34
Hü leszel-e hozzám? A törékeny Jenny számára magától értetődő, hogy lány létére átveszi apja halála után a javítóműhelyt, ahol régi autókat újítanak fel. Az öreg kocsik szerelmeseként lelkes magyarázatot tart egy érdeklődő idegennek, akiről csak később derül ki, hogy egykor híres autóversenyző volt, az előkelő társaság körülrajongott bálványa. Lucas Lambert eleinte sok mindent elhallgat előle, csak egy dologhoz ragaszkodik kezdettől fogva: ezt a lányt nem engedi el többé maga mellől... 1. FEJEZET Utálatos alak! - füstölgött magában Jenny, aztán hátat fordított Ralphnek, és elviharzott. Ilyen balszerencsés is csak 6 lehet! Még öt perce sincs, hogy megérkezett, épp csak arra volt ideje, hogy leállítsa a teherautóját, berohanjon a fogadóba bejelentkezni, és elfoglalja aprócska szobáját, Ralph máris az útjába került. Jenny torkig volt már Ralph ígéreteivel, képmutatásával és legutóbb már fenyegetéseivel és dühkitöréseivel. Nem akarta látni többé, elege volt a férfi gúnyos, lenéző tekintetéből, a szava mögött megbúvó burkolt figyelmeztetésekből. A Ralphfel való találkozás Jenny egész napját tönkretette. Semmire sem vágyottjobban, mint hogy felrohanjon a szobájába és elrejtőzzön, de ezt a fényűzést nem engedhette meg magának. Fárasztó hétvégének nézett elébe. Sok mindenkivel kellett találkoznia, munkájával el kellett kábítania a megrendelőket, hogy áz üzletet legalább egy kicsit fellendítse. Átvágott a nedves füvön a kiállított gyönyörű, felújított veterán autók között, s közben szórakozottan fogadta az ismerősök üdvözléseit. Az ő kijelölt helye a legutolsó volt a sorban. Amikor odaért a teherautóhoz, a vezetőülés mögötti ágy alól előhúzott egy súlyos szerszámos ládát, majd letette maga mellé a földre. Ahogy újra ki akart egyenesedni, izmai megmakacsolták magukat. Nem is csoda, gondolta, miközben kezét a derekához szorította, és kinyújtózott. Hosszú és fárasztó utazás állt mögötte. A többórás vezetés és az üzleti gondok szinte teljesen kimerítették. - Nehéz útja volt? - kérdezte valaki a háta mögött ismeretlen, mély és kellemes hangon. - Fáradtnak látszik. - Pedig nem vagyok az - válaszolta önkéntelenül a lány, s még mindig fájós derekát tapogatva megfordult, hogy szembenézzen az idegennel. Amikor leeresztette a karját, észrevette, hogy a férfi még ezt az apró mozdulatot is követi a tekintetével, aztán sokatmondó, átható, s kissé komisz arckifejezéssel módszeresen és elmerülten szemügyre veszi karcsú testének minden porcikáját. - Megengedi? - kérdezte Jenny csípősen, mivel a férfi olyan közel állt, hogy valósággal a teherautó oldalához szorította, s elzárta az útját a pótkocsihoz. - Szeretném leszedni a kocsimat a teherautóról. - A kocsiját? Maga kocsit hozott? - A férfi tekintetében elismerés csillant, amihez jól illett ellenállhatatlan nevetése. Úgy mosolygott a lányra, hogy Jenny érezte, kopott farmerja és régi pólója ellenére is a férfi elragadónak találja. - Segíthetek? - A saját kocsimat egyedül is le tudom venni. - Jenny az idegenre nézett, és igyekezett felvértezni magát a férfi magas, kisportolt, nyúlánk termetéből áradó vonzerővel szemben. Az arca még akkor is ott lebegett Jenny szeme előtt, amikor az idegen végre ellépett, a lány pedig elfordult, hogy kinyissa a pótkocsit. Volt valami meghatározhatatlanul vonzó a férfi arcában: cserzett bőre, nemes vonásai, a szeme sarkában húzódó finom ráncok, s az ajka körüli barázdák, melyek rendkívül érzéki benyomást keltettek. Jenny kénytelen volt elismerni, hogy átkozottul jóképű fickó, még inkább azért, mert nem tökéletes. Még a sebhely is jól állt neki, mely mélyen elütött arcának napbarnított színétől, s homlokát átszelve a füléig húzódott. Vigyázz! - dorgálta meg magát a lány, mert hirtelen rádöbbent, hogy ez az idegen is ugyanolyan veszélyes lehet rá, mint korábban Ralph volt. Amikor azonban kihúzta az egyik rámpát, és észrevette, hogy a férfi még mindig a sarkában van, be kellett látnia, hogy nem lesz könnyű a kedvét szegni. A férfi megragadta a másik rámpát, és igyekezett Jennytől ellesni, hogyan kell a helyére rögzíteni. - Ne fárassza magát! - szólt a lány dühödten, és a férfira mordult. - Nincs szükségem segítségre. - Látszik, hogy érti a dolgát, de attól még elfogadhatná a segítségemet - ajánlkozott a férfi, gátat vetve a lány tiltakozásának. - Mi rossz van abban, ha egy kicsit megkönnyíti a dolgát? - Az, hogy... - Jennynek arcába szökött a vér, mikor rájött, hogy ez a férfi is pont úgy beszél, mint Ralph. Ő is megpróbál először a bizalmába férkőzni, hogy aztán nélkülözhetetlenné tegye magát. - Az, hogy nem akarom. - A férfi mosolyát látva rájött, hogy milyen ostoba és gyerekes módon viselkedik. A fene vigye el ezt az embert! - dühöngött, aztán bemászott a pótkocsi belsejébe, hogy kibontsa a köteléket, amely a kis autót a helyére rögzítette. - Nézze, szeretem magam végezni a dolgomat - próbálkozott újra. - Én pedig szeretnék a segítségére lenni - erősködött az idegen, s követve a lányt a kocsi másik oldalán ő is felmászott a teherautóba. Levegőtlen, már-már elviselhetetlen forróság uralkodott belül. Az idegen jelenléte szinte kézzelfoghatóvá vált a szűk, zárt helyiségben, s bár az autó közöttük állt, a lány mégis túl közelinek, túlságosan lehengerlőnek és lélegzetelállítónak találta a férfit. Sietve kioldotta a rögzítő kapcsokat. Minél előbb ki akart innen jutni, ki a friss levegőre, minél távolabb ettől az embertől. A kocsi másik oldalán a férfi könnyedén, gyorsan, a legkisebb erőfeszítés nélkül utánozta a lány mozdulatait. Meg kell hagyni, remekül csinálja. Vagy van már gyakorlata az ilyesmiben, vagy gyorsan tanul. - Most mi következik? - kérdezte a férfi az utolsó rögzítés feloldásakor. - Kiengedem a féket, aztán kitolom. - Majd én - ajánlkozott a férfi, majd a lányra pillantva gyorsan így folytatta: - Biztos vagyok benne, hogy maga is meg tudná csinálni. Nem lenne itt egy szál magában, ha nem boldogulna egyedül is. - Akkor hagyja, hogy én csináljam! - Képzelje csak el, milyen fényt vetne az rám - kötötte az ebet a karóhoz a férfi, és továbbra is zavartalanul ugratta a lányt. - Gondoljon a jó híremre! - Nem érdekel a maga jó híre! - csattant fel Jenny, és kiengedte a féket. - Sejtettem - bólintott vidáman a férfi. - Nincs is miért. Viszont arra sincs semmi oka, hogy visszautasítson egy kis segítséget - tette hozzá, s ezzel elégedetten lezárta az ügyet. Jenny kénytelen-kelletlen beadta a derekát. A férfi már ott is volt a pótkocsi végében, és készen állt, hogy kitolja az autót.

Hű Leszel-e Hozzám

Embed Size (px)

Citation preview

H leszel-e hozzm?A trkeny Jenny szmra magtl rtetd, hogy lny ltre tveszi apja halla utn a javtmhelyt, ahol rgi autkat jtanak fel. Az reg kocsik szerelmeseknt lelkes magyarzatot tart egy rdekld idegennek, akirl csak ksbb derl ki, hogy egykor hres autversenyz volt, az elkel trsasg krlrajongott blvnya.

Lucas Lambert eleinte sok mindent elhallgat elle, csak egy dologhoz ragaszkodik kezdettl fogva: ezt a lnyt nem engedi el tbb maga melll...

1. FEJEZET

Utlatos alak! - fstlgtt magban Jenny, aztn htat fordtott Ralphnek, s elviharzott. Ilyen balszerencss is csak 6 lehet! Mg t perce sincs, hogy megrkezett, pp csak arra volt ideje, hogy lelltsa a teherautjt, berohanjon a fogadba bejelentkezni, s elfoglalja aprcska szobjt, Ralph mris az tjba kerlt.

Jenny torkig volt mr Ralph greteivel, kpmutatsval s legutbb mr fenyegetseivel s dhkitrseivel. Nem akarta ltni tbb, elege volt a frfi gnyos, lenz tekintetbl, a szava mgtt megbv burkolt figyelmeztetsekbl.

A Ralphfel val tallkozs Jenny egsz napjt tnkretette. Semmire sem vgyottjobban, mint hogy felrohanjon a szobjba s elrejtzzn, de ezt a fnyzst nem engedhette meg magnak. Fraszt htvgnek nzett elbe. Sok mindenkivel kellett tallkoznia, munkjval el kellett kbtania a megrendelket, hogy z zletet legalbb egy kicsit fellendtse.

tvgott a nedves fvn a killtott gynyr, feljtott vetern autk kztt, s kzben szrakozottan fogadta az ismersk dvzlseit. Az kijellt helye a legutols volt a sorban. Amikor odart a teherauthoz, a vezetls mgtti gy all elhzott egy slyos szerszmos ldt, majd letette maga mell a fldre.

Ahogy jra ki akart egyenesedni, izmai megmakacsoltk magukat. Nem is csoda, gondolta, mikzben kezt a derekhoz szortotta, s kinyjtzott. Hossz s fraszt utazs llt mgtte. A tbbrs vezets s az zleti gondok szinte teljesen kimertettk.

- Nehz tja volt? - krdezte valaki a hta mgtt ismeretlen, mly s kellemes hangon. - Fradtnak ltszik.

- Pedig nem vagyok az - vlaszolta nkntelenl a lny, s mg mindig fjs derekt tapogatva megfordult, hogy szembenzzen az idegennel. Amikor leeresztette a karjt, szrevette, hogy a frfi mg ezt az apr mozdulatot is kveti a tekintetvel, aztn sokatmond, that, s kiss komisz arckifejezssel mdszeresen s elmerlten szemgyre veszi karcs testnek minden porcikjt.

- Megengedi? - krdezte Jenny cspsen, mivel a frfi olyan kzel llt, hogy valsggal a teheraut oldalhoz szortotta, s elzrta az tjt a ptkocsihoz. - Szeretnm leszedni a kocsimat a teherautrl.

- A kocsijt? Maga kocsit hozott? - A frfi tekintetben elismers csillant, amihez jl illett ellenllhatatlan nevetse. gy mosolygott a lnyra, hogy Jenny rezte, kopott farmerja s rgi plja ellenre is a frfi elragadnak tallja. - Segthetek? - A sajt kocsimat egyedl is le tudom venni. - Jenny az idegenre nzett, s igyekezett felvrtezni magt a frfi magas, kisportolt, nylnk termetbl rad vonzervel szemben.

Az arca mg akkor is ott lebegett Jenny szeme eltt, amikor az idegen vgre ellpett, a lny pedig elfordult, hogy kinyissa a ptkocsit. Volt valami meghatrozhatatlanul vonz a frfi arcban: cserzett bre, nemes vonsai, a szeme sarkban hzd finom rncok, s az ajka krli barzdk, melyek rendkvl rzki benyomst keltettek.

Jenny knytelen volt elismerni, hogy tkozottul jkp fick, mg inkbb azrt, mert nem tkletes. Mg a sebhely is jl llt neki, mely mlyen elttt arcnak napbarntott szntl, s homlokt tszelve a flig hzdott.

Vigyzz! - dorglta meg magt a lny, mert hirtelen rdbbent, hogy ez az idegen is ugyanolyan veszlyes lehet r, mint korbban Ralph volt. Amikor azonban kihzta az egyik rmpt, s szrevette, hogy a frfi mg mindig a sarkban van, be kellett ltnia, hogy nem lesz knny a kedvt szegni. A frfi megragadta a msik rmpt, s igyekezett Jennytl ellesni, hogyan kell a helyre rgzteni.

- Ne frassza magt! - szlt a lny dhdten, s a frfira mordult. - Nincs szksgem segtsgre.

- Ltszik, hogy rti a dolgt, de attl mg elfogadhatn a segtsgemet - ajnlkozott a frfi, gtat vetve a lny tiltakozsnak. - Mi rossz van abban, ha egy kicsit megknnyti a dolgt? - Az, hogy... - Jennynek arcba szktt a vr, mikor rjtt, hogy ez a frfi is pont gy beszl, mint Ralph. is megprbl elszr a bizalmba frkzni, hogy aztn nlklzhetetlenn tegye magt. - Az, hogy nem akarom. - A frfi mosolyt ltva rjtt, hogy milyen ostoba s gyerekes mdon viselkedik. A fene vigye el ezt az embert! - dhngtt, aztn bemszott a ptkocsi belsejbe, hogy kibontsa a ktelket, amely a kis autt a helyre rgztette. - Nzze, szeretem magam vgezni a dolgomat - prblkozott jra.

- n pedig szeretnk a segtsgre lenni - erskdtt az idegen, s kvetve a lnyt a kocsi msik oldaln is felmszott a teherautba.

Levegtlen, mr-mr elviselhetetlen forrsg uralkodott bell. Az idegen jelenlte szinte kzzelfoghatv vlt a szk, zrt helyisgben, s br az aut kzttk llt, a lny mgis tl kzelinek, tlsgosan lehengerlnek s llegzetellltnak tallta a frfit. Sietve kioldotta a rgzt kapcsokat. Minl elbb ki akart innen jutni, ki a friss levegre, minl tvolabb ettl az embertl.

A kocsi msik oldaln a frfi knnyedn, gyorsan, a legkisebb erfeszts nlkl utnozta a lny mozdulatait. Meg kell hagyni, remekl csinlja. Vagy van mr gyakorlata az ilyesmiben, vagy gyorsan tanul.

- Most mi kvetkezik? - krdezte a frfi az utols rgzts feloldsakor.

- Kiengedem a fket, aztn kitolom.

- Majd n - ajnlkozott a frfi, majd a lnyra pillantva gyorsan gy folytatta: - Biztos vagyok benne, hogy maga is meg tudn csinlni. Nem lenne itt egy szl magban, ha nem boldogulna egyedl is.

- Akkor hagyja, hogy n csinljam! - Kpzelje csak el, milyen fnyt vetne az rm - kttte az ebet a karhoz a frfi, s tovbbra is zavartalanul ugratta a lnyt. - Gondoljon a j hremre! - Nem rdekel a maga j hre! - csattant fel Jenny, s kiengedte a fket.

- Sejtettem - blintott vidman a frfi. - Nincs is mirt. Viszont arra sincs semmi oka, hogy visszautastson egy kis segtsget - tette hozz, s ezzel elgedetten lezrta az gyet.

Jenny knytelen-kelletlen beadta a derekt. A frfi mr ott is volt a ptkocsi vgben, s kszen llt, hogy kitolja az autt.

- Rendben - shajtott Jenny megadan. - De csak a kereket tolja! A karosszria meghajolhat, ha nyoms ri.

Kint, a valamivel hvsebb levegn a lny nhnyszor mlyet llegzett, s szinte oda se figyelt, hogyan grdl le a kocsi a rmpn. Valahogy meg kell szabadulnia ettl a pasastl. Nincs ideje az olyan jtkokra, amelyek a frfi mellett vrnnak r.

- Itt j lesz? Jennyt a frfi szavai kizkkentettk a gondolataibl. Az aut legurult a palln, s besorakozott a tbbi mg. Jenny blintott. Ahogy a napfny megcsillant a karosszrin, a bszkesg s az rm ismers rzse jrta t. A kocsi, amely leginkbb egy jtkautra hasonltott, a tallkozkon majdnem mindig a legregebbek kz tartozott. Az embereket szinte vonzotta a csillog piros fests, a szikrz srgarz alkatrszek.

Ahogy kezdtek kr gylni az rdekldk, Jenny tudta, hogy most mr felllegezhet. A tmegben biztonsgban rezte magt. Az idegen csak egy volt a kvncsiskodk kzl, akik az elmaradhatatlan krdsek radatt zdtottk r.

Jenny a teherauthoz ment az aut paprjairt, elhzta az azonost tblt, s a kocsi egyik lsnek tmasztotta.

- A mag? - krdezte valaki, s amikor a lny blintott, mris jabb krds hangzott el.

- Milyen mrka? - 1904-es Franklin. Ezt a tpust Syracuse-ban gyrtottk, New York llamban, 1902 s 1934 kztt.

- Mennyivel megy? - Hatvant-hetvennel, ha minden jl mkdik. Persze lejtn lefel mg tbbel is.

- Hny lers? - Tz.

- Hny hengeres? - Ngy.

- Mennyibe kerlt, amikor mg j volt? - Krlbell ezerktszz dollrba.

- s mi az ra most? Helyben vagyunk. Mindig ugyanaz a szemtelen krds, amire Jenny sohasem vlaszolt.

- Nem elad - szlt halkan.

- De ha eladn, mennyit kapna rte? - Nehz megmondani. Az olyan ritka autknl, mint ez, nincs kialakult r. Ez nem egy tpus Ford, amibl vente szmtalan cserl gazdt, s legalbb azt tudja az ember, hogy az utbbi nhny mennyirt kelt el a piacon.

A tmeg megmozdult, mire a lny hirtelen elhallgatott. rezte, hogy valaki kzvetlenl mgtte ll, s nem kellett hozz sok sz, hogy rjjjn, ki az. Anlkl, hogy felnzett volna, tudta, a frfi feszlten figyeli. Az rdgbe is! - boszszankodott. Kezdett kifogyni a bketrsbl. Nhny percre mg azt is elfelejtette, hogy az idegen egyltaln ltezik.

- Az ilyen vetern aut termszetesen nagyon ritka - vette fel jra a korbbi magyarzkods fonalt, s ellenllt a ksrtsnek, hogy megforduljon s a frfira nzzen. - Nehezebb azonban fenntartani, krlmnyesebb alkatrszt tallni hozz, s tet meg szlvd nlkl nem mindig lvezet a vezets. Sok gyjt van, aki nem szeret megkzdeni az ilyen nehzsgekkel, s ez letri a kocsi ritka voltbl fakad rtket. rti mr? Nem tudok rat mondani, s mivel nem elad, nincs is szksg r - fejezte be dersen, s elfojtott egy mosolyt, amikor a frfi, akinek a vlaszt cmezte, blintott, majd kifejezstelen brzattal eloldalgott.

- Ezt jl megkapta - suttogta az idegen Jenny flbe. - Ugye ezt akarta? - Mr megint maga az? - szlt a lny bartsgtalanul, s r se hedertett a frfi krdsre, amint szembefordult vele. - Azt hittem, mr tovbbllt.

- A vilgrt sem szalasztottam volna el ezt a lenygz eladst.

- Nem llt szndkomban lenygzni magt.

- Pedig megtette - biztostotta az idegen, s ahogy rmosolygott a lnyra, szeme csodlatrl rulkodott. - Igazi szakrtknt beszlt.

- Az is vagyok - vgott vissza Jenny, s ebben a pillanatban, nem tudta mirt, de eszbe jutott, hogy Ralph mennyire gyllte azokat az alkalmakat, amikor szakemberknt szlalt meg. - cska tragacs volt, amikor megvettem, s magam csinltam rajta mindent.

- cska tragacs? - Egy roncs. Ezer apr s kevsb apr darabban. Azt hittem, hogy akit rdekelnek a vetern autk, ismeri az ilyen esetet. Vagy maga csak nzeld? - Attl tartok, igen. Viszont annl nagyobb szenvedllyel csng az autkon a nvrem s a frje. Erre a htvgre is k hurcoltak magukkal. Mg sohasem voltam ilyen tallkozn, s meglehetsen zavarban vagyok.

- Taln csak unatkozik - vetette fel Jenny, mert ez sokkal valsznbbnek ltszott.

- Mr nem. Amita... - A frfi hirtelen elhallgatott, hvelykujjt a derkszjba akasztotta, s elismer pillantssal tanulmnyozta a lnyt. - Amita egy gynyr n felbukkant a gynyr kocsijval.

Csak ezt ne! - gondolta Jenny, s lehunyta a szemt. Ideje, hogy pontot tegyen ennek a rvid kis ismeretsgnek a vgre.

- Igazn sajnlom, hogy ki kell brndtanom, de attl tartok, jra unatkozni fog. Nekem ugyanis mennem kell. Keressen valaki mst, aki szrakoztatja.

- Rendben - llt r kszsgesen a frfi. Amikor azonban Jenny elindult, hogy keresztlverekedje magt a tmegen, mg utna szlt. - Majd csak sikerl, mg jra r nem r.

Persze hogy sikerl, de ne gondold, hogy megint idt szaktok rd, fogadkozott Jenny, de nem szlt egy szt sem. Nincs rtelme, hogy lelljon ezzel az emberrel vitzni, aki tl elzkeny, tl csavaros esz volt a magafajta lny szmra.

- Jenny! A lny megllt a fogad ajtajban, amikor meghallotta az ismers hangot.

Tessa volt az, Jennynek taln a legjobb bartnje azok kzl, akik rendszeresen rszt vettek ezeken a tallkozkon.

Jenny tulajdonkppen nem is rtette, mirt kerltek ilyen kzel egymshoz.

Tessa az tkletes ellentte volt: magas, szke, hibtlan szpsg n, akinek fogalma sem volt a vetern autkrl, s akit a frje, John - Jenny szerint egy undort, flnyesked pasas - pont ilyennek szeretett. John semmi mst nem vrt Tesstl, csak hogy szp legyen, s boldogan tett a kedvre. Tessnak mindig jkedve volt, Jenny ezrt is lvezte gy a trsasgt.

- Annyira rlk, hogy itt vagy - lelkendezett Tessa, s amikor Jennyhez lpett, mg halkan hozztette: - Akrcsak az az elkpeszt alak, akivel beszltl.

- Csak az idejt tlttte velem - ellenkezett Jenny -, sejtelmem sincs, mirt tri magt.

- Ne becsld al magad! Igazn remekl nzel ki! Van valami olaszos benned a stt hajaddal s a temperamentumoddal. A vak is lthatja, hogy odavan rted.

- Ktlem, hogy az olaszos klsmrl lenne sz - makacskodott Jenny. - Szerintem csupn n vagyok itt az egyetlen n, aki mg nem foglalt.

- Jenny! - szlt Tessa angyali trelemmel. - Egy ilyen nagyszer pasas fejnek nem kell amiatt fjnia, hogy egy n foglalt-e, vagy sem. Brkit megkaphat, akit csak akar, s nem vits, hogy tged akar.

- Ha rajtam mlik, akkor ez nem fog menni.

- Jaj, ne lgy mr ilyen! Egy fut kaland mg nem a vilg vge -jelentette ki Tessa hatrozottan. - S nmi szerencsvel mg az is kiderlhet, hogy te s az idegened rokon lelkek vagytok, s nagyszeren fogtok mulatni a htvgn.

- nem az n idegenem - berzenkedett Jenny, aztn sarkon fordult, s beviharzott a fogadba. Mikzben felfel ment a szobjba, azon tprengett, htha mgsem lenne rtelmetlen ez a kaland, s taln az idegen mgsem olyan, mint a tbbi frfi. Ahhoz azonban, hogy ezt kidertse, kzelebbrl meg kellene ismernie.

Semmi nincs rajtam, ami megtetszhet egy ilyen frfinak, szgezte le a lny, mikor kilpett a zuhany all, s belebjt rzsaszn s vrs pamutruhjba, aztn megvizsglta magt a tkrben. Az lnk rzsaszn s vrs pompsan illett az arcsznhez s stt hajhoz. Elg legyen mr, Jenny Howe! - rtta meg magt felhborodva. Jobban is eltlthetn az idejt, semhogy a tkrkpt bmulja, mintha csak tetszeni akarna az idegennek. Elszr is fel kell hvnia az desanyjt, aki addig nem nyugszik, mg a lnyt biztonsgban nem tudja. Aztn ki kell vernie a fejbl ezt az ismeretlen frfit, hogy az zletre tudjon sszpontostani.

A leromlott kis szobban, amely valaha a fogad cseldsgnek szolglhatott szllshelyl, nem volt telefon. gy Jenny fogott egy mark aprt, s lement az elcsarnokba. Az anyja az els csngetsre mris felkapta a kagylt.

- Jenny? - krdezte Alma Howe, csupa bizonytalansggal s aggodalommal a hangjban. - Te vagy az? Minden rendben? Ott vagy mr? - Jl vagyok, anya - nyugtatta Jenny, s igyekezett minl magabiztosabbnak tnni. - Semmi baj nem volt az ton Hogy rzed magad? - Megvagyok, de a hz szrnyen res nlkled. - Alma nevetni prblt. - Mgiscsak ez az els eset, hogy itthagytl, mita... De majd hozzszokom - btortotta magt.

- Mirt nem jttl el, anya? gy szerettem volna.

- Tudom, drgm, de az apd nlkl nem tudtam elmenni... De mondd csak - folytatta kiss dersebben -, elrendeztl mr mindent? Tallkoztl a rgi bartokkal? - Az aut mr kint ll... - Jenny gy dnttt, nem szksges megemltenie a frfit, aki segtett neki -, letusoltam s kicsomagoltam, de igazbl mg nem jutott idm arra, hogy krlnzzek, ki van itt.

- s Ralph? - remnykedett Alma. - azrt biztosan elment, nem? Ralph! Jenny vonakodott jraleszteni anyjban a remnyeket.

- Anya, krlek, ne kezdd jra - mondta gyengden, kitrve a vlasz ell. - Ezen a tmn mr tljutottunk egyszer, s tudod, hogy...

- , tudom, hogy mr nem kedveled - shajtott Alma -, de valaha ez nem gy volt. Ralph mindig odavolt rted, n meg rkk csak arra tudok gondolni, mennyivel knnyebb lenne most, ha nem szalasztottad volna el. Segtene az zletben, s nem kellett volna egyedl utaznod... Olyan rokonszenves s segtksz volt, az apd is megbzott benne.

Igen, de apa mr beteg volt, mikor felvette Ralphet, akarta kiltani Jenny. Sam Howe akkor mr brkinek hitt volna, aki ksz volt levenni a vllrl egy keveset a felelssgbl, s letben elszr rossz dntst hozott, amikor alkalmazta Ralphet.

Jenny azonban tisztban volt azzal, hogy ezt nem mondhatja meg az anyjnak.

Alma rtatlan, tiszta llek volt. Szeretetben nevelkedett, aztn frjhez ment Samhez, aki hallig megvta minden bajtl. Sejtelme sem volt rla, hogy a fld rosszindulat, st gonosz embereket is hord a htn. Az apja halla utn most Jenny feladata volt, hogy megvdje az asszonyt ettl az igazsgtl.

- Anya - prblkozott ismt Jenny -, egyszeren nem illettnk ssze.

- Azt hiszem, igazad van - hagyta r az anyja a meggyzds legkisebb jele nlkl -, de Ralph csodlt tged, s be kell ltnod, hogy ez manapsg mr nagy dolog. Sok frfit elriaszt, hogy te...

- ... hogy n egy autfeljt mhelyt vezetek - fejezte be Jenny az asszony helyett, s ezen mindketten nevettek.

- Tudom, olyan vagyok, mint egy elakadt lemez, ugye? De ez csak azrt van, mert azt szeretnm, ha megllapodnl s boldog lennl. Ha hozzmennl egy frfihoz, aki olyan j hozzd, mint amilyen az apd volt nhozzm.

Brcsak ne kpzeln azt anya, hogy ebbl a nehz helyzetbl egy frfi jelenti a kiutat, tprengett Jenny, miutn letette a kagylt. Ennek ellenre meg tudta rteni az asszony rzseit. Egy n, aki Sam Howe felesge volt majd harminc vig, nem is gondolkodhatott volna mskppen. De Jenny arrl is meg volt gyzdve, hogy az apja olyan klnleges ember volt, amilyen egymillibl csak egy akad.

Jenny nem elszr rezte gy, hogy j lenne megosztani anyjval a gondjait.

Sam halla ta azonban Almban aggaszt vltozsok mentek vgbe. Szinte teljesen elvesztette az nbizalmt, s gy viselkedett, mintha kihztk volna a lba all a talajt. Ha Jenny elmondan neki, milyen rosszul llnak a dolgok valjban, taln ssze is omlana.

Nem, nem mondhatom el neki, dnttt magban a lny. Egybknt is itt az ideje, hogy elvegyljek a tmegben, szert tegyek nhny hasznos kapcsolatra, s ami a legfbb, elkerljem Ralphet meg azt az rjt idegent. De amint a kocsihoz rt, rdbbent, hogy az idegen msknt vlekedik errl. A frfi kimagaslott a kocsit csodlok gyrjbl, s mieltt Jenny elfordulhatott volna, mr ott is volt mellette.

- Nem tallt magnak kellemesebb idtltst? - tudakolta a lny.

- Maga is tudja, hogy nem - hangzott a vidm vlasz. - Mita megrkeztem, akkor az egyszer akadt teendm, mikor beleegyezett, hogy letoljam a kocsijt.

- Beleegyeztem? Nem volt ms vlasztsom.

- Akrcsak nekem - mormolta a frfi maga el. - Egybknt a nevem Lucas Lambert. - Mieltt a lny kitallhatta volna a szndkt, a frfi felje nylt, s hatrozottan megszortotta a kezt. - s az n? Amint az idegen megrintette, Jenny tudta, hogy hibt kvetett el. Ez a frfi tl lenygz volt, tl ellenllhatatlan, dbbent r a lny, s egy pillanatra az egybefondott kezkre bmult. A frfi nagy s napbarntott volt, mellette az v spadtnak s gyengnek hatott.

- Jenny... Jennifer Howe - prselte ki magbl a szavakat szinte akarata ellenre. - De Jennynek szltanak - tette hozz, aztn gyorsan elrntotta a kezt, s szoknyja zsebnek mlyre sllyesztette.

- Teht Jenny. - A frfi blintott, szeme sem rebbent a lny heves mozdulatra. - Azt hiszem, maga taln tudna segteni nekem.

- Hogyan? - Most, hogy az rints varzsa megtrt, s Jenny valamelyest visszanyerte a nyugalmt, kvncsian mrte vgig a frfit.

- Nos, nem mondhatnm, hogy rajongok az autkrt, de a nvrem s a frje a fejkbe vettk, hogy megkedveltetik velem. n magam eddig egy kicsit stt sznben lttam a mesterkedseiket, most azonban... - Lucas a Franklin fel pillantott, aztn vissza a lnyra - ... azt hiszem, most talltam egy olyat, amelyik felcsigzott. Mivel maga szakrt, azt remltem, segteni fog.

Most, hogy Lucas mellette llt, a lny szrevette, milyen magasra kell emelnie a fejt, hogy viszonozni tudja a pillantst. Lucasnak szp, ezstszrke szeme volt, tekintete szinte s nylt. Egyltaln nem olyan, mint Ralph.

- Krem - hzelgett a frfi. - Annyit mr tudok, hogy ez egy Franklin. Wes, a sgorom elmondta, hogy ezek a jrmvek egszen rendkvliek. Neki mr van egy ksbbi vjrat, s gy vli, n is vehetnk egyet.

Mirt ne beszlgethetnk vele, tprengett Jenny. Az mg nem fj, ha egy kicsit kedves vagyok.

- A sgornak igaza van... abban persze nem felttlenl, hogy magnak is vennie kellene egyet - helyesbtett gyorsan a lny -, viszont ezek a kocsik mindenkppen egyedlll darabok. Msok, mint az tlagos vetern autk. A Franklin lghtses, kivlan megtervezett aut. zlses, tetszets formj, fleg a kicsit ksbbi modellek, mint pldul a Speedster, vagy a Pursuit s a Pirate.

- Ebbl egy szt sem rtek - vallotta be vidman Lucas, jabb bizonytkt adva, hogy ebben is klnbzik Ralphtl, aki sohasem volt kpes beismerni, ha rs tmadt az ismereteiben. - Viszont n nem ksbbi modellt akarok, hanem valami igazn rgi tpusra vgyom, mint a mag. Ami mg nem is igazn aut.

- Akkor maga mgsem olyat akar, mint az enym - ellenkezett Jenny bszkn. - Igaz, hogy ez mr reg aut, de azrt nem jtk. Kivlan megy.

- Tnyleg? - vdtt a frfi. Hangja csbt, bizalmas s jkedv volt, mintha valami egszen szemlyes viccen mulatna a lnnyal, amit csak k ketten rtenek. - Haji sejtem, azt akarja mondani, hogy ez egy versenyaut.

- Nem, azt azrt mgsem - tiltakozott Jenny, s viszonozta a frfi mosolyt. - De ahhoz kpest, hogy mr jcskn benne jr a korban, mg jl brja az iramot. Ha maga olyat szeretne, amelyiknek nem az a legfbb tulajdonsga, hogy aut, akkor nem a Franklin az igazi a maga szmra.

- Nem? - Lucas megfordult, s elmerlten tanulmnyozni kezdte a kocsit.

Figyelmt teljesen lektttk a magas faklls kerekek, az egyszer, kiblsd lkhrtk, a kt fekete brls, mely meglepen hasonltott egy mai sportkocsi kagyllseire, a tekervnyes srgarz rostllyal elltott boltozatos motorhztet, s a rzlmpk. - Ez egy valsgos gyngyszem - ismerte el a frfi a hosszan tart vizsglds utn -, de gy nz ki, mint egy jtkaut. Nem nagy kocsi.

- Ebben igaza van. - Most, hogy Lucas a kzelben llt, az aut valsggal eltrplt a mellette magasod alakhoz kpest. - Viszont nagyon knny. A vz fbl kszlt, a karosszria nagyrszt alumnium, gy kisebb a sly, viszont nagyobb a teljestmny.

- A teljestmny - ismtelte a frfi, s ktkedve sszerncolta a homlokt. - Nem nagyon hiszek a jtkszerek teljestmnyben.

- Figyeljen ide! - szlt Jenny, s behajolt a kocsiba, hogy felnyissa a motorhztett. - Ltja? Ngyhengeres, mg a Cadillacnek 1904-ben csak egy volt. Ez itt a klnbsg.

- Nem nagyon hasonlt a mai motorokra.

- Viszont a rgebbi Porschra s Volkswagenre annl inkbb. A hengereken lv ventiltorszrnyak a lghtsre szolglnak - magyarzta a lny, s igyekezett csak azokra a rszletekre szortkozni, amelyeket a lehet legegyszerbbnek gondolt. - Ha a kocsi mozgsban van, a motorhz elejn tallhat rcsokon keresztl a levegberamlik, s megforgatja a ventiltort. Kivl mdszer a htsre.

Lucas fltrdre ereszkedett, s benzett az aut al.

- s ez a lnc? - rdekldtt, s felpillantott a lnyra.

- Lnchajtmnek nevezik, mint a biciklinl - vlaszolt Jenny trelmesen.

Nem vits, egy mszaki analfabtval hozta ssze a sors. A frfi azonban eddig semmi jelt nem adta annak, hogy srtve rezn magt, amirt a lny sokkal tjkozottabb nla. Taln mgis ms, mint a tbbi, s most msknt alakul minden, remnykedett Jenny, ahogy pillantst a frfi sr, sttszke hajn jratta. - Ltja? - Jenny letrdelt Lucas mell. - A lnc a motortl a hts tengelyig fut.

Knny s egyszer mdja az ertvitelnek.

- Ha maga mondja?! - Meg is mutatom, ha kvncsi r -javasolta a lny. - Mindig ksz vagyok meggyzni a ktelkedket.

A frfi nevetett, felllt, s kezt nyjtotta a lnynak. Jenny nzte, amint Lucas hossz, vkony ujjai a kezre fondnak.

- Prbatra hv? - Csak ha maga is gy gondolja. - Lucas mg akkor sem engedte el a kezt, amikor mr talpra segtette, s ettl Jennynek valahogy mg a llegzete is elllt. - Volna kedve? - krdezte, s tisztban volt vele, hogy blcsebb lenne viszszavonni a meghvst is, meg a kezt is.

- Termszetesen. - A frfi mg egy pillanatra fogva tartotta. - El sem tudok kpzelni olyat, ami jobban a kedvemre lenne.

- Akkor indulhatunk.

Jenny a vezetst mindig lvezte, s a tzves gyakorlat remek sofrt faragott belle. vatosan besorolt a forgalomba, amikor kihajtott az orszgtra. Br a sebessg ntt, a motor zaja jelentsen cskkent. Krlbell tvennel mehettek, a szl kemnyen Jenny arcba vgott, s tnkretette gondos munkval elksztett frizurjt.

- Itt aztn ki van tve az ember a termszet erinek - mondta Lucas, s valamivel kzelebb hajolt a lnyhoz, hogy a szl ne vigye el a hangjt. - Mit csinl, ha esik? - Otthon maradok, keresek egy vasti aluljrt vagy egy lombos ft.

- Maga csak ugrat.

- Eszemben sincs - biztostotta Jenny a frfit. - Elhanyagolhat r ezrt az lvezetrt.

- Tbb ez puszta lvezetnl - vlaszolt Lucas elgondolkodva. - Ez egy ms vilg, mghozz a jobbik fajtbl. rezni a szelet s a napfnyt, a rzsk illatt...

Az embert valami klns szabadsg rzse tlti el.

Jennynek jlesett, hogy a frfi t tudja rezni ezeket a megfoghatatlan dolgokat. Tbb van ebben az emberben, mint elszr gondolta. De mg mindig nem tudta, mit gondoljon felle. Mikzben ezen tndtt, szinte teljesen sztnsen vette az irnyt a kzeli erd fel. Gyakran jrt ide, hogy megmutassa, milyen kitn teljestmnnyel br a kocsija. A fk kztt vezet kikvezett s gyr forgalm fldutak kivlan alkalmas plynak bizonyultak, hogy prbra tegye a gpt.

Na de pont ma? Pont ezzel a frfival? - jutott eszbe hirtelen. Ez a flrees erd most tl elhagyatott. Hiba volt idehozni ezt a kedves idegent, de egyszersmind izgalmas is... nagyon izgalmas! 2. FEJEZET

Jenny visszavltott egyesbe, hogy felhzassa a kocsit a meredek, kanyargs ton a dombtetre, aztn az erd kzepn, az rnykos fenyfk kztt lelltotta a motort. A csend azonnal megtelt a fenygak susog hangjval, a leveg pedig tmny gyantaillatot rasztott.

- Maga is rzi? - krdezte a lny, s nkntelenl lehalktotta a hangjt. - Ez nem csak egy aut, egy gp - magyarzta, amikor a frfi remelte a tekintett hanem t egy msik vilgba.

- Az idtlen id vilgba...

Jenny blintott. Egyik karjval a kormnykerknek tmaszkodott, msik kezt pedig knnyedn a kt ls kztt nyugtatta. Most, hogy eltnt a frfi irnt rzett bizonytalansga s flelme, Lucas tlsgosan is tetszett neki.

- Az id nem szmt, amikor az ember olyan autval jr, ami mr vagy kilencven ve rja az utat. Mindig akad olyan hely, ahol beszvhatom a feny s a rzsa illatt, gynyrkdhetek a patak vizben megcsillan napsugrban, vagy hallgathatom a szl zgst.

- Vagy figyelheti a fny s az rnyk jtkt - szlt mosolyogva a frfi.

- Csodlatos ilyen titkos helyekre bukkanni. Szinte varzsos. - Jenny gy rezte, mintha kzttk is varzsfonalak szvdnnek, s hirtelen flni kezdett.

- Jjjn, nzze meg a kiltst - ajnlotta, s kimszott a kormny mgl. - Nem vagyunk messze a fogadtl, innen is lehet ltni. - Br a talajt lgy fenytsznyeg bortotta, Jenny mgis jl hallotta a nyomban jr frfi lpteit. Mikor Lucas megllt kzvetlenl mgtte, egsz teste rezte a frfi kzelsgt. - Ott van. - A hegyek lbnl, ahol a part meredeken zuhant al, a lny egy pontra mutatott.

Lent, az erdn tl, a fldeken kanyarg t s hzcsoportok mellett lthatv vlt a fkkal krlvett, cscsos tetej plet. A zldell pzsiton killtott reg autk csupn jtkszereknek, a krlttk srgld emberek pedig pttmnyi mesefigurknak hatottak.

- Amikor kicsi voltam, az apm gyakran elhozott ide magval -mondta Jenny elrvedez mosollyal az ajka krl. -Errl a kprl mindig az a villanyvast jutott az eszembe, amit az apmmal ketten lltottunk ssze a pincnkben apr kocsikbl s apr utasokbl.

- Mr rgta jr ide? - Igen. Az apmnak feljt mhelye volt, amit most n vezetek. Szerette btyklni a kocsikat, s remekl vgezte a munkjt. Folyton tallkozkra jrtunk, de ez a hely szmomra mindig a legkedvesebbek kz tartozott s tartozik mg most is, br most elszr trek ide vissza nlkle.

- Biztosan nagyon hinyzik magnak.

- Termszetesen... br... kezdek rjnni, hogy azutn is van mg let, amikor az ember gy rzi, hogy sszedlt krltte minden.

- Pontosan. Ezt n is megtanultam.

Amikor Jenny felnzett, ltta, hogy a frfi tekintete a semmibe rved. Taln valami hasonl trtnt vele is? Az lete is sszetrt? Taln van valami sszefggs azzal a sebhellyel a homlokn, hiszen mg nagyon friss a vgs, tprengett a lny. A krds mr az ajkn volt, de Lucas valsznleg olvasott a gondolataiban, mert sszeszedte magt, majd Jenny fel fordult, s gyorsan msra terelte a szt: - rdekes kislny lehetett a vonatjaival a pincben.

- Az apm rlt bszke volt rm, az anym pedig llandan ktsgbeesett - avatta bizalmba Jenny mosolyogva a frfit. - Ha maga akkor ismer, taln inkbb csksnek szltott volna. Az anym is mindig gy hvott. Szerettem az autkat, a villanyvasutat s a mhelyt a papval. Soha nem voltam az, akinek az anym meglmodott, s most mr tudja, hogy helyrehozhatatlan vagyok.

- Az desanyja tved. - A frfi visszanevetett a lnyra azzal a knnyed, nyugodt, hatrozottan rzki mosolyval, amitl Jenny lba megremegett. - Van olyan pillanat, amikor szerem meglltani az idt? - trte meg a hirtelen bellott csendet Lucas.

- rhatnnk akr jra 1904-et is - blintott brndosan Jenny. - Itt semmi sem utal arra, hogy lassanknt vge a huszadik szzadnak. Jrhatnnk ppgy a kezdetn, amikor a vilg mg rtatlan volt. Msfajta ruht viselnnk, kosrral a karunkon stlnnk a fldutakon, csak lovakkal s dszes fogatokkal tallkoznnk, s... s... - Jenny elhallgatott, amint megltta a frfi vgyakoz arckifejezst. - Ne is trdjn velem - mondta felocsdva az lombl, aztn frgn az authoz ment, s megvetette a lbt a kszbn. - Nha tlsgosan elbrndozom.

Termszetesen csak a kocsirl.

- Mirt nem megy tovbb? - rdekldtt Lucas incselked hangon. - Mirt korltozza az brndjait egy lettelen jrmre? - Mert... - Jenny nem tudta folytatni. gy rezte, sarokba szortottk. A frfi szorosan mell llt. Hatalmas teste eltakarta a napot, keze a kormnykerken nyugodott. - Mert nem szeretem, ha a szrakozs elvonja a figyelmemet - bkte ki vgl a lny, s attl flt, hogy szavai taln a frfi szmra is olyan hamisan csengtek, mint nmagnak. - Nincs idm az ilyesmire.

- Ez kicsit ellentmondsos, nem? - ugratta Lucas a lnyt. - Ha jl vettem ki a szavaibl, majdnem minden idejt az autja kti le. De ha rr rzskat meg fenyt szagolgatni, csak tud idt szaktani egy kis romantikra is? - A frfi csapdba ejtette Jennyt. Egyik kezt mg mindig a kormnykerknek tmasztotta, mg a msikat a prnzott brlsre tette, s ezzel beszortotta a lnyt az aut s a karjai kz.

- Krem... - kezdte Jenny. - Nem szeretnm, hogy azt higgye...

- Nem szerem? -krdezte Lucas ismt azzal az ellenllhatatlanul rzki mosolyval.

Jenny lbai elgyengltek, s hogy megrizze egyenslyt, lelpett a kszbrl.

Ezzel azonban csak rontott a helyzeten, mert a frfi gy most fltornyosult. A lny elszntan igyekezett, hogy tekintett Lucas kocks ingnek szvetmintjra szegezze, szeme sarkbl azonban kormnyon nyugv, izmos, napbarntott karjt tanulmnyozta, melyen finom, aranyl szrszlak csillogtak. Hihetetlenl frfias jelensg, gondolta Jenny, de elhatrozta, hogy nyugalmat erltet magra.

- Lucas - vgott neki jra -, azt hiszem, vissza kellene mennnk a fogadba.

- Mg ne, Jennifer... Uramisten, maga olyan elragad.

Jenny meglepetten pillantott fel, mg soha senki nem mondott neki ilyet. Az ezstszrke szemek nyomban rabul ejtettk.

- Komolyan mondja? - krdezte rtatlanul. A frfi annyira elbvlte, hogy kptelen volt jzanul cselekedni, s legalbb a fejt elfordtani.

- , taln nem minden frfi gondolja gy - bosszantotta Lucas, s amikor mosolygott, a szja krl rncok jelentek meg -, n azonban felttlenl. Maga izgalmas n, Jennifer Howe. Lenygz keverk. Nies, rtelmes, ers s meglepen trkeny... gyakorlatias s romantikus.

- Ez kedves - suttogta Jenny, akit a frfi teljesen rabul ejtett. Meg fog cskolni, gondolta, s szve hevesebben kezdett dobogni. Flelem s vad izgatottsg lett rr rajta. Vgyott Lucas cskjra, de ennl tbbet is akart. Teljesen j, szmra eddig ismeretlen rzsek rohantk meg, mintha mindig is erre a pillanatra, erre az emberre vrt volna. Azt kvnta, hogy Lucas elragadja, s egy olyan vilgba vezesse, ahol az id meg a jzan sz nem lteznek. - Anya nem hinne a sajt szemnek -jegyezte meg csodlkozva.

- Az desanyja tved - erstette meg a frfi jra, mikzben mg mindig mosolygott -, de nem is ismeri magt gy, ahogyan n.

Jenny megdbbent. Az elz percek mmora teljesen eltnt, visszatrt a rideg valsg s a ktsgbeess.

- Lucas, hiszen nem tudunk egymsrl semmit. Maga idegen a szmomra.

- gy gondolja? - krdezte Lucas. - Nos, taln most mg jobb is gy. - Anlkl, hogy figyelmeztette volna Jennyt, a lny derekra tette a kezt, s a levegbe emelte, hogy a kormny mg ltesse. - Miss Howe - szlalt meg teljesen ms hangon, s eljtszotta a tkletes illemtanr szerept -, volna olyan szves viszszavinni a fogadba? - n... - Jennynek mg a szja is ttva maradt. - Ha ezt akarja...

- Nem, ezt maga akarja - emlkeztette Lucas a lnyt -, s azt hiszem, n is.

Legalbbis egyelre. - Lehajolt, s kinyitotta a rekeszt Jenny lba mellett. - Figyeltem, hogy itt tartja az indtkart. Ha megmondja, mit tegyek, gondolja, hogy be tudom indtani? - Minden bizonnyal - vlaszolt Jenny, s igyekezett leplezni csaldottsgt. - Illessze be oda a kart! - Elrehajolt, hogy megmutassa.

- s most? - krdezte vrakozan a frfi.

- Elszr is ne gy tartsa a kezt - magyarzta a lny. - Ne marokra fogja a nyelet. Ez a legbiztosabb mdja annak, hogy eltrje a karjt, ha a motor visszarg.

Tegye a tenyert a nylre, s szortsa ssze mind az t ujjt, aztn hajtsa meg ersen... Igen, gy j lesz. - Jenny blintott, a frfi pedig nekifeszlt, s a motor majdnem be is indult elsre. - Mg egyszer! - adta ki az utastst a lny.

Ezttal sikerlt, s a fenyerd csendjt csattogs hangja verte fl.

- Nagyszer - dicsrte meg Lucast a lny, s jkedve azonnal visszatrt, amikor szrevette a frfi szemben a bszke elgedettsget. Ez az ember tnyleg ms, llaptotta meg, majd felemelte a lbt, hogy Lucas a helyre tehesse az indtkart.

Nem mulat rajtam, nem hasznl ki, s nem is zskmnyra vadsz mestere a szerelemnek. Azaz... taln mestere, de nem hajszolja. Annyiban mris klnbzik a tbbi frfitl, hogy nem csikart ki cskot az els adand alkalommal, pedig alkalmat aztn igazn adtam neki. A legnyltabb ajnlatot tettem, amit egy nocsak megengedhet magnak, de nem lt vissza vele.

- Ht ez sikerlt - jelentette ki jkedven Lucas, s a kocsi kiss megingott, amikor helyet foglalt a lny mellett az lsen. - Nem is nagy rdngssg.

- Mindenesetre nem olyan nagy, mint ahogy azt sokan hiszik - blintott Jenny, s ragyog mosolyt a frfira villantotta.

A lejts fldton gyorsan lertek a hegyrl, s Jenny ekkor teljes sebessggel balra fordult tudta ugyanis, hogy akik nincsenek hozzszokva a szguldshoz, mindig belekapaszkodnak valamibe, hogy kivdjk a kocsi aggaszt billenseit.

Amikor azonban megkockztatott egy gyors oldalpillantst, ltta, hogy Lucas semmi ilyesmit nem csinl, st kezt knnyedn, teljesen lazn a trdn nyugtatja.

Egyre jobb, tndtt a lny, aztn ismt az tra figyelt. A frfi mg inkbb rokon llek volt, mint gondolta: rzkeny, de nem htrlt meg egy kis izgalom s kihvs ell sem.

- Nos, mi a vlemnye? - krdezte Jenny, miutn visszartek a fogadhoz.

Amikor lelltotta a motort, hangja szokatlanul hangosan zengett a csendben. A tr szinte mr teljesen kirlt, a tbbiek valsznleg a vacsorhoz kszldtek, l H leszel-e hozzm? vagy koktlt iszogattak a hts teraszon. - Mg mindig gy gondolja, hogy ez csak egy jtkszer? - Nem. Egszn klnleges valaminek tartom. - A frfi flig Jenny fel fordult. Ujja szinte gette a lny brt, amint htrasimtott egy eltvedt tincset a homlokbl. - Ksznm, Jennifer, hogy velem is megosztotta azt, ami olyan sokat jelent magnak. Nagyszer vilgba vitt el. Soha nem hittem volna, hogy egyszer majd azt fogom mondani egy autrl, hogy szvesen ott maradnk.

- Ott maradna? - Igen, abban a vilgban. - Lucas mosolya merengv, zrkzott vlt. Szeme egy pillanatra a semmibe rvedt. - Elnzst - mondta, aztn mr jra Jennyt frkszte. - Most nincs idnk, hogy megmagyarzzam, mirt, de bizonyos okok miatt nagy szksgem lenne r.

- Mire? - A csaldom gy gondolta, hogy vennem kellene egy ilyen autt, s maga most meggyztt. Tallkozzunk egy ra mlva a hallban.

A lpcsfordul vgn elvltak. Lucas a fogad ells rsze fel indult, Jenny pedig befordult a hts lakrszbe vezet folyoslabirintusba. Ez ht a klnbsg kztnk, mondta magnak. Lucas egy csinos kis szobban lakik, te meg egy egrlyukban. Neki van pnze, neked pedig nincs. lmokat kergettl, hogy milyen hasonszrek vagytok, pedig egy vilg vlaszt el egymstl benneteket. Az lesz a legjobb, ha kivered a fejedbl.

- Na vgre, Jenny! Tged aztn nem gyerekjtk megtallni.

Amikor Jenny befordult a szobjhoz vezet homlyos folyosra, hirtelen visszahklt, s sztnsen htrahzdott az ajtaja kzvetlen kzelben ll Ralph Portertl. A frfi alig volt magasabb nla, de kemnykts, mr-mr zmk felptse nyers, durva ert sejtetett. Jkpnek is lehetett volna mondani, zord vonsai azonban semmifle kifinomultsgot nem mutattak, a szeme pedig mindig zavarba ejtette a lnyt. Jenny jra megborzongott, amikor eszbe jutott Ralph tombol dhkitrse, mellyel az elbocstst fogadta. Most persze mosolygott, mg ha keseren s arctlanul is, de a szeme ugyanolyan hideg kznyt tkrztt, mint mindig. Ez nem lesz kellemes tallkozs jsolta a lny.

- Mi a baj, Jenny? - krdezte Ralph vigyorogva. - Nem ltszol tlzottan boldognak, hogy sszefutottunk.

- Nem is vagyok az. Megmondtam, mit gondolok rlad.

- De mg hogy! - nevetett halkan Ralph, de aztn azonnal elkomorult. - Tiszta vizet nttti a pohrba, amikor kiadtad az utamat. Ez a bnsmd msnl taln kisebbsgi rzst vltott volna ki, de nem nlam, Jen. s tudod mirt? Mert rgen ksz volt a tervem arra, hogy sarokba szortsalak.

- Csakhogy kztnk vge mindennek, Ralph. Semmivel sem tudsz sarokba szortani.

- De igen, Jen. s mr meg is tettem. Attl kezdve, hogy Sam halla utn kikosaraztl, nem volt rtelme azt terveznem, hogy behzasodok az zletbe...

- Ne ltasd magad - fortyant fel Jenny, hogy megvdje maradk bszkesgt. - Sose volt r eslyed.

- Nem vagyok benne olyan biztos - vlaszolt Ralph. - Egy ideig jl megvoltunk. Azt hiszem, ha nem siettem volna el az ajnlatomat, mg mindig kedvelnl, taln mg hozzm is jttl volna.

- Soha - szlt utlkozva Jenny, mert eszbe jutott az a nap, amikor a frfi nekirontott, durvn megragadta, s egy szuszra elhadarta, hogy felesgl kri, s kveteli, hogy a lny rja az nevre az zletet. Ez azonnal felnyitotta Jenny szemt, s abban a pillanatban sztzzta a bartsgukat is. A lny mgis megprblta leplezni megrknydst, s olyan udvariasan utastotta vissza az ajnlatot, ahogy csak tudta. Fegyversznetet ktttek, tovbbra is egytt dolgoztak, s gy tettek, mintha semmi sem trtnt volna. Ez gy ment addig a napig, amg Jennynek mr nem volt elg pnze kifizetni Ralph brt.

- Mikor kikosaraztl, rjttem, hogy ezen az ton soha nem kaparinthatom meg az zletet -jelentette ki Ralph gnyos mosollyal. - gy nekilltam ms tervet kovcsolni.

- Mifle tervet? - Ha behvsz - ajnlotta a frfi mzdesen -, elmondom.

- Megrltl? Nincs az az isten, hogy n beengedjelek a szobmba! - Elbvl teremts vagy, de most nem ezen jr az eszem - gnyoldott tovbb Ralph. - Csupn elrkezettnek ltom az idt arra, hogy a tudomsodra hozzam azokat az apr trkkket, amelyekkel lv tettelek, s amelyek miatt most knytelen leszel elfogadni az zleti ajnlatomat.

- Mifle trkkket? - krdezte Jenny fenyegeten.

- Nem olyan termszet dolgokrl van sz, hogy hajland lennk ket itt megvitatni, ahol brki kihallgathat.

- Fogadni mertem volna - vlaszolta a lny fagyosan. Ftylt a frfi zleti ajnlatra, de tisztn kellett ltnia. - Rendben - adta be a derekt vgl, majd elvette a kulcsot, s 3 zrba illesztette. - De ha megprblkozol valamivel, eskszm, hogy torkom szakadtbl kiablni fogok.

- Ne aggdj, Jen. Csak az zlet rdekel.

- Azt tudom. - Jenny megvrta, amg a frfi belp, majd bezrta az ajtt, s nekitmaszkodott. - Most pedig ki vele! Ralph blintott, s lelt.

- Mikor a kettnk gye vakvgnyra futott, nem volt ktsges szmomra, hogy amilyen gyorsan csak teheted, meg fogsz szabadulni tlem. Ha benslni mr nem tudtam az zletbe, gy gondoltam, majd amikor rosszul megy, knny prda lesz megszerezni. Nem akartam tl sokig vrni, ezrt gy dntttem, hogy meggyorstom a dolgokat.

- Mit csinltl? - Semmi klnset. - A frfi vllat vont, arca kznys s kifejezstelen volt. - Arrl a kt utols motorrl van sz, amit egytt szereltnk. Ha mr elfelejtetted volna, n raktam be a csapgyakat, mghozz hibsakat. Azt hallottam, mr okoztak egy kis kellemetlensget. St az egyik mr fel is mondta a szolglatot.

Most van kt elgedetlen gyfeled, Jen, s kt msik, akiknek a kocsijn a friss festk pattogni s fakulni kezdett. Emlkszel arra a kis kk Buickra? s a vrs Stutzra? Vacak munkt vgeztl mindkettn.

- n? Te festetted ket.

- s n rontottam el a festket is, de ezt nem tudod bebizonytani. Klnben is, a munka a te mhelyedbl szrmazik, teht tid a felelssg. Nem, Jen. A pletyka mr lbra kelt arrl, hogy nem rtesz ahhoz, amit csinlsz. Amikor Sam mg lt, segtett neked, hogy ne kvess el hibt, vagy ha mgis, kijavtotta. De most, hogy elment... Az igazsg az, hogy nem vagy elg j a szakmban. Nem lehet megbzni a munkdban, legalbbis ezt mondjk.

- De hogyan... - kezdte Jenny, mikzben azon csodlkozott, hogy nem szrtk ki a szemt a frfi mesterkedsei. - Hogyan tudtad megcsinlni? - Nagyon egyszeren - vigyorgott nelglt brzattal Ralph. - Ugye sosem trdtl azzal, hogy ellenrizd a munkmat? Bennem mr nem bztl, de a munkmban mg igen, s ez risi ballps volt a rszedrl. Azrt mondom el, hogy vgre felfogd, kiltstalan a helyzeted. Pusmognak rlad, kicsikm. Nem jl dolgozol, s hamarosan tovbb fognak cskkenni a megrendelsek. Volna viszont egy ajnlatom. Nem tl j, de nem vrhatod, hogy csillagszati sszeget fizessek egy csdbe jutott cgrt. Mi a vlaszod, Jenny? Hajland vagy most eladni a mhelyt? - Hamarabb kerlnk pokolra mind a ketten, mint hogy n eladjam neked a boltot - sziszegte a lny, s lzasan trte a fejt. - Megkeresem azt a ngy gyfelet, s megjavtom a kocsijukat ingyen. Visszalltom a j hremet.

- Nem fog sikerlni. Nincs pnzed - mondta ki kereken Ralph. - Samnek az volt az egyik tvedse, hogy nem kttt elg magas letbiztostst. Attl a perctl fogva, hogy meghalt, te anyagi gondokkal kzdesz, s mostanra, gy szmtom, mr majdnem teljesen ki is merltek a tartalkaid.

- Felveszek klcsnt.

- Ki fog neked adni? - krdezte Ralph gnyosan. - Nincs hiteled, s nincs pelmj ember, aki pnzt fektm egy olyan zlet megmentsbe, amelyik mr megbukott. Nem, Jenny, el kell adnod nekem.

- Valamit akkor is csinlni fogok - vgott vissza a lny zavartan, s mieltt pni flelem lett volna rr rajta, egy ment tlet csrja bontakozott ki az agyban. - Eladom a Franklint - mondta inkbb magnak, mint Ralphnck. - Lesz pnzem, hogy... rted? Mgsem gyztl le.

- Nos, ezen lehetne vitatkozni -jelentette ki Ralph. - Szmtottam r, hogy a kocsival hozakodsz el, gy erre az esetre is felkszltem. Talltam egy vevt a jrgnyodra. Egy pnzeszskot, aki hajland borsos rat fizetni rte.

- Felttelezem, hogy csinos kis sszeg illeti a felhajtt is.

- Termszetesen - blintott nyjasan Ralph -, de a fenbe is, Jen! gy legalbb megprblhatod megmenteni az zletet.

- s te emberbarti szeretetbl hajland vagy segteni a kocsim eladsban? - krdezte Jenny keser gnnyal. - Kpes vagy lemondani az zletrl, hogy nekem segts? - Nem egszen. A mhelyt ugyan nem szereztem meg, legalbbis mg nem - magyarzta Ralph ntelten -, de a jbl nem maradok ki n sem. Mister Pnzeszsk megkapja, amit akar, s hls lesz nekem. Elgg hls ahhoz, hogy szmtalan mdon segtsen rajtam. Ha mgsem sikerlne talpra lltanod a mhelyt, s gy dntenl, hogy eladod, az gynki jutalkkal a zsebemben meglesz a rval, hogy megvegyem tled. Ltod, Jen? gy mindketten jl jrunk.

- Csakhogy nekem nincs szksgem kzvettre - fortyant fel a lny. - Neked pedig semmi sem jr. Megkeresem a magam vevjt, s rendbe hozom azt a ngy autt. Vesztettl, Ralph. A szmtsaid csdt mondtak, s te is flrellhatsz.

Radsul - fzte hozz Jenny, s oldalt lpett, hogy kitrja az ajtt, majd tekintett egyenesen a frfi szembe frta -, innen is ki vagy rgva. Kifel! - Visszajvk mg - mondta Ralph, s ellenkezs nlkl felemelkedett a szkbl. - Elbb vagy utbb gyzni fogok. Nem vesztegetheted az iddet, s az emberem kszpnzzel fizet. Nlklem nem fog menni, Jen - figyelmeztette a frfi, s egy msodpercre megllt a kszbn, hogy ujjaival vgigsimtson a lny arcn. - Viszlt.

- Soha, ha rajtam mlik - torkolta le Jenny, s amint a frfi elment, vadul drzslgette az arct, mintha gy letrlhetn az rintst. Aztn nagyot shajtott, s magban mg hozztette: Te mg nem is sejted, hogy mr van is egy biztos vevm a kocsira.

3. FEJEZET

Lucas Lambert, ahogy grte, a hallban vrta a lnyt, hanyagul a falnak tmaszkodva. Hihetetlenl vonz jelensg volt! Amikor megltta Jennyt, szja sarkban elismer mosoly jelent meg, aztn ajka szlesre hzdott, s napbarntott arcbl elvillantak hfehr fogai.

- Elkstem? - krdezte Jenny elakad llegzettel.

Lucas megrzta a fejt.

- Nem rdekes. F, hogy itt van.

- Feltartottak - kezdett a lny magyarzkodni, s ebben a pillanatban eszbe jutott Ralph meg minden, amit mondott. - Lucas - prblt puhatolzni Jenny, mire a ffi azonnal figyelmesen tanulmnyozni kezdte az arct. - Mintha azt mondta volna, hogy... meg akarja venni a kocsimat... Elad - fejezte be sokkal hatrozottabban.

- Ezt nem mondhatja komolyan - mondta a frfi, s egy pillanatra kzelebbrl is szemgyre vette Jennyt. - Vagy mgis? - Igen.

- De mirt? Jennifer, az a kocsi olyan kzel ll a szvhez.

- Pnzre van szksgem - vlaszolt nyltan a lny. - El kell adnom valakinek, s az els lehetsg magt illeti meg. Gondolkozik az ajnlatomon? - Elszr is azt gondolom, hogy beszlnnk kellene rla. Jenny...

- Jenny - szlt Tessa is ugyanabban a pillanatban, majd elszr a lnyt, aztn Lucast tntette ki legragyogbb mosolyval. - Remlem, velem vacsorztok, te s... - Elhallgatott, s vrta, hogy bemutassk.

- Tessa, ismerkedj meg Lucas Lamberttel - kapott szbe Jenny. - Lucas, a bartnm, Tessa Hrmon.

- dvzlm, Mr. Lambert. - Tessa a kezt nyjtotta. - Nem tallkoztunk mi mr valahol? - krdezte rtatlanul.

- Nem hiszem - vlaszolt Lucas, s Jenny trelmetlensget vlt kihallani a hangjbl. - Taln ma reggel? - Taln - hagyta r Tessa mg mindig rtatlanul. - Ugye velnk tartotok? John biztosan az autkrl diskurl valahol, s ha majd n is eszbe jutok, akkor velem is a kocsikrl akar beszlni, ezrt szeretnm, ha...

- Bocssson meg, de Jennynek s nekem nhny zleti dolgot kell megvitatnunk - vgott kzbe Lucas udvariasan. - ppen indultunk.

- ! - Tessa elttotta a szjt, majd jra becsukta, gy bmult a frfira. Biztosan azon tpreng, hogy tisztessgesek-e Lucas szndkai, gondolta Jenny, s jt mulatott magban. A frfi azonban szemmel lthatan r se hedertett Tessa vizsgldsra, gy vgl a n is elmosolyodott. - Akkor ne hagyjtok, hogy feltartsalak benneteket. rlk, hogy megismerhettem, Mr. Lambert.

- Itt is beszlhetnk - ellenkezett Jenny, amikor Tessa elment.

- Nem - vlaszolt Lucas kiss zordan. - Tl fontos tma ez ahhoz, hogy itt trgyaljuk meg, ahol llandan flbeszakthatnak. Gyernk - srgette a lnyt, s kzen fogta. - Bemegynk a vrosba, s keresnk valami csendes helyet.

Lucas a fogadbl az svnyen keresztl a lenti parkolig vezette a lnyt.

- Ott a kocsim - mondta, kezt egy pillanatra a lny karjn nyugtatva.

Jsgos g! Egy koromfekete V-12-es Jagur! Jenny szerette a szp kocsikat, s megknnyebblssel nyugtzta, hogy nem fogja kiforgatni Lucast a vagyonbl, ha a frfi elfogadja az ajnlatt. Aki meg tud engedni magnak egy Jagurt, annak bizonyra elg pnze van ahhoz, hogy belekstoljon egy jabb kltsges mulatsgba.

Ahhoz kpest, hogy mszaki analfabta, nagyon jl vezet, mult el Jenny, s flig a frfi fel fordult a brlsben, hogy megfigyelhesse a vezetsi stlust.

Lucas knnyedn fogta a kormnykereket, nyugodt, szablyos tempban hajtott.

Megfontolt, jzan frfi, tndtt Jenny, de tartott tle, hogy a frfi tl elegns helyre viszi, ahol knyelmetlenl rezn magt. Pamutruhj t most hatrozottan kopottnak s ignytelennek rezte, klnsen egy olyan frfi oldaln, aki Jagurral kzlekedik, s Rolexen nzi az idt. Jennyt balsejtelmek gytrtk, de vgl is flslegesen aggdott. A hely, amelyet a frfi a tengerparti halszfaluban kivlasztott, szerny, rgi plet volt a kikthdon. A vz fl teraszt ptettek, ahol a lnyhoz hasonlan ltztt vendgek csendben beszlgettek, fejk felett sirlyok rikoltoztak, mg mellettk idnknt halszhaj zgott el a napi zskmnnyal.

- Teht - fogott bele Lucas, miutn az italukat kihoztk az asztalhoz -, mirt akar hirtelen tladni a kocsijn? - Mr mondtam. - Jenny megvonta a vllt, s a borospoharval babrlt. - Pnzre van szksgem.

- Ezzel nem jutottam elbbre. Mirt van szksge pnzre? - Ha jl tudom, ezt fizetsi nehzsgnek hvjk. Pillanatnyilag tbb a kiadsom, mint a bevtelem, teht ptllagos bevteli forrsra van szksgem. Valami ilyesmit tanultam az zletvezeti tanfolyamon.

- Badarsg - kzlte Lucas, elhessegetve a lny pldabeszdt egy kurta kzmozdulattal. - Mg mindig nem adott magyarzatot arra, hogy mirt.

- Taln minden rszletre kvncsi? - krdezte Jenny felindultan. - Nem tudtam, hogy az elads szokvnyos felttelei kz tartozik az is, hogy a tulajdonos beszmoljon, mirt akar megvlni az rujtl.

- Persze hogy nem - adta meg magt a frfi -, de azt hittem, mr rges-rg tl vagyunk azon, hogy mi a szokvnyos. Jennifer, maga szereti a kocsijt, a szvhez ntt. Mit okoz majd a kettnk kapcsolatban, ha elveszem magtl? Kettnk kapcsolatban. Jl rtette? Jenny eddig a pohart nzegette, de amikor a flt megttte ez a kt sz, fel kellett pillantania. Amint megltta a hatrozottsgot a frfi tekintetben, s aggd, ber arckifejezst, tudta, hogy jl hallott.

- Amit az ember nszntbl felajnl valakinek, azt nem lehet elvenni - kerlte meg a vlaszt. - Akarja... igazn akarja hallani? Elejtl a vgig? - Felttlenl. De mirt kell magbl harapfogval kihzni minden szt? - krdezte gyengd hangon a frfi.

- Csak. - Jenny megrntotta a vllt, de hatrozottsga kezdett meginogni. - Hossz, unalmas trtnet.

- Idmilliomos vagyok. - Lucas mosolyogva htradlt a szkben, mintha az egsz estt hajland lenne ott tlteni, ha kell. - Most mr belevghat.

- Jl van - egyezett bele Jenny, s jra jtszani kezdett a pohrral, mert a szavak csak nehezen jttek az ajkra. - Apm halla ta n vezetem a feljt mhelyt, amely mra mr szinte a tnk szlre kerlt. Tudtam, hogy el fogok veszteni nhny gyfelet, mert a frfiak nem rajonganak tlsgosan az tletrt, hogy egy n nyljon a kocsijukhoz, de arra nem tudtam rjnni, hogy mikor fordultak ilyen rosszra a dolgok.

- Annl is inkbb, mivel vekig az apja mellett dolgozott -jegyezte meg Lucas, nyilvnvalv tve ezzel, hogy valakitl mr hallotta a lny lettrtnett, vagy legalbbis annak egy rszt. Nem csoda, az emberek szeretnek pletyklni a tallkozkon. - Bizonyra megbecslst szerzett.

- Csak egyesek szemben. De nem ez jelenti a valdi gondot. Dolgozott nlam egy frfi, s... nzeteltrseink tmadtak, a pnz nem volt elg, gy el kellett kldenem. De soha nem gondoltam volna... Mg mindig alig tudom elhinni. Miutn visszajttnk a prbatrl, Ralph felkeresett...

- Ralph? - vgott kzbe Lucas. - gy hvjk a frfit, aki magnl dolgozott? - Igen, Ralph Porter - mondta Jenny, s igyekezett visszafojtani fokozd dht. - Kzlte, hogy mieltt kiadtam volna az tjt, szndkosan tnkretett ngy kocsit, amin egytt dolgoztunk. Mindent elkvetett azrt, hogy szrnyra kapjanak azok a hresztelsek, miszerint minden az n hibm, s nem lehet megbzni a munkmban.

- A gazember - szlt baljslatan visszafojtott indulattal Lucas, amikor Jenny befejezte. - Nem tudja bizonytani, amit Ralph tett? - Nem. Ralph csak olyan autn vgzett rossz munkt, amin mind a ketten dolgoztunk. gy semmit sem tudok rbizonytani. Radsul, ha most megprblnm, gy nzne ki, mintha t akarnm hibztatni a sajt mulasztsaimrt. Igazbl persze az a baj, hogy csdt mondott apa felvilgosult nzete.

- Felvilgosult nzete? - Azt hitte, hogy egy n is rthet az zlet vezetshez ugyangy, mint egy frfi. Meg volt rla gyzdve, hogy t tudom venni a cget. Azzal trflkozott, hogy megvltoztatjuk a nevet Howe s Lnyra.

- s az desanyja? - krdezte a frfi. - Biztosan tetszett neki az tlet.

- , az anym mr jval azeltt lemondott rlam. Csak ahhoz ragaszkodik, hogy frjhez menjek... valakihez. - Jenny gyorsan maghoz trt.

- s maga? Van valaki, akihez szvesen hozzmenne? - Nem, mg nincs - felelte Jenny, s jkedvet erltetett magra -, mg nem tallkoztam olyannal, aki annyira fontos lett volna, s mg nem is kaptam igazi ajnlatot - ismerte be. - Elriasztom a legtbb frfit.

- Engem nem tud megflemlteni -jelentette ki Lucas azzal az elragad mosolyval.

- Nem hinnm, hogy magt brki is megflemlthetn - felelte Jenny. - Nem olyan, mint a legtbb frfi... de ez most mellkes - tette hozz gyorsan. Hirtelen megijedt, hogy tl messzire merszkedett. Jobbnak ltta, ha biztonsgosabb tmra tr t. - Azrt vagyunk itt, hogy megegyezznk a kocsirl.

- Hogyan hozhatn rendbe ezzel Ralph bnt? - glt Lucas. - Vagy csak pnzhez akar jutni, hogy mg egy ideig elodzhassa a dolgokat? - Nem! Azrt van szksgem pnzre, hogy tsegtsen azon az idszakon, amg kijavtom a krt. Kitallok valamit a hibs alkatrszekrl, meg a rossz minsg festkrl, s felajnlom, hogy ingyen megcsinlom a kocsikat. Csak gy szllhatok szembe a rlam kering rossz hrekkel.

- De mirt akarja pnzz tenni az autt? - makacskodott Lucas. - Mirt nem vesz fel klcsnt? - Azt hiszi, mg nem prbltam? - nevetett Jenny, s a fejt ingatta. - Kzel fl ve vagyok pnzszkben. Elmentem a bankba. Hallania kellett volna a tisztvisel vlaszt. Nem vagyok j befektets, csak egy n, aki frfimunkt prbl vgezni. Inog a fld a lbam alatt, az zlet hanyatlik, s rtelmetlensg hasznos pnzt pumplni egy haszontalan zletbe. Nincs fedezetem, semmi, amire klcsnt adnnak.

- Nem vehetne fel magra a mhelyre? - Nem n vagyok a tulajdonos. Egy hossz tvra szl haszonbrleti szerzdsem van, s erre nem hiteleznek.

- Akkor a kocsira.

- Mr prblkoztam, de az a kedves hivatalnok felvilgostott, hogy a bank nem adhat klcsnt olyan rucikkre, amely az zrkeds lehetsgt rejti magban. ugyanis gy vlte, hogy egy 1904-es Franklin nagyon is ilyen rucikk.

- Akkor hadd adjak magnak n klcsn.

- Ezt nem gondolhatja komolyan.

- De igen. Van, amit nlklzni tudok, s megbzom magban.

- Nem is ismer! - Jobban ismerem, mint hinn. rti a dolgt, hatrozott, nem ijed meg a kemny munktl. Vissza fogja tudni fizetni, s n elkpzelni sem tudok jobb befektetst.

- Maga megrlt - fakadt ki Jenny. - Nem tud rlam semmit. Trtnetesen igaz, amit mondtam, de maga honnan tudhatn biztosan, hiszen csak nhny rval ezeltt tallkoztunk.

- Az nem szmt - erskdtt Lucas. - Tudom, amit kell, s be akarok fektetni az zletbe.

- Nem - torkollta le Jenny. - Annak a hivatalnoknak igaza volt. rtelmetlen hitelt felvennem, s nem engedhetem, hogy valaki klcsnzzn nekem bartsgbl vagy sajnlatbl vagy... brmi msbl -mondta dacosan, s felszegte az llt.

- Nincs szksgem alamizsnra. Megvtelre knlom a kocsimat.

- Akkor megveszem - egyezett bele Lucas. - Most, ha nincs ellenre. Elfogad csekket is? - Jl meggondolta? - krdezte Jenny aggodalmasan, mert gy rezte, hogy sarokba szortotta a frfit. - Nem muszj megvennie.

- De muszj - tiltakozott hatrozottan Lucas, a hangja azonban bizalmas s sokatmond volt. - Jennifer Howe, nincs ms vlasztsom, ahogy magnak sem.

- De igen - ellenkezett a lny. - Nem akarom, hogy gy rezze, beleknyszertettem valamibe.

- A knyszernek semmi kze ahhoz, amit rzek - mondta Lucas, aztn a zsebbe nylt, elvett egy brktses rtmbt, s felttte. - Most teht - folytatta ders hangon, s elhzta a tollt -, szksgnk van egy adsvteli szerzdsre.

- De mg bizonytalan... Szval mg nem is dntttem az rrl - hzta az idt Jenny, s gy rezte, most kerlt kutyaszortba. - Csak odig jutottam, hogy el kell adnom, de...

- Rendben, az rat majd ksbb kti ki. - Lucas lehajtotta a fejt, nhny percig gyorsan rtta a sorokat, vgl kitpett kt lapot a tmbbl, s tadta a lnynak. - Tessk. Megfelel? - Nem is tudom. - Jenny ttovn nylt a paprrt, s a frfi szgletes kzrst vizsglta, aztn knyszertette magt, hogy a szavakra sszpontostson: Alulrott Lucas Lombrt kijelentem, hogy megveszemJenniferHowe 1904-es Franklin tpus gpkocsijt, a fent emltett szemly ltal ksbbi idpontban megnevezett sszeg ellenben.

Ezutn kvetkezett Lucas cikornys alrsa s a dtum.

A msik papron ez llt: Alulrott Jennifer Howe kijelentem, hogy eladom 1904-es Franklin tpus gpkocsimat Lucas Lambertnek, egy ltalam ksbbi idpontban megnevezett sszegrt.

- rtam kt msodpldnyt is. - Lucas kt azonos szveg cdult adott t a lnynak, s a tollt nyjtotta. - Most mindkettnknek van msolata a szerzdsrl.

Csak al kell rnia, s ksz.

- Essnk tl rajta. - Jenny mly levegt vett, aztn odarta a nevt az elsre. - s ez gy jogilag tnyleg rendben van? - krdezte.

- Felttlenl.

Ez utn a sz utn mr Jenny sem ktelkedett a paprok trvnyessgt illeten.

- Megvan - mondta, miutn a msolatokat is elltta a kzjegyvel, s sztvlogatta. - Ezek a maga pldnyai.

- Jenny? Biztos benne? - krdezte Lucas srgeten, de hozz se nylt a paprokhoz. - Mirt nem fogadja el a klcsnt inkbb? - Mr megmondtam, mirt nem - vlaszolt Jenny nyugodtan, s egyre inkbb rezte, hogy helyesen dnttt. A kocsija j kezekben lesz Lucasnl, s ha a dolgok gy alakulnak, ahogy vakmer lmaiban mr flig alakot ltttek, a kis piros Franklin nem tnik el nyomtalanul az letbl. - Igen, teljesen biztos vagyok benne.

- Rendben, akkor mr csak... - Lucas felvette a paprokat, gondosan behelyezte a brktses mappba, mg Jenny a magt a kzitskjba cssztatta. - Van mg valami - kezdte jra a frfi, s az asztalon t a lnyra mosolygott.

- Micsoda? - Meg kell pecstelnnk az egyezmnyt - jelentette ki szles mosolylyal. - Rendes krlmnyek kztt ez egy kzfogst jelentene.

- Jl van. - Jenny szfogadan a kezt nyjtotta.

- Nem, Jennifer - ingatta fejt Lucas, de azrt megfogta a lny kezt. - Mrfldekre vagyunk mr a kzfogstl. - Elrehajolt, t az asztalon, s kzelebb hzta maghoz Jennyt is. - Ezt a paktumot cskkal pecsteljk meg.

- Itt? - krdezte a lny bizonytalanul, s rezte, hogy az arca lngba borul. - Ennyi ember eltt? - Mirt ne? Csak magra kell nznik, s tudni fogjk, mirt akarom megcskolni.

- De - kezdte Jenny, aztn dhben mg jobban elvrsdtt, mg vgl aztn kibkte -, maga ns? - Hogy n? Dehogy.

- Akkor j - suttogta Jenny, s minden ellenllsa megtrt, mikor Lucas rmosolygott.

- Ht persze hogy j - mormolta a frfi. Ajka knnyedn, szinte szemrmesen rintette a lnyt. - Itt az ideje, hogy egynk - jelentette be aztn, majd kzen fogta Jennyt, s tvezette a hajgerendkkal s stt faburkolattal dsztett tterembe.

A hely htkznapi s szerny volt, de az tel elsrang, s Jenny megtudta, hogy Lucas nagy szakrtje az teleknek ppgy, mint a boroknak. Vonz, elbvl, szrakoztat, okos, gondolta a lny brndosan, s maradk ellenllst is ssze kellett szednie, amikor Lucas apoharba akarta tlteni a bor utols cseppjeit.

- Nem, inkbb magnak tltse. Remlem, nem akar leitatni, hogy gy szerezze meg, amit akar? - Nem, az nem az n stlusom. Egybknt is mg vezetnem kell.

Ksre jrt, a kikthd s az utca kihalt volt. Ahogy visszafel stltak a kocsihoz, jobbnak lttk, ha nem trik meg a csndet.

- Lucas? - Miutn beltek az autba, Jenny vgre gy rezte, most mr megszlalhat. - Egsz este beszlgettnk, de csak rlam s a gondjaimrl, viszont magrl szinte semmit sem tudok. Fogalmam sincs pldul, hogy mivel foglalkozik.

- Ez csak azrt van, mert pillanatnyilag nem is csinlok semmit - vlaszolt knnyedn Lucas. Be akarta kapcsolni a gyjtst, de aztn mgis meggondolta magt. Csak lt, flig a lny fel fordulva, s idegesen jtszott a kulccsal. - n...

majdnem kt vvel ezeltt balesetet szenvedtem. Beletelt egy kis idbe, amg tltettem magam rajta.

- s azeltt? - krdezte Jenny vatosan. A frfi valahogy zavartnak ltszott, de a lny rezte, csak arra vr, hogy btortsa. - Mit csinlt azeltt? Lucas mg mindig az ujjai kztt forgatta a kulcsot. Nhny pillanatig hallgatott, majd vllat vont.

- Semmi jelentset. n voltam a legksbben r kamasz a fldkereksgen.

Az utbbi tz vben, amita a fiskolrl kikerltem, utazgattam... fleg Eurpban. Lzadtam az apm s az ellen, amit bellem faragni akart. A baleset aztn szhez trtett... Sikerlt kiirtanom magambl a lzongst, de nem vagyok biztos benne, hogy most tudom, hogyan tovbb. Van egy csaldi vllalkozsunk, amit Wes, a sgorom vezet.

- s az apja? - Kt ve meghalt. - A frfi indtott, s vatosan kormnyzott a srsd kdben. - Ha lne, mg most is azt vrn tlem, hogy tvegyem a cget, amire pedig nem lennk hajland.

- Mirt nem akarja? - tudakolta Jenny. - Mifle csaldi vllalkozs? - Finommechanikai alkatrszgyrts - vlaszolt Lucas. Mikzben beszlt, szemt egy pillanatra sem vette le az trl. - Furcsa alkatrszek gyrtsa mg furcsbb berendezsekhez, tbbnyire vdelmi, illetve tudomnyos clra. A baj az, hogy sohasem lesz bellk egsz, semmi valsgos. Annak ellenre, hogy a legkevsb sem rdekelt az egsz, apm beratott a fiskolra, ahol tervezst tanultam. A fejbe vette, hogy n veszem majd t a cget. Arra szlettem, hogy a soros fi legyek a Lambert s Fia cgnl. De szemben magval, Jennifer, n nem vgytam erre. Hossz veken t csatztunk emiatt, amg fel nem nttem, s akkor sor kerlt az utols, mindent elspr tkzetre. Otthagytam a fiskolt, s bejelentettem, hogy... Eurpba megyek. Nhny vig egyltaln nem is tartottuk a kapcsolatot, de aztn Carole, a hgom, hozzment Weshez, aki belpett a cghez, s elvllalta azt, ami apm szerint az n ktelessgem lett volna. Benne megvolt az a kpessg s rdeklds, amit n sohasem reztem. gy az apm boldog volt, de sose bocstotta meg nekem, hogy ilyen lha letet ltem. Valsznleg igaza volt.

A j g tudja, taln csak azrt csinltam, hogy ellenkezzek vele.

- De azrt biztosan lvezte, legalbbis az elejn - keresett valami magyarzatot Jenny, mikzben kibmult a sr kdbe. Utazni, csavarogni Eurpban, klteni a pnzt sz nlkl. Minden arra vallott, hogy Lucas tipikus vilgfi, de Jenny tudta, hogy a frfi elg rtelmes ahhoz, hogy belssa, ez nem volt hozz ill letforma.

- Ma mr azon tndm, lveztem-e valaha is - mondta Lucas mintegy vlaszkppen a lny ki nem mondott gondolataira -.viszont talny szmomra mg az is, hogy mihez kezdjek a maradk letemmel. s most Carole s Wes elhatroztk, hogy lefoglalnak valami hobbival.

- Ht ppen most vett egy kocsit, gyhogy egy hobbija mr van is, akr tetszik, akr nem. Taln ez a kezdet.

- Taln - blintott a frfi kicsit dersebben, amikor befordultak a fogad parkoljba.

A kd itt sokkal srbb volt, mint bent a vrosban. Betakarta az tszli magas lmpkat, s elhomlyostotta a rendezett sorokban parkol autkat. A fogadt krlvev fk a kdbe vesztek, s az svnyt szeglyez kis lmpk csak bgyadt, sszezsugorodott fnykrveknek ltszottak. Messze a tvolban panaszos hangon szlt a kdkrt.

- Ezt viszont mindig lveztem - mondta Lucas, amikor elrtk a stt svnyt. - Ugye milyen bks? - Csodlatos - blintott Jenny. - Van valami a kdben... A valsg olyan tvoli lesz, s az ember gy rzi, semmi sem lehetetlen.

- jabb nyoma a romantikus rzelmeinek? - ugratta Lucas a lnyt, majd kzen fogta, s elindult vele a fk alatti svnyen. Meglltak a rzsasvny mellett, s arrafel nztek, amerre a fogadnak kellett volna lennie, de semmit sem lttak. - Vagy a kd srsdik, vagy arrbb vittk az pletet, amg tvol voltunk.

- Tudom, mi trtnt. Elhajztak - mondta Jenny lmodoz hangon. - Amg nem voltunk itt, egyszeren elsztak. Most kint vannak valahol a tengeren, mrfldekre innen, s mi elszalasztottuk a lehetsget, hogy a hullmok lomba ringassanak.

- Igazi romantikusknt beszl - mondta Lucas sokatmond, csbt hangon. - Ugye maga tnyleg romantikus, Jennifer? - n... - A lny ttovzott, de aztn sutba vgta az elvigyzatossgot. - Sokkal inkbb, mint sokan gondoljk.

- Mert jl tudja titkolni. Nem tudom mirt, de fl elismerni, ezrt rejtegeti. - A frfi elindult, majd ismt megllt, s szembefordtotta magval a lnyt. - De nelttem nem tudja. - Ajka egy pillanatra megrintette Jennyt, egyszer, mg egyszer, aztn jra s jra, eljtszadozva a lny rzkeivel.

4. FEJEZET

Jenny hirtelen rdbbent, hogy ez mr nem jtk. Jobb, mlyebb s ersebb rzs volt, mint azt valaha is el tudta kpzelni.

A felismers megrendtette, a vgytl megszdlt s elgyenglt. Szabad kezvel btortalanul a frfi vlla fel nylt, hogy megkapaszkodjon, s rezze a kemnykts izmok erejt s rugalmassgt.

- Jennifer, Jennifer... - Lucas cskokkal bortotta a lny arct, ujjaival a hajba trt, ajka lngba bortotta Jenny nyakt s a vlla hajlatt. - Van fogalmad rla, mit teszel velem? - s amit te teszel velem... - szlt flnken Jenny - ... az maga a csoda.

- Ez tbb annl - vlaszolt Lucas rekedten, ajka tzknt gette a lny brt s nem akarom, hogy vge szakadjon.

n sem, dbbent r Jenny, de ezzel szt is zzta magban a fokozd, vad izgatottsgot.

Hiszen ez rltsg, gondolta. Lucasszal veszlyesen kzel kerlt ahhoz, hogy tlpjen a hatrvonalon, amelytl eddig minden frfit tvol tartott. Ostobasgot kvetett el, esztelensg volt ilyen hatalmat adni a frfi kezbe.

- Lucas, krlek... - kezdte, de elhallgatott, mert nem tudta, hogyan magyarzza meg.

- Mi a baj, Jenny? Nem bzol bennem? n egyltaln nem olyan vagyok, mint a tbbi frfi.

- Taln nem. - Jennynek nehezre esett lepleznie a zavart. Lucas rendkvli pontossggal olvasott a gondolataiban, s a lny azon tprengett, vajon ez annak a jele, hogy megbzhat benne, vagy a frfi egyszeren csak kvetkezetesebb nla. - Ne srgess, Lucas - mondta, s azzal elfordult a frfitl.

- Azt hiszem, igazad van - adta meg magt Lucas. - Idre van szksgnk.

Neked azrt, hogy hozzszokj a gondolathoz, hogy melletted vagyok, nekem pedig azrt, hogy meggyzzelek arrl, megbzhatsz bennem. Jenny... - Anlkl, hogy figyelmeztette volna, a frfi ismt maghoz vonta, s megcskolta, ezttal lassan, vgyakozva. Aztn elengedte. - Jenny, ez valsg - mondta komolyan. - Tudom, hogy akarlak tged. Brmennyi idbe telik is neked, hogy belsd, a szndkaim - ahogy a rgi regek mondank - tisztessgesek, n vrni fogok.

Jenny halk, kitart neszre bredt. Kinyitotta a fl szemt, s az lom azonnal kireplt a szembl, amikor megltta a szobt elnt ragyog napsugarakat. Aztn meghallotta a halk kopogtatst is az ajtn.

- Jenny? Jenny, fenn vagy mr? Itt vagy? A lny alig ismerte fel Tessa hangjt. Nagyot stott, majd felhajtotta a takart, s kimszott az gybl.

- Igen, egy pillanat - kiltotta, s felkapta a frdkpenyt, mieltt ajtt nyitott.

- Na vgre. - Tessa berontott a szobba, szokott hvs mltsgt ezttal visszafojtott izgatottsg vltotta fel. - Nem hiszek a szememnek, ilyenkor aludni... - A llegzete is elakadt, amikor a szk szoba ltvnya elrt a tudatig. - Mit csinlsz te ebben az egrlyukban? - Sprolok, Tessa drgm - felelte Jenny, s elnyomott egy stst. - Ez az v a sprolsok ve.

- Ht tnyleg ilyen rosszul llnak a dolgok? - Tessa rdekldve rncolta a homlokt. - Az utols leveledben megrtad, hogy az zlet nem megy valami fnyesen, de ht ez nevetsges. Nem viszed egy kicsit tlzsba a dolgokat? - Sajnos nem - mondta Jenny bosszsan s zordan, amitl teljesen felbredt.

Aztn, ahogy eszbe jutott a terve, amivel mresre tanthatja Ralphet, meg a Lucasszal kttt szerzds, bizakod dervel mg hozztette: - De taln most jra fordulnak a dolgok.

- n inkbb mlt idben fogalmaznk - helyesbtett Tessa. - Vgtre is sikerlt kifognod a legizgalmasabb s legizgatbb frfit, aki valaha is felbukkant ezeken a tallkozkon. Legalbbis felttelezem, hogy kifogtad - folytatta, aztn szoksos mricskl pillantsval vgigmustrlta a lnyt. - Mivel magyarzhat klnben, hogy egyiktk sem jelent meg a tegnap esti nnepsgen? - Vacsorztunk - vlaszolt Jenny, s elmosolyodott, amikor eszbe jutott a csodlatos este -, aztn beszlgettnk.

- Csak beszlgettetek? - nzett Tessa a lnyra hitetlenkedve. - Ezt ktlem, fleg most, hogy mr biztosan tudom, ki ez a pasas. Azt hiszem, a legrosszabb fajta aranyifj, s pont ezrt neked most kifejezetten jt tenne. Itt a legfbb ideje, hogy belevesd magad egy kis kalandba, s risi lenne, ha egy olyan frfi halmozna el mindennel, aki eddig csak grfnkkel s hercegnkkel trdtt...

- Mirl beszlsz? - krdezte Jenny.

- Tudod te azt! Tegnap este mr majdnem meg mertem volna r eskdni, hogy az, amikor bemutattad. Meg is akartam krdezni, de aztn mgis gy dntttem, jobb, ha hallgatok. gy rtem, ha vletlenl mgis tvedek, az szrnyen kellemetlen lett volna.

- Ha tvedsz? Miben? - Jenny rosszat sejtett. Flt, hogy az a gynyr vilg, amit felptett, darabokra fog trni. - Lucasrl akarsz valamit mondani? - Uramisten! Ht te nem is sejtetted? - Tessa hirtelen elkomorult, s kiss aggdva nzett Jennyre. - De mi a csodrt nem mondta el neked? Hogy tudta...

s te hogy tudtl egy egsz estt eltlteni vele gy, hogy nem jttl r? Jenny, a te Lucas Lamberted nem ms, mint Luc Lambert. - Msodszorra a hibtlan francia kiejtssel Tessa mintha nem is ugyanazt a nevet mondta volna. - Tudod - tette hozz, ahogy szrevette Jenny rtetlen arckifejezst - , minden idk legsikeresebb autversenyzje az Amerikai Egyeslt llamokbl, Grand Prix gyztes, kt vig msodik a vilgranglistn, egsz Eurpban a kvhzi trsasg kedvence.

n is tegnap este tudtam meg ezeket a rszleteket. Ht gy llnak a dolgok.

- Ugye csak viccelsz? - Attl tartok, nem. - Tessa sajnlkozva nzte, ahogy Jenny elfordul, s kibmul az ablakon. - Mindenki errl beszlt a vacsornl, br alig akartak hinni a szemknek. gy rtem, elkpzelni sem tudtk, hogy mit kereshet itt Luc Lambert, egy teljesen htkznapi autstallkozn Maine-ben. De a sgora, valami Wes vgl mindenki ktelyt eloszlatta.

- Nem hiszem el! - Jenny visszafordult az ablakbl, szeme dhsen csillogott. - A gazember! - Ki? Wes? Valjban ...

- Dehogy Wes - csattant fel Jenny. - Lucas... Luc vagy hogy a csodba hvjk. Tudod, mit mondott nekem? - krdezte vlaszt sem vrva. - Azt mondta, Eurpban csavargott, s a fldkereksg egyik legksbben r kamaszfija volt.

- Ht ez tbb-kevsb igaz, azt hiszem - szlt Tessa sokatmondan -, hacsak nem az egyetlen, aki komolyan veszi a versenyzst, amit n szemly szerint nem tartok annak. Taln sem, br az az rzsem, mg mindig rn a krket, ha nem trtnik meg az a szrny baleset nhny vvel ezeltt.

- A baleset - visszhangozta Jenny, s ktelen haragra gerjedt. - Errl beszlt, legalbbis megemltette, de azt nem mondta, hogyan... Hazudott nekem.

- Inkbb csak elhallgatta az igazsgot - felelte Tessa trgyilagosan -, br nem egszen rtem, mirt.

- Hogy jl szrakozzon rajtam. - Jenny tett egy lpst elre, de rjtt, hogy a szoba tl kicsi, ezrt inkbb visszafordult az ablakhoz, s res tekintettel kibmult.

Nem tudott sokat a frfirl. Nem ksrte figyelemmel a Grand Prix versenyeket, sem az eurpai fels tzezer botrnyait. De ahhoz sketnek s vaknak kellett volna lennie, hogy ne halljon rla, vagy ne lssa a fnykpt szmtalan jsgban, magazinban, esetleg a televziban.

Lucas, Luc hres volt. Egy fiatal amerikai, aki Eurpba-ment, s tz v utn szinte maga is franciv vlt. Minden idk egyik legsikeresebb Grand Prix versenyzje. Az a frfi persze, akivel tegnap tallkozott, csupn csekly hasonlatossgot mutatott a kpesjsgok elmosdott fotin vagy a tv rvid riportjaiban ltott sima arc, fis mosoly autversenyzvel. De hogy ugyanaz az ember volt, ahhoz semmi ktsg nem frt.

- Milyen ostoba voltam! - Jenny elfordult az ablaktl, s zavartan vgigsimtott a hajn. - Bolondot csinltam magambl.

- Nem rtem, mirt - kockztatta meg Tessa vatosan. - gy rtem, mi rossz van abban, ha egy olyan valaki, mint Luc Lambert veled akarja tlteni az idejt, s vonznak lt...

- Hogy lthat egy ilyen frfi vonznak egy magamfajta nt? - krdezte Jenny keseren. - Csak egy kis szrke verb vagyok, egy vidki lny New York llambl. Cseppet sem hasonltok az olyan nkre, akiket vonznak lt, mg ha ezt mondta is. Elhitette velem, hogy semmit sem tud az autkrl. Csak llt, s hagyta, hogy eladst tartsak a kocsimrl, amikor az enymnl sokkal bonyolultabbakat szokott vezetni. n meg mulattam rajta, amirt olyan tapasztalatlan.

- , istenem - kezdte Tessa, aztn felnevetett. - Taln izgalmasnak tallta, hogy htkznapi emberknt bnsz vele. Fogadni mernk, hogy igazi jdonsg voltl a szmra.

- Abbl a fajtbl, amelyik gyorsan megkopik - vetette ellene Jenny. - Csak jtszott velem, s n minden szpet elhittem neki, amit mondott.

- Taln komolyan is gondolta.

- Nem! Egsz biztos jt nevetett a markba, ltva, hogyan veszem be az sszes trkkjt. - A lny fokozd dht a fjdalom s megalzottsg rzse vltotta fel.- A pokolba is - trt ki belle -, meglm.

- Dehogy ld meg - tiltakozott Tessa, s mosolyogni prblt. - Meg se halna. Ez a pasas szletett tll, lthatod. Azonkvl te tl knyes vagy az ilyesmihez.

- Ezttal nem! - fortyant fel a lny. Valami helyrehozhatatlanul sszetrt benne, de tudta, hogy ugyangy mint korbban, ezen is tl kell jutnia. - Rendben, meg nem lhetem, de szmomra mostantl nem ltezik. Olyan, mintha meghalt volna.

Jenny tisztban volt vele, milyen risi erfesztsbe fog kerlni, hogy a kvetkez rkban szre se vegye Lucast. Vagy Luct? Ahogy elfoglalta helyt a mszaki tancskozson, rdbbent, nem tudja mr, hogyan nevezze a frfit, br most a gazember illett r legjobban. Mindegy, mi a neve, Jenny gy dnttt, egy ideig kerlni fogja a pillantst.

Ahogy vrta, a gylsen a frfi is ott volt, de most, hogy elterjedt rla, ki is valjban, hzelg rajongk csoportja vette krl. A frfi a terem vgben, de a figyelem kzppontjban llt, s csak akkor sikerlt egy kis llegzethez jutnia, amikor az ls vezetje szigoran rendet teremtett. Lucas hossz lbt elrenyjtva knyelmesen elhelyezkedett az utols sorban, karjt tvetette a szk tmljn.

Amikor a terem vgre lecsendesedett, a frfi Jennyre pillantott, s knnyedn elmosolyodott. Aztn a lny fel intett.

Az els lehetsg, hogy semmibe vegyem, gondolta Jenny, s lehajtotta a fejt, mintha a jegyzeteit futn t. A valsgban a vrtnl sokkal nehezebb feladat volt, hogy levegnek nzze Lucast. Hiszen brmennyire vonakodik is elismerni, de vonzdik hozz.

Ezt verd ki a fejedbl! - intette magt Jenny, aztn elszntan ismertette, amit a motor zemi hmrskletrl s annak a gyertyra, valamint az olajra tett hatsrl tudott. Szraz adatokrl volt sz, de amikor odapillantott, ltta, hogy a frfi ugyanazzal a feszlt s elismer tekintettel figyeli, amitl elz nap mg a llegzete is elllt, s ami most azzal fenyegette, hogy netn a hangja is elakad. Igaz, hogy csak egy hajszlon mlt, de vgl is Jenny nem hozott szgyent szaktudsra.

Amikor az ls vget rt, a lny azonnal kifel indult a terembl, m egyszerre szembe tallta magt a frfival.

- Teljesen lenygztl - mondta Lucas megnyern mosolyogva, s mieltt a lny tiltakozhatott volna, megragadta a karjnl fogva, hogy kivezesse a terembl. - Legvadabb lmaimban sem hittem volna, hogy egy ilyen nre akadok, mint te.

- Igazn? - Jenny hvs, ferde pillantst vetett a frfi fel. - Ezt nehz elhinnem.

- Pedig elhiheted - vlaszolta Luc, s kivonszolta Jennyt a tmegbl. A lny azonkvl, hogy bokn rgja vagy jelenetet csinl, nem ltott ms kiutat arra, hogy feltartztassa. - Komolyan gondoltam minden szt. Imdni valan szp voltl, ahogy ott ltl, s mondtad azokat a rettenetes technikai adatokat. Lenygztl.

- Ktlem. A hres autversenyz! Nem hiszem, hogy rdekelnnek az reg kocsik mkdsi elvei - dhngtt, s ahogy a ragyog napfny egy pillanatra elvaktotta, majdnem megbotlott az svnyen. - Minden bizonnyal tbb fogalmad van a hmrskletrl, s annak a gyertyra meg az olajszintre tett hatsrl, mint nekem valaha is lesz.

- Szval ez a baj? Hogy rjttl, mi voltam? - Hogy mi vagy - helyesbtett a lny srtdtten -, s hogy ki vagy. Elmondhattad volna! - Elismerem - adott igazat a frfi, s megllt az t vgn, ahol a kocsik parkoltak. Szembefordult a lnnyal, de el nem engedte volna a karjt. - El kellett volna mondanom.

- Akkor mirt nem tetted? - krdezte Jenny, s kihv arccal nzett r.

- Tl jl reztem magam.

- Kinevettl. n voltam a nap vicce.

- Nem trfltam, Jennifer. - A frfi tekintete izzott. - Komolyan... - Elhallgatott, s halkan szitkozdott, amikor valaki odakiltott neki. - Itt nem lehet beszlni. Gyere - srgette Jennyt. - A te kocsidat visszk.

- Most mr a tid, nem emlkszel? - mondta a lny ingerlten, s nzte, ahogy Lucas benyl az indtkarrt az ls al. - Vagy ez is csak rsze volt a tegnapi komdinak? - Nem komdiztam, Jennifer. A kocsi pedig addig nem az enym, mg a csekk a kezedben nincs. - A frfi felegyenesedett, s ezstsen csillog tekintettel a lnyra nzett. - Jenny, ne dhngj! Legalbb addig ne, amg meghallgatsz.

Ennyivel csak tartozol nekem, nem? Semmivel sem tartozom neked, gondolta Jenny, de tudta, hogy kptelen viszszautastani a frfit. Gpiesen vette el a kis rz indtkulcsot, beillesztette a gyjtsba s elfordtotta, Lucas pedig lehajolt, hogy meghajtsa a kart.

- Induls - szlt kurtn, amint a motor beindult, s beugrott Jenny mell.

A lny engedelmesen egyesbe kapcsolt, a kocsi pedig elrelendlt. Nyilvnval volt, hogy Lucas elre kitervelt mindent. Elbb a vrosba vitette magt, aztn kiadta az utastst Jennynek, hogy parkoljon le a futcn.

- gy nlklem nem mehetsz el - mondta szvdobogtat mosolyval, amikor elvette a kulcsot, s kimszott az lsrl, hogy beszerezze a piknik hozzvalit.

Kis id mlva csomagokkal a hna alatt trt vissza, bepakolt a kocsiba, s viszszamszott az lsre.

- Most pedig visszamegynk oda, ahol tegnap voltunk -jelentette ki megfellebbezhetetlenl. - Jobb helyet el sem tudok kpzelni egy piknikhez, ht te? Jenny el sem tudott kpzelni veszlyesebb helyet, mint az elhagyatott fenyerdt a hegy tetejn, de nem tiltakozott. Kptelen volt. Lucas teljesen magval ragadta, nem tudott mr tisztn gondolkodni, ha a kzelben volt. A frfi keze Jenny lsnek httmljn nyugodott, combja minduntalan a lnyhoz simult, ahogy kanyarodtak. Jennyn klns, vad izgatottsg vett ert, ahogy elkpzelte magukat az rnykos lombok alatt. Nem rdekelte mr, mifle kifogssal ll el a frfi, az is elg, ha csak megcskolja. Mgis amint a fldton felrtek a tetre, s Jenny lelltotta a motort, ktelessgnek rezte, hogy valami ellenllsflt tanstson.

- Rendben van, megkaptad, amit akartl - vgta oda, amint kimszott a kocsibl, gyet sem vetve a frfi segt kezre. - Most magyarzd el, mirt nem mondtad meg az igazat! - Mert nem tartottam lnyegesnek - mondta Lucas, s megllt kzvetlenl Jenny eltt. Tekintete fogva tartotta a lnyt. - Az az ember nem n vagyok, legalbbis nem az, aki szeretnk lenni.

- Ne gyere nekem ezzel - hrtotta el Jenny hvsen, s dhe hirtelen jraledt. - Torkig lehetsz azzal, hogy nagymen autversenyz vagy, de nem verhetsz ki a fejedbl mindent, amit a kocsikrl megtanultl! A fene vigyen el! Elhitetted velem, hogy kezd vagy. Elmagyraztattad az sszes apr technikai krdst, az sszes olyan dolgot, amit te szzszor jobban ismersz, mint n. Mirt hagytad? - Nem tehettem mst - vallotta be Lucas, s a lny kezrt nylt, hogy kzelebb hzza maghoz. - Jlesett hallgatnom tged.

- Szrakoztl velem - vdaskodott Jenny, s megprblta megrizni felhborodst. A frfi most elengedte, de csak azrt, hogy a derekt lelje t, gy a lnynak mg inkbb nehezre esett, hogy az ellene elkvetett igazsgtalansggal trdjn. - Nem viselkedtl tisztessgesen velem szemben.

- Tudom - vgta r azonnal Lucas -, nem volt becsletes, de ht nem rted? Annyira j volt vgre olyan valakivel lenni, akinek fogalma sincs arrl, ki vagyok.

Nagyszer rzs volt, hogy nem kell azon trni a fejem, vajon hozzm vonzdsz-e vagy csak a csillogshoz, ami a munkmmal egytt jrt.

- n nem... - prblkozott Jenny, m ekkor a frfi keze a derekrl a cspjre siklott - ... nem vonzdom hozzd - sikerlt vgre befejeznie, de elakad llegzete elrulta.

- Hazuds - vdtt Lucas, s kzelebb vonta maghoz, mg testk vgl sszert. - Pontosan annyira vonzdsz hozzm, mint n tehozzd.

- De ennek semmi rtelme - tiltakozott Jenny bgyadtan, s gy tett, mintha vonakodna, a teste azonban mr a frfihoz simult. - n egy cseppet sem szmtok neked! Egyltaln nem olyan vagyok, mint azok a nk, akikkel az iddet szoktad tlteni.

- Hla az gnek! Jennifer, sokkal tbbet rsz azoknl a nknl, akikkel valaha az idmet mlattam - mondta Lucas elmlyl hangon. - Hihetetlenl gynyr vagy, s izgalmas...

Lucas elhallgatott, szja a lny ajkt beczte, s ezzel ttrt minden vdfalat, amit Jenny maga kr ptett. A lny tudta, hogy nem kellett volna idejnnie Lucasszl, nem kne hagynia, hogy ezt tegye vele, de mr nem volt visszat. A frfi lefegyverezte, Jenny pedig a hajba trva mg kzelebb hzta maghoz. Ajka kszsgesen nylt szt, amint Lucas ajka az vre tapadt.

Elragadtk az sztnei, a frfihoz simult, aki alig fkezett ervel szortotta maghoz, aztn htradnttte, hogy ajktl megvlva tzes cskokkal bortsa a nyakt.

- Jennifer, te boszorkny - mormolta Lucas, szjval vgigsimtott a lny brn, s a mellt kereste. - Van valami ktsged afell, mit rzek? Ktsg! A sz visszhangzott Jenny agyban. Hirtelen megrmlt, s elhzdott. Persze hogy vannak ktsgei. A frfi hazudott neki, elhallgattam igazsgot.

Olyan zavaros volt minden, klns keverke a vgynak s a ktsgnek. Idre volt szksge.

- Nem ehetnnk? - krdezte megragadva az els kifogst, ami az eszbe jutott.

- Rendben - hagyta r Lucas nevetve. Pontosan tudta, hogyan rez a lny. - Ha ezt akarod! De vajon tnyleg ezt akarom-e? - tpeldtt Jenny. Figyelte, ahogy a frfi elveszi a csomagtartbl az ennivalt, s klns mdon csaldst rzett. Vajon jobb-e gondolkodni, elemezni, ktelkedni, mint elveszni az rzelmek viharban, a vad izgatottsgban s a vgyban, amit Lucas karjban tapasztalt? Vgl arra a kvetkeztetsre jutott, hogy tpeldni ha nem is jobb, de blcsebb. Biztonsgosabb, ha tvolsgot tartanak. Mikor azonban a frfi kirakta az ebdjket a tlevelek puha takarjra, Jennynek minden erejt ssze kellett szednie, hogy az elhatrozst megrizze.

tffilia 5. FEJEZET

Lucas egy hadseregre val lelmet vsrolt: hideg sltet s sajtot, zsemlt, saltt, friss gymlcst s egy raks klnfle stemnyt. Nem feledkezett meg a paprtnyrokrl, a szalvtrl, a manyag eveszkzkrl s poharakrl sem, mg egy veg jgbe httt fehr bort is vett.

- De hisz ez valsgos lakoma - mondta Jenny, amikor hozzltott, Lucas pedig kitlttte a bort. - Honnan a csudbl tudtl sszeszedni ennyi mindent? - A futcrl, amg te az autnak tmaszkodva vlaszoltl a kvncsiskodk krdseire. Mindig krbevesznek az emberek, ha kikocsizol? - Mindig, kivve ha olyan elhagyatott helyekre tvedek, ahol senki sem jr, mint itt pldul - vlaszolt Jenny kt haraps kztt. - Gyakran az jr a fejemben, hogy ez olyan, mintha hres lennk. Olyasvalaki, aki nem mehet ki az utcra anlkl, hogy ne hborgatnk... Ugye te is kzjk tartozol? - Nem annyira krds, mint inkbb megllapts volt ez, st vd.

- Mr nem - mondta a frfi klns fintorral. - Annak mr vge. Mindennek vge. A versenyzsnek, a rgi letemnek...

- A nknek - szrta kzbe Jenny gyorsan.

- Tallt - mormolta Lucas. - Egybknt nem tltttem minden idmet velk.

A sajt jelentsen eltlozta a trsasgi letemet, mint ahogy minden mst is. rlk, hogy vgre bentt a fejem lgya, s kiszlltam ebbl a krhintbl.

- De mirt? Mirt dntttl gy? - A baleset miatt.

- De hiszen mr tl vagy rajta. Legalbbis klsleg.

- , egsz trheten sszefoldoztak, de az ess napokon azrt mg nmelyik varrs hasogatni kezd. Igen, fizikailag mr tltettem magam rajta. Csak ha az ember ktszznegyvennel nekirohan a falnak, szre tr.

- Ht gy trtnt? - Jenny egyszerre rzett iszonyatot s elkpedst. - Ilyen gyorsan mentl? - Nem olvastl rla? Az elmlt kt vben gy nztem ki, mint egy szrnyszltt. Most, hogy rjttl ki vagyok, azt gondoltam volna, minden vres rszletet megtudtl. Nha az az rzsem, hogy mindenki hallott rla.

- Sajnlom, n nem - vlaszolt cspsen a lny, aztn megprblta agyban visszaprgetni az esemnyeket. - Halvnyan dereng valami a balesetrl, de a vres rszletek engem nem szrakoztatnak. Azonkvl nem vagyok olyan, mint brki ms! - Azt tudom. Pont ebbl addik a vonzerd... Igen - folytatta a frfi valamivel ksbb, s kzben egy risi szendvicset ksztett -, ekkora sebessggel rohantam a falnak, amit senkinek sem ajnlok, br rendkvl hatsos mdja annak, hogy az ember kiszellztesse a fejt. Nem is beszlve a hossz hnapokrl, amiket sszedrtozva, leslyozvas emelcsigkra ktzve tltesz klnbz krhzakban. Volt idm, hogy tgondoljam, tetszik-e magamnak az letem, vagy sem.

- s arra jutottl, hogy nem akarsz tbb versenyezni - fejezte be Jenny.

Lucas blintott, majd eltprengve beleharapott a szendvicsbe, mieltt folytatta.

- Hihetetlenl magnyos vilgban ltem, semmi mssal nem trdtem, csak a vezetssel. Az v nagy rszben ton voltam, sem idm, sem lehetsgem nem volt, hogy szilrd tmaszra leljek, vagy gykeret eresszek. Azon csodlkozol, hogy hol szereztem be ennyi mindent... - kezvel a krlttk elterl lakomra mutatott.- Ez egyike szmos valdi tehetsgeimnek. Hozzedzdtem brmilyen idegen vroshoz, megtanultam, hogyan teremtsek meg magamnak mindent, amit csak akarok. Egy csapsra. Csakhogy eljn az az id, amikor egy frfi mr tl reg ahhoz, hogy vndoroljon... s gyllni kezdtem a vlasztsokat is.

- Mifle vlasztsokat? - A nehezeket - mondta a frfi egy jabb haraps utn. - Az a fajta vezets, amit n csinltam, tele van nehz dntsekkel. De a legnehezebb kzlk az volt, amikor kt vvel ezeltt vlasztanom kellett, hogy belerohanok-e a bartomba, aki kiprdlt pp elttem, vagy ugyanennl a sebessgnl a betonfal mellett dntk. A bartomnak felesge s gyereke volt...

- Gykerei voltak.

Lucas blintott, s a szendvicset bmulta.

- sszehasonltva a dolgokat gy tnt, n sokkal inkbb vagyok felldozhat, mint . A falat vlasztottam.

Jenny rdbbent, hogy Luc Lambert mgtt ott lapult Lucas Lambert, aki szmra a bartsg felttel nlkli, s a hsg srthetetlen. Ez az cn fonnm, gondolta Jenny, nekem pont a Luc jut belle, holott milyen j bartok is lehetnnk! - s te? - A frfi olyan vratlanul trte meg a csendet, hogy Jenny sszerndult.

- n? - krdezte, majd lehajtotta a fejt. - Mi van velem? - Felnzett, s megdermedt a frfi flig hunyt pilli all st tekintete lttn. Lucas mintha olvasott volna Jenny gondolataiban. Tudta, s azt akarta, hogy a lny is tudja, nem lehetnek csak bartok. Nem enged el olyan knnyen, gondolta Jenny, s amint a frfi felje nylt, sztnsen vdekezve hzta el a kezt, hogy elkerlje az rintst.

Lucas azonban csak egy almt vett ki a kzttk felhalmozott gymlcskbl.

Egy pillanatig a kezben forgatta, aztn jobb hjn az ingbe trlte.

- Mitl lettl olyan, amilyen vagy? - krdezte vgl, s ers, hfehr fogaival az almba harapott, aztn szemmel lthat lvezettel rgni kezdte. - Nem ppen azt csinlod, amit egy csinos ntl elvrnnak az emberek. - Egy jabb haraps erejig sznetet tartott. - Lehetnl olyan is, akit csak a szp kls rdekel, s klnben is, a vetern autk feljtst frfimunknak tartjk. Mirt vgtl bele? Hogy rmet szerezz az apdnak? - Nem, n ragaszkodtam ehhez a munkhoz. Mindig ott nyzsgtem a kocsik krl, mindig ott lebzseltem a mhelyben apa mellett. Mindent szerettem az autkon, s eltprengtem azon, milyenek lehettek rgen, s miv vlhatnak jbl.

Megrongldva rkeztek, nmelyik teljesen talaktva. Emlkszem, az egyiket tykketrecnek hasznltk, egy msik hts lsre meg egy mhcsald fszkelte be magt teljes ltszmban. Aztn apa helyrehozta ket, s a kocsik jjszlettek.

Mit szmtott, hogy egy tpus Ford vagy egy Rolls-Royce az, minden egyes aut egy pillants volt a mltba, s n imdtam ket - fejezte be Jenny a poharba bmulva.

- Akrcsak tegnap dlutn, amikor idehoztl. gy mondtad, egy msik vilg, egy romantikus vilg - emlkeztette Lucas.

- Igen, gy volt - ismerte el vonakodva a lny. Hirtelen rdbbent, hogy Lucas... Luc egy pillanat alatt elterelte a figyelmet arrl, hogy kezdettl fogva elhallgatta elle az igazsgot. - De nem kellett volna ezt pont neked mondanom.

- Mirt nem? Mirt? Mert Jenny szvesebben lett volna Lucasnak a bartja, mintsem htvgi kalandja.

- Mert ostobasg ilyesmit mondani olyan valakinek, mint te - nygte ki vgl, aztn felhzta a trdt, s rhajtotta a fejt, hogy ne kelljen llnia a frfi pillantst. - Te tapasztalt vagy a vilgban, n nem.

- Hla az gnek! - Luc hangja mlyen, meghitten zengett. A frfi kzelebb hzdott, s fejt a lny vllra hajtotta. - n nem tapasztalatot akarok. n tged akarlak. Szinte attl a pillanattl fogva biztos vagyok ebben, amint meglttalak. - Jenny rezte vlln a frfi rintst. Lucas simogat ujjai alatt abre azonnal felforrsodott. - Jennifer, nzz rm - kvetelte Lucas, s mikor a lny nem engedelmeskedett, az lla al nylt, hogy knyszertse r. - Jenny, te klnleges lny vagy.

- Nem, nem vagyok az.

- Tvedsz. Lttam, milyen tisztelettel s bszkesggel rinted meg a kocsidat minden alkalommal. El sem akartam hinni, amikor felajnlottl egy prbautat.

Aztn elvetted a kurblit, s beindtottad a motort. - Lucas futlag megcskolta, ajka tzknt gette a lny szjt. - Ha eltte mr nem tudtam volna, akkor biztosan rjvk, hogy te...

- Hogy klnc vagyok.

- Nem. Kivteles. - A frfi jbl megcskolta, ezttal rrsen, csbtn, mg Jenny ellenllsa meg nem trt. - gy j - mondta Lucas egy kiss elhzdva, keze a lny vllt simogatta. - Milyen trkeny vagy - lehelte -, megtrsz az rintsemre, n pedig minden porcikdat rinteni akarom.

Jenny rjtt, hogy is ezt akarja, minden ktsge ellenre. Hirtelen megremegett a vgyakozstl. Tudta, hogy a kettejk kztti vonzalom rltsg. A frfinak nem jelent semmit, ha odaadja magt neki, viszont keservesen megbnhatja, s sokkal nagyobb fjdalmat rezne, mint amilyet Ralph okozott neki. Gondolj erre, unszolta magt Jenny hevesen, amikor Lucas kzelebb hajolt hozz, s a nevt suttogta.

- Ne... krlek ne - mondta a lny, s a fejt rzta, majd tenyert a frfi mellkasnak fesztette, hogy eltolja magtl. Ezt nem lett volna szabad jtt r azonnal.

A vkony, kttt ingen keresztl is rezte Lucas testnek forrsgt. Jenny ujjai akaratlanul nyltak szt a kemnykts izmokon.

- Jl van - mondta a frfi, s kzelebb vonta maghoz a lnyt. Egyre merszebb vl beczgetse rendkvl izgat volt. - Jenny, drgm, ne llts meg! - Nem hiszem, hogy kpes lennk r - vallotta be a lny, vgyai teljesen magukkal ragadtk. Valami megmozdult a bensejben, valami vadsg letre kelt benne, s arra ksztette, hogy viszonozza a frfi kedvessgt.

- Jenny... szerelmem - mormolta Lucas, mikzben csbt cskokkal halmozta el a lnyt, aztn a tlevelek puha takarjra fektette, s flhajolt. - Jennifer, szeretkezni akarok veled.

Erre vgyott Jenny is. Kezvel bejrta a frfi izmos testt, de aztn rjtt, hogy ez mr nem elg. Mg tbbet szeretett volna. Lucas testnek egsz slyt magn akarta rezni, egszen akarta a frfit, hogy vgre beteljesljn ez az elviselhetetlen vgy, ami szinte elemsztette.

- Lucas, krlek - shajtotta, s karjt a frfi nyaka kr fonta, hogy kzelebb hzza maghoz.

- Ah, Jennifer... - Lucas hangja rekedt s bizonytalan volt - , szerelmem...

Jenny, szoktak errefel jrni? - krdezte srgeten.

- Nem - mondta az igazat a lny, s a frfi hullmos hajba trt. - Senki - biztostotta. Aztn amikor rdbbent szavai jelentsgre s kvetkezmnyre, minden erejre szksge volt, hogy sszeszedje maradk ellenllst. - De...

- Semmi de, Jennifer.

Meg kellene lltanom, gondolta a lny, de hogyan? A frfi rintse csodlatos volt, tlsgosan lehenger