Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi kar

Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Ózd munkaerő-piaci helyzetének elemzése

Tokár Réka Dalma

2019

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ............................................................................................................. 1

1. ÓZD VÁROSÁNAK BEMUTATÁSA ..................................................................... 4

1.1. A városról általában ......................................................................................... 4

1.2. Természeti adottságok ..................................................................................... 6

1.3. Épített környezet .............................................................................................. 7

1.4. Ózdi Kohászati Üzemek rövid története .......................................................... 9

2. ÓZD KOMPLEX HELYZETELEMZÉSE ........................................................... 11

2.1. Demográfiai viszonyok elemzése ................................................................. 11

2.1.1. Népességszám alakulása ....................................................................... 11

2.1.2. Népességszám csökkenésének okai ...................................................... 13

2.1.2.1. Elvándorlás .......................................................................... 13

2.1.2.2. Természetes fogyás .............................................................. 15

2.1.3. Elöregedő társadalom ........................................................................... 19

2.1.4. Nemzetiségi összetétel.......................................................................... 20

2.2. Gazdasági helyzetelemzés ............................................................................. 21

2.2.1. A település főbb gazdasági ágai, annak jellemzői ................................ 21

2.2.1.1. Ipar ........................................................................................ 22

2.2.1.2. Szolgáltató szektor ................................................................ 23

2.2.1.2.1. Turizmus ............................................................... 23

2.2.1.2.2. Kereskedelem ........................................................ 25

2.2.1.3. Mezőgazdaság ....................................................................... 26

2.2.2. Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ............................ 27

2.2.2.1. Elérhetőség ............................................................................ 27

2.2.2.2. Közoktatás ............................................................................. 28

2.3. Munkaerő-piaci helyzet ................................................................................ 30

2.3.1. Foglalkoztatottság az ÓKÜ virágzása alatt .......................................... 31

2.3.2. A hanyatlás időszaka ............................................................................ 32

2.3.3. Foglalkoztatottság alakulása a gyár bezárását követően ...................... 33

2.3.4. Napjaink foglalkoztatási helyzete ......................................................... 35

2.4. SWOT analízis ............................................................................................... 38

3. PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE ................................... 40

3.1. Élet a gyár körül – Interjú az ÓAM üzemvezetőjével ............................... 41

3.1.1. A rendszerváltást megelőző időszakra vonatkozó megállapítások ...... 41

3.1.2. A rendszerváltás utáni helyzet következtetései .................................... 43

3.2. Ózd napjainkban – Interjú a város vezetőjével ......................................... 45

3.2.1. Foglalkoztatási helyzettel kapcsolatos megállapítások ........................ 45

3.2.2. A munkanélküliség alakulásához fűződő következtetések ................... 46

3.2.3. Közfoglalkoztatással kapcsolatos tapasztalatok ................................... 46

3.2.4. Az oktatás terén tett következtetések ................................................... 47

3.2.5. Gazdasággal kapcsolatos észrevételek ................................................. 48

3.3. A lakosság álláspontja – Közvélemény-kutatás ......................................... 49

3.3.1. A felmérés alanyainak jellemzői .......................................................... 49

3.3.2. Elégedettség mérésének eredményei .................................................... 51

3.3.3. Rendszerváltás előtti és jelen időszak összehasonlítási eredményei .... 52

4. ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................. 56

IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................... 58

KÉPJEGYZÉK ......................................................................................................... 63

ÁBRAJEGYZÉK ...................................................................................................... 63

TÁBLÁZATJEGYZÉK ........................................................................................... 64

SUMMARY ............................................................................................................... 65

MELLÉKLETEK ..................................................................................................... 66

1. számú melléklet ........................................................................................ 66

2. számú melléklet ........................................................................................ 67

3. számú melléklet ........................................................................................ 68

1

„A társadalom nem virágozhat, ha tagjai nem képesek elkötelezettséget vállalni.”

(Richard Layard)

BEVEZETÉS

Szakdolgozatomban Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik igen hátrányos helyzetű

városát, Ózdot fogom részletesen elemezni, megvizsgálni, értékelni, mindezt a múlt és a

jelen helyzet összehasonlításával, egészen az 1970-es évektől napjainkig. Azért fontos a

’70-es évektől szemlélnünk a város történetét, hiszen erre az időszakra még a gyár

virágzása, a fellendülés volt a jellemző, azonban a bekövetkező rendszerváltás, és ezzel

párhuzamosan végbemenő kohászat leépülése, gyökeresen változtatta meg a város

gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci helyzetét.

Dolgozatom témájának megválasztásában az motivált, hogy tisztában vagyok vele,

a kívülállók, hogyan látják Ózd városát, és mennyire negatívan ítélik meg az itteni

helyzetet. Ózdi lakosként tudom, sok szempontból valóban nem fényes az itteni állapot, de

szeretném, ha a városnak, nem csak a negatív arcát ismerné a köztudat, hiszen van neki egy

igazán szerethető oldala is. Annak köszönhetően, hogy itt születtem, valószínűleg elfogult

vagyok Ózddal kapcsolatban, de véleményem szerint számos lehetőséget rejtegethet még

magában.

A lenyűgöző földrajzi adottságai, a domborzat, a páratlan természeti környezet, a

tájak, az erdők, a tavai, mind azok közé a pozitívumok közé tartoznak, amiért lehet szeretni

ezt a várost. Más szemszögből nézve, nem véletlenül hívják Ózdot az újrakezdés

városának, hiszen az itt élő embereknek nem könnyű feladattal kellett szembenézniük,

amikor is a város legnagyobb munkaadója, azaz a gyár bezárt. Komoly megpróbáltatás elé

állította a lakosokat a munkanélküliség, a szegénység pedig hatalmas méreteket öltött.

Becsülendő azonban, hogy a lakosok ennek ellenére sem adták fel a küzdelmet, hiszen

Ózdon élnek igazán kitartó és jólelkű emberek is, akiknek a város a mindent jelenti. A

kemény munkának, akaratnak és kitartásnak köszönhető, hogy mára már egy sokkal

élhetőbb várost sikerült megteremtenie a lakosságnak. Több-kevesebb sikerrel ugyan, de

folyik a közúthálózat rendbehozatala, az épületek korszerűsítése, felújítása, a városközpont

szépítgetése.

2

Ózd és környéke nem igen híres turizmusáról, és nem is igen gondol a településre

Magyarország népessége, ha belföldi utazást tervezget, pedig nem kevés látványosság van

a területen. Ami a legnagyobb kikapcsolódást nyújtja a helyiek számára, és személy szerint

nekem is nagy kedvencem, az Ózdtól 3 km távolságra elhelyezkedő, suvadással keletkezett

Arlói-tó. A Suvadás Liget páratlan szépsége mindenkit magával ragad, valamint számomra

a nyugalom szigetét is jelenti, hiszen olyan békés, csendes, természetes a környezet, hogy

mindenkit magával ragad. Ezen kívül, megismerhetik az Ózdon belül található Olvasó

székházát, melynek felújított épülete különböző kulturális rendezvények megrendezésének

ad otthont. Az út másik oldalán megpillanthatják a már említett, Ózd múltjában központi

szerepet játszó gyár épületét, valamint a Városi Múzeumban a tényeket is megismerhetik a

vasgyár működésének vonatkozásában.

Sajnos a városnak ez csupán az egyik oldala, s az objektivitás érdekében, fájó

szívvel, de a sötét oldalról is említést kell, hogy tegyek. Egyrészt, a városvezetés és az

ellenzék körében kialakult manapság egy olyan szintű széthúzás, amely megakadályozza a

város megfelelő ütemben történő fejlődését, hiszen a fejlesztésben – az egymással

szembeni áskálódások következtében – nem tudnak koncentráltan részt venni az

erőforrások. Másrészt, a lakosság nagyon vegyes összetételű, a szorgalmas és fejlődni

akaró réteg mellett, jelen vannak a semmittevő, haszontalan csoportok, akik leginkább csak

élősködnek a szociális ellátórendszerünkön. Napjainkban, véleményem szerint már csak az

nem talál munkát, és az nem tud dolgozni Ózdon, aki nem is akar. Lehet, hogy nem a

számára legkedvezőbb feltételekkel tudna munkába állni az illető, de az alacsony iskolai

végzettséggel rendelkező réteg, amúgy sem tudna más típusú munkát elvégezni, megfelelő

kvalifikáció hiányában. A lehetőségeikhez és tudásukhoz mérten kaphatnának tehát állást,

csak az igényeiknek az nem felel meg sajnos. Úgy vélem minden város sorsa saját lakóinak

kezében van, ezért ha az emberek többsége ad is valamit a városának és nem csak elvenni

akar belőle, akkor talán megindulhatnánk a lejtőről újra felfelé.

Dolgozatom célja:

Egyrészt, hogy valós, objektív, elfogulatlan képet állítsak fel Ózd városáról és

munkaerő-piaci helyzetéről, nem csupán feltételezések, hanem valós tények,

statisztikai adatok alátámasztásával.

Másrészt, hogy bemutassam az ózdi életet a rendszerváltás idején,

összehasonlításban a mostani helyzettel, feltárva az ok-okozati összefüggéseket,

betekintést nyújtva az Ózdi Kohászati Üzemek történetébe.

3

Dolgozatom alapvetően 4 nagyobb részből épül fel, ahol az első részben bemutatom

Ózd városának általános jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, az Ózd településnév eredetét

és a város történelmét. Ezen kívül, ebben a fejezetben fog helyet kapni a város

adottságainak, lehetőségeink, nevezetességeinek bemutatása, valamint az Ózdi Kohászati

Üzemek történetének megismertetésén keresztül szeretném szemléltetni a város életére

kiható sorsfordító eseményeket. Ennek a fejezetnek a megírásához nagyrészt

településtörténeti könyvek szolgáltak forrásul.

A második rész egy komplex helyzetelemzés, mely lényegében egy átfogó vizsgálat

Ózd rendszerváltás előtti és utáni helyzetéről. Ebben a részben, olyan főbb témaköröket

fogok érinteni, amely Ózd demográfiai viszonyaival, gazdasági helyzetével és munkaerő-

piaci jellemzőivel van összefüggésben. Javarészt a KSH statisztikai adataiból táplálkozik a

fejezet, valamint folyóiratok, internetes források és szakirodalmak is segítséget nyújtottak a

megírásához. A rész egy SWOT elemzéssel fog zárulni, mellyel célom, hogy összefogjam

a fejezetben tárgyalt jellemzőket, és következtetéseket vonjak le a város jelenlegi

helyzetére vonatkozóan.

A harmadik fejezet elsősorban a kutatómunkám eredményeinek a feltárását és

ismertetését fogja tartalmazni. A fejezet elsődleges célja, ezen eredmények kiértékelése és

elemzése. A kutatást interjúk és kérdőíves felmérések segítségével végeztem, melyhez a

lakossági megkérdezéseken kívül, az ÓAM üzemvezetőjével és a város jelenlegi

vezetőjével készített interjúk szolgáltak forrásul.

A negyedik és egyben utolsó fejezet, lényegében egy összefoglaló értékelés, melyben

ismertetem a szakdolgozat eredményeit, valamint következtetéseket és javaslatokat

fogalmazok meg Ózd helyzetére vonatkozóan.

4

1. ÓZD VÁROSÁNAK BEMUTATÁSA

Mi is az a város? Dobos József (2002) a város fogalmát úgy határozta meg, miszerint

város alatt – településföldrajzi értelemben – olyan települést értünk, amelyben az

emberek nagyobb csoportja él, ahol rendszerint hiányzik a belső gazdasági udvar és

ahol a környező terület művelése a megélhetést többé már nem biztosíthatja, aminek

eredményeként a lakosság többsége nem mezőgazdasági foglalkozású, hanem ipari és

szellemi munkából él. Ebben a fejezetben egy ilyen település részletes bemutatásáról,

jellemzéséről lesz szó.

1.1. A városról általában

Ózd Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Magyarország északkeleti részén

elterülő, a 3 megyeszékhelytől (Miskolc, Eger, Salgótarján) aránylag azonos távolságra,

körülbelül 60 km-re elhelyezkedő település. Ózd kistérsége 548,39 km2-es területen

fekszik, maga Ózd pedig 91,56 km2. (Dobosy, 2001) Az Északi-középhegységhez tartozó

Gömöri–Hevesi-dombság völgyeiben terül el, ezért a városra a „hét domb városa”

elnevezést is szokás alkalmazni, hiszen a település 7 irányból is megközelíthető. A várostól

mindössze 14 km távolságra fekszik a szlovákiai határátkelőhely, de könnyen

megközelíthető az ukrán és lengyel határ is.

Az elnevezés egészen a XI. század második felére vezethető vissza, amikor is az Al-

Duna tájékán, és az orosz sztyeppéken élő uz nevezetű népcsoportot a besenyők és a

bolgárok szétvertek, hiszen számos pusztítást végeztek a területen. Ennek következtében az

uzok szétszóródtak, egy részük pedig hazánkban, azon belül a mai Ózdon telepedett le.

Ennek a népcsoportnak a nevéből eredhet az elnevezés, a „d” kicsinyítő képző

hozzáadásával. Ez azonban csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére

vonatkozóan, hiszen számtalan alakban írva fordult már elő a történelem során. Például

1272-ben „Ovzd” alakkal találkozhatunk, 1323-ban megjelenik az „Ouzd” elnevezés,

1325-ben „Ouz”, 1773-ban „Oszd”, végül 1873-tól lett véglegesen a neve: Ózd. (Dobi,

1972)

A környék már az őskor óta lakott terület, azonban elsőként nevével csak 1272-ben

létrejött oklevélben találkozhatunk, innentől számítjuk hivatalos történelmét. (IVS, 2008)

5

Ózd 1885-től lett járási székhely, ekkor 25 község tartozott hozzá, azonban attól

függetlenül, hogy megkapta a járási igazgatási jogot, még nem rendelkezett az ehhez

szükséges hivatalokkal. Ózdot nagyközséggé csak 1927-ben minősítették, majd a vasgyár

megalakulásának következtében, folyamatos fejlődésnek indult. Végül 1940. január 1-én 3

nagyobb község egyesítésével (Ózd, Sajóvárkony, Bolyok) jött létre a mai Ózd. Ekkor még

a település csak nagyközségnek minősült, majd az egyre több lakosnak, valamint

településre bejáró munkásnak köszönhetően, 1949-ben megyei jogú városi rangot kapott,

ekkor lakóinak száma 24830 fő volt. A város jelentősége tovább nőtt, amikor is 1979-ben

hozzá csatoltak további községeket. Ettől kezdve Center, Hódoscsépány, Susa, Szentsimon

és Uraj is Ózdhoz tartorozott. (Dobosy, 2001)

Ezek a csatolt települések nem igazán rendelkeznek a lakosságának szükségleteit

kielégítő intézményekkel. Ózd szerepe kulcsfontosságú vonzáskörzete lakosságának

mindennapjait tekintve, mint ahogyan általában az a városokra jellemző, hiszen itt

találhatóak meg többek között az iskolák, óvodák, kórházak, bevásárlóközpontok,

gyárak, üzemek is. Nem ritka, hogy a környező települések és a város között

mindennapos az ingázás, a városban található munkahelyeknek és intézményeknek

köszönhetően.

1. kép: Ózd és térsége

Forrás: F. Dobosy László (2003) könyve alapján saját szerkesztés

6

1.2. Természeti adottságok

Ózd természeti szépségét főként a hegyes-dombos vidék tájainak látványossága adja,

mely remek programot kínál a kirándulást, túrázást kedvelők számára. Elhelyezkedését

tekintve a város a tengerszint felett 160-180 méter magasságban fekszik, melyet 250-300

méter magas dombok vesznek körül. (Petrovics, 2013) A térség felszínét folyóvizek,

patakok tarkítják, ezek közül a legnagyobb a Sajó folyó, melybe a Hódos-patak és

Hangony-patak is torkollik. (Dobosy, 2001) Ezen kívül, Ózd területét érintő vízfolyás az

Uraj-patak, Szenna-patak, Ózdi-patak, Sajóvárkonyi-patak, Gál-völgye-patak, Dobó-patak,

Somsály-patak, és az Ír-patak is.

Éghajlatát általában hűvös-mérsékelten száraz időjárás jellemzi. Az évi

középhőmérséklet 10 Celsius fok körüli, a csapadék pedig 600-700 mm között mozog

átlagosan. Az éghajlat és időjárási viszonyok nem igazán kedveznek a mezőgazdaságnak,

leginkább olyan típusú növények termesztése folyik, melyek kevésbé fagy- és

hőérzékenyek, illetve van ahol szántóföldi gazdálkodást is folytatnak. A térség uralkodó

talajtípusa a bemosódásos barna erdőtalaj, mely a felszín körülbelül 88%-át borítja,

valamint az átlagosnál gyengébb minőségűnek mondható. Azokon a területeken ahol a

termesztés feltételei mégis teljesülnek leginkább cukorrépát, árpát, kukoricát, káposztát,

burgonyát termesztenek. (Dobosy, 2003) A nem túl jó minőségű talaj állapota az utóbbi

években sokat javult, hiszen jelentősen lecsökkentették a műtrágyák, vegyi anyagok talajba

juttatásának mértékét.

A város összefüggő erdői a XIX. század időszakát igencsak megsínylették, hiszen

nagy részük kiirtásra került, de napjainkban még így is Ózd közigazgatási területének

körülbelül 50%-át borítja erdő. Ezeket az erdőket jellemzően keménylombos fák, cseres-

tölgyesek és gyertyános-tölgyfák alkotják. Említésre méltó az Uraj-Susa között lévő

tájrészlet, amelyet ugyan műveltek az 1980-as évekig, de ennek ellenére háborítatlan

formában fennmaradt. (LA-URBE, 2017)

A terület legfőbb ásványkincse a barnaszén volt, melynek köszönhetően lehetőség

nyílt az ózdiak számára létrehozni egy iparvárost. A vasgyár biztosította ugyan a

környéken élők megélhetését, azonban az erdőirtás, a gyárak által kibocsátott füst a

természetre nézve romboló hatást gyakorolt. Mára visszaállt a természet rendje, hiszen a

kitermelés az 1990-es évekre teljesen megszűnt, azonban az erdők mai napig nem tudták

visszanyerni régi állapotukat.

7

1.3. Épített környezet

Ózdon és környékén számos látnivaló található, melyek a város történelmi múltjáról

tanúskodnak. Ilyen épület például az Olvasó Egylet székháza, a Tiszti Kaszinó, vagy a

Nagyiroda is. Mára ezek az épületek teljesen más funkciókat látnak el, mint amire

eredetileg létrehozták őket, de arculatuk rendszerint megmaradt.

A munkásság számára biztosított szórakozási lehetőséget, az 1884-ben létrehozott

Ózdi Vasgyári Olvasó Egylet, mely 1924-ben saját székhelyet is kapott, s a fizikai

munkások számára, számtalan művelődési lehetőséget kínált. (Nagy, 2012) A székházat az

ezredforduló környékén bezárták és csak 2007-ben nyitotta meg újra kapuit, azonban ettől

kezdve megújult külsővel ad otthont a kulturális programok megrendezésének, többet

között színvonalas színház is működik az épületben.

2. kép: Az Olvasó Egylet székháza 1924-ben

Forrás: http://www.ozdolvaso.hu/gallery.php?gid=366 Letöltés ideje: 2018. 08.14.

3. kép: Az Olvasó Egylet székháza napjainkban

Forrás: http://www.ozdolvaso.hu/gallery.php?gid=366 Letöltés ideje: 2018. 08.14.

8

A 1884-ben felépült Tiszti Kaszinó alapvetően a tisztviselői réteg szórakozása

számára létrehozott épület volt, mely 1928-ban 321 taggal rendelkezett. A Tiszti Kaszinó a

munkás réteg előtt zárva volt, azonban a Rima idején élelmezési üzlet is működött az

épületben, melyet a vállalati alkalmazottak tudtak igénybe venni. (Nagy, 2012) Az épület a

későbbiekben renoválásra került, de külső arculatán nem változtattak. Jelenleg különböző

rendezvényeknek, konferenciáknak ad otthont, valamint a Zeneiskola is ebben az épületben

működik.

A Nagyiroda 1895-től a gyárigazgatók, bányaigazgatók, mérnökök munkájának

színtere volt. Későbbiekben renováláson esett át, napjainkban pedig a

Társadalombiztosítási Igazgatóság Ózdi Kirendeltsége dolgozik az épületben.

Ózd nevezetességei közé tartoznak még a területen fellelhető templomok is, mint

például, az Ózd-Szentsimon területén található, 1200-as években épített római katolikus

templom, az Ózd-Sajóvárkony területén található, Szent Miklós tiszteletére felszentelt

katolikus templom, vagy az Ózd-Uraj terültén fellelhető, gótikus stílusban épült katolikus

templom.

A Cipó-kő annak a tatárjárással kapcsolatos legendának állít emléket, mely szerint

IV. Béla a tatárok előli menekülése során, megpihent a hegyen, hogy ebédét elfogyassza,

azonban a cipó kezéből kiesett és legurult a domboldalon. (Dobi, 1972)

Az Ózdi horgásztó a ’60-as években kiépített, mesterségesen létrehozott tó Ózd

belterületén. Amellett, hogy a horgászni szeretők számára kiváló kikapcsolódási

lehetőséget nyújt, az ózdi emberek szívesen töltik itt az idejüket akár egy séta, akár családi

szalonnasütés, vagy éjszakai sátorozás keretében. Télen, a tó befagyását követően, a

helyiek rendszerint korcsolyázásra használják a tavat, még az általános iskolás testnevelés

órákat is többször rendezik itt, ezzel élményt szerezve a gyermekek számára.

Az itt élőknek nem kell messze menni, ha egy kis felfrissülésre vágynak, hiszen a

város rendelkezik strandolási lehetőséggel is. Az Ózd Városi Strandfürdő és Kemping

mindössze 3 medencével rendelkezik, de egy kis délutáni kikapcsolódásnak kifejezetten

megfelelő.

Az itt felsoroltak még csak ízelítőül szolgálnak abból a számtalan látványosságból

melyet Ózd az ide vándorlóknak nyújtani tud, számos nevezetesség található még a

környéken, melyekért érdemes a városba látogatni.

9

1.4. Ózdi Kohászati Üzemek rövid története

Az Ózdi Kohászati Üzemek létrejötte és felszámolása gyökeresen megváltoztatta az

ózdi lakosság életét, demográfiai helyzetét és foglalkoztatási viszonyait, ezért annak rövid

történetének ismerete fontos, a napjainkban kialakult helyzet megértéséhez.

A vasgyár létesítésének egyik meghatározó alakja Rombauer Tivadar kohómérnök

volt, aki javasolta a gyár létrejöttét, hiszen az ahhoz szükséges barnaszén, acél és

megfelelő vízmennyiség is rendelkezésre állt a területen. Az építést 1846-ban kezdték el,

mely nagy változást jelentett az itteniek számára. (Csákányovszki, 2015) Az Ózdon

létrejött gyár, a hazai vaskohászat legjelentősebb vállalatai közé tartozott. Legfontosabb

feladata az volt, hogy a továbbfeldolgozó vállalatokat készáruval lássa el. (Kormos-

Munkácsy,1989)

A termelés 1847-re indult meg, melyet a szabadságharc eseményei jelentősen

visszavetettek. 1856-tól a gyár újra fejlődésnek indult, azonban 1873-ban megint csak

nehézségekkel kellett szembenéznie, melynek hatására, a környező települések üzemei,

1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. létrehozása mellett döntöttek. Ebben a

társulásban, az ózdi, salgótarjáni és a nádasdi üzemek vettek részt. A fúzió pozitív hatást

eredményezett, hiszen a termelés jelentősen megnövekedett az ezt követő időszakban. Az

évtized második felében már bővítéseket, átalakításokat is végeztek, valamint megkezdték

működésüket a kohók is. Ekkortájt, a Rima, stratégiailag legfontosabb elemének az ózdi

telephelyet tartotta.

Az 1920-ban bekövetkező trianoni békeszerződés következtében, az új

országhatároknak köszönhetően, Csehszlovákia és Románia területére került több

gyártelep, mely rengetek problémát okozott a vállalat vezetősége számára. (Nagy, 2016) A

megoldást az 1922-es magyar-csehszlovák államszerződés jelentette, melynek értelmében

vasércet szállítottak hazánkba a szlovákiai ércbányákból. (Vass, 1996)

Az első világháború, amellett, hogy hatalmas veszteség az emberiség számára, a

vasgyártásra nézve kedvezően hatott, hiszen a háború éveiben a gyárat hadiüzemnek

nyilvánították, így a termelés jelentősen megnövekedett. Az üzemekben a második

világháború eseményei sem váltottak ki negatív hatást, azonban az államosításról nem

mondható el ugyanez. 1946-ban számos bánya és nehézipari üzem került állami kézre,

megindult a Rima felbomlása. (Nagy, 2016)

10

0

50

100

150

200

1945 1946 1947 1948 1949 1950

Finomhengermű termelése (E tonna)

A háború véget ért, azonban az Ózdi Vas- és Acélgyárra mért csapások még csak

most vették kezdetüket. 1944 novemberében a németek hozzákezdtek az ózdi gyár értékes

anyagainak elszállításához, sínek robbantásához, munkások elhurcoltatásához. 43 váltót

tettek használhatatlanná, leszerelték a telefonközpontot, és kísérletet tettek a Sajóhíd

felrobbantására is. Mindezek ellenére, 1944 decemberében megkezdődött az ózdi gyár

újjáépítése. 1945. év elején a finomhengerműben már megindult a termelés, majd 1950-re

elérte a termelési csúcsot. (Vass, 1996)

Az 1. ábrán feltüntetett termelési adatok is jól szemléltetik, hogy a csapások

ellenére, az ózdi gyár dolgozói mindent megtettek annak érdekében, hogy a város

lakosainak megélhetését szolgáló vállalat ne kerüljön felszámolás alá. A sok munka

meghozta a gyümölcsét, hiszen az 1965 körüli időszak, a gyárunk virágkorának

tekinthető. A kitartó munkának az 1989-es események vetettek véget. A rendszerváltás

magával hozta a gazdasági és politikai átalakulást, mely ellehetetlenítette a gyár

további működését. A folyamatosan romló piaci helyzet, az alacsony kohászati

termékek ára miatti gazdaságtalan termelés, a szerkezetátalakítás mihamarabbi

végbemenetelét követelte meg. Az árváltozások egyre növelték az önköltséget, végül

1992-ben került sor az ÓKÜ végleges bezárására. (Csákányovszki, 2015) A gyár

bezárását az ózdi lakosok egyfajta sokként élték meg, a kilátástalanság és

munkanélküliség pedig óriási méreteket öltött. Ezek után, a városban maradó emberek

komoly problémákkal szembesültek, melyekről részletesebben a későbbiekben ejtek

szót.

1. ábra: A finomhengermű termelése az Ózdi Kohászati Üzemekben (1945-1950)

Forrás: Vass Tibor (1996) alapján saját szerkesztés

11

2. ÓZD KOMPLEX HELYZETELEMZÉSE

2.1. Demográfiai viszonyok elemzése

A demográfia magyarul népességtudományt jelent, mely a népesedéssel és annak

változásaival foglalkozik, nagy figyelmet fordítva annak nagyságára, növekedési ütemére,

kormegoszlására, szerkezetére, termékenységére, a halálozás, születésszám és vándorlás

mértékére. Ebben a részben, Ózd város demográfiai helyzetét fogom bemutatni és

megvizsgálni, a múlt és a jelen helyzet összehasonlításán keresztül.

2.1.1. Népességszám alakulása

Léteznek kis-, közép- és nagyvárosok, melyeket a lakosságszám alapján sorolunk

be a különböző kategóriákba. A 20 000 lakosnál kevesebb lakosú városok minősülnek

kisvárosnak, középvárosok közé a 20 000 és 100 000 fő közötti települések tartoznak,

nagyvárosról pedig a 100 000 fő feletti lakosságszámú város esetén beszélünk. (Dobos,

2002) Ózd a középvárosok csoportjába tartozik, hiszen népességszáma, KSH adatok

alapján 2016-ban 32827 fő volt.

Ózdon a vasgyár létrehozása a népességszám alakulását jelentősen befolyásolta,

hiszen a megépítés előtti időszakban még csak egy kicsiny település volt, ahol a lakók a

rossz minőségű földjeik gondozásából épphogy megéltek. A megépítést követően, 1847-

ben megindult a szakképzett munkások betelepítése a területre, azonban a ’48-as

forradalom visszavetette a törekvéseket, és csak ’50-ben kezdett el újra növekedni a

termelés. Az ipar fejlődése és Ózd lakosságszámának alakulása között reláció figyelhető

meg, hiszen a gyár virágzásáig a népességszám is folyamatos növekedést mutatott.

02000400060008000

1000012000140001600018000

1850 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930

A népességszám alakulása

Sajóvárkony

Bolyok

Ózd

2. ábra: Ózd, Bolyok és Sajóvárkony népességszámának alakulása 1850-1930 között

Forrás: Nagy (2016) könyve alapján saját szerkesztés

12

Az 2. ábrán az figyelhető meg, hogy hogyan alakult a mai Ózd területének

népességszáma a vasgyár megépítését követően. Az ábrán, Ózdon kívül Sajóvárkony és

Bolyok adatait is feltüntettem, hiszen a már említett 1940-es összeolvadásuk

következtében, így lehet torzításmentes képet festeni Ózd népességszámának alakulásáról.

1850-ben Ózdon még csak 346 fő élt, ehhez képest Bolykon kétszer, Sajóvárkonyon pedig

négyszer annyi volt a lélekszám. 1857-re Ózd kezdte behozni a lemaradását, majd 1869-re

Bolykot meg is előzte lélekszám tekintetében. Városunkból a legnépesebb község 1890-re

vált, mikor a népességszám 2304 főre emelkedett. Szaporodott ugyan Sajóvárkony és

Bolyok népessége is, de valószínűleg ezt csak a természetes szaporodás eredményezte,

Ózdon viszont a gyári társadalom kialakulása, majd bővítése volt az, ami ilyen

nagyságrendű fejlődést eredményezett a demográfiai viszonyok tekintetében. Amennyiben

csak Ózd községének adatait vizsgáljuk, úgy 1900-ban 3640 fő, 1910-ben 5981 fő, 1920-

ban 6022 fő, 1930-ban 7322 fő lakos élt a településen. 1930-ban a három község

népességszáma együttesen 16244 főre volt tehető. (Nagy, 2016) Ezek az adatok rendkívül

jól mutatják, hogy milyen nagy hatással is volt Ózd életére az ipar létrejötte és fejlődése.

Azt már nem tudjuk meg, hogyan alakultak volna a demográfiai viszonyok Ózdon, ha a

vasgyár egyáltalán nem jött volna létre, valószínűleg azonban teljesen más adatok kerültek

volna most elemzésre, és a mai helyzet sem lenne ugyanaz.

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

1940

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

A népességszám alakulása ózdon

3. ábra: Ózd népességszámának alakulása 1940-2016 között

Forrás: Dobosy (2001) és KSH adatok alapján saját szerkesztés

13

A 3-as ábrán azt láthatjuk, hogy Ózdon a rendszerváltás előtti és utáni időszak a

népességszám tekintetében élesen elkülöníthető egymástól. Az 1980-as évekig a

lakosságszám folyamatos növekedését láthatjuk, majd a település húzó ágazatának

leépülésével, és a gazdasági recesszióval egyidejűleg, a népességszám drasztikus

csökkenése figyelhető meg. 1940-ben, az összeolvadást követően, Ózd lakossága 21421 fő

volt, majd a már így is szépen bővülő népesség 1950-től még inkább gyarapodni kezdett,

demográfiai robbanás következett be, mely a ’60-as ’70-es években is folytatódott. A ’80-

as években még mindig a növekedés volt a meghatározó, hiszen 1985-re a lakosságszám

elérte a 48990 főt. (ITS, 2015) A nagy változást a rendszerváltás és a kohászat leépülése

hozta magával, mely Ózd népességszámára rendkívül negatív hatást gyakorolt. 2000-ben a

városban már csak 39421 fő élt, 2001-re ez a szám 39114 főre csökkent, mely fogyás évről

évre bekövetkezik. Ezt mutatják a frissebb adatok is, hiszen 2014-ben 33493 fő, 2015-ben

33141 fő, 2016-ban pedig 32827 fő élt Ózd városában. Ez a csökkenő tendencia

valószínűleg az elkövetkezendő években sem fog megszűnni, melynek oka véleményem

szerint egyrészt, a városból való nagymértékű elvándorlás, másrészt az élve születések és

halálozások száma közötti negatív különbözet.

2.1.2. Népességszám csökkenésének okai

2.1.2.1. Elvándorlás

A gyár virágzásának időszakában, az Ózdról elvándorlók aránya nagyon csekély

volt hiszen, a betelepítéseknek és a munkalehetőségeknek köszönhetően főként az

odavándorlások száma volt jelentős. Emiatt, az elvándorlás negatív hatásairól Ózdon

leginkább csak a rendszerváltást követő időszakokban beszélhetünk. Nem csak Ózdot,

hanem magát Észak-Magyarországot is súlyosan érinti a probléma, a legnagyobb

veszteséget máig ez a terület szenvedi el. 2013-ban 6000 fővel csökkent a népessége a

belső vándorlások következtében. Ez nemcsak a népességszám csökkenése miatt jelent

gondot, hanem mert a vándorlással egyidejűleg megváltozik a kibocsátó terület társadalmi,

demográfiai összetétele, valamint a potenciális erőforrásai is. (Bálint - Gödri, 2015) Mind

Ózd, mind Észak-Magyarország tekintetében a migráció elsődleges oka a

munkalehetőségek beszűkülésében és az életszínvonal romlásában keresendő. (Ózd Város

Önkormányzata, 2014) Ezek mellett azonban Ózd helyzetét tovább nehezíti még a

felsőoktatási intézményrendszer hiánya miatt bekövetkező fiatalok elvándorlása is.

14

A 7-es ábra a belföldi odavándorlások és elvándorlások számát tükrözi, az állandó

és ideiglenes vándorlást is beleértve. A gyárak, üzemek bezárása mind települési, mind

térségi szinten kiváltott egy olyan vándorlási hullámot, melyet a mai napig nem sikerült

megállítani, évente átlagosan 10%-kal csökken a népesség. (Káposzta, 2018) A

legnagyobb számban a 2007-es évben távoztak a városból, összesen 1930 fő hagyta el

Ózdot. Ekkor nem csak Ózdot, hanem egész Észak-Magyarországot is erőteljesen sújtotta a

migrációs folyamat, hiszen a vándorlási különbözet, mely ezer lakosra számítva

tartalmazza az odavándorlók és elvándorlók különbségét, KHS adatok alapján -7,7-es

értéket mutatott. Amennyiben megfigyeljük, hogy Közép-Magyarország vándorlási

különbözete 8,0 volt ugyanebben az évben, akkor észlelhetjük, mennyire is negatív ez a -

7,7-es érték.

Az ábrán látható, hogy a rendszerváltás időszakától nem sikerült megszüntetni az

Ózdról történő elvándorlást, bár a 2016-os év jelentős javulást eredményezett az

addigiakhoz képest, hiszen ekkor már „csak” 700 fővel kevesebb személy vándorolt be

Ózdra, mint amennyi elhagyta a területet. Véleményem szerint ez a javulás részben a

terülten levő alacsony ingatlanáraknak tudható be, hiszen a külterületeken már 3 millió

forintért is hozzá lehet jutni egy egészen jó állapotban lévő lakáshoz. (OVTV, 2017)

Manapság valamicskét emelkedtek a lakásárak, de még így sem közelíti meg például a

1440 1451 1433 1512 15271716 1773

19301752

1605

1357

1720 17671545 1541

1431

1682

13601214

1195

1291

1208

1453

1378

1421

11471074

1016

13161400

1308

12961247 1612

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Belföldi vándorlások számaBelföldi elvándorlások száma Belföldi odavándorlások száma

4. ábra: A belföldi oda- és elvándorlások száma Ózdon 2000-2016 között

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

15

fővárosban található ingatlanok árait, ahol egy lakás 2008-ban KSH adatok szerint

átlagosan 15,6 millió forintba került. Az Ózdon meglévő viszonylag alacsony lakások

vételára azonban együtt jár területen fennálló megélhetési lehetőségek szűkösségével is.

A legnagyobb vándorlásból származó veszteséget Ózd a ’90-es évek második

felében, illetve a gazdasági válság első éveiben szenvedte el. 2008-ban 1752 fő volt az

elvándorlók száma, a bevándorlóké viszont csak 1147. A 2000-res évektől vizsgálódva

tehát ebben az évben volt a legnagyobb a vándorlási különbözet -9,47-es értékkel.

(Káposzta, 2018)

2.1.2.2. Természetes fogyás

A természetes szaporodás az élve születések és halálozások különbözetét jelenti,

valamint akkor beszélünk természetes fogyásról, ha a kettő közötti különbség negatív

értéket mutat. Ez a fajta népességcsökkenés mára nemcsak Ózdot, de egész

Magyarországot érintő probléma. 1980 óta hazánk népessége folyamatosan csökken. 1980-

ban az éves születésszám még 150 ezer volt, 1998-ban már a 100 ezer főt sem érte el, a

rendszerváltás pedig csak tovább erősítette ezt a negatív folyamatot. (Tóth, 2005) A

természetes fogyás hátterében rengeteg olyan tényező áll, melyek a mai modern világgal és

az emberek mentalitásával hozhatók összefüggésbe.

5. ábra: A természetes fogyás okai Magyarországon és Ózdon

Forrás: Kozma (2015) folyóirata alapján saját szerkesztés

Természetes fogyás

okai

Női munkavállalás

Házasságkötések számának

csökkenése

ÉnközpontúságMegélhetési lehetőségek

romlása

Fogamzásgátló szerek

megjelenése

16

A 5-ös ábrán a természetes fogyás egyes okai láthatók, melyek a gyermekvállalási

hajlandóságot negatív irányba befolyásolják.

Manapság egy gyermek születését pontosan megtervezett folyamat előzi meg és

kíséri végig. A tudatosság mindig is az ember tulajdonságai közé tartozott, azonban a

modern technológiával és az újszerű fogamzásgátlási módszerek megjelenésével még

egyszerűbbé vált a nem kívánt terhesség elkerülése. Bár még mindig sok vita kering a téma

körül, de a terhességmegszakítás is egyre inkább válik elfogadottá a társadalom körében.

A 6-os ábrán egy Ózdhoz hasonló népességszámú, de gazdaságilag sokkal

fejlettebb, hátrányos helyzetűnek nem mondható települést, Vácot hasonlítottam össze

városunkkal, a településeken bekövetkezett terhességmegszakítások tekintetében. Arra

voltam kíváncsi, hogy a gyermekvállalási hajlandóságot mennyire befolyásolja a földrajzi

elhelyezkedés. A KSH adatok szerint, Ózdon átlagosan 219 az abortusz esetek száma,

ehhez képest Vácon csak 128. Míg utóbbi településen, 2005-ös évhez viszonyítva, a

terhességmegszakítások száma majdnem a felére csökkent, pontosabban 166-ról 91-re,

addig Ózdon 2016-ban még mindig 208-an döntöttek az elvetetés mellett. Az

összehasonlítás során tehát arra a következtetésre jutottam, hogy a gyermekvállalási

hajlandóság szempontjából nagyon lényeges egy település gazdasági-társadalmi fejlettségi

szintje, hiszen egy élhetőbb településen, esetünkben Vácon, kétszer annyian döntenek a

gyermek megtartása mellett, mint a kilátástalansággal és szegénységgel sújtott Ózd

városában.

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 20160

50

100

150

200

250

300

Terhességmegszakítások száma

Ózd Vác

6. ábra: Terhességmegszakítások száma Ózdon és Vácon 2005 - 2016 között

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

17

A termékenységre negatív hatást gyakorol még a nők megváltozott státusza és

szerepköre a háztartáson belül. Egyrészt kialakult a nőkben egyféle önmegvalósítás, karrier

iránti vágy, melynek következtében legtöbben nem arról álmodoznak, hogy háztartást

vezessenek és gyereket neveljenek, hanem tovább tanulásra, munkavállalásra, esetlegesen

karrierépítésre szánják el magukat. Sok esetben, még ha nem is ez az elsődleges céljuk,

akkor is muszáj munkába állniuk, hiszen manapság nem elég, ha az egyik fél dolgozik, a

megélhetéshez mindkét félnek állásra van szükség, ami meglehetősen megnehezíti a

gyermekvállalás lehetőségét.

Fontos tényező még a 21. század társadalmának énközpontúsága is, mely szerint

semmi nem fontos az egyén számára, csak saját maga kényelme és öröme. Az ilyen féle

gondolkodásmód a családalapítás háttérbe szorítását eredményezi, (Kozma, 2015)

A házasodási szokások megváltozásának is fontos szerepe van abban, hogy mára

általános probléma hazánkban a népességcsökkenés. Míg Magyarországon a ’90-es évekig

a 25-29 évesek körének körülbelül 70%-a élt házasságban, addig 2012-ben a férfiak 95%-a

nőtlen, a nők 88%-a pedig hajadon. (Koncz, 2016) Nem csak hogy kevesebb a

házasságkötés, de a válások aránya is évről évre magasabb. Egyre inkább válik általánossá

a párkapcsolatok kötetlenebb, lazább formája, ami a gyermekvállalást is negatívan érinti,

hiszen a hajadon nők termékenysége kétszer elmarad ma is a házasságban élő nőkétől.

(Benda, 2015)

A 7. ábra jól szemlélteti, hogy 2000 és 2016 között volt olyan év, mikor a válások

száma megelőzte a házasságkötések számát. 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben is ez a

tendencia volt jellemző, azonban 2014-es évtől pozitív irányú változás figyelhető meg.

2016-ban voltak a legjobbak az értékek, ekkor már 204 házasságkötés történt, válásról

0

50

100

150

200

250

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Házasságkötések száma Válások száma

17. ábra: Házasságkötések és válások számának alakulása Ózdon 2000-2016 között

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

18

viszont „csak” 61 esetben számolt be a KSH. Fontos lenne, hogy ezek az értékek pozitív

irányba változzanak, hiszen egy kételyekkel teli házasságban a gyermekvállalás

valószínűsége sokkal csekélyebb, mint egy biztos lábakon álló házastársi kapcsolatban.

Ami legjobban szemléltetni a népességszám alakulását, ha megfigyeljük egy adott

évben bekövetkező élve születések és halálozások arányát. A 8-as ábra remekül

szemlélteti, mekkora emberveszteséget szenved el Ózd évről évre.

A halálozások száma kivétel nélkül minden egyes évben jóval meghaladja a

születések számát. Átlagosan 426 gyermek születik évente Ózdon, 567 ember pedig

eltávozik. Mi lesz Ózddal, ha ez így folytatódik tovább? Persze ez nem csak Ózd, hanem

az egész ország problémája. A KSH szerint 2017-ben az ország egész területének

természetes szaporodása negatív értéket mutatott, köztük Dél-Dunántúl szenvedte el a

legnagyobb veszteséget -6,1-es értékkel. Az Észak-Magyarországi régiónál ez a szám

„csak” -4,6, tehát még nem is a mi helyzetünk a legrosszabb.

Jelen helyzetben nem valószínű, hogy a termékenység pozitív irányú változásával

fog sikerülni a népességszám csökkenő tendenciáját visszafordítani. Ez számos problémát

eredményez, többet között, hogy megváltozik a népesség kor szerinti összetétele. Az

időskorúak száma tovább növekszik, a fiatalkorú népesség aránya, pedig tovább csökken,

mely számos gazdasági problémát eredményez. (Tóth, 2005)

499 521479 454 441 421

469 438 440 424359 327

370 397 411 400 393

601 583 555 569 595629

579 581 590 569 562 559 582 568 573531

575

-102-62 -76

-115-154

-208

-110 -143 -150 -145-203 -232 -212

-171 -162 -131-182

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő) Emberveszteség(fő)

8. ábra: Élveszületések és halálozások száma Ózdon 2000-2016

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

19

2.1.3. Elöregedő társadalom

Az elöregedés elsődleges hátulütője a népesség kormegoszlásának átalakulása, mely

hatására a gazdaságilag aktív népesség és ezzel együtt a munkaerő-kínálat is csökken. Ezen

kívül az elöregedés hosszú távú eredményeként jelenik meg az adóterhek emelése is,

hiszen az egyre nagyobb számú eltartott népesség, nagyobb ráfordítást igényel a nyugdíj és

egészségügy finanszírozását tekintve. (Galla, 2005) Egy társadalom elöregedésének

mértékét leginkább úgy tudjuk megvizsgálni, ha megnézzük a népesség korcsoport szerinti

összetételét, melyet a 1. táblázat adatai tükröznek.

1. táblázat:

A lakosság korcsoport szerinti megoszlása Ózdon, BAZ megyében és az országban

2016-ban

Kor Ózd lakossága (fő) BAZ megye lakossága

(fő)

Az ország

lakossága (fő)

0-14 éves 5816 106580 1434373

15-59 éves 21287 416490 6019150

60-x 8549 163252 2541730

Állandó

népesség száma

(fő)

35652 686322 9995254

%

Forrás: KSH KEKKH adatok alapján saját szerkesztés

Az 1. táblázat azt mutatja nekünk, hogy Ózdon az elöregedés társadalmi problémája

kisebb mértékben jelentkezik, mint az egész ország területére nézve. A város e

szempontból a kedvezőbb helyzetben lévő területek közé tartozhatna, azonban elsősorban a

roma lakosság magas arányának köszönhető a fiatalok magas aránya, ez a tény viszont más

területeken okozhat számos problémát az Ózdon élőknek. (Káposzta, 2018)

16%

60%

24%

15%

61%

24%

14%

60%

26%

20

2.1.4. Nemzetiségi összetétel

Ózd nemzetiségi összetétele jelentős átalakuláson ment keresztül az ipartelepítés

következtében. Ezt megelőzően Ózdot színmagyar népesség lakta, 1880-ban még a

lakosság több mint 80%-a magyar nemzetiségű volt, csupán 41 német és 139 szlovák lakos

élt a településen. A Rima létrejöttét követően a szlovákok és németek száma tovább nőtt,

valamint csekély számbat ugyan de olasz, lengyel, horvát, szerb nemzetiségű személy is

telepedett le Ózd területén. Az asszimilációs folyamatok sikerének köszönhető azonban

1930-ban csupán 60 fő német, 79 fő szlovák, 4 fő román, 1 fő horvát, valamint 81 fő roma

származású élt Ózdon. (Nagy, 2016)

Az utóbbi időben Ózd nemzetiségi összetétele jelentős mértékben megváltozott.

Frisebb információk hiányában, csak a 2011 évi adatokat tudom megvizsgálni, melyek

egészen rémisztő képet tárnak elénk Ózd kisebbségi helyzetéről. 2011-ben magyarokon

kívül a településen 151-en német, 41-en szlovák, 23-an román, 5-en szerb, 17-en ukrán,

valamint 3793-an roma nemzetiségűnek valloták magukat. (Népszámlálás, 2011) A romák

száma 10 év alatt majdcsak megduplázódott, hiszen a 2001-es adatokhoz képest arányuk

49,3%-kal nőtt. Ózd lakosságának 11%-a vallotta magát 2011-ben a roma nemzetiséghez

tartozónak, azonba ez az arány a becslések szerint 30%-ra is tehető. (ITS, 2015)

A nagy arányú roma lakosság jelenléte nagyrészt a kohászatnak volt köszönhető,

hiszen a rendszerváltás előtt az ipar több ezer romát foglalkoztatott. A gyár leépülése után

más nemzetiségű lakosokkal ellentétben, nem volt jellemtő a roma lakosság migrációja,

így munka nélkül is a városban maradtak. (Káposzta, 2018)

Véleményem szerint nem szabad általánosítani, hiszen bármely nemzetiségű egyén

lehet hasznos a társadalom számára, azonban tény, hogy a roma népességen belül sokkal

magasabb a munkanélküliek aránya, továbbá sokan közülük csak a szociális ellátórendszert

kihasználva tartják fent magukat és családjukat, mely semelyik város társadalmára és

gazdaságára nincsen jó hatással. Felzárkózásuk első lépcsőfokának mindenképpen a

munkavállalás tekinthető, ezt azonban elsősorban nekik kell akarniuk.

21

2.2. Gazdasági helyzetelemzés

Molnár József (1993) szerint a gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi

javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmával és fogyasztásával

összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és

Ózd gazdasága erősen függ a településen meglévő egyes gazdasági ágak konjunkturális

változásaitól. Ebben a fejezetben ezen ágak elemzéséről, ismertetéséről, valamint a

gazdasági helyzetet befolyásoló tényezőkről lesz szó.

2.2.1. A település főbb gazdasági ágai, annak jellemzői

A város gazdasági szerkezetét nagymértékben befolyásolja múltja, mely mára

tradicionálisan összeforrt a már sokat emlegetett kohászati tevékenységgel. Ezért is

jelentett akkora problémát a településen élőknek a ’90-es évek elején bekövetkező ipari

válság, mely súlyos gazdasági visszaesést eredményezett a területen, s melynek

következtében több mint 10 000 ember vált munkanélkülivé. Az ipari kultúra megléte

miatt a város az új iparágak betelepítését tekintette a válságos helyzetből való kilábalás

elsődleges lehetőségének. (Káposzta, 2018)

9. ábra: Ózdon élő foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása napjainkban

Forrás: Saját szerkesztés Ózd városának weboldalán található adatok alapján https://ozd.hu/content.php?cid=cont_4d7a018ad47a00.80676888 Letöltés ideje: 2018.08.16.

61%

1%

23%

15%

Foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása

Ipar

Mezőgazdaság

Szolgáltatás

Egyéb

22

A 9. ábra jól szemlélteti, hogy Ózdon továbbra is az ipari tevékenység a

meghatározó, hiszen körülbelül a foglalkoztatottak 61%-ának ez a gazdasági ág biztosít

megélhetési forrást. Az ipari tevékenységen belül a kohászat, acélgyártás, gépgyártás és

textilipar az, ami nagyobb arányban jelen van a foglalkoztatás terén. A kohászati válság

együtt járt egy új iparág meghonosodásával is, hiszen napjainkban a területen az

elektronikai ipar jelenléte meghatározó. Mára több külföldi befektetető létesített

telephelyet a városban elektronikai-összeszerelő üzem formájában. Az ipar központi

szerepét tükrözi az is, hogy a város az országos listán a 67. helyet foglalja el az iparűzési

adóbevételre vonatkozóan. (ITS, 2015) Az ipar után a szolgáltató szektor képviseli a

legnagyobb arányt 23%-os értékkel, mely ágazat az utóbbi években jelentős változásokon

ment keresztül. A 2. ábra jól szemlélteti azt is, hogy a mezőgazdaságból élők aránya

elenyésző a területen, mindössze a foglalkoztatottak 1%-át érinti, ami az Ózd weboldalán

található adatok alapján mindössze 50 főt jelent.

2.2.1.1. Ipar

Ózdon az nehézipar jelentősége a vasgyár létrehozását követően folyamatosan

növekedett. Az 1900-as években az ózdi lakosság 39,4%-át foglalkoztatta a Vasgyár, mely

érték 1980-ra 51,4%-ra nőtt. (Kormos-Munkácsy, 1989) Az Ózdi Kohászati Üzemek 1992-

ben bezárásra került, de az ipar jelentősége továbbra is fennmaradt. Az ÖKÜ helyén 1997-

ben, 70 hektárnyi területen jött létre az Ózdi Ipari Park, melynek területére várják a

befektetők beruházásait. A Park, különböző szolgáltatások nyújtásával segíti az oda

betelepülő új vállalkozásokat, többek között tanácsadás, műszaki, szociális, logisztikai,

innovációs szolgáltatás, inkubátorház áll a kezdő vállalkozások rendelkezésére, valamint a

kiépített infrastruktúrából is számos előnyt kovácsolhatnak az ide betelepülő munkaadók.

A Parkban eddig közel 100 vállalakozás települt, mely körülbelül 1400 főt foglalkoztat.

(IVS, 2010) Az Ipari Parkba települt cég többek között az Ózdi Acélművek Kft., mely a

német Max-Aicher vállalatcsoport tagja, s melyben kohászati alapanyag-feldolgozást,

fémmegmunkálást végeznek. Az ÓAM jelenleg körülbelül 600 főnek biztosít megélhetési

lehetőséget Ózdon. (Dobosy, 2001)

Az ipar tehát még mindig jelentős szerepet játszik a város életében, bár a változó

gazdasági körülmények egyre inkább megnehezítik a kohászat, acélgyártás, textilipar

helyzetét. Ezeken a területeken jelentős fejlődés sajnos nem várható az elkövetkezendő

időszakokban, hiszen a szigorodó környezetvédelmi szabályozás, az alapanyag beszerzések

23

nehézségei és az olcsó helyettesítő termékek lehetőségének megjelenése kedvezőtlen hatást

gyakorol ezekre az iparágakra. (IVS, 2010)

Annál inkább meghatározóvá vált az elektronikai ipar Ózd városában, hiszen a

kohászati válságot követően Ózd szerkezetváltásra kényszerült, mely fő irányának az

elektronikai összeszerelő ipar bizonyult. Több nagyobb cég is telepített üzemet a városba,

melyek ma a legtöbb ózdi ember számára a megélhetési forrást jelentik. A területen az

egyik ilyen nagyobb foglalkoztató a General Electric nevezetű amerikai cég, melyben

kismegszakítók és egyéb elektorinai termékek összeszerelése folyik, és mely

hozzávetőlegesen 1000 ember munkaadója. A másik elektronikai ipart erősítő vállalat a

térségben, az egykor svájci tulajdonban lévő Johnson Electric (korábban Saia-Burgess) cég

üzeme, mely 2005-ben a részvények 99,7%-ának a felvásárlásával kínai kézre került. A

Johnson Electric a világ második legnagyobb vállalata, mely mikromotorok tervezésével és

előállításával foglalkozik. (BOON, 2013) Az elektronikai ipar, az elkövetkezendő

időszakban, Ózd fejlődésének kulcspontja lehet, hiszen ma is ez az ágazat adja az ipari

termelés döntő hányadát. A lehetőségek megfelelő kihasználása mellett az elektronikai ipar

komoly versenyelőnyt nyújthat a város és annak lakossága számára.

2.2.1.2. Szolgáltató szektor

Egy adott város gazdasági fejlettségét jól tükrözi a harmadik, azaz a szolgáltató

szektor fejlődésének, modernizálásának növekedési üteme, hiszen ez a szektor napjainkban

egyre inkább tekinthető az innováció motorjának. Ennek következtében, nagyon fontos

lenne a városban ennek a szektornak a gyors ütemű fejlesztése, bővítése. A szolgáltató

szektor két nagy ágazatra osztható, mely a turizmus és a kereskedelem

2.2.1.2.1. Turizmus

Ózdon az ÖKÜ működése alatt a vendéglátó egységek és a szállodai ellátottság

egyaránt sokat fejlődtek. 1954-ben elsősorban üzemi étkeztetés céljára létrehozták a Kék

acél Éttermet, majd innentől kezdve sorra nyíltak a kisebb nagyobb presszók, borozók,

cukrászdák, kávézók. (Dobi, 1975) Manapság a turisztikai célokat szolgáló fejlesztések

elapadtak, a kifejezetten idegenforgalmi infrastruktúra elenyésző mértékű. Ózd gazdag

ugyan ipari és kulturális hagyományokat őrző épületekben és műemlékekben, azonban

nincs jelentős elszállásolásra alkalmas épület a településen. KSH adatok alapján 2017-ben

összesen 3 darab a működő kereskedelmi szálláshely egységek száma, melyben 39

24

kiadható szoba, valamint 453 kiadható férőhely található. Ezek a számok elsősorban annak

köszönhetően ilyen alacsonyak, hogy nagyon kevés a városba betérő turista, valamint

elsősorban üzleti célból látogatnak el a településre, így nincs is szükség nagyobb volumenű

szállodák, hotelek létrehozására. A település egyetlen említésre méltó, igényes szálláshelye

még az ÓKÜ idején létrehozott 1963-ban átadott Kohász Szálló, mai nevén Hotel Ózd.

A város tehát rendkívül szerény turizmussal rendelkezik, melyet jól tükröz az 10.

ábrán látható vendégéjszakák száma. Míg 2008-ban 4692 főt szállásoltak el, addig 2017-

ben már csak 2899 fő érkezett a városunkba. Az ábra azt is jól szemlélteti, hogy ugyan

kevés az területre érkező turista, azonban a járáshoz viszonyítva még mindig Ózd a legtöbb

ember által látogatott település. 2017-ben az Ózdi járás területére 3872 fő érkezett

összesen, amelyből 2899 fő ózdi látogató volt.

A vendéglátóhelyek számszerű adatai is sokat elárulnak Ózd idegenforgalmi

helyzetéről, melynek szemléltetéséhez KSH adatok szolgáltak alapul. A statisztikák szerint

2007 decemberében 174 vendéglátóhely volt található Ózdon, majd 10 évvel később,

2017-re már csak 119 ilyen helyet találunk. Ez a drasztikus csökkenés azt mutatja, hogy

valószínűleg nem tudtak fennmaradni ezek a vendéglátó egységek, hiszen nem volt rájuk

megfelelő mértékű kereslet és igény a területen. Ózd helyzetének javítása érdekében

azonban fontos lenne a településen olyan beruházások megvalósítása, mely az

idegenforgalom fejlesztését célozza. Vannak a városban a szektor fejlesztésére irányuló

törekvések, de érdemleges eredményt egyelőre nem sikerült elérni.

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)

Ózd

Ózdi járás

10. ábra: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, Ózdon és az Ózdi járás területén (2008-2017)

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

25

2.2.1.2.2. Kereskedelem

Ózdon a századfordulón a kereskedelemben és a hitelágazatban még csak 22 fő

tevékenykedett összesen, majd 1910-re már 68 főt foglalkoztatott ez az ágazat. A gyors

fejlődést egyértelműen a gyár munkáslétszámának és Ózd lakosságszámának növekedése

eredményezte. 1920-as években a válságos időknek köszönhetően a kereskedelem

alapvetően stagnált, majd az 1930-as évektől újra fejlődésnek indult, azonban

szolgáltatásból még ekkor is csak a keresők egyheted része élt. 1941-ben már 431 főt

foglalkoztatott a kereskedelem, azonban még ez sem érte el a kívánt szintet. A tercier

szektor terén jelentős volt az elmaradás, melyet nem sikerül behozni a második

világháború időszakára sem. (Nagy, 2016) Az ÓKÜ működése alatt az áruellátásban

meghatározott szerepet töltött be az 1965-ben átadott Centrum Áruház, mely után sorra

nyíltak az új ábécék, a szakboltok, kereskedelmi, szolgáltató egységek. (Dobi, 1975) Az

igazán nagy változás azonban, csak az ezredforduló utáni időszakban következett be,

amikor is megjelentek a településen a legnagyobb kereskedelmi üzletláncok. Elsőként

2006-ban a TESCO áruház nyitotta meg kapuit, majd ugyanebben az évben az

INTERSPAR, későbbiekben pedig a LIDL is épített üzletet a városba. (KSH, 2008)

Legutóbb 2018-ban az egykori Spar helyére települt be az ALDI, mely Ózd egy olyan

részén próbál gazdaságosan működni, ahol eddig bármilyen üzlettípussal próbálkoztak,

mind deficitet termelt. A sok sikertelen próbálkozás ellenére, bízom benne, hogy most

másként alakul az üzlet sorsa, hiszen az a néhány munkahely is jól jön a városnak, amit az

ALDI a lakosságnak biztosítani tud. A nagy kereskedelmi üzletláncok több szempontból is

pozitív hatást gyakorolnak a városra nézve, egyrészt javítják a térség kereskedelmi

ellátását, másrészt külföldi vásárlók vonzására is alkalmasak, harmadrészt pedig a

foglalkoztatási arányok javításához is hozzájárulnak. (ITS, 2015)

Ózd kereskedelem szempontjából az 1900-as évekhez képest nagyot lépett előre,

azonban még mindig van hova fejlődnie a városnak, hiszen az üzletek legnagyobb része a

lakosság mindennapos szükségletét elégíti ki ruházkodás és ételellátás területén. KSH

adatok azt mutatják, hogy 2017-ben 464 darab belkereskedelmi egység volt található

Ózdon, melyből élelmiszer és élelmiszer jellegű üzlet 152 darab volt. Tehát

élelmiszerüzletek tömkelege található meg a városban, azonban kikapcsolódási lehetőségre

nem igazán van lehetőség és még számos olyan szaküzlet hiányzik a városból, mely miatt

sok esetben utazásra kényszerül a lakosság.

26

2.1.1.3. Mezőgazdaság

Ózdon és környékén alapvetően sosem a mezőgazdaság jelentette a fő megélhetési

forrást, főként a kedvezőtlen domborzati viszonyok, valamint az erős iparra szakosodás

miatt. A városban 1910-ben a keresők 9%-át sem érte el a mezőgazdasággal foglalkozók

aránya, majd ez a szám az elkövetkező években még ennél is alacsonyabb értéket mutatott.

2010-ben, mezőgazdaságban, a foglalkoztatottak összesen 0,8%-a dolgozott, valamint a

gazdasági ágak közül mindössze 1,8%-os részarányt képviselt. A mezőgazdaság

fejlesztését a területen az gátolja leginkább, hogy nagyon kevés a hasznosítható földterület

nagysága, melynek értéke is rendkívül alacsony, összesen 6,5 aranykoronát ér. (IVS, 2010)

A 11. ábrán látható, hogy Ózd és környéke mezőgazdasági területének legnagyobb

részét erdő borítja, amely összesen 453,4 hektár területű, ennek következtében a gazdasági

szervezetek főként erdőműveléssel és fakitermeléssel foglalkoznak. Az egyéni

vállalkozások leginkább szántóföldi művelést végeznek, mely 123,7 hektárnyi területre

koncentrálódik, valamint ehhez kapcsolódó kisebb volumenű állattenyésztést is folytatnak.

(EX-ACT, 2010) A külterületeken gyümölcsöt és zöldséget is termelnek, azonban főként

saját ellátásra, vagy kistermelői értékesítésre történik a termesztés. (Dobosy, 2003)

9%

32%

34%

9%

4%1%

11%

Mezőgazdasági területi adatok

szántó

legelő

erdő és fásított terület

rét

kert

gyümölcsös

beépített terület

11. ábra: Ózd és környékének mezőgazdasági területeinek adatai

Forrás: IVS (2010) adatok alapján saját szerkesztés

27

2.1.2. Gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

Egy település gazdasági versenyképességét számos tényező befolyásolhatja pozitív

vagy épp negatív irányba, többet között ilyen tényező a földrajzi elhelyezkedésből fakadó

előny, illetve hátrány, a humán tőke, a képzettség, az innovációs képesség, az állami

támogatások mértéke, a vállalkozási aktivitás növekedése, valamint a külföldi tőke aránya

a térség gazdaságában. Ebben a részben ezek közül fogok kiemelni és megvizsgálni kettőt,

Ózd helyzetének vonatkozásában.

2.1.2.1. Elérhetőség

A közúti hálózatok fejlettsége szoros kapcsolatban van egy település gazdasági

helyzetével, hiszen egy nehezen megközelíthető terület nem igen vonzó az esetleges

befektetők számára. Ózdon a helyi gazdaságfejlesztés egyik hátráltató tényezője a közúti

kapcsolatok minősége és hiányos megléte. (ITS, 2015) A város több irányból

megközelíthető ugyan, de az úthálózatok többnyire szerpentines útszakaszon át haladnak,

valamint általában lakott területen keresztül húzódnak, melynek következtében számolni

kell az erős forgalomkorlátozásokkal is.

A várost a 25-ös számú főút kapcsolja össze a gazdasági szempontból nagyobb

jelentőségű 23-as és 26-os főközlekedési utakkal, azonban a Sajópüspökinél lévő gyenge

teherbírású híd jelentősen megnehezítette az Ózdra szállítani szándékozó befektetők

dolgát. Eddigiekben húsz tonnára volt korlátozva a híd súlyhatára, azonban nagyobb

tömegű kamionok is közlekedtek rajta egyéb lehetőség hiányában. Szerencsére kezdetét

vette az átépítés, így a híd a renoválást követően legalább kétszer akkora teherbírású lesz.

A híd átépítése gazdasági szempontból Ózd számára is lényeges, hiszen végre Miskolc és

Szlovákia felé is biztonságossá válik a közlekedés. (BOON, 2018)

A város életében manapság jelentősen lecsökkent a vasúti közlekedés gyakorisága,

bár igazán fontos gazdasági szerepe egyébként is csak alapanyagok szállítása miatt volt, az

ipari fellendülés időszakában. A Miskolc vonal az ózdiak számára vasúton is elérhető,

azonban Eger közvetlen vasúti kapcsolattal nem megközelíthető. (IVS, 2010)

A város számára fontos előnyt képezhetne az országhatár közelsége is, azonban

ahhoz, hogy ezeket az előnyöket gazdasági szempontból hasznosítani lehessen,

elengedhetetlen lenne a közúthálózatok minél előbbi korszerűsítése.

28

2.1.2.2. Közoktatás

Ahhoz, hogy a mai modern munkaerőpiacon meg tudjuk állni a helyünket és

versenyképes tudással rendelkezzünk, nem elég egy adott végzettség megszerzése, az

ismeretek folyamatos bővítésére, saját magunk képzésére, élethosszig tartó tanulásra van

szükség. Egy adott település népességének képzettségi szintje nagy mértékben függ az

oktatási intézményrendszer kiépítettségétől.

Manapság természetesnek gondoljuk, hogy habár Ózd felsőoktatási

intézményrendszere igencsak kezdetleges stádiumba van, de általános iskolák,

középiskolák és szakmunkásképzők egészen széles skálája áll a tanulni vágyók

rendelkezésére. Nem mindig volt ez azonban így. Ózdon a vasgyár megalapításának

időszaka előtt nem is beszélhettünk közoktatásról, hiszen 1828-ban még tanítója sem volt a

városnak. Mikor 1846-ban elkezdődött a vasgyár megépítése, külföldi szakmunkásokra

volt szükség a modern technológiával épült gyár létrehozásához. Cseh, szlovák, német és

olasz munkások jöttek a területre, hogy elvégezzék azokat a munkákat, melyekre

megfelelő tudás hiányában az ózdiak képtelenek voltak. (Nagy, 1983) Kezdetben nem igen

törődtek az ózdiak tudatlanságával, hiszen a külföldi szakmunkásokkal pótolni tudták a

hiányt, azonban a későbbiekben a gépek kezelése, a termelési folyamat helyes elvégezése,

az állandóan fejlődő technológia megkövetelte a szakmai képzettséget. A nagyobb fokú

általános fejlődés a felszabadulás után indult el, mikor 1948-ban az iskolák állami kézre

kerültek és lehetőség nyílt az átszervezésre. 1900-ban Ózdon még csak 9, 1980-ban pedig

már 33 iskolaépület volt összesen. (Dobosy, 1981) Ózd első középiskolája, a József Attila

Gimnázium 1945-ben alakult meg, ekkoriban még a lakosság csak 12%-a járt általános

iskolába. (Berend, 1980)

Ózd mára jól kiépült alapfokú oktatási intézményrendszerrel rendelkezik, valamint 4

olyan iskolája is van, ahol középszintű oktatás folyik:

Ózdi József Attila Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

Ózdi SZC Bródy Imre Szakgimnázium

Ózdi SZC Gábor Áron Szakképző Iskola

Széchenyi István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium

A városban felsőoktatási intézmény sajnos nincs, amely meglehetősen negatív hatást

gyakorol Ózd helyzetére, hiszen a középiskolai tanulmányaikat befejező, ambiciózus

diákoknak még abban az esetben is el kell hagyni lakóhelyüket, ha valójában maradi

29

szeretnének. Ez azért is jelent akkora problémát, mert a képzett, felsőoktatásban részesülő

személyek az oklevél megszerzése után sok esetben már nem költöznek vissza városukba,

hanem fejlettebb, élhetőbb területen próbálnak szerencsét, ezzel tovább rontva a város

befektetési vonzerejét. Ózd Város Önkormányzata felismerve a problémát 2018.

szeptember 1-től elindította a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozatának

anyagmérnöki, szociális munkás és mérnökinformatikus alapszakjait. (BOON, 2017) Már

csak azért is fontos lenne a mérnökök képzése Ózdon, hiszen a kohászkodás további

működéséhez elengedhetetlen a megfelelő utánpótlás biztosítása.

A korlátozottan rendelkezésre álló adatok következtében sajnos csak a 2011. évi

számok alapján tudom szemléltetni Ózd térségének iskolázottsági színvonalát, melyhez a

következő táblázat szolgál alapul.

2. táblázat:

A 7 éves és annál idősebb népesség képzettségére vonatkozó adatok BAZ megye, az

Ózdi járás és Ózd vonatkozásában 2011-ben

Ismérvek BAZ megye Ózdi járás Ózd

A 0 osztályt végzettek száma

(fő) 9374 759 445

Az általános iskola 8. osztályát

végzettek száma (fő) 138626 12747 7344

A középiskolai végzettségű

középiskolai érettségivel,

szakmai oklevéllel (fő)

89320 6033 4270

Az egyetemi, főiskolai

végzettségű oklevél nélkül (fő) 12056 573 421

Az egyetemi, főiskolai

végzettségű oklevéllel (fő) 71821 3430 2605

Az 2. táblázat adatai közül a 0 osztályt végzettek száma a legérdekesebb, hiszen

2011-ben Ózdon még mindig 445 olyan személy volt, aki sem írni sem olvasni nem tudott.

Az is megfigyelhető, hogy az Ózdi járásban oklevelet szerzettek 75,6 %-a Ózdról

származott, ez az arány pedig arról árulkodik, hogy a járáson belül magasan a városunkból

kerül ki a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező személy, az viszont már más kérdés,

hogy ebből mennyi marad a városban.

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

30

2.3. Munkaerő-piaci helyzet

Mielőtt Ózd munkaerő-piaci helyzetének elemzésére térnék, tisztázni szeretnék

néhány szorosan a témakörhöz kapcsolódó alapfogalmat. Mi is az a munkaerőpiac? „A

munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplői (munkavállaló és munkáltató)

közötti cserék összessége, amelyek során megvalósul a munkavállalók

munkatapasztalatokkal (munkahelyekkel) való összekapcsolódása, illetve

munkakapcsolatok (munkahelyek) közötti mozgása.” (Tóthné, 2002)

Kik alkotják a munkaerőpiacot?

LAKOSSÁG

MUNKAERŐFORRÁS NEM MUNKAKÉPES KORÚ LAKOSSÁG

AKTÍV INAKTÍV

FOGLALKOZ- MUNKANÉLKÜLI TATOTT

12. ábra: Népességkategóriák

Forrás: Saját szerkesztés

Mint ahogy azt a 12-es ábra is mutatja, munkaerő-piaci részvétel alapján, a

népességet gazdaságilag aktívakra és gazdaságilag inaktívakra tudjuk bontani. Az előbbiek

foglalkoztatottakból és munkanélköliekből állnak, utóbbiak pedig nem tartoznak a

munkaerő-állományba. A foglalkoztatottak röviden olyan emberek, akiknek van fizetett

munkájuk, a munkanélküliek pedig, akiknek nincs munkájuk, de aktívan munkát keresnek.

(Tóth, 2008)

Ebben a fejezetben munkaerő-piaci szempontból fogom megvizsgálni az Észak-

Magyarországi régió egyik hátrányos helyzetben lévő területét, Borsod-Abaúj-Zemplén

megyét, kiemelt hangsúlyt fektetve Ózd város helyzetének elemzésére, a rendszerváltás

előtti és utáni állapotok feltárásán keresztül. A munkaerő-piaci folyamatokat a

rendszerváltás erősen befolyásolta, főleg ami az Észak-magyarországi régió és Ózd

helyzetét illeti. Ezeken a területeken a rendszerváltás komoly munkaerő-piaci gondokat

eredményezett, amelyeket mindmáig nem sikerült teljes egészében kiküszöbölni.

31

2.3.1. Foglalkoztatottság az ÓKÜ virágzása alatt

Ózdon az iparosítás gyökereiben változtatta meg a foglalkoztatás szerkezetét,

hiszen fejlődésének következtében az egykor homogén agrártársadalom teljes átalakuláson

ment keresztül, a legnagyobb foglalkoztatóvá az ipar vált. Ezt támasztják alá az Ózdi járás

területére kivetített adatok is, miszerint 1900-ban még 4670 fő mezőgazdasági

foglalkoztatottat tartottak számon a területen, 1910-re viszont már csak 2305 főt, tehát 10

év alatt kevesebb mint a felére csökkent a földműveléssel foglalkozók száma. Ha

megfigyeljük viszont az iparban és bányászatban dolgozók arányát, láthatjuk, hogy

létszámuk folyamatosan növekszik, 10 év alatt 43,5%-ról 49,8%-ra emelkedett. A kereső

népesség számának bővülése is megfigyelhető volt, mely szintén az ipar térhódításának

volt betudható. 1900-ban 10499 fő volt foglalkoztatott, 10 évvel később pedig már 12368

fő tartozott a kereső népesség csoportjába. (Szalontai, 1988)

A 13-as ábra Ózd városára koncentrálva kitűnően szemléltetni az ipar

jelentőségének növekedését, miközben látszik, hogy az agrárium súlya folyamatosan

csökken.

Csak az 1920-as év adatai mutatnak némi eltértést, mikor is megfigyelhető a

mezőgazdaságban dolgozók arányának újbóli növekedése. Míg 1910-ben 101 fő

foglalkozott földműveléssel, addig 1920-ban 178-ra emelekedett ez az érték. (Nagy, 2016)

A hirtelen növekedés azonban csak az első világháború okozta negatív hatások

eredménye, melyet alátámaszt, hogy 1930-ban újból a felére esett a mezőgazdasággal

foglalkozók aránya.

73% 72% 70% 68%76%

69% 71% 68%60%

9% 4% 8% 4% 5% 3% 2% 1% 2%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1900 1910 1920 1930 1949 1960 1970 1980 1990

Aktív keresők megoszlása (%)

Ipar, bányászat Mező-,erdőgazdálkodás

13. ábra: Az aktív keresők ágazatonkénti megoszlása 1900-1990 között

Forrás: Dobosy (2001) és Nagy (2016) könyve alapján saját szerkesztés

32

A történelmi és gazdasági események végig nagy hatást gyakoroltak Ózd

foglalkoztatási helyzetére, főként ha a legnagyobb foglalkoztató, a gyár esetét vizsgáljuk.

Például a háborús konjunktúra következtében megnövekedő munkaerőigény hatására

7000-8000 személyt is foglalkoztatott a kohászat. Negatív hatást gyakorolt azonban

például a világgazdasági válság, vagy az 1956-os események, melyek komoly elbocsátási

hullámokat vontak maguk után. Ezek viszont csak átmenetinek bizonyultak, hiszen az

1960-as években a gyár létszáma már elérte a 13600-13700 közötti főt is. (Kormos-

Munkácsy, 1989) A 70-es években minden második embert az ÓKÜ foglalkoztatott

Ózdon, azonban munkahelyek hiányában valójában nem is volt a lakosság számára más

választási alternatíva.

2.3.2. A hanyatlás időszaka

A foglalkoztatási gondok a gyár hanyatlásával párhuzamosan jelentek meg az 1980-

as években. Ebben az időben a foglalkoztatottak aránya a megyei átlagtól 3-4

százalékponttal, az országos átlagtól pedig kb. 8 százalékponttal maradt el. Ekkor 42%-os

volt a foglalkoztatási arány. (Kormos-Munkácsy, 1989) Ez részben a romló demográfiai

viszonyoknak köszönhető, hiszen a népesség korösszetétele is jelentős változásokon ment

át a 80-as évektől, melynek eredményeképp a munkavállalási korú népesség egyre

csökken, az időskorúak száma pedig nő. Ez a tendencia persze nem csak Ózdra, hanem

egész magyarországra jellemző. (Bővebben lásd 2.1.2. fejezet) A 80-as években problémát

jelentett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása is, akiknek a száma

ekkor nagyon magas, mintegy 1500 fő volt. Sokaknak a szociális járadék nyújtott

megélhetési forrást, körülbelül 600 ember fedezte ebből kiadásait. (Kormos-Munkácsy,

1989) 1980-ban a foglalkoztatottak száma Ózdon összesen 26800 fő volt, melyből iparban

tevékenykedett 21045 fő, kereskedelemben, 1746 fő, szállításban 1064 fő,

mezőgazdaságban 270 fő, egyébben pedig 2675 fő. ( Berend, 1980) Gondot jelentett még a

foglalkoztatásban a lakosság képzettségi színvonala is. Annak ellenére, hogy a vállalatnál

mennyiségében folyamatosan megvolt a szükséges munkaerő, a minőségében is elegendő

humánerőforrás biztosítása folyamatos gondot okozott. Az 1980-as évtizedben ez a

jelenség különösen sok problémát eredményezett a vállalat számára. Az 1989-ben

bekövetkező rendszerváltás, majd a gyár bezárása nagy mértékben meghatározta az

elkövetkező évek foglalkoztatási helyzetét. Elkeseredés, szegénység és munkanélküliség

jellemezte a várost és lakosságát hosszú-hosszú éveken keresztül.

33

2.3.3. Foglalkoztatottság alakulása a Gyár bezárását követően

A korábban közel 14 ezer főt foglalkoztató kohászat leépülése komoly foglalkoztatási

problémát eredményezett Ózdon és környékén, arról nem beszélve, hogy a

munkanélküliség elindított egy olyan mértékű elvándorlási hullámot, melynek

következtében több ezer ember hagyta el a várost. Az ózdi kohászatot számtalan módon

próbálták talpra állítani, köztük többszöri tulajdonosváltással is, de mindegyik kísérlet

kudarcba fulladt. Fontos lépésnek bizonyult az 1992-ben alapított Ózdi Foglalkoztatási

Társaság, mely valamicskét mérsékelni tudta a magas fokú munkanélküliséget, s mely az

egykori gyár dolgozóit foglalkoztatta, a gyár bontási munkálatainak keretében. Az ÓFT

1993-ban 600 főnek, 1994 és 1995-ben 1100 főnek biztosított munkát. (Dobosy, 2011)

Ebben az időszakban az 1993-as év tekinthető statisztikai szempontból az abszolút

mélypontnak. A becslések szerint ezévben a regisztrált munkanélküliek száma elérte a

12000 fős létszámot is. Az alacsony iskolai végzettségű népesség ellenére nem volt

jelentős a képzésekben résztvevők száma, hiszen munkahelyteremtés hiányában nem is

igazán volt mire átképezni őket.

3. táblázat:

Ózd és BAZ megye lakosságának munkanélküliségi jellemzői 1998-ban

A 3. táblázat adatai azt tükrözik, hogy a munkavállalási korú népesség száma a

megyei arányhoz hasonlóan alakult Ózdon 1998-ban. A megye lakosságának 59,13%-a,

Ózdnak pedig 58,52%-a volt aktív korú. A regisztrált munkanélküliek aránya jóval

meghaladta a megyei átlagot, számuk 3547 főre tehető, s a lakosság 13,73%-át érinti. Ez az

Lakos (fő)

Aktív korú (fő)

% Regisztrált

munkanélküli (fő)

% Tartós

munkanélküli (fő)

%

Ózd 44163 25845 58,52 3547 13,73 2170 61,18

BAZ megye

770641 455676 59,13 54647 11,99 332403 59,29

Forrás: Bognár – Imre – Mezei (2001) folyóirata alapján saját szerkesztés

34

arány 1,74%-kal magasabb, mint a megyei érték. A magas fokú munkanélküliség és

inaktivitás az önkormányzatok számára is nagy terhet jelent, hiszen a jövedelempótló

támogatásoknak köszönhetően csökken az önkormányzat költségvetési kerete. (Bognár,

2001) A tartós munkanélküliek száma a városban és a megyében is rendkívül magas. A

nyilvántartott álláskeresők 61,18%-a, azaz 2170 fő a tartós munkanélküliek csoportjába

tartozott. A munkanélküliség tartóssá válása azért veszélyes, mert az idő előrehaladtával

egyre nehezebbé válik az álláskereső nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetése. Egyes

kutatások szerint 3 év eltelte után 7% alá csökken ennek az esélye. (EX ANTE, 2010)

Tovább nehezítette a foglalkoztatási problémát, hogy a munka nélkül maradottak

jelentős része alcsonyan kvalifikált volt, hiszen ezek előtt betanított munkát végeztek, s

nem volt szükségük magasabb szintű oktatásban részt venni. 1998-ban Ózd népességének

41,87% általános iskolai, 38,37% szakmunkás, 18,41% középiskolai és 1,35% felsőfokú

végzettséggel rendelkezett. (Bognár, 2001) Ezek az értékek megyei szinthez viszonyítva

átlaghoz közelinek mondhatóak, azonban az országos szinthez képest igencsak

elmaradottak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony száma azzal magyarázható,

hogy a rendszerváltás idején bekövetkező válságos helyzet következtében az értelmiségi,

diplomás réteg eltűnt a városból, a főváros, vagy a kedvezőbb helyzetben lévő nyugati

országrészek felé orientálódtak. (Alabán, 2012)

A foglalkoztatásszerkezetben is változások következtek be, hiszen az iparból

mezőgazdaságba történő visszatérés már nem volt megvalósítható, viszont a szolgáltató

szektor felé történő eltolódás lehetségesnek bizonyult. (Alabán, 2012)

A gondokat nehezítette, hogy a munkanélküliség kiváltott egyfajta multiplikátor

hatást is, melyben az aktív dolgozók számának csökkenésével egyidejűleg az SZJA

bevételek, a lakossági jövedelmek és a vasárlóerő folyamatos csökkenése is megfigyelhető.

Mindezen folyamatok eredeménye, hogy a városban a kisvállalkozók sorra kerültek nehéz

helyzetbe, mely sok esetben vállalkozásuk végleges bezárásához vezetett. (Germuska,

2002) 1998-ban kevés olyan vállalkozás működött a városban, amely 300 főt meghaladó

foglalkoztatási létszámmal rendelkezett volna. A KSH szerint összesen 5 db ilyen

vállalkozást tartottak nyilván. Az olyan kisvállalkozások voltak leginkább jellemzőek,

melyek legfeljebb 10 főt foglalkoztattak, ezekből 1998-ban 166 db működött.

35

3.1.1. Napjaink foglalkoztatási helyzete

Az egyoldalú iparszerkezet következtében kialakuló munkaerő-piaci válság, nem

csak városunkat, hanem más iparra épülő települést is hátrányos helyzetbe sodort. A

rendszerváltás időszakában jelentkező problémák eredményeként úgynevezett ipari

válságterületek alakultak ki, mely településeken élő embereknek számos problémával

kellett szembesülniük. Ezek közül a válságos helyzetbe kerülő területek közül is

kiemelkedik Ózd és vonzáskörzete, melynek lakói a legkilátástalanabb helyzettel találták

szembe magukat. Az ezen területen élő emberek boldogulását a mindennapi gondok

mellett, a halmozottan jelentkező problémákkal történő küzdelem is nehezítette. Ózd

hátrányos státusza nagyrészt a város kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetére vezethető

vissza, mely az országos szinthez képest is igencsak elmaradottnak bizonyul. Számos

tényező negatívan befolyásolja a város fejlődési ütemét, többek között a lakosság alacsony

iskolázottsági színvonala, mely igencsak megnehezíti a válságos helyzetből való kilábalás

gyors lehetőségét. Említésre méltó Ózd területének az ország peremvidéken történő

elhelyezkedése is, hiszen így olyan lehetőségektől esik el a város, amely a kedvező

földrajzi elhelyezkedésű területeknek alapvető adottság. (KSH, 2018)

A nyilvántartott álláskeresők számának vizsgálatával tiszta képet kaphatunk arról,

hogyan alakult az elmúlt évek során a munkanélküliség Ózd városában. (14. ábra)

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

5000

20002001 2002 2003200420052006 20072008 200920102011 2012 201320142015 2016 2017

Nyilvántartott álláskeresők száma 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma

14. ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának változása Ózdon 2000 és 2017 között

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

36

Ha megfigyeljük az ábrát, jól látható, hogy a 2000-es évtől szinte folyamatosan

növekszik a mukanélküliség, egészen 2009-ig, mely év az időszak abszolút mélypontjának

tekinthető. Ekkor mintegy 4602 fő regisztált álláskeresőt tartottak nyilván. Ez nagyrészt a

2008-ban kibontakozó gazdasági válságra vezethető vissza, mely üzembezárásokat és

létszámleépítéseket vont maga után. (EX ANTE, 2010) A 2012-es év is hasonlóan negatív

eredményeket hordozott, hiszen 4392 fő ezévben is állástalan volt. Aggodalomra ad okot

az is, hogy viszonylag minden évben magas a 180 napon túli álláskeresők aránya, mely

érték a 2017-es évben bizonyult a legrosszabbnak, az álláskeresők 87,8%-a a tartós

munkanélküliek csoportjába tartozott. A KHS adatokból az is kederül, hogy a

nyilvantartott álláskeresők nem szerinti megoszlását illetően a férfiak aránya szinte minden

évben jóval meghaladja a nők arányát. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a válság az

olyan iparágakat súlytotta főként, melyekben nagyrészt férfi munkaerőket foglalkoztattak,

így az elbocsátások is az erősebbik nemet érintették leginkább. (EX ANTE, 2010) A 2012.

évtől kezdődően - a munkanélküliek számát illetően – a 14-es ábra folyamatos javulást

mutat, ez azonban jórészt annak köszönhető, hogy bővült a közfoglalkoztatásba bevontak

száma. 2009-ben még csak 549 fő minősült közfoglalkoztatottnak, 2017-re pedig már 1337

főre bővült a kör. (MTA, 2008)

Ha megvizsgáljuk a nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti összetételét, arra

a következtetésre juthatunk, hogy a regisztrált munkanélküliek magas aránya nagyrészt a

rendkívül alacsony képzettségi színvonaluknak köszönhető, mely megnehezíti a

munkaerőpiacra történő visszavezetésüket. (15. ábra)

Általános iskolai végzettség nélkül

9,43%Általános iskola 39,52%

Szakmunkásképző25,92%

Szakiskola3,98%

Szakközépiskola, technikum, gimnázium

19,19%

Főiskola1,57%

Egyetem0,39%

Nyilvántartott álláskeresők számának végzettség szerinti megoszlása (%)

15. ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának végzettség szerinti megoszlása Ózdon 2017-ben

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

37

2013-ban a regisztrált munkanélküliek 49,8%-a legfeljebb 8 általános iskolai

végzettséggel rendelkezett. (Káposzta, 2018) Ez az érték 2017-re 39,52%-ra csökkent,

azonban még mindig csaknem 10% azoknak az aránya, akik még általános iskolai

végzettséget sem tudnak felmutatni. A nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésre az ő

esetükben van a legkevesebb esély, hiszen milyen munkát tudnának adni, egy olyan

személynek, aki még írni és olvasni is épphogy tud. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők

száma elenyésző a a regisztrált munkanélküliek között, mindössze 1,96%. Ez az alacsony

arány részben annak köszönhető, hogy a jól képzett, iskolázott réteg gyakran már a

középiskola elvégzése után - a felsőfokú oktatási intézményrendszer hiányossága miatt –

kénytelen elhagyni a várost, ez pedig sok esetben véglegesnek bizonyul.

Napjainkban a multinacionális cégek jelentik Ózd város lakosságának legfőbb

foglalkoztatóját. Az első ilyen cég megjelenésére 1998-ban került sor, azonban ez súlyos

áldozatokkal járt Ózd város önkormányzatának részéről, hiszen a munkahelyteremtésért

cserébe 10 évi adómentességet követelt a General Electic Hungary Rt. Az adómentesség

mellet a vállalat betelepülését ösztönözte a területen meglévő, az országosnál 20-30%-kal

olcsóbb munkaerő. (Széman, 1999) A kedvező feltételek ellenére, a GE-n kívül csak

egyetlen nagyvállalat hozott létre telephelyet 2000-ben a Saia Burges Electronics Kft.

Ezeknek a cégeknek a megítélése kettős, valamint nagyon megosztó a település

lakossága körében. Egyrészt mindenképpen jó, hogy van, hiszen nélkülük több 100 ember

maradna Ózd és környékén munka nélkül, másrészt ezek a cégek nagyon jól kihasználják a

területen élő emberek kényszerhelyzetét. Tisztában vannak vele, hogy a kevés

munkalehetőség és a lakosság alacsony fokú iskolai végzettségének magas aránya

következtében a területen élők, a kedvezőtlen munkakörülmények és alacsony bérezés

mellett is kénytelenek elvállalni az alacsony presztízsű, alulfizetett munkát. Ez a folyamat

manapság sokat mérséklődött, mivel akinek van rá lehetőség, inkább vállalja a

mindennapos ingázást egy másik város üzemébe, hiszen ezek a cégek szinte ugyanazért az

elvégzett munkáért dupla annyi bért tudnak biztosítani a munkavállalók számára. Ezt

támasztja alá az ingázási arány is, ami a KSH szerint Ózdon a foglalkoztatottak mintegy

14%-át érinti. (Káposzta, 2018) Munkavállalás szempontjából a legjellemzőbb célpontok

Miskolc és Eger városa. Mára már Ózdról buszjáratot is indítanak Egerbe, mely

közvetlenül a dolgozók utazását biztosítja.

38

2.4. SWOT analízis

A SWOT elemzés a marketing szakma egyik leggyakrabban használt eszköze, melyet

termékek, szolgáltatások, vállalkozások, vagy akár egy város helyzetének elemzésére

használnak. Döntéstámogató eszköz, mely a stratégiák meghatározását és hosszú távú

előrehaladását segíti. (Zivkovic, 2015) A SWOT egy mozaikszó, melynek a magyar

megfelelője a GYELV, s mely az alábbi szavak angol rövidítéséből szárazik:

Strenghts – Erősségek

Weakness – Gyengeségek

Opportunities – Lehetőségek

Threats – Veszélyek

Ózd városának a fentiekben már részletesebben bemutatott jellemzőit, a jelenlegi

helyzetet, az előnyöket és hátrányokat szeretném összefogni és szemléltetni a SWOT

analízis segítségével.

Bel

ső té

nyez

ők

Erősségek:

természeti adottságok

történelmi múlt

szlovák határ közelsége

ipar

az Ózdi Ipari Park megléte

szabad munkaerő

Gyengeségek:

turisztika hiánya

szálláshelyek hiánya

munkaerő elvándorlása

felsőoktatás

infrastruktúra

környezetszennyezés

Kül

ső té

nyez

ők

Lehetőségek:

közlekedési hálózat

ipar park

vadászturizmus

vasúthálózat

Veszélyek:

munkaerő további elvándorlása

alacsonyan kvalifikált népesség

állandósulása

elmaradó infrastrukturális

fejlesztések

munkahelyek alacsony száma

tervezett fejlesztések

elmaradása

39

Az erősségek közé tartozik többek között az Ózdi Ipari Park megléte, melynek

köszönhetően adott a szabad terület az újabb vállalkozások betelepülésére, valamint ezt

teszi lehetővé a rendelkezésre álló nagy mennyiségű szabad munkaerő is. Az erősségek

közé sorolható még a szlovák határ közelsége, a kedvező természeti adottságok, a mélyen

gyökerező történelmi múlt és az ipari tevékenység hagyományai.

Gyengeségnek minősül a turisztika hiánya és kihasználatlansága, hiszen annak

fejlesztésével fel lehetne lendíteni az idegenforgalmat, melyből a város számtalan módon

profitálhatna. A szálláshelyek hiánya is gyengeség, viszont amíg a turizmus ilyen gyenge

lábakon áll, nincs is szükség több szálláshelyre. Ezek mellett Ózd egyik legnagyobb

gyengéje a magasan képzett munkaerő folyamatos elvándorlása, mely szorosan összefügg

a felsőoktatási intézményrendszer kifejletlenségével. Történtek előrelépések a felsőoktatás

területén, de a város még mindig nem kínál elég vonzó továbbtanulási lehetőséget a

fiatalok számára. Gyengeség még a város infrastrukturális elmaradottsága, a

közúthálózatok minősége, valamint az egykori ipari tevékenységből származó

környezetszennyezés.

Lehetőséget jelenthet a város számára a megfelelő közlekedési hálózat kiépítése,

mely pozitív hatással lehetne Ózd gazdasági kapcsolatainak javítására. Ezen kívül az ipari

park meglétéből is nagy előnyt kovácsolhatna a város, hiszen az esetleges befektetők

betelepülésével alakalom nyílhatna új munkahelyek létesítésére és a foglalkoztatási helyzet

javítására is. Az Ózdot körülvevő erdős részeknek köszönhetően a vadászturizmus is egy

kiaknázatlan lehetőség, melybe érdemes lenne több energiát fektetnie a városnak, valamint

a vasúthálózat kiépítettségét is jobban ki lehetne használni.

Az egyik legnagyobb veszély Ózdra nézve, hogy megmarad a munkahelyek alacsony

száma, hiszen ez egy tovagyűrűző folyamat, melyből a jól képzett munkaerő további

elvándorlása és az alacsonyan kvalifikált népesség állandósulása következik. Ezen kívül

fenyegetést jelent még a város számára a tervezett fejlesztések elmaradása, valamint az

elmaradó infrastrukturális fejlesztések, melyek megakadályozhatják a város gazdasági

fejlődését.

40

3. PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE

Szakdolgozatom elkészítése során kutatást végeztem Ózd komplex helyzetének

feltárása érdekében. Mivel a célom nem csak a jelenlegi helyzet megismerése volt, hanem

a rendszerváltás előtti és a közvetlen utáni állapotok feltérképezése is, ezért a

kutatómunkámban 2 kutatási módszer is helyet kapott. A felmérés során 2 személlyel

készítettem interjút, valamint a helyi lakosság véleményét is kikértem kérdőíves felmérés

formájában. A kutatási munkámat 3 részre bontottam fel, a pontosabb eredmények

megszerzése érdekében. A felosztás módját a 16. ábra segítségével szeretném szemléltetni.

A felmérés első része, az ÓAM üzemvezetőjével készített interjú. Ez az egység a

rendszerváltás előtti és közvetlen utáni állapotok felmérésére szolgál, ezért választottam

alanyként egy olyan személyt, aki már ebben az időszakban is az ÓKÜ mérnöke volt.

A 2. rész a város jelenlegi vezetőjével készített interjú eredményeit hivatott

tükrözni. Tekintettel polgármesterünk fiatal korára, csupán a jelen helyzet megismerését

tűztem ki célul az interjú során.

A 3. részben a helyi lakosság szemén keresztül szerettem volna látni a két időszak

közötti különbséget, ezért kérdőíves felmérés formájában végeztem közvélemény-

kutatást, a mindkét korszakot megélt korú lakosság segítségével.

1989 előtti és közvetlen utáni állapotok felmérése

Jelenlegi helyzet kutatása

A két időszak összehasonlítása3.

2..

1.

16. ábra: A kutatómunkám felosztásának 3 nagy egysége

Forrás: Saját szerkesztés

41

3.1. Élet a gyár körül – Interjú az ÓAM üzemvezetőjével

A felmérés első része, a Bakos Csabával, az ÓAM jelenlegi üzemvezetőjével

készített interjú. Fontosnak tartottam, olyan alanyt választani erre a feladatra, aki már a

rendszerváltás előtt is az ÓKÜ foglalkoztatottja volt, hiszen csak így tud számomra hiteles

képet festeni az akkori helyzetről. A feltett kérdéseket alapvetően 2 részre osztottam,

hiszen a rendszerváltás előtti és közvetlen utáni helyzet élesen elkülönül egymástól.

3.1.1. A rendszerváltást megelőző időszakra vonatkozó megállapítások

Az interjú során arra a következtetésre jutottam, hogy a rendszerváltást megelőző

időszakban Ózdon egyáltalán nem voltak munkanélküliségi problémák. Ez leginkább az

ÓKÜ-nek volt köszönhető, hiszen voltak egyéb kisebb foglalkoztatók is a városban, de a

Kohászati Üzemek volt a meghatározó munkaadó, s az sem volt ritka, hogy több

generációt is foglalkoztatott egyszerre a gyár. Az interjú alanyának elmondása alapján,

ebben az időszakban, teljes foglalkoztatásról beszélhetünk, hiszen a gyár óriási munkaerő-

felvevő piacnak minősült, amely nem csak Ózdnak, de vonzáskörzetének is stabil, fix

munkát tudott biztosítani. A teljes foglalkoztatáshoz az is hozzájárult, hogy ebben az

időszakban még kötelező volt dolgozni, hiszen ha valaki nem tette azt, akkor

„közveszélyes munkakerülőként” bíróság elé állíthatták.

Az időszak oktatási rendszerében is jelentős szerepet játszott a gyár, hiszen a

szakember utánpótlásáról saját maga gondoskodott, tanulmányi szerződések kötése útján,

mellyel az érintett felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tanuló, az iskola elvégzése

után az ÓKÜ foglalkoztatottja lesz, a szerződésben meghatározott ideig. Ez időszakban, az

esetek többségében, szakmunkásképzőben vagy szakiskolásban folytatták a diákok a

tanulmányaikat, nem volt jellemző a 8 általános iskola utáni munkavállalás.

Azt is szerettem volna tudni, hogy ez időszakban voltak-e az embereknek

megélhetési gondjai, valamint, mennyire voltak elégedettek a lakosok a helyi

életszínvonallal kapcsolatosan. A kapott válaszokból arra a következtetésre jutottam, hogy

természetesen ebben az időszakban is voltak szegényebb és tehetősebb rétegek, azonban

nem volt jellemző az éhezés és a megélhetési bűnözés sem. Ez főként a biztos

munkahelyek meglétének, a kötelező munkavállalásnak és a teljes foglalkoztatásnak volt

köszönhető, de jelentősen hozzájárult az akkori fizetési rendszer mássága is, hiszen 1

42

hónapban kétszer jutottak anyagi javakhoz a munkavállalók, a mostani egy helyett. Ez

azért volt előnyös, mert rövidebb időtávra kellett beosztani a foglalkoztatottnak a pénzét, s

ha valakinek ez mégsem sikerült volna, akkor nem egész hónapban kellett szűkösködnie,

hanem 2 hét múlva újra pénzhez juthatott. Mivel akkoriban nem voltak olyan mértékű

anyagi problémák, mint a jelen időszakban, ezért az emberek is máshogy viszonyultak

egymáshoz, sokkal jobb kapcsolatot ápoltak a munkatársakkal, szomszédsággal, nem

voltak feszültek, nem kellett aggódniuk a jövőjük miatt. Ebből az következik, hogy

gyermeket is sokkal szívesebben vállaltak, hiszen nem kellett attól tartaniuk, hogy nem

fogják tudni felnevelni őket, az anyagi források bizonytalansága miatt. Ezt a megállapítást

a népességszám változása is alátámasztja, hiszen a demográfiai folyamatokban 1990-ig

intenzív bővülés figyelhető meg. (lásd. 3. ábra)

Az interjúból megállapítható volt az is, hogy a helyi gyárakban nagy hangsúlyt

fektettek a biztonságos munkakörülményekre és a munkavédelemre, valamint munkahelyi

baleset esetén a kártalanítás is alanyi jogon járt. A szabadságoltatás terén is nagyobb volt a

megértés az ÓKÜ-ben, mint a mostani foglalkoztatók bármelyikében. Ez annak tudható be,

hogy mivel a gyár bővelkedett munkavállalókból, így megvolt a megfelelő létszám, tehát

bármikor könnyedén gondoskodni tudtak a helyettesítésről. Ettől függetlenül szabadságra

vonatkozó ütemtervet mindig készítettek.

Az interjú alapján azt a következtetést vontam le, hogy a gyár, az akkori

életszínvonalhoz viszonyítva, megfelelő bért tudott biztosítani a dolgozói számára.

Természetesen, a betanított munkát végző munkavállalók, kevésbé jutottak jó fizetéshez,

mint a magasabb szaktudást igénylő pozíciókban dolgozó személyek, de még az

előbbieknek sem voltak komoly megélhetési gondjai. Az olvasztárok, hengerészek, és

egyéb veszélyes területen dolgozó személyek pedig kifejezetten magas juttatásokban

részesültek.

Mivel ebben az időszakban, sok helyen még nem volt aszfalt az utakon, így nagy

hangsúlyt fektettek az útépítési munkálatokra, valamint ekkor zajlott a nagy panelosítási

hullám is, melynek köszönhetően sok panelház került megépítésre a városban.

A rendszerváltás előtti időszakról, az interjú során elhangzottak alapján,

összességében, az mondható el, hogy alapvetően megfelelő ütemben fejlődött a város

gazdasága, meg voltak elégedve az emberek a helyi életszínvonallal és nem voltak

munkanélküliségi problémák sem.

43

3.1.2. A rendszerváltás utáni helyzet következtetései

A rendszerváltás után nagyon komoly problémákkal szembesült a város és

lakossága, a gyár bezárásával pedig akkora mértékű munkaerő szabadult fel, amelynek

újbóli hirtelen foglalkoztatása kivitelezhetetlen volt. Szerettem volna tudni, hogy mégis

milyen eszközökkel próbálták meg mérsékelni ezt a magas arányú munkanélküliséget, és

hogyan próbálta a város és népessége átvészelni ezt a nehéz időszakot.

A lakosság egy részéről a problémára adott válasz az elvándorlás volt, nagyon

sokan Dunaújvárosban kezdtek új életet, hiszen ott tudták a kohászatban szerzett

tapasztalataikat kamatoztatni. Nemcsak Dunaújváros, de Németország és Ausztria is

kedvelt célpont volt a remény és állásvesztett ózdiak számára.

Ezen kívül, ebben az időszakban a „varrónők városa” néven is emlegették Ózdot,

hiszen a nők jelentős részét a helyi varrodák kezdték el foglalkoztatni.

Az Ózdi Kohászati Üzemek addigi munkavállalói egy részének, az ÓKÜ

korkedvezményes nyugdíjat biztosított, melyet azok vehettek igénybe, akik a mindenkori

öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez viszonylag közel álltak, tehát ennek köszönhetően a

munka nélkül maradottak egy jelentős része nyugdíjba mehetett.

Segítséget jelentett az is, mikor 1997-ben a német Max Aicher privatizáció során

felvásárolta az ÓAM vagyonát, majd miniacélmű telepítésébe kezdett, s az építési

munkálatokhoz szükséges munkaerő következtében, új munkahelyek elfoglalására nyílt

lehetőség.

Az Önkormányzat azon kívül, hogy az átképzésekkel próbálta oltani a tüzet,

valamely nagy multinacionális vállalat betelepítésén is munkálkodott. Fontos volt, hogy

olyan vállalatot sikerüljön ide vonzani, amely nem követel meg a foglalkoztatottjaitól

különösebb szaktudást. Ezért minősült akkoriban annyira jó választásnak a csupán

betanított munkát igénylő General Electric Kft. 1998-ban nagy áldozatokat követelve, de

sikerült a városba költöztetni a vállalatot. Már az építési munkálatok is nagy mennyiségű

szabad munkaerőt szívtak fel, majd annak befejezésekor, a gyár megnyitásával, még több

munkavállalóra volt szükség, amely enyhíteni tudta a foglalkoztatási helyzet problémáit.

44

Az Ipari Park területén megtelepedő kisebb, magánkézben lévő cégek is lehetőséget

jelentettek néhány állástalan ember számára, valamint a közfoglalkoztatás keretében

történő munkavégzés is hozzájárult a munkanélküliségi problémák orvoslásához.

Ami egykor segítséget jelentett a város számára, – a General Electric és a Johnson

Electric betelepülése – az évek múltán, mikor a város és népessége kezdte kiheverni az

ÓKÜ felszámolását, valamelyest visszaütött. A 2 multinacionális cég nyújtotta

összeszerelő munkát bárki el tudta végezni, akár 8 általános iskolai végzettséggel is, így

mostanra, az alacsony bérezésű és presztízsű munka helyett, a megfelelő képesítéssel

rendelkező személyek, a más városba történő munkavégzést választják.

Mára az egykori munkahelyhiány kiegészült munkaerőhiánnyal is, melyet az is

alátámaszt, hogy az ÓAM a szükséges mennyiségű és minőségű utánpótlás biztosításának

céljából, tanulmányi szerződések megkötését tervezgeti.

Összességében elmondható, hogy valószínűleg már sosem lesz Ózdon olyan az

életszínvonal, mint a rendszerváltást megelőző évtizedekben, de ahhoz viszonyítva, hogy a

gyár bezárását követően, milyen katartikus állapotok uralkodtak a városban, már sokat

sikerült javítani a foglalkoztatási és gazdasági helyzeten egyaránt.

45

3.2. Ózd napjainkban – Interjú a város vezetőjével

Szakdolgozatom kutatómunkájának második pillérét a Janiczak Dáviddal, Ózd

város polgármesterével készített interjú adja, melyben olyan kérdéseket helyeztem a

középpontba, amelyek a város jelenlegi helyzetével kapcsolatosak. A felmérés során 5 fő

témakörre fókuszálva fogalmaztam meg a kérdéseket és vontam le a következtetéseket.

3.2.1. Foglalkoztatási helyzettel kapcsolatos megállapítások

A foglalkoztatási helyzettel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból arra a

megállapításra jutottam, hogy a foglalkoztatás területén – az elmúlt időszakban – kialakult

egy olyan ördögi kör, melynek hatására nem beszélhetünk a foglalkoztatási problémák

tényleges javulásáról. A képzett, dolgozni akaró munkaerő elvándorolt a településről, az itt

maradottak jelentős része alulképzett, a vállalkozások így munkaerőhiánnyal, a lakosság

jelentős része pedig munkahelyhiánnyal küzd.

Az interjú alapján bizonyosságot nyert az a megállapításom, hogy a városban az

eredményezhetne javulást a foglalkoztatás területén, ha sikerülne a közeljövőben ide

telepíteni egy nagyobb vállalatot, azonban számtalan tényező akadályozza a városvezetés

erre irányuló törekvéseit. A város vezetője a közelmúltban több befektetővel is tárgyalt az

ügy érdekében, azonban sajnos nem járt sikerrel. Ennek oka többet között, hogy egy

befektető kész helyet – zöldmezős iparterületet – vagy épp csarnokot keres, jó

megközelítést és számára megfelelő munkaerő-kínálatot. Városunkban jelenleg ez utóbbi

igen hiányos, a megközelítés sem javul, hiszen az autópályától messze fekszünk. A

lehetőségekhez mérten a városvezetés próbál kedvező befektetői környezetet létrehozni,

jelenleg is folyamatban van egy új, zöldmezős ipari terület kialakítása, ami közművesített,

infrastruktúrával ellátott, kész területtel várja majd a befektetni szándékozókat.

Értékelve napjaink foglalkoztatási helyzetét, megállapítható, hogy a város lakói

megunták az elmúlt évtizedek kilátástalanságát, a minimálbéres foglalkoztatást, és az

ország megannyi munkavállaló korú lakójához hasonlóan egyre többen a fejlettebb

területek felé orientálódnak és elhagyják a várost. A végső megállapításom, hogy a

foglalkoztatás területén a közeljövőben nagymértékű javulásra és a problémák

megszűnésére nem lehet számítani, azonban azok mérséklésére van esély.

46

3.2.2. A munkanélküliség alakulásához fűződő következtetések

Az interjúból egyértelműen megállapítható, hogy a magas arányú munkanélküliség

elsődlegesen a kereslet és kínál találkozásának hiányára vezethető vissza. Ez a jelenség

azzal magyarázható, hogy egyre nagyobb arányú az alulképzettek, vagy képzetlenek

száma, akiket sokszor még az összeszerelő üzemek sem tudnak foglalkoztatni, emellett

pedig a magasabban képzetteknek nem tudnak a képzettségi színvonaluknak megfelelő

munkalehetőséget biztosítani a város vállalkozásai.

A leszűrt következtetés az, hogy a munkanélküliségi gondok orvoslásának

lehetőségét a lakosság alacsony képzettségi színvonala jelentősen hátráltatja, tehát a

munkanélküliségi gondokat nagyrészt az oktatás fejlesztésével lehetne mérsékelni.

Ezen felül, információt szerettem volna kapni arra vonatkozóan, hogy az

Önkormányzat milyen eszközökkel kezeli a munkanélküliségi bajokat, azonban az

átszervezéseknek köszönhetően már egyáltalán nincsen rálátásuk a munkaügyi helyzetre.

2013-tól a Kormány az Önkormányzatoktól elvette a segélyezési feladatokat, a munkaügyi

központot a Kormányhivatalhoz csatolta, a Foglalkoztatási Osztály pedig nem tájékoztatja

őket, a KSH adatokat ajánlja mindössze csak a figyelmükbe. Az Önkormányzat

hatáskörébe csupán a közfoglalkoztatás tartozik, tehát ez az egyetlen eszközük a

munkanélküliség visszaszorítására.

3.2.3. Közfoglalkoztatással kapcsolatos tapasztalatok

A közfoglalkoztatásról nagyon megoszlanak a vélemények, sokak negatívan

vélekednek a foglalkoztatás ezen formájáról. Az interjú során egyrészt arra voltam

kíváncsi, hogy a közfoglalkoztatás hosszú távon mérsékelni tudja-e a városban jelenlévő

munkanélküliséget, másrészt pedig arra, hogy a város vezetője alapvetően milyen

álláspontot foglal a témát illetően. Arra a következtetésre jutottam, hogy alapvetően Ózdon

nagyon fontos a közfoglalkoztatás a foglalkoztatottak és a város üzemeltetésének

szempontjából is, hiszen ez jelenti a képzetlenek és alulképzettek egyetlen lehetőségét a

munkavégzésre. Ezen réteg tekintetében csak ez tudja mérsékelni a munkanélküliséget,

azonban a képzettebbek számára nem jelent valódi lehetőséget.

A közfoglalkoztatás terén azt tapasztaltam, hogy általánosságban nem segíti a

foglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetését, ezt azonban a

közfoglalkoztatottak többségének képzetlensége eredményezi. Tehát, ha egy adott

47

közfoglalkoztatott rendelkezne más foglalkoztatási formákhoz szükséges képességekkel,

akkor a közfoglalkoztatás ugródeszkaként szolgálhatna számára, hogy megtalálja a helyét

újra a munka világában, de mivel nagyrész csak a teljesen kilátástalan helyzetben élő

emberek élnek a közfoglalkoztatás kínálta lehetőségekkel, így ez a foglalkoztatási forma

javarészt csak az ő helyzetük javítására és a foglalkoztatottság növelésére korlátozódik.

A közfoglalkoztatási létszám az elmúlt években jelentősen csökkent, mivel

csökkent az állami támogatás és a lehetőség a programok indítására. A létszámcsökkenés

annak is köszönhető, hogy a megalázóan alacsony bérezés miatt sokan inkább a

feketemunkát választják és nem élnek a programban való részvétel lehetőségével.

3.2.4. Az oktatás terén észlelt következtetések

Ózdon mára általános problémává vált a lakosság alacsony képzettségi színvonala,

mely azzal magyarázható, hogy sokan nem tekintik kitörési lehetőségnek az oktatásban

való részvételt, ezért kerülik azt, vagy ha el is végzik, nem rendelkeznek a megfelelő

képességekkel az elhelyezkedéshez. Ettől függetlenül, természetesen itt, Ózdon is olyan

emberek élnek, mint az ország egyéb részein, nem butábbak, vagy nem kevesebbek, mint

máshol. A különbség csak az, hogy itt a képzettebbek a számukra megfelelő munkahely,

vagy az alacsony bérezés miatt elhagyják szülővárosukat.

Az interjúból szerettem volna megtudni azt is, hogy mik az eddigi tapasztalatok a

Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozatával kapcsolatban, hiszen az intézmény

létrehozása fontos előrelépésnek minősül Ózd életében. A város vezetője szerint a felvételt

nyert hallgatók szeretnek itt tanulni, beilleszkedtek az Egyetem életébe. A továbbtanulók

viszont nagyon alacsony számban jelentkeznek, ami sajnálatos és szomorú, hiszen helyben,

kevesebb anyagi és idő befektetéssel szerezhetnék meg azt a tudást, amit a nagy múltú

Miskolci Egyetem biztosít számukra.

A következtetés tehát az, hogy az itteniek, annak ellenére sem választják Ózdot a

felsőfokú végzettségük elvégzésének helyszíneként, hogy már lenne lehetőségük rá, hogy a

szülővárosukba maradjanak. A fiatalok felsőfokú iskolai végzettség megszerzése

érdekében történő elvándorlását tehát, egyelőre nem igazán tudja mérsékelni a Kihelyezett

Tagozat, pedig a népszerűsítésért mindent megtesz a város évről évre. Ennek ellenére én

azt gondolom, nagyon fontos előrelépés történt a Tagozat létrehozásával és bízzunk benne,

hogy idővel a kereslet is pozitív irányba alakul.

48

3.2.5. Gazdasággal kapcsolatos észrevételek

A város gazdaságának fellendítését napjainkban számtalan tényező akadályozza,

többek között az infrastrukturális elmaradottság is. Az infrastrukturális fejlesztések pozitív

irányú változást eredményezhetnének a város gazdasági kapcsolatainak javítását illetően,

azonban ez nagyrészt a Kormány hatáskörébe tartozik, az Önkormányzatnak nincsen

közvetlen ráhatása a fejlesztésekre. A város polgármesterének elmondása szerint, a

Kormány a 26-os főút fejlesztését elnapolta a beláthatatlan jövőbe, a 23-as és 25-ös főutak

négysávosítása és a települések elkerülése pedig, az ígérettel és a Kormányhatározattal

szemben nem valósul meg. Mindössze a jelenlegi nyomvonalon fogják fejleszteni a

jelenlegi sávokat, mely édes kevés ahhoz, hogy igazi fejlődésre lehessen szert tenni általa.

Voltak kezdeményezések az ózdi közutak felújításával kapcsolatban is, ahol első körben 13

útszakasz került volna rekonstruálásra, azonban a képviselő testület sajnos nem támogatta

az ütemtervet arra hivatkozva, hogy a költségvetési rendeletben elkülönített útfelújítási

alapról szóló előterjesztés 10 választókerületből csak 5-öt érintett volna és ezt a hátrányos

megkülönböztetést a képviselők nem tudták felvállalni. A pártok között húzódó ellentét és

önös érdekek tehát megakadályozzák a racionális döntéshozatalt, melynek következtében

fontos fejlesztésektől fosztják meg a várost és annak lakóit.

Gazdasági szempontból azt gondolnánk, az Ózdi Ipari Park megléte nagy előnyt

jelent Ózd városára nézve, hiszen a befektetni kívánóknak adott lenne a terület a

betelepüléshez, azonban az interjú során ennek az ellenkezője bizonyosodott be, hiszen a

város vezetőjének elmondása szerint, egy barnamezős területről beszélünk, melyet nem

szívesen választanak a befektetők. Emellett pedig mivel magántulajdonban lévő területről

van szó, az Önkormányzatnak még csak ráhatása sincs. Jelenleg viszont folyamatban van,

a már előzőekben említett, új, zöldmezős ipari terület kialakítása, ami közművesített,

infrastruktúrával ellátott, kész területtel várja majd a befektetni szándékozókat.

Az az észrevételem tehát, hogy a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását

lényegében csak az oktatás támogatásával, valamint a kedvező befektetői környezet

kialakításával tudja az Önkormányzat segíteni. Ezekre kellene elsősorban koncentrálni,

ahhoz, hogy mérséklődjön a képzett munkaerő elvándorlása, valamint, hogy elegendő

munkahely álljon rendelkezésre a helyi lakosság számára.

49

3.3. A lakosság álláspontja – Közvélemény-kutatás

Szakdolgozatom kutatómunkájának harmadik és egyben utolsó pillére, az Ózd és

környékbeli lakosság körében végzett kérdőíves felmérés. Itt egyrészt arra voltam kíváncsi,

mit gondol a város népessége Ózd fejlődéséről, mennyire látják borúsnak a ma kialakult

helyzetet. Másrészt azt szerettem volna tudni, hogy a rendszerváltás előtti állapotokhoz

képest, hogyan értékeli a lakosság a jelen helyzetet, összehasonlítva a két időszak

legfontosabb szempontjait. A felmérést online módon végeztem és a kérdőív létrehozása

során próbáltam olyan kérdéseket feltenni, amelyek a jelen helyzetre és a rendszerváltás

előtti állapotokra is vonatkoznak.

3.3.1. A felmérés alanyainak jellemzői

A közvélemény-kutatás során 103 ember töltötte ki az általam létrehozott kérdőívet,

melyből 59 fő volt nő és 44 fő volt férfi. Szerettem volna, ha jórészt az idősebb népesség

válaszolta volna meg a feltett kérdéseimet, azonban sajnos elenyésző a 60 év feletti

kitöltések aránya. Nagyrészt a 15-59 év között lévők töltötték ki a kérdőívet, ami annak

tudható be, hogy online módon végeztem a felmérést. Az arra irányuló törekvésem viszont,

hogy csak a helyi és környékbeli lakosság töltse ki a kérdőívet, teljesült, melyet

alátámasztanak a 17. ábra által szemléltetett eredmények.

A 17. ábra jól mutatja, hogy a kérdőíves felmérésem egyik igen fontos kritériuma

teljesült, hiszen 0 fő azoknak a száma, akiket nem fűz semmilyen kapcsolat Ózd

városához.

81

59

28

37

24

0

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

Szülővárosom

Lakóhelyem

Itt dolgozom/dolgoztam

Itt tanulok/tanultam

Helyi szolgáltatások igénybevétele

Nem fűz semmi a településhez

Milyen kötelék fűzi Önt Ózd városához?

17. ábra: Ózd és a felmérés alanyai között fennálló kapcsolat

Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés

50

Nagy örömömre szolgált továbbá, hogy a kitöltők legnagyobb része, azaz 28,2%,

21-30 éve áll kapcsolatban a településsel. A 2. legnagyobb részt a 31-40 éve a településsel

kapcsolatban állók képezték, az ő arányuk 24,3% volt. Viszonylag nagy arányt képzetek

azok is, akik több mint 40 éve ismerik Ózdot, 25,2%-ot képviseltek. Ez azért volt fontos,

mert az évtizedek óta Ózddal szoros kapcsolatban álló válaszadók, szemtanúi lehettek

annak, hogy milyen változások mentek végbe Ózdon, az elmúlt időszakban, és így ők

tudtak leginkább racionális választ adni a feltett kérdésekre.

A felmérés alanyainak döntő részét a középfokú végzettségű személyek képezték,

hiszen 46,6%-uk rendelkezik érettségivel. Megfigyelhető azonban az is, (18. ábra) hogy

viszonylag magas közöttük a csak 8 általánossal rendelkezők aránya is. Felsőfokú iskolai

végzettség birtokában csupán 13,6%-uk áll.

A megkérdezettek 75,7%-a áll foglalkoztatásban, 13,6% munkaerő állományon

kívüli, és 10,7% munkanélküli. A foglalkoztatottak 36,9%-a ingázik a lakó- és

munkahelye között, tehát bizonyosságot nyert az állításom, miszerint Ózdon az ingázók

aránya rendkívül magasnak mondható, a felmérés alanyai között és általánosságban véve

is.

A válaszadók legnagyobb részét az ipar foglalkoztatja, valamint elenyésző a

mezőgazdasági foglalkoztatottak száma, 2,9% mindösszesen az arányuk.

1,0%

7,8%

31,1%

46,6%

13,6%

Mi a legmagyasabb iskolai végzettsége?

8 általánosnál alacsonyabb

8 általánosnál alacsonyabb

Szakiskola

Érettségi

Főiskola/Egyetem

18. ábra: Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége

Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés

51

3.3.2. Elégedettség mérésének eredményei

A kérdőív egyes részei azt mérték fel, hogy a lakosság mennyire elégedett Ózd mai

állapotával, a különböző szempontokat figyelembe véve. Összesen 5 kérdés vonatkozott az

elégedettség mérésére, melyben a helyi szolgáltatásokat, a város fejlettségét, a helyi

oktatást, a helyi szociális és egészségügyi ellátást, valamint a helyi közszolgáltatásokat

kellett 1-től 5-ig pontozniuk a válaszadóknak, aszerint, hogy mennyire elégedett annak

fejlettségével. A felmérés eredményeit az alábbi (19.) ábra segítségével szeretném

szemléltetni.

A helyi szolgáltatásokkal, pl. boltokkal, bankokkal, postával, kozmetikával a

legtöbben elégedettek a városban, hiszen 36,9% 4-es pontszámot adott az elégedettségének

szintjére. A város fejlettségével a megkérdezettek 39,8%-a többé-kevésbé elégedett. A

lakosság a helyi oktatással kapcsolatban volt a leginkább egyetértő, hiszen a válaszadók

majdnem fele, pontosan 47,6%-a 3-mas számmal pontozta az elégedettségre vonatkozó

kérdést. A helyi szociális és egészségügyi ellátással kapcsolatban születtek a legrosszabb

5,8%

13,6%10,7%

30,1%

13,6%

8,7%

30,1%

21,4%

27,2%

23,3%

35,9%

39,8%

47,6%

36,9%39,8%

36,9%

15,5%18,4%

5,8%

18,4%

12,6%

1,0% 1,9%0,0%

4,9%

Szolgáltatások Város fejlettsége Oktatás Szociális ésegészségügyi ellátás

Közszolgáltatás

Mennyire elégedett a...?

Egyáltalán nem Kevésbé Többé-kevébé Elégedett Teljes mértékben

19. ábra: Ózdról készített elégedettségi felmérés számszerű eredményei

Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés

52

eredmények, ezzel a területtel a legelégedetlenebb Ózd lakossága. Ugyan a legjellemzőbb

válasz itt is a 3-mas pontszám volt, azonban rendkívül magas azoknak a válaszadóknak az

aránya is, akik csak 1-es és 2-es pontszámmal szavaztak. 30,1% egyáltalán nem elégedett,

27,2% pedig csak kevésbe elégedett Ózdon a helyi szociális és egészségügyi ellátással.

Megfigyelhető az is, hogy ez az egyetlen olyan terület az 5 közül, ahol egyetlen egy

válaszadó sem adott maximális pontszámot a kérdésre. Véleményem szerint, ez főként az

egészségügyi ellátással való elégedetlenségnek köszönhető, hiszen rengeteg a panasz ezzel

kapcsolatban a lakosság körében. Az 5. és egyben utolsó kérdés a közszolgáltatásokkal

való elégedettség mérésére vonatkozott, itt szintén a „többé-kevésbé elégedett vagyok”

típusú válasz volt a legjellemzőbb, 39,8%-os többséggel.

3.3.3. Rendszerváltás előtti és jelen időszak összehasonlítási eredményei

A felmérés egyik legfontosabb része a rendszerváltás előtti és jelen helyzet

összehasonlítására irányul. Szerettem volna megtudni, hogy mi a lakosság véleménye,

pozitívnak ítélik-e meg a rendszerváltás óta bekövetkező változásokat a városban.

A kérdőívben a válaszadóknak el kellett dönteni, melyik időszaknak tulajdonítják a

különböző ismérveket. A kitöltők a „rendszerváltás előtti időszak”, a „jelen időszak”, a

„mindkettő”, és az „egyik sem” opciók közül választhattak. Az eredményeket a 20. ábra

hivatott szemléltetni. Az ábráról leolvasható, hogy a gazdasági fejlődés időszakának

egyértelműen a rendszerváltás előtti időszakot tartja a lakosság, ez nem meglepő, hiszen a

gazdasági fejlődés egykori motorja, tehát az ipar, akkoriban fénykorát élte. Megfigyelhető,

hogy elég egyöntetű vélemények születtek, hiszen a népességcsökkenésre,

munkaerőhiányra, megélhetési gondokra vonatkozó kérdésben is túlnyomó részt a jelen

időszakra szavaztak a válaszadók. Érdekes, hogy a lakosság alacsony képzettségi

színvonalát illetően is a jelen időszakot jelölték meg a legtöbbet, bár egyértelmű, hogy a

rendszerváltás előtt is ugyanúgy problémát jelentett az ózdiak képzetlensége, mint

manapság, tehát itt annak a 25 válaszadónak kell, hogy igazat adjak, aki a „mindkettő”

opciót választotta. A helyi Önkormányzat hatékony munkásságának kérdésköre

megosztotta a lakosságot, itt születtek a legkülönbözőbb vélemények, hiszen 26-an a

rendszerváltás előtti időszakot, 42-en a jelen időszakot, 18-an mindkettőt, 17-en pedig az

„egyik sem” lehetőséget választották. Arra a kérdésre, hogy mely időszakra jellemző

inkább, hogy a helyi gyárakban lévő munkakörülmények nem megfelelőek, a legtöbben a

53

jelen időszakot választották, ami nem meglepő számomra, hiszen az előzőekben már

említést tettem róla, hogy sok panasz érkezik manapság az ózdi multinacionális cégeket

illetően. (Bővebben lásd 2.3.4. fejezet)

Annak köszönhetően, hogy a 2 összehasonlítandó időszaknak jellegzetes

foglalkoztatói voltak, melyek igencsak meghatározták és meghatározzák Ózd helyzetét,

ezért szerettem volna, ha a lakosság a gyárakat illetően is kifejti véleményét. Sajnos a

válaszadóknak csak a 6,8%-a volt az Ózdi Kohászati Üzemek foglalkoztatottja, viszont a

Johnson Electric és General Electric gyárainak valamelyikében a megkérdezettek 42,7%-a

dolgozott már. Szerettem volna kikérni a lakosság véleményét azzal kapcsolatban, hogy a 2

időszak nagyobb foglalkoztatói közül, szerintük, hol (volt) jobb a munkakörülmény, az

74

70

15

9

12

14

10

7

7

26

7

9

73

82

75

62

69

68

72

42

8

7

8

8

9

25

17

16

20

18

14

17

7

4

7

2

7

12

4

17

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

Megfelelő ütemű gazdasági fejlődés

Általános jólét

Népességcsökkenés

Munkanélküliség

Munkaerőhiány

Lakosság alacsony képzettségi színvonala

Válságos gazdasági helyzet

Nem megfelelő munkakörülmények a helyigyárakban

Megélhetési gondok

Helyi Önkormányzat hatékony munkássága

Ön szerint, melyik időszakra jellemzőek az alábbi állítások?

Egyik sem Mindkettő Jelen időszak Rendszerváltás előtti időszak

20. ábra: Közvéleménykutatás eredményei a 2 időszak összehasonlításáról

Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés

54

előmeneteli lehetőség, a bérezés, a munkaidő beosztás és a munkahelyi légkör. A

válaszlehetőségek között az „Ózdi Kohászati Üzemek” és a „Johnson Electric/GE”

szerepeltek. Kivétel nélkül, minden pontban, az ÓKÜ kapott több szavazatot, tehát a

lakosság szerint a vasgyár minden szempontból jobb munkahelynek minősül, mint a mai

foglalkoztatók. Mivel a válaszadók többségének nem volt összehasonlítási alapja, hiszen

sokan közülük nem dolgoztak az ÓKÜ-ben, így megvizsgáltam annak a 7 személynek a

véleményét is, aki mindkét munkahely foglalkoztatottja volt, érdemleges eltérést azonban

nem tapasztaltam, hiszen válaszaik megegyeztek a többség által formált véleménnyel.

A kérdőív egy másik kérdése arra vonatkozott, hogy a megadott szempontok

alapján a válaszadók a rendszerváltás előtti vagy a jelen időszakot részesítik előnyben. A

megkérdezetteknek munkalehetőség, nemzetiségi összetétel, turisztika, gazdasági fejlettség

és bérezés szempontjából kellett az összehasonlítást elvégezni. A turisztikával kapcsolatos

kérdésen kívül az összes többi szempontnál a rendszerváltás előtti helyzetet ítélték meg

jobbnak a válaszadók. A nemzetiségi összetétel kapcsán volt a legnagyobb az egyetértés, a

válaszadók 83,2%-a tartja a rendszerváltás előtti időszakot előnyösebbnek az adott

kérdésben.

A felmérésben eldöntendő kérdések is helyet kaptak, melyekre igennel vagy

nemmel felelhettek a válaszadók. A kapott eredmények a 21. ábrán tekinthetők meg. 10

kérdést tettem fel a válaszadóknak, melyből, az „eszébe jutott-e valaha, hogy elhagyja a

települést” kérdésre született, véleményem szerint, a legérdekesebb eredmény. A 103

megkérdezett közül 88-an feleltek igennel. Ez a nagy arány arra enged következtetni, hogy

valóban súlyos problémák vannak jelen a városban, ha a lakosainak a 85,4%-a

gondolkozott vagy gondolkozik rajta, hogy máshol építi fel a jövőjét. Azt is tudni

szerettem volna, hogy a képzettségi szintjüknek megfelelő munkát végzik-e a lakosok, itt

szinte fele-fele arányban születtek az igen és a nem válaszok. Ezzel bizonyosságot nyert az

az állításom, hogy a város vállalkozásai magasabban képzetteknek nem tudnak a

képzettségi színvonaluknak megfelelő munkalehetőséget biztosítani, így sokan kénytelenek

alacsonyabb rangú munkát végezni, mint amit a végzettségük megengedne. Érdekes az is,

hogy a válaszadók 64%-ánál előfordul már, hogy 180 napnál tovább maradt munka nélkül.

Ebből az a következtetés vonható le, hogy vagy nem is akar az illető munkát találni, vagy a

munkalehetőségek valóban ennyire szűkösen állnak rendelkezésre a városban. Kíváncsi

voltam arra is, hogy a Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozatát választanák-e a

55

felmérés alanyai, ha felsőfokú végzettség megszerzésére törekednének. Itt 66-an igennel

szavaztak és született 37 nemleges válasz is. 37-en tehát teljesen elzárkóznának attól, hogy

Ózdon szerezzenek oklevelet, mellyel tovább romlik az elvándorlásra való hajlandóság is.

Ezen kívül a válaszadók döntő hányada, azaz 58 fő, akkor sem nyitna vállalkozást a

városban, ha minden anyagi forrás a rendelkezésére állna. Ez egyrészt annak tudható be,

hogy nem bíznak az adott vállalkozás jövedelmezőségében, hiszen nem biztos, hogy meg

lenne rá a megfelelő szintű kereslet a lakosság körében, másrészt elrettentő példából is

tapasztalt már a népesség bőven, hiszen számos kisvállalkozó ment már csődbe a városban,

az elmúlt időszakban.

A megkérdezettek 77,7%-a gondolja úgy, hogy jobb volt Ózd helyzete a rendszerváltás

előtti időszakban, mint a jelenben. Ezzel egyet kell, hogy értsek, hiszen a múltban sokkal

élhetőbb volt a város, munkalehetőségek szempontjából és gazdaságilag is előrébb

tartottunk. Bár Ózd lakossága a közvélemény-kutatás alapján, 72,8%-os többséggel, már

nem is számít nagyobb arányú fejlődésre a városban, azért reméljük, hogy javulni fog a

helyzet valamicskét a közeljövőben.

73

88

53

33

37

66

35

80

45

28

30

15

50

70

66

37

68

23

58

75

Szeret Ózdon (vagy annak környékén) élni?

Eszébe jutott valaha, hogy elhagyja a települést?

Képzettségének megfelelő munkát végzi?

Állt valaha közfoglalkoztatásban?

Előfordult már, hogy 180 napnál tovább maradtmunkanélküli?

Választaná-e a ME Ózdi Kihelyezett Tagozatátiskolájaként, ha felsőfokú oktatásban szeretne…

Elégedett-e a helyi Önkormányzatmunkásságával?

Rosszabbnak ítéli-e meg Ózd helyzetét, arendszerváltás előtti időszakhoz viszonyítva?

Nyitna-e Ózdon vállalkozást, ha minden anyagiforrás a rendelkezésére állna?Számít-e nagyobb arányú fejlődésre a

közeljövőben?

0 20 40 60 80 100 120

Igen

Nem

21. ábra: Közvélemény-kutatás kérdéseire adott válaszok eredményei

Forrás: A felmérés adatai alapján saját szerkesztés

56

4. ÖSSZEFOGLALÁS

Szakdolgozatomban egyrészt azt vizsgáltam, hogy a rendszerváltás óta, miként változott

Ózd gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci helyzete, másrészt feltártam azokat az ok-

okozati összefüggéseket, amelyek szerepet játszottak abban, hogy a jelenlegi hátrányos

helyzet kialakuljon Ózdon. Ezen kívül, a rendszerváltás előtti és utáni helyzet

összehasonlítását is elvégeztem, hiszen a 2 időszak gazdasági, társadalmi és munkaerő-

piaci szempontból is élesen elkülöníthető egymástól.

A rendszerváltás előtt az ipar, valamint ezzel egyidejűleg, az Ózdi Kohászati Üzemek

jelentettét a fő megélhetési forrást a lakosság és környékbeliek számára. A kohászat

leépülésével azonban, az ózdiak úgy érezhették minden romba dőlt, amit addig sikerült

felépíteniük. Ózd, a rendszerváltással egyidejűleg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik

leghátrányosabb helyzetű települése lett. Ezt követően, a lakosságnak számos problémával

kellett szembesülnie, a kilátástalanság, a munkanélküliség, a megélhetési gondok és a

szegénység az, ami jellemezte hosszú időkön át Ózd helyzetét. A bányák bezárásával és az

ipari létszámleépítésekkel jelentős munkaerő-többlet keletkezett a településen, mely

helyzetet tovább nehezített a 2008-ban bekövetkező gazdasági világválság. A legnagyobb

problémát a munkalehetőségek beszűkülése jelentette, de gondot okozott a lakosság

alacsony képzettségi színvonala, és ezzel egyidejűleg a jól képzett réteg elvándorlása a

településről.

A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében sikerült 2 nagyobb foglalkoztatót a

településre vonzani, azonban, ezen felül is, további munkahelyek teremtésére lenne

szükség, amihez viszont nem elég kedvező a város befektetői környezete. Ennek oka,

többek között, a megfelelő munkaerő-kínálat hiánya, valamint a rossz megközelíthetőség.

A lakosság alacsony képzettségi színvonala egyrészt annak köszönhető, hogy a gyár

virágzásának idején, a betanított munkához nem volt szükség különösebb képesítésekre,

így nem fordítottak kellő figyelmet az oktatásra. Továbbá, a kohászat leépülésekor

jellemzően a képzett réteg vándorolt el a településről, és a képzetlen réteg maradt a

városban. Ami a mai helyzetet illeti, a felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló

törekvések is nagyban befolyásolják az iskolázott réteg eltűnését a területről, hiszen az

oklevél megszerzése után már gyakran nem térnek vissza a fiatalok a szülővárosukba.

57

Problémát jelent az is, hogy a városban nagyon alacsony a működő vállalkozások

száma, az országos és megyei átlagtól is jelentősen elmarad. Az a néhány működő

vállalkozás pedig a költséghatékonyságra törekszik, s ennek következtében alacsony

létszámot foglalkoztatnak, így jelentős munkahelyteremtő funkciót nem látnak el.

Megállapítható, hogy a városban kialakult hátrányos helyzetből való kilábalás

lehetősége csekély, hiszen számtalan tényező akadályozza a város megfelelő ütemben

történő fejlődését. A lakosság jelentős része beleunt a minimálbéres foglalkoztatásba, így

az élhetőbb települések felé orientálódva elhagyták a várost. Ez a tendencia még mindig

folyamatban van, hiszen folyamatosan csökken a város népességszáma. Az itt maradottak

jelentős része alulképzett, vagy munkaerő-állományon kívüli, így nem lehet számítani

nagyobb foglalkoztató betelepülésére sem, hiszen nem teljesülnek az ehhez szükséges

feltételek.

Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a lakosság igencsak elégedetlen az Ózd

kínálta lehetőségekkel. A közvélemény-kutatás alanyai, a rendszerváltás előtti helyzethez

viszonyítva, rendkívül hátrányosnak ítélik meg a város mostani állapotát. Leginkább a

helyi szociális és egészségügyi ellátással kapcsolatban elégedetlen a lakosság. Ez azért

jelent akkora problémát, mert az ilyen szintű elégedetlenség könnyen az adott személy

migrációjához vezethet.

Meggyőződésem, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, fejlődhetne a város

gazdasági helyzete is, hiszen ez az egyik akadálya az új munkahelyek létesítésének,

valamint, ez hozzájárulna a népesség helyben tartásához is. Ezen kívül, az Önkormányzat

legfőbb feladata, a biztos munkahelyteremtés mellett, a fiatal képzett munkaerő

megtartása, valamint a humánerőforrás fejlesztése kell, hogy legyen, hiszen ez jelentheti

Ózd számára elsődlegesen a kitörési lehetőséget.

Fontos megjegyezni, hogy a rendszerváltás közvetlen utáni helyzetéhez képest sokat

javult a város gazdasági és munkaerő-piaci helyzete is, azonban még mindig nem kielégítő

a fejlődés. Összességében elmondható, hogy a közeljövőben a lakosság nem számíthat és

nem is számít nagyobb arányú fejlődésre se gazdasági, se társadalmi, se munkaerő-piaci

szempontból. Kisebb fejlődési munkálatok megvalósulására és kis előre lépésekre van

esély, de a hátrányos helyzetből való gyors kilábalás lehetősége majdcsak képtelenség.

58

IRODALOMJEGYZÉK

Szakirodalom

1. Benda, J. (2015): A szakadék szélén - A népességfogyás Okai és Megállítása.

Gondolat Kiadó, Budapest

2. Berend T. Iván – szerk. (1980): Az Ózdi Kohászati Üzemek története. Kossuth

Nyomda, Budapest

3. Csákányovszki, S. (2015): Az ózdi folyamatos acélöntés krónikája 1971-1992.

Vasas Szakszervezeti Szövetség, Ózd.

4. Dobi, S. (1972): Ózd 700 éves. Ózd városi Tanács V. B. művelődésügyi osztály;

Borsodi Nyomda, Miskolc.

5. Dobi, S (1975): Fejezetek Ózd történetéből. Ózd városi Tanács V. B.

művelődésügyi osztály; Borsodi Nyomda ózdi telepe

6. EX ANTE Tanácsadó Iroda- EX-ACT Project Tanácsadó Iroda (2010): Az Ózdi

kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

7. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit

Korlátolt Felelősségű Társaság és mtsi. (2015): Ózd Város Integrált

Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata

8. F. Dobosy, L. (1981): Ózd iskolái, oktatási intézményei. Ózdi Honismereti

Közlemények. 2. szám. Ózdi Népművelési Intézmények Igazgatósága, Ózd

9. F. Dobosy, L. (2001): Ózd, A XXI. század küszöbén. Ceba Kiadó, Budapest.

10. Germuska, P. és mtsi. (2002): Évkönyv 2002. Magyarország a jelenkorban.

Válságkezelési utak a magyarországi szocialista városokban - Szerkezetváltás

Tatabányán és Ózdon 1990 és 2000 között. 1956-is Intézet, Budapest

11. Kormos, I. – Munkácsy, F. (1989): Foglalkoztatáspolitika válságos helyzetben;

Ózdi tanulságok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

12. Molnár, J. és mtsi. (1995): Közgazdaságtan. Mezőgazdaság Szaktudás Kiadó Kft.,

Budapest

13. MTA TK Gyerekesély-kutató csoport (2008): ÓZDI KISTÉRSÉG. BORSOD-

ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE. ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ. Kistérségi

helyzetelemzés., Budapest

59

14. Nagy, K. és mtsi. (1983): Lakóhelyünk Ózd. Az Ózdi Népművelési Intézmények

Honismereti Körének Évkönyve. 8. szám. Ózdi Népművelési Intézmények

Igazgatósága, Ózd

15. Nagy, P. (2016): A Rima vonzásában; Az ózdi helyi és gyári társadalom a késő

dualizmustól az államosításig. Napvilág Kiadó, Budapest.

16. Nagy, P. (2012): Munkásélet a 20. századi Magyarországon. KORALL

Társadalomtörténeti Egyesület, Budapest.

17. Ózd Város Önkormányzata (2017): Ózd város településképi arculati kézikönyve.

LA-URBE Építésziroda Kft., Budapest.

18. Ózd Város Önkormányzata (2008): Ózd Város Integrált Városfejlesztési

Stratégiája, III. kötet

19. Ózd Város Önkormányzata (2014): Ózd Gazdaságfejlesztési Stratégiája

20. Ózd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2010)

21. Petrovics, Zs. (2013): Ózd Város Környezetvédelmi Programja 2013-2018

22. Szalontai, J. (1988): Az Ózdi Kohászati Üzemek munkásmozgalmának története

1845-1919. Ózdi Honismereti Közlemény 11. szám. Kun Béla Művelődési

Központ Lajos Árpád Honismereti Köre, Ózd

23. Széman, Zs. (1999): Two Towns: social alternatives in a time of change. Hóka és

Fia Kiadó és Nyomda Kft., Budapest

24. Tóthné, S. G. (2002): Munkaerő-piaci ismeretek. Oktatási segédlet, a nappali és

egyetemi kiegészítő levelező tagozatos közgazdász hallgatók, valamint a Humán

menedzsment postgraduális képzés hallgatói számára. Miskolc

25. Tóthné, S. G. (2008): Munkerő-piaci ismeretek. Civil szervezetek munkatársai

részére. Miskolc

26. Vass, T. (1996): A túlélés ára; Az ózdi finomhengermű története. Ózdi

Finomhengermű "Munkás" Kft., Ózd

Folyóiratok

1. Alabán, P. (2012): "Siktából" az utcára. Ipari munkások az ózdi kistérség

törésvonalain. Korall, 13. évfolyam, 49. szám,

http://epa.oszk.hu/00400/00414/00040/pdf/EPA00414_korall_2012_49_082-

105.pdf (2018.09.06.)

60

2. Bálint, L. – Gödri, I. (2015): Belföldi vándorlás. Demográfiai portré, 10. fejezet,

http://epa.oszk.hu/03400/03464/00003/pdf/EPA03464_demografiai_portre_2015_1

71-186.pdf (2018.08.28.)

3. Bognár, M. – Imre, A. – Mezei, I. (2001): Az oktatás és képzés helye a

területfejlesztésben. Mintaterület: az Ózd – putnoki kistérség. Tér és társadalom,

15. évfolyam, 3-4. szám,

http://epa.oszk.hu/02200/02251/00006/pdf/EPA02251_Ter_es_tarsadalom1643.pdf

(2019.03.06.)

4. Dobos, J. (2002): A városodásról és a városiasodásról. Jogelméleti Szemle, 2002/4.

szám, http://jesz.ajk.elte.hu/dobos12.html (2018.07.20.)

5. Galla, V. (2005): Az elöregedés - gazdasági megközelítésben. Gondolatok Spiezia

Az elöregedő népesség című, az International Labour Review-ban megjelent cikke

kapcsán. 52. évfolyam. Közgazdasági szemle, 2005/5. szám,

http://epa.oszk.hu/00000/00017/00115/pdf/08folyoiratszemle.pdf (2018.09.01)

6. Káposzta, J. és mtsi. (2018): Közép-Európai Közlemények. Regionális tudományi

közlemények rovat. Ózd humánerőforrás-helyzetének változása a világgazdasági

válságtól napjainkig. 2018/1. szám, http://vikek.eu/wp-

content/uploads/2018/03/KEKNo402018.1.sz%C3%A1m.pdf (2018.08.16.)

7. Koncz, K. (2016): Benda J.: A szakadék szélén – A népességfogyás okai és

megállítása. Statisztikai szemle, 94. évfolyam. 20016/5. szám,

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2016/2016_05/2016_05_568.pdf

(2018.08.29.)

8. Kozma, G. és mtsi. (2015): A Gál Ferenc Főiskola tudományos folyóirata.

Deliberationes, 8. évfolyam. Különkiadás 2015/1. szám, http://gff-

szeged.hu/uploads/fm/Deliberationes_2015_1.pdf (2018.08.29.)

9. Sik, D. (2015): Incubating radicalism in Hungary – the case of Sopron and Ózd. In

Intersections: East European journal of society and politics, Vol. 1. No. 1/2015

file:///C:/Users/Internet3/Downloads/31-1-216-1-10-20150330%20(1).pdf

10. Tóth, P. P. (2005): Népességfogyás – népességpótlás. Kisebbségkutatás, 14.

évfolyam. 2005/2. szám,

http://epa.oszk.hu/00400/00462/00026/pdf/05muhely01.pdf (2018.08.29.)

11. Zivan, Z. et all (2015): Analytical Network Process in the Framework of SWOT

Analysis for Strategic Decision Making (Case Study: Technical Faculty in Bor,

University of Belgrade, Serbia). In Acta Polytechnica Hungarica, Vol. 12. No.

61

7/2015.

http://epa.oszk.hu/02400/02461/00061/pdf/EPA02461_acta_polytechnica_hungaric

a_2015_07_193-216.pdf (2019.03.12.)

Internetes hivatkozások

1. Egyetemi város lett Ózd

http://www.boon.hu/egyetemi-varos-lett-ozd/3609423 (letöltve: 2018.08.24.)

2. Fejlesztette ózdi gyártókapacitását a Johnson Electric

http://www.boon.hu/fejlesztette-ozdi-gyartokapacitasat-a-johnson-electric/2433251

(letöltve: 2018.08.18.)

3. Központi Statisztikai Hivatal: 2.1.1. Természetes, tényleges szaporodás/fogyás

(2003–2017)

http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_1.html (letöltve: 2018.08.29.)

4. Központi Statisztikai Hivatal: 2.1.6. Vándorlási különbözet (2003-2017)

http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_6.html (letöltve: 2018.08.28.)

5. Központi Statisztikai Hivatal: 3. Átlagos városi lakásárak régió és településtípus

szerint, 2001–2008

https://www.ksh.hu/docs/hun/xtabla/lakasar/tabllar08_03.html

(letöltve:2018.08.28.)

6. Központi Statisztikai Hivatal: 6.2.1.11. Munkanélküliségi ráta

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf027f.html (letöltve:

2018.09.06)

7. Központi Statisztikai Hivatal: Bevásárlóközpontok és hipermarketek, 2008

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/bevkp/melleklet_hiper08.pdf (letöltve:

2018.08.22.)

8. Központi Statisztikai Hivatal: Éves településstatisztikai adatok 2016-os

településszerkezetben (letöltve: 2018. 08.27.)

9. Központi Statisztikai Hivatal: Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

Magyarország kereskedelmi szálláshelyei (2008. január - 2018. június) (letöltve:

2018.08.18.)

10. Központi Statisztikai Hivatal: Népszámlálási adatok 2011-es településszerkezetben

járásokkal (letöltve: 2018.08.24.)

62

11. Központi Statisztikai Hivatal: Üzleti célú egyéb (korábban magán-) szálláshelyek

vendégforgalma 2010 - (letöltve: 2018.08.18.)

12. Központi Statisztikai Hivatal: Vendéglátó helyek száma (2007. december – 2009.

június) (letöltve: 2018.08.18.)

13. Központi Statisztikai Hivatal: Vendéglátó helyek száma (2010. december – 2017.

december) (letöltve: 2018.08.18.)

14. Központi Statisztikai Hivatal (2018): TÉR-KÉP, 2016

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ter_kep_2016.pdf (letöltve: 2019.

03. 06.)

15. Nemzetiségi adatbázis; Népszámlálási adatok: 2011

http://mtatkki.ogyk.hu/nepszamlalas_adatok.php?ev=2011&ev2=2011&megye=5&

telepules=106&kod=&nemzetiseg=&felekezet=&tipus=etnikai&keyword=&page=

50 (letöltve: 2018.09.03.)

16. Ózdi Városi Televízió weboldala: Ingatlanárak, 2017. április 04.

http://www.ovtv.eu/index.php/20-hirek/2419-ingatlanarak (letöltve: 2018.08.28.)

17. Ózd város weboldala: Jellemző adatok

https://ozd.hu/content.php?cid=cont_4d7a018ad47a00.80676888 (letöltve:

2018.08.16)

18. Sajópüspökinél új hidat kap a Sajó

http://www.boon.hu/sajopuspokinel-uj-hidat-kap-a-sajo/3882970 (letöltve:

2018.08.22.)

63

KÉP-, ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK

Képjegyzék

1. kép: Ózd és térsége ......................................................................................................... 5

2. kép: Az Olvasó Egylet székháza 1924-ben ..................................................................... 7

3. kép: Az Olvasó Egylet székháza napjainkban ................................................................ 7

Ábrajegyzék

1. ábra: A finomhengermű termelése az Ózdi Kohászati Üzemekben (1945-1950) ........ 10

2. ábra: Ózd, Bolyok és Sajóvárkony népességszámának alakulása 1850-1930 között .. 11

3. ábra: Ózd népességszámának alakulása 1940-2016 között .......................................... 12

4. ábra: A belföldi oda- és elvándorlások száma Ózdon 2000-2016 között ..................... 14

5. ábra: A természetes fogyás okai Magyarországon és Ózdon ....................................... 15

6. ábra: Terhességmegszakítások száma Ózdon és Vácon 2005 - 2016 között ............... 16

7. ábra: Házasságkötések és válások számának alakulása Ózdon 2000-2016 között ...... 17

8. ábra: Élveszületések és halálozások száma Ózdon 2000-2016 .................................... 18

9. ábra: Ózdon élő foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti megoszlása napjainkban .. 21

10. ábra: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, Ózdon és az Ózdi járás

területén (2008-2017) .................................................................................................... 24

11. ábra: Ózd és környékének mezőgazdasági területeinek adatai .................................... 26

12. ábra: Népességkategóriák ............................................................................................. 30

13. ábra: Az aktív keresők ágazatonkénti megoszlása 1900-1990 között .......................... 31

14. ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának változása Ózdon 2000 és 2017 között .... 35

64

15. ábra: Nyilvántartott álláskeresők számának végzettség szerinti megoszlása Ózdon

2017-ben ........................................................................................................................ 36

16. ábra: A kutatómunkám felosztásának 3 nagy egysége ................................................. 40

17. ábra: Ózd és a felmérés alanyai között fennálló kapcsolat........................................... 49

18. ábra: Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége ..................................................... 50

19. ábra: Ózdról készített elégedettségi felmérés számszerű eredményei ......................... 51

20. ábra: Közvéleménykutatás eredményei a 2 időszak összehasonlításáról ..................... 53

21. ábra: Közvélemény-kutatás kérdéseire adott válaszok eredményei ............................. 55

Táblázatjegyzék

1. táblázat: A lakosság korcsoport szerinti megoszlása Ózdon, BAZ megyében és az

országban 2016-ban ....................................................................................................... 19

2. táblázat: A 7 éves és annál idősebb népesség képzettségére vonatkozó adatok BAZ

megye, az Ózdi járás és Ózd vonatkozásában 2011-ben ............................................... 29

3. táblázat: Ózd és BAZ megye lakosságának munkanélküliségi jellemzői 1998-ban .... 33

65

SUMMARY

In my thesis I examine how the position of the economic, social and labour market

has changed in Ózd since the end of the old political regime. I also reveal those cause-and

effect correlations which have played a role in the emergence of Ózd’s current

disadvantaged situation. In addition, I compare the circumstances before and after the

change of the political regime.

Before the political change, the industry was the main source of living for the

people in the town and in the surrounding areas. However, with the ending of the

metallurgy, the population of Ózd had to experience how everything that they had built up

till then, fell apart. At the same time as the political change, Ózd became one of the most

disadvantaged settlements in Borsod-Abaúj-Zemplén County. After that, the population

had to face several problems, such as hopelessness, unemployment, and poverty, which

characterized Ózd’s position for a long time. Added to this, the economic crisis occurring

in 2008 further complicated the already bad situation.

The biggest problem was the lack of job opportunities, added to this the population’s

low skill level, and the migration of the better-skilled workers at the same time. A

significant part of the population was not satisfied with the minimal wages and they left for

other places offering better living conditions. Most of the people who stayed here are low-

skilled, or outside of the labour force, so the necessary conditions are not sufficient for

bigger employers to settle in.

It is important to note that the town's economic and labour market position has

improved a great deal compared to the situation at the time right after the political change,

however, is still not satisfactory.

The main tasks of the local government should be to create secure jobs, to hold back

the young skilled workers, and the development of human resources, since it would give

the chance for Ózd to break out.

Overall, it can be concluded that there is a chance for small development works and

small forward steps, however, the possibility of a quick recovery from a negative situation

perhaps not.

66

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet

Az ÓAM üzemvezetőjével készített interjúvázlat

Bevezetés Tokár Réka vagyok, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának végzős hallgatója.

Szakdolgozatomban Ózd komplex helyzetelemzését végzem. Az interjú Ózd

rendszerváltás előtti és közvetlen utáni helyzetének feltárását célozza. Köszönöm, hogy

fogadott.

Törzskérdések

A rendszerváltás előtti időszakra vonatkozó kérdések

1. Mit tud elmondani Ózd foglalkoztatási helyzetéről a rendszerváltást megelőzően?

2. Voltak-e ekkoriban munkanélküliségi problémák a városban?

3. A rendszerváltás előtti időszakban a város számára kedvezően alakultak-e a

demográfiai folyamatok?

4. Mit tud elmondani ez időszak oktatási rendszeréről? Mennyire fektettek ekkoriban

hangsúlyt a képzettségek megszerzésére?

5. Küzdött-e a lakosság ekkoriban megélhetési gondokkal?

6. Milyenek voltak a munkakörülmények a helyi gyárban?

7. Elégedettek voltak-e a helyi lakosok az ózdi életszínvonallal?

8. Versenyképes bérezést tudott-e kínálni a gyár a foglalkoztatottjainak?

9. Szívesebben vállaltak-e gyermeket ekkoriban a helyi lakosok?

10. Megfelelő ütemben fejlődött-e a város gazdasága?

Közvetlenül a rendszerváltás utáni állapotokra vonatkozó kérdések

1. Milyen problémákkal kellett szembesülnie Ózdnak a gyár bezárását követően?

2. Milyen eszközökkel próbálták orvosolni a magas arányú munkanélküliséget?

3. Mennyire volt jellemző az elkeseredés, reményvesztettség Ózd lakosságára? Milyen

mértékű volt a szegénység a lakosság körében?

4. Az Ózdról elvándorló népességre általánosságban mi volt a jellemző? Kik voltak azok

leginkább, akik a rossz körülmények ellenére a városban maradtak?

5. Mennyire jelentett megoldást a General Electric 1998-as betelepülése?

67

2. számú melléklet

Ózd város vezetőjével készített interjúvázlat

Bevezetés Tokár Réka vagyok, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának végzős hallgatója.

Szakdolgozatomban Ózd komplex helyzetelemzését végzem. Az interjú főként a város

jelenlegi munkaerő-piaci helyzetének kutatására irányul. Köszönöm, hogy fogadott.

Törzskérdések

Foglalkoztatás:

1. Az elmúlt időszakban javultak-e a foglalkoztatási problémák?

2. Van-e rá esély, hogy a közeljövőben nagyobb foglalkoztató a városba települjön?

Ha nincs, akkor mi ennek az akadálya?

3. Hogyan értékeli napjaink foglalkoztatási helyzetét?

Munkanélküliség:

4. Mi a fő oka a magas arányú munkanélküliségnek?

5. Mennyire játszik szerepet a munkanélküliségben a lakosság alacsony képzettsége?

6. Milyen eszközökkel kezelik a munkanélküliségi bajokat?

Közfoglalkoztatás:

7. Mit gondol a közfoglalkoztatásról? Hosszú távon mérsékelni tudja-e a városban

jelenlévő munkanélküliséget?

8. A közfoglalkoztatás segíti-e a nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetést?

9. Hogyan változott a közfoglalkoztatottak létszáma az elmúlt években?

Oktatás:

10. Mi lehet a magyarázat a város lakosságának alacsony képzettségi színvonalára?

11. A Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozatát illetően milyenek az eddigi

tapasztalatok? Mennyire van rá kereslet a továbbtanulni vágyók körében?

12. A Miskolci Egyetem Ózdi Kihelyezett Tagozata mennyire tudja mérsékelni a

fiatalok felsőfokú iskolai végzettség megszerzése érdekében történő elvándorlását?

Gazdaság:

13. Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányú változást eredményezhetnének-e a

város gazdasági kapcsolatainak javítását illetően?

14. Gazdasági szempontból mekkora jelentőséggel bír az Ózdi Ipari Park megléte?

Vonzóvá teszi-e a várost az esetleges befektetők számára?

15. Milyen programok szolgálják a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását?

68

3. számú melléklet

Ózd lakosságával készített kérdőíves felmérés

69

70

71

72

73

74