem tűzveszélyes”

8. Kazánház A helyiségben csak az ott dolgozó, illetve az ellenőrzésre jogosult

személyek tartózkodhatnak.

256

A bejárati ajtón táblát kell elhelyezni: „Idegeneknek belépni és a helyiségben tartózkodni szigorúan tilos!”

A tűzoltás céljára a kazán fűtőanyagának – szilárd, éghető folyadék, éghető gáz –, továbbá teljesítményének megfelelő oltóanyagú és töltetmennyiségű, valamint darabszámú tűzoltó készüléket kell biztosítani.

A kazánházban az ott végzett tevékenységgel kapcsolatos anyagokon kívül más anyag nem tárolható.


9. Raktár A raktárban nyílt láng használata és a dohányzás tilos! A raktár bejáratánál jól látható helyen a „tűzveszélyre” vonatkozó

feliratot kell elhelyezni. A raktárhelyiségekben tárolt anyagokat úgy kell elrendezni, hogy

a tűzvédelmi rendelkezésekben meghatározott közlekedési utak mindenkor szabadon maradjanak.

A kijárati ajtókat mindenkor teljes szélességükben szabadon kell tartani, azokat eltorlaszolni, leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.

A tárolt anyagokat fajtánként csoportosítva kell raktározni. A raktárban állandóan rendet, tisztaságot kell tartani, a szemetet, hulladékot naponta el kell távolítani.

Gondoskodni kell a raktár polcainak rögzítéséről, továbbá szükség szerinti EPH gerinchálózatba történő bekötéséről.

A raktárban elhelyezett tűzoltó készülékeket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.

A napi munka befejezése után az elektromos berendezések áramtalanításáról gondoskodni kell.

Tűzveszélyességi osztály: „C” „Tűzveszélyes”

10. Öltözőhelyiség Az öltözőkben tilos a dohányzás! Ezt tilalmi táblával jól látható

módon jelölni kell. Az öltözőszekrényekben ruhaneműn és tisztálkodási cikkeken

kívül más anyagot tárolni tilos. Éghető folyadékot még kis mennyiségben sem szabad tárolni.

257

Tűzveszélyességi osztály: „C” „Tűzveszélyes”

11. Könyvtár, kottatár A könyvtár olvasóhelyiségében mindennemű elektromos hőforrás

(főzőlap, hősugárzó, kávéfőző) használata tilos. Gondoskodni kell a könyvtár polcainak rögzítéséről, továbbá

szükség szerinti EPH gerinchálózatba történő bekötéséről. A könyvtárban egy darab „A” tűzosztályú tüzek oltására is

alkalmas, legalább 2 kg-os tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Tűzveszélyességi osztály: „C” „Tűzveszélyes”

12. Irattár A helyiségek villamos szerelését a vonatkozó előírásoknak

megfelelően kell elvégezni. Az állványok között legalább nyolcvan centiméter utat kell

állandóan szabadon hagyni. Gondoskodni kell a polcok rögzítéséről, továbbá szükség szerinti

EPH gerinchálózatba történő bekötéséről. A helyiségben nyílt rendszerű elektromos melegítő- vagy

fűtőberendezést használni tilos. Az irattárban egy darab „A” tűzosztályú tüzek oltására is alkalmas,

legalább 2 kg-os tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Tűzveszélyességi osztály: „C” „Tűzveszélyes”

13. Karbantartó műhely A műhelyben csak a karbantartó személyzet munkavégzésével

kapcsolatos anyagok, eszközök tárolhatók. A műhelyben történő munkavégzés és tárolás módjának meg kell

felelni az általános érvényű előírásoknak, melyek a IV. fejezetben részletesen tárgyalásra kerülnek.


14. Padlástér Padlástérben a nyílt láng használata és a dohányzás tilos. Az

ajtókat zárva kell tartani, és a kulcsokat a portán kell őrizni. Kiadása csak az igazgató vagy a gondnok engedélyével történhet.

Az épület(ek) padlásterében éghető anyagot tárolni tilos! Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető

anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota

258

nem megfelelő vagy amelynél a jogszabály, illetve állami szabvány szerinti vizsgálatot, továbbá a kémény tisztítását nem végezték el.

Amennyiben használaton kívüli, nem kell osztályba sorolni. Egyébként a tűzveszélyességi osztálya: „D” „Mérsékelten tűzveszélyes”

Tűzveszélyességi osztályba sorolás

Az Országos tűzvédelmi szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet 3. § (4) bekezdés alapján az iskola – mint közösségi épület – tűzveszélyességi osztályba sorolása „D” „Mérsékelten tűzveszélyes”, ha nem tartozik a „C” tűzveszélyességi osztályba, azaz nincs olyan tűzszakasza, amelynek befogadóképessége az 500 főt eléri.

A részletes osztályba sorolást az alábbi táblázat tartalmazza:

„Minta”

Helyiségek, szabadterek

megnevezése

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS (m2)

„A” „B” „C” „D” „E”Iroda 16,00Tanterem 1. 30,00Tanterem 2. 32,00Szaktanterem 1. 26,00Szaktanterem 2. 28,00Műterem 36,00Műhelyterem 40,00Hangversenyterem 120,00Előadóterem 64,00Táncterem 80,00

259

Helyiségek, szabadterek

megnevezése

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS (m2)

„A” „B” „C” „D” „E”Hangszerraktár 14,00Jelmez-, kellék- és díszlettár, kottatár

25,00

Porta, ügyeleti helyiség

9,00

Orvosi szoba 12,00Folyosó, lépcsőház 42,00Kazánház 14,00Raktár 23,00Öltöző 18,00Könyvtár 40,00Irattár 30,00Karbantartó műhely

18,00

Összesen: 136,00 540,00 42,00Mindösszesen: 718,00%-os megoszlás 18,94% 75,21% 5,85%

Az OTSZ 4. § (1) és (3) bekezdése alapján a létesítmény tűzveszélyességi osztálya: „D” mérsékelten tűzveszélyes

260

IV. A TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK

1. Általános tűzvédelmi előírások A helyiségeket csak a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyen

megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. A helyiségekben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges

anyagot szabad tárolni, a Szabályzatban előírtak szerinti mennyiségben.

A tevékenység során keletkezett hulladékot folyamatosan, de leg-alább a napi munka befejezése után el kell távolítani az arra rendszeresített tárolókba.

Az éghető folyadékkal, olajjal, zsírral szennyezett, éghető hulladékot, textilhulladékot jól zárható fedővel ellátott, nem éghető anyagból készült edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az összegyűjtött anyagot meg kell semmisíteni vagy a kijelölt központi gyűjtőhelyen kell elhelyezni.

Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot alkalomszerűen, csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

A helyiség bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy a robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó táblát kell elhelyezni.

Az éghető folyadékot szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá gépeknél a folyadék csepegését, elfolyását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

A tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a helyiségeket. Az ellenőrzéssel megbízott személy köteles megszüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tüzet vagy robbanást okozhat.

A villamos berendezéseket, a nyomásfokozó szivattyúkapcsolókat, közművek nyitó- és zárószerkezetét, a füstelvezető kezelőszerkezetek, a tűzvédelmi berendezések, felszerelések és a tűzjelzők helyét jól láthatóan meg kell jelölni, állandóan tisztán és szabadon kell tartani.

Tanítási idő után és tanítási szünet alatt a lezárt helyiségek kulcsait úgy kell elhelyezni, hogy azok tűz esetén könnyen hozzáférhetők legyenek.

261

2. Dohányzás Dohányozni – a tanulóifjúság és a nemdohányzó dolgozók egész-

ségének védelme érdekében, az erre kijelölt hely kivételével – az egész iskola területén tilos.

A tiltásról szóló figyelmeztető táblát az iskola bejáratánál, az aulában, valamint minden emeleti folyosón el kell helyezni.

A kijelölt helyen el kell helyezni a „DOHÁNYZÓHELY” feliratú táblát. A kijelölt dohányzóhelyen megfelelő számú hamutartót kell biztosítani, továbbá gondoskodni kell a természetes vagy mesterséges szellőztetésről. A hamutartó tartalmát tilos a szemét- vagy a papírkosárba üríteni.

3. Közlekedési utak, menekülési útvonalak A közlekedési utakat, folyosókat, lépcsőházakat, kijáratokat,

vészkijáratokat és a hozzájuk vezető utakat teljes szélességben szabadon kell hagyni.

A bejáratot és a vízszerzési helyhez vezető utat állandóan szabadon kell tartani, hogy a tűzoltóság a gépjárműveivel zavartalanul közlekedhessen.

A gépjárművek parkolóhelyét úgy kell kijelölni, hogy a tűzoltóság vonulását ne zavarják, illetve a közlekedési út mindenkor biztosítva legyen.

4. Raktározás és tárolás Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző

halmazállapotú anyagok együtt vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt – amennyiben erről nemzeti szabvány nem rendelkezik – nem tárolhatók.

A „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenként csoportosítva egy helyen is tárolhatók.

Öngyulladásra hajlamos anyagot éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokkal, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni tilos.

Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és”B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni tilos.

A raktárban az éghető anyagok között, födém, tetőszerkezet és a raktározott éghető anyag között legalább egy méter tűztávolságot kell biztosítani.

262

A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, százaz növényzettől mentesen kell tartani.

Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon, fémszekrényben szabad.

5. Kiürítés A belső közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén az

ott tartózkodó személyek zavartalanul biztonságos térbe vagy a szabadba jussanak.

A vészkijáratokat „VÉSZKIJÁRAT” felirattal kell megjelölni. Amennyiben szükséges, úgy megfelelő irányjelző táblát is el kell helyezni.

A belső tereket úgy kell kialakítani és berendezni, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók a szabadba vagy védett tűzszakaszba eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek.

6. Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető

anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály, illetve nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végeztek el.

A kémény használaton kívüli bekötő- és tisztítónyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.

A koromzsák- és tisztítóajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. Az égéstermékek elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az

gyújtásveszélyt ne okozhasson.

7. Tüzelő, fűtőberendezések Csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely

rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan állapotú tüzelő- és

fűtőberendezést szabad használni. Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-,

illetőleg fűtőberendezés, készülék működése alatt megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.

A központi fűtőberendezések vezetékei és a fűtőberendezés körzetében harminc centiméteren belül éghető anyagot tartani nem szabad.

263

8. Szellőztetés Mesterséges szellőztetés esetén olyan szellőztető berendezést kell

használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezéseken keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen.

A szellőztetőrendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad.

9. CsatornahálózatÉghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad.

10. Világítóberendezés A „C”- „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi

övezetben, helyiségben, szabad téren, építményben a környezetre gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható.

A világítóberendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen.

11. Villamos berendezések A villamos berendezéseket a nemzeti szabványok szerint kell

létesíteni, használni és felülvizsgálni. A villamos berendezéseket központilag és szakaszosan is

leválaszthatóvá kell alakítani. A villamos berendezés, fogyasztókészülék és az éghető anyag

között olyan távolságot kell tartani, hogy azok az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsenek.

A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolókat és biztosítékokat a hozzájuk tartozó berendezéseknek megfelelően kell megjelölni.

A villamos gépet, a berendezést és az egyéb készüléket a tevékenység befejezése után, továbbá időszakos vagy végleges használaton kívül helyezés esetén a villamos hálózatról le kell választani.

A villamos berendezéseket állandóan jó karban és tisztán kell tartani, azokat túlbiztosítani nem szabad. Kezelésüket és karbantartásukat csak igazoltan szakképzett személy végezheti.

A biztosíték és kapcsolótáblák szekrényeit állandóan jó karban és lezárt állapotban kell tartani.

264

A villamos berendezést – amennyiben jogszabály vagy nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, szabadtéren legalább hatévenként, a „D”- „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabad téren, legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni.

Az engedélyezett elektromos rezsók, mikrohullámú sütők, elektromos fűtőtestek, másológépek üzemeltetése csak jelzőberendezéssel ellátott dugaszolóaljzatról történhet.

12. Villám elleni védelem A villámvédelmi berendezést nemzeti szabványok szerint kell

létesíteni és felülvizsgálni. A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti

szabvány másként nem rendelkezik, a „D”- „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni.

13. Tűzjelző berendezés, tűzoltó készülék, felszerelés A tűzjelző berendezés létesítésére készített műszaki

tervdokumentációt, továbbá a telepítést követően a berendezések használatbavételét a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell.

Tűzvédelmi berendezés tervezését az országos parancsnokság által nyilvántartott, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti.

Abban a helyiségben, ahol a tűzjelző központot vagy annak kezelő/kijelző egységét elhelyezték – a jelzéseit automatikusan a tűzoltósághoz továbbító központok kivételével – legalább egy, a tűzjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személynek kell állandóan tartózkodnia.

A tűzjelző berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak be kell jelenteni.

Az épületekben 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas – a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni a következő irányelvek szerint:

265

a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után;

b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabad terek a) pont hatálya alá nem eső részein – attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak – a c)-e) pontban foglaltak szerint;

c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabad terek a) pont hatálya alá nem eső részein az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként;

d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabad terek a) pont hatálya alá nem eső részein az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként;

e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabad terek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint.

A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően kell elhelyezni, és állandóan üzemképes állapotban kell tartani. Azokat a helyéről elvinni vagy a rendeltetésüktől eltérő célra használni tilos.

A tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve nemzeti szabvány előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.

A tűzoltó készülékekhez, vízforráshoz, tűzcsapszekrényhez vezető utat teljes terjedelmében szabadon kell tartani, azok rendeltetésszerű használatának feltételeit állandóan biztosítani kell.

A tűzoltó készülékek számának és típusának meghatározásakor továbbá figyelembe kell venni a védendő területen elhelyezett elektronikus berendezések, irodai gépek (számítógép, fénymásoló) értékét, teljesítményét és számát.

14. Gépi berendezés

266

A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó szabad téren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyez-ni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.

15. A tevékenység befejezésével kapcsolatos általános teendők Az egyes munkahelyeken (tantermek, szaktantermek, tanszaki

műhelytermek) a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok betartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.

Az ellenőrzésről a vezető, a tanár vagy a tűzvédelmi felelős köteles gondoskodni.

Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a Szabályzat vonatkozó előírásainak megtartására, többek között:a) villamos berendezések és készülékek feszültségmentesítésére,

a főkapcsoló kikapcsolására,b) a tüzelő-, fűtő-, melegítő-, hősugárzó berendezések

használaton kívül helyezésére,c) közlekedési utak, tűzoltó készülékek, felszerelések szabadon

tartására,d) hulladékok eltávolítására,e) tűzveszélyes folyadék tárolására,f) nyílászárók (ajtó, ablak) becsukására, lezárására,g) közművek (gáz, villany, víz) elzárására, valaminth) minden egyéb, a tűz keletkezését előidézhető, a tűz eloltását

kedvezőtlenül befolyásoló vagy gátló tényező, körülmény megszüntetésére.

V. TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEKFELTÉTELEI

Tűzveszélyes az a tevékenység, amely a környezetben lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár.

1. Állandó jellegű tűzveszélyes munka

267

Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra kialakított és kijelölt helyen szabad végezni.

268

2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezése Tilos alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezi minden

olyan helyen, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat, mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt nem hárították el.

Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek végezhetnek.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak engedéllyel, előzetesen, írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetén – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

A tűzveszélyes környezetben végzett tevékenységhez a kezdéstől a befejezésig az engedélyező felügyelete, illetve műszeres felügyelet biztosítása szükséges.

A tűzveszélyes tevékenységhez az engedélyező az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.

A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezésére az iskolában az igazgató, valamint a gondnok jogosult.

3. Külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység engedélyezéseKülső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység esetén az engedély kiadása a külső cég vezetőjének vagy megbízottjának a feladata. Az engedélyt azonban az iskola igazgatójával vagy megbízottjával (gondnok) egyeztetni kell, aki azt szükség esetén – a helyi sajátosságoknak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.

269

4. Tűzgyújtás a szabadban Szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak

szélcsendes időben, folyamatos felügyelet mellett, olyan helyen lehet, ahol az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt nem jelent. Ehhez az iskola igazgatójának vagy megbízottjának (gondnok) engedélye szükséges.

A szabadban tüzet vagy üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén vagy ha arra már szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

A szabadban tüzelés, tüzelőberendezés használatának helyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható és a tűz eloltható.

VI. A TŰZVÉDELMI OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK

1. Minden munkavállalót (tanárt, adminisztratív és fizikai dolgozót) a munkába állításkor, a munkakör, a munkafolyamat, jogszabály, illetve a tűzvédelmi

helyzet megváltozásakor, továbbá évenként kell ismétlődő oktatásban részesíteni.

2. Az oktatásnak ki kell terjednie a Szabályzatban és a tűzriadó tervben foglaltakra, a munkahely és a munkafolyamat tűzveszélyességére, a megelőző tűzvédelmi rendelkezésekre és használati előírásokra, a tűzjelzés, riasztás, kiürítés módjára, a tűz esetén követendő magatartásra, az elhelyezett tűzoltó készülékek, eszközök és felszerelések

használatára, a tűzvédelmi szabályok, előírások megszegésének

következményeire.

3. Az oktatás dokumentálásaAz oktatás megtörténtét a munkavállaló nyilatkozatban (oktatási napló) ismeri el. Az oktatási naplót a tűzvédelmi iratok között kell őrizni, és felhívásra a hivatásos önkormányzati tűzoltóság által tartott ellenőrzések alkalmával be kell mutatni.

270

4. Oktatások szervezéseAz iskolában a gondnok szervezi a munkavállalók alap és ismétlődő oktatását, valamint az új belépő munkavállalók oktatását, biztosítja az oktatási naplót és a tűzvédelmi oktatási anyagot, gondoskodik azok megőrzéséről.

Az iskola minden munkavállalójának és tanulójának meg kell ismernie az alapvető megelőző tűzvédelmi szabályokat.

Az iskola minden munkavállalójának elméleti és gyakorlati oktatás keretében meg kell ismernie a tűzjelzéssel, a tűzoltással, a kiürítéssel, a műszaki vagyonmentéssel, míg a tanulóknak a tűzjelzéssel, valamint a kiürítéssel kapcsolatos konkrét tűzvédelmi feladatokat.

VII. A TŰZJELZÉSSEL, TŰZOLTÁSSAL, KIÜRÍTÉSSEL, ÉLET- ÉS VAGYONMENTÉSSEL KAPCSOLATOS

KÖTELESSÉGEK

Tűz vagy egyéb veszélyhelyzetben (robbanás, bombafenyegetés) az iskola minden munkavállalója és tanulója köteles az eseményt a tűzoltóságnak vagy a portaszolgálatnak jelezni, ezt követően pedig a munkavállalók kötelesek a tűzoltásban, a kiürítésben, az élet- és vagyonmentésben a tőlük elvárható módon részt venni.

A tűz esetére vonatkozó részletes teendőket a tűzriadó terv tartalmazza.

A tűzriadó tervhez mellékelni kell a létesítmény helyszínrajzát, feltüntetve azon a vízszerzési helyeket, a közművek (például víz, gáz, elektromos áram) elzárási, illetve kapcsolási helyeit, valamint a menekülési, illetve a kiürítési utakat, vészkijáratokat.

Tűz esetén a tűzriadó tervet és a helyszínrajzot a kivonuló tűzoltóság részére a portaszolgálat kötelessége átadni.

VIII. A LEGFONTOSABB TŰZVÉDELMI FELADATOK

A feladat megnevezése és a végrehajtás időpontja (gyakorisága) Új belépő munkavállalók tűzvédelmi oktatása - belépéskor.

271

Tűzvédelmi használati szabályok betartásának ellenőrzése (például: elektromos fogyasztók, konyhai melegítő berendezések, dohányzás) - naponta folyamatosan.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezése és ellenőrzése - minden esetben.

Tűzjelző berendezés, tűzgátló ajtók, tűzoltó készülékek, tűzcsapok ellenőrzése - évenként, illetve folyamatosan.

Villamos berendezések felülvizsgálata – 6, 9 évenként, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik.

Villámvédelmi berendezések felülvizsgálata - 9 évenként, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik.

Kazánház, gáztüzelésű berendezések felülvizsgálata - évente.

IX. A TŰZVÉDELMI DOKUMENTÁCIÓK

Tűzvédelmi szabályzatTűzriadó terv Megbízólevél tűzvédelmi megbízott számára Kimutatás a tűzoltó felszerelésekről Kimutatás a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettekről Kimutatás az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységekről Szakfelülvizsgálatok jegyzőkönyvei (villamos berendezések, gáz-, villámvédelem, kémény)Tűzvédelmi oktatási naplóTűzvédelmi hatósági ellenőrzések jegyzőkönyvei

X. TŰZRIADÓ TERV

A tűzriadó tervnek tartalmaznia kell: A tűzjelzés módját. A tűzoltás, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási

rendjét, a létesítmény elhagyásának módját. Tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tűzvédelmi

berendezés kezelése, tűzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamat leállítása, áramtalanítás stb.).

A főbb veszélyforrások megnevezését, utalással a védekezési szabályokra.

272

A létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait, a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével.

XI. ZÁRADÉK

1. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára.

2. A Szabályzatot hozzáférhető helyen kell tartani és a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés során be kell mutatni.

3. Jelen szabályzat ……….év…………hónap……….napjával lép hatályba.

Kelt:..........................., .......... év ....................... hónap ........ nap

P. H.

………………………….intézményvezető

273


TŰZRIADÓ TERV

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, továbbá a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet értelmében a ……Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Sándorfalva, Petőfi út 1. szám alatt található épületében – esetlegesen – keletkező tüzek (robbanásveszély, bombafenyegetés) gyors jelzése, a tüzek eloltása, a kiürítés, az élet- és vagyonmentés, illetve mindezek feltételeinek biztosítása érdekében a következőkben meghatározottak szerint kötelesek az épületben tartózkodók eljárni és közreműködni.

1. A tűzjelzés módjaAnnak a munkavállalónak, tanulónak, aki az iskola területén tüzet észlel, azonnal jeleznie kell azt a portaszolgálatnak vagy közvetlenül az önkormányzati tűzoltóságnak az irodákban vagy a portán elhelyezett városi telefonon, a 105-ös telefonszámon. A tűzesetről az iskola igazgatóját és a portaszolgálatot minden esetben értesíteni kell.

2. A tűzeset bejelentése A bejelentő mondja be a nevét, az épület címét, ahol tűz keletkezett, mi ég, mekkora a tűz terjedelme (körülbelül 10 m2), mit veszélyeztet a tűz (például a jelmez és kelléktárat), van-e veszélyben emberélet, a telefonkészülék hívószámát, amelyen a tüzet jelentette.

3. Riasztási rend, kiürítés, tűzoltás Amennyiben a tűzjelző rendszeren keresztül vagy telefonon,

szóban tűzjelzés érkezik a portára, úgy a portás köteles a 105-ös telefonszámon jelezni az önkormányzati tűzoltóságnak, majd az iskola igazgatójának is.

Ezt követően az iskolán belül annak egy részére vagy egész területére hangjelzéssel (csengő, hangosbemondó) el kell rendelni a tűzriadót. Szükség esetén értesíteni kell a mentőket a 104-es, a rendőrséget a 107-es telefonszámon.

274

A tűzriadó elrendelését követően ki kell nyitni a kaput, tájékoztatást kell adni a kiérkező tűzoltóknak, át kell adni részükre a tűzriadó tervet, valamint az egyes helyiségek kulcsait, továbbá gondoskodni kell a gáz- és az elektromos rendszer lezárásáról.

A tűzesetről szóló belső jelzés és a tűzoltóság riasztásának pontos időpontját a portás köteles a szolgálati naplóba feljegyezni.

Amennyiben munkaidőn kívül történik a tűzeset, úgy az ügyeletes portás köteles a jelzést követően megkísérelni a kialakulóban lévő vagy kisebb tüzet a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel eloltani, illetve a gáz- és az elektromos rendszert elzárni.

Munkaidőn kívül, az önkormányzati tűzoltóság riasztása mellett, köteles az esetről az igazgatót lakás vagy mobiltelefonon a …………………telefonszámo(ko)n, vagy helyettesét a ………… ………… telefonszámo(ko)n haladéktalanul értesíteni.

Kiürítés Menekülési útvonalként a liftet használni szigorúan tilos. Csak a

kijelölt lépcsők és folyosók használhatók. Amennyiben az iskolán belül nagy kiterjedésű tűz alakult ki vagy

sikertelennek bizonyult az oltási kísérlet és a tűz tovább terjed, úgy haladéktalanul el kell rendelni az épület teljes vagy részleges kiürítését.

A kiürítésre vonatkozó intézkedés után mindenféle munkát, tevékenységet azonnal fel kell függeszteni, a legközelebbi kijáraton keresztül el kell hagyni az épületet, és az udvaron lévő biztonságos helyen kell várni a további utasításokat. A kiürítést a szintenként elhelyezett helyszínrajzokon jelölt útvonalakon kell végrehajtani.

Az első szakaszban a veszélyeztetett helyiséget (tanterem, iroda) kell körülbelül 1-2 perc alatt, a második szakaszban pedig a veszélyeztetett tűzszakaszt, illetve az épületet kell kb. 5-6 perc alatt elhagyni.

A kiürítés alkalmával a tanárok legfontosabb feladata az, hogy a tanulókat rendben és fegyelmezetten – a pánikhelyzeteket megakadályozva – kiirányítsák a tantermekből az udvarra (a kijelölt gyülekezési helyre).

Az udvari gyülekezési helyen a tanárok feladata a létszámellenőrzés, valamint az esetleges sérülések megállapítása, előzetes ellátása. Amennyiben ügyfelek, vendégek is tartózkodnak

275

az iskola területén, úgy a dolgozók kötelessége őket tájékoztatni a helyzetről. Ilyen esetben gondolni kell a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek (mozgássérültek, idősek, csecsemők stb.) segítésére is.

Tűzoltás Abban az esetben, ha kis terjedelmű vagy még keletkezőben lévő

tűz alakult ki az iskola területén, úgy azonnal meg kell kísérelni a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel.

Amennyiben a helyzet szükségessé teszi, már a tűzoltással egy időben meg kell kezdeni a közvetlenül veszélybe jutottak mentését, előzetes egészségügyi ellátását, a robbanást, mérgezést okozó anyagok, tárgyak, értékes anyagi javak eltávolítását a tűz által veszélyeztetett területekről, valamint a tűz továbbterjedésének megakadályozását minden lehetséges eszközzel.

Ha a tűzoltás vagy az anyagi javak mentése a beavatkozók részére közvetlen veszélyt jelenthet, akkor a tevékenységet fel kell függeszteni, a helyszínt haladéktalanul el kell hagyni, és a tűz végleges eloltását a kiértesített önkormányzati tűzoltóságra kell bízni.

A kis terjedelmű vagy még keletkezőben lévő tüzek oltásának legegyszerűbb módszere, ha kézi tűzoltó készüléket alkalmazunk. Tűz oltására emeletenként 6 kg-os porral oltó készülékek és fali tűzcsapok állnak rendelkezésre a folyosón elhelyezve. Mindig a tűzhöz legközelebb álló kézi tűzoltó készülék segítségével kell megkísérelni a tűz oltását. Távolítsuk el a készülék biztosítószegét, vegyük kézbe a készüléket, és közelítsük meg a tüzet. A készülék tömlőjét irányítsuk a tűzfészekre, és a nyomókar szakaszos vagy folyamatos lenyomásával kíséreljük meg a tűz eloltását.

Amennyiben a kézi tűzoltó készülékkel az oltás nem sikerül, úgy fali tűzcsappal avatkozzunk be. Az előzőekben leírtak szerint nyissuk ki a tűzcsapszekrényt, vegyük ki a benne lévő tömlőt a rászerelt sugárcsővel, fektessük ki a tömlőt a padozaton, közelítsük meg a tüzet, fordítsuk el a szekrényben lévő nyitókart, és kezdjük meg az oltást. A sugárcső nyílásának szögét a sugárcsövön úgy szabályozzuk, hogy a kilépő vízsugár porlasztott formában érkezzen a tűzre, illetve annak környezetére. Mindig csak addig működtessük a sugarat, ameddig szükséges, mert a

276

feleslegesen felhasznált víz további anyagi kárt okozhat. (Csak a kollégiumban van fali tűzcsap.) Egyedül sohase működtessük a fali tűzcsapot!

Abban a helyiségben, ahol a tűz keletkezett, fölöslegesen ne nyissunk ajtót-ablakot, mert a beáramló friss levegő tovább táplálja a tüzet. A helyiségbe történő behatolásnál, ha az ajtó zárva van, védekezni kell az úgynevezett szúrólángtól, és mindig a szúróláng kiáramlási irányától ellentétes oldalon álljunk fel.

4. Főbb veszélyforrások, védekezési szabályok kazánház, gázfogadó, laborok, vegyszertárolók, festéktárolók, műhelyterem (égetőkemencék, forrasztó berendezések),

festőműterem, díszlet-, jelmez- és kelléktár, színpad, számítógépterem nagy értékű berendezésekkel (szerverszoba), könyvtár.

a) Füst elleni védekezésA füst elleni védekezés legegyszerűbb módja, ha száraz, de még jobb, ha vizes, nedves ruhát (zsebkendő, törülköző) tartunk az orrunk és szájunk elé, és lehetőleg ezen keresztül szívjuk a levegőt. A füst meleg, ezért felfelé száll, így a helyiségen belül felfelé egyre sűrűbb, a padlószinten pedig ritka, sőt a legtöbb esetben ott van egy réteg „füstmentes” levegő. Ezért a füstben célszerű lehajolni, sőt esetenként a padozaton mászni, kúszni.

b) Égés elleni védekezés Tűz esetén előfordulhat, hogy a ruhánk meggyullad, ilyen esetben

azonnal vessük magunkat a földre, padozatra. Ott igyekezzünk jobbra-balra dőlve pörögni, gurulni, lehetőleg az égő felületen. Ha lehetséges, igyekezzünk megszabadulni az égő ruhaneműtől. A laborban használjuk a zuhanyt vagy tűztakarót.

A segítségre sietők soha ne alkalmazzanak vizet sütőolaj égésénél, mert így forrázás következik be, és súlyos égési sérülést kaphat az illető. Akkor járunk el helyesen, ha a sérültet betakarjuk bármilyen százaz ruhával, pamuttakaróval, szőnyeggel, törülközővel, majd rányomkodjuk, lehetőleg légmentesen. Műanyag pléd használata tilos, mert égésnél ráolvad a sérült személyre.

277

A sérültet pihentetni kell, le kell takarni, amíg orvos nem látja vagy a mentő el nem szállítja. A sérülés ellátását szakemberre kell bízni. A sérült – ha kéri – vízzel, üdítővel megitatható, de alkoholtartalmú itallal nem szabad.

5. Az épületre vonatkozó adatok Az épület tűzveszélyességi osztálya: A tűzveszélyességi osztály

„D” „Mérsékelten tűzveszélyes”. Az épület megközelíthető:……………………………………… Készenlétben tartott tűzoltó készülékek: Emeletenként, „A”, „B”,

„C” tűzosztályú tüzek oltására alkalmas 6 kg-os töltetű porral oltó kézi tűzoltó készülékek.

Számításba vehető tűzoltóvízforrások: Az épület főbejáratától jobbra, az utcán, kb. 60 m-re föld alatti tűzcsap.

Elektromos áram főkapcsoló: Portahelyiségen belül. Gázelzáró szerelvény helye: Az épület É-Ny-i sarka. Helyszínrajz: a melléklet szerint

Kelt:..........................., .......... év ....................... hónap ........ nap

P. H.


278


MEGBÍZÓLEVÉLtűzvédelmi megbízotti feladatok ellátására

Név:............................................. beosztás.............................................. megbízom a(z) ………………………………………………................ intézmény tűzvédelmi megbízotti feladatok ellátásával.

A részletes feladatkört a Tűzvédelmi Szabályzat II. 4. pontja tartalmazza.

A megbízás határozatlan időre szól.

Kelt:..........................., .......... év ....................... hónap ........ nap

P. H.


A Megbízólevél 1 példányát átvettem:

………………………….megbízott aláírása

279


KIMUTATÁS

a(z) ………………………………………………….. intézményben készenlétben tartott tűzoltókészülékekről

Tűzoltó felszerelés,

készülék helye

Tűzoltó felszerelés, készülék

típusa

Gyártás ideje

Nyomáspróba ideje

Ellenőrzés ideje

Ellenőrzés ideje

Ellenőrzés ideje

Ellenőrzés ideje

Látta:P. H.

.................................................. ..................................................

igazgató tűzvédelmi megbízott

281


KIMUTATÁS a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettekről

Név Beosztás Tűzv. tevékenysé

g

Vizsga kelte

Továbbkép-zés kelte

……………………………………………..tűzvédelmi megbízott

Láttam:

P. H.

……………………………….igazgató

282


KIMUTATÁSaz alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységekről

Tevékenység megnev.

Tevékenység helye

Tevékenységet végző

Kezdés ideje

Befejezés ideje

……………………………………………..tűzvédelmi megbízott

Láttam:

P. H.

……………………………….igazgató

283


BOMBARIADÓ TERV

A L A P T E R V

1. Feladatok a bombafenyegetésre való felkészülés során

1.1. Bombafenyegetésekről általábanAz elmúlt időszakban megszaporodtak az olyan hírek, amelyek terrorcselekményekről, túszejtésről, illetve cégek, intézmények, iskolák bombafenyegetés miatti kiürítéséről számolnak be.

A utóbbi időben bekövetkezett események hatására az egyes hatóságok, cégek, intézmények hozzáláttak saját válsághelyzeti terveik és szervezeteik kialakításához.

Egy bombafenyegetéssel összefüggő válsághelyzet felszámolása során a speciális hatósági feladatokon túlmenően ugyanis megvannak a jól körvonalazható, saját belső szervezési feladatok is, amelyet egyetlen hatóság vagy külső szerv sem végez el helyettünk.

Az átgondolt tervkészítés és felkészülés által egyrészt alkalmasabbá válunk pánikhelyzetben saját feladataink ellátására, másrészt elősegítik a hatóságokkal való rugalmasabb közreműködésünket is.

1.2. Válsághelyzeti szervezet kialakításaA felkészülés során arra a körülményre kell gondolnunk, hogy egy válsághelyzetben az irányítás kézbentartásához a „normál” döntési struktúrák túlságosan bonyolultak, ezért hatékonyabb szervezetet és gyorsabb információáramlást kell kialakítani.

A válsághelyzetek irányítója az igazgató, aki a legfontosabb stratégia kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkezik.

A bombafenyegetés felszámolásának szakmai irányítását az igazgató által kialakított válságcsoport végzi, amelynek vezetője az igazgató-helyettes, míg az egyes gyakorlati feladatokat az un. kiürítésben résztvevő csoport végzi.

284

Fentiek alapján a válságcsoport, illetve a kiürítésben részt vevő csoport a szakmai feladatok végrehajtása érdekében a következők szerint kerül kialakításra:

Válságcsoportvezetője: igazgatóhelyettes 1 fő

tagjai: tanárok, nevelők 3 fő iskolatitkár 1 fő

Összesen: 4 fő

Kiürítésben részt vevő csoporttagjai:

gondnok 1 főportaszolgálat 1 főtelefonközpont 1 fő

eü. felelős 1 fő Összesen: 4 fő

2. Feladatok a bombafenyegetéseknél

2.1 Általános feladatokEgy esetleges bombafenyegetés elvileg bárhová érkezhet az iskola esetében, de nagy a valószínűsége, hogy az épület frekventáltabb területeit veszi célba a fenyegető személy. Ilyen lehet a titkárság, telefonközpont, portaszolgálat stb.

Először ismerkedjünk meg a bombafenyegetés „fogadásának” alapvető és szükségszerű előírásaival. A fenyegető tartalmú értesítés érkezhet telefonon, faxon, levélben vagy számítógépen. A bombafenyegetések legnagyobb része – a statisztikák szerint is – telefonon érkezik. A telefonhívás fogadója, vagy a levél felbontója természetesen nem illetékes a további eljárásra vonatkozó iskolai döntés meghozatalára, ezért rendkívül fontos, hogy valamennyi információ gyorsan eljusson a döntésre jogosult az igazgatóhoz.

Ha a készülékünk rendelkezik rögzítővel, igyekezzünk azt rögtön működésbe hozni, hogy a felvett beszélgetést később visszahallgathassuk.

285

Amennyiben mégis levélben érkező fenyegetéssel állunk szemben, úgy néhány fontos szempont megismerése elengedhetetlenül szükséges. Amint az iskolába beérkezett levélről kiderül, hogy bombafenyegetés, úgy az ujjlenyomatok megőrzése érdekében a levelet és a borítékot egyaránt egy átlátszó irattartóba kell tenni, majd azt azonnal át kell adni az igazgatónak.

A telefonon érkezett értesítés esetén bonyolultabb lehet a helyzet, mert elképzelhető, hogy olyan munkatársnak kell a telefonon történő fenyegetéssel „megbirkóznia”, aki nincs ilyen helyzetre felkészülve. Pedig egy ilyen telefonon történt fenyegetés vétele esetén fontos, hogy megőrizzük nyugalmunkat, mert sok értékes információt tudunk megszerezni, amely hasznos segítséget nyújthat a nyomozás során.

Amennyiben készülékünk alkalmas kihangosításra, kapcsoljuk át, hogy az irodában tartózkodók is segíthessenek az adatok rögzítésében. A beszélgetés során figyeljünk minden szóra, igyekezzünk feljegyezni mindent pontosan. Kérjünk ismétléseket, pontosításokat, s ha tehetjük, igyekezzünk minél hosszabbra húzni a beszélgetést. Ha a hívó nem közli, próbáljunk választ kapni arra, hogy mi, illetve mikor és hol történik valami.

Igyekezzünk fényt deríteni arra is, hogy a fenyegetéssel milyen célt akar elérni a hívó és az igazgatónak vagy más személyeknek van-e valamilyen konkrét feladata. A körülményektől és lehetőségektől függően figyeljünk meg jól a hívó hangját, annak akcentusát, különös jegyeit, és esetlegesen a háttérben hallható hangokat, zörejeket. A telefonhívás fogadója az információkat köteles azonnal eljuttatni a döntésre jogosult igazgatóhoz.

2.2. Döntésre jogosult feladataA döntésre jogosult igazgató feladata, hogy az esetleges erőszakos cselekmények, illetve azzal fenyegető cselekmények esetén megtegye a szükséges intézkedéseket. Alapvető szabály ilyen esetben, hogy minden fenyegetést komolyan kell venni, mindaddig, amíg annak ellenkezőjéről egyértelmű jelek és információk alapján nem győződtünk meg.

286

Az első és legfontosabb feladatok közé tartozik a rendőrség értesítése, kiérkezésüket követően pedig fogadásuk és tájékoztatásuk, az igazgatóhelyettes értesítése, a válságcsoport összehívása, valamint egyéb – szükség szerinti – megelőző és halaszthatatlan biztonsági intézkedések kiadása. A kialakult helyzet értékelését követően, valamint a hatóság helyszíni képviselőjének döntésétől függően, az igazgató elrendeli az épület kiürítését.

2.3. Válságcsoport és a kiürítésben részt vevő csoport feladatai2.3.1. Idő- és helyzetelemzésA hatóság kiérkezését megelőzően vagy azok működésével párhuzamosan a válságcsoport egy rövid helyzetelemzéssel felmérheti a kialakult helyzetet és meghatározhatja a legsürgősebb feladatokat. Az elemzés során, ha vannak az időre vonatkozó ismereteink, úgy az időtényező megítélése a legfontosabb, mert az intézkedések sorrendjét és gyorsaságát ez határozza meg leginkább.Ha a fenyegetés komoly, úgy a kiürítés valamelyik fokozata mellett dönt a hatóság. 2.3.2. Riasztási, kiürítési, tájékoztatási feladatokMiután a legszükségesebb személyi és technikai előkészületi intézkedéseket megtette, a válságcsoport intézkedhet az épületben tartózkodó tanulók, tanárok, munkatársak, ügyfelek, külső szolgáltatók, látogatók, szülők riasztásáról. Erre a legalkalmasabb módszer a tűzriasztásra is használatos sziréna, a telefonon történő riasztás vagy a közvetlen személyes értesítés. A telefonon történő riasztás esetében „felülről lefelé”, azaz az igazgatói titkárságtól lefele az osztályokig történő telefonértesítés a leggyorsab-ban kivitelezhető. A riasztást lehetőleg pánikmentesen kell megoldani, törekedve arra, hogy rövid, lényegre törő információt adjunk a követendő magatartási szabályokból. Tájékoztatást kell adni az épületben tartózkodó tanulóknak, tanároknak, munkatársaknak a kialakult helyzetről, a kiürítés okáról, a gyülekezés helyéről, illetve arról, hogy az oktatás, illetve a munkaidő mikor folytatódik. Fel kell hívni a figyelmet az egyes tevékenységek azonnali felfüggesztésére, az elektromos fogyasztók szükség szerinti kikapcsolására és az iskola épületének haladéktalan elhagyására.

287

Javaslat a telefonon vagy személyesen történő riasztás általános szövegére:„Igazgató Úr/Asszony megbízásából értesítem, hogy az iskola épületében bombariadó van. Kérem a tanulóka, a tanárokat és a munkatársakat, hogy a tantermekben és az irodákban az elektromos fogyasztókat kapcsolják ki, vizsgálják meg, hogy gyanús tárgy vagy csomag nincs-e közvetlen környezetükben, majd a szekrényeiket zárják be, az ajtókat hagyják nyitva és az épületet haladéktalanul .....(óráig) hagyják el. Erről tanulótársait és munkatársait mindenki értesítse. Az oktatás és a hivatali munka……napon ........órakor kezdődik.”

2.3.3 Kiürítés végrehajtásaA kiürítés alatt a lifteket nem szabad használni. Minden tanulónak, tanárnak és munkatársnak a fő- és a melléklépcsőházakon keresztül kell távoznia, nyugodt és fegyelmezett módon a főbejárat irányába. A sétalépés a legcélszerűbb, a futás pánikot kelthet és sérüléseket okozhat.

A válságcsoport és a kiürítésben részt vevő csoport feladata, hogy ügyeljen a pánik elkerülésére, segítsék a kiürítést, ellenőrizzék a tanulók és a munkatársak távozását az előadótermekből és az irodákból.

A válságcsoport és a kiürítésben részt vevő csoport további feladata a rendőrök (tűzszerészek) kisérése, tájékoztatása, illetve az egyes helyiségek nyitása és zárása.

Ha időközben robbanás vagy tűz keletkezne az iskola valamely épületében, úgy alapvető állampolgári kötelessége minden tanárnak, munkatársnak és tanulónak, hogy a hatóság felkérésére – a tőle elvárható módon – részt vegyen a sérültek felkutatásában, előzetes ellátásában és kimenekítésében, valamint a vagyonmentésben.

Kelt:..........................., .......... év ....................... hónap ........ nap

P. H.

………………………….

288

igazgató

289


A BOMBAFENYEGETÉSEK FOGADÁSA SORÁN TANÚSÍTANDÓ MAGATARTÁS

- maradjunk barátságosak és nyugodtak,- jól figyeljünk minden szóra,- a beszélgetés tartalmát szó szerint jegyezzük fel,- ismétléseket és pontosításokat kérjünk,- kíséreljük meg a beszélgetés irányítását,- szerezzünk be minél több információt, és nyújtsuk hosszúra

beszélgetést.

A fenyegetés szó szerinti szövege

- Mi fog történni?..................................................................................- Mikor?- Hol?- Hogyan?..............................................................................................- Miért?- Mit akar a hívó elérni?........................................................................- Mit kell nekünk tenni?........................................................................- Ki a hívó?............................................................................................- Mikor fog újra hívni?..........................................................................- Honnan hív?........................................................................................

A hívás adatai:Hely:....................................................A hívott szám:............................

Dátum:.................................................Időpont:......................................

A beszélgetés .Rendelkezésre áll-eidőtartalma:..........................................hangfelvétel?..............................

A hívást fogadta:.....................................................................................

Kihez továbbította a hívást:.....................................................................

Dátum/időpont:........................................................................................

290


SZEMÉLYES MEGÁLLAPÍTÁSOK BOMBAFENYEGETÉSNÉL

A hívó hangjamagas nyugodt pöszemély izgatott elváltozottnormális akadozó határozotterős dadogó kábítószer/alkoholgyenge orrhang megnetofonról

Megjegyzések:..........................................................................................................................................................................................................

A hívó beszédenyelvjárás, tájszólás.................................................................................irodalmi nyelv.........................................................................................idegen nyelv............................................................................................akcentus...................................................................................................

Megjegyzések:..........................................................................................................................................................................................................

Tapasztalt háttérzajokemberi hangok.........................................................................................rádió/tv/zene............................................................................................közlekedés...............................................................................................irodagépek...............................................................................................gépek.......................................................................................................egyéb.......................................................................................................

Megjegyzések:..........................................................................................................................................................................................................

További megállapítások: .........................................................................................................................................................................................

291

9. számú függelék………………………………..

iskola megnevezése

I N T É Z K E D É S I T E R Vbombafenyegetés esetére

A feladatS. Feladat megnevezése kiadásáért végrehajtásáért Megjegyzés

felelős

1.BOMBAFENYEGETÉSEK VÉTELE ESETÉNÍrásos fenyegetés esetén az ujjlenyomatok megőrzése céljából a levelet és a borítékot átlátszó irattartóba kell tenni, így fénymásolatot készíteni róla és azonnal a döntésre jogosult vezetőhöz kell továbbítani.

- a levél felbontója -

2. Telefonon történő fenyegetés esetén igyekezni kell minden lehetséges információt megtudni és pontosan lejegyezni és azonnal a döntésre jogosult vezetőhöz kell továbbítani.

- a telefonhívás fogadója

-

3.BOMBAFENYEGETÉS BEÉRKEZÉSE UTÁNAz illetékes rendőrkapitányság azonnali értesítése döntésre jogosult

vezető, illetve megbízottja

-Döntésre jogosult vezető: igazgatóilletékes rendőrkapitányság Rend. tel: ….. vagy a 107-es

4 Válságcsoport összehívása és tájékoztatása, egyéb halaszthatatlan intézkedések kiadása.

döntésre jogosult vezető, illetve megbízottja

- Válságcsoport vezetője: igazgató-helyettes

5. Kiérkező hatóság fogadása, épületen belüli eligazítása és kísérése Biztonsági szolgálat valamint a porta technikai felkészítése.

válságcsoport portaszolgálat -

6. Az épület energiarendszerének szükség szerinti szakaszolása, lezárása. Egyéb előzetes szakmai intézkedések kiadása.

válságcsoport kiürítésben részt vevő csoport

-

7. Helyzetelemzés és időelemzés a rendelkezésre álló adatok alapján.

hatóság, válságcsoport - -

8. DÖNTÉS A KIÜRÍTÉSRŐLAmennyiben a hatóság válságosnak ítéli meg a helyzetet, úgy dönt a kiürítés valamelyik fokozata mellett (teljes, részleges, vészkiürítés, időre történő kiürítés) és elrendeli a riasztást, illetve az épület kiürítését.

hatóság válságcsoport, kiürítésben részt vevő csoport

kiürítésben részt vevő csoport összetétele: gondnok, portaszolgálat, eü. felelős, telefonközpont

9. RIASZTÁS A riasztás végrehajtása a szervezeti felépítésnek megfelelően felülről lefelé telefonon keresztül a következő szöveg bemondása útján történik:„Igazgató Úr/Asszony megbízásából értesítem, hogy az iskola épületében bombariadó van. Kérem a tanulókat, a tanárokat és a munkatársakat, hogy az előadótermekben és az irodákban az elektromos fogyasztókat kapcsolják ki, vizsgálják meg, hogy gyanús tárgy vagy csomag nincs-e közvetlen környezetükben, majd a szekrényeiket zárják be, az ajtókat hagyják nyitva és az épületet haladéktalanul ...(óráig) hagyják el. Erről tanulótársait és munkatársait mindenki értesítse. Az oktatás és a hivatali munka……napon ...órakor kezdődik.”

döntésre jogosult válságcsoport, telefonközpont, iskolatitkár

-

10. A tanulók, tanárok és a munkatársak kimenekítésének folyamatos irányítása és ellenőrzése.

- válságcsoport, tanárok

-

11. Közreműködés a hatóság által tartott ellenőrzésben, kutatásban.

- válságcsoport, kiürítésben részt vevő csoport

-

12. Esetleges robbanásnál közreműködés az élet- és vagyonmentésben, tűzoltásban.

- az iskola valamennyi tanára, munkatársa és tanulója (a tőlük elvárható módon)

-

13. Sajtó, rádió, tv és egyéb külső szervek tájékoztatásának megszervezése.

döntésre jogosult - -

14. Kiürítésre vonatkozó intézkedések visszavonása, eredeti helyzet visszaállítása, további közreműködés a hatósággal.

döntésre jogosult - -

Kelt:..........................., .......... év ....................... hónap ........ nap

P. H.



A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény.

A tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet.

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet.

A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I.23.) BM rendelet.

A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről szóló 32/1997. (V.9.) BM rendelet.

A munkahelyeken alkalmazandó biztonsági és egészségügyi jelzésekről szóló 2/1998 (I. 16.) MüM rendelet.

295

MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZAT

Készítette: Domján István

Lektorálta: Szűcs Gábor

296

BEVEZETÉS

A MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATHOZ

A munkavédelmi szabályzat készítését a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és az 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet nem teszi kötelezővé, de egyes jogszabályok (például a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény) előírják a meglétét.Írásban kell szabályozni az egyéni védőeszköz-kiválasztás és – juttatás, továbbá a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjét. Kockázatértékelést és – becslést, mentési tervet kell kidolgozni.Ezen kívül a nevelési-oktatási intézmények SZMSZ-ében szabályozni kell az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset bekövetkeztekor. Mindezek a munkavédelmi szabályzatban kaphatnak helyet.Egy intézmény munkavédelmi feladatainak a helyi sajátosságokat figyelembe vevő meghatározásához, munkakörökre bontásához és folyamatos ellátásához nélkülözhetetlen az írott szabályozás. Jogviták előzhetők meg az intézményvezetés munkavédelmi irányító és szervező tevékenységének ezzel a dokumentumával – a munkavédelmi szabályzattal.Szükségesnek tartjuk tehát, hogy a nevelési-oktatási intézmény írásban, a munkavédelmi szabályzattal szervezze meg munkavédelmi tevékenységét.

Ha a dolgozók választottak munkavédelmi képviselőt, a szabályzat kiadásához szükséges az ő egyetértése.

A mellékelt szabályzat-példa útmutató jellegű, attól a jogszabályok pontos helyi alkalmazása és a helyi sajátosságok érvényre juttatása érdekében el lehet térni. Átcsoportosíthatók például az egyes munkakörökhöz rendelt feladatok.A szabályzat-példa az intézmények változatos helyi sajátosságai miatt nem lehet annyira részletes, hogy akár a képző- és iparművészeti ágak sajátos munkavédelmi előírásait, akár a már említett egyéni védőeszköz-kiválasztás és -juttatás, vagy az időszakos munkaköri

297

orvosi vizsgálatokra kötelezett munkavállalók körét konkrétan szabályozza. Ezek már az adott tevékenységtől, a helyi körülményektől, illetve a dolgozótól is függő munkavédelmi, illetve foglalkozás-egészségügyi szakfeladatok.Nyilvánvaló, hogy ezeken a területeken, továbbá például a tanulóbalesetek megelőzése és a baleset esetén teendők meghatározásakor is részletesebbnek kell lennie az intézmény szabályzatának ennél a szabályzat-mintánál.

A jogszabály-változásokat figyelembe kell venni a szabályzat-példa használatakor.

2004. első félévében több munkavédelmi jogszabály módosítása, hatályba lépése, hatályon kívül helyezése várható.Felhívjuk a figyelmet különösen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és az 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet 2004. tavaszán várható módosítására, amely – többek között – a munkavédelmi szakemberek alkalmazását, a kockázatértékelést és a munkahelyi munkavédelmi érdekképviseletet érinti. Egyes munkavédelmi jogszabályok, például a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet, az EU-csatlakozáskor lépnek hatályba.

A szabályzat-példa dőlt betűs szövegrészei magyarázatok, javaslatok.

A szabályzat készítésekor a hivatkozások megkönnyítésére részletes tartalomjegyzék készítését és a bekezdések sorszámozását javasoljuk.

A példa-szabályzat után tájékoztatásul közölt, a változásokat is tartalmazó részletes jogszabályjegyzékből elegendő az intézményt érintő legfontosabb munkavédelmi jogszabályokat mellékletként csatolni a szabályzathoz.

298

299

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény munka- és balesetvédelmi szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Munka- és Balesetvédelmi Szabályzata

300

I. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

A Szabályzat hatálya kiterjed – a(z)………………………………………….. (a továbbiakban:

Intézmény) működési területére, létesítményeire (telephelyeire), munkahelyeire (irodák, tantermek, raktárak, stb.),

– az intézmény közalkalmazottaira és egyéb munkavállalóira (a továbbiakban együttesen: munkavállalók), az intézmény területén munkát végző külső vállalkozókra, bérlőkre, az intézmény által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munkát végzőkre.

A Szabályzatot a kapcsolódó jogszabályokkal és egyéb intézményi szabályzatokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni.A Szabályzatban előírtak hibás végrehajtása vagy elmulasztása munkáltatói, polgári jogi vagy büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhet.A tanulók által betartandó, egészségüket, biztonságukat óvó előírásokat a házirend, az intézmény más szabályzatai, a helyiségek, területek és eszközök használati rendje, továbbá a berendezések, eszközök használati utasításai (üzemeltetési dokumentációi) tartalmazzák.

II. MUNKAVÉDELMI ÜGYREND

Az intézményvezető feladatai– felelős az intézményre vonatkozó munkavédelmi előírások

folyamatos betartásáért és az ehhez szükséges feltételek biztosításáért,

– meghatározza a munkavédelmi tevékenység rendszerét, irányítja, ellenőrzi és értékeli a munkavédelmi feladatok ellátását, a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok és a Szabályzat végrehajtását,

– évente munkavédelmi szemlét tart (célszerű, de nem kötelező munkavédelmi szemlét tartani),

– beszámoltatja az illetékes vezetőket,– gondoskodik a hatóságok által előírt munkavédelmi intézkedések

határidőben történő végrehajtásáról,

301

– írásban kinevezi a munkavédelmi megbízottat (lehetőleg műszaki szakképzettségű személyt),

– biztosítja, hogy a munkabiztonsági szaktevékenységeket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban Mvt.) előírt – általában legalább középfokú – munkavédelmi szakképzettségű személy végezze el,

Ha a munkavállalói létszám legalább 50 fő, és ezért az intézmény a III. veszélyességi osztály „a)” csoportjába tartozik, akkor legalább napi egy órában egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyt kell alkalmaznia a munkavédelmi feladatok ellátására a jelenlegi szabályozás szerint [lásd az 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet 2. sz. mellékletét].Munkabiztonsági szaktevékenységek: lásd a Szabályzatban a munkavédelmi szakember feladatainak felsorolását, illetve az Mvt. 21. §, 23 § (2), 56.§, 65. § (2) bekezdését.– a munkavédelmi üzembehelyezést, újraindítást – az előzetes

szakmai vizsgálatok alapján – elrendeli (lásd az Mvt. 21.§-át),– biztosítja, hogy az előírt biztonsági felülvizsgálatok megtörténjenek

és a felülvizsgálatok során feltárt hiányosságokat felszámolják,– gondoskodik a megfelelő foglalkozás-egészségügyi ellátásról, az éves

munkavédelmi terv készítéséről és végrehajtásáról (a tervkészítés jelenleg nem kötelező), valamint arról, hogy a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelése, becslése és az ennek alapján szükséges megelőző intézkedések megtörténjenek.

A munkahelyek és a munkatevékenységek kockázatértékelését az Mvt. írja elő. Végrehajtásáról a Szociális és Munkaügyi Közlöny 2002/1. számában, illetve az OMMF internetes honlapján található tájékoztató. Kockázatbecslést a munkaegészségügyi jogszabályok írnak elő, többek között a veszélyes anyagok és készítmények, a munkaköri, szakmai, személyi higiénés orvosi alkalmassági vizsgálatok, a képernyős munkahelyek, a kézi tehermozgatás témakörében.– részt vesz a súlyos és a kettőnél több személy sérülésével járó

balesetek kivizsgálásában és (távollétében helyettese) haladéktalanul bejelenti a súlyos munkabalesetet a baleset helyszíne szerint illetékes megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnek,

– elbírálja a baleseti kárigényeket,– gondoskodik a munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos

észrevételeinek, javaslatainak elbírálásáról és ennek megfelelő

302

alkalmazásáról. Lehetővé teszi, hogy a munkavállalók munkavédelmi képviselőt válasszanak maguk közül. Biztosítja a munkavédelmi képviselő tevékenységéhez szükséges tárgyi, szervezési feltételeket.

303

A tagiskola, telephely vezetője (a továbbiakban: szervezeti egységvezető) munkavédelmi feladatai:– irányítja és felügyeli munkaterületén a munkavédelmi tevékenységet,– gondoskodik a munkahelyek, a munkaeszközök és az egyéni

védőeszközök biztonságos állapotáról, a rendeltetésszerű, szakszerű használatukról,

– intézkedik a rendellenességek megszüntetéséről, közvetlen veszély esetén a tevékenységet azonnal leállítja,

– meggyőződik az irányítása alatt dolgozó munkavállalók biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotáról; a nem munkaképes munkavállalót a munkavégzéstől eltiltja,

– felelős azért, hogy az irányítása alatt dolgozók egészségügyi szempontból alkalmasak legyenek az adott munkakör betöltésére, a munkafeladat elvégzésére és alkalmazzák a szükséges munkavédelmi ismereteket; nyilvántartást vezet(tet) a munkavállalók munkavédelmi oktatásáról és a munkaköri orvosi alkalmassági véleményekről,

– a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben megadja az irányítása alatt dolgozóknak,

– a tudomására jutott balesetről haladéktalanul tájékoztatja felettesét és a munkavédelmi felelőst,

– részt vesz a munkaterületén bekövetkezett munkabalesetek kivizsgálásában, az előidéző okok feltárásában,

– a munkavédelmi szabályok megsértőivel szemben felelősségre vonást kezdeményez,

– tanévenként egyszer beszámol az intézményvezetőnek az irányítása alá tartozó szervezeti egység munkavédelmi helyzetéről.

A gazdasági vezető munkavédelmi feladatai:– biztosítja az intézmény területén a munkavédelmi követelmények

megtartásának, fejlesztésének pénzügyi feltételeit,– új gép, berendezés, munkaeszköz, technológia használatba

vételéhez, valamint veszélyes munkaeszköz, technológia üzembe helyezéséhez biztosítja a szükséges dokumentumokat (használati utasítás, megfelelőség tanúsítása),

– gondoskodik arról, hogy a megbízási, vállalkozási, bérleti szerződés alapján munkát végző külső vállalkozókkal, bérlőkkel kötött szerződések kötelezzék a vállalkozókat az intézmény rájuk vonatkozó munkavédelmi követelményeinek betartására,

304

– vezetői szinten kapcsolatot tart a szakhatóságokkal, felügyeleti szervekkel.

A munkavédelmi felelős feladatai– az intézményvezető közvetlen irányításával végzi munkavédelmi

feladatait,– előkészíti a munkavédelmet érintő intézkedéseket és ellenőrzi

végrehajtásukat,– figyelemmel kíséri a munkavédelmi tárgyú jogszabályokat, és

változás esetén tájékoztatja az érintetteket,– javaslatot tesz a Szabályzat módosítására,– elkészíti a munkavédelmi tervet, szervezi és irányítja a

munkavédelmi szemlék lebonyolítását, a szemlékről jegyzőkönyvet készít és ellenőrzi az észlelt hiányosságok megszüntetését,

– rendszeresen ellenőrzi a munkavédelmi előírások betartását, szabálytalanság vagy veszély esetén intézkedik,

– javaslatot tesz a vállalkozási, illetve a bérleti szerződések munkavédelmi tartalmára,

– felelősségük átvállalása nélkül betartatja az intézmény területén tevékenységet végző vállalkozásokkal az intézmény helyi sajátosságainak megfelelő munkavédelmi szabályokat,

– javaslatot tesz technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások kiadására,

– az ittasságra, kábítószer hatására egyértelműen utaló jelek észlelése esetén részt vesz az alkoholszondás vizsgálaton, illetve az ezt követő eljárásban,

– ellenőrzi, hogy az előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok időben megtörténnek-e, alkalmas minősítést kapott-e a munkavállaló az adott munkakör betöltésére, valamint érvényre jutnak-e a sérülékeny csoportokba tartozók és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó előírások,

– elvégzi és nyilvántartja a munkavállalók előzetes és időszakos munkavédelmi oktatását,

– intézkedik a megfelelő típusú egyéni védőeszközök beszerzésére, ellenőrzi nyilvántartásukat, a munkavállalóknak kiadott egyéni védőeszközök használatát, valamint állapotát,

– kivizsgálja a munkabaleseteket (részt vesz a kivizsgálásban, ha azt munkavédelmi szakember végzi, illetve az intézményvezető

305

vezeti), jegyzőkönyvet készít, valamint vezeti a baleseti nyilvántartást, és havonta egyezteti azt a TB-kifizető hellyel,

– új munkaeszköz, munkahely, létesítmény használatbavételi eljárása előtt munkavédelmi szempontból vizsgál és véleményez,

– kezdeményezi veszélyes munkaeszköz, munkahely munkavédelmi üzembehelyezési eljárását és az eljárást megelőző vizsgálatokat,

– kezdeményezi és ellenőrzi a képernyős munkakörökben történő munkavégzés feltételeinek biztosítását,

– intézkedik a szükséges biztonsági és egészségvédelmi jelzések beszerzésére, felszerelésére,

– szervezi a kockázatértékelést és -becslést,– koordinálja a veszélyes anyagok nyilvántartásának elkészítését,

végzi a kapcsolatos munkavédelmi megelőző tevékenységet (hatósági bejelentés, biztonsági adatlapokon szereplő követelmények teljesítése, technológiai utasítások készíttetése, stb.),

– ellenőrzi- az időszakos biztonsági felülvizsgálatok elvégeztetését,- az időszakos karbantartásokat,- a külső vállalkozók, szolgáltatók tevékenységét, azért, hogy a mun-

kavégzésük hatókörében tartózkodókat ne veszélyeztessék,- az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeinek megvalósulását,

– kidolgozza, illetve kidolgoztatja a munkavédelmi oktatási tematikát,

– tevékenységi körében ügyintézői szinten kapcsolatot tart a szakhatóságokkal, felügyeleti szervekkel,

– jogosult- előzetes bejelentés nélkül, bármely napszakban munkavédelmi

ellenőrzést végezni,- a munkavédelmi szabályok megsértőivel szemben felelősségre

vonást kezdeményezni,- a munkavédelemmel kapcsolatos bármely iratba betekinteni,- a közvetlen veszélyt előidéző munkatevékenységet és

munkaeszköz, berendezés működtetését, használatát azonnal felfüggeszteni.

A munkavédelmi szakember feladataiAz alábbi, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához munkavédelmi szakképzettség szükséges:

306

– veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi üzembehelyezését és újraindítását megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat,

– az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,– súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve

technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta,

– annak a munkahelynek, egyéni védőeszköznek, munkaeszköznek, technológiának a vizsgálata, amely rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be.

A fentieken kívül munkavédelmi feladatok ellátására esetenként vagy folyamatos megállapodás alapján vehető igénybe munkavédelmi szakképzettségű személy.

A gondnok feladatai– bonyolítja a javításokat, karbantartásokat, felújításokat,– a külső vállalkozókat a helyi munkavédelmi sajátosságokról

tájékoztatja, és munkavégzésüket összehangolja az intézményben folyó oktatási- és munkatevékenységgel,

– előkészíti és bonyolítja az elkészült (átalakított, felújított) épületek, berendezések, munkaeszközök üzembehelyezési eljárását, valamint az időszakos biztonsági felülvizsgálatokat és a feltárt hiányosságok megszüntetését,

– gondoskodik az intézmény területének a biztonsági, egészségügyi előírásoknak megfelelő állapotáról,

– napra kész állapotban tartja az intézmény műszaki, üzemviteli felülvizsgálati, karbantartási, javítási dokumentumait,

– beszerzi, raktározza, nyilvántartja az egyéni védőeszközöket, gondoskodik a szükséges tisztíttatásukról javításukról,

– biztosítja a munkavállalók számára a védőitalt és a tisztálkodó szereket,

– a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben megadja az irányítása alatt dolgozóknak; betartatja a rájuk vonatkozó munkavédelmi előírásokat, és biztosítja számukra az egészséges, biztonságos munkavégzés feltételeit,

– részt vesz a munkavédelmi szemléken,

307

– gondoskodik a szükséges biztonsági és egészségvédelmi jelzések felszereléséről, meglétéről.

– az észlelt, vagy tudomására jutott hiányosságok esetén intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez azok megszüntetésére és szükség esetén a felelősségre vonásra.

III. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

A munkavállalót csak olyan munkával szabad megbízni, amelyre szakmai-egészségi szempontból alkalmas, továbbá rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat(A szabályozás elkészítésébe a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot be kell vonni, és alapvetően a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet kell alkalmazni)

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni– az intézmény által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés

megkezdését megelőzően,– az intézmény által foglalkoztatott, fizikai munkát végző, vagy

fiatalkorú személynél a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt,

– ha a nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben, vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve,

– ha a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja,

– a rendeletben felsorolt egyéb esetekben.A munkavállalót az alkalmazásért felelős vezető küldi előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra (lásd a Szabályzat 2. sz. mellékletét).

Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük a Szabályzat 3. sz. mellékletében felsorolt munkavállalóknak.Erre a vizsgálatra a szervezeti egység vezetője küldi el a munkavállalókat (lásd a Szabályzat 2. sz. mellékletét).

308

(A hivatkozott melléklet annyira a helyi sajátosságokhoz és a munkavállalóhoz szabott, hogy csak tájékoztató szöveget tartalmaz, mintát nem készítettünk rá.)

Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni– ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett

be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására,

– ha az „Egészségügyi Nyilatkozat”-on (lásd a Szabályzat 1. sz. mellékletét) nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló az ott felsorolt tüneteket észleli magán vagy a vele közös háztartásban élőkön,

– heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően,

– a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a rendelet által felsorolt egyéb esetekben 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően,

– ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved,– ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6

hónapot meghaladóan szünetel.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet– a foglalkozás-egészségügyi orvos,– a háziorvos, kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség

után, amely a munkavállaló munkaalkalmasságát befolyásolhatja,– az ÁNTSZ tisztiorvosa,– az intézmény, valamint a munkavállaló.

Ha van az intézményben járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen foglalkoztatott munkavállaló, akkor előzetes alkalmassági vizsgálata személyi higiénés vizsgálattal is kiegészül, nyilatkozatot kell tennie, továbbá „Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok” című könyvvel kell rendelkeznie.A rendelet felsorolja az érintett munkaköröket, tevékenységeket [például a közétkeztetést és a gyermekgondozást (óvoda, bölcsőde)

309

végző, valamint az ivóvízellátást szolgáló berendezések szerelésével, karbantartásával foglalkozók].

310

Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkavállaló a rendeletben felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élő személyen.A háziorvos végzi a személyi higiénés vizsgálatot.

A munkavállaló köteles a számára előírt előzetes, időszakos és soron kívüli orvosi vizsgálaton részt venni. Az előzetes alkalmassági vizsgálatok véleményeit (megállapítás arról, alkalmas-e a munkavállaló a munkakör betöltésére) a munkavállaló személyi anyagaihoz csatolva, az időszakos és a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatokét a szervezeti egység vezetőjénél kell őrizni.Azt a munkavállalót, aki a számára előírt vizsgálaton saját hibájából nem vesz részt, a munkavégzéstől el kell tiltani. Erre az alkalmazásért felelős vezető intézkedik.A munkavállalónak be kell jelentenie az egészségében bekövetkezett, a munkaköri alkalmasságát érintő változást a munkahelyi vezetőjének.

A sérülékeny csoportokra [nők, fiatalkorúak, idősödő (a nyugdíjkorhatárt betöltött) munkavállalók] vonatkozó korlátozásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza (ha szükséges ilyen korlátozás az intézményben előforduló munkakörök, tevékenységek alapján).

Munkavédelmi oktatásA munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.Az oktatást teljes (rendes) munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként meg kell ismételni.Az előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

Előzetes munkavédelmi oktatásMunkavédelmi oktatásban kell részesíteni– az újonnan belépő munkavállalókat a munkába állás előtt,

311

– azokat a munkavállalókat, akik munkahelyükről 6 hónapot meghaladóan voltak távol (betegség, katonaság, GYES, külszolgálat, stb.),

– belső munkaköri áthelyezés esetén,– más gazdálkodó szervezet munkavállalóját kirendelés esetén,– gyakorlatra kihelyezett tanulókat, hallgatókat.Az oktatást a munkavédelmi felelős végzi.A közvetlen munkahelyi vezető köteles a fizikai munkakörben foglalkoztatandó munkavállalót gyakorlati oktatásban is részesíteni. Ennek során a munkavállalóval ismerteti a munkájával összefüggő biztonsági ismereteket, a veszélyhelyzeti és a mentési tevékenységet is ide értve.Az oktatáson a munkavállalók kötelesek részt venni (a távollévőknek a munkába álláskor pótoktatást kell tartani) és azt aláírásukkal igazolni.

Ismétlődő munkavédelmi oktatásA munkavédelmi felelős évente tart ismétlődő oktatást valamennyi munkavállaló számára.

A munkavédelmi oktatások során el kell sajátíttatni a munkavállalókkal a következőket:– a munkavállaló munkavédelmi kötelezettségei és jogai,– a beosztásával, illetve munkájával kapcsolatos előírások,– a Szabályzat vonatkozó rendelkezései, a biztonságos

munkavégzéshez szükséges technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások,

– a munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyek, ártalmak, azok elhárítási módja,

– a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartás,– az alkalmazott anyagok, eszközök, egyéni védőeszközök helyes

használata, a biztonságos és egészséges munkavégzéssel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi előírások, valamint az elsősegélynyújtási ismeretek.

Rendkívüli munkavédelmi oktatásA munkavédelmi felelős rendkívüli oktatást tart– olyan balesetek, veszélyhelyzetek után, amelyekhez hasonlók

megelőzése az oktatást indokolttá teszik,

312

– új veszélyforrás, kockázat megjelenésekor, – ha az ellenőrzések tapasztalatai indokolttá teszik.

313

A munkavédelmi oktatások dokumentálásaA munkavédelmi oktatás tényét és eredményét a munkavédelmi oktatási naplóban rögzíteni kell.Az oktatásról készült nyilvántartásnak tartalmaznia kell: – az oktatás dátumát, időtartamát,– az oktatás tárgyának megjelölését,– az oktatás jellegét,– az oktatást végző nevét és munkakörét,– a beszámoltatás formáját, eredményeit,– az oktatott munkavállaló(k) aláírását.

IV. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, TISZTÁLKODÓ SZEREK, BŐRVÉDŐ KÉSZÍTMÉNYEK ÉS VÉDŐITAL JUTTATÁSA

Egyéni védőeszközök juttatásaEgyéni védőeszközt kell biztosítani a munkavállalók számára, ha a munkavégzés során esetleg fellépő ártalmak, károsító hatások nem küszöbölhetők ki műszaki, szervezési intézkedésekkel olyan mértékben, hogy a munkavállaló egészsége, testi épsége ne károsodjon.Az egyéni védőeszköz-juttatás meghatározásához fel kell használni a kockázatértékelés és -becslés eredményeit. A kockázatértékelés és -becslés elkészítése (elkészíttetése) a munkavédelmi megbízott és a szervezeti egységvezetők feladata (a kockázatértékelés és -becslés elvégzésébe munkavédelmi szakembert is célszerű bevonni).Az egyéni védőeszköz-juttatás szabályozásának elkészítésébe munkavédelmi szakembert kell bevonni (mert ez munkabiztonsági szaktevékenység).A kockázatértékelés és -becslés, valamint az egyéni védőeszköz-juttatás meghatározásába be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, és (ha választottak,) a munkavédelmi képviselőt.Az egyéni védőeszköz-juttatás jegyzéke a Szabályzat része, célszerűen egyik melléklete. A jelen Szabályzat 4. sz. melléklete csak minta.Az egyéni védőeszközök megrendelésére, beszerzésére, tárolására, cseréjére, selejtezésére, tisztíttatására a szervezeti egységvezetők igénye alapján a munkavédelmi felelős a gazdasági vezető intézkedését kezdeményezi.

314

Csak minősítő bizonyítvánnyal rendelkező, biztonsági vizsgálati jellel, használati utasítással ellátott, a kockázatoknak megfelelő egyéni védőeszközt szabad beszerezni.Az egyéni védőeszközt legkésőbb a tényleges munkába lépés napján kell a munkavállalónak átadni.Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje. A védelemre nem alkalmas védőeszközt haladéktalanul cserélni kell, és meg kell akadályozni az ismételt felhasználást. Ha a csere nem lehetséges, a munkavégzést a munka irányítójának meg kell tiltania.A szervezeti egységvezetőknek és a munkavédelmi felelősnek át kell adniuk az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos információkat a munkavállaló számára, és ellenőrizniük kell a védőeszközök használatát és állapotát.A védőeszközök rendeltetésszerű használatának általános szabályait a munkavédelmi oktatás keretei között oktatni kell.A munkavállaló köteles a kiadott egyéni védőeszközöket az előírásoknak megfelelően viselni, illetve használni és a tőle elvárható módon karban kell tartania azokat. Az egyéni védőeszköz elhasználódását, meghibásodását azonnal jelentenie kell a munkahelyi vezetőjének.Amennyiben a munkavállaló nem használja az egyéni védőeszközöket, a munkavégzéstől el kell tiltani. A munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló a részére kiadott egyéni védőeszközt visszaszolgáltatja az intézménynek. Amennyiben erre nem kerül sor, annak értékét a munkavállalónak meg kell térítenie.

Tisztálkodószerek, bőrvédő készítmények és védőital juttatása Az intézmény meghatározott munkakörökben dolgozó munkavállalóinak tisztálkodószereket, bőrvédő készítményeket, meleg védőitalt, hideg munkahelyeken teát juttat.Melegnek minősül a munkahely zárt és szabad térben, ha a hőmérséklet a 24° C (K) EH értéket meghaladja. Ekkor a munkavállalók igénye szerint, de legalább félóránként 14-16 °C hőmérsékletű ivóvizet, vagy ilyen hőmérsékletű ízesített alkoholmentes italt kell biztosítani.Hideg a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyeken, ha a +10

315

°C-ot a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban nem éri el. Ekkor a munkavállalók számára +50 °C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni.Poharakat és edényeket is biztosítani kell, a közegészségügyi követelmények betartása mellett [lásd a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendeletet, majd az EU-csatlakozástól a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletet].A tisztálkodószerek, bőrvédő készítmények és a védőital, tea és az edények juttatásának rendjét, a felelősöket ezen a helyen, az erre jogosult munkavállalók körét, a tisztálkodószer fajtáját és mennyiségét a Szabályzat mellékletében célszerű meghatározni (lásd a 4. sz. mellékletet).

V. A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Az intézménynek fenn kell tartania az egészséges, biztonságos munkavégzés, oktatás feltételeit és a rendet, fegyelmet.

Általános magatartási szabályokA munkavállalónak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban kell a munkahelyén megjelennie és a rábízott feladatokat képességei szerint és az elvárható szakértelemmel, gondosan ellátnia.Munkavégzésre alkalmas állapotú a munkavállaló, ha szervezete alkoholtól, kábítószertől és a munkatevékenységet károsan befolyásoló gyógyszertől mentes és kellően kipihent.A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A munkahelyén csak a feladatát képező, illetve engedélyezett tevékenységet végezhet.Olyan munkát, amelynek elvégzése szakmai képesítéshez, tanfolyam elvégzéséhez, illetve vizsgához kötött, csak olyan munkavállaló végezhet, aki az előírt képesítéssel, vizsgával rendelkezik és arra megbízást kapott.A munkavállalónak a munkavégzésre vonatkozó jogszabályi és belső utasításoknak megfelelően kell végeznie tevékenységét.Munkaeszközt csak a használati utasításban leírtak szerint, rendeltetésszerűen szabad használni. Tilos hibás géppel, berendezéssel munkát végezni.

316

Amennyiben a kapott utasítás végrehajtása más személy életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését.A munkavállalónak az általa elszenvedett vagy észlelt sérülést, rosszullétet, balesetet, veszélyt haladéktalanul jelentenie kell felettesének, illetve az intézményvezetés jelenlévő tagjának. A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a tőle elvárható módon meg kell szüntetnie, vagy erre intézkedést kell kérnie a gondnoki irodában vezetett naplóba bejegyzéssel vagy a felettesétől, a tapasztalt rendellenesség jellegétől függően.Köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz és egyéni védőeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azokat rendeltetésüknek megfelelően, az intézmény utasítása szerint használni és karbantartani.A munkaterületén a rendet és a tisztaságot meg kell tartania, és a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket alkalmaznia kell.A munkavállaló köteles részt venni az előírt orvosi vizsgálatokon, munkavédelmi oktatáson, köteles együttműködni a munkafeltételeket ellenőrző vezetőkkel, hatóságok képviselőivel.Minden olyan munkakörben, ahol a gyűrű, a nyaklánc, a karóra, a papucs stb. viselése a munkavégzés közben baleseti veszélyt jelent, a munkavégzés előtt azokat le kell venni.Étkezni és dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad. A dohányzásra kijelölt helyeket meg kell jelölni, és megfelelő számú, méretű hamutartóval kell ellátni.Az intézmény területén csak nagykorúak és csak a dohányzásra kijelölt helyen (dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek, stb.) dohányozhatnak.Egyes veszélyes munkákat csak felügyelet mellett szabad végezni. Ezeket a Szabályzat mellékletében meg kell határozni (pl. magasban végzett munka, feszültség alatt vagy feszültség közelében végzett villanyszerelés). A megfelelő felügyelet megszervezése a tevékenységért felelős vezető kötelessége.

A munkavégzés szabályaiA közlekedési utak, a munkahelyek, a műtermek, a műhelyek, a tantermek járófelületei feleljenek meg a tevékenység jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb

317

igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen.A menekülési utakat mindenkor szabadon kell tartani, a menekülésre szolgáló ajtókat lezárni csak úgy szabad, hogy azok belülről nyithatók legyenek.Az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély felismerésére alkalmas megkülönböztető jelzésükről gondoskodni kell.A lengőajtókat és lengőkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni.A munkahelyeken, a műtermekben, a műhelyekben, a tantermekben biztosítani kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez és oktatáshoz, gyakorlati foglalkozáshoz szükséges mozgásteret.A helyiségek világítása, légállapota feleljen meg az előírásoknak. Ha szükséges, elszívó-berendezésről, zaj- és rezgésvédelemről is gondoskodni kell [lásd a 25/1996. (VIII. 8.) NM rendeletet, az EU- csatlakozáskor ezt felváltó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rendeletet, továbbá a 18/2001. (IV. 28.) EüM rendeletet és az Mvt-t].A munkaeszközöknek magyar nyelvű használati utasítással és megfelelőséget tanúsító dokumentummal kell rendelkezniük. A munkahelyeken, a menekülési utakon el kell helyezni a szükséges biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket.A magyarul nem tudó munkavállaló számára az általa értett nyelven is biztosítani kell a használati utasítást, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.Képernyős munkahelyeken munkát végzők részére óránként 10 perc szünetet kell biztosítani. A képernyő előtti tényleges munkavégzés ideje a napi 6 órát nem haladhatja meg.Óránként legalább 5-10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken [lásd a 25/1996. (VIII. 28.) NM rendeletet].Az intézmény területén végzett munkavédelmi kockázatértékelést és kockázatbecslést szükség esetén évente felül kell vizsgálni.Veszélyes anyag (pl. tűz- és robbanásveszélyes, mérgező, stb. anyag), illetve készítmény tárolása, felhasználása az előírásoknak megfelelően, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

318

területileg illetékes megyei (fővárosi) intézet részére szolgáltatott bejelentést követően történhet.Veszélyes anyagot csak biztonsági adatlappal együtt szabad vásárolni és csak a megadott célra és módon szabad használni. A biztonsági adatlapon közölt felhasználási előírásokat („R-S” mondatok, egyéni védőeszközök, stb.) a munkavégzés során be kell tartani.

319

Idegen vállalkozók dolgozóinak munkavégzése az intézménybenAz intézmény területén szerződés alapján munkát végző vállalkozók, bérlők biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzésének feltételeit, köztük a Szabályzat rájuk vonatkozó részeit a szerződésben kell meghatározni. A külső vállalkozók és munkavállalóik kötelesek az intézmény munkavédelmi szabályozásának betartásával végezni a munkájukat.Külső vállalkozó a munkavégzését csak a gondnok engedélyével kezdheti meg.Több külső vállalkozó egyidejű munkáját össze kell hangolni, és a felelősségeket a szerződésben rögzíteni kell.A külső vállalkozók munkaterületeit el kell határolni, illetve meg kell jelölni.Veszélyhelyzetben az intézmény illetékes vezetője jogosult leállítani a külső vállalkozók munkavégzését.

VI. MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK, BIZTONSÁGI VIZSGÁLATOK, MUNKAVÉDELMI ÜZEMBEHELYEZÉS

A munkavédelmi ellenőrzés célja, hogy megállapítsa, megfelelnek-e a munkavédelmi előírásoknak a munkavégzés személyi és tárgyi felté-telei.Az ellenőrzés formái az évenkénti vezetői szemle, amelyet az intézményvezető irányít, a munkavédelmi felelős minden telephelyre kiterjedő éves munkavédelmi szemléi, a szervezeti egységvezető munkavédelmi ellenőrzései, a munkavállaló munkakezdéskor és a tevékenysége során végzett ellenőrzései és az alkoholszondás ellenőrzés.A szemléken az ellenőrzött szervezeti egység vezetője is részt vesz. A szemlékről a feladatokat, felelősöket, határidőket meghatározó jegyzőkönyvet készít a munkavédelmi felelős.

Alkoholszondás ellenőrzésAz intézmény területén tilos az alkoholfogyasztás. Ennek ellenőrzésére alkoholszondás vizsgálatot lehet tartani. A tanulót is alá lehet vetni alkoholszondás vizsgálatnak. A szervezeti egységvezető, a munkavédelmi felelős bevonásával vagy utólagos értesítésével, semleges tanú jelenlétében végzi a vizsgálatot. Az ellenőrzés

320

eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, a munkavállalót a további munkavégzés alól fel kell menteni.Ha a munkavállaló az alkoholszondás vizsgálatot megtagadja, a munkavégzéstől eltiltható, és munkabérének megvonása is elrendelhető az eltiltás időtartamára. Alkoholszondás ellenőrzést kell végezni munkabaleset bekövetkeztekor, illetve a munkahelyén szemmel láthatóan ittas állapotban lévő munkavállalón.Egyértelműen ittas munkavégzés esetén a munkavállalót haza kell küldeni, illetve szállítani. Ilyen esetben fegyelmi eljárást indítható.Ha a munkavállaló az alkoholszondás vizsgálat eredményét vitatja, akkor a véralkohol-vizsgálati dobozzal a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál vagy a legközelebbi orvosi rendelőben a szükséges vérvételt el kell végeztetni, majd a mintát a vizsgálatra jogosított, területileg illetékes igazságügyi orvostani intézetbe kell szállítani. Az eredmény alapján lehet a továbbiakban intézkedni. Pozitív eredmény esetén a vizsgálat összes költségét a munkavállaló fizeti.

Időszakos biztonsági felülvizsgálatA biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat (a továbbiakban: felülvizsgálat) alá kell vonni azokat a munkaeszközöket, amelyek– az 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet 1/a. mellékletében szerepelnek

(lásd a Szabályzat 6. sz. mellékletét),– gyártásához, üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges,– felülvizsgálati kötelezettségét jogszabály, szabvány vagy gyártói

üzemeltetési dokumentáció előírja,– azért veszélyesek, mert az intézmény saját hatáskörben

veszélyesnek minősíti azokat. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetőleg erre akkreditált intézmény végezheti.Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek öt évenként kell elvégeztetnie, ha jogszabály, szabvány más, vagy a használati utasítás ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.Az időszakos biztonsági felülvizsgálat szervezése a gondnok feladata.Az intézmény időszakos biztonsági felülvizsgálat alá tartozó munkaeszközeit a Szabályzat 5. sz. melléklete sorolja fel.

321

Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni például a villamos berendezést (érintésvédelmi, tűzvédelmi felülvizsgálat), a villámhárító berendezést, a villamos kéziszerszámokat, a felvonót, a hegesztőberen-dezést, a kazánokat. A Szabályzat mellékletében fel kell sorolni ezeket a munkaeszközöket, a vizsgálati gyakoriságot, a vizsgálat módját [szemrevételezés, működési próba, vizsgálóeszközzel (műszerrel) el-lenőrzés].

Üzembehelyezés

Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal.

Felújítások, létesítések használatba vétele előtti üzembehelyezés Az eljáráson az intézményvezető, a gazdasági vezető, a munkavédelmi felelős, (célszerűen) a munkavédelmi szakképesítésű személy és az érintett szervezeti egység vezetője vesz részt.Az üzembehelyezés feltételei– a gyártó megfelelőségi nyilatkozata, termékminőségi bizonylatok,– kivitelezői munkavédelmi nyilatkozat,– „megfelelő” minősítésű érintésvédelmi és szigetelés ellenállás-

mérési jegyzőkönyv,– a kezelők munkavédelmi oktatásának jegyzőkönyve,– magyar nyelvű használati utasítás,– eredményes üzemi próba vagy próbaüzem, valamint az átadás-

átvételi eljárás jegyzőkönyve.Az üzembehelyezés akkor történhet meg, ha az ellenőrzésen résztvevők az állapotokat megfelelőnek értékelik.Az üzembehelyezést az intézményvezető írásban engedélyezi.

Munkavédelmi üzembehelyezés (lásd az Mvt. 21.§-át és 87. §-ának 11. pontját)Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

322

Veszélyesek azok a munkaeszközök, amelyeket az 5/1993.(XII. 26.) MüM rendelet 1/a. melléklete felsorol (pl. faipari gyalugép, szalagfűrészgép), amelyek hatósági felügyelet alá tartoznak, továbbá azok, amelyeket az üzemeltető (az intézmény) veszélyesnek minősít.Veszélyes technológia, veszélyes munkahely, veszélyes munkaeszköz csak munkavédelmi üzembehelyezési eljárással vehető használatba.A munkavédelmi üzembehelyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat (ez munkabiztonsági szaktevékenység, a vizsgálat témaköreit az Mvt. 21.§-a felsorolja).Az üzembehelyezést az intézményvezető írásban engedélyezi.

VII. MUNKABALESETEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA

A munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.Nem munkabaleset, hanem társadalombiztosítási szempontból üzemi-úti baleset az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

1. Teendők a munkabalesetet követően, ügyintézés, kivizsgálásA sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító vezetőnek haladéktalanul jelenteni.A balesetet követően a sérült közvetlen munkahelyi vezetője– intézkedik az elsősegélynyújtásra, a sérült(ek) orvosi ellátására és

ha szükséges, a tanulók felügyeletének fenntartására,– értesíti a felettesét és a munkavédelmi felelőst,

323

– intézkedik, hogy a baleseti helyszín – lehetőség szerint – változatlan maradjon a kivizsgálásig.

324

A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet ki kell vizsgálni (munkaképtelen az, aki a baleset eredetű sérülés vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést vagy rehabilitációt igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem). A kivizsgálásba be kell vonni a munkavédelmi képviselőt, szükség szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot.A kivizsgálás a munkavédelmi felelős feladata.A súlyos, vagy kettőnél több személy sérülését okozó baleset kivizsgá-lása munkabiztonsági szaktevékenység, amelyet munkavédelmi szak-ember végez. Az intézményvezető is részt vesz az ilyen baleset kivizs-gálásában.

Súlyos az a munkabaleset, amely– a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek

bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta;

– valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós ké-pesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;

– orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott;

– súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek) okozta;

– a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, il-letőleg elmezavart okozott.

Súlyos munkabalesetet telefonon, faxon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az OMMF baleseti helyszín szerint illetékes megyei (fővárosi) felügyelőségének. A bejelentést az intézményvezető, a helyettese, illetve a vidéki telephely (tagiskola) legmagasabb beosztású vezetője teszi meg.A munkaképtelenséggel járó munkabalesetekkel kapcsolatban a munkavédelmi felelős feladata– a baleset kivizsgálásának vezetése (kivéve, ha súlyos vagy tömeges

balesetről van szó),– a munkavédelmi képviselő részvételének lehetővé tétele a

vizsgálatban,

325

– a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése [a Szabályzat 7. sz. melléklete csak tájékoztatás. A többször módosított 5/1993. (XII.26.) MüM rendeletben előírt „A 4” méretű, többoldalas nyomtatványt kell használni],

– a munkabaleseti nyilvántartás vezetése (lásd a Szabályzat 8. sz. mellékletét),

– a jegyzőkönyvek előírás szerinti megküldésének bonyolítása,– a sérült felhívása a kárigény bejelentésére (lásd a Szabályzat 9, 10.

sz. mellékleteit),– a munkabalesettel kapcsolatos iratok nyilvántartása és megőrzése

(irattárba helyezésükig).(A munkavédelemmel kapcsolatos iratokat az intézménynek 10 évig kell megőriznie.)A munkabaleseti jegyzőkönyvet az intézményvezető írja alá. A jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hó 8. napjáig megküldi– a sérültnek, a sérült halála esetén a közvetlen hozzátartozónak,– a halált, illetve 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozó mun-

kabalesetről az OMMF illetékes felügyelőségének,– az illetékes TB-kifizető helynek.Ha az intézményvezető a balesetet a kivizsgálás alapján nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet (halál esetén a hozzátartozóját) köteles értesíteni.A munkabaleset fogalomkörébe nem tartozó üzemi-úti balesetet a sérült munkahelyi vezetője a munkabalesetekkel azonosan köteles felettesének és a munkavédelmi felelősnek bejelenteni, aki az üzemi baleset körülményeiről, a rendelkezése álló adatokról tájékoztatja a TB-kifizető helyet.

2. Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése, kivizsgálása A foglalkozási megbetegedést– a kórisméjét megállapító orvos a diagnózis felállítását követő 24

órán belül, – fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő

foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül,

– halálos kimenetelű, illetőleg ugyanazon munkahelyen 5 vagy több munkavállalót érintő azonos, egy időben kialakult heveny (a

326

továbbiakban: tömeges) foglalkozási megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvos szóban azonnal, írásban legkésőbb 24 órán belül

jelenti az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének.A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Az ÁNTSZ területileg illetékes intézete a foglalkozási megbetegedés, illetőleg fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába bevonja az intézmény megbízottját (munkavédelmi felelősét) és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot.Az intézmény köteles a vizsgálathoz szükséges információkat a vizsgálatvezetőnek átadni és a kivizsgálást elősegíteni, a hiányosságokat megszüntetni.

3. Az elsősegélynyújtás rendjeAz elsősegélynyújtók rendszeres képzését a munkavédelmi felelős szervezi a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával.Az elsősegélynyújtók számát a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával kell meghatározni. Az elsősegélynyújtókat a szervezeti egységvezetők jelöli ki.A portákon, a műhelyekben és a telepvezetők irodáiban elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani. Beszerzéséről, folyamatos feltöltéséről a kezelésével megbízott elsősegélynyújtó gondoskodik.Az elsősegélynyújtó felszerelést a rendeltetésétől eltérő célra nem szabad felhasználni. Az elsősegélynyújtást lehetőleg a kijelölt elsősegélynyújtó végezze, de szükség esetén minden munkavállaló és tanuló köteles képességeinek megfelelően az elsősegélynyújtásban közreműködni.A gyakorlati foglalkozást vezető pedagógusoknak ismerniük kell az elsősegélynyújtás szabályait.Az intézményen kívül tartott foglalkozások során és a rendezvényeken is biztosítani kell az elsősegélynyújtás feltételeit.

4. A munkavállalók egészségének és testi épségének sérelméből eredő károk megtérítéseMunkabalesetet követően a baleset bekövetkeztétől számított 15 napon belül a munkavédelmi felelős a „Felhívás kárigény-

327

bejelentésére” űrlap és a „Kárigény-bejelentés” űrlap megküldésével felhívja a sérültet az esetleges kárigénye előterjesztésére.A sérült a kárigényét írásban jelenti be az intézményvezető számára, aki a kárigényt a balesetkivizsgálási dokumentumok és a munkabaleseti jegyzőkönyv alapján bírálja el (kikérve a munkavédelmi szakember és – célszerűen – jogász szakvéleményét).Az intézményvezető a jogorvoslati lehetőség megjelölésével 15 napon belül írásban megküldi a kártérítési határozatot a károsultnak.

VIII. A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSE

A Szabályzat munkavédelmi előírásai a tanulóbalesetek megelőzését is szolgálják. A tanulók tartózkodási helye az intézmény munkavállalóinak munkahelye egyúttal, ahol a munkahelyekre vonatkozó, a munkavállalók védelmére alkotott előírások alkalmazásakor az ott tartózkodó tanulókat is figyelembe kell venni.

1. Ügyrendi feladatok a tanulóbalesetek megelőzéséreAz intézményvezető feladatai:felelős a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók felügyeletének a körülményeknek megfelelő biztosításáért, az oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, meglétéért, továbbá irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet.

A pedagógus feladatai:munkavállalói munkavédelmi feladatainak ellátásán túl,– oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi

épségének megóvásáról;– a tanulók részére átadja az egészségük, testi épségük megőrzéséhez

szükséges ismereteket, és elsajátíttatja, betartatja azokat;– a szükséges utasításokat és tájékoztatást a kellő időben megadja a

tanulóknak,– ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved vagy ennek veszélye

fennáll, megteszi a szükséges intézkedéseket.

328

A munkavédelmi felelős feladatai:tevékenységi köre és jogosultsága az egészséges és biztonságos oktatási feltételek ellenőrzésére, a tanulóbalesetek kivizsgálására és megelőzésére is kiterjed.

329

A munkavédelmi szakember feladata:részt vesz a súlyos tanulóbalesetek kivizsgálásában.

2. A megfelelő oktatási feltételek biztosításaA munkavédelmi szemlék során az egészséges és biztonságos oktatás feltételeit is ellenőrizni kell.A pedagógus, felügyelete ellátása során, a felügyelt terület (tanterem, szaktanterem, műterem, műhely, közlekedőterületek, udvar, stb.) áttekintésével figyeli, tapasztal-e olyan állapotot, műszaki hiányosságot, meghibásodást vagy tiltott magatartást, amely veszélyt okozhat.Szükség szerint intézkedik a veszélyhelyzet megelőzése érdekében. A tapasztaltaktól függően, a gondnoki irodában vezetett naplóba bejegyzéssel kéri a rendellenesség megszüntetését vagy értesíti az intézményvezetőt, az iskolavezetés elérhető tagját, illetve a gondnokot.Ha veszélyhelyzetet észlel, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul intézkedik annak megszüntetésére, a felügyeletére bízott tanulók biztonságba helyezésére és felettese, illetve az intézményvezető tájékoztatására.A gyakorlati foglalkozások előtt a pedagógusnak meg kell győződnie a helyiség berendezéseinek, eszközeinek, a tanulók eszközeinek biztonságos állapotáról és a tanulóknak a gyakorlati tevékenységre alkalmas állapotáról.A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek jegyzékét a Szabályzat 11. sz. melléklete tartalmazza.[Ezt a mellékletet az intézményben oktatott tanszakoknak megfelelően kell kiegészíteni, pl. égetőkemence kezelésének tilalma, korlátozása a tanuló számára, stb.A hivatkozott melléklet 2. pontjában említett, veszélyes munkaeszközöket felsoroló jogszabályhely például az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. számú melléklete (lásd a Szabályzat 6. sz. mellékletét)].A kockázatértékelésnek és -becslésnek ki kell terjednie a foglalkozásvezetők és a tanulók gyakorlati foglalkozások alatti tevékenységére, elsősorban a képző- és iparművészeti ág területén, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, esetleges veszélyes anyagokra és készítményekre, a tanulókat és a

330

foglalkozásvezetőket érő terhelésekre, valamint a gyakorlati foglalkozás helyszínének kialakítására.Ha a tanulókkal egyéni védőeszközt igénylő tevékenységet végeztetnek, a munkavédelmi szakembernek ki kell választani a megfelelő védőeszköztípust (munkabiztonsági szaktevékenység). Az ilyen tevékenységeket és a hozzájuk rendelt egyéni védőeszközöket a Szabályzat egyéni védőeszköz-juttatást tartalmazó mellékletében fel kell tüntetni.Szakkörök, öntevékenységi körök működését az intézményvezető csak akkor engedélyezi, ha a szakmai munkaközösség és a munkavédelmi felelős, szükség esetén a munkavédelmi szakember előzetes vizsgálata megállapította, hogy az egészséges, biztonságos munkavégzés és oktatás feltételei teljesülnek.A tantermekben, szaktantermekben, műtermekben, műhelyekben, stb. ki kell függeszteni a vonatkozó terem- és eszközhasználati rendet.A terem- és eszközhasználati rend – baleseti veszélyekre is kitérő – kimunkálásáért és azok kihelyezéséért felelősségi területükön az igazgatóhelyettes(ek), illetve a tagiskola-vezetők, telephelyvezetők, tanszakvezetők, betartásukért és betartatásukért a termet használó pedagógusok a felelősek.A folyosók és az udvar használatának rendjét, a baleseti forrásokra, veszélyekre is tekintettel, a házirend tartalmazza.A házirendet megszegő tanulókat az SZMSZ vonatkozó fejezete szerint kell a cselekmény, mulasztás súlyának megfelelő büntetésben részesíteni.A pedagógusok eszközhasználati rendjét a nevelőtestületi szobákban kell számukra hozzáférhetővé tenni.A technikai dolgozók eszközhasználati rendjét a gazdasági vezető ismerteti, és dokumentálja a tájékoztatás megtörténtét.A szabálytalanul dolgozót figyelmeztetni kell. Az eset súlyosságától és az ismétlődéstől függően fegyelmi felelősségre vonható.A rendezvények, az intézményen kívül tartott kötelező foglalkozások, programok, tanulmányi kirándulás, verseny, stb. (a továbbiakban rendezvény) szervezésekor a végrehajtásért felelősök és a munkavédelmi felelős bevonásával meg kell határozni a résztvevők és a környezetükben tartózkodók biztonságával és egészségével kapcsolatos feladatokat. Akkor, ha a rendezvény más intézménnyel vagy szervezettel közös szervezésű, ezeknek a feladatoknak az ellátásában meg kell állapodniuk. A programtervet, amelynek a

331

biztonsági intézkedéseket is tartalmaznia kell, az intézményvezető hagyja jóvá.

3. Az előírások elsajátíttatása és betartatása a tanulókkalAzokat az előírásokat, ismereteket, amelyeket a tanulóknak az egész-ségük, testi épségük megóvása érdekében be kell tartaniuk az intézményi felügyelet alatt, a foglalkozást vezető, illetve a felügyeletet ellátó pedagógus utasításai, az intézmény szabályzatai (házirend, tűzriadó terv, a helyiségek és az intézményhez tartozó területek használati rendje, a rájuk bízott vagy az oktatás, gyakorlás során kezelt taneszközök, munkaeszközök használati utasításai) tartalmazzák (pl. a tanulónak a veszélyhelyzetet, a balesetet jelentenie kell a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy az intézmény más alkalmazottjának).Az osztályfőnök, ennek hiányában a foglalkozást vezető pedagógus, szükség szerint (például a foglalkozások, kirándulás, stb. során), de legalább a szorgalmi időszak kezdetekor, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően elsajátíttatja a tanulókkal az intézményi felügyelet alatt tartózkodásuk során az egészségük, biztonságuk megőrzéséhez szükséges előírásokat.Az oktatás keretében az alkalomnak megfelelő tartalommal legalább a következőket kell elsajátíttatni:– a tanulók egészsége, testi épsége védelmére, köztük a közlekedésre,

az eszközhasználatra és -mozgatásra vonatkozó előírások,– a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,– az intézmény tanulókra is kockázatot jelentő sajátos

veszélyforrásai, a tanulók számára tiltott területek, az alkalmanként megjelenő veszélyforrások (például építési munka az intézmény területén),

– a házirendnek, a helyiségek használati rendjének tanulókra vonatkozó előírásai,

– a tilos és az elvárt magatartásformák.Az oktatásnak ki kell térnie a tanuló kötelességeire. A tanuló– fegyelmezett magatartást tanúsítson,– tartsa meg a foglalkozások rendjét, a helyiségek és az

intézményhez tartozó területek használati rendjét, az intézmény szabályzatainak előírásait,

– az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,

332

– óvja saját és társai testi épségét, egészségét,– haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy az

intézmény más alkalmazottjának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – ha állapota lehetővé teszi – ha megsérült.

Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell (pl. az osztálynaplóba kell bejegyezni, utalva az oktatási tematikára).A pedagógusnak a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt el kell sajátíttatnia a tanulókkal többek között az alkalmazott anyagok, eszközök, egyéni védőeszközök helyes használatát, az egészségügyi, környezetvédelmi előírásokat, a foglalkozás jellegének megfelelő elsősegélynyújtási tudnivalókat és a teendőket veszélyhelyzetben.A szükséges utasításokat és tájékoztatást a kellő időben meg kell adnia a tanulóknak.

4. Tanulóbalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartásaTanuló- és gyermekbaleset az a baleset, amely a gyermeket, tanulót akkor éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet.A felügyelet a nevelési-oktatási intézményekben a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről gondoskodás– a nevelési-oktatási intézménybe belépéstől az intézmény jogszerű

elhagyásáig terjedő időben, továbbá – a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként a nevelési-

oktatási intézményen kívül tartott kötelező foglalkozások, programok ideje alatt.

Nem tanuló- vagy gyermekbaleset a szakképesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során bekövetkezett baleset. Utóbbi munkabalesetnek minősül, amely például a szakképző intézet műhelyében végzett munka során érheti a tanulót.A Szabályzatban a „tanuló- és gyermekbaleset” tanulóbalesetként szerepel.Az intézményből a közterületen hazafelé közlekedő tanulót ért esemény nem tanulóbaleset. Erre a tevékenységre már nem biztosít felügyeletet az intézmény.

A tanulóbalesetet követő első tennivalók:Azonnal jelenteni kell az esetet a munkahelyi felettesnek, illetve az intézményvezetés jelen lévő tagjának, meg kell szüntetni a további

333

egészségkárosodást (például elsősegélynyújtás, szükség szerint a mentők, illetve orvos hívása), és ha szükséges, a veszélyhelyzet lehetőségét, a gyermekek, tanulók felügyeletét továbbra is biztosítani kell, a foglalkozást szükség szerint át kell szervezni.Értesíteni kell az intézményvezetőt és a munkavédelmi felelőst.A szülőt, illetve a gondozót (pl. az iskolatitkárnak) értesíteni kell. Szükség szerint a helyszínt lehetőleg változatlanul kell hagyni a kivizsgálásig.

334

A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettségeA tanulóbaleseteket a „Nyilvántartás tanuló- és gyermekbalesetekről” című kötelező alkalmazású tanügyi nyomtatványon nyilván kell tartani.A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.Ezekről a balesetekről a „Baleseti jegyzőkönyv tanuló- vagy gyermek-balesetről” című kötelező alkalmazású tanügyi nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizs-gálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak; kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az intézmény őrzi meg. A jegyzőkönyvet az intézményvezető írja alá és küldi tovább a fentiek szerint.A súlyos balesetet az intézménynek – telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen – azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a fenntartónak.A bejelentést az intézményvezető vagy a helyettese teszi meg.Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely– a sérült halálát,– valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős

mértékű károsodását,– orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,– súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja

nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),– a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást,

illetve elmezavart okozott.A súlyos tanulóbaleset kivizsgálásába munkavédelmi szakembert kell bevonni. A kivizsgálást az intézményvezető irányítja.A tanulóbalesetek ügyintézése a munkavédelmi felelős feladata.– vezeti a baleset kivizsgálását (kivéve, ha súlyos balesetről van szó),– lehetővé teszi, hogy az iskolaszék, ezek hiányában a szülői

szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat képviselője részt vegyen a kivizsgálásban,

– kitölti a tanulóbaleseti jegyzőkönyvet,– vezeti a baleseti nyilvántartást,– a jegyzőkönyvek előírás szerinti megküldését bonyolítja,

335

– a tanulóbalesetekkel kapcsolatos iratokat nyilvántartja és irattárba helyezésükig megőrzi.

336

(A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iratokat az intézménynek 10 évig kell megőriznie.)Minden tanulóbalesetet követően intézkedni kell (a tanulók és a pedagógusok tájékoztatása, és ha szükséges, műszaki, szervezési intézkedések) a hasonló esetek megelőzése érdekében.

5. Kártérítés a tanulónak okozott kárértA tanuló, illetve a szülő a nevelési-oktatási intézménynek a tanuló- vagy gyermekbaleset kivizsgálásával kapcsolatos intézkedése, döntése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Ktv.) 83-84. §-aiban előírtak szerint, a tudomására jutástól számított 15 napon belül, az intézményvezetőnek benyújtott kérelemmel eljárást indíthat.Az intézmény kártérítési felelősségét a tanulónak okozott kárért a Ktv. 77. §-a szabályozza.

IX. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI (TÖMEGES BALESET, TŰZESET, KATASZTRÓFA,

BOMBARIADÓ)

Rendkívüli események bekövetkeztekor az intézmény katasztrófa- és mentési terve (tűzriadó terve), illetve az intézmény vonatkozó szabályzata alapján kell eljárni.A terv oktatásáról a tűzvédelmi szabályzat intézkedik, végrehajtását évente gyakorolni kell. A teendőket és felelősöket a tűzriadó terv alap-ján kell írásban meghatározni.A veszélyelhárítás során teendő legfontosabb intézkedések:– riasztás,– életmentés és elsősegélynyújtás,– a tanulók biztonságba helyezése, a személyek megóvása,– ha szükséges, részleges vagy teljes kiürítés,– a veszélyeztetés továbbterjedésének megakadályozása,– anyagi javak mentése, őrzése, a helyszín biztosítása,– kárelhárítás, helyreállítás.A mentők, a tűzoltók, a rendőrség értesítése a tűzriadó tervben kijelöltek feladata, más szolgálatokat (közüzemi szolgáltatók, pl. gázművek, áramszolgáltató, vízművek) – ha a tűzriadó terv nem rendelkezik erről – az intézményvezetésnek a veszélyeztetett épületben tartózkodó tagja értesít.

337

A bombával fenyegetést a 112-es segélykérő számon vagy a rendőrségnek kell bejelenteni.Az épület teljes kiürítésének elrendelésekor a legközelebbi kijáraton el kell hagyni az épületet, és az udvaron lévő biztonságos helyen kell várni a további utasításokat.A kiürítés során a felügyeletet ellátó pedagógusok legfontosabb feladata az, hogy a tanulókat rendben, fegyelmezetten, a pánikhelyzetet megelőzve elvezessék az udvaron kijelölt gyülekezőhelyre.A gyülekezőhelyen ellenőrizni kell a létszámot, és szükség szerint elsősegélyt kell nyújtani.Az esetleges látogatókat a munkavállalóknak tájékoztatniuk kell a teendőikről, és szükség esetén (idősek, mozgáskorlátozottak, gyermekek) segíteni, kísérni kell őket.A kiürítést a folyosókon szintenként elhelyezett alaprajzokon jelölt útvonalon kell végrehajtani.(Lásd még részletesen a tűzvédelmi szabályzat-minta mentési tervre és bombariadóra vonatkozó előírásait, függelékeit.)A rendkívüli eseményt az intézményvezető vagy a helyettese jelenti be az illetékes hatóságoknak [pl. ha munkabaleset is történt, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség baleseti helyszín szerint illetékes megyei (fővárosi) felügyelőségének, ha kazánrobbanás, villamos áramütéses baleset is történt, a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal megyei (fővárosi) felügyelőségének] és a fenntartónak.

X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szabályzat 200.... év....................hónap..........napjával lép hatályba.A Szabályzat tartalmát az intézmény vezető beosztású dolgozói kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi munkavállalója számára a gazdasági vezető és a telephelyek vezetőinek irodáiban.A jelen szabályzat kiadásával a munkavédelmi képviselő (ha választottak a munkavállalók) egyetért.

Kelt: ..........................., 200... év .......................hónap ........nap

338

P. H...........................................

intézményvezető

339


Egészségügyi nyilatkozat(Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozók, tanulók számára)

I. Munkavállaló/tanuló/munkanélküli/munkát végző személy (a továbbiakban együtt: vizsgált személy) Neve: ....................................................................................…..

Címe: ....................................................................................…..

Születési helye, ideje: ...........................................................…..

TAJ száma: ....................................

Munka/tevékenységi köre: ....................................................…. II. Munkaköri, szakmai, illetve egészségi alkalmasságot elbíráló orvos

Neve: ....................................................................................…..

Címe: ....................................................................................…..

Telefonszáma: .................................. III. A vizsgált személy nyilatkozata Alulírott kötelezem magam arra, hogy 1. az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnál soron kívüli alkalmassági vizsgálaton jelentkezem, ha

magamon vagy velem közös háztartásban élő személyen az alábbi tünetek bármelyikét észlelem: sárgaság, hasmenés,

hányás, láz, torokgyulladás, bőrkiütés, egyéb bőrelváltozás (a legkisebb bőrgennyesedés, sérülés stb. is) váladékozó szembetegség, fül- és orrfolyás; 2. az alkalmassági vizsgálatot végző orvossal a munka felvétele előtt közlöm, ha időszakos távollétem

alatt (pl. szabadság) az 1. pontban felsorolt tünetek bármelyikét magamon észleltem.

Tudomásul veszem, hogy a fenti kötelezettségvállalás járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő foglalkoztatásom, ilyen munkaterületen tevékenységem folytatásának feltétele, és hogy az általam közölt adatokat szolgálati titokként kezelik.

Kelt: .............................................................................

...................................................……………...

vizsgált személy aláírása


Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra

A munkavállaló neve: ............................................ Szül. ........ év ........ hó ................ nap .....…………..Lakcíme: ..................................................................................................................................…………...Munkaköre: .......................................................... TAJ száma: ...............................................…………..A vizsgálat oka: munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, soron kívüli, záró vizsgálat

A munkakör (munkahely) főbb egészségkárosító kockázatai

Kockázat A munkaidő Kockázat A munkaidőJelzé

semegnevezése egészéb

enegy

részébenJelzése megnevezése egészében egy

részében 1. Kézi anyagmozgatás 14. Porok, megnevezve: 1.1. 5 kg-20 kg 1.2. >20 kg-50 kg 1.3. >50 kg2. Fokozott baleseti veszély

(magasban végzett, villamos üzemi, feszültség alatti munka), egyéb: ….

15. Vegyi anyagok, megnevez-ve: ............................................................................................

3. Kényszertesthelyzet 16. Járványügyi érdekből

(görnyedés, guggolás) kiemelt munkakör

Kockázat A munkaidő Kockázat A munkaidőJelzé

semegnevezése egészéb

enegy

részébenJelzése megnevezése egészében egy

részében 4. Ülés 17. Fertőzésveszély 5. Állás 18. Fokozott pszichés terhelés 6. Járás 19. Képernyő előtt végzett

munka 7. Terhelő munkahelyi

klíma (meleg, hideg, nedves, változó)

20. Éjszakai műszakban végzett munka

8. Zaj 21. Pszichoszociális tényezők 9. Ionizáló sugárzás 22. Egyéni védőeszk. általi

terhelés 10. Nem-ionizáló sugárzás 23. Egyéb: .................................. 11. Helyileg ható vibráció .............................................. 12. Egésztest-vibráció .............................................. 13. Ergonómiai tényezők

Kelt: ................., 200.. év .............................. hó .............. napján

P.H. .............................................................. munkáltató aláírása, hiteles bélyegzője

Munkáltató megnevezése: ......................................................................

Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra(Időszakos vizsgálat esetén!)

A munkavállaló neve:.............................................................................. Szül.:............év....hó .... napLakcím: .........................................................................................……..Munkakör: .................................................. TAJ száma: .......................Kérem nevezett munkaköri alkalmasságára vonatkozó vélemény közlését.A vizsgálat oka: időszakos vizsgálat.Kelt: ...................................................................

.......................................................…….P. H. munkáltató aláírása

Foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely megnevezése: ...................................………...........................................

Munkaköri/szakmai orvosi alkalmassági vélemény

A vizsgálat eredménye alapján ............................................................... ügyfél..............................................................munkakörben/szakmában

ALKALMAS IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS

NEM ALKALMAS

Nevezett munkaköri/szakmai alkalmasságát érintő korlátozás:.....................................................................................................

Kelt: ...................................................................

.........................................................P. H. foglalkozás-egészségügyi szakellátó

hely orvosa

345


Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok gyakorisága

A vizsgálatokra kötelezettek körének és a vizsgálatok rendjének meghatározásakor – a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával – a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet kell alkalmazni. Az alábbiakban példaként a legfontosabb szempontokat soroljuk fel.Az időszakos munkaköri orvosi vizsgálatok gyakorisága a rendelet szerint

- a 18. életévét be nem töltött munkavállalókat és a nyugdíjkorhatárt betöltött dolgozókat (idősödő munkavállalók) évente kell vizsgálat alá vetni;- a rendeletben felsorolt fizikai, kémiai kóroki tényezők (ha vannak ilyenek az intézményben) hatásának kitett munkavállalót az ott előírt gyakorisággal kell vizsgálni;- a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben (villanyszerelő, fűtő, karbantartó, asztalos, stb.) az időszakos vizsgálat nem lehet ritkább, mint 40 éves korig 3 év, 40-50 éves kor között 2 év, 50 év felett 1 év;- a fokozott pszichés terhelésnek [pl. képernyős munkavégzés, lásd az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet] kitett munkavállalót kétévente, a rendelet szerinti pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalót évente kell vizsgálni.

A gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálata (más jogszabály szerint) 45 éves korig 5 évnél, 45 és 60 év között 3 évnél, 60 év felett 2 évnél nem ritkábban esedékes.

Az intézmény sajátosságait figyelembe véve a munkavédelmi szakember és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával meg kell határozni ebben a mellékletben azt is, hogy a sérülékeny csoportokba tartozó munkavállalók [nők, fiatalkorúak, idősödő (a nyugdíjkorhatárt betöltött) munkavállalók] milyen munkakörökben nem foglalkoztathatók, illetve milyen tevékenységet nem végezhetnek. Ugyanis a rendelet – többek között – a sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító megterheléseket is tiltja [lásd a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú mellékletét].

346


Az intézményben a tevékenységhez és a munkakörökhöz előírt egyéni védőeszközök; bőrvédő készítmények és (ha szükséges az

intézményben) védőital juttatása

Az alábbiak csak általános példák. A védőeszközök típusszámát nem jelöltük. A felsorolásokat a helyszíni kockázatértékelés és -becslés alapján munkavédelmi szakembernek kell elkészítenie. Ennek során a tanszakokhoz kapcsolódó tevékenységeket, gyakorlati foglalkozást is figyelembe kell venni.

Egyéni védőeszközök használatára kötelezett tevékenységek Veszély, ártalom Védőeszköz Típuss

zámköszörülés, vésés, kőfaragás

szemsérülés- repülő részecskék

mechanikai hatások elleni védőszemüveg

karbantartási munkák

lábsérülés- leeső tárgyak orrmerevítéssel ellátott védőcipő

rakodási munka

kézsérülés - mechanikai veszély

mechanikai védőkesztyű

hő-, hidegártalom bélelt védőkesztyűvegyi ártalom (sav, -lúg) védőkesztyűvegyi ártalom (zsír, -olaj) védőkesztyűvegyi ártalom (szerves oldószerek)

védőkesztyű

forgógép kezelése hosszú, lógó haj esetén

hajcsavarodás veszélye hajhálókendő

szabadtéren végzett munka

hideg elleni védelem

téli védősapkatéliesített védőkabáttéli bélelt védőkesztyűtéli bélelt védőbakancs

eső elleni védelem esőkabát vagy kétrészes esőruha

magasban végzett munka

leesés ellen munkahelyzet beállító deréköv

……………….

347

………………

348

Egyéni védőeszközök használatára kötelezett munkakörök

Mun-kakör

FEOR Veszély, ártalom Védőeszköz Típusszám

karban-tartó* (fűtő)

kézsérülés - hőártalom hőálló védőkesztyűkézsérülés -mechanikai veszély

mechanikai védőkesztyű

lábsérülés - leeső tárgyak

orrmerevítéssel ellátott védőcipő

szemsérülés - repülő részecskék

mechanikai hatások elleni védőszemüveg

takarító*

savak, lúgok védőkesztyűlábsérülés női magas szárú

védőcipő

raktáros*

zsírok, olajok védőkesztyűkézsérülés -mechanikai veszély

védőkesztyű

savak, lúgok, mechanikai ártalom

védőcipő

vil-lany-szerelő

áramütés villanyszerelő védőbakancselektrotechnikai védőkesztyű

villamos ív hatása hosszúszárú bőr védőkesztyű

mechanikai ártalom védőszemüvegfestő porártalom részecskeszűrő félálarc

oldószer-gázok, -gőzök iker félálarc…….…….

*Hideg elleni védelemre is jogosultak

349

Tisztálkodószerek és bőrvédő készítmények juttatása

A szabályozást a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával, a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról szóló 2/1983. (II. 14.) EüM rendelet alkalmazásával kell elkészíteni. Például:

Minden fizikai dolgozó kéztisztítószer 10dkg/hóOlajos, oldószeres munkavégzés bőrvédő, utánzsírzó krémből 1-1

tubus/ hó (pl. Milla termékcsalád, PR 88, ill. PR 89)

Védőital-juttatásra jogosult munkakörök, tevékenységek jegyzéke

Ha az intézményben vannak ilyen munkakörök, tevékenységek, a Szabályzat 4. fejezete alapján fel kell sorolni a védőital, tea juttatásában érintett munkaköröket, tevékenységeket.

350


Időszakos vizsgálat alá tartozó munkaeszközök(a táblázatot szükség szerint ki kell egészíteni, pl. a kazán, felvonó,

hegesztőberendezés műszaki jellemzőitől függően a használati utasításában előírtak és a kapcsolódó jogszabályok alapján)

S. sz.

Munkaesz-köz megne-

vezése

Előírások a vizsgálat A vizsgálat Megjegyzéselvégzésére módjár

agyakoriságár

agyako-risága módja felelő

se*

1.

Létesítmények és

berendezések

érintésvédelmi

felülvizsgá-lata

MSZ 172-1/1M:1989. 8/1981.(XII.27) IpM rendelet 23.§.(1.) (a szabvány visszavonva)

MSZ 4851 szabvány-sorozat

MSZ 172-1/1M:1989. 8/1981.(XII.27) IpM rendelet 23.§.(1)(a szabvány visszavonva!)

3 év6 év

szem-revéte-lezés műszeres vizsgálat

épület jellegétől függően

2.

Villamos berendezés

ek szabványos

sági felülvizsgál

ata

35/1996. (XII.29) BM rendelet 39.§.(1)

MSZ 10900-1M:1986

35/1996.(XII.29) BM rendelet 39.§.(7)

3-6-9 év


helyiség, szabadtér tűzveszé-lyességi oszt. so-rolástól függően

3.

Villamos kéziszerszá

mok érintésvédelmi szerelői

ellen-őrzése

MSZ 172-1/1M:1989.

MSZ 4851 szabvány-sorozat

MSZ 172-1/1M:1989. (a szabvány visszavonva!)

éventeszem-revéte-lezés

4.Villámhárít

ó berendezés

35/1996. (XII. 29.) BM r.

2/2002. (I. 23.) BM r.MSZ 274 sorozat

35/1996. (XII. 29.)BM r.

3-6-9 év


építmény, szabadtér tűzveszé-lyességi oszt. so-rolástól függően

5. Áram-

védőkapcsolók

MSZ 172-1/1M:1989. 8/1981.(XII.27) IpM rendelet 23.§.(1.)(a szabvány visszavonva)

MSZ 172-1/1M:1989

MSZ 172-1/1M:1989. 8/1981.(XII.27) IpM rendelet 23.§.(1)(a szabvány visszavonva!)

havonta

szem-revéte-lezés, működési próba

-

6. Létra MSZ fél- szem- -

351

EN 31: 2/1991 évente revéte-

lezés

352


Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzéke

[az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. számú melléklete]

A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján:

1. Körfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús vagy hasonló anyagokhoz.

1.1. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknek fix a gépágyuk és a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz.

1.2. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyeknél az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik vagy azt hajtóművel szerelték fel.

1.3. Rögzített szerszámmal dolgozó fűrészgépek, amelyek a munkadarabot gépi előtolással mozgatják és a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik.

1.4. Mozgószerszámú fűrészgépek gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével.

2. Faipari gyalugépek kézi előtolással.3. Faipari vastagsági gyalugépek egyoldali megmunkálásra, ha a

munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.4. Szalagfűrészek egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hasonló, hús

vagy hasonló anyagokhoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

5. Az 1-4. és a 7. pont alatti munkaeszköz kombinált kivitelben.6. Faipari csapmarógépek több szerszámtartóval, kézi előtolással.7. Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására.8. Függőleges marógépek kézi előtolással, fa és hasonló anyagok

megmunkálására.9. Prések, hajlítógépek fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab

behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik és a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 millimétert, valamint a sebesség a 30 mm/s-ot.

10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

353

11. Gumiipari fröccsöntőgépek vagy formázóprések, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

12. Föld alatti munkára szolgáló- vasúti munkagépek, mozdonyok és fékezőkocsik;- hidraulikus energiával működtetett emelőtalpak;- munkagépekbe beépített belső égésű motorok.

13. Háztartási hulladékgyűjtő teherjárművek kézi töltésű és présme-chanizmussal rendelkező kivitelben.

14. A 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 1. számú mellékletének 3.4.7. pontjában meghatározott védőburkolatok és erőátviteli tengelyek univerzális csatlakozóval.

15. Járművekre szerelt emelők.16. Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több

mint 3 méter magasból történő leesés veszélye.17. Pirotechnikai termékeket gyártó gépek.

Egyéb jogszabályok alapján:

18. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.19. Gépi hajtású emelőtargoncák.20. Villamos emelődobok.21. Rakodógépek.22. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.23. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.

354

Ez a melléklet csak tájékoztatásul szolgál. Be kell szerezni az „A 4” méretű nyomtatványt!

Munkabaleseti jegyzőkönyv 7. számú melléklet

5 évig irattárban megőrzendő!

Munkabaleseti nyilvántartás sorszáma:

Év Hó Sorszám

MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV[Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. sz. melléklete alapján]*

Írógéppel, számítógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő ki!

Az 56-83., a 85-88. és a 93-95. kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki!

Területi kód:

1 2

A MUNKÁLTATÓ neve: A létszám-kategóriaszerinti besorolása:

3

Címe:

E-mail címe:

Irányítószáma:

Telefon-(fax-)száma

-

* Módosította a 11/2002. (XII. 28.) FMM rend. Hat.: 2004. I. 1.

Statisztikai számjele: Törzsszám: Szakágazat: Gazd. forma Terület

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

A SÉRÜLT neve:(és előző, leánykori neve)

Anyja neve:

TAJ-száma:

21 22 23

-24 25 26

-27 28 29

Születési helye: Neme; Születési év, hó, nap; Áll. polg. Lakóhelye (lakáscíme):Irányítószáma:

30

19

31 32 33 34 35 36 37

A sérült foglalkoztatásának jellege: 38 Munkaköre (FEOR-számmal is): 39 40 41 42

A foglalkoztatási viszony tartama: 43 A munkaidő mértéke: 44 A sérülés mértéke: 45

A BALESETIdőpontja: 20

46 47 48 49 50 51 52 53 A baleset helyszíne (postai cím): Irányítószáma:

A baleset körülményeinek meghatározása: 54

A BALESET ELŐMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA:

A BALESET ELŐMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA (folytatás):

A BALESET HELYSZÍNVÁZLATA:

Méretarányos helyszínrajz a dokumentációhoz külön csatolható!

Méretarányos helyszínrajz a dokumentációhoz külön csatolható!

A munkavégzés helye: Munkahelyi környezet*

0 Nem meghatározott 1 Állandó (szokásos) munkahely 55 56 57 58 59 60

2 Változó munkavégzési hely 9 Egyéb munkavégzési hely

Munkafolyamat:* 61-62

A sérült konkrét fizikai tevékenysége:* 63-67

A munkabalesethez kapcsolható munkaeszköz:* 68-74

A balesetet kiváltó esemény:* 75-76

A sérüléssel összefüggésben lévő anyag:* 77-79

A baleseti sérülés (károsodás) külső oka:* 80-81

Személyi tényező:* 82-83

A munkaképtelenség időtartama: 84

Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei: 85 86 87 88

* A *-gal jelölt sorokba a baleset leírásán túl – az 5. számú mellékletben meghatározottak alapján – egy-egy szóval a megfelelő fogalmakat be kell írni!

A védő- és jelzőberendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága

1 Alkalmas, rendeltetésszerűen használták 5 Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen h. Védőburkolat 89

2 Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták 6 Alkalmatlan, nem használták Biztonsági berend. 90

3 Alkalmas, nem használták 7 Szükséges, de nem volt Jelzőberendezés 91

4 Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták 8 Nem szükséges Egyéni védőeszk. 92

Munkáltatói INTÉZKEDÉS a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében: 93

A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE,ILLETVE VÉLEMÉNYE

94 95EGYÉB ÉSZREVÉTELEK,

MEGJEGYZÉSEK

A munkavédelmi képviselő aláírása

A MUNKÁLTATÓ képviselőjének Az adatszolgáltatás jellege: 96

Neve: 1 Új

Beosztása: 2 Módosítás (kiegészítés)

Aláírása: 3 Törlés

Kelt: 20 év hó nap Felügyelői észrevétel, intézkedés

A MUNKABALESET VIZSGÁLATÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ (CSATOLT) DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE(Pl. meghallgatási jegyzőkönyvek, fénykép, videofelvételek, orvosi vizsgálatok, technológiai, kezelési, karbantartási utasítások, oktatás dokumentációi, a munkavédelmi képviselő külön lapon leírt észrevétele)


Nyilvántartó lap munkabalesetről

A sérült neve:..........................................................................................

Születési helye: ..........................időpontja:............................................

Anyja neve:.............................................................................................

A sérült munkaköre:................................................................................

A sérülés időpontja:....................helyszíne:............................................

.................................................................................................................

A sérülés jellege: ....................................................................................

A baleset eseményének leírása: ..............................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

A sérült ellátására tett intézkedés:

A sérült folytatta-e a munkáját: igen nem (a megfelelő válasz aláhúzandó)

Tanú neve: ..............................................................................................

Lakcím: ...................................................................................................

Tanú neve: ..............................................................................................

Lakcím: ...................................................................................................

Megjegyzés: ...........................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

A nyilvántartó lapot kitöltötte (név):.......................................................

Dátum: .........................................................................................

aláírás

363


Felhívás kárigény bejelentésére

......................................................................................................……..munkáltató neve

Tisztelt.....................................................................................................név

.................................................................................................................lakcím vagy munkahely és beosztás megnevezése

Az 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 185. §-a alapján kérem, hogy amennyiben munkaviszonyával összefüggésben .............. év ............... hó ......... napján történt balesetéből*, illetve megbetegedéséből* eredően kárt szenvedett, az ezzel kapcsolatos igényét a mellékelt kárigény-bejelentő lapon szíveskedjék mielőbb bejelenteni.A bejelentésre a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban válaszolok. Felhívom figyelmét, hogy a kárigény az esedékességtől számított 3 év elteltével elévül. Járadékigényt 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg a jogosult csak akkor érvényesíthet, ha a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetve a munkáltató az Mt.185. §-ában meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbre visszamenőleg azonban járadékigény sem érvényesíthető.

..................................................., 200.. .............................................

P. H.

……………………………… cégszerű aláírás

364

* A megfelelő szöveg aláhúzandó.

365


Kárigény-bejelentés

.................................................................................................................munkáltató neve

Az 200...................................................napján kelt felhívásra közlöm, hogy munkaviszonyommal összefüggésben 200.............................................napján történt balesetemmel, illetve megbetegedésemmel összefüggésben a károm a következő:

1) Elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, egyéb jövedelem) .................................. Ft.........................................................................................................…….................................................................................................................

2) Dologi kár (ruházat, felszerelési tárgy, egyéb dologi kár) ........................................ Ft..........................................................................................................................................................................................................................……

3) Költség (ápolási költség stb.)............................. …………………Ft............................................................................................................….............................................................................................................….

4) Nem vagyoni kár………………………........................................ Ft............................................................................................................…...........................................................................................................…...Kérem az 1-4. pontokban részletezett károm megtérítését.Indoklásul előadom az alábbiakat: ..........................................….............................................................................................................................................................................................................................................A fenti balesettel, illetve megbetegedéssel kapcsolatban a későbbiekben felmerülő káromat haladéktalanul bejelentem.

…………….................., 200.............................................................

...........................................…munkavállaló aláírása

366


A tanulók által nem vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek

(a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú melléklete alapján)

1. Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.

2. A tanuló által nem használható gépek, eszközök:- villamos köszörűgép,- barkácsgép faesztergálásra,- faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép,- szalagfűrészlap-hegesztő készülék,- valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök.

3. A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete mellett használható eszközök, gépek:- villamos fúrógép,- barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs

csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,- törpefeszültséggel működő forrasztópáka,- 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, úgynevezett „pil-

lanat”-forrasztópáka,- villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző,

kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.),- segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot

és a motort nem kezelheti a tanuló),- kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort

nem kezelheti a tanuló).4. Pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.5. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi

fogyatékos tanulók esetében, az iskolaorvos véleményezésével, szükség esetén ki kell terjeszteni az 1-4. pontokban felsorolt korlátozásokat.

[A felsorolást az intézményben oktatott tanszakoknak megfelelően kell kiegészíteni, pl. égetőkemence kezelésének tilalma, korlátozása a tanuló számára, stb.]

367


Munkavédelemre vonatkozó fontosabb szabályok

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről [többször módosult]

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról [többször módosult]

20/2001. (III. 30.) OGY határozat a munkavédelem országos programjáról

Munkabiztonság(a munkavédelmi képzésre, képesítésre vonatkozó rendeletek nélkül)

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról[többször módosult]

2/1995. (I. 6.) MüM rendelet az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól[mód: 1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről]

2/1996. (II. 21.) MüM rendelet a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználásáról[mód: 15/1997. (VIII. 29.) MüM rendelet]

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről [módosult]

8/1998. (III. 31.) MüM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről [többször módosult]

7/1999. (XI. 3.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségét vizsgáló szervezetek kijelölésének részletes szabályairól [módosult]

8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről [többször módosult]

368

2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról(az EU-hoz csatlakozáskor lép hatályba)

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről(az EU-hoz csatlakozáskor lép hatályba)

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről(az EU-hoz csatlakozáskor lép hatályba)

3/2003. (III.11.) FMM-ESZCSM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről(az EU-hoz csatlakozáskor lép hatályba)

Foglalkozás-egészségügy

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról[többször módosult]

8/1982. (VII. 13.) EüM rendelet a külföldön munkát vállalók egészségi alkalmassági vizsgálatáról és egészségügyi ellátásáról [többször módosult]

2/1983. (II. 14.) EüM rendelet a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról[többször módosult]

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról [többször módosult]

25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről [többször módosult]

369

26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról[többször módosult]

27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról [többször módosult]

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről [többször módosult]

25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről [módosult]

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről[többször módosult]

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről[módosult]

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról [módosult]

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről [többször módosult]

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről[módosult]

370

A munkavédelmi törvény hatálybalépése után kiadott biztonsági szabályzatok

31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról [módosult]

32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet az Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról[többször módosult]

11/2003. (IX.12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról

30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról [többször módosult]

31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról [módosult]

35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról [módosult]

14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról

12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet a Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat kiadásáról

72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról

Korábban kiadott, jelenleg hatályos biztonsági szabályzatok

1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról(benne: Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat)[többször módosult]

371

8/1978. (XI. 29.) NIM rendelet a Kazánbiztonsági Szabályzat hatályba léptetéséről [módosult]

4/1979. (III. 7.) NIM rendelet a Nyomástartó Edények Biztonsági Szabályzata hatálybaléptetéséről[többször módosult]

8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról [módosult]

Munkavédelmet érintő fontosabb szabályok(az energiatermelésre, -szállításra, az atomenergiára és a bányászatra

vonatkozó jogszabályok nélkül)

Törvények

1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság Alkotmánya [66.§(3); 70/D.§]

1991. évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról [többször módosult]

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről [többször módosult]

1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről [többször módosult]

1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről [többször módosult]

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról [többször módosult]

1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről[többször módosult]

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről [többször módosult]

372

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól [többször módosult]

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (53-55.§)[többször módosult]

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről [többször módosult]

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól[módosult]

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről [többször módosult]

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről [módosult]

2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról [módosult]

2000. évi CXLV. törvény a sportról [többször módosult]

Kormányrendeletek

12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről[többször módosult]

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről [többször módosult].

182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről [módosult]

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról [többször módosult]

373

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről[többször módosult]

79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról [módosult]

179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról [módosult]

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről[módosult]

189/2000. (XI. 8.) Korm. rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól

2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről[módosult]

33/2001. (III. 5.) Korm. rendelet a sportrendezvények biztonságáról

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről[többször módosult]

154/2001. (IX. 5.) Korm. rendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról

110/2003. (VII.24.) Korm. rendelet a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal szervezetéről, feladat- és hatásköréről

374

164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

Miniszteri rendeletek

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről [módosult]

35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról [módosult]

2/2002. (I. 23.) BM rendelet a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról

15/ 1972. (VIII.5.) EüM rendelet az 1972. évi II. törvény gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezéseinek [többször módosult]

166/1986. (XII. 17.) EüM rendelet az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol vizsgálattal

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről [többször módosult]

6/1999. (IV. 2.) EüM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat átszervezésével kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról [módosult]

28/2000. (X. 11.) EüM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés egészségügyi ágazatra vonatkozó különös szabályairól

41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról [többször módosult]

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól [módosult]

375

46/2000. (XII.29.) EüM-FVM-KöM-GM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények behozatalával, illetve kivitelével összefüggő bejelentési és előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (PIC) eljárásról [módosult]

9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről

1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről

16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről

54/2003. (IX. 1.) ESZCSM-KvVM-BM e. r. a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről

1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról [többször módosult]

17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről [többször módosult]

11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól [többször módosult]

25/1996. (IV. 17.) IKM rendelet a sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos gyártmányok vizsgálatáról és tanúsításáról [módosult]

376

79/1997. (XII. 31) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelés értékeléséről [többször módosult]

377

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról [többször módosult]

22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról [többször módosult]

24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról [módosult]

4/1999. (II. 24.) GM rendelet a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól [többször módosult]

80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről [többször módosult]

9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról [módosult]

42/2001. (XII. 23.) GM rendelet a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet (MBF) veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről

58/2003. (IX.23.) GKM rendelet a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal felügyelete alatt álló Műszaki Biztonsági Felügyelőség szervezetéről, székhelyéről és illetékességi területéről

78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról

9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól [módosult]

378

10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról

379

12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről

16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről [módosult]

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról

29/2001. (XII. 23.) KöM-GM együttes rendelet egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

23/2003. (X.16.) KüM r. a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről [többször módosult]

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról [többször módosult]

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről

37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

Szabványosítás

1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról (mód: 2001. évi CXII. törvény)

12/1999. (XII. 25.) KöM rendelet egyes környezetvédelmi nemzeti szabványok kötelezővé nyilvánításáról

380

58/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról [többször módosult]

Néhány nemzeti szabvány:

MSZ 172-1:1986 + 1M:1989 Érintésvédelmi szabályzat. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezésekMSZ 172 2 - 4 sorozat Érintésvédelmi szabályzat.MSZ 274 1 - 4 sorozat VillámvédelemMSZ 447: 1998 + 1M:2002 Közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatra csatlakoztatásMSZ 1585:2001 Erősáramú üzemi szabályzatMSZ 1600 1 - 16 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára.

visszavonva: 1+1M, 2, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12, 15. lapokMSZ 2364 sorozat Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése MSZ 4851 1- 6 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek.MSZ 6240 2,3,4 Belsőtéri mesterséges világításMSZ 13553:1989 Elsősegély-felszerelésMSZ EN 29241 1- 3 A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei MSZ-EN 60079-14:1999 Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben 14. rész. Villamos berendezés létesítése robbanásveszélyes térségekben (a bányák kivételével) (az MSZ 1600-8 helyett)

A munkavédelmi képviselőkre vonatkozó jogszabályrészletek

Az Mvt. 5, 59, 70-77 §-ai és az 54.§ (3) d), 58.§ (3), 66.§ (3),. 81.§ (2) bekezdései,az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 11.§-a és 5. sz. melléklete, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 95. § (1)b) pontja és 99. §-a,a 27/1996.(VIII. 28.) NM rendelet 5.§(2) bekezdése,a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 9. §-a,valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 38.§ (3) bekezdése és 43 -70.§-ainak az üzemi tanács és az üzemi

381

megbízott választására, visszahívására és működési területére vonatkozó részei.

382

Néhány, tanügyhöz kapcsolódó egészségügyi rendelet

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról[módosult]

12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről

34/2001. (IX. 14.) OM-ISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről

Néhány, a gyermekek, tanulók, hallgatók biztonságát is érintő tanügyi jogszabály

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről [többször módosult]

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról [többször módosult]

1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról [többször módosult]

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről [többször módosult]

45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről [módosult]

37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól

19/2002. (V. 8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről (a rendelet az óvodák, általános iskolák, valamint gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények sajátos létesítési többlet-előírásait tartalmazza)

383

Nevelési-oktatási intézmények tervezéséről szóló nemzeti szabványok és műszaki irányelvek:

MSZ-04-203-1:1981 Oktatási épületek. Általános iskolák tervezési előírásai.

MSZ-04-203-2:1981 Oktatási épületek. Gimnáziumok tervezési előírásai.

MSZ-04-203-3:1979 Oktatási épületek. Szakmunkásképző iskolák. Tervezési előírások.

MI-04-203-4:1974 Oktatási épületek. Gyógypedagógiai általános iskolák. Tervezési előírások.

MSZ-04-203-5:1979 Oktatási épületek. Óvodák. Tervezési előírások.

MSZ-04-203-7:1979 Oktatási épületek. Szakmunkásképző tanműhelyek. Tervezési előírások.

MI-04-206-1:1975 Otthonok, szállások. Diákotthonok, nevelőotthonok. Tervezési előírások.

MI-04-206-1:1975 K (1975) Otthonok, szállások. Diákotthonok, nevelőotthonok. Tervezési előírások.

Játszótéri eszközökre vonatkozó szabványok

Játszótéri eszközökMSZ EN 1176-1:1999 Játszótéri eszközök. 1. rész: Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek

MSZ EN 1176-2:1999 Játszótéri eszközök. 2. rész: A hinták kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszereiAz MSZ 17325-1:1990 helyett

MSZ EN 1176-3:2000 Játszótéri eszközök. 3. rész: A csúszdák kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszereiAz MSZ 17325-2:1990 helyett

384

MSZ EN 1176-4:1999 Játszótéri eszközök. 4. rész: A kötélpályák kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei

MSZ EN 1176-5:2000 Játszótéri eszközök. 5. rész: A forgóhinták kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei

MSZ EN 1176-6:1999 Játszótéri eszközök. 6. rész: A billenőeszközök kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei

MSZ EN 1176-7:1999 Játszótéri eszközök. 7. rész: Felszerelési, ellenőrzési, karbantartási és üzemeltetési utasítás

MSZ EN 1177:1999 Ütéscsillapító játszótéri talajok. Biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek

További szabványok

MSZ - szabványok sportszerekről (például: MSZ 12523:1971 Sportszerek. Mászókötél. Általános minőségi előírások), villamos gyermekjátékok biztonsági követelményeiről és vizsgálatáról

MSZ EN szabványok tornaszerekről (MSZ EN 913:2000-től), helyhez kötött edzőkészülékekről (MSZ EN 957 sorozat), gyermekjátékok biz-tonságáról (MSZ EN 71 1-6 sorozat), villamos játékok biztonságáról (MSZ EN 5088:1999)

MSZ ISO 5903:1993, MSZ ISO 5905:1993 szabványok leérkező szőnyegekről

MSZ EN szabványok játéktéri eszközökről, köztük a futballkapukról (MSZ EN 748:1995+A1:2000), kézilabdakapukról (MSZ EN 749:1995 +A1:2000).

385

SZOFTVERVÉDELMI SZABÁLYZAT

Készítette: Baranyai Zoltánné, Varga József

Lektorálta: Kiss Imre

386

BEVEZETÉS

SZOFTVERVÉDELMI SZABÁLYZATHOZ

A Szoftvervédelmi Szabályzat célja:

A szabályzat célja megfelelő előírásokkal biztosítani azt, hogy a dolgozók és a tanulók a munkavégzés, valamint a tananyag elsajátítása során kizárólag jogtiszta szoftvereket használjanak.Különös tekintettel az új 1999. évi LXXVI törvény 58. § (1) bekezdésére, amely a szoftverek szerzői jogi védelméről intézkedik: A számítógépi programalkotások a Szoftver Irányelv (az Európai Közösségek Tanácsának 1991. május 14-i, 91/250 (EGK) számú Irányelve a számítógépi programok jogvédelméről fogalom-meghatározása szerint) akkor minősülnek szerzői műnek, amennyiben eredetiek, tehát alkotójuk saját szellemi alkotásának tekinthetők, és ezen túlmenően semmilyen más ismérv alkalmazása nem szükséges a védelem alatt állásukhoz. Ezen művek oltalma pedig az irodalmi alkotások 1975. évi 4. tvr. értelmében meghatározott védelme szerint alakul.Amennyiben a szoftverek fogalma tekintetében közelebbi meghatározást szeretnénk találni, úgy utalhatunk még a továbbiakban az USA és Magyarország közötti megállapodásra (Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról, Magyar Közlöny 1993/173. szám), amely a védelemben részesülő művek felsorolása során külön nevesíti a számítógépi programalkotásokat, bármely módon, akár forráskódban, akár tárgyi kódban rögzítettek is (beleértve a felhasználói programokat és operációs rendszereket egyaránt), valamint a számítógéppel vagy a számítógép segítségével alkotott műveket, és mindezeket az irodalmi alkotásokat az 1975. évi 4. tvr. alapján megillető oltalomban rendeli részesülni.Ebből következik, hogy a számítógépi program és a hozzá tartozó dokumentáció együtt is, de külön-külön is védelem alatt áll.

387

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény szoftvervédelmi szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Szoftvervédelmi Szabályzata

388

Az intézmény informatikai rendszeréről

Az intézmény informatikai rendszere funkcionális szempontból három alapvető összetevőből épül fel.1. A két informatikai szaktanteremben működő Pentium PC-kből álló

hálózat, amelyeken az intézmény tanulói a tananyag elsajátításához szükséges programokat futtatják.

2. Az ügyviteli, adatszolgáltatási feladatok ellátására egyedi, ill. a hálózatra csatlakozó számítógépek.

3. A könyvtári adat-nyilvántartási rendszert biztosító Pentium számítógépek.

I. Helyi hálózati alkalmazások

A helyi hálózatot egy darab Lynux Server működtetni, a felhasználók pedig Windows ’98, Windows XP-t futtató Pentium-os PC-kel kapcsolódnak a hálózathoz.A könyvtári adatnyilvántartást a Szirén könyvtári hálózati programmal kell megvalósítani. A helyi számítógépes hálózat (LAN) Ethernet alapú, strukturált UTP CAT5 szabványú és 10/100 Mbit/s sebességű. A hálózatkiépítésnél felhasznált kábelek 10 Mbit/s, illetve 100 Mbit/s sebességű hálózat működtetéséhez egyaránt alkalmasak. A számítógépekben használt hálózati kártyák szintén alkalmasak mindkét sebességű hálózathoz csatlakozni. A használt protokoll TCP/IP.A hálózatkiépítés során használt aktív-elemek (HP ProCurve 4000 Swich, Bay Networks HUB, IBM HUB) típustól függően 100 Mbit/s és 10 Mbit/s sebességű hálózat kiszolgálására megfelelőek.

Szoftverek

Az szolfézs szaktantermekben a Windows ’98 operációs rendszert valamint az Írmaster 2000 és/vagy Finale 2002 keretprogramokat kell rendszeresíteni.Az adatszolgáltatási, ügyviteli feladatok ellátására a felettes szerv által biztosított és telepített központosított programot kell használni. A könyvtári adatfeldolgozáshoz a Szirén könyvtári nyilvántartó programot kell alkalmazni.

389

Hardvereszközök

A hardverelemek a folyamatos fejlesztések, cserék eredményeképpen gyorsan változnak. Jelen dokumentum nem ismerteti ezeket tételesen, mivel feladatuk úgyis csak a szoftveralkalmazások futtatása.

Szerverek

A kor technikai színvonalának megfelelő neves szerver-PC, amely szünetmentes tápegységgel biztosítva, önállóan látja el funkcióit.

Vírusvédelem

Be kell vezetni egy átfogó vírusvédelmi rendszert, (amely az egész hálózatot figyeli, és mind az adathordozókról, mind az Internetről megjelenő vírusokat semlegesíti, és folyamatos frissítése megoldott.

Adatforgalom

Az adatok védelme és a vírusok károkozásának elkerülése érdekében az intézmény külső (kimenő, illetve bejövő) adatforgalmát folyamatosan felügyelni kell. Erre a megfelelő adatkilépési és -belépési pontokon (Internet, levelezési rendszer, floppy, CD és egyéb lemezek) vírusvédelmi szoftvereket kell üzemeltetni. A vírusvédelmi szoftverek beállításait és a vírusadatbázis folyamatos frissítését a rendszergazda végzi.

Adatvédelem

Ki kell alakítani egy átfogó napi mentési eljárást, mely a szerveren és a klienseken megakadályozza az adatvesztést.Gondoskodni kell továbbá minden gép gyors újratelepítéséhez egy olyan mentésről, mely a felinstallált operációs rendszert és segédprogramokat testre szabva tartalmazza. Ezt a mentést a hardver vagy szoftver konfigurációjának megváltoztatásakor meg kell ismételni.A mentéseket CD-re vagy DVD-re kell készíteni, és végrehajtásáról, nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a gép azonosítóját, a mentés helyét és pontos időpontját. Esetleges

390

visszatöltés esetén, a gép felhasználójával közölni kell a visszatöltött adatok mentésének időpontját, az újrafeldolgozás végrehajtásához.

II. Szoftverhasználati szabályok

Szoftverek jogi vonatkozásai

Az intézmény informatikai rendszerének működtetésénél első számú szempont, hogy a szerzői jogok figyelemben tartásával és a szerzői jogok tulajdonosai által előírt licencelési feltételekkel használja a szoftvereket, valamint az ezekkel azonos jogi elbírálás alá tartozó im-materiális javakat.Ezt a szándékot fejezi ki az intézmény állásfoglalása illetve nyilatkozata, valamint a dolgozóktól megkövetelt magatartás a szerzői jogok vonatkozásában.Az intézmény minden dolgozója számára biztosítja a munkájához szükséges szoftverek beszerzését és üzembe helyezését. Amennyiben egy dolgozó úgy érzi, hogy munkáját valamilyen számítástechnikai megoldás lényegesen könnyítené, ez irányú igényét jeleznie kell közvetlen munkahelyi vezetőjének. A dolgozóknak kötelességük tudomásul venni az intézmény szoftverekkel kapcsolatos nyilatkozatait és azoknak érvényt kell szerezniük.

Szoftverjogi állásfoglalás

A jelen állásfoglalás célja, hogy felhívja a figyelmet az intézmény szoftverhasználatra vonatkozó álláspontjára. A jogszerűen megvásárolt szoftvereknek a – biztonsági vagy archiválási célból történőtől eltérő – másolása a Büntető Törvénykönyv 329/A §-a értelmében törvénybe ütköző cselekedet. Az intézmény által megvásárolt minden szoftverpéldányt (például a Microsoft Office-t) egyidejűleg csak egyetlen számítógépen szabad használni. Amennyiben a szoftver egy számítógépre már telepítve lett, akkor ezzel a sorozatszámmal ellátott programot egy másik számítógépre telepíteni már nem szabad. A szoftvernek részét képezi az eredeti dokumentációja is.

391

Szoftveralkalmazás és szoftverjog

1. A szoftver alkalmazásának a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályozása szerint kell történnie. A törvényt megsértőket a Büntető Törvénykönyv szerzői jogra vonatkozó részei szerint szankcionálják.

2. A szoftver a létrehozó személyek és intézmény szellemi tulajdona. Alkalmazása kizárólag a licenc-szerződés feltételeinek betartásával lehetséges.

3. A szoftver egyidejűleg csak az engedélyezett számú számítógépen futtatható, kivéve, ha az engedély ettől eltérően rendelkezik.

4. Az intézményben tilos bárkit tudatosan vagy akaratlanul illegális szoftvermásolásra vagy felhasználásra ösztönözni vagy kötelezni.

5. Az intézményben tilos olyan eszközöket készíteni vagy alkalmazni, amelyek a szoftver védelmét szolgáló eszközök eltávolítását lehetővé teszik.

6. A szoftverről biztonsági másolat készülhet, amennyiben ezt a licenc-szerződés nem tiltja. A biztonsági másolat felhasználása más célra nem történhet. Amennyiben további másolatok létesítését a licenc-szerződés nem engedi, kizárólag ez a biztonsági másolat készülhet.

7. A számítógép-hálózaton keresztül letöltött szoftver alkalmazását a letöltéskor megjelenő egyezség szabályozza. Az ettől való eltérés térítésmentes szoftver esetében is tilos.

8. Az oktatási és/vagy kutatási célra engedélyezett szoftver más alkalmazása tilos.

9. Az intézmény tulajdonában lévő szoftver magáncélra nem használható.

10. A számítógéprendszerben dolgozó személyzettel, tanárokkal és tanulókkal egyaránt meg kell ismertetni a szoftverjogot és szoftveretikát. Valamennyi tagozat programjában szerepelnie kell az erre vonatkozó alapvető ismereteknek.

11. A szoftverállományról a szervezeti egységeknél szoftverfelelősnek kell nyilvántartást vezetni és az engedélyeket hozzáférhetően tárolni.

392

Szoftvercsomagok installálása

1. A programcsomagokról munkapéldányokat kell készíteni, s az installálást a munkapéldányokkal kell elvégezni. Az eredeti példányokat a másolatoktól külön, biztonságos helyen kell tárolni. Az eredeti példányok és a munkapéldányok jogellenes felhasználást meg kell akadályozni.

2. Az installálást megelőzően valamennyi rendelkezésre álló eszközzel meg kell győződni vírusmentességről.

3. Nem követhető eredetű programcsomagok esetében (public doma-in, shareware stb.) a szoftvert működési tesztnek kell alávetni. Ilyen esetekben első alkalommal csak a rendszergazda személyesen installálhat.

4. Az off-line és on-line szoftver-archívumokat írásvédelemmel kell ellátni.

5. A szoftveralkalmazások rendszer-programjait lehetőleg egy példányban kell a kiszolgáló (szerver) gépeken installálni. A kiszolgáló (szerver) gépen installált szoftvert írásvédelemmel kell ellátni.

Az Internet és a helyi hálózat használata

Az informatikai szolgáltatások elérésére azok jogosultak, akiknek ezt az intézmény vezetése engedélyezte.Informatikai szolgáltatások alatt az alábbiak értendők: a feladatok ellátásához szükséges informatikai erőforrások

igénybevétele (felhasználói név és jelszó a megfelelő rendszerekhez),

az elektronikus levelezés használata (e-mail cím), szabad Internet-elérés.

A szolgáltatások célja

1. Az intézmény dolgozóinak, ill. tanulóinak fenti joga műszaki, forgalmi okok, illetve az alább tárgyalt kötelességek megszegése miatt korlátozható.

2. A műszaki-, illetve forgalmi okokból történő korlátozás az alábbiakban valósulhat meg: sávszélesség behatárolása,

393

rendelkezésre álló memóriaterület behatárolása, a szolgáltatás igénybe vehetőségének időbeli behatárolása.

3. A műszaki, illetve forgalmi okok megszűntekor a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

A szolgáltatást igénybe vevő kötelessége

Az informatikai szolgáltatásokat igénybe vevő köteles betartani: jelen szabályzat előírásait, a törvényi előírásokat (különös tekintettel a szerzői jogi előírásokra), az intézmény tanulójától elvárható etikai normákat, valamint a használat során a tőle elvárható gondossággal és körültekintéssel

eljárni.

A szolgáltatások igénybevétele során tilos

informatikai eszközök engedély nélküli hálózatra kapcsolása, engedély nélküli bejelentkezés más gépre, idegen felhasználói név használata, idegen jelszó kiderítése, profitorientált tevékenység folytatása engedély nélkül, az informatikai eszközök (hardver és szoftver) módosítása,

átkonfigurálása, bármely egyéb visszaélés a szolgáltatással.

Szankcionálás

Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője a fentiek ellen vét, úgy a szolgáltatásból időlegesen vagy véglegesen kizárható.Az informatikai szolgáltatások igénybevétele során elkövetett bűncselekményekért a szolgáltatást igénybe vevő büntetőjogi felelősséggel tartozik.

Levelezés használata, levelezési szabályok

Az iratkezelési szabályok vonatkoznak bármilyen kimenő dokumentumra, legyen az postai levél, elektronikus levél (e-mail) vagy fax.

394

A levelezés során minden dolgozónak kötelessége betartania a következőket: az elektronikus levelezésben az etikai szabályok (netikett) betartása

kötelező, tilos olyan tartalmú szöveg leírása, amely a cég rossz hírét kelti, tilos bármely nemzetiség vagy etnikum megkülönböztetését célzó

szöveg megjelenítése, tilos a vállalati és üzleti titkok kiadása, tilos trágár vagy kifogásolható stílusú szöveg leírása, elküldése, tilos szexuális tartalom kommunikálása.Az Internet elérésére azok a személyek jogosultak, akiknek ezt az intézményvezetés engedélyezte.Az Internet csak a munka által indokolt célokra (pl. információ beszerzése, kommunikáció) használható.

Az iskolai szoftvervédelemben a felelősség három szintje különíthető el számítástechnikai vonatkozásban:

Az intézményvezetés felel:

az intézmény szoftver- és hardverparkjának a munkához való mindenkori megfeleltetéséért, a munkához indokolt technikai színvonal biztosításáért,

a legalkalmasabb beszállítók kiválasztásáért, a belső informatikai tevékenységet szabályozó rendeletek

meghozásáért és azok betartásáért, az informatikai eszközök használatához szükséges oktatások,

betanítások biztosításáért.

A rendszergazda feladata:

az intézményvezetés informatikai vonatkozású döntéseinek operatív végrehajtása,

a vezetés informálása, döntés-előkészítés, a szükséges nyilvántartások (pl. eszközállomány, leltár) vezetése.

Felhasználók kötelessége:

395

az informatikai szabályok betartása, az informatikai eszközök megfelelő hatásfokú működtetése, azok

használatának elsajátítása.

A biztonság szabályozása

A biztonság

A biztonsági előírások az üzemeltető személyzet adatbiztonsággal kapcsolatos feladatait, tevékenységét és hatáskörét határozza meg. A biztonság szintjét a számítógép-hálózat, az ahhoz kapcsolt számítógépek és a számítógépeken működtetett szoftver technikai jellemzőiből eredő védelem, valamint a számítógépet üzemeltető személyzet tevékenysége határozza meg. Azok a felhasználók, akik az alábbi szabályokat nem tartják be, az elvárható gondosság nélkül eljáróknak tekintendők, így kártérítési és jogi felelősségük teljes és egyetemleges.

A számítógépek biztonsági minősítése

1. A számítógépeket biztonsági szempontból minősíteni kell. Az egyes gépek minősítését a felhasználók tudomására kell hozni.

2. A biztonsági minősítés megállapítása a rendszergazda és az intézményvezető hatásköre.

3. A biztonsági minősítés az alábbi kategóriák valamelyikébe történő besorolást jelent:I. Védelmi rendszer nélküli gép (pl. alap felszerelésű PC).II. Részleges védelmi rendszerrel ellátott gép (pl. jelszavas BIOS-

szal ellátott, ill. zárható irodában elhelyezett PC).III. Bizalmas anyagok tárolására alkalmas, legalább C2-es

operációs rendszerrel ellátott fizikai védelemmel rendelkező gép.

IV. Titkos anyagok tárolására alkalmas, legalább C2-es operációs rendszerrel ellátott, a publikus hálózatról leválasztott, fizikai védelemmel rendelkező gép.

4. A biztonsági minősítésnél az ügyviteli, a fizikai és a szoftvervédelmi eszközöket egyaránt figyelembe kell venni. A besorolást a leggyengébb védelemnek megfelelően kell megállapítani.

396

5. Személyzeti anyagok karbantartása, bérelszámolás, pénzügyi ügyvitel, hallgatói személyi és tanulmányi nyilvántartás és egyéb hasonló tevékenység csak „I” biztonsági minősítésű gépen történhet.

397

A szabályzat érvényességi köre

Jelen szoftvervédelmi szabályzat érvényes az intézmény minden dolgozójára és tanulójára oly módon, hogy a rá vonatkozó szabályzatbeli elemeket köteles betartani a meghatározott felelősségi körök figyelembe vételével.

Kapcsolódó dokumentumok

1995. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról79/1995. VI. 30. Korm. rendelet a minősített adatok kezelésének rendjéről

A szabályzat elkészítésénél a következő jogszabályok kerültek felhasználásra:

Az 1999. évi LXXI. törvény a szerzői jogokrólBerni Uniós Egyezmény (1975. évi 4. sz. tvr.) a szerzői jogok védelmérőlMegállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a szellemi tulajdonról (Magyar Közlöny 1993. évi 173 sz.)

Hatálybalépés dátuma: .........................................................

P. H.

................................igazgató

398


Dolgozói nyilatkozat a szoftverhasználatról

Dolgozó neve:…………………………………………..

A szoftverek és a szerzői jogi rendeletek szerint rokon elbírálás alá eső szellemi termékek használatát illetően az intézmény az alábbi politikát követi, amely így minden, az intézmény gépét használó felhasználóra is kötelező érvénnyel vonatkozik.Az intézmény elítéli a szoftverek illegális használatát és másolását.Az intézmény a külső cégtől vásárolt számítógépes szoftverek licencengedélyének megfelelően jár el. A dolgozók a hálózatokon vagy több számítógépen a szoftvereket kizárólag a licencszerződésnek megfelelően használják. A nem intézményi tulajdonban levő szoftverek telepítése tilos.Amennyiben az intézmény alkalmazottainak tudomására jut, hogy a megvásárolt szoftvert vagy azzal kapcsolatos dokumentációt nem a fentiek szerint használják, akkor azt kötelesek jelenteni munkahelyi vezetőjüknek. Ha valakinek nincs információja arról, hogy egy szoftver felhasználási jogával az intézmény rendelkezik-e vagy sem, úgy erre vonatkozóan a rendszeradminisztrátortól kap tájékoztatást. A felhasználói munkahelyeken vezetői engedély nélkül freeware és shareware szoftverek sem használhatók (pl. vírusellenőrző, segédprogram, stb.).A Büntető Törvénykönyv értelmében az illegális szoftvermásolásban részt vevő személy a megfelelő összeg erejéig kártérítésre kötelezhető, és a törvény szerinti egyéb módokon is szankcionálható.Az intézmény azon alkalmazottai, akik illegális szoftvermásolatokat készítenek, szereznek be, vagy használnak, az adott körülményeknek megfelelően büntetendők, amely büntetés elbocsátás is lehet.

Tudomásul veszem az intézmény szoftverhasználatra vonatkozó politikáját, és betartását magamra nézve kötelezőnek fogadom el.

Kelt: ........, ……………………..

…..……………………….. munkavállaló (felhasználó)

399


Szoftverigénylési adatlap

Felhasználó neve: ………………………… Dátum: ……………….

Felhasználó beosztása: ……………………

Milyen funkciót használ Milyen szoftvereket igényel Dátum1. Operációs rendszer2. Szövegszerkesztés3. Táblázatkezelés4. Adatbázis-kezelés5. Kiadványszerkesztés6. Segédprogramok7. Hálózat, adatátvitel8. Fejlesztő környezet9. Egyéb

Az egyes programok szükségességének rövid indoklása:

………………………………………………………………………….………………………………………………………………………….………………………………………………………………………….

400


Szoftver nyilvántartási adatlap

Személyi számítógép vagy munkaállomás megnevezése: ....………….

Sorozatszám: ……………………... Helye: …………………..……....

Beszerzés ideje: …………………... Ára: ………………….….....……

Felhasználó neve: ………………… Munkahelyi beosztása: ……........

Milyen funkciót használ Milyen szoftvereket igényel Dátum1. Operációs rendszer2. Szövegszerkesztés3. Táblázatkezelés4. Adatbázis-kezelés5. Kiadványszerkesztés6. Segédprogramok7. Hálózat, adatátvitel8. Fejlesztő környezet9. Egyéb

401


Nyilvántartás a mentésekről

Személyi számítógép vagy munkaállomás megnevezése: …………….Sorozatszám: ……………………... Helye: …………………..……....Felhasználó neve: …………………………...........................................

Sorszám A mentés helye (média) A mentést készítette Dátum

402

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT



403

BEVEZETÉS

A KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATHOZ

A közalkalmazottak jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 17. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a közalkalmazotti tanács a törvényben meghatározott jogai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot. A 17. § (2) bekezdése a közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdéseket utalja a szabályzatba, a (3) bekezdés pedig megtiltja a kollektív szerződésbe tartozó kérdések szabályozását.

Mi a szerepe a közalkalmazotti tanácsnak?A kérdésre a Kjt. 14. §-ának (1) bekezdése adja meg a választ, miszerint a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács gyakorolja a részvételi jogokat. A „részvétel” az adott intézmény vezetésében való intézményes munkavállalói részvételt jelent, amely a munkáltatóval közös érdekekre irányul. A közös érdek – véleményünk szerint – az intézmény léte, működése, eredményessége. A közalkalmazotti tanács az intézmény valamennyi alkalmazottját képviseli. Kettős funkciója van: egyrészről a döntéshozatal szintjén megjeleníti az alkalmazottak véleményét, másrészről a döntéseket meg kell értetnie, el kell fogadtatnia a foglalkoztatottakkal.

A közalkalmazotti tanács működésének részletes szabályait a tanács által elfogadott ügyrend állapítja meg. A közalkalmazotti szabályzat nem tartalmazhat tehát előírásokat a tanács működésének belső kérdéseire.

A közalkalmazotti tanács együttdöntési és véleményezési jogosultságát a Kjt. 16. § (1)-(2) bekezdése állapítja meg, a (3) bekezdés a munkáltatóra ír elő kötelezettséget. Ezenkívül a Munka Törvénykönyvében az üzemi tanácsokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni közalkalmazotti tanácsokra is.

404

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény közalkalmazotti szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Közalkalmazotti Szabályzata

405

Az ………………………………………………. (intézmény) igazgatója (a továbbiakban: munkáltató) és az intézmény közalkalmazotti tanácsa a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 17. §-a (1) és (2) bekezdései alapján a tanács törvényben biztosított jogköreinek gyakorlásával, valamint kapcsolatrendszerükkel összefüggő kérdésekben az alábbi szabályzatot alkotják.

I. EGYÜTTMŰKÖDÉS ELVEI ÉS CÉLJA(Mt. 3. § (1)-(3) bekezdéséhez)

1. Az együttműködés elvei:- A munkáltató és a közalkalmazotti tanács a jogaik gyakorlása és

kötelezettségeik teljesítése során jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve járnak el.

- A munkáltató minden olyan tényről, körülményről, illetőleg ezek változásáról tájékoztatja a közalkalmazotti tanácsot, amely a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. Ugyanez a kötelezettség terheli a közalkalmazotti tanácsot is a munkáltató felé.

2. Az együttműködés célja: - a közalkalmazottak közösségének a közalkalmazotti tanács által

gyakorolt részvételi jogai teljes körű és konfliktusmentes érvényesülése,

- a kiegyensúlyozott munkahelyi légkör biztosítása érdekében a jogok és kötelezettségek összhangjának megteremtése,

- az intézmény működésének, illetve a közalkalmazottak munkakörülményeinek, munkafeltételeinek és anyagi helyzetének javításához szükséges anyagi lehetőségek feltárása és azok leghatékonyabb felhasználásának segítése.

3. A fenti célok megvalósítása érdekében: - a munkáltató az intézmény irányításával, a munkáltatói jogkör

gyakorlásával kapcsolatban felmerülő gondok, feladatok megoldásába bevonja a közalkalmazotti tanácsot, amely a közalkalmazottak véleményét, álláspontját közvetíti,

406

- évente legalább kétszer közösen áttekintik az intézmény helyzetét, elemzik az elkövetkező időszak feladatait és az ezek biztosításához szükséges anyagi lehetőségeket, illetve a lehetséges munkáltatói intézkedéseket,

- a közalkalmazottak közösségét érintő, soron kívül felmerülő kérdések megfelelő rendezése érdekében rendkívüli közös tanácskozást tartanak,

- a közalkalmazotti tanács jelzi a munkahelyi konfliktusokat, amelyek feloldására közösen törekszenek,

- a munkáltató biztosítja, hogy az együttes tanácskozások, megbeszélések előtt a közalkalmazotti tanács megismerje az intézmény helyzetét érintő fenntartói döntéseket.

II. A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS JOGKÖRGYAKORLÁSA

1. A Kjt. 16. §-a (1) bekezdésében biztosított együttdöntési jog

a) A munkáltató és a közalkalmazotti tanács együttesen dönt a Kollektív Szerződésben meghatározott segélykeret felosztásáról, a segélyezési kérelmek teljesítéséről.A közalkalmazottak kérelmüket a munkáltatónak nyújtják be, aki azokat a közös döntés érdekében javaslatával a közalkalmazotti tanács elé terjeszti.

b) A Kollektív Szerződésben meghatározott segélyezési keret felhasználása elsősorban a következő esetekben történhet: - hozzátartozó halála,- tartós, súlyos betegség, - elemi csapás vagy más, váratlan, a közalkalmazott anyagi

helyzetét megrendítő esemény,- gyermek beiskolázása,- gyermek születése.

c) A segélyezésnél előnyben kell részesíteni – az egy főre eső nettó jövedelemtől függően – a többgyermekeseket, a gyermeküket egye-dül nevelőket, azokat, akik az intézménynél legalább 10 éven felül állnak közalkalmazotti viszonyban.

407

2. A közalkalmazotti tanács véleményezési joga [Kjt. 16. §-a (2) bekezdéséhez]

A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményeztetia) a gazdálkodásból származó bevétel felhasználásának tervezetét,b) az intézményi belső szabályzatok tervezetét, így különösen a

következő szabályzatok tervezetét:- szervezeti és működési szabályzat,- gazdálkodási szabályzat,- munkavédelmi szabályzat,- tűzvédelmi szabályzat,- vagyonkezelési szabályzat,- pénzkezelési szabályzat,- leltározási szabályzat,- iratkezelési szabályzat,- felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének

szabályzata,- belső ellenőrzési szabályzat stb.

c) közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, amelyek – többek között – a következők: - a bérintézkedés végrehajtásának elvei,- a jutalmazás elvei,- az intézményi költségvetés összeállításának elvei,- az intézmény fejlesztésével, munkájának átszervezésével

kapcsolatos tervek,- az intézmény fenntartójának megváltoztatásával együtt járó

munkáltatói intézkedések. A közalkalmazottak nagyobb csoportja:- a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak,- a gazdasági, műszaki és kisegítő munkakörben foglalkoztatottak,- vagy, ha az intézkedéssel érintett kör a foglalkoztatottak

létszámának egyharmadát eléri.d) a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott

munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,

e) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket:- a középtávú továbbképzési programot,- az éves beiskolázási tervet,

408

f) a munkarend kialakítását, és a szabadságolási rendet, amely tartalmazza a pedagógusok szabadságáról a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 10. §-a (2) bekezdése szerinti igénybevétel eseteit és mértékét is.

III. A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS JOGOSÍTVÁNYAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

[Mt. 66. § (1) bek., 68. § (1) bek., 68. § (2) bek., 69. §: Határidők, nyilvántartásba betekintés, tájékoztatáskérés, nyilvánosságra hozatal]

1. A munkáltató köteles a közalkalmazotti tanács egyetértési, illetve véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben legalább 15 nappal a tervezett intézkedés előtt az írásos tervezetet a közalkalmazotti tanács elnökének átadni.

2. A közalkalmazotti tanács köteles a jogait az intézkedéstervezet kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolni, és álláspontjáról a munkáltatót írásban tájékoztatni, illetve a szükséges egyeztetés érdekében a határidőn belül a munkáltatóval megbeszélést folytatni.

A közalkalmazotti tanács véleményének kialakítása előtt – a közalkalmazottakkal, illetve azok érintett közösségeivel – e határidőn belül tájékozódó megbeszélést folytat.

3. A munkáltató vállalja, hogy a közalkalmazotti tanácsnak a tervezett intézkedéstől eltérő, indokokkal alátámasztott véleménye esetén – az intézkedés végrehajtása előtt – a közalkalmazotti tanáccsal a kérdést megvitatja, illetve elutasító, megindokolt döntéséről tájékoztatást ad.

4. Az Mt 68. §-a szerint a közalkalmazotti tanács a Kjt. 16. §-a (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogosultságainak gyakorlásával össze-függésben jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni. Ezen felül a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő gazdasági (élet- és munkakörülményeit érintő) és szociális érdekeivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés szabályainak megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg.

409

A közalkalmazotti tanács elnöke vagy erre felhatalmazott tagja a mun-káltatóval közli igényét a nyilvántartásokba történő betekintésre.

410

A nyilvántartást vezető, kezelő közalkalmazott a betekintést a munkáltató utasítására teszi lehetővé.

A közalkalmazotti tanács elnöke a tájékoztatás iránti kérését legalább 15 nappal korábban írásban adja át a munkáltatónak. A munkáltató a közösen kialakított megállapodás szerint írásban vagy szóban tesz eleget, 15 napon belül a tájékoztatási kötelezettségének.

5. Az Mt. 69. §-a szerint a közalkalmazotti tanács, illetve tagja a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató, illetve az általa vezetett intézmény jogos érdekeinek veszélyeztetése, illetve az intézmény közalkalmazottainak személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

Az intézmény működésére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala kérdésében – annak megtörténte előtt – a közalkalmazotti tanács köteles a munkáltatóval konzultálni.

IV. A MUNKÁLTATÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE[Kjt. 16. § (3) bek.; 25/A. § (2) bek.]

1. A munkáltató félévente tájékoztatja a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

2. Abban az esetben, ha az intézmény egésze vagy egy része (szervezeti egysége, a közalkalmazottak egy csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőző 30 nappal korábban tájékoztatja a közalkalmazotti tanácsot az átadás a) időpontjáról,b) okáról,c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális

következményeiről.

411

3. Az átadó és az átvevő munkáltató köteles konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.

412

A konzultáció kiterjed: a) az intézkedések elveire,b) a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközeire,c) a következmények enyhítését célzó eszközökre.

V. A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS MŰKÖDÉSÉVELÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK

1. Információk közzététele [Mt. 62. § (1) bekezdéséhez]

A munkáltató biztosítja, hogy a közalkalmazotti tanács felhívásait, közleményeit az intézmény hirdetőtábláján közzétegye. Lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy a közalkalmazotti tanács ezeket a nevelőtestületi ülésen közölje, és hozzájárul ahhoz, hogy e napirendi ponthoz az intézmény összes alkalmazottját (gazdasági, műszaki, kisegítő dolgozókat) meghívja. Amennyiben a közalkalmazotti tanács az intézmény közalkalmazottainak részvételével külön értekezletet kíván tartani, ennek időpontjáról a munkáltatót tájékoztatja és oda meghívja.

2. A közalkalmazotti tanács működési költségeinek biztosítása [Mt. 63. §-hoz]

A munkáltató a közalkalmazotti tanács működéséhez a következőket biztosítja:- meghatározott helyiség (tanterem) használatát,- az intézmény telefonjának (telefaxának) használatát, - irodaszereket,- szükséges szakkönyveket, útmutatókat,- a közalkalmazotti tanács ülései jegyzőkönyvének vezetésére, az

állásfoglalások, határozatok, információk, közlemények leírására gépírónőt, sokszorosítási lehetőséget, postázást, kézbesítést,

- a közalkalmazotti tanács elnökének (tagjainak) képzési, továbbképzési költségét.

A munkáltató és a közalkalmazotti tanács a fenti dologi kiadások éves keretét ….... Ft és …… Ft közötti összegben állapítja meg. A keretösszeget évenként felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják.

413

A munkáltató lehetővé teszi a közalkalmazotti tanács számára az intézmény közlönyeinek, jogi segédkönyvének tanulmányozását; az intézmény működésére, továbbá a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó új jogszabályokra felhívja a közalkalmazotti tanács figyelmét, azokat – az intézmény szakszervezeti képviselőivel együtt – közösen értelmezik és magyarázzák.

3. Munkaidő-kedvezmény [Mt. 62. § (2) bek.]

A közalkalmazotti tanács elnöke részére járó, a havi munkaidő 15 %-os, illetve tagok esetén 10 %-os mértékű munkaidő-kedvezmény kiadását- kötelező óraszámmal foglalkoztatott pedagógusok esetén a kötelező

óraszám arányos csökkentésével, - a teljes heti munkaidővel foglalkoztatott közalkalmazottak esetében

a munkaidő csökkentésével kell biztosítani.

A pedagógus közalkalmazotti tanács tagok munkaidő-kedvezményét a tantárgyfelosztás előtt kell megállapítani. A munkáltató a fentieken felül a pedagógus közalkalmazotti tanács tagok munkájának megkönnyítésére – a tantárgyfelosztás keretében – olyan órabeosztást készít, mely heti egy-egy órára biztosítja együttes tanácskozásukat.

VI. A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS ELNÖKE ÉS TAGJAI MUNKAJOGI VÉDELME

[Mt. 62. §-a (3) bek., és 28. §-a]

1. A közalkalmazotti tanács tagjai munkajogi védelme körében a munkáltató- a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel való megszüntetéséhez,

továbbá- az általa kezdeményezett más munkahelyre történő beosztáshoz

az egyetértést a közalkalmazotti tanácstól – a tervezett intézkedés előtt legalább 15 nappal – írásban kéri. Ugyancsak írásban kikéri a közalkalmazotti tanács véleményét, ha annak elnöke vagy tagja ellen fegyelmi eljárást kíván indítani.

414

2. A közalkalmazotti tanács a felmentéssel, illetve más munkahelyre történő beosztással kapcsolatos egyetértését, illetve állásfoglalását a munkáltatóval a tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül, a fegyelmi eljárás indításával kapcsolatos véleményét 3 napon belül, indokolva írásban közli. A közalkalmazotti tanács tagja elleni fegyelmi eljárás indítása esetén a munkaköri kötelezettségszegés bizonyítékairól a közalkalmazotti tanács nem érintett tagjának jogában áll tájékoztatást kérni. Ha a közalkalmazotti tanács véleményét a megjelölt határidőben nem közli, úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató tervezett intézkedésével egyetértene.

3. A közalkalmazotti tanács elnökét és tagját az előzőkben írt védelem megbízatása idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapig betöltötte.

VII. KOLLEKTÍV MUNKAÜGYI VITA[Mt. 194-198. §-aihoz]

(Egyeztetés, közvetítés, döntőbíráskodás)

1. A munkáltató és a közalkalmazotti tanács között esetleg felmerülő kollektív munkaügyi vita esetén a felek az egyeztetésre megszabott hét nap alatt a megegyezésre törekszenek. Az egyeztetési eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a következőket:- az egyeztetés helyét, idejét,- az egyeztetésben részt vevő személyeket,- a kifogásolt intézkedést és a munkáltatói észrevétel lényegét, - az egyeztetési eljáráson elhangzott nyilatkozatot,- a megkötött egyezség pontos szövegét, a kifogás visszavonását vagy- az eredménytelenséget megállapító közös nyilatkozatot,- az egyeztetésben részt vevő felek jegyzőkönyvi aláírását és

bélyegzőjét.

2. Az egyeztetés sikertelensége esetén a felek közvetítőként körzeti, városi (kerületi) szakszervezeti bizottság megbízottját, vagy az irányító szerv szakemberét, vagy egy másik közoktatási intézmény közalkalmazottját – a vita körülményeinek mérlegelésével – közösen választják ki és kérik fel. Felkérhető az Oktatási Minisztérium címén elérhető Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat is.

415

3. Amennyiben szükséges, a felek megállapodhatnak abban, hogy a kollektív vita rendezéséhez döntőbírót vesznek igénybe. A munkáltató és a közalkalmazotti tanács a döntőbíró, illetve az általa létrehozott egyeztető bizottság döntését a maguk számára kötelezőnek ismerik el.Kötelező a döntőbíró igénybevétele a közalkalmazotti tanács- információinak, felhívásainak, saját tevékenységével kapcsolatos

adatai közzétételével, - a működésével kapcsolatos költségek mértékével, meghatározásával, - a Kjt. 16. §-a (1) bekezdésében meghatározott együttdöntési jogának

gyakorlásávalösszefüggésben felmerülő kollektív munkaügyi vitában.

Az egyeztetés, a közvetítés, illetve a döntőbíráskodás költségei a munkáltatót terhelik.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Közalkalmazotti Szabályzat hatálybalépése, kihirdetése [Kjt. 17. § (4) bek., Mt. 38. § (1)-(3) bek., 39. § (1)-(2) bek., 40. § (1) bek. első mondata]

1. Jelen Közalkalmazotti Szabályzatot a felek határozatlan időre kötötték. A szabályzatot a felek bármelyike három hónapon belül, lehetőséghez képest a tanév végére felmondhatja. A hatálybalépése időpontjától számított hat hónapon belül azonban a közalkalmazotti szabályzat nem mondható fel.

2. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, illetve a közalkalmazotti tanács megszűnése esetén jelen Közalkalmazotti Szabályzat hatályát veszti.

3. Jelen Közalkalmazotti Szabályzat egy-egy példányát kapják- a munkáltató,- a közalkalmazotti tanács tagjai,- az intézmény szakszervezeti képviselője,- a közalkalmazotti tanács működésének adminisztratív segítésével

megbízott közalkalmazott.

416

4. A Közalkalmazotti Szabályzat egy példányát mindenkinek hozzáférhető módon el kell helyezni az igazgató titkárságán és az iskolai könyvtárban.

5. Jelen közalkalmazotti szabályzatot a munkáltató, illetve a közalkalmazotti tanács megbízásából annak elnöke 200.. .………………-án aláírásukkal megerősítették.

Ez a nap a Közalkalmazotti Szabályzat kihirdetésének, így hatálybalépésének is a napja.

K. m. f.

…………………………….. …………………………….. munkáltató közalkalmazotti tanács elnöke

417


Közalkalmazotti tanácsra vonatkozó jogszabályi rendelkezések

Együttműködés elveiMt. 3. §Közalkalmazotti tanács jogkörgyakorlása

Közalkalmazotti tanács jogosítványaiMt. 66. § (1) bek.: a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspont közlésének határidejeMt. 68. § (1) bek.: nyilvántartásba betekintésMt. 68. § (2) bek.: tájékoztatás kéréseMt. 69. §: adatok, tények nyilvánosságra hozatala a munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak személyiségi jogainak sérelme nélkülMt. 94/B. § (1) bek. konzultáció csoportos létszámcsökkentésnél

Közalkalmazotti tanács működésével összefüggő kérdésekMt. 63.§ - költségek munkáltató általi biztosításaMt. 62. § (1) bek.: információ (stb.) közzétételeMt. 62. § (2) bek.; Kt. 1. sz. melléklet 3. rész II/11.: munkaidő-kedvezményMt. 62. § (3) bek., 28. §, 62/A. §: munkajogi védelem

Kollektív munkaügyi vitaMt. 194. § (1) bek.: egyeztető tárgyalásMt. 195. §: közvetítő igénybevételeMt. 196. §: döntőbíró igénybevétele, egyeztetőbizottság létrehozása

Közalkalmazotti szabályzatra vonatkozó rendelkezésekKjt. 17. § (4) bek. alapján: Mt. 38. § (1)-(3) bek.: hatálybalépés, megismertetés, elhelyezésMt. 39. § (1)-(2) bek.: felmondásMt. 40. § (1) bek.: jogutód nélküli megszűnés esetén a Ko. Sz. hatályát veszti

418

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS



419

BEVEZETÉS

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSHEZ

A kollektív szerződésről a Munka Törvénykönyvének (Mt.) a munkaügyi kapcsolatokról szóló második rész III. fejezete, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 8-13. §-ai rendelkeznek. Az Mt. kimondja, hogy a munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető. Az Mt. 33. §-ának (2)-(6) bekezdése és a Kjt. 9. §-a alapján kell megállapítani a szakszervezet kollektív szerződéskötési jogosultságát, amely a közalkalmazotti tanácsi választáson elért eredménnyel függ össze. A kollektív szerződés jelentőségével kapcsolatban fontos kiemelni a Kjt. 2. §-ának (1) bekezdését, miszerint a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A kollektív szerződés egyrészről a munkáltatóra és valamennyi közalkalmazottra kiterjedően szabályozza a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, másrészről a kollektív szerződést kötő felek kapcsolatrendszerét határozza meg, amely csupán a munkáltatóra és a szakszervezetre vonatkozik. A kollektív szerződés elsősorban az Mt-hez, a Kjt-hez kapcsolódik, de találunk a kollektív szerződésbeli szabályozásra vonatkozó előírást a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben (Kt.), a közalkalmazotti törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendeletben (Vhr.) és más jogszabályokban is. Az Mt. kollektív szerződésre utaló rendelkezései közül vannak olyanok, amelyek a törvénytől való eltérés lehetőségét az általános megállapodást jelentő kollektív szerződésre vagy pedig a felekre, vagyis a munkáltató és a munkavállaló egyéni jellegű megállapodására bízza. Több esetben szabályoz úgy az Mt., hogy kollektív szerződés hiányában a munkáltató jogosult intézkedni. Bizonyos kérdések rendezése azonban kizárólagosan a kollektív

420

szerződésbe tartozik, ami azt jelenti, hogy helyébe nem léphet sem a felek megállapodása, sem a munkáltató intézkedése. Ha a kollektív szerződés az Mt. által kifejezetten odautalt szabályozást nem tartalmazza, az adott kérdésben csak a törvény előírásait lehet alkalmazni.

Kollektív szerződésben történő szabályozást tesz lehetővé az „eltérő megállapodás hiányában” kifejezés is. Ha ez az „eltérő megállapodás” a munkáltatóra és a szakszervezetre vonatkozik, a kollektív szerződés-beli rendezés megállapodásnak minősül, ha pedig a munkáltatóra és a munkavállalóra, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a kollektív szerződés nem sértheti a törvény által lehetővé tett megállapodás megkötésére biztosított jogosultságot.

Megemlíthető még, hogy lehetséges kollektív szerződésben másként rendelkezni azokban az esetekben is, amelyekben a Kjt. valamely juttatásnál a „legalább” megjelölést használja. Mivel ezek rendszerint anyagi hatással járnak, a jogszabálytól való pozitív eltéréshez előzetesen meg kell szerezni a fenntartó hozzájárulását.

421

422

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény kollektív szerződésére

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Kollektív Szerződése

423

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Általános rész

Ez a közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó Kollektív Szerződés létrejött egyrészt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (székhely: …….......... igazgatója, mint Munkáltató, másrészt a …………..… Szakszervezetének ................………...……Alapszervezete (Székhely: …………........….) mint Szakszervezet között annak érdekében, hogy szabályozzák a:- a Kollektív Szerződést kötő felek kapcsolatrendszerét,- közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek

gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, - az ezekkel kapcsolatos eljárások rendjét.

A Kollektív Szerződés a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos kérdéseket az alábbi jogszabályok alapján szabályozza:- 1992.évi XXII. törvény Munka Törvénykönyvéről (Mt), - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.),- 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet (Vhr.), a Kjt. végrehajtásáról a

közoktatási intézményekben- 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 2. A Kollektív Szerződés hatálya, módosítása és felmondása

2.1. A Kollektív Szerződés személyi hatálya [Kjt. 12. § (1) bek., Mt. 36. § (4) bek.]

A Kollektív Szerződés hatálya kiterjed az Alapfokú Művészetoktatási Intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló (főállásban, részmunkaidőben, további közalkalmazotti jogviszonyban) foglalkoztatott közalkalmazottra, beleértve az intézmény vezetőjét is, tekintet nélkül arra, hogy a közalkalmazott tagja-e a szerződést aláíró szakszervezetnek. A Kollektív Szerződés hatálya nem terjed ki a Polgári Törvénykönyv alapján megbízási vagy a vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatottakra (óraadókra).

424

2.2. A Kollektív Szerződés időbeli hatálya [Mt. 38. § (1) bek.]

2.2.1. A Kollektív Szerződés a kihirdetés napján lép életbe.2.2.2. A Kollektív Szerződés kihirdetése az intézményben való kifüggesztéssel valósul meg.A kifüggesztés helye: titkárság,

tanári szoba,gazdasági iroda.

2.2.3. Jelen Kollektív Szerződés határozatlan időre jött létre.

3. Kollektív Szerződés módosítása[Mt. 37. § (5) bek.]

3.1. A Munkáltató – megfelelő adatok rendelkezésre bocsátása mellett – évente köteles javasolni a Szakszervezetnek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok felülvizsgálatát és szükség esetén – jogszabályból következő – módosítását. 3.2. A Kollektív Szerződést módosítani kell: ha a rendelkezései jogszabály változása miatt jogellenessé váltak.3.3. A Kollektív Szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. 3.4. A módosítást kezdeményezheti bármely közalkalmazott, a javaslatot a Munkáltatóhoz és a Szakszervezethez is be lehet nyújtani. Aki átveszi, köteles megküldeni a javaslatot a másik félnek is.3.5. Módosítási javaslat esetén a felek a vitás kérdéseket egyeztetés útján rendezik, melyről jegyzőkönyvet készítenek.3.6. A Munkáltató vállalja, hogy a Szakszervezet javaslataira a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül válaszol, az egyeztetés időpontját pedig közösen állapítják meg.

4. A Kollektív Szerződés felmondása [Mt. 39. § (1) bek.]

4.1. A Kollektív Szerződést bármelyik szerződéskötő fél négy hónapos határidővel, írásban felmondhatja, de rendelkezéseit a felmondás alatt is alkalmazni kell.4.2. A felmondási jogot a megkötéstől számított hat hónapon belül egyik fél sem gyakorolhatja.

425

4.3. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy a felmondást követő tizenöt napon belül egyeztető bizottságot hoznak létre a felmondás okának kivizsgálására és az új Kollektív Szerződés előkészítésére. 4.4. A Kollektív Szerződés felmondása esetén a felek megvizsgálják, hogy a Kollektív Szerződés módosításokkal hatályban tartható-e.

5. A Kollektív Szerződés megszűnése [Mt. 40. §, 40/A. §]

5.1. A Kollektív Szerződés megszűnik:- a felmondási idő leteltével,- az Intézmény jogutód nélküli megszűnésével,- a Szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével.5.2. Az Intézmény, illetve a szakszervezet jogutóddal történő megszűnése a Kollektív Szerződés hatályát nem érinti. Az intézmény tekintetében bekövetkező jogutódlás esetén az Mt. 40/A. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

6. Törvényben szereplő fogalmak[Mt. 21. § (2) bek.; Kjt. 39. § (2) bek.]

6.1. A közalkalmazottak nagyobb csoportja: Pedagógusok: művészeti tanszakok tanárai.Alkalmazottak: gazdasági dolgozók, műszaki dolgozók, ügyintézők, ügyviteli dolgozók.Kisegítő dolgozók: takarítók, portások.6.2. Közérdek: Az intézmény és az intézményhasználók (tanulók, szülők) közös érdeke.

II. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

Együttműködés és szakszervezeti joggyakorlás, a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye[Mt. 3. § (1)-(3) bek., 19-25.§, 30.§ b) pont; Kjt. 25/A. § (2) bek.]

A Szerződő Felek a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a közalkalmazott jogviszonyával, munkafeltételeivel,

426

díjazásával kapcsolatos és egyéb, szociális jellegű kérdésekben kerülik a kiélezett konfliktusokat, azok mielőbbi megoldására törekszenek. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve járnak el.

1. A Szakszervezet az Mt., a Kjt. és a Kollektív Szerződés alapján jogosult arra, hogy 1.1. az intézményen belül a szakszervezeti munkába tagjait bevonja,1.2. a közalkalmazottakat a jogaikról és kötelességeikről tájékoztassa,1.3. a közalkalmazottakat a munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben képviselje,1.4. ellenőrizze a közalkalmazottak munkakörülményeire vonatkozó jogszabályok betartását, 1.5. tájékoztatást kérjen a közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő, valamint gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésekben,1.6. véleményét közölje a munkáltatói döntéssel kapcsolatban, s ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezzen,1.7. a jogellenes munkáltatói intézkedés ellen kifogással éljen,1.8. tanítási idő után térítésmentesen igénybe vegye a tevékenységéhez szükséges helyiségeket, használja az iskola telefonját, faxgépét, postai szolgáltatását,1.9. az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a hirdetőtáblán vagy más megfelelő módon közzétegye,1.10. a Szakszervezet képviselője az intézmény vezetőségi ülésein jelen legyen.1.11. A Szakszervezet köteles:- az ellenőrzés megkezdését 8 nappal előbb a munkáltatónak bejelenteni, - a Munkáltató megkeresésére 15 napon belül választ adni, - véleményét megfelelően indokolni.

2. A Munkáltató az Mt., a Kjt. és a Kollektív Szerződés alapján köteles:

2.1. a Szakszervezettel együttműködni, a tájékoztatási és az informálási kötelezettségének eleget tenni, a Szakszervezet észrevételeire, javaslataira 30 napon belül indokolt választ adni,

427

2.2. a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő döntés meghozatala előtt legalább tizenöt nappal korábban a Szakszervezet véleményét előzetesen kikérni,2.3. az intézmény egészének vagy egy részének az Mt. vagy a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkáltatónak való átadása esetén tájékoztatást adni az átvevő munkáltatóval együtt 30 nappal korábban az átadás időpontjáról, okáról, a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá a megállapodás érdekében köteles konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről,2.4. a Szakszervezet működéséhez biztosítani a legfontosabb tárgyi feltételeket, helyiségeket, telefont, faxot, 2.5. a szakszervezeti tagdíjlevonással kapcsolatos külön törvény szerinti intézkedéseket megtenni,2.6. a szakszervezeti tisztviselők számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.

3. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye[Mt. 25. §, Kt. 1. sz. mell. Harmadik rész II/11.]

3.1. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkaidő-kedvez-ményét a kötelező óraszám arányos csökkenésével kell kiadni. 3.2. A Szakszervezet a tárgyév január 1-jei taglétszám alapján számí-tott munkaidő kedvezmény keretét – a felhasználás módját, mértékét, időpontját – a Munkáltatónak írásba foglalva adja meg a tantárgyfelosztás elkészítése előtt külön megállapodás szerinti határidőben. A kedvezmény mértékébe a Munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény idejére távolléti díjat kell fizetni. Ha a munkaidő-kedvezményt nem pedagógus-munkakört ellátó tisztségviselő veszi igénybe, a munkából való távozást előre be kell jelenteni.

A Szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára szolgáló fizetett szabadság igénybevételéről a munkáltatót legalább 30 nappal korábban értesíteni kell.

428

III. KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

1. A kinevezés és a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége[Kjt. 21. §, Mt. 76. § (7)-(8) bek., 76/B. §-ai]

1.1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott.1.2. Közalkalmazotti jogviszony csak 18. életévet betöltött, büntetlen előéletű személlyel létesíthető. A közalkalmazotti jogviszony írásban, határozatlan idejű kinevezéssel, illetve annak közalkalmazott által történő elfogadásával jön létre. 1.3. Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony csak helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető. A kinevezéskor meg kell állapítani a helyettesítés várható időtartamát, valamint azt a feltételt, amely bekövetkezése esetén megszűnik a közalkalmazotti jogviszony. A nem helyettesítésre szóló határozott idejű kinevezésben, illetve az ahhoz csatolt mellékletben meg kell állapítani az elvégzendő munkát, illetve feladatot.1.4. A kinevezésben fel kell tüntetni, hogy a munkavégzés állandó vagy változó munkahelyen történik.1.5. Az új közalkalmazott a kinevezési okmányának aláírásával egyidőben átveszi a feladatait tartalmazó munkaköri leírást.1.6. A kinevezés átadásával egyidejűleg a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat: - az irányadó munkarendről, - az illetményről és egyéb elemeiről,- az illetményfizetés idejéről,- a munkába lépés napjáról,- a rendes szabadság mértékéről és számításának módjáról, kiadási

rendjéről,- a felmentési idő megállapításának szabályairól,- arról, hogy az intézménynél Kollektív Szerződés van hatályban. 1.7. A tájékoztatást a kinevezést követő 30 napon belül írásban is meg kell tenni. Azokban a kérdésekben, amelyekben a kollektív szerződés rendelkezik, vagy amelyeket jogszabály rendez, a tájékoztatás megvalósulhat e rendelkezésekre való hivatkozásokkal is. 1.8. Az igazgató gondoskodik az új munkatárs bemutatásáról, eligazításáról.

429

2. A pályázat[Mt. 80. §, 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 17. §, Kt. 33.§ (6) bek., Mt.76/C. §]

2.1. Az intézmény alaptevékenységének ellátására létesített munkakörök betöltésénél kötelező a nyilvános pályázat kiírása. 2.2. Pályázatot kell kiírni a pedagógus-munkakörökre, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökre. 2.3. Az üres pedagógus-munkakörre a pályázatot a megüresedéstől számított 30 napon belül kell megjelentetni az Oktatási Közlönyben. Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha a munkakör betöltése olyan személlyel történik, aki az intézménynél határozott időre szóló jogviszonyban legalább tíz hónapon át már alkalmazásban állt.2.4. Pályázatot kell kiírni a gazdasági vezető beosztásra is. Más munkakörök betöltésére szóló pályázat meghirdetéséről az igazgató dönt.

3. A közalkalmazotti jogviszony kezdete, a munkába állás napja[Kjt. 21. §, Mt. 78. § (3) bek.]

3.1. A közalkalmazotti jogviszony kezdete a munkába állás napja.3.2. A munkába állás napját a felek a kinevezésben határozzák meg. 3.3. A kinevezés aláírásának napja és a munkába állás napja közötti időszakban csak azok a közalkalmazotti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő.

4. Próbaidő kikötésének feltételei, módja, mértéke [Mt. 81. §]

4.1. A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor próbaidő is köthető.4.2. A próbaidő tartama 30 nap, de a felek 90 napig terjedő próbaidőben is megállapodhatnak. 4.3. Próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Mértéke: Fizetési osztály: Időtartam (nap):1., A:. -------------------------------------302., B-C-D-E:-----------------------------------60

430

3., F-G-H-I:------------------------------------90.4.4. A próbaidő letöltésére akkor kerül sor, ha abban a felek megállapodtak, és azt a kinevezés tartalmazza.4.5. A kinevezéskor kikötött próbaidő meghosszabbítása tilos.4.6. Áthelyezéssel betöltött munkakör esetén próbaidőt nem lehet kikötni.

5. Kinevezés módosításának szabályai, átirányítás[Mt. 82. §; Mt. 83/A. §, 84/A. §]

5.1. A munkáltató és a közalkalmazott a kinevezést csak közös megegyezéssel módosíthatja. A módosítást írásba kell foglalni.5.2. A módosítás főbb esetei: - változik a közalkalmazott jogviszonyának időtartama (határozott idő

határozatlan időre),- módosul az ellátandó munkaidő (részfoglalkozás, teljes munkaidő),- módosul az ellátandó munkakör,- változik a munkavégzés helye,- módosul az illetmény.5.3. Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a közalkalmazott – az intézmény működésével összefüggő okból, ideiglenesen – munkáltató utasítása alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Az átirányítás a közalkalmazottra aránytalan sérelemmel nem járhat. Az átirányítás várható időtartamáról a közalkalmazottat egy héttel korábban írásban tájékoztatni kell.Az átirányítás naptári évenként legfeljebb ….. munkanap lehet. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. A több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell adni. 5.4. Ha a közalkalmazott a teljes vagy részfoglalkoztatás, illetve a foglalkoztatás határozatlan időtartama vonatkozásában kezdeményezi a kinevezés módosítását, a munkáltató az intézmény létszámkeretére, a munkaszervezés körülményeire, a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról, és erről 15 napon belül írásban tájékoztatja a közalkalmazottat. A munkáltató a tantárgyfelosztás elkészítése előtti időszakban, illetőleg a tanév végén a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel

431

tájékoztatja a közalkalmazottakat azokról a munkakörökről, amelyekben az előzők szerint a kinevezés módosítására lehetőség van.

432

6. Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése és az ösz-szeférhetetlenség szabálya [Kjt. 41-43. §, 44. § (1) bek.]

6.1. A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését köteles írásban előzetesen bejelenteni a munkáltatónak. 6.2. Ha a munkaidő a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban részben vagy egészben azonos időtartamra esik, a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása kell a további jogviszony létesítéséhez.6.3. A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. 6.4. A további jogviszony keretében történő munkavégzés nem zavarhatja a közalkalmazott főállású tevékenységét, tehát az a munkakörével nem lehet összeférhetetlen. A munkáltató haladéktalanul köteles nyolc napos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. 6.5. A Munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkakörével azonos területen további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.6.6. Tilos olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, amelynek során rokoni kapcsolatban levők között pénzügyi elszámolási kötelezettség jönne létre.

IV. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

1. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének módjai[Kjt. 25. § (1) bek., 25/A. §]

1.1. A közoktatási intézményben dolgozó közalkalmazottak jogviszonya megszűnik: - a kinevezésben foglalt határozott idejű idő lejártával,- a közalkalmazott halálával,- a munkáltató jogutód nélkül való megszűnésével,

433

- a Kjt. 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, vagyis akkor, ha az intézmény egésze vagy egy része a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá kerül.

1.2. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:[Kjt. 25. § (2) bek., 26-30.§]A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése valamelyik fél kezdeményezésére történik, melynek módjai:- közös megegyezés, - áthelyezés, - lemondás, - rendkívüli lemondás, - felmentés. A felmentés jogcímeit a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdése tartalmazza.A Kjt. 30. § (1) bek. e) pontjában meghatározott jogcímet – miszerint a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül – a Kjt. 37/B. §-a értelmezi. A Kjt. 30. § (1) bek. d) pontja szerinti tartós alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés akkor valósul meg, ha a közalkalmazott:a, orvosi vélemény szerint egészségileg alkalmatlan, b, a munkaköri leírásban szereplő feladatokat nem képes teljesíteni,c, szaktanári munkája tartósan eredménytelen,d, munkatársaival nem tud együttműködni, magatartása mások munkáját zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését eredményezi.Egészségi alkalmatlanság esetén a közalkalmazott akkor menthető fel, ha nincs más megfelelő munkakör vagy ha azt nem fogadja el.Az egyéb alkalmatlanság esetén a felmentés előtt a közalkalmazott lehetőséget kap arra, hogy védekezzen a vele szemben felhozott kifogások ellen. Azokat az eseteket, amelyekben a munkáltató csak különös indok alapján szüntetheti meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt, a Kjt. 32. § (1) bek. sorolja fel. A felmentési tilalmakat az Mt. 90. §-a állapítja meg.

1.3. Munkavégzés alól mentesítés lemondás esetén: [Kjt. 28. § (2) bekezdés]

Lemondás esetén a lemondási idő két hónap, amely a lemondó nyilatkozat beadása utáni napon kezdődik el. Ezen időtartam egy

434

részére vagy egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Mentesíteni kell a közalkalmazottat, ha a lemondásra a nyugdíjba vonulása érdekében került sor.

1.4. Felmentési idő: [Kjt. 33. § (1)-(2) bekezdés, Kjt. 37. §; Kjt. 87. § (2) bekezdés] Felmentés esetén a közalkalmazottaknak járó felmentési idő mértéke a következő:A hatvan napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött:- öt év után 1 hónappal,- tíz év után 2 hónappal,- tizenöt év után három hónappal,- húsz év után négy hónappal,- huszonöt év után öt hónappal,- harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.A felmentési idő a nyolc hónapot nem haladhatja meg.A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. Munkáltatói mérlegelés alapján a közalkalmazott a teljes felmentési időre is mentesíthető. A tanév zavartalanságának biztosítása érdekében a közalkalmazott nyugdíjasnak minősülés címén történő felmentését december 31-ig kell előkészíteni, a felmentést olyan időben kell közölni, hogy a tanévet befejezze, valamint az évi rendes szabadság a felmentési idő első felében lehetőség szerint kiadható legyen.

2. Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén[Mt. 97. §, 98. § (2)-(4) bek. és a Kjt. 36. §, 37/A. §]

2.1. A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésekor munkakörét köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.2.2. A közalkalmazott illetményét és egyéb járandóságait az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni, kivéve ha a munkáltató és a

435

közalkalmazott másként állapodott meg a Kjt. 37. § (10) bek. szerint. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor ki kell adni a közalkalmazotti igazolást.

436

V. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI

1. A munkáltató kötelezettsége:[Mt. 102. § és 115. §-ához, Kjt. 39. § (1) bek.]

1.1. A munkáltató köteles a közalkalmazottat a kinevezés, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni.1.2. A munkáltató köteles:- a közalkalmazottat a munkakörébe tartozó munkával ellátni,- gondoskodni a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeiről,- a munkát úgy megszervezni, hogy a közalkalmazott a közalkalma-

zotti jogviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíte-ni tudja,

- a közalkalmazottnak minden szükséges tájékoztatást és irányítást megadni,

- a tanév elején ismertetni a tanév rendjére vonatkozó rendeleteket és a tanév programját,

- megteremteni és biztosítani a közalkalmazott részére az egészséges és biztonságos munkafeltételeket a munkavédelmi törvénynek megfelelően,

- illetményt fizetni a Kjt. szabályai szerint.1.3. A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.1.4. A pedagógus szakvizsgára történő felkészülése és a hétévenkénti kötelező továbbképzés biztosítása a 277/1997. (XII. 22.) Korm. r. szerinti öt évre szóló továbbképzési program és a beiskolázási tervek szerint történik, amelyeknek összhangban kell lennie az iskola pedagógiai programjával. A továbbképzésen résztvevők juttatásait a kormányrendelet szabályozza.A munkáltató tanulmányi szerződést köthet az iskolai érdekek szempontjából különösen fontos szakképzettség érdekében tanulmányokat folytatókkal.1.5. A nem iskolai képzésben részt vevő közalkalmazottak részére tanulmányi munkaidő-kedvezményt egyedi elbírálás alapján az igazgató engedélyezhet. A munkaidő-kedvezmény idejére csak tanulmányi szerződés esetén járhat távolléti díj.

437

2. A közalkalmazott kötelezettségei:[Mt. 103-104. §, Kjt. 39. § (2) bek.]

2.1. A közalkalmazott köteles munkahelyén előírt időben munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni, munkáját személyesen ellátni. A közalkalmazottat a munkavégzéstől el kell tiltani:- ha munkahelyén nem a biztonságos munkavégzésnek megfelelő

állapotban jelenik meg,- ha alkohol hatása alatt áll,- ha kábítószer hatása alatt áll.Nem állhat munkába az a közalkalmazott, akit egészségi állapota erre alkalmatlanná teszi.Az eltiltott időre illetmény nem fizethető.Ha a munkahelyen történő megjelenést betegség vagy más ok akadályozza, a távolmaradás okáról köteles a munkáltatóját a legrövidebb időn belül – de legkésőbb 24 órán belül – tájékoztatni. 2.2. A közalkalmazott köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok és a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével ellátni, munkatársaival együttműködni, általában olyan magatartást tanúsítani, hogy másokat ne veszélyeztessen, mások munkáját ne zavarja, mások anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. 2.3. A közalkalmazott köteles a munkaköréhez kapcsolódó valamennyi munkát – ideértve az előkészítő és befejező munkát is – a törvényes munkaidején belül elvégezni. 2.4. A közalkalmazottak csak a kijelölt helyen dohányozhatnak.2.5. A közalkalmazott köteles a munkája során tudomására jutott alapvető fontosságú információkat megőrizni. A különböző megbeszélések, értekezletek, fegyelmi tárgyalások, osztályozó értekezletek eseményeit, valamint az iskola dolgozóinak személyes kapcsolataira, magánéletére vonatkozó információkat a közalkalmazott nem közölhet sem tanulóval, sem szülővel, sem kívülállóval. 2.6. A munkában való jelenlét igazolására szolgál:- pedagógusoknál: a főtárgyi napló és az utazási ív, a tanítási

szünetekben a jelenléti ív, ügyelet, készenlét esetén az erre rendszeresített nyilvántartás,

- ügyviteli és kisegítő dolgozóknál: a jelenléti ív.

438

3. Munkavégzés alóli mentesülés esetei:[Mt. 107. §, 151. § (3) bek.]

3.1. Mentesül a közalkalmazott a munkavégzés alól:- állampolgári kötelezettség teljesítése esetén,- közeli hozzátartozója halála esetén legalább két napra,- ha igazolás alapján keresőképtelen beteg,- a kötelező orvosi vizsgálat – ideértve a terhességgel összefüggő

orvosi vizsgálatot is – teljes időtartamára,- véradás miatt távol töltött teljes időre, a munkahelyen kívül

szervezett véradás esetén legalább négy órára,- elháríthatatlan akadály esetén, melyet a dolgozónak igazolnia kell,

kivéve a köztudomású eseteket (pl. árvíz, közlekedést megbénító hóakadály. stb.),

- önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálat idejére,

- munkáltató írásbeli engedélye alapján.3.2. Ha a közalkalmazott az igazgató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, meg kell állapodni abban, hogy az engedélyezett időtartamot a közalkalmazottnak le kell-e dolgoznia, és ha igen, annak mikor köteles eleget tenni. Ha nem kell ledolgoznia, meg kell állapodni abban, hogy az engedélyezett távol töltött időre jár-e díjazás.3.3. Közeli hozzátartozónak minősül a Mt. 139. § (2) bekezdése szerint: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. A testvér házastársát a Kollektív Szerződés alapján közeli hozzátartozónak kell tekinteni.

4. Kiküldetés, kirendelés, más munkahelyen történő munkavégzés[Mt. 105-106. §, Kjt. 54. § (2) bek., Mt. 150. § (1) bek., 83/A. § (4) bek.]

4.1. Kiküldetésnek minősül az, ha a munkáltató a szokásos munkavégzési helyen kívüli munkavégzésére kötelezi a közalkalmazottat, és a munkát a munkáltató irányítása és utasítása szerint kell végezni. Költségtérítés szempontjából ilyen a pedagógiai programban ütemezett tanulmányi kirándulás.

439

4.2. Az olyan belföldi kiküldetésnél, amikor az utazási idő alatt a pedagógus (közalkalmazott) nem lát el ügyeletet, a napi 8 órás munkaidőt meghaladó utazási időre az illetmény alapján számított óradíj 40 %-a számolható el. Az utazási időt az Mt. 105. §-ának (7) bek. szerint kell megállapítani. 4.3. A munkáltató a jogszabály alapján járó költségtérítésén túlmenően köteles megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket. 4.4. Kirendelés csak a Kjt. és a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkáltatókhoz történhet a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének jogát csak a kirendelő munkáltató gyakorolhatja, egyébként a munkáltatók megállapodása rendezi a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlását. 4.5. A közalkalmazott – a Kjt. vagy a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkáltatóval létrejött megállapodás alapján – más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető, ha az intézmény foglalkoztatási kötelezettségét a működés körében felmerült ok miatt átmenetileg nem tudja teljesíteni. 4.6. Az átirányítás, a kiküldetés, a kirendelés, a más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés időtartama naptári évben legfeljebb … munkanap lehet.

VI. A MUNKAIDŐ ÉS A PIHENŐIDŐ

1. Munkaidő, munkarend, munkaidőkeret[Mt. 117., 117/B., 118., 119. §, Vhr. 11/C. § (2) bek.]

1.1. A közalkalmazottak teljes munkaideje napi 8 óra, heti 40 óra, amelyet a nem pedagógus-munkakörökben hétfőtől péntekig öt munkanapra elosztva kell teljesíteni. 1.2. Munkaidőbeosztás a nem pedagógus munkakörökben:

- gazdasági vezető hétfőtől-péntekig: 8 - 16 óráig- iskolatitkár hétfőtől-csütörtökig: 9 - 17 óráig

pénteken: 10 - 18 óráig- pénzügyi adminisztrátor: hétfőtől-péntekig: 8 - 14 óráig (részfogl. napi 6 órás)

440

- karbantartó és takarító hétfőtől-péntekig: 6 - 11 óráig és osztott munkaidőben 17 - 20 óráig

- portás (részfogl., napi 4 órás) hétfőtől-péntekig: 14 - 18 óráig

1.3. A pedagógus-munkakörökben a munkavégzés egy félévre vagy egy tanítási évre szóló munkaidőkeretben is történhet.

2. A pedagógusok munkaideje[Kt. 16. § (4) bek.]

2.1. A pedagógusok teljes napi munkaideje kötelező órából, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

2.2. A pedagógusok kötelező óraszáma[Kt. 1. sz. melléklet Harmadik és Negyedik rész]

Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanár munkakört betöltő közalkalmazott heti kötelező óraszáma 20 óra.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott tanár és a munkáltató a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhat abban, hogy az ellátott tanári munkakör kötelező óráját a heti teljes munkaidő keretei között legfeljebb 7 órával megemelik, amelyért a VII/3. pontban szabályozott teljesítménypótlék jár. A megállapodás szólhat határozatlan időre is, időtartama azonban nem lehet rövidebb egy tanítási évnél. Amennyiben alapos okkal szükségessé válik, a megállapodásban rögzített tanítási órák száma közös megegyezéssel módosítható.

2.3. Kötelező óraszám teljesítése munkaidőkeret alkalmazása esetén[Vhr. 11/C. § (2) bek., Mt. 118/A. §]

Ha a munkáltató az oktatást egy félévre vagy egy tanítási évre szóló munkaidő-keretben szervezi meg, a pedagógus heti kötelező órája legfeljebb heti 6 órával haladhatja meg a heti 20 órát. Az egy napra jutó tanítási órát úgy kell meghatározni, hogy az Mt. szerinti maximális napi munkaidőben jusson idő a tanítási feladatokon kívüli tevékenységre is. Ezért csak nagyon indokolt, kivételes esetben

441

kerülhet sor a napi 8 órát meghaladó tanításra. A munkaidőkeret más részében biztosítani kell a többlettanítás ellentételezését. A munkaidőkeretbe bevont hetek során teljesített óraszámoknak összességében meg kell egyezniük a Kt. szerinti tanítási órák számával. A többlettanítás a munkaidőkerethez igazodik, és akkor valósul meg, ha a kötelező óraszámot a munkaidőkeret alkalmazásával lépik túl.

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját a félév, illetve a tanítási év kezdetéhez és befejezéséhez viszonyítva kell megállapítani, és arról az érintett pedagógusokat írásban tájékoztatni kell.

2.4. A pedagógusok kötelező óraszám feletti, a heti 40 órás munkaidőn belül ellátandó munkaköri feladatai

A Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/8. pontja sorolja fel a pedagógusok tanítási órán kívüli feladatait, amelyhez kapcsolódóan kiemelendők a következők: - munkakörhöz tartozó adminisztrációs tevékenység ellátása,- a művészetoktatáshoz tartozó eszközök, kellékek naprakész

dokumentálása,- helyi tantervben előírt meghallgatásokon, vizsgákon való részvétel- félévi és év végi tanszaki hangversenyek, növendéki hangversenyek,

művészeti bemutatók szervezése, azokon való részvétel,- tanmenetek előkészítése, kidolgozása, - nevelőtestületi értekezleten való részvétel,- …………………………………..- …………………………………..

3. A pihenőidő[Mt. 122-123. §, Vhr. 11/A.§ (1) bek.]

3.1. A munkaközi szünet (ebédidő) tartama 20 perc, amelyet a napi munkaidőben kell kiadni. A munkaközi szünet nem pedagógus-mun-kakörben való igénybevételére 11,30 és 14 óra között van lehetőség. 3.2. Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet a pedagógiai programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában szervezett programon teljesíti, továbbá ha

442

az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni, valamint a készenlét után, ha nem kellett munkát végezni.

443

4. Rendes munkaidőn (heti 40 órán) belüli elrendelt többlettanítás[Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II/17. pont, Vhr. 11/A. § (2), (4) bek. Mt. 127. § (2) bek. és (6)-(7) bek.]

4.1. Ha a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükséges, a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a közoktatási törvény szerinti vagy a megállapodással vállalt kötelező órájánál többet tanítson. 4.2. Az elrendelhető tanítási órák száma egy tanítási napon kettő, egy tanítási héten hat tanítási órát nem haladhatja meg. A többlettanítási órákért óradíj jár. 4.3. A rendes munkaidőn belül a 4.2. pontban írt tanítási órát meghaladó tanítási óra akkor rendelhető el, ha - a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,- a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt pályázat sikertelen

volt, feltéve, hogy a munkaerő-közvetítés eredménytelen maradt,- a betöltött munkakör feladatainak ellátása előre nem tervezhető

okból váratlanul lehetetlenné vált.4.4. Amennyiben a beosztott pedagógus teljesítménypótlékra jogosult, és a megállapodással vállalt munkavégzés ideje eléri a heti hat órát, részére további tanítási óra megtartása a rendes munkaidőn belül csak abban az esetben rendelhető el, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása váratlanul lehetetlenné vált. 4.5. A napi 2, illetve heti 6 óra többlettanítás elrendelése előtt a munkáltatónak egyeztetnie kell a közalkalmazottal arra vonatkozóan, hogy az elrendelt munkavégzés- nem veszélyezteti-e egészségét,- személyi és családi körülményeire tekintettel nem jelent-e aránytalan

terhet. Ezenkívül meg kell tartani az Mt. 127. §-ának (6) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezéseket, miszerint nem rendelhető el további tanítás a terhesség megállapításától a gyermek egyéves koráig, továbbá a gyermekét egyedül nevelő férfinak a gyermek egyéves koráig.

A gyermekét egyedül nevelő közalkalmazott részére gyermeke egyéves korától négyéves koráig csak beleegyezésével rendlehető el további tanítás.

444

5. Rendkívüli munkavégzés[Mt. 126. §, 127. § (1)-(3) bek., Vhr. 11/A. § (5) bek.]

5.1. Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a közalkalmazott az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. 5.2. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben, írásban rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. Ebben az esetben az elrendelés történhet szóban is az eset körülményeitől függően. Az elrendelésről később feljegyzést kell készíteni. 5.3. A pedagógus-munkakörben a rendes munkaidőn (heti 40 órán) felül, rendkívüli munkavégzés keretében tanítási óra megtartását csak abban az esetben lehet elrendelni, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása váratlanul lehetetlenné vált. 5.4. Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa[Kjt. 55/A. §, Vhr. 11/C. § (1) bek.]Valamennyi munkakörben az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként 280 óra. Pedagógus-munkakörben nem kell alkalmazni a rendkívüli munkavégzés elrendelésének és a munkaidő mértékébe történő beszámításának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésére a Vhr. 11/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból kerül sor, vagyis ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása előre nem tervezhető okból váratlanul lehetetlenné vált. 5.5. Ügyelet, készenlét[Mt. 129. §, Kjt. 59. § (2) bek. b) pont, Vhr. 11/B. §]Ügyelet: a munkáltató által meghatározott helyen és ideig munkavégzésre történő rendelkezésre állás.Készenlét: a közalkalmazott által megjelölt – a munkavégzés helyére tekintettel elérhető – helyen töltendő rendelkezésre állás a munkáltató által megjelölt időtartam alatt.

445

446

Elrendelésére - baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget,

testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, valamint - a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy - nem az iskolában szervezett program, rendszeresített művészeti

versenyeken való részvételmegvalósítása érdekében kerülhet sor.5.6. Ha a pedagógus a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában szervezett programon vesz részt - munkanapon 14 órától másnap reggel 6 óráig,- heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 0 órától 24 óráigügyeletet teljesít.5.7. Munkaidőbe beszámít:- 22 órától másnap reggel 6-ig terjedő ügyeleti időből a tényleges

munkavégzéssel töltött idő (ez a mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet),

- reggel 6 órától 22 óráig tartó időszak teljes időtartama (nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet).

5.8. Az ügyelet és készenlét elrendelésére írásban kerülhet sor, megjelölve az ügyelet, a készenlét kezdetét és befejező időpontját.Az elrendelt és teljesített ügyeletet, készenlétet nyilván kell tartani.

6. Rendes szabadság[Mt. 130. § (1)-(2) bek., Kjt. 56., 57. §, Vhr. 10. § (1) bek., Mt. 132. §]

Alapszabadság: az „A”- „B”- „C”- „D” fizetési osztályban évi 20 munkanap,az „E”- „F”- „G”- „H”- „I”- „J” fizetési osztályban évi 21 munkanap.Pótszabadság: pedagógus-munkakörben évi 25 munkanap.Gyermeknevelési szabadság a 16 évesnél fiatalabba) egy gyermek után kettő,b) két gyermek után négy,c) kettőnél több gyermek után hét munkanap. A gyermeket először a születésének évében, utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

447

7. A szabadság kiadása; munkavégzésre igénybevétel[Mt. 134. §, Vhr. 11. § (2) bek., Vhr. 10. § (2) bek.]

A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. A kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb tárgyévet követő december 31-ig kell kiadni. A közalkalmazott betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén a szabadságot a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.

7.1. A pedagógus szabadságát – 16 évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben kell kiadni. Amennyiben a szabadság – különösen a gyermekgondozási szabadságról visszatérők esetében – a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben kell kiadni. Az alapszabadság egynegyedének kiadása a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban történik. A közalkalmazott köteles az erre vonatkozó igényét 15 nappal korábban előterjeszteni. A gyermekek utáni pótszabadság igénybevételét lehetőleg két nappal korábban közölni kell. 7.2. A szabadság kiadására a munkáltató szabadságolási tervet készít, amelyet véleményeztet a közalkalmazotti tanáccsal, és amelyet minden év május 31-ig közzétesz. A szabadság kiadása az igénybevétel személyenkénti engedélyezésével történik. 7.3. A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre, legfeljebb 15 napra a következő esetben lehet igénybe venni:- továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,- az alapfokú művészetoktatási intézmény működési körébe tartozó

nevelés, oktatás,- ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi

időben kell kiadni.Ha a munkába visszatérők többévi elmaradt szabadságának kiadása a szorgalmi időre esik, a lehetséges 15 napos igénybevétel számítása évenként is történhet a munkáltató döntésétől függően.

8. Fizetés nélküli szabadság[Mt. 138. § (5) bek., 139. §, 140. §]Mentesítés a munkavégzés alól, Mt. 107. § h) pont

448

8.1. A munkáltató a munkavállalók kérelmére fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni a Munka Törvénykönyvében szabályozott esetekben, a fent hivatkozott rendelkezések alapján. 8.2. Az Mt-ben fel nem sorolt okokból, pl. külföldi munkavállalás érdekében a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságot kérhet.A fizetés nélküli szabadság megadására a munkáltató nem köteles, azaz a kérelem teljesítése a munkáltató mérlegelése alapján, az Mt. 107. § h) pontja szerint történhet. A kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az új tanév megfelelően előkészíthető legyen. Tanév közben csak kivételesen, a távozó pedagógus helyettesítésének megoldásával adható engedély. A közalkalmazotti tanács véleményét a munkáltató kéri meg. A munkavállaló külföldi munkavállalásával igénybe vehető fizetés nélküli szabadság időtartama maximálisan egy tanév.

9. Az apát megillető munkaidő-kedvezmény[Mt. 138/A. §]

Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, amelyet a munkáltató az apa kérésének megfelelő időpontban ad ki a születést követő második hónap végéig.

10. Betegszabadság[Mt. 137. §]

Naptári évben tizenöt nap vehető igénybe. Időtartamára a közalkalmazott részére távolléti díjának nyolcvan százaléka jár.

VII. A MUNKA DÍJAZÁSA, A KÖZALKALMAZOTTAK ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERE

1. A közalkalmazottak illetményének megállapítása a Kjt. 61-66. §-ai alapján történik.

2. A pedagógusok részére kötelezően járó pótlék[Kjt. 78. §, Vhr. 15. § (8) bek.]

449

2.1. A Vhr. 15. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott kötelező pótlékok mértéke a közalkalmazotti pótlékalap szerint a következő: - tanszakvezetői pótlék ….. %- diákönkormányzatot segítő pedagógus pótléka ….. %- munkaközösség-vezetői pótlék ….. %- számítástechnikai pótlék ….. %2.2. Nem jár tanszakvezetői pótlék akkor, ha a munkáltató és a pedagógus a kinevezés módosításával abban állapodtak meg, hogy a tanszakvezetői tevékenységért a pedagógus a Kt. 1. sz. melléklet és Negyedik rész 3/b) pont szerinti teljesítménypótlékban részesül. Ebben az esetben nem illeti meg a pedagógust a kötelező óraszámba történő heti egy óra beszámítása.

3. A teljesítménypótlék meghatározásának elvei[Kt. 1. sz. melléklet Negyedik rész 2. és 7.) pontjához, Vhr. 16. § (11) bek.]

3.1. A teljesítménypótlék számítási alapja a pedagógus – a Kjt. 1. számú melléklete alkalmazásával megállapított – besorolási összege, amely magában foglalja a további szakképesítés hasznosításáért járó vagy a hasznosítás mértékétől függetlenül megállapított illetménynövekedés összegét. 3.2. A teljesítménypótlék havi mértéke a következő: a kötelező óraszáma) heti egy órával történő emelése esetén a számítási alap .......…%-a,b) heti két órával történő emelése esetén a számítási alap ….......%-a, c) heti három órával történő emelése esetén a számítási alap ......%-a, d) heti négy órával történő emelése esetén a számítási alap ….....%-a, e) heti öt órával történő emelése esetén a számítási alap …..........%-a, f) heti hat órával történő emelése esetén a számítási alap .....…...%-a, g) heti hét órával történő emelése esetén a számítási alap …........%-a.

4. Díjazás az átirányítás és nem pedagógus-munkakörben a helyettesítés esetén

4.1. Átirányítás[Mt. 83/A. § (5) bek.]Ha a közalkalmazott eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatot lát el, a közalkalmazottat a ténylegesen végzett

450

munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a távolléti díjnál.

451

4.2. Helyettesítés nem pedagógus-munkakörben[Kjt. 24. § (1) bek.]Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett, a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörbe tartozó feladatot is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül helyettesítési díj illeti meg, amelyet a végzett munkával arányosan kell megállapítani.

5. Rendkívüli munkavégzés esetén szabadidőre jogosító munkakörök[Mt. 147. § (2)-(3) bek.]5.1. Az ügyviteli, gazdasági, műszaki dolgozó, az iskolatitkár, az oktatástechnikus és a kisegítő munkakörbe besoroltakat a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka ellenértékeként a rendes illetményen felüli 50 %-os bérpótlék helyett a rendkívüli munkavégzéssel azonos időtartamú szabadidő illeti meg. Pihenőnapon végzett munka esetén másik pihenőnap biztosítása mellett 50 %-os pótlékot kell fizetni, ha másik pihenőnapot nem lehet kiadni, a pótlék 100 %. 5.2. A szabadidőt, illetőleg a másik pihenőnapot legkésőbb a munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Ettől azonban a felek eltérhetnek.

6. A meghatározott helyen töltött készenlét és az ügyelet díjazása[Vhr. 11/B. § (6)-(7) bek.]

6.1. Készenlét esetén az átalánydíj mértéke a Vhr. 16. §-ának (2) bekezdése alapján számított óradíj 20 %-a, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon 30 %-a. 6.2. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén 22 órától másnap reggel 6 óráig az átalánydíj mértéke az óradíj 50 %-a, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon 60 %-a. 6.3. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén – munkanapon 14 órától 22 óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon reggel 6 órától 22 óráig – az átalánydíj mértéke az óradíj 60 %-a, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj 100 %-a, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj 150 %-a. 6.4. A készenlétet, ügyeletet ellátó pedagógus esetén az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni,

452

amelyben a közalkalmazott rendes munkaidejében a kötelező óráját teljesíti. Nem pedagógus-munkakört ellátó közalkalmazott óradíját 30 órával számolva kell meghatározni.

7. Költségek megtérítése[Mt. 153. §]

A munkáltató köteles a közalkalmazottnak megtéríteni azt a költséget, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.

7.1. A munkába járással kapcsolatos utazási költségekről a 78/1993. (V. 12.) Korm. r. rendelkezik. Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és a hétvégi hazautazás.7.1.1. Saját gépjárműhasználatot az intézmény azoknak a munkavállalóknak engedélyez, akik nem tudják igénybe venni a tömegközlekedést, mert a menetrend nem teszi lehetővé a munkahelyre való pontos érkezést, illetve az csak többórai várakozás után lenne lehetséges. 7.1.2. A költségtérítés mértéke a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározottak szerint e címen elszámolható összeggel azonos. 7.1.3. A munkáltató köteles a közalkalmazottnak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú jeggyel való elszámolás ellenében azok díjának- 86 százalékát, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon;- 80 százalékát, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással

közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik.7.1.4.Hétvégi hazautazás, ha a közalkalmazott ideiglenes munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakhelyére történő oda- és visszautazás.

7.2. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítők élelmezési költségtérítése[Módosított 23/1989. (III. 12.) Mt. r. 2. § (2) bek.]

453

7.2.1.A napidíj mértéke számla bemutatása nélkül a jogszabályban meghatározott összeg. Nem szervezett kiküldetés esetén az intézmény vezetője határozza meg a számlával igazolható étkezési keretet. Nem számolható el napidíj azoknál a kiküldetéseknél – például: tanfolyam, továbbképzés, fesztivál, versenyek stb. –, amelyek esetében az intézmény által fedezett részvételi díj az étkezési költségeket is tartalmazza, továbbá ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el. 7.2.2.A kiküldetéskor igénybe vehető utazási eszközt és a szálloda igénybevételét a kiküldetési rendelvény tartalmazza. A kiküldetési előleggel a kiküldetést követő 3 napon belül kell elszámolni.

8. A fizetési fokozatok közti várakozási idő csökkentése

8.1. Várakozási idő csökkentésének kötelező esetei[Kjt. 65. § (5) bek., Vhr. 14. §]A közalkalmazott fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, vagy miniszter által alapított díjat kapott. Csökkenteni kell a várakozási időt akkor is, ha teljesítette a pedagógus a továbbképzés követelményeit. Ez csak hét évente egyszer illeti meg a közalkalmazottat akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban. 8.2. Várakozási idő csökkentése a kiemelkedő teljesítmény elérése és tartósan magas színvonalú munkavégzés esetén (nem kötelező)[Kjt. 65. § (3) bek.]A kiemelkedő teljesítmény elérésének és a tartósan magas színvonalú munka értékelésének irányadó szempontjai:- A pedagógus kiemelkedő teljesítményeket ér el a tehetségfejlesztés,

tehetséggondozás területén, növendékei bekerülnek az országos versenyekbe,

- rendszeresen sikeresen készíti fel a növendékeket a továbbtanulásra, országos, megyei, területi és helyi tanulmányi versenyekre, gyakran, színvonalasan szerepelnek növendékei az iskolai és városi rendezvényeken,

- továbbképzések eredményeit hasznosítja,- módszertani kísérletekben sikerrel vesz részt,- jó kapcsolatot alakít ki a növendékeivel, a szülőkkel, növendékeit

hosszú időn keresztül megtartja,

454

- az iskola érdekében sikeres pályázatot ír.

455

Nem pedagógus-munkakörben a munkaköri feladatainak kifogástalan elvégzése mellett:

- kezdeményezőkészség és kreativitás a munka elvégzésében,- folyamatos együttműködés és segítőkészség a pedagógiai szakmai

feladatot ellátókkal,- aktív részvétel az iskola kulturális, pedagógiai programjaiban, - kulturált magatartás a pedagógusokkal, a tanulókkal való

érintkezésben, ügyintézésben.A várakozási idő csökkentéséről a munkáltató írásban értesíti a közalkalmazottat. Átsorolásra azonban január 1-jei hatállyal kerülhet sor, az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

9. Tanácsosi, főtanácsosi („E”- „I” fiz. oszt.), munkatársi, főmunkatársi („B”- „D” fiz. oszt.) cím adományozása[Kjt. 39. § (3) bek.]

A tartósan magas színvonalú munkavégzés és a kiemelkedő munkateljesítmény ismérvei megegyeznek a 8.2. pontban írtakkal. A cím adományozását a munkáltató fedezeti oldalról előzetesen egyezteti a fenntartóval.

10. Tizenharmadik havi illetmény[Kjt. 68. §]

A 13. havi illetményre való jogosultság feltételeit, valamint kifizetését a Kjt. 68. §-a állapítja meg.

11. Jutalmazás[Kjt. 77. § (2) bek.]

A tartósan kiváló munkát végző és példamutató közalkalmazottakat jutalomban lehet részesíteni.A jutalmazás nem korhoz, hanem munkához kötődik. 11.1. Pedagógus jutalmazására – végzett munkája ismeretében – vala-mennyi munkatárs javaslatot tehet:- az igazgatónak,- az igazgatóhelyettesnek,- a tanszakvezetőnek.

456

A szakszervezeti bizalmi és a közalkalmazotti tanács az igazgatónak tesz javaslatot. 11.2. A jutalmazás formája: pénzjutalom11.3. A jutalmazási alkalmak: Pedagógusnap11.4. Jutalom nem adható annak, aki:- fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,- a jutalmazás időpontját megelőzően 6 hónapig betegállományban volt, - közalkalmazotti jogviszonya szünetel,- szorgalmi időben 1 hónapon túl fizetés nélküli szabadságon volt. 11.5. Jutalmazási szempontok:- helyi, regionális és országos versenyeken, meghallgatásokon és

hangversenyeken elért eredmények,- szakmai munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői) vélemények,- a növendékek kitartó, eredményes oktatása,- a művészi pályára alkalmas növendékekkel való foglalkozás eredmé-

nyessége, felkészítésük a továbbtanulásra,- a munkához kapcsolódó adminisztratív és egyéb feladatok pontos

elvégzése,- a szakmai továbbképzésben való folyamatos részvétel,- önképzés, hangszeres aktivitás,- közösségi munkában vállalt feladatok és azok teljesítésének színvonala.11.6. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei[Kt. 118. § (10) bek.]A munkáltató a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésről a 8.2. pontban felsorolt szempontok figyelembevételével dönt. A minőségfejlesztési munka elismeréseként járó keresetkiegészítés megállapítása a 3/2002. (II. 15.) OM r. szerint történik.

12. Jubileumi jutalom[Kjt. 78. § (1)-(4) bek.]

Jubileumi jutalom jár a 25, 30, 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottaknak, melynek összege:- huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén 2 havi,- harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén 3 havi,- negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén 5 havi illetményének

megfelelő összeg.

457

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősülő, legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott részére 40 éves jubileumi jutalmat a jogviszony megszűnésekor kell kifizetni. A nyugdíjasnak minősülő felmentettnek a közalkalmazotti jogviszony évében járó 25, illetve 30 éves jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.A munkáltató gondoskodik arról, hogy a jubileumi jutalom esedékességét hivatalból nyilvántartsák, és a jutalom átadására megfelelő körülmények közt kerüljön sor.

13. Keresetkiegészítés[Kjt. 77. § (1) bek.]

A munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérése, illetve átmeneti többletfeladat teljesítése érdekében a közalkalmazottat havi rendszerességgel keresetkiegészítésben részesítheti határozott időtartamban.

VIII. SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK

1. Támogatások[Mt. 165. §-ának (1) bek.]

A munkáltató – rendelkezésre álló fedezet esetén – támogathatja a közalkalmazottak kulturális, jóléti, egészségügyi szükségletének kielégítését, életkörülményeik javítását. Az e körbe tartozó intézkedésének megtétele előtt véleményt kér a szakszervezet munkahelyi képviselőjétől és a közalkalmazotti tanácstól.

2. Munkaruha-juttatás[Kjt. 79. § (2)-(3) bek.]

2.1. A közalkalmazottat munkaruha illeti meg, ha a munka jellege a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár. 2.2. A munkaruha ellátására jogosító munkaköröket, dolgozókat megillető ruhafajtákat és kihordási időt a melléklet tartalmazza. 2.3. A munkaruhára való jogosultság akkor kezdődik, ha a közalkalmazott arra jogosító munkakörbe kerül, feltéve, hogy nem

458

próbaidőre alkalmazzák, illetve, ha az előzőleg juttatott munkaruha kihordási ideje eltelt. 2.4. A juttatási idő elteltével a munkaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. 2.5. A munkaruha tisztításáról a közalkalmazott köteles gondoskodni.2.6. Ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnik, a munkaruhát a hátralévő kihordási időre jutó értékben köteles megváltani.2.7. Amennyiben a fenntartó pénzügyi fedezetet biztosít, a munkaruha-juttatás helyett ruházati költségtérítés jár a kisegítő dolgozó munkakör kivételével.

3. Étkezési hozzájárulás

3.1. Mivel az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény dolgozói részére közétkeztetés biztosítására nincs lehetőség, ezért az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állók étkezési hozzájárulásra jogosultak.3.2. A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a juttatás időarányosan jár. Az étkezési hozzájárulás biztosítása élelmiszervásárlási jegy formájában történik, havi ….. Ft értékben. A támogatás összege a költségvetés függvényében változhat, mértékét az iskolavezetés és a szakszervezet egyezteti. 3.3. Az étkezési hozzájárulás az év minden hónapjában megilleti a dolgozókat.

4. Illetményelőleg

A munkavállaló részére igazgatói engedéllyel 100.000,- Ft illetményelőleg kérhető. Az illetményelőleg levonása hat havi egyenlő részletekben történhet.

IX. A KÖZALKALMAZOTT ÉS A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

[Kjt. 81- 83. §, Mt. 166-173. §-ig]

1. A közalkalmazott közvetlen kártérítésre kötelezése[Mt. 173. § (2) bek., Kjt. 82. §]

459

1.1. A munkáltató a munkavállalót 50.000 Ft értékig közvetlenül kártérítésre kötelezheti .A felelősség megállapítása céljából a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.1.2. A munkáltató az 50 000 Ft-ot meghaladó kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

2. Gondatlan károkozás[Mt. 167. §, Kjt. 81. §]

2.1. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a közalkalmazott egyhavi átlagkeresetének 50 %-át nem haladhatja meg.2.2. A közalkalmazott gondatlan károkozás esetén három havi illetmény erejéig felel, ha a kár az ellenőrzés elmulasztása, illetve hiányos teljesítése, a gazdálkodásra vonatkozó szabályok megsértése miatt vagy olyan jogszabályba ütköző utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított a figyelmet előre felhívta.

3. Szándékos károkozás[Mt. 168. §]Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni.

4. Megőrzési felelősség[Mt. 169. §]4.1. A közalkalmazottat vétkességre tekintet nélkül a teljes anyagi felelősség akkor terheli:- ha az eszközt (szerszám, anyag, termék, áru stb.) visszaszolgáltatási

vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék, elismervény vagy leltár ellenében vette át, és

- ha az eszközt állandóan őrizetben tartja, kizárólagosan használja, illetve kezeli.

A pénztáros felelőssége jegyzék és elismervény hiányában is fennáll.4.2. A közalkalmazott mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

460

5. A munkáltató kártérítési felelőssége[Mt. 174, 176. §]

5.1. A munkáltató a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyával okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel. 5.2. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a közalkalmazott vétkes magatartása idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a közalkalmazott vétkes magatartása idézett elő.5.3. A munkába járáshoz és a munkavégzéshez nem szükséges, nagyobb értéket képviselő dolgot az intézménybe bevinni nem szabad, illetőleg annak biztonságos megőrzéséről az intézmény gondoskodni nem tud. A munkahelyre bevitt dolgok tekintetében (pl. udvaron parkoló gépkocsi) a közalkalmazott saját felelőssége áll fenn az esetlegesen bekövetkező kárért.

X. A MUNKAÜGYI VITA

A) A kollektív munkaügyi vita[Mt. 194. §]A munkáltató és a közalkalmazotti tanács, illetőleg a szakszervezet között felmerült jogvitának nem minősülő, közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő vita esetén egyeztető tárgyalásnak van helye, amely a tárgyalást kezdeményező fél írásos álláspontjának a másik fél részére történő átadásával indul. Az egyeztetés időtartama alatt, de legfeljebb hét napig a vita alapjául szolgáló intézkedést végrehajtani nem lehet. Mindkét fél tartózkodik minden olyan cselekedettől, ami a megállapodást veszélyeztetheti.

1. A közvetítés[Mt. 195. §]A konfliktus rendezése érdekében a felek tőlük független, a konfliktusban nem érintett személy közvetítését vehetik igénybe. A közvetítőt közösen kérik fel. A közvetítő feladata:- tájékozódhat, adatokat kérhet,

461

- az egyeztetés helyéről és időpontjáról a feleket értesíti, a felek meghallgatásáról jegyzőkönyvet vesz fel,

- az egyeztetés eredményét, a felek álláspontját írásba foglalja, és a felek részére átadja.

2. A döntőbíró igénybevétele[Mt. 196. §]A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez a felek a közvetítői névjegyzékből döntőbírót is igénybe vehetnek. A döntőbíró feladata:- közvetít, egyeztet a felek között ( lásd: közvetítői feladat),- ha egyeztető bizottságot hoz létre, akkor a felek egy-egy tagot

küldenek a bizottságba, a döntőbíró a bizottság elnöke,- az egyeztetés eredményessége érdekében előkészítő cselekményeket

foganatosíthat, (pl. felhívhatja a feleket írásbeli nyilatkozatok, bizonyítékok és egyéb kiegészítő iratok előkészítésére),

- a felek írásos nyilatkozata után – amely arra utal, hogy a döntőbíró döntésének előzetesen alávetették magukat – írásbeli döntést hoz.

A döntésnek tartalmaznia kell:- a bizottság tagjainak megnevezését,- a döntéshozatal helyét, idejét,- az egyeztetésben részt vett felek megnevezését,- a kollektív vita tárgyát, az ügy körülményeinek rövid leírását,- a döntést,- a döntés indokait,- a döntőbíró aláírását.

3. A közvetítőt, illetve a döntőbírát a felek az Országos Munkaügyi Tanács által elfogadott Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat listájáról kérik fel. Felkérhető az Oktatási Minisztérium címén elérhető Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat is.

B) Munkaügyi jogvita[Mt. 199. §, 199/A. §, 201. §]

1. A munkaügyi jogvitában a bíróság jár el. A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyából igényének érvényesítése érdekében, a Szakszervezet a Munka Törvénykönyvéből, a közalkalmazotti törvényből, a kollektív

462

szerződésből származó igényének érvényesítése érdekében, a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt kezdeményezhet munkaügyi jogvitát.

2. A Munkáltató és a Szakszervezet megállapodásukban munkaügyi jogvita esetére békéltető személyét köthetik ki. Az egyeztetést a békéltetőnél kell kezdeményezni. A békéltető a létrejött egyezséget köteles írásba foglalni. Ha egyezség nem jött létre, annak eredménytelenségét kell megállapítani, s ezt követően lehet bírósághoz fordulni.

3. A keresetnek az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve az Mt. 201. §-ában meghatározott eseteket.

XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Kollektív Szerződést az aláírástól számított 3 napon belül ki kell hirdetni. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a korábbi Kollektív Szerződés és az azt módosító, kiegészítő, valamint a hatályba lépő szerződéssel ellentétes rendelkezést tartalmazó valamennyi utasítás.A Kollektív Szerződés egy-egy példányával el kell látni:- a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt,- a végrehajtásért felelősöket (pl. gazdasági vezető),- a szakszervezeti tisztségviselőt,- a közalkalmazotti tanács tagjait.

Kelt, ………………………

……………………………….. ……………………………….. Munkáltató Szakszervezet

463

1. számú mellékletA ............................Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

munka- és védőruha juttatás jegyzéke

1. Munkaruha:Munkakör Ruhafaj

taMennyi-ség (db)

Kihordási idő (hó)

Értéke (Ft/db)

Pedagógus (ig., igh.)

Köpeny 1 24 Mindenkori árnak megfelelően

Gazdasági vezető, ügyintéző


Iskolatitkár Köpeny 1 24 Mindenkori árnak megfelelően

Kisegítő dolgozók (takarítók)


2. Védőruha:Munkakör Eszközf

ajtaMennyi-

ségKihordási idő (hó)

Értéke (Ft/db):

Kisegítő dol-gozók (hiva-talsegéd)

Csúszás-gátló cipő

1 pár 12 Mindenkori árnak megfelelően

Kisegítő dol-gozók (hiva-talsegéd)

Gumikesztyű

1 pár Szükség szerint

Mindenkori árnak megfelelően

Egyéb dolgozó (fűtő-karbantartó)

Munka-cipő

1 db 24 Mindenkori árnak megfelelően


Védőruha



Kesztyű 1 pár 24 Mindenkori árnak megfelelően

Műszaki dol-gozó (fűtő-karbantartó)

Esőköpeny


------------------------------- ---------------------------------- szakszervezeti bizalmi igazgató

464


Munka Törvénykönyve rendelkezéseihez kapcsolódó kollektív szerződéses szabályozás

Mt. 5. § (6) bek. (lehetséges szabályozás) munkaviszonnyal összefüggésben előnyben részesítés azonos feltételek esetén

Mt. 6. § (1) bek. (lehetséges szabályozás)munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok alakisága

Mt. 21. § (1)-(3) bek.a munkáltató együttműködési kötelezettsége, tájékoztatás, információk biztosítása, válaszadási kötelezettség (kötelezettség teljesítésének rendje)

Mt. 22. § (1) bek.a szakszervezet tájékoztatás-kérési jogosultsága (joggyakorlás rendje)

Mt. 22. § (2)-(3) bek.a szakszervezet ellenőrzési jogosultsága (joggyakorlás rendje)

Mt. 23. § (1) bek., (4) bek.szakszervezeti kifogás (vétó) benyújtása, egyeztetés (joggyakorlás rendje)

Mt. 24. § (1)-(2) bek. a szakszervezet propagandatevékenységének (információ közzététel stb.), helyiséghasználatának biztosítása – szabályozandók a helyi megvalósítás körülményei

Mt. 25. § és a Kt. 1. számú melléklete 3. rész II/11. ponta szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye, rendkívüli fizetett szabadsága: lehetséges szabályozás a kedvezmény megállapítása és az igénybevétel módjára vonatkozóan

465

Mt. 30. §a kollektív szerződés szabályozási területének általános meghatározása (helyi szabályozást nem igényel)

Mt. 31. § (1) bek., 36. § (4) bek.a kollektív szerződés alanyaia kollektív szerződés személyi hatálya

Mt. 33. §, Kjt. 9. §a szakszervezet kollektív szerződés-kötési jogosultságának feltételei(Szabályozást nem igényel, de ismerete fontos.)

Mt. 38. § (1) bek. (ha a KSz nem rendelkezik, az Mt. előírása kötelező)a kollektív szerződés hatálybalépése

Mt. 39. § (1) bek. (ha a KSz nem rendelkezik, az Mt. előírása kötelező)a kollektív szerződés felmondásának határideje

Mt. 80. § (1) bek. (lehetséges szabályozás nem pedagógus és nem nevelő-oktató munkát segítő munkakörök betöltését érintően)pályázat útján betöltendő munkakörök meghatározása

Mt. 81. § (2) bek. (lehetséges szabályozás)a próbaidő mértékének meghatározása (a próbaidő kikötésében a felek állapodnak meg)

Mt. 83/A. § (3) bek. (lehetséges szabályozás)eltérő rendelkezés az átirányítás naptári évenkénti – Mt szerinti – 44. munkanapjától

Mt. 83/A. § (4) bek. (lehetséges szabályozás)eltérő szabályozás az átirányítás, a belföldi kiküldetés és a kirendelés (más munkáltatónál munkavégzésre kötelezés) együttes időtartamának naptári évenként – Mt. szerinti – 110. munkanapjától

Mt. 85/B. § (3) bek. (lehetséges szabályozás) jogutódlás esetén a munkáltató által kezdeményezett konzultáció szabályai

466

Mt. 107. §-ához (lehetséges szabályozás)a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetei a törvényben felsoroltakon kívül

Mt. 115. § (5) bek. (lehetséges szabályozás)nem iskolai rendszerű képzésben résztvevőknek tanulmányi munkaidő-kedvezmény biztosítása

Mt. 117/B. § (3) bek. a) pontja (a kérdésben a felek is megállapodhatnak)részben vagy egészben készenléti munkakörben a törvényes napi, heti munkaidőnél hosszabb munkaidő meghatározása

Mt. 118. § (1) bek. (kollektív szerződés rendelkezése hiányában a munkáltató állapítja meg) munkarend, munkaidőkeret, napi munkaidő-beosztásLásd még: 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 11/C. § (2) bekezdését

Mt. 119. § (2) bek. (szabályozás hiányában az Mt. előírása kötelező)a munkaidő-beosztás közlése

Mt. 120. § (2) bek. (a kérdésben a felek is megállapodhatnak)osztott napi munkaidő előírása

Mt. 123. § (2) bek. (kötelező, ha az Mt. szerinti 11 órától el akarnak térni)a napi munkaidő befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő meghatározása készenléti jellegű megszakítás nélküli, többműszakos munkakörben

Mt. 123. § (3) bek. (csak kollektív szerződés rendelheti el)annak kimondása, hogy a készenlétet követően a munkavállalót pihenő idő nem illeti megLásd még: 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 11/A. § (1) bek.

Mt. 124. § (5) bek. (felek is megállapodhatnak)pihenőnapok havi összevont kiadása munkaidőkeret alkalmazása esetén

467

Mt. 134. § (3) bek. a) pont (csak kollektív szerződés írhatja elő)rendelkezés a tárgyévben fontos gazdasági érdekből ki nem adott szabadságnak a következő év december 31-ig lehetséges kiadásáról

Mt. 147. § (2) bek. (a kérdésben a felek is megállapodhatnak)azoknak a nem pedagógus-munkaköröknek a meghatározása, amelyekben a munkavállaló a napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka ellenértékeként – a rendes munkabérén felül – bérpótlék helyett szabadidőre jogosult

Mt. 151. § (1) bek. (kötelező szabályozás, ha a lehetőséggel élni kívánnak)távolléti díj fizetésének elrendelése a törvényben meghatározott kötelező eseteken felüli munkavégzés alóli felmentés időtartamára

Mt.153. § (2) bekezdéséhez kapcsolódóan:- módosított 28/1989. (III. 12.) MT r.: a belföldi kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről. Figyelem: a jogszabályban meg-határozott költségtérítést meghaladó napidíjrész jövedelemadó szempontjából bevételnek minősül.- 78/1993. (V. 12.) Korm. r.: munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekről

Mt. 165. § (1) bek. (kötelező szabályozás, de a munkáltató ezen túlmenően is adhat támogatást)a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását szolgáló támogatások meghatározása (a támogatás jogcíme, fajtája és keretösszege)

Mt. 170. § (3) bek. (kollektív szerződéses rendezés, illetve a felek megállapodásának hiányában a munkáltató intézkedhet) leltárhiánynál:a forgalmazási veszteség elszámolható mértékének, illetve arányának meghatározása, azoknak az anyagoknak, áruknak a köre, amelyeknél forgalmazási veszteség nem számolható el, leltári készlet átadásának, átvételének módja és szabályai,leltárhiány meghatározásának szabályai,leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségek meghatározása

468

Mt. 170/D. § (kollektív szerződéses rendelkezés hiányában a munkáltató állapítja meg)a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjének meghatározása

Mt. 173. § (2) bek. (csak a kollektív szerződés határozhatja meg)annak az értéknek a meghatározása, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. (Ebben az esetben a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. L.: Kjt. 82. §.)

Mt. 176. § (2) bek. (lehetséges szabályozás, az előírásra egyébként a munkáltató jogosult)munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezése, a munkába járáshoz, munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelének megtiltása, korlátozása, feltételhez kötése

Mt. 194. § (1) bek. (lehetséges szabályozás)a munkáltató és a szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő vitában (kollektív munkaügyi vitában) az egyeztető tárgyalás lefolytatásának eljárási kérdései

Mt. 199/A. § (lehetséges szabályozás)munkaügyi jogvita esetére békéltető közreműködésének kikötése

Közalkalmazotti törvény rendelkezéseihez kapcsolódó kollektív szerződéses szabályozás

Kjt. 28. § (2) bek. (munkáltatói jogkör)lemondás esetén a munkavégzés alóli mentesítéshez irányadó szempontok

Kjt. 33. § (1)-(2) bek. (a kérdésben a felek is megállapodhatnak)a törvényben meghatározottnál hosszabb, legfeljebb 8 havi felmentési idő meghatározása

469

Kjt. 33. § (3) bek. (munkáltatói jogkör)a törvényben meghatározottnál nagyobb mentesítési idő meghatározásához irányadó szempontok

Kjt. 39. § (3) bek. (lehetséges szabályozás, de nem vonhatja el a munkáltatói döntési jogkört)munkatársi, főmunkatársi, tanácsosi, főtanácsosi cím adományozásához a tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény értékelésének irányadó szempontjai

Kjt. 41. § (2) bek. (kötelező szabályozás, ha alkalmazni kívánják)összeférhetetlenség eseteinek megállapítása a munkavégzésre irányuló további jogviszony (megbízás, vállalkozás, munkavégzéssel járó társasági tagsági viszony) és a közalkalmazott által betöltött munkakör között

Kjt. 55/A. § (csak kollektív szerződés írhatja elő)az elrendelhető rendkívüli munkavégzés naptári évenkénti legfeljebb 280 órában történő meghatározása

Kjt. 65. § (3) bek. (lehetséges szabályozás) várakozási idő csökkentésének munkáltatói mérlegelési jogkörben történő alkalmazásához a tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény értékelésének irányadó szempontjai

Kjt. 65. § (5) bek. (kötelező szabályozás, ha a lehetőséggel élni akarnak)várakozási idő kötelező csökkentésének esetei a 138/1992. (X. 8.) Korm. r. 14. §-ában foglaltakon felül

Kjt. 66. § (1) bek. (lehetséges szabályozás, de nem jellemző)a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámnál (Kjt. 1. sz. melléklet) magasabb szorzószám kikötése – előzetes fenntartói hozzájárulással

Kjt. 66. § (2) bek. (lehetséges szabályozás, de nem jellemző)az illetménynövekedés törvényben meghatározott legkisebb mértékénél magasabb százalékos arány előírása – előzetes fenntartói jóváhagyással

470

Kjt. 67. § (2) bek. (csak kollektív szerződés rendezheti)a gazdálkodás eredményének illetménykiegészítésre fordítható hányadának, valamint az illetménykiegészítés feltételeinek meghatározása

Kjt. 67. § (3) bek. (kötelező szabályozás, ha jogszabály nem rendezi)az elért teljesítménytől függő térítés illetménykiegészítésre történő fordítása szabályainak meghatározása

Kjt. 72. § (2) bek. (kötelező szabályozás, ha a körülmények indokolttá teszik)egészségre ártalmas munka címén illetménypótlékra jogosító munkakörök

Kjt. 74. § (2) bek. (kötelező szabályozás, ha van olyan munkakör, amelyben az idegen nyelv rendszeres használata indokolt)idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelvek és munkakörök meghatározása

Kjt. 75. § (2) bek. (kötelező, ha élni kívánnak a lehetőséggel)jogszabályban megállapított pótléknál magasabb pótlék meghatározása (ide nem értve azt az esetet, amikor a jogszabály alsó és felső határt állapít meg)

Kjt. 76. § (1) bek. b) ponthoz (kötelező, ha élni kívánnak a lehetőséggel)azon munkakörök meghatározása, amelyekben a közalkalmazott dönt a munkaidő beosztásáról, illetve felhasználásáról

Kjt. 77. § (2) bek. (lehetséges szabályozás)jutalmazáshoz a kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka értékelésének irányadó szempontjai

Kjt. 79. § (2) bek. (kötelező szabályozás)munka- és formaruha juttatásra jogosító munkakörök, egyes ruhafajták, juttatási idő és egyéb feltételek meghatározása

471

Közoktatási törvényből következő kollektív szerződéses szabályozás

Kt. 118. § (10) bek. (kötelező szabályozás, kollektív szerződés hiányában: SZMSZ)a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeinek meghatározása pedagógus és nem pedagógus-munkakörökben

Kt. 1. számú melléklet harmadik rész II/7/b) pont (kötelező szabályozás, ha alkalmazni kívánják)gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő feladatok meghatározása a kötelező óraszám – törvényben meghatározott tevékenységtől eltérő – teljesítéséhez (meghatározott időre, írásbeli megállapodással)

Kt. 1. számú melléklet negyedik rész 7.) pont (kötelező szabályozás, kollektív szerződés hiányában: SZMSZ)a teljesítménypótlék havi összege megállapításának elvei

138/1992. (X. 8.) Korm. r. (Vhr) előírásaiból következő szabályozás

Vhr. 15. § (8) bek. (kötelező szabályozás)a pedagógusok részére kötelezően járó pótlékok – jogszabályban alsó-felső határral jelzett – mértékének intézményen belüli egységes meghatározása

Vhr. 14/C. § (2) bek. (lehetséges szabályozás)vezető beosztású közalkalmazottak pótlékának a jogszabályban írt minimumnál magasabb mértékű meghatározása (előzetes fenntartói egyeztetéssel)

472

GAZDASÁGI HIVATAL ÜGYRENDJE

Készítette: Győrffy György

Lektorálta: Győrffy Dezső, Dédéné Tolnai Teréz

473

BEVEZETÉS

A GAZDASÁGI HIVATAL ÜGYRENDJÉHEZ

A Gazdasági Hivatal Ügyrendjét, valamint a Számviteli politikát az önállóan gazdálkodó intézményeknek kell elkészíteniük.A Gazdasági Hivatal Ügyrendje, valamint a Számviteli politika a Szervezeti és Működési Szabályzathoz kapcsolódó önálló belső szabályzatok.

A számviteli politika részei, illetve mellékletei: Leltárkészítési és leltározási szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének

szabályzata Pénzkezelési szabályzat Eszközök és források minősítési és értékelési szabályzata Önköltségszámítási Szabályzat

Az Önköltségszámítási Szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza az alap és vállalkozási tevékenység keretében előállított eszközök, elvégzett tevékenységek vagy nyújtott szolgáltatások tényleges közvetlen önköltségének meghatározására irányuló tevékenységet, továbbá alapul szolgáljon az önköltségszámítás külső és belső ellenőrzéséhez. Az önköltségszámítás feladata, hogy az 5, 6, 7 számlaosztályban rögzített kiadásokról (költségekről) adatokat szolgáltasson saját előállítású eszközönként, tevékenységenként, valamint szolgáltatásonként.

474

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény gazdasági hivatalának ügyrendjére

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Gazdasági Hivatalának Ügyrendje

475

A ............................ gazdasági szervezetének feladatait az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Korm. számú rendelet alapján – a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásait figyelembe véve – a következők szerint határozom meg.

1. Az ügyrend célja, tartalmaAz ügyrend célja, hogy a gazdasági szervezeten belül tevékenységi körönként meghatározza a vezetők és más dolgozók gazdálkodással összefüggő feladat-, hatás- és jogkörét, továbbá szabályozza az egyes gazdasági folyamatok lebonyolításának módját.Az ügyrend a gazdasági szervezet által ellátandó következő feladatok végrehajtásához kapcsolódóan tartalmaz előírásokat, szabályokat: az éves költségvetés tervezése, az előirányzatfelhasználás, -módosítás, az intézményüzemeltetés, -fenntartás, -működtetés, -beruházás, a vagyonhasználat, -hasznosítás, a munkaerő-gazdálkodás, a pénzkezelés, a könyvvezetés, a beszámolási kötelezettség, valamint az adatszolgáltatás.

A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik: számlarend, számviteli politika, eszközök és források értékelési szabályzata, leltárkészítési és leltározási szabályzat, a bizonylati szabályzat, pénzkezelési szabályzat, felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének

szabályzata.

476

2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok

2.1. Az előzetes költségvetési javaslat tervezéseAz intézmény előzetes költségvetési javaslatát az önkormányzat, illetve fenntartó által meghatározott határidőre és tartalommal készíti el.Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvényt, az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Korm. számú rendeletet, valamint az önkormányzat költségvetési koncepcióját.Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát ..................... (szervezet, személy) készíti el, és gondoskodik az önálló szervezeti egységek tervezési feladatainak koordinálásáról.A tervezés során valamennyi önálló szervezeti egység javaslatát, igényét figyelembe kell venni.A szervezeti egységek igényeinek tartalmaznia kell a következőket: létszám és bérigényeket, illetve az egyéb változásokat, a feladatok változásait, azok költségvetésre gyakorolt hatását, a speciális beszerzési igényeket, elvégzendő karbantartási és

felújítási munkákat.

A szervezeti egységek igényeinek számszerűsítése után gondoskodni kell a kiadási előirányzatok közé történő beépítéséről.A kiadási előirányzatok mellett körültekintően számba kell venni mindazokat a bevételeket, amelyek a szervezetünk feladataival, ezen belül vállalkozási tevékenységével kapcsolatosak és jogszabályon alapulnak, szerződésen, megállapodáson alapulnak, tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak, az eszközök hasznosításával függnek össze. A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható hatását.A költségvetési javaslat önkormányzat (fenntartó) részére történő továbbításáért a ............................... felelős.

477

Az előirányzatok önkormányzattal történő egyeztetésén az intézmény vezetője és a gazdasági szervezet vezetője vesz részt.

478

2.2. A végleges költségvetés tervezéseAmennyiben az intézmény részben önálló költségvetési szervvel is rendelkezik, akkor a költségvetést úgy kell összeállítani, hogy az magában foglalja az intézmény saját és a részben önálló költségvetési szerv költségvetését is.A végleges költségvetés összeállításakor az önkormányzat képviselő-testülete által a költségvetési rendeletben, illetve a fenntartó belső utasításában az intézményre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. Ezen túl a gazdasági szervezet a részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó alapokmányt a Pénzügyminisztérium által adott évre kiadott tájékoztatójában meghatározott „C” Önkormányzati intézményi költségvetés” elnevezésű nyomtatványgarnitúra felhasználásával készíti el. A nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartó belső utasításában rögzített nyomtatványt kell használni.Az elkészített költségvetést az önkormányzat polgármesteri hivatala által megadott határidőre továbbítani kell a polgármesteri hivatal részére.A végleges költségvetés összeállításáért és a polgármesteri hivatal részére történő megküldéséért ............................... felelős.

3. Előirányzat módosítás

Az intézmény részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.Az önkormányzat által eredeti előirányzatként jóváhagyott előirányzatok között előirányzat-átcsoportosításokat, illetve előirányzat-módosításokat a polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell kezdeményezni.Előirányzat-átcsoportosítás, illetve előirányzat-módosítás csak az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján az abban foglaltak szerint hajtható végre.Ennek előkészítéséért ............................... felelős.Az előirányzat-módosítások nyilvántartásáért ..................... felelős.

4. Az intézmény üzemeltetési, fenntartási, működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok

Az éves költségvetésben tervezett, illetve jóváhagyott eszközök beszerzéséért ............................... felelős.

479

Az évente rendszeresen ismétlődő fenntartási feladatok előkészítéséért, végrehajtásáért ............................... felelős.

480

5. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok

5.1. A vagyongazdálkodás alapvető követelményeiAz intézmény kezelésében levő vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.Az intézmény kezelésében levő vagyont átruházni, továbbá követelésről lemondani csak az önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.

5.2. A vagyon nyilvántartásaAz intézmény eszközeit és forrásait a bizonylati szabályzat előírásai szerint kell nyilvántartani.A vagyon nyilvántartásáért ............................... felelős.

6. Munkaerő és bérgazdálkodás

Az intézmény dolgozóit az intézményvezető nevezi ki, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört.A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszonyt megszüntető határozat, stb. elkészítése) ........ ....................... végzi.Az intézmény és a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (továbbiakban Kincstár) közötti – létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó – folyamatos munkakapcsolatot ........................................ biztosítja, mint jelentő-felelős.A személyét és a személyében beállott változást a Kincstárral ............................... közli.A felelős továbbítja a Kincstárhoz mindazokat a rendelkezéseket, jelentéseket, okmányokat,amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak.A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó okmányokat és bérkihatású rendelkezéseket 24 órán belül kell a Kincstárhoz megküldeni.A jutalom kifizetésének megtörténte után 48 órán belül kell

481

a kifizetett jutalmakat, a levont nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó-előlegeta Kincstárhoz bejelenteni.A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat a Kincstárhoz minden esetben be kell jelenteni.A jelentő-felelősnek az itt nem érintett kérdésekben a Kincstár által kialakított szabályok

szerint kell eljárnia, az adatközlés, változásjelentés során a Kincstár által rendszeresített

nyomtatványokat kell alkalmaznia.A létszám- és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti.A Kincstár részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő.

7. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok

7.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása

(A hatáskörök rendezése történhet a munkaköri leírásokban is.)Alapvető rendező elv az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. rendeletben rögzített szabályozás. A hivatkozott jogszabályok a gazdálkodással összefüggő feladatokkal és hatáskörökkel az intézményvezetőt (kötelezettségvállalás, utalványozás), valamint a gazdaságvezetőt (ellenjegyzés) ruházzák fel. E hatáskörök – meghatározott keretek között – az intézményvezető, illetve a gazdasági vezető által felhatalmazott személyre átruházhatók. Az átruházásnak írásban kell megtörténnie, és konkrétan meg kell jelölni a hatáskörökkel felruházott személyeket. A hatáskörök átadásával ugyanis a felelősség is átruházásra kerül.

A hatáskörök átruházásánál figyelembe kell venni, hogy a kötelezettségvállaláshoz és utalványozáshoz kapcsolódó ellenjegyzési jogkör – jogszabályi – címzettje a gazdasági vezető.

482

Ezért nem célszerű őt utalványozási vagy kötelezettségvállalási jogkörrel felruházni. Amennyiben bizonyos esetekben ez elkerülhetetlen, az ellenjegyzési jogkört – az adott ügyek vonatkozásában – feltétlenül át kell ruházni.A szabályozás keretében lehetőség szerint ki kell térni mindazokra a kifizetésekre, melyek az intézménynél előfordulnak, és törekedni kell az érdemi döntés és a kötelezettségvállalási jog összhangjának biztosítására. Mindezek hangsúlyozásával a szabályozás egyik (de nem az egyetlen!) módja:7.1.1. Kötelezettségvállalása) Az intézmény részéről a beszerzéssel, beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos vállalkozási, szállítási szerződésben ......... Ft egyedi értékhatárig ................, ezen összeg felett csak az intézményvezető vállalhat kötelezettséget.b) A beruházásokkal, fejlesztésekkel, felújításokkal (karbantartásokkal) kapcsolatban a kivitelezés során felmerülő pótmunkákkal (többlet-munkákkal) kapcsolatban ......... Ft-ig ..................., ezen összeg felett pedig csak az intézményvezető vállalhat kötelezettséget.c) Az intézmény működését érintő irodaszer, egyéb eszközbeszerzéssel, valamint a meglévő eszközök, gépek javításával, továbbá a szakkönyvek, közlönyök megrendelésével kapcsolatban .............. Ft összeghatárig ............., ezen összeg felett pedig ............. vállalhat kötelezettséget.d) A kiküldetési rendelvényen az egyes szervezeti egységek vezetői az általuk irányított egység munkatársai kiküldetésével kapcsolatban vállalhatnak kötelezettséget.7.1.2. ÉrvényesítésAz érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat minden esetben ................végzi el. Távolléte esetén ...................... helyettesíti.Érvényesítést a gazdasági szervezet vezetője, illetve a jegyző által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű dolgozó végezhet! Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított, 217/1998. (XII.30.)168. §-a értelmében nem vonatkozik a községi, nagyközségi önkormányza-tok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre.7.1.3. Utalványozás

483

a) Az utalványozás rendjére vonatkozó szabályok – az ebben a pontban leírt kivételtől eltekintve – azonosak a 7.1.1. pontban leírtakkal.b) Az intézményvezető által aláírt munkaszerződések, megbízási szerződések alapján kifizetésre kerülő bérek, megbízási díjak utalványozására az intézményvezetőn kívül jogosult még ............................Ezen felhatalmazás a jutalmak, prémiumok kifizetésének utalványozására nem vonatkozik.c) Az intézményvezető távolléte esetén utalványozásra ........................ jogosult.7.1.4. EllenjegyzésAz ellenjegyzési jogkört – kifizetés jogcímétől függetlenül .........Ft-ig ...................., ezen felüli összeg esetén a gazdasági vezető gyakorolja.Az egy kötelezettségvállalás alapján, részletekben teljesített kifizetéseket – a részösszegek nagyságától függetlenül – együttesen kell a fentebb jelzett összeghatár figyelembe vételénél számításba venni.(Felhívjuk a figyelmet arra, hogy- a kötelezettségvállaló és ellenjegyző, továbbá- az utalványozó és az ellenjegyző személye nem lehet azonos!)Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b.) pontja) vagy maga javára látná el.7.1.5. Szakmai teljesítés igazolásaAz érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul. Az érvényesítést végző és szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy.

7.2. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók (kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő) feladatai

7.2.1. Kötelezettségvállalás Az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel (pl. munkavégzés, anyag-, áruszállítás, szolgáltatás) bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a

484

jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.Kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult (a 7.1.4. pontban megjelölt) személy ellenjegyzése után történhet.A kötelezettségvállalás lehet: alkalmazási okirat, megrendelés, vállalkozási, szállítási szerződés.

485

7.2.2. Érvényesítés Az érvényesítés a számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetőleg a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek.

Az érvényesítési feladattal megbízott személy (7.1.2. pont) e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően

történt-e meg, jogszabály szerint jogos-e a követelés, a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás,

bélyegző), a számla számszakilag helyes-e, a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e, az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő, illetve ..................

által történő átvétele megtörtént-e.Az érvényesítést az okmányra vezetett záradékban kell rögzíteni.Az érvényesítésnek az „érvényesítve” megjelölésen kívül tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is.7.2.3. Utalványozás Az utalványozás az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, ami a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének – a 7.1.1. és a 7.1.3. pontban megjelölt

személyek által történő – elrendelését jelenti.Az utalványozás utalványrendelettel történik. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés, amely tartalmazza: az utalvány megnevezését, az intézmény nevét és a terhelendő számlaszámát, a könyvelés módját, a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát, a kifizetés vagy bevétel jogcímét, a fizetés időpontját és módját, a kedvezményezett megnevezését, címét, az érintett szakfeladat, illetve a főkönyvi számla számát,

megnevezését, az utalványozás keltét, valamint az utalványozó, ellenjegyző aláírását,

486

a könyvelés keltét, a könyvelő aláírását.Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes. Nem kell külön utalványozni a termék értékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését.7.2.4. Ellenjegyzés Az ellenjegyzés a kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik.Az ellenjegyzési feladattal megbízott személy (7.1.4. pont) köteles meggyőződni arról, hogy a kötelezettségvállalók és az utalványozók az arra jogosult

személyek voltak-e, a jogszabályokat, a képviselő-testület rendeleteit, határozatait,

valamint a belső szabályzatokat betartották-e, a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll-e.Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót tájékoztatni, aki az intézkedését korrigálhatja, visszavonhatja.Amennyiben ez nem történik meg, az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet, „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és erről az önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül értesíteni kell.A kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzés, érvényesítés részletes szabályait a kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzés, érvényesítés rendjére vonatkozó szabályzat rögzíti.

7.3. Pénzeszközök kezeléseAz intézmény költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat a .............................. (helyi önkormányzat, illetve fenntartó által meghatározott .................................... hitelintézetnél megnyitott .................................... számú bankszámlán) (vagy az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó ..................................... számú alszámlán) és a házipénztárban kell kezelni.

487

Szervezetünk a költségvetési elszámolási számlán levő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.A bankszámlán kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot: az intézmény vezetője, ..........................…….,a gazdasági szervezet vezetője,a gazdasági szervezet kijelölt dolgozóigyakorolják.A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadás csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet, bizonylat nélkül „átutalási megbízás” a bankba nem küldhető, beszedési megbízás sem fogadható.A részben önálló intézményben a készpénz bizonylatok utalványozását az intézmény vezetője, ellenjegyzését, érvényesítését............ végzi.A készpénzcsekket csak a bankszámla, illetve „K” betétkönyv feletti rendelkezési joggal bírók írhatják alá. A „K” betétkönyv pénzforgalmáról a részben önálló intézmény vezetője és az általa felhatalmazott személyek rendelkezhetnek.

8. Számviteli nyilvántartások vezetése

A számviteli nyilvántartások vezetése során érvényesíteni kell a számviteli törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Kormányrendeletben meghatározott alapelveket, valamint a tételes előírásokat. Minden gazdasági eseményről, mely az intézmény eszközeinek, illetve forrásainak állományát megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani.A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni.A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek.Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni azokat a bizonylatokat, nyomtatványokat, amelyek illetéktelen felhasználásra, visszaélésre adhatnak alkalmat,

488

a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenérték fejében szerezhetők be.

489

Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni az intézménynél: a készpénzcsekket, a kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat, a pénztárjelentést, a sorszámozott űrlapokat, az anyag be- és kivételezési bizonylatokat, a menetleveleket, az étkezési jegyeket, utalványokat, (lásd még: Pénzkezelési szabályzat).Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók.A felhasználó köteles a nyomtatványokkal – beleértve a rontott példányokat is – elszámolni.A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend és a bizonylati szabályzat tartalmaz.

9. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok

9.1. Adatszolgáltatás a tartozásállományrólAz intézmény az elismert tartozásállományról – nemleges adat esetén is – havonta, a tárgyhót követő ..............-ig az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Korm. számú rendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint adatszolgáltatást köteles teljesíteni.Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért ............................... felelős.

9.2. Időközi költségvetési jelentésAz intézmény az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Korm. számú rendelet, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint köteles időközi költségvetési jelentést készíteni.Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért ............................... felelős.

490

9.3. Időközi mérlegjelentésAz intézménynek az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat adataiból összeállított mérlegjelentést kell készíteni az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII.30.) Korm. számú rendeletben, valamint az önkormányzat által meghatározottak szerint.Az adatszolgáltatás elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért ............................... felelős.

9.4. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatokAz intézmény az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni.A beszámolót az önkormányzat, illetve a fenntartó által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztatója figyelembe vételével.

9.4.1. A féléves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámo-lókészítés feladataA féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást nem tartalmazza.A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a

pénzforgalom egyeztetéséttartalmazza.Az intézménynek a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „Intézményi költségvetési beszámoló” (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie.A pénzforgalmi jelentés – az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben – tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.

491

A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és azt legkésőbb ..............................-ig az önkormányzat polgármesteri hivatalának megküldeni.A féléves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért ............................... felelős.9.4.2. Az éves költségvetési beszámoló tartalma, a beszámolókészítés feladataAz éves költségvetési beszámoló részei: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, pénzmaradvány-kimutatás, előirányzatmaradvány-kimutatás, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet.Az intézmény az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „Önkormányzati Intézményi Költségvetési Beszámoló” összeállításával, valamint az önkormányzat által kért további adatok elkészítésével tesz eleget.A nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartóintézmény által elrendelt módon és tartalommal történik az éves beszámoló elkészítése.Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból – az év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve – kell elkészíteni.A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt

előirányzatokra, az irányító szervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan,

év végi zárlati munkák elvégzése, a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével.Az év végi zárlati munkák során a következő feladatokat kell elvégezni: a bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó

bankszámlakivonat adataival, a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetését a

főkönyvi pénztárszámla adatával,

492

a részben önálló intézmények részére kiutalt ellátmány egyenlegének egyeztetését,

a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, a bevételek és kiadások könyvelését december 31-ig

szakfeladatonként, a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők

egyéb követelések) és kötelezettségek (szállítók) állományváltozásának elszámolását a tőkeváltozással szemben,

a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőkeváltozással egyidejűleg történő elszámolással,

az értékcsökkenések elszámolását, a felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetését a

Költségvetési bevételek és kiadások, illetve a Vállalkozási bevételek és kiadások számlára,

a Költségvetési bevételek és kiadások és a Vállalkozási bevételek és kiadások számla átvezetését a Költségvetési tartalék, illetve a Vállalkozói tartalék számlára.

Az éves beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészíteni, és azt legkésőbb a tárgyévet követő év .....................-ig meg kell küldeni az önkormányzat polgármesteri hivatalának, illetve a fenntartónak.Az éves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért ............................... felelős.

10. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások

Az intézménynél a gazdálkodás viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani: számlarend, számviteli politika, eszközök és források értékelési szabályzata, leltárkészítési és leltározási szabályzat, bizonylati szabályzat, pénzkezelési szabályzat, felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata.

493

A szabályzatokat a jogszabályi változásokat, valamint az intézmény feladatában bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell.

494

A szabályzatoknak tartalmazniuk kell a következőket:

SZÁMLAREND számviteli alapelvek érvényesülését, az alkalmazandó főkönyvi számlák számát, megnevezését, az egyes számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét, a főkönyvi számlák vezetésének módját, az egyeztetési

kötelezettségeket, az 50.000 Ft alatti tárgyi eszközök besorolásának és

elszámolásának rendjét, a készlet nyilvántartási árát.A számlarend összeállításáért és aktualizálásáért ................................ felelős.

BIZONYLATI SZABÁLYZAT a bizonylati szabályzat célja, tartalma, a bizonylati elv, bizonylati fegyelem, a bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei, a szigorú számadási kötelezettség körébe tartozó bizonylatok

felhasználása, nyilvántartása, a szigorú számadású nyomtatványok tételes felsorolása, a szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása, a szigorú számadású nyomtatványok teljes körűségének ellenőrzése, a szigorú számadású nyomtatványok tárolása, őrzése, a szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása, a bizonylatok kiállítása, helyesbítése, a bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése, a bizonylatok alaki ellenőrzése, a bizonylatok számszaki ellenőrzése, a bizonylatok tartalmi ellenőrzése, a bizonylatok szállítása, a bizonylatok tárolása, a bizonylatok őrzése, egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatok használata, bizonylati album.A bizonylati szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért ..................... felelős.

SZÁMVITELI POLITIKA

495

a számviteli politika célja és tartalma, a számviteli politika részletes előírásai:

- immateriális javak értékcsökkenése,- tárgyi eszközök értékcsökkenése,- az értékcsökkenés elszámolásához kialakított módszer megváltoztatása,

a 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök elszámolási módjának meghatározása,

az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának feltételrendszere, a beszámoló készítésének határideje, a beszámoló elkészítéséért

való felelősség.A számviteli politika elkészítéséért és aktualizálásáért ........................ felelős.

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA az eszközök és források értékelési szabályzata elkészítésének célja

és tartalma, az eszközök értékelésének szabályai:

- a mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai,- az eszközök beszerzési és előállítási költségének tartalma,- egyes eszközök értékelése,

a források értékelésének szabályai.Az eszközök és források értékelési szabályzatának elkészítéséért és aktualizálásáért ............................... felelős.

LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT a leltározással kapcsolatos fogalmi meghatározások, a leltározással szemben támasztott követelmények, a leltárfelvétel előkészítése, a leltározások végrehajtása, a befektetett eszközök leltározása, a forgóeszközök leltározása, a leltárfelvétel bizonylatolása, a leltározás eredményének kiértékelése, az eszközök, források értékelése.A leltározási szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért ..................... .................... felelős.

496

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA a felesleges vagyontárgyak fajtái, a feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása, a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének

kezdeményezése, a kezdeményezés módja, a vagyontárgyak értékesítésének szabályai, a tárgyi eszközök selejtezése, a készletek selejtezése, a selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások, a selejtezés végrehajtásának ellenőrzése.A selejtezési szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért ..................... .................... felelős.

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a házipénztár fogalma, feladata, rendeltetése, a házipénztári pénzkezelés személyi feltételei, a pénztáros feladatai, a pénztárellenőr feladatai, utalványozásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre jogosultak körének

és feladatának meghatározása, az egyes feladatokkal összeférhetetlen munkakörök meghatározása, a szükséges pénzkészlet biztosítása, a befizetések, kifizetések szabályozása, a pénztárzárlat rendszerességének szabályozása, a pénztáros helyettesítése, a pénztári kulcsok kezelése, a pénz szállítása, a pénztári nyilvántartás, az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása, a letétek kezelése, nyilvántartása, az értékpapírok kezelése, nyilvántartása, a valuta kezelése, nyilvántartása, a szigorú számadású nyomtatványok kezelése.A pénzkezelés szabályzatának elkészítéséért és aktualizálásáért a ........ .................... felelős.

497


Az ügyrend …………………………….………napján lép hatályba.

Az intézménynél ……………………………. kell gondoskodni, hogy az ügyrendben foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.

Kelt,…………………év …..hó…..nap

.............................................költségvetési szerv vezetője


Az Államháztartási Törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Kormány számú rendelet.

498


Megismerési nyilatkozat

Az ügyrendben foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

Név Beosztás Kelt Aláírás

499


Adatlapa …. évi intézményi költségvetésről

adatok ezer Ft-banMegnevezés Sorszám Tervezett összeg

Személyi juttatás 1.Munkaadói járulékok 2.Dologi kiadások 3.Ebből: pl. Közüzemi díjak

SzolgáltatásokKisértékű tárgyi eszk. beszerzésSzakmai anyag beszerzésKészlet beszerzésVásárolt élelmezési anyagGyógyszer, vegyszerMunkaruhaIrodaszer, nyomtatványSzállítás

Ellátottak pénzbeli juttatásai 4.Egyéb működési célú támogatások, kiadások

5.

Ebből működési célú pénzeszköz átadás központi költségvetési szervnek

Működési célú pénzeszköz átadás helyi önkormányzatoknakMűködési célú pénzeszköz átadás vállalkozásoknak

500

folytatás a következő oldalon

501

folytatás előző oldalrólMegnevezés Sorszám Tervezett összeg

Működési célú pénzeszköz átadás non-profit szervezeteknek

Kamatkiadások 6.Felújítás 7.Intézményi beruházási kiadások 8.Központi beruházások 9.Egyéb felhalmozási kiadások 10.Ebből felhalmozási célú pénzeszköz átadás központi költségvetési szervnek

Felhalmozási célú pénzeszköz átadás helyi önkormányzatoknakFelhalmozási célú pénzeszköz átadás vállalkozásoknakFelhalmozási célú pénzeszköz átadás non-profit szervezeteknek

Kiadások összesen 11 = 1 + … + 10.

Működési bevételek 12.Egyéb működési célú pénzeszköz átvételek

13.

Egyéb felhalmozási célú pénzeszköz átvételek

14.

Központi költségvetéstől származó támogatások

15.

Helyi önkormányzattól származó támogatások

16.

Előző évi pénzmaradvány 17.Bevételek összesen 18 = 12 +

… + 17.(11. sor =

502

18. sor)

503

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZATA

Készítette: Dedéné Tolnai Teréz

Lektorálta: Simon Lászlóné

504

505

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény számviteli politika szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Számviteli politika Szabályzata

506

A számvitelről szóló 2000. évi C törvény és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII. 24) kormányrendelet határozza meg a számviteli politika tartalmát.Az intézmény Számvitel politikájának elsődleges célja – a vonatkozó törvényben foglaltak alapján – olyan számviteli rend, illetve rendszer kialakítása, amely biztosítja a gazdálkodás viteléhez, annak ellenőrzéséhez, a vezetői döntések meghozatalához, a költségvetési tervek és beszámoló jelentések összeállításához a megfelelő részletezettséggel bíró, naprakész, pontos adatszolgáltatást, információt.

1. Az intézmény alapító okirata, illetve az érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) szerint a következő feladatokat látja el alaptevékenységként: Az intézmény alaptevékenységének bevételeit és kiadásait

a .....… (jellemző szakfeladat száma neve) elnevezésű szakfeladaton tervezi és számolja el.

Gazdálkodási formája: Az intézmény önálló költségvetési szerv, a feladataival összefüggő kiadásait az állami költségvetésből finanszírozza.

2. Az intézmény a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében, módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár. A formai és tartalmi követelményeknek megfelelően ellenőrzött bizonylatok alapján történő könyveléssel biztosítani kell a szintetikus (főkönyvi) könyvelés és a kapcsolódó analitikus könyvelés megfelelő kapcsolatát, összhangját, pontosságát. A gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell vezetni. Eszközeit, forrásait, bevételeit és kiadásait a számlarendben meghatározott főkönyvi számlák, a számlakeret-tükör és az előírt analitikus nyilvántartások alkalmazásával kell kimutatni.Az egyeztetési és ellenőrzési kötelezettségek teljesítése teszi lehetővé a számszaki vagy tartalmi hibák kijavítását, illetve helyesbítését. Az értékelést, a helyesbítést, a költségvetési évet

507

követő időszakra (felügyeleti szerv intézkedése alapján a határidőt intézményenként kell megállapítani) kell elvégezni.A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében lényeges szempont a vagyonelemek (mérleg) pontossága, így különösen- a pénzforgalmi adatok, előirányzatok és teljesítések helyessége,- az előirányzati maradványok ténnyel szembeni kimunkálása,- a tervezésnek az előirányzatokkal szemben a pénzügyileg is

teljesült tárgyévi kiadások és bevételek megfelelő tartalmi elszámolása,

- az, hogy a könyvviteli mérleget leltár (összesítő kimutatás ) alapján kell elkészíteni, az eszközök és források értéke valós adatok alapján legyen meghatározva,

- valamint az, hogy a pénzforgalmi adatok valós gazdasági események alapján kerüljenek be a beszámolóba.

3. A könyvvezetés során a számviteli törvényben rögzített alapelveket a 249/2000.(XII.24.) kormányrendelet előírásainak megfelelően kell alkalmazni:a) A teljesség elve alapján figyelembe kell venni, hogy a

nyilvántartás módosított teljesítés szemléletű. A költségvetési beszámolóban, valamint a mérlegben csak a december 31-ig pénzügyileg teljesült, illetve a december 31-i teljesítési határidejű elszámolásokat szabad szerepeltetni. A teljesség elvéhez hozzátartozik, hogy az intézmény költségvetése naptári évre készül.

b) A következetesség elvének megvalósítása azt jelenti, hogy a költségvetési éves (féléves) beszámoló, illetve az elemi költségvetés szerkezeti felépítése, tartalma és formája megegyezik.

c) Az összemérés elve alapján az előirányzat-maradvány megállapításakor a tárgyidőszakban ténylegesen befolyt bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. A könyvvitelben az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell elszámolni.

d) A gazdasági események lekönyvelésénél a bruttó elszámolás elvét kell alkalmazni, a bevételek és a kiadások egymással

508

szemben nem számolhatók el, nem számolhatók el egymással szemben a követelések és kötelezettségek sem.A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

e) A valódiság elvének érvényesülése érdekében a számviteli törvény megfogalmazza, hogy a mérleg tételeit leltárral kell alátámasztani. Ezen alapelv érvényesítését az intézményi számlarend, a leltározási szabályzat, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás egyezőségét biztosító ellenőrzések követelményeinek meghatározásával biztosítja.A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban rögzített tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívül állók által is megállapíthatónak, egyértelműnek kell lenniük.

f) A világosság elvét a számviteli rendszer áttekinthetőségével, ellenőrizhetőségével és vezetői döntések megalapozottságát segítő információk szolgáltatásával biztosítja.

g) A folytonosság elvének érvényesülését az intézmény előző évi záró és tárgyévi nyitó mérlege adatainak azonosságával és az értékelés azonosságával kell biztosítani. Vonatkozik ez a vagyonértékelésére és a pénzmaradvány számbavételére is.

f) A lényegesség elvét úgy kell érvényesíteni, hogy minden olyan információt, amelyeknek elhagyása, vagy téves bemutatása befolyásolja az intézmény vezetőinek a beszámoló alapján hozott döntéseit , lényegesnek kell tekinteni.

h) Vállalkozás folytatásának elve abban érvényesül, hogy az intézmény működését a belátható jövőben is fenn tudja tartani és folytatni tudja tevékenységét. A költségvetési beszámoló készítésekor figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladat változásokat is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

i) Óvatosság elve a módosított teljesítés szemlélete miatt korlátozottan érvényesül, az értékcsökkenést minden esetben el kell számolni.

j) A költség-haszon összevetésének elvét úgy kell érvényre juttatni, hogy az információk hasznossága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A költség-haszon

509

összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvények, illetve egyéb más jogszabályok szabályozzák.

k) Az egyedi értékelés elve úgy érvényesül, hogy az eszközöket és a kötelezettségeket úgy a könyvelés során, mint az éves beszámoló készítésekor egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

l) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámolóban, annak mellékleteiben és az azt alátámasztó könyvvezetésben a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a számviteli törvény alapelveihez és a vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A kötelező információigény betartása mellett elsődleges szempont az adatok tartalmi követelményeinek megismerése, függetlenül a formai megjelenéstől.

4. A mérlegtételek alátámasztására, a mérlegforduló napjára vonatkozóan részletező kimutatásokat kell készíteni:– a készletekről,– a tárgyi eszközökről,– az immateriális javakról,– a követelésekről,– a kötelezettségekről – az aktív és passzív pénzügyi tételekről.A fenti nyilvántartásokat – a könyvviteli mérleg valódiságának biztosítása érdekében – a főkönyvi könyveléssel legalább évente egyszer, a mérlegkészítés során egyeztetni kell. Az egyeztetés tényét aláírással kell igazolni.

5. A készleteket, immateriális javakat és tárgyi eszközöket évente leltározni kell az éves leltározási ütemterv alapján.

6. A kis értékű (50.000 forint egyedi beszerzési érték alatti) tárgyi eszközök beszerzési költsége a használatbavételkor egy összegben elszámolható kiadásként. Így a tevékenységet több évig szolgáló tárgyi eszközöket csak mennyiségben tartja nyilván az intézmény. Pl.: irodai felszerelések, (számológép).

510

7. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelési elvei:Az intézmény a befektetett eszközök és készletek tekintetében a piaci értékelés elvét nem alkalmazza.a.) Az egyes mérlegtételek értékelésénél alapelvként kell kezelni a

bekerülési értéken történő számbavételt, csökkenő tényezőként figyelembe véve az értékcsökkenés és az értékvesztés összegét.

b.)Az előző évi mérleg készítésénél alkalmazott értékelési elvek akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Az értékelési elvet jogszabályváltozás esetén kötelező változtatni.

c.) A befektetett eszközöket a mérlegben bruttó, áfát is tartalmazó értéken kell kimutatni. A tárgyi eszközök értéke az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható ráfordítás. Értéket növelő tényezőként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét.

d.)A vásárolt készleteket tényleges áfát is tartalmazó bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni.

e.) A rendeltetésszerűen használatba nem vett (folyamatban maradó) beruházásokat a szállító által számlázott – általános forgalmi adót tartalmazó – értékben kell értékelni.

f.) A térítésmentesen átvett eszközöket a mérlegben az átadó által közölt nyilvántartási értéken kell felvenni.

g.)A szállítókkal szembeni tartozás és a vevői követelések értékelésének alapja a számla, illetve a könyvviteli nyilvántartás. A követelések értékelése az elfogadott, elismert összegben történik.

h.)Az egyéb kötelezettségek értékelése a könyv szerinti értéken történik.

i.) A tartalékok értékelése a könyv szerinti értéken történik. A mérlegben külön kell szerepeltetni az előirányzat-maradványt. Külön a kiadási megtakarítást és külön a bevételi lemaradást.

j.) A mérlegkészítés fordulónapján pénzügyileg nem rendezett, de beérkezett, ezért állományba vett eszközök és készletek értékét:- számla megléte esetén az abban foglaltaknak megfelelően,

511

- szállítólevél esetén a megrendelési ár alapján.k.)A lakáscélú hitelek év végi tartozásállományát az OTP

értesítésében szereplő összeggel kell értékelni. Az eszközök és források minősítésének és értékelésének részletes szabályait az értékelési szabályzat tartalmazza.

8. A számviteli politikához kapcsolódóan a különböző feladatok, tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik. Ezek a következők:- Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzat,- Selejtezési szabályzat,- Pénz- és értékkezelési szabályzat,- Eszközök és források minősítési és értékelési szabályzat,- Önköltségszámítási szabályzat.

9. Az immateriális javak, tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, átvett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően az értékcsökkenést negyedévenként a 249/2000 (XII.24.) Korm. rendelet 30§ (2) bekezdésében meghatározott kulcsok alapján, lineárisan a tényleges használatnak megfelelően, időarányosan kell elszámolni.Az üzembe helyezést (használatba vételt) dokumentálni kell.Nem számolható el értékcsökkenés többek között a képzőművészeti alkotások után az üzembe nem helyezett beruházásoknál és a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha feleslegessé váltak, megrongálódtak, megsemmisültek, illetve rendeltetésének megfelelően nem használhatóak, használhatatlanok.

10. Behajthatatlan követelésként a mindenkori jogszabályban meghatározott kis összegű értékhatár alatti összeg vehető figyelembe a termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó követelések kimutatásával kapcsolatban. Követelésről lemondani az adós többszöri írásbeli felszólítása után a intézményvezető engedélye alapján lehet.

11. A számviteli nyilvántartásoknál

512

a.) jelentős összegű eltérésnek minősül- a pénzforgalmi adatok kerekítésénél, ha az eltérés meghaladja

az egyezer forintot,- a mérlegtételek értékelésénél, ha a mérlegtétel valós értéke l

millió Ft alatt van, 2 %-a, ha l millió Ft felett van, a valós érték 1 % -a, legfeljebb azonban 0,1 millió Ft. A jelentős összegű eltérésből adódó eltéréseket az észlelés időszakában a hivatalvezető engedélye mellett, a tárgyévi tételek között kell elszámolni.

b.) nem jelentős összeg- a pénzforgalmi adatok kerekítésénél, ha az eltérés egyezer

forinton belül van,- a mérlegtételek értékelésénél pedig az eltérés nem éri el a

jelentős összeget.

12. Az eszközök és források állományának alakulását befolyásoló ese-mények az előre látható, tervezett, a szabályzatban leírt események alapján bekövetkezett állománynövekedés, illetve állománycsökkenés.Behajthatatlan az a követelés:- Amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs

fedezet, vagy ha a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. Dokumentálható a végrehajtási eljárás eredményéről szóló hivatalos értesítéssel.

- Amelyre a felszámoláskor az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet. Dokumentuma: amennyiben a felszámolóhoz hitelezői igény benyújtása történt, az alapbizonylat a felszámoló által küldött hivatalos értesítés az eljárás eredményéről. Ha a hitelezői igény a törvényben meghatározott időpontig nem került benyújtásra a követelés behajthatatlanságát a felszámolás eljárás lezárását és a jogerős végzés közzétételét tartalmazó Cégközlöny az alapbizonylat.

- A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott „kisösszegű követelések” tekintetében, ha eredményesen nem lehet érvényesíteni (az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása nem járt eredménnyel, dokumentuma a „cím ismeretlen” jelzéssel visszaérkezett fizetési felszólítás) és amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek

513

nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget).

- Amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.- Amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.- A behajthatatlan követelés leírását a gazdasági vezető javaslatára

az intézményvezető engedélyezi.

514

13. A beszerzett tárgyi eszközök és immateriális javak üzembe helyezésének dokumentálása:- üzembe helyezési bizonylatot számítógépes programmal lehet

előállítani, vagy központilag előírt nyomtatványt kell használni.- az üzembe helyezésről kiállított bizonylatnak tartalmaznia kell az

eszközök azonosító adatait, az üzembe helyezés helyét és időpontját.

- az üzembe helyezés tényét az üzemeltetési egység vezetője és a munkabiztonsági vezető aláírásával igazolja.

Záró rendelkezés

A számviteli politikában foglalt előírások az Alapfokú Művészeti Iskola valamennyi érintett dolgozójára vonatkoznak.

A számviteli politika 200.…………………. lép hatályba.

P. H.

................................ ................................intézményvezető gazdasági vezető

515


A Számviteli Törvény végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Kormány rendelet az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelességének sajátosságairól

516

LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI

SZABÁLYZAT


Lektorálta: Győrffy Dezső, Dedéné Tolnai Teréz

517

518

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény leltárkészítési és leltározási szabályzatára

Iktatószám: ..................../200...

A………………………………………………………………


Leltárkészítési és Leltározási Szabályzata

519

A ......................... intézmény leltározásával összefüggő feladatait a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. tv. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. sz. rendelet alapján a következők szerint határozom meg.

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A leltározási szabályzat célja és tartalma

A leltározási szabályzat célja, hogy ......................... intézménynél a leltározási kötelezettség egységes elvek alapján kerüljön végrehajtásra.A leltározás megkezdése előtt az intézmény vezetője hatáskörébe tartozik a következők meghatározása: a leltározási munkák előkészítésének módja és ideje, a leltározásért felelős személy megbízása, a leltárellenőr kijelölése, a leltározási bizottság összetételének jóváhagyása.

A leltározás során biztosítani kell, hogy valamennyi vagyontárgy felvételre (számbavételre) kerüljön, és ennek eredményeként a mérlegvalódiság érvényesüljön.

2. A leltározás alapfogalmai

2.1. A leltározás céljaA leltározás célja ............................. az intézmény vagyonának számbavétele. A leltárnak lehetővé kell tenni: az éves beszámoló tételeinek alátámasztását, a mérleg

valódiságának biztosítását, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások

pontosságának, egyezőségének ellenőrzését, a bizonylati fegyelem megszilárdításának elősegítését,

az eltérések kimutatását, a nyilvántartások tényleges vagyoni helyzetének megfelelő rendezését,

a vagyon védelmét, az anyagi felelősök elszámoltatását, a csökkent értékű-, valamint a használaton kívüli eszközök feltárását.

520

2.2. A leltározás fogalmaA leltározás a költségvetési szerv kezelésébe, vagy tartós használatába adott befektetett- és forgóeszközök, valamint azok forrásainak, továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságban meglévő állományának (mennyiségének) megállapítása.

2.3. A leltár fogalmaA leltár olyan tételes kimutatás, amely az intézmény eszközeinek és forrásainak valóságban is meglévő állományát – mennyiségét és értékét – egy meghatározott időpontra vonatkozóan tartalmazza.

2.4. Leltározási ütemtervAz ütemterv összeállításának a célja a leltározásra kerülő eszközök, illetve a közreműködő szervezeti egységek munkájának összehangolása, a feldolgozás folyamatosságának, zökkenőmentességének biztosítása érdekében.A leltározási ütemtervet minden évben a leltározást megelőző ...... nappal el kell készíteni, amelyet az intézmény vezetője hagy jóvá.A leltározási ütemtervnek tartalmazni kell: mire terjed ki a leltározás, a leltározási bizottság elnökének, tagjainak megnevezését, a leltárellenőrök nevét, a leltározási körzeteket, a körzetfelelősök nevét, a leltározás időpontját napra meghatározva, a leltározók nevét, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, a leltár kiértékelésének határidejét, a kiértékelés átadásának időpontját a leltárvezető részére, az eltérések miatt esetleg szükségessé váló felelősségre vonás

határidejét, a záró-jegyzőkönyvek elkészítésének határidejét, az eltérések rendezésének határidejét a könyvviteli nyilvántartá-

sokban.

(A leltározási ütemterv mintáját a 1.sz. melléklet tartalmazza.)

A leltározási ütemtervtől csak az intézmény vezetőjének az engedélye vagy utasítása alapján lehet eltérni.

521

2.5. Leltározási utasításA leltározási ütemtervben megjelölt leltározási körzetekben a leltározást az intézmény vezetője által kiadott leltározási utasításban kell elrendelni. A leltározási utasítást a leltározás megkezdése előtt ...... nappal ki kell adni.A leltározási utasítást átvételi elismervény ellenében meg kell küldeni: a leltárfelelősnek, a leltározási körzet leltárfelelőseinek, raktárosnak (ha a leltározás raktárban történik), a leltárellenőrnek.

(A leltározási utasítás mintáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.)

2.6. Leltározási körzet, leltárfelvételi egységLeltározási körzet a fizikailag elhatárolható, sorszámmal megjelölt és azonosítható terület. Minden leltározási körzetbe leltárfelelőst kell kijelölni, aki köteles gondoskodni a körzetébe tartozó eszközök vagyonvédelméről.Leltározási körzetek és leltárfelelősök a következők:

Leltározási körzet Leltárfelelős

Amennyiben a körzetbe kiadott eszközöknél hiányt észlel, azt haladéktalanul köteles jelezni a vagyonkezelő részleg vezetőjének.

2.7. A leltárral szemben támasztott tartalmi és alaki követelményekA könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez a leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a költségvetési szervnek a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.A leltárnak biztosítani kell, hogy az eszközök állománya fajta, méret, minőség, mennyiség és érték szerint a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva megállapítható legyen.A leltárnak biztosítani kell továbbá: a teljes körűséget, a valós állapot bemutatását, az áttekinthetőséget.

522

A leltárkészítés során a hitelesség biztosítása érdekében gondoskodni kell a következők betartásáról: a bizonylatok (leltárfelvételi jegyek, ívek, stb.), továbbá az egyéb

dokumentációk (jegyzőkönyvek, kimutatások) egyértelmű és hiánytalan kitöltéséről,

a szükséges záradékok és aláírások a dokumentációkon rajta legyenek.

A leltárnak (részleltáraknak) tartalmaznia kell: az intézmény megnevezését, a „leltár” megjelölését, a leltározási hely (körzet) megjelölését, a bizonylatok sorszámát, a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint a

leltár fordulónapját, a leltározott eszközök és források vagy azok csoportjainak

egyértelmű meghatározását, a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét,

mennyiségi egységeit, egységárát és összértékét, a leltárkülönbözet (hiányok és többletek) kimutatását, a leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős, valamint a

számadásra kötelezett személyek aláírását.

2.8. A leltározás módjaA leltározás történhet:a.) mennyiségi felvétellel (megszámlálás, mérés, egyéb módszer)ezen belül lehet: nyilvántartásoktól függetlenül, nyilvántartásokkal való utólagos összehasonlítással, a nyilvántartások alapján a felvétel alkalmával való

összehasonlítássalb.) egyeztetéssel (rovancs)A leltározásnak ez a módja akkor választható, ha a tényleges állapot megállapítása az analitikus nyilvántartások egyeztetésével is biztosítható.A leltár okmányain a leltározás módját rögzíteni kell.

Az egyes vagyonrészek leltározásának módjára a szabályzat 5. pontja kötelező előírásokat tartalmaz.

523

A leltározásnak két munkafolyamatból kell állni: az eszközök mennyiségének természetes mértékegységben történő

megállapításából és leltározott mennyiségek értékeléséből.

2.9. A leltározás időpontjaA leltározás elvégezhető folyamatosan, fordulónappal.Mindkét esetben a leltározást a szabályzatban, illetve az éves leltározási ütemtervben meghatározott időtartamon belül kell végrehajtani. Ezzel egyidejűleg meg kell figyelni és fel kell tárni az elfekvő, feleslegessé vált, csökkent értékű készleteket, továbbá ellenőrizni kell a készletek tárolásának helyességét és a raktározási előírások betartását.Folyamatos leltározás feltétele A számviteli törvény előírásainak megfelelő, naprakész, a

leltározás időpontjában a könyvvitellel egyező (a felvételt megelőzően egyeztetett) nyilvántartás vezetése, hogy annak alapján a hiányok és többletek azonnal megállapíthatók és rögzíthetők legyenek,

az azonos eszközök (eszközcsoportok) leltárértékét a költségvetési szerv egész területén, illetőleg egy-egy különálló egységben előre meghatározott azonos időpontban kell végrehajtani.

Fordulónapi leltározásFordulónapi leltározás esetén a leltározást az intézmény egész területén vagy területileg különálló, elhatárolt egységeiben előre meghatározott nappal – a fordulónapon – kell elvégezni úgy, hogy ezen a napon a leltárfelvételi helyeken minden eszközfajta teljes körűen számbavételre kerüljön. 3. A leltározásban közreműködők feladata és felelőssége

3.1. Az intézményvezetőFeladata: a leltározás vezetőjének kijelölése és megbízása, a leltárellenőrök kijelölése és megbízása, az éves leltározási ütemterv jóváhagyása, a leltározási utasítások kiadása.

524

Felelős:A leltározás során maradéktalanul érvényesüljön az önkormányzati tu-lajdon védelmét szolgáló rendelkezések betartása.

3.2. A leltározás vezetőjeFeladata: az éves leltározási ütemterv elkészítése, az intézményvezetővel

történő egyeztetése, a leltározó bizottságok kialakítása, tagjainak megbízólevéllel

történő ellátása, a leltározásban közreműködők felkészítése, oktatása, a leltározáshoz szükséges tárgyi eszközök biztosítása (nyomtatvá-

nyok, mérőeszközök), a leltározás szabályszerűségének biztosítása.

3.3. LeltárellenőrFeladata: ellenőrzi a leltározásra kijelölt személyek megjelenését a leltározás

helyén, a leltárfelvétel során észlelt hiányosságok, esetleges visszaélések, a

szabályok megsértése esetén köteles megtenni a szükséges intézkedést,

a leltárfelvétel befejezése után ellenőrzi a leltárfelvétel teljes körűségét, illetve ellenőrzi még a következőket: – a mennyiségi felvételek helyességét legalább szúrópróbaszerűen,– a leltári tárgyak azonosításának szakszerűségét,– a bizonylatok formailag helyes kitöltését,

eltérés esetén a leltározás vezetőjét köteles értesíteni, a leltárfelvétel időtartama alatt munkáját úgy kell szerveznie, hogy

bármikor elérhető legyen, a felmerülő problémák zökkenőmentes rendezése érdekében.

3.4. A leltározó (leltárfelelősök) dolgozó(k)Felelős:A leltári alapbizonylatok szakszerű, valóságnak megfelelő kitöltéséért, valamint a leltárértekezleten elhangzott utasítások pontos betartásáért.Feladatai: részt vesz a leltárértekezleten, ahol el kell sajátítania a leltárbizony-

latok kitöltésének módját, a leltárfelvétel technikáját,

525

a leltározás időtartama alatt minden nap a megjelölt időben meg kell jelennie a leltározás helyén és onnan a munkavégzés ideje alatt csak a leltározás vezetőjének engedélyével távozhat,

a leltárfelvétel megkezdésekor átveszi az üres bizonylatokat aláírás ellenében,

a leltározást a leltárfelelős által megjelölt sorrendben végzi, kihagyás nélkül.

3.5. Az analitikus és főkönyvi nyilvántartást végzők feladataA tárgyi eszközök és raktári készletek leltározásával kapcsolatosan felelős: a leltárelszámolás alapját képező nyilvántartások naprakész

állapotáért, az adatok, bizonylatok valódiságáért, az éves mérlegben beállítandó készletértékek megállapításáért, azok

leltárakkal való alátámasztásáért, a leltárkülönbözetek kimutatásáért és az éves mérlegben való

előírás szerinti elszámolásáért, az idegen helyen tárolt saját készletek elkülönített kimutatásáért, a leltározási körzetekben felvett jegyzőkönyvben szereplő

rendezetlen vagy vitatott tételek rendezéséért, a leltár szerinti készletértékeket és a könyvszerinti készletértékeket

egybeveti és megállapítja azok egyezőségét vagy az eltéréseket, összeállítja a leltári dokumentációt és azt átadja a leltározás

vezetőjének, aki előkészíti a szükséges intézkedések megtételét.

4. A leltározás végrehajtásának előkészítése

4.1. A leltározás előkészítéseA leltározás megkezdése előtt: fel kell mérni és meg kell határozni a konkrét feladatokat, időben gondoskodni kell, hogy a szükséges létszám és

munkaeszközök rendelkezésre álljanak.4.1.1. A leltározás adminisztratív előkészítése El kell készíteni a leltározási ütemtervet, ki kell adni a leltározási körzeteknek a leltárutasítást, gondoskodni kell a könyvelési és pénzügyi nyilvántartások

naprakészségéről, a fordulónapi könyv szerinti készlet megállapítása érdekében.

526

4.1.2. Személyi feltételek biztosításaA leltározás megkezdése előtt gondoskodni kell a leltározás vezetőjének kijelöléséről.A leltározás vezetésével megbízott személy a megbízástól számított .... napon belül köteles elkészíteni a leltározási ütemtervet, s azt jóváhagyásra az intézmény vezetőjének bemutatni.Ki kell alakítani a leltározási bizottságokat, akik az egyes leltározási körzetekben végzik a leltározást. A bizottságnak legalább 2 főből kell állni, akik közül az egyiket a bizottság vezetésével kell megbízni. A bizottságokat úgy kell kialakítani, hogy saját körzetében senki sem lehet a bizottság vezetője. Meg kell bízni a leltárellenőröket.4.1.3. A leltározásban részt vevők oktatásaA leltározás megkezdése előtt az oktatást a leltározás vezetője tartja.Az oktatáson köteles mindenki részt venni, aki a leltározásban közvetlenül vagy közvetve közreműködik.Az oktatás során ismertetni kell a leltározással, valamint a leltárbizonylatok kezelésével kapcsolatos előírásokat.4.1.4. A tárgyi feltételek biztosításaA leltározás megkezdése előtt a szükséges tárgyi feltételek biztosításáért a leltározás vezetője a felelős.Ennek keretében gondoskodnia kell: a szükséges nyomtatványokról, a leltározáshoz szükséges mérőeszközökről.A leltározási bizonylatokat leltározási körzetenként, átvételi elismervény ellenében kell átadni a leltározási csoportok vezetőinek.A leltárbizonylatok kitöltésénél be kell tartani a következőket: a nyomtatványokat, mint a leltár bizonylatait tintával (golyóstollal)

kell kitölteni, a leltározásnál grafit ceruza nem használható, valamennyi rovatot ki kell tölteni, a kitöltésre nem kerülő rovatokat

megsemmisítő vonallal át kell húzni, a leltárbizonylatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni, gondoskodni kell az olvasható szövegírásról (radírozás, kaparás,

lefestés a bizonylatokon nem lehet). A javítást úgy kell elvégezni, hogy a rontott adatot egy vonallal át kell húzni, a helyes adatot fölé írni. A javítás tényét a javítást végző aláírásával köteles igazolni,

a leltározásban közreműködők a leltározás bizonylatait aláírásukkal hitelesítik.A leltározás megkezdése előtt a leltározás vezetője köteles ellenőrizni, hogy a szükségessé vált selejtezés megtörtént-e.

527

4.2. Egyéb előkészítési feladatok4.2.1.Tárgyi eszközökkel kapcsolatos feladatok A nyilvántartások alapján számba kell venni a kölcsönbe és

javításra adott saját vagy idegen tulajdonú tárgyi eszközök állományát.

Felül kell vizsgálni a használatból kivont, illetve már teljesen (0-ig) leírt tárgyi eszközök állományát, szükség szerint intézkedni kell a selejtezésről, esetleg az értékesítésről.

Meg kell győződni arról, hogy a tárgyi eszközökön a leltári számok olvashatók-e. Amennyiben nem, gondoskodni kell a pótlásáról. Hiányzó számok esetén a tárgyi eszközök azonosítását a korábbi leltárfelvételi okmányok alapján kell megállapítani.

Ellenőrizni kell a tárgyi eszközök tartozékainak nyilvántartását. A használaton kívüli vagy idegen tulajdont képező tárgyi

eszközöket el kell különíteni. Ellenőrizni kell, hogy év közben a tárgyi eszközökön végrehajtott

felújítás értékével a bruttó érték módosítása megtörtént-e. Az alaptevékenységhez térítésmentesen átvett tárgyi eszközök nyil-

vántartásba vétele az előírásoknak megfelelően történt-e. Meg kell győződni arról is, hogy az 50.000 Ft érték alatti tárgyi

eszközök közül, amelyek a számlarend előírásai szerint év közben folyó kiadásként elszámolásra kerültek, nem került-e tévesen értékben is nyilvántartásba vételre.

4.2.2. Készletekkel kapcsolatos feladatok Gondoskodni kell a raktárakban tárolt készletek megfelelő

azonosíthatóságáról. Biztosítani kell a különböző cikkek egymástól elkülönített

tárolását. Az előre csomagolt készleteket meg kell vizsgálni, ellenőrizni kell,

hogy a gyűjtőcsomagolás sértetlen-e. A raktárban el kell különíteni a csökkent értékű készleteket. A leltározást megelőzően gondoskodni kell a csökkent értékű

készletek leértékeléséről, illetve a selejtezés végrehajtásáról. Gondoskodni kell az idegen tulajdonú készletek elkülönített

tárolásáról. Gondoskodni kell a raktári új és használt készletek elkülönítéséről,

mivel a mérlegbe csak a raktári új készletek tényleges állománya állítható be.

528

4.2.3. A leltározás alaki, tartalmi és technikai feltételeinek biztosításaMinden leltár alkalmával szabályosan kiállított, megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni.A leltározás megkezdésekor és befejezésekor jegyzőkönyvet kell felvenni.(Jegyzőkönyv mintát az 5. és 6. számú melléklet tartalmazza.)A leltárfelvételi bizonylatokat az abban foglalt adatok helyességének igazolása céljából a leltározónak, a leltározási körzetfelelősnek és a leltárellenőrnek alá kell írni.

5. A leltározás végrehajtása

Mennyiségi felvétel során:a.) Meg kell állapítani (méréssel, számlálással, stb.) a leltározott eszközök mennyiségét,b.) A leltározás teljességének biztosítása érdekében:a kettős felvétel vagy a kihagyás elkerüléséért a leltározott eszközöket meg kell jelölni.A jelölés történhet:– a leltárbizonylatok másolatának vagy szelvényének a leltározott esz-

közre való felerősítésével, – festék, zsírkréta vagy egyéb jelzés alkalmazásával, – a leltározott eszköznek erre a célra elkülönített területre való

átrakásával.c.) Ellenőrizni kell, hogy a leltározott eszköz teljes értékű-e, nem tekinthető-e elfekvő készletnek.d.) Meg kell állapítani a leltár felvétele és a fordulónapja közötti kész-letmozgást, ha a felvétel napja és a fordulónap nem egy napra esik.

A leltározás szabályszerűségéért a leltározó csoport vezetője és a leltárellenőr, a méret és a minőség megállapításáért, valamint a mennyiségi számbavétel helyességéért a leltározók felelősek.A leltározással kapcsolatos adminisztratív feladatok végrehajtása:a.) A leltározóknak a leltározott eszköz azonosítási adatait (leltári szá-mát, típusát, méretét, minőségét), mennyiségi egységét és mennyisé-gét a leltári bizonylaton a számbavétellel egyidejűleg rögzíteni kell, majd a leltárbizonylatot alá kell írniuk.b.) A bizonylatokat a leltárösszesítő (körzeti leltár) elkészítése céljára rendezni és csoportosítani kell.

529

c.) El kell készíteni a leltárösszesítőt, és azt egybe kell vetni a tartalmilag és számszakilag ellenőrzött bizonylatokkal.d.) A leltárösszesítőre fel kell vezetni a könyv szerinti készletet, majd ezt követően meg kell állapítani a leltári hiányokat és a többleteket.

5.1. Eszközök, források leltározásaA mérleg elkészítéséhez minden évben a mérleg fordulónapját követő ... napon belül a nyilvántartások egyeztetésének végrehajtásával a leltározást el kell végezni. A tárgyi eszközök és készletek esetében a szabályzatban meghatározott időszakonként a leltározást mennyiségi felvétellel is biztosítani kell.

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

I. Immateriális javakAz immateriális javakat az analitikus nyilvántartások alapján a mérleg fordulónapja szerinti értéken kell a leltárban szerepeltetni. A leltárfelvétel során meg kell győződni, hogy a nyilvántartásokban szereplő értékadatok minden esetben bizonylatok alapján kerültek-e rögzítésre.

Az immateriális javak csoportosítása a következő: alapítás-átszervezés aktivált értéke kísérleti fejlesztés aktivált értéke vagyoni értékű jogok

szolgalmi jogok, bérleti jogok, koncesszió, védjegy, kezelői jogok,

szellemi termékek találmányok, szabadalmak, ipari minták, szerzői jogvédelem alatt álló javak, szoftvertermékek, egyéb szellemi alkotások, know-how,

immateriális javakra adott előlegek.

530

A leltározást döntő részt a nyilvántartásokkal való egyeztetés útján kell elvégezni. Mennyiségi felvételt az ipari minták, a szoftvertermékek, vásárolt szabadalmak, licencek csoportjánál kell alkalmazni.

II. Tárgyi eszközökIngatlanokAz ingatlanokat mennyiségi felvétellel évenként kell leltározni. A leltározás során gondoskodni kell a könyvviteli nyilvántartások adatainak a földhivatali, valamint a kataszteri nyilvántartásokkal való egyeztetésről.

Gépek, berendezések, járművekÉvenként mennyiségi felvétellel. A gépeknél gondoskodni kell a tartozékok leltározásáról is.

JárművekÉvenként mennyiségi felméréssel. A leltározás során egyeztetni kell a motor- és alvázszámokat.

BeruházásokÉvenként a nyilvántartásokkal történő egyeztetéssel.

Beruházásra adott előlegekA beruházásra adott előlegeket a mérlegkészítés fordulónapját megelőző ......... hónap .... napjával egyeztetéssel kell leltározni. Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a vállalkozóval közölni kell a náluk nyilvántartott előleget, és fel kell kérni, hogy eltérés esetén közölje az általa nyilvántartott összeget .... napon belül. Amennyiben a vállalkozó nem válaszol, akkor az általunk nyilvántartott összeget kell a leltárban szerepeltetni.

III. Befektetett pénzügyi eszközök leltározása Az értékpapírokat, beleértve a részvényeket is, évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni. A többi befektetett pénzügyi eszközöket évenként egyeztetéssel.

531

B. FORGÓESZKÖZÖK

I. Készleteka.) A raktári készletek (anyagok, áruk, termények, fűtőanyagok, tartalék alkatrészek, hulladékok, göngyölegek, félkész- és késztermékek, stb.) mennyiségét ... évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni.b.) A munkahelyre, személyi használatra kiadott eszközöket (szerszámok, munkaruhák, stb.) a mennyiségi nyilvántartásokkal ...... évenként egyeztetni kell.c.) A bérmunkára (feldolgozásra) és javításra átvett készleteket mennyiségi felvétellel évenként fel kell leltározni, és a leltárfelvétel bizonylatának másolati példányát a javítást végeztetőnek – amennyiben kéri – meg kell küldeni.d.) Az árukészleteket minden évben legalább egyszer mennyiségi felvétellel kell leltározni.e.) A könyvtári állomány leltározását a 3/1975.(VIII.17.) KM-PM számú rendeletben foglalt és a mellékletét képező Szabályzat szerint kell elvégezni.

II. KövetelésekA leltárt úgy kell összeállítani, hogy az tételesen (adósonként, vevőnként) tartalmazza a követelések értékét.A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni kell.El kell végezni: más gazdálkodóval szembeni követelés esetén a vonatkozó

számlákkal való egyeztetést, az adóhivatallal kapcsolatos követelés esetén az adó-elszámolási

bizonylatokkal, illetve az adóbevallással történő egyeztetést, a munkavállalókkal szembeni követelés esetén az analitikus

nyilvántartások bizonylatokkal való egyeztetését.Az egyeztetés lezárását követően a követelések értékét a számlarendben foglalt előírások alapján kell megállapítani.

III. ÉrtékpapírokA forgatási célból vásárolt értékpapírokat évenként egyeztetéssel kell leltározni.

532

IV. PénzeszközökA pénzeszközök leltározását minden évben december 31-gyel el kell végezni.A házipénztár év végi pénzállományáról – címletenkénti felsorolásban – jegyzőkönyvet kell készíteni.(A jegyzőkönyv mintáját a 7. sz. melléklet tartalmazza.)

A pénzintézettel szemben mutatkozó követeléseket az év utolsó napjával a kivonatok, bankértesítések alapján egyeztetéssel kell leltározni.

V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolásokA leltár elkészítése előtt meg kell győződni arról, hogy a számlarendben foglalt előírások alapján az elszámolások rendezésre kerültek-e (pl. útielőleg). Ezt követően a leltározást minden év december 31-gyel el kell végezni.

C. KÖTELEZETTSÉGEKA kötelezettségeket a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartá-sok, valamint a követelésekre vonatkozó okmányok egyeztetése alapján kell leltározni.

I. Hitelek leltározásaA hitelek, kölcsönök állományát egyeztetéssel kell elvégezni a hitelt, kölcsönt folyósító hitelintézeteknek a december 31-i állapotra vonatkozó bankkivonata, más vállalkozás, szervezet által adott kölcsön esetében a folyósító egyenlegközlő levele alapján.

II. Szállítók leltározásaA szállítókkal szembeni kötelezettségeket a leltárba (folyószámla kivonat) tételesen, szállítónként kell felvezetni. A felvett értékadatok valódiságát egyeztetéssel kell elvégezni. A mérlegbe csak egyeztetett, elismert adatok kerülhetnek.

5.2. Mérlegben értékkel nem szereplő eszközök leltározásaA könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készleteket, kisértékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket minden évben egyeztetéssel, ………évenként mennyiségi felvétellel kell leltározni.

533

A mérlegben értékkel nem szereplő eszközök leltározására vonatkozó előírást a 307/2002. (XII.27.) Korm. sz. rendelettel módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. sz. rendelet 37. § (6) bekezdése tartalmaz.

5.3. Mennyiségi leltárfelvétel során alkalmazható nyomtatványok és azok kezelése

5.3.1. Alkalmazható nyomtatványokB.sz.ny. 14-20/a. r.sz. Készletek leltárfelvételi íveB.sz.ny. 14-21/a. r.sz. Leltárfelvételi ív és összesítő készletek

felvételéreB.sz.ny. 14-10/a. r.sz. Leltárfelvételi jegy ingatlanok (épületek, épít-

mények, telkek) felvételéreB.sz.ny. 14-12/a. r.sz. Leltárfelvételi jegy és jegyzőkönyv közúti

gépjárművek leltározásáhozB.sz.ny. 14-14/A. r.sz. Leltárfelvételi ív tartalék motorok felvételéreB.sz.ny. 14-13. r.sz. Tárgyi eszköz leltárfelvételi ív gépek,

berendezések felvételéreB.sz.ny. 14-15/a. r.sz. Tárgyi eszköz leltárfelvételi ív és összesítő

gépekhez, berendezésekhezB.sz.ny. 14-18/A. r.sz. Leltárfelvételi ív és összesítő gyártóeszközök

felvételéreB.Sz.ny. 14-33. r.sz. Leltárfelvételi ív és összesítő áru és

göngyöleg felvételére

6. Mérlegtételek értékelése

Az értékelés során az intézmény kezelésében tartós használatban lévő eszközök és források forint értékeinek megállapítását kell elvégezni. A mérlegtételek értékelése során be kell tartani a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. sz. rendelet, valamint az intézmény értékelési szabályzatában foglalt előírásokat.

7. Leltári hiányok és többletek rendezése

A leltárban szereplő adatokat egyeztetni kell az analitikus nyilvántartások adataival. Az analitikus nyilvántartásban a leltározás

534

időpontját fel kell jegyezni, a leltárfelvételi bizonylatokra pedig az analitikus nyilvántartások (kartonok) azonosító adatait kell feltüntetni.Az egyeztetés során megállapított leltárkülönbözeteket a leltározási bizottság elnöke közli a leltározási körzet leltárfelelősével, aki az értesítést követő ..... napon belül köteles gondoskodni az eltérések okainak kivizsgálásáról.A kivizsgálást követően jegyzőkönyvet kell felvenni, amiben rögzíteni kell: a leltárkülönbözet mennyiségét és értékét, a különbözetet előidéző okokat, a felelősség megállapítását, a felelős személy nyilatkozatát.

A fentiek megállapításánál jelen kell lenni: a leltározási körzet leltárfelelősének, a leltározási bizottság elnökének, a leltárellenőrnek.A jegyzőkönyvet ... példányban kell elkészíteni, melynek 1 példányát meg kell küldeni a leltározás vezetőjének.A leltározás vezetője a jegyzőkönyv alapján kezdeményezi a felelősségre vonást, a kártérítés megállapítását az intézmény vezetőjének.

8. A leltározási bizonylatok megőrzése

A leltározás lezárását követően a leltárhoz kapcsolódó valamennyi bizonylatot irattározni kell, és azokat legalább 10 évig meg kell őrizni.

535


........................ intézmény

LELTÁROZÁSI ÜTEMTERV

200......évre

A leltározást 200... év ..... hó ..... napján kell megkezdeni és 200.... év ........ hó ....... napján kell befejezni.A leltározás az intézmény kezelésében lévő valamennyi vagyontárgyra kiterjed.A leltározást a következő leltározási körzetekben és időpontokban kell elvégezni a körzeti leltárfelelősök közreműködésével.

Leltározási körzet Leltározást Időpontjaszáma, megnevezése végzők neve

Leltározási körzet-felelős neve

1. Alapfokú Művészeti Iskola, Székhely Z. János 200..év..hó...nap X.Y. W. Ferenc . . . . . .

2.sz.Alapfokú Művészei Iskola, telephely U. Zoltán 200..év..hó...nap K.J. S. István . . . . . .

A leltár kiértékelésének határideje ......év......hó.....nap.

536

A leltárak kiértékelését 200...év...hó .... napjáig, a záró jegyzőkönyvet 200....év.....hó.....napjáig kell elkészíteni.

A leltározás során jelentkező eltéréseket a könyvelésben legkésőbb 200..év .....hó ....napjáig rendezni kell.

Kelt.........200...év....hó....nap

Az ütemtervet összeállította:

.................................leltározás vezetője

Jóváhagyom:

Kelt.........200...év....hó....nap

P. H.

.................................intézményvezető

Tevékenységek ütemezésnek összefoglaló kimutatása

MegnevezésA fizikai leltározás

Számszaki feldolgozás befejezése

Egyeztetési eljárás

befejezése

Leltár lezárása

kezdete

befejezése

537


...................... intézmény

LELTÁROZÁSI UTASÍTÁS

Értesítem, hogy az 200....évi leltározási ütemtervben foglaltaknak megfelelően .................... egységnél 200.... év ....hó .....naptól 200.... év ....hó ....napjáig leltározást tartunk.

A leltározást (név) .............................. leltárfelelős vezeti.

Kérem, hogy a leltározás zavartalan lebonyolítása érdekében a szükséges intézkedést a Leltárkészítési és leltározási szabályzatban foglalt előírások alapján szíveskedjen elvégezni.

Kelt: ................200....év ......hó ......nap

P. H.


538


....................... intézmény Szám: ......./200...

M E G B Í Z Ó L E V É L

............................................... név ........................ beosztás részére.

Megbízom, hogy ......... számú ................. leltározási körzetben 200.... év .......... hó .. napján kezdődő leltározásnál, mint ................................ a leltározással kapcsolatos feladatokat elvégezze.A leltározás során a Leltárkészítési és leltározási szabályzat, valamint a ......sz. leltározási utasítás szerint kell előkészíteni és végrehajtani.

A leltározás kezdési időpontja: 200.....év ....hó ....napTervezett befejezés időpontja : 200.... év ....hó ....nap

Kelt: ..............200......év..........hó......nap

.................................leltározás vezetője

539


N Y I L A T K O Z A T

Alulírott fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a ......... számú ...................... leltározási körzetben az 200..... év ........ hó ....... napján megtartott leltározáskor valamennyi leltári tárgyat bemutattam.

Kelt: ................... 200.....év .........hó .......nap

..........................................leltározási körzet

leltárfelelőse

540


J E G Y Z Ő K Ö N Y V(a leltározás megkezdése előtt)

Készült ........ 200.... év .........hó ....nap ....... számú ...................... leltározási körzet leltározásának megkezdése előtt ..................... hivatali helyiségben.,Jelen vannak:

........................ név ..................beosztásleltározási körzet leltárfelelőse

....................... név....................beosztásleltározó

....................... név ...................beosztásleltározó

A leltárfelvétel ütemterv szerinti kezdete:200....... év ..........hó ......nap

A leltárfelvétel tényleges kezdete:200.........év ...........hó .......nap

A leltárfelvétel módja: .................................................A leltározásban részt vevők kijelentik, hogy a leltározás megkezdése előtt a leltárértekezlet megtartásra került.A leltározáshoz szükséges eszközök, bizonylatok hiánytalanul rendelkezésre állnak.A leltározási körzetben a leltárfelelős a Leltárkészítési és leltározási szabályzatban, valamint a ......sz. leltározási utasításban foglalt előírásoknak eleget tett (nem tett eleget).

Egyéb megállapítások: ...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

k.m.f.

..................... ..................... ..................... leltárfelelős leltározó leltározó

541


J E G Y Z Ő K Ö N Y V

(a leltározás befejezéséről)

Készült 200.... év ........... hó ....... nap ......... számú ......................... leltározási körzetben végrehajtott leltározás befejezése alkalmából.

Jelen vannak: ........................ név ..................beosztás

leltározási körzet leltárfelelőse

....................... név....................beosztásleltározó

....................... név ...................beosztásleltározó

A leltározás 200....év ........hó ........napján kezdődött és 200.......év .........hó .......napján zárult.

Jelenlévők kijelentik, hogy a leltári tárgyak számbavétele a valóságos és tényleges helyzetnek megfelelően – az előírt utasítások betartásával – történt.

A leltározási körzet leltárfelelőse kijelenti, hogy a leltárfelvételi íven (jegyen) szereplő leltári tárgyak hiánytalanul megvannak, és azokat további kezelésre, illetve megőrzésre átveszi.

A leltározáshoz átvett bizonylatok elszámolásra kerültek.

542

Az átvett bizonylatokból:

a./ Felhasznált bizonylatok:

Bizonylat megnevezése sorszáma

b./ Rontott bizonylatok:


c./ Fel nem használt bizonylatok


A leltározással kapcsolatban tett egyéb megállapítások:......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

k.m.f.

..................... ..................... ..................... leltárfelelős leltározó leltározó

543


J E G Y Z Ő K Ö N Y V

(pénzeszközök és értékcikkek leltározásáról)

Készült 200........év .............hó .... nap során a házipénztárnál megtartott leltározás alkalmával.

Jelen vannak: ........................ pénztáros........................ leltározó........................ leltárellenőr........................ pénztárellenőr

Jelenlévők megállapítják, hogy a pénztárzárást követően a pénztárban a következő címletű és összegű készpénz és értékcikkek voltak.

Készpénz: ------------------------------------------------------------ Címlet db címlet x db ------------------------------------------------------------ . . . . . . ------------------------------------------------------------ Összesen: ------------------------------------------------------------

544

Értékpapírok ------------------------------------------------------------------------------- Megnevezés címlet db Címlet x db (Ft) ------------------------------------------------------------------------------- . . ------------------------------------------------------------------------------- Összesen: ------------------------------------------------------------------------------- A Pénztárjelentés szerinti készpénzkészlet ................ Ft

A leltározás során talált készpénzkészlet ................ Ft ------------------------------------------------------------------------------- Eltérés (hiány, többlet) ............... Ft

Értékpapírok nyilvántartás szerinti értéke .................Ft Leltározás során talált értékpapírok értéke .................Ft -------------------------------------------------------------------------------

Eltérés (hiány, többlet) .................Ft

Egyéb megállapítások: .....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

........... pénztáros kijelenti, hogy a leltározás során talált eltérésekről írásbeli magyarázattal tartozik, és azt a jegyzőkönyv felvételétől számított .... napon belül a leltározás vezetőjének köteles megküldeni.

k.m.f.

....................... ............................ leltározó pénztáros

....................... ............................ leltárellenőr pénztárellenőr

545


J E L E N T É S

(a leltárellenőr által végzett ellenőrzésekről)

.............................. név leltározás vezetőjének a ........sz. .................. leltározási körzetben felvett leltár ellenőrzéséről.

Ellenőrzött tételek sorszáma:

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

Egyéb megállapítások:

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

Kelt: ............ 200...év .........hó .....nap

.......................leltárellenőr

546



A leltározási szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.


547


A Számviteli Törvény végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Kormány rendelet az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelességének sajátosságairól.

548

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK

HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK

SZABÁLYZATA



549

550

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény selejtezési szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Selejtezési Szabályzata

551

A ........................ intézmény kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével összefüggő feladatait a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól intézkedő 249/2000. (XII.24.) Korm. sz. rendelet, valamint az önkormányzat ................. számú vagyongazdálkodásáról szóló rendelete alapján a következők szerint határozom meg.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya – amennyiben az önkormányzat .... sz. vagyongazdálkodásról szóló rendelete eltérően nem rendelkezik – kiterjed a ................. költségvetési szerv kezelésében lévő tárgyi eszközökre és készletekre.A szabályzat szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartásáról a számlarendben foglaltak szerint az intézmény (mennyiségi és értékbeni vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra való tekintet nélkül.A szabályzat hatálya nem terjedhet ki a következőkre:a.) Az idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, valamint az építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) hasznosítására és műemlékileg védett vagyontárgyakra.b.) Az ügyiratok és számviteli bizonylatok selejtezésére.

2. Felesleges vagyontárgyak fajtái

A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgyaknak kell tekinteni mindazokat a tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek: a költségvetési szerv tevékenységéhez, működéséhez már nem

szükségesek, a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felelnek meg, a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok

miatt feleslegessé váltak, a normalizált készletek mennyiségét lényegesen meghaladják,

552

rongálás, természetes elhasználódás vagy erkölcsi avultság miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak,

szavatossági idejük lejárt.Annak érdekében, hogy a selejtezési eljárásba vont vagyontárgyak ne legyenek felcserélhetők a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell azok megjelöléséről, vagy elkülönített nyilvántartásáról.A feltárt felesleges vagyontárgyak hasznosítása során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni és csak ezt követően lehet selejtezni.Azonnali selejtezést csak akkor lehet elrendelni, ha a megsemmisítést (ártalmatlanná tételt) hatósági előírás teszi kötelezővé (pl.: lejárt gyógyszerek, fogyasztásra alkalmatlan, mérgezett élelmiszer, stb.)

II. FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA

1. Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése

A feleslegesnek vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszközök hasznosítására, selejtezésére kezdeményezés történhet: a költségvetési szerv vezetője által, a körzeti leltárfelelősök javaslatára, a raktárosok javaslatára, a személyi használatra kiadott eszközök esetében az eszközöket

használó dolgozó javaslatára, az analitikus nyilvántartást vezetők jelzése alapján, a meghatározott

időszakonként nem mozgó készletek esetében.

2. A kezdeményezés módja

a.) A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezésére jogosultak, kötelesek a feleslegessé vált eszközöket jegyzékbe foglalni és azt a leltározás megkezdése előtt legalább ............... nappal vagyongazdálkodásért felelős vezető (dolgozó) részére megküldeni.

A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia: sorszám, nyilvántartási szám,

553

az eszköz megnevezése, mennyiségi egysége, mennyisége, a feleslegessé válás oka, a használatból való kivonás időpontja, a hasznosítás módjára javaslat, a jegyzék készítésének időpontja, az összeállításért felelős személy aláírása.

A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat, vagy kódszámokat kell beírni, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz. A hasznosítás módjánál „értékesítés” vagy „selejtezés” megjelölést kell alkalmazni.Az összeállított jegyzéket a vagyongazdálkodásért felelős vezető (dolgozó) összegyűjti és azt felülvizsgálja.A felülvizsgálat során a következőket kell elvégezni: a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak, ha szükséges, szakértői véleményeket szerez be a feleslegessé válás

okának egyértelmű megállapítása érdekében, gondoskodik az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról, és

annak a jegyzéken történő feltüntetéséről, értékesítés esetén az eladási ár megállapításáról, javaslatokat tesz a hasznosítás módjára.b.) A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani.

III. A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA

1. A hasznosítás módja

gazdálkodó szervek részére térítés ellenében, magánszemélyek részére térítés ellenében, térítésmentes átadással.

554

1.1. Gazdálkodó szervek részére térítés ellenében történő értékesítésa.)Értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítéseA helyi önkormányzat rendeletében, illetve a fenntartó utasításában – meghatározott értékhatár feletti – vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.Önkormányzati rendelet hiányában az intézmény vezetője jogosult az értékhatár megállapítására.Értékhatár feletti felesleges vagyontárgyak a termék mennyiségének és a versenytárgyalás időpontjának megjelölésével – helyi vagy országos lapban, illetve más módon nyilvánosan – meg kell hirdetni.A hirdetmény elkészítéséért a vagyongazdálkodási részleg vezetője, dolgozója felelős.A közzététel módjáról és elrendeléséről az elkészített hirdetmény alapján az intézmény vezetője dönt.A hirdetés feladására és megjelenésére vonatkozó bizonylatokat a számviteli bizonylatokhoz hasonlóan kell megőrizni.b.) Értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítéseb.a.) az 1.1.a.) pontban foglaltak szerint,b.b.) értékesítéssel foglalkozó szerv részére történő felajánlással.Ha az értékesítő szerv a felajánlott vagyontárgy átvételéről írásban lemond, vagy a felhívásra az előre meghatározott időponton belül nem válaszol, vagy indokolatlanul alacsony vételárat kínál, a felesleges vagyontárgy magánszemély részére értékesíthető.Az értékesítés módjáról, az értékesítő szerv ajánlatának elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról, a vagyonkezelő szerv vezetőjének javaslata alapján, az intézmény vezetője dönt.1.2. Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részérea.) Az azonos típusú eszközök esetében a ........... db-ot, illetve ....................... Ft-ot meghaladó egyedi értékű vagyontárgyak magánszemélyek részére történő értékesítése előtt azt meg kell hirdetni.A hirdetménynek a következőket kell tartalmazni: az értékesítésre szánt termék megnevezését, a termék elhasználódási szintjére utaló jellemzőket, eladási árát (áfa-tartalmát), az értékesítés helyét, az értékesítés időpontját.

555

A hirdetményt a helyben szokásos módon hirdetőtáblára ki kell függeszteni.A meghirdetett vagyontárgyak magánszemélyek részére csak a hirdetést követő .... nap után értékesíthetők.b.) Az intézmény dolgozói a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélyeknek minősülnek. Az értékesítésnél azonban – külön rendelkezés alapján – előnyben részesíthetők.c.) Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni.d.) A következő vagyontárgyak magánszemélyek részére nem értékesíthetők- .................- .................- .................1.3. Térítés nélküli átadásFeleslegessé vált vagyont ingyenesen átruházni csak az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv. 108. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet.

2. Az eladási ár megállapításának joga

Az eladási irányárat a vagyongazdálkodásért felelős vezető (dolgozó) javaslata alapján az intézmény vezetője állapítja meg.

3. Az értékesített termékek dokumentálása

Minden értékesített termékről számlát kell készíteni, és a számláknak az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt kellékekkel kell rendelkeznie.A fizetés módját és a teljesítés idejét az intézmény vezetője állapítja meg. (Kivéve magánszemélyek esetében!)Az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket a nyilvántartásokon a számlarendben foglalt előírások alapján át kell vezetni.

4. A végrehajtás felelőse

556

A felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályszerű végrehajtásáért a pénzügyi - gazdasági részleg vezetője felelős.

557

IV. SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS

1. Selejtezési eljárás lefolytatása

Az értékesítésre nem került vagyontárgyakat a leltározást megelőző ..... napon belül selejtezni kell. Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható. Ennek betartásáért a pénzügyi - gazdasági részleg vezetője a felelős.A vagyontárgyak selejtezését az intézményvezető által kijelölt selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani. 2. Selejtezési bizottság

A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kinevezése az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A bizottságnak legalább 3 főből kell állnia.A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak a megbízatása visszavonásig érvényes.A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a vagyongazdálkodási részleg vezetője által összegyűjtött és a bizottság elnökének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni.

3. A selejtezés végrehajtása

3.1. A selejtezési eljárást megelőző feladatokA selejtezési bizottság a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént-e, a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik-e a jegyzékekben felsorolt adatokkal.3.2. Tárgyi eszközök selejtezésének dokumentálásaA tárgyi eszközök selejtezésében a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni: Sz.ny. 11-90. Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve Sz.ny. 11-91. Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke Sz.ny. 11-92. Tárgyi eszközök selejtezéséből visszanyert

tartozékok, alkatrészek, hulladék anyagok jegyzéke Sz.ny. 11-97. Megsemmisítési jegyzőkönyv

558

3.3. Készletek selejtezésének dokumentálásaA készletek selejtezéséhez a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni: B.Sz.ny. 11-93. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve B.Sz.ny. 11-94. Selejtezett készletek jegyzéke B.Sz.ny. 11-95. Készletek selejtezéséből visszanyert hulladék

anyagok jegyzéke B.Sz.ny. 11-96. Leértékelt készletek jegyzéke B.Sz.ny. 11-97. Megsemmisítési jegyzőkönyv3.4. Selejtezési jegyzőkönyv elkészítéseMind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a selejtezési bizottság tagjainak javaslatát, amit a tagok aláírásukkal hitelesítenek.Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt eszközt vagy készletet a bizottság selejtnek minősíti, azt meg kell indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni.A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tenni a következőkről: a selejtezett készletet hulladék vagy haszonáron lehet-e

értékesíteni, a hulladék vagy haszonanyagként nem értékesíthető készleteket –

szükség szerint – esetleg egészségvédelmi előírások miatt meg kell semmisíteni,

a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással (összetörés, elégetés, darabolás, stb.) történjen.

A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, kiselejtezés, megsemmisítés) megítélésére csak az intézményvezető engedélye alapján kerülhet sor.A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással 4 példányban kell elkészíteni.A jegyzőkönyvnek 1-1 példányát meg kell küldeni: a könyvelésnek 2 példányban a vagyongazdálkodási részleg vezetőjének 1 példányban a selejtezési bizottságnál marad 1 példány.

A könyvelésnek megküldött 2 példányból az átvezetések elvégzése után 1 példányt irattárba kell helyezni.A selejtezési jegyzőkönyvről a mintát a 3. sz. melléklet tartalmazza.

559

4. A selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások

A selejtezés lezárását követően a könyvelés a bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított ....... napon belül köteles átvezetni, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőző ....... munkanapon belül.A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásokba történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani.

5. A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése

A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a pénzügyi, gazdasági részleg vezetője a felelős.Amennyiben a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot talál, azt köteles azonnal az intézmény vezetőjének jelenteni.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen szabályzat 200................hó ...nap lép hatályba, egyidejűleg az 200.... hó........napján kelt „.........................szabályzat” hatályát veszíti.

........................év.......hó .......nap

P. H.


560


K Ó D J E G Y Z É K

a feleslegessé válás okairól

Kódszám Megnevezés001 eredeti rendeltetésének nem felel meg002 feladatcsökkenés miatt003 átszervezés miatt004 megszűnés miatt005 normát meghaladó készlet006 rongálás miatt007 természetes elhasználódás miatt008 erkölcsi avulás miatt009 szavatossága lejárt010 egyéb ok

561



A selejtezési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.


562


…. számú selejtezési jegyzőkönyv

Készült a ……………………………….. intézmény hivatali helyiségében 2004………hó ……nap.

Tárgy: ……………………………………………………….

Jelen vannak:.......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A selejtezési bizottság az alábbi eszköz selejtezését javasolja: Eszköz megnevezése: Gyári száma vagy más azonosító adata: Nyilvántartás sorszáma:

A selejtezési bizottság a fenti eszköz selejtté válás okáról az 1. számú melléklet alapján az alábbiak szerint nyilatkozik:.................................................................................................................

Selejtezési bizottság javaslata az eszköz selejtezéséről a következő:

I. a selejtezett eszköz hulladékként való raktárra vétele:.................................................................................................................

II. a selejtezett eszköz hulladék vagy haszonáron történő értékesítése:.................................................................................................................

III. a selejtezett eszköz megsemmisítése az alábbi módon:.................................................................................................................

563

A selejtezést engedélyezem, a nyilvántartásokból való kivezetést elrendelem:.................................................................................................................

Az eszköz nyilvántartásokból való kivezetése az alábbiak szerint történt:.................................................................................................................

Könyvelési csoportvezető, ill. könyvelő aláírása:.................................................................................................................

k.m.f.

…………………………… …………………………… selejtezési bizottság elnöke . selejtezési bizottság tagja

…………………………... ……………………………. selejtezési bizottság tagja selejtezési bizottság tagja

A selejtezés szakszerű lebonyolítását ellenőriztem, és a selejtezési eljárást rendben találtam:

……..…………………………gazdasági vezető

564



565

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT



566

567

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény pénzkezelési szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Pénzkezelési Szabályzata

568

A ........………................... intézmény (továbbiakban intézmény) pénzkezelési szabályzatát a számvitelről szóló, módosított 2000. évi c. törvény (továbbiakban: sztv.), az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. sz. rendeletben (továbbiakban: vhr.) foglaltak szerint, valamint a számviteli politikában rögzített alapelvek alapján a következők szerint határozom meg.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A pénzkezelési szabályzat célja és tartalma

A pénzkezelési szabályzat célja, hogy ......................... intézménynél meghatározásra kerüljenek azok a szabályok, amelyeket a pénzforgalom és pénzkezelés folyamán érvényesíteni kell. Továbbá szabályozza a pénzmozgások, a pénz- és értékkezelés bizonylati rendjét, valamint a vezetendő nyilvántartások rendszerét.

A szabályzat a következő jogszabályi előírások alapján került összeállításra: – 2000. évi C. törvény a számvitelről,– 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról,– 2001. évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről,

valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról,– 217/1996. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési

rendjéről,– 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezeti

beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól,– 232/2001. (XII.10.) Korm. rendelet a pénzforgalomról, a

pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről,

– 256/2001. (XII.18.) Korm. rendelet a nemzetközi fizetési forgalom jogcímeiről,

– 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezés a pénz- és elszámolásfor-galom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól,

569

– 57/2001. (XII.30.) PM rendelet a devizakorlátozások megszüntetése kapcsán szükséges jogszabály-módosításokról, illetve egyéb devizális vonatkozású jogszabályok hatályon kívül helyezéséről.

2. A pénzkezelés során érvényesítendő alapelvek

Intézményünknél törekedni kell a készpénz nélküli és készpénzkímélő fizetési módok alkalmazására, a pénzforgalom lebonyolítása során a bankszámlán történő tranzakciókat kell előnyben részesíteni. A házipénztár és a kihelyezett (kirendeltségi) pénztár létesítésénél biztosítani kell a pénz és egyéb értékek, valamint azok kezelésével foglalkozó munkatársak fokozott védelmét.A szabályzat – a felsorolt jogszabályok, valamint az intézményünk számviteli politikájának előírásait figyelembe véve – a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat:– a bankszámla nyitására, kezelésére,– a intézménynél alkalmazható fizetési módokra,– a készpénzkezelés szabályaira

a házipénztár elhelyezésére, védelmére, pénztári nyitva tartás rendjére,

– a pénzkezelés személyi feltételeire,– az utalványozók körére,– a pénzszállítás szabályaira,– a munkabér fizetésének rendjére,– a valutapénztár kezelésének szabályaira,– a pénz- és értékkezelés rendjére,

értékpapírok kezelésére, a pénztár által használt bizonylatok nyilvántartásának rendjére.

II. BANKSZÁMLAKEZELÉS

1. Költségvetési elszámolási számla nyitása, vezetése

Szervezetünk pénzeszközeit az Önkormányzat Képviselő-testületének, illetve az intézmény fenntartójának ..................számú döntése

570

alapján .......................................... (hitelintézetnél) nyitott bankszámlán kezeli. Más hitelintézetnél bankszámla nem nyitható.A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése az önkormányzati hivatal feladata.A költségvetési elszámolási számlán lévő szabad pénzeszközök betétként kizárólag a számlavezető hitelintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán köthetők le. Az átmenetileg szabad pénzeszközök betétként való elhelyezéséről ................................................ dönt. Mivel szervezetünk költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén lévő hitelintézet vezeti, a helyi postahivatalnál pénzforgalmi betétkönyvet nyit. (Erre a szabályozásra csak abban az esetben van szükség, ha a költségvetési szerv a helyi postahivatalnál pénzforgalmi betétkönyvet nyit!)A betétkönyv megnyitásáért, illetve megszüntetéséért .......................... felelős.

2. Költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alcímű számlák

A szervezetünk a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódóan a következő alcímű számlákat vezeti:a) elszámolási betétszámla,b) beruházási betétszámla,c) fedezetbiztosításra történő elkülönítésre,d) rövid lejáratú betétek elkülönítésére,

3. Költségvetési elszámolási számlán kívüli számlák

Szervezetünk a költségvetési elszámolási számlán kívül – ideértve a 2. pontban szereplő alcímű számlákat is – az alábbi számlákat vezeti:a) dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és

-vásárlás támogatási számlát, b) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, c) külföldi támogatás, segély fogadására nyitott devizaszámlát,d) a részjogkörű költségvetési egység pénzeszközeinek kezelésére al-

számlát.

571

A letéti pénzeszköz elkülönített számlán való kezelését az Önkormányzat képviselőtestülete, illetve az intézmény fenntartója ................ számú határozatával engedélyezte.A letéti pénzkezeléssel kapcsolatos részletes szabályokat a „Letétek kezelése” szabályzat rögzíti.

572

(A költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alcímű számlák, valamint a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására szolgáló számlák körét a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103.-104. § tartalmazza. Természetesen a felsorolt számlák teljes körének megnyitása, illetve vezetése nem kötelező. A szabályzatban rögzíteni kell, hogy milyen számlákat vezet az intézmény.)

4. A számlákhoz kapcsolódó készpénzforgalom

A 2., 3. pontban felsorolt számlákhoz – a költségvetési elszámolási számla kivételével – készpénzforgalom nem tartozik.Az elszámolási számla és a pénztár közötti kapcsolatot a jelen szabályzat II. fejezete rögzíti. (Amennyiben – a helyi sajátosságok alapján – valamely számlához mégis kapcsolódik készpénzforgalom, úgy azt itt rögzíteni kell. Szabályozni kell továbbá a szabályzat II. fejezetében az adott számla és a házipénztár közötti kapcsolatot.)

5. A bankszámlaforgalom lebonyolítása

5.1. A bankszámla feletti rendelkezés az intézménynélA bankszámlán elhelyezett pénzeszközök felett a banknál bejelentett, aláírásra jogosultak rendelkezhetnek, a bejelentésben meghatározott módon. A banknál bejelentett aláírásra jogosult személyek nevét és aláírását a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.Az aláírások akkor érvényesek, ha az aláírás mellett feltüntetésre kerül az intézmény neve és bélyegzőlenyomata is. Az intézmény nevének feltüntetése történhet bélyegzővel is.5.2. BankszámlakivonatA hitelintézet az intézményt mint számlatulajdonost a bankszámlán történő terhelésről, illetőleg jóváírásáról, a vele kötött megállapodás alapján írásban, bankszámlakivonattal vagy elektronikus úton értesíti.

573

III. ALKALMAZHATÓ FIZETÉSI MÓDOK

Amennyiben törvény vagy kormányrendelet a pénztartozás megfizetésének módját kötelezően nem írja elő, az ügyfelekkel az alábbi fizetési módokban lehet megállapodni: átutalás

– egyszerű átutalás– csoportos átutalás,

beszedési megbízás– azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó),– csoportos beszedési megbízás (csoportos inkasszó),– váltóbeszedési megbízás (váltóinkasszó),– határidős beszedési megbízás (határidős inkasszó),

okmányos meghitelezés (akkreditív), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz

– csekk,– bankkártya,

készpénzfizetés.Ha a fizetés módjában nincs megállapodás, a fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni.Intézményünk, amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, mind a külföldi, mind a belföldi partnereivel devizával és valutával, belföldi fizetőeszközzel történő fizetésben megállapodhat. A 2001. évi XCIII. törvény rendelkezik a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról.A közterheket, továbbá bíróság, büntető ügyekben eljáró más hatóság vagy szabálysértési hatóság által határozatban megállapított fizetési kötelezettséget forintban kell teljesíteni.

A 2001. évi XCIII. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében „Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Magyar Állam részére forintban kell teljesíteni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §-ában megfogalmazott közterheket, továbbá bíróság, büntetőügyekben eljáró más hatóság vagy szabálysértési hatóság által határozatban megállapított fizetési kötelezettséget (így különösen pénzbüntetést, pénz mellékbüntetést, pénzbírságot, rendbírságot).”

574

IV. KÉSZPÉNZKEZELÉS SZABÁLYAI FORINTPÉNZTÁR ESETÉBEN

1. Házipénztár funkciója, kialakítása, védelmi rendszere

1.1. A házipénztár funkciójaA házipénztárban kell kezelni:– az intézmény működéséhez szükséges készpénzt,– a pénzforgalmi betétkönyvet,– az értékpapírokat (részvény, kötvény, stb.),– szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokat,– egyéb értékeket (pl. étkezési utalvány, postai bélyeg, stb.),– ……………………….1.2. A házipénztár elhelyezéseHázipénztár az intézmény működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség (vagy helyiség része).A házipénztárak kialakításánál figyelembe kell venni az átlagos napi készpénzforgalom nagyságát. A pénzmegőrzés és -tárolás feltételeit mindig a tényleges záró állomány szerint kell biztosítani.(A házipénztárnak külön helyiséget csak a jelentős és különösen nagy értékű készpénzforgalom esetén kell biztosítani. Egyéb esetekben helyiségrész is elegendő. A rendelkezésre álló helyiségek közül a házipénztárat a vagyonvédelmi szempontok figyelembevételével kell kijelölni.)1.3. A házipénztár védelmeA védelmi rendszer a házipénztár esetében kiterjed:– a fizikai védelemre,– az adatok védelmére,– a személy védelmére,– a pénzforgalom szabályszerűségére.A védelmi rendszer biztosítását az intézményen belül a …………………………….. szervezeti egység (vagy személy) köteles ellátni (ha van ilyen az intézménynél).A pénztárhelyiség védelmi rendszerének kialakításakor és működése során az alábbiakat kell figyelembe venni:– be kell tartani a biztosító társaság biztosítási szabályzatában,

szerződésében foglalt (rablás, betörés, pénzszállítás, vásárlásra 575

felvett pénzkezelés) előírásait,

576

– a pénztárhelyiség jól megközelíthető helyen legyen,– a pénztárhelyiségben csak az ott dolgozók tartózkodhatnak, a

pénzforgalom pénztárablakon keresztül bonyolódjon.1.4. A készpénz, egyéb értékek biztonságos kezelésének, tárolásának követelményeiA házipénztár céljára ………………………..helység (helyiségrész) szolgál. A pénztárhelyiséget riasztó berendezéssel, ajtaját, ablakát védőráccsal kell ellátni.A riasztóberendezés használatára a pénztárost, a pénztáros helyettesét ki kell oktatni. A riasztóberendezések kezelési utasítását be kell tartani, a szabályos működést naponta ellenőrizni kell.A készpénz és a pénztárban kezelt értékek tárolása ……………….….. (páncélszekrényben, lemezszekrényben, vaskazettában) történik. Fontos, hogy mérete és biztonsági fokozata alkalmazkodjon a cég igényeihez, az őrizendő értékek nagyságához. A pénztáros ki- és befizetéseket csak a pénztári órák alatt és zárt ajtó mögött – fizetőablakon keresztül – teljesíthet.A pénztárhelyiség elhagyása esetén a fizetőablakot és a pénztárhelyiséget köteles a pénztáros bezárni, a riasztóberendezést megfelelően kezelni.A pénztárba felhatalmazás nélkül beléphetnek: ….......……… pl. intézményvezető, gazdasági igazgató, pénztárellenőr.A pénztárba eseti felhatalmazással beléphetnek: …………pl. belső ellenőr, a riasztóberendezés karbantartója.A pénzvalódiság vizsgálatára a pénztáros a ………………………. (UV lámpa, szálolvasó, nagyító, egyéb pénzvizsgáló eszközöket) köteles használni.1.5. Pénztári nyitva tartás rendjeA pénztári be és kifizetések rendjének biztosítására pénztári órákat kell meghatározni és arról az ügyfelek részére tájékoztatást kell a pénztárhelyiség ajtaján kifüggeszteni.A pénztár hétfőtől péntekig ……. órától ……. óráig tart nyitva, kivéve a munkarend változása miatt heti szabadnapon vagy pihenőnapon munkavégzést elrendelő utasítások eseteit, akkor az időpont változása nélkül a pénztár ezeken a napokon is nyitva tart.

577

1.6. A kulcsok kezelése és nyilvántartásaA pénztárhelyiség, valamint az értékek megőrzését, védelmét biztosító páncélszekrény, lemezszekrény, vaskazetta kulcsának eredeti példányát a pénztáros kezeli.A kulcsok másolatát (tartalék kulcsokat) lezárt borítékban, biztonsági zárral ellátott szekrényben, fiókban kell őrizni. A lezárt borítékot a pénztárosnak a ragasztásnál (átfedően) alá kell írni és lepecsételni. A tartalékkulcsok kezeléséért, őrzéséért ……………………felelős.A másolati kulcsokat tartalmazó lezárt és lepecsételt borítékot……………........ félévenként, évenként a boríték felbontásával, a kulcsok hitelességét kipróbálással ellenőrizni kell. Az ellenőrzéséért …………………….felelős. Az ellenőrzést követően a boríték lezárását és lepecsételését az előírt eljárásnak megfelelően el kell végezni. A ellenőrzést célszerű legalább a pénztár év végi leltározásakor elvégezni.A kulcsokat kezelő személyekről, a másolatok őrzéséről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért ……………………felelős. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:– a kulcs átvevőjének a nevét,– az átvétel idejét,– az átvétel okát, (pl. munkakörbetöltés, helyettesítés, stb.),– az átvevő saját kezű aláírását.

2. A pénzkezelés személyi feltételei, a feladat ellátásának követelményei

2.1. Személyi feltételekPénz- és értékkezeléssel csak büntetetlen előéletű, erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező dolgozó bízható meg.Pénz- és értékkezelésre, annak ellenőrzésére a következő dolgozók jogosultak:– pénztáros,– pénztárost helyettesítő,– pénztárellenőr.Nem lehet pénztáros és helyettese olyan dolgozó, akinek a munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen.

578

Összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a pénzügyi, a könyvelési, a bérelszámolási és anyagbeszerzési feladatkörben foglalkoztatott dolgozókat, akik utalványozási vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkeznek. Ugyancsak összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket is, akiknek a bankszámla feletti rendelkezési jogosultságuk van, továbbá a pénztárosnak és helyettesének a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóit.Két vagy több személy egy időpontban közösen, a pénztárat még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti.2.2. A pénztáros feladata, felelősségeA pénztárost teljes anyagi felelősség terheli az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. A pénztárosnak a munkakör átvételekor ezt a tényt írásbeli nyilatkozatban kell rögzíteni, melyet a szabályzat 3. sz. melléklete tartalmaz. A pénztáros által aláírt nyilatkozat megőrzéséért ……………………..felelős. A pénztáros feladatai:– a pénztárban tartott készpénz kezelése és megőrzése, a forgalom

bizonylatolt lebonyolítása a pénzügyi fegyelem betartásával,– a napi pénzforgalom lebonyolításához szükséges pénzösszeg

időbeni és megfelelő címletenkénti rendelkezésre állásról való gondoskodása, a pénztári bizonylatok érvényességének, alaki és tartalmi helyességének ellenőrzése, a pénztár rendjének és tisztaságának biztosítása,

– a pénztárral kapcsolatos elszámolások vezetése, a bizonylati fegyelem betartása,

– a pénztárban elhelyezett értékek és szigorú számadású nyomtatványok (csekk, utalványfüzetek) őrzése, kezelése, a pénzügyi fegyelem betartása,

– az üzleti (üzemi) titkok, illetve a tevékenységre vonatkozó alapvető fontosságú információk megőrzése,

– a vagyonvédelmi és adatvédelmi előírások betartása.2.3. A pénztáros helyettesének feladata, felelősségeA pénztárost távolléte esetén ………………………… helyettesíti(k).A pénztáros helyettese feladatait a munkaköri leírásban foglaltak szerint köteles maradéktalanul ellátni, a pénztáros helyettesítésekor feladatai a pénztáros munkaköri feladataival azonosak.

579

A pénztáros helyettesét teljes anyagi felelősség terheli az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében, amikor a pénztárat kezeli. A pénztáros helyettesének felelősségi nyilatkozatot kell tenni, melyet a szabályzat 4. sz. melléklete tartalmaz. A pénztáros helyettese által aláírt nyilatkozat megőrzéséért ……………………..felelős.

580

2.4. A pénztárellenőr feladataA pénztárellenőrnek vizsgálni kell, hogy – az alapbizonylatokat az arra jogosult személyek utalványozták-e

(hitelesek-e),– a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokhoz a pénztáros csatolta-e

a szükséges alapbizonylatokat,– az egyes gazdasági események dokumentálása a szabályzatban

meghatározott bizonylatokon történt-e,– a bizonylatokon nincsenek szabálytalan javítások,– megtörtént-e a szabályzatban előírt módon az alapbizonylatok

érvénytelenítése,– a pénzkifizetések során volt-e meghatalmazás, ha a készpénzt nem

a jogosult vette fel.Az ellenőrnek egyrészt meg kell vizsgálni az alapbizonylatot abból a szempontból, hogy az tartalmi, formai szempontból megfelel-e, másrészt, hogy a pénztári bizonylat adatai megegyeznek-e az alapbizonylat adataival.A pénztárjelentés, valamint a kimutatott pénzkészlet, értékpapírok, egyéb értékek meglétének ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy– a pénztárjelentésbe rögzített tételekhez megvannak-e a pénztári-

és alapbizonylatok,– pénztárzárás alkalmával a pénztárjelentésben szereplő pénzkészlet

összege egyezik-e a tényleges pénzkészlettel,– az értékpapírok és egyéb értékek nyilvántartása naprakész-e,– az értékpapírok azonosító adatai a nyilvántartásban szerepelnek-e.A pénztári ellenőrzés tényét az ellenőrzött bizonylatokon és okmányokon, valamint a pénztárkönyvben a pénztárellenőrnek kézjegyével el kell látni.Abban az esetben, ha a házipénztári zárlat ellenőrzésekor a készpénzkészletben eltérést állapít meg a pénztárellenőr, akkor köteles az eltérés rendezéséről intézkedni, (többletet bevételeztetni, hiányról jegyzőkönyvet felvenni). A pénztárellenőrt távolléte esetén …………..…………….helyettesíti.2.5. Az utalványozók köre és feladataikAz utalványozási joggal rendelkező személyek nevét, beosztását, utalványozási területét és maximálisan utalványozható összegét a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

581

A pénztárosnak gondoskodni kell az utalványozásra jogosult személyek névsorának, aláírásának jól látható helyen történő kifüggesztéséről.Bankszámláról kifizetést és pénztári kifizetést csak az utalványozási joggal felruházott személyek aláírásával ellátott bizonylatra lehet teljesíteni. Amennyiben a felsorolt munkakörökben személyi változás történik, a munkakört ellátó új személyt az utalványozási jogkörrel is meg kell bízni, az ide vonatkozó szabályok betartásával.

3. A házipénztár működése, pénztári mozgások és azok bizonylati rendje

3.1. A házipénztár pénzellátásaA házipénztár pénzszükséglete a pénztárba befolyt készpénzbevételből, valamint a ....................... (bankszámláról felvett készpénz, a postahivatalnál vezetett pénzforgalmi betétkönyvben elhelyezett ellátmány felvétele) útján biztosítható.A készpénzkifizetéssel járó döntésekről, intézkedésekről az ügyben érintett vezetőknek, ügyintézőknek a kifizetést megelőző napon tájékoztatni kell a pénztárost a várható készpénzkifizetések összegéről.A pénztáros az előző napi záró pénztáregyenleg és a tárgynapi kifizetések várható összegének figyelembevételével köteles gondoskodni a pénztár zavartalan működését biztosító készpénz mennyiségéről és címletéről.Ennek keretében a pénztáros:– felméri a pénztár pénzszükségletét,– összeállítja a címletjegyzéket,– az előírásoknak megfelelően kiállítja a készpénz felvételéhez

szükséges készpénzfelvételi utalványt,– gondoskodik a készpénzfelvételi utalvány - arra jogosultak által tör-

ténő - aláíratásáról.3.1.1. Készpénzfelvétel bankszámláról készpénzfelvételi utalvánnyalIntézményünk a bankszámlája terhére kiállított készpénzfelvételi utalvánnyal, illetve – külön megállapodás esetén – más hitelintézet pénztáránál pénz vehet fel. Készpénzfelvételi utalvánnyal – a számlavezető hitelintézetnek a Postával kötött megállapodása alapján – az erre kijelölt postahivatalnál is felvehet készpénzt.A készpénzfelvételi utalványfüzet szigorú számadásra kötelezett, felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.

582

A készpénzfelvételi lapot a rovatoknak, illetve az előnyomott szövegnek megfelelően olvashatóan kell kiállítani a pénztárosnak úgy, hogy utólagos betoldás vagy egyéb módosítás, illetve hamisítás lehetősége kizárt legyen. A kelet rovatba a kiállítás helyét és idejét (év, hó, nap) kell bejegyezni, a hónapot mindig betűkkel megjelölve.A készpénzfelvételi utalvány nem javítható. A rontott utalvány helyett új utalványt kell kiállítani, és a rontott példányokat a tömbben a tőszelvényekkel együtt meg kell őrizni.A készpénzfelvételi utalványt a hitelintézetnél bejelentett módon kell aláírni.A készpénzfelvételi utalványfüzetet, ezen belül az egyes lapokat a sorszámok emelkedő sorrendjében kell felhasználni.A készpénzfelvételi utalvány beváltásánál, ha az személyre szól, az utalványt benyújtó személynek a személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolnia kell.3.1.2. Készpénzfelvétel pénzforgalmi betétkönyvvelA pénzforgalmi betétkönyv a postahivatal által vezetett különleges, nem kamatozó betétkönyv, amely nem a pénzintézet székhelyén működő számlatulajdonos, illetve annak kirendeltsége számára kiutalt összegek elhelyezésére szolgál.A betétkönyvet (lapot) a rovatoknak, illetve az előnyomtatott szövegnek megfelelően olvashatóan kell kiállítani úgy, hogy utólagos betoldás vagy egyéb módosítás, illetve hamisítás kizárt legyen. A kelet rovatba a kiállítás helyét és idejét (év, hónap, nap) kell bejegyezni, a hónapot betűvel kell kiírni.A pénzforgalmi betétkönyv nem javítható. A rontott betétlap helyett újat kell kiállítani, és a rontott példányt a tömbben a tőszelvénnyel együtt kell megőrizni. A pénzforgalmi betétkönyvet a postánál bejelentett módon kell aláírni.3.1.3. Készpénz befizetése bankszámláraBankszámlára készpénz a számlavezető hitelintézet pénztárainál és egyes, befizetési funkciót ellátó bankjegykiadó automatáinál fizethető be. 3.2. A házipénztár készpénz kereteA pénztárban (forint és valuta együttesen) pénztár zárlatkor ….........Ftösszegnél több nem lehet. A házipénztári pénzkészletkeretet meghaladó részt még pénztárzárlat előtt az intézmény elszámolási számlájára be kell fizetni.

583

A házipénztár záró pénzállománykeretének megállapításánál nem kell figyelembe venni a munkabérek és az azzal azonos elbírálás alá tartozó összegek kifizetésének teljesítéséhez az előző napon felvett és a következő munkanapon kifizetésre kerülő összeget.A pénzforgalmi betétkönyvben lévő összeget a záró pénzkészlet állományába nem kell beszámítani, de azt a pénztárzárlatban külön fel kell tüntetni.A keretet az intézmény készpénzforgalmának zavartalan biztosítása szerint célszerű megválasztani.3.3. A pénzszállítás szabályaiA pénzszállítás szabályait az intézmény tevékenysége, földrajzi elhelyezkedése, gépjárművel való ellátottsága függvényében kell kialakítani.A pénz szállításának megszervezése ……………………… feladata. Munkaidő utáni pénzszállításnál gondoskodnia kell az átvétel megszervezéséről is.A készpénz felvételével és szállításával megbízott személyek felelőssége az átvételtől az átadás időpontjáig, az átadás bizonylatolásának befejezéséig tart. Az …………….. Ft feletti összeg pénztárban történő elhelyezésénél a pénztárellenőrnek is jelen kell lennie.

A pénzszállítás feltételei:………………….. Ft-ot meg nem haladó összegnél:

– pénzszállító táska,– 1 fő pénzszállító

…………… – ………….. Ft közötti összegnél:– pénzszállító táska,– 1 fő pénzszállító és– 1 fő kísérő

…………… – …………. Ft közötti összegnél:– pénzszállító táska,– gépkocsi,– 1 fő pénzszállító és– 1 fő fegyveres kísérő

584

……………… – …………Ft közötti összegnél:– pénzszállító táska, címletektől függően zárt

pénzeszsák,– gépkocsi,– 1 fő pénzszállító és– 2 fő kísérő, akik közül 1 fő fegyveres.

A készpénz szállításával megbízott személynek (személyeknek) a készpénz felvételét követően a készpénzt a legrövidebb időn belül a pénztárba kell szállítani.3.4. A pénz valódiságának ellenőrzéseA pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzeket (bankjegyeket, érméket) fogadhat el a befizetőktől, és kifizetést is csak így teljesíthet.A bankjegyek és pénzérmék valódiságának és forgalomképességének megállapítását a következő előírások megtartásával kell végezni:– Valódinak és forgalomképesnek minősül az a forgalmi bankjegy,

illetve pénzérme, amely a forgalomba hozatalkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményben foglalt leírásnak megfelel.

– Bankjegy esetében forgalomképesnek tekintendő az a valódi bankjegy, amely a mechanikai hibáktól mentes.

– Pénzérme esetében nem tekintendő forgalomképesnek a megcsonkított (átlyukasztott), súlyában jelentősen megfogyott, nehezen felismerhető, vagy valamilyen módon meghamísított forgalmi pénzérme.

– Nem fogadható el hiányos, sérült, szakadt bankjegy, kivéve, ha teljes értékben beváltható (befizethető).

A pénztáros hamis vagy annak látszó bankjegyeket, érméket nem fogadhat el, azt átvételi elismervény ellenében vissza kell tartania. A befizetővel tisztázni a hamisnak látszó bankjegy vagy érme eredetét. Az ilyen eseményről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmazni kell: – a befizető nevét,– címét,– személyi igazolványának számát.A jegyzőkönyvet a befizetővel alá kell íratni. Az aláírás megtagadása esetén annak tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A gyanús bankjegyeket, érméket a jegyzőkönyvvel együtt az MNB-be be kell szállítani. Az intézkedést a pénztárjelentésben is fel kell tüntetni.

585

3.5. Pénztárzárlat, munkaköri átadások rendje, a pénztár átadása a pénztáros távollétébenA pénztáros helyettesítésekor pénztárzárlatot kell készíteni. A pénztárban lévő készpénzről, értékekről, értékpapírokról szigorú számadású nyomtatványokról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni a szabályzat 5. számú melléklete szerint.Amennyiben a pénztáros betegség vagy más ok miatt munkahelyétől távol marad, köteles a nála lévő kulcsot munkakezdésre lezárt és a ragasztásnál aláírt borítékban a szervezetünkhöz ……………… -nak eljuttatni. A pénztáros távollétében a pénztár felnyitására tanúk jelenlétében …….………jogosult.Hasonlóan kell eljárni abban az esetben is, ha a pénztár az eredeti kulcs másolatával kerül kinyitásra.Minden esetben a tanúkkal együtt jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a kulcs elveszett, megsérült, vagy a zár elromlott, a kulcsért felelős személy köteles azt a ………………-nak haladéktalanul tudomására hozni, aki a szükséges intézkedéseket megteszi.A pénztárzárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni, és a pénzt és egyéb értékeket az átvevőnek jegyzőkönyvileg kell átadni.A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a zárlati pénzkészlet összegét, valamint a pénztárban tárolt egyéb pénzjellegű értékek mennyiségét és értékét. Az átvevő pénztáros köteles meggyőződni az elszámolások és a pénzkészlet helyességéről, a nyilvántartások naprakész állapotáról. A felvett jegyzőkönyvet az átadó, átvevő, illetve a pénztárellenőr írja alá.

4. Pénztári bevételek és kiadások bizonylatolása, alapbizonylatok kezelése

4.1. A pénztári bevételek és kiadások bizonylatolásának általános szabályaiA készpénzforgalom lebonyolításához minden esetben pénztárbizony-latot kell kiállítani. A pénztári nyilvántartásban elszámolt kiadási és bevételi tételek bizonylatain az elszámolás tényét feltűnő és el nem távolítható jellel (bélyegzővel, lyukasztással, stb.) meg kell jelölni.A pénztári nyilvántartás céljára szabvány nyomtatványokat (számítógéppel előállított bizonylatot) kell alkalmazni, a használatba

586

vétel előtt a nyomtatványtömböket a ………………….-nak hitelesítenie kell.

587

A bevételi és kiadási pénztárbizonylatok szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok, tehát azokat ennek megfelelően nyilván kell tartani.A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket szabad felhasználásra kiadni.A bevételi és kiadási pénztárbizonylathoz minden esetben csatolni kell az alapbizonylatokat. Alapbizonylat: a számla, a készpénzjegyzék, a bérjegyzék, az útiköltség-elszámolás, ki- vagy befizetéseket elrendelő utalvány, stb.A pénztárbizonylatokat tollal kell kiállítani. A rontott pénztárbizonylatot érvényteleníteni kell (stornó jelzéssel), és helyette új bizonylatot kell kiállítani. A rontott bizonylatot (annak valamennyi példányát a bizonylattömbben a tőpéldányokkal együtt) meg kell őrizni.4.2. A pénztári bevételek bizonylatolásaA házipénztár befizetésekről – a vonatkozó alapbizonylatokkal egyezően – bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani. A bevételezendő összeget a bizonylat fejrészében számmal és betűvel kell feltüntetni. A táblázatos rész soraiban a bevételezendő összeget készpénzforgalmi jogcím, könyvelési számlaszám és tétel szerint is részletezni kell. A részletezett összegeket össze kell adni és az összeadás eredményét a nyomtatvány összesen rovatában kell feltüntetni. Az „összesen” rovatban szereplő összegnek minden esetben meg kell egyeznie a fejrészben számmal és betűvel feltüntetett összeggel. A pénztárbizonylat táblázatos részének üres sorait áthúzással érvényteleníteni kell.A bevételi pénztárbizonylatot a befizetett és a bizonylaton bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából a befizetővel alá kell íratni. Nem személyes befizetés esetén a befizető aláírása céljára szolgáló rovatban hivatkozni kell a vonatkozó okiratra (pl. postautalvány). A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak kell aláírásával igazolnia. A bevételi pénztárbizonylatot alá kell írni:– a bizonylatot kiállítónak, – az utalványozást, ellenőrzést végzőnek,– és a könyvelőnek.A bevételi pénztárbizonylatot átírással, három példányban kell kiállítani.

588

– Az első példány a könyvelés bizonylata, ehhez kell csatolni a pénztári alapbizonylatokat (a csatolt okmányok darabszámát a bizonylat „Melléklet” rovatában kell feltüntetni), majd a bizonylatokat a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt kell könyvelésre átadni.

– A második nyugtapéldányt a befizetés teljesítését igazoló elismervényként a befizetőnek kell átadni.

– A harmadik példány a tömbben marad, és azt igazolásul a pénztáros őrzi meg.

4.3. A pénztári kifizetések bizonylatolásaMinden házipénztári kifizetésről – az alapbizonylatokkal egyezően – Kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A bizonylatot értelemszerűen azonos módon kell kiállítani a Bevételi pénztárbizonylattal.A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, utalványozásra jogosult személy utalványozásával ellátott kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból összegeket. A pénztáros utalványozás nélkül vagy a pénz átvételét ideiglenes jelleggel elismerő nyugta (ún. bon) alapján kifizetést nem teljesíthet.A pénztárosnak meg kell állapítania, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni.Egy kiadási pénztárbizonylaton általában csak egy személy vehet át pénzt. Egy bizonylattal több személy részére csak akkor lehet pénzt kifizetni, ha valamennyi érdekelt ugyanazon a napon veszi fel járandóságát. A pénzfelvétel igazolása ebben az esetben az átvevők aláírásával a pénztári alapokmányon történik.A kifizetés megtörténtekor a kiadási pénztárbizonylatot a pénztárosnak (kifizető) alá kell írnia. A bizonylatot kiállító, utalványozó, ellenőrző és könyvelő, ill. ellenőrzést végző és könyvelő személy szintén köteles feladata végrehajtásának igazolásául a kiadási pénztárbizonylatot aláírni.A kiadási pénztárbizonylatot átírással, két példányban kell kiállítani. – Az első példány a könyvelés bizonylata. E példányhoz kell

csatolni a pénztári alapokmányokat (a csatolt okmányok darabszámát a bizonylat „Melléklet” rovatában kell feltüntetni),

589

majd a bizonylatokat a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt kell könyvelésre átadni.

– A második, a tőpéldány a tömbben marad, és azt igazolásul a pénztáros őrzi meg.

4.4. Előleg, ellátmány kifizetésének rendjeIntézményünknél …………………… írásos engedélye alapján a dolgozók esetenként – szabályszerű utalványozás alapján – határidőhöz kötött elszámolási kötelezettséggel a pénztárból előleget vehetnek fel. Az előleg felvételére és elszámolására a B.Sz.ny. 13-134/N.r.sz. Készpénzigénylés elszámolásra, és a D.Sz.ny. 12-53/N.r.sz. Üzemanyag előleg elszámolás elnevezésű szabvány nyomtatványokat kell használni. Készpénzt a pénztáros elszámolásra csak a következő célokra adhat ki:– kiküldetési költségre,– beszerzésre,– reprezentációra,– postaköltségre,– üzemanyag vásárlásra,– ................ .Kivételesen indokolt esetben ........................ adhat írásban engedélyt a fenti jogcímeken kívül, készpénz elszámolásra történő kiadására.Az elszámolásra kiadott előlegekről a pénztáros nyilvántartást vezet a B.Sz.ny.13-135. r.sz. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása elnevezésű nyomtatványon. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:– a kiadás keltét és tételszámát,– a felvevő nevét,– az összeg jogcímét,– az igénylést aláíró vezető nevét,– a felvett összeget,– az elszámolás határidejét (mely egyéb előírások hiányában a 30

napot nem haladhatja meg),– a felhasznált összeget,– az elszámolás keltét,– az esetlegesen visszafizetett összeget,– a bevételezés tételszámát.Az elszámolási kötelezettséggel kiadott összegek a pénztár pénztárkeretét nem terhelik.

590

Az anyagbeszerzők, intézményi dolgozók, amennyiben készpénzzel vásárolnak, a felvett előleggel a pénztárnak ………….. (hetente), hó végén, a hónap utolsó munkanapján ……óráig kötelesek elszámolni.Kiküldetéssel kapcsolatos előleg és költség elszámolásához a B.Sz.ny. 18-70. r.sz. Belföldi kiküldetési utasítás és költségelszámolás elnevezésű nyomtatványt kell használni.

591

Amennyiben úti- vagy szállodai költség miatt a kiküldöttnek előlegre van szüksége, akkor az utalványozásra jogosult személy a nyomtatvány megfelelő kitöltésével és aláírásával a pénztárnak utasítást ad a készpénzelőleg kifizetésére. A készpénzelőleges úti rendelvényekről a pénztárosnak nyilvántartást kell vezetnie, és az elszámolási határidőt az úti rendelvény jobb alsó szélére, elő kell jegyezni.A kiküldetéssel kapcsolatban kiadott előlegekkel, illetve költségekkel– belföldi kiküldetés esetén a munkahelyen történő (előírt)

jelentkezést követő ….. napon belül,– a külföldi kiküldetés esetén pedig ….. napon belülkell elszámolni.Valamennyi elszámolási kötelezettséggel felvett készpénzzel az előírt határidőkön kívül ……………………… (a negyedév utolsó munkanapján) …… óráig – az elszámolási esedékességtől függetlenül – el kell számolni. Ez alól kivételt képeznek az áthúzódóan kiküldetésben tartózkodók.Újabb készpénz előleget utólagos elszámolásra csak akkor lehet igényelni és kiadni, ha az igénylő korábbi elszámolási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Kivételt képezhet az az eset, ha kisebb vásárlásra felvett előleg valamely oknál fogva aznap nem kerülhet felhasználásra, de ugyanakkor más célú, promt jellegű beszerzésre van szükség.Az utólagos elszámolásra kiadott előlegek határidőre történő elszámolásának elmulasztása esetén az előleget felvett dolgozót írásban fel kell szólítani. Amennyiben a felszólítás ellenére sem számol el az előleggel a dolgozó, akkor az eseményt jelenteni kell a ………….....…..-nak. Abban az esetben, ha a tett intézkedésének nincs eredménye, akkor a felvett készpénz összegétől függően kártérítési, illetve bűnügyi eljárást kell kezdeményezni.4.5. A munkabér kifizetésének szabályai A pénztáros a munkabérek kifizetése céljából a ................... (hitelintézettől, pénzforgalmi betétkönyvből) csak a készpénzben ténylegesen kiadható (nettó) járandóságot veheti fel. A pénz felvételére a fizetési napon kerülhet sor.Abban az esetben, ha a fizetés nem készpénzben, hanem a dolgozók bankszámláira kerül átutalásra, akkor ennek megfelelően kell szabályozni:

592

Intézményünknél nem készpénzben, hanem a dolgozók bankszámláira történő átutalással kerül sor a munkabérek kifizetésére.

593

5. Pénztári jelentés, pénztár zárásaA pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést idősorrendben a pénztárjelentésbe fel kell jegyeznie.A pénztárjelentést ..................……………….... (számítógéppel, vagy szabványnyomtatvány) kell vezetni. Kézi nyilvántartás vezetése esetén a következő nyomtatványok használhatók:Bizonylat megnevezése Bizonylat számaIdőszaki pénztárjelentés B.Sz.ny. 13-20/új.r.sz.Napi pénztárjelentés B.Sz.ny. 13-24. r.sz.Napi pénztárjelentés nagy forgalmú pénztárak részére

B.Sz.ny. 13-26.r.sz.

A szabványnyomtatványt használatba vétel előtt ...................... -nek hitelesítenie kell.A pénztárjelentésben fel kell jegyezni:– a befizetések és kifizetések hivatkozási sorszámát a

pénztárbizonylat alapján,– a gazdasági esemény rövid, de pontosan meghatározható szöveges

leírását (főkönyvi számot),– a befizetett, illetve kifizetett összeget.Egy időszak forgalmi tételeinek feljegyzéséhez, amennyiben több lapot kell felhasználni az utolsó oldalon, az üres sorokat áthúzással érvényteleníteni kell.A pénztári nyilvántartásban elszámolt bevételi és kiadási tételek bizonylatain az elszámolás tényét meg kell jelölni. (Hivatkozás a pénztárkönyv oldal és sorszámára, bélyegző, vagy egyéb jelzés alkalmazásával.)A pénztáros pénztárzárlatot …………………….. (naponta, hetente, dekádonként, havonta) köteles készíteni. Pénztárzárlatot kell készíteni ezen kívül, ha a pénztárost helyettesíteni kell, vagy beosztásából a pénztáros távozik.A pénztárzárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni. A pénztárban kezelt pénzt, értéket, bizonylatokat és a nyilvántartásokat a helyettesnek át kell adni. Az átvétel alkalmával az átvevőnek meg kell győződnie az elszámolások helyességéről. A pénztárzárlatnál jelen kell lennie az átadónak, átvevőnek és a pénztárellenőrnek.Ha az átadásnál az átadó bármely ok miatt nem tud jelen lenni, akkor az átadó helyett …………………………-nek kell jelen lenni.

594

A pénztárjelentést 2 példányban kell elkészíteni, melyből – az első példányt - a mellékletekkel együtt - a könyvelés részére

kell átadni,– a második példány a tömbben marad és a pénztáros őrzi meg.

(csak szabvány nyomtatvány használata esetén)A pénztárzárás során:– meg kell állapítani címletenkénti részletezésben a pénztárban levő

készpénzállományt,– meg kell állapítani továbbá a pénztárjelentés alapján a bevételek

és kiadások napi végösszegét, az előző napi készpénzmaradvány figyelembevételével a pénztár feljegyzései szerinti egyenleget,

– egyeztetni kell a megállapított egyenleget és a tényleges készpénzállományt,

– az egyeztetés során megállapított eltérést még a megállapítás napján fel kell deríteni; ha ez nem vezet eredményre, az eltérést rendezni kell.

Az eltérés rendezéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelen lévő személyeknek alá kell írni. A többletet a pénztárba be kell vételezni, a hiányt pedig a pénztáros befizetési kötelezettségeként elő kell írni.

V. VALUTAPÉNZTÁR

A valutapénztár kezelése során a szabályzat IV. fejezet forint pénztárra vonatkozó előírásait kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

1. A valutapénztár kezelésnek általános szabályaiA valutapénztárban lévő külföldi fizetőeszközöket valutanemenként elkülönítetten kell kezelni, kimutatni és elszámolni.A valutapénztár forgalmáról a kiadásokat és a bevételeket tételenként be kell vezetni a devizapénztár jelentésbe. A pénztárjelentés céljára a C.318-123/V.r.sz. Devizapénztár-jelentés elnevezésű nyomtatványt kell használni. A pénztárzárást naponta kell végezni, amikor forgalom van. A valutapénztár-jelentést valutanemenként kell készíteni. A jelentésben valutában és forintban is fel kell tüntetni az értékeket. Minden tranzakciónál az árfolyamot is szerepeltetni kell.

595

Pénztárhiány és többlet esetén azonosan kell eljárni, mint a forintpénztárnál.

596

2. A valutapénztár bevételei, azok bizonylatolása– a devizabetét számláról történő valutafelvétel,– a hitelintézettől vásárolt valuta,– teljesítmény ellenértékeként a valutapénztárba befizetett valuta,– a külföldi alapító tagok által a jegyzett tőkén belüli részesedésre a

valutapénztárba befizetett, konvertibilis valutában teljesített hozzájárulások,

– a kiküldetésre kiadott valutaellátmány visszafizetése,– egyéb valutabefizetések, stb.A valutapénztárban a valuta bevételezések és visszavételezések elszámolására a C. 318-119 r.sz. Deviza (valuta) bevételi pénztárbizonylat elnevezésű nyomtatványt kell használni.A valutabevételi pénztárbizonylatot – átírással – három példányban kell kiállítani, melyből – az első példány a könyvelés bizonylata, – a második példány a befizető részére elismervény az összeg

átvételéről, – a harmadik példány, a tőpéldány a tömbben marad a pénztári

befizetés bizonylataként.

3. A valutapénztár kiadásai, azok bizonylatolása– a külföldi kiküldetésben lévő dolgozók részére

valutában történő kifizetések (napidíj, költségtérítés, stb.),– személyi jellegű egyéb kifizetések,– az elszámolásra kiadott valutaellátmány kifizetésének összegei,– kisebb beszerzésekre és egyéb elszámolásra kiadott összegek,– devizabetét-számlára történő befizetések,– valuta átváltása más valutára vagy forintra a hitelintézetnél,– egyéb valutakifizetések.A valutaellátmányok és egyéb kiadási tételek kifizetéséhez C.318-120 r.sz. Deviza (valuta) kiadási pénztárbizonylat elnevezésű nyomtatványt kell használni. A pénztárbizonylatot – átírással – két példányban kell kiállítani, melyből – az első példány a könyvelés bizonylata, – a második példány a tömbben marad a kifizetés bizonylataként.

597

VI. PÉNZ- ÉS ÉRTÉKKEZELÉS RENDJE

1. Pénz és értékcikkek tárolásaA pénztárban elkülönítetten kell tárolni az alábbi értékeket:– a belföldi fizetőeszközöket címletenként,– a külföldi fizetőeszközöket (valuta) valutanemenként,

címletenként,– az értékeket,– a letéteket, az értékpapírokat,– a csekkeket,– a csekk-kártyákat, a hitelkártyákat,– a hitelleveleket, a szigorú számadású bizonylatokat.A házipénztárban idegen – más szervezetek, saját alkalmazottak vagy más személyek – pénzt, illetve értéket a …………………………. külön engedélyével szabad tartani. Ezen idegen pénzeket és értékeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:– a letét keletkezésének időpontja,– a letétet elhelyező neve és címe,– a letét tartalma,– a letét jogcíme és a rendelkezés száma,– a kiadás időpontja,– a kiadást elrendelő rendelkezés száma,– az átvevő neve és címe,– az átvevő aláírása.

2. Értékpapírok kezelése, nyilvántartásaA pénztárban kell elhelyezni, őrizni és nyilvántartani a szerveztünk tulajdonát képező értékpapírokat.Az értékpapírok állományában bekövetkezett változást minden esetben dokumentálni kell.Az értékpapír állományának növekedése esetén (bevételezéskor) bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani. A bevételi pénztárbizonylat borítóján jól látható módon fel kell tüntetni az „ÉRTÉKPAPÍR” megnevezést, hogy az elkülöníthető legyen a pénz bevételezésére szolgáló bizonylatoktól.

598

Az értékpapír bevételezéséről három példányú bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyből:– az első példányt a könyvelés közvetlenül kapja,– a második példányt az értékpapírt pénztárban elhelyező személy

kapja,– a harmadik példány a tömbben marad, melyen a könyvelés

igazolja az első példány átvételét.Az értékpapír állományának csökkenése esetén (kiadáskor) kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A kiadási pénztárbizonylat borítóján jól látható módon fel kell tüntetni az „ÉRTÉKPAPÍR” megnevezést, hogy az elkülöníthető legyen a pénz kifizetésére szolgáló bizonylatoktól. Az értékpapírt a pénztárból minden esetben csak .................……-nak írásos engedélyével lehet kiadni. Az engedélynek tartalmaznia kell:– az értékpapír felvételére jogosult nevét,– az értékpapír megnevezését,– az értékpapír sorozat- és sorszámát,– az értékpapír névértékét,– az értékpapír pénztárból történő kivételezésének okát,– az engedélyező aláírását.Az engedélyt a pénztáros az értékpapírokról vezetett nyilvántartás mellékleteként köteles megőrizni.Az értékpapír kiadásáról két példányú kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani, melynek:– első példányát a könyvelés közvetlenül kapja,– második példánya a tömbben marad, ezen a példányon igazolja a

könyvelés az első példány átvételét.A pénztárban elhelyezett értékpapírokról analitikus nyilvántartást kell vezetni a bizonylati szabályzatban foglalt előírások szerint.

3. A pénztár által használt bizonylatok nyilvántartása, kezeléseA pénztárban használt bevételi, kiadási pénztárbizonylatok szigorú számadás alá tartoznak. Azokat a pénztárosnak felhasználásra történő kiadás előtt ................ őrzi és tartja nyilván.A nyilvántartásnak - bizonylatnemenként - a következőket kell tartalmaznia:

599

– sorszám,– a pénztáros részére történő átadás időpontja,– az átvevő neve,– az átvevő aláírása.

A használatból kivont (betelt, év végével lezárt) bizonylatnyomtatványokat a .................... (pénztárosnak) kell megőriznie.

A pénztárjelentést mint analitikus nyilvántartást, valamint a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokat legalább 8 évig kell olvasható formában megőrizni a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény alapján.

A pénztárból bizonylatot kiadni csak ........................……-nek írásbeli engedélyével és átvételi elismervény ellenében szabad.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ez a szabályzat …………………………….………napján lép hatályba.

Az intézménynél ……………………………. -nak kell gondoskodni arról, hogy a szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.

Kelt,…………………év …..hó…..nap

……………………………………..költségvetési szerv vezetője

600


………………………………………intézmény megnevezése

K I M U T A T Á Sa bankszámla felett rendelkezni jogosult személyekről

Bankszámla neve:Bankszámla száma:Számlavezető pénzintézet neve:

Beosztás Név Aláírásminta

……………, 200… év ………… hó…. nap


601



K I M U T A T Á Saz utalványozási joggal rendelkező személyekről

Beosztás Név Aláírásminta

……………, 200… év ………… hó…. nap


602



N Y I L A T K O Z A T

Alulírott,…………………………...……………..pénztáros tudomásul veszem, hogy ……………………………(intézmény) házipénztárában kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért teljes anyagi felelősség terhel.

……………, 200… év ………… hó…. nap

…...…………………………...pénztáros

603



N Y I L A T K O Z A T(pénztárost helyettesítő)

Alulírott,…………………………...……………..pénztáros tudomásul veszem, hogy ……………………………(intézmény) házipénztárában kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért a pénztáros helyettesítésének időtartama alatt teljes anyagi felelősség terhel.

……………, 200… év ………… hó…. nap

…...…………………………...pénztáros helyettese

604



JEGYZŐKÖNYV

Készült: 200…. év…….….hó ….nap alkalmával a ….…………………..intézmény pénztárhelyiségében.

Tárgy: Házipénztár átadás-átvétel

Jelen vannak: .......................... pénztárellenőr .......................... pénztárt átadó .......................... pénztárt átvevő

Az intézménynél a pénztárosi teendőket 200...............................-től a korábbi pénztáros ......................... (betegsége, munkaviszonyának megszűnése) miatt .............................. (név) látja el.Az előzőekben említett okok miatt a pénztárátadás során az alábbi értékek, bizonylatok kerülnek átadásra illetve átvételre:

a) Használatban lévő bizonylatok

Bizonylat megnevezése Bizonylat sorszáma- tól - ig

PénztárjelentésKiadási pénztárbizonylatBevételi pénztárbizonylatValuta bevételi pénztárbizonylatValuta kiadási pénztárbizonylatValuta pénztárjelentésKészpénz-felvételi utalvány„Értékpapír” bevételi pénztárbizonylat„Értékpapír” kiadási pénztárbizonylat

Nyilvántartás az értékpapírokról ............ (db)Pénzforgalmi betétkönyv ................……(sorszám)

605

b) Használatból kivont (betelt) bizonylatok

Bizonylat megnevezése Bizonylat sorszáma- tól - ig

PénztárjelentésKiadási pénztárbizonylatBevételi pénztárbizonylatValuta bevételi pénztárbizonylatValuta kiadási pénztárbizonylatValuta pénztárjelentésKészpénz-felvételi utalvány„Értékpapír” bevételi pénztárbizonylat„Értékpapír” kiadási pénztárbizonylat

Nyilvántartás az értékpapírokról ............ (db)Pénzforgalmi betétkönyv ................……(sorszám)

c) Páncélszekrény, lemezszekrény, vaskazetta kulcsa: ............ (db)

d) Értékpapírok...........................megnevezés........... sorszám......db szám.......... érték

e) Készpénz:

................... Ft, mely összeg a következő címletekben került átadásra:

................... (valutanemenként), mely összeg a következő címletekben került átadásra:

k.m.f.

………………………………..átadó

………………………………..átvevő

………………………………..pénztárellenőr

606


Bizonylatok jegyzéke

Megnevezés Bizonylat számaIdőszaki pénztárjelentés B.Sz.ny.13-20/új.r.sz.Napi pénztárjelentés 13-24.r.sz.Bevételi pénztárbizonylat B.Sz.ny.318-100/AN.r.sz.Kiadási pénztárbizonylat B.Sz.ny.318-101.N.r.sz.Készpénzigénylés elszámolásra B.Sz.ny.13-134/N.r.sz.Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása

B.Sz.ny.13-135.r.sz.

Devizapénztár-jelentés C.318-123/V.r.sz.Deviza- és valutaösszesítő C.Sz.ny.318-126/NDeviza (valuta) bevételi pénztárbizonylat

C.318-119.r.sz.

Deviza (valuta) kiadási pénztárbizonylat

C.318-120.r.sz.

Elszámolásra kiadott deviza (valuta) összegek részletezése

C.318-124.r.sz.

Meghatalmazás valuta és deviza felvételéhez

C.318-118.

607



A pénzkezelési szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.


608



609

610

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT



611

612

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény önköltségszámítási szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Önköltségszámítási Szabályzata

613

1. Költség, önköltség-számítási fogalmak

1.1. A költségA költség az eszköz (termék) előállítása vagy szolgáltatás, tevékenység teljesítése érdekében felhasznált élő- és holtmunka pénzértékben kifejezett összege.1.2. Költségnem A költségnem a költségeknek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Kormány rendeletben rögzített egységes számlakeret 5. számlaosztály számlacsoportjai szerint kijelölt és meghatározott címek szerinti csoportosítását jelenti. 1.3. Költséghely A költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti egység vagy részleg. Az itt felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül az eszközre (termékre) vagy szolgáltatásra, tevékenységre. Felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minősíthetők.Ezeknek a költségeknek azon része, amely az előállítással, illetve a szolgáltatással szoros kapcsolatba hozható, a különféle teljesítményadatok segítségével a kalkulációs egységekre – ezen szabályzatban foglaltak szerint – átvezetendők.1.4. KöltségviselőKöltségviselő az eszköz (termék) vagy szolgáltatás, tevékenység amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek előállítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek. 1.5. A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték ............... (a tevékenység, a szolgáltatás), valamint a saját előállítású eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) egy meghatározott mennyiségi egységére jutó eszközfelhasználás (élőmunka, holtmunka) pénzben kifejezett összege.A közvetlen önköltség, bekerülési (előállítási) érték közé tartoznak azok a ráfordítások, amelyeka.) a tevékenység végzése, a szolgáltatásnyújtás érdekében az

eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének

614

megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

b.) az előállítással, továbbá a szolgáltatás végzésével, nyújtásával bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

c.) az eszközökre (termékre), tevékenységekre, szolgáltatásokra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.

Az előállítási költségek között kell elszámolni és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a szervezetünk (mint beruházó) által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor (és/vagy a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg). A közvetlen önköltség nem tartalmazhat:a. ) értékesítési költségeket ésb.) az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és

egyéb általános (központi irányítás) költségeket.1.6. A költségek könyvviteli elszámolásaAz eszköz előállítása, a szolgáltatás teljesítése, a tevékenység végzése során felmerült költségek elszámolására – szervezetünk számlarendjében rögzítetteknek megfelelően – három számlaosztály szolgál: az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint

csoportosítva tartalmazza, a költségek költségnemenkénti gyűjtését szolgálja,

a 6. számlaosztály a közvetett költségeket tartalmazza, a költségek felmerülésének helye szerinti gyűjtésére szolgál (az intézmény sajátosságai alapján, ez a pont adaptálandó),

a 7. számlaosztály az eszközök előállítása, a szolgáltatások teljesítése során felmerült és az eszközök előállításával, szolgáltatásnyújtással összefüggésben közvetlenül (valamint a felosztás után a közvetetten) elszámolható költségek könyvviteli nyilvántartására szolgál.

A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladat rendje szerinti tagolásban tartalmazza a folyó kiadásokat. A szakfeladatok kiadásai (költségei) közvetlen és közvetett kiadásokból (költségekből) tevődnek össze.1.7. Az önköltségszámítás

615

Az önköltségszámítás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel megállapítható az előállított eszközök (termékek), a végzett szolgáltatás várható (tervezett), illetve tényleges közvetlen önköltsége, előállítási költsége. Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson a saját előállítású eszközök, szolgáltatások értékeléséhez, előállítási

értékének meghatározásához, a saját előállítású eszközök, szolgáltatások önköltségének

tervezéséhez és megfigyeléséhez, a gazdasági számításokhoz.1.8. Az önköltségszámítás - kalkuláció formáiAz önköltségszámítás - kalkuláció formái: az előkalkuláció (előzetes önköltség), a közbeeső kalkuláció (termelés közbeni önköltség), az utókalkuláció (utólagos önköltség).Az előkalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a szolgáltatás megkezdése előtt szervezetünk meghatározza a műszaki és technológiai előírások betartása mellett felhasználható élő- és holtmunka mennyiségét és ebből az érvényben lévő árak és díjtételek, valamint személyi jellegű ráfordítások figyelembevételével kiszámításra kerül az előállítandó termék, tevékenység, szolgáltatás terv szerinti önköltsége. Előkalkulációt lehet készíteni minden olyan tevékenységre, amelynek költségkihatása van. Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termék, tevékenység, szolgáltatás befejezése után a ténylegesen felhasznált élő- és holtmunka mennyisége és értéke alapján meghatározzuk az eszköz, tevékenység, vagy szolgáltatás tényleges közvetlen önköltségét, előállítási költségét.Az önköltségszámítás módszere a pótlékoló kalkuláció.A költségkigyűjtésen alapuló pótlékoló kalkuláció keretében a saját vállalkozásban végzett beruházásra, az alap, illetve vállalkozási tevékenység keretében végzett tevékenységre, előállított eszközre vagy nyújtott szolgáltatásra kivételezett anyagok és a ráfordított munkaidő bizonylataiból illetve az azokból készített feladások adatai alapján kell megállapítani a közvetlen költségeket (kiadásokat).Az általános (közvetett) költségeket pedig az igénybevételt kifejező mutatók alapján, pótlékolás útján kell az egyes tevékenységekre, szolgáltatásokra, saját előállítású eszközökre felosztani.

616

2. Az önköltségszámítás tárgya (a kalkulációs egységek)

Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység. Szervezetünknél kalkulációs egységet képez:a) .................................

(valamely szakfeladat keretében ellátott egy-egy feladat)b) ..................................

(vállalkozási tevékenység keretében ellátott egy-egy feladat)c) ..................................

(saját előállítású készlet egy egysége)d) saját kivitelezésben megvalósított egy-egy beruházás,e) saját kivitelezésben megvalósított egy-egy felújítás,f) .................................

(megrendelésre vagy a szervezet saját szükségletére végzett szolgáltatás, tevékenység)

3. A kalkulációs séma, a kalkulációs költségtényezők tartalma

3.1. A kalkulációs séma Az egyes kalkulációs egységek közvetlen önköltségét, bekerülési (előállítási) értékét a következő kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszámítani:a.) közvetlenül elszámolható személyi juttatások,b.) közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka,c.) közvetlenül elszámolható anyagköltség,d.) előállítási külön költség, e.) egyéb közvetlen költségek.Együtt közvetlen önköltség (a+b+c+d+e)3.2. Saját kivitelezésben előállított, felújított tárgyi eszköz önköltségének meghatározásaA saját kivitelezésben történő tárgyi eszköz (immateriális javak) előállítása, felújítása esetén az önköltség megállapításánál nemcsak a konkrét eszköz előállításával, kivitelezésével, szerelésével kapcsolatos közvetlen költségeket kell számításba venni, hanem a beruházás (felújítás) megszervezésével, lebonyolításával, műszaki tervezésével kapcsolatosan felmerülő, a tárgyi eszközök hozzárendelhető közvetlen költségeit is.

617

A tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállításakor az előállítás közvetlen önköltségének része az alapozási, szerelési költség, valamint a próbaüzemeltetés költsége.Ha a saját vállalkozásban végzett beruházást (felújítást) – bizonyíthatóan – ilyen címen folyósított hitel, kölcsön finanszírozza, akkor annak üzembe helyezéséig felmerült kamatát nem a közvetlen önköltségben, hanem a beszerzési költségek között kell elszámolni.3.3. Az egyéb kisegítő részlegek által külső megrendelők részére végzett (kiszámlázott) munkák, szolgáltatások önköltségének megállapításaA gépjármű-üzemeltetés, konyha, mosoda, kazánház és energiaszolgáltatás által teljesített szolgáltatás egy egységére eső kiadás összegét a 6. számlaosztály – szolgáltatáshoz kapcsolódó – főkönyvi számláján összegyűjtött kiadások (költségek) II/1.8. pontban meghatározottak szerinti felosztásával kell megállapítani.(az intézmény sajátosságai alapján ez a pont adaptálandó)3.4. A kalkulációs költségtényezők tartalma3.4.1. Közvetlenül elszámolható személyi juttatásKözvetlenül elszámolható személyi juttatásként kell figyelembe venni – az egy-egy kalkulációs egységként meghatározott – a tevékenység, szolgáltatás teljesítése, valamint az eszközök előállítása érdekében közvetlenül felmerült, illetve kifizetett alapilletményeket, illetménypótlékokat és egyéb kötelező pótlékokat.Kiadásként (költségként) egyaránt figyelembe kell venni

a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint a nyugdíjasok és állományba nem tartozók részére teljesített kifizetéseket.

Mind az előkalkulációban, mind az utókalkulációban a személyi juttatások összegén kívül, a személyi juttatások számfejtésének alapjául szolgáló munkaidőt is fel kell tüntetni. 3.4.2. Közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járulékaA személyi juttatások munkaadót terhelő járulékai a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a

618

személyi juttatások vagy a foglalkoztatottak száma alapján kell megállapítani, függetlenül azok elnevezésétől. A közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járulékai címén az előkalkulációban beállítandó összeget az éves tervezett pótlékkulcs alapján lehet meghatározni. Az utókalkulációban a személyi juttatások munkaadót terhelő járulékai címén beállítandó összeget .................(negyedévenként, havonként) kiszámított tényleges pótlékkulcs alapján kell meghatározni. Tervezett pótlékkulcs alkalmazása esetén minden évben meg kell tervezni az érvényes szabályok szerint az ilyen címen kifizetendő összeget és azt szembe kell állítani az időszak összes tervezett személyi juttatások összegével, majd az így kiszámított (tervezett) pótlékkulcs alkalmazásával kell ezt a költségtényezőt figyelembe venni.Tényleges pótlékkulcs alkalmazása esetén – a bérfizetési jegyzék adatai alapján – minden időszakban (negyedévenként, havonta) szembe kell állítani az ilyen címen kifizetett összegeket a személyi juttatások összegével, és a kiszámított pótlékkulcs alapján kell a közvetlen személyi juttatásokra vetítve ezt a költségtényezőt az utókalkulációban szerepeltetni.3.4.3. Közvetlenül elszámolható anyagköltségKözvetlen anyagköltségként kell kimutatni a kalkulációs egység terhére utalványozható anyagok értékét, így a szakmai anyagok, a beruházáshoz, felújításhoz felhasznált anyagok, a karbantartó üzem, illetve a házinyomda által igénybe vett

anyagok, valamint a továbbfelhasznált saját termelésű készletek értékét.A vásárolt anyagok, félkész termékek, alkatrészek bekerülési (beszerzési) értékét képezi: az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, a beszerzéssel, raktárba történt beszállítással kapcsolatban

felmerült szállítási és rakodási költségek összege, a közvetítői tevékenység ellenértéke, díja, a bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók (fogyasztási adó, jövedéki adó), a vámterhek (vám, vámpótlék, vámkezelési díj), fizetendő (fizetett) illetékek,

619

az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak

(környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj).Anyagköltségként csak a ténylegesen felhasznált készletérték számolható el.A felhasználás anyagköltségét csökkenteni kell: a fel nem használt és visszavételezésre kerülő anyagok értékével, a termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok

értékével (ideértve a dolgozók selejt kártérítési kötelezettségét is).Hulladék az az anyagmennyiség, amely az utalványozott és kiadott anyagok kiszabása, méretre vágása, megmunkálása közben keletkezik. Mind az előkalkulációban, mind az utókalkulációban az anyagköltség összege mellett az anyagok felhasználásának bruttó és nettó mennyiségi adatait is fel kell tüntetni.3.4.4. Előállítási külön költségAz előállítási költségek közé tartoznak az előállításhoz közel álló általános költségek arányos összegei is, amelyek az adott termékre, szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.Ilyen költségek például: a gépkezelők és gépkiszolgálók közvetlen személyi juttatásként el

nem számolt összege, a gépek (termelő berendezések) értékcsökkenési leírása, a terméket gyártó, szolgáltatást nyújtó üzem általános költsége.3.4.5. Egyéb közvetlen költség (kiadás)Az előzőekben felsorolt költségeken túlmenően egyéb közvetlen költségként (kiadásként) kell kimutatni a kalkulációs egységre utalványozható (elszámolható) közvetlen dologi kiadásokat. (pl.: szállítási és rakodási költség, a gépek, termelő berendezések bérleti díja).

4. A közvetett (költséghelyeken felmerült) kiadások (költségek) elszámolásának és felosztásának módja

4.1. Karbantartó műhelyItt kell kimutatni a saját kivitelezésű beruházás a tárgyi eszközök felújítása, javítása, valamint az idegenek részére végzett szolgáltatás kiadásait.

620

A saját kivitelezésű beruházás, felújítás, valamint az idegenek részére végzett szolgáltatás önköltségének megállapításához az anyagfelhasználást és a személyi juttatásokat munkaszámra kell utalványozni, illetve elszámolni.

621

Az intézmény számviteli rendjében foglaltak szerint elszámolt műhely rezsiköltségét az időszakban elszámolt (felmerült) ..................... (munkaóra, személyi juttatások) arányában kell megosztani a szolgáltatást igénybe vevők között.(Az intézmény sajátosságai alapján, ez a pont adaptálandó.)4.2. Kazánház és energiaszolgáltatásItt kell elszámolni a melegvizet, fűtést, gőzt szolgáltató kazánok kiadásait (költségeit), továbbá – a saját üzemen kívüli – más szervek által szolgáltatott melegvíz, gőz, távhő kiadásait.A kiadások felosztásának alapja ............................. (négyzetméter, légköbméter).(Az intézmény sajátosságai alapján, ez a pont adaptálandó.)4.3. Gépjármű üzemeltetésItt kell elszámolni a gépjárművek üzemeltetésének összes kiadásait (költségeit), továbbá az idegen gépjárművek igénybevételéért fizetett összeget is.Az idegenek számára nyújtott szolgáltatás esetén biztosítani kell a saját gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos kiadások elkülönítését, annak érdekében, hogy a fajlagos költség megállapítható legyen.A kiadások felosztásának alapja: ................................... (szállított súly, teljesített kilométer, teljesített tonnakilométer vagy teljesített óra).(Az intézmény sajátosságai alapján, ez a pont adaptálandó.)4.4. Konyha (élelmezési üzem)Itt kell elszámolni a konyhán foglalkoztatott alkalmazottak összes személyi juttatásait azok járulékaival együtt, a teljes élelmezési anyagfelhasználást, a más rendeltetésű (tisztító, takarító stb.) anyagok felhasználását, a helyiségek, gépek, berendezések karbantartási kiadásait, az igénybe vett külső szolgáltatásokat, továbbá a saját kisegítő részlegek által nyújtott szolgáltatások (karbantartás, kazánház, gépjármű-igénybevétel) felosztás útján kapott kiadásait (költségeit).Az élelmezési kiadások (költségek) megállapításánál az élelmezési nyersanyag kiadásának (költségének) összegéből kell kiindulni és azt kell pótlékolni a konyha rezsiköltségével.A konyha élelmezési nyersanyagköltségein kívüli rezsiköltség felosztásának alapja: ................................................. (nyersanyagköltség, egyenértékszámmal számított ételadag).A külső szervek (személyek) részére nyújtott (kiszámlázott) élelmezés költségét tényleges teljes önköltségen kell figyelembe venni.

622

(Az intézmény sajátosságai alapján, ez a pont adaptálandó.)

623

4.5. HázinyomdaItt kell elszámolni a házinyomda (házi sokszorosító üzem) összes kiadásait (költségeit).Az idegenek részére végzett (kiszámlázott) szolgáltatás önköltségének megállapításához az anyagfelhasználást, valamint a személyi juttatásokat munkaszámra kell utalványozni, illetve elszámolni.Az intézmény számviteli rendjében foglaltak szerint elszámolt nyomdai rezsiköltséget az időszakban elszámolt (felmerült) személyi juttatások arányában kell megosztani a szolgáltatást igénybevevők között.(Az intézmény sajátosságai alapján, ez a pont adaptálandó.)

5. Munkaszámok, azok nyilvántartása

Munkaszám: a kalkulációs egységet jelölő szám.Minden egyes kalkulációs egységet, kalkulációs egységenként egyedi munkaszámmal kell megjelölni.A tevékenység (termékelőállítás), szolgáltatás megkezdését minden esetben munkaszám kiadása előzi meg.Munkaszám kiadása előtt a tevékenység, szolgáltatás nem kezdődhet meg.A munkaszámokról év elejétől folyamatosan nyilvántartást kell vezetni. Az év közben törölt munkaszám a későbbiekben nem használható fel újra. A nyilvántartást a szabályzat 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell vezetni. A munkaszámok kialakításáért és a nyilvántartás folyamatos vezetéséért ........................ (személy vagy szervezeti egység) felelős.A munkaszám nyilvántartó által kiadott munkaszámokat az adott tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatos valamennyi bizonylaton fel kell tüntetni.Abban az esetben, ha a korábban kiadott munkaszámok szerkezete (tar-talma) év közben megváltozik, a változást minden, a munkaszámokkal dolgozó szervezeti egység, személy részére írásban ki kell adni.

6. Az utókalkuláció alapját képező bizonylatok

6.1. A költségek utalványozásának, elszámolásának bizonylati rendje

624

A Számviteli törvény előírásai szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni).A számviteli, és ebből következően az önköltségszámítással kapcsolatos nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.Az önköltségszámítás bizonylatainak kiemelt alaki és tartalmi kellékei a következők: a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója, a bizonylatot kiállító szervezeti egység megjelölése, a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, a készletmozgások bizonylatain az átvevő aláírása, a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági

művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak,

a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai,

a bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik.

Az önköltségszámítás számvitelen belüli folyamatában az önköltségszámítás alapbizonylatai azonosak a számvitel analitikus, illetve szintetikus könyvelésének alapbizonylataival. A termeléssel, tevékenységgel, szolgáltatással összefüggő alapvető bizonylatok a következők: munkautalvány, készletek állományváltozási bizonylata, igénybe vett szolgáltatások bizonylata, személyi jellegű ráfordítások bizonylata, értékcsökkenési leírás bizonylatai, egyéb költségek bizonylatai, közvetett költségek felosztásának bizonylatai.Ezen bizonylatok adatállományát szervezetünk ..................................... (számlarendje vagy bizonylati rendje) szabályozza.

625

7. Az önköltségszámítás és a könyvvitel adatainak egyeztetése

7.1. Az elkészített utókalkulációk adatai a könyvviteli nyilvántartásban szereplő adatokkal egyeztetni kell.Az egyeztetést az utókalkuláció befejezését követően ........ napon (hónapon) belül egyeztetni kell.Az egyeztetést .........................-nek kell elvégeznie.7.2. Az önköltségszámítás és a könyvviteli adatok egyeztetésének eredményéről haladéktalanul tájékoztatni kell szervezetünk .................... (vezetőjét, gazdasági vezetőjét).

Jelen szabályzat a számviteli politika részeként ……...….…… -én lép hatályba, rendelkezéseit az érintett munkatársaknak ………..….. -tól kell alkalmazni.

......................, 200... .......................

P. H.

........................................... ...........................................intézményvezető gazdasági vezető

626


Költséghely megnevezése: ...........................................................Költséghely főkönyvi számlaszáma: ..........................................Elszámolási időszak: ...................................................................

K I M U T A T Á Sa közvetett költségek felosztásának

alapjául szolgáló - tárgyidőszaki - mutatószámokról

Mutatószám mértékegysége: .............................

Szolgáltatást igénybe vevő neve

(megnevezése)

Szakfeladat száma

Munkaszám Mutatószámmennyisége

Mutatószám összesen

........................, 200.. ...................

............................vezető

627


NYILVÁNTARTÁSa kiadott munkaszámokról



629

630

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK MINŐSÍTÉSI

SZABÁLYZATA



631

632

PÉLDA

alapfokú művészetoktatási intézmény eszközök és források minősítési és értékelési

szabályzatára

Iktatószám: ..................../200....

A………………………………………………………………


Eszközök és Források Minősítésiés Értékelési Szabályzata

633

A szabályzat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Tv) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr) 8.§ (4) bekezdés b.) pontja alapján készült.A szabályzat a ………………………………… önállóan gazdálkodó intézmény tulajdonában levő, illetve nyilvántartásaiban szereplő eszközökre és forrásokra terjed ki.

I. ESZKÖZÖK

1.1. A minősítés szabályaiAz eszközök befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történő minősítését kizárólag az eszköz használhatósága, rendeltetése, továbbá a tervezett használati idő alapján kell meghatározni. Az egy éven túl használatos eszközöket a befektetett , az egy évnél rövidebb ideig használható eszközöket pedig a forgóeszközök közé kell besorolni.1.1.1. Immateriális javak minősítéseImmateriális javak közé csak a tartós, egy évnél hosszabb feladatellátást szolgáló immateriális eszközök vehetők fel, értékhatárra való tekintet nélkül. Az 50 ezer Ft egyedi bekerülési érték alatti vagyoni értékű jogok és szellemi termékek – a Számviteli politikában leírtak szerint – a beszerzéskor dologi kiadásként elszámolhatók, nyilvántartásuk a Számlarend……pontja alapján történik. Az 50 ezer Ft-os értékhatár valamennyi aktiválandó kiadással együtt értendő (pl. le nem vonható áfa).1.1.2. Tárgyi eszközök és vásárolt készletek minősítéseTárgyi eszközzé az egy évnél hosszabb ideig használható és használatra tervezett eszközöket kell egyedileg minősíteni. Az 50 ezer Ft egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök a beszerzéskor dologi kiadásként elszámolhatók. Nyilvántartásuk csak mennyiségben történik.Az 50 ezer Ft-os értékhatár valamennyi aktiválandó kiadással együtt értendő (pl. le nem vonható áfa).Azokat a tárgyiasult eszközöket, amelyek a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, beszerzéskor a dologi kiadások között, készletbeszerzésként kell elszámolni. A mérlegben csak a raktári új készlet értéke szerepelhet.

634

1.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök minősítése A befektetett pénzügyi eszközök esetében a minősítést minden esetben a befektetési cél – tartós vagy nem tartós – határozza meg.A befektetett pénzügyi eszközök:- az adott kölcsönök közül az éven túli követelések törlesztő

részleteit a befektetett pénzügyi eszközök, a költségvetési évet követő évben esedékes összegeket a forgóeszközök között kell a mérlegben kimutatni,

- a kötelezettségek közül a költségvetési évet követő évben esedékes törlesztő részleteket a rövid-, az azon túl esedékes összegeket pedig a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben szerepeltetni.

1.1.4.Minősítés végrehajtásáért való felelősségAz eszközök tárgyi- vagy forgóeszközök közé történő besorolását érvényesítéskor kell meghatározni.

1.2. Az eszközök értékelésének szabályai- Az előző évnél alkalmazott értékelési elvek akkor változtathatók

meg, ha változást előidéző tényezők tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül.

- Az értékelési elvet jogszabály változás esetén kötelező változtatni. - Az egyes tételeknél alapelvként kell kezelni a bekerülési értéken

történő számbavételt, csökkenő tényezőként figyelembe véve az értékcsökkenés és az értékvesztés összegét és növelő tételként az értékcsökkenés és értékvesztés visszaírását.

- Az értékcsökkenési leírás lassítását nem alkalmazza az intézmény.Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a 249/2000. Korm. rendelet 30. § (2-6) bekezdésében meghatározott leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja az intézmény.1.2.1. A bekerülési érték tartalmaAz eszközök nyilvántartásba vétele bekerülési (beszerzési) értéken történik.Bekerülési érték: - az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése, továbbá az

ezek érdekében az üzembe helyezésig felmerült szállítási, szerelési, rakodási díja.

- az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó, előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa.

635

1.2.2. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó beszámításaA bekerülési értéknek része a le nem vonható, előzetesen felszámított általános forgalmi adó.1.2.3. Egyes eszközcsoportok értékelésének különös szabályai1.2.3.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékelése a nyilvántartásba vételkor:- Beszerzés, vásárlás esetén bekerülési értéken (fizetett ellenértékkel

egyezően) kell bevételezni.- Térítés nélküli átvétel esetén az átadó által közölt nettó

nyilvántartási értéken, ennek hiányában piaci értéken kell bevételezni.

- Többletként fellelt eszközök esetében a beszerzési érték az eszköznek az állományba vétel időpontja szerinti forgalmi, piaci érték.

Piaci ár: piackutatási tevékenység alapján (árjegyzék, katalógus, illetve bolti árak összehasonlításával, központosított közbeszerzés körébe tartozó eszközök árlistáinak alapján) meghatározott azonos vagy hasonló típusú eszköz – amortizációval csökkentett – beszerzési árát kell érteni. A piackutatást és a piaci ár meghatározását a központi titkárság végzi.A vásárolt szoftver termékek módosításával, aktualizálásával kapcsolatos kiadások – ide nem értve a bővítést – nem növelik a szoftver bekerülési értékét. A szoftver termékek bővített változatának bekerülési értéke beruházásnak minősül, növeli a bekerülési értéket.A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges és a tárgyi eszköz beszerzésével egyidőben vagy annak üzembehelyezéséig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke független attól, hogy a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlán számlában jelenik meg, a tárgyi eszköz bekerülési értékének része.A több tárgyi eszközhöz is használható (cserélhető) tartozék önállóan, egyedileg minősítendő tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek. A cserélhető tartozékokat az analitikus nyilvántartásban önálló tárgyi eszközként kell nyilvántartani.A tárgyi eszközöknél értéket növelőként kell figyelembe venn a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartalmának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási

636

munka ellenértékét. Kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka.Az immateriális javakat és tárgyi eszközöket az analitikus nyilvántartásokban egyedileg kell nyilvántartani és mérlegkészítéskor értékelni.Az értékcsökkenés elszámolása: Az immateriális javak, tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatba vételét) követően értékcsökkenést negyedévenként a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 30§ (2) bekezdésében meghatározott kulcsok alapján, lineárisan, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni. Az üzembe helyezést, használatba vételt dokumentálni kell.Az immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, a szerződés időtartama alapján számított leírási kulcsot kell alapul venni.

Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni: - ha év végi értékeléskor az immateriális javak és tárgyi eszközök

könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke. Az értékváltozást tartós és jelentős összegűnek akkor tekintjük, ha legalább egy évig meghaladja a bruttó érték 50%-át,

- ha év végi értékeléskor a szellemi termék, tárgyi eszköz értéke tartósan csökken, mert feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlanok az immateriális javak és a tárgyi eszköz,

- ha a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,

- értékesítés céljából a tárgyi eszközt átsorolják a készletek közé,- ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai nem vagy

csak részben állnak fenn, az elszámolt összeget a piaci értékig legfeljebb, a korábban leírt összeghatárig vissza kell írni.

- A terven felüli értékcsökkenés és visszaírás összegét a Titkárságvezető javaslatára a Hivatalvezető hagyja jóvá.

Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell

637

elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.- Nem számolható el értékcsökkenés: a képzőművészeti alkotások

után, az üzembe nem helyezett beruházásoknál és a már teljesen leírt immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél.

- A könyv szerinti és a piaci értéket nem kell vizsgálni : a nullára leírt és kisértékű tárgyi eszközöknél, valamint ha a tevékenységhez az immateriális javak és tárgyi eszközök az 1.2. pontban meghatározottak szerint voltak használva.

- A rendeltetésszerűen használatba nem vett (folyamatban maradó) beruházásokat a szállító által számlázott általános forgalmi adót tartalmazó bekerülési értéken kell értékelni.

- A képzőművészeti alkotásokat egyedi érték 100%-ára kell értékelni.Értékelés a mérlegben:- az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a beszámolási év

december 31-én meglévő állományi érték után, a meghatározott kulcsokkal elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett bekerülési értéken (nettó értéken) kell értékelni.

A piaci értékelés elvét nem alkalmazzuk a befektetett eszközök tekintetében.1.2.3.2. Befektetett pénzügyi eszközökAdott kölcsönök: tényleges kihelyezés összegében kell nyilvántartásba venni. A mérlegben csak az éven túli követelés összege szerepelhet. Az adott kölcsönök következő évi törlesztő részletét az egyéb rövid lejáratú követelések, forgóeszközök között kell a mérlegben szerepeltetni. A főkönyvi számlákon átkönyvelni nem kell, emiatt a főkönyvi kivonat és a mérleg eltérhet. Az eltérést a mérleget alátámasztó leltárban kell levezetni.1.2.3.3. KészletekHa az intézmény csak vásárolt készlettel rendelkezik, a mérlegbe a leltározás alapján megállapított és az értékelési szabályok figyelembevételével értékelt raktáron lévő új készletet kell felvenni.Az értékelés szabályai:- bekerülési érték tartalma megegyezik az 1.2.1.és 1.2.2. pontban

leírtakkal,- a készleteket az analitikus nyilvántartásban féleségenként egyedileg

kell nyilvántartani és értékelni,- beszerzési áron történő értékelés azt jelenti, hogy a felhasználáskor

mindig a legrégebben meglévő készlet értékét kell kivezetni.

638

A meglévő készlet értékét így az utolsó beszerzések határozzák meg.A piaci értékelés elvét nem alkalmazzuk a készletek tekintetében.

639

1.2.3.4. KövetelésekA követeléseket az elfogadott és elismert összegben kell a tőkeváltozással szemben nyilvántartásba venni és a könyvviteli mérlegben kimutatni, az analitikus nyilvántartás alapján.A szállítókkal szembeni tartozás és a vevői követelések értékelésének alapja a számla, illetve a könyvviteli nyilvántartás. A követelések értékelése az elfogadott, elismert összegben történik.Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők): a vevői tartozások közé a beszámolási évben teljesített értékesítések, nyújtott szolgáltatások vevő által elismert, számlázott, áfát is tartalmazó forintösszegét kell a mérlegben feltüntetni.A vevő által történő elismerés dokumentuma lehet:- a vevő által elfogadott egyeztető levél,- a mérleg fordulónapját követő, de a beszámoló elkészítését

megelőző pénzügyi teljesítés a vevő részéről.Egyéb követelések: a rövidlejáratú követelések között a munkavállalókkal szembeni és egyéb különféle (számlarendben meghatározott) követeléseket az analitikus nyilvántartásban szereplő összeggel, valamin a hosszúlejáratra adott kölcsönök következő évi törlesztő részletének forint összegét kell kimutatni.- A vevők és adósok vonatkozásában a mérleg fordulónapját

megelőző egy éven túli, a mérlegkészítésekor még fennálló követelések közül piaci érték szerinti korrekciót kell végrehajtani:a.) ha bírósági határozat vagy szerződés alapján késedelmi kamat számítható fel, akkor értéknövelést,b.) ha egy előző, már leértékelt követelés esetében a leértékelés okai már nem vagy csak részben állnak fenn, értéknövelést.

1.2.3.5. PénzeszközökA mérlegben a forintra szóló bankszámlák értékét a könyvekben szereplő összeggel egyezően, az év utolsó napján, a bankszámlákon levő forint összegben, a banki értesítővel egyezően kell szerepeltetni.A házipénztár mérlegben szereplő értéke a főkönyvi könyvelésben a házipénztár főkönyvi számlán levő, a pénztárjelentéssel egyező forint összeg; valamint a pénztáros és főkönyvi könyvelő által felvett jegyzőkönyv a pénztári pénzkészletről a mérlegkészítés évének utolsó napjával. 1.2.3.6. Egyéb aktív pénzügyi elszámolásokAz itt kimutatott teljesítés nem végleges, a tárgyidőszakot követően megtérülnek vagy válnak végleges kiadássá.

640

1.2.3.7. Értékvesztés elszámolása, annak visszaírása - Amennyiben az intézmény egyes eszközeinél a piaci érték tartósan

és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, úgy a különbözetet értékvesztésként kell elszámolni.

- Értékvesztés számolandó el: a) tartósan adott kölcsönöknél, abban az esetben, ha a kölcsön visszafizetése az adós fizetési kézsége eredményeképpen bizonytalanná válik,b) beruházásokra és egyéb címen adott előlegeknél, abban az esetben, ha annak teljesítése (elszámolása) egyáltalán nem, vagy csak részben történik meg,c) egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeknél,d) vásárolt készleteknél, ha a raktáron lévő készlet a szabványi előírásoknak nem felel meg, eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható, megrongálódott, feleslegessé vált, (1.2.3.3. pont)e) rövidlejáratú támogatási kölcsönöknél, abban az esetben, ha a kölcsön visszafizetése időben nem történt meg, visszafizetése bizonytalanná vált, (1.2.3.4. pont)f) követeléseknél (adósok, vevők, munkavállalókkal szembeni, egyéb) esetében a követelés megfizetésének határideje lejárt, a követelés bizonytalanná válhat, (1.2.3.4. pont)g) beruházásokra adott és egyéb előlegeknél, tartósan adott kölcsönnél, egyéb hosszúlejáratú követelésnél, rövidlejáratú támogatási kölcsönnél, követelésnél az értékvesztés akkor tekinthető tartósnak, ha az előírt teljesítés időpontjától egy évet meghaladóan nem rendeződött, nem került elszámolásra az előleg, a kölcsön, a követelés. Amennyiben az értékvesztés feltételei csak részben vagy egyáltalán nem állnak fenn, úgy az elszámolt értékvesztést legfeljebb az elszámolás összegéig vissza kell írni. Az értékvesztés, illetve a visszaírás időpontját és mértékét a készletnyilvántartó lapon rögzíteni kell. h) A mérleg alátámasztását szolgáló év végi leltárnak tartalmazni kell:

- az értékelésbe bevont készletek körét,- a mérleg készítésekor érvényes könyv szerinti értéket,- a mérleg készítésekor érvényes piaci értéket,- a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét (Ft-ban és

%-ban).

641

Az értékvesztés elszámolását, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását az év végi leltárt követően a gazdaságvezető javaslatára az intézményvezető hagyja jóvá.i) Jelentős összegűnek akkor tekinthető az értékvesztés, ha annak aránya a tartóssági időszak alatt meghaladja a nyilvántartási érték 50%-át.j) Nem tekinthető jelentős összegűnek, ha ennek mértéke nem haladja meg a nyilvántartási érték 50%-át.

II. FORRÁSOK

2.1. Induló tőkeÉrtéke nem változik.

2.2. TőkeváltozásA tőkeváltozást nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegbe beállítani. Tőkeváltozásként kell kimutatni minden olyan gazdasági művelet hatását, amely az induló tőke növekedését vagy csökkenését jelenti.

2.3. TartalékokA tartalékokat egyeztetett nyilvántartás szerinti értéken kell a mérlegben szerepeltetni. Értékét a beszámoló egyes űrlapjaira előírt egyezőségek szempontjából is vizsgálni kell.

2.4. Kötelezettségek2.4.1.Rövidlejáratú kötelezettségekA mérlegben a szállítók közé az egyeztetett analitikus nyilvántartás adataiból, a beszámolási év december 31-ig teljesített áruszállításokról és szolgátatásnyújtásokról megküldött számlák általános forgalmi adót is tartalmazó összegét kell feltüntetni. Minden olyan számlát be kell állítani, amely a beszámoló készítésének számviteli politikában meghatározott időpontjáig megérkezik, és az áruszállítás illetve szolgáltatásnyújtás teljesítése a beszámolási évben megtörtént. Nem feltétele, hogy a számla kiállításának időpontja a beszámolási évben legyen.2.4.2.Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek

642

A mérleg fordulónapjáig esedékes tartozások, amelyek pénzügyi teljesítése december 31-ig, tehát a mérleg fordulónapjáig nem történt meg. Ezek a tartozások a tárgyévi költségvetést terhelik.

643

2.5. Egyéb passzív pénzügyi elszámolásokA függő, átfutó vagy kiegyenlítő bevétellel kapcsolatos elszámolási számlák év végi állományát lehet a mérlegben kimutatni az analitikus nyilvántartás alapján.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Jelen szabályzat a számviteli politika részeként 200………………-én lép hatályba.

Rendelkezéseit a nyilvántartások vezetésénél és a beszámoló készítésénél alkalmazni kell.

644



645

646

TARTALOMJEGYZÉK

ALAPÍTÓ OKIRAT.................................................................................51. PÉLDA...................................................................................................72. PÉLDA.................................................................................................13

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT................................191. PÉLDA.................................................................................................272. PÉLDA.................................................................................................69

KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT...............................113

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT......................................................127

HÁZIREND...........................................................................................163

MUNKATERV......................................................................................177

BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT..........................................191

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT.........................................................205

MUNKA- ÉS BALASETVÉDELMI SZABÁLYZAT.......................253

SZOFTVERVÉDELMI SZABÁLYZAT............................................327

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT..........................................343

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS...............................................................357

GAZDASÁGI HIVATAL ÜGYRENDJE...........................................405

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZATA...................................429

LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT...........441

FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA............................................473

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT......................................................489

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT.....................................527

ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK MINŐSÍTÉSI SZABÁLYZATA....545

TARTALOMJEGYZÉK......................................................................559

647

Kiadásra előkészítette:Szőkéné Csorba Erzsébet

Fekete László Alapfokú Művészeti Iskola, Tiszafüred

Számítógépes tipográfia:Baranyai Attila

Kiadó és nyomda: RA-MÓ BT.

9022 Győr, Rákóczi Ferenc u. 34-36.

© RA-MÓ BT.

ISBN 963 216 244 2

Documents

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT - VPM · Web viewa művészeti nevelő és oktató munka irányításában, a felvételi alkalmassági és a tanulmányok alatti meghallgatások, vizsgák