III. interdiszciplináris humorkonferencia · Perger István (kommunikációs igazgató, EU-delegáció) Sas István (reklámpszichológus, marketing- és médiaszakember) Surányi

III. interdiszciplináris humorkonferencia

[

ELTE BTK Budapest, Múzeum körút 4/A

2012. szeptember 6−7.

Program és absztraktok

Program és absztraktok [III. INTERDISZCIPLINÁRIS HUMORKONFERENCIA]

2 ELTE BTK, Budapest, Múzeum körút 4/A | 2012. szeptember 6−7.

A KONFERENCIAPROGRAM ÁTTEKINTÉSE

2012. szeptember 6. csütörtök

9.00–10.00 Regisztráció 10.00–10.30 A konferencia megnyitása 10.30–11.00 Plenáris előadás 11.00–11.30 A karikatúrakiállítás megnyitója 11.30–13.00 Ebédszünet 13.00–14.30 Szekcióülések 14.30–15.00 Kávészünet 15.00–16.30 Szekcióülések 16.30–17.00 Kávészünet 17.15–18.45 Kerekasztal-beszélgetés 19.00–19.30 Humorest 19.30–21.00 Fogadás

2012. szeptember 7. péntek

9.00–10.00 Plenáris előadások 10.00–10.30 Kávészünet 10.30–12.30 Szekcióülések 12.30–14.00 Ebédszünet 14.00–15.30 Szekcióülések 15.30–16.00 Kávészünet 16.00–17.30 Kerekasztal-beszélgetés 17.30–18.00 A konferencia zárása, búcsúpohár

[III. INTERDISZCIPLINÁRIS HUMORKONFERENCIA] Program és absztraktok

ELTE BTK, Budapest, Múzeum körút 4/A | 2012. szeptember 6−7. 3

III. INTERDISZCIPLINÁRIS HUMORKONFERENCIA

A humor nyelvészeti megközelítésének lehetőségei

A KONFERENCIA IDŐPONTJA: 2012. szeptember 6–7.

A KONFERENCIA HELYSZÍNE: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A

Szervező: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Társszervezők:

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Magyar Szemiotikai Társaság Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport Selye János Egyetem Tanárképző Kara

Szervezőbizottság: Elnök: Balázs Géza, CSc., habilitált egyetemi tanár, tanszékvezető,

ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék ([email protected]) Titkár és az absztraktkötet szerkesztője:

Veszelszki Ágnes, PhD, egyetemi tanársegéd, ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék ([email protected])

Programbizottság: Elnök és az absztraktkötet összeállítója: T. Litovkina Anna CSc., dr. habil., egyetemi tanár, Tischner European University, Applied Linguistics Department (Krakkó); egyetemi docens, Selye János Egyetem, Modern Filológiai Tanszék (Komárom) ([email protected]) Társelnök: Hidasi Judit, CSc., habilitált egyetemi tanár, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelemi Kar ([email protected]) Támogatók:

ELTE Karrierközpont Tinta Könyvkiadó



RÉSZLETES KONFERENCIAPROGRAM

2012. szeptember 6. csütörtök (ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 4/A) 9.00–10.00: Regisztráció (kari tanácsterem előtere) 9.00–18.00: Tinta Könyvkiadó könyvkiállítása és kedvezményes könyvvására (földszinti folyosó) 10.00–10.30: A konferencia megnyitása (kari tanácsterem)

Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja Balázs Géza, a konferencia főszervezője T. Litovkina Anna, a III. magyar interdiszciplináris humorkonferencia programbizottságának elnöke

10.30–11.00: Plenáris előadás (kari tanácsterem)

Elnök: Hidasi Judit Prószéky Gábor: A számítógépes szövegelemzés „humora” 11.00–11.30: KOKSZ Műhely kortárs karikatúrakiállítás megnyitója Megnyitja: Szerényi Gábor karikaturista 11.30–13.00: Ebédszünet 13.00–14.30: Szekcióülések

A szekció: Humor és nyelvészet (kari tanácsterem, földszint) Elnök: Prószéky Gábor 13.00–13.30: Fedoszov Oleg: A vicc mint nyelvészeti feladvány 13.30–14.00: T. Litovkina Anna − Vargha Katalin − Hrisztova-Gotthardt

Hrisztalina − Barta Péter: Nyelvi humor a közmondásferdítésben – magyar, angol, német, francia és orosz példákkal

14.00–14.30: Vargha Katalin: A nyelvi humor eszközei a magyar találós kérdésekben B szekció: Humor az irodalomban (dékáni tanácsterem, első emelet) Elnök: Andor József 13.00–13.30: Horváth Katalin: Mikes Kelemen nyelvi humorának formái és szerepe

a Törökországi levelekben 13.30–14.00: Németh Luca Anna: Hova repül a szárnysegéd? Jelentéstörténeti vizsgálatok Rejtő Jenő két regényében 14.00–14.30: Tánczos Péter: A humor integrálhatósága filozófiai szövegekbe 14.30–15.00: Kávészünet



15.00–16.30: Szekcióülések

C szekció: Humor a művészetekben (kari tanácsterem, földszint) Elnök: Riszovannij Mihály 15.00–15.30: Buglya Zsófia: Variációk egy témára – komikum és ideológia a hatvanas évek lakásfilmjeiben 15.30–16.00: Polenyák Ivett: Az 1873-as bécsi világkiállítás magyar részvétele

a Borsszem Jankó cikkeinek tükrében 16.00–16.30: Deák-Sárosi László: Fellini zenés állatkertje. Képi és karakterhumor D szekció: Mozaikok (dékáni tanácsterem, első emelet) Elnök: Vargha Katalin 15.00–15.30: Hidasi Judit: Gender és humor 15.30–16.00: Papp Richárd: „Az jó sör Majse”. Humor és identitás

egy budapesti zsinagógai közösség kommunikációjában 16.00–16.30: Nemesi Attila László: Az implikatúrák

mint a politikai humor kellékei Hofi Géza szilveszteri műsoraiban 16.30–17.00: Kávészünet 17.15–18.45: Kerekasztal-beszélgetés (kari tanácsterem, földszint) Politikai korrektség és a humor Vezeti: Hidasi Judit Meghívott vendégek:

Perger István (kommunikációs igazgató, EU-delegáció) Sas István (reklámpszichológus, marketing- és médiaszakember) Surányi András (vizuálismédia-kutató, tanszékvezető főiskolai tanár, BGF) Zsubrinszky Zsuzsa (angolnyelv-oktató, főiskolai docens, BGF)

19.00–19.30: Humorest (kari tanácsterem) Tetten ért szavak élőben Közreműködik: Balázs Géza és Bogár László 19.30–21.00: Fogadás (kari tanácsterem)



2012. szeptember 7. péntek (ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 4/A) 8.30–16.30: Tinta Könyvkiadó könyvkiállítása és kedvezményes könyvvására (földszinti folyosó) 9.00–10.00: Plenáris előadások (kari tanácsterem) Elnök: T. Litovkina Anna 9.00–9.30: Riszovannij Mihály: A megzabolázhatatlan humor 9.30–10.00: Greifenstein János: A bohóc humora és gyógyító hatása 10.00–10.30: Kávészünet 10.30–12.30: Szekcióülések

E szekció: Humor és pszichológia (dékáni tanácsterem, első emelet) Elnök: Nemesi Attila László 10.30–11.00: Ďurka Róbert: Van humorérzékük azoknak a diákoknak, akik pszichológusok akarnak lenni? 11.00–11.30: Horváth Andrea: Agresszív humor kedvelés és agresszivitás kapcsolata

a humorstílussal és a gelotofóbiával (társszerzők: Boda-Ujlaky Judit, Séra László)

11.30–12.00: Szabó Eszter: Humorstílus és megküzdési módok kapcsolata „testük börtönébe” zárt személyeknél

12.00–12.30: Séra László: Humor és elhízás (társszerző: Boda-Ujlaky Judit) F szekció: Etnikai humor (nyelvészkönyvtár, második emelet) Elnök: Fedoszov Oleg 10.30–11.00: Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina: Sztereotípiák az etnikai viccekben –

egy vizsgálat „svájci minta” alapján 11.00–11.30: Tamás Ágnes: Nemzetiségi sztereotípiák és a humor eszközei

a 19. század második felében 11.30–12.00: Vesztróczy Zsolt: A magyar politikai élet görbe tükörben.

A Černokňažnik című szlovák szatirikus lap magyarságképe (1876−1900)

12.00–12.30: Varga Rita: Kizáró nevetés a filmben G szekció: Humor és nyelvészet (kari tanácsterem, földszint) Elnök: Horváth Katalin 10.30–11.00: Andor József: Humort kifejező melléknevek főnévi kollokációinak vizsgálata a magyarban 11.00–11.30: Farkas Tamás: A nevek humora 11.30–12.00: Slíz Mariann: Rúth Rhonda és Phil O’Dendron.

A névadás szerepe a paródiában 12.00–12.30: Balázs Géza: Humor − hálózattudományi szempontból 12.30–14.00: Ebédszünet



14.00–15.30: Szekcióülések

H szekció: Humor a médiában (kari tanácsterem, földszint) Elnök: Balázs Géza 14.00–14.30: Pethő Mária: Csupán ugratás? Agresszív humorstratégiák

a Való Világ 4 és 5 műsoraiban; avagy Hogyan nyerjük valóságshow-t? 14.30–15.00: Veszelszki Ágnes: Digitális képek a humor szolgálatában:

az internetes mémek 15.00–15.30: Balogh Andrea: Gamerek és mémek: A számítógépes játékok humora

I szekció: Humor és nyelvészet. Humor és szociológia

(dékáni tanácsterem, első emelet) Elnök: Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina 14.00–14.30: Schnell Zsuzsanna: A gyermekhumor kognitív nyelvészeti vizsgálata 14.30–15.00: Schirm Anita: A humor szerepe a nyelvészet oktatásában 15.00–15.30: Horváth Júlia Borbála: Évezredes évődések. Férfi és nő 15.30–16.00: Kávészünet 16.00–17.30: Kerekasztal -beszélgetés (kari tanácsterem) Humor az irodalomban és a médiában Vezeti: Balázs Géza Meghívott vendégek:

Dede Éva (pszichológus) Fráter Zoltán (irodalomtörténész) Szerényi Gábor (karikaturista)

Meghívott vendégek: 17.30–18.00: A konferencia zárása. Búcsúpohár (kari tanácsterem) Hidasi Judit, a III. magyar interdiszciplináris humorkonferencia programbizottságának társelnöke



A PLENÁRIS ELŐADÁSOK ABSZTRAKTJAI Greifenstein János: A bohóc humora és gyógyító hatása (művészeti vezető, Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány) Az előadás két témakört érint: a bohócok munkáját általában és a bohócdok-

torok terápiás tevékenységét a kórházi környezetben. Az előadó-művészet kü-lönleges területének képviselője a bohóc. A színházban tapasztalható folyama-tos útkereséssel szemben ebben az előadói ágazatban a mai napig jellemző a tradíciók megtartása, ápolása. A klasszikus párosok játékmódjában, a humor-források keresésében, a magas és alacsony státusz megjelenítésében örök em-beri működések, szabályszerűségek jelennek meg. Az előadás ezeket szemléle-tes példákkal mutatja be. Az elmúlt néhány évtizedben a világ minden táján megjelentek a bohócdoktorok. Ez a művészeti terápia − megtartva a bohóc eredeti működését – aktív közreműködője lett a gyógyító munkának. Ezt a te-vékenységet a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány munkájának bemutatásá-val ismerteti az előadás.

Prószéky Gábor: A számítógépes szövegelemzés „humora” (az MTA doktora, egyetemi tanár, dékánhelyettes, Pázmány Péter Katolikus

Egyetem, Információs Technológiai Kar, MTA-PPKE Magyar Nyelvtechno-lógiai Kutatócsoport)

A számítógépes szóalaktani és mondattani elemzőprogramok olyan elemzési felbontásokra is képesek, melyek formailag ugyan lehetségesek, de az emberi információfeldolgozásban nem vagy csak extrém helyzetekben kerülnek elő. Mivel váratlanságuk és kis valószínűségük miatt gyakran tudomást sem szer-zünk róluk, a gépi elemzés kimenete az ember számára sokszor humorosnak tűnik. Ezeknek a szokatlan felbontásoknak a kapcsán az előadás azt járja körül − valódi példák segítségével −, hogy miben különbözik az emberi nyelvfeldol-gozás a gépitől, és hogyan lehet a számítógépes feldolgozásban megpróbálni követni az emberi nyelvfeldolgozás modelljét.

Riszovannij Mihály: A megzabolázhatatlan humor (PhD, egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem BTK, Germanisztika

Tanszék) Az előadás áttekinti a nevetés szabályozásának formáit különböző történeti

korszakokban és kulturális kontextusokban (egyházi nézetek a nevetésről, hu-mor a diktatúrák idején, etnikai nevetéskultúrák), valamint a humorelméletek vonatkozó állításait a nevetés „lényegéről” és társas funkcióiról (csoportidenti-tás, fölény és agresszió, szubverzió). Ezek fényében reflektál a humor „meg-zabolázásáról” napjainkban, az aktuális konfliktusok és kihívások figyelembe-vételével (interkulturalitás, globalizáció, emancipációs és emberi-jogi mozgal-mak, toleranciára nevelés).



A SZEKCIÓ-ELŐADÁSOK ABSZTRAKTJAI Andor József: Humort kifejező melléknevek főnévi kollokációinak vizsgálata

a magyarban (PhD, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Angol Nyelvészeti Tanszék) Jelen dolgozat kilenc magyar melléknév (humoros, ironikus, komikus, nevetséges,

mókás, muris, szellemes, tréfás, vicces) főnévi kollokációit vizsgálja lexikális szeman-tikai és lexikális pragmatikai eszközökkel. A vizsgálat alapvető célja szinonimitásuk tényének és típusának megállapítása, természetének és fokának felmérése, gradációs távolságuk és fogalmikeret-kötöttségük természetének empirikus elemzése. A tanulmány három forrástípusból nyert adatok összeve-tésén alapul: (i) a Magyar értelmező kéziszótár szójelentéseinek meghatározásai, (ii) a vizsgálat tárgyát képező melléknevek főnévi kollokációinak vizsgálata a Magyar nemzeti szövegtár korpuszából nyert adatok alapján, (iii) a szótár- és kor-puszalapú adatok kontrollvizsgálata pszicholingvisztikai teszteléssel, 50 magyar anyanyelvű felnőtt alanytól nyert kérdőíves felmérés adatai alapján.

Balázs Géza: Humor − hálózattudományi szempontból (habilitált tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék) A hálózattudomány interdiszciplináris megközelítést kínál sokféle természeti, tár-

sadalmi, kulturális stb. jelenséghez. Érdekes módon a hálózattudomány előzmé-nyeként szokták emlegetni Karinthy Frigyes egyik írását (Láncszemek), amelyben bizonyítja, hogy a Föld bármely pontján élő bármely személlyel legföljebb öt más egyénen keresztül közvetlen kapcsolatot tud létesíteni. Karinthy ösztönös megér-zését 1967-ben Stanley Milgram bizonyította, az összekapcsoltság tétele a „hatlé-pésnyi távolság” és kisvilág néven vonult be a tudományba. A hálózatok egyik alapvető jellemzője a kisvilág-karakter és a hatványtörvényt mutató skálafügget-lenség. Hipotézisem szerint a folklór jellemző szövegtípusaihoz hasonlóan a vic-cek terjedése is skálafüggetlen hálózatot mutat – az adott közösségen belüli erős-gyenge kapcsolatok működésének eredményeként. Nem meglepő módon ennek egyik tréfás kísérlete is Karinthy Frigyes nevéhez köthető (Devecseri Gábor je-gyezte le), aki a Hadik kávéházban elmondott egy viccet, s hogy a vicc terjedési sebességét meghatározza, másfél órával később átment a Centrál kávéházba, ahol már neki mesélték. Az előadás a hálózattudományi keretében magyarázza a ha-gyományos és módosult modern vicceknek a születését, terjedését, átalakulását és visszaszorulását. A viccterjedés meghatározó tényezői között szerepel: az idő (mennyire friss az élmény), az aktualitás (aktualizáció), a téma/vicc történetisége (ismétlődés), a formulaszerűség, a társadalomszerkezet, a tematika, a nemi meg-határozottság, a technológia stb. is. Függelékként két esettanulmányt ismertet: Bencze Imre Édes, érdes anyanyelvünk című poémájának internet előtti és alatti ala-kulását, illetve Balázs Géza Mai magyar nyelvi humor című írásának hálózatos terje-dését.



Balogh Andrea: Gamerek és mémek: A számítógépes játékok humora (MA-hallgató, demonstrátor, ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék,

Kommunikáció: internet és média műhely) A számítógépes játékok kapcsán nem a humor az első, ami az emberek eszébe

jut. Előadásomban ezt a vélekedést kívánom megváltoztatni és bepillantást adni ennek a szubkultúrának a szellemes oldalába. Hol bukkanhat fel egyálta-lán a humor a játékokban? És milyen formában? Az internet korában már nem is tűnik fel sokszor, mennyi kép és vicces mondás ered ebből a témakörből, és a játékok is inkább a látványukkal, mint a humorukkal próbálják levenni a játé-kosokat a lábukról. Szerencsére akadnak kivételek, így mind manapság, mind kicsit visszatekintve az időben találunk olyan játékokat, amikről érdemes a humoruk miatt is megemlékezni. Erre igyekszem minél több példát hozni mind magukból a játékokból, mind a felhasználóknak köszönhetően önállóvá, olykor mémekké is vált szereplőkből, kifejezésekből, képekből.

Boda-Ujlaky Judit (tanársegéd, Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet,

Fejlődés- és Nevelés-lélektani Tanszék) Agresszív humor kedvelése és agresszivitás kapcsolata a humorstílussal és a gelotofóbiával

(az absztrakt Horváth Andrea társszerzőnél található, további társszerző: Séra László)

Humor és elhízás

(az absztrakt Séra László társszerzőnél található) Buglya Zsófia: Variációk egy témára – komikum és ideológia a hatvanas évek

lakásfilmjeiben (PhD-hallgató, ELTE) Habár a hatvanas évek a szerzői film aranykoraként vonult be a magyar film-

történetbe, az évtized bővelkedett a „könnyű műfajban” született alkotások-ban. Ezek a kortárs mindennapoknak (torz) tükröt tartó művek a komikum sajátos logikája révén képesek voltak úgy beszélni a politikai ideológia nyelvét, hogy egyszerre tették láthatóvá és idézőjelbe a propagált és a fennálló viszo-nyok közötti (áthidalhatatlan) különbségeket. Egyes visszásságok – így a lakás-helyzet megoldatlansága, a protekció, a munkamorál hiánya – évtizedekre ál-landó témájává váltak a vígjátéki, majd később szatirikus hangvételű alkotá-soknak. Előadásomban néhány, a lakáskérdést tárgyává tevő film példáján ke-resztül világítom meg a humor ideológiát szentesítő működését, valamint azt a párbeszédet, amely az ideológiai és dramaturgiai tisztaságra törekvő művek, valamint a hasonlóan kettős logika szerint működő filmkritika között létrejött.



Deák-Sárosi László: Fellini zenés állatkertje. Képi és karakterhumor (PhD-hallgató, ELTE BTK, Alkalmazott nyelvészeti program; MaNDA és

Filmintézet munkatársa) Fellini filmjeihez vállaltan mindig karaktereket gyűjtött. Kiteregette a fotókat

az asztalán, és az arcokhoz talált ki valamilyen történetet. A cselekmény drá-maisága és humora e felfogás szerint egyaránt az emberben magában keresen-dő. Csupán ki kell bontani azt a feszültséget, amely a különböző egyedekben lappang. Ha szemiotikai oldalról közelítjük meg ezt a munkamódszert, akkor képi jelentések megfejtéséről, dramatizálásáról van szó. Az az alapfeltevés, hogy az adott egyéniségek fontos, sőt központi jegyei megtalálhatók azok fotogéniájában. A jelenséget egy konkrét film, a Zenekari próba (1978) alapján elemeztem. Arra a következtetésre jutottam, hogy a képek ikonikus, sőt indexikus (!) jelentéstartalmak szerinti kibontásai igazolják a film cselekményét, annak jellegzetes humorát. Az alapos vizsgálat a teljes film értelmezését te-kintve is néhány fontos következtetéssel gyarapítja annak jelentésrétegeit.

Ďurka Róbert: Van humorérzékük azoknak a diákoknak, akik pszichológu-

sok akarnak lenni? (PhD, kutató-tanár, Katolikus Egyetem Ružomberok BTK, pszichológiai tanszék) A jelen vizsgálat célja kideríteni, hogy milyen humorral és egészséggel kapcso-

latos jellemzőkkel rendelkeznek azok, akik pszichológiát akarnak tanulni. Elő-készítő tanfolyamon résztvevő diákok humorral (MSHS, GELOPH <15>) és egészséggel (DS14, Mental Health Questionnaire) kapcsolatos kérdőíveket töl-töttek ki. Az eredmények kimutatták, hogy a diákok humorérzéke magas, és nem félnek a kinevetéstől (gelotofóbia). Szignifikáns összefüggést fedeztünk fel a humorérzék és a gelotofóbia (ρ = −0,449; p = 0,003) a humorérzék és a szociális inhibíció (p = −0,497; p = 0,001) között. A humorérzék és a mentális egészség között szignifikáns összefüggést nem tártunk fel (p = 0,028; p = 0,861). A magas humorérzék tehát nem vezet egyenesen a jó egészséghez. Ez a tézis további vizsgálatokra vár.

Farkas Tamás: A nevek humora (PhD, egyetemi adjunktus, ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor

Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszék) A tulajdonnevek sokféle módon válhatnak a humor forrásává. Ténylegesen

létező nevek kelthetnek humoros hatást, különösen bizonyos helyzetekben; valós személyek, helyek kaphatnak humoros nevet; s kitalált, fiktív nevek is használatosak lehetnek a humor eszközeiként. A tulajdonnév formája, közsza-vakkal egyeztethető jelentése, csoportspecifikus (például etnosztereotipikus) használata egyaránt kiváltója lehet ennek a humoros hatásnak, mely nyelvi,



kulturális, történeti vagy akár ideologikus tényezőkkel is összefüggésbe hozha-tó. Az előadás különböző források alapján mutatja be mindezt, így anekdoták, viccek, szépirodalmi művek, a frazeológia, nyelvi játékok és a „hétköznapok” névanyaga alapján. Példaanyaga magyar neveket vizsgál, de olykor, lehetőség szerint igyekszik utalni a más országokból ismert hasonló jelenségekre is.

Fedoszov Oleg: A vicc mint nyelvészeti feladvány (PhD, adjunktus, ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Szláv Filológiai

Tanszék) Az előadásban kísérletet teszek orosz, cseh és magyar viccek elemzésére a

konstrukciós nyelvtan (construction grammar) szemszögéből. A vicc alapját adó szójáték olyan nyelvi „hibának” is tekinthető, amelyet egy, a nyelvet „rosz-szul tudó” beszélő ejt. Ilyenkor a hallgatónak mintha egy feladványt kellene megoldania, ami egy „helyes” és egy „hibás” konstrukció elemzésével jár. A vicc szövegében gyakran mindkét konstrukció szembenállása alkotja a komi-kum lényegét, nyelvészeti szempontból viszont igen tanulságos az ilyen jellegű „feladványok” megfejtése.

Hidasi Judit: Gender és humor (CSc., PhD, egyetemi tanár, Budapesti Gazdasági Főiskola) A gender és humor viszonyát különféle aspektusokból vizsgálja az előadás:

a humorprodukció és a gender viszonya; a humorpercepció és a gender viszo-nya; a humorfogékonyság gendervonatkozásai a szocializáció tükrében; gendertémák mint a humor tárgya; valamint humor és hatalom. Az előadás azt a hipotézist járja körül, hogy a hatalom – hierarchia − gender kulturális di-menziók mentén alakul ki és formálódik a humorfogékonyság egyes nemzeti kultúrákban. Megvizsgálja, hogy a különféle nemzeti kultúrák miként szerez-nek és engednek érvényt a humornak általában és azon belül a társadalmi ne-mek humorhoz való viszonyának. Külön foglalkozik a politikai korrektség ide vonatkozó megnyilvánulásaival. Felveti a kérdést, hogy miért humornagyhata-lom Magyarország?

Horváth Andrea: Agresszív humor kedvelése és agresszivitás kapcsolata a hu-

morstílussal és a gelotofóbiával (Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, szakpszichológus) Társszerzők: Boda-Ujlaky Judit, Séra László A humorstílussal és a nevetségessé válástól való félelemmel (gelotofóbia) kapcso-

latos korábbi tapasztalataink alapján behatóbban foglalkoztunk a humor élveze-tének és használatának kérdéseivel. A vizsgálat fogvatartottak és egyetemisták



mintáit hasonlította össze humorstílus, gelotofóbia, vonás-agresszió és agresszív tartalmú karikatúrák és viccek élvezetében mutatkozó jellemzőik tekintetében. A négyféle humorstílust véve a fogvatartotti mintában – az előzetes adatok szerint – alacsonyabb az agresszív humorstílus átlaga, és gyakoribb az énerősítő stílus, mint az egyéb mintákban, továbbá a gelotofóbia pozitívan korrelál az énerősítő hu-morstílussal. Más vizsgálatok nem találtak kapcsolatot az agresszív humorhaszná-lat és a gelotofóbia között, ezzel szemben az agresszív humor élvezetének kísérle-ti mérésével megállapították, hogy a gelotofóbok általában jobban élvezik a hu-moros ingereket, mint azt eddig gondolták. Vizsgálatunkkal a humorélvezet és a humoragresszivitás e kérdéseinek tisztázásához szeretnénk hozzájárulni.

Horváth Júlia Borbála: Évezredes évődések. Férfi és nő (PhD-hallgató, antropológus) Kutatási területemmel 2000 óta foglalkozom. Témám: a 21. századi nőtípus, a

férfi és a női köztes mentalitás kialakulása (intermentalitás). A kutatás multi-diszciplináris, ezért a szociálantropológián és a filozófián kívül más szakterüle-teket is érint. A férfi és női viselkedési sztereotípiákat életútinterjúkon keresz-tül vizsgáltam, és a nyelvben megjelenő kollokációk elterjedését követtem. A szövegekben nők és férfiak meséltek életükről, problémáikról, örömeikről, és a szövegekben a nemek közötti állandó évődés markánsan megjelent. Az önle-írással született vallomásokban a közéleti humor könnyedsége mögött komoly dilemmák mutatkoznak, és egyfajta társadalmi tükörkép rajzolódik.

Horváth Katalin: Mikes Kelemen nyelvi humorának formái és szerepe

a Törökországi levelekben (CSc., ny. egyetemi docens, ELTE BTK) Őszintén bevalljuk, bajban vagyunk a humor fogalmával (ahogy az emberiség

immár bő kétezer éve) − írja a humor fogalmának sokféle felfogásáról, megha-tározásának nehézségeiről szólva Bagdy Emőke és Pap János. Alföldy Jenő szerint „a humor a bajok megemésztésére hivatott szellemi enzim”. Ezt a meghatározást a Törökországi levelek írójának stílusművészetére nézve különö-sen találónak érzem. A hazájától fiatalon elszakadt, élete nagy részét bujdosás-ban, törökországi magányban, lélekölő egyhangúságban eltöltő Mikes elfojtott fájdalmát, rezignált keserűségét az általa megteremtett új műformában, fiktív leveleiben szelíd, barátságos humorral oldotta fel, tette elviselhetővé. A Mikes-kutatás rámutat arra a tényre, hogy az író humorának, szójátékainak stilisztikai-poétikai karakterét a kutatóknak még nem sikerült feltárniuk, nyelvi humorá-nak forrásait mindeddig alig kutatták. Tervezett előadásomban ennek a hiány-nak a felszámolására teszek kísérletet: Mikes leveleskönyvének azokat a stílus-eszközeit veszem számba, amelyek a Mikes-humor létrejöttében meghatározó szerepet játszanak.



Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina: Sztereotípiák az etnikai viccekben – egy vizsgálat „svájci minta” alapján

(PhD, tesztfejlesztő, PTE Idegen Nyelvi Titkárság) Az eltérő kulturális, illetve etnikai csoportokhoz tartozó emberek interakciója

során előfordulhat az, hogy az interakciós felek sztereotípiákat alkotnak egy-másról. Ezek a másik embercsoport tagjainak tulajdonságaival kapcsolatos ál-talánosítások gyakran adnak alapot az úgynevezett etnikai vicceknek, amelyek-ben „kinevetjük” a másik csoportra jellemző viselkedést, sajátosságot. Az elő-adás azt tűzi ki célul, hogy megvizsgálja, mely svájciakról alkotott és a szakiro-dalomban említett sztereotípiák bukkannak fel a róluk szóló viccekben, és hogy ezen viccek alátámasztják vagy inkább cáfolják-e az adott sztereotípiákat. A kutatás korpuszát egy nyolcva viccből álló gyűjtemény képezi, amelyekben a svájciak a főszereplők.

Nyelvi humor a közmondásferdítésben – magyar, angol, német, francia és orosz példákkal

(az absztrakt T. Litovkina Anna társszerzőnél található, további társszerzők: Vargha Katalin, Barta Péter)

T. Litovkina Anna: Nyelvi humor a közmondásferdítésben – magyar, angol, német, francia és orosz példákkal (néprajztudományok kandidátusa, dr. habil., egyetemi tanár, Tischner European University, Krakkó; egyetemi docens, Selye János Egyetem, Komárom, Modern Filológiai Tanszék) Társszerzők: Barta Péter, Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina, Vargha Katalin A proverbiumokat (közmondásokat és szólásokat) vélhetően soha nem tekin-

tették szentnek és sérthetetlennek, ezért velük együtt megjelent a ferdítésük. Az olyan szövegek, mint a Ki korán kel, egész nap álmos vagy az Ép testben épphogy élek már-már klasszikusoknak nevezhetők. A közmondásferdítések (vagyis antiproverbiumok) a formai változtatások mellett jelentős mértékben építenek a nyelvi humorra is. Különösen jellemző az antiproverbiumokra a metaforikus közmondások szó szerint értése, a poliszémia és a homonímia, gyakori a ha-landzsa, a szó- és hangismétlés, a névalkotás, a nyelvkeveredés, szándékos he-lyesírási, illetve nyelvtani vétség, halandzsa, abszurd szillogizmusok stb. Egy-egy antiproverbium létrehozásában változatos módon kombinálódhatnak a fenti eszközök, olykor más ferdítési eljárásokkal együtt. Előadásunkban meg-vizsgáljuk a magyar nyelvű antiproverbiumok humorának kedvelt eszközeit, mindegyiket néhány példával megvilágítva; és ezt összehasonlítjuk az angol, német, francia és orosz nyelvű anyaggal.



Nemesi Attila László: Az implikatúrák mint a politikai humor kellékei Hofi Géza szilveszteri műsoraiban

(PhD, egyetemi docens, PPKE Kommunikációtudományi Tanszék) Hofi Géza meghatározó szerepet töltött be a késői Kádár-kor közéletében.

Szilveszteri műsorai sajátos műfajt képviselnek, amely merít a nagy komikus elődöktől, s egyúttal számos elemében példaként szolgál a mai stand-up comedy hazai képviselőinek. Ismerve a 70-es, 80-as évek társadalmi-politikai közegét, nem csak a maga korában, de a jelenből visszatekintve is meglepően szókimondónak, tabufeszegetőnek hatnak Hofi előadásai, ame-lyek a közönséggel való közvetlen viszony (tegező áldialógus) megkonstruá-lásán keresztül nyitnak szelepet a diktatúrával szembeni feszültség levezeté-sére. Az említett „szókimondás” ugyanakkor természetes módon inkább csak a sugallt jelentések (implikatúrák) szintjén érvényesül és érvényesülhet egyáltalán. Ennek megfelelően az előadás, miután jellemzi Hofi alapvető re-torikai-pragmatikai eszköztárát, az implikatúrák kidolgozásának sémáit elemzi, kitérve az azok felismertetését szolgáló verbális és nem verbális „nyomokra”, amelyeket a kiváló színészi adottságokkal rendelkező előadó nagy rutinnal alkalmaz. Hofinak és közönségének „összekacsintása” − az előadás érvelése szerint − nagymértékben ezekre az implikatúrákra épül, amelyek humorának vizsgálata elméleti szempontból a pragmatika funkcio-nális megközelítésének keretébe illeszkedik.

Németh Luca Anna: Hova repül a szárnysegéd? Jelentéstörténeti vizsgálatok

Rejtő Jenő két regényében (MA-hallgató, demonstrátor, ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék,

Kommunikáció: internet és média műhely) Rejtő Jenő nevét a magyar irodalomtörténeti munkák névmutatójában gyak-

ran hiába keressük, mégis alig vannak olyanok, akik ne tudnának idézni egy-egy frappáns mondatot az író valamelyik halhatatlan figurájától. Előadásom Rejtő Jenő sajátos humorának jelentéstörténeti vonatkozásait vizsgálja Az ellopott futár, illetve a Piszkos Fred, a kapitány című regényt állítva középpont-ba. Az elemzésből kiderül, melyek a Rejtő Jenő-féle poénalkotás leggyako-ribb eljárásai, a példák szemantikai vizsgálata mellett pedig a nyelvi humor lehetőségeinek nyelvtörténeti keretben való vizsgálatára is sor kerül a poén alapjául szolgáló jelentésváltozások okainak, illetve alaktani, valamint hang- és helyesírás-történeti hátterének feltárásával.



Papp Richárd: „Az jó sör Majse”. Humor és identitás egy budapesti zsinagógai közösség kommunikációjában

(PhD, adjunktus, ELTE TÁTK, Kulturális Antropológia Tanszék) Az előadás egy több éve folyó kulturális antropológiai kutatás eredményeire

épül. Kutatásaimban egy budapesti zsinagóga közösségének szituatív humorát vizsgálom. A humoros szituációk, viccek, történetek, tréfák, ugratások megha-tározzák az általam kutatott Bethlen téri zsinagóga közösségének kommuniká-cióját. A közösségi kommunikáció összegzi és elmélyíti a közösség zsidó tradí-cióhoz való viszonyulásait, kulturális emlékezetét és identitását. Mindezek szempontjából meghatározó a humor nyelvi aspektusainak kutatása is. A ma-gyar, a jiddis, valamint a héber (mind az ó-, mind az újhéber) nyelv használa-tának kutatása által lehetővé válik a magyar, illetve a transznacionális zsidó kul-túra irányában megfogalmazódó közösségi és egyéni kötődések elemzése. Elő-adásomban a zsinagógai kommunikáció jelentéseit, kulturális kontextusait igyekszem bemutatni és interpretálni több humoros szituáció, vicc, valamint ezek belső-közösségi reflexióinak tükrében.

Pethő Mária: Csupán ugratás? Agresszív humor stratégiák a Való Világ 4 és 5

műsoraiban; avagy Hogyan nyerjük valóságshow-t? (PhD-hallgató , Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola ) A valóságshow-kban a harc a beszédpartnerek és a metarecipiensek (tévéné-

zők) feletti kontrollért zajlik. Az ilyen típusú műsorokban a sikert a nagyfokú tudatossággal használt agresszív nyelvi humor biztosítja. A Való Világ 4 és 5 adásaiból véletlenszerűen kiválasztatott 350 percnyi átiratban 101 humoros megnyilvánulást találtam. Az esetek kétharmadában a férfiak által produkált humor körülbelül 70 százaléka társult verbális agresszióval. Az előadás a klasszikus nemi szerepsztereotípiák megszilárdításának nyelvi eszközein túl, az agresszív humor műsorban megjelenő két típusát ismerteti. A csupán fel-színen agresszív színezetű ugratás (teasing) és a lejárató célzatú agresszív humorizálás (putdown humour) között komoly különbségek vannak a beszé-lő szándékát és a csoporthoz való viszonyulást illetően. A műsorban elhang-zó párbeszédek elemzése révén ennek a sajátos kulturális közegnek a norma-rendszerét mutatom be.

Polenyák Ivett: Az 1873-as bécsi világkiállítás magyar részvétele

a Borsszem Jankó cikkeinek tükrében (PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem) Az 1873-ban megrendezett bécsi világkiállításon Magyarország elsőként vett

részt immár önálló és független államként. Jelen tanulmány célja a magyar ki-állítók ezen kiállításon való szereplésének a bemutatása a Borsszem Jankó



1873-as humoros cikkei, karikatúrái alapján, amelyek közül a magyar képző-művészeti szakosztály szereplésére helyezem a hangsúlyt. Az előadásnak kö-szönhetően új, eddig a magyar szakirodalomban még nem ismert oldaláról mutatom be a magyar képzőművészeti részleg szereplését.

Schirm Anita: A humor szerepe a nyelvészet oktatásában (PhD, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti

Tanszék) A szóképeket és az alakzatokat a legtöbben még mindig csupán a szépirodalmi

szövegek sajátosságainak tartják, annak ellenére, hogy a hétköznapi nyelvben is gyakran élünk ezekkel az eszközökkel. Előadásomban mintafeladatok segítsé-gével azt mutatom be, hogyan lehet az egyetemi stilisztikai oktatásban használt tankönyvek példái helyett viccek, dalszövegek, óriásplakátok, tévéreklámok, rajzfilmek és filmsorozatok humoros nyelvi adatai felhasználásával megtanítani ezeket a jelenségeket úgy, hogy életszerűbb és tartósabb legyen a megszerzett tudás. A példákban megjelenő nyelvi humor által pedig az ismeretszerzés fo-lyamata egyúttal szórakoztató játékká is válik.

Schnell Zsuzsanna: A gyermekhumor kognitív nyelvészeti vizsgálata (PhD-hallgató, tudományos segédmunkatárs, Pécsi Tudományegyetem

Pszichológiai Intézet, PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék) Az előadás a magyar óvodás korú gyermekek humorértési kompetenciáját

vizsgálja fejlődési és kognitív szempontból. Az ismertetett saját empirikus vizsgálat arra keresi a választ, milyen kognitív előfeltételei vannak a produk-tív nonkompozicionális, illetve idiomatikus nyelvhasználatnak, különös te-kintettel a humorértési kompetenciára. A kutatásban központi szerepet kap-nak a társas-kognitív képességek, melyek biztosítják a társalgás dinamikus és gördülékeny szerveződését. Az eredményekből kiderül, hogy a humorkompe-tencia komplex emberi képessége hogyan alakul ki az óvodás korosztályban, illetve hogyan épül az alapokat képező reprezentációs és mentalizációs kés-zségekre. Az előadás áttekintést ad a pragmatikai kompetencia kibontakozá-sának lépéseiről, kognitív feltételeiről, állomásairól, életkori sajátosságairól, s megmutatja, hogy a társalgás egy kölcsönösségen alapuló, több szinten zajló jelentéskonstrukción alapul. Az empirikus kutatás felméri az óvodás korosz-tály idiomatikus, humorértési és iróniaértési képességeit, megmutatja a nem szószerintiség e kiemelt szintjeinek sorrendi szerveződését, s magyarázatot ad a szerkezetek kognitív komplexitásából adódó elsajátítási sajátosságaira.



Séra László: Humor és elhízás (PhD, PTE Pszichológiai Doktori Iskola) Társszerző: Boda-Ujlaky Judit Jóllehet a sztereotípiák szintjén sokáig összekapcsolódott az, hogy a duci em-

berek szívélyesek, jókedvűek és kiegyensúlyozottak (DeJong−Kleck 1986), a kutatások egyértelműen rámutatnak arra, hogy mára ez a kép jelentősen meg-változott, és inkább negatív stigmatizáció elszenvedői, sok esetben negatív humor céltáblái (Himes−Thompson 2007; Wear−Aultman−Varley et al. 2005). Mint ahogy pszichológiai előzményei, ugyanúgy következményei is vannak az elhízásnak, az élet minden szegmensében (Puhl−Heuer 2009). Az előadás annak jár utána, milyen humorral kapcsolatos tényezők játszhatnak közre az obezitás kialakulásában, illetve megélésében, elsősorban az elhízottak humorstílusa és az esetleges gelotofóbiás (félelem a nevetségessé válástól) jel-legzetességeik tekintetében.

Agresszív humor kedvelése és agresszivitás kapcsolata a humorstílussal és a gelotofóbiával

(az absztrakt Horváth Andrea társszerzőnél található, további társszerző: Boda-Ujlaky Judit)

Slíz Mariann: Rúth Rhonda és Phil O’Dendron. A névadás szerepe a paródiában (PhD, tanársegéd, ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai,

Dialektológiai Tanszék) Az írók gyakran felhasználják a tulajdonnevek konnotációját, vagyis azt a tu-

lajdonságát, hogy hangalakjuk vagy átlátszó etimológiai jelentésük különféle asszociációkat képes felidézni a befogadóban. Az efféle nevek sajátos szere-pet kapnak a paródiában: gyakran működnek a humor forrásaiként. Előadá-somban néhány Leslie L. Lawrence-paródia alapján azt tekintem át, milyen nyelvi eszközöket alkalmaznak a paródiaszerzők az általuk használt tulajdon-nevek megalkotásában, és hogyan járulnak hozzá e nevek a humoros hatás megteremtéséhez. Ennek során kitérek a szerzői névnek és a címnek, vala-mint a nevek intertextualitásának, jelentéstani motiváltságának és etnikumje-lölő képességének a humorbeli szerepére. Külön figyelmet szentelek a beszé-lő neveknek: ezek Kovalovszky Miklós szerint meglehetősen egysíkú írói eszközök, mivel a névviselő egyetlen tulajdonságát emelik ki; a paródiában ugyanakkor, mint bemutatom, e névadási mód új erőre kap, számos új lehe-tőséggel gazdagítva a humorteremtés eszköztárát.



Szabó Eszter: Humorstílus és megküzdési módok kapcsolata „testük börtönébe” zárt személyeknél

(pszichológus, Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet Belgyógyászati és Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály)

A humor, humorérzék egyik elméleti megközelítése szerint adaptív megküz-dési mechanizmusként funkcionál. Jelen vizsgálatomban arra kerestem a vá-laszt, hogy a különböző humorstílusok és a stresszteli helyzetekben alkalma-zott megküzdési módok közt milyen összefüggés tárható fel. Hipotézisem szerint az önmegerősítő stílus inkább a feladatközpontú, az affiliatív az emó-cióközpontú, az agresszív és önkárosító humorstílus pedig az elkerülő meg-küzdési módokkal állhat kapcsolatban. Az eredmények a fentieket részben alátámasztják, ha betegenként vizsgáljuk, de korreláció tekintetében gyen-gébb együttjárás mutatható ki. Érdekesség, hogy az önmegerősítő stílus ese-tén nem mutatható ki semmilyen összefüggés, ami a hipotézis alapján elvárt volt.

Tamás Ágnes: Nemzetiségi sztereotípiák és a humor eszközei a 19. század második felében (PhD, Szegedi Tudományegyetem BTK) A „nemzetiségi kérdés” a 19. század második felének meghatározó problé-

mája az Osztrák–Magyar Monarchia területén, melynek történetét ez később is döntően befolyásolta. Az élclapok, választott forrásaink, a korszak népsze-rű olvasmányai, amelyek a politikai eseményekre igen érzékenyen reagáltak, így az elemzett évfolyamok a periódusnak a – nemzetiségi kérdés szempont-jából is – fontos eseményeihez köthetők (1860–1861, 1868–1869, 1874, 1883, 1890–1891, 1895–1896, 1898–1899). Az előadás választ kíván adni arra a kérdésre, miként, milyen nyelvi és képi humoros vagy ironikus eszközökkel jelenítették meg a szerkesztők a nem magyar nemzetiségi csoportokat, s ho-gyan változott az ábrázolás módja a 19. század közepe és vége közötti idő-szakban. A tipikus humoreszközöket csoportosítva, példákkal illusztrálva mutatjuk be.

Tánczos Péter: A humor integrálhatósága filozófiai szövegekbe (PhD-hallgató, Debreceni Egyetem BTK) Előadásomban azt a kérdést vizsgálom, hogy a humor milyen elvek mentén

és hogyan válhat a filozófiai szövegek immanens alkotóelemévé. Nem a kü-lönböző írások elmés és vicces megoldásait tárgyalnám, hanem azt, hogy lehetséges-e a humor jelenségét a filozófiai szöveg konstitutív részévé tenni. A vizsgálódás elméleti hátteréül javarészt Friedrich Schlegel és Lord Shaftesbury releváns szöveghelyei szolgálnak: az általuk megnyíló fogalmi



keretekben szeretném artikulálni a felvetett problémát. Különös tekintettel arra a jelenségre koncentrálok, amikor a humoros és a tudományosan kor-rekt diskurzus szétválaszthatatlanul egybefonódik, éppen ezért az általam példaként felhozni szándékozott teoretikus szövegek számottevő többsége is ebbe a kategóriába tartozna.

Varga Rita: Kizáró nevetés a filmben (PhD-hallgató, Debreceni Egyetem BTK) Előadásom témájául a társadalmi kirekesztés és a nevetés összefüggéseinek

filmes reprezentációi szolgálnak. Azt elemzem, hogy a nevetésnek, ponto-sabban a kinevetésnek mely típusai válhatnak a társas kizárás előidézőivé vagy szimptómáivá, illetve azt, hogy ezek milyen ábrázolhatósági sajátossá-gokkal bírnak. Néhány filmes példa bemutatásával a reprezentáció a fenti összefüggésben jelentkező sémáira és esetleges preferenciáira külön is kité-rek; mindamellett az előadás elméleti bázisát elsősorban a témába vágó filo-zófiai (például Bergson) és pszichológiai elméletek segítségével alakítanám ki. Ezekre alapozva kívánom a kizáró nevetés jelenségét körülhatárolni és körüljárni.

Vargha Katalin: A nyelvi humor eszközei a magyar találós kérdésekben (PhD, tudományos segédmunkatárs, MTA Bölcsészettudományi Kutatóköz-

pont, Néprajztudományi Intézet) Előadásomban a magyar találós kérdések azon csoportjával foglalkozom,

amelyek elsősorban nyelvi eszközökre építenek. Míg a mai nyelvhasználat-ból a hagyományos, tematikusan a paraszti kultúrához erősen kötődő szó-beli rejtvények már szinte teljesen eltűntek, a nyelvi humort kiaknázó szö-vegek tovább élnek, és egyre újabbak születnek. Egyaránt találkozhatunk ezekkel a mindennapi kommunikáció során, az interneten, valamint a nyomtatott viccgyűjteményekben. A John M. Dienhart által javasolt „ha-sonlósági skálát” követve mutatom be, hogyan osztályozhatjuk ezeket a rejtvényeket a poliszémia, homonímia, homofónia, parafónia és hahafónia kategóriáinak segítségével.

Nyelvi humor a közmondásferdítésben – magyar, angol, német, francia és orosz példákkal

(az absztrakt T. Litovkina Anna társszerzőnél található, további társszerzők: Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina, Barta Péter)



Veszelszki Ágnes: Digitális képek a humor szolgálatában: az internetes mémek (PhD, egyetemi tanársegéd, ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék;

műhelyvezető, Kommunikáció: internet és média műhely) Az előadás első része bemutatja a szociobiológus Dawkins-féle mém-elmélet

(az ún. memetika) alaptéziseit és ennek a filozófus Dennett által továbbfej-lesztett és/vagy módosított változatát. Kitér arra is, mivel magyarázható, hogy az interneten (variánsokkal) terjedő humoros képeket egyre többen te-kintik mémeknek, vagyis ezek mennyiben felelnek meg a dawkinsi és a dennetti mém-kritériumoknak. Az előadás második része két sportesemény-hez kapcsolódó mémsorozatot elemez esettanulmányszerűen: egyrészt a fut-ball-Európa-bajnokság nyomán a közösségi médiában feltűnt Balotelli-képeket, másrészt a júliusi-augusztusi olimpiai játékok kapcsán megjelent kép-szöveg kapcsolatokat.

Vesztróczy Zsolt: A magyar politikai élet görbe tükörben. A Černokňažnik című szlovák szatirikus lap magyarságképe (1876−1900) (PhD, könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár) A dualizmus kori szlovák−magyar kapcsolatok történetét az 1870-es évek ele-

jétől a korszak végéig a magyar nemzetiségi politika fokozatos eldurvulása jel-lemezte. Ennek hatásaként szlovák részről a harcos, Turócszentmártonban székelő csoport került az előtérbe. Ez a sorozatos kudarcok miatt 1870-es évek végétől kivonult a nagypolitikából, azután a sajtó útján, egyfajta „virtuá-lis” politizálást folytatott. Írásaikban komoly szerepet kapott az érzelmi elem, így a humor is, amit a Černokňažnik nevű élclap képviselt. A Černokňažnik 1876-ban indult Turócszentmártonban, és 1910-ig működött. Hasábjain gyak-ran szerepeltek a dualizmus kori magyar politikai élet jelenségei és reprezen-tánsai (politikusok, tisztviselők, nemesek stb.). Előadásomban ezen jelensége-ken keresztül mutatom be a lap magyarságképét.



A KONFERENCIA-ELŐADÓK E-MAIL CÍME

Andor József: [email protected]; [email protected] Balázs Géza: [email protected] Balogh Andrea: [email protected] Boda-Ujlaky Judit: [email protected] Buglya Zsófia: [email protected] Deák-Sárosi László: [email protected] Ďurka Róbert: [email protected] Farkas Tamás: [email protected] Fedoszov Oleg: [email protected] Greifenstein János: [email protected] Hidasi Judit: [email protected] Horváth Andrea: [email protected] Horváth Júlia Borbála: [email protected] Horváth Katalin: [email protected] Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina: [email protected] T. Litovkina Anna: [email protected] Nemesi Attila László: [email protected] Németh Luca Anna: [email protected] Papp Richárd: [email protected] Pethő Mária: [email protected] Polenyák Ivett: [email protected] Prószéky Gábor: [email protected] Riszovannij Mihály: [email protected] Schirm Anita: [email protected] Schnell Zsuzsanna: [email protected] Séra László: [email protected] Slíz Mariann: [email protected] Szabó Eszter: [email protected] Tamás Ágnes: [email protected] Tánczos Péter: [email protected] Varga Rita: [email protected] Vargha Katalin: [email protected] Veszelszki Ágnes: [email protected] Vesztróczy Zsolt: [email protected]





INTERDISZCIPLINÁRIS HUMORKONFERENCIA:

I. interdiszciplináris humorkonferencia: A humor társadalomtudományi megközelítésének lehetőségei

PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd, 2007. szeptember 13−14.

II. interdiszciplináris humorkonferencia: A humor dimenziói

Kodolányi János Főiskola, Siófok, 2009. szeptember 3−5.

III. interdiszciplináris humorkonferencia: A humor nyelvészeti megközelítésének lehetőségei

ELTE BTK, Budapest, 2012. szeptember 6–7.

A HUMORKONFERENCIA KÖTETEI:

Daczi Margit – T. Litovkina Anna – Barta Péter (szerk.): Ezerarcú humor. Az I. magyar interdiszciplináris humorkonferencia előadásai.

(Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 79.). Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008.

T. Litovkina Anna − Barta Péter − Hidasi Judit (szerk.): A humor dimenziói.

A II. magyar interdiszciplináris humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 108.).

BGF Külkereskedelemi Kar, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010.

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK ÉS TÁMOGATÓK:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet

Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar ELTE Karrierközpont

Magyar Szemiotikai Társaság Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda

Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport

Selye János Egyetem Tanárképző Kara Tinta Könyvkiadó

Documents

III. interdiszciplináris humorkonferencia · Perger István (kommunikációs igazgató, EU-delegáció) Sas István (reklámpszichológus, marketing- és médiaszakember) Surányi