Qjpesti HelytörténetÍ2

Ertesítő

II. évfo|yam 5. szám

90 éves.2

Ujpest első gimnóziuma

Venetinner a. Ebben az épületben működiitt a gítnnázium 1909.1914 között

Újpesti He|ytörténeti Értesítő 1995. szeptember

a a

Hendel odön*Az új p e Sti Íősimnózium krónikdj a

(r905-7914)Főgimnáziumunk ebben a rettenetes fegyver-

zajos esztendőben érte meg kultúrmunkásságának

tizedik évfordulój át. Az idők nem voltak alkal-

masak arra, hogy ezt az első jubi leumát meg-

ünnepeljük. Hiszen tanáraink, diákjaink és volt

tanítványink egy része,ki önként, ki kötelességből,

de va lamennyi szent le lkesedéssel fegyvert

ragadott, hogy segítsen megvédelmezní az

ezeréves magyar művelődést, a fenyegető szláv

kulturátlans ág ellenében.Ámde, ha nem is ünnepelhettünk, viszont nem

engedhetjük elszállani megunk felett ezt az évet

anélkül, hqgy vissza ne tekintsünk a lefolyt

esztendőkre, és meg ne emlékezzunk iskolánk

keletkezésér őI és történetéről.Az újpesti főgimnánium születési éve 1905, de

eszméjének fogantatása 1886-ra megy vissza' Húsz

év kellett, míg az újpesti gimnázium gondolata

kicsírázott, megnövekedett és megérett annyira,

hogy testet öltsön.Nem lesz érdektelen az újpesti közönség érde-

kelt része, a diákos családok előtt, ha végigkísérem

a gondolatot kipattanásától megvalósu|ásáig,

megvalósuláLsátő| első jubileumáig, és feljegyzem

azok nevét, kiknek az a na1y előny köszönhető,

hogy a k özépisko lasorba kerü lő gyermekek

helyben iskolázhatnak és nem kénytelenek, mint

tíz-h(lsz év előtt, Budapestre bejárni, kitéve az

utazás tetemes időves7teségének, költségeinek,

testi és erkölcsi veszélyeinek. Nem lesz érdektelen,

sőt i l lő lesz, ha kikotorjuk valóban a feledés

porából annak a néhány lelkes férfiúnak a nevét,

kik nem kis küzdelemmel létrehozták intézetünket,

másfelől ha összefoglatrjuk az e|ső tíz esztendő

eseményei t , megpróbá l tatása i t , munkása i t ,

munkáját és eredményét, s bejegyezzük Újpest

fiatal közművelődésének történetébe.

Kísérleteka gimn ázium létesítésére

(18e1-1e0s)

Úipest város nem tekinthet messze műItra

vissza, mint városaink legnagyobb része. Száz

évvel ezeLőtt még híre-hamva sem volt. 1831-ben

történt, hogy Károlyi István gróf nagyobb területet

hasított ki fóti uradalmának káposztásmegyeripusztájábóI és az ttgynevezett árenda-díj ellenében

vállalkozók kezébe adta, kik azt sző|őtermelésre

szánták. A következő évben e vállalkozók egyike,

névszerint Mi|denberger Márton engedélyt eszkö-

zölt ki a gróftól, hogy e területen házat építhessen.

Ez aház, mely a mai közúti villamos vasút újpesti

főállomása mellett emelkedett, volt Ú.1pest legelső

épülete, és 1832 Úipest születési éve. Mildenberger

pé:ldáját csakhamar mások is követték, úgyhogy

1840-ben mfu 24 hán áL|ott és 106 lakos élt az új

,,p!armat,,-on' mely ez év április 5-én a Károlyi-

uradalom fe\szóLítására örökhaszonbéres kozséggé

alakult. Az Ílj község eleinte azÚimegyer nevet

viselte. Újpest neye az 1841. évi január I7-én

tartott közgyűlésen hangzott el először, de csak

1844 őta szerepelt állandóan a ktizség iratain és

szorította ki végleg az eredeti nevet.Újpest kiizség fejlődését szabadságharcunk és

az eztkövető elnyomatás meglassítottiák, de anltán

a hatvanas években igazőn amerikaias fejlődésnek

indult. Míg 1860-ban mindtissze 1000 lakosa volt,

1870-ben már hatszorannyi és innen kezdve az

egymást követő három évtizedben lakossága

mindig megkétszereződött, a negyedik évtizedbenpedig csaknem megmásfélszereződött. Pontosan

szólva: 1870-ben 6722,1880-ban Il.669, 1890-

ben 23.521, 1900-ban 41.858, 1910-ben pedig

55.197lakost szám|á|t és e számmal Magyarország

községei között az utolsók sorából a tizenharmadik

x Hendel tatin 1isst-19z4) Íörténelem.földrajzgimnáziumban. A most közölt dolgozata a gimnázium

szakos középiskolai tanár volt. I9o7-L924 között tanított az újpesti

1915-ös évkönyvében jelent meg'

1995. szeptember Ujpesti Hel1'történeti Ertesítő

helyre emelkedett, miközben 1907-ben rendezetttanácsú várossá alakult. olyan fejlődés ez, melypáratlanul á|l hazánk népesedésének történetében.

Ú3pest község lakossága már kcizel járt ahíszezer lélekhez, mikor tudtommal előszörfe lmerü l t a ny i lvánosság e lő t t egy he lybe l ig imnáz ium szükségességének gondolata. Azeszmét szendrői Brankovics György lapszerkesztőpendítette meg harminc évvel ezelőtt,,Újpest ésVidéke'' című lapjában. Általában kinevették érte.Csak kevesen akadtak, kik igazat adtak neki.Étthető ez, hisz Újpest lakossága kezdettől fogvajőrészt k is iparosokbó1, k iskereskedőkbő l ésmunkásokból állott, míg a gimnáziumot nélkülözőkózéposztály csak kis számmal volt képviselve. Agondolat azonban ki volt mondva. Igaz,hogy |túszhosszú esztendőbe tellett, amíg megvalósult. Akegyes sors megengedte Brankovicsnak, hogy eztmegérje és gy öny ö rk öd jék benne. És hogyállandóan szívén viseli szellemi gyermekének, azújpesti gimnáziumnak sorsát, mutatja az' hogyiskolánk megnyitása óta nem múlik el év, hogy negazdagítaná könyvtárunkat ajándékaival.

A gimnázium gondolata ki volt mondva, lassanterjedt és egyre népszerííbb lett. Hat év alatt márannyira megerősödött, hogy felmerült az elsőkísérlet a gimnázium megvalósítására.

Ez az első kísérlet Boldogh Kálmán pénzijgyit isztviselő nevéhez fűződik. Úipest községképviselőtestületének 1891. április 9-én tartottközgyűlésén történt, hogy Boldogh' mint községiképviselő, önálló indítvanyt adott be egy helybeligimnázium létesíté se tár gy áb an. Indítv ányábanazza| a javaslattal állott elő, hogy a képviselő-testület sürgősen küldjön ki bizottságot a gimná.zium szükségességét igazoló adatok összegyűjtésecéljából és ennek a|apján menesszen küldöttséget akultuszminiszterhez, méE mielőtt a kormány akövetkező évi költségvetést elkészítené, avégből,hogy Ú3pesten a követke ző tanévben ál lamigimnáziumot ál lítson. Hogy pedig a kormányhaj landóságát biztosíts ák, egyben indítván y ozta,hogy a község az iskola számátra, költségvetésébennégy éven át évenkint 5000 forintot e|őkányozva,épületet emeljen és azt tíz évig díjtalanul bocsássaaz áL|am rendelke zés ére.

A középiskola gondolatát általában tirömmelfogadta a képviselőtestület, de a vélemények nemállottak osztatlanul a gimnázium mellé. Ebben azidőben ugyanis napirendre kertilt az egységes

jogosítású k özépisko ia gondolata és pedig areálgimnázium alakjában, melyet gróf CsákyAlbin kultuszminiszter óhajtott megvalósítant. Azegységes középiskola céIja volt, hogy az egységesközépiskolai oktatással a pályav őiasztást, melyeteddig az elemi iskola után, tehát gyermekkorbankellett eszközölni, kitolja az ifjúkorba, akozép-iskola végzése idejére, mikor az ifj(l már biztosabbhajlandóságai felől. Így történt, hogy Boldoghindítványával szemben Boskovits Alajos helybelikirurgus a reálgimnázium mellett foglalt állást. Aképviselőtestület azonban a gimnázium melletdöntött és a szükséges adatok összegyűjtésérenégytagű bizottságot küldött ki kebeléből'

A község bírája, Tanos PáI ezután személyesérintkezésbe lépett gróf Károlyi Sándorral, akiváló politikussal és közgaszdásszal, a községa|apítőjának, a nagynevű István grófnak fiával,és annyira megnyerte őt a gimnázium ügyének,hogy hajlandónak nyilatkozott telket ajándékoznia terv ezett iskolaópüle t céLjár a.

Három hétbe se tellett' a gimnáziumi bizottságmfu kész munkálattal lépett a képviselőtestületelé, mely erre a héttagttvá bővített bizottságotmegbízta, hogy szerkessze meg a kérvényt ésvigye fel a minisztériumhoz Újpest, illetve agödöllői kerület szabadelvűpárti képviselőjének,Bossányi Lász|ónak vezetésével.

Hathatósabb támogatás céljából a bírónak mógsikerült megnyernie a küldöttség vezetéséreKáro ly i Sándor gró fot i s . Így a g imnáz iurnkezdeményezői a legjobb reménységgel voltakeltelve. De reményük hiú volt.

A Szapáry-kormány kultuszminisztere, grófCsáky Albin, a küldöttség kérelmét az íjpestiviszonyoknál fogva nem látta indokoltnak és nemvolt hajlandó teljesíteni. Viszont hajlandóságotmutatott arra, hogy majd az áItaIa tervezettegységes k özépisko la típusát va lósít ja megÚjpesten.

Boldogh és társai ebbe nem akartak bele-nyugodni, és addig is községi gimnáziumotakartak létesíteni. A képviselőtestület azonban 8szavazatta l 7 e l lenében, 1 szót öbbséggel ,levétette az igyet a napirendről bizonytalanidő re , add ig , amíg a ko rmány az egységesközépiskolák szervezésének kérdésében nemdönt.

A gimnázium első kísérlete ilyenformán, ami-lyen hirtelen felmerült, olyan gyorsan hajótörést

Úipesti Heh'történeti Értesítő1995. szeptember

szenvedett. Es a gimnázium terve évekig nemkerült szőba.

Időkozben a k özség lakossága rohamosanszaporodo t t és a munkás - , meg aZ i pa roskereskedő-osztályok mellett erősbödött a tiszt-v ise lők száma, k ik a fővárosbó l rószben adtágaság, részben egószségi okok, részben acsendes f a lus i a s é le tmód Sze re te te m ia t tköltöztek ki Újpestre . Ez a kiszivárgás különösenakkor ö l t ö t t nagyobb mérveket , mikor ami l lennium évében a k öz lekedés Újpest és afőváros közt lényegesen megjavult. 1896-banugya r r i s v i l l amosvasút lé tesü l t Ú jpes t ésBudapest között, a Budapest Ú.1pest RákospalotaiVillamos Küzúti Vasút Részvénytársaság vonala,majd rögtön utána a Budapesti Közúti VaspályaTá r saság újpes t i l ó vasút i vona l á t v i l l amosüzemre rendezte be, végül ebben az időbenjavultmeg a Budapest-Marcheggi vonalon a MagyarÁllamvasút közlekedése is a Nyugati-pályaudvarés Palota-Újpest állomás között.

A középo sztá|y szaporodásával arányosannövekedett azok száma, kik gyermekeiket azelemi iskola után tovább óhajtották taníttatni.Ezek a szü lők azonban kényte lenek vo l takgyermekeiket Budapestre járatni középiskolába.Ez a kedvezményes bérletjegyek dacára is, főlega tobbgyermekes családoknak, sokba került,továbbá az utazás nagY, legjobb esetben iscsaknem kétórás időveszteséggel járt, végre, denem utoljáÍa, a zsen9e gyermekek állandóan kivo l t ak téve a meghíí lések és ba lese tekveszé lye inek , a zonkívü l a v i l l amosokon at á r sada lom l ega l s óbb rendű tag ja i va l va l óközvetlen érintkezés miatt az erkölcsi mételynek.Fzek a súlyos kcjri i lmények nem egy szti lőtvisszariasztottak attó|, hogy ifjú gyermekeiketBudapestre járassák.

Kapóra látszott jönni, hogy ebben az időben1889 óta magán polgár i f iúisko la míík öd ö t tÚjpesten, mely 1894-ben állarnivá alakult. Ez aBudapestre járás hátrányait négy évvel, tehátidősebb korra tolta ki, mindamellett kevesetsegített a bajon, mert a negyedik polgári iskolaibizonyítvány csupán a kereskedelmi akadámiátnyitotta meg a gyermekek eLőtt, míg ha különfélefel sői skolákra képe sít ő gimnáztumb a óh aj tottakátlépni, felvételi vizsgát kellett tenniök, melyneklegfontosabb, egyben legnehezebb kcivetelményea l a t i n nye l v vo l t . Így még j ó , ha s zámos

gyermek továbbtanulása csak más irányba térült,de nem maradt abba.

Hogy ezen a bajon segítsen, az á||ami polgárifiúiskola gondnoksága több sznIő őhajőtra mindjrártaz első évben, 1894-ben kérvényt intézett aminisztériumhoz, hogy tekintettel azokra a növen-dékekre, akik a polgári után tanulmányaikat vala-melyik budapesti fő gímnázíumban folytatni akar-nák, a polgári iskolában latin tanszéket szervezzen.A minisztórium engedélye alapján a latin tanításmég ugyanabban az iskolaévben meg is indult ésfolyt is három éven keresztuI, az elsőben 12, amásodikban 14 a harmadikban 10 tanuló részt-vételével, míg a negyedik évben a minisztérium atanszéket, a jelentkezők kis száma miatt, meg-szüntette. Tehát mégis akadt 14 polgárista, ki azújpesti iskolázás hátrányai dacára is gimnáziumitanulmányokat kívánt folytatni Budapesten. Ebbőlaz időbőI arról is van adatunk, hogy hány újpestifiú járt a budapesti középiskolákba. Felmerültugyanis az az ötlet, hogy a polgári fiúiskolát megkellene szüntetni, illetve át kellene alakítani gim-

náziummá. Úipesten nélkülözhetetlen volt a pol-gári iskola is, és ezért a polgári iskola igazgatőja,Greisinger István, á székesfővárosi gimnáziumokigazgatóihoz fordult az újpesti diákok statisztikájavégett, hogy ezzeI is kimutassa, miszerint nem olynagy ahelybeli gimnazisták száma, hogy miattuk asűrűn látogatott és szükséges polgárit érdemesvolna megszüntetni. És csakugyan, az Y. kerületiá l lami főg imnáz ium k ivéte|ével , me1ynekigazgatőja nem válaszolt Greisinger kérdésére,mindöszse 21 fiű, iskolázott a pesti főgimná'-ziumokban az 1896.9J. tanévben. E statisztikaazonban nem nyújt helyes képet. Először, mertnem tartalmazta a testvér Rákospalota községdiákjai számát, kik szintén a j övendő újpestig imnáz ium vonzók ö rébe vo l tak soro landók.Másodszor, mert a Markó utcai főgimnázíaméppen aZ az iskola, hova legközelebbi fekvésemiatt a legtöbb újpesti fiű járt, és csakugyan ebbenaz isko laévben nem kevesebb, mint ö tven-egynéhány. Harmadszor, mert nem veszi tekin-tetbe, hány újpesti és palotai fiú járt a rákospalotainyilv ános sági j ogg al felrlházott Wagner Manó-féle gimnáziumba.

Ezek szennt, mindent összevéve, a millenniumidején legalábbis jó százra tehetjük azoknak azújpesti és palotai fiúknak a szőmát, kik gimnázi-umi tanulmányokat folytattak, yagy a polgári után

1995. szeptember Ujpesti Hel1ttirténeti Értesítő

folytatni készültek. Természetesen tetemes lehetettazok száma, kik egyfelől a budapesti iskolázásnehézségei, másfelől a Wagner- intézet költségesvol ta miat t nem gondol tak a g i rnnáz iumitanulmányokra. A gimnázium ez idő szerint teháttényleges szükséglett é v á|tÚjpesten.

Föl is merült ebben az időben, alighanem 1896-ban, a második kísérlet az újpesti főglmnáziumfe|á|lítására.Ez a szép' de ideális terv dr. LadányiZsigmond ál latorvos, Ugró Gyula honvédelmiminisztériumi számtiszt, dt, Sugár Bódog ügyvéd,K|íma Lajos tanárjelölt és Sonnenfeld (Székely)Ábris kereskedő nevéhez fűződik. Ezek a férfiakfiatalos lelkesedés sel ös szeáll ottak és e|határ oztátk,hogy az újpesti társadalom segítségével meg-csinálják a gimnáziumot' A hírlapi propagandátSugár szolgálta újpesti hetilapjában' míg a többiekmagánúton izgattak. És akadtak t öbben, k ikhajlandók voltak anyagilag támogatni az úgyet.Ladányi például két évre díjtalanul felajánlottaRákóczi utcai házát az iskola számára. Másokbűtorzatot kínáltak fel. Ismét mások pénzbelisegítséget voltak hajlandók nyújtani. Mindhiába.Ha többen is voltak, mégsem voltak elegen ahLtoz,hogy a szükséges nagy anyagi fedezetet bizosítanitudták volna. Igy u nemes terv nem valósulhatottmeg.

A második kísórletet nyomon követte két évmúlva a harmadik ' Ez a kísérlet Wolfner Tivadarnevéhez f(lződlk. 1898. október 22_én a községképviselőtestületének kozgyűlésén történt, hogyWo|fner, a gödöllői választókerületnek 1896 ótaszabadelvíí-párti képviselője és Újpest ktizségiképvise lő je öná l l ó indítványt tet t az újpest iginrnázium, mégpedig állami gimnázium létesítésetárgyában. A képviselőtestület természetesenpárto|ó|ag fogadta az indítványt és evógbőltizenegytagú bizottságot küldtitt ki kebeléből.Wolfner ettő| az időtőI kezdve több éven át szemé-Iyesen közbenjárt a Bánffy-, majd a Széll.kormánykultuszminiszteréné|, dr. Wlassics Gyulánál, detényleges eredményt nem tudott elérni.

Ezze| csaknem egy időben, 1899-ben merült fela gimnázium létesítésére irányuló negyedik kísér-Iet. Ez Simonyi Bóla ktizépiskolai tanát nevéhezfűződ1k, ki rnagángimnáziumot szándéko zott |éte-síteni Újpesten, melynek első osztályát az 1899-1900. tanévre már meg is akarta nyitni. Azonban aszubvenció dolgában nem tudott megállapodásrajutni a községgel és ezért a tervből nem lett semmi.

A következő évben egy váratlan eset jött támo-gatni a gimnázium ügyét. Az évvégi beíratásoka lka lmával ugyanis az újpest i szü lőket , k ikgyermekeiket a községiikhöz legközelebb eső ésezért |eginkább felkeresett budapesti V. kerületiMarkó utcai állami főgimnáziumba vitték beíratni,az iskola kapuján ez a lesújtó felirat fogadta:U jp e,stiek nem v étetne k fel !

Ez a rideg elutasítás óriási feháborodást keltettaz érdeke|t és a nem érdekelt újpesti lakosokban.Éppen ezért megvol t a haszna, hogy immárelkerülhetetlenül szükségesnek tüntette fel ahelybeli gimnázium megvalósulását. Aki e végbőlszavíú felemelte, ismét Brankovics György volt.Vezércikkében állami gimnáziumot sürgetett, és haeZ nem megy, községi gimnáziumot.

A közvetlen bajon sietett segíteni ZsÍ|inszkyMihály kultuszminiszteri államtitkár, ki intézke-dett, hogy az újpesti gyermekek beíratkozhassanaka két év előtt - a túlzsúfolt V. kerületi főgim-názium fiókjaként - megnyflt és az e|őző évbenönál lósított, Újpesthez szintén közel eső VI.kerületi Lovag utcai főgimnáziumba, vaiamint atöbbi budapesti főgimnáziumba, sőt az V. kerü-letibe is, az V. osztályosoktólkezdve.

A következő I90L. évben a község képviselő-testülete Wolfner Tivadar índítv ány ára WlassícsGyula kultuszminisztert az újpesti elemi iskolákkalszemben tanúsított,,atyai gondoskodásáért,,, dekétségkívül hajlandóságának a gimnázium irántvaló megnyerése végett is díszpolgárává váIasz-tot ta meg, mely k i tüntetésre eddig KossuthLajoson kívül csupán Be|lágh Imre várrnegyeifőigyészt, Tóth József Pest megyei tanfelügyelőt,Kemény Gusztáv nyugalmazott váci felső járásifőszo|gabírót, végiil BenÍczky Ferenc Pest megyeifőispánt érdernesíte tte, míg Wlasiccsa| egyidejűlegPlósz Sándor igazságugyminisztert is megválasz-totta díszpo|gátrá, mert Újpesten 1900' januárelsejével járásbíróságot szerv ezett. Mindhiába.WlassÍcs miniszternél nem ért cé|t Wo|fner, ésezze| a harmadik kísér1et meghiúsui tnaktekinthető.

Ez azonban nem csüggesztette el az újpestieket,sőt újabb kísórletre öszttjkélte. A krivetkező |902.esztendőben az újpesti Közművelődési Kör, me-|yet |877 nyarán alapított meg Ladányi Zsigmondelnöklete a|att tizennyolc lelkes ifjú, szintén agimnázium harcosainak sorába lópett és felvette aharmadik kísérlet elejtett fonalát. A kör három

derék tagja: dr. Mik|ós Antal ügyvéd' dr. oszmanMór orvos és Kis Lajos magánhivatalnok indírványt tettek' hogy a kör indítson hathatós mozgal-mat a gimnázium felállítása céljából. A választ-mányi ülés le|kesen elfogadta a javaslatot és amozgalom vezetésére rögtön öttagú bizottságotválasztott.

A bizottság első teendője volt összegyűjtenimindazokat az adatokat, melynek alapján jogosan

lehetett kérni gimnáziumot a kormánytól. Midőnez megvolt, a Közművelődési Kt'r 1903. február 3-ára értekezletre hívta ossze az érdeke|teket a körhelyiségébe, Az értekezlet a különböző iskola-típusok híveinek élénk eszmecseréje után kimon-dotta, hogy Újpest közszükséglete a polgári mel-lett: a gimnázium. Azltán Friedmann Ármin in-dítványára elhatározta, hogy az ij.gyet, tekintettelarra, hogy a szükséges anyagi áldozatok a községelöljáróságát érintik a legközvetlenebbül, a községiképviselőtestület hatáskörébe utalja és azt felkéri,hogy a következő tanév elejéig juttassa dű|őre agimnázium felállítását.

Így is lett' A kör bizottsága csakhamaf memo-randumot szerkesztett és ezt áttette a község képvi.selő-testületéhez azza|' a kéréssel, hogy tegyemagáévá és juttassa fel a kormányhoz.

A k özség képvise lő- testü lete legk öze lebbiközgyűlésén foglalkozott a kör kérelmével, eztáltalános tetszés mellett magáévá tette és elha-tározta, hogy a kérvényt a hiányok pótlása utánkü ldöttség útj án felterj e szti Wlassics mini s z terhez.A küldöttség vezetésére pedig felkórte WolfnerTivadart, ki immár a második cik|usban képviseltea gödtillői kerületet. Végül köszönetet szavazott akömek, hogy a ftgőta vajúdó ügyet reális mederbeterelte.

A küldöttség, miután csakhamar kormányválságátlott be' csak a következő évben ment fel aKhuen.Héderváry kormányt felváltott TiszaIstván-kormány kultuszminiszteréhez, BerzeviczyAlberthez. Wolfner Tivadar azonban mátr eLőző|eggondosan előkészítette a talajt, amennyiben fel-hívta a miniszter figyelmét az újpesti gimnáziumügyére és több ízben eszmecserét folytatott veleróla. A miniszter 1904. június |7.'én fogadta azOrszágház miniszteri szobájában,Ujpest küldött-ségét, melyet Wolfner vezetett. Ujpest óhaját azeredetileg kiszemelt, de közben megbetegedettIl|ek Virrce apátplébános helyett dr. Führer Simontolmácsolta tartalmas beszédben. És a miniszter a

U:p.r,i H.fy*Ooe""i n*tt O |W

kérvényt ávévén, azt az örvendetes kijelentést tette,

hogy a kérelmet jogosultnak tartja és komolymegfontolás tárgyává fogja tenni.

A gimnázium azonban már oly égető szükségvolt Újpesten, hogy a község nem tudta bevárni az

ötödik kísérlet eredményét, hanem ezze\ egyide-jűleg újabb kísérletet tett 1903-ban, hogy az iskolalétestilését jobban biztosítsa. Ezűttal a magyarkultúra legősibb forrásához, a Géza fejedelem általbetelepített Szent Benedek rendhez fordult, mely

ez idő szerint nem kevesebb, mint hat gimnázi-

umot tartott fenn és pedig Esztergomban, Komá-romban, Sopronban, Győrőtt, Kőszegen és Pápán.És a rend főapátja, a község nagy tirömére, hajlan-dónak mutatkozott egy hetedik rendi gimnáziumyezetésére Úipesten. Mire tüstént megindultak a

tárgyalások.Hogy mennyire általános és életbevágó volt a

gimnáziurn kérdése, mutatja, az az érdekes eset'

hogy az úgynevezett Régi Hívek Köre, mely tulaj-

donképpen csupán egy minden alapszabályoknélkül szűkö lködő kávéházi asztaltársaság volt,

1'904. május 26-ára szintén értekez|etet hívottössze a gimnázium ügyében a Szóchenyi Kávéházkülön helyiségébe.

És hogyne lett volna életbevágó és általános,mikor az 1903-1904-es iskolaévben már nemkevesebb, mint 14] újpesti tanuló járt a fővárosifőgimnáziumokba. És mennyivel rnegnőtf volna agimnazisták száma, ha helyben van iskolájuk'

Csoda-e ilyen körülmények között, ha dacára a

kétfelől, az áL|ami és a bencések részéről egyarántkecsegtető megoldásnak, a község polgársága nemtudta megvárni az eredményt és egy harmadikmegoldással akarta a gimnázium létesülésétminden eshetőségre b iz tosítan i ' R öv id nyolcnappal ugyanís Berzeviczy kecsegtető szavai utándr. Kovács Nagy Lajos kilenced magával kér-vényt intézett az e|ö|járósághoz, hogy a legköze-lebbi közgyülés napirendjére tűzze ki a gimnázium

ügyét. Érdekes' hogy a kérvény kilenc a|áírőjaközül négyen résztvettek a kultuszminisztériumiküldöttségben és személyesen hallották a miniszterreménytadó szavait.

És miután kívánságuk teljesült, a július 16-iközgyűlésen Kovács Nagy Lajos azza| az indít-vánnyal lépett fel, hogy mivel meggyőződéseszerint a gimn1zium ügyében tett lépések legalábbegye|őre nem fognak eredményre vezetni, nyissona község gimnáziumot, és az első osztáLyt már a

1995. szeptember Újpesti Hel1.történeti Értesítő

következő tanévben ál lítsa fel. Kérését azzaltámogatta, hogy a ktizség az iskoliínak kezdetbencsekély és lassan fokozódó kö|tségeit e|bírja, és azállam idővel úgyis átvenné, mint a többi újpestift1iz'ségi és magániskolákat.

Elénk és érdekes vita után a képviselőtestületugyan nern döntött az időelöttinek talált kérelemrenézve, de nem zárkőzott el egy kozségi gimnáziumgondolatától és evégből Zsoldos János főjegyzőindítványárabizottságot küldött ki, mely azeset leges k özségi g imnáz ium megvalósításamódoz atai t kidolgozza.

A két előbbi kísérlethez f(tzott remények köztilaz egyik csakhamar meghiúsult. október 12-énugyanis megérkezett Fehér lpolynak, a bencésrend főapő,tjának átirata ama feltételekkel, melyekmel let t haj landó let t vo lna a k özség á l taIlétesítendő főgimnázium vezetését elvá]lalni. Arend feltételei a következők voltak: a község emel-tessen saját telkén iskolaépületet és gondoskodjékbebútorozásáról és fenntartásáról, míg az iskolatanszerekkel való felszereléséről, belső tisztán-tartásá+rő|,afűtésrő|,vi|ágításrő|ésvízköltségekrőla rend gondoskodnék; továbbá építtessen a községaz iskolatelken rendházat és gondoskodjék annakfenntartásáról,mígerendházbeb(ltorozását,tisztántartását, fűtési, világítási és vízkö|tségeit a rendeszközölné; végül a nyolc osztáIyhoz szükséges 14tanerőt a rend adná, de a város teljes ellátásukfejében 40.000 koronát f i zessen, míg atomamestert és a szolgákat a rend ftzetné.

A feltételet Újpest község pénzügyi viszonyaitekintetében kétségtelenül súlyosak voltak. Aközség váiaszábőI kitűnik, hogy a rendi gimnáziumfelállítása nem kevesebb. mint 600.000 koronatőkebefektetést igényelt volna. A község azonbanily nagy összeg felett nem rendelkezett, csekélyanyagi j övedelmei pedig a kö lcsön útján valófedezésót sem engedhették meg.

Amint azonban mondják, ez nem az utolsószava volt a rendnek, ellenkezőleg, hajlandó lettvolna áldozatokat hozni, mert kedve volt Újpesteniskolát nyitni,de újabb tárgyalásoknak gátat vetettaz a körülmény, hogy csakhamar teljesedni látszotta község másik reménye, vagyis az áIlamigimnázium.

November 2t-én ugyanis Wo|fner Tivadarképviselő örvendező levél kíséretében elküldte akultuszmini szternek aznapi kelettel hozzá intézetlevelét, melyben hajlandónak nyilatkozott a jövő

tanévben Újpesten első gimnáziumi osztáiyt nyitni,mint valamelyik fővárosi ál lami főgimnáziumfiőkját, lra a júniusi beíratások alkalmáva| aközséggel szomszédos V., VI. és VII. kerületifőgimnáziumok első osztá|yába legalább 60 rijpestitanuló iratkozik be és, ha a község saját költségénmegfelelő helyiségekről gondoskodik.

A hír hamar köztudomású lett és általánosörömet és megnyugvást keltett a községben, hogyrégi reményei ötször i meghiúsulás után végremegvalósu ln i készü l tek. Há lá juk e lsősorbanBerzeviczy felé szál|t, mint aki a legyen szőtkimondta, másodsorban Wolfner felé, ki aztkieszközölte. A község képviselőtestülete örcimmelkésznek nyilatkozott a helyiségeket a kormányrendelkezésére bocsátan i . Egyben Wol fnerTivadarnak háIáját és legbensőbb köszönetétto lmácso l ta a k özség nevében, ezt jegyző-könyvében megörökítette és előtte küldöttség útjántolmácsolta. Végül az 1905. éyi községi költség-vetésben a gimnázium helyiségeinek fedezésec éIjab ő| 2000 koron át szav azott me g.

Hátra volt még a másik feltétel, a 60 jelentkező.Evégből a község el

1995. szeptemberUjpesti Hel}történeti Ertesítő

annyi kétség és remény után biztosítva vo|t, Ez ahit azonban, sajnos, korai volt.

Az újpesti állami főgimnáziumot elsöpörte az anagy politikai fordulat, mely az I9o5. évi téliválasztá soklr oz fiiződött. Ekkor ugyanis v áratlanulmegbukott a Tisza Kálmán alapította és kerek 30éven át kotmányzó Szabadelvűpárt és az egyesültellenzéki pártok jutottak többségbe, mire június18-án a Tisza István-kormány helyét a Fehérváry.kormány foglalta el, melynek hivatalos küldetésóüla korona és a koalíció közti megegyezést mondot-ták. Újpest még a kományválság idején kérvénnyelfordult Berzeviczyhez, hogy intézkedjék a gim-názium megnyitása iránt; a vá|aszt azonban erremát az új kormány kultuszminisztere, dr. LukácsGyörgy adta meg. Július 28-án érkezett meg aközséghez Lukács vá|asza, amelyben tudtul adta'hogy az első gimnáziumi osztály megnyitásáranézye nem intézkedhetik, mert az illetékes ténye-zőkés elsősorban a törvényhozás még nem járultakhozzá'

Ezzel az újpesti állami gímnázium ügye, illetvea gimnázium létesítésére irányuló hatodik kisérletis meshiúsult.

A községi gimnázium(1eos-1e08)

Ú3pest vezetősé,ge azonban nem tudott bele-törődni a gimnáziunr ügyének bukásába. nemnyugodhatott bele, hiszen e régi hiány betöltésemár áLta|őtnos szükséggé vá|t. Ezért nem rettentvissza a nagy anyagi áidozattő|, hanem merészá|dozatké,szséggel e|hatfuozta, hogy tető alá hozzaa hetedik kísérletet, vagyis községi gimnáziumotlétesít és az első osztályt már a következő iskola.óvben megnyitja. Bátorította erre Lukács miniszterleirata is, melyben hajlandónak nyilatkozott azesetleg megnyíló községi gimnáziumot ál lamikezelésbe venni, majd ha a törvényhozás erre kellőfedezetet állapít meg.

Július 28-án érkezett Újpestre a miniszter emlí.tett leirata, és másnap már a község képviselő-te sttilete az e|öIjár ős á g j av asl a tár a e gyhangríanelhatározta, hogy községi gimnáziumot á|Iít fe|. Eza nap 1905. júIius 29-e tehát az újpesti gimnáziumszületésnapja. Maradandó érdeme ez a községakkori elöljáróságának és képviselőtestületének. Agimnázium működésbe hozatala körül felmerü]ő

összes teendők végzésére a kópviselőtestület teljesfelhatalmazással és végleges intézkedési joggalZsoldos János községi főjegyző elnöklete alattbizottságot küldött ki, és ennek - a község költ-sógvetésében az áI|atni gimnáziummal járó költsé-gek fedezésére már felvett 2000 koronát az e|őrenem látott kiadások címébőL 4000 koronával meg-toldva - kerek 6000 koronát bocsátott rendei-kezésére.

Július 29-énhatározta el a község a gimnáziumfe|á||ítását, alig egy hónapi idő maradt tehát akivitelre.

Az első és fontos kérdés volt a gimnázium igaz-gatójának kiszemelése. A gimnázíumi bizottságerTe a feladatra a ktizség egyik fiát, MildenbergerMártonnak, Ú;pest megalapítójának anyai ágondédunokáját, K|ima Lajos besztercebányai főgim-názíumi tanárt váIasztotÍ"a ki, kit azonnal sürgönyűtján hívott meg a gimnázium szervezésére ésvezetésére. Klima a megbízást elfogadta, haza-sietett, mire a gimnáziumi bizottság július 3I-én aziskola igazgatőjává megválasztotta. A következőfeladat volt a tanári testület megaiakítása. Ezkönnyen ment, miután csak egy rendes tanszéklőIvolt szó. Erre az állásra abizottság megválasztottaLengyel L. Károly matemetika és fizika szakostanárt. Kívüle még megbízta a torna tanításáva|Scherer Gyula újpesti állami polgári leányiskolaiigazgatőt és okl. tornatanárt, az énektanítássalpedig Erkel Sándor karmestert' a nagy magyarzeneszerzőnek, Erkel Ferencnek unokáját és ErkelGyula országos zeneakadémiai tanámak és operaikarmesternek fiát. A hitoktatást illetőleg a rómaikatholikus hittan tanításával gróf Csáky Károlyváci püspök Szedlacsek István újpesti lelkósztbízta meg, míg a református, evangél ikus ésizraelita vallás oktatására az t|lető egyházközségeksaját lelkészeiket. ugymint Mády Lajos esperest,Geduly Lajost és dr. \'enetianer Lajos főrabbitbÍztákmeg.

Nehóz kérdés vo|t az új iskola helyiségeinekmego|dása. A gimnáziumi bizottság nem é,rt rálsokat keresgélni és válogatni, így az iskola elsőosztálya számára,jobb híján, ideiglenesen az Attl|altca |2. szám(t, Mády Lajos tulajdonát képezőházat bérelte ki. Ebben az igénytelen kicsiny,földszintes házikőban éppen, hogy jutott hely atanteremre, tanáti szobára és igazgatői irodára.

Közben Klima igazgatő serényen hozzá|átott agimnázium szeryezésének munkáj ához, melynek

1995. szeptember Ujpesti He|1'történeti Ertesitő

eredménye volt, hogy az isko|a rendes időbenmegnyitásra készen állott.

Hogy mekkora hiányt pótolt a gimnázium,kitűnt már a beírás első napján. Az első osztálybajelentkezők szálna u gyanis mindj árt szeptemberelsején túllépte a hatvanat, melynél t öbben atörvény szerint egy osztályban nem tanulhatnak.Felmerült tehát egy párhuzamos első osztályf e|á|Iításának szüksé ge. A gimn áziumi bizottságnem akart félúton megállani és a költségektőlmegnem riadva, e|határozta a párhuzamos első osztályfe|áIlítását. Ez a köriilmény természetesen aziskolaépület tekintetében új ktivetelményeketjelentett. A második tanterem megteremtése mégcsak könnyen ment, egyszerűen lebontották azigazgatői irodát és a tanári szobát elválasztó fa|at.Ezá|taI azonban e kettő kiszorult az épuletbőI.Minthogy e helyiségeket távolabb fekvő épületbeáthe|yezni úgy pedagógiai, mint gyakorlatiszempontból hátrányos lett volrra, be kellett émi aszomszédos Attila utca 14. számú'bérházban kivettkét parányi szobácskával. Hogy pedig ezekbozzá.férhetőbbek legyenek' kénytelenek voltak mindenép ítkezé si s z ab á1 y re nde l e t f éLr etételév el aj tó ttöretni az épület tíjzfalán, miáltal az iskolaudvarbanyíltak.

Azonban a párhuzamos osztály ellenére is ajelentkezett 105 tanuló közül 2I nem újpestitvissza kellett utasítani' miután a két kis terembe84-nél több tanulót lehetetlen volt beszorítani.

A párhuzamos osztály természetesen újabbtanerőket is követelt. A gimnáziumi bizottságmegválasztotta tehát Miklós Alajos latin-tört-énelem szakos tanár je l

Ujpesti Hel1torténeti Ertesítő1995. szeptember

Evégből dr. Kovács Nagy Lajos ofvos már június3-án folyanrodványt nyújtott be a gimnáziumi bi-zottsághoz és kérését egy nyilatkozatta| tánrogatta,melyben 17 újpesti lakos kóte|ező igéretet tett,hogy második gimnazista fiait az újpesti gimnázi-umba íratja be, ha a III. osztály megnyílik.

A gimnáziumi bizottság a kérelmet indokoltnaktaIá|ta é s elh atiáro zta, ho gy telj es íteni fo gj a.

Az ú'j osztályok új tanerőket is követeltek. Abizottság a szükségessé vált két magyar-latintanszékre megválasztotta helyettes, illetve őraadótanárokként Lakatos Józsefet és dr. PuchalaSándort, majd utóbbinak a lr.rgosi állami főgimná-ziumhoz történt kineveztetése, illetve lemondásaután dr. Fischer lzidort' Lakatos - aZ igazgatőtIeszámítva első tanerő volt, ki már régi, hatesztendős pedagógiai műkcjdésre tekinthetettvissza a fiata| tanerők ktjzt, kik ilgyszóIván aztntőzetné| kezdték meg tanári pályájukat. Fischeris itt kezdte működését ós benne az iskola valóbankiváló rátermettségíi tanerőt nYert. Miután pedigScherer nem vállalhatta tovább a tornatanítást,helyébe Holitsch Gábort váIasztották meg.

Az űj osztályok természetesen kirrőttek a múltévi iskolaépületből és új helyisóget követeltek. Agimnáziumi bizottság pá|y ázatot hirdetett alkalmasbérházra, mely legalább kérhárom évig a fejlesz-tendő iskola céljainak megfeleljen. Ilyen építményaz újpesti lakásviszonyok miatt nem akadt' meft azépületek többnyire egylakásos magánvillák vagymég inkább kislakásos apró bérhá,zak voltak.Pá|yáző ilyenformán kevés akadt. A bizottságválasztása az aránylag legmegfelelőbbre, a HladekNándor tulajdonát képező Király utca 34. száműházra esett, melyet 4000 korona évt bérért vett ki.Ezt az épületet is csak a tulajdonos terhére történtnagy átaIakításokkal lehetett használatba venni.Azonban a ház, nrivel nem iskolai célokra épült,egyáLta|án nem volt megfelelő. Szó sincs róla' jobbvolt némileg az e|őbbínél, de messze maradt egy apedagógiai és higiéniai követelményeknek meg-felelő épülettől. Előnyösebb volt a réginél, mertelőször is jutott benne helyiség kültin rajzteremszámára. Továbbá, mert a szolga is lakást kapottbenne. Előnyös vo|t az is, hogy a tanszereket kétkis szobácskában, a tanári szoba és az igazgatőiiroda e|őszobáiban jőrészt el lehetett helyezni éscéIszeríien kezelni. Végül fákkal beültetett gyep-ágyas, rózsabokros udvara és gyümölcsfás kertje,mint va laml üde oáz is fogadta gya logjárók

aszfa|tozása miatt fáikat vesztett, poros, szürkeutcákról belépőt, hova az utca pora és zsivaja nemhatolt be.

F,zektőI eltekintve azonban megmaradtak azelső, ideiglenes épület bajai, Az új iskola tantermeiis csupa kicsiny' alacsony szobák voltak, emiatt ajelentkezett 2I0 tanuló közül 52-tőI meg kelletttagadni a felvételt. Hiányos volt a teÍmek meg-világítása is, ami külörrösen a sötét téli napokonokozott zavarokat, minthogy belső világításrói nemvolt gondoskodva. A termeket továbbá megfelelőkályhák híján nem lehetett jó l temperálni ésszel|őztető készülékek híján nem lehetett őra a|attállandóan felfrissíteni. Baj volt, hogy az osztályokközvetlenül az udvarra nyíltak, zárt folyosó nemvolt, ami természetesen sok hátránnyaL járt. Esős,havas időben a tantermekben elhelyezett nedvesfelöltők párolgásukkal hozzájárultak az amúgy ishamar romló |evegő terhessé téte|éhez. Fűtésidején az ifj(lság és a tanárok a zsúfoltság és a céI-szeríítlen kályhák miatt túlfűtött tanteremből egye-nest a hideg udvarra kerültek, hiszen a termeket aszünetekben alaposan sze|Lőztetni kellett. A ki-tóduló diáksereg esőzéskor és havazáskor mégmozgással sem védékezhetett a hideg és a nedves-ség el len, mert a szűk udvar és a mellékudvarsárral, hóval volt tele. Így a növendékek állandóana meghűlés veszélyének voltak kitéve.

Fennmaradt azután az e|ső épület bajai közül atornaterem hiránya. Az ifjűság most sem tudott sa-ját intézetóben a testgyakorlás fontos követel-ményének eleget tenni. A messze eső polgárileányiskola helyett azonban a kozelebb fekvőErzsébet utcai állami elemi iskola tornaterméthasznáIták, amely elég tá.eas volt ugyan, defelszerelése a gimnázium igényeinek nem feleltmeg. Nagyobb baj volt azonban, hogy a tornaórákalatt felhevült és megizzadt gyerekek a hideg,szeles időkben az intézetbe visszatérés közbenegészségüket veszélyeztették. Eme veszély miatt atornaórákat nem lehetett teljesen kihasználni,viszont ezt |ehetőleg pótolták a torna játék-

délutánokon, melyeket az első óvtól fogva azÚ3pest Rákospalotai Atlétikai Klub szívessógefolytán az egy|et Mező utcai nagy sporttelepéntartottak meg, minek fejében a község az egy|etetanyagilag támo9atta.

Ilyen körülmények között nem lehet csodálni,hogy a mulasztások száma aránylag nagy volt.Hogy ennek dacára kevés súlyosabb és hosszabb

1995. szeptemtrer 11Uipesti Hehtörténeti Ertesitő

megbetegedés fordult e|ő, ez egyfe|ől az iskolakiváló és lelki ismeretes orvosának, másfelől atanfui karnak érdeme, kik óvóintézkedéseikkel ós adiákok állandó szemmel tartásávaI az ifjúság testij ó léte érdekében tő iük te lhető leg mindentmegtettek.

Az iskolaépületről maga Spitkó főigazgatőmondotta ki évvégí látogatása alkalmával a lesújtókrit ikát: ,,az épületet az iskolai körülményekszentpontjúból kontolyan bírólat alá venni nemIehet és ez ilyen bít.ólatot nem is állana ki,, .

Ennek ellenére az intézet mégis három évethűzott ki ebben az épiletben, sőt évrő| évre kedve.zőtlenebb körülmények között.

A következő barmadik iskolaévben megnyílt agimnázium negyedik osztá|ya. Egyben a je|entkezőtanulók nagy száma miatt párhuzamos másodikosztályt is kellett nyitnia a gimnáziumi bizott-ságnak. Azonban még így sem lehetett a je|entkező282 tanuIőt mind felvenni, hanem közülük 42-tvissza kellett utasítani.

Az űj osztályok káros következménye volt,hogy meg kellett szüntetni a rajztermet, ki kellettlakoltatni a szolgát avégbőI, hogy a kicsiny szoba-konyhás lakásából kikerüljön a félig padlós, féligköves tanári,,terem'', végül a taneszközök számárais csak egy kicsiny előszoba maradt. Érezhetővévált továbbá a külön hittanterem hiánya.

A megszaporodott osztályok tanításának el-|6,tása végett a város két új tanszéke hirdetettpáIyázatot. Éspedig egy latin-német és egytörténelem-földrajz tanszékre. Az elsőnek meg-vá|asztották rendes tanárnak a jeles fiatal his-tórikust, dr. Závodszky Levente latin-törtónelemszakos zombori állami főgimnáziumi helyettestanárt, a másodikra pedig helyettesként Hende|Öaon okleveles tanárt. Závod'szky csakhamarlemondott á'LLásár óI, visszatért zombori tanszékéreés így nern gyümölcsöztette iskolánkban tehet-ségét, mely azőta hazai tórténettudományunk terénsok szép dolgot eredményezett. Helyette szük-ségből egy latin magyar szakos tanátrt, a Wagner-intózetben működött dr. Szabó Mózest alkal-mazták. Viszont a heti 8 német őra e|IátásávalSzigeti Vilrnost bízták meg, mindkettőt óraadőiminőségben. A róm. kat. hittanórák el|átására a yá-ci püspök még egy hitoktatót nevezett ki dr. ThuryKároly személyében.

Ez a harmadik év volt a fiatal községi gim-názium utolsó éve.

A szünidőben ugyanis az áI|am saját kezelésébevette át és tovább fejlesztette az iskolát, mely ily-képpen a negyedik tanévben mint állami főgimná-zium folytatta műkcidósét.

Az ál|amosítás(1e08)

Ujpest k özség annak idején a g imnáz iumlétesítésével játő nagy anyagi áldozatokat abban areményben vállalta magára, hogy az áL|am e terhetrövid időn belül leveszi vál.|áről'. Reményénekszilárd alapot adott Lukács kultuszminiszter leira-ta, melyben hajlandónak nyilatkozott az intézetetállami kezelésbe átvenni, ha a törvényhozás annakidején hozzájáru|.

Midőn Úipest az új iskola nyilvánoss ági jogáértfolyamodott a minisztehez az 1905-ös tanév elejón,nem mulasztoÍta el kifejezni ama reményét, hogy aminiszter igéretét nem fog késni megva|ősítani. Azelső iskolaév befejezése után pedig egyenesenfolyamodással járult az új miniszterhez, a koalíciósWekerle-kormány közoktatási miniszter éhez, gr őfApponyi Alberthez, hogy ha a küszöbön áIIő tan-évre nem is, de legalább a következő évre államo-sítsa az intézetet. Kérését azza| indokolta, hogyÚjpest, bár roskadoző v6||a|, de megnyugvássalviselte és fogja viselni azokat az á]dazatokat,melyek az I. osztá|y fel'áL|ítása és fenntartása,valamint az ttj tanévben egyszerre megnyitandó II.és III. osztá|y megkövetelnek, de ezek az áldozatokoly srilyosak, hogy a középiskola állandó fenn-tartása túlhaladja erejét.

A várva várt váiasz csakhamar megérkezett ésazt az tirvendetes hírt hozta, hogy a miniszter atörvényhozá's hozzájárulása esetón hajlandó aháromosztályos gimnázitrmot állami kezelésbevenni, sőt a pé,nzügyi helyzethez kópest annakidején főgimnáziummá fejleszteni, Azonban azállamosítást ahhoz a feltételhez kötötte, hogy aközség e|őszor óvente 12'000 koronával vagyennek megfelelő rragyságú egyszer s mindenkoriösszeggel és iskolaépület emelésére alkalmastelekkel járuljon az á|Iam költségeihez, azonkívulvállalja az államosítást követő három évi ídőtar-tamra, vagyis az á|Iaml iskolaópület elkészüléséigaz iskola elhelyezésének terheit.

A község képviselőtestülete ujjongó cjrömmelüdvözölte a miniszter e|határozását' mely biztosí-

totta az iskola fennmaradását, sőt tovább.fejlesztését. Kész is volt teljesíteni a kívánt fel-téte leket , amennyiben anyagi he lyzete meg-engedte. Nevezetesen kész volt megfelelő telketfelajánlani és az intézet három évi elhelyezósénekköltségeit viselni, olyanformán, hogy ezek az e|sőévben 4000, a második évben 5000, a harmadikévben 6000 koronát meg nem haladhatnak. Az évihozzájáru lást i l le tő leg azonban kérvénnyelfordultak a miniszterhez, hogy azt 6000 koronáraszállítsa le' tekintettel ama, hogy a község teljesenvagyontalan telepítvényes helység, mely kiadásaitcsakis községi pótadóval tudja fedezni, és mertkulturális célokra amúgy is majdnem erejón feltilhoz ál'dozatokat. Ú3pest eme kérvényének támo-gatására küldtittsóget menesztett a minisztériumbaorczággy(llési képvis elője, dr. Hédervári Lehelvezetése mellett' ki Mo|nár Viktor államtitkár előtthatásos beszédben foglalta össze azt a sok szomorútényt, ami a község ily nagy anyagi teher viseléséreképtelenné teszi.

A miniszter, miután kellően tájékozódott" aheLyzetrő|, teljesen méltányosnak találta Úipestkérelmét ós újabb leiratában még ugyanebben azévben oda nyilatkozott' hogy hajlandó a 12.000koronás hozzájárulást leszállítani és megelégedniazza| is, ha a község az á||andő évi hozzájáruláshelyett az emelendő iskolaópület céljaira 200.000koronát f izet, de ezen kedvezmény fejóbenlegalább 1500 négyszögöl nagyságú és központifekvésíí telket ajánl fel.

A képviselőtesttilet örömmel ós hálával fogadtaa min iszter engedékenységét és készsógesenmegszavazta a 200.000 koronát és azonfelül arraaz esetre, ha alkalmas községi telket nem talál.nának, a telek vételárára 120.000 koronát; egybene|határozta, hogy ezeknek fedezésére 320.000korona amortizáciős kölcsönt vesz fel' Azután sür-gősen hozzőlátott a telekkérdé s megoldás ához.

A gimnáziumi telek ügyében három ajánlatérkezett a községhez. Az egyik Fürst Gerzsonnaka Viola ós Nyár utcák sarkán fekvő 1200 négy-szögöles telke 28 korona egységár me||ett 33.600korona vé,te|árért. A második az UjpestvidékiTakarékpénztátr Atti|a utca 48. és Baross utca 2J.számok közt elterüLő 1640 négyszögölnyi telke50.000 koronáért' A harmadik a Temető utca és aFerenc Iőzsef t& közt elterülő Kőrösi- ésSchvarc-féle telkek, és pedig Schvarc Jakab 655négyszögölnyi telke ölenként 60 korona egységárt

számítva 39.300 koronáért és Kőrösi I-ajos és neje301 négysztigtilnyi telke a rajta Ié,vő emeletesépülettel együtt 63.000 koronáért.

Az első telek főbaja volt' hogy nem érte el akívánt nagyságot; a másodiké, hogy nem voltközponti fekvésű; míg a harmadik kettős telek aszomszédos Ferenc lőzsef téri községi területbőlkiegészítve, megfelelő nagysága és központi fek-vése miatt alkalmasnak mutatkozott, sőt megfelelőmonumentális épülettel a térnek szép külsőt ígét-kezett adni, Ezért az eloIjáróság a gimnáziumib izot tsággal és a k özoktatás i min isztér i lmkiküldöttj eivel eme h annadik aján|at mellett fo glaltállást.

Az eIoljárőság tehát azza| a javaslattal fordu|t aközség képviselőtestületéhez, hogy vásárolja mega Schvarc-féle 655 négyszögölnyi telket s ezt aFerenc József tér közteruletéből bőkezíien 2000négyszögö lnyire kíegészítve ajánlja fel a kor-mánynak. Egyben javasolta, hogy vásárolja meg aKőrtisi-féie telket illetve épiiletet is, és ha a kul-tuszminiszter kívánatosnak tartaná ezzel a szabáIy-talan gimn áziumi telket négyszögidomúvá kiegé-szíteni, akkor a telek 63.000 koronányi vételáránakmegtérítése, illetve a 200'000 koronányi hozzá-járulási összegbe való betudása mellett engedje át agimnázium cé|jaira.

Az elöjáróság emejavaslata nem talált osztatlantetszésre a képviselőtestület kebelében. Dr. CserbaDezső i igyvéd ugyanis visszautasította és aztindítványozta,hogy szakítson ki telket akozség aziskolaépület cé|jára a Ferenc Jőzsef-tér másikoldalán az áI|ami polgári és elemi iskolák előttelterülő községi területből. Igaz, hogy ezzel aközség megtakarította volna a 102.300 koronányiyételáÍat, azonban a tér beépítésével, illetve tete-mes megszííkítésével Újpest elvesztette volna féltüdejét és csupán a másik tüdejére, az IsÍván-ténelett volna utalva.

Ezért szerencsének kel l mondanunk, hogyCserba indítványa csak egy szavazatot kapott és aképviselótestület 24 szavazattal 2 ellenében elfo.gadta az előIjáróság javaslatát. Mindenesetremegérte a nagy anyagi á|dozatot az,hogy a községszeÍv ezete egészséges maradj on.

A miniszter kész örommel elfogadta az űjonanfelajánlott 301 nógyszögöl területet és ennek vétel-őrát, 63.000 koronát, a község 200.000 koronányihozzájárulási összegébő| elengedte. A telek-nagyobbodás jelentős nyereség volt. Nyert vele az

1995. szeptember Ujpesti He|1.tÓrténeti Ertesítő

iskola, de nyert vele a város is, mert az épuIetszebb elhelyezését és a tér szebb kiképzését tettelehetővé.

A község teh6t a legnagyobb á|dozatkészséggelmegfelelt a kornrány kívánságainak s most márcsak a törvényhozás hozzájárulására volt szükség.Egy esztendei türelmetlen várakozás után végremegjött a miniszter leirata, melyben tudatta akcizséggel, hogy a törvényhozás beleegyezett agimnázium áIlamosításába, és ezért kéri, hogy afelajánlott telekre, a pénzbe|i hozzájáru|ásra és azintézet három évi elhelye zésére nézv e végérvényeshatározatot mutasson fel. Miután ez megtörtént, aminiszter augusztus 6-án kelt rendeletével kijelen-tette, hogy az iskolát szeptember l-jétőI államikezelésbe veszi.

Az őilamosítás tehát, bár nem jelentékenyáldozatok nélkül, de végre is sikerüit. Maradandóérdeme ez elsősorban a közben rendezett tanácsúvárossá alakult község érdemes polgármesterének:dr. Ugró Gyulának.

Lz ái|ami főgimnázium(1e08-1e1s)

A negyedik, 1908-l909=es iskcrlaévben tehát aközségi gimnázium, mint állami iskola folytattaműködését és egyberr f ő gimnáziummá fej lődött,amennyibem megnyílt azY. osztálya is.

Ez a körülmény elsősorban új követeléseketjelentett a helyiségek tekintetében, mert az űj osz-tályt lehetetlen volt az iskolaépületben elhelyezni.A városnak tehát, mely három évre elvállalta azintézet elhelyezését, új épületről, illetve helyiségrőlkellett gondoskodnia. Hogy elkerülje a széttagoláshátrányait, a tőszomszédos Király.utca 36. számaLatt |évő, ugyancsak Hladek Nándor tulajdonátképező házaÍ" bérelte ki évi 1200 koronáért, ésebben a kis lakások egy tészérő|, az utcaiból és alegbelsőből saját költségén kót tantermet létesített.Azétt kettőt, hogy a főépület egyik osztáIyát tanáriszobának lehessen használni' mivel az e|őző évikamara a megsokasodott testületet nem tudta volnabefogadni.

Azűj termek még alacsonyabbak és még kisebbtérfogatúak voltak a főépületéinél, de ettő| a hát-ránytőI el kellett tekinteni annak az e|őnynek afejében, hogy az iskolahelyiségek nem oszlottakketté. Nagyobb baj volt, hogy az épiJletben magán-

lakások is maradtak. Nagyon érezhetővé váIttovábbá a gtirögpótIő rajz tanításához nélkülöz-hetetlen rajzteremhiánya. E bajon könnyen lehetettvolna segíteni, ha a város az (lj épnlet lakóit kiköl-tózteti, mett ez esetben nemcsak a magán-lakásokkal járő hátrányok küszöbölődtek volna ki,hanem jutott volna hely rajzteremre, sőt hittan-teremre ós szülőket fogadó szobára is. A minisz-térium is csak azza| a feltétellel fogadta el az iskolaúj elhelyezését, ha mielőbb ós pedig még erre atanévre rajzteremtől is gondoskodik a város'Azonban a város költségvetóse eÍTe az évre már kivolt merítve és ezétt nem teljesíthette e kívánságot,de ígéretet tett, hogy a következő évre megfelelőbbiskolaépületről fog gondoskodni. Legfőbb ideje isvolt, rnár csak egészsógi okokból is, tanév folya-mán, mint az igazgatő fölpanaszolta' a mulasztásokszáma 431 esetre oszolva, 6081 órára rúgott,vagyis a 283 tanuló mindegyikére átlag 2I,5 őraesett.

Az államosítás váItozást hozott a tanári karbanis. Klima igazgatőt, ki megválasztásakor nemköszönt le állami főgimnáziumi tanári át||ásárőI,hanem évrő|-évre szabadságoltatta magát, az á||arrlegye|őre mint helyettes igazgatót alkalmazta, de atanév folyamán őfelsége igazgatőnak nevezte ki. Arégi rendes tanárok közül az á||am átvette LengyelKáro lyt , Mik|ós A la jost , JurkovÍch V iktort ,Jő|ó,sz BéIát, Lakatos Jőzsefet és dr. FischerIzidort. Hende| odönt, kit az elmúlt tanév végénválasztott meg rendes tanárnak a gimnáziumibizottság, csupán mint helyettest alkalmazta, demég a tanév folyamán rendes tanáná nevezte ki.Átvette továbbá Ho|itsch Gábor őraadő torna-tanárt, de a karánsebesi főginrnáziumba helyezte átés helyébe Balázsy András Pá}t nevezte ki. Ugyan-csak átvette az á|Iam dr. Fadgyas Gyula iskola-orvost, továbbá Erkel Sándort, ki azonban még azév folyamán sűlyos betegség rniatt kénytelen voltelhagyni áI|ását és énekóráit Lakatos vette át. Dr.Szabó Mózest és SzigetÍ Vilmost, kiket a város atanév végén helyettes tanároknak választott meg,nem sikerüIt az á7lrammal átvétetni, így mindkettenőszinte sajnálatunkra kiváltak tantestületünkből ésmás iskoláknáI foIytatták tanári pályájukat. Szabóhelyébe a minisztérium Frencz Gézát küldte, kibenaz iskola pontos és gondos munkást nyert. SzÍgetihelyébe pedig dr. Galamb Sándor került, kinekmélyen járő á|ta|ános és szaki képzettsége, pompáspedagógiai készsége és fiatalos lelkesedése megbe-

t4 1995. szeptemberUipesti Heh.történeti Ertesítő

csülhetetlen nyereséget jelentettek iskolánknak. Amegnyitott ötödik osztály miatt szükségessé váltmég két új: egy matematika-természettani és egygorög-latin tanszék szewezése. Előbbire helyettes-ként Pivnyik István küldetett ki ' Utóbbit dr.Szigeti Gyula szentesi főgimnáziumi tanár foglaltael, kinek széleskörű filológiai tudása s munkásságajelentős díszére és büszkeségére váIt lntéze-tünknek.

Nem hallgathatjuk eI az esztendő krónikájában'hogy a fígimnázium a tanári kar kezdeménye-zésére ekkor jutott intézeti zász\őhoz. A gyűjtésreaz ifjűság maga vállalkozott és az adakozásban avármegye, a városi tanács és az újpesti polgárságversenyezve vettek részt, úgyhogy csakhamarelkészülheteÍt a szép fehér selyenr lobogó, melynekhímzését.Iurkovich Viktor tervezte. A zászlőegyik oldalát a magyar címer ékesíti, felette a szentkoronát tartő angyalokkal, a másik oldalán levél-díszbe fogialt nyitott könyv, hídtollas kalamáris,fúggőpecsétes pergamentekercs és földgomb jelké-pez1k az iskolát, melynek jeligéje a zászIó felirataszerint: ,,Mindenünket a míívelt, gazdag és szabadhazáért!,, Az intézet ezentúl nem nélkülözte ünne-pélyes kivonulásai alkalmával látható szimbó-lunrát, mely emlékeztette az ifjakat arra, hogytagjai egy közösségnek, mellyel gondolataikat éscselekedeteiket összhangba kell hozniok, hogyóvakodniok kell foltot ejteni a közösséget jelképe.ző szep|őtelen lobogón, sőt teljes erejükből arrakell t örekedniök, hogy annak mindenképpenbecsületére vá|janak.

Az öt

1995. szeptember t 5Ujpesti Hel}történeti EÉesítő

ebben az iskolában csak 11 órátó| fogva lehetetttornaórákat tar tan i , az osztá lyok összevonttomáztatását kellett megkezdeni. Ráadásul még azÚ;pest Rákospalotai Atletikai Klub, melynekmiként a város, ű,gy az állam is játéktere haszná-Latáért évi 200 korona segélyt szavazott meg, ez évelején nehézségeket támasztott a játéktér hasz-náLata tekintetében, úgyhogy az ifjilság a kevésbéalkalmas palotai erdőre ya1y a pamutgyárralszomszédos rétre szorul. Annálnagyobb az érdemea tornatanárnak, Ba|ázsy Andrásnak, hogy azintézet elsőhází tornaversenye, mely a tanóv végénaz Ú jpest i Torna Egy let népsz iget i modernsportteiepén folyt le, olyan szépen sikerült.

Lényeges hátránya volt azonbafl az épületnek,hogy miként az e lőző évben haszná l t ket tősépületben, itt is voltak magánlakások, éspedig nemkevesebb, mint kilenc, a főépi.ilet emeletének egyrészéberr ot, az egyik földszinti melléképületbenpedig nógy. Ebből kifolyólag mindjárt az iskolaévkezdetén járvány fenyegette az ifj(tságot, miutánegyik lakó családjában két gyermek veszedelrneshasi hagymázban megbetegedett. Hála az iskola-orvos gyors és erélyes ővőintézkedéseinek, a jár-vány nem terjedt át az ifj(tságra; újabb fellépésétpedig meggátolta az, hogy az egészségte|en vízű'-nek talált épületbeli kutat |ezátták és pótlásáról aváros gondoskodott, amennyiben a káposztás-megyeri vízvezeték mííveiből naponta jő ivóvizetfuv aroztato tt az intézetb e.

Az (lj tanévben megnyílt folytatólagosan a VI.osztály és ezze| kapcsolatosan új tanerők váltakszükségessé.

A minisztérium az új magyar-latin tanszékreGöbl Alajos latin-német szakos erzsébetvárosifőgimnáziumi tanárt nevezte ki, majd ennek rövi-desen Miskolcra történt áthelyezésse után DankaIstván latin-magyar szakos tanárt Kaposvárról; aszükséges második görög-latin tanszékre pedigPápay Gézát küldte helyettesi minőségben. Dankaaz oktatás kipróbált munkása volt. Pápay fiatalerő, ki egyebek közt mindenÍe megrezdülő nemesszívet hozott magával, melynek legfőbb gyönyö-rűsége a diákvilág apró és nagy bajainak fürké-szése és azoknak istápolása.

Az iskolaév végén még egy váratlan és szomorúváItozás várt testületünkre. Lecsapott rá az e|sőgyász: meghalt Lakatos József. Tanárkodásánaktizedik évében, iskolánban töltött négyévi mííködésután, élte virágában, 33 éves korában terítette le a

kór, valami tÍidőbaj, melynek keletkezésében részevolt a rossz iskolaépületnek is' osztatlan részvéttelkísérte e| őt intézetünk június 6-án utolsó (ltjára

családja köréből a helybeli temetőbe.Ebben az évben kezdte meg működósét inté-

zetünkben a Magyarorsző,g történetében nagymúlttal bírő, egészen III. Károly koráig vissza-nyúló Máría kongregáció tiatal hajtása, az tfjűsá-g i kongregác ió , melynek céIja a va l lásosmeggyőződés mélyítése és a tiszta erkolcs öreg-bítése, ezenkívül, mint azt a védszentjéül választottSzt. Imre herceg is mutatja, ahazaszereteterősbí.tése. Az alsó és felső osztályok szerint tagolt ifiú-sági kongregációkat az intézet katolikus hittan-tanára: Szedlacsek Isván hozta működésbe ésvezettma is.

A következő. hatodik tanévben az intézetteljesen birtokába vette a főépületet, miután amegüresedett magánlakásokat megfelelőenáta|akították. A megszaporodott helyiségekért aváros 10.000 korona bért f izeÍ'ett a VárosiTisztviselői Nyugdíj al ap jav ár a.

Lakók csupán a félreeső udvari házacskábanmaradtak, és az ttt |évő négy lakás közül is egy aziskolaszolgáé volt.

Az ű,j helyiségekből nemcsak a folytatő|agmegnyílt VII. és a sztikségessé vált párhuzamosIII. osztályok számára jutott terem, henem fizikaielőadóteremre, két újabb szertár-he|yiségre, különhittan- és külön görögpótló teremre is. Úgyhogyvégre ebben az évben az iskola, Ieszámítva atornatermet, a szükséges mellékhelyiségekkelkellően el volt |átva,Igaz, hogy e helyiségek nemfeleltek meg a követelményeknek. Hogy újabbbizonyítékot is említsek, a fizikai terem példáulnem volt elsötétíthető.

Meg kell említenünk még, hogy ez évben azÉrtesitő nem szól többé fel nem vett jelentke-zőkrő1'.

A tantestüIette nézve az űj év a változásokjegyében folyt le. okai voltak ennek egyrésztazűjszükségletek, másrészt áthelyezések, végülbetegségek.

EIőszor is az elhunyt Lakatos József tanszékérea minisztérium Farkas Pál ba|assagyarmati főgim-náziumi tanárt küldte. Újpestre helyezte továbbáKimnach odc;nt a.sümegi főreá l i sko látó l ésBaránszky E. LászIót, a tehetséges festőművészt,a pozsonyi főgimnáziumtól. Mint űj tanerő kezdtemeg dr. Fadgyas Gyula iskolaorvos egészségtan-

tanári működését, miután megnyílt a VII. osztály.Azonkívül újra elváll alta az énektanítást ErkelSándor, aki időkozben szerencsésen felépültbajábó1.

Az áthe|yezések egyszerre három tanártólfosztották meg az intézetet. E|őszor dr. GalambSándort helyezte át a mínisztérium a budapesti V.kerületi f őr eáLb a. T áv ozás a érzékeny vesztteségvolrt az iskolára, hogy mennyire, mutatja az,Itogytanítványai nem tudtak elszakadni tőle' továbbra istanítványai akartak maradni és állandóan fel-felkeresik, hogy okulást és irányítást nyerjenektőle, ki azőta a tudományos működéséhez fűzottszép reményeket is rendre beváltja. Tanszékére aminisztérium Czeize| János lőcsei főgimnáziumitanárt, a pedagógia régi érdernes munkását neveztek i . Másodszo r M ik l ó s A l a jos c se ré l t he l ye tKatona Jőzsef Istvánnal, a budapesti István útif ő gimnázium tanárával' Miklóstól s aj ná| kozv aváltak meg tanítványai és atyai bánásmódjáramindig szeretettel gondoltak vissza. Katonábanintózetünk kitíinő képzettség(t tanárt rryert, kitudományos munkásságot is folytat, munkatársa azAkadémia nagy magyar szőtárának, azonkívülnagyszabású esztétikai f i lozófián dolgozik,melynek első kötete már készen is van. óráit ebbenaz évben betegsége miatt csak januárban kezdhettemeg. Végül ugyancsak Budapestre került a tiszt-viselőtel ep i f ő gimnáziumho z B arán szki LászIő, kicsak pár hónapja, hogy gyümölcsöztetni kezdteiskolánkban művészi képességeit. Szerencsóretanszékébe méltó utódja került, éspedig a nagyrtehetségíí iparművész, az eurőpai híríí halasi csipkefeltalálója, Dékáni Arpád személyében, ki eddigaz országos Iparmíívészeti iskola háziipari szak-osztá|yán tanított.

Betegségek nem kevesebb, mint három tanárttettek hosszabb időre munkaképetlenné. Mindjárt atanév elején egész évre szabadságot kapott súlyostüdőcsúcs-hurutja miatt Hendel oatin. Helyet-tesítésóre a minisztérium Nagy Ferencet küIdte, kieze|őtt S opronban a Láhne-féle m agánin tézetbenműködött. Súlyos idegbaja miatt mindjárt áthe|ye-zése után szabadságra ment továbbá DékániArpád. Helyébe, de csak jő idő múlva a minisz-térium Kincses István matematik a-fizíka szakostanárt alkalmazta. Végül tavasszal ugyancsakmegtámadott tüdeje miat t hosszú szabdságotkénytelenült kivenni Pivnyik István. Bajának oka,éppúgy mint Hendelé, az iskola kedvezőtlen

egészségi viszonyaiban rejlett. Ez volt az oka,

hogy eme betegek mellett a tanári testület többi

tagjaí is á1landóan hosszabb-rövidebb tartamúbetegségekben sínylődtek, főleg a tél folyamán.Maga az intézet igazgatőja panaszolja fel a

főigazgatőhoz tett jelentésében. ho-ey ,,az épület

veszélyezteti a tanárok egészségét,, . ||yen körül-

mények között kapóra jött, hogy a minisztérium aj ászbet ény i f ő gimnáziumtól áthe|y ezte S i p őt z Pál

latin-magyar szakos tanárt és így a kisebb óra-

számmal dolgozó tanárok a sűrű, helyettesítéseketelláthatták.

De nemcsak a tanári karban, henem a tarrulók

között is oly gyakori volt a betegeskedés. hogy

felülmúlta az cisszes előző éveket, amelyben 870

esetben 891I őráta rúgott, vagyis a 4o5 tanulóra

átLag22 óra, illetve 2 megbetegedés esett.Ebben az isko laévben a lakul t meg intéze-

tünkben az tfjűság kérelmére, noha a VIII. osztály

még nem nyílt meg, az Ónképzőkör' mely Mátyás

király nevét választotta címéül' Első vezetője dr.

Galamb Sándor volt, ki rátermett kézze| hozta

mííködésbe' úgyhogy tényleg az otképzés hathatós

irányítőja|ett'Az év folyamán, rendes főigazgatői látogatáson

kívül, két különleges hivatalos látogatásban volt

része intézetünknek. Az egyik látogató Bernáth

J ános tomafelügyelő a mini s zt&ium megbízásábőI

a tornatanítást jött tanulmányozni' és beszámoló

értekezletén teljes elismerését fejezte ki a tapasz-

taltak felett, annyival is inkább, mert a tomatanítás

az intézet megnyitása óta súlyos nehézségekbeütközött. A rnásik \átogatő dr. Gönczi Jenó minisz-

teri fogalmaző voIt, ki Spitkó Lajos főigazgatőt

kísérte el miniszteri kiküldöttként, hogy személyes

tapasztalatokat szerezzen az intézet műkijdéséről.Ebben a tanévben mutatta be először a főgim.

názium ifjúsága művészeti képességeit egy rujz-,

vízfestés- ós mííkedvelő fényképkiállítás kere-

tében, melynek nem je lentékte len s ikeréért

Jurkovich Viktort illette a pálma.A hetedik iskolaévben megn1'ílt a főgimnázium

VIII. osztálya és ezze\ az intézet teljessé fejlődött.

A tanítást azonban az 791i' év nyarán fellépett

kolerajárvány miatt nem lehetett a rendes időben

megkezdeni. A felsőbb osztályokban a tanítás csak

október 10-ón' az alsóbb osztályokban október 23-

án vette kezdetét. Emiatt természetesen a tan-

anyagot meg kellett rcividíteni és külön tanmenetet

készíteni.

1995. szeptemberUjpesti Helyt

ffir gn,tnÁnuH'tt ÉRETTSÉGI BIZoNYÍTVÁNY't /'lrir.l

fl:r ---!, t. ...ru-'/. .....'...*-.."..*,-. szüle tett !9M.'.'' éviaki-..... ..L,Q4r7.{%.L*ti-'-.'1..--:./ e,{.Q =..L&-:1 ""-" --""---szuleletr rvs-

a.,^,Í1.*,"'^.' ^ "na.ftz-í'. 4+*!n..,....,.E.^.x4'''.....,''.' '...--..vallásír, lniután a

líözépiskotai teníolyamot ós perlig: e,É r=.@' qaa{ÁL/t. ^n-477rz.t-

A gimnázium töblri tantárgyaiban k0vetkezl elömenetelt tanusított:

Hit. és erkö lcstanban: .--. ' ' -#fuá

G i5 ' r ög .pó t l ó i roda lmi tanu lmányban:/Í j2/

Német nyelvben és irodalomban : *;/e^e!a.

l}tllcsésaeti előtanban i ..--.-__ #fuÍr .Ü|c| ra j zban: - #?fu- -*.lcr.mészetrajzban:--......_...'..'-._ "rt"

Rajzoló geornetrióban: -.....-*,-**-..**-.-_,..*-.--'..._..'-

A fentebbiek szerint a szabályseerű kovete|mérlyekn,k _4rÁ,zu*-*' d

megfelelvén, ót a ttrtlomány€gyetemek jogi és orvosi karára és matematika.

természettttdonrányi tanu|mányaira. valamint a műegyetemre, az á|latorvosi,

a bárryászati és ertlószeti f

1995. szeptemberUjpesti He|}történeti Ertesító 19

osztály kettős vo|t, E,zzel azonban csak egyhelyiség maradt a hittan és a görögpőt.|ő órákszátmára, ami sok nehézséget okozott.

Az (lj tanévben a tanári testületben következőváltozások eslek:

Frencz Géza tanulmány űtjár ól visszatérve, újraelfoglalta tanszékét. Ellenben az egész intézetőszinte sajná|atfua az év kezdetén meg kellettválnunk Babits Mihálytól, kit a minisztérium abud ape sti t i s ztv i selő telepi f ő gimnőtziumhozhelyezett át. Szükségtelen erősítgetnem, milyenmély nyomokat hagyott az ő tanÍtása és önképző-köri vezetése irrtézetünk életében: viszont örömmelkell kiemelnünk, hogy újpesti időzése alatt íróimunkássága eredményekben dús volt. Itt készültműveinek mindenesetre legszebb virága DanteInfernojának magyar fordítása volt, mellyel a nagyolasz költőt e1őször vezette be méltóképpen amagyar irodalomba. Miután tanszékére páIy ázatothirdetett a minisztérium, óráinak el|átására dr"Tóth Gyula okleveles tanárt a|kalmazták óra-díjasként, és utódját csak januárban jelölték kiSza|kay Alfonz szolnoki főgimnáziumi tanárs zemélyében. U gy anc s ak me gv őIt intézetünktőlErke| Sándor és helyét martosi Mórocz Sándorszékesfővárosi polgári iskolai tanár foglalta el,kiben lelkes énekmestert kaptak diákjaink.

A betegségek ebben az évben is sok baj tokoztak. Ugyanaz a kór, mely egymás után sírbadöntötte az lntézetkét tanárát és egy évre munka-képtelenné tett egy lrarmadikat, egy negyediká]dazatra vetette magát. E'z Pápay Géza volt, kitdecemberben orvosa sürgősen a délvidékre küldcjtt.Helyettesítésére a minisztérium Danka Károlytalkalmazta, a rákospalotai Wagner-intézetbőI.Pápayn kívül betegség miatt hosszabb szabadságrakényte lenü l tek menni: Katona József Is tvánkönnyebb természetű operáció miatt, azután NagyFerenc, ugyancsak megtámadott tüdeje miatt,végül Szalkay Alfonz idegbajával. Ilyen körül-mények között Tóth Gyula ideiglenes alkalmazásaállandó lett. Erre még azért is szükség volt, mertebben az évben dr. Szigeti Gyula Leszá|Lított &a-számmal, heti 10 őrában tanított, hogy a FilológiaiTársaság megbízásából dr. Fodor Gyula társasá-gában szerkeszthesse a közoktatásügyi miniszté-rium költségén megielenő első nagy gtirög-magyarszőtárt.

Az évek óta fe||épő á||andő betegeskedésben,mely oly sok zavart okozott a tanításban' nagy

része volt, mint említettük, az iskolaépületnek, anem temperá|hatő, hol túlhevült, hol hidegtantermeknek és a zárt folyosó hiányának. Éppenezért végtelen örömöt keltett az a Ltír, hogy az űjiskolaépület ügye végre dtt|őrejutott. Erre a címreaz e|őző évi országos költségvetésbe már felvé-tetett 132,000 korona, az az osszeg' nrellyel Újpestváros járuIt az iskola építéséhez. Ebben az évbenezt az összeget 800.000 koronára egészítették ki.Tőry Emil és Pogány Móric mű,építészek rövi-desen e|készítették az iskolaépület terveit és még anyáron megkezdteék az építkezést, melyet atanárok, a diákok és Újpest közönsége boldoganjártak szemlélgetni.

A főg imnáz ium 2000 négysz ög ö les te lkeidőközben szerencsésen újabb területtel gyara-podott. A város ugyanis, mikor az építkezésb i zonyossá |e t t , a z za l a kérésse l f o rdu l t aminisztériumhoz, hogy a főgimnázium számáravásárolt telken á|I(l tíizo|tőkaszárnyának ésőrtoronynak használt épületet, valamint városigazdaságt udvart mindaddig használhassa, míg aziskolaépület felépül és az iskolaudvar bekerítésenem tesz i szükségessé a lebontását , i l le tveátadásukat, vagyis 1914. szeptember 1-jéig" Aminiszter hajlandó volt erre, de csak azzal afeltétellel, ha a város a főgimnázium te|ké.t azIstván úti vonalon pár ö lnyi szélességű sávvalkiegészíti. A városi tanács ugyan eredetileg itt |4ölnyi széles járdátjelölt ki, de kész volt ebbőlengedni és szűkebbel beórni, miután az iskolahomlokzata nem zárt utca, hanem a Ferenc Józseftér fe|é, volt nyilandó, és meÍt ez a sáv teljesen holtterület volt, mit sem piaci, sem bérleti, építkezósicélokra nem lehetett használni, viszont mert egyszázados inté,zmény tökéletesítéséről volt szó.

Igy az iskolaépület területe 5,68 méter széles és106,65 méter hosszú, összesen 606 négyszö,gméter,vagyis 169 négyszcigöl nagyságú sávval gyara.podott.

Ebben a tanévben rendkívüli látogatásban isvolt részünk. A kultuszrninisztériu m megbízásábőIdr. Geréb József igazgatő, gyakorló főgimnáziumitanár tanulmányozta intézettinkben a latin nyelvitanítást, melynek eredményóről, mint a latin iskolalelkes híve, igen érdekes és tanulságos pedagógiaielmefuttatásban számolt be.

A kilencedik tanóv nagy változást hozott azintézet vezetésében' amennyiben űj igazgatőtkapott. Klima Lajos ugyanis, az intézet e|ső igaz-

1995. szeptemtreri HelÍöÍténeti Ertesítő

gatőja, nyolc évi mííködés után lekciszönt áLIásáróL,és a minisztérium őt címének és rangjának meg-

tartása mellett tanári szo|gáIattételre a budapestiVIII. kerületi főgimnázlumhoz osztotta be. ,,Azintézet me gteremtése, szerve zése, áI|amosítás a és

új épületének emelése körül szerzett érdemeimellett nem lehet elhaladnunk el ismerésünknyilvánítása né1kü1'' _ méltatja őtut6da, az intézet

második igazgatőja, dr. Rákóczy Géza, kit a fehér-templomi főgimnázium é1érő1 helyezett ide a

min isztér ium. Rákóczy igazgatő tempera-mentumánál és kópességeinél fogva kipróbálterőssége az oktatásnak és az íntézetyezetésnek,emellett a magyar ós a latin irodalomtörténet terén

önálló munkái is vannak.A tanári testületben szintén történtek válto-

zások. Hende| Öat in erre aZ évre kü l f ö ld i

tanulmányok céljából szabadságot kapott' hogy a

',Dizionario del risorgimento italiano'' című olasz

történelmi szaklexiko n szátmár a rnegírhassa ama

magyarok éIetrajzát, kik mint Kossuth, Teleki'

K|apka, Pulszky, Türr résztvettek az űj o|asz

királyság megalkotásában. Tans zékére helyettesülHensch Artúr nagyszebeni főgimnáziumi tanárt

kti ldte a minisztérium. Megvált intéZetünktőlDanka István, ki a budapesti István úti főgim-

náziumhoz került, míg hetyébe dr. Visky Károly

tordai főgimnáziumi tanárt nevezték ki. Viskyben

az iskola jeles tanárt nyert, ki iskolai működése

mellett szép tudományos munkát is fejt kt az

irodalomtörténet' a nyelvészet és a néprajz terén a

szakfolyóiratokban. Ugy anc s ak táv ozott körünkből

Nagy Ferenc is, kinek végloges állomáshelyéül a

lőcsei főgimnázittmot jelölte ki a minisztéríum,míg tanszókét a kiváló fiatal töfténész: dr. Divéky

Adorján foglalta el. Divéky nagy termékenységűtörténetírói munkásságot fejt ki, külonöSen a

magyar- lengyel tor ténelmi összek ö t tetésekterületén, melyen szinte egyedÍilállóan uralkodik,

és e nemben számtalan cikke és több értékes önálló

tanulmánya jelent meg; emellett lelkes tanár is, ki

szívvel-lólekkel ó1 tanítványainak. Felcseréltevégül iskolárrkat a balassagyarmati főgimnázi-ummal Danka Károly, miután Pápay Géza szeren-

csésen felgyógyult ós újra elfoglalta tanszékét.

Mint új tanerő mííködött ez évben dr. Kis Henrik

okleveles izraeIita lelkész az a|ső osztályokban,miután dr. Venetianer Lajos a budapesti országos

rabb\képző intózetben, hol 1912 óta mint rend-

kívüli teológiai tanár működk, az elhunyt igazgatí

helyettesítésével lévén megbízva, nagyon el volt

foglalva. Dr. Szigeti Gyula ismét korlátolt óra-

számmal tanított, hogy órái egy részét nagy mun-

káj ának, a görög -ma gy ar szőtámak s zentel he s se.

Ebben az iskolaévben alakult meg intózetünk-

ben az Ifjúsági Testgyakorlókör. Midőn ugyanis

19l2-ben a minisztérium bölcsen megtiltotta a

k özépisko la i tanulóknak, hogy sportegyesü-

letekben műktidjenek, egyben elrendelte' hogy

ehelyett aZ egyes intézetek maguk szervezzenek

testgyakorló köröket. Körünk meg is alakult és

Balázsy András vezetése alatt nagy lendülettel in-

dult meg az űszás, evezés, turisztika, futball, tenisz

és az atiétika művelése. A Testgyakorlókönel kap.

csolatosan alakult meg intézetünk cserkész.

csapata is. ugyancsak Ba|ázsy András vezetése

mellett. melynek ötr'en tagja ugyancsak derekasan

kivette részét a sokszerű hasznos cserkész-

gyakorlatokbóI.Ez év foly'amán került e|őször kiosztásra a

főg imnáz ium e|ső a lapítványának kamat.jövedeime. Ezt az 500 koronás, de az alapítólevél

értelmében 1000 koronára novelt alapítványt móg

1892-ben létesítene a hel1.beli lztaelita hitközség

Kemény Gusztávnak. az Újpestet magába foglaló

váci felső járás főszolgabírájának 25 éves szo|gá-

lat i jub i leuma a ika lmával . szegénysorsú és jó

előmenetelű tanulók számára. Midőn azonban

megnyílt az újpesti gimnáziurn, az izrael ita

hitközség megszűkítette rendeltetését, és kamatait

kizár őIag a gimnázium tanulóinak segélye zésére

szánta.Ugyanebben a tanévben egy második alapít-

ványhoz i s j u to t t i s ko l ánk . Az I913 . évben

érettségi t,i:sgálatot tett tanulóinké voLt a nemes

gondolat, ho.uy iskolánk szegénysorsú, de kiváló

izorgalmú tanulói számára egy Z1o koronás, de

500 koronára növelendő alapítványt tegyenek. E

t'őkét az I9l4. évben érettségizett diájaink 95

koronával, az !9l5-ben érettségizettek pedig 75

koronáva l és az á l ta luk jegyzett 50 koronás

hadikölcsön-kötvénnyel növelték.Őszinte elismeréssel említjük meg itt, hogy

ifjaink az iskola alapítása óta t öbb forrásból,

egyesületek és magánosok bőkezíségébő| sűrűn

nyertek anyagi támogatást: segélyt , i l le tvejutalmat.

Aki szegénysorsú tanulóink ngyét először tette

magáévá, az aKözművelődési Kör, melynek nagy

érdemei voltak iskolánk létesítésében is. Eppen a

1995. szeptemberUjpesti Helyttirténeti Ertesítő 21

gimnázium ügye egyik előharcosának, FriedmannArminnak neve alatt létesített mindjárt az iskolaelső tanévében nem ugyan rendes alapítványt,hanem egy 1400 koronás letétet, melynek 5 %o-oskamatait évente a 2000 koronából hiányző 600koronának megfelelő 5 %o-os kamatokkal kiegészít-ve osztja ki tanulóink között. 1909 óta pedigjubiláló érdemes elnökének, dr. Führer Simonnakneve alatt évente 3000 koronás tőkének megfelelő5 vo - os kamatokkal segélyezi diákj ainkat.

A Közművelődési Kör mellett szerepelt mégiskolánk tárnogatói sorában Újpest város, melyá1 landóan segélyezte tandíj ja l és ruházatta lszegénysorsú tanulóinkat. Sajnos, ez a támogatásdr. Ugró Gyula tfutozásával megszűnt. Derekasankivette továbbá részét a jótékonykodásából azÚjpestí Gyermekbarát Egyesület. Szerepeltekvégül a Katolikus Kör és az Újpesti lpartestületiHiteIszövetkezet.

A magánosok közül állandóan jutalmakat adtakdr. Aradi Béla ügyvéd, Ehrenwald László fa-nagykereskedő és Dékáni Arpád tanártársunk.Kívü l t ik adakoztak még: dr . Thury Káro lyhittanár, dr. Boros Mór ügyvéd, Wagner Manótanintézet-tulajdonos, dr. Ká|mán odtin ügyvéd,Pörge Gergely festőművész és Pápay Géza tanfu,Akadtak magukat megnevezni nem akaró jótevőkis.

Ez ét,folyamán intézetünk maga is résztvett ajótékonykodás nemes gyakorlásában. Nevezetesenszépsikeríí i t júsági hangversenyt rendezettigazgatíja nevenapj a alkalmával, melynek tisztaj övedelméből 1050 koronát kapott az isko la iSegítő Egyesület, 300 koronát a Tanárok ozvegyeiés Árvái országos Alapja.

A főg imnáz ium szegénysorsú tanuló inakállarrdó kebelbeli támogatását, azoknak könyvek-kel, ruházatta|, pénzzel és más alkalmas módokonvaló segélyezését céIozta az intézet fentemlítettSegító Egyesiilete, mely 1909-ben jcitt létre, decsak 1914-ben tartotta meg alakuló közgyíílésót.Alapszabályainak 6. $-a értelmében az egyesü-letnek tiszteletbeli, a|apítő, rendes és pártoló tagjaivannak. Alapító az, ki egyszer s mindenkona 200koronával támogatja az egyesületet, rendes tagjaaz, ki évente - legalább három éven át - 5koronát, pártoló tagja pedig, ki évente 2 koronátfizet. A Segítő Egyesület jelenlegi vagyona 32t2korona ]6 filLér.

A tanév végével a tanári kar és az ifj(lság abban

a boldog tudatban hagyta el az iskolát, hogy akövetkező tanévet az áhítvavártűj épületben kezdimeg, mely már teljesen elkészült, csupán a festésiés felszerelési munkák voltak há,tra. Mikor errőlszemélyesen mentünk meggyőződni , nagymeglepetés várt reánk. A rendezetlen, hepe.hupás,kopár és poros Ferenc ]őzsef tér helyett pompás,üde, virágos, gyepágyas, fákkal és bokrokkalteIeültetett, padokkal ellátott park fogadott. Aki ezta váItozítst szinte egy vesszőcsapásra előidézte,Újpest derék polgiármestere, dr. Mik|ós Antal. ovévolt a gondolat és a kivitel is! Naponként szemé-lyesen vezette és siettette a munkát, melynekkötrtségeit a város. egyesek és testületek viselték, ésa fákat maguk az adakozók ültették el. A főgim-názium tanári kara is hozzájő'rult 50 koronáva| aköltségekhez, a tanári kar fáját pedig Jó|ósz Bélaszemélyesen ültette el. Őszinte há|ával adőz1kintézetünk Mik|ós polgármesternek, hogy ilyenszemet-lelket gyönyörködtető kömyezetb e he|y ez.te; hálás lehet a város is, hogy először jutott igaziközkerthez.

Úgy volt, hogy a tizedik jubiláris tanévet már azuj épületben kezdi meg az intézet és véget érnekkilenc évi megpróbáltatásai, melyeknek egyikijesztő bizonyítéka, hogy az előző iskolaévben atanulók mulasztásainak száma már 11.958 őrára.illetve 1153 esetre emelkedett, vagyis a 436 tanulók özü l mindegyikre 27,4 óra, i l le tve 2-3 meg-betegedés esett. Azonban még egy türelmi próbavolt hátra.

A szünidő közepe tájánEurópa negyvenháromesztendős békéje hirtelen, de nem váratlanulme9zayarodott és egyszeriben egy mindeneknélhatalmasabb európai háború kellős közepébekerültünk.

A háború miatt a tanítás rendes megkezdéseországszerte nehézségekbe ütközött, mert a kultriracsarnokai honvédeink laktanyáivá alakultak,melyek csendjét a diákok vidám zsivaja helyett hőskatonák lelkes harcidalai verték fel. és ablakaikbólnem tanulni vágyó gyerekfejek, hanem harcraszornjas honvédek tekintgettek alá.

Az újpesti főgimnázitlmhoz nem kapcsolódtakiIyen századokra szóló szent emlékek. Itt a rendesidőben kezdődött meg a tanítás. Azonban - a régíépületben. A, ú épület ugyanis a háború okoztamunkáshiány miat t nem let t készen idejóre.Szokatlan lelkiáltapotban kezdte meg a testület azévet. Az első alakuló tanácskozáson alaposan

1995. szeptember

megfogyva jelent meg: hét, i l letve az iskola-

orvossal együtt nyolc tagja fegyvert fogott ahaza

védelmére. Az itthon maradtak megilletődve és

büszkén gondol tak hős társa ikra: Divéky

Ador jánra, F ischer Iz idorra, Jó lész BéIára,

Jurkovich Viktorra, Kincses Istvánra, Sipőcz

PáIra. Schmidt Pálra és Fadgyas Gyulára.

A hadbavonult hét tanár helyett csupán két

kisegítő tanerőtkapott az iskola, úgymint Kis Jenő

f o\dr ajz -termé s zetraj z s z ako s tanár t S zéke s -

fehérvárról és Somogyí István mennyiségtan-

természettan szakos székesfővárosi tanárt. Nem

jelentett harmadik tanerőt a tanszóket újra elfoglaló

Hendel tdön, mert helyettesét, Hensch Artúrt a

szombatheiryí főreátl iskolához helyezte át a

minisztérium. Az óracsökkenós ellenére is magas

óraszámot a nehéz időkben természetesen kész

örömmel vállalta magára a tantestület. A háború

azonban még más tanerőket is elvorrt az iskolától,

éspedig az év e|ején Balázsy Andrást, kinek távaz-

tával meg kellett szüntetni a tornaórákat; majd

januárban Frencz Gézát, ki helyett Katona István

ié.t ui.*'u tanszékére, ki a múlt tanév vége felé

kiátlott súlyos operáItatása folytán |ábadoző

állapota miatt az év elejétől a közoktatásügyi

minisztériumba volt beosztva szolgálattétel végett.

Ezenkívi i l még egy személyváltozás t örtént.

Dékáni Árpádot súlyos neuraszténia támadta meg

és nem kezdhette meg a tanítást. A nagy tanárhiány

közepette Pörge Gergely, a jeles festőművész

nemes elhatfuozással felajánlotta, hogy minden

ellenszolg áItatás nélkül elvállalja a felső osztá-

lyokban Dékáni rajzőráit. Ajánlatát azonban nem

kellett igénybe vEnnünk, mert mégis sikerült

tanerőtkapnunk Ács Lipót, a Néprajzi Múzeumhoz

beosztott rajztanár személyében, kinek a magyar és

különösen a Tolna megyei Sárköz népmíívé-

szetének tanulmányo zása, népmőv észeti tárgyainak

és főleg a sárközi parasztgyerekek színes rajzainak

gyűjtése és bemutatása terén vannak nagy érdemei.

É.;u. Zoltán gyakorlótanár is segített egy ideig

ellátni az őrákat, míg Beregszászra nem nevezték

ki helyettes tanárnak.A tanév. mint említettem, a régi épületbenkez-

dődött meg, de nem kellett ebben végig kihúzni.

November elején az új épület mégis annyira jutott,

hogy befogadhatta az intézetet. A lefolyt kilenc év

alatt egymás után nem kevesebb, mint három

átmeneti helyisége volt iskolánknak, melyekben

sok megpróbáltatást állott ki. Képzelhető, mily

boldog megnyugvással vette birtokába végleges új

otthonát, pedig a munkaerő hiánya miatt tanárainak

és diákjainak sajátkezűleg kellett segédkezniök a

költözködés munkáj ában.Midőn ujjongva gyülekezett az (tj épületbe az

első tanítás n az tfjűság és a tanárikar, fekete ző,sz-

1ó fogadta őket az épület ormán. Megdöbbentően

futotivégig szájrőI-szájra a hír, hogy megha|t az

iskola főtgazgatója: Spitkó Lajos miniszteri taná-

csos. Az újpesti gimnázium a magyar tantigy e

nagyérdemíi, régi bajnoka alatt kezdte meg mííkö-

aosét. És ő v.olt az,|

1995. szeptemtrer Újpesti Hel}történeti Értesítö

tiárgyon, és mely a házl foglalkozás legtöbb idejétfoglalta Ie. Ez a tárgy, meg kell-e neveznem, há-borúnk vo l t va lamennyi vonatkozásában. Éslehetett-e másként? Hiszen a háború közvetlenülbelenyűlt nemcsak anemzet és az egyes családok,hanem az iskolánk életébe is.

Mindjárt a tanév megnyitásakor az intézetneknem kevesebb, mint nyolc tanírafegyverben állott,hogy legszentebb honfiúi kötelességét teljesítse.Veltik együtt az intézet volt diákjai közül többeketfegyverbe hívott a haza. Majd jött a hír, hogyFadgyas Gyula, mint orvos aZ