1

Iparpolitika – vázlat• Közgazdasági és jogi keretek

– Az európai ipart ért kihívások– Az ipar versenyképessége és a közösségi

politika– KKV-k az egységes piacon

• Vállalatpolitika– Vállalati jog– Üzleti környezet– Vállalatok finanszírozása– Vállalatok közötti együttműködés

• Szektorális politikák– Acélipar– Hajógyártás– Textil- és ruházati ipar– Információs ipar– Távközlés

2

Közgazdasági és jogi keretek• Az EGK-szerződés nem rendelkezett ipar-

politikáról a liberalizáció és verseny önmagában megoldaná a szükséges szerkezeti változásokat

• Miért volt (van) szükség közösségi iparpolitikára?– A közös piac sokáig nem alakult ki– Vö.: jogszabályok harmonizációja és

szabványosítás– A tagállamoknak közös szerkezeti és szektorális

gondjai voltak• Mi az iparpolitika lényege?

– Vállalatpolitika nemcsak az iparral foglalkozik, hanem a többi szektorral is – kézműipar, turizmus, nagykereskedelem

3

Közgazdasági és jogi keretek• Az ESZAK- és az Euratom-szerződések szektorális

politikákat hívtak életre• EGK-szerződés:

– elsősorban az iparral foglalkozott,– de leginkább az ipari termékek közös piacának

létrehozására összpontosított– egy iparpolitika számtalan fontos elemét tartalmazta

• versenyszabályok• adórendelkezések• jogharmonizáció

• Kiinduló feltételezés: a protekcionista intézkedések eltörlése elegendő lendületet ad a vállalatoknak ahhoz, hogy leküzdjék strukturális gondjaikat

• Különböző „gazdaságfilozófiai” megközelítés a tagállamokban

• A Közösség nem kapott hatáskört ezen a területen

4

Az európai ipart ért kihívások• Egységes piac – előnyök a vállalatok

számára:– méretgazdaságosság– alacsonyabb adminisztratív és pénzügyi költségek– Könnyebb hozzáférés más tagállamok

közbeszerzéseihez• A gazdaságok és piacok globalizálódása

– Erősödik a verseny nagyobb figyelmet kell fordítani a termelékenység tényezőire:

• műszaki fejlődés• K+F-beruházások • kapacitások kihasználása• a munkaerő képzettsége és költsége• vezetés és szervezés

5

Az európai ipart ért kihívások – 2 • Új ipari forradalom információs és

kommunikációs technikák fejlődése– Az elektronika, az IT, a távközlés és az

audiovizuális szektor „konvergenciája“– Mélyreható változások a termelési struktúrákban

és eljárásokban– Új módszerek a munkaszervezésben, új

feladatok a menedzserek és munkások számára stb.

• Szektorális alkalmazkodás– A gazdálkodó alanyoknak maguknak kell

kezdeményezniük– A hatóságok „katalizátorok és az innovációk

úttörői” (infrastruktúrát biztosítanak, és olyan rávezető intézkedéseket hoznak, amelyek elősegítik az innovációt)

6

Az ipar versenyképessége és a közösségi iparpolitika (Maastricht)• A Közösség tevékenysége … a következőket foglalja

magában: m) a közösségi ipar versenyképességének erősítése (3. cikk l. bek.)

• Új cím az iparról – (157. cikk) A Közösség és a tagállamok biztosítják a közösségi ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.

• E célból — összhangban a nyitott és versengő piacok rendszerével — fellépésük arra irányul, hogy:– felgyorsítsák az ipar alkalmazkodását a strukturális

változásokhoz– ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely a

Közösség egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások — különösen a kis- és középvállalkozások —fejlődésének;

– ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a vállalkozások közötti együttműködésnek

– elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását.

7

Az ipar versenyképessége és a közösségi iparpolitika• (2) Az említett célok elérésének eszközei:

– A tagállamok a Bizottsággal kapcsolatot tartva • konzultálnak egymással, és amennyiben

szükséges, • összehangolják fellépésüket.

– A Bizottság megtehet minden hasznos kezdemé-nyezést az összehangolás előmozdítása érdekében.

• (3) A Tanács … egyedi intézkedéseket hozhat a tag-államokban végrehajtott olyan fellépések támogatására, amelyek az (1) bekezdésben kitűzött célok megvaló-sítására irányulnak.E cím nem szolgáltat alapot ahhoz, hogy a Közösség bár-milyen olyan intézkedést vezessen be, amely a verseny torzulásához vezethet, vagy amely adórendelkezéseket vagy a munkavállalók jogait és érdekeit érintő rendelke-zéseket tartalmaz.

8

Az ipar versenyképessége és a közösségi iparpolitika• 1993: fehér könyv a versenyképesség

erősödéséről és a foglalkoztatás növeléséről (Bangemann-jelentés) akcióprogram (1996)

• Cél: kedvező környezetet teremteni olyan gyorsan növekvő területeknek, mint– a tudás és kultúra piaca– egészségipar– biotechnológia, környezetvédelem– élenjáró termékek előállítása (top-of-the-range

products)• Eszközök:

– immateriális beruházások elősegítése– ipari együttműködések fejlesztése– tisztességes verseny biztosítása– a bürokrácia csökkentése a közigazgatásban

9

Kkv-k az egységes piacon• A kkv-k meghatározása:

– 1996-ig: <500 foglalkoztatott– 1996 óta: 250 és független

• Közepes vállalatok: – Foglalkoztatottak létszáma: <250, – Forgalom: <50 millió EUR – Mérlegfőösszeg <43 millió EUR

• Kisvállalat:– Foglalkoztatottak létszáma: <50, – Éves forgalom: < 7 millió EUR, – Mérlegfőösszeg: < 5 millió EUR

• Mikrovállalatok: a fenti határok alatt• 23 millió kkv az EU-ban, kb. 75 millió

álláshely, • 3 Mrd EUR támogatás a 2007–13-as

időszakban.

10

Kkv-k az egységes piacon• A kkv-k előnyei:

– egyszerűbb és rugalmasabb vezetés– vállalaton belül jobb szociális kapcsolatok– a munkaerőpiac legveszélyeztetettebb kategóriáiból

viszonylag sokat foglalkoztatnak: nőket és fiatalokat– új és gyorsan fejlődő piaci szegmensekben (niche-

ekben) vannak jelen – kevésbé vannak kitéve a nemzetközi verseny hatásának

• A kkv-k hátrányai:– kisebb adminisztratív kapacitás– képzett vezetők/munkatársak hiánya– nehezebben találnak finanszírozási forrásokat

• Mi a teendő?– Szakítani kell a családi típusú vezetéssel.– Erősíteni kell az együttműködést.– Uniós, tagállami, regionális stb. támogatásra van

szükség.

11

Vállalatpolitika• 1986: közösségi program kkv-k számára• 1990: több éves kkv-program• 1992: Maastrichti Szerződés: vállalatpolitika• 1992. november: Tanácsi határozat (resolution!)

a vállalatok, különösen a kkv-k verseny-képességének erősítéséről és a Közösségen belüli foglalkoztatás növeléséről

• 1994: integrált program a kkv-k és a kézműves szektor fejlesztésére, hogy összekapcsolják a tagállamok és a Közösség intézkedéseit:– Közösségi támogatás a harmadik több éves

program keretében (1997–2000)– Az egyéb közösségi politikák keretében hozott

intézkedések összehangolása• 2007–2013 Entrepreneurship and Innovation

Programme

12

Vállalati jog – 1• A vállalati jog és a számvitel területén a fő célok:

– a cégek mobilitásának elősegítése (hogy jobban élvezhessék a nagy egységes piac előnyeit)

– a versenyfeltételek egyenlőségének biztosítása (a különböző tagállamokban bejegyzett cégek között)

– a tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítése

– a vállalatok határokon átnyúló kooperációinak ösztönzése

– a határokon túlnyúló vállalatfelvásárlások megkönnyítése (M&A)

• Létesítés szabadsága: elvileg nincsenek adminisztratív gátak – A gyakorlatban: számos közgazdasági és jogi probléma

– Több tanácsi irányelvet fogadtak el:

• a „nyílt” részvénytársaságok egyesüléséről (1978),• működő vállalatok több részre darabolásáról (1982),• a mérlegbeszámolóval szembeni követelményekről (1978), • az összevont mérlegekről (1983)

13

Vállalati jog – 2• Európai Gazdasági Érdekcsoportosulás (EEIG)

– nem önálló jogi személy – szerződésen alapuló együttműködés kerete (1985), de– hibrid forma a szerződéses kapcsolat és az önálló

vállalat között (jogi személy, áfaalany)– tagjai mind gazdaságilag, mind jogilag önállóak

maradnak– a tagok teljesen egyenlők– nem saját profitját kívánja növelni (azt felosztják – nincs

társasági nyereségadó)• Európai zártkörű társaság (societas europæa)

– 1970-ben, majd 1989-ben kezdeményezte a Bizottság, 2004 októberétől alkalmazható

– Egyetlen alapító okirat, amely közvetlenül érvényes minden tagállamban

– Áttelepüléskor nem kell megszüntetni, majd újra megalapítani

– Adózás szempontjából nem különbözik a többi vállalattól– Nem csak nyilvános (tőzsdén forgalmazott) cégek

lehetnek

14

Üzleti környezet• Az uniós intézmények különös figyelemmel kísérik

a kkv-k sajátos gondjait valamennyi közösségi politika alakításakor és végrehajtásakor

• 1986 óta – valamennyi bizottsági javaslat mellé csatolni kell egy gazdasági hatáselemzést, amely bemutatja a tervezett intézkedés hatásait különösen– a kkv-kra és– a foglalkoztatásra

• 1993 óta – részletesebb hatásvizsgálat + konzultáció szakmai (érdekvédelmi) szervezetekkel– A Bizottság jogszabály-alkotási programját

megjelentetik az OJ-ben – előzetes konzultáció– Egy bizottságot állítottak fel az üzleti környezet

javítására és egyszerűsítésére (pl. pénzügyi eszközök, jelentési kötelezettségek)

15

Üzleti környezet• A Bizottság ajánlásai:

– Fizetési határidő a kkv-k likviditási gondjainak enyhítésére

– Az örökösödési illeték csökkentése, hogy a család könnyebben tudja folytatni a vállalkozást

• Az információnyújtás javítása: Euro-Info-Centerek (250+) Enterprise Europe Network (2008 óta!)– Az egységes piaccal kapcsolatos mindenféle

kérdésre választ adnak– Tanácsokat adnak kisvállalatoknak, hogyan

vehetnek részt európai programokban– Segítenek az innovációban, a

technológiatranszferben• Részvétel K+F-programokban

– BRITE/Euram (anyagok és technológiák ipari alkalmazása) – segít a kkv-knak a partnerkeresésben

– CRAFT: segíti a kkv-kat az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel való műszaki fejlesztési együttműködésben

16

Vállalatfinanszírozás• Az európai kkv-knak kisebb a tőkeerejük, mint az

amerikaiaknak és a japánoknak• 1993: a Bizottság felhívja a figyelmet a tanácsadás

és a garanciavállalás fontosságára• Európai Regionális Fejlesztési Alap: támogatja a

helyi fejlesztési kezdeményezéseket és a kkv-k tevékenységét– Segítség a vállalatnak nyújtott szolgáltatásoknál– A technológiatranszfer támogatása– A kkv-k tőkepiaci megjelenésének támogatása– Kisebb volumenű infrastrukturális fejlesztések

támogatása• Business and Innovation Centres (BICs) – 1994

– A vállalkozásindítást támogatják, átfogó szolgáltatási programmal (képzés, finanszírozás, marketing stb.) olyan kkv-k esetében, amelyek innovatív technológiára épülő projekteket valósítanak meg

17

Vállalatfinanszírozás• Az „Edinburgh-alap” (facility) (1992)

– A Közösség 3%-os kamattámogatást nyújt az EBB által garantált olyan kkv-hitelekhez, amelyek munkahely-teremtést szolgálnak

• Kkv-kezdeményezés (a regionális politika keretében)– 1 milliárd ECU – 800 millió a leszakadó térségekbe– a kkv-k nemzetközi megjelenésének támogatására– segíteni a kkv-kat az egységes piac dinamikájából

való részesülésben• A kkv-k termelési rendszereinek és vezetésének javítása• A kkv-k és a kutatóközpontok közötti együttműködés

erősítése• Új piacokra való bejutás elősegítése• A kkv-k és beszállítóik, valamint vevőik közötti

kapcsolatok fejlesztése• A finanszírozási forrásokhoz, köztük hitelekhez való

hozzájutás segítése

18

Vállalatok közötti együttműködés• Business Cooperation Centre (BCC)

– Kooperációs lehetőségekről tájékoztató hálózat– ~300 levelező 70 országban

• Business Cooperation Network (BC-Net)– 600 üzleti tanácsadó hálózata– Business Co-operation Database (2004)

• „Europartenariat” – 2000-ig működött– Kevésbé fejlett régiók vállalkozói számára segített

a partnerkeresésben, „vásárok” formájában• InterpRISe

– Inter-regional co-operation for promoting Regional Innovation Strategies in Europe (1999–2002)

19

Small Business Act – 2008• 2000: Kis- és Középvállalkozások

Európai Chartája (Feira – PT)* • A kkv-k szükségletei a lisszaboni

stratégia középpontjában, különösen 2005 óta – „Modern kkv-politika a növekedésért és a

foglalkoztatásért” ** • Jobb szabályozásra irányuló stratégia

– a hatályos EU-s jogszabályok megújítása és egyszerűsítése

– ambiciózus program a közösségi jogszabályokból fakadó adminisztratív teher 2012-ig 25%-kal csökkenjen.

• Nemzeti Reformprogramok – vállalkozási fejezet

20

*Kis- és Középvállalkozások Európai Chartája (2000)

• Vállalkozási szemlélet oktatása• Olcsóbb és gyorsabb vállalkozásindítás• Jobb jogi szabályozási keret (better regulation)• A piaci igényeknek megfelelő szakképzési

szerkezet• A hatóságok on-line elérhetőségének javítása• Több előny jusson a kkv-knak az egységes

piacból• Kedvező adózási és pénzügyi következmények• E-business fejlesztése• A kkv-k érdekképviseletének erősítése

tagállami és közösségi szinten

21

** Az Európai Bizottság „modern kkv-politikája”(2005)• A vállalkozó szellem és a képzettség

terjesztése• A kkv-k piacra jutásának javítása• A bürokrácia csökkentése• A kkv-k növekedési potenciáljának

javítása• A kkv-k stakeholdereivel folytatott

dialógus és konzultáció erősítése

22

Az SBA elfogadásának fő oka• Az EU-ban a kkv-k még mindig

– alacsonyabb termelékenységgel rendelkeznek és

– lassabban növekednek, mint az Egyesült Államokban.

• USA: a fennmaradó cégek átlagosan 60%-kal emelik meg létszámukat működésük 7. évére

• EU: 10–20%. • A közfelfogásnak ösztönöznie kell az

egyéneket saját vállalkozás elindítására.• A társadalomnak méltányolnia kell, hogy a

kkv-k jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoz-tatás bővítéséhez és a gazdasági jóléthez.

23

Az SBA lényege „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv.• Tíz elv*• Új jogszabály-alkotási javaslatok:

– Az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet

– Az európai zártkörű társaság (Societas Privata Europæa, SPE) statútumáról szóló rendelet

– A csökkentett áfakulcsokról szóló irányelv– A késedelmes fizetésekről szóló 2000/35/EK

irányelv módosítása azért, hogy a kkv-knak a kereskedelmi ügyletek kapcsán járó fizetések időben teljesüljenek.

• Új szakpolitikai intézkedések, amelyek mind közösségi, mind tagállami szinten a kkv-k szükségleteinek megfelelően biztosítják a tíz elv végrehajtását.

24

A SBA 10 alapelve (1–5)1. Olyan környezetet* kell teremteni, amelyben a

vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

2. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. (Évente 700.000!)

3. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni.

4. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek.

5. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit.

25

A SBA 10 alapelve (6–10)6. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz

jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.

7. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.

8. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.

9. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák.

10. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.

26

1. alapelv: vállalkozói környezet(Illusztráció)

• EU: 45%, USA: 61% akar önfoglalkoztató lenni

• Oktatás és képzés• 10 éven belül 6 millió kkv-tulajdonos

megy nyugdíjba• Női vállalkozók támogatása• Vállalkozói készségek: kulcskompetencia

legyen a tananyagokban, már az általános iskolában!

• Adók ne gátolják az üzlet átadását.

27

Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (2007–2013)• 3,6 milliárd euró (7 évre)• Alprogramjai:

– Vállalkozási és Innovációs Program• a több éves akcióprogramok utóda• 2,17 milliárd euró

– IKT Támogatásának Programja• 730 millió euró

– Intelligens Energia – Európa Program

• 730 millió euró

28

Szektorális politikák• Mik azok a szektorális intézkedések?

– A kormányok által alkalmazott olyan ösztönzők, amelyek segítik és orientálják a nemzeti ipar modernizálását

• kutatóintézeteknek, dokumentációs központoknak nyújtott támogatások

• szakképzési intézményeknek, ismeretterjesztő központoknak és termelékenységi központoknak nyújtott támogatások

– Kereskedelempolitikai intézkedések• Vámok, dömpingellenes intézkedések,

kereskedelmi megállapodások, exportösztönzők – némelyikük még mindig a tagállamok kezében van

– Különféle állami támogatások• formái: adományok, kölcsönök, kamattámogatások• céljai: foglalkoztatás, regionális fejlesztés,

nemzeti büszkeség – „zászlóshajó” cégek (champions nationaux)

29

Acélipar• A kezdetektől (1952) az ESZAK irányította

– közös szabályok– közös hatóság

• 1975: súlyos válság• A Közösség reakciója:

– a piac stabilizálása– az alkalmazkodás ösztönzése– közösségi keretmegállapodás az acéliparnak

nyújtott tagállami támogatásokról• Az irányítás fő eszközei:

– a vállalati beruházásokról gyűjtött információk– hat hónapra szóló piaci előrejelzések– „az acélipar társadalmi aspektusa” – közösségi

program a szerkezeti átalakulásra– „az acélipar külpiaci aspektusa” – vámkvóták és

az import nyomon követése

30

Hajógyártás• A Közösség részesedése az 1960-as évek óta

folyamatosan és drasztikusan csökkent• Nem volt jogalap a közösségi beavatkozás

számára –csak „koordinálhatták” a tagállami támogatásokat (hét irányelv)

• Közösségi keretmegállapodás a hajógyártás támogatására – sikerült a szektor versenyképességét javítani

• 1989–1994: tárgyalások a fő hajógyártó országok között, az OECD égisze alatt

• Megállapodás: 1998-tól helyreállítják a normális piaci viszonyokat

• 1996: bizottsági közlemény a „tengeri iparokról” – a szektor fejlesztése és a rendszer átláthatóbbá tétele

31

Textil- és ruházati ipar• A Közösségben a textil- és ruházati ágazat az 1960-as

évek vége óta visszafejlődőben• Az 1980-as évek óta: közösségi textilpolitika

– A Közösség szintjén:• Tagállami támogatások jegyzéke – a támogatási verseny

megelőzésére• 1977 óta: a szintetikus szálak előállításának nyomon

követése• R&TD (BRITE) – új anyagok• 1993–1999 RETEX (az 1., 2. és 5b regionális politikai célok

keretébe tartozó régiókban)– Külső szinten:

• Kettős erőfeszítés: támogatni a közösségi termelőket + megnyugtatni a fejlődő országokat

• Textilegyezmény (Multifibre Agreement) a GATT keretében• Uruguay-forduló (1986–1994): a szektor fokozatos

liberalizálása• 1992: a Közösségen kívüli piacok megnyitása, a dömping és

a támogatások elleni harc

32

Információs iparágak• Információs társadalom program• Program az információs technológiák területén

– informatikai infrastruktúra– a felhasználók és a piac igényei– a szolgáltatásokhoz és a technológiákhoz való

hozzáférés– Európa képességeinek javítása a szoftverfejlesztés

terén– információtechnológiai alkatrészek és

alrendszerek• INFO 2000 – közösségi több éves program

– Az európai multimédiás tartalmak előállításának támogatása

– Európa nyelvi sokfélesége és az információs társadalom

• 1996: a Bizottság „gördülő terve” az információs társadalom vonatkozásában

33

Távközlés• Négy elem az 1980-as évek óta:

1. Egységes piac a távközlési berendezésekre (szabványosítás)• Annak garantálása, hogy terminálok köthetők a

nyilvános távközlési hálózatokhoz2. A távközlési szolgáltatások liberalizációja

• 1998. január 1.: a telefonszolgáltatás teljes liberalizációja

• Több más liberalizációs lépés:o Nyitott távközlési hálózatok: páneurópai public radio

paging system, egységes európai segélyhívó szám (112), közös nemzetközi hívószám (00), egységes előhívószám-rendszer, ISDN, mobil telefon

3. A Közösség támogatta a műszaki fejlesztést megalapozó kutatásokat hogy fenntartsa Európa vezető szerepét a digitális széles sávú távközlésben

4. Kiegyenlítettebb regionális fejlődés a transzeurópai távközlési hálózatok segítségével a tagállamok digitális hálózatainak összekötése