1

KAPCSOLATOT ÉPÍTÜNK

Az Innostrada elnevezésű klaszter alapja a vállalkozások és az innovációt szolgáltató szervezetek közötti eltérő ismeretszint és a kapcsolatépítési kényszer. Michael E. Porter mindezt úgy fogalmazza meg, hogy a globális gazdaságban a tartós versenyelőny egyre inkább a lokális elemeken alapul. Ezek olyan tudást, kapcsolatokat, motivációt jelentenek, amelyekkel a távoli versenytársak nem rendelkeznek. Így terjednek a korábbi gyakorlattól eltérő új ötletek, tevékenységek, termékek, szervezetek és tudások, amelynek adaptációja kihat a társadalmi-gazdasági fejlődésre.

Fókuszban az Innostrada

Hankiss Elemér optimistán vélekedik Kelet – európai alternatívák című tanulmányában. Szerinte a piacgazdaság működtetéséhez szükséges habitus konzerválódott a szocializmusban, majd fokozatosan került felszínre a ’68-as belső reformok idején.

Az információs társadalom építés második fázisában jellemző az automatizált döntés-előkészítés, és telekommunikáció, illetve az utóbbival szorosan összefüggő hálózati rendszerek, és elvontabb struktúrákban történő gondolkodás, működés a jellemző trend. Ezzel együtt kulcstényezővé vált a minőségi termelés. Minden szervezet számára a legfontosabb feladat, hogy az erőforrásokat úgy legyen képes irányítani, melyek révén azok minőségi terméket és minőségi szolgáltatást

nyújtanak egymásnak és vevőiknek. A szervezeti menedzsment ezeknek a kihívásoknak pedig csak úgy képes eleget tenni, ha fejleszti szakmai, koncepcionális és sokféle humán eszköztárát.

A projektünk hátterét bemutató tényezőkhöz hozzátartozik még az a vélemény (Coleman – Miles – Snow 1992), mely szerint a cégeknek a XXI. században a globális verseny hatására bizonyos mértékig hálózatépítéssel, fejlesztéssel és irányítással is foglalkozniuk kell.

KORUNK ALAPSZAVA AZ INNOVÁCIÓ

Csizmadia Zoltán doktori disszertációjában olvashatjuk, hogy a magyar innovációs feltételek nemzeti rendszerének kialakítása 2002/2003-ban kezdődött meg.

Az évezred elején a megoldandó feladatok között nemcsak a tudás-transzfer intézmények és a kkv-k innovációs képességének fejlesztése szerepelt, hanem az innovációban érdekelt intézmények és vállalatok együttműködésének elősegítése is. Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese egy 2004-ben megjelent tanulmányában a regionális innovációs rendszer hiányosságai között az innovációs vállalkozásfejlesztő szervezetek és az innovációs hídképző intézmények, illetve klaszterek hiányát jelölte meg.

Az NKTH elemzése szerint a nemzeti innovációs rendszer területileg komoly különbségeket mutat.

HÍRLEVÉL

Észak-Alföldi Regionális Innovációs Kompetencia Klaszter

I. évfolyam 1. szám 2007. szeptember

2

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2006) ösztönzi az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti K+F, illetve innovációs együttműködéseket.

Lényeges fejlesztési irány még a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése, a technológiatranszfer és a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése, s a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása.

A Kutatás-fejlesztési és Innovációpolitikai Középtávú Stratégiában (2006) pedig ez olvasható: a vállalatok igényeihez rugalmasan alkalmazkodó innovációs szolgáltató hálózatok kiépítése biztosítja a regionális innovációs stratégiák megvalósítását.

Az innováció a legfontosabb az üzleti folyamatok közül. Az innovációs folyamat során új érték teremtődik és növekszik a hatékonyság. Ez a valódi forrása a hosszú távú versenyelőnynek. Maga az innováció nem más, mint új elméletek kidolgozása, új megoldások feltárása, ezek megvalósíthatóságának, gazdaságosságának és piacképességének elemzése, majd maga a megvalósítási folyamat, amikor az elmélet valósággá transzformálódik.

REGIONÁLIS HELYZETKÉP

Az Észak-alföldi innovációs helyzet leírásában látszólag a negatív jelzők dominálnak.

A régió gazdasági teljesítményének alapproblémája az innovációs potenciál fejletlensége, a gyenge kereslet és a diffúzió, a tudásáramlás és a hálózati kooperáció problémái, a hídképző szervezetek hiánya, az alacsony hatékonyság és a szegényes információáramlás. Az innovációs sikerek nem

kapnak megfelelő nyilvánosságot, a K + F életminőséget javító szerepének fontossága sem eléggé tudatos a térségi társadalomban.

’Céhes’ létforma?

A vállalkozások változatlanul a hagyományos innovációs- és technológia-stratégiákat követik, erőforrásaikat továbbra is saját technológia-készletük fejlesztésére összpontosítják. Individuális teljesítmények, speciális technológiák a jellemzőek. A kkv-knál különösen alacsony az innovációs kultúra és aktivitás. Jelenleg nincsenek meg a természetes szakágazati klaszteresedési folyamat beindulásához szükséges feltételek.

Lényeges folyamatjelző lehet az is, hogy a TÁRKI szerint az Észak-Alföldi Regionális Operatív Programban más régióknál kevésbé markánsan szerepel a helyi vállalkozások megerősítése.

Dafke?

Tudja Ön, hogy 25 innovációs mutató alapján Magyarország 7 régiója az Unió közel 270 regionális területi egysége közül a középmezőny alsó részén helyezkedik el?

Ugyanezen mutatórendszerben az Észak-Alföldi Régió a harmadik helyre került. Budapest és Közép-Dunántúl van előttünk. Mindez azt mutatja, hogy a gazdasági teljesítményekben nem vagyunk rosszak.

Innovációs „identitás”

A projekt keretében végzett kutatásban szereplő kkv-k 100 fokozatú skálán 62 pontos értékkel minősítették magukat innovatív szervezetnek. Fontos területi eltérések tapasztalhatóak, hiszen a hajdú-bihari és a szabolcs-szatmár-beregi cégek esetében inkább, a Jász-Nagykun-Szolnok megyeieknél kevésbé érzékelhető az innovációs „kötődés”.

3

A válaszadók csaknem fele terméket és eljárást is megnevezett, mikor innovációja típusára kérdeztünk. A termék és eljárás, valamint a kapcsolati háló és a belső szervezeti innováció említése főként Hajdú-Biharra (és általában az erősebb innovációs identitású cégekre) korlátozódott. Az innovációs profil és a kkv-k innovációhoz való illeszkedése azt mutatja, hogy majdnem minden ,,termék és eljárás” innovációval együttesen bíró vállalat a többi cégnél jobban kötődik az innovációhoz.

A SIKER TÉNYEZŐI

A régióban megkérdezett cégek szerint vállalkozásuk sikeressége elsősorban a kapcsolati tőkének és a műszaki-technológiai innovációnak köszönhető. Ugyanakkor nemzetközi viszonylatban a siker tényezőit elsősorban az adott vállalkozás szervezeti, technológiai, és menedzsment készségeinek átalakításában, korszerűsítésében és a működési hatékonyság fokozásában látják.

A kapcsolati háló és a technológiai innováció szerepét a 100 millió forint éves árbevételnél többet elérők tartják fontosabbnak, a szervezeti innováció a 10-99 milliós árbevételt elérők körében volt a legfontosabb.

A vállalkozás sikerességének megítélése 100 fokozatú skálán

50

55

60

65

70

a nem technikai jellegűinnovációk

a belső szervezeti felépítés

a kívánatos technikai-műszakiinnovációk

a kapcsolati hálózat

A nem technológiai jellegű innovációk jelentősége 100 fokozatú skálán

62

64

66

68

70

72

74

76

78

a menedzsmenttszemléletváltása

a humán fejlesztések

a vállalkozói hatékonyabbegyüttműködés

a kapcsolati háló

A nem technológiai jellegű innovációkon belül régiós szinten a kkv-k körében a legfontosabb a menedzsment szemléletváltása, a humán befektetések és a vállalkozói partnerek együttműködése.

A válaszadó cégek szerint ,,nem félnek attól, hogy felszámoljanak bizonyos elavultnak bizonyuló technológiai, szervezeti vagy menedzsment gyakorlatot új technológia vagy eljárás térnyerése érdekében”.

Az alkalmazott innovációs-menedzsment módszertan elfogadása

A megvalósított projekttel kapcsolatban a régióban erős érdeklődést tapasztalunk a vállalkozások körében. Leginkább a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, legkevésbé a hajdú-bihari válaszadók támogatták a projektet. Az érdeklődés mérhető azzal, hogy a válaszadók egy része bevezetné az alkalmazott innovációs-menedzsment módszertant cégüknél. A válaszadók megítélése szerint a cégmenedzsmentek innovációs szemléletét, képességeit fejlesztő regionális innovációs klaszter hozzájárulhat a régió kkv-i innovációs potenciáljának fokozásához. A megkérdezettek többségét (árbevételtől függetlenül) érdekli a szerveződő regionális innovációs klaszter munkaanyaga, a tagság lehetősége.

4

Az innovációs klaszterrel szemben előzetes igény leginkább a képzések, a partnerkeresés és közvetítés, valamint a pályázatfigyelés és pályázatírás területén jelentkezik. Fontos elvárás még az alkalmazott menedzsment módszertan alkalmazása, a technológia transzfer és a kutatás-fejlesztés támogatása.

A befektető keresés és az internetes megjelenés támogatottsága alacsonyabb intenzitású. Hajdú-Biharban a pályázatírás és a partnerkeresés, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kutatás-fejlesztés, a partnerkeresés és a képzések, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a technológia transzfer, a képzések és a pályázatfigyelés volt a legfontosabb.

INNOVATÍV TÉRSÉG - KREATÍV OSZTÁLY

Fontos, hogy az innováció fogalmát a voluntarista jelzőkön túl minőségi dimenziókban is értékeljük. A modern gazdaság-és társadalomfejlesztés során a kreativitás, vagyis a tudás gyakorlatba történő áthelyezésének a módja vált kulcskérdéssé. Klaszterünk ennek megfelelően a komplex hálózati gondolkodásra és közös stratégiára helyezi a hangsúlyt.

Richard Florida, amerikai politológus szerint a hagyományos fejlesztési irányok (gazdasági szegmensek átalakítása, barna mezős beruházások, belső települési terek átalakítása, szolgáltató-központok letelepítése) nem állítják meg az Észak-Alföldön is tapasztalható súlyos társadalmi-gazdasági problémát, az emberek és a vállalkozások elvándorlásának folyamatát.

Az említett szakember amellett érvel, hogy a kreatív osztály jelenléte a legerősebb mutató arra vonatkozóan, hogy milyen egy régió gazdasági és humán teljesítménye. Különösen érdekes terület-és gazdaságfejlesztési szempontból az a nézete, amely szerint a

kreatív osztályt, amely a gazdasági fejlettséget előidézi, nem az anyagi lehetőségek vonzzák leginkább, hanem sokkal fontosabb tényező számukra a tolerancia, a fejlett technológia és az izgalmas, élménygazdag, tehetségpártoló társadalmi közeg.

,,Intézményi begyepesedés” ellen való orvosság

Az innovációs folyamatok regionális terjedésének jellemzői rímelnek Mancur Olson gondolatára. Szerinte a nemzetek és régiók hanyatlása szervezeti és kulturális lemaradás következménye.

Erre a folyamatra az amerikai közgazdász az „intézményi begyepesedés” elnevezést használta. Az eltérő kulturális és intézményi minták következtében a modernizáció és felemelkedés olyan új helyszínekre tevődik át, amelyek fejlesztik, minimum gyorsan adaptálják és a gyakorlatban hasznosítják ezeket az innovációkat.

A tetepülésrendszer különböző szereplői eltérően reagálnak az innovációra. Egyes települések megmaradtak a szervezeti korszak kultúrájánál és magatartásformáinál. Vannak olyan települések, amelyeknek mai stratégiái is a múltjuk foglyai. Ez a lemaradás vagy elkésődés az Észak-Alföld települései egy részének modernizációs problémája.

Hogyan legyünk innovatívabb térség?

A fejlett infrastrukturális hálózatok mellett elengedhetetlen a kvalifikált, konvertálható tudású munkaerő kritikus tömegének növelése a régióban, hogy a tartós növekedés, több forrásból származó versenyelőnyöket kínáló, innovatívabb térség alakuljon ki.

5

A klaszter szellemi háttere: az alkalmazott innováció-menedzsment módszertan

A módszertan lényege olyan tevékenység, amelynek célja a vállalat egészének vagy egy részének megújításával versenyelőny teremtése.

Maga az innováció nem más, mint új elméletek kidolgozása, új megoldások feltárása, ezek megvalósíthatóságának, gazdaságosságának és piacképességének elemzése, majd maga a megvalósítási folyamat, amikor az elmélet valósággá transzformálódik.

Az innovációs stratégia négy elemmel (külső innovációs környezet felmérése; a vállalkozás szervezetének elemzése; alapvető innovációs stratégiák meghatározása; innovációs lépések kidolgozása) jellemezhető.

Az innováció mindig új erőforrások bevonásával jár, és csak akkor lehet sikeres, ha a menedzsment leküzdi a vállalati „kultúra” természetes ellenállását a változásokkal szemben. A szemlélet-és szervezetfejlesztés tehát fontos tényező. A szervezetfejlesztésben rendkívül lényeges szerepe van a menedzsmentnek.

A vállalkozás vezetésének korszerű ötödik generációs innovációs modelljét a komplexitás jellemzi. Mindez a tudás által vezérelt gazdaság modellje, amely magában foglalja a stratégiai és az üzlet~ vagy üzemviteli irányítást.

Kiemelt figyelmet fordít a beszállítói körrel való stratégiai partnerkapcsolatokra, rendszeresen igénybe veszi a tanácsadó-elemző szolgáltatásokat, szoros kapcsolatot ápol a végfogyasztókkal, odafigyel a K+F szimulációs modellezésére, horizontális kapcsolatokat épít ki a kutatásban, együttműködést alakít ki a fejlesztő csoportokkal vagy a marketingben, illetve előtérbe helyezi a minőséget.

A generációváltás azonban itt valójában nem más, mint az innováció kiterjesztése. Nagy szerepe van a hálózatoknak, egyrészt az együttműködő innovációs rendszerek hálózatának, másrészt a tudás átadás hálózatának. Maga a szervezet is szimbiotikus hálózatokból épül föl.

Jellemzőek az intellektuális képességek és hatások, melyeket az önmenedzselő, „tudás-alkalmazottak” generálnak.

A legfontosabb stratégiai elemek között szerepel a fogyasztói értékek figyelembevétele a technológiai fejlesztésnél, a verseny, és versenyelőny megszerzése (pl. új technológiák alkalmazásával), piaci viszonyok figyelembevétele, a piac folyamatos elemzése, vevőorientáltság, minőség-ellenőrzési filozófia, valamint a szellem, tulajdon tisztelete, és a technológia védelem.

INNOSTRADA - INNOVÁCIÓS KOMPETENCIA KLASZTER

Napjaink gyorsan változó társadalmi-gazdasági világában új dimenziókba helyeződött az innovációs folyamat is.

Az innováció ugyanis a különböző szereplők - vállalkozások, kutató és képző intézmények, pénzpiaci és egyéb szereplők, valamint a fogyasztók - között megköveteli a sokoldalú interakciót, valamint a tudomány, a műszaki fejlesztés, a termékfejlesztés, a gyártás és a marketing közötti visszacsatolást.

A legújabb típusú innovációs folyamatok elemzése során megfigyelhető az az átalakulási folyamat, amelyben korábban egymástól elkülönült területek (a K+F közösségi intézményei, vagyis az egyetemek, a vállalati szféra és a kormányzat) egyre szorosabb együttműködést építettek ki, illetve vették át részben egymás szerepét.

6

Az innovációs szolgáltatók arra koncentrálnak, hogy speciális szolgáltatásokat (konzultációk, technológia validitás és licencelés, stratégiai tervezés, marketing kutatás stb.) végeznek a kkv-k számára (nem kizárva a nagyvállalati kört sem), vagy projekt szerződéseiket koordinálják a nagyobb megbízásokkal rendelkező kutató-fejlesztő vállalkozásoknak.

Alaptételünk, hogy a regionális intézményi teret célszerű elválasztani a gazdasági tértől, mivel például a tervezési--statisztikai régiók hosszabb ideig statikusak maradhatnak, de a gazdasági tér szerveződése dinamikusan változhat.

A létrehozandó innovációs klaszter a régiónál nagyobb piacokon történő megjelenésre is készül.

A versenyképességi „pályákon” (akár a települések szomszédsági vagy interregionális versenyében is) egyre inkább a termékpályák felső szakaszai – a feldolgozási, a disztribúciós és logisztikai, valamint a különböző szolgáltató rendszerek – számítanak versenyképes és magasan jövedelmező elemnek.

Ahhoz, hogy az innovációs klaszter sikeressé váljon, nagyon fontos, hogy a négy elkülöníthető segítő/közvetítő (ön)kormányzatok, gazdasági érdekképviseletek, tudástranszfer intézmények és a fejlesztési ügynökségek) megtalálja a közös hangot, a közös célokat, a célok eléréséhez szükséges utat.

Ezen túl kulcselem a vállalati szférán belül is az együttműködés. Ugyanis a kis-és középvállalatok mind a vevői, mind a beszállítói oldalon legeredményesebben közös árképzéssel, marketinggel, termékfejlesztéssel stb. vehetik fel a versenyt a „nagyokkal”.

Hídépítés: a tudásorientált és a hálózatokra épülő klaszter

A régiós kutatásból kiderült, hogy az Észak-Alföld kis-és középvállalkozásai körében az individuális stratégia a leginkább elterjedt.

Kiderült, hogy a menedzsment nem használ elemző módszert/technikát a piac és technológia jövőbeni folyamatainak előre jelzésére és nem beszélhetünk olyan „szimulációs” technikákról sem, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy a cégek elkerüljék a fejlesztési folyamat lassulását.

Szükséges ezért olyan innovációs klaszter kiépítése, amely hidat teremt a vállalkozások között és erősíti azok kompetenciáit.

A klaszter versenyképessége az innovációs jellegű közös projektek szinergiáján alapul, amelynek gazdasági hátterét a partnerségi viszonyban lévő vállalkozások, képzési központok, állami-, vagy magán kutató intézmények, az ún. innovációs szolgáltatók meghatározott földrajzi területű kombinációja jelenti.

Tudás-orientált klaszter: - Nyitott, az információk és tapasztalatok cseréjét lehetővé tevő együttműködés. Középpontban egy mentor vállalkozás áll, amely tudástranszfer szerepet tölt be a résztvevő vállalkozások között.

Hálózatra épülő klaszter: - Zárkörű, hosszabb távú kapcsolatokat jelentő együttműködés. A résztvevők köre a kapcsolódó és támogató iparágakban működő, egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll.

7

A klaszter közvetlen célja a vállalkozások nemzetközi versenyképességének javítása, a vállalkozások, illetve a vállalkozások és egyéb (oktató, kutató stb.) intézmények közötti együttműködés erősítése, a hozzáadott érték növelése és az innováció erősítése érdekében.

A klaszter belső szolgáltatásai lehetnek

♦ Források (pályázati támogatások, kedvezményes hitelek) szer(ve)zése

♦ Technológia Centrum szolgáltatások (mérő-, vizsgálóberendezések, laboratóriumi vizsgálatok)

♦ Kompetenciák felmérése, hiányzó kompetenciák biztosítása (átmeneti kapacitás - hiány pótlás)

♦ Speciális támogatási programokban való részvétel biztosítása

♦ Logisztikai feladatok koordinációja (beszerzés, raktározás, szállítás), piacbővítés (új beszállítók és vevők felkutatása)

♦ Menedzsment és egyéb ágazat specifikus képzések szervezése, lebonyolítása (pl. marketing és minőségbiztosítási területen)

♦ Közösen megvalósított szakmai képzés és tudásmegosztás (pl. marketing és minőségbiztosítási területen)

♦ A közszférával való kapcsolat kialakítása, fenntartása, javítása

♦ Közösen megvalósított projektek támogatása, koordinálása, végrehajtása (K+F, minőségfejlesztés, piackutatás)

♦ Az üzletmenetet támogató (üzleti, piaci, jogi, adózási) rendszeres információ-szolgáltatás

♦ Projektmenedzsment támogatás (hatékonyságnövelést támogató projektek létrehozásának segítése)

♦ Tanácsadás (műszaki-fejlesztési, minőségbiztosítási, pályázati, szervezetfejlesztési területeken)

♦ Közös marketing és értékesítési tevékenység bel- és külföldi koordinációja, partnerkeresés és partnerközvetítés (adatbankok létrehozása, kezelése)

TARTALOM Kapcsolatot építünk ⇒ 1. oldal

Korunk alapszava az innováció ⇒ 1. oldal Regionális helyzetkép ⇒ 2. oldal

Céhes létforma? Innovációs identitás

A siker tényezői ⇒ 3. oldal Az alkalmazott innovációs-menedzsment módszertan elfogadása

Innovatív térség – kreatív osztály⇒ 4. oldal ,,Intézményi begyepesedés” ellen való orvosság A klaszter szellemi háttere: az alkalmazott innováció-menedzsment módszertan

Innostrada – Innovációs Kompetencia Klaszter ⇒ 5. oldal

Hídépítés: a tudásorientált és a hálózatokra épülő klaszter A klaszter belső szolgáltatásai lehetnek

Vélemények az Innostrada klaszterről ⇒ 8.oldal

Észak–Alföldi Regionális Innovációs Kompetencia Klaszter Hírlevél

Impresszum e-mail: klaszter@innostrada.hu; web: www.innostrada.hu Szerkesztő: Dr. Szarvák Tibor Munkatárs: Darida Zsuzsanna Kiadó: Szoboszlai Zsolt, a konzorcium vezetője

A hírlevél a www.innowiki.hu és a www.innostrada.hu weboldalak anyagainak felhasználásával készült.

8

VÉLEMÉNYEK AZ INNOSTRADA KLASZTERRŐL

Az Alkalmazott Innováció Menedzsment Módszertant népszerűsítő és terjesztő rendezvényeinken több tucat szervezet vett részt a 3 megyeszékhelyen. A résztvevők közül néhányat megszólaltattunk.

Dr. Grasselli Norbert igazgatóhelyettes ÉARFÜ Kht. - Debrecen

Volt végre egy olyan elképzelés, amely nem a technológiai innovációra koncentrál, hanem a humán erőforrás, marketing, menedzsment felkészítésre, képzésre helyezi a hangsúlyt. Minél többen veszik át ezt a nézetet, annál jobb. Elindíthat egy olyan folyamatot, amely a kis-és középvállalkozásokat kirobbanthatja a börtönükből és a nemzetközi piacok felé orientálja. Ha a tervezett klaszterben sikerül összefogni a régiós innovációs szolgáltatókat, akkor innovációs szempontból is jobban összeforr régiónk.

Bartolomeu I. Dezanove, EuroSympatic Bt. - Nyíregyháza

Véleményem szerint ez a projekt egészen másként határozza meg az innovációt. Nem a nagyvállalatok a célcsoport, hanem a kis-és a középvállalkozások, melyek körében létfontosságú a munkaerőpiaci minőségfejlesztés. A kkv-k számára ezek a fejlesztések nyitják ki a lehetőségeket. Úgy gondolom, hogy ez a projekt megfelel az EU elvárásainak. A filozófia ugyanis közös: sokszorozzuk meg a projekt hasznát.

Viszló Gyula, Észak-Alföldi Regionális Ipari Innovációs és Technológiatranszfer Központ Kht. - Szolnok

A régió K+F háttere jó, ám Szolnok lemaradt ezekben a mutatókban. Azonban a helyi ötlet akkor lesz jó gyakorlat, ha minél jobban kiterjesztik a klasztert.

Vántus Viktor, Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési

Alapítvány -Debrecen

A projektet a workshopon ismertem meg, jó ötletnek tartom. Alapítványunk csaknem 2400 vállalkozással áll kapcsolatban, a velük való együttműködés alapján elmondható, hogy szükséges az innováció a szférában, és ebben nagy segítség lehet az innovációs kompetencia klaszter.

Fekete Gábor, Stílus Kft. - Tiszefüred

Könyveléssel foglalkozó vállalkozás képviseletében vagyunk itt. A projektet nem ismertük ugyan, de az itt elhangzottak meggyőzőek. Tiszafüred térségében sok vállalkozás működik, szükséges ezeknek a vállalkozásoknak a fejlesztése. A klaszterrel kapcsolatban van némi szkepticizmusunk, a vállalkozások együttműködése nem a legjobb ebben a térségben.

Bartha Klára, Debreceni Egyetem Technológiai Transzfer

Iroda Örömmel fogadjuk a projekt internetes megjelenését. A weboldalon található anyagok nagyon jól használhatóak, rendkívül informatívak.

Dr. Kiss András, Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara

Úgy véljük, hogy nagyon sok mindenki számára elfogadott és ismert, nem vitatott elv fogalmazódik meg ebben a projektben. Amit kiemelnék, és ezt a projekt lényeges elemének látom, az összefogás.

A klaszter megalakítása fontos, illetve a vállalkozások, potenciális tagok véleményeinek összegyűjtése