Idegen adások egy cserép v i rágbó l

Kedves Olvasónk!

Kiadványunk a közművelődési könyvtárakban hozzáférhető olyan könyvek-re és folyóiratcikkekre hívja fel figyelmét, amelyek révén Ön esetleg gya-korlati ismeretekhez és hasznos tanácsokhoz juthat mindennapi életében. Erre utal a sorozat Praktéka elnevezése is: praktikus dolgok tára, amely-ből nemcsak egy-egy meghatározott téma legfontosabb irodalmáról értesülhet az olvasó, hanem néhány régebbi vagy nehezebben hozzáférhető cikk másolatá-nak kézbevételével közvetlen információkat is szerezhet. A közhasznú cso-mag összeállítóinak és közreadóinak nem is titkolt óhajuk, hogy e cikkek olvasóinak még inkább kedvük kerekedjék az ajánló jegyzékben felsorolt mű-vek megismeréséhez is. Ha e művek közül valamelyik esetleg nem volna benn a könyvtárban, a könyvtárosok szívesen előjegyzik azt az Ön részére, ha pedig hiányzik az állományból, akkor nagyobb könyvtáraktól kérik kölcsön, illetve - folyóiratcikkek esetében - másolatukat rendelik meg az Ön számá-ra. Természetesen örömmel nyújtanak segítséget minden egyéb, az olvasót, könyvtárlátogatót érdeklő kérdés megválaszolásához, illetve azoknak a mű-veknek a megkereséséhez is, amelyekből kérdéseire választ lelhet.

x x x x x x x

Napjainkban nagyon sokan sokat áldoznak tájékozódásuk, szórakozásuk egyik legfontosabb segédeszközére, a televízióra. A sok tízezerforintos gépcsodák is képtelenek azonban az elvárásoknak megfelelni, ha megfelelő hullámcsapda - antenna - nem áll a rendelkezésünkre. Ilyenkor megint elő-kerül a pénztárca, és a kereskedelem nem is szegényes választékából ki-ki ízlése és szaktudása alapján megvásárolja a számára megfelelő antennát vagy csak egyszerűen barkácsol egyet. Ez utóbbihoz kíván segítséget nyúj-tani ez a füzetünk, amelyet a barkácsolók és az ennek során különféle meg-oldásokat keresők számára állítottunk össze .

T a r t a l o m

Irodalomjegyzék a rádió- és tv-antennákról

Cikkmásolatok: Z.: Bioantennák az URH-sávban. = Rádidótechnika

1980/4. sz. 176-177. 1. lonyhádi Károly: Parabola-antennák UHF-vételre. = Rádiótechnika

1980/5. sz. 223. 1., 1980/6. sz. 283-284. 1. * kan-: Nagy nyereségű mágneses TV-antenna az 1-12 OIRT csatornák

vételére. = Rádiótechnika 1970/4. sz. 155. 1. Milyen antennákat közöltünk előző számainkban? (Lelőhelymutató). =

Rádiótechnika 1972/1. sz. 34. 1., 1980/3. sz. 123. 1., 1980/5. sz. 221. 1.

Készült: a Tolna Megyei Könyvtárban Összeállította: Szeifert Dezső

Kiadja: a Tolna Megyei Könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani központja támogatásával.

Megjelent: 2£TO példányban

IRODALOMJEGYZÉK A RÁDIÓ- ÉS TV- ANTENNÁKRÓL

MŰSORVÉTELI ISMERETEK 621 C 15 CESKY, M.

Rádió és tv műsorvételi ismeretek. - Bp.: Műszaki, 1980. - 227 p. (Elektronika)

621 M 33 MARILOV, G.T.

Antennák. - Bp.: Műszaki, 1963. - 351 p.

TÁVOLSÁGI VÉTEL 621 H 12 HAJDÚ Mihály

Televíziós távolsági vétel. - Bp.: Műszaki, 1980. - 222 p. (Elektronika)

689 K 98 KUN József

Televíziós távolsági vétel. - Bp.: Zrínyi Ny., 1959. - 48 p. (MHSZ rádióamatőr füzetei 5.)

TV DX (távolsági) vételi lehetőségek. = Ezermester 1984/3. 8.p.

ADÓK ADATAI 621 K 47 KIRÁLY Andor

Hullámvadászat. - Bp.: Műszaki, 1983. - 142 p. Rádióadók (Elektronika)

Tv adóállomások adatai (külföldi). = Rádiótechnika 1976/6. - 277-278. 1. Tv adóállomások adatai (magyar). = Nozdroviczky László: Televízióantennák. -Bp. : Műszaki, 1979. - 189 p.

ANTENNÁK LEÍRÁSA, KÉSZÍTÉSE, TERVRAJZAI Cikklisták (mutatók)

A Rádiótechnika Tv-antennák adatai című rovatában megjelent leírások mutatója. = Rádiótechnika 1980/3. 122-123.p., 1980/5. 220-221.p.

A Rádiótechnika antennákkal, tv-vétellel foglalkozó cikkeinek listája. = Rádiótechnika 1972/1. 34.p.

ANTENNAÉPÍTÉS GYAKORLATA 621 A 52

Amatőrantennák. - Bp. Rákóczi Kiadó, 1961. - 52 p. (Magyar Honvédelmi Sportszövetség rádióamatőr füzetei) Rothammel: Antennakönyvének az átdolgozása

Antennák villámvédelme. = Ezermester 1976/8. 8. 12 p. 621 B 33 BÁRDOS Sándor

Közösségi vevőantenna rendszerek. - Bp.: Műszaki, 1975. - 234 p. (Ipari szakkönyvtár)

Bioantennák. = Rádiótechnika 1980/4. 176-177 p. 621 C 15 CESKY,M.

Rádió és televízió vevőantennák. - Bp.: Műszaki, 1981. - 279 p. (Elektronika)

Egy antennáról több készülék üzemeltetése. = Rádiótechnika 1970/6. 223-224.p. Ferritantenna tv-hez. = Rádiótechnika 1968/12. 445-447. p. 621 H 65 HETÉNYI László

Televízió és URH antennák. - Bp.: Zrínyi Ny., 1959. - 47 p. (Magyar Honvédelmi Szövetség rádióamatőr füzetei. 7)

621 K 57 KISZMERE3KIN, V. P.

Különleges tv-antennák. - Bp.: Műszaki, 1978. - 78 p. (Elektronika)

621 K 63 KÓKAI Tamás

URH- és tv-antennarendszerek. - Bp.: Műszaki, 1982. - 77 p. (Elektronika)

Központi antennák építőelemei. - (Sorozat.)= Rádiótechnika 1979-1980. Mágneses mini tv-antenna. = Rádiótechnika 1970/4. 155.p.

Normál és DX/távolsági/antenna-egybeépítve. = Ezermester 1983/5. 12.p. 621 N 87 NOZDROVICZKY László

Televízióantennák. - Bp.: Műszaki, 1979. - 189 p. (Elektronika)

621 098 OXLEY,G.C.-NOWÁK,A.

URH- és tv-antennák. - B p . : Műszaki, 1963. - 249 p. (Rádiótechnika könyvei 29.)

Parabola antenna UHF/2-es műsor/vételére. = Rádiótechnika 1980/5. 233. p. 1980/6. 283-284. p

621 R 89 ROTHAMMEL, Karl

Antennakönyv. - Bp.: Műszaki, 1977. - 532 p. Spirálantenna-tv vételhez. = Rádiótechnika 1982/7. 315-316 p., 1982/8.

361-363 p., 1982/9 407-408 p., 1982/10 461-463 p. 621 S 84 SPINDLER, E.

Az antennaépítés gyakorlata. - Bp. Műszaki, 1985. - 198 p. (Elektronika)

Több jel levezetése egy antennakábelen. = Rádiótechnika 1972/2. 68-70. p. UHF/2-es/DX/távolsági/ 20 elemes antenna-CCIR programra. = Ezermester

1981/11. 12-13.p. UHF szélessávú antenna. = Ezermester 1977/9. 20.p. URH rádió Fm antenna. = Ezermester 1984/4. 14.p. VHF/tv l-es adás/ 6 elemes antenna. = Ezermester 1982/1. 10. p.

JOGSZABÁLYOK Antennák létesítése

15/1964/VI.30./Korm.sz.rendelet a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény végrehajtásáról. 23 § = Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1982. 2.köt. 97.p.

Antennák létesítése, építése, áthelyezése, átépítése, eltávolítása 7/1973/XII.27./KPM sz. rendelet a Rádió- és Televíziószabályzat kiadásá-ról. Melléklet. IV. fejezet. 25-27 §. = Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1983. 4.köt. 315-316.p.

Áprilisi ajánlatunk

Bioantennák az URH-sávban

Az utóbbi években látványos eredmények születtek a biológia és a technika határterületén. Az elektro-nika és a biológia kapcsolódásából kialakult szakágnak már külön ne-ve is v a n : bioelektronika. Ha a bio-lógia legújabb ágát, a molekuláris biológiát tekint jük, a szoros kapcso-la t -nem is tűnik meglepőnek. Meg-jegyezzük, hogy itt nem az elektroni-ka biológián belüli alkalmazására gondolunk elsősorban (ezzel ugyan-is az orvosi elektronika foglalkozik), hanem az elektronikai és biológiai folyamatok közötti analógiákra, a hatásmechanizmus hasonlóságaira. Gondoljunk a biológiai folyamatokon alapuló áramforrásokra, "a ferment-elemekre, a sej tmembrán egyenirá-nyító hatása alapján értelmezett akciós feszültségekre, a szerves alap-anyagú tranzisztorokra. Érdekes eredményeket ígér a „biológiai órá-r a " vonatkozó kuta tás is. Sikerült olyan vegyületeket előállítani, ame-lyek két állapot között „rezegnek". Valószínűleg ilyen „kémiai rezoná-to rok" vezérlik a ri tmikus életfo-lyamatokat (pl. a szívműködést).

E fejlődés ismeretében nem várat -lan, alkalmazástechnikai szempont-ból azonban mégis a szenzáció ere-jével ha to t t a biológiai antennahatás felfedezése. Ez a tudományos ered-mény H. Yagin&k a nevéhez fűző-

J. ábra

dik, aki egyénként a Yagi-féle an-tennákat kidolgozó Yagi professzor unokája. Az első alapvető ismertetés a Japan Transactions on Bio'-Wave Propagation c. lapban jelent meg japánul.

Az antennák elvi működését a félhullámú dipóluson szokták be-mutatni (1. ábra). A vevőantennára ható erőtér hatására indukálódott feszültség feltölti a szórt kapacitá-sokat, ma jd a kondezátorok ki-sülnek a szórt induktivitásokon és a sztatikus energia átmegy mágneses energiába. A mágneses tér változása közben indukált feszültség új ra fel-tölti a kondenzátorokat, most ellen-kező polaritással, majd új ra kezdő-dik a kisülési folyamat. Ez a lengési folyamat nem csillapodik, ha az erőtérből a veszteségi energia pótló-dik. Az elemi induktivi tásoton folyó áramok és feszültségek összegezésé-vel megrajzolható az antenna men-tén az áram- és feszültségeloszlás (2. ábra).

H. Yagi vizsgálatai során felfi-gyelt arra , hogy az antennák külön-féle paramétereit (a vevőantennáról levehető feszültség, bemeneti ellen-állás, rezonancia-frekvencia, sáv-szélesség stb.) leíró képletekben se-hol nem szerepelnek az antennarúd anyagának különféle jellemzői (ve-zetőképesség, dielektromos állandó, felületi kikészítés), sőt az antenna-rúd vastagsága is csak a Á/d kar-csúsági tényezőn keresztül a rövi-dítési tényezőt befolyásolja. így merült fel a gondolat, hogy az an-tennaruda t akár szigetelőből is le-hetne készíteni. Meglehetősen bo-nyolult matematikai apparátussal arra az eredményre ju to t t , hogy az antennanyereség függ az antenna-rúd fajlagos vezetőképességétől, mégpedig ennek az összefüggésnek kb. 1 ohmem fajlagos elleijállásér-téknél optimuma van. Ugyancsak elméleti alapon ju to t t arra az ered-ményre, hogy az antennanyereség különösen akkor ad nagy értéket, ha az antennarúd egyenirányító hatást muta t .

Amikor H. Yagi idáia ju to t t ku-tatásaival , érdekes véletlen foly-tán feleségétől, aki botanikus, meg-tudta , hogy a nfoinyi sejtek anyag-transzport-jelenségei egyenirányító ha-

tást mutatnak. Egyszerűbben kifejez-ve pl. egy virág gyökeréti és szárán felfelé irányuló áramlás van, lefelé azonban gyakorlatilag nincs. Ezér t van az, hogy a legtöbb virágos nö-vényt nem lehet a lévelére permete-zett vízzel életben tar tani , mert a levelek által felvett folyadék a le-velek szárába, a növény szárába és gyökerébe nem tud vissza&ramlani (Ez k.!ól a szabály alól néhány, tró-pusi növény kivétel, ezek ugyanis olyan helyen is meg tudnak élni, aho) a levegő páratar ta lmából kapha tnak csak nedvességet.) Ezért a leveleiről locsolt növények többsége a szár és a gyökér pusztulása miat t tönkre, megy. Kézenfekvő volt, hogy meg-mérjék a növényi szövetek fajlagos ellenállását a gyökértől a levelek felé és ellenkező irányban, A mérési eredmények azt mu ta t t ák , hogy átlagosan 10"« ohmcm-es érték mer-hetíT vezető irányban (a levelek fe-lé), illetve 10 ohmem „záróirány-b a n " . Tehát pl. egy félvezető diódá-val összehasonlítva lényegesen gyen-

f ébb minőségű egyenirányító ha-ásról van szó, de érdekes véletlen

folytán az antennák optimalizálá-sához közelítőleg éppen ilyen fajlagos ellenállás-viszony bizonyult ideális-nak . A mérési eredmények igazolá-sára sikerült olyan növénui antennát készíteni, amellyel kiváló URH-vé-telt tud tak megvalósítani.

Már az első kísérletek azt muta t -ták , hogy az antennanyereség 20 dB körül volt félhullámú dipólusra vonatkoztatva. Ez felülmúlta a meg-

2. ábra

1. táblám

Növényfajta megnere»é*e Antttm&nyerwég (dB) botanikai magrar Antttm&nyerwég (dB)

Codiaeom variegatam pictam fcrotor; SS. . 90 Philodendron sagitttlolium r.rtlievelű filodendron 23.. .38 Sansevitreia trifaaclata tipi6lerél 17... 32 Euphorbia polctterrima mikulárrtrá̂ 14...17 Syngoninm podophyllum szamárfej vi 18,. .24

lehetősen bonyolult , sokelemes an-tennarendszerekkel elérhető nyere-séget. H. Yagi javaslatára japán rádióamatőröket is bevontak a szé-les körű vizsgálatokba, akik Yagi intézetétől anyagi támogatást is kap tak kutatásaikhoz yenben.

Bár az elméleti alapok sok tekin-te tben még kiegészítésre szorulnak, már számos növényt megvizsgáltak. Néhány hazánkban is ismert szoba-növényre az 1. táblázatba^ szereplő nyereségek adódnak. A növényi antennák méretezésére kidolgozott tapasztalat i képlet a következő:

, 130 - ~~5—

ahol 1 a növény Jegalsó levélszárán á t fekte te t t vízszintes síkban a két alsó levéllel képzet t metszésvonal-nak a legnagyobb távolsága (m) (3. ábra), f a növényi antenna rezonan-cia-frekvenciáj

a (MHz) és £áti&f a növényi szövetek átlagos dielektro-mos állandója. Vegyük észre, hogy a hagyományos képletben nem sze-repelt a dielektromos állandó És mi-vel a dielektromos állandó átlaga 3 körül van (a sejten belüli állományé 2 körül, a sej tmembránoké 5 — 6), a nevezőben kb. egy 10 körüli osztó van, vagyis a növényi antennák mé-retei kb. t izedakkorák, mint a fémantennáké. Pl. a budapesti l-es TV-csatorna vételéhez kb. 20 cm átmérőjű növényre van szükség.

Meglehetősen sok gondot okoz még a növényi an tennák kicsatolá-sának elkészítése. A legjobbnak a folyadéktöltésű üvegelektródok bi-zonyultak, de ez a csatlakozás elég törékeny és a csövet feltöltő folya-dék (sóoldat) koncentrációjának a megváltozása leronthat ja az anten-

na hatásfokát . H. Yagi növényi csa-toló elemekkel kísérletezik. Ügy ta-lálta, hogy kis csillapítást és refle-xiót okoz a csonkakúp alakúra vágott burgonya darab, amelyet úgy kell a növény szárának megfelelő pontjai-ra erősíteni, ahogyan a növénv-nemesítők szemeznek. (Érdekes, hogy a burgonyának nem ez az első híradástechnikai alkalmazása.-A rá-diózás hőskorában burgonyából ké-szítettek detektort .) Megfelelő ada-tok hiján, mi egyszerűen krokodil-csipesszel csat lakoztat tuk a szalag-kábelt a „kroton-antennánkhoz". Valószínűleg ez is oka, hogy csak 14 dB nyereséget sikerült elérnünk (4. ábra).

A növényi antennák hangolása enyhén savas (pl. ecetes) vagy eny-hén lúgos (Ultra Daisy) locsolóvízzel lehetséges. Savi irányú locsolással a rezonancia-frekvencia a nagyobb frekvenciák irányába tolódik el.

A növényi antennák kutatása sok izgalmas eredményt ígér. Ezek körül csak egyet említsünk. H. Yagi megfigyelte, hogy egy számolá-si hiba következtében kb. 1 GHz-re hangolt növényi antennára rákap-csolt hangoló mérővevőben elektro-nikus zenére emlékeztető hangfosz-lányokat lehetett hallani. A zene azonban meglehetősen zavaros volt, gyakran megszakadt, ú j ra kezdő-dött, de a kb . 20 percig t a r tó hang-jelenség a vége felé valamelyest rendeződött. Nem sikerült a hang-jelenséget egyetlen műsorszóró állo-más programjával sem egyeztetni. A magyarázat még várat magára, de egy amerikai pszichotronikai szak-embernek, akinek Yagi lejátszotta a rögzített hangjelenséget, az a véle-ménye, hogy Yagi egy a közelben zenét komponáló zeneszerző agy-

3. ábra

hullámait vette a szamárfeivirágból készült antennával. A vétel nem közvetlenül jött létre, hanem a kom-ponista zongoráján álló szobanö-vény spontán fellépő antennahatása révén. Az „adó-növény" a jeleket egy a szárával érintkező leszakadt zongorahúr közvetítésével vette fel.

Az érdekességképpen említett eset misztikus megfigyeléseivel szemben mi marad junk a növényi antennák-kal szerzett egzakt tudományos eredményeknél és a belőlük levon-ható gyakorlati alkalmazásoknál. Reméljük, hogy cikkünkkel sike-rült felkelteni az érdeklődést az URH-antennatechnika egy érdekes, ú j ága iránt és hazai TV-amatőreink sem maradnak le a növényi anten-nák által nyúj to t t kiváló vételle-hetőségek kiaknázásából.

(H. Yagi cikkének rövidített angol fordítása alapján lapunk számára összeállította K. Z.)

Helyreigazítás

A múlt havi számunkban megjelent „Szte-reó dekóder a Sirius táskarádióhoz" c. cik-künkbe néhány sajnálatos hiba került.

A helyes adatok az alábbiak: az IC 2. li-bára 2,2 nF-os, a 9-10-es lábakra 470 nF-oi kondenzátor csatlakozik. A BC 182 emltte-rében az RC-tag820ohm, 2,2 nF (a NYÁK-ról hiányzik). A deemfázis tagok ellenállásai 3,9 kohmosak. ' A hibákért Olvasóink szíves elnézését kérjük.

Könyvesboltban Parabola-antennák UHF-vételre

ftonyhádl Károly oki. vili. mérnök

A múlt évi szeptemberi számunk-ban megjelent SBF-antennák című cikkel kapcsolatban sok kérdést kaptunk, és ez adta az alkalmat je-len cikkünk megírásához.

Az SBF-antenna jellemzőit, ter-vezéséhez, illetve megépítéséhez szükséges adatokat megadtuk. Az LBF-antennákhoz nem találtunk részletes közleményeket. Egy kivi-telezett, 2 X hosszúságú LBF-anten-nánól a léptékből meg lebet állapí-tani, hogy a direktorok távolsága a sugárzóhoz (dipólhoz) és egymáshoz kb. 0,2 A volt.

A nyereség növelésének útja ma már nem az LBF-antenna, illetve antennacsoportok építése, hanem a parabola-antennáé. A parabola-an-tennával elérhető nyereségnek csak a kivitelezési lehetőségek szabnak ha-tárt. Elsősorban a nagyobb igényű és lehetőségekkel rendelkező amatő-rök részére közlünk ismertetést a parabola-antennákról.

E b b e n a számunkban először egy gyakor l a tban jól bevá l t , megépítet t pa rabo la -an tenna a d a t a i t ismertet-jük , a TV U H F - s á v j á n a k vételéhez. Köve tkező számunkban pedig a pa-rabola-ar t tennák tu la jdonságai t , né-hány ál ta lánosabb jellemzőit ismer-t e t j ü k .

Az antenna elkéezitése

cseh, jugoszláv, osztrák adóka t ve-szek, megfelelő minőségben, a 21 — 46. csa tornákon. Az an t enna forgat -ható kivi te lű .

Az a n t e n n a mére tada ta i t AZ. 1. áb-rán l á t h a t j u k . Mint l á tha tó , mére-tei szerények — Jóval nagyobba t Is lehet épí teni , mint a későbblekben látni fog juk —, azonban vételi t u -lajdonságai mégis nagyon jók. A ref lektorfal (parabolatükör) megépí-tésénél a rendelkezésre álló anyag volt a meghatározó . J o b b let t vol-na a 8 m m átmérőjű r u d a k a t sű-rűbben elhelyezni (pl. 30 — 40 m m 60 helyet t ) , és a parabol ikus hen-ger szélessége Is lenetet t volna na-gyobb, azonban a rudak mérete ado t t vol t .

A parabo la fókuszában van el-helyezve a szélessávú háromelemes Yagi -antenna . A direktor (D) és reflektor (R) anyaga 6, illetve 8 m m á tmérő jű rud , az S sugárzó 3 mm-es a lumínium lemezből kisza-bot t lepke. (A ra jzon-a lepke-dipólt a felülnézetben ábrázolt an tennáná l beforga t tuk az ábra s ík jába , a köny-nyebb ábrázolás céljából.)

A ta r tóger inc 20 x 20 mm-es négy-szög keresztmetszetű a lumínium rúd, az á rboc 2"-os acélcső. A leve-zetéshez szimmetrikus TV-kábel t , vagy ba lun t r ansz fo rmá to r u t á n koa-xiális kábel t haszná lha tunk .

A parabolagörbe a l ak j á t ( a - re f -lektor rudak elhelyezését) a parabola adataiból s zámí tha t juk , illetve szer-kesz thet jük ki (1. a következő szá-munkban) .

(Folytatjuk)

S. T ó t h Ferenc

Színes TV-készülékek mérése és beállítása Alapfokú

Műszaki Könyvkiadó, 278 oldal Ara: 38 F t _2. K iadás A könyv tartalma: Színes képátvitel i fogalmak, A méréshez szükséges mű-szerek, A színes TV-készülékek ál ta-lános jellemzői, A mérési körülmé-nyek biztosítása, A rendszerfügget-len á ramkörök mérési és beállítási műveletei , A rendszerfüggő áramkö-rök mérési és beállítási műveletei . Egyéb mérések.

Kádá i Géza

Rádió- és TV-kapcsolások 1975—1977 Középfokú

Műszaki Könyvkiadó, 184 oldal Ára : JB3 F t

A szerző a legújabb kapcsolás-gyűj teményében az 1 9 7 5 - 1 9 7 7 kö-zött hazai kereskedelemben kapha tó műsorvevő rádió- és TV-készülékek kapcsolási ra jzá t és műszaki adata i t közli. A köte tben az alábbi készü-lékek ada ta i t a l á lha tók : Ámor, Con-tessa, Dominik, Junior , Slazak, Grundig MK 2500, Safari , Select, At lant ic , Philips 90 R L 047, Euridi-ka , Grundig Clock, Schaub-Lorenz Jun io r 26, Tesla Spiri tual , Tesla 2107 B elektron, Prominent , Stern Recorder 6001, Toshiba I C - 7 0 0 , Sanyo M 2420, TFC 496, West-minster 748, Taicon M S - 6 0 7 A,

. Aciko A R 1207, Poppy RC 227, Solar K 10, Sanyo R P 7331, Sanyo R P 1250, Chick T R 7, Vega 402, Rossl ja 303, Sokol 308, Roma de Luxe, Verona de Luxe , Sirius de Luxe, Star RM 4 6 2 0 - 7 6 , Teistar RM 4620. TV-készülékek: E s t a m a t 419, Mini Vidi TC 1620, Athene, TA 5204, Jup i t e r de Luxe TA 5204, Orion 75, Merkur AT 5761, Sensorion AT 6461 és AT 6561, valamint a S T E L L A 3 0 0 - 1 feszültségszabályo-zó.

Az emlí te t t pa rabo la -an tenná t t ö b b éve üzemeltetem, igen kelle-mes tapasz ta la tokka l Gyöngyösön, lakótelepi lakásomon. Segítségével

1. ábra

Rídlóteehniki 1980/5

Parabola-antennák UHF-vételre 2. Bonyhádi Károly oki. vili. mérnök

A parabola-antennák az iroda-lomban többnyire „reflektoranten-n á k " néven ismertek. Ez az elneve-zés feltehetően onnét ered, hogy (adóantennánál) a parabola felülete mint másodsugárzó működik, a pri-mer sugárzó a parabola fókuszában van elhelyezve.

A parabola-antennák léte az op-tikából vet t ismereteknek köszön-hető. Tudjuk , hogy ha egy parabola-tükör fókuszában elhelyezünk egy fényforrást (pontszerű sugárzót), ak-kor a parabolatükör felületéről pár-huzamos sugárnyaláb lép ki. Érre ól. ábra. Hengerparabola profilja

fókuszú an tennáka t , a t tó l függően, hogy a fókuszpont az an tenna kime-neti nyí lásának síkján belül, vagy ezen kívül van.

A tovább iak megértéséhez vezes-sük be a K reflektorfelület kihasz-nálási tényezőt , melynek értéke az R/f hányadostól függ. Kicsi R/f ese-tén a pr imer sugárzó energiájának jelentős része nem kerül a reflektor-ra („túlfolvik") , romlik az Irányha-tás. Nagy R/f esetén a primer sugár-zó energiája ugyan teljes egészében a reflektorra ju t , de a reflektorfelü-let széle gyenge „megvilágí tást" kap így ismét romlik az i ránybatás . K értékének van egy op t imuma és ez R / f - 1 , 3 értéknél van, amikor K = = 0,83. A reflektorfelület kihaszná-lási tényezőjének vál tozását R/f függvényében a 4. ábrán muta t juk

1. ábra. Parabola-antennák forgási paraboloiddal (a) is parabolikus hen-

gerrel (b)

mondjuk azt, hogy keskeny nyalábú, jól i rányítható fénysugarat nyer-tünk . Mindez fordítva is igaz, a pa-rabolatükör a beérkező fénysugara-ka t egy pontba, a fókuszba gyűjt i össze. Analóg módon^ez az elektro-mágneses hullámokra is igaz.

A gyakorlatban kétféle paraboli-kus felületet alkalmaznak, éspedig forgási paraboloidot és hengerpara-bolát (vagy parabolikus hengert, 1. ábra). A hengerparaboláknál vonal-sugárzókat alkalmaznak. A derék-szögű koordináta-rendszerben a pa-rabolák egyenlete:

Forgási paraboloid: x»+ y* = 4 fz (2. ábra),

Hengerparabola: x* = 4 fy (3. ábra).

A múlt havi számunkban közölt an tenna parabola-profilját is a 3. ábra alapján szerkeszthetjük meg.

A hosszas elméleti meggondoláso-kat és számításokat mellőzve a to-

2. ábra. Paraboloid-antenna fő méretei

vábbiakban a gyakorló amatőr szem-szögén keresztül nézve ismertet jük ezen antennákkal kapcsolatos leg-fontosabb tudnivalókat . Egyik leg-fontosabb tulajdonsága az antennák-nak az ezekkel elérhető nyereség. A parabola-antennával elérhető nye-reség :

G4B - 20 log — ,

ahol D = 2R. Ebből az összefüggés-ből lá that juk, hogy a nyereség ará-nyos a felülettel és fordítottan ará-nyos ahulláríiTiosszal. Az összefüggés birtokában meghatározhat juk a szükséges antennafelületet a kívánt nyereség eléréséhez.

Ezzel a számítással R értékét meghatároztuk. Következőkben a fókuszpont helyét határozzuk meg. Megkülönböztetünk rövid és hosszú

4. ábra. A reflektorfelület kihasználási tényezője az R/f viszony függvényében

meg. Ezzel már egy optimális f érté-ket is meghatározhatunk az érték-hez.

A parabola-antennákhoz külön-böző primer sugárzók használhatók. Reflektorral ellátott félhullámú di-

6. ábra. A Telefunken APR 500 parabola-antenna fő méretei (a), valamint nyeresége VHF és UHF-antennával (b és c).

pól esetén (ha a (lipól és a reflektor közötti távolság 0,25 X) a reflektor a fókuszpontban nyer elhelyezést.

A reflektor, illetve a tárcsareflek-tor célszerű átmérője 0,8 X.

Primer sugárzónak Yagi-antennát is a lkalmazhatunk (természetesen a Yaci-antenna a parabolatükör felé néz). Olyan Yagi-antennát kell vá-lasztani, melynek nyílásszöge bizto-sí t ja , hogy a reflektorfelület telje- . sen „megvilágított" legyen.

Kis nyílásszög (sok elemes Yagi) esetén az antenna nem „ l á t j a " a tel-jes parabolatükör-felületet.

Példaképpen bemuta t juk a Tele-funhez cég APR 500-as t ípusú pa-rabola-antennáját , amely alkalmas a televíziós VHF- és UHF-sávok vé-telére. A nagy nyereséget 6 m át-mérőjű parabolatükör biz tosí t ja . Méreteit az 5. ábrán l á tha t juk . Ki-

6. ábra. Háztetőre épített hengerpara-bola-antenna

egészítésül még annyit kell elmon-dani erről az antennáról, hogy a Yagit t a r tó rúd végénél egy speciá-lis kiképzést alkalmaztak. Ezzel

biztosították, hogy a különböző hullámhosszokon működő Yagi-an-tennákat könnyűszerrel lehet felsze-relni, és szükség szerint cserélni, és-pedig vízszintes, vagy függőleges helyzetben, a venni kívánt jel pola-rizációjának megfelelően.

Végül érdekessségképpen bemu-ta tunk egy másik megoldást. A FUNKSCHAU 1976/7. számában olvastuk egy holland TV-amatőrről. ak i lapos tetős házának tetejére olyan hengerparabolá-tükröt állí-to t t fel (dróthálóból), melynek ma-gassága 3 m és nyílása 18 m volt (6. ábra). A fókuszpontban elhelyezett antennatar tó rúdra egy szélessávú UHF-antennát (reflektorrács elé 4 db szélessávú dipólt) rögzített. Köz-lése szerint az antennával a 35. és 46. csatornákon állandó vételt biz-tosít 140 km-es távolságból.

Mit hol közöltünk? URH-antennák éplt黫 TV-antcnnák méretezése

Tápvonal készítése URH- él TV-antennákhoz Yagl-antennák Sarokanterma Koaxiális kábel Illesztése tv-antennához TV- és URH-antennák adatai

Forgatható antenna TV távolsági vételhez TV- és URH-antennák Mérések TV- és URH-antennakábeleken TV-antenna Diagram tápvezetékek hullámellenállásának

megállapítására QUAD-antenna TV- és URH-sávra TV- és URH-antennaforgató berendezés Egyszerű TV-antennák készítése Sopron környéki TV-antennák Rövid URH dlpólantenn* URH-antennák méretezése TV-keretantenna A résantennáról TV-antennák Mekkora teljesítményt nverhetünk az URH- és

TV-antennákból, rálátás esetén? TV-vétel szélessávú félstabll antennákkal Knie« antennáról táplált TV-vevőkészülékek TV-antenna alumlnlumfóllás falécekből Kabhesyl antenna Forgatható antenna TV-vétellehetőségek, antennák Tapasztalatok a TV távolsági vétel terén

1955/9. 1955/10., l í . , 12. 1956/2., 3., 5., 7., 8. 1955/12. 1957/6., 8. 1957/7. 1957/7. 1957/9., 10. 1958/2., 3. 1958/5.,06. 1958/7. 1959/1. 1959/7.

1959/8. 1960/4., 5. 1960/7. 1960/11. 1960/11. 1960/12. 1960/12. 1961/5. 1961/12. 1961/12.

1962/6. 1962/7. 1962/8. 1962/9. 1962/11. 1963/3. 1963/6. 1963/9., 10., 12. 1964/1.

15 elemes antenna a III . sávra Automatikus antennaforgató 15 elemes Yagi Jó hatásfokú TV-antenna Elektronikus TV-antenna átkapcsoló Rombuszantenna TV távolsági vételhez 5 elemes Yagi az I. sávra Ahogy ma látjuk a TV-antennákat Rombuszantenna Melyik a legmegfelelőbb HTV TV-antenna?

Loe-perlodlc antenna TV távolsági vételre TV-antennák földelése 5 elemes tetőantenna az 1—12. csatornára Ha a TV-adóállomások zavarják e g y m á s t . . . Parabola antenna TV távolsági vételre Antennák összekapcsolása TV-készülékek működtetése két csatornán

aszimmetrikus antennakapcsolással Egyszerű TV-padlásantcnna Háromelemes antennaméretek Kllencelemes TV-antennák Rombuszantennák Iránykarakterisztikát Egyszerű TV-szobaantennák Szabadka és Poprád vétele Hellx antenna méretezése Hosszú Yagi antennák építése

URH- és TV-antennák Ferritantenne TV-vevőkhöz TV-atenna názl készítése és szerelése TV-antennák a DMH sávra TV-antenna építése egyedül A szerkesztő válaszol Több TV-készülék egy antennáról A TV II. műsorának vétele

1963/11. 1964/2. 1964/2. 1964/2. 1964/6. 1064/11. 1965/1/ 1965/3. 1965/3. 1965/4., 5., 6., 7. 9., 10., 11., 12. 1966/1., 2., 3. 1965/6. 1965/9. 1965/10. 1965/10. 1965/11. 1966/2.

1966/3. 1966/7, 1966/8. 1966/9., 11. 1967/1., 2. 1967/2. 1967/5. 1967/11. 1967/12. 1968/1. 1968 É K . 1968/12. 1969 É K . 1969 ÉK. 1969/1. 1969/10. 1970/6. 1971/10.

- k a n -

TV DX-eaek figyelem I

Nagy nyereségű mágneses IV-antenna iz 1-12 OIRT csatornák vitelére

Az alábbiakban egy nemrég fel-fedezett ú j erősítő elemről számo-lunk be kedves Olvasóinknak, amely tulajdonságainál fogva különösen a tv-sávokban alkalmas nagyfokú erő-sítésre. Az ú] erősítő elem egyszerű-ségénél és megbízhatóságánál fogva szeles körú elterjedésre szápúthat , mint tv-antennaerősítő.

Az már régóta ismert tény, hogy az anyagok molekulái meghatáro-zot t frekvenciájú rádióhullámokat erősen abszorbeálnak. Az elnyelés a molekulákat alkotó atomok rezgé-sével, forgásával, valamint az .elekt-ronpályák felhasadásával függ össze. A gázok rádióhullám-abszorbeálása ál talában az 1 cm-es hullámhossz körüli mikrohullámú sávba esik. A ferromágneses anyagok elnyelési hullámhossza ennél lényegesen na-gyobb. Ez a t ény azzal magyaráz-ható, hogy a ferromágneses anyago-kat sok molekulából álló elemi mág-

neses részek, az ún. domenek alkot-já t , ezeknek tömege lóval nagyobb a molekulák tömegénél, de mágneses momentum szempontjából a külvi-lág felé egységesen viselkednek.

Ezeket az elnyeléseket tanulmá-nyozták az Applied Radio Institution Laboratories Co. 1. számú kuta tó-laboratóriumában és meglepve vet-ték észre, hogy bizonyos körülmé-nyek között nem történik abszorp-ció, hanem ellenkezőleg, a gerjesztő nagyfrekvenciás tér felerősödik.

A kísérlet során nikkelötvözet-ből készült A/10 hosszúságú rudat 110 MHz frekvenciájú rezgéssel ger-jesztet tek. Az erősítő ha tás nemcsak ezen a frekvencián, hanem széles sávban jelentkezett.

A jelenség elméleti magyarázata egyelőre csak részben t isztázot t , itt nem is célunk, hogy a bonyolult kvantummechanikai levezetéseket végigkövessük. A működésről gya-

korlat i lag elég annyit tildnl, bogy «z elektromágneses hullám a rúdon Végighaladva a domenek energiáját megnöveli úgy, hogy elektron-jait metastabil, nagyobb energiájú pályákra kényszeríti, más elektro-nok mágneses perdületének (spinjé-nek) I rányát megfordít ja . A meta-stabil állapotban levő elektronok a következő hullám végighaladásakor eredeti pá lyá jukra térnek vissza és energiájukat visszadják a gerjesztő térnek, méghozzá azonos fázisban, t ehá t a betáplált jelet felerősítve szolgáltat ják vissza. Lényegében te-h á t haladóhullámú mágneses erősítő-ről van szó. A legérdekesebb az, hogy a ferromágneses rúd az erősí-téshez szükséges energiát saját mág-neses teréből nyeri. (Célszerű ezért permanens mágnest alkalmazni.)

A laboratór ium munkatársai meg-szerkesztették az ezen az elven mű-ködő mágneses antennaerősitőt. melynek első kísérleti példánya már 14 dB nyereséget szolgáltatott az egyszerű dipólhoz viszonyítva. Vár-ha tó , hogy a közeljövőben minden más antennaerősi tőt ki fog szorítani ez az ú j rendszerű, nagyon egyszerű elem, és forradalmi változásokat fog hozni a nagytávolságú tv-vétel te-rén.

Örömmel közölhetjük, hogy Szend-rei István miskolci kedves Olvasónk elkészítette az országban — tudo-másunk szerint — első jól működő ánteririaérősítőt, melynek ra jzát az a lábbiakban közöljük. Az antenna-méreteket a különböző O I R T csa-to rnák ra az 1. táblázat tar ta lmazza. Az antenna megépítéséhez szerkesz-tőségünk sok sikert k íván!

Az antenna építésével kapcsolat-ban minden eredményes TV-DX-ről szóló beszámolót, értesítést örömmel és köszönettel vesz a szerkesztőség.

Lehet, hogy ez az antenna is kiál-lításra kerül az idei BNV-n 1

-kan-

1. tábiazat

Csatorna Mágntskeresztmítszet b n Huzal 0

Csatorna cm"-ben mm m«(wt»zám mm

1 1 , 5 - 2 . 0 50 100 0,5 2 2 , 0 - 2 , 7 50 170 0,7 3 3 , 0 - 4 , 0 50 138 1 4 4 , 3 - 4 , 5 55 140 1,0 3 5 , 0 - 5 , 5 55 127 1,2 6 5 , 8 - « , 2 55 118 1,2 7 8 , 4 - 6 , 6 60 100 1,5 8 6 , 5 - 6 , 7 60 85 1,5 9 6 , 8 - 7 , 0 60 78 1,5

10 7 , 2 - 7 , 4 65 70 1,8 11 7,6—8,0 »5 58 1,8 12 8 , 0 - 9 , 0 65 50 2,0

Ridiótachnlki 1970/4

Milyen antennákat közöltünk elffzS számainkban?

Hajlított dipól (0): 1976/10. Hajlított dipól reflektorral is direk-torral (0): 1976/10. Hajlított dipól reflektorral (0): 1976/ 10. Tizelemes antennák a hazai UHF-csato mákra: 1976/10. Hitelemes antennák hajlított dipóllal (0): 1976/11. Ötelemes antennák hajlított dipóllal (0): 1976/11. Kit-, három- is nigyelemes, T-illesz-tisü antennák (O is C): 1976/12. Szélessávú UHF-antenna a TV IV. sáora: 1977/1. Kilencelemes antennák (OC, VHF I I I . sáv): 1977/2. Kilencelemes antennák (0): 1977/3. ötelemes, T-illesztisü antennák (0): 1977/4. Szalagdipól-antennák (0): 1977/6. Hatelemes csatornacsoport-antennák (OC): 1977/6. 11 elemes kitcsatornás antennák (0 I I I . sáv) : 1977/7. 12 elemes egészhullámú antennák (OC III. sáv): 1977/8. Nyolcelemes antennák (OC I I I . sáv): 1977/9. Kilencelemes long-yagl (OC III. sáv): 1977/10. 13 elemes csatornacsoport-antennák (OC III. sáv): 1977/11. Nigyelemes yagi (OC 1-12): 1977j 12. UHF lepkeantennák: 1978/1. Húszelemes antennák (OC I I I . sáv): 1978/2. UHF hurokdipól: 1978/3. ötelemes UHF-antennák (IV. sáv): 1978-/3. 19 elemes UHF-antennák: 1978/4. 15 elemes antennák (OC I I I . sáv): 1978/5. Hatelemes UH F-antenna: 1978/6. Gyári antennák: 1978/7.

Milyen antennákat kOzßltünk elfizS számainkban?

Hajlított dipól (O): 1976/10. Hajlított dipól reflektorral is direk-torral (0): 1976/10. Hajlított dipól reflektorral (O): 1976/ 10. Tízelemes anlennák a hazai UHF-cscdornákba: 1976/10. Hitelemes antennák hajlított dipóllal (0): 1976/11. ötelemes antennák hajlított dipóllal (O): 1976/11. • Kit-, három- is nigyelemes, T-illesz-tisü antennák (O isC): 1976/12. Szilessávú UH F-antenna a TV IV. sávra: 1977/1. Kilencelemes antennák (OC, VHF I I I . sáv): 1977/2. Kílencelemes antennák (0): 1977/3. ötelemes, T-illeszttsü. antennák (0): 1977/4. Szalagdipól-antennák (0): 1977/5. Hatelemes csaíornacsoport-aniennák (OC): 1977/6. 11 elemes kétcsatornás anennák (0 I I I . sáv): 1977/7. 12 elemes egiszhullámú antennák (OC III. sáv): 1977/8. Nyolcelemes antennák (OC 111. sáv): 1977/9. Kilencelemes long-yagi (OC 111. sáv): 1977/10.

13 elemes esatomacsoport-antennák (OC III. táv): 1977/ll. Nigyelemes yagi (OC 1-12): 1977/12. UHF lepkeantennák: 1978/1. Húszeleme» antennák (OC III. sáv): 1978/2. UHF hurokdipól: 1978/3. ötelemes UHF-antennák (IV. sáv): 1978/3. 19 elemes UHF-Cntennák: 1978/4. 15 elemes antennák (OC Hl. sáv): 1978/5. Hatelemes UH F-antenna : 1978/6. Guári antennák: 1978/7. HTV dominóantennák (OC Hl. sáv): 1978/8. Tízelemes kitcsatornás antennák (OC I I I . sáv): 1978/9. Tizelemes háromcsatornás antennák (OC I I I . sáv): 1978/10. Szilessávú antennák (4, 9, 15 elemes, OC 111. sáv): 1978/11. HTV UHF-antennák: 1979/1. 27 elemes UH F-antenna: 1979/2. Szilessávú UH F-lepkeantenna : 1979/3. 35 elemes UH F-antenna: 1979/4. Szilessávú UHF-antennák (8-24 elemes): 1979/5. 16'elemes szilessávú UH F-antenna: 1979/6. Kvad-antennák: 1979/7. Antennák helyi vitelre (1, 2, 3 elemes): 1979/8. 12 elemes UHF-antennák: 1S79/9. 13 elemes antenna (O 111. sáv): 1979/10. 13 elemes antenna (C Hl. sáv): 1979/11.

Í 5 elemes antenna (OC I I I . sáv): 979/12.

9 elemes antenna (OC I I I . sáv): 1980/1. Háromelemes antenna (I.sáo) :1980/2.

HTV dominóantennák (OC III. sáv): 1978/8. Tizelemes kitcsatornás antennák (OC I I I . sáv): 1978/9. Tízelemes háromcsatornás antennák (OC I I I . sáv): 1978/10. Szilessávú antennák (4, 9, 15 elemes, OC I I I . sáv) :1978/11. HTV UHF-antennák: 1979/1. 27 elemes UH F-antenna: 1979/2. Szilessávú UH F-lepkeantenna: 1979/3. 35 elemes UH F-antenna: 1979/4. Szilessávú UHF-antennák (8-24 elemes): 1979/5. 15 elemes szilessávú UH F-antenna: 1979/6. Kvad-antennák: 1979/7. Antennák helyi vitelre (1, 2, 3 ele-mes): 1978/8. 12 elemes UHF-antennák: 1979/9. 12 elemes antenna (0 III. sáv): 1979/10. 13 elemes antenna (C III. sáv): 1979/11. 16 elemes antenna (OC III. sáv): 1979/12. 9 elemes antenna (OC III. sáv): 1980/1. Háromelemes antenna (I. sáv): 1980/2. 6 is 7 elemes antennák (I. sáv): 1980/3. 22 elemes- antenna (OC II 1980/4.