A HUNYADIVÁROSI RÉSZÖNKORMÁNYZAT LAPJAA HUNYADIVÁROSI RÉSZÖNKORMÁNYZAT LAPJA ALAPÍTVA 2008-BANALAPÍTVA 2008-BAN

III. évfolyam 1. szám

UNYADIVÁROSI HÍRMONDÓUNYADIVÁROSI HÍRMONDÓUNYADIVÁROSI HÍRMONDÓHHH

PORTRÉ:BEKE JÓZSEF

IRODALOMTÖRTÉNÉSZ

PARKOSÍTÁSA NAPSUGÁR ÓVODÁBAN

PEDAGOGIA SUB ROSA

BESZÉLGETÉSBORONKAY PÉTER

VILÁGBAJNOKKAL

A KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS ÚJ SZABÁLYAI

Áprilisban tekinthették meg az érdeklődők a Helyőrségi Klubban Sitkei András művésztanár „Linómetszetek” című kiállítását, melyen a művész harminc alkotása volt látható.

Sitkei András több mint 23 évig élt a Hunyadivárosban. Munkája máig ideköti: több mint negyed-százada tanít a Gáspár András Szakközépiskolában. Művészi tevékenységét a Kecskeméti Fiatal Al-kotók Klubjának tagjaként végzi.

„Sitkei András rejtekezése fokról-fokra haladó elmélyült elemzéssel felfejthető” - mondta munká-iról a kiállítást megnyitó Dr. Turai G. Kamil.

A fotón is látható „Minószi szűz 2” című metsze-tén az esztéta vélekedése szerint a művész a míto-szok őstípusai közül az érett asszonyi, perszefonéi

szépséget keresi és fogalmazza meg. Ő – a Szűzanyához, a fordított Évához (Ave!) ha-sonlóan – kezében tartja a gonoszságot megtestesítő kígyót. Már a hatezer éves sumér eposztól kezdve a Bibliáig a kígyó lopja el az öröklét gyümölcsét. A Genezisben Éva – a nehézszülés ellensúlyozásaként – a sarka alá szegzi a kígyót. Jelképe ez annak, hogy a szeretetnek gyűlölnie kell a gonoszságot.

A „Noé álma” című metszet – az emberi kézen található madár – a következő gondo-latokra késztették az esztétát: „Az emberi tenyér, kisugárzó központ, keresztreszegzé-si centrum, a Vízözön után megmaradó teremtés menedéke. Keleten Buddha tenyere maga a világegyetem, melynek megtartó oszlopai a világ végén az ujjak. Benne a béke lélekmadara, a galamb – vagy a fényé, a magyar kerecsensólyomé, amely kiszabadítja a Napot. Jelképek halmazai vegyülnek itt tisztán átlátható egységben.”

A Z Ö R Ö K L É T G Y Ü M Ö L C S E I

U D V A R S Z É P Í T É S A N A P S U G Á R Ó V O D Á B A N

Öntevékeny segítők, szülők, a Corvina-intézmények dolgozói, a nyugdíjasklub és a részönkormányzat tagjai tevékenykedtek együtt április 26-án délután – a felajánlásként kapott növények elültetésével – a gyerekek méltó környezetének kialakításáért.

(A CÍMLAPON SZEREPLŐ FOTÓ A BABA-MAMA KLUB FOGLALKOZÁSÁN KÉSZÜLT)

33

HHHHR E M É N Y S É G E T A D N I , H I T E T A D N I , J Ö V Ő K É P E T A D N I

VÁLASZTÁS 2010.

Először indult az országgyűlési választásokon Varga László nyu-galmazott református lelkész, a Du-namelléki Egyházkerület korábbi püspök-helyettese, aki a FIDESZ-KDNP jelöltjeként a Bács-Kiskun megyei lista 8. helyéről jutott be re-formátus egyházi személyiségként a parlamentbe, s lett ily módon város-részünk első országgyűlési képvise-lője. - Hogy jutott arra a döntésre, hogy a politikai pályán kamatoztatja a félévszázados lelkész-pályafutásán szerzett ismereteit, tapasztalatait? – kérdeztük Varga Lászlótól.

- Bár a társadalmi szerepvállalás és felelősségérzet korábban sem volt ide-gen tőlem, a választásokon való indu-lás gondolata nem tőlem származott. 2009 decemberében jött egy felkérés Orbán Viktor elnök úrtól, amelyben a tudomásomra hozta, hogy szüksége lenne a református egyházi képviselet megerősítésére. Igen megtisztelő volt, hogy rám gondolt, s mivel elképzelé-seink a legtöbb vonatkozásban egyez-nek, igent mondtam.

„Sok ember számára a fellélegzés időszaka kezdődik, még akkor is, ha tudjuk, hogy a beszorítottság és a megkötöttség leszűkíti a mozgáste-ret” – nyilatkozta Bölcskei Gusztáv püspök.

- Ahhoz már hozzászoktam az el-múlt rendszer negyven éve alatt, hogy az egyházat igyekeznek a templomba beszorítani. Márpedig annak, amit a templom jelent – nem a kultikus része, hanem a tartalmi –, a Tízparancsolat-nak és az etikai tanításoknak el kell jutniuk minden emberhez. Az egyház-nak mondanivalója van a társadalom számára, és azt képviselni is kell.

A kilencvenes évek után megnyíl-tak a kapuk, de azóta is komoly anya-gi negézségekkel küzdünk. Abban az arányban, ahogyan a többi intézmény-fenntartó, az egyháznak is részesülnie kell a juttatásokból.

Ennél is nagyobb gondnak érzem a társadalom lelki állapotát. Ez valahol érthető is, mert a közbiztonságtól kezd-ve a létbiztonságig tragikus helyzetben van az ország. Ezt még súlyosbítja, hogy óriási adósságállománnyal veszi át az új kormány az irányítást, ezért nem várható rövid időn belül jelen-tős előrelépés. Ugyanakkor nem igaz, hogy ez az érzékeny lelkületű nemzet csak sírni tud. Hihetetlenül nagy szere-pét látom az egyházaknak abban, hogy

az ország talpra állása valahol a lelki felemelkedéssel elkezdődve megin-dulhasson. A keresztyén ember abban különbözik a nem keresztyéntől, hogy van egy fogódzója akkor is, amikor még nem látja a munkája eredményes-ségét. Minden hívő ember feladata tehát a másik embernek reménységet adni, hitet adni, jövőképet adni, s ezt az utóbbit próbálom meg az újonnan rendelkezésre álló eszközökkel egyre megalapozottabbá tenni.

- Oktató-nevelő intézmény főigaz-gatójaként szerzett tapasztalatai mi-lyen változtatásokra sarkallják az oktatás területén?

- Csodálatos ajándék a szabadság a társadalom és természetesen a gyer-mekeink számára is, csak sajnos az elmúlt húsz év alatt a szabadságból szabadosság lett, s a kettő között óri-ási a különbség. Amint a Szentírásban olvashatjuk: „Minden szabad, de nem minden használ.” (Pál első levele a Korinthusiakhoz 10:23)

Meg kell tanítanunk a gyermeke-inket jól élni a szabadsággal, amihez hozzátartozik a rend is, ahogy a jogok-hoz is a kötelesség, hogy ne legyünk „következmények nélküli ország”, ahol „mindent szabad”. Képviselőtár-

saimmal különös hangsúllyal törek-szünk majd arra, hogy hitoktatásban vagy etikaoktatásban minden magyar gyermek részesüljön.

- Vannak-e elképzelései a népes-ségcsökkenés területén?

- Az elöregedett magyar társadalom elsőrendű feladata az idősgondozás támogatása úgy intézményes keretek között, mint a családjában idős embert gondozó családtag keresetkiesésének a pótlásával.

A magyar nemzet egyik legször-nyűbb tragédiája az a hatmillió meg nem született gyermek, amely az abortuszok következményeként nem jöhetett a világra. Legjobb törekvé-sünk ellenére is legalább nyolcvan év kell ahhoz, hogy a népességszám új-ból emelkedni kezdjen. Sokat segíthet ebben annak az egyházi tanításnak a népszerűsítése, amely szerint az élet, s vele a gyermek iránti felelősség már a fogantatás pillanatában elkezdődik.

Még többet jelenthet a családtámo-gatás rendszerének átalakítása, amely nemcsak arra irányul, hogy a gyer-meket vállalók támogatást kapjanak, hanem arra is figyel, hogy a családi pótlék ne kizárólagos forrása legyen a családok megélhetésének: azaz csak azok részesüljenek belőle, akiknél munkaviszonnyal rendelkező kenyér-kereső van a családban. Ha ezt nem tudjuk elérni, végső soron a társada-lom zülléséhez vezet. Ha a gyermek azt látja a családban, hogy munka nél-kül is meg lehet élni, akkor ez a minta generációkon keresztül fog továbbha-gyományozódni.

Azért is örülök a FIDESZ-KDNP kétharmados többségének, mert így sokkal könnyebben fogjuk a törvény szintjén is érvényesíteni a fenti elkép-zeléseket.

(Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu)

Varga László Kecskeméten született 1936-ban. A budapesti teológián vég-zett 1959-ben. Segédlelkészként tevékenykedett hat gyülekezetben, majd 1965 őszén Tiszakécskén lett gyülekezeti lelkész.

Tíz és fél év szolgálat után, 1976 márciusában került ismét Kecskemétre, s itt szolgált egészen 2008-as nyugdíjba vonulásáig. 1976-tól a Bács-Kiskunsá-gi Egyházmegye esperes-helyettese volt 2003-ig, amikor a Dunamelléki Re-formátus Egyházkerület püspök-helyettesévé választották. Ezt a tisztét 2008 végéig látta el. 2009. december 31-ig a Kecskeméti Református Kollégium főigazgató-lelkésze volt. Jelenleg a Dunamelléki Református Egyházkerület Székháza és Konferencia-központja főigazgatója.

Közéleti szerepvállalása már a 80-as években kezdődött. Tíz éven át volt Kecskeméten tanácstag, majd 1990-től két cikluson át önkormányzati képvi-selő, a közgyűlés szociális bizottságának elnöke. A Magyar Köztársaság Lo-vagkeresztje, a Bács-Kiskun megyéért-díj és a kecskeméti Pro Urbe-díj birto-kosa.Negyvennyolc éve házas, négy felnőtt gyermeke és kilenc unokája van.

�

HHHH 11. VÁLASZTÓKERÜLET

T I S Z T E L T H U N Y A D I V Á R O S I A K ! K E D V E S O L V A S Ó K !

Örömmel tapasztaltam a hunyadivá-rosiak nagyfokú részvételét az orszá-gunk jövőjét befolyásoló parlamenti választásokon. Bízom benne, hogy jobb korszak veszi majd kezdetét. Kü-lön is gratulálunk dr. Zombor Gábor, dr. Horváth Zsolt, Varga László és Vágó Gábor országgyűlési képviselő-inknek.

A városrészben élők összefogását, „közös nyelvét” példázzák az önerős útépítések. Április 2�-én nagy szám-ban jelentek meg az érintett lakosok a meghirdetett helyszínen a szerződé-sek megkötésére. Ily módon érvényes szerződéssel sor kerülhet a Vértes utca, Palota utca, Kecske köz, Gye-nes István utca, Gerecse utca, Bérc utca és Lovag utca szilárd útburkolattal való ellátására.

Jó példája még az összefogás-nak, hogy április 26-án délután társadalmi munkát szerveztünk a Napsugár Óvoda korábban csupa beton udvarának parko-sítására, amin közel hatvan em-ber tevékenykedett. Intézményi dolgozók, szülők, közelben élők egyaránt sokat fáradtak a gyere-kek ideális életterének kialakítá-sáért.

A részönkormányzat pár hét-tel ezelőtti értekezletén megszü-lettek az idei év legfontosabb döntései. Az önkormányzat által biztosított keretösszeg felhasználá-sában idén is nagy súllyal szerepel a Hunyadivárosi Napok megrendezése. Ezen a téren a korábbi évekhez képest újnak számít az a törekvés, hogy sze-retnénk a rendszeresen visszatérő helyi produkciók mellett még több hunyadi-városi előadót, helyiek által bemutatott műsorszámot látni a színpadon. Biz-tos vagyok abban, hogy a városrész polgárai között minden korosztályban nagyon sok tehetséges ember él, akik akár önállóan, akár csoportosan szíve-sen bemutatnák tudásukat, ügyességü-ket lakóhelyük tágabb közösségének.

Kérem, hogy az újságban szereplő elérhetőségemen bátran keressenek meg azok, akik ehhez kedvet éreznek. Hasonlóan a helyi igényeknek való jobb megfelelést szeretnénk szolgálni azzal, hogy közvélemény-kutatás ke-retében megkérdezzük Olvasóinkat, kiket szeretnének látni az immár VI. Hunyadivárosi Napok színpadán. Ez-zel kapcsolatos igényeket és javaslata-ikat az újságban közzétett válaszcédula

kitöltésével tudják eljuttatni hozzánk.

Továbbra is támogatjuk az önkéntes szerveződésű közösségeinket. Ilyen a már nagyon régóta működő Nyugdíjas Klub, s a tavaly alakult Baba-Mama Klub, melyek színes, gazdag program-mal tartják az összejöveteleket, s a he-lyi polgárőrség is igen aktívan, városi szinten is nagy elismertséggel folytatja a tevékenységét. Ez a pár mondat kü-lönböző megfogalmazásban már több-ször elhangzott. Hogy jobban érzékel-tessem ezeknek a kisközösségeknek az erejét, szellemiségét, arra a következő példákat szeretném elmondani.

A Napsugár Óvoda udvarának szépí-

tésekor jelen voltak a Nyugdíjas Klub tagjai is, akiket nem tartott vissza az a tény, hogy a fáradságos fizikai munka után aznap este még közösen szervezett színházi előadás is várja őket. A kis lét-számban, de nagy lelkiismeretességgel működő polgárőrségről is idevág egy történet. Egyik nap a kora esti órákban észlelték, hogy a garázssor több ajta-ját felfeszítettek a tolvajok. Bár az ér-tékek eltulajdonítását már nem tudták megakadályozni, a rendőrök megérke-zéséig, illetőleg a helyszíni vizsgálat lefolytatásán át az utolsó érintett tu-lajdonos helyszínre jöveteléig – éjjel két óráig – biztosították a helyszínt, s figyelték a környékbeli mozgást.

Június 2-án 17 órakor a Mátyás Is-kola aulájában tartunk megint egy biz-tonsági fórumot, ahol szakmai tájékoz-tatás és közös eszmecsere keretében vizsgáljuk meg, mit is tehetünk még a városrész lakóinak biztonsága ér-dekében.

Újabb megmozdulása lesz a Baba-Mama Klubnak május 8-án délelőtt a

már tavaly is jól sikerült börze, ahol a kismamák cserélhetik és árusíthatják a kinőtt, feleslegesé vált babaholmi-kat. Június 19-én délelőtt 10 órakor, a városrész születésnapján kerül sor a 2009-ben született 69 baba ünnepélyes polgárrá fogadására.

Nemes, szép oldaláról jellemzi az itt élőket a természet szeretete, óvása, aminek szép megnyilvánulása a hosszú évek óta mind eredményesebben futó Madárbarát’ és Virágos Hunyadiváros Program. Utóbbi keretében a forgal-masabb közutak mentén kihelyezett muskátlik látványa immár negyedik éve fogadja az ideérkezőket. Hagyo-mánnyá vált a virágágyások kialakítá-

sa, s újabbakat is hozunk létre. A fotón látható például a Szil-Coop Abc előtti körvirágágy.

Városrészünknek a szoká-sosnál több alsó- és középfokú oktatási intézménye van, sőt itt találhatók a felnőttképzés regio-nális központjai is. Ez befolyás-sal van az itt élők érdeklődésé-re, gondolkodásmódjára. Nem véletlen, hogy hatalmas igény van az idősebb korosztály ré-széről is a tanulásra. A számuk-ra indított, részönkormányzat által támogatott számítástechni-kai képzés és a tavaly első íz-ben indított angol nyelvoktatás igen nagyfokú érdeklődés és

részvétel mellett zajlott. Mindkettőnek lesz folytatása az idén is. A jelentke-zés módjáról bővebben is olvashatnak majd.

Hogy miért lehet és merünk évről évre ilyen gazdag programkínálattal állni a hunyadivárosiak elé, annak igen egyszerű a magyarázata. A városrész-ben lakva és annak szívében dolgoz-va nap mint nap tapasztalom, hogy a társadalomban észlelhető elidegenedés ellenére az itt élőkkel jókat lehet be-szélgetni. Érdekli őket a világ, környe-zetük és szűkebb-tágabb közösségük sorsa. Aktívan kiveszik a részüket ab-ból is, hogy ez ideális irányba alakul-hasson. Nemegyszer előfordult, hogy hazafelé tartva a negyedórás út másfél óráig tartott, annyian szólítottak meg „egy-egy szóra”. Ezzel nemcsak szívet melengető belső indíttatást, de számos olyan ötletet, javaslatot is kapok, me-lyeknek érdemes utánamenni, megva-lósítani.

Pászti Andrása Hunyadivárosi Részönkormányzat elnöke

55

HHHH12. VÁLASZTÓKERÜLET

K Ö Z Ö S E N G O N D O Z Z U K A N Ö V É N Y E I N K E T !

A közelmúlt városrész életét meg-határozó eseménye volt, hogy az ön-kormányzat elfogadta a részönkor-mányzatok számára biztosított, tavalyi évnek megfelelő mértékű támogatási keretet – erősíti meg Leviczky Cirill képviselő, az Oktatási és Egyházügyi Bizottság elnöke. – Ennek nagy részét a Hunyadiváros másik választókerü-letével közösen fogjuk elkölteni, egy része viszont specifikusan a mi körze-tünkben kerül felhasználásra.

Így például elkezdődik a Hunyadi tér felújítása, ami ugyanakkor meghaladja a részönkormányzat anyagi kereteit. Teljes rekonstrukciója több millió fo-rintos beruházást igényel. Hasonlóan a városi költségvetés terhére kezde-ményeztem a Liszt Ferenc utca Béke fasorra kivezető végének szilárd útbur-kolattal való ellátását. Ezt azért nem lehetett önerős lakossági útépí-tés keretében megoldani, mert az igen rövid, máig földes útsza-kasz egyetlen háza sincs a Liszt Ferenc utcára házszámozva.

Nagyon pozitív visszajelzé-seket kaptunk az „Üdvözöljük a Hunyadivárosban” feliratú, Kandó Kálmán utca elején elhe-lyezett tábláról. Tervünk, hogy a Géza fejedelem körút elején, a Hunyadiváros másik „kapujá-hoz” is helyezünk ki ilyet. Lám-patestet szerelünk fel a Madách utcán, és természetesen továbbra is melléállunk minden olyan he-lyi kezdeményezésnek, mellyel a környezetüket óvó szemmel figyelő helyi lakosok felkeresnek.

A Virágos Hunyadiváros Program új kezdeményezéseként helyezünk ki vi-rágoszlopokat a kerékpárút Géza feje-delem körúti szakaszára. Bízunk ben-ne, hogy ez hosszú távon alkalmazható lesz. A közterületeinket díszítő mus-kátlik is csak ott lettek igazán szépek, ahol nemcsak a városrész közmunká-sai locsolták őket, hanem – főleg a for-ró nyári időszakokban – az ott élők is magukénak érezték, és bekapcsolódtak a gondozásukba.

Nagymértékű szakképzési fejleszté-sek kezdődtek ismételten a Hunyadi-városban. A KEMU Szolnoki úti tan-műhelyének egyik épületében mintegy egymilliárd forintos fejlesztés eredmé-nyeképpen alakult meg a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ,

s most hasonlóan nagy ráfordítással a város szakképzését struktúrájában és minőségében előrevivő fejlesztésekre kerül majd sor, melyeknek egyik jelen-tős színtere lesz a Hunyadiváros.

Kecskemét és térségében korábban is erős volt a német tulajdonú gépipari vállalatok jelenléte, s ez csak erősödött a Mercedes-beruházással. „Mi értel-me van csúcstechnológiás tanműhelyt kialakítani a leendő Mercedes-gyár kiszolgálására, ha egyszer oda úgyis csak betanított munkások tömegére lesz szükség?”: kérdezik sokan. A fel-vetés részben helytálló, a valós igény azonban ennél jóval összetettebb. A gyár nagyon komoly tárgyalásokat folytat egyrészt a magyarországi főis-kolákkal, egyetemekkel, másrészt in-tenzív kapcsolatot igyekszik kialakíta-ni a kecskeméti szakképző iskolákkal.

Elmondásuk szerint olyan fémiparban jártas szakemberekre lesz szükségük, akik egy adott munkafázist végezve annak minden műszaki háttérismere-tével rendelkeznek. Elhangzott, hogy a várhatóan 2500-3000 dolgozóból néhány száz mérnök, s ugyanennyi be-tanított munkás mellett legalább más-félezer olyan szakmunkást vesznek fel, akik komoly mechanikai tudással, anyagismerettel, a munkafolyamatok-ra való tág rálátással végzik majd a munkájukat.

Szakmáink nagy része már most kompatibilis az autógyártással – pl. autófényező, autókarosszéria-lakatos, autószerelő stb. – , s tárgyalásokat folytatunk új szakmák nyitásáról is.

Márciusban került sor a Mercedes-gyár és az itt tanuló diákok első konkrét kapcsolatfelvételére. Tanulóink egész

délelőttös előadás keretében tájéko-zódhattak a gyár képviselőitől az őket érdeklő kérdésekről, amelyek – sok más közt – a munka körülményeire, a munkabérre, a továbbképzés lehető-ségeire és a német nyelv használatára vonatkoztak. A kapott válaszokból az is kiderült, hogy akiket most vesznek fel a Mercedeshez, akár több hónapos képzésre is kikerülhetnek Németor-szágba abból a célból, hogy majdan ők legyenek Kecskeméten az utánuk kö-vetkező munkavállalók betanítói.

Sokszor emlegetett kérdés újabban a német duális képzési szisztéma beve-zetése is, melynek az a lényege, hogy a tanulók elméleti képzése az iskolában, a gyakorlati pedig különféle vállalko-zásoknál folyik. Az ideérkező német szakemberek megállapítása szerint a mi oktatási modellünk ettől nagyban

eltér. Bár a német képzési struk-túra egy jól működő gazdasági rendszerben kétségkívül jó és hatékony módszere a célorien-tált munkaerő-utánpótlásnak, meglátásunk szerint egy bizony-talan gazdasági környezetben célszerűbb arra törekedni, hogy az iskolánkból kikerülő diákok az itt megszerzett tudásukkal több irányban is el tudjanak majd helyezkedni.

Kecskeméten a hagyományos és a duális képzés vegyes mo-delljét igyekszünk megvalósí-tani. Tanulóink az első évben iskolai tanműhelyben sajátítják el szakmájuk alapjait, s csak a

második évfolyamtól kerülnek ki gyá-rakba, üzemekbe.

Bő két éve működik minden régió-ban egy olyan szerv, a Regionális Fej-lesztési és Képzési Bizottság, amely a munkaügyi központok adatbázisán alapuló információkkal, iránymuta-tással segít az iskoláknak abban, hogy milyen szakmákat milyen létszámban oktassanak.

A szakképzés koncentrálása és mo-dernizálása érdekében jöttek létre pár évvel ezelőtt a Térségi Integrált Szak-képző Központok is, így például Kecs-kemét és környékén, Tiszakécskét, Kiskunfélegyházát, sőt Pest megyét is magába foglalva a már említett KE-TISZK, melynek Hunyadivárost érintő beruházásairól a következő oldalon ol-vashatnak.

6

HHHH OKTATÁS - KÉPZÉS

M I L L I Á R D O S F E J L E S Z T É S A K E C S K E M É T I S Z A K K É P Z É S B E N

A térségi szakképző központok sorában a Kecskeméti TISZK az egyetlen, amely létrejötte óta már a másodkörös pályázatokon indult és nyert el igen komoly támogatást. Pósfayné Bakota Évát, a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Kft. ügyvezető asszonyát arról kérdeztük, hogy a pályázati támogatás révén milyen fejlesz-tésekre kerül sor a jövőben?

- Mintegy 1,3 milliárd forintos TIOP és TÁMOP pályázaton elnyert összeg áll rendelkezésre ahhoz, hogy a már korábban elképzelt fejlesztések meg-valósulhassanak.

Ebből mintegy 350 millió forintot fordítunk szervezetfejlesztésre, a szak-képzésben részt vevő pedagógusok képzésére, s nem utolsó sorban olyan jellegű tananyagfejlesztésre, melynek eredményeképppen a különféle szak-mák oktatásához a legkülönbözőbb módon felhasználható, ún. interaktív tananyag áll majd a képzésben részt-vevők rendelkezésére.

A támogatás nagyobbik hányada pe-dig beruházásokra és eszközbeszerzés-re fordítódik.

Belső átalakítás lesz a Szent-Györ-gyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola és Kollégium épü-letében, amelynek révén az intézmény oktatási palettája a fittness-wellness te-rületén jártas szakemberek képzésével is kiegészül.

A Kada Elek Közgazdasági Szak-középiskola a helyszíne annak a fej-lesztésnek, melynek keretében olyan videokonferencia-termet szeretnénk

kialakítani, melyben a több csatornás információ-megjelenítés: az egy idő-ben több helyszínen való tárgyalás le-hetősége nemcsak az intézményben fo-lyó oktatás eszköztárát bővíti, hanem a szélesebb szakmai megbeszéléseknek, konferenciáknak is mai igényekhez igazodó, méltó helyet biztosít.

Hasonló célt szolgál a szintén itt ter-vezett központi taniroda-fejlesztés is.

A Kecskeméti TISZK Szolnoki úti telephelyén is várhatók fejlesztések a karosszéria szakma gyakorlati oktatá-sához kapcsolódóan, egy szimulációs laboratorium kialakításában, illetve egy modern technikai felszereltséget biztosító ipari gépcsarnok létrehozá-sában.

E tervek megvalósulásával a szak-képző központhoz tartozó valamennyi iskola jobb, minőségi kiszolgálása vá-lik kivitelezhetővé.

- Milyen személyes törekvések, meglátások segítik a munkájában?

- Három és fél évtizede dolgozom a közoktatásban, melynek közel felét a közoktatásvezető-képzés területén töltöttem el. Eközben alkalmam nyílt oktatáskutatási feladatokat is ellátni.

Több éve foglalkozom azzal, hogy miként tudja követni, szolgálni az in-tézményi struktúra átalakulása a kép-zés elméleti irányultságának megvál-tozását, s nagy örömmel tölt el, hogy ennek gyakorlati megvalósulásából is kivehetem a részem.

- Hogyan kapcsolódik a TISZK a Hunyadiváros életéhez?

- A városrésszel való együttműködés fontos, mondhatni meghatározó ele-me volt, hogy amikor annak idején a TISZK helyet keresett, a Gáspár Iskola nyújtott ehhez nagyértékű segítséget a tanműhelye és a bővítés lehetőségét felkínáló, hozzá tartozó komplexumok felajánlásával. Ily módon nagy szerepe volt abban, hogy ma egy hunyadiváro-si telephelyen nagy régiót összekötő, európai színvonalú intézmény jöhetett létre.

A két intézmény közti kapcsolat azóta is folyamatos és magas szintű, melynek közvetlen haszonélvezői a Hunyadiváros középfokú oktatásában részt vevő diákok.

Erre alapozva keressük további lehe-tőségét a városrész intézményeivel és közösségeivel való szorosabb kapcso-lattartásnak is.

S Z Á M Í T Á S T E C H N I K A T A N F O L Y A M

FELHÍVÁS

A KORÁBBI TANFOLYAMOK NAGY SIKERÉ-RE VALÓ TEKINTETTEL RÉSZÖNKORMÁNYZA-TUNK IDÉN IS INDÍT EGY 36 ÓRÁS SZÁMÍ-TÁSTECHNIKA TANFOLYAMOT A VÁROSRÉSZ NYUGDÍJASAI SZÁMÁRA, AMELYRE HÚSZ FŐ JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK.

A TANFOLYAMON ALAPSZINTEN SAJÁTÍT-HATÓK EL A LEGFONTOSABB ALKALMAZÁSI ISMERETEK.

A HELYSZÍN MOST IS A GÁSPÁR ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA E-ÉPÜLETÉNEK SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKTANTERME LESZ.

IDŐTARTAMA: SZEPTEMBER ELEJÉTŐL INTENZÍV OKTATÁS KERETÉBEN.TOVÁBBI INFORMÁCIÓ ÉS JELENTKEZÉS KOROKNAI EDITNÉL:

06-70/946-0011-ES TELEFONSZÁMON.A FELVÉTEL A JELENTKEZÉS SORRENDJÉBEN TÖRTÉNIK.

HUNYADIVÁROSI RÉSZÖNKORMÁNYZAT

77

HHHHOKTATÁS-KÉPZÉS

M E Z Ő G A Z D A S Á G U N K J Ö V Ő J É T É R I N T Ő S Z E M I N Á R I U M A K K K - B A N

A szakképzés és felnőttképzés területén kezdeményezett, határon átnyúló együttműködés fontos eseménye volt április elején az a nemzetközi szeminárium, amelyet az ökológiai gyümölcstermesztés lehetőségeinek témakörében tartottak a Kecskeméti Regionális Képző Központban. Palotás József, a KRKK igazgatója volt a házigazdája a rangos eseménynek, melyen jelen volt Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Bányai Gábor, a BKM Közgyűlés elnöke, kertész-mérnök, vidékfejlesztési menedzser, Kőváriné dr. Bartha Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke, és több más hazai és külföldi szaktekintély. A szeminárium résztvevői széles rálátást kaptak a Dél-Alföldi Régió, illetve az EU és az EU-val határos régiók ökológiai törekvéseire.

Az ötéves múltra visszatekintő, jelen-legi formájában 2009 novemberében alakult PannonForrás Első Kárpát-medencei Fejlesztési és Tudásklaszter, melynek alapító szervezetei közé tar-tozik a Kecskeméti Regionális Képző Központ is, komoly részt vállal abban, hogy a mezőgazdasági szakképzés a szükséges mértékben és módon helyet kapjon a felnőttképzés kínálatában.

Palotás József igazgató és munka-társa, Molnár György tájékoztatást adtak arról, hogy a Dél-alföldi Régió regionális képző központjai milyen módon tudnak a felnőttképzésen ke-resztül hozzájárulni az öko-szemlélet kialakításához.

A sajtótájékoztatón feltett kérdések-re reagálva Bányai Gábor kiemelte, hogy míg a csatlakozás óta Ausztria megtízszerezte a biogazdálkodását, addig Magyarország e vonatkozásban továbbra is a sereghajtók között van. Ugyanakkor a külföldi, illetőleg gén-módosított termékek fogyasztásának hosszú távú következményeivel az egészségügyben is számolni kell.

Nagy előrelépést jelentene a szak-képzés megfelelő irányultsága, mely-nek nem kedvezett az utóbbi nyolc év oktatáspolitikája. Ennek ellensú-lyozásaként van különös jelentősége az ökológiai szemléletű felnőttképzés bevezetésének.

Jelen pilla-natban Ma-g y a r o r s z á g lakosságának �0%-a vesz részt aktívan a munka vilá-gában – hívta fel a figyelmet Font Sándor. – Elengedhe-tetlen lesz az elkövetkező tíz éven belül hozzávetőleg egymillió új m u n k a h e l y t e r e m t é s e ,

melynek negyede a mezőgazdaság te-rületén válik megvalósíthatóvá. Ezen belül is a nagy kézi munkaerőt igénylő munkahelyek kialakítása segíti legjob-ban a foglalkoztatottság növekedését. Kiváló lehetőséget kínál erre a biogaz-dálkodás széles körű bevezetése.

A magyar mezőgazdaság utolsó ki-törési pontja – mondta Font Sándor –, hogy tiszta agrárkörnyezetben „tiszta” növényeket termeljünk, s a feldolgozó-ipart is fejlesztve egészséges biotermé-keket állítsunk elő.

Kedvező környezeti adottságait, s máig megőrzött természeti értékeit tekintve a környező európai országok közül erre Magyarország a legalkal-masabb. Ez adhatná azt a védjegyet, mely rangot, s egyben piacot jelenthet a jövőben a magyar mezőgazdasági termékek számára.

●●●

A KRKK 2009-ben közszolgálati ka-tegóriában elnyerte a Dél-alföldi Re-gionális Minőségi Díjat.

A Szövetség a Kiválóságért Közhasz-nú Egyesület új tagjaként „Közösen a Kiválóság Kultúrájáért” című rendez-vényén május 7-én 9.30 órai kezdettel osztja meg tapasztalatait a partner-szervezetekkel, intézményekkel és az érdeklődőkkel.

A N G O L T A N F O L Y A M I D É N K É T C S O P O R T B A N I S

FELHÍVÁS

A NAGY ÉRDEKLŐDÉSRE VALÓ TEKINTETTEL NYÁRON ISMÉT INDUL

30 ÓRÁS ANGOL TANFOLYAM A VÁROSRÉSZ 40 ÉV FELETTI POLGÁRAINAK.

A TELJESEN KEZDŐ MELLÉ ÚJRAKEZDŐ CSOPORTOT IS INDÍTUNK , MINDKETTŐT 15-15 FŐVEL.

A MÓDSZER KOMMUNIKÁCIÓ-CENTRIKUS, A HÉTKÖZNAPI NYELVRE ÉPÜL.

IDŐPONTJA: JÚLIUS 6-TÓL KEDDI ÉS CSÜTÖRTÖKI NAPOKON, 18 ÓRÁTÓL

JELENTKEZNI A MÁTYÁS ISKOLA TITKÁRSÁGÁN, ILLETVE A 76/ 498-048-AS TELEFONSZÁMON LEHET HÉTKÖZNAP 8 ÉS 16 ÓRA KÖZÖTT.

A FELVÉTEL A JELENTKEZÉS SORRENDJÉBEN TÖRTÉNIK.

HUNYADIVÁROSI RÉSZÖNKORMÁNYZATLÓCZI LÁSZLÓ,

A TANFOLYAM TANÁRA

Kőváriné dr. Bartha Ágnes, Font Sándor, Bányai Gábor és Palotás József

8

HHHH CIVILEK A VÁROSRÉSZÉRT

M E G L Á T N I , A M I A V I L Á G B A N S Z É P É S É R D E K E S

A Hunyadiváros civil szerveződé-seinek sorát gazdagítja a Pedago-gia Sub Rosa Kulturális Egyesület. – Milyen indíttatással jött létre ez a gyermek- és művészetbarát szerve-zet? – kérdeztük az egyesület veze-tőjét, a már alapító tagként is jelen lévő Kövesdi Máriát.

- A munkám évekig a fővároshoz kö-tött, s az ott kialakult személyes baráti kör tagjaival 2005-ben alakítottuk meg ezt az egyesületet, amelynek akkori-ban még alig volt kecskeméti tagja. Mára ez megfordítódott, de továbbra is nagyon aktív kapcsolattartással, közö-sen hozott döntésekkel szervezzük az egyesület programjait.

Az alapítás alapgondolata az volt, hogy próbáljuk meg a gyerekek sze-mével nézni a világot. Figyeljük meg, mi az, ami náluk elfogadó, befogadó hozzáállást, örömteli tevékenységet eredményez, s mi az, ami elzárkó-zó, elutasító magatartást vált ki. Ezt megismerve, ily módon elnyerve az együttműködésüket, kínálunk szá-mukra olyan elfoglaltságot, amelyben örömmel, alkotó energiákat mozgósít-va tudnak részt venni.

Az alapítók egy része pedagógus, másik része szobrász, festőművész, grafikus. A művész-szemmel látás vol-taképp harmóniára törekvés, nyitottság arra, hogy előítéletmentesen észre-vegyük mindazt, ami a világban szép és érdekes. Távol van tőle a kizárás, a kirekesztés. Ennek ellenére mi nem „kis művészeket” szeretnénk nevelni: az építő, alkotó tevékenység modellje magának a munkának is. A gyermek valamit eltervez, ezt a rendelkezésre álló eszközökkel megoldja, majd örül munkája eredményének. Azt tapasztal-tuk, hogy ez a sikerélmény az élet sok más területére is jótékonyan visszahat.

- Hogyan sikerült ezt a gyakorlat-ban is megvalósítani?

- Elsőként Bodri Ferenc festőművész szakmai irányításával egy gyermek-rajzpályázatot hirdettünk meg Kecske-méten „A piros alma útnak indul” cím-mel”, aminek azonnal nagy sikere volt. A pályázaton részt vett gyermekek ré-szére a Tőserdőben egy nyári napközis tábort is szereztünk, ahol a díjazottak kedvezményt kaptak a részvételi díj-ból. Ez azóta már kialakult rendszerré vált. A különbség csak annyi, hogy az általunk elért gyermekek köre időköz-ben nemzetközivé szélesült. Szvorényi Viktória munkája – 2008.

Minden évben van napközis tábo-runk Kadafalván. Ifjúsági szabadidő programokat is szervezünk. Évi két-há-rom alkalommal rendezünk kiállítást a hozzánk eljutott gyermekalkotásokból. Igény szerint játszóházi foglalkozások-ra is sor kerül. A Magyar Ilona Álta-lános Iskolában heti rendszerességgel vannak műhelyfoglalkozásaink. A Sub Rózsa Tanoda Bodri Ferenc művészeti irányításával működik. „A gyermekek öröméért” jeligével működik a kortárs művészek tehetséggondozó műhelye a Hunyadivárosban. Nagyon szeretnénk a felnőttekhez is elvinni a művészi te-vékenység örömét egy műhely indítá-sával, ahol képzett művészekkel lehet művészetről beszélgetni és alkotni. Itt megtalálnak majd bennünket a nyug-díjasként festegetni, alkotni vágyó idő-sek is. Folyamatban áll az Első Magyar Gyermekalkotás Múzeum létrehozása, ahol a legsikerültebb gyermekmunkák állandó tárlaton kapnak helyet.

Eddig hét országból több ezer al-kotás érkezett, melyet digitalizálunk, katalogizálunk és megőrzünk. A „pe-dagogiasubrosa.hu” elnevezésű hon-lapunk Galéria rovatába folyamatosan felrakjuk a legszebb gyermekrajzokat. Az állandó virtuális bemutatóhely mel-lett elismert művészeti galériák és mú-zeumok mutatják be az ország külön-böző pontjain a gyermekalkotásokat (Gyula, Kecskemét, Budapest). A zsű-ri tagjai országosan ismert művészek, akik felfigyeltek a nagyon értékes üze-neteket hordozó gyermekmunkákra, s ezek nem egy esetben őket is alko-tásra ihlették. 2007-ben a gyermek- és felnőtt alkotópárok munkáiból közös

tárlatot mutatott be a Kecskeméti Kép-tár. 2010. május 2. és június 29 között Londonban nyílik kiállításunk gyer-mekalkotásokból, melynek helyszíne a „London Interna-tional Gallery of Children’s Art” (LIG-CA). A kiállított rajzok mellett viszünk ki egy lapozható albumot is, amelyben még 50 rajz lesz látható. Ebben hunya-divárosi gyermekek rajzai is megtalál-hatóak lesznek.

- Hogyan kapcsolódik az egyesület tevékenysége a Hunyadivároshoz?

- Azon túl, hogy az egyesület tag-jainak zöme most már hunyadivárosi, vagy ide szorosan kötődő emberekből kerül ki, s programjainknak is többször helyszínéül szolgál, mindig töreked-tünk arra, hogy hazahozzuk a sikere-inket. A Kárpát-medencei rajzpályázat eredményhirdetését például úgy iga-zítottuk, hogy a legügyesebb rajzok készítőinek díjátadása épp a 2008-as Hunyadivárosi Napokra essen, s a kör-nyező országokból családtagjaikkal ideérkező gyermekek jó hírét, szép emlékét vigyék haza ennek a város-résznek. Ebben az évben „Esik eső karikára” címmel írtunk ki pályázatot, aminek a díjkiosztó ünnepségét szintén a Hunyadivárosi Napokra időzítjük.

- Mit mutat az elmúlt évek tapasz-talata: milyenek a mai gyerekek?

- Sokkal nagyobb belső tartalom van bennük, mint amit mi a rohanó vilá-gunkban észreveszünk, illetve hajlan-dóak vagyunk tudomásul venni. Co-menius szerint a gyermek hasonlatos a növény magjához. Minden benne van, csak az ideális feltételeket kell megte-remteni a kifejlődéséhez. A nem valós értékén kezelt gyermek nehezen alakít ki aktív, öntudatos, öntevékeny életet, bizonytalan marad a döntéseiben és a motivációjában.

Gyakran elhangzik, hogy a szülő job-ban tudja, mi kell a gyermeknek. Ám gondoljunk bele, mennyit változott a szülői elvárás csak az elmúlt húsz év alatt is. A legjobb tanács, segítség szá-mukra az, ha megpróbáljuk őket minél jobban megismerni. Észrevesszük, tá-mogatjuk és minél több visszajelzéssel erősítjük meg őket sikert hozó tevé-kenységeikben, személyiségük pozitív megnyilvánulásaiban.

(Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu)

99

HHHHCIVILEK A VÁROSRÉSZÉRT

„ O L Y A N I D Ő K E T É L T Ü N K ” - É S É L Ü N K

F Ó R U M É S Ö S S Z E F O G Á S V Á R O S R É S Z Ü N K B I Z T O N S Á G Á É R T

Heltai Nándor az 1956-os esemé-nyek következtében került Kecskemét-re. Mivel a Dunántúlon általa vezetett csornai járási könyvtár ’56-ban az otta-ni reform- és forradalmi kezdeménye-zések egyik központjaként működött (Csoóri Sándort és hasonló szellemisé-gű írókat szerepeltetett), s mert publicistaként a remélt átalakulást méltató cikkeket írt, elveszítette az állását, sőt egzisztenci-álisan is ellehetetlenítet-ték. 1957 tavaszán Kecs-kemétre kerülve csak 30 hónap múltán dolgoz-hatott ismét értelmiségi munkakörben.

1959 decemberétől nép-művelési felügyelőként a város értékes hagyomá-nyainak felélesztésével, s új kezdeményezésekkel, társadalmi munkában dolgozó szö-vetségesek összefogásával hozzájárult városunk kulturális életének országos elismerést kiváltó fellendüléséhez.

A teljesség igénye nélkül elmond-ható, hogy munkásságának köszönhe-tően az országban itt alakult meg az ország első irodalmi színpada, tanyai filmklub-hálózata. 1945 után először, 1960-ban itt adtak ki kulturális és sportrendezvényeket szövegesen is ajánló városi Műsorkalauzt. Ő kezde-ményezte és 1967-től 1970-ig irányí-totta a Kecskeméti Népzenei Találko-zókat. Fáradozásai eredményeképpen 1966-ban kezdte meg működését a ma

is meglévő Városi Szimfonikus Zene-kar, s a hatvanas évek közepén létre-jött a Városi Művelődési Ház, mely előmozdította a megyei művelődési ház felépítését. Heltai Nándor a Pe-tőfi Népe rovatvezetőjeként, később főmunkatársaként, s a Kecskeméti

Lapok hírlapírójaként mintegy nyolc-ezer cikket, csaknem száz tanulmányt, harminc önálló kötetet jelentetett meg. Kutatásai fölhívták a figyelmet jelen-tős személyiségek, vagy fontos ese-mények eddig nem ismert kecskeméti kötődéseire, vonatkozásaira, például arra, hogy Móricz az eddig ismertek-nél jóval több kecskeméti motívumot dolgozott bele a regényeibe.

„Heltai Nándornak nagy szerepe volt abban, hogy igen sok jeles honfitársunk megszerette Kecskemétet, és a várost mindig úgy emlegették, hogy az itteni polgároknak affinitása van a kultúrához

és a város ez által különb, mint mások” – írta róla dr. Farkas Gábor Ybl-díjas építész. Heltai Nándor munkájának el-ismeréseként megkapta többek között a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, a Kecskemét Város Közművelődé-séért Díjat, a Katona József-díjat, a

Pilinszky-díjat, a Tóth László-díjat. Elkötelezett műemlékvédőként és vá-rosszépítőként vidéken az elsők között tüntették ki a Kós Károly-díjjal, a Podmaniczky éremmel, a közelmúltban pedig a Bács-Kiskun Megye Épí-tészetéért Díjjal.

A Hunyadivárosban élők nagyfokú segítsé-ge mellett Heltai Nándor helytörténeti kutatómun-káját és magas színvonalú

írói tevékenységét dicséri a városrész múltját feldolgozó, 2005-ben megje-lent „Hunyadiváros” című könyve is, melyért a születésnapi rendezvényen a városrészben élők nevében Pászti And-rás képviselő mondott köszönetet.

Heltai Nándor fáradhatatlan mun-kakedvét jelzi, hogy hamarosan az ol-vasók elé kerül a „Munkával szentelt táj”- Katonatelep, Talfája, Úrrét című könyve is.

Olvasóink nevében jó egészséget és további hasznos munkában töltött éve-ket kívánunk Heltai Nándornak, akit egy méltatója városunk szellemi élete „spiritus rectorának”, éltető, alkotó lel-kének nevezett.

Nyolc évtized emlékét idézte fel a Katona József Megyei Könyvtár „Kutatók – alkotók a könyvtárban” sorozat márciusi rendezvényén a 80. születésnapját ünneplő Heltai Nándor. Köszöntésére az érdeklődő közönség mellett eljöttek a város szellemi életének jeles emberei, köztük Sárközy István alpolgármester. Beszélgetőtársai között volt Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, Boros Pál DLA Ybl-, Pro Architektura- és Kada Elek-díjas építész, dr. Bodóczky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nyugalmazott elnöke, Bárkányi Ernő templomigazgató, Orbán Edit, a Ka-tona József Gimnázium drámapedagógusa, Palotás József, az M. Bodon Pál Zeneiskola Kodály Zoltán-díjas intéz-mény-egység vezetője és Pászti András képviselő, a Mátyás Király Általános Iskola intézményegység-vezetője.

BIZTONSÁGI FÓRUMOT TARTUNK JÚNIUS 2-ÁN 17 ÓRAKOR A MÁTYÁS ISKOLA AULÁJÁBAN

Minden érdeklődő hunyadivárosi lakost tisztelettel várunk a Hunyadivárosi Részönkormányzat, a Műkertvárosi Rendőrőrs, a Füredi Autósiskola és a Generali’ Biztosító részvételével zajló fórumon.Városrészünk közbiztonsága és mindannyiunk érdekében továbbra is várjuk azon személyek jelentke-zését, akik szívesen vennének részt a Hunyadivárosi Polgárőrség munkájában. Még mindig növelhető létszámmal működik városrészünkben a Szomszédok Egymásért Mozgalom. Jelentkezés: Harangi Béla polgárőrvezetőnél a 06-30/995-3435-ös telefonszámon.

Buda Ferenc és Heltai Nándor

10

HHHH AKTUÁLIS

M I B E N M Ó D O S U L T A K R E S Z ?

Január elsejével a 289/2009. (XII. 18.) Korm. rendelet módosította a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 15.) KPM-BM együttes rendeletet. A KRESZ-szabályok vál-toztatásának alapvető célja a közúti forgalom biztonságának javítása, a szabályok megfogalmazásának pon-tosítása, vagy kiegészítése, segítve ezzel az érintettek jogkövető maga-tartását és az ellenőrzési tevékeny-séget.

A kerékpárosok közlekedésére vo-natkozó rendelkezéseket lényegében teljes körűen felülvizsgálták. A koráb-bi szoros jobbratartási kötele-zettség helyett általános jobbra-tartás van érvényben. Új elem-ként vezették be a „Kerékpáros nyom”, a „Nyitott kerékpársáv”, s a „Kerékpárosok részére kiala-kított parkolóhely” megjelölést, de Kecskeméten ilyet egyelőre még nem festettek fel.

Újdonság, hogy kerékpárral lakott területen kívül – kerékpá-ros fejvédő sisakban, utast nem szállítva – a megengedett legna-gyobb sebesség 50 km/h-ra nőtt. Ugyanez kerékpárral, ha a ke-rékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel: 40 km/óra, kerékpárúton közlekedő jár-művel 30 km/óra, „Gyalog- és kerékpárúton” közlekedő jármű-vel 20 km/óra.

Az elektromos kerékpár – bár nem emberi erő hajtja – továbbra is kerék-párnak számít, a rajta ülő személy vi-szont kevésbé van biztonságban. Míg a motoros-bukósisakot viselő segédmo-tor-kerékpárosnak 40 km/h a megen-gedett legnagyobb sebessége, az elekt-romos kerékpároké jóval gyengébb si-sakban 50 km/h is lehet. Fontos, hogy számítsunk a hirtelen előbukkanó, hangtalanul suhanó elektromos kerék-párokra a Hunyadivárosban is a kerék-párút és közutak kereszteződéseinél!

Újabb veszélyforrás, hogy lakott te-rületen belül nem kötelező igénybe-venni a táblával jelölt kerékpárutat. „Ha a lakott területen a nem főútvonal-ként megjelölt út mellett annak vonal-vezetését követve kerékpárutat…is ki-jelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik –, a kétkerekű kerék-párok az úttesten is közlekedhetnek.” Sokan inkább a közúton közlekednek, ahol a balra kanyarodáskor nem kell

leszállniuk a kerékpárról és áttolni az úttesten, mert nem a kerékpárútról kezdték meg a manővert. Ilyenkor a kellő körültekintés (hátranézés hiánya) okozza a veszélyt.

Arra is figyelni kell, hogy az útke-reszteződésekben, ahol a kerékpárút átvezetése felfestésre került, a kerék-párosoknak nem kell leszállniuk a járműről, tehát számítanunk kell arra, hogy nagy tempóban fognak odaér-kezni elénk. Probléma még, hogy ahol ilyen átvezetés nincs, csak kijelölt gya-logos-átkelőhely, ott sem szállnak le a kerékpárról, holott kötelező lenne.

Ahol az útkereszteződésben vagy a

nagyobb forgalmú út mellett lévő sö-vény magassága akkora, hogy nem látható mögötte a kerékpáros, de akár a gyalogos sem, ott közlekedésbizton-sági szempontból érdemes lenne a sö-vényt visszavágni.

Egyirányú forgalmú úton a ke-rékpárosok behajthatnak a haladási iránnyal szemben is, ha ezt megfele-lő kiegészítő tábla mutatja. Nem vált kötelezővé a 12 év alatti kerékpározó gyerekeknél a fejvédő sisak viselése, ennek ellenére a szakirodalom többsé-ge ennek használatát az ő esetükben is biztonságosabbnak tartja.

A közlekedés többi résztvevőjé-vel kapcsolatban csupán néhány szó az új szabályokról: A mopedautó jobboldali ülésén engedélyezett a sze-mélyszállítás. Arra a kérdésre, hogy a mopedautó hol nem közlekedhet, és hol nem parkolhat, nem egyszerű válaszolni, mivel bizonyos esetekben a segédmotor-kerékpár paraméterei, más esetekben a személygépkocsi jel-

lege határozza meg a hovatartozását. Mivel segédmotor-kerékpár, ezért nem közlekedhet autópályán és autóúton, mert a tervezési sebessége a 45 km/h-t nem haladhatja meg. Elvileg parkol-hatna a járdán, mert a tengelyterhe-lése az 1000 kg-ot nem haladja meg, és mert segédmotor-kerékpár. Ennek ellenére csak korlátozottan parkolhat járdán, mert két nyomon halad, mint a személygépkocsi, ezért csak abban az esetben parkolhat itt, ha ezt jelzőtábla engedélyezi, és a járda szélességének a felét, min. 1,5 méter szélességű helyet szabadon hagy.

Pontosították a gyermekek szállításának szabályait is. „Az első üléshez – a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban – a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták”.

Megszűnt a vasúti átjáró megközelítésére előírt 30, ill. 40 km/h sebességkorlátozás. Ebben az évben már az Európai Uniós szabályok szerint (2500 kg helyett) a 3500 kg megen-gedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival a személygépkocsikra és motor-

kerékpárokra előírt sebességhatárokat kell alkalmazni.

A változtatások nem minden eset-ben kötelező érvényűek, csupán le-hetőségeket kínálnak a közútkezelők számára. Mivel városunk önkormány-zata sok esetben nem élt a változtatás lehetőségével, így a Hunyadivárosban továbbra sem lehet az egyirányú utcá-ba szemből behajtani kerékpárral, mert a behajtani tilos jelzőtáblák alá nem került ki az „ellenirányú kerékpáros” kiegészítő jelzőtábla.

Nem élvezhetjük továbbá a vasúti átjárókban a sebesség korlátozás fel-oldását sem, mivel a régi KRESZ-sza-bályok alkalmával sebességcsökkentő jelzőtáblákat helyeztek ki. Amíg ezek a táblák a közúton vannak, addig azok szerint kell közlekedni, és nem az út-vonalra egyébként engedélyezett se-bességgel.

További balesetmentes közlekedést kívánunk!

Füredi Autósiskola

1111

HHHHAKTUÁLIS

A M A D Á R B A R Á T P R O G R A M R Ó L

M Ú Z E U M O K É J S Z A K Á J A - 2 0 1 0 . J Ú N I U S 1 9 .

O L V A S Ó I N K A T K É R D E Z Z Ü K :K I T S Z E R E T N É N E K L Á T N I

A V I . H U N Y A D I V Á R O S I N A P O K S Z Í N P A D Á N ?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A k i v á g o t t s z e l v é n y e k e t j ú n i u s 2 0 - i gk é r j ü k a S z i l - C o o p Á r u h á z é s a z

U N I V E R Á r u h á z g y ű j t ő l á d á i b a d o b n i .

H u n y a d i v á r o s i R é s z ö n k o r m á n y z a t

A hasznos madarak szűkülő élette-rének megóvása és biztosítása fontos feladat.

A Hunyadiváros élhetőbbé tételének egyik építő téglája egy kedves ker-tészmérnök tanítványomhoz, Szabó Barnához fűződik, aki jól megtanulta a leckét Járfás tanár úrtól is: a termé-szetet szeretni kell, és megmaradása érdekében, bizony, tenni kell.

Jól szolgálja ezt az általa kezde-ményezett és szervezett madáretető-, madárodú kihelyezési program, me-lyet szinte minden utcában és kertben tapasztalhatunk a Hunyadivárosban. Télen segíti a hasznos madarak életben Szabó Csaba grafikus munkája

A HMBP keretén belül eddig több mint másfélszáz különböző típusú mesterséges odú, 19 madáretető és 5 ma-dáritató lett kihelyezve, s a fészkelő ládák kihasználtsága igen magas. A Hunyadivárosban található megyénk má-sodik legnagyobb odútelepe, és országosan egyedülálló abban a tekintetben, hogy emberek által lakott területen lett létrehozva. A nálunk folyó madárvédelmi munkát Orbán Zoltán, a MME kommunikációs igazgatója ittjártakor egyedinek és példaértékűnek minősítette. A szakma széles köre felfigyelt a városrészünkben folyó madárvédelmi és az ettől elválaszthatatlan természetvédelmi, környezetvédelmi tevékenységre. Ennek eredményeképpen Nagy Károly, a MME Monitoring Központjának vezetője kezdeményezte a HMBP-odútelep adatainak MME országos online-adatbázisába való felvételét.

maradását, később szaporodásukat is a fészkelő helyek és etetők kihelyezésé-vel.

Számomra is nagy élmény télen az ablakból figyelni a cinkék lakmáro-zását az etetőknél. Ezek a madarak nyáron sokat segítenek nekünk a szú-nyogok és különféle károsító rovarok, lárvák pusztításával. Úgy gondolom, sok ilyen aprónak tűnő kezdeménye-zés teszi élhetőbbé és kellemesebbé környezetünket és az életünket.

Dr. Kovács András PhD főiskolai tanár

Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara oktatási dékánhelyettese

A hagyományoknak megfelelően a Kecskemétfilm Kft. is bekapcsolódik a Múzeumok éjszakája programsoro-zatba.

Este 21 és 22 órai kezdéssel a stú-dió kertjében éjszakai vetítést tartanak családoknak, illetve felnőtteknek – jó bor kísérettel. A kecskeméti Dimenzió Borászat támogatásával finom borok-ból választhatnak az animációs filmek kedvelői, akik ezen az estén a rajzfilm-stúdió régebbi és újabb alkotásai közül „csemegézhetnek”.

A 21 órakor kezdődő vetítésen a gyerekek és szüleik láthatnak egy-egy epizódot – többek között – a Vízipók-csodapók, a Mesék Mátyás királyról és a Magyar népmesék sorozatokból. Az alábbi fotón a Köcsögkirály című mese egy részlete látható.

A felnőttek 22 órától egy válogatás keretében megismerkedhetnek a kecs-keméti rajzfilmrendezők díjazott egye-di művészfilmjeivel.

Minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak!

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazga-tóság a Múzeumok éjszakáján 18-22 közt szintén gazdag programot kínál:

- Amit a baglyokról tudni illik: a ha-zai bagolyfajok bemutatása (bagolykö-pet vizsgálatok, baglyok papírból)

- Esti hangok a Hankovszky-liget-ben, családi hangvadászat, játékos foglalkozás

- Természetismereti filmek és elő-adások a Kiskunsági Nemzeti Parkról - a Levegő c. interaktív kiállítás meg-tekintése

12

HHHH

KISS MIKLÓS EMLÉKÉRE

A Hunyadivárosban élt Kiss Miklós festőművész emlékére nyílt meg kiállítás a Katona József Színház Nézőtéri Galériájában, mely május végéig az előadások ideje alatt díjtalanul látogatható.

Az ötvenévesen, ez év januárjában meghalt művész 1995-től a színház díszletfestőjeként dolgo-zott. Utolsó munkája, amit már nem tudott befejezni, a Kelemen László Kamaraszínház előterének falára készített nagyméretű kép.

„A díszletfestő a mai színházban olyan, mint a hárfás a szimfonikus zenekarban – nem minden darabban van szólama. Ha mégis, akkor nem praktikus egyéb húros hangszerrel helyettesíteni”- írta a razjtanárként diplomázott, később nemzetközi színtéren is kiállító művész még 2008-ban. A Kecskeméti Képzőművészek Közössége munkájában 2003 óta vett részt. Hagyományos techni-kákkal (tus, pác) készült egyedi grafikái, valamint temperafestményei egyaránt személyes hangvé-telű érzékenységet, a világgal csak békében és harmóniában élni tudó művészt közvetítenek.

NÉZŐTÉR

♪ H O R I Z O N T P A R T Y ♫

A Horizont zenekar elnevezés Kecskeméten már legalább tizennégy éve él a köztudatban. A jelenlegi for-máció egy éve alakult ki. A változásokban szerepet játszott a megrendelői igények módosulása is. A Hori-zont Party Zenekarral gyakran lehet találkozni iskolai, óvodai bálokon, céges rendezvényeken, lakodalma-kon és más családi eseményeken – nemcsak Kecskeméten és vonzáskörzetében, hanem az ország bármely pontján. A zenekar tagjait a Hunyadivárosban különösen jól ismerik, hiszen vezetőjük, Glaj Pál (billentyűs hangszerek, ének) több mint egy évtizedig élt a városrészben, Marssó Rita (énekes) a térségben nőtt fel, a Hunyadi János Általános Iskola tanulója volt, Csonka Zoltán (gitár, ének) pedig jelenleg is a városrészben lakik a családjával. Beszélgetésünkre mindhárman eljöttek, s a zenekar legfőbb törekvéseiről vallanak.

Glaj Pál (a fotón balról a 3.): - A populáris könnyűzenén belül

szeretnénk a lehető legmagasabb szín-vonalat nyújtani mind a magyar, mind pedig a külföldi zeneszámok előadásá-ban. Ha egy zeneszám megfelel a mi igényességünknek, ez már garanciát jelent arra, hogy a közönségnek is el-nyerje a tetszését. Ezért is nem adunk elő olyan zeneszámot, ami nem üt meg egy bizonyos mértéket. Közel állnak hozzánk a magyar népdalok, sőt a maga idejében akár a magyarnóták előadása is. Azt vallom zenészként és zene-pedagógusként is, hogy kevés olyan zenemű van, ami úgy tud közvetíteni hangulatot, érzelem-világot és a szülőföld szereteté-ről szóló gondolatiságot, mint épp ez a fajta zenei műfaj.

Tekintettel arra, hogy nekünk a közönség igényét maximáli-san ki kell szolgálni, nem min-dig könnyű ezt a belső igényeinkkel összhangba hozni. Éppen ezért igyek-szünk olyan színes és igényes könnyű-zenei műsort kínálni, hogy senkinek ne jusson az eszébe már a második szám után lakodalmas rockot kérni, illetve később se ez töltse ki a repertoár nagy részét.

Valamennyien komoly zenei kép-zettséggel bírunk. A tagok egy része a zeneiskolai tanulmányokon kívül fel-sőfokú zenei végzettséggel is rendel-kezik. Átlagosan 18 év „zenészmúlt” jellemző ránk. Hosszas válogtás előzte meg a jelenlegi felállást.

Marssó Rita: - Egy éve énekelek a zenekarban.

Korábban a Kecskeméti Musical Stú-dióban énekeltem, majd egy kecske-méti rockzenekar fronténekese lettem. Ennek megszűnését sokan sajnáljuk, hiszen a Bikini előzenekaraként is szép sikereket értünk el. A zene mellett lovas testneveléssel, sérült gyermekek

és felnőttek koordinációs képességfej-lesztésével foglalkozom.

Zenekarunk tagjai mind külön egyé-niségek, sajátos ízlésvilággal. Ez a sok-színűség tükröződik az előadott dalok válogatásában is, mondhatni, jót tesz az együttmuzsikálásnak, gazdagítja az általunk nyújtható élményt. Én például nagyon szeretem a rockot és a lendüle-tes, erőteljes, kemény zenét.

Csonka Zoltán (balról az 1.): - Ahogyan egy színésztől soha nem

kérdezik meg, hogy mikor akar szín-darabot írni, úgy gondolom, önma-

gában már az is alkotói jellegű folya-mat, ahogyan egy mások által megírt szerzemény interpretálódik általunk. Én ott vagyok minden egyes hangban, amit eljátszom. A vendéglátó zene mű-velése is nagy odaadást igényel a ze-nésztől, arról nem beszélve, hogy – az egy-másfél órás előadói koncertekkel szemben – az a négy-hat óra, amit mi

a színpadon töltünk, fizikailag is nagyon sokat kivesz az ember-ből. Huszonéve vagyok a ze-nészpályán hol főállásban, hol inkább mellékfoglalkozásúként, hiszen itt a legtöbben pedagó-gusok vagyunk. Ha gyermekek-kel foglalkozó intézmény kér fel bennünket szórakoztatásra, minden esetben kedvezménnyel biztosítjuk ezt a számukra.

Glaj Pál (20/427-0002): Vidéki Tamásról nem esett

még szó, aki a zenekarunk fú-vósaként elsősorban szaxofonon és klarinéton játszik, de nagy lelkesedés-sel és odaadással fúj szinte mindent, „amit fújni lehet”. Személyében egy zeneileg is nagyon igényes, tehetséges és nagyon jó közösségi embert, kiváló csapatjátékost ismerhettünk meg.

Szeretnénk elérni, hogy a zeneka-runk neve mind szélesebb körben is-mert legyen. Jólesett például, hogy a közelmúltban alkalmasnak találták a zenekarunkat arra, hogy egy rendezvé-nyen Horváth Charlye-t kísérhesse.

(Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu)

1313

HHHHPORTRÉ

„ A Z É L E T E T M Á R M E G J Á R T A M . . . ”

„Micsoda érték!” – érinti meg a Mátyás Iskola könyvtárának polcán a vaskos Petőfi-szótárt beszélgetőpartnerem, Beke József tanár úr, a Bányai Júlia Gimnázium volt ma-gyartanára, évtizedekig igazgatóhelyettese. Ha valaki, ő már csak tudja: tavaly, a Radnó-ti-emlékév méltó zárásaként jelent meg az általa készített Radnóti-szótár, s nyelvészeti, irodalomtörténeti munkásságát olyan kiadványok fémjelzik még, mint a Bánk bán-szótár vagy a Zrínyi-szótár. A neves nyelvtudós a kilencvenes évek elején költözött családjával a Hunyadivárosba. „Hetvenkedő” nyugdíjasként sem pihen. Életprogramnak is beillő tervei véghezvitelében szívóssága és máig szigorú napirendje segíti.

- Eredetileg nagykőrösi vagyok – mondja Beke tanár úr. – Itt kaptam egy olyan irodalmi indíttatást, amely annak ellenére továbbfejlődött bennem, hogy Kecskemétre, kereskedelmi iskolába kerültem. 1952-től a szegedi egyetem bölcsészkarán azon kevesek közé tar-toztam az évfolyamon, akiket első-sorban a nyelvészet babonázott meg. Az archaikus nyelvnek van egy olyan – nehezen kifejezhető – varázsa, ami egy életre meg tudja fogni az embert. Első munkahelyem 1956-ban a nem sokkal előtte átadott kunszentmárto-ni gimnázium volt. 1964-ben jöttünk Kecskemétre tanítani a feleségemmel. Több mint három évtizedig dolgoztam a Bányai Júlia Gimnáziumban, köz-ben huszonkét évig igazgatóhelyettes voltam Fischer István, majd Brenyó Mihály igazgatása alatt. Mellette majd húsz évig a Katona József Társaság jegyzője voltam.

- Mi indította a Bánk bán-szótár és a Zrínyi-szótár elkészítésére?

- A nyolcvanas évek közepén volt egy nagyon értelmes, olvasott tanítvá-nyom, aki egyszer megkérdezte tőlem: „Mi az, hogy pártütés?”. Akkor fogal-mazódott meg bennem, hogy a Bánk bán olyan alapmű, amit még sokáig fognak tanítani, de nem lehet tudni, hogy száz-kétszáz év múlva mit fog-nak belőle megérteni a diákok.

Volt a Bánk bán-szótár elkészítésé-nek egy prózaibb, de a korra jellemző motivációja is. A vezetői beosztásom ellenére én soha nem voltam párttag. Fischer István igazgató találta ki, hogy legyen egy társadalmi munka-felaján-lásom, s akkor talán nem feszegetik tovább ezt a párttagság-dolgot. Így készült el több mint ötévi munkával – Orosz László 1983-ban megjelent kitűnő kritikai kiadásának drámaszö-vege alapján – a Bánk bán-szótár, amit Katona József születésének 200. év-fordulója alkalmából adott ki a Katona József Társaság 1991-ben.

Kovács Sándor Iván professzor, nagy Zrínyi-kutató irodalomtudós keresett meg azzal, hogy készítsem el a Zrínyi-szótárt is. Csak maga a 135.000 Zrínyi-

cédula elkészítése négyünknek öt évig tartott, s tele lett velük egy nagy kata-lógusszekrény,. Bő tíz év munkájának eredményeként jelent meg 200�-ben a Zrínyi-szótár. Később a Radnóti-szótár adatfelvitelét a fiam egy programmal öt év helyett két nap alatt készítette el.

- Mi késztette Radnóti nyelvének szótárazására?

- Szegeden, a bölcsészkar folyosóin lévő tárlóban az üveg alatt az ő kézira-tait is kiállították. Egyetemista korom-ban ez a vitrines szekrény oda-oda-vonzott, s az itt olvasott Radnóti-sorok olyan mélyen megragadtak bennem, hogy már Kunszentmártonban elkezd-

tem róluk egy tanulmányt. Mielőtt az 5153 címszót tartalmazó Radnóti-szó-tár elkészítésébe fogtam, közös bará-tunk által értesítettem tervemről a köl-tő özvegyét, a most 98 éves Gyarmati Fannit, aki néhány jellegzetes Radnó-ti-kifejezés után megértette, hogy sok olyan szó van, aminek a jelentését már csak a mi korosztályunk ismerheti.

- Nagy szerzőink koruk szintjén fejezték-e ki magukat a műveikben?

- Nehéz erre egy szóval felelni. Ka-tona József saját korához képest régies nyelvhasználata a korhűség okán lehet tudatos, ugyanakkor sok modernnek számító, sőt az általa használt jelen-

tésben csak később el-terjedő szót használt a műben. Rad-nótit is nyelvújítónak tekinthetnénk abban az értelemben, hogy szavainak jelentésárnyalatai közül minden ötö-dik egyéni szóhasználatot tükröz. Egy biztos: a költők a köznyelvinél mindig emelkedettebb hangnemben szólalnak meg, s minél inkább megyünk vissza az időben, ez annál inkább érvényes.

- Az amerikanizálódás folyamatát látva az ember hajlamos azt gondol-ni, hogy az elődeink által féltve őr-zött nyelvünk elsivárosodik.

- Nem lehet állást foglalni amellett, hogy a mai magyar nyelv veszít vagy épp gazdagodik-e a változások által. A nyelv egyszerűen csak él, s mint ilyen, folyamatos átalakuláson megy keresz-tül, amit leginkább pragmatikus okok magyaráznak. Kétségtelen viszont, hogy régi szavaink ízes hangulata érezhető hiány. A Radnóti után hozzá-fogtam Arany János költői nyelvének szótárazásához. Most 76 éves vagyok, s úgy számolom, 2017-re, Arany szü-letésének 200. évfordulójára talán már meg is jelenhetne.

- A nyugdíjazása előtti évben ítél-ték oda Önnek a Kecskemét Váro-sért Oktatási Díjat, 2001-ben Pi-linszky-díjat kapott, a Zrínyi-szótár megjelenésének évében pedig Kecs-keméten az „Év emberévé” válasz-tották. – Hogy telik egy napja?

- Reggel fél hét tájban ülök oda a számítógéphez. Másfél-két óra múl-va megreggelizem, majd folytatom a munkát. Délben átmegyek a fiamékhoz ebédelni a Vajdahunyad utcába, s egy nagy séta után újból nekiülök itthon a munkának. Délután ezt még egyszer megszakítom sétával vagy – mióta egyedül maradtam – házimunkával. A Tinódi utcán lakom. Nagyon szép itt a környék. Utána még egyszer ne-kifogok dolgozni, s úgy hét óra tájban „teszem le a lantot”.

(Teljes interjú: www.hunyadivaros,hu)

14

HHHH HOBBI

M Ú L T U N K R Ó L Á R U L K O D Ó É R M É K

Berei József nevét már sokan is-merik, mert minden Hunyadivárosi Napok alkalmával szerepelt érme-ivel a kiállításon. - Hogyan kezdett numizmatikával foglalkozni?

- Feleségem a Nemzeti Bank helyi székházában dolgozott, s a hetvenes években a megjelenő emlékérmekhez itt lehetett a legkönnyebben hozzájut-ni. Legelőször az új kibocsátású érmék külső megjelenése, szépsége, míves kidolgozottsága ejtett rabul. Később tudatosan törekedtem a régi sorozatok hiánytalan beszerzésére. Tagja lettem a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Kecskeméti Csoportjának is, melynek negyvennégy évvel ezelőtti alapítója, s máig vezetője a legnagyobb helyi gyűj-teményt magáénak tudható Leányfalu-si Károly. Félszáznál több tagunk van. Minden hónap első és harmadik szom-batján tartjuk az összejöveteleinket a művelődési központban. Országos rendezvényünk is van minden évben, mint ahogy az ország nagy települése-in működő többi egyesületnek is.

Lyka Károly művészettörténész szép megfogalmazásával az érem és plakett a társadalmi történések „legművészibb tolmácsa”. Mivel a történelmet nagyon tisztelem és szeretem, főként ebben a témakörben gyűjtök, de van éremso-rozatom a Nobel-díjas magyar tudó-sokról, s a Világörökség részét képező magyar tájakról, helyekről is. A nyolc-vanas évek elejétől számítva, harminc év alatt mintegy három és fél ezres gyűjteményt állítottam össze, amellyel hozzávetőleg a város első tíz legna-gyobb gyűjtője közé tartozom.

- Igaz, hogy egy gazdag gyűjte-ménnyel államalapításunk óta egész történelmünk végigkísérhető?

- A pénztörténet Magyarországon az első hivatalosan megjelent érmét Szent István első, LANCEA REGIS, hátlapján REGIA CIVITAS körfelira-tú dénárjával jegyzi. Második pénzén előlapon egyenlő szárú kereszt van, STEPHANUS REX felirattal, hátlap-ján szintén kereszt REGIA CIVITAS felirattal. Nekem ez a második ezüst-pénze van meg (lásd a fotón): gyűjte-ményem legértékesebb darabja. Az eu-rópai uralkodók közül elsőként Károly Róbert vezetett be fizetőeszközként aranypénzt, firenzei mintára verve. A nagyobb értékű tallérok megjelenésé-vel – Magyarországon 1499-től – ke-rültek aztán rá az érmékre az uralko-dói képmások. Európában is jelentős értékű pénznek számított Nagy Lajos, illetve a Hunyadiak aranyforintja. A lovagkirály emlékének adózva Lajos király aranyforintjára I. László alakját verette, s ez még jó ideig kötelező ha-gyomány maradt a királyi pénzeknél.

Magyarország három részre szaka-dása után az erdélyi fejedelmek külön pénzt bocsátottak ki, így az uralkodó-kéval és a törökökével együtt három-féle fizetőeszköz volt forgalomban. Bethlen, Báthory és Rákóczi híres tallérjait én már csak utánvert válto-zatban tudtam megszerezni, mely az eredetinek hozzávetőleg a harmadát éri. A fejedelmi pénzek eredeti darab-jai több százezer forintért cserélnek ma gazdát. Eredetiben van meg viszont az az 1706-ban kiadott PRO LIBER-TATE feliratú Rákóczi-poltura, mely legalább olyan ismert, mint Rákóczi nemesfémpénzei.

- Az 1848-49-es forradalom és sza-badságharc alatt kiadott pénzeken jelenik meg először magyar nyelvű felirat.

- Van eredeti 1848-as „Egy forinto-som”, s olyan Kossuth-bankóm is, amit 1852-ben, Kossuth amerikai tartózko-dása idején Philadelphiában adtak ki. A kiegyezés évétől kezdve a Magyar-országon vert pénzek felirata végleg magyar nyelvű lett. 1892-től vezették be a koronát, 1926-tól a pengőt, me-lyeknek szintén az aranyhoz viszonyít-va állapították meg értékét. Akik azt mondják, hogy mi magyarok mennyire nacionalisták vagyunk, azoknak szí-vesen megmutatnám ezt a kezemben lévő, 1936. december 22-én kiadott

t í zpengős t , de bármelyik másik pengőt is, melyen a magyar ál-lam hat nyel-ven: magya-rul, németül, s z l o v á k u l , oroszul, románul és szerbül, azaz minden nyelven, amelyen a Trianon előtti Magyarországon beszéltek, fel-tüntették a bankjegy értékét. Ez még az 1945. október 23-án kinyomtatott százezer pengősön is így van. 1946-ban kibocsátották a forintot, melynek minden évjáratából van példányom.

- Mit keres mostanában? - Nincs még minden középkori ki-

rályról pénzem, szeretném a hiányzó-kat pótolni. Ez ma már egyre nehe-zebb. Az értékes régi pénzeknek szinte már csak Erdély és a Délvidék kevésbé látogatott helyein lehet elvétve a nyo-mára bukkanni, de itt is megelőzik a gyűjtőket a felvásárlással, továbbérté-kesítéssel foglalkozó kereskedők.

Az érmék, régi bankjegyek mellett érmeket is gyűjtök. Az ún. emlékpén-zek a harmincas évektől kezdtek Ma-gyarországon megjelenni a Liszt-Rá-kóczi-Pázmány sorozattal indítva. A forradalom százéves évfordulójára ad-ták ki 1948-ban a Petőfi-Táncsics-Szé-chenyi sorozatot, melynek minden da-rabja megvan, s az idő múlásával egyre jobban nő az értékük. 1956-ban a fo-rint megjelenésének tízéves évforduló-jára is adtak ki emlékérmet. Városunk szempontjából is érdemleges az 1967-ben kiadott jubileumi Kodály-sorozat. A közelmúltban kezdték meg például a Magyar várak sorozat kibocsátását. Az emlékérmék vonatkozásában is kurió-zumnak számít, ha ezt aranyban adják ki. Ilyeneket a Nemzeti Banknál sokan befektetésként is vásárolnak.

- Van-e a családban, akire átragadt a múltidéző tárgyak szeretete?

- Feleségem velem együtt örül egy-egy új szerzeménynek. Két lányom más érdeklődésű, de négy unokám közül a két fiú, főleg a legkisebb unoka szíve-sen leül velem nézegetni őket. Bízom benne, hogy tovább tudom örökíteni a családomban nemcsak a már komoly-nak számító gyűjteményt, hanem vele a magyar történelem szeretetét, nagy elődeink őszinte megbecsülését is.

(Teljes interjú: www.hunyadivaros,hu)

1515

HHHHSPORT

M O Z G Á S - K O R L Á T L A N U L

FUTÓKÖR INDULA helyi futók, kocogók, gyalog-

lók összeismertetése, s egy kötet-len közösség kialakítása céljából a tömegsport bővítésének lehető-ségével futó-gyalogló kört szerve-zünk.

Egy futókör léte kihat a környe-zetre is, hiszen többen így kapnak kedvet, bátorságot ahhoz, hogy kimenjenek az utcára futni, mo-zogni. Az idősebb korosztály szá-mára intenzív gyalogló órákra is lehetőséget adnánk, mely közben gimnasztikai és légző gyakorlatok is színesebbé tennék az edzést.

Várom az érdeklődők jelentke-zését:

Harsányi ZsoltE-mail: asrah@citromail.hu

Tel.:76/497-415 10-15 óra között

Az év fogyatékkal élő sportolója 2009-ben Boronkay Péter, az Alapítvány a Sportoló Fogyatékosokért, illetve a Kecskeméti Mozgáskorlátozottak SE triatlonistája lett, akit januárban Zombor Gábor polgármester az Év legjobb sportolójának járó kitüntetéssel is jutalmazott. 2009-ben Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Sportért Emlékérem bronz fokozatát adományozta számára, s abban az évben megkapta a Sportért Felelős Minisz-teri Elismerő Oklevelet is. 2008-ban Bács Kiskun megye választotta az „Év sportolójává”, és sokan szavaztak rá a megye Prima Primissima-díj jelöltjeként is. A tavaly Ausztráliában világbajnokságot nyert sportolóról kevesen tudják, hogy a Hunyadivárosban született, a Lant utcán nőtt fel, s egy szegedi kitérő után most újra itt él.

- A hunyadivárosi kötődésről még annyit – veszi át a szót Péter –, hogy a Mátyás Király Általános Iskolában tanultam meg írni, olvasni. Szeretettel emlékszem vissza egykori tanítóimra, osztálytársaimra, ezért is örültem an-nak a meghívásnak, hogy sportnap ke-retében egy előadással mutatkozzam be az iskola mostani diákjainak.

- A bal alkar hiányával született. Mennyiben jelent ez hátrányt?

- Ha őszinte akarok lenni, nekem eb-ből túl sok hátrányom nem volt. Gyak-ran kérdezik, mit kérnék, ha jönne a jó tündér, s teljesítené három kívánsá-gomat. Ezen sokszor elgondolkoztam már, de az első három kívánságban soha nem volt benne, hogy mindkét karom meglegyen. – A gyógytornász javaslatára hatéves korom környékén Rogics Jánosné Erika néninél kezdtem el úszni. Kilencévesen megszereztem életem első érmét. Tizenkét évesen megpróbálkoztam a vízilabdával is. Én voltam akkor Magyarországon az egyetlen végtaghiányos vízilabdázó, aki épek csapatában játszott: a kecs-keméti Villanó Fókák Vízilabda Klub csapatában, Valkai Ferenc edzőnél. Ké-sőbb visszatértem az úszáshoz – Magó Gábor és Hajdú László edzőknél.

- Hogy tudta összeegyeztetni a ta-nulást a sporttal?

- Eleinte nagyon nehezen, de Szege-den, az Egészségügyi Főiskola szoci-ális munkás szakára járva harmadéve-sen megkaptam az SZTE „Jó tanuló – jó sportoló” díját. 2004-ben benne voltam a 11 fős athéni paralimpiai keretben, de a verseny előtt négy hó-nappal lecsökkentették a kiutazók szá-mát 8 főre, s én itthon maradtam. Ez is közrejátszott abban, hogy elkezdtem triatlonnal foglalkozni. A szegedi Titán Triatlon Klubban épekkel együtt kezd-tem el edzeni.

Jelenleg Kecskeméten a Juhar utcai iskola testnevelő tanáraként középsú-lyos és halmozottan súlyos értelmi fo-gyatékos gyerekekkel foglalkozom. A közelmúltban fejeztem be egy gyógy-pedagógiai asszisztensképzést, s folya-matban van egy triatlonedzői képzés,

ahol júniusban végzek. A képesítésem fogyatékkal élő és ép emberekkel való foglalkozásra egyaránt feljogosít, de hogy őszinte legyek, fel sem merült bennem, hogy a kettő között választa-nom kellene.

- Mik a jövő tervei?- A budapesti Triatlon Világbajnok-

ság előtt Írországba megyek július

elején az Európa Bajnokságra, ahol harmadszorra leszek címvédő. Július végén Londonban lesz egy nemzetközi paratriatlon verseny, ahová a meny-asszonyom, Szörfi Diána is elkísér. Sikerült a sporttal őt is alaposan meg-fertőznöm: duatlonozik, triatlonozik. Későbbi terveimben szerepel a Hawai-i Ironman-en való indulás. Szeretnék a paralimpián is versenyezni 2016-ban, mert előtte a londonin még nem lesz a sportágak között a triatlon. Remélem, akkor 35 évesen képes leszek arra, hogy akár dobogóra is állhassak.

- Hogyan tartják számon a magyar parasportolókat a nagyvilágban?

- Nagy elismertségnek örvendenek, hiszen paralimpiai bajnokaink van-nak. Nemzetközi eredményeket elérő paratriatlonista viszont egyelőre csak egyedül én vagyok ma az országban. Szeptember 8. és 12. között Magyar-ország rendezi a Triatlon Világbajnok-ságot, amelynek paratriatlon versenye is lesz. Ennek rajtja szeptember 11-én

6.50-kor kezdődik. Ez az esemény so-kat jelent a paratriatlon rangjában, s ennek megfelelően támogatottságában is. Mivel Magyarországot ezen a világ-bajnokságon tudomásom szerint egye-dül én képviselem, mindent megteszek azért, hogy az eredményeim közrejáts-szanak a szakág megítélésének válto-zásában.

- Hogy készül a vb-re?- Szegeden Balla Péter volt az

edzőm. Azóta is az ő iránymutatása alapján végzem az edzéseket. Kerék-pározásban kell a legtöbbet fejlődnöm, de szeretnék javítani a futásomon is. A 10 km-es távon le kellene szorítani az időmet 37-38 perc körülire. Heti öt al-kalommal, fél héttől fél nyolcig úszok. Munka után egyik nap kerékpározom, másik nap futok. Öt kilométeres körre megyek a Szőlőfürt Fogadó felé.

Nagyon hálás vagyok a családom-nak azért, mert máig segítő, támoga-tó, biztos hátteret nyújt ahhoz, hogy versenyezhessek – a szüleimnek azért, ahogyan felneveltek. Két nővéremé-hez hasonló elvárásokkal kezdettől tel-jesen épként kezeltek, ami sokat jelen-tett önmagam elfogadásában, későbbi magánéleti és sportsikereimben.

(Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu)

16

HHHH KÖZÖSSÉGEINK

„Már kevesen tudják, hogy évti-zedekig kápolna is várta a katoliku-sokat a Jó Pásztor Zárdában. A múlt század húszas éveinek elején a ma-gyarországi történelmi egyházak a vallásos élet elmélyítésétől re-mélték az emberek jó hajlamainak élesztését… Kecskeméten Révész István prelátus-plébános, a későb-bi tábori püspök kezdeményezte a lelkek megmentésére, az erkölcsi lejtőre jutott leánygyermekek neve-lésével foglalkozó Jó Pásztor Sze-retetéről Nevezett Miasszonyunk Nővéreinek kecskeméti letelepíté-sét” – olvashatjuk Heltai Nándor Hunyadivárosról írt könyvében.

A francia alapítású Jó Pásztor Nő-vérek 1924-től intézetük 1948-ban történt államosításig, valamint a rend 1950-ben történt feloszlatásá-ig működtek Kecskeméten. Valósá-gos kis birodalmat hagytak maguk után, mely a mostani Jópásztor Ott-hon körül még négy nagy épületből állt a Hunyadivárosban. Az egyházi ingatlanok visszaigénylése során került vissza 1991-ben az újraindult Rend tulajdonába a mai Jópásztor Otthon helyén álló düledező épület, melyet Fejes László akkori plébá-nos kérésére 1992-ben a Magyar Katolikus Egyház Kalocsa-Kecs-keméti Főegyházmegye kecske-méti Főplébániájának ajándékoz-tak a Jópásztor Otthon létesítése céljából. A Népjóléti Minisztérium támogatása, a helyi önkormányzat és az adakozók jóvoltából az otthon még abban az évben átadásra kerül-hetett, s beköltözött tizenöt nyugdí-jas korú idős asszony.

Az épület a hozzá tartozó udvar-ral a Főplébánia fenntartásában ma is nyugdíjasházként működik – szo-ciális alapon, a rezsiköltség megté-rítése ellenében –, s várakozólistán vannak azok, akik egy-egy garzon felszabadulása után be szeretnének majd ide költözni. A rendszeresen tartott misékre a környékbeliek kö-zül is sokan bejárnak.

J Ó P Á S Z T O R O T T H O N

„A hit megfogalmazásának szüksége van a művészetek „látására”, formanyelvére, de a művészetnek is szük-sége van a kinyilatkoztatás tartalmára, arra a nagyon is különleges inspirációra, amelyet kizárólag az élő hit adhat neki.”

(Adorján Dezső Zoltán püspök)

Művészeti estek sorozat indult a Liszt Ferenc utcán lévő Hetednapi Adventista Kápolnában, melynek első hangversenyén a budapesti Acapella Énekegyüttes adott magas színvo-nalú koncertet. Húsvéthoz igazítva a bűnbánat és újjászületés témakörében Kováts Lajos, Kapi Gyula, G. Bizet, Luther Márton, Karl Grunholzer és más szerzők művei hangzottak el. A műsor meghatóan szép kiegészítése volt a gyülekezeti tagok műsora.

A Magyarországon több mint száz éve jelenlévő Hetednapi Adventista Egyház kecskeméti gyülekezetének programjai nyilvánosak, ahová – hit-beli és világnézeti elkötelezettség-től függetlenül – szeretettel várják a városrész lakóit is, érvényre juttatva ezzel a Művészeti esték sorozat meg-hívóján is olvasható üzenetet: „Itt va-gyunk és segítünk”.

K E R E S Z T É N Y M Ű V É S Z E T I E S T É K

Soron következő rendezvényük má-jus 8-án délelőtt 10.30 órától „Kövesd a Bibliát!” címmel lesz, mely a Bib-lia tanulmányozásának fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Fontos eleme a 66 nyelven (minden bibliai könyv más-más nyelven) megjelentett nagyméretű Biblia, amely körbejárja a világot, s ez alkalommal Kecskemé-ten tekinthető meg. Magyar nyelven az „Ámos könyve” található benne.

Ugyancsak május 8-án délután 3 órakor „Anyák napi” megemlékezés lesz, melyre szintén nagy szeretettel várnak minden érdeklődőt.

A Művészeti Esték sorozat követke-ző hangversenye június 5-én 17 óra-kor lesz, melyen az Advent Rézfúvós Zenekar ad majd koncertet.

(www.adventista.hu/kecskemet)

B A B A - M A M A K L U B N Y U G D Í J A S K L U B

A klubtalálkozók továbbra is min-den hónap első és harmadik szerdáján délelőtt 10 órától vannak az Ifjúság úti Ibitanodában. Változás, hogy május-ban és júniusban szerda helyett csütör-tökön, illetve kedden lesznek a foglal-kozások.

Ízelítő a programokból: május 6-án az immunerősítésről dr. Kánitz Edit tart előadást. Május 19-én zenebölcsi és légvárazás lesz, majd június 1-én a csípőficamról dr. Kovalcsik István beszél a jelenlévőknek. Június 16-án ismét zenebölcsi.

A klub tagjaira több kirándulás is vár. Újból ellátogatnak Ópusztaszerre. Eljutnak a Tőserdőbe és a tiszaalpá-ri vízpartra. Folytatódik a meghívott vendégek előadássorozata, melynek keretében vérnyomás- és koleszterin-mérésről esik majd szó.

Időben elkezdenek készülni a VI. Hunyadivárosi Napokra. Vers- és me-semondó versenyre neveznek be a klub tagjai mindamellett, hogy a nyári szünidőben az unokákkal kapcsolatos közös programok, együttlétek kerül-nek előtérbe.

Tisztelettel meghívjuk a városrész születése napján:

2010. június 19-én 10 órakor

a Mátyás Király’ Iskolában rendezett ünnepségünkre, melyen zenés-verses

köszöntő műsor keretében

POLGÁRRÁ FOGADJUK a 2009-ben született

hunyadivárosi gyermekeket. Hunyadivárosi Részönkormányzat

és a Baba-Mama Klub

HITÜNK SZERINT HHHH

17

HHHHR E N D Ü L E T L E N Ü L A H I T B E N

A címben szereplő latin mondás a Magyar Katolikus Egyház Váci Egyházmegyéjének honlapján a főpásztor, Dr. Beer Miklós jelmondataként olvasható, s igen találó az egyházmegye legidősebb, ma is szolgáló papjára, a Kecske-méten élő 93 éves Borsiczky Tibor atyára is, aki hetven éve tartó papi szolgálat után június közepén tartja rubintmi-séjét a Barátok templomában. Tibor atya közel másfél évtizede él a Hunyadivárosban. Szolgálata révén a Szolnoki út 48. szám alatt található Jópásztor Otthon – a Református Bibliakör és az adventista kiskápolna mellett – szintén azon helyek közé tartozik a városrészben, ahová szívesen járnak el hitük gyakorlására a környék lakói.

- Hogy került Kecskemétre? - kér-deztük Borsiczky Tibor atyát.

- Országosan is ismertté vált 1994-ben a kecskeméti széchenyivárosi katolikus templom építésének a gon-dolata, s ennek hallatán – tudomásom szerint elsőként – ajánlottam fel e célra a Tamásiban lévő lakásom árát. Úgy gondoltam, hátralévő időmben szíve-sen lakom szerényebb körülmények között, így kerültem ide az otthonba, mely korábban Jópásztor Zárda névre hallgatott. Az itt lakó nővéreket abban az időben helyezték el Budapesten, s az üresen maradt épületet a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseki helynöke, Farkas László pápai prelátus felügyelete mellett egyházi bérlakások formájában hasznosították.

Az otthon lakójaként szerdán, szom-baton és vasárnap tartok itt miséket, s Szentségimádásra is sor kerül minden csütörtökön. Ministránsom a szintén itt lakó Kovács János. Ezekre az al-kalmakra a szomszédos épületekből is sok hunyadivárosi ember eljár, főleg az idősebbek, akik már nehezen tudná-nak bemenni ezért a városba. Minden-nap misézek a Barátok templomában, és Szentkirályra is ki szoktam járni segíteni.

- Hol szolgált korábban?- Édesapám főjegyző volt Abony-

ban. A középiskola elvégzése után, 1935-ben Vácra kerültem a katolikus főiskolára. 1940. június 23-án Hanauer Árpád István püspök úr szentelt pappá kilencünket, akik közül ma már csak én élek.

Voltam káplán Szentesen, Tóalmá-son. Dolgoztam Vácon a Piaristáknál, majd Pestszenterzsébetre kerültem. Itt, egy átalakított épületben a légi harcok idején egyedül nálunk volt éjféli mise úgy, hogy beraktuk az ablakokat, s ad-dig nem jöttünk ki, míg vége nem lett a légiriadónak. Ezt követően Algyőn voltam plébános hét évig, innen Csong-rádra kerültem káplánnak. 1957-1971 között Sülysápon voltam plébános, az-után Gödöllő mellé, Valkóra kerültem. Helvécián 1990-től 1994-ig vezettem a plébániát. Ballószög is hozzám tar-tozott, ahová a Szűzanya tiszteletére építtettünk egy templomot. Mire ez el-

készült, én már 75 éven túl voltam, és idejöttem az otthonba.

- Hogy telik egy napja?- Van, hogy bemegyek 3/4 7-től

fél 8-ig keresztút-járásra a Barátok templomába. Utána beülök a gyón-tatószékbe, ahol már várnak minden reggel ketten-hárman. Aki hozzám jön a gondjával, bánatával, azt próbálom figyelmeztetni, hogy boldogság csak úgy van, ha elkötelezi magát az em-ber. Aki odahagy feleséget, gyereket egy újabb szerelemért, az soha többé nem tud igazán boldog lenni, mert csak egynek lehet igazán odaadni az életünket. A papoknak, szerzetesek-nek is tiszta életben, egészen Istennek szentelve kell élniük. Így lesz nyugodt a lelkük: ha hívja őket az Isten, az Ő színe-látására jutnak. Ez a mi igazi örömünk. Várjuk, hogy mikor hív el bennünket a Jóisten.

Mindennap én tartom a ferences templomban a fél kilences szentmi-sét, utána hazajövök. A piaristáktól hozatom az ebédet. Délután pihenek, olvasgatok. Igyekszem lépést tartani a világ tör-ténéseivel. A családok

vannak most a legnagyobb bajban. Egész Európa öregszik. Nem születik elég gyerek. Félnek az emberek a jö-vőtől. Ez nagyon súlyos következmé-nyekkel jár, mert Kína és a keleti biro-dalmak mindeközben csak úgy ontják a gyermekáldást, s gazdaságilag is az élvonalra törnek.

Minden délután fél öt tájban kime-gyek az aulába. Az ott lévőknek kicsit magyarázom az evangéliumot. Közö-sen imádkozunk, elmondjuk a Rózsa-füzért, s akik óhajtják, azokat meg is áldoztatom. – Hárman voltunk testvé-rek. Bátyánk már nem él. Nővérem, Margit, 97 éves. Vele szoktam érint-kezni telefonon. Unokái, dédunokái között olyan is van, aki Olaszországba ment férjhez, de nagyon ügyelnek arra, hogy gyermekük az édesanyjával csak magyarul beszéljen.

- Hét évtizede gyóntatja az embere-ket: változtak-e az idők folyamán?

- Sokan lesüllyedtek. Az egész or-szág nagyon lent van erkölcsileg. A ve-zetőink hatalmas pénzeket vettek fel, s otthagyták az embereket a nyomorú-ságban. Azért bízni kell, hátha magá-ra talál még a magyar nép. Az egész életem arról szólt, hogy közvetítsem: az Isten végtelenül szeret minket. Ve-lünk van minden bajunkban, s számára semmi sem lehetetlen. Minden imád-ságunkban Vele találkozunk. Ezért kell kitartanunk a hitben, Isten és egymás iránt érzett szeretetünkben. Bízni kell abban, hogy amit az Úr mondott, azt be is teljesíti.

(Teljes interjú: www.hunyadivaros.hu)

Szentlélek Isten, szállj reánk, elmét derítő tiszta láng,Öntsd lelkeinkbe, melyeket megszenteltél, kegyelmedet.

Kit Isten, mint vigasztalót, nekünk ajándékul adott.Minden javak bő kútfeje, lelkünk világa s élete.

Te, hét ajándok Istene, az Úr hatalmas jobb keze, Te, kit nekünk ígért Atya, nyelvünk kenetdús szózata.

Érzékeinkre fényt deríts, kebelt erényre fölhevíts,Testünk erőtlenségeit védjék magas kegyelmeid.

Kísértésekben el ne hagyj, szívünkbe békességet adj,Légy utainkban fővezér, ne érje népedet veszély.

Ó, adjad ismernünk Atyát, és egyszülötte szent Fiát,S téged, ki tőlük származol, valljon mi ég, s földön honol.Legyen dicsőség, ó Atyánk, Neked, s kitől megváltatánk,

Fiadnak, a Vigasztalót áldván veled, mint egy valót.

PÜNKÖSDI IMÁDSÁG

HHHHHHHHHHHH

HUNYADIVÁROSI HÍRMONDÓMegjelenik évente három alkalommal

Példányszám: 4000 Kiadja: a Hunyadivárosi Részönkormányzat

Felelős kiadó: Pászti AndrásÚjságíró-szerkesztő: Kada Erika

Támogató a Print 2000 Nyomda Kft.www.hunyadivaros.hu

18

FOGADÓÓRÁK:

PÁSZTI ANDRÁS Kecskemét Megyei Jogú Város

Hunyadivárosi Részönkormányzat elnöke önkormányzati képviselő

11.sz. választókerület Tel.: +36 20/945-70-28 pasztia@freemail.hu

Fogadóórák: minden hónapban az első

csütörtökön 18 órától a Mátyás Király Általános Iskolában

LEVICZKY CIRILL Kecskemét Megyei Jogú Város Oktatási Bizottságának elnöke

önkormányzati képviselő12.sz. választókerület Tel.: +36 20/447-70-35

leviczky@kecskemet.huFogadóórák:

minden hónapban az elsőcsütörtökön 18 órától a Gáspár

András Szakközépiskolában

HHHH EGÉSZSÉGÜNKÉRT

M I N D E N Ö T Ö D I K H U N Y A D I V Á R O S I A L L E R G I Á S

A Szegedi Tu-dományegyetem Gazdaság- és Társadalomföld-rajz Tanszékének és a Hunyadivá-rosi Részönkor-mányzatnak a jóváhagyásával egy önértékelé-

sen alapuló kérdőíves adatfelvételt vé-geztem a Hunyadivárosban.

A kérdőíves kutatás lebonyolítása 2009. december 28. és 2010. január 31. között hétvégi napokon történt a város-rész 25 véletlenszerűen kiválasztott ut-cájában. Ez idő alatt közel másfélszáz kérdőív kitöltésére került sor, ami 148 háztartás 419 tagjának allergiás egyé-neiről, mintegy 82 személyről nyújtott információt. A kutatás eredményeként a háztartásoknak közel �0 százaléka (39,19 %), a vizsgált populációnak pe-dig közel 20 százaléka (19,57 %) szen-vedett valamilyen allergiás megbete-gedésben. A kapott eredmény alapján elmondható, hogy a Hunyadiváros lakosságának is legalább 20 százaléka allergiás.

A betegek nemek szerinti megosz-lása a férfiak dominanciáját mutatja. A vizsgált populáció 58,54 százaléka férfi, 41,46 százaléka pedig nő volt. A korcsoport szerinti megoszlásnál két összevont csoport tűnik ki magasabb arányszámmal: egy fiatal felnőtt, 21-40 éves (31,7 %), illetve egy idősebb, 61-80 éves (28 %) korosztály.

A kutatás során az allergiának szá-mos fajtájával találkoztam, amelyeket különböző allergének váltottak ki. A leggyakrabban előforduló allergének: a pollenek, a különböző állati szőrök, a házipor (poratka), a penész (gomba), a gyógyszerek egyes típusai, ételek (legtöbbször különböző magvak, tej-termékek stb.), egyes fémek, különbö-ző vegyszerek és így tovább. A kuta-tásban résztvevő allergiásoknak 73,17 százaléka egyféle allergénnel, 26,83 százaléka pedig többféle allergénnel szemben is érzékenységet mutat.

Allergia Arány (%)Pollen 73,17Por 19,51Étel 13,41Gyógyszer 12,20Állati szőr 8,54Penész 4,88Vegyszer 2,44Egyéb 2,44Fém 1,22Autoimmun 1,22

A szénanáthások rendelkeznek a leg-magasabb aránnyal, ugyanakkor azt feltételezem, hogy az eredmények még nem a tényleges megbetegedési arányt mutatják, ugyanis valószínűleg keve-sebben vallották magukat allergiásnak, mint ahányan valóban betegek.

Ennek az lehet az oka, hogy egyrészt nem mindig tudatosul az emberekben a betegség, illetve a kérdőíves adatfel-vétel nem a szezonális allergia tünetei megjelenésének időszakában történt. Éppen ezért egy újabb kérdőíves adat-felvételt szeretnék végezni a nyáron: az eredmények összehasonlítása ér-dekében.

(Az allergiás betegek előfordulásá-nak 20%-os aránya alacsonyabb, mint a jelenlegi országos átlag - a szerk.)

Bármilyen allergiáról is legyen szó, fontos, hogy amennyire csak lehet, kerüljük az allergénekkel való kontak-tust. A tünetmentes állapot elérése ér-dekében erősítsük az immunrendszert akár hagyományos módon (pl. vitami-nokkal), akár gyógykészítményekkel, s kérjünk segítséget a szakrendeléseken, tüdőgondozóban, keressünk föl ennek kezelésében jártas szakembereket.

Nékám Kristóf professzor 2003-as értékelése szerint az allergének 25 %-ban, a környezet és életmód 50 %-ban és az egészségügyi ellátás 10-15 %-ban tehető felelőssé az allergiás betegségek kialakulásában. A genetikai tényezők szerepét más irodalmak (Muraközy Gy. 2008) úgy hozzák ezzel kapcso-latba, hogy ha az egyik szülő allergiás, akkor 25 %, ha mindkét szülő allergiás (ez ritka) akkor 50 % esélye van annak, hogy gyermekük is allergiás lesz.

A városrészben folyó kutatásban nagy segítségemre volt az egyetemen a szakdolgozatom témavezetője, Dr. Pál Viktor egyetemi adjunktus, aki az egészségföldrajz egyik hazai szakte-kintélye.

Két évtizede élek én is a Hunyadi-városban. Köszönöm az ismerősök és mindazon hunyadivárosiak segít-ségét, akik támogatták a munkámat azzal, hogy válaszoltak a kérdéseim-re. Egyúttal szeretnék újból megkérni minden városrészben élőt arra, hogy nyáron ismét segítsék a kutatást a köz-reműködésükkel.

Bán Attilaharmadéves egyetemi hallgató

Szegedi Tudományegyetem Gazda-ság- és Társadalomföldrajz Tanszék

A Hunyadiváros nagy része kertesházas övezet, mely különö-sen kellemes miliőt kölcsönöz a városrésznek. A legszebb kertek bemutatására, s azzal a nem tit-kolt szándékkal, hogy környeze-tük szépítésére még többen ked-vet kapjanak, a jövőben mindig közzéteszünk a Hunyadivárosi Hírmondóban egy-egy szép kertet ábrázoló fotót.

Természetesen nemcsak a ma-gánházak tulajdonosaitól, hanem a panelházak környezetében ki-alakított, szépen gondozott ker-tekről, parkrészletekről is várunk fotókat a pasztia@freemail.hu e-mail címre, ezekből válogatunk majd az újság lapjaira.

Köszönettel veszünk olyan jelzéseket is, amelyekkel figyel-münkbe ajánlják a Hunyadiváros fotózásra érdemes szép kertjeit.

Pászti András képviselő

V I R Á G O S H U N Y A D I V Á R O S

ILYEN VOLT:Tíz éve vagyok a Ti-

nódi utca 10-es számú 56 lakásos társasház közös képviselője.

Minden évben igen sok pénzt kellett fi-zetnünk felújításra, karbantartásra, va-kolatjavításra, amit alpinistákkal kellett elvégeztetni. Ezért döntöttünk úgy, hogy élünk a lehetőséggel, és pályázatot adunk be energiamegtakarítást szolgáló korszerűsítésre.

Sikerült is elnyernünk egy komoly összeget a homlokzat szigete-lésére, amit így 1/3 rész állami támogatásból, 1/3 rész önkormány-zati támogatásból és 1/3 rész saját erőből tudtunk megoldani. Az összköltség 29.294.973 Ft lett. Ebből a ránk eső rész 9.764.991 Ft. Mivel a lakóközösségünknek nem volt ennyi megtakarított pénze, önerő nélkül is igénybe vehető hitelt vettünk fel rá. Így most laká-sonként 8 éves futamidővel 2000 Ft-ot fizetünk havonta. Ez az ös-szeg elenyésző ahhoz képest, amennyit máris meg tudtunk spórolni a fűtésszámlán. Számításaink szerint a szigetelést követően a tel-jes energiamegtakarításunk eléri a 25-30%-ot. A ház felújításának, korszerűsítésének másik nagy nyeresége, hogy a lakásaink forgalmi értéke és keresettsége érezhetően megnőtt.

A szigetelési munkálatokat végző kecskeméti kft. gyors, szép és precíz munkát végzett. A szigetelés befejezése után közösen takarí-tottunk, majd főzéssel egybekötött házavatót tartottunk, ami nagyon jól sikerült. Bízom benne, hogy a környező társasházak lakói is ked-vet kapnak majd házuk szigeteléséhez, csinosításához.

Szijártó Pál

Szabó Csaba chef ajánlata:

TAVASZI JÉRCEMELL SALÁTA JOGHURTOS ÖNTETTEL

Hozzávalók a salátához: fejes saláta, retek, paradicsom, kígyó-uborka, reszelt sárgarépa, szeletelt lila káposzta, TV-paprikaÖntet: joghurt, só, kapor, fokhagyma

A roston sütött csir-kemell-szeleteket vé-kony csíkokra darabol-juk, majd az összeke-vert salátára halmoz-zuk, és a joghurtos öntettel megöntözzük. Salátalevél alapra tálal-juk, pirítós kenyérrel körítjük. A tavasz első kedvenc salátája, ami-kor a hosszú tél után mindenki vitaminokra vágyik!

Jó étvágyat kívánok!

BAJAI HALÁSZLÉ LEVICZKY MÓDRA

Hozzávalók négy személyre: Két liter Cola (ezt majd megiszom a főzés közben) 2 kg hal, 2 l víz + 10 % elfőzésre, négy fej hagyma, négy evőkanál pirospaprika, 1 paradicsom, 1 paprika 1 gerezd fok-hagyma és só, bors ízlés szerint.

A megtisztított halat háromujjnyi vastag szeletekre vágjuk, és beirdaljuk, besózzuk, beborsozzuk kívül-belül. Állni hagyjuk kb. három órát a hűtőben. Lehet hosszabban is, hogy jobban átjárják az ízek. Bográcsban úgy készítjük, hogy alul-ra tesszük a hal fejét, erre rárakjuk az ap-róra vágott hagymát, majd a halszeleteket rétegezve, s felöntjük a vízzel.

Felforrás után a habzó lére szórjuk a pirospaprikát. Tíz perc főzés után meg-ízleljük, s ha szük-séges, még sózzuk, borsozzuk. Az első forrástól számított harminc perc múlva levesszük a tűzről, és tálalható.

Jobban sikerül, ha nagyobb adagot ké-szítünk és többféle hal is van benne: akár többféle ponty, apró halak és harcsa.

ILYEN LETT

TINÓDI UTCA

DARÓZCI KÖZGÉZA FEJEDELEM KÖRÚT

PÁRTOS GYULA UTCA

PÁRTOS GYULA UTCATINÓDI UTCA

DARÓZCI KÖZ VADÁSZ UTCA